Az ipari parkok megjelenése
Tartalomjegyzék: 1. Bevezetés
4
2. Logisztika
5
2.1 A logisztika fogalma és rövid története
5
2.2 A logisztika feladata
6
2.3 A logisztika céljai
6
2.4 A logisztika legfıbb területei
6
2.5 A logisztika szerepe az ipari parkokban
7
3. Ipari parkok
8
3.1Az ipari parkok fogalma
8
3.2 Általános jellemzıi
9
3.3 Az ipari parkok csoportosítása
11
3.4Infrastruktúra szükségessége
14
4. Az ipari parkok stratégiai feladatai
15
5. Az ipari park fejlıdésének fıbb vonásai, SWOT analízis
15
5.1 Erısségek
15
5.2 Gyengeségek
16
5.3 Lehetıségek
16
5.4 Veszélyek
17
6. Kik nyerhetik el „az ipari park” címet?
17
7. Az ipari parkok helye, szerepe az EU-ban
18
8. Az ipari parkok finanszírozásának EU-s keretei
19
9. Az ipari parkok szakmai és érdekvédelmi szervezetei
22
9.1 Ipari Parkok Egyesülete (IPE)
22
9.2 Önkormányzati Ipari Parkok Szövetsége
23
9.3 Tudományos Technológiai és Ipari Parkok Szövetsége (TTIPSZ)
24
9.4 Magyar Tudományos – Technológiai és Ipari Parkok Szövetsége (MATTIP) 24 9.5 A Vállalkozói Inkubátorok Szövetsége (VISZ)
25
9.6 A Magyar Innovációs Szövetség (MISZ)
25
10. Ipari parkok kialakulása Amerikában
26
11. Ipari parkok kialakulása Magyarországon
28
12. Mőködı ipari parkok térségünkben
30 2
12.1 Nyíregyháza
30
12.2 Mátészalka
31
13. A gazdasági világválság következményei
33
13.1 Általános jellemzık
33
13.2 A válság hatása a gazdaságra
35
13.3 Befektetés a válság idején
37
14. Gazdasági növekedés lehetısége
37
14.1Külföldön
37
14.2 Magyarországon
39
15. Munkanélküliség a válság idején
41
16. Összegzés
43
Irodalomjegyzék
46
Internetes források
44
Mellékletek
49
3
1. Bevezetés
Az ipari parkok története közel egy évtizede kezdıdött Magyarországon helyi kezdeményezésre, a vállalkozások és a helyi önkormányzatok összefogásával. A 90-es évek közepén a kormányzati szervek is felismerték, hogy az ipari park a gazdaságfejlesztés egyik kiemelt fontosságú intézménye, ezért a parkok támogatására különbözı elképzeléseket dolgoztak ki. 1997-tıl évente lehet pályázaton elnyerni az „ipari park” címet, 2001-ben pedig elkészült az ipari parkok fejlesztésének tízéves programja is.
Ma az ipari parkok adják az ipari termelés negyedét, az ipari export 40 %-át. Az ipari parkokban folyó tevékenység termelékenysége kétszeresen haladja meg az ipari átlagot. Az eddigi eredmények, bármennyire is impozánsak, mindössze a fejlett világhoz való felzárkózásként értelmezhetıek. Elıttünk van még a tudásalapú társadalom követelményeinek körvonalazása és az annak teljesítését szolgáló program valóra váltása. Lépést kell tartani azzal a fejlett világgal, amely maga is birkózik az információs kor követelményeinek teljesítésével.
Alapvetı, hogy a parkok elımozdítsák az oda települt cégek, a park térségében mőködı vállalkozások versenyképességének javítását. Ehhez az egyetemi, akadémiai intézeteknek, K+F szervezeteknek nagyobb szerepet kell adni az ipari parkok fejlesztésében. Ez egyrészt sokkal fejlettebb tıkeszervezést, marketingmunkát igényel, másrészt az akadémiai szféra olyan támogatását és ösztönzését, hogy részvételükkel (kezdeményezésükre) környezetükben tudományos parkok jöhessenek létre.
Az
ipari
parkok
szolgáltató
tevékenységükkel
tudják
a
betelepült
cégek
versenyképességét javítani. A "vállalkozói házak" az elsı lépés ahhoz, hogy a szolgáltatások infrastruktúrája kiépüljön.
Halaszthatatlan
az
ipari
parkok
információs
rendszerének
kiépítése.
Ez
nélkülözhetetlen ahhoz, hogy valamennyi ipari park, tıkeszervezı munkája során, támaszkodjon egy térinformatikai alapon felépülı, bármely befektetı számára naprakész információt nyújtó internetes honlapra. Hasonlóan fontos az ipari parki menedzserek szakmai felkészítése, képzése. 4
Az ipari parkok a tudásalapú társadalom létesítésének egy kis szeletét adják, de sokat segíthetnek a legprogresszívebb fejlesztési célok elérésében is.
2. Logisztika
2.1 A logisztika fogalma és rövid története
A logisztika a görög logos szóból származik, jelentése értelem, számítás, tervezés ok. A logisztika középpontba kerülését a modern gazdaság mőködésének elengedhetetlen feltétele, a versenyben maradás kényszerítette ki, amelynek célját csak úgy érheti el, ha gyorsan kielégíti a vevıi igényeket, maximálja aminıséget és minimalizálja a költségeket. A logisztika a fejlett piacgazdaságokban az 1950-es évektıl vált stratégiai fontosságú területté a vállalatok számára. Alkalmazásának kiindulópontja az Amerikai Egyesült Államok volt, majd „felfedezték” Nyugat – Európában is, Kelet – Ázsiában és a rendszerváltás után a közép – kelet – európai országokban, így hazánkban is. Az 1950-es években a hangsúly a költségcsökkentésen, az 1970-es évektıl az értékesítés támogatásán volt. Az 1980-as évek közepe táján új cél jelent meg: a vevıkiszolgálás. Ekkora már egyre többen ismerték fel, hogy az élesedı piaci versenyben csak azok a vállalatok maradhatnak talpon, amelyek a lehetı legjobban alkalmazkodnak a vevık igényeihez. Ez pedig elképzelhetetlen az anyag -, az áru – és az információáramlás javítása, azaz a logisztikai szolgáltatási színvonal – növekedés nélkül. A nemzetközi és a hazai szakirodalmon mőszaki, illetve menedzselési (szervezési és gazdasági) oldalról közelíti meg a logisztikai problémákat. A mőszaki megközelítés az anyagáramlási (anyagmozgató, szállítási, rakodási, raktározási) folyamatok és rendszerek tervezésére, szervezésére helyezi a hangsúlyt, míg a menedzsment szempontú megközelítés a beszerzés, a készletezés, az értékesítés szervezését összhangjának megteremtését tekinti fı feladatának. Mindkét megközelítés azonban abból indul ki, hogy amíg a használati értéket a termelés hozza létre, a hely- és az idıértéket vagyis a megfelelı helyre, megfelelı idıben való eljuttatását a logisztika biztosítja. Az áruk és az információk áramlásának rendszerszemlélető megszervezése révén ugyanis lehetıvé válik a felesleges mozgások és várakozási idık kiküszöbölése, a legrövidebb utak feltárása, a mozgásokhoz szükséges idık, költségek és kockázatok csökkentése. 5
2.2 A logisztika feladata1
A logisztika legfıbb feladatát általában a 7M- vagy a 9M-elv mentén szokás meghatározni. Ezek alapján nem csak a költség-, mennyiség-, és idıtényezık kerülnek súlypontba. A 9M-elv: -
a megfelelı információ
-
a megfelelı anyag
-
a megfelelı energia
-
a megfelelı személyek jussanak el
-
a megfelelı mennyiségben
-
a megfelelı minıségben
-
a megfelelı idıpontban
-
a megfelelı helyre
-
a megfelelı költséggel
eljuttatható legyen.
2.3 A logisztika céljai
A logisztika célja bonyolult folyamatok hatékonyabbá tétele, a gazdasági folyamatokban az áruegységre jutó költségek csökkentése. A logisztika létrejöttét a gazdasági élet alapvetı szőkössége és gazdasági verseny tette elengedhetetlené – a magas energia és nyersanyag árak, a hitel felvételek magas kamatai, a modern sokszereplıs piacok. A logisztika tökéletesítése a vállalkozás egészére nézve az elsıdleges fontosságú feladatok között van, mivel a logisztikai költségek az összköltségek akár 40%-át is kitehetik.
2.4 A logisztika legfıbb területei
A mai modern logisztikában bár alapvetı jelentıségő a raktár- és készletgazdálkodás, ill. a kapacitásához igazított szállítás, de nem egyedüli meghatározó tényezı. Részei: 1
beszerzés, alapanyag ellátás
Szegedi – Prezenszki : Logisztika - Menedzsment 30 o.
6
-
csomagolás
-
elosztási, áruterítési kommunikáció
-
készletgazdálkodás és irányítás
-
raktározás
-
szállítás és forgalom elırejelzés
-
anyagmozgatás
-
rendelés feldolgozás és kommunikáció
-
informatikai háttér
-
üzem és raktárelhelyezés
-
visszáru kezelés
-
vevıszolgálati szintek
-
selejtezés.
2.5 A logisztika szerepe az ipari parkokban
Az ipari parkban, illetve vonzáskörzetében mőködı vállalkozásoknak nyújtott logisztikai szolgáltatások fejlesztése fontos, mivel a korszerő termelésszervezési gyakorlat és a versenyképesség fenntartása csak fejlett logisztikai háttér esetén valósítható meg. Országos hatáskörő logisztikai központok kiépítése mellett az ipari parkokban mőködı vállalkozások számára nyújtott – elsısorban a termeléshez kapcsolódó – logisztikai szolgáltatásokat is bıvíteni kell. Az ipari parkok informatikai hálózata nem csupán egyetlen szervezet belsı folyamatait irányítja, hanem képes kiszolgálni a beszállítótól a vevıig a teljes gazdasági értékláncot. Célszerő lenne létrehozni egy olyan számítástechnikai rendszert, amely az ipari parkokban mőködı kis- és középvállalkozások számára is lehetıvé tenné a korszerő integrált vállalatirányítási rendszerek használatát. Támogatást kellene adni azoknak a programoknak, amelyek megırzik a kialakult rendszer nyitottságát, és felhasználói oldalról a funkcióbıvítést lehetıleg egyszerően, külön rendszer telepítése nélkül biztosítják. A 2004 tavaszán átadott iparipark-portál lehetıvé teszi, hogy az egyes parkok ne vesszenek el az egyedi alkalmazásokban, a program csökkenti az információtovábbítás költségeit, a felhasználható sablonok segítségével az egyedi jegyek is megırizhetık.
7
Logisztikai szolgáltatások: 2
1. ábra
A logisztika szerepe az alábbiakban foglalható össze: -
ipari park fejlesztı, fenntartó társaság logisztikája,
-
belsı és külsı szállítási kapcsolatai áru- illetve személyszállítás tekintetében,
-
ipari parkba betelepült vállalatok logisztikája o vállalaton belül o vállalaton kívül.
3. Ipari parkok
3.1 Az ipari parkok fogalma
Az ipari park definíciójáról évek óta nincs megegyezés a téma gyakorlati és elméleti szakemberei között. Az ipar-, az ingatlan- és a területfejlesztésben is gyakran használt fogalom meghatározásai más – más szempontok alapján vizsgálják az ipari parkokat, vázolják fel a fogalom lényeges elemeit. Ipari parknak minısülnek azok a projektek ahol egy területileg behatárolt ingatlanon a 2
Forrás: http://www.pointernet.pds.hu/ujsagok/transpack/2002-ev/02-majus-junius/kepek/Image40.gif Letöltés: 2009.11.08
8
termelıtevékenységhez nélkülözhetetlen fizikai infrastruktúrán (energia, víz, csatorna, utak, telekommunikáció) kívül az ipari park olyan szellemi infrastruktúrát, szolgáltatásokat (logisztikai, ügyviteli, pénzügyi, marketing) is nyújt a betelepült vállalkozásoknak, melyek ma már nélkülözhetetlenek a sikeres üzleti élethez.
3.2 Általános jellemzıi
Az ipari park korunk egyik leghatékonyabb és világszerte elterjedt gazdaságszervezı és egyben regionális gazdaságfejlesztı eszköze. Egyre nagyobb jelentısége van az innováció orientált vállalkozások, ezen belül a kis- és közepes vállalkozások fejlesztésében, valamint az egyes régiók felzárkóztatásában. Az ipari park fogalmát – amely nem könnyen meghatározható győjtıfogalom – a gazdasági szakirodalom csak az 1970-es évektıl használja rendszeresen. Az ipari parkban telepszerően kialakított ipari és szolgáltató létesítmények a multinacionális vállalatokon kívül a helyi kis – és középvállalkozások számára lehetıvé teszi a versenyképesség folyamatos fenntartását. Az ipari parkban olyan
innovációs
kapcsolatrendszer jön létre, amely elısegíti az ipari struktúra átalakítását, lehetıvé teszi a korszerő technológiák és szervezési elvek alkalmazását s ezáltal a korszerő termékek gyártását, szolgáltatások nyújtását. Az ipari parkok ideális esetben támogatják a helyi szellemi tıke, a találmányok, a K + F eredmények bevonását a termelésbe, erısítik a kapcsolatot a cégek és az ipari és egyetemi kutatóhelyek között. Egy ipari park fejlesztése 7-10 éves folyamat, melynek során az egyes fejlıdési fázisokban
különbözı
szakterületek
harmonikus
együttmőködése
hozhat
megfelelı
eredményt. Az iparipark-program eddigi eredményeinek elemzése rávilágított, hogy az 5-6 éve tudatosan ipari parkká fejlesztett területek mára a nemzetgazdaság jelentıs projektjeivé váltak, az ország ipari termelésének figyelemre méltó hányadát produkálják és nagyszámú munkaerıt foglalkoztatnak. Ehhez a tudatos fejlesztéshez magasan képzett menedzsmentre volna szükség az ipari parkokban, ami gyakran hiányzik. Fıleg az önkormányzati tulajdonú parkok esetében jellemzı, hogy nincs az ipari park környezetében megfelelı végzettségő szakember, de megfizetésére nem is lenne keret. Az ipari parkok fejlesztését ezért nem ritkán más munkakörben az önkormányzatnál dolgozó munkatársak fél- és mellékállásban végzik, többkevesebb sikerrel. 9
Az országban mőködı ipari parkok többsége már olyan fejlettségi szintet ért el, amely lehetıvé, illetve szükségszerővé teszi, hogy a meglévı alapszolgáltatások mellett különbözı minıségi szolgáltatások is létesüljenek. Az egyik legfontosabb az innovációs, inkubációs háttér megteremtése lenne. Az ipari parkok többségében ma még nincs olyan inkubátorház vagy vállalkozók háza, esetleg innovációs szolgáltatási lehetıség, amely támogatná azoknak a kis- és középvállalkozásoknak a betelepülését, melyek fejlıdıképesek, innovatívak, de tıkehiányos helyzetükbıl kifolyólag új telephely kialakítására nem képesek. Gondot jelent a parkok számára, hogy az APEH területenként eltérı módon értelmezi az ipari parkok infrastruktúrális fejlesztéseinek áfa- visszaigénylését. A probléma forrása az, hogy bizonyos jogszabályok nem azonos feltételekhez kötik a visszaigénylés lehetıségét. Ezen kívül néhány parkban mőködési-finanszírozási problémát okozott az is, hogy a Nemzeti Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal az 2003-ban több iparipark-projektnél a területek egy részének értékesítése miatt visszavonta a korábban a GKM-mel közösen nyújtott támogatásokat. Az iparipark-program továbbfejlesztéséhez szükséges lépéseket a GKM a következıkben határozta meg: a gazdasági tárcának és a kormányzatnak határozottan fel kell vállalnia az iparipark-fejlesztési program folytatását, folyamatosságának és stabilitásának biztosítását. Továbbra sem sérülhet az az alapelv, hogy az iparipark-program a helyi – önkormányzati és vállalkozói – kezdeményezésekre épít és támogatja azok megvalósítását. Az ipari parkok létesítésének, mőködtetésének tervezhetısége miatt a finanszírozási rendszert úgy kell kialakítani, hogy a különbözı célok (befektetés ösztönzés, foglalkoztatás, szolgáltatások fejlesztése, logisztikai fejlesztések) eltérését szolgáló, eddig leginkább ágazati logikát követı források a jövıben a közös (nemzeti és EU) támogatások tekintetében minél jobban összehangolhatók legyenek. Újra kell gondolni a források ésszerő felhasználását lehetıvé tevı forráskoordinációt, lehetıség szerint ki kell bıvíteni más, az ipari parkok mőködési profiljába illeszthetı támogatási lehetıségekkel is. Ugyan az operatív programok prioritásaiban felfedezhetı egy horizontális kapcsolat, de szükséges a programok tudatos összekapcsolása is. Mivel az egyes ipari parkok fejlıdési feltétele, gazdasági környezete eltérı, ezért szükséges, hogy a fejlesztési célok között az alapinfrastruktúra kiépítését támogató pályázatoktól a modern, informatikai vagy innovációs fejlesztések támogatásáig miden szint megjelenjen. Ugyanakkor az egyes fejlıdési-fejlesztési ütemek elhatárolása kormányzati és regionális szinten egyaránt fontos. Az ipari parkok tervezhetı szükségleteit meg kell jeleníteni, a nemzeti fejlesztési tervben, illetve az operatív programokban is. 10
A parkok befektetés ösztönzési munkáját a menedzsment képzettségi szintjének növelésével és hatékony marketingmunkával kell javítani. Teljes körővé és naprakész információkkal feltöltötté kell tenni a befektetési lehetıségeket szakszerően bemutató adatbázist, növelni kell a hazai és külföldi marketingakciók számát, Az ipari parkok menedzsmentje számára szervezett formában kell biztosítani a befektetés ösztönzéshez szükséges marketingképzést. Az innováció vezérelt, globalizálódó gazdaságban a versenyképesség kulcsát az erıs és rugalmas helyi gazdaság jelenti. A kistérségi gazdasági potenciál megerısítésében az ipari parkoknak kiemelkedı szerepük van. A regionális (lokális) képességek kialakulásának kulcseleme, hogy elég erıs és rugalmas beszállítói háttér jöjjön létre. A koncentrált ipari bázisok – térségük beszállítói hálózatának kialakításával, a vállalkozások kritikus tömegének vonzásával mennyiségi és minıségi téren egyaránt – újabb és újabb, öngerjesztı növekedési, klaszteresedési folyamatokat indukálnak. Magyarországon jelenleg a befektetés ösztönzés egyik akadálya éppen a kívánatos beszállítók hiánya. A nagyobb ütemben épülı gyorsforgalmi utak az ipari parkok fejlıdését, a befektetés ösztönzést is jelentısen segítik. Az elmúlt hat év tapasztalata azt igazolta, hogy a vállalkozások ipari parkokba történı betelepítése döntıen ott sikeres, ahol a közúti megközelítés jó minıségő úton lehetséges. A közúti kapcsolat lehetıvé teszi a szállítási kötelezettségek megbízható-tervezhetı idıbeni teljesítését, az anyagellátás biztonságos megszervezését és forgóeszközkészletek minimalizálását.
3.3 Az ipari parkok csoportosítása
A fejlett országok sikeres példái hatására a világ sok országában kiemelten támogatják az iparfejlesztésen belül a földrajzilag koncentrált ipari területek kialakítását, részben munkahelyteremtés, részben a koncentrált és így olcsóbb infrastruktúra kiépítése, részben környezeti problémák miatt. Az eltérı gazdaságpolitikai célok, a különbözı gazdasági és társadalmi háttér, a más-más helyi környezeti adottságok miatt az ipari területeknek, köztük az ipari parkoknak nagyon sokféle típusa figyelhetı meg. A hazai ipari parkok többféle jellemzı alapján csoportosíthatók. A megalakulás ideje szerinti differenciáltság jól tükrözi a hazai gazdaságpolitika aktuális irányvonalait. Az 1997ben ipari park címet nyert parkok létesítését többnyire egy-egy multinacionális vállalat betelepítése motiválta. Ezekbe a parkokba általában gyorsan növekvı, exportorientált 11
vállalkozások települtek be, s hamarosan hazai és külföldi beszállítóik is követték ıket. Ezek az ipari parkok a betelepült vállalkozások és az ott dolgozók létszáma, valamint az ipari park által nyújtott szolgáltatások minısége alapján rövid idı alatt érett ipari parkká váltak. Más utat jártak be azok a parkok, amelyek a címet 1998 után nyertek el. Az
általában
önkormányzati
kezdeményezéssel,
térségi
gazdaságfejlesztési
programként indított parkokba általában hazai piacra termelı kis- és középvállalkozásokat vártak. Az önkormányzati tulajdonú parkok fejlesztése viszonylag lassú, az infrastruktúra kiépítéséhez és a szolgáltatások fejlesztéséhez szerényebbek a lehetıségek. A szőkösebb beruházási lehetıségek miatt az 1998-ban létesült parkok eszközellátottsága alig kétharmada, az 1999-ben és 2000-ben létesült parkoké pedig csak fele-harmada az 1997. évi alapítású parkok vállalkozásaira jellemzı eszközellátottságnak. A Dunától nyugatra, illetve keletre fekvı országrészben eltérı típusú fejlıdés játszódott le. Az ország nyugati régióiban (Nyugat- és Közép-Dunántúlon) jöttek létre az elsı, általában a multinacionális vállalatok letelepítésére szervezıdött parkok. 1997-ig a külföldi tıkebefektetık szívesebben választották beruházásuk helyszínéül a nyugati exportpiacokhoz közelebb fekvı, közúton jól elérhetı régiókat. A Dunától keletre esı térségekben fekvı ipari parkok vállalkozói jórészt a hazai piacra termelı, alacsonyabb termelékenységő kis- és középvállalkozásokból kerültek ki. Az elmaradottabb térségekben fekvı ipari parkokba csak az ezredforduló tájékán indult meg nagyobb tıkeáramlás. A telepítés jellege szerint két markáns eltérı parktípusról beszélhetünk: „zöld mezıs” ipari park az ország több pontján található, ezek általában a településtıl kisebb-nagyobb távolságra, korábban beépítetlen területen helyezkednek el. Elınye egyben a hátránya is, az alapinfrastruktúra és a létesítmények a betelepülı vállalkozások igényei szerint viszonylag szabadon, ám nagy beruházással alakíthatók ki. A zöld mezıs beruházásban indult ipari parkok környékén nagyobb tartalékterületek bevonására van lehetıség és a beépítés során nem kell a korábban környezeti károkat felszámolni. A „barna mezıs”, agrárjellegő ipari parkok körül általában jelentıs mezıgazdasági termelıkörzet húzódik, a parkban elsısorban élelmiszer-ipari, feldolgozóipari vállalkozások mőködnek. Az agrárjellegő ipari parkok alapinfrastruktúrájának, ipari tevékenységének kialakítása a zöld mezıs beruházásához hasonlóan történik. Az ipari park területén nincs környezetszennyezés és nagyobb ingatlantartalékok is rendelkezésre állnak. A logisztikai központokból kialakult ipari parkok szakmai arculatát a logisztikai tevékenység határozza meg. Az alapinfrastruktúra és az ipari telephelyek kialakítása 12
viszonylag szabadon megválasztható, nagyobb tartalékterületek bevonására is van mód. Elızetes környezeti kármentesítésre itt sincs szükség. A rekonstrukciós ipari parkok közé soroljuk azokat a - korábban már az ipari park területén mőködı vállalkozásokat integráló – parkokat, ahol jelentıs zöld mezıs területekkel az alapinfrastruktúra kiegészítı vagy bıvítı jelleggel épült ki. Az új területen az ipari telephelyek kialakítása viszonylag szabadon megválasztható volt, lehetségessé vált nagyobb tartalékterületek bevonása és a korábban ott mőködı vállalkozások nagyban segítették a szakmai arculat kialakítását. Nemzetközi tapasztalatok szerint egy-egy ipari park több év alatt jut el az induló stádiumból az érett szakaszba. A fejlesztés súlypontjai szakaszonként különbözıek: az induló szakaszban az alapinfrastruktúra megteremtése, a növekedési szakaszban a tömeges betelepítés és a szolgáltatások gyors és minıségi fejlesztése, az érett szakaszban pedig a szolgáltatások differenciálódása a fı feladat. Az ipari parkok nemzetközi tipológiája funkciók szerint többféle parktípust különböztetünk meg. A tudományos parkok nagyrészt a felsıoktatási, kutatási intézményekhez kötıdnek. Feladatuk az új technológiákra alapuló vállalkozások létrehozása, illetve annak elısegítése, a technológiai transzfer lebonyolítása és kutatóintézetek és a parkban mőködı vállalatok között. Az egyetemeken felhalmozott tudásra alapított cégek tömeges megjelenésére Magyarországon egyenlıre nem lehet számítani. Ennek egyik oka, hogy a hazai tudományos életnek még nem része eléggé a vállalkozói kultúra, és fejlesztésre szorul a kutatók kockázattőrı képessége és menedzsmentkészsége is. A jelenlegi finanszírozási rendszerben az állami egyetemektıl nem várható el, hogy saját döntéssel hozhatnak létre olyan tudományos parkokat, amelyekben sikeres üzleti vállalkozások indulhatnak. Tudományos parkok szervezése valószínőleg csak hosszabb távú állami program keretében, központi stratégia alapján indulhat el a nagyobb vidéki egyetemi városokban. Ezzel szemben Budapesten az InfoPark valódi tudományos parkká válására már rövid távon is van esély. A technológiai park rendszerint a K + F területen mőködı, új technológiákat alkalmazó vállalatokat tömöríti. A parkban kutatás, termelés folyik. A technológiai parkok magas színvonalú infrastruktúrát igényelnek, ezért a park szervezıinek célszerő hasonló számítástechnikai és laborigényekkel érkezı cégeket összetelepíteni. A technológiai parkokban rendszerint inkubációs központok is üzemelnek. Innovációs központ létesítéséhez nincs szükség nagy, összefüggı területre, viszont a 13
helyet adó város intézményi háttere fontos tényezı. Az innovációs központ a betelepült, viszonylag magas piaci kockázatú, új termékek és technológiák fejlesztésével és eladásával foglalkozó vállalkozásoknak nyújt kedvezményes bérleti lehetıséget és pénzügyi, kereskedelmi, kutatási és technológiai tanácsadást. A kereskedelmi parkok sokféle feladatot ellátnak, többek között: csomagolás, szállítás, adminisztratív munka. A kutató park általában egyetemek vagy kutatóközpontok mellé települ. Fı tevékenysége sokkal inkább az alapkutatás, semmint a fejlesztés. További jellegzetességét a kapcsolódó egyetemi kutatás jelenti, a tudományban és technológiában való. Az üzleti parkok minıségi környezet kínálnak az üzleti tevékenységek széles körének végzéséhez, úgymint a gyártáshoz, összeszereléshez, értékesítéshez (kereskedelem, logisztika) és adminisztratív tevékenységekhez. A tudományos intézmények közelsége nem játszik szerepet a vállalatok odatelepítésnél, avagy az üzleti park létrehozásánál. Az üzleti inkubátor központ meghatározott ideig az egy helyen levı, kezdı és fejlıdı KKV-kat sőríti. Célja, hogy javítsa fejlıdési lehetıségeiket és túlélési rátájukat azáltal, hogy az elinduláshoz telephelyi (ingatlan) lehetıségeket és kedvezményes üzleti szolgáltatásokat biztosít számukra. Fıleg a helyi fejlıdést és munkahelyteremtést ösztönzik vele, a technológia szerepe mellékes lehet. Magyarországon inkubátorház néven terjedt el.
3.4 Infrastruktúra szükségessége
Az inkubációs feladat ellátásához szükséges infrastruktúra kialakítása és mőködtetése elképzelhetetlen állami támogatás nélkül. Az érett parkok többsége általában autópálya közelében fekszik sokfajta és színvonalas
szolgáltatásokat
nyújtanak
a
betelepült
és
betelepülni
szándékozó
vállalkozásoknak, valamint kiépített kapcsolatrendszerük révén biztosítani képesek a területükön mőködı vállalkozások együttmőködését egyetemekkel, kutatóintézetekkel, technológia - transzferközpontokkal és inkubátorházakkal, esetleg maguk is üzemeltetnek ilyet az ipari park területén. A fejlıdésük kezdetén lévı parkok az alapvetı infrastruktúrális szolgáltatásokat már képesek biztosítani a bérlıiknek (víz-, csatorna-, villamosenergia-, ezen belül ipari áram-, gáz-, burkoltút- vezetékes telefonhálózat és a közvilágítás), de az úgynevezett kiegészítı infrastruktúrát (internet, ISDN, ADSL, esetleg mőholdas rendszer) jelenleg csak a parkok 14
fele, általában a nagyobb parkok tudják felajánlani a betelepülı cégeknek, melyhez állami támogatásra is szükség van. A számítástechnikai infrastruktúra kiépítése, a pénzügyi, jogi, adminisztratív szolgáltatások folyamatos biztosítása ugyanis csak hosszútávon megtérülı befektetés, s ez nem vonzza eléggé a befektetıket.
4. Az ipari parkok stratégiai feladatai
Az ipari parkok – annak ellenére hogy különböznek egymástól – idıvel hálózatot kell hogy alkossanak, amelyek az adott ország gazdaság-, ipar-, és innovációs politikájába beágyazódva valamilyen kormányzati célrendszer keretében mőködnek. Az állami prioritásokat tanulmányozva alapvetıen a „misszió orientált”, illetve a „diffúzió orientált” törekvések, illetve ezek kombinációi figyelhetık meg. A misszió orientált modell esetén a kormány a források mobilizálása az ipari struktúra átrendezése érdekében ösztönzi az ipari parkok létesítését, források mobilizálásának lehet indoka a regionális felzárkóztatás, illetve a csúcstechnológiák elterjesztésének bátorítása. E modell megvalósítói többek között az USA, Nagy – Britannia, Franciaország. A diffúzió orientált modell a technológiai szférába már bevont összegek jobb, hatékonyabb hasznosítását hivatott elımozdítani. Itt tehát nem a globális struktúrák módosítása a cél, sokkal inkább az innováció globális elımozdítása, a fejlıdés minıségi vonásainak elıtérbe állítása. E modellhez sorolják Németország, Svédország, Svájc kormányzati megoldásait. 5. Az ipari park fejlıdésének fıbb vonásai, SWOT analízis3
5.1 Erısségek
3
-
A térségben élık számára munkahelyteremtés
-
Tıkebevonás, fejlesztési forráshoz jutás
-
Hosszú távra szóló program megléte
-
Korszerő infrastruktúra a betelepült cégeknek
-
Kedvezıbb feltételő szolgáltatások a betelepült cégek részére
Rakusz Lajos: IPE (2003) 26-29 o.
15
-
Térségfejlesztési tervek megvalósításának elımozdítása
-
Helyi kezdeményezés, erıs motiváció
-
Logisztikai funkciók ellátása
-
Partnerkapcsolatok kiépítése
-
Szellemi kapacitás bevonása
Elsıdleges cél az erısség tekintetében a tıkebevonás és a munkahelyteremtés volt hazánkban az elmúlt idıszakban.
5.2 Gyengeségek -
A parkok tıkeszegény vállalkozások
-
Elszigetelt parki tevékenység
-
Mennyiségi jellegő növekedés
-
Bizonytalan kormányzati támogatás
-
Fejletlen infrastruktúra
-
Nem kellı szakmai felkészültség a szolgáltatások menedzselésére
-
Megközelíthetıség a parkok felénél probléma
-
Az ipari tradíció hiánya egyes régiókban
-
Ipari struktúraváltás kényszere
-
Innováció szerepének alulértékelése
-
Konkurenciaharc a tıkebevonás terén
-
Szakismereti hiányosságok marketing innováció, K + F
-
Strukturális munkaerıpiac, gyenge mobilitás
A parkok fı gyengesége a tıkeszegénység és a nem kellı szintő szakismeret.
5.3 Lehetıségek -
Extraprofithoz jutás
-
Hálózatok kiépítésének lehetısége
-
Innováció térnyerése
-
Regionális, helyi kezdeményezıképesség felértékelıdése 16
-
Partnerkapcsolatok nemzetközi dimenziókban is
-
EU-s forráshoz jutás potenciális lehetısége
-
Pénzügyi elınyök
-
Innovációs központ néhány szakterületen
-
Olcsó szolgáltatás
-
Hosszú távú programok révén a kiszámíthatóság nı
Összességében az ipari parkok a versenyképesség letéteményesei.
5.4 Veszélyek -
A bérek és költségei növekedhetnek, a park vonzóképessége csökken
-
Erısödı verseny a régióban
-
A tulajdonos fejlesztési célkitőzéseinek gyakori módosulása
-
A regionális döntési szint kiépülése elhúzódhat
-
Az innováció EU konform irányítása, adekvált finanszírozási rendszer megoldásának elhúzódása
-
A menedzserképzés lemarad a parkok által támasztott növekvı követelményektıl
-
Kormányzati szerepvállalás elmaradása a parkok hálózattá szervezıdése terén
-
Megszőnik az ipari parkok primer infrastruktúrájának támogatása
A legfıbb veszélyt az jelenti, ha a parkok nem készülnek fel EU-s pályázatok elkészítésére.
6. Kik nyerhetik el „az ipari park” címet?
Az „ipari park” címet olyan, minimum 10 hektáros, ipari vállalkozási célra kialakított területek kaphatták meg, amelyek késıbb további 10 hektárral bıvíthetık és az infrastruktúrával való ellátottság a jogszabályi feltételeknek megfelelt. Az ipari parknak korszerő infrastruktúrát, szolgáltatásokat és szakmai hátteret kellett biztosítaniuk az ipari termelı- és szolgáltatóvállalatok letelepedéséhez, mőködéséhez. Az ipari parkok évente beszámoló küldenek a gazdasági tárcához a saját területükön folytatott tevékenységérıl, a minisztérium ellenırzi a beszámolót és ötévente felülvizsgálja a 17
vállalat teljesítmény megvalósulását. A kormányzati beavatkozás következményeként dinamikusan növekedett az ipari parkok száma. Az ipari parkok gazdasági súlyát jelzi, hogy 2008-ban az ipari parkok vállalkozásai adták az ipari foglalkoztatottak több mint a 17 százalékát, az ipar teljes értékesítési
árbevételének
legalább
23,1
százalékát,
valamint
az
ország
ipari
exportárbevételének minimum 28 százalékát. Az ipari parkok elöl járnak a korszerő termelési eljárások, valamint a modern technika alkalmazásában, ennek köszönhetı, hogy az a parkokban mőködı vállalkozások egy foglalkoztatottra jutó termelése az ipari átlag 1,36-szorosa. A legtöbb 1997-ben alapított parkban már jól mőködı adminisztratív szolgáltatásokat (egyablakos ügyintézés, könyvvitel, vámügyintézés, bankkirendeltség, ügyvitel, üzemeltetés, cégek jogi képviselete), valamint innovációs szolgáltatásokat is nyújtanak. Ezekben a parkokban a menedzsment megszervezte a pénzügyi, jogi, egészségügyi, munkabiztonsági tanácsadási szolgáltatásokat, a betelepült cégek számára egyedi pályázatfigyelést végeznek. Az 1998-99 –es években alapított parkokban már kisebb arányban szervezıdtek meg ezek a szolgáltatások, míg a legutóbbi években alapított ipari parkokat mindössze egy-két szolgáltatással üzemeltetik. Az alacsony színvonalú szolgáltatási kínálatban szerepet játszik az is, hogy az ipari parkba betelepült multinacionális vállalatok a szolgáltatásokat sok esetben saját szervezésben oldják meg, a kis- és középvállalkozások igénye pedig többnyire nem éri el azt a volument, amely mellett az ipari park számára kifizetıdı lenne a szolgáltatás biztosítása. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján egyértelmővé vált, a szolgáltatási paletta bıvítésére a parkok többségben csak az alapvetı infrastruktúrális fejlesztések végrehajtását követıen kerülhet sor. Kormányzati támogatással azonban a fejlıdés felgyorsítható lenne. Mára az is világossá vált, a kis- és középvállalkozásokat az adócsökkentés mellett jó színvonalú és megfizethetı árukkal szolgáltatásokkal lehet a parkokba vonzani.
7. Az ipari parkok helye, szerepe az EU-ban
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságának felfogása szerint „az ipari parkok átfogó keretet és eszközt adnak az innováció megkönnyítésére, elımozdítására és fejlesztésére.
18
Tevékenységük
tipikusan
kiterjed
az
inkubációra,
a
technológiai
transzfer
elısegítésére, valamint az üzleti angyal programokra. A parkok kiváló lehetıséget adnak a kockázati tıke tranzakciók elıkészítésére és lebonyolítására. A parkok hozzájárulnak az EU programjainak kialakításához és megvalósításához; partnerségre képesek és alkalmasak a hálózatban való mőködésre. Az EU új tagállamaiban mőködı parkok a világban számos helyen mőködı hasonló intézményekkel analóg elvek alapján szervezıdnek. Az elnevezések változatosak, a tartalom azonban megegyezik: magában foglalja az interakciót a tudomány és a technológia valamint a gazdasági fejlıdés között, az intézmények és vállalatok együttmőködésének szinergiáit a piacra jutás megkönnyítése érdekében, továbbá a parkok üzemeltetésében a magas színvonalú, speciális szolgáltatásokat, különös tekintettel az inkubációra, spin-off tevékenységre,
networking-re.
A
szóhasználatban,
jogszabályi
megfogalmazásban
leggyakrabban az ipari park, a tudományos park, technológiai park, technopolisz, kutatási park, üzleti park, innovációs központ, technológiai inkubátor jelenik meg. Az EU 10 ipari parkjainak eddigi létesítése és fejlesztése általánosságban együtt járt a környezettudatos elvek gyakorlatba történı átültetésével. Az új létesítményeknél ezt a csatlakozás
elıfeltételét
képezı
jogharmonizáció
miatt
hatályba
lépett
szigorú
környezetvédelmi normák eleve biztosították. Az reorganizáció, ipari változások miatti park létesítéseknél a park mőködésének beindítása legtöbbször kezdeti lépés a környezetbarát megoldások bevezetéséhez.
8. Az ipari parkok finanszírozásának EU-s keretei
Az ipari parkok 2007. és 2013 között döntıen az EU források révén valósíthatják meg fejlesztésüket, illetve vehetnek részt térségük gazdaságfejlesztési programjaiban. Az EU támogatáspolitikájának ismerete – legalább fı vonásaiban – azért is szükséges, mert a pályázati kiírások ezen alapulnak, s a vállalkozók szemléletének egyre inkább ehhez kell igazodnia. Az EU támogatás alapértékei a szabad verseny, illetve a verseny tisztasága. Annak érdekében, hogy ezek az alapértékek teljesüljenek, illetve az EU több, különbözı gazdaságpolitikai célt tudjon követni, szabályozó eszközöket alkalmazzon: egy elég bonyolult rendszer alakult ki. Az alábbiakban ezek közül csak néhány, az eligazodáshoz fontos elemet emelünk ki, figyelembe véve az ipari parkok 19
tevékenységét, hazai adottságainkat. Az EU támogatáspolitikájának alapvetı követelményeit a Római Szerzıdés (1957.) határozta meg. A szerzıdésben foglalt alapelvekkel összeegyeztethetetlen “bármely állami támogatás, amely azáltal, hogy elınyben részesít egyes vállalatokat, vagy egyes áruk termelését, torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget”. Az EU támogatáspolitikája sajátos módon úgy valósítható meg, hogy körvonalazza az “összeegyeztethetetlenségi” elv alóli kivételeket. (Ennek hiányában ugyanis mindig a kedvezı pozícióban levı vállalkozások támogatása kapna prioritást, s így a felzárkózás, a kohézió az EU-ban nem lenne megvalósítható.) A kivételek érvényesítésére ugyanakkor nem adhat felmentést a “tiszta verseny” elve alól, ezért az EU a támogatáspolitikájába igen szigorú kontrollt ír elı és alkalmaz. A finanszírozásban érvényesülı összeegyeztethetetlenségi elv a vállalkozások közvetett támogatását helyezte elıtérbe, s ez az ipari parkok fokozódó térnyerését eredményezte. Az ipari parkokban levı vállalkozásokat ugyanis úgy lehet támogatásban részesíteni – hogy közvetlenül nem kapnak állami forrást. A kormány az ipari parkok infrastruktúrájának kiépítésében, a park szolgáltatásainak elımozdításában, az inkubátorházak, technológiai központok létesítésében jelentıs erıforrásokkal részt vehet – s mindezzel segíti a döntıen kis- és középvállalkozók versenyképességének javítását.
A szóban forgó kivételek három csoportot alkotnak:
Horizontális támogatások
Az elnevezés arra utal, hogy egymás melletti iparágak közötti, illetve iparágakon átnyúló feladatok, illetve szervezetek is kaphatnak támogatást. E szerint támogathatóak az EU szabályok megsértése nélkül - a kis- és közepes vállalkozások (50, illetve 250 fınél kisebb alkalmazotti létszám, meghatározott forgalom és alaptıke), -
a kutatás, fejlesztés,
-
a környezetvédelmi programok,
-
vállalati szerkezetváltást célzó feladatok,
-
munkahelyteremtés, illetve, munkahely megtartás,
-
képzési oktatási feladatok. 20
Ágazati (szektorális) támogatások
Az Európai Bizottság dönt az adott idıszak speciális szektorális szabályozásairól, milyen területek élvezhetnek támogatás. Ezek jelenleg -
érzékeny ágazatok (hajóépítés, acélipar, szénipar, közlekedési eszközgyártás),
-
vasúti-, légi-, belvízi és tengeri szállítás,
-
mezıgazdaság, halászat, vízgazdálkodás,
-
kivételes, egyedi esetek (pl.: pénzügyi szektor, szolgáltatások).
Az EU tagállamai állami támogatást csak a Bizottságnak történı elızetes bejelentés, majd annak jóváhagyása után adhatnak. Az utóbbi években a fenti szabályokat valamelyest módosították a tagállamok kompetenciájának növelése (és a bürokrácia oldása) érdekében.
Regionális támogatások
A regionális források felhasználhatók a nemzeti szinten elmaradott régiók támogatására is (“bizonyos meghatározott gazdasági területek fejlesztését elımozdító támogatás”). Ez a formula teszi lehetıvé, hogy az EU “gazdag” országai is részesüljenek ilyen támogatásban. Az erre a kivételre jogosult térségek listáját nemzeti kritériumok alapján a tagállamok jelölik ki, de arról az EU Bizottság dönt. Állami támogatásban részesíthetık olyan térségek fejlesztései, “ahol szokatlanul alacsony az életszínvonal, vagy jelentısek a foglalkoztatási gondok”. Az Európai Közösséget létrehozó szerzıdés 87. cikkelye olyan térségeket céloz meg, amelyek a legnagyobb támogatást az EU 25 GDP/fı átlagának 75%-a alatt teljesítı régiók kaphatnak, különbözı kategóriák szerint:
21
A magyar régiókra vonatkozó támogatási plafonok 2007-20134:
A régiós GDP az EU-25 átlagához képest (%) 60% < régiós GDP < 75%
Régió elnevezése (GDP/fı az EU-25 átlagához képest %) Nyugat-Dunántúl (60,37)
Maximális támogatási ráták (BTE)
45% < régiós GDP < 60%
Közép-Dunántúl (52,28)
40%
régiós GDP < 45%
Észak-Magyarország (36,10); Észak-Alföld (36,31); Dél-Alföld (39,44); Dél-Dunántúl (41,36)
50%
30%
1. táblázat
Egyéb jogcímen a lakosság (maradék) 27,8 százaléka (Közép-Magyarország) részesülhet regionális támogatásban.
9. Az ipari parkok szakmai és érdekvédelmi szervezetei
9.1 Ipari Parkok Egyesülete (IPE)
Az Ipari Parkok Egyesülete 1994-ben alakult azzal a céllal, hogy Magyarországon elımozdítsa az ipari parkok létesítését és mőködését, az ipari parkok gazdasági szerepének széles körő megismertetését. Az IPE kidolgozta és javaslatot tett az ipari parkok preferenciarendszerére, finanszírozására, kezdeményezte hogy a kormány különítsen el forrásokat az ipari parkok létesítésére, s dolgozzon ki egy ipari park – fejlesztési programot. Az elmúlt években az egyesület számos nemzetközi konferenciát rendezett az ipari parkok fejlesztése, a tıkeszervezés, a partnerkapcsolatok kiépítése, a marketing, az oktatás, a képzés témakörében. Szakmai szervezetekkel közösen távoktatási tananyagot készített és kezdeményezte a menedzserek képzését. Az Ipari Parkok Egyesülete nonprofit szervezet. Tagjai: ipari parkok, olyan önkormányzatok, amelyek ipari parkokat mőködtetnek, illetve ilyen szervezeteket kívánnak létrehozni, valamint azok a gazdasági társaságok, amelyek üzleti
4
Rakusz Lajos: IPE (2007) 19 o.
22
alapon vesznek részt az ipari parkok létrehozásában és mőködtetésében. A mintegy száz tag között
megtalálható
több
tudományos
intézmény:
a
Budapesti
Mőszaki
és
Gazdaságtudományi Egyetem, illetve a Magyar Tudományos Akadémia Központi Fizikai Kutatóintézete is. Az egyesület – tagjai bevonásával – számos szakmai szolgáltatást nyújt, a parkok létesítésének elısegítésétıl a banki, logisztikai, ügyviteli tanácsadásig. Az Ipari Parkok Egyesülete 1997 óta hírlevelet jelentet meg, 1998 óta honlapot üzemeltet. Ellátja az ipari parkok érdekképviseletét, állandó meghívottként részt vesz a Magyar Országgyőlés területfejlesztési bizottságában, illetve a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége, a Magyar Innovációs Szövetség – és több más országos szintő szervezet – vezetı testületeiben. Az egyesület regionális szervezetekre tagolódik: a munka mind nagyobb súllyal a régiókban folyik, melyek 20-25 ipari parkot foglalnak magukba. Az egyesület kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal is rendelkezik. Közvetlenül részt vesz a romániai és szlovákiai ipari parki intézményhálózat szakmai alapozó munkálataiban. Napjainkban az egyesület alapvetı célja, hogy elımozdítsa a csúcstechnológiát képviselı cégek, valamint kutató – fejlesztı bázisaik magyarországi letelepedését. Törekszik arra, hogy a nagy nemzetközi presztízzsel rendelkezı hazai egyetemeink, tudományos laboratóriumaink környezetében elısegítse a tudományos parkok kialakítását.
9.2 Önkormányzati Ipari Parkok Szövetsége
Az Önkormányzati Ipari Parkok Szövetsége 1999-ben jött létre. Alapítói magyarországi önkormányzatok, önkormányzati ipari parkok, kistérségi társulások és cégek. Az Önkormányzati Ipari Parkok Szövetségének célja, hogy mint érdekképviselet, szerepet vállaljon a Magyarországra irányuló beruházások, befektetések elısegítésében. Támogassa a befektetıket, az ISO – szabvány szerinti minıségügyi rendszerek és az EU elıírásainak is megfelelı beruházási helyszínek kialakításában. A szövetség feladatának tekinti a kistérségi munkahelyteremtés és a helyi kis– és középvállalkozások beszállítóvá válásának elısegítését is. A hatékony befektetés ösztönzés, a nemzetközi és hazai beruházások megvalósítása érdekében az Önkormányzati Ipari Parkok Szövetsége szoros kapcsolatban áll a Magyar Önkormányzatok Európai Szövetségével, a kormányzati lobbyszervezetekkel, szakminisztériumokkal, nemzetközi, valamint hazai tanácsadó cégekkel. Rendszeresen együttmőködik az Egyesült Államok, Japán és más 23
befektetı országok kereskedelmi képviseleteivel. A szervezet részt vesz a kormányzati, régiós és EU – források, valamint egyéb nemzetközi támogatások lehetıségeinek felkutatásában, pályázatok elkészítésében.
9.3 Tudományos Technológiai és Ipari Parkok Szövetsége (TTIPSZ)
A Tudományos Technológiai és Ipari Parkok Szövetsége alapításának (1997) közvetlen elızménye a „Befektetési lehetıségek Magyarországon” címő 1996-os budapesti konferencia, melyen állásfoglalás született egy hiánypótló, a külföldi mőködı tıke vonzását segítı társadalmi szervezet létrehozásáról. A szövetség ma sem vesz részt az ipari park hálózat közvetlen szervezési, menedzselési munkáiban, kezdettıl fogva a tıkebehozatal élénkítését tartja fı feladatának. A Tudományos Technológiai és Ipari Parkok Szövetsége konferenciák szervezésével, kiadványok publikálásával, folyamatos szakmai tanácsadással népszerősíti a hazai ipari parkokat. Az utóbbi években tevékenységében egyre erıteljesebb hangsúlyt kapott a térségfejlesztés. A szervezet konkrét térségfejlesztési tanulmányokat készített Baranya, Jász – Nagykun – Szolnok, Heves, Komárom – Esztergom megyékben. Kezdeményezte a leghátrányosabb helyzető kistérség közigazgatási forgalom bevezetését, részt vesz az esélyhátrány csökkentését célzó pályázati rendszer kidolgozásában, mőködtetésében. A 35 tagot számláló szervezet 2002 óta szakmai oktatást is végez Zala, Hajdú – Bihar, Veszprém és Pest megyékben. Az akkreditált tanfolyamokon pályázatkésztésre tanítják a résztvevıket.
9.4 Magyar Tudományos – Technológiai és Ipari Parkok Szövetsége (MATTIP)
A Magyar Tudományos – Technológiai és Ipari Parkok Szövetsége 1997-ben alakult, független társadalmi és érdek – képviseleti szervezet. Tömöríti mindazon magánszemélyeket, civil szervezeteket, önkormányzatokat és gazdasági szervezeteket, akik/amely célja tudományos – technológiai és ipari parkok létrehozása, mőködtetése Magyarországon. A Magyar Tudományos – Technológiai és Ipari Parkok Szövetsége megalapítását az a felismerés indukálta, hogy a sokrétő szakmai tudás egyidejőleg egyetlen ipari parkban sem létezik, ezért az ipari parkoknak szakmai és emberi összefogással kölcsönösen ki kell egészíteni tudásukat, segíteniük kell egymás munkáját. Ennek érdekében a Magyar 24
Tudományos – Technológiai és Ipari Parkok Szövetsége lehetıvé teszi különbözı szakterületek konzultációját. Emellett létrehozta és mőködteti a hazai ipari parkok számítógépes
információs
rendszerét.
Szervezett
oktatást,
továbbképzést
folytat,
rendezvényeket, szakmai találkozókat rendez. Tagjai számára segítséget nyújt a finanszírozási lehetıségek feltárásában és a tıkebevonás elımozdításában.
9.5 A Vállalkozói Inkubátorok Szövetsége (VISZ)
A Vállalkozói Inkubátorok Szövetsége 1991-ben alakult meg. Célja az alapító személyek és szervezetek – a vállalkozói inkubátorrendszer – szervezeti, információs és elméleti kérdéseinek kimunkálása, összehangolása, a hazai és nemzetközi kapcsolatok kiépítése, ápolása és ezeken keresztül a rendszerek elterjesztésének elısegítése volt. A szövetség aktívan rést vesz a vállalkozói inkubátorok információs rendszerének kiépítésében és mőködtetésében, a célok megvalósításához szükséges eszközök felkutatásában. A Vállalkozói
Inkubátorok
Szövetsége
itthon
és
külföldön
ellátja
a
vállalkozói
inkubátorrendszer érdekképviseletét. Feladatának tekinti a tevékenységgel összefüggı szakmai színvonal növelését, az oktatást. Tanulmányutak szervezésével lehetıvé teszi a hazai és a nemzetközi tapasztalatcserét.
9.6 A Magyar Innovációs Szövetség (MISZ)
A Vállalkozói Inkubátorok Szövetsége tevékenységének középpontjában az innováció gazdaságélénkítı szerepe áll. A tagintézmények a következı tagozatok keretében végzik tevékenységüket: kutatás – fejlesztési tagozat; innovációs infrastruktúra tagozat; felsıoktatási tagozat; innovációs nonprofit tagozat; vállalkozásfejlesztési tagozat. A Vállalkozói Inkubátorok Szövetsége képviseli a tagintézmények szakmai érdekeit, ellátja az innovációs szféra egészének érdekképviseletét és jelentıs szakmai (K + F, iparjogvédelem stb.) munkát folytat. A
Vállalkozói
Inkubátorok
Szövetsége
részt
vesz
–
sok
esetben
kezdeményezıként – a kutatás – fejlesztést és innovációt érintı törvények, államigazgatási koncepciók, állásfoglalások elıkészítésében, véleményezésében. Szorosan együttmőködik a állami
szervezetekkel,
parlamenti
bizottságokkal,
25
kamarákkal
és
egyéb
szakmai,
érdekvédelmi testületekkel. A szövetségi híreket, a beérkezı információkat a kéthetente megjelenı hírlevélben teszi közzé. Tagjai számára széleskörő szolgáltatást biztosít, elsısorban jogi, iparjogvédelmi, gazdasági tanácsadó, hazai és külföldi kapcsolatteremtési lehetıségeket feltáró, a különbözı pályázati lehetıségeket ismertetı formában. Évente szervezi az innovációs nagydíj pályázatot, az országos ifjúsági tudományos és innovációs versenyt, illetve az Innoforum hazai szellemi termékbörzét. A Vállalkozói Inkubátorok Szövetsége közremőködésével alakult innovációs szervezet Budapesten az Innostart Nemzeti Üzleti és Innovációs Központ Alapítvány, a Magyar Innovációs Alapítvány és a Magyar Innovációs Klub. A Vállalkozói Inkubátorok Szövetsége országszerte több innovációs park kialakításában is aktívan részt vett.
10. Ipari parkok kialakulása Amerikában
Egy térség innovációs potenciálját, a fejıdés lehetıségét, a kockázati tıke érdeklıdését semmi nem fejezi ki jobban, mintha valamit a Szilícium-völgyhöz hasonlítanak. Ez a ma már legendának számító terület, ötvenéves története során virágzó termıterületbıl dollármilliókat érı technológiai központtá fejlıdött, s olyan cégeket adott a világnak, mint a Hewlett Packard, a Sun Microsystem vagy az Intel. Az ipari parkok világszerte különbözı képet mutatnak. Még egy azon országban, egyforma szabályozási rendszer mellett sem találunk két teljesen azonos felépítéső parkot. Az 1950-es években a Santa Clara régió az Egyesült Államok 10. legdinamikusabban fejlıdı része volt, a mezıgazdasági termelés értéke elérte az évi 65 millió dollárt. A térség azonban már a század elején megtette az elsı lépést a technológiai központtá válás irányába. Lee DeForest, akit sokan a modern elektronika alapítójának tekintenek, 1906-ban feltalálta az elektroncsövet, majd a Palo Altó-i Stanford Egyetem 1909-ben megtette az elsı 500 dolláros kutatási beruházást az elektroncsı hangtovábbításához történı felhasználására. Nem sokkal késıbb F. Terman, a Santaford Egyetem professzora, akit sokan a Szilícium-völgy atyjának tekintenek, arra ösztönözte hallgatóit, maradjanak a térségben és alapítsanak saját céget ahelyett, hogy visszamennének alkalmazottként a keleti partra. tanítványai között volt W. Hewlett és D. Packard is, akik saját fejlesztéső audiooszcilloszkópjukkal 1939-ben alapították a ma világszerte ismert HP vállalatukat. A Szilícium-völgy mindig is sokat köszönhetett a hadsereg megrendeléseinek. Már a 26
második világháborúban 35 milliárd dollárnyi állami tıke áramlott a térségbe, megalapozva ezzel a mai technológiai ipar létét. A II. világháborút követıen a Stanford Egyetem komoly pénzügyi gondokkal küzdött, a kutatásokat nem tudta a korábbi szinten finanszírozni, nem volt képes lépést tartani a háború utáni gyors fejlıdésével. Jóllehet, a Palo Altót körülvevı Stanford Egyetemnek 3200 hektárnyi területe volt, alapító okirata szerint azonban ezt nem értékesíthette. Az intézmény továbbfejlıdésének lehetıségét az akkor még szokatlan, ám korszakalkotó ötlet biztosította, hogy a terület tulajdonjogát megtartva az egyetem úgy döntött, hossz távú – 99 éves – tartós bérletbe adja az oktatáshoz nem feltétlenül szükséges telekrészeket. A XX. század iparának új modelljét jelentı Stanford Industrial Parkba magas technológiai színvonalat képviselı cégek települtek. Ebben nem kis szerepet játszott az egyetem környékén élık szellemi potenciálja, de nem hagyható figyelmen kívül, hogy kezdetben a térségben a terület és a munkaerı egyaránt nagyon olcsó volt. Az elsı szerzıdéseket 1951-1953-ban a Varian Associate, a Kodak, a General Electric, az Admiral Corporation, a Shockley Transistor Laboratory, a Hewlett Packard cégekkel írták alá, amelyeket hamarosan sok más vállalat követett. Ekkor kezdıdött meg a San Francisco és San José közötti terület, a Santa Cruz hegyeinek lábánál fekvı, az öböltıl nyugatra elterülı, Santa Clara megyében található Silicon Valleynek nevezett övezet arculatának kialakítása. Az 50-es évekre több elektronikai vállalat (Sylvania, IBM) vetette meg a lábát és indult virágzó fejlıdésnek Palo Altóban és környékén. A hidegháború idején a hadsereg számos megrendelést adott a térségben mőködı cégeknek. Az internet korai formája is a hadsereg stratégiának fejében született meg, és a hadsereg pénzén vált valósággá. 1968-ban Santa Clarában megalakult a chipgyártás „fellegvára”, a G. Moore és R. Noyce által létrehozott Intel, amelynek hatalmas épületeiben állították elı a szilíciumlapokon elhelyezett chipeket, a mikroprocesszorokat. A következı robbanást a DEC 1995-ben kifejlesztett 16 millió oldalas adatbázisa jelentette, amely új cégeket és fejlesztéseket vonzott a környékre. Bár a „dotkomlufi kipukkanása”, a túlértékelt számítástechnikai részvények válsága és az amerikai recesszió csıdbe juttatott jó néhány Szilícium-völgyben mőködı céget, a növekvı terroristaveszély és az iraki háború új megrendeléseket is hozott a technológiafaluba. A leglátványosabb fejlıdést a telekommunikációs cégek könyvelhetik el. Ma a Szilícium-völgyben mőködı négyezer vállalat évente összesen több mint 200 27
billió § - bevételt ér el. Az intelligencia és innovációs központ fizikailag már nem képes a terjeszkedésre, elérte földrajzi határait. A fejlıdés következı lépcsıfoka az „internetvölgy”, ahol már nem fontos, hogy a hálózatba összekötött számítógépek és használóik fizikailag hol helyezkedik el. Az egyes projektekre alkalmilag csapatba szervezıdı távmunkások egymással interneten keresztül kommunikálnak, s ha szükséges, kamerák és mikrofonok segítségével többszereplıs „élı” konferenciát tartanak. Ám ez a hatalmas fejlıdés nem jöhetett volna létre azok nélkül a gondolatok és tettek nélkül, amelyek egykor a számítástechnikai ipart, a szellemi erıt egy helyre, a Szilícium-völgybe koncentráltak.
11. Ipari parkok kialakulása Magyarországon
Magyarországon az ipari parkok megjelenését a rendszerváltást követı radikális termelési struktúraváltozás és foglalkozási válság kényszerítette ki. 1986-96 között az ország termelı-, pénzügyi és kereskedelmi ágazataiban mélyreható változások történtek. Az elsı hat évet az ipari termelés mélyülı válsága, a pénzintézeti átalakulások, a tulajdonosváltás felgyorsulása, a termékszerkezet és az elosztási-kereskedelmi rendszer teljes átrendezıdése jellemezte. 1992-96 között a privatizáció, a külföldi tıke intenzív szerepvállalásnak köszönhetıen kezdıdött a válságból kivezetı szerkezetváltozás, az ipari termelés több területen piacképessé vált. A régi állami vállalatok megszőnése miatt felszabadult szakképzett, olcsó munkaerı egy része az újonnan alakult „zöld mezıs” ipari parkokban kapott munkát. A magyar ipari parkok egy évtizedes történetét az elsı idıkben a spontán szervezıdés jellemezte. Az elsı iparipark-szerő csoportosulások helyi kezdeményezésre, a betelepülni
kívánó
multinacionális
vállalkozások
és
a
helyi
önkormányzatok
érdekegyeztetésének eredményeként jöttek létre. A kormányzat csak a 90-es évek közepén kapcsolódott be az ipari parkok fejlesztésébe. A magyar gazdaság irányítói felismerték, hogy az
ipari
park
egyszerre
kitőnı
eszköze
a
befektetések
ösztönzésének,
a
munkahelyteremtésnek, a technológiai szint emelésének, valamint a területi egyenlıtlenségek mérséklésének.
28
Ipari Parkok Magyarországon: 5
2. ábra
Az ipari parkok fejlesztését a gazdasági tárca 1997-tıl kétlépcsıs pályázati rendszer mőködtetésével segíti. Az elsı lépcsı az „ipari park” cím pályázat, ami valójában egy minısítési eljárást jelent. A második lépcsıben a cím birtokosai a gazdasági tárcához és 2001ig a földmővelésügyi tárcához is pályázhattak infrastruktúra-fejlesztési beruházásaikat segítı támogatásokra, illetve állami társfinanszírozásra. Az ipari parkok infrastruktúrájának megteremtéséhez biztosított állami támogatások komoly beruházásösztönzı hatást gyakorolt a vállalkozókra. A GM és az FVM elıirányzataiból nyújtott támogatásokhoz 2001-ig négyszeres nagyságú privát tıke társult és ehhez hasonló volt az önkormányzatok, valamint a területfejlesztési tanács által nyújtott 5
Forrás: http://www.ipe.hu/ Letöltés: 2009.11.09
29
támogatások tıkemobilizáló hatása is.
12. Mőködı ipari parkok térségünkben
12.1 Nyíregyháza
A 125 hektáros Nyíregyházi Login Park 1997-ben alakult. Tulajdonosa teljes egészében Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata. Az ukrán-román-szlovák hármas határ közelében fekvı ipari park 60 százaléka már beépült, további látványos fejlıdésre számíthat, mivel az M3-as autópálya elérte a települést. A park a jövıben elsısorban magas hozzáadott értékő termékeket gyártó, illetve logisztikai jellegő cégek letelepedését tervezi. A szingapúri székhelyő Flextronics International Ltd. eddig több mint 75 millió dollárt fektetett be a parkba, 2000-ben egy összeszerelı üzemet, majd egy plasztikgyártó üzemet indított a szabolcsi megyeszékhelyen. A Flextronics az elsı olyan jelentıs gyártó vállalat, amely az általa létesített ipari parkokba költöztette tevékenységét. Ez az ipari park modellre épülı stratégia a mai napig példamutató a többi elektronikai gyártó cég számára. A Flextronics Kelet- Magyarországi Ipari Parkjának centruma a Nyíregyházán mőködı egység. A Flextronics globális ipari parki politikájának lényege a vertikális integráció - elmélet gyártásban történı alkalmazása. Vagyis a vállalat betelepítette beszállítói hálózatát az általa mőködtetett ipari parkokba. Ezáltal gyártásának logisztikai korlátait csökkentette, és a nyersanyagokból, alkatrészekbıl illetve részegységekbıl egy helyen gyártja a késztermékeket. Ipari parki partnereinek száma folyamatosan növekszik, ezáltal a foglalkoztatottak száma is ugrásszerően emelkedett, forgalmuk megtízszerezıdött, bevétele meghaladja a 65 millió § -t. Ennek elınye többek között a gyártási szaktudás földrajzi koncentrálása, a partnerek közötti könnyebb és hatékonyabb kommunikáció, rövidebb átfutási idı, ami így természetesen jobb minıséget, kisebb tıkeráfordítást, kisebb szállítási költségeket, végeredményben a partnerek versenyképességét javító költségcsökkentést és fokozott rugalmasságot eredményez. Ipari parki partnereik stratégiai beszállítóként a Flextronics számos szolgáltatását igénybe vehetik.
30
A hatóságokkal kialakított kapcsolatok (munkaügy-, adó-, vám, jogi engedélyezési kérdésekben) ingyenesen hozzáférhetık számukra is, más szolgáltatások, mint például a tejes infrastruktúra, biztonsági szolgálat, létesítmény fenntartás, dolgozók szállítása, egészségügyi ellátás IT hálózat és szerviz pedig rendkívül kedvezı anyagi feltételekkel vehetık igénybe. A Flextronics jelenleg elsısorban a fejlesztési tevékenységre, valamint a logisztikai és disztribúciós szolgáltatásokra, azaz a magas hozzáadott értéket tartalmazó tevékenységekre koncentrál Magyarországon. Az elkövetkezı években a cég tovább kívánja növelni tervezési kapacitásait, logisztikai és disztribúciós szolgáltatásait, valamint szerviz tevékenységét. Négy év alatt 13 cég települt le parkban, a kisebb vállalkozások többnyire élelmiszeripari, gumiipari, logisztikai, könnyőipari, vasas cégek. 2004 novemberében kezdıdött meg a termelés az Electrolux 65 millió eurós beruházással felépülı gyártócsarnokában, ahol 600 nyíregyházi és környékbeli számára nyílt munkalehetıség.
12.2 Mátészalka
Mátészalkán a 78 hektáros ipari park a hetvenes évek elején kialakított városi ipar negyedhez csatlakozik. Az ipari parkban megteremtették a teljes infrastruktúrát, a park saját iparvágánnyal is rendelkezik. A parkban már több nagyvállalat is eszközölt beruházásokat. A Carl Zeiss Hungária Optikai
Kft.
(szemüveglencse,
finommechanika)
több
mint
1000
fıt,
a
MOM
Vízméréstechnikai Kft. (vízmennyiségmérı-, hımennyiségmérı – gyártás) közel 300 fıt foglalkoztat, de itt termel a Flabeg Kft. (autó visszapillantótükör gyártás), valamint a Hoya Rt. (szemüveglencse gyártás) is. A bútoripari cégek közül a Sandra Form Euromobili Kft. illetve a Sandra Kárpitos Bt. tevékenykedik az ipari parkban. Elsısorban az optika, finommechanika, valamint a fa- és bútoripar területérıl várnak további vállalkozások letelepedésére.
Erısségek: -
jó területi adottságok (három határ közelsége),
-
vasúti csomópont és konténer pályaudvar,
-
kiépített, nagy kapacitású infrastruktúra,
-
kedvezı árak, egyéni szolgáltatások,
-
szabad ipari munkaerı kapacitás,
-
az M3-as autópálya közelsége, 31
-
rendezett tulajdonviszonyok, gyors ügyintézés.
Mátészalka
Magyarország
északkeleti
részén
Szabolcs-Szatmár-Bereg
megyében
található. Lakossága 19700 fı, területe 960 hektár. Az 1969-ben várossá nyilvánított Mátészalkát Szatmár fıvárosaként emlegetik, a hozzávetıleg 80 000 lakosú térség gazdasági és kultúrális központja. Erre alkalmassá teszi közlekedési csomópont státusa, mivel területén 5 vasúti vonal, két fı közlekedési és több mellékútvonal találkozik. A nyíregyházi repülıtér 40 km-re található. Több mint 1200 vállalkozó, 200 kereskedelmi egység, 7 étterem, 3 szálloda, 400 személyes színház áll a vendégek illetve a lakosság szolgálatában. A közelmúltban korszerősített kórházban több mint 80 orvos dolgozik. Mátészalka a szatmári tájegység idegenforgalmi kapuja. A várostól 30 kilóméterre van Románia, és mindössze 50 kilométer a magyar-ukrán országhatárig. A Mátészalkai Ipari Park azokat a stratégiai fontosságú beruházókat célozza meg, akik fontolgatják, vagy már el is határozták, hogy Magyarország keleti részén kívánnak ipari gyártást vagy szolgáltatást megvalósítani. A figyelem azokra a hazai és külföldi befektetıkre irányul, akik világszínvonalon képesek tevékenykedni és jótékony hatásuk van a gazdaságra, a társadalomra és a már mőködı cégekre is a térségben. A Mátészalkai Ipari Park területén különféle mérető, igény szerint alakítható vagy összevonható ingatlanok állnak rendelkezésre. Az iparipark-program nemcsak a gazdaság, hanem a területfejlesztés eszköze is. Az Európai Unió tagjaként a program egyes elemeit különbözı alapok támogatják, ezért a különbözı forrásokból származó EU-támogatások tényleges eléréséhez a GKM és más tárcák – elsısorban a területfejlesztés programjainak – jobban kell illeszkedniük egymáshoz. A magyar iparipark-program gazdasági eredményei – elsısorban az egy fıre jutó magas termelési érték és exportarány – azt mutatják, hogy a multinacionális cégek jelentıs termelıkapacitásokat
telepítettek
be az
ipari
parkokba.
Megfelelıen
összehangolt
programokkal az ipari park kiváló lehetıségeket kínál a beszállítóvá vált vagy váló, fejlıdni képes vállalkozások számára. A beszállítói státus ugyan kemény versenyhelyzetet teremt ár- és technológia színvonal, továbbá logisztikai és informatikai területen, de a versenyképességet növelhetné a jól menedzselt ipari park nyújtotta gazdasági mikroklíma.
32
13. A gazdasági világválság következményei
13.1 Általános jellemzık
Magyarország nem tudja függetleníteni magát a világpiac változásaitól, folyamataitól ezért az ipari parkokban mőködı vállalatok nagy része a lakossággal együtt kedvezıtlen helyzetbe került. Alapvetıen három kockázati tényezıvel lehet számolni az amerikai ingatlan- és hitelpiaci válság kapcsán Magyarországon. Az egyik a befektetıket, a másik a bankokat, a harmadik pedig a hitelfelvevıket érintheti. A gazdasági válság okozta tızsdei, pénzpiaci felfordulást látva nem lenne meglepı, ha sokaknak - akiknek egyébként még lenne befektetni való néhány milliójuk, és azt nem otthon tartanák - nem lenne bizalmuk a bankokkal, illetve a tıkepiacokkal szemben és más, biztosabbnak ítélt formában tárolnák, illetve fialtatnák pénzüket. E befektetési lehetıségek jellemzıen fizikailag is birtokba vehetı értékekhez kapcsolódnak, amelyek közül némelyik egyedi, mint például a mőtárgyak, ékszerek, némelyikbıl pedig több is elérhetı, mint a bor vagy a telek. Az effajta befektetésekre - mint a pénzügyiekre is - a mostani helyzetben fokozottan érvényes, hogy óvatosan kell mozogni a piacokon, megfontolt döntéseket kell hozni, lehetıleg szakértık bevonásával. A nem tıkepiaci befektetések közül jónéhány valóban kevésbé tőnik kockázatosnak, ám ezeken a piacokon is mellé lehet fogni. Fontos megjegyezni azt is, hogy alapvetıen ezek a piacok is úgy mőködnek, mint bármilyen más piac, azaz a múltbeli hozamok iránymutatást igen, de garanciát nem nyújtanak a jövıre vonatkozóan. Kézenfekvınek látszana az ingatlanbefektetés, ekkora összeggel azonban csak a termıföldek, illetve a telkek piacán lehet fellépni reálisan, lakóingatlant - bár lehet vásárolni ennyiért - befektetési céllal nem érdemes keresni. Amennyiben telket vennénk, mindenképp hosszú idıben kell gondolkodni. Mostanában egyre kevesebben szeretnének vidéki életformára berendezkedni, falun emiatt nem érdemes nézelıdni. A városszéli telkekkel más a helyzet. Mivel az ingatlanárak csökkennek, olcsóbban lehet hozzájutni ezekhez is, mint néhány éve, de ebben az esetben elképzelhetı, hogy hosszú éveket kell várni addig, amíg felértékelıdik a tulajdon értéke. A szakértı szerint ekkora összeget szántóföldbe fektetni nem feltétlenül jó megoldás, ebbıl ugyanis jellemzıen nem lehet elég nagy földterületet megszerezni. Van egy olyan 33
hüvelykujj-szabály,
miszerint
"legalább annyi
hektár
szántót érdemes
venni,
ahány
négyzetméteres lakást is érdemesnek tartanánk megvásárolni" - a lakásigények természetesen különbözıek, de az biztos, hogy senki sem venne pár négyzetméteres lakóingatlant (ha egyáltalán lenne ilyen), azaz a kis szántókat érdemes lehet elkerülni. 6 A hazai lakáspiacon nincs érzékelhetı áresés, ugyanakkor a bankok már csomagokba rendezik a nem fizetı adósoktól visszavett lakásokat. Nem kizárt, hogy az ilyen ingatlanok a piacra dobásuk után lefelé nyomják majd az árakat. Nehezebb a hitelfelvétel és drágább annak kamata Magyarországon a globális pénzügyi válság miatt. Bár az elemzık többsége azt mondja: a hazai bankok nincsenek veszélyben, a nemzetközi folyamatok tovább lassíthatják a magyar gazdaság növekedését. Válság ide vagy oda, kellı távolságból szemlélve úgy tőnik, mintha a magyar lakáspiacot érintetlenül hagyta volna a válság. Az eladók nem engednek az árból, és vevı is akad: a más befektetésbıl "kimentett pénzt" lakásba fektetik, akik úgy vélik, hogy az ingatlan hosszabb távon mégis biztonságos és hasznot hozó invesztíció befektetés. Tapasztalatok szerint megnıtt a készpénzes vásárlások aránya az ingatlanpiacon, ami azt jelzi, hogy a megtakarítások menedéke az ingatlan, ezen belül is a lakás lett. Jelzi viszont azt is, hogy nem lehet hitelhez jutni. Az a bank, amely még folyósít devizahitelt, magas felárral teszi, bár ez a kölcsön még mindig olcsóbb a forintban kínáltnál. Az ideális az lenne, ha az önkormányzatok tudnák megvásárolni a fizetni nem tudó lakáshitelesek otthonait, mert akkor a család bérlıként maradhatna. Ebben a helyzetben viszont az önkormányzatok sem dúskálnak a pénzben, így kicsi az esély arra, hogy a bérlakásaik számát növelni tudnák. Az új helyzet hozadéka legfeljebb az lehet, hogy többen gondolják majd úgy: bérlakásban is lehet élni. Az autóipar is nehéz helyzetbe a válság kirobbanását követıen. Az ágazat szereplıi szerint több éve, évtizede nem voltak ilyen gyenge eladási adatok. A válság miatt az eladások a nyolcvanas években látott szintre süllyedtek vissza. A világon mindenhol csökken az autók értékesítése. Ebben az iparágban is több cég kényszerült alkalmazottainak elbocsátására vagy éppenséggel termelése visszafogására illetve ideiglenes leállítására.
6
Forrás: http://www.origo.hu/uzletinegyed/valsag/20090318-befektetesek-a-penzpiacokon-kivul.html Letöltés: 2009.11.08
34
13.2 A válság hatása a gazdaságra
A Lehman Brothers egy évvel ezelıtti csıdje nyomán bekövetkezett legfontosabb változás a gazdaságpolitikai gondolkodásban annak a feltevésnek a tarthatatlanná válása, miszerint a pénzpiacok szabályozása nagyobb társadalmi költségekkel járhat, mint amekkorák a piaci mőködési zavarokból fakadhatnak. A Lehman és a többi bajba került bank és egyéb pénzügyi szolgáltató története a kockázatok hibás felmérése mellett arról is szól, hogy a racionális piaci mőködés és a részvénytulajdonosokkal szembeni felelısségvállalás nem akadályozta meg e világszerte csodált, mérhetetlen pénzügyi vagyon felett rendelkezı társaságok vezetıit a felelıtlen döntések meghozatalában. Ennek egyik oka az volt, hogy a cégek saját méretük és piaci súlyuk alapján joggal számíthattak az állam valamiféle garanciavállalására. Túl nagyok voltak ahhoz, hogy összeomolhassanak, mert az ennek nyomán keletkezı rengések az egész rendszert destabilizálták volna – gondolták. A privát hasznok és a társadalmasított költségek gyakorlatának azonban valahol gátat kellett szabni: ez volt a Lehman-csıd pillanata. Hogy a pillanat kiválasztása mennyire volt tudatos az amerikai kormány és a Federal Reserve vezetıinek részérıl, azt erıs kétségek övezik. Az viszont bizonyos, hogy a rá következı események megváltoztatták a kapitalizmus mőködésérıl alkotott elképzeléseinket, aláásva a piacok önszabályozó képességébe és a piac autonóm innovációjának elınyeibe vetett hitet. E következmények kelet-európai szempontból, ha lehet, még rémisztıbbek voltak. A feltörekvı piaci valuták leértékelıdése, a külföldi adósság hazai valutában kifejezett értékének megugrása, a folyó fizetési mérleg hiányát finanszírozó külföldi források elapadása és a tıke menekülése megkérdıjelezte a gazdaság egészének mőködıképességét. A helyzet különösen azokban az országokban vált rendkívül élessé, amelyekben az állam, illetve a magángazdasági szereplık (a lakosság és a vállalatok) jelentıs devizahitelállománnyal rendelkeztek. Magyarország pedig éppen ilyen volt, ezért vált létfontosságúvá az IMF és az EU által biztosított finanszírozási csomag gyors tetı alá hozása, amit a kormány és a jegybank sikerrel abszolvált. Az vállalati és a lakossági hitelezés ott is nagymértékben visszaesett, ahol nem voltak jellemzıek a devizahitelek (mint például Csehországban), a növekedési kilátások pedig a régió egészében drámaian romlottak. Ahol lehetett, ott – a nyugat-európai és amerikai 35
gyakorlathoz hasonlóan – fiskális és monetáris politikai expanzióval válaszoltak a hatóságok, Magyarországon azonban a magas állami eladósodottság és a kamatcsökkentést lehetetlenné tevı törékeny pénzpiaci helyzet miatt erre nem volt mód. A válság nem hagyta érintetlenül sem a gazdaság, sem a társadalom, sem a politika intézményrendszerét és jellemzı magatartásmódjait. A magánfogyasztás és a beruházások zsugorodása mély recesszióba taszította a gazdaságot, a növekvı munkanélküliség pedig széles társadalmi rétegek biztonságérzetét ásta alá. Aligha véletlen, hogy a válság által legveszélyeztetettebb régiókban nıtt meg a leginkább a szélsıjobboldal támogatottsága. Mi következhet ezután? Hogy a költségvetési ösztönzık által főtött, a nyugati világ fogyasztásnövekedésére
támaszkodni
nem
tudó
világgazdasági
kilábalás
milyen
eredményeket hoz a közeljövıben, azt egyelıre nehéz megmondani. A legfrissebb konjunktúramutatók és bizalmi indexek a hurráoptimizmus gyengülésérıl szólnak, de az ideihez hasonló mélységő recesszió megismétlıdésére kedvezıtlen esetben sem kell jövıre számítani. Itthon a várhatóan több mint 6 százalékos idei gazdasági visszaesést jövıre összességében stagnálásközeli teljesítmény követheti, de a növekedési dinamika az éven belül jelentısen erısödhet. A magánfogyasztás azonban várhatóan továbbra is csökkenni fog, a munkanélküliség pedig várhatóan tovább emelkedik. A radikális rendszerkritikus szerepben fellépı szélsıjobb számára tehát a sikeres stabilizációs erıfeszítések dacára is kedvezıek maradnak a politikai feltételek. Az alkotmányos demokrácia híveit ez politikai preferenciáiktól függetlenül joggal töltheti el aggodalommal. Nem tudni, hogy a válság végül milyen gazdasági, társadalmi és politikai következményekkel jár majd, de azt igen, hogy nyomában radikálisan átalakultak a piac és az állam közötti viszonyról vallott nézeteink. Kiderült, hogy a globalizált pénz- és árupiacok korszaka a kilencvenes évek várakozásaival szemben nem gyengébb, hanem erıteljesebb állami szabályozást igényel. A világ megtanulta, hogy a rendszerszintő kockázatok felmérését és kezelését nem lehet a piaci szereplıkre bízni, miközben saját döntéseik következményeit nekik maguknak kell viselniük. Ez a globalizált pénzpiacok korszakának igazi szabályozási kihívása: olyan intézményi infrastruktúra kialakítása, amely egyidejőleg biztosítja a rendszer egészének mőködıképességét és teszi lehetıvé bármely piaci szereplı bukását.
36
13.3 Befektetés a válság idején
Az idén még csökken a kockázati tıkebefektetés Magyarországon és a régióban, de jövıre már növekedhet - mondta Hradszki László a Magyar Kockázati- és Tıke Egyesület igazgatósági tagja. Az egyesület statisztikai adatai szerint a kelet-közép-európai régióban Magyarország 2007-ben a harmadik, míg 2008-ban a második volt a magántıke befektetés rangsorában, míg a bruttó hazai termékhez (GDP) mért befektetés alapján Európában a hatodik helyen állt a múlt évben, megelızve az uniós átlagot. A régióban a legtöbb magántıkét Lengyelországba fektették be, 2007-ben 683 millió, míg 2008-ban 627 millió eurót. Bulgária volt a második 2007-ban 555 millió, míg Magyarország a harmadik 491 millió euróval. A múlt évben Magyarország lett a második 476 millió, míg Csehország a harmadik 441 millió euróval. Legtöbb, 616 millió euró magántıke - a múlt évben - a biotechnológiába érkezett a régióba. Második volt a kommunikációs ipar 495 millió, harmadik pedig a pénzügyi szolgáltatások 308 millió euróval. A kockázati tıke társaságok az intézményi befektetık alapjaiban lévı pénzt kötik össze az innovációval, amikor a nagy növekedési potenciállal rendelkezı cégekbe fektetnek. A kockázati tıkések tıkét, infrastruktúrát, K + F és üzleti hálózatot, valamint szolgáltatást adnak a kiválasztott cégeknek. Példaként ismertette, hogy cége a Futureal csoporton keresztül 3 milliárd forintból 6 ezer négyzetméteres inkubátorházat épít a Corvin sétányon, és ugyanott 7 milliárd forintból egészségügyi szolgáltatásokat nyújtó orvosi központot hoz létre.
14. Gazdasági növekedés lehetısége
14.1 Külföldön
A gazdasági növekedés újraindulására utaló jeleket látva a világ nagy bankjai már lazítanának béklyóikon, ha a mentıakciókba dollárszázmilliárdokat pumpáló államok hagynák. A krízis leckéje mégsem a központi beavatkozás tartósítása, hanem egy átgondoltabb szabadpiaci kapitalizmus felépítése. Nagy aggodalomra ad okot az amerikai pénzügyi szektor szereplıinek piaci viselkedése. Miközben a hitelezés még mindig akadozik, újra nı a többször átforgatott, 37
egzotikus származékos papírok népszerősége, ami egyszer már bajt okozott. A különbség csak az, hogy ezúttal a bankok távol tartják magukat az ingatlanhitelektıl, ehelyett például a roncsautó-prémium augusztusi lázában nyújtott gépkocsi-vásárlási kölcsönöket csomagolják újra. A haszonvadászat morbid üzletet is szült. Terjedni kezdett az az ötlet, hogy készpénzért kivásárolt életbiztosításokat kötnek csokorba, és azok fedezetével értékpapírokat bocsátanak ki, amelyek tulajdonosai annál nagyobb hozamhoz jutnak, minél elıbb halnak meg a biztosítottak. Európában Párizs és Bonn is korlátozná a pénzügyi szektorban kifizetett jutalmakat, de a szigorítás ellen már a német bankok is tiltakoznak. Az USA-ban tíz pénzintézet máris visszafizette a mentıcsomagból kapott állami pénzt, hogy akadálytalanul premizálhassa vezetıit és ügyes értékpapír-piaci kereskedıit, akikért a tızsdék magára találásával megindult a verseny. A Wall Street öt legnagyobb cége – a Bank of America, a Citigroup, a Goldman Sachs, a JPMorgan Chase és a Morgan Stanley – például az év elsı felében már 23,3 milliárd dollárnyi profitot ért el, alkalmazottai javadalmazására pedig 61 milliárdot tett félre, ami alig marad el az egy évvel korábbitól. Ráadásul az egy fıre jutó jövedelem jóval magasabb lehet, mert a szektorban tízezreket tettek utcára a válság kitörése óta. A bankok azzal érvelnek – nemcsak New Yorkban, hanem Londonban, Frankfurtban és más pénzügyi központokban is –, hogy ha náluk túl sok a szabály, akkor hátrányba kerülhetnek versenytársaikkal szemben. A pénzügyi reform halogatása eredménytelenné teheti a húsz fejlett és fejlıdı ország jövı csütörtökön az amerikai Pittsburghbe tervezett újabb csúcstalálkozóját is, ahol a válságkezelés eddigi lépéseinek értékelése mellett éppen az új szabályozórendszer lenne napirenden. A bankok visszatérése régi szokásaikhoz azért is kockázatos, mert hiába a nemzetközi szervezetek új kelető optimizmusa a világgazdasági növekedés újraindulásával kapcsolatban – az IMF például úgy véli, a recesszió akár már az utolsó negyedévben lecsenghet –, a kilábalás attól függ, hogy a kormányok kitartanak-e élénkítı csomagjaik mellett, amelyek óriási terheket raknak a költségvetésre, illetve az államadósság törlesztésén keresztül a jövendı generációk vállára. Még a közgazdászok is javában vitatkoznak azon, milyen betőt formálhat a mostani hektikus gazdasági ciklus. Az U gyors zuhanás, majd stagnálás után hasonlóan gyors növekedést hozna; a V szerint a világgazdaság csak megmerítkezik a recesszióban, s már szárnyal is ki belıle, míg a W a konjunktúra újraindulása után újabb visszaeséssel számol, azaz a mostani derősebb napokat a makrogazdaságban és a tızsdéken is csak átmenetinek tekinti.
38
Az amerikai bankok ismét fokozódó kockázatvállalási kedvét azért is bírálják, mert újra feltőnı nyereségüket – többen pedig puszta túlélésüket – fıleg annak köszönhetik, hogy az állam a segítségükre sietett. Bár Obama azt mondta, a tavaly ıszihez hasonló mentıakció nem ismétlıdhet meg, ha a pénzpiaci vagy a reálgazdasági környezet újra rosszra fordul, ebben többen kételkednek. A Lehman-krach kiváltotta pánik ugyanis a dominóhatás kataklizmájának veszélyét mutatta meg, Joseph Stiglitz Nobel-díjas közgazdász pedig úgy véli, a bankmentésnek nemkívánatos mellékhatása is van. A válság során nemcsak az USAban, hanem több más országban is még hatalmasabbá váltak a pénzintézetek, így még nagyobbra nıtt a rendszerkockázat, ami esetleges összeomlásukat kísérné. Az utóbbi egy év kiélezte a gazdaságpolitikai vitát is arról, vajon valóban hasznos-e az államnak csak éjjeliıri szerepet osztó szabadpiaci kapitalizmus és az ezzel járó határtalan globalizáció. A polémiát színesíti, hogy az 1929–1933-as nagy gazdasági világválság megismétlıdését a jelek szerint éppen az akkor elkövetett óriási hibából tanulva, masszív állami beavatkozással lehetett elkerülni. Különösen pikáns a helyzet a szabadpiaci mintaországban, az USA-ban, ahol a legnagyobb biztosítót és autógyárat, valamint több meghatározó bankot lényegében államosítottak, még ha a Fed vagy a pénzügyminisztérium távol is tartja magát a közvetlen irányítástól – igaz, a vezetıi fizetések meghatározásába bele akar szólni. A többségi vélemény szerint a mostani krízisre – akárcsak az 1929–1933-as világválságra – a választ inkább a kapitalizmus közeljövıben kialakuló reformja adhatja meg. A mértékadó londoni Financial Times gazdasági napilap már vitát is kezdeményezett a témáról, ahol a különbözı utakat pártolók által vázolt alternatívák között felmerült például a globalizáció elınyös hatásait erıs kormányzati szereppel vegyítı skandináv, a rendezett társadalmi viszonyokat a tekintélyuralmi vonásokat sem tagadó „jó kormányzással” és a szabadpiaci elvvel elegyítı ázsiai vagy éppen az elszámoltatható német kapitalizmus verziója.
14.2 Magyarországon
Vége a recessziónak, a világgazdaság ismét növekszik – állapította meg éves közgyőlésére idızített kiadványában a Nemzetközi Valutaalap, mind az idei, mind a jövı évi prognózisán javítva egy árnyalatnyit. E szerint a világgazdaság az idén 1,1 százalékkal esik vissza, jövıre viszont már 3,1 százalékos növekedést produkál. A korábban vártnál szerényebb visszaeséssel néz szembe a magyar export fı felvevıpiacának számító 39
Németország is, amely 2010-ben növekedésbe lendül át – véli az IMF –, csakúgy, mint a kelet- és közép-európai régió legtöbb állama. Leszámítva Magyarországot, amelynek gazdasága még 2010-ben is zsugorodik – legalábbis az IMF és a magyar kormány szakértıi szerint, akik tárgyalásaik során efféle pálya felvázolásában állapodtak meg. Igaz, a gazdaságkutatók többsége már nem osztja ezt a magyar pesszimizmust. Bármelyik prognózist nézzük is, abban egyetértés mutatkozik, hogy jövıre csillapodik az infláció, ismét bıvülni fog a külkereskedelem, növekednek a beruházások, a bérek pedig számottevıen többet érnek, mint az idén. A kormányzat számításai szerint a reálkeresetek átlagosan több mint 3 százalékkal nınek, amiben a mérséklıdı infláción kívül az adóváltoztatások is szerepet játszanak. Utóbbiak következtében a bruttó bérek viszonylag szerény, 2,4 százalékos emelkedését feltételezve is 7,3 százalékkal javulnak a nettó keresetek. Ám mielıtt még bárki választási kormányzati fogásra gyanakodna, e nyereséget más tételek – például a hiteltörlesztések, a vagyonadó vagy éppen a bizonytalanságok miatti megtakarítások – vastagon ellensúlyozzák, így a lakossági fogyasztás a legtöbb elemzés szerint még 2010-ben is csökkenni fog. Nem sikerül megállítani a munkanélküliség növekedését sem. A Központi Statisztikai Hivatal felülbírálta saját korábbi számítását: e szerint 2008ban az államháztartás hiánya 1002 milliárd forint volt, a hazai össztermék 3,8 százaléka, szemben az áprilisban közölt 895 milliárddal és 3,4 százalékkal. A különbség – amely néhány EU-támogatású beruházás átértékelésébıl adódik – azért kínos, mert a tavalyi 3,4 százalékos deficit a kormányzat egyik sikermutatója volt. A hiánymutatók efféle, a válság brutalitásához viszonyítva csekélyke eltérésének csak azokban az országokban van megkülönböztetett jelentısége, amelyek a nemzetközi szervezetektıl kapott kölcsönök fejében ígéretet tettek a deficit és az államadósság lefaragására. A 2010-es költségvetés tervezetében a magyar kormány 3,8 százalékos GDParányos hiánnyal kalkulál, hajszálnyival kevesebbel, mint az idén. A törvényjavaslattal szemben már mind a két erre hivatott intézmény, az Állami Számvevıszék és a Költségvetési Tanács is megfogalmazta aggályait, illetve a tervezett adóbevételek egész soráról állapította meg, hogy „az elıirányzat tervezetének megalapozottságát nem tudta megítélni”. A Költségvetési Tanács a törvényjavaslatban felvázolt makrogazdasági pálya és a költségvetési folyamatok között fedezett fel ellentmondásokat, az egyenleget veszélyeztetı tételek közül pedig kiemelte az állami vállalatok veszteségét és az önkormányzati szektor
40
eladósodását. Az egyensúly felett ırködni hivatott új intézmény szintén kifogásolta azoknak az adatoknak és annak a módszertannak a hiányát, amelyekre a törvényjavaslat épül. GDP növekedési üteme:7
GDP növekedés üteme 5 4 3
USA EU 27 HUN
2 1 0 -1
2005
2006
2007
2008
2009
2010
3. ábra 15. Munkanélküliség a válság idején
A munkanélküliség napjainkban fontos társadalmi és szociális probléma. Sajnos nagyon sok embert érint valamilyen formában – vagy İ maga munkanélküli vagy valamely más családtagja. A kialakult helyzetben azonban azok sem érezhetik magukat biztonságban akik jelenleg dolgoznak. Még nem érte el mélypontját a munkanélküliség: 2009 végére 11, a jövı év elsı hónapjaiban pedig akár 11,5 százalékra is emelkedhet az állástalanok aránya - vélekedtek a frissen közölt munkanélküliségi adatokról az MTI által megkérdezett elemzık. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint idén július-szeptemberben 10,3 százalékra emelkedett a munkanélküliségi ráta, ezzel 13 éves csúcsot döntve: utoljára 1996 elsı negyedévében mértek 10 százalék feletti értéket, akkor 10,6 százalék volt az állástalanok 7
Forrás: Dr. Kolber István: (2008) Innovatív Magyarország, „A régiók újraiparosítása" konferencia
41
aránya. 2009 szeptemberében 419 ezren hiába kerestek munkát. Ez a szám 102 ezerrel több az egy évvel korábbinál, de egy hónap alatt is 12 ezer fıs emelkedést jelent. A
munkanélküliség
növekedését
némileg
tompították
a
szaporodó
közmunkaprogramok, valamint a nyári idénymunkák – szakértık szerint a ráta amúgy már átlépte volna a 10 százalékos lélektani határt. Munkanélküliek számának alakulása Magyarországon:8
Adatok ezer/fı 4. ábra Drámai mértékben romlott a 15–24 évesek foglalkoztatottsága, e korosztály munkanélküliségi rátája 26,5 százalékra ugrott. A legjobb munkavállalási korúnak számító 25–54 évesek 9 százaléka volt állás nélkül nyáron, ami 2,2 százalékpontos romlás egy év alatt. Ez a tendencia az elemzık szerint a jövıben tovább erısödhet, mivel a magyar piacra termelı kis- és közepes vállalkozásoknál még nem tetızött a csıdhullám, így további elbocsátások várhatók. 8
http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/gyor/fog/fog20702.pdf; http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/gyor/fog/fog20802.pdf; http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/gyor/fog/fog20902.pdf; http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/gyor/fog/fog20909.pdf weboldalak alapján saját szerkesztés
42
16. Összegzés
A magyar gazdaság piacgazdasággá való átalakulását követıen feltételeinek új gazdasági formációk alakultak ki. Ilyenek voltak – mint láttuk - a kilencvenes évek elején alapított ipari parkok, melyekben megjelentek a nyugati beruházók és velük együtt gyakran a legmodernebb technológia is. A magyar gazdaság fejlıdése szempontjából fontos szerepet tölt be a beruházások jelentıs részét megvalósító külföldi tıke. A külföldi érdekeltségő vállalkozások az ezredforduló óta eltelt években a beruházások 36–46% közötti részét valósították meg. 9 Az ország minden részét ma már behálózzák az olyan parkok, amelyeknek regionális gazdaságfejlesztı, munkahelyteremtı, területfejlesztı hatása van. Ezért fontos, hogy ezzel az igen értékes gazdaság-fejlesztési energiával, az egységek összefogásával, az egyedi jó tapasztalatok terjesztésével sokszorozzuk meg az ipari park program erejét. Az ipari parkok a létrehozásukat elısegítı fejlesztési programról szóló döntést követıen gyors fejlıdésnek indultak, amely mennyiségi fejlıdést jelentett, kihasználva a kedvezı gazdasági fellendülést és Magyarország kedvezı befektetési megítélését a külföldi és hazai befektetık számára. A folyamatok jellegébıl adódóan a kis – és közép vállalkozások ipari parkba való betelepítésének felgyorsítása igen fontos eleme lesz az ipari parkok jövıbeni fejlesztésifejlıdési stratégiájának. Ez az ország lakosságának és a gazdaság számára igen fontos cél elérése úgy lehetséges, ha a szolgáltatások színvonalát, kínálatát jelentısen bıvítjük, ezen belül kiemelten a logisztikai, az informatikai szolgáltatások biztosíthatják a parkokba betelepült cégek fejlıdését, valamint befektetıi vonzerejük növelését. A körülmények figyelembe vételével elmondhatjuk, hogy az ipari parkok nemzetgazdasági szerepe igen jelentıs, bár egyes régiókban, a régió fejlettségétıl függıen eltérı lehet. Az ipari parkok jövıjét az határozza meg, hogy mennyiben lesznek képesek segíteni a gazdaság szereplıit immár EU tagként. A magyarországi ipari parkok támogatásával kapcsolatos döntések meghozatalánál nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy ezek az elmúlt években már bizonyították hasznosságukat a munkahelyteremtés, a térségfejlesztés, a tıkevonzás, az infrastruktúrafejlesztés és a versenyképesség növelése terén. Az ipari parki konstrukciók a 9
Forrás: Statisztikai tükör III. évfolyam, 45. szám 2009. március 27
43
jövıben
is
jól
betölthetik
ezeket
a
funkcióikat,
nagymértékben
hozzásegíthetik
Magyarországot és a föld más országát a gazdasági fellendüléshez. Általános jelenség, hogy a legtöbb iparágban 10 – 30 százalékkal, esetenként még nagyobb mértékben szőkülnek a piacok, és ez a kisebb cégeket még érzékenyebben érint, hiszen a legtöbbjük túlkínálatos környezetben mőködik, nı az ármeghatározáskor az alku lehetısége. Ebben a kiélezıdı versenyben csak azok a vállalkozások lehetnek sikeresek, amelyek teljesíteni tudják a megrendelıi igényeket. A cégtulajdonosnak több üzleti tudást kellene bevonni, legfıképp pénzügyi és cash-flow tervezés illetve értékesítési és marketing területen. A vállalatok ördögi körbe kerültek: a piacok beszőkülése miatt kénytelenek költséget csökkenteni, így elbocsátásokra kényszerülnek, ezzel jelenıs mértékben növelik a keresıképtelenek számát, akik nem képesek fogyasztani, vagyis tovább csökken a kereslet. Ez azt is jelenti, hogy a vállalkozások, fıleg a kis – és középvállalkozások maguk alatt vágják a fát, miközben logikusan és racionálisan cselekszenek. Súlyos problémát jelent a körbetartozások jelenléte, a cégek több mint fele találkozott e jelenséggel, így a finanszírozás megteremtése egyre nagyobb gondot okoz. A helyzetet súlyosbítja, hogy a bankok óvatosabbak lettek, nagyobb fedezetet és több biztosítékot kérnek, keményebb elvárásoknak kell megfelelni. Ilyen helyzetben még nagyobb szerepet kaphatnak az uniós hitelek, bár az nem biztos, hogy ez jelenti a valódi segítséget. A pályázók aránya azonban ma még igen alacsony, mivel nem bíznak a pártatlan tiszta elbírálásban.
A dolgozat alapján megállapítható, hogy az ipari park:
-
egy területileg behatárolt ingatlanon infrastruktúrával ellátott terület,
-
a térségben élık számára munkahelyet teremt,
-
hozzájárulnak a térség gazdasági fejlıdéséhez,
-
extraprofithoz juthat mőködése során,
-
infrastruktúra a térségben fejlett, általában autópályák és gyorsforgalmi utak mellé épültek,
-
területi adottságokat kihasználják,
-
hozzájárulnak az ingatlanok és területek hasznosításához,
-
hosszú távú programok által nı a kiszámíthatóság,
-
önkormányzati és állami adóbevételek növekedése, 44
-
adókedvezményeket kapnak az önkormányzattól és az államtól,
-
kedvezı szolgáltatásokat biztosítanak a betelepülı vállalatok részére,
-
partnerkapcsolatokat alakítanak ki,
-
lehetıség van pályázatok útján EU-s forráshoz jutáshoz,
-
a gazdasági világválság hatással van az ipari parkokban mőködı vállalatok életére is.
A fentiekbıl következik, hogy az ipari park:
-
hozzájárul az adott térség fejlesztéséhez,
-
foglalkoztatáspolitika: munkanélküliség mérséklése,
-
biztosítja a helyi életszínvonal emelkedését,
-
nagy a különbség az ország a nyugati és a keleti régiója között,
-
belföldi és külföldi tıkét kell bevonni a fejlesztéshez,
-
a belföldi és a nemzetközi kapcsolatok kiépítése fontos a tıkebevonás érdekében,
-
fontos, hogy a magasan képzett munkaerı ne vándoroljon el a térségbıl,
-
a gazdaság akkor erıs, ha életképes piaccal rendelkezı vállalkozások alkotják.
A következtetések alapján javasolható, hogy:
-
növelni kell az oktatás színvonalát,
-
megfelelı jövedelmet kell biztosítani a magasan képzett munkaerı részére az elvándorlás veszélye miatt,
-
az ipari park teljes területén biztosítani kell a megfelelı anyag-, energia-, és információ áramlását,
-
részt kell venni a megtelepedı vállalatok optimális üzemszervezetének kialakításához,
-
segítséget kell nyújtani az önállóvá váláshoz, a megfelelı ismeretek megszerzéséhez,
-
a
gazdasági
erısödés
érdekében
állandó
fejlesztések
a
környezetvédelem
figyelembevételével, -
területi egyenlıtlenségek csökkentését kell szem elıtt tartani,
-
biztosítani kell a kibıvült európai belsı piac megvalósításában rejlı lehetıségek maradéktalan kihasználását,
-
erısíteni kell a tagállamok versenyképességét.
45
Irodalomjegyzék:
1. Osváth Sarolta: Az ipari parkok napjainkban Magyarországon G-mentor Kft., Budapest (2004) 2. Dr. Prezenszki József: Logisztika I. BME, Budapest (2006) 3. Dr. Prezenszki József – Szegedi Zoltán: Logisztika – menedzsment Kossuth kiadó, Budapest (2008) 4. Rakusz Lajos: Ipari Parkok Egyesülete Budapest (2007) 5. Rakusz Lajos: Ipari Parkok Egyesülete Budapest (2003) 6. Buzás Norbert – Lengyel Imre: Ipari parkok fejlıdési lehetıségei JATEPress, Szeged (2002) 7. Csizmadia István: Az ipari parkok és logisztikai központok kapcsolata Logisztikai Évkönyv '98, Budapest (1998) 8. Knoll Imre: Logisztika – Gazdaság – Társadalom Kovásznai Kiadó, Budapest (2002) 9. Tánczos Lászlóné: A logisztikai központok szerepe az európai integrációban BME, Budapest (2002) 10. Lénárt Péter Róbert: Magyar Innovációs Szövetség: Az ipari parkok fejlıdési tendenciái és hatása a regionális és kistérségi fejlesztésre Budapest, (2005) 11. Buzás Norbert – Lengyel Imre: Ipari parkok fejlıdési lehetıségei SZTE GTK, JATEPress, Szeged (2002) 12. Csizmadia István: Az ipari parkok és logisztikai központok kapacsolata Logisztika évkönyv ’95, Budapest (1998) 13. Halászné Sipos Erzsébet: Logisztika. Szolgáltatások, versenyképesség, Logisztikai Fejlesztési Központ Magyar Világ Kiadó (1998) 14. 85/2004. IV.19. Kormány Rendelet 15. Innovációs Fıosztály: Tájékoztató az ipari park programról
46
16. Dr. Kolber István: (2008) Innovatív Magyarország, „A régiók újraiparosítása" konferencia elıadása 17. HVG 38 szám (2009. szeptember 16) 18. HVG 39. szám (2009. szeptember 23) 19. HVG 40. szám (2009. szeptember 30) 20. HVG 42 szám (2009. október 12) 21. HVG 44. szám 2009. október 29) 22. HVG 45 szám (2009.szeptember 1) 23. Figyelı 19. szám (2009. május 07-13) 24. Statisztikai tükör III. évfolyam, 45. szám 2009. március 27
47
Internetes források:
1. http://www.origo.hu/uzletinegyed/valsag/20090318-befektetesek-a-penzpiacokonkivul.html Letöltés: 2009.11.08 2. http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/gyor/fog/fog20702.pdf (Letöltés: 2009.11.08) 3. http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/gyor/fog/fog20802.pdf Letöltés: 2009.11.08 4. http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/gyor/fog/fog20902.pdf Letöltés: 2009.11.08 5. http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/gyor/fog/fog20909.pdf Letöltés: 2009.11.08 6. http://www.tmkik.hu/index.php?id=1851 Letöltés: 2009.11.08 7. http://images.google.hu/imgres?imgurl=http://www.covent.hu/img/ozdipark.jpg&imgre furl=http://www.covent.hu/magyar_inc.html&usg=__ymYAoUXTkwMafqhKHSDkM xgapUY=&h=330&w=500&sz=78&hl=hu&start=1&um=1&tbnid=iv7FB2rEgXalSM: &tbnh=86&tbnw=130&prev=/images%3Fq%3Dipari%2Bpark%2Bk%25C3%25A9pe k%26hl%3Dhu%26rlz%3D1R2SKPB_huHU340%26sa%3DX%26um%3D1 Letöltés: 2009.11.09 8. http://www.pointernet.pds.hu/ujsagok/transpack/2002-ev/02-majusjunius/kepek/Image40.gif Letöltés: 2009.11.09 9. http://www.nfgm.gov.hu/ Letöltés: 2009.11.09
48
Mellékletek:
1."Ipari Park" cím viselésére jogosult parkok és szervezetek régiónként:
5. ábra
Dél – Dunántúl:
Bólyi Ipari Park (Bóly) 1998, Komlói Ipari Park (Komló) 1999, Mohácsi Ipari Logisztikai Üzleti Park (Mohács) 1999, Pécsi Ipari Park (Pécs) 1997, Pécs-Kıvágószılısi Ipari Park (Kıvágószılıs) 2007, Sellyei Ipari Park (Sellye) 2001, Serena Ipari Park (Siklós) 2001, Bonyhádi Ipari Park (Bonyhád) 2006, Dombóvári Ipari Park és Logisztikai Központ (Kaposszekcsı) 1999, Dunaföldvári Ipari Park (Dunaföldvár) 1998, Paksi Ipari Park (Paks) 1997, Szekszárdi Ipari Park (Szekszárd) 1998, Barcsi Ipari Logisztikai Üzleti Park (Barcs) 1999, Csurgói Ipari, Logisztikai és Innovációs Park (Csurgó) 2000, Keleti Ipari Park (Kaposvár) 1998, Marcali Ipari Park (Marcali) 1997, Nagyatádi Ipari Park (Nagyatád) 1998, Siófoki Ipari Park (Siófok) 2001, VIDEOTON Kaposvári Ipari Park (Kaposvár) 1998
49
Közép – Dunántúl:
AIR Park (Veszprém) 2000, Főzfıi Ipari Park (Balatonfőzfı) 1998, Palota Ipari Park (Várpalota) 1998, Pápai Ipari Park (Pápa) 1997, Tapolcai Ipari Park (Tapolca) 2000, "Új Atlantisz" Ipari Park (Ajka) 1997, Várpalotai Ipari Park (Várpalota) 1999, VIDEOTON Ipari Park (Veszprém) 1998, ZALAHALÁPI IPARI PARK (Zalahaláp) 2003, Zirci Ipari Park (Zirc)2003, ALBA AIRPORT Ipari Park (Székesfehérvár-Aba) 2007, Alba Ipari Zóna (Székesfehérvár) 1997, Déli Ipari Park (Székesfehérvár) 2000, Dunaújvárosi Ipari Park (Dunaújváros) 1997, Ercsi Ipari Zóna (Ercsi) 2003, IKARUS Székesfehérvári Ipari Park (Székesfehérvár) 2001, M1 Ipari Park és Logisztikai Központ (Bicske) 1999, Móri Északnyugati Ipari Park (Mór) 2007, Sóstó Ipari Park (Székesfehérvár) 1997, VIDEOTON Ipari Park (Székesfehérvár) 1997, VISTEON Innovációs Ipari Park (Székesfehérvár) 2002, Almásfüzitıi Ipari Park (Almásfüzitı) 1998, „Ácsi cukor” Ipari Park (Ács) 2005, Bábolnai Ipari Park (Bábolna) 2006, Dorog Város Térség- és Gazdaságfejlesztı Környezetvédelmi Ipari Parkja (Dorog) 1999, Esztergomi Ipari Park (Esztergom) 1997, Komáromi Ipari Park (Komárom) 1998, Nagyigmándi Ipari Park (Nagyigmánd) 2008, Nyergesújfalui Ipari Park (Nyergesújfalu) 2000, Oroszlányi Ipari Park (Oroszlány) 1997, Tatabánya Nyugati Ipari Park (Tatabánya) 1997, Tatai Ipari és Logisztikai Park (Tata) 2002
Nyugat – Dunántúl:
Csornai Ipari és Logisztikai Park (Csorna) 2003, Gyıri Ipari Park (Gyır) 1997, Kapuvári Ipari
Park
(Kapuvár)
2000,
Mosonmagyaróvári
Ipari
Logisztikai
Üzleti
Park
(Mosonmagyaróvár) 1999, RÁBA IPARI PARK (Gyır) 2005, Sopron Aranyhegyi Ipari Park (Sopron) 1997, SOPRON DÉL – KELETI IPARI PARK (Sopron) 2005, Alpok Ipari Park (Kıszeg) 2008, Celldömölki Ipari Logisztikai Park (Celldömölk) 1999, "Claudius" Ipari és Innovációs Park (Szombathely) 1997, Körmendi Ipari Park (Körmend) 2005, Kıszegi Ipari és Innovációs Park (Kıszeg) 2006, Répcelaki Ipari Park (Répcelak) 2004, Sárvári Ipari Park (Sárvár) 1997, Szentgotthárd Ipari Park (Szentgotthárd) 1997, Fly Balaton Ipari Park (Sármellék-Zalavár) 2006, Ganz Ipari Park (Zalaegerszeg) 1999, Lenti Ipari Park (Lenti) 2002, MURA Ipari Park (Letenye) 1999, Nagykanizsai Ipari Park (Nagykanizsa) 1999, Rédicsi Ipari Park (Rédics) 1998, STARCH Innovációs és Technológiai Ipari Park (Zalaszentiván) 2007, Térségi Ipari Park (Pacsa) 2000, TÜRJE IPARI PARK (Türje) 2001, 50
Zalaegerszegi Déli Ipari Park (Zalaegerszeg) 2006, Zalaegerszegi Ipari Park (Zalaegerszeg) 1998, Zalalövıi Ipari Park (Zalalövı) 2000
Közép – Magyarország:
Csepeli Szabadkikötı Ipari Park (Bp XXI. ker.) 2008, ECO-PARK (Budapest XVIII. ker. Vecsés) 1998, Európa Center Üzleti és Logisztikai Ipari Park (Budapest IV. ker.) 2006, Észak-pesti Ipari Park (Bp. Fıváros és Bp. IV. ker.) 1998, Harbor Park Ipari Park (Budapest XXII. kerület) 2001, IKARUS BudapestiIpari Park (Budapest XVI. kerület) 2001, INFOPARK (Budapest XI. kerület) 1997, AIRPORT Ipari Park (Tököl) 1998, ÁTI-Sziget Ipari Park (Szigetszentmiklós) 2002, Batta Ipari Park (Százhalombatta) 1999, Budaörsi Ipari és Technológiai Park (BITEP) (Budaörs) 1999, CBA Logisztikai Központ és Agráripari Park (Alsónémedi) 2001, Ceglédi Innovációs Centrum és Ipari Park (Cegléd) 1998, Dabasi Ipari Park (Dabas) 2000, Dunaharaszti Ipari Logisztikai Park (Dunaharaszti) 2008, Duna Ipari Park (Pécel)1998, Dunavarsányi Ipari Park (Dunavarsány) 1999, East Gate Business Park (Fót)2006, Euro Business Inno-vációs Ipari Logisztikai Park (Budaörs) 2005, ÉMI Szentendre Ipari Park (Szentendre)1 997, Gödöllıi Ipari Park (Gödöllı) 2001, M5-Gyál Ipari Park (Gyál) 2002, M5 Ipari Park (Újhartyán) 1999, Multimédia Ipari Park (Fót) 1998, NAGYKİRÖSI IPARI PARK (Nagykırös) 2005, OBO Ipari Park (Bugyi) 1999, Pomázi Ipari Üzleti Park (Pomáz) 2008, Ráckevei Ipari Park (Ráckeve) 1998, Rozália Ipari Park (Biatorbágy) 2001, SÓSKÚTI IPARI PARK (Sóskút) 2005, Szada Ipari Park (Szada) 2002, SzigetszentmiklósLeshegy Innovációs Központ és Ipari Park (Szigetszentmiklós) 2000, TERMINÁL Ipari Park (Páty) 1998, Váci Toperini Ipari Logisztikai Üzleti Park (Vác) 2000, VIKTÓRIA IPARI PARK (Üllı) 2001
Észak – Magyarország:
Balassagyarmati Ipari Park (Balassagyarmat) 1997, Bátonyterenye Ipari Park (Bátonyterenye) 2000, Rétsági Ipari Park (Rétság) 2000, Salgótarjáni Városkapu Ipari Park (Salgótarján) 1998, Abasári Ipari Park (Abasár) 1999, Bélapátfalvi Ipari Park (Bélapátfalva) 2001, Egri Ipari Park (Eger) 1997, Gyöngyös Ipari Park (Gyöngyös) 2000, Hatvani Ipari Park (Hatvan) 1998, HEVESI IPARI PARK (Heves) 2005, Mátrai Erımő Ipari Park (Visonta-Halmajugra) 2007, PETİFIBÁNYAI IPARI PARK (Petıfibánya) 2005, Siroki Ipari Park (Sirok) 2008, 51
BARCIKAI IPARI PARK (Kazincbarcika) 2007, BorsodChem Ipari Park (Kazincbarcika) 1997, Diósgyıri (DIGÉP) Ipari Park (Miskolc) 1997, Encsi Ipari Park (Encs) 2000, Felsızsolcai Logisztikai Ipari Park (Felsızsolca) 2005, Kazincbarcikai Ipari Park (Kazincbarcika) 1998, Mezıkövesdi Ipari Park (Mezıkövesd) 2000, MIP-Miskolci Ipari Park (Miskolc) 2005, Miskolc-Alsózsolca Ipari Park (Alsózsolca) 1999, Ózdi Ipari Park (Ózd) 1997, Sajóbábonyi Vegyipari Park (Sajóbábony) 1998, Sátoraljaújhelyi Ipari Park (Sátoraljaújhely) 1998, SZERENCSI IPARI PARK (Szerencs) 2003, Szikszói Ipari Park (Szikszó) 1999, Tiszaújvárosi Ipari Park (Tiszaújváros) 1998
Dél – Alföld:
Békéscsaba, Almáskerti Ipari Park (Békéscsaba) 1999, Gyomaendrıdi Ipari Park (Gyomaendrıd) 1999, Gyulai Ipari Park (Gyula) 1998, Körösladányi Ipari Park (Körösladány) 2006, Orosházi Ipari Park (Orosháza) 1999, Sarkadi Ipari Park (Sarkad) 1999, Sárréti Ipari Park (Szeghalom) 1998, Szarvasi Ipari Park (Szarvas) 2000, Algyı és Térsége „Jura” Ipari Park és Technológiai Központ (Algyı) 2005, Csongrádi Ipari Park (Csongrád) 1998, DÉLÉP Ipari Park (Szeged) 2002, Elsı Szegedi Ipari Park (Szeged) 1998, Heavytex Ipari Park (Szeged) 2000, Homokhát Térségi Agrár-Ipari Park (Mórahalom) 1997, Hódmezıvásárhelyi Ipari Park (Hódmezıvásárhely) 1998, Kálvária Ipari Park (Szeged) 2000, Kistelek és Térsége Ipari Park (Kistelek) 2005, KLÁRAFALVAI IPARI PARK (Klárafalva) 2005, Makói Ipari Park (Makó) 1998, Nagylaki Ipari Park és Logisztikai Központ (Nagylak) 2000, SZEKO Ipari Park (Szeged) 2002, Szegedi Ipari Logisztikai Központ és Ipari Park (Szeged) 2008, Szentes Ipari Park (Szentes) 1998, Bajai Ipari Park (Baja) 2002, Ipari Park (Kunszentmiklós) 1997, Kalocsai Ipari Park (Kalocsa-Foktı) 1998, Kecskeméti Ipari Park (Kecskemét) 1998, KÉSZ Ipari Park (Kecskemét) 1998, Kiskunfélegyházi Ipari Park (Kiskunfélegyháza) 2006, Kiskunhalasi Ipari Park (Kiskunhalas) 1999, Kiskunmajsa és Térsége Ipari Park (Kiskunmajsa) 1999, Technik-Park Heliport (Kecskemét) 1999
Észak – Magyarország:
Balkányi Ipari Park (Balkány) 2006, Csengeri Ipari Park (Csenger) 1998, Fehérgyarmati Ipari Park (Fehérgyarmat) 1998, Mátészalka Ipari Park (Mátészalka) 1998, Nyírbátori Ipari Park (Nyírbátor) 1998, NYÍRBOGDÁNYI IPARI PARK (Nyírbogdány) 2002, Nyíregyházi Ipari 52
Park (Nyíregyháza) 1997, Rakamazi Ipari Park (Rakamaz) 2007, Timár Vállalkozói Ipari Park (Timár) 2008, Tuzséri Ipari Park (Tuzsér) 1998, Záhonyi Városi Ipari Park (Záhony) 1998, Bihari Regionális Ipari Park (Berettyóújfalu) 1998, Debreceni Agrár Park (Debrecen) 1999, Debreceni Nyugati Ipari Park (Debrecen) 2000, Debreceni Regionális Innovációs és Ipari Park (Debrecen) 1997, Hajdúböszörményi Keleti Ipari Park (Hajdúböszörmény) 2007, Hajdúböszörményi Nyugati Ipari Park (Hajdúböszörmény) 2008, Hajdúsámson Ipari Park (Hajdúsámson) 2005, Kabapark Ipari Park (Kaba) 2007, Logisztikai Szolgáltató Központ és Ipari Park (Debrecen) 1999, Polgári Ipari Park (Polgár) 1999, GIMA Szolnok Ipari Logisztikai Park (Szolnok) 2006, Jászapáti Ipari Logisztikai Park (Jászapáti) 2002, Jászárokszállási
Ipari
Park
(Jászárokszállás)
2002,
Jászfényszaru
Ipari
Centrum
(Jászfényszaru) 1998, Karcagi Ipari Park (Karcag) 1999, Kunszentmártoni Ipari Park és Logisztikai Központ (Kunszentmárton) 1999, Martfői Ipari Park (Martfő) 1998, MB Ipari Park (Szolnok) 2002, Mezıtúri Ipari Park (Mezıtúr) 1999, Szászbereki Integrált Környezetvédelmi Ipari Park (Szászberek) 2001, Szolnoki Ipari Park és Logisztikai Szolgáltató Központ (Szolnok) 1999, VIDEOTON Ipari Park (Törökszentmiklós) 1999
Forrás: Forrás: http://www.nfgm.gov.hu/ Letöltés: 2009.11.09
53
2. Pályázat „Ipari park”cím elnyerésére
A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) pályázatot hirdet az „Ipari Park” cím elnyerésére.
Az NFGM célja, hogy jelen pályázattal lehetıséget adjon az „Ipari Park” cím elnyerésére
olyan
szervezetek
számára,
amelyek
vonzó
befektetési
környezet
megteremtésével a kis- és középvállalkozások versenyképességét növelik korszerő telephely kialakításával, és emelt szintő szolgáltatás nyújtásával, valamint olyan területnek, amely megfelel az elıírásoknak.
PÁLYÁZATI FELHÍVÁS az „Ipari Park” cím (Kódszám: IPC-2009) elnyerésére
I. A pályázat célja
Az „Ipari Park” címrıl és az ipari parkok fejlesztését szolgáló rendszer mőködtetésérıl szóló 186/2005. (IX. 13.) Korm. rendeletben megfogalmazott feltételek szerint a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) pályázatot hirdet az „Ipari Park” cím elnyerésére. Az NFGM célja, hogy jelen pályázattal lehetıséget adjon az „Ipari Park” cím elnyerésére
olyan
szervezetek
számára,
amelyek
vonzó
befektetési
környezet
megteremtésével a kis- és középvállalkozások versenyképességét növelik korszerő telephely kialakításával, és emelt szintő szolgáltatás nyújtásával, valamint olyan területnek, amely megfelel az elıírásoknak. II. A pályázók köre Az „Ipari Park” cím elnyerésére pályázhat az ipari parkot megvalósítani, fejleszteni és üzemeltetni szándékozó •
jogi személyiségő gazdasági társaság,
•
közhasznú társaság,
•
kistérségi társulás és
•
helyi önkormányzat 54
(a továbbiakban együtt: Pályázó), amely a következıkben meghatározott feltételeknek megfelelı telephelyekkel, infrastruktúrával, szolgáltatásokkal és szakmai háttérrel, a hatósági elıírásoknak és a szakmai követelményeknek mindenben megfelelı befektetési lehetıséget kínál a vállalkozások betelepedéséhez. Nem pályázhat az „Ipari Park” cím elnyerésére olyan szervezet, amely •
csıd-, felszámolási eljárás vagy végelszámolás alatt áll,
•
saját tıkéje a legutolsó lezárt, teljes üzleti év éves beszámolója alapján a törzstıke
(alaptıke) jogszabályban elıírt legkisebb mértéke alá csökkent (amennyiben a Pályázó rendelkezik lezárt, teljes üzleti évvel, és nem kistérségi társulás vagy helyi önkormányzat), •
az államháztartás alrendszereibıl juttatott támogatásra vonatkozó szerzıdésben vállalt
valamely kötelezettségét – a pályázat benyújtását megelızı két naptári éven belül – nem teljesítette, vagy •
amelynek 60 napon túli adó-, vám- vagy adók módjára behajtható köztartozása van,
kivéve, ha megfizetésére fizetési könnyítést kapott.
III. A pályázati feltételek III. 1. Az „Ipari Park” cím elnyerésének ingatlanra vonatkozó feltételei: a) az ipari park céljára kialakított terület (telek) nagysága legalább 20 hektár, amely törzsterületbıl és fejlesztési területbıl állhat,
•
a törzsterület legalább 10 hektár nagyságú, az érvényes Településrendezési Terv
szerint kijelölt iparterület, továbbá mővelés alól kivett terület, és a használat szerint lehet
betelepített: ez esetben a betelepült vállalkozások (tulajdonosok és bérlık)
nyilatkozattal csatlakoznak az ipari park megvalósításához,
betelepíthetı: ez esetben a Pályázó a terület tulajdonjogával vagy tartós (legalább 25
éves) használati, hasznosítási jogával igazoltan rendelkezik, és a Pályázó 30 napnál nem régebbi tulajdoni lappal igazolja annak per- és igénymentességét;
•
a fejlesztési terület: szükséges, ha a törzsterület nem éri el a 20 hektárt, vagy
lehetséges, ha a megvalósítás során jelentkezı igények szerint a területbıvítés jogi feltételei adottak a további fejlesztéshez. Ez olyan mezı-, vagy erdıgazdasági mővelési ágban lévı földterület
amelyet az érvényes Településrendezési Terv szerint kijelölt iparterület, vagy az
önkormányzati testület határozata alapján iparterületté nyilvánítása folyamatban van, 55
amelyre mezıgazdasági terület esetén az illetékes Földhivatal a mezıgazdasági
mővelési ágból, illetve erdı esetén az illetékes Állami Erdészeti Szolgálat erdımővelési ágból való kivonásra vonatkozó elvi engedélyével (nyilatkozatával) rendelkezik,
amelynél a Pályázó a 30 napnál nem régebbi tulajdoni lapon feltüntetett
tulajdonosokkal kötött hasznosítási szerzıdéssel vagy a tulajdonosok nyilatkozatával igazolja a terület ipari parki hasznosításának lehetıségét; b) amennyiben az ipari park valamely beépítetlen, betelepíthetı területe korábban iparterületként volt hasznosítva, a Pályázó rendelkezik a terület környezeti állapotának tényfeltárását tartalmazó − elsıfokú Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség által elfogadott − dokumentációval; (a mezı-, és erdıgazdasági mővelési ágból kivont területek kármentessége vélelmezhetı, amennyiben nem folyt rajta korábban ipari tevékenység); c) ha a b) pontban megjelölt dokumentáció szerint a terület környezetvédelmi szempontból szennyezett, akkor a Pályázó rendelkezik az elsıfokú Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség által jóváhagyott mőszaki beavatkozás megvalósíthatóságának tervével.
III. 2. Az „Ipari Park” cím elnyerésének egyéb feltételei: a) a Pályázó rendelkezik a tervezett ipari parkra vonatkozó megvalósíthatósági tanulmánnyal; b) a pályázat beadásakor már legalább 5 vállalkozás az ipari park területén mőködik, és a vállalkozások által teljes munkaidıben foglalkoztatottak létszám legalább 100 fı; c) a Pályázó vállalja, hogy fejlesztı munkája eredményeként az „Ipari Park” cím elnyerésétıl számított 5. év végére a betelepült vállalkozások száma legalább 10, illetve a meglévı és a létesítendı munkahelyeken a teljes munkaidıben foglalkoztatottak száma legalább 500 fı lesz; d) kistérségi társulás esetében mőködtetı szervezetet hoz(ott) létre, amely az ipari park beruházás szervezését és mőködtetését látja el, e) a Pályázó rendelkezik a helyi önkormányzat ipari park létrehozását támogató nyilatkozatával; a Pályázó rendelkezik az illetékes regionális fejlesztési tanács, a megyei területfejlesztési tanács, valamint − amennyiben már mőködik − a kistérségi fejlesztési tanács vagy a
56
területfejlesztési feladatokat is ellátó többcélú kistérségi társulás ipari park létrehozását támogató nyilatkozatával.
IV. A pályázattal elnyerhetı támogatás Az „Ipari Park” cím elnyerése a jogszabályokban és más pályázati rendszerekben megfogalmazott támogatások és preferenciák elnyeréséhez, illetve igénybevételéhez elıírt „Ipari Park” cím megszerzését jelenti, azonban annak elnyerése nem jelent közvetlen pénzügyi támogatást.
V. Az elbírálás szempontrendszere A pályázatok tartalmi értékelésérıl a Közremőködı Szervezet − az NFGM által is jóváhagyott − elıterjesztést készít az érintett szervezetek képviselıibıl álló, a 186/2005. (IX. 13.) Korm. rendelet 12. §-ban meghatározott Bíráló Bizottság részére. Az „Ipari Park” cím odaítélésérıl a Bíráló Bizottság javaslatának figyelembevételével a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter dönt. A pályázatok eredményeinek közlésére levélben, a döntést követı 15 munkanapon belül kerül sor. Az NFGM az „Ipari Park” címet elnyert területek és szervezetek (Pályázók) névsorát a Gazdasági Közlönyben és az NFGM honlapján teszi közzé a Pályázók külön hozzájárulása nélkül. A benyújtott teljes pályázati dokumentációt, a pályázati adatlapokat, mellékleteket és – amennyiben a Pályázó másként nem nyilatkozik – a teljes formanyomtatványt az NFGM és a megbízásából eljáró szervezetek, illetve az értékelésben résztvevı személyek bizalmasan kezelik. Az NFGM és az „Ipari Park” címet elnyert Pályázó az „Ipari Park” cím használati jogosultságainak feltételeirıl határozatlan idıtartalmú megállapodást köt. A megállapodás a pályázat adataira épül, tartalmazza a terület pontos meghatározását, valamint a következı öt évre vonatkozó betelepítési programot és a tervezett szolgáltatások vállalását. VI. A pályázat benyújtásának módja, helye és határideje VI. 1. Pályázatot benyújtani csak magyar nyelven, kizárólag a pályázathoz készített, a Pályázati Útmutatóban közölteknek megfelelıen kitöltött és cégszerően aláírt Pályázati Adatlapokon és Formanyomtatványon, valamint az elıírt kötelezı mellékletek hiánytalan csatolásával lehet.
57
VI. 2.
A pályázati útmutató és a pályázati adatlapok az NFGM honlapjáról
(http://nfgm.gov.hu) letölthetıek. Az adatlapok és a formanyomtatvány sem tartalmukban, sem alakjukban nem változtathatóak. VI. 3. A pályázatot 2 (1 eredeti és 1 másolati) példányban, valamint a pályázati adatlapokat, formanyomtatványt és az „E” melléklet szerinti megvalósíthatósági tanulmányt (Word formátumban) 2 példányban CD-n, kizárólag postai úton a Közremőködı Szervezet (PROMEI Kht.) alábbi címére kell beküldeni: PROMEI Modernizációs és Euroatlanti Integrációs Projekt Iroda Kht. 1053 Budapest, Szép u. 2.
A pályázatokat egy kötetben, összefőzött (spirálozott) formában kell benyújtani. Az eredeti példány címlapján „E” megjelölést kérünk feltüntetni. Azokat a dokumentumokat, amelyek mérete, formája az összefőzést nem teszi lehetıvé, külön dossziéban kell beadni, megjelölve azok sorszámát (melléklet, függelék). Amennyiben a Tulajdoni lapok másolatainak nagy mennyisége kezelhetetlenné teszi a pályázatot, megengedett azok külön kötetben történı benyújtása. A pályázati adatlap és formanyomtatvány valamennyi lapját a megjelölt helyeken cégszerően kell aláírni. Aláíró csak az lehet, aki(k)nek az aláírási címpéldányát becsatolták. VI. 4. A Pályázónak a pályázat benyújtásakor 50.000 Ft pályázati díjat a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01220139-51000008 számú, NFGM Nemzeti Beruházásösztönzési Célelıirányzat felhasználási keret számla javára átutalással kell teljesíteni. A pályázati díj átutalásakor az átutalási megbízás nyomtatványon a „Közlemény” rovatban „#310 ÁHT-T 262845” jelölést (mőködési bevételek kód) kell alkalmazni. A pályázati díj befizetését a banki terhelési értesítı egyszerő másolata vagy az átutalást végrehajtó bank igazolja. VI. 5. A pályázatokat a pályázati útmutatóban leírt érvényességi, formai és tartalmi követelmények szerint kell benyújtani. VI. 6. A pályázatok beadási határideje: 2009. július 15. A beadási határidı betartását kizárólag a postai bélyegzı lenyomata igazolja. VI. 7. A pályázatok elkészítésével kapcsolatosan a PROMEI Kht. 06-1-327-0841-es telefonszámán, illetve a
[email protected] e-mail címen adunk információt.
Forrás: http://www.tmkik.hu/index.php?id=1851 Letöltés: 2009.11.08 58
3. Adatlap a pályázathoz I. ADATLAP AZ „IPARI PARK” CÍM PÁLYÁZATHOZ AZ IPARI PARK ALAPADATAI: 1. Az ipari park megnevezése: 2. Közigazgatásilag illetékes önkormányzat: 3. Rendelkezésre álló terület nagysága:
(ha)
Ebbıl: 3. a) Törzsterület nagysága
(ha)
3. b) Fejlesztési terület nagysága
(ha)
4. A 3. pont szerinti terület és infrastruktúra becsült értéke: 5. Az ipari park fejlesztésének, mőködésének kezdete:
(M Ft) (év)
6. A pályázatban bemutatott (további) beruházások 6. a) Tervezett befejezése:
(év)
6. b) Tervezett értéke:
(M Ft)
A PÁLYÁZÓ SZERVEZET: Cégszerő megnevezése: alapítási idıpontja: KSH száma: székhelye: Vezetıjének neve: beosztása: postacíme: telefon/fax: e-mail cím A projekt felelısének neve: beosztása:
59
postacím: telefon/fax: e-mail cím: A pályázó saját tıkéje: Ebbıl:
(M Ft)
állami
(%)
önkormányzati
(%)
belföldi magán
(%)
külföldi
(%)
egyéb
(%)
A pályázó szervezet létszáma:
(fı)
A pályázó szervezet honlapja:
Kelt: ...............…………………………………… Cégszerő aláírás Forrás: http://www.tmkik.hu/index.php?id=1851 Letöltés: 2009.11.08
60
A BETELEPÜLT/BETELEPÜLİ VÁLLALKOZÁSOK ÖSSZESÍTETT ADATAI Tény*
2009**
2010**
Száma (db): Munkavállalók létszáma (fı): Vállalkozások beruházásainak értéke1 (M Ft): Vállalkozások nettó éves árbevétele1 (M Ft) Vállalkozások export árbevétele1 (M Ft) Vállalkozások termelésének exportaránya1 (%): Rendelkezésre álló terület (ha): Hasznosítható terület (ha): Értékesített terület aránya2 (%): Betelepített terület aránya2 (%): * a pályázat beadásának idıpontjában ** a tárgyév december 31-én 1
tájékoztató adatok
2
a hasznosítható terület arányában
61
2011**
2012**
2013**
2014**
AZ IPARI PARK SZOLGÁLTATÁSAI Jelenleg TANÁCSADÁS: - mőszaki: - jogi: - pénzügyi: - gazdasági: - egyéb: ................. SZOLGÁLTATÁSOK: - Területırzés: • kerítés, portaszolgálat • biztonsági szolgálat, járır • biztonsági szolgálat, riasztórendszer • egyéb: ................. -
Banki: • ATM terminál • bankfiók • egyéb: .................
-
Postai: • kézbesítı és győjtıszolgálat • postafiók • egyéb: .................
-
Irodai: • telefonközpont, fax, e-mail, Internet • fénymásolás, nyomda • tárgyaló, elıadóterem • rendezvényszervezés • egyéb: .................
-
Orvosi: • idıszakos üzemorvos • állandó ügyelet • éjszakai ügyelet • egyéb: .................
-
Étkezési: • büfé, mozgóbüfé • önkiszolgáló étterem, étterem • ételszállítási, rendelési lehetıség • különterem, rendezvényterem • egyéb: ................. 62
Tervezett
-
Kiskereskedelmi: • élelmiszerüzlet • ABC jellegő üzlet, ABC kisáruház • Bevásárlóközpont • egyéb: .................
-
Közlekedési: • tömegközlekedési kapcsolat • szervezett munkásszállítás • központi parkolóhely • parkolóház • kerékpármegırzı • egyéb: .................
-
Mőszaki: • takarítás • kommunális hulladékgyőjtés • szelektív hulladékgyőjtés • veszélyes hulladék győjtése • szennyvíz elvezetése, kezelése • gépkölcsönzés • mőszerkölcsönzés • megújuló energia • egyéb: .................
-
Karbantartás: • általános karbantartás (víz, villany) • karbantartó ügyelet (víz, villany) • számítástechnikai karbantartás • számítástechnikai ügyelet • gépkarbantartás • személygépkocsi szerviz • takarító ügyelet • egyéb: .................
LOGISZTIKAI SZOLGÁLTATÁSOK: - Információ és tanácsadás: • fuvarozási • jogi • biztosítási • egyéb: ................. -
Alapszolgáltatások: • szállítás • rakodás • raktározás 63
• csomagolás • szállítmányozás • egyéb: ................. -
Kiegészítı szolgáltatások: • anyagmozgatógépek bérbeadása • szállító eszközök bérbeadása • karbantartás • üzemanyag ellátás • egyéb: .................
INNOVÁCIÓS SZOLGÁLTATÁSOK: - Tanácsadás: • információs iroda • Internet-(hálózatok-adatbázisok) • környezetbarát üzemeltetés • egyéb: ................. -
Technológiai transzfer, K+F: • információs iroda • szolgáltató vállalkozás(ok) • technológiai centrum • egyéb: .................
-
Minıségbiztosítás: • információ, tanácsadás • szolgáltató vállalkozás(ok) • egyéb: ................. Iparjogvédelem:
-
INKUBÁTORHÁZ: - vállalkozói: - technológiai: - innovációs: - egyéb: .................
64
II. PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY AZ „IPARI PARK” CÍM PÁLYÁZATHOZ 1. Kérjük, adjon rövid összefoglalást a projektrıl (max. 1000 karakter).
2. Kérjük, mutassa be a pályázó szervezetet, illetve annak menedzsmentjét (max. 1000 karakter).
3. Kérjük, ismertesse az ipari park törzs- és fejlesztési területét a helyszínrajzok alapján. sorsz.
hrsz.
terület (m2)
tulajdonos
mővelési hasznosítási ág jogcím IPARI PARK TÖRZSTERÜLET
környezetvédelm i jellemzık
1. Részössz. IPARI PARK FEJLESZTÉSI TERÜLET 1. Részössz. Mindössz. 4. Kérjük, ismertesse az ipari park adottságait az alábbi bontásban:
4.1. Ismertesse az ipari park közlekedési, valamint a térség humán erıforrás helyzetét. (max. 1500 karakter).
4.2. Ismertesse a szolgáltatások jellegét, helyszínét. Mutassa be az ipari park már megvalósított és tervezett szolgáltatásait, a szolgáltatást végzı ipari parki és külsı szervezeteket, a szolgáltatások tartalmát, minıségét és színvonalát. (max. 1500 karakter).
65
5. Ismertesse az ipari park tervezett beruházásait az alábbi bontásban:
5.1. Ismertesse az ipari park infrastrukturális adottságait, és a következı öt évben tervezett beruházási elképzeléseket szövegesen. (max. 1500 karakter).
5.2. Ismertesse az elızı pontban leírt beruházási elképzelések költségeit. Beruházási költségek (M Ft) 2010 1. Telekhatáron kívüli infrastruktúra 2. Telekhatáron belüli beruházás (3+4+5+6+7) 3. Telekhatáron belüli infrastruktúra 4. Ingatlan építés, felújítás 5. Gépek, berendezések 6. Egyéb beruházási költségek 7. Immateriális javak 8.Összesen (1+2)
2011
2012
2013
2014
Összesen
2012
2013
2014
Összesen
2013
2014
Össz.
5.3. Ismertesse a beruházási elképzelések forrását. Források (M Ft) Saját forrás : ebbıl bankhitel számlapénz bankbetét a Pályázó nevére szóló értékpapír a projekt(ek) megvalósítása érdekében végrehajtott tıkeemelés magánkölcsön tagi ( tulajdonosi ) kölcsön Nemzeti forrásból igényelt támogatás: EU programok keretében igényelt támogatás: Egyéb támogatás: Összesen:
2010
2011
5.4. Ismertesse a beruházási elképzelés megtérülését. Megnevezés 1. Terv nettó árbev. (M Ft)
2010 66
2011
2012
Ebbıl:
terület értékesítésbıl terület bérbeadásból szolgáltatásokból egyéb: 2. Terv.költségek összesen (M Ft) Ebbıl: munkabér és közteher anyagjellegő költségek amortizáció energiaköltségek egyéb anyagjellegő ráfordítások marketing költségek egyéb költségek 3. TE=tervezett egyszerősített eredmény (1-2) (M Ft) 4. F=a beruházás összes költsége (M Ft) (az 5.2 táblázat szerinti beruházás költségei) 5. M=Megtérülési idı (év)
(M = (5 x F)/TE)
6. Összefoglalóan ismertesse az ipari park mőködtetését és betelepítését, gazdálkodását, valamint a szakmai elképzeléseket elısegítı marketing-tervét, és az ahhoz kapcsolódó költségtervét (max. 1500 karakter).
7. Kérjük, ismertesse az ipari parkba már betelepült és mőködı, a szerzıdések alapján már telephelyüket kialakító és betelepülni szándékozó vállalkozásokat. Az ipari parkba betelepült, illetve betelepülni szándékozó vállalkozások adatai Vállalkozás Székhel CégjegyVállalkozás Felelıs megnevezés Fıtevékenység Elérhetıség y zékszám vezetı nagysága e Betelepült vállalkozások 1. 2. Betelepülni szándékozó vállalkozások 1. 2. Ismertesse a betelepült vállalkozások tevékenységét részletesebben kitérve azok innovációs jellegére, illetve innovációs fejlesztéseikre (max. 1500 karakter).
67
8. Kérjük, cégszerően írja alá az alábbi nyilatkozatokat, amennyiben az megfelel a valóságnak: Aláírás 1.
Kijelentem, hogy a pályázat benyújtásának idıpontjában a szervezet ellen nem folyik csıd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás, továbbá amennyiben csıd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás indul ellenünk a pályázat elbírálásáig, annak tényét azonnal bejelentem.
2.*
Kijelentem, hogy a legutolsó lezárt, teljes üzleti év éves beszámoló alapján a szervezet saját tıkéje nem csökkent a törzstıke (alaptıke) jogszabályban elıírt legkisebb mértéke alá.
3.
Kijelentem, hogy az államháztartás alrendszereibıl folyósított támogatásból eredı lejárt és ki nem egyenlített tartozásunk nincs.
4.
Kijelentem, hogy a pályázatban foglalt adatok, információk és dokumentumok teljes körőek, valódiak és hitelesek.
5.* *
Hozzájárulok az általam készített összefoglaló (Pályázati Formanyomtatvány 1. pont) teljes vagy részbeni közzétételéhez.
6.* *
Hozzájárulok az általam készített bemutatkozás (Pályázati Formanyomtatvány 2. pont) teljes vagy részbeni közzétételéhez.
* Kistérségi társulásoknak és önkormányzatnak nem kell rendelkeznie errıl! ** Nem kötelezı a nyilatkozat aláírása!
68
4. Az ipari parkok száma régiónként:
Forrás: Innovációs Fıosztály: Tájékoztató az ipari park programról (2008) 7 o. 6. ábra
69
5. Regionális támogatási térkép (2007-2013)
25% > 10 % (2011) 30 % 40 % 50 %
Forrás: 85/2004. IV.19. Kormány Rendelet 7. ábra
70
6. Fejlesztési pólusok:
Forrás: Dr. Kolber István: (2008) Innovatív Magyarország, „A régiók újraiparosítása" konferencia 8. ábra
71
7. Az ipari parkokban foglalkoztatottak száma (2008):
Forrás: Innovációs Fıosztály: Tájékoztató az ipari park programról (2008) 8 o. 9. ábra
72
8.
Az ipari
parkokban
mőködı
vállalkozások
árbevételének
változása
(2006/2008):
Adatok: millió Ft Forrás: Innovációs Fıosztály: Tájékoztató az ipari park programról (2008) 8 o.
10. ábra
73
9. Az ipari parkokban mőködı vállalkozások árbevételének aránya régiónként Az ipari parkokban mőködı vállalkozások összes árbevételéhez képest (2008):
Adatok: %-ban Forrás: Innovációs Fıosztály: Tájékoztató az ipari park programról (2008) 10 o. 11. ábra
74
10. Gazdaságfejlesztési források 2009-2010
2009-10-es idıszakban 23 konstrukció keretében 223,5 milliárd Ft szolgálja a vállalkozásfejlesztést. (elérhetı forrásösszeg megközelítıleg az operatív program 54%-a). K+F+I hangsúlyos szerepe: 2009-ben 8 pályázati konstrukció keretében 69 milliárd Ft elérhetı gazdasági társaságok által.
Operatív Program prioritása
A prioritás 2009-10-es konstrukcióinak száma (db)
A prioritás 2009-10-es konstrukcióinak kerete (pályázatok és kiemelt projektek) (mrd forint)
1. K+F és innováció a versenyképességért
8
111,0
2. A vállalkozások (kiemelten a kkv-k) komplex fejlesztése
10
80,0
3. A modern üzleti környezet elısegítése
5
32,5
4. Pénzügyi eszközök
3
174,5
Összesen
26
398,0
Forrás: Dr. Kolber István: (2008) Innovatív Magyarország, „A régiók újraiparosítása" konferencia 2. táblázat
75
11. Magyarország GDP-je ágazatonként:
Magyarország (GDP %-ban)
Mezıgazdaság 4,2 Szolgáltatások 66,3 Ipar 29,5
Forrás: KSH 12. ábra
76
12. EU GDP-je ágazatonként:
EU (GDP %-ban)
Mezıgazdaság 1,9 Szolgáltatások 71,5 Ipar 26,5
Forrás: EB 13. ábra
77
13. Foglalkoztatás az EU-ban:
EU (GDP %-ban)
Mezıgazdaság 1,9 Szolgáltatások 71,5 Ipar 26,5
Forrás: EB 14. ábra
78