HÍRKÖZLÉSI
1123 Budapest Alkotás u. 53. Levélcím:1525 Budapest Pf.: 75 Te l e f o n : ( 1 ) 4 5 7 - 7 4 7 0 Te l e f a x : ( 1 ) 4 5 7 - 7 4 7 1 Internet w ww.hif.hu
FELÜGYELET
HÍRKÖZLÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG
Ügyiratszám: DB-2589-21/2002.
Tárgy: Interdotnet Kft. – Matáv Rt. internet díjmegosztással kapcsolatos jogvita
A Hírközlési Döntőbizottság dr. Béres Zoltán ügyvéd által képviselt Interdotnet Magyarország Kft-nek (1023 Budapest, Zsigmond tér 10.) a Matáv Rt. (Budapest I., Krisztina krt. 55.) ellen a távközlési szolgáltatás díjának megosztásával kapcsolatban indított jogvitában a Hírközlési Felügyelet nevében meghozta a következő határozatot. A Hírközlési Döntőbizottság megállapítja, hogy a Matáv Rt. magatartása sérti a hírközlésről szóló 2001. évi XL. törvény 38. §-át, ezért felhívja a Matáv Rt.-t az ennek megfelelő magatartás tanúsítására, arra, hogy az Interdotnet Magyarország Kft. részére a hozzáférést igénylők szerinti hátrányos megkülönböztetéstől mentes műszaki, jogi és gazdasági feltételekkel biztosítsa. A hátrányos megkülönböztetéstől mentesség keretében a Matáv Rt. nem kötelezheti egyoldalúan az Interdotnet Magyarország Kft.-t az elérési szolgáltatás számlázására és díjának beszedésére, valamint nem kötheti a díjmegosztás alkalmazását a hálózati szerződés megkötésének feltételéhez. A Hírközlési Döntőbizottság kötelezi a Matáv Rt.-t, hogy 8 napon belül a 30/2001. (XII. 23.) MeHVM rendelet 4. § és 5. § szerint az Interdotnet Magyarország Kft.-t 2002. január 1-jétől megillető díjat adja át az Interdotnet Magyarország Kft. részére. Kötelezi a Matáv Rt.-t, hogy 8 napon belül 175.000 Ft (egyszázhetvenötezer forint) igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg az Interdotnet Magyarország Kft.-nek. Ezt meghaladóan a Hírközlési Döntőbizottság az Interdotnet Magyarország Kft. kérelmét elutasítja. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. A határozat ellen nincs helye fellebbezésnek. A határozat felülvizsgálata a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül kérhető a Hírközlési Döntőbizottsághoz 3 példányban benyújtott a Fővárosi Bírósághoz címzett keresetlevélben. A keresetlevélben nyilatkozni kell arról is, hogy a felperes kéri-e tárgyalás tartását.
80247
2
Indokolás A felek 2001. június 12-én kelt 71.202/2363/2001. számú jelenleg is nyújtott a tárgybani hálózati hozzáférési szolgáltatásnak megfelelő tartalmú előfizetői szerződést kötöttek az Internet 51 hívószámon keresztül történő elérése szolgáltatásra. 2002. január 15-én a Matáv Rt. levelet küldött ki minden Internet szolgáltató (így az Interdotnet Kft.) részére, melyben tájékoztatta őket arról, hogy az Internet hozzáférési szolgáltatás nyújtásának feltételeiről hálózati hozzáférési szerződésben kell megállapodniuk. Tekintettel arra, hogy az Internet szolgáltatók kötelezettségévé tett szerződéskötés kezdeményezés nagy számban fog érkezni a Matáv Rt.-hez, mint kötelezett szolgáltatóhoz, a Matáv Rt. javasolta az általa kidolgozás alatt lévő szerződéstervezet alapulvételét a hálózati szerződés megkötéséhez. 2002. február 22-én a Matáv Rt. kiküldte az egységes szerződéstervezetet, melynek III. sz. mellékletében leírt, „Számtranszlációs Internet Hozzáférési Szolgáltatás” elnevezésű szolgáltatása megfelel az Interdotnet Kft. ajánlatában foglalt Internet számfordítás hozzáférési forgalmi szolgáltatásnak. Az Interdotnet Kft. 2002. március 22-én kezdeményező ajánlatot nyújtott be a Matáv Rt. számára, amelynek 8.2.2 pontja a díj kiszámlázását, beszedését és továbbítását – a felek eltérő megállapodása kivételével – a Matáv Rt. feladatává teszi. A Matáv Rt. 2002. március 29.-én kelt levelében hangsúlyozta, hogy továbbra is fenntartja a hálózati hozzáférési szerződés tervezetben képviselt álláspontját, mely szerint az ügyféllel az adott szolgáltatásra szerződéses kapcsolatban álló szolgáltató kötelezettsége a számlázás. Felhívta az Interdotnet Kft. figyelmét arra, hogy az adatszolgáltatás és a bevételmegosztás elengedhetetlen feltétele, hogy a felek között aláírásra kerüljön a hálózati hozzáférési szerződés, így erre tekintettel adatszolgáltatást és fizetést csak a megkötött hálózati hozzáférési szerződés hatályba lépése után áll módjában teljesíteni. A Matáv Rt. a levélben 2002. április 5-re egyeztető tárgyalásra hívta az Interdotnet Kft.-t. Az egyeztető tárgyaláson az eltérő álláspontok közelítése eredménytelen maradt. A Matáv Rt. díjat az Interdotnet Kft. részére nem adott át. Az Interdotnet Kft. 2002. április 12-én nyújtotta be kérelmét a Hírközlési Döntőbizottsághoz a Matáv Rt. ellen Internet szolgáltatás távközlő hálózaton keresztül történő nyújtása során a távközlési szolgáltatás díjának megosztásával kapcsolatos jogvita ügyében. Módosított kérelmében kérte, hogy a Hírközlési Döntőbizottság a hírközlésről szóló 2001. évi XL. törvény (továbbiakban: Hkt.) 98.§ (1) bekezdés b) pontját alkalmazva állapítsa meg, hogy jogsértés történt.
3
Előadta, hogy a Matáv Rt. a 30/2001. (XII.23.) MeHVM rendelet (továbbiakban: díjrendelet) hatályba lépése, azaz 2002. január 1-je óta folyamatosan köteles lenne a rendeletben meghatározott mértékű, hatósági áras távközlési szolgáltatási díjat az előfizetőinek kiszámlázni és abból a rendeletben meghatározott részt az Interdotnet Kft. részére átadni. Álláspontja szerint a Matáv Rt. magatartása a Hkt. 27.§ (3) bekezdés e) pontjába és a díjrendeletbe ütközik figyelemmel arra, hogy a Matáv Rt. a díjakkal való elszámolást e díjaknak a jövőben való kiszámlázását és azok megosztását, valamint a hálózati szerződés megkötését indokolatlan és tisztességtelen feltételhez köti. A jogsértés tényét a Hírközlési Döntőbizottság elvi döntésében foglaltakon túl az alábbiakkal egészítette ki. Véleménye alapján nem helytálló a Matáv Rt. érvelése, mely szerint az Internet szolgáltató nyújtja azt a távközlési szolgáltatást, mely az internet szolgáltatás eléréséhez szükséges. A szolgáltatás nyújtásánál a tényleges és jogi körülmények vizsgálata szükséges. A tényleges körülmények arra adnak választ, hogy mely szolgáltatónak a hálózatán keresztül nyújtják az adott szolgáltatást. E szolgáltatás abból áll, hogy egy távbeszélő előfizetői szerződéssel rendelkező előfizető az előfizető rendelkezésére bocsátott hálózati végpontból kiindulva egy meghatározott szolgáltatás kijelölő szám felhívása alapján a hálózati végpontja és az Internet szolgáltatónak a Matáv Rt. hálózatán belül elhelyezkedő szolgáltatás hozzáférési pontja között vonalkapcsolt távközlési kapcsolatot létesít. Jogi szempontból az „Internet szolgáltatás távközlő hálózaton keresztül történő elérése” tárgyú távközlési szolgáltatásra az előfizetőnek kizárólag a Matáv Rt.-vel van előfizetői szerződése. Hivatkozott a 10/2001. (III.27) MeHVM rendelet egyes számú mellékletének 2.1.4. pontjára, amely szerint a távközlési szolgáltatók kötelesek saját hálózatukból biztosítani más SHS-sel jelölt hálózat vagy szolgáltatás elérését. Azt a szolgáltatást, amelynek segítségével az előfizető a Matáv Rt. hálózati végponttól eljut az Internet szolgáltató hozzáférési pontjához a távközlési szolgáltató – jelen esetben a Matáv Rt. – köteles biztosítani. Az Internet szolgáltatónak sem fizikai, sem jogi értelemben nincs sem lehetősége, sem képessége ennek biztosítására. Hivatkozott még a díjmegosztási rendelet 2. §-ának (2) bekezdésére, amely a távbeszélő szolgáltató által alkalmazandó díjazási időszakokat határozza meg. Egyértelmű, hogy az Interdotnet Kft. és a Matáv Rt. közül kizárólag a Matáv Rt. minősül távbeszélő szolgáltatónak. Aki átad, csak a Matáv Rt. lehet, mert az Internet szolgáltató saját magának nem adhat át. Ez összhangban van a rendelet 4. §-ával, amely szerint a felszámított (vagyis más szóval leszámlázott) percdíjból kell az a) ill. b) pontban megállapított díjhányadot az Internet szolgáltatónak átadni. Állítása szerint a 251/2001. (XII.18.) Korm. rendelet (továbbiakban: hálózati szerződés rendelet) 13. § (6) bekezdése nem a felek között fennálló szerződéses kapcsolatra vonatkozik. A felek közötti hálózati szerződés tárgya a hálózati szerződés rendelet 1. sz. mellékletében 2.5. pont alatt definiált „Internet számfordítás hozzáférési szolgáltatás”, nem
4
pedig a 13. § (6) bekezdésében rögzített szolgáltatóválasztás keretében történő „Internet közvetett hozzáférési forgalmi szolgáltatás”, amit az 1. sz. melléklet 2.4. pontja határoz meg. Az Interdotnet Kft. kérte, hogy a Hírközlési Döntőbizottság a Hkt. 98.§ (1) bekezdés c) pontja alapján hívja fel a Matáv Rt.-t a jogsértés abbahagyására és a jogszabályoknak megfelelő magatartás tanúsítására. Ennek keretében kötelezze a díjmegosztás szabályainak 2002. január 1-től való alkalmazására, arra, hogy 8 napon belül számoljon el a díjakkal és adja át az Interdotnet Kft. részére a díjak őt megillető részét. Ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy a Hkt. 27. § (3) bek. alapján, mivel a díjhányad hatósági árnak minősül, az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. tv. hatálya alá tartozik. E törvény 17.§ (3) bekezdése a hírközlési szolgáltatások tekintetében a Hírközlési Felügyeletet jogosítja fel – a Hkt. szabályainak megfelelő alkalmazásával – arra, hogy a 16. §-ban rögzítettek szerint határozattal kötelezze a hatósági árra vonatkozó rendelkezések megsértőjét egyrészt a hatósági ár alkalmazására (a) pont, másrészt az így elért többlet árbevétel visszatérítésére (b) pont, vagyis fizetési kötelezettség megállapítására. Kérte, hogy kötelezze a Hírközlési Döntőbizottság a Matáv Rt.-t 2001. január 1-től a díjak után járó törvényes mértékű késedelmi kamat megfizetésére. Kérte, hogy a Matáv Rt.-t kötelezze arra, hogy tartózkodjon attól a magatartástól, hogy a hálózati szerződés megkötését olyan indokolatlan és egyoldalú feltételhez köti, hogy az Interdotnet Kft. abban átvállalja a díjak kiszámlázását, beszedését. A Hkt. 98. § (1) bekezdés f) pontja alapján kérte , hogy a Hírközlési Döntőbizottság kötelezze a Matáv Rt.-t az Interdotnet Kft.-vel a jogszabályoknak megfelelő tartalmú hálózati szerződés kötésére, valamint a Hkt. 98. § (1) bekezdés h) pontja alapján az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére. A Matáv Rt. az Interdotnet Kft. kérelmét – mint alaptalant – a Hkt. 98.§ (1) bekezdés a) pontja alapján elutasítani kérte. Hivatkozott arra, hogy az Internet szolgáltatónak és nem a távbeszélő szolgáltatónak kell számláznia, mivel – ellentétben a Hírközlési Döntőbizottság 1/2002. elvi döntésével és az Interdotnet Kft. álláspontjával – a díjmegosztási rendelet nem két szolgáltatási elemből felépülő szolgáltatásként kezeli az Internet szolgáltatást, hanem ellenkezőleg a távközlő hálózaton keresztül történő elérést is az Internet szolgáltatás feltételévé teszi, amely szolgáltatást az Internet szolgáltató nyújtja az előfizetői számára. A Hkt. 110. § 35. pontjában található fogalom, „Internet szolgáltatás elérése távbeszélő hálózaton keresztül” – szolgáltatás „a Miniszteri rendelet alkalmazásában” az Internet szolgáltató által nyújtott szolgáltatás szerves részének minősül. A Hkt. 2. számú melléklete tartalmazza a szolgáltatás SZJ számát, amely szám is azt jelzi, hogy adathálózati- és nem pedig távbeszélő szolgáltatásról van szó. Az ezen szolgáltatáshoz tartozó 64.20.16. SZJ szám, a 2001. január 1-től hatályos Szolgáltatások Jegyzéke szerint, az adathálózati szolgáltatásokat jelöli, a távbeszélő szolgáltatások más SZJ szám alá tartoznak.
5
Előadta, hogy a Miniszteri rendelet 2. § alkalmazásában Internet szolgáltatónak az a szolgáltató minősül, amelyik előfizetői szolgáltatásként távközlési szolgáltatást nyújt. Ez a távközlési szolgáltatás adathálózati szolgáltatás és tartalomszolgáltatás, amelyből az előbbit az Internet szolgáltató a Matáv Rt. távbeszélő hálózatának igénybevételével, az annak használatával – a vele kötött hálózati szerződés alapján – használ abból a célból, hogy előfizetőjét kiszolgálja. A Matáv Rt. szerint az előadottakat támasztják alá a következők. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 165. §, amelynek értelmében az adóalany által kibocsátott számlának alakilag és tartalmilag is hitelesnek és helytállónak kell lennie. A számla tartalmilag akkor valós és hiteles, ha a gazdasági eseményt a szerződéses kereteknek megfelelően rögzíti, a számlázást a szolgáltató jogává és kötelezettségévé teszi. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. § (4) bekezdés 1. pontja, amelynek értelmében közvetített szolgáltatás esetén a közvetített szolgáltató és az előfizető között nincs jogviszony. A közvetített szolgáltató kizárólag a közvetítő szolgáltatóval áll jogviszonyban. Az előfizető és a távbeszélő szolgáltató, mint közvetített szolgáltató között távbeszélő szolgáltatás nyújtására jön létre jogviszony, nem pedig Internet szolgáltatás nyújtására. Internet szolgáltatás nyújtására az előfizetővel az Internet szolgáltató, mint közvetítő szolgáltató köt előfizetői szerződést. Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény 43. §-a értelmében az adóalany köteles az általa teljesített szolgáltatásnyújtásról számlát kiállítani. Álláspontja alapján az ő értelmezését támasztja alá a Hálózati szerződés rendelet 13.§-ának (6) bekezdése is, amikor kimondja, hogy mely adatokat köteles átadni a szerződéskötésre kötelezett a jogosult szolgáltatónak olyan adathordozón, amely alkalmas arra, hogy annak alapján informatikai eszközök útján közvetlenül számlát lehessen kiállítani. Ez a jogszabályhely egyértelműen úgy fogalmaz, hogy amennyiben a jogosult szolgáltató más távközlő hálózatán keresztül nyújtja az Internet szolgáltatást, akkor azért, hogy szolgáltatása ellenértékét beszedhesse, a távbeszélő szolgáltató – a vele kötött hálózati szerződés keretében – köteles átadni az ehhez szükséges adatokat. A jogszabály szövegezése nem utal arra, hogy ezt a rendelkezést akkor kellene alkalmaznia, amennyiben a „felek a számlázás kérdésében az általános szabálytól eltérően állapodnak meg”, ezzel ellentétben az tekinthető általános szabálynak, alapesetnek, ha az ISP számláz. A szövegezés azt az álláspontot támasztja alá, hogy a Matáv Rt. azért köteles a meghatározott adatokat átadni, hogy annak alapján az Internet szolgáltatók kiállíthassák az általuk nyújtott szolgáltatás díjáról szóló számlát előfizetőjük számára. Véleménye alapján összegezve nem beszélhetünk külön távbeszélő és külön Internet szolgáltatásról, mert az adott szolgáltatás teljesítése közben távbeszélő szolgáltatást senki sem nyújt, a távközlő hálózaton történő elérés pedig része magának az Internet szolgáltatásnak. A Matáv Rt. szerint a díjrendelet címében szerepel az „átad” kifejezést ugyanakkor a Rendelet tartalmával összhangban kell értelmezni. A Miniszteri rendelet szövege nem teszi a távbeszélő szolgáltató kötelezettségévé a beszedést, számlázást. A miniszteri rendelet
6
5.§-a sem tartalmazza az „átad” kifejezést. A rendelet 4.§-a pedig oly módon fogalmaz, hogy az Internet szolgáltatót az előfizetőnek” felszámított” percdíjból bizonyos rész „illeti meg”. Ez a rendelkezés sem kifejezett, sem más formában nem rögzíti, hogy a távbeszélő szolgáltató kötelezettsége lenne a számlázás. A Matáv Rt. által kért IKB állásfoglalásra tekintettel a távbeszélő szolgáltató nem kötelezhető az ISP előfizetője részére történő számlázásra, amikor kimondta, hogy az "„Internet szolgáltatók és a távközlési szolgáltatók közötti szabad megállapodás kérdése a számlázás és a díjbeszedés kötelezettsége.” Dr. Bogár László, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára, a tárgyban feltett kérdésre adott válasza szerint az „egyes hálózati szerződésekről szóló kormányrendelet nem foglal kötelező jelleggel állást a számlázás kérdésében, hanem annak rendezését a hálózati hozzáférési szerződés keretei között együttműködő szolgáltatókra bízza. A díjrendelet szövegezése is semleges a számlázás tekintetében, a számlázás és a díjbeszedés kérdésében mind a törvény mind a rendeletek meghagyják a szolgáltatók közötti üzleti alapú szabad megállapodás lehetőségét.” A Matáv Rt. álláspontja szerint a feleknek az Internet hozzáférés forgalmi szolgáltatás nyújtásáról hálózati hozzáférési szerződésben kell rendelkezniük. A távközlési előfizetői szerződésekről szóló 249/2001. (XII. 18.) Kormányrendelet 3.§ e) pontja értelmében előfizetői szerződésben csak olyan szolgáltatásról lehet megállapodni, amely nem minősül hálózati szolgáltatásnak. Előadása értelmében a díjmegosztás alapja, hogy az előfizetők részére a számlázást és az Internet szolgáltatásért járó díj beszedést az Internet szolgáltató végzi. Mindez azt feltételezi, hogy a feleknek a díjmegosztás megvalósításához, a számlázási kérdéseket is szabályozó, hálózati hozzáférési szerződést kell kötniük a jogszabályi határidők szerint. A jogalkotói szándéknak sem felelhet meg az az értelmezés, amely az Internet szolgáltatáshoz kapcsolódó feladatok, és ily módon költségek megosztása nélkül elvonja a távbeszélő szolgáltatók bevételének egy részét. A jogszabályban rögzített végfelhasználói díj „megosztására” abban az esetben kerülhet sor, ha az Internet szolgáltató a szolgáltatásával összefüggő bizonyos tevékenységeket (számlázás, beszedés) maga látja el, távbeszélő szolgáltató pedig a hálózati szerződés alapján csak e szolgáltatás ellenértékét kapja meg, ez ugyanis a „megosztás” lényege. A Matáv Rt. nem ért egyet a kérelmező kamat érvényesítési igényével, tekintettel arra, hogy a díjmegosztás hálózati hozzáférési szerződés megkötése alapján illeti meg az Internet szolgáltatót, álláspontjuk alapján a Matáv Rt. nem esett késedelembe. A hálózati szerződés megkötését követően 2002. január 1. napjára visszamenőleg hajlandó az Interdotnet Kft.-t megillető díjhányad kifizetésére. A Matáv Rt. szerint eleget tett a jogszabályi együttműködési kötelezettségének és a polgári jogi elvárhatósági, jóhiszeműségi követelményeknek – mivel mindent megtett annak érdekében, - a tényállásban részletezettek szerint - hogy a hálózati hozzáférési szerződést a társszolgáltatók a legrövidebb időn belül megkössék.
7
Az Interdotnet Kft. kérelme túlnyomó részt alapos. Azt, hogy a tárgybani hálózati hozzáférési szolgáltatásnak megfelelő tartalmú szolgáltatást a Matáv Rt. jelenleg is folyamatosan nyújtja az Interdotnet Kft. részére, a csatolt 71.202/2363/2001 sz. szerződés alapján, (szerződés 1. pontja – a szerződés tárgya) valamint a Matáv Rt. által visszaküldött szerződés kísérőlevél szerint állapította meg a Hírközlési Döntőbizottság, amelyben a Matáv Rt. tájékoztatta az Interdotnet Kft.-t, hogy a szolgáltatás berendezéséről intézkedett. A tényállás további részét a Hírközlési Döntőbizottság a felek egyező előadása és a csatolt iratok (kezdeményező ajánlat, Matáv Rt. levele) alapján állapította meg. A felek – eltérő – jogi véleményével kapcsolatban a Hírközlési Döntőbizottság álláspontja a következő. A Matáv Rt. által említett és az interpellációra adott válasz, valamint IKB állásfoglalás révén is kifejtett jogalkotói szándékkal kapcsolatban a Hírközlési Döntőbizottság a következőkben idézett jogszabályhelyek alapján megállapította, hogy a jogalkotó szándékát a törvény egészén rendszerbe foglalva, egymásra épülve és a többi rendelkezésével összhangban maga a törvény tartalmazza. A Hkt. preambuluma fogalmazza meg legáltalánosabban a törvény célját. E szerint az Országgyűlés, … a hírközlési piac fejlődése, védelme, a verseny biztosítása, továbbá a hírközlési hálózatok hatékony együttműködésének biztosítása céljából alkotta a törvényt. A Hkt. 2. § (1) bekezdés már pontokba szedve határozza meg a törvény célját. A Hkt. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjai értelmében a törvény célja - többek között - a hírközlési verseny fejlődésének elősegítése, valamint a piaci résztvevők szabadságát, jogait, kötelezettségeit, esélyegyenlőségét, érdekérvényesítési lehetőségét és új szereplők piacra lépését biztosító mechanizmusok kialakítása, a jelentős piaci erővel rendelkezők befolyásának – a hatékony versenypiac kialakulásához és fenntartásához szükséges mértékű – differenciált ellensúlyozása. Együttműködési kötelezettséget ír elő a Hkt. 2. § (2) bekezdése, és a Hkt. 36. § (1) bekezdése. A Hkt. 38. §-a kimondja, hogy a jelentős piaci erővel rendelkező távközlési szolgáltatót – ha korlátos erőforrás ezt nem teszi lehetetlenné – szerződéskötési kötelezettség terheli hálózati hozzáférés tekintetében tett, gazdaságilag és műszakilag indokolt ajánlat esetén azzal, hogy a hozzáférést bármely igénylő vállalkozás részére – beleértve a saját érdekkörébe tartozó vállalkozásokat is – igénylők szerinti hátrányos megkülönböztetéstől mentes műszaki, jogi és gazdasági feltételekkel köteles biztosítani. A „jogalkotói szándék” – többek között – hogy a jelentős piaci erővel rendelkező Matáv Rt. a hozzáférést igénylők szerinti hátrányos megkülönböztetéstől mentes feltételekkel biztosítsa, és hogy jogsértés esetén ennek a követelménynek a Hírközlési Döntőbizottság hatáskörében eljárva érvényt szerezzen.
8
A Hírközlési Döntőbizottság egyetértett az Interdotnet Kft. szolgáltatással kapcsolatos álláspontjával. A kulcselem szolgáltatás a konkrét ügyben a Hkt. 110. § 35. pontjában meghatározott fogalom körében található. E szerint a szolgáltatás formája, külső megjelenése Internet szolgáltatás elérése távbeszélő hálózaton keresztül. Szolgáltatás, amellyel a felhasználó a távbeszélő hálózat végpontján csatlakoztatott végberendezésével a távbeszélő hálózaton át csatlakozhat az Internethez abból a célból, hogy az Internet szolgáltatótól adatátviteli szolgáltatást vegyen igénybe. A fogalom meghatározás a szolgáltatás szóval kezdődik. Ez a szolgáltatás nem Internet szolgáltatás. Szolgáltatás, amellyel a felhasználó a távbeszélő hálózaton át csatlakozhat az Internethez. E nélkül a szolgáltatási elem nélkül ennek a szolgáltatásnak a másik eleme és célja, mely szerint abból a célból csatlakozik az Internethez a felhasználó, hogy az Internet szolgáltatótól adatátviteli szolgáltatást vegyen igénybe – nem létezik. A Matáv Rt. által korábban és jelenleg is nyújtott fenti szolgáltatás a 251/2001. (XII.18.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének 2.5. pontja alapján tartalmában olyan hálózati szolgáltatás, amely Internet számfordítás hozzáférési forgalmi szolgáltatást valósít meg. Ennek alapján az előfizetői Internet hívás továbbítása történik az Internet szolgáltató hálózati hozzáférési pontjára a távközlési szolgáltató nem-földrajzi számáról. Az Internet szolgáltatás iránti igény által generált extraprofitból, többletbevételért az Internet szolgáltatót ellenszolgáltatás illeti meg a 30/2001. (XII. 23.) MeHVM rendeletre figyelemmel, amely az Internet szolgáltatás távbeszélő hálózaton keresztül történő elérésének áráról, valamint az Internet szolgáltatás távközlő hálózaton keresztül történő nyújtása esetén a távközlő szolgáltatás díjának azon hányadáról rendelkezik, melyet a távközlési szolgáltató átad az Internet szolgáltatónak. A díjrendelet 2. § -a határozza meg az Internet szolgáltatót e rendelet alkalmazásában. E szerint Internet szolgáltató: Internet hozzáférési szolgáltatás távközlő hálózaton keresztül – előfizetői szolgáltatásként – történő nyújtását végző távközlési szolgáltató. A Hkt. 27. § (3) bekezdés e) pontja kimondja, hogy a hatósági ár kiszámítására vonatkozó előírások meghatározásával kell megállapítani Internet szolgáltatás távközlő hálózaton keresztül történő nyújtása esetén a távközlő szolgáltatás díjának azt a hányadát, melyet a távközlési szolgáltató átad az Internet szolgáltatónak. A Hkt. fogalomrendszerét alkalmazva a díjmegosztási rendelet címe, valamint a 3.§, 4.§ és 5.§ is következetesen használja a fogalmat, amely szavakból is – a Hkt. 27.§ (3) bekezdés e) pontjával összhangban - a felek közötti pénzátadás iránya megítélhető. Az ellenszolgáltatás, amely az Internet szolgáltatót megilleti és amelyet a távközlési szolgáltató átad az Internet szolgáltatónak a 30/2001. (XII. 23.) MeHVM rendelet 4.§-a
9
értelmében az Internet szolgáltatás távbeszélő hálózaton keresztül történő eléréséért az előfizetőnek felszámított percdíjból a nappali időszakban felszámított díj 30%-a, a kedvezményes időszakban felszámított díj 10%-a (5. §). Nem mond ellent a Hírközlési Döntőbizottság álláspontjának a 251/2001 (XII. 18.) Korm. rendelet 13. § (6) bekezdése. (A rendelet 2. számú melléklete n) pontja értelmében a hálózati szerződés kötelező tartalmi eleme az előfizetői díjszámlázás rendje). A Hírközlési Döntőbizottság osztja az Interdotnet Kft. alábbi véleményét. E szerint a hivatkozott jogszabályhely nem a felek között fennálló szerződéses kapcsolatra vonatkozik. A felek közötti hálózati szerződés tárgya a hálózati szerződés rendelet 1. sz. mellékletében 2.5. pont alatt definiált „Internet számfordítás hozzáférési szolgáltatás”, nem pedig a 13. § (6) bekezdésében rögzített szolgáltatóválasztás keretében történő „Internet közvetett hozzáférési forgalmi szolgáltatás”, amit az 1. sz. melléklet 2.4. pontja határoz meg. A hivatkozott jogszabályban rögzített rendelkezések csak és kizárólag közvetett hozzáférési forgalmi szolgáltatásokra vonatkozhatnak, ahol a hálózati szerződés alapján, az összekapcsolás folytán a távközlési szolgáltatók egymás előfizetői szerződéseiben közreműködnek. A számlázási lehetőség kötelező biztosítása kizárólag arra az esetre vonatkozik, amikor a jogosult szolgáltató szolgáltatóválasztás keretében vagy közreműködő szolgáltatónak minősül (1. sz. melléklet 1.1.3. pont), vagy szolgálatóválasztás keretében távközlő hálózaton keresztül Internet szolgáltatást nyújt (1. sz. melléklet 2.4. pont). Az adott ügyben egyik szolgáltatásról sem beszélhetünk, mert az utóbbi esetben kizárólag közvetett Internet szolgáltatás jöhet szóba. Ettől függetlenül természetesen a felek megállapodhatnak akként a diszpozitivitás révén, hogy az Internet szolgáltató számláz. Ha a felek az adott kérdésről nem rendelkeztek(nek) „beugrik” a törvény szabálya akkor is, ha a felek erre nem utalnak. Vagyis nem marad a szóban forgó életviszony szabályozás nélkül. Ugyanakkor fő szabályként szerződés esetében eltérésre csak a szerződő felek egyező akaratával van lehetőség (Ptk. 205.§ (1) bekezdés (4) bekezdés). Az igénylők szerinti hátrányos megkülönböztetéstől mentesség és a jóhiszeműség adott esetben azt jelenti, hogy a Matáv Rt. nem lehetetlenítheti el az Interdotnet Kft. helyzetét azzal, hogy a szerződés megkötésének feltételévé teszi a számlázás kérdésében az akaratának kikényszerítését, az egyoldalú akaratának megfelelő „szerződés” megkötését, melyre helyzeténél fogva, - mint jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató - képes. A Matáv Rt. a fenti magatartásával megsértette a Hkt. 38. § -ában foglalt igénylők szerinti hátrányos megkülönböztetés tilalmát kimondó rendelkezést. A határozat díjfizetésre kötelező részénél a Hírközlési Döntőbizottság figyelemmel volt arra, hogy szerződéskötés nélkül is keletkezhet szolgáltatásra irányuló kötelezettség és jogosultság jogszabályból vagy hatósági rendelkezésből, ha a jogszabály vagy a törvényes
10
jogkörében eljáró hatóság így rendelkezik, és a kötelezettet, a jogosultat és a szolgáltatást kellő pontossággal meghatározza (Ptk. 198.§ (3) bekezdés). Ez a jogszabályi rendelkezés a Hkt. 27. § (3) bekezdés d) és e) pontja alapján kiadott 30/2001. (XII. 23.) MeHVM rendelet. A kifejtettek alapján a Hírközlési Döntőbizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. Ezt meghaladóan a Hírközlési Döntőbizottság az Interdotnet Kft. kérelmét elutasította a következők miatt. A kérelem részben átfedéseket tartalmaz, például az Interdotnet Kft. kérte a Hkt. 98. § (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásával a jogsértés megállapítását, ugyanakkor a Hkt. 98. § (1) bekezdés c) pontja szerint kérte, hogy kötelezze a Hírközlési Döntőbizottság a Matáv Rt.-t a jogsértés abbahagyására és a jogszabályoknak megfelelő magatartás tanúsítására. Az átfedés mellett nem elhanyagolható, hogy a Hkt. 98.§ (1) bekezdés. c) pontja alapján a Hírközlési Döntőbizottság az e törvény szabályainak megfelelő magatartás tanúsítására hívhatja fel a jogsértés okozóját. A kérelem más részéről való döntés nem tartozik a Hírközlési Döntőbizottság hatáskörébe. Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény a Hírközlési Felügyeletet és nem a Hírközlési Döntőbizottságot jogosítja fel a hatósági árral kapcsolatban határozat hozatalára. A Hírközlési Döntőbizottság a Hkt. 70. § (5) bekezdésében felsorolt és a Hkt.ban később részletezett jogviták rendezésével összefüggésben látja el e törvényben meghatározott feladatait, melynek során – jogviták esetén – a Hkt. 98. §-ában említett jogkövetkezményeket alkalmazhatja határozatában. Összhangban áll ezzel az 1959. évi IV. tv (Ptk.) 7. § (1) bekezdésében megfogalmazott alapvető hatásköri szabály, amely szerint a törvényben biztosított jogok védelme az állam minden szervének kötelessége. Érvényesítésük – ha törvény másképpen nem rendelkezik – bírósági útra tartozik. A Hírközlési Döntőbizottság a hatáskörébe utalt és tartozó kérdésekről köteles és jogosult rendelkezni. Ebbe a körbe törvényi felhatalmazás hiányában a Ptk. 301.§-ának alkalmazása és annak megállapítása, hogy a Matáv Rt. késedelembe esett és a késedelembe esés időpontjától szintén a Ptk. rendelkezései szerint késedelmi kamat fizetésére köteles, nem tartozik bele. A Hírközlési Döntőbizottság – erre külön felhatalmazás nélkül – (a Ptk.-ban foglalt) jogok védelmének érvényesítésére nem rendelkezik hatáskörrel. A Matáv Rt. által egyéb, más jogszabályokra hivatkozásokkal, interpellációra adott válaszokkal stb. kapcsolatban a Hírközlési Döntőbizottság leszögezi, hogy a konkrét ügyben a Hkt. és végrehajtási jogszabálya(i) eligazítást adnak a Hírközlési Döntőbizottság számára. Az Interdotnet Kft. túlnyomó részt megalapozott kérelme alapján a Hkt. 98. § (1) bekezdés h) pontjára tekintettel a Hírközlési Döntőbizottság a jogsértőt kötelezte az igazgatási szolgáltatási díj viselésére.
11
A határozat alakjára és tartalmára a Hkt. 91. § (1) bekezdés értelmében az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (továbbiakban: Áe.) 43.§ (1) bekezdését alkalmazta. A 8 napos teljesítési határidőt az Áe. 44. § (1) bekezdés szerint a kérelemnek megfelelően állapította meg. A jogorvoslati jogosultság a Hkt. 99. § (1) bekezdésén alapul. A keresetlevél benyújtásának határidejéről, valamint a halasztó hatály hiányáról a Hkt. 100. § (1) és (2) bekezdés szerint rendelkezett a Hírközlési Döntőbizottság. Budapest, 2002. június 3.
PH
dr. Nagy Jolán sk. döntőbiztos
dr. Buza Zsuzsa sk. döntőbiztos
Megyeri Ernő sk. döntőbiztos
Határozatot kapják: 1./ Interdotnet Kft. jogi képviselője Dr. Béres Zoltán ügyvéd 1065 Budapest, Hajós u. 31. 2./ Magyar Távközlési Rt. Szabályozói Kapcsolatok és Árpolitika Ágazat Budapest I., Krisztina krt. 55. 3./ Irattár
