Ipari parkok, vállalkozási övezetek az Észak-Alföldön

2008/39

Összeállította: KSH Debreceni Igazgatósága www.ksh.hu II. évfolyam 39. szám

2008. április 2.

Ipari parkok, vállalkozási övezetek az Észak-Alföldön A tartalomból 1 Bevezetõ 1 Ipari parkok 2

Az észak-alföldi ipari parkok fõbb jellemzõi

3

Igénybe vehetõ szolgáltatások

4 Vállalkozási övezetek 5

Záhony és Térsége Vállalkozási övezet

5

Bihari Vállalkozási Övezet

6

Kunmadaras és Térsége Vállalkozási Övezet

7 Összefoglaló

Bevezetõ A kilencvenes évek második felében a fejlesztéspolitika két fontos intézményét, nevezetesen az ipari parkot és a vállalkozási övezetet is kialakították Magyarországon. Az ipari parkok nemzetgazdasági jelentõsége egyre hangsúlyosabbá vált az elmúlt tíz évben, míg a hátrányos helyzetû térségekben létrejött vállalkozási övezetek a vállalkozásoknak nyújtott pénzügyi kedvezmények ellenére sem érték el a remélt hatást, ugyanakkor kialakult kereteik jól szolgálhatják a további fejlesztéseket. Kiadványunkban a gazdaságélénkítés e két eszközének eredményeit tekintjük át az észak-alföldi régióra vonatkozóan az elmúlt tíz év távlatában, részben az ipari parkok és a vállalkozási övezetek mûködtetõitõl kapott információk alapján, amit ezúton is köszönünk. Ipari parkok Jogszabály szerint az ipari park olyan minimálisan 10 hektár nagyságú és legalább 20 hektárra bõvíthetõ, infrastruktúrával ellátott, termelõ és szolgáltató tevékenységek végzésére kialakított terület, amely pályázati úton „Ipari park” címet nyert. Létrehozásuk célja, hogy – a meglévõ ipari és közlekedési infrastruktúrák hasznosításával és összehangolt fejlesztésével egyidejûleg – új, korszerû, környezetbarát ipari termelõ és szolgáltató beruházások megteremtésével elõsegítsék az iparszerkezet átalakítását, a munkanélküliség visszaszorítását, az ipari termelés és export növelését, ezzel egyidejûleg költségelõnyökhöz juttatva a betelepült vállalkozásokat. Az elõbbieken túl azonban a térségi

integrációs folyamatok révén a parkok elõsegíthetik a regionális fejlesztési stratégiák megvalósítását, a multinacionális cégek és a kkv szektor közötti kapcsolatok fejlesztését, a beszállítói, termelési, informatikai és innovációs hálózatok kialakítását, vagyis jelentõs területfejlesztési hatást indukálhatnak. Az ipari park jellegû fejlesztések a kilencvenes évek elején indultak helyi önkormányzatok és vállalkozások kezdeményezései alapján, kormányzati szerepvállalásra az évtized második felétõl került sor. A területfejlesztési törvény már a fejlesztéspolitika egyik eszközeként említi az ipari parkokat, a 185/1996. (XII.11.) Korm. rendelet pedig létrehozta az ipari park intézményét. A címet 1997-tõl évente lehet elnyerni, a kezdetekben az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium, jelenleg a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium felé benyújtott pályázat alapján. A hatályos pályázati feltételeket a 186/2005. (IX. 13.) Korm. rendelet ismerteti. A minisztérium a nyertes pályázóval a cím használati jogosultságainak feltételeirõl határozatlan idejû megállapodást köt. Az ipari park köteles a minisztérium felé beszámolni éves tevékenységérõl. A miniszter megvonhatja az ipari park címet, amennyiben a park nem a megállapodásban vállaltaknak megfelelõen mûködik. Ez utóbbira még nem volt példa, viszont két ipari park önként visszaadta a címet. Az ipari park cím viselése nem jelent közvetlen pénzügyi támogatást, de egyes pályázati rendszerek elõírják a cím meglétét a támogatások és preferenciák elnyeréséhez. Ilyen módon a parkok infrastrukturális beruházásaikhoz minisztériumi (GM, FVM) forrásokat, decentralizált területfejlesztési, illetve PHARE forrásokat vehettek igénybe. Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv támogatási programja (2004–2005) is keretet biztosított a parkok számára. Az Új Magyarország Fejlesztési Tervben a parkok alap infrastruktúra fejlesztésére és szolgáltatásaik kialakítására a Gazdaságfejlesztési Operatív Program és a Regionális Operatív Programok nyújtanak pályázati lehetõséget, de a parkok fejlõdésében akár más operatív programban kiírt pályázati konstrukciók is segíthetnek. Az ipari parkok elterjedése és teljesítménye 1997 és 2001 között dinamikus fejlõdést mutatott, amit elõsegített a gazdasági konjunktúra és Magyarország kedvezõ befektetési megítélése. 2002-tõl a bõvülés üteme csökkent, ugyanis a parkok fejlõdését elsõsorban a betelepült kis- és közepes vállalkozások biztosították, bár ekkor is volt példa nagyobb létszámot foglalkoztató cégek megjelenésére. 2007. év végére az ipari parkok száma az országban 199-re nõtt, összes területük pedig meghaladta a 10 ezer hektárt, melynek több mint fele betelepítettnek tekinthetõ. A parkokban mûködõ vállalkozások száma eléri a 3500-at, a foglalkoztatottaké pedig a 200 ezer fõt. A 2006. évi adatok szerint összes értékesítési árbevételük meghaladta a bruttó 7500 milliárd forintot. Régiónként nézve Közép-Magyarországon, Közép-Dunántúlon és Dél-Alföldön egyaránt 32–32, Észak-Alföldön 31, Észak-Magyarországon 27, Nyugat-Dunántúlon 26, Dél-Dunántúlon 19 ipari park található. Árbevétel, export, összes ipari parki terület és a foglalkoztatottak száma alapján a parkok jelenléte a legiparosodottabb Közép-Dunántúlon a legnagyobb volumenû. Az intézményrendszer nagyfokú kiépítettségét jelzi, hogy szinte valamennyi térségi szerepkörrel bíró településen jelen vannak az ipari parkok.

2

Ipari parkok, vállalkozási övezetek az Észak-Alföldön, 2007

Statisztikai tükör 2008/39

Az észak-alföldi ipari parkok fõbb jellemzõi Az észak-alföldi régióban 2007 végéig 31 terület nyerte el az ipari park címet. Közülük 12 Jász-Nagykun-Szolnok, 10 Szabolcs-Szatmár-Bereg, 9 Hajdú-Bihar megyében található. A régió ipari parkjainak kétharmada a program elsõ három évében kapta meg a címet. Ezt követõen 2002-ben volt egy újabb „parkosodási hullám”, majd 2007-ben nõtt ismét jelentõsen (öttel) a számuk. Ez utóbbival kapcsolatban azonban meg kell jegyezni, hogy a 2006. évi pályázat eredményeit is 2007-ben hirdették ki, így a 2006. évi pályázat alapján 2, a 2007. évi eredményei szerint 3 park kapta meg a címet. 1. ábra Az ipari parkok száma az Észak-Alföldön

1 600

Hasznosítható szabad terület

1 400

Betelepített terület

1 200

600 400 200 0 19 97 19 98 19 99 20 00 20 01 20 02 20 03 20 04 20 05 20 06 20 07

25

Ha 1 800

800

Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Hajdú-Bihar

30

3. ábra Az ipari parkok területe az Észak-Alföldön

1 000

Ipari park 35

Az ipari parkok többsége helyi önkormányzati kezdeményezésre pályázott eredményesen a címre, és harmadukat jelenleg is közvetlenül települési önkormányzatok mûködtetik.

20 15 10 5

20 06 20 07

Kialakulásuk szerint a parkok közel fele alapvetõen zöldmezõs beruházásként jött létre. Harmaduk korábban már a területen mûködõ vállalkozások integrációjaként alakult meg, melyek jellemzõen zöldmezõs beruházásokkal is bõvítik területüket. Rekonstrukciós céllal 3 Hajdú-Bihar megyei ipari park valósult meg, melyek régebben ipari, illetve egyéb célokra hasznosított területeket tettek a korszerû ipar számára vonzóvá. A régióban található egy logisztikai központból alakult, valamint egy agrár-jellegû ipari park, amely egyúttal technológiai és innovációs parkként is definiálja magát. 2. ábra Az észak-alföldi régió ipari parkkal rendelkezõ települései, 2007

4. ábra Az ipari parkokba betelepült vállalkozások és alkalmazottaik száma az Észak-Alföldön Vállalkozások

Ipari park

500 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0

Alkalmazottak

25 000 Vállalkozások Alkalmazottak

19 1997 9 19 7 1998 9 19 8 1999 9 20 9 0 20 0 0 20 0 0 20 1 0 20 1 2002 0 20 2 2003 0 20 3 2004 0 20 4 2005 2005 2006 0 20 6 2007 07

20 05

20 03 20 04

20 02

20 00 20 01

19 99

19 97 19 98

0

A régió ipari parkjainak összes hasznosítható területe 2007 végére 1669 hektárra nõtt. A terület nagysága az elmúlt tíz évben a parkok számához hasonló mértékben nõtt. Ez alól kivételt képez a 2007-es év, melynek során elsõsorban a volt kabai cukorgyár területén létrejött ipari park mintegy 350 hektáros területével jelentõsen megnõtt a parkok átlagos nagysága. 2007 végén egy észak-alföldi ipari park átlagosan 54 hektár hasznosítható területtel rendelkezett, míg korábban (a kezdeti 1997. évitõl eltekintve) ez az érték nem haladta meg az 50 hektárt. A zöld- és barnamezõs beruházások megvalósulásával a térség ipari parkjainak betelepítettsége fokozódik, jelenleg a hasznosítható terület 43%-át foglalják el a parki vállalkozások létesítményei, amihez hozzájárulnak az alapvetõen integrációval létrejött parkok magasabb betelepítettségi mutatói is. Ezzel együtt több ipari park esetében is lehetõség nyílik a késõbbiekben újabb, a park területét jelenleg nem képezõ (elsõsorban önkormányzati tulajdonú) területek bevonására. Egy ipari parkba átlagosan 15 vállalkozás települt be. A nagyobb vállalkozássûrûség a Hajdú-Bihar megyei parkok többségére jellemzõ, ugyanakkor 4 parkban jelenleg még nincs betelepült vállalkozás, közülük 3 évek óta nem mûködik.

20 000 15 000 10 000 5 000 0

Az észak-alföldi ipari parkokba betelepült vállalkozások és azok foglalkoztatottainak száma fokozatosan nõtt az elmúlt tíz év során, így 2007 végén összesen 462 foglalkoztató több mint 22 000 fõt alkalmazott parki telephelyein. Egy vállalkozásra 48 dolgozó jutott, egy park pedig átlagosan 712 fõt alkalmazott. A régió ipari parkjai 2007-ben 840 milliárd forint árbevételt értek el. A nagyságrend megítélését segíti, hogy a régió ipari termelési értéke a 4 fõ feletti vállalkozások telephelyi adatai szerint közel 2000 milliárd forintot tett ki. A parkokban többségében ipari vállalkozások vannak jelen, emellett azonban szállítmányozó, kereskedõ, egyéb szolgáltatást végzõ cégek is megtalálhatók. Az ipari vállalkozások értékesítési szerkezetében már a kezdetektõl az export játsza a fõszerepet, 2007-ben az eladások közel 70%-a külpiacon realizálódott. Igénybe vehetõ szolgáltatások Az ipari parkok iránti érdeklõdést nagyban befolyásolja a park üzemeltetõje által nyújtott szolgáltatások színvonala. A betelepült cégek termelési költségeiket mérsékelni tudják, amennyiben színvonalas és olcsó szolgáltatásokhoz jutnak. E szolgáltatásoknak számos válfaja ismert, melyek parkonként különbözõ összetételben jelennek meg. A betelepülni szándékozó vállalkozások számára alapvetõen fontos a park területi elhelyezkedésén, elérhetõségén, nagyvároshoz való közelségén túl, hogy a területen milyen az alap-infrastruktúra kiépítettsége, hiszen ez mûködésük egyik elengedhetetlen tényezõje. A régió parkjaiban különbözõ fokú a közmûvek biztosítása. A korábban is ipari területként funkcionáló parkok ebben a tekintetben elõnyösebb helyzetben vannak, de sok esetben náluk is szükséges az infrastruktúra egyes elemeinek modernizálása, illetve bõvítése. 5. ábra Az észak-alföldi régió ipari parkjainak alap-infrastrukturális ellátottsága, 2007 % 100

szennyvízcsatornával (64–65%), a térvilágítással (55%) és a telekommunikációs kábelekkel (58%) való ellátottság marad el. Saját – az ipari park céljára épült – erõmûvel mindössze két Hajdú-Bihar megyei park rendelkezett a kezdetektõl, és mindössze 6 park tervezi a kialakítását. Az alap infrastruktúrákat az ipari parkok közel fele az indulás óta fejlesztette, illetve tervezi annak továbbfejlesztését, ezzel is elõsegítve a betelepülést. Különösen magas arányban – közel 90%-ban – a Jász-Nagykun-Szolnok megyében üzemelõ parkoknak vannak ilyen irányú elképzelései. Ez a feladat elsõsorban a barnamezõs területeken kialakított parkok elöregedett alapszolgáltatásaira vár. Néhány parknak vannak elmaradásai az alap-infrastruktúrák terén, Hajdú-Biharban a hajdúsámsoni, Szabolcs-Szatmár-Beregben a rakamazi, csengeri és a nyírbogdányi, Jász-Nagykun-Szolnok megyében a martfûi ipari parknak kell kialakítania e feltételeket. Természetesen a fejlesztési céloknak sokszor gátat szabhat a tõkehiány vagy akár a pályázatok sikertelensége is. Az alapszintû infrastruktúrákon túl a szolgáltatások széles skálájával találkozhatunk. Nagyban hozzájárul a betelepülési kedvhez a közlekedési, mûszaki és kiegészítõ szolgáltatások megléte. A közlekedési szolgáltatások körébe tartozó központi parkolóhellyel és tömegközlekedési kapcsolattal a parkoknak több mint a fele (17–18) rendelkezik, és harmaduk tervezi ezek kialakítását. Szervezett munkásszállítással elsõsorban a Jász-NagykunSzolnok megyei ipari parkokban találkozhatunk, a régió ipari parkjainak többségében (18) azonban nem terveznek ilyen típusú szolgáltatásnyújtást. A mûszaki szolgáltatások közül a szervezett hulladékgyûjtés a parkok 77%-ában jelen van és ahol még nincs, ott is tervezik megszervezését. A régió ipari parkjai szervezett takarítási szolgáltatást és gépkölcsönzést jellemzõen nem biztosítanak. A személy- és vagyonvédelem, illetve az üzemanyag ellátás is nagyban profilfüggõ. A logisztikai szolgáltatásokat is biztosító ipari parkoknál jellemzõbb a szállítást és a vagyonvédelmet kisegítõ tevékenység. Általános karbantartást a parkok hattizede végez, többségük kezdettõl fogva. 1. tábla Tanácsadási szolgáltatások jelenléte az észak-alföldi régió ipari parkjaiban, 2007 (%)

90

Van

80 70

megalakulás óta fejlesztették

és tervezik a továbbfejlesztést

de tervezik

és nem is tervezik

29,0

32,3

22,6

19,4

22,6

Jogi tanácsadás Pénzügyi, gazdasági tanácsadás Biztosítási tanácsadás Környezetvédelmi tanácsadás

12,9

25,8

19,4

38,7

22,6

16,1

32,3

16,1

35,5

22,6

9,7

6,5

–

32,3

51,6

12,9

16,1

12,9

19,4

51,6

Minõségbiztosítás Pályázatfigyelés, -készítés

12,9

9,7

3,2

29

48,4

16,1

16,1

9,7

25,8

35,5

50 40

Mûszaki tanácsadás

30 20 10

Vi ll

am os

en Sa erg ia já te Ve rõ m ze Sz û té en ke ny C s sa ví ví zc z pa sa dé t or kv na íz -c sa to rn G a áz el lá tá s Te Bu le rk ko ol tú m Té m t rv un i lá ik gí ác tá ió s s ká be le k

0

Jász-Nagykun-Szolnok

Szabolcs-Szatmár-Bereg

Az alapszolgáltatások többsége a régió ipari parkjainak közel háromnegyedében már a megalakulásukkor rendelkezésre állt. Ettõl az aránytól csak a

Nincs

a kezdetektõl

Tanácsadás jellege

60

Hajdú-Bihar

3



A banki, postai, irodai szolgáltatások megléte kevésbé gyakori. A banki szolgáltatás nagy részben kimerül egy kihelyezett bankautomatával, postai szolgáltatásnyújtást pedig a parkok fele nem is tervez. Alapvetõnek tekinthetõ irodai szolgáltatást (információ, internet, fax, fénymásolás, tárgyalóterem, rendezvényszervezés) 18 park nyújt, a többiben – egy park kivételével

4


– tervezik a kialakítását. Az ipari parkokban dolgozók komfortérzetét hivatott szolgálni az egészségügyi és étkezési, vásárlási lehetõségek jelenléte. Az elõbbi a parkok 26%-ában van, és 8 park tervezi az orvosi ellátás megteremtését. Az utóbbiak megléte nagyban függ a parkok térbeli elhelyezkedésétõl, a környezetében található már meglévõ kiskereskedelmi, vendéglátóipari egységek számától. A parkok harmadában van étkezési, vásárlási lehetõség, 6 azonban nem tervez ilyen típusú szolgáltatásnyújtást. A humánerõforrás fejlesztése, támogatása tekintetében egyre nagyobb jelentõséggel bírnak a tanácsadási szolgáltatások és az oktatás, képzés lehetõsége. A foglalkoztatottak és cégvezetõk ez irányú igényei megnövekedtek, ennek ellenére a képzési lehetõségek megteremtése nem jellemzõ, mindössze 5 parkban van erre mód, 19 park pedig nem is tervezi a humánerõforrás ez irányú támogatását. A régió ipari parkjaiban a tanácsadás vegyes képet mutat. A mûszaki tanácsadás a legjellemzõbb, 29%-ukban már a megalakulás óta megoldott volt. Jogi, környezetvédelmi és minõségbiztosítási tanácsokat a parkok 13%-ában biztosítottak a kezdetektõl. A legnagyobb mértékben a mûszaki, jogi és a pénzügyi, gazdasági tanácsadás fejlõdött, de érdekes módon mindhárom esetben azonos arányban (23%) vannak az ilyen irányú szolgáltatást adni nem kívánó parkok. Megyei szinten mindez még változatosabb képet mutat. Legkisebb arányban a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei parkok foglalkoznak tanácsadással, nagy részük azonban a jövõben tervezi a lehetõségek megteremtését. Hajdú-Biharban és Jász-Nagykun-Szolnok megyében közel azonosak az ez irányú törekvések. A legcsekélyebb igény a biztosítási, környezetvédelmi, minõségbiztosítási tanácsadási formákra van, pedig ezek fontossága a késõbbiekben meghatározó lehet a vállalkozások feszített versenyhelyzetében. A tanácsadás mellett egyre jobban elõtérbe kerülnek a vállalkozásokat támogatásokkal és szolgáltatásokkal segítõ telepek, a vállalkozói inkubátorházak, melyeket a kezdõ vállalkozások speciális szükségleteihez alakítanak. A régióban mindössze Mátészalkán, valamint a debreceni Regionális és Innovációs Ipari Parkban mûködik ilyen létesítmény, utóbbi park e mellett innovációs központtal is rendelkezik. Inkubátorházak kialakítását a parkok kétharmada, innovációs központ létesítését fele tervezi a jövõben. Vállalkozási övezetek A vállalkozási övezet a különleges gazdasági övezetek egyik megjelenési formája. Létrehozása olyan térségekben indokolt, amelyekben a gazdasági elmaradottság leküzdése nem valósítható meg önerõbõl; a területfejlesztés, a válságkezelés hagyományos, klasszikus eszközei nem vezetnek eredményre. Célja a vállalkozásbarát környezet kialakítása, a befektetések ösztönzése, a döntõen iparral, szolgáltatással foglalkozó vállalkozások segítése, a munkanélküliség leküzdése. Az övezet mûködéséhez magas színvonalú infrastruktúrára van szükség, illetve a befektetõknek nyújtott adókedvezmények, támogatások hosszú távú állami garantálására. Külföldi tapasztalatok szerint az intézmény ott vált igazán sikeressé, ahol a speciális kedvezmények lényegesen elõnyösebb feltételeket biztosítottak, mint az ország más részein. Vállalkozási övezet létesítésének – az Európai Unió normáival összhangban – két alapvetõ kritériuma van. Az egyik feltétel a térség fejlettségéhez kapcsolódik, vagyis olyan területeken lehet létrehozni, ahol valamilyen tradicionális nagyipari tevékenység megszûnése nyomán akut válsághelyzet alakult ki, vagy a gazdasági és társadalmi elmaradottság hosszú idõ óta jellemzõ. A másik feltétel a környezet védelmére irányul, hiszen az övezetbe csak fejlett, környezetkímélõ technológiájú tevékenységek települhetnek be. Ez a kritérium lehetõséget teremt arra, hogy az övezeteken belül magas technológiával rendelkezõ ipari parkok alakuljanak ki, nagyobb lehetõséget adva a területek modernizálására.


A területfejlesztésrõl és területrendezésrõl szóló 1996. évi XXI. törvény az alábbiak szerint definiálja a vállalkozási övezetet: „…a régió fejlõdése érdekében létrehozott, a területén folytatott tevékenységhez sajátos pénzügyi kedvezmények igénybevételét biztosító, területileg lehatárolt termelési és szolgáltató terület”. A törvény adta felhatalmazással élve a 189/1996. (XII.17.) Korm. rendelet állapította meg a vállalkozási övezetek létrehozásának és mûködésének szabályait. Magyarországon elsõként a Záhony és Térsége Vállalkozási Övezetet hozták létre az 1990-es évek közepén. Ezt követõen 1998–1999-ben sorban alakultak a vállalkozási övezetek, számuk elérte a tizenegyet. Az övezetek – a kunmadarasi kivételével – elsõsorban az elmaradottabb határmenti térségekben, zömmel a keleti és déli régiókban helyezkednek el, és nem lépik át a megyehatárokat. Az ország hét régiója közül ötben található vállalkozási övezet, vagyis csak a közép-magyarországi és a közép-dunántúli régióban nem fordulnak elõ. Egyes övezetek önmagukban nem alkotnak összefüggõ területet (zalai), más övezeteket viszont kizárólag a megyehatárok választanak szét, pl. a záhonyit a zemplénitõl, az ózd-putnok-észak-hevesit a salgótarján-bátonyterenyei övezettõl. Észak-Alföldön három, a Záhony és Térsége Vállalkozási Övezet, a Bihari Vállalkozási Övezet és a Kunmadaras és Térsége Vállalkozási Övezet található. 2. tábla Vállalkozási övezetek Magyarországon, 2007 Vállalkozási övezet Záhony és Térsége Barcsi Bihari Makó és Térsége Mohácsi Ózd-Putnok-Észak-Hevesi Salgótarján-Bátonyterenye Térsége Zempléni Békés Megyei Kunmadaras és Térsége Zalai Regionális-Lenti Központú

Megalakulás éve

Települések

1996 1998 1998 1998 1998 1998 1998 1998 1999 1999 1999

50 24 31 18 54 61 35 52 22 6 17

Az övezetek többsége nemzetközi közút, esetleg vasútvonal mentén, határátkelõhelyek közelében helyezkedik el, ami jelentõsen növeli a térségek nemzetközi kereskedelemben betöltött szerepét. A vállalkozási övezetté kijelölés kezdõ idõpontjától a jogszabályban meghatározott kedvezmények legfeljebb tíz (a záhonyinál 11) évig vehetõk igénybe. Az övezeti beruházási adókedvezményeket a társasági adótörvény tartalmazza. Emellett kezdetben egyéb állami pályázati pénzeszközök is a lehetséges beruházók rendelkezésére álltak. Az elmúlt 10 évben az övezetek többségében a kedvezmények köre nem nyújtott akkora vonzerõt a lehetséges befektetõk számára, amely ellensúlyozta volna az érintett térségek hátrányos adottságait. A végrehajtott fejlesztések ugyanakkor a leszakadást fékezték, és pozitívumként értékelhetõ, hogy a kialakult szervezeti keretek jól szolgálhatják a felzárkózást. Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium felülvizsgálatát követõen a 2008. év folyamán várható elõterjesztés a vállalkozási övezetek további mûködésével, esetleges költségvetési támogatásával kapcsolatban.


Záhony és Térsége Vállalkozási Övezet A Záhony és Térsége Vállalkozási Övezetet az 195/1996. (XII.19.) Korm. rendelet jelölte ki elsõként az országban. A térség Szabolcs-Szatmár-Bereg megye északkeleti részén, az ukrán határ mentén fekszik. 50 települést, az észak-alföldi régió területének 5,4%-át foglalja magába, ahol 95 ezer fõ, azaz a régió népességének 6,2%-a él. A vállalkozási övezet mûködésének stratégiai irányelvei a nemzetközi és határmenti gazdasági együttmûködésben nyíló gazdasági elõnyök kiaknázását, a gazdasági szervezetek nemzetközi munkamegosztásba való bekapcsolódásának elõsegítését tûzték ki célul. Az irányelvek között szerepel a gazdasági potenciál erõsítése, a termelés bõvítése, új munkahelyek létesítése; a már meglévõ közlekedési és szállítási infrastruktúra hasznosítása, további infrastrukturális fejlesztések megvalósítása; a környezet és a természet védelmével összhangban történõ fejlesztések. A vállalkozási övezet koordinációját a Záhony és Térsége Fejlesztési Kft. végzi, amely a helyi önkormányzatokkal, civil szervezetekkel, vállalkozásokkal, valamint a területfejlesztésben érdekelt kormányzati szervekkel együtt tevékenykedik a megfogalmazott célok megvalósítása érdekében. Az övezet lakónépessége – elsõsorban a belföldi vándorlási veszteség miatt – csökkenést mutat az utóbbi években. A vállalkozási kedv növekedése viszont jelentõs volt 2000–2006 között. A bõvülés különösen a társas vállalkozásoknál számottevõ, az övezet városaiban 6 év alatt számuk megduplázódott. A munkanélküliek munkavállalási korú népességen belüli aránya (13,6%) meghaladja a régió átlagát, a jövedelmi viszonyok pedig annál kedvezõtlenebbek. A térség kereskedelmi és magánszálláshelyeit fõleg a belföldi vendégek veszik igénybe. Az övezet lakásellátottsága fokozatosan javult az elmúlt években, a száz lakásra jutó lakosok száma (277) így is magas. A közmûellátottsági mutatók a gázellátottság kivételével nem érik el a régiós átlagot. A Záhony és Térsége Vállalkozási Övezetben kialakításától 2002-ig több mint 7 milliárd forint fejlesztés valósult meg, ebbõl 4 milliárd forint állami beruházás volt. 1995-tõl az övezet területén a városokat és a községeket is érintõ jelentõs közmûfejlesztések zajlottak. A térség kedvezõ közlekedési-logisztikai adottságait tovább javította a záhonyi vasúthálózat, a határátkelõhely és a 4-es számú fõútvonal korszerûsítése, valamint a Tisza-híd megépítése, így a határforgalom magasabb színvonalú kiszolgálására nyílt lehetõség. Az övezet programjához kapcsolódó elsõ jelentõs létesítményt, a tiszabezdédi kamionterminált 1996 júliusában adták át, amely tehermentesítette Záhonyt. Zsurk községben a HUNALCO Rt. beruházásában egy italgyártó és palackozó üzem kezdte meg mûködését, Vásárosnaményban megvalósult az INTERSPAN Kft. faforgácslapgyártó üzemének technológiai korszerûsítése. 2001 tavaszán együttmûködési megállapodás született Ungváron a kis- és közepes vállalatok határmenti együttmûködésének fejlesztésére magyar, szlovák, ukrán, román és lengyel partnerek részvételével. A Záhony és Térsége Vállalkozási Övezet területén két ipari park mûködik, mindkettõ 1998-ban nyerte el a címet. A Záhony Városi Ipari Parkot az INMAS MECHATRONIKAI Kft. mûködteti. A Tuzséri Ipari Park üzemeltetõje a Záhony és Térsége Fejlesztési Kft., melynek területén tíz vállalkozás mûködik és további 20 hektárnyi közmûvesített területen várják a cégek betelepülését. A magyarországi ipari parkok közül egyedülállóan a tuzsérit keresztezi az európai normál és a transz-szibériai széles nyomtávú vasúti sínhálózat, így az ide települõ vállalkozások rakodhatnak mindkét vonalra, áruikat közvetlenül küldhetik Nyugat-Európába, a FÁK országokba és Távol-Keletre is. Az ipari parkok a 4-es számú fõútvonal mellett helyezkednek el. A közeljövõben várható egy újabb ipari park létesítése Fényeslitke közelében, ahol a Volska Steel cégcsoport 600–700 millió euró értékû beruházásával meleg- és hideghengermûvet létesít és ezzel hosszabb távon mintegy 1000 fõt foglalkoztathat.


A Záhonyi Logisztikai, Kereskedelmi és Üzleti Központ megvalósítását célzó beruházások 2001-ben indultak el a Phare Kísérleti Program keretein belül, 222 millió forintos összköltséggel. Ebbõl 110 millió forintot a FVM biztosít társfinanszírozóként. A Megyei Területfejlesztési Tanács 20 millió forinttal, a flamand kormányzat pedig – felismerve a projektben rejlõ lehetõségeket – 70 millió forinttal járult hozzá a kivitelezéshez. A központ a logisztikai koordináló, integráló és fejlesztõ feladatok mellett egyéb segítõ, kiegészítõ tevékenységeket is ellát. A vállalkozási övezetek tevékenységét és szerepét kedvezõ irányban befolyásolhatja logisztikai szolgáltató központ létrejötte, illetve „ipari park-logisztikai központ-vámszabadterület” hármas egységének megvalósulása. Az M3-as autópálya kiépítésével válik majd befejezetté a térségnek a nemzetközi és belföldi kereskedelembe való bekapcsolása. Bihari Vállalkozási Övezet A Berettyóújfalu-Bihakeresztes-Nagyvárad körül, a román országhatár szomszédságában szervezõdõ Bihari Vállalkozási Övezetet idõrendben másodikként hívta életre az 55/1998. (III. 27.) Korm. rendelet. Az övezet fejlesztésének stratégiai irányelvei a határmenti gazdasági és kulturális együttmûködésbõl adódó lehetõségek kihasználását, a térség közlekedés-földrajzi adottságai alapján a tranzitforgalomra épülõ szolgáltatások fejlesztését, logisztikai központ kialakítását célozzák. Stratégiai cél továbbá a helyi mezõgazdasági termelésre épülõ feldolgozóipari kapacitások fejlesztése, az ipar szerkezetének átalakítása során a termékek piacképességének növelése, a beszállítói kapacitások bõvítése, a korszerû technológiát megvalósító ipari beruházások létesítése; a hazai és külföldi tõkebefektetések növelése érdekében a térség gazdasági potenciáljához kapcsolódó vállalkozások letelepedésének elõsegítése a környezet- és természetvédelmi jogszabályok betartása mellett; valamint a természeti adottságok és a nemzetközi tranzitforgalomból adódó lehetõségek kihasználása érdekében a turisztikai fogadóképesség fejlesztése. A vállalkozási övezet mûködtetésére a Bihari Vállalkozási Övezet Menedzser Kft-t jogosították fel. A kedvezõtlen természeti adottságokkal rendelkezõ övezet az országhatár mentén fekvõ, zömében kis- és aprófalvas települési szerkezetû térségben, Hajdú-Bihar megye délkeleti részén fekszik, teljes egészében lefedve a berettyóújfalui kistérség területét. A vállalkozási övezet 31 településének nagy része a területfejlesztés szempontjából kedvezményezettnek minõsül. A Bihari Vállalkozási Övezet területe 1371 km2, amely a régió 7,7%-át fedi le. 2007 január 1-jei állapot szerinti 64 ezer fõs lakónépességének nagyobb része (54%-a) az övezet városaiban él. A térség népmozgalmi folyamatai kedvezõtlenek, amiben a természetes fogyás és a vándorlási veszteség egyaránt szerepet játszik. A munkanélküliek munkavállalási korú népességen belüli aránya (13,5%) magas, a jövedelmi viszonyok pedig a régióra jellemzõnél kedvezõtlenebbek. A térség lakásállománya csökkent 2000 óta, összefüggésben a falvakból való elvándorlással és az építések alacsony szintjével. Különösen a csatornázás, a gázhálózat kiépítettsége kapcsán vannak elmaradások. A közcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások aránya a városokban 38%, míg a községekben 6%. A lakásállományhoz viszonyított háztartási gázfogyasztók 55%-os övezeti aránya sem éri el a régió átlagát. A társas, valamint az egyéni vállalkozások száma egyaránt bõvült 2000–2006 között, a növekedés különösen a társas vállalkozások körében volt nagymértékû. Ennek ellenére a vállalkozói aktivitás szintje elmarad a régió átlagától. A vállalkozások ágazati megoszlását tekintve a mezõgazdaság aránya mérséklõdött (16%). A kereskedelem 20%-os részaránya – a határ menti fekvést figyelembe véve – nem tekinthetõ magasnak, a

5

6


megyei átlag (26%) alatti, akárcsak a szállítási ágazaté (4–5%), a kedvezõ logisztikai helyzet ellenére. Az övezet fejlõdési perspektívája szempontjából nagy jelentõségû a Bihari Regionális Ipari Park mûködése (1998-ban kapta a címet), melyben 37 vállalkozás tevékenykedik, köztük több számottevõ fejlõdési potenciállal rendelkezõ középvállalat. Az Ipari Park teljesen kiépült alap infrastruktúrával fogadja a vállalkozásokat. A berettyóújfalui önkormányzat kialakította azoknak a mentességeknek, illetve kedvezményeknek a körét, amely elõsegítette a vállalkozások számának növekedését, azok fejlõdését és ezen keresztül a bevételek kedvezõ alakulását. Az önkormányzat célja továbbá erõteljes marketingstratégia alkalmazása és a szükséges partnerszervezetek felkutatása, mellyel jelentõs mértékben növelni kívánja a térség (elsõsorban az Ipari Park) ismertségét, a jelenleg rendelkezésre álló önkormányzati területek kedvezményes, esetleg ingyenes rendelkezésre bocsátásával. A vállalkozási övezetnek mûködése során számos problémával kellett szembenéznie. A vonatkozó állami adó- és pénzügyi kedvezmények önmagukban nem gyakoroltak elég vonzerõt a beruházásokra, továbbá azok 2002-ben le is jártak. E mellett helyi adókedvezményekben az övezet területén beruházni kívánó cégek továbbra sem részesülnek. Az övezet jogosult az Európai Unió regionális jellegû támogatásaira, azonban a kedvezmények igénybevétele a támogatási struktúra miatt sokszor akadályokba ütközik. Esetenként problémát jelent az is, hogy az övezet nem képes a szükséges mértékû és intenzitású marketingtevékenység végzésére. A fejlesztések az övezeti központokban valósultak meg, a falvakban jelentõs beruházások nem történtek. Az övezeti önkormányzatok többnyire nem vállaltak jelentõs részt a szervezet mûködtetésében, ami szintén hozzájárult az eredmények elmaradásához. E tényezõk következtében az övezet, mint fejlesztési terület nem kapott elég hangsúlyt. A mûködést koordináló kft-t 2007-ben felszámolták, és az övezet menedzselését a berettyóújfalui önkormányzat vette át. A térségben elõtérbe kerültek az elsõsorban a kkv szektort támogató klaszterek (innovációs szolgáltatókat összefogó hálózatok), illetve a Pólusprogram. A 2008 elején megjelent Gazdaságfejlesztési Operatív Programban ugyanis a jövõben az innovációs klaszterek bõvítése és élénkítése kap hangsúlyt, így az övezetek, mint fejlesztési térformák kikerültek a fókuszból. A Berettyóújfalu Város Önkormányzatának képviselõtestülete által elfogadott 2007-tõl 2010-ig terjedõ idõszakra vonatkozó ciklusprogram (gazdasági program) is reményt ad a térség fejlõdésére. Kunmadaras és Térsége Vállalkozási Övezet A Kunmadaras és Térsége Vállalkozási Övezet kijelölése az 5/1999. (I. 18.) Korm. rendelettel – 1999. január 1-jével – történt meg és 2008. december 31-ig tart. A vállalkozási övezet Jász-Nagykun-Szolnok megye hat települése: Abádszalók, Berekfürdõ, Karcag, Kunhegyes, Kunmadaras és Tiszafüred közigazgatási területét foglalja magában. Alapító tagjai a települési önkormányzatok és vállalkozások. Mûködtetõ szervezete a Kunmadaras és Térsége Vállalkozási Övezet Fejlesztõ, Beruházó és Szolgáltató Közhasznú Társaság. A vállalkozási övezet fejlesztésének stratégiai irányelvei között szerepel a kunmadarasi repülõtér polgári hasznosítása, területének alkalmassá tétele ipari park befogadására, valamint innovációs és technológiai központ kialakítására. Célként fogalmazták meg a térség tõkevonzó képességének javítását; a közlekedési kapcsolatok fejlesztését; a korszerû technológiával rendelkezõ vállalatok letelepedésének elõsegítését, termelékenységének, piaci pozíciójának javítását; a korszerû szerkezetû mezõgazdasági termelés és termékfeldolgozás kialakítását; a térségbe tartozó települések ide-


genforgalmi kínálatának, s ezzel összefüggésben a szállásférõhelyeinek bõvítését. Az övezet a Tisza-tó, a 4-es, a 34-es és a 33-as fõútvonalak és a Hortobágy által határolt területen, az Alföld közepén helyezkedik el. A vállalkozási övezetek közül az egyetlen, amely nem határ menti térségben került kijelölésre. Vasúton és közúton egyaránt jól megközelíthetõ; a kunmadarasi repülõtér a légi, a Tisza folyó pedig a vízi közlekedés fejlesztésének a lehetõségét hordozza magában. A Kunmadaras és Térsége Vállalkozási Övezet 984 km2-en terül el. Az övezetet alkotó településeken 2007 elején 52 ezer fõ lakott, Észak-Alföld népességének 3,4%-a. Népsûrûsége 53 fõ/km2, amely messze elmarad a régió átlagától, annak mintegy hattizede. A 2000 és 2006 közötti idõszakban a születések és a halálozások negatív egyenlegébõl, valamint az elvándorlásokból adódóan a térségben a régiós átlaghoz viszonyítva is jelentõs, 9%-os népességfogyás következett be. A térségben 2006 végén 3700–3800 munkanélkülit tartottak nyilván, a régióban regisztráltak 3,9%-át. A nyilvántartott álláskeresõk a munkavállalási korú népességhez viszonyítva 11%-ot képviseltek. Az szja-alapot képezõ jövedelem egy lakosra, illetve adózóra számítva 3–6%-kal maradt el a régiós átlagtól. A leghátrányosabb helyzetû térségekben a vállalkozási övezeteket azzal a céllal hozták létre, hogy a gazdaság fellendítése érdekében vonzzák a termelõ és szolgáltató befektetõket. Az övezet településein bejegyzett vállalkozások száma 2000–2006 között összességében 3–4%-kal emelkedett, ezen belül a társas vállalkozások köre 19%-kal bõvült. A vállalkozások többsége az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás és a kereskedelem, javítás (22–22%), valamint a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás és az ipar, építõipar (15–17%) gazdasági ágakban koncentrálódott. A mezõgazdaság területén a szervezetek 6%-a tevékenykedett. Az ipar leginkább a térség városaiban: Karcagon, Kunhegyesen és Tiszafüreden van jelen, elsõsorban a gépipar, a híradástechnikai ipar és a konfekcióipar révén. A térség legnagyobb városában, Karcagon ipari park mûködik, ahol a volt katonai laktanya épületeibe 2007 végéig 23 cég települt be, így az épületek 2/3 részét megvásárolták. Folyamatos a felújítás, valamint a park infrastruktúrájának kiépítése. Az ipari parkon belül 2008 februárjában elkezdték kiépíteni a Penny Market kelet-magyarországi logisztikai központját és folyamatban van a Kátai Gábor Kórház 4,2 milliárd forintos beruházása is. A vállalkozási övezetben nagyobb súllyal hagyományosan a mezõgazdasági termelés szerepel, amelyet nem kísért az élelmiszeripar fejlõdése. A megtermelt nyersanyagok lehetõvé teszik a konzervipar, a gyümölcs- és rizsfeldolgozás fejlesztését, valamint a juh- és a sertéstartáshoz kapcsolódóan a tejfeldolgozást, továbbá a vágóhidak létesítését. A Hortobágy közelsége Tiszafüred környékén gyógynövények gyûjtésére és feldolgozására kínál lehetõséget. Az övezetté nyilvánítást követõen jelentõsebb beruházások valósultak meg Abádszalókon, ahol két helyszínen terménytisztító és szárító üzem épült, illetve egy sertéstelepen folytak fejlesztések. A mezõgazdasági termeléshez kapcsolódóan a repülõtéren található hangárokat és egyéb erre alkalmas épületeket termények tárolására adják ki, továbbá jelentõs tétel volt 2006-ban az MVH közraktározása is. A Kunmadaras Kht. a kezelésében lévõ földterületekbõl 240 ha-t adott ki vállalkozásoknak és õstermelõknek hasznosításra. A kiskereskedelmi üzletekkel való ellátottságára jellemzõ, hogy túlnyomó többségük, 78%-uk a városokban található, melyek között több multinacionális cég képviselteti magát. (Abádszalókon és Kunmadarason CBA, Tiszafüreden Lidl és Spar, Karcagon Tesco áruház épült, és jelenleg folyamatban van az Aldi felépítése.)



A térségben kiemelkedõ jelentõségû az idegenforgalom. A vállalkozási övezethez tartozó települések csaknem mindegyikén fellelhetõ a termálvíz. A „Világörökség” címet elnyert Hortobágyi Nemzeti Park közvetlen szomszédságában található Karcag, Berekfürdõ, Kunmadaras és Tiszafüred, valamint a Tisza-tó partján helyezkedik el Abádszalók és Tiszafüred. Az övezet települései országos hírûvé vált rendezvények színhelyei, pl. a kunmadarasi repülõtér területén megrendezésre kerülõ motoros és autós gyorsulási versenyek, Európa- és világbajnokságok. Jelentõs idegenforgalmi beruházások történtek Abádszalókon, ahol vízisípálya és új csónak-kikötõ épült, illetve a már meglévõ vitorlás kikötõt tovább bõvítették, valamint termálvízzel összefüggõ fejlesztések történtek Tiszafüreden, Berekfürdõn és Karcagon is. Az övezet településein 2006-ban 21 400 lakást tartottak nyilván, így 100 lakásra 244 lakos jutott, amely a régiós átlagnál mérsékeltebb laksûrûséget jelez. Az infrastrukturális ellátottsága kissé kedvezõtlenebb képet mutat a régióra jellemzõnél, hiszen a vezetékes ivóvízzel való ellátottság a lakások 96%-ánál megoldott, ugyanakkor a közcsatorna-hálózatra alig felük csatlakozott. A Kunmadaras Kht. több alkalommal sikeresen vett részt a vállalkozási övezetek támogatására elkülönített célelõirányzat felhasználására irányuló pályázatokon. A Kht. kidolgozta a térség foglalkoztatási stratégiáját a ROP keretében elnyert támogatás felhasználásával, és vállalták egy interneten elérhetõ adatbázis kezelését, amely naprakész információkkal szolgál a vállalkozási övezet munkaerõpiacának változásairól, illetve segíti a képzési intézmények és a képzésekre jelentkezõk egymásra találását. Elkészítették az inkubátorház létesítésének megvalósíthatósági tanulmánytervét. A Kunmadaras Kht. a repülõtérre alapozta azokat a fejlesztési elképzeléseit, amelyek révén tõkeerõs befektetõket várt az elmaradott térségbe. A repülõtér átalakításáról szóló tanulmány szerint nagyobb ipari beruházásra a térség nem alkalmas, ugyanakkor a mezõgazdasági, az idegenforgalmi és a logisztikai célok megvalósítására megfelelõ lehet a repülõtér és környéke, amely a térség innovációs és fejlesztési központjává válhatna.

A betelepült vállalkozások számára biztosított kedvezmények a 2002-ig tartó állami garancia vállalást követõen megszûntek. A mûködtetõ Kunmadaras Kht. finanszírozását korábban (2003-ban és 2004-ben) a központi költségvetésbõl kapott mûködési támogatás jórészt fedezte, azonban ezen összegek elmaradása után jelentkezõ pénzügyi gondok megoldása feladatot rótt a tagokra. A Kht. mûködõképessége, tárgyi és személyi feltételei jelenleg biztosítottak, és a továbbiakban is kész felvállalni az összefogás koordinálását. Összefoglaló Az észak-alföldi régióban az ipari parkok száma és teljesítménye folyamatosan bõvült az elmúlt tíz év során. A címet 2007 végéig elnyert 31 park többsége ténylegesen mûködik, jelentõs szerepet játszik a helyi foglalkoztatásban, egy részük pedig térségi gazdaságfejlesztõ szerepet is betölt. Betelepítettségük, néhány park kivételével nem tekinthetõ magasnak. A parkok nagy része rendelkezik a megfelelõ alap infrastruktúrával, az ezen felül igénybe vehetõ szolgáltatások terén viszont jelentõs eltérések tapasztalhatók. Néhány ipari park már kezdettõl fogva széles körûen szolgálja ki partnereit, mások kialakulásuk utáni idõszakban végeztek nagyfokú fejlesztéseket, ugyanakkor vannak e tekintetben elmaradott parkok is, melyek fejlesztése különbözõ okok miatt ezidáig meghiúsult. Számukra biztosíthat forrásokat a 2007–2013 közötti idõszakra vonatkozó Észak-alföldi Operatív Program és a Gazdaságfejlesztési Operatív Program. A régió három vállalkozási övezetének gazdasági és társadalmi adottságai eltérõek, menedzselésüket különbözõ módon oldják meg. Problémát jelentett, hogy a kezdetben biztosított pénzügyi kedvezményeket megszüntették. Legtöbb eredményt a Záhonyi Vállalkozási Övezet tud felmutatni, ebben azonban az övezet cím nyújtotta preferenciák mellett leginkább további tényezõk játszottak szerepet. A vállalkozási övezetekben, illetve munkaszervezeteiknél felhalmozott tapasztalatok, kialakult kapcsolati rendszerek értékesek lehetnek a jövõben is, de e térségek felzárkóztatása valószínûleg más programok (pl. GOP Pólus klaszter) elõtérbe kerülésével történik.

Információk: Mellékletek Táblázatok Elérhetõségek: [email protected], [email protected] Telefon: 52/529-809, 52/529-866 Információszolgálat Telefon: 52/529-810 www.ksh.hu

© KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2008 A kiadvány kialakítása egyedi, annak tördelési, grafikai, elrendezési és megjelenési megoldásai a KSH tulajdonát képezik. Ezek átvétele, alkalmazása esetén a KSH engedélyét kell kérni. Másodlagos publikálás csak a forrás megjelölésével történhet!

7

Ipari parkok, vállalkozási övezetek az Észak-Alföldön

Recommend Documents