XXI. évfolyam, 6. szám. Év Vállalkozása Díjat. Ezt nagyvállalkozások kategóriájában az ajkai Bourns Kft., kisvállalkozások kategóriájában

A Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági lapja

K

E

D R EL MI ÉS IPA

ÜZLET Megjelenik a Napló mellékleteként

XXI. évfolyam, 6. szám

Fotó: Tremmer Tamás

AR A

K E R E SK

AM

VE

EI

ÉM MEG PR Y Z S

Jó úton jár a megye

Vas-Csitei Tímea, Manuela Dreier, valamint Manuela Wolf

Veszprém megye első öt vállalata növelni tudta árbevételét

Ausztriai szezonális munkalehetőség

A megye gazdasági növekedése 8,8 százalékos volt tavaly, ami meghaladta az országos mértéket. Idén a bruttó hazai termék (GDP) várható növekedése három százalék feletti, a megyében ennél nagyobb lendületet várnak. Mindez a Top 100 + 200 kiadvány bemutatója kapcsán rendezett konferencián hangzott el a kamara székházában.

Fotó: Penovác Károly

A Top 100 + 200 című kiadványt immár nyolcadik alkalommal készítette el közösen a Napló szerkesztősége, a VKIK, a NAV Közép-dunántúli Regionális Adó Főigazgatósága, valamint a KSH Veszprémi Főosztálya, amit egy gazdasági fórum keretében a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (VKIK) székházában mutattak be a minap. A kiadványból kiderült: a megye legnagyobb árbevételű társasága továbbra is a veszprémi Continental Automotive Hungary Kft., amelyet a pétfürdői Nitrogénművek Zrt. és a veszprémi Valeo AutoElectric Magyarország Kft., a Johnson Controls Mezőlak Kft. és a veszprémi Vöröskő Kft. követ. Az első öt vállalat mindegyike növelni tudta árbevételét, a legnagyobb mértékben a Nitrogénművek, majd 50 százalékkal. Tartalmas és színvonalas az elemzés, dicsérte a kiadványt dr. Parragh László, a

A nyári idegenforgalmi szezonban a Balatonnál alkalmazásban állók és a szezon végén munka nélkül maradók számára szervezett ausztriai állásbörzét a kamara.

Immár nyolcadik alkalommal készült el a Top 100 + 200 című kiadvány. Izgalmas elemzés

Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Dr. Markovszky György , a VKIK elnöke arról beszélt, hogy a kiadványba 468 millió forint nettó árbevétellel lehetett bekerülni, ez volt a 300. vállalkozás teljesítménye, szavai szerint ez már jól látható vállalkozói méret. A bemutató kapcsán tartott gazdasági fórumon Tállai András , a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára kifejtette, a gazdaságpolitikai és fiskális mozgástér megteremtésével sike-

rült kitörni az adósságcsapdából, ennek megfelelően talpra állt a gazdaság, s ma már gyorsuló ütemű növekedést produkál. A fórumon az adózásról adott átfogó elemzést Umenhoffer Ferenc , a NAV Középdunántúli Regionális Adó Főigazgatósága főigazgatója. Bemutatkozott a Pannon Lapok Társasága, az MTD Hungária Kft., valamint a Hotel Kapitány is. Ekkor adták át a VKIK és a Napló szerkesztősége mint a PLT tagja által alapított Az

Év Vállalkozása Díjat. Ezt nagyvállalkozások kategóriájában az ajkai Bourns Kft., kisvállalkozások kategóriájában a Herenden működő Árkossy Bútor Kft. érdemelte ki, amivel együtt járt a Napló 500 ezer forint értékű hirdetési csomagja is. A Pannon Egyetem és a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara által életre hívott Kutatás-fejlesztési és innovációs díjat 2014-ban a Nitrogénművek Zrt. kapta meg. (Összeállításunk a 4–7. oldalon.)

A Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara az ausztriai Vorarlberg tartomány gazdasági kamarájával és munkaerő-piaci szolgálatával közösen az idei évben is megszervezte állásbörzéjét vendéglátó-ipari szakemberek számára. A téli síszezonban az ausztriai munkalehetőséggel szakképzett és/vagy legalább 2 éves szakmai gyakorlattal rendelkező szakácsok és felszolgálók, valamint igazolt szakmai gyakorlattal rendelkező szobaasszonyok élhettek. Az állásbörze iránt élénk volt az érdeklődés, előzetesen nyolcvan ember jelentkezett. Az osztrák vendégek, Manuela Dreier (Vorarlbergi Kereskedelmi és Iparkamara) és Manuela Wolf (Vorarlbergi Munkaerőpiaci Szolgálat) a jelentkezőket német nyelvű állásinterjún hallgatták meg. Akik megfeleltek, azoknak jó munkakörülményeket és feltételeket ígértek. Vas-Csitei Tímea , a VKIK nemzetközi munkatársa hangsúlyozta, a kamara célja az évek óta

megrendezésre kerülő állásbörzével, hogy a Balaton-parti megyei vendéglátó-ipari vállalkozásokat segítse a szezonalitás leküzdésében. A lehetőségnek köszönhetően a nyári munkaerő a téli időszakban Vorarlbergben tud állást vállalni, majd tavasszal visszatérve ismét munkába tud állni a Balaton-parti vendéglátóhelyek egyikén, kamatoztatva a külföldön szerzett tapasztalatokat. Nem először vág neki a nagyvilágnak Tóth Róbert , aki korábban dolgozott már Ausztriában és Németországban is. Mint mondta, a légkör, a munkakörülmények, a fizetés összehasonlíthatatlanul jobb, mint idehaza. Az idei nyarat a balatonfüredi kempingben töltötte, de őszre már nincs munkája, ezért próbálkozik Ausztriában. Mivel egyedülálló, nem kell alkalmazkodnia, rugalmasan tudja alakítani az életét. Szerinte a magyarok körében népszerű a külföldi munkavállalás, az ismerősök egymást invitálják. Őt is hívták már barátok, aztán ő is hívott barátokat. Mi több, azt is tapasztalta, hogy a jobb munkahelyeket meg sem kell hirdetni, mert azokat barátok útján sikerül betölteni.

Umenhoffer Ferenc (NAV Közép-dunántúli Regionális Adó Főigazgatóság, főigazgató) Szabó Miklós (PLT, ügyvezetés elnöke), dr. Friedler Ferenc (PE, rektor), dr. Markovszky György (VKIK, elnök), dr. Parragh László (MKIK, elnök), Tállai András (NGM, államtitkár), Porga Gyula (Veszprém, polgármester)

A fordulat éve volt A tavalyi esztendő a fordulat éve volt, az adatok azt mutatják, hogy beértek a kormány gazdaságpolitikai reformjai, fogalmazta meg előadásában Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára.

A felelős gazdálkodás és a költségvetési fegyelem betartásának eredménye az, hogy az Európai Bizottság 2013ban – kilenc év után – megszüntette a túlzottdeficit-eljárást Magyarország ellen. Ezt azt bizonyította, hogy a költségvetési kiigazítás sikeres volt. Minderről Tállai András , a Nemzetgazdasági Miniszté-

rium parlamenti államtitkára beszélt Veszprémben. A politikus hangsúlyozta, a stabilitásnak vannak garanciái. Ilyen például az államadósságfék, rögzítették, hogy a bruttó államadósság szintje nem növekedhet az infláció és bruttó hazai termék reál növekedési üteme felének a különbségét meghaladó ütemben. Az alaptörvény, illetve Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény definiálja az államadósság fogalmát, és az 50 százalékos adósságszint eléréséig adósságcsökkentési szabályt határoz meg. (Folytatás a 4. oldalon, Dinamikus növekedés címmel.)

A rendezvényre négy megye 54 intézménye hozta el pályaválasztási kínálatát Látványos bemutatókon, gyakorló szakemberek előadásain keresztül ismerkedhettek meg a szakmák világával a pályaválasztás előtt álló fiatalok a Veszprém Arénában. A rendezvényen segítették a tanulók eligazodását.

A Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (VKIK) Szakmavilág címmel idén ősszel is szakmabemutató napokat szervezett. A Veszprém Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja minden évben megszervezi pályaválasztási kiállítását. E két rendezvényt együtt tartották november közepén az arénában. A rendezvény segítséget nyújtott az alapfokú oktatási intézmények pálya-, szakma- és iskolaválasztás előtt álló tanulóinak és szüleiknek a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő, helyes pályadöntés meghozatalában. Sok esetben a vállalkozások munkaerőigényüket nem tudják kielégíteni, mert nem áll rendelkezésre megfelelő számú szakember. Ezekre a kihívásokra képzések útján



A jó szakember hiánycikk

Csizmadia László (kék köpenyben) izgalmas bemutatóval csigázta fel a fiatalok érdeklődését

lehet megfelelő válaszokat adni. Ma egy jó szakember felbecsülhetetlen, fogalmazta meg a kiállítás megnyitásakor Takács Szabolcs , Veszprém megyei kormánymegbízott. Hozzátette, a jövő a fiatalokon múlik. A felnőtteknek kö-

zös a felelősségük, hogy pályaválasztási döntéseiket megkönnyítsék. Porga Gyula , Veszprém polgármestere elmondta, nagyon jók azok az alkalmak, amelyek a szülőknek, a gyerekeknek segítenek eligazodni.

A rendezvényre négy megye összesen 54 intézménye hozta el pályaválasztási kínálatát, ebből 37-en Veszprém megyéből érkeztek. (Folytatás a 3. oldalon, Szakmák bemutatkozása címmel.)

ÜZLET

II.

2014. NOVEMBER 24.

Új kezdet Európa számára Hivatalosan is megkezdte munkáját a Jean-Claude Juncker vezette bizottság A Jean-Claude Juncker által vezetett Európai Bizottság november 1-jén hivatalosan is megkezdte megbízatását, mely 2019. október 31-éig tart.

gatások bevezetése óta – amire 1994-ben, a Jacques Delors által vezetett bizottság mandátuma alatt került sor – ez az első eset, hogy az Európai Bizottság késedelem nélkül lép hivatalba. A Jean-Claude Juncker által vezetett bizottság mandátumának kezdete egyúttal pontot tesz az új Európai Bizottság létrejöttéhez vezető hosszú folyamat végére. Az első páneurópai választási

Fókuszban az építőipar A magyar gazdaságot fojtogató építőipari lánctartozások felszámolásában nagy szerepe lehet a 2013. augusztus 12-ével elindított Teljesítésigazolási Szakértői Szervnek (TSZSZ).

Az elmúlt időszakban számtalan olyan jogszabályt módosítottak, amely az építőiparban érdekeltek mindennapjait alapvetően befolyásolja. A Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara a Teljesítésigazolási Szakértői Szervvel és a Veszprém Megyei Mérnöki Kamarával együttműködésben szervezett tájékoztató előadást építőipari kivitelező vállalkozások, mérnökök, építészek számára.

augusztus 12-ével elindított Teljesítésigazolási Szakértői Szervnek (TSZSZ), jelentette ki Csermely Gábor TSZSZvezetőhelyettes. A TSZSZnek a szerződés teljesítését vizsgáló szakvéleménye alapján megállapítható, hogy a szerződés teljesítése megtörtént-e, vagy nem a szerződésnek megfelelő módon történte meg. A szervezetre szükség van, amit a számok is igazolnak: májusban túljutottak a századik kérelmen, ma viszont már 150 feletti a kérelmek száma. Az elektronikus építési napló aktualitásait, változásait Beck Károly és Erdélyi Szabolcs vette górcső alá. Jelezték, az e-napló előnye, hogy személyek állnak mögötte,

kampányt követően az Európai Tanács június 27-én az Európai Parlament elé terjesztette javaslatát Jean-Claude Junckernek a bizottság elnöki tisztségére való jelöléséről. Az Európai Tanács ezzel figyelembe vette az európai parlamenti választások eredményét. Július 15-én az Európai Parlament a bemutatott politikai iránymutatás alapján jelentős többséggel, 422 szavazattal megválasztotta JeanClaude Junckert (a megválasztáshoz legalább 376 támogató szavazatra volt szükség). A bizottság elnökének megválasztását, illetve a biztosjelöltek meghallgatási eljárását követően kiválasztotta a bizottság többi tagját. Ezt kö-

Esszépályázat fiataloknak Az Európai Bizottság kíváncsi arra, hogy mit gondolnak a fiatalok az Európai Unió további bővítéséről.

Az EU bővítési politikája segítséget nyújt a csatlakozási előkészületekhez a tagjelölt országokban, így járul hozzá a biztonságosabb Európa megteremtéséhez, támogatja a demokráciát és az alapvető szabadságjogokat. Albánia, Bosznia-Hercegovina, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Izland, Koszovó, Montenegró, Szer-

bia és Törökország a lehetséges jelöltek sorába tartozik. Az Európai Bizottság kíváncsi arra, hogy mit gondolsz az alábbi kérdésekről: Mi a véleményed a kibővült Európai Unióról? Hogyan tudja kezelni a kibővült Európai Unió a jövőbeni kihívásokat? Oszd meg gondolataidat valamelyik (akár mindkét) kérdéssel kapcsolatban 1000 szóban, és nyerd meg a nagyszerű díjakat! További információ: www.event.iservice-europa.eu/hu/esszepalyazat

Európai Vállalkozói Parlament A szervezet ülésén Tornai Tamás, a VKIK elnökségi tagja is részt vett

Az Európai Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége (Eurochambres) a nemzeti kereskedelmi és iparkamarákkal együttműködésben október közepén harmadik alkalommal rendezte meg az Európai Vállalkozói Parlament elnevezésű rendezvényt Brüsszelben.

A parlamenti képviselők helyén vállalkozók szavazhattak az üzleti szférát érintő olyan aktuális európai uniós kérdésekről, mint a nemzetköziesítés, a szakképzés, a pénzügyek és az energiaügyek. A nagyszabású rendezvényen 45 tagállam több mint 750 vállalkozója gyűlt össze.

Fotó: MKIK

A megbízatás kapcsán Juncker, a bizottság elnöke a következőképp nyilatkozott: „Az európai polgárok, az Európai Parlament és az állam-, illetve kormányfők demokratikus támogatásának köszönhetően az új bizottság ma hivatalba lép. Itt az ideje, hogy nekilássunk a munkának. Az Európa előtt álló kihívások nem várhatnak. A mai naptól fogva csapatom és jómagam keményen fogok dolgozni azért, hogy eleget tegyünk ígéretünknek és új kezdetet teremtsünk Európa számára. E széleskörű tapasztalatokkal rendelkező, erős csapattal együtt készen állok arra, hogy az elkövetkező öt évben Európa ügyét szolgáljuk.” Az európai parlamenti meghall-

vetően Juncker és a tanács szeptember 5-én megállapodott a biztosjelöltek végleges listájáról. Jean-Claude Juncker szeptember 10-én bemutatta csapatát és a tárcák elosztását, majd lezajlott a biztosjelöltek egyéni meghallgatása az Európai Parlament illetékes bizottságai előtt. Miután Juncker az európai parlamenti meghallgatások során felmerült aggályok kezelése érdekében módosította a testület összetételét, az Európai Parlament 699-ből 426 támogató szavazattal jóváhagyta a bizottságot, mint testületet. Végül október 23-ai ülésén az Európai Tanács kinevezte az Európai Bizottságot. Navracsics Tibor oktatási, kulturális, ifjúsági és állampolgársági ügyekkel foglalkozó biztosként kezdte meg munkáját. A Jean-Claude Juncker által vezetett bizottság új honlapja: http://ec.europa.eu/ index_hu.htm

A rendezvényen 45 tagállam 750 vállalkozója gyűlt össze, a képen balról a hatodik Tornai Tamás

Magyarországról 19 vállalkozóból álló delegáció utazott Brüsszelbe. Tornai Tamás , a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökségi tagja, a Somló Holding Kft. ügyvezetője is részt vett az eseményen. „A vállalkozókat ugyan érdekli Európa, de Európa nem fordít kellő figyelmet a vállal-

kozók érdekeire” – ez volt az Európai Vállalkozói Parlament fő konklúziója. A vállalkozók számos kérdésben egyértelműen, több mint 90 százalékos arányban szavaztak igennel: a résztvevők egy erősebb európai gazdasági diplomácia kialakítására kérik fel az Európai Uniót, határozottan igénylik a munka alapú

tanulási rendszerek fejlesztését a képzett munkaerő biztosítása érdekében, egy kevésbé szigorú adórendszert szorgalmaznak a sajáttőke-beruházások érdekében, és egy rugalmasabb és innováció alapú megközelítésre hívják fel a döntéshozók figyelmét az energiahatékonyság ösztönzése területén.


Fő témák a parlamentben

Az elektronikus építési napló aktualitásait Beck Károly és Erdélyi Szabolcs szedte össze

Zalavári István , a mérnöki kamara elnöke köszöntőjében hangsúlyozta, példaértékű az együttműködés a szervezetek között. A fórumon a résztvevők naprakész információkhoz jutottak. Egyes becslések szerint az építőipari lánctartozások nagysága eléri a 400 milliárd forintot, mások szerint ennek értéke akár 1000 milliárd is lehet. Ennek felszámolásában nagy szerepe lehet a 2013.

így a felelős is elérhető. Mit várhatunk tőle? Rendet, fegyelmet és a gazdaság fehéredését, ugyanakkor várható a hatékony állami ellenőrzés növekedése is. A minőség kérdéskörét az építőiparban Tóth Balázs és Timmer Bálint járta körbe. Az átadás-átvételi eljárás műszaki dokumentumairól Nemes András , a tűzvédelmi kérdésekről Miklós Balázs tartott előadást.

Jean-Claude Juncker vezetésével november 1-jén megkezdte munkáját az új Európai Bizottság. Juncker már korábban bejelentette, hogy egy 300 milliárd eurós beruházási programmal adna új lendületet az európai gazdaságnak. A témával a következő hónapokban az Európai Parlament (EP) is foglalkozik majd, csakúgy, mint például a bankreformmal vagy éppen a roamingdíjak eltörlésével. Az Európai Bizottság emellett olyan új javaslatokon is dolgozik, amelyek a banki hiteleken túl a tőkepiacokon is segíthetnek a vállalkozásoknak pénzhez jutni. Folytatódik a bankszektor reformja is: a nagy bankoknak a jövőben el kell választaniuk a kockázatos kereskedelmi tevé-

kenységet a befektetési tevékenységektől. Az EU korlátozná a kártyás fizetés díját és megakadályoznák a pénzügyi referenciaértékek manipulálását is. Az ehhez szükséges szabályok kidolgozása már folyamatban van. Az EP asztalára kerül majd a roamingdíjak megszüntetésének, valamint a netsemlegesség biztosításának javaslata is. Mindkettő a készülő telekommunikációs csomag része. Az EU-nak ezenkívül az új adatvédelmi szabályokat is véglegesítenie kell. A következő hónapokban az Eu-

rópai Parlament szavaz az üvegházhatású gázok kibocsátásának új célszámairól, a megújuló energiák felhasználásáról és a 2030-as energiatakarékossági célokról. Napirendre kerül az a kérdés is, hogy miként lehetne csökkenteni az EU energiafüggőségét. Folyamatban van a légminőségi normák szigorítása, valamint a műanyag zacskók visszaszorításáról, az új élelmiszerekről és a génmódosított növények termesztéséről szóló szabályok kidolgozása is. Az EP közelről figyeli a szabadkereskedelmi tárgyalások menetét is. A következő hónapokban minden bizonnyal kiemelkedő figyelmet kapnak az EU–USA szabadkereskedelmi megállapodásról (TTIP) folyó tárgyalások.

Uniós verseny

A magyarországi Europe Direct Információs Hálózat a társzervezőivel együtt az ősz folyamán 4FOREUROPE címmel európai uniós témájú versenyt szervezett a középiskolás diákoknak. A közép-dunántúli régióban Székesfehérváron mérte össze tudását a regionális döntőbe bejutó tíz csapat. A munkákat a régió Europe Direct irodáinak vezetői is zsűrizték. Három fő feladatot kellett teljesíteni: szóbeli csapatbemutatkozás, egy rádióspot összeállítása az EVS-ről (Európai Önkéntes Szolgálat), majd pedig egy kisorsolt országhoz kapcsolódó kulturális iskolai nap tervezetének bemutatása.

ÜZLET

2014. NOVEMBER 24.

III.

Megismerték a foglalkozásokat Gyakorlati szakoktató segítségével bepillantást nyerhettek a nagyvállalat életébe

A klub ülésén a szakemberek mellett egyetemisták is voltak

Próbálnak lehetőséget biztosítani a fiataloknak

Weblapkészítés felsőfokon A weboldalkészítés elemei volt a téma a marketingklub legutóbbi ülésén. Birincsik Albert, a BeMind Kft. ügyvezetője tájékoztatta a résztvevőket a legfontosabb tudnivalókról, ami egy jó, felhasználóbarát weboldal létrehozásához szükséges. Birincsik Albert kiemelte, alapvetően a megrendelő nélkül egy ügynökség nem tud jó weboldalt készíteni, a kettőnek együtt kell működnie. A megrendelő adja a koncepciót, az ügynökség az informatikai, szakértői hátteret. Egy honlap készítése előtt először azt kell megfogalmazni, hogy kit, miért, hogyan, milyen céllal akarunk elérni és mit akarunk mérni. Rá kell jönnünk, hogy a weboldal készítése nem lehet cél, csupán egy eszköz, ami az üzleti célok megvalósításához kell. Előzetes egyeztetés alapján került sor az egyik klubtag, a Ring-Autó Kft. honlapjának elemezésére is. A cég legnagyobb problémája az, hogy az oldalt alapvetően az anyacég működteti, tehát csak helyi tartalmakat tudnak módosítani. A helyi vonatkozásokat viszont éppen most szeretnék átalakítani, modernizálni, ezért örömmel fogadták a tagok és Birincsik Albert javaslatait.

A diákok a hegesztő tanulóknak kialakított tanműhelyben ismerkedtek a szakmával

szakmai bemutatót is láthattak. A kiemelt szakmák (szociális gondozó és ápoló, hegesztő) megismerése azért is fontos, mert a megyei fejlesz-

tési és képzési bizottság által meghatározott hiány-szakképesítések közé tartoznak. Továbbtanulásnál érdemes ezeket a szakmákat választa-

Tapasztalatot szereztek Ajka és környéki általános iskolások üzemi látogatáson A kamara pályaorientációs tevékenysége részeként folyamatosan üzemlátogatásokat szervez Veszprém megye iparában jelentős helyet elfoglaló cégeknél és nagyvállalatoknál, annak érdekében, hogy a tanulók a valóságban is láthassák az egyes szakmák tartalmát.

Ajka és Ajka környéki általános iskolák nyolcadik osztályos tanulói több alkalommal is a Poppe + Potthoff Kft. és a PayerIndustries Kft. te-

lephelyeire látogattak el, ahol a cégek képviselői fogadták a diákokat. A tanulókat, vagyis a jövő leendő munkavállalóit természetesen körbevezették az üzemekben, hogy saját tapasztalatokat szerezzenek. A Poppe + Potthoff Kft.nél Gellén László gazdasági ügyvezetőtől a diákok átfogó tájékoztatást kaptak a vállalat történetéről, tevékenységéről és az általuk gyártott minőségi termékekről, majd az üzemcsarnokot körbejárva a tanulók megnézhették a gyakorlatban is a német tulajdo-

nú cég termelőtevékenységét. A PayerIndustries Kft.-nél Demeter Judit személyügyi vezető beszélt a tanulóknak a szakmatanulás fontosságáról, kiemelten a gépi forgácsoló és szerszámkészítő szakmáról, továbbá a cégnél gyakorlati idejüket töltő tanulószerződéses szakiskolai tanulók munkakörülményeiről. Kiderült, érdemes őket választani. Ezután az üzem gépipari részlegében Mód Zoltán szakember bemutatta a szerszámkészítés során használt eszközöket és gépeket.

ni, hiszen a diákok ösztöndíjat kaphatnak, az iskola elvégzése után a jól teljesítő tanulók biztosan munkát találnak a régióban.

Minőség Klub A Veszprém Megyei Minőség Klub tagjai októberben a Szolgáltatás kontra termékbeszállító-értékelés című előadást hallgatták meg Kopácsi Evelin TDK-dolgozatíró előadásában. A prezentáció a termékhez kapcsolódó szolgáltatásra koncentrált mint hozzáadott értékre, amit az értékelésnél a legtöbb esetben nem vesznek figyelembe. November közepén Ajkán, a Poppe+Potthoff Hungária Kft.-nél találkoztak a klubtagok, ahol Kamondy Ákos és Magyar Károly minőségügyi vezetők előadást tartott a belső auditok rendszeréről, problémáiról és változtatási lehetőségeiről.

MEGKÉRDEZTÜK

Szükség van az útmutatásra

Fördős Kevin

Málik Noémi

Robotkáné Horváth Tünde

A Szakmavilág kiállításon kíváncsian nézegetett Fördős Kevin . A nyolcadik osztályos csajági fiatalnak határozott elképzelése volt a jövőjére nézve, rendész, szakács vagy pincér szeretne lenni. Elismerte, hogy ezek kicsit távol állnak egymástól. Min múlik majd, hogy melyikre esik a választás? Az iskolán múlik minden, amelyik vonzóbb lesz. Azért is jött az arénába, hogy körülnézzen, tájékozódjon. A szülei inkább a rendészeti irányt támogatják. Szerinte van rá esélye. Várpalotán magániskolába jár Málik Noémi. Ő is tájékozódni jött. Az intézményük-

ben is volt ilyen nyílt nap, de arra nem tudott elmenni. Elsősorban gimnáziumban szeretne továbbtanulni, lehet, hogy marad a magániskola gimnáziumában. Gimnázium után viszont szívesen menne szakiskolába, de, hogy milyen irányba, arról még nincs konkrét elképzelése. Arra is jó lesz a gimnázium, hogy mindez kikristályosodjon. Arra jó a kiállítás, hogy a gyerekek érdeklődését felkeltsék, bemutassák azt, hogy melyik iskola milyen profillal működik, mondta Robotkáné Horváth Tünde . A Pápai Református Kollégium, Gimnázium és Művészeti Szakkö-

zépiskola tanára szerint az iskolák között egyfajta verseny van, rivalizálnak, hiszen mindegyik szeretné a gyerekeket megnyerni. Ehhez be kell mutatni, hogy milyen szempontok alapján végzik az oktatást, nevelést. Úgy vélte, ez nem nagyon egészséges, de versenyhelyzet van, és ehhez igazodniuk kell az iskoláknak is. A PR is nagyon fontos, menedzselniük kell magukat az intézményeknek, mert az a tapasztalata, hogy hiába magas szintű egy-egy intézményben a szakmai munka, más viszont nagyobb PR-ral jobban el tudja adni magát.


A Nestlé-tagvállalatok elkötelezettek Európa-szerte, hogy a kormányokkal, beszállítókkal és oktatási szakemberekkel együttműködve próbáljanak lehetőséget biztosítani a fiataloknak. A négy pillérre épülő Nestlé Ifjúsági Kezdeményezés bemutatásán túl Verő Barbara , a Nestlé Hungária Kft. HR-igazgatója közös gondolkodásra hívta a szép számmal megjelent tagokat és egyetemi hallgatókat. Elmondta, Magyarországon 25–27 százalék a 30 év alatti fiatal munkanélküliek száma. Ennek a problémának a legsúlyosabb társadalmi következményeként az elvándorlást, a tanult szakmától eltérő elhelyezkedést, a társadalmi feszültségek, a családi terhek növekedését, az elmélet központú oktatást, a fiatalok önbizalmának csökkenését, az utánpótlás és az innováció hiányát, ezáltal a versenyelőnyök csökkenését jelölték meg. Verő Barbara szerint mindezeken túl megváltozott a munka iránti alázat, az Y- és

Z-generáció másként közelíti meg a munka kérdését. A Nestlé-kezdeményezés négy pillére: 1. Álláslehetőség a termelés, adminisztráció, marketing, pénzügy, kutatás-fejlesztés területén tízezer 30 év alatti fiatal számára Európában 2016-ig. 2. Gyakornoki lehetőség tízezer 30 év alatti fiatal számára Európában 2016-ig. 3. Készen a munkára álláskeresési tanácsadói program indítása Európa-szerte közép- és felsőoktatási tanulók részére. 4. Összefogás az Ifjúságért – a Nestlé beszállítóinak szövetsége a kezdeményezés céljainak támogatására, munkahely és munkatapasztalat biztosítására. Pató Gáborné dr. Szűcs Beáta klubelnök hozzátette, a HR felelőssége a generációk kezelése, valamint különbséget kell tenni női és férfi munkavállaló között. Fontos lenne belátni, hogy érettségi és diploma nélkül is lehet jó életminőségben élni. A klubülés második részében a privát szektor, oktatás, kormányzati oldal szemszögéből gyűjtötték össze, hogy a fiatal pályakezdő milyen előnnyel jár, miként tudnak hozzájárulni a probléma kezeléséhez és mi a közös érdek.


A NESTLÉ által indított, a Fiatalok Foglalkoztatásáért európai kezdeményezés bemutatása volt a témája a Humán Szakemberek Klubja októberi kibővített ülésének.

A szakiskolában Kovács Éva igazgatónő ismertette az intézmény történetét és egyediségét, ezután a fiúk a hegesztő, a lány tanulók pedig a szociális gondozó és ápoló szakmát ismerhették meg alaposabban, oly módon, hogy betekintettek a felsőbb évfolyamos tanulók gyakorlatába. A DGA Kft. devecseri telephelyén Tóth Tamás gyakorlati szakoktató segítségével a diákok bepillantást nyerhettek a nagyvállalat életébe, megnézhették a gyakorlatban is a cég termelőtevékenységét. A hegesztő tanulóknak kialakított tanműhelyben



A kamara szervezésében noszlopi és devecseri felső tagozatos általános iskolás diákok a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Devecseri Szakiskolájának tanműhelyeit és a hegesztő tanulók gyakorlati képzőhelyét látogatták meg, ahol sok tapasztalatot szereztek.

A kamara önálló standdal várta az érdeklődő fiatalokat

Szakmák bemutatkozása (Folytatás az 1. oldalról.) A VKIK szervezésében gyakorló szakemberek külön standokon látványos, gyakorlatias tevékenységek keretében mutatták be az egyes szakmákat, miközben a tanulók maguk is kipróbálhatták a tevékenységeket és választ kaphattak kérdéseikre. A veszprémi helyszínen a következő szakmák mutatkoztak be: ács, általános ápoló, bútorasztalos, cukrász, festő, gépi forgácsoló, hegesztő, központifűtés- és gázhálózat-rendszerszerelő, kőműves, pék, porcelánkészítő – porcelánfestő, valamint villanyszerelő. A rendezvény ideje alatt tanácsadó munkatársak tájékoztatták az érdeklődő tanu-

lókat, tanárokat és szülőket a szakmatanulás fontosságáról, a szakképző iskolák által indítandó képzésekről, a hiányszakmákról, a tanulószerződéssel járó díjazásról és a minősített gyakorlati képzőhelyekről. Az eseményen szakmai fórumok is zajlottak, ahol a hiány-szakképesítések képzési mutatóiról, a szakmaválasztás fontosságáról, a gyakorlati oktatás erősítéséről is szó volt. A Szakmavilág rendezvénysorozat következő állomása december 2-án, 10–16 óra között Zircen, a Reguly Antal Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskolában lesz. A pályaválasztás előtt álló fiatalok számára ez kihagyhatatlan.

ÜZLET

IV.

2014. NOVEMBER 24.

Dr. Parragh László , a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint a strukturális reformok jó része a 2010-es kormányváltást követően megvalósult, ezek rövid távon megteremtették a stabilitást. A növekedés fenntartásához azonban további változtatások kellenek, amelyek ugyan rövid távon nem hatnak, de hosszú távon megkerülhetetlenek. Az elnök szerint ilyen például az oktatás átalakítása, méghozzá az összes területe. Mindegyik szegmensben szakmai munka zajlik, a szakképzési reform tart legelöl, ott


A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara legutóbbi felmérése arról tanúskodik, hogy 16 éve nem voltak olyan jó várakozásai a gazdaság szereplőinek, mint most.

Dr. Parragh László örömmel nyugtázta, hogy az elmúlt 16 év alatt még soha nem rögzítettek ilyen magas szintű várakozást

már a bevezetésnél járnak. A jövő szempontjából helyére kell tenni a kutatás-fejlesztésinnovációt, ami azt jelenti, hogy olyan kutatásokat, inno-

vációt kell finanszírozni, amit a magyar gazdaság is hasznosítani tud, amelynek nyomán a termék/szolgáltatás piacképessé válik.

A kamara célkitűzése, hogy az uniós forrásoknak legalább a kétharmadát a gazdaság irányába tereljék. Ezzel nagyban összecseng a kormányzati szándék is, amely e célra az uniós források 60 százalékát kívánja fordítani. A kamarai elnök mindezzel kiegyezne, ha további tíz százalék a K + F + I-re fordítódik. Az MKIK évente elvégzi a konjunktúrafelmérést, amelyet a minap mutattak be. Mivel a válaszok több ezer cégtől érkeztek, megalapozott. Dr. Parragh László örömmel nyugtázta, hogy 16 év alatt soha nem rögzítettek ilyen magas szintű várakozást! Ma határozott derűlátás van. A felmérés igazolja, hogy a 2012-es erőteljes gazdasági visszaesés után egyértelműen elindult a növekedés. Jövőre utolérhetjük a válság előtti szintet.

A Veszprém megyei vállalkozások 2013-ban 1432,5 milliárd forint (8,8 százalék növekmény) nettó árbevételt mutattak ki. A megyében is a feldolgozóiparban koncentrálódott az árbevétel legnagyobb hányada, e társaságok 12,2 százalékkal növelték árbevételüket, tájékoztatott Umenhoffer Ferenc főigazgató. A második legnagyobb szegmens 6,4 százalékos árbevétel-bővüléssel a kereskedelem, gépjárműjavítás volt több mint két tizedes súllyal. A legnagyobb – több mint egyötödös – árbevétel-bővülést az építőipar cégei mutatták ki, csak az energetikai és az ingatlanügyletek szektor-

ban volt minimális – 1 százalék körüli – csökkenés. A top 300-as körben koncentrálódott a Veszprém megyei nettó árbevétel közel nyolc tizede, a kimutatott 1134,2 milliárd forint 11,5 százalékos bővülés eredménye. Veszprém megyében a régiósnál kisebb részaránya volt a határon túlra történő értékesítésnek, ugyanakkor a kimagasló 16 százalékos bővülésnek köszönhetően 647,4 milliárd forintot tett ki, így átrendeződés történt az értékesítési irányok megoszlásában a kivitel javára. A megyei külpiaci forgalom szinte teljes egészében – 97 százalékban – a top 300-as cégeknél koncentrálódott, e kör forgalma 16,7 százalékkal bővült. A legnagyobbaknál a nettó árbevétel 55,4 százalékát értékesítették a határon túlra. A Veszprém megyei vállalkozásoknál a térség másik két megyéjével ellentétes folyamatok zajlottak: mintegy 14 százalékkal csökkent a kimutatott üzemi eredmény. Az üzemi nyereség mintegy 15

Dinamikus növekedés (Folytatás az 1. oldalról.) A magyar gazdaság gyors strukturális megújulása után újra egy dinamikusan növekvő pályára állt, aminek eredménye a nyolc éve nem látott növekedési ütem. A magyar gazdaság a KSH adatai szerint 3,9 százalékkal bővült, ami az előző negyed évhez viszonyítva 0,8 százalékos növekedés. Különösen kedvező, hogy a növekedés mellett a költségvetési egyensúlyt is megőrizték. A stabil és dinamikus növekedés főleg a termelő szektorok javuló teljesítményének, illetve a belső kereslet élénkülésének köszönhető. Mindezek alapján kijelenthető, 2014 a fordulat éve volt, az adatok azt mutatják, hogy beértek a kormány gazdaságpolitikai reformjai. Egészségesebb és kiegyensúlyozottabb (a termelésre, az értékteremtésre épülő) a növekedés szerkezete. Beindult a belső fogyasztás is, ami azt jelenti, hogy a rezsicsökkentés és az alacsony infláció miatt, valamint a reálbér-növekedés miatt több pénz maradt a lakos-

ságnál, amit fogyasztásra fordíthatnak. Az ipari, beruházási, foglalkoztatottsági, munkanélküliségi, kiskereskedelmi és kereseti adatok mind kedvező tendenciát mutatnak. Az infláció nulla közeli, az ezt alakító legfontosabb tényező a rezsicsökkentés volt. A kormány továbbra is elkötelezett a költségvetési hiány, valamint az államadósság csökkenő pályájának biztosításában. 2015. évre a költségvetés tervezetében az államadóság a GDP 75,4 százalékára csökken. A GDP-növekedést 2,5 százalékra prognosztizálják. A következő hónapokban lassan gyorsuló inflációra számítnak, a Nemzetgazdasági Minisztérium várakozása szerint az árnövekedés jövőre is mérsékelt, de az ideinél magasabb, 1,8 százalék lesz. Fő irányvonal, hogy a ciklus egészében tartsák a GDP három százaléka alatt lévő államháztartási deficitet. Sokat tesznek az állam hatékonyabb működéséért, tovább javítják az ország hitelminősítését. Cél a teljes foglalkoztatás elérése.

Umenhoffer Ferenc főigazgató tájékoztatása szerint a megyében mintegy 14 százalékkal csökkent a kimutatott üzemi eredmény

százalékos csökkenését sem ellensúlyozta a veszteség 17 százalékos mérséklődése. A megyében 2014. október 1-jén 54 548 adóalany működött. Ebből 12 182 a gazdasági társaság, 16 799 az egyéni vállalkozó. Az önálló tevékenységet folytató magánszemélyek száma 20 107. A kiemelt adóbevételek az idei év tíz hónapjában összességében 17,6 százalékkal nőt-

tek az előző év azonos időszakához képest. Ezek közül a személyi jövedelemadó nettó bevétele 27,7 milliárd forintról 28,9 milliárdra nőtt. A nettó általános forgalmiadóbevétel pedig négymilliárdról 13 milliárd forintra emelkedett. A társaságiadó-bevétel megötszöröződött tíz hónap alatt, 0,5 milliárd forintról 2,5 milliárdra ugrott a 2013-as év első tíz hónapjához képest.

Szabó Miklós: a Pannon Lapok Társasága napilapjai 175 ezer példányban jelennek meg a Dunántúl négy megyéjében

A hirdetés segíti a gazdasági fejlődést A gazdasági fórumon bemutatkozott a Pannon Lapok Társasága, az MTD Hungária Kft., valamint a Hotel Kapitány is.

Az összeállítás – amely mértékadó elemzésnek számít a gazdaság és a közélet szereplőinél – hiteles képet ad a megye gazdaságáról, mondta Szabó Miklós , a Pannon Lapok Társasága (PLT) ügyvezetésének elnöke a Top 100 + 200-ról, majd hozzátette, az idei kiadvány minden eddiginél szélesebb kört ölel fel, a benne szereplő cégek a megye gazdasági potenciáljának több mint nyolcvan százalékát képviselik. Az ügyvezető kitért arra is, a gazdaság állapota szoros összefüggést mutat a PLT teljesítményével és az itt működő cégek hirdetési hajlandóságával, a reklámozás bizonyíthatóan pozitívan hat vissza a gazdaságra, jegyezte meg. A PLT csoport napilapjai 175 ezer példányban jelennek meg s 608 ezer olvasót érnek el. A társaság mintegy ötven nyomtatott és digitális terméket jelentet meg rendszeresen, köztük a klasszikus újságolvasást és a modern technikát ötvöző digitális újságot. Hodács László , az MTD Hungária ügyvezető igazgatója a céget bemutató kisfilmben arról beszélt, hogy a cég 1996 óta termel Nemesvámoson. Üzemükben tolós fűnyí-

rók, kapálógépek, gyeplazítók, motoros kaszák és egyéb kézi mozgatású termékek mellett hómarókat és rider fűnyírókat gyártanak. Alkalmazottaik száma jelenleg 500 körül van, a szezonban azonban az ezer főt is eléri. Az MTD Hungária Kft.-nél gyártott gépek 90 százaléka exportra készül. Tokai-Kiss József ügyvezető kiemelte, a cég a fűnyírótraktor-gyártást tavaly Németországból áthelyezte Nemesvámosra. A négycsillagos, 160 szobás Hotel Kapitány wellnessszállodát bemutató kisfilmben Papp Imre várkapitány elevenítette fel a sümegi vár és várkert felújítását. A vár üzemeltetésére és karbantartására 25 éve jelentkeztek, s ma már 150 dolgozójuk van, az eltelt két és fél évtizedben pedig szinte teljesen megújult a vár és környezete. Elindították a nyári várjátékokat és lovas programokat, valamint rendszeresen tartanak középkori lakomákat is. Az egykori várcsárdát felújították, ahol a felszolgált ételek alapanyagainak egy részét saját mintagazdaságukban termelik meg. A Kisfaludy Várkert lovashintó-gyűjteményében 100– 250 éves utazókocsikat is látni lehet, valamint egy száz darabból álló nemzetközi szablyakiállításnak is otthont ad a vár alatti Történelmi Élménypark.

A helyzetünk kiegyensúlyozott A 2013. év összesített adatai kedvező képet mutatnak a megye gazdaságáról Kiegyensúlyozott helyzet vesz körül bennünket, ezért van okunk optimizmusra, mondta dr. Markovszky György, a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.

A VKIK elnöke, dr. Markovszky György arról beszélt, hogy a kiadványban bemutatott 300 vállalkozás a megye gazdasági teljesítményének, árbevételének 80 százalékát, exportjának 97 százalékát fedi, így kiváló lehetőséget ad a következtetések levonására és a megye gazdasága egészének értékelésére. A 2013. év összesített adatai kedvező képet mutatnak a megye gazdaságáról. A nettó árbevétel megyei szinten 8,8 százalékkal, a top 300 esetében 11,5 százalékkal nőtt. A beruházások megyénkben 16,2 százalékkal bővültek. Ezen folyamatok eredményezték, hogy a megye nettó árbevételi aránya a régióban 18,8 százalékról 20,7 száza-


A megye 300 legnagyobb cége a megyei alkalmazotti létszám több mint felével rendelkezik, az árbevétel mintegy 80 százalékát és az export 97 százalékát adta, mondta Umenhoffer Ferenc, a NAV Közép-dunántúli Regionális Adó Főigazgatósága főigazgatója.


Kiugróan magas adóbevételek


Ma határozott a derűlátás

Dr. Markovszky György szerint az e félévi adatok további kedvező tendenciát vázolnak

lékra emelkedett. Ez az arány 2010-ben 14 százalék volt. Az export növekedése 2013-ban meghaladta a 16 százalékot, és a 2013. évi megyei exportértékesítés kétszerese a 2010. évi értéknek. A megyei exportárbevétel aránya 2013ban már meghaladta a teljes árbevétel 45 százalékát. A 2014. év első félévi adatok további kedvező tendenciát vázolnak. Ez év első félé-

vében nőtt a foglalkoztatás, az árbevétel, de legdöntőbb a beruházások dinamikus, 11 százalékos bővülése. Mindez optimizmusra ad okot, hogy a vállalkozások vezetői várják a kormányzat részéről ígért EU-forrásokat telephely, technológia, kutatás-fejlesztési és innovációs céljaik megvalósításához. A vállalkozások részére ígért 60 százalékos forrásarány megalapozhatja és

tartóssá teheti a már beindult növekedést. A válság felkészületlenül ért bennünket 2008-ban, a tetemes külső adósság, a kettős deficit, a vállalatok piacvesztése, a lakosság devizahitelei olyan mértékűek voltak, hogy erre illenek Bánffy Miklós regényének címszavai: „Megszámláltattunk és híjával találtattunk”. A bibliai hét szűk esztendő talán most ér véget.

ÜZLET

Vállalkozás neve

1

Continental Automotive Hungary Kft. Nitrogénművek Vegyipari Zrt. Valeo Auto-Electric Magyarország Kft. Johnson Controls Mezőlak Kft. Vöröskő Kft. Le Bélier Formaöntöde Zrt. MTD Hungária Kft. Inotal Alumíniumfeldolgozó Zrt. MAL Zrt. (felszámolás alatt) Gallus Kft. Balluff Kft. Yara Hungária Kft. Pápai Hús 1913 Kft. Polus-Coop Zrt. JOST Hungária Bt. Bourns Alkatrészgyártó Kft. Napcsillag Kft. Poppe + Potthoff Kft. Payer Industries Kft. Rialto Gold Kft. Hirtenberger Bt. Kajári Agrofor Kft. Bakonyerdő Zrt. Haribo Hungária Kft. Bakonyi Bioenergia Kft. Devecseri Agrokémiai Kft. Termelés-LogisticCentrum Kft. Rockwool Hungary Kft. Pannon Lapok Társasága Kft. Dow Hungary Vegyipari Kft. Bakonyi Erőmű Zrt. Agrolog-Hungária Kft. Chemark Kft. Pepperl+Fuchs Kft. Concordia-Trans Kft. D-ÉG Thermoset Kft. Agroprodukt Zrt. Beurer-Hungaria Kft. Food & Drinks Hungary Kft. Lasselsberger-Knauf Kft. Robinson-Tours Kft. Kékkúti Ásványvíz Zrt. nass magnet Hungária Kft. Bock Hungária Kft. Bakonykarszt Zrt. Vemév-Szer Kft. Veszprémi Közüzemi Szolgáltató Zrt. Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. Balaton Volán Személyszállítási Zrt. Duvenbeck Logisztikai Kft. Vivamus Bt. Huntsman Corporation Hungary Zrt. Man at Work Kft. Somló Volán Közlekedési Zrt. Bramac Kft. Ajkai Elektronikai Kft. AE-Plasztik Kft. Shoptec Fémárugyártó Kft. Ring-Autó Kft. Péti Polietilén Kft. DBW Hungary Kft. Kókai Tömítéstechnikai Kft. MVM Bakonyi Villamos Művek Zrt. Császár Autószerviz Kft. SKS Szerszámkészítő Kft. Bakony Volán Közlekedési Zrt. Boeing Hungary Mo. Fióktelepe Balatonfői Szövetkezeti Zrt. Haas + Sohn Kft. Alfred Schuon Kft. Schmidtgép 2002 Kft. Basaltker Kft. Oktán Kft. Pannon Humán Szerviz 2009 Kft. Persped Kft. VERGA Zrt. Magyar Agrárkereskedőház Kft. Gógán-Hús Kereskedelmi Kft. Schoco Bon Kft. VeszprémBer Zrt. Fazekas Kft. Víztec Zrt. Pápa-Ser Kft. Next Autó Kft. Csoki Savaria Kft. Dunitalia Textilipari Kft. Komfort-Bázis Kft. Ajka Kristály Üvegipari Kft. Pannon Sütő Kft. Transpac-Hungary Kft. Készenlét Zrt. Maxon Motor Hungary Kft. Transmoduls Tervezőés Gyártó Kft. Észak-Balatoni Kereskedelmi Zrt. Bock 5 Kft. Basalt-Középkő Kőbányák Kft. Veszprémi Nyomda Zrt. (felszámolás alatt) Fibrotermica Hungary Kft. Happ Fuvarozó és Szállítmányozó Kft. Piedl Kereskedelmi, Szolgáltató Kft.

2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 100

Település (működés szerint)

Értékesítés Értékesítés Mérleg nettó nettó szerinti árbevétele árbevétele eredmény 2013 (e Ft) 2012 (e Ft) 2013 (e Ft)

Veszprém

207 971 878 202 493 987

-5 712 813

Pétfürdő

151 407 265 101 001 598

2 281 695

Veszprém

72 076 928

67 790 059

-551 324

Mezőlak

43 519 434

25 046 075

-345 240

Balatonfüred

36 346 710

32 418 025

240 000

Ajka

30 310 618

32 201 192

14 171

Nemesvámos

22 608 966

24 098 345

-255 280

Várpalota

21 195 494

23 072 120

386 330

Ajka

20 956 903

26 210 583

-2 127 969

Devecser Veszprém Veszprém Pápa Ajka Veszprém

20 715 817 16 808 402 15 920 035 14 960 994 14 819 277 12 731 073

19 671 994 15 486 299 13 331 296 16 794 959 16 979 256 12 123 380

442 530 1 044 595 nincs adat -1 870 701 -209 330 502 568

Ajka

11 675 355

12 443 379

99 453

Ajka Ajka Ajka Csehbánya Pápa Balatonfőkajár Pápa Nemesvámos Ajka Devecser

11 216 797 11 065 092 10 455 024 9 625 049 9 622 689 9 297 910 8 822 869 8 709 713 8 507 301 8 262 890

9 044 511 11 006 508 14 764 812 775 512 7 885 501 9 324 728 8 708 772 7 615 163 7 656 281 9 649 435

244 119 418 486 78 833 20 252 -43 138 184 439 310 961 407 643 nincs adat 87 137

Balatonfüred

8 154 388

8 584 148

381 610

Tapolca

8 050 476

8 170 312

nincs adat

Veszprém

7 563 990

9 153 703

143 228

Balatonfűzfő

7 238 515

7 785 575

332 499

Ajka Tapolca Berhida Veszprém Pápa Veszprém Pápa Veszprém

7 021 792 6 821 569 6 730 909 6 511 919 6 511 462 6 307 117 6 190 586 5 977 496

7 968 580 7 071 786 5 453 465 5 455 631 5 979 123 6 557 953 5 803 245 5 418 012

1 230 330 26 836 516 011 266 114 74 671 -154 240 530 069 255 339

Szentjakabfa

5 709 213

7 594 750

16 341

Veszprém Balatonfüred Kékkút

5 648 249 5 486 044 5 044 307

5 479 821 4 073 852 5 415 905

27 452 22 853 -1 118 280

Veszprém

5 031 958

4 258 427

45 377

Noszlop Veszprém Veszprém

4 920 062 4 908 908 4 883 786

4 807 456 5 048 108 3 299 488

29 816 -7 862 329 91 591

Veszprém

4 798 896

4 289 049

-207 246

Herend

4 746 765

4 856 016

573 886

Veszprém

4 665 007

3 684 005

7 132

Csehbánya

4 550 588

1 601 946

154 260

Szentantalfa

4 490 344

5 277 909

-223 391

Pétfürdő

4 325 073

3 938 736

255 251

Óbudavár

4 130 261

3 693 784

37 321

Ajka

4 104 148

4 300 211

16 254

Veszprém Ajka Ajka

4 041 383 3 999 516 3 877 660

4 148 446 2 987 985 3 508 034

-557 778 28 709 2 837

Csót

3 726 950

3 917 738

-97 355

Veszprém Pétfürdő Tapolca

3 643 378 3 619 593 3 527 731

2 853 637 2 499 286 3 318 544

524 33 827 642

Ajka

3 518 830

2 730 937

101 014

Ajka

3 499 928

3 710 739

81 612

Pápa Ajka

3 363 904 3 197 733

3 538 076 3 382 028

64 739 1 256

Pápa

3 038 353

3 042 135

5 227

Pápa

2 922 629

3 071 250

276 478

Balatonfőkajár

2 914 752

2 686 546

nincs adat

Pápa Veszprém Borzavár Uzsa Pétfürdő

2 720 473 2 702 416 2 695 773 2 652 176 2 617 728

1 978 082 3 686 983 2 101 522 2 168 945 2 735 256

31 877 39 031 482 807 58 470 10 516

Ukk

2 464 295

2 299 628

-5 422

Veszprém Veszprém

2 423 754 2 308 033

2 528 612 2 267 052

5 749 110 108

Veszprém

2 295 256

2 702 687

16 095

Gógánfa

2 288 448

3 289 651

-66 567

Pápa Veszprém Balatonfüred Balatonfűzfő Pápa Csopak Pápa Pápa Veszprém

2 280 153 2 276 189 2 243 880 2 239 599 2 193 880 2 163 184 2 131 695 2 043 960 2 043 138

2 285 440 1 431 188 1 924 689 2 119 299 2 738 379 1 891 584 2 318 373 1 477 362 2 074 543

52 097 nincs adat 81 443 55 319 -401 281 87 703 28 615 nincs adat 50 445

Ajka

2 025 363

2 051 799

51 994

Várpalota Somlóvásárhely Pápa

1 989 107 1 954 485 1 948 271

1 759 452 1 944 741 1 102 637

113 069 nincs adat 17 185

Veszprém

1 942 519

1 547 672

33 278

Veszprém

1 937 423

2 381 300

266 593

Balatonfüred

1 920 889

2 268 101

4 229

Noszlop

1 885 603

1 727 892

21 304

Uzsa

1 863 773

1 488 451

372 764

Veszprém

1 849 126

1 849 126

nincs adat

Nyirád

1 847 193

1 992 298

35 722

Márkó

1 838 706

1 562 256

265 731

Veszprém

1 832 831

1 177 732

21 663

Az egyediséget képviselik Egyedi bútoraival természetességet és designt visz az emberek otthonába a megállás nélkül fejlődő Árkossy Bútor Kft. Minden darab arra hivatott, hogy hosszú évekig szolgálja a megrendelőt.

A családi tulajdonban lévő Árkossy Kft. 25 éves múltra tekinthet vissza. A társaságot Árkossy Tamás irányítja, ő felel a szakmai tevékenységért, Emese, a feleség viszi a gazdasági ügyeket, az export–import feladatokat, illetve a pályázatok kidolgozását. A társaságnak herendi telephelyén – a folyamatos bővítések nyomán – ma már hatezer négyzetméter termelő üzemrész áll rendelkezésére. A társaság negyed százada a folyamatos fejlődésről szólt. Még a válság ideje alatt is fejlődni tudtak, úgy vélték, ez kell ahhoz, hogy ha vége lesz, jó helyzetben jöjjenek ki belőle. A vállalkozásban több mint 70 ember dolgozik, gyakorlott építészek, faipari mérnökök, asztalosmesterek,

Az elismerést Árkossy Emese és Árkossy Tamás együtt vette át a kiíróktól. Töretlenül mennek tovább a maguk útján

kárpitosok és a szakma többi képviselője. Szinte teljes mértékben egyedi bútorokat gyártanak, standardizált termékeik nincsenek. Készítettek ötcsillagos szállodába – itthon és külföldön egyaránt – komplett berendezést éppúgy, mint luxusyachthoz kabint, maritime burkolatot. Ez a munkájuk nehézsége és a szépsége is egyben. Az export, illetve a belföldi értékesítés aránya

40–60 százalék. Függetlenül attól, hogy a világ számos országából van igény a termékeikre, Árkossy Tamás szerint ez az egészséges arány, így ennek a megtartására tudatosan törekszenek. A szakmunkástanulók képzéséből is aktívan kiveszik a részüket, évente 5–10 diáknak adnak lehetőséget, hogy ellesse a szakma fortélyait. Tanulóik a szakmai tanulmányi versenyeken sorra hozzák a

dobogós helyezéseket. Akikkel elégedettek, azoknak általában állást is kínálnak. A Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és a Napló Szerkesztősége mint a Pannon Lapok Társaságának tagja Az Év Vállalkozása Díjat mikro-, illetve kisvállalkozások kategóriájában 2014ben az Árkossy Bútor Kft.nek adományozta. Meglepetésként érte őket a díj, aminek nagyon örültek, mondta Árkossy Emese az ünnepség után. Jelezte, a társaságnak nagyon aktív az együttműködése a kamarával, főleg a szakképzés területén. A díjat úgy tekintik, hogy elismerés a velük együtt dolgozó kollektívának is, ezért köszönet illeti a munkatársak tevékenységét. Az Árkossy család 25 éve töretlenül dolgozik e cég fejlődésén, s a jövőben is ezt kívánják tenni. Idén szintén sok beruházásuk volt. Maradnak az egyedi bútorgyártásnál, amit magas színvonalon végeznek. Töretlenül kívánnak előre menni.

A szakmai tudásra építkeznek Az igazi fejlődés 2004ben kezdődött, ekkor került az amerikai Bournscsoporthoz az autóalkatrészeket, érzékelőket gyártó ajkai társaság. 2011-től egyre bővülő saját fejlesztési csoportjuk is működik.

Idén éppen tizedik éve annak, hogy a Bourns átvette az ajkai telephelyet, ekkortól látványos stratégiai fejlesztés vette kezdetét a gépjárművekben különböző funkciókat ellátó szenzorokat készítő vállalatnál. Az első időszakban a gyártóbázis megerősítése volt a fő feladat, mondta Bulyáki István gyárigazgató. Így például minden termeléshez kapcsolódó funkciót, kiegészítő tevékenységet erősítettek, kiépítették a beszállítói láncot, felépítették a minőségi rendszereket. A folyamatos fejlesztések kapcsán előbb az

írországi, majd az amerikai telephelyről került át gyártókapacitás Ajkára. Idén komplex beruházást zárnak a Bourns Kft.-nél, amelynek összértéke 1,78 milliárd forint. Ennek keretében elkészült a 3000 négyzetméteres gyártócsarnok, valamint egy raktár és irodahelyiségek. Jelenleg évi 50 millió darab érzékelő készül Ajkán, az új gépek érkezése nyomán a kibocsátott darabszám 20 százalékkal növekszik. Ma 550 embernek adnak munkát, alkalmazotti létszámuk jövő év végére 600 fölé emelkedik. 2010 körül jutottak el oda, hogy elkezdték felépíteni azt a csapatot, amelyik folyamatfejlesztéssel, gépgyártással, különféle technológiák fejlesztésével, különféle koncepciók kidolgozásával foglalkozik. Aztán 2011-ben hivatalosan is létrehozták K + F egységüket.

A Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és a Napló szerkesztősége mint a Pannon Lapok Társaságának tagja Az Év Vállalkozása Díjat nagyvállalkozások kategóriájában 2014-ben a Bourns Kft.-nek adományozta. A díjat Nagy Szilárd , a vállalat pénzügyi vezetője vette át. Úgy értékelt, hogy a díj nagy megtiszteltetés számukra. Az ajkai cég a cégcsoporton belül több elismerést is kapott már, folyamatosan értékelik a tevékenységüket. Azt lehet mondani, a csoporton belül mára ők lettek az első számú vállalat. Ugyanakkor külső elismerést eddig még nem igazán kaptak, ezért különösen boldogok, hogy már kívülről is értékelik a sikereiket. Másodsorban azért is jó egy ilyen elismerés, mert ezzel nyilvánosságot kapnak. Ajkán ismerik a céget, de tágabb környe-


Sorszám

V.


Top 100, Veszprém megye (2013)

Nagy Szilárd: végre külső szereplők is értékelték őket

zetében, országosan kevésbé. Ez nagy hátrány, amikor munkaerőt próbálnak toborozni az egyetemeken, állásbörzéken. A díj segíthet abban, hogy a nevük végérvényesen bekerüljön a köztudatba.

Fejlesztésben nincs megállás A Nitrogénművek Zrt.-nél a végrehajtott fejlesztések eredményeként a környezetvédelmi paramétereket tekintve a világ legkorszerűbb salétromsavüzem működik. Gyártástechnológiai fejlesztéseiket licencek és know-how vásárlására alapozzák, csak csúcstechnológiás megoldásokat hoznak Pétre.

A Nitrogénművek Zrt. elődjét, a Péti Nitrogénműveket 1931-ben alapították. Az új gyárrész 1975 óta működik, ahol világszínvonalú, teljes nitrogénbázisú vertikumot hoztak létre, mondta dr. Blazsek István vezérigazgató. 2005–2008 között százmillió eurós beruházást hajtottak végre. Ennek keretében a világ egyik legnagyobb kapacitású – napi 1800 tonna – salétromsavüzemét hozták létre Pétfürdőn, környezetvédelmi paramétereit tekintve pedig az üzem a legkorszerűbb a világon. Az üvegház hatású gáz


2014. NOVEMBER 24.

Dr. Blazsek István a díjjal

kibocsátása a korábbi érték századrészére csökkent. E nagyberuházásukat a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium is értékelte, s 2007-ben Környezetvédelmi Innovációs Díjat kaptak érte. A Péten 2008 elején üzembe helyezett pétisógranuláló üzem az első granuláló technológia volt Magyarország közel százéves műtrágyagyártási történetében.

Jelenleg évi egymillió tonna műtrágyát gyártanak. A vállalat körülbelül 65 százalékos hazai piaci részesedéssel rendelkezik. A fennmaradó mennyiséget a környező országokban értékesítik. 2012-től újabb – 350 millió euró összértékű – beruházási folyamatot indítottak. A beruházás végeredményeként 2017-re az éves műtrágyatermelést 1,6 millió tonnára növelik. Dr. Blazsek István hangsúlyozta, nem egyszerűen csak kapacitásnövelésről van szó, egyidejűleg a termék minőségét is javítják, a fajlagos energiafelhasználást, a környezetterhelést pedig tovább csökkentik. A Nitrogénművek Zrt. saját fejlesztőrészleggel rendelkezik, főleg adalékolt és új termékek fejlesztésével foglalkoznak. Mivel kutatóbázisuk nincs, a fejlesztést támogató kutatásokat főleg egyetemeken, más intézményekben végzik, a termék hasznosításával kapcsolatos kísérleteket pedig magyarországi agrár-

egyetemeken végeztetik el. A gyártástechnológiai fejlesztéseiket licencek és know-how vásárlására alapozzák, természetesen csúcstechnológiákat honosítanak meg Péten. Fenti teljesítménye alapján a Pannon Egyetem és a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara által életre hívott Kutatás-fejlesztési és innovációs díjat 2014ban a Nitrogénművek Zrt. kapja meg. Nagyon örülnek, hogy nekik ítélték az ez évi innovációs díjat. Igyekeznek megfelelni ennek a megtiszteltető kitüntetésnek – nyilatkozta dr. Blazsek István. Kifejtette, sokat dolgoztak ezért. A fejlődésben azonban nincs megállás. Jelen pillanatban 100 millió eurós beruházási állományuk van. Úgy gondolják, ez a következő hónapokban megduplázódik. Már bontják azt az épületegyüttest, amelynek a területén egy új, napi 1150 tonna kapacitású üzemet fognak telepíteni.

ÜZLET

VI.

2014. NOVEMBER 24.

Mérséklődtek a feldolgozóipari veszteségek Megyénkben a kiemelt ágazatok közül egyedül a mezőgazdasági vállalkozások növelték jelentősen pénzügyi nyereségüket A Veszprém megyei vállalkozásoknál a térség másik két megyéjével ellentétes folyamatok zajlottak: mintegy 14 százalékkal csökkent a kimutatott üzemi eredmény. Mivel a megyében a ráfordítások bővülése meghaladta a bevételekét, az üzemi nyereség mintegy 15 százalékos csökkenését nem tudta ellensúlyozni a veszteség 17 százalékos mérséklődése.

A közép-dunántúli régióban 2013. évben, bár csökkentek a bevétek, a ráfordítások mérséklődése még erőteljesebb volt, melynek hatására az üzemi eredmény 251,8 milliárd forint pozitívumot mutatott. A NAV Közép-dunántúli Regionális Adó Főigazgatósága adatai szerint a Veszprém megyei vállalkozásoknál a térség másik két megyéjével ellentétes folyamatok zajlottak: mintegy 14 százalékkal csökkent a kimutatott üzemi eredmény. Mivel a megyében a ráfordítások bővülése meghaladta a bevételekét, az üzemi nyereség mintegy 15 százalékos csökkenését nem tudta ellensúlyozni a veszteség 17 százalékos mérséklődése. A megyében a feldolgozóipar vállalkozásainál koncentrálódott az üzemi nyereség 36,6 százaléka (szemben az előző évi mintegy 53 százalékos részaránnyal), több mint négy tizeddel csökkent a nyeresé-

gük. A veszteség legnagyobb része – mintegy 38 százaléka – is e körben keletkezett, itt kedvezőbb tendencia – majdnem három tizedes csökkenés – tapasztalható. Mindezek hatására a feldolgozóipari cégek által kimutatott 17,4 milliárd forintos üzemi eredmény csak 45 százaléka a tavalyinak. A kereskedelemben, gépjárműjavításban tevékenykedőknél pozitív folyamatok alakították az üzemi eredményt: nyereségük majdnem 15 százalékkal bővült, veszteségük pedig közel nyolc százalékkal mérséklődött, ezáltal a tavalyinál egy negyeddel több, 7,6 milliárd forint üzemi eredményt realizáltak. A legmarkánsabb nyereségnövelés és veszteségminimalizálás a kiemelt ágak közül az energiaszektorban és az építőiparban történt. A megyei szinten 2013ban realizált üzemi eredmény mintegy 65 százalékát a 300 legnagyobb árbevételt elérő vállalkozás tudhatta magáénak (az előző évben közel nyolc tizedes részaránnyal bírtak). E cégek nyeresége több mint 27 százalékkal csökkent, emellett veszteségeik is majdnem ekkora mértékben mérséklődtek, ennek Megnevezés Üzemi eredmény Pénzügyi eredmény Rendkívüli eredmény

ellenére üzemi eredményük így is közel három tizeddel kevesebb volt, mint az előző évben. A Közép-Dunántúlon a pénzügyi műveletek eredménye az előző évben bemutatott pozitív fordulat után ismét előjelet váltott 2013-ban: 13,4 milliárd Ft-os pénzügyi negatívummal zárták az évet a térség vállalkozásai. A Veszprém megyében székhellyel rendelkező társaságoknak emelkedett leginkább a térségben a pénzügyi veszteségük (68 százalék), emellett nyereségük negyedével elmaradt az előző évitől, melynek hatására a 2013-as évet mínusz kilencmilliárd forintos pénzügyi veszteséggel zárták. A megyében a kiemelt nemzetgazdasági ágak közül egyedül a mezőgazdasági vállalkozások növelték jelentősen – több mint háromszorosára – pénzügyi nyereségüket. A feldolgozóiparban a veszteség háromszorosára nőtt, emellett kiugró mértékű a veszteség növekedése az energiaiparban is. A megyei pénzügyi eredmény nyolc tizede a top 300as társaságokhoz köthető, a 7,3 milliárd forintos negatív pénzügyi egyenleget a nyereKDR

150 50 0 –50 –150

19 4

10 4

–10,7

–8,6

KDR

149,1

Veszprém megye

Top 300

–250 –350 –450

–463,5 –550

Nyereség

Veszteség

Egy vállalkozásra jutó adózás előtti eredmény (millió Ft)

ség három tizedes visszaesése mellett a veszteség közel 2,5szeres bővülése alakította. Az e cégeknél kimutatott pénzügyi negatívum több mint hét tizede a feldolgozóiparon belül keletkezett: nyereségük a felére csökkent, veszteségük a négyszeresére növekedett, így előző évi 2,3 milliárdos pozitív eredményük 5,2 milliárd forintos veszteségbe fordult. A közép-dunántúli régióban a rendkívüli eredmény is mérséklődött (16,5 százalékkal), azonban még mindig pozitív előjelű volt. A Veszprém megyei cégeknél is kedvezőtlen folyamatok alakították a

Veszprém megye

TOP 300

2012

2013

Index

2012

2013

Index

2012

2013

Index

199,9 14,1 15,8

251,8 -13,4 13,2

126,0 – 83,5

56,2 0,3 4,5

48,4 -9,0 -6,7

86,1 – –

44,0 1,5 1,7

31,7 -7,3 -8,0

72,0 – –

Az adózás előtti eredmény összetevőinek alakulása (milliárd Ft; százalék)

rendkívüli eredményt: veszteségük több mint hét és fél szeresére emelkedett, emellett nyereségük is csökkent, így az előző évi 4,5 milliárd forintos pozitív eredményből 6,7 milliárd forintos veszteség lett. A megyei legnagyobbaknál is a megyeihez hasonló folyamatok zajlottak, az előző évi 1,7 milliárd forintos pozitívum váltott nyolcmilliárd forintos negatívumra 2013-ban. Veszprém megyében minden eredménykategóriában elmaradt az előző évitől a társaságok egyenlege. Közel kétharmados csökkenés mutatkozott a feldolgozóiparban, továbbá mintegy két tizeddel csökkent az energiaipari eredmény is. A kereskedelem, gépjárműjavítás ágban viszont 37 százalékkal, az építőiparban pedig ennél is markánsabban (72,3 százalékkal) bővült az adózás előtti eredmény.

A Veszprém megyei társaságok mintegy hat tizede nyereséges volt 2013-ban, összesen 66,1 milliárd forint adózás előtti nyereségük keletkezett, azonban az egy vállalkozásra jutó összeg – 10,4 millió forint – kevesebb volt a régiósnál. A 2013-as évet negatívummal záró társaságoknál összesen 33,8 milliárd forint adózás előtti veszteség keletkezett, melyből átlagosan 8,6 millió forint köthető egy céghez. A nullás eredményről számot adók száma lényegesen csökkent a megyében. A top 300-as körbe tartozó vállalkozások 16,4 milliárd forint adózás előtti eredményt értek el, mely mindössze közel harmada az előző évinek. A társaságok jelentős része, több mint 84 százaléka nyereséges volt, összesen 37,7 milliárd forint adózás előtti nyereséget realizáltak mely harmadával kevesebb volt mint az előző évi. A veszteséges vállalkozások száma hárommal volt több, mint 2012-ben, a 46 cég – az előző évinek több mint kétszeresét – 21,3 milliárd forint negatívumot szerepeltetett a bevallásában. Kiemelkedő fajlagos eredményt értek el a legnagyobbak: átlagosan 149,1 millió forint nyereséggel, valamint 463,5 millió forint veszteséggel zárták az évet, azonban az egy vállalkozásra jutó nyereség harmadával csökkent, a veszteség viszont a duplájára emelkedett az előző évhez képest.

Csökkenő létszám Változatlan balatoni vonzerő A közép-dunántúli régióban a foglalkoztatottak létszáma tavaly mintegy 3,6 ezer fővel mérséklődött, megyénkben is csökkent a számuk.

A régióban alkalmazott 213,3 ezer személy egy tizede volt az országosnak, ahol szintén kismértékű (2,2 százalék) csökkenésről adhatunk számot. A térségen belül csak Fejér megyében emelkedett az alkalmazotti létszám, a legnagyobb csökkenés a Komárom-Esztergom megyei cégeket érintette, tájékoztatott a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-dunántúli Regionális Adó Főigazgatósága. Veszprém megyében 2013ban átlagosan 60 657-en álltak alkalmazásban, mintegy kétezerrel kevesebben, mint az előző évben. A top 300-as körbe sorolható gazdálkodóknál a megyei foglalkoztatottak több mint fele állt alkalmazásban, körükben emelkedett (2,2 százalék) a munkavállalói létszám. Ezzel szemben a megye egyéb cégeinél kilenc százalékkal csökkent a dolgozók száma. Országosan egy vállalkozásnál átlagosan 5,3 személy állt alkalmazásban 2013-ban, a Veszprém megyei cégeknél minimálisan magasabb – 5,6 fő – volt az átlaglétszám, a régióban pedig ennél is több, átlagosan 6,1 főt alkalmazott egy társaság. A 300 legnagyobb társaság volt a legnagyobb foglalkoztató is a megyében: átlagosan 109,7 alkalmazottal működtek. Veszprém megyében a munkavállalók közel négy tizede a feldolgozóipar cégeinél állt alkalmazásban: a tava-

lyinál kissé több, 22 875 embert foglalkoztattak. A kereskedelem, gépjárműjavítás volt a megyei második legnagyobb foglalkoztató, az alkalmazottak száma itt is alig tért el a korábbitól. Érdekesség, hogy a bevételekben legnagyobb bővülést elérő – a megyei alkalmazottak 6,5 százalékát foglalkoztató – építőipari szektorban következett be a legnagyobb (5,1 százalék) létszámcsökkenés. A 300 legnagyobb társaság által foglalkoztatottak több mint fele a feldolgozóipari cégek alkalmazottja volt, létszámuk megegyezett a 2012. évivel. A Veszprém megyei munkavállalóknak az országos és régiós szintet is meghaladóan 6,8 százalékkal nőtt az átlagbérük, ami 2013. évben átlagosan 137 ezer forint többletet jelentett, azonban a megyei keresetek még mindig 291 ezer forinttal az országos és 169 ezer forinttal a régiós átlag alatt alakultak. A top 300-as társaságok foglalkoztatottainak átlagosan 565 ezer forinttal volt 2013-ban magasabb a bérük a Veszprém megyeinél. Mivel e társaságoknál az alkalmazottak létszámában is történt pozitív irányú elmozdulás, az átlagbérek növekménye minimálisan elmaradt a megyei változástól. A legnagyobbak alkalmazottai havonta a minimálbér 2,3-szeresét, 227,5 ezer forintot kerestek. A top 300-as társaságoknál az átlagbér – a kereskedelem, gépjárműjavítás ágat kivéve – magasabb volt, mint a megyei, ezen belül is kimagasló volt az építőiparban a régióst is 702 ezer forinttal meghaladó átlagkereset.

Az év elején erősödőtt a vendégforgalom, az előidényben kevesebben érkeztek 2014. augusztus végéig Veszprém megye kereskedelmi szálláshelyein 429 ezer vendég 1 millió 353 ezer vendégéjszakát töltött el. Az időszakot tekintve sem a vendégek, sem a vendégéjszakák száma nem változott számottevően 2013-hoz képest, tájékoztatott a KSH Veszprémi Főosztálya.

Az év első négy hónapja erősödő vendégforgalmat mutatott: mind a hazai vendégek, mind pedig a külföldről érkezők száma meghaladta az egy évvel korábbit. 2014. augusztus végéig Veszprém megye kereskedelmi szálláshelyein 429 ezer vendég 1,353 millió vendégéjszakát töltött el. Az előidényben azonban mindkét vendégkörből kevesebben érkeztek a megyébe. A forgalmi adatok a főidényben már eltérően alakultak: míg a belföldi vendégek száma ekkor sem érte el az előző évit, addig a külföldieké 1,8 százalékkal meghaladta azt. A határon túli vendégek többsége az Európai Unió országaiból, főként Németországból (29 000), Ausztriából (11 000), Hollandiából (8100), Csehországból (7700) és Lengyelországból (7200) érkezett a megyébe. Hollandia annak ellenére maradt a harmadik legnagyobb küldő terület, hogy a holland vendégek és vendégéjszakáik száma is a tizedével csökkent. Az egy évvel korábbihoz képest 900-zal több német vendég érkezett. A legnépszerűbb szállástípus a szállodáké, a vendégek

Ebbôl: külföldiek aránya, százalék

Vendégéjszaka

Elôzô év azonos idôszaka=100,0százalék Ebbôl: külföldiek vendég ebbôl: vendégebbôl: aránya, külföldiek éjszaka külföldiek százalék

Megnevezés

Vendég

Veszprém megye összesen

428 587

23,4 1 352 810

35,8

100,0

102,0

100,7

102,4

136 606 28 925 38 096 22 947 18 920 24 378 15 093 28 934 21 751 8 162 7 366 13 359 5 492 4 630 5 795

28,5 2,0 11,9 38,0 36,9 30,8 42,9 27,8 8,5 31,0 75,5 7,8 16,2 14,6 0,7

43,3 3,2 14,2 55,6 61,3 38,4 64,5 35,7 7,9 47,2 88,2 9,3 20,2 15,8 0,5

106,7 80,4 110,5 98,7 103,6 109,5 88,5 107,2 96,0 94,8 118,3 111,4 57,3 99,5 109,2

97,8 46,7 84,6 104,3 92,6 171,9 119,9 108,9 85,6 118,7 117,4 69,0 101,5 83,6 268,8

105,8 88,5 111,2 108,4 97,4 109,9 89,3 104,6 94,6 90,6 136,7 104,0 59,4 92,1 108,8

97,2 71,6 84,6 113,3 89,6 161,0 113,0 110,4 90,3 109,7 137,2 65,1 96,9 74,7 271,4

Ebbôl:

Balatonfüred Zánka Balatonalmádi Tihany Révfülöp Tapolca Alsóörs Veszprém Sümeg Balatonakali Pápa Badacsonytomaj Csopak Balatonszepezd Bakonybél

454 061 107 584 100 588 97 799 80 696 71 575 61 760 58 644 52 715 34 993 34 307 30 601 17 650 15 172 14 256

A legnagyobb vendégforgalmú Veszprém megyei települések, 2014. január–augusztus

54 százaléka választotta. A főszezonban működő 54 egység több mint 8300 férőhellyel várta vendégeit, ez az összes szállásférőhely-kapacitás 27 százaléka. A szállodák kihasználtsága az országos átlagot meghaladó mértékben, 4 százalékponttal nőtt egy év alatt: a január–augusztusi időszakban kiadható szobáik 52 százalékát értékesítették. A hotelekben a vendégek száma 2,1, eltöltött vendégéjszakáiké 2,9 százalékkal emelkedett 2013 azonos időszakához képest. A második legkedveltebb szállástípus, a kemping főként a határainkon túlról érkező vendégek körében népszerű. A kempingek a megye külföldi

vendégkörének több mint egyharmadát regisztrálták, együttes vendéglétszámuk pedig 2013 azonos időszakához képest 1200-zal nőtt. Az ebbe a típusba tartozó egységek a Veszprém megyei férőhely-kapacitás 37 százalékával (csaknem 11 200 férőhellyel) rendelkeznek. A többi szállástípus közül a közösségi szállások vendégforgalma csökkent egy év alatt, az évek óta gyengülő forgalmat mutató panzióknál és az üdülőházaknál viszont növekedés figyelhető meg. Veszprém megye legfőbb turisztikai vonzereje a Balaton. A szállásférőhelyek 84 százaléka a Balaton üdülőkörzetbe

tartozó településeken vehető igénybe, és a megyébe látogatók többsége is a tónál száll meg (2014 első nyolc hónapjában közel 80 százalék volt az arány). A megye leglátogatottabb települése Balatonfüred. A város kiemelkedő népszerűsége évek óta töretlen; idén augusztus végéig a teljes Veszprém megyei vendégkör csaknem egyharmadát fogadta. A legnagyobb vendégforgalmat bonyolító települések közül Pápán kiemelkedő a külföldiek aránya (76 százalék), de Alsóörs, Balatonakali, Balatonfüred, Révfülöp, Tapolca, Tihany és Veszprém, szálláshelyein is meghaladja a megyei átlagot.

2014. NOVEMBER 24. Fellendülőben az építőipar hazánkban Az idei esztendőben tovább folytatódott a megyei építőipar fellendülése. A megfigyelt, legalább 5 főt foglalkoztató építőipari szervezetek a megyében az év első felében 14,3 milliárd forint termelési értéket állítottak elő, összehasonlító áron egyharmaddal többet, mint egy évvel korábban.

Országos szinten az építőipar növekedése 31 százalék volt, tájékoztatott a KSH Veszprémi Főosztálya. A termelés bővülése nem egyformán érintette a két építményfőcsoportot: épületek az előző évinél másfélszer nagyobb értékben épültek, ugyanakkor az elkészült egyéb építmények értéke mindössze 7,7 százalékkal haladja meg az előző évit. Az építőipar valamennyi ágazatában teljesítménynövekedés látszik. A termelési érték közel felét az épületek építésével foglalkozó szervezetek adták, e cégek teljesítménye negyven százalékkal nőtt egy év alatt. Hasonló mértékű növekedést értek el az egyéb építményeket építő vállalkozások, míg a speciális szaképítéssel foglalkozók termelési értéke több mint ötödével bővült. A megyei székhelyű építőipar termelésének négy ötödét a legalább 10 főt foglalkoztató szervezetek adták. Közülük a 10–49 fős vállalkozások teljesítménye 46, a legalább 50 főt foglalkoztatóké 40 százalékkal bővült. A 2014 első félévében kötött új szerződések alapján remény van arra, hogy tovább javulhat Veszprém megyében az építőipari helyzet. Főleg az egyéb építmények (ezen belül is a közművek) építésénél várható élénkülés, ahol a megkötött szerződések értéke duplája az egy évvel korábbinak.

Kedvező külpiaci körülmények Míg régiós szinten csökkent az értékesítés nettó árbevétele, Veszprém megyében közel kilenc százalékos, ezen belül a top 300-as gazdálkodóknál pedig 11,5 százalékos bővülés volt megfigyelhető. A megyében kedvező folyamatok alakították a külpiaci értékesítéseket, ezáltal a dinamika jóval meghaladta a régióst és az országost is. A belföldi eladások a nemzetgazdaságban minimálisan növekedtek, míg a régióban stagnáltak, Veszprém megye 3,5 százalékos, a háromszáz legnagyobb gazdálkodó még ennél is magasabb, 5,6 százalékos bővülést könyvelt el. A régióban az értékesítések mintegy fele ment a külpiacokra, megyénkben 45,2 százalékos volt az exporthányad, a legnagyobbaknál már több mint 55 százalékos volt a dominancia. Egy vállalkozás átlagosan – az országosnál 18,2 millió forinttal többet – 198,7 millió forint árbevételt realizált a régióban. A megyei fajlagos érték (133,2 millió forint) a régiós mintegy két harmadát tette ki, míg a top 300-as körben átlagosan 3780,8 millió forintot értek el.

ÜZLET

VII.

A vállalkozások kétharmada szolgáltató Az ezer lakosra jutó vállalkozások száma a megyében 149, amely a Közép-Dunántúlon kiemelkedik, ugyanakkor az országos átlagot (172) nem érte el. Veszprém megyében 2014. június 30-án 57 ezer gazdasági szervezetet regisztráltak, 0,8 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A KSH Veszprémi Főosztálya adataiból kiderül, a szervezetek kilenctizede vállalkozás volt, melyeket 25-75 százalékos arányban társas, illetve egyéni formában jegyeztek be. Az ezer lakosra jutó vállalkozások száma a megyében 149. A társas

vállalkozások héttizede a korlátolt felelősségű, egynegyede a betéti társasági formát választotta. Mindkét gazdálkodási formában nyilvántartott vállalkozások állománya csökkent, kft-ből 2,2, bt-ből 8,3 százalékkal kevesebbet regisztráltak, mint tavaly június végén. A munkavégzés jellege szerint a bejegyzett önálló vállalkozók 35 százaléka fő-, 45 százaléka mellékfoglalkozású munkavállalóként, ötödük pedig nyugdíj mellett dolgozott. A megyei vállalkozások 98 százaléka kis-, azon belül is döntően (10 fő alatti) mikrovál-

Mezőgazdaság Ingatlanügyletek Vendéglátás Kereskedelem Tudományos és műszaki tevékenység Építőipar Ipar Adminisztratív szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Oktatás Művészet és szabadidő 0

1500

3000

4500

6000

7500

9000

10500

■ Korlátolt felelősségű társaság

■ Egyéni vállalkozó

■ Betéti társaság

■ Adószámmal rendelkező magánszemély és egyéb önálló vállalkozó

■ Egyéb társasági forma

12000

Veszprém megye építőipari termelési értéke és volumenindexe

lalkozás, mellettük mindössze 123 (49-250 fős) középvállalkozás és 34 (250 fő feletti) nagyvállalat szerepelt a regiszterben. Főtevékenységük alapján a vállalkozások kétharmada a szolgáltató ágakban tevékenykedett. Az összes vállalkozás egyharmada a kereskedelemben, a vendéglátás, valamint az ingatlanügyletek nemzetgazdasági ágakban működött. A mezőgazdaságban átlagosan a vállalkozások egyötöde dolgozott. Ipari és építőipari tevékenységet a vállalkozások 5,8-, illetve 6,8 százaléka végzett.

Kollát András, a cégépítő Beszélgetés a várpalotai Hor-Koll Kft. ügyvezető igazgatójával

Kollát András nem az az ember, aki elégedetten hátradől és azt mondja, jók vagyunk, most már lassíthatunk. Inkább még nagyobb pörgési sebességre kapcsol.

A higiéniai és vendéglátóipari termékek forgalmazásával és gyártásával foglalkozó várpalotai Hor-Koll Kft. ügyvezető igazgatója azt mondja, most havi 50–60 millió forintos forgalmat bonyolítanak, az árukészletük a duplája ennek, tehát az lenne az ideális, ha legalább százmillió forint minden hónapban megpördülne, de ezt nagyon nehéz elérni. Ám innen szép a mutatvány. Meghatározó személyiségek nélkül a legnagyobb cégek sem tartanának ott, ahol most. Ugyanez érvényes a kisebbekre is. Kollát András 22 évvel ezelőtt szinte a semmiből létrehozott és azóta is folyamatosan fejleszt egy ma már 600 millió forint éves forgalmat bonyolító, harminc alkalmazottat foglalkoztató céget Várpalotán, abban a kisvárosban, ahol ez nagyon nagy szó, hiszen a bányabezárás óta kevés a munkalehetőség arrafelé. Sikerének titka többek között a nyitottsága az újra, a tanulásra. A Hatékony vállalkozásokért – Vállalati tanácsadás a közép-dunántúli régióban című pályázat egyik nyerteseként a közelmúltban szervezetfejlesztési, projektmenedzselési tanácsadásban részesült.

– Miért érte meg részt venni a Hatékony vállalkozásokért – Vállalati tanácsadás a közép-dunántúli régióban című pályázaton?

– A pályázat célja a kis- és közepes vállalkozások versenyképességének és hatékonyságának javítása, illetve a vállalkozások növekedése volt. A tanácsadás magában foglalta a piacra jutás, a vevőszerzés korszerű módszereit, technikáit és a külföldi kapcsolatok fejlesztését is. Bár a miénk egy konkrét gépbeszerzéshez kapcsolódott, mégis univerzális, más alkalmakkor is használható tudást nyújtott. Mi már több gépbeszerzési pályázatot is nyertünk. Ebből az egyik egy vágógép volt, amivel esztétikusabb termékeket tudunk gyártani. Továbbá vettünk egy toalettpapír-tekercselő gépet és egy kéztörlő-hajtogató gépet, amelynek

eredménye zárt csomagolású, higiénikusabb kiszerelés, ami kiskereskedelemben is forgalomba hozható. Megjegyzem, nem elég jó pályázatot írni, ismerni kell hozzá a piacot, a vevők igényeit is. Nagyon fontos, hogy olyan gépet vegyünk, aminek a segítségével előállított terméket el lehet adni – sorolja kérdésünkre Kollát András, a Hor-Koll Kft. 57 éves ügyvezető igazgatója. – Érdekes nevet adtak a cégnek: Hor-Koll. Hogyan jutott eszükbe?

– A Kolláth és a Horváth vezetéknevekből áll össze. Kezdetben volt egy társam, így a két vezetéknévből lett a Hor-Koll, aki azután 1997ben kiszállt a kft.-ből, de a név megmaradt. Az alvásra asszociálnak az emberek róla, de legalább könnyen megjegyzik. Mindenki azt hiszi, párnát árulunk, miközben vaHor-Koll Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Éves forgalom: 600 millió forint. Foglalkoztatottak száma: 30. Tevékenységi kör: higiéniai és vendéglátó-ipari papír és műanyag termékek gyártá-

lójában higiéniai papírokkal és vendéglátó-iparban használt higiéniai termékekkel és tisztítószerekkel kereskedünk. – Miért pont erre a termékkörre esett a választás?

– Először, amikor 1992ben magánvállalkozóként kezdtem, akkor egy német cégnek voltam az ügynöke, és láttam, hogy Magyarországon még gyerekcipőben jár a higiéniai és vendéglátó-ipari egységek nagykereskedelme. Nem volt szappanadagoló, papír kéztörlő, nem voltak nagy tekercses vécépapírok stb. Ezért bárhova ment az ember, megvették a német cég termékeit. Tulajdonképpen meghódításra váró szabad piac volt a hazai, csak bele kellett vágni. – Logikus választás azért is, mivel ön korábban vendéglátással foglalkozott, tehát gyakorlatból ismerte az igényeket.

– Igen, vendéglátó szakközépiskolát végeztem Keszthelyen, utána szerződéses üzletet vittem. Tulajdonképpen 1982 óta vagyok a magam ura, hogy így mondjam. Több szerződéses üzletünk is volt, amiket a Veszprém me-

gyei vendéglátó béreltünk.

vállalattól

– Huszonkét éve van a piacon a Hor-Koll. Mi a titka annak, hogy megmaradtak, hiszen a kilencvenes években nagy volt a mozgás, cégek tömege alakult és szűnt meg.

– Azért tudtunk talpon maradni, mert a kereskedés mellett elkezdtünk gyártani. Először Olaszországban megvettük az árut és eladtuk itthon, 1999 óta azonban gyártunk is, nem csak eladunk. Csökkentettük a költségeinket azzal, hogy ezután már csak az alapanyagot kellett behozni, aminek a szállítása harmadannyiba került, mint a készárué. Folyamatosan fejlesztünk mind a mai napig. A beszállítás mellett bevezettünk saját márkás termékeket is. Amikor megvettük a telephelyünket a vegyesipari szövetkezettől, akkor a meglévő 1200 négysa és forgalmazása. Telephely: Várpalota, Gárdonyi Géza utca 32. Tel.: 88/472-229, 582720. Fax: 88/582-721 E-mail cím: [email protected] www.horkoll.hu

zetméteres raktárépületbe költöztünk be, amit közben átalakítottunk a termelés szükségleteire, majd felhúztunk mellé pályázati pénzből egy 300 négyzetméteres raktárt. Nyitottunk egy lakossági boltot is. Saját teherautóparkunk van, termékeink 90 százalékát mi szállítjuk ki a vevőinknek. Minden reggel kéthárom kisebb teherautónk indul Budapestre áruval, délre itthon vannak és fel tudnak készülni a következő napra.

NÉVJEGY Név: Született: Mennyit dolgozik? Szabadság?

Hobbija?

Autó?

Szállítunk Pécsre, Kaposvárra, Nagykanizsára, Zalaegerszegre, Szombathelyre, Győrbe, Sopronba, Miskolcra. Ez komoly logisztikát igényel. Nagyon sok céget szolgálunk ki teljes körűen, köztük a péti Nitrogénműveket. Szállítunk a fehérvári SAPA Profiles Kft.-nek, továbbá a Győri Keksznek, van, ahova takarítócégeken keresztül. Jó nevű szállodákat is az ügyfeleink között tudhatunk, például a veszprémi Betekints Hotelt, de például a várpalotai kórház is tőlünk vásárol. A péti Nitrogénműveknél konszignációs raktárt működtetünk, a beléptető szőnyegtől a partvison keresztül a szappanig mindent mi szállítunk nekik, ami a takarításhoz, a higiéniához kell. – Művészet ilyen nagy megrendelőhöz bekerülni? Ezt is tanították önnek, vagy született kereskedő?

– Az élettapasztalat hozza. Tanították ezt a vendéglátásban is, hogy a raktárkészlet forgási sebességét folyamatosan növelni kell. Akkor gazdaságos. Itt azért invesztálni is kell, ahhoz, hogy olyan hatalmas céghez, mint például a Nitrogénművek, bekerüljön szállítóként egy vállalkozás, megfelelő tőkével kell rendelkezni az elvárt árukészlet és a fizetési határidő biztosítására. – Érezte már úgy, hogy na, hátradőlhet, ezután már magától is elmegy a cég?

Kollát András ügyvezető igazgató Harta, 1957. november 3. Nyolc–tíz órát naponta. Két-három hét. Ősszel szoktunk egy hetet nyaralni. Karácsonykor pedig leáll a cég tíz napra, olyankor külföldi partnereink nagy része is zárva tart. Kosaraztam fiatal koromban. A sportból mára a napi úszás és a heti két tenisz maradt. Minden reggel hat órakor a fűzfői uszodában kezdem a napot. Ford Mondeo. Ford Transitokból áll a cég autóparkja.

– Nem. Itt minden nap új, minden nap más. Az ember bejön reggel és látja, mit kell csinálni, érkeznek a megrendelések. Alapanyagot kell beszerezni, gyártani, csomagolni, kiszállítani. Ráadásul ez egy olyan piac, ahol folyton változnak a fogyasztói igények, nem lehet megállni. Divatba jöttek például a környezetbarát termékek. Vannak újra feldolgozott papírból készülő termékeink is, csak nehéz hozzájutni ehhez az alapanyaghoz, mert költséges a visszaforgatása. – Mi a legnagyobb elismerés önnek?

– Nekem az a jó, ha kérek valamit a dolgozóktól, és azt elsőre, mosolyogva megteszik. Ha például ott kell maradni egy órát pluszban, akkor nem azzal jönnek, hogy lejárt a munkaidő és megyünk haza. Viszont, ha valakinek gondja adódik, természetesen elmehet elintézni. Mi szeretünk kérni, de tudunk adni is. Harminc embert foglalkoztatunk, igyekszünk családias légkört kialakítani. Jó páran már több mint tíz éve nálunk dolgoznak. – Mik a céggel kapcsolatos tervei?

– Újabb piacokat kell szerezni. Ezzel csak az a gond, hogy nehéz Magyarországon olyan üzleti képviselőt találni, akit nyugodtan meg lehetne ezzel a feladattal bízni. Olaszországban ez úgy működik, hogy van a gyárnak 2-3 üzletkötője és ők gondoskodnak az eladásról. Nálunk főállásba fel kell venni az üzletkötőket, betanítani, és a végén sokan nem válnak be. Ezért a mai napig kénytelen vagyok én foglalkozni az üzletnek ezzel a területével, miközben azért ott kell lenni a cég napi munkájában is. Szerencsére van két ügyes lányom, akik segítenek ebben, a nagyobbik a helyettesem, ő viszi a kereskedelmi részt, a kisebbik pedig az irodai adminisztrációt. Az interjú a Hatékony vállalkozásokért – Vállalati tanácsadás a közép-dunántúli régióban” című KDOP-1.4.110-2010-0001. projekt keretében készült. (X)

ÜZLET

VIII.

2014. NOVEMBER 24.

BÉKÉLTETŐ SAROK

Vigyázzunk az üzleten kívüli értékesítésekkel Az utóbbi időben egyre gyakrabban hallani utazásokkal, egészségügyi ismeretterjesztéssel, technikai újdonságok, termékek bemutatásával összekötött bemutatón történő értékesítésekkel, valójában tehát az üzleten kívül kötött szerződésekkel kapcsolatos anomáliákról.

Közeledik az év végi ajándékozási időszak, bizonyára tovább szaporodnak az ilyen rendezvényekre való telefonos invitálások vagy hirdetésben megjelenő felhívások, ezért – a békéltető eljárások tapasztalatait is figyelembe véve – néhány jelzést teszünk az új vagy a fontosabb szabályokról, amelyek a tájékoztatással, illetve az „elállási joggal” kapcsolatosak. 2014. június 13-án hatályba lépett a 45/ 2014. (II. 26.) Korm. rendelet, amely a fogyasztók és a vállalkozások közötti szerződések általános, illetve a távollévők közötti, valamint az üzleten kívül kötött szerződések szabályait tartalmazza. Mikor beszélhetünk üzleten kívüli értékesítésről? Ehhez az üzlethelyiség fogalmából kell kiindulni. Ide tartoznak azok az ingatlanok, ahol a vállalkozás állandó jelleggel folytatja a tevékenységét, és minden olyan ingó dolog is (például forfa épület), ahol a vállalkozás „szokásos jelleggel” tevékenykedik. Minden más hely üzlethelyiségen kívülinek minősül (ilyen például a más tulajdonában lévő kulturális vagy sportlétesítmény, szálloda, üdülő bérbe vett helyisége; magánlakás és a többi), de a vásáron, piacon és közterületen történő értéke-

sítés nem sorolható ide. Lényeges, hogy a szerződéskötéskor egyidejűleg mindkét félnek jelen kell lennie. Az is fontos tudnivaló, hogy akkor is ebbe a kategóriába tartozik a szerződés, ha azt ugyan a vállalkozás üzlethelyiségében írják alá, de magára az ajánlattételre azt megelőzően például egy utazás vagy egy termékbemutató alkalmával – máshol – került sor. A jogszabály igen részletesen előírja, miről kell a vállalkozásnak tájékoztatást adni, ezek közül kiemeljük a vállalkozás székhelyének postai címét. Gyakran előfordul, hogy másnak a nevében tartják a termékbemutatón az ismertetést és másnak a nevében kötik meg a szerződést. Ilyen esetben annak a vállalkozásnak a nevét és postai címét is meg kell adni, akinek a nevében eljárnak. Előfordult, hogy azért nem lehetett a békéltető eljárást lefolytatni, mert csak egy e-mail cím volt ismert, és mire a testülethez került a panasz, már azon sem lehetett kapcsolatot teremteni a céggel. Nem csak az értékesíteni kívánt termék vagy szolgáltatás lényeges tulajdonságairól kell tájékoztatást adni, hanem az árról, a járulékos költségekről, a teljesítés feltételeiről, a fizetésről is. Megkönnyítette a jogalkotó a vállalkozások tájékoztatási kötelezettségét, illetve a fogyasztók eligazodását is például azzal, hogy a jótállásról, szavatosságról a rendelet melléklete tartalmaz egy tájékoztatót (részletes információk a békéltető testület honlapján – www.veszpremikama-

ra.hu/ békéltető testület – is olvashatók). Új szabály, hogy a békéltető testülethez fordulás lehetőségéről, a vállalkozás székhelye szerint illetékes békéltető testület nevéről és székhelyének postai címéről is informálni kell a fogyasztót! Ugyancsak részletes tájékoztatást kell kapnia a vásárlónak a szerződéstől való elállás szabályairól. Az elállás megtételéhez mintát tartalmaz a jogszabály, de attól eltérő szöveggel is bejelentheti a fogyasztó 14 naptári napon belül az indokolás nélkül elállását. A lényeg, hogy pontosan ki kell derülni a bejelentésből, hogy milyen megkötött szerződéstől áll el a fogyasztó. Mivel a 14 nap nem a vállalkozáshoz való megérkezés idejét jelenti, hanem az elküldésnek az ideje, a későbbi viták elkerülése érdekében célszerű, ha a bejelentés másolata a fogyasztónál marad, az eredeti, aláírt példányt pedig tértivevényes, de legalább ajánlott levélben adja fel. A jogszabály szerint elektronikus levélben vagy telefaxon is továbbítható a bejelentés (ezt egyébként a vállalkozás a tájékoztatójában jelzi). Vita esetén a fogyasztónak kell bizonyítania, hogy a szabályok szerint járt el e joga gyakorlásakor. Ha a vállalkozás a szerződés megkötése előtt nem adott tájékoztatást az elállási jogról, akkor az elállási határidő 12 hónappal meghosszabbodik. Amennyiben ezalatt tájékoztatást kap a fogyasztó az elállási lehetőségről, akkor a közlés napjától számítottan 14 napig van joga az indokolás nélküli elállásra.

14 napon belül használni a terméket csak annak jellege, tulajdonságai és működése megállapításához szükséges mértékben lehet. Ha más módon is használja a terméket, akkor annak esetleges értékcsökkenését meg kell térítenie. Fő szabály, hogy elállás esetén a termék visszaküldésének költségét a fogyasztó viseli, kivéve, ha a vállalkozás vállalta e költségek viselését. Ugyanakkor arra is figyelemmel kell lenni, ha a vállalkozás nem adott tájékoztatást arról, hogy elállás esetén a termék visszaküldésének a költségeit a fogyasztónak kell viselnie, a fogyasztó nem köteles megfizetni azt (vagyis ebben az esetben akár utánvételes is lehet a visszaküldés). A fogyasztónak 14 nap áll rendelkezésére, hogy a terméket visszaküldje. A vállalkozás köteles az elállásról való tudomásszerzésétől számított 14 napon belül a fogyasztó által megfizetett teljes összeget megtéríteni, azt azonban addig visszatarthatja, amíg a fogyasztó a terméket nem szolgáltatta vissza vagy nem bizonyította, hogy azt visszaküldte. VESZPRÉM MEGYEI BÉKÉLTETŐ TESTÜLET 8200 Veszprém, Radnóti M. tér 1., Pf. 220 www.veszpremikamara.hu telefon: 88/429-008, fax: 88/412-150 e-mail: bekelteto@ veszpremikamara.hu fogadóóra: december 2., 3., 9., 16., 8.30–13 óra között, január 13., 20., 27., 8.30–13 óra között, február 2-ától keddenként 8.30–16 óra között

Aktuális pályázatok vállalkozásoknak Mikro-, kis- és középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása Felismerve a vállalkozások számára szűkösen rendelkezésre álló pénzügyi, humánés információs erőforrásokat, a mikro-, kis- és középvállalkozások piaci megjelenését támogató felhívás a vállalkozások külpiacra lépését kívánja elősegíteni a hatékony külpiaci marketingtevékenység támogatása, kiállításokon, vásárokon való megjelenés elősegítése, illetve a piaci versenyben való eredményes részvételhez szükséges tudás biztosítása által.

Támogatható tevékenységek: – Külföldi kiállításon vagy vásáron való részvétel – Külföldi árubemutató szervezése, illetve ezeket kiegészítően: – Piacra jutás támogatása – Információs technológiafejlesztése – Tanácsadás igénybevétele – Piackutatás elkészítése – Szabadalmak és egyéb immateriális javak megszerzésének költsége – Innovációs tanácsadás Támogatás: minimum 3 000 000 Ft, maximum 7 500 000 Ft (a támogatás mértéke 50 százalék)

Hirdetés

MUNKAVÉDELEM Vállalati és hatósági ügyintézések, szakértések, vizsgálatok, felmérések

MÛSZERES MÉRÉSEK (NAT akkr.)

120515-TI

(légszennyezés, zaj, rezgés, klíma, fény, víz, talaj stb.)

BLAUTECH Kft.

www.blautech.hu • [email protected]

ÜZLET

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése A hazai ipar fejlesztése érdekében a felhívás célja a kiemelt iparágakban fejleszteni kívánó hazai mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése, amely során lehetőség nyílik a modern eszköz- és gépparkok, valamint fejlett infrastruktúrával ellátott telephelyek kialakítására, a szektor szereplői számára a verseny-

képesség feltételeinek megteremtésére, fenntartására. Támogatható tevékenységek: – Gyártáshoz kapcsolódó új termelő eszköz beszerzése, illetve ezt kiegészítően: – Infrastrukturális és ingatlan-beruházás – Információs technológia fejlesztése – Gyártási licenc, gyártási know-how beszerzése Támogatás: minimum 10 000 000 Ft, maximum 100 000 000 Ft. (a támogatás mértéke 50%) Benyújtás: 2014. 12. 31. További információ: palyazat.gov.hu

Milliárdok az energetikának

KÖRNYEZETVÉDELEM

Tel.: +36-30/235-1692, +36-88/590-050 Fax: +36-88/590-059

Benyújtás: 2014. 12. 31. További információ: palyazat.gov.hu

A Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara lapja, megjelenik a Napló üzleti mellékleteként

A napjainkban bejelentett vállalkozásösztönző pályázati pénzek mellett jelentős uniós, illetve állami támogatás érkezhet a megújuló energetikai szektorba is, évente várhatóan 100 milliárd, a következő hét évben összesen 700 milliárd forintra lehet majd pályázni. Emellett a szén-dioxid-kvóta

eladásából származó évi 10 milliárd forint is e területre áramolhat. Az új forrásoknak köszönhetően újabb munkahelyek születhetnek, cserélődhetnek az elavult energiaforrások, másrészt pedig ezáltal is csökken Magyarország energiafüggősége.

MEGHÍVÓ A Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Az ötlettől a megvalósításig címmel innovációs és szellemitulajdon-védelmi konferenciát szervez, amelyre tisztelettel meghívjuk A rendezvény célja, hogy a vállalkozások megismerjék a K + F + I területén tevékenykedő szervezetek munkáját, szolgáltatásait és az új kutatási eredményeket A konferencia résztvevői a kormány innovációs stratégiájáról (Nemzeti Innovációs Hivatal), a Pannon Egyetem piaci alapú kutatás-fejlesztéseiről; technológiatranszfer folyamatokról, támogatási lehetőségekről (Középdunántúli Regionális Innovációs Ügynökség); a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának kkv-k részére nyújtott szolgáltatásairól, a K + F minősítés tapasztalatairól; innovációmenedzsmentről (Proactive Managment Consulting Kft.); valamint a Day One Capital Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. innovatív ötleteket tőkével és szakmai tudással támogató tevékenységéről hallhatnak előadásokat A konferencia második felében olyan megyei vállalkozások mutatkoznak be, akik kiemelkedő eredményeket értek el az innováció területén Helyszín: Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (Veszprém, Radnóti tér 1.) Időpont: 2014. november 27. (csütörtök), 9.30–14.35 Bízunk benne, hogy elfogadja meghívásunkat és személyes részvételével megtiszteli rendezvényünket, segíti annak eredményességét A rendezvényen való részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött. Bővebb információ és jelentkezés a www.veszpremikamara.hu oldalon vagy a 06/88/429-008/116-os melléken

KISHÍREK VÁLLALKOZÓKNAK Kihívások előtt a szakképzés szakértői Az elmúlt években számos változás következett be a szakképzés szabályozási rendszerében. Ennek következtében szükségszerűvé vált a szakképzési szakértők felkészítése, hiteles tájékoztatása a tartalmi és operatív munkában bekövetkező változásokról, amely hozzájárul szakértői munkájuk magas színvonalú elvégzéséhez. A Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara a tavalyi évhez hasonlóan ismét szakképzési szakértői felkészítő tanfolyamon segítette elő a duális képzésben ellenőri szerepet vállaló szakemberek képzését, mely átfogó ismereteket kívánó sikeres szóbeli vizsgával zárult. A felkészítő napok három helyszínen (Várpalotán, Ajkán és Veszprémben) zajlottak. A képzés célcsoportja: kamarai szakképzési szakértők, szakképző intézmények vezetői, elméleti és gyakorlati oktatói és szakmájukat magas színvonalon művelő civil szakemberek. A képzés tematikája a tanügyi dokumentumok ismerete mellett a szakképzés jogi szabályozásában, pedagógiai és pszichológiai vonatkozásokban biztosított elmélyülést. Mesterképzés A Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében szeptember 5-én kezdődött pedagógiai és vállalkozási ismeretek tárgyakkal a mesterképzés. A képzésen húsz szakmából 220 személy vesz részt, ebből 170-en uniós támogatású, 50-en saját finanszírozású jelöltek. A mesterjelöltek a pedagógiai és vállalkozási ismeretek tárgyból október 11-én levizsgáztak. A szakmai elméleti és szakmai gyakorlati képzések már elindultak gépi forgácsoló, hegesztő, szerszám-

készítő, porcelánkészítő, pincér, vendéglátás-szervező, vendéglős, szakács, cukrász, valamint kereskedő szakmában. A többi szakmában a képzés 2015 év elején indul, a képzések várható befejezése április 30-a. Kereskedelem és marketing szak A Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kara 2015 szeptemberétől a régió felsőoktatási kínálatában hiánypótló kereskedelem és marketing szakot indít nappali és levelező tagozaton Veszprémben és Nagykanizsán. A szakon a tanulmányi idő 6 félév + 1 félév szakmai gyakorlat. A szak hallgatói megismerik a marketing fogalmát, eszközrendszerét, módszertanát és a fogyasztói, vevői magatartás folyamatát, képesek lesznek marketingstratégia kialakítására, betekintést nyernek az értékesítési tevékenység folyamataiba, jogi, etikai követelményeibe, valamint a speciális kereskedelmi és marketing szoftverek működésébe. Fórum orosz és német üzleti lehetőségekről A Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Magyar–Orosz Tagozatával, a Creative-Expert Consulting export tanácsadó szakértőivel és az Ungarnconsultinggal együttműködésben orosz relációs fórumot, és a német nyelvű piacokról előadást szervez külpiaci tevékenységet végző és folytatni kívánó vállalkozások számára december 2-án, 10 órai kezdettel a kamara székházában (8200 Veszprém, Radnóti tér 1.) Előzetesen jelentkezni a pallosi.krisztina@veszpremika mara.hu e-mail címen lehet. További információ: www.veszpremikamara.hu.

Cím: 8200 Veszprém, Radnóti tér 1. Postacím: 8201 Veszprém, Pf. 220 E-mail: [email protected] Web: www.veszpremikamara.hu Tel.: 88/429-008, 406-972 Fax: 412-150

A szerkesztőbizottság tagjai: Antal Péter, Németh F. Bernadett, dr. Temesvári Balázs, Szabó Béla, Tremmer Tamás, dr. Somogyi Istvánné (a szerkesztőbizottság elnöke). Szerkesztőség: VKIK Veszprém, Radnóti tér 1. Telefon: 88/429-008, fax: 88/412-150. Email: [email protected], [email protected]. Felelős szerkesztő: Tremmer Tamás Kiadja a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara megbízásából a Pannon Lapok Társasága Kiadói Kft. Felelős kiadók: Kázmér Judit, Kinde Kálmán, Szabó Miklós ügyvezető igazgató. Hirdetési vezető: Steffek József, telefon: 88/583-271. Nyomtatás: Pannon Lapok Társasága Nyomdai Központ. Felelős vezető: Horváth Gábor

XXI. évfolyam, 6. szám. Év Vállalkozása Díjat. Ezt nagyvállalkozások kategóriájában az ajkai Bourns Kft., kisvállalkozások kategóriájában

Recommend Documents