"Azt szeretnénk, hogy … a Nemzeti Alaptanterv szerves és kötelező egységei közé kerüljön a pénzügyi kultúrával való foglalatoskodás" /Dr. Hiller István/ Miért ezt a témát választottam? A különböző finanszírozási módozatok iránti érdeklődésem mellett némi tanítói szándék is vezérelt. Ugyanis a lízinget ma Magyarországon még mindig nagyon kevesen ismerik, noha a pénzügyes egyetemi képzés tananyagában szerepel, illetve finanszírozási formák között is egyre nő a részaránya, de sokan, mivel nem ismerik, nem is foglalkoznak vele. Dr. Hiller István oktatási és kulturális miniszter szavait dolgozatom mottójának választva igyekszem a lízinget megismerteti az emberek egy kis csoportjával, kik ezen a dolgozatom olvassák! Kérdőíves felmérésben igyekeztem ismerőseim, illetve az ő ismerőseik körében felmérni a lízing ismertségét, valamint megismerése iránti „kedvet”. Sajnos az eredmény az, amire országos felmérések is utalnak. Mi is ez pontosan? Arra dolgozatomban választ adok! Mielőtt azonban ez megtörténne, ismertetném a lízing fogalmát, típusait, illetve a gépjárműlízinget, mint az autóvásárlás egyik alternatíváját. Mi is a lízing? A lízing fogalmi meghatározását azzal kezdeném, hogy mire is használjuk? A lízing, akárcsak a kölcsön, egy finanszírozási forma. Mit is jelent ez? Terveink - például személygépkocsi vásárlás - megvalósításához forrás szükséges. Ha van elég megtakarításunk, akkor nem jelent gondot, viszont sok esetben nincs elegendő, így saját forrásból nem tudjuk megfinanszírozni, ekkor külső forrást kell igénybe vennünk, e külső források egyik alternatívája a lízing. A lízing tehát egy finanszírozási forma, mely kicsit a bérletre, kicsit az adásvételre hasonlít. Két szereplőjét különböztetjük meg, a lízingbe adót (finanszírozót), illetve a lízingbe vevőt. A lízingbe adó vállalja, hogy a finanszírozandó eszközt, azaz a lízingtárgyat megvásárolja, és a lízingbe vevő részére átengedi annak használati jogát. Ennek fejében a lízingbe vevő, a lízingszerződésben meghatározott feltételek mellett lízingdíjat fizet, amely a vételár kamatokkal növelt értékének adott naptári időszakra eső része. A lízingtárgy elméletileg bármi lehet, hallani – főként az USA-ban – autópálya, strand lízingről is, én azonban a gépjárműlízing sajátosságait fogom részletesebben boncolgatni (www.lizingpercek.hu). A lízing típusai Mint azt már a fogalmi meghatározásnál említettem, a lízing konstrukcióban a bérlet és az adásvétel elemei keverednek. Attól függően, hogy melyik a domináns, beszélhetünk a lízing két fő típusáról: a pénzügyi és az operatív lízingről. Mi az az operatív lízing? Az operatív lízing a bérlethez áll közelebb. A finanszírozó és a lízingbe vevő szerződést kötnek, ami alapján a lízingbe adó megvásárolja a kívánt lízingtárgyat és a lízingbe vevőnek a lízingdíj megfizetéséért cserébe használatra, átengedi. Eddig nincs is különbség.
1
A lényeg, hogy a futamidő végén a lízingtárgy visszakerül a lízingbe adóhoz, aki azt újra kiadhatja lízingbe, tehát nem száll át a tulajdonjog a lízingbe vevőre, de elővásárlási jogot köthetnek a lízingtárgyra maradványértéken. A futamidő alatt a lízingbe vevő részesül a lízingtárgy által megtermelt hasznokból, ugyanakkor a működésével kapcsolatos költségek is őt terhelik. A futamidő lejártakor köteles a lízingtárgyat megfelelő állapotban visszaszolgáltatni a lízingbe adónak. A lízingtárgy a lízingbe adó könyveiben kerül elszámolásra, amennyiben a lízingbe vevő nem magánszemély, hanem vállalkozás, tehát vezet számviteli nyilvántartást, ő a teljes lízingdíjat (kamat és tőkerész) elszámolhatja költségként. Az operatív lízingszerződések általában rövidtávra szólnak. Operatív lízing esetén az ÁFÁ-t meghatározott időszakonként a lízingdíjjal együtt kell befizetni (Németh G., 2008). Mi az a pénzügyi lízing? Pénzügyi lízing esetén a lízingtárgy a lízingbe vevő tulajdonába kerül, vagy kerülhet a futamidő végén. Zárt végű pénzügyi lízing esetén a futamidő végén a lízingtárgy a lízingbe vevő tulajdonába kerül. Nyílt végű pénzügyi lízing esetében a lízingbe vevőt a lízingtárgyra elővásárlási jog, vagy vevőkijelölési jog illeti meg. Ha a lízingbe vevő nem él ezekkel a jogokkal, akkor annak tulajdonjoga, és természetesen maga a lízingtárgy is a finanszírozónál, lízinbe adónál marad .
A gépjárműlízing Magyarországon 2007-es adatok alapján, mint azt az első ábra mutatja, a lízingbe adott eszközök több mint fele személygépkocsi volt, második helyen a haszongépjárművek szerepelnek, mindössze 14,7 %-al, „bronzérmes” a gép-, és berendezéslízing lett, kicsit több, mint 11 százalékkal. Finanszírozott eszközök megoszlása, 2007. 0,20%
1,00%
1,70% 10,70% 11,30%
60,40%
Egyéb Gép, berendezés
14,70%
Vasút, hajó, repülő Haszongépjármű
Műszer, IT Személygépkocsi
Ingatlan
1. ábra: Finanszírozott eszközök megoszlása, 2007. (adatok forrása: Magyar Lízingszövetség)
Ezzel kiemelkedő szerepe van a gépjárműlízingnek a lízingen belül, mivel a személy- és a haszongépjárművek a lízingpiac háromnegyed részét (75,1 %) alkották 2007-ben.
2
A gépjárműlízinget mind magánszemélyek, mind egyéni vállalkozók, mind cégek igénybe vehetik. Jelen munkámban a magánszemélyek szempontjából elemzem a gépjárműlízinget, ennek egyetlen oka a terjedelem, de diplomamunkámban a vállalkozók, vállalkozások szempontjából is részletes vizsgálódást végzek majd, aminek a lízing és az EU – pályázatok érdekes része lesz.
Miért lehet jobb alternatíva a gépjárműlízing a magánszemélyek szempontjából, mint a kölcsön? Két fő szempont van, amiben egyértelműen jobb tud lenni a lízing, mint a kölcsön: • •
alacsonyabb kamatot tud biztosítani, mint a kölcsön, problémás, rosszabb minősítésű ügyfél is finanszírozható. Vegyünk egy példát! Tegyük fel, hogy a kívánt 20 százalékos önerő helyett a finanszírozó 30 százalékot kér kölcsön esetén, mivel így nem tudja elfogadni a kockázatelemző, de az ügyfél vagy nem tudja vagy nem akarja kifizetni a magasabb önerőt, akkor a lízing megoldást nyújthat számára 20 százalékos kezdőrészlet esetén is.
A lízing azért „képes” a fentiekre, mivel az autó tulajdonjoga a finanszírozónál marad, ami a forgalmi engedélyben is szerepel, és ez az autót, mint biztosítékot magasabb szintre emeli, míg kölcsön esetén a gépkocsi tulajdonjoga átkerül a vevő nevére, valamint a forgalmiba is, és a bank „csak” vételi opciót köt ki. Így kevésbé biztosított az autó jogi szempontból. Vállalatok szempontjából nagy előny ezeken felül, az ÁFA visszaforgatása. Ezt diplomamunkámban részletezem majd. Kockázati viszonyok A gépjárműlízing nagyban eltér a többi eszközök (például berendezések, gépek, ingatlan) lízingjétől. Ezért kimondottan gépjárműlízingre specializálódott lízingcégek, illetve a korábbi általános lízingcégek leányvállalatokat hoztak létre gépjárműlízingre. Mi ennek az oka? A magyarországi szabályozás csak akkor engedi a személygépkocsik illetékmentes átírását, ha a lízingcég főtevékenysége a gépjárműlízing. Ez pedig egy lízingcég életében elég nagy költségmegtakarítást jelent, mivel egy-egy megfinanszírozott autó után nem kell plusz 50-80 ezer forintot átírásra kifizetni. A másik ok, amiért specializálódtak, a kockázati tényezőkben keresendő. Mielőtt megnéznék részletesen, milyen kockázatnövelő, illetve kockázatcsökkentő tényezők lehetnek, gondoljunk csak bele, hogy egy személygépkocsi mennyivel mobilabb, mint például egy ingatlan, akkor már sejthetjük is, mik a fő okok. A mobilitásból eredő kockázat mellett számos egyéb tényező is szerepel. Lássuk ezeket! Kockázatnövelő tényezők Kezdjük az előbb említett mobilitással, vagyis ha a lízingbe vevő rosszhiszemű, akkor nemfizetés esetén a lízingtárgy lefoglalása majdnem lehetetlen vállalkozás, ugyanis, vagy eladják más papírokkal az autót belföldön, vagy rosszabb esetben külföldön, így még nehezebb megtalálni, vagy alkatrészként szétbontva értékesítik. Tulajdonképpen mindegyik esetben a lízingügylet fedezetéül szolgáló lízingtárgy visszavételéből származó „bevétel” nulla lesz.
3
Szintén gyakori eset, az autólopás, vagy az autó sérülése, rosszabb esetben a gazdasági totálkár. Ilyen esetekben a lízingtárgy értéke jelentősen lecsökken. A kockázatot tovább növeli, hogy a gépjárművek nem vesznek részt közvetlenül egy magánszemély esetén a „termelésben”, vagyis nem tudja saját lízingdíját „kitermelni”. Közvetve azonban részt vehet, például a munkába járáskor. Vállalkozások által vásárolt gépjármű esetén más lehet a helyzet, gondoljuk csak egy egyszerű esetre, a taxizásra. Kockázatcsökkentő tényezők A gépjárműlízingnek vannak kockázat csökkentő tényezői is. Vegyük először a jó forgalomképességet. Egy használt autót általában könnyebb a másodlagos piacon értékesíteni, mint mondjuk egy esztergagépet. Az Eurotax alapján nagypontossággal megbecsülhető a lízingből visszavett autók piaci értéke. Az Eurotax Katalógus egy minden, Magyarországon forgalmazott jármű márkát és típust tartalmazó adatbázis, melynek járműértékei alapján dolgoznak a bankok, valamint a biztosítók szakemberei is. Csökkenteni lehet a reklámköltségeket az által, ha kereskedő cégekkel kerül a lízingcég kapcsolatba, akik a lízingcég termékeit ajánlják. További nagy előny, a szerződések tipizálhatósága, ami szintén költségcsökkentő és mindemellett gyorsítja is az ügymenetet. Magasabb önerő mellett, esetleges nemfizetés esetén is nyerővel szállhat ki a lízingcég a bedőlt ügyletből oly módon, hogy a kezdőrészlet és a visszavett gépkocsi értékesítéséből befolyt pénz együttesen is fedezik, meghaladják a lízingcég ügylettel kapcsolatos kiadásait. Ugyanakkor a 0 százalékos vagy minimális önerővel lízingelt gépkocsinál, egy bedőlt ügyletet a lízingcég könnyen bukóval tudja csak lezárni (forrás: BKÁE: Banküzemtan, 2006.). „A szomszédok mekkorát néznek majd, ha ilyennel megyek haza!” A napjainkban kialakult pénzügyi és gazdasági világválság rávilágított a finanszírozás túlzott és kevéssé biztosított mivoltára. Mindez igaz a lízing esetén is! Nézzük először a gépjármű-finanszírozók kihelyezési politikáját! Általános cél, hogy teljesíteni kell az évről-évre magasabb kihelyezési célszámokat, aminek teljesítéséből lesz az év végi prémium. Ez odáig rendben is lenne, hogy ha lehet, fejlődjünk az előző évhez képest, azonban ez ne menjen a portfoliónk fedezettségének rovására. A piac telítődése, és a magyar bérek azonban nem teszik lehetővé a jól fedezett, és nagyfokú növekedést. Ahhoz, hogy mégis teljesítve legyenek az adott évi tervek, lazítani kell a biztosítéki rendszeren, ami által nő a kockázati kitettség. Ezáltal egyrészt kibővül a finanszírozhatók köre, másrészt pedig csökkenteni lehet részint az önerőt, részint a futamidő növelésével a havi törlesztő részleteket. Mindez tovább bővíti a „vadászterületet”. Hogy történik ez pontosan?
4
A finanszírozhatók körét ki lehet bővíteni az alábbi módokkal: Nem veszem annyira komolyan, hogy ki mennyire képes fizetni a hónapok során. Mit jelent ez? Alacsonyabb havi nettó jövedelem is elegendő, nem szükséges kezes, nem vonok be egyéb biztosítékokat, megelégszem azzal, hogy a gépjármű a lízingcég tulajdonában marad és egy ügylet bedőlése esetén megpróbálom annak eladásából fedezni a lízingcég költségeit és lehetőleg veszteség nélkül lezárni az ügyletet. Kitolom a futamidőt. Ezáltal a havi törlesztő részleteket és az önerőt is tudom csökkenteni. Az alacsonyabb havi díjakat többen fel tudják vállalni. Csökkentem az önerőt. Így is tudom növelni a kihelyezéseimet, mivel nem mindenki rendelkezik több százezres, vagy több milliós megtakarításokkal, így azoknak is tud a finanszírozó elfogadható ajánlatot tenni, akik például maximum százezer forintos önerővel akarnak új autót venni. Sajnos, e módszerekkel a finanszírozók jelentősen rontják egy-egy ügylet fedezettségét. Bedőlés esetén a lízingcég a legtöbb esetben nem tudja fedezni költségeit a visszavett autó másodpiaci értékesítéséből. A lízingcégek ilyen fajta – egymásra rálicitálós - ügyfél toborzási lépéseinek van egy másik, szintén veszélyes oldala. Egyik oldalt az előzőekben leírtam, ez pedig nem más, mint a finanszírozói oldal magas kockázati kitettsége. A másik oldal viszont az ügyfél-oldal. Hazai vásárlási szokásainkra jellemző, hogy sokan még karácsonykor is hitelből vásárolnak ajándékot. Ez előrevetíti, hogy nem nehéz őket rábírni egy, a költségvetésük által egyáltalán nem, vagy csak nagyon nehezen felvállalható havidíjakra. Sajnos, Magyarországon az emberek többsége még mindig egyfajta státusz-szimbólumnak tartja az autót. Márkakereskedői tapasztalatok is alátámasztják azon vélekedést, hogy mi magyarok, nem a valós igényeinknek, és lehetőségeinknek vásárolunk autót. A „szomszédok mekkorát néznek majd, ha ilyennel megyek haza!” – vásárlói nézet még mindig uralkodik a piacon. Ezek miatt sokan nem gondolkodnak előre, vagyis nem mérik fel helyesen azt, hogy egy 5 milliós autó megvásárlása nem fejeződik be a 0 vagy 10-20 százalékos önerő és a havi x ezer forintos törlesztőrészletek kifizetésével. Egy ilyen konstrukciót 96-120 hónapig kell fizetni, mellette szervízeltetni, tankolni, biztosítást, adót és még egyéb – nem csekély – költségeket fizetni. Természetesen közben a lakást is fel kellene újítani, jön vagy nő a gyerek, nyaralni is el kell vinni a párunkat, és még sorolhatnám, milyen – előre általában nem kalkulált – jelentős kiadások lépnek fel. Az átlagember ilyenkor rendszerint mérlegel, mi a fontosabb, és bizony első helyen nem a kocsirészlet lesz. Jobb esetben egy darabig lehet egyezkedni a finanszírozóval, de mivel ő sem Terézanya, nem lesz túlságosan jószívű, így évente összejön a több tízezer visszavett autó. Ezen problémák sok család életét tették/teszik tönkre. Ebben a nagy versenyben valamiféle erkölcsnek is kellene helyet biztosítani, és nem „hülyíteni” ilyen szinten az embereket. Bár kétségkívül az ügyfelek is lehetnének felelősségteljesebbek, és megfontoltabbak. Ez a magyarázata annak, hogy Magyarországon az elmúlt bő másfél évtizedben rekordokat döntöttek az új-autó eladási statisztikák.
5
Deviza alapú lízing A forint elleni spekulációs támadás miatt a számunkra érdekes HUF/EUR, illetve HUF/CHF árfolyam soha nem látott szintre emelkedett, vagyis a jó magyar forintunk jelentősen gyengült. Ez sok embert érint kellemetlenül. Miért csak ez a két deviza érdekes? Mivel a legtöbb finanszírozó euró vagy svájci frank alapon nyújt devizahitelt, így lízinget is. Természetesen létezik forint alapú is, de a gépjárműlízing kb. 90 százaléka deviza alapú. A második ábrán az euró és a svájci frank alakulása látható az elmúlt hónapokban. Devizaárfolyamok, 2008.04.30-2008.11.07 270 250
HUF
230 CHF
210
EUR 190 170 150
20 08 .0 4. 08 20 08 .0 4. 22 20 08 .0 5. 06 20 08 .0 5. 20 20 08 .0 6. 03 20 08 .0 6. 17 20 08 .0 7. 01 20 08 .0 7. 15 20 08 .0 7. 29 20 08 .0 8. 12 20 08 .0 8. 26 20 08 .0 9. 09 20 08 .0 9. 23 20 08 .1 0. 07 20 08 .1 0. 21 20 08 .1 1. 04
130
2. ábra: Devizaárfolyamok, 2008.04.30-2008.11.07.
Értéknap
(adatok forrása: MNB)
Az elmúlt hetekben volt példa 188 HUF/CHF, illetve 275 HUF/EUR MNB árfolyamra is szemben a korábbi hónapok 150 HUF/CHF és 240 HUF/EUR körüli árfolyamaival. Ez pedig az ügyfelek szempontjából korántsem nevezhető kedvező állapotnak. Ezek után vizsgáljuk meg a devizaalapú lízing alapjait, előnyeit, hátrányait, illetve átváltási lehetőségét forint alapúra! A deviza alapú finanszírozás A lízingszerződések jelentős részét nem forintban kötik, hanem úgynevezett deviza alapú konstrukciót választanak a lízingbe vevők. A lízing, és a többi finanszírozási forma tekintetében is a legkedveltebb. Mit is jelent az, hogy deviza alapú? A finanszírozás összegét nem forintban, hanem valamely külföldi ország pénznemében állapítják meg. Elméletileg bármilyen pénznemben meghatározható lenne, azonban a hazai finanszírozók elsősorban a svájci frankot és az eurót preferálják. Ennek oka, hogy ezek a devizák árfolyama viszonylag stabil, illetve jelentős forrásokkal rendelkeznek e devizák/valuták tekintetében, így kisebb a kockázatnak vannak kitéve. A finanszírozó a lízingbe vevő tartozásait mindig az adott devizában tartja nyilván, ennek ellenére a lízingbe vevő forintban fizeti a törlesztőrészleteket.
6
Technikailag úgy néz ki a történet – mint a 3. ábrán látható - , hogy a lízingcég devizavételi árfolyamon átkonvertálja a törlesztőrészleteket. A lízingbe adó azért alkalmaz devizavételi árfolyamot, mert mintha megvásárolná az ügyféltől azt a devizaösszeget, amelynek ellenértékét forintban fizeti ki. Törlesztéskor mindez fordítva történik. Amikor az adós megfizeti az esedékes részletet, akkor devizaeladási árfolyamon számítja vissza a finanszírozó a forintértéket devizára, mert mintha ő adta volna el a törlesztéshez szükséges devizaösszeget. Vannak olyan finanszírozók is, akik a fenti átváltásokért konverziós díjat számítanak fel.
3. ábra: Mikor, milyen árfolyamot alkalmaz a lízingcég
Nézzünk egy számszaki példát a devizahiteleknél felmerülő árfolyamkockázatra! Tegyük fel, hogy svájci frank hitelt veszünk fel. A havi törlesztőrészleteinket 159,07 HUF/CHF árfolyamon számolta ki a lízingcég a lízing kezdetekor. Legyen 200 CHF a havi tartozásunk. Az árfolyam-különbözetekből eredő eltéréseket általában negyed-, vagy félévente rendezi a finanszírozó. A lenti táblázatból is kiszámolható, hogy deviza alapú hitel esetén a törlesztőrészlet az adott deviza árfolyamával egyenes arányban változik.
Havi törlesztőrészlet CHF-ban
Kereskedelmi devizavételi árfolyam
Kereskedelmi devizaeladási árfolyam
159.07 160.03 HUF/CHF HUF/CHF 141.83 142.69 200 CHF HUF/CHF HUF/CHF 179.17 180.25 200 CHF HUF/CHF HUF/CHF 175.15 176.21 200 CHF HUF/CHF HUF/CHF 1. táblázat: példa árfolyamkockázatra 200 CHF
Értéknap
Havi törlsztőrészlet HUF-ban
Havi törlesztőrészlet HUF-ban kezdő, árfolyamon számolva
08.04.07
31.814 HUF
31.814 HUF
1,20 CHF
08.07.31
28.366 HUF
31.814 HUF
1,21 CHF
08.10.31
35.834 HUF
31.814 HUF
1,20 CHF
08.11.07
35.030 HUF
31.814 HUF
1,20 CHF
Konverzós veszteség CHF-ban
(adatok forrása: Raiffeisen Bank Zrt.)
Az átváltásokból eredő veszteség, esetleges konverziós díjak és az árfolyam-ingadozásokkal szemben a deviza alapú lízingnek nagy előnye, hogy alacsonyabb a kamata. Miért? Mivel a finanszírozók mindig az adott pénznemmel rendelkező ország irányadó kamatlábából kiindulva áraznak. Irányadó kamatláb alatt az adott ország jegybankjának alapkamatát kell érteni.
7
Ma Magyarországon a jegybanki alapkamat 11,5%. Az euró alapkamata, amit az Európai Központi Bank (EKB) határoz meg, jelenleg 3,25%. Vagyis 11,5-3,25; azaz 8,25 százalékponttal kedvezőbb az euróhitelek kamata, mint a forinthiteleké (www.lizingpercek.hu). Mi a teendő, ha át szeretnénk térni deviza alapú lízingről egy forint alapúra? Első lépésként számoljunk! Megéri-e vagy sem. Nem elegendő csak a törlesztőrészleteket figyelembe venni, ugyanis sok, kisebb-nagyobb költség merül/merülhet fel váltáskor. Lízingcége válogatja, milyen egyéb költségekkel kell számolnunk. Ez pontosan le van írva az Általános Szerződési Feltételek vagy hasonló nevű kiadványuk apró és kevésbé apró betűs részeiben. Általánosan elmondható, hogy minden finanszírozó valamilyen mértékű szerződésmódosítási díjat is alkalmaz. Ennek oka, hogy egyrészt bevételhez jussanak, másrészt pedig kezelhető szinten tartsák az ügyfelek áramlását, vagyis ne váltogassanak kéthavonta. Technikai menete úgy néz ki, hogy a módosítás napján kiszámolják teljes hátralévő tőketartozásra érvényes árfolyamváltozást. A devizában (svájci frank, euró) nyilvántartott tőketartozást megszorozzák a módosítás, illetve a szerződés hatályba lépésekor érvényes árfolyamokkal és a két összeg különbözete lesz az árfolyamváltozás összege. Ha ez pozitív, akkor a finanszírozó ennyivel megemeli a forint alapú szerződés alapjául szolgáló tőketartozást, ha negatív, akkor ennyivel csökkenti. Ez pedig azt jelenti, hogy ilyen módosításokat akkor lenne érdemes végrehajtani, ha az aktuális devizaárfolyam alacsonyabb lenne, mint a szerződéskötéskor alkalmazott árfolyam, vagyis ha a forint beerősödik, de ilyen esetben sem biztos, hogy megéri váltani, mivel ezen árfolyam esetén az árfolyamból eredő kockázat az ügyfélnek kedvező (www.lizingpercek.hu). A válság hatásai Kialakult a gazdasági helyzetben a finanszírozók szigorítanak, azaz a biztosíték-ellenőrzés szigorodik, pontosabban visszakerül arra a szintre, ahol eddig kellett volna lennie, de a nagy verseny miatt lazult. A világgazdaság másik hatása a kamatok emelkedése. Mivel a (bankközi) források jelentősen megdrágultak, példaként nézzük a 2008. március 21-i és 2008. november 6-i BUBOR kamat értékét, ami az első esetben 6,78 %, míg utóbbi esetben 11,54 % volt, vagyis 4,76 százalékponttal (476 bázispont) magasabb. A válság hatására a finanszírozók ennek megfelelően emelték a kamatmarzsot. Ennek egyértelmű következménye az ügyfélszám és a kihelyezési állomány csökkenése. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) a következő álláspontokat képviseli gépjármű-finanszírozás területén: • •
szakmailag elfogadható kockázatú az ügylet, ha a bruttó árra vetített legalább 20 százalékos mértékű a ténylegesen befizetett önrész, új gépjárművek esetén a 6 évet meghaladó futamidejű megállapodások kockázatosak, a 8 évet meghaladók, pedig indokolatlanul nagy kockázatúak.
Az alábbiakban az egyik piacvezető lízingcég adataiból készített ábrámon mutatom be, hogyan is alakult az ő portfoliójuk önerő és futamidő tekintetében. A negyedik ábra a lízingelt új-autók önerő szerinti megoszlását mutatja, 2007-ben.
8
20 százalék alatti önerő befizetésével lízingelték az összes személygépkocsi 39,53 százalékát, 40 százalék feletti önerőt mindössze az ügyfelek 15,82 százaléka választotta.
Önerő nagysága
Önerő megoszlása 2007-ben 60% felett
4,06%
50-59,99%
4,73%
40-49,99%
7,03% 15,30%
30-39,99%
29,35%
20-29,99%
36,26%
10-19,99% 5-9,99%
0,56% 2,71%
0-4,99%
0,00% 5,00% 10,00 %
15,00 20,00 25,00 %Önerő% aránya %
4. ábra: Önerő megoszlása 2007-ben
30,00 %
35,00 %
40,00 %
(adatok forrása: Merkantil Bank Zrt.)
A következő ábrán a bedőlt ügyleteket alakulását vizsgáltam az önerő tekintetében. Megállapítható, hogy a bedőlt ügyletek 45,15 százalékát a 20 százaléknál kevesebb önerővel lízingelt gépjármű-finanszírozások tették ki.
önerő részaránya
Bedőlt ügyletek önerő szerinti megoszlása, 2007. 0,38% 50-59,99%
0,34% 18,01% 36,12%
20-29,99%
39,71% 0-9,99%
5,44%
0,00%
5,00% 10,00% 15,00% 20,00% 25,00% 30,00% 35,00% 40,00% 45,00% önerő nagysága
5. ábra: Bedőlt ügyletek önerő szerinti megoszlása, 2007.
(adatok forrása: Merkantil Bank Zrt.)
Mindez alátámasztja a PSZÁF azon álláspontját, hogy szakmailag elfogadhatatlan minősítésű a 20 százaléknál kisebb önerejű finanszírozás. A hatodik ábra a lízingelt új-autók futamidő szerinti megoszlását mutatja, 2007-ben. Látható, hogy az új-autók 72,25 százalékát 72 hónapra vagy annál hosszabb futamidőre lízingelték. Futamidő megoszlása 2007. 50,00%
4 2 ,1 7 %
részarány
40,00%
3 0 ,0 8 %
30,00% 20,00% 10,00%
0 ,1 8 %
1 ,6 4 %
4 ,9 7 %
2 4 -3 6
3 6 -4 8
7 ,4 5 %
1 3 ,5 1 %
0,00% 1 2 -2 4
4 8 -6 0
6 0 -7 2
7 2 -9 6
9 6 -1 2 0
futa m id ő (hóna p)
6. ábra: Futamidő megoszlása 2007.
(adatok forrása: Merkantil Bank Zrt.)
9
A hetedik ábra a bedőlt ügyletek futamidő szerinti megoszlását mutatja. Mint az jól leolvasható, az ügyletek több mint felét, 56,75 százalékát a PSZÁF által is kockázatosnak ítélt 72 – 96 hónapos futamidővel rendelkezők, míg 17,38 százalékát az indokolatlanul nagy kockázatúnak minősített 96 – 120 hónapos kategória teszi ki. Bedőlt ügyletek futamidő szerinti megoszlása, 2007. 56,75%
60,00% részarány
50,00% 40,00% 30,00% 20,00% 10,00% 0,00%
0,01%
0,52%
2,28%
12-24
24-36
36-48
8,45%
17,38%
14,61%
48-60
60-72
72-96
96-120
futamidő (hónap)
7. ábra: Bedőlt ügyletek futamidő szerinti megoszlása, 2007.(adatok forrása: Merkantil Bank Zrt.)
A fenti négy ábrából megállapíthatjuk, hogy valóban kevés önerővel, hosszú időre lízingelünk autókat, ami a legveszélyesebb mind a finanszírozóra, mind pedig az ügyfélre nézve. A bedőlt ügyletek közel fele ilyen jellegű konstrukciókból adódnak. Összegzésként elmondható, hogy a kialakult pénzügyi és gazdasági világválság rávilágított arra, hogy az eddigi, sok esetben felelőtlen finanszírozás nem volt fenntartható, mivel nagyon kockázatosak voltak az ügyletek. Úgy gondolom, hogy az alábbiak szolgálnák a lízingcégek érdekeit a kialakult helyzetben, illetve hosszabb távon is egy fenntartható, bár volumenében kétségkívül alacsonyabb kihelyezési szintet eredményezne: • • •
• •
•
kötési jutalék növelése helyett folytatólagos jutalék, beépített casco arányának további növelése, önszabályozás a kockázatvállalásban: alacsony önrészű (20% alatti) konstrukciók csökkentése, 96 – 120 hónapos futamidők arányának csökkentése, pozitív adóslista, jövedelmezőség javítása: hatékonyság növelése, költségek csökkentése, finanszírozási kockázatok csökkentése: alaposabb ügyfélvizsgálat, eszközfedezettség növelése, kockázatos autók kiszűrése.
10
Irodalomjegyzék
Németh Géza, Amit a gépkocsi lízingről tudni kell, ETK Szolgáltató Zrt, Budapest, 2008 www.lizingpercek.hu:http://www.lizingpercek.hu/hetvegi-lizingsuli---a-lizingrolmindenkinek_hir59 www.lizingpercek.hu: http://www.lizingpercek.hu/devizaalapu-lizing_hir151 Magyar Lízingszövetség BKÁE: Banküzemtan, 2006 Merkantil Bank Zrt. Raiffeisen Bank Zrt. www.lizingpercek.hu:http://www.lizingpercek.hu/a-devizaalapu-lizingszerzodeselhagyasa_hir152
11
