ÚTMUTATÓ a 2010. évi „P-P/II.” típusú Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Pótlap kiállításához, a Tny. 97. §-ában foglalt kötelezettség teljesítéséhez „P” típusú Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Pótlap kiállításához Amennyiben a foglalkoztatás idıtartama alatt „járulékkedvezmény” igénybevétele történt (járulékfizetés kódja: 01-07), valamint ha a biztosított felszolgálási díjban részesült, a 2010. évi „b” típusú NYENYI lap kiállítása mellett a „P” típusú pótlapot is ki kell állítani. Ha a közterhek megfizetését az egyéni vállalkozó ekho választásával teljesíti (járulékfizetés kódja: 02), a 2010. évi „E” típusú NYENYI lap kiállítása mellett a „P” típusú pótlapot is ki kell állítani. A „P” típusú pótlap – a felszolgálói borravaló közlésének kivételével – önállóan nem tölthetı ki, az kizárólag a megfelelıen kitöltött „b”, egyéni vállalkozó esetében az „E” típusú NYENYI lappal együtt érvényes. Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy a járulékkedvezményben érintett biztosítási jogviszonyra vonatkozó egyéb adatokat (pl. biztosítás szünetelése, munkabérrel ellátatlanság ideje, munkaidı) a „b”, egyéni vállalkozó esetében az „E” típusú NYENYI lapon kell közölni. Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy az egyszerősített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény 3. § (4) bekezdésének c) pontja, valamint a 4. § (2) bekezdésének hatályban lévı elıírásai szerint az ekhot választó nyugdíjas magánszemély az ekho alapja után 11,1 %-os mértékő ekho-t fizet. Az elıírás alapján az a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott, továbbá a kiegészítı tevékenységet folytatónak minısülı egyéni és társas vállalkozó (vállalkozási, megbízási szerzıdéssel foglalkoztatott egyéni vállalkozónak nem minısülı nyugdíjas magánszemély), aki az ekho-val vállalta a közterhek megfizetését, jövedelme (keresete) után nyugdíjjárulékot nem fizetett, ezért a fenti körre vonatkozóan a „P” típusú pótlap kitöltése nem lehetséges! Általános tudnivalók A pályakezdı fiatal foglalkoztatásához kapcsolódó kedvezmény (START-kártya) A START-kártyával kapcsolatos járulékkedvezményt a pályakezdı fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve családtag ápolását követıen munkát keresık foglalkoztatásának elısegítésérıl, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Pmtv.) 2005. október 1-jétıl hatályba lépett elıírása tartalmazza. A START kártya kiváltására az jogosult, aki 25. életévét, felsıfokú végzettségő személy esetén a 30. életévét még nem töltötte be, tanulmányait befejezte vagy megszakította, és elsı ízben létesít foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt vagy ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyt, és a biztosított a fenti jogviszony létesítését megelızıen megbízási szerzıdés, vállalkozási szerzıdés alapján vagy egyéni vállalkozóként sem végzett munkát. A munkaadót a pályakezdı fiatal foglalkoztatásának idıtartamára – a START-kártya érvényességi idején belül – járulékkedvezmény illeti meg, függetlenül a foglalkoztatás idıtartamától, határozatlan vagy határozott idejő jellegétıl.
A munkaadót a 27 százalékos társadalombiztosítási járulék [a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérıl szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 19. §-ának (1) bekezdése] összege helyett - alap- és középfokú végzettséggel rendelkezı vagy végzettséggel nem rendelkezı pályakezdı fiatal esetében a foglalkoztatás elsı évében és - felsıfokú végzettségő pályakezdı fiatal esetén a foglalkoztatás elsı 9 hónapjában a bruttó munkabér 10 százalékának; - alap- és középfokú végzettséggel rendelkezı vagy végzettséggel nem rendelkezı pályakezdı fiatal esetében a foglalkoztatás második évében és - felsıfokú végzettségő pályakezdı fiatal esetén a foglalkoztatás elsı 9 hónapját követı 3 hónapban a bruttó munkabér 20 százalékának megfelelı fizetési kötelezettség terheli. Ezt a kedvezményt a munkaadó: - alap- és középfokú végzettséggel rendelkezı vagy végzettséggel nem rendelkezı pályakezdı fiatal esetében legfeljebb a minimálbér másfélszeres, - felsıfokú végzettségő pályakezdı fiatal esetén a minimálbér kétszeres összegének megfelelı járulékalap után érvényesítheti. Egyszerősített közteherviselési hozzájárulás (ekho) Az ekhora vonatkozó szabályokat az egyszerősített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Ekhotv.) tartalmazza. Az e törvényben meghatározott foglalkozásnak megfelelı tevékenységet munkaviszonyban vagy vállalkozási, megbízási szerzıdés alapján folytató magánszemély és a magánszeméllyel e szerzıdéses kapcsolatban álló munkáltató, kifizetı – a magánszemély erre vonatkozó nyilatkozatával tett választása alapján – az említett tevékenység ellenértékeként fizetett bevétel után a közteherviselési kötelezettségeit e törvény szerint egyszerősített közteherviselési hozzájárulás által teljesíti. Az ekho megfizetésével a Tbj-ben meghatározott, a foglalkoztatót terhelı társadalombiztosítási járulék és a biztosítottat terhelı nyugdíjjárulék (magánnyugdíj-pénztári tagdíj) megfizetését is teljesíti. Az ekho alapja a törvény 3. § (2) bekezdésének rendelkezésében meghatározott bevétel, csökkentve – ha a magánszemély általános forgalmi adó fizetésére kötelezett – az általános forgalmi adóval. A magánszemély az ekhoalap után 15 százalék ekhót fizet. (Ha a kifizetéssel a magánszemély a járulékfizetési felsı határt átlépi, az ekhoalap fennmaradó részére alkalmazható a 11,1 százalékos ekhomérték.) A kifizetı az ekhoalap összege után 20 százalék ekhót fizet.
Álláskeresı foglalkoztatásához kapcsolódó kedvezmények Az álláskeresık foglalkoztatásának támogatására vonatkozó szabályokat a foglalkoztatás bıvítése és rugalmasabbá tétele érdekében szükséges intézkedésekrıl szóló 2005. évi CLXXX. törvény (a továbbiakban: Fbrt.) tartalmazza. Az Fbrt. 2. §-ának (1) bekezdésében meghatározott álláskeresı foglalkoztatása után a munkáltató a törvényben elıírt feltételek fennállása esetén a foglalkoztatás megkezdésétıl számított legfeljebb egy évig mentesül a Tbj. 19. §-ának (1) bekezdésében meghatározott társadalombiztosítási járulék megfizetése alól. A munkáltató a kedvezményt - teljes munkaidıben történı foglalkoztatás esetén - legfeljebb a kötelezı legkisebb munkabér 130 százalékának, részmunkaidıben történı foglalkoztatás esetén ezen összeg idıarányos részének megfelelı járulékalap után érvényesítheti.
2
A GYES, a GYED, a GYET, az ápolási díj folyósításának megszőnését követı foglalkoztatás, a GYES folyósítása melletti foglalkoztatás, valamint a tartósan álláskeresık foglalkoztatásához kapcsolódó kedvezmény (START PLUSZ kártya) 2007. július 1-jétıl hatályos jogszabályi elıírás szerint aki GYES, GYED, GYET és az ápolási díj folyósításának megszőnését követı egy éven (365 napon) belül kíván foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesíteni, továbbá aki a gyermek egyéves korának betöltését követıen, e gyermek után igénybevett GYES folyósítása mellett kíván munkát vállalni, feltéve hogy foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban nem áll, valamint a tartósan álláskeresı személy START PLUSZ kártya kiváltására jogosult. A munkaadót a fentiekben meghatározott személy foglalkoztatásának idıtartamára – a START PLUSZ kártya érvényességi idején belül – járulékkedvezmény illeti meg abban az esetben is, ha a foglalkoztatás idıtartama azt meghaladja. A munkaadót a Tbj. 19. §-ának (1) bekezdésében meghatározott huszonhét százalékos társadalombiztosítási járulék összege helyett a foglalkoztatás elsı évében a bruttó munkabér tíz százalékának, második évében húsz százalékának megfelelı fizetési kötelezettség terheli. Ezt a kedvezményt a munkaadó legfeljebb a kötelezı legkisebb munkabér kétszeresének megfelelı járulékalap erejéig érvényesítheti. Ha a munkavállaló munkabére a kötelezı legkisebb munkabér kétszeresét meghaladja, az azt meghaladó összeg tekintetében az általános járulékfizetési szabályokat kell alkalmazni. A munkaadó a fent meghatározott kedvezményre abban az esetben jogosult, ha a foglalkoztatás idıtartama a harminc napot meghaladja és a munkaidı legalább a napi négy órát eléri. Ha a START PLUSZ kártya érvényességének idıtartama két évnél rövidebb, az érvényességi idıtartam elsı tizenkét hónapjára a Pmtv. 5. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott kedvezıbb járulékfizetési lehetıséget kell alkalmazni. A munkaerıpiacon halmozottan hátrányos helyzetben lévı álláskeresık foglalkoztatásának kedvezménye (START EXTRA kártya) A Pmtv. elıírása értelmében START EXTRA kártya kiváltására jogosult az a tartósan álláskeresı személy, aki az ötvenedik életévét betöltötte, vagy életkorra való tekintet nélkül legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik vagy az a személy, aki rendelkezésre állási támogatásra jogosult álláskeresı. A munkaadó a foglalkoztatás elsı évében mentesül a Tbj. 19. §-ának (1) bekezdésében meghatározott huszonhét százalékos társadalombiztosítási járulék megfizetése alól. A munkaadót a START EXTRA kártya tulajdonosa foglalkoztatásának második évében a Tbj. 19. §-ának (1) bekezdésében meghatározott huszonhét százalékos társadalombiztosítási járulék összege helyett a bruttó munkabér tíz százalékának megfelelı járulékfizetési kötelezettség terheli. A munkaadót a START EXTRA kártya érvényességi idején belül járulékkedvezmény illeti meg abban az esetben is, ha a foglalkoztatás idıtartama azt meghaladja. A Pmtv. 8. §-ában foglaltak alapján a munkaadót további járulékkedvezmény illeti meg, amennyiben – külön jogszabályban meghatározott – gazdasági, infrastrukturális, társadalmi, szociális, foglalkoztatási szempontból legkedvezıtlenebb helyzető kistérségben vagy településen lakó, érvényes START EXTRA kártyával rendelkezı, rendelkezésre állási támogatásra jogosult álláskeresı személyt – egyéb feltételek mellett – foglalkoztat. A munkaadó a foglalkoztatás elsı
3
évének lejártát követıen további két évig mentesül a Tbj. 19. §-ának (1) bekezdésében meghatározott társadalombiztosítási járulék megfizetése alól. Ezen kedvezmények a munkaadót a START EXTRA kártya érvényességi idejének lejártától függetlenül megilletik, azonban más, törvény alapján járó, foglalkoztatási célú kedvezmény ugyanazon személy után egyidejőleg nem vehetı igénybe. Ha a START kártya, valamint a START PLUSZ kártya tulajdonosa a kártya érvényességi idején belül START EXTRA kártyára válik jogosulttá, kérelmére az érvényességi idıtartamból hátralévı idıre START EXTRA kártyát kell részére biztosítani. Tekintettel arra, hogy egymástól eltérı kedvezmények kötıdnek a START kártyák igénybevételéhez, ezért ezekben az esetben a biztosítási jogviszonyra vonatkozó adatokat a különbözı járulékfizetési kötelezettség miatt külön „P” típusú pótlapon kell közölni. Közcélú foglalkoztatás kedvezményei A Pmtv. 8/A. §-ának rendelkezései szerint a közcélú foglalkoztatás keretében történı foglalkoztatás esetén a munkaadó mentesül a Tbj. 19. §-ának (1) bekezdésében meghatározott társadalombiztosítási járulék 50 %-ának megfizetése alól. A munkaadó a kedvezményt – teljes munkaidıben történı foglalkoztatás esetén – legfeljebb a kötelezı legkisebb munkabér 130 százalékának, részmunkaidıben történı foglalkoztatás esetén ezen összeg idıarányos részének megfelelı járulékalap után érvényesítheti. Ezen kedvezmény és egyéb, törvény alapján járó, foglalkoztatási célú járulékkedvezmény ugyanazon személy után, egyidejőleg nem vehetı igénybe. Felszolgálási díj A Tbj. 19. § (1) bekezdésében meghatározott járulék mértékétıl eltérıen a foglalkoztató a felszolgálási díj után 15%-os mértékő nyugdíjbiztosítási járulékot fizet, amely magában foglalja a nyugdíjjárulékot is. A felszolgálási díj után magán-nyugdíjpénztári tagdíjat nem kell fizetni. A 15%-os mértékő nyugdíjbiztosítási járulék alapjául szolgáló felszolgálási díj összegének „felsı határa” nincs, a járulékot a tényleges összeg után kell megfizetni. Borravaló A fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló után megfizetett nyugdíjbiztosítási járulékra vonatkozó adatszolgáltatást a vendéglátó üzlet felszolgálója a „P típusú” pótlap kitöltésével köteles teljesíteni. Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy az adóhatósághoz benyújtott borravalóra vonatkozó bevallása nem helyettesíti a nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatást. A Tbj. 19. § (2) bekezdésében meghatározott járulék mértékétıl eltérıen, a vendéglátó üzlet felszolgálója a borravaló után 15%-os mértékő nyugdíjbiztosítási járulékot fizet, amely magában foglalja a nyugdíjjárulékot is. A borravaló után magán-nyugdíjpénztári tagdíjat nem kell fizetni. A 15%-os mértékő nyugdíjbiztosítási járulék alapjául szolgáló borravaló összegének „felsı határa” nincs, a járulékot a tényleges összeg után kell megfizetni. A rovatok kitöltése A „Rögzítési kódszám” rovatot az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóság tölti ki.
4
A „Lapszám” rovatba kell beírni, ha ugyanarról a biztosítottról több lapot – illetve pótlapot – állítottak ki. A rovat elsı felébe a biztosított 1-tıl induló lapsorszáma kerül, a „/” után pedig a biztosított összes lapjainak száma írandó (pl. ha 3 lapja van, akkor 1/3, 2/3, 3/3). Ha a biztosítottról csak egy lapot töltenek ki, akkor a lapszám rovatba 1/1-et kell beírni. A „Borravalóra vonatkozó adatszolgáltatás” rovatban „X”-szel kell jelölni, ha az adatszolgáltatás a borravaló közlésére irányul. I. A pótlap azonosításához szükséges adatok A pótlapon közölt adatoknak meg kell egyeznie a „b”, egyéni vállalkozó esetében az „E” típusú NYENYI lapon szereplı adatokkal. Kivételt képez ez alól a borravalóra vonatkozó adatszolgáltatás, mert ez esetben kizárólag a „P” típusú pótlapot kell kitölteni. Borravaló közlése esetén a P/I. rovatból a „Biztosított adatai” rovatot („Neme”, „TAJ száma”, „Neve”, „Állampolgársága”, „Születési neve”, „Elızı neve”, „Anyja neve”, „Születési helye” és „Születési ideje”) kell kitölteni. Az „Adószáma”, „Neve” rovatokba a foglalkoztató, egyéni vállalkozó megfelelı adatait kell értelemszerően beírni. Az „Adóazonosító jel” rovatot annak az adószámmal nem rendelkezı foglalkoztatónak minısülı természetes személynek kell kitölteni, aki a Tbj. 5. § alapján biztosítottnak minısülı személyt foglalkoztat. A biztosított „Neve”, „TAJ száma”, „Születési ideje” és „Anyja neve” rovatokat a foglalkoztató – fogyasztótól közvetlenül kapott borravalóval kapcsolatos adatszolgáltatás esetén maga a felszolgáló – a biztosított személyi igazolványából vagy egyéb hivatalos okmányából köteles felvezetni. Az „Alkalmazás minısége kódja és megnevezése” meg kell, hogy egyezzen a „b”, egyéni vállalkozó esetében az „E” típusú NYENYI lapon közölt adatokkal. II. Járulékkedvezmény igénybevételével történı foglalkoztatásra vonatkozó adatok A „Kedvezmény kódja” rovatban a járulékkedvezmény kódját és rövidített megnevezését kell beírni az alábbi táblázat szerint: Kód 01 02 03 05 06 07
Rövidített megnevezés START kártya Ekho álláskeresı foglal. START PLUSZ START EXTRA közcélú foglal.
Teljes megnevezés START kártyával történı foglalkoztatás egyszerősített közteherviselési hozzájárulás álláskeresı foglalkoztatása START PLUSZ kártyával történı foglalkoztatás START EXTRA kártyával történı foglalkoztatás közcélú foglalkoztatás
Amennyiben egy biztosítási jogviszonyon belül egymást követıen több kódtípusú járulékkedvezmény igénybevételére került sor, úgy kérjük, hogy azokat megbontva, külön P típusú pótlapon – a programban megbontva, külön sorban – szíveskedjen közölni. A „Biztosításban töltött idı tól-ig” rovatban kell közölni a járulékkedvezményben érintett biztosítási jogviszony idıtartamát (függetlenül attól, hogy a vonatkozó kedvezmény
5
összeghatárhoz kötött és a biztosítási jogviszony idıtartama alatt a biztosított jövedelme ezt az összeget meghaladta). Az „Arányos szolgálati idı naptári napjainak száma” rovatot csak abban az esetben kell kitölteni, ha a biztosítottnak a Tbj. 5. §-a (1) bekezdésének a), g) pontja és a (2) bekezdése szerinti biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya keretében - ide nem értve a Munka Törvénykönyve értelmében teljes munkaidıben, illetıleg az adott munkakörre irányadó, jogszabályban meghatározott munkaidıben foglalkoztatottakat - elért nyugdíjjárulék-alapot képezı keresete, jövedelme a külön jogszabályban meghatározott minimálbérnél kevesebb. Ebben az esetben a szolgálati idı és a biztosítási idı aránya azonos a nyugdíjjárulék alapját képezı kereset, jövedelem és a mindenkor érvényes minimálbér arányával.
III. A START kártyával rendelkezı biztosítottra vonatkozó adatok (01, 05 és 06 kódok) A „Nyugdíjjárulék köteles jövedelem összege” rovatba kell beírni a biztosításban töltött idı rovat „tól-ig" idıszakában a START-, a START PLUSZ-, valamint a START EXTRA kártyával rendelkezı biztosított foglalkoztatásához kapcsolódó kedvezményre tekintet nélkül elért (ténylegesen kifizetett) nyugdíjjárulék-köteles jövedelem és jutalom együttes összegét. A nyugdíjjárulék-köteles jövedelem és a nyugdíjjárulék-köteles jutalom rovatok adatainak együttes összege képezi a „Nyugdíjjárulék összege” rovat adatainak alapját. A nyugdíjjárulék mértéke: a) kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó biztosított esetében a nyugdíjjárulék alap 9,5 százaléka, b) a magánnyugdíj-pénztár tagja esetében a nyugdíjjárulék alap 1,5 százaléka. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a magánnyugdíj-pénztári befizetésekhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 2010. évi CI. törvény rendelkezései alapján a Tbj. 19. § (7) bekezdése értelmében a 2010. november 1-je és december 31-e közötti idıszakban esedékes, a magánnyugdíj-pénztári tag után fizetendı nyugdíjjárulék mértéke is 9,5 százalék. „Nyugdíjbiztosítási járulék alapja és befizetett összege” rovatokban a nyugdíjbiztosítási (a 10 %-os, 20 %-os mértékő és a kedvezményes összeg felett elért jövedelemre vonatkozó 24 %-os mértékő) járulék alapját és befizetett összegét kell közölni. Természetesen, ha a biztosított jövedelme a kedvezményes járulék alapját képezı összeget nem haladta meg, ez az összeg megegyezik a „Kedvezmény alapja” és a „Kedvezményes járulék összege” rovatokban közöltekkel. Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy ha a biztosított jövedelme meghaladja a kedvezményes (10 %-os, 20 %-os mértékő) járulék alapjául szolgáló összeget, abban az esetben is a rovatban összevontan kérjük az adatokat közölni. A START EXTRA kártyával rendelkezı biztosított foglalkoztatásával összefüggésben igénybevett járulékkedvezmény alapján a foglalkoztató a foglalkoztatás elsı évében, továbbá a Pmtv. 8. § (3) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülése mellett az elsı év lejártát követı további két évében – legfeljebb a kötelezı legkisebb munkabér kétszeresének megfelelı járulékalap erejéig – mentesül a társadalombiztosítási (nyugdíjbiztosítási) járulék megfizetése alól, ezért erre az idıszakra vonatkozóan a P típusú NYENYI lap ezen rovatait (illetve a program adott sorát) nem kell kitölteni. Természetesen, ha munkavállaló munkabére ezen összeget meghaladja, az ezt meghaladó összeg tekintetében az általános járulékfizetési szabályokat kell alkalmazni, így ez esetben a „Nyugdíjbiztosítási járulék alapja és befizetett összege”rovatok kitöltése kötelezı.
6
A „Kedvezmény alapja” rovatban kell feltüntetni a START-, a START PLUSZ és- a START EXTRA kártyával rendelkezı biztosított foglalkoztatásához kapcsolódóan igénybevett kedvezmény alapját. A START kártyával rendelkezı pályakezdı biztosított esetében ez az összeg az alap- és középfokú végzettséggel vagy végzettséggel nem rendelkezı pályakezdı fiatal esetében a minimálbér másfélszeres, felsıfokú végzettségő pályakezdı fiatal esetében a minimálbér kétszeres összege lehet. Amennyiben a foglalkoztatás idıtartama alatt a végzettségre tekintettel változik a kedvezmény alapjának az összege, úgy kérjük azt külön sorba – megbontva – közölni. A START PLUSZ és a START EXTRA kártyával rendelkezı biztosított foglalkoztatásához kapcsolódóan a járulékkedvezményt legfeljebb a kötelezı legkisebb munkabér kétszeresének megfelelı járulékalap után lehet igénybe venni. A kötelezı legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 295/2009. (XII.21.) Korm. rendelet értelmében a teljes munkaidıben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelezı legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidı teljesítése esetén 2010. január 1-jétıl havibér alkalmazása esetén 73.500 forint, hetibér alkalmazása esetén 16.900 forint, napibér alkalmazása esetén 3.380 forint, órabér alkalmazása esetén 423 forint. A „Kedvezményes járulék összege” rovatban kell feltüntetni a „kedvezmény alapjaként” közölt összeg után igénybevett munkaadói kedvezményes járulék összegét. Ez a START- és a START PLUSZ kártyával rendelkezı biztosított esetében a foglalkoztatás elsı évében a bruttó munkabér 10 %-ának, második évében 20 %-ának megfelelı járulékfizetési kötelezettség. A START EXTRA kártyával rendelkezı biztosított esetében, ha a munkaadó a foglalkoztatás elsı évére, valamint a Pmtv. 8. § (3) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülése mellett további két évére vonatkozóan érvényesíti kedvezményét, ezt a rovatot kitölteni nem kell. (A kedvezmények lejártát követı évben a „Kedvezmény alapja” rovatban közölt összeg után igénybevett munkaadói kedvezményes járulék összegét kell közölni, amely a ténylegesen kifizetett bruttó munkabér 10 %-ának megfelelı járulékfizetési kötelezettség.) IV. Egyszerősített közteherviselési hozzájárulásra (ekho) vonatkozó adatok (02 kód) A „15%-os ekho alapja” rovatban kell feltüntetni az Ekhotv. 3. § (2) bekezdésében meghatározott azon bevétel – ha a magánszemély általános forgalmi adó fizetésére kötelezett, annak az általános forgalmi adóval csökkentett – összegét, amely után a 15%-os mértékő ekhot megfizették. A „15%-os ekho összege” rovatban kell feltüntetni a magánszemély által az ekho alapja után számított (befizetett) 15%-os mértékő ekho összegét. A „20%-os ekho alapja” és „20%-os ekho összege” rovatokban kell feltüntetni a kifizetı által megfizetett 20%-os mértékő ekho összegét és annak alapját. V. Álláskeresı foglalkoztatására vonatkozó adatok (03 kód) A „Nyugdíjjárulék köteles jövedelem összege” és a „Nyugdíjjárulék köteles jutalom” rovatba kell beírni a biztosításban töltött idı rovat „tól-ig" idıszakában a foglalkoztatásához kapcsolódó kedvezményre tekintet nélkül elért (ténylegesen kifizetett) nyugdíjjárulék-köteles jövedelem valamint jutalom összegét.
7
A nyugdíjjárulék köteles jövedelem és a nyugdíjjárulék köteles jutalom rovatok adatainak együttes összege képezi a „Nyugdíjjárulék összege” rovat alapját. A nyugdíjjárulék mértéke: a) kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó biztosított esetében a nyugdíjjárulék alap 9,5 százaléka, b) a magánnyugdíj-pénztár tagja esetében a nyugdíjjárulék alap 1,5 százaléka. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a magánnyugdíj-pénztári befizetésekhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 2010. évi CI. törvény rendelkezései alapján a Tbj. 19. § (7) bekezdése értelmében a november 1-je és december 31-e közötti idıszakban esedékes, a magánnyugdíj-pénztári tag után fizetendı nyugdíjjárulék mértéke is 9,5 százalék. A „Nyugdíjbiztosítási járulék alapja” rovatba írandó összeg azonos a Tbj. 19.§-ának (1) bekezdésében meghatározott társadalombiztosítási járulék alapjával. A „Nyugdíjbiztosítási járulék befizetett összege” rovatban kell feltüntetni a járulékfizetési kedvezmény járulékalapját meghaladó (a kötelezı legkisebb munkabér 130%-ának, részmunkaidıben történı foglalkoztatás esetén ezen összeg idıarányos részének megfelelı járulékalap feletti) összeg után a Tbj. 19.§-ának (1) bekezdésében meghatározott mértékő (2010. évben 24%) nyugdíjbiztosítási járulék befizetett összegét. Amennyiben a nyugdíjbiztosítási járulék alapja nem haladja meg a kedvezményben érintett összeget, úgy a rovatot kitölteni nem kell. VI. Közcélú foglalkoztatásra vonatkozó adatok (07 kód) A „Nyugdíjjárulék köteles jövedelem összege” rovatba kell beírni a biztosításban töltött idı rovat „tól-ig" idıszakában a foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezményre tekintet nélkül elért (ténylegesen kifizetett) nyugdíjjárulék-köteles jövedelem, valamint jutalom összegét. A nyugdíjjárulék-köteles jövedelem és a nyugdíjjárulék-köteles jutalom együttes összege képezi a „Nyugdíjjárulék összege” rovat alapját. A nyugdíjjárulék mértéke: a) kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó biztosított esetében a nyugdíjjárulék alap 9,5 százaléka, b) a magánnyugdíj-pénztár tagja esetében a nyugdíjjárulék alap 1,5 százaléka. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a magánnyugdíj-pénztári befizetésekhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 2010. évi CI. törvény rendelkezései alapján a Tbj. 19. § (7) bekezdése értelmében a november 1-je és december 31-e közötti idıszakban esedékes, a magánnyugdíj-pénztári tag után fizetendı nyugdíjjárulék mértéke is 9,5 százalék. A „Nyugdíjbiztosítási járulék alapja és befizetett összege” rovatba kell feltüntetni a Tbj. 19.§ának (1) bekezdésében meghatározott 24%-os mértékő nyugdíjbiztosítási járulék alapját és befizetett összegét. A „Kedvezmény alapja” rovatban kell feltüntetni a közcélú foglalkoztatás keretében történı foglalkoztatáshoz kapcsolódóan igénybevett kedvezmény alapját. A közcélú foglalkoztatáshoz kapcsolódóan a kedvezményt teljes munkaidıben történı foglalkoztatás esetén legfeljebb a kötelezı legkisebb munkabér 130%-ának, részmunkaidıben
8
történı foglalkoztatás esetén ezen összeg idıarányos részének megfelelı járulékalap után lehet igénybe venni. A „Kedvezményes járulék összege” rovatban kell feltüntetni a „kedvezmény alapjaként” közölt összeg után igénybevett munkaadói kedvezményes járulék összegét. Ez a közcélú foglalkoztatás keretében történı foglalkoztatás esetében ténylegesen fizetendı nyugdíjbiztosítási járulék 50%ának megfelelı járulékfizetési kötelezettség. VII. Felszolgálási díjra vonatkozó adatok A „Felszolgálási díj összege” rovatban kell közölni a nyugdíjjárulékot is magában foglaló 15%os mértékő nyugdíjbiztosítási járulék alapjául szolgáló felszolgálási díj összegét. A „15%-os mértékő nyugdíjbiztosítási járulék befizetett összege” rovatban kell közölni a felszolgálási díj után befizetett – 15%-os mértékő – nyugdíjbiztosítási járulék összegét. VIII. Borravalóra vonatkozó adatok Ezt a rovatot kizárólag a vendéglátó üzlet felszolgálójának kell kitölteni. A „Borravaló összege” rovatban kell közölni a nyugdíjjárulékot is magában foglaló 15%-os mértékő nyugdíjbiztosítási járulék alapjául szolgáló, a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló összegét. A „15%-os mértékő nyugdíjbiztosítási járulék befizetett összege” rovatban kell közölni a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló után befizetett – 15%-os mértékő – nyugdíjbiztosítási járulék összegét.
„P/II.” típusú Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó lap kiállításához Az egyszerősített módon létesített munkaviszony esetén a 2010. évi „b” típusú NYENYI lap kiállítása mellett a „P/II.” típusú pótlapot is ki kell állítani. A „P/II.” típusú pótlap önállóan nem tölthetı ki, az kizárólag a megfelelıen kitöltött „b” típusú NYENYI lappal együtt érvényes. Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy az egyszerősített foglalkoztatási jogviszonyra vonatkozó egyéb adatokat (pl. biztosítás szünetelése, munkabérrel ellátatlanság ideje, munkaidı) a „b” típusú NYENYI lapon kell közölni. Általános tudnivalók Az egyszerősített foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezmény Az egyszerősített foglalkoztatással kapcsolatos járulékkedvezményt 2010. április 1-jétıl július 31-éig az egyszerősített foglalkoztatásról szóló 2009. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Eftv.), 2010. augusztus 1-jétıl pedig a 2010. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Efo.tv.) hatályos elıírása tartalmazza. 2010. április 1-jétıl július 31-ig a munkáltató az Eftv. 8. § (1) bekezdése alapján a munkavállalónak kifizetett (nettó) munkabér 30 százalékával megegyezı összegő közterhet fizet. 2010. augusztus 1-jétıl a foglalkoztató az Efo.tv. 8. § (2) bekezdése értelmében az egyszerősített
9
foglalkoztatási munkaviszony minden naptári napjára munkavállalóként 500 (mezıgazdasági és turisztikai idénymunka), illetve 1.000 forint (alkalmi munka) közteher megfizetésére kötelezett. A közteherhek megfizetésével nem terheli a munkáltatót a társadalombiztosítási járulék, a munkavállalót pedig a nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség. A rovatok kitöltése A „Rögzítési kódszám” rovatot az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóság tölti ki. A „Lapszám” rovatba kell beírni, ha ugyanarról a biztosítottról több lapot – illetve pótlapot – állítottak ki. A rovat elsı felébe a biztosított 1-tıl induló lapsorszáma kerül, a „/” után pedig a biztosított összes lapjainak száma írandó (pl. ha 3 lapja van, akkor 1/3, 2/3, 3/3). Ha a biztosítottról csak egy lapot töltenek ki, akkor a lapszám rovatba 1/1-et kell beírni. I. A pótlap azonosításához szükséges adatok A pótlapon közölt adatoknak meg kell egyeznie a „b” típusú NYENYI lapon szereplı adatokkal. Az „Adószáma”, „Neve” rovatokba a foglalkoztató megfelelı adatait kell értelemszerően beírni. Az „Adóazonosító jel” rovatot annak az adószámmal nem rendelkezı foglalkoztatónak minısülı természetes személynek kell kitölteni, aki egyszerősített foglalkoztatás keretében személyt foglalkoztat. A biztosított „Neve”, „TAJ száma”, „Születési ideje” és „Anyja neve” rovatokat a foglalkoztató a biztosított személyi igazolványából vagy egyéb hivatalos okmányából köteles felvezetni. Az „Alkalmazás minısége kódja és megnevezése” meg kell, hogy egyezzen a „b” típusú NYENYI lapon közölt adatokkal. II. Egyszerősített foglalkoztatásra vonatkozó adatok: A „Biztosításban töltött idı tól-ig” rovatban kell közölni a járulékkedvezményben érintett biztosítási jogviszony idıtartamát. „Az egyszerősített foglalkoztatásból származó (kifizetett) jövedelem” rovatban kell közölni az egyszerősített foglalkoztatás alapján a munkavállalónak kifizetett (nettó) munkabér teljes összegét. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy 2010. augusztus 1-jétıl az egyszerősített foglalkoztatás céljára létrehozott munkaviszony keretében foglalkoztatott személyek esetén a rovatot kitölteni TILOS! A „Közteher összege” rovatban kell feltüntetni 2010. április 1-jétıl július 31-ig terjedı idıszak alatt a munkavállalónak kifizetett teljes (nettó) munkabér után számított (befizetett) 30 %-os mértékő, 2010. augusztus 1-jétıl pedig a munkavállaló után naptári naponként 500 (mezıgazdasági és turisztikai idénymunka), illetve 1.000 forint (alkalmi munka) alapulvételével fizetett közteher összegét.
10
A 2010. április 1-jétıl július 31-ig terjedı, valamint a 2010. augusztus 1-jét követı idıszakra vonatkozó adatokat megbontva, külön soron kell közölni.
Budapest, 2010. november Országos Nyugdíjbiztosítási Fıigazgatóság
11
