SZENTGYÖRGYVÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE – ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ 2010. JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK:
VI. A TELEPÜLÉS EGÉSZÉT ÉRINTÕ TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSA
ELHATÁROZÁSOK
A
Népességszám alakulása A XIX. század második felében a falu létszáma egyenletesen növekvõ tendenciát kezdett mutatni. Az 1822-es 362 fõnyi népesség a századfordulóra duplázódott meg. Az 1880-as összeírásban még 600 lakos szerepel, 20 évvel késõbb pedig már 700-an vannak. A lakóházak száma elérte a százat; a belterületen, Alsó- és Felsõmándpusztán, valamint az Öreghegyen együttesen. Szentgyörgyváron a parasztok házain kívül az Oltay-kastély és az ispáni lak, a kovácsmûhely, a 15 lakásos cselédház és a községi pásztorlak tartoztak a lakóépületekhez. A Kismalom-dûlõben és Alsómándon az Oltay-uradalom, Felsõmándon csak a Nemestóthy Szabó-uradalom cselédei, alkalmazottai éltek, szintén többlakásos épületekben. Az I. világháborús vérveszteséget az 1920-as évekre kiheverte a község, és 1931-ben 765 fõrõl tudósítanak az elöljáróság iratai. A belterületi változást az immár 124 lakóház jelzi. Az 1935-ös 789 fõ után az 1940-es évek elején a népesség 809 fõ volt. A II. világháború és az elvándorlás következtében 1945 áprilisában a létszám újra csak 697 fõ, de decemberre elérte a mindenkori maximumot, 814 összeírt lakossal. 1946-tól a település népessége folyamatosan csökkent, 2009 dec.31-én 339 fõ. Ennek oka a településen a jó megélhetés hiánya. A nagy uradalmak megszûnte után nem alakultak új gazdasági lehetõségek. Talán most várható az érdeklõdés átalakulása, a Balaton háttértelepüléseinek szándékos fejlesztése, egy gyorsforgalmi út látótérbe kerülése és a soft-turizmus felé közelítés, a városokból a természetbe való költözés, mely megváltoztathatja a település vonzerejét és ezzel értékelõállító képességét.
A település területfelhasználási egységei
Beépítésre szánt területek 1. Vegyes területek Településközponti vegyes terület A település közintézményei: mûvelõdési központ, polgármesteri hivatal, templom, kocsma, bolt egy tömbben a település központjában találhatók. Ehhez kapcsolódnak a volt uradalmi épületek is. Ezen összefüggõ központi terület, melyhez a templomot is hozzákapcsoljuk, kap településközponti vegyes besorolást, mivel jelenleg is központ, de központi funkcióit tovább szeretnénk növelni a megmaradt majorsági magtár és kovácsmûhely ilyen célú felújításával. A település fejlõdését valamikor elõsegítette, hogy fontos közlekedési út haladt át rajta. Késõbb a 76-os úton átrohanó gépkocsik károsan hatottak, most egy a települést elkerülõ, de mellette haladó út ismét fejlõdést hozhat, miközben a fõ utca alsóbbrendû út besorolását kapja. 2. Lakóterületek
NIKÉ ÉPÍTÉSZ IRODA 26.
SZENTGYÖRGYVÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE – ALÁTÁMASZTÓ
MUNKARÉSZ
2010.
2.1. Új lakóterületek Szeretnénk a település fejlõdését lakótelkek biztosításával is elõsegíteni, azonban a 2003-ban készült rendezési terv alapján a temetõ melletti lakóterület belterületbe vonása még nem történt meg. Távlatban lakóterületté alakítható a szerkezeti terven jelölt délkeleti terület, amely eddig szintén nem valósult meg. 2.2.
Falusias lakóterületek
A meglévõ beépítés falusias jellegét szeretnénk megtartani. Ezt a beépítés jellegével, az épületek magassági, szélességi méreteinek korlátozásával és a hagyományos anyaghasználattal kívánjuk szabályozni. Az újonnan tervezett falusias lakóterületeken széles telket alakítottunk ki (~20 m), és tervtanácsi felügyelet mellett szabadabb épületformálást teszünk lehetõvé.
Egy telken csak egy fõépület építhetõ - a halmaz elrendezésû központban lévõ lakóterületet kivéve -, de a gazdálkodás biztosított. A falu eredeti történelmi utcája, annak szerkezete érintetlen marad. Így a fejlesztési igények nem rombolják szét az eredeti településszerkezetet. 2.3.
Külterületi lakóterületek
Az Alsó- és Felsõmánd közötti hagyományosan lakott külterületet az út keleti oldalán továbbra is megtartjuk. 2.4.
Településközponti vegyes terület
A település központjában található volt major, majd TSZ út melletti sávjában településközponti vegyes felhasználású terület van, tõle nyugatra Gksz övezet, mely fejlesztése esetén beépítési vagy rendezési terv készítendõ. Ez a kötelezttség továbbra is fönnmarad, de az itt tervezett utakat a telekviszonyokhoz és az elkerülõút megszûntéhez igazítjuk.
3. Gazdasági területek 3.1.
Kereskedelmi - gazdasági szolgáltató terület
Szentgyörgyváron ma a belterületben találhatók majorok. A volt major - tsz területén - jelenleg pulykákat tartanak és kovácsmûhely van a település központjában, ami a faluhoz védõtávolság nélkül kapcsolódik zaj és szagtermelésével. Továbbiakban mezõgazdasági üzem mellett támogatjuk, a terület kereskedelmi és szolgáltató területté alakulását. A belterületi majorok hasznosítása a jövõben csakis egymással összefüggõ, összehangolt rendszerben fejlõdhet. A lovaspanzió mellett mûködõ pulykafarm kereskedelmi-gazdasági területfelhasználással csak a környezeti feltételek, a talaj semlegesítése, esetleg a felsõ rétegek cseréje után lehetséges. 3.2.
Ipari területek
Ipari területet Felsõmándon két helyen; a jelenleg üzemelõ beton térkõgyártó telep helyén van és az út keleti oldalán található mezõgazdasági üzem területén. NIKÉ ÉPÍTÉSZ IRODA 27.
SZENTGYÖRGYVÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE – ALÁTÁMASZTÓ
MUNKARÉSZ
2010.
4. Különleges területek 4.1.
Szentgyörgyvári sportközpont
A belterület nyugati határa mentén a Szentgyörgyvári pataktól délre fekvõ 2 hektárnyi terület települési sportpályaként hasznosul. Környezetével együtt a gyepterület 8-8,5 hektárnyi területét felhasználva Szentgyörgyvár sportközpontja alakítandó ki, melyet belterületbe vonva különleges építési területként kezelve szükséges fejleszteni. Nem változik!
4.2.
Turisztikai célú fejlesztési területek - továbbtervezésre ítélt területegységek
a) A patak menti Várhely dûlõ idegenforgalmi fejlesztési területként a hobbyturizmus, az ökoturizmus és a rendezvényturizmus számára alkalmas földrész. A patak mentén húzódó valamikori Béka-vár és a Zalaapáti felé valaha megépült Zalahíd, mint volt átkelõhelyének megjelölésével, valamint a természetközeli állapotok megtartásával engedhetõ meg a fenti célra rendelt területhasználat. A Szentgyörgyvári patak túloldalára is átnyúló régészeti terület mentén a mûemléki környezet területi minõsítésnek megfelelõ erõsen determinált és korlátozott építéssel és alakítással járó területhasználat engedélyezhetõ. A Békavár turisztikai hasznosításának feltétele a közelében lévõ pulykafarm szabályozása és a megközelítési útvonal biztosítása. A 76-os úthoz Ny-i oldalon kapcsolódó lovaspanzióval és lovardával bõvülõ idegenforgalmi központ és a közeli legelõként hasznosuló gyepterületek szerves kapcsolatát a patak mentén meg kell oldani. Amennyiben a pulykatenyésztés megszûnik vagy átalakult úgy az idegenforgalmi központ szélesebb körû fejlesztésére célszerû alkalmassá tenni a telket; a kereskedelmi szolgáltatások és a kitartásnak és a lovasturizmusnak szentelhetõ terület az eddigi állattartás után jelentõs átalakítást igényel. Környezetvédelmi szempontból ez azonban jobban megfelel és kevésbé szennyezõ hatású, mint a jelenlegi állapot.
A pulykafarm helybenmaradása esetén további környezetvédelmi beruházások szükségesek, a korszerûsítés nem várathat magára! A lovaspanzió környezetében csak kisvolumenû lótartás realizálható. 1 ló/hektárnyi legelõ biztosításának szem elõtt tartásával legfeljebb 10-20 ló tartására alkalmas területet célszerû biztosítani és fenntartani. 4.3. Felsõmánd puszta északi határánál lévõ majorok idegenforgalmi céllal történõ hasznosítása a múlt századok építési és telekviszonyainak ismeretében revitalizációs tervezés nyomán fejleszthetõ. A volt istálló útmenti fogadó lehetne, de a romos kastély is újjáépíthetõ turisztikai célra.
NIKÉ ÉPÍTÉSZ IRODA 28.
SZENTGYÖRGYVÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE – ALÁTÁMASZTÓ
MUNKARÉSZ
2010.
4.4. A külterületen a Nemestóti kripta környezetének rendezése erdészeti eszközökkel, de közterületi zöldfelület minõséget igényel. Látogathatóságát megközelítését biztosítani kell, a környezet és a feltáró utak folyamatos karbantartást igényelnek. A kripta turisztikai hasznosítású környezetétõl délre a legszélesebb panorámát adó kilátópontokon út menti kilátóhely épülhet. Ez külön emeli az út értékét.
4.5.
Községi temetõ
A település északi határában - a temetõi földek fölé emelkedõ magaslaton, környezetére kiváló kilátással rendelkezõ telken - épült meg a temetõ. Egyelõre kielégíti a község temetkezési igényeit. A temetõhöz vezetõ út örökzöld fasora és a temetõ növényállománya helyi védelemre érdemes, kiváltképp idõs hársfái és törzsre nevelt idõs fenyõfái. A Kápolna és a sírok, illetve a növényzet a járható közlekedési felületekkel együtt folyamatos fenntartást igényelnek. A temetõ patináját bármilyen fejlesztési és fenntartási beavatkozás mellett meg kell õrizni.
Beépítésre nem szánt területek 5. Zöldfelületi rendszer Szentgyörgyvárnak kevés belterjesen kezelt vagy kezelhetõ zöldterülete van. Szinte kizárólag csak egyes magánkertek és a templomkert mondható gondosan fenntartott zöldfelületi egységnek. 5.1.
Belterületi erdõfoltok Jelentõs és jellegzetes elemegyüttesek a belterületi erdõfoltok, kiterjedt fásítások, befásodott rézsûk, vízmosásos, meredek domboldalak, ilyen a Széchenyi pince fölé emelkedõ domb borítottsága. Jelentõs talajvédelmi szerepük és hangulatos karakteres szépségük miatt ezeket meg kell óvni a pusztulástól, a kivágástól és a felesleges építkezésekkel járó esetleges területcsökkenéstõl. A tájrendezési terv elsõsorban erózióvédelmi, karakterhordozó, faluképalakító szerepük miatt megkülönböztetett jellel a belterületben is figyelembe veszi és megtartásra ítéli ezeket az erdõfoltokat. A legnagyobb összefüggõ erdõterület külterületbe való sorolása a telekalakítások és az építés káros folyamatait elõzi meg. A belterületi bõvítmények nagyságrendi korlátai az erdõ belterületbõl való kivonásával kismértékben ellensúlyozódnak. 5.2.
Fasorok
A fasorok lineáris rendszert és ökológiai hidakat alkotnak a belterület és a külterület között, a külterületen és a faluban az utcafásítások révén. A belterületben nem jellemzõk a fasorok. A település központ, a buszforduló külsõ körében díszlik egy kistermetû fákból álló kiültetés. Fásítandók: Felszabadulás u., Ady E. u., a 353/1. hrsz., a Felsõpáhok - Szentgyörgyvár közötti út belterületi szakasza. Ez utóbbi azért is fontos, mert a Felsõpáhokról érkezõ út forgalmát szükséges lassítani, és csökkentett terhelésûvé kell tenni. NIKÉ ÉPÍTÉSZ IRODA 29.
SZENTGYÖRGYVÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE – ALÁTÁMASZTÓ
5.3.
MUNKARÉSZ
2010.
Értékes szoliter fák
A falu jelentõs és értékes szoliter fái a faluközpontban találhatók. Legidõsebb fapéldányok az önkormányzat és a szociális otthon között lévõ két hársmatuzsálem (Tilia platiphyllos) és az önkormányzat fõút felõli elõkertjében lévõ óriás platán (Platanus hybrida). A templom környezetében két idõsebb gesztenyefaj (Aesculus hyprocastanum) és idõsebb lucfenyõk egy erdei fenyõ típusú fenyõvel (Picea sp. ssp. Pinus sp. ssp.) együtt alkotják a templom védelemre érdemes természetes környezetét A felújítás alatt álló kisebbik major nyugati telekszéléhez közel egy nagyobb fehérfûz (Salix alba) és a Kossuth Lajos utcában 1-1 maradványfa alkotja a megtartásra érdemes fák megkülönböztetett együttesét. Érdemes külön megjegyezni, hogy a fõ utca Zala felé esõ oldalán lévõ telkek közepe és nyugati széles tájékán, mélyebb fekvésben számos szép kõrisfa szoliterként díszlik (Fraxinus excelsior, Fraxinus angustífolia ssp. pannonica). Ezeket szintén a megtartásra javasolt egyedek közé kell sorolni faluképi szempontból. A kertgazdasági területen lévõ több száz éves szelídgesztenyefa elpusztult. Felmerült, hogy törzsét szoborként használják a falu központjában lévõ parkban.
5.4.
Közpark
A Szentgyörgyvári patak északi partján a kisebb méretû régi majorság déli szomszédságában húzódik a település szinte egyetlen közparkja. Fejlesztése az idegenforgalmi és sportközpontok és a faluközpont szomszédsága miatt fontos feladat. 1200 m2 hasznosítható felülete bár kis méretû, de a falu jellege és a környezet területfelhasználása eddig nem támasztott égetõ szükségletet közpark kialakítására. Azonban a jövõ útja az idegenforgalom fejlesztése nagyon megkívánja az infrastruktúra és a zöldfelületi fejlesztést. A patak mentén ÉK-re vízparti pihenõkertek, játszókertek alakíthatók ki. Díszparkként kialakítható a felújítandó Széchenyi pince elõtere és az autóforduló környezete. Mindezek a kis zöldfelületi foltok 500 m2-nyi zöldfelületet jelentenek. Új közpark, illetve természetközeli állapotban megõrzött közterület kialakítására és fenntartására van lehetõség az északi major telke, a magtár és a lakatosmûhely nyeles telke közötti terület, valamint az intézmények környezete igényesebb zöldfelületi együttessé alakítható 7430 m2-en. A Hegyi utca keleti oldalán megnyitott 1400 m2-nyi közpark és játszótéri felület a falu ÉK-i részén élõk számára nyújt szabadtéri, közterületi pihenési lehetõségeket. Az Ady Endre utca menti pihenõpark a névtelen utca két oldalán 2640 m2-nyi felületen alakítható ki. További új díszítõ értékû zöldfelülettel vagy kisméretû közparkkal szükséges elõteret képezni a már említett Széchenyi pince és Bormúzeum telke és új bejárata elõtt. Az ezzel kapcsolatos rendezést ki kell terjeszteni a kocsma és az üzlet elõterére is. A település déli irányú lakott területi bõvítményének megépülése esetén, annak DK-i sarkán 2000 m2-nyi közpark alakítható ki a speciális fejlesztési terület számára. Felsõmánd-puszta É-i részén a 76-os út nyugati oldalán lévõ géppark Alsómándpusztára kerülésével a barátságos környezetben Mánd külterületi lakotthelyének egyik tematikus közösségi zöldszigetét (pl. játszóteret) lesz célszerû kialakítani 3600 m2-nyi területen. Alsómánd-puszta baromfi majorjának átrendezése és fejlesztése, valamint az NIKÉ ÉPÍTÉSZ IRODA 30.
SZENTGYÖRGYVÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE – ALÁTÁMASZTÓ
MUNKARÉSZ
2010.
elkerülõ út megépítése esetén a majorság menti gyepterületek védõtávolság sávjai lesznek, tehát ezek beépítése tilos. 5.5.
Intézménykert
Legkiemelkedõbb a templom környezete (2400 m2 vízszintes vetületi területe) sajátos terepalakulataival, a gyepfelületben felnövõ, idõs, értékes, lombos és fenyõfákkal. Az önkormányzat és kultúrház telkén közel 600 m2 növényzettel borított zöldfelületen az idõs és helyi védelemre javasolt fák képviselnek értéket. Az itt elhelyezett játszószerek jelentik a falu egyetlen játszóterét A jövõben a majorok között kiépítendõ közterületen a zöldfelületi együttesek egyik tagja egy közösségi nagyobb játszótér lehet igény szerint. Alsó-Mándpuszta volt kúriája, késõbb iskola, illetve Felsõ-Mándpuszta géptelepe és kocsiszíne helyén idegenforgalmi célú rekonstrukció és fejlesztés javasolt. Ennek kapcsán a turizmus számára hasznosított intézményeket célszerû létrehozni. Az üdülés-idegenforgalom számára a kapcsolódó falusi és az eredeti környezet megõrzése és kiépítése alapvetõ feladat így a nagy telkek kúriái és melléképületei között húzódó kertek jelentõséget nyernek. Kialakításuknak funkcionálisan, esztétikai értelemben és kondicionáló hatásukat tekintve is értéket kell hordozniuk a mezõgazdasági és ipari termelési ágazat érdekei itt hosszú távon szükségszerûen másodlagossá, kisegítõ szerepûvé válnak. 5.6.
Zöldfelületi jellegû intézmények A már tárgyalt köztemetõ és a sportközpont. A sportközpont 12-15 m2/fõ kapacitású területként legkevesebb 6 ha lehet, de az idegenforgalomra és a lakossági növekményre számítva a 8 ha-os nagyságrend indokolt Versenyek esetén 150-200 fõ nézõt befogadó szabadtéri felépítmény, illetve a sportközpont programjának megfelelõ építmények elhelyezhetõk. A szabadtéren a tenisz kivételével gyepes pályáknak kell lenniük. A temetõ védelmet igénylõ növényzetével 5600 m2 területe hosszú távon is szolgálja a falut. 30 m széles védõterülete nyugaton beerdõsített lejtõs telekvégeket érint, Ken az újonnan belterületbe vont terület szélsõ telkének kis részét érinti a védõterület, ahova építkezni nem lehet. Összefoglalva a zöldfelületi elemek mindegyike kertépítészeti engedélyezési és kiviteli tervek alapján létesülhet, ilyen tervet pedig kizárólag csak arra jogosult végezhet.
5.7.Mennyiségi kimutatás Az új sportközpont hétszeres területi növekménye a település belsõ igényei szerint alakul ki. A fejlesztések révén majdnem megháromszorozódik a közparkok nagyságrendje, amit csak a faluközpontban célszerû dekoratív kialakítással fenntartani. A többi a település jellegéhez természetközeli bájához alkalmazkodva az igényelt és szükséges eszközökkel élve alakítható ki. Belterületi zöldfelületek mennyiségi kimutatása a figyelembevételével: jelenlegi lakosszám A nagyon változatos terepen létrejött belterületi erdõk nemcsak védik, hanem fellazítják és természetközeli állapotban tartják a települési környezetet, kialakulásuk és megtartásuk okszerû hagyományt mutat fel, amire a jövõben is szükség van. NIKÉ ÉPÍTÉSZ IRODA 31.
SZENTGYÖRGYVÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE – ALÁTÁMASZTÓ
MUNKARÉSZ
2010.
6. Erdõterületek A Balaton-felvidéki Nemzeti Park erdõterületeinek állománya 10 éves és 1 éves erdõgazdasági tervezést és természetvédelmi tervezés alapján különleges kezelést élvez. Szentgyörgyváron a szerkezeti terv sehol sem irányozza elõ erdõterület mûvelési ágból való kivonását, ugyanakkor jelentõs erdõtelepítéseket ír elõ, ezek elsõsorban a természetvédelem és a környezetvédelem eszközeiként hasznosulhatnak. A település szerkezeti terve figyelembe veszi a Balatoni Területrendezési Szabályzat (2008. évi LVII. törvény) erdõtelepítésre vonatkozó rendelkezését, ami elsõdlegesen ezek számára az ökológiai rendszerépítés szerepét írja elõ.
6.1.
Meglévõ erdõterületek
Legnagyobb összefüggõ erdõ a Mándi erdõ a közigazgatási terület ÉK-i oldalán Felsõmánd puszta és Alsómánd pusztától keletre húzódó erdõterületek mezõgazdasági területen belüli áthidaló és erózióvédõ szerepet töltenek be. Néhány erdõfolton kívül az Alsópáhok területéhez tartozó és Szentgyörgyvár területére keskeny sávban átnyúló Alsópáhoki erdõ, valamint a Sármelléken folytatódó Zala menti erdõsáv képezik a külterület kevés erdõállományát. Speciális helyet foglalnak el, környezeti szempontból fontos erózióvédõ és talajvédõ szerepet töltenek be a kiskertes gazdálkodás összefüggõ területén, a szõlõskertek között megjelenõ erdõrészletek, elhúzódó sávos erdõállományok. A patak menti galériaerdõnek nagy jelentõsége, van védelmét helyi és kistérségi szinten el kell látni és biztosítani kell. 6.2.
Tervezett erdõterület
Tervezett erdõterületként erdõsávot és kötelezõ telken belüli ültetvénysávot jelöl a terv. A község és az erdõfelügyelõség nem tervez nagyobb erdõsítést új tagok területkijelölését Szentgyörgyváron, azonban a Balaton Törvény E-2 tervezett ültetvények sorába jelentõs területen erdõsítést ír elõ. Ezek egyben az ökológiai folyosó rendszer szerves építõelemei, ökológiai áthidaló területek. Nagy jelentõséggel bír az eróziónak fokozottan kitett területeken lévõ szántók erdõsávokkal és fasorokkal való védelme. 6.3. Belterületi erdõterületekrõl a zöldfelületi rendszer elemeként tettünk említést. Az erózióvédelem a szél árnyékolás és a kondicionálás mellett a bel- és külterület egymásba olvadását még jobban elõsegítik, ökológiai hidakat képeznek.
7. Mezõgazdasági területek Ide tartoznak az általános, árutermelõ mezõgazdasági termesztõfelületként mûvelt szántóterületek, a gyepgazdálkodás területei, a magas talajvízállású rétek, legelõk. A domborzat, a talajadottságok, a termõképesség, klimatikus viszonyok és a víz helyi természetes körforgása a talajok vízháztartása figyelembevételével 3 éves gazdasági terv készítése szükséges, amely az ökológiai gazdálkodás irányába mozdítja el a talajerõgazdálkodást és a növényvédelmet. Kerüli a kemikáliákat, nemes és zöldtrágyát NIKÉ ÉPÍTÉSZ IRODA 32.
SZENTGYÖRGYVÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE – ALÁTÁMASZTÓ
MUNKARÉSZ
2010.
hasznosít, ehhez komposztálótelepet hoz létre, megfelelõ vetésforgót alkalmaz, a megtermelhetõ szálastakarmányra tervezett extenzív állattartást, speciális állatfajokra, fajtákra nézve folytat. 7.1.
Általános mezõgazdasági területek - szántók
A külterület jelentõs része szántó. Felsõmánd nyugati dûlõ, Újmezõ és délen a Devecseri- vagy Hosszúholdak nyugati dûlõ, Hosszúholdak keleti dûlõk lapos vagy enyhén emelkedõ felszínûek. A 76-os úttól keletre Felsõ- és Alsómánd keleti dûlõk emelkedõ hullámos felszínû domboldala erózióra hajlamos szántóterületek. Ilyen még a Szentgyörgyvári Temetõi földek is. Földutak, mezsgyehatárok és a külterületi lakotthely teleksorának keleti farmezsgyéjén nagy szükség van a talajvédõ, 10-15 m széles erdõsáv ültetésére. 7.2.
Gyepgazdálkodási terület
b) Különleges gyepterületek országos szintû védelemben részesülõ, a lápkataszterben nyilvántartott területek. A Berekpuszta-lak néven megjelölt és elkülönített helyrajzi számú földrészek összessége a Zalaegerszegi út északi oldalán lévõ, legmélyebb fekvésû Zala-menti területek. A területen átfolyó árkot természetes formájában kell megtartani, állandó vízutánpótlást biztosítani kell. Kerülni kell a kisvizes állapotokat és az ezzel járó kiszáradást. c) H e l y i szintû természetvédelmi terület minõsítésre javasolt gyepterületek Magasabb térszintû, de még magas talajvízállású rétek, legelõk. A Zala menti berek és rét mûvelési ágához tartozó mélyfekvésû, magas talajvízállású vízparti területek a meridionális völgyrendszer fõ- és mellékvízfolyásai menti vízminõség védelmi zónáknak foghatók fel. Sajátos flórával és faunával a vizes élõhelyek speciális helyi változatát képviselik. A folyómenti árterületek galériaerdeiben eredetileg is meglévõ keményfaligetek (szil, tölgy, kõris) állományainak, valamint fûzes ligeteinek megmaradt töredékével tarkított nedves réteket és legelõket védeni kell. Zala-berek egész sávjában az erdõgazdálkodás és a gyepterületeken egyaránt az új telepítésekét az eredeti fafajokra és ökológiai társulásokra szükséges tervezni. •A gyepgazdálkodásban a kétoldalú védelem részei az élõ vízfolyások és övcsatornák mentén húzódó nedves rétek, amik védendõ természetes vegetációjú területek, és egyben az élõvizek természetes állapotának megmaradását biztosítják, illetve a vízfolyások menti 50-100 m széles védõfunkciót ellátó vízminõség-védelmi gyepes sávok. •A mûvelhetõ legelõként hasznosuló földrészek közül a fõbb vízfolyásoktól minden irányban max. 100 m távolságban húzódó földrészeken extenzív gyepgazdálkodás és állattartás folytatható. Az említett területek a vízvédelem és tájvédelem követelményrendszerében meghatározott és megelõzést szolgáló feladatokhoz fûzõdõ balatoni és Kis-balatoni háttérterületek. Így ezek táj- és természetvédelmi fejezetben külön kerülnek említésre. Rajtuk a természetközeli állapotok megtartása a cél, ennek eszköze pedig a természetközeli gazdálkodás bevezetése és fenntartása. Itt és a következõkben kell említést tenni az Uniós csatlakozással kapcsolatos agrár környezetvédelmi támogatások szerepérõl és jelentõségérõl az EU-ba történõ
NIKÉ ÉPÍTÉSZ IRODA 33.
SZENTGYÖRGYVÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE – ALÁTÁMASZTÓ
MUNKARÉSZ
2010.
agrárpolitikai átalakulás legjelentõsebb eleme környezetbarát termelés támogatásának elõtérbe helyezése. Az agrárgazdasági célprogram 4 fõ irányvonalra terjed ki és elõsegítik a környezetbarát termelési eljárások elterjedését a gazdálkodás minden ágában. • Agrár-környezetgazdálkodási alapprogram • Integrált gazdálkodási célprogram • Ökológiai gazdálkodási célprogram • Gyephasznosítási célprogram • Vizes élõhelyek célprogramja Érzékeny Természeti Területek (térségi) célprogramok A térségi programok alapvetõen az alacsonyabb termelési potenciállal, de jelentõs természeti értékekkel rendelkezõ területek célprogramjai. Ezekben a programokban a környezeti, természet-, és tájvédelmi szempontok hangsúlyos megjelenése a jellemzõ. A zonális programok az alábbi agrár-környezeti intézkedések megvalósítására adnak lehetõséget: • extenzív, védelmi célú termelési módok alkalmazása, • szántó-gyep konverzió, • természetvédelmi célú gazdálkodás, • õshonos állatok külterjes tartása, • élõhely-rekonstrukció Pl. vizes élõhelyek) és fenntartás, • biotóp-hálózat kialakítása, • egyes fajok élõhelyeinek fejlesztése, • tájvédelmi célú gazdálkodás, • tájrekonstrukció, • vízfolyások parti sávjának védelme, • talajvédelmi módszerek alkalmazása stb. Az Agrár-környezetvédelmi Program különbözõ célprogramjainak igen jelentõs szerepe lesz a késõbb beindítandó térségi vidékfejlesztési programokban. Agrárkörnyezetvédelmi tájközpontok kialakítása (képzési, szaktanácsadási és demonstrációs projektek) is várható. A magasabb térszínen ridegtartásban háztáji állatok legelõje és ló legelõkként hasznosuló gyepek a település környezetében tarthatók fenn. c) Vízvédelmi gyepesítés területei mûvelési ág változtatás útján nyert vízparti és különleges mélyfekvésû területrészek. 7.3.
Kertgazdasági terület
Szentgyörgyvár külterületének döntõ hányada kertgazdasági terület. Javarész I. osztályú, kisebb részben II. osztályú szõlõkataszteri területekhez tartoznak. Délen Sármellék szõlõskertjeihez csatlakozó Hosszú-holdak dûlõ középsõ része is kertgazdálkodási területhez sorol be és alakul át. Cél a táj értékeinek megtartása és a dombvidéki minõségi bortermelés fejlesztése a szõlõterületek megõrzésével. Földtulajdonjogi szempontból is a földhasználat állandósítása a cél. A 7-12% nagyságrendû lejtõkategóriákban a természetes, illetve a hagyományoknak megfelelõ állapot megtartása szükségszerû. Ennek megfelelõen a hagyományok fajok visszatelepítése, a fajok diverzitásának megtartása elengedhetetlen. NIKÉ ÉPÍTÉSZ IRODA 34.
SZENTGYÖRGYVÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE – ALÁTÁMASZTÓ
MUNKARÉSZ
2010.
A déli kitettségû domboldalak szõlõskertjei alatt kialakult kiskert-gazdálkodás már döntõen szántóföldi mûveléssel hasznosított területeken jött létre, ezért szántóföldi hasznosítású kertek is keverednek szõlõültetvényekkel. A domboldal felsõ részén és a szoknya részén is pincék és üdülési céllal létrehozott építmények egyaránt találhatók. A jövõre nézve a szõlõhegyi építkezés azonosságát és egyben sokszerûségét az egész borvidék területén meg kell õrizni, tekintettel az elsõosztályú szõlõkataszteri területi minõsítésre. Kiskertgazdálkodás telkein és a gazdálkodás összefüggõ területén figyelembe kell venni a talajvédelem szempontjait, a szõlõhegyet feltáró út menti és az egész területre jellemzõ eróziónak fokozottan kitett hegyoldalon. A Balaton vízminõség védelmének háttérterületeként a talaj- és vízvédelem nagyjelentõségû a kertgazdálkodást övezetben is, ahol a kultúrák megválasztása, a borvidékre elõírt fajták jelenlétének biztosítása, a megfelelõ gazdálkodási forma és technológia betartása mindezen szempontnak meg kell, hogy feleljen. A balatoni kiemelt minõségû borvidékek második vonalának szõlõhegyei esetében sem szabad megengedni a mûvelés visszaszorulását és a szõlõtermesztés elsõdlegességének csökkenését. Szükséges természetes módon, gyepes, földes formában megtartani a földrészleteket megközelítõ utakat, amelyek megakadályozzák a nagyobb összefüggõ felületeken hamarabb meginduló eróziós folyamatokat. Ezért célszerû a mellékutakat vízelvezetõ jelleggel megépíteni, a szõlõsorok között pedig gyepes sorközöket és vízelvezetõ sávot létesíteni. A gyomirtó használatát kerülni kell. Célszerû zöldtrágyát alkalmazni. A régi hegyközségi jellegû gazdálkodási forma folytatása válik szükségessé napjainkban és a jövõre nézve is. Ezzel együtt az üdülés szõlõhegyi formáját sem lehet teljesen elvetni, azonban a helyi üdülési célra használt telkeken való építkezés formáját szigorúan, a tájkarakternek megfelelõen kell szabályozni. A volt zártkertek természetközeli szõlõ-gyümölcs gazdálkodása, pincészetek mellett az újabb és legújabb kiskertes telepek üdülõterületté válásának feltétele a közmûvesítés. A nehéz és bonyolult terep költségessé teszi a kábelek földbe vezetését, azonban a különleges táj vizuális értékeinek védelme mindezt megkívánja, amit egyben a Balaton Törvény meg is erõsít.
7.4.
Mezõgazdasági majorok
Alsómánd-puszta nagyobb méretû - a fõút keleti oldalán fekvõ - nyugati kitettségû telkek lakóterületként esetleg az idegenforgalmi szállásférõhelyek panzió jellegû kielégítésével fejleszthetõk a régi telekstruktúrában. A belterületi telkek termesztõfelületei legnagyobb részben kertek, gyümölcsöskertek területhasználattal rendelkeznek. Távlatban prioritás a jelenleg kevés számú gyümölcsös és kertészeti kultúra fejlesztése, és a még meglévõ kisparcellás szántóterületeken is célszerûbb a kerthasználatot elmozdítani. Összefoglalva
NIKÉ ÉPÍTÉSZ IRODA 35.
SZENTGYÖRGYVÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE – ALÁTÁMASZTÓ
MUNKARÉSZ
2010.
A növénytermesztés és állattenyésztés helyi megjelenése a táj speciális adottságaihoz igazodó környezet és tájkímélõ gazdálkodással, karbantartó, fejlesztõ és környezetszennyezést megelõzõ szemlélet birtokában lehetséges csak.
8. Egyéb, vízgazdálkodási terület 8.1.
Egyéb területek
Szentgyörgyvár legális hulladékgazdálkodási rendszerében külsõ szeméttelepre szállítja el a rendszeresen gyûjtött hulladékait Szilárd kommunális hulladéklerakóhely és hulladékfeldolgozó a település területén nincs. A 76-os úttól keletre az út és a Bagolyvári erdõbõl a Zalába folyó patak keresztezõdéséhez közel esõ régi, anyagnyerõhely rekultivációja és erdõsítése a szomszédságában lévõ fásítási területsáv részeként javasolt. A szemétszállítást a Marcali Saubermacher kft végzi. Késõbb esetleg a Zalaispa pályázat keretében Keszthelyi átrakó hellyel Zalabér végzi.
A Szentgyörgyvári patak déli partján a sportterülettõl nyugatra kap helyet a szennyvíztisztító.
8.2.
Vízgazdálkodási területek
a) Vízfolyások Szentgyörgyvár legjelentõsebb vízfolyása a közigazgatási terület nyugati határán folyó Zala. A zalai dombság meridionális, domb-völgy felosztását követõ völgyek mélyvonalán csatornák és árkok szelik át az alacsony mezõgazdasági területeket. Az említett vízfolyások által közrefogott mélyfekvésû rét-legelõ zónát újabb, alacsonyabb rendû árkok osztják fel. A Zalába két ágon befolyó Büki patak vízminõségének védelme a Zalai vízrendszer minõségének feltétele. A Szentgyörgyvári és Köszvényesi patakok és a kis vízfolyások mentén megjelenõ töltések rézsûin és a vízmenti laposokon természetes patakpart formációit és vegetációját szükséges megtartani, illetve visszaállítani a természetközeli állapotot. c) Állóvíz és tó csak szakszerû elõtervek alapján létesíthetõ a mélyfekvésû vízzel járt területeken. d) Lápok A közigazgatási terület északi, Nemesbükhöz kapcsolódó részén SzentgyörgyvárBerekpuszta-lak rét és legelõterületei megközelítõen 20 hektárnyi területen az országosan védett lápkataszterhez tartozó területek
NIKÉ ÉPÍTÉSZ IRODA 36.
