w I# I I P A H I S Z A K K V L T V RALIS FOLYÓIRAT J Ú L I u s I. II ÚSZÓN H E T E D IK É VFO LYAM. ÖTÖ DIK S Z Á M

J Ú L I u s I. II Ú S Z Ó N H E T E D I K É V F O L Y A M . Ö T Ö D I K S Z Á M

/ / I I

® w I# I I P A H I

k ' l D

j l

,

S Z A K K V L T V R A L I S

F O L Y Ó I R A T

M A G YA R O R S Z Á KI K Ö N Y V N Y O M D Á M M U N K Á S O K E G Y E S Ü L E T E fa

vs

82

'E

H K E S Z t ÖSÉ:G É S K I A D Ó H I X A T Á L : R U D A P E S T V i l i . K Ö L C S E Y U CCA 2

GRAPHISCHE REVUE * GRAFIKAI SZEMLE Zeitschrift für das Buchgewerbe; Herausgeber: dér Buchdruckervereln Ungarns (Budapest Vili, Kölcsey u. 2). Verleger: Alfréd Halász; verantwortlicher Schriftlelter: Ladislaus Novak. Erscheint achtmal jöhrlich. Auflage dleser Nummer: 5500. Abonnement láhrllch 7 Pengő

Grafikai Szemle NYOMDAIPARI SZAKKULTURÁLIS FOLYÓIRAT SZERKESZTI: NOVÁK LÁSZLÓ k ia d ja a m a g y a r o r s z á g i k ö n y v n y o m d á i m u n k á s o k egyesülete , s ze r k e s zt ő s é g és k ia d ó h iv a t a l :

Kö l c s e y

ucca

2

1937 JÚLIUS I. XXVII. ÉVFOLYAM. 5. SZÁM. MEGJELENIK HATHETENKINT

Páratlanul nagyszabású

kiállítás

színhelye lesz augusztus 15-től szeptember 15-ig a

lítása, plakátművészet: mind-mind helyet talál majd a

a városligeti Műcsarnoknak nem kevesebb mint tizen­ hat terme. A Magyar Nyomdászok Társasága — élén

Műcsarnok termeiben. A kiállítás elibénk vetíti majd a grafikai sokszorosí­

Kertész Árpád elnökkel — olyan tanulságos, a múlt

tásnak meg az iparban használatos anyagok, eszközök

szelíd szépségeit és a jelen idők csodálatos technikai

gyártásának egész birodalmát, így a betűöntés techni­

haladottságát egyaránt érzékeltető tárlatot igyekszik ezzel odavarázsolni a Városliget reneszánsz csarno­

káját, a papiros- és festékgyártásét stb. stb.

kába, amely egy hónapon át bőséges tanulmányi

kiállításnak, amely bemutatja, hogy miféle hivatalos és egyéb nyomtatványok kísérik az átlagos embert szüle­

anyagot nyújthat mind a művelt nagyközönségnek, mind pedig a gyakorlati nyomdászembernek. A kiállítás szakkulturális jelentősége — mint az eddig nyilvánosságra jutott programpontokból megállapít­ ható— elsőrendű, még az 1882-i és 1896-i nagy könyv­ kiállításokét is fölülmúló, s így méltó dolog, ha az intelligens nyomdászvilág zöme — bármi elhelyezke­ désben szolgálja is a szakmáját — örömteljes vára­ kozással tekint az augusztus-szeptemberi napok elé. Mert lesz ott minden, ami a nyomdászság szakbeli érdeklődését felköltheti: Bőséges bemutatója az ősi írásművészet emlékeinek, majd a betű fejlődése, ala­ kulása, koronként való változásai Gutenbergig, s innen­ től fogva a korunkig. Bemutatásra kerül a könyv külső formájának a története, kezdve az ősbabiloni tégla­ könyvektől a papiruszra írt emlékeken és a középkori kódexeken át a jelenkor könyvtípusáig. Szerephez jut bennök természetesen a minden korok illusztráló művé­ szete is: a fametszet a maga gyönyörűséges múltjával, a 18-ik század rézmetszése, a 19-ik elejének csodás finomságú acélmetszése, a litográfia, meg a foto­ mechanikai sokszorosító technikák sokasága is. A sajtótörténet, a modern akcidencía, értékpapirosok előál­

101

Különleges zamatja lesz a 8-ik terembe szánt ama

tésétől a koporsóba zártáig. A sok történeti, művészeti és technikai látnivalón kívül lesz olyan terme is a Műcsarnoknak, amelyben a nyomdaipar gazdasági jelentőségű dokumentumai, grafikonjai stb. kerülnek kiállításra, így például egye­ bek közt a kollektív szerződés hatására és a szakszer­ vezet szociális gondoskodására vonatkozó táblák is. Ugyanitt lesznek láthatók a fővárosi nyomdásztanonc­ iskola meg az anyaegyesületí szakbeli továbbképzés fejlődését mutató gyűjtemények meg grafikonok is. De lehetetlen még csak megközelítő képet is adni arról, hogy mi minden lesz együtt a Műcsarnok tizen­ hat termében. Csupa olyan tárgy, műlap és emlék, aminek látása örömteljes hangulatba ringatja a nyom­ dász-embert, s elmélkedésre készteti őt, aminek végső konklúziója pedig csak ez lehet: Mégis csak magasz­ tos valami a nyomdászat, s nagy és nemes dolog a mesterségek e legelőkelőbbjének a szolgálatában tevékenykedni becsülettel, tiszta lélekkel, folytonosan a szebbre és jobbra törekedve, s mindenkor, minden­ ben a hagyományos, immár félezer-esztendős nyom­ dász-erkölcs parancsszavára is hallgatva.

GRAFIKAI SZEMLE

S Z É K E L Y

A R T Ú R

II.:

A nyomtatómunka kalkulációja Kalkulációs ismertetéseink rendszeres foly­ tatásai is jelzik, hogy a kalkulációnál az egyes tételek sorrendje híven követi a nyomdai termékek technikai előállításának szükségszerű munkamenetét. A megfelelő sorrendet betartva, a szedés és a nyomtató­ forma egyengetésének kalkulációja után mostan rátérhetünk a következő munkaszakasznak, a továbbnyomtatásnak kalku­ lációjára. Már az egyengetés kalkulációjánál szóba hoztuk a géposztályozás kalkulációs rend­ szerét, melyről tudjuk azt is, hogy alap­ beosztása mind az egyengetést, mind pedig a nyomtatást illetően egyező. Az eltérés csupán annyi, hogy az egyengetés kalkulá­ ciós teljesítményegysége az illető géposz­ tályban az egyengetés óraára, viszont a tovébbnyomtatás kalkulációs egysége az 1000 nyomtatás ára. Ismételten utalunk arra, hogy a különféle teljesítményegységek ármegállapítása a házi önköltségszámítás, illetőleg a közös nyom­ tatványárszabás föladata. Ezek keretében az 1000 nyomtatás árát úgy szokták kiszá­ mítani, hogy előzetesen minden géposz­ tályban megállapítják, mibe kerül egy nyom­ tatási óra, azután figyelembe veszik, mennyi idő szükséges 1000 nyomtatáshoz. E két tényezőnek ismeretében a legkülönfélébb továbbnyomtatási esetekben az 1000 nyom­ tatás árát megkaphatjuk. Már most ismerve az ily módon kiszámított és géposztályonként! csoportosításban táb­ lázatosán összeállított továbbnyomtatási teljesítményegység-árakat, vagyis az ezer nyomtatás árait, az éppen felvetődő kalku­ lációs esetnek megfelelő árat kiválasztjuk és annyiszor szorozzuk, ahány ezer nyom­ tatásról van szó és ez az összeg fejezi ki a továbbnyomtatás árét. Valójában még a továbbnyomtatás kalku­ lációja sem megy egészen egyszerűen. Ez azért van, mert - mint tudjuk - a megren­ delők a legkülönfélébb, egyéni jellegű nyomtatványoknak az elkészítését kívánják, melyeknek csaknem mindegyike a technikai kivitelezésnél más és más munkamegoldást föltételez. Ez a nyomdászatra rendkívülien jellemző tény a továbbnyomtatás kalkulá­ ciójánál is bizonyos meghatározott meg­ különböztetéseket tesz szükségessé. így tehát a továbbnyomtatás teljesítményegy­ ségeinek ártételel a munkák minősége és neme szerint változóan alakulnak.

GRAFIKAI SZEMLE

A munkák kalkulációs különbözőségeit a legszakszerűbben, legalaposabban a közös nyomtatványárszabásban dolgozták ki az illetékes szakemberek. Ezekre a megállapí­ tásokra a továbbnyomtatás kalkulációjánál is a legajánlatosabb hivatkozni. Alegutóbbi nyomtatványárszabás a nyom­ tatást először is két fő-fő csoportra osztja fel: fekete és színes nyomtatásra. A fekete nyomtatás ára a legkisebb árnak, alapárnak van véve. A színes nyomtatás már drágább, mert ez kényesebb munka, ennél az ezer nyomtatás ideje ugyanazon formával is több, mint a fekete nyomtatásé, valamivel több szí­ nes festék használódik el és a szines festék éra is drágább. A fekete és színes nyomtatási főcsopor­ tok mindegyike négy-négy alcsoportra osz­ lik: 1. egyszerű és tömegmunkák (egyszerű kivitelű könyvek, lapok, ügykezelési és olcsóbb reklámos nyomtatványok); 2. akcidenciák és általában a gondosabban és szépen kivitelezett munkák illusztráció nél­ kül; 3. ugyanaz illusztrációval; 4. kimondot­ tan értékes minőségi munkák. E négy cso­ port ártételei fokozatosan emelkednek. Ugyanis minél finomabb kivitelezésű vala­ mely munka, minél nehezebb valamely forma, annál lassúbb gépjárattal kell nyom­ tatni, tehát az 1000 nyomtatás ideje több. A tömör, nehéz formák s illusztrációk nyom­ tatása több és drágább festéket is kíván. A három- és négyszínű nyomtatást külön ártételekkel kalkulálják. A színes nyomtatás különleges áralakító tényezői: lassú gép­ járat, drágább és több festék a három- és négyszínű illusztrációs munkáknál még foko­ zottabb mértékben szerepelnek és indokol­ ják a drágább nyomtatási árakat. Ezek az árak ennél a munkafajtánál színenként is magasabbak, mint a rendes színes nyom­ tatásra vonatkozó árak. Másolható nyomtatásért általában annyit számítanak föl, mint a színes minóségmunkákért. A másolható festék a hengergarnitúrát előbb használja el mint rendesen, továbbá a másolható nyomáshoz egyszer használt hengerek más színes nyomtatásra alkalmat­ lanokká válnak. Ezeket a körülményeket az átszámításnál figyelembe kell tehát venni. Legdrágább nyomtatási árat számítanak föl a bronzolásért nyomtatással együtt. Itt három részre osztott munkamenetről van szó: alap nyomtatásáról, bronzolásról és léportásról. Az egészen lassú gépjárat és a bronzoló nők munkája indokolja a drágább kalkulációt. Ha a bronznyomtatás egy mun­ kamenetben bronzfestékkel közvetlenül tör­ ténik, az ér már olcsóbb lesz valamivel. A továbbnyomtatás eddig fölsorolt példái igazolják, hogy a nyomdászatnak ez a leg­

inkább mechanikus munkarészlete is körül­ tekintő és mérlegelő kalkulációt kíván. Az elmondottak lényege az, hogy egyrészt az ezrenkénti továbbnyomtatásnak az ára gép­ osztályonként a gép nagysága szerint van megállapítva, másrészt pedig, hogy az egyes géposztályokon belül a munkáknak mineműsége szerint is változnak a nyomtatási árak. A fölsorolt kalkulációs osztályozáson kívül a továbbnyomtatásnál előforduló külön pót­ lékokra Is rá kell mutatni. Külön pótlék számítandó föl érdes fölületű papiros nyom­ tatásáért, mert az erősen szívóképes papi­ roshoz sokkal több festéket használnak el, mint rendesen. Hogy a festékszükséglet a különböző munkáknál mennyire változó és hogy mennyire indokolt ennek figyelembe vétele, álljon itt ez az egyik híres külföldi festékgyár számításén alapuló egynéhány példa: 1000 nyomtatáshoz négyzetcenti­ méterenként kell: I. egyszerű munkánál sírna papiroson 0 05 g fekete, illetve 010 g színes festék; 2. jo b b munkáknál és közepes illusztrációknál jó papiroson, illusztrációs és műnyomópapiroson 010 g fekete, illetve 0'15 g színes festék; 3. nehéz illusztrációs, dekoratív munkáknál kromó- és matt mű­ nyomópapiroson, kromókartónon 0'15 g fekete, illetve 0'20 g színes festék; 4. érdes és erősen szívóképes papiroson való nyom­ tatáshoz 0'20 g fekete, illetve 0 30 g színes festék. Eszerint kell például a 13-as alakú ív 1000 nyomtatásához 16 oldalt egyenként 13*5 x 21 cm nyomtatófölülettel véve az első esetben 0'230 kg fekete, illetve 0'455 kg színes festék, a negyedik esetben pedig 0'900 kg fekete, illetve 1350 kg színes festék. Külön pótlék számítandó föl gumizott papiros, négyzetméterenként40 grammsúly­ nál könnyebb papiros (ez megfelel például a 13-as alakú 24 kilogrammos papirosnak) és 300 grammsúlynál nehezebb kartón (pél­ dául 50 x 66 alakú 100 kg-os) nyomtatásáért. Viszont a rendes árakat fokozatosan mér­ sékelik, ha 20.000-en fölüli nyomtatásról van szó. A továbbnyomtatási árakon kívül géposz­ tályonként változóan fel kell számítani az esetleg szükséges gépmosást, a szünetelő gépjárat és a fölhasználásra kerülő mosó­ szerek költsége miatt. Ha a munka termé­ szete megkívánja a belövést, akkor a be- és kilövéssel foglalkoztatottak külön költségei alapján ezt a munkatételt is felszámítják. Fentiekben összefoglaltuk a továbbnyom­ tatás kalkulációjának lényegét és ezzel mér be is fejeztük a nyomdász tulajdonképpeni munkateljesítményeinek: a szedésnek és nyomtatásnak kalkulációs ismertetéseit. Leg­ közelebb áttérünk az úgynevezett hézonkívüll teljesítmények kalkulációjára.

102

H E R Z O G

S A L A M O N :

A korrektori szoba fölszerelése A nyomdai munkák hibátlansága szem­ pontjából nagyon fontos kérdés az is, hogy minő a korrektori szoba fölszerelése. Van-e benne jó magyar és idegen szótár, lexikon, helységnévtár, uccanévjegyzék és egyéb szükséges segédkönyv. Mert a legtanultabb, legtapasztaltabb korrektor tudása sem elég ahhoz, hogy valamennyi tudományágban, ismeretkörben, amelyekkel napi munkája közben találkozik, teljesen otthonosan tud­ jon mozogni. Tudjuk mindannyian, hogy egy-egy ki­ betűzhetetlen ritka szakkifejezés mennyi időveszteséget és fejtörést okoz először a szedőnek és azután a korrektornak, míg végül a szerző egész más szót Ir a helyébe a szerzői korrektúra alkalmával. Nyilván maga sem emlékszik már arra, hogy mit is akart odaírni. Szerencse, hogy a rosszul írott kéziratokat mindinkább kiszorítja a gép­ írás. Ezt aztán már jó l lehet olvasni, de a hibák lehetőségének veszedelmét sokszor fokozott mértékben rejti magában. Ha az író diktálja, esetleg a gépíró rosszul hall egyes betűket vagy szavakat; ha meg a szerző maga gépeli, gyakran megesik, hogy hibásan gépel. Igaz, hogy a szerzők rend­ szerint átolvassák a gépelt kéziratokat is, de minden szaktárs tanúm rá, hogy marad még benne elég kopogtatási és egyéb hiba. Amint látjuk, a kéziratok között, akár írot­ tak, akár gépeltek, akad szép számban hibás is- A nyomdász hivatása, hogy a munka azért lehetően hibák nélkül jelenjék meg. Ehhez azonban támogatásra, valamíntsegédkönyvekre van szüksége. Ha úgy tudja, vagy csak érzi, hogy a szerző valamely tudomá­ nyos szakkifejezést vagy egyéb mesterszót nem helyesen írt le, a szedő vagy korrektor legtöbbször csak akkor állapíthatja meg a kérdéses kifejezés helyes voltát, ha vala­ melyik megfelelő segédkönyvben utána­ nézhet. Általános természetű ismeretek, képzőművészeti, irodalmi, zenei és egyéb művészeti, földrajzi, mitológiai, történelmi stb. adatok tárházára, egy-egy jó lexikonra bizony feltétlenül szüksége van a korrekfori szobának. Megtörténik, hogy ismert történelmi ese­ mények szereplőjét vagy évszámát a szerző tévesen írja le. Azért van itt a szedő vagy korrektor, hogy észrevegye a hibát, de hogy egészen biztos legyen a dolgában, megnézi a lexikont, ahol megtalálhatja a keresett Qdatot. De ma már ritka az olyan korrektori

103

szoba, amelyben a szükséges segédkönyve­ ket mind megtalálhatjuk. A legtöbb a korrek­ tor szaktársak tulajdona. Valamennyi segéd­ könyvet azonban ők sem szerezhetnek be. Különösen nem azok a szaktársak, akik csök­ kentett munkabérért dolgoznak. Mindebből az következik, hogy a nyomda­ üzemnek kellene a korrektori szobákat minél több jó segédkönyvvel felszerelniök, Egy polcnyi hely mindenütt található még a falon. És ami a legfontosabb, ez anyagi megeről­ tetésükbe sem kerülne. A nyomdaüzemek ezt a fölszerelést kölcsönösségi alapon intézhetnék maguk között. Időközönként mindig készül egy-egy lexikon, idegen szó­ tár, uccajegyzék, orvosi műszótár avagy hasonló mű az egyes nyomdákban, amelye­ ket más nyomdák olyan segédkönyvekkel cserélhetnének ki, amik viszont náluk nin­ csenek meg. Meg lehetünk róla győződve, hogy az illető művek kiadói is hozzájárul­ nának könyvük néhány példányának nyom­ dai célra való fölhasználásához. Hisz ez közös nyomdai és kiadói érdek. A nyomda és könyvkiadó különös érdeme, ha a kiad­ ványokban annyival is kevesebb hiba van, amennyit a jó segédkönyvek révén el lehet hárítani. Amiként a szerkesztőségek föl vannak szerelve segédkönyvekkel, úgy kellene leg­ alább a legszükségesebbekkel ellátni a kor­ rektori szobákat is. A nyomdákban készülnek ezek a könyvek, mégis a legtöbbször a saját nyomda korrektorai sem tudnak hozzájutni kizáróan nyomdai használatra az ott készülő egy-két kötetes lexikonokhoz, szótárakhoz, névjegyzékekhez, szaknévtárakhoz stb. Már azokból a művekből is szép kis korrektori segédkönyvtár gyűlne egybe, amelyek a saját nyomdában készülnek, de amelyeket készen éppen a korrektor és a revizor nem Iát többé soha viszont. Hacsak saját költ­ ségén be nem szerzi később valamelyik antikváriumban. Az eszmét megpendítettük, a javaslat nyilvánosságot kapott, a végrehajtás ezután már azoknak az üzemeknek a dolga, ame­ lyekben a korrektori szobák részére is szük­ séges műveket nyomtatják. Talán további eszmecserének az alapját vetettük^ meg javaslatunkkal, talán nincs is szükség bővebb megvilágításra és magyarázatra, hiszen min­ den könyvnyomtató szakember átérzi a föl­ vetett kérdésnek szakmai szempontból való fontosságát. Csupán arról lehet szó, hogy a kérdés megoldása céljából egységes eljá­ rásra szerveződjék a tekintetbe jövő érde­ kelt nyomdaüzemek és kiadók csoportja. Hadd keljenek újból életre mindenütt a segédkönyvekkel jól fölszerelt régi, háborúelőtti kofrektori szobák I

P Á N D I

F E R E N C :

Humanizmus és könyvnyomtatás Napjainkban sokat beszélnek és írnak a humanizmusról. Folyóiratok, könyvek, újság­ cikkek és előadások napirenden tartják antihumánus korunk lelkiismereti kérdését: a humanizmust. Bennünket könyvnyomtatókat a humanizmus több szempontból is érdekel. Szerephez jutott ez a szellemi irányzat a könyvnyomtatás ötszázéves történetében, de érdekel bennünket - a kortársat - a megújhodott humanizmus is, mert ezt barbár és masírozásra kész századunkteszi időszerűvé. Aföladat kettős volna: leszögezni, miképpen alakult egy viharos, nagyszerű század vallási mozgalmainak, szellemi és művészeti átala­ kulásának, valamint igen jelentős fölfedezé­ seinek termékeny konstellációjából az új művészet: a könyvnyomtatás, másrészt meg­ emlékezni a könyvnyomtatás visszahatásá­ ról a szellemi mozgalmak terjedésére, a fölfedezésekre stb. Pontosabban nem is hatást és visszahatást kellene mondanom, hiszen a század szükségszerű termékét, a könyvnyomtatást és magát a századot, moz­ galmaival, művészi törekvéseivel, vallási harcaival szoros egységbe fogja az idő és történelem, A középkor végén Európa a görög-római műveltség jegyében ocsúdik aléltságából. A képzőművészetek terén a reneszánsz, az újjászületés jelzi az utat az antik művészet hatása alatt a világiasság irányában és a cél: visszatükrözni az érzékelhető világ szépsé­ geit. Valamennyi művészet, az irodalom is, megteszi hétmérföldes lépését a földi gyö­ nyörök megmutatása felé (nemcsak lelked, de tested is vanl), az eszménykép pedig a testben-lélekben kiegyensúlyozott ember. Ez a törekvés, ez a görög-római ideál lebe­ gett a 14-16. század vezető humanistáinak szeme előtt és ezen a ponton állottak legídegenebbül szemben a középkor egyházi fölfogásával. Az egyik legjelentősebbhuma­ nistáról így ír Luther: „Az emberi dolgok többet jelentenek számára, mint az isteniek." De más pontokon is szembenállnak az egy­ házzal, mivel a gondolat fölszabadítását, a kritikát tartják vezérelvnek. Istent az egyház közvetítése nélkül akarják megmutatni az emberiségnek. A humanizmus, mely századról századra szinte más és más értékelést kap, szabadabb szellemű mozgalom volt, mint a reformáció. A fanatikusan vallásos világszemléletek közt egy ital tiszta víz, egy kortynyí friss levegő: ezt jelentette a humanista mozgalom. Egyet­

GRAFIKAI SZEMLE

len utat Ismertek a humanista célok eléré­ sére: a művelődést. (Azt hitték, hogy a művelt ember nem fog fegyvert többé, kép­ telen lesz minden erőszakra. Túlbecsülték a civilizáció jelentőségét.) Tudóstársaságok, egyetemek és nyomdák jelzik az útját. E nyomdák betűivel már egyebet is nyomtatnak egyházi szövegnél. „Szinte isteni szerszám", mondja egy nyom­ dáról Rotterdami Erazmus, a humanisták „fejedelme". A humanista mozgalomnak szüksége van erre a szerszámra. A másolt könyv terjesztési lehetősége igen kicsi. Föl kell már végre is valakinek találnia a könyvnyomtatást. És nem is jöhet méltóbb szó­ szólója a szeretetnek, igazságosságnak, de főként az észszerűségnek az ólombetűnél, amely szaporán széthordja ezeket az esz­ ményeket a társadalom széles rétegei közé. Egy-egy frissen nyomtatott könyv nyomén úgy terjednek eszméik, mint vízbe hajított kő nyomán a gyűrűk. Igaza lehet a holland Van dér Lindének, aki azt mondja, hogy a könyvnyomtatás föltalálása a kor szükségszerű követelménye volt. Természetesen ez a követelmény nemcsak a fölülépítményre, a szellemi mozgalmakra vonatkozik, noha pillanatnyilag bennünket most ezek a szem­ pontok érdekelnek. Mert ugyan miért nem honosodik meg a könyvnyomtatás Monte­ negróban, ahol pedig a 15. század végén már jártak tipográfusok? Az analfabetizmus, a gazdasági hátramaradottság, az Irodalmi és művészeti érdeklődés hiánya - ez az a kedvezőtlen talaj, melyben nem tud gyöke­ ret verni az új találmány. Nemcsak tovább­ fejlődni képtelen, de nem is keletkezik olyan helyen valami új, ahol annak gazdasági és szellemi előföltételei hiányoznak. A szövő­ széket kétszer kellett föltalálni, mert első föltalálásakor még nem voltak meg terje­ désének és használhatóságának gazdasági előföltételei. A könyvnyomtatásnál bonyo­ lultabb az eset. Technikai fejlettségen túl (papirosgyártás fejlettsége stb.) a szellemi szükségletek voltak a követelődzőbbek. Míg a humanizmus és a reneszánsz Itáliájában egyre-másra rendezik be a nyomdákat, addig a föltaláló hazájában versenyezni kell a munkákért. Távol áll tőlem Gutenberg érdemeit kisebbíteni, azt sem állítom, hogy a humanista kultúra volt a könyvnyomtatás egyedüli életrehívója és megszilárdítója, de nem lehet kétséges, hogy a tipográfia száza­ dok kollektív előkészítése után születik meg egyéni találmányként, s hogy gyökeret vert: ebben a humanizmus szerepe igen jelentős. A már emlitett Erazmus az elsők között volt, aki fölismeri a könyvnyomtatás szédítő távlatait. Erazmus, ez a családnélküli, otthont és hazát talált mindenütt, ahol betűszerető

GRAFIKAI SZEMLE

emberek éltek Európában. Rengeteget uta­ zott, s utazásainak célja egy-egy nagy­ hírű nyomdász, egy-egy világhíres kódex. „A valósághoz tulajdonképpen csak a könyveken keresztül tudott eljutni és több kapcsolata volt hozzájuk, mint az asszonyok­ hoz", mondja egyik jeles életrajzírója. Bib­ liofil volt, a könyveket nemcsak tartalmu­ kért, de külsejükért, szép kiállításukért is szerette (ami egyébként minden vérbeli humanistára vonatkozik). Ö maga vallotta élete legszebb óráinak a velencei Aldusnyomdában és a baseli Frobeniusnál eltöl­ tött időt. ahol a sajtóból kiemelt festékes, nedves ívekben gyönyörködve, egyre sajtó­ hibák után kutatva mélyítette a kapcsolatot a könyv szerzője és előkészítője között. Életformává lett nála könyvekért, könyvek­ kel dolgozni. Úgyszólván új nyelv keletkezik a huma­ nisták tolla nyomán: az újlatin, s ez a nyelv a művelődés nemzetközi lehetőségeit hordja magában. Ha nem ezen a nyelven nyom­ tatják könyveiket, úgylehet a könyvnyom­ tatás terjedése is lassúbb iramot vesz. De így együtt: az ifjú művészet és az újlatin nyelv nagyszerű lehetőségeket nyújt. O p ti­ mista közjáték az elvakult középkor gyilkos harcai között: Európa népei most majd talál­ kozhatnak az igazság, a vetélkedés, az elvakultság útkereszteződéseinél és megfog­ hatják egymás kezét. A humanisták meg­ szállottjai ennek a gondolatnak. A nyomta­ tott könyv meggyorsítja majd a szellemi vérkeringés ütemét (ellentétben a szűk kör­ ben elterjedt s kevesektől olvasott másolt könyvvel), világosságot enged a penészes könyvtárakba, kiszellőzteti a középkor áporodott sötétségét. A sűrűbben előállítható új könyvek és terjedésüknek kedvezőbb föltételei általában kedvező hatást gyako­ rolnak majd a gondolkozásra is. Egy új bibliafordítás, mely 1516-ban a baseli Frobeníusnál jelenik meg (egyidejűleg görög és latin nyelven), a teológia területére be­ hatoló kritikát jelenti. A püspökök, hercegek most díszes kardok és páncélok helyett könyveket gyűjtenek. A század szimbólu­ mává nő egy epizód: V. Károly császár lehajol és felveszi Tizian, az egykori pásztorfiú elejtett ecsetjét. Ismerni és tudni akar ez az Európa. Diaz, Kolumbus, Magalhaes és még sokan a földet, Copernícus a rénkboruló eget kutatja. És Gutenberg nemes mestersége szélhordja az új ismereteket. A nyomtatott könyv nyomón Európa népei megismerkednek egy új fogalommal, ez a nemzetfölötllség. „Egész világ közös ha­ zánk" - írja Erazmus a Querela pacis-óban és ugyancsak ott: „Hogyan lehet egy léleg­ zettel Krisztust és háborút prédikálni?"

Mulasztás volna említés nélkül hagyni a magyar humanistákat, kiknek szerepe a magyarországi könyvnyomtatás fejlődésé­ ben igen komoly értéket jelent. Hollós Mátyásról (kit humanista uralkodónak köny­ velt el a hivatalos történetírás), akinek ural­ kodása alatt létesül a budai nyomda, Vitéz Jánosról, Janus Pannoniusról és még annyi európai hírű magyar humanistáról, de a kisebb hírességekről, a későbbi századok Huszár Gáljairól, a vándorló tipográfus-pré­ dikátorokról megfeledkezni legalább is hálátlanság volna. Különösen ezeknek a prédikátor-könyvnyomtatóknak az emlékét kell ápolnunk. Könyvégető korunkban vala­ mennyi nyomdásznak ilyen prédikátorrá kellene válnia, mesterségét hivatásnak fel­ fogni, mert Európa a barbárság új, sötét karneváljára készül. A humanisták és a könyvnyomtatók kapcsolata az egymásrautaltság. Egymásrautaltság egy nehéz, de dicsőséges küzdelemben a közöny és butaság ellen, a betű jegyében.

B A U E R

H E N R I K :

A nyomdafestékek genealógiája Azt hiszem, aligha csalódom, ha fölteszem, hogy a gépmesterek nagy része fölvetette már magában azt a kérdést: miként Is tájé­ kozódhatnék festékanyagaink sokfélesége között. A festékes mintakönyvböl kiválasztott színárnyalat ha a kívánalmaknak teljesen megfelelő is: földolgozásakor olykor azt látjuk, hogy folytonos zavarokkal kell megküzdenünk. Honnét van az, hogy némely festékkel egész símán, minden zökkenő nélkül is nagyszerű eredményeket érünk el, máskor pedig azonos munkán minden igyekezet és figyelem ellenére közepes eredményhez sem jutunk? Fő-fő oka ennek az, hogy a festékanyag mibenléte és eredete nem mindig ismeretes előttünk. Nehezíti a helyzetet még az is, hogy a sokféle összetételű papiroson a fes­ ték nem viselkedik egyformán. A Festék alapanyaga legtöbbnyire Igen hosszú, szövevényes és messze szétágazó utak megtétele utón alakul át abba a for­ mába, hogy nyomdafesték legyen belőle. A laboratórium tudósai a modern tech­ nika legprecízebb eszközeivel, ú| és újabb elemző eljárásokkal bontják elemeire az előre meghatározott anyagot, főznek, kever­ nek, izzítanak, desztillálnak, párolnak és pori-

104

Anilinfekete

Primulin

C hlnolinvőrős

Chínolrnsárga

Chinon

Klóranil

o Ő

GRAFIKAI SZEMLE

tanak, szitálnak és vegyítenek, hogy a festék alapanyagát további földolgozásra alkal­ massá tegyék. S mindazt, amit a laborató­ riumban kis arányokban elvégeztek, ugyan­ azon recept és módszer szerint készíti el aztán nagybani gyártáskor a gyár a maga hatalmas retortáiban, kemencéiben, desztil­ láló, szárító és őrlő gépein is. A festékek alapanyagának földolgozását első sorban a nagy fölkészültségű gáz- és vegyipari gyárak végzik; ezek alkotják úgy­ szólván a gerincét nemcsak a festékgyárak­ nak, hanem a nagyipar jelentékeny részének is. Az eme gyárak által előállított anyagok többnyire mint féltermékek kerülnek forga­ lomba további földolgozás végett. Festékanyagaink rendkívüli sokaságát a természetnek három országa szolgáltatja, ú. m.: az ásvány-, növény- és állatország. Az innen eredő festékeket két fő-fő cso­ portra osztjuk, ú. m .: a szerves és szervetlen eredetű anyagokra, melyek természetes vagy mesterséges úton nyeretnek. A természetes s z e rv e s (organikus) fes­ tékanyagok növényi vagy állati eredetűek; mesterséges szerves festékanyagok rész­ ben a kormok, falakkok és kátrányanyagok. Természetes s z e rv e tle n festékanyagok: a földfestékek, amelyeket lelőhelyeiken feltárás útján nyernek . mesterséges szervet­ len festékanyagok: jobbára a fémfestékek. A festék hovátartozásának vagy eredeté­ nek, valamint a fizikai tulajdonságainak (ú. m.: keverhetőség, fedőképesség, eloszt­ hatóság, száradás, fényállóság és kémiai semlegesség) ismerete a nyomdász szem­ pontjából elébe helyezendő még a színtani ismereteknek is. Mert nekünk nem is az a legnagyobb bajunk, hogy a festékgyárak míntakönyveikben a színek tónus-értékeit nem egységesítik és nem jelzik számmal, hanem az, hogy a bemutatott színnél sem­ mit nem jeleznek a festék anyagának ere­ detéről és fizikai tulajdonságairól. Sikeres

tucat állati festőanyag - ma már a nyomdai földolgozásból teljesen kikapcsolódott. A krappgyökérből vett buzér- (krapp-) piros, továbbá a színesfakivonatok, ú. m.: a bronzpiros, agátpiros, gránátpiros, ame­ lyek mind egy-egy fának kivonatai, valamint az egyes fák héjaiból nyert citromsárga, a keresztes bogyókból sajtolt sárgás festő­ anyagok is: mind-mind csak imitt-amott kerülnek még nyomdai célokra földolgo­ zásra. Már a mesterséges s z e rv e tle n fes­ tékanyagainknak - vagyis a fémfestékeknek - jelentős szerepük van a nyomdaiparban. Ezeket fémsókból állítják elő. Nevezetes

egy másik osztályhoz tartozó anyaggal öszszehozzuk, például az amin-csoporthoz tar­ tozót a fenol-csoporthoz tartozóval: rögtön festőanyagot kapunk, mint azt a következő

A n tr a n lls a v s ó s B v v a l o ld v a

N a fto l n á tr iu m lú g g a l

és n á tr iu m n ít r í t t e l k e v e r v e .

o ld v a .

hő előállításához, részben pedig a szöve­ vényesebb utat a száraz desztillációhoz: a világítógáz előállításához. A samott-kemencékben lassan izzásnak induló, majd bomladozó szénből távoznak a különböző

A m in -c s o p o rt:

F e n o l-c s o p o r t:

E két oldat együttvéve rögtön szép piros festőanyagot ad. De hogy ez a festőanyag nyomdai használatra alkalmas legyen, még hosszas földolgozásnak lesz alávetve. Ezt a földolgozást többnyire csak a nagyobb nyomdai festékgyárak végzik maguk. A kátrányból kivont festőanyagok részben kristály-, részben finom por- vagy nedves tapintatú paszta-alakúak, festőképességük pedig oly intenzív, hogy ebben az alakban tulajdonságuk első tekintetre föl sem ismer­ hető. Például a fukszin aranyos-zöld színű, de vízben élénkpirosan oldódik, a briliáns­ zöld kristálya viola-színű s ezért ezeket az

helyekre vezetett gázok, de e gázok sok

anyagokat egy másik alapanyaghoz kell kötni, ami csak lecsapás útján történhetik. Az alapanyag megfelelő választásától és mennyiségétől függenek a nyomdafesték

olyan anyagot tartalmaznak, melyeket tova-

fizikai tulajdonságai is, mint a fedőképes­

menő útjukban a lehűtés alatt lecsapnak és így nyerik legelső sorban a kátrányt.

ség, a fényállóság elérhető foka, a kencével való egyesülhetés, a nyomdai célokra való fölhasználhatóság stb. Ezek az alapanyagok, amelyekhez t. I. a kátrányból nyert festő­

A kátrányt igen sokáig semmire sem alkal­ mas mellékes terméknek tekintették, mígnem

ről érdeklő és igen fontos anyagokat vontak ki, mint például a benzolt, xllolt és a toluolt,

készen nyújt, van sok olyan, amely nyom-

valamint különböző fenolokat, antracént és a naftallnt. Mindeme termékek a kátrány ismételt desztillálója útján állanak elő. E műveletet újabb izzítással, gyűjtéssel és

Az állatok világából vett szerves, félig kész festőanyagok - mint például a mester­

lehűtéssel addig folytatják, míg a távozó gázokból minden anyagot kivontak és visszamarad az utolsó termék: a szurok, a

ségesen tenyésztett bíbor- (cochenille-) tetvek véréből, vagy mér a rómaiak által

kátrányolaj és a kátrányaszfalt. A kátrányfesték genealógiája tulajdon­

is ismert bíborcsigák váladékából készült

képpen a benzolnál kezdődik. Ha a benzolt kénsavval és salétromsavval vegyítik és hűtik,

GRAFIKAI SZEMLE

nevezünk. Ha az egyik osztályhoz tartozó anyagokat

a fehér festékek (így a cinkfehér is) mind egytől egyig. A mesterséges s ze rv e s festékanyagokat a közönséges beszédben általában lakkfes­ tékeknek szokták mondani. E mesterséges szerves festékanyagaink egyik közös kiin­ dulópontja a kőszén, de csakis a kőszén. Ha a barnaszenet izzítják és alkotó részeire bontják, akkor a legkülönbözőbb olajokat, benzineket és gázokat nyerik, de mind­ ezek egyikéből sem sikerült még Festéket előállítani. A kőszén a kibányászása után megkezdi rendeltetésének útját, részben az erő és

A rendkívül változatos és gazdag festő­ anyagok közt, miket a természet szinte félig

bíborvörös, továbbá a válogatott man­ grove-levelekkel etetett tevék ürülékéből származó drága indiai sárga és még egy

rányból nyerünk. Az anilin egy olyan kémiai osztályhoz tartozik, amelyet röviden amin-csoportnak

képletféle is mutatja:

munkánk pedig első sorban a festékek vegyi és fizikai tulajdonságaitól függ.

legelismertebb külföldi bankjegy- és értékpapiros-nyomdáknál is.

anyagot, az anilint nyerik. Bár ebből azanilinból egész sorát kapjuk a festőanyagok­ nak, mégis ez csak egy kis hányada annak a nagy festőanyag-csoportnak, amit a kát­

közülök a milori-kék, krómsárga, cinóber, ultramarin és a kremsi Fehér, de általában

1856-ban az angol Perkinsnek sikerült hoszszas kísérletezés után az ismert lázgyógyító szert, a kinint belőle előállítania. A további kísérletek folyamán már bennünket is közel­

dászati szempontból mára múlté, vagy leg­ alább is alárendelt szerepet jelent még a

Ha aztán a nitrobenzolt alkális cinkporral vegyítik: egy újabb, már előttünk ismertebb

egy újabb anyagot nyernek: a nltrobenzolt, ami erősen keserűmandula-szagú folyadék.

anyagot kötik, lehetnek különbözők, de egyben egyezők: színük semleges, azaz fehér. Ily alapanyag a súlypát, mészpát, kaolin, kréta stb. A festőanyag kémiai tulajdonsága szerint az átalakítás, vagyis az alapanyagra átvitel majd sókkal, majd savakkal történik, rész­ ben hidegen, majd forrón, majd pediglen pácoiás útján. A kémiai összeköttetést az alapanyag és a festőanyag közt a tannin, a pikrinsav, a klórbárium, az ólomacetát, a kénsavas agyag, a borkő, a nátriumkarbonát és nátriumacetát végzik. A fölsorolt anyagok mindegyikével

a

színanyagoknak csak egy bizonyos cso­ portja rögzíthető, például tanninnal a fuk­ szin, anilinkék, briliáns-zöld, metilzöld, Niluskék, rodanin, Bismarck-barna;-ólomsavas acetáttal

a

skarlátpiros,

narancs,

tüzes

106

narancs, valódi vörös, alkáli-kék, ponceauvörös, indiai sárga, bordóvörös és eózín. Festékeink egyik nagyobb csoportjának kötéséhez az aluminiumszulfát és nátriumkarbonát (szóda) vegyületét használják. Ha 3 kg aluminiumszulfátol tízszer annyi 70°-os vízben lassan föloldunk és ehhez 1'25 kg nátrium- (szóda-) oldatot öntünk, rögtön fehér párlatot ad: transzparensfehé­ ret. Közben gázokat láttunk távolodni; ezek a szódából távozó szénsavak. Ha ehhez a leszűrt anyaghoz klórbárium-oldatotöntünk, a lepárolt anyag megváltozik: fehérebb és egyben finomabb lesz és fedőképesebb alapanyagot nyerünk. A lepárolt anyagot vízzel telt nagy kádak­ ban időnként többszöri vízcserével tisztítják s az anyagban lévő sókat kioldják. Minél többször történik ez a tisztítás: annál jobb

L A C K E N B A C H

A R T Ú R :

Is m é t a re g is z te rrő l A Grafikai Szemle legutolsó füzetében elmondottam már egyetmást a gépmester! gyakorlatban olyannyira fontos r e g is z te r kérdéséről. A már elmondottak kiegészíté­ séül, illetőleg folytatásául álljanak még itt a következők: A nyomóhenger szabályszerű és egyen­ letes terhelése szintén egyik igen fontos tényezője a pontos regiszter biztosításának. A kliséknek tehát egyenlő magasaknak kell lenníök, stereotípai lemezeket pedig minden esetben elsősorban alulról kell egyengetni

gépünket kézzel előrehajtva azon a ponton állunk meg, amikor az ívfogók az ívet az illesztékektől átveszik. Ha az illesztékek a gép emez állásában csak egy szempillan­ tással is előbb emelkednek föl, mielőtt az ívfogók az ívet átvennék, a pontos regiszter szempontjából veszélyt jelent és selejtes munkát eredményez. Az ívfogók és az illesz­ tékek pontos és szakszerű összehangolása tehát itt a legfontosabb föladat, továbbá az is,hogy m in d e n ív fo g ó eg y és u g y a n ­ a zo n id ő b e n vegye át az ívet. Meg kell jegyeznem, hogy ezeket a gépalkatrészeket csak akkor bolygassuk meg, ha annak szük­ ségességéről határozottan meg vagyunk győződve. Egyetlen rossz áttekintés, egyet­

és egy síkba hozni és csak azután foghatunk

len meggondolatlan csavarás több kért

a fölülről való egyengetéshez, melyet be­ fejezve, egy teljesen kifeszített éspedig lehe­

okoz, mint hasznot és már nem is egy maku­ latúrát eredményezett. A figyelmes gépmester tapasztalhatja néha,

festékterméket kapunk. Végül a nagy kádak fölé helyezett kis kádakból a kátrányanyagból nyert oldatot

tőleg nedvesen feszített ívvel kell befejez­ nünk. A berakóasztal, amin az oldalmérték

erre a fehér pépre leengedik, amikor is az

már a pontos regiszter szempontjából kel­

viszi, az ív széle az oldalmértékhez súrlódván, mintegy o ld a ln y o m á s t kap, és egé­

- folytonos keverés közben - ezzel az alap­

lemetlen meglepetést, legtöbbször azért,

szen jól látható ráncot vet és az ív csak

anyaggal egyesül. Vegyileg azonban még nem; ez csak akkor történik meg, ha a vegyü-

mert fából lévén, idővel összeszárad, ugyannyira, hogy idővel 2 -3 pontnyit is lötyög

akkor simul ki, amikor is az ív az oldalmér­ téket elhagyta. Az eset nem jelenség, hanem

letbe fémsós, bárium-, kálium-, ólom- vagy

jobbra-balra.

egyre

szakszerűségi hibaforrás, melyet két ok idéz­

nnangánsós oldatot keverünk. Ekkor a fes­

csodálkozik a .rejtélyes" hibán, pedig min­

het elő: vagy a papírosunk széle egyenet­

tékanyag már abban az állapotban van,

dent elkövetett... No de azt mégsem vette észre, hogy ahányszor a födelet föl- és le­

len, hegyes-völgyes, szakadozott és tán nincsen is pontosan derékszögben meg­

eresztette, mindig máskép állott a nyomaton

vágva, vagy az, amit már föntebb említet­

a regiszter. Ezt a bajt egy-egy ellenőrző ív berakásával könnyen meg lehetett volna előzni. A nyomtatás kezdetekor tehát min­ dig készítsünk 20-30 ellenőrző ívet, melyet időnként közbeiktatunk, hogy az esetleg előálló változásokat idejében észrevehessük. Az illesztékeket pedig időnként simára kell reszelnünk, miután azok idővel beárkolódnak és bemarjulnak, ami szintén élő-

tünk, hogy az oldalmérték és a felső illesz­ tők viszonylata nem áll abban a pontos szögben, amely a pontos regiszter szem­

hogy a fehér szűrőpapirosra csöppentett festék nem folyik szét és az itatós hátlapját sem festi meg, hanem pelyhesen a papiros fölületén marad. Ismételt mosás után a fes­ tékpépet a szűrősajtókhoz szivattyúzzák, ahol az anyag erős szűrőkendők között helyezkedik el és sajtolás közben addig vezetnek tiszta vizet a pépen keresztül, míg a pépen áthatolt víz ismét tisztán távozik. Az átszűrt, tisztított és ősszepréselt anyag még 70-80 %-os víztartalmú, amit a szárítókemencékben párologtatnak el. A már tel­ jesen száraz anyagot azután porítják és kencével keverve, hengeres őrlőgépeken a nyomtatásra alkalmas festékpéppé gyúrják. Az 105. oldal tábláját

nézve, valóban

fölemelő gondolatok támadhatnak mind­ nyájunkban: a Föld méhébe százezer esztendők előtt eltemetődött kőszénben szunynyadó és a Napsugár által élraktározott hőt, efőt, fényt, szint és festéket, gyorshatású SVógyszert, halálos mérget, fölséges illatot, majd orrcsavarító bűzt az emberi szellem a maga ezernyi kémlelő szerével és cso­ dálatos készülékeivel -

az elraktározott

anyag minden rejtekhelyét kikutatva - ismét föl tudja tárni. És így igaza van nagy köl­ tőnknek Jókainak, hogy a kőszénkátrány az jsazi aranybánya, melynek kimeríthetetlen .c s e l az emberiség számára értékesíthe­ tők lesznek mindaddig, amíg csak egyetlen afabka kőszén lesz a világon.

107

foglal helyet, nem egy gépmesternek hozott

Kollégánk

ilyenkor

futárja a regiszteri hibáknak. A nyomtató­ papíros szélei nem szabad, hogy recések legyenek; ha ilyenek, vágassuk le simára, mégpedig igen pontos derékszögben, mert ellenkező esetben szintén számíthatunk egyegy „meglepetésre . Amíg az egyszerű gyorssajtónál a nyomó-

hogy amikor az ívfogó az ívet magával

pontjából kívánatos. Pontos munkához a toló oldalmérték nem alkalmas. Lényegesen befolyásolja a pontos regisz­ tert az alsó és felső szalag helytelen befű­ zése is. Ha az alsó szalag nem fut párhuza­ mosan, ez gyűri és tolja az ívet. Ha a szalag rúdjai és a görgők nincsenek megfelelő gondossággal olajozva, szintén igen káros lehet. A nyomtatásra használt papirosfélék sze­ repe a gépmester munkájában és főleg a

hengerre rögzített illesztékek kezelése a regiszter szempontjából egyszerű, a kéttúrás gépeknél ezek az alkatrészek különleges

regisztert illetően oly bő megvitatást igé­ nyelnének, hogy az e cikk keretében nem is helyezhető el és e sorok írója azt egy majdani külön ismertetésben készíti elő.

figyelmet kívánnak, miután a gép szerkesz­

Most csak annyit, hogy szükséges, hogy a

tési adottságainál fogva ezek nem az állan­ dóan forgó nyomóhengeren vannak el­

papiros négy-öt nappal előbb már a gép­ teremben legyen kibontva, hogy annak hőmérsékletét átvehesse. Szükség esetén

helyezve, hanem ettől függetlenül, magan a gépen. Ennél a géptípusnál különösen arra kell figyelemmel lennünk, hogy az ív­ fogók hogyan veszik át az egyes íveket, illetve arra, hogy a felső íllesztekek emel­ kedése a kellő pillanatban történjen. Erről úgy győződhetünk meg, hogy egy hibátlan, teljesen símán fekvő ívet pontosan berakva,

az egészen kényes minőségű munkáknál a papirost jóelőre belőjük selejtívek közé. Kerüljük a tetemes, nagyarányú hőmérsék­ leti változásokat és a téli nagy hidegek ese­ tén ne riadjunk attól se vissza - ha ez ugyan lehetséges - , hogy a helyiséget éjjel is a megfelelő hőfokban tartassuk. Egy-két kor­

GRAFIKAI SZEMLE

szerűen berendezett külföldi nagy nyomda már ma is alkalmazza azokat a különleges

B Á N H E G Y I

hőmérséklő berendezéseket, melyek segít­ ségével függetleníteni tudja a munkahelyet a külső időjárás hatásaitól, azt állandóan

M e ttő rn e k le n n i

egyenlő hőfokban tartja, sőt egyes helye­ ken egyidejűleg még a levegő páratartal­ mát is szabályozzák. A régi kromolitográfiai műintézetekben-amikor húsz-harminc szín­

A pakétszedéses időben is sokféle hájjal megkentnek kellett lennie s emellett való­ ságos számolóművésznek, mert nem kis dolog volt a kéziratkiosztást úgy intézni,

nel is dolgoztak - ez különben már hatvan­ h é té n év előtt is szokásos volt. Ma újra meglehetősen szükséges dolognak kezd

hogy amíg a szedés alatt álló műben elő­ forduló spekk mindig a mettőrre jusson, addig a paketálókra csak az olyan kompressz részek, mint a lábravaló... Hát még a savanyításI Ezt külön iskolában tanították!

bizonyulni az ilyesmi. A pontos regiszter biztosításába beletar­ tozik a rend isi Nyomtatványainkat, illetve papirosainkat mindig ugyanazon sorrend­ ben állítsuk fel a gépünkre: minden újabb menetnél úgy, mint az az első menetnél volt. Egyengessünk é rin té s r e és pontosan, mert az erős és egyenetlen egyengetés el­ húzza az ívet, avagy mintegy széttolja min­ den irányban. A nyomtatópapirost ne hagy­ juk ide-oda kíméletlenül csapkodni, hanem óvjuk azt és főleg arra is figyeljünk, hogy egy és ugyanazon ezer vagy ötszáz ívet

M Á T Y Á S :

már a régi világban sem volt könnyű föladat.

Nem kisebb rutinnal kellett a bizonyos­ pénzbeli vagy lapmettőrnek rendelkeznie. A „flekkek" elrendezése - a sürgősség és nagyság sorrendje szerint - kész tudomány volt s nem egy mettőr szám szerint tudta, hogy ki hányas flekket vett. Ennek észbentartása már csak a „felhúzás" kedvéért is szükséges volt, mikor a mettőr egy-egy flekket így sürgetett: „A tizenhármas a máso­ dik hasáti) elejére emeljen ki, mert az első hasábot már lehúzattaml" Vagy: csendes körséta s rövid pihenő az elmaradt szedő

mindig ugyanazon kéz rakja be. Ez okból már az első menetnél minden csomagban bent legyen a kísérőlap, melyen a berakónö neve föl van jegyezve. így mindegyik felelős a maga csomagjáért és az ezirányú figye­

m ögött... Egyszóval már a régi világban, a valahogy nyugalmasabb, kedélyesebb, racionalizálás és szedőgép előtti világban is sok minden­

lem komolyabbá vélik. Lehetne még sokat írni: a regiszterről is,

hez, még a nyomdászathoz is kellett a met­ tőrnek értenie, hát még ma, a zúgva zaka­

meg arról az örök emberi fogyatékosságról is, amit úgy hívnak, hogy kényelemszeretet.

toló, koppanó, zöttyenő szedőgépeknek a korszakában!

Lelki és testi kényelemszeretet. Küzdeni kell ellene, fölvílágosítással és önfegyel­

Igaz, a régi jó világ aranyos humorának

mezéssel is. Rendes ember tart a munkájára s nincs súlyosabb ítélet, mintha jómagunk­ ról azt kell mondanunk az önkritika világos óráin: nem vigyáztunk úgy, ahogy kellett volnál Vonatkozik ez a regiszterre is és még sok másra. Ha csak kicsit is megszívleljük mindazt, amit a lapok hasábjain már megírtak, ma­ gunk is csodálkozni fogunk, mennyire csök­ kennek eleinte és miként szűnnek meg nagyrészt azok a „rejtélyek", regiszter! hibák, azok a „megfoghatatlan* bajok, amelyeket a „nem tudom megérteni, mi történt, pedig mindent elkövettem" lankadt és felelőtlen kifogással szoktunk mentegetni. Mert minden ilyen hibának a természetes oka és eredete van. Legtöbbször hanyatló figyelmünk, néha pedig hanyagságunk okozza a végzetes re­ giszterbeli és egyéb hibákat. Már pedig a gépmester igazi munkaköre nemcsak a jó egyengetés, az anyagok tökéletes ismerete, hanem a hivatása terén való szüntelen ku­ tatás, a soha meg nem szűnő figyelem, az előrelátás és a bajok megelőzése is.

GRAFIKAI SZEMLE

néha-napján való felcsillanása is valami, mikor a gépzakatolás és matrícasurrogás

sításnak ki kell terjednie ortográfiára, spe­ ciális kívánságokra, nevekre, szélességre, behúzásra, betűfajra stb.-re. Az ilyen utasí­ tást jó, ha írásban adja meg a mettőr, hogy a gépszedő ne legyen kénytelen esetleg több ízben is a géptől felkelni. Tévedések elkerülése végett is helyesebb a ceruzával gyorsan papirosra vetett utasítás. A mettőrnek tehát körültekintő, jó szak­ embernek kell lennie. De ez még nem elég. Ezenfelül lélekbúvárnak és jó kollégának is. Értenie kell hozzá: kinek milyen munkát adjon, hogy a szólásmondással élve - „a kecske is jóllakjon, a káposzta is megmarad­ jon "... Mert nem egyforma a képesség és ezen sokszor nem segít a leglelkiismere­ tesebb iparkodás sem. Amit az egyik kolléga behúnyt szemmel, játszva megszed, az a másiknak feltartó, nehéz feladat és megfor­ dítva. A munkát tehát az egyénhez kell mérni. Évekig dolgoztam együtt egy Monotype-szedő kollégával, aki személyes sér­ tésnek vette, ha valami komplikált munkából kimaradt. (Mert Ilyen is van I) Minden „rossz" munkában benne kellett lennie: „zaftos" táblázatszedésben, átrakásos francia sze­ désben, idó nyelvtanban stb. s hibamentes, jó munkát szállított! Egy másikat idegessé tett a szó: sürgős (ilyen a kisegítők leg­ nagyobb része az első napokban). Jó szedő volt, tiszta, gyors, de a „sürgős" munkával mindig elúszott. Ha ellenben úgy kapta a sürgős munkát, hogy „ez ráér, azért adom magának, hogy jól legyen megszedve": minimális idő alatt készen volt. A mettőr tehát akkor szolgálja legcélsze­ rűbben megbízóit s akkor tesz eleget kol­

elektromossággal túlfűtött levegőjébe bele­ csendül: „Urak, most aztán hajrá, ne csak mindig én dolgozzaml" De ez még nem

legiális kötelezettségének is, ha a rendel­

minden. Ma a mettőrnek ezenfelül szak­ mánk minden ágában otthon kell lennie, mert kompressz regénytől táblázaton, hir­

embert, munkatársat, szaktársat lát s a munka beosztásában tekintettel van képességükre,

detésen, egy sor impresszumon át az - akcldenciáig minden szedőgépen készül el. Azonfelül, hogy jó szakember, tisztában kell lennie az üzem technikai fölszerelésé­ vel, a munkatársak képességével, szóval a termelési lehetőséggel; Monotype-gépeknél a Set-dobok, Set-rudak, matricakészle­ tek, öntőformák mennyiségével; Linotypegépeknél azzal, hogy melyik gépen milyen

kezésére álló munkaerőkben nem számot, nem holt anyagot, hanem élő, érző és vérző

fizikumukra, lelkületűkre, hajlamaikra, ambí­ ciójukra. Helytelen munkabeosztással (ide­ értve a technikai lehetőségek hiányos isme­ retét, vagy félreismerését is) nemcsak „le­ égetni" lehet törekvő s megfelelő adottság mellett megfelelő produktivitású szaktársa­ kat, de helyrehozhatatlan nagy kárt lehet a munkaadónak is okozni. De jó lesz pontot tenni.

magazin van, milyen betétek, kitolók állnak rendelkezésre, szóval azzal, melyik gépen

Röviden összefoglalva az elmondottakat: a jó mettőr a szakma minden ágazatában jártas, nagy elméleti és technikai felkészült­

mit és milyen szélességre lehet feltartás

ségű kolléga, aki ennek tetejében lélekbúvár,

nélkül szedni. A kéziratmettőrnek (werk-munkánál) ala­

sőt „lélekidomár" is s megvan a kellő moz­ gási szabadsága. Ha ezekből a tulajdonsá­

posan át kell böngésznie a kéziratot, hogy a szedőnek mindenre kiterjedő, félre nem

gokból csak egy is hiányzik, a többi olykor

érthető utasítást adhasson. (Nem elég a betűfaj és a szélesség megadásai) Az uta­

fabatkát se ér s két mankóra sántít a köz­ mondás: „Akinek Isten hivatalt adott, észt Is adott hozzál'

108

RÁFIKAI SZEMLE N Y O M D A IP A R I S Z A K K U L T U R Á L IS FOLYÓ­ IR A T . - S Z E R K E S Z T Ő : N O V Á K LÁ S ZLÓ . K IA D Ó H IV A T A L : V ili, K Ö LC S E Y UCCA 2

M u t a ló

109. o ld a

a

K önyvnyom dái M unkások

E g y e s ü le te

s z a k k u ltu ré lls

t o v á b b k é p z ő jé n e k

m u n k á s s á g á b ó l. A F ö lső c é g je g y te r v e z ő je Ifj. S ü tő L á s z ló , az a ls ó é G o r s z k y J á n o s. A f ö ls ő n e k ó lo m b a m e ts z é s é t H a r d y L a jo s , a z a ls ó t p e d ig G ru e s z k u S im o n v é g e z te .

Városban, vidékre és külföldre

MERCUR bérautót használjon: ó r á n k é n t ........... 2 .5 0 P tú ra k m ............... —*2S P

Telefonsz.: 1-243-52

M u t a t ó a K ö n y v n y o m d á i M u n k á s o k E g y e s ü le te t o v á b b k é p z ő t a n c s o p o r t ja t n a k m u n k á s s á g á b ó l. T e r v e z te é s ó lo m b a

m e t s z e t t e : H e c k e l J ó z s e f.

110. o ld a l

F E N Y Ő F Á K , D ÍS Z C S E R J É K , R Ó -

BODZA LEÓ

ZSAFÁK, K Ü L Ö N F É L E PÁLM ÁK, A Z A L E Á K , H O L L A N D I D A H L IÁ K ,

VIRÁGKE RTÉSZETE

T U L IP Á N O K , R O D O D E N D R O N O K M IN D E N F É L E

K E R T I V IR Á G O K

RÓZSA UCCA 143. SZ.

3

l

ONDO 3 R A S Z T A L O S O K SZEGED,

HUNYADI

TÉ R

23

M u la tó a K ö n y v n y o m d á i M u n k á s o k E g y e s ü le te s z a k k u ltu rá lis to v á b b k é p z ő c s o p o r t­

111. olda

ja in a k m u n k á s s á g á b ó l. A le v é lfe j te r v e z ő je G o r s z k y T iv a d a r, ó lo m b a v é s ő je p e d ig V á ra k o z ó F e re n c . A c é g je g y te r v e z ő je G o r s z k y Já no s, ó lo m b a v é s ő je H a rd y L ajos.

M u la t ó a K ö n y v n y o m d á i M u n k á s o k E g y e s ü le te t o v á b b k é p z ő c s o p o r t ja in a k m u n k á ib ó l. T e r v e z te V á r a k o z ó F e re n c .

112. oldal

o é c te s rá k o s t e s t i l n u i u e k b u d a p e s t

v,

h o n v é d

ucc

telefon:

1-26

univer : lim grafikai szaküzlet

RÉSZVÉr \ ^ N

Y Á ^ Í C A 5. TELEFÓN: 1-371-41

M u la t ó a K ft n y v n y o m d a l M u n k i s o k E g y e s ü le te to v á b b k é p z ő to v á b b k é p z ő

'TÁRSASÁG BUDAPESTEN

l« n c * o p o r « « ln a k

m u n k á ib ó l. A le v é lfe j E rd é ly i J á n o s, a c é g k ir ly a

te r v e z é s e . M in d k é t m u n k a ó lo m v é s e té t H ó c h s t P él v é g e z te .

S z a u e r F e re n c

113. o ld a l

LENC & CO. LTD., ELECTRICAL AND MECHANICAL ENGINEERS,

R AI L WAY-

C A R R I A G E MANUFACTUR. E R S AND S H 1 P B U 1 L D E R S

BUDAPEST X, FEHÉR ÚT 12

114. oldal M u t a t ó a K ö n y v n y o m d á i M u n k á s o k E g y e s ü le te s z a k k u ltu rá lis t o v á b b k é p z ő ta n c s o p o r t ja in a k m u n k á ib ó l. A le v é lfe j t e r v e z ő je U n g u r Im re , a c é g k á r ty á é S z lra k a Z o ltá n , ó lo m b a m e ts z e tte G r u e s z k u S im o n .

FOTÓCIKKEK ANDRÁSSY ÚT 20.

HIDEGKÚTI JENŐ MÁRKÁS, MODERN ÓRÁK SZAKEMBERE BUDAPEST Vili, NAGYFUVAROS UCCA 41 (TÁNCOS UDVAR) TEL: 543-441, 341-111

------M u la t ó

115. oldal

a

K önyvnyom dái

m u n k á ib ó l. A

~ M unkások

F ö ls ő c é g k á r ty á t

E g y e s ü le te

te rv e z te

K u r c s lc s

1

to v á b b k é p z ő

ta n c s o p o r t ja in a k

E rn ő , a z a ls ó é t S z tra k a Z o ltá n .

A f ö ls ő t H ő c h s t P á l, a z a ls ó t G ru e s z k u S im o n m e ts z e tte ó lo m b a .

BALOGH FEREN C ÉS N EJE FA RK A S FERENC ÉS N EJE TISZTELETTEL MEGHÍVJÁK

RÓZSIRA ÉS JÁNOS GYERMEKEIK EGYBEKELÉSI ÜNNEPÉLYÉRE, MELY FOLYÓ HÓ HETEDIKÉN, VASÁRNAP DÉLELŐTT 1/ 2 12 ÓRAKOR A VL KERÜLETI ANYAKÖNYVI HIVATALBAN (VI, CSENGERY UCCA) FOG MEGTARTATNI. BUDAPEST, 1937 AUGUSZTUS HÓBAN

TÁVIRATCÍM: BALOGH BERLINI TÉR SZ.

116. oldal

M u t a t ó a K ö n y v n y o m d á i M u n k á s o k E g y e s ü le te s z a k k u ltu r á lls t o v á b b ­ k é p z ő c s o p o r t ja in a k m u n k á s s á g á b ó l. T e r v e z te : J a n c s F e re n c .

H Ö R N Y É K Y

K Á L M Á N :

Parafinos permetezés A minden nyomdász álma, a belövés nél­ küli nyomtatás, lassankint kezd valóra válni. Ha ehhez még hozzáteszem a gépmesterek, de különösen a belövést végző nyomdai munkásnők külön óhaját - hogy belőni a jövőben többé ne kelljen - , akkor megálla­ píthatom, ha az álom valóra válik, utóbbiak­ nak öröme kettőzött lesz. Közismert dolog a tanult nyomdászoknál,

vei a parafínált nyomtatvány közvetlenül a permetezés után jo b b a n k e n ő d ik , mint

olyan megmentének hirdetett találmánnyal kísérletezett, amely nem váltotta be a hoz­

egyébként: emez esések és csúszások kö­ vetkeztében - ha ezek az esések és csúszá­ sok drasztikusak - föltétien lehúzódás jelent­

zája fűzött reményeket. A parafin-eljárás mellett különben most mér más vegyszerrel is kísérleteznek a per­ metezést illetően. Nagy bizalmam azonban

kezik az ütődésnek kitett helyeken. Még erősebben mutatkozik a lehúzódás, ha a papiros annyira hullámos, hogy a de­ formáció már vetemedésnek mondható. Mert az a része a papirosnak, amelyik előbb érintkezik a fenékkel, ütődésnek van kitéve, a nem sírna papiros a leejtés után helyet keres a kifekvésre és így önmagát keni el. A papírok vastagságbeli differenciája, külön-

ehhez sincsen, mert úgy látom, hogy szárí­ tást egyikkel sem tudunk elérni, viszont e nélkül a belövés elkerülését nagyon nehéz elképzelni. Végezetül még valamit. Nem lehet mellé­ kes körülmény az sem, hogy egészségügyi szempontból hogyan válik be valamely új

nyezi, hogy a kirakott csomagban púpok, kiálló dudorok keletkeznek, miáltal a kirakott

találmány. A parafint például az orvosi tudo­ mány ugyan gyógyításra használja, de ahogy a magam és még inkább a géphez beosz­ tott segédszemélyzet egészségi és idegálla­

csomagban állandó feszülés áll fenn, ami

pota bizonyítja, nem valami jó dolog a para-

bölni és ezáltal piacát növelni. Tiszteletre­

szintén lehúzódást eredményez. A festékek eldörzsölési hiánya is ezt

fínt orvosi rendelés nélkül - ennil Az újabb permetező-szer vegyi össze­

méltó törekvés, csak azt látom, hogy nem

eredményezi, ha kis homokszerű csomókat

a gyakorlatban kipróbált tökéletes techni­

emelünk le a nyomtatandó Formáról: ezeket a parafin nem képes semlegesíteni és az

tételét nem ismerem közelebbről. Illatát ugyan éreztem már. Ha többet ezzel sem

hogy a belövőpapirost nem azért használ­ juk, hogy ezáltal a száradást elősegítsük. Célunk vele a tiszta, lehúzódástól mentes nyomtatványok előállítása. Anyomdagépíparújabban gyártott gépei­ vel igyekszik a belövést az iparból kiküszö­

bözete - egyenetlen simítási - azt eredmé­

ívnek előbb említett csúszásai a kis pontokat

lehet elérni, mint amennyit a parafinnal, akkor a föltaláló nagyon tévedett. Lehet,

szétkenve, megnagyítva lehúzódás formá­

hogy a találmány illata el fog szédíteni

get parafinréteggel bevonva, semlegesítse, meggátolja a következő íveken a lehúzódást. Egyszóval azt a célt szolgálná, amit a

jában adják vissza a papiros hátsó oldalán. A klisék, ha fára vannak szegelve, meg­

egyeseket, de a vérbeli nyomdászok meg szokták nézni, hogy mibe ölik a pénzüket.

belövés ezideig szolgált. Ha a parafináló készülék a gyakorlatban úgy vált volna be, amint vélt értékét illusztris

és ezeknél az éleknél Föltétlenül festéklera­

helyen feldícsérik, akkor nekem ez alkalom­

teljesen leemelni, otthagy a festékből vala­ mit s így a szélek állandó túlfestékezése nem semlegesíthető a permetezés útján, ami szintén állandó lehúzódást jelent. Az egyengetés Idejét lehetetlen gazdasá­

kával jöttek ki a piacra. A parafinnal való permetezés célja az volna, hogy a frissen nyomtatott festékréte­

mal szintén az a szerep jutott volna, hogy hálát rebegjek az említett föltalálóknak a nyomdászokat megmentő találmányukért. A gyakorlat azonban mást mutat, mint az nodalom és a gépgyárak prospektusai. Ha a gép nyomtatás közben olyan boszor­ kányosán tudná az íveket egymásra rakni, hogy ezek semmi esésnek és csúszásnak nem volnának kitéve; ha a papirosokat úgy gyártanák, hogy hullámok nem volnának bennök; ha a papirosok struktúrája egyen­ letes volna és simításuk is egyenletes volna; ha a festékeket erre a célra külön gyárthat­ nák a festékgyárak, nem pedig a konkurrencía szabná meg minőségüket; ha a klisék is erre a célra lennének a szükségelt előre­ látással készítve; ha az egyengetés idejét nem a konkurenciától befolyásolt vállalati összeg szabná meg; ha a parafint külön e célra gyártanák és végezetül a kinyomtatott »auflág"-ot nem kellene a gépről elállítani: akkor a lehúzódási esélyek kisebbek vol­ t a k , de meg nem szűnnének, mivel a találmány, úgy ahogy ma van, erre még 0hg képes. Nézzük meg az anomáliákat közelebbről: A papirosiv, am ikor a gép a kirakóasztalra ^ e jtl vagy le b o rítja : csúszásnak, utóbbi eset­ ben esésnek és csúszásnak van kitéve. M i­

117

vetemedhetnek, éles széleket kaphatnak kódás képződik, miáltal előáll az a helyzet, hogy a nyomóhenger nem tudja a festéket

gosan úgy elnyújtani, hogy a formát alsó egyengetéssel lássuk el annyira, hogy az előbb említett festékleemelésí anomáliákat megszüntessük. Mert ez Időben azt jelenti, hogy majdnem minden esetben az egyen­ getés majdnem mégegyszer annyi ideig tartana, mint egyébként. A parafint a föltaláló laboratóriumából, külföldről beszerezni: majdnem egyenlő a lehetetlenséggel; ötletszerűen vásárolt pa­ rafin pedig bajokat idézhet elő. Kirakáskor, ha egyenes elállító deszkákra rakjuk is ki a nyomtatott íveket, emberileg lehetetlen, hogy mereven, minden zökke­ néstől vagy csúszástól mentesen történjék az elállítás még akkor is, ha csak száz ívet tennénk egy deszkára. Tehát itt is jelent­ kezik állandóan lehúzódás. Összefoglalva az egészet, a gyakorlatból merített tapasztalataim nyomén, mentesen minden ellenséges indulattól a találmánnyal és földícsérésével szemben: ki kell hogy mondjam, hogy ez a találmány ma m ég aligha tökéletes. A magyar nyomdaipar mar - olykor súlyos anyagiak árán is - több

A tanonciskola évkönyve Érdekes és egyszersmind nagyon csinos művet kaptunk a Grafikai Szemle múlt füze­ tének gépbe-emelése után. A könyv teljes címe: „A Budapest székesfővárosi községi díszítő és sokszorosító szakirányú ip a r o s ­ ta n o n c - is k o la é v k ö n y v e az 1935-36. tanévről. Szerkesztette: Rózsa Károly, az iskola igazgatója. Készült az iskola tan­ műhelyeiben." Ez a terjedelmes cím máris sokat mond: megtudjuk belőle, hogy nemcsak a sokszo­ rosító ipar ifjú szakmunkás-jelöltjei, tehát a betűszedők, betűöntők, fényképészek, a kemigráfiaí ágazatok emberei, a litográfu­ sok, átnyomók, könyv- és kőnyomdai gépe­ ken dolgozók és könyvkötőtanulók szorul­ tak itt egy akolba, ami a sokszorosító ipar sokszoros rétegződése mellett érthető és természetes dolog is, hanem beosztották ebbe az iskolába a kárpitosokat, vésnökö­ ket, arany- és ezüstműveseket, ékszerésze­ ket, szobrászokat, címfestőket meg szoba­ festőket, újabban a cserépkályhásokat és keramikusokat is. A tanoncoktatás jelentősége a nyomda­ ipar specializálódása és a munkamegosztásos rendszer terjedése óta mind fontosabbá válik. Az egész nyomdaiparra terjedő, szé-

GRAFIKAI SZEMLE

lesebbkörű tájékozódottságot valójában csak ott nyerhet az ifjú nyomdász. Nyomda­ béli tanítómesterei még ha értenek is mind­ ehhez: a mindennapos munka lázában nem érnek rá a módszeres szakoktatásra. A Budapesti Sokszorosítók Ipartestülete nyilván teljesen átérzi a tanoncoktatás fon­ tosságát a szakma általános színvonalának megtartása szempontjából is, mert nagyon sokat áldoz a tanulók iskoláztatására és az iskolai tanműhely fejlesztésére. Kitűnő, föl­ adatát értő és buzgón teljesítő szakoktatói kar is áll a rendelkezésére. Kétségen kívül való, hogy az ú. n. közismereti tantárgyak nem-nyomdász tanítói is odaadó lelkiisme­ retességgel és jó pedagógiai tudással dol­ goznak. Az iskola érdemes igazgatója pedig valósággal emberfölötti munkát végezhet a maga őtven heterogén osztályában. Az ország emez egyetlen nyomdásztanonc-iskolája tehát hasznos és nélkülöz­ hetetlen munkát végez, de a szakoktatás dol­ gában - ha ugyan a tanterv és a rendelke­ zésre álló idő engedné-m intha mélyebben is lehetne szántania. Iskolánknál Is azt látjuk, amit az életben mindenfelé, s ami egyik fő­ fő jellemzője neuraszténíás korunknak: az ember - ebben az esetben a tanterv - sokat markol, keveset szorít. A tanterv szédítően sokat akar, ami azon­ ban a legtöbb esetben az alaposság rová­ sára megy, vagy legalább is a szaktanul­ mányokra nem jut annyi idő, mint amennyit mi nyomdászok kívánatosnak tartanánk. Az iparostanonc-iskola! hivatalos politi­ kát különben az előttünk levő évkönyv következő sorai világosíthatják meg leg­ jobban: „A háború utáni évek reformtörek­ vései nem hagyták érintetlenül az íparostanoncoktatás területét sem. Arra hivatottak és kevésbé hivatottak mindenáron új szel­ lemet, új törekvéseket kívántak belevinní a tanoncoktatásba. E törekvések főleg arra irányultak, hpgy a tanonciskolát többékevésbé gyakorlati műhelyiskolává alakítsák ét. Kialakult egy olyan radikális irányzat is mely az úgynevezett közismereti tárgyak tanítását teljesen kiküszöbölendőnek tar­ totta a szakoktatás minél nagyobb mérvű kiterjesztése érdekében. E túlzások elé való­ ságos tilalomfát emelt az a kultuszminiszteri rendelet (7000/1935. sz.), amely szerint min­ den iskola munkájában a nevelési szempon­ toknak fokozottabban kell érvényesülniük s minden iskola legelső föladata a nemzeti művelődés egységén való munkálkodás." E különben igen tiszteletreméltó szempont követése kapcsán a leventézés stb. jó har­ madrészét vonja el a különben szakokta­ tásra fordítható, amúgy is szűkös Időnek. Nem lehetne e bajon valamicskét enyhíteni ?

GRAFIKAI SZEMLE

A szedőgépes munka birodalmából M e n n y i a g é p s z e d ő fiz ik a i m u n k a ­ t e l j e s í t m é n y e ? Azoknak az általános véleménye, akik nem gépszedők, több­ nyire az, hogy utóbbiaknak a foglalkozása kényelmes, cseppetsemmegerőltető. Könynyedén ülnek a széken, a billentyűzés pedig játszi munka. Ezzel szemben nézzük meg, mi a valóság, melyet egy külföldi gépszedő elénk tár. Egy billentyű leütése szerinte kb. 35 gramnyi munkaerőt képvisel. Óránként 5000-nyi betűteljesítményt alapul véve, ez 6 órás munkaidőben 30.000 betű. Most szo­ rozzuk ezt az óriási betűmennyiséget 35-tel, mivel minden egyes billentyűzéshez ennyi gram munkaerő szükséges, és az eredmény még a gépszedőt is bámulatba ejti: a gép­ szedő napi munkateljesítményével csökken­ tett munkaidőben 1050 kg-nyi munkaerőt használ föl. És mondhatjuk, hogy legalább ennyit, mert agyakorlatban a billentyű leütése többnyire a szükségesnél nagyobb erővel történik. Ha még azt is figyelembe vesszük, hogy a több mint tíz métermázsás erőkifej­ tés nem az erősebben kifejlett emberi izmok, hanem a kéz ujjainak eredménye, akkor nem túlzás az a megállapítás, hogy a gépszedő az agy- és ídegszervek lázasan rendkívüli igénybevétele mellett még igen tekintélyes testi munkát is teljesít. #

#

(sz.) #

K izá rá s a M o n o t y p e o n .

Lapunknak

még az első számában Bánhegyi kollégám Monotype-szedők részére útmutatással szol­ gált a gyengébbre illetve erősebbre öntést illetően. Erre egy másik ismertetés látott nap­ világot Tirk szaktárs tollából, mely előbbit kevésbé használhatónak tartja. A Bánhegyi szaktársam által ajánlott „S"-tű használható­ sága azonban mégsem képezheti vita tárgyát. Igen sűrűn van erre szükségünk, különösen táblázatos szedéseknél, de nem említhetem utolsójsorban azokat az eseteketsem, amikor kompressz szedésnél még néhány betűt sze­ retnénk a szedett sorba bevinni. E két ismer­ tetést nyomon követte egy harmadik, mely a dupla kizárás használhatóságát ismerteti. Nem szorul bizonyításra, hogy mily nagy jelentősége van ennek a műveletnek tábla­ szedésnél akkor, amikor olyan rovatok van­ nak, amelyekben középre zárt szavakat is kell szednünk. Ennek használata azonban csak akkor javasolható, ha a középre zárt szöveg annyira változó, hogy annak összeadása és a fennmaradó egységek felezése nem volna gazdaságos. Tehát ennek elbírálása mindig a szedőre tartozik: itt határvonalat nem húz­ hatunk. A G. Sz.-ben napvilágot látott cikk

a dupla kizárásról eredetileg a németnyelvű „D ie M o n o ty p e -S e tzm a s c h in e M o d e ll D" című szakkönyvből van véve, de hiányos, mert az ott olvasható jegyzet is éppen nem mellékes dolgot tartalmaz. Lehet, hogy ez elkerülte kollégám figyelmét és ezért igyek­ szem munkáját kiegészíteni. A Grafikai Szemlében közölt mintaszedés méretezése sem mondható ez esetben szerencsésnek, mert abban a legnagyobb eltérés sem ha­ ladja meg a három négyzetet és ahogy az ismertetés szól, úgy a mintaszedésben érzé­ keltetni kellett volna azt. Csak nagy eltéré­ seknél kell a papirost visszatartani: abban az esetben, amikor oly csekély az eltérés, mint a mintaszedésben: nem négyzetet ütünk, hanem az alsó 15-ös kizárást ütjük le mely tudvalévőén 18 egységnek felel meg és a töredéket a Fent említett könyv jegyzete szerint a következőképpen rendezzük el: alsó kizárás 1 2 5 4 5 - 7 8 -9 10 11 12 15 14 egység 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15. Tehát, mint látjuk, teljesen fölösleges az egységkeréknekkézzel történő előrehajlása. Tájékoztatásul még annyit jegyzek meg, hogy az alsó kizárás papíroson történt lyu­ kasztása a szedésben fölösleges anyagot nem ad. Thíeme Ernő. *

»

t»

A g é p s z e d ő és az 5 0 0 0 „n". Figye­ lemmel kísérve a Grafikai Szemle számait, melyek számomra - és azt hiszem minden nyomdász számára - valósággal élményt jelentenek, gondoltam arra, hogy egy, eddig ugyan több ízben említett, de kellő módon még meg nem világított kérdésről, a gép­ szedésről s főleg az irigyelt gépszedőkről szóljak néhány szót. Mi is az a gépszedö? Munkáltatói meg­ határozásban (tisztelet a kivételnek I) az üzemnek az az egyik fontos alkotóeleme, mely a szedőgépet kiegészítve, óránkint ötezer „n"-et tartozik minden körülmények között szállítani s mindezért aránytalanul túl van díjazva. A felületes szaktársak szerint pedig az a „mázlista", akinek sikerült a min­ dennapi kenyérért Folyó harcban a front mögött elhelyezkednie s amíg ők, a többiek, állják a nyomdai termelés viharait, addig a gépszedő nyugodtan dolgozhat a gépé­ nél, amelyről mint valami biztos „deckung"ról az efféle dolgok visszapattannak. E meghatározások után inkább az elsővel, a számunkra jóval lényegesebb vélemény­ nyel szükséges részletesebben foglalkozni, hiszen amaz úgysem a meggyőződés, még kevésbé a rosszakarat, inkább a szelíd csipkelődés szüleménye. Az első definíció viszont magában foglalja a gépszedés archimedesi pontját: az ötezer „n"-el, amit nekünk, mint vállalt kötelezettséget, leljesi-

118

állapították azokat a feltételeket is, amiknek a segítségével ez a teljesítmény elérhető.

gépről a másikra, keskeny hasáb után szé­ lesre stb. De az objektivitás kedvéért le kell szögezni, hogy hosszabb kondíció alatt akad olyan munkanap is, amikor csupán

E feltételek a legszélesebb nyomdai körök­ ben ugyanúgy ismertek, mint a fent említett követelmény, a gyakorlatban azonban sok­

három-négy gépen kell egy-egy szedőnek dolgoznia. Hozzászámítva ez akadályokhoz az elkerülhetetlen apró störungot, a közben

kal ritkábban hallhatók . . . Szükséges tehát beszélni azoknak hiányáról, a hiány követ­ keztében be-beálló akadályokról, amiken keresztül kell a gépszedőnek a megállapított

oda-odacsúsztatott „pár sor” korrektúrát és végül azt, mikor kéziszedő kollégánk ama határozott véleménye után, hogy: „a kenyér­

mennyiséget, természetesen a legminimá­ lisabb hibaszázalékkal, előállítania.

egész", kapunk egy-két hirdetést, verzálisokkal, félkövérrel, kurzívval, jobbra-balra zárással stb. Munkaidő végén azután feláll a szedő s megpróbálja beírni a napi telje­ sítményt, ami nem könnyű feladat, hiszen

terünk kell. Akik pedig ezt a kötelezettséget annak idején vállalták, nagyon bölcsen meg­

Az első akadály maga a gép. Igen, a gép, melynek nemcsak a szedő normális erő­ kifejtése mellett kellene tökéletesen Funk­ cionálnia, de az üzem jól felfogott üzleti szempontjából is. Ezt csak az a szellemes direktor vonja kétségbe, aki szerint: „rossz gép nincs, csak rossz szedői" A gépek körüli helyzet jellemzésénél pedig elég utalni azokra a még üzemben levő nem öreg -

a szaktársak találó elnevezése szerint

„középkorú", cirka 40 éves - masinákra, melyek a mellettük álló újabb és modernebb gépek mellett legFöllebb csak a technikai fejlődés szemléltető oktatására volnának alkalmasak. Ezeknek a gépeknek a megjaví­ táséra az üzem szerelői nem érnek rá, úgy­ szintén a viszonylag még jó gépeken elő­

könnyen kiszámítható a súlya. A nyomdász azonban tipográfiai mértékkel dolgozik. 20 ciceró széles nonpareille sor 40 g, kolonel 45 g, petit 54 g, borgisz 60 g, garmond 65, ciceró 80 g. Egy ív szedésnek súlya kb. 60 kg. A g é p s z e d é s - tekintettel az öntvény líkacsosságára - jóval könnyebb súlyú, mint a kézíszedés. Általában a gép­ szedés súlya rendszerint csak háromnegyed része a kéziszedésnek. (—ly.) «

betű nagyon kopott s géppel pár perc az

nem is tudja ezt a sokféle megszakítást mind fejbentartani. De ha tudná, akkor is hiány­

»

«

A g é p s z e d ő k to v á b b k é p z é s e D á n o rs zá g b a n . Adán gépszedők egyesülete, mely 1921-ben országossá lett, a gazdasági és egészségügyi kérdéseken kívül főleg a továbbképzéssel foglalkozik. 1922-től kiadta a „Maskínsoetterbladet" című lapot, mely

zik az az idő, amit a felsoroltak elrabolnak s ilyenformán hamarosan ki lehet számítani

megfelelt a volt német „Technische Mitteílungen” című szaklapnak és a gépszedés szaktechnikai kérdéseit tárgyalta. A dán

az irodában, hogy az 5000 helyett csak 4700 „n" van. Hogy miért? Nem lehet vitás:

egyesület a múlt évben kimondotta, hogy az összes kategóriák számára közös szak­

a szedő hibájából I De ezek a megállapítások csak a nagy üzemekre vonatkoznak. Sokkal nehezebb a

kulturális lapot ad ki, minek következtében

helyzete a gépszedőnek, ha kis üzemben,

létesítettek. Az iskola tanítója Rasmussen kollégánk, a kopenhágai csoport elnöke,

szerelő nélkül dolgozik. Itt nem kell ugyan

a gépszedők lapja is megszűnt. A dán gép­ szedők részére nemrég gépszedő-iskolát

ugyanannyit, időben pedig még jóval töb­

akit gépszedői körökben külföldön is elő­ nyösen ismernek. Az iskola egyelőre két szedőgéppel rendelkezik, az egyik Línotype

s nem is lehet „átülnie”, ezzel szemben maga végzi az alakításokat, amik számban bet jelentenek. Ugyancsak a gépszedőnek

két fő- és két mellékmagazínnal van ellátva,

kell a kazánt töltenie, minden előforduló üzemzavart megjavítania, a gépet állandóan

mely utóbbiakban címbetűk vannak. Az iskolát csak tanult gépszedők látogathat­

kat elvégeznie. A szedő pedig munkája köz­

ellenőriznie, rendben tartania, mert ezek mind elsőrendű előfeltételei annak, hogy

ben kínlódik. Ha megáll az osztó, avagy egyéb hiba van, jelez és vár egész addig,

szedni tudjon, ami a legtöbb kis nyom­ dában a nyomtatógépek idegölő fülbe-

ják. Az oktatás célja a szedőgép szerkeze­ tének ismertetése és a nehezebb szedés­ munkák tanítása (hirdetés-szedés, vegyes

amíg megúnja s próbálja megjavítani maga, miáltal eddigi munkatempójából kizökken,

zúgása közben történik. Ilyenformán a kis üzem gépszedője bizonyos fokig a szerelő

a kéziratolvasás folyamatosságát elveszti, pedig az néha a legrutinosabb szedőnek is

munkáját is ellátja. Természetesen ezek csak egy részét képe­

valósággal rejtvényszerű ákom-bákom. A gép és a kézirat képezte akadályokon átvergődve folyik a tulajdonképpeni szedés.

zik a gépszedő munkájával járó - és kis jóakarattal megszüntethető - kellemetlen­

forduló javítások, alkatrészek kicserélésére sem, hiszen egy-egy szerelőnek sokszor húsz gépet is kell egy-egy munkanap alatt ellátnia, apró „störung"-okat s az alakításo­

Rendszerint azonban nem úgy, mint a fölületes szemlélők gondolják. Bármily hihetetlenül hangzik is, nem „nyugodtan ülve",

ségeknek, de tekintettel kell hogy legyünk lapunk terjedelmére. . . Ahhoz minden­ esetre elég, hogy az olvasók láthassák a gépszedő munkáját, ami korántsem olyan

szerint nagyon sürgős s a szedő „átül" a

kényelmes, mint látszik. Ami végül az ominózus 5000 „n -t illeti, az mindig megvan ott, ahol a gépszedő teljesítőképessége helytelen munkabeosz­

XII- számú gépre s „kivágja" azt a pár sort 2? ciceróra borgiszból. Az átülést tessék úgy

tással, rossz kézirattal, avagy ócska, meg­ viselt géppel nincs megterhelve. R- J-

hanem úgy, hogy például 30 sort szed a IV- számú gépen 12 ciceróra petitből, akkor jön a mettőr egy újabb fleckkel, ami rend­

elképzelni, hogy a terem elejéről átmegy a terem végére, egyik kezében a kézirat s az előbbi gépből kivett ékek, a másikban pedig ~ mivel a gépszedés ülve történik, s a hasz­ nálható szék mindig kevesebb a szükséglet­ nél _ Cjpe]| a szé|(et. Ez azután a legkülönjelébb módon folytatódik. A legrövidebb "tóközökben költözködik a szedő egyik

119

##* A g é p s z e d é s súlya. Ismeretes dolog, hogy I cm2 normális magasságú kéziszedés 19_ig 4 g súlyú. Kisebb fölületekszámítása­ kor kereken 20 g-ot is lehet venni I dm2 eszerint 1'90-1 95 kg-ot nyom, tóhát gyen­ gén 2 kg-ot. A szedés hosszúságának és szélességének mérése után ilyen alapon

szedés, klisék körül stb.). *

#

(sz.)

*

A japánországi legújabb író s z e d ő g é p ­ nek „Tanshiki Prínting Typewriter a neve. Föltalálóját Usijamánek hívják. A találmány kiindulópontja a rendes írógép. A gép egyik része a billentyűzetet meg a papirost gom­ bolyító íróhengert foglalja magában, másjk része egy betűszekrény vagy 3000 betű­ típussal. Az íróhenger meg a betűszekrény oldalt eltolhatok, úgyhogy a betűtípus pon­ tosan a levonaton megkívánt helyre juttat­ ható. A gép működésekor a lebíllentyűzött betűtípus befestékeződik, ez íróhengeren levő papiroshoz lökődik, majd pedig vissza­ kerül a kiindulási helyére. A sor kizárása fölösleges, mert hiszen a japán írást nem balról jobbra, hanem fölülről lefelé olvas­ sák. A kész levonatokat oldalakká ragaszt­ ják össze, s végül az offset-nyomtatás cél­ jára átnyomatot készítenek róluk. Amint lát­ ható, a japánok új szedőgépe nem jelent forradalmat a tipográfiában, éppen úgy, mint a „Typar" meg a fotografikus szedőgépek sem jelentettek.

Höhne O.

GRAFIKAI SZEMLE

NYOMDÁSZAT/ ARCHÍVUM K e d v e s és e g y s z e r s m in d ig e n é rté k e s kis k ö n y v v e l g a z d a g o d o t t A r c h ív u m u n k S z a b ó

D ezső

k o llé g á n k ­

n a k, az A th e n a e u m n y u g a lm a z o t t ig a z g a tó já n a k J ó v o ltá ­ b ó l.

N y o m d é s z a t t ö r t é n e t ü n k e g y ik

le g s z e b b

és

le g -

m a g a s z to s a b b a la k já n a k , T ó tfa lu s i Kis M ik ló s n a k , A m ­

A n a g y m a g y a r k ö n y v n y o m ta tó n a k a k o lo z s v á r i te m e ­ t ő b e n n y u g v ó p o r a i fö lé a k o lo z s v á r i n y o m d á s z e g y e s ü ­ le t á llí t o t t s ír e m lé k e t a n y o lc v a n a s é v e k b e n . É le tr a jz á t t ö b b e n is m e g ír tá k ; le g b ő v e b b e n D é z s i L a jo s b a . M a ­ g y a r író é s k ö n y v n y o m t a t ó a 17, s z á z a d b a n

c. m ű v é b e n .

A G r a fik a i M ű v é s z e te k K ö n y v tá r a is e lé g b ő v e n és a la ­

m a g a s k o lu m n á k k a l. A 6 40 o ld a lr a t e r je d ő m ű g y ö n y ö r ű m e d ie v á lis

b e t ű je

k o m p re s s z

k o lo n e ln e k

f e le l

m l U r u n k J e su s C h r is tu s n a k

m e n to m a . M a g y a r n y e lv r e

FÖLJEGYZÉSEK B o r íté k u n k a t a s z a k k u ltu rá lis m u n k a c s o p o r to k e g y ik r é s z tv e v ő je , a g r a fik a i

t o t t A m s t e lo d á m b a n M . T ó tfa lu s i Kis M ik ló s á lta l 1687.

p á ly á z a to k o n is tö b b s z ö r ö s e n

d íja z o t t C s i z m a z I a

e s z te n d ő b e n . ' A z o s z lo p c s a r n o k o t m u t a tó k e re t o r o m ­

K á l m á n k o llé g á n k te r v e z te . A n y o m ta tá s a V ilá g o s s á g -

z a tá n

n y o m d á b a n t ö r té n t.

kezében

könyvecskét

n y e lv t u d ó s T ó tfa lu s i Kis M ik ló s 1 6 5 0 -b e n s z ü le te tt A ls ó -

m e n t F o g a ra s ra , a h o l h á r o m is k o lá s

g y e r e k e k k e l,

m a jd

e s z te n d e ig v e s z ő d ö tt az -

ö s s z e k u p o rg a tv a

vagy

h á r o m s z á z ö tv e n t a l lé r t - H o lla n d iá b a m e n t a k a d é m iá ra .

N y o lc

o ld a lr a

t e r je d ő

p é ld á k a t

Is, a

to v á b b k é p z ő

é s ó lo m m e ts z e te s

K önyvnyom dái

M unkások

t a n c s o p o r t ja in a k n e v e lt je i

E g y e s ü le te t e r v e z té k és

m e ts z e tté k ó lo m b a . K is z e d é s ü k a V ilá g o s s á g - n y o m d á ­

t ip o g r á f iá b a n y o m d á s z in a s n a k . K e m é n y a k a ra ta és v a s ­

k ö v e t e lt á ld o z a tu l. A n a p o k b a n a G lo b u s - n y o m d á b a n

s z o rg a lm a r é v é n n é h á n y é v a la t t v ilá g h í r ű b e tű m e ts z ő v é

t ű z ü t ö t t k i é s e g y t ű z o lt ó t a g á z o k m e g ö lte k . H o g y a n

k ü z d ö t te f ö l m a g á t. G y ö n y ö r ű b e t ű tí p u s a ié r t . t a r g o n c á n

és m ik é n t t ö r té n h e t e t t az e s e t, t ö r té n l- e h ib a v a la m e ly

t o ltá k h á z á h o z a p é n z t - . S ik e r e in e k és a n y a g i b o ld o g u ­

r é s z r ő l: n e m m i v a g y u n k h iv a t o t ta k e ld ö n te n i, c s a k a z t

lá s á n a k t e l jé b e n is m e g m a r a d t n é p é t s z e re tő és é rte

k e ll m e g je g y e z n ü n k , h o g y az Ily g y ú lé k o n y és r o b b a ­

m in d e n á ld o z a tr a ké s z m a g y a r e m b e r n e k , s e lh a tá r o z ta ,

n é k o n y a n y a g o k k a l v a ló

h o g y s a já t k ö lts é g é n k ln y o m a t ja s z á m á ra a z a k k o r i id ő k

n a g y o b b ó v a to s s á g Is e lé g t e le n . N e m e z az e ls ő tü z e s e t,

n á r A lb e r t z s o lt á r fo r d í tá s á t n y o m ta t ja k i. a z u tó b b ia k a t 4 2 0 0 -4 2 0 0 p é ld á n y b a n (a b ib l ia p é ld á n y a in a k m e n n y i­ s é g e 3500 v o lt ) . 1689 v é g é n h a z a jö tt K o lo z s v á rra , s itt b é r b e v e tt e a r e f o r m á tu s e g y h á z n y o m d á já t, k ö z e l száz

h a a tö b b ie k

nem

A m in t e m lí t e t tü k . T ó tf a lu s i K is M ik ló s n e m c s a k h o g y

m u n k á lk o d á s n á l m é g a le g ­

is v é g z ő d te k

e n n y ir e

tra g ik u s a n .

M in d e n r o t á c ió s g é p p e l f ö ls z e r e lt m é ly n y o m ta t ó ü z e m ­ nek

m e g v o lt

m ér

e d d ig

is a m a g a

k is e b b - n a g y o b b

tű z e s e te . T ö b b n y ir e s z ik r á t k a p o tt a f ö l g y ü le m le t t t o l u o lg áz; vagy

v a la m e ly e le k t r o m ó t o r t ó l, v a g y a d e le je s

p a p ir o s t ó l. R itk á b b e s e tb e n v ig y á z a tla n s á g a b a j o k a . A t o l u o l tu d v a lé v ő é n g y o r s a n p á r o lo g , g á z o s o d lk és e g á z o k a le g k is e b b

m ű v e t n y o m ta t v a 1 7 0 2 -b e n t ö r t é n t h a lá lá ig .

e lfe le d té k .

E gy

e rő s

a k a rt

e

s z e n v e d é ly é n e k

á ld o z n i.

N e k lv e tk ö z v e

o k o z z o n : b e le d o b ja a W C -b e . K é p z e ljü k m e g le p e té s é t, m ik o r h a ta lm a s lá n g n y e lv c s a p ki o n n a n , s ó l a la p o s a n m e g p ö r k ö li. A r o n g y o k a t se g y ű jts ü k ö s s z e a g é p te r e m b e n , h is z

Is o ly a n

ré g e n

az e g y ik

b u d a p e s ti n y o m d á b a n e g y m u n k á s e r o n g y o k m o s á s á ­ v a l v o l t e lf o g la lv a , k ö z b e n a m o s ó g é p e le k t r o m ó t o r já t ó l a t o lu o lo s r o n g y o k lá n g ra k a p ta k é s a s z e g é n y m u n ­ kás h a lá lr a é g e tt. A

t o lu o l, x ilo l,

h e llo l

égése

ro p p a n t

m e n n y is é g ű

k ü l n e is m e ré s z k e d jü n k a fü s tb e b e m e n n i.

b e á llo t t a z a m s z te r d á m i B la e u -

s z ó b a n le v ő ú j te s t a m e n t u m o t, m a jd p e d ig S z e n e i M o l­

rá h ú z n i

v o l t á ld o z a ta a m in a p i t ű z o lt ó Is. T e h á t j ó g á z á la rc n é l­

Nyomdai tüzesetek. A l o lu o l g y ú lé k o n y s á g a m á r m e g in t e g y e m b e r é le t e t

e l is k é s z ü l a n a g y m u n k á já v a l. U tá n a 1 6 8 7 -b e n a m o s t

a v iz e l

d o h á n y o s m u n k á s , m iv e l m in d e n ü tt t ilo s a d o h á n y z á s ,

k o r o m fe k e te és m é r g e z ő fü s tte l já r . E n n e k a fü s tn e k b a n tö r té n t.

h á ta t f o r d í t o t t a t e o ló g i a i t a n u lm á n y o k n a k és - h a r m in c -

le g n a g y o b b s z e lle m i s z ü k s é g le té t, a b ib l iá t . 1685 m á ju s ra

te r m é s z e te s e n

m e t k e lle n e fo r d í t a n i. N e m

sz e d é s !

m e llé k le t e in k e t, v a la m in t a b o r ít é k 3 . és 4. o ld a lá n le v ő

E g y kis u t r e c h t i és le y d e n i t a r tó z k o d á s u tá n a z o n b a n

e s z te n d ő s k o r á b a n

és le ü lle p e d é s u tá n s ö té ts z ln ú fe s té k h e z m é g fö lh a s z ­

la d á s é ra . S ő t a to lu o lo s r o n g y o k m o s á s á ra k ü lö n f ig y e l­

Mellékleteinkről.

ta r t, a m e ly n e k n y i t o t t o ld a lá n e z o lv a s h a tó : . Ö r ö k k é

M is z tó t fa lu n . E n y e d e n d iá k o s k o d o tt . 1 6 7 7-be n re k to r n a k

E lő s z ö r Is k á r a d r á g a a n y a g é r t, m e ly e t a la p o s s zű ré s

n e m e g y p é ld a v a n a z o la jo s , b e n z in e s r o n g y o k ö n g y u l­

s z ó ló e v a n g y é li o m " . A k ö n y v b ő r k ö t é s é n e k g e r in c é t re m e k a r a n y o z á s b o r lt ja . - A n a g y k ö n y v n y o m t a t ó és

h o z f ö lh a s z n á lt h ig ltó a n y a g o t n e ö n ts ü k ki a c s a to rn á b a .

r á g y ú jt e g y c ig a r e ttá r a és h o g y a z é g ő g y u fa b a jt n e

g y o r s é s m a g a s fe jlő d ö tt s é g ű

h a rs o n á z ó a n g y a l; jo b b

cs a k

t e r e m b e n . a m e n n y it a m u n k a m e n e t m e g k ív á n . A m o s á s ­

o lt

Borítékunkról.

U j T e s ta -

f o r d í t t a t o t t K á r o li G á s p á r

és

c if r á b b e s e t: A p is z k o s t o l u o lt a W C - b e ö n t ö tt é k , d e

m eg.

á lta l. És m o s ta n ú jo n n a n e ' k is d e d f o r m á b a n k ib o ts é tta -

le g y e n

ü z e m já r t , 1.1. a c s a to r n á b a n g y u lla d t ki a t o lu o l. M é g

A g ö r ö g - r ó m a i é p íté s z e ti k e r e tb e f o g l a lt ré z m e ts z e te s te lje s c í m : . A

te t e je

a n n y i h lg ltó a n y a g ( l o lu o l, x ilo l, h e llo l) le g y e n a g é p ­

n á lh a tu n k . M á s o d s z o r m e g ú g y já r h a tu n k , m in t e g y ik

p o s a n f o g la lk o z ik v e le .

s z te r d a m b a n , 1 6 8 7 -b e n m e g je le n t ú j te s ta m e n tu m a e z az E lz e v ír - f o r m á jú k ö n y v , k b . 12 c ic e r ó s z é le s és 25 c ic e r ó

h a s z n á lt te k n ö n e k j ó l z á r ó d ó

s z ik rá ra

Is ro b b a n n a k . N e m

k e ll

O lt ó s z e r e in k

m o t o r o n n e le g y e n s z ik r a fo g ó , v a g y a z ro s s z u l m ű k ö d ­

tu d ó s is e g y s z e r s m in d . Ú ja b b k o r i h e ly e s írá s u n k n a k ó a

jé k és m é r k é s z a b a le s e t. E g y m á s e s e t, m e ly

le g je le n t é k e n y e b b ú t t ö r ő je . T e rm é s z e te s te h á t, h o g y az

g é p e in k n é l u g y a n c s a k g y a k r a n

a k k o r m á r s z á z e s z te n d ő s K á r o li - f o r d í t á s o r t o g r á f iá já v a lt

te k e rc s - a k á r g y á r i, a k á r r a k tá r o z á s i h ib á b ó l - d e le je s

r o tá c ió s

e lő f o r d u l : a p a p ir o s -

n e m le h e t e t t m e g e lé g e d v e ; e z t m e g v á lto z ta tta , s i t t - o t

és n y o m ta tá s k ö z b e n s z ik r á t h ú z m a g a u tá n , m e ly s z ik ra

a f o r d í t á s s tílu s á n is j a v í t g a t o t t . A v a s k a la p o s k o lo z s v á ri

n é h a o ly e rő s . h o g y e le g e n d ő a f e lg y ü le m le t t g á z o k

p r o fe s s z o r o k n a k s z e m e t s z ú rt, h o g y a n y o m d á s z e m b e r,

fe lr o b b a n tá s é r a

é s a z e g é s z g é p . v a g y fe s té k a n y a g

a . h i t v á n y v a s m í v e s ' a s z e r ln t ö k ő k e t m e g ille t ő d o lo g b a

lé n g b a b o r ltá s é r a . M e g je g y e z z ü k , h o g y e z t a d e le je s s é ­

m e r i b e le á r t a n i m a g á t, s a z z a l v á d o lt á k , h o g y m e g h a ­

g e t a z e ls ő o ld a l

n y o m ta tá s a - e rő s n y o m á s g u m i- és

a p o r ra l és savakkal

Is s z o k tá k h a s z n á ln i a h a s o n ló tü z e k n é l. A z e ls ő k e ttő m in t e g y e ls ö p r i a tü z e t, d e h a v a la h o l, v a la m e ly e ld u g o t t h e ly e n o t t m a ra d e g y k ic s in y k e lá n g o c s k a , a v a g y p a r á z s : a tű z h a m a ro s a n ú jr a fö ltá m a d . A h a b b a l o lt ó k é s z ü lé k - m in t a n e v e is m u ta tja - v e g y i h a b b a l f ö d i e l a tü z e t, a m e ly e n n e k k ö v e tk e z té b e n ,h a m in d e n ü tt e lv a n f ö d v e : e lf u lla d . H a a f e s té k ta r tó b a n le v ő fe s té k g y ű l k i: le g ­ b iz to s a b b o lté s m ó d , h a a fe s té k e t le e n g e d jü k a tű z s z e k ré n y b e - m e ly e t m in d e n m é ly n y o m ó ü z e m k ö te le s ta r ta n i - és a z u tá n a f ö n n m a r a d ó lá n g o k a t o lts u k e l az o l l ó s z e rk e z e te in k k e l. M in d e n e s e tr e a z ily tü z e k o ltá s a a le g n a g y o b b ó v a to s s á g o t, h id e g v é r t és k ö r ü lte k in té s t ig é n y li, n e h o g y n a g y o b b k á r t o k o z z o n a z o ltá s , m in t m a g a a tű z .

m á s, m in t h o g y v a la m e ly ik e x p o n á lt h e ly e n jé v ó e le k t r o ­

n a g y s z e r ű b e t ű m e ts z ő és t ip o g r á f u s v o l t , h a n e m n y e lv ­

k ö z ü l ré g e b b e n

o l t ó t h a s z n á ltá k : ú ja b b a n a h a b b a l o lt ó k é s z ü lé k e k e t

UJ- N ° v á k L á s z ló .

Könyvnyomtatás a m ai Japánban. A z o lv a s á s a 8 0 m i llió n y i ja p á n n é p m in d e n r é te g é b e n s z e n v e d é lly é v é lt. A z .O s z a k a M a ln lc s i

és a z -O s z a k a

A s z a h l' c ím ű ú js á g o k e g y m illló t m e g h a la d ó p é ld á n y b a n je le n n e k m e g n a p o n k é n t a K o d a n s z k a c é g k ia d á s á b a n , a m e ly m a a K e le tn e k , s ő t ta lá n

a z e g é s z v ilá g n a k a

le g n a g y o b b k ia d ó v á lla la ta . A k ü lö n le g e s é s a z I d e g e ­ nek

e lő t t

te lje s e n

I s m e r e tle n b e tű k és J e g y e k n a g y

sz á m a m ia tt a k ö n y v k ia d á s J a p á n b a n m e n te s ítv e v a n a k ü lf ö ld i v e r s e n y t ő l é s íg y o ly a n m o n o p ó l iu m o t é lv e z ,

m is ít ja a b ib l iá t . K á lv á riá s , n e h é z id ő k k ö v e tk e z te k sze ­

ré z h e n g e r k ö z t - , m a jd a n y o m a t m e le g e n v a ló szá rítá s a

g é n y T ó tfa lu s i Kis M ik ló s r a . E g y h á z i és v ilá g i h a tó s á ­

és h ir te le n le h ű lé s e m é g in k á b b f o k o z z a : e z é r t a z ily g y u lla d á s a h á ts ó o ld a l n y o m ta tá s a k o r s z o k o tt e lő f o r ­

N o h a a ja p á n k ö n y v ip a r t és k ö n y v k e r e s k e d e lm e t a

goknál

d u ln i. E g y ik ü z e m ü n k a g y a k o r i Ily b e g y u lla d é s o k e lle n

g a z d a s á g i v á ls á g h á trá n y o s a n b e f o ly á s o lja , m in d a z o n ­

e k k é n t v é d e k e z e tt Ig e n e g y s z e r ű e n és h a th a tó s a n , h o g y

á lta l

f ö l - f ö l je l e n t g e t t é k ,

rá g a lm a z tá k ,

m in d e n t

ke­

re s z tb e t e tte k a z ú tjá b a n , s m é g a c s a lá d i s z e n té ly é n e k m e g s z ó lá s á tó l s e m r ia d t a k v is s z a . A s o k a t ü ld ö z ö tt e m ­ b e r e r r e m e g ír ta a z . A p o l ó g i a B lb lio r u m " - o t . a m e ly b e n e g y r é s z t a m a g a n y e lv t u d o m á n y i á llá s p o n tjá t

v é d e l­

m e z i, m á s ré s z t p e d ig e lle n s é g e i ir ig y s é g é r ő l é s ro s s z ­ a k a r a t á r ó l is m e g e m lé k e z ik . Ú ja b b d ü h ö s fö lh o r k a n á s é s rá g a lo m ö z ö n k ö v e t k e z e t t , a m ir e a z tá n a m a g a h íre s

■az Ily v e s z é ly e z te te tt p o n t o n n e m

e n g e d te a lo lu o l-

a m e ly a z e u r ó p a i o r s z á g o k b a n le h e t e t le n v o ln a .

e

g á z o k a t ö s s z e g y ű ln i, h a n e m v e n t ilá t o r s e g é ly é v e l e lh a j­

kedők

to tta .

nyugvó

E zze l a z e g y s z e rű

m e g o ld á s s a l

F e jé n

ta lá lta a

ségnek

s z ö g e t: a z ó ta n e m is v o lt tö b b é tű z e s e te .

té r e n

a

baj

k e v é s b é é r e z h e tő , m in t a t ö b b i

ip a r á g a k b a n . Ez a k ö r ü lm é n y a k ia d ó k é s a k ö n y v k e r e s ­ egym ás

k ö z ö lt

lé te s íte tt, k ö lc s ö n ö s s é g i e lv e n

egyezm ényének a

t u la jd o n í t a n d ó .

m e g s z a b o tt á r o n

a lu l

sem

A

közön­

k ö n y v e t,

se m

L e g jo b b v é d e k e z é s i m ó d a tű z m e g e lő z é s é r e : Ig y e ­

f o l y ó ir a t o t e la d n i n e m s z a b a d . A z t a k ö n y v á r u s i, a k i e z t

k e z z ü n k m in é l k e v e s e b b r e r e d u k á ln i a t o l u o l p á r o lg á ­

a t ila lm a t m e g s z e g i, a z o n n a l k iz á rjá k a z e g y e s ü le t b ő l

sé t, m é r c s a k e g é s z s é g i

S e m m ifé le

é s a z e g y e s ü le t t a g ja in a k v e le s e m m ifé le ö s s z e k ö tte té s t

z s ia - k ö v e té s r e í t é lté k , a m i a z tá n v é g le g m e g tö r t e a m á r

n y lt o t t e d é n y b e n n e ta r ts u n k t o l u o lt . A rá k e l le m o s á s á ra

to v á b b fe n n ta r ta n i t ö b b é n e m s z a b a d . H a s o n ló e lb á n á s -

a m ú g y is id e g b e t e g s ö r e g e d n i k e z d ő n a g y f é r fiú t.

. M e n t s é g '- é t írta és n y o m ta t la ki K is M ik ló s . E z é rt e k lé ­

s z e m p o n tb ó l

is.

». J J h s u t Á k f l U i \4 n w H e 4 t e K 4 U M ' G y á rtm á n y o k : R á k o s p a lo ta , P á z m á n y u c ca 41. szám. mindenféle könyv-, kő- és offsetfestékek; mélynyomtató- és onilin-guminyomtató-festékek; valamint mindennemű nyomtatási segédanyagok.

GRAFIKAI SZEMLE

/í* .

Telefónszám: 2 mt y ^ 2 m S 5

120

b o n ré s z e s ü l a z o ly a n k e r e s k e d ő , a lel a z e la d ó it k ö n y v e k

n y e lv e k e t ta n u ló k s z á m á ra az v o ln a fo n to s , h o g y a te k in ­

v a g y f o l y ó ir a t o k ó r á v a l a m e g s z a b o t t h a t á r id ő n b e lü l

té ly e s s zá m ú n e m z e tk ö z i é r te lm ű s z a v a k írása az id e g e n

a k ia d ó v a l e l n e m s z á m o l. E m líté s r e m é lt ó a ja p á n k ö n y ­

n y e lv e k n é l is e g y e z z e n a z a n y a n y e lv b e n

v e k n e k a n e m z e ti s a jt ó b a n v a ló ó r iá s m é r v ű h ird e té s e .

írá s s a l. A z írá s n e m z e tk ö z i k é p e p é ld á u l a . k o n s t r u k c ió '

A z ú js á g o k e ls ő é s g y a k r a n k ö v e t k e z ő o ld a la in a k jó k o r a

s z ó n á l a k ő v e tk e z ő : a n g o l: c o n s t r u c t io n : n é m e t: K o n -

ré s z é t a k ö n y v k ia d ó k

s tr u k tio n , h o lla n d : k o n s tr u k tie , n o r v é g : k o n s t r u k s jo n :

és k ö n y v k e r e s k e d ő k h ir d e té s e i k ö n y v re

s v é d : k o n s tr u k tio n , d á n : K o n s tru k tio n ,

f r a n c ia :

r á n y o m t a t o t t á r b ó l 3 5 - 4 0 s z á z a lé k e n g e d m é n y t k a p :

s tr u c tio n , o la s z : c o s tr u z io n e , s p a n y o l:

c o n s tr u c c ió n ,

f o g la ljá k

e l. A n a g y k e r e s k e d ő a k ia d ó t ó l a

con­

e z v is z o n t a k is k e r e s k e d ő n e k 1 5 - 2 0 s z á z a lé k o t a z z a l a

le n g y e l: k o n s tru k e ja , c s e h : k o n s tru k c e . A z ily e s e le m ­

f ö lt é t e l le l b iz t o s í t, h a az e la d o t t k ö n y v e k á rá v a l m in d e n

zé s a z t m u ta tja , h o g y a k ie jté s g y a k r a n az e lt é r ő írá s ­

h ó 2 0 -á n

p o n t o s a n e ls z á m o l. A h á r o m

hónap

a la t t e l

n e m a d o t t k ö n y v e k e t - m in d e n k ö te le z e tts é g n é lk ü l -

m ó d e lle n é r e is e g y e z ik és f o r d í t o t t ja is f e n n á ll. L e n d le s z e rin t a z í r á s r e fo r m o k n á l k é t s z e m p o n to t k e lle n e f ig y e ­

v is s z a k ü ld h e t!, d e a z e z e n id ő n t ú l Is v is s z a ta r to tt k ö n y ­

le m b e v e n n i: a f o n e tik á t, v a g y is a

v e k e n g e d m é n y e s á rá t t a r to z ik m e g fiz e t n i.

e g y e s n y e lv e k b e n é r v é n y e s íte n i és e m e lle tt a n e m z e t­

A

h a n g h ű s é g e t az

s z e m lé k fe jle s z té s e

k ö z i ö s s z e e g y e z te té s re is g o n d o ln i. Ily m ó d o n e lin d í t ­

t ö r té n ik . E zek n a g y b a n v a ló á ru s ítá s a

h a tó v o ln a az írá s n e m z e tk ö z i s z a b v á n y o s ítá s á n a k f o ly a ­

f o l y ó ir a t o k

h a s o n ló m ó d o n

és

tu d o m á n y o s

ELSŐ M A G YA R BETŰÖNTŐDÉ RT.

h a s z n á la to s

le g n a g y o b b ré s z t a T o k io d o , T o k a ld o , K o ra k a n és D a i-

m a ta , m e ly n e k m in d e n e s e tr e é v s z á z a d o k ra v o ln a s z ü k ­

R É Z LÉN I A G Y Á R

to k a n c é g e k k e z e ib e n v a n . A h a ta lm a s K o d a n s z k a é r d e k ­

s é g e , h o g y e r e d m é n y t m u ta th a s s o n f ö l. A n y e lv tu d ó s

k ö ré h e z t a r t o z ó T o k io d o c é g e g y m a g a e g y m illió J e n t

é rd e k e s g o n d o la t a in a k to v á b b s z ö v ö g e té s e az, h o g y a

KÖ NYVKÖTÉSZETI

m e g h a la d ó t ő k é v e l r e n d e lk e z ik

n e m z e tk ö z i o r t o g r á f ia

az ö ss z e s f o l y ó ir a t o k

és k e z e l k ö z ö tt ta r tja

t e r je s z té s é t. A h a v o n k é n t m e g ­

je le n ő f o l y ó ir a t o k e lő f iz e t ő i n e k s z á m a a z a n y a o r s z á g ­

B U D A P E S T

K ív á n c s is á g g a l f ig y e li a n y o m d á s z a s z a k m á ja k ö rü l

v a n a m e g je l e n t v a g y s a jt ó a la t t le v ő k ö n y v e k h ir d e t é ­

je le n t k e z ő

s e iv e l, a m e ly e k a k ö n y v s z e r e te t é t p r o p a g á ló k u ltu r á lis

fe n ti c ím ű fü z e te t, e lle n á llh a ta t la n v á g y v it t rá ta r ta lm á ­

h iv a tá s u k m e lle t t I g e n je le n t é k e n y ré s z é t s z o lg á lta tjá k

n a k m e g is m e ré s é re . V á jjo n m ily e n s z e m p o n tb ó l szü k­

a s a jtó a n y a g i s z ü k s é g le te in e k .

s é g e s a kis n y o m d a g é p e k é p íté s é n e k s z é le s k ö rű is m e rte ­

L á s z ló D e z s ő .

A N Y A G O K RAKTÁRA

ú j v ilá g ­ (sz. a. II.)

,,Kis nyomdagép készítése

b a n és a g y a r m a t o k b a n 15 m i llió r a te h e tő . A ja p á n ú js á g o k r e g g e li k ia d ó s á n a k n a g y ré s z e te le

h o z z á s e g íth e tn e e g y

n y e lv k ia la k ítá s á h o z ,

ir o d a lm a t.

M e g lá tv a

a

k ö n y v e s b o ltb a n

a

VI, DESSEWFFY UCCA 32 T E L E F Ó N : 1 -2 2 3 -7 0 , 1-271-18

té s e ? A z ú g y n e v e z e tt . T e c h n ik a i Z s e b k ő n y v tá r ' s z ó b a n -

Fali táblázatok a nyomdában.

f o r g ó fü z e te , a m in t a z o lv a s á s n á l k id e r ü lt, o ly a n fá b ó l

- H á n y í v e t v e g y e k a h h o z a z e z e r d a r a b r ö p c é d u lá ­

é p íte n d ő kis n y o m d a g é p e k r ő l s z ó l, m e ly e k re n d e s b e tű ­

h o z ? " - „ O s z t m e n n y i Is a z a 9 0 m i l l i m é t e r ? ' - h a n g ­

ö n t ö d e i ó lo m b e t ű k b ő l ö s s z e á llíto tt f o r m á r ó l n y o m ta t ­

fe jlő d n i, s z a k m á já b a n e lő b b r e J u tn i Ig y e k s z ik . E tö r e k ­

z a n a k s ű rű n a k é r d é s e k . N é h o l m e g fe le ln e k rá , n é h o l

n a k. A g é p s z e r k e s z té s h e z és g é p é p íté s h e z n e m s z ó lu n k

v é s t a lá tá m a s z tja , e lő m o z d ítja a G r a fik a i S z e m le . C - ly .)

b íz z á k a d o l-

h o z z á . V is z o n t h a a s z e rz ő a z t á llí t ja a z ó lo m b e t ű k r ő l,

Q o t a h e ly e tt , h o g y az É v k ö n y v m e g f e le lő tá b lá z a tá b a n

h o g y . t í z k ilo g r a m m a l e g y e n e s e n n y o m d á s z o k n a k é re z ­

k e re s n é k m e g rá a le g p o n t o s a b b v á la s z t. A h ú z ó d o z á s

h e tjü k m a g u n k a t ' -

é r t h e t ő , ha m e g g o n d o lju k , h o g y e z a d ís z e s k iá llítá s ú

fu r c s á i a n y o m d á s z -s z a k e m b e r. A h h o z m e g m it s z ó ln a k

je g y z é s i r o v a tá b a n , h o g y a s z o m b a th e ly i . I r o t t k ő * c ím ű

könyv a nyom dában

úgy

a b e t ű ö n tő k , h o g y az ú j b e tű k á ra a fü z e t s z e r in t k ilo ­

s z é p ir o d a lm i la p m o s t é r k e z e tt e l fe n n á llá s á n a k

^ z n e k i. m i n t a k é m é n y s e p r ő b e í r ó k ö n y v e , a m e ly tu d v a -

g r a m m o n k é n t 2 p e n g ő ? A z t v e n n i ki a fü z e t b ő l, h o g y

é v fo r d u ló já h o z . M e g je g y e z te a lo p m e lle s le g

n e m , d e a le g t ö b b h e ly e n c e r u z a h e g y r e

evöen

n e m ig e n

® nem

v a ló

r ö v id

h a s z n á la t u tá n

t a r to z ik a le g t is z t á b b tá r g y a k k ö z é .

is s z ü k s é g e s az id e i É v k ö n y v e t ily e n

’Q é n y b e v e n n i. A le g t ö b b

nyom dá szna k van

c é lra

odahaza

[ e 9 i é v fo ly a m ú É v k ö n y v e , m e ly a p a d lá s o n v a g y m á s Y en

k iö r e g e d e t t

könyvek

s z á llá s á n

h á n y k ó d ik .

A szép nyomtatvány és az olvasó. A m in a p o lv a s ta m

e g y ily e n k it é te lt m á r n a g y o n is

v a la m e ly ik f ő v á r o s i

n a p ila p f e l­

e ls ő a z t Is,

a ta r ta lm a d iá k n y o m d á k a la p ítá s á r ó l s z ó l. C s a k az ily e s m i

h o g y e z n a g y s z ó a v id é k i I r o d a lo m b e r k e ib e n és f e l-

n e n y ú jts o n v a la m e ly m ó d o n a k o n tá rs ó g e lő s e g íté s é r e

je g y z é s r e m é ltó .

a lk a lm a t. A

A m ik o r o lv a s ta m

fü z e t e g y é b k é n t e g y v id é k i b io k é it n y o m ­

d á b a n k é s z ü lt.

(s z )

e z e k e t a s o ro k a t, e lg o n d o lk o z ta m

e k é rd é s F e le tt és a rra a m e g á lla p ítá s ra ju t o t t a m , h o g y fe lté t le n ü l v a n e n n e k a z ü g y n e k o ly a n o ld a la is, a m e ly -

K ét

Furcsaságok.

n Y v n e k a t á b lá z a t a it ki k e ll t é p n i s e g y v a s ta g a b b

ly e l é rd e m e s és k e ll Is n e k ü n k n y o m d á s z o k n a k f o g la l­

P a p iro s ra fe lh ú z a t n i. A z e ls z e n n y e z ő d é s tő l ú g y ó v h a t-

K é th a s á b o s n é g y s o r o s c ím e g y ik d é li la p b ó l:

k o z n i. J ó n é h á n y v id é k i

ju

. A fő v á r o s m e g m e n ti az ö n h ib á ju k b ó l b a j b a ju t o t t és

á t és - s a jn o s - s z o m o rú a n lá tta m a le g t ö b b e s e tb e n ,

m e g . h a b e la k k o z z u k . N a g y o n j ó e r r e a c é lr a a s e lEz a d e n a t u r á lt s z e s z b e n o ld ó d ik . N a g y o n o lc s ó ,

E lo lv a s o m m é g e g y s z e r . N e m té v e d te m . J ó l o lv a s ta m .

n e m e r e s z ti á t é s a p o r s p is z o k le t ö r ü lh e tő a s e lla k k a l

K ü lö n ö s n e k ta lá lo m , h o g y a fő v á r o s Ily e n b ő k e z ű e m e

■ 9 y c s o m ó b a ö s s z e fű z ö tt t á b lá z a t o k re n d e lk e z é s r e á l? n a . n e m le s z n e k t ö b b é p r o b lé m á k az e lő b b ír t k é r-

Egy

e sek.

d e k a s e lla k h o z h á r o m d e k a d e n a t u r á lt sze szt

k ö r ü lb e lü l s z á z s o rn y i s z ö v e g

u to ls ó

tíz s o r á b ó l

a z tá n k id e r ü l, h o g y c s a k a z o k a t m e n tik m e g . k ik ö n h ib á ­ ju k o n

A c ím és a s z ö v e g e lle n tm o n d a n a k e g y m á s n a k . írju k

v öHSKe r t é ^ s e b b n y o m a t o k a t c e llo fá n b o r í t á s s a l is m e g ­

a la p o k n á l s z o k á s o s g y o r s m u n k a m e n e t s z á m lá já ra ? . . .

J u h á s z B é la .

Az írás nemzetköziszabványosítása. Ily e n p r o b lé m á n a k m e g o ld á s a f o g la lk o z ta t ja

---------U g y a n c s a k e g y d é li la p b ó l: ....e g y

b e n s z ü lö tt k é z ig r á n á t m e r é n y le te t k ö v e te tt

e l. .. '

y e v t u d ó s t. A b b ó l a m e g á lla p í tá s b ó l in d u l k i, h o g y

n e m v a la m i k ü lf ö ld i k é z ig r á n á t k ö v e tte e l. Ha a k é z i­

m e n y a h a n g h ű s é g . V a g y is a z , h o g y m in d e n e g y e s

sü? peI " n y e lv e k b e n l f l e n c s e k é ly m é r t é k b e n é r v é n y e ezelc » Ul BZ a n ° 01 n y e lv b e n 0 b a n g ó k sz á m a 43. az . 6 je , z ó b e lú k v a g y b e tű ö s s z e té te le k sz á m a 206, a n h *

n y e *v b e n 4 l h a n g o t 9 2 - fé le b e t ű je g g y e l je le z n e k ,

nekünk, n yom dászoknak

is e m in e n s

é rd e k e in k

fű z ő d n e k a h h o z , h o g y a v id é k i k u lt ú r g ó c p o n to k o n m in é l

és k e re s e ti le h e tő s é g e t n y ú jtv a tö b b - k e v e s e b b n y o m ­ d á s z n a k is. , , ,,... H o g y a vidéki s z é p ir o d a lm i F o ly ó ira to k n e m j u b i lá l­

Időt egy e s z te n d ő n é l, annak nem kis

hogy azoknak m e g in d ító i ú g y s z ó lv á n semmit sem törődnek azzal, h o g y milyen k ö n tö s b e n m é rté k b e n o k a a z.

A z id é z e tt s z a v a k s z e rin t v ilá g o s , h o g y a m e r é n y le te t

Q n g n a k e g y - e g y b e t ű je g y f e l e lj e n m e g . S z e r in te e z a

k ív ü l

h a tn a k h o s s z a b b

L e n d le

t i ° T e y n e m z e ti n y e lv írá s á n á l a le g f o n to s a b b k ö v e -

ha a z o lv a s ó k ö z ö n s é g n e m sz ív e s e n ve s z i a z o k a t k e z é b e .

t ö b b f o l y ó ir a t je le n h e s s e n m e g , s z o lg á lv a a m ű v e lő d é s t

k í v ü l ju t o t t a k b a jb a .

e e tü n k . A s e lla k ó r á k m ú lv a o ld ó d ik fe l. K é p e k e t és

v e t ü n k a p o r t ó l é s p is z o k t ó l.

n e k . h o g y a n n a k lá ttá n e g y á lta lá n n e m c s o d á lk o z o m ,

P e d ig a v id é k i f o ly ó ir a t o k a t s z e rk e s z tő ír ó k o n , k ö ltő k ö n

t is z tv is e lő k ir á n t. A

m ár

h o g y e z e k a n y o m ta tv á n y o k o ly a n t ip o g r á f iá v a l k é s z ü l­

u z s o rá s o k k a rm a ib a k e r ü lt tis z t v is e lő k e t . '

e v o n a n d ó t á r g y t ó l a z é r t n e m k e ll s a jn á ln i. A v iz e t

e v o n t t á r g y r ó l. O t t . a h o l a z í g y p r e p a r á lt és e s e tle g

f o l y ó ir a t o t la p o z g a tta m

g rá n á t s zó h o z - o s v a g y - t á l p e d ig

k ö tő je lle l

ra g o c s k á t te s z ü n k , v a g y

k a p c s o lju k

az u tá n a

s z ó h o z , m e g k ö p jü k o h e ly e s é r te lm e t.

k ö v e tk e z ő T lr k S.

A vidéki szakkultúra és a Grafikai Szemle. e s ü le tü n k m o s t m e g je le n t J5. é v i je le n té s é b e n

mondanivalóikat a z o lv a s ó k h o z . N e m a rra kellene á m h e ly e z n i a f ó s ú ly t a s z é p ir o d a lm i lapok In d í­ tá s á n á l, hogy olyan n y o m d á b a n k é s z ü ljö n a m ű . a h o l

J u tta tjá k e l

o lc s ó n - á llítjá k e lő , h a n e m e z e k n é l a n y o m ta tv á n y o k ­ n á l a d ö n t ő té n y e z ő a z k e ll h o g y le g y e n : m 11 y e n I e s z a

m e g je le n é s i

e ls ő s o r b a n

f o r m á ja

a

m űnek?

Ez p e d ig

a r e n d e lő tő l f ü g g i A r e n d e lő tő l f ü g g

p e d ig a z é rt, m e r t o ly a n n y o m ta t v á n y t f o g k a p n i.a m lly e n n y o m d á t b iz m e g a m ű e lő á llítá s á v a l é s a m e n n y it fiz e t

le t e k r ő l s z ó ló is m e rte té s e k k lté r n e k a s z a k k u l u ra ra dón

^

b a n °k

.S O k ^ u

0 l W - g Y e L B s v é d e k 4 0 -e t 81 - g y e i, a

7 , ' f l y e l * a n o r v é g o k 3 9 - e t 7 7 -le l. Ha k o rá b -

v e k h ! 9V b lz o n y o s f o k ú h a n g h ű s é g ( f o n e t ik a ) a n y é lf ö l f . n m e g ls v o , t ö lf ip o z v a , a s z a v a k v á lt o z ó k ie jté s e b e k n 0 »l Z t b b b ^ ^ e v é s b é v e s z e n d ő b e m e g y . V é g ü l e g y

ftm m e l v e h e t ő tu d o m á s u l, h o g y a k e rü le te k J e le n ­ b e ,In t

o G r a fik a i S z e m le

m e g in d ítá s a p e z s d ito

é k o n y h a tá s s a l v o n a v id é k s z a k k u ltu rá lis é le te re . ifik a l S z e m le az a k ö z ö s s z a k k u ltu rá lls o r g á n u m , a s z a k is m e re te k e t é s a t ip o g r á f ia i íz lé s t és m u v é -

he e,ZÓ ,rÓ S re fo rm * N l é . n « k " U le lő * s z e m n f s J z a b ^ Y ° * :ö l lé te s ít. A m ío a n e m z e ti n y e lv o n j b ó l f o n t o s a h a n g h ú s é g , a d d ig a z id e g e n

e lju tt a t ja az o rs z á g m in d e n ré s z é b e , a h o l szo k­ a t m ű k ö d n e k é s d o lg o z n a k . A z ig a z i n y o m d á s z

é rte . M i is tu la jd o n k é p p e n a k ö n y v , a f o l y ó ir a t ? A k ö n y v n e m m á s. m in t e g y - e g y

m in ia tű r sz ín h á z ,

k u ltú r p a lo ta , a m e ly n e k k ic s in y s é g é n é l c s a k a n y ilv á n o s ­ s á g a n a g y o b b ; a m e ly b e n a b e tű - p r im a d o n n á k m o n d já k e l a le g s z e b b b e s z é d e k e t, c s a tto g ja k e l a p a t t o g ó rím e ­ k e t, m u z s ik á ln a k v é r p e z s d ítő é n e k e k e t, fe le m e ln e k a

GRAFIKAI SZEMLE

a tu d á s m a g a s s á g o s b ir o d a lm á b a ,

I t t e z u tá n a k a d p ó t o ln i v a l ó a v id é k i n y o m d a lu la jd o n o -

m á s u tá n b a n m e g je le n t e g y é b c ik k e it Is, a m e ly e k ré s z ­

a h o l a s z iv ü n k , le lk ű n k , e s z ü n k m e g f ü r ö d h e t. fe lü d ü lh e t

s o k ré s z é re is. N e m s z a b a d n a n e k ik s e m e lh a n y a g o ln i

b e n a ré g i G r a fik a i S z e m lé b e n , ré s z b e n p e d ig a z á lta la

az e m b e ri

a n n y ira te c h n ik a i fe ls z e r e lé s ü k fe lú jítá s á t, m in t a h o g y

1908 k ö r ü l s z e rk e s z te tt M a g y a r N y o m d á s z a tb a n

m eg

is m e r t e t ik v e lü n k a m é ly s é g e k e t, a h o l o r g iá k a t ü l a b é n

a z t az u tó b b i Id ő b e n

m in d e n

nap­

- s a s o k -s o k a p r ó , fe k e te b e t ű f ö lé b r e s z ti le lk iis m e r e ­

té r e n m in ő s é g i t e r m e lé s r ő l b e s z é ln e k , n e m m a ra d h a t

v ilá g o t . Ó n á lló k ö te te i és fü z e te i Is v o lt a k : Ily e n a tö b b

tü n k e t. m e g ta n ít b e n n ü n k e t a rra , m ik é n t le h e lü n k v a ló ­

le

g o n d o la t s z á rn y á n

p le d e s z tá lr a

e m e lő

k u lt ú r ja v a k b a n ; m e g ­

le lté k , m e r t m a , a m ik o r m in d e n

egyéb

n y o m d á s z a t!

s z a k la p b a n

lá tta k

fő v á r o s i

m in t h a r m in c e s z te n d e je írt, d e m é g m a Is j ó l h a s z n á l­

n y o m ta t v á n y n lv ó ló l, h a c s a k m e g n e m a k a rja é r n i a zt,

h a tó k ö n y v e a . K ö n y v n y o m d á i v á z la t k é s z í té s r ő l'; Ily e ­

S h a b e tű n e k ily e n fe n s é g e s , m a g a s z to s h iv a tá s a v a n

h o g y ha v a la k i v a la m ir e v a ló n y o m ta tv á n y t a k a r k é s z ít­

nek a

é le lü n k b e n , a k k o r f e l t é t le n ü l m e g k ív á n h a tja az o lv a s ó -

te tn i, a k k o r e g y e n e s e n s z a la d a fő v á ro s b a . H iá b a le n n é ­

N o v á k L á s z ló v a l e g y ü tte s e n c s in á lt .B e tú m ű v é s z e t" is

k ö z ö n s é g , h o g y e z e k a b e t ű s z e r e p lő k s z é p k o s z tü m ö k ­

n e k a v id é k e n m a a le g j o b b s z a k e m b e re k , m e r t a n y a g

(a G r a fik a i M ű v é s z e te k K ö n y v tá r a II. és III. k ö te te ) . V a la ­

b e n és d ís z e s , íz lé s e s d e k o r á c ió k k e r e té b e n je le n je n e k

d o lg á b a n

m ennyi

m e g e lő t t ü n k a p a t y o la lfe h é r . r a g y o g ó

a z o k b a n m in ő s é g i te r m e lé s c s a k n e h e z e n f o ly h a t. H iá b a

ta n u ls á g o s n a k é re z z ü k m é g m a Is, s F o g já k b iz o n y á ra

le n n e v is z o n t a le g m o d e r n e b b a n y a g , ha n e m v o ln á n a k ,

é re z n i az u tá n u n k k ö v e tk e z ő

a k ik

m o n b a n te h á t - e g y é b je le s

b a n e m b e ri e m b e rré .

p a p iro s -s z ín ­

padon. L e g t ö b b s z ö r ö tl e t t e l e n , s z ü rk e c í m la p o k v e s z ik e l az o lv a s ó

k e d v é t a tt ó l, h o g y e lo lv a s s a a z

e lé je

k e r ü lő

a v id é k i

n y o m d a ip a r

sem

tú ls á g o s a n

a

a n n y ir a s z e g é n y e k a v id é k i n y o m d á k , h o g y

s z e re te tte l,

h o z z á é r té s s e l le lk e t ö n te n e k

a h o lt

a c í m la p a b e já r a t a b e tű -s z ín ­

A le g s z e b b k ó ru s , a le g z e n g z e le s e b b o rk e s z te r a v ilá g s o k -s o k n y e lv é n e k h ú s z e g y n é h á n y b e tű je , é p p e n e z é r t

m á s e lő l a k é t é r d e k e lt f e le t , a k ik p e d ig f e lté t le n ü l e g y ­

k e ll m e g te r e m te n i

m á s ra k e ll h o g y t a lá lja n a k . Ha e z n e m

e lh a llg a tta th a s s u k a v ilá g s z e r te d ú ló h a r c i z a j fé le lm e te s

akkor

ro s s z a

.r e n d e z é s " .

Éppen

k ö v e tk e z ik b e .

e z é r t a c ím la p n a k

k a lk u lá c ió r ó l

s z ó ló

írá s á t fris s n e k , a k tu á lis n a k ,

írá s a i s I ly e n

a

h e r v a d h a ta tla n u l

n e m z e d é k e k . L ö w y S a la ­ k v a litá s a i m e lle t t -

le g ­

a la p o s a b b s z a k ír ó in k e g y ik é t tis z te lh e tjü k ,

m a té r iá b a .

h á z b a I A c í m la p a b lb o r f ü g g ö n y . a m e ly e lta k a r ja e g y ­

s a jtó t e r m é k e t . P e d ig

nyom dai

a v ilá g o n

a b e tű

A G r a fik a i S z e m le s z ív é ly e s e n k ö s z ö n ti ju b ilá n s a in k a t, s h o s s z ú , n y u g o d t é s d e r ű s ö r e g s é g e t k ív á n n é k ik .

k u ltu s z é t, h o g y

Jugoszláv ősnyomtatványok. A v e lü n k h o s s z ú é v s z á z a d o k o n k e re s z tü l s z o ro s á lla m -

k á o s z á t. s z é p ir o d a lm i

k ö te lé k b e n é lt H o r v á t- , S z la v ó n - é s D a lm á to r s z á g o k ,

n e k - s z é p n e k k e ll le n n ie , h o g y c s á b íts a az o lv a s ó t a

la p o k s o lv a s ó t á b o r u k lé n y e g e s e n g y a r a p o d n i fo g , ha

a m a g y a r- o s z trá k k ö z ö s k ö z ig a z g a tá s a la tt á llo t t B o s z n ia -

íe lllb b e n té s r e . L e g y e n a c í m la p s z é tn y íló b lb o r f ü g g ö n y ,

m in d n a g y o b b s ú ly t h e ly e z n e k a m e g je le n é s i fo r m á ra .

H e r c e g o v in a , a z o s z tr á k o k k a l k ö z ö s k ö d ö tt

m e ly s o k s z o r f o g f e l lib b e n n i a k k o r , h a a b e tű -s z e re p lő k

A v id é k i n y o m d a ip a r n a k p e d ig

a

S tá je ro rs z á g d é li ré s z e , v é g ü l p e d ig S z e rb ia és M o n te ­

fe jlő d é s s e l és m o d e r n e s z k ö z ö k e t k e ll a k u ltú r a - te r je s z ­

n e g r ó , a m e ly e k m in d - m in d a m a i ju g o s z lá v á lla m a lk o t ó ­

d ís z e s s é g é b e n is e g y s z e r ű n e k , e g y s z e r ű s é g é b e n d ís z e s ­

. s z á já b a ' a d o tt

m o n d a n iv a ló k

é r d e k lő d é s r e

s z á m ít­

h a tn a k I K ö v e t e ljé k m e g a v id é k i í r ó k Is írá s a ik n a k a m e g fe le lő k e r e te t a n y o m d á k t ó l, m e r t h iá b a

a le g s z ip o r k é z ó b b

s z e lle m e s s é g , h iá b a a le g t is z t á b b k u ltú r a , ha a n n a k k ö z ­ v e títé s e o ly a n e s z k ö z ö k k e l t ö r té n ik , a m e ly e k a lk a lm a t­ la n o k a r r a , h o g y a s z é p ir o d a lo m Ig e n g y é rs z á m ú m e c é ­ násának

kényes,

f e j l e t t Íz lé s é t k ie lé g íts é k . N a g y o n -

n a g y o n s o k f ü g g a tt ó l, h o g y te ts z e tő s , c s in o s fo r m á b a n

H osszabb

THÁLIÁ d iv a t á r u h A z »

m agyar

lé p é s t k e ll ta r ta n ia

»

AKÁCFA UCCA 2 GRAFIKAI SZEMLE

és

ré s z e i : m ln d e z id e lg tu d t o m m a l n e m b ír ta k o ly a n m ű v e l, a m e ly e z e k n e k a z o rs z á g o k n a k a m a i p o litik a i s tr u k tú r á ­

a m e ly e k m é g m u n k á t a d h a tn á n a k a v id é k i tip o g r á f u s ­

ju k s z e rin t v a ló k ö n y v n y o m t a t á s tö r t é n e t é t e g y b e f o g la lta

n a k . m e r t e z e k n a g y ré s z t m a g a s n y o m ta tá s ú m u n k á k , a

v o ln a . .J u g o s la w is c h e R a r a u n d R a r is s lm a 'a c lm e a n n a k

k é p e s la p o k e lő á llítá s á t ú g y is e lv e s z i tő lü k a m é ly n y o m ­

a k is te r je d e lm ű é rte k e z é s n e k , a m e ly n e k s z e rz ő je , M lr k o

ta tá s és az o ffs e t- r e n d s z e r ű n y o m ta tá s , a m e ly e g y e lő r e

B re y e r , rö v id e n , d e v e lő s e n t á r g y a lja a m a i ju g o s z lá v

cs a k a fő v á r o s t e r ü le té n tu d a m a g a s z á m á ra t e r e t b iz ­

á lla m h o r v á to k , s z e rb e k és s z lo v é n e k la k ta t e r ü le te in e k

t o s í t a n i!

ő s n y o m ta tv á n y a it, é k e s ítv é n e k ic s in y m ű v é t b ő s é g e s

E rd é ly i J ó z s e f II.

illu s z tr á c ió k k a l és b e v ilá g í tv á n a h á r o m ro k o n n é p tö r z s

Jubileumok.

tip o g r á f iá já n a k k e z d e ti h o m á ly á b a , A le g r é g ib b j u g o ­

N é p s z e rű g é p m e s te r k o llé g á n k , E i n z i g

M ó r

ö t­

s z lá v n y o m ta tv á n y o k e ls e jé ü la v a ló s z í n ű e n V e le n c é b e n

v e n é v e s n y o m d é s z i ju b ile u m á t m á ju s 2 7 -é n ü n n e p e lte

1 48 5 -b a n ,

az Á lta lá n o s F o g y a s z tá s i S z ö v e tk e z e t Ig a z g a tó s á g a és

m e g je lö lé s e n é lk ü l m e g je le n t h o r v á t n y e lv ű , d e e g y h á z i-

a R u d a s -n y o m d a s z e m é ly z e te . - A z Á lta lá n o s N y o m d a

g la g o llt ik u s

R t.k é td e r é k tip o g r á fu s é n a k , B e r g e r Z s l g m o n d n a k

M ls s a lé i m o n d ja a s z e rz ő . A m á s o d ik g la g o lit ik u s m ű az

és V a r s a

Im ré n e k

m á ju s 3 0 - á n v o lt az ö tv e n e s z te n -

d ö s n y o m d é s z s á g i ő r ö m ü n n e p e . V a rs a ir ó e m b e r is e g y ­ s z e rs m in d . T ö b b e k k ö z t m e g ír ta h a d i fo g s á g á n a k e m ­ lé k e it

.H á r o m

év

a

c á ri

O ro s z o rs z á g b a n "

c im m e l.

P rz e m y s l v á rá b a n k e r ü lt fo g s á g b a : ö n k é n y te le n u ta z á ­ s a in m e g já r ta S z a m a r k a n d o t. B o k h a rá t. e u r ó p a i O r o s z ­ o rs z á g J ó ré s z é t k e re s z tü l-k a s u l. m íg v é g r e é le lm e s s é g e és s z e re n c s é s v é le t le n

k ő z re já ts z á s a

ú tjá n h a z a ju to tt

k ö n y v n y o m la tó

( c ir lllh e z

és n y o m d a v á ro s

h a s o n ló )

b e tű k k e l

nevének

n y o m ta t o t t

1 4 9 3 -b a n V e le n c é b e n p ir o s - fe k e te s z ín b e n n y o m ta t o t t . B r e v iá r iu m

Rom anum

C r o a t lc e , " ,

a m e ly

M a g is te r

A n d re a s d e T h o re s a n ls d e A s u la k ö n y v n y o m t a t ó im p re s z s z u m á v a l je le n i m e g . E z u tá n k ö v e tk e z ik a Z e n g b e n (S e n j, h o r v á t t e n g e r p a r t i v á r o s ) 1 4 9 4 -b e n m e g je le n i .M ls s a le G la g o llt ic u m " . Ez a z e n g i és a m o n te n e g r ó i C e tln y é b e n u g y a n c s a k 1 4 9 4 -b e n a la p í t o t t k ö n y v n y o m d a v o lt a z e ls ő k é t o ff ic in a a m a i J u g o s z lá v ia t e r ü le té n . A z im é n t e m lí t e t t z e n g i M ls s a lé b ó l m in d ö s s z e e g y p é ld á n y v a n a v ilá g o n

c s a lá d ja k ö ré b e . S z a k k u ltú rá n k t ö r té n e t e s z e m p o n tb ó l Is je le n t ő s az az

és é rd e k e s f ö le m lí te n i, h o g y a M a g y a r N e m z e ti M ú z e u m ­

ü n n e p s é g , a m e ly e t a M a g y a r N y o m d á s z o k T á rs a s á g a

b a n ő rz ik . B a r o m ic s B a lá z s z e n g i k a n o n o k , a k i e m ű n e k

m á ju s 2 6 - á n r e n d e z e tt L ö w y S a l a m o n , a . T y p o " g r a f i ­

e lő z ő é v i v e le n c e i k ia d á s á n á l m é g m in t k o r r e k t o r s z e re ­

ka ! Ip a r i é s k e re s k e d e lm i v á lla la t ig a z g a tó ja ö tv e n é v e s

Az Általános Fogyasztási Szövetkezet ruházati osztálya. A szervezett munkások legmegbízhatóbb bevá­ sárlási helye. Lelkiisme­ retes kiszolgálás.olcsó ár. Nagy választék az összes női-, férfi- és gyermekruházati cikkekben.

K ra jn a

ó h a jt ja h e ly e z n i. A s z é p ir o d a lm i la p o k le n n é n e k a z o k ,

o lv a s ó ik h o z , m e r t a f ő v á r o s i s z é p ir o d a lm i la p o k n e m kis

k a t a n ív ó s , te ts z e tő s , m ű v é s z i m e g je le n é s i fo r m á ju k n a k .

le s z n e k a

té s s z o lg á la té b a á llíta n ia , ha jö v ő j é t s z ilá r d a b b a la p o k ra

ju tta s s á k e l a v id é k i t o l if o r g a t ó k is s z e lle m i te r m é k e ik e t

m é rté k b e n k ö s z ö n h e tik e lt e r je d t s é g ü k e t , o lv a s o tts á g u ­

é le tű e k

p e lt, n a g y b a n m o z d íto tta e lő a z e n g i k ia d á s lé t r e jö t t é t.

n y o m d á s z s á g á n a k ju b ile u m á u l, L ö w y S a la m o n é v tiz e d e k

E b b e n a z e n g i k ö n y v n y o m d á b a n 1 4 9 6-ba n m é g e g y e g y ­

ó ta k im a g a s ló e g y é n is é g e s z a k k u ltu rá lis m o z g a lm u n k ­

h á z i ta r ta lm ú m ű J e le n t m e g , m a jd tiz e n k é t é v i s z ü n e te ­

n a k. J ó k a i v á ro s á b a n , K o m á r o m b a n J e g y e z te e l m a g á i

lé s e u tá n a V e le n c é b ő l h a z a h ív o tt, Z e n g b ö l v a ló G r e g o r

a n y o m d á s z a tta l, m a jd B u d a p e s tre

n e v ű k ő n y v n y o m t a ló v e z e té s e a la t t m é g h á r o m

k e r ü lv e , t e t t e r e jé t

m ás

e g y a z ó ta Is m in d m a g a s a b b a n r a g y o g ó e s z m é n y n e k ,

e g y h á z i m ű h o r v á t - g la g o lit ik u s b e tű k k e l. 1508 ó ta e z a

a n y o m d á s z a t m ű v é s z i ré s z é n e k s z e n te lte . M e s te r s z e d ő

z e n g i k ö n y v n y o m d a n e m h a g y o t t h á tra t o v á b b i n y o m o ­

l e l i a le g ja v á b ó l. E b b é li ta n u lm á n y a i m e lle t t ta n ítá s ra

k a t lé te z é s é r ő l. H o r v á t n y e lv e n , d e g ó t b e tű k k e l je le n t

is k e r íte tt Id ő t. M á r m o s t h a r m in c ö t é v e is - a k k o r ib a n

m e g 1 4 9 5 -b e n D a m la n u s d e G o r g o n z o la M e d lo la n e n s ls

m in t a K ö n y v n y o m d á s z o k S z a k k ö re a le ln ö k e - n e m e s

v e le n c e i o ff ic in á já b a n (1 4 9 3 -1 4 9 5 ) f r á t e r B e rn a rd ln u s

b u z g ó s á g g a l f á r a d o z o t t a k is é r le ll n y o m d a m e g te r e m ­

S p a la le n s is

té s e é s a s z a k ta n fo ly a m o k

nyom dészi

liu m o t tá r g y a z ó m ű v e . 1 5 4 5 -b a n , ille t v e 1586-b a n u g y a n ­

m ű v e z e tő :

c s a k v e le n c e i k ö n y v n y o m d á k b a n J e le n t m e g m é g k é t

p o z í c ió k

hosszú

s o ra

k ö r ü l. T is z te s

k ö v e tk e z ik

e z u tá n :

. L e c llo n a r lu m '- n a k

f ő n ö k e g y e s ü le t i titk á r , s m in t Ily e n , a n y o m d a ip a r i r e n d

Ily e n

és tis z te s s é g

e r é ly e s v é d e lm e z ő je ; g r a fik a i s z a k ü z te t

m o d ru s l p ü s p ö k 1 5 3 0-ba n F iú m é b a n n y o m d á t a la p í t o t t ,

t u la jd o n o s a ; b e t ű ö n t ö d e i Ig a z g a t ó ; a íő la d a t k ő r ö k k ü ­

a m e ly b e n k é t v á n d o r k ő n y v n y o m ta t ó v a l n é g y g la g o li-

lö n b ö z ő s é g é v e l, fo ly to n o s m e g fe s z íte tt ta n u lá s s a l,a k ö z

tlk u s b e t ű jű h o r v á t n y e lv ű m ű v e t k é s z ítte te tt. 1 4 9 4-be n

odaadóan

k itű n ő

C e t ln y é b e n , a s z e rz ő s z e rin t lip o g r a f lc e k iv á ló a n s z é p

r á t e r m e tts é g g e l, s v é g e s v é g ig a m a g y a r n y o m d á s z a i!

c l r ill- b e t ű J ü , . O k t o i c h 'c l m ú . a g ö r ö g - k e le . i e g y h á z h ív e i

s z a k ir o d a lo m le lk e s á p o lá s á v a l. G y ö n y ö r ű s é g g e l o lv a s ­

s z á m á ra

s u k m é g m a Is L ö w y S a la m o n n a k m á r a z e ls ő s z a k iro ­

a k ö v e tk e z ő é v b e n

d a lm i z s e n g é jé t Is : a M a g y a r N y o m d á s z o k É v k ö n y v e

k é s z ü li m é g k é t e g y h á z i k ö n y v k ö v e t e lt

1906-1 k ö te lé b e n m e g je le n t a la p o s ta n u lm á n y á t a le v é l-

V u k o v lc s B o z s ld á r n e v ű . a lö r ő k ő k e lő l m e n e k ü lt m o n te ­

f e je k r ő l. n e m k ü lö n b e n a s z a k la p o k h a s á b ja in s ű rű e g y ­

n e g r ó i v a jd a a la p í t o t t V e le n c é b e n s z e r b n y e lv ű k ö n y v ­

b u z g ó s z o lg á la tá v a l, m in d e n

té r e n

g ó t b e t ú jű

h o r v á t n y e lv ű

n e v e z e tt, a z e v a n g é ­

m ű.

B e n y a -K o z s ic s lc s

n y o m ta t o t t e g y h á z i m ű J e le n t m e g , a m e ly e t u g y a n c s a k a c e tln y e l o ffic in á b a n 1 5 1 9 -b e n e g y

122

n y o m d á t, a m e ly b e n 1 5 3 8 -ig n y o m t a t o t t t ö b b c i r i l l b e t ű j ű

ré s z t V e le n c é b e n je le n t e k m e g la tin b e tű k k e l (é rd e k e s :

s o rá n á t ü g y v e z e tő a le ln ö k e v o lt a B u d a p e s ti K e r ü le ti

e9yhé zi k ö n y v e t

M a jd a h e r c e g o v i n á l G o r a z s d e , G r a -

e g y ik ü k -m á s ik u k a z a k k o r i m a g y a r fo n e tik a s z e rin t v a ló

P é n z tá rn a k , e g y f illé r n y i ju t a lo m

c s a n ic a , M lle s e v a é s M r k s ln a c r k v a n e v ű h e ly s é g e k b ő l

ír á s m ó d d a l) ; a k ö z z é te tt c í m la p illu s z t r á c ió k ta n ú s á g a

m u n k á t, a m ié r t m o s t m é ltó s á g o s t itu lu s és m a jd n e m

m a ra d ta k m e g n y o m a i a n n a k , h o g y o t t - v a ló s z ín ű e n

s z e rin t c s in o s m e ts z é s ű

m in is z te r i fiz e té s já r .

az

v a la m ily e n

s z é p fa m e ts z e te k k e l. A r e f o r m á c ió d é ls z lá v ia i k ih a tá s a ­

p r im ití v fö ls z e r e lé s ű n y o m d a f é lé k le h e t t e k . A S z e r b iá ­

k é p p e n a w ü r t t e m b e r g i T ü b in g á b a n és U ra c h b a n , T ru -

n y o m d a Rt. r e v iz o r a , a j ó

b a n le v ő R u ja n n e v ű k o lo s t o r n a k I ly e s fa jta n y o m d á já ­

b á r P rim u s z n e v ű . e le in t e la ib a c h i k a to lik u s k a n o n o k ,

is, a k i a z ó ta m á r m a g a is k ö v e tte m e s te r é t a m ú la n d ó ­

b ó l s z á rm a z ik e g y 1 5 3 7 -b e n n y o m t a t o t t c lr illb e t ű jű e v a n ­

m a jd k ra jn a i r e f o r m á to r n y o m d á já b ó l k e r ü lte k ki s z lo ­

s á g b a . A z ő , „ A r c h í v u m iu n k b a

g é liu m , a m e ly n e k t ip o g r á f ia i m u n k á já t a s z e rz ő

vén-

tu k az it t k ö v e tk e z ő k a rc o la ts z e rű fő ije g y z é s e k e t :

o tlle v ö

g ö r ö g k e le ti

k o lo s t o r o k b a n

-

ig e n

és

h o r v á t n y e lv ű ,

m e d ie v á lis

la t in b e tű jű

b e tű típ u s o k k a l és

n é lk ü l v é g e z v e a z t a

T a n a y J ó z s e f b a r á ti k ö r é h e z t a r to z o tt a P esti K ö n y v ­

n y o m d a te rm é k e k ,

k ö lt ő i v é n á jú J á n d y

Im re

s z á n t írá s a i k ö z t t a lá l­

f á b ó l k é s z ü lt b e t ű k r ő l

a m e ly e k fő k é n t e v a n g é liu m fo r d ítá s o k és e g y é b n é p ie s

K itű n ő e m b e r is m e r ő is v o lt T a n a y J ó z s e f, s a z o n k ív ü l

n y o m t a t t á k ', B e lg r á d b a n e g y R a g u z á b ó l o d a v e t ó d ö t t ,

h it tu d o m á n y i k ö n y v e k . E zt a n y o m d á t 1550 tá já n a la p í­

m in d e n k o m o ly s á g a m e lle t t m e g le h e tő s é rz é k e v o lt a

G u n d u lic s T ra já n n e v ű k ö n y v n y o m t a t ó a la p í t o t t n y o m ­

t o tta az im é n t e m lí t e t t r e f o r m á to r . A z e ls ő h o n i s z lo ­

h u m o r ir á n t. Ha a lk a lo m a d ó d o t t : e z m e g Is n y ilv á n u lt

d á t, m e r t 1 5 5 2 - b ő l m e g m a r a d t e g y g ö r ö g k e le t i e g y h á z i

v é n n y e lv ű n y o m d a te r m é k a k ra jn a i L a ib a c h b a n k é s z ü lt

a z o n n a l n á la .

g y a trá n a k m o n d ja : . a l ig h a n e m

• jö n y v . a m e ly a z ó im p r e s s z u m á t v is e li. B o s n y á k - c lr ill,

1 5 7 5 -b e n

-

E g y kis s u s z te rle g é n y v o lt e g y id ő b e n az ir o d a s z o l­

ú g y n e v e z e tt b o s z á n c s ic a b e t ű k k e l 1 5 1 2 -b e n j e le n t m e g

M a n llu s n é v e n - M a g y a ro rs z á g e g y ik le g h á n y a to tta b b

g á ja . K ic s in y , d e fo r m á s e m b e r k e v o lt , a ff é le kis m it-

®z e ' ső k ö n y v V e le n c é b e n . A t o v á b b ia k b a n a s z e rz ő

é ltű

u g rá ls z , d e a z o k k ö z é az e m b e r e k k ö z é ta r to z o tt , a k ik ­

ö ls o r o l ja a v i l á g i t a r ta lm ú

n é p ie s k ö n y v e k e t, a m e ly e k

M a n n e l J á n o s n y o m d á já b a n , a k i

v á n d o r ló

k ö n y v n y o m t a t ó ja

R e g e n s b u rg b a n

is

le tt.

később

A b a jo r o r s z á g i

n e k m in d e n m in g y á r t m e g á r t, m e r t e g y k ic s it k é p z e ­

k é s z ü lte k s z lo v é n n y e lv ű k ö n y v e k ,

lő d n e k is. A k o m m ű n id e jé n is ő v o lt a k ü ld ö n c .

e is e je g y a n á n t m e g e m lít i M a r u lic s M á r k s p a la tó i h o r v á t

m ég

k ö ltő n e k 1 5 0 1 -b e n m e g ír t, h o r v á t n y e lv e n la tin b e tű k k e l

H o f fh a lt e r R u d o lf, a h íre s v á n d o r k ö n y v n y o m ta t ó , a k it

E g y r e g g e l n e m j ö t t b e a s z o k o tt id ő b e n . K im a ra d t

1 5 7 4 -b e n M a g y a r o r s z á g b ó l Z r ín y i G y ö r g y g r ó f h ív o tt

v a g y h á r o m n a p ra . A b b a n a z id ő b e n m á r c é d u lá r a s e m

m e g a V a ra z s d

ig e n le h e te tt k a p n i e n n iv a ló t.

e le n c é b e n

n y o m t a t o t t J u d it é s H o lo fe r n e s v e rs e k b e

f o g la lt t ö r t é n e t é t , a m e ly szá z é v a la t t (1 5 2 1 -1 6 2 7 ) ö t ia d á s t é r t m e g . E m lé k e z ik t ö b b

h o r v á t n e m z e tis é g ű

■ jón ak a 16. é s 17. s z á z a d o k f o ly a m á n

t ú ln y o m ó r é s z t

e le n c é b e n n y o m t a t o t t m ű v e ir ő l. E zek k ö z ö li v a n

egy

u g s b u r g b a n 1 5 6 6 -b a n n y o m t a t o t t . S z ig e tv á rn a k Z r ín y i 8 la l t ö r t é n t h ő s ie s v é d e lm é t tá r g y a z ó , K a r n a ru tic s B e rn a t h o r v á t k ö lt ő rP eg az e ls ő

á lt a l m e g ír t m ű v e is. 1 5 9 5 -b e n je le n t

h o r v á t , V r a n c s ic s

F a u s z tu s z á lt a l m e g ír t

8 n - o la s z - n é m e t - h o r v á t - m a g y a r

s z ó tá r.

Nye v e t it t V r a n c s ic s d a lm á t n y e lv n e k a r nak c ím e :

D lc t io n a r iu m

u r o p a e lin g u a r u m be

(A

h o rv á t

p e d ig

- H á t m a g a h o l v o l t ? - k é rd e z i t ő le T a n a y , m ik o r a

z ö tt W e r b ő c z y Is tv á n n a k la t in n y e lv ű „ D e c r e t u m t r ip a r -

kis e m b e r m e g je le n t é s n a g y ille d e lm e s e n je le n t k e z e t t

t it u m * c ím ű m a g y a r t ö r v é n y k ö n y v e

e lő tte . - M ié r t n e m v o lt it t m á r h á r o m n a p ó t a ?

U gyanebben e lő b b

a v a ra z s d i o ff ic in á b a n

e m líte tt e ls ő

is. M ir k o

h o r v á t fo r d ítá s á t.

- E lr o n to tta m a g y o m r o m a t - n y a fo g ta m e n te g e tő z v e

d o lg o z o t t a m á r

k ra jn a i t ip o g r á fu s ,

a kis s u s z te r.

M a n n e l János

T a n a y n a g y o t t n é z e tt. E zt n e m v á rta .

B re y e r é rte k e z é s e a Z á g r á b v á ro s é b a n ő r z ö tt

- B o ld o g e m b e r - s z ó lo tt a le g n a g y o b b k o m o ly s á g ­

s z á m o s n y o m d a te r m é k , k ó d e x és k é z ir a t r ö v id m é lta ­ tá s á v a l f e je z ő d ik b e .

gal

R a s o fs z k y A n d o r

De

K önyvnyom da

Rt. te c h n ik a i

n e m c s a k e n n iv a ló n e m v o l t a k k o r, h a n e m

in n i­

v a ló se m . A z ö r e g ú r p e d ig s z e re tte a b o r o c s k á t. V a la ­

1929 n y a r á n t é r t ö r ö k p ih e n ő r e a v a la m ik o r h a ta lm a s a rá n y ú P e s ti

n e k ü n k n in c s m it e n n ü n k és m a g a m e g e lr o n t ja

a g y o m rá t!

Tanay József emlékezetére.

q u in q u e n o b ilis s im o r u m

s z ó tá r a i s N lc o la u s M o r e t tu s o f f ic i n á já b a n k é s z ü lt

m e lle t t i N e d e lis ty e k ö z s é g b e , s z in té n

n y o m ta t o t t n é h á n y h o r v á t n y e lv ű k ö n y v e t, tö b b e k k ö ­

n e v e z i és s z ó -

| E u r ó p a ö t le g e lő k e lő b b n y e lv é ­

1 5 6 6 -tó l k e z d ő d ő e n , B u r g e r o ffic in á já b a n .

m e ly ik jó a k a r ó ja

ig a z g a tó ja ,

v a g y h á ro m

k e d v e s k e d n i a k a r t n e k i,

s

k e r íte tt

lit e r t az a k k o r e rő s e n t il t o t t fo ly a d é k b ó l.

e le n c é b e n .) E z u tá n a s z e rz ő á t t é r a d a lm á c ia i R a g u z á -

T a n a y J ó z s e f, a T y p o g r a p h iá n a k m e g a G r a fik a i S z e m ­

f ln a f ir e n z e i M e d lc ie k n e m e s ítő h a tá s a a la t t fő k é n t

lé n e k e g y k o r i s z e rk e s z tő je . N a g y s z e rű e szű , tü n d ö k lő

B e c s e m p é s z te a h o ld u c c a í ir o d á b a . A b b a n a z id ő b e n

s z á z a d b a n n a g y t ö k é ly r e e m e lk e d e tt h o r v ó t n y e lv ű

k o llé g ia litá s ú . c s u p a -s z ív e m b e r v o lt . Á ld á s o s k e z e n y o -

m in d e n k i tá s k á v a l, h á tiz s á k k a l s m á s e ff é le g y ű jt ő a lk a l­

m á t a n y o m d á s z ! k ö r ö k ö n tú l is e m le g e tté k , h is z e n é v e k

m a to s s á g g a l já r t , a m ib e n le g t ö b b s z ö r u g y a n n e m v o lt

o o a lo m n a k

n y o m d a t e r m é k e ir e ,

a m e ly e k

t ú ln y o m ó -

L

O

R

I

L

L

E

U

X

CH. ÉS TÁRSA RT. K Ö -É Í K Ö N Y V N Y O M D Á I FEITÉK6YÁR

IRODA: BUDAPEST IV * FERENC JÓZSEF RAKPART 27* SZ*

GYÁR: BUDAFOK TELEFÓNSZÁMI 2 -6 0 6 -1 5 ♦ 2 -6 0 7 -7 8

123

GRAFIKAI SZEMLE

ú r n a g y te h e ts é g , a ki é p p e n a F a u s tb a n ta lá lta m e g Ig a z i s e m m i, d e . . . h á th a tö r té n n e k c s o d á k s h a v a la m i k e rü l,

tá p lá lé k é t, A f r a n c iá k u g y a n k if o g á s o ljá k v a d s á g é t, ez

T a n a y n a k is v o l t e g y ily e n k is k é z i tá s k á ja a k k o r. E b b e

Az 5. füzet tartalm a:

h e ly e z te e l az ü v e g e k e t n a g y g o n d d a l é s n a g y a g g o ­

O ld .

le g y e n m ib e n h a z a s z á llíta n i.

d a lo m m a l. M e r t t u d n iilli k

ő

R é k o s p a lo tá n la k o tt, s a

h e ly é n v a l ó . . . És h a b e k e ll v a lla n o m , h o g y D e la c r o lx ú r k é p z e le te m e t tú ls z á r n y a lta

P á ra tla n u l n a g y s z a b á s ú n y o m d á s z a t! k iá llítá s

n y u g a t i p á ly a u d v a r n á l ki v o l t t é v e a n n a k , h o g y m e g ­ v iz s g á ljá k , h o g y m i v a n a tá s k á b a n , a k k o r p e d ig

a z o n b a n I t t ta lá lja m e g a m a g a Ig a z i é rv é n y e s ü lé s é t, it t

ket m agam

a M ű c s a r n o k b a n ......................................................

e z e k e t az

10*

baj

le s z , h a m e g t a lá ljá k : e l Is k o b o z z á k a z ita lt, s m e g is

la m o n t ó l) .................................................................... **®

k ic s it h ú z ta a k a r já t a k ö z e l n é g y k iló s te h e r,

v ilá g g á . Ez az a lk o tá s a lé n y e g e a m ű v é s z i illu s z t r á c ió ­

H u m a n iz m u s és k ö n y v n y o m ta tá s (P á n d l Fe-

ö r ö m m e l, h o g y m in d e n Ily e n s z é p e n s ik e rü lt. B á r e g y

n a k , Ez a le lk e , a tö r v é n y e , a r e n d e lte té s e n e k i."

A n y o m d a fe s té k e k g e n e a ló g iá ja ( B a u e r H e n ­

S Z E R K E S Z T ŐI POSTA

r i k t ő l ) ............................................. ................................ 104

k ö s z ő n t ö t t e g y ik t a n á r is m e r ő s e : - J ó n a p o t , J ó z s i b á c s i I M i t v is z a tá s k á b a n ? - k é rd e z te .

Is m é t a

r e g is z t e r r ő l (L a c k e n b a c h

A r t ú r t ó l) 107

M e t lő r n e k le n n i ( B á n h e g y i M á t y á s t ó l) ............

ta lá lt a f ö l ije d t e n m a g á t.

- K r u m p l i t ? - f e l e lt e a m a z ra v a s z u l m o s o ly o g v a . - T a k­ s á lo m v a g y h á r o m l i t e r r e l

108

L a p u n k s z e rk e s z tő je u tá n 5 és 6 ó r a

P a r a fln o s p e r m e te z é s ( H ö r n y é k y K á lm á n tó l) 117 A ta n o n c is k o la é v k ö n y v e ........................................

F rig y e s s e l, a

V íg s z ín h á z

A s z e d ó g é p e s m u n k a b ir o d a lm á b ó l (sz - t ó i,

m ű v é s z é v e l.

N y o m d á s z a t! A r c h ív u m . .................... ...................... * 2**

nyom dában,

F ö l je g y z é s e k ( i f j . N o v a k L .- tó l, sz. a. I l- t ő l,

a z u tá n

v is s z a té r t

t a n u lm á n y a ih o z

s

T ir k S á n d o r tó l, E r d é ly i J ó z s e ftő l, R a s o fs z k y A n d o r t ó l, Ju h á s z B é lá tó l, L á s z ló D e z s ő tő l

le h e t m in d e n n y o m d á s z m ű v e z e tő , v a g y

h ó 20.

ig a z ­

g a t ó . m in t a J ó z s i b á c s i I*

és J á n d y Im r é t ő l)

A z á ld o t t le lk ű n a g y b á c s i g y a k r a n k is e g íte tte t ö r e k v ő

m e g s z o r u lt n é h a m in t s z ín i n ö v e n d é k . S ő t m ik o r e lk e r ü lt

F e re n c - J ó z s e f- k a b á tjá t is, h o g y le g y e n e s e tle g m ib e n azt

h o g y ig e n s o k n y o m d á s z n a k c s a k n a g y o n - n a g y o n h é z a ­

.................................................. T20

g o s a tá jé k o z ó d o tts á g a a r r ó l, h o g y m ic s o d a Is t u la jd o n ­ k é p p e n a n y o m d á s z a t. F o g a lm a s in c s a n n a k k ite r je d é s é ­

A N y o m d á s z - E g y e s ü le t s z a k k u ltu rá lis m u n k a -

r ő l, tu d o m á n y o s és m ű v é s z e ti v o n a tk o z á s a ir ó l, s ó t Ig e n

ó lo m m e t ­

g y a k r a n a m a g a le g s z ű k e b b fo g la lk o z á s i k ö r é n e k h a tá ­

s z e te i a b o r í t é k 3. é s 4. o ld a lá n és a la p

r a iv a l s a z e h a tá r o k o n b e lü l r e jt ő z k ö d ő s z é p s é g e k k e l

b e n s e jé b e n a 1 0 9 -tő l 1 1 6 -ig t e r je d ő

és

s z e d é s p é ld á i és

n y o lc

e z á lta lá n o s

A f ia ta l s z ín é s z a z u tá n s z é p e n h a la d t. O r s z á g o s h ír ­

f ö lk e r e s n i n a g y b á c s ijá t.

ö r ü lö k

neki -

m o n d ta ez,

F r lc l c s a k m o s o ly g o t t s a z ó u tá n o z h a ta tla n h a n g ­ s ú ly o z á s á v a l, m e lly e l a n n y i d e r ű s ó r á t s z e rz e tt a sz ín ­

De

m ég

m e n n y lr e l

W e b e r b o ld o g a n

m o s o ly o g v a ,

E m lé k s z ik

m ég

hogy

m e g in t

Józsi

b á c s i,

m ik o r in n e n e lm e n t e m , J ó z s i b á c s i a d o t t e g y F e re n c J ó z s e f - k a b á lo t l M o s t m e g m á r k é te z e r f o r in t a d ó s s á ­ g o m v a n . B iz o n y I J ó z s i b á c s i r á n é z e t t a s z e líd k é k s z e m é v e l a s z e m ü v e g

a

h a lá lb a

m ű v e z e tő k

közé

Is h ű s é g e s e n . W e b e r a z o k k ö z é a ta r to z o tt,

a k ik

könnyen

f ö lta lá ljá k

k ö v e tk e z té b e n

r é g i, e l­

b o ld o g

v é s z e tb e n , m in t a m in ő a n y o m d á s z a t Is : a z á lta lá n o s

m ű v e z e tő t.

t á jé k o z ó d á s t ö r té n e lm i a la p o n a le g j o b b s le g b iz to s a b b . A te c h n ik á n k h ís tó rla J á n a irfü z é tS s H s m e re te n é lk ü l le h e l

M á r m in d e n t m e g b o c s á t o t t n e k i. -

ju n k : a z a m e g g y ő z ő d é s ü n k , h o g y a z o ly a n r e n g e t e g ,

a z a s z ta l

T a n a y le ü lt a z í r ó a s z ta lá h o z s ú g y h a llg a tta

H a n e m t e ! - s z ó la lt m e g v é g r e . - T a lá lh a ttá l v o ln a

v a la k i ig e n

ü g y e s s p e c ia lis ta v a la m i r é s z le tk é rd é s b e n

J o b b k if o g á s t Is. M i i g o n d o lh a t az a K ö r ö s i r ó lu n k , h o g y

- le h e t m o n d ju k k iv á ló L ln o ty p e - s z e d ő v a g y s z ln n y o m -

a z é r t n e m k é s z ü lt e l a k ö n y v e Id e jé b e n , m e r t - h iá n y ­

ta t ó

g é p m e s te r

de m ég

t á v o lr ó l s e m

e g y e te m e s

n y o m d á s z . A s o k s z o r o s ító te c h n ik á k lö r t é n e tm r a T á p o n

z ik e g y k e r e k ü n k !

A szép könyvről

E g y n a p p a l é lt e t ú l v o l t m ű v e z e t ő je W e b e r G y ö r g y .

s in c s e n

k ite r je d é s ű , s o k fe lé á g a z ó - b o g a z ó tu d o m á n y b a n s m ű ­

d o t t a a tá r g y a lá s le fo ly á s á t Is m é t, s z in te k ib ő v í t v e .

á tt e k in tő

m e g is m e ré s é h e z

vannak

m ér nekünk

m a g y a r o k n a k Is k ö n y v e in k M in d e n ré s z le tre p e r s z e e z e k

- T ö b b le s z a z I

K ö v e tte

tá jé k o z a tla n s á g

le h e tő s é g e k k e l

a z a m e g je g y z é s e , h o g y

o ly k o r k itű n ő e n é r té k e s íth e tő k is. Ez ig a z , s ő t m a g u n k Is

v a ló

a ló l s a z tá n h a lk a n c s a k a n n y it m o n d o t t :

te c h n ik a i

tu d u n k rá ja p é ld á i. D e h o g y a k é rd é s é r d e m é n é l m a ra d ­

ily e n s z é p e n e lin té z e tt e g y k e lle m e tle n ü g y e t.

e lő t t t ip e g ő - t o p o g ó , g e s z tik u lá ló

h á z lá t o g a tó k ö z ö n s é g n e k , f e l e lt e : -

godva,

O d a b e n t m é g e g y s z e r e ld lc s e k e d e tt v e le , s e lm o n ­

m ik o r á te s te k a k ö lc s ö n ö s ü d v ö z lé s e k e n .

m eg

f e le d e t t t a lá lm á n y o k m in t ú ja k b u k k a n h a tn a k f ö l , s ó t

n é v r e t e t t s z e r t m ű v é s z e té v e l. M i k o r P e s tre k e r ü lt, te r ­ v o lt

e s z té tik a i

tis z tá b a n . É rd e k e s és ta lá ló

o ld a lo n .

fe lh a s z n á lh a tja .

e ls ő d o lg a

jú liu s

*

S z e rk e s z tő i p o s ta ........................................................... * 2*

c s o p o r t ja in a k

v id é k r e , m é g f e l Is ö lt ö z t e t t e s n e k i a já n d é k o z ta a s a já t

S o k r a v it t e d , n a g y o n

„

r o s ító te c h n ik á k e g é s z t e r ü le t é r ő l. T a lá ló a n je g y z i m e g ,

ö c c s é t, a k i b iz o n y a n y a g ia k b a n . J ö v e d e le m h íjé n , m e g ­

f e llé p n ie , h a v a la m i a ff é le s z e r e p e t k a p , a m ib e n

„

S .: É rd e k e s le v e lé b e n ta n á c s o t k é r a rra n é z v é s t, h o g y

.N e m

-

egyébként

m ik é p p e n s z e re z h e tn e e g y e te m e s Is m e r e te k e t a s o k s z o ­

k é s ő b b s z ln lis k o lá t v é g z e t t, m e r t m in t m e g á ll a p í t o t t a :

m é s z e te s e n

k e d d e n d é l­

A le g k ö z e le b b i f ü z e t s z e r k e s z tő s é g i z é r ó id e je

T h le m e E r n ő tő l. R. J - tő l é s H ö h n e O t t ó t ó l ) 118

F rlc l m a g a Is v o l t e g y id e ig n y o m d á s z t a n u ló a R é s z v é n y de

m in d e n

( t e le f ó n : 1 - 3 1 0 - 1 6 ) .

u n o k a ö c c s é v e l Tanay

f e le d h e t e t le n

t a lá lh a tó

k ö z ö t t a z E g y e s ü le tb e n ,

r e g g e l 8 ó r á tó l d é lu tá n 2 -ig a V ilá g o s s á g - n y o m d á b a n

'* ?

S z e r e n c s é r e n e m le t t n a g y o b b b a j b e lő le . egym ást

r. a.

r e n c t ő l ) ........................................... ............................. * ®

M é r a v a s ú ti h íd o n J á rt, k ö z e l a la k á s á h o z , m ik o r rá -

s z e r e lt é k

f o g já k

re a liz m u s a a k ö lt ő b e ls ő v ilá g á t á ta la k íto tta e le v e n k ü l­

K is z á llo tt a v o n a t b ó l, b a ll a g o t t n a g y b iz to n s á g g a l és

N agyon

In k á b b

é s e lk é p z e lé s e ik e n t ú l­

z e lő e r e je a k ö lt ő fa n tá z iá já t. A n a g y r o m a n tik u s m ű v é s z i

A k o r r e k t o r i s z o b a fö ls z e r e lé s e (H e r z o g S a ­

M á s n a p m a g a b e s z é lte e l n a g y t it o k b a n , h o g y a n Járt.

- K r u m p lit ! -

o lv a s ó k e le v e n n e k

e lb ír á lá s a s z e rin t G o e t h e e lk é p z e lé s e it. A m ű v é s z k é p ­

11.-161)................................................... 102

S z e r e n c s é je v o lt . N e m t ö r t é n t s e m m i b a j.

o ly J e le n e te k b e n , a m e ly e ­

m e g , m e n n y iv e l

m e n ő n e k t a l á ln ll' D e la c r o lx te h á t tú ls z á r n y a lta G o e t h e

A n y o m ta tó m u n k a k a lk u lá c ió ja (S z é k e ly A r t ú r

b ü n t e t ik é rte .

a lk o tta m

A M a g y a r B ib lio fil- T á r s a s á g n a k a z Ip a rm ű v é s z e ti M ú ­

s e m t e r je s z k e d h e tte k k i, m e r t h is z e n - h o g y t ö b b e t n e

z e u m b a n r e n d e z e tt k iá llítá s a a lk a lm á b ó l a P e s te r L lo y d

is m o n d ju n k - p u s z tá n a N é m e to rs z á g b a n b e je g y z e t t

m ű v é s z e ti k r itik u s a í g y

e lm é lk e d ik

a b ib l io f il já r ó l ,

a

s o k s z o r o s itá s te c h n ik a l s z a b a d a lm a k s z á m a m e g h a la d ja a t lz e z r e t l

m a g u k a t ú g y a f e le k k e l, m i n t a s z e m é ly z e tte l s z e m b e n ,

k ö n y v lllu s z t r á c ió r ó l é s a s z é p k ö n y v r ő l: . A b i b l io f il lá

s n e m is m in d ig ra g a s z k o d n a k a s z ín tis z ta v a ló s á g h o z ,

t ö b b , m in t h a jla m é s k e d v t e lé s : m e n e k ü lé s az a s z é p

T ö b b e k n e k : T e rü n k s z ű k ö s v o lt a m ia tt e b b ő l a fü z e ­

h a a z az ü z le t n e k h a s z n á r a v á lik , e g y é b k é n t p e d ig n e m

k ö n y v h ö z . M e n e k ü lé s a v ilá g n é z e te k b ő l és a p o lit ik á b ó l,

t ü n k b ő l Is jó c s k á n k e lle tt k ö z lé s r e m á r e lf o g a d o t t d o l­

a s p e k u lá c ió b ó l s a tu d ó s m ű v e le t le n s é g b ő l o ly s z ig e tr e ,

g o z a to k a t k ih a g y n u n k

é r t s e n k in e k . K ó r ő s i J ó z s e fn e k , a n a g y s ta tis z tik u s n a k o t t h e v e r t a

a m e ly e n n in c s s z ü k s é g g o n d o lk o z n i és rá e s z m é ln i a rra ,

t ö r d e lő f ió k já b a n m á r h o s s z a b b i d ó ó ta e g y k ö n y v é n e k

m l f o l y ik k ö r ü lö t t ü n k , m l z a jlik e n m a g u n k b a n : a h o l ö r ö m

A G r a fik a i S z e m lé t a k ia d ó E g y e s ü le t s z a k m u n k á s ta g ­

é s n y u g a lo m u r a lk o d ik . A b i b l io f il lá ú t a s z é p lé le k h e z .

ja i I lle t m é n y k é n t k a p já k . N e m ta g o k n a k e lő fiz e té s i d í j :

a k é z ira ta . M e g s ü r g e tt e . T a n a y m e g íg é r te , h o g y

egy

b iz o n y o s I d ő r e k é s z e n le s z , K ia d ta a r e n d e le te t W e b e r -

V a n n a k la lá n a k ő n y v k e d v e ló k k ö z ö tt o ly a n o k Is, a k ik e t

egész

é v r e ...................................

7 -

pengő

n e k , h o g y s z e d e s s e é s n y o m ta tta s s a k i. A m u n k a n e m

a m ű g y ű jté s v á g y a s a rk a l, a z o n b a n a z Ig a z i, a v a ló d i

e g y e s s z á m o k á r a .....................

1 -

pengő.

le t t k é s z e n . T a n a y t b o r z a s z tó a n b á n t o t t a . M ik o r K ó rő s i

b ib l io f il lá a s z é p n e k v a ló ö r v e n d e z é s b e n g y ö k e r e z ik .

é r d e k lő d ö t t , h o g y m i v a n a k ö n y v é v e l, k im e n t a n a g y

S z e r e te t, s ő t s z e re le m a z. a s z é p k ö n y v h ö z v a ló ö r ö m ­

F e le lő s s z e rk e s z tő : N o v á k L á s z ló .

t e lje s o d a a d á s . ' - . A k ő n y v lllu s z t r á c ló s a já ts á g o s , s o k a i

A

- E re d j, m o s t m á r ig a z íts d e l, ú g y a h o g y tu d o d .

v it a t o t t d o l o g : k é p z ő m ű v é s z e t a z.

J e n ő , G r o s z E rn ő , H e rz o g S a la m o n , S c h n e ld e r J e n ő ,

K in t s é tá lt h á t r a t e t t k e z e k k e l, b o s s z ú s a n .

g y ít v e . A z I llu s z t r á c ió a g o n d o la t o k a t k é p e k b e n r ö g z íti

S c h r e lb e r E de .

W e b e r d ia d a lm a s a r c c a l k e re s te f ö l :

m e g . A m ű v é s z e s z e lle m ie k e t s z e m lé li és k ü ls ő tá r g g y á

A la p k iá llítá s á n a k k é r d é s e iv e l és a m e llé k le le k e lb í r á ­

s z e d ő t e r e m b e s b e k ü ld te W e b e r t a te le F ó n h o z :

Ir o d a lo m m a l

e le ­

s z e rk e s z tő -b iz o tts á g

t a g ja i:

B auer

H e n r ik ,

Fuchs

e g é s z e t.

a la k ítja á l a z o k a t. A k ö n y v lllu s z lr á c ló l a g o n d o la to k n a k

lá s á v a l

E g y h e ti h a la s z tá s t k é rte m . A z t m o n d t a m n e k i. h o g y a

m p v é s z l fö ld o lg o z á s a g y a n á n t le h e t f ö l f o g n i, a z o n b a n

k e s z tő n é s k ia d ó n k í v ü l: D u k á l K á r o ly é s K ú n M ih á ly

g é p n e k , a m e ly ik e n a k ö n y v é t n y o m ta ttá k , e lt ö r t e g y

t ö b b le h e l, m in t p u s z ta u tá n g o n d o lk o z á s . N le tz s c h e s z e -

k e re k e .

r i n l a g o n d o la t n e m

-

R endben van

m in d e n . E lig a z í t o tt a m

az

a m ű v é s z i I llu s z tr á c ió k a z o n b a n

- H o g y n e , h o g y n e I C s a k a n n y it m o n d o t t, h o g y ta lá n

N e m á rn y a k , h a n e m fé n y e k . A z If jú D e la c r o lx lllu s z lr á c ló -

E g y ü t t lé p k e d te k a z ir o d a fe lé , T a n a y k is s é m e g n y u ­

GRAFIKAI SZEMLE

m ű v é s z i k o llé g iu m

ta g ja i

a

s z e r­

K ia d ó - t u la jd o n o s : e g y é b , m in t é r z é s e in k á rn y é k a ,

- E lh it te ?

t ö b b g é p je is v a n a n y o m d á n a k , a m in t ó tu d ja .

f o g la lk o z ó

a M a g y a r o r s z á g i K ö n y v n y o m d á i M u n k á s o k E g y e s ü le te .

á té r z e lt g o n d o la t o k .

k a l r a jz o lt G o e t h e F a u s tjá h o z , a m ik r ő l a n é m e t k ö llő f e je d e le m í g y n y ila tk o z o tt E c k e rm a n n e l ö l t :

.D e la c r o ls

F e le lő s k ia d ó : H a lá s z A lfr é d . N y o m t a tja : V ilá g o s s á g

K ö n y v n y o m d a Rt. B u d a p e s te n

( V ili , C o n t l u c c a 4. s z ) : m ű s z a k i Ig a z g a tó : D e u ls c h D

124

I III

=

III

E

III

:

III E

III E

III

E

xxxxxxxxx><xx> T _LT_LT_LT_LT_LT±1 +Z+ZEZ+Z+Z-FZ-I-Z+Z+Z+Z-I-Z-I-Z+

I T i il i ü L # ' J i i i h i L ^

-

■ € _ 3 -

ABODEFGHJ

HARDy

Mulató a Magyarországi Könyvnyomdái Munkások szakbell továbbképzője ólom­ metsző tancsoportjénak gyakorlataiból. Metszette: Hardy Lajos. Ez a lap össze­ vontan Is világos képet ad a tancsoporton folyó oktatási módszerről. Cél az anyag sajátosságainak meg a vésők kezelési módjának a megismertetése. Kezdődik az egyenes vonalak metszésével, majd áttérnek a görbe - félkőrös, körös stb. - vo­ nalakkal való gyakorlatorásra

Ha férfi vagy, légy férfi, Legyen elved, hited /

Es ezt kimondd, ha mindjárt Véreddel fizeted Százszorta inkább életedet Tagadd meg, mint magac, Hadd vesszen el az élet, ha A becsület marad. PETŐFI.

Mulató a Magyarországi Könyvnyomdái Munkások Egyesülete szakbell tovább­ képzőié ólom- és llnoleummetszó tancsoporljának munkáiból. Ólomba met­ szene : Radlcs Vilmos. A betűvetés valamikor széles alapon gyakorolt tárgya volt a továbbképző lancsaport|alnknak. Újabban a vázlalkészllő gyakorlatok abszor­ beálták a betűvetés és betútervezés gyakorlatát, de bőséges lere Jul a betűkultúsznak az ólommalszó tancsoporton Is.