Hetedik évfolyam, második szám
2003. március
Homepage: www.datanet.hu/ipe
E-mail:
[email protected]
EU: FELÉRTÉKEL D
IPARI PARKOK!
IPE KÖZGY LÉS: ÁPRILIS 17. Az IPE 2003. évi programja (tervezet) A 2003-as év az ipari parkok számára hosszú távra szólóan meghatározó év lesz. Akkor is, ha minden lehet séget kiaknázva jól felkészülünk az EU csatlakozásra, s akkor is, ha ezt nem tesszük. A kivételes helyzet kialakulása az EU geneziséhez nyúlik vissza, a közösséget életre hívó római szerz déshez. Az 1957-ben elfogadott Európai Megállapodás 62. cikkelye kimondja, hogy a benne foglalt alapelvekkel összeegyeztethetetlen „bármely állami támogatás, amely azáltal, hogy el nyben részesít egyes vállalatokat, vagy egyes áruk termelését, torzítja a versenyt vagy azzal fenyeget”. Az egyes államok nem támogathatnak gazdasági társaságokat, mert akkor azok a fejlesztést mell zik; er feszítéseik arra irányulnak, hogy lobbizással szerezzenek növekedésükhöz központi forrást. Mindez az elmúlt évtizedekben a nemzeti (kormányzati) iparpolitikákat abba az irányba alakította az EU-ban, hogy az ösztönz hatást, a támogatásokat mindjobban területi elven, áttételesen, dönt en preferált infrastruktúrafejlesztések, illetve szolgáltatások formájában juttassák el a gazdaság szerepl ihez. E törekvések érvényrejuttatásában különösen az ipari parkok bizonyultak megfelel struktúráknak. Hazánkban ezt a felismerést ma még megdöbbent en kevesen osztják. Nyilvánvaló pedig, hogy a közép-európai térségben a versenyképesség alakulásában az ipari parkok terén szerzett el nyünket kamatoztatnunk kellene, az ipari parkoknak hazánkban is be kellene töltenie ezt a funkciót. Nem csupán – mint eddig – a
1
-
válságmenedzselésben, hanem dönt en egy tudatos technológiapolitika révén az innovációvezérelt gazdaságpolitikában. Ehhez mindenekel tt tudatosítanunk kell: az ipari parkok milyen módon segítik a gazdaság versenyképességének javítását. Az ipari parkok szerepe a gazdaság dinamizálásában, a versenyképesség javításában (s a multik EU konform letelepedésének ösztönzésében) több elemb l épült (épül) fel: • Az ipari park infrastruktúrájának kiépítése állami támogatásban részesül, amely csökkenti a letelepedni szándékozó cégek beruházási költségeit, annak id tartamát és a t kemegtérülési id t; • Az ipari parkot m ködtet szervezet a betelepül gazdasági társaságoknak – üzleti alapon – szolgáltatásokat nyújt. A megrendel k nagy száma miatt az egyes szolgáltatások fajlagos költsége, ezzel a termelési költség csökkenthet ; • A park m ködtetése során – a helyi ipar zési adó 3-5 évre történ elengedése, illetve mérséklése, a telekárak – illetve bérleti díjak – többnyire kedvezményes kialakítása, a gyorsított amortizáció révén a betelepült cégek m ködési költségei alacsonyabbak lehetnek; • A markáns szakmai profillal (pl.: járm gyártás, elektronikai berendezések, vegyipari termékek) rendelkez park szolgáltatásként tehet hozzáférhet vé egyes technológiákat (pl.: fogaskerékgyártás, festés, h kezelés) amelyek így olcsóbban vehet k igénybe;
• A parkok a hasonló vagy kapcsolódó gyártási kultúrák, technológiák szerint m köd cégek között intenzív együttm ködésre, klaszterek létesítésére is módot teremtenek; • A parkok informatikai hálózatba szervez désével az innovációs, logisztikai, technológiai transzfer tevékenységek révén a versenyképesség átfogóbb jelleg növelésére nyílik lehet ség.
-
Az ipari parkban rejl – itt vázlatosan jelzett – lehet ségek kiaknázása jelent s fejlesztést igényel. A különböz EU-s források (meghatározóan a Strukturális Alapok) lehet vé teszik ennek finanszírozását. Az ipari parkok mind nagyobb része szerepet kap a versenyképesség fokozásában, s így ezzel a parkok – módosuló gazdasági funkcióik révén – min ségileg kerülhetnek új helyzetbe. Ez a lehet ség természetesen gyökeresen más stratégiát igényel. Ez a "más" stratégia természetesen nem lehet hátrányos azokra a szervezetekre, amelyek még huzamosabb ideig válságmenedzsel funkciót láthatnak csak el. De utat kell nyitni az arra már felkészült (vagy a kés bbiekben erre a szintre eljutó) parkoknak, hogy az EU-ban kínálkozó (fentebb jelzésszer en vázolt) lehet ségeikkel éljenek.
-
E feltételeknek a feladatrendszert képez.
megteremtése
-
-
-
Kis és középvállalkozások fejlesztése: -
-
-
1. Egyfel l gondoskodni kell arról, hogy a Nemzeti Fejlesztési Tervben megfogalmazódjanak azok a feladatok, amelyek végrehajtása az ipari parkok bevonását, közrem ködését igényli.
Ez mindenekel tt képzést, tréninget igényel és szélesed nemzetközi kapcsolatokat, együttm ködést. Az Ipari Parkok Egyesület Programját e feladatok szem el tt tartásával tervezzük kialakítani. 1. AZ IPE ajánlásai a Nemzeti Fejlesztési Tervhez: Az itt szerepl témakörök a 2002. év novemberében lezajlott workshopokon, illetve a november 29-i országos konferencián formálódtak, azokat id ben eljuttattuk a Miniszterelnöki Hivatal e feladatokat összefogó szervezeteihez. Befektetés-ösztönzés: -
2
ipari parki infrastruktúra vissza nem térítend támogatása
-
az ipari parkok szolgáltatásainak kiépítése, hozzáférésének el segítése (pénzügyi, üzleti tanácsadás, logisztikai feladatok felvállalása, stb.) a kkv-k menedzsereinek képzése, tájékoztatás az ipari parkokkal összefügg ismeretekr l a vállalkozások együttm ködésének el mozdítása (együttes pályázások, partnerkapcsolatok, beszállítói pozíciók megszerzésének el mozdítása, stb.) Turizmus:
kett s
2. Fel kell készíteni az ipari parkok menedzsereit a projektek készítésére, a gazdasági kapcsolatok kiépítésére, a térségfejlesztési funkciók ellátására.
átfogó marketing stratégia országosan és regionálisan valamennyi ipari park egységes szerkezet honlapon történ bemutatása térinformatikai eszközökkel (elérhet ség, szakmai profil, betelepült cégek, szolgáltatások, kulturális klíma ...) szolgáltatásokhoz szükséges infrastruktúra kiépítésének vissza nem térítend támogatása az ipari parkok információs rendszerének kiépítése adókedvezmények, gyorsított leírás
az ipari parkokhoz kapcsolódó rekreációs térségek kialakítása a térség turisztikai adottságainak kiaknázásával Tudomány- és technológiapolitika:
-
-
kidolgozandó a tudományos parkok létesítésének kritériumai, támogatási rendszere az egyetemi centrumokban (különösen a felzárkózó térségekben) tudományos, technológiai parkokat kell létrehozni (pl.: biotechnológia - Szeged, Gödöll ; gépipar Miskolc, stb.) a K+F beruházások ösztönzése a parkokban a vállalkozások ösztönzése K+F tevékenység végzése, partnerkapcsolatok kiépítése innovációs menedzserek képzése nemzetközi partnerkapcsolatok támogatása inkubátorházak telepítésének és m ködtetésének Információs társadalom és gazdaságfejlesztés:
-
kidolgozandó az ipari parkok információs rendszerterve az ipari parkok információs rendszerének kiépítése (üzleti alapon, de jelent s kormányzati támogatással) az ipari parkok informatikai szolgáltatásainak kiépítése
Regionális fejlesztés: -
-
-
átfogó program kidolgozása a leginkább elmaradott térségek felzárkóztatására menedzserképzés a területfejlesztésben részt vev önkormányzati munkatársak, kistérségi megbízottak, kis és középvállalkozások, ipari parkok, logisztikai központok, alkalmazottak bevonásával partnerkapcsolatok kiépítésének támogatása EU országok területfejlesztésében közrem köd szervezetekkel, különös tekintettel az inkubátorházakra, ipari-, tudományos-, technológiai parkokra, logisztikai központokra egyetemekhez kapcsolódó tudományos, technológiai parkok létesítésének ösztönzése
2. Az ipari parkok fejlesztési stratégiája Az IPE kilenc éves története során eddig három alkalommal dolgozott ki kormányzati hasznosításra koncepcionális anyagot: "Javaslat az ipari park-programra" (1995), "Javaslat az ipari parkok fejlesztési programjára" (1997), "Iparpolitika - regionális fejlesztés - ipari parkok" (1998). A múlt évben elnyert pályázattal ismét egy kritikus id szakban, az EU csatlakozás küszöbén kapott az Egyesület lehet séget ipari parki stratégia kidolgozására. A stratégia "éleit" az el z pontokban vázolt (a parkokkal közös munkában kialakított) témakörörk (intézkedési javaslatok, kés bb: projektek) alkotják. Halaszthatatlan feladat, hogy a parkok szervesen beépüljenek az ország gazdaságirányítási rendszerébe, mint az innováció, a versenyképesség javításának szervez dései. Ezen belül megkülönböztetett jelent sége van annak, hogy a regionális irányítási szinten (a regionális fejlesztési tanácsokban, innovációs testületekben, a pályáztatást el mozdító konzorciumokban) a parkok érdemi módon legyenek részesei a döntéseknek (a szubszidiaritás elve érvényesüljön). E feladatok ellátásához nélkülözhetetlen, hogy a parkok hálózatot alkossanak, az ország szellemi m helyei (egyetemek, tudományos intézmények ...) bekapcsolódjanak a gazdasági folyamatokba, a parkok finanszírozása egy nagyságrenddel több forrást tegyen hozzáférhet vé e szervezetek számára. A stratégia kialakításának fórumai: Közgy lés, regionális workshopok, országos konferencia.
3
-
A munkát elvégezni.
szeptember
végéig
tervezzük
3. Az ipari parkok monitoring rendszerének kialakítása: E témakör kidolgozásában az IPE a MultiRáció Kft. alvállalkozójaként vesz részt. Az Egyesület feladata a szakmai alapok kidolgozása. E munka során szeretnénk elérni, hogy az ipari parkok -
-
tevékenységeik, céljaik szerint csoportosíthatóak legyenek (pl.-ul: ipari park, technológiai park, tudományos park, üzleti park, logisztikai park ...) t keszervez munkája eredményesebb legyen a kormányzat és a regionális gazdaságszervez munka reálisan építsen az ipari parkokra az EU forrásokhoz jutás feltételei minél több park esetében létrejöjjenek.
A stratégia és a monitoring témaköröket az IPE együttesen kezeli, ez utóbbit is szeptember 30-i határid vel szeretnénk befejezni. 4. IPE nemzetközi kapcsolatai 4.1. EU belépés Az ipari parkok nemzetközi kapcsolatait kezdetekt l alapvet en motiválja, hogy külföldi m köd t két vonzzon az ipari parkokba. Amint a külkereskedelemben f bb partnereink az EU országai, így a parkokba betelepült külföldi vállalkozások túlnyomó többsége is EU országból származik. Ez azt jelenti, hogy az ipari parkok marketing stratégiájának egyik kulcsterülete az EU csatlakozás után már nem lesz klasszikusan külpiaci terület és a jogharmonizáció eredményeképpen a versenyfeltételek hosszútávon minden valószín ség szerint ki fognak egyenlít dni. A külkapcsolatokban tehát az EU ipari parkjai a magyar ipari parkok közvetlen versenytársaivá fognak válni és a piaci küzdelem kiélezettebb lesz. Kérdés, hogy a Kormány milyen finanszírozással kíván az ipari parkok fejlesztése mellé állni a 2004 utáni id szakban. Az unión belüli versenyhelyzetünk javítását alapvet en az ipari parki szolgáltatások bevezetése, színvonaluk növelése és ezzel egyidej leg olcsóbbá tétele szolgálhatja. Az ország érdeke, hogy ezen a területen a Nemzeti Fejlesztési Terv Hivatala által rövidesen bevezetend szakért i támogatás
forrásrendszerét az ipari parki szakért i szolgáltatások céljaira is igénybe lehessen venni. A versenyhelyzet további javításához nélkülözhetetlen a hazai kormányzati források minden eddiginél nagyobb mértékben való hozzáférhet vé tétele. Ennek értelmében az ipari parkokat – akár intézményes keretek bevezetésével is – részesévé kell tenni a szintén az NFT kapcsán induló PPP programoknak. Az IPÉ-n belüli szakmai munka tárgyát kell képezze azoknak az uniós részletszabályoknak a feltárása, amelyek a jelenleg, illet leg csatlakozáskor hatályos magyar szabályoknál kedvez bb helyzetet eredményezhetnek az ipari parkok számára (különös tekintettel az adózási szabályokra és az ingatlanokra, építésre és létesítmény-fenntartással összefügg szabályokra). 4.2. Közvetlen nemzetközi vállalati kapcsolatok Az ipari parkok számára intézményes kereteket kell teremteni az idevágó kérdéskörök kezelése érdekében. Kiemelked a kormány nemzetközi magánjogi szerz déseib l ered , hosszú távú és nagy volumen off-set (ellentételezési) ügyek köre. Az IPE-nek ki kell alakítania azt a rendszeres kormányzati kapcsolatot, amelynek m ködtetésével az egyesület tagjai jobb helyzetbe kerülnek az átlagosnál az off-set ügyekben részt vev külföldi vállalatok magyarországi telephelyeinek biztosításában. 5. Szervezeti élet -
-
Az év legfontosabb feladata, hogy az IPE kapcsolatba lépjen a parkokba települt vállalkozásokkal. A parkok révén a betelepült cégek kedvezményezett helyzetbe kerülhetnek, így létrejöhetnek azok az érdekeltségi viszonyok, amelyek révén az Egyesület tagsága a parkokban m köd cégekkel b vüljön. Ez különösen azért fontos, mert így a parkok lehet ségeit, gazdasági szerepét nagyobb támogatottsággal tudjuk kib víteni (szolgáltatások, szakmai együttm ködések, klaszterek, logisztika, térségfejlesztési feladatok, stb.). Az Egyesület Elnöksége március 5-én ülést tartott. Megtárgyalta az IPE programtervezetét, melyet a Közgy lés elé kell terjesztenie a Hírlevél révén.
A Közgy lés id pontja: 2003. április 17. (csütörtök) 11.00 óra
4
-
helye: MTESZ Székház, Budapest, II. F u. 68. VII. emeleti 700. Tanácsterem Napirend: Nyílt ülés 1. Beszámoló az Ipari Parkok Egyesület 2002. évi munkájáról, javaslat a 2003. évi feladatokra. El adó: Rakusz Lajos elnök Zárt ülés 2. A 2002. évi pénzügyi beszámoló, az IPE költségvetése 2003-ra. El adó: Rakusz Lajos elnök 3. A Felügyel Bizottság beszámolója. El adó: Dr. Sz cs András az FB elnöke 4. Egyebek
KÖSZÖNTJÜK ÚJ TAGJAINKAT AZ IPARI PARKOK EGYESÜLETBEN GKI Gazdaságkutató Rt. Paksi Csaba Rakusz Ádám Dr. Papp György
* Felhívjuk figyelmét három tagszervezetünk információs anyagára, melyet mellékelünk!
IPE
Az Ipari Parkok Egyesület id szakos kiadványa Kiadja az Egyesület titkársága Felel s kiadó: Rakusz Lajos elnök 1116 Budapest, Fehérvári út 130. Levélcím: 1519 Budapest, Pf. 426. Telefon: 206- 2586, 382-1565, 382-1566, Fax: 206-2586, 382-1565, 382-1566, E-mail:
[email protected] Homepage: www.datanet.hu/ipe
x
5
-
