XI. évfolyam 3. szám 2013. november
„Szemedben mosoly legyen és derű, Minden nap kezdődik valami, Valami nagyszerű, Valami gyönyörű” Nagy László
Nagy örömmel vették birtokukba szeptember közepétől a Méhecske a Pillangó és a Katica csoport nagycsoportosai az uszoda tanmedencéjét. A másik 3 csoport a következő félévtől kezdheti meg a vízzel való ismerkedést. Kívánunk mindnyájuknak boldog, önfeledt perceket! Kishegyi Úti Tagóvoda Nevelőtestülete
VÍZHEZ SZOKTATÁS A 2013/14-es tanév kiemelt nevelési feladata újból az egészséges életmódra való nevelés, és a mozgásfejlesztés. Feladatunk a gyerekek már meglévő mozgásigényének szinten tartása és fokozása, lehetőségeinkhez mérten minél színesebb és változatosabb testmozgások gyakorlása, az örömteli mozgás megszerettetése. Fontosnak tartjuk a szemléletformálást, a családok fizikai aktivitásának fokozását, az egészséges táplálkozást, és a szabadidő mozgással teli hasznos eltöltését. Célunk, hogy minél több ovisunk járjon gyalog, rollerrel, vagy kerékpárral óvodába, a szülőnek-gyereknek egyaránt kényelmes személyautó helyett.
Az idei tanévtől –nagy örömünkreóvodánk nagycsoportosai is részt vesznek uszodai vízhez-szoktatási programban. Nagy segítség számunkra, hogy a Polgármesteri Hivatal autóbuszt biztosít számunkra az uszodába járáshoz. A tanév első félévében a Méhecske, Pillangó, és Katica- csoportosok, második félévtől pedig a Nyuszi, Mókus, és Cica-csoportosok fognak szerdánként ismerkedni a víz csodálatos sokoldalú, komplex személyiséget formáló erejével. Célunk a víz megszerettetése, a víz, mint idegen közeg megismerése, a vízben való alkalmazkodás, és tájékozódás kialakítása. A víz sajátos közege csökkenti a gravitációt, így a gyerekek könnyedebben mozoghatnak a vízben, más ráhatások, új tapasztalatok érik őket, mint a szárazföldön. Ezek az érzetek először kissé bizonytalanná
teszik őket. Érzékszerveik másként működnek, homályosabbá válik a látásuk, tompul a hallásuk, zavarja még őket a szokatlan, néha kényelmetlen úszósapka. Idegen zajokhoz kell hozzászokniuk, mint a lefolyók szürcsögése, a nagy légtér miatt kialakuló magas zajszint. Mindezek ellenére a gyerekek többsége élvezi a vizet, és nagyon szeret uszodába járni. Az első uszodai foglalkozás alkalmával a gyerekeket bátorságuk, és tudásuk alapján három csoportra osztottuk. A tanmedence legsekélyebb vizében, a lépcsők melletti sávban tevékenykednek a „kiskacsák”.Ők még nem merülnek le a víz alá, kicsit bátortalanabbak, sokan közülük nem szeretik,ha víz ér az arcukhoz. Szerencsére könnyen aktivizálhatók, mivel szeretnének minél előbb átkerülni a következő -„ficánka” sávba barátaikhoz. Mihozzánk, óvó nénikhez ez a csoporttípus áll a legközelebb, hiszen mi vagyunk azok, akik a szeretet nyelvén rá tudjuk őket venni arra, hogy legyőzzek a kezdeti bátortalanságot és merjenek lemerülni a víz alá, ne zavarja őket, ha víz kerül a szemükbe. A „ficánkák” már biztonsággal merülnek, bátran ugrálnak a partról be a vízbe, meg tanulnak hason és háton lebegni, hason és háton siklani. Önállóan hozzák fel a medence fenekéről az elsüllyedt kincseket, és felszabadultan ficánkolnak a foglakozási idő 40 percében. A harmadik, legmélyebb vízben levő sávban a „delfinek” dolgoznak.
Ők már annyira ügyesek, és vízbiztosak, hogy a különböző
2
úszásnemek alapjaival is megismerkedhetnek. Természetesen mindhárom csoportban játékos formában történik a vízhezszoktatás, mivel a játékban könynyedén oldhatjuk meg az olyan nevelési feladatokat, mint a kitartás, egymás segítése, a szabályok betartásának igénye, feladattudat… Tény, hogy a játék során a gyerekek észrevétlenül hajtják végre az egyébként nehéznek tűnő feladatokat, mivel figyelmük a játékra irányul. Bíró Melinda szavaival élve: „Az úszás felbecsülhetetlen érték a szabadidő hasznos és értékes eltöltésében, az egészség megőrzésében, annak megtartásában, és az egészséges életmódra nevelésben. Nélkülözhetetlen az életvédelemben és a fejlődő szervezet számára a szellemi- fizikai erőnlét megszerzéséhez és annak megtartásához. Az úszás olyan tevékenység, amelyet a legfiatalabb kortól a legidősebbig minden korosztály űzhet.” Schönfeld Ildikó óvodapedagógus
A NÉPMESE NAPJÁN Szeptember 30-án a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola könyvtárába kaptunk meghívást Benedek Elek születésének évfordulója alkalmából. Az iskolába készülő nagycsoportosokkal ballagtunk át az iskolába, ahol szeretettel fogadtak bennünket. A köszöntő után meghallgattunk egy Benedek Elek népmesét, melyet iskolás lányok olvastak fel. Ezután a könyvtáros nénik bemutatták a könyvtárat, beszéltek a könyvekről és arról, hogyan illik viselkedni a könyvtárba és a könyvekre nagyon kell vigyázni. Már most lehetőség van a beiratkozásra, szeretettel várják az ovisokat, ovis csoportokat, könyveket kölcsönözni. A
gyerekek körülnézhettek, vehettek elő könyveket nézegetni, a szépen elrendezett polcokon megtalálták a számukra érdekes könyveket.
Az óvodások csendben jártakkeltek a könyvek között, mindenki úgy viselkedett, ahogyan egy könyvtárban szokás. Jól éreztük magunkat, máskor is ellátogatunk az iskolakönyvtárba. Baloghné Fitos Anikó óvodapedagógus
NEMZETKÖZI PROJEKT Ismét nemzetközi együttműködési program résztvevői lehettünk kolléganőmmel, Kern Jánosnéval a Méhecske csoport óvó nénijével egy 6 fős Benedek Elek óvodai delegáció tagjaként.
Szlovénia és Horvátország, azaz Ljubljana és Zágráb a két főváros több óvodájába látogattunk el. Ezúttal 8 ország a részese az „Active in Európe” nevű azaz „Aktívan Európában”elnevezésű Comenius programnak. A résztvevő országok: ezen kívül: Dánia, Spanyolország, Kréta, Németország, Írország, amely országok azt a célt tűzték ki, hogy felmérik az intézményeikbe járó gyerekek
egészségi állapotát, aktív mozgással töltött idejének mennyiségét és ennek ismeretében határozzák meg feladataikat. A hosszú távú cél, hogy minél több időt töltsenek a gyerekek óvodában, iskolában különböző, változatos mozgásos tevékenységgel, épüljön be a mindennapjaikba, vegyék rá akár szüleiket is erre az életmódra. Sőt! Felnőttkori életük szerves részévé váljon az egészséges életmódra törekvés és az aktív mozgással eltöltött szabadidő. A meglátogatott óvodákban sok hasznos tapasztalatot szereztünk, megállapítottuk, hogy óvodai nevelésünk is közel áll egymáshoz. A kötetlen foglalkoztatási formák, a hasonló létszámú csoportok. A szlovén és horvát kollégák is hasonlóan vélekednek a projektben kitűzött célok megvalósításáról. Nagyon tetszett nekünk, hogy az óvodáik dekorációjához, gyermekmunkák készítéséhez milyen ügyesen használják fel a szelektíven gyűjtött hulladékokat ez által jó példát mutatva az újra hasznosításhoz. Pl láttunk áztatott újság papírokból (kasírozás technika!), készített gombát, pókot, gyümölcsöket stb. Kupakokból társasjátékot, öblítős műanyag palackokból állatokat. Ezeket a megoldásokat nap, mint nap alkalmazzák, így milyen észrevétlenül és hatékonyan építik gyerekeik életébe a környezettudatos életmódot is!Ami eltérő a mi gyakorlatunkhoz képest az, hogy nincs külön intézmény a 3 évesnél fiatalabb gyerekek gondozására, így az 1-6 éves korig ugyanabba az intézménybe járnak a gyerekek. A csoportokban pedig 1óvónő és 1 pedagógus asszisztens dolgozik együtt. Június közepén paksi óvónői delegáció látogatta meg Finnországi testvérvárosunkat, Loviisát. Finn kolléganőink bemutatták az óvodai rendszerük felépítését, amely hasonlít a miénkhez, de a nyelvezetében nagy különbség van.
3
Vannak csak finn, vannak csak svéd nyelvűek és vannak olyanok is, amelyekben mindkét nyelven folyik az óvodai élet. Ők nagyobb hangsúlyt fektetnek a szakfelügyelői munkára, amely nem annyira ellenőrzői, inkább segítő tevékenységként jelenik meg. és a teljes óvodai rendszert áthatja. A napközi otthonos óvodákat, a családi napköziket, a gyermekfelügyeleteket.
Sőt! Szélesebb körben nyújt segítséget a szülőknek gyermekük neveléséhez azzal, hogy a játszótereken óvónő irányításával folyik az élet. A szülők 0 évestől 5 éves gyerekük részvételével néhány órát a játszótéren töltenek és az ott mindig jelenlévő óvónő játékot, kezdeményez a gyerekeknek a szülők aktív részvételével. Az esetleges gyerekek közötti konfliktusokat megoldja, ezzel is jó példát mutatva a fiatal szülőknek gyermekeik harmonikus neveléséhez. Ezért a szolgáltatásért a finn szülőknek óradíjat kell fizetniük kb. 5-7 Eurót. Kérdésünkre, ha esik a hó, vagy nagyon hideg van, mit tesznek? Finn kollégáink szerint nincs rossz idő a kint tartózkodáshoz, csak megfelelő öltözéket kell hozzá felvenni! Így télen a legnagyobb hóban is mindig a szabad levegőn tartózkodnak a gyerekek, és nyáron, amikor jó idő van, felnőttek, gyerekek mezítláb járnak egész nap az óvodában. Különbözőségeink ellenére sok hasonlóságot is megtapasztaltunk az ott tartózkodásunk során. Amiben mindnyájan egyetértettünk: az a legfontosabb: szülők segítése gyermekeik nevelésében, a gyere-
kek felkészítése az iskolai élet sikeres megkezdéséhez A látottakat összegezve azt gondolom, szerencsések vagyunk abban, hogy lehetőségünk van arra, hogy óvodáink falai közül kitekinthetünk a nagyvilágba. Tapasztalatokat szerezhetünk és cserélhetünk más országokban folyó nevelési gyakorlatokról, együtt tevékenykedhetünk közös célok megvalósításában az Európai Unió tagországaiban dolgozó kollégákkal Nagyné Baracsi Éva óvodapedagógus
TÖK JÓ NAPON A MÉHECSKE CSOPORT Városunkban évek óta hagyomány a Tök jó nap megrendezése októberben a Városháza előtt. A méhecske csoport is felkerekedett a kiállítást megnézni. Szerencsére az időjárás kedvezett, bátran nézelődhettünk a ragyogó napsütésben. Szebbnél-szebb tökből készített alkotásoknak örülhettünk. Volt itt malac, liba bagoly, autóbusz, hajó tökből, aztán a gyönyörű lámpások!!!
Miután körbejártuk a területet, az ott árusítók kínálatát is megszemléltük. Kaptunk kóstolót mézből, láttunk régi méhkast, fejünkre próbálhattuk a méhészek hálóját, amely a csípések ellen védi őket. Elámultunk, mennyi minden készülhet szalmából! Kern Jánosné óvodapedagógus
LÁTOGATÁS AZ ERŐMŰBEN Az atomerőmű több mint tíz éve, 2000 óta tart nyílt napokat a dolgozók hozzátartozóinak, illetve a környező települések lakóinak. Kollektívánk minden évben aktív részese e hétvégéknek: a kézműves asztaloknál tevékenykedünk és tevékenykedtetünk. A szervezők, hogy megköszönjék munkánkat, minden ősszel meghívják nagycsoportosainkat a Tájékoztató és Látogató Központba, illetve pár éve már az Atomenergetikai Múzeumba is. Óvodásaink mindig izgatottan várják ezt a napot, mert emlékeznek, hogy a tavalyi évben milyen élményekkel jöttek vissza pajtásaik. Október közepén jött is az autóbusz értünk és indultunk a Látogató központba. A gyermekek érdeklődve nézték a panorámát, amit az épület legfelső emeletéről láttak. Meghallgatták a kísérő beszámolóját a kiállított tárgyakról, berendezésekről, de a legnépszerűbb mégis az „áramfejlesztő” kerékpár volt. Hangosan buzdították egymást, ki melyik háztartási gépet tudja elindítani. A mozgás után jólesett a frissítő a büfében. A gyermekek büszkén mesélték, hogy kinek dolgozik itt hozzátartozója. Úgy gondoljuk ezek a látogatások is közelebb viszik a gyerekeket a környezetük megismeréséhez, ők már biztos elegendő információval rendelkeznek, és egyáltalán nem zavarja őket, sőt természetesnek veszik az atomerőmű közelségét. Az Atomenergetikai Múzeumban igazi gyerekbarát kiállítás fogadta a kicsiket, aminek köszönhetően sok folyamatot meg is értettek. Ezután pedig játékos feladatokkal is tesztelhették tudásukat. Ilyenek voltak a kártyajátékok, puzzle feladatok illetve a rajzolás lehetősége. A legnagyobb sikert mégis a különböző használati tárgyak birtokbavétele és kipróbálása jelentette számukra, pl. átmehettek
4
egy már használaton kívüli bemutatásra szolgáló sugárkapun és felmászhattak a különböző gépekre is.
A gyerekeken látszott mennyire élvezték a kirándulást, mondhatjuk, hogy tényleg játszva tanultak és örültek az ajándékoknak, lehetőségeknek. Az ő élménybeszámolóik miatt biztos, hogy a következő évben is hasonló lelkesedéssel indulunk majd az erőmű látogató központjába. Biró Zoltánné óvodapedagógus
KIÁLLÍTÁS MEGNYITÓ Óvodánk főbejáratának előtere megőrizve előző évekbeli funkcióját, egy kiállításnak ad otthont. A tervünk az, hogy minden egyes alkalommal bemutassunk egy-egy mesterséghez, tevékenységhez kapcsolódó tárgyakat, képeket, eszközöket. A téma, amely köré a mostani szerveződött: a szőlő, a szüret. Hogy minél valóság hűbb legyen a tér berendezése, segítséget kértünk a paksi Múzeum munkatársaitól, akik örömmel jöttek és képeket is hoztak, hogy a kiállítás teljes legyen.
Október 15.-én délelőtt Kákai Emese, László Orsolya múzeumpedagógus és óvodánk vezetője, Gabi néni nyitotta meg 3-3 csoport részvételével a kiállítást. A régi, de még ma is használatos tárgyak nevesítve lettek és azt is megtudták a gyerekek mire, hogyan használták.
veszélyeztetettségre utaló jelek vannak, a nagycsoportos óvodást prevenciós (megelőző) foglalkozásban részesíti a fejlesztő pedagógus az óvodában, jelenleg 20 fő szorul megsegítésre. A vizsgált gyerekek közül 29 esetében találtunk beszédhibát, amely javításra szorul. Az idei tanév során ők heti egyszer, míg a súlyosabb heti kétszer vehet részt a logopédiai foglalkozásokon az óvodában. Mindkét foglalkozáson (fejlesztő illetve logopédia) játékos formában történik az esetleges hiányosságok elsajátítása, pótlása. A fejlesztő pedagógus és a logopédus munkája mellett nagyon fontos szerepe van a szülőknek!
Örömmel hallottuk, hogy ezek az eszközök nem ismeretlenek a gyerekek körében, sokan járnak szüretelni, vagy a csoportjukkal is voltak. A megnyitó végén az Érik a szőlő c. népdalt énekeltük el közösen. Dorogi Judit óvodapedagógus
SZŰRŐVIZSGÁLAT AZ ÓVODÁBAN Minden nevelési év kezdetén szeptemberben a Tolna Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Paksi Tagintézményének logopédusai szűrővizsgálatot végeznek a város óvodáiban. A szűrést a 4.5 évesnél idősebb óvodás korú gyerekeknél végzik, melynek célja a beszédhibák feltárása illetve a tanköteles korú gyermekek esetében a részképesség zavaroknak a feltárása. A Kishegyi úti Tagóvodában - a szülők hozzájárulásával - 67 kisgyermek vizsgálatát végeztük el. Ebből 52 fő esetében került sor a fent említett diszlexia veszélyeztetettség vizsgálatára, melynek jelenléte nehezíti vagy akadályozza az olvasás és írás információszerző és - közlő szerepének kialakulását. Ha az előrejelző feladatokban
nevelőtestületétől, hogy látogassuk meg volt nagycsoportosainkat. A meghívást örömmel fogadtuk és apró ajándékkal a kezünkben október 22.-én délután elindultunk. Kicsit aggódva léptük át az iskola kapuját, fejünkben számtalan kérdés kavargott: „Jól érzik magukat a gyerekeink? Megtalálták a helyüket? Lettek barátaik? Tudják a lépést tartani a követelményekkel?” A tanító nénik és az új iskolások szeretettel és örömmel fogadtak bennünket. Mindegyik volt óvodásunkkal egyénileg beszélgettünk.
A foglalkozásokon tanultak mielőbbi beépülése csak a rendszeres otthoni gyakorlásokkal érhető el! Gyermekük beszédének és fejlesztésének sikeres javítása tehát - a szakemberek irányító, segítő szerepe mellett - igen nagy részben a szülők napi áldozatos munkájával érhető el. Mindannyiunk érdeke, hogy a gyermekük beszéde illetve egyéb részképesség hiánya minél hamarabb tökéletes legyen. Közös célunk, hogy a sikeres iskolakezdésnek, az olvasás-írás elsajátításának ne legyen semmi akadálya.
Elmesélték mit tanultak, megmutatták füzeteiket, munkáikat. Boldogan meséltek a sok dicséretről és piros pontról. Szemmel láthatóan kiegyensúlyozottak és jól érzik magukat az iskolapadok között. Alig győztük hallgatni élményeiket. Jó tudni, hogy jó szívvel emlékeznek óvodás társaikra és ránk. A tanító nénik szintén elégedettek a Kishegyi úti óvodásokkal, véleményük szerint jól felkészültek az iskolára. Minden nehézség nélkül beilleszkedtek az iskolai életbe. Megnyugodva mondtunk búcsút nekik, örömmel tapasztaltuk, hogy megállják helyüket az életben.
Nemesné Mergl Mária logopédus, tanító
Lestárné Tavaszi Erzsébet óvodapedagógus
„DE NEHÉZ AZ ISKOLATÁSKA” Októberben meghívást kaptunk a Rákóczi Ferenc Általános iskola
5
MÁRTON NAPI GÁGOGÓ Ebben az évben új rendezvénnyel bővült óvodánk őszi programtára. A gyerekekhez közel álló élmény
teli koraestét szerveztünk a gyerekeknek a szülőkkel együtt épp Márton napján. A legendák szerint Márton a római császár katonája volt. Egy hideg téli estén odaadta meleg köpenyének felét egy nélkülöző koldusnak. Aznap éjszaka álmában megjelent neki Jézus a koldus alakjában. Innentől kezdve Istent szolgálta, megkeresztelkedett. Jóságáról még életében legendák keringtek, püspökké akarták szentelni. A monda szerint mikor ennek hírét vette, az érte jövő küldöttek elől nagy alázatosságában a ludak óljába bújt. A szárnyasok azonban gágogásukkal, óriási zajt csaptak, elárulva Márton rejtekhelyét. Így 371-ben püspökké szentelték és haláláig segítette a rászorulókat. Így kötődik a neve a libákhoz. A gyermek léptékű hagyományápolás nálunk libás játékokat, libás mondókákat jelent. A közös éneklést emlékezetesebbé téve a szülőkkel együtt libazsíros kenyeret ettünk a csoportokban és magunk készítette libás mécsesekkel énekelve, vidáman vonulva jártuk körbe a besötétedett óvodánkat. .
A programunkhoz csatlakozott a II. Rákóczi Ferenc általános iskola néhány osztálya is, akikkel közösen vittük a fényt a kis lámpásokkal a korai sötétségben. Az első ilyen jellegű rendezvényünk nagy élményt jelentett a gyerekeknek, ami különösen annak befejeztével, illetve a másnapi játékukban érződött igazán. Sok szülő mesélte, hogy késő estig fújták a gyerekek a dalokat, mondókákat és még pótmécseseket
is kellett venni, hogy még tovább világíthassanak a kis lámpásokkal. Szeretnénk hagyományt teremteni e látványos játékkal, emlékezetesebbé tenni az óvodai mindennapokat! Tóth Zoltánné óvodapedagógus
NYUGDÍJAS BÚCSÚZTATÓ Mukli Sándorné Éva néni a Katica csoport dajka nénije megérdemelt pihenését kezdhette el. Munkás éveiből 17 évet ajándékozott a gyerekeknek, nekünk, a Kishegyi úti óvodának. Gyerekekkel foglalkozni teljes embert, teljes figyelmet kíván, ezt mindenki tudja. Valójában egész életünk arról szól, hogy mindig mindenkinek meg kell felelnünk valamilyen formában és folyamatosan korlátokkal vagyunk körbevéve. Gyerekként szülőknek, felnőtteknek, tanároknak. Később a munkahelyen meg kell felelni az elvárásoknak. Aztán a család... Persze ezek többségében édes terhek, de valójában még sem lehetünk igazán önmagunk. Saját magunkat háttérbe szorítva, az óvoda érdekeit magunk elé engedve mi, akik még nem értük el a nyugdíjas éveket kicsit irigykedünk is, hogy milyen jó volna már „szabadnak” lenni korlátok és kötöttségek nélkül kelni és feküdni. A nyugdíjaskor valójában az élettől egy jutalom. Megadatik, hogy gyerekeink életének aktív részesei lehetünk. S kíváncsian figyeljük őket és örömmel fedezzük fel, hogy talán ott vagyunk bennük mi is egy kicsit, szokásaikban, gondolkodásukban. Nyugdíjas éveidhez jó egészséget, hosszú életet kívánok mindnyájunk nevében. Köszönjük a munkád,
6
töltsd az idődet tevékenyen, békében, szeretetben!” Héjjáné Eszenyi Gabriella tagóvodavezető GYEREKSZÁJ Jázmin panaszkodik az óvó néninek: -A Máté elfoglalta tőlem a Zarát és így senki nem játszik velem! Bencét első alkalommal fektetik le az óvodában és nagyon nehezen megy az elalvás. Óvó néni próbálja rávenni, hogy csukja be a szemét, de ő csak a hátán feküdve mondogatja: - Majd alszom, ha sötét lesz! -Óvó néni! Azért szárad a paradicsomunk, mert nem találunk elég követ, hogy elfedjük a vaktériumokat! – kiált fel Máté. Hogyan lesz a szőlőből bor? – kérdezi az óvó néni. - Én tudom- mondja Zalán -Amikor megpunnyad. A kiscsoportos Bence motoros pólója fordítva volt. -Segíts!- kérte belement a szuper motor a pólómba. -Hogy mész a folyosón?- kérdezi az óvó néni. -Gyalogva.-feleli Mirkó ( sétálva?)
ALAPÍTVÁNYI HIREK Ebben az évben alapítványunk számlájára 588.619 Ft érkezett. Köszönjük minden kedves támogatónknak a segítségét! Kérjük továbbra is segítsenek adományaikkal az alapítványi céljaink megvalósításában! A tavalyi évben összegyűlt felajánlásokat az óvodánk 30 éves születésnapjára rendezett programokra fordítottuk.
Jegenye Híradó a Kishegyi úti Tagóvoda negyedéves lapja. Szerkesztők: Bíró Zoltánné Nagyné Baracsi Éva Felelős kiadó: Héjjáné Eszenyi Gabriella tagóvoda vezető
