X.
Évfolyam.
27. i,885.) szám.
B u d a p e s t 1900. m á r c z i u s h ó 31.
KÖZTELEK
KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP. AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. M e g j e l e n i k m i n d e n szerdán és szombatén. i i országos magyar gazdasági egyesület tagjai Ingyen kapják.
Az Orizágox Magy. Gazdasági Egyesülői tulajdona.
AZ OMGE. KÖZLEMÉNYEI. Ülésnapok a Köztelken. 1900. márczius 31-én d. u. 4 órakor OMGE. igazgató-választmányi ülése. 1900. április 1-én d. e. 10 órakór T e j termelök egyesületének közgyűlése. 1900. április 6-án d. u. 4 órakor OMGE. szölöszeti és borászati, továbbá kertészeti és gyümölcstermelési bizottságának egyesitett ülése.
Meghívó az Országos Magyar Gazdasági Egyesület
igazgató-választmányának 1900. évi márczius hó 31-én (szombaton) d. u. 4^2 órakora
„Köztelken"
tartandó
ülésére. Fő-tárgyak: 1. Mult ülés jegyzőkönyvének bemutatása. 2. Két hitelesítő tag kiküldése. 3. Meghalt és kilépett tagok bejelentése. 4. Uj tagok felvétele. 5. Tagsági ügyek. 6. Szeszkontingens tárgyában ujabb mozgalom indítása. 7. Gazdasági egyesületek válasza gabonatőzsdei sulyegység tárgyában. 8. Kodolányi Antal interpellácziója a ruthén ügyben. 9. „ H e r m e s K bank a Tisztviselők nyugdijalapjára 2000 forintot adományoz.
SzerkesztSség 6s kiadóhivatal: Budapest (Köztelek), Ű U i l - í t 35. száné.
Rém taíoknik"előfizetési fflj: Egész évre 80 korona, félévre 19 korona, negyedévre
Kéziratokat a szerkmrtCség n
10. Földmivelési miniszter a szegedi kiállítás deliczitjének részbeni fedezésére 5ö25 koronát kiutal. 11. Mozgalom indítása a sertésvásárpénztár szövetkezeti alapon leendő megvalósítása ügyében. 12. Földmivelési miniszter leirata az amerikai lóheremag ügyében. 13. Kereskedelmi miniszter leirata, hogy burgonya-vetőgumók kedvezményes szállítására engedményt nem adhat. 14. Osztrák-magyar bank kormányzója tudatja, hogy a vezetést átvette. 15. Gazdák Biztosító Szövetkezete köszönetét fejezi ki. Budapest, 1900. évi márczius hő 26-án. Gróf Dessewffy Aurél, elnök.
Meghívó az OMGE. szölöszeti és borászati, továbbá kertészeti és gyümölcstermelési bizottságának 1900. évi április hő 6-án (pénteken) d. u. 4 órakor a Köztelken tartandó egyesitett ülésére. (A tárgysorozatot a „ K ö z t e l e k " 26. és 27. számában közöltük.) A tavaszi luxus-lóvásár április hó 1 én nyilik meg a „Tattersall" istállóiban és bezárólag április 3-áig tart.
Hegyi eke- és hegyi vetőgépbemutatás. Az OMGE., úgyis mint a Gazdasági Egyesületele Országos Szövetségének központja,
M a i számunk 34 oldal.
karöltve a Szepesvármegyei gazdasági egyesülettel s a nagyméltóságú földmivelésügyi minisztérium támogatásával folyó évi április hó 29-én Szepes-Iglén, h e g y i e k e - és h e g y i retőgéplbemutatást rendez. Bejelentési ivek és a bemutatás programmja az OMGE. titkári hivatalában kaphatók. A rendező-bizottság.
Tó'zegkereslet. Egy külföldi czég erdei termékből származó tőzeget keres Magyarországon és hajlandó volna nagyobb mennyiség megvételére. Felkérjük tehát t. Tagjainkat, akik ezen ügy iránt érdeklödnek, hogy szíveskedjenek egyesületünk irodájában jelentkezni, ahol a küldött tőzeg mintája is megtekinthető; megjegyezzük azonban, hogy a tőzegmintát csekélységénél fogva megtekintésre szét nem küldhetjük. Igazgató.
A szeszkontingens-törvény módosítása. Memorandumtervezet. Az OMGE. igazgató-választmányi márczius hó 31,-i ülése elé beterjeszti: Bubinek Gyula ügyvezető-titkár. Nagyméltóságú Miniszter Ur! Azon széleskörű agitáczió, amely az ipari szeszgyárosok érdekében részint a sajtóban, részint a kereskedelmi és iparkamarák részéről megindult a Ngyméltóságod által az 1899. évi XXII-dik törvényezikk módosítását czölzó novelláris tö/vényjavaslat ellenében, arra kész ette egyesületünk igazgató-választmányát, hogy a maga részéről a Nagyméltóságod által tervezett ezen bölcs intézkedés érdekében egyrészről, má-részről a mezőgazdasági szesztermelés jövő fejlődése szempontjából állást foglaljunk. Ezen állásfoglalás alapjául, amidőn egész terjedelmében elfogadjuk azon határozati
522 javaslatot, amelyet a „Magyar Mezőgazdasági Szesztermelők. Országos, Egyesülete" képviseletében gróf Zselónski Róbert a Nagvméltóságod elnöklete alatt megtartott: értekezleten beterjeszteti s amelyhez a mezőgazdasági érdekeltség valamennyi képviselője hozzájárult, szükségesnek tartjuk, hogy ezeií ; állásfoglalásunkat egyrészről megindokoljuk, másrészről a közvélemény félrevezetését ezélzó s a nagy szeszipar érdekében megindított agitátórius mozgalom tévedéseire reámutassunk. Legelőször is azon váddal szemben kell leghatározottabban állást foglalnunk, mintha a mezőgazdasági érdekeltség az ipari kontingens kisajátítását követelte volna. Ezen „szertelen követelés", a minőnek azt a budapesti kereskedelmi és iparkamara Nagymeltóságodhoz intézett felterjesztésében jellegzi, nem a mezőgazdásági körökből, hanem a szeszipari érdekeltség köréből kikerült kívánalom. A midőn az 1899. évi XXII-dík törvényczikk novelláris módosítását kérelmezte a „Magyar Mezőgazdasági Szesztermelök Országos Egyesülete" 270. szám alatt november 27-én keit. feliratában, amely a mezőgazdasági érdekeltség utolsó megnyilatkozását képviseli, ezén fölírat egyszóval se... emlékezik meg az ipari kontingens kisajátításának szükségességé ről, hanem igenis követeli az 1899. éViXXII-dik t-czíkk által teremte't tartbat"tlan helyzetnek az orvoslását az '1888'. évi XXV-dik törvényczikk által elfogadott alapelv-k visszaállításával. Ezen beadvány konklúziója a következő: í. Az ipari kontingens az 1888. évi XXV. t.-ez. rendelkezés iből fejlődőit mai tényleges, állapotnak , megfelelőle. 331,139, a mezőgazdasági 521,861 hl.-ben állapíttassák meg, 2. Az ipari kontingensnek az 1888. évi , XXV. törvényczikkben megállapított fokozatos apasztása a jövőben is femartassék. 3. A kontingenssel való üzérkedés megszüntettessék azáltal hogy sem az ipari, sem a mezőgazdasági szeszgyárak kontingensének egyesítése egyáltalán ne engedélyeztessék. 4. A mezőgazdaságot megillető 40,000 hl.-nyi kontingens azonnal vonassék le az ipari kontingensből s 5. az igy Visszaszerzett mezőgazdasági kontingensből e ső sorban a folyó évben alakult szeszfőzdék kontingens-igénye elégíttessék ki, jövőben pedi" csak annyi m,ező^gazdasági szeszfőzde építésére adassék engedély a je entkezés sorrendje szerint, amennyi kontingens rendelkezésre áll. Hogy a kisajátítás tényleg az ipari érdekeltség köréből került ki, igazolhatjuk azon memoranduri ra való hivatkozással, amelyet ugyancsak Nagyméltóságodhoz beterjesztett az ipari szeszgyárosoknak Aradon mult évben megtartott országos ; értekezlete, amelynek konklúziója ekkép szói: I. A mai napon Aradon országos értekezletre egybegyűlt és tíiajdnem tefjes számban megjelent ipari szeszgyárak tiltakoznak az ilynemű mozgalom elíeu, ^s ó?ást emelnek az itt ecsetelt és az állami jogrenddel homlokegyenest ellenkező törekvések ellen, melyek az ipari szeszgyárakát kisemmizik és az azokban fekvő 20 millió forintot meghaladó tőkét teljesen értéktelenné tennék. II. Elhatározza továbbá az országos értekezlet az ipari szeszgyárakra nehezedő károsítások ellensúlyozása érdekében: 1. Ő nagyméltósága a pénzügyminiszter űrhöz az a kértlem intézendő, hogy a tervezett novelláris módosítás alkalniával az ipari szeszgyárak által a korábbi, ankétben előterjesztett abbeli indítványt, mely szerint a kontingensükből levont 53C00 hektoliter fejében nekik kártérítés nyújtandó, teljesíteni méltóztassék. ... ' , _ ;,, .... ••••»-• 2. Az ujonnán keletkező mezőgazdásági szeszfőzdék kontingens iránti igénye vagy a
KÖZTELEK,
1900. MÁRCZIUS HO 31.
27. RZAM. 10-IK É V F O L Y A M
már fönnálló más, aránylag nagy kontingenssel helyességének az indokolásával részletesebben rendelkező mezőgazdasági főzdékről való foglalkoznunk; kiemelendőnek tartjuk azonban, megfelelő levonás utján, vagy pedig ipari szesz- hogy különösen a mezőgazdaság ma is gyárak kontingensének vétel utján való megszer- súlyos helyzetének orvoslására egyes vidékeken zése által elégittesék ki. Az ily vételek talán oly egyetlen eszköz á mellékiparágak felkarolása. módon volnának teljesíthetők, ha a szeszadóÉs itt nemcsak azon szempont érdemel pótlékról szóló törvény szerint a mezőgazda- különös mérlegelést, hogy egyes vidékeken a ság főzdéknek engedélyezett i frtnyi jutalóm- mezőgazdasági kultura fentartása csakis a szesztöbblet fordíttatnék e>en czélra, ugy hogy gyártás üzése mellett lehetséges, hanem, hogy évenként mintegy 480,000 frtot lehetné kon- ép ezen vidékeken nagy mérvben jelentkező kitingens-vásárlásra fordítani és ezt az uionnan vándorlás ellensúlyozásának egyik legkiválóbb keletkező mezőgazdasági főzdéknek kiosztani. eszköze, ha e vidékek mezőgazdasági kulturáját s Ha már most a két érdekeltség által ezáltal azon vidékeken a munkakeresletet megtámasztott követelményeket szembeállítjuk a felelő mértékben fokozni hidjuk. Nagyméltóságod által az értekezlet elé beterA kivándorlás veszedelmével szemben jesztett novelláris törvényjavaslattal, ugy saj- nem jöhet tekintetbe a nagy szeszipar részénálattal kell konstatálnunk, hogy az az ipari ről szembeállított azon ellenvetés, hogy a nagyérdekeltség kívánalmait nemcsak megvalósítja, szeszipar megszűnése a legkisebb néposztályt de e kívánalmak teljesítésénél még tovább érinti, mert több ezer munkás marad kényéi iá megy. nélkül, A nagyszesziparnál foglalkozó munkáAz ipari érdekeltség ugyanis, csakis azt sok túlnyomó része a vidékről került a várokérelmezte, hogy az uj novella vagy a mező^ sokba s igy a vidék elnéptelenedése ezáltal is gazdasági nagyobb szeszgyárak kontingensének fokoztatott, másrészről az ipari kontingensnek apasztás-ával elégítse ki az uj mezőgazdasági a mezőgazdaság részére való biztosításával sokkal több munkáskéz nyer foglalkozást és szeszgyárak részére szükséges kontingenst, vagy sajátíttassák ki az ipari kontingens. Az uj tör- biztos keresetet, mint különben. vénvjavaslat-tervezet megváltoztatja mind a Nem szabad azt sem figyelmen kivül kettőt, amennyiben ugy a nagyobb kontingens- hagynunk ezen kérdés mérlegelésénél, hogy amig sel rendelkező mezőgazdasági szeszfőzdék kon- a kontingensnek a mezőgazdaság által való kitingensének, mint az ipari gyárak kontingensé- termelésénél egészen bizonyos, hogy a kontingens nek kisajátítását tervezi. nyersanyagául kizárólag magyar termény használEzen itt röviden vázolt tényből világó- tatik fel, hogy a sze-szmoslék feltakarmányozására san megállapítható, hogy a mezőgazdasági ér- tisztán magyar származású szarvasmarha állíttatik dekeltség a t rvényjavadat megjelenése előtt az be az istállóba, addig az ipari termelésnél •ipari kontingens kisajáHté-át nem követelte, de tudjuk azt, hogy nyerstermény szükségletét igenis követese az 1888 : XXV. törvényczikk nagyrészben onnan szerzi be, ahol a legolcsóbáltal megállapított azon elvnek a visszaállítását, ban kaphatja, — a külföldről, — másrészről hogy az ipari kontingens a mezőgazdasági, kon- a szesz mosléknak ujabban divó szárított alakban való értékesítése folytári ezen fontos tingens javára fokozatosan apasztassék. A mezőgazdasági érdekeltség tehát kívá- állattakarmány túlnyomó részben a külföldre nalmai körvonalozásánál egyáltalán nem ment kerül. szertelenségbe, még akkor sem, amidőn a A magyar mezőgazdasági termelésnek Nagyméltóságod elnöklete alatt megtartott tehát a nagy szeszipar sem azaltal nem szolankéten benyújtott határozati javaslatában a gálja érdekeit, hogy terményeinek vasárlója kompromisszum lehető létesítése czéljából az volna, sem azáltal, hogy olcsó és jó állataz ipari gyárak által kivánt kisajátításba a takarmányhoz juttatná. maga részéről is belement. E kérdéssel kapcsolatban szükségesnek tartjuk reámutatni arra, hogy az 1888. évi Egy igen fontos elvet adott fel a mezőgazdasági érdekeltség akkor, amidőn a törvény- XXV dik törvényczikk megalkotásánál mely javaslat által tervezett ipari kontingens kisajá- intencziók vezérelték a kormányt s vezérelték tításához hozzájárult, másrészről jelentékeny magát a törvényhozást is. áldozatot is hozott s illetve hoztak a már Az akkori pénzügyminiszter által beterlétező mezőgazdasági szeszfőzdék tulajdonosai, jesztett törvényjavaslat indokolása a követamidőn ezen kisajátítást az 1899. évi XXIV. kezőket mondja: törvényczikk 1. § a alapján engedélyezett ju„A java-lat szerkesztésénél az az indok talmak terhére elvállalták. vezérelt, hogy a kontingens egyénenkénti felA mezőgazdasági érdekeltség ezáltal is- osztásánál lehetőleg az egyes gyárak eddigi mételt szép tanújelét adta annak, hogy a átlagos termelése képezte a szétosztási alapot, közért áldozni tud, a mely áldozatkészséggel emellett azonban tekintettel kiváló közgazdaazonban az ipari érdekeltségnek nem szabad sági jelentőségökre, a mezőgazdasági szeszvisszaélnie, annyiban, hogy á kisajátítás össze- főzdéket már az első felosztásnál előnyben kívántam részesíteni, a jövő fejlődés terét gét a végtelenségig fokozza. biztosítani Reá térve a .Magyar Mezőgazdasági pedig főleg ezeknek kívántam Szesztermelők Országos Egyesülete" által el- azáltal, hogy az ipari gyárak kontingensét, foglalt és általunk is helyeselt álláspontra a amennyiben ezt újonnan keletkező szeszgyárak magunk részéről annak indokolásául az aláb- létesithetése szükségessé teszi, az első felosztási időszakon tul is bízom os mértékig apaszbiakat terjeszszük elő: Igen helyesen állíttatik fel az a követel- tandónak javaslom s általában azori elvet, mény, hogy az 1899-dik évi XXII. törvényczikk hogy az újonnan keletkező gvárak közül egyedül ne novelláris uton módosíttassák, hanem a a mezőgazdaságiak részesittessenek a kisebb kisebbik adótétel mellett termelhető alkohol- adótétel mellett főzhető szeszben, következemennyiség felosztásáról egy uj törvényjavaslat tesen keresztülvinni akarom. dolgoztassék ki, amely törvénynyé válván, az A mezőgazdasági gyárak előnyben való 1899. évi XXII. törvényczikket hatályon kivül részesítését az általányozási rendszer meghelyezi. A nevezett törvény ugyanis oly lénye- szüntetése s a kötelező fogyasztási adóra való ges módosításokra ;szorul, hogy a törvény átmenetel, valamint a napi termelés korlátozása rendelkezésének világos Szövegezése, de magá- már magukban véve szükségessé teszik, de ha nak az ű j törvénynek könnyebb kezelése is a nagyipari főzdék fontosságát államgazdasági kívánatossá teszi azt, hógy egy teljesen uj szempontból is figyelmen kívül hagyni nem törvény állíttassák a régi helyébe. akarjuk, a mezőgazdaságiaknak nyújtott előny A mezőgazdasági érdekeltség részéről az csak oly mérvű lehetett, hogy ezáltal az ipari értekezleten beterjesztett határozati javaslat szeszgyárak fennállása és jövője ne veszélyezelső pontja a szeszgyártást egy kizárólagos tessék s hogy ugy az általános, mint egyénénmezőgazdasági iparnak jelzi. Ismerve azon kinti felosztásnál a belföldi termelés biztonjelentőséget, amelylyel a szeszgyártás a mező- sága érdekében az az irányelv folyton rneggazdaság körében bír, felesleges ezen tétel óvassék, hogy a kontingentált alkoholmennyi-
27. SZAM. 10-IK ÉVFOLYAM.
K Ö Z T E L E K , 1900. MÁRCZIUS HO 31.
523
az 1899. évi XXV. t.-cz. módosítását kérel-, tingens nem forgalmi czikk, amelynek napi mezzük Nagyméltóságodnál azon alapelvek ára volna s a jelenlegi eladásokat nem is figyelembevételével, melyeket az értekezleten lehet a kontingens kisajátítási értékénél figyebenyújtott határozati javaslat tartalmaz. lembe venni, mert ezen eladások az 1899. évi A szőnyegen levő határozati javaslat XXII dik törvényezikk alapján történtek, amely azt a reményt kelteti e a vevőben, hogy a megmásodik pontja a mezőgazdasági szeszfőzdék részére az 1899. évi XXIl-ik törvényezikk első vásárolt kontingensnek állandó birtokosa lesz. § ában fentartott 53,941 hl. kontingensnek az Legkevésbbé sem fogadható el azonban ipari szeszgyáraktól azonnal való elvonását a budapesti kereskedelmi és iparkamarának s minden korlátozás nélkül a szükséghez ké- azon javaslata, hogy a kontingens-szesznek pest a novella 2. §-a 5. bekezdésében fog- kisajátítási ára 100 korona, mig az önkéntes lalt elvek alapján uj mezőgazdasági szesz- felajánlásnál 80 korona legyen. Mi "természegyárak dotácziójára forditandónak javasolja. tesebb, minthogy senki sem ajánlana fel önként Ezen 53,941 hl. kontingens, amelyből 40000 hi. kontingenst, hanem az állam kénytelen volna az ipari szeszgyárosoknak lett 4 évi haszná- a szükségletet kisajátítani, hl.-jé$l00 koronával. latra átengedve, tulajdonképen már az 1898. Ha e javaslat alapján azt remélné a budapesti év végével joggal megillette a mezőgazdasági kereskedelmi és iparkamara, hogy daczára a szeszipart. kisajátításnál kilátásba helyezett 100 koronányi Az 1888. évi XXV-dik törvényezikk összegnek, }i.z ipari gyárak kontingensüket 80 ugyanis ugy rendelkezett, hogy az ipari kon- koronával , való értékesítés ezéljából önkéntesen is De hogy maga a törvényhozás is ugyan- tingens 3 évenként 5%-kal apasztassék uj felajánlanák, ugy ez csak annak bizonysága, szeszgyárak kontingensének hogy a kontingens 80 koronával való értékesítése azo"; alapelvet vallotta, a i elyet maga a kor- mezőgazdasági mány, igazolja a pénzügyi bizottságnak ugyan- fedezése ezéljából. Az igy 81,000 h!.-t kitevő is az ipari gyárakra nézve . minél gyorsabban csak az 1885. évi XXV.-ik törvényczikkről, kontingensből tényleg csak 9,000 vonatott le lebonyolítandó kitűnő üzletet képez. az ipari szeszgyárak kontingenséből, míg a mint törvényjavaslatról a ház elé terjesztett A magunk részéről tehát az ipari kontinfenmaradt 72 000 hl. bői az Ausztriának áten- gensnek kisajátítás utján való apasztásához indokolásának a következő bevezető része: ,E törvényjavaslat czélja a t. képviselő- gedett 19,542 hl. kontingens lett levonva, az csakis azért járulunk hozzá, mert az gyorsabb ház által elfogadott szeszadórendszer értelmé- igy fenmaradt többi kontingens ppdig az ütembe' kívántatik foganatosíttatni, mint azt az 1899. évi XXII dik töryényczisk áital az ben kisebb adótétel mellett termelhető 872,542 1888-ik évi XXV. törvényezikk eredetileg hektoliter szesznek az egyes gyárak közt való ipari gyáraknak 4 évi használatra átengedve. czélozta. felosztása. Alapeszméiben, főbb intézkedő-ei-, Igaz, hogy az 1898. évet megelőzőleg még A 4 ik és 5 ik pontja a határozati ben valósítja ez e tekintetben az érdekelt fe- nem igen volt sejthető, hogy a mezőgazda- javaslatnak megállapítja, hogv a kisajátítandó leknek egy, a pénzügyminisztériumban tartott sági szeszipar oly lendületet vesz, mint jelen- ipari kontingens évenként 10.000 hl. legyen s hogy szaktanácskozmánvban kifejtett nézeteit és ben, de már az 1898/99. évi szeszfőzési idényez valamennyi ipari szeszfőzdétől aránylagosan óhajtait Kiinduláspontját képezi az az alap- ben 39 uj szeszgyár alakult, amely körülmény s megfelelő kártalanítás mellett vonassék le eszme, hogy a mezőgazdasági szeszgyárak léte- tehát elépgé figyelmeztethetett arra, hogy a az esetben, ha eladásra kontingenst önkénzését és fejlődését az adótörvényhozás által is, mezőgazdasági gyárak részéről már a leg- tesen nem ajánlanának. Ezen két pontnál szüklehetőleg előmozdítani kell.' közelebbi felosztási idényben nagy mennyi- ségesnek tartjukkinyilatkoztatni, hogy az ipari És hogy Nagyméltóságod intencziói ugyan- ségű kontingens fog igényeltetni, különösen erdekeltségnetc az aradi országos értekezlet csak megegyeztek az 1899. évi XXII. törvény- tekintettel arra, hogy a kontingens-szesz ára határozata 2. pontjában ős az értekezleten is emelkedett s igy a mezőgazdasági szeszfőzés kifejezett azon kívánságát, melyszerint egyes ezikk benyújtásánál azokéval, akik az 1888 ipari telepők lehetőleg egészben kisajátittasiaévi XXV. törvényezikket megalkották, igazolja jövedelmező vállalkozásnak ígérkezik. azon indokoíás, amelyet Nagyméítóságod mult Ezen a mezőgazdasagot joggal megillető nak, magunk részérői teljesen helyeseljük:, egyévi kontingensfelosztásáról szóló törvény 53,941, illetve ebből már csak 40,000 hl. le- részt azért, mert ilymódon ,a szeszgyártás kapcsolatában a képviselőház elé terjesztett. vonásával szemben az ipari gyárak kártérítési mielőbb' á mezőgazdaság körébe jut, másAz idézett indokolás ugyanis a következőket igényeket támasztanak azon az alapon, hogy részről, mert elismerjük, v hogy a leszállított mondja: . . . jelen törvényjavaslat. . . alapul- ezen 40,000 hl.re számítva üzemüket ennek kontingensü szeszgyári üzemek fentartása csak veszteséggel jár. véve azt az állapotot, amely az 1888-ik évi figyelembevételével rendezték be. XXV. törvényezikk rendelkezéseiből fejlődve ma A határozati, javaslat 6. pontja hozzáTudjuk azt, hogy az ipari gyárak valatényleg fennáll, a felosztást az emiitett törvény- mennyije nagyobb arányú berendezéssel bir, járul ahhoz, hogy az ipari kontingens kisajáezikk alapelveihez képest a jövőre nézve is akként mint amennyi kontingenst tényleg termel, títandó része az 1899. évi XXlV. törvényezikk szabályozza, hogy a kisebbik adótétel mellett mert törzskontingensünk annakelőtte sokkal 1. §-a alapján engedélyezett jutalmak terhére termelhető alkohólmennyiségből csak a mezőgazda-nagyobb volt s jelentékeny mennyiségben pót- történjék. Tiszteletteljes felterjesztésünk bevesági szesziparnak juttasson fokozatosan mindig, kontingenst is termeltek. Itt tehát más befek- zetésében reámutattunk arra az áldozatkésznagyobb részt.' tetésekről s illetve beszerzésekről szó sem ségre, amelyét a mezőgazdasági érdekeltségItt azonban konstatálni vagyunk kényte- lehet, mint tisztán azokról, amelyeket, minden nek azon része hozott a, részére biztosított lenek, hogy az indokolás szelleme és czélzata szeszgyár a nyersanyag beszerzésé tekintetében jutalomnak a kisajátítás czé'jaira történő fela benyújtott törvényjavaslat által megtestesülést foganatosít. Ezek a befektetések azonban Csak ajánlásával, amelyre ezen kisajátításból semminem nyert. Az 1888 ik évi XXV. törvényezikk egy évre szólanak s miután a nagyipari gyá- féle előny nem származik. legfontosabb alapelve volt, hogy az ipari kontin- raktól 40,000 hl. pótkontmgens csakis a jelen Azt hiszszük, hogy ép ezen tény Nagyméltógens a mezőgazdasági kontingens javára három főzési idény végével fog elvonatni, nagyobb ságodat fokozott mérvben fogja meggyőzei arról, évenként 5% kai apasztassék, ezen apasztást üzleti befektetések czimén1 kárpótlásra jogosan hogy a mezőgazdasági szzszipar fdjlesztése nem tarthatnak igényt. azonban az 1899. évi XXII. törvényezikk mily fontos érdek lehet Magyarországon, amiteljesen mellőzi; sőt miután e törvény megdőn ennek fejlesztése érdekében a legkevésbbé A határozati javaslat 3-dik pontja az engedi, hogy ipari gyárak egyesithetők legyenek, 1888. évi XXV-dik törvényezikknek az ipari érdekeltek részéről ily messzemenő áldozat ilymódon ki lett zárva az az eshetőség is, hogy kontingens apasztására vonatkozó rendelkézé- hözatik. ipari üzemek felhagyásával gyarapodják a mezősét óhajtja visszaállítani olykép, hogy az ipari A határozati javaslat 7. pontja az uj gazdasági kontingens. gyáraktól évenként elvonandó törzskontingensnek kontingenstörvény által megrövidített régi esak kétharmada kártalanittassék hl.-ként 60 szeszgyárak kontingensének a kiegészítését A Nagyméltóságod által benyújtott indokolás szerint is szükségesnek jelzett mező- koronával; egyharmada pedig kártalanítás nélkül szorgalmazza, amely kívánalmat egész méltányosnak és közgazdasági szempontból fontosgazdasági szesziparnak fokozatosan juttatandó vonassék le. ,mindig nagyobb rész" a jelenleg érvényben A kártalanítás nélkül való levonás jogosult- nek tartunk annyiban, mert a kontingensnek ezen megrövidítése ép azon vidékeken történt, levő törvény alapján nem juttatható s illetve a ságát már az első pontnál megindokoltuk. Ami jövőben, amennyiben a törvény továbbra is a 60 koronányi hl.-kénti kisajátítási összeget ahol a mezőgazdasági szeszipar nélkülözhetlen érvényben maradna, teljesen ki van zárva a illeti, ez az ipari érdekeltség részéről természe- eszköze a mezőgazdasági kultuta nemcsak' jövelehetőségé annak, hogy a mezőgazdasági kon- tesen keveséltetik arravaló hivatkozással, hogy delmező üzésének, de fentartásának. tingens bármily csekély mérvben is növeked- egy tényleges eladás 76 koronával történt. Ha A Nagyméltóságod által az értekezlet elé hessék. Ami eladó ipari kontingens volt, az el is fogadjuk ezen egy eladási árat alapul, ugy beterjesztett törvényjavaslat a 960 hl.-nél már tényleg gazdát cserélt és biztos kezekbe ez még nem indokolja a nagyipari szesz- magasabb kontingenssel biró mezőgazdasági jutott, ugy hogy az eladásokból a mezőgazda- gyárak 80—100 koronáig terjedő igényeit, szeszfőzdék kontingensének a kisajátítását is ságnak juttatott amúgy is csekély százalékok másrészről nem szabad felednünk azt sem, tervezi. Ezzel szemben magunk részéről a révén a mezőgazdasági kontingens a jövőben hogy az eladások túlnyomó része 40—50 leghatározottabban állást kell foglalnunk. Nagynövekedni nem fog. koronás árakon történt s igya törvényjavaslat méltóságod előtt bölcsen ismert dolog, hogy ép S ép ez a körülmény készteti egyesüle- által tervezett 60 koronányi legmagasabb be- azok a mezőgazdasági szeszfőzdék, amelyek tünket arra, hogy a mezőgazdasági szeszter- váltási ár véleményünk szerint igen méltányo- nagy törzskontingenssél bírnak ma, voltak a melés jövő fejlődése biztosítása szempontjából san lett megállapítva. De egyébként is a kon- • múltban azok,, amelyek a kedvezőtlen szeszárak
ség teljes kihasználása minden körülmény között biztosittassék.* Ezen indokolás teljesen igazolja tehát azon álláspontot, melyszerint a kormányzatnak már akkor az az intencziója volt, hogy a szeszgyártást fokozatosan a mezőgazdaságba utalja át rövidebb, vagy hosszabb időn beiül. Hogy az ipari kontingens átutalása gyorsabb ütemben nem történt, annak egyszerű magyarázatát adja a fenti indokolás abban, hogy a belföldi termelés biztonsága érdekében szükséges volt biztosítani a kiosztott kontingens legalább nagyobb részének a kitermelését. Ez az akkori viszonyok között nagyon is indokolt politika volt, amennyiben egyébként Ausztria szesztermelésére lettünk volna utalva s mi-, után az adó visszatérítés csakis az 1894. évi XV.-ik törvényezikk által lett biztosítva, az állami bevételek jelentékeny ingadozásoknak lehettek volna kitéve,
524
KÖZTELEK, 1900. MÁRCZIUS HO 28
mellett is veszteséggel tartották üzemüket csak csak ezen bizottság volna hivatott egyedül arra, azért, hogy kontingensüket egy ujabb bekövet- hogy fiktív bérszerződéseken alapuló kontingenskező felosztásnál el ne veszítsék. S miután ezen igényeket kipuhatoljon és az ily kérvényezőket gyárak, jelentékeny anyagi áldozatot hoztak elutasítsa. tényleg, hogy a nekik juttatott kontingenst kiA határozati javaslat 11. pontja az üzem termeljék, most amidőn egy kedvező időszak megkezdéseért letett biztosíték elvesztését nemkövetkezett be a mezőgazdasági szeszgyártásra, csak gátló hatósági intézkedés esetén tartja kontingensük legnagyobb részétől megfosztat- mellőzendőnek, hanem a gazdaságot ért bárnának. mily elemi csapás esetén is. Azt hiszszük, hogy Igaz, hogy több oly mezőgazdazdasági ez oly kívánalom, amelynek jogosságát Nagyszeszfőzde van, amelynél a kontingens a föld- méltóságod előtt bővebben indokolni felesleges. birtokkal nem áll megfelelő arányban. Ezen A határozati javaslat 12. pontja, aki nem megfelelő arány alatt nem a törvény által termelhető kontingens visszajelentésének végső határozott földterületet értjük, hanem azt, hogy határnapját április hó 1-ében kéri megállapítani, valamely mezőgazdasági szeszfőzde legalább mig a pótkontingens kiosztását 14 napon belül akkora területtel legyen összeköttetésben, hogy tartja foganatositandónak. e földbirtok a szeszfőzde nyersanyagszükségEzek mind oly adminisztratív intézkedéletének nagyobb felét termelésével fedezni birja. sek, amelyek a mezőgazdasági szeszipar réA földbirtok termelése és a kontingens széről azért vétettek fel, hogy ugy a kontinközötti ezen aránytalanság azonban csakis az genst visszajelentőnek, mint a pótkontingenst 1899. évi XXII dik törvényczikk rendelkezései igénylőnek elég ideje legyen még üzemei kéóta tapasztalható, amely tekintet nélkül a pességének mérlegelésére. régebbi felosztásnál követett azon alapelvre, A határozati javaslat utolsó pontja az hogy minden hektár után naponkénti termelés ipari pótkontingensnek mezőgazdasági szeszalapjául egy liter törzskontingens számítta- gyárak között való kiosztását kérelmezi. Ugyanily tott, 8 hónapos üzemet véve alapul, ezen értelmű intézkedést tartalmaz az osztrák konegy litert három literre terjesztette ki s illetve tingens-törvény, másrészről ezen intézkedés a szeszadó-törvény által meghatározott ter- megfelelne azon intenczióknak, hogy a szeszmelési maximumig fokózta. termelés lehetőleg a mezőgazdaság körébe Amig tehát a múltban 200 hektár szántó, utaltassák. Az intézkedés ugyancsak elvi jelenlegelő és rét után maximálisan 480 hl. törzs- tőséggel birna, miután nyilvánvaló, hogy az kontingenst kaphatott csak, addig az uj fel- ipari szeszgyárak törzskóntingensüket évrőlosztás alapján, ha egy ily szeszgyár az előző évre ki fogják termelni. évek valamelyikébén a nyert pótkontingenssel Ezekben voltunk bátrak Nagyméltóságod a törzskontingens kétszeresét termelte volna elítt felsorolni azon indokokat, amelyekben ki, ugy az uj felosztásnál 1440 hl. termelés bennünket a „Magyar Mezőgazdasági Szeszterszolgált volna alapul. melők Országos Egyesülete" által NagyméltósáEz adja magyarázatát annak, hogy egyes godhoz benyújtott határozati javaslat elfogámezőgazdasági szeszgyárak kontingense a sára készte'tek. földbirtokhoz viszonyítva tulmagas, miután az Legyen szabadmégezzelkapcsolatban egyes uj felosztás alapján egyesek a múltban birt kérdésekre reámutatni. Az egyik az,hogy több oltörzskontingens kétszeresét kapták törzskon- dalról aggodalmak merültek fel a tekintetben, tingensül. mintha a kontingensnek a mezőgazdaságba való Kívánatosnak tartanók tehát, ha az uj átutalása melleit az államot az a veszély fetörvényjavaslat, vagy novella kimondaná, hogy nyegetné, hogy a mezőgazdaság a fogyasztás egy mezőgazdasági szeszgyár minden hektár által szükségelt kontingens-szeszt kitermelni után naponként csakis egy liter törzskontin- nem képes. A mult évi és a jelen évi tapaszgenssel birhat s hogy ezen mennyiség feletti törzs- talatok azt hiszszük Nagyméltóságodat már is kontingens kisajátítás utján levonatik. Ily módon, tájékoztathatták a tekintetben, hogy állami bevéamig a birtok termelése és a kontingens kö- teleinket ez oldalról veszélynem fenyegeti. Ámde, zötti aránytalanság megszüntethető volna, más- ha Nagy méltóságod az állami bevetelek biztonrészről elkerültetnék, hogy a mezőgazdasági sága tekintetéből valamely intézkedésnek szükkontingens kisajátítása által oly birtokosok ségességét látná, ugy a magunk részéről nem sújtassanak, akiknek birtoka a szeszfőzde nyers- zárkózhatunk el az elő!, hogy Nagyméltóságod terményszükségletét bőven fedezi s asiket nem az uj törvényjavaslatban a mezőgazdasági érhet pusztán azért joghátrány a kisebb bir- szeszfőzdék részéről a részükre Mosztott törzstokossal szemben, mert nagyobb földbirtokkal kontingensnek kitermelését kötelezőnek mondja ki. s igy nagyobb kontingensigénynyel is birnak. Az ipari érdekeltség részéről felhozott A határozati javaslat 9. pontja a kon- másik ellenvetés az ipari szeszgyártás megtingenseladást ugy az ipari, mint a mező- szüntetése ellenében az, hogy a mezőgazdagazdasági szeszgyáraknál a jövőben megszün- sági szeszfőzdék szaporodásával az államtetni kívánja. Ha az 1899. évi XXII-dik tör- pénztárt a bonifikáczió révén mindnagyobb kivényczikk az ipari kontingens eladhatását nem adások terhelik. Ha az egész kontingens mezőengedélyezi, ugy ma az ipari érdekeltség gazdaságivá válik, ugy épp az ^ellenkezője fog követelései bizonynyal sokkalta szerényebbek. bekövetkezni, mint amit az ipari érdekeltség Ezen törvény életbelépte óta azonban ép ezen állit, az t. i., hogy megszűnvén az ipari szeszrendelkezés folytán a kisebb ipari szeszfőzdék gyárak s igy a mezőgazdasági és ipari termelés kontingense erős kezekben egyesülvén, csak közötti költségkülömbség, amely a bonifikátermészetes, hogy ezek követeléseikben messze- cziót egyedül tette indokolttá, a bonifikáczió is menők. megszüntethető lesz, nem ugyan teljes mértékA határozati javaslat 10. pontja a kon- ben, mert a 2 és 4, 4 és 7 hektoliter közötti tingens kiosztását jövőben egy a pénzügyi, ke- termelési költségkülönbség mindig honorálandó reskedelmi s földmivelésügyi minisztérium, az lesz, de mindenesetre a jutalomösszegnek legOrszágos Magyar Gazdasági Egyesület és a alább 50°/o • a lesz megtakarítható. Magyar Mezőgazdasági Szesztermelők Országos A mezőgazdaság nemcsak jelen, de külöEgyesületének egy-egy kiküldöttjéből alakult bi- nösen jövő helyzetére messze kiható jelentőzottságra óhajtja ruházni a pénzügyminisztérium ségű kérdés felett van hivatva Nagyméltóságod képviselőjének elnöklete alatt. A kontingenskiosz- dönteni. Tisztelettel előadottakban igyekeztünk tás ezen módját annál is inkább helyeselnünk vázolni azon szempontokat, amelyek mellett kell, miután a felosztásnál sok oly tekintetet kell nemcsak a mezőgazdasági érdekeltség által figyelembe venni és mérlegelni, amelyek a hiva- támasztható követelmények, de az ipari érdetalos elintézés rendszere mellett a figyelmet el- keltség jogos követelményei is teljes kielékerülik s illetve figyelembe sem vehetők, sőt gítést nyernek. a kérvények elbírálásánál s illetve a kontingens Nem kételkedhetünk abban, hogy most, kiosztásánál ezen bizottságnál egy bizonyos amidőn a magas kormány, a mezőgazdasági tágabb hatáskör is volna biztosítandó, mert érdekek fokozottabb mérvű előmozdítását
26
SZAM. 10-IK É V F O L Y A M .
programmja sarkalatos pontjának vallja, Nagyméltóságod ne találja meg az uj törvényjavaslat kidolgozásánál azon leghelyesebb formát, amelylyel ezen programm egy igen nagy lépéssel jut a megvalósuláshoz.
ÁLLATTENYÉSZTÉS. Rovatvezető: Kovácsy Béla.
Nyugati jellegű szarvasmarhatenyésztésünk, ín. A fenti czimen két czikket bocsátott közre Cselkó István kartársam. Még azok megjelenése előtt szólitott fel engem, hogy közleményeinek mintegy kiegészítéséül írjak a tenyésztési egyletekről, illetve a m.-óvári szarvasmarhatenyésztési egyletről. Készséggel és örömmel engedtem a felszólításnak, hisz évek óta foglalkozom azoknak az eszméknek megvalósításával, melyeket Cselkó kollegám most elmondott. Munkámra megnyugvással tekintek vissza, mert mindazokat a követelményeket, melyeket Cselkó felállít, részben megvalósítottam már. részben a megvalósulás útjára tereltem egyesületünknél. A példa vonz. Járt csapáson szivesebben járunk. Ha látják gazdáink, hogy lehetséges nálunk is virágzó tenyésztési egyletet szervezni, lesznek talán, kik ilyenek alakítását felkarolják. Moson vármegye szarvasmarhatenyésztése 1897-ig semmi határozott iránynyal nem birt. Az 1896 iki megysi szabályrendelet, mely hivatva lett volna szarvasmarhatenyésztésünknek irányt adni, czélt tévesztett, midőn egykét községe kedvéért (pedig ezek is jórészt szines marhát tartottak már), megengedte a köztenyésztésben magyar fajta bikáknak a használatát. A magyar fajtán kivül a „pirostarka hegyi fajtákat" irta még elő. A köztenyésztésből tehát az itteni viszonyok mellett a feketetarka és borzderes bikák zárattak ki, piig az itt, Ausztria szomszédságában gyakori pinzgaui, továbbá a szimmentháli és magyar fajtájú bikák (igen gyakran egy és ugyanazon községben mind a három fajta) egyaránt engedélyeztettek. És ez igy volt az 1894. évi mezőrendőri törvény alapján megalkotott vármegyei szabályrendelet álíal is szankczionálva. Hogy igy szarvasmartenyésztésünk előbbre alig mehetett volna, fölösleges bővebben fejtegetni. Nem volt kitűzve tenyészczél, nem volt szem előtt tartva konformitás, semmi. Szabályrendeletet a törvény értelmében kellett csinálni. Megcsinálták, punktum. Hogy az nem volt j ó ? Ugyan, a törvénynek elég tétetett. Ilyen viszonyok mellett a legképtelenebb fajtakeverékek konglomerátuma volt már úgyis megyénkben, melyet a megyei nagy uradalmak különböző fájtáikkal csak fejlesztettek. Az állami intézkedés mellett fejlődés nem volt várható. Társadalmi intézkedés terelte — most mar azt hiszem — helyes irányba megyénk szarvasmarhatenyésztését. Külföldi tanulmányaim behatása alatt, helybeli viszonyaink ismerete mellett alakítottam meg 1896. év őszén a magyar-óvári szarvasmarhatenyésztési egyletet, mely azonban csak névleg magyar-óvári, miután alapszabályilag előirt működési területe a város és vidékére, tehát a tenyérnyi kis vármegye egész területére kiterjed. Nézetem szerint azok a tenyésztési egyletek, amelyek csakis egy-egy községre terjesztik ki működésűket, igazi feladatuknak nem felelhetnek meg. Ezeknek mindig legalább is egy nagyobb vidékre kell működésükkel kiterjeszkedni, ellenkező esetben legfeljebb, ahogy nálunk nevezik őket, mint
21. SZAM. 10-IK ÉVFOLYAM. bikatársulatok (közös bikát tartó érdekeltségek) jöhetnek szóba, nagyobb, aktuálisabb működés kifejthetése nélkül. Mindenekelőtt czélunkat kellett kitűzni. Alapszabályilag me állapított czélja az egyletnek: „M.-Ováron és vidékén a jelenleg meglévő különböző fajtákhoz és fajtakeverékekhez tartozó szarvasmarhaállományt megfelelő bikákkal pirostarka szimmentháli fajtajellegüvé átalasitani, nemesíteni s így értékében növelni, különösen szem előtt tartva a fajtajelleq és jó testalkat mellett a lehetőleg bő tejelőképességet.' Vármegyénk a szimmentháli marha tenyészkerületébe esik. Ezt a fajtát kellett választanunk regenerátorul, hogy magunknak az állami támogatást biztosítsuk; de e fajtának formai szem előtt tartása mellett főezélunk jó tejelő anyagnak előállítása lehetett csak. (Nem hagyva egészen figyelmen kivül a hizodalmasságot sem.) Erre utal bennünket nagy városok közé ékelt helyzetünk, különösen pedig Bécs közelsége. Egy a szimmentháli marhához hasonló, de bő tejelő szarvasmarhának az előállítását tűztük ki czélunkul. Az 1896. év őszén megalakult szarvasmarhatenyésztési egyletnek legelső feladata volt tehát megyei állatállományunk konformitásának biztosítására az alig megalkotott szabályrendelet megmásittátása, mi sikerülvén, 1897-ben kimondatott, hogy a megye területén csakis a szimmentháli fajtához tartozó tenyészbikák használhatók köztenyésztésre. De nem elégedtünk meg azzal, hogy a szabályrendelet kívánságunk szerint megváltozott. Csak papiroson volt még meg. Az egylet folytonos szorgalmazásának sikerült csak azt a gyakorlatba is átvinni. Másrészt nemcsak szorgalmaztuk a szabályrendelet végrehajtását, hanem mindenütt iparkodtunk a községeket magunk is tenyészbikákkal ellátni. 1897-ben 10 db, 1898-ban már 30 db, 1899-ben 49 db bikát adott ki az egylet részbea a földmivelésügyi minisztérium támogatásával, részben saját erejéből. Bikaközvetitéseink módjáról a szaklapokban ismételten megemlékezvén, csak annyit kívánok még megjegyezni, hogy a bizalom bikaközvetitéseink iránt évről-évre szilárdul, ami nagyban hozzájárul czélunk eléréséhez. Községeink kezdik belátni, hogy jobb bikákat s kedvezőbb feltételek mellett sehol sem kapnak. Amint ez irányban szilárdul a bizalom irányunkban, ugy jutunk czélunkkal mindig biztosabb és biztosabb alapokra. A megye tenyészanyagának konformitását igy részben a tenyészbikák kiosztásával biztosítjuk, másrészt demonstratív előadásainkkal, melyeket törzskönyvezéssel, szűkebb körű községi díjazásokkal kötünk egybe. A nép érzékét és figyelmét már is sikerült többfelé felkeltenünk a szimmen tháli jelleg iránt, melyet ugy a felnevelendő borjuk megválasztásánál, mint a fődíjazásokon bemutatott anyagnál szembeötlően lehet észre venni. A konformitás létesítésének érdekében kifejtett czéltudatos eljárásunk mellett is őrizkedünk a formalizmus hibájába esni. Szigorú következetességgel válogatjuk ki a bikákat, hogy azok szimmentháli külsővel bírjanak, mert csakis így érhetjük el állományunk gyorsabb átalakulását. De nekünk nemcsak szemre szép, hanem zsebre jó marhára lévén szükségünk, lehetőleg jó fejős tehenek után származó bikákat keresünk és osztunk ki, másrészt tejelő versenyeinkkel iparkodunk kiválogatni a legjobb fejős teheneinket s ezeket biztosítjuk tenyésztésünk számára, ehhez kötvén a dij kiadását. Ilyen versenynél a fajtajellegre való tekintet nélkül díjazunk minden jó fejős tehenet, anélkül, hogy tenyésztésünk formai egyöntetűségét veszélyeztetnék (biztosítottuk azt a bikák kiosztásánál), de előkészítjük ezzel állományunk egyöntetűségét a haszonhaj táskán, a tejelésben. És nagyon örvendek, hogy működésünket ez irániban Pott a formalismusról irt könyvének megjelenése előtt megkezdettük
KŐZTELEK,
1900. BÍARCZIÜS HO 8 Í .
már. Pott adatai és számításai csak megerősítettek eddigi irányunk követésében, annak helyességében. Nekünk a szimmenthálihoz csak hasonlój de tehetősségben attól eltérő, tejelő marhárá lévén szükségünk, hogy ezt előállíthassuk, nem elegendő a hím és nőivarú tenyészanyag okszerű megválasztása. Teljes tudatában voltunk és vagyunk annak, ütmit Cselkó' is annyira fontosnak említett, hogy t. i. az állatok jobb takarmányozását is elő kell mozdítanunk. Amint meg van a németnek a közmondása, hogy a fajta jobbik fele az állat száján megy be, meg van az a magyarnak is s épp oly találó mint a németé : „Minden fajtának féle a zsákban van." Csak az a baj, hogy a magyar gazda zsákja mindig üres, különösen, ha a marhájáról van szó.. A lovat még csak etetik nálunk, a marhától, amelyből pedig bizony több haszna volna, sajnálja az a brakot, de még a jobb takarmányt is. Egyletünk a jobb takarmányozást előmozdítandó, nagyban vásárolja az abraktakarmányokat, különösen korpát s már ezáltal is olcsóbban jutunk ahhoz. De még engedményt is adunk, hogy igy a takarmány feltűnő olcsósága (emellett a legjobb minősége) vonzóbbá tegye a vásárlást. Másrészt a takarmánynövények termelését kedveltetjük meg; nemcsak téli eladásainknál hívjuk fel ezekre figyelmüket, de itt is a legjobb minőségű magvakat vásároljuk s adjuk azt ki mélyen leszállított árakon. Tavaly például a répamagot féláron adtuk, mi igen sokakat valósággal beugratott a répatermelésbe. Persze nagy áldozatába került ez egyletünknek, annál inkább, mivel minden eladásunk sorsolással i4 volt egybekötve, melyen az előadáson jelenlevő egyleti tagok között egy-egy félholdra való luczerna- vagy baltaczim- (a talajviszonyok szerint) és répamagot sorsoltunk ki. De sikerült a takarmánytermelés iránt oly érdeklődést keltenünk, melyre népünk konzervatív természete mellett alig mertünk számítani.
525 kedveltségüek lettek. Keveset, gyakorlati dolgokat tanácsiunk nekik s mindig olyat, mit nemcsak könnyen keresztül vihetnek, de aminek keresztülvitelében kezükre is járunk. Takarmányozásról volt szó: juttattünk nekik korpát, magvakat; borjuk felneveléséről volt szó: csináltunk olcsó, állatbiztosítással egybekötött borjulegelőt; gépek használatát ajánljuk, 15 százalékkal olcsóbban szerezzük nekik a gépeket, mint ahogy a gyárban kapják. Jobb bikákat ajánlottunk, magunk szerezzük azokat be nekik. Jobb állatok tartását tanácsoltuk, megkapják azt tehén- és üsző-árveréseinken. Jó fejős tehenek jó bikaborjuinak felnevelését ajánljuk, magunk veszszük meg azokat tőlük stb. Hogy az eredmények így nem maradnak el, képzelhető. Van még az egyleti életnek egy nagy előnye, az összetartozandóság érzete. És ez Xöbb, mint amit Cselkó az önsegély kifejezéssel mond. Az önsegély színezete cselekvéseinknél igen nagy előny; az összetartozandóság érzete még nagyobb. ,Te is azt akarod, amit én, sokan azt akarjuk amit én," sokan vagyunk, erősek vagyunk". Beleoltani népünkbe ezt az összetartást, megmutatni neki, hogy egyetérve, erősebb lehet az általa magasabb 1 hatalomnak ismert uradalmaknál, oly előny, mit mérlegelni alig lehet. Mikor a nép ennek tudatára jön, akkor fejlődik már az egylet magától is. De ezt belenevelni nem könnyű dolog. Különösen nem szabad ajtóstul a házba rohannunk. Lelkéhez kell férkőznünk, nyelvén kell beszélnünk. Érdeklődését felkölteni tudtán kivül, csaknem ugy kell belelopnunk. Keressük fel tűzhelyénél, de sohse ígérjünk neki olyat, mit feltétlenül be nem válthatunk, tegyünk meg érdekében mindent, ne fogadjunk el tőle semmit.
Ilyen elvek mellett alakult meg egyletünk 1896-ban 22 taggal, emelkedett a taglétszám 1897-ben 306-ra, 1898-ban 640 re, 1899-ben 1040-re s midőn e sorokat írom, már az 130Ö-at meghaladja. Mindenütt, hol téli előadásainkat tartjuk, uj tagok jelentkeznek s most, hogy a tej szövetkezetek létesülnek, még inkább fog Ha azonban a jobb takarmányozást biz- számuk szaporodni. Pedig teljesen függetlentosítani akarjuk, annak nagyobb és gyorsabb nek alapítjuk őket. Ott terményeiket értékesíelterjedését előmozdítani kívánjuk, feltótlenül teni, nálunk szükségleteiket jól beszerezni tudszükséges a jobb értékesítésről való gondoskodás ják. Érdekeik kötik őket hozzánk, nem a rábeszélés. A tagsági kötelezettség eltérőleg a legis. Ha népünknek a jobb takarmányozásból kézzelfogható haszna csak évek múlva lesz, több egylettől nálunk csak egy évre szól. aránylag kevesen, lassan indulnak a' helyesebb Tagsági dij 1 frt. Kiléphet bármikoí, nem köútra. „Ha kapok, adok.* Ha gyors hasznát veteljük a még esetleg hátralékos forintját látja a jobb takarmányozásnak, el is fo- sem. Vonakodókkal nem terheljük hajónkat, gadja a jó tanácsot. Ezt a gyors hasznot mely reméljük, hogy a boldogulás kikötőjébe pedig semmivel sem biztosithatjuk inkább, viszi népünket. mintha tejszövetkezeteket létesítünk részükre. Újhelyi Imre. Itt azonnal mutatkozik a jobb takarmányozás haszna; többet fej, több pénzt lát. Jobb tehenet tart s azt jobban tartja, mert több pénzt Iát. Ez irányban is megkezdhettük már tevékenységünket s most egyik tejszövetkezet után Rovatvezető: Mezey Gyula. a másikat alakítjuk, előmozdítva törekvéseinket még azáltal, hogy tejelőversenyeinket tejszövetkezeti központban tartjuk, mely alkalommal ta- A magvak ellentállóképessége a nulmányi kirándulást vezetünk e helyekre. Kettős nagy hidegekkel szemben. czélt is érünk el. Figyelmessé lesznek a jobb tehén nagyobb hasznára s meglátják, hogy A növények magvai, ha jól kiszáradtak, hasonlószőrü emberek az övékhez hasonló ha nyugalomban vannak, minden baj nélkül viszonyok között miként tudnak maguknak nagy melegeket, de még nagyobb hidegeket nagy előnyöket biztosítani; az összetartással. képesek kiállani. Hogy a nagy hidegekkel szemEzektői a kirándulásoktól többet várok, mint ben minő bámulatos ellenállóképességet tanúa ménesuradalmak gyönyörű berendezéseinek sítanak a magvak, ez kitűnik két angol kutató megirigylésétől. u. m. sir William Thiselton Dyer, a kewi kert A tej szövetkezetek létesítésénél pedig igazgatójának és M. Dewar kitűnő angol helytelenül gondolkoznak azok, kik azt hiszik, fizikusnak együttesen végzett kísérleteiből.*) hogy előbb jó takarmányról, jó marháról kell E két tudós kísérleteit különböző növénygondoskodni, azután lehet csak az értékesítésre fajhoz tartozó magvakkal, igy buza, árpa, tök, gondolni. Nem. A szövetkezethez nem kell mustár, bo*só és Mimulus magvakkal, tehát egyéb, csak tehén. Olyan, amilyen. Az értékesí- olyanokkal, melyek ugy alkotás, mint nagyság tés lehetősége meghozza a jobb takarmányt tekintetében igen eltérők, végezte. Ama mustrák s ez már a fajta féle, a bővebb haszon meghozza csirázóképessége, amelyekből a fenti magvakból a másik felét, a jobb állatot. a kísérleti anyag vétetett, méghatároztatott s Az egyesületi élet előnyéül emliti Cselkó azt igen jónak találták. a szakismeretek terjesztését is. E téren nemcsak díjazásaink, versenyeink, törzskönyve*) Lásd a „Revue Horticole" 1900. évfolyamának zéseink szolgáltak eszközül. Téli előadásaink köz- 2-ik számát a 31. lapon.
GAZDASÁGI NÖVÉNYTAN.
526
KÖZTELEK, 1900. MÁRCZIUS HÖ 3Í.
A nevezett 6-féle mag mindegyikét közönséges lámpaüvegbe (czilinderbe) helyezték, melyet teljesen elzártak s azután bemártották az üveget először folyós levegőbe, majd azután több mint egy órán át folyékony hidrogénbe, —250° C. hőmérsékletnél. Ennél a kezelésnél a magvak külsőleg mit sem szenvedtek s midőn a lámpaüvegből kivétettek, teljesen normálisoknak látszottak. E kisérlet juhus hóban végeztetett s azért a fenti nagy hidegeknek kitett magvakat a kisérlet után hidegházakban vetették el, megtudandó, vájjon szenvedtek-e csirázóAz eredmény váratlan volt: mert 4 napra az elvetés után valamennyi mag kicsirázott. Erre a kísérletet más módosítással megismételték. Most ugyanis a helyett, hogy a magvakat lámpaüvegbe zárták volna be, betették egy légüres kamarába, a melyben a folyékony hidrogén szabadon érte a magvakat. Igy voltak a magvak a folyékony hidrogénban —234° C. hőmérsékletnél, 6 órán át beáztatva. Midőn a magvakat kivették s azután elvetették: éppúgy mint a megelőző kísérletnél, most is 4 nap alatt kivétel nélkül kicsiráztak. E kísérletek meglepő tanulságot szolgáltatnak a nyugalomban lévő magvak ellentállóképességéről a hideggel szemben; látjuk ebből, hogy a legerősebb hideg legcsekélyebb hatást sem gyakorol a magvakra akkor, ha ezek csirája fejlődni még nem kezdett. Ezekből a kísérletekből egyszersmind következtetést vonhatunk arra, hogy a talajban elterjedt parazitamagvak nagy hidegekben nem igen mennek tönkre. #
gépek egyike aKlinger-íéle mütrágyaszóró-gép, melyet a 27. ábra mutat. Ez nem egyéb, mint a két nagy járó kerék tengelyére szerelt s azzal együtt forgó henger, melynek felületén elzárható vagy különböző tágra állitható nyílások vannak. Magában a hengerben semmiféle kavaró- vagy egyéb szóró-készülék nines. Az elszórandó anyagot beletöltik a hengerbe s az forogva, nyilasain átengedi hullni egyenletesen. A nyílások eltömődése s az anyag összegyúrása vagy elmázolódása ilyenformán meglehetősen el van hárítva. Feltalálója szerint még annyiból is értékes, különösen a mésztrágya elszórásánál, hogy a mész közé keveredett kövek nem ronthatják a gépet és nem akadályozhatják a kiszórás egyenletességét. A szórónyilások munkaközben is beállíthatók tetszés szerinti nagyságra. Szerkezetének egyszerűsége mindenesetre előnyül hozható fel. Kár, hogy eddig még a gép munkáját illetőleg nem állnak pontos adatok rendelkezésre. Hibája esetleg az lehet, hogy szeles időben a hengerből kifujtatja a szél a száraz porszerü anyagot. Gyártja Klinger Rudolf, Altstadt bei Stolpen-ben (Szászország). Egy másik ily gép Schwartz & Sohn-féle forgódobos mütrágyaszóró-gép. Ennek a szerkezete oly módon van összeállítva, hogy a szóró láda, — mint az a 28. ábrán keresztmetszetben is látható — felül védőfödéllel bir, de feneke az oldallapjaival nem ér össze, hanem lejebb állva vályuszerüen van kibomoritva. Az egész a szóróláda körül aczélsodronyból font o szóródob forog, mely a szóróláda és annak m feneke közti hézagon át megy. Ennek munkája elve abban áll, hogy a
27. ábra. Klinger-féle forgódobos mütrágyaszóró-gép.
Hasonló elven készült a Ben Beicl & Co.-féle lánezos mütrágyaszóró-gép, melyet a 30. ábra mutat s mely az előbbitől csak annyiban tér el, hogy ennél a szórólánezok nem külön nyílásokon jönnek ki, hanem a szóróláda feneke felett végighúzódó hézagon. Ezek is ugy szállítják ki az anyagot, mint az előbbi gép, csakhogy a láncz a rendes
i. ábra. Schwartz és fia-féle forgódobos mütrágyaszóró-gép.
kiszórandó anyag önsúlya folytán a fenék felé törekszik, mely feneket a forgódob felülete átmetszi s forgása közben magával viszi az ott Összegyűlt anyag egyrészét is, melyet aztán A mütrágyaszóró-gépek. a fenéken tul érve lehullat a földre. • (Egyúttal felelet több Kérdésre.) Mint a szerkezeti rajzból is látható, itt a szóró-nyílás eltömődése, valamint a nyirkos III. trágyaanyag elkenődése is lehetőleg ki van Mivel a tapasztalát azt mutatta, hogy küszöbölve. A kiszórandó mennyiség szabályomindazon mütrágyapépek, melyeknél a kiszó- zása a forgódob forgási sebességének változrandó anyagot forgó, kavaró karos vagy szár- tatásával történik. A dobra esetleg rátapadt nyas tengely szorítja ki egy, akár oldalt akár anyagot a szóróláda melsöfalának felső éle alul lévő résen, hézagon, a nyirkos anyag ki- kaparja le, mire az visszaesik a szóróládába. szórását nem végzik jól, könnyen eltömődnek; Kérdés, vájjon magának a dobnak fonadékai iparkodtak oly szerkezeteket készíteni, melyek nem tömődnek-e el a nyirkos műtrágya szórásegélyével ez a hátrány kiküszöbölhető. Külö- sánál. E gépet a Schwartz & Sohn ekegyár kénösen a szórónyilás eltömődése volt az ok, szíti -Oerlinchenben. (Németország.) amit meg akartak szüntetni. Az ezirányban A lánezos mütrágyaszóró-gépek csak az végzett tanulmányok eredményei az eddig ujabb időkben kezdtek ismeretesekké válni és tárgyalt mütrágyaszóró-gépek szerkezeti elvétői a „The Higbland and Agricultural Society" teljesen elütő, forgó dobós és a lánezos mütrágyaáltal a mult 1899. év október 11-én Granton Mains-ban (Skótország) rendezett mütrágyaE gépek szerkesztésénél abból az elvből szóró-gép-versenyen résztvevő különböző rendszerű ily gép munkájának eredményeiből kitűnt, indultak ki, hogy ha a kavaró tengelyek a nyirkos anyagot összegyúrják és betömik a hogy tényleg a lánezos mütrágyaszóró-gép féle szóró rést, sokkal jobb, ha az anyag önsúlyánál kezd hajlani az elsőség. E verseny alkalmával fogva hull ki a szekrényből s csak annak ugyanis egész nap esett az eső és erős szél egyenletes elosztását kell mechanikai uton fujt, tehát a legkedvezőtlenebb viszonyok közt kellett a gépeknek dolgozni. És e rossz viszovégezni. A forgódobos-rendszerű mütrágyaszóró- nyok közt is legjobb munkát az alább le-
GAZDASÁGI GÉPÉSZET.
27. SZÁM. 10-IK É V F O L Y A M , irandó két lánezos mütrágyaszóró-gép végezte. A lánezos mütrágyaszóró-gépek közül néhány jellegzetes alak a következő : A Jack & Sons-íéle lánezos mütrágyaszóró-gép, melyet a 29. ábra mutat. Ennél a szóróláda alacsonyan van felfüggesztve, ami mindenesetre előnyös annyiból, hogy a szél nem hordhatja el egykönnyen messzire a kihulló anyagot. Szerkezete áll a szóróládában elhelyezett kavarótengelyből, mely csendes mozgásával megakadályozza az anyag összeülepedését, A szóróláda fenekén levő kiömlő nyílásokon végtelen lánczok jönnek ki, melyek a láda alatt egymás előtt elhelyezett tengelyekre húzott lánczkerekeken gördülnek körül. A hátsó lánczkeréktengelyt a gép főtengelyéről lánczáttéttel forgatja, minek következtében a lánczok a láda fenekén keresztben átcsúsznak s a reájuk rakódott anyagot a ládából kiszállítják. A mint a műtrágya a ládából kijön, az a lánczszemek nyílásain át keresztül hull és a földre kerül. Ha esetleg hozzátapadna a lánczszemekhez, a lánczkerék fogai tolják le onnan. Az elszórandó mennyiség szabályozására megfelelő állitószerkezet szolgál. E géppel vagy sorokra, vagy szórva lehet a műtrágyát kiszórátni. Gyártja a Jaek & Sons czég. Maybole-ban (Anglia).
lánczkereken kivül alul még egy feszitőtengely felett, illetve alatt is végigcsuszik s igy teljesen megszabadulhat az esetleg hozzátapadt anyagtól. E gépet a Ben Reid & Go. czég készíti Aberdeen-ben (Anglia). E két gépé lett az elsőség a már előbb is emiitett mütrágyaszórógép-versenyen. • I f j . Sporzon Pál.
LEVÉLSZEKRÉNY. Kérdés. 141. kérdés. Gazdaságomnak a majortól távol eső részén gulyamarhát akarok tartani. Ezen tag teljesen legelő nélküli, kérdem, mily nagy terület luezernásra és vetett kaszáló, legelőre volna szükségem, hogy 75 db. számos marhát 1 évestől 3 évesig, hogy ugy mondjam kézből akolba nevelhessem ? E czélra egyrészről a tehenészetem jobb borjúit hasznosítanám, másrészről vásárolt tarka borjukat szereznék be. Kifizetné-e magát a kézből való nevelés. Legelőterületet itt k. holdanként 12—14 forintjával kell fizetni és ez is gyenge, nyáron szikes, kopár. A szántóföldért 15—16 forintot fizetnének. B. G,
27. SZÁM. 10-IK É V F O L Y A M .
KÖZTELEK, 1900. MÁRCZIUS HO 31.
527
142. kérdés. Hol szerezhető be a „Tha- ságot növendékmarha felnevelése czéljából lesz, ha a hernyófészkeket a permetező szer maton" ? Minő alakban és mennyiségben kell alkalmazni. alaposan átnedvésitette. Minden permetezés azt keverni, a hernyók elleni védekezésnél, Hogy 75 db számos marha eltartására után át kell vizsgálni a fákat és a hol a szer gyümölcsfáknál alkalmazva ? hány hold legelő szükséges, különösen a legelő nem hatott volna, ott az eljárást megismételni 143. kérdés. 3 hektoliter közönséges szü- takarmánytermőképességétől s attól fogg, hogy hogy a kártevőknek nyoma se maradjon. retelésü tokaji (nem aszú) 4 éves boromat a legelő marha mellékesen kap-e egyéb takarOy. I. tökéletesen derült tiszta állapotában üvegekre mányt is ? Bor zavarodásának oka. (Felelet a 143. fejtvén, az üvegeket lepecsételtem és állváÁtlagban 1 kat. hold szükséges 1 számos kérdésre.) Olyan boroknak, melyek hibás — nyokra helyeztem. Most a lefejtés után 10-ik marhára s igy 75 holdra lenne szüksége. részben rothadt — termésből készültek, kivált hétre asjivegekben üledékre találtam, s a bor Tekintve azt, hogy tarka borjuk, illetve ha a készítéskor sokáig maradt a must a törmegzavarodott. Kérdezem mi a bor megzava- növendékek jó tartás mellett kétéves koruk- | kölyön, valamint oly boroknak is, melyek a ró dásának oka és mit lehetne tenni a bor megtisztítására. P. O. 144. kérdés. Két birtoktest fekszik egymás mellett, amelyek eddig nem képeztek külön vadászterületet, mivel egyik birtok sincs 200 kat. hold. Az egyik A-é, a másik B-é-, most A .B-től haszonbérbe veszi birtokát s igy á kőt birtok együtt jóval több, mint 200 kat. hold; tehát egyesítve a két birtok képez egy külön vadászterületet. Kérdés: Kiszakitható-e ezen terület a közös községi vadászterületből; mellesleg meg • jegyzendő, hogy A vadászember. B azonban nem. H. A. 145. kérdés. Mint 140 hold föld tulajdonosa, felbuzdülva az országszerte megindult jelszó „az állattenyésztés" által, Zentán, ahol e mezőgazdasági ágra kevés súlyt fektetnek, úttörő akartam lenni és áldozatok árán hozattam 16 db bonyhádi tehenet. Ez tavaly január hóban történt és bár anyagilag sikert nem birok felmulatni, mert a tej és tejtermőket 29. ábra. Jack és Sons éle mütrágyaszóró-gép. a zentai piaczon átlag 5 krért literenként értékesítőm, meg vagyok elégedve, mert nemcsak, hogy elhanyagolt földemre elég trágyát ban már szép értéket képviselnek, valószínű- seprőn huzamosabb ideig rajta maradtak, elég kapok, de a borjunevelésben örömem telik nek tartjuk, hogy a kézből való nevelés magát gyakori baja szokott lenni, az u. n. megforés reményben, hogy ott majd valami anyagi ki fogja fizetni, ha nem is közvetlenül, de az dulás. Ez abban nyilvánul, hogy különösen által, hogy a legelőterületek és a takarmány fejés után a különben már megtisztult bor előnyt is érek el. kellő értékesítése mellett olcsó, vagy esetleg megzavarosodik, szinét megváltoztatja és sehogy Legnagyobb meglepetésemre az ide ingyen trágyát fog szolgáltatni. sem akar megtisztulni. Ezen másképpen segímellékelt idézést kaptam és a napokban s az Egyébként pedig minden attól függ, hogy teni nem igen lehet, mint kénezéssel ős isméilleti adótiszt előttem kereken kijelentette, daczára heves tiltakozásomnak, hogy igenis a mesterséges legelő miként fog alakíttatni, telt derítéssel; ezenkívül némely esetekben a adóalapot képez az én úgynevezett major- mert csak helyes eljárást feltéve, lehet biztos szeszezés és pasztőrözés vagyis a bor felmelegítése levegő kizárása mellett 70%-ra is sesikerre számot tartani. ságom és meg is lesz adóztatva. gíteni szokott. Hensch Árpád. Kérdem jogos-e az adótiszt eljárása ? KiA „Thanaton" rovarirtó szer. (Félélet Oy. I. öntsem a felesleges tejet, hogy adóalapot ne Vadászterületté egyesitett birtokok. (Feképezzen, vagy kénytelen vagyok-e azt magam a 142. Mrdésre.) A „Thanaton"-t most is csak meginni? Hisz ilyenformán megszűnik minden a Magyar dohány-kereskedelmi részvénytársa- lélet a 144. Jcérdésre.) Két szomszédos birtok, vállalkozási kedv és mig egyrészt a hangzatos ságtól lehet beszerezni (Budapest, V. Erzsébet- ha egyenkint a 100 kat. holdat, együttvéve a 200 kat. holdat meghaladják, külön vadászfrázisok az állattenyésztésről stb. felhangzanak, tér 15. sz.) egy és öt kilogrammot tartalmazó mig a mezőgazdát indolencziával vádolják, hogy bádogedényekben. A beszerzéshez hatósági területté egyesithetők, illetőleg a községi vaa régi rendszer szántás és vetés hive, másrészről igazolvány szükséges, annak bizonyítására, dászterületből kikebelezhetők. A kikebelezést a jönnek a zaklatások, az adóprés, az egyes hogy azt csakugyan rovarirtási czélokra alkal- főszolgabírónál kell kérelmezni s az eljárás mazzák, Kilátásba helyezték ugyan azt, hogy a bármikor megindítható. Ha azonban a községi alantas hivatalnokok túlbuzgósága. B. I. beszerzést megkönnyítik, nevezetesen, hogy a vadászterület haszonbérbe van adva, amint146. kérdés. Vakszik fásítására melyik nagyobb dohány-tőzsdéket is felhatalmazzák hogy ugy is kell lennie, akkor a vadászatot a fa vagy cserje volna alkalmas? M. Oy. 147. kérdés. Az 18Ő7-ik évben egy gépgyár utazójával szerződést kötöttem, amely szerződés a gyár által elismertetett és jóvá hagyatott. A szerződésben világosan van kiírva, hogy eladott és én vettem egy 1898. évben szállítandó 8 lóerejü gőzmozdonyt. A gözmozdony nekem ez évben megküldetett, az állomásról hazahozattam, mi rosszra sem gondolva, csépléshez állítottam. 1899. évben a gőzmozdonyt megvizsgálva jobban, a kezem közt lévő bizonyíték alapján, rájöttem, hogy a gép nem 8 lóerejü. írtam a gyárnak ezen észrevételemről s a gyártól azt a választ kaptam, hogy vizsgáltassam meg a gépet, és akkor látni fogom, hogy gépem megfelel-e a 8 lóerőnek, mert ők azt küldtek, amint vettem. 30. ábra. Ben Reid-féle lánczos mütrágyaszóró-gép. Kérdem, hogy mitévő legyek a gyárral? A gyár eddig az ügyet velem nem hozta rendbe, igy nekem nincs meg a kivánt és vett gőzgé- Thanaton-megrendelés elfogadására, illetve | haszonbéri szerződés lejártáig a haszonbérlő pem és az mondja, tegyek amit akarok. közvetítésére, de biz' ebből még máig semmi gyakorolja és ebben meg nem háborítható. A se lett. kikebelezett területen a vadászat csak a jelen B. J. A Thanaton alkalmas szer a puhatestű haszonbéri szerződés lejárta után lesz külön rovaroknak, különösen a levéltetveknek elpusz- gyakorolható. Felelet. títására, ezek ellen 50—100-szor annyi vizzel Tejgazdaság: megadóztatása. (Felelet a Legelőalakitás. (Felelet a 141. sz. kérdésre.) feleresztve hatásos, ha permetezőkészülékből a 145. számú Jcérdésre). Sürün fordulnak elő A felvetett kérdésre a helyi viszonyok alapos levelek alsó lemezeire ós a hajtásokra finom esetek, hogy a mezőgazdaság egyes mellékismerete nélkül megbízható válasz nem ad- permetegben reá juttatjuk. Hernyók ellen erő- ágait tulbuzgó alantas pénzügyi tisztviselők ható; mindazonáltal nagyon jó gondolat a sebb oldat, tehát csak 30—50-szeres higitás mint önálló vállalatokat akarják megadóztatni, majortól távoleső birtokrészen a legelögazda- alkalmazandó, hatása azonban csak akkor holott az egyenesen jog- és törvénybe ütköző
KÖZTELEK, 1900. MÁRCZIUS HÖ 31. eljárás. Különösen a tejgazdaság csakis akkor képez külön iparágat, ha azt valaki a mezőgazdaságtól egészen függetlenül üzi és teheneit vásárolt takarmányon tartja. Minden más esetben a tejgazdaság a mezőgazdaságnak csak egy része és csak egy módja a mezőgazdasági termények értékesítésének s igy a tehenészet után külön III. oszt. kereseti adó kivetésének helye nincsen. Ha valakit ezen a czimen mégis jogtalanul zaklatnak, ne mulaszsza el az adókivető-bizottság előtt az adó kivetése ellen tiltakozni, bizonyítsa be, hogy teheneit a saját maga tulajdonán, vagy haszonbérletén termelt takarmányon tartja. Ha az adót mégis kivetnék, felebbezzen a felszólamlási bizottsághoz, esetleg tegyen panaszt a közigazgagatási bíróság előtt. Nyugodt lehet, hogy igazat fognak neki adni, mert annyira még sem jutottunk, hogy egy rókáról ilyen könnyű módon két bőrt húzhassanak le. A szikes fásítása. (Félelet a 146. számú kérdésre.) A szikes terület befásitásáról bővebbet találhatna kérdést tevő „ Legelő- erdők" czimü munkám 15. fejezetében. Minthogy azonban itt vakszikről van szó, nehéz feladattal állunk szemben. Azt kell előbb tudnunk, van-e elég nedvesség ott, mert a szikben minden növényzet megölője a szárazság, vízhiány. A túlságos nedvességben meg nagyon felázik, tőzeges lesz a szik. Mindkét bajon legjobban segit az erdő oda telepítése. Kőrisfák telepítésével igen nagy ilyen mocsárterületeket szárítottak ki előbb Amerikában, utóbb Hollandiában és Németországban. A megkeményedett szikest pedig az erdő, a napot tőle elzáró avarjával, javítja s porhanyitja, ha még annyira megkeményedett is, sőt 'üdeséget kölcsönöz a levélkorhadékból keletkező humus a talajnak. Ha pedig a kellő üdesége megvan a talajnak, a növényzet, különösen a fűféle, szívesebben megtelepszik. A vizállásos, gyékénynyel benőtt fenekeket rudas füzfadugványokkal, égerrel s kőrissel ültetjük be, mig a szárazabb, gyepes sziket vadkörtével, szillel, tamarix gallicával; fehér nyárral és tölgygyeM&úlora,ez utóbbit a jobbfajta szikes talajba teszem, a vadkörtének, vadalmának s a többi fent elősorolt fafajoknak a rosszabb minőségű helyeket jelölöm ki. A tamarix dugványokból is jól megfogamzik. A tamarix beszerzése végett, mivel az nagyobb mennyiségben nem szokott tenyésztetni, legjobb magkereskedőkhöz, pl. Mauthner Ödönhöz Budapestre fordulni, hol csemetéi kaphatók. Földes János, m. k. főerdész. Gyárak felelőssége gépek eladásánál. {Felélet a 147. sz. kérdésre) A kereskedelmi törvény értelmében azon kifogást, hogy a szállított gőzgép nem bír a kikötött számú, ezen esetben 8 lóerővel, csak a gép átvételétől számított 6 hónapon belül lehet érvényesíteni. Ezen határidőn tul az eladó felelelőssége teljesen megszűnik. Tekintettel arra, hogy a felszólalás csak egy évvel a gép átvétele után történt, továbbá, hogy a gyár az ügy békés rendezését már megtagadta és igy nem volna más ut, mint őt a gép kicserélése iránt megperelni, tekintettel arra, hogy ebben a perben a bíróságnak a kereskedelmi törvény szabályait kellene alkalmazni s igy az alperes gyár a fenti szakaszra sikerrel hivatkoznék, tehát a pert a vevőnek megnyernie nem lehetne : tanácsunk az, hogy nyugodjék meg a változhatlanban.
Husszállitás külföldre. ii. A birodalmi gyűlésen igen behatóan foglal, koztak e kérdéssel. Tekintettel azonban a tér szűkére, annak csak főbb pontjait közölhetem. • A hushiányt a sziléziai kereskedők mint jelszót vitték a harczba, hogy a határzár Oroszország és Ausztria ellen feloldassák. Ezen
mozgalomhoz csatlakoztak a dán marha importálásában érdekelt kereskedők, továbbá a mészárosok és huselárusitók és végül Berlin város tanácsa is, mely egyenesen neki rontott, a német mezőgazdaságnak, szemére vetvén, hogy nem képes a népet terményeivel, gabonával és hússal ellátni, ezért a határzár feloldását sürgette, hogy a hus behozatala által a hus olcsóbbó legyen. Gróf Posadowsky államtitkár erre kimutatta, hogy Németországban volt 1880-ban 15,786.000 drb szarvasmarha, melylyel szemben 1897-ben 18,490.000 drb, vagyis a szaporodás 2,714,000 drb. A sertés-állomány pedig 9,206-000 drbról 14,274.000 drbra emelkedett, vagyis 5,068,000 drbbal szaporodott. Vagyis 100 fejre esett 1883-ban 20 drb; 1897-ben már 26s/o drb.
27. SZAM. 10-IK É V F O L Y A M .
igényéi, hogy a német népet vágó marhával állandóan lássa el. Végeredménye ezen vitának az, hogy már 1900 február havában, a német birodalom, majdnem lehetetlenné hitte a. husbevitelt, mert azt csakis félére-ketté vágott darabokban engedi meg s a lágy részeknek, a vese részeknek eltávolítása nincsen megengedve s hozzá a hus szemle a legszigorúbban vitetik keresztül. Ebben a fertőzés rendőri szabályok szigorú alkalmazása nyer a birodalmi gyűlésen elhangzott kiválamomhoz képest kifejezést. Ennek köszöni Németország az utolsó öt évi nagy emelkedését állat-állományának, mert jól tudják, hogy friss és egészséges hust egyedül a belföldi tenyésztés szolgáltathat. Németország teljesen függetleníteni akarja De a szarvasmarha su'yban is szaporodott, saját hus szükségletét a külföld behozatalától. még pedig 320 kg.-ról 341 kg.-ra, a sertések pedig A határzár által látszólag állattenyészté115 kg.-ról 118 kg.-ra, ami a szarvasmarhánál süket mondják minden ragály ellen megvédenlOW/o, a sertéseknél 2a/s%-ot tesz. Ilyenképen dőnek, de valóban az idegen országok versenyét fejenként csak összesen 1883-ban 246 font s kívánják csökkenteni, vagy lehetetlenné tenni, 1897-ben 272 font, vagyis a növekedés állítván, hogy a behozott hus értéke csakis 26 font, ami oda vezet, hogy szarvasmarha és 1/3-ad tápértékü a,belföldi húshoz viszonyítva. sertéslétszám emelkedés ll°/o-al volt nagyobb A német agráriusoknak egy évi kemény a népesség számemelkedésénél. küzdelme, végre siketre vezetett. — ÖsszeAz 1880-ban rendelkezésre állott szarvas- tartásuk győzött. — Nem is kételkedtünk benne, marha húsból 15,786.764 drb után 16%, drbja mert Ösmertük eleitől fogva Németország irányt320 kg.-al nyertek 808.000 tonnát, mig 1897-ben adó szakférfiainak véleményét, kik ugy szólván már 1,100 000 tonnát. a közvéleményt megalkották. Borjúhúsból nyertek 1883-ban 188.700 v. der Goltz például a hus ős gabona tonnát, 1897-ben 210.000 tonnát. Sertéshúsból vám arányát hozván párhuzamba következő . 1883-ban 713.400 tonnát s 1897-ben 1,163.900 eredményre jutott: tonnát. Vagyis összesen 1883-ban 1,710.000 az arány a rozsnál —= 3.50 Mka vámmal tonnát, 1897-ben 2,480.000 tonnát, amiből esett 37.5% az értékhez ; fejenként 1883 ban 74 font s 1897-ben 93 font, a húsnál = 20 Mka vámmal 24.1% az mely szerint a hústermelés 25°/o-al emelkedett az éitékhez; jobban, mint a nép szaporodás. a sajtnál == 20 Mka vámmal 15.5% az A juh létszám igaz 19 millióról 10'8 az értékhez; a vajnál = 20 Mka vámmal 13.2% az millióra csökkent, csakhogy a belföldi fogasztásra csak 300.000 drb esett, ez tehát lényeges értékhez; a mi szerinte teljesen igazolja, hogy a német gazdák egész jogosan követelnek a különbségét nem okoz. A húsnak a külföldről való behozatalát jövő vámalkunál a húsra és állati termékekre elől részletesen tüntetem fel, ott Amerika magasabb vámot. Ma már Németország gazdái bámulatos eredményeket ért el, épugy egy és szakemberei előtt tisztán áll, hogy a német mezőgazdaságon csakis a nagy eszközökkel Dánia és Németalföld. lehet segíteni, olyanokkal, melyek ennek jöPosadowsky államtitkár hivatkozva erre vedelmezőségét emelik, már akár a jobb értékiemelte, hogy elzárkózásuk nem lehet olyan kesítés által, akár a magasabb árak biztohermetikus, mint aminőnek azt állítják. sításával, akár a kiadások csökkentésével vagy A belföldi hústermelés volt 1883-ban az eladósodás meggátlásával, vagy végül a 74 font s ugyanakkor a külföldi behozatal jelenlegi terhek leszállításával, mert hiába lVí font, mig 1897-ben a belföldön termeltek beszélnek akármit, még ma is a mezőgazdaság 93 fontot s a külföld behozott 121/a fontot, alapja a német nemzet gazdaságának. mely 1898-ban 105 «/a fontról 108 fontra A földben fekszik a német nemzet legemelkedett, ami 44%. A húskínálat a belföldre nem csökkent. drágább kincse, ami ugy a jelemre, mint a A vásárokon a vágómarhából hiány nem volt. jövőre is örök igazság marad. Bármiként fej-* lődik is a német ipar, ennek piaczát első, sorA húsárak sem voltak olyanok, mint azt ban magában Németországban kell biztositani. felpanaszolták, mert: Ez csak ugy érhető el, ha a német mezőA szarvasmarha ára volt 1875—1883-ban: gazdaság olyan vevőképes állapotban tartatik, 29Vs Mk., 1884-1893-ban: 28 Mk., 1894— hogy a német ipar termékeinek otthonában a 1897-ben: 28Vs., legtermészetesebb fogyasztója és vevője legyen Juhoknak ára volt 1875—1883-ban: mert csak akkor lehet ismét az ipar és az 26 Mk., 1884—1893-ban : 24 Mk., 1894- 1897 : iparral foglalkozó szaporodó népesség ismét 23 Mk. ott helyben legjobb fogyasztója a német terSertéseknek ára volt 1875—1883-ban: ményeknek. 401/s Mk., 1884—1893-ban: 384/s Mk., ;i994*-< Vagyis az egéiznék a kulcsa a meg1897-ben 372/«s Mk. felelő középmagas terményárak fentartásában A sertéshús ára a magán tenyészők által fekszik. is igazolást nyert. Ugy gondolom, ugyanazon érvelés és Ezen adatok Németország hústermelését ugyanazon tétel áll az Osztrák és Magyar teljesen elegendőnek tüntetik fel. birodalomra is, mert ha a közös vámterület A határzár feloldása csakis veszélyeztetné fentaitandó, akkor itten sem lehet más elvet az egész állatállományt, mert a fertőzés szabaddá felállítani, vagy más elv szerint eljárni. tétetnék s akkor állana élő a magasabb hus ár. Midőn tehát a magyar és az osztrák Az utolsó időben a húsárak nemcsak húskivitelről gondoskodni kell, akkor okvetlenül Németországban, hanem valamennyi kultur komolyan kéli Németország kormányával az államban emelkedtek. Amerika elleni verseny tekintetében megállapoMa a szakértők véleménye az, hogy a dásokra jutni és Németországnak megadni azon marhaárak tetemes csökkenésének nézhetünk visszaszolgáltatást, amely ellenében a mi hus, élőállat és gabona bevitelünk az amerikai elébe. Minden oldalról behatóan és nyugodtan bevitel ellenében kedvezményéket és könnyiiéseket mérlegelve a hus szükeáglet kérdését azon nyerhet. meggyőződésre jutott, hogy: a német állattenyészíme igy tűnik ki, hogy a hus és állattés most épper ugy, mint előbb, egyenlő védelmet kivitel kérdése nem csupán a gazdák magán-
26. SZÁM. 10-IK É V F O L Y A M .
KÖZTELEK,
ügye, hanem hogy főleg a kormány egyik legfontosabb ügyköre; még pedig nem is egyedül a földmivelésügyi miniszteré, hanem épenugy a kereskedelmi és pénzügy miniszteré is, vagyis az egész kormány közös ügye Ilyen égetően fontos kérdésben bizony igen nagy előny lenne, ha a magyar kormány gazdasági attaséjai utján teljes tájékozódást nyerné a húskivitel ügyében. Nézetem szerint midőn a magyar szarvasmarha létszám 1784-től 1895 ig majdnem egy millió darabbal megszaporodott és a földmivelésügyi miniszter áldozatot nem kiméivé nagy akczióval igyekszik a szarvasmarha-tenyésztés emelésén, akkor az élőállat kivitele és az értékesítés könnyűvé és biztosítottá tétele elsőrendű kormány feladat épenugy az élőállatokra valamint a húsra nézve. Hogy a budapesti piacz viszonyai nem egészségesek és hogy a huspénztár monopoliuma tűrhetetlen és káros, általános a panasz, főleg mert hozzá még Bécs érdekeivel is összejátszik. Az tehát bizonyos, hogy a húskivitelt a külföldre és épen Németországba biztosítani feltétlenül életkérdése Magyarországnak, még ha Ausztria, vagy maga a külügyminiszter is akadályozni megkísérelné. Ha pedig várakozásnak ellenére minden kötél szakadna, akkor sem marad más védelem saját anyagi exisztencziáikra, mint: a szerb marha és hus behozatalát Magyarországra te'jesen lehetetlenné tenni, máként állattenyésztésünkre áldozott minden költség, befektetés ős fáradozás kárbaveszett — és odahatni, hogy Ausztriába se jöjjön be idegen hus. Meggondolandó tehát az is, hogy ha mégis a más viszonyok között is okvetlenül a húskivitelre lennénk kényszerítve az igy előálló árdepzesszió mennyivel éri fel a mérlegen a kivitelből eredő hasznot. Annyit mindenesetre remélünk ezen kérdés tanulmányozásától, hogy legalább saját helyzetünkkel teljesen tisztába jövünk, ha ez minden oldalról meg lesz világítva és akkor ismerve a nehézségeket, az akadályokat, ezeket vagy elhárítva, vagy átugorva mégis czélt érhetünk. Ezek mellett a hazai husértékesités ügyét is rendezni és Bécsben a magyar hústermelők érdekeinek védelméről: egy képviselőség felállításával szintén gondoskodni kell. Bizunk kormányunkban, mert hiszen Széli miniszterelnök az ország határain tul elősmert mintagazda és elsőrendű állattenyésztő, Darányi földmivelésügyi miniszter pedig az ország állattenyésztése terén máris nagy érdemeket szerzett. Löéherer Andor.
Gazdasági tájékoztató iroda. Mint köztudomásu, eddig a gazdaközönséget a hazai és külföldi terméskilátásokról, terméseredményekről és értékesítési viszonyokról egyrészről a gazdasági tudósítók és a külföldi konzulátusok jelentései alapján összeállított hivatalos értesítések, másrészről pedig a különféle tőzsdei közlemények és kereskedelmi jelentések tájékoztatták. Bégi azonban a panasz, hogy ezen tájé-
5Ő0
1900. MÁRCZIUS HÖ 28.
koztatás különösen külföldi vonatkozásaiban i elég gyors, sem nem elég kiterjedt, sem nem elég megbízható. Nem szándékozom e hibának közelebbi okait tárgyalni s a panaszoknak talán részletezésébe is belebocsátkozni. Tény az, hogy gazdaközönségünk tapasztalatai és felfogása szerint a jelenlegi gazdasági hírszolgálat nem kielégítő; másrészről pedig gazdaközönségünknek, de reális mezőgazdasági irányú és tárgyú kereskedelmünknek is nyilvánvaló érdeke, hogy e bajon minél előbb és alaposan segítve legyen. Érthető tehát, hogy e kérdésnek mi módon leendő megoldása tárgyát képezte már több értekezletnek ; kielégítő megoldásra azonban eddig egyetlén terv vagy megoldás sem vezetett. Valamennyi felvetett terv között mégis kétségtelenül még az a legjobb, melynek értelmében a külföldi képviseletekhez közgazdasági attasék osztatnának be, mit Németországba a már régebben megkezdtek, nálunk pedig a közgazdasági attasék kinevezését napról-napra várjuk. De egyelőre í.z ily minőségben alkalmazottak részben csekély számánál, részben a közgazdaság minden ágára kiterjedő nagy körénél fogva, a kitűzött czélt egészen biztosítani képes ez az intézmény is aligha leend. Azt hiszam azonban, hogy mindezen nehézségeket egyelőre a hazai gazdasági tudósítói hírszolgálat némi, már úgyis kilátásba helyezett módosításával, kapcsolatban egy a központban létesítendő gazdasági tájékoztató iroda szervezésévél is enyhíthetnénk. Ezt pedig ugy képzelem, hogy Budapest ten a központban a hazai tudósítások feldolgozásával foglalkozó szakoszt iy megfelelően kibővittetnék, az attasékkal, a konzulátusokkal, a nagyobb kereskedelmi vállalatok és külföldi kereskedelmi és gazdasági intézmények kép viselőségeivel közvetlen összeköttetésbe hozatnék; azonkívül megemeltetnék az iroda részére mindazon hiteles folyóirat vagy jelentrs. melyeket idegen államok vagv a feninKVezett intézmények a mezőgazdasági czikkek termelésének kilátásaira, mérvére és eredményeire, majd a közel jövőben várható alakulásaira nézve kibocsátanak. Nem mondom, hogy egy ily szervezet már teljesen kielégítene minden kívánságot és jogos igényt; de azt hiszem, hogy már mégis nagy haladást jelentene a tökéletesedés felé s már legalább is képes volna arra, hogy gazdáinkat legalább a nagyobb csalódások ellen biztosítsa, mi bizony ma még nem mindig van igy. De ami szintén nem lényegtelen, megfelelő szervezet mellett ez iroda könnyen elláthatná a gazdaközönség és terménykereskedelem, kereskedőházak, tarifák, piaczi konjunktúrák és egyéb e körbevágó tudnivalókban felmerülő tájékoztatási igényeit is ad normám: kereskedelmi tudakozódó irodák és e réven sokban emelhetné mezőgazdasági terménykereskedelmünk biztonságát, reális alapját és jövedelmezőt égét. A fentiek persze csak egy körvonalaiban érintett terv, de melyből arra hivatottak kezében azt hiszem hasznavehető intézmény fejlődhetnék. Kosinsky Viktor.
VEGYESEK. Mai számunk tartalma: Az OMGE. közleményei A szeszkontingens-tőrvény módosítása Állattenyésztés. Nyugati jellegű szarvasmarhatenyésztésünk— ... Gazdasági növénytan. A magvak ellentállóképessége a nagy hidegekkel szemben Gazdasági gépészet. A mütrágyaszóró-gépek —
Oldal 521 521
kivételével: naponkint d. e. 9 órától d. u. 1 óráig. Hétfői és az ünnepeket követő •napokon a muzeum zárva van. A muzeum látogatása ingyenes. A legközelebbi villamos-kocsimegállóhely a Kerepesi-uton: a városból jövet VII. ker., Alsó-eidősor utcza sarkán, a városba menet VTII. ker., a Kenyérmezőutcza sarkán van. Megbízatás. A földmivelésügyi m. kir miniszter Vaszary Mihály süttői í kost - E-iztergom vármeg e esztergomi. Barta Lajós ké/di-hatolykai lakost Háromszék \árnngye kézdi, Miskolczi Adolf sz. badszallási lak»st Pest-Pilis-So t-Kiskun vármesye kun'i/entmi-lósi, Fullér Lajo> bikityi iajo-t Bács Bodrog vármegye bajai, Prenoszil Dózsa ti llósi 'akost Pozsony vármegyn galánt .i és ifj. Légrády Bela szalmavári lakost Veszprém vármegye pápai járására nézve a gazdasási tudó4tói tiszttel bizta meg._ Házasság. Belecskai Mechwart Ernő f. é. április hó 3 án esküszik örök hűséget MagyarÓvárott Thallmayer Viktor, gazdasági akadémiai tanár leányának: Eminek. Halálozás. Inánesi és ebeczki Ebeczky Elek, az OMGE. tagja f. é. márczius hó 26-án 60 éves korában elhunyt. A megboldogult hűlt tetemei az ev. ref. egyház szertartása szerint márczius 28-án helyeztettek az ajnácskői sírkertben örök nyugalomra. Az OMGE. igazgató-választmányának e hó 31-ikén tartandó ülése az Atzél Béla báró temetesére való tekintettel csak délután fel öt órakor kezdődik. Mozgalom a kivándorlás ügyében. A képviselőházban most lefolyt költségvetési tárgyalás közben többen az aggasztó mérvet ötlő kivándorlás tünetére is felhívták a figyelmet. A tengerentúli kivándorlás, mely eddig csak a Felvidék kérdése volt, most már valóságos láz alakjában az Alföld némely vidékére is
magvak beszerzési forrása ajánlható
j r
_
_ _
a
_ _
M a u t n n e p
J
••
___
t j a o n
525
526 526 528 Hmszállitás külföldre — 529 Gazdasági tájékoztató iroda —— Yegyesek. --._— Kereskedelem, tőzsde Budapesti gabonatőzsde. — Szeszüzlet. — Erzsébet gőzmalom. — Lujza gőzmalom. — Here magvak. — Vetőmagvak. — Apolló kőolajfinomitógyár részv.-társ. — A központi vásárcsarnok árujegyzése a nagyban (en gros) eladott élelmi czikkek árairól. — Állatvásárok: Budapesti szurómarhavásár. — Budapesti vágómarhavásár. — Budapesti gazdasági és tenyészmarhavásár. Budapesti lóvásár. — Kőbányai sertésvásár. — Ingatlanok árverései (40000 korona becsértéken felül.). Szerfcasztői üzenetek, _ l•
M i n t legmegbízhatóbb é s legolcsóbb
m
524
cs. és k i r . u d v a r i B u d a p e s t e n ,
szállító VI.,
magkereskedése
A n d r í . s s y - U t
23.
530 kiterjeszkedett s éz a népmozgalom olyan nagy horderejű társadalmi és közgazdasági kérdést ad fel, amely elől kitérni tovább már nem lehet. Hiszen 1 szétszórtan Amerikában több mint 300,000 magyar lakik már és számuk folytonosan emelkedőben van. Ezeknek a honpolgároknak sorsát az állam és társadalom eddig közömbösen nézte, érdekeik képviseletét szervezni, köztük és az anyaország között a kapcsolatot fentartani senkinek sem jutott eszébe. Ezen mulasztás pótlására irányul az a szép terv, amelyet Bálás Árpád a m. kir. mezőgazdasági muzeum igazgatója vetett fel az OMGE-nél és a napokban a Nemzeti Szövetségben is bevezetett egy előadásával. Bálás azon törekszik, hogy az összes érdekelt társadalmi organumokat együttes s tervszerű munkásságra és szervezkedésre serkentse, ámely szervezkedés czélja egyfelől a kivándorlás kérdésének minden irányban való tanulmányozása s az okok elhárítása a társadalmi tevékenység minden eszközével, másfelől pedig a kivándorlástól vissza nem tarhatók és a már kivándorlották érdekeinek megvédelmezése. A kérdésbe eddig belevont intézmények a Bálás eszméjét teljes rokonszenvvel fogadták; maga az OMGE. közgazdasági szakosztályában fogja tárgyalni a kérdést s ez a tárgyalás remélhetőleg igen üdvös mozgalomnak válik kiindulási pontjává. Gazdák mozgalma a dohánybeváltás ügyében. Az arad-, békés- és csanádmegyei gazdasági egyesületek dohánytermeléssel foglalkozó tagjai a napokban értekezletet tartottak Aradon oly czéllal, hogy az Arad, Csanád és Békés vármegye területén termelt dohánylevelek külön osztályzása és elnevezése tárgyában javaslatot intézzenek a dohányjövedék igazgatóságához. A nagygyűlés elnökéül Vásárhelyi Lászlót választották meg, aki a következő javaslatot terjesztette elő. Abbóí indul ki, hogy a helyes dohánytermelési politika előfeltétele az, hogy olyan helyen terméltessék a dohány, a hol haszonnal értékesíthető dohány terem; másodsorban pedig, hogy a termelt dohány minőségének megfelelő árban váltassák be. Á minőséget, a tartalmi értéket kellőleg méltányolni kell már az osztályozás helyes megállapításával is. A tulajdonságaiban sokkal kevésbbó elütő egyéb terménynek, mint pélpául a búzánál a tiszavidéki, bánáti, fejérmegyei, erdélyi stb. elnevezés alatt köttetnek a kptések és ezen félesegekhez és azoknak minőségéhez képest alakulnak az árak. Például a tiszavidéki buza, ha megállapítható tulajdonságaiban teljesen azonos is például az erdélyi búzával, mégis előnyösebb árban lesz értékesíthető, mert tudja a molnár, hogy annak feldolgozásában a nyerendő liszt hozomban az ártöbbletett bőven vissza fogja kapni. Annyival inkább áll ez a dohánynál, a melynél a tulajdonságok hasonlithatlanul több eltérést tanúsítanak. Nemcsak a statisztika, de a közismeret is igazolja ajt, hogy a minőségi dohányok az aradi, battonyai és csabai beváltási körzetekből kerülnek ki, mely területen termelt dohányok tulajdonságaikban annyira eltérők a mostani elnevezés alatt beosztott minőségek között, hogy azt a fentiek szerint egy minőségűnek és ugyanazon fokozatokkal ellátottaknak venni nem lehet, annyival is inkább, mert ezen dohányok a fermentácziót oly előnyösen adják ki, hogy az átvételnél érdesnek feltűnt dohány is forradás után nyulékonyságában és szívósságában nyer, mig a más dohányok tartalmukat és szívós beváltási állapotukat a fermentáczió folyamatában elvesztik. Amellett tehát, hogy dohányaink a kevésbé értékes dohányokkal ugyanazon féleségeknek lett minősítésük folytán méltánylást nem nyer-
KÖZTELEK; 1900. MÁRCZIUS HO 31 hetnek, az osztályozási határozmányoknak egyes intézkedései is sérelmesek. Ezeket a sérelmeket kifejtvén, a határozati javaslatra tért át, mely szerint az értekezlet azon kérelemmel járul a központi jövedék igazgatóságához, hogy az aradi, csabai és battonyai beváltási körzetnek az 1901-iki termelési évtől kezdve egy különféleséget rendszeresíteni, annak megfelelő osztályozási határozmányokat megállapítani és érdeme szerint árakat szabni szíveskedjék. Dr. Zsilinszky Endre teljes egészében elfogadja a beterjesztett határozati javaslatot. Kettős nemzetgazdasági veszteség, hogy a mi dohányunkat nem fizeti meg a kincstár, hanem drágán veszi a rosszat b külföldi dohányt és még drágábban adja el nekünk: a fogyasztóknak. Az volna a helyes nemzetgazdasági politika a kincstárlól, ha a jó dohány minőségét emelné. Mayerhoffer Lajos hozzájárul a javaslathoz és azt kérdi, nem volna-e czélszer:;, ha a dohány osztályozását komplikálnák. Zsilinszky E. dr. erre azt mondja, hogy az osztályozásokat egyszerűsíteni, összevonni kell. A komplikált osztályozás visszahozásához nem járul. Hász Antal a csanádmegyei gazdasági egylet nevében hozzájárul a határozati javaslathoz, melynek elfogadását konstatálta ezután az értekezlet elnöke Vásárhelyi László. A dohánybeváítás és osztályozás körül szerzett tapasztalataikról szólottak még: Hári Ágoston, Purgly János, Vajda Lajos, Mayerhoffer Lajos ifj. Kintzig János stb. Zlinszky István, a békésmegyei gazdasági egylet titkára mutatta ki ezután pontos számadatokkkal, hogy a mai körülmények között nem jár haszonnal a dohánytermelés. Purgly János kívánatosnak tartaná, ha a kincstár a dohánybeváltásnál oly egyénéket alkalmazna, akik értenek a dohányhoz. E végből gyakornokokat kellene alkalmazni, kik pár év alatt megismernék a dohányt és idővel ezek lennének jó dohánybeváltó hivatalnokok. Vajda Lajos azt kívánja, hogy a dohánybeváltásnál gazdákból álló szakértő-bizottság legyen jelen. Purgly János azt a figyelemre méltó indítványt tette, hogy kéressék fal a földmivelés- és pénzügy min szter együttesen arra, hogy a dohánybeváltást a jövőbei a földmivelésügyi miniszter hivatalnokai végezzék és ne a pénzügyminiszteréi. A pénzügyminiszter csak a beváltás után venné át a dohányt. .Az együttes ülés elhatározta, hogy ez értelemben felír az országgyűléshez. Végül a gazdák által a gyűlésen elhangzott kívánságok a kérelmek összegezésére, illetve annak emlékiratban való összeállítására bizottságot alakítottak. A dolog érdemére alkalmilag visszátérünk. A „Magyar kölcsönös állatbiztosító társaság mint szövetkezet" f. hó 25-én délelőtt tartotta első évi rendes közgyűlését báró Sztojanovits György elnöklette alatt a vármegyeház nagytermében, mely alkalommal örömmel tapasztalatok, hogy ezen szövetkezet eredményesen működik. A jelentésből, melyet az igazgatóság a közgyűléseié terjesztett, kitűnik, hogy az intézet a kezdet nehézségeivel sikeresen megküzdött. Majdnem 3000,000 korona értékű állatan agot vett fel biztosításra leszállított biztosítási dijak * mellett, amely dijak magyar viszonyainknak megfelelnek. Az igazgatóság jelentésének kapcsán tervezeteket mutat be a községi állattenyésztő szövetkezetek alakítására, a melyekben kellő intézkedések vannak a községi szövetkezetek ellenőrzésére, útbaigazítására és nagyobb csapások esetére, a kisebb körre szorítkozó szövetkezetek tagjai anyagi romlásának megakadályozására, nagyobb mérvű szerencsétlenségek esetére biztosíték van nyújtva, hogy bizonyos határt túlhaladó károk további biztosítási díj fizetésenélkül is megtéríttessenek. Az igazgatóság utal arra, hogy az állatbiztosítás Magyarországon csakis társadalmi uton valósitható meg, mire nézve legalkalmasabbnak a tervbe vett községi szövetkezetnél az önkormányzatra vonatkozó intézkedést tartja. Ez ideig már több községi szövetkezet, az ország különböző vidékein
27. SZÁM. 10-ík ÉVFOLYAM. megalakult és számos községben megalakulóban van. Az intézet biztosítás terén eddig Magyarország 59 vármegyéjében van szervezve és 48 vármegyéjében vett már fel biztosítást. Az ülésen 27 szövetkezeti tag 1639 részjegy 785 szavazattal volt képviselve. A mérleg, mely szerint a díjtartalék 48.946 korona 30 fillér, a kártartalék 18.000 korona, a jutalék-tartalék 877 korona 48 fillér és a kétes követelések tartaléka 2000 koronával dotáltatott és a fenmaradó 3131 korona 66 fillér a rendes tartalékba helyezett 500 korona levonása után uj számlára vezettetett elő, a közgyűlés által jóváhagyatott. A zárszámadások tudomásul vétettek ; az igazgatóságnak, valamint a felügyelőbizottságnak a felmentvény megadatott. Az iga?atóság jelentését, hogy a fősúlyt az országszerte megalakítandó községi szövetkezetekre fekteti és ebbeli működésével már eddig is szép eredményt ért el, a közgyűlés örömmel tudomásul vette. A gazdák nemzetközi szövetkezete. A minnesotai, éjszak- s dél-dokotai, wiscosini, jovai, kaliforniai, ohiói, new-yorki, wasbington-, cansas, missuri, nebraska-, az angol cölumbias vancoveri gazdák nagygyűlést tartottak legközelebb Szt.-Paulban (Minnesota), melyen vezetőjük J. C. Hanley beszéde után a következő határozatokban egyeztek meg: 1. Kötelezik magokat, hogy/ az eddig búzatermelésre szánt területet 20°/o-al fogják csökkenteni abban az esetben, ha a nemzetközi mezőgazdasági szövetkezetek oly megegyezésre tudnak jutni, melynek erejénél fogva a jövőben a búzaárak jobban szabályozhatók. 2. A nemzetközi egyességet ők a magok részéről oly formán készek előkészíteni, hogy visszatartják mindaddig összes gabonakészletöket, mig csak a liverpooli piaezon 1 dollárt nem ajánlanak bushelonként (körülbelül 150 koronát tonnánként). Ezt az árat tekintenék a buza minimális árának s ezen ár mellett adnák el termésüket, ha a többi világrészek mezőgazdasági területei is ily árhoz tartanák magukat. 3. A fent jelzett kerületbeli gazdák a dr. A. Buhland tanár által létesitett testület kötelékébe lépnek. 4. Helyeslik a gabona-szabályozást czélzó egy nemzetközi szaklap megindítását s kötelezik magokat, hogy azt tőlük telhető módon erkölcsileg és anyagilag fogják támogatni. 5. Ezen czél megvalósítása végett, az idén Párisban tartandó nemzetközi kongresszusra Hill képviselőt s Manley államtitkárt küldik ki, hogy a tárgyat a világ minden részéről összejött gazdákkal megbeszélhessék. Nálunk Paikert Alajos vetette fel a napokban a gazdák világszövetkezetének eszméjét. A f o l y ó évi lóversenyek. Az Urlovasok Szövetkezetének folyó évi lóversenyei következőleg fognak megtartatni: Alag, első tavaszi meeting április 1., 3., 5., 7., 8.; második tavaszi meeting április 15., 16. Pozsony, május 4. 5. Alag, első nyári meeting junius 10., 12., 14., 17.; második nyári meeting junius 29., julius 1. Siófok julius 7., 8. Alag, szeptemberi meeting szeptember 2., 4., 6., 8., 9,; novemberi meeting november 3., 4. Versenylovak forgalmának könnyítése. A földmivelésügyi miniszter értesitése szerint a versenylovak szállításának Németország és Ausztria-Magyarország közötti kölcsönös megkönnyítése iránt azon megállapodás jött létre, hogy a Németországból Ausztriába vagy Magyarországba és viszont innen Nemetországba küldendő versenylovak állategészségügyi megvizsgálása, amennyiben azok versenyekhez vagy versenyekről szállíttatnak, egy a császári német kormánynyal létrejött kölcsönös megállapodás értelmében a német-osztrák határ átlépése alkalmával a határszélén kölcsönösen mellőztetni fog, ha az Ausztriából vagy Magyarországból a Német birodalomba versenyekre elszállításra vagy versenyekről visszaszállításra kerülő versenylovaknak különben a Németországgal kötött és az 1892. évi V. t.-cz.-be iktatott állategészségügyi egyezmény végre-
28. SZÁM. 10-IK ÉVFOLYAM. hajtása iránt kiadott 1893. évi 6241. számú itteni körrendeletnek teljesen megfélelőleg kiállítandó és vasútra felrakáskor szabályszerű állatorvosi záradékolással ellátandó marhalevelei az oszlrák „Wiener Jockey Club", illetőleg a magyarországi „Magyar Lovaregylet" bélyegével és láttamozásával vannak ellátva. Megjegyzendő, hogy viszont Németországból Ausztriába vagy Magyarországba versenyekre elszállításra, vagy versenyekről visszaszállításra kerülő versenylovak határszéli állategészségügyi vizsgálatának mellőzését a berlini „Union Club" és a „Münchener Rennverein" által láttamozott és bélyegezett hasonló okmány előmutatása fogja lehetővé tenni. A szóban forgó láttamozás a szabályszerűen kiállított és megfelelő állatorvosi záradékolással már ellátott marhalevélen az illető lovaregyleti pecsét ráütése, a Vidi! nemzetközileg elfogadott láttamozási jelző szó ráiktatása és az aláírás eszközlésére jogosított személy névaláírása által történik, „Útmutatás a must és bor okszerű kezelésére" czimü kézikönyvet 50 fillér beküldése ellenében portómentesen szállítja' az OMGE. Utánvételezések, minthogy többe kerülnek és megnehezítik a kezelést, nem fogadtatnak el.
KÖZTELEK,
1900.
Á P R I L I S HO4464
Károly, dr. Wittmann Mór, dr. Reich József' Eisler József, Herzfeld Zsigmond, Tsuk Sándor és Kohn Arnold hat évi időtartamra közfelkiáltással újból választattak. A felügyelő-bizottságba szintén közfelkiáltással dr. Alexander Bernát, dr. Simonyi Zsigmond, Héger József, Wertheimer Albert, Weil Dávid I. és Seifenseider József (uj) egy évi időtartamra lettek megválasztva. A közgyűlés kívánságának megfelelve az elnök ajánlatára a visszalépett választmányi tagok ismét s Dietz Miksa. Lachnit János, Leichtner Benő, Pruzsinsky József és Steiner Ármin mint Vj tagok választattak meg.
NYILTTÉR.*)
Szuperfoszfátot, kénsavas-kálit.
kénsavas-ammont,
k o v a s a v a s - k á l l t , (dohány trágyázásra)
u
k é n p o r t ,
(legfinomabb
SS
7 8 % Chancel oidium ellen)
rézgálicot,
98|99lo
Élő állatok szállításához használandó kocsik előzetes megvizsgálása. A m. kir. államvasutak igazgatósága a kereskedelmi milegolcsóbban szállit a niszter rendeletéből kifolyólag utasította alantas közegeit, hogy élő állatok berakásához egyáltalában, de különösen az Ausztriába avagy külföldre irányított szállítmányok részére l u csak teljesen kifogástalan állapotban levő Jcocsik használtassanak. Különösen gond fordítandó a kocsik padozatára. Oly kocsikat, melyeknek padozata hiányos vagy részben csak foltozott MŰTRÁGYA,KÉNSAYésYEGYI IPAR deszkákból áll, ló- és szarvasmarha-szállításra RÉSZVÉNYTÁRSASÁG használni nem szabad. A megrakás előtt a kocsik ugy belső, mint külső állapotaikra B U D A P E S T E N , nézve mindenkor és feltétlenül megvizsgálan¥ , K E R . FÜRDfi-UTCZA 8 . S Z Á M . dók és ha teljesen kifogástalan állapotban nem találtatnának, azok élő állatok rakodásához fel nem használhatók. Az államvasutak igazgatósága közegei részéről e tekintetben netán tapasztalandó mulasztásokat szigorúan fogja megtorolni. Megjelent az „Országos Magyar Gazdasági Egyesület" kiadásában Az Újlaki Uradalom Üzleti berendezése a „Köztelek" szerkesztősége (Az ElsŐ leánykiházasitási egylet m. sz.) márcz. által kitüntetett pályamű. Két tábla hat ábrával. hó 25-én tartotta Schwarz Ármin elnöklete alatt számos tag jelenlétében XXXVII-ik rendes közgyűlését. Az évi Irta: Wiener Moszkó. Egy hazai belterjes jelentésből kiveszszük, hogy az 1899. kezelési év kedvező uradalom üzleti ágának jövedelmezőségére és és eredménydus volt, amennyiben 14721 jutalékrészlett újonnan beirva, mely tekintve a mult évi általános rossz az egyes üzleti ágak viszonyára vonatkozó gazdasági viszonyokat, kielégitőnek mondható. A be- részletes adatok ismertetése. 104 oldalas csinos lépett tagok, valamint a beirt kedvezményezettek túlnyomó számban a legfiatalabb korosztályhoz tartoznak. könyv, ára portómentes megküldéssel: 55 Bizonyitja ez, hogy az intézet az uj beiratkozásokkal, krajczár. Megrendelések a kiadóhivatalba fiatal életerős elemet nyert. Az 1899. év bévételei 2030452 K. 96 fillérrel minden czimletnél, tetemes emel- intézendők. kedést mutatnak. A kiadások 864882 K. 18 fillért igényeltek, mely összegből különösen kiemeljük a nászjutalék fejében történt kifizetéseket.529750K. 76 fillérrel. Ez összeg 206 tagra 756 kedvezményezett javára, melyek közt 19 árva volt, oszlik meg, A legkisebb nászjutalék 600 korona a legnagyob 10360 korona volt. Az évi bevételi többlelhől 1000286 K. 76 fill., a mathematikai K a l a u z — ingyen. díjtartalékhoz csatolandó, melylyel, az 5120373 K. 78 fillérre emelkedik. Az alapszabályszerü javadalmazásokAz év egyik legérdekesebb eseménye a nak eleget téve a nászjutalékfelemelési alaphoz 82642 párisi világkiállítás lesz. Aki ódakészül, annak K. a külön tartalékhoz 33056 K. 80 fill. és a hivatalnoki nyugdijalaphoz 4000 korona utaltatott. A mérleg fő- feltétlenül szüksége van megbízható kalauzra, összege 5824860 K. 20 fill. ez 1610943 K. 82 fill. tarta- amely vezesse, útbaigazítsa. Ilyen Kalauz készül lékbetétben, 1792811 K. elsőrendű záloglevelekben, most a Magyar Hirláp - szerkesztőségében. Mintovábbá két intézeti házban, melyek 15114 K. 48 fill. leírása után 1496353 K. 78 fill. értékben vannak felvéve, denre kiterjedő mü ez, amely a Parisba utazóknak végre saját kötvényekre adott, kölcsönökben, kint lévő nélkülözhetetlen. Kitűnő térkép is van benne. De díjkövetelésekben és pénzkészletben nyeri fededezetét. az itthon maradók számára is sok élvezetet biztoA közgyűlés az évi jelentést és mérleget tetszéssel sit. A Magyar Hirlap minden előfizetőjének tudomásul vette és a felügyelő-bizottság indítványához képest az igazgatóság a felmentvényt megadta. A teljesen ingyen küldi meg & Kalauzt, melyet a jegyzőkönyv hitelesítésével Steiner .Ferencz Rátfai Károly párisi világkiállítás emlékeképen is érdemes urak bízattak meg. Miután még Krisztinkovich Béla fő- megőrizni. De nemcsak igy kalauzol a Magyar mérnök szövetkezeti tag indítványa, hogy az igazgatóHirlap. Kalauz maga is, minden irányban. Legságnak, különösen Schwarz Ármin elnöknek, a felügyelőbizottságnak jegyzőkönyvileg köszönet és elismerés szavaztassák egyhangúlag elfogadtatott, következett az uj választás. Az igazgatóságba Schwarz Ármin, Kohn i szerkesztőség
MW
lA
jobb, leghívebb kalauza a nagy magyar közönségnek. A Magyar Hírlapnak (szerkesztő : Fenyő Sándor) senkivel szemben sincs lekötöttsége. Sem pártot, sem egyes embert, sem klikket nem szolgál. Független és szabad. Egyetlen urat ösmer : a közérdeket. Ebben is tántoríthatatlan, mint minden elvében. Aztán folytatja kalauztisztét gazdag rovataiban, nagyszerű hírszolgálatában, mely különösen a vidékre terjed ki és távirataiban. Irodalmi és művészeti kérdésekben fáradhatatlan kalauza a Magyar Hirlap a nagy közönségnek épugy, mint közgazdasági dolgokban és közérdekű kérdésekben. Ez utóbbit illetőleg a szerkesztői üzenetek rovatában áll a közönség szolgálatára. A Magyar Hirlap a párisi kalauzon kivül is különös kedvezményeket ad előfizetőinek. Az uj előfizetők díjtalanul kapják meg a Magyar Hírlapban most folyó felette érdekes regényének eddig megjelent közleményeit (könyvalakban). Az Otthon czimü szépirodalmi illusztrált folyóiratot a Magyar Hírlappal együtt évnegyedre nyolcz koronáért kapják az előfizetők. Fél áron, negyedéviakint egy koronáért és 50 fillérért jutnak egyszersmind a remekFranczia Divatlaphoz, a Képes Gyermeklaphoz pedig negyedévenkint egy koronáért. A Magyar Hirlap előfizetési ára egy negyedévre csak 7 korona, egy hóra jíedig két korona és 40 fillér. A kiadóhivatal Budapesten van V. ker., Honvéd-utcza 4. sz. alatt. Az előfizetési összeg legczélszerübben postautalványon küldhető, ugyanerra feljegyezhető, hogy a fentebb emiitett kedvezmények közül melyekre tart igényt az uj előfizető.
91898.
irif*f«k>«:2i,*g9Bm.*
Felhívjuk a t az. gazdak&sBaaftg frigyeimét
budapesti g j a p - a á d ó k r a , /
BUMPEST, T„ M i - Ü r 13. ,
üesst jelent meg
Rubinek Gyula és Szilassy Zoltán az O. M. G. E. titkárjai szerkesztésében
Közfelek Zsebnaptár 1900-ra. A „Köztelek Zsebnaptár" ezen hatodik évfolyama régi köntösében, javított és tetemesen bővített tartalommal bír. A „Köztelek Zsebnaptár* minden más zsebnaptárt teljesen nélkülözhetővé tesz. A „Köztelek Zsebnaptár" ára az 0. M. G. E. tagok és a „Köztelek" előfizetői részére bérmentes küldéssel együtt —
3 k o r o n a 20 fillér. Megrendelbetö
a „Köztelek" kiadóhivatalában, Budapest,
IX., Üllöi-ut 25. (Köztelek).
465 KÖZTELEK,
1900. MÁRCZIUS HO
28.
26. SZÁM. 10-IK ÉVFOLYAM.
lezajlott már és az utolsó harmad küszöbén mindenki sovány belföldi korona. — b) Tisztított: csirke arra törekszik, hogy még a megfogyott készleteken is I. r. 1 drb 1.20—1.60, tyúk I. r. 1 drb 1.60—2.20, túladhasson és ennélfogva még árengedményektől kappan hizott 1 kg. — , 1 drb 2.00—4.00, rucza Budapesti gabonatőzsde. sem zárkózik el. Vörös lóherére nézve egy ujabb szomo—hízott 1 drb 1.60—2.80, 1 kg. 1.12—1.20, lud hizott kell beszámolnunk, amennyiben a gazdának 1 kg. 1.12—1.20, 1 drb 4.60—6.50, magló 1 kg. , (Guttmann és Wahl budapesti termény- tünetről idén nemcsak az amerikai, hanem a régi franczia ló- 1 drb , pulyka hizott 1 kg. 1.12—1.20, 1 drb bizományi ezég jelentése.) heremag ellen is védekezni keil, Ugyanis úgyszólván a , magló 1 kg. , 1 drb , ludmáj legutolsó órában jöttek rá, hogy az idén 6—8 esztendős 1 kg. 2.80-5.00, nagy 1 drb 1.00—2.00, ludzsir 1 kg. franczialóheremagkerülBaranya,Somogy ésZala megyék- 1.60—2.00 korona. Mapi jelentés a gabonaiizletről. ben forgalomba, még pedig olyan, mely csak tizedrészben 1900. márczius 30 Hal. Élő: (1 kg.) harcsa 1.80—2.00, csuka 1.20— csírázik és ugyancsak nem fogja megérthetni némely „Hősülyedés várható helyenkint, főleg az ország gazda, miért van az, hogy sürü buja hereállomány helyett 2.00, ponty dunai nagy 1.60—1.82, márna 1.20—1.60. , czompó 0.00—0.00, pisztráng déli részén csapadékkal", igy hangzott a meteorológiai kopárok a heretáblái. Mint hirlik, az ilyen áruból na- süllő balatoni , kecsege 0,00—0.—, angolna , intézet tegnap délután kiadott időprognózisa, mely nem gyobb szállítmányok el fognak az északibb fekvésű nagy sokára beigazolást nyert az időközben beállott havas megyékbe is kerülni. Luczerna. Az ebbeli forgalom apró kevert 0.50—0.60. Lazacz rajnai 1 kg. 8.-;—10.— eső által. Ehhez járult a magasabb külföldi jelentés, igen élénk volt, főképen a franczia luczernamagnak továbbá a küszöbön levő terminus, mely utóbbi nagyobb volt nagy kelete,' mert mint tudjuk, ennek nemcsak igen Tej és tejtermékek. Tej teljes 1 liter 0.Í6—0.16, mérvű fedezéseket idéz elő annál is inkább, mert a szép a szeme és szine, hanem oly alacsony az ára is, coulisse fél, hogy az első napon már nagyobb mennyi- mint sok év óta nem volt. Bükköny már szűkön van. lefölözött 0.12—0.12, tejfel 0.50—0.56, teavaj 1 kg. ségű buza mondatik fel, mely keverék 4% szemét Baltaczimnek jó kereslete volt, néhány tétel 24—26 2.00—2.30, főző darabos 1.40—1.80,' szedett 1.50—1.80, , margarin I. rendű , II. r. szokvány búzát nem igen szeretnék a nyakukba venni koronán kelt el. Muharnak fogyó készletek mellett ára olvasztott 1 tehéntúró I. r. 0,20—0.24, juhturó 1.12—1.20, ilyen drága pénzen. Így tehát minden áron fedezték az ápri- enielkedik._ Tqkarmányrépamag. A szükségletnek még , ementáli belföldi lisit, mig azt egy másik csoport 1»fillérfelpénzzel májusra minden fajtából eleget lehet ez idő szerint tenni, a for- liptói 1.00—1.28, juhsajt 2.00—2.00, grói belföldi 0.80—1.20 korona. tolta, ki, hogy az áprilisi búzát felhajthassák. Ezen galom a lefolyt héten is igen tetemes volt. körülményeknél fogva a 14-86 jegyzés nem tarthatta Liszt és kenyérnemiiek. Kenyérliszt 1 q. , magát tovább, hanom fokozatosan 15—15 02-ig emelJegyzések nyersáruért 100 kilónkint Budapesten. kenyér monori; fehér hosszú 1 kg. 0.26—0.26, barna kedett. Ugyanígy áll a májusi tengeri, melynél még 0.22-0.22, rozs 0.22—0.22 korona. Lóhere 140—150 korona. azon körülmény is játszik közre, hogy az effektív Luczerna 88—100 Száraz főzelék. Lencse belföldi 1 q. 12.00—20.00, tengeriben -lénk kereket uralkodik, melylyel szemben Baltaczim 24—26 külföldi 36.O0—56.00, borsó hazai héjas 20.00 24.00, csak egy nagyon mérsékelt kinálat áll. Muhar 14—15 koptatott 26.00 - 30.00,. külföldi héjas 20.00—34.00, Késáruban körülbeül 4O.0uO mázsa buza jól Bükköny 14-50—15 „ bab fehér apró 12.00—18.00, nagy 12.00—16.00, szines tartolt árak mellett kelt el sfinomabbbúzákért néhány 10.00-20.00 korona. fillérig m'ga-abb árakat fizettek a malmok. Vasúton ma 1 l,ií-0 mm. buza hoíatott. Felmondási árfolyamok Tojás. Friss teatojás 100 drb 4.40—4.70, alföldi . buza ápr 14.90. jozs; 12.68, ?ab 9,76 K. (1440 drb) 63.00—64.00, erdélyi (1440 drb) 60.00—62.00, szerb (14*0 drb) , apró (1680 drb) , Ro'S szilárdan tarlotl irányzat mellett gyengén Lnjza (írt/malom Készvény-Társaság üzleti tu „ korona. kináila ott és h. lyben paritással 12.20—50-ig köttetett. dósitása a JKöztelek' részére. Budapest, 1900 márcz. 29. meszes tojás Netto-árak 100 kgként, Budapesten, elegysuly tisztasulyÁrpa lanyha és •i>k»rmányczél ikra 11.20—40 K. Zöldség. Sárgarépa 100 köt. , I. r. 1 q. ként, zsákostul. Kötelezettség nélkül. 3 hóra volt elhelyezhető, finomabb minőségekért 4.40—5.00, petrezselyem ujd. 100 köt. — , I. r. 11.40-60 K. 1 q. 26.0U- 32.00,- zeller I. r. 100 drb 6,0Q 16.0, karaTengeri keresett és helyben paritással 10.80— lábé I. r. 100 drb 2.60—3.20, vöröshagyma ujd. belföldi 11-ért kapható, mig rakományokért a májusi kötésre 100 feöt. r , érett makói 1 q. 12.00—15.00, fok6—10fillértfizetneK hagyma I. r. 1 q. 2i.00—30.00, czékla 1 r. 100/drb Zab gyenge forgalmú változatlan árak mellett. 1.20—2.00, II. r. 0.80—1.20, fgjeskáposzta I. r. 10Ó drb —.00-:—.00, kelkáposzta I. r. 100 darab 4.00—10.00, Déli 12 órakor jegyez: vöröskáposzta I. r. 100 drb 10.00—20.00, fejes saláta Buza áprilisra 1900. 14.92—96 1. r. 100 drb 2.00—10.0, kötött saláta 100 drb , . októberre , 15.44 4S 50 burgonya 1 vaggon sárga 4*0.0-500.0, fehér 300.00— 10 70 74 Tengeri májusra , 4(0.00, rózsa 1 q. -i.OO—5.00, fekete retek kicsiny 100 drb 1.20—3.00, ugorka 100 drb savanyítani való Rozs áprilisra , 12.72-—76- — á köspasati ?a,§arösarüok ánsjegygése aagyíia» -—-, savanyitott 3.60—6.00, nagy salátának , paradicsom olasz 1 q.' 80.00—90.00, belföldi , (es grog) eladott élelmíessikkek árairól. zöld paprika 100 drb , tök főzni való 100 drb , íöldborsó hüvelyes 1 q. 80 90—, kifejzöldbab hüvelyes 1 q. ——, kifejtett karfiol 100 drb —.00 "" Kielégítő hozatalainkat változatlan árakon követ1 q. 24.00—34.00, spárga kezőleg helyeztük el. A szeszüzletben e héten az üzletmenet változatVidéki marhahúst 76—90, borjut 74—82, sertést Gyümölcs. Alma, nyári édes 1 q. —. —.—, lan élénk volt és valamivel jobb vételkedv folytán 84—96 koronáért 100 kgonként. Prima bárány párját rétesbe való 18.00—40.00, vajkö'rte nagy I. r. 1 q. több tétel finomított szesz későbbi hónapokra való 14—16, II. rendű 6—10 koronáért adtuk el. szállításra zárulva is lett. Elkeltfinomítottszesz nagyban -•—» közönséges kevert körte 1 q. 20.00—24.00, Baromfiból ekeit párjával élő tyúk 2'50—i, —• adózva azonnali szállításra 112-50—113-50 koronáig és .—, nem 9-20—2-40, magló liba 5—6, pulyka 10—12 szilva magvaváló nagy I. r. 1 q. —. adózatlanul szabadraktárra szállítva 43-50 koronáig. koronáért. magvaváló vörös 1 q. —. .—, ringló nemes I. r. Későbbi szállításra az ár Va koronával drágább. 1 1; — • .—, baraczk kajszin 1 q. —. .—, Vágott liba pulyka 1-20—1-30 koronáért Elesztőszesz szilárd és adózva 113-50 K. adózatlanul kgönként. őszi 1 q. —.— magvaváló 1 q. —.— .—, 43-50 koronáig kelt. .—,, szőlő fehér mézes Tojásüzlet élénk. A hozatalok mult heti áron nem magvaváló 1 q. —. csemege 1 q. 00.00—00.00, közönséges kevert 1. r. 1 q. Vidékifinomitógyárak.általfinomítottszesz azonnali keltek el és pedig eredeti ládánként 64 koronáért. szállításra 42 K. volt szabadraktárra ajánlva, de üzlet .—, meggy nagyszemü kem. 1 q. —. , Vajüzlet tartósan szilárd, la teavaj, 2-10—2-40, —.— -.—, eper (szamócza) 1 kg. nem létesült. 0 -1 80 korona, tehéntúró valamivel olcsób- apró szemű 1 q. —. Mezőgazdasági szeszgyárak kontingens nyersszesztbodott és kgonként 24—26 filléren lett értékesítve. — • — — m á l n a 1 kg. —. .—, szeder 1 liter azonnali, valamint későbbi szállításra 36 5U—36-75 K. -•—, görög dinnye nagy I. r. 10 drb — , Burgonyából eladtunk rózsaburgonyát 400—450, —• -.—, sárga dinnye nemes I. r. ajánlottak helybeli állomásokhoz szállliva. Finomított fehér burgonyát 320—380 koronáért, vagon-tételekben, kicsiny 100 drb —. 100 drb —.- —.—, II. r. 100 darab —, .—, . szeszt szabadraktárra 40-50—41-— K. kelt ab állomás. kifliburgonya méternrázsáját 18—20 koronáért. dió nagy papirhéju 1 q. 50.00—60.00, apró kemény hfju I. r. 1 q. 44.00—50.00, mogyoró nagy olasz 1 q. 76.00—-86.00, gesztenye olasz nagy 1 q. 0.—0.—, Bécsi jegyzés 39 60-40'-r- korona, belföldi 1 q. —. ._, narancs messzinai 100 darab Hivatalos árjegyzés nyes; szeszért. 2.00—6.00, apuliai 100 drb —. .—, mandarin 100 Budapest székesfőváros vásárcsarnokaiban eladott drb 0.00—0.00, czitrom I. r. 100 drb 2.00—2.40, füge -Prágai jegyzés 111-75 korona adózott élelmiczikkekről. Budapest, 1900. márczius 29-ről. hordós 1 q. 34.00—40.00, koszorú 1 q. 34.00—40.00, 3838-t0 korona adózatlan szeszért. Hus és hústermékek. Marhahús 1 . q. hátulja datolya sajtolt I. r. 1 q. 74.00—80.00, mazsolaszőlő , I. rendű 100—108, II. r. 96—100, III. r. 92—96, eleje (fehér) 1 q. 76.00—136.00, szőlő passatutti 1 q. I. r. 92-94, II.' r. 88—92, III. r. 80—88, borjúhús 1 q. 1 q- —• —, szerb szőlő 1 q. —. ,— korona. I. r. 96—108, II. r. 80-92, eleje I. r. Fűszer, ital. Paprika I. r. 1 q. 200.00—240.00, K'i»*'re e héten több tétel finomított szeszt hátulja "" 96, II. r. 70—80, bárány 1 darab hátulja , r. 1 q; 160.00—200.00, mák 1 q. 50.00—60.00, méz vásároltak Dél-Törökország felé. jje , birkahús 1 q. hátulja I. r. 80—88, csurgatott 1 q. 80.0U—104.00, lépes 1 q. , Vinelci szeszgyárai* változatlanul szilárdan jeII. r. 76—80, eleje I. r. 68—76, II. r. 64—68, sertéshus köménymag 1 q. —, gyeznek. .—, boróka í kg. —. .—, 1 q. szalonnával budapesti 100—104, vidéki 84—94, házi szappan szín I. r. 1 q. 56.00—60.00, közönséges szalonna nélkül budapesti 105—108,. vidéki 84—104, ér asztali palaczkokban 1 hl. ' 112 50 113 50 korona, i is *.3ie»i 113 — 113-50*'K*.', sertéshus pörköltnek való -, kocsonyának való 1. —. .—, házi pálinka 9 •-> Hl——111-50 korona, ny«srsBze»i , füstölt budapesti I. r. —, vidéki II. r. 1 q. 1 hl. —. .— korona. £:>< zaí "xkontmguisoi — korona, denaturált 100—120, malacz élő, szopós I. r. 1 drb 5.00—9.00, palaczkokban UideghnsTásár a Gara y-téri élelmi piaezon , zmm. ,86 50-37— korona. Künti!u«au» ayernssecs tisztított I. r. 1 kg. 1.40—1.80, sonka 1 kg. nyers, belf. márcz. 30-á.n. (A asákesíővírcá vásárigazgatóság hentesáru 0.90—1.20, füstölt belf. csonttal 1.12—1.50, se a .Köztelek" részére,'' Felhozott Budapestről fcs arak 10.000 iíterfokoüként hordó nálküi bár- csont nélkül 1,20—1.70, sonka füstölt prágai, csonttal 3e áras 27 db sertést. 0 árus — db süldőt, 3000 kg. mentve DGClsöesíi vasútállomáshoz szillitv <_ készpénzébe 1.76—2.00, csont nélkül 2.20—2.20, kolbász 1 kg. nyers nss hust, 1200 kg. füstölt hust, 500 kg. szalonnát, , füstölt I. r. 1.30—1.60, szalonna l q. , 200 kg. hájat, - kg. zsirt, - kg. kolbászt, - kg. 16® esdusti értendők. sózott 96—98, füstölt 106—112, sertészsír 1 q. hordóval tturkát, — kg. füstölt szalonnát, kg. kocsonya!06—110, hordó nélkül budapesti I. r. 104—106, szalámi húst, — kg. disznósajtot, — kg. (-- db) sonkát, — 1 kg. belföldi 200—350, prágai korona. kg. töpörtőt. Baromit, a) Élő: (1 pár) csirke rántani való Vetőmagvak. (Mauthner Ödön tudósítása.) Vidékről és pedig: Nagy-Kőrösről 2 árus 41 0.00—0.00, tyúk belföldi (I. r. 2.80—3.00, kappan hizott Az üzletmenet a lefolyt héten - rendkívül élénk 1. r. 4.——4.40, sovány 2.80—3.00, rucza hizott I. r. darab sertést, Czeglédről 3 árus 35 darab sertést, Monorról 4 árus 4 drb sertést és 115 drb süldőt, összevolt. A készletek már tetemesen megritkulnak, ami egy- 0.00—0.00, sovány belföldi 0. 0.00, liba fiatal újdon- sen 9 árus 80 drb sertést és 115 drb süldőt. részt az illendő árjegyzéseknek, másrészt azon körül- ság —0 ,—, lud hizott I. r. —.— .00, sovány Forgalom élénk. Arak a következők: Friss serménynek tulajdonítandó, hogy az évadnak kétharmada belföldi 0. 0.00, pulyka hizott I. r. — .00^ .00, téshús 1 kg. 104-11.2 fülér, 1 q 96-98 korona, süldő-
KERESKEDELEM,TŐZSDE.
27. SZAM. 10-IK É V F O L Y A M .
533
KŐZTELEK, 1900." MÁRCZIUS HÖ 31. April .17.
atkviha- D tóság A:
hus 1 kg. 120—152 fillér, 1 q 92—94 korona, füstölt sertéshús 1 kg. 128—136 fillér, 1 q 110-112 korona, szalonna zsirnak 1 kg. 96 -104 fillér, 1 q korona, Minőség szerint: 535 darab elsőrendű hizott Ápril 18| atkviha- R füstölt szalonna 1 kg. 128—136 fillér, 1 q -h1720 db középminőségü és 116 db alárendelt min. ökör tóság H korona, háj 1 kg. 100—112 fillér, 1 q db elsőrendű hizott ökör, db középkorona, disznózsír 1 kg. 116-120 fillér, 1 q atkviha- l minőségü ökör és — db alárendelt min. ökör; — db Ápril 18. korona, kocsonyahús 1 kg. 80—84 fillér, 1 q elsőrendű hizott tehén, db középminőségü tehén, tóság E — db alárendelt minőségű tehén. atkviha- Hi Ápril 19." Vágómarhából mintegy 200 drbbal kevesebb volt tóság Li hurka —, 1 drb , töpört'ő 1 kg. —-— fii lér. felhajtva, mint mult héten, de mivel a konzervgyár réHideglrasvásár az Orezy-uti élelmi piaczon. 1900. szére alig 100 drbot vásároltak s az idegen vevők is Ápril 19.márczius hó 30-án. (A székesfővárosi vásárigazgatóság tartózkodtak a nagyobb vásárlástól, az árak általánosjelentése a .Köztelek' részére). Felhozott Budapestről ságban nem változtak. Ápril 23. 38 árus 62 db sertést, 1 árus 6 db süldőt, 3000 kg. Következő árak jegyeztettek: Hizott magyar friss hust, 400 kg. füstölt hust, 1600 kg. szalonnát, 800 ökör jobb minőségű 5867-—, kivételesen —• , Ápril 24. kg. hájat. hizott magyar ökör középminőségü 5058"—, aláForgalom lanyha. Arak a következők: Friss serminőségű magyar ökör 44' 50"—, jobb minőtéshús 1 kg. 100—128 fillér, 1 q 9400 —9600 fii, süldő- rendelt ségű magyar és tarka tehén 42— 64-—, kivételesen tarka Ápril 27. atkviha- Rády 271216 hus 1 kg. 112-136 fillér, 1 q <—— K„ füstölt tehén —' •—, magyar tehén középmin, 42—64-—, sertéshús 1 kg. 112—128 fii, 1 q korona, tóság Mihályné alárendelt minőségű magyar és tarka tehén 42-— szalonna zsirnak 1 kg. 100—108 tillér, 1 q 9600—9800 fii, 64' atkviha- Gr. Zichy 240656 , szerbiai ökör jobb minőségű 4858-—, kiv. Ápril 27. füstölt szalonna 1 kg. 112—120, 1 q fillér, — —, szerbiai ökör középminőségü 42 —46—, szerbiai tóság Ferraris Lajos háj 1 kg. 108—112, 1 q fillér, disznózsír ökör alárendelt minőségű —• •—, szerbiai bika atkviha- Horowitz 88492 1 kg. 112—120,1 q fillér, kocsonyahús 44—64-—, kivételesen 67.—, szerbiai bivaly 32.-64-—, Május 3. 1 kg. 8 0 - 1 - ' ' ' tóság Márton kiv. —1•— koronáig métermázsánkint élősúlyban. 1 kg. 140—1 Május 3. ;i atkviha- Stern 47444 Batiapeetito&sraiáBy?áaér.ÍIX, karaiéi Mestertóság Izsák ateift. 1800 márcz. 30. A székesfővárosi vásárigszgatósáfí a tkvi haKitzweger 56000 Budapesti lóvásár. Budapest, 1900. márcz. 29-én. Május 16. jáeatése s „RösteUk* részére). Felhozatott a szokott tóság Imre Mégefcből 80 szekér réti izéna, 16 szekér muhar- (A budapesti vásárigazgatóság jelentése a ,Köztelek" atkviha- szalassi 288000 15 szekér zsupszalma, 6 szekér alomzzaJma, 0 ozskér ts- részére). Május 17. kwiaánytzalma, 4 raekér tengeriszár. 3 szekér egyéb tóság Szalachy Sándor A forgalom élénk volt. takarmány (zabosbükköny, stb.) 300 sasák ssssska. Felhajtatott összesen 750 db. Eladatott 378 db. Máj. 27. atkviha- Dittrich 200585 A forgalom lanyha. Ara* fil.-ben nj-ként a i.öveí- Jobb minőségű lovakból hátas 15 drb, eladatott 3 db, keiők: réti szeaa 380—580, msifcar 320—600, sHip- 360-450 K.-ért, könnyebb kocsiló (jukker stb.) 10 db, szílma 260—320. nlonsszalicB 200—260, egyéb iakareladatott — db — — K.-ért, nehezebb kocsiló Junius 2. miny , lóhere , takarmány- (hintós) 24 db, eladatott 8 db 310—350 K.-ért, igás Bíalma , 100 kéve íengsriai. 1400 -1800. hiszerea kocsiló (nehéz nyugoti faj) 80 db, eladatott 47 db 28Q— «uu:ra , szalmasEeesk* 340—380, széna 400 K.-ért, ponny 6 db, eladatott 0 db K.-ért; Julius 2. Élesdi , zabosbükköny 480—540 Oiaseí közép minőségű lovakból: nehezebb félék (fuvaros ló 1 ^ jbiróság a 127, Süly 158,750 kg, stb.) 160 db, eladatott® 66 db 110—240 K.-ért, könnyebb félék (parasztló stb.) 340 db, eladatott 200 db 56—165 K.-ért; alárendelt minőségű lovakból 115 db, eladatott 54 db 20—55 K.-ért. Bécsi vágóra vásároltatott 75 db, állatrásárok. Szerkesztői üzenetek. — állatkert és kutyák részére vásároltatott 2 db, tuBudapesti síurómarhavásár. 1900. márcz. hó 29-én. B. T. urnák, D.-Pentele. Régi, alapnélküli mese A székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatósáaz, hogy a filloxerás szőlősorok közé tengerit és gának jelentése. pedig, ha csak lehet, piros magvut vetnek és ezek gyökerére vonul a filloxera, mely aztán könnyen megFelhajtatott : belföldi 300 db, eladatott — db, semmisíthető. Ez a téves hiedelem ugy keletkezett, galicziai — drb, eladatott drb, tiroli — drb, elhogy száraz, sovány talajban, a hol tehát a tengeri adatott — drb, növendék élő borjú — db, eladatott Kőbányai sertésvásár. 1900. márczius 30. {Első sínylődik és ilyen a legtöbb régi szőlő földje, a tengeri • — drb, élő bárány 83 db, eladatott — drb; belföldi magyar sertéshizlató - részvénytársaság telefon jelengyökerén is élősködik egy gyökértetü, a melyet a tu3 drb, eladatott — drb, galicziai — drb, eladatott — tése a „Köztelek* részére.) Az üzlet használható datlanok a szőlő filloxerájának véltek, ebből látható drb, tiroli — drb, eladatott — drb, bécsi ölött — drb, áru hiánya miatt szilárd volt. Seti átlag-árak : tehát, hogy a „jó tanács' fabatkát sem ér. Gyéritési eladatott — drb, növendék borjú — drb, eladatott Magyar válogatott 320—380 kilogrammos nehéz utmutatást küldöttünk, a könyvet pedig Ifj. Nágel Ottó drb, ölött bárány 1763 drb, eladatott — drb, ölött 102—103 fii., 280—300 kgrammos nehéz 100—102 könyvárus fogja megküldeni. kecske — drb, eladatott — drb. fii, öreg 300 kg. tuli 94-96 fii, vidéki sertés Borjú és bárányvásár hangulata vontatott volt. könnyű Bt. urnák Páli. A köleskorpa tápértékére vonatf. Szerb 96—100 f. Román tiszta klg. páronkint 45 klgr. életsulylevonás és 4% kozólag rovatvezetőnk feleletét közölni fogjuk. GazdaArak a következők: Élő borjuk: belföldi tiszt végett tessék a gazdatisztek országos egyesületéengedmény szokásos. — Eleség árak: Tengeri uj 11; 20 koronáig, kivételesen — koronáig dbonkínt, 50 66 koronáig, kivételesen 76 -'— koronáig súlyra, galicziai —•— korona, árpa 12-— kor. Kőbányán átvéve. Helyi hez fordulni (Budapest, IX. ÜUői-ut -25.) , kiv. koronáig drbonkint, kor.-ig, állomány: márczius 23-án maradt 30232 darab Felhajtás : Belföldről 2387 darab, Szerbiából 1906 darab, kiv. koronáig súlyra, tiroli koronáig Romániából drb, egyéb államokból darab. kiv. koronáig drbonkint, koronáig kiv. — — - koronáig súlyra, növendék borjú , Összesen 4293 db. F ő ö s s z e g 34525 db. Állomány drb. Elhagtás: budapesti fokoronáig, kiv. koronáig drbkint, 42—50 és felhajtás együtt gyasztásra (I—X. kerület) 1244 drb, belföldre Budapest koronáig, kiv. koronáig súlyra, Ölött borjú: belföldi koronáig, kiv. koronáig súlyra, környékére 392 drb, Bécsbe 310 drb, osztrák targalicziai koronáig, kiv. koronáig tományokba 375 drb, Ausztriába — db. Német birodalomba — darab egyéb országokba — darab, összesen súlyra, tiroli — koronáig, kiv. koronáig drbonkint, bécsi koronáig, kiv. —-— koronáig 2337 db. A szappangyárakban feldolgoztatott: szállásokban elhullott 0 darab, vaggonokból kirakott hulla súlyra, növendék koronáig, 11 darab, borsókásnak találtatott 5 darab, összesen koronáig drbonkint, élő bárány 16 db. MaraVlt állomány 32188 drb. A részvény-szállápáronkint, ölött bárány —lv— 4496 a.™ drb j_v — elhelyezve. Az egészségi és transokban . zitószállásokban maradt 111/23. 1002 db. Felhajtás: Szerbiából 1906 db. Romániából — drb, összesen 2908 drb. Budapesti gazdaság! és tényészmarha vásár. 1900. Kihajlás: 1C05 drb, maradt állomány 1903 drb és évi márczius hó 29-én. (4 budapesti közvágóhíd és pedig 1903 drb szerb és — db román. Az egészségügyi m arhavásárigazgatósáq jelentése a ,Köztelek" részére. Felhajtatott: 241 db, úgymint: jármos ökör elsőmin. 29 szemlénél jan. 1-től máig 69 drb a fogyasztás alól kivonatott és technikai czélokra feldolgoztatott. db, közép 34 db, alárendelt — db. Fejőstehén : fehér 0 drb, tarka 153 db, tenyészbika 1 drb, tarka tinó —, fehér — db, járwosbivaly ló db, bonyhádi 14 db, hizlalni való ökör — db, üsző fehér — db. Ingatlanok árverései (40000 korona Jármos ökrökre ugy, mint fejőstehenekre is a vásár kielégítő volt. értéken felül.) Kővetkező árak jegyeztettek: Elsőrendű jármos (Kivonat a hivatalos lapból.) öiör 660-720,' középmin. jármos ökör 580—640 pár., alárendelt minőségű jármos ökör — — -, Jármos Márcz. 31. Budapesti atkviha- Schwarcz bivaly — é. s. mm., K-.ig páronkint. kir. tvszék tóság Jakab ;obb minőségű jármos ökör — mm.-kint é, ?, a tkvi ha- Luby bekötni való ökör K.-ig. Fejőstehenekért ég Ápril 2. M.-szalkai jbiróság tóság Lajos pedig: Fehérszőrű magyar tehén , tarka kevert származású tehén 160—230 koronáig darabonÁpril 4. Kolozsvári atkviha- Adler kint, bonyhádi tehén 240—35©, kiv. koronáig kir. tvszék tóság Samu darabonkint. Ápril S. Mar£ geti Budapesti vágómarliavásár. 1900. évi márczius hó ÁprlI 9. Bort 26-éD. (A budapesti közvágóhíd és marhavásárigazgatóság jbirí jelentése o „Köztelek* Vészére.) Felhajtatott: 2371 db rogy vágómarha, nevezetesen : 1412 db magyar és tarka Ápril 10. Győr ükör, 445 db magyar és tarka tehén, 357 db szerbiai
atkviha- Mandel 133484 tóság János atkviha- Auslander 42400 Roth Regina tóság atkviha-Isaák 47472 tóság István
K Ö Z T E L E K . 1 6 0 0 . MÁRCZIUS HÖ 28
534
26. SZAM. 10-ÍK É V F O L Y A M .
Tenyészet feloszlatása miatt eladásra kerül 100 darab szőke mangalicza tenyészkocméS 16 darab tenyészkan H a r a s z t i S á n d o r és O s z k á r B é k é s - S z a r v a s i , P a . B é c s i gazdaságában. Felvilágosítást nyújt 620
Haraszti Sándor, Békés-Csabán.
Importált eredeti
angol kosok kaphatók: PICK
OSWAIiB-nál BUDAPEST,
VIII., Kü/ső-Kerepesi-ut 1. sz.
ORSZÁGOS M A G Y A R G A Z D A S Á G I EGYESÜLET felügyelete alatt álló
KÖNYVKIADÓ
VÁLLALAT
k i a d á s á b a n a következő
gazdasági könyvek jelentek meg: fűzve frt
kötve kr.
Cselkó és Kossutány Takarmányozástan 2.40 3.— Cserháti Sándor Talajismeret 1.60 Hilgard-Treitz Szikes talajok. —.80 /.— Domokos K. Gazdasági építészet i-ső rész 2.40 Száhlender Gyula Gazdasági építészet ll-ik rész ... ... ... ... 2.60 3.— Szüts Mihály Mezőgazdasági becsléstan 2.60 3.— Cserháti Sándor Okszerű talajmivelés 2.60 3.— Acsádi Jenő Mezőgazdasági Ut-, Vasút- és Hidépitészet 2.60 3.— Molnár István Gazdasági gyümölcstermelés 2.— 2.40 Beiwinkler Vilmos Fajbaromfi-tenyésztés 5,— 6.— Rázsó Imre Czukorrépa-magtenyésztés 7. .— Megrendelések az
Orsz. Magy. Gazdasági Egyesület pénztári hivatalához Budapest, IX., Üllői-ut 25. szám (Köztelek) intézendők. A műveket bórmentve küldjük; s minden után 25°/o engedményt adunk.
megrendelés
Lapunk bekötési táblája i f r t S 6 k r é r t (portőmentesen)
kapható kiadóhivatalunkban.
Szőlővessző eladás. [ VesszQkészlet 1000 ,1b ára 2 éves Egy | Két Szőlőfaj neve gyök! gyök. dai•ab K. K. Kis kék burgundi- — 8000 •_ 24 Szlankamenka Fehér burgundi 10000 10000 24 28 Mézes fehér 4500 24 28 Szent Lőrincz ... Piros bakar 2500 1500 24 28 Juhfark » Veltelini 8000 1500 24 28 Chass. bl. croquant Tramini 5000 1500 24 28 Oporto 2000 24 Kövi dinka... ... ... 6000 24 „ bl. Imperial Piros dinka 2000 2000 24 28 „ gr. Coulard 8000 24 28 Madeleine ... Zöld sylvani 6000 5000 24 ?8 Szőlőfaj neve
11000 db to Két
gy»k.S gyök! éves darab 1 K[ 28. 1000 4000 2000 24 28 4000 4000 3000 24 30 6000 2000 40 2000 700 40 1500 40 7000 00 00 24 ,
_
_
K.
28 28 40 44 44 28
Ezeken kivül mintegy 35 féle gyökeres és sima őszszel szedett csemege szőlővessző kisebb-nagyobb mennyiségben, 5000 darabon felüli megrendelésnél nagyobb, engedmény. A kertészetnél gyümölcsfák, díszfák és bokrok, továbbá spárgagyökerek kaphatók. C o n c o h á t i G a z d a s á g kivánatra árjegyzéket küld; u. p. és vasútállomás ÁCS, Komárommegye.
Magyar Fenyőmag* Pergető Gyár erdészeti magkereskedés
FARAGÓ BÉLA ZALA-EGERSZEGElfla Ajánl mindennemű hazai s külföldi legmagasabb csiraképességii tű és lomblevelű
Erdei « # # # f vetőmagvakat
TÖLCTMAKKOT s gyümölcsfa magvakat. Kitüntetve díszoklevél, arany és ezüstéremmel s számos erdészeti hatóság elismerő nyilatkozatával. 431 Árjegyzék bérmentve.
M c Cormick Harvesting Machine Company. Chicagói aratógépgyár. Kéve kötöaratógép. IWarokrakóaratógép. Fükaszálógép.Szénagyüjtö-gereblye. Kaszaélesitö. Kévekötözsineg. Nemrég nyitottuk meg Budapesten uj üzletünket és azt magunk vezetjük egyenesen saját üzemünk szerint. Ezen idényben szolgálhatunk tiszta manillakötőzsineggel, melyet chicagói gyárunkban gyártottak. Képes árjegyzékekért és útmutatásokért tessék az alul jelzett czimhez fordulni:
M c Cormick Harvesting Machine Company. W I L L I A M J. S T I L L M A N , i g a z g a t ó . B u d a p e s t , V., V á c z i - u t 38. s z á m.
27. szm.
ío-NC É V F O L Y A M .
KÖZTELEK,
535
1900 MÁRCZIOS H 0 31
Impregnált csillag
Jegyű
takarmány répa-mag Minthoey tudomásunkra jött, hogy a törvényesen bejegyzett 1 csillag * védjegyet viselő és a 88.000-ik sz. a. szabadalmazott eljárással i m p r e g n á l t t a k a r m á n y répa-mag vainkat számos esetben hamisítják, a mennyiben egyes vidéki kereskedők néhány zsák csillagjégyü: répamagot rendelnek és ha ez elkelt, akkor mindenféle csekélyebb értékű magot árusítanak a csillagjegygyel ellátott zsákokban, hogy ez által azt a hiedelmet keltsék, hogy a zsákokban az általunk termelt és i m p r e g n á l t t a k a r m á n y r é p a foglaltatik, szükségesnek tartjuk a magyarországi tisztelt gazdaközönséget értesíteni, miszerint a valódi csillag * jegyű
Olajbogyó-alaku
impregnált
takarmányrépa.
takarmányrépa - magvak Magyarország, Felső- és Alsó-Ausztria valamint Morvaország részére kizárólag egyedül csak a
authner
Ödön
cs. és k i r . u d v a r i szállító m a g k e r e s k e d ő
B
i B r l a n a e l > a n
Az
czégnél
VII. k e r . , R o t t e n b i i l e r - u t c z a 33. s z á m é s A „ d r á s s y - u t 2 3 . s z á m kaphatók. általunk termelt és impregnált fajták, úgymint Sárga Vörös Sárga Vörös
V|. k e V i f
Oberndorfi, Oberndorfi, olajbogyó, olajbogyó,
Sárga Vörös Sárga Vörös
Eckendorfi, Eckendorfi, Mammuth, Mammuth,
melyek mint említettük, — Magyarországon e g y e d ü l csak a
Mauthner czégnél kaphatók, k ü l ö n ö s e n k i t ű n n e k azáltal, hogy t . csirázási e n e r g i á j u k erősebb. M a g a s csírázó képesség mellett, gyorsabb és e r ő t e l j e s e b b a k i k e l é s ü k . K i t ű n n e k továbbá 2. a f a j t á k n a k f a j a z o n o s s á g a által, t u d n i i l i k a l a k r a és színre nézve, 3. a m a g v a k l e g g o n d o s a b b tisztítása és v é g r e a meglepő nagy t e r m á s által.
Jaensch Gusztáv és Társa
ascherslebeni (Es;aknémetország)i birtokosok és magtermelök.
.«.„„„,„n, t a k a r m á n y r é p a .
KÖZTELEK, 1900. MARCZIUS HO 31,
536
27. SZAM. 10-íK ÉVFOLYAM.
Gazdaságok, iparosok és malmok részére ajánlja a
DREZDAI MOTORGYÁR "gStfSF
Eladó szőlővessző.
a
efs°mer?k
gáz~, benzin-, petróleum- és acetylen-motorait
és locomobiljait.
nden kiállításon
A z „Országos M a g y a r Gazdasági E g y e s ü l e t
„istvántelki immúnis" homoktalaju szőlőjéből a következő
Uj Y B U D A P E S
európai és gyökeres szőlővesszők eladók.
Magyar kir., államvasutak.
Üzletvezetőség Miskólijz. Pályázati hirdetmény. A magy. kir. államvasutak miskolczi üzletvezetösége nyilvános ajánlati tárgyalást hirdet Fülek állomáson létesítendő 613 m2 területű mozdonyszin, négy tisztító Veltelini piros 3,000 „ 10 fn 1 éves gödör, három daruakna, 30 folyóméter hosszú vízlevezető .csatorna, három vízvezeMadelaine angevine 1,000 , 10 , gyökeres európai vesszők. Tramini piros 3,000 , 10 „ téki akna és egy-egy emeletes váltóállitótorony és egy 6 rekeszü szénszin építésére. A tervek, az egységárjegyzék, a szerződési tervezet, az ajánlati minta, a páPiros Bakar 1,000 , 10 , Olasz Rizling 15,000 ezre 10 frt lyázati föltételek, valamint az 1887-ben kiadott általános és részletes feltétfüzetekés Nagy Burgundi 4,000 , 10 , 2 éves az 1890. évben kiadott „Épületek leírása", Miskolczon a magy. kir. államvasutak Mézes febér— ... . . 3,000 , 10 , üzletvezetőségének pályafentartási osztályában (Szemere-utcza 29. síz., I. emelet) a gyökeres európai vesszők. Szent-Lőrincz ... 2,000 , 10 , Olasz Rizling ... _ 4,000 ezre 14 frt hivatalos órák alatt megtekinthetők. Nemes Kadarka .._ 500 „ 10 , Az ajánlatokat legkésőbb 1900. évi ápril hó 10-én déli 12 óráig kell benyújtani alulírott üzletvezetőség általános osztályánál. Megrendelések az Az ajánlatokat 1 koronás, az ajánlat mellékleteit ivenként 30'filléres bélyeggel ellátva, lepecsételve és következő felirattal kell benyújtani: „Ajánlat a Fülek állomáson létesítendő magas építményekre." Csak az összes munkákra tett ajánlatok" fognak figyelembe vétetni. Az ajánlat igazgatójához benyújtását, megelőző napon, vagyis 1900. évi ápril hó 9-én déli, 12 órái£ 3600 korona, azaz háromezerhatszáz korona bánatpénzt kell á magy. kir. államvasutak .misBudapest „Köztelek" intézendők. kolczi üzletvezetősége gyüjtőpénztáránál akár készpénzben, akár állami letétekre Az elszállítás tavaszszal történik a megrendelés sorrendjében. A megrendelésnél a alkalmas értékpapírokban letenni. A bánatpénzről szóló letétjegy az ajánlathoz nem vesszők fele ára előre beküldendő, hátralevő rész utánvéttel szedetik be. csatolandó. Csomagolásért és vasútra szállításért ezrenkint 1 frt számíttatik. Az értékpapírok a legutóbb jegyzett árfolyam szerint számittatnak, de névértéken felül számításba nem vétetnek. Csak idejekorán beérkezett írásbeli ajánlatok Igazgató. szolgálhatnak a tárgyalás alapjául. Posta utján beküldött ajánlatok.és bánatpénzek tértivevényel adandók fel. Miskolcz, 1900. márczius hó 27-én. " Az üzletvezetőség.
OrszágosMagyarGrazdaságiEgyesület
Minden
fajta
erdei csemetéket
Fehér Miklós gépgyára
B u d a p e s t , I X . , Cfllői-tit 3 3 . szám.
unom fenyő, Douglas fenyő, vörös fenyő, vörös és fehér égerfa. akáczfa, reUtr juhar, berkenye és bodzafa csemetéket ajánl 105
GrutsverwaltTing
irübb, legtartósabb
legrégibb, legismertebb specüiális czég
Ajánlja a m. k i r . államvasutak gépgyárában készült gőzcséplö gárniturákat, Compound lokomobilokat stb., raktáron tart mindennemű gazdasági gépet, földmivelési eszközt, továbbá EST"
j ó l
kijavított
lokwnobilokat ' és cséplőgépeket különböző gyártmány és nagyságban, •' ajánlja jól felszerelt gépműhelyét gépek javítására és malomszerelvények gyártására. Mérsékelt árak, kedvező fizetési feltételek.
630 A N T O M
T
Ö
M
WIEN OBER-St. VEIT, XIII/7, Ehisiedeleigasse 3. Gazdasági, borászati és tejgazdasági gépek és esitóziit
kazánko-
mezőgazdasági szeszgyárak
posta: BOCHNIA, Galiczia. Á r j e g y z é k kívánatra ingyen.
,Westfalia' -S e p a m t o r
gép, r é z - és f é m á r u g y á r , vácsok,
Prág-Bubna
BOROWNA
D í j j a l kitttntetett
Nóvák & Jahn
Árjegyzék ingyen és bérmentve.
D i i m y e m a g
1
.
Gondosan elkülönítve termelt, kővetkező fajtiszta, kitűnő mini ségü válfajokban kapható: Sárga dinnyék: Algieri, Ananász zöld husu, Ananász vörös husi Bem tábornok, Bellegarde cantaloup, Bomba sárga hu u Comno,it .i J , i ' F " Magyar királyi államvasutak Igazgatósága. 30738 sz. 990 C. II. k^tám^ömböíy^i^uri^— husui Turkesztáni muskotály, _ Turkesz Hirdetmény. Turkesztáni Pósa-féle. (Osztrák-magyar-franczia vasúti kötelék). Görög dinnyék: Apafai, Arany-sárga bélü, Eazekas-féle, Halasi (Az 1900. évi párisi világkiállításra rendelt tárgyak vérbélü, Hevesi javított, Hortobágy, Luby-féle, Marsovszky-féle, Onody-féle, Páratlan, Sámsoni. szállítási kedvezménye tárgyában). Fajtánkint: Az 1899. évi szeptember 15-től érvényes, áprilisi kiállításra rendelt tárgyak kedvezményeire vonatkozó összeállítás (Zusammenstellung) 8. oldalán a műtárgyak, fit* holdnál festmények stb-re II. alatt felsorolt határozmányok ; némely pontja módosítást szenved. Ezen módosításokra nézve a magy. kir. államvasst csatol s kíváutak igazgatóságánál bővebb felvilágosítás nyerhető. natra árjegyzékkél szolgál. Budapest, 1900. márczius 6. PÁL kertgazdaság a, A magy. kir. államvasutak igazgatósága BIRÓ B EBRE CZEN. 378 a részes vasutak nevében is.
berendezésére, ajánlja szolgálatait épitési tervek és költségvetések készítésére, úgyszintén a gépberendezések költségvetéseire is, elfogad továbbá
í#® minden a mezögazdasági szeszgyárak be rendezésével egybekötött előmunkálatokat. Szállít i f o l y t o n m ű k ö d ő lepárolő k é s z ü l é k e k e t , Barbet E. Paris, rendszere és szahadsüma szerint, igen linóm alkohol előállításához, tiszta consumáru, közvetlen a czeíréből előzetes lepárolás nélkül, minden nagyságban és rendszer szerint.
Füiles^tii burgonya, kukoricza, minden fajta gabor rizs stb. részére. Szab. e l ő c z e f r e és hűtő dézsák csavaros keverő szerkezettel vagy központi keverő készülékkel. B u r g o n y a mosógépek epurateur és elevatorral. <&®zczefre szivattyúk kézi és erőüzemre. T r a n s m i s s i é k , tartányok, rézcső vek, f é m s i s a k o k stb. stb. 21 Minden kifogástalan és szolid kivitelben
2 7 . SZAM. í o - I K
KÖZTELEK, lfeOO. MÁRCZIUS HÓ 31.
ÉVFOLYAM.
"
K í v á n a t r a szívesen szolgálok mintázott a j á n l a t o k k a l .
"UKS
FROMMER A. HERRMAN utóda
S T E H E R
Á R M I N
magnagykereskedése
D
szab.
U X 1 U
»
WlVll "
J J 1 1
A m s í e t t e n , Alsó-Ausztria. 57ö
Méltóságos gróf Károlyi Lajos ur tótmegyeri
eladó. '
darab
/
Uradalmi
Iroda:
WIEN
™ c l l g a s s e 14. sz. Schwarzenbergstrasse 6.
{Tenyészkos eladás. electoral negretti törzsnyájában 75
K.
carlbolineumgyára
legújabb javított rendszerű tizedes, százados és hidmérlegek fából és vasból, kereskedelmi, közlekedési, gyári, mezőgazdasági és ipari czélokra. Embermérfegek, mérlegek házi használatra, barommérlegek. Commandit-társaság szivattyú- és mérleggyártásra.
ftAfiVENS •
bevált
\ \ \ % Hauptstrasse 84,
T u r b i n á k . — V i l l a m o s világítást erőátviteli b e r e n d e z é s e k . >~
ninden neme, házi, nyilvános, mezőgazdasági és iparczélokra. L e g j o b b gumin.- és k e n d e r t ö m lök. Mindenféle csövek. I 11
a legjobban
i Y l i á K I ö S
SZV IATTYÚK MÉRLEGEK. W
óta
! ! Utánzásoktól óvakodjunk ! !
riiufmri).
Hengerszékek, kőjáratok és teljes malomberendezések.
Árjegyzékek ingyen és bérmentve.
év
faconserválőszer rothadás és gomba ellen.
Mechwart-féle gőzekék és petroleumekék.
Részletes árjegyzékeinket kívánatra megküldjük.
N.
AYENARIUS SZABADALMA, 25
Petróleummal és adómentes benzinnel hajtott motorok gazdaság czéljaira és CSONKA
E
C A R B O L E N I U M
GANZ és TÁRSA B u dfea p e s t e n (BÁNKI
A P E 3 T
két
merino
éves
kos
oar
Haladay-szélmotor^®
22' átmérőjű, 20
m.
magas
vastoronynyal
és
víz-
szivattyúval eladó
M e t t e r n i c h - S á n d o r Herczegné
666
uradalmi felügyelősége
felügyelőség.
A lisztharmat ellen legjobban ajánlható a
Hirdetmény. (A budapest-mareheggi vonalon közlekedő vonatoknak újból való megállása Esztergom csavargőzös. megállóhelyen.) Minthogy az esztergomi helyi gőzhajó részvénytársaság esavargőzös meneteit Esztergom város és Esztergom esavargőzös megállóhely között f. évi április hó l-jével ismét megindítja, a fenti naptól kezdve a budapest-mareheggi vonalon közlekedő személyvonalon közlekedő személyvonatok, melyek Esztergom csavargőzös megállóhelyen menetrendszerű tartózkodással birnak, ott ismét megállani és ennek folytán Esztergom városba szóló közvetlen menetjegyek ismét, kiadatni fognak. Budapest, 1900. márczius 28. Az igazgatóság. (Utánnyomás n q dijaztatik.) g i
B I A ,
P E S T M E G Y E .
„ V I N D O B O K A
est
1
iá
háti kénfuvó. Fel kell említenünk annak a vizsgálatnak az eredményét, a mely a különböző rendszerű kénfuvókkal, mint a „Torpille", „La Rapidé'. „Vulcan", „Universal" és „Yindóbpná"-val a geisenheimi (Rajna, melletti) szőlészeti és borászati . tanintézetben, végeztetett ős a melynek alapján a. „Vindobona" kénfuvó fölött a következő vélemény nyilváníttatott: „Ez a készülék (t. i. a „Vindobona, Nechvíle Ferencz gyártmánya, Bécsben) rendkívüli nagy könnyűsége daczára szilárd és tartós szerkezetű, nagyon könnyen működik, úgyszólván játszva lehet vele dolgozni. A mellett a legtakarékosabb munkát biztosítja. — Megrendelhető
N E G H V I L E
f e r e n g z n é l
tées, V I., Oriesgrasse 14.
538
27. SZÁM. ÍO-IK É V F O L Y A M
K Ö Z T E L E K , 1900. MÁRCZIUS HO 31.
MICHL
ISTVÁN
, 1890, brom-érer i. arany ' amerikai és európai, sima és gyökeres vessző termelő, i m m ú n i s homok- és oJtványBnrgfayoJm! 5s. eztwt éréin, telepei központi kezelöségénél Tata-Tóvároson a következő m i p h u, -c :<. „ŐSZI T E R M E 1 E S Ü " v e s s z ő k e l a d ó k . | K é s z l e t m á r csak l/a m i l l i ó gyökeresés 1 m i l l i ó sima. B o r f a j
B o r í a j
kr.|1000 db frt
Barsi — ... Budai zöld Fehér denka*. Ezerjó Erdei fehér badar Furmint...
100 db kr. 1000 db frt den betegségtől mentesek. Az árak csomagolás nélkül értendők, a mit önköltségen számitok. A megrendelthez az áí íésze csatolandó, a hátralék utáavétetik. Készleten léítö fásoj tványokról árjegyzékkel szivesén szolgálok. Több száz elismerő- levél tanúskodik pontos és lelkiismeretes kiszolgálásról. Sima és ; gyökeres csemege vessző készletem a 12. számban részletezve van, különben szíveskedjék részletes árjegyzékért hozzám fordulni.
Vörös dinka ... Tramini fűszeres Veltelini Alicante bouschet — ... Carbenet frank Kadarka Merlott Nagyburgundi Oporto Ökörszem Clante bouse St. Laurent.. Chasselas blank cropuant
. Mustos- "fehér ' Olasz rizling Ortliebi sárga Rakk. Járdovány Sárfehér Semillon islank Sauwignon 'blank Szlankamenka Szereim' zöld _ Zöld sylvani Zöld veltelini Bógdányi dinka , Kövidinka
Pasatutti Rip. portalis I.-r. szokv. fajt. Il.-r Rup. Monticola I.-r. szokv. fajt.
—
Hazai
kondorfajta
Mayton & Shuttleworth 6)
1 és 2 éves kifogástalan jellegű és alkotu v é s z e n á t m e n t
tenyészkanoké kocsák nagyobb mennyiségben eladók. Megrendeléseket h ó 15-ig elfogad
/
mezőgazdasági gépgyárosok Q ) B u d a p e s t által a legjutányosabb árak mellett aján',tatnak:
április 698
'
Emődi (Strausz)-féle gazdaság intézösége Nagy-Szécsényben,
A felséges uralkodó család alapitványai uradalmához tartozó (Pestmegyében,
vasúti
állomás
Locomobil és
I
HH
pusztabirhatárában
vagy
Dabas)
szalmakazalozók,
„Columbia-Mi"
Peszér-Adacs
község
gőzcséplőgép-készletek
ráczkevei
K ö z é p - A d a c s
Kúnszentmiklós
í
Nógrádmegye.
iBiihéri HÍMÉI tok
* i •
Vá 63."sz. rÚt
legjobb sorvetögépek, szeeskavágők, répavágők, kukoricza-morzsolők, darálók, SrlS-malmok, egyetemes aczél-ekék,
1901.
évi április hó 2é-étöl
haszonbérbe adatik.
ekék és minden egyéb gazdasftgl gépek.
Lincolni törzsgyárunk a világ legnagyobb
A földbirtok, mely
2970
r é t és l e g e l ő b ő l á l l és
kat.
gazdasági
hold;
szántóföld,
épületekkel
locomobil- és cséplggép-gyára.
van
felszerelve. H a s z o n b é r l e t i a j á n l a t o k a beígérendő szeg
évibérösz-
10%-ával
1900. évi április hó 15-ik napjáig' az
uradalmi
főtisztséghez
Ráczkevén
nyújt-
hatók be, a hol a bérletre vonatkozó feltételek is megtekinthetők. Ráczkevén, 1900. február hó 14-én.
436
A felséges uralkodó család alapitványai ráczkevei uradalmának cs. és kir. fötisztsége.
KAINIT nagyban és kicsinkben. Megrendelhető az Országos Magyar Gazdasági Egyesület hivatalánál (Budapest Köztelek).
titkári
nagyban waggon-rakományonként ab Leopoldshall-Stassfurt, ömlesztett állapotban 106 frt, zsákban szállítva 130 frt. A vasúti szállitásiköltség a különböző távolságú rendeltetési állomások szerint 130—140 frt között váltakozik. Kicsinyben mm.-ként zsákkal együtt budapesti raktárunkból egyesületi tagok részére 2 frt 80 kr., nem tagoknak 3 frt. A megrendeléssel egyideüleg a kainit árát egyesütetük pénztárához beküldeni kérjük, a szállítási költségek a küldemény átv itelénél fizetendők.
KÖZTELEK, 1900. M Á R C Z I U S HO 28.
26. SZÁM. 10-IK ÉVFOLYAM-
' Gazdasági
üzeme kiben, u r a d a l m a k b a n ,
tejgazdaságokban, é v e k óta
539
szeszgyárakban
stb. k i t ű n ő e n b e v á l t /
i Porcellán-Email-Festékünk (Peí)
Bessemer festékünk! védjegy üllő) 1
' mint elegáns fal és mennyezet mázolat, melyen penész és gombaképződés lehetetlen. Mindenkor mosható, kemény, porezellánszerü felfii letet nyújt, mely tej és vajkezelési helyiségek, gépHáI zab, Konyhák, fürdőszobák, folyosók, istállók, I kiesetek stb. részére felette czélszerü.
mint feltétlenül megbízható rozsdavédő szer m vasszerkezetek, vas és hullám bádogtetők, tartók,, kerítések,. rácsok, I gépek stb. részére. — Mint famázolat is kitűnő konserváló szer. Tar- 1 tósabb, szaporább és a különféle behatásoknak sokkal jobban ellenáll, T mint minium és olajfesték.
Kimerítő
ajánlattal
és prospectussal
szívesen
szolgálnak
az egyedüli
gyárosok
)LiUtz Ede és Társa, Pozsony., A vetési idényre ajánlom S A C K
B D D O L F legújabb rendszerű
sorbavetőgépeit, melyek Kisbéren és Léván mult év. őszén tartott, nemzetközi versenyek alkalmából első díjjal lettek kitüntetve. Továbbá ajánlom az egyes ebe gerendeljére szerelhető g r u b b e p e k e t
é s
e x s t i r p a t o r o k a t . A IV-Ik osztály SorbaretSgépek
i Magyar Budapest, Köztelek. Útbaigazítással, felvilágosítással szolgál minden adózási vagy műszaki kérdésben. Hivatalos lapja a „ M a g y a r
SzesztermelS"
nélkülözhetlen
támasza a gyakorlatnak. Egyesületi tagok ingyen kapják. Egyesületi
tagdíj egy évre 10 frt. A „MAGYAR
TERMELŐ"
SZESZ-
előfizetési ára egy évre 5 frt. 7144
P
R
O
P
P
E
R
S
A
M
U
„ A d r i a
Sack Rudolf magyarországi kizárólagos képviselője, B U D A P E S T , V., V á c z i - k ö r u t 52. szám.
Méltóságos Gróf
Draskovich
Iván
m a g y a r királyi t e n g e r h a j ó z á s i r é s z v é n y - t á r s a s á g Vezérügynöksége: HOFFMANN S. és T . 1900. á p r i l i s havában a következő gőzBsők indulnak:
ur baranyasellyej
Honnan
uradalmában lévő
tisztavérii magyarfajta törzsgulyában tenyésztett '27 darab tenyésztésre alkalmas 3 éves s z á m f e l e t t i üsző Felvilágosítással szolgál
Máttyus Samu kerületi gazdatiszt Eózsébet-pusztán, 664
ActienaBsellschaft Siallierle Weissenfels ezelőtt Goeppinger & Co. W e i s s e n f e l s , Oberkrain.
:
Hová Liverpool Hull, Newcastle o/T. Antwerpen Liverpool London Rotterdam,
Gőzös neve
1900. április
Alsatian Rosario Széchenyi Saragassa(C.L.) Szent-László
1—10 . 1—10 5—15 5—15 5—15 10—20 Deák 10—20 Hull, Newcastle o/T. Kolpino 15—25 Hamburg Lusitania 15—25 Liverpool 15—25 Algérián 15—25 Barcelona, Valencia* Matlekovits 25 Algier1, Glasgow* :Petőfl 20—30 , London, Sultana 20—00 Liverpool Cypria (C. L.) .20—30 Gibraltar1, London 'Zrínyi i®/IV-- 6 AV : 1 Ha a gőzös elindulása előtt 8 nappál elegendő rakomány be nem jelent, az igazgatóság fenntartja magának a jogot, e: kikötőket nem érinteni. A *-gal megjelölt viszonylatokban a gőzös Triesztet is érinti.
• .
eladó.
utolsó posta B a r a n y a - S e l l y e .
55
Honnan
Hová
Liverpool | Trieszt-Fiume Hull, Newcastle o/T. , Rotterdam Liverpool Rouen London Liverpool Hull, Newcastle o/T.
Bordeaux Liverpool
Fiume-Trieszt Trieszt-Fiume
Fiume-Trieszt
Gőzös neve Andaiuzian Finland Stefánia Nagy Lajos Tyria B. Kemény Austria Lesbian Yeddö Báthori Mátyás király Pavia (O. L.)
1900. április 1—10 1—10 1—10 5—15 -5—15 5—15 10—20 15—25 15—25 15—25 20—30 20—30 -20—30 20—30
K ö z é p t e n g e r i szolgálat.
T y r r h e n i a i vonal. Minden csütörtökön este 8 órakor Genuából Nápolyba és minden szombaton d. u. 4 órakor és pedig jövő hó 7-én, 14-én, 21-én, 28-án közvetlen Nápolyból Marseilleba.
540
K Ö Z T E L E K , 1900. MÁRCZIUS H O 31.
J ^ a z a "
J
Q
P
27. SZAM. I O - K
ÉVFOLYAM.
Csakis
n
Bl n
t
pártoljuk.
ági TeJeggHJj jgzefek bi FUCHSÉsSCHLICHTEFL B u d a p e s t , V I J á s i - u t c z a 7.
K
Ü
H N E gazdasági gépgyára
E . \
\Mosoni A g y á r n a k újonnan bővített ekeosztálya szállít: \
a
M
Gazdaságunk még meglevő
t
(meritőkorongos),
Drill
sorvető gépeit. négy-
X w l e i t n e r
ekéket
szántó
és
G
y
u
l
a
Pa.-Szunyogi gazdasága, a. p. L a c z h á z a
mindenféle talaj müvelö eszközt Laacke-féle
feloszlása folytán a
fejős, vemhes és fias tehenek szabadkézből eladók.
(tolókerekes),
és J u b i l e u m
egyetemes a c z é l S a c k e k é k e t két, h á r o m és vasu
Drill Drill
l
\I856.
M O S O N B A N .
j H u n g á r i a
A
rétboronákat,
hengereket. Lapunk kiadóhivatalában megrendelhető:
A sertés javitásaés hizlalása
M ű t r á g y a s z é r ő k stb. Főraktár: Budapest, VI., Váczi-kőrut 57/a. Részletes árjegyzékek rendelkezésre állanak.
H S gazdák és hizlalók használatára.
R E N D S Z E R E S
MALOM-berendezések é s
t
e g y e s
M A L O M G É P E K ,
termény-tisztító - művek gabonaraktárak (silos) részére.
GraepelHugó gép- és rostalemezgyár,
malomépitészet
Marshall, Sons & Co. Lmtd angolországi gépgyár vezérügynöke B U D A P E S T E N ,
V . k e r . ,
Külső
váczi-ut
4 6 . szám.
27. SZAM. 10-IK É V F O L Y A M .
KÖZTELEK,
1900. M Á R C Z I U S
Földhaszonbérleti
541
HO 3 1 .
Vetőmag-burgonya
eladás.
h i r d e t é s .
A takta-harkányi uradalomban 400 q. válogatott Az egri főkáptalan az alább megnevezett birtokait 1901. év január hó 1-től számított hat, vagy esetleg tiz egymásutánní évre újra haszonbérbe adja. A birtokok a követk'ezők: 1. K i s - K a p r o s és B á g y t e r ü l e t . Szabolcs vármemegyében, Polgár község határában sugyja folyási, mint a polgári vasúti állomástól 8 A , órányi távolban fekszik, s következő művelési területekből áll: 207 hold szántó, 397 hold kaszáló, 1615 hold legelő, 1-200 • öles holdakat értve. 2. X y á r j a s puszta. Borsod vármegyében, SzentIstván község határában a mező-kövesdi vásuti állomástól egy órányi távolban fekszik, melynek művelési területei a következők: 11 hold belsőség 315 h. szántó, 421 h. legelő, itt is 1200 • öles holdakat- számítva, ,3. S z i l puszta. Borsod vármegyében a tiszabábolnai határban fekszik, mely áll 429 hold kaszáló területből. Felhivatnak béHeni szándékozók, hogy zárt ajánlataikat
folyó
lió
14-ig
alólirott kormányzósághoz küldjék be, hol á bérletre natkozó .egyéb felvilágosítások is megadatnak.
vonat-
Kelt Egerben, 1900. évi márczius-31-én. A z e g r i f ő k á p t a l a n középponti 675
uradalmi kormányzósága.
Reichskanzler vetőmag burgonya e l a d ó : m. p. 50 q.-től f e l j e b b 5 k o r o n a p r o q . Í O q—tői „ 6 kisebb mennyiség 8
„
„
610
v e v ő zsákjaiban franco vasút Takta-Harkány. Megrendelések az uradalom
számtartői
hivata-
lához Takta-Harkány Zemplén-megye intézendők.
A BESfeadalüeszett FairbanKa-mérlegek százados rendszerest, tel*, i&yot fémmérőkarral bírnak • a Már® U l t terhet ssaMem praten egyenlően mérlegelik. Tartéaaá*, pontosság és Bf.Sniajft Keselés&Kaél fegra m hazánkban, mint a külföldön a legelső dijat nyert l e í k i t A M A f t mérleíeSt. sz«kéa«-L a i k . ém raltifi •néHegjeÉmfcat serft ét a ezéln&k megfelelő szerkezetüknél fogva kSHSnSsen a gazdik, ga»t&é« sradalmak részére a legmelegebben ajánlhatjuk. A jutányos árakban, • melyek sulyokkal számított jobb kivitelű tizedes mérlegek árainál nem magasabbak, a hitelesítés, csomagolás és loeo vasútra való faladás költségei már befoglaltatnak. — Sazéasági egyesületi tagok árkedvezményben rtasffifisk. Gyártásunk állami felügyelői alatt áll. M«fran4elések közvetlen központi irodánkhoz, Anárássy-ut 14. czimzendCk. Árjegyzékkel, felvilágosítással szintén központi irodánk szolgál.
FA1RBÁMS
és GIPGYÁE Fészvéay-táFsaság,
BUDAPEST, Andrásty-ot 14. gyár: M M Vádzl iit 166.
Magyar királyi államvasutak. 28196/900/C/III. sz.
Hirdetmény. (Berlin-budapesti keleti expressvonat pótlékdijszabás életbeléptetése.) A magy. kir. államvasutak igazgatóságától vett értesítés szerint folyó: évi május bó 1-én a berlin-budapesti keleti expressvonatok használatáért járó pótilletékeket maaában foglaló uj díjszabás lép életbe, mely a magy. kir. államvasutak dijszabáselárusitó irodájában Budapesten, YI., Csengery-utcza. 33. II. emeleten 1 K.-ért lesz kapható. Budapesten, 1«00. márczius 7-én. ^ Az igazgatóság.
Tejgazdasági Zsebnaptár az 1900-ik évre E L S Ő —juszs
P Á L
=
=
szarvasmarha, b o r j ú , j u h , kecske, b á r á n y és sertések
g®T bizományi eladásával
"Hifi
foglalkozik. A bizományába küldött állatokat — kisérő nélkül lehet feladni. A tulajdonosnak az eladásnál nem szükséges jelen lenni. A feladott állatokra a feladási-ve vény ellenében megfelelő elglegat nyújt hatóságilag megállapított kamatláb mellett. Vasúti küldemények czimzendök: Vásárpénztár, Budapest, Ferenczváros. Levél-, sürgöny, telefonczim : , VÁSÁRPÉNZTÁR—BUDAPEST. • 35 Kltttntetva 1897. Kisbér nemzetközi vetőgépverseny első díj: állami arany érem. Lévai nemzetközi vetőgépverseny első dij: hagy üzemre arany érem. 1898. Hódmezővásárhelyi vetőgépverseny első dij: arany érem. Marosvásárhelyi vetőgépverseny első dij: arany érem. 1899. Szegedi kiállítás első díj: legnagyobb elismerés.
WEISER J. C. gazdasági gépgyára
É V F O L Y A M . Szerkeszti ás kiadja:
JESZENSZKY
A budapesti marhavásártéri vásári-pénztár részvénytárs.:
XAGYjjKAXIZSÁX. Ajánlja:. Magyarország
—
legújabb és
az Országos Magyar Gazdasági Egyesület titkárja.
votógópót,
Bolti ára 2 forint.
Tejgazdasággal foglalkozóknak nélkülözhetetlen. Megrendelhető a „Köztelek" kiadóhivatalában, Budapest, IX., Üllői-ut 25-
7583
l&gjoSsis
j f o a : ö . JVC. E . tagoknak, a Qaxdatisztek ö f s z . Egyesülete, valamint a Tejtermelők Egyesülete tagjainak ajánlott küldéssel 1 frt 65 kr.
sík és hegyes talajhoz egyaránt a l k a l m a s
Z
A
L
A
-
D
R
1
L
L
sarvetügépét, továbbá szab. „Perfecta" olcsó és igen jó, könnyű vetőgépét, logjobb szerkezetű Sack-re dszsrü aozétekéií, boronált, járgányait, szénagyUjtüit, rostáit és mindenféle gazdasági gépeit.
„Planet jr." rsz. kézi-toló répakapa és töltögető, á 10 frt, Á r j e g y z é k ingyen é s bépmantye.
KÖZTELEK,
542
PAUCKSCH, Törzsgyárunk L A N D S B E R O
1900. MÁRCZIUS HO
26. SZÁM. 10-IK É V F O L Y A M .
28.
BUDAPEST, József-körut 25. H . P A I J C K S C H részvénytársaság fióktelepe.
a|W.
gépgyár, vasöntöde, gőzkazán-gyár és rézműves-műhely P T
rendezett be a
éves f e n n á l l á s a éta
legújabb rendszer szerint.
qiint legkiválóbb különlegességét
50 ér óta körülbelül 1800 telepet állítottunk fel.
>gjóbban jövedelmező
Szállítjuk továbbá a szükséges berendezéseket szeszflnomltók, keményítőgyárak, t e j g a z d a s á g o k számára, átvesszük régi szeszgyárak teljes átalakítását és egyes szeszgyári gépet vagy készüléket is legjutányosabban szállítunk.
Megkereséseket FailCbSCh, Budapest, József-bőrut 25. czimre kérjük. (Gyártelep: Kőbánya.)
H A M P E L
J Ó Z S E F gép- és lánczszivatfyugyára WIEN, 11/7., Hellwagstrasse 10. ajánlja szab. l á n c z s í i v a t t y u i t rétek, konyhakertek, díszkertek és fais& ás Budapest, itt & Főraktár: Koronaherezeg-utcza 17. sz. Gyár: (Motor-erővel) IV., Károly-laktanya. Állandó nagy raktár mindennemű állatorvosi és gazdászati műszerekből, a legújabb előírás szerint. Olosó és jutányos árak. Javitások és müköszörülések elfogadtatnak. Képes árjegyzék: ingyen.
1j ó j á r g á n y 1—4 kertcsőnek egyszerre való használatához. Nélkülözhetetlen mély ku682 taknál. Használt lánczszivattyuk és járgányik állandóan raktáron v'aünak. 1. Árjegyzékek ingyen és bérmentve.
ZSÁKOK, vízhatlan és nyers
PONYVÁK
speczlális szőlotragyanak bizonyult a szárított kőbányai sertéstrágya, nely teljesen légszáraz bűz-
80—150 holdas
ELADÓ FOLD
moir-^s^zllame^yék^als
legmegbízhatóbb beszerzési forrása
Bndapest-kSbátiyai trípszíritógjár Bosányi Endre és társa,
Fischer J.
Kendermag
ponyva- és zsákgyára
A Kis-megyeri IntézBségnél, u. p. Gyór, Ka,] drbja 16—20 fillér. 6'
Budapest, Nagykorona-u. 18.
Olcsó szőlővessző eladás. Ripária Portalls I. oszt II. oszt. 7 Kor., gyökeres X. oszt 24 Kor., gyökeres II. oszt 16 Kor., kaphatók továbbá fluon európai ' sima és eyökeres vesszők legjutányosabban. Pta Gyopárosi , szőlőkezelöségnél
Kornádi egészen a mely művelés
község (Biharraegye) határában egy tagban fekvő, uj tanyai épületekkel ellátott 2 7 2 kat. hold föld, 25 év óta legelőnek használtatik s csak most jön alá, a tulajdonos elhalálozása miatt igen k e d v e z ő fizetési feltételek mellett
szabad kézből eladó. Értekezni lehet
Özv. Spárgagryökér,
SiiiiMf§
Spurgasyükéi; őa^éMányokban^^és^'^ve
Zoltánnéval
681
Komádiban.
A kőbányai Király-Sörfőzö,
Jutányosán eladó 6 drb 1500 kgr. hordképességü 2i/4 m. hosszú, HA m. •i ' • '' i i i : : • . széles 8 vasoszlopu és erős laptaM előállítójánál: Agnell vaskorláttal ellátott százarózsef plébánosnál Osári, via dos uj marhamázsa, 8 drb 3000 kgr. hordképességü nyúlt, topba Alomszalmát. tolósuly-rendszerü száza- fűztel'ep keze: dos ujszekérhidmérleg, 19 db Ugyanitt meg rény i ^vasut? 1000 kgr. hordképességü, sulyokkal ellátott tizedes és 26 drb 500 kgr. hordkérí czélokra szolgáló pességü sulyokkal ellátott 1. Árjegyzék Ingyen tizedes mérleg. Javítások a helyszínén saját szerelőim által pontosan és juKerestetik z^s'affí, tányosán eszközöltetnek. DÉNES MAKÓ gazdák és hizlalók használatára. mázsamesternél Irta K . ÍSsiffj P á l . BUDAPEST. YH, Mtaj-itm 78. kötegelve Uptay Ji felek™' P ° 8 8 ™
Sehember C. és Fiai
Ctoliát-Malátasöre
idegbajokban, vérszegénységnél, emésztési zavaroknál, gyengeségnél stb. kiváló sikerrel használtatik és egyúttal
legkellemesebb üditö ital. Vidékre, kőbányai vasúti állomáshoz szállítva; nagy palaczk: 19 kr., kis palaczk 13 kr. fogyasztási adóval együtt. Vidékre legkisebb szállítmány 30 palaczk. Betét: nagy ládáért 1 frt 60 kr., kis ládáért 1 frt 20 kr., palaczkért 6 kr., mely azoknak bérm,entes visszaadásakor visszaszolgáltatók. Megrendelhető: a gyári irodában Kőbányán, a városi irodában VII., Kertész-u. 40. és a vidéki raktárosoknál. Budapesten kapható minden nagyobb füszerkereskedésben és poharankint a Quisisana 7792 automata buffet-kben is.
27
n beiktatásnál 60 fi c
KÖETELEK
SZAM. 10-IK É V F O L Y A M .
„
B k
o l y
i e v o l e l c r e válaszolunk,
BETÖLTENDŐ ALLAS,
KIS H I R D E T É S E K roel.vekkel
Aás N^Doroght'Tolna'ímegyé 684
13 évi gyakorlattal ésjó^ ^ K g j K
a Gépész kovács kerestetik, fizetése 480 kor., , l i é ' S l e ^ f Ó g H a ságban segédtiszti vagy kulcsári föld,^2 darai? marhatartás. Eary Ozime megtudható a kiadóhisegédet tartozik tartani. Jelent- vatalban. 596 állandóan gazdag választékban kezhetni . Ugrón Akos, Tab^ Földmives
Eladó
osztályt végz'ett 23 éveíkereszíattal, 1u?ádah)mbanT megfelelő állást keres. Gazdasá^könyve-
Tehenész gazda,
vSröstarka növendék SkörSio?jafeat 123
Gazdatiszt, 80 éves,13 évi gyakorlattal, ki a gazdaság minden ágában, mint: ezukorrépa^dohá^er-
Récsey és Deutsch
fogadunk — az előjegyző félre való minden kötelezettség nél-
szarvasmarha kereskedők Z aNagykanizsa l a - S z t . - Bmellett. alázs,
rROzim^megtudható a kiadó-
László és társai gazdasági intézőségénél e3 Kolozsvárt, Nagy-utoza 1. sz.
ságDé™38zesy ágaiban u. mi marhatenyésztés, szeszgyártás, sertéstsnyésrté^,^ dohány^ és Önálló, elméletileg és 14 évig gyakorlatilag képzett gazdatiszt, (nSs, nagyobb uradalmakban működik, f. év végére szerény igények mellett hasonló állást ^dohánytermelésekben^1, állat-8 tenyésztés, hizlalás és tehenészetben, valamint a.^ gazda-ág gyakorlattal bir. Szorgalma, becsülete, erélye és képzettsége által a gazdaság érdekeit mindenkor hiven megőrzi. Czim a Végzett gazda,^ kiszolgált
a
Gazdatfszti
_
VEGYESEK. Vizes talajra
s z é k e l y tengeri,
növendék ökör és üsző borjakat jár mts
Kerestetik
Sk r S k e t
a
Mpze«r erélyes^'TóéTmegj?eie-
I
Sá^mfndin^ágában^^afamínt
világhírű erfurti I magvakat. 1
ALLATOK.
Eredeti RamhouiUet kosok • mindenkor mennyiségben, dus választékban kaphatók
grof Herberstein Albert
BUDAPESTEN
|
Radwaner és Róna! magkereskedésében, V.,Nádor-u.8.sz. J. 0. SCHMIDT erfi magtermelő ném. est
Hampshiere Down kosok
fűmag.
Korán, é r ő :
te fa^őtelezetts é ge oi n e*k ^íege t
3 » éves, Ozimi^O&wald Pilis, izr. vall. 4 éviMihály, gyakorlattal, külső és belső gazdaság összes ágaiban .kellő jártassággal bíró n-nok^vagy sTgémiszf állást
zerna, Répamag, Csomós ebir Franczia perje b u c
f awaszi buza, duppaní zab,
Töfolb évi keres^mieWbbi1 ^belépésie i«-
tar-
Centrifugált
járass ökröket, valamint szép 1—3 éves
bármely mennyiségben és szerződéses szállítás mel- I lett eladásra ajánlanak
Föidmives isfeolát
Eladó
Hizlalásra való és mindenféle fajta
Előjegyzéseket: későbbi fix szállitásra helyben (vagy a vá-
tekbeT^müSödött, legutóbbi időben Magyarország ^ 3 Mr* kerS'Mme^í^kiadóhivatalban. 647
magyarfajtinó
:
két . garnitúra. nyolez lóerejü 653 gőzcséplőgép. Bővebb értesítést ad Magnin Elek, számvevő, Ludas, Hevesmégyé. Stabil-gőzgép
igás ökör.
'némemif1'sUrbülf roSnul.' .Czime^,, Gazda" Oroszlámos^
ÁLLÁST KERESŐK,
Berni bika »s6 Gyölnörey' Vinot6bgazdaságáEladó 11/3 éve^szüz migsert'és^ 130
,Bbenm?éTszlésüirekérfcKzonyit-
Tehenész gazda, liyen iinőségben alkalmazva' volt, azonnal felvétetik. Aiínlatokhizonyitványmásolatokkal
tow«k te »*Sk hinirtataf*
T A l a a z r a s z f i k s é g e s l e v é l t o é l y e g e t va,gry le-veleaeólapo* k f l l d e n e t o .
Eladó ménes.
Kezelőtiszt,
Botos ispánt állás töltendő be egy józan, egyénnel; kinek ^a ^ gazdasági ványok nem küldetnek vissza. Czim: Bogyay István, Za^la-
543
1900. MARCZIUS HÖ 31.
magyarországi
Vadgesztenye, Kőrisia, t ö l g y s o r f á k és csemeték, kosár füzdugványok. A drassói magyar törzstenyészetből több db. kiválóan fejlett
bika
gr. Teleki Arvéd Ér drassói uradalmában, u. p.
eckendorfi olajbogyóalakn,
Mamuth és
Buczok répamag
árait
otemdorfi éS
: '
leufovitzi répamag
árait
10-80 cm. magas, 10 drb
magnagykereskedése
Budapest, Károly-körut 9. szám.
KÖZTELEK,
1900. MÁRCZIUS H 0 31.
GÖZEKÉKET, GŐZ-UTI
27. SZÁM. 10-IK É V F O L Y A M .
Az 1899. évi szegedi mezőgazdasagi kiailiiason „ u j és U g y e - jfl e m r e m é l t ó " jelzővel kitüntetve.
Szab. kéttengelyű „Boni" eketaliga. Tartós, szilárd, nem kopik, nem dől, domboldalon nem farol, az ekét egyenletesen vezeti, kenése folytonos és gazdaságos, kevés vonóerőt igényel. P i l l a n a t alatt á l l í t h a t ó ! Megrendelhető:
GÖZ-UTIMOZDONYOKAT •
legtökéletesebb szerkezettel
és legolcsóbb
árak
mellett
szállít
JOHN FOWLERI Co.
iww-m
szerkezet!!
ülegnjabb
H E N G E R E K E T
N y i i * b á t o r b a n : Mandel Eduárd é s társainál. B u d a p e s t e n : a szab. osztr. magyar államvasuttársulat magyar bányái, hutái és uradalmai vezérigazgatóságánál (VI., Teréz-körut 24/a.), a Magyar Mezőgazdák Szövetkezeténél (V., Alkotmány-u- 31.) Bácher és Melichár czégnél (VI., Nagymezö-u. 68.) Kann és Heller uraknál (V., Váczi-körut 62.)
BlIOAPEST-KELENFŰLD Iroda, raktár, javítóműhely.
Kizlekedés
vasúton
és v i l l a m o s
Quperfoszfátok
vasúton.
Kalmár Vilmos Budapest,
VI. k e r ü l e t ,
Teréz-körut
képviselője a j á n l : (Thomassalak),
„Martelliii" d o h á n y t r á g y á t , mmmmmm A műtrágyák Legújabb
szerkezetű
béltartalmáért
©
®
Kainitot.
szavatolok.
kitűnő trágyaszóró
a legolcsóbb
gépek
áron.
P o n t o s és l e l k i i s m e r e t e s
40
kiszolgálás.
Liceritjoleretriaűiatal
minden czélra és minden egyéb gazdasági czikket.
logolosóbb foszforsavas trágyaszer minden talajra. Gyors h a t á s é r t kezesség, legnagyobb
3. szám.
a csehországi Thomas-müvek magyarországi vezér-
T h o m a s f o s z f á t ü s z f e t
"'"""""'állati és ásványi eredetűek,
:
—
Központi iroda:
—
A J Á N L Ó
eredmény.
vetéseknél, Nélkülözhetetlen a tavaszi semmi más foszforsavakkal nsm pótolható. Ajánlok továbbá: Csontlisztet, Chilisalétromot, kénsavas ammoniákot, kálisőt, kainitot, k ü l ö n l e g e s m ű t r á g y á k a t kapás és kalászos növények alá, themenaui szab. s z u p e r f o s z f á t gypszet herések trágyájául és az istállótrágya konzerválására; t a k a r m á n y m e s z e t stb. bárhova v e r s e n y k é p e s áron szállít a legszigorúbb tartalom-szavatolás m e l l e t t Kénsav- é* A S S í ^ " H í 1 3 A 1WBT Ludenburg-Themenaa műtrágyagyár ^ V JCt. A . J M . és Lissek Rostok m.
SS:
Prága,
Heinrichsgasse 27.
GÉPOLAJAT,
Kocsikenöcsöt, Petroleumot, Zsáleokat, takaró- és szekérponyvákat, kát-u. m. valódi tiszta olívaolajat, elsőrendű •avtalanitott repczeolájat, stb. rányfestékeket, fedéllakot, Szalonnát
IÜÜTRÁGYÁT
I W Y e t ó m a g o t F e r t ő t l e n í t ő s z e r e k e t , a legjutányosabb áron és garantált jó miu. m. karbolsav, karbolpor, creolin, zöldgálicz stb. nőségben. rézgálicz karbololeumot, keserűsót csudasőt stb. " Mindenkor a legmagasabb napi áron, készpénzfizetés mellett vásárolok lóherét, luczernát és egyéb magvakat és kérek mintázott szíves ajánlatokat. "
BUDAPESTEN,
K
R
A
M
E
R
L I P f V .ker., Akadémia-utcza S ű f s S i g y c z i m : „ C E R E S " Budapest. A r j e f j s é k k e l én résal«tea Kttliim aJáralatoKKal kívánatra « n l « i l a k . „Pátria* irodalmi és nyomdai részvénytársaság nyomása, Budapest (Köztelek).
ÍO.
