Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet – Fejlesztési és Innovációs Központ (Biológia) Fejlesztő feladatok
VIII. Az élőlények sokfélesége – összefoglaló feladatok 100. Halmazok – kirakós játékok Kompetenciák: csoportos munka – lényegkiemelés – tájékozódás térben és időben Évfolyam: 10. Témakör: az élőlények életmódja, változatossága A játék célja, hogy a diák képes legyen a fajokat különböző szempontok szerint csoportosítani, majd az így kapott csoportosításokat összevetni. A fölismerést, jellemzést könnyítik a rajzok. A növények, gombák és egysejtű eukarióták közül olyan fajok kerültek a listába, melyek a Növényismeret könyvben megtalálhatók, így – ha a fajok ismeretlenek – a csoport előzőleg kaphat időt arra, hogy a könyv segítségével megismerje azokat. Kellékek: hajlítható drót, színes kartonpapír, ragasztó Rendszertani csoportok. Típus: „doboz a dobozban”. (Két kivétellel) A játékban az egyes rendszertani kategóriákat drótból hajlított és felcímkézett körök jelképezik. (A kategória-elnevezéseket nem kell föltüntetni, mivel ezeket sok esetben vitatja a tudomány is – az érettségi vizsgán sem követelmény.) A fajok nevét és/vagy rajzát ábrázoló lapocskákat a megfelelő helyre kell tenni!) Alternatív megoldás: Rajzoljunk csomagolópapírra két nagy tojás alakú halmazt, és három kör alakú halmazt. Mindegyik más színű legyen. A diákok a táblára rakott halmazokba tegyék a megfelelő lapocskákat. Játszhatják: 2-6 fős csoportok A játék menete: Az egyik csoport kap 14 különböző méretű karikát (az állatok 14 halmaz-csoportja), a megoldásban szereplő ábra alapján. Az állatok nevét a 100. feladat fajlistája mutatja. A listának megfelelően a másik csoport 28 állatfaj képét kapja. Felváltva kell elhelyezni 1-1 karikát, illetve 2-2 állatfaj rajzát a megfelelő helyre. Mindig indokolni kell, hogy miért oda került a kategória illetve a faj neve. Ha az egyik fél(csoport) téveszt, és a másik csoport helyesbíti, övék a pont. Hasonlóképpen játszhat ezzel egyidejűleg a növény (101. feladat)/gomba-baktérium (102. feladat) csoport is.
259
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet – Fejlesztési és Innovációs Központ (Biológia) Fejlesztő feladatok
100. Az állatok Kategóriák
Fajnevek
Gerincesek törzse Emlősök Madarak Kétéltűek Hüllők Csontoshalak Ízeltlábúak törzse Rovarok Pókszabásúak Puhatestűek törzse Csigák Lábasfejűek Gyűrűsférgek törzse Szivacsok törzse
Földi giliszta Balatoni szivacs Fehér cápa Óriás polip Kecskebéka Éti csiga Mezei skorpió Orvosi pióca Koronás keresztespók Tejfehér planária Gyötrő szúnyog Csuka Mocsári teknős Fehér gólya Fürge gyík Vándorpatkány Gímszarvas Kékbálna Osztriga Májusi cserebogár Fürge cselle Foltos szalamandra Barna százlábú Nappali pávaszem Kövi rák Kígyókarú tengeri csillag Hajóspolip Édesvízi hidra
260
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet – Fejlesztési és Innovációs Központ (Biológia) Fejlesztő feladatok
101. Növények és egysejtű eukarióták Kategóriák Zárvatermők törzse Egyszikűek Kétszikűek Nyitvatermők törzse Harasztok törzse Páfrányok Zsurlók Zuzmók törzse Mohák törzse Zöldmoszatok törzse Csillósok Állábasok Egysejtű eukarióták Növények
Fajnevek Réti kardvirág Kocsányos tölgy Pajzsripacs Közönséges papucsállat Háztetőmoha Erdei pajzsika Csillárkamoszat Óriás amőba Lucfenyő Zöld szemes ostoros Térképzuzmó Csillagos májmoha Kapcsos korpafű Saragasso barnamoszat Metélőhagyma Kunkorgó árvalányhaj Réti boglárka Tölcsérzuzmó Közönséges boróka Gímpáfrány Gímszarvas Madárfészek kosbor Rucaöröm Békanyál fajok csikófark Törpe nőszirom Pilisi len Magyar kikerics
261
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet – Fejlesztési és Innovációs Központ (Biológia) Fejlesztő feladatok
102. Növények, baktériumok, gombák és egysejtű eukarióták Kategóriák Zárvatermők törzse Baktériumok Kékbaktériumok Nyitvatermők törzse Harasztok törzse Csillósok Állábasok Ostorosok Zuzmók törzse Mohák törzse Zöldmoszatok törzse Gombák Prokarióták Egysejtű eukarióták
Fajnevek Réti kardvirág Kocsányos tölgy Pajzsripacs Közönséges papucsállat Háztetőmoha Erdei pajzsika Csillárkamoszat Óriás amőba Lucfenyő Eugléna faj Erdei csiperke Szőlő-peronoszpóra Oscillatoria fajok Cellulózbontó baktérium Metélőhagyma Kapotnyak Miscocysis fajok Ecsetpenész fajok Közönséges boróka Gímpáfrány Tölcsérzuzmó Madárfészek kosbor Rucaöröm Békanyál fajok Csikófark Nitrogéngyűjtő baktérium Pilisi len Magyar kikerics
262
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet – Fejlesztési és Innovációs Központ (Biológia) Fejlesztő feladatok
Értékelési szempontok (101-103.) Kompetenciák: lényeg kiemelése, forráskezelés, alkotókészség, osztályozás, rendszerezés
Megoldás A lehetséges halmaz-karikák és elrendezésük a 101-103. feladatokhoz PROKARIÓTÁK ÁLLATOK
BAKTÉRIUMOK KÉKBAKT.
SZIVACSOK
csigák
NÖVÉNYEK
GY.FÉRGEK
Lábasf.
ZÖLDMOSZ
PUHATES MOHÁK
GOMBÁK
HARASZTOK
rovarok ZUZMÓK
NYITVATERM
pókszab
EGYSEJTŰ EUKAR
ZÁRVATERM.
ÍZELTL.
halak
GERINC kétélt
hüllők
páfrányok
csillósok állábasok
EGYSZIKŰEK zsurlók
ostorosok
emlősök madarak
263
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet – Fejlesztési és Innovációs Központ (Biológia) Fejlesztő feladatok
103. Életmódok. „Doboz a dobozban” és metszethalmazok A játékban az egyes életmód (táplálék-és energianyerési mód) kategóriákat drótból hajlított és felcímkézett körök jelképezik. A fajok nevét és/vagy rajzát ábrázoló lapocskákat a megfelelő helyre kell tenni! Játszhatják: 2-6 fős csoportok A játék menete: előbb közösen elrendezik a karikákat (halmazokat), ezeket a megoldásban található ábra szerint készítsük el. Ha később, a fajok csoportba illesztésekor szükség van a módosításra, azt a lerakónak kell megtennie. Felváltva kell elhelyezni 1-1 faj rajzát ill. megnevezését a megfelelő helyre. Mindig indokolni kell, hogy miért oda került a kategória illetve a faj neve. Ha az egyik fél(csoport) téveszt, és a másik csoport helyesbíti, övék a pont.
Kategóriák Heterotrófok Ragadozók Lebontók Paraziták Autotrófok
Fajnevek (például az eddigiekből egy lehetséges összeállítás) Réti kardvirág Kocsányos tölgy Pajzsripacs Fehér gólya Háztetőmoha Rence Balatoni szivacs Óriás amőba Lucfenyő Eugléna faj Erdei csiperke Szőlő-peronoszpóra Oscillatoria fajok Cellulózbontó baktérium Metélőhagyma Kapotnyak Miscocysis fajok Ecsetpenész fajok Közönséges boróka Gímpáfrány Tölcsérzuzmó Madárfészek kosbor Rucaöröm Békanyál fajok Csikófark Éti csiga Pilisi len Földi giliszta
264
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet – Fejlesztési és Innovációs Központ (Biológia) Fejlesztő feladatok
Értékelési szempontok (103.) Kompetenciák: lényeg kiemelése, forráskezelés, csoportosítás, rendszerezés, alkotókészség, analógiák felismerése
Az életmód-halmazok elrendezése a példafajokkal (1-13.)
HETERO
AUTO
Parazita 5
12
1 2
9
10
3
13
7
8
Lebontó 11
6 4 Ragadozó
265
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet – Fejlesztési és Innovációs Központ (Biológia) Fejlesztő feladatok
104. Vegyes (rendszertani-életmódbeli) halmazok Ha az életmódok és rendszertani egységek besorolása külön-külön már gördülékeny, megpróbálkozhatunk a kettő metszeteivel (kétszempontú csoportosítás). Ügyelni kell, hogy egyszerre túl sok metszetet alkotó kategória ne szerepeljen, mert az áttekinthetetlenné teszi a játékot. A szabályok hasonlóak az előző játékhoz. Például: Kategóriák Heterotrófok Lebontók Paraziták Növények Zárvatermők törzse Gombák
Fajnevek (például az eddigiekből egy lehetséges összeállítás) Réti kardvirág 1 Kocsányos tölgy 2 Pajzsripacs 3 Fehér gólya 4 Háztetőmoha 5 Rence 6 Balatoni szivacs 7 Óriás amőba 8 Lucfenyő 9 Eugléna faj 10 Erdei csiperke 11 Szőlő-peronoszpóra 12 Oscillatoria fajok 13 Cellulózbontó baktérium 14 Metélőhagyma 15 Kapotnyak 16 Miscocysis fajok 17 Ecsetpenész fajok 18 Közönséges boróka 19 Gímpáfrány 20 Tölcsérzuzmó 21 Madárfészek kosbor 22 Rucaöröm 23 Békanyál fajok 24 Csikófark 25 Éti csiga 26 Pilisi len 27 Földi giliszta 28
266
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet – Fejlesztési és Innovációs Központ (Biológia) Fejlesztő feladatok
Értékelési szempontok (104.) Kompetenciák: lényeg kiemelése, összehasonlítás, osztályozás, rendszerezés, forráskezelés, alkotókészség, társas aktivitás (Példafajok 1-9. és 12.)
Megoldás
HETEROTRÓFOK 4
lebontó
élősködő
ZÁRVATER. 7
2
1
8 12 6
5
3 9
GOMBÁK
NÖVÉNYEK
267
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet – Fejlesztési és Innovációs Központ (Biológia) Fejlesztő feladatok
105. Élőlények és életműködések – Dominó játék Játékszabályok: 2-6 személy játszhatja. A feladat a kiosztott kártyalapok (dominólapok) lerakása minél nagyobb számban. Lapot úgy lehet lerakni, ha a már lerakott lapok bármelyikéhez indoklással kapcsolni tudja lerakott lapjának bármelyik felét. Például: Dúcidegrendszer
Szalamandra
Fehér gólya
bőrlégzés
Kettős légzés
Tarajos szegy-csont
csuka
268
csimpánz
mellkas
Földi giliszta
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet – Fejlesztési és Innovációs Központ (Biológia) Fejlesztő feladatok
Értékelési szempontok (105.) Kompetenciák:
lényeg
kiemelése
forráskezelés
analógiák
felismerése,
összehasonlítás, kapcsolatba hozás, társas aktivitás
Módszertani ajánlások Felhasználási javaslat:
Csoportmunka Értékelés: Értékelhető a lerakott lapok száma szerint (egy csoporton belül) vagy időre és a lerakott lapok száma szerint (csoportok közti versenyben). Ha valaki / vagy valamelyik csoport nem tudja indokolni a lerakást, pontot veszít. Elképzelhető írásos értékelés is, ekkor a csoportnak le kell rajzolnia a művet, és pontokba szedve indokolni a kapcsolatokat. Pl: a szalamandra kétéltű, a kétéltűekre jellemző, hogy a testüket borító hámrétegen keresztül is képesek fölvenni oxigént. (Az indoklásban nem szabad használni a „bőr” és a „légzés” szót!).
Továbblépés:
Saját fejlesztés: a tanítás során megismert fajok és rendszertani kategóriák alkalmazhatók példaként, amennyiben az itt felsoroltak nem egyeznek vele. (Központi előírás itt alig van, tehát a helyi tanterv az iránymutató.)
269
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet – Fejlesztési és Innovációs Központ (Biológia) Fejlesztő feladatok
III. RÉSZ ÖNÁLLÓ MUNKA, VITAKULTÚRA, FELELŐS DÖNTÉS
Forrás: www.greenpeace.hu
270
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet – Fejlesztési és Innovációs Központ (Biológia) Fejlesztő feladatok
106. A legérdekesebb állatok és növények I. A következőkben egy téma feldolgozásával kapcsolatos kérdéseket találsz. Fontold meg a válaszaidat nyugodtan. Ezekre a kérdésekre nem lehet rosszul válaszolni, minden jó ötletedet magad tudod majd kamatoztatni egy alkotómunka során. A téma: Mit tennél, ha az lenne a feladatod, hogy mutasd be egy kiselőadás keretében a véleményed szerint legérdekesebb állatot és növényt a Földön? Szemléltetésre is szükség volna az előadás során. Sőt egy a választott élőlényekkel kapcsolatos poszter készítése is a feladat része volna. Gondold át és fejtsd ki az alábbi szempontok segítségével! a) Melyek lennének azok a fontos szempontok, amelyeket az élőlények bemutatása során érvényesítenél? Sorold fel az általad megfelelőnek tartott sorrendben! b) Szerinted milyen lépésekre volna szükség a munka kivitelezése során? Készíts rövid tervet! (vázlatszerűen) c) Honnan gyűjtenél anyagot? Térképezz fel minél több lehetőséget! Szerinted, mire kell ügyelni az anyaggyűjtés során? d) Szerinted, mi lenne a hatékony munkamegosztás, ha kisebb csoportban dolgozhatnál együtt? Hány fős csoportot tartanál jónak? Kivel dolgoznál együtt szívesen?
271
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet – Fejlesztési és Innovációs Központ (Biológia) Fejlesztő feladatok
Értékelési szempontok (106.) Kompetenciák: lényeg kiemelése, forráskezelés, az alkotóképesség kompetenciájának fejlesztése, IKT- alkalmazás, információkezelés gyakorlása
Megoldás a) A válaszokból megtudhatjuk, hogy a diákok mennyire látják át, érzik magukénak az élőlények témakörén belül érvényesülő megismerési, bemutatási szempontokat. Lehetséges, hogy a megszokottól eltérő, de logikus megközelítéssel találkozunk. Bár lehetséges, hogy az érvelésben a diák nem tudja megfogalmazni, miért így közelített a problémához. Javasolt a felmérő tapasztalatai alapján, a fejlesztési fázisban a munka előkészítése során a tartalmi és logikai problémákat tisztázni a diákokkal, ugyanakkor megdicsérni az ügyes (rész)megoldásokat. Pl. egy lehetséges vázlat: 1. Miért ezt az élőlényt választottam? / Miért tartottam érdekesnek? 2. Hova sorolható az élőlények rendszerében? 3. Mi jellemző a teste felépítésére? 4. Mi jellemző az életmódjára? 5. Milyen különös dolgokat vettem észre vele kapcsolatban, mi lehet ezeknek a magyarázata? 6. Nektek hogy tetszett? b) Ezekből a vázlatokból természetesen nagyon sok információt ismerhetünk meg arról, hogy a gyerekek mennyire látják át a feladatot, mennyire képesek önálló lépések tervezésére. Bizonyosan sok – gyakran az eddig kiugró teljesítményt nem mutató diákjainktól – ötletes, határozott elképzelésre számíthatunk már ebben a munkafázisban is. Ugyanakkor bizonyára lesz bátortalan, bizonytalan, vagy nem kellő motiváltságról tanúskodó munka is, ezeknek is nagy hasznát vesszük a fejlesztés során. c) A források megnevezése, az információszerzéssel kapcsolatos teendők jó ötleteit illetve hiányosságait javasolt összegyűjteni a munkából. Pl. - Otthoni könyvek, videó filmek, CD-ROM-ok, tematikus TV-csatornák filmjei, folyóiratok, ismeretterjesztő gyűjtemények („Tudás fája”, Csodálatos állatvilág) - Iskolai/lakóhelyi/központi könyvtárak hasonló forrásai - Internet Kimásolom, fénymásolom, szkennelem, letöltöm/lemezre, CD-re/ Flash drive-ra mentem a kiválasztott információt, hogy később rendszerezhessem. Mindig pontosan felírom a forrását. Több forrásban is tájékozódom, igyekszem megbizonyosodni a hitelességről. Az anyagot egy gyűjtőmappába helyezem, hogy ne keveredjen el. d) Megismerkedhetünk a munkamegosztással kapcsolatos elképzelésekkel, ami sokat fog segíteni a munkaszervezés támogatása során. Gyűjtsük össze az ezzel kapcsolatos problémákat. A csoportok kialakítása szempontjából is feltérképezhetjük a helyzetet. Amennyiben ez az első projekt jellegű munka – bár az idők folyamán a viszonyok sokat változhatnak -, kiderül, hogy milyen együttműködési problémái vannak a diákoknak. Lehetséges, hogy egyesek – sokszor tapasztalatok hiányában – félnek az együttműködés nehézségeitől, nem látják, hogyan is lehetne együtt létrehozni valamit. Valószínűleg többeknek nem nagyon van elképzelésük a munkamegosztás 272
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet – Fejlesztési és Innovációs Központ (Biológia) Fejlesztő feladatok
lehetőségeiről, viszont lelkesen beírják a baráti körük tagjait, mint lehetséges csoporttársakat. A tapasztalatok alapján kidolgozhatjuk a csoportkialakítás tervét, a munkamegosztásra tett javaslatokat.
273
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet – Fejlesztési és Innovációs Központ (Biológia) Fejlesztő feladatok
107. A legérdekesebb állatok és növények II. Értékelési szempontok (107.) Kompetenciák: lényeg kiemelése forráskezelés,
Frontális megbeszélés: • A feladat általános ismertetése: Kiselőadás és poszter készítése az élőlényekkel kapcsolatosan később megadott szempont szerint az előző feladatban ismertetettekhez hasonlóan. A munka csoportban folyik, minden csoport más feladatot kap. • Csoportalkotás: Javasolt a diákok önkéntes, a felmérés során már részben kirajzolódott csoportalkotására hagyatkozni. A túl nagy létszámú (4-nél több tagot számláló) csoportok átalakulására tegyünk a felmérés tapasztalatai alapján javaslatot. Az is előfordulhat, hogy van, akik párban, esetleg egyedül szeretne dolgozni. Előfordulhat, hogy a munka során egy-egy csoportot át kell majd szervezni.
Javasolt témák: Ez esetben a legzökkenőmentesebbnek tűnő megoldás, ha húzással dől el, melyik csoport mivel foglakozik majd. • Járjanak utána, melyek a Földön a 1. legnagyobb méretű élőlények 2. legkisebb méretű élőlények 3. leglassabb élőlények (növényeknél vizsgálható a növekedés mértéke pl. sarki fűz) 4. leggyorsabb élőlények 5. legszínesebb élőlények 6. legjobban rejtőzködő élőlények 7. legjobban védekező élőlények 8. leggondosabb szülők az élővilágban 9. leghosszabban vándorló élőlények 10. legmérgezőbb élőlények 11. leghosszabb életű élőlények 12. legrövidebb életű élőlények stb. 3-4 fős csoportokat feltételezve maximum 8-10 témát dolgozhatunk fel. Több téma még pergő előadások esetén is elnyújthatja, vontatottá teheti a bemutatást. •
• •
Válasszanak ezek közül egyet-egyet (lehet egy állat és egy növény, akár gomba, vagy bármely más élőlény), mutassák be őket egy kiselőadás keretében önállóan megválasztott szempontrendszer szerint, melynek során kitérnek arra is, hogy milyen összefüggés van élőlény testfelépítése, életmódja és a kiemelt jellemző között. Készítsenek egy, az előadást kísérő számítógépes bemutatót valamint egy tetszés szerint összeállított posztert.
274
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet – Fejlesztési és Innovációs Központ (Biológia) Fejlesztő feladatok
Csoportmunka: A munka kezdeti lépései a tanórán, majd tanórán kívül folynak. A továbbiakban a tanári segítő, konzultációs tevékenység a helyi adottságoknak megfelelően a tanóra egy kis részében és/vagy tehetséggondozó órán, szakkörön stb. történhet. Tervezés: A csoportok a felmérőben szerzett tapasztalatokból levont tanulságok segítségével • tervet készítenek a munka lépéseiről (anyaggyűjtés, a bemutatandó élőlények kiválasztása, kiselőadás és prezentációkészítés, poszter készítés) • megpróbálják felosztani a munkát; javasolt, hogy az anyaggyűjtésben minden diák egyaránt vegyen részt. A továbbiakban is megoszthatnak minden munkafázist, de fel is oszthatják egymás között. Pl. van aki csak a posztert készíti, van aki csak az előadás összeállításában vesz részt. Egymás munkájának nyomon kísérése, az egyeztetések ezután is nagyon fontosak, talán ebben tud legtöbbet segíteni a tanári figyelem. • összegyűjtik a lehetséges forrásokat, megbeszélik, mire kell ügyelniük az anyaggyűjtés során. • átgondolják, milyen szempontokra kell koncentrálniuk az élőlény megismerése és későbbi bemutatása szempontjából. • megbeszélik az együttműködés lehetőségeit – mikor és hol találkozzanak. • kidolgozzák a munkák értékelésének szempontjait: mit várunk egy jó kiselőadástól és milyen legyen egy poszter?
Frontális megbeszélés az értékelési szempontokról: A csoportokban kialakult álláspontok egyeztetése, közös értékelési szempontrendszer készítése zárhatja a tervező szakaszt. Az előadás körülbelüli időtartamát (pl.5-8 perc) és az elkészítéshez rendelkezésre álló időt is egyeztetni kell. (Pl.2 hét)
275
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet – Fejlesztési és Innovációs Központ (Biológia) Fejlesztő feladatok
108. A legérdekesebb állatok és növények III. A bemutatásra szánhatunk 2-3 tanórát, de be lehet illeszteni más témát feldolgozó óráinkba is, helyi adottságok szerint. A kiselőadások előadási sorrendjét szintén el lehet dönteni sorsolással, de jól bevált az önkéntes vállalkozáson alapuló sorrend is. A csoport tagjai közül természetesen többen is vállalkozhatnak az előadói szerepre. Gondot okozhat, hogy az első csoportnak nehezebb a dolga. Ennek egyik kiküszöbölési lehetősége lehet, hogy egy tanóra kis részében önkéntes vállalkozás alapján egy próbát tartunk, melyen az értékelési szempontok érvényesítését is gyakorolhatjuk.
Értékelési szempontok (108.) Az értékelés: Tarthatunk rövid, értékelő megbeszélést az egyes előadások után – különösen, ha csak néhány kiselőadásra kerül sor egy-egy alkalommal. A posztereket érdemes kiállítani, és egy rövid megbeszélésen közösen értékelni. Hasznos program lehetőség, ha a poszterekből készült kiállítást az iskola közössége számára is bemutatjuk pl. a diáknap egyik programjaként, ahol szavazás alapján díjakkal is jutalmazhatunk esetleg olyan posztereket, amelyek nem kaptak kiemelkedő elismerést a szigorúbb értékelési rendszerben. Ezenkívül még számos pedagógiai vonzata lehet ennek a vállalkozásnak. (A szavazólapon szerepelhet: pl. legszebb poszter, legérdekesebb, legaranyosabb stb.)
A kiselőadás értékelési szempontjai (javaslat): Tartalom: • • • • •
A tartalom megfelelt-e a kapott témának, jó volt-e a cím választása? Érvényesült-e, kellően kidolgozott volt-e a vizsgálatul adott jellegzetesség? A szöveg felépítése, logikája követhető volt-e? Érvényesültek-e a bemutatás során az élőlények vizsgálatakor alkalmazott szempontok. (Ez lehet egyéni, a szokásos logikától eltérő megoldás is.) A prezentáció jól szemléltette-e az elhangzottakat? Források jegyzéke, esetleges köszönetnyilvánítás megléte, minősége
Forma: • • • •
Az előadás elég önálló volt-e? Elég hangos, érthető volt-e? Próbált-e kapcsolatot tartani az előadó a hallgatósággal? Szinkronban volt-e a bemutatott képanyag az elhangzottakkal?
A poszter értékelési szempontjai (javaslat): • • •
Kidomborodik-e a vizsgált jellegzetesség a posztert szemlélve? Ötletesség, egyéni megoldások (pl. szabadkézi rajz) Esztétikai értékei 276
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet – Fejlesztési és Innovációs Központ (Biológia) Fejlesztő feladatok
109. Az atomenergia felhasználása I. (G) A szöveg és saját ismereteid alapján válaszolj az alábbi kérdésekre! 1. Említs meg két példát a globális klímaváltozás káros hatásaira! Atomenergiával vagy anélkül? – vita Nagy Britanniában [2005. May. 10. 07:30] …Tony Blair azt ígérte, hogy még ebben az évben nyáron újra vita lesz a kérdésről. Az ellenzéki oldal, a konzervatív Toryk oldalán többen is felvetették, hogy az igazán költséghatékony megoldás a nukleáris energia. Tony Blair kész újratárgyalni az energiadossziét, hogy kormánya eleget tegyen a Kyotoi Egyezményben foglalt elvárásoknak. A globális felmelegedés megállításáért küzdő egyezményt a világ csaknem összes országa elfogadta, a kyotoi protokoll célja, hogy határozottan visszaszorítsa azon anyagok kibocsátását, amelyek felelősek a globális klímaváltozásért. Mindenesetre a harmadszor is megválasztott Blair kabinet véleményét jelzi, hogy napokkal ezelőtt Margaret Beckett környezetvédelmi miniszterasszony jelezte, hogy a „Fehér Papírok” két évvel ezelőtt már a nukleáris energia csökkentéséről döntött. Ugyanakkor azt is kijelentette, hogy a felmelegedés kérdésében rendkívül sok még a teendő, 2010 és 2020 között a feladatok csaknem felét el kell végezni. „Át kell állnunk az energiahatékonyságra és a megújuló energiák használatára” – jelezte Margaret Beckett. A miniszter azt is hozzátette, hogy eddig egyetlen, privát szektorból érkező kérés sem szólt atomerőmű építéséről. ”A két évvel ezelőtt készített dokumentumban az áll, hogyha az emberek kívánják a nukleáris energiák nagyobb felhasználását Nagy Britanniában, akkor újra tárgyalunk erről és egy újabb „Fehér Papírt” dolgozunk ki” – jelentette ki a miniszter. A liberális demokraták környezetvédelmi szóvivője úgy nyilatkozott, hogy szerintük a nukleáris energiák használata nem más „mint a forró serpenyőből a tűzbe ugrani”. Norman Baker szerint az atomenergia nem oldja meg a szénkibocsátás problémáját, de milliárdokat emészt fel a radioaktív szennyezett hulladékok tárolása, amelyek több ezer évig rizikót jelentenek az emberiségnek. Forrás: greenfo/BBC Bilkei Bora -greenfo ...……………………………………………………………………………………………… ...……………………………………………………………………………………………… ...……………………………………………………………………………………………… 2. Miért hívják ezt a jelenséget globális felmelegedésnek más néven? …………………………………………………………………………………………………. 3. Milyen megoldási javaslatokat sürget a miniszter asszony a globális felmelegedés megelőzésére? ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… Sorolj fel két olyan energiafajtát, ami a miniszter asszony szerint előnyösebb az atomenergiánál! 4. ………………………………………………………………………………………………. 5… ……………………………………………………………………………………………. 277
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet – Fejlesztési és Innovációs Központ (Biológia) Fejlesztő feladatok
A szöveg végén pontatlanul „szénkibocsátásról” van szó. 6. Pontosan melyik –emberi hatásra fölszaporodó - anyag kibocsátásáról van szó? ..................................................................................................................................................... 7. Mit jelenthet a szövegben szereplő „Fehér Papír(ok)” kifejezés? ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………….. 8. Mit jelent a szövegben szereplő „költséghatékony” kifejezés? Hogyan lehetne szebben, magyarosabban kifejezni a szó tartalmát? ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… 9. Említs három példát arra, hogy egy háztartás, egy család mit tehet az energiahatékonyság fokozása érdekében! ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................
278
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet – Fejlesztési és Innovációs Központ (Biológia) Fejlesztő feladatok
Értékelési szempontok (109.) Kompetenciák: lényeg kiemelése, példakeresés, kapcsolatba alkotóképesség, egészségtudatosság, nyitottság, környezettudatosság
hozás,
Megoldás 1. Elsivatagosodás, tengerszint emelkedése, tengeráramlatok irányának megváltozása, szélsőségesebb időjárás, stb. 2. Mert az átlaghőmérséklet emelkedett. 3. Az energiahatékonyság növelését és a megújuló energiák felhasználását 4. Szél/víz 5. Geotermikus/nap/biomassza, stb. (4 és5 felcserélhető) 6. Szén-dioxid 7. Az intézkedések, törvények általános tervét, koncepcióját (ami megszabja a konkrét intézkedéseket, az ún. „Kék papírokat”). 8.
Ha egységnyi mennyiségű energia előállításnak „költséghatékony”. Javasoljunk más, találó kifejezéseket!
költsége
kicsi,
a
módszer
9. Csökkenti az energiafogyasztást, energiatakarékosabb berendezéseket vásárol, figyel a lakás szigetelésére, ésszerűsíti a fogyasztást, szelektíven gyűjti a hulladékot, tömegközlekedést használ autó helyett stb.
Módszertani ajánlások Felhasználási javaslat:
Pármunka, frontális megbeszélés.
Szerepjáték: A narrátor felolvassa a szöveget, a lakosság válaszol a kérdésekre, és a miniszter asszony saját maga mondja el a szövegét.
279
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet – Fejlesztési és Innovációs Központ (Biológia) Fejlesztő feladatok
110. Az atomenergia felhasználása II. – Érvek keresése (G) Atomenergiával vagy anélkül? – vita Nagy Britanniában [2005. May. 10. 07:30] …Tony Blair azt ígérte, hogy még ebben az évben nyáron újra vita lesz a kérdésről. Az ellenzéki oldal, a konzervatív Toryk oldalán többen is felvetették, hogy az igazán költséghatékony megoldás a nukleáris energia. Tony Blair kész újratárgyalni az energiadossziét, hogy kormánya eleget tegyen a Kyotoi Egyezményben foglalt elvárásoknak. A globális felmelegedés megállításáért küzdő egyezményt a világ csaknem összes országa elfogadta, a kyotoi protokoll célja, hogy határozottan visszaszorítsa azon anyagok kibocsátását, amelyek felelősek a globális klímaváltozásért. Mindenesetre a harmadszor is megválasztott Blair kabinet véleményét jelzi, hogy napokkal ezelőtt Margaret Beckett környezetvédelmi miniszterasszony jelezte, hogy a „Fehér Papírok” két évvel ezelőtt már a nukleáris energia csökkentéséről döntött. Ugyanakkor azt is kijelentette, hogy a felmelegedés kérdésében rendkívül sok még a teendő, 2010 és 2020 között a feladatok csaknem felét el kell végezni. „Át kell állnunk az energiahatékonyságra és a megújuló energiák használatára” – jelezte Margaret Beckett. A miniszter azt is hozzátette, hogy eddig egyetlen, privát szektorból érkező kérés sem szólt atomerőmű építéséről. ”A két évvel ezelőtt készített dokumentumban az áll, hogyha az emberek kívánják a nukleáris energiák nagyobb felhasználását Nagy Britanniában, akkor újra tárgyalunk erről és egy újabb „Fehér Papírt” dolgozunk ki” – jelentette ki a miniszter. A liberális demokraták környezetvédelmi szóvivője úgy nyilatkozott, hogy szerintük a nukleáris energiák használata nem más „mint a forró serpenyőből a tűzbe ugrani”. Norman Baker szerint az atomenergia nem oldja meg a szénkibocsátás problémáját, de milliárdokat emészt fel a radioaktív szennyezett hulladékok tárolása, amelyek több ezer évig rizikót jelentenek az emberiségnek. Forrás: greenfo/BBC Bilkei Bora -greenfo Keress a szövegből két érvet az atomenergia mellett! 1. ....................................................................................................….......................................... 2. ........................................................................................................…...................................... 3. Egészítsd ki egy saját érvvel! ……………………………………………………………………………..…………………… ………………………………………………………………………………..………………… …………………………………………………………………………………..……………… ……………………………………………………………………………………..…………… ………………………………………………………………………………………..………… …………………………………………………………………………………………..……… Felhasznált forrásaim: …………………………………………………………………………………………..……… …………………………………………………………………………………………..……… …………………………………………………………………………………………..………
280
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet – Fejlesztési és Innovációs Központ (Biológia) Fejlesztő feladatok
Keress a szövegből két érvet az atomenergia ellen! 4. …............................................................................................................................................... 5. …............................................................................................................................................... 6. Egészítsd ki egy saját érvvel! ......…............................................................................................................................................. ........…........................................................................................................................................... ..........…......................................................................................................................................... ………..…………………………………………………………………………………………. ……………………………………………………………………………...…………………… ………..……………………………………………………………………….………………… Felhasznált forrásaim: …………………………………………………………………………………………..……… …………………………………………………………………………………………..………
281
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet – Fejlesztési és Innovációs Központ (Biológia) Fejlesztő feladatok
Értékelési szempontok (110.) Kompetenciák: Kritikus gondolkodás, információkezelés, IKT alkalmazás, forráskezelés
Megoldás 1. Költséghatékonyabb (olcsóbb) 2. Kisebb a szén-dioxid kibocsátása (1. és 2. felcserélhető) 3. Kisebb a kén-dioxid kibocsátása/ nagy mennyiségű energia állítható elő egy erőművel stb. 4. Veszélyes 5. Nehézkes a radioaktív hulladék tárolása. (4. és 5. felcserélhető) 6. Drága a hulladék tárolása/ gyakran más országba viszik a keletkezett hulladékot/ rossz történelmi emlék fűződik hozzá, stb. A válaszokat olvassák fel vagy más módon adják közzé a növendékek. Értékelése során vegyük figyelembe, hogy felhasználták-e a gyűjtött információkat. Feltétlenül rögzítsék és mondják el azt is, hogy milyen forrásból gyűjtötték az adatokat vagy érveket!
Módszertani ajánlások Felhasználási javaslat:
Pármunka, frontális megbeszélés
Csoportmunka: Első csoport: érvelés az atomenergia mellett Második csoport: érvelés az atomenergia ellen Harmadik csoport: saját érvek gyűjtése A felkészülést követően a csoportok között vitát vezetünk le. A vitát egy „független” (kijelölt) vitavezető vezesse, csak ő adhat szót, és utasíthatja szükség esetén a vitázókat a kulturált érvelésre. A vitát lefolytathatjuk úgy is, hogy bizonyos időpontokban át lehet ülni a másik táborba, amennyiben annak érvei meggyőzőbbek voltak.
282