IPARI PARKOK FEJLESZTÉSE – FOGLALKOZTATÁS
KÉSZÜLT AZ ORSZÁGOS FOGLALKOZTATÁSI KÖZALAPÍTVÁNY TÁMOGATÁSÁVAL
Készítette: Ipari Parkok Egyesület Rakusz Lajos 2007. szeptember
TARTALOJMJEGYZÉK BEVEZETİ
2
I. NEMZETKÖZI KITEKINTÉS 1. Az ipari parkok típusai, fejlıdésük a világban 1.1. Funkciók (küldetés) szerinti parktípusok 1.2. Átfogóbb szervezeti struktúrák 1.3. A telepítés jellege szerinti parktípusok 1.4. Fejlıdési fázisok 1.5. Stratégiai célok, modellek 2. Innovációösztönzı ipari parkok 2.1. A parkokban mőködı innovációs központok, transzfer ügynökségek 2.2. A K+F szolgáltatásokat nyújtó szervezetek 2.3. Az egyetem és ipar kapcsolatának parki mérető formái 3. Az ipari parkok helye, szerepe az EU-ban 3.1. Az ipari parkok finanszírozásának EU-s keretei 3.1.1. Regionális támogatások 3.1.2. Horizontális támogatások 3.1.3. Ágazati (szektorális) támogatások
5 6 6 7 8 9 10 11 11
II. IPARI PARKOK MAGYARORSZÁGON 1. Az ipari parkok kialakulása 2. Az „Ipari Park” címmel rendelkezı szervezetek csoportosítása 2.1. Csoportosítás a kezdeti években 2.2. Dinamikus fejlıdési modell 2.3. Az ipari parkok teljesítménye 2.4. A jelenlegi helyzet (2007) 2.5. Stratégiaváltás 2.6. Irányítás 2.7. Monitorozás 2.8. Ipari parki szolgáltatások rendszerének kiépítése 2.9. Klaszterek 2.10. Klaszterpolitika 3. Új Magyarország Fejlesztési Terv 3.1. Elızmények, NFT I. 3.2. Az ipari parkok az UMFT-ben 3.3. Pólusok 3.4. Operatív programok
22 22 24 24 25 30 31 32 34 35 37 40 43 47 47 48 51 55
IRODALOMJEGYZÉK
66
ÁBRÁK MELLÉKLETEK
1
12 14 15 17 18 19 19
BEVEZETİ Az Ipari Parkok Egyesület az Országos Foglalkoztatási Közalapítványtól elnyert pályázattal ahhoz szeretne hozzájárulni, hogy az ország mintegy 57%-os foglalkoztatási aránya javuljon. Reális az a cél, hogy az ipari parkok fejlesztése révén mintegy 70.000 fıvel növekedjen a munkavállalók száma. Természetesen nem mindegy, hogy a foglalkoztatási ráta 1%-al történı emelése milyen mértékben párosul a GDP növelésével. Az ipari parkok eddigi teljesítménye – 1 Ft befektetés az ipari parkok infrastruktúrájának kiépítésébe 1,6 Ft eredményt hozott – reménykeltı. Az elıttünk álló idıszak tennivalói azonban nem lineáris folytatásai az elmúlt évek munkájának. Az EU-ban a Lisszaboni Stratégia megvalósítása az innováció térnyerését, a hozzáadott érték növelését igényli. Hazánk 190 ipari parkja (lásd: 1. sz. ábra) elıtt is ez a feladat áll. Az ipari parkok fejlesztését döntıen az Új Magyarország Fejlesztési Terv (UMFT, korábban NFT II) befolyásolja. E program két fı célkitőzése, a növekedés és a foglalkoztatás elımozdítása az ipari parkokat közvetlenül érinti, mivel az ipari teljesítmény negyede kapcsolódik az ipari parkokhoz, minden ötödik ipari foglalkoztatott ipari parkban dolgozik. Az UMFT tervezése során – 2004-tıl kezdıdıen – az Ipari Parkok Egyesület, mint a tervezı munkában kiemelten részt vevı civil szervezet igen jó partneri kapcsolatot épített ki a Nemzeti Fejlesztési Hivatallal, majd a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel, valamint a leginkább érintett tárcákkal: a Gazdasági és Közlekedési Minisztériummal, a Szociális és Munkaügyi Minisztériummal. Az együttmőködés eredményeként (is) az ipari parkok az UMFT operatív programjaiban gazdasági súlyuknak megfelelı pozíciót foglaltak el. A 2006. év végére „kialkudott” 250 Mrd Ft potenciális pályázati forrás jelzi, hogy Magyarország EU tagsága gyökeresen új helyzetet teremt az ipari parkok számára. A parkok elemi érdeke, hogy ebbıl az új helyzetbıl tegyék vizsgálat tárgyává eddigi fejlıdésük eredményeit (és hibáit), s olyan stratégiát alakítsanak ki, melyek egyaránt szolgálják a növekedést és foglalkoztatást, s maximálisan kihasználják az e célok elérése érdekében rendelkezésre álló pályázati forrásokat. Jelen összeállítás a dél-dunántúli, dél-alföldi, észak-alföldi, észak-magyarországi workshopok számára készült, célja az ipari parkok menedzsereinek felkészítése az új
2
feladatokra. A parkok vezetıinek ugyanis a jövıben aktív gazdaságszervezı feladatokkal kell szembenézniük – de ezekhez más tudás kell, mint ami az eddigiekben elegendı volt. A jelen szakmai munkának figyelembe kellett vennie, hogy az ipari parkok feladatai, eddigi fejlıdésük, az „Ipari Park” cím megszerzésének idıpontjai, a betelepítettségük mértéke, gazdasági környezetük rendkívül eltérı, a kép ennek megfelelıen erısen differenciált. A parki menedzserek körében is jelentıs a fluktuáció – kevesen vannak, akik a kezdetektıl dolgoznak az egyes parkokban. Mindez arra vezetett bennünket, hogy képet adjunk az ipari parkok eddigi fejlıdésérıl, ennek fıbb vonásairól, mivel számos park a fejlıdés kezdeti szakaszának problémáival küzd – ugyanakkor számos park számára már a jelenlegi keretek is szőkösek. Fontos, hogy a hazánkban kiépült és fejlıdı ipari parki rendszert az EU viszonyai közé is el tudjuk helyezni. Segített ebben az, hogy 2005-ben Dr. Tóth János úr, az IPE társelnöke∗ kezdeményezésére az EU Gazdasági és Szociális Bizottsága egy szakértıi munkát indított a 2004-ben csatlakozott országok ipari parkjainak az ipari szerkezet átalakításában játszott szerepének áttekintésére. (A munkában az IPE elnöke szakértıi feladatot látott el.) Az EGSZB 2005. december 15-én fogadta el a munkabizottság jelentését. Az EU Bizottsága számára testületi állásfoglalás készült a fejlıdés irányáról, a Lisszaboni Stratégia érvényre juttatásának szempontjairól és tennivalóiról. Ez a dokumentum számunkra is megszívlelendı intencióként jelenik meg jelen szakértıi munkában. Az a tény, hogy az EU 10 körében az ipari parkok terén kedvezı a pozíciónk, illetve, hogy a 2007-2013-as idıszakban a parkok jelentıs fejlesztési forráshoz juthatnak, megítélésünk szerint reálissá teszi, hogy a legkorszerőbb gazdaságfejlesztési gyakorlatot megismerjük és igyekezzünk azt alkalmazni. Ezzel függ össze, hogy jelentıs teret szenteltünk a hálózatépítés, a szinergiák, a klaszteresedés kérdésköreinek. Úgy véljük: ahhoz, hogy az ipari parkok a foglalkoztatásban és a gazdaság dinamizálásában gazdasági súlyuknak megfelelıen vegyenek részt, mindenekelıtt a menedzsment érdeklıdését kell az új kérdésekre irányítani, s elımozdítani a Dr. Tóth János jelenleg az EGSZB energetika, közlekedés, infrastruktúra, információs társadalom témaköröket átfogó szekció elnöke. ∗
3
szükséges ismeretek megszerzését. Nem gondoljuk, hogy ezzel az összeállítással ezt a munkát elvégeztük. De úgy véljük, hogy segítünk talán abban, hogy elmozduljunk ebbe az irányba, s az Új Magyarország Fejlesztési Terv adta keretek között és annak eszközeivel EU konform fejlesztéspolitika szükségességére felhívjuk a figyelmet. Végezetül köszönetet mondunk a Szociális és Munkaügyi Minisztériumnak, személyesen
Csizmár
Gábor
államtitkár
úrnak,
hogy
az
ipari
parkokra
megkülönböztetett figyelmet fordít. Külön köszönet illeti az Országos Foglalkoztatási Közalapítványt, hogy támogatja ezt a számunkra különösen fontos munkát.
Rakusz Lajos elnök Budapest, 2007. szeptember
4
I. NEMZETKÖZI KITEKINTÉS Az ipari parkok csaknem száz éves múltra tekintenek vissza. A múlt század 20-as éveiben Angliában is, az USÁ-ban is ingatlanfejlesztı (olykor ingatlanspekulációs) tevékenység eredményeként jöttek létre az elsı parkok. Gazdaságpolitikai jelentıségre ez a szervezeti struktúra az ötvenes években indult kezdeményezések kibontakozásával tettek szert. Fred Termann professzor azon kezdeményezése, hogy a Stanford Egyetemnek ki kell építenie kapcsolatait a fejlett technológiájú iparral elvezetett 1951-ben a Stanford Ipari Park létrejöttéhez. Ekkor indult a híres professzorok toborzása. Az itt levı vállalatok 1955-ben még csak fél millió dollárt hoztak az egyetemnek. 1965-ben is csak 2 M $ volt ez a nyereség, de 1976-ra már 7 Mrd $-ra nıtt ez az összeg. A Szilícium völgy 1964 és 1984 között 1178%-os növekedést ért el az alkalmazottak számát illetıen (3.994-rıl 47.069 fıre nıtt a számuk). A térségben 1955. és 1975 között 325 ezer új lakás épült, 83%-uk az ipari parkban. Itt indult fejlıdésnek pl-ul a Hewlett-Packard (1954), az Apple (1974), az itteni K+F fontos eredményekkel járult a félvezetı ipar létrehozásához, stb. A Szilícium-völgy a befektetıknek is kincsesbányának bizonyult, különösen a kockázati tıke kategóriában. Az ipari, tudományos parkok gazdaságpolitikai jelentıségének megítéléséhez még a BOSTON-t elkerülı 128-as út példáját említjük meg, amely különösen hasznos lehet számunkra, pl-ul a Budapest körgyőrő körüli M0 környezetének hasznosítása, a fıvárosi pólus programok kiépítése során. 1949-ben az itt dolgozó üzemek tevékenységében a csúcstechnológia súlya még alig 2% volt. Az ötvenes években kezdıdött meg a magas színvonalú technológiára alapozott ipari növekedés, amely a 70-es évekre már a csúcstechnológiát meghatározóvá tette. Ennek egyik döntı eleme volt az ingatlanügyek kezelhetısége a 128-as út mentén, meghatározó pedig az a mintegy 40 felsıoktatási intézmény (köztük a Harvard, a MIT, a Boston University), katonai fejlesztı laboratóriumok, melyek az extraprofithoz szükséges új ismereteket „szállították”. Mit mond Georges Benko errıl a fejlesztéspolitikáról? „A szövetségi kormány rendszeresen növelte a tudományos kutatás és fejlesztés költségvetését, és Massachusetts állam egyébként is az országos átlagnál nagyobb arányban részesedett a központi javakból. Nagyon gyakran az új vállalatokat könnyő 5
volt szakmai alapon országos forrásokból finanszírozni, tehát a piac ismerete jellemzı vonása volt az új technológiát alkalmazó új vállalatoknak. A statisztikák azt mutatják, hogy a kutatási és fejlesztési szerzıdések 60%-át közös megegyezés alapján kötötték, a vállalatok közötti mindenféle hivatalos verseny nélkül. A piac egyensúlyban volt, mivel az állam viselte azt a kockázatot, amelyet egyébként a vállalkozóknak kellett volna viselniük. Nyilvánvalónak látszik az, hogy állami finanszírozás nélkül az új technológiát alkalmazó vállalatok általános elterjedése nem mehetett volna végbe.” A 70-es években az ipari parkok szerte a világban elterjedtek, s különösen a nyolcvanas évektıl az iparpolitika meghatározói lettek. Ennek okai: az energiaárak nagyságrendi növekedése, illetve a környezetvédelmi szigorítások, amelyek együtt technológiai korszakváltást idéztek elı. Az új ipari kultúra megteremtésében az ipari parkok szerepe mind meghatározóbb lett. 1. Az ipari parkok típusai, fejlıdésük a világban Voltaképpen nincs két egyforma park. S az is természetes, hogy ugyanaz a park is állandóan változik. A parkoknak ez a sokszínősége, a változó szükségletekhez való alkalmazkodóképessége a kiépülı hálózatokon jól megfigyelhetı. Az ipari parkok a vonatkozó feltételek és követelmények hatására differenciálódtak. Ezt fejezik ki a létrejött parktípusok. 1.1. Funkciók (küldetés) szerinti parktípusok
•
Tudományos park
A tudományos park olyan területi alapon kiinduló kezdeményezés, mely nagyobbrészt a felsıoktatási, kutatási intézményekhez és/vagy a területi K+F intézményekhez kötıdik, feladata az új technológiákra alapuló vállalkozások létrehozása, illetve létrehozásuk elısegítése; a technológiai transzfer lebonyolítása a kutatóintézetek és a parkban (vagy azon kívül) mőködı vállalatok között (EU definíció). Klasszikus példa: Cambridgei Tudományos Park Angliában.
6
•
Technológiai park
Új technológiát alkalmazó vállalatokat tömörít, fıleg a K+F területén, foglalkozik termeléssel, eladással és vállalati szolgáltatásokkal is. Elsırendő feladata tehát az infrastruktúra megteremtése ezen vállalkozások – többnyire kisvállalatok – részére.
•
Innovációs központ
Feladata a viszonylag magas piaci kockázattal bíró új termékek és technológiák fejlesztésével és eladásával foglalkozó (területileg a központon kívül dolgozó) vállalkozások támogatása pénzügyi, kereskedelmi, kutatási és technológiai tanácsadással. (Ilyen innovációs feladatokat elláthat a Technológiai park is.)
•
Kereskedelmi park
Többféle kereskedelmi tevékenységet végez (csomagolás, eladás, kiállítás, adminisztratív munkák, sıt termelés is), és nem igényli kutatóintézetek közelségét. 1.2. Átfogóbb szervezeti struktúrák
•
Technopolisz
Egy adott terület (többnyire nagyobb régió, esetleg város) egyetemi kutatási és tudományos kutatási potenciáljára alapult szervezet, melynek feladata az ott jelenlevı iparvállalatok és egyéb gazdasági szereplık kiszolgálására (Japán, Franciaország).
•
Technológiai (versenyképességi) pólus
Azon területet jelöli, ahol az innovációs folyamat kialakulásához stratégiailag szükséges elemek jelen vannak: magasan képzett munkaerı, alap- és alkalmazott
7
kutatási tevékenység, legalább néhány inkubátorszolgáltatás, és bankok vagy az innovációra áldozni hajlandó vállalatok. 1992 óta létezik például a bolognai POSTER, a város, a tartomány és magánvállalatok alapításában. A pólus jól körülhatárolható program köré szervezıdik, nemzetközi láthatósággal rendelkezik (lásd késıbb).
•
Technológiai körzet
Itt jelen van a technológiai (versenyképességi) pólus, fejlett ipari környezet és legalább egy (tudományos) park. Ilyen körzetté nyilvánította az olasz kormány Torino városát.
•
Vállalkozási övezet
Olyan, a közigazgatás által meghatározott kritériumok alapján definiált terület, ahol ipari-, illetve gazdasági szerkezetátalakítás elımozdítása érdekében a Kormány külön törvényben meghatározott pénzügyi és más kedvezményeket biztosít. Általában a területen több község, város és ipari park található. 1.3. A telepítés jellege szerinti parktípusok Alapvetıen két markánsan eltérı parktípusról beszélhetünk:
•
Zöldmezıs parkok: beépítetlen területen létesülı ipari parkok. Ezek általában a
településtıl
kisebb-nagyobb
távolságra
helyezkednek
el,
ezért
infrastruktúrával való ellátásuk jelentıs induló tıkét igényel. Elınye a rugalmasság: a telepítés során a létesítmények elhelyezésénél nagy szabadságfok mellett lehet a befektetık igényeit figyelembe venni, illetve a park belsı struktúráját kialakítani.
•
Rekonstrukciós
park:
ipari
létesítmények
még
használható
infrastruktúrájára települ. Ez elıny annyiban, hogy az „örökölt” infrastrukturális kapacitások (víz, csatornák, energia, vasút, utak, stb.) részben
8
vagy egészben rendelkezésre állnak, illetve felújításuk olcsóbb, mint telepítésük
lenne.
Hátrány
azonban,
hogy
a
környezetszennyezés
megszőntetése az elavult technológiák (pl. kohászat, bányászat, vegyipari mőveletek) esetén olykor többe kerül, mint az infrastruktúra újonnan történı kiépítése kerülne. Gondot okozhat a park belsı struktúrájának kialakításánál a még használható épületek, infrastrukturális létesítmények funkcionáltatása, beillesztése a park modern építészeti környezetébe, illetve az, hogy a felhasználás szabadságfokát szőkítik. A rekonstrukciós park létrehozása többnyire nagyobb ráfordításokat igényel, mint a „zöldmezıs”, de az elavult gyárak, üzemek rehabilitációja a települések fejlıdése során elkerülhetetlen, így általában a városfejlesztési törekvések és az iparpolitikai érdekek együttes hatásaként jönnek létre a rekonstrukciós ipari parkok. 1.4. Fejlıdési fázisok A parkok maguk is jelentıs fejlıdésen mentek át az elmúlt negyedszázad során: a fejlett iparú országokban több generáció váltotta egymást a változó szükségletekhez igazodóan. A 70-es évek közepéig a termelıtevékenységnek helyt adó csarnokok, valamint a raktárépületek voltak a meghatározóak. Az irodák a hasznos területnek csak 10-15%át tették ki. Ezen elsı generációs parkok épületei egyszerőek. 1975-1985 között elıtérbe kerültek az irodák, a számítástechnikával, illetve kereskedelemmel foglalkozó cégek révén. A második generációra jellemzı az igényes építészeti kultúra. A nyolcvanas évek közepétıl számíthatjuk a parkok rohamos térnyerését. Meghatározó a terület-felhasználás rugalmasságának biztosítása, a szolgáltatások körének kibıvítése. A parkok építészetileg mind igényesebbek, az irodai személyzet, az informatikai tevékenység részaránya növekvı.
9
A negyedik generációs parkok (a 90-es évek közepétıl) tipikus épülettípusai az irodaházak, szolgáltató épületek. Fontos szerepet kap a parkokhoz kapcsolódó rekreációs terület, gazdag szolgáltatásokkal. A raktárak kiszorulnak az ipari parkokból. Meghatározóvá a csúcstechnológiát képviselı cégek válnak. Az irodák a terület 60-80%-át teszik ki. 1.5. Stratégiai célok, modellek Az ipari parkok – bármennyire is különbözzenek azok egymástól – idıvel hálózatot alkotnak, amelyek az adott ország gazdaság-, ipar-, és innovációpolitikájába beágyazódva valamilyen kormányzati célrendszer keretében mőködnek. Az állami prioritásokat tanulmányozva alapvetıen a „misszió orientált”, illetve a „diffúzió orientált” törekvések, illetve ezek kombinációi figyelhetık meg.
•
A misszió orientált modell esetén a kormány a források mobilizálása, az ipari struktúra átrendezése érdekében ösztönzi az ipari parkok létesítését. A források mobilizálásának lehet indoka a regionális felzárkóztatás (pl. Olaszországban e célt szolgálta a “Délvidékpark terv”, amely 1994-ben jött létre, az ország déli részének felzárkóztatását szolgáló kormányzati törekvések részeként), illetve a csúcstechnológiák elterjesztésének bátorítása (pl. USA Silicon Valley). E modell megvalósítói – többek között – az USA, NagyBritannia, Franciaország.
•
A diffúzió orientált modell a technológiai szférába már bevont összegek jobb, hatékonyabb hasznosítását hivatott elımozdítani. Itt tehát nem a globális struktúrák módosítása a cél, sokkal inkább az innováció globális elımozdítása, a fejlıdés minıségi vonásainak elıtérbe állítása. E modellhez sorolják Németország, Svédország, Svájc kormányzati megoldásait.
A fenti példák jelzik, hogy e két – globális célok szerinti – modell nem különül el mereven egymástól, hiszen például egy régió csúcstechnológiájának a támogatása az ipari parkok révén nem csupán a régiót hozza jobb helyzetbe, hanem az innováció globális térnyerését is szolgálja. A hangsúlyok kialakításáról van csupán szó. A
10
felismerés egyébként Japán innovációpolitikájában a két modell tudatosan „köztes” megoldását favorizálja. 2. Innovációösztönzı ipari parkok A lisszaboni folyamat a növekedés és munkahelyek teremtése, valamint a fenntarthatóság érdekében az innovációt, technológiai diffúzió elıremozdítását a K+F eredmények hasznosítását, üzleti értékesítését különösen fontos feladatként jelöli meg. Ennek szervezeti, financiális, jogi feltételei között az ipari parkok, illetve kapcsolódó szervezeti struktúrák mind jelentısebb szerepet kapnak. Az ipari parkoknak megkülönböztetett szerepük van az innováció elımozdításában. Az ipari parkok hálózatának kialakításakor ezért nem elegendı csupán a szőken értelmezett ipar, mezıgazdaság szempontjait szem elıtt tartani: az akadémiai, egyetemi szellemi bázis bevonása egyre nélkülözhetetlenebbé válik a gazdaság elıtt álló célok elérésében. A versenyképesség fokozása, a gazdaság rugalmas alkalmazkodó-képességének javítása, a humán erıforrásokból fakadó elınyök kiaknázása csak a szellemi bázis bevonásával, a gazdaság innovativitásának fokozásával érhetı el. 2.1. A parkokban mőködı innovációs központok, transzfer ügynökségek Ezeknek az intézményeknek a hatóköre nem szőkül le egy behatárolt területre, hanem egy régió, egy ország gazdasági társaságainak nyújtott szolgáltatásaik révén (amelyeket kínálhatnak nonprofit, vagy üzleti alapon) teremtenek hidat a tudomány és a gazdaság közé. Az itt ismertetendı típusok közötti fı különbség a szolgáltató (donor) szervezetek és a „fogadó” gazdasági társaságok közötti elhelyezkedésükben van. A központok, ügynökségek mintegy közvetítı szerepet vállalva ösztönzik, segítik a cégeket a kutatási eredmények felhasználásában. Ezzel szemben a K+F szolgáltatást végzı szervezetek magukba foglalják a kutatóintézeteket is, bizonyos esetekben egy egységbe tömörítve ıket a célvállalatokkal. A központok, ügynökségek fıbb szolgáltatásai a következık: -
tanácsadói szolgáltatás 11
-
technológiai közvetítési feladatok
-
üzleti információs adatbázis mőködtetése
-
üzleti találkozók, börzék szervezése
-
szakemberek közvetítése
-
kísérletek infrastruktúrájának szolgáltatása.
Ezek a szervezetek nagyrészt cégek tanácsadását látják el. Közvetítı szerepet játszanak például a Hollandiában mőködı innovációs központok, valamint a norvég K+F attasék hálózata. E szervezetek a cégek számára nyújtott szolgáltatásaikkal mintegy megismertetik a kutatási eredményeket, ösztönöznek az átvételükre. A német transzferközpontok és ügynökségek a technológiai transzfert közvetlenebbül, ilyen jellegő szolgáltatások nyújtásával viszik véghez, csakúgy, mint az USA-ban mőködı feldolgozóipari szolgáltató központok. Szolgáltatásaik közé tartozik az állami programok keretében finanszírozott kutatókölcsönzések: támogatást nyújtanak a cégek számára az egyetemi alkalmazottak alkalmazásánál, azok bérének részbeni fedezésével. Az ügynökségek általában állami kezdeményezésre jönnek létre (esetleg kamarai alapítással, mint Németországban), azon felismerésbıl, hogy a technológiai fejlesztés az ilyen programok kedvezményezetteinél csak külsı – általában kormányzati – segítséggel tehetı hatékonnyá, ez pedig a gazdaság hosszú távú érdeke. A finanszírozásban már jelentısebb eltérés tapasztalható: a holland központok költségvetését a Gazdasági Minisztérium biztosítja, és szolgáltatásaik egy részét ingyen kínálják (a tanácsadás elsı 16 óráját). A norvég K+F attasék tevékenységét is a kormány finanszírozza. Ezzel ellentétben a német és az egyesült államokbeli példáknál a központok támogatása egy erre elkülönített alapból történik, de az idı haladtával csökkenı mértékben. Németországban három éven keresztül, az USA-ban pedig 50%-ról indulva hat éven át. Szolgáltatásukat részben nonprofit, részben üzleti alapon nyújtják. 2.2. A K+F szolgáltatásokat nyújtó szervezetek A magasabb szervezettséget mutató, és a tudomány, illetve az ipar közötti kapcsolatot szorosabbra főzı intézmények jellemzıi, hogy hálózatba tömörítenek 12
ipari és egyéb kutatásokat; fejlesztést végzı intézeteket, vállalatokat, valamint, hogy szerzıdéses megbízások alapján végeznek K+F szolgáltatást, nagyrészt kis- és középvállalkozások számára, kormányzati támogatás mellett. Tevékenységük jelentıs mértékben egyetemekhez kötött, mégis külön tárgyaljuk és megkülönböztetjük ezeket az egyetemi ügynökségektıl, parkoktól. Ezek a szervezetek is állami kezdeményezésre létrejött, részben központi támogatással mőködtetett intézmények. Mőködésük során részben magán (ipari), részben állami (minisztériumi) megbízásra tudományos eredmények megismertetését is ellátják el. Jelentıs különbséget találunk azonban finanszírozásuk terén. Az 1949-ben alapított német Fraunhofer társaságnak nyújtott állami támogatás mértéke a végzett tevékenység szerint mutat különbséget: a szerzıdéses kutatásokat végzı intézetek költségeinek harmadát fedezik költségvetési pénzbıl, míg az alapkutatást végzı intézetek 100%-os állami támogatásban részesülnek. A kutatással összefüggı szolgáltatások esetében 75% a támogatás mértéke. Másképpen alakul mindez a holland TNO (Alkalmazott Kutatások Szervezete) esetében, ahol az intézetek az egyébként 40%-os társasági adó alól is mentesülnek. Itt a költségek mintegy 40%-át az állami támogatások fedezik, további 20% a minisztériumi megbízásokból ered, a fennmaradó 40% forrása pedig szerzıdéses megbízás. Természetesen itt is van elkülönülés azzal, hogy a magánszektor finanszírozza jelentıs mértékben az ipari jellegő kutatásokat. A harmadik példa az ugyancsak német AiF (Arbeitsgemeinschaft Industrieller Forschungeinrichtungen Otto von Guerike e.v.), amely egy szervezeti egységbe tömörít 50.000 vállalkozást és 57 kutatóintézetet. A tagok éves forgalmuk 2%-ának befizetésével járulnak hozzá a költségekhez, és lesznek jogosultak a megrendelt projektek esetében 50%-os támogatásra. A cégek különbözı alprogramokban vesznek részt, támogatják kooperációban végzett K+F tevékenységüket, a kutatók cégeknél való alkalmazását, illetve K+F személyzet keleti tartománybeli cégeknél való alkalmazását. Az AiF jelentıs
szerepet
játszik
a
keleti
tartományok
gazdaságélénkítésének
finanszírozásában, az erre szánt összeg 31%-át (több mint egy milliárd márkát) kezeli.
13
Az itt ismertetett innovációt segítı szervezetek a támogatás egy különös formáját hozták és hozzák létre, jelentıs állami beavatkozást megvalósítva a forrásoknak csaknem kizárólagosan a technológiatranszferre való összpontosításával. Hazánkban a nemzeti innovációs rendszer kiépítése, a regionális innovációs ügynökségek létrehozása és mőködtetése, a különbözı innovációs szervezetek rendszere láthatja el ezeket a funkciókat. 2.3. Az egyetem és ipar kapcsolatának parki mérető formái Az innovációt elısegítı szervezetek ezen fajtáját számos névvel szokás illetni. Használatos az innovációs park, technológiai park, tudományos park, illetve a tartalmában is némileg különbözı technopolisz, multifunkciós polisz kifejezések. Az ilyen parkokat tömörítı szervezetek, mint az International Association of Science Parks – IASP – és az Association of University Related Research Parks - AURRP – pedig a tudományos és kutatási park kifejezést használják. Ezek a parkok fıleg egyetemek, kutatóintézetek közelében jönnek létre, azokkal szerzıdéses
kapcsolatban
állnak,
esetleg
azok
részeként
mőködnek
(mint
Magyarországon az InfoPark, vagy az INNOTECH Mőegyetemi Innovációs Park). Mőködési feltételeiket azonban kormányzati, helyi források biztosítják. Magas színvonalú
technikai
infrastruktúra
révén
az
innováció
egyre
teljesebb
feltételrendszerét biztosítják. A technológiai transzfer segítségével pedig az innovációs folyamat egyre több fázisának az átfogása valósul meg, egy-egy parkon belül a piacérett termék létrehozásáig, esetleg a tömeggyártásig bıvülhet a tevékenység. A világ számos országában meghonosodtak már az ilyen jellegő parkok, jellegzetességet
mutatva
elhelyezkedésükben,
és
abban,
hogy
milyen
kezdeményezésre jöttek létre. Az új iparágak meghonosításában való hatékonysága miatt számos gazdasági depresszió által sújtott térségben alkalmazták az ilyen jellegő parkokat a gazdaság dinamizálása érdekében. Olyan kevésbé iparosodott területek gazdaságát is jótékonyan érintette ez a fejlesztéspolitika, mint korábban DélFranciaország volt. De míg Franciaország szerkezetváltásban érdekelt területein állami vagy helyi kezdeményezésre jött létre, Angliában a tudományos parkok 14
létrejöttét az állam egyetemekkel kapcsolatos politikájának, az egyetemek útkeresésének tudják be. Dél-Olaszország közismerten elmaradott térségében mőködik az ország legrégibb és legfejlettebb parkja a CSATA Technopolis, Bariban. Ez állami segélyprogramokból és EU juttatásokból épült meg. Számos kutatási és tudományos park jött létre azokban a térségekben, ahol a jólét és a tudományos lehetıségek sokfélesége szolgált alapul. Ilyen területek is találhatók Franciaországban (pl. Lyon). A többi francia parkra is igaz, hogy nagy jelentıséget tulajdonítanak az ún. technopolisz modellnek, amelyet egy sajátosan új városfogalomnak tekintenek. Hasonló módon, de program keretében jöttek létre az elsı japán parkok is, amelyek a franciával rokon technopolisz modellt követik. A legismertebb közülük a Tsukala, amely teljesen új tudományos városként jött létre, zöldmezıs beruházásként. Ma már a technopoliszok helyi kezdeményezésre létesülnek. Az USA-ban, ahol elıször alapítottak innovációs parkokat, olyen térségek adtak otthont ezeknek (mint például a Szilícium-völgy, vagy a bostoni 128-as út környezete). Ma már az Európai Unió minden országában léteznek innovációs parkok, Lisszabontól Athénig. Az eddig tárgyalt parkok az innovációorientált szervezetek közül a legkomplexebb, legnagyobb szervezıerıvel bírók, mert az innováció segítésben a parkok adta (már bemutatott) elınyöket is felkínálják. Az utóbbi években hazánkban is megjelentek az ezeknek megfelelı kezdeményezések. 3. Az ipari parkok helye, szerepe az EU-ban Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságának felfogása szerint „az ipari parkok átfogó keretet és eszközt adnak az innováció megkönnyítésére, elımozdítására és fejlesztésére. Tevékenységük tipikusan kiterjed az inkubációra, a technológiai transzfer elısegítésére, valamint az üzleti angyal programokra. A parkok kiváló lehetıséget adnak a kockázati tıke tranzakciók elıkészítésére és lebonyolítására. A parkok hozzájárulnak az EU programjainak kialakításához és megvalósításához; partnerségre képesek és alkalmasak a hálózatban való mőködésre.
15
Az EU új tagállamaiban mőködı parkok a világban számos helyen mőködı hasonló intézményekkel analóg elvek alapján szervezıdnek. Az elnevezések változatosak, a tartalom azonban megegyezik: magában foglalja az interakciót a tudomány és a technológia valamint a gazdasági fejlıdés között, az intézmények és vállalatok együttmőködésének szinergiáit a piacra jutás megkönnyítése érdekében, továbbá a parkok üzemeltetésében a
magas színvonalú, speciális szolgáltatásokat, különös
tekintettel az inkubációra, spin-off tevékenységre, networking-re. A szóhasználatban, jogszabályi megfogalmazásban leggyakrabban az ipari park, a tudományos park, technológiai park, technopolisz, kutatási park, üzleti park, innovációs központ, technológiai inkubátor jelenik meg. Az EU 10 ipari parkjainak eddigi létesítése és fejlesztése általánosságban együtt járt a környezettudatos elvek gyakorlatba történı átültetésével. Az új létesítményeknél ezt a csatlakozás elıfeltételét képezı jogharmonizáció miatt hatályba lépett szigorú környezetvédelmi normák eleve biztosították. Az reorganizáció, ipari változások miatti park létesítéseknél a park mőködésének beindítása legtöbbször kezdeti lépés a környezetbarát megoldások bevezetéséhez. A parkok intézménye több fejlıdési tendencia együttes hatása eredményeként jött létre. Kimutatható a globalizálódásra adott regionális (lokális) válasz szerepe, a kulturális, nemzetiségi, etnikai problémákon való felülemelkedés igénye éppúgy, mint a gazdasági fejlettségben mutatkozó nagy különbségek áthidalásának sürgetı kényszere. A parkok által kínált megoldások kimutathatóan kedvezı hatást váltottak ki a foglalkoztatásban, jelentıs számú munkahelyet teremtve. Európa fejlettebb országaiban, az EU-15-ök esetében évtizedek alatt alakult ki a regionalitás intézményi, jogi, finanszírozási rendszere, illetve azok az iparfejlesztési struktúrák, és elnevezések, amelyek a gazdasági növekedés, a tagállami és uniós támogatási rendszer módosuló feltételeinek leginkább megfelelnek. Az EU-hoz 2004-ben csatlakozott országokban az e területeken jelentkezı lemaradás felszámolása, a felzárkózás tennivalói kerültek elıtérbe. Ezen törekvések sorában az ipari parkok megkülönböztetett figyelmet kaptak és kapnak, mivel ezek a struktúrák egyszerre szolgálják a versenyképesség javítását, a térségfejlesztés terén a felzárkózást, illetve a foglalkoztatottsági problémák megoldását is. Sajátossága a helyzetnek, hogy az EUhoz való csatlakozás idejében meglevı társadalmi, gazdasági viszonyok még ma is 16
bizonyos kettısséget mutatnak: még jelen vannak a tradicionális (de jórészt leépülıben levı) igazgatási-, intézményi-, finanszírozási elemek, valamint az újonnan kiépülı irányítási, gazdálkodási rendszer egyre meghatározóbb tényezıi. Az ipari parkok már az új gazdaságpolitikai, iparpolitikai, térségfejlesztési törekvések kifejezıdéseként jöttek létre a most csatlakozó országokban.” Megjegyzés: „A technológiai parkok szerepe az új uniós tagállamok
ipari
szerkezetváltásában”
címmel
az
Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2005. december 15-én foglalt állást. A fenti idézet az állásfoglalás része. A teljes anyag megtekinthetı az Ipari Parkok Egyesület honlapján: www.ipe.hu. Vázlatos áttekintést az 1. sz. Melléklet ad. 3.1. Az ipari parkok finanszírozásának EU-s keretei Az ipari parkok 2007. és 2013 között döntıen az EU források révén valósíthatják meg fejlesztésüket, illetve vehetnek részt térségük gazdaságfejlesztési programjaiban. Az EU támogatáspolitikájának ismerete – legalább fı vonásaiban – azért is szükséges, mert a pályázati kiírások ezen alapulnak, s a vállalkozók szemléletének egyre inkább ehhez kell igazodnia. Az EU támogatás alapértékei a szabad verseny, illetve a verseny tisztasága. Annak érdekében, hogy ezek az alapértékek teljesüljenek, illetve az EU több, különbözı gazdaságpolitikai célt tudjon követni, szabályozó eszközöket alkalmazzon: egy elég bonyolult rendszer alakult ki. Az alábbiakban ezek közül csak néhány, az eligazodáshoz fontos elemet emelünk ki, figyelembe véve az ipari parkok tevékenységét, hazai adottságainkat. Az EU támogatáspolitikájának alapvetı követelményeit a Római Szerzıdés (1957.) határozta meg. A szerzıdésben foglalt alapelvekkel összeegyeztethetetlen “bármely állami támogatás, amely azáltal, hogy elınyben részesít egyes vállalatokat, vagy egyes áruk termelését, torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget”.
17
Az EU támogatáspolitikája sajátos módon úgy valósítható meg, hogy körvonalazza az “összeegyeztethetetlenségi” elv alóli kivételeket. (Ennek hiányában ugyanis mindig a kedvezı pozícióban levı vállalkozások támogatása kapna prioritást, s így a felzárkózás, a kohézió az EU-ban nem lenne megvalósítható.) A kivételek érvényesítésére ugyanakkor nem adhat felmentést a “tiszta verseny” elve alól, ezért az EU a támogatáspolitikájába igen szigorú kontrollt ír elı és alkalmaz. A finanszírozásban érvényesülı összeegyeztethetetlenségi elv a vállalkozások közvetett támogatását helyezte elıtérbe, s ez az ipari parkok fokozódó térnyerését eredményezte. Az ipari parkokban levı vállalkozásokat ugyanis úgy lehet támogatásban részesíteni – hogy közvetlenül nem kapnak állami forrást. A kormány az
ipari
parkok
infrastruktúrájának
kiépítésében,
a
park
szolgáltatásainak
elımozdításában, az inkubátorházak, technológiai központok létesítésében jelentıs erıforrásokkal részt vehet – s mindezzel segíti a döntıen kis- és középvállalkozók versenyképességének javítását. A szóban forgó kivételek három csoportot alkotnak. 3.1.1. Regionális támogatások A regionális források felhasználhatók a nemzeti szinten elmaradott régiók támogatására is (“bizonyos meghatározott gazdasági területek fejlesztését elımozdító támogatás”). Ez a formula teszi lehetıvé, hogy az EU “gazdag” országai is részesüljenek ilyen támogatásban. Az erre a kivételre jogosult térségek listáját nemzeti kritériumok alapján a tagállamok jelölik ki, de arról az EU Bizottság dönt. Állami támogatásban részesíthetık olyan térségek fejlesztései, “ahol szokatlanul alacsony az életszínvonal, vagy jelentısek a foglalkoztatási gondok”. Az Európai Közösséget létrehozó szerzıdés 87. cikkelye olyan térségeket céloz meg, amelyek a legnagyobb támogatást az EU 25 GDP/fı átlagának 75%-a alatt teljesítı régiók kaphatnak, különbözı kategóriák szerint:
18
1. Táblázat: A magyar régiókra vonatkozó támogatási plafonok, 2007-2013
60% < régiós GDP < 75%
Régió elnevezése (GDP/fı az EU-25 átlagához képest %) Nyugat-Dunántúl (60,37)
Maximális támogatási ráták (BTE) 30%
45% < régiós GDP < 60%
Közép-Dunántúl (52,28)
40%
A régiós GDP az EU-25 átlagához képest (%)
Észak-Magyarország (36,10);
régiós GDP < 45%
Észak-Alföld (36,31);
50%
Dél-Alföld (39,44); Dél-Dunántúl (41,36) Forrás: Http: ec.europa.eu comm competition state_acid regional rog_lm.pdf alapján
Egyéb jogcímen a lakosság (maradék) 27,8 százaléka (Közép-Magyarország) részesülhet regionális támogatásban. 3.1.2. Horizontális támogatások Az elnevezés arra utal, hogy egymás melletti iparágak közötti, illetve iparágakon átnyúló feladatok, illetve szervezetek is kaphatnak támogatást. E szerint támogathatóak az EU szabályok megsértése nélkül -
a kis- és közepes vállalkozások (50, illetve 250 fınél kisebb alkalmazotti létszám, meghatározott forgalom és alaptıke),
-
a kutatás, fejlesztés,
-
a környezetvédelmi programok,
-
vállalati szerkezetváltást célzó feladatok,
-
munkahelyteremtés, illetve, munkahely megtartás,
-
képzési oktatási feladatok.
3.1.3. Ágazati (szektorális) támogatások Az Európai Bizottság dönt az adott idıszak speciális szektorális szabályozásairól, milyen területek élvezhetnek támogatás. Ezek jelenleg 19
-
érzékeny
ágazatok
(hajóépítés,
acélipar,
szénipar,
közlekedési
eszközgyártás), -
vasúti-, légi-, belvízi és tengeri szállítás,
-
mezıgazdaság, halászat, vízgazdálkodás,
-
kivételes, egyedi esetek (pl.: pénzügyi szektor, szolgáltatások).
Az EU tagállamai állami támogatást csak a Bizottságnak történı elızetes bejelentés, majd annak jóváhagyása után adhatnak. Az utóbbi években a fenti szabályokat valamelyest módosították a tagállamok kompetenciájának növelése (és a bürokrácia oldása) érdekében. Ezek: -
csoportmentességi szabályok alá esı területen nincs szükség az elızetes bizottsági engedélyre (bizonyos feltételek teljesítése esetén). Az ellenırzés utólagos, a Bizottság számára készített jelentés alapján történik.
-
de minimis szabály: csekély mértékő támogatás, 200.000 Euró összegben, melyet a vállalkozás 3 évre kaphat. Ez nem minısül állami támogatásnak.
Az uniós szabályok folyamatosan változnak, alapvetıen az átláthatóság, az egyszerősítés,
a
hatékonyság
szem
elıtt
tartásával.
A
folyamatban
levı
munkaanyagok alapján az várható, hogy a kevesebb és a célzottabb állami támogatások felé lesz majd elmozdulás. Alapvetı a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás elımozdítása. Különösen a K+F, az innováció, a kockázati tıkéhez való hozzájárulás támogatásának van jó esélye. Az Európai Bizottság 2005-ben széleskörő konzultációt kezdeményezett az innovációs célú állami támogatások reformjával kapcsolatban. A javaslat lényege az volt, hogy az egyes támogatások korrigálják a piaci anomáliákat (tökéletlenségeket). Az állami támogatások alkalmazásának feltétele, hogy a korrekcióra az állami támogatás legyen a legmegfelelıbb megoldás. A javaslat az alábbi intézkedéseket ítéli az új szabályozásnak megfelelınek, az innováció elımozdítása érdekében:
20
1.
Innovatív induló vállalkozások létrejöttének és növekedésének támogatása (adókedvezményekkel és pénzügyi támogatással);
2.
A kockázati tıke tevékenységeinek állami eszközökkel történı támogatása;
3.
A jelenlegi állami K+F támogatási szabályok kiterjesztése és az innovációs tevékenységekben érdekelt KKV-k állami támogatásának engedélyezése;
4.
Támogatások KKV-k számára az innovációs közvetítıktıl való szolgáltatások vásárlására;
5.
Támogatás a KKV-k számára, hogy magasan kvalifikált kutatókat és mérnököket alkalmazzanak, és hogy profitáljanak az egyetemekkel és nagyvállalatokkal megvalósított „kutatócserékbıl”;
6.
Kiválósági centrumok támogatása együttmőködés, klaszteresedés, és közös európai érdeket megjelenítı projektek révén.
A fentiekbıl kitőnik, hogy az ipari parki menedzsment számolhat EU-s források elérésével,
ha
a
cégek
számára
különbözı
szolgáltatások
menedzselését,
megszervezését programjába veszi, valamint ha a vállalkozások együttmőködését elımozdítja, pl. klaszterek létesítésének segítségével.
21
II. IPARI PARKOK MAGYARORSZÁGON 1. Az ipari parkok kialakulása Az ipari parkok, mint gazdaságfejlesztési szervezıdések folyamatosan igazodtak a mindenkori igényekhez. Ennek megfelelıen az ipari parkok definíciói is igen változatosak, aszerint, hogy az adott gazdasági helyzetben milyen feladatok megoldását várták a parkoktól. Magyarországon 1992 óta van gyakorlati jelentısége ipari parkról beszélni, ekkor jött létre a Gyıri Ipari Park. A parkok 1994. után kezdtek szélesebb körően szervezıdni, döntıen válságmenedzselési funkcióval. Ez idıben a parkok létrehozásánál olyan definícióval éltünk, amely a lehetı legnagyobb mozgásteret adta a parkok létrehozóinak (döntıen az önkormányzatoknak). A motiváló elemek ugyanis igen egyszerőek voltak: tıkét behozni, letelepíteni (és ezzel fejlesztési forráshoz jutni), illetve foglalkoztatást nyújtani, munkahelyet teremteni. Ennek a célnak az alábbi definíció felelt meg leginkább: A park -
területe tulajdonjogilag és mőszakilag egyértelmően definiált,
-
a parknak van „gazdája”, aki a betelepült szervezetek számára szolgáltatást végez,
-
mind a park infrastruktúrájának, mind a parkban elérhetı szolgáltatások kedvezményezettek,
-
a parkok belül értéktermelés (nem kizáróan ipari tevékenység) folyik.
E kritérium teljesítéséhez két fontos feltételt kellett a park létesítıjének teljesítenie: -
az adott terület tulajdonviszonyai legyenek rendezettek,
-
az ipari park létesítése, betelepítése, mőködtetése legyen szakmailag átgondolt, megalapozott (erre a megvalósíthatósági tanulmány volt hivatott garanciát adni).
22
Az ipari parkokkal a kormány elıször 2006 ıszén foglalkozott. Az ipari parkok fejlesztési programjáról szóló határozat sajnálatos módon leszőkült az „Ipari Park” cím odaítélési lehetıségeinek megteremtéséhez. A parkok finanszírozásáról csak mint vizsgálandó feladatról határozott a kormány. E vizsgálatra a gazdasági tárca mindmáig nem kerített sort, jóllehet az elmúlt bı tíz évben két alkalommal is szerepelt a kormány napirendjén az ipari parkokról szóló elıterjesztés. (Mindkét alkalommal a cím odaítélésének kérdései voltak hangsúlyosak, ezek viszont a parkok fejlıdési folyamataira kevéssé vannak hatással.) A magyarországi ipari parkok az elmúlt 15 évben jelentıs fejlıdésen mentek át. E fejlıdés eredményeként hazánkban igen differenciált parki struktúra alakult ki, igazodva az egyes régiók, térségek adottságaihoz, a munkaerı lehetıségeihez, a megközelítés feltételeihez, a fejlesztési források adta keretekhez. Ma már beszélhetünk olyan parkokról, amelyek a példát a Bostont elkerülı 128-as út melletti parkokban látják, s vannak – ma még többségében – természetesen olyanok is, amelyek számára továbbra is a foglalkoztatás, a tıkebevonás jelenti a fı feladatot. Ebben a helyzetben már célszerőbbnek tőnik egy olyan definíció elıtérbe állítása, amely ígéretes perspektívát nyit a versenyképesség, a nagyobb hozzáadott érték elıtérbe állításával, általában az innovációra alapozott gazdasági növekedés elımozdításának. E definíció szerint ipari parkoknak minısülnek azok a létesítmények, amelyek -
egy területileg behatárolt ingatlanon infrastruktúrával és szolgáltatásokkal kedvezı feltételeket – megvehetı, lízingelhetı vagy bérelhetı telkeket, épületeket – biztosítanak a betelepülı vállalkozásoknak,
-
a betelepülı vállalkozások jellegét tekintve elsısorban korszerő termelı és/vagy szolgáltató tevékenységet folytató, nagyobb létszámú munkaerıt foglalkoztató kis- és középvállalkozásokat támogatnak,
-
a hazai és külföldi tıke bevonásával döntıen olyan innovációt valósítanak meg, amely elısegíti az ipari struktúra átalakítását korszerő termékek gyártásával, korszerő technológiák és szervezési módszerek alkalmazásával, a környezet károsítása nélkül,
-
elınyben részesítik az exportorientált termelést növelı késztermékgyártó és beszállító vállalkozásokat. 23
-
segítik a hazai szellemi tıke (találmányok, K+F eredmények) bevonását, az ipari és egyetemi kutatóhelyek bekapcsolódását.
2. Az "Ipari Park" címmel rendelkezı szervezetek csoportosítása 2.1. Csoportosítás a kezdeti években A Magyarországon jelenleg ipari park címmel rendelkezı szervezetek többsége jelentıs fejlıdésen ment át. A parkok csoportosítása mindig késve igazodott a parkok mindenkori helyzetéhez. A cím odaítélése ugyanis kezdetekben egy olyan program elbírálásán alapult, amelynek megvalósítása elvezet(het) az ipari parki mőködés kialakulásához. A valóságban már mőködı ipari parkok fejlettségét is csak néhány paraméter alakulásának függvényében vizsgálták a szakértık is, s a monitoring szerepet ellátó gazdasági társaság, a PROMEI is. Ezek az "Ipari Park" cím elnyerését szolgáló pályázati rendszer mőködtetésérıl szóló többször módosított 19/1997. (V. 14.) IKIM rendelet érvényességi követelményeinek és az ipari parkok tárcával kötött szerzıdéseinek sarok-pontjai: -
vállalkozások száma (min. 10),
-
foglalkoztatottak száma (min. 500 fı),
amelyeket öt év alatt kell a cím tulajdonosának teljesíteni. A parkok csoportosítása a jelzett két kritérium elbírálásával a Terra Studio Kft. vezette "Ipari Park Partnerségi Program" (2000) vizsgálatában a következı volt: I.
kiugró teljesítményt elért ipari parkok,
II. mindkét kritériumot teljesítı parkok, III. csak a vállalati számot teljesítı parkok, IV. csak a foglalkoztatottak számát teljesítı parkok, V. az "üres" – betelepülés elıtt álló – parkok. A parkokat elhelyezkedésük, hozzáférésük (tıkeszerzı képességük) alapján kedvezı, közepes és kedvezıtlen csoportokba is rendezte a vizsgálat. 24
A fentiek alapján elvégzett csoportosítás ma már túlhaladott. A csoportok között ugyanis – a fejlıdésbıl fakadóan – jelentıs az "átjárás", s a korábbi (kedvezıtlenebb) besorolás rontja a park presztízsét, arculatát. Súlyosabb probléma, hogy a parkokat lényegében két indikátorra leszőkítve sorolja be ez a módszer, s ez ma már (az EU követelményeit szem elıtt tartva) nem elegendı. Megjegyzés: a jelzett munkában, a csoportosítási kritériumok
kialakításában
az
Ipari
Parkok
Egyesület is részt vett, az adott idıszakban választott megoldást adekvátnak tekintjük. 2.2. Dinamikus fejlıdési modell Az IPE, amikor 2003-ban lehetıséget kapott az ipari parkok fejlesztési stratégiájának kidolgozására, a csoportosítást igyekezett egy változó skálához igazítani. A gazdasági növekedés
elırehaladtával,
benne
az
ipari
parkok
teljesítményének
mind
meghatározóbbá válásával ugyanis egyre jobban körvonalazódnak a parkok fejlıdési sajátosságai is. Tapasztalataink szerint a magyarországi ipari parkokat nem csak lehet domináns tevékenységeik (funkcióik) alapján csoportosítani, hanem célszerő is (lásd: 2. és 3. sz. ábrákat). A domináns tevékenységek: -
Ingatlanfejlesztés. Az ipari park tulajdonosa gondoskodik a vállalkozások mőködéséhez szükséges infrastrukturális feltételek (utak, energia, kommunális szolgáltatások, stb.) kiépítésérıl. A tevékenység döntıen a terület értékesítésére irányul: bérbe adják a betelepülıknek a park egyes területrészeit, illetve annak létesítményeit (üzemcsarnokok, irodák, raktárépületek, stb.). Magyarországon az ingatlanfejlesztés sajnálatos módon csak néhány ipari parknál jelenik meg tartósan domináns tényezıként. Az eredeti modell ugyanis – a múlt század 20-as éveitıl – alapvetıen arra irányult, hogy az infrastruktúra kiépítésével, a betelepülık számának növekedésével (s az együttmőködési lehetıségek bıvítésével) a park területe felértékelıdik. Célszerő tehát a betelepülıknek bérbe adni a területet (mint ahogyan azt pl. a VIDEOTON teszi) - s így idıvel a bérleti díj növelésével az ingatlanhasznosítás bevételeit is növelni lehet. 25
Sajnos,
hazánkban
ingatlanhasznosítás
önkormányzatok
az lezárul
a
terület
tıkeszegénysége
értékesítésével,
s
miatt az
az
ingatlan
felértékelıdésének hozamát az eredeti tulajdonos (döntıen az önkormányzat) átadja a betelepült cégeknek, amelyek az igen olcsó telekár kifizetésével a terület tulajdonosaivá lesznek. (Eddig arra nem volt példa, hogy a kormányzat földvásárlással az ingatlanhasznosítás profitját itthon tartsa. Arra viszont igen, hogy az ügyletet megnehezítse – Várpalotai Ipari Park.) -
Beruházások. Az ipari parkok tulajdonosai kiépítik a gazdasági társaságok fogadásához szükséges infrastruktúrát, illetve közremőködnek a betelepülni szándékozó cégek beruházási feladatainak megoldásában. A beruházás önmagában is sokrétő feladat. Egyfelıl gondoskodni kell az ipari park megközelítésérıl, illetve a parkon belüli közlekedés feltételeirıl. De ide tartozik a termeléshez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatási tevékenység infrastrukturális feltételeinek (pl.: energia, csatornázás, tőzvédelem) megteremtése is. Ezen belül mind nagyobb súlyt kell helyezni az informatikai technológia feltételeinek kiépítésére,
illetve
a
meglevı
technológia
állandó
fejlesztésére.
A
beruházásokhoz tartozik a betelepülı cégek ez irányú tevékenységeinek segítése. Alapvetı cél, hogy a letelepedésre vonatkozó döntés meghozatala és a termelés beindulása közötti idı – nemzetközi mérce szerint is – rövid legyen. Ez a tıkevonzó képesség egyik legfontosabb eleme, amit a marketingstratégiában még nem igen hangsúlyozunk, pedig kiváló példákat szolgáltatnak, pl. a Flextronics nyíregyházi letelepedésének nemzetközi mérce szerint is kiemelkedıen jók az adatai. A beruházási szakasz az ipari parkok (eredeti) betelepülésének befejezéséig tart. -
Tıkeszervezés. Az ipari park létrehozásának célja, mőködésének feltétele, hogy a parkban vállalkozások, gazdasági társaságok telepedjenek le. Az ipari park létesítésének kezdeténél (tehát már az ipari park cím-pályázat szakmai megalapozásánál) ki kell dolgozni a tıkeszervezés stratégiáját: dönteni kell a leendı
park
szakmai
profiljáról
(pl.:
gépjármőalkatrész,
elektronika,
biotechnológia, illetve különbözı technológiák valamilyen együttesének kialakításáról). A park infrastruktúrájának kiépítésével együtt indítani kell a marketing munkát, hogy arra az idıre, amikor a park már (részben) fogadókész, 26
a potenciális betelepülık megismerjék az új lehetıségeket, a cégek letelepedésével kapcsolatos tárgyalások elkezdıdhessenek. A tıkeszervezés a park kiépítésének teljes szakaszában meghatározó jelentıségő, ettıl függ a park struktúrája, lehetséges teljesítménye, térségfejlesztési feladatainak alakulása. -
Szolgáltatás. Az ipari park eredeti funkcióit a szolgáltatások révén tudja betölteni. A betelepült cégek termelési költségeiket mérsékelni tudják, ha színvonalas és olcsó szolgáltatáshoz jutnak. A szolgáltatások körében minıségi változást jelent, ha a termelési-értékesítési folyamat egyes elemeit (pl. logisztikát) is szolgáltatásként tudja a park menedzsmentje felkínálni. Ennek átfogóbb változata a klaszter létesítése, amikor nem csupán egy parkon belül, hanem regionális szinten, a termelés technológiai kapcsolódásai, sokrétő együttmőködés révén lehet jelentıs költségcsökkentést elérni. A "szolgáltatói" tevékenység, mint a versenyképesség javításának EUkonform lehetısége – akkor válhat domináns tényezıvé, ha annak (szélesen értelmezett) infrastrukturális feltételeit a park meg tudja teremteni. Ehhez azonban olyan támogatás-politika kell, amelyben a kormányzat a források egy részét mintegy "megelılegezi" a fejlıdés érdekében. Itt nem csupán olyan elemi feltételekrıl van szó, mint a kisvállalkozók számára fontos irodatechnikai, pénzügyi, mérnöki, tanácsadói, stb. szolgáltatásoknak elımozdítása, a fejlettebb kommunikációs technológiához való hozzáférés megoldása - hanem a hálózattá szervezıdés feltételeinek módszeres kiépítése és fejlesztése. E téren alapvetı feladat az ipari parkok informatikai rendszerének kiépítése. Olyan modern szolgáltatások infrastrukturális alapjainak megteremtésérıl kell gondoskodni, amelyek révén például -
ki lehet elégíteni az ipari park menedzsereinek információs igényeit,
-
a kor színvonalán lehet ellátni a tıkeszervezés feladatait (térinformatika alkalmazása a marketingben),
-
a betelepülés szervezési feladatainak ellátását fel lehet gyorsítani,
-
a létesítménygazdálkodás révén a park hatékonyságát minıségileg lehet javítani, 27
-
a térségfejlesztésben az ipari park integrációs funkciót tud ellátni.
A kisvállalkozók számára az informatikai rendszernek lehetıvé kellene tennie: -
az Internetes hozzáférést,
-
a vezetıi információs rendszerek kiépítésének lehetıségét,
-
a kontrolling rendszerek mőködtetését,
-
a pénzügyi rendszerek fejlesztését,
-
az elektronikai kereskedelem térnyerését,
-
a logisztikai funkciók ellátását,
-
a tervezı rendszerek hasznosítását.
A szolgáltatások térnyeréséhez szükséges – az EU által támogatott – feltételek megteremtése a versenyképesség javításában mind fontosabb szerephez jut. Hazánkban az ipari parkok közül csak néhány van ebben a fejlıdési szakaszban. -
Innováció. Az innovációs szakasz lényege, hogy a park közvetlen kapcsolatban van olyan egyetemekkel, tudományos intézetekkel, amelyek közremőködése a betelepült cégeket extraprofithoz képes juttatni. Az innovációs park tevékenységében a csúcstechnológia jelenléte meghatározó. A betelepült cégek és
a
tudományos
intézmények
tevékenységei
szimbiózisba
kerülnek,
kölcsönösen hatnak a szinergiák mind a kutatás-fejlesztés elımozdítására, mind a termelı tevékenység versenyképességének javítására, extraprofit szerzésére. Hazánkban valóban mőködı innovációs park a Budaörsi Ipari és Technológiai Park (BITEP). A Gyıri Ipari Park, a Pécsi Ipari Park, a Debreceni Egyetem mellett létrejövı Debreceni Agrár Park, a Debreceni Regionális és Innovációs Ipari Park ezt a minıséget tőzték célul. A BMGE mellett több mint tíz éve mőködı INNOTECH ebbe a kategóriába tartozik tartalmilag, területe azonban nem éri el (a ma még elıírt) 10 ha-os minimális nagyságot. Megjegyzés: Az ipari parki stratégia 2003-ban történı kidolgozása során még vitatott volt, hogy 28
az
innováció,
mint domináns
tevékenységet
önállóan szerepeltethetjük-e. Alternatívja az volt, hogy a "szolgáltatás" részeként kezeljük, mint annak legfejlettebb változatát. Négy éve az ipari parkokban a technológiai centrum, általában a technológiai
transzfer
intézmények,
K+F
szervezetekkel való kapcsolatra irányuló igény is kicsi volt, az innováció elkülönült szerepeltetése ezért
inkább
a
figyelemfelhívást
szolgálta,
semmint aktuális feladatot. A fentebb bemutatott fıbb fejlıdési "szakaszok" a park életciklusainak elsı idıszakaszában (a betelepülés befejezéséig) jellemzıek. Jeleznünk kell, hogy e domináns tevékenységi körök átfedésben vannak a park mőködésében, illetve nem is lehet ezeket sok esetben elkülöníteni egymástól (pl. ingatlanfejlesztés – beruházás; szolgáltatás – innováció). Azzal is számolnunk kell, hogy a parkok egy részének fejlıdése nem járja be valamennyi itt jelzett stációt. Az "innovációs" szakasz feltüntetésekor mindemellett szeretnénk jelezni, hogy a parkok önmagukban is egy-egy innovációs teljesítmény eredményei. És még inkább hangsúlyoznunk kell ezt, ha nem a park betelepítésének befejezéséig vizsgáljuk a tevékenységeket, hanem a már betelepült parkok további fejlıdését is tekintetbe vesszük. Ahogyan számos fejlett országban az ipari park intézménye (s az egyes ipari parkok is!) több generációt élt (éltek) meg – ez a fejlıdési folyamat várhatóan Magyarországon is mind erıteljesebb lesz, s annak meghatározó vonásává az innováció válik, a Lisszaboni Stratégia megvalósításának egyik eszközeként. A parkok fejlıdésében minıségi változást eredményez a "szolgáltatások" olyan kifejlesztése, amely a parkokat hálózatba szervezi. A parkok szakmai (horizontális) együttmőködésének kiépítése a logisztikában, technológiai kapcsolódások klaszterek révén, illetve a regionális funkciók felvállalása a park környezetében (KKV-k számára szolgáltatás, beszállítói pozíció megszerzésében való közremőködés, oktatási, pályázati tanácsadás, közremőködés, stb.) várhatóan új minıséget is eredményez a
29
gazdaságban. Ez az új minıség a parkok hálózatát a gazdaságban, az egyes parkokat regionálisan stratégiai jelentıségővé tette, illetve teszi. 2.3. Az ipari parkok teljesítménye Hazánkban az ipari teljesítmény negyede, az ipari export harmada az ipari parkokban mőködı cégektıl származik, s itt dolgozik minden negyedik ipari foglalkoztatott. 2. Táblázat: Az ipari parkok fontosabb adatai 2000 Parkok száma
2003
2004
2005
2006
133
165
165
179
190∗
Parkok területe (ha)
7640
9050
9098
9847
9970
Betelepítettség (%)
32,9
42,7
47,0
48,5
50,8
Vállalkozások száma
1495
2450
2571
2989
3150
Létszám (ezer fı)
110
139
144,5
171,3
180,5
Vállalkozások beruházásai (Mrd Ft)
662
1256
1540
1649
1880
Vállalkozások árbevétele (Mrd Ft)
2665
3430
4685
5433
6300
Vállalkozások exportja (Mrd Ft)
2211
2270
3402
3482
Export részaránya (%)
83
66
71,5
64,1
65
Forrás: GKM győjtés
Az ipari parkok költségvetési támogatása 1992-2007 között az ipari parkok infrastruktúrájának kiépítésében – mint fentebb jeleztük – igen szerény volt: az ipari parki összes beruházás 0,5%-a. Szlovákiában ez az arány a parkok létesítésének kezdeti szakaszában 80%, Csehországban, Lengyelországban 10%. Hazánkban az ipari parkok helyi kezdeményezéssel, a piaci viszonyokhoz igazodóan, a szubszidiaritás elvét követve alakultak, illetve fejlıdtek. Nagy számban és mind többen vannak a kiváló teljesítményt nyújtó parkok, de a lényegében ipartelepként funkcionáló szervezetek száma is jelentıs.
∗
A parkok száma 2007-ben bıvült 190-re.
30
Az ipari parkok fejlıdésének eme sommás értékelése mögött rendkívüli erıfeszítések, kiemelkedı motiváltság (különösen a kezdeti években), a helyi politikai, gazdasági erık maximális együttmőködése (szinte egyetlen területe a közéletnek, ahol a mindenkori
kormánypártok
és
ellenzékiek
csaknem
mindig
konszenzusos
megállapodásra tudtak jutni) volt jellemzı. A válságmenedzselés idıszaka elmúlt, vagy – egyes térségekben – a következı idıszakban fog lezárulni. Számba kell ezért vennünk hol tartunk – és hová igyekszünk. A helyzetkép megítélését segíti, hogy az ipari parkokkal mind több szakmai munka foglalkozik. A különbözı testületek, szakmai konferenciák, s az Ipari Parkok Egyesületben összegyőlt tapasztalatok együttesen jó lehetıséget teremtenek arra, hogy a helyzetértékelést megkíséreljük, a továbbfejlıdés lehetıségeit számba vegyük. 2.4. A jelenlegi helyzet (2007) A helyzetkép felvázolásánál figyelembe kell venni, hogy a parkokra vonatkozóan nem fogalmazódott meg egyik kormány részérıl sem olyan fejlesztési program, amely mércéül szolgálhatna a változások megítéléséhez. Ugyancsak gondot jelent, hogy olyan gazdaságpolitikai stratégia sem állt rendelkezésre, amely a helyi, regionális törekvéseknek irányt szabott volna. Azt lehet mondani tehát, hogy a parkok fejlesztését döntıen a piaci viszonyok határozták meg, ezen belül is a helyi adottságok, lehetıségek. Mindebbıl egyenesen következik, hogy Magyarország ipari parkjainak fejlettsége, törekvéseik irányultsága rendkívül differenciált. A parkok döntı többségének nincs szakmai karaktere, s ez a késıbbiekben (fıként a klaszteresedés elıtérbe kerülésekor) igen komoly nehézségekhez vezethet. Azok a parkok, ahol van domináns szakmakultúra (pl. gépjármő, elektronika NyugatDunántúl, Közép-Dunántúl ipari parkjaiban) a jövıbeli fejlıdést lényegesen kedvezıbb pozíciókból tudják indítani, illetve alakítani. Jeleznünk kell: ezek a határozott karakterrel (profillal) rendelkezı parkok sem egy koncepcionális fejlesztéspolitikának köszönhetik ezt a kedvezı helyzetet, sokkal inkább a betelepülı cégek tudatos helykiválasztásának, amelyben már megjelentek a késıbbi szakmai együttmőködés lehetıségeinek szempontjai is. 31
A parkok
fejlıdésében
továbbra is
meghatározó
lesz
a menedzsmentjük
felkészültsége, a változó viszonyokhoz való alkalmazkodás, a szolgáltatások, az innováció elıtérbe állításának készsége és képessége. A jelenlegi tevékenységi struktúrában az innovációval kapcsolatos feladatok még igen kis súlyt képviselnek – lényegében néhány park alakított ki e téren markáns profilt (Budaörs, Gyır, Pécs, Debrecen). A jövıben a parki menedzsment képzése, továbbképzése a továbbhaladás kulcskérdése lesz (lehet). A parki menedzsment és a betelepült cégek közötti kapcsolatot ma még az esetlegesség jellemzi. Tapasztalataink – és egyes felmérések – szerint a betelepült cégek több mint fele nem igényel ma még a parki menedzsmenttıl szolgáltatásokat, kvázi ipartelepként kezeli a parkot. A kapcsolat a menedzsment és a betelepült vállalatok között döntıen a pályázati lehetıségekkel, azok megírásával, a forráshoz jutás lehetıségeinek megismerésével függenek össze. A technológiai folyamatokhoz kapcsolódó partneri együttmőködés (technológiai,
K+F
feladatok
megoldása,
technológiai
transzfer-ügyek,
iparjogvédelmi tanácsadás, stb.) ma még elszórtan érzékelhetık, nem jellemzıek. 2.5. Stratégiaváltás Az ipari parkoknak a következı hét évben, 2007-2013. között kell kiépíteni azt a rendszert, amely révén képesek lesznek azoknak a feladatoknak az ellátására, amit szerte a világban az ipari parkok teljesítenek. A kilencvenes években a parkok azért jöttek létre, hogy az egyes régiók gazdasági válságproblémáit orvosolják. A kezdeti években olyan infrastruktúrát alakítottak ki, amelyek lehetıvé tették, hogy a parkokba a cégek betelepüljenek, munkahelyet teremtsenek, s az önkormányzatok is fejlesztési forrásokhoz juthassanak. Azt mondhatjuk, hogy az elmúlt másfél évtizedben kiválóan vizsgáztak ezek a szervezetek, hiszen a Dunántúl középsı – északi részén megvalósuló fejlesztéseknél már munkaerıhiány jelentkezik. Az ipari parkok már több mint 180 ezer embernek adnak munkát, vagyis minden negyedik ipari foglalkoztatott egy ipari parkba megy reggelente dolgozni. Szerepük azért is jelentıs, mert ma már az itt dolgozó cégek adják a magyar ipari termelés 30 százalékát, és az export több mint a harmadát. 32
Az ország felzárkózó régióiban a parkoknak még továbbra is a tıkebevonás, az ingatlanfejlesztés, a munkahelyteremtés lesz a fı feladataik. Összességében azonban a jövıben az ipari parkoknak más feladatot kell betölteniük az ország gazdasági fejlıdésében, mint eddig. A következı években már a KKV-k üzleti környezetét kell minıségileg javítani, a szolgáltatások, a magasabb hozzáadott érték, és az innováció térnyerése az, amiben az ipari parkoknak közre kell mőködniük. Erre – az EU tagságunknak köszönhetıen – már jelentıs forrás áll rendelkezésre. Természetesen a már jelzett 250 Mrd Ft pályázati forrás nem nagy összeg, ha a Hankook letelepedéséhez adott támogatáshoz viszonyítjuk, de több mint nagyságrendi a különbség, ha azt nézzük, hogy 1992-tıl 2006-ig összesen 10,5 milliárd forintot kaptak a parkok a központi költségvetéstıl. Az operatív programokban rendelkezésre álló források a parkok számára gyökeresen új fejlıdési lehetıségeket teremt. Döntı szerepe lesz a menedzsmentnek Eddig
a
parkok
menedzsmentjének
a
tıkebevonás,
a
marketing,
és
az
ingatlanfejlesztés volt a fı feladatuk. Jövıben jórészt a betelepült cégek tevékenységével, a szolgáltatásokkal kapcsolatos teendıket kell ellátniuk. A parkok mind meghatározóbb funkciójává lesz az, hogy hozzájáruljanak a betelepült cégek versenyképességének
javításához:
az
innovációs
szolgáltatások
feltételeinek
kiépítéséhez, technológiai központok létesítéséhez, klaszterek, spin-off cégek kialakításához, tanácsadással a technológiai transzferrel, szellemi tulajdonnal kapcsolatos
ügyekben.
A fenti
változásokhoz
azonban
egy egészen
más
fejlesztéspolitikát kell kialakítani, mint ami eddig volt. A változáshoz szükséges anyagi feltételek – mint pályázati források – rendelkezésre fognak állni. A parkok eddig egymással versenyeztek a tıke-piacon, hiszen a cégek betelepítése alapvetı jelentıségő a parkok fejlıdésében. A jövıben azonban az együttmőködésnek kell a meghatározónak lennie. A KKV-k költségeinek csökkentése, a termék, a szolgáltatás hozzáadott értékének növelése, az innováció feltételeinek elımozdítása, technológiai központok létesítése, a logisztikai feladatok ellátása-, nemzetközi kapcsolatok kiépítése- minıségileg más feladatokat feltételez, mint az eddigiek voltak. A parkoknak új fejlıdési pályára kell állniuk. E pálya állomásai: ipari park, technológiai park, innovációs park, tudományos park.
33
Felkészültek a parkok a változásra? Ma még nem nagyon tudatosult sem a parkok tulajdonosainál, sem a menedzsmentnél, hogy mennyire más feladat vár rájuk, mint eddig. Fontossá válik majd az együttmőködés, a hálózatos mőködés, a szinergiák létesítése, amelyhez persze másfajta tudás kell. Ilyen értelemben a parkokat meglepetés is érheti, ha nem számolnak azzal, hogy az unióban a parkokkal szembeni követelmények gyökeresen mások, mint ami a válságmenedzselés idıszakában nálunk kialakult. Az a szervezet, amely jelenleg „Ipari Park” címmel rendelkezik, de a szolgáltatás terén nem tud elıbbre lépni – a pályázatok révén nem, vagy nagyon nehezen tud forráshoz jutni.. A helyzet kiélezett, még akkor is, ha ezt sokan nem érzékelik. Az igazság pillanatával minden parknak rövidesen szembe kell néznie. Más oldalról: az is fontos, hogy az egyes régiók fejlesztésük során miként számolnak az ipari parkok lehetıségeivel. Megelégednek az eddigi, a válságmenedzselésre „szabott” feladatokkal, vagy egy ambiciózus fejlesztési program megvalósításának eszközét látják ebben a gazdasági struktúrában. Sok függ attól, hogy a régiók, illetve a kistérségek fejlesztési stratégiáiban a parkok milyen pozíciót tudnak kialakítani. A fejlesztési döntések megalapozásába bevonják-e ıket. Az alábbiakban egy új stratégia kidolgozásának kezdeti lépéseit igyekszünk megalapozni. Elıbb szakértık bevonásával, majd workshopokon, konferenciákon keresztül a leginkább érintett ipari parkok, illetve vállalkozások bevonásával egy vizsgálódást indítunk el. A munka célja, hogy idıben felkészüljünk és reagáljunk az új kihívásokra, építve az ipari parkok létesítésével elért eredményekre, megszerzett tapasztalatokra. Az új stratégiára azért is szükség van, hogy a parkok ne egyedileg, esetlegesen vegyenek részt a gazdaság versenyképességének fokozásában, hanem hálózatos mőködésben, a szinergiák létesítésével, klaszterek létrehozásával, a szolgáltatások, az innováció elımozdításával: a régiók meghatározó tényezıiként. 2.6. Irányítás Az ipari parkok az állami irányítás rendszerében a gazdasági tárcához tartoztak és tartoznak. Kormányzati állásfoglalásra elıször 1996. ıszén került sor, amikor az ipari 34
parki törekvések számos helyen (Gyır, Székesfehérvár, Pécs, Ózd, stb. 1992-1994 között) a siker esélyeit reálisnak lehetett ítélni. A gazdasági tárca tervei szerint a kormánynak az ipari park fejlesztési programot kellett volna elfogadnia, de ez a tárcák ellenállásán meghiúsult. Így csak az „Ipari Park” cím odaítélésére (minden anyagi konzekvencia nélkül) kapott az akkori Ipari és Kereskedelmi Minisztérium felhatalmazást. (185/1996. (XXI.11.) Korm. rendelet az „Ipari Park” címrıl.) A hivatkozott kormányhatározat feladatul tőzte az ipari parkok finanszírozási rendjének vizsgálatát, s a szükséges intézkedések kidolgozását is, de ennek végrehajtására mindmáig nem került sor. Az irányítási rendszerben az ipari parkok decentralizált helyzetben maradtak, s ez magyarázza, hogy az egy ipari parkra jutó évi központi költségvetési támogatás legmagasabb értéke is csak 17,6 M Ft/park volt 1997-ben, s ez az érték fokozatosan csökkent (a választásokat megelızı évek jelentették a kivételt), egy szilárd trend mentén. A jelenlegi helyzetre a kettıs irányítás jellemzı. Az államigazgatásban a gazdasági tárca a szakterület kormányzati felelıse, de az ma már egyre inkább elvi jelleget ölt. A parkok fejlıdését ugyanis az Új Magyarország Fejlesztési Terv operatív programjai fogják meghatározni. Azzal, hogy a gazdasági tárca a Gazdaságfejlesztési Operatív Programból az ipari parkokat kitessékelte, s valamennyi ipari park a hét regionális operatív programban pályázhat – gyakorlatilag átadta az irányítást az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumnak, illetve a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek (a források felett mindkét államigazgatási szervezetnél Bajnai Gordon gyakorol ellenırzést). Ehhez társul, hogy a 15 operatív programból 13-ban a parkok pályázhatnak, így a foglalkoztatás, a közlekedés, az oktatás, a környezetvédelem révén a parkok több tárca kompetenciájához is kapcsolódnak. 2.7. Monitorozás A parkok tevékenységének figyelemmel kísérése, fejlıdésük monitorozása a kormányzati,
illetve
regionális
gazdaságpolitika
formálása
(szabályozás,
finanszírozás, tıkeszervezés, stb.) szempontjából is nélkülözhetetlen. Az IPE – a GKM felkérésére – 2003-ban kidolgozta a monitorozás rendszerét, de ennek megvalósítására nem került sor. Ez azért gond, mert a parkok nem szembesültek azokkal a követelményekkel, amelyek az EU-n belüli verseny velejárói, s a következı 35
években elemi feltételeként jelennek meg a piaci munkában. A monitorozáshoz javasolt indikátorokat az alábbi ábra mutatja be. 1. ábra: Ipari park indikátorok
1.Országos, regionális hatás 1.1. exportarány 1.2.munkahelyek száma 1.3. partnerek száma
6. Térségi adottságok 6.1. munkaerı 6.2.elérhetıség, úthálózat 6.3. kistérség jelentısége 6.4. K+F háttér 6.5. oktatási háttér 6.6. adókedvezmény
2 1 0 -1 -2
3. Mőködési hatékonyság 3.1.szolgáltatási hányad 3.2.külsı kapcsolati hányad 3.3. belsı kapcsolati hányad 3.4. kiépített infrastruktúra
2. Betelepülés mértéke 2.1.betelepültek száma 2.2.betelepültek árbevétele 2.3. hasznosított terület 2.4. alkalmazottak száma 2.5. beruházási érték
4. Innováció elısegítése 4.1. innovációs szolgáltatás 4.2. tanácsadás 4.3. kapcsolat rendszer
5. Jövıbeni potenciál 5.1. tervezett fejlesztések 5.2. kiadható terület 5.3. cégek fejlesztései 5.4. leendı betelepülık 5.5. marketing
Értékelési módszer Az ipari parkok minısítése 5 indikátor segítségével történik, amelyek különbözı szempontok szerint rendelnek kvantitatív mutatószámokat az egyes parkokhoz: I. Országos, regionális hatás – mekkora jelentıségő az adott ipari park az ország illetve a régió gazdasági életében II. Betelepültek – milyen volumenő az ipari parkba betelepült vállalkozások gazdasági ereje
36
III. Mőködési hatékonyság – az ipari park fenntartójának tevékenységét méri IV. Innováció elısegítése – mennyiben járul hozzá az ipari park az innovatív tevékenységhez V. Jövıbeni potenciál – milyen lehetıségek rejlenek az adott ipari parkban VI. A térségi adottságok – indikátorai alapján azt kell eldönteni az irányító hatóságnak, hogy az adott ipari park milyen környezeti feltételekkel rendelkezik, s ehhez kell viszonyítani a célokat, az elért eredményeket. Ezek az indikátorok összesen 21 indikátor-összetevı mennyiség súlyozott átlagaiként számolhatók ki. Az egyes indikátor-összetevık az ipari parkok éves jelentésében megadott adatokból számolhatók ki. A rendszer mőködésének bemutatása céljából létrehoztunk egy korlátozott adattartalmú pilot-rendszert, amely a http://test.magyaroffice.hu/iparipark Internet címen érhetı el. 2.8. Ipari parki szolgáltatások rendszerének kiépítése Számolni kell azzal, hogy a parkokba mind több innovatív vállalkozás települ, illetve a meglevık ebbe az irányba fejlıdnek. Ezen vállalkozások tevékenységeinek szolgáltatásokkal való támogatása speciális ismereteket igényel. Természetesen az ipari parki menedzsmentnek nem az egyes szakmai ügyekben kell közvetlenül beavatkozni, hanem egy olyan rendszert kell kialakítani, amely ezeket a szolgáltatási igényeket kezelni tudja. A szóbajöhetı szolgáltatások – melyek elérésében az Ipari Parkok Egyesület egy integrált szolgáltató szervezet (IPE Tanácsadó Hálózat) révén az ipari parkok számára intézményesen közre tud mőködni – az alábbiak. Kapcsolattartás: -
potenciális megrendelıkkel kapcsolatépítés
-
szakmai képviselet
Ötletgenerálás: -
fejlesztési ötletek győjtése, javaslatok összeállítása 37
-
fejlesztési ötletekhez projektgenerálás, pályázási ötlet kimunkálása
Pályázatírás, projektgenerálás: -
megvalósíthatósági tanulmányok elkészítése
-
projekt szakmai tervezetének kidolgozása
-
technológiai közvetítés
-
a rendelkezésre álló pályázati lehetıségek feltérképezése
-
a projekt pénzügyi tervezetének kidolgozása
-
pénzügyi konstrukció kialakítása
-
pénzügyi partner / banki finanszírozás bevonása
-
szakmai befektetı felkutatása
-
pályázati dokumentáció összeállítása
-
kapcsolattartás a kiíróval
-
közremőködés a szerzıdéskötésben
Megvalósítás, projektmenedzsment: -
javaslat a projekt kivitelezıire
-
projekt lebonyolításának koordinálása
-
közremőködés a projekt monitoringjában
-
szöveges és pénzügyi beszámolók elkészítése
-
a projekthez kapcsolódó PR tevékenység szervezése
-
projekt értékelése
Ügyfélkapcsolati tanácsadás: -
ügyfélakvizíciós rendszer mőködtetése
-
ügyfelek számára web mőködtetés
Kapcsolódó tanácsadás: -
intraweb mőködtetés
-
adótanácsadás
-
oktatás
-
e-learning tanfolyamok szervezése
-
mentorálás
-
hálózatépítés 38
-
klaszter szervezés
-
jogi tanácsadás
-
iparjogvédelmi tanácsadás
-
közbeszerzési tanácsadás
A szolgáltatások igénybevételét az IPE honlapján lehet kezdeményezni (www.ipe.hu). Az Egyesület az igényeket továbbítja az IPE Tanácsadó Hálózaton belül az abban szakmai kompetenciával rendelkezı vállalkozáshoz (lásd: 2. sz. Melléklet). Ezek a szervezetek: Ernst & Young Advisory Ltd, Hungary, Gépipari Tudományos Egyesület, LSI Informatikai Oktatóközpont, MultiContact Consulting Kft., TONLOR Hungary Zrt., Dr. v.Tóth Ügyvédi Iroda, Valdeal Zrt., WebBusiness Üzletfejlesztési Zrt. Az Egyesület koordinálja a különbözı szolgáltatási igények kielégítését, illetve továbbra is mindent megtesz, hogy a gazdasági környezet minél jobban megfeleljen ezeknek a törekvéseknek. Az ipari parkok a fentebb vázolt feladatokat ma még kevéssé érzékelik, hiszen a parkok betelepítettsége még az 50%-os szinten van, s az eddigi munka folytatása kézenfekvınek tőnik. Ehhez társul, hogy a parkok tulajdonosai – köztük az önkormányzatok – motivációi érdemben nem változtak, a menedzsmenttel szembeni elvárások továbbra is a tıkebevonáshoz, a foglalkoztatási helyzet javításához kapcsolódnak. További gond, hogy az innovációval kapcsolatos szemlélet az üzleti szempontokat, a megtérülési követelményeket és az innovativitást elısegítı oktatási, képzési projekteket igen távol helyezi el egymástól. Kivételesnek számít a BITEP innovációs fejlesztési koncepciója, amely létrehozta a ValDeal Innovációs Zrt-t az integrált üzleti szolgáltatásaik révén a jó gondolatok sikerre vitele érdekében. Az ipari parkok magyarországi megjelenésében, a technológiai fejlesztésben mind meghatározóbb szerepvállalásában döntı szerepe volt az innováció és az ipari parkok iránt elkötelezett vezetıknek. Ez a jövıben sem lesz másként. A szolgáltatások, az innováció elıtérbe állítása a parkok fejlesztésében, a KKV-k „kiszolgálása”, a kutatási eredmények hasznosításának elımozdítása, a hálózatépítés, a szinergiák létrehozása semmivel sem kisebb feladat, mint a 90-es évek elején az ipar összeomlása után a parkok létrehozása, a válságból való kilábalás útjának megtalálása volt. Akkor helyi válságokat kellett megoldani – most a gazdaság versenyképességét kell elımozdítani 39
a Lisszaboni Stratégia jegyében. Ebben a munkában mind fontosabb szerepe lesz a klasztereknek, s ez az ipari parkok számára is új helyzetet teremt. 2.9. Klaszterek A klaszter a globalizáció terméke. Olyan szervezıdés, amely a kis- és közepes vállalatok – méreteikbıl adódó – elınyeit nem csökkentve javítja piaci pozíciójukat, versenyképességüket. Európa egyik leginnovatívabb gazdasága a finneké. Finnország a 80-as években döntött a technológiafejlesztés, az innovációösztönzés mellett, célul tőzve, hogy a GDP-bıl K+F-re az akkori 1%-ot 3%-ra emelik. Ezen általános célhoz a hálózatépítés terén, a különbözı cégek közötti együttmőködés támogatásával és a felsıoktatás különösen nagy dinamikával történı fejlesztésével jutottak el. A 90-es években az ipari parkok mellett a klaszter-programok kerültek az innovációpolitika tengelyébe, a parkokon és a klasztereken keresztül jutottak a KKV-k a technológiai modernizáció modern eszközeihez. Mit kell értenünk a klaszter fogalom alatt? -
Porter szerint a klaszterek egymás mellé települt és egymással kapcsolatban álló (ipari) vállalkozások, önkormányzati szervek, kutatóhelyek, felsıoktatási intézmények, pénzügyi intézmények együttese, amelyek tevékenységüket azonos, szélesebb értelemben vett iparágban fejtik ki, és egymást kiegészítı tulajdonságokkal rendelkeznek. A dinamikus klasztereket gazdálkodók és más szervezetek spontán halmazától az együttmőködés különbözteti meg. Az együttmőködés révén szinergia hatások lépnek föl, amelyek megnövelik a résztvevık gazdasági teljesítményét.
Az EU értelmezése szerint (European Commission, 2003.) a klaszterek vállalatok és intézmények együttese, amelyek -
együttmőködnek, ugyanakkor versengenek is;
40
-
földrajzilag egy, vagy néhány régióban helyezkednek el (de nincs kizárva a globális kiterjedéső klaszter sem);
-
egy konkrét szakterületen mőködnek: közös technológiák és szakismeret köti össze a résztvevıket;
-
lehetnek tudományos bázison mőködıek, vagy döntıen termelési, szolgáltatási, értékesítési karakterő szervezıdések;
-
lehetnek intézményesítettek (van saját klaszter-menedzserük), vagy e nélkül mőködık;
-
-
pozitív hatást gyakorolnak -
az innovációra,
-
a versenyképességre,
-
a szaktudásra,
-
az információáramlásra,
-
a növekedésre, hosszú távon az üzleti dinamikára
Lengyel Imre alapján, (2001.) a klaszter földrajzilag koncentráltan megjelenı, a térben „csomósodó”, szılıfürt-szerően összekapcsolódó és egymással kapcsolatban álló iparágak és vállalatok, intézmények halmaza, melyeket erıs társadalmi beágyazottság jellemez.
-
Stuart Rosenfeld alapján, (2002.) a klaszter egymáshoz kölcsönösen kapcsolódó vállalkozások földrajzilag jól körülhatárolható koncentrációja.
-
OECD munkacsoport alapján, (2004.) a klaszter a gazdasági tevékenység földrajzi koncentrálódása.
A fenti definíciókból kitőnik, hogy a legkülönbözıbb helyi adottságokhoz, fejlesztési célokhoz stratégiákhoz a vállalkozások tudnak jól illeszkedı klasztert választani. A kulcsszó: együttmőködés. Az együttmőködést azonban egy versengésre épülı gazdaságban nehéz kialakítani. És különösen nehéz, ha a gazdaságfejlesztés prioritásai nem szilárdultak meg, ha bizonytalanság van a távlati gazdaságfejlesztési célokban. És különösen problematikus a dolog, ha a vállalkozások között – mint egyes felmérések bizonyítják – a bizalmatlanságot is le kell küzdeni.
41
Magyarországon az Új Magyarország Fejlesztési Terv gazdaságpolitikai céljai, földrajzi helyzetünk, a nemzetközi tudományos életben rólunk – nem alaptalanul – kialakult kép, illetve kivívott pozíciónk (pl. gyógyszer, biotechnológia, információs technológia, computer science terén) szinte kötelezıvé teszi, hogy a tudományos intézményeknek, általában az innovációnak fontos szerepet adjunk a létrejövı klaszterek kialakításában. A klaszterek nemzetközileg kialakult csoportosításából ugyanis kitőnik: térségenként a helyi adottságok szabják meg, milyen profilú és típusú klaszterek jönnek létre. A fıbb klaszter-típusok: -
Iparág klaszter (regionális klaszter): amelynél a fı cél az iparágak közötti szinergia erısítése az innovációs rendszerek és az értéklánc-rendszerek erısítésével.
-
Intézményre-épülı klaszter: a középpontban a klaszter tagjai által létrehozott szolgáltató központ, vagy szakmai szervezet áll amely elısegíti a vállalkozók közötti együttmőködést a méretgazdaságosság és a változatosság gazdaságosság erısítését szem elıtt tartva, példa rá az olasz RSC (Regional Service Center).
-
Hálózatra épülı klaszter: általában zártkörő, hosszabb távú kapcsolatokat ápoló együttmőködés, amelyekben a résztvevık köre a kapcsolódó és támogató iparágakban
mőködı,
egymást
kiegészítı
tevékenységeket
folytató
vállalkozásokból áll, fıleg KKV-k alkotják. -
Tudás-orientált klaszter: egy nyitott, az információk és tapasztalatok (tudás) cseréjét lehetıvé tevı együttmőködés, a középpontjában gyakran egy mentor vállalkozás áll, amely közvetít a különbözı iparágakban tevékenykedı vállalkozások és a támogató (kiszolgáló) szektorok között, általában KKV-k csoportjai „tanulnak egymástól”.
A klasztereket vállalkozók hozzák létre. A vállalkozói érdekek határozzák meg, hogy a piaci verseny, a fejlesztési stratégia a partneri viszony milyen fokát igényli. Hazánkban
ma
multinacionális
mintegy cégekhez
negyven
klaszterrıl
kapcsolódtak,
a
tudunk.
beszállítói
A
kezdeti
programban
lépések kialakuló
kapcsolatrendszer továbbfejlesztéseként. Az indulásra jelentıs kormányzati ösztönzés 42
is jellemzı volt (Pannon Autóipari Klaszter), de – mint kiderült – ez önmagában kevés.
A
kormányzat
fokozatos
háttérbe
vonulását
sokan
az
érdeklıdés
csökkentéseként értékelték, s ez fékezte az együttmőködések erısödését. Vannak alulról szervezıdı klasztereink is, ilyen a mátészalkai Optomechatronikai Klaszter, vagy a Záhony Térségi Logisztikai Klaszter. Az eseti kezdeményezések mellett évekkel ezelıtt megjelent a vállalatközi együttmőködést átgondolt koncepció szerint szervezı-fejlesztı Pannon Gazdasági Kezdeményezés. Ez a regionális indíttatású szervezet az ipari parkokat is közvetlenül érintette és érinti, hiszen az alapgondolat a hálózatépítés volt, s ezen a bázison fejlıdhetnek – s fejlıdtek is – ki az egyes szakterületi klaszterek is. 2.10. Klaszterpolitika A kilencvenes évek végétıl, az ezredfordulót követıen az egyes országok gazdaságpolitikájában mind meghatározóbbakká váltak a klaszterek. E folyamat ma már olyan jelentıs, hogy számos országban joggal beszélhetünk klaszterpolitikáról. A korábbiakhoz képest a lényegi változás, hogy ma már egyre kevésbé az ágazatcentrikus, hasonló profilú vállalatcsoportok, ágazatok átfogó fejlesztése van a középpontban, hanem olyan stratégiai csoportok létrehozásának elısegítése, amely a korábbiakhoz képest új elemként kiterjed a kapcsolódó oktatási, kutatási, kiszolgáló, technológiai transzfer, illetve finanszírozó intézményekre is. A változás egyértelmően a gazdasági aktorok együttmőködését, a szinergia hatások erısödését szolgálja – azaz a versenyképesség fokozását. (Ezt a programot az OECD 1999-ben hirdette meg.) A klaszterpolitika elıtérbe állítása a korábbi gazdaságpolitikai szemléletet gyökeresen átállítja (illetve igyekszik átállítani). A fıbb változások -
hálózatépítés elıtérbe kerülése,
-
a regionális irányítási szint felértékelıdése,
-
a klaszterek kiválasztása akkreditálás révén, elıre megállapított indikátorok szerint,
43
-
a termékek, szolgáltatások fejlesztésében részt vevı különbözı karakterő szervezetek együttmőködésének, bizalmi indexének javítása,
-
az önkormányzatok, vállalati és tudományos szféra partneri kapcsolatának kialakulása,
-
a tudás megszerzésének kényszere, az élethosszig tartó tanulás gyakorlati megvalósításának beindulása,
-
a hosszú távú tervek nem ágazatokra, vállalatokra koncentrálnak, hanem klaszterekre (azaz egy-egy komplex rendszer fejlesztésére),
-
a hagyományos makro szemlélet mellett mind fontosabbá válnak a mikro- és mezo szint fejlesztési, irányítási problémái, illetve feladatai.
(A fentieket lásd: Sölvell, Linguist és Ketels The Chuster Initiative Green Book 2003.) Az Európai Bizottság is mind jobban elıtérbe állítja a klasztereket iránymutatásaik kidolgozása során. A klaszterek térnyerése a gazdaságpolitikában ugyanis a Lisszaboni Stratégia megvalósítását jelentıs mértékben képes elımozdítani. Az EU a klaszterfejlıdés alábbi szakaszait tartja azonosíthatónak: 1.
az elsı vállalkozások megjelenése, megalakulása, amelyek valamilyen speciális, helyi tudáson alapulnak;
2.
a speciális környezeti háttér kialakulása, a speciális iparághoz kapcsolódó további vállalatok (beszállítók, szolgáltatók) megjelenése a térségben, a koncentráció növekedése;
3.
az új szervezetek, intézmények létrejötte, amelyek a klaszterhez kapcsolódó vállalatok
számára
nyújtanak
egyedi
szolgáltatásokat,
biztosítják
a
versenyképesség helyi háttérfeltételeit; 4.
klaszteren kívüli vállalkozások csatlakozása, akár földrajzilag távolabbi területekrıl is, speciális munkaerı vonzása;
5.
a kapcsolati tıke kialakulása a klaszter résztvevıi között, amely erısíti az információ- és tudásáramlást;
6.
a visszaesési, hanyatlási szakasz, amikor a klaszter gyors fejlıdését felváltja a lassúbb növekedés, és az átalakulás, változtatás szükséges ahhoz, hogy a klaszter újra versenyképes, gyorsan növekvı legyen. 44
Hazánkban ma még nem beszélhetünk klaszterpolitikáról. A kormányzat a kis- és középvállalkozások fejlesztése során továbbra is a korábban alkalmazott makro megközelítést alkalmazza, amikoris a szakmai prioritások, illetve a regionális feladatok
hangsúlytalanok
maradnak.
Az
ily
módon
létrejövı
stratégiai
dokumentumok a szabályozás, az infrastruktúra-fejlesztés, a finanszírozás terén képesek a korábbi fejlettségi szint meghaladását elımozdítani, de az EU-n belüli felzárkózást a versenyképesség terén kérdésessé teszik. Megfontolandóak ezért az Európai Bizottság ajánlásai a klaszterpolitikai irányváltás megvalósítására. A fıbb feladatok eszerint: -
Klasztertérkép elkészítése az egyes olyan régiók, parkok vagy tevékenységek, technológiák szempontjából, amelyek profitálhatnak a klaszteresedési folyamat beindulásából vagy erısödésébıl, és ezeknek integrálása a gazdasági és szociális növekedési stratégiába;
-
A klaszteresedési folyamat akadályainak, korlátozó tényezıinek meghatározása, és
az
ezekre
vonatkozó
gazdaságpolitikai
intézkedések
rendszeres
felülvizsgálata; -
A kormányzatok hosszú távú elkötelezettsége a klaszterpolitika, a klaszteresedés elısegítése mellett;
-
A klaszterekhez kapcsolódó potenciális pozitív hatások megismertetése a gazdaság érintett szereplıivel. Megjegyzés: Kézenfekvı, hogy az ipari parkokban mőködı
vállalkozásoknál
tevékenységeikrıl,
az
–
csak
elérhetıségükrıl
fıbb –
a
tárcánál meglevı adatokat a gazdasági tárca tegye honlapján
hozzáférhetıvé.
Az
IPE
ezen
törekvéseit mindezideig a tárca „adatvédelmi” aggályokra hivatkozva hárította el. A klasztertérképek
megalapozását
ezért
„alulról”
kell
megoldani. Reális az az igény, hogy a kormányzat a klaszterpolitika terén kidolgozza a szükséges intézkedéseket. A kezdeti lépéseken – az NFÜ-nek köszönhetıen – túl vagyunk. A 45
pólus program (lásd késıbb) már a klaszterekre épít. Az a tény, hogy a pólusok forrásigényét döntıen a klasztereken keresztül lehet megszerezni, a klaszteresedés új hullámát indította el. Az országban mind több helyen alakulnak meg a klaszterek, jönnek
létre
olyan
megállapodások,
amelyek
a
vállalkozások
fokozott
együttmőködését hivatottak elımozdítani. Ebben a folyamatban az ipari parkok hogyan vehetnek részt? Vannak, akik amiatt aggódnak, hogy egyes ipari parkok hirtelen „arcot” váltanak, s klaszterré minısítik át magukat. Az elızıekbıl talán kitőnik: ennek nincs realitása. Kevés olyan park van az országban, amelybe a betelepült cégek tevékenységei egymáshoz kapcsolódhatnak, megosztott szolgáltatás alkalmazható, a kutatás-fejlesztés, a termelés, az értékesítés komplex rendszert alkot. A rendszer ilyen felépítésében tudnak a parkok – mint a vállalatokkal legközvetlenebb partneri viszonyban levı gazdasági tényezık – eredményes munkát végezni. A parkok a klaszteresedési folyamatba azonban csak akkor tudnak sikeresek lenni, ha a menedzsment -
a betelepült cégekkel szoros kapcsolatot épített, épít ki,
-
kellı
áttekintéssel
rendelkezik
a
térség
fejlesztési
céljairól,
a
park
vállalkozásainak lehetséges bekapcsolódási lehetıségeirıl, -
a szükséges szolgáltatások szervezésébe operatív módon tud részt venni, professzionális szervezetek bevonásával,
-
kiépített kapcsolatokkal rendelkezik, vagy képes utat találni a K+F hálózat megfelelı intézeteihez, tanszékeihez, laboratóriumaihoz,
-
a parki rendszer internetes lehetıségeivel (szolgáltatások, oktatás, képzés, adatbankok, K+F ajánlatok, multimédiás megjelenés, logisztikai ügyek, reklámok, stb.) nem csupán élni tud, hanem annak fejlıdésével lépést is tud tartani.
Az ipari parkok számára a „klaszteresedés”, a klaszterpolitika várható kialakítása kihívásként jelentkezik. A kihívásra – megítélésünk szerint – az a helyes válasz, ha ebben a folyamatban a parkok kezdeményezıen vesznek részt. A regionális fejlesztési stratégia figyelembevételével, a szóba jöhetı vállalkozások érdeklıdésének felkeltésével, a nélkülözhetetlen – és adott esetben külön szervezı munkát igénylı – szolgáltatások biztosításával, partneri – köztük egyetemi – kapcsolatok kiépítésével a 46
parkok
a
klaszterpolitika
kialakításának
megkerülhetetlen
bázisai
lehetnek.
Mindehhez természetesen szükség van olyan fejlesztési projektek kezdeményezésére, amelyben a vállalatok, kutatóhelyek, önkormányzatok, pénzintézetek együtt tudnak mőködni, s amelyhez EU-s forrást is lehet – pályázati úton – szerezni. Amennyiben a projektben részt vevı szervezetek tevékenységére a rugalmasság, magas színvonal jellemzı, a termék, a szolgáltatás reális (piaci) igény kielégítésére irányul, a marketing munka piaci réseket talál, ahová be lehet nyomulni – a klaszterszervezıdések eredményességének jó esélyei lesznek. 3. Új Magyarország Fejlesztési Terv 3.1. Elızmények, NFT I. A 2004-2006 idıszakban az NFT I. keretében, az ipari és innovációs infrastruktúra fejlesztése ún. alintézkedése keretében lehetett pályázni ipari parkok, inkubátorházak, innovációs és technológiai transzferközpontok létrehozására és fejlesztésére. Az NFT I. pályázatainak felsı határa 150 MFt volt, a minimális saját forrás 25%. A pályázat összes forrása mintegy 4,5 Mrd Ft-ot tett ki. A pályázatra 50 pályázat érkezett, amelyekbıl 21 nyert, közöttük 17 ipari park. A legjelentısebb fejlesztések (100-150 MFt között.) Sorrend
Projekt
Hely
1.
Inkubátorház megvalósítása a DÉLI Ipari Parkban
Székesfehérvár
2.
Innovációs központ és inkubátorház létrehozása
Törökbálint
3.
Innovációs szolgáltatások és kapcsolódó infrastrukturális fejlesztés
Sóskút
4.
Vállalkozó és Szolgáltató Központ
Százhalombatta
5.
Az IKARUS Ipari Park 44. csarnokának felújítása
Budapest
6.
Infrastrukturális fejlesztés az Esztergomi Ipari Parkban
Esztergom
7.
Innovációs Szolgáltató központ építése
Budaörs
8.
Regionális és Innovációs Technológiai Központ
Debrecen
9.
Raiffeisen Vállalkozók Háza
Zalaegerszeg
Vállalkozói falu I. üteme
Pécs
10.
47
Az NFT I. voltaképpen egy átmenetet volt hivatva képezni a korábbi évek jelképes támogatásai és a 2007-2013-as évek érdemleges, valóságos növekedést generáló fejlesztési potenciálja között. Megjegyzés: Az Ipari Parkok Egyesület az Ipari Parkok Fejlesztési Tanácsa számára készített finanszírozási javaslatában ennek az összegnek a kétszeresét javasolta, hogy az átmenet zavartalan, illetve a pályázati munka hatékony, eredményes legyen. Az ipari parkok fejlesztésének új irányait, illetve ezek valóra váltásának a lehetıségeit az Új Magyarország Fejlesztési Terv (UMFT) alapozza, illetve teremti meg. A tervezı munkában az ipari parkok már mint a 90-es évek technológiapolitikai fejlıdésének új struktúrái jelentek meg. E szervezıdések teszik ugyanis lehetıvé, hogy a kormányzati törekvések EU konform módon valósuljanak meg: a KKV-k áttételesen, szolgáltatásokon keresztül kapják meg azokat az ösztönzéseket (támogatásokat), amelyek a versenyképesség felzárkózásához korunkban nélkülözhetetlenek. Ennél is fontosabb azonban, hogy az ipari parkok a klaszterpolitika kialakításában kedvezı lehetıségeket kínálnak. Az a tény, hogy az EU 10-ek körében az ipari parkok terén pozícióelınyünk van, ebben az összefüggésben válik igazán jelentıssé. 3.2. Az ipari parkok az UMFT-ben Az UMFT operatív programjai kidolgozásában az Ipari Parkok Egyesület 2004-tıl vesz részt, s az eddigi munkát sikeresnek ítéljük. A tizenöt operatív programból tizenháromban a parkok pályázási lehetıséghez jutottak. Az IPE azon javaslatát – melyet a Gazdasági és Szociális Tanáccsal együtt nyújtott be –, hogy jöjjön létre egy „Átfogó program és keretdokumentum” amely a kormány döntésével megerısítve szolgálná az ipari parkok fejlesztését – a Nemzeti Fejlesztési Tanács 2006. decemberi ülésén elfogadta.
48
Idézet a testület elıtt szereplı anyagból:
JAVASLAT
JAVASLATTEVİ
A BEJELENTİ (NFÜ) INDOKLÁSA
Ipari parkok támogatható
Az ipari parkok fejlesztésére komplex Ipari Parkok program indítását javasolja, részletesen Egyesület,
- az ipari parkok fejlesztésére komplex
kimunkálva az egyes OP-kból a célra GSZT
program keretdokumentum jöjjön létre,
javasolt forrást is.
- kétéves akciótervek készüljenek az egyes operatív
program-elemek
összehangolt
megvalósításának garanciájaként, - a végrehajtási eljárásrendben biztosítani kell az elsıbbségi, illetve garanciális szelekciós kritériumokat, - a megadott forrásmegosztási, megvalósítási javaslatokat a komplex program kidolgozása után, az egyes akciótervek részeként kell majd kezelni.
E dokumentumnak az operatív programok és ipari parki pályázási lehetıségeirıl szóló utolsó egyeztetésének helyzetét az alábbi táblázat mutatja be:
49
3. Táblázat: Ipari parkok fejlesztését tartalmazó „Átfogó program és keretdokumentum” javasolt forrás-összetétele (2006. december) OP/prioritás
GVOP
Társadalmi Megújulás OP Társadalmi Infrastruktúra OP
Emberi erıforrás fejlesztése Alkalmazkodóképesség javítása Munkaerı-piaci részvétel és befogadást támogató
Közleked ési OP
Logisztikai központok és ipari parkok bekapcsolása közlekedési hálózatokba Megújuló energiahordozófelhasználás növelése Hatékonyabb energiafelhasználás
Elektronikus Közigazg atás OP Regionáli s OP-k Összesen:
GKM Innov. Fıo. javaslata (milliárd Ft)
K+F+I
Telephely fejlesztés
Környezet és Energiafejlesztési OP
IPE által javasolt összeg (% / milliárd Ft)
Fenntartható termelési és fogyasztási szokások ösztönzése Közigazgatási szolgáltatások eljuttatása az ügyfelekhez
(20%) 45,4*
45,0
(70%) 54,5
14,0 (+ 60,0 ROP)
(10%) 8,1*
7,0*
(30%) 24,3*
10,5*
(7%) 25,0*
25,0*
(2,3%) 31,3
45,0
(4,3%) 44,6*
21,0**
(2,0%) 20,7*
20,7*
(2,8%) 29,0*
7,0*
(15%) 4,9*
0*
nincs javaslat (lásd: telephelyfejlesztés)
60,0
287,8
255,2
Megjegyzés
Technológiai és Innovációs Parkok, valamint a pólusokhoz kacsolódó ipari parkok, illetve fejlesztések Az országos jelentıségő (40-50 db) ipari parkok fejlesztése a GOP-ból Más szervezettekkel együttmőködı pályázatok támogatására. Más szervezettekkel együttmőködı pályázatok támogatására. Más szervezettekkel együttmőködı pályázatok támogatására, különös tekintettel a speciális támogatásokra (pl. roma inkubátorház-program, át- és továbbképzések fizikai feltételeinek megteremtése) A program támogatása jelentısen növelheti az ipari parkok tıkevonzó képességét, valamint Magyarország logisztikai kulcsszerepének erısítését a KözépKelet európai Régióban. Az ipari parkokban mőködı vállalkozások versenyképességét (is) növelni fogja egy tudatosan tervezett program-rész az ipari parkok számára. Technológiai megújítást és az energia-továbbítás veszteségeinek csökkentését célzó program-elem. Az abszorpciós képességet ezen a fejlesztési területen nem látjuk biztosítottnak. Az ipari parkok szerepe ebben a témakörben nem tervezhetı. A regionális OP-k kialakítása során az ipari parkok szempontjait figyelembe kell venni (~ 120 park!)
* „Ipari Park” címet elnyert, illetve ilyen szervezettel együttmőködı pályázók számára
50
A táblázathoz ma már megjegyzéseket kell főzni, mivel az az elmúlt hónapokban valamelyest átalakult: -
Az ipari parkok fejlesztését az IPE döntıen a Gazdaságfejlesztési Operatív Program keretei között javasolta megoldani, mintegy 100 Mrd Ft-al. A GKM Innovációs Osztálya a parkok egy részét tervezte itt indítani (mintegy ötven „fejlettebb” parkkal számolva).
-
A táblázat alapjául a tervezı munkában 2006. novemberéig kidolgozott munkaanyagok szolgálták. Az IPE a regionális operatív programokhoz azért nem tett javaslatot, mert ez a Regionális Fejlesztési Tanácsok kompetenciája – s ilyen anyag javaslattételre az adott idıpontban még nem állt rendelkezésre (ezt kvázi „plusz tartalékként” kezelte az IPE).
-
2006. májusában a GKM-ben döntés született arról, hogy a parkok a GOP-ban nem indulhatnak, de az innovációs, technológiai parkok számára itt szereplı 45 Mrd Ft nem kerül át a parkokkal együtt a ROP-okba, az marad a GOP-ban.
Mindmáig nyitott kérdés, hogy a „technológiai” és „innovációs parkok” alatt mit kell érteni. A GKM ugyanis minısített ipari parkként csak az „integrátori”, valamint a „kistérségi gazdaságfejlesztı park” kategóriákat ismeri. Az IPE 2003-tól „élı” azon kezdeményezését, mely szerint vegyük át az Európai Unióban használt (illetve a nemzetközileg elfogadott) ipari parki kategóriákat – többek között a szóbanforgókat is – a minisztérium még 2007. augusztusában is csupán vizsgálandó kérdésként kívánja kezelni az Ipari Parkok Fejlesztési Tanácsának még ezévben összehívandó ülésén. (Jelen anyag csak az EU-ban használatos kategóriákat tartalmazza, mivel az EU-ban csak ezek alkalmazásával lehet kommunikálni. A kistérségi parkokra egyébként a GKM még pályázatot sem írt ki.) 3.3. Pólusok Az UMFT talán legambiciózusabb eleme a versenyképességi pólus program. A Lisszaboni Stratégia megvalósításának kiemelt területeit jelentik az egyetemi városok szellemi potenciáljának hasznosítására koncentráló fejlesztések. 51
Mit értünk versenyképességi pólus alatt? A fejlesztési pólus: egy körbehatárolt földrajzi területen, innovatív jellegő közös projekt köré csoportosuló, partneri kapcsolatban álló vállalatok, köz- és magán képzési és kutatóközpontok összessége. A kapcsolat három prioritása (a pólus kritériumai): partnerség közös projekt nemzetközi láthatóság Három alapeleme: termelés/értékesítés oktatás/képzés K+F/innováció együttesen. Budapesten felmerült egy negyedik pólus létrehozásának gondolata is: az Építı Pólus, az infrastruktúra, az M0 körgyőrő fejlesztésére koncentrálva. A pólus és a klaszter között nagy a hasonlóság, hiszen itt is egy komplex együttmőködı rendszerrıl van szó. Ami megkülönbözteti a pólust a klasztertıl: a nemzetközi láthatóság. A klaszterek esetében nincs olyan kritérium, hogy az adott kutatóhely, egyetem nemzetközileg is jegyzett legyen, a szakmán belül ismertek legyenek eredményei, s magas tudományos színvonala nemzetközileg egyfajta garanciaként jelenjen meg. További sajátosság, hogy a pólus programban az állam szerepe – döntıen az önkormányzatok révén – meghatározó. A pólus program ebbıl fakadóan szervesen illeszkedik a térségfejlesztési elgondolásokhoz, illetve a piactól való függést, bizonytalanságot tompítja az állam stabilizáló szerepe. Más oldalról ennek veszélyei is vannak: az önkormányzatok hajlamosak a városfejlesztési szempontoknak az indokoltnál nagyobb hangsúlyt adni, az erıforrások elosztásánál a K+F elemek primátusa nehezebben érvényesíthetı. Más oldalról viszont ez a program menedzselését így különösen nehéz feladattá teszi.
52
A pólus program ma még a kezdeteknél tart, a fıbb törekvések azonban már megfogalmazódtak. A pólusok: Budapest: Innopolisz Fejlesztési Program Medi Pólus, egészségipari projekt IIT Pólus, információs társadalom technológiái Öko Pólus, energiafelhasználás megújítása Építés Pólus, kezdeményezési szakaszban: M0, élhetı, modern város Debrecen: Szilícium mezı Regionális Informatikai Tudásközpont Szeged Biopolisz Park SIKK Szoftveripari Innovációs Kutató Központ Székesfehérvár – Veszprém tengely Alba Innovációs Park K+F szolgáltatóközpont Mőszaki Tudásközpont Technológiai Inkubátorház Pannon Tudományos és Technológiai Ipari Park Gyır Tudásközpont és Tudáspark Jármőipari alap és alkalmazott kutatási feltételrendszer fejlesztése Kompetencia Központ Jármőipari kísérleti fejlesztési feltételrendszer fejlesztése Pécs Digitális-Animációs Tudásközpont Digitális Médiakutató Intézet
53
Miskolc:Technopolisz mechatronika inkubátorház képzési és kutatási együttmőködés A pólus program az UMFT-ben olyan rendszerként jelenik meg, amelynek két csomópontja (pillére) van. Egyfelıl az export-potenciállal rendelkezı, együttmőködı, klaszteresedı KKV-k alkotják a gazdaságfejlesztési pillért (csomópontot). A másik, a horizontális fejlesztési blokkot az önkormányzat, a szellemi bázis (egyetem, kutatóintézet, innovációs park, technológiai központ). A pólus program a 2007-2013as idıszakban mintegy 500-550 Mrd Ft pályázati forrással számolhat. Fontos megjegyezni: a pólus programot viszonylag sok – mintegy 80 – pályázati kiírás révén kell „összerakni”. Ez a megközelítés a piaci viszonyokhoz való igazodást, rugalmasságot hivatott biztosítani. Pólus program számára az alábbi operatív programok biztosítanak nedvesítetten forrásokat: -
Gazdaságfejlesztési Operatív Program
-
Társadalmi Megújulás Operatív Program
-
Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program
-
Regionális Operatív Program
-
Elektronikus Közigazgatás Operatív Program
-
Államreform Operatív Program
A pályázati munka elsı fordulójára a horizontális (K+F-hez kapcsolódó) gazdaságfejlesztési blokk esetében kerül sor a GOP-ból, a tervek szerint 2007. októberében. A klaszterek alkotta gazdaságfejlesztési blokk pályázatainak kiírására jóval késıbb kerül sor. Mindenekelıtt tisztázni kell a klaszterek kritériumait, gondoskodni kell a klaszterek akkreditációjáról (ezt megelızıen pedig pályázat alapján kell kiválasztani az akkreditáló szervezetet – de még ennek kritériumainak kidolgozása is elıkészületi stádiumban van). Mindez azt jelenti, hogy a szóba jöhetı (akkreditált) klaszterek pályázására 2008. II. féléve elıtt aligha lehet számítani. (Itt
54
jegyezzük meg, hogy az akkreditálás feltétele, hogy a klaszter mőködése legalább egy éven át feleljen meg a most kidolgozás alatt levı kritériumoknak!) Az EU-s forrásokhoz a következı módon lehet hozzájutni: -
a pólus program résztvevıi számára lehatárolásra kerül egy összeg, amit csak a pólusok pályázhatnak meg,
-
a program résztvevıi plusz pontokkal juthatnak elınyhöz a mások számára is nyitott programok esetén, ha a kiírások megfelelnek a pólus program kiírásainak,
-
közvetett módon úgy juthatnak pályázati forráshoz, hogy igényeikkel kapcsolódnak
különbözı
intézmények,
szervezetek
(önkormányzatok,
munkaügyi központok) fejlesztéseihez. 3.4. Operatív programok Az ipari parkok – mint jeleztük – 2007. és 2013 között 13 operatív programban vehetnek részt. Tevékenységükbıl fakadóan gazdasági (termelı, szolgáltató) feladatokra pályáznak. Mekkora a súlya az UMFT-ben ezeknek a gazdasági feladatoknak?
Az
érintett
hat
konvergencia
régió
az
UMFT
támogatási
elıirányzatának 3%-át fordítja gazdaságfejlesztésre (200 Mrd Ft-ot) ez a ROP-ok 27,5%-át teszi ki. Az érintett régiók gazdaságfejlesztési pályázataik 80%-át a GOP-on keresztül oldják meg! A Közép-Magyarországi régió gazdaságfejlesztési célokra 480 M Euro kerettel rendelkezik. A pályázatok kereteit az akciótervek határozzák meg. A pályázati kiírás a 2007-2008. évi akcióterv szerint döntıen infrastruktúraépítést céloz meg. Ez azt jelenti, hogy a parkoknak lehetıségük szolgáltatásra,
van az infrastruktúra fejlesztésével megalapozni a
innovációra
alapozott
fejlesztési
stratégia
valóraváltását.
A
technológiai központok, inkubátorházak, a klaszter-menedzsment programok, innovációs transzferirodák jelzik ezt az irányt. A 2007. és 2008. években érvényes
55
akcióterv megpályázható programjait, valamennyi régió és egyéb operatív program esetében a következı (4-13. sz.) táblázatok mutatják be.
56
4. Táblázat: DÉL-ALFÖLDI OPERATÍV PROGRAM 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés
Konstrukció
Komponens
Támogatási keret (millió Ft)
Támogatás min-max. (millió Ft)
Támogatott projektek száma
Támogatás mértéke
1.1.1 Üzleti infrastruktúra regionálisan kiegyensúlyozott fejlesztése
9081
60-250
29
50%
1.1.2 Vállalkozások fejlesztése tanácsadással
378
05,-4
125
50%
1.1.3 Klaszter menedzsment szervezetek létrehozása, megerısítése, közös eszközbeszerzései és beruházásai
240
10-40
6-8
50%
1.1.4 Régió innovációs infrastruktúrájának fejlesztése, innovatív programok
1480
200-500
3
50%
Σ 11179
57
Σ 163-165
5. Táblázat: DÉL-DUNÁNTÚLII OPERATÍV PROGRAM 1. prioritás: Városi térségek fejlesztésére alapozott versenyképes gazdaság megteremtése
Konstrukció 1.1.1 Üzleti infrastruktúra fejlesztése
1.1.3 A vállalkozások közötti együttmőködések erısítése
Komponens „A” Ipari parkok fejlesztése „B” Inkubátorházak fejlesztése „C” Barnamezıs telephelyfejlesztés
Támogatási keret (millió Ft)
5055
700
Σ 5755
58
Támogatás Támogatott min-max. projektek (millió Ft) száma
10-300
28
Támogatás mértéke
50%
10-250
50%
50-600
50%
1-80
17
50-75%
Σ 45
6. Táblázat: ÉSZAK-ALFÖLDI OPERATÍV PROGRAM 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés
Konstrukció
Komponens
Támogatási keret (millió Ft)
Támogatás min-max. (millió Ft)
1.1.1 A régió vállalkozásai üzleti hátterének fejlesztése
„A” Ipari parkok és iparterületek fejlesztése „B” Inkubáció elısegítése „A” Vállalatok közötti együttmőködések ösztönzése „B” Klasztermenedzsment támogatása
7890,76
20-500
1.1.2 Együttmőködések ösztönzése
1.1.3 A régió innovációs potenciáljának fejlesztése
„A” Innovációs szolgáltató központok és hídképzı intézmények „B” Kísérleti jellegő fejlesztések „C” Üzleti tanácsadás
Támogatott projektek száma
Támogatás mértéke
50% 25
3006,3
10-500
375,75
3-5
1935,13
5-50
187,87
5-20
375,75
5-50
420,82
0,5-20
Σ 14192,38
59
50%
34
50-80%
11
50-80%
Σ 70
7. Táblázat: ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI OPERATÍV PROGRAM 1. prioritás: Versenyképes helyi gazdaság megteremtése Konstrukció
Komponens
1.1.1 Regionális kiegyensúlyozott, térségi és helyi jelentıségő ipari területek fejlesztése
„A” Vállalkozások betelepítésére alkalmas térségi ipari parkok fejlesztése „B” Önkormányzati ipari területek elıkészítése „C” Inkubátorházak kialakítása és bıvítése „D” Barnamezıs terület revitalizációja „A” Alapszintő tanácsadás
1.1.2 Együttmőködések ösztönzése
Támogatási Támogatás Támogatott Támogatás keret min-max. projektek mértéke (millió Ft) (millió Ft) száma
12-18
50%
50-200
8-12
50%
40-250
4-7
50-80%
125-800
4-10
50%
0,5-3
75-135
70%
10-40
4-7
45-50%
15-200
15-60
50-80%
5-50
8-15
25-80%
2-50
8-12
50-70%
8708
752 „B” Magasszintő tanácsadás
1.2.1 Klaszterek, vállaati együttmőködések kialakítása 1.3.1 Régió innovációs potenciáljának fejlesztése
100-500
1403 „A” Innovatív kisérletezési (experimentation) projektek támogatása „B” Innovációs szolgáltatásokat nyújtó térségi jelentıségő innovációs-transzferirodák kiépítése és mőködtetése
503
Σ 11366
60
Σ 138-276
8. Táblázat: KÖZÉP-DUNÁNTÚLI OPERATÍV PROGRAM 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés
Konstrukció
Komponens
Támogatási keret (millió Ft)
Támogatás min-max. (millió Ft)
Támogatott projektek száma
Támogatás mértéke
1.1.1 Regionális kiegyen-súlyozott, vonzó telephelyi, iparterületi infrastruktúra kialakítása
„A” Ipari parkok fejlesztése „B” Vállalkozói inkubátorok
5782,39
25-300
28
40-50%
1232,45
25-500
11
40-80%
750
15-150
8
40-80%
1083,33
10-100
20-22
455,12
1-25
33-34
1.2.1 Vállalkozói alapú stratégiai együttmőködések, hálózatok, klaszterek létrejöttének és fejlıdésének ösztönzése 1.3.1 Innovációs menedzsment szolgáltatások fejlesztése 1.4.1 Alap- és emelt szintő vállalkozói tanácsadás támogatása
Σ 9303,29
61
Σ 100-103
50%
9. Táblázat: KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI OPERATÍV PROGRAM 1. prioritás: A tudásalapú gazdaság innováció- és vállalkozásorientált fejlesztése Konstrukció 1.1.3 Innovációs és technológiai parkok, pólus innovációs klaszterek támogatása
1.2.3 Nemzetközi szolgáltatóközpontok létrehozása, fejlesztése 1.2.4 Környezetvédelmi szempontú technológiafejlesztés 1.4.1 Hálózati infrastruktúra létrehozása
1.4.2 Logisztikai központok és szolgáltatások fejlesztése 1.5.2 Gazdasági együttmőködések és hálózatok fejlesztése
Komponens „A” Pólus innovációs klaszterek támogatása „B” Innovációs és technológiai parkok támogatása
Támogatási keret (millió Ft)
Támogatás min-max. (millió Ft)
3730
400-6000
Támogatott projektek száma
3-4
Támogatás mértéke Támogatási intenzitás számítása a K+F támogatások készülı notifikációs rendelete alapján
5160
2000-5000
960
max. 500
204
30%
1100
20-200
10-15
40%
170
1860
10-150
Intermodális logisztikai központok esetében: 50-750 regionális logisztikai központok: 50-250
1-2
3-10
A támogatási in-tenzitás maximális felsı határa: 85/2004 (IV.19) Korm. rend. módosító 217/2006 (IX.9) Korm. rend. Alapján meghatározott % lehet
max. 50%
25-80% 1240
Σ 14220
62
5-50
23
Σ 42-58
10. Táblázat: NYUGAT-DUNÁNTÚLI OPERATÍV PROGRAM 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés
Konstrukció
Komponens
1.1.1 Klaszterek szolgáltatásainak fejlesztése
„A” Regionális kulcságazatok fejlesztése „B” Vállalati együttmőködési hálózatok fejlesztése „C” regionális képzési, foglalkoztatási hálózati együttmőködések fejlesztése
1.2.1 „A” Alapszintő Tanácsadási te- tanácsadás vékenység válalkozásoknak „B” Emeltszintő tanácsadás 1.3.1 Befektetési környezet fejlesztése
Támogatási keret (millió Ft)
Támogatás min-max. (millió Ft)
Támogatott projektek száma
10-80
3
10-30
12
971
Támogatás mértéke
30-80% 10-80
n.a.
100-180
1
40-90%
1-50
100
50%
10-400
10
30-50%
1380
2969
Σ 5320
63
Σ 126
11. Táblázat: PÁLYÁZATOK IPARI PARKOKNAK UMFT 2007-2013 GOP
Prioritás
Konstrukció
1. prioritás: K+F 1.2.1 és innováció a Pólus innováversenyciós klaszterek képességért támogatása 1.2.2 Innovációs technológiai parkok támogatása
és
3.2.1 3. prioritás: A modern üzleti Logisztikai közkörnyezet erı- pontok és szolsítése gáltatások fejlesztése
Támogatási keret (millió Ft)
Támogatás min-max. (millió Ft)
Támogatott projektek száma
15,2
400-6000
10
21
2000-5000
6
9,6
Σ 45,8
64
intermodális logisztikai központok ese-tében: 50750 regionális logisztikai központok: 50-250
28-40
Σ 44-56
Támogatás mértéke Támogatási intenzitás számítása a K+F támogatások készülı notifikációs rendelete alapján Támogatási intenzitás számítása a K+F támogatások készülı notifikációs rendelete alapján, de legfeljebb 30%
max. 50%
12. Táblázat: PÁLYÁZATOK IPARI PARKOKNAK UMFT 2007-2013 KEOP
Prioritás
Konstrukció
Támogatási keret (millió Ft)
Támogatás min-max. (millió Ft)
4. prioritás: A Hı és/vagy megújuló villamosenergia energiaforrás- elıállítása felhasználás növelése
13,26
1-500 nagyvállalatok: 100-800
230
10-50%
5. prioritás: Energetikai Hatékony hatékonyság energiafokozása felhasználás
8,76
1-500
150
10-50%
Σ 22,02
65
Támogatott Támogatás projektek mértéke száma
Σ 380
13. Táblázat: PÁLYÁZATOK IPARI PARKOKNAK UMFT 2007-2013 TÁMOP
Prioritás
Konstrukció
Támogatási Támogatás Támogatott Támogatás keret min-max. projektek mértéke (millió Ft) (millió Ft) száma
2. prioritás: Az 2.1.4 alkalmazkodóképesség Munkahelyi javítása képzések támoga-tása ernyıszervezeteken keresztül 4. prioritás: A felsıoktatás tartalmi és szervezeti fejlesztése a tudásalapú gazdaság kiépítése érdekében
4.2.1 A tudáshasznosulást, tudástranszfert segítı eszköz-, és feltételrendszer kialakítása, fejlesztése 4.2.2 Innovatív kutató teamek alapkutatástól az alkalmazott kutatásig terjeprojektjedı inek támogatása A tudományos eredmények elismerése és disszeminációja
1,9
100-300
10
100%
3,4
50-600
10
90%
6,8
50-300
40
100%
2,2
50-300
15
100%
Σ 14,3
66
Σ 75
Az UMFT elsı 2 évében a potenciálisan megszerezhetı pályázati forrás ezek szerint az ipari parkok számára 7 Mrd Ft, szélesebb összefüggéseket figyelembevéve: mintegy 71 Mrd Ft. Az ipari parkok pályázati munkáját nagymértékben segíti, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján minden dokumentum – az akciótervek, pályázati kiírások – megismerhetı. A régiók ipari parkjainak célszerő e munka során együttmőködni. Csatoljuk az egyes régiók ipari parkjainak jegyzékét (lásd: 3. sz. Melléklet). Végezetül ismételten jelezzük: az ipari parkok számára az Ipari Parkok Egyesület a szolgáltatások széles skálájában – egy integrált szolgáltatási rendszer révén – operatív segítséget tud nyújtani. Fontos, hogy a továbbiakban a parkok tevékenységében az együttmőködés, a kapcsolatépítés legyen a meghatározó.
67
IRODALOMJEGYZÉK
Technológiai parkok és technopoliszok földrajza (könyv, Georges Benko, 1992.) Az ipari parkok hálózatának új fejlıdési pályára állítása (kutatási jelentés, Szegedi Tudományegyetem, témavezetı Dr. Lengyel Imre, 2002.) Az ipari parkok minısítı rendszerének kidolgozása, a mőködı adatbázis-rendszer monitoring-rendszerré fejlesztése és alakítása (tanulmány, MultiRáció Kft., Ipari Parkok Egyesület, 2002.) Ipari parkok Magyarországon – jelenlegi helyzet, jövıbeni elképzelések (tanulmány, GKIeNET Kft., 2002.) Az ipari parkok közép- és hosszú távú fejlesztési stratégiája (tanulmány, Ipari Parkok Egyesület, 2003.) A beszállító programoktól a klaszter támogatásig. Nemzetközi tapasztalatok, hazai lehetıségek (tanulmány, Sass Magdolna, Czakó Veronika, Oszlay András, Szanyi Miklós, Bakács András ICEG EUROPEAN CENTER, 2006.) Az ipari parkok szerepe az új uniós tagállamok ipari szerkezetváltásában (saját kezdeményezéső vélemény, Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, Brüsszel, CCMI/025-R/CESE 905/2005.) Vállalati klaszterek Magyarországon (tanulmány, Czakó Krisztina, ICEG Európai Központ, 2006.) A hazai régiók versenyképességi lehetıségei: a versenyképességi koncepció regionális vetülete (tanulmány, Gáspár Pál, ICEG Európai Központ, 2005.)
68
2. sz. Ábra
AZ IPARI PARKOK FEJLİDÉSI MODELLJE MAGYARORSZÁGON
A domináns tevékenységek súlya
100%
INNOVÁCIÓS CENTRUM EGYETEMI- AKADÉMIAI K+F ALAPSZOLGÁLTATÁSOK TECHNOLÓGIAI TRANSZFER
INNOVÁCIÓ KLASZTEREK
A PARK KIÉPÍTÉSE
TİKESZERVEZÉS
SZOLGÁLTATÁS
BERUHÁZÁS (INFRASTRUKTÚRA)
INFORMATIKA RENDSZER MŐKÖDTETÉSE
MARKETING A CÉGEK BETELEPÍTÉSE INGATLAN HASZNOSÍTÁS
20 tx
VÁLSÁG MENEDZSELÉS
ty STRATÉGIAI FUNKCIÓK
EREDETI BETELEPÜLÉS CÉGEK CSERÉLİDÉSE
t
3. sz. Ábra
Fejlesztési források súlya
100%
Források, célok KÖZPONTI FORRÁSOK
PHARE-, CBC PHARE FORRÁSOK
EU + KORMÁ KORMÁNY STRUKTURÁ STRUKTUR ÁLIS ALAPOK
HELYI (ÖNKORMÁNYZATI) FORRÁSOK
tx
ty
Munkahelyteremtés Az ipari park cím elnyerése
Térségfejlesztés V e r s e ny k é p e s s é g
t
1. sz. Melléklet
ÁTTEKINTÉS AZ EU-HOZ 2004-BEN CSATLAKOZOTT ORSZÁGOK IPARI PARKJAIRÓL
1. Ciprus Cipruson nincs sem ipari, sem technológiai, vagy tudományos park.
2. Cseh Köztársaság Összesen mintegy 200 ipari park van Csehországban. 2004-ig 89 ipari zóna részesült állami támogatásban, 34 ezer munkahelyet teremtettek. A betelepült vállalkozások mintegy 4 milliárd eurót fektettek be Több mint 40 millió euró központi költségvetési támogatást juttattak az ipari zónáknak. Az ipari zónák kialakításában jelentıs szerepe van a regionális önkormányzatoknak. Az ipari zónákról, illetve parkokról nem rendelkezik külön törvény. Az ipari zónák kialakítása (a cím odaítélése is) helyi, illetve regionális önkormányzati hatáskör.
3. Észtország Észtországban jelenleg tíz ipari/technológiai park mőködik. A pénzügyi forgalmi értékek nem ismertek: nincs központi adatbázisuk a cégek forgalmáról, valamint az exportból származó bevételeikrıl. Az ipari parkok állami támogatásának és törvényi háttérének kidolgozása még a kezdeti stádiumban van. A kormány a támogatásokat illetıen 2006-tól indít útjára egy programot, mely az ipari és tudományos parkok infrastruktúrájának fejlesztését célozza meg.
1
4. Lettország Lettországban az „üzleti park” terminusz-technikuszt használják az ipari park fogalomra. Az országban jelenleg 6 ipari park jellegő létesítmény mőködik. A jelenleg mőködı parkok többségükben magán kezdeményezésekként jöttek létre, melyek állami támogatást nem kapnak. Kivételes helyzetben vannak a rigai üzleti valamint a ventspilsi parkok, amelyeknél a helyi önkormányzatok adókedvezményekkel és az infrastruktúra támogatásával segítik a létesítmények fejlesztését. Ezen parkok esetében nincs információ arról, hogy összegszerően mennyi a forgalma a cégeknek és ebbıl mennyi az export.
5. Litvánia 5 ipari , 9 technológiai park mőködik az országban, ipari klaszterek is létrejöttek. Az ipari parkokban a rendezett infrastruktúra, a cégalapítás egyszerősödése, az építési engedélyek kiadásának lerövidülése valamint a „szabad gazdasági zónák”-ban megtelepedett vállalkozásoknak biztosított adókedvezmények adják a parkok vonzerejét. Az ipari parkok relatív fejletlensége miatt egyelıre az országba érkezı 4,7 Mrd EUR összegő FDI-nak csak elenyészı része érkezett az ipari parkokba (kb. 220 millió EUR), így az FDI beáramlás, az ipari parkok és innováció közötti korreláció egyelıre nem, vagy alig érzékelhetı.
6. Málta Máltán nincs ipari park
7. Lengyelország Az „ipari parkok” többségét az utóbbi években hozták létre, gazdasági jelentıségük jelenleg elenyészı. Ennek fı oka, hogy a beruházók, különösen a külföldi beruházók bevonásának alapvetı eszközét a 14 speciális gazdasági zóna (Special Economic Zone - SEZ) képezi. A zónákat törvényi szabályozás alapján, 1995-97-ben kormányrendeletekkel 20 évre hozták létre az iparilag fejletlen vagy ipari szerkezetváltást igénylı térségekben a regionális fejlıdés támogatása jegyében. 2
Eredetileg 10 évre 100 %-os társasági adómentességet, a következı 10 évre 50%-os társasági adókedvezményt, valamint az ingatlanadó alól teljes felmentést biztosítottak a beruházóknak. A zónák közül 13 darab 50%-os, a krakkói 40%-os támogatási intenzitású régióban létesült. A zónák kiépített infrastruktúrával (víz, gáz, csatorna) rendelkeznek és ellátják a beruházók kiszolgálását is. A jövıben az ipari parkok jelentısége, száma és területe feltehetıen bıvülni fog. Lengyelország ipari parkjainak fıbb adatai* 2004. december 31-i állapot szerint Speciális gazdasági zóna Az ipari és technológiai zónák száma
14 db
Az ipari és technológiai parkok területe
6.325 ha 1.675 ha bıvítési lehetıség 2004. május 1. után Beépítettség 55 % (17,7 % - 79 % között) Betelepült vállalkozások 679 db (1999. dec. 31-i állapot szerint 250) Foglalkoztatottak létszáma 77.570 fı Betelepült vállalkozások beruházási értéke 19.927,2 M PLN Betelepült vállalkozások árbevétele n.a. Betelepült vállalkozások export n.a. értékesitése Export bevétel aránya (%) n.a.**
Ipari és technológiai park 26 db (ezen belül 1 technológiai park zóna formában mőködik) több mint 4.000 ha n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.
*Nem állnak rendelkezésre az utóbbi 5 évre vonatkozó részletes visszamenıleges adatok ** Nem áll rendelkezésre statisztikai adat, de jelentısre becsült.
8. Szlovákia Szlovákiában 2004-ben a SARIO 9 ipari parkot tart nyilván, amibıl kettı (Vráble
és
Kehnec) állami támogatással épült. Szlovákiában az ipari parkoknak még nem nagyon van "elıélete", így pl. ezeddig - hasonlóan a
beruházás-ösztönzéshez
–
az
elbírálásoknál
leginkább
a
gazdaság
legégetıbb
problémájának orvoslását helyezték elıtérbe, azaz a magas munkanélküliség csökkentését. A stratégiai beruházásokat külön kezelik.
3
9. Szlovénia Az ipari parkokkal kapcsolatos feladatokat a Gazdasági Minisztérium látja el. Az államigazgatási szervezet kiépítése még nem kezdıdött el, így a vonatkozó összesítı adatokat nem tudták közölni. Az egyes ipari parkokról a következık állnak rendelkezésre: -
Ljubljanai Technológiai Park - 55 vállalat tartozik tagjai, vagy társult tagjai közé,
ezek többsége az informatikával és ipari automatizálással foglalkozik. A park vegyes állami-magán vállalatként mőködik. -
"Primorska" Technológiai Park, Nova Gorica - Szlovénia északnyugati részének
érdekelt vállalatait fogja össze,
ugyancsak közös állami-magán vállalkozásként. 1999.
decemberében alapították. A parkban 40 vállalat mőködik. -
Maribori Technológiai Park - hivatalos neve: Maribori Fejlesztési Ügynökség. A
város önkormányzata alapította 1993-ban, 9,2 millió SÍT alaptıkével. Összesen 17 fıt foglalkoztat.
Vállalati
tanácsadással,
koordinációs
megvalósíthatóságának
vizsgálatával,
valamint
együttmőködés bıvítésével foglalkozik.
4
az
feladatokkal, osztrák
az
új
projektek
cégekkel
folytatott
IPE TANÁCSADÓ HÁLÓZAT 2. sz. Melléklet
SZOLGÁLTATÁSAI ERNST & YOUNG ADVISORY LTD, HUNGARY -
Politikai/szakmai képviselet Megvalósíthatósági tanulmányok elkészítése A projekt pénzügyi tervezetének kidolgozása Pénzügyi konstrukciók kialakítása Pályázati dokumentáció összeállítása Kapcsolattartás a kiíróval Közremőködés a szerzıdéskötésben Szöveges és pénzügyi beszámolók elkészítése Adótanácsadás Oktatás
GÉPIPARI TUDOMÁNYOS EGYESÜLET Speciális szolgáltatások: Képzéshez szükséges egyedi média (tananyag, videofelvétel, szoftver) megtervezése, kivitelezése. Vállalati minıségbiztosítási és környezetvédelmi irányítási rendszer kialakításához szükséges képzés biztosítása. OKJ-képzések regisztrációjához szükséges képzési programok és szakértıi vélemények kidolgozása Speciális betanító képzések a cégek egyedi igényei szerinti szakterületeken Szakképesítést nyújtó tanfolyamok: Logisztikai szervezı Logisztikai ügyintézı Környezet- és hidrotechnológus Környezetvédelmi szakelıadó Kazánfőtı tanfolyamok Gáz és olajtüzelı berendezések tanfolyamai Könnyőgépkezelı Nehézgépkezelı Marketing- és reklámügyintézı Marketing és reklámmenedzser 1
-
Kereskedelmi menedzser Galvanizáló Veszélyes áru / ADR-ügyintézı Energetikus Minıségellenır Minıségbiztosítási felülvizsgáló és tanúsító Emelıgép-ügyintézı Ipari és kereskedelmi hőtıgépszerelı Hőtıgépkezelı Klímás szakmák Települési hulladékgyőjtı és szállító Hulladékgyőjtı Töltıállomás-kezelı, eladó Kereskedı-boltvezetı Takarító
Továbbképzı tanfolyamok: Ingatlan – és épületmenedzser akkreditált tanfolyam I.-II. féléves, 212 órás (pénteken, szombaton) Középszintő vezetık továbbképzése tanfolyam I. féléves, 200 órás (pénteken, szombaton) Vegyipari ismeretekkel bıvített alapfokú közegészségügyi (méregkezelı) Hőtıgépszerelıi kötelezı környezetvédelmi továbbképzés Alumínium-felületkezelık továbbképzése Emelıgép-ügyintézık továbbképzése Élelmiszer higiéniai (HACCP) szak- és továbbképzés LSI INFORMATIKAI OKTATÓKÖZPONT -
Szakmai képzések: Szakmai képzési kínálatunk középpontjában az informatikai képzések állnak. Az informatikai képzések mellett olyan képzés programokat is indítunk, amelyek tartalmukban, képzési céljaikban, számot tarthatnak az informatikai területen dolgozó, vagy informatikai pályára készülı szakemberek számára. Informatikai alapképzések Államilag elismert informatikai szakképesítések megszerzésére irányuló képzések Informatikai szakmai továbbképzések
-
Képzık képzése: Az informatika egyre szorosabban összekapcsolódik a képzés világával, az informatika fontos határterülete a tudásmenedzsment, amely terület számos ponton kapcsolódik a munkaadók által igényelt képzési, szervezetfejlesztési tevékenységekhez. A képzések célcsoportját azok a szakemberek alkotják, akik a képzési folyamatban módszertani, fejlesztıi szerepet töltenek be, illetve az ismeretek továbbításában, közreadásában a korszerő ITC eszközöket alkalmazzák.
-
Egyéb szakmai képzések: Vezetıképzés Vállalkozás mőködésével kapcsolatos képzések Munka- és egészségvédelmi képzések
2
A vállalkozás tevékenységével összefüggésben környezetgazdálkodással kapcsolatos képzés Nyelvi képzések -
Képzésekhez kapcsolódó szolgáltatások: DACUM. A technológia az összetettebb munkakörök kompetenciahálójának felmérését, rögzítését célozza. Quick Start. A technológia az egyszerőbb feladat- és munkakörökre való gyors kiképzést tesz lehetıvé.
MULTICONTACT CONSULTING KFT. -
Fejlesztési ötletekhez projektgenerálás, pályázati ötlet kimunkálása Megvalósíthatósági tanulmányok elkészítése Projekt szakmai tervezetének kidolgozása A rendelkezésre álló pályázati lehetıségek feltérképezése A projekt pénzügyi tervezetének kidolgozása Pénzügyi konstrukciók kialakítása Szakmai befektetı felkutatása Pályázati dokumentáció összeállítása Kapcsolattartás a kiíróval Közremőködés a szerzıdéskötésben Javaslatot teszünk a projekt kivitelezıire Projekt lebonyolításának koordinálása Közremőködés a projekt monitoringjában Szöveges és pénzügyi beszámolók elkészítése A projekthez kapcsolódó PR tevékenység szervezése Projekt értékelése Adótanácsadás Oktatás Közbeszerzési tanácsadás
TONLOR HUNGARY ZRT. A pénzügyi és befektetési szolgáltatások piacát bıvítı TONLOR HUNGARY Zrt. legfontosabb törekvése, hogy az ötletgenerálástól a kivitelezésig, tapasztalt és felkészült munkatársaival és kiemelkedı érdekérvényesítı képességével támogassa partnereit a legkorszerőbb technológiájú projektek megvalósításában, az európai uniós és hazai pályázati források elérésében. Az alábbi területeken segítjük partnereinket fejlesztéseik megvalósításában: Tanácsadás Mind az Uniós, mind a hazai források elnyerésének egyik kulcseleme a hosszú távú fejlesztési koncepció kidolgozása. Egyrészt azért, hogy a pályázó prioritásai ütemezhetık legyenek, számára a legmegfelelıbb pályázati konstrukciókat lehessen kiválasztani és a z elıkészítı mőszaki, pénzügyi tervezı munkát ütemezni lehessen. Másrészt pedig azért, hogy a
3
döntéshozók láthassák, hogy a pályázó projektjei az adottságokat és a lehetıségeket felmérı, megalapozott tervezés eredményei. •
Stratégiai háttértanulmányok, elızetes értékelések
A fejlesztési elképzelések könnyebb átláthatósága érdekében vállaljuk területfejlesztési koncepció kidolgozását önkormányzatok számára, valamint egyéb tervek, programok elkészítését mind önkormányzatok, mind vállalkozások számára. Az alkalmazott munkamódszereink megfelelnek az európai uniós elvárásoknak, így az elkészült tervezési dokumentumok megfelelı alapjai lehetnek a további munkafolyamatoknak, és illeszkednek az európai uniós támogatási programok rendszerébe. • Pályázati dokumentáció részét képezı tervek, tanulmányok készítése Vállaljuk a pályázathoz csatolandó egyéb dokumentumok, így a mőszaki és pénzügyi megvalósíthatósági tanulmányok, üzleti és marketing tervek, hatástanulmányok teljes körő kidolgozását. Projektgenerálás, ötletek, igények, források feltérképezése Amennyiben szervezete fejlesztené, bıvítené tevékenységét, mi segítünk az ötletek létrehozásában. A projektgenerálás során bekapcsolódunk a fejlesztési célok, tervek, stratégiák kidolgozásába, valamint az ötletek megvalósítását biztosító projektek létrehozásába. Helyzetének és elképzeléseinek megértése érdekében igény esetén átvilágítjuk tevékenységét, és támogatási forrástérképet készítünk az elképzelések alátámasztására. Szolgáltatásunkkal segítséget kívánunk nyújtani azoknak a szervezeteknek, amelyek pályáznának támogatási forrásokra, de még nem rendelkeznek fejlesztési ötletekkel. A projektgenerálás keretében 2-3 napos, az ügyfél munkatársaival folytatott együttes munkával felmérjük a problémákat, és a változtatási igényeket, összegyőjtjük a projektötleteket, és összevetjük a pályázati lehetıségekkel, majd az elıkészítettség függvényében megvalósítási tervet készítünk az elfogadott projektötletekkhez. Pályázatírás A pályázatírás során teljes körően átvizsgáljuk a projektet a pályázathoz való illeszkedés szempontjából. A megrendelınek javaslatokat teszünk, hogy projektje még inkább illeszkedjen a pályázati források célrendszeréhez, ezáltal is növelve a támogatás megszerzésének esélyét. Elkészítjük, és határidıre benyújtjuk a pályázatot, valamint annak dokumentumait az illetékes pályázatkezelı szervezetnek. A komplett pályázatíró tevékenység keretében kitöltjük a pályázati formanyomtatványt, összegyőjtjük és véglegesítjük a szükséges csatolandó dokumentumokat, valamint folyamatosan kapcsolatot tartunk fenn a pályázatokat kiíró és kezelı szervezetekkel, a problémamentes munkavégzés érdekében. Finanszírozás A támogatás elnyeréséhez a pályázónak önerıvel és biztosítékokkal kell rendelkezni, ami sok önkormányzat és vállalkozás számára megnehezíti a forráshoz jutást. Ebben nyújt kiemelt segítséget a Tonlor Zrt. Kidolgozzuk a finanszírozási konstrukciókat, beleértve a pályázati, hitel, és a befektetés jellegő finanszírozásokat is. Segítséget nyújtunk a szükséges önrész megteremtéséhez magán-, valamint kockázati tıke bevonásával. Az önrészen kívül segítünk
4
további forrásokat találni ügyfeleinknek a támogatás bankhitellel történı megelılegezésében, a projekt likviditásának fenntartásában. Mindezen tevékenységekbe bevonjuk minısített partnereinket is. Projekt menedzsment A projekt jóváhagyásától, illetve a támogatás odaítélésétıl egészen a projekt lezárásáig elvégezzük a pályázati projektmenedzsmenttel kapcsolatos feladatokat. A projekthez kivitelezıket javasolunk. Irányítjuk a projekt ütemterv szerinti, és a környezet változásaihoz rugalmasan alkalmazkodó lebonyolítását. A megvalósítás során összehasonlítjuk a tényleges folyamatokat a tervben foglaltakkal, az erıforrásokra, tevékenységekre és az eredményekre összpontosítva. Javaslatot teszünk a szükséges korrekciókra. Elkészítjük a beszámolókat, elszámolásokat és jelentéseket. Összegzı megállapításokat és javaslatokat teszünk. Amennyiben ügyfelünk saját maga kívánja menedzselni a megvalósítandó projektet, a TONLOR Zrt igény szerint tanácsadási szolgáltatást nyújt, a projektmenedzsment minden fázisában. Minıségbiztosítás Azon ügyfeleink részére, melyek saját maguk készítik pályázataikat, vagy más külsıs céget bíznak meg a pályázat elkészítésével, vállaljuk a teljes pályázati dokumentáció minıségbiztosítását. Az ellenırzés vonatkozik a formai és tartalmi vizsgálatra, a releváns információk és a pályázati kiírás szerint prioritást élvezı információk meglétére, valamint a projekt egészének teljességi vizsgálatára. A vizsgálat eredményérıl írásban tájékoztatjuk ügyfeleinket, és személyes konzultáció során segítünk a változtatások átvezetésében. Képzési, tájékoztatási tevékenység A TONLOR Zrt szerepet vállal a 2007-2013-as programozási idıszak pályázatainak minél szélesebb körő megismertetésében, a pályázatírási tapasztalatok átadásában. Ennek keretében folyamatosan támogatunk olyan rendezvényeket, melyek a pályázatokkal kapcsolatos lehetıségekrıl nyújtanak információkat, és kis létszámú csoportoknak képzéseket tartunk pályázatírás, projektmenedzsment témákban. Képzéseink során kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy résztvevıink megismerjék az Unió regionális politikáját, a Lisszaboni Stratégia fejlesztési irányait, és ezen belül a hazai fejlesztési elképzeléseket. Jogi tanácsadás A pályázati eljárás és a projekt megvalósítása során mindenre kiterjedı jogi szolgáltatást nyújtunk ügyfeleink számára, amely kiterjed a projektekkel kapcsolatos szerzıdések, így különösen a támogatási és kivitelezési szerzıdések elkészítésére, a szükséges hatósági eljárásokban történı jogi képviseletre, valamint jogviták rendezésére is. DR. v.TÓTH ÜGYVÉDI IRODA Jogi munka
5
VALDEAL INNOVÁCIÓS ZRT. Innováció-menedzsment szolgáltatások Iparjogvédelmi szolgáltatások Szellemi termékek értékelése Termék és technológia fejlesztési tanácsadás Innováció-menedzsment tanácsadás Befektetések szervezése Induló vállalkozások inkubációja Piackutatás Vállalkozások nemzetközi piaci bevezetése Ipari parki és KKV fejlesztési szolgáltatások Ipari Parkok fejlesztése (infrastruktúra, betelepítés, szolgáltatások) KKV interaktív kapcsolatrendszer, KKV brókerhálózat Pályázatírás Oktatás, képzés Komplex és integrált tanácsadás KKV együttmőködı hálózatok, klaszterek generálása Egyéb szolgáltatások Ötletgenerálás, fejlesztési javaslatok győjtése Megvalósíthatósági tanulmányok Projektmenedzselés Projekt monitoring WEBBUSINESS ÜZLETFEJLESZTÉSI ZRT. -
A megrendelı teljes internetes megjelenésének az átvilágítása, állapotfelmérés (webergonómia; belsı tartalom és felépítés; technológia; láthatóság az interneten). Célcsoport meghatározása és internetes viselkedésének az elemzése. Javaslat a honlap keresıeszközökre történı optimalizációjára. (kulcsszó- és linkstratégia, forráskód optimalizálás). Javaslattétel a tervezett számú interakciók (kapcsolatfelvétel, regisztráció) elérésére. Szakmai programozói segítségnyújtás és eMarketing tanácsadás. (programozói részfeladatok átvállalása, eMarketing elemek alkalmazása, honlapon kívüli megjelenések technikai kivitelezése). Hírlevél szolgáltatás teljes körő beindítása, feliratkozási felület és szükséges formok elkészítése. Lista -kezelés, -gondozás, visszapattanó levelek kezelése, dupla opt-in regisztráció, küldés optimalizálás (txt, html). Hírlevél teljes körő megszerkesztése (kreatív készítés) és kiküldése, utókezelése. Viral marketing beindítása. (Többek között a hírlevél továbbajánlási programja.)
e-marketing: B2B Internet platformok kialakítását és igénybevételét (olyan Internet alapú megoldások támogatását amelyek célja, hogy ösztönözze a vállalkozások közötti új üzleti kapcsolatok kialakítását vagy a meglévık támogatását).
6
-
az információs technológia fejlesztés, beleértve az online megjelenést; e- kereskedelem és egyéb e-marketing szolgáltatások, modern vállalatirányítási és termelési környezet kialakításhoz kapcsolódó komplex vállalkozási, információ-kommunikációs fejlesztések.
7
3. sz. Melléklet DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ 2007. szeptember (Baranya Megye, Somogy Megye, Tolna Megye) 1.
Barcsi Ipari Logisztikai Üzleti Park Barcs Város Önkormányzata Feigli Ferenc polgármester 7570 Barcs, Bajcsy-Zs. út 46. Tel. fax: 06 82/462-459 E-mail:
[email protected] www.barcsinvest.hu
2.
Bonyhádi Ipari Park Bonyhád Város Fejlesztéséért Kht. Dr. Beréti Zsolt ügyvezetı (vezetı tisztségviselı) 7150 Bonyhád, Perczel M. u. 133. Tel.: 06 74/411-661, 06 30/219-7979 Fax: 74/411-456 E-mail:
[email protected]
3
Bólyi Ipari Park Bóly Város Önkormányzata Hárs József polgármester 7754 Bóly, Rákóczi Ferenc u. 3. Tel., fax: 06 69/368-900 E-mail:
[email protected]
4.
Csurgói Ipari Logisztikai és Innovációs Park Szászfalvi László polgármester 8840 Csurgó, Széchenyi tér 2. Tel.: 06 82/471-388 Fax: 06 82/471-095 E-mail:
[email protected]
5.
Dombóvári Ipari Park Dombóvári Ipari Park és Logisztikai Központ Szolgáltató Kht. Papp Nándor ügyvezetı 7361 Kaposszekcsı, Liget ltp. 550/6 hrsz. Tel.: 06 60/367-679 www.donbóvarip.hu
6.
Dunaföldvári Ipari Park Dunaföldvári Ipari és Területfejlesztési Kht. Varga Lajos projekt menedzser 7020 Dunaföldvár, Kossuth L. u. 5. Tel.: 06 75/541-018 Fax: 06 75/541-017 E-mail:
[email protected]
7.
Keleti Ipari Park - Kaposvár Kaposvár Megyei jogú Város Önkormányzata Szita Károly polgármester 7400 Kaposvár, Kossuth tér 1. Tel.: 06 82/501-501 Fax: 06 82/313-834 Sárdi Péter igazgató Tel.: 06 82/312-356 Fax: 06 82/313-543 E-mail:
[email protected] www.kaposvar.hu
8.
Komlói Ipari Park CARBOKER Kft. Dr. Varga Sándor ügyvezetı 7300 Komló, Altáró út. 10. Tel.: 06 72/482-017 fax: 06 72/482-253 E-mail:
[email protected] www.komloiiparipark.hu
1
9.
Marcali Ipari Park Marcali Ipari Park Rt. 8700 Marcali, Rákóczi u. 11. Aranyos József ügyvezetı igazgató 1064 Budapest, Rózsa u. 71. Tel.: 374-6030 Fax: 374-6040 Mobil: 06/20 9429-678, E-mail:
[email protected]
10.
Mohácsi Ipari Logisztikai Üzleti Park Mohácsi Városgazdálkodási és Vagyonkezelı Kft. Schäffer Róbert ügyvezetı igazgató 7701 Mohács, Szabadság u. 17. Tel.: 06 69/305-183 Fax: 06 69/305-182 E-mail:
[email protected] www.mohacsvgv.hu
11.
Nagyatádi Ipari Park Nagyatád Város Önkormányzata Svégel Gábor irodavezetı 7500 Nagyatád, Baross G. u. 9. Tel.: 06 82/504-501 Fax: 06 82/504-555 E-mail:
[email protected] www.nagyatad.hu
12.
Paksi Ipari Park Paksi Ipari Park Kft. Bende Tibor ügyvezetı 7030 Paks, Kölesdi út 46. Tel.: 06 75/510-763 Fax: 06 75/510-763 Mobil: 06 20/377-3277 E-mail:
[email protected] http://paks.ipark.hu
13.
Pécsi Ipari Park Pécsi Ipari Park Gazdaságfejlesztı Zártkörően Mőködı Rt. Brányi Endre vezérigazgató 7630 Pécs, Finn u. 1/1. Tel.: 06 72/526-100 Fax: 06 72/526-108 E-mail:
[email protected] www.pip.hu
14.
Sellyei Ipari Park Sellye Város Önkormányzata Förster Gyula polgármester Gyöngyösi József osztályvezetı 7960 Sellye, Dózsa Gy. u. 1. Tel., fax: 06 73/580-900 E-mail:
[email protected]
15.
SERENA Ipari Park - Siklós "S.I.P.-SERENA" Kft. Tóth István ügyvezetı 7800 Siklós, Ipartelepi u. 2. Tel.: 06 72/579-441, 06 72/579 740 Fax: 06 72/495-740 Mobil: 06 70/383-6600 E-mail:
[email protected] www.serena.hu
16
Siófoki Ipari Park Deák András ügyvezetı Tevesz Imre ügyvezetı 8600 Siófok, Bajcsy-Zs. u. 207. Tel.: 06 84/505-120 Fax: 06 84/505-155 E-mail:
[email protected]
17.
Szekszárdi Ipari Park Szekszárdi Ipari Park Kft. Szijártó László ügyvezetı igazgató 7100 Szekszárd, Béla tér 8. Tel.: 06 74/312-333 Fax: 06 74/511-009 E-mail.
[email protected]
18.
Videoton Kaposvári Ipari Park Videoton Holding Rt. Szalai Péter IP ügyintézı 7400 Kaposvár, Izzó u. 3.
2
Tel.: 06 82/502-102 Fax: 06 82/502-190 E-mail:
[email protected] www.vtep.videoton.hu
DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓ 2007. szeptember (Bács-Kiskun Megye, Csongrád Megye, Békés Megye) 1.
Algyı és Térsége „Jura” Ipari Park és Technológiai Központ Algyı Park Ingatlanforgalmazó és Üzemeltetı Kft. Ormay Tamás ügyvezetı 675 Algyı MOL Ipartelep 01748/1. hrsz. Tel.: 06 62/268-806 Fax: 06 62/268-002 Mobil: 06 20/916-8058 E-mail:
[email protected]
2.
Bajai Ipari Park Bajai Kommunális és Szolgáltató Kht LaVoie Éva menedzser 6500 Baja, Rókus u. 14. Tel.: 06 79/323-655 Fax: 06 79/324-550 Mobil: 06 20/316-1214 E-mail:
[email protected]
3.
Békéscsaba Almáskerti Ipari Park Békéscsabai Vállalkozói Centrum Kft. Sztankó János ügyvezetı igazgató 5600 Békéscsaba, Kétegyházi út 3. Tel. fax: 06 66/442-720 E-mail:
[email protected] www.baip.hu
4.
Csongrádi Környezetvédelmi Ipari Park Csongrád Város Önkormányzata Bedı Tamás polgármester 6640 Csongrád, Kossuth tér 7. Tel.: 06 63/482-300 Fax: 06 63/482-161 E-mail:
[email protected] Szántai Szilvia tanácsadó Tel.: 06 30/245-1785 E-mail:
[email protected]
5.
DÉLÉP Ipari Park - Szeged DÉLÉP Ipari Park Ingatlankezelı és Szolgáltató Kft. Mura Mészáros József ügyvezetı 6728 Szeged, Budapesti út 8. Tel., fax: 06 62/461-845
6.
Elsı Szegedi Ipari Park KÉSZ Közép-európai Építı és Szerelı Kft. Varga Mihály ügyvezetı 6721 Szeged, Szilágyi u. 2. Tel.: 06 62/566-600 Fax: 06 62/566-699 E-mail:
[email protected]
7.
Gyomaendrıdi Ipari Park Gyomaszolg Ipari Park Kft. Fábián Lajos ügyvezetı igazgató 5500 Gyomaendrıd, Ipartelep u 2. Tel.: 06 66/386-233 Fax: 06 66/386-269 E-mail:
[email protected] www.Gyomaendrod.hu
8.
Gyulai Ipari Park Gyula Város Önkormányzata Gellén Vencel városmenedzser 5700 Gyula, Petıfi tér 3. 5701 Gyula, Pf. 44. Tel.: 06 66/362-155 Fax: 06 66/463-143 E-mail:
[email protected] www.gyula.hu
9.
HEAVYTEX Ipari Park - Szeged Heavytex Újszegedi Szövı Rt.
3
Széll János elnök-vezérigazgató 6726 Szeged, Alsókikötı sor 11. Tel.: 06 62/435-807 Fax: 06 62/435-143 E-mail:
[email protected]
10.
Homokhát Térségi Agrár-Ipari Park – Mórahalom Mórahalom Város Képviselı Testületének Polgármesteri Hivatala Nógrádi Zoltán polgármester Balog László kabinetvezetı 6782 Mórahalom, Millenniumi sétány 2. Tel.: 06 62/281-022 Fax: 06 62/281-244 E-mail:
[email protected] E-mail:
[email protected] www.morahalom.hu/iparipark/index.html
11.
Hód-Ipari Park Hód-Ipari Park Szolgáltató Kft. Nagy Szabó Gábor ügyvezetı 6800 Hódmezıvásárhely, Kossuth tér 1. Tel.: 06 62/953-7807 Fax: 06 62/530-140 E-mail:
[email protected] www.hodiparipark.hu
12.
Kalocsa Ipari Park - Kalocsa-Foktı Kalocsa Város Önkormányzata Török Gusztáv Andor polgármester Varajti László osztályvezetı 6300 Kalocsa, Szent István király út 35. Tel.: 06 78/461-172 Fax: 06 78/462-375 E-mail:
[email protected]
13.
Kálvária Ipari Park - Szeged Consulting Kft. Volford László ügyvezetı igazgató 6726 Szeged, Szent-Gyöürgyi A. u. 33. Tel: 06 62/550-250 Fax: 06 62/426-781 Mobil: 06 20/95-46-985 E-mail:
[email protected] www.vals.hu
14.
Kecskeméti Ipari Park Kecskemét Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Zsíros Menyhért referens 6000 Kecskemét, Kossuth tér 1. Tel.: 06 76/513-594 Fax: 06 76/481-457 E-mail:
[email protected] www.kecskemet.hu
15.
KÉSZ Ipari Park - Kecskemét KÉSZ Közép-európai Építı és Szerelı Kft. Varga Mihály ügyvezetı 6000 Kecskemét, Izsáki út 6. Tel.: 06 76/515-264 Fax: 06 76/515-298 E-mail:
[email protected]
16.
Kiskunfélegyházi Ipari Park Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata Ficsór József polgármester 6100 Kiskunfélegyháza, Kossuth u. 1. Tel.: 06 76/461-012 Fax.: 06 76/461-255/11 E-mail:
[email protected] [email protected]
17.
Kiskunhalasi Ipari Park Kiskunhalas Város Önkormányzata Dr. Várnai László polgármester 6400 Kiskunhalas, Hısök tere 1. Tel.: 06 77/523-100 Fax: 06 77/423-612 E-mail:
[email protected] www.kiskunhalas.hu
18.
Kiskunmajsa és Térsége Ipari Park Kiskunmajsa Város Önkormányzata Faludi Tamás polgármester
4
6120 Kiskunmajsa, Fı u. 82. Tel.: 06 77/481-144 Fax: 06 77/481-946 E-mail.
[email protected]
19.
Kistelek és Térsége Ipari Park Kistelek Város Önkormányzata Mészáros Gábor kabinet vezetı 6760 Kistelek, Árpád u. 1-3. Tel.: 06 62/598-107 Fax: 06 62/598-162 E-mail:
[email protected] Bozsányi Ilona Ipari Park menedzser Tel.: 06 30/428-7722 E-mail:
[email protected]
Mobil: 06 20/972-0512
20.
Klárafalvai Ipari Park Németh Toll Feldolgozóipari Kft. Szász György ipari park menedzser 6900 Makó, Széchenyi tér 10. Tel.: 06 62/510-993 fax: 06 62/510-993 Mobil: 06 20/439-0215 E-mail:
[email protected]
21.
Körösladányi Ipari Park Körösladányi Ipari Park Szolgáltató Kft. Bartucz László Zoltán ügyvezetı 5600 Békéscsaba, Teleki utca 6. Mobil: 06 30/963 3239 E-mail:
[email protected]
22.
Kunszentmiklósi Ipari Park Kunszentmiklósi Ipari Park Építıipari Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. Ferenczi Béla ügyvezetı 6000 Kecskemét, Jókai u. 35. Tel.: 06 76/500-011 Fax: 06 76/500-012 E-mail:
[email protected] www.kunszentmiklos-ip.hu
23.
Makói Ipari Park Makó Város Önkormányzata Dr. Buzás Péter polgármerster 6900 Makó, Széchenyi tér 22. Tel.: 06 62/213-255 Fax: 06 62/211-221 E-mail:
[email protected], www.mako.hu Csanád Gazdaságfejlesztési Kht. Szász György ügyvezetı igazgató 6900 Makó, Széchenyi tér 10. Fax: 06 62/510-993, Mobil: 06 20/439-0215
24.
Mezıhegyesi Ipari Park BIOPACK 2001 Kft. Borbély József ügyvezetı 5820 Mezıhegyes, Hild J. u. 16. Tel.: 06 68/467-322/222 Fax: 06 68/467-316 Mobil: 06 30/257-7330 E-mail:
[email protected] www.mezohegyes.inf.hu
25.
Nagylaki Ipari Park Nagylaki Kenderfonógyár Rt. Szebeni László elnök-vezérigazgató 6933 Nagylak, Gyár u. 1. Tel.: 06 20/941-5006 Fax: 06 62/279-126 Homonyik Attila E-mail:
[email protected]
26.
Orosházi Ipari Park Orosháza Ipari Park Kft. Kukla Zoltán ügyvezetı igazgató
5
5900 Orosháza, Szabadság tér 4-6. Tel.: 06 68/473-941 Mobil: 06 30/619-3152 E-mail:
[email protected] www.ip.oroshaza.hu 27.
Sarkadi Ipari Park Olympia Trade Hungary Kft. Béhr Attila 5720 Sarkad, Szalontai u. 9. Tel.: 66/375-581
28.
Sárréti Ipari Park - Szeghalom Layer Kereskedelmi, Szolgáltató és Ipari Kft. Layer István ügyvezetı 5520 Szeghalom, Kandó Kálmán u. 1. Tel.: 06 66/371-911 Fax: 06 66/371-398 E-mail:
[email protected] www.layer.hu
29.
Szarvasi Ipari Park Szarvas M-Thermal Kft. Sonkolyné Szekerczés Margit 5540 Szarvas, Szabadság u. 25-27. Tel.: 06 66/311-122/165 Fax: 06 66/311-704 Mobil: 06 30/9435-841 E-mail:
[email protected] www.szarvas.hu/iparipark
30.
SZEKO Ipari Park - Szeged Szilánk Zrt. Bakos Tibor mőszaki vezetı 6724 Szeged, Pulcz u. 46. Tel.: 06 62/620-200 Fax: 06 62/620-201 Mobil: 06 30/269-0473 E-mail:
[email protected]
31.
Szentes Ipari Park Szentes Város Önkormányzata Szibrik Imre polgármester Salánki Tibor vezetı-fıtanácsos 6000 Szentes, Kossuth tér 6. Tel.: 06 63/313-022 Fax: 06 63/313-836 E-mail:
[email protected] www.szentes.hu
32.
Technik-Park Heliport - Kecskemét Technik-Park Heliport Kft. Barta Pál cégvezetı 6000 Kecskemét, Kadafalva Heliport, Pf. 456. Tel.: 06 76/486-450 Fax: 06 76/470-306 E-mail:
[email protected] www.zvl.de
6
ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ 2007. szeptember (Hajdú-Bihar Megye, Jász-Nagykun-Szolnok Megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye) 1.
Balkányi Ipari Park Elsı Balkányi Fejlesztési Közhasznú Társaság Kállai Zsolt ügyvezetı 4233 Balkány, Bocskai út 1. Tel., Fax: 42/561-042 E-mail:
[email protected]
2.
Bihari Regionális Ipari Park - Berettyóújfalu Bihari Vállalkozási Övezet Menedzser Kft. Péter Imre ügyvezetı igazgató 4100 Berettyóújfalu, Kossuth u. 6. Tel., fax: 06 54/500-174 E-mail:
[email protected]
3.
Csengeri Ipari Park Csenger Város Önkormányzata Bokor László polgármester 4765 Csenger, Ady E. u. 14. Tel.: 06 44/341-444 Fax: 06 44/341-235 E-mail:
[email protected]
4.
Debreceni Agrár Park Debreceni Universitas Kht. Dr. Gályász József ügyvezetı igazgató 4032 Debrecen, Böszörményi út 138. Tel.: 06 52/508-362 Fax: 06 52/508-361 Mobil: 06 30/998-6862 E-mail:
[email protected] [email protected]
5.
Debreceni Nyugati Ipari Park Nyugati Ipari Park Szolgáltató Kft. Nagy József ügyvezetı igazgató 4002 Debrecen, Balmazújvárosi út 10. Tel., fax: 06 52/536-717
6.
Debreceni Regionális és Innovációs Ipari Park Percze István János ügyvezetı igazgató 4025 Debrecen, Simonffy u. 4-6. I/101.sz. Iroda Tel.: 06 52/504-333 Fax: 06 52 504-321 E-mail:
[email protected] www.debreceni-iparipark.hu
7.
DELOG Debreceni Logisztikai Központ és Ipari Park - Debrecen Fülöp Zsolt ügyvezetı igazgató Fogarasi Márta marketing vezetı 4030 Debrecen, Vámraktár u. 3. Tel.: 06 52/510-150 Fax: 06 52/510-193 E-mail:
[email protected]
7
8.
Fehérgyarmati Ipari Park Fehérgyarmat Város Önkormányzata Fábián István fıtanácsos 4900 Fehérgyarmat, Kiss Ernı u. 2. Tel., fax: 06 44/510-236 E-mail:
[email protected] www.elender.hu/~fgypolgh
9.
GIMA Szolnok Ipari Logisztikai Park Gima Szolnok Ipari Park Kft. Koós László ügyvezetı igazgató 1015 Budapest, Szabó Ilonka u. 34. Mobil: 06 30/9-552-858 E-mail:
[email protected]
10.
Hajdúsámson Ipari Park KOMPLEX-GENERÁL-ÉP Épületszerkezeti és Kereskedelmi Kft. Jónás Zoltán ügyvezetı 4033 Debrecen, İrmester u. 3. Tel.: 06 52/534-048 Fax: 06 52/534-049 Mobil: 06 30/326-9308 E-mail:
[email protected]
11.
Jászapáti Ipari és Logisztikai Park Jászapáti Város Önkormányzata Bordás Anna osztályvezetı 5130 Jászapáti, Velemi út. 2. Tel. : 06 57/540-100 Fax: 06 57/440-338 E-mail:
[email protected]
12.
Jászárokszállási Ipari Park Jászárokszállás Város Önkormányzata Gergely Zoltán polgármester 5123 Jászárokszállás, Árpád tér 1. Tel: 06 57/531-050 Fax: 06 57/531-053 E-mail:
[email protected]
13.
Jászfényszaru Ipari Cenrtrum Jászfényszaru Ipari Centrum Kft. Versegi László ügyvezetı 5126 Jászfényszaru, Szabadság tér 1. Tel.: 06 57/522-170 Fax: 06 57/522-171 E-mail:
[email protected]
14.
Karcagi Ipari Park Karcagi Ipari park Kft. Dr. Soós Adrianna ügyvezetı igazgató 5300 Karcag, Kossuth tér 1. Tel.: 06 20/9231-850 E-mail:
[email protected]
15.
Kunszentmártoni Ipari Park Kunszentmártoni Ipari Park és Logisztikai Központ Szolgáltató, Üzemeltetı és Fejlesztı Kft. Karsai Béla ügyvezetı igazgató 5440 Kunszentmárton, Köztársaság tér 1. Tel.: 06 56/560-500 Fax: 06 56/461-158 E-mail:
[email protected] www.szolnokmegye.hu/users/KIP
16.
Martfői Ipari Park Kft. 5435 Martfő, Szent István tér 1. Tel.: 06 56/450-222 Fax: 06 56/450-186 Kádár Miklós ügyvezetı izagtaó Tel.: 06 56/450-222 Fax: 06 56/450-186 E-mail:
[email protected] www.martfu.hu
17.
Mátészalka Ipari Park Mátészalka Város Önkormányzata Bíró Miklós polgármester Szondi József fıtanácsadó 4700 Mátészalka, Hısök tere 9. Tel.: 06 44/500-949 Fax: 06 44/500-938 E-mail:
[email protected] [email protected]
18.
MB Ipari Park - Szolnok
8
MB Kıolajkutató Rt. Szécsi Ferenc vezérigazgató 5002 Szolnok, Kırösi út. 43. Tel.: 06 56/424-602 Fax: 06 56/420-693 E-mail:
[email protected] 19.
Mezıtúri Ipari Park Mezıtúri Ipari Park Kft. Kacskó László ügyvezetı 5400 Mezıtúr, Kossuth L. tér 1. Tel.: 06 56/354-687 Fax: 06 56/350-971 E-mail:
[email protected]
20.
Nyírbátori Ipari Park Nyírbátor Városi Önkormányzata Horváth Gézáné vezetı-fıtanácsos 4300 Nyírbátor, Szabadság tér 7. Tel.: 06 42/281-095 Fax: 06 42/281-311 E-mail:
[email protected]
21.
Nyírbogdányi Ipari Park Nyírbogdány Közösség Önkormányzata Balogh Tibor polgármester 4511 Nyírbogdány, Kéki út 2. Tel.: 06 42/232-423 Fax: 06 42/232-021 Mobil: 06 20/549-2090 E-mail:
[email protected]
22.
Nyíregyházi Ipari Park Diczkó József ügyvezetı 4400 Nyíregyháza, Luther u. 5. Tel.: 06 42/508-666 Fax: 06 42/508-661 E-mail:
[email protected] www.loginpark.hu
23.
Polgári Ipari Park POLGÁR-INVEST Ingatlanfejlesztı Kft. Dr. Székely István ügyvezetı igazgató 1115 Budapest, Bartók Béla út 105-113.. Tel.: 481-4500 Fax: 481-4531 E-mail:
[email protected] www.polgariparipark.hu
24.
Szászbereki Integrált Környezetvédelmi Ipari Park Payer Gáborné ügyvezetı 5053 Szászberek, Béke u. 1. Tel.: 06 56/425-002 Fax: 06 56/429-766 E-mail:
[email protected]
25.
Szolnoki Ipari Park és Logisztikai Szolgáltató Központ Szolnoki Ipari Park Kft. 5000 Szolnok, Jókai u. 3. Tel.: 06 56/420-797, 06 56/510-438 Fax: 06 56/340-286 E-mail:
[email protected] [email protected] www.ipariparkszolnok.hu
26.
Tuzséri Ipari Park Záhony és Térsége Fejlesztési Kft. Dr. Horváth Rudolf ügyvezetı 4400 Nyíregyháza, Szarvas u. 1-3. Tel., fax: 06 42/420-640 E-mail:
[email protected]
27.
Videoton Törökszentmiklósi Ipari Park Törökszentmiklósi Iparfejlesztési Kft. Kocsis Gabriella ügyvezetı 5200 Törökszentmiklós, Kossuth L. u. 135/a. Tel.: 06 56/590-420 Fax: 06 56/590-437 E-mail:
[email protected] www.ipariparktorok.hu
9
28.
Záhony Városi Ipari Park INMAS Mechatronikai Kft. Böhm János Ferenc ügyvezetı igazgató 1144 Budapest, Füredi park 5. Tel., fax: 222-9287 E-mail:
[email protected] [email protected]
ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ 2007. szeptember (Borsod-Abaúj-Zemplén Megye, Heves Megye, Nógrád Megye) 1.
Abasári Ipari Park Abasár Község Önkormányzata Treso Kálmán ügyvezetı igazgató 3261 Abasár, Fı tér 1. Tel. fax: 06 37/560-030 www.abasar.hu
2.
Balassagyarmati Ipari Park Városüzemeltetési Kft. Bereczk Edit ügyvezetı igazgató 2660 Balassagyarmat, Mikszáth út 59. Tel.: 06 35/501-377 Fax: 06 35/301-278 E-mail:
[email protected]
3.
Bátonyterenye Ipari Park Bátonyterenye Város Önkormányzata Vanya Gábor polgármester 3070 Bátonyterenye, Béke út 35-37. Tel.: 06 32/353-877 Fax.: 06 32/354-945 E-mail:
[email protected] [email protected]
4.
Bélapátfalvi Ipari Park Bélapátfalva nagyközség Önkormányzata Ferencz Péter polgármester 3346 Bélapátfalva, IV. Béla u. 70. Tel.: 06 36/554-300 Fax: 06 36/554-302 E-mail:
[email protected] www.belko.hu
5.
BorsodChem Ipari Park - Kazincbarcika BorsodChem Rt. Kovács F. László vezérigazgató Harmati Márta fıtanácsos 3702 Kazincbarcika, Pf. 208. Tel.: 06 48/511-505 Fax: 06 48/310-891 E-mail:
[email protected] www.borsodchem.hu
6.
Diósgyıri Ipari Park – Miskolc
10
Diósgyöri Ipari Park Kft. Ács András ügyvezetı igazgató 3544 Miskolc, Kerpely A. u. Tel.: 06 46/531-602 Fax: 06 46/531-610 E-mail:
[email protected] 7.
Egri Ipari Park Egri Ipari Park Kft. Szabó Csaba ügyvezetı igazgató 3300 Eger, Faiskola u. 15. Tel.: 06 36/420-030 Fax: 06 36/516-600 E-mail:
[email protected] www.iparipark.eger.hu
8.
Encsi Ipari Park Encs Város Önkormányzata Bratu László polgármesterő Dojcsák Mihály projekt menedzser 3860 Encs, Petıfi u. 75. Tel.: 06 46/385-914 Fax: 06 46/385-943 E-mail:
[email protected]
9.
Felsızsolcai Logisztikai Ipari Park „FIZ” Felsızsolcai Ipari Zóna Befektetési Ingatlanforgalmazási és Szolgáltató Kft. Szász Csaba ügyvezetı igazgató Kupás Csaba ügyvezetı igazgató 3561 Felsızsolca, Szent István út 20. Tel.: 06 46/506-830 Fax: 06 46/504-226 E-mail:
[email protected] www.fiz.hu
10.
Gyöngyösi Ipari Park Szilassy Szilvia ügyvezetı 3200 Gyöngyös, Fı tér 13. 8000 Székesfehérvár, Aranybulla u. 44. Tel.: 06 22/501-715 Fax: 06 22/501-715 E-mail:
[email protected]
Mobil: 06 30/9793-810
11.
Hatvani Ipari Park Hatvan Város Önkormányzata dr. Váczi Árpád fıosztályvezetı 3000 Hatvan, Kossuth tér 2. Tel.: 06 37/542-300 Fax: 06 37/342-357
12.
Hevesi Ipari Park Heves Város Önkormányzata Csáki Zsigmond polgármester 3360 Heves, Erzsébet tér 2. Tel.: 06 36/546-157 Fax: 06 36/346-461 E-mail:
[email protected]
13.
Kazincbarcikai Ipari Park Kazincbarcikai Iparterületfejlesztı Kft. Csók Lajos ügyvezetı igazgató 3704 Kazincbarcika, Ipari út 7. 3704 Kazincbarcika Pf. 440. Tel.: 06 48/310-711 Fax: 06 48/311-788 E-mail:
[email protected]
14.
Mezıkövesdi Ipari Park Tállai András polgármester Vinter Szilárd projekt menedzser 3400 Mezıkövesd, Mátyás király út. 112. Tel.: 06 49/505-058 Fax: 06 49/412-673 E-mail:
[email protected] www.mezokovesd.hu
15.
MIP - Miskolci Ipari Park Miskolci Ingatlangazdálkodó Rt. Dr. Halmai gyula igazgató 3530 Miskolc, Hunyadi u. 21. Tel.: 06 46/516-202 Fax: 06 46/516-201 E-mail:
[email protected] www.mikrt.hu
11
16.
Miskolc Alsózsolca Ipari Park - Alsózsolca MAIP Kft. Szalai József ügyvezetı igazgató 3571 Alsózsolca, Gyár u 3. Tel., fax: 06 46/406-416 Fax: 06 46/406-946 E-mail:
[email protected] www.maip-kft.hu
17.
Ózdi Ipari Park Ózdi Ipari Park Kft. Kormos Imre ügyvezetı igazgató Holló András gazdasági igazgató 3600 Ózd Október 23 tér 1. Tel.: 06 48/471-046 Fax: 06 48/471-616 Email:
[email protected] www.ozdipark.hu
18.
Petıfibányai Ipari Park Papinveszt Befektetési és Kereskedelmi Kft. Juhász Nagy Sándor ügyvezetı 8820 Balatonalmádi, Kert u. 15. Tel., fax: 06 88/432-966 Mobil: 06 30/979-0930 E-mail: sandor
[email protected]
19.
Rétsági Ipari Park Rétsági Ipari Park Kft. Vas Imre ügyvezetı igazgató 2651 Rétság, Pf.: 23. Tel.: 06 35/550-094 Fax: 06 35/550-095 E-mail:
[email protected]
20.
Sajóbábonyi Vegyipari Park Sajóbábonyi Vegyipari Park Kft. Kiss László ügyvezetı 3792 Sajóbábony, Gyártelep Tel.: 06 46/549-020 Fax: 06 46/549-238 E-mail:
[email protected] www.svip.hu
20.
Salgótarjáni Ipari Park SALGO Vagyon Salgótarjáni Önkormányzati Vagyonhasznosító és Ipari Park Üzemeltetı Kft. Tatár Csaba ügyvezetı igazgató 3100 Salgótarján, Munkásotthon tér 1. Tel., fax: 06 32/ 521-340, Mobil: 06 20/945-2270 E-mail:
[email protected] www.svagyon.hu
21.
Sátoraljaújhely Ipari Park Sátoraljaújhelyi Ipari Park Kft. Ogár Zoltán ügyvezetı igazgató 3980 Sátoraljaújhely, Rákóczi út 18. Tel.: 06 47/523-080 Fax: 06 47/322-919 E-mail:
[email protected] [email protected] www.zemplen.hu
23.
Szikszó Ipari Park Petró József ügyvezetı igazgató 3800 Szikszó, Kálvin tér 1. Tel., fax: 06 46/596-230 E-mail:
[email protected] www.szikszo.hu
24.
Tiszaújvárosi Ipari Park Tiszaújváros-Inveszt Rt. Hegedős György vezérigazgató Jordán István üzletág igazgató Lupkovics József marketing vezetı 3580 Tiszaújváros, Munkácsy M. u 20. Tel.: 06 49/544-044 Fax: 06 49/340-571 E-mail:
[email protected]
12
www.invest-tisza.com
13
