A fejezet forrása: Stark Gabriella (2010): Óvodapedagógia és játékmódszertan. Státus kiadó, Csíkszereda. 91–98.
VIII. AZ ÓVODA LÉGKÖRE légkör tárgyi feltételek társas-érzelmi kapcsolat
személyes viszonyok kommunikációs kapcsolat vezet i kapcsolat
1. A légkör fogalma A légkör az óvoda egyéni arculata, karaktere, melyet els sorban a személyes viszonyok és a tárgyi feltételek befolyásolnak. Jellemz i az óvodában dolgozók közérzete és munkájuk min sége alapján vizsgálható. Halász Gábor kutatásaiban a következ klímadimenziókat írja le (idézi Kósáné Ormai 2001.26.): a vezetés hatékonysága; a vezetés demokratizmusa; a vezetés szociális integráltsága; a nevel testület egysége; az iskolán kívüli kapcsolatok; a nevel testület aktivitása; bens séges kapcsolatok; nemzedéki ellentét.
2. Az óvoda tárgyi feltételei Mikor felel meg az óvoda tárgyi feltételeit tekintve a gyerekek, óvón k és szül k igényeinek? Kárpáti Andrea (idézi Kósáné Ormai 2001.26.) a következ szempontokat tartja fontosnak: praktikusság: a környezet, a helyiségek praktikusak legyenek, azaz álljanak összhangban funkciójukkal; kényelem; tisztaság; esztétikusság: szép, ízléses, vonzó legyen; alkalmasság a kapcsolatok ápolására, a társasági életre; flexibilitás: a bels terek alakíthatóak legyenek; szeparáltság: nyújtson lehet séget az elvonulásra, igény szerinti esetleges magányra, illetve az óvodára vonatkoztatva (például a csoportszobák zaja ne zavarja egymást); biztonság: a gyermek számára az események kiszámíthatóságát, a tárgyi és személyi környezet állandóságát jelenti.
3. Személyes viszonyok az óvodában Az óvodában létrejöv személyes viszonyok közül az óvodapedagógus-gyermek kapcsolatát tanulmányozzuk behatóbban. 3.1. Az óvodapedagógus-gyermek kapcsolatának általános sajátosságai Lévén, hogy ez a kapcsolattípus a nevelési folyamat keretében, közös és egységes tevékenység feltételei között keletkezik, bizonyos sajátosságokat nyer (Nagy 2001.6.): Generációk közötti különbség: id sebb és nagyon fiatal generáció között jön létre. Asszimetrikus: - pedagógus fels bbrend pozíciója státusz, felkészültség, képesség és tapasztalat alapján. - irányításra, nevelésre szoruló gyermek . A kapcsolatot befolyásolja az óvodapedagógus személyisége (gyermekek felé irányuló szeretet, gondoskodás, tisztelet, bizalom, igazságosság, mértéktartás, igényesség; érdekl dés és felel sségvállalás mértéke, pedagógiai tapintat, stb.). Függ a gyermekek egyéni és életkori sajátosságaitól, illetve a csoport normáitól. Dinamikus kapcsolat: folyton gazdagodik, mélyül és változik a gyermekek korban való el rehaladásával, személyiségfejl désével. 3.2. Az óvodás csoport jellegzetességei Az óvodáscsoport a következ jellegzetességek alapján különbözik más társadalmi csoportoktól (Popescu 1998.83.): a tagok viszonylag kis száma; szemt l-szemben típusú kölcsönös akciók, melyek különböz szinten valósulnak meg (óvón -gyermek, gyermek-gyermek, gyermek-csoport szinten) és a következ kben különböznek egymástól: meghatározottság foka, tagok közötti cselekvés milyensége, megvalósítás eszközei; a célok sajátos természete; sajátos és megkülönböztetett tanítási-tanulási-értékel tevékenységek, nevelési tartalommal és céllal; viszonylag egységes összetétel (korosztály, nemzetiség, származás, környezet tekintetében); id tállóság – abban az értelemben, hogy nem bomlanak fel a feladatok végrehajtása után, hanem csak hosszabb id szak elteltével.
3.3. Kapcsolattípusok Az óvodapedagógus és gyermek között három féle kapcsolatot különböztetünk meg: kommunikációs kapcsolatok, társas-érzelmi kapcsolatok és vezet i kapcsolatok (Nagy 2001.7-9.). a) Kommunikációs kapcsolatok Pedagógiai funkcióit illet en lehetnek: − információközlés: eseménymesélés, véleménykifejtés, magyarázat, stb.; − rendszerezés: az információk tartalmára és az elvégzend tevékenységre irányítja, összpontosítja a figyelmet; − reagálás: elfogadás, elutasítás, értékelés; − érzelmi állapotok közlése: köszönet, elégedettség, csodálkozás, öröm, harag, stb. Kifejezése. b) Társas-érzelmi kapcsolatok: a gyermek és óvodapedagógus között spontán módon kialakuló érzelmi viszonyokra vonatkoznak, a vonzódás és taszítás, ragaszkodás és elutasítás, rokonszenv és ellenszenv állapotát fejezik ki. Minél kisebbek a gyermekek, annál fontosabb az affektív közeledés, a meleg, szeretetteljes légkör kialakítása. A pozitív érzelmi kapcsolatok minden nevelés fontos részét képezik. Jelent s szerepet kapnak a kisgyermek érzelmi alapjainak alakulásában, de a kés bbi gyermekévekben is fontosak maradnak. c) Vezet i kapcsolatok: a szigorú irányítás és a teljes gyermeki önállóság közti fokozatok szerint többfélék lehetnek, a szakirodalom ezeket nevelési stílusoknak is nevezi. Schmerz István meghatározása szerint a nevelési stílus a nevelési folyamat irányításában megjelen nevel i magatartásnak azon viszonylag tartós és tipikus sajátosságai, amelyek a nyílt viselkedésben, egy-egy konkrét pedagógiai szituáció során alkalmazott nevelési módszerek jellegzetességeiben határozhatók meg (Schmerz, 2002.154.). Kurt Levin a ’30-as években végzett kísérleteihez határozta meg a napjainkban ismeretes nevelési stílusokat: az autoriter, demokratikus és engedékeny nevelési stílusokat. Magyarországon Lewin kísérleteit Kántás László és Mérei Ferenc ismételte meg óvodás gyermekekkel. Egy óvón foglalkozott a három gyermekcsoporttal. Az egyikre a dresszúrára épül vakfegyelem (autoriter), a másikra a belátás, önfegyelemre alapozott nevelési módszerek (demokratikus), a harmadikra pedig a szabadosság (laissez-faire) volt a jellemz 1 (idézi Schmerz 2002). Ennek alapján tekintsük át a három nevelési stílust annak függvényében, hogy milyen hatással van a gyermekek személyiségére, valamint játékára: Dominatív/autoriter nevel i stílus E stílus jellemz je a túlzott irányítás, dorgálás, szigorú követelések, feltétel nélküli engedelmesség követelése. A hangsúly az irányításra, rendre, fegyelemre és szigorúságra tev dik, a kreativitás és kezdeményezés elnyomására. Ez egy rideg és merev óvodapedagógusi magatartás, melyre jellemz a gyermekek érdekl désnek, tapasztalatának figyelmen kívül hagyása (Nagy 2001.7.). A leggyakoribb nevel i viselkedés a parancsok, utasítások osztogatása. Jellemz je a letör rendelkezések, amelyek keresztezik a gyermekek önkéntes aktivitását, és a pedagógus valamilyen kívánságát érvényesítik. (Pl: Most akármit lehet a papírból hajtogatni? Csak piros poharat kérek készíteni.). Nem alkalmaz tárgyilagos bírálatot az óvodapedagógus: ellenséges, személyesked hangot használ. Nem mutat rá a hiba okára, nem ad tanácsot, a hibás cselekedetekb l nem emeli ki a jó elemeket. (pl: Ez a tojás nem jó, tessék összegyúrni. XY, ez sem jó.) 1
A kísérletr l Vas Judit készített filmet Módszerek címmel, amely a Miskolci Rövidfilm Fesztivál díjnyertes alkotása lett.
Ennél a nevel i magatartásnál a dicséret sem tárgyilagos, a státusz hierarchiáját hangsúlyozza. Gyakori az én névmás hangoztatása egoisztikus színezettel. (pl. Én az ilyen szép munkát szeretem, mint ahogy XY dolgozik, róla igazán példát vehetnétek. XY, mostmár hajtogathatsz piros poharakat is.) Az autoriter nevelési stílus hatásai: Gyerek-gyerek viszonylatban: az agresszió és b nbakképzés gyakran el fordul. Gyerek-feln tt viszonylatban: a lappangó elégedettség a jellemz . A csoport légköre ellenséges, jellemz a debilizáló szorongás. Az ilyen kapcsolatok az óvodásoknál konfliktusosak, elégedetlenséget keltenek a gyermeknél és ellenségeskedést váltanak ki. A teljesítményre az er s eredményességi tényez k, a sok munka, de ugyanakkor kevés egyéni ötlet, megnyilvánulás a jellemz . (Schmerz 2002.155.) Demokratikus nevelési stílus Legfontosabb jellemz i: az együttm ködés, közvetett befolyásolás (az óvodapedagógus inkább sugalmaz, mint követel és kényszerít), a támogatás légköre; gyermekek önállóságának és kezdeményez képességének növelése, spontán megnyilvánulások, kreativitás támogatása, felel sségtudat alakítása, érdekl dés és kíváncsiság serkentése (Nagy 2001.7-8). A leggyakoribb vezet i viselkedés a jól id zített irányító tanácsadás, amely a viselkedési irányt összekapcsolja a gyerek valamelyik saját céljával. A pedagógus irányít (pl. A báránynak f is kell, készíts neki ennivalót. Így ez a bárányka nem fog éhen halni.), tájékoztat (pl. hát ez jó, csak egy kicsit a fejét igazítanád meg, így…), ugyanakkor serkenti az önirányítást, hogy megtanítsa a csoportot megállni a lábán. Módszere a csoportdöntés, a többségi szavazás, szabad vita. (Pl. „Színes agyagot hoztam nektek. Mit csináljunk bel le? Te mit szeretnél?” „Piacot.” „Hol lesz a piac? Mutasd meg!” „Itt középen!”). A pedagógus viselkedése szíves, bizalommal teli. Kooperatívan, feln tt l függetlenül értékel, nem tör dve a saját státuszával. (pl. Te ......, olyan jól sikerült az a kis lógó fül nyuszi… Igazán.) E nevelési stílus hatásait az alábbiakban foglalhatjuk össze tömören: Gyerek-gyerek viszonylatban baráti megnyilatkozások jellemz ek. Gyerek-feln tt viszonylatban empátiára épül kölcsönös elfogadás jelenik meg. A csoport légköre oldott, a szorongás facilitáló. A teljesítmény jó, elégedettség és er s munkamotiváció jellemz . (Schmerz 2002.155-156) Engedékeny (laissez-faire) nevelési stílus: E stílus esetében a hangsúly a szabad fejl désre tev dik, az óvodapedagógus a véletlenre bízza a gyermekek tevékenységét abból kiindulva, hogy a szigort a gyermek fenyegetésnek, korlátozásnak fogja fel; pedagógiai liberalizmus (irányítás és vezetés szükségességének kétségbevonása) jellemzi (Nagy 2001.8.). A leggyakoribb vezet i viselkedés az, hogy a pedagógus kizárólag a tanulók ismereteit akarja b víteni. A nevel viselkedésének jellemz i: -az irányítás serkentése azért, hogy a felel sséget a csoportra hárítsa. -a tájékoztatás csupán a technikai információkra szorítkozik. A csoport bels történéseivel nem tör dik. (Pl. Óvónéni, szétrontotta a Marci a házamat!” „Nem baj, Timi, gyere, megcsinálom!”) E stílus hatásai az alábbiakban foglalhatók össze: Gyerek-gyerek viszonylatban: az agresszió és félelem igen gyakori. A gyerek-feln tt viszonylat esetleges, szituatív. A csoport légköre felszabadult, de feszültséggel is terhes. Teljesítmény: a csoport nem teljesít megfelel en, túl sok a játék és a rombolás. (Schmerz 2002.156.)
Összefoglalás Óvoda légköre
személyes viszonyok
tárgyi feltételek
17. ábra: Az óvoda légkörét meghatározó tényez k
Tárgyi feltételek
praktikusság
kényelem
tisztaság
esztétikusság alkalmasság
szeparáltság
flexibilitás
18. ábra: Tárgyi feltételek
Nevelési stílusok
autoriter
demokratikus 19. ábra: Nevelési stílusok
engedékeny
biztonság
