Vezetői összefoglaló I. Tartalmi összefoglaló A nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatásról szóló 173/2003. (X. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) módosításának célja a nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatások átlátható működéséhez szükséges feltételek megteremtése a nyilvántartásba vételi, engedélyezési és ellenőrzési eljárás átalakításával. Ezáltal érhető el a regisztráció nélküli, azaz a „szürkegazdaságban” folytatott szolgáltatásnyújtás felszámolása. A tervezet tartalmazza továbbá az R-nek a hatálybalépése óta megváltozott jogszabályi környezethez való hozzáigazítását, illetve az R. alkalmazása során felmerülő problémák rendezését. A módosítás főbb tartalmi elemei a következők: A tervezet rögzíti, hogy nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely – bizonyos kivételekkel – akkor működtethető, ha a szolgáltató szerepel a nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-nyilvántartásban. A szálláshelyek egy részénél (matracszállás, bivakszállás) a tervezet a nyilvántartásba történő bejelentkezést teszi kötelezővé a szolgáltató számára, míg a szigorúbb minősítési követelmények alá eső szálláshelyek (üdülő, gyermek- és ifjúsági tábor, kulcsosház, turistaház, pihenőház, diákotthon, kollégium) üzemeltetési engedély alapján működtethetőek. A tervezet részletesen tartalmazza a nyilvántartásba vételi és engedélyezési eljárás szabályait. A tervezet értelmében a szolgáltatóknak 2007. december 31-éig kell az új rendszer szerint a nyilvántartásba bejelentkezniük, illetve az üzemeltetési engedélyt megszerezni. Az R. jelenleg hatályos rendelkezései nem írnak elő a működést engedélyező szerv számára ellenőrzési kötelezettséget. A jogszerű működés biztosítása érdekében a tervezet szerint a jegyző legalább ötévente ellenőrzi a nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatások működését. A tervezet az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet módosításával megteremti a nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshelyszolgáltatásra vonatkozó szabályok megsértésének szankcionálási lehetőségét.
2
Az R. jelenleg csak a tárgyévi összkapacitás 5%-át meg nem haladóan engedélyez haszonkulccsal növelt árú szálláshely-értékesítést. Az R. mellékletében ugyanakkor az egyes szálláshelytípusoknál 80%-ban lett meghatározva a nonprofit szolgáltatás aránya. Az összhang megteremtése, valamint a legális működés feltételének kialakítása érdekében a tervezet 10%-ra emeli a haszonkulccsal növelt árú szálláshely-szolgáltatás mértékét, és 90%-ban határozza meg a mellékletben a nonprofit szolgáltatás arányát. A tervezet az Országgyűléshez benyújtott, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló T/1299. számú törvényjavaslatban, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló T/1300. számú törvényjavaslatban foglaltaknak megfelelően határozza meg a külföldi, illetve a belföldi fogalmát, valamint a külföldi vendégnyilvántartás tartalmát. A tervezet egyéb módosításait (az eljárási rendelkezéseknek az új közigazgatási eljárási törvényhez való igazítása, az igényjogosult fogalmának pontosítása, a statisztikai adatszolgáltatási kötelezettség pontosítása, a minősítési követelmények módosítása) a megváltozott jogszabályi környezet és a jogalkalmazók munkájának megkönnyítése teszi szükségessé. II. Kormányprogramhoz való viszony Az előterjesztés nem kapcsolódik közvetlenül a kormányprogramhoz. III. Előzmények A Kormány széles körű társadalmi, szakmai és közigazgatási egyeztetést követően 2003 őszén fogadta el az R-t. A jogi szabályozást több, egyidejűleg ható körülmény tette szükségessé. A kereskedelmi szálláshely-szolgáltatást szabályozó 45/1998. (VI. 24.) IKIM rendelet zárt kategóriái és szigorú előírásai a szálláshelyek egyes – a múltban ún. kisegítő szálláshelyként nyilvántartott – csoportjai (pl. diákotthonok, munkásszállások) számára a legális szolgáltatást már nem tették lehetővé. A közösségi szálláshelyek egy másik része (pl. egyházi vagy karitatív célból fenntartott, továbbá „nulla költség – nulla szolgáltatás” alapelvű extrém szabadidős szálláshelyek) tekintetében az üzleti célú szolgáltatás fogalmilag kizárt, ezért ezek a szálláshelyek eleve nem tartozhattak a kereskedelmi szálláshely-szabályozás hatálya alá. A természetjáró szálláshelyek és a sportlétesítményekben kialakított önálló szálláshely-
3
részegységek egységes, sportlétesítményi besorolása pedig az Európai Unióhoz történő csatlakozást megelőző jogharmonizációs folyamat során szűnt meg. Ezek a szálláshelycsoportok önhibájukon kívül, a jogszabályi környezet differenciálatlansága miatt kényszerültek a „szürkegazdaságba”. Az R. megalkotásának célja éppen az volt, hogy ezeknek a szálláshelytípusoknak megteremtse a működési feltételeit, s ezáltal megjelenítse őket a „fehérgazdaságban”. Ennek eredményeként a 2004–2005. években 25-25 ezer szállásférőhely „kifehérítésére” került sor. Ezeken a szálláshelyeken 2004-ben 1 milliárd, 2005-ben pedig 2,2 milliárd forint árbevétel realizálódott. Az R. jelenleg hatályos, „megengedő” rendelkezései, a szankcionálási lehetőség hiánya miatt azonban még mindig jelentős számú, mintegy 165 ezer szállásférőhely – ennek túlnyomó többsége diákotthon, kollégium (73%, 120 ezer férőhely), kisebb része üdülő (15%, 25 ezer férőhely) és vendégszállás (12%, 20 ezer férőhely) – nem jelenik meg ezen a jogcímen a „fehérgazdaságban”. Ez indokolja a nyilvántartásba vételi, engedélyezési és ellenőrzési rendszer szigorítását. Az előterjesztést a szakmapolitikai munkacsoport 2006. október 16-ai ülésén megtárgyalta, és azt a döntést hozta, hogy az előterjesztés közigazgatási egyeztetésre bocsátható azzal, hogy a költségvetési kihatásokat számszerűen be kell mutatni. Jelen előterjesztés e döntésnek megfelelően a várható, számszerűsített költségvetési kihatásokat is tartalmazza. IV. Várható szakmai hatások A nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshelyekre vonatkozó működési feltételek egyértelmű meghatározása, a haszonkulccsal növelt árú szálláshelyértékesítés arányának növelése, a szankcionálás lehetőségének megteremtése elősegíti a nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatások legális működését, a szolgáltatóknak a „fehérgazdaságban” való megjelenését. V. Várható gazdasági hatások a) A nyilvántartásba vételhez kapcsolódó kiadások A szigorúbb regisztrációs és ellenőrzési eljárás bevezetésétől mintegy 165 ezer szállásférőhely, azaz kb. 2500 új szolgáltató megjelenése várható a „fehérgazdaságban”. Jelenleg 830 szolgáltató szerepel a nyilvántartásban 54.500 szállásférőhellyel. A szolgáltatókat a települési önkormányzat jegyzője veszi nyilvántartásba. Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium tájékoztatása szerint egy szolgáltató nyilvántartásba vételének költsége körülbelül az általános tételű eljárási illeték összegével egyezik meg. Azaz az új nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely szolgáltatók nyilvántartásba
4
vétele becslésünk szerint 5.500.000 Ft (2500 szolgáltató x 2200 Ft) többletköltséget eredményez az önkormányzatoknál.
b) Az ellenőrzéshez kapcsolódó kiadások Az előterjesztés a jegyző feladatává teszi, hogy 5 évenként ellenőrizze, hogy a nem üzleti célú közösségi szabadidős szálláshelyek működtetése megfelel-e a nyilvántartásban, az üzemeltetési engedélyben és a jogszabályokban foglaltaknak. A tervezet értelmében a jegyzőnek a jelenlegi becsült adatok alapján 3300 szolgáltatót (830 már nyilvántartott és kb. 2500 várhatóan a nyilvántartásba bejelentkező szolgáltató) kell 5 évenként ellenőriznie. Ennek várható költségvetési kihatása a fenti számítási mód alapján 5 évenként 7.326.000 Ft (3330 szolgáltató x 2200 Ft) többletkiadást eredményez az önkormányzatoknál. c) Várható bevételek A „szürkegazdaságban” folytatott szolgáltatásnyújtás felszámolása, a haszonkulccsal növelt árú szálláshely-szolgáltatás mértékének megemelése révén az önkormányzatoknál az idegenforgalmi adóból származó bevételek növekedése várható. A bírságolási lehetőség megteremtése további költségvetési bevételt jelent. VI. Várható társadalmi hatások A nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatás működtetésére és ellenőrzésére vonatkozó szigorúbb előírások által mind az igényjogosultak, mind az egyéb vendégek magasabb színvonalú, jogi keretek között működő szolgáltatást vehetnek igénybe. VII. Az Európai Unió jogával való összeegyeztethetőség Az előterjesztés közvetlenül nem kapcsolódik európai uniós jogi aktushoz.
5
VIII. Kapcsolódások Az előterjesztés a külföldi és belföldi fogalmának meghatározása, valamint a külföldi vendégnyilvántartás tartalma tekintetében a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló T/1299. számú törvényjavaslathoz, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló T/1300. számú törvényjavaslathoz kapcsolódik.
