IPARI PARKOK Ipari Parkok Egyesület

IPARI PARKOK Ipari Parkok Egyesület 1994-2000

Készítette az Ipari Parkok Egyesület megbízásából

Rakusz Lajos

A szerkesztıbizottság tagjai: Dr. Göndöcs István Dr. Kabai Vilmos Dr. Tóth János Lektorálta: Dr. Pálmai Zoltán

IPARI PARKOK – Ipari Parkok Egyesület

TARTALOMJEGYZÉK Oldal BEVEZETİ

1

1. IPARFEJLİDÉSI TRENDEK, GAZDASÁGI HÁTTÉR Fordizmustól a poszt-fordizmusig Csúcstechnológia Az új ipari célrendszer, paradigmaváltás Rendezı elvek Szubszidiaritás Partnerség Addicionalitás Rugalmasság Nyilvánosság Regionális szervezeti struktúrák Az ipari park definíciói Parktípusok Funkciók (küldetés) szerinti parktípusok Átfogóbb szervezeti struktúrák A telepítés jellege szerinti parktípusok Fejlıdési fázisok Globális célok szerinti parkhálózatok (modellek) Nemzetközi, összesített mutatók Innovációösztönzı parkok, park jellegő szervezetek Innovációs központok, transzfer ügynökségek A K+F szolgáltatásokat nyújtó szervezetek Inkubátorházak, technológiai központok, BIC-ek Az egyetem és ipar kapcsolatának parki mérető formái Vállalkozási övezetek A fejlesztési területek kiválasztásának gyakorlata az Európai Unióban – magyar lehetıségek Kedvezmények Területkijelölés Mutatók

5 6 8 12 12 13 14 14 15 15 16 16 18 19 20 20 21 22 23 24 25 26 27 29 31

2. AZ IPARI PARKOK EGYESÜLET LÉTREHOZÁSÁNAK FOLYAMATA Az ipari parkok létesítése Magyarországon Az Egyesület létrehozásának motiváló tényezıi Küldetés Az Ipari Parkok Egyesület programjának kialakulása Az Egyesület programjának fıbb elemei a kezdeti idıszakban Az IPE tevékenységi struktúrájának és kapcsolatainak alakulása Kapcsolatépítés Ipari Parkok Egyesület

32 32 33 34 38 38 41 43 44 56 59 63


3. AZ IPARI PARKOK EGYESÜLET - MINT NONPROFIT SZERVEZET Nonprofit szervezetek az Európai Unióban Nonprofit (civil) szervezetek Magyarországon A nonprofit szervezetek stratégiái Az Ipari Parkok Egyesület – mint nonprofit szervezet Nemzetközi kapcsolatok Taglétszám Anyagi helyzet Szervezeti struktúra 4. AZ ÁLLAM SZEREPVÁLLALÁSA Kormányzati feladatok A területfejlesztés állami intézményeinek és fórumainak feladatai Az ipari parkok és az EU prioritások. Az EU támogatási rendszerének fıbb elemei Az ipari parkok lehetıségei a versenyképesség növelésében A finanszírozási rendszer Az EU támogatási rendszerének néhány jellemzıje Strukturális Alapok Kohéziós Alap Decentralizáció A magyarországi ipari parkok és az EU prioritások Hálózatépítés Az ipari parkok létesítése során érzékelhetı strukturális jellemzık

66 67 69 72 73 75 77 79 80 83 84 88 91 94 97 97 97 98 99 103 105 107

5. QUO VADIS IPARI PARKOK? QUO VADIS IPE? Problémák Kihívások Tennivalók

109 109 113 116

IRODALOMJEGYZÉK

124

FÜGGELÉKEK ÁBRÁK

Ipari Parkok Egyesület


IPARI PARKOK Ipari Parkok Egyesület 1994-2000


1


Készítette az Ipari Parkok Egyesület megbízásából

Rakusz Lajos

A szerkesztıbizottság tagjai: Dr. Göndöcs István Dr. Kabai Vilmos Dr. Tóth János Lektorálta: Dr. Pálmai Zoltán


2

IPARI PARKOK – Ipari Parkok Egyesület TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETİ ............................................................................................................................................. 5 1. IPARFEJLİDÉSI TRENDEK, GAZDASÁGI HÁTTÉR.................................................................... 9 Fordizmutól a poszt-fordizmusig ........................................................................................................ 10 Csúcstechnológia ................................................................................................................................ 13 Az új ipari célrendszer, paradigmaváltás ...................................................................................... 17 Rendezı elvek................................................................................................................................. 17 Szubszidiaritás................................................................................................................................ 18 Partnerség ...................................................................................................................................... 19 Addicionalitás ................................................................................................................................ 19 Rugalmasság.................................................................................................................................. 20 Nyilvánosság .................................................................................................................................. 20 Regionális szervezeti struktúrák ......................................................................................................... 21 Az ipari park definíciói....................................................................................................................... 21 Parktípusok .................................................................................................................................... 23 Funkciók (küldetés) szerinti parktípusok...................................................................................... 24 Átfogóbb szervezeti struktúrák ...................................................................................................... 24 A telepítés jellege szerinti parktípusok .......................................................................................... 25 Fejlıdési fázisok ............................................................................................................................ 26 Globális célok szerinti parkhálózatok (modellek)......................................................................... 27 Nemzetközi, összesített mutatók..................................................................................................... 28 Innovációösztönzı parkok, park jellegő szervezetek.......................................................................... 29 Innovációs központok, transzfer ügynökségek ................................................................................... 30 A K+F szolgáltatásokat nyújtó szervezetek ........................................................................................ 31 Inkubátorházak, technológiai központok, BIC-ek .............................................................................. 32 Az egyetem és ipar kapcsolatának parki mérető formái...................................................................... 34 Vállalkozási övezetek ......................................................................................................................... 36 Kedvezmények................................................................................................................................ 37 Területkijelölés............................................................................................................................... 38 Mutatók .......................................................................................................................................... 39 2. AZ IPARI PARKOK EGYESÜLET LÉTREHOZÁSÁNAK FOLYAMATA................................... 43 Az ipari parkok létesítése Magyarországon ........................................................................................ 43 Az Egyesület létrehozásának motiváló tényezıi ................................................................................. 46 Küldetés.............................................................................................................................................. 48 Az Ipari Parkok Egyesület programjának kialakulása ........................................................................ 50 Az Egyesület programjának fıbb elemei a kezdeti idıszakban .......................................................... 61 Az IPE tevékenységi struktúrájának és kapcsolatainak alakulása....................................................... 64 Kapcsolatépítés................................................................................................................................... 68 3. AZ IPARI PARKOK EGYESÜLET - MINT NONPROFIT SZERVEZET ...................................... 71 Nonprofit szervezetek az Európai Unióban ........................................................................................ 72 Nonprofit (civil) szervezetek Magyarországon................................................................................... 74 A nonprofit szervezetek stratégiái ...................................................................................................... 77 Az Ipari Parkok Egyesület – mint nonprofit szervezet........................................................................ 78 Nemzetközi kapcsolatok ..................................................................................................................... 80 Taglétszám.......................................................................................................................................... 82 Anyagi helyzet .................................................................................................................................... 84 Szervezeti struktúra ............................................................................................................................ 85 4. AZ ÁLLAM SZEREPVÁLLALÁSA ................................................................................................. 89 Kormányzati feladatok........................................................................................................................ 90 A területfejlesztés állami intézményeinek és fórumainak feladatai..................................................... 94 Az ipari parkok és az EU prioritások. Az EU támogatási rendszerének fıbb elemei ......................... 97 Az ipari parkok lehetıségei a versenyképesség növelésében............................................................ 100 A finanszírozási rendszer.................................................................................................................. 103 Az EU támogatási rendszerének néhány jellemzıje ......................................................................... 103 Strukturális Alapok...................................................................................................................... 103 Kohéziós Alap .............................................................................................................................. 104 Decentralizáció ............................................................................................................................ 105 A magyarországi ipari parkok és az EU prioritások ......................................................................... 110


3

IPARI PARKOK – Ipari Parkok Egyesület Hálózatépítés .................................................................................................................................... 111 Az ipari parkok létesítése során érzékelhetı strukturális jellemzık ................................................. 113 5. QUO VADIS IPARI PARKOK?...................................................................................................... 115 QUO VADIS IPE? ............................................................................................................................... 115 Problémák......................................................................................................................................... 116 Kihívások.......................................................................................................................................... 120 Tennivalók........................................................................................................................................ 123 IRODALOMJEGYZÉK ....................................................................................................................... 131 MELLÉKLETEK ................................................................................................................................. 133 Javaslat az ipari park-programba való bekapcsolódásra ................................................................... 134 Intézkedési terv az ipari park fejlesztési program végrehajtásáról.................................................... 150 Ipari parkok információs rendszere .................................................................................................. 156 Az Ipari Parkok Egyesület szolgáltatási és támogatási rendszere ..................................................... 159 MIÉRT IPARI PARK?..................................................................................................................... 166 Az Ipari Parkok Egyesület tagjai (2000. augusztus) ......................................................................... 169


4


BEVEZETİ

Az Ipari Parkok Egyesület (IPE) 2000. évi rendes Közgyőlése foglalt úgy állást, hogy az ipari parkok magyarországi létesítésérıl és térnyerésérıl jelentessünk meg könyvet. Egy olyan kiadványt, amely az Egyesület – mint nonprofit szervezet – nézıpontjából mutatja be az ipari parkok létesítésének folyamatát. A feladat nem elızmények nélküli. 1999-ben a CIPE (Center for International Private Enterprise,

Washington,

DC.)

megrendelésére

készült

egy hasonló

tárgyú

esettanulmány. Ennek a munkának az volt a célja, hogy a CIPE romániai, bulgáriai és macedóniai tevékenységének – döntıen menedzserképzési munkájának – szakmai megalapozását segítse a magyar gyakorlat bemutatásával. A CIPE voltaképpen arra a kérdésre keresett választ, hogy a rendszerváltás idıszakában miként jön létre egy nonprofit szervezet, s hogyan tud érdemlegesen hozzájárulni az iparfejlıdés, a gazdaságpolitika

fontos

és

új

kérdéseinek

megválaszolásához,

illetve

megvalósításához. A CIPE számára készített szakmai munka magyar nyelvő változatát sokan megismerhették, hiszen az IPE honlapján (www.datanet.hu/ipe) már hosszú ideje hozzáférhetı, s azt a Harmadik Évezred Alapítvány számára is rendelkezésre bocsátotta. Jelen munka mindenekelıtt az ipari parkok, egy új iparfejlesztési szervezetrendszer létrehozását, az ezt lehetıvé tevı erıfeszítéseket szeretné folyamatában bemutatni. Egy olyan üzleti szervezıdés meghonosításáról szeretnénk képet adni, amely a fejlettebb országokban nyolcvan éves múltra tekint vissza, hazánkban mégis (a rendszerváltás korszakos átalakulásai közepette) újdonságként jelent meg. Azt a gyakorlatot, azokat a finanszírozási, ösztönzési, kapcsolatépítı megoldásokat, üzleti viszonyokat, amelyek máshol hosszú, szerves fejlıdés eredményeként jöttek létre, s amelyeket nekünk néhány év alatt kellett (kellene) létrehozni.


5

IPARI PARKOK – Ipari Parkok Egyesület A könyvben – mint jeleztük – az ipari parkok intézményének hazai megjelenését az IPE nézıpontjából mutatjuk be. Ez akaratlanul egy idıbeli korlátozást okoz: az Ipari Parkok Egyesület 1994-ben jött létre, s a könyv csak az ezt követı idıszakot tekinti át. Nem került sor tehát egy olyan feltáró munkára, melynek eredményeként a kezdetekre is fény vetülne. Talán érdekes lenne egy ilyen kutatás, hiszen már 1983-ban sor került egy magas szintő, az ipari parkokkal foglalkozó tájékozódó szakmai konzultációra. Akkor azzal került le a napirendrıl ez a kérdéskör, hogy csak valós piaci viszonyok között lenne realitása az ipari parkok létesítésének. Egy Székesfehérvárott, 1986-ban tartott, a mőszaki fejlesztéssel foglalkozó tanácskozáson mindemellett e sorok írója elıadásában már ígéretesnek és reménykeltınek ítélte azokat az „erıfeszítéseket, amelyek kutató-fejlesztı parkok, ipari parkok létrehozásával kívánják felgyorsítani az innovációt, elımozdítani szellemi erıforrásaik hasznosítását.” Ezen erıfeszítések egyike volt, hogy Dr. Pálmai Zoltán, az INNOTECH Mőegyetemi Innovációs Park vezetıje ezidıtájt kapott lehetıséget az elsı innovációs park létrehozására a Budapesti Mőszaki Egyetem szervezetén belül (s e kérdéskörben jelentıs publikációs tevékenységgel hívta fel a figyelmet a lehetıségekre, teendıkre). S ugyancsak a nyolcvanas évekhez kapcsolódik Balogh József, Gyır Megyei Jogú Város polgármesterének kezdeményezése egy ipari park létesítésére, amely 1992-re valóság lett: Közép-Kelet Európa elsı zöldmezıs ipari parkjaként megépült a GYİR Ipari Park. A nyolcvanas évek fontos fejleménye: létrejött az Innovációs Parkok szövetsége, alapító elnök: Dr. Pálmai Zoltán. Ugyancsak 1994 elıtt kezdıdött – Széles Gábor vezetésével – a VIDEOTON Elektronikai Gyár ipari parki struktúrában történı életrekeltése, amely így az elsı rekonstrukciós ipari parkként kerülhet be a magyar ipartörténetbe. Az Ipari Parkok Egyesület 1994-ben történt színrelépéséhez tehát nem kapcsolható az ipari parkok létesítésének kezdeményezése, elindítása. Az Egyesület szerepe inkább abban volt, hogy igyekezett minél szélesebb körben (önkormányzatok, vállalkozók, civil szervezetek, pénzintézetek államigazgatási szervezetek körében) tudatosítani az ipari parkokban rejlı lehetıségeket, elfogadtatni azt a gondolatot, hogy az ipari parkok számos

égetı

probléma egyidejő megoldásával segíthetik az elıbbrejutást

(munkaalkalmak létrehozása, tıkeszervezés, perspektíva egy térség polgárainak, stb.).


6

IPARI PARKOK – Ipari Parkok Egyesület A könyv egy állandóan szélesedı folyamat kezdetét mutatja be. Nem lezárt történetrıl van tehát szó. Számos kérdés nyitott, ma még jórészük nehezen megválaszolható. Mindemellett hasznos lehet azoknak az itt leírtak megismerése, akik nem sémát keresnek, hanem gazdaságpolitikai ügyként – s intellektuális kihívásként is – értelmezik ennek új szervezeti struktúrának a létesítését, feltárva a folyamat lényegi elemeit, összefüggéseit, a helyi kezdeményezések katalizálásában rejlı lehetıségeket, s mindehhez kapcsolódva egy nonprofit szervezet létesítésének menetét és mőködtetését, küzdelmét valami új elfogadtatásáért, és önnön maga fennmaradásáért. Amirıl e könyv szól: a társadalmi, gazdasági élet igen szerény szelete. De ez ma már egy olyan „szegmens” amely 100.000 embernek ad munkát, s még többnek reményt és esélyt a jobb életre. Egy olyan idıszakban, amikor az országnak erre a reményt adó perspektívára, az alkotó energiákat felszabadítani képes hitre volt (s van) talán leginkább szüksége. A szakmai mondanivaló kifejtésekor kettıs cél vezérelt bennünket. Egyfelıl az ipari parkok létesítését kívántuk folyamatában bemutatni, másfelıl a nonprofit szervezıdési forma jelentıségének növekedését, egy ilyen szervezet helykeresését és pozícióinak elfoglalását igyekeztünk érzékeltetni. E két cél a tárgyalás során általában nem volt elkülöníthetı egymástól, de ahol erre mód nyílt, törekedtünk élni a lehetıséggel, s a megértéshez szükséges háttér-információkat is beépíteni a munkába. Megjegyezzük: a tárgyalás során a “nonprofit-” és “civil szervezetek” fogalmakat egymás szinonimájaként értelmeztük. Távol áll tılünk, hogy azt gondoljuk: a felvetett kérdésekre helyes válaszokat adtunk (jóllehet mindig erre törekedtünk). Igyekszünk sokrétően és kritikai megközelítésben bemutatni a történéseket, mert a hibákból sokszor többet lehet okulni, mint a sikerekbıl (melyekrıl egyébként is csak az idı mondhat ítéletet). A munka az elmúlt években publikált anyagokra, a különbözı szakmai elemzésekre, interjúkra, illetve kérdıíves feldolgozásra támaszkodik. Igyekeztünk azokat az elemeket kiemelni, amelyekkel a hozzánk hasonló társadalmi, gazdasági változásokkal birkózó országoknak szembe kell nézniük, mind financiális, mind szervezeti, illetve Ipari Parkok Egyesület

7

IPARI PARKOK – Ipari Parkok Egyesület jogi vonatkozásban. Munkált bennünk tehát egy ilyen irányú hasznosítás lehetıségének megfontolása is. A munkát a már kialakult gyakorlat szerint végeztük: alapvetıen az IPE “szellemi holdudvarára” támaszkodva. A megjelenés a HUNGÁRIA Biztosító Rt., a GROUP 4 Securitas Kft., a TÜV Rheinland Hungária Kft., a Dorogi Ipari Park érdeme is: Máhig Attila, Kecskeméti Sándor, Czitán Gábor, Berezvay Balázs urak támogató bátorítása nélkül az IPE nem tudta volna ezt a munkát felvállalni. Az informatikai munkáért Németh Róbert, az ALFÖLD Rt. vezérigazgatóját és Rakusz Ádám egyetemi hallgatót (diagramok) illeti a köszönet. A kivitel igényessége az IPE hivatalvezetıjének, Szöllısi Lászlóné asszonynak az érdeme. Végezetül megszívlelendınek tartjuk a francia kormány Tervbizottsága (le Commissariat Général du Plan) 1983-as (!) gazdasági jelentésének alábbi megállapítását: “Tegnap az alapvetı fizikai felszereltség: a kikötık, repülıterek, utak, az elektromos hálózat, a telefon, ipari zónák voltak a legfıbb tényezık. A hangsúlyos tényezıket, amelyek meghatározzák a jövıt, ma így nevezzük: a népesség, a képzettség, a foglalkozási szerkezet általános átalakulása, a regionális vállalatok dinamizmusa, a vállalatok számára nyújtott szolgáltatások minısége és mennyisége, a kutatóintézetek és egyetemek jelenléte. Még alapvetıbb talán: minden tényezı integrálódási képessége a tényleges piacokba”. Magyarországon – jó 15 évvel késıbb – 2000-ben még döntıen a fizikai feltételek megteremtése van elıtérben. De már dolgozni kell azon, hogy a jövıt az innováció, az integrálódási képesség, az informatika, a tudás jegyében alapozzuk meg. S ezt soha sem szabad szem elıl tévesztenünk ahhoz, hogy a 15-20 éves lemaradásunk ne növekedjék, s a felzárkózás még idıben megoldható legyen. Az ipari parkok mindehhez jó alapot és megfelelı kereteket teremtenek. Ma már vannak használható tapasztalataink. S vannak elgondolásaink az intelligens ipari parkra vonatkozóan, mely már a XXI század intézménye lesz. Rakusz Lajos elnök


Budapest, 2000. augusztus 31.

8


1. IPARFEJLİDÉSI TRENDEK, GAZDASÁGI HÁTTÉR

Magyarország iparának fejlıdése és átalakulása számos olyan sajátossággal rendelkezik, amelyek miatt nehéz összevetni a fejlett iparral rendelkezı országok hasonló jellemzıivel. A századelın nemzetközi mércével is igen jelentıs teljesítményeink (malomipar, autóipar, mozdonygyártás, gyógyszeripar, villamos gépek, stb.) az európai fejlıdési trendekhez való simulás jegyében születtek. A késıbbiekben azonban nemzetközi pozíciónkat a legtöbb ipari területen feladni kényszerültünk. A tervutasításos rendszer évtizedeiben (1950-1989 között) mind az ipari teljesítmény, mind a szakemberképzés, a humán erıforrások terén a leszakadási trend tartóssá vált. A hatvanas évek végén (a gazdasági reform indítása), illetve a nyolcvanas években a piacgazdaság egyes elemeinek bevezetése (egyéni érdekeltség, kétszintő bankrendszer, adórendszer, stb.) eredményeként valamelyest javult pozíciónk, de a termelés hatékonysága, a versenyképesség, a magas minıségi követelményeknek biztonsággal megfelelı termékek elıállításában hazánk és a fejlett iparral rendelkezı országok közötti rést nem sikerült csökkenteni. A rendszerváltás (1990) utáni évek erıfeszítései, a piacgazdaság intézményi, jogi és financiális feltételeinek megteremtése esélyt teremtenek arra, hogy ma már a felzárkózás reális célként (és programként) megfogalmazódjon. Ennek ad keretet – s egyben széles perspektívát – az az ambíció, hogy belátható idın belül csatlakozunk az Európai Unióhoz. Az integráció szükségessé teszi, hogy tekintettel legyünk azokra a fejlıdési trendekre, melyek a fejlett iparral rendelkezı országokban kialakultak. Nyilvánvaló ugyanis, hogy hazánknak nincs módjában azt az utat végig járni, amit ezen országok az elmúlt évszázadok-évtizedek során bejártak. A fejlıdésük jelenlegi szakaszában kell az EU intézményekhez való integrációt megvalósítanunk, figyelemmel azokra a trendekre, amelyeket ezen országok fejlıdésének kihívásai, a felmerülı problémáikra adott


9

IPARI PARKOK – Ipari Parkok Egyesület válaszaik eredményeznek. Ugyanakkor igen gondosan számba kellett (és kell) vennünk: hol rendelkezünk tartalékokkal, erıs pozíciókkal; az integráció kívánta lehetıségek milyen iparfejlesztési lehetıségeket kínálnak a felzárkózás gyorsítása érdekében. S az informatika nem kínál-e olyan lehetıségeket, amelyek gyökeresen új megközelítéseket is reálissá tehetnek? Az utóbbi mintegy három évtizedes idıszak nemzetközi iparfejlıdési változásainak tengelyében – számos szakértı szerint – három igen fontos tényezınek volt meghatározó szerepe. Ezek -

az ipari csúcstechnológiák (melyek révén új ipari tevékenységi területek jöttek létre, alapvetıen az informatika térnyerésével összefüggésben);

-

a termelı tevékenységhez közvetlenül tartozó szolgáltatások részarányának dinamikus növekedése, (különösen a városi térségekben);

-

a kis és középvállalkozások számának, gazdasági szerepének növekedése.

Fordizmutól a poszt-fordizmusig Ezek a változások a fejlett tıkés országokban a 60-as években jelentkeztek, s a folyamat a 70-es, 80-as években számos válságjelenség kíséretében tetızött. A válság lényege az volt, hogy a tömegtermelés és a tömegfogyasztás összekapcsolására kiépült “fordista” termelési modell a hatvanas évek végére, a 70-es évek elejére elvesztette belsı tartalékait, az új kihívásokra (energiaválság, környezetvédelmi problémák, informatika) már nem tudott megfelelı választ adni. Elıtérbe kerültek a rugalmas rendszerek, mind a társadalmi mechanizmusokban (pl.: döntési rendszer diverzifikálása, demokratizálódás, stb.), mind a gazdaságban (kis sorozat, speciális igények kielégítése a termelésben és szolgáltatásban, stb.). A 80-as években induló új fejlıdési szakaszt – (poszt-fordista periódust) éppen a rugalmas vonások miatt – szokták rugalmas felhalmozási rendszernek is nevezni. Figyelmet érdemel – bár tapasztalataink szerint az ezirányú jelzések az állami vezetés legérintettebbjei részérıl csak elvétve találtak értı fülekre a kezdetek során – hogy a jelzett három alapvetıen fontos tényezı ma az ipari parkok esetében együttesen, szinergikus hatást kiváltva


10

IPARI PARKOK – Ipari Parkok Egyesület tud jelen lenni. A gazdaság csaknem minden tényezıje megtalálható az ipari parkok létesítésénél és mőködtetésénél. Mint cseppben a tenger ...


11

IPARI PARKOK – Ipari Parkok Egyesület 1. táblázat: A fordizmustól a poszt-fordizmusig (MOULAERT, SWYNGEDOUW, 1989 nyomán) FORDIZMUS

POSZT-FORDIZMUS

Ideológia - tömegfogyasztásra épülı társadalom - az egyénekre épülı társadalom - modernizmus - posztmodernizmus - szocializáció - individualizáció - tömegszerőség - sajátosság és alkalmazkodás Állam - bürokratikus szabályozás - dereguláció és újraszabályozás (piackonformitás) - merevség - rugalmasság - központosítás - decentralizáció - nemzetközi stabilitás - nemzetközi instabilitás - a piac közvetett szabályozása - a piac közvetlen szabályozása (ár- és bérpolitika) (közös parancsok) - az innovációt és a K+F tevékenységet jórészt a - az innovációt és a K+F tevékenységet jórészt az vállalkozások finanszírozzák állam finanszírozza - gondoskodó állam (a javak társadalmasítása, - liberális állam privatizációja) Munka - a munka vertikális szervezése - a munka horizontális (munkacsoportonkénti) megszervezése - specializáció - sokoldalúság - bürokratikus hierarchia - a személyes elırehaladás rendszere - egyedi feladatok - összetett munkakörök - egységesített fizetés - személyre szabott fizetés - a munkások felelısségének alacsony foka - a felelısség magas foka (kölcsönös felelısség) - foglalkoztatottsági biztonság - változó foglalkoztatottsági biztonság Termelés - tömegtermelés - termelés kis mennyiségekben is hatékony - szabványosítás/uniformizáltság - rugalmas termelés/változatosság - vertikális integráció (néha horizontális) - vertikális integráció - készlet halmozók és jelentıs tartalékok - tartalékok hiánya - a termelés ex-post ellenırzése - a minıség integrált ellenırzése - a termelés a rendelkezésre álló erıforrásokhoz - a termelés az igényekhez igazodik igazodik - a költségek csökkentése a fizetések ellenırzésével - képes hosszú távon megtervezni a termelést Térszerkezet - a regionális munkaerıpiacok homogenizációja - helyi munkaerıpiacok diverzifikációja (a piacok térbeli megosztottsága) ( a piac társadalmi megosztottsága) - funkcionális térbeli decentralizáció - agglomeráció és térbeli koncentráció


12

IPARI PARKOK – Ipari Parkok Egyesület A “fordizmus” és a “poszt-fordizmus” fejlıdési szakaszok közötti különbségek a folyamat lényegét érintik, s átfogják a társadalom és gazdaság egészét az állam szerepvállalásától a térszerkezetek átalakulásáig. A mellékelt táblázat ezeket a fıbb eltéréseket, felfogásbeli és mőködésbéli különbségeket hivatott érzékeltetni.

Csúcstechnológia Egy

ország

gazdaságának

nemzetközi

versenyképességét

nagymértékben

meghatározza, hogy termelı, szolgáltató tevékenységében milyen súlyt kaphatnak a csúcstechnológiák. Ezzel a fogalommal ezért igen gyakran találkozunk, illetve tapasztaljuk, hogy a csúcstechnológia fogalmát egyfajta mitikus aura veszi körül. Az alábbiakban a csúcstechnológia-fogalom néhány vonását mutatjuk be azzal a céllal, hogy a közös gondolkodást elısegítsük az ipari parkok vonatkozásában. Elıre kell bocsátanunk: természetesen e fogalom esetében sincs olyan definíció, amelyet egyedüliként mindenki elfogadna. Még abban sincs teljes körő egyetértés, hogy milyen objektív kritériumok alapján lehet azonosítani a csúcstechnológiákat, a csúcstechnológiai ipart. Az alábbiakban azzal a szőkítéssel élünk, hogy termékek gyártásáról fogunk szólni, ez alkalommal a szolgáltatások, szállítás, kommunikáció, stb. (“nem termelı ipar”) nem tartoznak a vizsgált körhöz. Ez csak a kezelhetıség miatt történik így: az ipar fogalmát egyébként szélesen értelmezzük, beleértve a szolgáltatási szférát is. A szakirodalom alapvetıen négy kritériumot használ. Ezek -

az

adott

ipar

által

elıállított

termék

technikai

igényességének,

kifinomultságának foka, -

a kutatási-fejlesztési ráfordítások aránya az értékesítésen belül,

-

a kutatók és mérnökök aránya az összes foglalkoztatottan belül,

-

a

foglalkoztatottak

arányának

növekedése

az

adott

szektoron

(szakterületeken) belül.


13

IPARI PARKOK – Ipari Parkok Egyesület Ezen kritériumok, mércék önmagukban is sokféleképpen értelmezhetık. Különösen az utóbbi elem az, amelynek alkalmazásával óvatosan kell bánni. Tény kérdés, hogy a csúcstechnológia fontos tulajdonsága, hogy piaci térnyerés jellemzi, s ez a foglalkoztatottak számában is – számos statisztikai adat szerint – kifejezésre jut. Ugyanakkor az is ténykérdés, hogy a legfejlettebb technológiák alkalmazása esetén a foglalkoztatottak fajlagos – termelési értékre vetített – száma csökken. A piaci térnyerés és e csökkentı tényezı eredıje általában növekvı foglalkoztatotti létszámot eredményez – de nem mindig. Lásd az alábbi ábrát. 2. táblázat: A csúcstechnológiai szektorok azonosítása Franciaországban a magasan kvalifikált alkalmazottak aránya és a szektorok növekedése szerint Szakértık, kutatómérnökök %-a az összes foglalkoztatotton belül 27,35

Az alkalmazottak számának növekedése (%) 1976-1984 142,4

Informatika

17,78

143,5

Kohászati anyagok

16,73

53,8

Vasúti anyagok

7,91

96,9

Sőrített gázok

6,81

96,4

Nukleáris anyagok

6,46

382,9

Nem fémes anyagok

6,28

50,6

3,02

84,9

Iparág Rakéták

Összes iparág átlaga

(Forrás: INSEE, Structure des emplois es UNEDIC.) A csúcstechnológiai iparágakban a magasan kvalifikált munkaerı aránya többnyire meghaladja a 20 %-ot. Az amerikai rakétaiparban a tudósok és mérnökök aránya 41 % volt tíz évvel ezelıtt. Ugyancsak óvatosnak kell lennünk a K+F létszám megítélésénél. Magyarországon az elmúlt 10-15 évben kialakult trend olymértékben eltér a nemzetközi folyamatoktól, hogy kockázatos lenne, ha kellı körültekintés nélkül vennénk figyelembe az Ipari Parkok Egyesület

14

IPARI PARKOK – Ipari Parkok Egyesület adottságokat. Helyesebb, ha az egyes ipari ágazatok esetében a nemzetközi adatokra hagyatkozunk. 3. táblázat: A K+F ráfordítások az értékesítés %-ában néhány iparágban az USA-ban 1976-ban

SIC

Iparág

K+F az értékesítés %-ában 12,2

372/376 Repülıgépek/rakéták 357 Irodagépek, computerek

11,6

366 Kommunikációs berendezések

7,4

367 Elektronikai részegységek

7,4

33 Fém alapanyagok

0,8

24/25 Fa és bútor

0,7

22/23 Textil és ruházat

0,4 (Forrás: National Science Foundation, 1976.)

A gyakorlatban a csúcstechnológiai iparok azonosítására különbözı listák szolgálnak. Az alábbiakban a francia Ipari Minisztérium “INSEE NAP 600” listáját mutatjuk be, melyet az OECD elemzése alapján állítottak össze. A csúcstechnológiai iparágak azonosítását szolgálhatja, ha a többi iparághoz képest nézzük a létszámarányok alakulását, illetve az export bevételekbıl való részarányt. Mindkét mutató általában szignifikáns és pozitív eltérést mutat.


15

IPARI PARKOK – Ipari Parkok Egyesület 4. táblázat: Csúcstechnológiai tevékenységek listája az INSEE NAP 600-as nomenklatúra alapján, Ipari Minisztérium (Franciaország) Kémia 1722 Szintetikus festékek, színezıanyagok 1724 Gyógyszerészeti alapanyagok 1727 Mőanyagok 1728 Gumi és más rugalmas anyagok 1729 Olajtermékek, természetes és szintetikus aromák Kémiai jellegő termékek 1808 Növényvédı szerek 1810 Mőszén, a kohászatban és a gépiparban alkalmazott kémiai termékek Gyógyszerészeti termékek 1901 Speciális gyógyszerészeti termékek Mechanika 2404 Belsı égéső motorok az autókban és a repülıgépeken használatosokon kívül 2407 Hı- és vízturbinák, duzzasztógátak berendezései Informatika 2701 Információkezelési berendezések, anyagok 2702 Irodagépek Villamossági anyagok 2810 Áramszolgáltatási berendezések a vezérlıberendezésektıl a kisfeszültségő elektronikai teljesítmények alkalmazásáig 2811 Magas feszültségő vagy nagy teljesítményő elektromossági anyagok 2812 Kisfeszültségő ipari berendezések, relék, jeladási anyagok 2815 Automatikus ipari folyamatvezérlı berendezések Elektronika 2911 Távközlési és telefon berendezések, alkatrészek 2912 Radiológiai és orvoselektronikai készülékek 2913 Speciálisan felépített ellenırzı és szabályozó készülékek ipari automatákhoz, elektronikus készülékek és berendezések, mérımőszerek 2914 Professzionális elektronikai és rádióelektronikai anyagok 2915 Passzív komponensek és kondenzátorok 2916 Elektronikai csövek és félvezetık 2922 Iktató, regisztráló és másológépek a kép és hangtechnikában Repülés és őrtechnika 3301 Légijármő cellák 3302 Légijármő hajtómővek és azok berendezései 3303 Speciális repülési berendezések 3304 Gépek, motorok, őrbe juttató hordozóeszközök Precíziós mechanika 3401 Órák 3402 Mérlegberendezések, számítógépek, mérıeszközök 3404 Optikai és precíziós mőszerek 3405 Fotó és film anyagok


16

IPARI PARKOK – Ipari Parkok Egyesület Az új ipari célrendszer, paradigmaváltás A fejlett országokban a hetvenes (több országban a nyolcvanas) években a gazdaság egy központból kiinduló – döntıen ágazati jellegő – növekedése fokozatosan elvesztette mőködıképességét, s a “poszt-fordista” fejlıdés követelményeinek (jellemzıinek) elıtérbe állítása napi feladattá tette a helyi fejlesztést. Ez a kibontakozó új tendencia például Franciaországban a 70-es évektıl jelent meg a gondolkodásban, s vált késıbb a gyakorlatban is elfogadottá. A folyamat 1982-re jutott el odáig, hogy politikai döntéssel - a magyar területfejlesztési törvénynek (1996) megfelelı

decentralizációs

meghatározásával

-

a

törvény

paradigmaváltás,

révén

a

jogi,

a

fordulat

a

intézményi

keretek

francia gazdaságban

kiteljesedhetett, s az új értékrend a gyakorlatban megszilárdulhatott. Jeleznünk kell: nincs arról szó, hogy lenne egy nemzetközileg elfogadott modell, mely megfelel a kihívásoknak, s minderre gyógymódot adna. És különösen nincs olyan modell, amely változatlan lehetne a mind gyorsabban változó világban. Amit hangsúlyozunk, mindössze annyi, hogy a célrendszer igen jelentısen módosult (s állandóan, egyre gyorsabban változik). A fejlıdés új modellje már csak azért sem egyszerősíthetı le, mivel annak három összeillı (s így egyensúlyt teremtı) elemét kell létrehozni. A munkaszervezet formáját (ipari paradigma), a felhalmozási rendszer jellemzıit (makroökonomiai struktúra), s olyan szabályozási módot, amely az intézményi rendszert, alkalmazott normákat a rendszer integrált részévé teszi. Mindezekbıl az is következik, hogy a fejlesztési modell rendezı elveit kell mindenekelıtt tisztázni ahhoz, hogy a központi elgondolások és a helyi - sporadikusan jelentkezı és különösen a kezdetekkor elkülönülı – törekvések idıvel összehangoltak, illetve szinergikus hatásúak legyenek.

Rendezı elvek E rendezı elveknek fıként azt kell figyelembe venniük, hogy az új felhasználási modell megjelenésével a termelıi szervezet átalakulása összekapcsolódik a termelıi


17

IPARI PARKOK – Ipari Parkok Egyesület terek földrajzi átrendezıdésével. Ez a tendencia a termelési folyamatok rugalmasságát fokozza mind a termékek, technológiák, szolgáltatások fejlesztésében, mind a munkakapcsolatok átalakulásában. Ez a rugalmasság természetesen a döntési rendszer diverzifikációjához, a vertikális dezintegrációhoz vezet. Ez a dezintegráció – másoldalról – találkozik azzal a társadalmi folyamattal, amely a hatáskörök alsóbb szintre való delegálásával a demokratizmus minden korábbinál átfogóbb és mélyebb megvalósítását eredményezi.

Szubszidiaritás∗ E fogalom alatt csaknem mindenki mást ért. A mi felfogásunk a következı: az állam nem csupán nem von el polgáraitól, illetve azok (civil) szervezeteitıl feladatkört, vagy funkciót, (amelyet azok autonóm módon el tudnak látni), hanem segíti ıket abban, hogy minél szélesebb körökben elláthassák az ıket érintı tevékenységi köröket. A gazdasági életben, a magas technológiai színvonalú munka és a termékek, technológiai folyamatok diverzifikációjának összehangolására az elmúlt években (a fentiekben jelzett tendenciáknak köszönhetıen) nyílt lehetıség. A szubszidiaritás lényege itt kettıs: döntési hatáskörök alsóbb szintre való delegálása (vertikális diverzifikáció), illetve a polgár, a civil szervezetek bevonása a döntési folyamatba (horizontális kapcsolatok kiépítése). A szubszidiaritás elvének az érvényesítése egyféle társadalmi válasz a felhalmozási rendszer módosulására: a központból kiinduló növekedés fokozatosan átadja a helyét a helyi kezdeményezéseknek – annak köszönhetıen,

hogy

ennek

technikai

feltételeit

(döntıen)

az

informatika

megteremtette. Funkciója ebbıl fakadóan nem annyira a társadalmi kontroll, hanem elsısorban az erıforrások mobilizálása, a motiváló tényezık megsokszorozása, összességében az innováció multiplikáló hatásának elımozdítása.

∗

A fogalom (kisegítés) elıször XIII. Leo pápa “Rerum novarum” (1891) enciklikájában “bukkant” fel. A tanulmányban itt

kifejtett értelmezés XI. Piusz 1931-ben megjelent “Quadragesimo anno” enciklikájában ide vágó megállapításait veszi alapul.


18

IPARI PARKOK – Ipari Parkok Egyesület Partnerség A döntési rendszer módosulása, a horizontális kapcsolatok felértékelıdése a kapcsolatrendszerben az együttmőködés elıtérbe állításához, a hierarchizált viszonyok érvényesítésének visszafogásához vezet. A rugalmasság a partneri viszonyt preferálja a hatalmi pozícióval szemben. Felértékelıdik a hiteles, megfelelı szakmai kompetenciával rendelkezı civil szervezetek szerepe, másfelıl növekszik a hatalmi pozícióval bíró állami szervezetek fogékonysága a helyi törekvések, jelzések, impulzusok befogadására. Az új rendszerben a kormányzat stratégiaformáló szerepe, a gazdasági

folyamatok

makro

jellemzıinek,

a

jogi,

szervezeti,

financiális

keretfeltételek megteremtésében viselt felelıssége és tevékenysége egyfelıl, másfelıl a gazdaság szereplıinek, az érdekképviseleti, szakmai szervezetek, fórumok funkcionálása egymást feltételezı, komplementer jellegő.

Addicionalitás A regionális fejlesztéseknek – bármennyire is meghatározó a helyi kezdeményezés szerepe – illeszkedniük kell a szélesebb, átfogóbb jellegő fejlesztési törekvésekhez, stratégiákhoz. A gazdaság rendszerszerő mőködésének, az ésszerő gazdálkodásnak feltétele, hogy a részcéloknak is legyen egy hierarchizáltan strukturált rendszere, a helyi indíttatású tennivalóktól az országos, illetve az EU szintő stratégiai feladatokig. Más megfogalmazásban: a részfeladatokból összerakhatók legyenek az átfogóbb jellegő fejlesztési tervek; a stratégiai célok minden szinten ismertek és követhetık legyenek. Fontos azonban, hogy a kapcsolatépítés ne egyirányú legyen. Az átfogóbb jellegő, stratégiai feladatok támaszkodnak az alsóbb szintő törekvésekre. A célrendszer iteratív módon alakul, a kölcsönhatásokban az alulról építkezésnek kulcsszerepe van. Ennek megvalósítását olyan finanszírozási rendszer teremti meg, amely az egyes programok finanszírozását az alsóbb szintő szervezetek részvállalásától teszi függıvé (pl.: CBC-Phare programok esetében 25 % nemzeti forrás bevonása az egyes programok indításának feltétele). Mindez feltételezi, hogy az ipar valamennyi irányítási szintjén legyenek néhány évre szóló fejlesztési


19

IPARI PARKOK – Ipari Parkok Egyesület elgondolások, tervek, amelyek segítenek a partneri kapcsolatok kiépítésében, a feladatok összerendezésében, s így elımozdítják az addicionalitás elve érvényesülését.

Rugalmasság A termelés rugalmasságának megteremtése igen összetett követelmény. Jelenti azt a képességet, hogy a vállalkozások változtathatják – a piac lehetıségeihez igazodva – alkalmazottaik

számát,

illetve

az

általuk

végzendı

feladatokat.

Ennek

eredményeként egy olyan, a külsı munkaerıpiacra orientált stratégia valósítható meg, ahol a vállalkozások módosítani tudják termelésük jellegét, a termékskálát, a megfelelı munkaerı felvétele (és a fölöslegessé válók elbocsátása) konszolidált keretek között megoldható. Ez felveti a képzés, átképzés beépítését a rendszerbe. A rugalmasságnak a munkaszervezetre is jellemzınek kell lennie: a modernizáció követelményeihez, a piaci igényekhez való alkalmazkodás képességével kell rendelkeznie (sokcélú felhasználásra alkalmas berendezések, technológiák, szervezeti metódusok). A rugalmasság – a fentiek érdekében – nem nélkülözheti a nagyobb mozgásteret mind az irányítói rendszeren belül, mind a pénzügyi szabályozás vonatkozásában.

Nyilvánosság Az állami irányítás operativitásának mérséklıdésével együtt az ellenırzı funkció is módosul. A diverzifikált rendszer sem nélkülözheti az erıs kontrollt, ugyanakkor ez a hagyományos “bürokratikus” eszközökkel már nem megoldható (illetve csak olyan úton, hogy maga a folyamat lehetetlenül el). A rugalmas felhalmozás rendszerében a nyilvánosság, a kormányzati és helyi célok közzététele, a döntés-elıkészítés, a végrehajtás nyitottabbá, átláthatóbbá tétele az, ami az ellenırzés adekvát megoldását adhatja. A döntési folyamatban éppúgy, mint a végrehajtás során felértékelıdnek a magas szakmai kvalitású munkáltatói és munkavállalói szervezetek, az egyes szakterületek magas szakmai igényeinek is megfelelı civil szervezetek.


20

IPARI PARKOK – Ipari Parkok Egyesület Regionális szervezeti struktúrák A “felhalmozás rugalmas rendszerének” megjelenése és az iparfejlıdés új – markáns – vonásainak kialakulása viszonylag új kelető jelenség. Az új iparpolitika struktúrái azonban nem feltétlenül szerény múltúak: olykor a már korábban meglevı térszerkezeti elemek jelentısége, elterjedtsége ment át minıségi változásokon. Példaként az ipari parkokon mutatjuk be e változást: Az

elsı

ipari

parkok

Angliában

és

az

Amerikai

Egyesült

Államokban

ingatlanügyletek eredményeként jöttek létre a század elsı évtizedeiben. A jellemzı alaphelyzet a következı volt: -

olcsón

lehetett

hozzájutni

olyan

földterületekhez,

amelyek

agrárhasznosításra kevéssé, ipari hasznosításra viszont alkalmassá tehetık voltak; -

az

olcsó

földterületeket

ellátva

az

ipari

termeléshez

szükséges

infrastruktúrával, azok értéke nagyságrendileg megnıtt, így értékesítésük jelentıs profitot eredményezett. Ezek az ingatlanügyletek a 70-es évektıl – a fentebb már jelzett okokkal összefüggésben – mind több országban iparpolitikai jelentıségőekké váltak.

Az ipari park definíciói Az elmúlt idıszakban kibontakozott fejlıdés az ipari parkok igen változatos típusait hozta létre. Ezzel összefüggésben az ipari park fogalom definiálása is ma már több nézıpontból történik, minden egyes konkrét esetben kell a megfelelı fogalmi közelítést elınyben részesíteni.

•

Az ipari park olyan telepszerően létesített ipari és szolgáltató létesítmények együttese, amely fıként kis- és középvállalkozások számára a kor színvonalán képes biztosítani a korszerő gyártmányok elıállításához, a modern technológiák alkalmazásához nélkülözhetetlen feltételeket.


21

IPARI PARKOK – Ipari Parkok Egyesület A park egyfelıl a termelıtevékenységhez elengedhetetlenül szükséges fizikai infrastruktúra (energia, víz, telefon, szennyvíztisztító stb.) igénybevételét teszi lehetıvé, másfelıl pedig olyan szolgáltatásokkal (szellemi infrastruktúra) segíti a vállalkozókat, amelyek ma már nélkülözhetetlen részei a sikeres üzletvitelnek (ügyvitelszervezés, pénzügyiszámviteli ügyintézés, PR, marketing, logisztikai, külkereskedelem bonyolítása, hitel ügyintézés, beruházási, fejlesztési, jogi tanácsadás, stb.). A park területe körülhatárolt, mőködésérıl gazdasági társaság gondoskodik. •

Ipari parkok azok a létesítmények, amelyek

-

egy

területileg

behatárolt

ingatlanon

infrastruktúrával

és

szolgáltatásokkal kedvezı feltételeket – megvehetı, lízingelhetı vagy bérelhetı telkeket, épületeket – biztosítanak a betelepülı vállalkozásoknak, -

a betelepülı vállalkozások jellegét tekintve elsısorban korszerő termelı és/vagy szolgáltató tevékenységet folytató, nagyobb létszámú munkaerıt foglalkoztató kis- és középvállalkozásokat támogatnak,

-

a hazai és külföldi tıke bevonásával döntıen olyan innovációt valósítanak meg, amely elısegíti az ipari struktúra átalakítását korszerő termékek gyártásával, korszerő technológiák és szervezési módszerek alkalmazásával, a környezet károsítása nélkül,

-

elınyben részesítik az exportorientált termelést növelı késztermékgyártó és beszállító vállalkozásokat.

-

segítik a hazai szellemi tıke (találmányok, K+F eredmények) bevonását, az ipari és egyetemi kutatóhelyek bekapcsolódását.

•

Az ipari park felfogható úgy is, mint egy ingatlanfejlesztı projekt eredménye. Gyakori az a megoldás, hogy az ingatlanfejlesztı építtet fel különbözı funkciójú épületeket, hogy azokat azután bérbe adja. Elıfordulhat az is, hogy a projekt megvalósítója egy összefüggı terület tulajdonosaként infrastrukturális – értéknövelı – beruházásokat végez extraprofit elérése céljából, majd azt különbözı vállalatoknak eladásra kínálja fel, amelyek azon felépítik saját bázisukat. Mindkét esetben az ingatlanfejlesztı a betelepülı cégeknek sokoldalú szolgáltatást is felkínál.


22


A fentiekbıl kitőnik: nem adható meg olyan definíció, amely mindenki egyetértésével találkozna. Ahogyan általában lenni szokott: az egyes definíciók más-más nézıpontból fogalmazzák meg a lényeges elemeket, egyes jellemzıket jobban, másokat kevésbé emelve ki. Felfogásunk szerint - és ez talán a közös a definíciókban voltaképpen négy kardinális eleme van az ipari parkoknak, mint térszerkezeti struktúráknak: -

a területe tulajdonjogilag és mőszakilag egyértelmően definiált,

-

a parknak van “gazdája”, amely a betelepült szervezetek számára szolgáltatást végez,

-

mind a park infrastruktúrájának megteremtése, mind a parkban elérhetı szolgáltatások kedvezményezettek,

-

a parkon belül értékteremtés (nem kizáróan ipari tevékenység!) folyik.

Ezen kritériumok teljesítésének két fontos feltétele van: -

a szóban forgó terület tulajdonviszonyai legyenek rendezettek,

-

az ipari park létesítése, betelepítése, mőködtetése legyen szakmailag átgondolt, megalapozott (erre a megvalósíthatósági tanulmány hivatott garanciát adni).

Parktípusok Nemzetközi tapasztalat – de a fentiek is alátámasztják –, hogy voltaképpen nincs két közel egyforma ipari park. S az is természetes, hogy ugyanaz az ipari park is állandóan változik. Az ipari parkoknak ez a sokszínősége, a változó szükségletekhez való alkalmazkodóképessége a kiépülı hálózatokon jól megfigyelhetı. Mindebbıl fakadóan a következıkben ipari parkként egy olyan átfogó értelmezést tételezünk, amely ipari parki tevékenységeket nem csupán szőken vett ipari, agrár ágazatba sorolható feladatkörökre terjed ki, hanem az értékteremtés széles skáláját foglalja magába. Idetartozónak vesszük tehát az alábbi parktípusokat is:


23

IPARI PARKOK – Ipari Parkok Egyesület Funkciók (küldetés) szerinti parktípusok * Tudományos park A tudományos park olyan területi alapon kiinduló kezdeményezés, mely nagyobbrészt a felsıoktatási, kutatási intézményekhez és/vagy a területi K+F intézményekhez kötıdik, feladata az új technológiákra alapuló vállalkozások létrehozása, illetve annak elısegítése; a technológiai transzfer lebonyolítása a kutatóintézetek és a parkban (vagy azon kívül) mőködı vállalatok

között

(EU

definíció).

Klasszikus

példa:

Cambridgei

Tudományos Park Angliában.

•

Technológiai park Új technológiát alkalmazó vállalatokat tömörít, fıleg a K+F területén, foglalkozik termeléssel, eladással és vállalati szolgáltatásokkal is. Elsırendő feladata tehát az infrastruktúra megteremtése ezen vállalkozások - többnyire kisvállalatok - részére.

•

Innovációs központ Feladata a viszonylag magas piaci kockázattal bíró új termékek és technológiák fejlesztésével és eladásával foglalkozó (területileg a központon

kívül

dolgozó)

vállalkozások

támogatása,

pénzügyi,

kereskedelmi, kutatási és technológiai tanácsadással. (Ilyen innovációs feladatokat elláthat a Technológiai park is.)

•

Kereskedelmi park Többféle kereskedelmi tevékenységet végez (csomagolás, eladás, kiállítás, adminisztratív munkák, sıt termelés is), és nem igényli kutatóintézetek közelségét.

Átfogóbb szervezeti struktúrák •

Technopolisz


24

IPARI PARKOK – Ipari Parkok Egyesület Egy adott terület (többnyire nagyobb régió, esetleg város) egyetemi kutatási és tudományos kutatási potenciáljára alapult szervezet, az ott jelenlevı iparvállalatok és egyéb gazdasági szereplık kiszolgálására (Japán, Franciaország).

•

Technológiai pólus Azon területet jelöli, ahol az innovációs folyamat kialakulásához stratégiailag szükséges elemek jelen vannak: magasan képzett munkaerı, alap-

és

alkalmazott

kutatási

tevékenység,

legalább

néhány

inkubátorszolgáltatás, és bankok vagy az innovációra áldozni hajlandó vállalatok. 1992 óta létezik például a bolognai POSTER, a város, a tartomány és magánvállalatok alapításában.

•

Technológiai körzet Itt jelen van a technológiai pólus, fejlett ipari környezet és legalább egy (tudományos) park. Ilyen körzetté nyilvánította az olasz kormány Torino városát.

•

Vállalkozási övezet Olyan, a közigazgatás által meghatározott kritériumok alapján definiált terület, ahol ipari-, illetve gazdasági szerkezetátalakítás elımozdítása érdekében a Kormány külön törvényben meghatározott pénzügyi és más kedvezményeket biztosít. Általában a területen több község, város és ipari park található.

A telepítés jellege szerinti parktípusok Alapvetıen két markánsan eltérı parktípusról beszélhetünk: * Zöldmezıs ipari parkok: beépítetlen területen létesülı ipari parkok. Ezek általában a településtıl kisebb-nagyobb távolságra helyezkednek el, ezért infrastruktúrával való ellátásuk jelentıs induló tıkét igényel. Elınye a


25

IPARI PARKOK – Ipari Parkok Egyesület rugalmasság: a telepítés során a létesítmények elhelyezésénél nagy szabadságfok mellett lehet a befektetık igényeit figyelembe venni, illetve a park belsı struktúráját kialakítani. * Rekonstrukciós

ipari

park:

ipari

létesítmények

még

használható

infrastruktúrájára települ. Ez elıny annyiban, hogy az “örökölt” infrastrukturális kapacitások (víz, csatornák, energia – villany és gáz –, vasút, utak, stb.) részben vagy egészben rendelkezésre állnak, illetve felújításuk olcsóbb, mint telepítésük lenne. Hátrány azonban, hogy a környezetszennyezés megszőntetése az elavult technológiák (pl. kohászat, bányászat, vegyipari mőveletek) esetén olykor többe kerül, mint az infrastruktúra újonnan történı kiépítése kerülne. Gondot okozhat a park belsı

struktúrájának

kialakításánál

a

még

használható

épületek,

infrastrukturális létesítmények funkcionáltatása, beillesztése a park modern építészeti környezetébe, illetve az, hogy a felhasználás szabadságfokát szőkítik. A rekonstrukciós park többnyire drágább, mint a “zöld mezıs”, de az elavult gyárak, üzemek rehabilitációja a települések fejlıdése során elkerülhetetlen, így általában a városfejlesztési törekvések és az iparpolitikai érdekek együttes hatásaként jönnek létre a rekonstrukciós ipari parkok.

Fejlıdési fázisok Az ipari parkok maguk is jelentıs fejlıdésen mentek át az elmúlt negyedszázad során: több generáció váltotta egymást a változó szükségletekhez igazodóan: -

A 70-es évek közepéig a termelıtevékenységnek helyt adó csarnokok, valamint a raktárépületek voltak a meghatározóak. Az irodák a hasznos területnek csak 10-15 %- át tették ki. Ezen elsı generációs parkok épületei egyszerőek.


26

IPARI PARKOK – Ipari Parkok Egyesület -

1975-1985 között elıtérbe kerültek az irodák, a számítástechnikával, illetve kereskedelemmel foglalkozó cégek révén. A második generációra jellemzı az igényes építészeti kultúra.

-

A nyolcvanas évek közepétıl számíthatjuk a parkok rohamos térnyerését. Meghatározó a terület-felhasználás rugalmasságának biztosítása, a szolgáltatások

körének

kibıvítése.

A

parkok

építészetileg

mind

igényesebbek, az irodai személyzet, az informatikai tevékenység részaránya növekvı. -

A negyedik generációs ipari parkok (a 90-es évek közepétıl) tipikus épülettípusai az irodaházak, szolgáltató épületek. Fontos szerepet kap a parkokhoz kapcsolódó rekreációs terület, gazdag szolgáltatásokkal. A raktárak

kiszorulnak

az

ipari

parkokból.

Meghatározóvá

a

csúcstechnológiát képviselı cégek válnak. Az irodák a terület 60-80 %-át teszik ki. Globális célok szerinti parkhálózatok (modellek) Az ipari parkok – bármennyire is különbözzenek azok egymástól – idıvel hálózatot alkotnak, amelyek az adott ország gazdaság-, ipar-, és innovációpolitikájába beágyazódva valamilyen kormányzati célrendszer keretében mőködnek. Az állami prioritásokat tanulmányozva alapvetıen a “misszió orientált”, illetve a “diffúzió orientált” törekvések, illetve ezek kombinációi figyelhetık meg.

•

A misszió orientált modell esetén a kormány a források mobilizálása, az ipari struktúra átrendezése érdekében ösztönzi az ipari parkok létesítését. A források mobilizálásának lehet indoka a regionális felzárkóztatás (pl. Olaszországban e célt szolgálja a “Délvidékpark terv”, amely 1994-ben jött létre, az ország déli részének felzárkóztatását szolgáló kormányzati törekvések részeként), illetve a csúcstechnológiák elterjesztésének


27

IPARI PARKOK – Ipari Parkok Egyesület bátorítása (pl. USA Silicon Valley). E modell megvalósítói – többek között – az USA, Nagy-Britannia, Franciaország.

•

A diffúzió orientált modell a technológiai szférába már bevont összegek jobb, hatékonyabb hasznosítását hivatott elımozdítani. Itt tehát nem a globális struktúrák módosítása a cél, sokkal inkább az innováció globális elımozdítása, a fejlıdés minıségi vonásainak elıtérbe állítása. E modellhez

sorolják Németország, Svédország, Svájc kormányzati

megoldásait. A fenti példák jelzik, hogy e két modell nem különül el egymástól, hiszen például egy régió csúcstechnológiájának a támogatása az ipari parkok révén nem csupán a régiót hozza jobb helyzetbe, hanem az innováció globális térnyerését is szolgálja. A hangsúlyok kialakításáról van csupán szó. A felismerés egyébként Japán innovációpolitikájában a két modell tudatosan “köztes” megoldását favorizálja.

Nemzetközi, összesített mutatók Az ipari parkok a ‘90-es évek közepére már figyelemreméltó nemzetközi hálózatot alkottak. A hálózat fontosabb mutatói ezidı szerint:


28

IPARI PARKOK – Ipari Parkok Egyesület 5. táblázat: Globális adatok ipari parkokról A világ ipari parkjainak hozzávetıleges száma:

700

Egy-egy park területe - világátlag:

144 hektár

- európai átlag:

100 hektár 44.000 m2

Egy-egy park épületeinek átlagos alapterülete: Egy parkba betelepült vállalkozások átlagos száma:

33 db

Egy parkban foglalkoztatottak átlagos száma:

1.300 fı

A parkok száma néhány országban (1994-es adatok): Németország

80

Franciaország

40

Izrael

28

Ausztria

26

Finnország

10

Magyarország

3

Innovációösztönzı parkok, park jellegő szervezetek Az ipari parkoknak megkülönböztetett szerepük van az innováció elımozdításában. Az ipari parkok hálózatának kialakításakor ezért nem elegendı csupán a szőken értelmezett ipar, mezıgazdaság szempontjait szem elıtt tartani: az akadémiai, egyetemi szellemi bázis bevonása egyre nélkülözhetetlenebbé válik a gazdaság elıtt álló célok elérésében. A versenyképesség fokozása, a gazdaság rugalmas alkalmazkodóképességének javítása, a humán erıforrásokból fakadó elınyök kiaknázása, – csak a szellemi bázis bevonásával, a gazdaság innovativitásának fokozásával érhetı el.


29

IPARI PARKOK – Ipari Parkok Egyesület Minderre tekintettel az alábbiakban az innovációt segítı szervezetekrıl egy vázlatos, nemzetközi áttekintést adunk.

Innovációs központok, transzfer ügynökségek Ezeknek az intézményeknek a hatóköre nem szőkül le egy behatárolt területre, hanem egy régió, egy ország gazdasági társaságainak nyújtott szolgáltatásaik révén (amelyeket kínálhatnak nonprofit, vagy üzleti alapon) vernek hidat a tudomány és a gazdaság közé. Az itt ismertetendı típusok közötti fı különbség a szolgáltató szervezetek és a “fogadó” gazdasági társaságok közötti elhelyezkedésükben van. A központok, ügynökségek mintegy közvetítı szerepet vállalva ösztönzik, segítik a cégeket a kutatási eredmények felhasználásában. Ezzel szemben a K+F szolgáltatást végzı szervezetek magukba foglalják a kutatóintézeteket is, bizonyos esetekben egy egységbe tömörítve ıket a célvállalatokkal. A központok, ügynökségek fıbb szolgáltatásai a következık: -

tanácsadói szolgáltatás

-

technológiai közvetítési feladatok

-

üzleti információs adatbázis mőködtetése

-

üzleti találkozók, börzék szervezése

-

szakemberek közvetítése.

Ezek a szervezetek nagyrészt cégek tanácsadását látják el. Közvetítı szerepet játszanak például a Hollandiában mőködı innovációs központok, valamint a norvég K+F attasék hálózata. E szervezetek a cégek számára nyújtott szolgáltatásaikkal mintegy megismertetik a kutatási eredményeket, ösztönöznek az átvételükre. A német transzferközpontok és ügynökségek a technológiai transzfert közvetlenebbül, ilyen jellegő szolgáltatások nyújtásával viszik véghez, csakúgy, mint az USA-ban mőködı feldolgozóipari szolgáltató központok. Szolgáltatásaik közé tartozik az állami programok keretében finanszírozott kutatókölcsönzések: támogatást nyújtanak a cégek számára az egyetemi alkalmazottak alkalmazásánál, azok bérének részbeni fedezésével.


30

IPARI PARKOK – Ipari Parkok Egyesület Ezen ügynökségek általában állami kezdeményezésre jönnek létre (esetleg kamarai alapítással, mint Németországban), azon felismerésbıl, hogy a technológiai fejlesztés az ilyen programok kedvezményezetteinél csak külsı – általában kormányzati – segítséggel tehetı hatékonnyá, ez pedig a gazdaság hosszú távú érdeke. A finanszírozásban már jelentısebb eltérés tapasztalható: a holland központok költségvetését a Gazdasági Minisztérium biztosítja, és szolgáltatásaik egy részét ingyen kínálják (a tanácsadás elsı 16 óráját). A norvég K+F attasék tevékenységét is a kormány finanszírozza. Ezzel ellentétben a német és az egyesült államok-beli példáknál a központok támogatása egy erre elkülönített alapból történik, de az idı haladtával csökkenı mértékben. Németországban három éven keresztül, az USA-ban pedig 50 %-ról indulva hat éven át. Szolgáltatásukat részben nonprofit, részben üzleti alapon nyújtják.

A K+F szolgáltatásokat nyújtó szervezetek A magasabb szervezettséget mutató, és a tudomány illetve az ipar közötti kapcsolatot szorosabbra főzı intézmények jellemzıi, hogy hálózatba tömörítenek ipari és egyéb kutatásokat; fejlesztést végzı intézeteket, vállalatokat, valamint, hogy szerzıdéses megbízások alapján végeznek K+F szolgáltatást, nagyrészt kis- és középvállalkozások

számára,

kormányzati támogatás mellett. Tevékenységük

jelentısen egyetemekhez kötött, mégis külön tárgyaljuk és megkülönböztetjük ezeket az egyetemi ügynökségektıl, parkoktól. Ezek a szervezetek is állami kezdeményezésre létrejött, részben úgy is mőködtetett intézmények. Mőködésük során részben magán (ipari), részben állami (minisztériumi) megbízásra tudományos eredmények megismertetését látják el.∗ Jelentıs különbséget találunk azonban finanszírozásuk terén. Az 1949-ben alapított német Fraunhofer társaságnak nyújtott állami támogatás mértéke a végzett tevékenység szerint mutat különbséget: a szerzıdéses kutatásokat végzı intézetek költségeinek harmadát fedezik költségvetési pénzbıl, míg az alapkutatást végzı intézetek 100 %-os állami támogatásban részesülnek. ∗

A példák a 90-es évek elsı felébıl valók.


31

IPARI PARKOK – Ipari Parkok Egyesület A kutatással összefüggı szolgáltatások esetében 75 % a támogatás mértéke. Másképpen alakul mindez a holland TNO (Alkalmazott Kutatások Szervezete) esetében, ahol az intézetek az egyébként 40 %-os társasági adó alól is mentesülnek. Itt a költségek mintegy 40 %-át az állami támogatások fedezik, további 20 % a minisztériumi megbízásokból ered, a fennmaradó 40 % forrása pedig szerzıdéses megbízás. Természetesen itt is van elkülönülés azzal, hogy a magánszektor finanszírozza jelentıs mértékben az ipari jellegő kutatásokat. A harmadik példa az ugyancsak német AiF (Arbeitsgeminschaft Industrieller Forschungeinrichtungen Otto von Guerike e.v.), amely egy szervezeti egységbe tömörít 50.000 vállalkozást és 57 kutatóintézetet. A tagok éves forgalmuk 2%-ának befizetésével járulnak hozzá a költségekhez, és lesznek jogosultak a megrendelt projektek esetében 50 %-os támogatásra. A cégek különbözı alprogramokban vesznek részt, támogatják kooperációban végzett K+F tevékenységüket, a kutatók cégeknél való alkalmazását, illetve K+F személyzet keleti tartományokbeli cégeknél való alkalmazását. Az AiF jelentıs

szerepet

játszik

a

keleti

tartományok

gazdaságélénkítésének

finanszírozásában, az erre szánt összeg 31%-át (több mint egy milliárd márkát) kezeli. Az itt ismertetett innovációt segítı szervezetek a támogatás egy különös formáját hozzák létre, talán nagyobb állami beavatkozást megvalósítva, a forrásoknak kizárólagosan a technológiatranszferre való összpontosításával (nem szükséges olyan mértékben fejlett infrastruktúrát létrehozni, mint parkok esetében, stb.).

Inkubátorházak, technológiai központok, BIC-ek Ezek az ingatlannal rendelkezı szervezetek infrastrukturális hátteret, különbözı szolgáltatásokat, kedvezményeket nyújtanak a betelepülık számára. Eltérés közöttük a nyújtott szolgáltatások, létrehozóik, valamint céljaik terén van. Az inkubátorházak nem feltétlenül innovációorientáltak (sıt: általában nem azok). Területükön

induló

kisvállalkozásokat

találunk,

amelyekkel

szemben

nem

támasztanak magas elvárásokat, csak bizonyos alapvetı feltételek teljesítése szükséges. Szolgáltatásaik a kezdı vállalkozások számára nehezen hozzáférhetı feltételek megteremtésére (tárgyalóterem, számítógépes hálózat stb.) irányulnak. Ipari Parkok Egyesület

32


Az innováció serkentése szempontjából egy magasabb szintet képviselnek a nonprofit szervezetként létrejövı technológiai centrumok. Ezek magasabb hozzáadott értéket képviselı szolgáltatásoknak, termékeket elıállító vállalkozásoknak adnak otthont és nyújtanak fontos szolgáltatásokat a hagyományos inkubátorházi szolgáltatásokon felül az innovatív vállalkozások számára. A központok üzemeltetıi mellett külsı szakmai teamek látják el a letelepült cégek szakmai tanácsadását. Tulajdonosaikat tekintve nem különböznek az inkubátorházaktól, így önkormányzatok, kamarák, pénzintézetek, újabban pedig privát befektetık hozzák ezeket létre. A központok számára mőködésük elsı néhány évében fontos a külsı segítségnyújtás. Jellegzetesen európai forma az üzleti és innovációs központ (Business and Innovation Centre - BIC) modellje, mely brüsszeli kezdeményezésre jött létre. Az EU BIC (European Business and Innovation Centre) tudatosan az innovatív, technológiai bázisú vállalkozásfejlesztést helyezi középpontba – üzleti tervek, marketing-tanácsadás

technológiatranszfer

stb.

–

célirányos

szolgáltatások

formájában. Ezek az egységek az EU stratégiai céljait szolgálják azáltal is, hogy hálózatba tömörítették ıket az EBN (European Business and Innovation Centres Network) keretén belül. Az EU BIC modellje standardizált szolgáltatással, szervezettel rendelkezik és csak feltételek teljesítése esetén lehetséges a név használata, a hálózati elınyök kihasználása. Komolyan ellenırzött folyamat mind a betelepülı cégek kiválasztása, mind a vállalkozás, illetve a projekt minısítése, majd késıbbi tevékenységének koordinálása. A BIC-ek azáltal, hogy -

ellátják a projektek feltárását,

-

azok értékelését a szolgáltatásokat igénybe venni szándékozók körében,

-

menedzsmentképzést, innovációs brókerképzést és innovációs tanácsadást nyújtanak,

-

pénzügyi forrásokat kutatnak fel,

-

a

kezdı

vállalkozások

számára

alapítási

lehetıséget,

helyiséget

biztosítanak, -

ellenırzı szerepet játszanak, támogatnak,


33

IPARI PARKOK – Ipari Parkok Egyesület a vállalkozásösztönzés olyan komplex formáját hozzák létre, amely magas szinten képes biztosítani az innovációbarát közeget a cégek számára. Hazánkban az INNOSTART Nemzeti Üzleti és Innovációs Központ tagja ennek a hálózatnak. A három fenti szervezet típus esetében azt állapíthatjuk meg általánosságban, hogy a technológiatranszfert a vállalkozásbarát, ösztönzı közeg létrehozásával próbálják katalizálni. Az esetlegesen segítı, inkább helyi eszköznek tekinthetı inkubátorháztól a tudatos iparfejlesztési eszközként alkalmazott, központilag hálózatba szervezett BICekhez, a két típus között elhelyezkedı, a technológiatranszfert elıtérbe helyezı technológiai centrumokon keresztül jutottunk el. Ezek a szerkezeti struktúrák a beépülhetnek az ipari parkokba, s ezek elımozdíthatják az innováció térnyerését, magasabb hozzáadott érték elérését.

Az egyetem és ipar kapcsolatának parki mérető formái Az innovációt elısegítı szervezetek ezen fajtáját számos névvel szokás illetni. Használatos az innovációs park, technológiai park, tudományos park, illetve a tartalmában is némileg különbözı technopolisz, multifunkciós polisz kifejezések. Az ilyen parkokat tömörítı szervezetek, mint az International Association of Science Parks – IASP – és az Association of University Related Research Parks - AURRP pedig a tudományos és kutatási park kifejezést használják. Ezek a parkok fıleg egyetemek, kutatóintézetek közelében jönnek létre, azokkal szerzıdéses kapcsolatban, esetleg azok részeként (mint nálunk az INNOTECH Mőegyetemi Innovációs Park). Mőködési feltételeiket azonban kormányzati, helyi források biztosítják. Magas színvonalú technikai infrastruktúra révén az innováció egyre teljesebb feltételrendszerét biztosítják. A technológiai transzfer segítségével pedig az innovációs folyamat egyre több fázisának az átfogása valósul meg, egy-egy parkon belül a piacérett termék létrehozásáig, esetleg a tömeggyártásig bıvülhet a tevékenység. A világ számos országában meghonosodtak már az ilyen jellegő parkok, jellegzetességet

mutatva


elhelyezkedésükben,

és

abban,

hogy

milyen

34

IPARI PARKOK – Ipari Parkok Egyesület kezdeményezésre jöttek létre. Az új iparágak meghonosításában való hatékonysága miatt számos gazdasági depresszió által sújtott térségben alkalmazzák az ilyen jellegő parkokat a gazdaság dinamizálása érdekében. Olyan kevésbé iparosodott területek gazdaságát is jótékonyan érinti, mint korábban Dél-Franciaország volt. De míg Franciaország

szerkezetváltásban

érdekelt

területein

az

állami

vagy

helyi

kezdeményezésre jött létre, Angliában a tudományos parkok létrejöttét az állam egyetemekkel kapcsolatos politikájának, az egyetemek útkeresésének tudják be. Az USA parkjaira jellemzı volt a spontán megjelenés, hiszen ezek voltak az elsık. DélOlaszország közismerten elmaradott térségében mőködik az ország legrégibb és legfejlettebb parkja a CSATA Technopolis, Bariban. Ez állami segélyprogramokból és EU juttatásokból épült meg. Számos kutatási és tudományos park jött létre azokban a térségekben, ahol a jólét és a tudományos lehetıségek sokfélesége szolgált alapul. Ilyen területek is találhatók Franciaországban (pl. Lyon). A többi francia parkra is igaz, hogy nagy jelentıséget tulajdonítanak

az

ún.

technopol

modellnek,

amelyet

egy

sajátosan

új

városfogalomnak tekintenek. Hasonló módon, de program keretében jöttek létre az elsı japán parkok is, amelyek a franciával rokon technopolisz modellt követik. A legismertebb közülük a Tsukala, amely teljesen új tudományos városként jött létre, zöldmezıs beruházásként. Ma már a technopoliszok helyi kezdeményezésre létesülnek. Az USA-ban, ahol elıször alapítottak innovációs parkokat, ilyen térségek adtak otthont ezeknek (mint például a Szilícium völgy, vagy a bostoni 128-as út környezete). Ma már az Európai Unió minden országában léteznek innovációs parkok, Lisszabontól Athénig. Az eddig tárgyalt parkok az innovációorientált szervezetek közül a legkomplexebb, legnagyobb szervezıerıvel bírók, mert az innováció segítésben a parkok adta (már bemutatott) elınyöket is felkínálják. Az

innovációorientált

szervezetek

között

bemutattuk

a

közvetítı

jellegő

ügynökségeket is a szorosabban vett parkok, park jellegő intézmények mellett. Mindezt azért, mert az ipari és egyéb parkok mellett, azokat kiegészítve, alkalmazva


35

IPARI PARKOK – Ipari Parkok Egyesület így hozható létre a gazdaság dinamizálását, szellemi adottságainkat leginkább szolgáló rendszer.

Vállalkozási övezetek A területfejlesztési indíttatású gazdaságélénkítés átfogóbb - az ipari, science, stb. parkokat is magában foglaló - struktúráját képezik a különféle típusú vállalkozási övezetek, speciális gazdasági zónák. Ezek a gazdasági struktúrák a Távol-Kelettıl az USA-ig igen sikeresnek bizonyultak: a gazdasági fellendülés egyik mozgatóerejeként tartják számon ıket. Megjelenésük összefügg a technológiai korszakváltás követelményeinek elıtérbe kerülésével a globalizációval, a multik egyre nagyobb térségeket átfogó terjeszkedésével, s az egyes országok azon törekvéseivel, hogy e fejleményeket a vállalatalapítások, a befektetések elısegítésével, gazdaságuk dinamizálása érdekében ösztönözzék. Ez a törekvés természetesen magában hordozza a struktúraváltás miatt válságba került régiók felzárkóztatásának célrendszerét is. A vállalkozási övezetek valójában tehát a gazdaság fejlesztése érdekében preferenciákat élvezı, egyértelmően definiált területeket jelölnek. Megjegyzés: a kereskedelem területén sajátos szabályozást alkalmazó szabad kereskedelmi övezetekkel, vámszabad területekkel – melyek a vizsgált szervezeti struktúrák közül elsıként jöttek létre – itt nem foglalkozunk. E szervezetek természetesen

fontos

részei

(lehetnek)

a

vállalkozási övezeteknek. A vállalkozási övezet tehát komplex gazdaságfejlesztési cél elérését szolgálja, különösen -

a versenyképesség javítása, az export növelése,

-

a mőködı tıke bevonása,

-

a technológiai transzfer elımozdítása,


36


a foglalkoztatottság javítása révén.

Az e célok elérését segítı – s a zóna státusát adó – jellemzık leggyakoribb preferenciái: -

az adókönnyítés a vállalkozások számára (vagy a szociális terhek mérséklése),

-

a gyorsított amortizáció,

-

a kamatpreferenciák,

-

a visszatérítés-mentes támogatás,

-

az adminisztratív eljárások egyszerősítése (amennyiben az övezetre elıírt követelmények teljesítését a befektetı vállalja).

E területi preferenciák erıssége – a tapasztalatok szerint – fordítottan arányos azzal a területtel, amelyre érvényesíthetık. A nagyobb, például megyényi területre vonatkozó preferenciák “gyengébbek”, hatásuk csak hosszú távon érzékelhetı a fejlesztésben. A kisebb, jól áttekinthetı területekre vonatkozó preferenciák “erısebbek”, jobban képesek dinamizálni a tıkebevonást, a technológiatranszfert, stb. A fejlesztési területek kiválasztásának gyakorlata az Európai Unióban – magyar lehetıségek

Kedvezmények A vállalkozási övezetek – kedvezményezett területek. Az Európai Unió tagállamaiban a kedvezmények fıbb csoportjai az alábbiak: -

tıkejuttatások,

-

kamat-, vagy hiteltámogatások,

-

adókedvezmények,

-

értékcsökkenési leírás (amortizáció) kedvezményei,

-

a munkaerı költségének mérséklése.


37

IPARI PARKOK – Ipari Parkok Egyesület Ezek a támogatások országonként igen eltérıek, leggyakoribb a tıkejuttatás és a munkaerı költségének mérséklése. A különbözı támogatási formák alkalmazása nagymértékben

függ

az

ország

gazdasági

helyzetétıl,

a

napirenden

levı

gazdaságpolitikai céloktól, feladatoktól. Alapvetı törekvés az, hogy az egyes országok javítsák a termelı és szolgáltató térségeik versenyképességét, a gazdaság alkalmazkodóképességét, illetve elkerüljék, hogy egyes térségek lemaradjanak, kilátástalan helyzetbe kerüljenek. A regionális támogatások mindebbıl következıen fontos szerepet kapnak a gazdaságpolitika formálásában, az egyes országok teljesítıképességének fokozásában. Magyarországon a regionális támogatások rendszere kialakulóban van. Jelentıs szerepe van ugyanakkor az ágazati logika szerint mőködı finanszírozási rendszernek is. Néhány évig még számolni kell az átmenetiségbıl fakadó problémákkal: sem egyik, sem másik rendszer nem mőködik már/még igazán hatékonyan. Ahhoz, hogy ezen idıszakon minél kisebb zökkenıkkel – és minél rövidebb idı alatt – jussunk túl, világos rendezıelvekre, s ezeket érvényesíteni képes szempontrendszerre van szükség.

Területkijelölés A vállalkozói övezetek területeinek kijelölése – a területi politika egyik legkényesebb része. Nem csupán azért, mert jelentıs forrásokhoz juthatnak egyes térségek (mások pedig – olykor hasonló feltételek ellenére – nem), hanem azért, mert igen széles körben mobilizáló (ösztönzı) szerepet is fel kell vállalnia. Fontos e szempontnál, hogy a vállalkozói övezetek kijelölésére egy folyamat elsı lépéseként kerüljön sor, további térségek számára is nyitva hagyva ezt a fejlıdési utat. Ennek realitását az adja, hogy jelenleg az ország teherbíró képessége miatt a népességet igen kis arányban érinti az Országos Területfejlesztési Koncepcióban elıirányzott tizenegy vállalkozói övezet létrehozása. Érdekünk ugyanakkor, hogy az EU integrációs folyamat részeként e kedvezményezett térségek összességükben a népesség legalább 30-35 %-ára terjedjenek ki, s az ahhoz szükséges EU forrásokhoz (mindenekelıtt: a Strukturális Alapokhoz) hozzájuthassunk a csatlakozást követıen. Az ehhez


38

IPARI PARKOK – Ipari Parkok Egyesület szükséges szakmai elıkészítı munkák, a vonatkozó projektek indítását sürgetı feladatnak tartjuk. A körvonalazódó kritériumokat ezért úgy célszerő meghatározni, hogy azok idıszakonkénti módosítására a rendszer mőködésének szerves részeként kerüljön sor. Fontos annak tudatosítása, hogy ez nem a követelmények “felpuhítását” jelenti, hanem kifejezi az ország fejlıdésévek összefüggı lehetıségek bıvítését, illetve az EU e téren kialakított normáihoz való közelítés szükségességét.

Mutatók A vállalkozói övezet térségi lehatárolása, illetve e térségek kiválasztása a regionális problémákat jelzı mutatók segítségével történik. Megfontolandó, hogy e mutatók kiválasztásánál igazodjunk az EU tagországok gyakorlatához, az azokban használt mutatókat vegyük alapul. Ezek a következık: -

munkanélküliségi ráta,

-

fajlagos GDP,

-

gazdasági struktúra átalakítása,

-

gazdaságfejlıdési kilátások,

-

demográfiai helyzet,

-

telepítés – specifikus mutatók.

A mutatók alkalmazásának alapvetı feltétele, hogy a területi mutatók számításához rendelkezésre álljanak a szükséges statisztikai adatok. E feltétel teljesíthetı, mivel az 189/1996 (XII.17.) Korm. rendelet 1. §-a szerint: “vállalkozói övezet – közigazgatási határokkal, illetve helyrajzi számokkal megadott, sajátos kedvezmények igénybevételét biztosító, a fejlesztés szempontjából együtt kezelt terület”. Az EU Versenypolitikai Fıigazgatósága – amely a térségi lehatárolások jóváhagyásának autentikus intézménye – szintén a közigazgatási egységeket preferálja. A hazai gyakorlat ezért e téren is EU-konform módon alakítható ki, s eddig e szerint is történt a vállalkozói övezetek kijelölése.


39

IPARI PARKOK – Ipari Parkok Egyesület Az EU tagországaiban alkalmazott mutatók szinte országonként eltérıek. A hazai gyakorlat kialakításánál fontos lehet az EU-ban követett megfontolások áttekintése: Munkanélküliségi ráta Az EU-ban az egyik alapvetı mutató. Néhány országban (Belgiumban, Dániában, az Egyesült

Királyságban,

Franciaországban,

Hollandiában,

Németországban)

meghatározó a jelentısége. Az EU Versenypolitikai Fıigazgatósága a lehatárolás egyik kulcsmutatójaként kezeli a munkanélküliségi rátát (a másik a fajlagos GDP). E szerint a vállalkozási övezeteknek a nemzeti átlagot 10 %-kal meghaladó munkanélküliségi rátával kell rendelkeznie. Az egy fıre esı GDP Az EU tagországokban ez a másik igen elterjedten alkalmazott mutató. Kevésbé fejlett térségeknek tekinti az Európai Bizottság azokat a térségeket, ahol a fajlagos GDP értéke nem éri el a közösségi átlag 75 %-át. Fejlesztési területnek minısülhetnek azok az övezetek, amelyek 15 %-kal maradnak el a nemzeti átlagtól. Egyéb mutatók A fenti két mutató mellett kiegészítı jellegőeknek tekinthetı a többi mutató, ezeket országonként különösen nagy eltéréssel alkalmazzák. Gazdasági struktúra átalakítása mutatóként azokban az országokban kap szerepet, ahol válságövezetek jöttek létre, így korszerő termelési struktúrák telepítése van napirenden. Ezt a munkahelyveszteség arányával mérik, illetve struktúra átalakulás mértékét fıként az ipari és a tercier szektor közötti arányok módosulásával mutatják be. A gazdaságfejlıdési mutató alkalmazására általában azokban az országokban kerül sor, amelyek a többi mutató alapján kis valószínőséggel juthatnának EU forrásokhoz. Ezek a mutatók, pl. a jövıbeni munkaerı prognózist (Németország), az egyes régiók munkaerıhiányát (Anglia) veszik figyelembe.


40

IPARI PARKOK – Ipari Parkok Egyesület A demográfiai mutatók a korszerkezet adatait, az aktivitás alakulását, migrációs problémákat, ill. az általános demográfiai helyzetet írják le. A telepítésspecifikus mutatók igen eltérı megközelítésben igyekeznek rámutatni a fejlesztési szükségletekre. Van, ahol döntıen földrajzi jellegő kritériumokat fogalmaznak meg (Franciaország - falusi, hegyvidéki térségfejlesztési problémák), van ahol az infrastrukturális ellátottsági jellemzık (Németország), a régiók közötti közlekedési kritériumok (Portugália), a periférikus jelleg (Egyesült Királyság) fejezıdik ki a mutatókban. Összességében a szakmai anyagok arra utalnak, hogy a munkanélküliségi ráta (a nemzeti átlag felett 10 %-kal), valamint a fajlagos GDP (a nemzeti átlag alatt 15 %-kal) az a két mutató, amelyek a fejlesztési térségek lehatárolásainál meghatározóak. A többi mutató (kritérium) az egyes térségek sajátosságait hivatottak

kiemelni

(demográfiai

nyomás,

migráció,

népesség

megtartás,

infrastrukturális ellátottság, stb.). Az EU tagországok gyakorlatából az tőnik ki, hogy a fejletlenebb országok alapvetıen az elsı két kritérium alapján határozzák meg a fejlesztési térségeiket. A nagyobb

GDP-vel

rendelkezı

országok

egyrésze ugyanakkor több

mutató

kombinálása mellett döntött a fejlesztési szükségletek megítélése érdekében. Németországban pl.-ul négy mutatót az alábbi súlyok szerint vesznek figyelembe: -

fajlagos GDP: 40 %

-

munkanélküliségi ráta: 40 %

-

komplex infrastrukturális mutató: 10 %

-

a jövıbeli foglalkoztatási prognózis: 10 %

Az Egyesült Királyságban kilenc mutató segítségével ítélik meg a regionális problémákat. Az övezetek sőrősége, kiterjedtsége


41

IPARI PARKOK – Ipari Parkok Egyesület A vállalkozási övezetek kiválasztásánál alkalmazott kritériumok kialakításánál fontos annak mérlegelése, hogy a népesség mekkora hányadára terjedjenek ki a kedvezmények. Figyelmet érdemel, hogy az EU országokban ezek az arányok hogyan alakulnak. Az EU I. prioritási csoportjába sorolt országok - ahová minden valószínőség szerint mi is tartozunk majd - a népesség több mint a fele támogatott térségekben él (Írország, Olaszország, Portugália, Görögország, Spanyolország). Írország és Görögország teljes területe kedvezményezett státusú (!). A másik csoport országaiban (döntıen az északi országok: Belgium, Dánia, Németország, Hollandia, Egyesült Királyság és Luxemburg) a népességnek csupán kétötöde, ezen belül Dánia és Hollandia népességének kevesebb, mint 20 %-a tartozik a támogatott térségekhez. Az elmúlt mintegy 15 év során a kedvezményezett népességi kör az egyes országokban szőkült, alapvetıen az EU Versenypolitikai Fıigazgatóságok

döntése

alapján

(és

természetesen

az

EU tagországainak

kibıvítésével, illetve a gazdasági teljesítmények növekedésével összefüggésben). Noha a fentieket szem elıtt tartva azzal számolhatunk, hogy Magyarország népességének 100 %-a kerülhet támogatható státusba, ennek feltételei azonban ma még alig vannak meg: -

Az Országos Területfejlesztési Koncepcióban szereplı tizenegy vállalkozói övezeti térség népességaránya a fentebb jelzett potenciális keretekhez képest elenyészı.

-

Az Országos Területfejlesztési Célelıirányzatból beruházásra fordítható összegek súlya az országos beruházásokon belül az EU-ban kialakult arányok (1,5-2 %) felét, harmadát sem érik el.

-

A

területfejlesztés

intézményi

rendszere,

a

vállalkozói

övezetek

menedzselésének szervezeti, intézményi, jogi keretei jórészt még kialakulatlanok.


42

IPARI PARKOK – Ipari Parkok Egyesület Összességében úgy látjuk, hogy az EU integrációval megnyíló finanszírozási lehetıségek a regionális fejlesztések terén messze meghaladják jelenlegi abszorpciós képességünket. Ahhoz, hogy felszámoljuk az e téren meglevı lemaradásunkat, igen módszeresen és dinamikusan kell elıbbre jutni a területfejlesztés tervezési feladatainak (programok) megoldásában, a források növelésében, s általában a regionális politika megvalósításában. A területfejlesztésrıl és területrendezésrıl szóló törvény végrehajtásaként, az országos területfejlesztési koncepcióban foglaltak szerint a kormány 7 vállalkozási övezetet jelölt ki 1998. III. 27-én. A nyolcadik vállalkozói övezetrıl - a Záhony és térsége Vállalkozói Övezetrıl - ezt megelızıen, 1996. XII. 19-én született kormányrendelet. További három vállalkozói övezet kijelölésére került sor 1999-ben. (Lásd: 1. sz. ábra.) E térségi struktúrák kiépítésének kezdeti szakaszában vagyunk tehát, s fontos annak felismerése, hogy e folyamatban az ipari parkok tartó pillérekként vehetnek részt.

2. AZ IPARI PARKOK EGYESÜLET LÉTREHOZÁSÁNAK FOLYAMATA

Az Egyesület létrehozása szorosan kapcsolódik az ipari parkok létesítésének folyamatához. Mint a Bevezetıben jeleztük: nem az Egyesület indította be ezt a folyamatot, de gyorsításában katalizátor-funkciója révén jelentıs szerepet vállalt. Az alábbiak ezt kívánják bemutatni.

Az ipari parkok létesítése Magyarországon Magyarországon az elsı ipari park Gyırött jött létre. A gyıri önkormányzat adta a területet, az infrastruktúra kiépítését döntıen a Bank Ausztria finanszírozta. A kezdeményezésben Balogh Józsefnek, Gyır város polgármesterének, valamint Dr. Magasházi Anikónak a park menedzserének kiemelkedı szerepe volt. Jóllehet az ipari park a befektetés szempontjából az ország egyik legfrekventáltabb területén valósult meg, három évig mindössze egy cég települt be. Ez a tény az Egyesület létesítése elıtti hónapokban azok véleményét erısítette, akik szerint Magyarországon Ipari Parkok Egyesület

43

IPARI PARKOK – Ipari Parkok Egyesület a 90-es évek közepén (még mindig) idı elıtti az ipari parkok létesítését intézményesen kezdeményezni. Az elsı rekonstrukciós park Székesfehérvárott jött létre, ahol a VIDEOTON elektronikai gyár a keleti piacok elvesztése után csıdközelbe jutott, alkalmazottai jórészt munka nélkül maradtak. (A 16.000 fıs vállalat foglalkoztatottjainak száma néhány ezerre zsugorodott.) A cég privatizációja után az új tulajdonosok - Széles Gábor és társai - a vállalatot az ipari park modell szerint állították talpra (öt év alatt a VIDEOTON Ipari Park foglalkoztatottainak száma csaknem elérte a korábbi vállalat fénykorában foglalkoztatottak számát, a termelési érték pedig megsokszorozódott). Ugyancsak Székesfehérvárott két további ipari park létesítése is elkezdıdött a 90-es évek elsı felében. A Loranger SÓSTÓ Ipari Park egy korábbi légibázis területén, George Loranger menedzselésében, döntıen multinacionális cégek letelepedésével jött létre. Az ALBA Ipari Zóna – Dr. Tóth Ferenc szervezésében – alapvetıen a kis- és közepes vállalkozók számára teremt mőködési lehetıséget. E három ipari parknak – s az akkori polgármesternek, Balsay Istvánnak – oroszlánrésze van abban, hogy Székesfehérvár néhány év alatt a világ tíz legdinamikusabb térségeinek egyikévé vált. E korai kezdeményezések ellenére az ipari parkok létesítésének folyamata vontatottan indult, a kezdeményezık a kilencvenes évek elején nem találtak követıkre. Ennek több oka volt, melyek közül a legfontosabbak: -

A tıkeszegény országban meghatározó szerepe volt (és van ma is) a mőködı tıke bevonásának. A 90-es évek elején a mőködı tıke döntıen a privatizáció révén jött az országba, s így egyes gazdasági társaságok talpra állítását mozdította elı, nem ipari parkba települt. (Ez a VIDEOTON Ipari Park esetén viszont a parki szervezıdés irányába hatott.)

-

1989-1992 között 40 %-kal esett vissza az ipar teljesítménye (lásd 2. sz. ábra). Ez a csökkenés erısen hátráltatta a zöldmezıs beruházásokat.


44


-

Az ipari park - mint szervezeti struktúra - a 90-es évek elsı felében csak egy szők körben volt ismert, a helyi önkormányzatok csak lassan, fokozatosan ismerkedtek meg ezzel a fejlesztési lehetıséggel.

-

A kormányzati iparpolitika (gazdaságpolitika) nem számolt a helyi kezdeményezések ezen formájával, a kormánynak nem volt kidolgozott koncepciója arra, hogy az ipari parkok terén mit kellene tennie. Hozzá tesszük:

olyan

gazdaságstratégia

sem

volt,

amihez

ezeket

a

kezdeményezéseket illeszteni lehetett volna, s 1995-re a gazdaság egyensúlyhiánya (átmenetileg) háttérbe szorította a helyi fejlesztési törekvéseket (is). -

A területi politika szervezeti, jogi feltételei kidolgozatlanok voltak. Az államigazgatás

felépítése

ágazati

jellegő

volt,

a

területi

politika

intézményeinek kiépítése során a tárcák jelentıs részénél burkolt ellenállás (passzív rezisztencia) mutatkozott a status quo módosításával szemben. Változás e téren 1996-ban vette kezdetét a területfejlesztési törvény elfogadásával. Az ipar élénkülése az 1992-es mélypont után lassan megindult, s ez a tıkebevonás terén mind kedvezıbb feltételek kialakulásához vezetett. Voltaképpen ehhez kapcsolható, hogy élénkülés indult a gyıri, a székesfehérvári parkok betelepülésében, s több helyen (Pécsett, Oroszlányban, Miskolcon, Debrecenben, Ózdon, Ajkán) is erıre kaptak az ipari parkok létesítésére irányuló törekvések. A kezdeti próbálkozások azonban többnyire nem jutottak túl a szakmai megalapozó munkálatokon. Mivel a kormánynak – mint jeleztük – nem volt még e téren átfogó politikája, a kezdeményezéseknek ezért a helyi mobilizálható tıke és az érdekeltek érdekérvényesítı képessége szabott határt. 1994 végére nyilvánvalóvá vált, hogy a sikerhez igen sok - és számos vonatkozásban eltérı érdekő - szervezet együttmőködését kell megoldani. Az érdekelt tárcák (Ipari és Kereskedelmi Minisztérium, Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, Ipari Parkok Egyesület

45

IPARI PARKOK – Ipari Parkok Egyesület Munkaügyi Minisztérium, Pénzügyminisztérium) mellett fontos funkciók ellátásához nem nélkülözhetık a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és helyi szervezeteik, az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank Rt., illetve regionális fejlesztési (kockázati tıke) társaságai, a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány. Ennek az összetett, soktényezıs rendszernek a koordinálását nyilvánvalóan nem lehetett a civil szférában célul tőzni, de a kapcsolódó tevékenységek “illesztése”, egyfajta katalizálása reális elgondolásnak tőnt. Ebbıl a felismerésbıl jött létre 1994. novemberében az Ipari Parkok Egyesület (IPE).

Az Egyesület létrehozásának motiváló tényezıi Az elızıekben ismertetett helyzetkép természetesen 1994-ben, az IPE létrehozásakor senki fejében sem állt össze egységes képpé, még kevésbé cselekvési programmá. Visszatekintve, több év távlatából úgy tőnik: az egyéni tapasztalatok, ambíciók, kudarcok, sérelmek különbözı embereknél elvezethetnek olyan összefogáshoz, amely az adott helyzetre adekvát választ képes adni. Az Ipari Parkok Egyesület alapító tagjainak fıbb motiváló tényezıi talán némileg megvilágítják, hogy a globális folyamatok törvényszerőségei és az egyes emberek törekvései hogyan ötvözıdhetnek, s vezethetnek el fontos döntésekhez. Magyarországon 10 jogi, vagy természetes személy hozhat létre egyesületet. 1994. november elején egy mintegy 25 fıs munkaértekezleten, ahol az ipari parkok létesítésének lehetıségei voltak napirenden, ez a 10 ember együtt volt. A megbeszélésen a két leginkább érintett minisztérium: az ipari-, és a területfejlesztési tárca képviseltette magát, de egyik tárca sem ítélte a helyzetet érettnek arra, hogy kormányzati döntéseket kezdeményezzen. Végülis olyan állásfoglalás született, hogy a továbbiakban célszerő lenne a törekvéseket egy rugalmas szervezeti struktúra keretei között szorgalmazni.


46

IPARI PARKOK – Ipari Parkok Egyesület Az Egyesület e munkaértekezletet követıen három hét múlva, november 28-án tartotta alakuló ülését. Melyek voltak az alapítók fıbb motiváló tényezıi? -

A mecseki szénbányák felszámolásánál több ezer embert kellett elbocsátani. A felszámolást végzı Mecseki Bányavagyon Hasznosító Rt. igazgatója, Dr. Göndöcs István az ezzel együtt járó pszichikai terhek elviseléséhez keresett olyan megoldást, hogy a bánya bezárását követıen tudjon olyan programot is indítani, amely az elbocsátottak számára elıbbutóbb munkaalkalmat teremt.

-

Oroszlány Város Önkormányzatának azzal kellett szembenéznie, hogy öt év múlva a bánya bezár, s addig meg kell oldania a felszínre jövı bányászok foglalkoztatását. Az önkormányzat, Dr. Sunyovszky Károly polgármester az ipari parkban látta a megoldást, s képviselıje, Spitzner Csaba e cél elérése érdekében támogatta az IPE alapítását.

-

Egy gazdaságilag nehéz helyzetbe került akadémiai intézet, az MTA Központi

Fizikai

létrehozásában

Kutató

olyan

Intézete

kilábalási

az

ipari

stratégiát

park

látott,

intézményének

amely a szőkös

költségvetési források kiegészítését – csúcstechnológiát képviselı tıke bevonásával – piaci oldalról tudja elımozdítani. -

Az IPE elnöke – aki akkor az ipari tárcán belül technológiapolitikával foglalkozott – a bürokratikus korlátok elkerülésének lehetıségét, a nagy mozgási szabadságot biztosító szervezeti struktúra elınyeit, a kreativitás térnyerésének, a kézzel fogható konkrét eredmények elérésének esélyét látta az egyesület létrehozásában.

-

Dr. Tóth János számára – aki ezidıtájt is már ügyvédi irodát vezetett – a megoldandó probléma újszerősége, a benne rejlı jogi feladatok kihívásai jelentettek vonzerıt.


47


-

Dr. Kabai Vilmos, az INVORG Kft. vezetıje számára az üzleti és innovációs elemek szimbiózisa, egy új fejlesztési stratégia indításának lehetısége gyakorolt különös vonzerıt.

A fentiekhez hozzá kell főzni: minden résztvevı számára a nagy mozgásszabadság, az új értékek érvényesítésének felszabadító érzése adta a közös alapot az együttes cselekvésre. Voltaképpen az új szervezeti struktúra – az “egyesület” – szervezeti keretének kiválasztásánál is ez a momentum bizonyult döntınek az egyéb gazdasági szervezeti elemekkel (korlátolt felelısségő társaság, betéti társaság, stb.) szemben. Ahogyan az Egyesület frissen megválasztott elnöke megfogalmazta: “0” hatalom, “0” pénz és maximális mozgási szabadságfok, ez az Ipari Parkok Egyesület tevékenységének alapja. Ez a kijelentés a késıbbiekben a nonprofit szervezet alapvetése lett. Az ebben kifejezıdı felfogás ugyanis különösen vonzó volt egy olyan idıszak után, amikor a hatalmi centralizáció erısen szőkre szabta az egyes polgárok mozgásterét, forráshoz pedig egyébként sem lehetett hozzájutni. És fontos volt az is, hogy a nagy mozgástér voltaképpen a szakmai értékek, az innováció, a kreativitás számára nyitottak új utakat - üzleti keretek között, nonprofit formában, kockázatok és remények között. Az Egyesület alapítói számára ez volt a közös nevezı.

Küldetés Az Egyesület alapszabályának (alapító okiratának) megfogalmazásánál az alapítók abból indultak ki, hogy az Egyesületnek -

az önkormányzatok, vállalkozók tájékoztatása, érdeklıdésük felkeltése, ezirányú tevékenységük segítése,

-

a szakmai megalapozó munkák kidolgozásában való cselekvı részvétel-,


48


a kormányzati támogatás elısegítése, szakmai munkák elkészítése és elfogadtatása,

-

a tıkeszervezés, forrásbevonás elımozdítása

alkotják a fı tennivalókat. Erıteljesen munkált az alapítókban az a törekvés, hogy az innováció térnyerését az ipari parkok minél jobban elımozdítsák. A kilencvenes évek közepén azonban a szellemi szféra oly mértékben volt alávetett helyzetben (az ipari kutató intézmények hálózata tönkrement, a kutatás-fejlesztés részaránya a GDP-bıl 2,1 %-ról 0,7 %-ra esett 1989 ás 1994 között, az e téren foglalkoztatottak száma felére csökkent, stb.), hogy csak a “termelés” oldaláról közelítve lehetett reménykeltıen törekedni az innováció számára kedvezı kapcsolatrendszer kiépítésére. Az Egyesület küldetésének megfogalmazásakor ezért a hangsúlyt a helyi kezdeményezésre, a cselekvésre, a közösségi célok szolgálatára helyezték az alapítók. Az IPARI PARKOK EGYESÜLET küldetése: Az Ipari Parkok Egyesület tagjai révén elısegíti, hogy ipari parkok jöjjenek létre és mőködjenek, s ezáltal az egyes térségek közösségeinek és polgárainak társadalmi, gazdasági

felemelkedése

ösztönzött

és

kiszámítható

módon,

a

kezdeményezıkészség kibontakozásán alapulva történjen. Ez a küldetés-nyilatkozat az elmúlt több mint öt év során megfelelınek bizonyult. Ez évben azonban – a hálózatépítés gyakorlati feladatainak számbavételekor – a helyi kapcsolatépítés meghaladásával, a parkok közötti együttmőködés igényének felismerésekor, az ehhez kapcsolódó, az ipari parkok összességét érintı feladatok esetében (pl.: egységes, magas színvonalú befektetési honlap, informatikai rendszer, stb.) – a jelzett küldetés-nyilatkozat keretei szőknek tőnnek. Mindemellett ma, 2000 közepén még nem tartunk ott, hogy egy lényegretörı új küldetés-nyilatkozattal kifejezést adjuk ennek a tágabb feladatrendszernek. Ehhez idı kell, a szerves fejlıdés során kell kikristályosodnia az új – tágabb – célrendszernek. Ipari Parkok Egyesület

49


Az Ipari Parkok Egyesület programjának kialakulása A program a küldetésben gyökerezik. Mit tett az Egyesület a küldetésben megfogalmazottak valóra váltása érdekében? Módszeresen törekedett széleskörő kapcsolatrendszer kiépítésére. Tekintettel arra, hogy a kormányzati munkán belül ez a tevékenység nem intézményesült (csak az ipari- és a területfejlesztési minisztériumokban foglalkozott ezzel a témával – sok más mellett – egy-egy munkatárs), az IPE – küldetésének megfelelıen – nagy hangsúlyt helyezett a szakmai alapok megteremtésére, s arra, hogy lehetıség szerint megırizze kezdeményezı szerepét. A kapcsolatépítés – és a program kialakulása – voltaképpen a szakmai munkákra “főzve”, az azokban körvonalazódott prioritások, s egymásba fonódó új és új tennivalók érdekében történı lobbyzás révén alakult, s fejlıdik ma is. Ezek a szakmai munkák a következık voltak: -

Javaslat a vállalkozói övezetek preferenciáira (1995. május) Az IPE ezirányú kezdeményezését támogatta az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium. Közösen kerestük meg a magyar követségeken mőködı tudományos és technológiai attasékat. A közös kérés az volt, hogy az attasék térképezzék fel: különbözı országok hogyan indították az ipari parkok létesítését, miként építették be ezt a munkát az ipar-, illetve gazdaságpolitikájukba, milyen ösztönzı eszközöket alkalmaztak e cél érdekében. Az Egyesület elnöke számos ország attaséjával folytatott konzultációt e témakörben, s jelentıs számú szakmai anyag feldolgozására is mód nyílt. Az országonként igen eltérı adottságú és célrendszerő ipari parki programokról szóló beszámolók nagymértékben segítettek abban, hogy az ipari parkok létesítésének ösztönzésére olyan javaslatot tegyen az


50

IPARI PARKOK – Ipari Parkok Egyesület IPE a kormányzatnak (a Miniszterelnöki Hivatalnak, Ipari és Kereskedelmi Minisztériumnak), amely egyaránt figyelembe veszi a nemzetközi gyakorlatot és a hazai lehetıségeket. A kidolgozott preferenciarendszer több kormányzati anyagba beépült (ilyen az adótörvény módosítása, a záhonyi vállalkozói övezettel foglalkozó kormányhatározat, stb.). A IPE által javasolt – s részben már megvalósult – preferenciarendszer

•

A kormány ajánlja az illetékes önkormányzatoknak, hogy az övezet létesítésétıl számított 3-5 éven át az itt letelepülı vállalkozók mentesüljenek a helyi adók befizetése alól;

•

A vállalkozói övezetben eszközölt beruházási összegek legyenek gyorsított módon ( 3 év alatt) leírhatók az adóalapból (megvalósult);

•

korszerő

know-how,

import

termelı-berendezések

és

szolgáltatások kapjanak 50-100 %-ig terjedı vámmentességet; •

A termelı berendezések apportja legyen vámmentes;

•

A

versenyképességhez

szükséges

know-how,

technológia

megvalósításához 5 évre szóló 70 %-ról 0 %-ra csökkenı hitelkamat támogatást lehessen elnyerni; •

A társasági adó elengedése, – amennyiben a nyereséget a vállalkozó visszaforgatja a termelésbe és/vagy folyamatosan növeli alkalmazottai létszámát (ez pozitív exportdinamika feltétellel, 5 évi idıtartammal megvalósult);

•

A vállalkozói övezetben az ipari parkok kialakítása során a földterületek

mővelési

ágának

megváltoztatása

élvezzen

kedvezményt; •

A közmőfejlesztéshez történı hozzájárulás mérséklése, illetve részletfizetési lehetıség megadása.


51

IPARI PARKOK – Ipari Parkok Egyesület A gazdaság stabilitásának visszaszerzésére hivatott „Bokros csomag” megjelenése után mindössze két hónappal meghirdetett preferenciarendszer természetesen nem illeszkedett a megszorító („főnyíró”) kormányzati intézkedésekhez. Az IPE szlogenje (melynek a rádió, a TV különbözı adásaiban, a sajtóban hangot adott) így szólt: „Lehetséges, hogy az ország 93.000 km2-nyi területén indokoltak a kemény megszorító intézkedések, de ha egy térségben 20-40-200 hektáron a fejlıdés dinamikus növeléséhez a helyi erıforrások összerendezhetık, ne akadályozza ezt a kormányzat, a helyi törekvések kapjanak zöld utat.” A szlogenre nem jött formális válasz. De a zöld jelzés – lassan, lassan – érzékelhetıvé vált. -

Javaslat az ipari park-programra (1995. október) Az ipari parkok iránt (a preferenciarendszerrel kapcsolatos szakmai viták, konzultációk során) megnövekedett érdeklıdés megteremtette annak lehetıségét, hogy az ipari parkokkal szélesebb összefüggésekbe ágyazóan, program igényével foglalkozzon az Egyesület. Ebbe az irányba hatott az is, hogy ezidıtájt készült egy perspektivikus kormányzati anyag az ország modernizálódásának

elımozdítása

érdekében.

E

kormányzati

dokumentum elıkészítésébe az IPE bekapcsolódott, s természetes módon nem csupán véleményt mondott, hanem a saját területére vonatkozóan javasolt egy konkrét programot is. Az Egyesület felfogása az volt (s ma is az), hogy egy távlatos kormányzati program akkor valósulhat meg, ha annak célrendszerét szem elıtt tartva elkészülnek azok a rész-programok is, amelyek kvázi a társadalmigazdasági kormány-program “vázát” alkotják. Egy ilyen rész-programként javasolta az Egyesület az ipari park-programot. Ennek lényege volt: a kormány különítsen el forrást az ipari parkok létesítése érdekében, legyen 3 éves elıretekintési lehetıség az e területen dolgozóknak, illetve a regionális szervezeteknek (a javaslat lényege: három évre a kormány 8 Mrd Ft-ot különítsen el, és évente pályázat alapján finanszírozza meg a legígéretesebb kezdeményezéseket). (Lásd: 1. sz. melléklet.) Ipari Parkok Egyesület

52


Az ipari tárca az IPE kezdeményezésére kedvezıen reagált: már decemberre elkészült (az IPE közremőködésével) egy koncepció, s 1996. februárjára már tárcaegyeztetésre is került az ipari park program tervezete. A többi tárca a javaslatok többségével – különbözı, olykor ellentmondásos problémák

felvetésével

nem

–

értett

egyet.

Az

átdolgozott

programjavaslatban két érdemi kérdéskör maradt: a finanszírozás (benne a preferenciarendszer) és az ipari park cím intézményének elfogadása. A második tárca egyeztetésnél a finanszírozás témaköre vérzett el. Maradt az

ipari

park

cím-re

vonatkozó

döntés,

mely

voltaképpen

a

megvalósíthatósági tanulmányt állította a cím odaítélésének feltételéül. (Viszont: az “ipari park” cím feltételül szolgált ahhoz, hogy egy szervezet elinduljon az ipari park infrastruktúrájának kiépítését szolgáló pályázaton.) Az eredeti anyagból ezen túl csak annak címe (“Javaslat az ipari park fejlesztési célprogramra”) utalt az eredeti feladatra, a programra. Ezt követıen egy sajátos helyzet állt elı. Minden olyan alkalommal, amikor állami szinten az ipari parkok létesítése siker-sztoriként jelent meg, az “ipari park célprogram” hivatkozási alap lett, s e döntésbıl származtattak minden eredményt, ez legitimálta az ipari parkokat. Más oldalról minden olyan esetben, amikor a parkok, önkormányzatok, általában a regionális szervezetek, a nonprofit szervezetek részérıl merült fel a szükséges források növelésének-, a preferenciák köre kiszélesítésének-, az állami

kötelezettségvállalások

bıvítésének

szükségessége

–

tehát

amelyekben egy program minimálisan is orientáló szereppel bír – kiderült, hogy nincs olyan kormány-határozat, rendelet, állásfoglalás (sem), amire jogszerően

támaszkodni

lehetne.

Ez

a

“furcsa”

kormányzati

célprogram végül is polgárjogot nyert: hivatkozási alapként a civil szféra is, az önkormányzatok is a megmaradt pozitív tartalmat igyekeztek hasznosítani. Ez a pozitív tartalom: a cím birtokában az infrastruktúra kiépítéséhez kormányzati forrásért pályázni lehet. Nincs szó tehát pénzrıl – csak megszerzésének lehetıségérıl.


53

IPARI PARKOK – Ipari Parkok Egyesület Végül is az ipari tárca és a területfejlesztésért felelıs tárca a gazdaságfejlesztési-, illetve területfejlesztési célelıirányzataiból, 1996-tól évrıl-évre 1-1,3 MrdFt-ot különített el az infrastruktúra fejlesztésére. (Ebben már „benne van” a munkaügyi tárca felügyelete mellett, de decentralizáltan mőködtetett munkaerıpiaci alap mintegy 300 MFt-ja is.) Ez is elegendınek bizonyult ahhoz, hogy a helyi kezdeményezések erıre kapjanak, s szinte hónapok alatt kiépüljön egy gyökeresen új elgondolásokon felépülı rendszer. -

Javaslat az ipari park-program finanszírozási rendszerére (1995. december) A kormányzatban elgondolásai

az

érdeklıdést

Egyesületnek váltottak

az ki.

ipari Ennek

parkokra vonatkozó jele

volt,

hogy a

Miniszterelnöki Hivatal egyik vezetı munkatársa még 1995 augusztusában személyes konzultációt kezdeményezett az IPE elnökével. Ezen a megbeszélésen lehetısége nyílt az IPÉ-nek arra, hogy az ipari park ügyét szélesebb összefüggésekbe ágyazva mutassa be, s egy ambiciózus program lehetıségét (vízióját) is érzékeltesse. A fogadtatás rendkívül kellemes volt: Baranyi Mária nagyfokú nyitottságot mutatott a felvetett kérdésekben. Jóllehet az IPE ezen az elsı eszmecserén voltaképpen csak azt akarta tisztázni, hogy a szervezetnek mire kell számítania a kormány részérıl: közönyre, elutasításra, vagy támogatásra – ennél messzebbre jutott. Egyértelmő volt ugyanis Baranyi Mária válasza, de benne volt a feladat is: a kormány támogatná az IPE által felvetett elgondolásokat, de tudni szeretné, hogy ez mibe kerül. Ez az igény nemcsak jogos, de indokolt is volt. S ez az igény indította azt a munkát, melynek célja az ipari park program forrásszükségletének és felhasználásának részletesebb kimunkálása. Az Egyesület – ezenbelül az INVORG Rt. és a Beruházási és Fejlesztési Jogtanácsosi Iroda – kidolgozta az ipari parkok finanszírozási rendszerét. Ennek során azonosítottuk az ipari parkok létrehozásához szükséges feladatcsoportokat, az azokhoz Ipari Parkok Egyesület

54

IPARI PARKOK – Ipari Parkok Egyesület rendelhetı forrásokat, strukturálva ezeket eredetük szerint. Példaként a szellemi megalapozó munka finanszírozási struktúráját mutatjuk be: 6. táblázat: A szakmai alapozó munkák forrásstruktúrája

Feladatok

Finanszírozó (%)

Ráfordítás (MFt)

önkormányzat

kormány

önkormányzat

kormány

Projekt koncepció

50 %

50 %

1,0

1,0

Megvalósíthatósági tanulmány

50 %

50 %

8-10

8-10

Tıkebefektetési marketing stratégia

50 %

50 %

8-10

8-10

Tájrendezés, közmő terv

50 %

50 %

10-15

10-15

Hasonlóan alakította ki az Egyesület az infrastruktúra kiépítésének finanszírozási rendjét (számításba véve a lehetséges finanszírozói körben az EU alapokat és az ipari parkokat menedzselı gazdasági társaságokat), valamint a tıkebevonás várható irányszámait. Az 1995-ös számítások szerint egy-egy ipari park létesítésének költsége 1,5-2 MrdFt között volt becsülhetı, 100 hektáros területtel számolva. A számok igen nagy szórást mutattak, de a becslés összességében elfogadhatónak bizonyult az elmúlt 4 évben. A szakmai alapozó munkák terén azonban az elmúlt évek során jelentıs árcsökkenés következett be. A kormányzati források összességükben nem érték el a teljes bekerülés összeg 10 %-át – de arra a legnagyobb bizonytalansággal terhes idıszakban (a szakmai megalapozás és az infrastruktúra építés indítása során) volt szükség. A kormány egyébként a szakmai megalapozás finanszírozását csak az elsı évben vállalta, azt követıen ez a finanszírozási elem döntıen az önkormányzatokat (a létesítıket) terhelte.


55


A finanszírozási szakmai anyag kitért a fentieken túl -

a különbözı finanszírozási konstrukciók ismertetésére (létesítés saját-, kölcsön tıkével),

-

a

pénzintézetek

bevonásának

lehetıségeire

(elıfinanszírozás,

kivitelezés, tıkekihelyezés), -

a

mőködı

ipari

parkokkal

összefüggı

pénzintézeti,

illetve

kormányzati és kormányközi finanszírozási elgondolásokra. A tanulmány körvonalazta az ipari parkokba betelepülıkkel szembeni elvárásokat, hogy a park tevékenysége összességében megfeleljen a nemzetközi tıkepiaci követelményeknek. A szakmai anyag a jobb ellenırizhetıségre tekintettel elınyben részesítette a részvénytársasági formát az egyéb (pl.: korlátolt felelısségő társaság, közhasznú társaság, stb.) gazdasági társasági formákkal szemben. -

Park ’97 Országos Konferencia az ipari parkokról (1997. június 4-5. Székesfehérvár) A kétnapos konferencia valamennyi érintett részvételével zajlott. Magas szinten képviseltette magát a törvényhozás, a kormányzat, a pénzintézeti szektor, az önkormányzatok, s természetesen ott voltak az ipari parkok menedzserei is, mintegy 160 fı. A konferencia résztvevıi plenáris és szekcióüléseken az ipari parkokkal összefüggı valamennyi kérdést a lehetı legrészletesebben és kritikai megközelítésben vizsgálták. Ez volt az a fórum, ahol mind a törvényhozás vezetıi, mind a kormány tagjai elıször szembesültek a kialakult folyamat dinamikájával és méreteivel, s a parkok menedzserei pedig erıt meríthettek abból, hogy egy átfogó rendszer építésének alkotó részesei. Itt vált nyilvánvalóvá: a civil kezdeményezés érdemi stratégiai érdekeket érint, ezért az ipari parkok kormányzati kezelését sürgetıen meg kell oldani.


56


Javaslat az ipari parkok fejlesztési programjára (1997. október) Az Országos Területfejlesztési Központ (mint a kormány mellett mőködı Országos Területfejlesztési Tanács munkaszervezete) megbízásából az Egyesület áttekintést adott az ipari parkok létesítésérıl, körvonalazta elgondolásait a lehetséges állami szerepvállalásról. A munka átfedésben volt a kormányzati dokumentum (“ipari park fejlesztésének célprogramja”) elıkészítésével. Ez egyben azt is eredményezte, hogy ezidıtájt (1997. áprilisa és októbere között, amikor a tanulmány készült) már érzékelni lehetett: az ipari tárca nem, a többi tárca még kevésbé kész egy ágazati szemlélettel szakító, a regionalitást elıtérbe állító kormányprogram kidolgozására és annak a kormányzat döntési mechanizmusán való keresztülvitelére. Az IPE az Országos

Területfejlesztési

Központ

(és

a

területfejlesztési

tárca)

támogatásában bízva lényegében egy új utat keresett a kormányhoz: az Országos Területfejlesztési tanácson keresztül szerette volna az ipari park Kormányprogramot tetı alá hozni. A mintegy 150 oldalas szakmai munkából az intézkedési tervet (2. sz. melléklet) mutatjuk be. Figyelmet érdemel néhány gondolat a javasolt (de elvetélt) kormányprogramból: -

Az ipari parkok létesítésére szolgáló központi forrásokat el kell különíteni, kiszámítható feltételeket kell teremteni.

-

Egyedi kormányzati döntésekkel kell rendezni a nagy rekonstrukciós parkok ügyét (Csepel, Ózd, Miskolc).

-

A kormányzati tıkeviszonyok, földjelzáloghitelintézetek bevonását segítı intézkedésekre van szükség.

-

Kidolgozandó az ipari parkok információs rendszerének, az ipari park projektek monitoringjának rendje.


57


Kialakítandó az ipari parki menedzserek képzésének tematikája, oktatási programcsomagjai ...

A fenti feladatok közül mind aktuális ma is. Az utolsó – képzési – feladatkörben jelentıs az elırehaladás, de ahhoz az állami szerveknek eddig kevés közük volt ... Köszönet a Nyitott Szakképzésért Közalapítványnak, a pályázat kiírójának, s köszönet a BME Távoktatási Központnak, a TÜV Rheinland Hungária VRF Kft.-nek, hogy az IPÉ-vel közösen vállalták az úttörı munka nehézségeit. Az ipari park fejlesztési programjáról készített tanulmány szakmai vitái mindemellett nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a különbözı állami és civil szervezetek, pénzintézetek, kamarák, s helyi szervezeteik tevékenysége összehangoltabb legyen, az ipari parkokkal kapcsolatos nézetek, felfogások tisztuljanak. De nem csak tisztultak. Közeledtek is. -

Elgondolások

a

vállalkozói

övezetek

kijelölésének

szempontrendszerérıl (1998. január) A szakmai munkát az Országos Területfejlesztési Központ megrendelésére végezte el az Egyesület. A feladat jelentıségét az adta, hogy módszeresen át lehetett tekinteni a vállalkozói övezet, mint az ipari parkoknál “egy fokkal magasabb” szervezeti egység szerepét, a regionális fejlesztésben meglevı funkcióit – az Európai Unió különbözı országaiban kialakult gyakorlat elemzése alapján. A szakmai munka segített természetesen abban is, hogy az ipari parkok átgondoltabb módon kapcsolódjanak be a regionális fejlesztési programba, egyes régiók felzárkózásának elımozdításába. Ezek az összefüggések napjainkban válnak különösen fontossá, amikor az ipari parkok is fıként a regionális fejlesztési programok révén juthatnak Uniós fejlesztési forráshoz. -

Iparpolitika - regionális fejlesztés - ipari parkok (1998. augusztus)


58


A Gazdasági Minisztérium (amely az 1998-as választások után felállt új kormányban az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium jogutódja

lett,

szélesebb

körő,

stratégiaformáló

feladatkörrel)

megrendelésére készült az átfogó, mintegy 300 oldalas szakmai munka. A tanulmány a korábbi hasonló szakmai anyagok szintézisét adja azzal, hogy beépíti a menet közben szerzett tapasztalatokat, a törvényhozás által alkotott

törvényeket

(mindenekelıtt

az

1996-ban

elfogadott

“területfejlesztési és rendezési törvény”-t) a kormányzati döntéseket (különösen az “ipari park cím” intézményére vonatkozó miniszteri rendeletet), illetve a kormányzati infrastrukturális pályázatok eredményeit. A szakmai anyag összegzi az állami szerepvállalás terén tapasztaltakat, s a legfontosabb feladatokra javaslatot tesz (e témakört külön fejezetben – “Állami szerepvállalás” – tárgyalja e munka). A tanulmány második kötete – a Globe Consult Kft. gondozásában – elemzéseket tartalmaz az egyetemi centrumok (Miskolc, Debrecen, Szeged, Pécs, Gyır) adta fejlesztési – innovációs – lehetıségekrıl. A szakmai elemzés újólag szorgalmazta, hogy készüljön az ipari parkokra vonatkozó kormányzati stratégia, amely a helyi kezdeményezések orientálása, az erıforrások hatékonyabb hasznosítása (különösen a szellemi bázisok adta lehetıségek kiaknázása) terén eredményezhetne érdemi elmozdulást. Megjegyzés: Az IPE – mint a fentiekbıl kitőnik – igen nagy energiát fektetett abba, hogy legyen egy ipari parkokkal foglalkozó kormányprogram. Nem lett. Ma már úgy látjuk: hál’ Istennek. Azidıtájt még nem érzékeltük, hogy milyen veszélyt jelenthet egy ilyen program a helyi kezdeményezésekre.

Egy

kormányprogram

ugyanis számos érvet – és lehetıséget – adott volna Ipari Parkok Egyesület

a

jórészt

még

ágazati

szervezıdéső 59

IPARI PARKOK – Ipari Parkok Egyesület tárcáknak a helyi törekvések „szakmai” alapon történı

elutasítására,

támasztására,

amelyek

olyan

követelmények

teljesíthetetlenek.

A

kormányprogram abban az esetben segíthet, ha a piaci viszonyoknak megfelelı az államigazgatás, azaz a „kézi vezérlés” megszőnik, a kormány mindenekelıtt a stratégiát körvonalazza, s teremt hozzá megfelelı jogi és financiális feltételeket. Más

megfogalmazásban:

érvényesül

a

szubszidiaritás elve, azaz a magasabb döntési szinteken levı szervezetek igyekeznek (!) a lentebbi

(helyi)

szervezıdések

mozgásterét

bıvíteni, s ehhez a döntési kompetenciát alsóbb szintre viszik, s ilyen irányú forrásallokációt valósítanak meg. Ezek az EU-ban megkövetelt normák, amelyek maradéktalan érvényesülésérıl mindmáig nem beszélhetünk. De talán már eljött az az idı, amikor a folyamat nem megfordítható, s egy kormányprogrammal tovább juthatunk, mint nélküle. -

Ipari Parkok Európa Közepén (1998. október) A nemzetközi befektetési konferenciára az államelnök fıvédnökségével, néhány kormánytag részvételével, nagy hazai és (ennél szerényebb) külföldi részvétel mellett zajlott. A konferencián sokoldalúan – kormányzati, szakértıi, befektetıi, pénzintézeti, ipari parki – nézıpontból, s külföldi érdeklıdök közremőködésével nyílt lehetıség az ipari parkok kínálta befektetési adottságok bemutatására, az e téren elért haladás értékelésére, a várható fejlesztések, potenciális lehetıségek megismerésére. Fontos volt az is, hogy a parkok egymás eredményeit megismerhették, a személyes kapcsolatok kiépítésére is lehetıség kínálkozott. A konferenciára megjelentetett négyszínnyomásos ipari parki katalógus (“Ipari Parkok


60

IPARI PARKOK – Ipari Parkok Egyesület Magyarországon 1998”) eljutott számos országba, ingatlanközvetítı céghez, jelentıs szerepe volt a tıkeszervezés metódusának formálásában.

Az Egyesület programjának fıbb elemei a kezdeti idıszakban Az elızıekben az egyes feladatokon keresztül mutattuk be: mit tett az IPE az ipari parkok létesítése érdekében – küldetésének megfelelıen. De egy Egyesület munkája nem nagyszabású programok láncolatából áll. (A civil szervezetek többségének tevékenységéhez nem is főzıdnek ilyen jellegő akciók.) A szervezet mindennapi munkája sok-sok apró elembıl tevıdik össze. A kérdés az, hogy ezeket a tevékenységeket (melyeket az egyesületi tagok érdekei szabnak meg, s kerülnek elıtérbe) sikerül-e olyan programba összefogni, ami egy idıszakban a tagság egészének érdekeit a lehetı legjobban kifejezni. Az alábbiakban azokat a feladatelemeket tekintjük át, amelyek a kezdeti évek programjának súlyponti tennivalóit adták. Az alapvetı cél az volt, hogy az ipari parkok létesítésének és mőködtetésének feltételei létrejöjjenek, illetve javuljanak. Ennek fontosabb elemei: -

A szakmai megalapozó munkák elvégzése, illetve azok elımozdítása. Javaslatot tett az IPE ezeknek a munkáknak a belsı tartalmára, struktúrájára, elfogadásuk – értékelésük – mechanizmusára, finanszírozásuk megoldására.

-

A tıkeszervezés, a marketing stratégia kialakítása, ezirányú munkák elısegítése, a szükséges feltételek megteremtésének elımozdítása (pl.: Az IPE szorgalmazta − Veress József helyettes kabinetfınök tanácsára − CD-ROM készítését a parkok bemutatása, tıkeszervezésének segítése érdekében; s ide tartozik a nemzetközi befektetési konferencia szervezése, a feladatok átfogó áttekintése, stb.).


61


Az

IPE

a

kezdetektıl

kialakításában,

ennek

közremőködött középpontjában

az

állami

egy

szerepvállalás

kormányprogram

kidolgozásának elımozdítása volt, amikor a kezdeti eredmények már kellı alapot adnak egy ilyen felvetéshez. (Mint láttuk: ennek eredménye nem az állami szerepvállalás mikéntjében testesült meg, hanem a szerteágazó feladatrendszer közös „kihordásaként” a közös gondolkodásban, s az együttes cselekvésben.) -

Részvétel a területfejlesztési koncepciók, programok rendszerének kialakításában, az ipari parkok ezirányú bevonásának elımozdítása. (Ennek realitása a területfejlesztési törvény 1996-ben történt elfogadásával jött létre. E törvény elıkészítésébe igyekezett az IPE bekapcsolódni, de érdemi eredmény nélkül.)

-

Az IPE állandó feladataként jelentkezett szervezetének fejlesztése, hogy alkalmas legyen a változó és megújuló tennivalók ellátására (szakmai bázis kiépítése, széleskörő kapcsolatrendszer, az IPE szolgáltatói kínálatának kidolgozása- és mőködtetése, az információs rendszer fokozatos kiépítése, “tagtoborzás”, stb.).

-

Az ipari parkok menedzsereinek oktatása, képzése. Javaslat a szükséges tematikára, ennek kidolgozásában való részvétel, az oktatás (jelen esetben: távoktatás) rendszerének kiépítése, finanszírozásának megoldása.

-

Az Egyesület kezdeményezıen vetette fel az ipari parki tevékenységek minısítésének

megoldását.

Az

ipari

parkok

szolgáltatásainak

feltérképezése, a munka elemzése, tevékenységi rendszer kialakítása az alapvetı feladatkörökre (beruházás, tıkeszervezés, szolgáltatás), az ISO szerinti minıségbiztosítás és minıségtanúsítás rendszerének kialakítása, a kedvezményes finanszírozás elısegítése – hosszú idıszak állandóan jelentkezı tennivalói voltak (s azok ma is).


62


Az ipari parkok külkapcsolatainak elımozdítása, mindenekelıtt a szomszédos országok ezirányú törekvéseinek megismerése, a lehetséges kapcsolatok létrehozása, fejlesztése, a parkok “helyzetbe hozása”.

Az Egyesület minden évben kidolgozta, közgyőlésén megvitatta és elfogadta a következı évi programját. A programok évrıl-évre jelentısen változtak, újabb és újabb feladatok kerültek elıtérbe, melyeket igen részletesen kellett kidolgozni, míg mások túlhaladottakká váltak, illetve megmaradtak távlati célként. Elsı évben a szakmai megalapozó munkák, illetve ezek finanszírozása volt a kardinális kérdés. Nagy súlyt kellett helyezni kezdetben az ipari park fogalom mind szélesebb körő megértetésére, illetve kormányzati elfogadtatására (pl.: az ipari park támogatása legyen prioritás a Gazdaságfejlesztési Célelıirányzat célrendszerében; az ipari park fogalmának legyen része a szolgáltatás is). Öt évvel az IPE létrehozása után már a tıkeszervezés, az oktatás, a minısítés, a szomszédos országokkal való kapcsolatépítés, a brüsszeli források bevonása, azok a feladatkörök, amelyeket nap-mint nap elıbbre kell vinni. (S van nap, amikor ez sikerül, s van, amikor nem.) A program módosítása természetesen nem teoretikus megfontolások alapján történt és történik. A mindenkori aktuális feladatokra igyekezett (és igyekszik ma is) az Egyesület összpontosítani, de soha nem feledkezett meg arról, hogy egy-két éves elırelátás is kifejezıdjön a munkaprogramban. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy a szervezet egésze, s az Egyesület tagjai is (!) kezdeményezıek lehessenek. Példa: Az IPE 1996-tól – mint jeleztük – szorgalmazta, hogy a marketing stratégiát egy olyan CD-ROM segítse, amely révén az ország befektetési lehetıségei éppúgy megismerhetık, mint az egyes parkok adottságai, hozzáférhetısége, szakmai karaktere, stb. Három év kellett ahhoz, hogy ez a munka kormányzati támogatással elkezdıdjön – jóllehet a „súgó” a Miniszterelnöki Hivatal vezetı munkatársa volt, mint jeleztük. Ez alatt a Ipari Parkok Egyesület

63

IPARI PARKOK – Ipari Parkok Egyesület három év alatt az Egyesület minden alkalmat megragadott arra, hogy a CD-ROM

elkészítését

elfogadtassa,

az

beépüljön

a

kormányzat

tıkebevonást ösztönzı politikájába, s egy ilyen pályázat kiírásra kerüljön. 1999 elején végre eljött a pályázás várva várt pillanata – de azt végül nem nyerte el az IPE. Jellemzı: a kilenc pályázó közül egyetlen szervezet sem volt eredményes, amelynek korábban, ismert módon köze lett volna az ipari parkokhoz. Ettıl persze még lehetett volna az elkészült CD-ROM kiváló. De nem lett ...

Az IPE tevékenységi struktúrájának és kapcsolatainak alakulása Az Egyesület már létrehozásakor igyekezett olyan mechanizmust létrehozni, amely képes a rugalmas alkalmazkodásra. Az alap-elgondolás lényege: az Egyesület igyekezzen úgy kialakítani tagságának összetételét, hogy az többé-kevésbé fejezze ki az ipari parkok létesítésében és mőködtetésében érintettek érdekeit. Ez természetesen ahhoz is nélkülözhetetlen, hogy az IPE megfeleljen katalizációs funkciójának, azaz olyan partneri kapcsolatokat hozzon létre, amelyek az egyes folyamatok beindításához fontosak (olykor meghatározóak), de a továbbiakban az Egyesület közremőködését már nem (vagy alig) igénylik. Az Egyesületet indulásától kezdve alapvetıen háromféle, egymást erısítı (és kiegészítı) motivációval és célrendszerrel rendelkezı tagok alkotják. Az elsı idıszakban a legnagyobb létszámú csoport (“elsı kör”) azokból állt, akik környezetükben ipari parkot akartak létrehozni. Ebbe az elsı körbe 1996. közepén 12 önkormányzat tartozott. A második körbe a már létrehozott ipari parkok tartoztak. 1996. májusában öt ilyen szervezet mőködött az országban. A harmadik kört (14 szervezet) azok a vállalkozók és gazdasági társaságok alkották, akik számára az ipari parkok létesítése elsısorban üzleti lehetıséget (és feladatot) jelentett. Ez a csoport a létesítés és mőködtetés funkciói szerint alkotott együttmőködı társaságot a jogi ügyek, a befektetık felkutatása és bevonása, a kockázati tıke funkciók mőködtetése, a képzés, a PR munka, a koncepcionáló tevékenység, stb. szerint.


64

IPARI PARKOK – Ipari Parkok Egyesület A kezdeti idıszakban az “elsı és második kör” (az ipari parkok kezdeményezıinek, illetve az ipari parkok köre) bıvült a legerıteljesebben. Ennek alapvetı oka az volt, hogy egy város, egy település csak akkor tudott (és tud ma is) úrrá lenni gondjain, s addicionális forrást is csak akkor tud szerezni - ha konkrét, a helyi adottságokkal számoló, reális programmal rendelkezik. A forráshoz jutás természetesen nem csupán a hazai gazdaságfejlesztési célokra elkülönített keretek vonatkozásában igaz. Így van ez a PHARE esetében is, de még inkább ezzel kell számolni, ha egyéb brüsszeli (területfejlesztést célzó) források bevonását is számításba veszi egy önkormányzat. Mindezeken túl a települések vezetıi számára a fejlesztési programok, ezek közül a leginkább megragadható ipari park-programok azért is vonzóak voltak, mert ezek a projektek a külföldi befektetıkkel való – közvetlen és jó pozícióból történı – tárgyalást tettek (és tesznek) lehetıvé. Az a tény, hogy a települések vezetıi, polgármesterei a tıkebevonásban mind fontosabb szerephez, új, tág dimenziókkal kecsegtetı lehetıség birtokába jutnak: erıteljesen ambicionálta a képviselı testületek tagjait s vezetıit egyaránt. A kilencvenes évek közepének ez egy új fejleménye volt. Gyakorlatilag a korábban meghatározó pozícióban levı tárcáknak ezidıtıl kezdve egyre inkább számítanunk kellett arra, hogy a tıkebevonásban az önkormányzatok is színre lépnek, sıt: egyre kevésbé kerülhetıek meg. A gyakorlati élet napirendre tőzte a hatáskörök alsóbb szintre való delegálását. A kialakult helyzet paradoxona: a kormányzat által kezelt központi források – a gazdaságfejlesztési-, területfejlesztési célelıirányzatok – felhasználása során a rövidtávú (!), azonnali exportot eredményezı befektetések kaptak elsıbbséget, s az önkormányzatnak kellett a hosszabb távú (!) érdekek érvényesítését – az európai normák szerinti központi funkciók ellátását – felvállalni. E fordított helyzet eredményeként az önkormányzatok vállalták a nagyobb kockázatot, a kormányzati célelıirányzatok az átlátható, gyorsan megvalósítható feladatokra koncentráltak. Ez az ellentmondásos helyzet szolgál talán arra is magyarázatul, hogy a gazdaságfejlesztési célelıirányzatnál hiába lett a kezdeményezésünk után másfél évvel Ipari Parkok Egyesület

65

IPARI PARKOK – Ipari Parkok Egyesület (Akkor ezt elviselhetetlenül hosszú idıszaknak érzékeltük. Ma már másként látjuk.) végül is prioritás az ipari parkok létesítése, mindössze néhány hónapig támogatták az ennek létrehozását szolgáló (és megkerülhetetlen) szakmai megalapozó munkákat.

A

helyi

vezetést

tárgyalási

pozícióba

segítı

megvalósítási

tanulmányok pályázati úton való támogatásától a tárcák hamar elálltak. (A mindenkori szellemi munkán való spórolás itt is tetten érhetı. Az államnak különös hajlama van arra, hogy a filléreket „megfogja”, s a milliárdokkal nagyvonalú legyen.) Amirıl itt szó van: a szubszidiaritás elve (anélkül, hogy ezt az elvet azidıtájt bárki is deklarálta volna Magyarországon) gyakorlati kérdéseket vetett fel: hogyan lehet lebontani a centrális döntési rendszereket, a hatásköröket alsóbb szintekre delegálni. Mint kiderült: nehezen. Az IPE tapasztalatai azt mutatták, hogy ehhez erıteljesebb kormányzati irányításra lett volna szükség (a paradoxon paradoxont szül). Akkor úgy véltük, hogy a kormány, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium integratív szerepvállalása nem elégséges, ezekre fokozottabb mértékben lenne szükség a még gyenge, a gazdasági szféra irányításában, a befektetési ügyekben

minden

hagyományt

nélkülözı

önkormányzatok

pozícióinak

erısítésében, új funkciók kiépítésében. Tudatosabb kormányzati munkát igényeltünk ahhoz is, hogy az ágazati tárcák stratégia-formálásra hangolódjanak át, a közvetlen beavatkozás reflexei leépüljenek. Egy kicsit eltávolodva az akkori eseményektıl, ma már látható, hogy voltaképpen ezeknek a törekvéseknek a jogi, szervezeti keretei a területfejlesztési törvény révén létrejöttek, illetve kialakítása megkezdıdött. A döntı elem a területfejlesztési törvény megalkotása volt, amely révén az ország nemzetközi téren is pozíció elınyre tett szert. S ez kellett ahhoz is, hogy a végrehajtó hatalomban az ipari tárca gazdasági (stratégiai) tárcává alakuljon és ezzel felgyorsuljon ez az átrendezıdési folyamat. Ennek a folyamatnak az idıigényét azidıtájt nem ítéltük meg reálisan. Az Egyesület ebben az átmeneti helyzetben minden lehetıséget megragadott annak érdekében, hogy a kormányzat céljai és az önkormányzatok törekvései minél jobban harmonizáljanak egymással. Egy ilyen feladatot felvállalni egy nonprofit szervezet részérıl nem kis kockázatot jelent, hiszen olykor-olykor két malomkı között


66

IPARI PARKOK – Ipari Parkok Egyesület találja magát a szervezet. S ehhez hozzá kell tenni, hogy minden parknak, önkormányzatnak más és más a helyzete, megoldandó feladata. Az Egyesület mindenekelıtt információs rendszerének kiépítéséhez fogott hozzá. Kidolgozta azokat az alapelveket, amelyek figyelembevételével az információs rendszer kiépítését elkezdhette (lásd: 3. sz. melléklet). A módszeres információgyőjtés, rendszerezés eredményeképpen az IPE viszonylag hamar olyan helyzetbe került, hogy a parkokról átfogó képet alkotni, a folyamatok alakulását, az összefüggések elemzését az IPE megkerülésével nem lehetett célul tőzni, csak igen nagy idıveszteség árán. Tekintettel azonban arra, hogy az IPE az információkat nem “dugta el”, ellenkezıleg: HÍRLEVELE révén nyilvánosságra hozta, éveken át nem merült fel alternatív információs bázis létrehozásának szükségessége, s így az Egyesület igen hamar információs centrummá vált. Az Egyesületen belül egy vita eredményeként alakult ki az információk kezelésének ez a rendje. Voltak, akik az IPE pozícióját féltették attól, hogy minden fontos adatot, sıt: a fontosabb tárgyalások témáját, eredményeit is közzé teszi. Az a felfogás vált végül meghatározóvá, hogy az IPE pozícióját, lobbi-képességét nem az – egyébként publikus – információk eltitkolása, az e téren kialakított (s ideig óráig megırizhetı) monopol helyzete biztosíthatja, hanem az, hogy ezekkel az információkkal milyen elgondolásokat tud megalapozni, kezdeményezni, s végül: milyen gyorsan, rugalmasan, megfelelı szinten és helyen operál azokkal. Ez a helyzet egyfajta sürgetı kényszert vitt az IPE munkájába. Az információk terén – saját elhatározás alapján – mindösszesen 3-4 hetes elınnyel rendelkezett az Egyesület, a hasonló szervezetekkel szemben, s ezt az elınyt kellett mindig megırizni a kezdeményezések terén. Összességében: nagyon fontos, hogy egy nonprofit szervezet rendelkezzen az adott terület legfontosabb információival, adatbázisát – a tagok révén – “karban” tartsa. De ez nem több, mint potenciális lehetıség. Az információ akkor válik erıvé, ha azokból progresszív gondolatok fakadnak, melyeket sikerül – megfelelı idıben és helyen – cselekvéssé transzformálni. Az IPE sikerének titka (ha egyáltalán beszélhetünk ilyesmirıl) úgy véljük, itt keresendı. Az információs rendszer Ipari Parkok Egyesület

67

IPARI PARKOK – Ipari Parkok Egyesület kiépítésében elévülhetetlen érdemeket szerzett Dr. Szőcs András úr, aki 1996-tól mintegy két évig az IPE fıtitkára volt. Az IPE tevékenységének ezeket a hangsúlyeltolódásait részben az általa kezdeményezett és megvalósított szakmai munkák és akciók jelzik, másfelıl ezt fejezik ki az önkormányzatok nagy számban történı belépései az IPÉ-be. Az IPE tagösszetételének alakulásából megfigyelhetı, hogy az ipari parkok létesítésének elırehaladtával a munka üzleti vonásai erısödnek, a vállalkozói kör súlya mind meghatározóbbá válik. A tagösszetétel ilyen irányú módosulása segíthet abban, hogy az ipari parkok nem csupán az (olcsóbb) infrastruktúra révén mozdíthatják elı a betelepült cégek versenyképességének javulását, hanem a szolgáltatások terén kialakuló verseny révén is (alacsonyabb árak mellett magas színvonalú szolgáltatás, széleskörő szakmai kooperációk, az üzleti lehetıségek megsokszorozódása a fejlett informatikai rendszerek révén, stb.). A tevékenységek ilyen irányú elmozdulása az Ipari Parkok Egyesületet arra késztette, hogy tegye világossá, egyértelmővé, hogy a szolgáltatások révén mit, s milyen anyagi kondíciók mellett vállal. Az Egyesület 1997-es közgyőlésén foglalkozott a “szolgáltatási és támogatási rendszer” kidolgozásáról és mőködtetésérıl. A kezdeti tapasztalatok után az 1999. évi közgyőlés módosította a rendszert, melyet az 4. sz. mellékletként csatolunk.

Kapcsolatépítés Az IPE tevékenységi struktúrájának alakulása szorosan követte azokat a kapcsolatokat (illetve

azok

tartalmának

módosulásait),

amelyek

az

eredményességhez

nélkülözhetetlenek voltak. Melyek voltak ezek?

•

Az elızıekben vázolt szakmai munkák igen hamar kialakítottak egy érdemi munkakapcsolatot

a

kormányzati

szervezetekkel

(a

Miniszterelnöki

Hivatallal, a szaktárcákkal, az Országos Területfejlesztési Központtal), a nem


68

IPARI PARKOK – Ipari Parkok Egyesület kormányzati

országos

szervezetek

közül

a

Magyar

Kereskedelmi

és

Iparkamarával, a Magyar Fejlesztési Bankkal, a Gyáriparosok Országos Szövetségével, a Mőszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségével, az Ipartestületek Országos Szövetségével, a Magyar Innovációs Szövetséggel, a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvánnyal, a Nemzeti Üzleti és Innovációs Központtal, a NOVOFER Alapítvánnyal, a Magyar Iparjogvédelmi és Szerzıi Jogi Egyesülettel, a Magyar-Ázsiai és Csendes-Óceáni Üzleti Szövetséggel, az ELEC Magyar Tagozatával. A felsorolt kormányzati szervezetek közül az Országos Területfejlesztési Központtal, valamint valamennyi nem kormányzati országos szervezettel az Egyesület együttmőködési megállapodást kötött. A Gyáriparosok Országos Szövetsége és a Magyar Innovációs Szövetség kivétel ez alól: ez esetekben az együttmőködést nem szerzıdés, hanem azok vezetı testületeiben, elnökségében való részvétel garantálja. E szerzıdések létrejöttét fele részben kezdeményezte az IPE, s fele részben a partner szervezet.

•

A

kapcsolattartás

másik

–

legalább

ennyire

fontos

–

szintje

az

önkormányzatokkal, a regionális szervezetekkel jött létre. Mint jeleztük: az önkormányzatok megismerkedve az ipari parkok kínálta lehetıségekkel érdeklıdéssel fordultak az Egyesület felé. A kapcsolat lényegében üzleti jellegő volt: Az Egyesület segített abban, hogy – a laikus képviselı testületek megismerkedjenek az ipari parkok kínálta lehetıségekkel, az ipari parkok létesítésének menetével, forrásszükségletével, az Egyesület szerepével ebben a folyamatban. Ezek ismeretében döntöttek az önkormányzati testületek az Egyesületbe való belépésrıl, amelynek díja 300.000.- Ft volt (s ma is annyi). E viszonylag magas belépési díj fontos funkciót töltött be: az önkormányzatok egy valós mérlegelés és döntés után vállaltak elkötelezettséget, amely másoldalról az Egyesület pozícióit az ipari parkokkal összefüggı tárgyalásokon jelentısen növelte. (A belépési díj és az évi 100.000.- Ft-os tagdíj ugyanakkor elengedhetetlen volt ahhoz, hogy az Egyesület tevékenységét finanszírozza, s a rendelkezésre álló igen nagy – és értékes – kapcsolatrendszerét hasznosítsa.)

•

A kapcsolatépítés harmadik – funkcionális jellegő – szegmense a vállalkozói körrel alakult ki. E vonatkozásban döntı elem az volt, hogy az “ipari park


69

IPARI PARKOK – Ipari Parkok Egyesület üzletbe” való bekapcsolódásában az egyesületi tagságot sokan ítélték jó üzleti lépésnek. Miért? -

Az ipari parkok lényegéhez tartoznak a szolgáltatások (ırzés-védés, banki-, szállítási-, ügyviteli-, PR-, stb. szolgáltatások). Az ipari parkok együttese új piacot hoz létre, s ez a „piac” évrıl-évre bıvül. A jelenlegi 112 park tıke-betelepítése a tervek szerint mintegy 11-12 Mrd$ értékő lesz, s ennek lefutási ideje 8-10 év. A szolgáltatásokért várhatóan egyre nagyobb verseny fog kialakulni. A cégek keresik a jó versenypozíciót, s ebben az IPE tagságot vonzó lehetıségként értékelik.

-

Az Egyesület Elnöksége deklarálta, hogy csak olyan gazdasági társaságok lehetnek tagjai a szolgáltatási területen, amelyek meggyızı referenciát tudnak felmutatni a magas minıségi követelmények teljesítésére. Van tehát e téren egy szőrési funkció. A 300.000.- Ft-os belépési díj e vonatkozásában szintén jelentıséggel bír: egyfajta szelekció megvalósul a viszonylag magas belépési küszöbérték miatt is. Az IPE tagság ma már ebbıl fakadóan - minıségi garanciát jelent az ipari parkok számára. E garanciát fémjelzi – többek között – a Hungária Biztosító Rt., a Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Schneider Csoport, a GROUP 4 Securitas Kft., a TÜV Rheinland Hungária VRF Kft. bekapcsolódása az Egyesület munkájába.

-

Az Egyesület szolgáltatást végzı tagjait nem ajánlja ki a parkoknak, csak lehetıséget teremt számukra, hogy az egyesületi tagság nyújtotta keretek között üzleti kapcsolatokat létesítsenek az ipari parki menedzserekkel. Közvetlen

kapcsolatépítésre

konferenciákon,

a

közgyőléseken,

különbözı menedzser

IPE

rendezvényeken,

összejöveteleken

nyílik

lehetıség; ismertetı anyagokat lehet eljuttatni az IPE HÍRLEVÉL mellékleteként a parkokhoz; segít az IPE információs adatbázisának igénybevétele: hozzáférés a parkok által közölt nyilvános adatokhoz, pl.: Ipari Parkok Egyesület

70

IPARI PARKOK – Ipari Parkok Egyesület betelepült cégek listája, üzleti kapcsolat-lehetıségek technológiai területen, stb.). Összességében: az Egyesület piaci normák szerint a szolgáltatások területén dolgozó tagjainak egy kis esélytöbbletet tud biztosítani, magas követelmények garantálása mellett.

•

A kapcsolatépítésnek van egy PR metszete is. A fentiekbıl eléggé egyértelmően kitőnik, hogy az Egyesület létrehozásának indokoltsága és mőködésének lehetıségei aszerint alakultak, ahogyan sikerült elfogadtatni országosan is, helyileg is az “ipari park gondolatot”. Ezt természetesen nem csupán a szakmai anyagok voltak hivatva elımozdítani: szükség volt a szélesebb szakmai köröket, illetve az ország közvéleményét is meggyızni az ipari parkok létesítésének aktualitásáról és indokoltságáról. Az Egyesület elnöke ennek érdekében több cikket írt az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium szakmai lapjába, az Ipari Szemlébe, illetve (ami talán még fontosabb) a helyi lapokba. A 6. sz. melléklet egy ilyen cikket mutat be példaként, amely egy Komárom megyei lapban jelent meg a Tatabányai Ipari Park létesítésének elımozdítása érdekében. Az új gondolatok elfogadtatásában fontos szerepe volt ezeken túl a legkülönbözıbb rendezvényeken való részvételnek, az elıadások tartásának (szinte heti rendszerességgel). A TV 1-es csatornáján – számos riporton túl – két alkalommal is szerepelt az ipari park fél órás terjedelemben, fı mősoridıben.

3. AZ IPARI PARKOK EGYESÜLET - MINT NONPROFIT SZERVEZET

Hazánkban ma már igen sok civil szervezet mőködik, s igen „vegyes” a megítélésük aszerint, hogy ki – milyen közvetlen tapasztalatokat szerzett mőködésükrıl. Hiszen vannak olyan szervezetek, amelyek egy-egy lakóterületre, az ott élı emberek kapcsolatainak-, környezetének alakítására jöttek létre, számos nemes célú karitatív szervezet mőködik, s vannak olyan szervezetek is, amelyek (kimondatlan) célja a protestálás. A szervezetek többsége valamit el akar érni – de vannak olyanok is,


71

IPARI PARKOK – Ipari Parkok Egyesület amelyek a „tagadás szellemét” testesítik meg, s önnön szerepüket azon mérik le, hogy kellıen fontos dolognak állnak-e az útjába. Hogyan áll a dolog Európában, hol tartunk mi, magyarok e téren, s az IPE hová sorolható (ha egyáltalán van ennek értelme).

Nonprofit szervezetek az Európai Unióban Uniós szinten felértékelıdnek a nonprifit szervezetek, s fokozatosan épül ki a velük való együttmőködés. Áttörés 1997-ben következett be, amikor is többéves elıkészítı munka eredményeként megjelent az “Európai Közösség Bizottságának közleménye az önkéntes szervezetek és alapítványok szerepének erıfeszítésérıl Európában”. Jelenleg a tagországokban folyik ennek a dokumentumnak a feldolgozása, ajánlatainak érvényesítése. Az állam és nonoprofit szervezetek kapcsolatának néhány jellemzıje a „közlemény” szerint: -

Az EU-ban mintegy 100 millió ember tagja valamely nonoprofit szervezetnek.

-

A nonprofit szervezetek (“a demokrácia alapkövei”) fontos szerepet játszanak a demokratizmus erısítésében, az “európai polgár-tudat” kialakításában.

-

Gazdasági szerepük erısödik: -

a foglalkoztatottak 3-4 %-ának adnak munkát. (Németország: 3,7 %, Franciaország: 4,2 %, Egyesült Királyság: 4 %)

-

a GDP-hez való hozzájárulásuk is jelentıs: Németország: 3,6 %, Franciaország: 3,3 %, Egyesült Királyság: 4,8 % 7. táblázat: A Civil szervezetek bevételi forrásai Állami támogatás


Tevékenységbıl

Adományok

72

IPARI PARKOK – Ipari Parkok Egyesület származó bevétel Németország

64 %

32 %

3%

Hollandia

60 %

36 %

2%

Egyesült Királyság

47 %

45 %

9%

A közleményben megfogalmazott ajánlások:

•

A korábbinál jobban figyelembe kell venni az önkéntes szervezetek tapasztalatait, javaslatait az EU politikaformálása során.

•

A civil szervezetek közremőködésével törekedni kell az információk tervszerő, rendszeres áramoltatására az EU szintjérıl a helyi szintekre, hogy az állampolgárok érezzék, maguk is tevékeny részesei az európai folyamatoknak.

•

Erısíteni kell a párbeszédet az állam és a civil társadalom szereplıi között: ennek érdekében “civil dialógusokat” kell kezdeményezni.

•

Az “önkéntes szervezeteket és az Európa-polgárságot népszerősítı” év megrendezése.

•

Az EU és a nonprofit ernyıszervezetek képviselıibıl álló konzultatív tanács létrehozása.

•

Az egyesületek és alapítványok európai szintő jogi szabályozásának megteremtése (Európai Egyesület).

•

A nonprofit szektorral kapcsolatos képzés javítása, az ismeretek tartalmasabbá tétele.

•

A nonprofit szervezetek könnyebben férhessenek hozzá az EU anyagi forrásaihoz és ez a rendszer áttekinthetıbben mőködjön.


73

IPARI PARKOK – Ipari Parkok Egyesület •

A nonprofit szervezetekkel foglalkozó kutató/elemzı részleg (központ) létrehozása.

Nonprofit (civil) szervezetek Magyarországon A civil szervezetek szerepe, súlya a magyar társadalomban a rendszerváltás utáni években igen nagymértékben növekedett. A nonprofit szervezetek tevékenységi struktúrája is jelentısen módosult az elmúlt 10-15 év során. A szabadidıs-, hobbikörök, sportegyletek elvesztették meghatározó súlyukat, egy kiegyensúlyozott helyzet alakult ki, amelyben egyetlen tevékenységi körnek sincs dominanciája (lásd: 8. sz. táblázat). Az 9. sz. táblázatban jelzett idısorokból kitőnik: a nonprofit szervezıdési formát mind a társadalom, mind a gazdaság alkalmasnak találta a felmerülı problémák kezelésére.


74

IPARI PARKOK – Ipari Parkok Egyesület 8. táblázat: A nonprofit szervezetek tevékenységi struktúrája Nonprofit szervezetek Tevékenységi terület

Tevékenységi

Bevételek megoszlása

megoszlás a

országosan

fıvárosban %

%

Millió Ft

Szociális ellátás

9,4

9,5

22.617,6

Egészségügy

5,8

2,6

6.161,7

Oktatás

11,6

8,8

21.022,6

Kutatás

5,7

3,7

8.821,4

Kultúra

13,1

11,7

27.838,5

Vallás (Egyházak nélkül)

2,8

0,9

2.223,3

Nemzetközi kapcsolatok

2,6

2,0

4.898,9

Sport

10,9

11,5

27.501,3

Rekreáció, hobbi

12,6

5,8

13.936,8

Környezetvédelem

1,9

1,5

3.665,0

Természeti csapások elleni

0,2

0,3

723,3

Településfejlesztés és lakásügy

2,2

5,6

13.460,6

Közbiztonság védelme

1,2

0,4

863,9

Emberi jogok védelme

1,7

0,9

2.266,4

Nonprofit ernyıszervezetek

2,3

4,5

10.667,1

Politikai tevékenység (Pártok nélkül)

1,9

0,4

1.065,8

Gazdasági érdekképviselet

12,0

17,7

42.027,9

Gazdaságfejlesztés, foglalkoztatás

2,0

10,3

24.667,9

Többcélú adományosztás

0,1

1,9

4.607,9

100,0

100,0

“Klasszikus” szolgáltató tevékenység

Identitásteremtés, kommunikáció

Rekreáció, szabadidıs tevékenység

Helyi közösséghez kapcsolódó tevékenység

védekezés

Érdekképviselet, jogvédelem

ÖSSZESEN

239.037,9

Forrás: Bocz és szerzıtársai (1998) 9. táblázat: A nonprofit szektor fejlıdése Magyarországon, 1990-1996 között


75


Év

A nonprofit szervezetek

Bevételek

száma

(Millió Ft)

1970

8.886

?

1990

15.945

31.370,2

1993

34.613

118.475,4

1994

40.013

139.265,7

1995

42.757

181.916,3

1996

45.316

239.037,9

1999

58.321

> 300 Mrd Ft

Források: Bocz és szerzıtársai (1998); Kuti (1996). (Összehasonlításul: Ausztriában 83.000, Svédországban 160-180 ezer civil szervezet mőködik.) Az elmúlt 10 évben a kutatás, kultúra, szociális és egészségügyi ellátás, gazdaságfejlesztés, érdekképviselet terén volt a legnagyobb fejlıdés. Figyelmet érdemel a bevételi források alakulása az évtized elsı felében:

10. táblázat: A magyar nonprofit szektor bevételi szerkezetének változásai 1990

1993

1994

1995

Állami támogatás

23 %

16 %

21 %

21 %

Magán támogatás

20 %

22 %

21 %

22 %

Tevékenység bevétele

57 %

62 %

58 %

57 %

A magyar nonprofit szektor bevételi struktúrája gyökeresen eltér a fejlett országokban kialakult szerkezettıl: nálunk az állami támogatás aránya feleharmada mint az EU-ban. Más oldalról: a tevékenység szerinti bevételeknél fordított


76

IPARI PARKOK – Ipari Parkok Egyesület a helyzet. Meglepı a magán támogatás magas aránya összevetve a fejlett országok hasonló adataival (a 10. sz. táblázat adatait v.ö. a 7. sz. táblázat adataival). Úgy tőnik: hazánkban az állami szektor kevésbé “civil-barát”, mint az erısebb demokratikus hagyományokkal rendelkezı országokban. Ennek egyik oka (következménye?) az, hogy a nonprofit szektorban az állami intézményekkel szembeni kritikai attitőd viszonylag erıs, kontroll funkciói jelentısek. A nonprofit szektorban az alkalmazottak többnyire jelképes összegért dolgoznak, az önkéntesek által végzett munka értékét a szakértık 14 MrdFt-ra becsülik, a közremőködök számát pedig 2 millió fıre. Ez a szám Ausztriában 1 millió fı, az Egyesült Királyságban 23 millió fı.

A nonprofit szervezetek stratégiái A civil szervezetek sajátossága, hogy a kormányzati, önkormányzati törekvésekkel szemben alternatívát tudnak kínálni. A befolyásolás fıbb típusai: -

Kikényszerítı stratégia: a szervezet olyan folyamatot indít el, amit fenntartani nem tud, de mivel reális szükségletek kielégítésérıl van szó, a megszüntetés vagy fenntartás dilemmájával az állami szervezeteknek kell szembenéznie. Az összeomlás veszélyét igen drámai módon kell felmutatni az érdekelteknek. Nagy kockázat, bizonytalanság a civil szervezetek részérıl.

-

Védekezı jellegő nyílt érdekérvényesítés - a szervezet, a kormányzat, az önkormányzat

kezdeményezésére

reagál,

jellege:

visszacsatolás

(pl.: területrendezés), alapvetıen érdekérvényesítı funkcióról van szó. -

Kezdeményezı jellegő, dinamikus, kreatív nyílt érdekérvényesítés – önálló kezdeményezések, hosszú távú koncepciók kidolgozása (pl.:


77

IPARI PARKOK – Ipari Parkok Egyesület környezetvédelem, városfejlesztés, ipari parkok, stb.). Ez a tevékenységi jelleg az, ami leginkább elvezet a partneri viszony létesítéséhez. Nagy kockázat, jelentıs szervezı erıre van szükség. A civil szervezetekre általában jellemzı a kritikai attitőd, az önállóságuk elfogadtatásának elvárása, a partneri viszony iránti igény.

Az Ipari Parkok Egyesület – mint nonprofit szervezet Az Egyesület korábban bemutatott tevékenysége, kapcsolatainak alakulása, deklarált küldetése alapján − úgy véljük − a nonprofit szervezetek azon körébe tartozik, amelyben a gazdaságfejlesztés, foglalkoztatás a domináns tevékenység. Ami a stratégiát illeti, − önértékelésünk szerint − az IPE leginkább a kezdeményezı, dinamikus, kreatív jelzıkkel leírthoz áll közel. Vitathatatlan ugyanakkor, hogy a stratégia fontos eleme a “kikényszerítés” is. Az elmúlt évek tapasztalatai azt is alátámasztják, hogy az IPE által követett stratégia valóban kockázatos, s megvalósításuk szervezetei feltételei is igen szigorúak. Az állami szervezetek döntı többsége partnert lát az IPÉ-ben, de minden bizonnyal vannak, akik számára az IPE tüske a köröm alatt. Megjegyzés: E sajátos helyzet egyik természetes következménye, hogy a civil szervezetek jelentıs része – amennyiben markáns arculatuk van, vagy ragaszkodnak ahhoz – aligha reménykedhetnek állami elismerésben. Fontos, hogy a nonprofit szervezetek

tudatosítsák

tagjaikban:

teljesítményüket csak a legritkább esetben mérjék az állam mércéjével. Vagy ha mégis azzal mérik, jó, ha az eredmény reciprokát veszik. Nehéz idıkben az elıjel megváltoztatásán is el lehet meditálni ...


78

IPARI PARKOK – Ipari Parkok Egyesület Az IPE karakterét tagjai adják meg. Ezen belül döntı, hogy az ipari parkok menedzserei milyen habitusúak. Mivel az ipari parkok helyi kezdeményezéssel jöttek (s többnyire ma is jönnek) létre, az e területen a “kiválasztódó” menedzserek eltökéltsége,

akaratereje,

kezdeményezıkészsége,

igényessége

az

átlagost

jelentısen meghaladja. Ezek az adottságok az Egyesület létszámánál, szervezeti rendjének kialakításánál és a mőködés során egyaránt meghatározó szempontként érvényesültek. Segített az, hogy új feladatról volt szó, s ezt közösen formálták az alapítók. Mindenekelıtt igen sokrétő és intenzív munkát kellett elvégezni ahhoz, hogy az ipari park gondolatot széles körben megismerjék, a park-építés folyamata a gyıri és székesfehérvári

kezdeményezéseket

követıen

máshol

is

beinduljon,

annak

megvalósíthatósága – s reálissá – elfogadottá váljon az ország kevésbé jó adottságokkal rendelkezı vidékein is. Az ipari parki menedzserek tevékenységére, mentalitására a „hıskor” bizonyos vonásai vetültek. Az a tény, hogy valami egészen újat kellett létrehozni, olyasmit, aminek a támogatása a kormányzati szférában sem egyértelmő – egy sajátos egymásrautaltságot, kohéziót alakított ki az ügy iránt elkötelezett menedzserek között. Hiszen az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumban Dányi István fıosztályvezetınek és munkatársainak, Bolla Lászlónak, Tóth Jánosnak; a területfejlesztés terén Szala Endrének és Vaszócsik Gyızınének éppúgy meg kellett vívniuk az ipari parkok térnyerése

érdekében

csatáikat,

mint

ahogyan

a

különbözı

térségben

a

polgármestereknek és munkatársaiknak, a parkok menedzsereinek, vagy akár az IPÉnek partnerei között. Ez a kohézió, egymásrautaltság azonban nem tart örökké. Ahogyan az ipari park, mint szervezet preferált területté alakul, úgy lesz vonzó az itteni tevékenység azok számára is, akiknek nem az ipari parkhoz kapcsolódó ambíciói vannak, hanem ezt csak közbülsı állomásnak tekintik. Az elkötelezettség és a karriervágy elválhatnak egymástól ... Más oldalról viszont, ahogyan egyre fejlettebbek lesznek a parkok, úgy lesz egyre több szakmai ismeretre szükség, úgy nınek a követelmények is. Ez a terület is betagozódik az üzleti életbe, azzal, hogy itt sokkal gyorsabb a fejlıdés, nagyobb a mobilitás, nehezebb a lépéstartás ...


79

IPARI PARKOK – Ipari Parkok Egyesület Hogyan lehet mindezt menedzselni? Úgy látjuk, hogy ehhez egy igen rugalmas szervezet kell – s ez a vélemény az IPÉ-ben már évekkel ezelıtt megfogalmazódott. Az alapítók 1994-ben egy olyan alapszabályt dolgoztak ki, amely azt tartotta szem elıtt, hogy a szervezet nonprofit jelleggel mőködjön, igen gyorsan, rugalmasan tudjon reagálni minden fejleményre, amely az ipari parkokat érinti, legyen az helyi kezdeményezés, kormányzati döntés, vagy döntés-elıkészítés. Alapos, mély szakmai elemzı munkát tudjon végezni tagjai révén, s kezdeményezıkészségét mindig meg tudja ırizni. Az Alapszabály a tagokat igen széles körő jogosítvánnyal ruházza fel. Az a tény, hogy a belépési díj - magyar viszonylatban - magas (300.000.- Ft), s az évi tagsági díj is (100.000.- Ft), az Egyesület vezetıit is igen komoly teljesítmény-kényszer elé állítja, hiszen amint a belépési díj, illetve tagsági díj nincs arányban a szervezet által nyújtott szolgáltatásokkal, a belépések száma visszaesik, a tagok pedig kilépnek az Egyesületbıl.

Nemzetközi kapcsolatok Az Egyesület megalakulása után igyekezett kiépíteni kapcsolatát a hasonló szervezetekkel. Ebben jelentıs szerepet vállalt Dr. Pálmai Zoltán úr, aki az IASP (International Association of Sciences Parks) tagjaként 1995-ben szervezıje volt e szervezet Európai Divíziója konferenciájának. Az IPE itt debütált programjával, törekvéseinek felvázolásával. Még ezévben az IASP világkonferenciáján, Pekingben sor került tagfelvételére (s tevékenységének szélesebb körő bemutatására). Az IPE nemzetközi kapcsolataiban a szomszédos országokkal való együttmőködést priorizálta. Ennek fıbb mozzanatai: nagyváradi tárgyalás „iker-vállalkozási övezet”, illetve ipari parkok létesítésérıl. (A programra Szeifert Ferenc úrnak, Berettyóújfalu polgármesterének, valamint Molnár István úrnak, a berettyóújfalui ipari park ügyvezetı

igazgatójának

elıkészítésében

került

sor).

A

Nógrád

Megyei

Kereskedelmi és Iparkamara – és szlovák partnere közös – szervezésében Losoncon került sor a lehetséges együttmőködések feltérképezésére 1998-ban).


80

IPARI PARKOK – Ipari Parkok Egyesület A magyar-román kapcsolatok alakításában (1998 októberében) a magyar-román vállalatvezetık fóruma (Sepsiszentgyörgy), majd egy workshop tartása a román Ipari és Kereskedelmi Minisztériumban a tárca fıosztályvezetıinek részvételével volt különösen jelentıs. Sepsiszentgyörgyön a bukaresti nagykövetünk, Szıcs Ferenc és az IPE elnöke, Rakusz Lajos tartott elıadást, melyet egész napos vita követett. A minisztériumi workshopon az IPE elnökének elıadását több órás tartalmi eszmecsere kísérte, melynek igen pozitív kicsengése volt: a román fél érdekelt az együttmőködésben. Mindkét rendezvényt a bukaresti nagykövetségünk készítette elı. Segítette e kapcsolatépítést az, hogy az IPE részt vett a CORVINUS Rt. által létrehozott konzultációs fórum munkájában. A kapcsolatépítés további állomásai: -

Nemzetközi konferencia Székelyudvarhelyen erdélyi ipari parkok létrehozásáról (Székelyudvarhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredán, 1999 október).

-

Sopron-Eisenstadti

konferencia

a

partnerkapcsolatok

kialakítása

érdekében (1999. október). Az „Ipari Parkok Fejlesztése Közép-Kelet Európában” címő konferenciára az “Együttmőködés a versenyben” gondolat

jegyében

kerül

sor.

A

konferencia

célja:

multilaterális

tájékoztatás, partneri kapcsolatok elısegítése az ipari parkok, illetve az e téren

dolgozó

szervezetek

között,

eszmecsere

a

térségfejlesztés

lehetıségeirıl, különös tekintettel az európai integráció lehetıségeire. A tevékeny osztrák közremőködéssel tervezett konferencián hazánk mellett az Európai Unióhoz elsı körben csatlakozó Csehország és Lengyelország-, valamint a környezı országok képviselıi vettek részt. Úgy véljük, az összejövetel segített abban, hogy az e téren kemény munkával elért haladást a partneri kapcsolatok alakításában, az együttmőködı országokban létesülı parkok szakmai elıkészítı munkálataiban, valamint a tıkeszervezés során kiszélesítsük és tovább fejlesszük. A kölcsönös érdekeken nyugvó partneri kapcsolatok segíthetnek abban is, hogy a következı években közös pályázatokon indulhassanak az ipari parkok EU források bevonása Ipari Parkok Egyesület

81

IPARI PARKOK – Ipari Parkok Egyesület érdekében. (Egy ilyen közös program – az ipari parkok partnerségi program – a TERRA STÚDIÓ Kft. vezetésével, az IPE közremőködésével 2000-ben indult, s e sorok írásakor a legjobb úton van az eredményes befejezéshez.) -

Szeminárium Pozsonyban (2000. január) a magyar-cseh-lengyel ipari park modellek

összehasonlítása érdekében.

A magyar modell a helyi

kezdeményezés meghatározó voltából fakadóan kivívta a résztvevık (képviselık, polgármesterek) elismerését. A rendezvényt a SMER szervezte, melynek keretében az IPE elnöke tárgyalt a SMER elnökével, Robert Fico úrral a határon túlnyúló programok kínálta együttmőködési lehetıségekrıl. -

Konferencia Losoncon (2000. szeptember) az ipari parkok és vállalkozói övezetek létesítésérıl, az együttmőködés lehetıségeirıl. Lehetséges, hogy a magyar-szlovák határmenti együttmőködésben fordulat következik be a kölcsönös érdekek azonosításának eredményeként ...

Taglétszám Az elmúlt öt évben a belépık száma évrıl-évre dinamikusan növekszik, mint azt a 3. sz. ábra mutatja. Két megjegyzést főzünk a diagramhoz: 1.) Három ipari park már az IPE létrehozása elıtt megalakult (ez a három park 1995-ben lépett be az IPÉ-be). Ha a belépési folyamatot ezt figyelembe véve ábrázoljuk, látható, hogy a fejlıdés minden szempontból töretlen volt. Az országban szerves fejlıdés eredményeként jöttek létre az ipari parkok, az e területen dolgozó Egyesület taglétszáma jól követi az országos trendet. 2.) 1999-ben 20-an léptek be az Egyesületbe, 2000 elsı felében 10-en. A belépések dinamikája mindmáig töretlen. Ugyanakkor az IPE vezetése elérkezettnek látta az idıt arra, hogy szembenézzen azzal a ténnyel, hogy tagjai között vannak inaktívak is, akik az elmúlt évek során nem vettek részt


82

IPARI PARKOK – Ipari Parkok Egyesület az IPE rendezvényein, s az utóbbi idıben tagdíjat sem fizettek. Ezek száma összesen húsz volt, akiktıl a szervezet az utolsó két évben búcsút vett. Ez esetben sem az 99-es és 2000-es évet terheli a taglétszám csökkenése, hanem szinte egyenletesen oszlik el. Ezt a változást veszi figyelembe az 1. sz. ábra „taglétszám” görbéje. A tagok kiválása a szervezetbıl olyan jelenség, amely mellett – bármennyire természetesnek is tőnik – nem lehet elmenni szó nélkül. Az országban egyre több park jut el a megvalósítás magasabb fokozatába (miközben újak is jönnek létre). Az egyszerre jelentkezı igen eltérı feladatok (szakmai elıkészítés, beruházás, tıkeszervezés, szolgáltatások, stb.) belsı súlyainak-, valamint területi eloszlásának változását minden bizonnyal nem követte az IPE kellı érzékenységgel. Mindemellett az is valószínő, hogy a tagok egy része a szervezet eredményességét elsısorban a parkok létesítésével hozza kapcsolatba (ahol 6 éves az IPE múltja), s kevéssé a mőködtetés, tıkeszervezés, a szolgáltatások kialakításának elımozdításával (e területeken csak 3 éves múltra tekint vissza az IPE). Számítani kell arra is, hogy az Egyesületen belül kiépített kapcsolatok egy idı után okafogyottá tehetik az egyesületi tagságot. Tudomásul kell venni azt is, hogy más a kötıdés akkor, ha a taglétszám mindössze 20-30, s erıs személyi kapcsolatok épülnek ki a tagok között, s más a helyzet a 60-70-es taglétszám fölött, ahol a kapcsolat jellege egészen más, általában lazább a személyes kötıdés, az üzleti szempontok viszont keményebbek, erısebbek, olykor kíméletlenek. Az Egyesület taglétszáma természetesen nem növekedhet mindig a kezdeti évek dinamizmusával. Várhatóan elıbb-utóbb egy stabilizációs szakasz következik, ahol a belépık és kilépık egyensúlya lesz a jellemzı. A kilépések okait mindemellett egyedi megközelítésben is elemezni kell, mert a szervezet tevékenységének alakításához az így szerzett információk rendkívül értékesek. Az Egyesület tagjainak listáját a 6. sz. melléklet tartalmazza. Ipari Parkok Egyesület

83


Anyagi helyzet Az IPE “0” tıkével jött létre, bevételei alapvetıen a belépési díjakból, tagdíjakból, valamint a pályázatokon elnyert szakmai munkák díjazásából tevıdik össze. Jóllehet lehetıség van arra, hogy egy civil szervezet a kormányzattól támogatást kérjen, az IPE ezzel – eddig – elvi okok miatt nem élt. A civil szervezet “erıvel” nem tud folyamatokat befolyásolni. A kezdeményezéshez, az orientáláshoz viszont szükséges, hogy a szervezet a reálfolyamatokat jól érzékelje, saját tevékenységének a hatásait le tudja mérni (döntıen tagjainak reagálásán), s ehhez elengedhetetlen, hogy a piaci viszonyok ugyanúgy hassanak rá, mint tagjaira. Az IPE árbevételeinek alakulása egyenetlen, nem követi a taglétszám dinamikus alakulását. Az anyagi feltételek megteremtéséhez évrıl-évre nagyobb erıfeszítésre van szükség. Olykor kudarcok megjelenése (is) jelzi: a piacon egyre többen – köztük sok nagy tıkeerıvel rendelkezı cég – fedezik fel az ipari parkok üzleti lehetıségeit. A feladatok, funkciók újbóli elosztása elıbb-utóbb napirendre kerül, s erre az IPE módszeresen készül. Ennek legfontosabb eleme, hogy az Egyesület egyre több pályázaton indul el. 1999-ben 10 benyújtott pályázatban szerepelt az IPE, döntıen a pályázó konzorcium tagjaként. 2000-ben ugyancsak több pályázaton – konzorciumi tagként – indul a szervezet. Arra számítunk, hogy az ipari parkok térnyerésével a pályázatok száma is növekszik, s az árbevétel növekménye döntıen a pályázati forrásokból történik majd. Az eddigi tapasztalatok kedvezıek: a pályázati lehetıségek sokrétősége, a konzorciumok létesítése jól szolgálja az IPE alkalmazkodóképességét, a szükséges súlypont-áthelyezéseket, a kapcsolatok továbbfejlesztését. Mindezeken túl tapasztalni azt is, hogy az üzleti morál és etika ma még nem erıssége a gazdaságunknak, s ez olykor igen komoly gondot okoz az Egyesületnek, mely nem tud (s nem is akar) hasonló harcmodorban válaszolni az anomáliákra. Megjegyzés: A nonprofit szervezetek döntı többsége az ország, az állam számára hasznos munkát végez. Az állam ezt ma még nem ismeri el


84

IPARI PARKOK – Ipari Parkok Egyesület érdeme szerint. Az a pályázati rendszer, ami e téren kialakult, olykor megalázó, s alamizsna osztogató jellege van. Nehezen megoldható az az ellentmondás, hogy az az állami szervezet, amely együttmőködik (vagy együtt kellene mőködnie) az adott

szakterületen

a

nonprofit

szervezettel,

egyúttal abban tevékenységének bírálóját is látja, olyan szervezetet, amely hatáskört, feladatot akar vélhetıen elvenni tıle. Ez a helyzet a nonprofit szervezetet a piaci szereplık felé tolja, ahonnan anyagi, egzisztenciális támogatást is szívesebben fogad el, mint az államtól. És ezzel a kör bezárult ...

Szervezeti struktúra Az IPE szervezete az elmúlt évek során differenciálódott és tagolttá vált (4. sz. ábra). Az Egyesület legfelsıbb szerve a Közgyőlés, amelyet – az Alapszabály szerint – évente egyszer össze kell hívni. Az elmúlt években – éppen a parkok kiépítésének dinamizmusa miatt – mindig tartott az Egyesület rendkívüli Közgyőlést is, hogy a szervezet a változásokra megfelelıen tudjon válaszolni. A közgyőlések ebbıl fakadóan nem formális aktusok: minden tag számára évrıl-évre egyre nyilvánvalóbb, hogy az, amit közösen elhatározunk, ami közgyőlési határozattá emelkedik, befolyásoló erıvel rendelkezik. A helyzet sajátos: az IPE akkor tud sikeres lenni, eredményesen lobbizni, ha támaszkodik felkészült és aktív tagjaira. A tagok pedig akkor aktívak (s egyáltalán: akkor lesznek tagok), ha a szervezet sikeresen tud lobbizni, a tagok szavainak foganatja, súlya van. Ahhoz, hogy ez a kölcsönhatás kialakuljon: jó esetben is évek kellenek. Úgy tőnik, az IPE e téren szerencsés volt. Addig, amíg az ipari park gondolatot sokan nem tartották reálisnak, s a status quora veszélyesnek – az IPE erıfeszítései koncentrálhattak azoknak a helyi törekvéseknek a támogatására, ahol a


85

IPARI PARKOK – Ipari Parkok Egyesület személyi feltételek (eltökéltség, szakmai hozzáértés, hit, erıs akarat) különösen kedvezıek voltak, s ezzel maga az ipari park program – s az IPE is – egyre hitelesebbé vált. Mire a “park gondolat” a régiókban széleskörően vált elfogadottá, másfelıl felléptek ellene a status quot féltı (megırizni kívánó) erık: már kialakult az IPE hitele, presztízse, s a szervezet számára egyre nagyobb feladatok is a realitások körébe kerültek. Az Egyesület rendszeresen módosította alapszabályát, annak megfelelıen, ahogyan a jogi feltételek, illetve a feladatok módosultak. Az 1997-ben elfogadott “nonprofit” szervezetekkel foglalkozó törvény új lehetıségeinek kiaknázására a szervezet kezdeményezte a “közhasznú szervezetként” való bejegyzését a bíróságnál. Megjegyzés: Vita volt azon, hogy „kiemelten közhasznú”, vagy „csak” közhasznú szervezeti státust kérjen az IPE. Látszólag ugyanis a „kiemelt” rangosabb, fontosabb státust jelez. Az IPE azért kérte a közhasznú szervezet státust, hogy alapfeladatait jobban tudja ellátni. Úgy láttuk (látjuk), hogy egyes állami feladatok átvállalása (amire a „kiemelt ...” státus lehetıséget nyújt) a kialakult,

a

érdekviszonyok rendszerében

résztvevık és zavarokat

számára

egyértelmő

feladatok okozhatna.

kapcsolatEzt

a

kockázatot nem vállalta az IPE. Lehet, hogy valamikor ezt az álláspontot felül kell majd vizsgálnunk. Az IPE megteremtette a „közhasznú szervezet” alapszabályi feltételeit is (az Elnökség mellett “Felügyelı Bizottság” létrehozása, a közhasznúság tematikai körülhatárolása, elszámolási rend szigorítása, stb.). Módosult az alapszabály azért is, mert a parkok száma három év alatt 28-ról 112-re nıtt, s célszerőnek tőnt ezért a regionális szervezetek (Regionális Divíziók) létrehozása. A regionális divíziók - melyek összességükben lefedik az ország területét - létrehozásának másik fontos oka az volt, Ipari Parkok Egyesület

86

IPARI PARKOK – Ipari Parkok Egyesület hogy a parkok szervezetten tudjanak bekapcsolódni a több megyét átfogó “regionális fejlesztési programok” kidolgozásába, s ezáltal az EU Strukturális Alapok forrásai hozzáférhetıkké váljanak számukra. Az Egyesület Elnöksége 9 fıs, s negyedévente ülésezik. Az elnök minden érdemi kérdésben kikéri a testület állásfoglalását. A napi ügyek vitelében az elnök egy hetente összeülı szők körő “vezetıi értekezlet” segítségét veszi igénybe. (Ennek tagjai: az elnök, két alelnök (szakmai, vállalkozói, illetve külkapcsolatok, jogi kérdések) és a hivatalvezetı.) A szakmai munka színvonaláról az Elnökség mellett kialakult, ad-hoc jelleggel mőködı “szellemi holdudvar” gondoskodik. Az IPE munkáját egy könyvvizsgáló és egy könyvelı cég segíti. Az IPE alkalmazottainak száma: 2 fı (az elnök és a hivatalvezetı). A szervezeti szabályzat még egy alkalmazott foglalkoztatását teszi lehetıvé, de a fıtitkári poszt – takarékossági okok miatt – 3 éve betöltetlen. Az IPE irodai infrastruktúrája a kor színvonalának megfelelı (volt): 3 db számítógép, másológép, fax. Az IPE honlapjával az interneten is jelen van, fıként HÍRLEVEL-ét jelenteti meg rajta. Honlapjának címe: www.datanet.hu/ipe Megjegyzés:

Az

IPE

HÍRLEVÉL

1997

januárjában jelent meg. Funkciója, hogy minden IPE tag, s minden szervezet, amellyel kapcsolatban van, tájékozott legyen az Egyesület törekvéseit, céljait és napi ügyeit illetıen. Ezek a Hírlevelek alkalmasak arra is, hogy az itt most leírtakat bárki ellenırizze

az

adott

idıszak

Hírleveleit

megtekintve az IPE honlapján. Igen örülnénk, ha néhányan vennék ezt a fáradságot ... A kapcsolattartást E-mail ([email protected]), 3 telefon-fıvonal, s egy mobil telefon segíti.


87



88


4. AZ ÁLLAM SZEREPVÁLLALÁSA

Az ipari park program kidolgozásában és megvalósításában a kormányzatnak fontos szerepe van, jóllehet az egyes ipari parkok létesítése és mőködtetése - mint láttuk alapvetıen üzleti ügy. A környezeti feltételek megteremtése, illetve alakítása, a már jelzett rendezı elvek érvényre jutásának elımozdítása (a jogi, szervezeti keretek létrehozása, a preferenciák, a szükséges források rendelkezésre bocsátása, a kvalifikáció, az oktatás, továbbképzés feltételeinek megteremtése, stb.) az ország fejlıdése érdekében igen jelentıs energiákat képes mobilizálni. Más oldalról: ezen feladatok elmulasztása, késedelmes, bizonytalansággal terhes megvalósítása a gazdasági fejlıdés, a polgárosodási folyamat késleltetését okozná. A jelenleg érvényes fontosabb jogszabályokat a Függelék tartalmazza, A területfejlesztési és -rendezési törvény megalkotásával 1996-ban az Országgyőlés létrehozta azokat a jogi és szervezeti kereteket, amelyek a szubszidiaritás, a partnerség, az addicionalitás, a rugalmasság, a nyilvánosság alapvetı feltételeit képesek biztosítani. A kormány 1996 novemberében döntött az ipari parkok fejlesztési programjának kidolgozásáról, megerısítve ezzel az iparipark-hálózattal kapcsolatos eltökéltségét. Maga a program azonban mindmáig nem készült el. Mindössze – mint korábban jeleztük – kormányrendelet szabályozza az “Ipari Park” cím odaítélésének kritériumait és menetét. Nem alakult ki tehát egy átfogó stratégiai program, az állam szerepvállalása is esetlegesen alakult. Az ipari parkok térnyerése a magyar gazdaságban – felfogásunk szerint − már 1998ban túllépett azon a határon, amit egy kormányzat még marginálisan kezelhet. Az ipari tárca megbízásából, de már a Gazdasági Minisztériumnak benyújtott „Iparpolitika – regionális fejlesztés – ipari parkok” címő tanulmány ezért az állami szerepvállalásnak nagy figyelmet szentelt. Két év távlatából ezek az elgondolások, javaslatok többnyire aktuálisabbak, mint felvetésük idején voltak. 2000-re ugyanis a parkok fıbb mutatói minden korábbi várakozást meghaladtak: az országban 112 szervezet rendelkezik ipari park címmel, 55 ipari parkban


89

IPARI PARKOK – Ipari Parkok Egyesület hozzávetıen 100 ezren dolgoznak (1999 végén számuk 82.000 fı volt), a termelési érték mintegy 1.600 MrdFt (a múlt évben 1.400 MrdFt volt), amelynek 80 %-a exportra kerül. 1999 végéig 750 gazdasági társaság, s 1.4 Mrd$ volumenő mőködı tıke települt az ipari parkokba. A számok arról vallanak, hogy a korábban megálmodott áttörés bekövetkezett.

Kormányzati feladatok Az állami feladatok jelentıs része kormányzati szintő döntéseket igényel. Az Egyesület – a fentebb jelzett, 1998-ban elkészített tanulmányában megfogalmazott – javaslata szerint a legfontosabb kormányzati feladatok az alábbiak: -

Az

alap

infrastruktúra

(pl.

autópályák,

szennyvíztisztítás,

energiahálózatok, stb.) kiépítése és fejlesztése döntıen állami – s ezen belül kormányzati − ügy. Az infrastruktúra állapota, kapcsolódása az európai rendszerekhez nagymértékben meghatározza az ipari parkok létesítésének lehetıségeit, az ezzel összefüggı kockázatok mértékét. Az Egyesület három éve szorgalmazza a Déli Autópálya építését, illetve az M0 autópályával kapcsolatos stratégia kialakítását. Az egyik a leszakadó térségek felzárkózását, a másik a fıváros szellemi bázisának hasznosítását tudná jelentısen elımozdítani ... -

Az ipari parkok minden esetben jelentıs térszerkezeti változással járó beruházások, ingatlanfejlesztések. Az ezzel összefüggı döntések szakmai megalapozását és a fejlesztés folyamatos megoldását célszerő kormányzati támogatásban részesíteni, hogy különösebb áldozatvállalás nélkül is (szerény kockázatvállalással) biztonsággal megítélhetık legyenek az ipari park létrehozásának elınyei és hátrányai. Tekintettel arra, hogy a fejlesztés, majd a mőködtetés is - többnyire - állami eszközök bevonásával történik, ezért e források hasznosítását a finanszírozóknak figyelemmel kellene kísérniük.

Mindez


nélkülözhetetlenné

teszi

a

megvalósíthatósági

90

IPARI PARKOK – Ipari Parkok Egyesület tanulmányok szakmailag igényes elkészítését, ezen munkák részleges finanszírozását. -

Az ipari parkok betelepítése stratégiai jelentıségő ügy. A kormányzatnak ezért figyelemmel kellene kísérnie az e téren folyó munkákat, a befektetési kampányok irányultságát, a marketing stratégiát, magát a tıkeszervezı munkát. Célszerő ezért a szakmai alapú munkákhoz központi forrásokkal is hozzájárulni. Gondoskodni szükséges arról – az ipari parkokat mőködtetı gazdasági szervezetek önállóságát, felelısségét nem sértve –, hogy a helyi törekvések és a kormányzat stratégiai céljai között összhang legyen. Megjegyzés:

Figyelmet

érdemel,

hogy

a

tıkebevonás mértéke a különbözı években odaítélt ipari park címet kapott parkok és régiók szerint hogyan alakult. Az 5., 6., és 7. ábrák jelzik: egy kiegyenlítıdı folyamat vette kezdetét (legalábbis ami a terveket illeti). Ezek a tervek azonban csak a minimális feltételei egy ígéretes, felzárkózást is magába foglaló jövınek. -

A parkok betelepítésekor az infrastrukturális feltételek megteremtése helyben felmerülı és ellátandó feladat. Mindemellett célszerő kormányzati eszközökkel is segíteni ezt a munkát, mert a parkba betelepülı kis- és középvállalkozások számára a környezetrendezés, a környezetvédelem, a termelı infrastruktúra kedvezményes kiépítése, ügyviteli, logisztikai, stb. szolgáltatások

végsı

soron

költségcsökkentı

hatásúak,

s

a

versenyképességüket az üzleti kapcsolatok kiszélesítésével is elımozdítja. -

Közfeladat a követelménytámasztás, a kvalifikációs és az ellenırzési funkció gyakorlása. Az “ipari park” cím odaítélésével mindössze kijelöli a kormányzat,

hogy

mely

szervezetek

indulhatnak

infrastruktúra

pályázatokon. (A kritérium az, hogy az ipari park rendelkezzen színvonalas megvalósíthatósági tanulmánnyal, legyen programja.) A kvalifikálás Ipari Parkok Egyesület

91

IPARI PARKOK – Ipari Parkok Egyesület azonban a parkok létrehozásának valamennyi stádiumában megoldandó feladat. A minıségbiztosítás és tanúsítás üzleti ügy, de ahhoz, hogy általánossá

váljon,

nem

nélkülözhetı

kormányzati,

önkormányzati,

(kamarai) ösztönzés. E feladat végrehajtásába szakcégek (pl.: TÜV Rheinland Hungária VRF Kft.) és civil szervezetek (pl. Ipari Parkok Egyesület) bevonása is célszerő. -

Közvetlenebb szerepvállalás indokolt azokban a térségekben, ahol a felzárkóztatás sürgetı feladat. E térségeket a mindenkori területfejlesztési politika körvonalazza, jelöli ki. Ezek a társadalmi és gazdasági szempontból elmaradt térségek, az ipari szerkezetváltás által érintett területek, a mezıgazdasági vidékfejlesztés térségei, a sajátos természeti és földrajzi adottságokkal rendelkezı – határmenti, környezeti szempontból veszélyeztetett – térségek, a funkcionális központok (Budapest, az innovációs és vállalkozói centrumok, a Balaton térsége, stb.). A felzárkóztatás azonban csak akkor lehet eredményes, ha az ipari park létesítésének fokozott támogatása párosul a helyi gazdaság fejlıdését elısegítı

célprogramok,

részfoglalkoztatás,

közmunkaprogramok

kidolgozásával és támogatásával, az oktatás, a képzés (benne a távoktatás) fejlesztésének megkülönböztetett módon történı elıtérbe állításával. Összességében: ha ez a feladat szervesen beépül a mindenkori regionális fejlesztési tervek készítésébe. Megjegyzés: feltétele,

A

hogy

felzárkóztatás az

egyik

ország

elemi

gazdaságilag

hátrányosabb helyzető térségeiben is legyenek ipari parkok – már teljesült. A 8. diagram jelzi: a parkok

régiók

szerinti

eloszlása

ma

már

egyenletes. Ha a parkok akció-rádiuszukat 30 kmben

állapítjuk

meg,

az

ország

lefedettnek

tekinthetı. -

Az ország komparatív elınyeinek érvényesítése során meghatározó szerepe van (lehet) a nemzetközileg elismert és magasan értékelt kutatóbázisnak.


92

IPARI PARKOK – Ipari Parkok Egyesület Az egyetemek, akadémiai, ipari, agrár intézetek bevonásával olyan tudományos és innovációs parkokat célszerő kialakítani, amelyek a térszerkezet alakításában a csúcstechnológiáknak, a magas hozzáadott értéket produkáló termelésnek, az innovációnak teremtenek kedvezı feltételeket. A tudományos parkok létesítése szempontjából különösen szóba jöhetı térségek: Budapest, Gödöllı, Eger, Miskolc, Nyíregyháza, Debrecen, Kecskemét, Békéscsaba, Szeged, Pécs, Kaposvár, Keszthely, Veszprém, Zalaegerszeg, Szombathely, Sopron, Gyır, Dunaújváros, Esztergom, ... az egyetemmel, felsıoktatási intézménnyel, akadémiai intézettel rendelkezı térségek. Talán vannak, s még inkább lesznek olyan városok is, amelyeket itt nem soroltunk fel. (Szerencsére ezek a listák évrılévre hosszabbak ...) -

Kormányzati feladat egy olyan preferenciarendszer kidolgozása és mőködése, amely az ipari parkok létrehozását és mőködtetését vonzóvá teszi, illetve – a befektetık számára – tartósan kiszámítható mőködési feltételeket teremt.

-

Állami feladat a szükséges források egy részének rendelkezésre bocsátása. Tekintettel arra, hogy az ipari parkok létrehozása csak hosszabb távon tehetı rentábilissá, célszerő az e célra szánt központi forrásokat elkülöníteni, illetve külön, alapszerően kezelni (rövidtávon eredményes befektetésekkel nem versenyeztethetı ez a tevékenység), s gondoskodni a helyi forrásokkal való összhang megteremtésérıl. (Várható, hogy az egyes ipari parkok fejlesztési programjai beépülnek a regionális fejlesztési programokba, s így áttételesen, a régión keresztül elnyert források révén jut el a parkokhoz a támogatási forrás az ISPÁ-ból, majd az EU Strukturális Alapokból. (Az egyik legfontosabb feladat ennek megoldása.)

-

Az ipari parkok létesítése és mőködtetése sajátos szakértelmet igényel, melynek megszerzéséhez szükséges feltételek megteremtését – képzés, átképzés – célszerő kormányzati támogatásban részesíteni. E kormányzati támogatásnak ki kell terjednie az oktatási formák (pl. távoktatás)


93

IPARI PARKOK – Ipari Parkok Egyesület kialakításának elımozdítására, s az ebbe betagozódó felsıoktatási intézmények ezirányú tevékenységének elismerésére is. -

Az ország ipari parkjai, a késıbbiekben a kiépülı hálózat nemzetközi kapcsolatai mind fontosabbakká válnak. Az EU integráció részeként célszerő tekintettel lenni az ipari park hálózat már kiépült struktúrájára, a komparatív elınyök érvényesítésére. Hasonlóan fontos feladat az ipari parkok létesítését mérlegelı (pl.: Románia, Szlovákia, Ukrajna) ezirányú törekvéseit elımozdítani, a komparatívitás elvét ebben az irányban is érvényre juttatni.

A területfejlesztés állami intézményeinek és fórumainak feladatai∗ Az Egyesület felfogása szerint fontos feladat, hogy a régiók, a megyék, a városok, a kistérségek fejlesztési tanácsai, önkormányzatai, intézményei a területfejlesztési koncepciójuk kidolgozása során figyelembe vegyék az ipari parkok térségfejlesztési adottságait.

Az

Országgyőlés

által

elfogadott

Országos

Területfejlesztési

Koncepció – különbözı megközelítésben – ehhez kellı útmutatást ad. Mindemellett az Egyesület megfontolandónak tartja az alábbiakat: -

A külföldi befektetık Budapest

és

az elmúlt években döntıen Észak-Dunántúl,

vonzáskörzete,

valamint

Székesfehérvár

térségét

részesítették elınyben. E térségeknek - az országba érkezı mőködı tıkéhez viszonyított - 75 %-os befektetési arányával szemben az ország keleti térségei Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar, Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg mindössze 1 %-os súllyal szerepeltek. Az ipari parkok a befektetések kiegyenlítettebb “terítése” terén érdemleges javulást képesek elımozdítani. 1998-ban e téren érzékelhetı kedvezı változás vette kezdetét.

(Az 1998-as tanulmány vonatkozó részét változtatás nélkül adjuk közre, hogy az IPE törekvései idıben elrendezhetıek legyenek.) ∗


94


Az ipari parkok létrehozása, együtt a kis- és középvállalkozások tevékenységének állami ösztönzésével (beleértve a helyi preferenciákat, inkubátorházak, technológiai központok telepítését is) elımozdíthatja az ipari térségek szerkezetváltását, a korszerő technológiák térnyerését, az innováció gyorsítását.

-

A

gazdaság

élénkítésében

megkülönböztetett

szerepe

van

a

nagyvállalatoknak, a multinacionális cégeknek. Ezek a gazdasági társaságok beszállítóik, piaci kapcsolataik, nemzetközi hírnevük révén képesek egy-egy térség ipari, szolgáltatási tevékenységének dinamizálására. Az ipari parkok elımozdíthatják e nagyvállalati kör bekapcsolását egy régió fejlesztésébe, illetve (mint például Rétságon a TDK∗) megjelenésük olyan vonzerıt hozhat létre, amely lehetıvé teszi az adott térségben ipari park létesítését, s annak viszonylag gyors betelepítését. Az a tapasztalat, hogy a multik elsı – kezdeti – idıszakban a már bevált beszállítóikat igyekeznek ide telepíteni, s csak a késıbbiekben bıvítik a beszállítói kört helyi magyar vállalkozókkal. Ebben az összefüggésben is felmerül a minıségbiztosítás,

a

tanúsítás,

az

IS0-9000,

ISO-14.000

hazai

alkalmazásának mielıbbi teljessé tételének szükségessége. -

Az ipari parkok létesítése, betelepítése, mőködtetése mind szigorúbb követelményeket támaszt a területi marketinggel, az adott régió kulturális, természeti lehetıségeinek, termékeinek, szolgáltatásainak bemutatásával szemben. Valamennyi gazdasági szereplınek elemi érdeke főzıdik ahhoz, hogy a térség vonzó arculatú legyen, vonzza a befektetıket, az EU források elnyerésének esélyei javuljanak. Az országos ipari-park marketing stratégiához kapcsolódóan élni kell a PHARE, a PHARE-CBC, az Alpok-Adria, illetve a Kárpátok Eurorégió adta lehetıségekkel. Ezen együttmőködések

mindenekelıtt

azok

számára

kínálnak

kedvezı

lehetıséget, akik kezdeményezıen vesznek részt az egyes projektek Rétságon formálisan nem jött létre ipari park. Gresina István polgármester – felfogásunk szerint – ipari parkot hozott létre. Ez a munka önmagában megérdemelne egy könyvet.

∗


mindemellett

95

IPARI PARKOK – Ipari Parkok Egyesület megalapozásában, indításában, illetve a szervezımunkában komplex módon, széleskörő partnerhálózat kiépítésére törekednek. Az Egyesületnek e téren az a tapasztalata, hogy elsısorban kétoldalú kapcsolatok vezetnek eredményre. -

A térségek fejlesztésénél tekintettel kell lennünk az EU azon törekvéseire is, amelyek a térségek közötti együttmőködést, a gazdasági kapcsolatok kiépítését ösztönzik. Különös figyelmet igényelnek azok az övezetek, ahol a “kedvezményezettségi ablak” az EU csatlakozásunkkal bezárulhat (NyugatMagyarország). Az Interreg CBC Phare program - ahol 75 %-ban Phare forrásból lehet a beruházást elvégezni - sürgetıvé teszi a nyugati határ menti fejlesztéseket. E vonatkozásban példaértékő a szentgotthárdiheiligenkreuzi határon átnyúló iker ipari park - amely elsıként kapcsolt össze egy EU és egy EU-n kívüli országot az integráció elımozdításának igényével. Ígéretesen alakul Nyugat-Dunántúl és Burgerland kapcsolata. A következı években a magyar-román, magyar-szlovák, illetve magyarukrán kapcsolatok fejlesztése tőnik reálisnak, mivel mindhárom relációban a külföldi partner figyelmet érdemlı érdeklıdést mutatott.

-

Az ipari parkok jelentıs szerepet kaphatnak a vállalkozói övezetek gazdasági folyamatainak beindításában és kiszélesítésében. Tekintettel arra, hogy az ipari parkok létrehozásához jelentıs központi (gazdaságfejlesztési, területfejlesztési) célelıirányzat mozgósítható (200 MFt vissza nem térítendı támogatás infrastruktúra beruházáshoz a park telekhatáráig, 200 MFt kamattámogatás telekhatáron belül, stb.), valamint a park mőködését preferenciák segítik, a tıkeszervezı munkát kormányzati eszközök is támogatják - a térségi (helyi) erıforrásokkal jelentıs fejlesztési célok is elérhetıek. Fontos, hogy a vállalkozói övezetek, a parkok adottságait, lehetséges külsı kapcsolatait figyelembe vegyék, gondos tervezı munkával alapozzák meg a létesülı ipari parkok tevékenységének összehangolását, a szinergikus hatások elérését, a mőködı tıke bevonását. A vállalkozói övezeten belül a 150-200 hektáros területő ipari parkok


96

IPARI PARKOK – Ipari Parkok Egyesület hozhatják létre azokat az akciótereket, amelyek a foglalkoztatás, a korszerő ipar létrehozása, szélesebb bedolgozó “holdudvarok” révén (beszállítói ipar feltételeinek

megteremtése,

pl.

az

autóipar,

élelmiszer-feldolgozó,

környezetvédelmi ipar területén) egy igen jelentıs – megyényi – terület dinamizálását

is

megoldani

képesek.

A

elmúlt

idıszakban

kormányrendelettel kijelölt térségekben a vállalkozói övezet preferenciái erısítik az ipari parkokra érvényes kedvezményeket. -

Egyszerősíteni

szükséges

a

vállalkozók

letelepedéséhez

szükséges

adminisztratív ügymenetet. Az önkormányzatoknak olyan normatív kritériumok (standardok) kidolgozását kell megoldaniuk, melyek teljesítését vállalva a vállalkozó mentesül a hosszadalmas engedélyezési eljárás

alól

(építészeti,

tőzvédelmi,

környezetvédelmi,

áram-,

vízfogyasztási, cégbejegyzési, adóbejelentés és bevallás, tb. regisztrálás, hitelügyintézés, idegenrendészeti eljárás, stb. elıírások). Gyakorlatilag azt kellene elérni, hogy egy helyen – egy ablaknál – a vállalkozás indítása megoldható legyen. Az “egyablakos” megoldás néhány önkormányzat már a megvalósulás kezdeti szakaszán túljutott.

Az ipari parkok és az EU prioritások. Az EU támogatási rendszerének fıbb elemei Az Egyesület nap mint nap találkozott – és találkozik – azzal a kérdésfelvetéssel, hogy “hány ipari parkot bír el az ország?” “Nem sok az ipari parkok száma?” “Az ipari parkok létesítése divat talán, s csak idı kérdése, hogy konjukturája elmúljon?” Az Egyesület mindig igyekezett kitérni az ilyen “számháborúk” elıl. Fontos azonban, hogy megértsük az ipari parkok létesítésének szélesebb – nemzetközi – összefüggéseit is. Ezen belül kulcs-elem az EU támogatási politikájának megértése. Ez Magyarországon, Kelet-Európában különösen fontos, mert ebben a térségben az elmúlt évtizedekben a központi tervezés, állami irányítás meghatározó volt, s a jelzett kérdés felvetése mögött burkoltan az állami beruházásokra utaló – már tíz évvel ezelıtt is túlhaladott – gondolatok sejlenek fel.


97

IPARI PARKOK – Ipari Parkok Egyesület Az Európai Unió támogatási politikájának megértéséhez az Európai Gazdasági Közösség alapdokumentumához, az 1957-ben elfogadott római szerzıdéshez, az Európai Megállapodáshoz kell visszanyúlnunk. E szerzıdés 62. cikkelye kimondja, hogy a benne foglalt alapelvekkel összeegyeztethetetlen “bármely állami támogatás, amely azáltal, hogy elınyben részesít egyes vállalatokat, vagy egyes áruk termelését, torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget”. Az összeegyeztethetetlenség elvét részletesebben a 92. cikkely fejti ki: E cikkely elsı szakasza – a fentiek szerint – azt a gondolatot körvonalazza, amelyen az összeegyeztethetetlenség elve nyugszik: “1.

Amennyiben

a

jelen

Szerzıdés

nem

határoz

másként,

azon

állami

pénzeszközökbıl biztosított támogatások, bármilyen jellegőek legyenek, amelyek meghatározott vállalatoknak vagy termelési ágaknak nyújtott kedvezményekkel a versenyt eltorzítják, vagy annak eltorzításával fenyegetnek, összeegyeztethetetlenek a közös piaccal, amennyiben a tagállamok közötti kereskedelmet hátrányosan befolyásolják.” A támogatási politika szempontjából legalább ennyire fontos, hogy az általános tilalom alól melyek a kivételek. Ezt a 3. szakasz tartalmazza: “3. A közös piaccal összeegyeztethetınek tekinthetık: (a) szokatlanul

alacsony

életszínvonalú

vagy

jelentıs

foglalkoztatási

gondokkal küzdı területek gazdasági fejlıdésének elımozdítására nyújtott támogatások: (b) közös európai érdekő fontos tervek elımozdítására vagy egy tagállam gazdasági életében jelentıs zavarok kiküszöbölésére nyújtott támogatások; (c) meghatározott gazdasági ágak vagy gazdasági területek fejlıdésének elımozdítására nyújtott támogatások, amennyiben azok a kereskedelmi feltételeket nem változtatják meg oly módon, hogy az a közös érdekekkel ellentétben áll ....


98

IPARI PARKOK – Ipari Parkok Egyesület (d) a kultúra és a nemzeti örökség megırzésének elımozdítására nyújtott támogatások, amennyiben azok a kereskedelmi és versenyfeltételeket nem változtatják meg olymódon, hogy az a közös érdekekkel ellentétben áll (e) más támogatások, amelyeket a Tanács a Bizottság javaslatára minısített többséggel hozott határozatában megjelöl.” Mint látható: a támogatások egy jelentıs része összeegyeztethetı a közös piaccal, illetve az Európai Unió jogszabályaiban foglaltakkal. Számunkra ez alkalommal az bír jelentıséggel, hogy az itt tárgyalt, a területfejlesztés szempontjából fontos struktúrák: a vállalkozási övezetek, ipari parkok lehetıséget nyújtanak a versenyképesség jelentıs állami eszközökkel való elımozdítására. Az innovációorientált ipari parkok (tudományos, technológiai stb. parkok) szempontjából ugyancsak fontos, hogy a kutatás-fejlesztést az EK Bizottsága általában kedvezıen ítéli meg (Official Journal, 17 February, 1996 C45/5: – az iránymutatások öt évig lesznek érvényben. Egyébként az EU joganyagban 500, a K+F számára kedvezı határozat van.) Összességében tehát az EU az ipari parkok, s különösen az innováció orientált regionális

szervezeti

struktúrák

esetében

az

állami

szerepvállalást

a

versenyképesség fokozásában lehetıvé teszi. Az EU tehát kijelöli azokat az irányokat, ahol az állami források koncentrált felhasználása nem csupán lehetséges, de kívánatos is a versenyképesség fokozása érdekében. Némi leegyszerősítéssel azt állapíthatjuk meg, hogy az EU globális versenypozícióinak erısítése érdekében -

a K+F szférában húzó hatás elérésére ösztönzi a közösséget is, a tagországokat is (az ötödik K+F keretprogram 14 Mrd EURO-t szán ennek a célnak az elérésére)

-

a regionális fejlesztés terén az EU az elıbbieknél egy nagyságrenddel nagyobb állami forrást enged mobilizálni a helyi erıforrások bevonása, azok multiplikáló hatásának növelése – összességében a versenyképesség ösztönzése – érdekében (“toló hatás”)


99

IPARI PARKOK – Ipari Parkok Egyesület A fentiek arra hívják fel a figyelmet, hogy a versenyképesség fokozása az EU gazdaságpolitikájában meghatározó jelentıségő: -

a globális, a nagy térségek

(Európa, USA, Távol-Kelet, stb.) közötti

versenyben az EU jelentıs állami források (piackonform módon történı) bevonásával igyekszik pozíciójavulást elérni; -

az EU-n belül a térségek közötti kiegyenlítıdés érdekében lehetséges állami forrásokat igénybe venni, az - országok közötti, illetve - országon belüli nivellálódás elérését célozva meg. Megjegyzés: A fentiek ismeretében felmerül egy kérdés, amely így szól: ha a

versenyképesség

ennyire fontos az EU értékrendje szerint, ha az integráció az ipari park révén felgyorsítható, ha a költségvetés 1 MrdFt-ja az ipari parkok terén nagyságrendekkel (14.000

több

munkahely)

munkahelyet

mint

a

GFC

teremt átlagos

felhasználása esetén, ha az ipari parkokban a munka

termelékenysége

az

országos

átlag

kétszerese – akkor miért csak mintegy 7 MrdFt-ot fordított a központi költségvetés az elmúlt négy évben az ipari parkokra? És vajon az eddigi tapasztalatok milyen konzekvenciákhoz vezetnek a jövıt illetıen? Az ipari parkok lehetıségei a versenyképesség növelésében Az Egyesület mőködésének filozófiájában egyre inkább a “versenyképesség” a központi gondolat, az egyéb feladatok e köré szervezıdnek. Az ipari parkok – mint már láttuk korábban – elsısorban, mint ingatlanügyletek jelentek meg az üzleti


100

IPARI PARKOK – Ipari Parkok Egyesület életben. Kezdeti idıszakban a befektetık számára a vonzerıt elsısorban az jelentette, hogy a már kiépült infrastruktúra révén lerövidíthetı volt az idı, ami a beruházásra vonatkozó elhatározás és a termelés beindulása között eltelt. A rentabilitás a parkokban általában kedvezıbb volt, mint azon kívül. Ebben az idıszakban a parkot üzemeltetı gazdasági társaság alapvetıen tıke betelepítés szervezésében volt érdekelt, a betelepedés elırehaladtával ugyanis a telekár felértékelıdött, s ezáltal extra profit szerzésére nyílt lehetıség. Az ipari parkok iparpolitikai szerepében bekövetkezett változások – hozzávetıen a 70-es évektıl – e szervezeti struktúrák üzleti lehetıségeit is minıségileg átalakították. Továbbra is megmaradt az ingatlanpiaci értékük, de mindinkább többrıl lett szó: -

Az ipari park infrastruktúrájának kiépítése állami támogatásban részesül. Jelenleg ennek értéke Magyarországon a park “kerítéséig” 200 MFt vissza nem térítendı támogatás, amely a teljes beruházás 20 %-át nem haladhatja meg (korábban ez az arány magasabb volt). Hasonló volumenő kamatmentes hitel vehetı igénybe a parkon belüli infrastruktúra kiépítése (az egyes cégek betelepítése) esetében. Ezek a támogatások csökkentik a beruházási költségeket, ezáltal a megtérülési idıt mérséklik, így a parkot a befektetések számára vonzóvá teszik.

-

Az ipari parkot mőködtetı szervezet a betelepülı gazdasági társaságoknak - üzleti alapon - szolgáltatásokat nyújt. Ez a szolgáltatás a tıkeerıs cégek (pl. multik) esetében többnyire kimerül beruházás segítésében. A kis- és középvállalkozók azonban olyan széleskörő szolgáltatásokhoz juthatnak, amit a parkon kívül, egyedi megoldásokkal aligha tudnának igénybe venni. A parkon belül ugyanis a megrendelık nagy száma miatt az egyes szolgáltatások fajlagos költsége mérsékelhetı, így azok olcsóbban érhetık el. Ez a költségcsökkentı hatás, illetve a szolgáltatások azon eredménye, hogy a kisvállalkozó a nemzetközi piacra is ki tud jutni, s szakmai kooperációk részese lehet – a versenyképesség számottevı javulását eredményezheti.


101


A park mőködtetése (9. sz. ábra) során a helyi iparőzési adó 3-5 évre történı elengedése, illetve mérséklése, a telekárak – illetve bérleti díjak – többnyire kedvezményes kialakítása, a gyorsított amortizáció révén a mőködési

költségek alacsonyabb szintőek, mint a hasonló zöld mezıs

beruházások esetében. E költségek tovább csökkenthetık, ha a park markáns szakmai profillal (pl.: jármőgyártás, elektronikai berendezések, vegyipari termékek, stb.) rendelkezik, így az egyes technológiák (pl.: szolgáltatásként

hıkezelés)

(és

cégenkénti

külön-külön

egyedi

kivitelezésnél ezáltal olcsóbban) vehetık igénybe. Ennél is fontosabb azonban, hogy a hasonló, vagy kapcsolódó gyártási kultúrák, technológiák egy parkon belül egymásra kedvezı hatást gyakorolhatnak, szinergikus hatások jöhetnek létre. A parkban megjelenhetnek a kvázi “szellemi mőhelyek”,

melyek

innováció,

az

a

technológiai

transzfer

elımozdításában eredményezhetnek fontos (bár nehezen számszerősíthetı) üzleti pozíciójavítást. -

Az egyes parkok által nyújtott üzleti elınyök tovább növekedhetnek, ha a parkok telepítésénél, marketingstratégiájuk valóra váltásánál a parkok hálózatba szervezıdésének elınyeit is ki lehet használni (10. sz. ábra). Ez esetben a munkaerı kínálta lehetıségek kiaknázásában, a szolgáltatások fajlagos költségeinek további leszorításában a szélesebb körő kooperáció adta

innovációs,

logisztikai,

technológiai

transzfer

lehetıségekben

információs rendszerek mőködtetésével a versenyképesség továbbjavításának széleskörő lehetıségei nyílnak meg. Ezek az öngerjesztı – szinergikus – hatások jelentıs mértékben képesek növelni egy térség versenyképességét. A parkok közelsége ugyanis funkcionális kapcsolatot hozhat létre a termelık, a beszállítók és alvállalkozók között, s ez jelentısen

csökkentheti

a

tranzakciós

ügyletek

költségeit

is

(pl.: Szilícium-völgy, a Bostont elkerülı 128-as út mellett létesült ipari parkok). A fenti vázlatos felsorolás jelzi, hogy az ipari parkok a betelepülık számára számottevı elıny kínálására alkalmasak. A számos költségcsökkentı hatással Ipari Parkok Egyesület

102

IPARI PARKOK – Ipari Parkok Egyesület szemben lényegében egy költségnövelı tényezı van: a parkot mőködtetı gazdasági társaság

mőködési

költségei.

A

nemzetközi

tapasztalatok

arra

engednek

következtetni, hogy ez a költségtényezı lényegesen kisebb a vázolt megtakarításoknál. Mindemellett nem alaptalan annak hangsúlyozása, hogy a gazdasági társaságok tevékenységének kontrollálása, a megtakarítások és kiadások rendszeres vizsgálata aligha nélkülözhetı ahhoz, hogy a hazai gyakorlat megfeleljen a nemzetközi követelményeknek. Megfontolandó, hogy az ipari park címmel rendelkezı gazdasági társaságok tevékenységénél ezen mérleg megvonása alapvetı fontossággal bírjon.

A finanszírozási rendszer A fentiekbıl kitőnik, hogy a korábbi években kiépült finanszírozási rendszer átalakulásra

szorul

annak

érdekében,

hogy a hazai

rendszer harmonizált

együttmőködésre legyen képes az EU támogatási rendszerével. Az országnak elemi érdekei főzıdnek ahhoz, hogy a jelenlegi (viszonylag szők) lehetıségekkel élni tudjon, de leginkább az EU-ba való belépésünket követıen azonnal érvényesíteni tudja a jogos támogatási igényeket.

Az EU támogatási rendszerének néhány jellemzıje Strukturális Alapok Az Európai Unió költségvetésének mintegy egyharmadát, a strukturális átalakulást elımozdító Strukturális Alapok teszik ki. Ennek belsı tagolódása: Európai Regionális Fejlesztési Alap, Európai Szociális Alap, Európai Mezıgazdasági Orientációs és Garancia Alap, Halászati Orientációs Alap. A jelzett alapok a strukturális alkalmazkodást (átalakítást) az alábbi irányok mentén, célok érdekében támogatják:


103


1. A gazdaságilag kevésbé fejlett régiók szerkezetváltása 2. Hanyatló ipari régiók szerkezeti átalakítása 3. A tartós munkanélküliség problémáinak enyhítése 4. Az ifjúsági munkanélküliség problémáinak enyhítése 5/a. A mezıgazdaság korszerősítése és szerkezeti átalakítása 5/b. Rurális (vidéki) területek támogatása

6. Igen alacsony népsőrőségő területek támogatása A támogatások odaítéléséhez a tagországok kezdeményezései szükségesek. Ennek formája:

átfogó

fejlesztési

program.

A

fejlesztési

programok

egymással

versenyeznek, a támogatás odaítélésrıl az EU-Bizottság dönt. (A Strukturális Alapok mintegy 10 %-át a brüsszeli Bizottság az általa definiált problémák megoldása érdekében használja fel.) Kohéziós Alap Feladata: a kevésbé fejlett országok felkészítése a gazdasági és pénzügyi unióra. Az igénybevételre azon országok jogosultak, amelyeknél az egy fıre jutó GDP nem éri el az Unió átlagának 75 %-át (Magyarország minden bizonnyal ebbe a kategóriába fog tartozni.) Azzal kell számolnunk, hogy az EU jelenlegi támogatási rendszere menetközben módosul (pl. várhatóan szőkülni fog a támogatásra jogosultak köre, a bürokratikus vonások enyhülnek, a hosszú távú célok valamelyest változnak, stb.). Bizonyosra vehetı azonban, hogy a módosulásnak markáns vonása lesz a regionális, térségi programok súlyának, szerepének növekedése. Ezen programok támogatási esélye tovább javítható, ha nem általában célozzák meg a térszerkezet korszerősítését, a felzárkózást, hanem kifejezetten a gazdaságélénkítésre helyezik a hangsúlyt. A hazai támogatási rendszerben a fenti célrendszer érvényesítése az elmúlt évtized gyakorlatában jelentıs módosítást igényel. Az ágazati jellegő prioritások rovására az


104

IPARI PARKOK – Ipari Parkok Egyesület EU filozófiájához jobban kapcsolható prioritásrendszert kell elıtérbe állítani. Ezek: az európai nagyrendszerekhez való kapcsolódás tennivalói (vasút, autópályák, dunai, tiszai hajózás, repülıterek, stb.), a K+F ügyek, a kis és közepes vállalkozási szektor élénkítése, a területfejlesztés

(konkrét programok – ipari parkok, vállalkozási

övezetek), a humán erıforrások fejlesztése (K+F, oktatás, távoktatás), a belsı kohézió

erısítése

(beszállítói

rendszerek,

informatikai

rendszerek,

humán

infrastruktúra), környezetvédelem. A jelzett prioritások közül az autópályák építése, illetve a belsı kohéziót erısítı programok jelenleg nem tartoznak az EU Strukturális Alapjai, illetve a Kohéziós Alap célrendszerébe. (Az EU ezeken a feladatokon már jórészt túljutott.) Az ide tartozó feladatok mindamellett - tekintettel a hazai feladatok nagyságára ezeken a területeken - nem esélytelenek egy módosuló támogatási rendszerbe való bekerülés során, mivel e nélkül a többi cél elérése is problematikus, illetve e célok elfogadása a többi törekvés valóraváltását is elımozdítja. A jelzett célok, illetve az ezekhez kapcsolódó prioritások támogatásának egymáshoz viszonyított súlyát tekintve figyelmet érdemel, hogy hazánkban a kis és középvállalatok, valamint a környezetvédelem részaránya a központi támogatáson belül rendkívül alacsony, az EU országokban kialakult részarány (2-4 %) tört részét teszi ki.

Decentralizáció Az EU-konformitás a támogatási rendszerben mindenekelıtt azt jelenti, hogy át kell állni egy demokratikus, alulról építkezı rendszerre. Ez annyiban érint – hosszú évek alatt kiépült – kormányzati struktúrákat, érdekeket, hogy az ágazati logikát mindinkább egy területi elv szerint építkezı támogatási szisztéma váltja fel, s a források allokálásának módosulása evidens módon a feladatok átrendezését is magával hozza. A status quo megváltoztatása elkerülhetetlen, mivel a helyi fejlesztési programok az önkormányzati, megyei, regionális intézmények, (ügynökségek)


105

IPARI PARKOK – Ipari Parkok Egyesület fórumok, illetve ezek szakértıi kapacitásaik kiépítését és mőködtetését igénylik, más oldalról pedig a párhuzamos tevékenységek megırzése finanszírozhatatlanná válik. Az ipari parkok létesítésének finanszírozása esetében az Egyesület egy kompromisszumos megoldás érdekében lobbyzott eredményesen. Lényege: a központi forrásokra (a Gazdaságfejlesztési Célelıirányzat – GFC –, illetve a Területfejlesztési Célelıirányzat – TFC –) már közösen írtak ki a tárcák (az ipari és a területfejlesztési) pályázatot. Az IPE felvetette azt a lehetıséget is, hogy a pályázatok végsı eldöntése az egyes megyei (illetve regionális) területfejlesztési tanácsoknál történjen (ez nem valósult meg). A tárcák e megoldás esetén a makrostrukturális törekvéseket a regionális fejlesztési tanácsokban érvényesíthetnék, ugyanakkor az egyes programok az adott régió, megye fejlesztési stratégiájába illesztve kerülnének elbírálásra. Fontos elem, hogy e javaslat szerint nem a területek, hanem a programok versenyeznének egymással. Ma már kialakulóban van a finanszírozás regionális szintő intézményi, döntési, tervezési, végrehajtói és ellenırzési rendszere. Gondot jelent hogy sem a megyénél, sem a több megye alkotta régiónál nem képzıdnek források, csak központi forrásokból tudnak finanszírozni. Az e téren halaszthatatlan – s igen széleskörő igényként felmerülı – oktatási, képzési feladatok megoldása ma még ugyancsak a kezdeti stádiumban van. Ugyanez jellemzı a programfinanszírozásra épülı költségvetési döntések szakmai megalapozására, a lehetséges megoldási formák kialakítására és alkalmazására. Megjegyzés: A központi (s az EU-ból elérhetı) források alsóbb szintre történı allokálásában jelentıs elmozdulás következett be. Az EU-ban alapvetı rendezıelvként kezelt szubszidiaritásnak azonban aligha felel meg az olyan döntési rendszer amelyben a gazdaság helyi képviselıi nincsenek erıs döntési pozícióban.


106

IPARI PARKOK – Ipari Parkok Egyesület Ezek a megoldásra váró problémák mindamellett nem akadályozhatják meg (ellenkezıleg: inkább sürgetıvé teszik) az ipari park fejlesztési program körvonalazását és kormányzati feltételeinek megteremtését. Megjegyzés: Az ipari park gondolat térnyerését az elmúlt 4 évben nagymértékben elısegítette, hogy egyszerre több tárca érdekkörébe tartozó cél elérését szolgálta. Ugyanez a finanszírozásnál hátrány:

a

különbözı

részérdekeltséget

látnak

az

tárcák

csak

ipari

park-

programban, a többi ugyancsak érdekelt tárcától várják az eszközök rendelkezésre bocsátását. “Sok bába között elvész a gyerek” – helyzet tanúi (és szenvedıi) vagyunk. Az ipari parkok létesítésének szakmai megalapozásánál, mőködtetésénél a finanszírozás megoldandó feladata annak elérése, hogy a különbözı célok (tıkebevonás, foglalkoztatás, képzés, környezetvédelem, stb.) elérését szolgáló, az ágazati logikát követı államháztartási források, valamint a regionalitást érvényesítı (és a programok kezdeményezését és valóra váltását vállaló) önkormányzatok, területi fejlesztési tanácsok forrásai összehangoltan legyenek felhasználhatók. Ennek az összehangolást ellátó rendszernek (mechanizmusnak) ugyanakkor tekintetbe kell vennie a PHARE, a PHARE-CBC-Interreg, az elıcsatlakozási alap, valamint (felkészülési jelleggel, a késıbbiekben) az EU Strukturális Alapok, a Kohéziós Alap követelményeit: a külsı forrásbevonás lehetıségeinek minél teljesebb kihasználását kell megoldania. E feladat mindenekelıtt (minimálisan) olyan egységes követelményrendszer létét és funkcionálását feltételezi, amelyben az elkülönített állami pénzalapok, valamint a fejezeti kezeléső elıirányzatok szabályai összerendezettek. (Addicionalitás) Ez vonatkozik a pályázati úton elnyerhetı támogatások feltételrendszerére, finanszírozási, eljárási, ellenırzési és információs rendjére egyaránt.


107

IPARI PARKOK – Ipari Parkok Egyesület Az Egyesület felfogása szerint a jelzett összehangolást végzı mechanizmus, illetve a feladat tartalmát körvonalazó követelményrendszer funkcionálisan nem képzelhetı el a munka feltételeit megteremtı intézményfejlesztési tennivalók végiggondolása és megoldása nélkül. Ide tartozónak véli a kormányzati struktúrán belül a szóban forgó tevékenységek tervezését, koordinációját, ellenırzését. Jelentıs elırelépés, hogy a folyamat figyelemmel kísérésének, az adatok összegyőjtésének és rendezésének van gazdája (a PROMEI Kht. látta el a titkársági feladatot). Ennek a koordinatív feladatnak a megoldása aligha nélkülözhetı ahhoz, hogy az EU integrációs folyamatban az ipari parkok megfelelı súllyal vegyenek részt. Az ipari parkok fejlesztése ugyanis az EU célrendszerében (Strukturális Alapok) számos ponton érintett: -

Humán erıforrások (munkahelyteremtés, átképzés, a munkanélküliség enyhítése, stb.)

-

Belsı kohézió erısítése (beszállítói hálózatok, gazdasági szolgáltatások, stb.)

-

Kis és középvállalati szektor ( a parkokba való betelepülés, a “holdudvari”, beszállítói funkció, stb.)

-

Területfejlesztés, felzárkóztatás (területi kiegyenlítés, rekonstrukció és zöldmezıs ipari parkok tıkebevonási, illetve technológiai transzfer funkciója, stb.)

-

Környezetvédelem (korszerő ipari szolgáltatási – tiszta – technológiák, rekultiváció, stb.)

-

Termelési struktúra átalakítása (intenzív tıkeszervezés, magas hozzáadott érték, stb.)

A fentiek jelzik: az ipari park program az EU célrendszerébe jól beilleszthetı, a program kidolgozásához és valóraváltásához szükséges anyagi források brüsszeli kiegészítésére jó esély kínálkozik. Megjegyzés: Ez a “kiegészítı“ összeg Corby (kis, 40.000 lélekszámú közép-angliai város, mely szinte kizáróan bányászatból és kohászatból élt Ipari Parkok Egyesület

108

IPARI PARKOK – Ipari Parkok Egyesület 1980-ig) esetében 1980 és 1990 között 1,3 Mrd angol font volt! Ma már ennél nagyságrendileg szerényebb forrásokkal lehet csak számolnunk. Összességében:

Az

Egyesület

szorgalmazta,

hogy

a

regionális

fejlesztés

intézményrendszerének (tervezési, döntési, koordinálási mechanizmusa, ellenırzése, stb.) létesítése során, az elért eredményekre építve az ipari parkokat a kormányzat vonja be az EU konform finanszírozási rendszerébe. Szerencsének tekinthetı a helyzet, hogy a program kezdeményezıi az önkormányzatok, regionális szervezetek, s így a kormányzatnak “csak” a keretekrıl, s a források egy részérıl kell gondoskodnia. Az viszont rendkívül fontos, hogy az elkülönített források biztonságban álljanak rendelkezésre, az EU források esetén pedig a nemzeti finanszírozás (az addicionalitás elve szerint) évekre elıre garantált legyen. Azzal kell számolni, hogy az EU forrásokat versenyben lehet csak megszerezni, s a versenyben a programok vesznek részt, a támogatás kedvezményezettjei pedig a régiók. Igen sürgetı, hogy az ország felkészüljön a magas követelmények teljesítésére. Különösen problematikusnak tőnik a régiók abszorpciós készségének javítása. Mindez amellett szól, hogy az állami ipari park programot mielıbb indítani szükséges. A folyamat gyorsítása érdekében az Egyesület megkezdte kiépíteni az egyes statisztikai régióknak megfelelı területi szerveit, a Regionális Divíziókat.


109


A magyarországi ipari parkok és az EU prioritások Az ipari parkok hazai létesítése – különösen a kezdeti (1991-1995. évi) szakaszban – olyan finanszírozási rendszerben történt, amely ágazati logika szerint épült fel. A Gyıri Nemzetközi Ipari Park, a VIDEOTON Ipari Park és a Sóstó Ipari Park mind jórészt külföldi források felhasználásával jöttek létre, illetve az átalakulás ily módon volt megvalósítható. A kormányzat által 1996-ra, az ipari parkok létesítésére elkülönített 400 MFt már egy újfajta megközelítésnek volt a jele. Fontos elırelépés volt, hogy a Kormány 1996. novemberében foglalkozott az ipari parkok fejlesztési programjával, s döntött a parkok decentralizált és koordinált finanszírozási rendszerének kidolgozásáról. (Sajnálatos, hogy a munka ekkor csak elkezdıdött, de nem fejezıdött be.) Jelentıs fejlemény volt, hogy a finanszírozás egyes kérdéseinek tisztázására 1997. március 27-én az Egyesület kezdeményezésére miniszteri szintő konzultációra került sor az ipari parkok menedzsereinek bevonásával. Ennek során konszenzus alakult ki a következı 3 év központi forrásainak alakulásáról, a döntési rendszer alapvetı (EU-konformitást megvalósító) rendezı elveirıl. Ezek a jövı szempontjából fontos megállapodások az 1997. június 4-5-én Székesfehérvárott az IPE szervezésében lezajlott iparipark-konferencián széles nyilvánosságot – és támogatást – kaptak. Kormányzati szinten az ipari parkok finanszírozásában megerısítést kapott a területi elv érvényesítése. A kiszámíthatóság, a források biztonságos rendelkezésre állása megoldásának elsı lépéseként 1996-ban 400 MFt, majd 1997. szeptemberében 800 MFt felhasználását lehetıvé tevı pályázati kiírás jelent meg. 1998-ban és 1999-ben hasonló volumenő beruházásra nyílt (illetve nyílik) lehetıség. Ezekhez a forrásokhoz kapcsolódott a decentralizált Munkaerıpiaci Alapból nyerhetı támogatás. Az ipari parkok létesítése és mőködtetése során a kezdeti években kialakult gyakorlat egyre jobban közelített az EU követelményrendszeréhez. A szubszidiaritás, a rugalmasság, a partnerség, az addicionalitás, a nyilvánosság elvei összességében érvényesültek.


110

IPARI PARKOK – Ipari Parkok Egyesület Jeleznünk kell azonban: az ipari parkok létesítése ezideig igen szerény központi támogatásban részesült. (A Gazdaság-Fejlesztési Célelıirányzat 5 %-a alatt maradt a parkok infrastruktúra pályázati kerete, a területfejlesztési célelıirányzat esetében az arány szinte elhanyagolható volt.) Idıközben azonban a pályázatokon indulók köre kibıvült: 1997-ben 28, 1998-ban 47, 1999-ben 37 szervezet kapott ipari park címet, így a hálózatépítés igen nagy dinamikával kezdıdött (11. és 12. sz. ábrák). Ebbıl következıen a forrásigény is rendkívül gyorsan - csaknem egy nagyságrenddel nıtt: 1996: 4 MrdFt, 1997: 7 MrdFt, 1998 és 1999: ~ 24-25 MrdFt, 2000: 28 MrdFt (lásd: 13. sz. ábra). Ezt a növekedést a központi források növelése nem követte (az IPE ezért javasolta, hogy az EU források bevonásával oldjuk meg az így felmerült problémát). Az infrastrukturális – az EU nagyrendszerekkel kapcsolatos – feladatok, az önkormányzati tennivalók, az oktatás, képzés, a foglalkoztatás terén az ipari parkokkal összefüggı tervezési, végrehajtási, ellenırzési, stb. feladatok ellátására egy erıteljes integráló koordináló funkció érvényre juttatását tartotta – s tartja ma is – az Egyesület szükségesnek. A gazdaság helyi képviselıinek – közte az ipari parkok divízióinak – érdemi részvétele a regionális fejlesztési tanácsokba – megoldandó feladat.

Hálózatépítés Magyarországon már igen sok szervezet rendelkezik ipari park címmel, mindemellett nem beszélhetünk ipari park hálózatról. Nem csupán azért, mert ma még csak mintegy 55 azon parkok száma, ahol az infrastruktúra kiépítése elırehaladt és vannak betelepülı gazdasági társaságok. Az alapvetı oka ennek az, hogy a parkok egyedi döntések révén, más parkokkal csak kevés helyen (pl.: Székesfehérvár) és eseti módon együttmőködve jöttek létre. Ahhoz, hogy a parkok hálózatba szervezıdésérıl beszélhessünk több feltétel kialakulása szükséges. Ezek:


111


Az ipari parkok rendelkeznek olyan információs rendszerrel, amelyek összekapcsolhatók, illetve olyan információs rendszer jön létre, amelyhez a parkok – szükségletük, fejlettségük szerint kapcsolódhatnak.

-

Kormányzati gazdaságpolitikai koncepció (stratégia), amely a régiók adottságait, komparatív elınyeit mérlegelve alakít ki prioritásokat, s amelyeket a parkok figyelembe tudnak venni.

-

Regionális fejlesztési terv, amely több megye szellemi bázisának, humán erıforrásainak, gazdasági, befektetési lehetıségeinek áttekintésére alapozva helyezi el az ipari parkok létesítését és fejlesztését a feladatok között. (Ez a feltétel egyre jobban teljesül.)

-

Az egyes ipari parkok programjai, feladattervei számolnak a többi – meglevı, létesülı – ipari park fejlesztési céljaival, akcióterük alakulásával, az együttmőködésbıl fakadó elınyök kiaknázásával (lassú elırehaladással lehet csak számolni).

-

Olyan finanszírozási rendszer épül ki, amely, a fenti feltételek kiépítését elımozdítja.

A hálózat-jellegő fejlesztési törekvések nem öncélúak: a parkok mőködésének minıségi mutatói egy ponton túl csak ily módon javíthatók. A tıkebevonás, a technológiai transzfer térnyerése, a szellemi bázissal összefüggı elınyök (mindenekelıtt a magasabb hozzáadott érték) érvényre juttatása, a fajlagos szolgáltatási költségek leszorítása akkor reális cél, ha a parkok határozott szakmai karakterrel rendelkeznek, üzleti tevékenységüket a kor színvonalán mőködı információs rendszer segíti, bizonyos technológiák, ipari kultúrák egy adott térségben a fejlesztési, innovációs törekvéseket gazdaságossági oldalról is alátámasztják. Egyre fontosabb lesz az is, hogy a parkok kapcsolata a parkon kívüli kis- és középvállalkozásokkal hogyan alakul, technológiai, logisztikai téren létre jönnek-e üzleti kapcsolatok. Megoldásra vár az is, hogy a magyar gazdaság magyar


112

IPARI PARKOK – Ipari Parkok Egyesület „lokomotívjai” a hálózatépítésbıl elınyre tegyenek szert, ennek haszonélvezıi ne csak a multik legyenek. Az egyes régiók szakmai arculata kezd kirajzolódni: Észak-Dunántúlon a gépjármőipar, az elektronika kap egyre nagyobb hangsúlyt. Az Alföld és a DélDunántúl térségeiben az élelmiszeriparhoz kapcsolódó feldolgozási technológiák, más térségekben az informatika (Budapest), vegyipar (Sajóbábony, Kazincbarcika, Tiszaújváros) a meghatározó. Tudunk olyan törekvésekrıl, melyek a biotechnológiát célozzák meg (a szegedi szellemi bázis nemzetközileg is kiváló lehetıségeit szem elıtt tartva), illetve a környezetvédelmi high-tech-et (ECO Park-Budapest-Vecsés, ill. Veszprém térsége). Körvonalazódik a hálózat területi struktúrája is. A parkok elhelyezkedését az 1. sz. ábrán tekinthetjük át.

Az ipari parkok létesítése során érzékelhetı strukturális jellemzık -

Kitüntetett szerepe van a fıútvonalaknak - Pl.: M1: Mosonmagyaróvár, Gyır, (Sopron)∗ Bábolna, Oroszlány, Tatabánya, Nagyegyháza, Budaörs, (Esztergom,

Dorog);

M5:

Újhartyán,

Kecskemét,

(Kiskunhalas,

Kiskunmajsa), Csongrád, Szentes, Mórahalom; a 8-as fıút körzetében: Szentgotthárd, (Szombathely), Zalaegerszeg, (Sárvár), (Pápa), Ajka, Veszprém, Várpalota, Székesfehérvár, (Dunaújváros) M3 (3): Gödöllı, Hatvan,

(Jászfényszaru,

Eger,

Abasár),

Miskolc,

(Sajóbábony),

(Kazincbarcika), (Alsózsolca), Szikszó (Tiszaújváros), (Polgár) térségekben tettek lépéseket ipari parkok létesítésére. -

Megkülönböztetett figyelem fordul a repülıterek kínálta lehetıségek felé (Taszár, Pápa, Kecskemét, Debrecen, Csepel, Tököl, Kalocsa).

∗

A fıútvonaltól távolabb esı, de a vonzási körzetébe tartozó helységneveket zárójelbe tesszük.


113


Az önkormányzati kezdeményezések az 1997-es pályázat során a Kaposvár-Nyíregyháza

vonaltól

északra

viszonylag

sőrőbben

jelentkeznek, ettıl délre inkább szigetszerően (Pécs, Szeged, Békéscsaba, Debrecen, Kecskemét, Mórahalom) – a nagyobb szellemi bázissal rendelkezı városok vonzáskörzetében. Az arány a képzeletbeli tengely két oldala között 7:1 volt. Az 1998-as pályázat már egy kiegyenlítettebb helyzetet eredményezett, az 1999-es ipari park címek odaítélésével az ország „lefedettsége” csaknem teljessé vált (30 km-es akciórádiusszal számolva). -

A második hullámban (1998-as pályázatnál) az ipari hagyományokkal rendelkezı, de a strukturális átalakulás gondjával nehezen megbirkózó térségek fordultak az átalakulást “mozaikszerően” kínáló ipari parkok felé (Balassagyarmat, Szécsény, Salgótarján, Bátonyterenye, Pásztó, Eger, Ózd, Sajóbábony, Miskolc, Nyíregyháza).

-

A „harmadik hullám” (1999-es pályázatnál) markáns vonása a felzárkózó térségek jelentkezése volt. (Bugyi, Mezıhegyes, Sarkad, Törökszentmiklós, Mohács, Karcag, Kunszentmárton, Barcs, Celldömölk, Gyomaendrıd, Dombóvár, Kiskunhalas, Dorog, Kiskunmajsa, Simontornya, Letenye, Komló, Polgár, Nagykanizsa, Alsózsolca, Abasár, Orosháza, Mezıtúr).

-

Az országhatár mellett – különösen több ország érintkezési pontjához közel – az eltérı társadalmi, gazdasági feltételek kínálnak elınyt a termelés és a szolgáltatási tevékenységek számára. Ilyen térségek, pl.: Záhony, Sátoraljaújhely,

Balassagyarmat,

Esztergom,

Dorog,

Komárom,

Mosonmagyaróvár, Sopron, Szentgotthárd, Rédics, Lenti, Barcs, Pécs, Mohács,

Bóly,

Mórahalom,

Szeged,

Makó,

Hódmezıvásárhely,

Békéscsaba, Sarkad, Mezıhegyes, Gyula, Szeghalom, Berettyóújfalu, Debrecen, Nyírbátor, Csenger, Fehérgyarmat, Mátészalka. Az ipari parkok hálózat létesítésének kezdeti szakaszára jellemzı volt, hogy azt alapvetıen


114


a mőködı tıke letelepedésének szempontjai (megközelíthetıség, a humán erıforrás, az infrastruktúra kiépítettsége, stb.),

-

a helyi kezdeményezıkészség (a térség erıforrásainak mobilizálásában),

-

a térség tıkeereje, érdekérvényesítı képessége határozta meg.

A hálózat kiegyenlítettebb struktúráját - az ország déli területeinek dinamikusabb fejlesztését - nagymértékben elımozdítaná az ú.n. Déli Autópálya megépítése (lásd: 1. sz. ábra: Szentgotthárd - Zalaegerszeg - Kaposvár - Szekszárd - Békéscsaba Debrecen - Nyíregyháza - Tiszaadony). Az e téren elkészült szakmai anyagok, a koncessziós megoldás igen gyors (s az államháztartást kímélı) megoldást kínál ahhoz, hogy az ország elmaradottabb vidékei a jelenleg számításba vettnél minıségileg nagyobb volumenő mőködı tıke bevonással, s egy valós felzárkózási stratégiával rendelkezhessenek.

5. QUO VADIS IPARI PARKOK? QUO VADIS IPE?

Az elmúlt évek során a magyar gazdaság – s benne az ipari park ügye is – számos kihívással nézett szembe. A hagyományos piacok összeomlása, az ipar tulajdonosi, tevékenységi és szerkezeti struktúrájának gyökeres átalakulása, az exportorientáció minıségi módosulása, a jelentıs létszámleépítés, a multinacionális cégek révén a nagy globális

gazdasági

szervezetekbe

történı

integrálódás

beindulása,

az

EU

harmonizációs követelményeinek teljesítése (szabványok, minıségügy, stb.), a finanszírozási rendszer módosulásai a gazdaságpolitikában végül is alapvetı változásokhoz vezettek. E kihívásokra adott válaszok külön-külön is nagy erıfeszítést igénylı feladatok voltak, együttesen pedig korszakos jelentıségőek. Az a tény, hogy az ipar az 1987-1992 közötti 40 %-os teljesítmény csökkenésen túljutott, s 1999-ben túlhaladta az 1987-es szintet, s a módosult struktúrában teljesítménye tartósan magas dinamikával növekszik – jelzi, hogy ezen feladatok nagy részét sikerült megoldani, illetve azokban jelentıs elırehaladást elérni (2. sz. ábra).


115

IPARI PARKOK – Ipari Parkok Egyesület Vége tehát a kihívásoknak? Elég, ha csináljuk tovább, ami ehhez a korábban alig hitt eredményhez vezetett? Két elemet kell most is megvizsgálnunk az ipari parkok esetében: -

milyen problémák várnak megoldásra?

-

milyen (további) kihívásokkal kell szembe nézni (s tenni valamit, ha tudunk ...).

Problémák Az alábbiakban az 1999. évi közgyőlési beszámoló e témakörével foglalkozó – s elfogadott – blokkját adjuk közre – megjegyzésekkel aktualizálva az akkor leírtakat. Ez a tárgyalási mód talán alkalmat kínál arra is, hogy lássuk: hogyan tudunk túl jutni egy-egy általunk említésre méltó gondon – vagy pedig: hogyan „akadunk fel” azokon, mert nem akarjuk azokat megkerülni („M0” körgyőrő a fıváros körül, az egyetemi centrumok fejlesztése, az innováció, hálózatépítés, információsrendszer, stb.). Tehát az 1999-es (áprilisi) Közgyőlés probléma-összeállítása, (mely megjelent az IPE Hírlevél 1999. márciusi számában): „- Az ipari park címmel rendelkezı szervezetek számának erıteljes növekedése a fejlesztési források iránti igényt is megemelte: 8 MrdFt-ról 25 MrdFt-ra. A gazdaságfejlesztési célelıirányzatból, területfejlesztési célelıirányzatból a korábbi forráslehetıségek háromszorosára való bıvítése – úgy tőnik – nem realizálható igény. A forrásbıvítés új útjait kell tehát felkutatni.” Megjegyzés: Az ipari parkok száma 1999 decemberében 37-el bıvült. A forrásszükséglet ezzel összefüggésben 28 MrdFt-ra nıtt az idei (2000) évben. A forrásbıvítés lehetıségeiben nem


116

IPARI PARKOK – Ipari Parkok Egyesület történt elmozdulás. Az idén is alig több mint 1 MrdFt áll rendelkezésre, mint tavaly. „- Az ipari parkok fejlıdési “csiraként”, “gócként” is funkcionálnak. Ezzel összefüggésben ígéretes lehetıséget jelentenek a felzárkózni kívánó – korábbi ipari hagyományokkal azonban kevésbé rendelkezı – térségek (Dél-Dunántúl, Alföld, Kelet-Magyarország) dinamizálása részére. Súlyos gond azonban, hogy e térségek önkormányzatai számára a saját erı elıteremtése szinte megoldhatatlan feladat. Félı, hogy már ezen az indulási követelményen megbicsaklanak az ipari parkok létesítésére irányuló kezdeményezések.” Megjegyzés:

Az

csatornákon

IPE

ezirányú

történı)

(hivatalos

kezdeményezései

eredménytelenek maradtak. A tıkebeáramlás keleti irányba történı elıremozdulása ma az egyetlen remény, hogy a felzárkózási ambíciók e téren realizálhatók legyenek. Kudarccal jártak a Déli

Autópálya

megépítése

melletti

lobbi

törekvéseinek is – jóllehet azt Kaposvár, Szeged, Békéscsaba

és

Debrecen

polgármesterei

egyöntetően támogatásukról biztosították. „- Minden ipari park egyedi projekt megvalósulásaként jön-jött létre, a továbbfejlıdés azonban már igényli, hogy hálózatban mőködjenek. E nélkül ugyanis sem a parkok közötti együttmőködés (a konkurencia harc helyett), sem a szolgáltatások térnyerése szempontjából döntı jelentıségő árcsökkenés – az integrálódó piac árleszorító hatása révén – nem érvényesíthetı. A hálózattá szervezıdés terén kevés történt.” Megjegyzés: Legnagyobb elmozdulás e téren van – s ez egyben döntı jelentıségő is lehet. Az áttörést a Széchenyi-Terv elsı változata már Ipari Parkok Egyesület

117

IPARI PARKOK – Ipari Parkok Egyesület jelezte, az IPE reményei szerint a végleges Terv a hálózatépítést felgyorsítja, a szükséges eszközöket ehhez megteremti, a feladatokat – a múlt évben körvonalazotthoz képest – minıségileg kiszélesíti. „- Az ipari parkok jelentıs mértékben hozzá tudnak járulni a mikro-, kis- és közepes vállalkozásokkal, a beszállítói feladatokkal, a logisztikai fejlesztésekkel

összefüggı

kormányzati

programok

eredményessé

tételéhez. Úgy látjuk azonban, hogy ezek a programok “külön életet” élnek, elkülönülten futnak, így a rendelkezésre álló források képtelenek szinergikus hatás kifejtésére, a hatékonyság elmarad a lehetıségektıl.” Megjegyzés: Itt is áttörés várható. Lásd elızı ponthoz írt észrevételünket. „- Az ország talán legnagyobb értéke az itteni munkaerı magas képzettségi szintje, kreativitása, igen jó nemzetközi hírneve. Ezen adottság kihasználása esetleges. A tıkebevonás során ezért célszerő lenne a jelenlegi spontaneitás helyett – mind országos, mind regionális vonatkozásban – egy tudatos, szakmailag jól megalapozott marketing stratégiát érvényesíteni, s nagy súlyt helyezni a szellemi bázisok környezetében a high-tech bevonására. Mindenekelıtt a fıváros és közvetlen környezete (pl.-ul az „M0” körgyőrő övezetében), az egyetemekkel rendelkezı városok térségeiben lenne célszerő ambiciózus célokat kialakítani és követni. A tıkebevonás során egyre kevésbé lesz elegendı azzal törıdni, hogy beérkezik-e évente az a bizonyos 1,8-2,0 Mrd$, hanem legalább annyira fontos lesz, hogy ez a tıke milyen minıségő és hová települ.” Megjegyzés: Minden

bizonnyal ez abba a

kérdéskörbe tartozik, amirıl úgy szóltunk, hogy „nem

lehet

megkerülni”.

A szellemi

bázis

kihasználatlansága, fejlesztésének hátra sorolása (nem a verbális), hanem a megvalósuló prioritások Ipari Parkok Egyesület

118

IPARI PARKOK – Ipari Parkok Egyesület között olyan probléma, amit meg kell oldani. Jó lenne, minél elıbb. A késedelem a „tudás társadalom” kiépítésénél jelentkezik, s az ország alapvetı érdekekeit érinti. „- Az ipari parkokat az “emeli” az ipartelep “fölé”, hogy van a területnek gazdája, a betelepült cégek gazdag, színvonalas és viszonylag olcsó szolgáltatást vehetnek igénybe. Hazánkban ma még az ipari parkoknak csak kis része tud az ilyen irányú követelményeknek megfelelni. Hiányzik az ezzel kapcsolatos ösztönzı erı, s azok a normatívák is kidolgozatlanok, melyek e téren orientáló jelleggel segítenék a fejlıdést.” Megjegyzés: A Gazdasági Minisztérium 1999-es „informatikai

rendszerterv”

kidolgozására

irányuló pályázata kiváló lehetıséget nyújt ahhoz, hogy e téren valódi, a kor lehetıségét maximálisan kiaknázó megoldás szülessen. Remélhetıen a lehetıség valósággá válik. „- Zavarkeltı volt, hogy az ipari park cím pályázattal összefüggésben elterjedt olyan információ, mely szerint az idén (1999, a szerk.) a minimális – tulajdonjogilag “tiszta” – földterület nagyságát 10 hektárról 25 hektárra emelik a pályázat kiírói. Az IPE levélben kereste meg ez ügyben Dr. Chikán Attila, Dr. Torgyán József miniszter urakat és Balsay István politikai államtitkár urat. Az Egyesület álláspontja szerint nem helyes akkor szigorítani a pályázati feltételeket, amikor a hálózat építésének súlypontja a kedvezıtlenebb adottságú, felzárkózni igyekvı területekre helyezıdik át. Elvben nem értünk azzal egyet, hogy a pályázók körét szőkíti a kormányzat, s nem a tartalmi követelmények teljesítésének mérlegelésénél, a minıségi vonások elıtérbe állításával a fejlesztés orientációját igyekszik helyes irányba terelni.”


119

IPARI PARKOK – Ipari Parkok Egyesület Megjegyzés:

A

jelzett

interveniálások

eredményesek voltak. Köszönet érte. Furcsa módon

2000-ben

ismét

elıkerültek ezek a

gondolatok egy tárcakörözésre küldött tervezet erejéig. Az IPE Közgyőlésén ismét állást foglalt a felvetés ellen – és ismét nem alkalmazták a bürokratikus megszorításokat (Az IPE büszke arra, hogy nem protestáló szervezet. Ez volt az a „bizonyos kivétel” ...)

Kihívások 1.

Az információs társadalom korában vagyunk. Nézeteink, szokásaink, de a társadalom attitődjei is - még a régiek. Sokan látják ma is úgy, hogy elég, ha egy kicsit jobban dolgozunk, ha egy kicsit javítunk a tudomány helyzetén, az innováció feltételein. Sajnos, ami az innovációt, a tudás alkalmazását illeti: nemhogy nem javultak a feltételek: romlanak. Tizenöt éve szakadatlanul kevesebbet költünk a kutatásfejlesztésre, a népesség, a foglalkoztatottak egyre kisebb része dolgozik ezen a területen. Tizenöt éve visszatérı ígéret, hogy 2-3 év alatt a GDP-bıl már növekvı részt kap a kutatás-fejlesztés. Tizenöt év hitegetés épült be az e területen dolgozók, a szellem munkásainak gondolkodásába ... A modern Európa – az e-Európa – a mércét oly magasra tette, hogy a választás számunkra így szól: vagy lesz információs társadalom, képesek leszünk a tudományt, az innovációt meghatározó pozícióba helyezni – vagy le kell mondani az „európai álom”-ról. Minden késlekedés, beváltatlan ígéret távolít bennünket az EU-tól. Az integráció sikere nem az EU-n múlik, hanem rajtunk. Azon, hogy képesek vagyunk-e az EU-ban már érvényesülı értékeket e téren is elfogadni, a valós cselekvés alapjává. tenni – vagy maradunk a verbalitásnál, önnön magunk hitegetésénél. Létrehozunk-e tudományos, technológiai parkokat,


120

IPARI PARKOK – Ipari Parkok Egyesület innovációs centrumokat, vagy e téren egy 20éves követési távolságot tartunk az EU ipari parkjaitól. 2.

A kettes számú kihívás a globalizációval függ össze. Magyarország a gazdaság dinamizmusát jórészt a multinacionális cégeknek, a „ránk zúdult” 22 $ Mrd volumenő mőködı tıkének köszönheti. Mindez készületlenül talált bennünket. Nem egy szerves fejlıdés valósult meg, amikor a társadalom, a gazdaság alkalmazkodásra késztetı mechanizmusokat mőködtetve beépíti magába az új gazdasági viszonyokat, alkalmazkodik, szelektál, védekezik ... Sokak számára ezért a globalizáció külsı kényszert jelent, melynek elszenvedése a megaláztatás érzésével jár. S ez az érzés rávetül az ipari parkokra is, jóllehet e szervezıdés volt a gazdaságilag, társadalmilag leginkább „európai” válasz a multik megjelenésére. A kérdés az, hogy a globalizáció párosul-e hazánkban a regionalizáció olyan törekvéseivel, amelyek képesek egy új egyensúlyt teremteni? Megoldható-e az, hogy az ország erıt merít a globalizáció húzó szerepébıl, de identitását megırzi, nemzeti, kulturális, tudományos értékei nem sérülnek, ellenkezıen: megerısödnek? El tudja-e helyezni ebben a rendszerben az ipari parkokat, kiaknázva a bennük rejlı lehetıségeket?

3.

A regionalitás olyan kihívás, amely sok évtizedes, megkövült vezetési (államigazgatási) gyakorlat feladását, a hatalom alsóbb szintekre való delegálását, a civil, a nonprofit szervezetek érdemi bekapcsolását jelenti az országos és helyi döntési folyamatokba. Azt, hogy a polgár mind szélesebb körben tudja érvényesíteni akaratát, s az állam nem rátelepedik, nem fenyegeti, hanem segíti mozgásterének kiszélesítését, kezdeményezéseinek sikerességét. Ez a felfogás a társadalom megújulásának, az információs társadalom megteremtésének feltétele. S ez adja meg az innováció azon alap-értékének a társadalmi hátterét, mint a vállalkozások, a tudomány szabadsága, a tudás társadalmi bázisának kiszélesítése. Közép-Kelet Európában talán mi jutottunk e téren legelıbbre. De vajon ez elegendı-e ahhoz, hogy Európa fejlett régióihoz érdemi módon közel kerüljön, s integrálódjunk?


121

IPARI PARKOK – Ipari Parkok Egyesület 4.

Az országnak, amennyiben nem idıleges, a választási ciklusok által korlátozott célokat követ, hanem polgárainak hosszú távra szólóan kíván stabil perspektívát nyújtani: versenyképes gazdaságot kell létrehoznia. A versenyképesség az integrációnak is alapkövetelménye, hiszen az EU is versenyben van a világ más térségeivel. Csak olyan bıvítési politika szerezhet támogatást az EU tagországaiban, amely az új tagok bevonásával a versenyképesség javításának esélyeit megalapozottan valószínősíti. A versenyképesség ma már csaknem kizárólagosan a tudástól, az innovációs készségtıl és képességtıl, a szellemi adottságok kiaknázásától és fejlesztésétıl, a kreativitástól függ. Hazánk szerencsés helyzetbe került azáltal, hogy a gazdasági teljesítmény alakulásának tényezıi között a természeti adottságokkal szemben a humán erıforrások kerültek elıtérbe. Mindemellett ez a felismerés nem tudott érdemleges elmozdulást elérni a tudománypolitikában,

az

innovációpolitikában,

az

oktatáspolitikában,

a

kulturális életben. Az egymástól elkülönült „politikák”, a szektoriális megközelítésre épülı irányítási struktúra ma már túlhaladott, az ipari parkok eddigi története alapján úgy látjuk: eredménytelen is. A versenyképesség a csak igen széles, a gazdaságpolitikai dimenziókat meghaladó – integratív – felfogásban értelmezhetı. És ennek a felfogásnak kellene érvényesülnie a regionális politika megvalósításában, a helyi kezdeményezések támogatásában, az európai értékrend követésében.


122


Tennivalók 1.

Stratégia Mindenekelıtt egy átfogó, konszenzuson nyugvó stratégiára lenne szükség, amely hosszabb távra megítélhetıvé tenne alapvetı fejlesztési irányokat, a különbözı tevékenységi területek egymáshoz való viszonyának alakulását. Olyan kormányzati dokumentumra, amely a gazdasági szereplık kockázatát meggyızıen csökkentené, a helyi kezdeményezések lehetıségeit pedig kiszélesítené. Ez azt is jelenti, hogy a szubszidiaritás elvét nem csupán formálisan, hanem annak lényegét szem elıtt tartva valósíthatnánk meg. Fontos lenne, hogy a régiókban is képzıdjön forrás, s felhasználásukról a társadalom, a gazdaság helyi szereplıi döntsenek. A helyi erıforrások mobilizálása, a kis- és közepes vállalkozások valós bekapcsolása a gazdasági folyamatokba ma még óriási tartalékokat képez, amivel számolni lehet (és kell is). A szellemi szféra ugyancsak olyan erıforrás, amelynek aktivizálása a gazdasági életbe további dinamizálási lehetıséget eredményezhet. A fokozatosan kiépülı informatikai társadalom mindehhez a szükséges hátteret és az alapvetı feltételeket mindjobban megteremti ...

2.

Szolgáltatóház Az ipari parkok mőködtetésének azok a követelményei, amelyek lehetıvé teszik a sokoldalú szolgáltatások végrehajtását, a parkok közötti, valamint környezetük gazdasági, társadalmi tényezıivel való kapcsolattartást: nem nélkülözheti a korszerő infrastruktúrát. Ennek az infrastruktúrának tehát nem csupán az ipari park cím odaítélésekor vállalt feladatok ellátását, hanem mindenekelıtt azokra az üzleti funkciókra kell lehetıséget nyújtani, ami a parkokat összefőzi egy átfogó szervezetté, „virtuális vállalattá”. Ennek fizikai feltételeit mielıbb létre kell hozni. Célszerő a szolgáltatóházat alkalmassá tenni inkubációs feladatok ellátására, megfelelı szakmai környezet esetén technológiai, innovációs centrumként való mőködtetésre. A feladatok, ambíciók – és az erıforrások adta


123

IPARI PARKOK – Ipari Parkok Egyesület lehetıségek révén – lehet a létrejövı intézmény szolgáltató ház, inkubátorház – vagy technológiai, innovációs centrum. Minden bizonnyal ezek a hangsúlyeltolódások idıben fokozatosan alakulnak ki, az egyes parkok fejlıdési adottságaihoz, a tıkebevonás mikéntjéhez igazodóan. 3.

Információs rendszer Az ipari parkok fejlıdésének olyan állomásához jutottunk el, amikor reálisan felmerül egy magasabb szintő szervezıdés gondolata. Amikor nem a termelés és a hagyományos termelést kiszolgáltató tevékenységek (étkeztetés, takarítás, világítás, energiaellátás, vízelvezetés, stb.) alkotják a „parki munka” lényegét, hanem a rendszer szerves részévé válik az informatika. A hazai ipari parkok számára modellként szolgál az EU országaiban létrejött ipari parkok évtizedek alatt kialakított mőködési rendszere. Ma már azonban ezek a viszonylag hosszú múltra visszatekintı parkok az informatika segítségével igyekeznek modernizálni döntési rendszerüket, kiterjeszteni üzleti kapcsolataikat. A hazai ipari parkoknak elınyére válhat az, hogy csak most kell dönteniük a szolgáltatásaik, irányítási rendszerük alapvetı kérdéseiben. Nem kell ugyanis bejárniuk ugyanazt a fejlıdési utat, amelyen szerte a világban a parkok már évtizedek óta járnak (s amelynek átalakítását, a meglevı, megszilárdult struktúrák módosítását nem kis nehézségek árán kezdték el az utóbbi egy-két évben). Hazánkban olyan fejlıdési stratégiát lehetséges kialakítani, amely már induláskor az e-gazdaság követelményeinek teljesítését tőzheti ki célul. Az informatikai rendszer kiépítése maga is egy szolgáltatás – de ezzel a park minıségileg több lesz – jelöljük ezt a többletet „intelligens” jelzıvel. Az intelligens park ugyanis képes -

a

területileg

igen

szétszórtan

elhelyezkedı

parkok

között

az

együttmőködés feltételeinek létesítésére;


124


az egyes a parkokba települt cégek üzletvitelének támogatására (pl.: logisztika) tevékenységei kiterjesztésére a parkon belül, a park közvetlen környezetében, illetve más parkokkal való együttmőködés elısegítésére;

-

a kis- és közepes vállalkozások (parkon belül és kívüli(!)) üzleti támogatására: legyen az egy termelési eszköz lízingelése, vagy egy visszfuvar optimalizálása, logisztikai támogatása, stb.;

-

a parkok marketing stratégiájának érvényesítése a tıkebevonás terén – a nemzetközi normáknak megfelelı, rendszeresen frissített, napra kész adatokkal szolgáló honlap fenntartása;

-

a parkon belüli (vagy a parkkal kapcsolatban álló) cégek külpiaci tevékenységének elımozdítása (vásárokon való részvétel, PR, tıkepiaci feladatok informatikai támogatása, stb.).

-

a klaszterek létrehozására (klaszter: termékalapon szervezıdı kooperációs rendszer – a gyártók, a szolgáltatók, a tanácsadók által alkalmazott – helyileg koncentrált – rendszer);

-

virtuális vállalat kialakítására (a virtuális vállalat: a klaszter olyan kialakítása, ahol a résztvevık közötti kapcsolatot az informatika teremti meg). A virtuális vállalat a mőködı nagyvállalati szervezetet leképezı, önálló kis- és közepes vállalkozásokból álló rugalmas „kvázi” szervezetet jelent. Az ipari park hálózat egésze is alkothat virtuális vállalatot.

4.

Minısítés A parkok vezetése, a szolgáltatások minıségi vonásainak elıtérbe állítása, s mindenekelıtt az „intelligens park” követelményeinek kidolgozása és érvényre juttatása szükségessé teszi e tevékenységek minısítését, a szükséges tanúsítási rendszer kiépítését, az akkreditációt.


125

IPARI PARKOK – Ipari Parkok Egyesület A

valóban

eredményes

munkához,

az

ambiciózus

célok

eléréséhez

nélkülözhetetlen -

a

mőködı

parkokkal

szembeni

követelmények

tisztázása,

a

követelmények teljesítéséhez szükséges feltételek áttekintése, -

a parkok sajátosságait figyelembe vevı oktatási program keretében a parki menedzserek csoportos felkészítése az ISO szabványokban szereplı követelmények alapján,

-

az ajánlott és rendszeresen ellenırzött szolgáltató hely védjegy - a TÜV Rheinland EUROQUA által létrehozott, a Szabadalmi Hivatalba bejegyzett

védjegy-odaítélése

a

parkok

elismerésének

és

versenyképességének javítása érdekében. A fentiek érdekében az IPE és a TÜV Rheinland elindította a munkát egy stratégiai együttmőködési terv kidolgozásával. 5.

Innováció Az ipari parkok fejlesztési feladatainak körvonalazásakor mind jobban tekintettel kell lenni az információs társadalom követelményeire. A vállalkozások és a „tudás tıke” kapcsolatának kiépítése a regionális innovációs stratégiák kidolgozásánál is alapvetı törekvés. Az innovációs infrastruktúra létrehozása-, fejlesztése és terjesztése terén az ipari parkoknak megkülönböztetett feladataik vannak. Ennek kifejezıje, hogy Gyırött elkészült az innovációs centrum, az INFOPARK a BME és ELTE szellemi bázisára támaszkodva jön létre, s Egerben, Miskolcon is túl vannak a kezdeti lépéseken. Az inkubátorházak létesítésének kormányzati ösztönzése, támogatása minıségileg új helyzetet teremthet. Az innováció elımozdításának tennivalói többnyire „feloldódnak” a napi feladatok végrehajtása során, mindemellett vannak elkülöníthetı, elsıdlegesen e célt szolgáló feladatok is:


126


-

A regionális innovációs stratégia részeként (ahol még nincs, célszerő elkészíteni) ki kell dolgozni az irányítási struktúrát, (benne pl.: regionális innovációs ügynökség, innovációs alap, stb.), szervezeti felépítését (tudományos, technológiai park, inkubátorházak, technológiai transzfer szervezetek, stb.).

-

M0 tudásbázisú térgyőrő: Megkülönböztetett figyelmet kellene fordítani az ország szellemi kapacitásának kétharmadát kitevı fıvárosi kutatóhelyek bevonására

a

gazdasági

életbe,

növelni

szerepüket

a

gazdaság

dinamizálásában. Az M0 autópálya mentén lehetıség szerint olyan csúcstechnológiát alkalmazó vállalkozások telepítése célszerő, amelyek az egyetemi, akadémiai intézmények megrendelıiként a K+F területén keresleti piacot képesek létrehozni. (Modell: Boston, s az azt elkerülı 128as út, ahol a csúcstechnológia aránya 3 évtized alatt 2 %-ról 75 %-ra nıtt; szimbiózis jött létre a gazdasági és szellemi szféra között.) -

Az egyetemi centrumok körzeteiben szakmai (ágazati) orientációval célszerő létrehozni tudományos, technológiai, innovációs parkokat, centrumokat.

(Pl.:

felmerült

olyan

elgondolás,

hogy

Szegeden

biotechnológiai karakterő tudományos, technológiai park, Veszprém térségében környezetvédelmi high-tech. lehetne a meghatározó profil. Természetesen ezeket a kérdéseket a térségben kell megválaszolni.) 6.

Oktatás Az ipari parkok menedzsmentjének mind több és átfogóbb, ugyanakkor változó, minıségében is átalakuló tevékenységet kell ellátnia. Számolni kell azzal is, hogy a helyi kezdeményezésekkel, nyelvi tudással rendelkezı menedzserek iránt megnı a betelepült külföldi (és hazai) cégek érdeklıdése, a mobilitás e posztokon növekedni fog. Az ipari parki menedzserek képzésének megoldása ezért igen sürgetı feladat. Elsı lépésként az IPE, a BME Távoktatási Központ és a TÜV Rheinland Hungária VRF Kft. együttmőködésében – az elkészült


127

IPARI PARKOK – Ipari Parkok Egyesület tananyag modulokra alapozva – 2000 ıszén indítja a távoktatást. Megfontolandó, hogy az állami oktatási rendszerbe is beépüljön az a szakanyag, ami az ipari parkok gazdasági, társadalmi szerepével, a parkok vezetésével szorosan összefügg. 7.

Külkapcsolatok Az ipari parkok létesítésében – s egyre inkább mőködtetésében is – a nemzetközi együttmőködés szerepe felértékelıdik. Mindenekelıtt az ország gazdasági érdekei igénylik, hogy minél több és szakmailag jól megalapozott határon túlnyúló program segítse a gazdasági együttmőködést, a hazai vállalkozások ezirányú törekvéseinek támogatását. Nem lenne helyes figyelmen kívül hagyni, hogy az EU értékrendjébe azok az országok illeszkedhetnek be könnyebben amelyek együttmőködésre készek. Az ilyen irányú elvárást igen jelentıs brüsszeli támogatás is hangsúlyossá teszi. S hiba lenne figyelmen kívül hagyni, hogy ezek a határon túlnyúló programok jelentıs részben az ott kisebbségben élı magyarság mozgásterét, életminıségét is kedvezıen alakíthatná. Az ipari parkok menedzserképzésében kezdeményezni szükséges, hogy magyar menedzserek

néhány

hónapos

külföldi

munkavállalással

közvetlenül

megismerjék az EU országaiban mőködı ipari parkok menedzselésének gyakorlatát, illetve mód nyíljon külföldi menedzserek hazai fogadására. 8.

Ipari Parkok Egyesület Az Egyesület munkájának eredményessége – megítélésünk szerint – nagymértékben függött a változásokra való gyors reagáló képességtıl, a tagjai érdekeinek képviseletétıl, a különbözı döntési helyzetekben való közremőködés minıségétıl. A késıbbiekben ezek a tényezık fokozottabb szerepet kapnak. A feladatok fentebbi felvázolása is jelzi: a minıségi vonások elıtérbe kerülése egyben a humán erıforrások térnyerését is magával hozza. Eddig is meghatározó volt az egyes ember (nem emberek!) szerepe. Mert mindenütt volt egy olyan


128

IPARI PARKOK – Ipari Parkok Egyesület személyiségi jegyekkel megáldott ember, aki túl tudott jutni az akadályokon, s magával tudott vinni másokat is. A továbbiakban – talán – ennél is többrıl lesz szó. Ezeknek a menedzsereknek össze is kell fogni, a HÁLÓZAT közös munkát kíván. Az EGYESÜLET-nek – a nevében foglaltak szerint – ezt az összefogást kellene majd minden bizonnyal elısegíteni. A parkok hálózattá szervezésének elsı lépcsıje a regionális szervezıdés kiépítése. Az IPE szervezeti struktúrájának fejlıdése ebbe az irányba mozdult el: létrejött a Nyugat-Dunántúli- (vezetıje: Dr. Magasházi Anikó), KözépDunántúli- (vezetıje: Dr. Tóth Ferenc), Dél-Dunántúli- (vezetıje: Kékes Péter), Észak-Alföldi- (vezetıje: Percze István) és a Központi Regionális Divízió (vezetıje: Polgárné Májer Ildikó). Megoldásra vár még hátralevı két divízió létrehozása, valamit az ipari parkok regionális szervezeteinek bekapcsolása a regionális fejlesztési tanácsok munkájába (egyedi megállapodások vannak e téren, átfogó megoldásról tárgyalás indult). Segíti ezt a folyamatot, hogy az IPE az Országgyőlés Területfejlesztési Bizottságának állandó meghívottja lett, s egy hasonló status a régiókban ma már reálisnak tőnik. Úgy véljük, módosítanunk kell a küldetés nyilatkozat tartalmát is. A jövıben nem az új ipari parkok létesítését kell a zászlónkra tőzni. Hanem azok mőködtetését. Az innovációt. A tudást. Hogy az e-gazdaságban az intelligens ipari parkok (e-parkok?) húzó szerepet tudjanak vállalni. Hogy ezek a parkok hatásukban eljuthassanak az élet minden területére, s az élet minden területérıl igénybe lehessen venni a parkok szolgáltatásait. Ebben a munkában megkülönböztetett szerepe lehet az INFO-PARK-nak, a hálózat „zászlós hajójának”. Úgy véljük, továbbra is lehetıvé kell tenni, hogy ott, ahol ennek igénye felmerül – lehessen ipari parkot létrehozni, nem kisebb állami támogatás mellett, mint eddig. De azt is tudomásul kell venni, hogy ahol érdekmúlás történt, a korábban kitőzött célok valami okból nem érhetık el, vagy más (jobb) lehetıségek kínálkoznak elérésükre – ott az ipari park címet elvonja a kormányzat.


129

IPARI PARKOK – Ipari Parkok Egyesület Egy szerves fejlıdés elején vagyunk. Eddig a számszerő növekedés volt a domináns elem. Néhány év múlva azonban senkit sem érdekel majd, hogy hány ipari park van az országban. Természetes dolog lesz, hogy létrehoznak ipari parkokat – s az is, hogy (remélhetıen kisebb számban) megszőnik egy-egy. A teljesítmény, az értéktermelés, társadalmi, gazdasági haszon kerül elıtérbe. A több tudás. Túl vagyunk (?) a hıskoron. Megkezdıdött (!) az információs kor. Az IPÉ-nek semmi oka azt hinni, hogy ebben kevesebb munkája lesz, mint eddig volt. A Parkoknak minden okuk megvan arra, hogy felkészüljenek egy minıségileg nehezebb fejlıdési szakaszra.


130


IRODALOMJEGYZÉK

George Benko: Technológiai parkok és technopoliszok földrajza (Könyv, 1992) Dr. Fónagy János - Nagy Péter: Magyar vállalkozói inkubátorok kézikönyve (SEED Alapítvány, 1994) Országos területfejlesztési koncepció 1997 (Országgyőlési határozat) Javaslat az ipari parkok fejlesztési programjára (Tanulmány, készítette az Ipari Parkok Egyesület az OTK megbízásából, 1997) Technológiai transzfer menedzsment (Tanulmány, a Phare támogatásával készült, fıszerkesztı: Dr. Cselényi József egyetemi tanár, 1997) A kis és középvállalatok innovációs képességét segítı technológiapolitikai feladatok (OMFB tanulmány, Matolcsy György, Tamás Pál Hargitai Gábor, Goldperger István 1998) Javaslat vállalkozói övezetek kiválasztásának kritériumaira (IPE dokumentum, készült az OTK megbízásából, 1998) Javaslat az 1998-2002 közötti parlamenti ciklus kormányzati politikájának fı irányára (Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége, 1998 március) Rakusz Lajos: Iparpolitika - regionális fejlesztés - ipari parkok (IPE tanulmány, készült a Gazdasági Minisztérium megbízásából, 1998)


131

IPARI PARKOK – Ipari Parkok Egyesület Az Európai Közösség Bizottságának közleménye az önkéntes szervezetek és alapítványok szerepének erısítésérıl Európában (Európa Ház, 1998) A magyar innovációs rendszer fıbb összefüggései (OMFB tanulmány, a kutatást koordinálta Papanek Gábor, 1999) A nem-kormányzati szervezetek helyzete Magyarországon (Tanulmány, Világbank Regionális Képviselet Magyarország, Budapest, 1999 július) Függetlenség és partnerség, Civil társadalom az Európai Unióban és Tagországaiban (Európa Ház, Budapest, 1999 június) Lajos Rakusz: Non-profit organisation in Hungary (1994-1999) (Tanulmány, 1999) Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége javaslatai a Nemzeti Fejlesztési Tervhez (Tanulmány, 2000 február)


132


MELLÉKLETEK


133


1. sz. melléklet

Javaslat az ipari park-programba való bekapcsolódásra A modernizációs program, illetve a középtávú gazdasági stratégia gyakorlati megvalósítása (és hitele) sokban függ attól, hogy sikerül-e olyan gazdasági programokat szakmailag megalapozni és indítani, amelyek képesek a kitőzött célok elérését eredményesen szolgálni. E programok egyébként nélkülözhetetlenek ahhoz is, hogy a gazdasági élénküléshez szükséges hazai és nemzetközi - forrásokhoz hozzá lehessen férni. Fontos szempont mindemellett az is, hogy az indítandó néhány programnak egyszerre több ponton (és koherens módon) kell elımozdítania a modernizációt (a gazdasági élénkülést, versenyképességünk javítását), összességében az európai integrációba való bekapcsolódásunk esélyeinek növelését. Ezek a követelmények (célok): •

a modern technológiák alkalmazása,

•

a környezetvédelmi követelmények teljesítése,

•

a foglalkoztatási helyzet javítása,

•

a mőködı tıke beáramlásának elımozdítása.

Mindezeken túl természetesen fontos szempont az is, hogy a gazdasági programok valóra váltásával társadalmi bázist lehessen kialakítania Kormány törekvéseinek elımozdítására. E vonatkozásban nem hagyható figyelmen kívül a regionalitás, a helyi erıforrások mobilizálása és összpontosítása, az önszervezıdés hatékonyságnövelı szerepe. E követelményrendszernek nagymértékben megfelel az ipari parkok hálózatának létrehozása, mely a világ számos országában eredményesnek bizonyult a jelzett célok elérésére

(Anglia,

Finnország,

Spanyolország,

Dél-Korea,

Tajvan,

Izrael,

Németország, stb.)


134

IPARI PARKOK – Ipari Parkok Egyesület Az ipari parkok létesítését alapvetıen üzleti akcióknak tekintjük. A Kormány a helyi kezdeményezések

ösztönzésével,

preferenciarendszer

kidolgozásával

és

mőködtetésével segítheti és gyorsíthatja az ipari parkok – vállalkozási övezetek – kiépítését. A fenti célok közül kiemelendı, hogy a Kormány középtávú gazdasági stratégiája alapgondolatként rögzíti: •

a magyar gazdaság modernizációja csak igen jelentıs, tartós tıkeimport mellett valósítható meg.

Figyelembe véve, hogy a privatizációból származó, nagymértékő tıke beáramlás kéthárom éven belül gyakorlatilag elapad, az eddigi jelentıs tıkebevonás csak nagymérető, államilag támogatott projektek rendszerével tartható fenn, illetve növelhetı. A fenti megközelítés és szempontrendszer alapján javasolja az Ipari Parkok Egyesület az ipari parkok hálózatának kiépítését, annak kormányprogram keretében történı ösztönzését, elımozdítását. Megfontolandónak tartjuk e program-javaslat támogatását, a banki-pénzintézeti feladatok felvállalását.

I. Elızmények, jelenlegi helyzet Az ipari parkok létrehozása az elmúlt években elkezdıdött, különösen az elmúlt év során történtek figyelemreméltó lépések ez irányban: •

1991-ben jött létre -– Közép Európában elsıként – a Gyıri Ipari Park. Kezdeményezıje Gyır Város Önkormányzata, finanszírozója két osztrák pénzintézet volt. Az azóta eltelt idıben újabb parkok jöttek létre. Székesfehérvárott és Oroszlányban számos helyen a munka elkezdıdött.


135


A Területfejlesztési és Környezetvédelmi Minisztérium gondozásában elkészült a területfejlesztési és rendezési törvényjavaslat, amely tartalmazza a vállalkozói övezet intézményének létrehozását. ("...a Kormány vállalkozási övezeteket hozhat létre sajátos

pénzügyi

kedvezmények biztosításával") Ez az Országgyőlés elıtt szereplı jogszabály megfelelı

jogi

feltételeket

teremthet

az

ipari

parkok

létrehozásához, illetve mőködtetéséhez. •

Az Ipari Parkok Egyesület kezdeményezte, hogy a "vállalkozói övezet" intézményét

a

Kormány

emelje

ki

a

kormányrendelettel szabályozza a vállalkozói

törvényjavaslatból,

s

övezetek létrehozásának

kritériumait, az elbírálás szempontjait, a tartósan – 10 éven át érvényesülı preferenciarendszer. (2. sz. melléklet).

•

A Kormány 1046/1995.(VI.13.) sz. határozatban döntött a Záhony és térsége gazdasági fejlıdését elısegítı intézkedésekrıl. Felfogásunk szerint ez a "különleges gazdasági övezet" kategóriába tartozó, több ország érintkezésébıl származó elınyök kiaknázását szolgáló program, de érinti az ipari parkok létesítésének ügyét is. A program ugyanis kísérleti jellegő, tartalmazza a preferenciák kidolgozását, illetve része annak ipari parkok létesítése is.

•

Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium elıterjesztést készít a Kormány számára az ipari parkok hálózatának kiépítésére. A program-tervezet 1996-1998 évekre e célra mintegy 10

MrdFt-ot irányoz elı. Az

elıterjesztést a Kormány még ez évben napirendjére tőzheti.

Ezen

elıterjesztéshez készített az INVORG Befektetési és Szervezési Kft. egy elemzı anyagot, melynek összegzı részét csatoljuk (3. sz. melléklet). •

Az ipari parkok létesítésének idıszerőségére utalnak a Kormány középtávú gazdasági stratégiájában (különösen a 49. és a 62. pontban) megfogalmazott célok, feladatok. Ugyanez mondható el a Kormány


136

IPARI PARKOK – Ipari Parkok Egyesület modernizációs programjáról is. Jelezzük, hogy az Ipari Parkok Egyesületének ez utóbbi témakörben kialakított állásfoglalása kedvezı fogadtatásra talált, az átdolgozás során észrevételeinket (a regionalitás elıtérbe

kerülése

a

prioritások

körvonalazásakor;

a

privatizációs

tıkebeáramlás "lecsengése" után új – EU konform – módon kell a tıkebevonásáról gondoskodni; az irányítás rendszerében nagyobb teret kell adni a helyi kezdeményezéseknek, a civil és szakmai szervezeteknek, stb.) figyelembe vették. Az állásfoglalást a 4. sz. melléklet mutatja be. •

Az ipari parkok létrehozásában számos tárcának (KTM, IKM, MUM, 1'M, KHVM), a Kamaráknak, önkormányzatoknak, alapítványoknak (MVA, IMFA), bankoknak, pénzintézeteknek, külföldi befektetıknek kell együtt dolgozni. E kapcsolatrendszer kiépítésében és mőködtetésében katalizátor szerepet vállalt az Ipari Parkok Egyesület (IPE), mely különösen az érintett tárcákkal és önkormányzatokkal épített ki szoros együttmőködést. Napirenden van a kamarák bevonása e munkába, a finanszírozási (különösen az EU források bekapcsolása), marketing, képzési, átképzési feladatok megoldása. A nemzetközi kapcsolatok, a külföldi tıkebevonás elısegítése szempontjából különös jelentısége van annak, hogy az IPE-t 1995. szeptember 28-án Pekingben felvették a Tudományos Parkok Nemzetközi Szövetségébe (IASP-be).

II. Feladatok Azzal számolunk, hogy a Kormány 1996. jan. (febr.) dönt az ipari parkok létesítésével összefüggı kormányzati feladatokról. Ez mindenekelıtt a jogi kereteket, a preferenciákat, a központi alapokról történı forrás-elkülönítést érinti. Az ipari parkok létesítésének feltételeiben jöhetnek létre tehát kedvezı változások; de maga a feladat decentralizáltan, a helyi erıforrások mozgósításával, önkormányzati segítséggel lesz továbbra is megoldható. (Ebbıl fakadóan neutrális – vagy: késlekedı – kormányzati


137

IPARI PARKOK – Ipari Parkok Egyesület magatartás esetén is folytatódik a megkezdett munka, de mérsékeltebb ütemben, szerényebb célok kitőzésével). A fıbb tennivalók: 1.

Szakértıi feladatok: •

Megvalósíthatósági tanulmányok, illetve elıtanulmányok készítése (folytatva az eddigi munkát).

•

A "különleges (több országot érintı) gazdasági övezet", a "vállalkozói övezet", az "ipari park" fogalmainak elhatárolása, a kapcsolódó kormányzati preferenciák, módszertani anyagok kidolgozása.

•

Befektetési kampánytervek szakmai megalapozása, módszertani anyagok elkészítése.

•

Képzési programok kidolgozása, átképzési, továbbképzési programok megvalósítása (külföldi szakértık bevonásával).

• 2.

Javaslat kidolgozása az adminisztratív ügymenet egyszerősítésére.

Befektetés-szervezés: •

Kapcsolat kialakítás •

az EU illetékes intézményeivel (Regionális Fejlesztési Alap - FEDER, Európai Szociális Alap -FSE);

•

az EBRD-vel;

•

a

PHARE

(és

más

külföldi)

segélyprogramok

megpályázása

érdekében; •

Információs rendszer kiépítése (az Ipari és Kereskedelmi Kamarával közösen).


138


Befektetési kampányok operatív szervezése régiónként (ehhez szakmai anyagokat központilag kell biztosítani).

3.

Program-szervezés: •

A "vállalkozói övezet" pályázati elbírálási rendszerének szervezeti teendıi

(testületek

létrehozása,

elbírálási

ügymenet,

engedélyezési

eljárások, módszertani anyagok, kézikönyvek, stb.) •

Az ipari parkok létrehozását szolgáló ösztönzık, kedvezmények igénybevételét szolgáló módszertani összeállítás ("kalauz") kidolgozása.

•

Módszertani anyagok az ipari parkok mőködését elısegítı tanácsadói, pénzügyi, ügyviteli, marketing és piackutatási, általános üzleti információ-szolgáltatásokra vonatkozóan.

•

Információs rendszer mőködtetése a külföldi befektetések elımozdítása érdekében (adatbázis létrehozása a befektetések feltételeirıl – célja, helye, fogadási feltételei, stb. – partnerkeresési szolgáltatások stb.)

•

Nemzetközi kapcsolatok építésének segítése (különösen az IASP: International Association of Science Parks, AURRP: Association of University Related Research Parks szervezetek keretei között).

4.

PR munka •

Háttéranyagok, prospektusok videó-kazetták, poszterek készíttetése és terjesztése;

•

Sajtótájékoztatók.


139

IPARI PARKOK – Ipari Parkok Egyesület 5.

Finanszírozás

Az ipari parkok részben helyi erıforrások felhasználása révén, részben (mindenekelıtt a

válság övezetekben) a gazdasági fejlıdést ösztönzı állami

forrásokból (Területfejlesztési

Alap, Gazdaságfejlesztési Alap, Munkaerı-piaci

Alap, Útalap) célszerő támogatni. Fontos feladat, hogy a vállalkozás-támogatási, területfejlesztési, rekonstrukciós, stb. eszközök

összehangoltan, egymást erısítve

kerüljenek felhasználásra. A központi forrásokat pályázati úton (tenderezés révén) lehet elnyerni. Tekintettel azonban arra, hogy az ipari parkok esetében a megtérülés hosszabb idıt vesz igénybe, az export részleteiben nem megítélhetı – célszerő elkülöníteni az e célra szánt forrást Az eddigi szakértıi munka a következı három évben mintegy 8-10 MrdFt-os keret felhasználását tartja szükségesnek. A szóba jövı finanszírozási konstrukciók nem nélkülözhetik a bankok, pénzintézetek, kockázati tıketársaságok közremőködését.

III. Pénzintézeti szerepvállalás Az ipari parkok létrehozása üzleti feladat, amelyben a központi államigazgatásnak az induláskor, a jogi keretek, ösztönzık kidolgozása során van érdemi szerepe. A helyi önkormányzati szervek, vállalkozók, pénzintézetek, befektetık szerepvállalása határozza meg, hogy a modernizációs programban az ipari parkok létesítésének és mőködtetésének végül is

milyen súlya lesz. Az üzlet stratégiai kérdéseinek

tisztázásában a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank, a helyi banki, befektetıi funkciók ellátásában az MBFB többségi tulajdonában levı Regionális Fejlesztési Társaságok tőnnek leginkább alkalmasnak. Az országos és helyi törekvések összehangolásában, katalizálásában a külföldi források beruházásában fontos feladatot vállal az Ipari Parkok Egyesület.


140

IPARI PARKOK – Ipari Parkok Egyesület A pénzintézet – értelemszerően – saját tevékenységét folytatja az ipari parkokkal kapcsolatosan is, nevezetesen: •

klasszikus (deviza és forint) bankári mőveleteket,

•

hitelezést,

•

nemzetközi (kormányzati és vállalkozói) hitelek kezelését és kihelyezését,

•

ügyfélszolgálatot.

A fentieken túlmenıen tájékoztató, szervezı és lebonyolító feladatokat is vállalhat saját maga,

vagy tulajdonába vagy érdekkörébe tartozó szakintézmények,

szakvállalatok útján. Ennek a következı területeken lehet létjogosultsága: •

beruházás szervezés,

•

tıkeallokáció,

•

pénzügyi tanácsadás,

•

nemzetközi tıke és pénzpiaci mőveletek.

A feladatokhoz értékpapír-kibocsátási és forgalmazási, befektetési alap-kezelési, letétkezelıi, nemzetközi auditálási, kockázati tıke-kihelyezési területen önálló szakvállalati közremőködés szükséges. Mindez azt feltételezi, hogy az ipari parki folyamatokba bekapcsolódó pénzintézetek) komplex bel- és külföldi pénz- és tıkepiaci mőveletek teljes körő lebonyolítására alkalmas, belsı és külsı szervezeti egységek harmonikus együttmőködésén alapuló szakapparátussal rendelkezik.

1.

Közremőködés az ipari parkok létesítésében


141


Az ipari parkok létesítésének pénzügyi, finanszírozási konstrukciói nagyon különbözıek. Minden egyes ipari park megvalósításának pénzügyi formája egyedi esetnek tekinthetı. Hangsúlyozni szükséges azt is, hogy a vizsgálati, szervezési körbe vont projektek eddig kialakult finanszírozási elgondolásai is egyedi jellegőek. Az elızıekre tekintettel a munka jelen szakaszában az ipari parkok létesítésének pénzügyi,

finanszírozási,

tıkebefektetési

konstrukciójára

elvi

alapváltozatok

vázolhatók fel. Az elvi fı változatok valamilyen kombinációja és egyedi tényezıkkel rendelkezı modifikációja jelentheti az egyes konkrét megvalósulási eseteket. A lehetséges alapkonstrukciók elsısorban a következık lehetnek. a.)

Létesítés saját tıkével

A park létesítésének költségeit, tıkeszükségletét a parkot szervezı gazdasági társaság biztosítja. Ebben az alapváltozatban tehát a parklétesítés forrásai a szóban forgó társaságban koncentrálódnak. A társaságalapítók közül az önkormányzat a telekkel, az infrastrukturális beruházásokkal, illetve infrastruktúra vagyonelemekkel vehet részt a létesítés tıkeszükségletének fedezésében.

Az önkormányzatok mellett hazai és külföldi

szakmai és pénzügyi befektetık, bankok jöhetnek szóba társaságalapítóként. Az ipari park létesítés nemzetközi tapasztalatait, de fıleg a hazai tıkepiac helyzetét tekintve ez az elvi alap változat a centralizáltabb létesítéső, de kisebb befektetés igényő parkok esetében tőnik járhatónak.

b.)

Létesítés kölcsön tıkével


142

IPARI PARKOK – Ipari Parkok Egyesület A parkok létrehozása ebben az alapváltozatban átmeneti idıre bevont kölcsöntıkével történik. A visszafizetést a telkek, ingatlanok értékesítése vagy bérlete biztosítja. Az elızetes tapasztalatok arra utalnak, hogy hazai befektetık a hazai hitelfeltételek mellett

általában

elfogadhatatlanul

vagy

nem

hitelképesek,

kedvezıtlenek.

vagy

Megítélésünk

a

kölcsöntıke

kondíciói

szerint

magyar

befektetık

többségükben csak különleges hitelkonstrukciók esetében, kamattámogatás mellett lennének képesek ílymódon bekapcsolódni ipari park létesítésbe. A külföldi hitelek igénybevételénél már biztosítható az infrastrukturális beruházás megtérüléséhez nélkülözhetetlen hosszú, 15-20 éves futamidı. Ebben a változatban a hitelfedezet, a garancia biztosítása jelentheti a fı feladatot. Az elızıek alapján valószínősíthetı, hogy jelentısebb hitelforrások – legalábbis az elkövetkezı két-három évben – csak a parklétesítésben résztvevı külföldi cégek, külföldi hitelei révén vonhatók be. A kölcsöntıkével történı parklétesítés másik lehetséges alapváltozatát az ingatlan befektetési alapok képezhetik. Ez esetben a befektetési alap által kibocsátott befektetési jegyek lejegyzése biztosítja a park létesítés forrásszükségletét. Tekintettel arra, hogy hazánkban ez idáig csak zártvégő ingatlan-befektetési alap hozható létre, a befektetık az alap futamidejének lejártakor a piac által értékelt mértékben pénzre válthatják vissza befektetési jegyeiket. 2.

Közremőködés az ipari parkok mőködtetésében

A pénzintézetnek az ipari parkban olyan ügyfelet kell látnia, amely ha céljait meg tudja valósítani, akkor az olyan további vállalkozásokat indikál, amely a pénzintézet számára nagyságrendjében jelentıs ügyfélkör bıvülést eredményez. Direkt módon - vagyis klasszikus bankárként - a pénzintézetnek ahhoz főzıdik tehát érdeke, hogy az ipari parkok ú.n. "indikatív ügyfélkör"-ét megnyerje magának.


143

IPARI PARKOK – Ipari Parkok Egyesület Ennek révén a pénzintézet kerülhet bankári pozícióba az ipari parkokban mőködı vállalkozóknál, ú.n. "indikált ügyfélkör"-ben. Az ehhez szükséges bankári feladat nem lehet más, mint az, amelyet az induló vállalkozásoknál ellát finanszírozás, elıfinanszírozás. Ennek mindkét válfaja szóbajöhet a hitelezés is és a tıkekihelyezés is. A Kormány közép- és hosszabb távú törekvéseit figyelembe véve, az ipari parkok létesítésének idıtartama mintegy 10-15 évet tehet ki.

Ebben a fázisban a pénzintézetnek saját finanszírozásán kívül vállalnia kell azt a koordinatív (katalizátor) szerepet is, amely a gazdasági szerkezetváltás kormányprogram jellegébıl adódik. Ez alatt azt értjük, hogy részt kell vállalnia a kormányzati támogatás rendszerének mőködtetésébıl és kezelésébıl, a szükséges korrekciók, korszerősítési lépések kezdeményezésébıl, valamint a program nemzetközi finanszírozásában való közremőködésbıl. Nemzetközi finanszírozás alatt minden esetben a kormányközi megállapodásokon és nemzetközi magánjogi megállapodásokon alapuló ügyleteket értünk. A banknak a közremőködésben (annak ellenére, hogy az egész program kezdeti stádiumban van), az adja meg a biztonságot és garanciát, hogy a program a Kormány támogatását és – reményeink szerint – nemzetközi (EU) alapok finanszírozását élvezheti.

3.

A mőködı ipari parkokkal összefüggı pénzintézeti tevékenység


144

IPARI PARKOK – Ipari Parkok Egyesület Az ipari parkok létesítését követı stabilizációs idıszakot (melynek során a park funkciói teljes körően kialakulnak, a mőködtetés válik elsıdlegessé) követıen a pénzintézetek tıkeszervezıi feladatai kerülnek elıtérbe. A fejlıdésnek ebben a fázisában - várhatóan - a magántıke bevonásának lesz majd meghatározó szerepe a továbbfejlıdésben. A jelenlegi helyzetben úgy véljük, hogy a bankok) számára biztonságos magántıke és pénzpiaci szerepvállalást az ipari parkokkal és az ott mőködı vállalkozásokkal kapcsolatban az indulás elsı 3-5 évében kifejtett intenzív kormányzati és kormányközi finanszírozásszervezési munka alapozhatja meg. Amennyiben egy bank érdemi résztvevıje kíván lenni az ipari parkok szervezıdésével kapcsolatos fejlıdésnek, akkor a jelenlegi kezdeti stádiumban kapcsolódik a már megkezdett

szervezımunkába, mert így van lehetısége arra, hogy a fejlıdés

irányvonalának a meghatározásába saját gazdasági szempontjai érvényesítésével vehessenek részt. Álláspontunk szerint a pénzintézeteknek már most, az induláskor bizonyos alapkritériumokat kellene meghatározniuk és érvényre juttatniuk.

Gondolatébresztı jelleggel ezeket az alábbiakban vázoljuk: a.)

Az ipari parkok ingatlanaival kapcsolatos elızetes elvárás

Tekintettel arra, hogy minden egyes ipari park feltételezésünk szerint nagy értékő infrastruktúrával kell rendelkezzen, és a bank számára a jogi biztosítékoknál többet kell hogy nyújtson, elıírható, hogy a bank csak olyan fejlesztésben kíván részt venni, ahol megvan annak a jogi lehetısége, hogy az ipari park mőködését lehetıvé tevı ingatlanállomány (telek és

felépítmény) önmagában egy a törvény által elıírt

paramétereknek megfelelı ingatlanbefektetési alap portfoliójává alakítható. Elıírható az ingatlan-befektetési alap megszervezése, majd ezt követıen bankári biztosítékként,

a

kialakult

lehetıségek

értékelése

szerint

a

bank

saját

finanszírozásának vonatkozásában, illetve a külsı finanszírozó részére:


145


a befektetési jegyek értékpapírkéni fedezetbe vétele,

•

a szervezıdı ingatlan-befektetési alappal szemben a törvényes lehetıségek által biztosított jelzálogjog valamint elidegenítési és terhelési tilalom a bank javára,

•

ill. a kettı együttes vagy kombinált alkalmazása.

Megjegyezzük, hogy ebben a konstrukcióban esetlegesen már az elsı fázisban is lehetıség van külföldi magántıke bevonására azon az úton, hogy a befektetési jegyeket nemzetközi tıkepiacra vezeti be a bank. b.)

Az ipari parkban mőködı vállalkozókkal szembeni elvárás

Abból kiindulva, hogy az ipari parkba nem elızmény nélküli vállalkozások fognak betelepülni,

továbbá hogy a bank számára az a garancia, ha ügyfele megfelelı

szavatoló tıkével bíró, önálló jogi személyiségő gazdasági társaság, elıírható, hogy közép távon (3-5 éven belül) a vállalkozás jogi formája részvénytársaság legyen.

(Itt megjegyezzük, hogy az alaptıke nagyságára vonatkozó törvényi elıírások változatlanságát feltételezve tízmillió forint vállalkozói vagyon alaptıkésítése a vállalkozó számára különösebben nem megterhelı, reális igény lehet.)

A részvénytársasági forma általánossá válása nagyobb ellenırizhetıséget eredményez a bank számára nemcsak számlavezetıként, de finanszírozóként is. A második fejlıdési fázisban az ipari parkban mőködı vállalkozások részvénytársasági formája azt biztosítja, hogy akár a hazai, akár a nemzetközi tıkepiacokon gyors tıkeszervezés bonyolítható.

Az ellenırzés és a nyilvánosság elıírásai (hazai és nemzetközi vonatkozásban a pénzpiacokon is) a hitelezı számára lehetıvé teszi a gyors és biztonságos döntést.


146

IPARI PARKOK – Ipari Parkok Egyesület Éppúgy, ahogy az ingatlanoknál, a vállalatoknál is lehetıség van befektetési alap szervezésére. Ebben az esetben az alap portfolióját az ipari parkokban mőködı vállalkozások részvényei képezik. *** Az ipari park intézménye a következı években hazánkban is elterjed, s polgárjogot szerez magának. Létrehozása és mőködtetése igen jelentıs üzlet. Úgy gondoljuk, az üzlet sikere nagymértékben függ attól, hogy a menedzselését, a pénzügyek vitelét hogyan sikerül megoldani. A vázolt feladatok jellege, szakmai igényessége alapján úgy látjuk, hogy a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank stratégiájába illeszthetık leginkább ezek a tennivalók. Az MBFB Rt. és azok az intézmények, amelyekben mint tulajdonos stratégiaformáló szereppel bír, alkalmasak arra, hogy az ipari parkok - hazánkban éppúgy, mint számos országban már eddig elısegítsék a gazdaság égetı gondjainak megoldását.

Rakusz Lajos elnök Budapest, 1995. október 25.


147


Az IPARI PARKOK EGYESÜLET tagjai: (1995. november 1-i helyzet)

Alapítók (akik 1994. december 31-ig csatlakoztak): 1. Pécs M.J. Város Önkormányzata 2. Mecseki Bányavagyon Hasznosító Rt., Pécs 3. Oroszlány Város Önkormányzata 4. INVORG Befektetési és Szervezési Kft. 5. Rakusz Lajos gépészmérnök 6. dr.Tóth János ügyvéd 7. Emıd Judit külkereskedı, vállalkozó 8. KFKI Innovációs Rt. 9. INNOTECH Mőegyetemi Innovációs Park 10. Rabong György építımérnök vállalkozó

További tagok: 11. FİBER Kft. 12. COVENT Ipari Kockázati Tıkebefektetı Rt. 13. dr.Kocsis Ferenc és Tsai Kft. 14. Marcali Város Önkormányzata 15. VÁTI Rt., Budapest 16. Vámdiné dr.Nádasi Magda közgazdász (PM) 17. Gyıri Nemzetközi Ipari Park Kft. 18. LORANGER Ipari Ingatlanfejlesztı és Hasznosító Rt., Székesfehérvár 19. Kecskemét Város Önkormányzata 20. Budapest, IV., Ujpest Önkormányzata 21. dr.Maka Sándor közgazdász 22. MANZÁRD Bt., Kecskemét 23. Ajka Város Önkormányzata 24. Földvári Vilmos ingatlanszakértı, vagyonértékelı


148


Ipari Parkok Magyarországon

1. Mőködı és megvalósuló parkok∗: -

INNOTECH Mőegyetemi Innovációs Park - Debreceni Tudományos Mőszaki Park Soproni Technológiai Centrum - Gyıri Nemzetközi Ipari Park Székesfehérvári Ipari Zóna TALENT CENTER Szeged (Vállalkozói Inkubátorház) PRIMOM Vállalkozói Inkubátorház és Innovációs Központ

2. Jelen koncepcióban érintett ipari parkok: -

Pécsi Ipari Park Marcali Ipari Park Kecskeméti Ipari Park Oroszlányi Ipari Park Ajkai Ipari Park Esztergomi Ipari Park

3. Tervezett további ipari parkok*: -

∗

Békéscsabai Ipari Park és Inkubátorház Budapest-Káposztásmegyeri Ipari Park Budapest-Csepeli Ipari Park Debreceni Ipari Park és Inkubátorház Dunaújvárosi Ipari Park Miskolci Ipari Park Szentgotthárdi Ipari Park Tatabányai Ipari Park Mosonmagyaróvári Ipari Park Budapest-Lágymányosi Ipari Park

Forrás: Ipari és Kereskedelmi Minisztérium közlése a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumnak


149

IPARI PARKOK – Ipari Parkok Egyesület 2. melléklet

Intézkedési terv az ipari park fejlesztési program végrehajtásáról Az ipari park fejlesztési program célja, hogy hazánkban is meghonosodjon a helyi kezdeményezésekre épülı modern szervezıdési forma: az ipari park. A fejlesztési program

a

központi

erıforrások

összehangolt

felhasználásával

a

helyi

kezdeményezések lehetıségeit kívánja kiterjeszteni és azok eredményességét javítani. Fontos szempont, hogy az ipari parkok a kis és közép vállalkozások számára viszonylag olcsón tegyék hozzáférhetıvé a tevékenységükhöz szükséges fizikai infrastruktúrát, a piacra jutáshoz nélkülözhetetlen szolgáltatásokat. Elı kívánja mozdítani a mőködı tıke további beáramlását az országba, célja a térségen belüli pozíciónk erısítése a tıkebevonás terén. A kormányprogram összességében a modernizációt, a versenyképesség és az alkalmazkodóképességünk javítását hivatott elımozdítani. Ezek az alapvetı célok, illetve azok a feladatok, amelyeket a jelen dokumentum I. részében foglaltunk össze, ma már kellıen megalapozottak. Az elmúlt néhány évben az ipari parkok létesítése nem csupán kezdetét vette, hanem széleskörővé is vált: ma már több mint hetven településen az ipari parkok létesítése jelenti mindenekelıtt a helyi erıforrásokat mobilizálni képes, perspektívát adó programot. Az ipari parkok hálózattá szervezıdésének néhány összefüggését az ipari park cím elnyerése érdekében az IKIM-hez benyújtott pályázati anyagok alapján összeállított Függelékben mutatjuk be. Jelezzük: még az ipari park címet elnyert parkok esetében is igen eltérı színvonalúak a szakmai anyagok. A hálózattá szervezıdés fıbb tendenciái mindemellett egyértelmően kirajzolódnak. A Függelékben vázlatosan bemutatjuk az ipari park hálózat kiépítésének néhány - a tanulmányban körvonalazott - jellemzıjét: -

Az ipari parkok közül ma még csak néhány számol a regionális fejlesztés szélesebb összefüggéseivel. Gondot jelent, hogy nincs olyan kormányzati koncepció, amely a parkok tematikai, technológiai arculatának


150

IPARI PARKOK – Ipari Parkok Egyesület alakításánál orientálná a park tulajdonosait, szervezıit. Ma még a szőkebb, regionális orientáció is erıtlen, ennek szakmai, szervezeti feltételrendszere nem épült ki. -

A következı években – a helyi tervek szerint – a hálózatépítés folyamata tovább gyorsulhat (lásd: Függelék, 1-3. sz. ábrák). A létesülı parkok nagyobb része 1997-1999 közötti idıszakban kezdi kiépíteni az infrastruktúrát. A folyamat idıtartama parkonként igen erıs eltéréseket mutat, jellemzı a munka szakaszolása. Reális esélye van annak, hogy viszonylag szerény központi forrás bevonásával a parkok a gazdaság modernizálódásában, a növekedés élénkülésében jelentıs szerepet kapjanak. Mindemellett – amennyiben helyi erıforrások mobilizálásával a kormányzati erıfeszítések nem tartanak lépést – ez a lehetıség kihasználatlan is maradhat: a regionális fejlesztések intézményi, anyagi, jogi feltételei még nem elég fejlettek ahhoz, hogy a helyi törekvéseknek központi támogatása nélkül is érvényt szerezzenek.

-

A parkok létesítése több forrásból történik. A források megoszlása, a közöttük levı arányok igen nagy eltérést mutatnak. A kormányzati (mindenekelıtt, GFC, TFC) források szerepe jelentıs, sok parknál meghatározó. A megyei fejlesztési források is mind nagyobb súllyal vesznek részt a parkok létrehozásában (lásd: Függelék, 7-9. sz. ábrák).

-

Ma még legkevésbé a tıkebevonás alakulását lehet megítélni. A már mőködı

parkok

ezirányú

teljesítményei

földrajzi

elhelyezkedésük,

megközelíthetıségük, az ipari tradíciók miatt nem lehetnek széles körben is mérvadóak. A kevésbé jó adottságokkal rendelkezı ipari parkok marketingstratégiájában körvonalazott törekvések is ennek megfelelı mértéktartást mutatnak, céljaik szerényebbek. Az ipari parkok tıkeszervezı munkája csak három-négy ipari parknál tekint néhány éves múltra vissza - a legtöbb park ezirányú tevékenysége, illetve az ezzel összefüggı országos feladatok kidolgozása és meghatározása a kezdeteknél tart. A következı idı tennivalói között ezért igen nagy figyelmet célszerő fordítani a tıkeszervezıi

munkára:

bemutatva

az

ország

iparipark-hálózatát,

kiemelve az Európa közepén kínálkozó befektetési lehetıségeket, azt a híd


151

IPARI PARKOK – Ipari Parkok Egyesület szerepet, amelyet ezek a parkok fel tudnak vállalni. Ezen túl segíteni kell az egyes parkokat is saját marketingstratégiájuk sikeres valóra váltásában. *** Az ipari park fejlesztési programra vonatkozó javaslat számos részletét igen alapos szakmai viták alapján fogalmaztuk meg. Mindemellett nélkülözhetetlennek tartjuk, hogy az összeállítás egésze igényes szakmai szőrın menjen át. Fontosnak tartanánk a területfejlesztés, az ipar, a mezıgazdaság, az egyetemek, az akadémiai szakemberek állásfoglalását, az ipari park hálózat kiépítésérıl, közremőködését a fıbb – közös – tennivalókban. Javasoljuk, hogy a kormány még e félévben, december 15. elıtt foglalkozzon és döntsön az 1998-2001 évekre szóló ipari park fejlesztési programról. A program javasolt fıbb feldatai 1.

Támogatási rendszer

1.1. Ki kell dolgozni az ipari parkok támogatásának EU konform, decentralizált és koordinált támogatási rendszerét. Az ipari parkok létesítésére szolgáló központi forrásokat

el

kell

különíteni,

ennek

arányát

rögzítve

a

feltételeket

kiszámíthatóvá kell tenni. Felelıs:

IKIM

Határidı:

1997. november 15.

1.2. Dönteni szükséges az ipari parkok 1998. évi központi forrásainak struktúrájáról és nagyságáról, illetve az ipari park program 1998-2001 évi központi forrás irányszámairól, a területi preferenciákról. Felelıs:

IKIM KTM MÜM

Határidı:


1997. november 15.

152

IPARI PARKOK – Ipari Parkok Egyesület 1.3. Ki kell dolgozni a rekonstrukciós ipari parkok létrehozására illetve az aktuális feladatok megoldására vonatkozó egyedi döntéseket igénylı programokat (Csepel, Ózd, Miskolc). Felelıs:

IKIM KTM

Határidı:

a területileg illetékes fejlesztési tanács kezdeményezéséhez igazodva

1.4. Megvizsgálandó, hogy az ipari park fejlesztési program megvalósítását a kockázati tıketársaságokkal, illetve a földjelzáloghitel-intézetekkel foglalkozó jogszabályok

hogyan

szolgálják,

illetve e téren

milyen

intézkedések

kezdeményezése indokolt. Felelıs:

OTK PM IKIM FM IM

Határidı: 2.

1997. december 1.

Intézményi struktúra

2.1. Ajánlásokat kell kidolgozni az egyes térségek fejlesztési céljainak orientációja érdekében. A fejlesztési feladatok ezirányú alakítását szakmai információkkal, a tıkebevonás fokozott támogatásával, pályázati kiírásokkal is elı kell mozdítani, ezek feltételrendszerét létre kell hozni. Felelıs:

OTK IKIM FM

Határidı:

1998. március l. (az ajánlásokra)

2.2. Ki kell dolgozni az ipari park fejlesztési programban érintett kormányzati, önkormányzati, vállalkozói, pénzintézeti szférák közötti koordináció intézményi


153

IPARI PARKOK – Ipari Parkok Egyesület feltételeit. A program menedzselését a programra biztosított források terhére célszerő megoldani. Felelıs:

OTK IKIM PM

Határidı:

1998. március l.

2.3. A megyei területfejlesztési tanácsok mőködési rendjén belül fokozott figyelmet célszerő fordítani az ipari parkok létesítésére, mőködtetésére, illetve a helyi gazdasági fejlesztési programokkal, koncepciókkal való egyeztetésekre. Ezen intézmények mőködési rendjét, a koordináció feladatait ki kell alakítani. Felelıs:

OTK

Határidı:

1998. április 30. (a rendszerre vonatkozó javaslat kidolgozására)

2.4. Ki kell dolgozni az ipari park program egészének, illetve az egyes ipari park projektek monotoringját, információs rendszerét, a hatékonyság mérésének metódusát. Felelıs:

OTK

Határidı:

1998.

április

30.

(a

rendszer

koncepciójának kidolgozása) 3.

Humán erõforrások bevonása

3.1. Az akadémiai, ipari, mezıgazdasági kutatóintézeti hálózat konszolidációja részeként át kell tekinteni, milyen módon lehet az ipari parki struktúrák alkalmazásával tudományos, innovációs, illetve technológiai parkok létesítése révén a szellemi erıforrásainkat fokozott mértékben bevonni a gazdasági fejlıdés feladatainak megoldásába. Felelıs:

MKM MTA OTK

Határidı: Ipari Parkok Egyesület

1998. március 31. 154


3.2. Kialakítandó az ipari parkok menedzserei képzésének tematikája, oktatási programcsomagjai. Gondoskodni kell arról, hogy a távoktatás keretei között a szükséges feltételek (tananyag, tutorok, felsıoktatási háttér, stb.) létrejöjjenek. Felelıs:

MÜM OTK

Határidı:

1998. március 31.

Budapest, 1997. október 6.


155


Ipari parkok információs rendszere 1.

AZ INFORMÁCIÓ BESZERZÉSÉNEK ÉS HOZZÁFÉRHETİSÉGÉ-NEK ALAPELVEI ÉS KATEGÓRIÁI Az információ beszerzése:

hozzáférésének szintjei:

• tájékoztató anyagokból (brosúraszint)

• publikus

• IPE adatgyőjtı kérdıív alapján

• részben publikus (pl. tagjaink, államigazgatási partnereink felé

• IPE bizalmas információkérés/győjtés

• üzleti információ, térítés/részesedés ellenében férhetı hozzá

• saját üzleti adatgyőjtı vagy elemzı munka

• szigorúan bizalmas üzleti információ

eredménye

2.

AZ INFORMÁCIÓS RENDSZER ELEMEI

Alapvetı azonosító paraméterek Név Telephely címe Levelezési cím Telefon Fax A szervezet vezetıjének neve Információs kapcsolattartásra kijelölt személy neve, levelezési címe, telefon/fax száma A parkot mőködtetı szervezet társasági formája és gazdasági paraméterei Mőködtetı szervezet neve Társasági forma Alapítás státusza (folyamatban/befejezve) Cégbejegyzés, létrehozásra irányuló döntés (pl. önkormányzati) dátuma Tulajdonosok, tulajdoni arányok


156

IPARI PARKOK – Ipari Parkok Egyesület Alaptıke Vagyon A terület jogi státusza Egyéb, a mőködés vagy megítélés szempontjából lényeges paraméterek

Az ipari park fizikai paraméterei A park jellege (zöldmezıs, rekonstrukciós, stb) Tervezett profil (ipari, üzleti, mezıgazdasági, rekreációs, stb.) Alapterület Infrastruktúra Meglévı épületek Közlekedési helyzet (autópálya, közút, vasút, repülıtér, stb.) Szolgáltatások mőködı tervezett Környezetvédelmi helyzet

Szellemi erıforrás és munkaerıhelyzet Létszám Képzettség Képzést támogató helyi/környékbeli intézmények Kutató/fejlesztı háttér

Gazdasági, üzleti paraméterek A terület ára megvétel esetén bérlet esetén Infrastruktúra, közmő használati díjak Szolgáltatások díjai Helyi önkormányzat által nyújtott preferenciák

Az ipari park tervezésének, elıkészítésének státusza Projekt koncepció Megvalósíthatósági tanulmány Rendezési terv


157

IPARI PARKOK – Ipari Parkok Egyesület Részletes mőszaki tervek Üzleti terv Marketingstratégia Regionális fejlesztési terv Részvétel pályázatokon és ezek eredménye/státusza IKIM GFC Phare egyéb Pályázat Ipari Park címre benyújtva

Betelepülés szervezés állása A parkban folytatandó tevékenységek tervezett profilja Betelepítési stratégia (pl. multik, SMEK, beszállítók, stb.) A betelepítésben eddig részt vevı közvetítı/szervezı cégek, intézmények

A betelepülés státusza Már betelepült cégek Száma, felsorolása Tevékenység jellege Foglalkoztatottak száma Termelési érték Szerzıdés létrejött Szándéknyilatkozat létrejött Tárgyalás folyamatban Szándék megfogalmazódott/tárgyalás elıkészítés alatt


158


4. melléklet

Az Ipari Parkok Egyesület szolgáltatási és támogatási rendszere (Az IPE 1997. és 1999. évi rendes közgyőléseinek állásfoglalásai szerint) 1. A szolgáltatási és támogatási rendszer továbbfejlesztésének indokoltsága Az Ipari Parkok Egyesület, összhangban az Egyesület alapszabályában rögzített feladataival, arra törekszik, hogy a gazdasági és társadalmi élet széles körében végzett tevékenységeivel hatékonyan elısegítse az ipari parkok létesítésének, fejlesztésének és mőködtetésének folyamatát és tagjai számára ezzel összefüggésben sokoldalú, kedvezményes szolgáltatásokat biztosítson. Az elmúlt idıszak kedvezı folyamatai – az ipari parkok hálózatának fejlıdése, a létrehozásukra irányuló kezdeményezések növekvı száma, az IPE tevékenységének fejlıdése, taglétszámának bıvülése, az ipari park fejlesztési kormányzati célprogram elfogadása – az Egyesület számára is új helyzetet teremtettek. A lehetıségek és feladatok átstrukturálódnak, s növekszik az a terület, amelyet szakismerettel, kapcsolatrendszerrel, kompetenciával le kell fedni. A taglátszám bıvülése, a kezdeményezések megnövekedett száma, a kiépítendı és ápolandó kapcsolatok gyors gyarapodása, a kormányprogram létrejöttébıl következı feladatok, az ügyvitel és mamagement professzionalizálásának igénye egyben az egyesület titkársága operatív – kommunikációs – adminisztrációs feladatainak nagyságrendi növekedését eredményezik. Az alapvetı szolgáltatások biztosítása és a titkársági feladatok ellátása, a minıségi és mennyiségi fejlesztések, az új célok azonosítása és megvalósítása, az ezekhez szükséges

feltételek

megteremtése

és

biztosítása

érdekében

az

Egyesület

finanszírozásának továbbfejlesztése szükséges. Ennek megfelelıen kell meghatározni


159

IPARI PARKOK – Ipari Parkok Egyesület az egyesület által nyújtható szolgáltatásokat és egyben kialakítani az ehhez szükséges anyagi forrásokat biztosító rendszert.

Az Ipari Parkok Egyesület a fenti megfontolásból kiindulva, a következık szerint fekteti fel a tagok számára végzett tevékenységének, szolgáltatásainak és a tagok által az egyesület részére biztosított támogatásoknak a rendszerét. 2. Egyesületi alapszolgáltatások, az Egysület elnöksége és titkársága által végzett tevékenység Az Ipari Parkok Egyesület titkársága – az elnöksége irányításával – az alábbi, az Egyesület alapszabályban rögzített feladataival összhangban, valamint a parkok által kidolgozott, az ipari park cím megpályázásakor vállalt feladatok megvalósítása érdekében a következı alapszolgáltatásokat és tevékenységeket végzi: -

az Egyesület alapszabályában meghatározott titkársági feladatok ellátása,

-

az egyesületi tagok közötti együttmőködés elısegítése, beleértve az üzleti kapcsolatokat is,

-

a regionális divíziók informálása, együttmőködés az alapvetı feladatok megoldásában,

-

rendszeres kapcsolattartás az ipari parkok létesítésére és mőködtetésére vonatkozó kormányzati és szakmai intézményekkel és szervezetekkel,

-

javaslat a szolgáltatások kialakítására és fejlesztésére,

-

együttmőködés a kormányzati szervekkel az ipari parkokra vonatkozó rendeletek, szabályozások kidolgozásában és véleményezésében,

-

részvétel az ipari parkokkal összefüggésben létrehozott szakmai fórumok munkájában,

-

rendszeresen megjelentetett “IPE HÍRLEVÉL”,

-

nemzetközi kapcsolatok kialakítása és fejlesztése az ipari parkok területén kompetens nemzetközi szervezetekkel, intézményekkel és cégekkel,

-

az

ipari

parkok

kapcsolatrendszer

fejlesztéséhez kialakítása

és

támogató ápolása

környezetet szakmai

és

biztosító társadalmi

szervezetekkel, kamarákkal, Ipari Parkok Egyesület

160


érdekképviselet, érdekérvényesítés a kormányzat felé,

-

tájékozódás a hazai ipari parki kezdeményezésekrıl, az egyesület bázisának és együttmőködı partnereinek folyamatos bıvítése,

-

szakrendezvények, tájékoztatók szervezése,

-

tájékoztatás nyújtása az Egyesület tagságáról és az ipari parkok hálózatáról a külföldi és hazai érdeklıdı szervezeteknek,

-

a tagok számára biztosított szakkonzultációk, az Egyesület székhelyén,

-

egyesületi szakadatbázis létesítése és a tagok számára annak használatának biztosítása,

-

információforrások biztosítása a forráshoz jutás lehetıségeirıl,

-

megvalósíthatósági tanulmányok elızsőrizése, kvalifikálása,

-

sajtófigyelés,

-

javaslatok kidolgozása az ipari parkok hálózatának továbbfejlesztésére,

-

sajtókapcsolatok ápolása, az ipari parki fejlesztések és lehetıségek széles sajtónyilvánosságának biztosítása,

-

az ipari parkok menedzsereinek képzése (távoktatás szakmai anyagainak összeállítása, a szervezeti feltételek megteremtése),

Az

egyesületi szakklubok kialakítása és mőködtetése.

Egyesület

törekszik

arra,

hogy esetenként

külsı

támogatási források

megszerzésével tegye hatékonyabbá, szélesebb körővé tevékenységét és szolgáltatásait és javítsa tovább azok minıségét. Mindez megfelel az IPE Alapszabály 4/A § közhasznú tevékenységi körének, melyek az alábbiak: • (3.) tudományos tevékenység, kutatás, • (4.) nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, • (9.) környezetvédelem, • (11.) hátrányos helyzető csoportok társadalmi esélyegyenlıségének elısegítése, • (18.) munkaerıpiacon hátrányos helyzető rétegek képzésének, foglalkoztatásának elısegítése és a kapcsolódó szolgáltatások,


161

IPARI PARKOK – Ipari Parkok Egyesület • (19.) euroatlanti integráció elısegítése. 3. Az Egyesület támogatása, a szolgáltatások díjazása Az IPE tagjai az alábbi formákban nyújtanak anyagi támogatást az egyesület számára: • belépési díjak és tagdíjak fizetése • bevételarányos egyesületi támogatás: az egyesület mőködésének eredményeképpen közvetlenül vagy közvetetten a tagok számára keletkezı bevételek arányában, az egyesület részére fizetett -

egyesületi támogatás

-

konzultációs díj

-

átalánydíjas közremőködési díj

formájában. Az Egyesület titkársága a regionális divíziók, illetve a tagok számára önköltséges szolgáltatásokat biztosít.

Belépési díjak és tagdíjak: A belépési díjak és tagdíjak mértékérıl - az Egyesület alapszabályával összhangban az IPE közgyőlése határoz. Ennek nagysága 1999-ben: 300 ezer, illetve 100 ezer Ft. A bevételarányos egyesületi támogatás formái és területei: Az Egyesület által az ipari parkok létrehozásának és fejlesztésének érdekében végzett tevékenység fenntartása és fejlesztése céljából, az elnökség és titkárság által végzett tevékenység szinvonalának biztosítása és továbbfejlesztése érdekében, tisztázott és pontosan körülhatárolt keretek között, az Egyesület és az ipari parkok létrehozásában és mőködtetésében részt vevı szervezetek és gazdasági társaságok megállapodást köthetnek a következı területeken:


162

IPARI PARKOK – Ipari Parkok Egyesület • az ipari parkok létesítésének szellemi megalapozásában az egyesület által végzett tevékenység (részletes rendezési terv, megvalósíthatósági tanulmányok, marketing programok, üzleti tervek), • az ipari parkok létesítési munkáinak elıkészítésében, az egyesület által végzett szervezési,

lebonyolítási

tevékenység

formájában

(beruházási

feladat

körülhatárolása, kivitelezık kiválasztása, kivitelezési folyamat ellenırzése), • az ipari parkok betelepülésének szervezésében, piacszervezési közremőködés formájában, • IPE-vállalkozók számára piacszervezés, • az ipari parkok kvalifikálása. Az önköltséges egyesületi szolgáltatások: Az IPE tagjai számára meghatározott területeken önköltséges szolgáltatásokat nyújt. A szolgáltatás iránti igénnyel az érintett tag keresi meg az egysületet. Ilyen önköltséges szolgáltatások lehetnek (a teljesség igénye nélkül): -

a tagok számára biztosított szakkonzultációk,

-

külföldi szakmai utak, tapasztalatcserék szervezése,

-

szakdokumentáció készítés, összeállítás,

-

meghatározott egyesületi szervezéső szaktanfolyamok.

4. A támogatások fizetése illetve folyósítása, a jogi és pénzügyi lebonyolítás Tagdíjak fizetése: Az Egyesületi tagdíjakról az IPE titkársága a szokásos módon, az alapszabály szerint az adott üzleti évre elıre, számlát bocsájt ki.

Bevételarányos egyesületi szolgáltatások: Ipari Parkok Egyesület

163


Az Ipari Parkok Egyesület minden esetben elızetesen, írásban - megállapodás, megbízási szerzıdés, stb. formájában - megállapodik az érintett taggal, hogy a támogatás folyósítása milyen formában történik (egyesületi támogatás, konzultációs díj, átalánydíjas közremőködési díj). Az IPE saját szolgáltatásairól számlát állít ki, a KSH szolgáltatási jegyzékének megfelelı besorolás szerint. A fentieknek megfelelı tevékenységek az alábbiak lehetnek: 1414

üzletvitel tanácsadás

141430

marketing üzletviteli tanácsadás

1421

beruházások szervezése

1422

szakmai tervezés, tanácsadás

142279

egyéb gazdasági, társadalmi tevékenységet segítı szakmai tervezés, szakértés

142280

mőszaki-gazdasági tanulmányok, cikkek készítése

Az IPE a számviteli és adó jogszabályoknak megfelelı saját számláját a tagra, mint vevıre állítja ki. A kifizetés és az egyéb feladatok ellátása (pl. könyvelés) az általános szabályok szerint történik. Amennyiben a tevékenységeket az ipari parkot fejlesztı társaság támogatásból fedezi, szükséges, hogy a vonatkozó megállapodások már a támogatási kérelem benyújtása elıtt megkötésre kerüljenek és ennek beállításáról a támogatást nyújtó szerv is tájékoztatva legyen. Ezekbıl a tevékenységi körökbıl származó bevétel növekedése teszi lehetıvé, hogy a belépési díjak, tagdíjak mértékét ne kelljen az inflációhoz igazodóan rendszeresen emelni.

A szolgáltatási és támogatási rendszer határozatlan idıre lép életbe. Ipari Parkok Egyesület

164


A szolgáltatási és támogatási rendszerbe foglaltak rendeltetésszerő mőködéséhez fontos, hogy az Egyesület tagjai - a saját illetékességi körükbe - aktívan támogassák az abban foglaltak megvalósítását.

Budapest, 1999. május 11.


165


MIÉRT IPARI PARK?

Egyre többet hallani az ipari parkokról. Vannak, akik az ország gondjainak megoldását várják az ipari parkoktól - s vannak, (ennek nyilvánvaló irrealitását látva) akik az egészet az éppen soron levı kampányok egyikének tartják, s rezignáltan a távolságtartást választják. Mirıl is van szó tehát? Jelzem: az Ipari Parkok Egyesület elnökeként elfogult vagyok. Az Egyesületet - jó egy éve - a kudarc és a dac hozta létre. Jóllehet szerte a világban, Tajvantól Írországig, az USÁ-tól Ausztráliáig mindenütt – immár két évtizede – a struktúraváltásnak, a versenyképesség fokozásának, a szigorú környezetvédelmi elıírások érvényesítésének, a foglalkoztatási helyzet javításának fontos eszköze az ipari parkok létesítése, – hazánkban az erre irányuló helyi törekvések jórészt elbuktak. A szabályt erısítı kivétel Gyır és Székesfehérvár voltak. Az

alapgondolat

olyan

egyszerő,

hogy nehéz

ellenérveket

találni.

Józan

megfontolások vezetnek el az ipari-park gondolathoz:

•

A modernizálás nem mehet végbe beruházás, fejlesztés nélkül. Ha ennek feltételeit nem tudjuk megteremteni az ország teljes területén, próbáljuk meg néhány helyen, 50-200 hektáros területeken, ahol az adott régióban élık erre vállalkoznak, fejlıdést akarnak, s ehhez képesek erıforrásaikat is mozgósítani.

•

Ha nincs az országban elég tıke - tegyük vonzóvá az országot a külföldi tıke számára. Lássunk el infrastruktúrával egyes területeket, tegyük lehetıvé, hogy egy vállalkozó (nem csak külföldi!) gyorsan le tudjon telepedni, preferáljuk a befektetéseket, legyenek a mőködési feltételek kiszámíthatóak. Lássuk be: a privatizációs forrásbevonás idıszaka 1-2 éven belül lezárul. És azt is, hogy a “multik” zöldmezıs beruházásai mellett térségünkben mind nagyobb szerepet kapnak a kis- és közepes vállalkozások. E vállalkozói kör számára fontos a


166

IPARI PARKOK – Ipari Parkok Egyesület megfelelı gazdasági és kulturális klíma, döntı jelentıségő a letelepedés költségeinek mérséklése.

•

Lássuk be, hogy a magyar vállalkozó esélytelen Európában, ha mozgásterét a kert zugában felhúzott sufni lehetıségei határozzák meg. Teremtsünk számára olyan feltételeket, mint amilyennel pl. az osztrák, belga, stb. versenytársa rendelkezik. De nem csupán a fizikai infrastruktúra (energia, telefon, fax, tárgyalóhelyiség, a szennyvíz elvezetése és tisztítása, stb.) megteremtésével kell javítani az esélyegyenlıséget, hanem a szellemi infrastruktúra terén is. Az ügyvitelszervezés, a pénzügyi, számviteli ügyintézés, a beruházási, fejlesztési tanácsadás, a hitel ügyek intézése, stb. szintén nélkülözhetetlen részei az üzletnek. Ezeket a szolgáltatásokat olcsón kell hozzáférhetıvé tenni, különben hiába vannak a jó ötletek, a szorgalmas kezek...

Nos, Egyesületünk e vázlatosan jelzett feltételek megteremtése érdekében épített ki kapcsolatot a Miniszterelnöki Hivatallal, az érintett (ipari és kereskedelmi, a területfejlesztési és környezetvédelmi, a munkaügyi, a pénzügyi) tárcákkal, a kamarákkal, a pénzintézeti szférával (jelesül a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bankkal), a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvánnyal. Erıfeszítéseink most kezdenek beérni. Az általunk kidolgozott preferenciarendszer egyes elfogadott elemei már ez évtıl segítik a befektetıket (pl.: társasági adó elengedése 5 évre szólóan, gyorsított amortizáció). Kidolgoztuk az ipari parkok finanszírozási rendszerét. Lépéseket tettünk a nemzetközi kapcsolatok kiépítésére, a külföldi tıke bevonásának menedzselésére. Tagjai lettünk a Nemzetközi Tudományos és Ipari Parkok Szövetségének. Közremőködünk egy kormányzati program kimunkálásában, melynek lényege, hogy a modernizációs program részeként egy ipari park projekt is induljon, s ennek elkülönült pénzügyi forrása legyen: 3 évre mintegy 8-10 Mrd Ft szolgálja a helyi törekvések valóraváltását. Mindennél fontosabb azonban, hogy az Egyesület tagjai segítenek annak megítélésében: hol vannak jó lehetıségei az ipari parkok létrehozásának; elımozdítják a megfelelı programok kidolgozását, szükség szerint a külföldi befektetık felkutatását. Ipari Parkok Egyesület

167


Mind nyilvánvalóbb ugyanis: pénzügyi forráshoz csak szakmailag megalapozott programok révén lehet hozzájutni. Ez vonatkozik a hazai fejlesztési forrásokra, de az Európai Közösség alapjaira, segélyeire (PHARE) is. Ezek a megfontolások mind több önkormányzati képviselı fantáziáját – és tenni akarását – megmozgatták. Az ipari parkok iránti érdeklıdés ugrásszerően megnıtt. Jelenleg már három mőködı ipari park van az országban: Gyırött, Oroszlányban és Székesfehérvárott. Az ipari parkok létesítése érdekében megvalósíthatósági tanulmány készült

Debrecen,

Ózd,

Miskolc,

Rédics,

Tiszaújváros

önkormányzatának

kezdeményezésével. Ajka, Esztergom, Kecskemét, Marcali, Pécs a program indításán túl van, a szükséges prekoncepciók e térségekben elkészültek, azokat az önkormányzatok elfogadták. További tizenöt helységben vették fontolóra, hogy talán célszerő lenne ipari parkot létesíteni. Örülünk annak, hogy Tatabánya az elmúlt hónapokban számos vállalkozó – pl.: Főrész József, Hegyeshalmi Tibor, – s az önkormányzat városfejlesztési bizottsága, majd legutóbb maga a képviselı testület is egy ilyen program kidolgozása mellett foglalt állást. Az egyes régiók csak az ott élık akarata, szívós munkája és hite révén emelkedhet fel. Az ipari park ebben nyújt egy lehetséges fejlıdési utat. Rakusz Lajos elnök

Budapest, 1996. január 29.


168


Az Ipari Parkok Egyesület tagjai (2000. augusztus)∗

1994. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Mecseki Bányavagyon Hasznosító Rt., Pécs Oroszlány Város Önkormányzata INVORG Rt. Rakusz Lajos gépészmérnök Dr. v. Tóth János ügyvéd INNOTECH Mőegyetemi Innovációs Park KFKI Üzemeltetı Kft. (pártoló tag)

1995. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18.

Paksi Csaba vezetı tervezı COVENT Ipari Kockázati Tıkebefektetı Rt. (pártoló tag) Budapest, IV. Újpest Önkormányzata Gyıri Nemzetközi Ipari Park Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Dr. Kocsis Ferenc “Új Atlantisz” Ipari Park Kft. Alba Ipari Zóna Kft. Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Mosonmagyaróvár Város Önkormányzata

1996. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28.

∗

Szentgotthárd Város Önkormányzata Beruházási és Fejlesztési Jogtanácsosi Iroda Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata (pártoló tag) Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Esztergom Város Önkormányzata (pártoló tag) Kunstruktura Közterület Fejlesztı Kht., Kunszentmiklós Claudius Ipari és Innovációs Park Dr. Szőcs András TESCO Nemzetközi Együttmőködési és Tanácsadó Kft.

a belépés sorrendjében; 1-8.: alapító tagok


169


1997. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38.

Budapest-Csepel Önkormányzata (pártoló tag) Tiszaújváros-INVESZT Rt. INNOSTART Nemzeti Üzleti és Innovációs Központ Alapítvány Sopron Aranyhegyi Ipari Park Park-Invest Tıke és Pénzpiaci Kft. VIDEOTON Holding Rt. Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Ózdi Ipari Park MAFILM Rt. Dunai Repülıgépgyár Vagyonkezelı Kft.

1998. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52.

Dunaújvárosi Innovációs Centrum és Ipari Park Makó Város Önkormányzata ALFÖLD Befektetési és Informatikai Rt. Rédics Község Önkormányzata (pártoló tag) BUDAPRIM Mérnöki Iroda Kft. Kalocsa Város Önkormányzata Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata MOBILPARK Kht. Terminál Rt. Kabai Cukorgyár Hungária Biztosító Rt. BROSS Security Rt. Merlin Gerin Vertesz Villamossági Rt. NITROKÉMIA Rt.

1999. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68. 69. 70. 71. 72.

SCHRACK SECONET PRIMATONE Informatikai és Kommunikációs Kft. Csepeli Ipari Park Szolgáltató Kft. United Telecom Investment Rt. Debreceni Regionális Innovációs és Ipari Park Kft. Kaposvári Villamossági Gyár Kft. Diósgyıri Ipari Park Kft. Martfő Város Önkormányzata IPOLY Budapest Kft. TÜV Rheinland Hungária Kft. Kiskunmajsa Város Önkormányzata Bicske-Nagyegyháza Ipari Park és Logisztikai Központ Kft. Group 4 Securitas Biztonsági Szolgáltató Kft. M1 Business Park Kft. AHICO Elsı Amerikai-Magyar Biztosító Rt. Vagyonbiztosítási Üzletág (AIG Hungary) (pártoló tag) Dr. Lippényi Tivadar Duna-Tisza Regionális Fejlesztési Rt. BSB Kft. Székelyudvarhelyi Polgármesteri Hivatal (pártoló tag) Budaörsi Ipari és Technológiai Park


170


2000. 73. 74. 75. 76. 77. 78. 79. 80. 81. 82.

Ipari Projekt Hungária Kft. Tatabánya Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (pártoló tag) Dorogi Polgármesteri Hivatal (pártoló tag) Simontornya Város Önkormányzata 31. ÁÉCS Kft. Puskás Tivadar Alapítvány, Nemzetközi Technológiai Intézet PETROLINVEST Kft. Csongrád Város Önkormányzata (pártoló tag) Szikszói Ipari Park Kft. Magyar Posta Rt.


171

IPARI PARKOK EGYESÜLET

JAVASLAT az ipari park - programba való bekapcsolódásra A modernizációs program, illetve a középtávú gazdasági stratégia gyakorlati megvalósítása (és hitele) sokban függ attól, hogy sikerül-e olyan gazdasági programokat szakmailag megalapozni és indítani, amelyek képesek a kitőzött célok elérését eredményesen szolgálni. E programok egyébként nélkülözhetetlenek ahhoz is, hogy a gazdasági élénküléshez szükséges hazai és nemzetközi - forrásokhoz hozzá lehessen férni. Fontos szempont mindemellett az is, hogy az indítandó néhány programnak egyszerre több ponton (és koherens módon) kell elımozdítania a modernizációt (a gazdasági élénkülést, versenyképességünk javítását), összességében az európai integrációba való bekapcsolódásunk esélyeinek növelését. Ezek a követelmények (célok): •

a modern technológiák alkalmazása,

•

a környezetvédelmi követelmények teljesítése,

•

a foglalkoztatási helyzet javítása,

•

a mőködı tıke beáramlásának elımozdítása.

Mindezeken túl természetesen fontos szempont az is, hogy a gazdasági programok valóra váltásával társadalmi bázist lehessen kialakítania Kormány törekvéseinek elımozdítására. E vonatkozásban nem hagyható figyelmen kívül a regionalitás, a helyi erıforrások mobilizálása és összpontosítása, az önszervezıdés hatékonyságnövelı szerepe. E követelményrendszernek nagy mértékben megfelel az ipari parkok hálózatának létrehozása, mely a világ számos országában eredményesnek bizonyult a jelzett célok elérésére (Anglia, Finnország, Spanyolország, Dél-Korea, Tajvan, Izrael, Németország, stb.)

1

Az ipari parkok létesítését alapvetıen üzleti akcióknak tekintjük. A Kormány a helyi kezdeményezések ösztönzésével, preferenciarendszer kidolgozásával és mőködtetésével segítheti és gyorsíthatja az ipari parkok - vállalkozási övezetek - kiépítését. A fenti célok közül kiemelendı, hogy a Kormány középtávú gazdasági stratégiája alapgondolatként rögzíti: •

a magyar gazdaság modernizációja csak igen jelentıs, tartós tıkeimport mellett valósítható meg.

Figyelembe véve, hogy a privatizációból származó, nagymértékő tıke beáramlás kéthárom éven belül gyakorlatilag elapad, az eddigi jelentıs tıkebevonás csak nagymérető, államilag támogatott projektek rendszerével tartható fenn, illetve növelhetı. A fenti megközelítés és szempontrendszer alapján javasolja az Ipari Parkok Egyesület az ipari parkok hálózatának kiépítését, annak kormányprogram keretében történı ösztönzését,

elımozdítását. Megfontolandónak tartjuk e program-javaslat támogatását, a

banki-pénzintézeti feladatok felvállalását.

I. Elızmények, jelenlegi helyzet Az ipari parkok létrehozása az elmúlt években elkezdıdött, különösen az elmúlt év során történtek figyelemreméltó lépések ez irányban: •

1991-ben jött létre - Közép Európában elsıként - a Gyıri Ipari Park. Kezdeményezıje Gyır Város Önkormányzata, finanszírozója két osztrák pénzintézet volt. Az azóta eltelt idıben újabb parkok jöttek létre. Székesfehérvárott és Oroszlányban számos helyen a munka elkezdıdött (l. sz. melléklet).

2

•

A Területfejlesztési és Környezetvédelmi Minisztérium gondozásában elkészült a területfejlesztési és rendezési törvényjavaslat, amely tartalmazza a vállalkozói övezet intézményének létrehozását. ("...a Kormány vállalkozási övezeteket hozhat létre sajátos pénzügyi kedvezmények biztosításával") Ez az Országgyőlés elıtt szereplı jogszabály

megfelelı jogi feltételeket teremthet az ipari parkok

létrehozásához, illetve mőködtetéséhez. •

Az Ipari Parkok Egyesület kezdeményezte, hogy a "vállalkozói övezet" intézményét a

Kormány emelje ki a törvényjavaslatból, s kormányrendelettel

szabályozza a vállalkozói

övezetek létrehozásának kritériumait, az elbírálás

szempontjait, a tartósan - 10 éven át érvényesülı preferenciarendszer. (2. sz. melléklet).

•

A Kormány 1046/1995.(VI.13.) sz. határozatban döntött a Záhony és térsége gazdasági

fejlıdését elısegítı intézkedésekrıl. Felfogásunk szerint ez a

"különleges gazdasági övezet" kategóriába tartozó, több ország érintkezésébıl származó elınyök kiaknázását

szolgáló program, de érinti az ipari parkok

létesítésének ügyét is. A program ugyanis

kísérleti jellegő, tartalmazza a

preferenciák kidolgozását, illetve része annak ipari parkok létesítése is.

•

Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium elıterjesztést készít a Kormány számára az ipari parkok hálózatának kiépítésére. A program-tervezet 1996-1998 évekre e célra mintegy 10 MrdFt-ot irányoz elı. Az elıterjesztést a Kormány még ez évben napirendjére tőzheti.

Ezen elıterjesztéshez készített az INVORG

Befektetési és Szervezési Kft. egy elemzı

anyagot, melynek összegzı részét

csatoljuk (3. sz. melléklet). •

Az ipari parkok létesítésének idıszerőségére utalnak a Kormány középtávú gazdasági stratégiájában (különösen a 49. és a 62. pontban) megfogalmazott célok, feladatok. Ugyanez mondható el a Kormány modernizációs programjáról is. Jelezzük, hogy az Ipari Parkok Egyesületének ez utóbbi témakörben kialakított állásfoglalása kedvezı fogadtatásra talált, az átdolgozás során észrevételeinket (a regionalitás elıtérbe kerülése a prioritások körvonalazásakor; a

3

privatizációs tıkebeáramlás "lecsengése" után új – EU konform – módon kell a tıkebevonásáról gondoskodni; az irányítás rendszerében nagyobb teret kell adni a helyi kezdeményezéseknek, a civil és szakmai szervezeteknek, stb.) figyelembe vették. Az állásfoglalást a 4. sz. melléklet mutatja be. •

Az ipari parkok létrehozásában számos tárcának (KTM, IKM, MUM, 1'M, KHVM), a Kamaráknak, önkormányzatoknak, alapítványoknak (MVA, IMFA), bankoknak,

pénzintézeteknek, külföldi befektetıknek kell együtt dolgozni. E

kapcsolatrendszer kiépítésében és mőködtetésében katalizátor szerepet vállalt az Ipari Parkok Egyesület

(IPE), mely különösen az érintett tárcákkal és

önkormányzatokkal épített ki szoros együttmőködést. Napirenden van a kamarák bevonása e munkába, a finanszírozási (különösen az EU források bekapcsolása), marketing, képzési, átképzési feladatok megoldása. A nemzetközi kapcsolatok, a külföldi tıkebevonás elısegítése szempontjából különös jelentısége van annak, hogy az IPE-t 1995. szeptember 28-án Pekingben felvették a Tudományos Parkok Nemzetközi Szövetségébe (IASP-be).

II. Feladatok Azzal számolunk, hogy a Kormány 1996. jan. (febr.) dönt az ipari parkok létesítésével összefüggı kormányzati feladatokról. Ez mindenekelıtt a jogi kereteket, a preferenciákat, a központi

alapokról történı forrás-elkülönítést érinti. Az ipari parkok létesítésének

feltételeiben jöhetnek létre tehát kedvezı változások; de maga a feladat decentralizáltan, a helyi erıforrások mozgósításával, önkormányzati segítséggel lesz továbbra is megoldható. (Ebbıl fakadóan neutrális - vagy: késlekedı - kormányzati magatartás esetén is folytatódik a megkezdett

munka, de mérsékeltebb ütemben, szerényebb célok kitőzésével). A fıbb

tennivalók:

4

1.

Szakértıi feladatok: •

Megvalósíthatósági tanulmányok, illetve elıtanulmányok készítése (folytatva az eddigi munkát).

•

A "különleges (több országot érintı) gazdasági övezet", a "vállalkozói övezet", az "ipari park" fogalmainak elhatárolása, a kapcsolódó kormányzati preferenciák, módszertani anyagok kidolgozása.

•

Befektetési kampánytervek szakmai megalapozása, módszertani anyagok elkészítése.

•

Képzési

programok

kidolgozása,

átképzési,

továbbképzési

programok

megvalósítása (külföldi szakértık bevonásával). •

2.

Javaslat kidolgozása az adminisztratív ügymenet egyszerősítésére.

Befektetés-szervezés: •

Kapcsolat kialakítás •

az EU illetékes intézményeivel (Regionális Fejlesztési Alap - FEDER, Európai Szociális Alap -FSE);

•

az EBRD-vel;

•

a PHARE (és más külföldi) segélyprogramok megpályázása érdekében;

•

Információs rendszer kiépítése (az Ipari és Kereskedelmi Kamarával közösen).

•

Befektetési kampányok operatív szervezése régiónként (ehhez szakmai anyagokat központilag kell biztosítani).

5

3.

Program-szervezés: •

A "vállalkozói övezet" pályázati elbírálási rendszerének szervezeti teendıi (testületek létrehozása, elbírálási ügymenet, engedélyezési eljárások, módszertani anyagok, kézikönyvek, stb.)

•

Az ipari parkok létrehozását szolgáló ösztönzık, kedvezmények igénybevételét szolgáló módszertani összeállítás ("kalauz") kidolgozása.

•

Módszertani anyagok az ipari parkok mőködését elısegítı tanácsadói, pénzügyi, ügyviteli,

marketing

és

piackutatási,

általános

üzleti

információ-

szolgáltatásokra vonatkozóan. •

Információs rendszer mőködtetése a külföldi befektetések elımozdítása érdekében

(adatbázis létrehozása a befektetések feltételeirıl - célja, helye,

fogadási feltételei, stb. – partnerkeresési szolgáltatások stb.) •

Nemzetközi kapcsolatok építésének segítése (különösen az IASP: International Association of Science Parks, AURRP: Association of University Related Research Parks szervezetek keretei között).

4.

5.

PR munka •

Háttéranyagok, prospektusok videó-kazetták, poszterek készíttetése és terjesztése;

•

Sajtótájékoztatók.

Finanszírozás

Az ipari parkok részben helyi erıforrások felhasználása révén, részben (mindenekelıtt a válság övezetekben) a gazdasági fejlıdést ösztönzı állami forrásokból (Területfejlesztési Alap, Gazdaságfejlesztési Alap, Munkaerı-piaci Alap, Útalap) célszerő támogatni. Fontos

6

feladat, hogy a vállalkozás-támogatási, területfejlesztési, rekonstrukciós, stb. eszközök összehangoltan, egymást erısítve kerüljenek felhasználásra. A központi forrásokat pályázati úton (tenderezés révén) lehet elnyerni. Tekintettel azonban arra, hogy az ipari parkok esetében a megtérülés hosszabb idıt vesz igénybe, az export részleteiben nem megítélhetı - célszerő elkülöníteni az e célra szánt forrást Az eddigi szakértıi munka a következı három évben mintegy 8-10 MrdFt-os keret felhasználását tartja szükségesnek. A szóba jövı finanszírozási konstrukciók nem nélkülözhetik a bankok, pénzintézetek, kockázati tıketársaságok közremőködését.

III. Pénzintézeti szerepvállalás Az ipari parkok létrehozása üzleti feladat, amelyben a központi államigazgatásnak az induláskor, a jogi keretek, ösztönzık kidolgozása során van érdemi szerepe. A helyi önkormányzati szervek, vállalkozók, pénzintézetek, befektetık szerepvállalása határozza meg, hogy a modernizációs programban az ipari parkok létesítésének és mőködtetésének végül is

milyen súlya lesz. Az üzlet stratégiai kérdéseinek tisztázásában a Magyar

Befektetési és Fejlesztési Bank, a helyi banki, befektetıi funkciók ellátásában az MBFB többségi

tulajdonában levı Regionális Fejlesztési Társaságok tőnnek leginkább

alkalmasnak. Az országos és helyi törekvések összehangolásában, katalizálásában a külföldi források beruházásában fontos feladatot vállal az Ipari Parkok Egyesület. A pénzintézet - értelemszerően - saját tevékenységét folytatja az ipari parkokkal kapcsolatosan is, nevezetesen: •

klasszikus (deviza és forint) bankári mőveleteket,

•

hitelezést,

•

nemzetközi (kormányzati és vállalkozói) hitelek kezelését és kihelyezését,

•

ügyfélszolgálatot.

7

A fentieken túlmenıen tájékoztató, szervezı és lebonyolító feladatokat is vállalhat saját maga, vagy tulajdonába vagy érdekkörébe tartozó szakintézmények, szakvállalatok útján. Ennek a következı területeken lehet létjogosultsága: •

beruházás szervezés,

•

tıkeallokáció,

•

pénzügyi tanácsadás,

•

nemzetközi tıke és pénzpiaci mőveletek.

A feladatokhoz értékpapír-kibocsátási és forgalmazási, befektetési alap-kezelési, letétkezelıi, nemzetközi

auditálási,

kockázati

tıke-kihelyezési

területen

önálló

szakvállalati

közremőködés szükséges. Mindez azt feltételezi, hogy az ipari parki folyamatokba bekapcsolódó pénzintézetek) komplex bel- és külföldi pénz- és tıkepiaci mőveletek teljes körő lebonyolítására alkalmas, belsı és külsı szervezeti egységek harmonikus együttmőködésén alapuló szakapparátussal rendelkezik. 1.

Közremőködés az ipari parkok létesítésében

Az ipari parkok létesítésének pénzügyi, finanszírozási konstrukciói nagyon különbözıek. Minden egyes ipari park megvalósításának pénzügyi formája egyedi esetnek tekinthetı. Hangsúlyozni szükséges azt is, hogy a vizsgálati, szervezési körbe vont projektek eddig kialakult finanszírozási elgondolásai is egyedi jellegőek. Az elızıekre tekintettel a munka jelen szakaszában az ipari parkok létesítésének pénzügyi, finanszírozási, tıkebefektetési konstrukciójára elvi alapváltozatok vázolhatók fel. Az elvi fı változatok valamilyen kombinációja és egyedi tényezıkkel rendelkezı modifikációja jelentheti az egyes konkrét megvalósulási eseteket. A lehetséges alapkonstrukciók elsısorban a következık lehetnek.

8

a.)

Létesítés saját tıkével

A park létesítésének költségeit, tıkeszükségletét a parkot szervezı gazdasági társaság biztosítja. Ebben az alapváltozatban tehát a parklétesítés forrásai a szóban forgó társaságban koncentrálódnak. A társaságalapítók közül az önkormányzat a telekkel, az infrastrukturális beruházásokkal, illetve

infrastruktúra

vagyonelemekkel

vehet

részt

a

létesítés

tıkeszükségletének

fedezésében. Az önkormányzatok mellett hazai és külföldi szakmai és pénzügyi befektetık, bankok jöhetnek szóba társaságalapítóként. Az ipari park létesítés nemzetközi tapasztalatait, de

fıleg a hazai tıkepiac helyzetét tekintve ez az elvi alap változat a centralizáltabb

létesítéső, de kisebb befektetés igényő parkok esetében tőnik járhatónak. b.)

Létesítés kölcsön tıkével

A parkok létrehozása ebben az alapváltozatban átmeneti idıre bevont kölcsöntıkével történik. A visszafizetést a telkek, ingatlanok értékesítése vagy bérlete biztosítja. Az elızetes tapasztalatok arra utalnak, hogy hazai befektetık a hazai hitelfeltételek mellett általában vagy nem hitelképesek, vagy a kölcsöntıke kondíciói elfogadhatatlanul kedvezıtlenek. Megítélésünk szerint magyar befektetık többségükben csak különleges hitelkonstrukciók

esetében,

kamattámogatás

mellett

lennének

képesek

ílymódon

bekapcsolódni ipari park létesítésbe. A külföldi hitelek igénybevételénél már biztosítható az infrastrukturális beruházás megtérüléséhez nélkülözhetetlen hosszú, 15-20 éves futamidı. Ebben a változatban a hitelfedezet, a garancia biztosítása jelentheti a fı feladatot. Az elızıek alapján valószínősíthetı, hogy jelentısebb hitelforrások - legalábbis az elkövetkezı két-három évben - csak a parklétesítésben résztvevı külföldi cégek, külföldi hitelei révén vonhatók be. A kölcsöntıkével történı parklétesítés másik lehetséges alapváltozatát az ingatlan befektetési alapok képezhetik. Ez esetben a befektetési alap által kibocsátott befektetési jegyek lejegyzése

biztosítja a park létesítés forrásszükségletét. Tekintettel arra, hogy

hazánkban ez idáig csak zárt végő ingatlan-befektetési alap hozható létre, a befektetık az 9

alap futamidejének lejártakor a

piac által értékelt mértékben pénzre válthatják vissza

befektetési jegyeiket. 2.

Közremőködés az ipari parkok mőködtetésében

A pénzintézetnek az ipari parkban olyan ügyfelet kell látnia, amely ha céljait meg tudja valósítani, akkor az olyan további vállalkozásokat indikál, amely a pénzintézet számára nagyságrendjében jelentıs ügyfélkör bıvülést eredményez. Direkt módon - vagyis klasszikus bankárként - a pénzintézetnek ahhoz főzıdik tehát érdeke, hogy az ipari parkok ú.n. "indikatív ügyfélkör"-ét megnyerje magának. Ennek révén a pénzintézet kerülhet bankári pozícióba az ipari parkokban mőködı vállalkozóknál, ú.n. "indikált ügyfélkör"-ben. Az ehhez szükséges bankári feladat nem lehet más, mint az, amelyet az induló vállalkozásoknál ellát finanszírozás, elıfinanszírozás. Ennek mindkét válfaja szóbajöhet a hitelezés is és a tıkekihelyezés is. A Kormány közép- és hosszabb távú törekvéseit figyelembe véve, az ipari parkok létesítésének idıtartama mintegy 10-15 évet tehet ki.

Ebben a fázisban a pénzintézetnek saját finanszírozásán kívül vállalnia kell azt a koordinatív (katalizátor) szerepet is, amely a gazdasági szerkezetváltás kormány-program jellegébıl adódik. Ez alatt azt értjük, hogy részt kell vállalnia a kormányzati támogatás rendszerének mőködtetésébıl

és

kezdeményezésébıl, közremőködésbıl.

kezelésébıl, valamint

a a

szükséges program

korrekciók, nemzetközi

korszerősítési finanszírozásában

lépések való

Nemzetközi finanszírozás alatt minden esetben a kormányközi

megállapodásokon és nemzetközi magánjogi megállapodásokon alapuló ügyleteket értünk.

10

A banknak a közremőködésben (annak ellenére, hogy az egész program kezdeti stádiumban van), az adja meg a biztonságot és garanciát, hogy a program a Kormány támogatását és - reményeink szerint - nemzetközi (EU) alapok finanszírozását élvezheti. 3.

A mőködı ipari parkokkal összefüggı pénzintézeti tevékenység

Az ipari parkok létesítését követı stabilizációs idıszakot (melynek során a park funkciói teljes

körően kialakulnak, a mőködtetés válik elsıdlegessé) követıen a pénzintézetek

tıkeszervezıi feladatai kerülnek elıtérbe. A fejlıdésnek ebben a fázisában - várhatóan - a magántıke bevonásának lesz majd meghatározó szerepe a továbbfejlıdésben. A jelenlegi helyzetben úgy véljük, hogy a bankok) számára biztonságos magántıke és pénzpiaci szerepvállalást az ipari parkokkal és az ott mőködı vállalkozásokkal kapcsolatban az indulás elsı 3-5 évében kifejtett intenzív kormányzati és kormányközi finanszírozásszervezési munka alapozhatja meg. Amennyiben egy bank érdemi résztvevıje kíván lenni az ipari parkok szervezıdésével kapcsolatos fejlıdésnek, akkor a jelenlegi kezdeti stádiumban kapcsolódik a már megkezdett szervezımunkába, mert így van lehetısége arra, hogy a fejlıdés irányvonalának a meghatározásába saját gazdasági szempontjai érvényesítésével vehessenek részt. Álláspontunk

szerint

a

pénzintézeteknek

már

most,

az

induláskor

bizonyos

alapkritériumokat kellene meghatározniuk és érvényre juttatniuk.

Gondolatébresztı jelleggel ezeket az alábbiakban vázoljuk: a.)

Az ipari parkok ingatlanaival kapcsolatos elızetes elvárás

Tekintettel arra, hogy minden egyes ipari park feltételezésünk szerint nagy értékő infrastruktúrával kell rendelkezzen, és a bank számára a jogi biztosítékoknál többet kell hogy nyújtson, elıírható, hogy a bank csak olyan fejlesztésben kíván részt venni, ahol megvan annak a jogi lehetısége, hogy az ipari park mőködését lehetıvé tevı ingatlanállomány (telek és felépítmény) önmagában egy a törvény által elıírt paramétereknek megfelelı ingatlanbefektetési alap portfoliójává alakítható.

11

Elıírható az ingatlan-befektetési alap megszervezése, majd ezt követıen bankári biztosítékként, a kialakult lehetıségek értékelése szerint a bank saját finanszírozásának vonatkozásában, illetve a külsı finanszírozó részére: •

a befektetési jegyek értékpapírkéni fedezetbe vétele,

•

a szervezıdı ingatlan-befektetési alappal szemben a törvényes lehetıségek által biztosított jelzálogjog valamint elidegenítési és terhelési tilalom a bank javára,

•

ill. a kettı együttes vagy kombinált alkalmazása.

Megjegyezzük, hogy ebben a konstrukcióban esetlegesen már az elsı fázisban is lehetıség van külföldi magántıke bevonására azon az úton, hogy a befektetési jegyeket nemzetközi tıkepiacra vezeti be a bank. b.)

Az ipari parkban mőködı vállalkozókkal szembeni elvárás

Abból kiindulva, hogy az ipari parkba nem elızmény nélküli vállalkozások fognak betelepülni, továbbá hogy a bank számára az a garancia, ha ügyfele megfelelı szavatoló tıkével bíró, önálló jogi személyiségő gazdasági társaság, elıírható, hogy közép távon (3-5 éven belül) a vállalkozás jogi formája részvénytársaság legyen.

(Itt

megjegyezzük,

hogy

az

alaptıke

nagyságára

vonatkozó

törvényi

elıírások

változatlanságát feltételezve tízmillió forint vállalkozói vagyon alaptıkésítése a vállalkozó számára különösebben nem megterhelı, reális igény lehet.)

A részvénytársasági forma általánossá válása nagyobb ellenırizhetıséget eredményez a bank számára nemcsak számlavezetıként, de finanszírozóként is. A második fejlıdési fázisban az ipari parkban mőködı vállalkozások részvénytársasági formája

azt biztosítja, hogy akár a hazai, akár a nemzetközi tıkepiacokon gyors

tıkeszervezés bonyolítható. Az ellenırzés és a nyilvánosság elıírásai (hazai és nemzetközi vonatkozásban a pénzpiacokon is) a hitelezı számára lehetıvé teszi a gyors és biztonságos döntést.

12

Éppúgy, ahogy az ingatlanoknál, a vállalatoknál is lehetıség van befektetési alap szervezésére. Ebben az esetben az alap portfolióját az ipari parkokban mőködı vállalkozások részvényei képezik. *** Az ipari park intézménye a következı években hazánkban is elterjed, s polgárjogot szerez magának. Létrehozása és mőködtetése igen jelentıs üzlet. Úgy gondoljuk, az üzlet sikere nagy

mértékben függ attól, hogy a menedzselését, a pénzügyek vitelét hogyan sikerül

megoldani. A vázolt feladatok jellege, szakmai igényessége alapján úgy látjuk, hogy a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank stratégiájába illeszthetık leginkább ezek a tennivalók. Az MBFB Rt. és

azok az intézmények, amelyekben mint tulajdonos

stratégiaformáló szereppel bír, alkalmasak arra, hogy az ipari parkok - hazánkban éppúgy, mint számos országban már eddig elısegítsék a gazdaság égetı gondjainak megoldását.

Rakusz Lajos elnök Budapest, 1995. október 25.

13

Az IPARI PARKOK EGYESÜLETÉ-nek tagjai: (1995. november 1-i helyzet)

Alapítók (akik 1994. december 31-ig csatlakoztak): 1. Pécs M.J. Város Önkormányzata 2. Mecseki Bányavagyon Hasznosító Rt., Pécs 3. Oroszlány Város Önkormányzata 4. INVORG Befektetési és Szervezési Kft. 5. Rakusz Lajos gépészmérnök 6. dr.Tóth János ügyvéd 7. Emıd Judit külkereskedı, vállalkozó 8. KFKI Innovációs Rt. 9. INNOTECH Mőegyetemi Innovációs Park 10. Rabong György építımérnök vállalkozó

További tagok: 11. FİBER Kft. 12. COVENT Ipari Kockázati Tıkebefektetı Rt. 13. dr.Kocsis Ferenc és Tsai Kft. 14. Marcali Város Önkormányzata 15. VÁTI Rt., Budapest 16. Vámdiné dr.Nádasi Magda közgazdász (PM) 17. Gyıri Nemzetközi Ipari Park Kft. 18. LORANGER Ipari Ingatlanfejlesztı és Hasznosító Rt., Székesfehérvár 19. Kecskemét Város Önkormányzata 20. Budapest, IV., Ujpest Önkormányzata 21. dr.Maka Sándor közgazdász 22. MANZÁRD Bt., Kecskemét 23. Ajka Város Önkormányzata 24. Földvári Vilmos ingatlanszakértı, vagyonértékelı

14

l. sz. Melléklet

Ipari Parkok Magyarországon

1. Mőködı és megvalósuló parkok:* -

INNOTECH Mőegyetemi Innovációs Park - Debreceni Tudományos Mőszaki Park Soproni Technológiai Centrum - Gyıri Nemzetközi Ipari Park Székesfehérvári Ipari Zóna TALENT CENTER Szeged (Vállalkozói Inkubátorház) PRIMOM Vállalkozói Inkubátorház és Innovációs Központ

2. Jelen koncepcióban érintett ipari parkok: -

Pécsi Ipari Park Marcali Ipari Park Kecskeméti Ipari Park Oroszlányi Ipari Park Ajkai Ipari Park Esztergomi Ipari Park

3. Tervezett további ipari parkok:* -

Békéscsabai Ipari Park és Inkubátorház Budapest-Káposztásmegyeri Ipari Park Budapest-Csepeli Ipari Park Debreceni Ipari Park és Inkubátház Dunaújvárosi Ipari Park Miskolci Ipari Park Szentgotthárdi Ipari Park Tatabányai Ipari Park Mosonmagyaróvári Ipari Park Budapest-Lágymányosi Ipari Park

* Forrás: Ipari és Kereskedelmi Minisztérium közlése a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumnak

15

28

Javaslat az ipari parkok fejlesztési programjára II.

Intézkedési terv az ipari park fejlesztési program végrehajtásáról Az ipari park fejlesztési program célja, hogy hazánkban is meghonosodjon a helyi kezdeményezésekre épülı modern szervezıdési forma: az ipari park. A fejlesztési program

a

központi

erıforrások

összehangolt

felhasználásával

a

helyi

kezdeményezések lehetıségeit kívánja kiterjeszteni és azok eredményességét javítani. Fontos szempont, hogy az ipari parkok a kis és közép vállalkozások számára viszonylag olcsón tegyék hozzáférhetıvé a tevékenységükhöz szükséges fizikai infrastruktúrát, a piacra jutáshoz nélkülözhetetlen szolgáltatásokat. Elı kívánja mozdítani a mőködı tıke további beáramlását az országba, célja a térségen belüli pozíciónk erısítése a tıkebevonás terén. A kormányprogram összességében a modernizációt, a versenyképesség és az alkalmazkodóképességünk javítását hivatott elımozdítani. Ezek az alapvetı célok, illetve azok a feladatok, amelyeket a jelen dokumentum I. részében foglaltunk össze, ma már kellıen megalapozottak. Az elmúlt néhány évben az ipari parkok létesítése nem csupán kezdetét vette, hanem széleskörővé is vált: ma már több mint hetven településen az ipari parkok létesítése jelenti mindenekelıtt a helyi erıforrásokat mobilizálni képes, perspektívát adó programot. Az ipari parkok hálózattá szervezıdésének néhány összefüggését az ipari park cím elnyerése érdekében az IKIM-hez benyújtott pályázati anyagok alapján összeállított Függelékben mutatjuk be. Jelezzük: még az ipari park címet elnyert parkok esetében is igen eltérı színvonalúak a szakmai anyagok. A hálózattá szervezıdés fıbb tendenciái mindemellett egyértelmően kirajzolódnak. A Függelékben vázlatosan bemutatjuk az ipari park hálózat kiépítésének néhány - a tanulmányban körvonalazott jellemzıjét:

29


-

Az ipari parkok közül ma még csak néhány számol a regionális fejlesztés szélesebb összefüggéseivel. Gondot jelent, hogy nincs olyan kormányzati koncepció,

amely

a

parkok

tematikai,

technológiai

arculatának

alakításánál orientálná a park tulajdonosait, szervezıit. Ma még a szőkebb, regionális orientáció is erıtlen, ennek szakmai, szervezeti feltételrendszere nem épült ki. -

A következı években - a helyi tervek szerint - a hálózatépítés folyamata tovább gyorsulhat (lásd: Függelék, 1-3. sz. ábrák). A létesülı parkok nagyobb

része

1997-1999

közötti

idıszakban

kezdi

kiépíteni

az

infrastruktúrát. A folyamat idıtartama parkonként igen erıs eltéréseket mutat, jellemzı a munka szakaszolása. Reális esélye van annak, hogy viszonylag szerény központi forrás bevonásával a parkok a gazdaság modernizálódásában, a növekedés élénkülésében jelentıs szerepet kapjanak. Mindemellett - amennyiben helyi erıforrások mobilizálásával a kormányzati erıfeszítések nem tartanak lépést - ez a lehetıség kihasználatlan is maradhat: a regionális fejlesztések intézményi, anyagi, jogi feltételei még nem elég fejlettek ahhoz, hogy a helyi törekvéseknek központi támogatása nélkül is érvényt szerezzenek. -

A parkok létesítése több forrásból történik. A források megoszlása, a közöttük levı arányok igen nagy eltérést mutatnak. A kormányzati (mindenekelıtt, GFC, TFC) források szerepe jelentıs, sok parknál meghatározó. A megyei fejlesztési források is mind nagyobb súllyal vesznek részt a parkok létrehozásában (lásd: Függelék, 7-9. sz. ábrák).

-

Ma még legkevésbé a tıkebevonás alakulását lehet megítélni. A már mőködı

parkok

ezirányú

teljesítményei

földrajzi

elhelyezkedésük,

megközelíthetıségük, az ipari tradíciók miatt nem lehetnek széles körben is mérvadóak.

A

kevésbé

jó

adottságokkal

rendelkezı

ipari

parkok

marketingstratégiájában körvonalazott törekvések is ennek megfelelı mértéktartást mutatnak, céljaik szerényebbek. Az ipari parkok tıkeszervezı munkája csak három-négy ipari parknál tekint néhány éves múltra vissza - a legtöbb park ezirányú tevékenysége, illetve az ezzel összefüggı országos

30


feladatok kidolgozása és meghatározása a kezdeteknél tart. A következı idı tennivalói között ezért igen nagy figyelmet célszerő fordítani a tıkeszervezıi munkára: bemutatva az ország iparipark-hálózatát, kiemelve az Európa közepén kínálkozó befektetési lehetıségeket, azt a híd szerepet, amelyet ezek a parkok fel tudnak vállalni. Ezen túl segíteni kell az egyes parkokat is saját marketingstratégiájuk sikeres valóra váltásában. *** Az ipari park fejlesztési programra vonatkozó javaslat számos részletét igen alapos szakmai viták alapján fogalmaztuk meg. Mindemellett nélkülözhetetlennek tartjuk, hogy az összeállítás egésze igényes szakmai szőrın menjen át. Fontosnak tartanánk a területfejlesztés, az ipar, a mezıgazdaság, az egyetemek, az akadémiai szakemberek állásfoglalását, az ipari park hálózat kiépítésérıl, közremőködését a fıbb - közös tennivalókban. Javasoljuk, hogy a kormány még e félévben, december 15. elıtt foglalkozzon és döntsön az 1998-2001 évekre szóló ipari park fejlesztési programról.

A program javasolt fıbb feldatai 1.

Támogatási rendszer

1.1. Ki kell dolgozni az ipari parkok támogatásának EU konform, decentralizált és koordinált támogatási rendszerét. Az ipari parkok létesítésére szolgáló központi forrásokat el kell különíteni, ennek arányát rögzítve a feltételeket kiszámíthatóvá kell tenni. Felelıs:

IKIM

Határidı:

1997. november 15.

31


1.2. Dönteni szükséges az ipari parkok 1998. évi központi forrásainak struktúrájáról és nagyságáról, illetve az ipari park program 1998-2001 évi központi forrás irányszámairól, a területi preferenciákról. Felelıs:

IKIM KTM MÜM

Határidı:

1997. november 15.

1.3. Ki kell dolgozni a rekonstrukciós ipari parkok létrehozására illetve az aktuális feladatok megoldására vonatkozó egyedi döntéseket igénylı programokat (Csepel, Ózd, Miskolc). Felelıs:

IKIM KTM

Határidı:

a

területileg

illetékes

fejlesztési

tanács

kezdeményezéséhez igazodva 1.4. Megvizsgálandó, hogy az ipari park fejlesztési program megvalósítását a kockázati tıketársaságokkal, illetve a földjelzáloghitel-intézetekkel foglalkozó jogszabályok

hogyan

szolgálják,

illetve

e

téren

kezdeményezése indokolt. Felelıs:

OTK PM IKIM FM IM

Határidı:

1997. december 1.

milyen

intézkedések

32


2.

Intézményi struktúra

2.1. Ajánlásokat kell kidolgozni az egyes térségek fejlesztési céljainak orientációja érdekében. A fejlesztési feladatok ezirányú alakítását szakmai információkkal, a tıkebevonás fokozott támogatásával, pályázati kiírásokkal is elı kell mozdítani, ezek feltételrendszerét létre kell hozni. Felelıs:

OTK IKIM FM

Határidı:

1998. március l. (az ajánlásokra)

2.2. Ki kell dolgozni az ipari park fejlesztési programban érintett kormányzati, önkormányzati, vállalkozói, pénzintézeti szférák közötti koordináció intézményi feltételeit. A program menedzselését a programra biztosított források terhére célszerő megoldani. Felelıs:

OTK IKIM PM

Határidı:

1998. március l.

2.3. A megyei területfejlesztési tanácsok mőködési rendjén belül fokozott figyelmet célszerő fordítani az ipari parkok létesítésére, mőködtetésére, illetve a helyi gazdasági fejlesztési programokkal, koncepciókkal való egyeztetésekre. Ezen intézmények mőködési rendjét, a koordináció feladatait ki kell alakítani. Felelıs:

OTK

Határidı:

1998. április 30. (a rendszerre vonatkozó javaslat kidolgozására)

33


2.4. Ki kell dolgozni az ipari park program egészének, illetve az egyes ipari park projektek monotoringját, információs rendszerét, a hatékonyság mérésének metódusát. Felelıs:

OTK

Határidı:

1998. április 30. (a rendszer koncepciójának kidolgozása)

3.

Humán erõforrások bevonása

3.1. Az akadémiai, ipari, mezıgazdasági kutatóintézeti hálózat konszolidációja részeként át kell tekinteni, milyen módon lehet az ipari parki struktúrák alkalmazásával tudományos, innovációs, illetve technológiai parkok létesítése révén a szellemi erıforrásainkat fokozott mértékben bevonni a gazdasági fejlıdés feladatainak megoldásába. Felelıs:

MKM MTA OTK

Határidı:

1998. március 31.

3.2. Kialakítandó az ipari parkok menedzserei képzésének tematikája, oktatási programcsomagjai. Gondoskodni kell arról, hogy a távoktatás keretei között a szükséges feltételek (tananyag, tutorok, felsıoktatási háttér, stb.) létrejöjjenek. Felelıs:

MÜM OTK

Határidı:

Budapest, 1997. október 6.

1998. március 31.

IPARI PARKOK INFORMÁCIÓS RENDSZER

1.

AZ INFORMÁCIÓ BESZERZÉSÉNEK ÉS HOZZÁFÉRHETİSÉGÉNEK ALAPELVEI ÉS KATEGÓRIÁI Az információ beszerzése:

hozzáférésének szintjei:

• tájékoztató anyagokból (brosúraszint)

• publikus

• IPE adatgyőjtı kérdıív alapján

• részben

publikus

(pl.

tagjaink,

államigazgatási partnereink felé • IPE bizalmas információkérés/győjtés

• üzleti információ, térítés/részesedés ellenében férhetı hozzá

• saját üzleti adatgyőjtı vagy elemzı • szigorúan bizalmas üzleti információ munka eredménye

2.

AZ INFORMÁCIÓS RENDSZER ELEMEI

Alapvetı azonosító paraméterek Név Telephely címe Levelezési cím Telefon Fax A szervezet vezetıjének neve Információs kapcsolattartásra kijelölt személy neve, levelezési címe, telefon/fax száma

1

A parkot mőködtetı szervezet társasági formája és gazdasági paraméterei Mőködtetı szervezet neve Társasági forma Alapítás státusza (folyamatban/befejezve) Cégbejegyzés, létrehozásra irányuló döntés (pl. önkormányzati) dátuma Tulajdonosok, tulajdoni arányok Alaptıke Vagyon A terület jogi státusza Egyéb, a mőködés vagy megítélés szempontjából lényeges paraméterek

Az ipari park fizikai paraméterei A park jellege (zöldmezıs, rekonstrukciós, stb) Tervezett profil (ipari, üzleti, mezıgazdasági, rekreációs, stb.) Alapterület Infrastruktúra Meglévı épületek Közlekedési helyzet (autópálya, közút, vasút, repülıtér, stb.) Szolgáltatások mőködı tervezett Környezetvédelmi helyzet

Szellemi erıforrás és munkaerıhelyzet Létszám Képzettség Képzést támogató helyi/környékbeli intézmények Kutató/fejlesztı háttér

2

Gazdasági, üzleti paraméterek A terület ára megvétel esetén bérlet esetén Infrastruktúra, közmő használati díjak Szolgáltatások díjai Helyi önkormányzat által nyújtott preferenciák

Az ipari park tervezésének, elıkészítésének státusza Projekt koncepció Megvalósíthatósági tanulmány Rendezési terv Részletes mőszaki tervek Üzleti terv Marketingstratégia Regionális fejlesztési terv Részvétel pályázatokon és ezek eredménye/státusza IKIM GFC Phare egyéb Pályázat Ipari Park címre benyújtva

Betelepülés szervezés állása A parkban folytatandó tevékenységek tervezett profilja Betelepítési stratégia (pl. multik, SMEK, beszállítók, stb.) A betelepítésben eddig részt vevı közvetítı/szervezı cégek, intézmények

3

A betelepülés státusza Már betelepült cégek Száma, felsorolása Tevékenység jellege Foglalkoztatottak száma Termelési érték Szerzıdés létrejött Szándéknyilatkozat létrejött Tárgyalás folyamatban Szándék megfogalmazódott/tárgyalás elıkészítés alatt

4

I

P E


Hírlevél

Elsı évfolyam, második szám

1997. február

Közgyőlési különszám 1997 a Miniszterelnöki Hivatal számára (és amelyet az érintett tárcák is megkaptak)

Az elnök beszámolója az IPE 1997. évi rendes közgyőlésének I. Az 1996-os közgyőlés óta végzett munka fıbb vonásai

1. Ipari Park program Az Ipari Parkok Egyesület elızı, 1996. április 24-i közgyőlésének fı mondanivalója az volt, hogy a korábbi kezdeményezéseket integráljuk, programba foglalva segítsük elı az ipari parkok hálózatának kiépítését - a parkok létrehozását kezdeményezık (az önkormányzatok és a gazdasági társaságok), - a kormányzat (a létesítésben leginkább érintett tárcák, a Miniszterelnöki Hivatal), - a civil és a szakmai szervezetek bevonásával, velük együttmőködve. Ez a törekvés megfelel az IPE célkitőzésének, és annak az elgondolásnak, hogy az egyes régiók gazdasági, társadalmi felemelkedése szabályozott és ösztönzött módon, a kezdeményezıkészség kibontakoztatásán alapulva valósuljon meg. Melyek azok az elızmények és eredmények, amelyekre a program felépítésékor az Egyesület támaszkodott? -

-

az ipari parkok preferenciarendszere, melyet az IPE mint legsürgısebb feladatot, 1995 májusában fogalmazott meg, kezdeményezte annak kormányzati adaptálását, az az egyesületi állásfoglalás, hogy az ipari parkok hálózatának kiépítését a kormány vegye be a modernizációs programjába az ipari parkok finanszírozási rendszere, melyre 1995 decemberében tettünk javaslatot

Az Egyesület - a múlt évi közgyőlés vitáját is figyelembe véve - 1996 májusában kidolgozta az ipari parkok fejlesztési programját, s azt eljuttatta a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumhoz. Miért volt ez különösen fontos? - Az Országgyőlés napirendjén szerepelt ebben az idıszakban - a KTM felelısségével - a területfejlesztési és rendezési törvény. Az IPE az ipari parkok fejlesztésének konkrét programjával e törvény vitájának idıszakában igyekezett orientáló hatást elérni, mindenekelıtt a preferenciák elfogadtatása érdekében. - A területfejlesztési törvény elfogadása után az IPE azonnal az ipari park program megküldésével igyekezett az éppen létesülı területfejlesztési tanácsok munkáját segíteni, már az induló szakaszban. Valamennyi területfejlesztési tanács megkapta ekkor az ipari parkok fejlesztési programját, többségük ezt igen hasznos hozzájárulásként értékelte. - Az ipari park fejlesztési program léte tapasztalatunk szerint önmagában is serkentıen hatott arra a kormányzati elgondolásra, amely arra törekedett, hogy az ipari parkok hálózatának kiépítését a modernizációs programba emelje. Az ipari parkokkal foglalkozó kormánydöntés 1996 novemberében megszületett. Fontosabb elemei: - intézkedés az ipari park cím odaítélésének rendjérıl - a decentralizált finanszírozási rendszer kidolgozása (ipari park fejlesztési program elıkészítése) Javasoljuk a Közgyőlésnek, hogy az ipari park program kidolgozásában az IPE lehetıségei szerint továbbra is vegyen részt és az Egyesület


Hírlevél

1997-es programjában ez fontos feladatként jelenjen meg.

Javasoljuk a közgyőlésnek, hogy továbbra is fontos, a jövı szempontjából megkerülhetetlen feladatként kezelje a tıkebevonással, a befektetési kampány indításával kapcsolatos feladatokat.

2. Befektetési kampány és konferencia Az Ipari Parkok Egyesület stratégiai jelentıséget tulajdonít az ipari parkokkal összefüggı tıkeszervezı munka indításának. 1996 májusában és júniusában több tárca, valamint a Miniszterelnöki Hivatal vezetı munkatársaival, Suchmann Tamás privatizációs miniszterrel folytattunk elızetes konzultációt egy 1997 májusára tervezendı tıkebevonási konferencia elıkészítésérıl. A kedvezı reagálások, bíztatások arra vezették az IPE Elnökségét, hogy elgondolásait részletesebben kifejtse, s egy központi akció kezdeményezését vállalja fel. Az ipari tárca gazdaságfejlesztési célelıirányzata ugyanis megteremti annak jogi lehetıségét, hogy az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter központi akciót indítson fontos iparpolitikai feladatok megoldása érdekében.

3. Az 1996-os pályázati rendszer Az ipari park hálózat kiépítésének nagy lendületet adott az ipari és kereskedelmi miniszter azon döntése, hogy 1996-ban a gazdaságfejlesztési célelıirányzatból elkülönít 400 millió forintot az ipari parkok szakmai megalapozó, illetve infrastrukturális feladatainak elımozdításához. Sajnálatosnak tartjuk, hogy a pályázat kiírására csak július utolsó napján került sor. Ezidıre az önkormányzati támogatási igény igen erıssé vált: az ötvenkét pályázat, amelyet szeptember végéig benyújtottak, meggyızıen jelzi ezt. Menet közben kiderült, hogy a 400 MFt felhasználásának államigazgatási eljárási jogi akadályai is vannak, melyek elhárítására csak december végén került sor. Ez a pályázatok kiértékelését rendkívül elnyújtotta, s a folyamat mindmáig nem fejezıdött be.

Újabb konzultációk során (1996 augusztus, szeptember) alakítottuk ki mind a fenti javaslat tartalmi elemeit, mind annak formai jegyeit. A részletes kidolgozás során figyelembe vettük Dr. Hegyháti József helyettes államtitkár úr azon javaslatát, mely szerint az IPE ne egyedül vállalkozzon a konferencia megszervezésére, hanem a Modernizációs és Integrációs Projekt Iroda (PROMEI), valamint a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Részvénytársaság (ITD Hungary) bevonásával. Az IPE e szervezetekkel 1996 novemberében együttmőködési megállapodást kötött - és erre támaszkodva kezdeményezte az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszternél az ipari parkok befektetési kampányának indítását, a magyarországi ipari parkok befektetési konferencia megrendezését.

Az ipari parkok fejlesztését szolgálni hivatott pályázati rendszerben az 1996-os év jórészt elveszett. Hogy milyen mértékben, az attól függ, hogy ez évben az ipari park célokra felhasználható forrás méretezésénél a tavalyi pályázatot a tárca úgy kezeli-e, hogy 400 MFtnak már van gazdája, s ehhez addicionálisan határozzák meg az 1997-es keretet: további 400600 MFt-ban. Azaz: ha ezévben a felhasználható összeg 800 millió - 1 milliárd forint között lenne, a múlt évben bekövetkezett késedelem jóvátehetı lenne. Javasoljuk: az Egyesület e témakörben is foglaljon állást. 1997 az ipari park program indításának éve, következésképp a támogatási politikában a lehetıségek szélesítése, s nem szőkítése a célszerő.

Az 1996. november 18-án benyújtott pályázati anyagunkra 1997. január 20-án reagált a tárca, Dr. Pongorné Csákvári Marianne. A fıosztályvezetı asszony válaszát nem tudjuk sem elutasításként, sem pedig kedvezı döntésként értelmezni. Minden bizonnyal a kezdeményezés újszerősége (korábban hasonló központi indíttatású akciót még nem indított az ipari tárca vezetıje) az oka annak, hogy a konferencia megrendezésével kapcsolatos konkrét döntések mindmáig elhúzódtak. Reményre jogosít, hogy a konzorcium tagjai tartják magukat a megállapodáshoz, illetve hogy Asztalos Ildikó asszony, politikai államtitkár ugyancsak támogatásáról biztosította a kezdeményezést.

4. Kapcsolatépítés a./ Szervezeti struktúra Egy évvel ezelıtt az Egyesületnek 28 tagja volt, s folyamatban volt nyolc önkormányzat, illetve gazdasági társaság felvétele.

2


Hírlevél

Jelenleg 39 bejegyzett tagunk van, s további tíz potenciális belépıvel számolhatunk (Deloitte & Touch, Rétság, Borsodchem, KözépPannon RFRT, Balassagyarmat, Eger, Infopark, Ózd, Eraprojekt Kft.). A korábbi tagok közül a KFKI Innovációs Rt. tagsága - felszámolás miatt - megszőnt. Az Ipari Parkok Egyesület tagsága döntıen önkormányzatokkal (hét város!) bıvült. Ezen kívül három gazdasági társaság - Bábolna Rt., Kunstruktúra Kht., TESCO Nemzetközi Mőszaki-Tudományos Együttmőködési és Kereskedelmi Kft. - lépett be az IPE-be, valamint - Dr. Szőcs András, megbízott fıtitkár személyében - egy egyéni belépés történt.

átrendezıdésének figyelembevétele azonban az Egyesület munkájának körvonalazásakor meghatározó fontossággal bír. Ez az átrendezıdés, illetve ennek indítása az 1997-es év sajátos feladata. c./ Külsı kapcsolatok Önkormányzatok Az elıbbiekbıl következik, hogy az IPE külsı kapcsolatrendszerében az önkormányzatokkal, a polgármesteri hivatalokkal való kapcsolat áll az elsı helyen. Az Egyesület munkájának meghatározó eleme, hogy egy-egy régióban elı tudja segíteni az ipari parkok létesítésével összefüggı kérdések megválaszolását: - célszerő-e ipari parkot létrehozni egy adott régióban (projekt koncepció), - hogyan kell létrehozni ipari parkot (megvalósíthatósági tanulmány), - hogyan történik a tıkebevonás (tıkeszervezési kampány, preferenciák, befektetıi konferenciák, stb.), - milyen képzési, átképzési feladatokat kell megoldani a parkok mőködtetéséhez (oktatási projekt), - hogyan kell ösztönözni a parkok betelepítését, illetve mőködtetését (preferenciák, vám-, adókedvezmények).

Az Egyesület szervezeti struktúrájában az önkormányzatok súlyának markáns növekedése azt jelzi, hogy az ipari park hálózat kiépítésének erıteljesen szélesedik a társadalmi bázisa. Az Egyesület munkájában ennek megfelelıen döntıen a helyi kezdeményezések segítése volt a meghatározó. b./ Feladat-struktúra Figyelmet érdemel a tagösszetétel alakulása abból a szempontból is, hogy jelenleg a tennivalók milyen priorizálása célszerő. Ez különösen azért fontos, mert 1997-ben fogalmazódik meg a kormány ipari park fejlesztési programja, s a hatékonyság szempontjából meghatározó, hogy a szakmai megalapozó munka, a tıkeszervezı tevékenység, illetve a mőködtetés tennivalói között milyen súlyok alakulnak ki, az erıfeszítések milyen feladatokra irányulnak, s mindebben az IPE-nek milyen szerepet célszerő felvállalnia.

E feladatok ellátása terén az Egyesület - tagjai révén - bizonyos tapasztalatokra tett szert az elmúlt idıszakban. Ezekre alapozva az Elnökség kidolgozott egy olyan Szolgáltatási és Támogatási Szabályzatot, amely a fenti témakörökben az Egyesület által felvállalható feladatköröket rendszerezi, s tisztázza azt is, milyen szolgáltatásokat kell az Egyesületnek tagjai számára biztosítani, illetve melyek azok a mechanizmusok, amelyek révén az egyesület támogatáshoz jut mőködési költségeinek fedezéséhez.

Úgy tőnik, hogy 1997-ben a szakmai megalapozó munka még mindig meghatározó lesz, de ipari park létesítésének indítására a következı években már kisebb valószínőséggel számíthatunk. Más szóval: míg az 1996 és 1997 években a szakmai megalapozó munka volt a jellemzı, 1997-tıl a tıkeszervezıi, illetve a parkok mőködtetésével összefüggı feladatok válnak egyre inkább meghatározóvá.

A közgyőlés fontos feladatának tartjuk, hogy a dokumentumot megvitassa, s a tagság támogatásával az Egyesület tevékenységét a továbbiakban az abban foglaltaknak megfelelıen végezhesse.

Az ipari parkokkal összefüggı feladatok belsı arányainak módosulása, a parkok létrehozásának indításával kapcsolatos erıfeszítések tetızése természetesen nem jelenti azt, hogy az Egyesület zárt klubbá alakulhat. Úgy gondoljuk, hogy ipari parkok létrehozását nem lehet egy adott idıintervallumhoz kötni, számukat nem szabad maximálni. A feladatok

Kormányzati szervek A beszámolási idıszakban az Egyesület és a kormányzati szervek közötti együttmőködést a konstruktivitás jellemezte. Stratégiai jelentıségő volt a területfejlesztésrıl szóló törvény

3


Hírlevél programok terén, visszhangra.

elfogadása. A parlamenti vita befejezı szakaszában erıfeszítéseink arra irányultak, hogy minden olyan kedvezmény, amely a vállalkozói övezetekre vonatkozik, legyen érvényes az ipari parkokra is. Indítványunkat az illetékes parlamenti bizottság nem támogatta. Indok: a vállalkozói övezet parlamenti “szintő kérdéskör”, az ipari parkok önkormányzati, illetve regionális területfejlesztési tanácsok hatáskörébe tartozó feladatok.

jelzéseink

alig

találtak

Civil szervezetek Az Egyesület a múlt évben igen széleskörő kapcsolatrendszer kiépítését határozta el. Az év elején együttmőködési szerzıdést kötöttünk a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvánnyal. Beléptünk a Gyáriparosok Országos Szövetségébe, az IPE elnöke e szervezet elnökségének is tagja lett. A korábban kidolgozott együttmőködési megállapodások aláírás elıtti stádiumban vannak a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával, a Magyar Fejlesztési Bank Rt.-vel. Megkezdıdtek az ezirányú tárgyalások a Fıvárosi Önkormányzattal, valamint a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarával, továbbá a Mőszaki és Természettudományos Egyesületek Szövetségével. Ezek az együttmőködési megállapodások általában keretjellegőek. Funkciójuk a törekvések összehangolása, a regionális szervezetek ipari parkkal kapcsolatos törekvéseinek bátorítása. Az együttmőködés konkrét projektekben ölt testet, amelyeket a megállapodások alapján a szervezetek kölcsönös érdekeinek figyelembevételével alakítunk ki.

Az elmúlt idıszakban - az illetékes kormányhivatalok felkérésére - folyamatosan véleményeztük az ipari parkokkal foglalkozó kormányzati elıterjesztéseket, törekedtünk arra, hogy a korábban kidolgozott preferenciarendszerünkbıl további elemeket fogadjon be az adótörvény. Szerény elmozdulásról adhatunk számot: sikerült a gyorsított leírást elfogadtatni, de az ipari parkok fejlesztési programjával foglalkozó kormány-elıterjesztés preferencia-blokkja az egyeztetések “áldozata” lett. A PM igen merev álláspontot képviselt a normativitás védelmében, a kivételezések elutasításában. Kedvezı momentum, hogy a PM illetékes fıosztályával megállapodtunk egy olyan mechanizmusban, amely szerint az IPE összegyőjti tagjaitól a szabályozási körbe esı gondokat, megoldásukra vonatkozó javaslatokat, s azokat a jogszabályalkotás folyamatához igazodva eljuttatja a PM-be. E kezdeményezéseket a PM hajlandó érdemben támogatni, s szükség szerint a javaslatokat a jogszabályalkotó munkába beépíteni. Ilyen irányú konkrét lépésre került sor 1996 decemberében.

Nemzetközi kapcsolatok Többoldalú nemzetközi kapcsolatok Az 1996. évben az IPE a többoldalú nemzetközi kapcsolatokat erısítette elsısorban, képviseltetve magát az ipari parkok tematikájában szervezett multinacionális rendezvényeken. Ezek közül kiemelkedı jelentısége volt a Tudományos Parkok Nemzetközi Szövetsége, az IASP (International Association of Science Parks) világkonferenciájának, amelyet 1996. október 2931. között Rio de Janeiro-ban rendeztek. Magyarországot a konferencián az Ipari Parkok Egyesület, a Modernizációs és Integrációs Projekt Iroda, az ajkai és a pécsi ipari park valamint az IPC Kft. küldöttei képviselték. A konferencia fı témája az ipari parkok bérlıinek hatékony és jó minıségő kiszolgálása, a szolgáltatások fejlesztése, az üzleti siker elısegítése volt.

Mindemellett az a tény, hogy a kormány átfogóan foglalkozott az ipari parkok fejlesztésének témájával, rendeletet alkotott az ipari park cím odaítélésének szabályozásáról, határozott az ipari park fejlesztési program kidolgozásáról, a rendelkezésre bocsátandó forrásokat 5-8 milliárd forintban jelölte meg fordulatot jelent a hálózat kiépítésében. Nem gondoljuk, hogy ezzel minden megoldódott - de az ipari park program túlnıtt a civil kezdeményezési körön, megjelent a kormányzati felelısségő feladatok, a modernizációs program stratégiai elemei között. Az Egyesület különösen nagyra értékeli a Miniszterelnöki Hivatal, az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium, valamint a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium ezirányú lépéseit. A kormányzati szintő kapcsolatépítésben nem jutottunk elıbbre a Phare, a CBC-Phare, Interreg

Dr. Tóth János, az IPE alelnöke a konferencia esettanulmányokkal foglalkozó szekciójában tartott

4

elıadást

az

ipari

parkok

jelenlegi


Hírlevél évi közgyőlésén a magyar jelentkezık mindegyike felvételt nyert az IASP-be.

magyarországi állapotáról, az ezzel összefüggı fejlıdési tendenciákról, továbbá az IPE szerepérıl. A konferencia kapcsán került megrendezésre az IASP 1996. évi közgyőlése, amelyen döntés született számos magyar új tagszervezet - Ajka Ipari Park, Bábolna Ipari Park, Infopark, Pécs Ipari Park, IPC Kft felvételérıl a nemzetközi szervezetbe.

E látogatás alkalmával további megbeszélések folytak az IPE és az IASP közös oktatási programjáról, továbbá a befektetıi konferencia elıkészítésérıl. Szervezési és együttmőködési bizonytalanságok valamint az irreálisan magas árajánlat miatt az IPE végül is nem vállalkozhatott az ipari parkok managerei számára az IASP-re támaszkodva megrendezni tervezett oktatási kurzus lebonyolítására és - a kormányzati támogatással kapcsolatos döntés késlekedése miatt - egyenlıre nem kerültek rögzítésre a befektetési konferencia tárgyában tervezett együttmőködés részletei sem. Ezek a tények kedvezıtlenül befolyásolják az IPE-IASP kétoldalú kapcsolat alakulását is: kölcsönös bizalomvesztésre számíthatunk, ami kihat az 1997. évi együttmőködésre. Mivel azonban tapasztalataink szerint az IASP mint szervezet ténykedésére az üzleti alapon kínált, zömmel technikai jellegő szolgáltatások jellemzıek, ez a körülmény alapvetıen nem befolyásolja nemzetközi kapcsolatrendszerünk szakmai megalapozását és továbbfejlesztését.

Fontos esemény volt az IASP Európai Divízió éves Közgyőlése, amelyet 1996 júniusában Ulmban rendeztek. Ez alkalommal tárgyalásokra került sor az IASP és az IPE vezetıi között, amelyen egyetértés született arról, hogy az IASP vezérigazgatója látogatást tesz Magyarországon, továbbá megbeszélések folytak egy IPE-IASP ipari park manager oktatási programról, valamint az IASP szerepérıl egy magyarországi ipari parki befektetési konferencián. A többoldalú nemzetközi kapcsolatok között említendı az ADT (Association of German Technology and Business Incubation Centres) évi közgyőlése és konferenciája, 1996 novemberében, Berlinben. Az IPE képviseletében Dr. Tóth János nemzetközi alelnök vett részt a rendezvényen és tartott plenáris ülésen elıadást az ipari parkok hálózatáról, mint beruházási alternatíváról Magyarországon. Különösen kedvezı visszhangot váltott ki annak hangsúlyozása, hogy az ipari park a külföldi befektetések privatizáció lezárulása utáni alternatívájaként jelenik meg.

Kétoldalú nemzetközi kapcsolatok A “London Chamber of Commerce and Industry” a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával és a londoni magyar kereskedelmi kirendeltséggel együttmőködve 1996. december 2-án Londonban “Hungary - Business and Investment Seminar” címmel befektetés-ösztönzési fórumot rendezett. Az Ipari Parkok Egyesületét a rendezvényen elıadóként Dr. Szőcs András fıtitkár képviselte. A fórum egyik blokkja a magyarországi ipari parkok bemutatását szolgálta: az IPE fıtitkárának az ipari parkok fejlesztési programját és az egyesület tevékenységét felvezetı elıadása után Dr. Magasházi Anikó a Gyıri Ipari Parkról, Sütı Róbert a Pécsi Ipari Parkról, a helyi fejlesztési lehetıségek megvalósulásáról mutattak be esettanulmányokat, majd Pápa Zsolt, Pécs város polgármestere ismertette az ipari park és a városi illetve megyei regionális fejlesztések összefüggéseit. Jelentıs érdeklıdés és elismerés kísérte annak bejelentését, hogy a magyar kormány döntött az ipari park cím odaítélésének szabályozásáról.

Kiemelendı továbbá a többoldalú kapcsolatok körében a környezı régió országainak hasonló jellegő szervezeteivel való kapcsolat kialakulásának alapvetése, ami az 1996. év eredményeképpen megtörtént. A környezı országok ipari parki szervezetei, nem kis mértékben az ADT berlini konferenciája hatásaképpen, elismeréssel viszonyulnak eredményeinkhez.

Kapcsolatok a Tudományos Parkok Nemzetközi Szövetségével (International Association of Science Parks - IASP) E körben kiemelkedett az IASP vezérigazgatója, Luis Sanz úr 1996 augusztusi magyarországi körútja. Emıd Judit fıtitkár szervezésében és kíséretével a világszervezet képviselıje helyszíni tapasztalatokat szerzett a magyarországi ipari park hálózat fejlıdésének állásáról. A kedvezı tapasztalatok eredménye, hogy a szervezet 1996.

A magyarországi nemzetközi kereskedelmi és iparkamarák (Német Kereskedelmi Kamara, Brit Kereskedelmi Kamara) és az IPE kapcsolataira az a jellemzı, hogy az IPE képviselete, általában a

5


Hírlevél

nemzetközi alelnök révén, biztosított az általuk szervezett rendezvényeken. II. Az 1997-es feladatok

Az Egyesület megjelenését a nemzetközi rendezvényeken - az IPE költségvetésébıl származó forrásokon kívül - az OMFB, az IKIM, az ITD Hungary Rt. és a Beruházási és Fejlesztési Jogtanácsosi Iroda támogatása tette lehetıvé.

Az elıttünk álló év meghatározó lesz a magyar ipari park hálózat kiépítésében. Fontos döntések születnek arról, hogy - a kormány középtávú ipari park programja a modernizációban milyen funkciót kap (technológiai korszerősítés, versenyképesség, foglalkoztatás, környezetvédelem, felzárkóztatás, kiszámíthatóság, helyi erık mobilizálása, stb.), - az ipari parkok tıkeszervezıi munkájához milyen feladatmegosztás alakul ki a kormányzat, az önkormányzatok, befektetési cégek, civil szervezetek között, - a hálózatépítést a kormányzat a pályázati rendszer révén milyen mértékben és ütemezésben támogatja (szakmai megalapozás, infrastruktúra).

5. Az Egyesület belsı munkája Menedzsment A múlt év áprilisában lezajlott közgyőlés döntésével összhangban 1996 szeptemberétıl a fıtitkári posztot megbízott fıtitkár látja el. Az új fıtitkár, Dr. Szőcs András, korábban az Európa Ház tudományos igazgatója volt, négy nyelven tárgyalóképes, több EU program menedzsereként sikeres vezetıként tartják számon Brüsszelben is. Októbertıl a hivatali ügyeket Wagner Anna asszony vezeti - hivatalvezetıi beosztásban. Szintén több nyelven beszél, számos nemzetközi program menedzselésében vett sikeresen részt.

A fenti, meghatározó jelentıségő elemeket az alábbiak szerint részletesen vizsgáljuk

Az IPE székhelye 1997 január közepétıl új helyen van: az INNOSTART igen kedvezményes feltételek mellett adott számunkra új mőködési lehetıséget. . Így búcsút vettünk a csillebérci irodától, köszönetet mondtunk a KFKI-nak az elmúlt két év során tapasztalt segítıkészségért. Az Innostart Nemzeti Üzleti és Innovációs Központ épületében bérelt irodánk az egyesület tevékenységével rokon, támogató környezetet, az eddiginél lényegesen könnyebb megközelíthetıséget, korszerő infrastruktúrát jelent, amit remélhetıleg már a legközelebbi jövıben tagjaink is tapasztalhatnak, szolgáltatásaink javuló minıségén.

1. Ipari parkok - modernizáció A középtávú ipari park program kidolgozása során egyértelmővé (és ezáltal kiszámíthatóvá) kell tenni a kormányzat szerepvállalását az ipari park hálózat kiépítésében és mőködtetésében. Az Egyesület felfogása szerint az állami feladatok körvonalazásakor az alábbiak megkülönböztetett figyelmet érdemelnek:

Az új titkárság tevékenységében a professzionális mőködés mindinkább meghatározóvá válik. Ennek feltételeit a személyeken túl az informatikai infrastruktúra teremti meg. Az IPE HÍRLEVÉL és az Egyesület megjelenése az Internet-en pedig már azt az ambíciót is jelzi, hogy e területen az IPE információs központként is funkcionálni kíván.

** *

6

•

Közvetlenebb szerepvállalás indokolt azokban a térségekben, ahol a felzárkóztatás sürgetı feladat (munkanélküliség, struktúraváltás szükségessége, külsı forráshoz jutás elısegítése PHARE, kedvezményes hitelek, stb.).

•

Az alap infrastruktúra fejlesztése (autópályák, szennyvíztisztítás, energiahálózatok) döntıen állami feladat. Ennek kiépítése nagymértékben meghatározza az ipari parkok létesítésének lehetıségeit.

•

Az ipari parkok létrehozása általában önkormányzati kezdeményezéssel történik. A testületi döntések szakmai megalapozását célszerő kormányzati támogatásban részesíteni, hogy különösebb


Hírlevél

áldozatvállalás nélkül is megítélhetıek legyenek egy ipari park létrehozásnak elınyei és hátrányai. •

Kormányzati feladat egy olyan preferenciarendszer kidolgozása, amely az ipari parkok létrehozását és mőködtetését vonzóvá teszi, illetve - a befektetık számára tartósan kiszámítható mőködési feltételeket teremt.

•

Állami feladat a szükséges források egy részének rendelkezésre bocsátása. Tekintettel arra, hogy az ipari parkok létrehozása csak hosszabb távon tehetı rentábilissá, célszerő az e célra szánt központi forrásokat elkülöníteni, illetve külön alapként kezelni (rövid távon eredményes befektetésekkel nem versenyeztethetı ez a tevékenység).

•

Az ipari parkok létesítése és mőködtetése sajátos szakértelmet igényel, melynek megszerzéséhez szükséges feltételek megteremtését (képzés, átképzés) célszerő kormányzati támogatásban részesíteni.

•

•

Az ipari parkokról szóló kormányrendelet, illetve kormányhatározat megszületésének tükrében különösen fontos az elhatározott kormányzati finanszírozás feltételeinek biztosítása, az érintett tárcák érdekeinek harmonizálása. 2. Tıkeszervezıi munka Az ország modernizálásához - tartósan, a privatizációs folyamatot követıen is nélkülözhetetlen az évi 1,5-2,0 Mrd dollár volumenő mőködı tıke bevonása. Azzal számolunk, hogy ennek elérésérıl mind élesebb nemzetközi versenyben kell a kormányzatnak gondoskodnia. A privatizáció utáni idıszakra kidolgozandó gazdaságpolitikai stratégiának ezért a modernizációs program megvalósításaként is - intézkedéseket kell tartalmaznia annak érdekében, hogy pozíciónk e várhatóan élesedı versenyben minél kedvezıbb legyen. Figyelmet érdemel, hogy az ipari parkok jó feltételeket kínálnak a tıkebevonáshoz, mivel - a konstrukció nemzetközileg ismert és elfogadott;

Központi segítségnyújtás szükséges a befektetési kampányok megalapozásához, a szükséges szakértelem elsajátításához, a modernizáció szempontjainak érvényesítéséhez. Az önkormányzatok tulajdonosi szerepvállalása (a parkot létrehozó és mőködtetı gazdasági társaság létrehozása, ingatlanok apportálása, a befektetések illesztése az általános, illetve részletes rendezési tervhez, környezetvédelmi elıírások, helyi adók, infrastruktúra fejlesztése és mőködtetése, stb.) meghatározó az ipari parkok hálózatának kiépítésében.

-

a múlt év végén megszületett kormányzati döntések anyagi támogatással is preferálják a parkok fejlesztését;

-

az országban már mőködik hat ipari park és további több mint 25 település tervezi létrehozásukat;

-

az ipari és kereskedelmi miniszter által odaítélt “Ipari Park” cím minıségi garanciát ígér az igényes befektetéseknek;

- az ipari parkok lehetıséget nyújtanak - az önkormányzatok bevonásával a tıkebevonási munka kiszélesítéséhez, decentralizálásához, eredményességének fokozásához.

A fentiekbıl fakadóan az ipari parkok létesítésénél célszerő sokcsatornás, decentralizált finanszírozási gyakorlatot kialakítani. A központi kormányzati szervezeteknek döntıen a jogszabályi keretek kialakításában, illetve közvetlen finanszírozással a szakmai megalapozó fázisban, az infrastruktúra kiépítésében, valamint az elmaradott térségeknél van fontos szerepe. E munka során megkülönböztetett figyelmet célszerő fordítani a különbözı érdekelt tárcák ezirányú munkájának koordinálására.

Számításaink szerint a modernizáláshoz szükséges mőködı tıke 15-20 %-a az ipari parkok nyújtotta elınyök révén az országba behozható. Az ipari parkok létesítése természetesen nem csupán a tıkebevonás miatt érdemel figyelmet. Szerepük a környezetvédelem, a foglalkoztatási politika, a regionális politika, az ipari struktúra átalakítása, versenyképességünk növelése, az export fokozása terén is jelentıs.

7


Hírlevél 3. Pályázati rendszer

Mindezek a hatások azonban csak abban az esetben érvényesülnek, ha a külföldi tıke bevonása révén az ipari parkok létrehozásának feltételei javulnak, a parkok több helyen létrejönnek. A tıkebevonás járulékos hatásai (multiplikáló szerepe) ezzel összefüggésben is különösen nagyok.

A pályázati rendszerrel kapcsolatban az Egyesületnek az alábbi megfontolásokat célszerő tenni: - Az ipari park hálózat kiépítése ezideig szervezett állami támogatásban nem részesült. Az eddig elért haladás döntıen a helyi erıforrások mobilizálásának, illetve különbözı állami alapok esetleges közremőködésének köszönhetı.

Az ipari parki tıkebevonási stratégia legfontosabb elemeinek az alábbiakat tartjuk: -

Szükségesnek tartjuk annak bemutatását, hogy Magyarországon nagy választékban és magas színvonalon ipari parkok nyújtanak elınyös feltételeket a tıkebefektetık számára. Az elınyös feltételek közül megkülönböztetett figyelmet kell fordítani:

- A kormány ipari park fejlesztési programjának indítása nem képzelhetı el úgy, hogy a gazdaságfejlesztési célelıirányzat ezt nem tekinti központi feladatának. Az Egyesület fontosnak tartja, hogy szakértıi megfontolások alapján kerüljön elkülönítésre az ipari park hálózat kiépítésében szerepet játszó állami forrás. Vizsgálandó az is, hogy milyen károk okozója az olyan ügyintézés, amely 1996-ban 400 millió forint felhasználását hiúsította meg.

= a kormányzat által az ipari parkokban mőködtetett preferenciarendszerre, a befektetés-ösztönzı lehetıségekre, = az ipari parkok infrastrukturális ellátottságára, a szolgáltatások színvonala terén felmutatható eredményekre, = a humán erıforrás kvalitásaira (kreativitás, szakmai képzettség, szorgalom stb.). -

- Az 1997-es ipari park célú forrás-elkülönítésnél fontosnak tartjuk annak figyelembevételét, hogy fél évvel ezelıtt egy pályázati fordulón túljutottunk, 400 MFt-nak van gazdája. Ezen a tényen nem változtat az, hogy a pályázatok kiértékelése mérhetetlenül lassan történik. Az egyes régiókban az elıkészületi munkálatok folynak, a központi finanszírozásnak a restancia ledolgozására kellene törekednie. Az 1997-es keret méretezésénél a kidolgozás alatt álló fejlesztési program sokrétő megalapozásának feladataihoz is kellene eszközöket rendelni.

Valamennyi ipari park szakmai megalapozó munkájának fontos eleme a marketing stratégia kidolgozása. Ezen egyedi, ipari parkonként eltérı stratégiák gyakorlati megvalósítását szükséges elısegíteni, döntıen a megfelelı technikák, munkamódszerek alkalmazásával, a fokozott nemzetközi érdeklıdés kialakításával.

A fentiekbıl fakadóan a tıkebevonás elıkészítésébe célszerő bevonni valamennyi, az elıkészületek terén valamennyire elırehaladt, marketing stratégiával rendelkezı park menedzsmentjét, különösen - az üzleti célok - az üzleti információszerzés - a marketing kommunikációk - a marketing kampány - a hirdetés - a public relations (közönség kapcsolat) - a marketing adatbázis kialakítása terén folyó munkák elımozdítása érdekében

4. Külkapcsolatok Az 1997. évben a következı feladatok állnak elıttünk: -

-

A tıkebevonási kampány megszervezése a fentiekbıl fakadóan nem nélkülözhet központi orientációs anyagokat, standardok kialakítását és érvényesítését (pl. a hirdetés terén az egyes vonzó ipari park image kialakítása érdekében). Mindezek egyben egy közös tanulási folyamat eszközeiként is funkcionál(hat)nak.

-

8

strukturált kapcsolatok kiépítése az Európai Közösségek intézményeivel és programirodáival, a magyarországi ipari parkok nemzetközi kapcsolatrendszerének és európai kompatibilitásának elısegítésére az IASP világkonferenciája, Trieszt: beszámoló a magyarországi ipari parki fejlesztési programról, a kormányzati kezdeményezésekrıl és támogatásokról IASP: a kapcsolatoknak a korrekt szakmai érdekeken alapuló konszolidálása a régióbeli országok felé - az eddig is jelzett érdeklıdés alapján - az ipari parkok létesítésében szerzett know-how terjesztése

IPARI PARKOK EGYESÜLET -

-

Hírlevél Tudomásul kell venni, hogy a továbbiakban alig számolhatunk belépési díjakkal (az ezirányú bevételek csökkenése természetes folyamat eredménye). Az 1994-ben megállapított 50.000 Ft-os tagsági díj valós értéke is lecsökkent. Megfontolásra ajánljuk ezért, hogy az éves tagsági díjat a közgyőlés emelje 100.000 Ft-ra. Ez az emelés a feladatok bıvítésének anyagi feltételei nem teremti meg, de az alanyi jogon járó szolgáltatások ellátásának lehetıségeit javítja.

más országos illetve nemzeti, ipari/tudományos parkokat tömörítı szervezetekkel történı rendszerezett együttmőködés magyarországi nemzetközi szervezetekkel a kölcsönösség kialakítása nemzetközi befektetési konferencia 1997 év folyamán.

5. Egyesületi munka Finanszírozási struktúra

Az Ipari Parkok Egyesület a fenti megfontolásokból kiindulva, a Közgyőlés elé terjesztendı Szabályzat-tervezetben rögzíti a tagok számára végzett tevékenységének, szolgáltatásainak és a tagok által az egyesület részére biztosított támogatásoknak a rendszerét. Fontos, hogy a Közgyőlés e kérdéskörben igen alapos mérlegelés után döntsön: az IPE jövıje nagyrészt e szolgáltatási és támogatási rendszer funkcionálásától függ.

Az Ipari Parkok Egyesület, összhangban az Egyesület alapszabályában rögzített feladataival, arra törekszik, hogy a gazdasági és társadalmi élet széles köreiben végzett tevékenységével hatékonyan elısegítse az ipari parkok létesítésének, fejlesztésének és mőködtetésének folyamatát és tagjai számára ezzel összefüggésben sokoldalú, kedvezményes szolgáltatásokat biztosítson. Az elmúlt idıszak kedvezı folyamatai - az ipari parkok hálózatának fejlıdése, a létrehozásukra irányuló kezdeményezések növekvı száma, az IPE tevékenységének fejlıdése, taglétszámának bıvülése, a kormányzati ipari park fejlesztési célprogram elfogadása - az Egyesület számára is új helyzetet teremtettek. A lehetıségek és feladatok átstrukturálódnak, megnövekszik az a terület, amelyet szakismerettel, kapcsolatrendszerrel, kompetenciával le kell fedni.

Az Egyesület elıtt álló fıbb feladatcsoportok 1997-re

A középtávú elemei

munkaprogram

alapvetı

• a kormányprogram megvalósításából következı feladatok azonosítása, felkészülés az IPE-re háruló feladatok elvégzésére • szervezeti élet, a tagjainkkal való rendszeres kommunikáció erısítése, szolgáltatások indítása • az Egyesület intellektuális és organizatorikus teljesítménye “láthatóságának” növelése • nemzetközi kapcsolatok erısítése

A taglétszám bıvülése, a kezdeményezések megnövekedett száma, a kiépítendı és ápolandó kapcsolatok gyors gyarapodása, a kormányprogram létrejöttébıl következı feladatok, az ügyvitel és management professzionalizálásának igénye egyben az egyesület titkársága operatív - kommunikációs adminisztrációs feladatainak nagyságrendi növekedését eredményezik.

Javasolt megközelítési módszer: • módszeres felkészülés a következı idıszak kihívásaira • a feladatok ennek megfelelı, strukturált számbavétele, prioritási sorrendjük és ütemezésük kialakítása

Az alapvetı szolgáltatások biztosítása és a titkársági feladatok ellátása, a minıségi és mennyiségi fejlesztések, az új célok azonosítása és megvalósítása, az ezekhez szükséges feltételek megteremtése és biztosítása érdekében az Egyesület finanszírozásának továbbfejlesztése szükséges. Ennek megfelelıen kell meghatározni az egyesület által ellátandó feladatokat, a nyújtható szolgáltatásokat és egyben kialakítani az ehhez szükséges anyagi forrásokat biztosító rendszert.

• a végrehajtásukhoz szükséges anyagi, technikai és emberi erıforrások számbavétele és biztosítása

9


Hírlevél • IASP Trieszti konferencia • Német és angol kapcsolatok gondozása

A munkaprogramból adódó közvetlen gyakorlati tennivalók: Szervezetépítés

Pénzügyek

• Tagoknak nyújtandó szolgáltatások, projektek tervezése és indítása − IPE Hírlevél − workshop az Európai Uniós csatlakozás ipari parki vonatkozásairól − oktatási projekt ipari parki managereknek − "Ki kicsoda a magyarországi ipari parkoknál" kiadvány • Kormányhatározat nyomon követése, fejlemények közvetítése a tagok felé • Új és folyamatban lévı belépések gondozása • IPE az Interneten

• Bevételi terv és költségvetés kidolgozása, a szolgáltatási és támogatási szabályzattal összhangban • Köztartozások rendezése PR munka • Sajtófigyelés megszervezése • Sajtótájékoztatók, a médiákban rendszeres jelenlét biztosítása

való

********** Az Ipari Park Egyesület eddigi szerény eredményei nagymértékben köszönhetık annak, hogy tagjait, partnereit már a programkészítés idıszakában meg tudta nyerni a közös gondolkodásnak; úgy a feladatok alakításában, mint a prioritások meghatározásában a tevékenység széleskörő konszenzus alapján folyt.

Nagyrendezvények elıkészítés • Befektetıi konferencia (október) • Ipari Park Konferencia (május) Szakmai feladatok • Ipari park fejlesztési program kidolgozása • IKIM GFC pályázatok követése, bírálatban részvétel • Ipari park státusz szakmai követelmények kidolgozásában részvétel, felkészülés az akkreditációs folyamatra

Kérjük, e hagyomány jegyében tegyenek észrevételeket, vessenek fel új gondolatokat, kezdeményezzenek új, sodró lendülető akciókat, közös ügyünk sikerre vitele érdekében.

Ipari park létesítési projektekben szakmai részvétel

Rakusz Lajos elnök

• Csepel • Infopark • XVII. kerület

Budapest, 1997 február

Kapcsolatépítés

***

• MKIK együttmőködési megállapodás • MFB együttmőködési megállapodás • BKIK együttmőködési megállapodás • MTESZ együttmőködési megállapodás • PROMEI együttmőködés fejlesztés • Innovációs parkok szövetségével együttmőködés • Regionális területfejlesztési tanácsokkal kapcsolatépítés

IPE Hírlevél Az Ipari Parkok Egyesület idıszakos kiadványa Kiadja az Egyesület titkársága

Nemzetközi kapcsolatok

Felelıs kiadó: Rakusz Lajos elnök

• IASP együttmőködés konszolidáció • IASP belépık IPE véleményezés elıkészítés • Know How Fund oktatási projekt • Brüsszeli kapcsolatok:European Commission, magyar delegáció • Hazai Phare kapcsolatok kiépítése és gondozása

1116 Budapest, Fehérvári út 130. Telefon: 206 0685 Fax: 206 0734

10

AZ IPARI PARKOK EGYESÜLET szolgáltatási és támogatási rendszere (Az IPE 1997. és 1999. évi rendes közgyőléseinek állásfoglalásai szerint) 1. A szolgáltatási és támogatási rendszer továbbfejlesztésének indokoltsága Az Ipari Parkok Egyesület, összhangban az Egyesület alapszabályában rögzített feladataival, arra törekszik, hogy a gazdasági és társadalmi élet széles körében végzett tevékenységeivel hatékonyan elısegítse az ipari parkok létesítésének, fejlesztésének és mőködtetésének folyamatát és tagjai számára ezzel összefüggésben sokoldalú, kedvezményes szolgáltatásokat biztosítson. Az elmúlt idıszak kedvezı folyamatai - az ipari parkok hálózatának fejlıdése, a létrehozásukra irányuló kezdeményezések növekvı száma, az IPE tevékenységének fejlıdése, taglétszámának bıvülése, az ipari park fejlesztési kormányzati célprogram elfogadása - az Egyesület számára is új helyzetet teremtettek. A lehetıségek és feladatok átstrukturálódnak, s növekszik az a terület, amelyet szakismerettel, kapcsolatrendszerrel, kompetenciával le kell fedni. A taglátszám bıvülése, a kezdeményezések megnövekedett száma, a kiépítendı és ápolandó kapcsolatok gyors gyarapodása, a kormányprogram létrejöttébıl következı feladatok, az ügyvitel és mamagement professzionalizálásának igénye egyben az egyesület titkársága operatív - kommunikációs - adminisztrációs feladatainak nagyságrendi növekedését eredményezik. Az alapvetı szolgáltatások biztosítása és a titkársági feladatok ellátása, a minıségi és mennyiségi fejlesztések, az új célok azonosítása és megvalósítása, az ezekhez szükséges feltételek megteremtése és biztosítása érdekében az Egyesület finanszírozásának továbbfejlesztése szükséges. Ennek megfelelıen kell meghatározni az egyesület által nyújtható szolgáltatásokat és egyben kialakítani az ehhez szükséges anyagi forrásokat biztosító rendszert. Az Ipari Parkok Egyesület a fenti megfontolásból kiindulva, a következık szerint fekteti fel a tagok számára végzett tevékenységének, szolgáltatásainak és a tagok által az egyesület részére biztosított támogatásoknak a rendszerét.

1

2. Egyesületi alapszolgáltatások, az Egysület elnöksége és titkársága által végzett tevékenység Az Ipari Parkok Egyesület titkársága - az elnöksége irányításával - az alábbi, az Egyesület alapszabályban rögzített feladataival összhangban, valamint a parkok által kidolgozott, az ipari park cím megpályázásakor vállalt feladatok megvalósítása érdekében a következı alapszolgáltatásokat és tevékenységeket végzi: -

az Egyesület alapszabályában meghatározott titkársági feladatok ellátása, az egyesületi tagok közötti együttmőködés elısegítése, beleértve az üzleti kapcsolatokat is, a regionális divíziók informálása, együttmőködés az alapvetı feladatok megoldásában, rendszeres kapcsolattartás az ipari parkok létesítésére és mőködtetésére vonatkozó kormányzati és szakmai intézményekkel és szervezetekkel, javaslat a szolgáltatások kialakítására és fejlesztésére, együttmőködés a kormányzati szervekkel az ipari parkokra vonatkozó rendeletek, szabályozások kidolgozásában és véleményezésében, részvétel az ipari parkokkal összefüggésben létrehozott szakmai fórumok munkájában, rendszeresen megjelentetett “IPE HÍRLEVÉL”, nemzetközi kapcsolatok kialakítása és fejlesztése az ipari parkok területén kompetens nemzetközi szervezetekkel, intézményekkel és cégekkel, az ipari parkok fejlesztéséhez támogató környezetet biztosító kapcsolatrendszer kialakítása és ápolása szakmai és társadalmi szervezetekkel, kamarákkal, érdekképviselet, érdekérvényesítés a kormányzat felé, tájékozódás a hazai ipari parki kezdeményezésekrıl, az egyesület bázisának és együttmőködı partnereinek folyamatos bıvítése, szakrendezvények, tájékoztatók szervezése, tájékoztatás nyújtása az Egyesület tagságáról és az ipari parkok hálózatáról a külföldi és hazai érdeklıdı szervezeteknek, a tagok számára biztosított szakkonzultációk, az Egyesület székhelyén, egyesületi szakadatbázis létesítése és a tagok számára annak használatának biztosítása, információforrások biztosítása a forráshoz jutás lehetıségeirıl, megvalósíthatósági tanulmányok elızsőrizése, kvalifikálása, sajtófigyelés, javaslatok kidolgozása az ipari parkok hálózatának továbbfejlesztésére, sajtókapcsolatok ápolása, az ipari parki fejlesztések és lehetıségek széles sajtónyilvánosságának biztosítása, az ipari parkok menedzsereinek képzése (távoktatás szakmai anyagainak összeállítása, a szervezeti feltételek megteremtése), egyesületi szakklubok kialakítása és mőködtetése.

Az Egyesület törekszik arra, hogy esetenként külsı támogatási források megszerzésével tegye hatékonyabbá, szélesebb körővé tevékenységét és szolgáltatásait és javítsa tovább azok minıségét.

2

Mindez megfelel az IPE Alapszabály 4/A § közhasznú tevékenységi körének, melyek az alábbiak: (3.) tudományos tevékenység, kutatás, (4.) nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, (9.) környezetvédelem, (11.) hátrányos helyzető csoportok társadalmi esélyegyenlıségének elısegítése, (18.) munkaerıpiacon hátrányos helyzető rétegek képzésének, foglalkoztatásának elısegítése és a kapcsolódó szolgáltatások, • (19.) euroatlanti integráció elısegítése.

• • • • •

3. Az Egyesület támogatása, a szolgáltatások díjazása Az IPE tagjai az alábbi formákban nyújtanak anyagi támogatást az egyesület számára: • belépési díjak és tagdíjak fizetése • bevételarányos egyesületi támogatás: az egyesület mőködésének eredményeképpen közvetlenül vagy közvetetten a tagok számára keletkezı bevételek arányában, az egyesület részére fizetett - egyesületi támogatás - konzultációs díj - átalánydíjas közremőködési díj formájában. Az Egyesület titkársága a regionális divíziók, illetve a tagok számára önköltséges szolgáltatásokat biztosít. Belépési díjak és tagdíjak: A belépési díjak és tagdíjak mértékérıl - az Egyesület alapszabályával összhangban az IPE közgyőlése határoz. Ennek nagysága 1999-ben: 300 ezer, illetve 100 ezer Ft. A bevételarányos egyesületi támogatás formái és területei: Az Egyesület által az ipari parkok létrehozásának és fejlesztésének érdekében végzett tevékenység fenntartása és fejlesztése céljából, az elnökség és titkárság által végzett tevékenység szinvonalának biztosítása és továbbfejlesztése érdekében, tisztázott és pontosan körülhatárolt keretek között, az Egyesület és az ipari parkok létrehozásában és mőködtetésében részt vevı szervezetek és gazdasági társaságok megállapodást köthetnek a következı területeken: • az ipari parkok létesítésének szellemi megalapozásában az egyesület által végzett tevékenység (részletes rendezési terv, megvalósíthatósági tanulmányok, marketing programok, üzleti tervek),

3

• az ipari parkok létesítési munkáinak elıkészítésében, az egyesület által végzett szervezési, lebonyolítási tevékenység formájában (beruházási feladat körülhatárolása, kivitelezık kiválasztása, kivitelezési folyamat ellenırzése), • az ipari parkok betelepülésének szervezésében, piacszervezési közremőködés formájában, • IPE-vállalkozók számára piacszervezés, • az ipari parkok kvalifikálása. Az önköltséges egyesületi szolgáltatások: Az IPE tagjai számára meghatározott területeken önköltséges szolgáltatásokat nyújt. A szolgáltatás iránti igénnyel az érintett tag keresi meg az egysületet. Ilyen önköltséges szolgáltatások lehetnek (a teljesség igénye nélkül): -

a tagok számára biztosított szakkonzultációk, külföldi szakmai utak, tapasztalatcserék szervezése, szakdokumentáció készítés, összeállítás, meghatározott egyesületi szervezéső szaktanfolyamok.

4. A támogatások fizetése illetve folyósítása, a jogi és pénzügyi lebonyolítás Tagdíjak fizetése: Az Egyesületi tagdíjakról az IPE titkársága a szokásos módon, az alapszabály szerint az adott üzleti évre elıre, számlát bocsájt ki. Bevételarányos egyesületi szolgáltatások: Az Ipari Parkok Egyesület minden esetben elızetesen, írásban - megállapodás, megbízási szerzıdés, stb. formájában - megállapodik az érintett taggal, hogy a támogatás folyósítása milyen formában történik (egyesületi támogatás, konzultációs díj, átalánydíjas közremőködési díj). Az IPE saját szolgáltatásairól számlát állít ki, a KSH szolgáltatási jegyzékének megfelelı besorolás szerint. A fentieknek megfelelı tevékenységek az alábbiak lehetnek: 1414 141430 1421 1422 142279 142280

üzletvitel tanácsadás marketing üzletviteli tanácsadás beruházások szervezése szakmai tervezés, tanácsadás egyéb gazdasági, társadalmi tevékenységet segítı szakmai tervezés, szakértés mőszaki-gazdasági tanulmányok, cikkek készítése 4

Az IPE a számviteli és adó jogszabályoknak megfelelı saját számláját a tagra, mint vevıre állítja ki. A kifizetés és az egyéb feladatok ellátása (pl. könyvelés) az általános szabályok szerint történik. Amennyiben a tevékenységeket az ipari parkot fejlesztı társaság támogatásból fedezi, szükséges, hogy a vonatkozó megállapodások már a támogatási kérelem benyújtása elıtt megkötésre kerüljenek és ennek beállításáról a támogatást nyújtó szerv is tájékoztatva legyen. Ezekbıl a tevékenységi körökbıl származó bevétel növekedése teszi lehetıvé, hogy a belépési díjak, tagdíjak mértékét ne kelljen az inflációhoz igazodóan rendszeresen emelni. A szolgáltatási és támogatási rendszer határozatlan idıre lép életbe. A szolgáltatási és támogatási rendszerbe foglaltak rendeltetésszerő mőködéséhez fontos, hogy az Egyesület tagjai - a saját illetékességi körükbe - aktívan támogassák az abban foglaltak megvalósítását.

Rakusz Lajos elnök

Budapest, 1999. május 11.

5

Melléklet Rakusz Lajos az Ipari Parkok Egyesület elnöke

MIÉRT IPARI PARK? Egyre többet hallani az ipari parkokról. Vannak, akik az ország gondjainak megoldását várják az ipari parkoktól - s vannak, (ennek nyilvánvaló irrealitását látva) akik az egészet az éppen soron levı kampányok egyikének tartják, s rezignáltan a távolságtartást választják. Mirıl is van szó tehát? Jelzem: az Ipari Parkok Egyesület elnökeként elfogult vagyok. Az Egyesületet - jó egy éve - a kudarc és a dac hozta létre. Jóllehet szerte a világban, Tajvantól Írországig, az USÁ-tól Ausztráliáig mindenütt - immár két évtizede - a struktúraváltásnak, a versenyképesség fokozásának, a szigorú környezetvédelmi elıírások érvényesítésének, a foglalkoztatási helyzet javításának fontos eszköze az ipari parkok létesítése, hazánkban az erre irányuló helyi törekvések jórészt elbuktak. A szabályt erısítı kivétel Gyır és Székesfehérvár voltak. Az alapgondolat olyan egyszerő, hogy nehéz megfontolások vezetnek el az ipari-park gondolathoz:

ellenérveket

találni.

Józan

•

A modernizálás nem mehet végbe beruházás, fejlesztés nélkül. Ha ennek feltételeit nem tudjuk megteremteni az ország teljes területén, próbáljuk meg néhány helyen, 50-200 hektáros területeken, ahol az adott régióban élık erre vállalkoznak, fejlıdést akarnak, s ehhez képesek erıforrásaikat is mozgósítani.

•

Ha nincs az országban elég tıke - tegyük vonzóvá az országot a külföldi tıke számára. Lássunk el infrastruktúrával egyes területeket, tegyük lehetıvé, hogy egy vállalkozó (nem csak külföldi!) gyorsan le tudjon telepedni, preferáljuk a befektetéseket, legyenek a mőködési feltételek kiszámíthatóak. Lássuk be: a privatizációs forrásbevonás idıszaka 1-2 éven belül lezárul. És azt is, hogy a “multik” zöldmezıs beruházásai mellett térségünkben mind nagyobb szerepet kapnak a kis- és közepes vállalkozások. E vállalkozói kör számára fontos a megfelelı gazdasági és kulturális klíma, döntı jelentıségő a letelepedés költségeinek mérséklése.

•

Lássuk be, hogy a magyar vállalkozó esélytelen Európában, ha mozgásterét a kert zugában felhúzott sufni lehetıségei határozzák meg. Teremtsünk számára olyan feltételeket, mint amilyennel pl. az osztrák, belga, stb. versenytársa rendelkezik. De nem csupán a fizikai infrastruktúra (energia, telefon, fax, tárgyalóhelyiség, a szennyvíz elvezetése és tisztítása, stb.) megteremtésével kell javítani az esélyegyenlıséget, hanem a szellemi infrastruktúra terén is. Az

ügyvitelszervezés, a pénzügyi, számviteli ügyintézés, a beruházási, fejlesztési tanácsadás, a hitel ügyek intézése, stb. szintén nélkülözhetetlen részei az üzletnek. Ezeket a szolgáltatásokat olcsón kell hozzáférhetıvé tenni, különben hiába vannak a jó ötletek, a szorgalmas kezek... Nos, Egyesületünk e vázlatosan jelzett feltételek megteremtése érdekében épített ki kapcsolatot a Miniszterelnöki Hivatallal, az érintett (ipari és kereskedelmi, a területfejlesztési és környezetvédelmi, a munkaügyi, a pénzügyi) tárcákkal, a kamarákkal, a pénzintézeti szférával (jelesül a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bankkal), a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvánnyal. Erıfeszítéseink most kezdenek beérni. Az általunk kidolgozott preferenciarendszer egyes elfogadott elemei már ez évtıl segítik a befektetıket (pl.: társasági adó elengedése 5 évre szólóan, gyorsított amortizáció). Kidolgoztuk az ipari parkok finanszírozási rendszerét. Lépéseket tettünk a nemzetközi kapcsolatok kiépítésére, a külföldi tıke bevonásának menedzselésére. Tagjai lettünk a Nemzetközi Tudományos és Ipari Parkok Szövetségének. Közremőködünk egy kormányzati program kimunkálásában, melynek lényege, hogy a modernizációs program részeként egy ipari park projekt is induljon, s ennek elkülönült pénzügyi forrása legyen: 3 évre mintegy 8-10 Mrd Ft szolgálja a helyi törekvések valóraváltását. Mindennél fontosabb azonban, hogy az Egyesület tagjai segítenek annak megítélésében: hol vannak jó lehetıségei az ipari parkok létrehozásának; elımozdítják a megfelelı programok kidolgozását, szükség szerint a külföldi befektetık felkutatását. Mind nyilvánvalóbb ugyanis: pénzügyi forráshoz csak szakmailag megalapozott programok révén lehet hozzájutni. Ez vonatkozik a hazai fejlesztési forrásokra, de az Európai Közösség alapjaira, segélyeire (PHARE) is. Ezek a megfontolások mind több önkormányzati képviselı fantáziáját - és tenni akarását - megmozgatták. Az ipari parkok iránti érdeklıdés ugrásszerően megnıtt. Jelenleg már három mőködı ipari park van az országban: Gyırött, Oroszlányban és Székesfehérvárott. Az ipari parkok létesítése érdekében megvalósíthatósági tanulmány készült Debrecen, Ózd, Miskolc, Rédics, Tiszaújváros önkormányzatának kezdeményezésével. Ajka, Esztergom, Kecskemét, Marcali, Pécs a program indításán túl van, a szükséges prekoncepciók e térségekben elkészültek, azokat az önkormányzatok elfogadták. További tizenöt helységben vették fontolóra, hogy talán célszerő lenne ipari parkot létesíteni. Örülünk annak, hogy Tatabánya az elmúlt hónapokban számos vállalkozó - pl.: Főrész József, Hegyeshalmi Tibor, - s az önkormányzat városfejlesztési bizottsága, majd legutóbb maga a képviselı testület is egy ilyen program kidolgozása mellett foglalt állást. Az egyes régiók csak az ott élık akarata, szívós munkája és hite révén emelkedhet fel. Az ipari park ebben nyújt egy lehetséges fejlıdési utat. Budapest, 1996. január 29. 2

Az Ipari Parkok Egyesület tagjai* (2000. augusztus) 1994. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Mecseki Bányavagyon Hasznosító Rt., Pécs Oroszlány Város Önkormányzata INVORG Rt. Rakusz Lajos gépészmérnök Dr. v. Tóth János ügyvéd INNOTECH Mőegyetemi Innovációs Park KFKI Üzemeltetı Kft. (pártoló tag)

1995. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18.

Paksi Csaba vezetı tervezı COVENT Ipari Kockázati Tıkebefektetı Rt. (pártoló tag) Budapest, IV. Újpest Önkormányzata Gyıri Nemzetközi Ipari Park Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Dr. Kocsis Ferenc “Új Atlantisz” Ipari Park Kft. Alba Ipari Zóna Kft. Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Mosonmagyaróvár Város Önkormányzata

1996. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28.

Szentgotthárd Város Önkormányzata Beruházási és Fejlesztési Jogtanácsosi Iroda Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata (pártoló tag) Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Esztergom Város Önkormányzata (pártoló tag) Kunstruktura Közterület Fejlesztı Kht., Kunszentmiklós Claudius Ipari és Innovációs Park Dr. Szőcs András TESCO Nemzetközi Együttmőködési és Tanácsadó Kft.

* a belépés sorrendjében; 1-8.: alapító tagok

1997. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38.

Budapest-Csepel Önkormányzata (pártoló tag) Tiszaújváros-INVESZT Rt. INNOSTART Nemzeti Üzleti és Innovációs Központ Alapítvány Sopron Aranyhegyi Ipari Park Park-Invest Tıke és Pénzpiaci Kft. VIDEOTON Holding Rt. Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Ózdi Ipari Park MAFILM Rt. Dunai Repülıgépgyár Vagyonkezelı Kft.

1998. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52.

Dunaújvárosi Innovációs Centrum és Ipari Park Makó Város Önkormányzata ALFÖLD Befektetési és Informatikai Rt. Rédics Község Önkormányzata (pártoló tag) BUDAPRIM Mérnöki Iroda Kft. Kalocsa Város Önkormányzata Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata MOBILPARK Kht. Terminál Rt. Kabai Cukorgyár Hungária Biztosító Rt. BROSS Security Rt. Merlin Gerin Vertesz Villamossági Rt. NITROKÉMIA Rt.

1999. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68. 69. 70. 71. 72.

SCHRACK SECONET PRIMATONE Informatikai és Kommunikációs Kft. Csepeli Ipari Park Szolgáltató Kft. United Telecom Investment Rt. Debreceni Regionális Innovációs és Ipari Park Kft. Kaposvári Villamossági Gyár Kft. Diósgyıri Ipari Park Kft. Martfő Város Önkormányzata IPOLY Budapest Kft. TÜV Rheinland Hungária Kft. Kiskunmajsa Város Önkormányzata Bicske-Nagyegyháza Ipari Park és Logisztikai Központ Kft. Group 4 Securitas Biztonsági Szolgáltató Kft. M1 Business Park Kft. AHICO Elsı Amerikai-Magyar Biztosító Rt. Vagyonbiztosítási Üzletág (AIG Hungary) (pártoló tag) Dr. Lippényi Tivadar Duna-Tisza Regionális Fejlesztési Rt. BSB Kft. Székelyudvarhelyi Polgármesteri Hivatal (pártoló tag) Budaörsi Ipari és Technológiai Park

2

2000. 73. 74. 75. 76. 77. 78. 79. 80. 81. 82.

Ipari Projekt Hungária Kft. Tatabánya Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (pártoló tag) Dorogi Polgármesteri Hivatal (pártoló tag) Simontornya Város Önkormányzata 31. ÁÉCS Kft. Puskás Tivadar Alapítvány, Nemzetközi Technológiai Intézet PETROLINVEST Kft. Csongrád Város Önkormányzata (pártoló tag) Szikszói Ipari Park Kft. Magyar Posta Rt.

3

Beruházási és Fejlesztési Jogtanácsosi Iroda

Ipari parkok 2000 - hatályos jogi környezet -

* 2000. július 31. *


Elıszó

Napjainkra az ‘ipari park’ több jogág által szabályozott, komplex jogintézménnyé vált. Rövid összeállításunk a témával kapcsolatba kerülı nem jogász szakemberek számára ad áttekintést. Az esetlegesen bekövetkezı idıközi jogszabály változásokra tekintettel felhívjuk a figyelmet az egyes befektetéseket megelızıen szükséges tájékozódásra.

Beruházási és Fejlesztési Jogtanácsosi Iroda dr. v.Tóth János ügyvéd, irodavezetı

1


Ipari park kialakítása* 1996. évi XXI. törvény A területfejlesztésrıl és a területrendezésrıl szóló törvény értelmében önkormányzatok és kistérségi társulások sajátos területfejlesztési céljaik érdekében ipari parkokat és egyéb fejlesztési egységeket hozhatnak létre. 19/1998. (II. 4.) Korm. rendelet A kormányrendelet tartalmazza a területfejlesztési szempontból kedvezményezett területek jegyzékét. 253/1997 (XII.20.) Kormány rendelet Az országos településrendezési és építési követelményekrıl szóló rendelet részletesen meghatározza az ipari terület alapvetı kritériumait.

Ipari parki státusz 185/1996. (XII. 11.) Korm. rendelet Az "Ipari Park" címrıl szóló kormányrendelet szerint • • • • • •

az "Ipari Park" címet pályázat útján lehet elnyerni; a pályázati rendszer feltételrendszerét és mőködését az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter szabályozza; a pályázat évente egy alkalommal kerül kiírásra; a pályázatokat Bíráló Bizottság értékeli; az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter dönt az "Ipari Park" cím odaítélésérıl; az "Ipari Park" cím viselıje jogosult a jogszabályokban, valamint a pályázati rendszerekben elıírt ipari park minısítéshez tartozó támogatások elnyerésére pályázatot benyújtani, és azokat igénybe venni;

19/1997. (V. 14.) IKIM rendelet Az "Ipari Park" cím elnyerését szolgáló pályázati rendszer mőködtetésérôl szóló rendelet szabályait részletesebben ismertetjük • az "Ipari Park" cím a pályázatban megjelölt területre használható, határozatlan idôre szól, illetve a megvonásig érvényes; • az "Ipari Park" cím elnyerésére irányuló pályázatot évente legkésôbb március 31ig kell kiírni**; • "Ipari Park" cím elnyerésére pályázathatnak > az ipari parkot megvalósító és/vagy üzemeltetô belföldi székhelyő, jogi személyiséggel bíró gazdasági társaságok, közhasznú társaságok, > a helyi önkormányzatok, > a területfejlesztési jogszabály szerinti “kistérségi társulások” Részletes szabályokat a tárgyban megjelent speciális jogszabály, a 19/1997. (V. 14.) IKIM rendelet tartalmaz. *

A 2000. évben kiírt ipari parki cím pályázatot összefoglalónk végén teljes terjedelmeben közöljük. **

2


• •

•

•

amelyek kedvezô infrastruktúrával, szolgáltatásokkal és szakmai háttérrel vonzó befektetési lehetôséget kínálnak vállalkozások betelepedéséhez, > "Ipari Park" cím elnyerésére pályázhatnak már meglévô "ipari park szerő"-en mőködô, vagy az ipari park megvalósítását tervezô gazdasági társaságok, közhasznú társaságok, helyi önkormányzatok, illetve kistérségi társulások, amelyek a rendeletben és a pályázati kiírásban megfogalmazott követelményrendszernek megfelelnek, ipari park létesülhet rehabilitációs iparterületen vagy zöld mezôn; nem pályázhatnak az "Ipari Park" cím elnyerésére azok a szervezetek, amelyek > csôdeljárás, felszámolási, vagy végelszámolási eljárás alatt állnak, > - a helyi önkormányzat kivételével - saját tıkéjét elvesztette, vagy saját tıkével nem rendelkezik, > az államháztartás alrendszereibôl juttatott támogatásokra vonatkozó szerzôdéseikben vállalt kötelezettségeiket – a pályázat benyújtásának idôpontját megelzı két naptári éven belül – nem teljesítették, illetve > amelyeknek 60 napon túli adó-, vám- vagy adók módjára behajtható köztartozása van; az "Ipari Park"-ba betelepülô vállalkozások összességének elô kell segíteni > az ipari szerkezet átalakítását új, korszerő, környezetbarát ipari termelô és szolgáltató beruházásokkal, > a munkanélküliség csökkentését új munkahelyek létesítésével, > az ipari termelés és az export növelését az elôállított termékek forgalmazásával, > a regionális fejlesztési stratégiák megvalósítását a helyi és térségi erôforrások aktivizálásával, > a multinacionális cégek, valamint a kis- és középvállalkozások közötti kapcsolatok fejlesztését, a beszállítói, termelési, informatikai és innovációs hálózatok kialakítását, > az érintett térségek térszerkezetének kialakítását, a meglévı ipari és közlekedési infrastruktúrák hasznosításával és összehangolt fejlesztésével; az "Ipari Park" cím elnyerésének minimális feltételei > a beépíthetô/beépített iparterület (telek) legkisebb nagysága 10 hektár, további legalább 10 hektáros fejlesztési terület bevonásának lehetıségével, (A pályázatok befogadásánál a 10 hektáros alapterületre az érvényességi követelmények maradéktalan teljesítése, a további fejlesztési területre az érvényességi követelmények teljesíthetıségének jogi lehetısége kerül ellenırzésre. A tartalmi követelmények pontozással kerülnek értékelésre.) > a terület tulajdonjogával vagy tartós (legalább 25 éves) használati jogával a Pályázó rendelkezzék, > az ingatlan az ingatlannyilvántartás bejegyzett adatai szerint legyen per-, teherés igénymentes, > a terület az önkormányzati testület által jóváhagyott Település Rendezési Terv szerint kijelölt iparterület legyen, > termôföld vagy mezôgazdasági mővelés alatt álló belterületi föld céljának megfelelô felhasználása esetén a földügyi hatóság engedélye szükséges, > a Pályázó rendelkezzen megvalósíthatósági tanulmánnyal és legalább hároméves üzleti tervvel, (A megvalósíthatósági tanulmánynak és az üzleti tervnek mőszaki-gazdaságipiaci-pénzügyi-környezetvédelmi szempontból megalapozottnak kell lennie. 3


• •

•

• •

•

Annak tartalmát és elıkészítettségét, helyi és regionális támogatottságát, az ipari park területfejlesztésre, munkahelyteremtésre és környezetre gyakorolt hatását, valamint az ipari park által nyújtandó szolgáltatások minıségét és színvonalát az elbírálás során kell figyelembe venni.) > a betelepülı/betelepült vállalkozások száma legalább 10, a létesítendı/meglévı munkahelyek (foglalkoztatottak) száma legalább 500 legyen, de a pályázat beadásakor már legalább öt vállalkozás az ipari park területén mőködjön, vagy öt vállalkozás betelepülésére a Pályázó érvényes szerzıdéssel rendelkezzen, és ezek foglalkoztatotti létszáma legalább 100 legyen, > a Pályázó rendelkezzen a teljes beépítetlen terület környezeti állapotának tényfeltárását tartalmazó dokumentációval, szennyezettség esetén az elsı fokú környezetvédelmi hatóság által jóváhagyott kármentesítési programmal vagy az eredményes kármentesítés elvégzésének igazolásával, > a Pályázó rendelkezzen a helyi önkormányzat egyetértı és támogató nyilatkozatával, > a tervezett ipari park megvalósítása szerepeljen a megye és a régió fejlesztési stratégiájában, > a Pályázó rendelkezzen az illetékes megyei területfejlesztési és regionális fejlesztési tanács egyetértı és támogató nyilatkozatával; a miniszter és az "Ipari Park" címet elnyerô Pályázó az "Ipari Park" cím használatának feltételeirôl szerzôdésben állapodik meg; az "Ipari Park" cím elnyerése kötelezettséget jelent a cím viselôje számára a megvalósíthatósági tanulmány szerinti kivitelezésére és az üzleti terv szerinti mőködésre; az "Ipari Park" cím viselôje – a betelepült vállalkozások önállóságának és érdekeinek sérelme nélkül – vállalja az ipari park referenciahelyként szolgáló bemutatását a hazai és külföldi érdeklôdôk számára; a kötelezettségek idôtartama legalább öt év; a Bíráló Bizottságban az érintetteket a következô szervezetek egy-egy szakértôje képviseli: > Belügyminisztérium, > Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, > Gazdasági Minisztérium, > Környezetvédelmi Minisztérium, > Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium, > Külügyminisztérium, > Oktatási Minisztérium, > Pénzügyminisztérium, > Joint Venture Szövetség, > Magyar Agrárkamara, > Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht, > Magyar Innovációs Szövetség, > Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, > Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, > Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége, > Regionális Fejlesztési Holding Rt; a Bíráló Bizottság értékeli az "Ipari Park" cím viselôjének bejelentéseit, éves beszámolóját és mőködését, javaslatot tehet az "Ipari Park" cím megvonására; 4


•

a pályázat benyújtásakor eljárási díjat kell fizetni, melynek mértéke 50 000 Ft.

Kedvezmények és támogatások A fentiekben már részletesen ismertetet IKIM rendelet szerint • az "Ipari Park" cím elnyerése a jogszabályokban, valamint az elkülönített állami pénzalapok és célelôirányzatok felhasználására vonatkozó rendeletekben és pályázati rendszerekben megfogalmazott támogatások és preferenciák elnyeréséhez, illetve igénybevételéhez elôírt "ipari park minôsítés" megszerzését jelenti; • az "Ipari Park" cím viselôje, illetve az "Ipari Park"-ba betelepülô vállalkozások jogosultak a pályázati rendszerekben, valamint a jogszabályokban megfogalmazott feltételek szerint az "ipari park minôsítés"-hez kötött támogatások elnyerésére pályázatot benyújtani, illetve preferenciákat igénybe venni. • az "Ipari Park" címhez tartozó támogatások, kedvezmények általában a cím elnyerése közzétételének napjától, illetve évétôl kezdve vehetôk igénybe; 1996. évi LXXXI. törvény A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény értelmében a számviteli törvény szerint megállapított terv szerinti értékcsökkenési leírás érvényesíthetı az ipari park közmőnek minısülı – út, víz- és csatornaellátás, energiaellátás, távközlés célját szolgáló – tárgyi eszközeinél. 50/2000. (IV.13.) Korm. rendelet A területfejlesztési célelıirányzat 2000. évi felhasználását szabályozó jogszabály a megyei területfejlesztési tanács a rendelkezésére álló keret terhére támogatást nyújthat ipari parkok megvalósításához az elismerhetı költség 30 %-ig terjedı mértékben. 33/1998. (V.22.) IKIM rendelet A Gazdaságfejlesztési Célelıirányzat felhasználásának és kezelésének részletes szabályairól szóló rendelet értelmében a célelıirányzatból a Gazdasági Minisztérium támogatást adhat a vállalkozások beruházási és mőködési feltételeit javító ipari parkok létrehozásához. A támogatás az ipari parkok létrehozása esetében az Ipari Park címet viselı belföldi székhelyő jogi személyiségő gazdasági társaság, közhasznú társaság, helyi önkormányzat és kistérségi társulás részére nyújtható, s a támogatási igények elbírálása során az Ipari Parkot létrehozni kívánó pályázók elınyt élveznek. Mód van a területfejlesztési célelıirányzatból való támogatás kiegészítésére is a projekt költségeinek 50 - a hátrányosabb helyzető megyékben akár 75 - %-ig való kiegészítésére. Ipari parki infrastruktúra kiépítése esetén azonban a területfejlesztési célelıirányzattal kapcsolatosan elıírt maximum 30 %-os mértékő támogatásra van csak mód. Ipari parki befektetések esetében azonban a támogatás mértéke 60, illetve 85 %-os is lehet! A támogatás ipari park létesítése esetén vissza nem térítendı támogatás is lehet. 30/1997. (IV. 18.) OGY határozat a területfejlesztési támogatások és a decentralizáció elveirıl, a kedvezményezett területek besorolásának feltételrendszerérıl szóló országgyőlési határozat 5


értelmében • a területfejlesztési célelıirányzatból támogatandó térségi programok, illetve fejlesztések között szerepel a vállalkozásokat segítı innovációs központok, inkubátorházak, ipari parkok kiépítése, és munkahelyteremtéssel járó humán infrastruktúra-fejlesztések; • a területfejlesztési célelıirányzat központi keretének a mőködtetési, a tervezési és a kutatásfejlesztési feladatok finanszírozása mellett támogatást kell biztosítania az innovációs programokhoz, vállalkozói övezetek, ipari parkok, inkubátorházak fejlesztési programjához.

Ipari parkok Magyarországon Az alábbiakban tételesen felsoroljuk az 1999-ig ipari parki címet szerzı 112 pályázót. Helység Abasár Ajka Almásfüzitı Alsózsolca Balassagyarmat Balatonfőzfı Barcs Berettyóújfalu Békéscsaba Bicske Bóly Budaörs Budapest IV. kerület Budapest XI. kerület Budapest XVIII. Bugyi Cegléd Celldömölk Csenger Csongrád Debrecen Debrecen Debrecen Dorog Dunaföldvár Dunaújváros Dunavarsány Eger Esztergom Fehérgyarmat Fót Gyomaendrıd Gyır Gyula Hatvan Hódmezıvásárhely Jászfényszaru Kalocsa-Foktı Kaposszekcsı Kaposvár Kaposvár Karcag Kazincbarcika Kazincbarcika Kecskemét

Ipari park neve Abasári Ipari Park "Új Atlantisz" Ipari Park Almásfüzitıi Ipari Park Miskolc-Alsózsolca Ipari Park Balassagyarmati Ipari Park Főzfıi Ipari Park Barcsi Ipari Logisztikai Üzleti Park Bihari Regionális Ipari Park Almáskerti Ipari Park M1 Ipari Park és Logisztikai Központ Bólyi Ipari Park Budaörsi Ipari és Technológiai Park (BITEP) Észak-pesti Ipari Park INFOPARK ECO-PARK kerület - Vecsés OBO Ipari Park Ceglédi Innovációs Centrum és Ipari Park Celldömölki Ipari Logisztikai Park Csengeri Ipari Park Csongrádi Ipari Park Debreceni Agrár Park Logisztikai Szolgáltató Központ és Ipari Park Debreceni Regionális és Innovációs Ipari Park Dorog Város Térség- és Gazdaságfejlesztı Környezetvédelmi Ipari Parkja Dunaföldvári Ipari Park Dunaújvárosi Ipari Park Dunavarsányi Ipari Park Egri Ipari Park Esztergomi Ipari Park Fehérgyarmati Ipari Park Multimédia Ipari Park Gyomaendrıdi Ipari Park Gyıri Ipari Park Gyulai Ipari Park Hatvani Ipari Park Hódmezıvásárhelyi Ipari Park

Mőködtetı cég Cím szerzés ABAPARK Ipari és Területfejlesztı Kft 1999 Ajkai "Új Atlantisz" Ipari Park Kft 1997 Tatai Környezetvédelmi Rt 1998 Csavar és Húzottáru Rt 1999 Balassagyarmat Város Önkormányzata 1997 NITROKÉMIA Rt 1998 Barcs Város Önkormányzata 1999 Bihari Vállalkozási Övezet Menedzser Kft 1998 Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata 1999 Bicske-Nagyegyháza Ipari Park Kft 1999 Bóly Város Önkormányzata 1998 Budaörsi Ingatlanfejlesztı és Szolgáltató Centrum 1999 Kft Észak-pesti Ingatlan- és Térségfejlesztési Rt 1998 Informatikai és Technológiai Innovációs Park Rt 1997 Vecsés és Budapest XVIII. kerület 1998 Önkormányzata OBO Bettermann Hungary Kft 1999 MOBILPARK Ceglédi Ipari Park Fejlesztı, 1998 Beruházó és Szolgáltató Kht Celldömölk Város Önkormányzata 1999 Csenger Város Önkormányzata 1998 Csongrád Város Önkormányzata 1998 Debreceni Universitas Kht 1999

Jászfényszaru Ipari Centrum Kalocsai Ipari Park Dombóvári Ipari Park és Logisztikai Központ Keleti Ipari Park VIDEOTON Kaposvári Ipari Park Karcagi Ipari Park Kazincbarcikai Ipari Park BorsodChem Ipari Park Technik-Park Heliport

6

Trans-Sped Logisztikai Szolgáltató Központ Kft

1999

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata BSB Kft

1997 1999

Dunaföldvár Város Önkormányzata INNOPARK Fejlesztı-Beruházó-Szolgáltató Kht Dunavarsány Nagyközség Önkormányzata Egri Ipari Park Kft Strigonium Idegenforgalmi Befektetı Rt Fehérgyarmat Város Önkormányzata MAFILM Rt Gyomaszolg. Kft Gyıri Nemzetközi Ipari Park Kft Gyula Város Önkormányzata Hatvan Város Önkormányzata Hódmezıvásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata Jászfényszaru Ipari Centrum Kft Kalocsa Város Önkormányzata Dombóvári Ipari Park és Logisztikai Központ Szolgáltató Kht Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata VIDEOTON MBKE Elektronikai Kft Karcag Városi Önkormányzat Kazincbarcikai Iparterületfejlesztı Kft BorsodChem Rt Technik-Park Heliport Kft

1998 1997 1999 1997 1997 1998 1998 1999 1997 1998 1998 1998 1998 1998 1999 1998 1998 1999 1998 1997 1999


Kecskemét Kecskemét Kiskunhalas Kiskunmajsa Komárom Komló Kunszentmárton Helység Kunszentmiklós Letenye Makó Marcali

Kecskeméti Ipari Park KÉSZ Ipari Park Kiskunhalasi Ipari Park Kiskunmajsa és Térsége Ipari Park Komáromi Ipari Park Komlói Ipari Park Kunszentmártoni Ipari Park és Logisztikai Központ Ipari park neve Ipari Park Mura Ipari Park Makói Ipari Park Marcali Ipari Park

Martfő Mátészalka Mezıhegyes Mezıtúr Miskolc Mohács

Martfői Ipari Park Mátészalka Ipari Park Mezıhegyesi Ipari Park Mezıtúri Ipari Park Diósgyıri (DIGÉP) Ipari Park Mohácsi Ipari Logisztikai Üzleti Park

Mórahalom Mosonmagyaróvár Nagyatád Nagykanizsa

Homokhát Térségi Agrár-Ipari Park Mosonmagyaróvári Ipari Logisztikai Üzleti Park Nagyatádi Ipari Park Nagykanizsai Ipari Park

Nyírbátor Nyíregyháza

Nyírbátori Ipari Park Nyíregyházi Ipari Park

Orosháza Oroszlány Ózd Paks Pápa Páty Pécel Pécs Polgár Ráckeve Rédics Sajóbábony Salgótarján Sarkad Sárvár Sátoraljaújhely Simontornya Sopron Százhalombatta Szeged Szeghalom Székesfehérvár Székesfehérvár Székesfehérvár Szekszárd Szentendre Szentes Szentgotthárd Szikszó Szolnok Szombathely Tatabány

Orosházi Ipari Park Oroszlányi Ipari Park Ózdi Ipari Park Paksi Ipari Park Pápai Ipari Park TERMINÁL Ipari Park Duna Ipari Park Pécsi Ipari Park Polgári Ipari Park Ráckevei Ipari Park Rédicsi Ipari Park Sajóbábonyi Vegyipari Park Salgótarjáni Városkapu Ipari Park Sarkadi Ipari Park Sárvári Ipari Park Sátoraljaújhelyi Ipari Park Simontornya Ipari Park Sopron Aranyhegyi Ipari Park Batta Ipari Park Elsı Szegedi Ipari Park Sárréti Ipari Park Alba Ipari Zóna Sóstó Ipari Park VIDEOTON Ipari Park Szekszárdi Ipari Park ÉTI Szentendre Ipari Park Szentes Ipari Park Szentgotthárd Ipari Park Szikszói Ipari Park Szolnoki Ipari Park és Logisztikai Szolgáltató Központ "Claudius" Ipari és Innovációs Park Tatabánya Nyugati Ipari Park

Tiszaújváros

Tiszaújvárosi Ipari Park

Tököl Törökszentmiklós Tuzsér Újhartyán Várpalota Várpalota Veszprém Veszprém Záhony Zalaegerszeg

AIRPORT Ipari Park VIDEOTON Ipari Park Tuzséri Ipari Park M5 Ipari Park Várpalotai Ipari Park Palota Ipari Park Bakony Ipari Park VIDEOTON Ipari Park Záhonyi Városi Ipari Park Ganz Ipari Park

Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata 1998 Könnyőszerkezet Építı és Szolgáltató Kft 1998 Kiskunhalas Város Önkormányzata 1999 Kiskunmajsa Város Önkormányzata 1999 Komárom Város Önkormányzata 1998 CARBOKER Kft 1999 Kunszentmártoni Ipari Park és Logisztikai 1999 Központ Kft Mőködtetı cég Cím szerzés Kunszentmiklós Városi Önkormányzata 1997 Letenye Város Önkormányzata 1999 Makó Város Önkormányzata 1998 Marcali Ipari Zóna Kereskedelmi és 1997 Szolgáltató Kft Martfő Város Önkormányzata 1998 Mátészalka Város Önkormányzata 1998 Kabai Cukorgyár Rt 1999 Mezıtúri Ipari Park Kft 1999 Diósgyıri Ipari Park Kft 1997 Mohácsi Városgazdálkodási és 1999 Vagyonkezelı Kft Mórahalom Város Önkormányzata 1997 Mosonmagyaróvár Város Önkormányzata 1999 Nagyatád Város Önkormányzata Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Nyírbátor Városi Önkormányzat Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Orosháza Város Önkormányzata Oroszlány Város Önkormányzata Ózdi Ipari Park Kft Paksi Ipari Park Kft Pápai Ipari Park Kft TERMINÁL" Közép Európai Raktározási Rt Pécel Város Önkormányzata Pécsi Ipari Park Gazdaságfejlesztı Rt Polgár-Invest Ingatlanfejlesztı Kft Ráckeve Város Önkormányzata Községi Önkormányzat Rédics Sajóbábonyi Vegyipari Park Kft Városkapu Salgótarján Kft Kabai Cukorgyár Rt HTR Technikai Rendszerszolgáltató Kft Sátoraljaújhelyi Ipari Park Kft Simontornya Város Önkormányzata Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata Batta-Invest Kft Könnyőszerkezet Építı és Szolgáltató Kft Layer Kereskedelmi, Szolgáltató és Ipari Kft Alba Ipari Zóna Kft Loranger Sóstó Ipari Park Ingatlanfejlesztı Kft VIDEOTON Holding Rt Szekszárdi Ipari Park Kft Építéstudományi Innovációs Kft Szentes Város Önkormányzata Szentgotthárd Város Önkormányzata Szikszó Város Önkormányzata Szolnoki Ipari Park és Logisztikai Szolgáltató Központ Kft Claudius" Ipari és Innovációs Park Kft Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatának Gazdaságfejlesztı Szervezete Kht Tiszaújváros-Inveszt Vagyonkezelı és Gazdaságfejlesztı Rt Pestvidéki Gépgyár Kft Videoton Holding Rt Záhony és Térsége Fejlesztési Kft M5 Ipari Park Kft Várpalotai Ipari Park Mőködtetı Kft Palota Park Szolgáltató Kft Bakony Ipari Park Kft VIDEOTON Holding Rt INMAS Mechatronikai Kft GANZEG Gép- és Acélszerkezetgyártó Kft

7

1998 1999 1998 1997 1999 1997 1997 1997 1997 1998 1998 1997 1999 1998 1998 1998 1998 1999 1997 1998 1999 1997 1999 1998 1998 1997 1997 1997 1998 1997 1998 1997 1999 1999 1997 1997 1998 1998 1999 1998 1999 1999 1998 1998 1998 1998 1999

Mosonm


Zalaegerszeg

Zalaegerszegi Ipari Park

Neutronics HTR Technikai Rendszerszolgáltató Kft

8

1998


GM közlemény pályázati felhívás az "Ipari Park" cím elnyerésére Az alábbiakban idézzük a Gazdasági Minisztérium által közzétett pályázati felhívás és útmutató teljes szövegét:

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Gazdasági Minisztérium pályázatot hirdet az "Ipari Park" cím elnyerésére A pályázat célja Az ipari park fejlesztési program keretében, az ipari park projektek megvalósításának és támogatásának elısegítése érdekében, az "Ipari Park" címrıl szóló 185/1996. (XII. 11.) Korm. rendeletben foglaltak végrehajtására kiadott az "Ipari Park" cím elnyerését szolgáló pályázati rendszer mőködtetésérıl szóló és a 23/2000. (VII. 21) GM rendelettel módosított - 19/1997. (V. 14.) IKIM rendeletben megfogalmazott minısítés elnyerése. A pályázat benyújtására jogosultak Az "Ipari Park" cím elnyerésére pályázhat az az ipari parkot megvalósító és/vagy üzemeltetı belföldi székhelyő, jogi személyiségő gazdasági társaság, közhasznú társaság, helyi önkormányzat és - a területfejlesztésrıl és területrendezésrıl szóló 1996. évi XXI. törvény 10.§ (1) bekezdése szerinti - kistérségi társulás, amely kedvezı infrastruktúrával, szolgáltatásokkal és szakmai háttérrel vonzó befektetési lehetıséget kínál a vállalkozások betelepedéséhez. A pályázati feltételek Pályázatot benyújtani csak a projektet megalapozó megvalósíthatósági tanulmány, illetve a jelenlegi mőködési jellemzık és szakmai fejlesztési tervek, valamint legalább három évre szóló üzleti terv alapján kitöltött és cégszerően aláírt pályázati adatlappal lehet. A pályázónak az adatlaphoz mellékelni kell a pályázati rendszer szerint megfogalmazott érvényességi és tartalmi követelmények teljesítését bizonyító okiratokat, ellenırizhetı dokumentumokat és felelıs jognyilatkozatokat. A pályázati díj befizetését igazoló banki terhelési értesítı másolatát. A pályázatok benyújtásának követelményrendszere A pályázat érvényességi és tartalmi követelményrendszerét a Pályázati Útmutató tartalmazza, amely részletesen megfogalmazza a pályázatok beadásának minimális feltételeit, valamint az értékelés szempontjait. A pályázatok értékelésénél elınyben részesülnek azok a projektek, amelyek már betelepült, mőködı vállalkozások tevékenységének feltételeit biztosítják a számukra nyújtott és a tervek szerint fejlesztendı szolgáltatásokkal, felkészültek az ipari parkok hálózatába integrálásra. A pályázatok benyújtása A Pályázati Útmutató-t, adatlapot és felvilágosítást a GM megbízásából a PROMEI Modernizációs és Euroatlanti Integrációs Projekt Iroda Kht.-ban (1054 Budapest, Tüköry u. 4.) Dr. Markó Imre úr Tel: (1) 374-1092 és Holló Margit asszony Tel: (1) 374-1091 projektmenedzserektıl lehet beszerezni. A pályázatok benyújtásakor 50.000 Ft pályázati díjat kell fizetni, amelyet a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01220139-51000008 számú, GM Gazdaságfejlesztési Célelıirányzat felhasználási keret számla javára kell átutalással 9


teljesíteni. A pályázatokat 17 példányban a PROMEI Modernizációs és Euroatlanti Integrációs Projekt Iroda Kht. nevére kell címezni, és postán a Kht. címére (1367 Budapest 5, Pf. 100.) lehet feladni, vagy személyes benyújtás esetén munkaidıben (hétfı-csütörtök 00 30 00 00 8 -16 , péntek 8 -14 között) a 1054 Budapest, Tüköry u. 4. (KONZUMBANK épület) IV. emeletén lehet leadni. Beadási határidı 2000. október 2. Útmutató az "IPARI PARK" cím elnyerésére kiírt pályázat elkészítéséhez 2000. július 1. A pályázat célja Az ipari park fejlesztési célprogram keretében, az ipari parkok létesítésének és támogatásának elısegítése érdekében, az "Ipari Park" címrıl szóló 185/1996. (XII. 11.) sz. Korm. rendeletben foglaltak végrehajtására kiadott - az "Ipari Park" cím elnyerését szolgáló pályázati rendszer mőködtetésérıl szóló és a 23/2000. (VII. 21.) sz. GM rendelettel módosított - 19/1997. (V. 14.) sz. IKIM rendeletben megfogalmazott minısítés elnyerése. 2. A pályázat benyújtására jogosultak Az "Ipari Park" cím elnyerésére pályázhat az az ipari parkot megvalósító és/vagy üzemeltetı belföldi székhelyő, jogi személyiségő gazdasági társaság, közhasznú társaság, helyi önkormányzat és - a területfejlesztésrıl és területrendezésrıl szóló 1996. évi XXI. törvény 10.§ (1) bekezdése szerinti kistérségi társulás (a továbbiakban: Pályázó), amely kedvezı infrastruktúrával, szolgáltatásokkal és szakmai háttérrel vonzó befektetési lehetıséget kínál a vállalkozások betelepedéséhez. (Pályázatot a felsoroltak közül kizárólag egy szervezet adhat be, több szervezet közös pályázatát nem tudjuk befogadni!) Nem pályázhat: Nem pályázhat az "Ipari Park" cím elnyerésére olyan szervezet, amely • csıdeljárás, felszámolási eljárás vagy végelszámolás alatt áll, • saját tıkéjét elvesztette vagy saját tıkével nem rendelkezik (kivéve: helyi önkormányzat), • az államháztartás alrendszereibıl juttatott támogatásokra vonatkozó szerzıdésben vállalt valamely kötelezettségét - a pályázat benyújtását megelızı két naptári éven belül - nem teljesítette, illetve • amelynek 60 napon túli adó-, vám- vagy adók módjára behajtható köztartozása van. 3. Pályázati feltételek Pályázatot benyújtani csak az ipari park projektre kidolgozott és dokumentált • megvalósíthatósági tanulmány vagy • jelenlegi mőködési jellemzık és szakmai fejlesztési tervek, valamint • legalább három évre szóló üzleti tervek alapján kitöltött és cégszerően aláírt pályázati adatlappal lehet. A pályázónak az adatlaphoz mellékelni kell a pályázati rendszer szerint, a 23/2000. (VII. 21.) sz. GM rendelettel módosított 19/1997. (V. 14.) sz. IKIM rendeletben és a jelen pályázati útmutatóban megfogalmazott érvényességi és tartalmi követelmények teljesítését bizonyító okiratokat, ellenırizhetı dokumentumokat és felelıs jognyilatkozatokat. A pályázati díj befizetését igazoló banki terhelési értesítı másolatát. 4. A pályázat érvényességi követelményei, illetve az "Ipari Park" cím elnyerésének minimális feltételei a beépíthetı/beépített alapterület (telek) legkisebb nagysága 10 hektár, további legalább 10 hektáros fejlesztési terület bevonásának lehetıségével; a terület tulajdonjogával, vagy tartós (legalább 25 éves) használati, hasznosítási jogával a Pályázó rendelkezzék, igazolva az ingatlan per-, teher- és igénymentességét (telekkönyvi kivonattal és szerzıdéssel); a terület az önkormányzati testület által jóváhagyott Település Rendezési Terv szerint kijelölt iparterület legyen, termıföld vagy mezıgazdasági mővelés alatt álló belterületi föld céljának megfelelı felhasználása esetén a földügyi hatóság engedélye szükséges; 10


a Pályázó rendelkezzen megvalósíthatósági tanulmánnyal vagy a jelenlegi mőködési jellemzık és szakmai fejlesztési tervek leírásával, valamint legalább három éves üzleti tervvel, amely bemutatja: • a tervezett ipari park adottságait, • a várható ipari szerkezetet, tervezett ipari arculatot, • a térségben rendelkezésre álló munkaerı képzettségét és a várható munkaerı szükségletet, • a beruházás jellemzıit és ütemezését, • a környezetvédelmi szempontok érvényesítését, illetve érvényre juttatását, • az infrastruktúrát (a közmővek, a hírközlési és közlekedési hálózatok meglévı és tervezett szintjeinek, illetve kapacitásainak megadásával), • a potenciális befektetıket, • a tervezett fejlesztések megvalósításának pénzügyi feltételeit, (saját források, központi alapok, célelıirányzatok, segélyek, kölcsönök, hazai és külföldi magántıke, stb.) tervezett lehetıségeit, • az ipari parki beruházás szervezésére és mőködtetésére létrehozott, (létrehozandó) szervezet kialakításának módját, (tervezett) mőködését, • a betelepülı vállalkozások elérését segítı marketing stratégiát és marketing tervet, a potenciális befektetıket; a betelepülı/betelepült önálló ipari termelı és szolgáltató vállalkozások száma legalább 10 és a létesítendı/meglévı munkahelyek (foglalkoztatottak) száma legalább 500 legyen, de a pályázat beadásakor már legalább öt vállalkozás az ipari park területén mőködjön, vagy öt vállalkozás betelepülésére a Pályázó érvényes szerzıdéssel rendelkezzen, és ezek foglalkoztatotti létszáma legalább 100 legyen; a Pályázó rendelkezzen a teljes beépítetlen terület környezeti állapotának tényfeltárását tartalmazó dokumentációval, szennyezettség esetén az elsıfokú környezetvédelmi hatóság által jóváhagyott kármentesítési programmal, vagy az eredményes kármentesítés elvégzésének igazolásával, továbbá a környezet- és természetvédelmi hatóságoknak a terület ipari parki célú felhasználására vonatkozó egyetértı nyilatkozataival; a Pályázó rendelkezzen a helyi önkormányzat egyetértı és támogató nyilatkozatával; a tervezett ipari park megvalósítása vagy a már mőködı ipari park továbbfejlesztése szerepeljen a megye és a régió fejlesztési stratégiájában, a Pályázó rendelkezzen az illetékes megyei területfejlesztési és regionális fejlesztési tanács egyetértı és támogató nyilatkozatával. Az "Ipari Park" cím pályázat befogadásánál a 10 hektáros alapterületre az érvényességi követelmények maradéktalan teljesítése, a további fejlesztési területre az R. 2.§ (5) bekezdésének b) és c) pontjában megfogalmazott érvényességi követelmények teljesíthetıségének jogi lehetısége kerül ellenırzésre. A feltételek teljesítésének, illetve teljesíthetıségének hitelt érdemlı dokumentáltsága hiányában a benyújtott pályázat érvénytelen, elbírálásra nem kerül. 5. A pályázat tartalmi követelményrendszere 5.1 Az "Ipari Park" cím elnyerésénél a következı tényezık kerülnek értékelésre az alábbi pontozási rendszerben: megvalósíthatósági tanulmány vagy a jelenlegi mőködési jellemzık és szakmai fejlesztési tervek, valamint az üzleti terv mőszaki- gazdasági- piaci- pénzügyi- környezetvédelmi megalapozottsága, kidolgozottsága, tartalma, az ipari park mint vállalkozás gazdaságossága (beruházásának megtérülése), a projekt, illetve a megvalósítást megalapozó tıkebefektetés elıkészítettsége. Ezen belül • a terület egybefüggısége, közmőellátottsága, közlekedése és infrastrukturája, • az ipari parkba betelepült és/vagy betelepülı - ipari termelı és szolgáltató vállalkozások innovatív jellege (korszerő termékek, technológiák és szervezési módszerek tekintetében), versenyképessége és exportorientációja, • a tervezett ipari park kiépítésének, a betelepülı vállalkozások tevékenységének hatása a természetes és épített környezetre, illetve ezek fokozott védelmére, beleértve a környezeti károk megelızésére és a hulladékok minimalizálására, győjtésére, kezelésére, megsemmisítésére, illetve újrahasznosítására vonatkozó elképzeléseket, • a beruházás forrásösszetétele, az ipari park infrastruktúra beruházásaiba, valamint az ipari parkba betelepülı vállalkozások - termelı és szolgáltató - beruházásaiba bevont és/vagy bevonható (szerzıdéssel vagy elıszerzıdéssel igazolt) külföldi és hazai vállalkozói tıke nagysága és aránya a teljes beruházási költségben,

11


a megvalósíthatósági tanulmányban, illetve üzleti tervben meghatározott telekárak, lízing és bérleti díjak összehasonlító árszintje az ipari park vonzáskörzetében érvényes ár- és díjtételekkel. Az értékelésnél prioritása van azon pályázatoknak, amelyek az ipari park megvalósításánál 20 hektárnál nagyobb területen, 10 önálló vállalkozásnál és 500 munkahelynél (foglalkoztatottnál) magasabb tervekkel számolnak, és ezen belül magasabb a már meglévı (és meglévı szerzıdések alapján konkrétan tervezett) vállalkozások/munkahelyek aránya, illetve ha felkészültek az ipari parkok hálózatába integrálásra. Adható pontszám: 50 pont helyi önkormányzatok és a megyei területfejlesztési tanácsok, valamint a regionális fejlesztési tanácsok által adott támogatások és kedvezmények. Ezen belül • a helyi önkormányzatok határozata az ipari park megvalósításának anyagi/pénzügyi támogatásáról, a helyi adók fizetésére adott felmentésrıl vagy kedvezményrıl az ipari parkba betelepülı vállalkozások számára, • a helyi önkormányzatok intézkedései az ipari parkba betelepülı vállalkozások letelepedése adminisztratív ügymenetének meggyorsítására, • az ipari park elıkészítı munkáihoz és infrastruktúra beruházásaihoz a megyei területfejlesztési tanácsok és a regionális fejlesztési tanácsok által nyújtott/nyújtandó támogatások (testületi határozattal igazolt). Adható pontszám: 15 pont az ipari park munkahelyteremtésre gyakorolt hatása, az ipari parkba betelepülı vállalkozások által tervezett új munkahelyek, illetve foglalkoztatottak száma. Adható pontszám: 15 pont az ipari park által nyújtott/nyújtandó szolgáltatások minısége, színvonala. Ezen belül • az ipari parkot szervezı, megvalósító, üzemeltetı társaság szolgáltatásai az ügyintézés (cégalapítástól-beköltözésig) feladatainak szakszerő segítésére, • az ipari parkba betelepülı vállalkozások számára végzett, illetve tervezett jogi, pénzügyi, banki, postai, egészségügyi, étkezési, kiskereskedelmi, helyi közlekedési, mőszaki és gazdasági szolgáltatások, • az ipari parkban szervezeti keretek között tervezett logisztikai, innovációs és inkubátorházi szolgáltatások, valamint a hazai szellemi tıke (találmányok, K+F eredmények, technológia adaptálás és képzés) bevonása, a felsıoktatási intézmények (képzés, kutatás, szolgáltatás), az ipari és akadémiai kutatóhelyek bekapcsolása. Az értékelésnél prioritása van azon pályázatoknak, amelyek a kis- és középvállalkozások hozzáadott értéktermelését segítı szolgáltatások széles körét tervezik, és már megvalósított (vagy a dokumentumok alapján konkrétan tervezett) szolgáltatásokról, valamint a szolgáltatások megvalósítását segítı kapcsolatokról számolnak be, bemutatva a szolgáltatások mennyiségi és minıségi jellemzıit, különös tekintettel a logisztikai, az innovációs és az inkubátorházi szolgáltatásokra. Adható pontszám: 20 pont 5.2 Az 5.1 pontban felsorolt követelmények a benyújtott hivatalos okiratok, ellenırizhetı dokumentumok és felelıs jognyilatkozatok alapján kerülnek értékelésre. 5.3 A minimális összpontszám 80, de mindegyik követelménycsoportban legalább 50%-os pontszámot kell eléri. 6. Általános tudnivalók 6.1 A pályázatok összeállításához felvilágosítást - a GM megbízásából - a PROMEI Modernizációs és Euroatlanti Integrációs Projekt Iroda Kht. (1054 Budapest, Tüköry u. 4.) projektmenedzserei: Dr. Markó Imre úr: Tel: (1) 374-1092 és Holló Margit asszony: Tel: (1) 374-1091 adnak. 6.2 Az 50.000 Ft pályázati díjat a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01220139-51000008 számú, GM Gazdaságfejlesztési Célelıirányzat felhasználási keret számla javára, átutalással kell teljesíteni. A pályázati díj átutalásakor az átutalási megbízás nyomtatványon a "Közlemény" rovatban #310 jelölést (mőködési bevételek kód) kell alkalmazni. A pályázati díj befizetése postai utalványon nem történhet, mivel így a Gazdaságfejlesztési Célelıirányzat számlájára a beérkezés nem biztosított! 6.3 A pályázatokat a PROMEI Modernizációs és Euroatlanti Integrációs Projekt Iroda Kht. nevére kell címezni, és postán a Kht. címére (1367 Budapest 5, Pf. 100.) lehet feladni, vagy személyes benyújtás 00 30 00 00 esetén munkaidıben (hétfı-csütörtök 8 -16 , péntek 8 -14 között) a 1054 Budapest, Tüköry u. 4. (KONZUMBANK épület) IV. emeletén lehet leadni. •

12


6.4 A pályázatok beadása: a pályázati felhívásban meghirdetett határnappal bezárólag, amelyet a postai bélyegzı lenyomata, illetve személyes benyújtás esetén az átvételi elismervény igazol. 6.5 A pályázatok érdemi elbírálásának elıfeltétele az érvényességi és formai (az aláírt pályázati adatlap és mellékletei a megadott példányszámban, pályázati díj átutalása) követelmények maradéktalan teljesítése. Az érvényességi és formai követelmények nem teljesítése a pályázat elutasításával jár, hiánypótlásra nem tudunk lehetıséget biztosítani! A GM az "Ipari Park" címet elnyert területek és szervezetek (pályázók) névsorát a Magyar Közlönyben teszi közzé, a pályázók külön hozzájárulása nélkül. A benyújtott teljes pályázati dokumentációt, a pályázati adatlapot és a mellékleteket a GM és a megbízásából eljáró PROMEI Kht. üzleti titokként kezeli. 7. A pályázat tartalma A pályázat tartalmazza a Pályázó rövid bemutatkozását, az üzleti tervet készítı-megvalósító menedzsment szakmai hátterét, a pályázati adatlapon feltüntetett adatokat, az elızményeket, az eddig végzett tevékenységeket, a fejlesztésre vonatkozó terveket. A pályázati anyagokat a 23/2000. (VII. 21.) sz. GM rendelettel módosított 19/1997. (V. 14.) sz. IKIM rendeletben foglaltaknak, a jelen útmutató 4. pontjában felsorolt feltételeknek, illetve 5. pontjában megfogalmazott értékelési kritériumoknak megfelelıen kell dokumentálni és összeállítani, bemutatva a fejlesztés célját, megalapozottságát és elıkészítettségét, valamint várható hatásait a bírálati szempontok figyelembe vételével. 8. A pályázat összeállítása 8.1 Cégszerően aláírt IPC 1 adatlap, IPC 2-IPC 6 adatlapok 8.2 Mellékletek A Pályázó rövid bemutatkozása (alapító okirat, cégbejegyzés másolata). A menedzsment rövid bemutatkozása, szakmai háttere. Helyszínrajzok, amelyek bemutatják az ipari park területének az illetékes önkormányzat területén belüli elhelyezkedését, beépítettségét, közmőellátottságát, közlekedési és infrastrukturális kapcsolatait az ipari parkon belül, valamint az országos hálózatokkal, továbbá amelyek lehetıvé teszik a terület telekkönyvvel (helyrajzi számmal) egyezı, egyértelmő behatárolását és azonosítását. Tulajdoni lap összesítı, amely tartalmazza helyrajzi szám szerint (a helyszínrajzzal azonosíthatóan és a telekkönyvi kivonatokkal megegyezıen) a terület nagyságát, a tulajdonos nevét, a Pályázó hasznosítási jogcímét, valamint fejlesztési ütem szerinti besorolását. (A tulajdoni lap összesítı összesen sorában szereplı területnagyság azonos az IPC-1 adatlapon megadott területnagysággal.) A terület tulajdonjogát és használati jogát igazoló telekkönyvi kivonatok és szerzıdések. Az önkormányzati testület által jóváhagyott Település Rendezési Terv területre vonatkozó határozatai, a földügyi hatóság engedélye, a mővelési ág szükséges megváltoztatására vonatkozó dokumentumok. A megvalósíthatósági tanulmány, illetve a mőködési leírás és fejlesztési tervek, valamint az üzleti terv és marketing stratégia maximum 25 oldalas tartalmai összefoglalója, amely önállóan értékelhetı és alkalmas a már elért eredmények, illetve a tervezett projekt mőszakigazdasági-piaci-pénzügyi-környezetvédelmi megalapozottsága, tervezett megvalósíthatósága és betelepíthetısége realitásának, szolgáltatásai elıkészítettségének megítélésére. Terjedelmesebb (több száz oldalas tanulmányokat tartalmazó) dokumentációt nem tudunk kezelni, az ilyen pályázatokat nem tudjuk befogadni. A teljes beépítetlen terület környezeti állapotának tényfeltárására vonatkozó dokumentáció, szennyezettség esetén az elsıfokú környezetvédelmi hatóság által jóváhagyott kármentesítési program, vagy az eredményes kármentesítés elvégzésének igazolása, a környezet- és természetvédelmi hatóságoknak a terület ipari parki célú felhasználására vonatkozó egyetértı nyilatkozatai. A helyi önkormányzat egyetértı nyilatkozata, valamint határozatai az ipari park megvalósítását és mőködését segítı támogatásokról, kedvezményekrıl és intézkedésekrıl. A megyei területfejlesztési tanács, illetve a regionális fejlesztési tanács nyilatkozata arról, hogy a nevezett ipari park fejlesztése szerepel a megye, illetve a régió fejlesztési stratégiájában, valamint határozataik az ipari park megvalósításához nyújtott/nyújtandó támogatásokról. Az ipari parkba betelepült és/vagy betelepülı konkrét vállalkozások azonosító adatai (cég megnevezése, székhelye, KSH törzsszáma, fı tevékenységi köre, felelıs vezetıje, telefon, fax, postacím), valamint innovatív jellegének megítélését segítı (nem bizalmas) termék, technológiai, versenyképességi és exportjellemzıi. 13


Nemleges nyilatkozat a csıd- és felszámolási eljárásról vagy végelszámolásról, valamint az államháztartás alrendszereivel szemben fennálló kötelezettségekrıl. Nemleges igazolások a 60 napon túli adó-, vám- és köztartozásokról. A pályázati díj befizetését igazoló banki terhelési értesítı másolata, vagy a bank igazolása. A pályázati dokumentációt 17 példányban - elsınek a kitöltött és cégszerően aláírt adatlapokat, majd a tartalomjegyzékkel ellátott és egyenként megkülönböztetett módon megjelölt mellékleteket (az elıbbiekben felsorolt sorrendben) összerendezve - spirálozva kell beadni. A teljes pályázati dokumentációt (mind a 17 példányt) egy csomagba kell foglalni. Az eredeti példányt "E" betővel kell megjelölni. 9. Adatlapok IPC 1 - IPC 6 adatlapok mellékelve.

Vállalkozási övezetek Magyarországon Az alábbiakban tételesen felsoroljuk a vállalkozási övezetté minısített helyiségek listáját. 7/1999. (I. 18.) Korm. r. a Zalai Regionális - Lenti központú - Vállalkozási Övezet területe a következô települések közigazgatási területét foglalja magában: Csesztreg, Csömödér, Gutorfölde, Lenti, Lovászi, Nemesnép, Nova, Páka, Rédics, Szécsisziget, Tornyiszentmiklós, Zalabaksa, Bázakerettye, Becsehely, Letenye, Tótszerdahely, Zalalövı. 6/1999. (I. 18.) Korm. r. a Békés Megyei Vállalkozási Övezet területe a következô települések közigazgatási területét foglalja magában: Bucsa, Dévaványa, Ecsegfalva, Füzesgyarmat, Kertészsziget, Körösladány, Körösújfalu, Okány, Szeghalom, Vésztı, Zsadány, Biharugra, Doboz, Geszt, Körösnagyharsány, Kötegyán, Mezıgyán, Méhkerék, Sarkad, Sarkadkeresztúr, Tarhos, Újszalonta. 5/1999. (I. 18.) Korm. r. a Kunmadaras és Térsége Vállalkozási Övezet területe a következô települések közigazgatási területét foglalja magában: Abádszalók, Berekfürdı, Karcag, Kunhegyes, Kunmadaras, Tiszafüred. 58/1998 Korm. r. a Makó és Térsége Vállalkozási Övezet területe a következô települések közigazgatási területét foglalja magában: Apátfalva, Ambrózfalva, Csanádpalota, Csanádalberti, Ferencszállás, Földeák, Kiszombor, Klárafalva, Kövegy, Királyhegyes, Maroslele, Makó, Magyarcsanád, Nagylak, Nagyér, Óföldeák, Pitvaros, Kübekháza. 57/1998 Korm. r. a Salgótarján–Bátonyterenye Térsége Vállalkozási Övezet területe a következô települések közigazgatási területét foglalja magában: Salgótarján, Bárna, Cered, Egyházasgerge, Etes, Ipolytarnóc, Karancsalja, Karancsberény, Karancskeszi, 14


Karancslapujtô, Karancsság, Kazár, Kishartyán, Litke, Mátraszele, Mihálygerge, Ságújfalu, Sóshartyán, Szalmatercs, Szilaspogony, Vizslás, Zabar, Bátonyterenye, Dorogháza, Kisbárkány, Lucfalva, Márkháza, Mátramindszent, Mátranovák, Mátraterenye, Mátraverebély, Nagybárkány, Nemti, Sámsonháza, Szuha. 56/1998 Korm. r. a Mohácsi Vállalkozási Övezet területe a következô települések közigazgatási területét foglalja magában: Mohács, Bóly, Babarc, Bár, Belvárdgyula, Bezedek, Borjád, Dunaszekcsô, Erdôsmárok, Erzsébet, Fazekasboda, Feked, Geresdlak, Görcsönydoboka, Hásságy, Himesháza, Ivándárda, Kátoly, Kékesd, Kisnyárád, Kisbudmér, Kölked, Lánycsók, Lippó, Liptód, Majs, Maráza, Máriakéménd, Monyoród, Nagybudmér, Nagynyárád, Olasz, Palotabozsok, Pócsa, Sárok, Sátorhely, Somberek, Szajk, Szederkény, Szebény, Szellô, Székelyszabar, Szőr, Töttös, Udvar, Véménd, Versend, Baja, Dávod, Dunafalva, Gara, Hercegszántó, Homorúd, Nagybaracska. 55/1998 Korm. r. a Bihari Vállalkozási Övezet területe a következô települések közigazgatási területét foglalja magában: Ártánd, Bakonszeg, Bedô, Berekböszörmény, Berettyóújfalu, Biharkeresztes, Bojt, Csökmô, Darvas, Derecske, Esztár, Furta, Gáborján, Hencida, Kismarja, Komádi, Konyár, Körösszakál, Körösszegapáti, Magyarhomorog, Mezôpeterd, Mezôsas, Nagykereki, Pocsaj, Szentpéterszeg, Tépe, Told, Újiráz, Váncsod, Vekerd, Zsáka. 54/1998 Korm. r. a Barcsi Vállalkozási Övezet területe a következô települések közigazgatási területét foglalja magában: Babócsa, Barcs, Bélavár, Bolhó, Csokonyavisonta, Tótújfalu, Darány, Drávagárdony, Drávatamási, Homokszentgyörgy, Istvándi, Kálmáncsa, Kastélyosdombó, Komlósd, Lad, Lakócsa, Patosfa, Péterhida, Potony, Rinyaújlak, Rinyaújnép, Somogyaracs, Szentborbás, Szulok. 53/1998 Korm. r. a Zempléni Vállalkozási Övezet területe a következô települések közigazgatási területét foglalja magában: Sárospatak, Bodrogolaszi, Erdôhorváti, Gyôrtarló, Háromhuta, Hercegkút, Kenézlô, Komlóska, Makkoshotyka, Olaszliszka, Sárazsadány, Tolcsva, Vajdácska, Vámosújfalu, Viss, Zalkod, Sátoraljaújhely, Alsóberecki, Alsóregmec, Bodroghalom, Bózsva, Cigánd, Dámoc, Felsôberecki, Felsôregmec, Filkeháza, Füzér, Füzérkajata, Füzérkomlós, Füzérradvány, Hollóháza, Karcsa, Karos, Kishuta, Kisrozvány, Kovácsvágás, Lácacséke, Mikóháza, Nagyhuta, Nagyrozvágy, Nyíri, Pácin, Pálháza, Pusztafalu, Révleányvár, Ricse, Semjén, Tiszacsermely, Tiszakarád, Vágáshuta, Vilyvitány, Zemplénagárd. 52/1998 Korm. r. az Ózd–Putnok–Észak-Hevesi Vállalkozási Övezet területe a következô települések közigazgatási területét foglalja magában: Ózd, Arló, Bánréve, Borsodbóta, 15


Borsodnádasd, Borsodszentgyörgy, Bükkmogyorósd, Csernely, Csokvaomány, Domaháza, Dubicsány, Hangony, Hét, Gömörszôlôs, Járdánháza, Kelemér, Királd, Kissikátor, Lénárddaróc, Nekézseny, Putnok, Sajómercse, Sajónémeti, Sajópüspöki, Sajóvelezd, Sáta, Serényfalva, Uppony, Pétervására, Balaton, Bátor, Bekölce, Bélaapátfalva, Bodony, Bükkszenterzsébet, Bükkszentmárton, Bükkszék, Egerbocs, Egercsehi, Erdôkövesd, Fedémes, Hevesaranyos, Istenmezeje, Ivád, Kisfüzes, Mátraballa, Mátraderecske, Mikófalva, Mónosbél, Nagyvisnyó, Parád, Parádsasvár, Recsk, Sirok, Szajla, Szentdomonkos, Szilvásvárad, Szúcs, Tarnalelesz, Terpes, Váraszó. 195/1996 Korm. r. a Záhony és Térsége Vállalkozási Övezet területe a következô települések közigazgatási területét foglalja magában: Vásárosnamény, Aranyosapáti, Barabás, Beregdaróc, Beregsurány, Csaroda, Gelénes, Gemzse, Gyüre, Ilk, Kisvarsány, Lónya, Mátyus, Nagyvarsány, Tákos, Tiszaadony, Tiszakerecseny, Tiszaszalka, Tiszavid, Vámosatya, Kisvárda, Ajak, Anarcs, Benk, Dombrád, Döge, Eperjeske, Fényeslitke, Gyôröcske, Jéke, Kékcse, Komoró, Lövôpetri, Mándok, Mezôladány, Nyírlövô, Pap, Rétközberencs, Szabolcsbáka, Szabolcsveresmart, Tiszabezdéd, Tiszakanyár, Tiszamogyorós, Tiszaszentmárton, Tornyospálca, Tuzsér, Újdombrád, Újkenéz, Záhony, Zsurk.

16

IPARI PARKOK Ipari Parkok Egyesület

Recommend Documents