Az Ajkai kistérség az ipari katasztrófa előtt

Az Ajkai kistérség az ipari katasztrófa előtt

© Központi Statisztikai Hivatal

2011. január

Tartalom Az Ajkai kistérség természeti környezete és adottságai ...................................................... 2 Az ipari katasztrófa eseményei............................................................................................ 4 Ipartörténeti áttekintés ......................................................................................................... 4 Terület, lakónépesség ......................................................................................................... 9 Foglalkoztatottság ............................................................................................................. 12 Jövedelmi viszonyok.......................................................................................................... 14 Mezőgazdaság .................................................................................................................. 17 Működő vállalkozások ....................................................................................................... 19 A lakosság infrastrukturális ellátottsága ............................................................................ 21 Lakáshelyzet ................................................................................................................ 21 Egészségügyi ellátás ................................................................................................... 23 Szociális ellátás............................................................................................................ 23 Óvoda, iskola ............................................................................................................... 24 Kiskereskedelem, vendéglátás, idegenforgalom ............................................................... 25 Az Ajkai kistérség fejlesztési forrásai és lehetőségi........................................................... 26 Táblázatok ......................................................................................................................... 29 Függelék............................................................................................................................ 36 Településtörténet............................................................................................................... 38 Elérhetőségek

www.ksh.hu

Az Ajkai kistérség természeti környezete és adottságai Az Ajkai kistérség területe 2010. január 1-jén 743,4 km2 volt, Veszprém megye területének 16,5%-a. Az itt élők száma 55 043 fő, népsűrűsége 74 fő/km2 (a megyei átlag 80 fő/km2). A kistérség lakosságának 53%-a a központban, a 2010. január 1-jén 29 419 fős Ajkán lakik. A Magyar Köztársaság Országgyűlésének 2010. december 14-ei döntése nyomán az Ajkai kistérség kettévált: a régi nevet viselő, Ajka térségközponttal létrejött új kistérség ezentúl 12 településből áll, a levált új kistérséget a Devecser város köré szerveződött 26 falu alkotja, Devecseri kistérség elnevezéssel. A fenti változásokat is tartalmazó 2010. évi CXLIX. törvény (amely módosította 2004. évi CVII. törvényben megállapított kistérségek körét) 2011. január 1-jétől lépett hatályba. Az új Ajkai kistérség területe 355,7 km2, 2010. eleji népessége 40 643 fő volt, akiknek 72%-a a térség központjában élt. A Devecseri kistérség 387,7 km2 területén 14 400-an laktak, ebből Devecserben 4641 fő, az új kistérség népességének 32%-a. A körülötte lévő aprófalvak átlagos népessége így mindössze 360 fő. 1. ábra Az Ajkai kistérség települései*

*A 2010. december 31-éig a kistérséghez sorolt 39 településre vonatkozóan.

A kettévált kistérség új határait középen a vastagított kontúrok jelzik. (Az ipari katasztrófa által érintett településekről ismertetőt helyeztünk el a Függelékben.)

2


A kistérség jó térszerkezeti adottságai miatt a 8-as számú főúton és villamosított vasúton is könnyen megközelíthető, a nyugati határtól pedig – nemzetközi útvonalak folytatásaként – a Veszprém–Székesfehérvár–Budapest útvonalon is elérhető. A közúti és a vasúti pálya kiépítése a Veszprém–Devecseri árok, illetve a Torna-patak völgye vonalában történt. Az Ajkai kistérség természetföldrajzi adottságait meghatározza, hogy a Dunántúliközéphegység legnagyobb tömegű és kiterjedésű összefüggő tömbjét alkotó Bakonyt éppen itt osztja két részre (Északi- és Déli-Bakonyra) a Veszprém–Devecseri-árok. Ajkát nyugat felé elhagyva északról a Bakonyalja következik. Innen kezdődően a táj kisimul, melyből csak a Somló-hegy jellegzetes sziluettje emelkedik ki, délről pedig a Balaton-felvidék hegyeinek látványa kíséri. A kistérség nyugati részét a Marcalmedence uralja. Az elkülönülő adottságokkal rendelkező kistájak a megélhetés számos formáját tették lehetővé az itt élők számára a történelem során. A Bakony erdőségei kitűnő vad- és faállománnyal (bükkösök) rendelkeznek, a Marcal-medence térsége a földművelésnek kedvez, a Somló szőlőművelésre alkalmas terület, történelmi borvidék. A térség jelentős mértékű karsztvíz bázissal és értékes szélenergiakészlettel rendelkezik. Az Ajka–Csinger-völgyben krétakori barnaszenet, Úrkútnál a jurakori mészkő mélyedéseiben összegyűlt mangánércet, Nyirád, Szőc, Halimba, Fenyőfő, Kincsesbánya vidékén bauxitot bányásztak. A Torna-patak forrása az Északi-Bakonyban, Csehbánya közelében található. A patak átfolyik Városlődön, Ajkán, Kolontáron, Devecseren, Somlóvásárhelyen, Tüskeváron, Apácatornán, Kisberzsenyen, végül a Marcalba torkollik. Vízgyűjtő területének átlagos tengerszint feletti magassága 205 méter, a térszint Kolontárnál a legalacsonyabb (187 méter). Mellékfolyásai a Csigere-patak, a Széles-víz és a Csingerpatak. Ajka térségében az ipart a helyi ásványi nyersanyagbázisra telepített feldolgozóipari vertikum határozta meg. A szén-, bauxit-, mangánérc-bányászat, az erőmű, az alumíniumkohászat, alumínium-feldolgozás, különösen pedig az üveggyártás évszázados hagyományokkal rendelkezik. A térségben 130 évre visszatekintő szénbányászat 2004-ben megszűnt, de az építési nyersanyagok kitermelése (pl. kavics) folytatódott. Jelenleg Halimba környékén folyik még bauxitbányászat és Úrkúton működik mangánbánya. A Marcal medrében tőzeglelőhelyek vannak. A térség munkavállalóinak jelentős része továbbra is az iparban dolgozik. A térség nyugati része – a Marcal-medence és a Somló hegy – elsősorban mezőgazdasági hasznosításra alkalmas. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek felbomlása hosszú távon ható gazdasági-társadalmi-környezeti válságot idézett elő, főként a kistelepüléseken élők életében. A térségbeli lakosság nagy részének is az Ajka környéki ipari létesítmények biztosítják a megélhetést. Kiemelkedően fontos táj- és természetvédelem alatt álló területek tartoznak a kistérségbe. A Somló 583 hektáros tájvédelmi területéből 88 hektár fokozottan védett. A megye természetvédelmi területei közül itt található például az úrkúti őskarszt, a Darvas-tavi bauxitlencse, a devecseri Széki-erdő, a bakonygyepesi zerge-bogláros, a somlóvásárhelyi Holt-tó, a nyirádi Sár-álló. Több település határában természetvédelmi törvény hatályánál fogva védett lápterületek vannak. Törvény rendelkezik továbbá az érzékeny természeti területekről, melyek közül kiemelten fontos a Marcalmedence. Említésre méltó, hogy a Natura 2000 alapján uniós ökológiai védelem alatt álló területek is találhatók a térségben.

3

www.ksh.hu

Az ipari katasztrófa eseményei A Magyar Alumíniumtermelő és -kereskedelmi Zrt. (MAL Zrt.) ajkai telephelyén folytatott tevékenységhez kapcsolódóan 2010. október 4-én ipari katasztrófa történt. A fémkohászat mellékterméke, a vörösiszap elhelyezésére szolgáló hulladéklerakó X. jelű kazettájának déli fala megnyílt. A kazettából kiömlő mintegy 700 000 m3 magas pH-értékű vörösiszap elárasztotta a szomszédos településeket és azok külterületét, a közelben lévő Torna-patakot, és azon keresztül károsította a Marcal–Rába– Duna vízrendszert. 1 A Központi Statisztikai Hivatal Ahol a vörösiszap pusztított. Települések az Ajkai kistérségben: Devecser, Kolontár, Somlóvásárhely, Tüskevár című, statisztikai tükör formájában megjelent kiadványa gyors összefoglaló tájékoztatást adott az ipari katasztrófa sújtotta településekről. 2 2. ábra Az ipari katasztrófa közvetlen hatásainak térsége

Forrás: Wikipédia

Ipartörténeti áttekintés Az Ajkai kistérség része annak az ipartelepítési programnak, amely a Dunántúliközéphegységre mint energiatengelyre épített kis- és középvárosokat fejlesztett: ilyen a régióban Ajka, Várpalota, Dorog, Tatabánya, Oroszlány vonzáskörzete. Az elmúlt másfél évtizedben megindult struktúraváltásuk, de a helyi nyersanyagbázis (szén, mangán, bauxit) hasznosítására létrehozott nehézipari, energetikai munkahelyek részesedése csak lassan csökken, sok esetben jelenleg is meghatározó e települések, illetve térségük gazdaságában. A kohászati, bányászati üzemeket fenntartó Ajkai kistérség ipari arculatát alapvetően meghatározták a második világháború és a szocialista iparosítás évei. Az 1920as években feltárt Halimba környéki bauxitvagyont az 1937-ben alapított Magyar Bauxitbánya Részvénytársaság termelte ki és exportálta. A háború kirobbanását követően – felismerve a hadianyag-gyártásban rejlő lehetőségeket – előtérbe került a nyersanyag helyi feldolgozása, így 1941-ben német tőkével megkezdték az Ajkai Timföldgyár és Alumíniumkohó építését. A timföldgyártás 1943 februárjában indult,

1 2

Forrás: http://kdtktvf.zoldhatosag.hu/upload/File/25990-10-1.doc Elérhető: http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/stattukor/vorosiszap.pdf

4


ezt követte az alumíniumkohó üzembe helyezése. A háborúban sem a timföldgyár, sem az alumíniumkohó nem szenvedett károkat. 1945 után a komplexum csaknem egy évtizedre a Magyar–Szovjet Bauxit–Alumínium Rt. (MASZOBAL) tulajdonába került, a magyar állam 1955-ben vált a létesítmény 100%-os tulajdonosává. A szovjet mintára a nehézipar túlsúlyát hangsúlyozó magyarországi szocialista iparpolitika a beruházások jelentős hányadát fordította a bányászat, az energiaipar, az alumínium- és a vegyipar fejlesztésére. Az 1950-es évek elején Veszprém megye újabb településén, Inotán is alumíniumkohó épült, amelynek nyersanyagszükségletét ugyancsak az ajkai timföldgyár biztosította. 1. tábla Veszprém megye iparitermék-előállítása és ennek aránya az országosból Megnevezés

1938

1950

1955

1960

1965

1968

27 5,1 .. .. – –

146 25,2 .. .. 11 66,9

519 41,8 29 18,7 31 84,8

725 60,9 63 29,0 39 78,5

947 64,1 86 32,2 45 77,8

1 273 65,0 125 32,8 49 77,7

Bauxit, ezer tonna az országos %-ában Timföld, ezer tonna az országos %-ában Alumínium, ezer tonna az országos %-ában

A magyarországi bauxit- és timföldtermelés két nagy földrajzi területre, a KözépDunántúlra és a Duna-parti térségre koncentrálódott. A kibocsátott termékmennyiség alakulását a 3. és 4. ábra grafikonjai vázolják a korábbi évtizedekre vonatkozóan. Az első időszak bauxitkitermelése a világháborús alumíniumfelhasználáshoz igazodva 1943-ban közelítette meg először az 1 millió tonna éves mennyiséget, 1953-ban pedig túl is lépte ezt a határt. 3a. ábra A bauxittermelés mennyisége, 1926–1962

1600 1400

1394

1000

1366 1241

1207

1200

1468

1260

1190 1049

998

907

861

800 600

540

753 578

496

400

938

892

340

Ezer tonna

Polinomiális trend (ezer tonna)

5

1962

1961

1960

1959

1958

1957

1956

1955

1954

1953

1952

1951

1950

1949

101 1948

1945

1943

1946

44

32 1938

1930

1926

4

1935

0

1947

211

200

www.ksh.hu

1963-tól a teljes alumíniumipari ágazatot egyetlen gazdasági szervezet, a tizenhét tagvállalattal működő Magyar Alumíniumipari Tröszt irányította. A hazai bauxitbányászat termelése az államközi egyezmények hatására3 1961–1970 között folyamatosan növekedett, elérte az évi 2 millió tonnát, az 1980-as évek végére pedig az évi 3 millió tonnát. A magyar bauxitot a hazai timföldgyárakban kohászati timfölddé dolgozták fel, ezt 1990 előtt nagyrészt a Szovjetunióba szállították kohósításra. A tömbalumíniumból hazai üzemekben feldolgozott termékek jelentős részét exportálták, konvertibilis árualapként is. 3b. ábra A bauxittermelés mennyisége, 1962–1983 3500

3000

2890 2950

2914

2917

2500

1959

2000 1477

1468

2022 1934

1650

1500

1429

1363 1477

Ezer tonna

1983

1982

1981

1980

1979

1978

1977

1976

1975

1974

1973

1972

1971

1970

1969

1968

1967

1966

1965

1964

1963

1962

1000


3c. ábra A bauxittermelés mennyisége, 1982-2004 3700 3200 2917

2906

2700

2644 2559 2013

2200 1700

1721 1561

1056

1200

1046

1015

935

836

700

743

1000

909 628

Ezer tonna

2004

2003

2002

2001

2000

1999

1998

1997

1996

1995

1994

1993

1992

1991

1990

1989

1988

1987

1986

1985

1984

1983

1982

200

Ex ponenciális trend (ezer tonna)

3

A két államközi timföld–alumínium egyezmény közül az elsőt 1960-ban a lengyel, a másodikat 1962-ben a szovjet partnerekkel kötötték.

6


Az 1980-as évek végére a három magyarországi timföldgyár (az ajkai, az almásfüzitői és a mosonmagyaróvári) kapacitása elérte az évi 880 ezer tonnát, a kohászaté a 75 ezer tonnát, a félgyártmány gyártó kapacitás a 220 ezer tonnát. A magyar alumíniumipar a piacgazdaságra áttérés kezdeti éveiben súlyos, megrendítő hatásokkal küzdött, és a kalcinált timföld termelése néhány év alatt az 1990-es mennyiség negyedére csökkent (4a. és 4b. ábra). 4a. ábra

Magyarország timföldtermelése, 1949–1990 1000 900 800 700 600 500 400 300 200 100

Ezer tonna

1989

1987

1985

1983

1981

1979

1977

1975

1973

1971

1969

1967

1965

1963

1961

1959

1957

1955

1953

1951

1949

0


4b. ábra A kalcinált timföld termelése, 1988–2009 950 882

850 750

823

873

650

625

550

516

450 375 218 217

306

250

138 145 150 150 120

Ezer tonna


7

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

1999

1997

1996

1995

1994

1993

1992

1991

1990

1989

114

76

50 1988

211 155

146

1998

150

2009

350

www.ksh.hu

A két évtizede indult magánkézbe adási folyamat a magyarországi alumíniumipar addig nagyrészt üzemközi (vertikumon belüli) kapcsolatait piaci alapra helyezte. A további működés veszélybe került, mert az 1960-as évektől felfuttatott alapanyaggyártó kapacitások nem bizonyultak kellően versenyképesnek.4 Üzembezárásokkal csökkentették a túlméretezett feldolgozó kapacitásokat, strukturális átalakulás keretében leépítették a gazdaságtalan termelést és növelték a magasabb hozzáadott értékű termékek értékarányát. A kapacitások leépítésére három körülmény változásának volt döntő hatása: 1. A nagyvállalat (Magyar Alumíniumipari Tröszt – MAT) nem számolhatott az 1990-ben lejáró államközi egyezmény meghosszabbításával. Világpiaci, üzleti infrastruktúrák hiányában a KGST-ben kiépült kapcsolatok továbbra is főként barterelszámolásra épültek az orosz kohókkal. Ez növekvő nehézséggel, évről évre romló feltételekkel volt folytatható 1990 után. 2. Hiányzott a szovjet hadiipar hatalmas alumíniumfelhasználása a világpiacon, az orosz kohók termelése túlkínálattal járt, és lenyomta a világpiaci árakat. A tőzsdei árak néhány év alatt a termelési költség (átlagosan 1650 USD/t) alá estek, és tartósan ott is maradtak. 3. A piacgazdaságra áttérő Magyarországon rohamosan nőttek az energiaárak. Az ajkai I. sz. timföldgyár 1992 közepén bezárt, a működő gyárak más termelőkapacitásait is leépítették. A magyar bauxitbányászati és timföldgyártó-kapacitás 1989– 1993 között 50%-kal csökkent, nagymértékű létszámleépítés mellett. Az almásfüzitői timföldgyárban 1994 novemberében állt le a termelés. 1995-ben létrejött a Magyar Alumínium Részvénytársaság, amit magyar magánszemélyek alapítottak az alumíniumipar privatizációjának megkezdésekor. A társaság 2000-ben alakult át a ma ismert Magyar Alumíniumtermelő és -kereskedelmi Zrt.-vé (MAL). A cég fő profilja a bauxitbányászat, timföldgyártás és alumíniumtermelés. A korábbi három magyarországi timföldgyár közül napjainkban már csak az ajkai üzemel, az almásfüzitőit el is bontották. A timföldgyártás volumene jelentősen, megközelítőleg évi 300 ezer tonnára csökkent. Az ugyancsak három egykori alumíniumkohó egyike sem működik. Az inotai kohó 2006-ig a MAL tulajdonában állt, ekkor a társaság – döntően a magas villamosenergia-árak miatt – leállította, de egyidejűleg két új hulladékolvasztó kemencét helyezett üzembe a területén. A kész alumíniumot könnyűfémművekben dolgozzák fel, egy ilyen szintén a MAL tulajdonában volt, ám évek óta ez sem működik. 2005-ben a MAL Zrt. önálló bányászati jogot szerzett, és átvette a hazai bauxittermelés irányítását. A részvénytársaság napjainkban Nyirád, Halimba, valamint Bakonyoszlop térségében folytat további kitermelhető bauxitvagyon feltárását célzó beruházásokat, emellett külföldi bauxitbeszerzéssel is kiegészíti az ajkai timföldgyár nyersanyagigényét.

4

Adatforrás:az ENSZ ipari termékek adatbázisa (INDUSTRIAL COMMODITY PRODUCTION STATISTICS DATABASE), itt a termékazonosító 1950 és 2003 között az ágazati (ISIC), 1995-től a központi (CPC) termékosztályozás kódszáma. Módszertani leírás: http://unstats.un.org/unsd/industry/icsy_intro.asp.

8


Terület, lakónépesség A vörösiszap-katasztrófa által legjobban veszélyeztetett négy település területe a kistérség mintegy ötödét fedi le, és itt él a térség népességének közel 13%-a, csaknem 7100 fő. 2. tábla Terület és lakónépesség adatai

Megnevezés

Terület,

Lakónépesség, fő

km2

Népsűrűség, fő/km2

2010. január 1. Ajkai kistérség

Lakónépesség változása, 2000=100,0

743,43

55 043

74

91,6

Ajka

95,05

29 419

310

91,3

Devecser

64,11

4 641

72

88,4

Kolontár

21,72

769

35

94,0

Somlóvásárhely

23,21

1 100

47

98,6

Tüskevár

17,01

568

33

97,9

Az Ajkai kistérséghez 39 település tartozott 2010-ben, közülük kettő, Ajka és Devecser város. A települések többsége aprófalu, a 37 község közül 22 lélekszáma nem éri el az 500 főt, hét község népessége pedig 500 és 1000 fő közötti. 5. ábra Az ajkai kistérség települései

Forrás: Wikipédia

9

www.ksh.hu

A kistérség lakónépessége jellemzően az 1980-as évektől kezdődően az országos tendenciával egyezően csökkent. Néhány község – a vörösiszappal sújtottak közül Kolontár és Somlóvásárhely – lélekszáma az 1990-es évtizedben szerény mértékben gyarapodott ugyan, az ezredfordulót követően azonban ezeken a településeken is állandósult a csökkenés, amiben a természetes fogyáson kívül szerepet játszik az elvándorlás is. A kistérségben 2000 és 2009 között a természetes fogyás ezer lakosra jutó évi átlaga 4,6, a belföldi vándorlási veszteségé pedig 5. A 4600 lakosú Devecserben az ezredforduló óta 610 fővel élnek kevesebben, Kolontár, Somlóvásárhely és Tüskevár lakónépessége pedig együttesen 77 fővel fogyott. A népességszám csökkenése elsősorban a természetes fogyás eredménye, mivel a két utóbbi település az ezredforduló óta szerény, mintegy 70 fős vándorlási többletet realizált. 3. tábla A népmozgalmi arányszámok ezer lakosra jutó évi átlagos száma, 2000–2009 Megnevezés Ajkai kistérség Ajka Devecser Kolontár Somlóvásárhely Tüskevár

Élveszületések

Természetes szaporodás/ fogyás

Halálozások

8,8 8,3 9,2 9,7 9,0 10,1

13,4 11,0 16,8 10,3 14,4 16,1

Belföldi vándorlási különbözet

-4,6 -2,7 -7,6 -0,6 -5,4 -6,0

-5,0 -7,5 -5,0 -6,4 4,5 3,3

2000–2009 között az Ajkai kistérségben mintegy 5 ezer gyermek született, közülük 704 az említett négy településen. Az élveszületési arányszám évi átlaga mind a négy településen magasabb a kistérség átlagánál. Az ezer lakosra jutó halálozások évi átlagos száma Kolontár községben alacsonyabb, a másik három településen magasabb a kistérség átlagánál. 4. tábla A lakosság korösszetétele, 2010. január 1. (százalék) Megnevezés Ajkai kistérség Ajka Devecser Kolontár Somlóvásárhely Tüskevár

14 év alattiak aránya

15-64 évesek aránya

65 év felettiek aránya

13,8 12,6 15,5 14,8 14,8 15,5

68,7 69,9 67,5 70,7 71,2 68,3

17,5 17,5 17,0 14,4 14,0 16,2

Az iszapkatasztrófa által sújtott települések népességének korösszetétele kedvezőbb az átlagosnál. Kolontáron és Somlóvásárhelyen a gyermekkorúak száma meghaladja az időskorúakét, az öregedési index értéke az előbbi településen 97,4, az utóbbin 94,5%. Devecserben és Tüskeváron az időskorúak aránya a nagyobb, az öregedési index értéke ezeken a településeken sorrendben 110,2, illetve 104,5%. Az eltartottsági ráta Devecserben a legnagyobb (48,2%), Somlóvásárhelyen a legkisebb (40,5%). 10


6. ábra Az eltartottsági ráta, 2010. január 1. Ajkai kistérség

Ajka

Dev ecser

Kolontár

Somlóv ásárhely

Tüskev ár

0

10

20

30

40

50

60 %

Időskorú népesség eltartottsági rátája

Gy ermeknépesség eltartottsági rátája

Teljes népesség eltartottsági rátája

A 2001. évi népszámlálás adatai szerint az Ajkai kistérség lakosságának 4%-a, mintegy 2400 fő vallotta magát valamely hazai kisebbséghez tartozónak. A katasztrófában érintett négy településen összesen alig több mint 220 személy tartozott kisebbségekhez, többségük cigány. A 100 háztartásra jutó inaktív keresők száma az Ajkai kistérségben 2001-ben 87 volt, a 2005. évi mikrocenzus idejére 82-re csökkent. A népszámláláskor 104 foglalkoztatott és 8 munkanélküli élt 100 háztartásban, de a következő 4 év alatt romlott a helyzet: a foglalkoztatottak száma 4-gyel csökkent, a munkanélkülieké 4-gyel nőtt. A községek között Kolontáron volt a legmagasabb a foglalkoztatottak száma (100 háztartásban 109 fő), ugyanakkor a munkanélküliek száma is itt volt a legmagasabb. 5. tábla A háztartások és a családok főbb települési adatai, 2001. február 1. Megnevezés Ajkai kistérség Ajka Devecser Kolontár Somlóvásárhely Tüskevár

Háztartások száma 21 762 12 005 1 806 257 425 217

100 háztartásra jutó személy

foglalkoztatott

268 261 277 316 264 265

104 109 99 109 91 99

11

Családok száma 17 252 9 504 1 425 236 307 162

100 családra jutó családtag 294 288 307 312 311 298

gyermek 109 103 123 128 125 114

www.ksh.hu

Ajka város vonzáskörzetében kettős jellegű a települések fejlődése. Ajka a Bakony-hegység déli lejtőinél iparvárossá fejlődött az előző évtizedekben, a környező kistelepülések viszont jobban megőrizték a hagyományos életformákat, többek között a mezőgazdasági tevékenységekre alapozva. A városhoz közeli kisfalvak lakói ingázással jutottak a biztos munkalehetőséghez, nagyrészt az Ajkai kistérség bányászati, alumíniumkohászati nagyüzemeiben. Ezáltal kiegészíthették a mezőgazdasági jövedelmeket és közelíthettek a városi életmódhoz. Az utóbbi évtizedekben a helyzet megváltozott, Ajka ma már kevésbé tekinthető iparvárosnak, vonzereje csökkent, miután leépültek az alumíniumkohászat és a bányászat kapacitásai. Foglalkoztatottság Az Ajkai kistérség és az érintett települések népességének gazdasági aktivitását a népszámlálások, illetve a 2005. évi mikrocenzus adatai alapján áttekintve a legszembetűnőbb, hogy 1990–2005 között a foglalkoztatottak száma a térségben több mint 6 ezer fővel csökkent, míg a munkanélkülieké ötszörösére növekedett. 2005ben 100 foglalkoztatottra 80 gazdaságilag inaktív személy, 12 munkanélküli és 64 eltartott jutott. 7. ábra A népesség megoszlása gazdasági aktivitás szerint az Ajkai kistérségben 50

%

40 30 20 10 0 Foglalkoztatott

Munkanélküli 1990

Inaktív kereső 2001

Eltartott

2005

A 2008-tól kezdődő gazdasági válság társadalmi következménye a foglalkoztatottság további szűkülése és ezzel párhuzamosan a munkanélküliség ugrásszerű növekedése volt. 2009-ben a válság hatására a korábbi éveknél többen hagytak fel az aktív munkakereséssel, ami növelte a passzív munkanélküliek és végső soron az inaktívak számát. A 8-as főút mentén elhelyezkedő Ajka–Várpalota ipari tengely munkahelyeinek a foglalkoztatásban betöltött szerepe a rendszerváltást követő gazdasági szerkezetváltásból adódóan erőteljesen csökkent. Az 1990-es évek elején több ezer munkahely szűnt meg az Ajkai kistérségben, a helyi képzett munkaerő jelentős hányada elvándorolt. Az iparvállalatok létszámleépítésének időszakában a térség ingázóinak nagy része is munkanélkülivé vált. Lásd A foglalkoztatottak száma és megoszlása összevont nemzetgazdasági ágak szerint 12


A jelentős szerkezeti átalakulás ellenére Ajka környékén meghatározó maradt az ipari foglalkoztatás. Napjainkban ennek jelentős hányada Ajkára korlátozódik, de ipari tevékenység folyik Devecserben, Halimbán (bauxitbánya) és Úrkúton (mangánbánya) is. A mezőgazdaság elsősorban a térség nyugati részén fekvő Marcalmedrében, valamint a Somló-hegy környékén meghatározó. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek felbomlása azonban hosszú távon kilátástalan helyzetbe sodorta a környékbeli kistelepüléseket, ezért a térségbeli lakosság nagy részének továbbra is az Ajka környéki ipari létesítmények biztosítják a megélhetést. Az elmúlt években nyersanyagra épülő alkatrészgyártó és nagyipari üzemek (Poppe and Potthoff, Payer Industries, Le Bélier) telepedtek le a térség ipari parkjában, és mind nagyobb teret hódít a szolgáltatóipar is. Ez utóbbinak egyértelmű jeleként kereskedelmi üzletláncok települtek Ajka peremére (ALDI, Müller, KIK, JYSK). A regionális munkaügyi központok által nyilvántartott álláskeresők munkavállalási korú (15–64 éves) népességen belüli aránya 2009-ben az Ajkai kistérségben és az érintett települések mindegyikében meghaladta Veszprém megye átlagos szintjét (8,7%). Kiugróan magas volt az értéke Kolontáron (15%), de Devecserben és Tüskeváron is elérte a megyei átlag másfélszeresét (13%). 8. ábra A nyilvántartott álláskeresők aránya a 15–64 éves korú népességen belül, 2009 Veszprém megy e átlaga: 8,7%

Ajkai kistérség Ajka Dev ecser Kolontár Somlóv ásárhely Tüskev ár % 0

2

4

6

8

10

12

14

16

A kistérségben 2009 decemberében regisztrált álláskeresők közül minden harmadik betöltötte 45. életévét. A tartósan (180 napon túl) nyilvántartott munkanélküliek aránya Veszprém megye térségei közül az Ajkaiban a legmagasabb, az összes nyilvántartott álláskereső több mint 60%-a tartozott ebbe a kategóriába. Még ezt az arányt is meghaladta a vizsgált települések közül Kolontár (72%), Tüskevár és Devecser (74–74%). A térségben a pályakezdők átlagosan 8,3%-a regisztráltatta magát munkanélküliként.

13

www.ksh.hu

9. ábra A nyilvántartott álláskeresők összetétele, 2009. december (összes nyilvántartott álláskereső = 100,0%) % 80 70 60 50 40 30 20 10 0 Ajka

Dev ecser

Kolontár

Somlóv ásárhely Tüskev ár

Ajkai kistérség Veszprém megy e

180 napon túl ny ilv ántartásban lév ők 45 év esnél magasabb életkorúak Pály akezdők

A kistérségben 2009-ben nyilvántartásba vett munkanélküliek 36%-a legfeljebb csak általános iskolát végzett, négytizedük rendelkezett szakmunkás- vagy szakiskolai bizonyítvánnyal, a felsőfokú végzettségűek aránya mindössze 3,1%-ot tett ki. 6. tábla A nyilvántartott álláskeresők száma legmagasabb iskolai végzettségük szerint, 2009

Megnevezés

Általános iskola nyolc osztálya és annál kevesebb

Ajkai kistérség Ajka Devecser Kolontár Somlóvásárhely Tüskevár

1 479 462 267 40 53 26

Szakmunkásképző, szakiskola 1 694 886 140 31 29 17

Gimnázium, szakközépiskola 824 509 47 12 12 9

Egyetem, főiskola

Összesen

129 85 7 2 2

4 126 1 942 461 85 94 54

Jövedelmi viszonyok Egy-egy térség gazdasági teljesítőképességével szorosan összefüggnek a lakosság jövedelmi viszonyai. A jövedelmekben mutatkozó különbségek utalnak a térség fejlettségére vagy elmaradottságára, hiszen a magasabb jövedelmek feltétele a stabil gazdasági teljesítmény, a megfelelő arányú foglalkoztatás. A jövedelmek (ezen belül elsősorban a munkavégzéshez köthető jövedelemösszegek) területi differenciáltságát markánsan mutatják a települések személyijövedelemadó-adatai. 14


2009-ben az Ajkai kistérségben ezer lakosból átlagosan 455-en fizettek személyi jövedelemadót. Ajkán a lakosság több mint fele volt adófizető, a katasztrófában érintett települések közül pedig a legkevesebben Devecserben (az ott lakók 42%-a), a legtöbben Kolontáron (a lakosság 47%-a) teljesítettek adóbefizetést. Az egy lakosra jutó, adóalapot képező éves jövedelem kistérségi átlaga 743 ezer forintot tett ki, de a katasztrófa sújtotta négy településen ettől 15–17%-kal elmaradtak a lakossági jövedelmek. Az adózók átlagos befizetési kötelezettsége a kistérség központjában volt a legmagasabb: 272 ezer forint. Az érintett négy községből Kolontáron kevesebb mint 160 ezer forintot, ugyanakkor Devecserben ennek közel másfélszeresét fizették be 2009. évi jövedelmükből a magánszemélyek az állami költségvetésbe. 10. ábra Egy lakosra jutó személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem, 2009 (ezer forint)

A munkajövedelmek mellett az állami költségvetésből kifizetett juttatások, elsősorban a nyugellátások képezik a lakossági jövedelmek tekintélyes hányadát. Az Ajkai kistérségben 2010 elején 17 ezer fő, a lakónépesség 31%-a rendelkezett jogosultsággal társadalombiztosítási nyugellátásra. Az ellátottak egytizede (a népesség 3%a) a nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, munkaképességének romlása miatt rokkantnyugdíjban részesülő személy volt. A nyugdíjra vagy nyugdíjszerű ellátásra jogosultak aránya leginkább Ajkán és Tüskeváron közelítette meg a kistérségi átlagot, míg Somlóvásárhely képviselte az alsó szélsőértéket (26%).

15

www.ksh.hu

11. ábra Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők aránya a lakosságszámhoz viszonyítva, 2010. január Ajkai kistérség Ajka Dev ecser Kolontár Somlóv ásárhely Tüskev ár 0

5

10

15

20

25

30

35 százalék

Összes ny ugdíjas

Öregségi ny ugdíjas

Korhatár alatti rokkant ny ugdíjas

2010 januárjában a nyugdíjak és nyugdíjszerű ellátások havi átlagösszege a kistérségben nem érte el a 85 ezer forintot. A férfiak – részben a korábbi magasabb munkajövedelmükből, részben az elért hosszabb szolgálati időből következően – havonta átlagosan egynegyedével magasabb járadékot (99 ezer forintot) kaptak kézhez, mint a nők (74 ezer forintot). A kistérség egészét jellemző társadalombiztosítási juttatásnál magasabb összegű ellátásban csak Ajkán részesültek a jogosultak. A legkevesebb járadékot Tüskevár nyugdíjasainak folyósították: a férfiak havonta átlagosan 76, a nők 65 ezer forintban részesültek. 12. ábra Nyugdíjak, nyugdíjszerű ellátások egy főre jutó átlaga nemek szerint, 2010. január Ajkai kistérség Ajka Dev ecser Kolontár Somlóv ásárhely Tüskev ár 0

10

20

30

40 Összesen

50

60

Nő

Férfi

16

70

80

90

100

110

ezer forint/fő/hó


Mezőgazdaság Az Ajkai kistérséget három különböző adottsággal rendelkező terület (Marcalmedence, Somló-hegy, Bakony-hegység) alkotja. A térség nyugati része, a Marcalmedence, valamint a Somló-hegy alkalmas elsősorban mezőgazdasági hasznosításra. Míg a Marcal-medence térsége a földművelésnek kedvez a magas (néhol 70% feletti) szántóterület arányával, addig a Somló vulkanikus haranghegye sajátos mikroklímájával országosan is kiemelkedő minőségű borvidék. A harmadik tájegység a Bakony, amit a Veszprém–Devecseri-árok oszt két részre, Északi- és Déli-Bakonyra. E területeken magas gyepterületi arány (15–20%) párosul magas erdősültséggel (40–50%). A 2010. évi általános mezőgazdasági összeírás (ÁMÖ 2010) előzetes eredményei A 2010. októberi vörösiszap-katasztrófa hat települést közvetlenül érintett. Az alábbiak a hat település (Apácatorna, Devecser, Kolontár, Somlójenő, Somlóvásárhely, Tüskevár) csoportjára, azok együttes adatával adnak tájékoztatást a terület, a települések főbb mezőgazdasági jellemzőiről. Az érintett településkör területi szerepének, súlyának érzékeltetéséhez az Ajkai kistérséggel történő összehasonlítással teszünk kísérletet (7. tábla). 7. tábla A települések száma és igazgatáshatáros területe

Megnevezés

Ajkai kistérség

Települések száma Igazgatás határos területe, ezer hektár

Az érintett települések együtt

aránya a kistérségben, %

39

6

15,4

74,4

14,2

19,1

A hat település az Ajkai kistérség 39 településével képez regionális egységet. A hat település a kistérség 74,4 ezer hektár igazgatáshatáros területének közel 20%-át fedi le. Az ÁMÖ 2010 végrehajtása során az érintett hat településen közel 3200 címen (ez az Ajkai kistérségben felkeresett címek közel 18%-a)6 - 419 egyéni gazdaságot (a kistérség gazdaságainak közel 15%-a) regisztráltak az összeírók (további 350 olyan egyéni gazdaságot írtak össze, amelyek székhelye nem, de földterülete az érintett településeken található); - 1227 olyan háztartást figyeltek meg, amelyek mezőgazdasági tevékenysége nem érte el az összeírás gazdaságküszöbét (ez a kistérség küszöb alatti háztartásainak közel egyötöde); - 943 háztartásban (a kistérség 19%-a) nem végeztek mezőgazdasági tevékenységet.

6

Adatforrás: a 2010. júniusában végrehajtott Általános Mezőgazdasági összeírás [ÁMÖ 2010] előzetes adatai.

17

www.ksh.hu

A székhelye szerint a kistérségben mezőgazdasági tevékenységet folytató 84 gazdasági szervezet közül 14 az érintett településeken található (8. tábla). 8. tábla Az ÁMÖ 2010 néhány adata Az érintett települések

Ajkai kistérség

Megnevezés Felkeresett címek száma ebből: egyéni gazdaság küszöb alatti háztartás1 nem végez mg-i tevékenységet Gazdasági szervezet adatszolgáltató

együtt

aránya a kistérségben, %

18 267

3 195

17,5

2 872 6 590 5 009 84

419 1 227 943 14

14,6 18,6 18,8 16,7

* Az ÁMÖ-gazdaságküszöböt nem éri el, de mezőgazdasági tevékenységet folytat.

A hat település közel 14,2 ezer hektár igazgatáshatáros területéből az egyéni gazdaságok tevékenysége több mint 2,2 ezer hektárt, a terület közel egyhatodát érinti. Az egyéni gazdaságok egyes művelési ágak területéből való részesedését, érintettségét vizsgálva a gyümölcsösterület kimagasló (közel 88%) aránya állapítható meg. Kisebb, de még jelentős a részesedésük a szántó és a szőlő művelési ágak területéből (9. tábla). 9. táblázat A hat település földterülete és az egyéni gazdaságok földhasználata művelési áganként Igazgatáshatáros*

Egyéni gazdaságok által használt **

Művelési ág

az igazgatás-határos terület százalékában

terület, hektár Szántó

5 511,6

1 607,9

29,2

947,4

7,5

0,8

12,2

10,7

87,9

Szőlő

230,9

65,6

28,4

Gyep

1 030,6

187,2

18,2

Mezőgazdasági terület

7 732,5

1 878,9

24,3

Erdő

5 575,7

299,1

5,4

–

5,4

…

28,9

0,0

0,0

13 337,2

2 183,4

16,4

811,4

32,0

3,9

14 148,6

2 215,4

15,7

Kert (konyhakert) Gyümölcsös

Nádas Halastó Termőterület Művelés alól kivett terület Összes * Adminisztratív (Ingatlan-)nyilvántartás adata. ** ÁMÖ 2010, előzetes adat.

18


Működő vállalkozások Az Ajkai kistérségben 2008 végén 2806 vállalkozás működött, amiket 39–61%-os arányban társas, illetve egyéni formában jegyeztek be. A vállalkozások több mint héttizede Ajkán (62,9%) és Devecserben (7,3%) végezte a tevékenységét. A társas vállalkozások a két város és környezetében voltak a legelterjedtebbek, míg az egyéniek aránya a térség nyugati részén található kistelepüléseken magasabb. A vállalkozások túlnyomó része legfeljebb 9 fő alkalmazottal rendelkező kisméretű szervezet, és mindössze 9 cég tartozott a nagyfoglalkoztatók közé. 10. tábla A működő vállalkozások méretstruktúrája, 2008 Területi egység Veszprém megye

1-9

10-19

20-49

50-249

250 és több

fős létszámú vállalkozások

Összesen

23 316

551

297

138

32

24 334

Ajkai kistérség

2 656

70

39

32

9

2 806

Ajka

1 668

44

24

20

8

1 764

Devecser

187

12

3

2

1

205

Kolontár

28

1

–

–

–

29

Somlóvásárhely

34

–

–

1

–

35

Tüskevár

31

–

2

–

–

33

Az Ajkai kistérségben 2008-ban ezer lakosra mindössze 50 működő vállalkozás jutott. A térségek fejlettségbeli különbségeit érzékeltető mutató értéke nem érte el a megyei átlag (68) háromnegyedét sem. A vállalkozói aktivitás a kistérségi átlagot meghaladta Ajkán és körzetében, valamint az érintett települések közül Tüskeváron is, ahol a térségre jellemzően magas az agrártermelést folytató kisvállalkozások aránya. 13. ábra Az ezer lakosra jutó működő vállalkozások száma, 2008

19

www.ksh.hu

A működő vállalkozások több mint héttizede szolgáltatások nyújtására szakosodott. Közülük a kereskedelemmel, gépjárműjavítással foglalkozó cégek voltak a legelterjedtebbek, minden ötödik folytatott ilyen tevékenységet. A kistérségi átlagnál magasabb volt a részesedésük Devecser, Kolontár és Somlóvásárhely településeken. A rangsorban őket követték a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység, illetve a szálláshely-szolgáltatás gazdasági ágak, 9,3, illetve 5,9%-kal. A termelőágakba tartozó vállalkozások 4,8%-a főtevékenységnek a mezőgazdaságot jelölte meg. A tevékenységi szerkezetben betöltött súlyúk Devecser, Kolontár és Tüskevár településeken volt jelentősebb. Ipari, építőipari tevékenységet a cégek és egyéni vállalkozások 11–12%-a végzett, döntő hányaduk a kistérségi központ, Ajka környezetében működik. Az ipari főtevékenységű vállalkozásoknál nagyrészt a társas, míg a mezőgazdaságban, az építőiparban és a szolgáltatások területén az egyéni vállalkozások vannak túlsúlyban. Lásd A működő vállalkozások főbb gazdasági áganként, 2008 14. ábra A működő vállalkozások száma gazdasági áganként, 2008 Kereskedelem Ipar Építőipar Tudomány os és műszaki tev ékeny ség Adminisztratív szolgáltatás Egy éb szolgáltatás Vendéglátás Mezőgazdaság Pénzügy i szolgáltatás Szállítás és raktározás Egészségügy i szolgáltatás Oktatás Társas

Ingatlanügy letek

Egy éni

Információ és kommunikáció Műv észet és szabadidő 0

100

200

300

400

500

600

2008 óta a vállalkozások tevékenységi struktúrája a különféle szolgáltatást nyújtók számának és arányának előretörésével folyamatosan változik. Emellett az őstermelők kötelező adószámkiváltásának hatására a főtevékenységek között jóval nagyobb szerepet kapott a mezőgazdaság. A regisztrált mezőgazdasági vállalkozások részaránya ugrásszerűen megnövekedett. 2010. szeptember végén már a bejegyzett vállalkozások több mint egynegyede végzett agrártevékenységet. Lásd Vállakozások rangsora az Ajkai kistérségben, 2010. szeptember 30.

20


A lakosság infrastrukturális ellátottsága Lakáshelyzet A 2001. évi népszámláláskor közel 22 700 lakást írtak össze az ajkai kistérség területén. Az érintett települések közül Ajka lakásállománya a legfiatalabb, több mint fele 1970 és 1989 között épült, amikor az alumíniumipar termelése a csúcson volt. A vörösiszap által elárasztott községekben ennél jóval öregebb a lakások többsége: Somlóvásárhelyen négytizedük, Tüskeváron közel hattizedük 1944 előtti. Kolontáron, ahol a katasztrófa következtében a legnagyobb arányban károsodtak a lakóházak, a lakások többsége 1970 előtt épült. Itt találhatók a legnagyobb otthonok, átlagos alapterületük 87 m2 volt 2001-ben. Az érintett települések lakásainak túlnyomó többsége magántulajdonban van, viszonylag kis részük önkormányzati tulajdonú, és kivételes a bérleti, szolgálati jellegű lakáshasználat. 11. tábla A lakások száma az építés éve szerint, 2001. február 1. Terület

Lakásállomány

Építési év 1944-ig

1945–1969

1970–1989

1990–2001

Ajkai kistérség

22 723

4 792

8 249

8 692

990

Ajka

12152

780

4813

6210

349

Devecser

1 853

491

587

639

136

Kolontár

252

51

106

69

26

Somlóvásárhely

446

184

116

117

29

Tüskevár

264

155

35

55

19

Komfortosság tekintetében jelentős lemaradás jellemzi az érintett településeket. Tüskeváron és Somlóvásárhelyen a lakások egyharmada a komfort nélküli fokozatba tartozott 2001-ben, vagyis nem volt központi fűtés vagy WC az épületben. 15. ábra A lakások komfort szerinti megoszlása, 2001. február 1. Tüskev ár Somlóv ásárhely Kolontár Dev ecser Ajka Ajkai kistérség 0%

20% Összkomfortos

Komfortos

40% Félkomfortos

21

60% Komfort nélküli

80%

100%

Szükség- és egy éb lakás

www.ksh.hu

A települések közművekkel való ellátottsága jelentős eltéréseket mutat. Devecserben minden lakás rendelkezik vezetékes ivóvízzel. A településen 2005-ben kezdődött el a csatornarendszer kiépítése, azóta a lakások 84%-át kapcsolták rá a rendszerre. A három község lakásai is csaknem teljesen rákapcsolódtak (98–99%ban) a vezetékesivóvíz-hálózatra, de ezek a falvak még nincsenek csatornázva. 12. tábla Közműellátottság, 2009. december 31.

Terület

Lakásállomány

Ivóvízvezetékhálózatba bekapcsolt lakások aránya, %

Közcsatornahálózatba bekapcsolt lakások aránya, %

Egy km ivóvízhálózatra jutó szennyvízcsatorna hossza, m

Gázvezetékhálózatba bekapcsolt lakások aránya, %

Ajkai kistérség

23 368

99,3

73,1

517,2

38,7

Ajka

12 600

99,3

99,0

746,5

34,4

1 883

100,0

84,0

593,8

62,3

Kolontár

265

98,5

–

–

60,0

Somlóvásárhely

453

99,3

–

–

30,7

Tüskevár

271

98,9

–

–

22,1

Devecser

Az érintett településeken minden lakás rendelkezik vezetékes villamosenergiával, és a gázhálózat is mindenhol kiépített. Devecserben és Kolontáron a vezetékes gázt fogyasztó háztartások aránya meghaladja a 60%-ot. Somlóvásárhelyen ez az arány 30, Tüskeváron 22%. Az elmúlt tíz évben az ajkai kistérség területén 755 lakás épült fel, több mint hattizedük a kistérség központjában, Ajkán. Devecserben 42, Kolontáron 15, Somlóvásárhelyen és Tüskeváron 9–9 új lakással gyarapodott a lakásállomány. Míg a három községben csak természetes személyek építkeztek, Ajkán 210, Devecserben 8 lakást gazdasági szervezetek építtettek. Valamennyi új lakásba bevezették az egészséges ivóvízellátást biztosító közüzemi vízhálózatot. A községekben nincs csatornahálózat, így az új lakásokban keletkező szennyvíz elvezetését és elhelyezését házi csatornával oldják meg. Ajkán az új lakások több mint 90%-ában a kiépített csatornahálózat vezeti el a szennyvizet, Devecserben pedig 19 új építésű otthon csatlakozott a hálózathoz. Az ipari katasztrófa bekövetkeztével az érintett lakosság elkeseredettsége a médián keresztül vált jól érzékelhetővé. A településeken élők közül sokakban megfogalmazódott az otthon végleges hátrahagyása, tartva a szennyezés későbbi egészségügyi kockázatától. Devecser önkormányzata 2010 decemberében hirdetményben közölt listát a városban eladóvá vált ingatlanokról. A meghirdetett 174 családi ház és lakás közel tizede a település lakásállományának. Az Újjáépítési Kormányzati Koordinációs Központ 2011. január 15-i nyilvántartása szerint a vörösiszap-katasztrófa egymilliárd forintos kárt okozott a lakosság vagyonában, Devecserben, Kolontáron és Somlóvásárhelyen együttesen 400 kárigényt regisztráltak. A legnagyobb pusztítás Devecserben történt, itt 287 fő 767 millió forintnak megfelelő vagyona veszett oda. Kolontáron 64 igénylő 193 millió forintos, Somlóvásárhelyen 49 károsult 13 millió forintos kárigényt jelzett.

22


Egészségügyi ellátás Az ajkai kistérségben 28 felnőtt és 6 gyermek háziorvos biztosítja a lakosság egészségügyi ellátását. Devecserben 4, Somlóvásárhelyen és Tüskeváron 1–1 háziorvos praktizál. Kolontáron nincs önálló háziorvosi ellátás. Devecserben található a térség hétvégi orvosi ügyelete. A régi járási kórház épületében működő szakrendelések is a térség egészének településeit szolgálják. A környék lakosainak fekvőbeteg ellátását az ajkai Magyar Imre Kórház látja el. A kórház osztályain 451 kórházi ágy áll a betegek rendelkezésére. 2009-ben mintegy 13 ezer beteg hagyta el a kórházat. 13. tábla Egy háziorvosra és házi gyermekorvosra jutó lakos, 2009. december 31. Terület

Fő

Ország

1 529

Veszprém megye

1 567

Ajkai kistérség

1 619

Ajka

1 731

Devecser

1 160

Kolontár

–

Somlóvásárhely

1 100

Tüskevár

568

Szociális ellátás A települési önkormányzatok többféle szociális ellátással segítik az alacsony jövedelműeket és az arra rászorultakat. A rendszeres szociális segélyezésen túl a munkaerőpiacról már hosszabb ideje kikerültek rendelkezésre állási támogatást kapnak. Ez utóbbiak száma 2009-ben az ajkai kistérségben több mint háromszorosan, az iszapkatasztrófával terhelt négy településen 2,8-szeresen meghaladta a rendszeres szociális segélyben részesültek átlagos megyei számát, ami rámutat a térség kedvezőtlen munkaerő-piaci helyzetére, a munkanélküliség tartós jelenlétére. Rendszeres szociális segélyt 2009-ben a négy településen összesen 84 személynek folyósítottak, a kifizetett segélyek összege 20,9 millió, egy főre vetítve havi 20 724 forint volt. A rendelkezésre állási támogatás összege majdnem 70 millió forint, amiből egy fő mintegy 25 ezer forintot kapott havonta. A szerény jövedelmű családokat az önkormányzatok rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítik, 2009-ben a négy településen együtt 730-an, összesen 8,4 millió forintot kaptak. Rendszeres lakásfenntartási támogatásra 9,4 millió forintot utaltak ki a mintegy 134 nehéz sorsú rászorulónak. Az önkormányzatok a rendszeres juttatások mellett átmeneti segélyeket is nyújtanak. Az iszapkatasztrófa által legjobban sújtott Kolontáron 2009-ben 202 esetben összesen 194-en, Devecserben 151 esetben összesen 112-en kaptak átmeneti segélyt. Közgyógyellátási igazolványa 2009 végén a kistérségben 1461 lakosnak, ebből a négy érintett településen 252-nek volt. Szociális étkezést valamennyi önkormányzat biztosít, 2009-ben a négy településen 101-en vették igénybe. Bölcsődével csak a kistérség központja, Ajka rendelkezik, a férőhelyek száma 60, a beíratott 69 gyermekre 13 gondozónő vigyázott. Veszélyeztetett kiskorú gyermek mind a négy településen él, 2009-ben 152-en voltak. A gyermekjóléti szolgálat által gondozott kiskorúak 23

www.ksh.hu

száma 344 volt. Devecserben 100 férőhelyes tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó, valamint egy 45 férőhelyes, időseket is ellátó nappali intézmény található. A családsegítő szolgálatot 2009-ben 1512-en vették igénybe. 14. tábla Szociális ellátások, 2009 Megnevezés Rendszeres szociális segélyben részesültek átlagos száma Rendelkezésre állási támogatásban részesültek átlagos száma Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesültek átlagos száma Lakásfenntartási támogatásban részesültek átlagos száma Rendszeres szociális segély összege, ezer Ft Rendelkezésre állási támogatás összege, ezer Ft Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény összege, ezer Ft Lakásfenntartási támogatás öszszege, ezer Ft Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma az év végén

Ajkai kistérség

Ajka

Devecser

Kolontár

Somlóvásárhely

Tüskevár

288

103

73

9

2

1

922

332

159

29

39

6

2 866

773

510

55

126

39

1 441

872

94

8

23

8

74 497

21 351

18 206

1 970

376

330

236 589

75 657

48 806

9 760

9 164

1 880

33 175

9 024

5 823

632

1 473

452

96 661

56 997

6 489

586

1 867

473

1 461

679

184

19

33

16

Óvoda, iskola Az ipari katasztrófa által sújtott települések a 2009/2010-es oktatási évben három óvodát tartottak fenn, a legtöbb gyermek (185 fő) neveléséről Devecserben 18 pedagógus 8 óvodai csoportban gondoskodott. Annak ellenére, hogy a város biztosítja a kolontári gyermekek óvodai ellátását is, a rendelkezésre álló férőhelyek kihasználtsága csupán 67%-os volt. Tüskeváron működött Ajka térségének legkisebb óvodája, itt 19 gyermek felügyeletét látták el. Devecserben zeneiskola és művészeti képzés tette színesebbé az általános iskolai kínálatot, 24 osztályban közel félszáz pedagógus vezetésével 417 gyermek tanult. A vörösiszap által szennyezett falvakban kis létszámú általános iskolák működnek, Kolontáron csupán 16 gyermek vesz részt alapfokú oktatásban, míg Tüskeváron a kevés gyermek mellett évek óta vállalják enyhe értelmi képességű tanulók oktatását. Az Ajkai kistérség lakosságának iskolai végzettsége az utóbbi évtizedekben jelentősen emelkedett. Az 1980-as és 2001-es népszámlálás között eltelt időszakban a 15 évesnél idősebb népességen belül a nyolc osztályt végzettek aránya nagymértékben csökkent, míg a 18. életévüket betöltöttek között a középfokú képesítéssel rendelkezők aránya megháromszorozódott és 26%-ra nőtt. Ugyanakkor a 2001. évi összeíráskor az iszapkatasztrófa által érintett települések lakosságának iskolai végzettsége elmaradt a régió és a kistérség átlagától is. 24


16. ábra A legmagasabb iskolai végzettségűek aránya a megfelelő korcsoportokban, 2001. február 1. Egy etem, főiskola (25-x életév )

Középiskola (18-x életév )

0,0

5,0

10,0

Közép-Dunántúl

15,0

Ajkai kistérség

20,0 Dev ecser

25,0 Tüskev ár

30,0

35,0

Somlóv ásárhely

40,0

%

Kolontár

A térség közművelődését a Devecserben található, ötszáz éves hagyományokra visszatekintő kastélyépületben kialakított városi könyvtár biztosítja. A kastély 1986 óta fogadja a lenyűgöző méretű könyvtár olvasóit. A központi könyvtár és ellátórendszere 2008-ban 259 ezres állománnyal rendelkezett, ami az Ajkai kistérség könyvtári egységeinek több mint fele. A könyvtár 2007 óta 36 településen végez mozgókönyvtári ellátást, szolgáltatóhelyet működtet többek között Somlóvásárhelyen és Tüskeváron is. Kiskereskedelem, vendéglátás, idegenforgalom A kistérség településein 2009. június végén 627 kiskereskedelmi és járműüzlet, valamint 266 vendéglátóhely működött (2005-ben még 730 kereskedelmi, illetve 279 vendéglátóegység szolgálta ki a lakosságot). Az üzletek és vendéglátóhelyek fele egyéni vállalkozó üzemeltetésében állt. Az üzletekkel való ellátottság a két városban, Ajkán és Devecserben meghaladta a kistérségi átlagot, Kolontáron viszont annak mindössze a harmadát érte le. Az ezer lakosra jutó vendéglátóhelyek száma Tüskeváron volt a legmagasabb, több mint kétszerese a térség egészét jellemző átlagértéknek. 15. tábla A kiskereskedelem és vendéglátás mutatói, 2009*

Megnevezés

Lakónépesség

Kiskereskedelmi és járműüzlet

Vendéglátóhely

kiskereskedelmi és járműüzlet

megoszlása, % Ajkai kistérség

Ezer lakosra jutó vendéglátóhely

100,0

100,0

100,0

11

5

53,3

65,4

52,3

14

5

Devecser

8,5

11,2

9,0

15

5

Kolontár

1,4

0,5

1,5

4

5

Somlóvásárhely

2,0

1,1

3,4

6

8

Tüskevár

1,0

0,6

2,3

7

11

Ajka

* Év közepi adatok.

25

www.ksh.hu

A Somló töténelmi borvidéknek köszönhetően a szőlőművelés és a hozzá kapcsolódó bortermelés, borforgalmazás jelenléte meghatározó a kistérségben. Termelőibor-kimérés keretei között 2009-ben 162 gazdálkodó értékesítette saját előállítású borait; ezen belül 58 gazdaság a katasztrófában érintett településeken (57 Somlóvásárhelyen, egy pedig Tüskeváron) folytatta tevékenységét. 2009. július 31-én 689 kereskedelmi (ebből Ajkán 420, a katasztrófában érintett négy településen összesen 42) és 346 magánszállás-férőhely (Ajkán 26, az érintett településeken 21) állt a kistérségbe látogatók rendelkezésére. A szálláshelyeken az év során 13 ezer vendég 29 ezer vendégéjszakát töltött el. A térség teljes vendégforgalmának egyharmada, a külföldi forgalomnak pedig több mint fele az ajkai szálláshelyeken jelentkezett, az ipari katasztrófa sújtotta települések együttesen a vendégforgalom mintegy 7%-át adták. A férőhelyek ezer lakosra vetített száma az Ajkai kistérségben átlagosan 19, míg Somlóvásárhelyen, ahol a magánszállások mellett a Somló-hegy lankáin háromcsillagos szálloda is üzemel, ennek több mint kétszerese (46 férőhely). Az összes vendégéjszaka csaknem kilenctizedét a kereskedelmi egységek regisztrálták, amelyekben a vendégek átlagosan két éjszakára foglaltak szobát. Ennél hosszabb időt töltöttek az idelátogatók a magánszálláshelyeken. Az egyéni szobakiadók vendégei az Ajkai kistérségben 4 ezer éjszakát vettek igénybe az év során. 16. tábla A kereskedelmi és magánszálláshelyek adatai, 2009 Átlagos tartózkodási idő, éjszaka

Egy férőhelyre jutó vendégéjszaka

Férőhely július 31-én

Ezer lakosra jutó férőhely

Vendégéjszaka

Ebből: külföldi

1 035

19

28 874

5 434

2,2

2,5

28

446

15

10 181

3 064

2,0

2,9

23

Devecser

6

1

13

–

2,2

–

2

Kolontár

–

–

–

–

–

–

–

51

46

1 922

83

1,8

1,4

38

6

11

71

40

1,0

1,0

12

Megnevezés Ajkai kistérség Ajka

Somlóvásárhely Tüskevár

Ebből: külföldi

Az Ajkai kistérség fejlesztési forrásai és lehetőségei A 311/2007. (XI.17.) Kormányrendelet alapján Veszprém megyében csupán a Tapolcai kistérség minősül átmenetileg (6.§ (4) alapján) kedvezményezett kistérségnek. A hivatkozott kormányrendelet 3.§ (1.) szerint azonban a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló 240/2006. (XI. 30.) Kormányrendeletben meghatározott, nem kedvezményezett térségben lévő ilyen települések is a hátrányos helyzetű kistérségekkel azonos elbírálásban részesülnek. Az Ajkai kistérség települései közül hét (Adorjánháza, Apácatorna, Kisberzseny, Kispirit, Nagypirit, Somlóvecse, Szőc) társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontok szerint elmaradott, másik nyolc (Bakonypölöske, Borszörcsök, Csögle, Kisszőlős, Oroszi, Pusztamiske, Somlójenő, Vid) pedig emellett még az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel is sújtott. 26


17. ábra Társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések az Ajkai kistérségben

A közelmúlt forráslehetőségeire az Ajkai kistérség egészéből az NFT és az ÚMFT meghirdetett programjai alapján lehetett pályázni. A Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) 2004–2006 között meghirdetett forrásaira az Ajkai kistérségből 187 pályázatot nyújtottak be, ebből 107 kapott támogatást összesen 3,75 milliárd forint értékben. A hátrányos helyzetű települések közül 9 település 14 NFT-pályázatot nyújtott be összesen 270 milliós forrásra. Ebből 5 település 9 pályázata 26 millió forint támogatásra talált. Legnagyobb számban az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) keretében nyílt lehetőség, melyből az 50 támogatott pályázat 499 millió forint forráshoz jutott. A legnagyobb összeget, közel 1,8 milliárd forintot a Regionális Operatív Program (ROP) forrás lehetőségéből kapta 7 pályázó. A Gazdasági Versenyképesség Operatív Programból (GVOP-ból) 39 pályázat összesen 1,36 milliárd forint értékű támogatáshoz jutott. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) 2007–2013 között tartó időszakából 2011. január 10-éig 243 pályázat érkezett be, ebből 132-nek 10,7 milliárd forint támogatást ítéltek meg. Eddig az időpontig 106 leszerződött pályázat 8,5 milliárd lekötött összegéből 3,9 milliárd kifizetése is megtörtént. A hátrányos helyzetű települések közül 6 falu 11 ÚMFT-pályázatával 1,1 milliárd támogatásra nyújtott be igényt, 2 település 3 pályázata 234 millió forint forráshoz juthatott eddig. A legnagyobb összeget, 5,3 milliárd forintot a Közép-dunántúli Operatív Program (KDOP) forrásaiból ítélték eddig oda, 36 pályázó részére. A Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) keretein belül közel 2, a Gazdaságfejlesztési Operatív Programból (GOP-ból) 1,9 milliárd forint támogatáshoz jutott 5, illetve 61 benyújtott pályázat igényének megfelelően. 27

www.ksh.hu

17. tábla Beérkezett és támogatott NFT- és ÚMFT-pályázatok az Ajkai kistérség területén* Nemzeti Fejlesztési Terv-pályázatok Megnevezés Ajkai kistérség Beérkezett pályázatok száma

országos kistérségi átlag, %

Új Magyarország Fejlesztési Tervpályázatok Ajkai kistérség

országos kistérségi átlag, %

187

77,3

243

75,9

7 743

85,5

26 959

62,0

107

99,1

132

81,5

3 751

94,8

10 680

46,7

Leszerződött pályázatok száma

107

100,0

106

75,2

Szerződéssel lekötött összeg, millió Ft

3 721

94,7

8 459

41,4

107

100,9

90

79,6

3 499

91,7

3 896

54,0

Igényelt támogatási összeg, millió Ft Támogatott pályázatok száma Megítélt támogatási összeg, millió Ft

Megkezdett kifizetések száma (pályázat) Kifizetett támogatási összeg, millió Ft

* Forrás: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Egységes Monitoring Információs Rendszer adatbázis. 2011. január 10-ei állapot.

A támogatott pályázatok benyújtói között mindkét forrásnál jelentős volt az önkormányzatok és a kisvállalkozások aránya. Együttes részarányuk az NFT keretében meghirdetett pályázatok számából 48, az ÚMFT esetében 61% volt. A nagyobb méretű vállalkozások pályázatai az első esetben további 27, az új pályázati forrásoknál 29%-ot tett ki a nyertes résztvevők között. (Az NFT, illetve az ÚMFT első 10 legnagyobb összegű támogatásban részesülő projektjének rangsorát lásd a táblázatok között. Az Országgyűlés 2010. december 14-én elfogadta az önálló Devecseri kistérség létrehozásáról szóló törvényt. Devecser 1972-ig járási székhelyként működött, az ehhez szükséges intézményekkel, szolgáltatásokkal; 1979-től lett újra város. Az új kistérség segítheti a települések fejlődését, és közvetlenül hozzájárulhat Devecser és Kolontár iszapkatasztrófa utáni helyzetének hathatósabb javításához is. A kistérség besorolásának módosítása a kiemelten támogatandó kistérségi kategóriába nagyobb esélyt teremtene az élhető környezet újbóli kialakítására. A 17. ábra alapján látható, hogy az új térségi beosztás szerinti Ajkai kistérségben mindössze két hátrányos helyzetű település (Bakonypölöske és Szőc) maradt, a többi a Devecseri kistérséghez tartozik. Az iszapkatasztrófa sújtotta Devecserrel, Kolontárral, Somlóvásárhellyel és Tüskevárral együtt az új kistérség 27 településéből 17 hátrányos helyzetű. A társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott, illetve a munkanélküliséggel is küszködő, valamint a vörösiszap által tönkretett települések együtt a Devecseri kistérség területének 62%-át fedik le, és népességének 72%-át képviselik.

28


Táblázatok

A lakóegységek rendeltetése és lakóik, 2001. február 1. .................................... 30 A lakóegységek szobaszáma és helyiségei, 2001. február 1. ............................. 30 A lakóegységek alapterülete, 2001. február 1. .................................................... 30 A lakóegységek felszereltsége, 2001. február 1. ................................................. 30 A foglalkoztatottak száma és megoszlása összevont nemzetgazdasági ágak szerint ...................................................................................................... 31 Vállalkozások rangsora az Ajkai kistérségben, 2010. szeptember 30. ................ 32 A működő vállalkozások főbb gazdasági áganként, 2008 ................................... 33 A tíz legnagyobb fejlesztési projekt az Ajkai kistérségben a Nemzeti Fejlesztési Terv pályázataiból, 2004–2006 ..................................................... 34 A tíz legnagyobb fejlesztési projekt az Ajkai kistérségben az Új Magyarország Fejlesztési Terv pályázataiból, 2007–2010 .............................. 35

29

www.ksh.hu

A lakóegységek rendeltetése és lakóik, 2001. február 1. Terület

Lakóegység összesen

Lakás és lakott üdülő

Lakók, lakásban

100 lakott lakásra és lakott üdülőre jutó lakó

Ajkai kistérség

23 950

22 723

58 389

275

Ajka

12 171

12 152

31 320

267

1 858

1 853

4 987

287

Kolontár

252

252

813

336

Somlóvásárhely

827

446

1 115

279

Tüskevár

267

264

574

266

Devecser

A lakóegységek szobaszáma és helyiségei, 2001. február 1.

Terület

Lakószoba száma

100 lakásra és lakott üdülőre jutó szoba

A lakások és a 100 lakás és lakott üdülők 100 lakott üdülő közül szobájára jutó fürdőszobás lakó

Ajkai kistérség

39 868

248

104

89

Ajka

19 724

245

105

97

3 326

244

110

87

Kolontár

500

270

119

91

Somlóvásárhely

761

228

110

73

Tüskevár

487

234

93

69

Devecser

A lakóegységek alapterülete, 2001. február 1.

Terület


Alapterület, m2 –49

50–79

80–

egy lakásra jutó

Ajkai kistérség

22 723

3 604

9 919

9 200

74

Ajka

12 152

2 647

6 174

3 331

67

1 853

197

612

1 044

81

Kolontár

252

10

67

175

87

Somlóvásárhely

446

53

176

217

78

Tüskevár

264

38

114

112

75

Devecser

A lakóegységek felszereltsége, 2001. február 1.

Terület


100 lakásból a közművel ellátottak száma hálózati vízvezeték

meleg folyóvíz

közcsatorna

hálózati gáz

Ajkai kistérség

22 723

91,5

88,4

50,0

27,3

Ajka

12 152

99,0

97,6

83,2

28,8

1 853

90,5

86,0

–

52,0

Kolontár

252

92,5

87,7

–

51,2

Somlóvásárhely

446

63,7

71,5

–

18,6

Tüskevár

264

68,2

69,3

–

–

Devecser

30


A foglalkoztatottak száma és megoszlása összevont nemzetgazdasági ágak szerint* Összevont nemzetgazdasági ág

1980 fő

1990 %

fő

2001 %

fő

%

Ajkai kistérség Mezőgazdaság, vad- és erdőgazdálkodás, halászat Ipar Építőipar Szolgáltatás, közigazgatás, oktatás, egészségügy Összesen Mezőgazdaság, vad- és erdőgazdálkodás, halászat Ipar Építőipar Szolgáltatás, közigazgatás, oktatás, egészségügy Összesen Mezőgazdaság, vad- és erdőgazdálkodás, halászat Ipar Építőipar Szolgáltatás, közigazgatás, oktatás, egészségügy Összesen Mezőgazdaság, vad- és erdőgazdálkodás, halászat Ipar Építőipar Szolgáltatás, közigazgatás, oktatás, egészségügy Összesen Mezőgazdaság, vad- és erdőgazdálkodás, halászat Ipar Építőipar Szolgáltatás, közigazgatás, oktatás, egészségügy Összesen Mezőgazdaság, vad- és erdőgazdálkodás, halászat Ipar Építőipar Szolgáltatás, közigazgatás, oktatás, egészségügy Összesen

4 386 15 741 1 545

14,4 51,5 5,1

8 874 30 546

29,1 100,0

533 10 127 838

3,2 61,2 5,1

5 038 16 536

30,5 100,0

550 821 258

21,9 32,7 10,3

880 2 509

35,1 100,0

66 229 14

17,1 59,5 3,6

76 385

19,7 100,0

84 255 19

17,0 51,7 3,9

135 493

27,4 100,0

79 105 7

27,4 36,5 2,4

73 87 8

97 288

33,7 100,0

90 258

* Népszámlálási adatok.

31

3 522 14 355 838

12,5 50,8 3,0

1 060 10 994 1 056

4,7 48,4 4,7

33,8 100,0

9 598 22 708

42,3 100,0

3,6 58,8 2,6

147 6 493 596

1,1 48,9 4,5

5 807 35,1 16 556 100,0 Devecser

6 031 13 267

45,5 100,0

25,8 31,8 5,0

177 763 89

9,8 42,3 4,9

843 37,4 2 256 100,0 Kolontár

776 1 805

43,0 100,0

13,8 55,7 4,6

11 158 22

3,9 56,2 7,8

79 25,9 305 100,0 Somlóvásárhely

90 281

32,0 100,0

16,8 52,2 3,3

15 236 19

3,9 61,3 4,9

117 27,7 423 100,0 Tüskevár

115 385

29,9 100,0

28,3 33,7 3,1

13 117 14

6,0 54,4 6,5

34,9 100,0

71 215

33,0 100,0

9 550 28 265 Ajka 588 9 727 434

583 717 113

42 170 14

71 221 14

www.ksh.hu

Vállalkozások rangsora az Ajkai kistérségben, 2010. szeptember 30.

Rangsor

Cégbejegyzés éve

Vállalkozás

Székhely szerinti település

Nemzetgazdasági ágazat (TEÁOR '08)

Az értékesítés nettó árbevétele alapján 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.

1994 Le Bélier Magyarország Formaöntöde Zrt. 2000 Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. 1990 POLUS-COOP Kereskedelmi és Ipari Zrt. 1992 Bakonyi Erőmű Zrt. 1996 POPPE + POTTHOFF HUNGÁRIA Gépgyártó Bt. 1992 PAYER INDUSTRIES HUNGARY Ipari és Kereskedelmi Kft. 1990 Bourns Alkatrészgyártó Kft. 2003 BAKONYI BIOENERGIA Erőműfejlesztő és Üzemeltető Kft. 1995 Ajkai Elektronikai Gyártó és Szolgáltató Kft. 1991 GALLUS Baromfitenyésztő és -keltető Kft. 1995 Devecseri Agrokémiai Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 1997 SOMLÓ VOLÁN Közlekedési Zrt. 1992 SKS Szerszámkészítő Kft. 2003 DGA Gépgyártó és Automatizálási Kft. 1989 Ajka Kristály Üvegipari Kft.

Ajka Budapest Ajka Ajka Ajka

24 24 47 35 29

Ajka Ajka

27 29

Ajka Ajka Devecser Devecser Ajka Ajka Devecser Ajka

35 29 01 46 49 22 25 23

Budapest Ajka Ajka

24 47 24

Ajka Ajka Ajka Ajka Ajka Ajka Devecser Ajka Ajka Noszlop Ajka Nyirád

27 29 49 35 29 23 01 29 22 25 29 13

A foglalkoztatotti létszám alapján 1. 2. 3. 4.

2000 1990 1994 1992

5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.

1990 1997 1992 1995 1989 1991 2008 1992 2002 1996 1989

Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. POLUS-COOP Kereskedelmi és Ipari Zrt. Le Bélier Magyarország Formaöntöde Zrt. PAYER INDUSTRIES HUNGARY Ipari és Kereskedelmi Kft. Bourns Alkatrészgyártó Kft. SOMLÓ VOLÁN Közlekedési Zrt. Bakonyi Erőmű Zrt. Ajkai Elektronikai Gyártó és Szolgáltató Kft. Ajka Kristály Üvegipari Kft. GALLUS Baromfitenyésztő és -keltető Kft. AE-Plasztik Kft. SKS Szerszámkészítő Kft. BOCK HUNGÁRIA Ipari és Kereskedelmi Kft. POPPE + POTTHOFF HUNGÁRIA Gépgyártó Bt. BEO Könnyűipari és Kereskedelmi Kft.

32


A működő vállalkozások főbb gazdasági áganként, 2008 Ebből: Gazdasági ágak

Ajkai kistérség

Ajka

Devecser

Kolontár

Somlóvásárhely

Tüskevár

Vállalkozások száma Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat

136

33

16

2

1

4

Ipar

338

228

24

6

4

5

Építőipar

320

194

14

3

6

6

Kereskedelem, gépjárműjavítás

571

349

51

8

8

4

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás

166

81

15

6

3

5

Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység

262

190

16

-

4

4

Adminisztratív szolgáltatás

192

136

14

-

2

1

Többi gazdasági ág

821

553

55

4

7

4

2 806

1 764

205

29

35

33

Összesen

Vállalkozások megoszlása, % Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat

4,8

1,9

7,8

6,9

2,9

12,1

Ipar

12,0

12,9

11,7

20,7

11,4

15,2

Építőipar

11,4

11,0

6,8

10,3

17,1

18,2

Kereskedelem, gépjárműjavítás

20,3

19,8

24,9

27,6

22,9

12,1

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás

5,9

4,6

7,3

20,7

8,6

15,2

Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység

9,3

10,8

7,8

-

11,4

12,1

Adminisztratív szolgáltatás

6,8

7,7

6,8

-

5,7

3,0

29,3

31,3

26,8

13,8

20,0

12,1

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

Többi gazdasági ág Összesen

33

www.ksh.hu

A tíz legnagyobb fejlesztési projekt az Ajkai kistérségben a Nemzeti Fejlesztési Terv pályázataiból, 2004–2006* Megítélt összeg, millió Ft

Operatív program

A beruházás helye

Ajka város lakótelepi tömb és Városliget környéke rehabilitációja 2.2 Városi területek rehabilitációja

ROP

Ajka

651

7308. sz. Bakonygyepes–Tótvázsony összekötő út korszerűsítése 2.1 Hátrányos helyzetű régiók és kistérségek elérhetőségének javítása

ROP

Ajka

375

8401. sz. Bakonygyepes–Dabrony összekötő út burkolat-felújítása 2.1 Hátrányos helyzetű régiók és kistérségek elérhetőségének javítása

ROP

Ajka

258

Infrastrukturális fejlesztés a térségi integrált oktatás megvalósítása érdekében a nagyalásonyi Kinizsi Pál Általános Iskolában 2.3 Az óvodai és az alapfokú oktatási-nevelési intézmények infrastruktúrájának fejlesztése

ROP

Nagyalásony

228

Projekt Bentelek/Honda Le Bélier Magyarország Formaöntöde Zrt. 1.1.1 Technológiai korszerűsítés támogatása

GVOP

Ajka

150

Fröccsöntött és sajtolt alkatrészek gyártásának kapacitásbővítő beruházása Ajkai Elektronikai Gyártó és Szolgáltató Kft. 1.1.1 Technológiai korszerűsítés támogatása

GVOP

Ajka

150

Járműmotor alkatrészek és részegységek gyártókapacitásbővítése Poppe & Potthoff Hungária Gépgyártó Bt. 1.1.1 Technológiai korszerűsítés támogatása

GVOP

Ajka

150

Common Rail gyártókapacitások bővítése az Ajkai Ipari Parkban Poppe & Potthoff Hungária Gépgyártó Bt. 1.1.1 Technológiai korszerűsítés támogatása

GVOP

Ajka

150

6500 t/év többlet gyártókapacitás létrehozása környezetbarát, magas hozzáadott értékű alumínium-hidroxid töltőanyagok előállítására MAL Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. 1.1.1 Technológiai korszerűsítés támogatása

GVOP

Ajka

150

Technológiai korszerűsítés az SKS Szerszámkészítő Kft-nél 1.1.1 Technológiai korszerűsítés támogatása

GVOP

Ajka

139

Projekt / pályázat megnevezése


34


A tíz legnagyobb fejlesztési projekt az Ajkai kistérségben az Új Magyarország Fejlesztési Terv pályázataiból, 2007–2010* Megítélt összeg, millió Ft

Operatív program

A beruházás helye

Struktúraváltoztatást támogató infrastruktúrafejlesztés az ajkai Magyar Imre Kórházban 2.2.4-09/1 Struktúraváltoztatást támogató infrastruktúra-fejlesztés a fekvőbeteg-szakellátásban

TIOP

Ajka

1 499

Ajka város belváros I. akcióterület rehabilitációja 3.2.1-2f Leromlott, vagy leromlással veszélyeztetett városrészek rehabilitációja

KDOP

Ajka

805

7309. j. Ajka–Pula összekötő út és 7317. j. Devecser–Tapolca összekötő út felújítása 4.2.1/A Térségi jelentőségű közutak fejlesztése

KDOP

Ajka

775

Úrkút község szennyvízelvezetés és –tisztítás 1.2.0/2F/09 Szennyvízelvezetés és –tisztítás

KEOP

Úrkút

528

Sürgősségi ellátás (SO2) fejlesztése az ajkai Magyar Imre Kórházban 2.2.2-08/2 Sürgősségi ellátás fejlesztése – SO1 és SO2 (és ezeken belül gyermek sürgősségi ellátás) támogatására

TIOP

Ajka

401

Somló környéki közösségi közlekedés fejlesztése 4.2.3-09 Közösségi közlekedés fejlesztése

KDOP

Ajka

384

7324. j. Devecser–Sümeg összekötő út (NemeshanyCsabrendek közötti szakaszának) felújítása 4.2.1/A Térségi jelentőségű közutak fejlesztése

KDOP

Devecser

377

Noszlop község szennyvízcsatorna-hálózatának kiépítése és szennyvíztisztítójának kialakítása 4.1.1/A-09 Szennyvízelvezetés és –kezelés fejlesztése

KDOP

Noszlop

333

Globális kihívások, lokális válaszok Balaton-felvidék–Somló Szakképzés-szervezési Társulás 2.2.3-09/1 A szak- és felnőttképzés struktúrájának átalakítása – TISZK-rendszer fejlesztése

TÁMOP

Ajka

290

GOP

Ajka

268

Projekt / pályázat megnevezése

Komplex technológiai fejlesztés az SKS Szerszámkészítő Kft-nél 2.1.1-09/C Komplex vállalatitechnológia-fejlesztés


35

www.ksh.hu

Függelék 2010. évi CXLIX. törvény a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény módosításáról* Az Országgyûlés a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény módosításáról a következõ törvényt alkotja: 1. § Az Országgyûlés a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény mellékletének a Veszprém megyei lehatárolást tartalmazó rendelkezései helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: „A kistérségek, a kistérségekbe tartozó települések és a kistérségek székhelye Megye

Kistérség név

Település

Kistérség székhely

Veszprém

*

Ajkai

Ajka Bakonypölöske Csehbánya Halimba Kislõd Magyarpolány Noszlop Nyirád Öcs Szõc Úrkút Városlõd”

Ajka

Devecseri

Adorjánháza Apácatorna Borszörcsök Csögle Dabrony Devecser Doba Egeralja Iszkáz Kamond Karakószörcsök Kerta Kisberzseny Kiscsõsz Kispirit Kisszõlõs Kolontár Nagyalásony Nagypirit Oroszi Pusztamiske

Devecser

A törvényt az Országgyűlés a 2010. december 14-i ülésnapján fogadta el.

36


Megye

Kistérség név

Település

Kistérség székhely

Somlójenõ Somlószõlõs Somlóvásárhely Somlóvecse Tüskevár Vid”

2. § E törvény 2011. január 1-jén lép hatályba.

Dr. Schmitt Pál s. k., köztársasági elnök

Dr. Kövér László s. k., az Országgyûlés elnöke

37

www.ksh.hu

Településtörténet *

* Forrás: Ila Bálint-Kovacsics József: Veszprém megye helytörténeti lexikona. Akadémia Kiadó, Budapest, 1964

38


Ajka

Ajka, 2009 Terület Lakónépesség Ebből: férfi nő Népsűrűség

95,1 km² 29419 fő 14106 fő 15313 fő 309,5 fő/km²

Népmozgalmi események 2000–2009 között Élveszületés Halálozás Házasságkötések Vándorlási különbözet

2559 fő 3390 fő 1336 fő -2331 fő

A népesség korösszetétele, 2009 0–14 éves 15–24 éves 25–64 éves 65–X éves 100 felnőtt korúra jutó gyermekkorú öregkorú 100 gyermekkorúra jutó öregkorú

3716 fő 3439 fő 17126 fő 5138 fő 18 fő 25 fő 138 fő

Lakáshelyzet, közműellátás, 2009 Lakásállomány Épített lakások száma 2000–2009 között Ivóvízhálózatra kötött lakások aránya Szennyvízhálózatra kötött lakások aránya Háztartási gáz– fogyasztók aránya

Első említése 1228-ból való: Villa Aika. Nevét birtokosától, az Ajka nemzetségtől vette. Területe a 14. században vált „alsó” és „felső” jelzőkkel megkülönböztetett részekre, és – bár 1574-ben Felsőajka elnéptelenedett – 1700-ig előtaggal szerepel különböző forrásokban. Kisnemesi családok birtokában volt, majd 1552-ben a török adófizetésre kötelezte, de miután nem tudtak pontosan fizetni,1559-ben elpusztította, és később csak Alsóajka népesült be újra. A 18. század végén a falu még ezer főt sem számlált. A 19. század első felének helytörténészei is jelentéktelen helynek tekintik, ahol a lakosság fő megélhetési forrása a mezőgazdaság. A század végén egy nagybirtok és egy középbirtok volt a településen. A falu szegény, visszamaradt, a lakosság 70%-a őstermelésből élt. Ajka fejlődését az iparosítás alapozta meg. Első üzeme az Úrkútról 1872-ben áttelepített üveggyár. A csingervölgyi barnaszéntelepek feltárása 1872-ben kezdődött meg, a bányászok a szomszédos falvakban települtek le. 1910-ben létesült a téglagyár; az erőmű, a timföldgyár és az alumíniumkohó megépítése 1937–38-ban kezdődött. A település városiasodása a második világháború után gyorsult fel, az ipari beruházások mellett több száz lakás, középiskola, kenyérgyár, kommunális infrastruktúra (vízvezeték, és csatornahálózat) épül. A kialakult iparmedence központjába került település előbb a szomszédos falvakat olvasztotta magába, majd 1925ben nagyközség lett, 1950-ben Bódé községet, és Csékúttól a bányákat csatolták hozzá. 1951. november 1-jén egyesült Tósokberénddel, 1959. november 1-jén várossá alakult. Népessége az ipari üzemek településétől kezdődően folyamatosan növekedett. Várossá nyilvánításakor lakosainak száma több mint háromszorosa volt a 10 évvel korábbinak.

12600 db 474 db

Ajka ma: http://www.ajka.hu A népesség számának alakulása, 1785–2009

99,3 %

ezer fő 35

99,0 %

30 25

34,4 %

20 15 10 5

39

2009

2001

1990

1980

1970

1960

1949

1941

1930

1920

1910

1900

1890

1880

1870

1857

1828

0 1785

Működő vállalkozások, 2008 1–9 fős 1668 db 10–19 fős 44 db 20–49 fős 24 db 50 fő feletti 28 db

www.ksh.hu

Devecser

Devecser, 2009 Terület Lakónépesség Ebből: férfi nő Népsűrűség

64,1 km² 4641 fő 2251 fő 2390 fő 72,4 fő/km²


465 fő 844 fő 168 fő –243 fő


718 fő 552 fő 2580 fő 791 fő 23 fő 25 fő 110 fő


1883 db

A középkorban kisebb parasztfalu, fő birtokosai a Csoron család. Devecser vára okiratokban 1539-ben tűnik fel először, Csoron János építtette, és ugyanebben az évben a vár alatti helységet először nevezték „oppidum”-nak, amellyel a király hetivásár, illetve évi három országos vásár tartási jogát adományozta Devecsernek. Ez lett a városi fejlődés alapja. A töröktől végvárként több mint egy évszázadon keresztül védte a megyét, az országot. Devecser lakossága 1664-ben „lovas és gyalogos rendű, magát katonai szolgálatra esküvel kötelezett városlakó”. Mint minden végvárnál, Devecser védői is műveltek földeket, gondoztak szőlőket, hiszen létfenntartásukhoz szükséges volt. A harcok után a korábban katonáskodó lakosság évszázados szokás alapján kialakult szabad státusát megtarthatta. Népessége a 18. században erőteljesen növekedett. A lakosság virágzó állattenyésztést űzött, a jó minőségű földeket megművelte, és megjelentek az iparosok is. A legnépesebb a csizmadia-, a takács- és a szűcscéh, akik vásárra is dolgoztak. Fényes Elek szerint a Torna folyón több vízimalom állott, kiöntései viszont mind a szántókban, mind a legelőkön nagy károkat okoztak. 1773-tól mezőváros, az 1800-as évek közepén is jelentős a szarvasmarha és juhtenyésztés folyt, az erdők feltörése után a sertés lett a legfontosabb állatfajta. A 19. század végétől stagnált a település népessége. A nagyszámú mezőgazdaságinapszámos-réteg elvándorolt, illetve a szomszédos ipartelepeken keresett megélhetést. Devecser 1972-ig járási székhelyként működött, az ehhez szükséges intézményekkel, szolgáltatásokkal. 1997. július 1-jén kapta vissza városi rangját. Devecser ma: http://devecser.hu/index.php?option=com_content&task=view&i d=178&Itemid=230

42 db

A népesség számának alakulása, 1785–2009 100,0 % 84,0 %

fő 6 000 5 000 4 000

62,3 %

3 000 2 000 1 000

40

2009

2001

1990

1980

1970

1960

1949

1941

1930

1920

1910

1900

1890

1880

1870

1857

1828

0 1785

Működő vállalkozások, 2008 1–9 fős 187 db 10–19 fős 12 db 20–49 fős 3 db 50 fő feletti 3 db


Kolontár

Kolontár, 2009 Terület Lakónépesség Ebből: férfi nő Népsűrűség

21,7 km² 769 fő 379 fő 390 fő 35,4 fő/km²


80 fő 85 fő 26 fő –51 fő


114 fő 118 fő 426 fő 111 fő 21 fő 20 fő 97 fő

A régi magyar nyelvben a korontál, korontár és kolontár szó karinthiait jelentett, ami a falu első telepeseinek származására utal. Kolontár nemesi falu, az Esegváriak csékuti uradalmának szomszédságában települt. A 15. században „Kis” és „Nagy” jelzőkkel megkülönböztetett részekre szakadt, Nagykorontálon külön nemesi kúriákban éltek a birtokos kisnemesek, mellettük néhány telken a jobbágyaik. A török 1531-re összes telkét deputálta. Bár később a lakosság egy része visszatért, a hely 1570-től 1743-ig pusztává vált. A pusztát a 17. században az Esterházyak szerezték meg, a devecseri uradalmukhoz csatolták, és Devecser városa használta. Ekkor már elmaradt nevéből a „Nagy” jelző, újratelepítése német ajkú, szabadmenetelű hospesekkel történt. Iskolát tartottak fenn, templomát 1772-ben építették fel. A falu lélekszáma, kisebb ingadozásokkal 1960-ig nőtt. Az Ajka környéki iparosítás és a bányászat később is nagymértékben kihatott a falura. Népessége (1785-ben 419 fő), az első hivatalos népszámlálás idején 654 fő volt, 1930-ig 841-re emelkedett. A világháborút követő első népszámláláskor is hasonló számban lakták, 1960ra pedig 981-ra nőtt az itt élők száma. Foglalkozásuk szerint ekkor a keresők 54%-a mezőgazdasági termelésből, 40%-uk a bányászatból és az iparból tartotta el önmagát, és családját. Kolontár ma: http://www.kolontar.hu/module.asp?id=1651


A népesség számának alakulása, 1785–2009

265 db

fő 1 200

15 db

1 000

98,5 %

800 600

–

400

60,0 %

200

41

2009

2001

1990

1980

1970

1960

1949

1941

1930

1920

1910

1900

1890

1880

1870

1857

1828

1785

0

Működő vállalkozások, 2008 1–9 fős 28 db 10–19 fős 1 db 20–49 fős – 50 fő feletti –

www.ksh.hu

Somlóvásárhely

Somlóvásárhely, 2009

542 fő 558 fő 47,4 fő/km²

Népmozgalmi események 2000–2009 között 101 fő 161 fő 27 fő 51 fő

A népesség korösszetétele, 2009 163 fő 158 fő 625 fő 154 fő 21 fő 20 fő 94 fő

A népesség számának alakulása, 1785–2009

Lakáshelyzet, közműellátás, 2009 453 db

fő 2 000 1 600

9 db 1 200

Működő vállalkozások, 2008 1–9 fős 34 db 10–19 fős – 20–49 fős – 50 fő feletti 1 db

42

2009

2001

1990

1980

1970

1960

1949

1941

0 1930

30,7 %

1920

400

1910

–

1900

800

1890

99,3 %

1785

Lakásállomány Épített lakások száma 2000–2009 között Ivóvízhálózatra kötött lakások aránya Szennyvízhálózatra kötött lakások aránya Háztartási gáz– fogyasztók aránya

Somlóvásárhely ma: http://www.somlovasarhely.hu/rolunk/telepulesunk-ma

1880

0–14 éves 15–24 éves 25–64 éves 65–X éves 100 felnőtt korúra jutó gyermekkorú öregkorú 100 gyermekkorúra jutó öregkorú

1870

Élveszületés Halálozás Házasságkötések Vándorlási különbözet

A róla szóló első írásos feljegyzés 1270-ből származik. Eredeti neve Somló volt, a környékére jellemző som szó származékaként. Erre utal a mellette elfolyó Torna-patak szláv neve: tövises, bozótos. Apácasomla nevet is viselt, mivel premontrei apácakolostor állt a településen. A kolostor 1325-ben Károly Róberttől heti vásár tartására és helypénz szedésére kapott engedélyt, innen származik Vásárhely oppidum, mezőváros neve. A vásárhelyi apácák kiváltságai, és Ferdinánd király különös védelme ellenére a környékbeli földesurakkal folytatott viaskodásban majd a törökkel szemben védtelenné vált a város. 1546-ban a török teljesen felégette, évtizedekig fizették a hódoltsági adót, lakói pedig menekültek. 1696-ban, viszonylag békétlen időben 861 kapás szőlő képezte a vásárhelyiek tulajdonát. Földje alkalmas gabonatermesztésre is. Határa eléggé termékeny talaj, azonban a Marcal és a Torna vize áradások esetén károkat okoz. Legelő, rét kevés. A 17. század második felében megjelentek a városban a kézműves céhek. 1857-ben egy nagybirtokos és 431 kisbirtokos között oszlott meg a helység határa. Négyezer holdnyi területén jelentős arányú a szőlő, szántója kevés. Miután a 19–20. századfordulótól a lakosok egy része másutt keresett munkalehetőséget, népessége fogyott. A második világháború után az egyházi birtokon állami szőlőgazdaság alakult, és az elvándorlás is mérséklődött.

1857

Népsűrűség

23,2 km² 1100 fő

1828

Terület Lakónépesség Ebből: férfi nő


Tüskevár

Tüskevár, 2009 Terület Lakónépesség Ebből: férfi nő Népsűrűség

17,0 km² 568 fő 274 fő 294 fő 33,4 fő/km²


58 fő 93 fő 19 fő 19 fő


88 fő 64 fő 324 fő 92 fő 23 fő 24 fő 105 fő


Első említése okiratokban előbb Nogienew (1321), Nag Jenew (1479), majd 1675-ben a török idők alatt emelt kezdetleges tüskével védett erődítésétől vette fel mellé a Tüskevár tagot. Neve eredetileg a Jenő törzsből származott katonai jobbágyság emlékét tartotta fenn. Nagyjenő a 15. században oppidum, mezőváros, az 1310 körül alapított jenői pálos monostor székhelye. Városi fejlődésére a kolostor volt nagy hatással, mert itt volt a székhelye a pálos birtokok központjának, uradalmi és jószágkezelői személyzetével együtt. A török elleni védelemben részt kellett vállalniuk, akkor költöztek a monostor köré és emelték a hevenyészett erősséget, amit Tüskevárnak neveztek. Eredeti nevét azonban csak a 19. század végére tudta elhagyni a település. A nép fő foglalkozása az agrártermelés és a szőlőművelés. Határa termékeny, kétnyomásos gazdálkodással hasznosították. A Torna és a Marcal áradása károkat okozott. A pálos monostor és a város is rendelkezett malommal a Torna vizén. Háborús időkben gyakori volt a katonai beszállásolás is. 1773-ban magyar mezőváros. A 19. században Tüskevár még mindig egyházi és ipari központ, főleg malomipara jelentős. Határainak felét erdő borítja, szántója homokos kavicsos. A település gazdái a Somló-hegyen szőlőket birtokolnak. 1910-ben a mezőgazdasági népesség egyharmada cseléd és napszámos.1941-ben a lakosság 35, 1941-ben 42%-a máshol dolgozik, bányászatból, iparból él. Tüskevár ma: http://www.tuskevar.hu/rolunk/telepulesunk-ma A népesség számának alakulása, 1785–2009

271 db 9 db 98,9 %

fő 1 400 1 200 1 000 800

–

600 400

22,1 %

200

43

20 0 9

20 0 1

19 9 0

19 8 0

19 7 0

19 6 0

19 4 9

19 4 1

19 3 0

19 2 0

19 1 0

19 0 0

18 9 0

18 8 0

18 7 0

18 5 7

18 2 8

17 8 5

0

Működő vállalkozások, 2008 1–9 fős 31 db 10–19 fős – 20–49 fős 2 db 50 fő feletti –

www.ksh.hu

Elérhetőségek: Felelős szerkesztő: Szemes Mária igazgató További információ: Berta Györgyné tájékoztatási osztályvezető Telefon: (+36-88) 620-205, [email protected] [email protected], telefon: (+36-88) 620-230

44

Az Ajkai kistérség az ipari katasztrófa előtt

Recommend Documents