VIII. évfolyam 1. szám 2010. február
„Szemedben mosoly legyen és derű, Minden nap kezdődik valami, Valami nagyszerű, Valami gyönyörű” Nagy László
Február 18.-án tartottuk óvodai farsangunkat, amely a hagyományos kiszebáb égetéssel zárult. Ezzel a téltemetős szokással várjuk az időjárás jobbrafordulását – a tavasz megérkezését. Kishegyi úti Óvoda nevelőtestülete
A MESE BŰVÖLETE
óvodánk művészeti programjában
Az óvodapedagógus mesélése eszköz nélkül.
II.
Úgy mesél, hogy ő az egyik szereplő.
rész korlata.
A mindennapok gya-
A meseélmények többszöri átélését programunk azzal segíti elő, hogy egy-egy kiválasztott mesét (melyet ünnepekhez, évszakokhoz kötünk) két hétig dolgozunk fel különböző módszerekkel. Ezt azért tesszük, hogy a gyerekek a mesét meg jegyezzék, és önállóan bármikor el tudják mondani, játszani, ismerjenek különböző, a mesében megjelenő szófordulatokat, népies ízű kifejezéseket. A gyerekek a mese által feltöltődnek pozitív érzelmekkel (a jó mindig elnyeri jutalmát). A mese olyan örökérvényű értékeket közvetít, mint a kitartás, igazságosság, hűség, stb… Fontosnak tartjuk, hogy csak nyelvileg tiszta és értékes mesét halljanak tőlünk a gyerekek. A legtöbb művet a népköltészetből választjuk. Óvodánkban a mesének állandó helye van, amely vonzza a gyermekeket. A „mesekuckóban” központi helyet kapnak a mesekellékek, könyvek, bábok, az átváltozáshoz szükséges ruhák, anyagok. A műveket szimbólumokkal jelezzük, melyek a felidézéshez is hasznosak. A mesére hívó jel a várakozás meghitt perceit adja. A gyermek legnagyobb öröme, ha bármivé válhat. A mesét többféleképpen dolgozzuk fel.
Kiválasztjuk a mese szereplőit és párbeszédet, vagy a helyszínhez jól kapcsolható szituációt játszunk el. Közösen előadjuk a mesét úgy, hogy minden gyermek azt a szerepet kapja, ami - aki szeretne lenni. Alvás előtt is olvassuk a mesét, hogy az eredeti irodalmi szöveget minél többször rögzítsük.
Előadása bábbal (pozitív - negatív hős megjelenítése). A mese bábozása paraván mögött.
A gyerekek a mese párbeszédes részleteibe bekapcsolódnak, és együtt mondjuk mozdulatokkal kísérve, kifejezve a mondanivalót. A mesét némajátékkal megelevenítjük, kijelöljük a helyszíneket. A némajátékot zenei elemekkel, hangeffektekkel és látvány elemekkel gazdagítjuk.
2
Amikor már otthonosan mozognak a mesében, kitekintünk onnan és a mese elemeivel egészen mást is játszhatunk. Hol a mesehelyszín ad otthont egy történetnek, hol az egyik szereplő „életét” képzeljük tovább. Belebújunk növényekbe, tárgyakba, így mindenki személyiségétől, vagy hangulatától függően aktív, ill. passzív részese lehet a mesének. A szöveget leegyszerűsíthetjük, rövidíthetjük, hiszen az eredeti mesét már sokszor hallották. Így fordulhat elő, hogy spontán játék közben ízes szófordulatokat is használunk. Minden alkalommal megjelenik az improvizáció: beszédben, mozdulatokban, mimikában, gesztusokban. A gyermekek között olyan érintkezés valósul meg, melyben a megismert értékek (intellektuális, erkölcsi) a gyermek belső tulajdonságaivá válhatnak.
Héjjáné Eszenyi Gabriella óvodapedagógus
FARSANG AZ ÓVODÁNKBAN A Benedek Elek Óvoda Kishegyi úti Tagóvodájában „Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel” programmal dolgozunk, amelynek tevékenyégi kerete a hagyományápolásra, a népszokások megőrzésére irányul. A tél jeles napjainak egyike a farsang, a tavaszvárás örömünnepe vízkereszttől, hamvazószerdáig. Már évszázadok óta jelmezes felvonulások, lakodalmak és disznótorok jellemzik. Közel a tél végéhez az emberek már várva várják a tavasz közeledtét, ezért jelmezekkel, maszkokkal próbálják elijeszteni a telet. Ezen kívül úgy gondolják, hogy ha sokat esznek és isznak ebben az időszakban, akkor a természet is kedvet kap hozzá, és bőséges termést hoz az évben. Óvodánkban ebben a tanévben február 18-án került megrendezésre a farsangi ünnepség. A gyerekek az egész napot farsangi hangulatban tölthették. Érkezéskor felvehetik a jelmezüket, a délelőtti játékidőben tréfás vetélkedőkön vehetnek részt, amelyet az óvodapedagógus szervez a részükre.
A délutáni pihenést követően, 15 órakor megkezdődött a farsangi mulatság a szülők közreműködésével, amely nem nélkülözte az ünnepi fánkot sem, amelyből a gyerekek degeszre tömhették a bendőjüket. Ezt követte a táncmulatság, mókás táncversenyekkel, zsákbamacská-
val, majd 16.15-kor megszólalt a kereplő, amelynek hívó szavára az óvoda apraja és nagyja összegyűlt a Nyuszi csoport udvarán, hogy a farsangi mulatságot a délelőtt folyamán rossz seprűből, rongyokból elkészített kiszebáb elégetésével, a tél jelképes elűzésével fejezzük be. Molnár Adrienn óvodapedagógus
BABAÓ!!?? Hogy mit jelent ez a furcsa szó? Az Alkotóműhelyes gyerekek már tudják, hiszen a decemberi utolsó foglalkozáson ilyet készítettünk Mezei Rácz Ferenc népi kismester segítségével.
szültek ezek az állatok. Lelkesedésük és ügyességük láttán Feri bácsi utasításai szerint gyékény angyalt és szívet is készítettek az Alkotósok. Dorogi Judit óvodapedagógus HANGSZERKÉSZÍTÉS A ZENEOVIBAN Örömmel fogadtam a felkérést, hogy írjak a zeneovi hangszerkészítéséről. Pár évvel ezelőtt Luca lányom, most pedig Dorka is lelkes zeneovis. Ezek a hangulatos hangszerkészítő foglalkozások azon ritka alkalmak egyike, ahol a gyermekkel együtt alkothatunk. Népi ritmushangszereket készítettünk – ebben az évben receficét, kereplőt, zúzolót, köcsögdudát – melyet a gyerekek könnyen megszólaltatnak. Jókedvünk fokozására mint minden évben, idén is tanultunk egy népdalt (Talalaj, talalaj…) citera kísérettel.
Az idei tanév alkotóműhelyes témája: állat készítés különböző anyagokból. Az őszi foglalkozások során megismerkedhettek a gyerekek a csuhé formálhatóságával, készítettünk kukacot, madarat, nyulat, lepkét, szitakötőt belőle. Benedek Elek születésének 150. évfordulójára kukoricaszárból születtek meg a szekeret húzó "két bors ökröcskék". Ilyen előzmények után hívtuk meg Feri bácsit, hogy egy újabb természetes anyaggal, s az abból készült használati tárgyakkal ismertesse meg a gyerekeket. Ekkor készültek gyékényből ezek a se ló-se ökör, négylábú babaók. Mivel gyermekeink az ősz folyamán nagy gyakorlatot szereztek a csomózás technikájának elsajátításában, hamar elké-
3
Az itt készített hangszereket a gyerekek később is nagy becsben tartják, vigyáznak rá, mert ezek az ő kezük munkája. Számomra a legnagyobb lehetőség, hogy olyan értékeket, hagyományokat közvetíthetek az ilyen foglalkozásokon keresztül gyermekeimnek, melyek lassan feledésbe merülnek,de évszázados tudást adnak át.
Szabóné Hirt Mária zeneovis szülő
VENDÉGSÉGBEN A ZENEISKOLÁBAN Karácsony előtt kedves meghívást kaptunk a Pro Artis Alapfokú Művészeti Intézménytől, melyre a zeneóvodásokat invitálták. December 17-én 10 órára várták a az óvodásokat. A zeneiskola növendékei koncertet adtak e gyerekek részére. Szép téli és karácsonyi dalokat énekeltek, hangszeres kísérettel. Sok érdekes hangszer hangjával ismerkedett meg a hallgatóság. A műsorvezető bevonta a közönséget, így tette még változatosabbá a műsort. Nagyon hangulatos délelőttöt töltöttünk a szépen felújított koncertteremben. Legvégül ajándékokat kaptak a kis vendégek. Lestárné Tavaszi Erzsébet Óvodapedagógus A KISHEGYISEK LÁTOGATÁSA A II. RÁKÓCZI FERENC ISKOLÁBAN A hagyományokhoz hűen leendő első osztályos gyermekeink meghívást kaptak a Rákóczi iskolába. Nagy izgalom előzte meg a látogatást, hiszen van olyan óvodás, aki még egyáltalán nem járt az iskola épületében . Emlékeikben azonban elevenen él még, hogy tavaly a nagyok milyen lelkesen, élményekkel telve meséltek erről az eseményről. Az idei évben ők is ugyanilyen feldobottan térhettek haza, hiszen három osztályban, különleges programmal várták a nebulókat. Az elsősök kedvenc dalukkal köszöntötték a kicsiket, a negyvenöt perc folyamán az ovisokat is aktívan bevonták a tanórába. A gyerekek az
iskolások közé ülhettek, és velük együtt mikrocsoportos formában végezhették a feladatokat.
Az 1.a osztályban a Hangyácska kirándulása című mesét hallgatták meg a tanító nénitől, majd közösen dogozták fel a történetet. A végén az osztály egy vidám dalt tanított a kicsiknek, majd az általuk elkészített farsangi szemüvegekkel kedveskedtek nekik. A hagyományt továbbra is ápolni kívánjuk, annak érdekében, hogy leendő elsőseink már ismerősként léphessék át az iskola kapuját szeptemberben.
Sóthyné Schreiner Erika óvodapedagógus AZ ISKOLAÉRETTSÉGRŐL Vekerdy Tamás ismert pszichológus szerint manapság az iskolába általában csak túl korán lehet menni- túl későn nem. A kisgyermekek többsége az óvodáskor végére eléri az iskolai munkához, az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet a gyerek belső érése, a családi nevelés és az óvodai nevelés eredményeként. Az iskolaérettségnek testi, lelki és szociális feltételei vannak,
4
amelyek mindegyike egyformán szükséges a sikeres, iskolai munkához. Ha a gyermek jól érzi magát az óvodában, ha sokat és jót játszik, ha mesét mond és mesét hallgat, ha sokat énekel, zenél, rajzol, fest gyurmázik, különböző manuális tevékenységeket végez, ha eleget mozog , ha megtanulja az önállóságot, ha a környezetéről megfelelő tapasztalatokat szerez, ha észrevetetik vele a tárgyak, jelenségek, események közötti oksági és mennyiségi viszonyokat,ha válaszolnak kérdéseikre és megtanul tájékozódni a térben, ha megtanul tisztán szépen beszélni az anyanyelvén akkor 6 éves korára kialakulnak azok a képességei, készségei és tulajdonságai, amelyek az iskolai élet megkezdéséhez szükségesek. A gyermeknek bizonyos testi érettséggel is kell rendelkeznie. Ehhez elengedhetetlen a megfelelő testsúly és magasság. Ezek azért fontosak, mert az iskolás életmód, a rendszeres padban ülés a figyelem hosszú ideg lekötöttsége megkívánja, hogy az iskolásnak megfelelő testi, ezen belül idegrendszeri kondíciója legyen. Ha ez nincs meg, akkor a gyerek idő előtt elfárad, nyugtalan lesz, izeg-mozog, társait és a tanórát zavarja, nem lesz képes együtt haladni a többiekkel. Fontos a finommozgásokhoz szükséges izmok, csontok kellő állapota az érzékszervek épsége (látás, hallás),és a beszéd helyessége mind formai-
lag, mind tartalmilag. A testileg jól fejlődő gyerek 6 éves kora körül arányosan fejlett, teherbíró, mozgása összerendezett, harmonikus. Viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes.
unalmas és egyhangú. A feladattudat összefügg az akarat bizonyos fejlettségével, az iskolaérett gyereknek képesnek kell lennie arra, hogy akarati úton fegyelmezni tudja legalább bizonyos fokig magát.
A lelkileg egészségesen fejlődő gyerek az óvodáskor végére nyitott, érdeklődő. Szándékos figyelemmel rendelkezik, amelynek tartama és terjedelme fokozatosan növekszik. Elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról, környezetéről, felismeri a napszakokat, tudja nevét, lakcímét, szülei nevét, foglalkozását. Emlékezete megbízható, értelmesen ki tudja fejezni gondolatait, élményeit és jól megérti és elfogadja azt, amit neki a felnőttek mondanak. Gondolkodás terén analízisre és szintézisre képes. Tudja azt, hogy az egész részekből áll, a részekből az egészet összerakja és az egészet részekre bontja. Ez alapvetően fontos a számolás, olvasás, írás tanítását illetően, mivel csak ennek a képességnek a birtokában tanítható meg arra, hogy a szavak betűkből állnak és a számok bonthatóak és összeadhatóak. Mindezek a képességek mellett ki kell, hogy alakuljon a munkaérettség feladattudata is. Meg kell tudnia különböztetni a játékot – amit akkor hagy abba amikor csak akarja – a feladattól – a munkától, amit nem lehet félbehagyni. Ki kell még alakulnia a monotónia tűrő képességének is, amely ahhoz szükséges, hogy a feladatot akkor is végig kell csinálnia, ha az számára
A szociálisan érett gyerek készen áll az iskolai élet, a tanító elfogadására, kapcsolatteremtésre felnőttel és gyerektársaival, képes együttműködésre, egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni és jól be tud illeszkedni a gyermekközösségbe. A szülő érdeke, hogy gyermeke az iskolát csak akkor kezdje meg, amikor a legeredményesebben bontakozhatnak ki képességei, amikor legbiztosabban szerezheti meg az általános alapismereteket. A jó kezdet fél siker! Mindnyájunk szívügye,hogy a gyerekek az iskola első osztályába testileg-lelkileg kiegyensúlyozottan, boldogan lépjenek, és ott képességeiknek megfelelően teljesítsenek és érezzék jól magukat! Dorogi Judit és Nagyné Baracsi Éva óvodapedagógusok ISMÉT SÍELTEK A PAKSI ÓVODÁSOK! A 2010-es év már a 8. alkalom volt,amikor a Forni di Sopra havas lejtőit és hegyeit hódította meg a síelni vágyó gyerekek és szülők csapata. A kicsi olasz síparadicsom Villa Verde nevű panziója idén is felejthetetlen élményeknek adott helyet számunkra Jóleső érzés volt
5
a sí leckék után a barátságos,meleg panzióba visszatérni és ott mindenki kedvére válogathatott a különböző érdekes programok közül. Felnőtt, gyerek egyaránt lelkesen vett részt minden eseményen.
Hazafelé tartva megint arról beszéltünk, hogy jövőre is találkozunk itt! Nagyné Baracsi Éva óvodapedagógus
AKTUALITÁSOK: Március1. Gyöngyfűzés , kokárdák
Március 6: Nyílt nap a Rákóczi Ferenc Általános Iskolában.
Március 10 Nyílt nap a Kishegyi úti Óvodában. 9.30-tól 1130-ig és 15-tól 1630-ig. Minden kedves leendő óvodást szeretettel várunk!
Március 12: Nemzeti ünnep alkalmából csoport megemlékezések.
Március 16 és 17 óvodai beíratás:7-től 17 óráig a Mesevár óvodában
Március 18: Zöld Tódor
Április 15
kat, mézeskalácsokat, játékokat, agyagtárgyakat stb. Gyűjtjük ezen kívül gyermekek rajzait, melyek kedvenc mesejeleneteiket ábrázolják. Óvodánk esztétikai munkaközössége is hozzájárul a kiállítás anyagához, az alkotóműhelyes gyerekek pedig ökrös szekereket készíttettek kukoricaszárból. Továbbra is szeretnénk megkérni a kedves szülőket, hogy meséljenek minél többet gyermekeiknek, és amennyiben lehetséges, válogassanak Benedek Elek népmeséiből is.
Zöld Tódor
Baloghné Fitos Anikó
Április 29
óvodapedagógus
Március 25 Global Greenies nemzetközi együttműködési csoport látogatása óvodánkban. Alkotóműhelyes foglalkozás bemutatása.
Április 1-től 7-ig: Tavaszi szünet. Ügyeletes óvoda a Hétszínvirág.
Április 8: Képtár látogatás
- De hiszen azt keresztre feszítették! - Nagyon ügyes vagy Kinga, ezt igazán jól csináltad! – dicséri anyukája. - Akkor megmondod az óvó néninek, hogy léptessen elő nagycsoportosnak?! - Zolika mi volt tegnap az ebéd? - Rántott hús meg nyomott krumpli.
Föld napja. Virágos palánta ültetés.
- Zolika ! Mennyi 3+3? - Az 6 ! - 10+10 ? - (hosszú szünet) Az 20. - Na és 10+10+10 ?
Április 30
- (rögtön) Annyi már nincs!
Képtár látogatás
Április 22:
GYEREKSZÁJ
Májusfa táncolás
Milán kirakózás közben felsóhajt: - Ez nagyon nehéz, gubanc a köbön!
Május 3 Anyák napi megemlékezések csoportonként
Ügyeletes óvoda : Hétszínvirág KIÁLLÍTÁSRA KÉSZÜLÜNK Benedek Elek születésének 150. évfordulója alkalmából kiállítást szervezünk májusban, a Gyermekek hetében. Ez a VMK kiskiállító termében lesz látható. A kiállítás anyagát a Benedek Elek óvoda mindhárom tagóvodája szolgáltatja. Óvodánk elsősorban szorosan Benedek Elek népmesékhez kapcsolódó gyermekmunkákkal készül. Feldolgoztuk a Szóló szőlő, mosolygó alma, csengő barack című népmesét melyből kiemeltük a vásári jelenetet, ahol mese szerint a király vásárol leányainak. Erre a vásárra minden csoport készített, illetve készítenek portékákat: ruhá-
- Óvó néni! A mamánkkal voltunk a”Torta üdülőben” és ők kocsival jöttek haza, mi meg autóval!- meséli Tóbiás. - Zorka mivel jöttél ma óvodába? Gyalog vagy kocsival? - Esernyővel. - Anyának meg apának mentolos Mikulást hozott a Mikulás, nekem meg enyhe Mikulást hozott. - meséli Zita - Anya megveszed nekem ezt a játékot?- kérdezi Anna a bevásárló központban. - Majd hoz neked a Jézuska!
6
Tamáska! A lányokat nem szabad bántani, inkább simogatni kell! - Igen meg inkább összeházasodni velük!- mondja Diana Bence nézi, ahogy Dávid a kisiskolás bátyja a számítógépen egy lövöldözős játékkal játszik. Közben bejön a nagyapja,akihez Bence így szól: - Papa, ezt ne nézd, ez nagyon durva!
Jegenye Híradó a Kishegyi úti Óvoda negyedéves lapja Szerkesztők: Baloghné Fitos Anikó Nagyné Baracsi Éva Felelős kiadó: Vaszkó Zsoltné tagóvoda vezető
