VIZSGÁLATOK AZ OXIGÉNES ACÉLGYÁRTÁSBAN VÉGBEMENO. KÉNOXIDÁCIÓ TERMODINAMIKAI ÉS REAKCIÓKINETIKAI TÖRVÉNYSZERÜSÉGEINEK FELTÁRASÁRA

VIZSGÁLATOK AZ OXIGÉNES ACÉLGYÁRTÁSBAN VÉGBEMENO . KÉNOXIDÁCIÓ TERMODINAMIKAI ÉS REAKCIÓKINETIKAI TÖRVÉNYSZERÜSÉGEINEK FELTÁRASÁRA Kivonat SIMON SAND-OR* okl. vaskohómérnöknek

a Tudományos Minősítő Bizottsághoz benyújtott és elfogadott d-oktori érte-k`e-zéséből Opponensek: Horváth Zoltán, a műszaki tu-domáınyo-k doktora; Millner Tivadar, az MTA rendes tagja; Sajó István, a műszaki tudományok kan-didátusa. Az értekezés megvédésé-nek Bírál-ó Bizottsága: Verő József, az MTA r-endes tagja, -elnök; Csepiga Zoltán, a műszaki tudományok kandidátusa, titkár; Bereczky Endre, a kémiai tudományok doktora; Domony András, a műs.za.ki tudomá.nyo-k doktora; Geleji Sándor, az MTA re-ndes tagja; Hajtó Nándor, a műszaki tudományok kandidátusıa; Széki Pálma, a műszaki tudományok doktora; Visnyo-vszlcy László, a műsz`aki tud-ományok kan-didátufsa. Az értekezés beadásának időpontja: 1965. december 10. Az értekezés megvé-désén-ek időpontja: 1966. június 20.

Az aeélgyártás fej lesztésében I egyik alapvető tényező az oxigén lolha.szná1á.sa. Nagy-számú laboratóriumi és kis-érlettel si-került többféle nagy termel-ék-enységű és viszonylag gaz.dasá.gos Oxigénes acélgyártási eljárást ki-d-oilg-ozni. Az oxigén alkalm-az.á:s.ának elterjedés-e időszerűvé tette az aoélgyártásban oxigénfezés során lejátszódó reakciók tanulmányozásál.. Különös-en fontos a káros sz-ennyezők viselkedésének részletes tanulni E1nyozása. A szennyezök közül - mint ismeretes - leg-(káros-abb a kúı ı. melynek eltávolítása valaamennyí acélgyár-tá.si eljárásban nehézség-et ok: rf.. l'*1rth~ető tehát az a nagyfokú érdeklődés, amely a kéntelení-tés problémájának elmélete és gyakorlata iránt megnyilvánul. No-ha laboratóriumi és üzemi kis-érl-etek alapján már számos munluı l`<ı-gltzıl-kozo-tet a kéntelenítés probl-émájával, .a kérdés csak részben tisztázott., * Dr. Simon S.*'ındoı` E1 Nchúzlpari Műszaki Egyetem Vaskohászattani Tanszé-ki-nek tıımız kvı-7.:-tft ı-ı.:_vı~|ı~ıııl I.nıı:'ıı`:ı.

rı 1+

.'33 Í

s lnö.s-en az oxig-énes acél.gyártá.s is-or-án bekövetkező k-énoxldáció körülnıi'-nyel tí:sztáz.atl.ano-k és vitato-ttak. A k-én -oxid.á.cíój.áv-al foglalkozó irodalom tanulmá;nyoz.ás.a alapján megáll-apith.ató, hogy a k-én o-xlidációjáfnak kinetikáját és m-echanizniusát az egy-es szerzők más-más módon magyarázzák. Eb-ben .a d-olgozatban össz-efo-glallt kis-érl-eteimnek és elméleti fej tegetéseimn-ek az volt a céljuk, hogy a te-rmo-dínamçika-ilag lehetséges oxí-dá-ciós re-akciókat -szem előtt tartva, tisztázzam az oxigén befúvással el-érhető kénoxídáció reakcióm-echanizzrnusát oly mélységig, hogy ezek az -elméleti jellegű vizsgálato-k a gyakorlat számára is lhaszn-os adatokat sz.olgált.as-.s.anak. Elők`ísérlet-ei-nk-et tiszta v-a:sl(I-I)-ıszlulrfid-dal és kalclíum-zsz.ulfzá:trt.a.l végeztük [1]. E két vegyület-e-t azért választo-ttuk, mert véleményün-`k .sz-erıílnt. oxigénes acélgyártáskor keletkező S02 a FeS oxidációjából kel-etkezík, mig irodalmi adatok [2, 3, 4] a salak CaSO_z, tarftalmának bomlására vezetik viszsza. Termo-d1in.amilka.í :szá:mít.ása`ink szerint a Fe-S oxigénár.a.mban tör`ténő o-xidáci-ó-ja az aoélgyártás hőmérs-éklet-én erősen n~eg.atív szabadzentalpiaváltozással jár, .a CaSOz, bomlásának sza-badentalpia-válto-záısa visz.ont csak 1520 °C hőmérséklete-n válik negatívvá és még 1600 r °C-on is mindössze -3,45 kcal mólonik-ént.

f'8Űl“ iˇ“` G

zo ,

.--

. g -,F4

ˇ .

ls 7 ~-

l

ás

I

22

l

1%

I

FlF /D

I)

F°/

I A logreaıo/s'ıfembuesaség 9 B./ˇ -Í-*t---4 l.\

^

Š Š'Š Š ÉŠ' Š'1:: ,I _ M-1 Fl t

.gí-Iv

1 80 Ez .

/0 0

5-.30

,?oí-°°"-'-

ı

.__-.I

ı,,ı-Í--"""-'

/'í.'-.Q A . bí-ˇ---_-_* /Ó /I

//

I

R%ában ké/1%/ kén eosszes ao/fxcıi`dáase'/báedsaef'g perc

`

40 U

4'

°

* ke'azıˇddl/áTdo/f 0

0

1

1.500 c °- on végzet?kisér/el

0 1200c°- an veˇgze kísérte!

20 ˇ_ 2

l

3

~ 600 c°-on végzett kisérlet 0 700 c °-an végzet! kísérlet A 500 c°-an végzefı' /rısér/et A Í . l _

. Fu`ı/afas: (do, perc

4

5 _` 5.×1§.§

1. ábra A vas(II)-szulfidıból oxigénáram-mal történő ké-noxidáció kinetikai lefolyása 5 32

'

2Í0

Í a s:E2 ~238:

al

0x

l

0.4

Az if-'E5 /fénfarfalmdnak Iaçarirmusa

40 T .

60 g

0

kc

;

*K'--AA-ı.

I 0

»__

mp.

80W-

Ü/

r-

„J

I

6

Az el-(ikís-óı`l-et.e-k végrehajtásánál figyelembe vettük, hogy a ki'-n oxidációja felüle-ti jel-ens-ég (ebben minden szerző véleménye ıncgopgyv'/.il<), ez-ért a diffúzió h.atásán.ak kikü-szöbölése céljából végtelen vékonynzık IA-kinthető felül-ett-el (melynek értéke 0,04 gt..-lilcm?-) vége-ztük a m-óı`ıˇ~sı~lwI.. A FeS, vala~.min.t a CaS0z, 0,1 g-ját, Mars-ch-kemencé-ben 2 l:iter„«peı`e oxigénáramban hevítettü-k, és az idő-egység .alatt keletkezett S02 m-ennyisı'~;.|,ıˇ~t izotópos módsze-rrel határoztuk meg. A FeS-dal végrehajtott kísérletek eredményeit az 1. ábra mutatjzı bo. amelynek alsó részén a koncentráció~idő görbék, felső részén az e görbékből grafikus d.ifferenciáláss-al m-eghatáro-zo-tt sebességi görbék van nak feltüntetve. Az ábrá.-ból látható, hogy a FeS oxidációja 1500 °C-on igi-in gyors. A sebességi görbék é-rd-e-kes-sége-, hogy .a;l.acsony.a-bb hőm-érsékleton indukciós perió-dusuk; van. Az ábra jobıb felső sark-áıban 1200 és 800 °C hömérsékleten V-é-gzett kí:sérletein.kr«e vonatkozóan ábrázoltuk va reazk-ció-se-besség logaritmusárt .a FeS .min-d-en-kori kéntarta.l.ma logıar-itmusának függvényében., A görbék .iránytang-en-se 1,2, illetve 1,4, tehát a nealkció nem fejozh-ető ki -egységes rend-del. A tört értéke és az indukciós periódus arra mutat, hogy .a folyamat összetett, több lépésben megy végbe, és me-gind ulásáh-oız va~la~milyen .aktiv rész-eoskén-ek kell megj-el-enn.ie a rendszerben. Az Oxidáció gyors m-e-g*i.n-dullásláınaiki feltétele k b. 1000 °C .h.őmérEséklet.; ezen a hőmérsékleten már az 02 mo-zlekuláik dissz-o.ci-áció-ja révén sz.ámottevő 0 atom koncentráció van af .gáz-ban. Ezt igazolja a 2. ábra dıiagramja, amelynek alsó részén látható, hogy az indukciós periódus időtartama és az 0-2 di-sszociáció egyensúlyi állandójának logaritmusa között az összefüggés lineáris. A Ca-S0z,-tal hasonló módon -végre-hajt-o-tt kis-érl-eteink eredményét a 3. ábra mutatja -be. Az .ábrának az 1. ábrával való ös-.szehasonlitázsából kitűník, hogy az-on-os h-őmérs ékleten a CaS0z, b-on1l.á-sa lıényegesen lassúbb folyamat, mint a FeS oxidáeiója. A reakció se-besszég l-o-garitmusána-k és a kéntartalom l-og.aritmusá.na.k összefüggése nem egyenes, a reakció rend tehát az olvadék kéntartalmától függően változik. Az előkísérletek .alátámasztották azt, hogy a FeS o-xidációján-ak nagyobb a szerepe, mint .a CaS0z, bomlás.ának. ` A Fe-.FeS rfendszerre v-on.atkozó termo-dinamikai számításoknál albból indultunk ki, ıho-gy a kén nem alto-mosan -oldódik .a vasfürdő-ben, hanem egyéb Ö-tvözet-ek táv-oll-éte miatt - F-eS formájában és ezért az 1, 2, 3, 4 reakciók normál szab-ad-ent-alplia-változását vettük alapul.

[F.es]+o, = so+[Feo] [Fes]+1,õ O., = s-o.,+[F»e-O] [F-.e«s]+o,, = so+(F-so) [Ff-.-s]+1,õ O, = so,+(F.ezo)

Ao° Ao° Ao° AG°

= = = =

_- 14055 - 7,18 T _- 8499õ+11,38 T _ 429õ9+8,31 T _ 1139O9+2-8,87 T

(1) (2) (8) (4)

és kiszámított-uk .a kísérleti *Ö-tvözetek fúvatársakor várható `sza.b.adentalpiııv:'ıltozást. ' A szaba-dentalp-ia-v.áltozások negativ értékei azt b-izonyítj ák, hogy :ı kon oxidációja va kísérleti ötvözetekból, a vizsgált hőmérsékletekzen mind zu m'~;_zy reakei-ó-egy-enlet. szerint lef-olyhat. A S02 keletkezéséig :számitol I. bruttó F-o-lyamat -szrabadental-pia-vál.t.oz.á;sá;n.ak -értéke természetesen lényt-gosen nogatíva-b-b, mint a S0 keletkezés-éig számított rea-kcióké. 5 3 fi

lál? M00 T_

1200

l `-

01

Š É"__*"ı °H0'me`r5éln"tÍ.C

T`*-r-~P-

800

!

600

T

I

L _...|.__.

. _. . ._._L

400

L,il|l`.%l';_!,!_.. 1

- -I*

- 0!

00

I-

`-12

I-14

L1. -fo

. 050

fog kp

l j

--s

1

100 fo

per

._°

l

2,00 l_`

ezÍ _

. l

Az hdukcipıedráı`far'dtóaums. a,

t-

[_ .N_Š .s

2. ábra Össz-efüggés az oxigéngáz disszo.ciációs állandója és a vas(II)-szulfidból

bl

1.

Á

történő kénoxidáci-ó indukciós perió-

-dus.á.n.ak időtartama között

im-1E xv.ss

80 L.. síŰ .

70*

,

ezQ[_

.„YU :- L.

60* .:--L|\J

5010,8

C

.Q _

af'

0.0-°'°/af! ı'

40--

.°ı'~ı„._.

/OA greakıfcmıösuesbeas ég

.w

S23 -r-

`

1

1

li'

10 I

f. 4

1

>

1.8

J

`

2.2

Az 0/verdák kénfarfalmdnak inger/fmusa

.\

zakRáenaltk-á9cvi6áospzeEboretcs ég

I

\'\

cı§Ío`2L o`°`_

10

`_.`.

O Im .MI if.

l

0

_

I

I

l

f

-

W.

}

100 _ 80:-

OZ

.,/

/(én%8 a'ban

.ii W

/” ,

Ő0

:fol-

///./ ˇ

20"'

//

.X

./'Í

ı/

Össze Kelazfı

3. ábra A kalcium-szulfá-t termikus bomlásának kín-e-tikai lefolyása oxigénáram-ban

53--ll

E1 rai/azafr

0

I

0

; 1

_l__l 2 3

OZO

O/

.z 1600 c °-an végzet! kzšérfef

f500 c °-on veˇgzeff Kıšérzef

l 4

l 5

FU'vaz*a'sz mápem

1 Ő

1__J 7 6'

1“"E 'M5

l 9

A kı'~n(liosi(l k1~lol.lwzi'vs('~ig `szá.mított bruttó ıioakció szn.budonl:ıl|ıi1'1||11

niıgaıtivııbb, mint a vas oxidációjáé. Amint az a 4. ábrából láthiıtıi, iı lo-I. szabad-erıtalplia közötti különbség nagyobb kén-tartalma-knál nagyolılır I~1-A azt jelenti, hogy a kénoxidáoió hajtóereje nagy-o-bb, mint a vasoxriılıh-iz.-1'-, különösen abban az esetben, ha a vas százalékos kéntartalma v`i-szo1ı_vl1ı;.z

nagy. A Fe-FeS ötvözetrendszerre vonatkozó termodinamikai sz.ám.í14'ıs1 ık I :ol megálla.p»ítottu.ëk azt, hogy .a kéno-xidáció termodinamikai feltételei l>i~/.11 ı--sítva vannak. A Fe-Fe-S ötvözetrendszerből o-xi-dálód-ott kén mennyiségét a gá*/.ııı i rıtá-k radi-oaktivitásának mérésével kapott impulzus szám-okból, az ötv1"m-l.ben maradt kén mennyiség-ét pedig számítás-sal határoztuk meg. A k is1'~ı`letekıet 0,038, 0,049, 0,08, 0,13, 0,26, 0,41, 0,72, 0,91 és 1,23 százalék kı'-ııtartalmú Fe-FeS ötv-özetekkel 1300-1550 °C hőmérsékleteken végeztük 1-I. A -hő-mérs-ékletet 50 °C-onként emeltük. ' A kinetikus vizzsgzálatok azt blíz-onyítják., hogy .a Fe-FeS ötvözetből tö1`.4 vas k8'ntarfa/mafié

0.049 0.038 0.08 j 1 1 1

0.íf3

aza 0.41 ;

0,9/ 0.72 I f.|28 1 E

“21`-

-4

,

...23

Ü

f `25“ “

× fõ23K° -mnK° A 1723K° + 1773/f°

/ ./ /./

_27„_ . 1 ~

.

-291-

`

' ÍŰZÍÁ/0

-38 -35

i/Í,/“_/`,/Á/Í/`

0,01 0.7

////Ű-

./ (XV

0.5

10 [Og Ofra] +f

.1/././ /7'

1,5

.i.^llil§)Sl-í.5§

4. ábra A [F-eS] + 1,5 Og - S02 + (Fe0) reakció szabad-entalpia-vá.ltozásának és a vaso-xidzáció normál sza-baden-talpía-változásának különbsóge lg a(FeS)füg:g.vényében

fi

.Ü1 :U5

-. .`ı

|ıˇ~ııö li:ˇ-nm;i(lıˇı(fió`ıial< zı kiinduló kénLar`l.aln1:_ıkt(')l és E1 llıvaıtás hı'imı'?ı`rséklc-

lvlziiıl !`i`ıggöL~ıi váltoıaä méretű indukciós periódusa van. /\ ı`cal
zi, ls az == ls If + H ls 0

(5)

egyenletben ha a c a mindenkori 1; időhöz tartozó k=oncentrációt jelenti egyetlen reakcióban, akkor n az egyenes iránytang-ense, ami közvetlenül megadja a reakció bruttó rendjét. Azokon a fhőmérsékleteken, amelyeken indukciós periódus van, a reakció l-efolyása -közben is változik a rend, és az ábrákfból is látható, lho-gy az (5) összefüggés nem lin-eáris. Megállapitottuk, hgy a vasból oxigénnel végbemenő kénoxidáció nem egyszerű, egy lépésben lefolyó reakció. Ezt igazolják: Az indukciós periódus alacsonyabb hömérsékleteken tapasztalt megjelenése, A reakci-órend megváltozása közepes hőmérsékleteken az oxidáció előrehaladászával, és végül

A reakció bruttó ren-djé-re kap-o-tt tört éfrté-kek sorozata. a.- nagyobb hőmérsékleteken.

A kénoxidázció reakciómechanizmufsának felderitéséhezı .a részrendek ismerete is értékes adatokat szolgiáltathat. A re-akció bruttó rendje ugyanis az egyszerű részfolyamaıtok bruttó sebességének jellemzője, mig a reakció részrendjei a reakció egyes elemi lépéseinek se-bességeivel függnek össze, 'Dehát a reakció mechanizmusiára pontosabb felvi1ágfo:sitá.ssal szolgálhatnak. A végrehajtott kísér`1etsor:ozaıt adatai a rféfszrend megiállapítáisát is lehetővé teszıifk, mert ki:sérlet=einknél az oxigénáramlás sebessége álflandó volt, és csak az ötvözet Ékéntartalma változott. A részrenzd megállapításához ugyanis olyan kiindulási elegyekböl végbemenő folyamatok kezdeti reakciósebességeit kell egymással összehasonlitanunk, amelyekben csak a kérdéses komponens koncentrációja a változó, mig a többi alkotó mennyisége állandó. Ezekből meg kell állapitanunk, hogy a kezdeti zsebesfségek. a vizsgált komponens konoentrációjának hányadik hatványával aranyosak. A hatványkitevő-k a reakció részrenzdjei. A kén o~xidá«ciój:ának a kénr-e vonatkozó részrendjét .azokon a hőmérsékleteken és azokkal a kénkoncentrációkkal végrehajtott kísérletek alap536

K4 (U8 2' 11 / .S1 J /00 ~

780 `

750 z

.. ı-1-A n./__,

.

.

//

^

_ X///A

M0 `

l O 1. 1; \ ` `

ı ı

ebesség garlfmusa

720 *

„-ı`~ı

ˇ/\.ı-v'

700 `“

.Í

ós A /0reakc Q*A

L

_! í

.,+'fFb.-ı äı ı-xı-_. +7ı-ûı'-É!

O\

""""-D+-=._.+. ._,

×.1.|%×

--.nuF-~-Au.-.

._.,-:fŰČ_~.:' _.J,. /1.

80` ;

A

4

O “ES/-

ı

1

1

2

`

A vas kén Karta/mának Iogarıfmusa

60*

0 7550 C °- On Veˇgzetfk/sérfef. 40`

.*<Í>§

20* Ă

0

xx:

0 1500 C°- on végzet? kzsér/er

× 1450 C °- On 1/égzeffk/séf/er ,~

A M00 C °- On végzet/ kısek/af

ı 1350 C°- On végzet! kılsér/et.

+ i300 C °- an végzett kzserzfsr

a

ol r ~.Í.`C`^S".

I

lıı \

100

4.-..”-

80*

Õ0i 40i

20

x

' ı

0

o

||

×

Í

x-""""""'-' A

A

û

A/

f /Í/. '

.//./"

0

o

.Í *

Í ÍíŐÓŰŠ§Z obíf-Í

0

//x,-Í

A

“Z" " `.-.:-~ -~.~: 'K

m

x-"""""

I

-i--hí

0

ofgí

'41/L- ı 7

2

Á

l

l

ní'-_-.

+

+

í

ı -ı

3

t

.f""""

'

-

ı

4

1

5

ı

Ő

Fúvafášzl /dá, perc

E

7

1

L

8

0

Í

NME xv. šs

5. :'ı!l>fı`: ı .

A ıı.ıı:m"`., Ha! .:ıı`l:ı|ııııˇı \`.:ı.~.`Iııˇıl miigi'-ıı:'ıı`:ı:ııııı:ıl lı"ıı`lı"~ııı`ı lu-ııuxiıl:ˇıı`iı'> lziııı-lıluı`ı Iı-i'„1\f.-ı-..ı

J

70

0,72 % [si

:wı 240

./„A . /,/1 \.

Á

I

.

I

220I-

2,

-ı

200

„___

/Oyar/lfmusa

T--

ai

ÉS;Q:

Iˇˇ

1

0

.

_,._-

`-\ *ÕQ

IK

A

A

Ă/ Í! '+In-

Areukcıiásebes ég

'čš “Š

O

%+*+ +

Ű”

,J ıc\

.

1

lmt

I

I

+

ČŠQ

Ő

O

„ Rekén akciašeb-s é%g:oxıd /ápErc01 * r 80 L

I

I

1

2

A vas kénfartafmának /Ogarifmusa

00*

.

0 1550 C °-on végZE2?`/fisërlef; - 1500 C °- On I/égzeff A'/se'r1ef

Á M ,I

40

I

0

× 1450 C°-On végzet?kisérlet; A 14006 °-on végzeff kıˇseˇ/`/el ı 1350 C°-On végze/2' kisérlet; + 1300 C°-on végzeff kıˇ5e'r/et*

6

20

I mm

mm

mm

-.ııııı-l-'5"'-'-"_-

I \\\\

Á

fm P

1__

.Ő ŐŰ

\,~\*g°\`\%

.

+

I

.I.

Š Á

bug)

+

+

ı +

401I

I 20`ıı

0x Öskén daaz'!soz-'aáe/osrbankén 0 %

0

1

J

I.

2

I

I

3

.le 4

I

5

„I

Fúvardsı /'dá .perc

Ó`

`

7

I

8

I

.Q

_..

jNMExqss

lı. .ıIıı:ı A ll.'ı`1'."„ S !:ıı`l:ı|ıııı'ı \-':ı~„Iml mciızıˇ-ıı:'ıı`:ııııııı:ıl |ı`ıı`Iı`~ııı"ı In-ıı-ıxiıl."ıı`iıı Iziııı-Iiluıi Iı~I`uI_v:'ı.~`.'ı

I

/0

já.n állapitottuk meg, amelyeknél indukciós periódust nem tapıısztzıIi;ııı`ık. Az oxidálódott kén mennyiségét mól-kg_1 egységre százrnitottuk :it és ii kapott értékeket 1400, 1450, 1500 és 1550 °C hőmérsékletekre dolgo-/.l.ııI( f-el, -melyből szemléltetés céljából az 1500 °C-ra vonatkozót bemuiatoıısı. A 7. ábra alsó részén .a kioznoenztráctió-~id1ő görbék vannak, amelyek kv'/.c |< ~I.i időpontj.áh~oz tartozó érintőjéböl a reakció kezdeti sebessége megállapí i.hiıi.ı'ı. A grafıiku-s -d-iffereneiáláıssal megh-at.ározott kezdeti reakció siebesisé-p;.i ı'~ı`l.ı'~ket mól - kg"-I -perc" 'A egységben az ábra felső részének ordinzátáján a 0 iflöpontra rajzoltuk fel. A kezdeti kéntartalmak logaritmusa és a kezdeti ri-akc`iósebess-égek logaritmusa közötti összefüggést ugyancsak a 7. ábra jobb felső részén tüntettü-k fel. A kétsz-er-es logıaritm-.ikus -ábrázolásból látható, hogy a koordiniátarefnılszer pontjai egyértelműen egyeneseket határoznak meg, és a kapott egyvn-esek hajlásszöge 45°. Az iránytangens tehát egyenlő -eggyel, ami azt bizonyítja, hogy za reakció a kénre vonatkozóan elsőrendű, A koordinátarendszer egyenesei alapján a sebesség állandó értékei is megrhatározihatók, mivel azokon a pontokon, ahol a log c = 0, ott ii d l0g íí = log k. A reálisan értékelhető négy hőmérsékleten meghatározott d

l0g -Í - log c ö-sszefüggést -, amelyből a log lc értékei leolva.-shatók » a 8. ábra alsó részének diagramjával mutatjuk be. A log kz számszerű adatait az aıbszicsiissza 2,0 értékéhez tartozó ordinátapontok adják. Arrhemlus tapasztalati törvénye szerint a sebességi állandó logari izmusa lineárisan változik a hőmérséklet reciprok értékével. Arrhe~n*ii.f,s egyenl-etét exponenciális alakban írva az alábbi kifejezéshez jutunk: ,JP *Í RT

k 'ii

E46

I .

A (6) egyenletben ,;IH* az aktiválási energia vagy aktiválási hő, az A túnyező pedig akciókonstans, vagy preexponenciálifs tényező. Amennyiben :ı sebességi állandó értéke több hőmérsékleten ismeretes, abban az esetben a folyamat .aktiválási energiáját kiszámíthatjuk. A lg le értékeit ugyanis függvényben ábrázolva egyenest kapunk, amelynek iránytangenséből adódik az aktiválási energia értéke. A 8. ábra felső részén a kzénoxi-dáció sebısségi állandóit mutatjuk be ilyen ábrázolásban. Látható, hogy az ért(~l<<~k egy egyenesen fekszenek. A AH* megállapított értéke +28,16 [Kcalfmóli azt jelenti, hogy a molekulákkal előbb ennyi energiáit kell közölni, hogy reakfoióképes á.llapotba jussanak. Mivel csak az aktivált molekulák k<'~|×~sek reakcióra, azért az összes ütközések`nek akkora hányada vezet átalıılcı ıilásra, amekkora az Összes molekulák között az aktivált molekulák aı`:'ııı yiı. A reakcióképes vasszulfid molekulák száma függ a kéntartalorntól és zi lıö z mérséklettől. Ha minden aktiv molekula ütközése kémiai iátalaikıılzislıı iz vezet, akkor A (-az akciókonstans) a másodperoenkénti ütközések sz:'ı:ııı:'ı val egyenlő, A meghzatározoftt értékét (1,42-10'* perc"'1) túl kícsinrck tiıliiljuk ahhoz, hogy az egyenlő legyen az ütközések számával. Ez azt ,ieI<~ııi.i,

3; fm

1

0ygÁhd+ı“gÁ_m__Jl_o _n_ í%gı_l_

Q 0' 0__0__1Í",_0

`.äq_` _? Tgšs ãgä E$b3_S_'E g_ãˇ` _g`ŠE§b&

15 00 C O

Oä5owv /ŰMPÜOMW

_021

ik _ &N* ad_ıgssëäs šn_ ˇWb§ív? UkÉ Rip1Fig '.___”ZI?_

/X

EExsmgš BEUEE Émnu ŠWŠOHB ga: gCOIEgCxwgoDmcwnw\ë_šHxUãC4 gWOwšmšw~_ä

2' I1_00 0'G0 6L X0O___0,. Q

/+

WJ

98of 3/N

/A

/U

/ 8__?

,I

*__nl

_ _ W ? Wp : HW WW ___ Mif

M X.*to g

_ AH

Ã. Z ,xofo

I

MWr

l27U

W:

% ×+ „__. a

5

'L'l` __l'

:if

.Í A

FmW Mhg M0 DW„_C _'

I

_

l_XÜ_____

g g vg J

lg Ă.g_? i + X í.

6

S “BW Í

E XM SS

1,0

»-- - -.--É

« .//

,/

log 1;

05--

J ,_

A

5,0

`"5.Í5

ˇ_1_

T 70

N

fi'

C°

I NME xv.ss

0 /, z

ág ,

+

I

i,of

6.0 ˇ

4

„ 15508 . - 1500 c Oo____| × f450c°

lo+gg 2 arifmusa

A

\ 2

I

/+/

`

I

rezdet eakcı`0'8ebeis é .X

Ak 0

\.._,I W*\.\ .

E

1

I

F

`

2

A kénfarfaiam Zogarifmusa +2,[S]=m0ˇ/.kg" 8. ábra

A kén-oxidáció kezdeti reakciós-eb-ességének logaritmusa és a. ként.artalom. loga.rit.m.us._a. közti ö-ssz-e-f-üggés, valamint a lg k értékei az. 1__..f"T függIvé.nyében

hogy a kénoxidáció végbemeneteléhez nem elegendő az., hogy a vasszu l l`iıl molekulák aktiválva legyenek, hanem szükséges az is, hogy az oxigén mi I lekulákka.l kedvező helyzetben találkozzanak. A vasötvözetekkel vég`roh:ıjtott k.isérleteink során azt tapasztaltuk, hogy .a1acs«onyabb hőmérsékli ~i.< ~ken, ahol szilárd fázis jelenlétével is kell még számıolnunk, .a kéIn1oxid:'u'iı'ı nagy indukciós periódussal és lassabban ment végbe. A felület növek(~vai állunk szemben. A kénoxidáció bruttó rendjének tört éri.ı'~kı~ és SH

:I I<ı'~ı"ıı`O kapott elsö rend bizonyítja a közti termék keletkezését és szerepét ıı ı`ı-akció lefolyászában.

A kinetikus vizsgıfálatok alapján - kénmonoxid aktiv közti terméket feltételezve a kénoxidáció láncreakció mechanizmuzsát a (7) egyenleteknek megtfelelő reakciólépések fejezik ki: láncindítás:

{ [FeS]+O2 = [F-eO] +SOadSz

SO adsz `I`:O,gáz :ˇ S02

Vizsgálataink igiazol-ták, hogy a kén oxidációja függetlenül a vas karbsozntartalmától intenzív. Az acélnyersva.s Oxigénes fúvatás.akor a kénoxidáció sebesség-e fordítva arányos a fkfarbonoxidáció sebességével, és a kén akkor oxidálódik jelentős zmértékben, amikor a befuj tatott oxigén több, mint amennyi a karbon széndioxiddá való oIx:i.dációjához szükséges [5]. A salakvizsgálafto.k:ná.l a termodin.amik.ai fszámitásokban először azt vizsgáltuk meg, hogy a salakzban levő kén az acélgyártás hőmérsékleten "54" 2

'

I

I:

2

I

-561

I

*

I

I

I.,

g/§>/h gý

*“ I

_.

58,

I

.

2 .,

-1

Í'

---Í

A0,/fca/.mal

._

-

`

fz/I

I

I

I I

f

ö

ZX/

I

„___

-~

~--~- - ~--

»A

T---

- -

"mh -~-

4:/

-ŐŐ.?~~--*zik-`""

-08í~

. I

-70

I

2.

I

I

I

_.n__z. .-_.

„_.___m-_____

fi? ,

lg A

/

I

.

.__..__,_-.

/i*/

5,5%

É

_60 I /.I /I1 . W,/4 _

* 1

I

-T

-cz\,, ik. \“* - zf-.-.\f _ ._- . '~fc_j_,ŐQ

";2"'

*ti

i/y

K

I

'" ii

A-

1

15730 102.? fõ73 1723

.

,

_ _.

E3 \1823 az 33_ H . z _ * + 0 -H0'mërsék(e2“,K Iylgräêi

_

_

9. á.bra

A kísérleti saiakok AG = AG° + 1910010 _ 6,81 T + RT in icaol b

A'( C.aS)

._

osszefuggessel szamolt szabadeznt.al.p-i.a-változás-a a h-ő-mé-1`sékle-t f-ügg`véznyébe`n

'H2

milyen formában lehet jelen. Evégből kiszámítottuk az acé1gyáı`tá.~; Iıömérsékletén végbemenő kénreakciók normál szabadentalpia-változá-sának értékeit, amelyek azt bizonyítják, hogy az azcélgyártá.-s hőmérsékletén a szilakolvadékokban a kén FeS és CaS alakjában egyaránt jelen lehet; a többi szulfidok keletkezésének igen kicsi a valószínűsége. A kénoxidáció Iszabadentalpia-változásánaIk kiszámításakor a (8) és (9) egyenletből indultunk ki. A (CaS)-I-1,5 02 '_> S02-I-(CaO) ,

(ii)

(FeS) -I- 1,5 Og _> S03-I-(FeO) .

(9)

A 9. ábrán látlható, hogy a AGB negatív értékei a hőmérséklet és a bázikusság növekedésével csökkennek. A kísérleti salak bázikussága az 1. salak`tól kezdve fokozatosan nő és legbáziIkus;abb az 5, salak. A szabadentalpia-vıáltozások értékeiíből azt a következtetést vonhatj uk le, hogy a salakokból az oxigénbefúvatással eltávozott S02 mennyisége annál több, minél kevésbé bázikus .a salak. A AG9 h.őmérs~ékletfüggvényét a 10. ábrán mutatjuk be; látható, .hogy a vasszulfid oxid-ációj ának termodinarnjkai po-tenciálváltozása az 1., 2., 3. és a 4. .sal-akokra csaknem azonos értékű, míg az 5. salakra mólonként kb. 2000 kalóriával pozitívabb. Számításaink alapján tehát az várható, hogy a .kénoxidzáció hajtóereje az -első négy salakból közel ugyanakkora, az ötödikből pedig lényegesen kisebb. A hőmérséklet növekedésével valamennyi salakban csökken a vasszulfid oxidáció Iszabad-entalpia-változásának negatív értéke. Termodinamikıai számitás.ai.nk eredmény-eiből arra kIövetkeztethetünk, hogy a bázik-us .s.al«akokban .a kén majdnem egyenlő mértékben oszlik meg a ka.lcium és za vas k.öz'ött, és a kénoxidáció -elsősorban a viasszulfid oxidációja révén megy végbe. A salakból oxigénárammal történő k-énfoixidáció törvényszIerűIségeinok mélyebb felt.áráIsa végett megvizsgáltuk a kiénoxidáció fokát az X92- : XA2l`üggv-ényében is. A 11. diagrafmból látható, hogy az X02- :X52-izontörtek arányának. növekedésével a kén«o~xidáció foka csökken, azaz minél bázikusabb a salak, annál Íkevese-bb a sazlakIból eltáv-ozó kén mennyisége. A termodinamikaii viszonyok tanulmányozása után reakciókinetikzıi módszerekkel is megvizsgáltuk a különböző összetételű és kéntartalmú salakokból oIxigénbefIúv-atáskor végbemenő kénoxidáció mechanizmusát. A 12. és 13. ábrák a 0,40 és 0,32 Ü/0 kiinduló kénitartalmú sala.kokı:`a vonatkozóan mutatják be a különböző hőmérsékleteken vég-bement kénoxidáció kinetikai lefutását. Az ábrákon csak a salakok Olvadáspontja foI<~i.i.i hömérsékleteken végrehaj tott kísérletek .adatait .mutatjuk be. Olvadásponi. :ılatti hőmérsékleteken ugyanis a reakció kezdeti sebessége igen gyakmıı nagyobb volt, mint az olvadás.pc~:1t felett, és a párhuzamos mérések is nugyobb szórást mutattak; mind a két megfigyelés arra utal, hogy a .sal.ııkbı'II iıöıiénő kénoxidáoió sebessége a salak és .a gáz érintkezőfelület-étől nagyım'=ı`l;ókbcn függ, éspedig a f-elűlet növekedése kedvez-ő hatású. A salzıkból végbemenő kénoxidáció időbeli lefolyá.-sának vizsgálatzı soI`:'m vfzjyu-i;lon osetPbcn sem találkoztunk indukciós periódussal, sem az olva5-13

`Õ2I

_

.7-ıı_____.

JF

__I_

~03 II

, I

I II

-011. .I

I

ÍllllJ;

IĂ l

.db

-171 II "AŰ. kcal má!.

I

°`o 7.1

I

I

I

l

-00

I

'Í

0

I

__” `

I,

qlsč-

I

I

I

Ii I`

7

I

`

I

7

H

7

I

I

I

, I z

-72« 3

I

í I

1050/(°

,

összefügzgé-s-e-kkel számolt szabade-ntalpia-változása a hőmérséklet függvényében.

`

I

I

-70 ; 1 F

(PES)

I .

(ŠI`I

.I

;`

X (Fz~.s)

I vaazminf /IG = AG°+RT1ın§*§'f?*)*I

„I

'

I

folyamatra a „ZIG = .EIG +RT lnX"4""m

.

I

II

-ŐŐ'

A W A

`"“ I

.E 6-F

I

A kísé-Ir-let-i salakok-nak Ia (FeS) -|- 1,5 02 = (FeO) -|- S03

O-6 .-8 mŠI ..,5f§ -zs* g

ff

/0

I

3

.I

_,

I I

10 .

I

y

0

I '55 ff* \ l

._;;.

Í

I

-06

_.,

I

I I

.

11. ábra I I

A (CaS) + 1,5 03 <_> S02 + (CaO) és a (FeS) -|- 1,5 O-24->SO2 -|- (FeO) reakció szabadentalpIia-válto-zása és a kén-

V0801;

Adu! 0/va d spvntja

><

“ 1573 1023 ˇI 1073 01723 1773 I 18237 °xIdIá°IŐ f°`ka a 3532; ÍÜŠIIŠVÉIHYÉIWR H0mér8é1<1ef,K° I___“"E “-55 I I

í

`5ŐI*_`u 1. $a1akI _ °2.salakI

4

I

1 jó

Š-

-53-~«> =z.80ıaAI«-

II I

.

alm0'/'I'

Kc ı`_.

_

ti?

'

I

_.

,___ _

J, 'Š9

--I

×5..sa1akI

-60 g

I

I

` +3.zzz1zzAI

_

I Í

01

I ./P S” _`

.I.Z_m;..._..I-.

zl'

_

0*P4 Q-'I

__

_

, _, .

*_

O

I

_

LL-

I -_

-

___-

-10,4 _

zz

ka

___..

fa acia'

+ --{_--L.-___

'U'* _ _

U___l ._

„I -I I /6 .azo I -64 I- ~ I I- ~ *IM-Idõ°`° I--I I I-~I~ I IKë"°*` I .E00 _õ0IS. I + I ÍFS* Ö Í-Ig„ U

Tep0frmodefnncamkia'/a/V0'/fozas.

-68

54.11

Íaz

0

-I

20

40

_ I

"E00

,Y ,_

L. X5 2"”

„I

I

80"

NME xv. ss

íz

ig..z-Li sa.Qez

-i 1.0 100

Kénaxid

0.40 °/0 /S/

60

3

I.

Q 0/ A/0

A

50

ki

2 T' \

40

l+1 oseg garıˇrmusa

,_

A

iw

I

7

I

F._.

`ıı

Areakcıósebes

30

ı>.„__

0

0

y 20 ÁT-

RIrén 'de°oxa/k0cldıv/p-keeraberscf ég

I

ÖiO0°

l A

I

x

X

\A

A

...__

0

J

XZıZ10 ×ı ı1-ı

l

Šcõ

ában kén °/0- 80

\

I

1..

1,7

15006°-On ı/e'gze{fA756'/`/er 1450 C °- on végzettkısér/er

1400c°-an végzefr már/er

1Á11}iL_ ...íl -ıı

I

1550 C°-on végzeff/rısérfet

0

F

10

lıı aıi

1,1 1,3 1,5 A sa/ak kéntartalmdnak zogarztmusa

L _

0 L.-- 0-..

....-

P

ogo í0íOí O oí íjí 00 0 ı

00 Á

Ă 0 D×

00

.Í

Ă

,JA-ıı

ÍÍOO

6.-ııAZ'--1

40 20

OıIrén Ösidazas'/oz'deas/7

0

0

1

2

.3

010 4

.10

5

íl

6

Fúvafdsı ıdáperc

_L

7

-ál

.9

Mz ×v. zs

l'.'._ :ıIıı`.'ı. A fi .~.:ıl:ı!
100

3

-

\

O 0 `\

140 *

Í

--A |\.) Q

8

BQ

/z \

Üx

1*

L

1 ă

%/da0x'/0p-'0er'o!crkén 80L

\

Í*

1 A /agre+a/r`c/ıfkmíseubse seg ol-0'-""llı0%0ı

0! ,A

0

ö0»~ Reakciaˇsebes ég

.°'""ıı...ı`

0_ I I

LA _.. .J

L2 1.4 7,5 A salak kénfarra/mdna/f logarifmusa

Z3

40-

0 7550 C°-_-on végzeff/fıäér/E!

za

° 7500 C°-on végzeff kı`5e'r/el

f 'E

0 \

Í' -

ŠQ: 80

0,91-ııgııgıııı0ıı_ııı^ıı_ı_ı1ııııııı0ııııııZiI0 .

Qíí

F

"§\

ll ll 0 O

O O

40 20

kén ÖSSZESkén% a'az/-ában 0'd01`f "~ıı

0x21

I

0.

0

I

2

3

4

5

Fúvatdsi idõ. perc

Ő

7

I. 8

|NME x;/3

l„__| 9 10

1:4. :'ı-braı. A 4. Salal~:!b("ı1 -n~xígčna'ıı`:ın`ımn1 törliénő lc-ıˇ~ı`ınxi(l:'ˇı(~iı'ı kiııolikzıi `lı-ful_v:'ı.×':ı

daspo-net alatt, :~`.-enı pedig felette. Az áb1`ák.ból lát-ható, hogy a sal:.ıl(l)ı'ıl l.ı"ıı`-

ténő k«én«Oxidáció gyors folyamat; fél perc alatt Oxidálódík a salak, kı'~ıdıvl:ıı`talmának jelentős része és ezután a kénoxidáció sebessége gyvakoı ztıtilııg már nem változik. Az ábrák felső részén feltüntetett reakc`íósebesség göı`bék mutatják, hogy ta kezdeti nagy reakcióseb-esrség egy-két perc oltoˇ!1.vı'-vv-I közel nullára csökken. Megkiséreltüsk a salakból végbemenő kénıoxídációra is megállapítzırıi :ı reakció bruttó rendjét. A reakciófsebesség logaritmusa és a salak kén tartzılmának logaritmuıs a közötti összefüggzést az ábrák jobb felső sarkában ulhelyezett diagramokon mutatjuk be. Ezekből .a diagramokból látható, hogy kétszeres logaritımikus ábrázfolásban görbületek, töréspontok jelennek meg, tehát va reakció nem írható le egységes renddel. A reakció nem egyszerű, az észlelt bruttó sebesség két vagy több reakció eredője. Az is bizonyítottnak tekinzthetiő, hogy a kiénoxidácfió a salakból merőben más mechanizmus-z sal megy végbe, mint a vasból. A vas-vazsszulfíd ötvözetekből történő könoxidáció kinetikai lefolyásában ugyanis gyakran találkoztunk indukciós perióduıssal, mig a salakból a kénoxidáció :sebessége minden esetben a kezdeti időpontban volt a legnagyobb. Emellett .a vas-vass-zulfid ötvözet oxigénes fúvaıtázsakior - füzggetl-enül a mint-áik halmazál-lapotától _ a kfénoxidáció fokra alacsionyabb hőmé-rsék-leten volt kisebb, mig a salakok ftúvatá-

,1-,~`f.ff!.ë*."Iͧí-3-flqfí--J;--* : ,` a. l 1-*

%-ában

-ç

Š 8,Š s

--

_*

-_

zz

~

A

7

:

`

Í

Owx °\

. ,

___*

~

2Ű`,

“

"

_

W „_ m__m,___ , I ı l 1 `

_

F

_„ıf%1300c°l

ı

*

._,,

' .

.

`

f

"E "" ,

U3. Ü)

' ı

`___

, 1 `

,

l

_*

__J_{

J

9

0-_--e

14ÜÜ Cč_____th__Z.

0x Ösd/(en kén aaz'/sOz`ed0stf C3CJ ,

mm

(AJ U1 `-K -Í*

%

_

_

AW

_

í

oo CQ3

l` o` ok I '\\_..i_.__.__+_$§ý?_ L..___*_ Í\)--4-Aí _- _ .

í§~

Écs----ı--_-<`.x' .`_„ _--{_- _; _. _, ,„_

/-`u'vafa'sı` Idá perc

Af-r*4 f

Q,“i_,

NME “'55

14. ábra Az 1. és 5. salak ~kénO-xidációjának időbeli lefolyúsa 1300 és 1400 °C hőmérsékletelıen

:ı:a+

P

Ã

J- l~ 1

.~::ıl<ııı` :ız olvadáspont alatt ~--- a szilárd fázis nagyobb felületóből kil`olyólag

mıgyobb volt, mint az olvadáspont felett. E jelenség nincs a salak bázik ııssz'ıgával összefü-gg«ésb~en, mert a legkisebb bázikusságú 1. salakban éppon úgy jelentkezett, mint a leglbázikusalolo 5. salakban. A 14. ábra muta t-ja be az 1. és 5. salak oxig énes Í-úvatásakor bekövetkezett kzénoxidáció időbeli lefolyását 1300 és 1400 °C .hőmérsékleteken. Az 1. salak 1380, az 5. salak 1390 °C hőmérsékleten olvad meg, látható tehát, -hogy szilárd fázisból nagyobb a kénoxidáció foka, mint közvetlenül olvadáspont feletti hő-m-érsékleten. A salakból végbemenő kénoXidá.ció kinetikai lefolyása nem hasonlít a k.alciumszulfátt bomlásának kinetikai lefolyásázhooz; sem, mivel a szulfát bomlása lényegesen lassúbb folyamat, sebessége az első lidiőfszakban fokozatosan nő, majd egy maximum elérése után csökken. A két -egymástól jellegében eltérő kinetikai lefoslyásból - mivel nem valószínű, hogy egy és ugyanazon reakció azonos feltételek között különböz.őképpen megy végbe - arra köv-etkezıtethetünk, hogy a fúvatás során keletkezett kéndioxid nem a salak sz.ul«f.áttarltalmá-ból származik. Ezt a megállapítást egyébként Csucsmárjev és tárısati lhár~oma.lkotós :szintetikus s.alakok=kal v'égr'ehaj`tO-tt kis érleteiınek eredményei is aláıtámaszıtják [6]. A 12. és 13. ábrák görbéiből látható, 'hogy reális salakjaink fúvatáısakor is elzértüçk a kénegyensúlyt: a salak kéntartalma két perc eltelte után a fúvatás további időszakában állandó szinten marad, Megáll-apitásaink szerint ez a visszamaraldt kén csak szulfátkén alakban lehet; nagyságrendje szinte valamennyi salakban kb. az összes kéntartalom 20 0/0 -a. Salakjaink kiinduló szrulfáatkéntartalma az zösszes kén 5-10 Ü/0 -a volt, tehát va. fúvatás sor-án a kénoxid keletkezé~s«ével egyidőben olyan reakció is végbement, amelyik a szulfátkéntartalom növekedéséhez vezetett. A salak Oxigénes í`úva~tásakor tehát ra kén a (10) és (11) reakció szerint. oxidálódhat: (S2-) "l" 1,5 Og = (02-_)

valamint

(S2-)+2 02 = (S04)-2*.

,

(11)

A (11) reakció természetesen csak akkor megy végbe, ha salak vasfürdővel nem keveredik, és a gázatmoszféra -nem tartalmaz. szénmonoxidot. A 12. és 1 3. ábrák leinetikus görbéinek lefutásá.-ból látható, hogy a (10) reakció szerinti kéndioxidkeletkezés gyors folyamat. Kisérle-teink során az egyensúly igen hamar beállt. ˇ A (10) reakció bruttó rendjének m«egá.ll.a.p1i.tás.a céljából a 4. salalkmintával végeztünk kísérleteket 1600 °C-on. A vizsgálat céljára azért választottuk a 4. salakot, mert ennek bázikussága elég nagy, rvaıstartahna pedig a három nagy bázikusságú salak közül a legkisebb, ezért a fúvatás során három vegyértékig oxídálódott vas ferrit alakban megkötődik és a kénoxidációban nem vesz részt. Emellett kéntartalma is megegyezik az oxigérnes aoélgyártás s-al.akj:ainak kéntartalmával és többi alıkotóinalk százalékos mennyisége is közel Íazonos, tehát a megállapítható kinetikai adatok zı gyakorlati sa;lakokr.a is érvényesek lehetnek. A kísérletek eredményeit a 15. cı. ábrán, mutatjuk be, amelyből láthaftó, hogy a salak kéntartalma csaknem teljes mértékben kéndioxid alakj-ába.-n eltávozott. A 15. a. ábra jobb felső sarkában elhelyezett diagram mutatja, hogy a koncentráció-idő 5~!zh'

1

40

,

l»

„

1.5"

U

`

1

7

0

2.0

01 7,5

É

30 t"

a

_

1

õt-

I

/O

./°

l ı_.-

--.-.y.---2, ı-o-D

(0g0rıfm050 A r0 /fcıosebes eg

20 „ _--2AP_,,.. 1,1.-. 4

10

-_-

H j_

I

/°/

Š. Digit,

051.

A

°

ıf,(

A 50/ak kénfarfa/manak (0g0rzfm050

\„\

O`o

I

r

.

O...--O-'-'“"'0-"_-O

,

/

j

`l

I

ofýo ııfo _--0--ˇ

.\

80,-

Z

00

1

O

,/'

l

Ő0 L

O/

60 110

,-

I ___ L___

1:0

100 j

l

ll

j

ııı--Ju-vı.-ı -1

z\

O

__.mm..___J_0,

ŠQ j--

ı

.ı-.

I H 1,5 2,0

0

ez MF

O\o

l

4...-

U I

ıı ı

`0

A Feakciosebes eg

A s0/0/r /reˇnfarfa/mcfnak (0_g0m`m050 2 1"

1`

l

*fr

0 ° \ 0.5 L0

.,

Ă

.-.E119 -.J ıı

logarıfmı/50

l

.-A.,..

U

D

i iëã.

0/

.:--\

;,/\-.,Ă\,d'ı

ı`-ıı. -ı_- A

n

1 0

Í

l

40 is

40 1-

.l

l

20 -

D)

20“r~

. ,_. _. _.:-ıl . ı- w H

1 1

0

0

0

l 2

4

F0'ı/0.f0ˇsz 100, perc

Ő

L0i 80

„l

10

f

20

,l

30

__

-l

.,~;:ı«-

A0

Fúvafász 1dŐ.pef`c Él ME XV SS

15. ábra A 0,32'-',.--""„ S--tartalmú kísérleti salaku-n-k és a mart.in.sa.la`k 1600 °C--oın tört-én-t oxigıˇ--ıı

fúvatáskor vé-gb-emenő kéne-xi-dáci-ójának -k`ineti`ka.i. lefolyása

rendjét adja meg. Az előzőek ala-pjáın nem várhatjuk, hogy ıa (10) roııäkı-ló egy lépésben menjen végbe, mivel ehhez 1,5 molekula oxzigénzn-ek és 1 k ı'-ıı ionfnak egyidejű taílál.k«oz.áısára lenne szüfkzség. Csucsmaxrjev és társai megállapították, 'hogy a kénoxidácíó folyamıılıı az oxig-énr-e nézve 1,52 rermdű [6]. Ez =ki.sérletünk alapján az 1,5-.nek .adódott görbébőtl m-eghaltározott realkciósebesség logari«tmus=a a salaëk kéntaı"talm:ˇınak .logaritmusával lineárí-s összefüggésben van. Az -egy-ones lıaı,jlE'ıssz.ii_ı4'ı'~-nok lzıngenso 1,5-nek adódik. ami a (10) realkció szerinti l<én~oxi(lıÍı(:ió l.>zı`ııl.l«ˇı .'31-U

ı`«-ııılılı-l összlızıııgbzsın van. mivel joggal feltételezhetjük, hogy a kén ı`<'~s'/.ı`«~ııı|jı- ıı .aalalkıeakcióbfan is egy.

A salakból történő :kénoxídácíó bruttó rendjének megállapítására N-euhııus és munkatársai 0,25 0/0 kéntartalfmú m-artín:salaÍk?k:al végzett [2] egyik kisı'-ı`letének adatait is felhazsználtuk. Az említett :szerzők az oxigént részbcn a salakon -keresztül fúvatták 1600 °C hőmérsélkleten. A 15. b. ábrából kitúnik, hogy ıa kénoxfidfáció időbeli lefolyása ebben az esetben -lényegesen lzı.=`súb«b, mint a felületi reakcióé. Ebből arra következtethletünlk, hogy az oxigénbefúvatá.s okozta -erős „keveredés -ellenére is za diffúzió sebessfége a döntő tényező, a lkéno-xidıáció sebességének alakulásában. A 15. b. ábra. jobb felső sarkában elhelyezett diagramból az is látható, hogy a reakció bruttó ı`endje ebben az -esetben 1, azaz a kénoxidáció sebesség-ét az elsőrendű reakcióknalk megfelelő egyenlettel irhatj uk fel. Ez a tény azonban csak a diffúzió gátló szerepét igazolja, de a .kénoxi-dáció mechanizmusára nem ad bővebb felviláglosíltást. Ez egyben azt is igazolja, hogy za kIi=n-etizkus rend megállapítása önmagába-n nem eleg-endő a reakció mechanizmusánalk feltárásához. Összefoglalva za is alalkokikal végrehajtott kıínetikai vizsgálataink és term~odıi`nam:ilkai számítıásaiin k er'edmé.nyei-tv .megálllapít.hatj uk, hogy Oxigénes fúvatásrkor - csak a salak és a gázfázis között végbemenő re~ak.ciókat vizsgálva ~ -a kénoxidáció egyidejűleg a (10), (11) és (12) reakció szerint mehet végbe: (S`3")+1,5 03 Í_` SO-j+(O`-'“) (10) (S3_)+2 Ü: .Í (50/.)2" (11) 2 F-e-3+-I-02+ S3* Í_` 2 Fe`3++SO2 (12) A sal-ak bázikussága, vafsftartalma és a fúvatás hőmérséklete szabja meg, hogy mikor melyik reafkció szerint .k`eletkeziik` kéndioxid. Bef-ejezésül legy-en szabad meg-emlitenem, hogy a vas-vasszu-lfifd ötvözetekíbő-l -és a zsalaíkrendszerekből történő -kfénoxidráció lefolyásának tanulmányozására végzett nagyszámú -kísérletek eredményeinek metallurgiai, termozdinamilkıai és reafkoiótechn-ikai elemzésével sikerült a reafkció mechanizmusár-ól bővebb ismeretek-et szerezni. Tu-datában vagyok azon-ban annak, hogy az elért ered~mények még nem teljesek, és a kutaftási eszközök tökéletesedé~se, valaımçint az elméleti ismeretek további bővülése után lehetővé válik a reakció mechanizmusának még részletesebb megismerése. IRODALOM "ll Simon .S=á`nzdor-Benkő Gyulá-né: A vas. és sa-lak ként.a.rta1m~á.n-ak -o-xigénn-el tzörté-nő 1 oxidáci-ója. Az MTA VI. Osztály Közleményei 37 (1966) 123-139. í2* Neuhaus, H,--Langhammer, H. J.---Kosmidefr, H.-Schenck, H.: Archív f. d. Eisenhüttenwesen. 33. 1962. p. 505--516. 131 Neuhaus, H.-Lfmgham-mer, H. J.-Kosm-ider, H.-Schenclc, H.: Stahl und Eisen,

82 (19-62), 1279-1287. `-if Lo-oze -K.-Ojksz, G. N.: Izvesztyíja vüs-z.s.ih ucs-ebfnyűh zav-egye-n.yij. Csornaja metallurg-ija, 7 (1963). 70-75.

,SZ Simon Sán-d-or: Vli-janie pi"-ocessza produvki metalla kiszlorodo-m na udaleníe szeri v gazovuju fazu. Kandidátusi disszertáci-ó. Moszkva, 1955. Ílif Csıicsmarjev, Sz. K.-Eszin, O. A.-Dobrigyen, A. A.: Izvesztyija vüszsih ucscbnyiih zavegyenij. Csornaja met`allu`rgia. 7 (1962), 12-18.

5.*'Š()

I/ICCIIEIIOBAHI/lfl H0 YCTAI-lOBJlEHl/IIO TEPM() I×lHAMl/lll['ICl-(MX l/I PEAl(LlI/IOHI/IHETI×lÍ-lECl{l/IX SAROHOMEPHOCTEM OKI/l.llEHlfl5l Cl}`lPl>l HPI/I BbIl`lJlABl{E OTAJÍI/l C l{l/ICJlOP0,llHbIM ,llë/'l`bEM

,H-p IH. [Human PEBIOME

Hocne onpeııcnenızm ızıaıvıe e nfi csoõoımoii :-ıneprızıızı peakumi okızıcnenmı cepızı ñı.ı.:ııı nposeııensı peaı<1ıı×ıoKnHeT1×ı<»ıccı<ızıe nccneııosanzsı no rısylieaıfııo Mexaaıiswıa TepmoıuıımMız~ıLıecıo×ı Eo8Mo>KHsıx cepoOKı×ıcm»ıTemzHsıx peakurıii. Cnaf-ıana õsıım npoaeııeaızı onsrrsı co cnnasamn L11×ıcTsıı`z'1 cynsqıızuı >Ke.Tıe3a - cy.ııızKeJıe8a H pasmfıııaoro cocTaBa oıcııcnmoınızııvıızı mfıakamıı npn Te1vınepaType rıpOz88O;LcTsa cTam»ı. I/ls nonyueanbıx rıpı»ı Onımıx .tıannsıx ycTaHoBızım×ı Km-ıeTı»ıKy nporekamıfı npoııecca Oı<ı«ıc.TıeHızın ccpızı, ı
Nach der Fe-ststellung -der Freienthalpie-Veränderungen an der Oxydationsreakti-onen -des Schwefe-ls werden zum Studium des M-echa-ni.sn1-us von thermody`na.misch möglichen Oxy-dations`reak`tionen des Schw-efels re.aktio~nskine`tische Untersuchungeıı durchgeführt. Zuerst Wurden Versuche mit reinem Eise-.n (II)-Sulfid und Kalziuııısulfat, dann mit Eisen-Eisen (II)-Sulfidlegierungen und mit Oxydationssichlackcn von verschiedener Zusammen-setzu.ng auf der Tem-.peratur der Stahlgewinnun-g durchgeftihrt. Aus den Angaben de-r Versuehe Wurden der kinetisehe Ablauf der Schwefel-o-xy-dati-on, d-ie Gesc-hwin-diglk-eitsko-n-stante, die Teilo-rd.`nu`ng und Bruttoordnung (lor

Rea-ktion-en, die Grösse der Aktivisati-oznsenergie, endlich der Reaktionsmechani:~:ıTıııs unter den vers-chiedenen Umsiänderı der Stahlgewinnung fe-stgestellt. INVESTIGATIONS ON DISCOVER OF THERMODYNAMICAL AND REACTION-KINETIC REGULARITIES OF SULFUR-OXIDATION IN OXYGENIAN STEEL-MAKING Dr. S. SIM-ON SUM MARY

After having d-e-termined the free--entalpy change of su-lfur-oxí-dation rcnı-I Iııııw We have cazrried out reaction-k`in-etic investigat-i-ons to study the mechanism o-l` llıı-ı`» m-odina-mícally possible sulfur oxídation reactions. First the experiment:-z lııııl lwvıı carried out on- pure ironic sulfide and calcium sulfate, t-hen on allo-ys of iı-mi-lrızıı sulfide and later on. oxidizin-g slag of different composition at tempeı`zıtLıre of slwl making. From the figures got during the experiments We determined the lclııı-llv process of -sulfur o-xidati-on, the rate co-nstant of reactions, partial order :ııııl lıııllı order of r-eaıctiofns., the a.mount of activation energy, and finally, the nıeclızııılsııı ol' reaction at different conditions of st-eel-making.

.'35 1

ESSAIS POUR DÉCOUVRIR LES REGULAIRTÉS TIIERMODYNAMIQUES ET REACTIONCINÉTIQUES D'ANHYDRIDATION SULFUREUSE AU COURS DE LA FABRICATION D'ACIER PAR OXIGÉNE Dr. S. SIMON RESUMÉ

Apres avoír constaté les Variations de lenthalpie li-*bre dans les reactions danhydritation sulfureuse nous avons accom-pli des es-sais reactioncynetiques pour étudier le méchanisme des réactions da-nihydrida-tion szuliiureuse possifbles au point de vu thérmodynam-ique. On a experímenté á la temperature de la fabrication de Iacier d'abOrd par protosulfure de fer (II) propre et sulfate de cal-cium, puis par les alliage de fer-protosulfure de fer et avec des laitiers oxydants de composition chimique different. On a constaté á Íaide des donnés obtenus a.u cours des expériments le procédé cinétique de Ioxydation sulfureuse, le constant de la vitesıse des ré-actions-, Iordre brutto et détaillée des ré-actions, la grandeur de Íénergie ãactivisation, enfin le méchanisme de la réaction en conditions différentes de la fabrication ãacier.

ga . .`lı „L

A NEHÉZIPARI ıvıŰszAKı EoYı«;'ı`ı«;M K(äzı,ı«:M ENYE1 XV.KoTET A Nehézí-paı`i Műszaki Egyetem okt-atói altal a tudo-nıányok doktora, tudománvok

kandidátusa fokozat, ill. do-liltori cím elnye1`-és-e«é1`t benyújtott és elfogadott disszertációk, továbbá a Ne-hézíparí Műszaki Egyetem Bánya-, Ko~h-ó- és Gép-ész=mé1`n-öki Karán megvédett egyetemi -doktori disszertácíól~: rövid kívon.ataí az 1964--66-os évek-böl

Szeıflıesztö Bizottság: Dr. BÉDÁ GYULA felclús szerkesztő

Dr. l"AI.K RICHARD

Dr. GELEJI SÁNDOR

Dr. KÁLDOR MIHÁLY

Dr. il`j. SÁLYI ISTVÁN

Dr. TAKÁCS ERNÕ

Dr. TERPLÁN ZÉNÓ

Dr. VINCZE ENDRE

.1\'i[.SI~lUl.(`. l§Hiˇı

Az ábrák legtübfbjét a szerkesztői; irányításával

HERCZEG ISTVÁNNÉ mtˇiszaki rajzoló

kés zl'tette

Sajtó alá rendezte

Dr. TEIRPLÁN ZÉNÓ egyetemi tanár

irányításával Dı`. VINCZE ENDRE egyetemi docens

(ii Nehézipafi M~ıˇi.szak.«-i Egyetem., Miska-lc

I'/\("ll*`.ˇl ll.\\lll`lJl/\ll(`!\ 'l`U||l(HX l)JlllUl'())l||l»|X
B cncııızıanbnoñ .m×ıTepaType npvıaeııcn pac1ıeT ızımneııanca cmıouı bıx q1cppO.1ı:ııııı1`ı`~ mzıx maTepı«ıa.nOE 8 nepcmennoıvı MarHnTHOM none, T. e. Onııcan cnylıaí/'ı, npvı ıcO1`u|mA1 8ııcıK1-ıJu
'

Dr. Gy. T-EVAN ZUSAMIVIENFASSUNG

In der Faıdhliteratur ist auí die Ber-e-chnung d-eır Impedanz massiver Ic'ı`.ı`ııııı.ıı.ı netischer Stofíe in magnetischem Weczhselfeld. hingewiesen, .also den Fall, l`><_-I zlvııı die ele~kt.romagnetisc-he W-elle im Stoíif vo-llkommen gedämpít Wir-d, Der Aufmıtv. IwÍasst :sich mıit d-er Impe-d.a.nz1b~ere1c'hn.ung düfncner fearrorrnıagfıızetisıchefı' M-etallplııl l.ı~ıı und Röhren in stark magneztischem Feld und mit der Dimeırısionierung's1mc-thmlv :ml che-r i;n. d-er chamzisfcıhien Indu:sz'E.Ti-eı üblıicher in-duktivefn Wänmveeitnzrfichtıın-p;cn, wı 1. ı ı ll Flüssi gkeıi'te1n indzire-kt erwä-rmt W-erdlezn. CALCULATING THE IMPEDANCE OF THIN HOMOGENEOUS FERROMAGNETIC METAL SHEETS AND TUBES LOCATED INTO STRONG ALTERNATING MAGNETIC FIELD Dr. Gy. TEVAN SUMM=AR.Y

Cailculatíng the faflftfernati-ng :m.agn.e-tic ft'L=e11-d impedance of cO.m.<pac;t; fcmııııııızıız 111m:ıt.Lc`ı"s may be found in tıhe tech»nicaA1 Jliteıratuıre i. e. the case iln Which 1-hv 1-lı-«-H-„ nızıgnvtic wave- is Wholly absorbed. by the material. Pazper contains the crılı-1ıl1ıHı1ıı nl' iırıpvclııncc of thin fe'r1`Ofrnagne1tic'.meta-I sLhee1:s and tuãbes being vallfid in .-1lı-111114 ıı11ı;.',`ııvl.iv fivıld :ıml -:ıs appıI`.i.c-aftıi-Orn of the method for -dıimemısio-ninig zi-nductivc lıvııllııg cqulpnıı-.nis :ıpplicnble in the chemical industry by Which liquid is indirccily hı-ıılı-ıl.

SH!

(IALCIIL DE UIMPÉDANCE DES PLAQUES MÉTALLIQUES ET TUYAUX MINCES HOM_0GÉNES, FERROMAGNÉTIQUES PLACÉS DANS UN CHAMP MAGNÉTIQUE D'INTENSITÉ VARIABLE

Dr. Gy. TEVAN RÉSUMÉ La littérature technique connait de-s mé-thodes d-e cal-culer Iirnzpédence des matiëres ferromagnétiq-ues solides placées dans un champ magznétique variable, done des méthod-ezs de caleul pour le cas Oû Ionde électromıagnétique est complët-ement absorbée p-ar la matiêre. Eétude Íait connaítre une méthode .se prêtant au caleul de Iimpédence en cxham-p magnétique inten-se de minces plaques et tuyaux métalliques fezrromagnétiques et décrit., comme un exempíle pour soın application, une méthode pratíque p-our le -dimensionn-em-ent d-es équipements de chauffage dinduction á utiliser dans Iindustrie chimique, et, á Iaide desquels des Iiquides peuvent être indjreciement réchauffés.

582

A Nl'Illl7l7.ll'/\Hl MÜh"/.Alil l'1(iYl'l'l"'l*l-M M/\(}YAl{ .NY.l'}I.\/Ü K()Zl„l`1IÍMFlN\'l'll

TARTALOMJEGYZÉK Dr Böcfker Tivadar, okl. b-ányamérfnök: Nyírádi bauzitterület hidrogeo-lógíai viszonyai 1 1- 1 1 « 1 -Dr Gulyás József, tudományos munkatárs: Különböző arány-ú négyszög alakú prizmák duzzasztásánál fellépő feszültségek és alakváltozások elméleti és kísérleti vizsgálata 1 1 1 Dr Némé-di Varga, Zoltán, okleveles geoló-gus-m.é-rnök: A hosszúheté-nyi feketeköszén-terület földtani és hegységszerkezetí vizsonyai 1Dr Somos László, okleveles ge-O-lógusmé-rn-ö-k:A Mecsek hegysé-gi (Dél-Magyaı`ország) felső triász és a kőszéntelepes alsó liász rétegs-or földtani leírása Dr Hosszú Miklós, egyetemi tanár, a matematikai tudományok doktora: Algebrai rendszerekené-rtel.mezett fü-gg.vé`nyegye-nletek, I.V. A disztributivitás -és autodisztributivitás függvényegyenlete Dr Mo-csy Árpád, okleveles vaskohómérnőkz Egyszerű -és bonyo-lelt alakú szürkevas-öntvények lehűlési viszo-nyainak vizsgálata » Dr Remport Zoltán, okleveles ko-hómérnök: -Melegen hengerelt acéllem-ezek mechanikai anizotrópiája ~ ~ 1 1 Dr. Wéber József, tudományos munkatárs: A Parkes-eljárás vizsgálata - D1' Verő József, okleveles ge~ofizizkusm-érnök: A. földi elektro-mágneses tér pctípu.sú pulzációinak vizsgálata .a Nagycenk melletti Obszervatórium adatai alapján 1 D1' Egerszegi Pál, egyetemi adjunktus: Geoelektr-omo-s .szondázásnál véges kiterjedésű, felszink-özeli földtani alakzatok zavaró hatásának kiküszöbölése, tektonikai vonalak kimutatása 1 1

.F 1 O

7 ll lift

-I7 IH H5 li!!

HI

Hill

Dr Sz-abadfváry László, okleveles g-eofizikus-mérnök: Közép- és. Kelet-Mon.gó1i1ı

talajvíztároló .szerkezetei és azok geoelektromos kutatása - - - Dr. Molnár Pál, -Okleveles bá-nyazrnérnök: A rudabá.nyai EK-i kutatási terülvl földtani és teleptani viszonyai 1 1 D1 Tóth. Lajos, tudományos munkatárs: A hengerl-és kísérő jelens-égei és befolyásoló tényezői közötti összeıfüggések vizsgálata 1 1 D1 Benyó Tibor, okleveles k-ohómérnök: Üzemi kísérletek a nyervas oxigénbvfúvásos deszilicirozására -1 1 1 1 1Dr. Boros An-dor, -okleveles gépészmérnök: Hi-draulik-us sebességstabilizátorok néhány ü`ze1mta.n.i -és .méretezési kérdésérőfl 1

1

11 ~

Bocsáxn-czy János, tanszékvezető egyetemi tanár, a műszaki tuclományolc *ka-ndidátusa: A széngyalulás folyamata és a jövesztőszerszá.m. =kiala'l<ítás1'ı-nak irányelvei. ~ -1 1 -1 1 1 1 11 1--Dı Taky Ferenc, -ny. egyetemi tanár, a műszalki tu-do-mzá.nyO1l< kan-did1'ı1.usıı: A D»un.ai Vasmű éfríntésvédelme z 11-Iˇ)ı' Pmnfızi I.„a_ios, egyetemi a-djuniktus, a műszaki tudományok k1.ın(lid1'1L1ıs1ı: /\<`l:ılékok az általános kettős kar-dáncsuklós tengelykapcsoló elmč-lul.ı'-ılıı-v.

D1

I):

lZ'.II llll WD lll HH!

Í

!'I.lt.vr Pál, okleveles |l<-ohómérnökz A mangán kéntelenítő `hat1-'ıszı a nyersvııslmıı 1 1 1 -- 11-

LH!! ZH? 22| Llllñ

58!!

l)ı` lf`('iy Gyula, egyetemi docens, a fizikai tudományok kandidátusa: E.lméleti vizsgálaloli a tüzeléstechnika köréből 1 - --- 1-1 I)ı` Zoltán Győző, tudományos munkatárs: Ka-pilláris tulajdonság-ok szerepe a

spontán olaj-kiszorítás hatásfokában

-

--1

1-

1

249 253

Dr Asszonyi Csaba, okleveles gépészfmérnökz Approximációs módszerek nem-

lineáris termeléstervezési problémák megoldásáz-hoz

1-

1

257

Dr Csabalik Gyula, mb. egyetemi docens: Kisrnéretű acéltuskó tápfejének 'ter-

mikus vizsgálata 11

-

1

1 1 1 1

1 `

1 1

1

289

Dr Horváth Dezső, okleveles ko-hómér-nők: Úrlkúti :mangánércek metallurgiai

feldolgozási lehetőségeinek kritikai vizsgálata 1 - 1 1- 1 f Dr. Takács Ernő, egyetemi docens, a műszaki tudományok kandidátusa: Magnetotelluriikus műszer- és módsz.erfejles.ztési vizsgálatok, valamint alkal-mzazás-uk a geofizikai ıkutatásban 1 Dr Vincze Endre, egyetemi docens, .a `rnatema:ti|kai tud-om.á.nyo`k` ka-n-didátusa: Egy általános 'módszer üggvé-nyegye-nletek néhány osztályának megoldására 1 11 1 Dr. KBSSBTŰ Zsolt, okleveles bány.am-érnök: Szilárdít-ott kő-zetköpenyre és utána .beépített bizt-osítzószenkezeftre ható kőzetnyomás v`iz.sg.álata vízdús homo-klban 1

1

1 1

1

1 1

- »

Dr. Mato-lcsy Mátyás, okleveles gépészm-ér-n-ök: Új módszer a fámsztóvizzsgálatok val-ószínűségelıméleti értékeléséhez Dr. Kulcsár József, okleveles gépészmérnök: Kerámia forgázc.so-lólapkák köszö`rülő megmunkálása gyé`mánts.zemc.s-és koronggal. Gy-émántszem.csé.s köszörűkorong vizsgálata ' 1 1 1 Dr. Tompos End-re, egyetemi adjunktus: A Dunai Vasmű kokszszenének petrográfiai v-izsgál-ata és a koksz minőség.ének .szelektív aprítás.sal elérhető jav-ulá-sıa 1 1 , Dr Draho-s István, egyetemi docens, a műszaki tudományok kandidátusa: A Wildhaber-Novikov-fo-gazás általánosítása forgási körgyűrűfelülettel lefejtett fogfelületek esetére Dr. Farkas József, egyetemi docens, a műszaki tudományok kandidátusa: Egy oldalon, két irányban egyenletesen bordázott, megoszló terhelésű négyzetlemezek tervezési .kérdései 1 Dr. Szabó Szilárd, mb. egyetemi docens: Ponthegesztés -k-ondenzá-t-ortelepben tárolt energiával 1 1 Dr Vida György, mb. egyetemi docens: A hőátadási ténye-ző meghatározása Diesel-1m-o-t.o-r hen-gerében - Dr Terplán Zénó-, tanszéikvezető egyetemi tanár, a műszaki tudo-mány-ok doktora: A f-o-gas-ke-r-`ék-bolygóiművek méretezési kérdései Dr Béres Lajos, egyetemi .a-djunktus: T'ermit'heges-zt-éssel készült sín-köt.ése-k sz.ívós;s.ágána1k fo-k-ozá.sa J 1 1 Dr Lévai. I`-m.re, e-g.y-etemi docens, .a 'műszaki tud-o:m-ányok kandidátusa: Kitérőte.n-gelye-k közzö-tt változó mozgásátvitelt megvalósító - egyenesélű szerszámmal lefejthető - fo-gazott kerekek ~ Dr. T-ajnafőí, J-ó-zsef, egyetemi docens, a műszaki tudományok kan-didátusa: Sze`r.sz.ámgépek mozgásleképző tulajdonságainak elvei és néhány alkalrnazása 1 11 1 1 - 1 1 Dr. Steiner Ferenc, egyetemi adjunktus, a -műszaki tudomány-ok kandidátusa: Bougner-t-ér.képek elemzése 1 Dr Simon Sándor, tanszékvezető egyetemi tanár, a műszaki tudományok doktora: Vizsgálatok az oxigénes acélgyártásban végbemenő kénoxidáció termodinamikai és redukciókinetik.ai törvényszerűségeinek feltárására Dr Tevan György, egyetemi docens, a műszaki tudományok kandidátusa; Erős váltakozó mágneses térbe helyezett vékony, homogén ferromág1nes-es fémlemezek és csövek impedanciájának szárnítása 11 F'

J

84

317

321

325

3-29 351

381

385

389

405 423 435 449 467

469

489 509

531

553

'l`l'.\')ll1| Mll|l|l{()Jll.l|_l{(.)l`() lI()J|l--`1'l`l"I)(lll`l'llŠCl(l)|`U ll|l(Í'l`l'lˇl`B`ˇˇI`/\ 'I`§l}l(lŠJlUl"l llPOMlıllllJllı`l||lUC'I`H (lll`lIll`|'l|$l)

COJÍLEIPHÍAHIKIE

ll-P T. Eefcep: Fnııporeonormıeckne ycnosna Htnpancsoro MecTOpo>1<ıLeı~ıı-ısı GunCHTOB

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

'll

.11-P FI. Fyűaıa: Teopemlıeckoe H aKcneprıMeHTaJn-.Hoe rıccneııosamzıe ,ııetlıopmaıuıll .H-P ll-P ll-P

Il-P

Í.:-lel? -1: -:s-cs .Il-P ll-P .Il-P

il-D ll-P

rı aanomsennñ, Eoaaıfıxaıoıınfıx ı1pı×ı Haõyxanrm npı»ı8M c LıeT1„ıpexyı`oJ1ı.1ıı.ıM ocnosaımem pa:-mızııınoro cOOTHOıueHı×m . . . . . , . . 3. Hamöu Bapea: l`eoTeıı1o'LeHn§1 Kameanoro yrnsı . . . . . . Jl. Hlomouı: Feonormıeckoe onnca ne Tonıuvı Eepxaero Tpzaca Melıencıcııx rep (lO>ı1 Benrpvıiı) n H1zı>K1~ıe1`O neriaca Kamesaoyronsnoro 1vıecTopO>ı<;Le1ııı>1 M. Xoccy: fbynsıınonansasıe ypasaenrın, ncTonKoBaHHsıe E aın`eõpaı1-mecıcııx cncrcmax, IV. qıyakuı-ıoHa.1nzHoe ypasrıeıme ,1n»ıcTpı×ı6yTı»ısH0cTn 14 anroıuıeıpnõyTızı8HocTı×ı . _ . . . . . _ . . . . . A. Malta: Idccneıiosasne ycnosrırı oxnancnenna lıyrynasıx OTHMEOK ııpocnıll H cıı0>lKeHHOi×i õnns Haııbnenıczı . . Il. Seepceeu: 3/cTpaHeHı×ıe Memaıonıero Bnızıi-laza 6.1m8Kı×ıx ı_< no8epxııOc'ı`ı»1 ı`eo.rıorızılıecıoıx clıopmauvıifı c Koneqnsım pacnpocrpanemıem npızı reo3fıe1<1`pı-ı'ıecKom sonnnposannn, oõnapyzfeıme TeKTOı~ıı×ıLıec1<ı»ıx .Tıı«ıHı»ıi'ı . . . Il. Caõaôeapu: CTpyı
ı

ı

ı

ı

O

0

ı

O

ı

0

ı

ı

ı

ı

il P

A. b'ı'prıu: U ıı1-ı<1ı'ı`opı.ıs nonpocax npnmenean M pacLıeTa rımpaıııııılıccıcııx e'ı`:1Gıı.ıııı:ı:ı`ı`ı1|ı1ııı L`ıc11|ıuc'ı`1-1 . _ . . . . . . . . J l-11 bl. I»'n~mm;u.- llpııııvı-e c'ı`|1oı`:ıı1m1 yrnsı 11 ııızıpeıcrmiızırıo cosııaııızııo pe_>1 JI. l!w1m.m.- Jlıııımııııı'ı`ı-,:ıı.ıı1.11: Jı:ıııııı.ıe ııo 'ı`eopı»1ı-11 oõıııel-'ı JLııoi'ıHol'ı ıfzıpiuıııııııll 1\1yı|ı`ıı.ı rılı-ııııvıııısı . . . . . . . . . . . . ll. l!11.«ıı.ı1ıı°[I.(lflı~1`ı-1-|ııı1ı:ıı1ııııı-1' ıızıııııııııc m:ı|1ı`;ııııL:ı ıı lıyryııe . . »N .ll-P Jl- f!>zm.- '|'ı-1ı|ıı~ııı~1ı-1-ıfııv ııı-ı`fıl`.1lıııı:ı1ııı1ı ıı ııı'ı.1ı:ıc'ı`ı×ı 'ı`oı1o\ıııı.ıx ııpoceccoıı .

M111

7 ll Il!"ı

fl 'I lll lıfı llll lll

lııfı l'.lIl

lfıl l'll'ı Hm llılı

2111 '.*.l'l Í'Z'| Llllfı

'Jılll

JL. .lfuırmım l'ıı.1ıı. ı~.`ııı11fııı1ı|ııı1.ı11 ı-ııııllvııı ıı ı-. 11.11. mımoııpoı-ı:1ııoJıı.ı1oı`o ııı.ı'ı`1-1'-1

ııvııııiı 111-ı|ı`ı`ıı

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

'.'.f`ıÍl

'IMS

,ll-|ı ll. _-`l1`1.`fmı.ı1.-Aııııpoıccıımaıuıoııııı..ıe .\1cTOJL1„1 pcıııeıımı ı-ıe.1ıı111eliHı>ıx ııpoöncm ıı.ıı:ıııııpoııaııı-ızı ııpoıısı1oJıeTBa _ _ _ _ _ _ _ _ _ . ,I 1-|ı Jl. lluõaxıııızcz 'l`ep11nıLıccKoc ı×ıcı1sıTaHHe ııonnsnızıx npuõsıneü Heöonızumx craııızııı.ıx cııız1TıKHocTeı`?ı MeTaıı.rıyprı×ı\1ec1'1 õarapen _ _ _ TÍÍÍÍ1 ~1:1-cs 12183 Baôa: Onpeıleneane 11<eHı×ı;1 Me>KJıy pacxonsmnmncz Eanamı, cnıznzıaemsıe 1zıHcTpy1v1eHTo.~1ı c npamoü ı<poMKoä _ _ JJ.-p I7l. Taăaag eu: Hpnnuıfınizı H HeKoTop1z1e npızımepızı ncnonssosanns cBoı`»icTsa ızıHcTpy1\«1eHTafı1„H1zıx cTa1-mos, saknımıaıneroca E Konnposa Hun ııEı×ı>1<eHn;ı _ If,-p LLI_ IIIu_1»:OH.- I/Iccneııosaana no _vcTaHoBneHı«ııo Tepmoıinnamnuecımx 14 peaKunoKızıHeTr1L1ec1<ızıx 3a1
586

257 289 317' 321 325 329 351 381

385 389

405 423 435 449 467 469 489

509 531

553

lVll'l"l`iI'Ill_llN(il*1N lllûll 'l`l*1(Í|lNlS(_Tlll*}N UNl.Vl:)ltSl"l`Ã'l` FÜR l)ll:I SC!IWI*Jl{-lNl)US'l`ltIl'.1, MISKOLC (UNGAR-N)

INHALTSVERZEICHNIS Dr. T. Böclcer: Hyd-rogeol-og.i1sehe Verhältnisse des Bauxitgebiets von Nyirád Dr. J _ Gulyás: 'I`-heoretische und experimentelle Prüfung der Spannu.ngen und Verformungen, die 'bei der Sıc-hwellung von Prismen mit verschiede-n proportio-nierten viereckigen Grundflächen aufteren 1` 1 11 Dı`. Z. Némedi Varga: Geologisohe und gebirgsstrukturelle Verhältnisse des Steinkohflen-gebiets von Hosszúhetény » 1 1 -1 Dr. L. Somos: Geolo-gische Beschreib-u-ng der kohleführenden oberen T`rias- und unteren Liassc1hicl"ıftenfol1ge im Meosek-Geb-inge (Siü-d-U-ngarn) -

-

-

Il

7 ll Il.'"ı

Dr. M. Hosszú: Fun1'ktio.nal:gle'ichu.ngen gedeutet An-hand von algebraischen Systemen IV.; F-unktio-nalıgleic-hung der Distributivität und Autod1ist.ri1buti-

Dr. Dr. Dr. Dr. Dr.

vität - 1 A. Mocsy: Pr-üıfung der Abikühlu-n.gsVerhältni.sse von Graugüssen mit einfa-ohen und koımplizierten Formen Z. Remport: Mechanische Anisotro-pie Warmgewalzter Stahl-platten - J. Wéber: Prü-fung des Parkes-Verfahrens 1 J_ Verő: Prüfung der P-*ulsationen des elek~troımagneti.sohe.n Feldes der Erdo vom Typ P-C auf Gr-und der Angaben des Observatoriums. -bei Nagycenk P. Egerszegi: Die E'li1mi-nierung der stö-nenden Winkfungen o.berflächennaheı1 geologischer Fonmationen mit endlioher Ausdehnun-g bei geoelektı`ischeı` Sondierung, Nachweis tektonischer Linıien 1

-11: lll Ilfl llll

ll1."ı

Dı`. L. Szabadváry: Gr»un~dWas.serspichernde Stru.kturen Mittel- und Ost-lVloıı-

go-liens und iihre geoelektrische Forsohung Dr. P. Molnár: Die geologischen bzw. Flözverhaltnisse des nordösllicheıı Schünfgebiets vo-n Rudabánya

-

1

1

Dr. L. Tóth: Pırüfuzng der Zusammenhänge zwischen den F-olgeersc.heinunı.zı-.11 und beeinflussenden Faíkto-ren des Walzens 1 - --1 Dr. T. Bangó: Betrie-bsversu-che zur Entsilizierung -des Roheisens duroh Einblıısein von S:'ıue1`stoi`.*f

1

~

1

l'_!fl

I"ıl

I'l'1 lllñ

Dr./1\. Boros: Eini.ı.:e bet1`ieb1liche und Dimensio-n1ierung.sprobleme hydı`1ıı.ıll--sche.-1' (les-chwi1`1c|igke.ilsstabilisatoren - 1 1 l)ı`_ .I. Ilocsáııazy: Voı~.1.;1ı1ı;.; des Kohlenhobelns und Pr-inzipien der Ausgeslnllung (les (iewlııııuııtzswerlczeugs l)ı°. l-`. 'l`alcy: llvrílIıı`ıııı|,.;ssı-lııılz Im „Donau-Eisenwerk” --1-

l)1`. l... l'mmi.:l.,- llellı`ll1_u~ 1/.ııı` 'l`1lı1-oriu der allgemei-nen doppelzka1`d1ıı`ılsclıı-ıı Kıı|ı|ılıı1ı;.1--1 1 1 l)ı`. P. l'llrı*r: lúııtsı-Iıwe|'ı~lııııaswl1`l1ıııı1.z :los Mnngans in Roheisen - - - -

lllll Zllll 1!l'l' 11') l 'Jil Ft

l)ı`.(1y. l«'(i1|;: 'l"lı1~ıı111-ll_~1ı-Iıo llı1lvı*s11ı"Iıl|1ıLl1`ıı uus dem Gebiet der Fcue1`ıı1114Hf1~

'.!1lll

llr. (ly. Zoltán: l'Ilıı|'lı1s.~1 ılı-11 l111|ıll|11ı`uıı I1Il|„zı-11.111-lııılleıı 1ıu.i` den W.iı`l|lı`lı-Im 1 -1 --1 -«

1'..*`1Íl

l.0(;-|ı|ıl|(

-

1

-

-

--

---

1

z

11

-~

587

l)ı`

(`.~„`, z1s.s`:m:1;i.' {\|)1)ı`ııx-i.ıTı:ıl.iııı'ı:~sınL~IhııÍLlOı*ı zur Iuiisurıu ııiclıl.liıwEıı`vı` Pl:ıııuııı.::~a|ıı'ıılılı'm0 (lor Pı'(ı(__lul{1iı)-n

Í

Í

~~~

Í~

Íz*

:Í

ÍÍ

Íf

Dr Gy. Csabalilc: Thermis-che Prüfun-g des Gíessıkop-fes kleiıner Stahlklötze -l.)ı` D. Horváth: .Kritiszche Prüfung der meta-llurgis-chen Bearbeitungsmöglichkeiten der Mn-Erze vor Urkút zz Í ÍÍ Í ~Í Í Dr E. Takács: Untersuc-hungen zur Entwicklung fmzagnetot-ellurischer Geräte

und Mebh-Oden und ihre Anwendung in der geophysikalischen Forschung

257 289 `317 321

Dr E. Vincze: Eine allge-meine Methode zur Lösu-ng einiger K.1assen von Funk-

tiOn.a1«g1eichu.n-gen

Í

Í Í ÍÍ

Í

Í

Í

Í

325

Dr. Zs. KesseTű.` Untersuchung des Gebirgsdrucks der in Wassereichem Sand

Dr. D-r

Dr. Dr

D`r

Dr

Dr Dr

auf verfestigten G-ebirgsrnantel und nachher eingebaute Ausbaukonstruktionen W.i.r.k«t Í Í Í Í Í Í ÍÍ M. Matolcsy: Neue Methode zur WahrscheinliÍc'h.keitstáheoretisohen Bewertung der Efrm:üdu:nzgsprüÍu=ngen zzz f ÍÍ Í Í ÍÍ Í J . KUJC'-Sáf: Sc=h1eiıfbearbe`it=ung Von kera.mís.cÍhen Sip.anungsıp1ät.tzchen mit Dıi.-am:a.nzt.szcihleiifseheibe-n; Prüfung van Di.a.~m.antscfhleifscheiben - - E. Tom-pos: Pet.rO-graphis-cfhe Ufntersu-c-hungi der K-Okskohle ıdes DOnau-Eis.enWerks und die durch selektive Zerkleinerung erreichbare Qualitätsbesserung des Kokıs-es 3 Í Í I. Draho-s: Verallge-rnein-erun-g der Wizldiha:bezr+-fN~O-vi'k-ov-`Kre-isb»O«.g.enprOEE`i.1Verzahnung für den Fall einer mit Kreisringfläche abgewälzten Zahnflädhe Í ÍÍ -Í J. Farkas: Berechnungsproble-me der in Zwei Richtungen einse-itig und regelmäszsig Versteirften Qua-dratplatten ıazu~f g1eichm.ässig. Verteil-te Querbelastiung Sz_.Szabó: P-u.nk`tscÍhWeissen mit einer in Kondensa-tOrb.atterÍie gespeicherten Energie Í Í » Gy. Vida: Besti-mmung des Wärmeüb~erÍgabeÍfaktOrs im Zyli-nder des Diesel-1Vl'Ot.Or.s ~ Z. Terplán: Di-mensionierëungsprobleme der Zahnrad-Planetengetríebe -

329 351. 381

385

389

405 423 435 449

Dr L. Béres: Erhöhung der Zähigkeit der mit Thermitschweissung hergestellten Schienenverbindun gen Dr. I. Lévai: Prüfung gezahnter Räder, die zwischen ausweichenden Achsen

Dr. Dr Dr

Dr

5

eine veränderliche Bewegungzs-übertÍr.agung ve-rwirkliczhen und mit geradek;an~tigemÍ Gerät abwälzbar sind Í J. Tajnafői: Pninzipien der bewegungsabbi-1-dende`n Eilgeznscha-f`t der Werkzeugmaschínen und ihre A-nwendungen . F. Steiner: Analyse der B-O-uguer-Atlass-e Í Í S-_ Simon: UntÍe1`.sucÍhun-gen z-um Auafs-ehliessen von t=herm«Odynam.isc-hen u.n-d reaıkti-O-nsk-ínetis-che.n Ge.sÍet`z:mässigkei-ten der bei der S~tah1gewıi.nnun.g .mit SauerstOt f-Efinblasen vo-r gehen-den Schw-efelfo-xydat.i~On Gy. Tevcm: Berec-hung der Irnpedanz in stark magnetıis-ches Wechseif-eld geÍ.s.te11tÍer Dü-nner, ho-mogener ferrO«Tnfag:netische'r`Metıa1*1p1atten und R-öıhren

467

469 489 50-9

531 553

PlJHl.l(`A'l`|l)Nh' UI" 'l`lIl*1 'l`l'l(.`HNl(.Í/\l, UNlVl'.`.liSl'I`Y ()l" 'l`Ill'1 I|.l'l/\VY INl)U`S'l`I{ll'.lS MISK()LC (l"IUNGARY)

INDEX Dr. T. Böcker: Hydzrogeological relations of the bauxit-field in Nyirád - Dr. J . Gulyás: Theoretical and experimental ex.ami.nation -of s-tresses and dcform-ati-ons taıking place W-hen swelling tetragonal based prisirns with difffere-nt -proportions Í Í Dr. Z. Némedi Varga: Geo-lo-gical and mountain s--tructural relations of black coal field at Hosszúhetény Í Dr. L. Somos: Geolo-gical Des.cÍriptÍion of the upper triassic and of tıhe lowvı' lliassic strata Witıh coal seams at the Mountain Mecsek (South Hungmy)

Dr. M. Hosszú: Function.al equatiozns defined on algebraic systems IV. The functional equation of distributivity and autodistributivity - - Dr. Á. Mocsy: Exarninating the c-ooling relatio-ns Off si-mfply and so-phisticatudly shaped gray iron casti-n«gs Í -Dr. Z. Remport: Mechanic-al anisotropy of steel sheets made by hot rolllnı.: Dr. J . Weber: Invesztígıation into 'the parkes pro-ce-ss - ÍDr. J . Verő: Inves-tigzatinıg into the PC type pÍ-ulsatio-ns of the elekıtro-magnı~1.|ıf fıíeld of earth based on the data of the observactory at Nagycenk - Dr. P. Egerszegi: In e fectin-g geoeiectrical sounding the liquizdaftion of the (listurbing effect of »geological formzations With finibe extension lying ncıır to the sur-face and the pointinfg out of the tectonical lines -- - - Dr. L. Szabadváry: Ground Water reserving stru-ctures of Middle and Emıi. Mongolia and their geolectrical exploring Dr. P. Molnár: Geological - stratigraphical relations of t-he nortih-e:ıslı~ı`ıı exploration field at Rudaıbánya Í Í - - « - Í Dr. L. Tóth: Investi-gati-on in=t-o the relati-oins between the ac-c-ompanying phı~ııomona and influen-cing fact-ors of rollling f Í-f Dr. T. Benyó: Operating test.s -on desilizcization oıf pig iron by Oxygen-bluwlmz DP. A. BOTOS: Some operating and di-mensionıing problems off hydra-ulic :~ı|`n~ı-(I stabiÍlizatoı`s » Í “Í Dr. .I. Bocsánczy: Procc:~:s of coal plou-ghing and principles of developlng wlııning tool Í Í » -ÍÍ l')ı`. F. Taky: Protection ııg:ılı`ıst cloctric shock hazard of Uhe Danubizın lrıııı Wm`k3--

Dr. Dr. lI)ı`. l)ı'.

--

-

--

ÍÍ

ÍÍ

-»Í

I... Pomázi: Coııtribullııııs lo lhv theory of the general double cardıııı Jolııl P. Pčltcr: Dc.~:ulı|'uı`|7.ln-1.: v-|”.I'vvl of ıııunı.:ıınese in pig iıro-n » 1 - Gy. Fáy: 'I"hcorol|cul tv.~4l.~ı lıı l'ııvl1ı-ı-|`ıı`ıic Í - - -Gy. Zoltán.: l~`to'lo ol' Iıhv cıııılllnızv ı°|ıııı`ııclı-ı`I.~õ1.ics in teh e ficlcncy of lılw

'z ıı HD

-ıv lll HH IH! IH

HID

llifl l l 170 HID IIIII 21!! 21'! 'Jill L!Ilñ 24|!

--

25!!

Dr. Cs. A8.~ızonui.` Apprııxlıııııllıııı ııwllııııl.-4 fııı- .~uılvlı`ıg the not lineaı' producllıııı plıımılııgpı`<ılilı.~ıı`ı.~4- -- -~ -- ~-Í - -- -- - - - - - -

2M

Hıjıtılılılıwmıs ııll (||.~ı|)lıı(fı~-ıııvııl --

--«-

~Í-

-

« -

--

-

_

l)ı'. (ly. (,.`su.lm.lilc: Thcrmical ínvestigation of the [eeding heat of small dimen.siım steel sımall ingots - Í~ÍÍ ÍÍ ÍÍ Í -Í- ---

289

Dr. I). I-Iorvtáh: Critical exa-mıinati-O-n of the milling .possibilities of metallurgic.a'l Mn ores of Úrkú-t Í

Í

Í

Í

Í

-_

Í Í

Í

-

317

Dr. E. Takács: Ma-gnetotelluzri-c device an-d method -de-veloping investigations, their application in the ge-op'hys`i.c.al -pr-o-sıpecting Í Í Í Í ~ Dr. E. Vincze: A general method for solving some classes of functioinal equati-ons. Í Í Í Í Í ÍÍ Í Í Í Í Dr. Zs. Kesserű: Invesliigation into rock pressure on strengthened rosk shell and on supports set afterwa-rds in Water-beari-nig sand - - - Dr. M. Matolcsy: A new method for evaluating. the pr-obability theory of fati-

gue testings

Í

Í Í Í

Í-Í-

Í Í Í

ÍÍ

Dr. J. Kulcsár: Grinding processing OEE ceramic cutting ti-p.s by diamo-nd granular Wheel, inve-stigıating into dfíam-Ond fgnanular grindin-g' Wheel - Dr. E. Tompos: Petrographical examination of coking coals of the Danwbian Iro-n Works and the improving of the c-oke quality to be -oÍb-taine-d by selective crusıhing Í Í Í ~ Í D.-r. I. Dfrahos: Ge-neralizin-g the Wildhaber--Nowiıkow teetihıin-g for to-ot-h s.urfaces hobbed by r-otıational circular th-oroid surface f Í Dr. J. Farkas: Desig.n problems -of square plates reg ula-rly stiffened on one side in two directions un-d-er uniform normal loadi`ng Í Dr. Sz. Szabó: Spot welding by energy stored in con-denser-b.atteÍr~ies - - Dr. Gy. Vida: Determinati-on of the heat transfer fac-t-or in the cylinder of Diesel engine

Í

Í

Dr. Z. Terplárn: Diimensionin-g problems -of planet gears Í Í Dr. L. Béres: Incerasing the toughness of rail bonds by thermite welding Dr. I. Lévai: T-oothed Wheels - which may be hobbed by straight edged tool

321 325 329 351 381

385 389 405 42-3

435 449 467

- realizing changing drive between deviating shafts Dr. J. Tajnafő-i: Principles and some examples of application of the movement

469

forming properties of .machine-tools Í ~ ÍÍ Í Dr. F. Steiner: Analyzing Bouguer”s maps Í Dr. S. Simofn.: Investifgations on -discover of thermodynzamúc-al and re:acti-on-kineti.c `regu`1za-rities of sulfur-oxidation in oxygenia.n steel-:making - - Dr. Gy. Teoan: Calculating the imıpedanzce of thin homogenous feÍrro-mzaıgnet-ic metal sheets. and tu`bes located into strong .alternating magnetic field

489 509

500

531 553

ANN/\lAl*1H l)l'1 l.'UNlVI'IÍ|{Hl'l`l7I DE III-NTJUSTRIE L()URl)zl*l DI:) Mlbšilšl H4 (ÍHONGRIE)

TABLE DES MATIERES T. Böcker: Conditions hydrogéologiques du gisement de bauxite a Nyı'ı`:ˇı<| J. Gulyás: I.nvestiÍgatiÍo=ns th-éÍoÍrique et practiques des dÍéformatioÍns 01 lı-ıı sions se produisant lors du gonflement des prismes de base c:ıı`ı`('-v :ıııx profp-ortions diõ ferentes Í Í -Í Z. Némedi Varga; Les conditions géologiques et géostructur:ılc_~; ılıı Risim-en.t .houi-ller de Hoss.zúIhe`tény A Í -L. Somos: Description géologique du gisement tri-assique supóı-iı-ııı- el ılıı Ígisement houill-er triassique inférieur de la Montagne 'Mecsek (llııııp, rie Méridionale)

Í

Í

~Í

Í

-Í Í Í

Í

Í

Í

--

'I Il .N

ÍÍ

M. Hosszú: Équations fonctionelles int-erprétées pa-r des sysl.Í('~Íıııv.~ı :ılp,ı'-Iı riques IV. Les équations fonctionelles de la distributivile vi. (lv |':ıııl„ distr.i.bu`tivi'té Í Í Í Í Í Á. Mocsy: Étude -des conditions de refroÍidissemeÍnt des l`onl.vs iıı`i.-„W ılııformze simple et Ícomplexe Í Í Í Í«- Í Z. Remport: L”a-nisotropie mécanque des toles d'acier lamim'-vs iı vlııııızl J. Weber: L'-étude du procédé de Parkes --Í Í Í ---Í J. Verő: Uexamen -de la puls.atiÍon de type PC -du champ élecl.oı`ııı:ıp,ıı«'-iIqıızterresÍtre par des donné-es .livrées par l”o'bsÍervatoríe prés -de N:ıı.:_r<-i-ıılc P. Egerszegi: Liéliımıination de 1'effet t-r-oublıaint des fromes géologlqııı-8 suli surfaciales pouÍr des sondages géoéilectriqu-es et démÍonstı`ati<ııı ılvs llıiııı-Ír tectoniques Í Í Í Í Í L. Szabadváry: Les réserviors d'eau souterraine de Mongolic (fvıılı-ıılv vı Orientale et leur exÍp.l-oration géoélectrique Í -Í ÍP. Molnár: Les conÍdiÍtions géographfi-co-stratigrzaphiques de la zoııv (|'ı-x ploit.ationÍne de Rudabánya Í Í . Í Í Í -L. Tóth: L*étude des relations entre les phénomzénes complémentıılrvs ılıı l.amina.ÍgÍe et les factures l'iÍn.Ífulenc.ant Í -~ T. Benyó: Essai á l'échelle industrielle pour la désilicisation de la |`ıııılı~ |ıiıı` insu.f.fla.tion d'oÍxyg'ene Í Í Í -- A. Boros: Contributions a 1'étude de l.a ımarche. et du di-mensioı`muÍnıÍı-ııI ılı-Íi .stabilisateurs de vitesse hydrauliques Í J. Bocsánczy: Le processıus du rabotage et les prinÍcipÍeÍs diı°ecl.ouı`s :le In mise au point de ..l”ou`t`i1 d'extraction Í -Í Í F. Taky: Protectiion contre l'éllect.rocution a 1'usine Siderurgique l`)uıı:ı -L. Pomázy: Contribution a l`Íétude thÍéoı`ique de Paccouplement :ıı`!.|cıılı'(lo-uble de type géÍn(:Írzıl

ı.5

-Í

-rr HI HW llll

Hm l`.r.ı lwı I'ln l'ı:i ııııı

::ı`ı 91'! 29|

P. Piltcr: I..'o|':lˇe1. de la pré.sOnce du dósulfurant de .mzııızganóse dans lzı fıııılv

'..Ill\

Gy. Fáy: I*lssııis thóoı`iquvs (lııns le domëıine de la teohniquc du (:lı:ıııl*l'.'ıi.-.v

.!-HI

Gy. Zol.t.áÍ1ı: livlııilons vnire los |)ı`opı`iı':l„ó=s c:.ıÍ|)illııires et. lv ılif-lıil. ıl`Iııı|lv .\'|)(ıııl.iııı('~ııımı| (li-f|ı'lz|(-ı_'~(~-Í

„z

L-

-Í

--

_

_-

-_

Llflfl ıl :H I'

(ls. Asszorı-yi: lVl`út..l`ıo<.le.s d`appı`oximation pour la .s`olul.ion des pı`oblı.'~ıııc:~i ıl`oı`(lı`c de prévision non-linéafire de la production Í Í Í Í

257

Gy. Csab-ali-lc: Étude -thermique de la -massel-oÍtÍte aux dimensions ımëduites

aesıingoiõ zzracier

Í

Í

ÍÍ

Í

Í

Í

D. Horváth: L'exa;men critique des_po.ssi=bilités du traitement mé-tal1uı`gique des mineralis de -maniganése de Urkút --Í Í Í _ Í ~E. Talcács: I.nves:tigatio-ns pour d-évelopper des m-ëth-O-des et instruments. magnéto-telluriques et leur application dans les explorations géophysiques -Í Í z z ~- ÍÍÍ Í Í~Í E. Vincze: Mıétho-de gén.-érale pour rés-o-uÍdre quelques type.s d'ÍéquatiÍon. fonctionnelle

Í

Í Í

Í-

-

-

--

~

---

Í Í

- Í

Í

281) 317

321 325-

Zs. Kesseri'i: L”eÍxame-:n de la pression d-es terrains agissant dans des sa.bles aquiif-éres .sur des -éléfm-ents. de souté-nem-ent posés. ul`terieure.ment sur un ma-nteau -de roche cimentée Í

-

-

-

329-

-

M. Matolcsy: Methode nouvelle dünterprétation des résultats pour des essais de fatigue .d” a-prés la th-éorie de -probabilité Í Í Í J. Kulcsár: L”af`ıfutage des plaquettes de coupe céramique -par disque diamanté. L'examen d'Íun disqu-e d'a futage diamanté

„

381

E. Tompos: Liétu-de p-étrographique des. cokes utilisés -dans -l'-usine .sid-érurgiques Duna et l'afm-é~.l`iorati-on anticip-é-e de l.a quaílité du coke par concassa.ge .sélectif z -Í I. Urahos: G-énéralisati-on de la méthode de Wi1dhabe.r et Novi-kov ta tailler des engrenages pour le cas des. flancs taillés en dévelo-ppante par une -surface de Ícouronne de rota-ti-on Í J. Farkas: Questions de calcul des plaques carrées a deux families Orthogon.ales de nervuers dissymetriques, soumises a une ch.arge uníforme Sz. Szabó: Sou-d-ure par .points u`ti-lisant Penergie accwmulée -d”une batterie -de condensateur Í Gy. Vida: -Détermination du facteur de tran.smissi-on de ohaleur pour le cylindre d”u.n moteur Diesel

Í

Í

.

-

Z. Terplán: Questions relatives au dimensionnement -des engrenages planétaires Í L. Béres: L'augm-entation de Pendurance de Passemblage des rai1.s fait par sou-dure a thermite Í Í Í Í . I. Lév-ai: Roues dent-ées a tailler en -développante par un outil a taillan-t -dro-it et :réalisant une transmissi-on alternative de mouvement entre arbres déviants

Í

~

Í

351

Í

J. Tajnafői: Principes et quelques domaines d'a-ppl-ication des propriétés projectric-es des ima-chines-outils _ _ F. Steiner: L”ana1yse des carte.s de Bouguer Í ~ S. Simon: Essais pour découvrir les régularités thérmodynamiques et r-eacti-oncinétiques d afnhydrizdation .sulfureuse au c-ours de la fab-rication d'acier p.ar oxigé-ne Gy. Tevan: Oalcul de Piımzpédance des plaques mzéta-lliques et tuyaux miinces hom-og-énes, Eferromagnétiques plaeés da-ns un champ magnétique d'i-ntensité variable Í

Felelős ki.adó: Dr. B-éda Gyula Megjelent 500 példányban, 516/8 A/'5 ív terjedelemben Borsod megyei Nyomdaipari Vállalat, 'Miskolc -- 1968 - 10163' Felelős vezető: Szemes István

385-

389"405 423 435449 467

469 489' 509

531

55-3