2
Vezetői összefoglaló A tárgybani előterjesztést a Szakmapolitikai Munkacsoport 2007. március 1-i ülésén tárgyalta, és döntése értelmében a tervezet – a közösségi joggal, valamint a fejlesztési adókedvezményről szóló 206/2006. (X. 16.) Korm. rendelettel való összhang vizsgálata, továbbá az elszámolható költségek értékhatára tekintetében – a PM-mel történő előzetes egyeztetést követően bocsátható közigazgatási egyeztetésre. A szükséges egyeztetéseket a GKM és a PM elvégezte, így a tervezet közigazgatási egyeztetésre bocsátását a Szakmapolitikai Munkacsoport 2007. március 30-i ülésén jóváhagyta. I.
Tartalmi összefoglalás
A Magyarország középtávú külgazdasági stratégiájáról szóló 2169/2005. (VIII. 3.) Korm. határozatban a Kormány megerősítette a Beruházás-ösztönzési célelőirányzatból finanszírozott egyedi kormánydöntésű beruházási támogatási rendszer (a továbbiakban: EKD) fenntartását, és rendelkezett az 50 millió euró értéket meghaladó beruházások támogatási rendszerének kiterjesztéséről a 10-50 millió euró értékű sávra. Ismeretes, hogy Magyarország a beruházás-ösztönzés során versenyezni kényszerül a térség más országaival, elsősorban Szlovákiával, Csehországgal és Lengyelországgal. Az Európai Unió által társfinanszírozott támogatási programok keretei között jellemzően preferált a kis- és középvállalatok támogatása, nagyvállalatok szubvencionálására korlátozott mértékben van csak lehetőség. Ezért a nagyvállalatok által megvalósított, jelentős multiplikátor hatásokkal rendelkező beruházások szubvencionálására jellemzően kizárólag jelen előterjesztésben szereplő rendszer keretei között nyílik lehetőség. Ismeretes, hogy a Kormány egyedi döntésével megítélhető támogatások nyújtásának szabályairól szóló 8/2007. (I. 24.) GKM rendelet 2007. január 29-én hatályba lépett. A rendelet módosításának indokai az alábbiakban foglalhatók össze: • •
II.
A támogatási gyakorlatban felmerült esetek indokolják a jogszabály „finomhangolásának” elvégzését; Mivel a Kormány egyedi döntésével támogatott projektek kapcsán a GKM eddigi feladatait részben a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. fogja ellátni, szükséges a hatásköri szabályok változtatása. A kormányprogramhoz való viszony
A működő-tőke befektetések ösztönzése kiemelt, a Kormányprogramban konkrétan megfogalmazott stratégiai jelentőségű feladat. A jogszabály-módosítás célja, hogy a nemzetgazdasági jelentőségű beruházások esetében megteremtse a hatékony állami ösztönzők rendszerét és az ún. egyablakos támogatásközvetítési rendszert, így segítve elő a működő-tőke befektetések létrejöttét.
3
III.
Várható szakmai hatások
Az új szabályozás következtében átláthatóbbá és egyértelművé válik az EKD támogatási program, erősödik a támogatásközvetítés ún. egyablakos jellege, amely növeli a magyarországi befektetési környezet versenyképességét. IV.
Várható gazdasági hatások
IV.1. Az államháztartásra gyakorolt hatás: Az EKD támogatások költségvetési forrásait a GKM fejezeti kezelésében lévő Beruházás-ösztönzési Célelőirányzat biztosítja. A célelőirányzat keretösszege minden tárgyévben a költségvetési törvényben kerül meghatározásra, amely azonban a Kormány egyedi döntésével túlléphető (ún. „felülről nyitott”). Az EKD támogatási program által ösztönzött beruházások megvalósulása révén a közvetlen hatások következtében növekedik az állam adóbevétele, ill. javul a fizetési mérleg. IV.2. A gazdasági szektorra gyakorolt hatás: IV.2.1. Feldolgozóipari beruházásokra gyakorolt hatás: a) Regionális felzárkóztatás: Hazánkban regionális szinten jelentős eltérések mutatkoznak a munkanélküliségi ráták, ipari tevékenység aktivitása, gazdasági fejlettség szintjén. Ezen szignifikáns különbség felszámolásában nagy szerepet játszhat egy olyan ösztönző támogatási rendszer kiépítése, mely kiemelten veszi figyelembe a regionalitást. b) Fejlettebb technológia kultúra meghonosítása: az elmúlt évek tendenciái alapján az alacsony hozzáadott értéket termelő, elsősorban munka-, mintsem technológia-intenzív beruházások elvándorlása tapasztalható, a közelmúltban megnövekedett bérköltségek hatására. Ezért kiemelt jelentőségű cél olyan technológia intenzív beruházások megvalósulásának ösztönzése, amelyek szakképzett és produktív munkaerőt igényelnek. c) Multiplikátor hatás: a magas hozzáadott értékű, kiemelkedő volumenű beruházások támogatására azért van szükség, mert közvetlen hatásokon kívül (munkahely-teremtés, FDI, technológia) jelentős mértékű közvetett hatást fejtenek a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott megrendeléseikkel, valamint Magyarországra telepített beszállítóikkal. IV.2.2. Regionális vállalati központokra gyakorolt hatás: a) Regionális felzárkóztatás: Hazánkban regionális szinten jelentős eltérések mutatkoznak a munkanélküliségi ráták, a tercier ágazat és az általános gazdasági fejlettség szintjén. Ezen szignifikáns különbség felszámolásában nagy szerepet játszhat egy olyan ösztönző támogatási rendszer kiépítése, mely kiemelten veszi figyelembe a regionalitást.
4 b) Munkaerő-piaci szerkezetre gyakorolt hatás: a regionális szolgáltató központok jelentős mennyiségű, több nyelvet beszélő, jellemzően pályakezdő diplomás munkaerőt szívnak fel. c) A tercier ágazat gazdaságban betöltött szerepének erősítése: az elmúlt évek tendenciái alapján az alacsony hozzáadott értéket termelő, elsősorban munka-, mintsem technológia-intenzív beruházások elvándorlása tapasztalható, a közelmúltban megnövekedett bérköltségek hatására. Ezért kiemelt jelentőségű cél olyan szolgáltató beruházások megvalósulásának ösztönzése, amelyek szakképzett és nyelveket beszélő munkaerőt igényelnek. V.
Várható társadalmi hatások
A jogszabály-módosításnak közvetlen társadalmi hatása nincsen. VI.
Kapcsolódások
A tervezet a Kormány egyedi döntésével megítélhető támogatások nyújtásának szabályairól szóló 8/2007. (I. 24.) GKM rendelet módosítását célozza. A tárgybani anyag a 2007. március 1-i 546/2/VIII/2007. sz. előterjesztésnek a Pénzügyminisztériummal egyeztetett változata. VII. Javaslat a sajtó tájékoztatására Az előterjesztés kommunikációja Javasolt-e a kommunikáció Kormányülést követő szóvivői tájékoztató Tárcaközlemény Tárca által szervezett sajtótájékoztató További szakmai programok szervezése Részletezve: További lakossági tájékoztatás Részletezve (célcsoport-bontásban): A kommunikáció tartalma (sajtózáradék): Tárcán belüli nyilatkozók szintje:
Igen
Nem x
5
Tervezet …../2007. (III….) GKM rendelet a Kormány egyedi döntésével megítélhető támogatások nyújtásának szabályairól szóló 8/2007. (I. 24.) GKM rendelet módosításáról Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (továbbiakban:Áht.) 24. § (9) bekezdésében és 49. § o) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) VIII. Fejezetével összhangban – a pénzügyminiszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el: 1. § A Kormány egyedi döntésével megítélhető támogatások nyújtásának szabályairól szóló 8/2007. (I. 24.) GKM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 2. §-ának 2. pontja helyébe a következő bekezdés lép: „Újonnan létesített munkahelyek száma: egy meghatározott létesítményben közvetlenül alkalmazottak számának nettó növekménye a beruházás megkezdését megelőző 12 hónap átlagával összehasonlítva. Az újonnan létrehozott munkakörök számának megállapításakor a részmunkaidős és az idénymunkás alkalmazottak a teljes munkaidőben alkalmazottak arányos törtrészének felelnek meg.” 2. § A Rendelet 8. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő bekezdés lép: „Az egyes projektekhez nyújtható, bármely államháztartási forrásból származó összes támogatás támogatási intenzitása a Korm. rendelet alapján nem haladhatja meg a jelen §-ban meghatározott mértékeket. A támogatás összege a tárgyi vagy immateriális beruházási költségek alapján kiszámított támogatásnak a bérköltségek alapján kiszámított támogatással történő kombinálása esetén sem haladhatja meg a régió számára megállapított felső határból eredő legkedvezőbb összeget. A támogatási intenzitás tekintetében a Korm. rendelet 30. §-ában foglaltak alkalmazandók.” 3. § A Rendelet 8. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő bekezdés lép: „Amennyiben a támogatott a kérelem benyújtásakor – szállítási ágazat és nagyberuházás kivételével – a) kisvállalkozásnak minősül, akkor a támogatási intenzitás 20 százalékponttal; b) középvállalkozásnak, akkor 10 százalékponttal növelt értéke a (1) bekezdésben meghatározott mértéknek.”
6
4. § A Rendelet 8. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő bekezdés lép: „Nagyberuházás esetén a támogatási intenzitás a (1) bekezdés alapján meghatározott támogatási intenzitás a) 100 százaléka, jelenértéken 50 millió eurónak megfelelő forintösszegig; b) 50 százaléka, jelenértéken 50 és 100 millió eurónak megfelelő forintösszeg közötti részre; c) 34 százaléka, a jelenértéken 100 millió eurónak megfelelő forintösszeg feletti részre.” 5. § A Rendelet 10. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő bekezdés lép: „A 10 millió eurónak megfelelő forintösszegnél nagyobb, de 25 millió eurónak logisztikai beruházások esetében 20 millió eurónak - megfelelő forintösszegnél kisebb elszámolható költségű beruházások részére kizárólag abban az esetben lehet egyedi döntés alapján támogatást megítélni, amennyiben a döntéshozó megállapítja, hogy azok az Európai Unió által társfinanszírozott pályázatokból nem részesülhetnek támogatásban.” 6. § A Rendelet 10. §-a az alábbi (4) bekezdéssel egészül ki: „A 25 millió eurónak megfelelő forintösszegnél nagyobb, de 50 millió eurónak megfelelő forintösszegnél kisebb elszámolható költségű beruházások részére kizárólag abban az esetben lehet egyedi döntés alapján támogatást megítélni, amennyiben a döntéshozó megállapítja, hogy azok az Európai Unió által társfinanszírozott pályázatokból nem részesülhetnek olyan mértékű beruházásösztönző támogatásban, amely alapján a beruházásnak a Magyar Köztársaság területén történő megvalósítása biztosított.” 7. § A Rendelet 11. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő bekezdés lép: „Az (1) bekezdésben megfogalmazott követelmény nem akadályozza a gyors technológiai változások miatt a meghatározott fenntartási időszak alatt korszerűtlenné vált üzemnek, illetve fejlesztésnek a támogató előzetes hozzájárulása melletti cseréjét, amennyiben a fenntartási időszak alatt a gazdasági tevékenység fenntartása az érintett régióban biztosított. A korszerűtlenné vált üzem, illetve fejlesztés cseréjét követő fenntartási időszakban a kedvezményezett az üzem vagy a fejlesztés cseréjére támogatásban nem részesülhet.”
7
8. § A Rendelet 13. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő bekezdés lép: „A támogatás igénylése cégszerűen aláírt kérelem vagy közigazgatási használatra alkalmas, fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus okirat benyújtásával történik. A kérelmet a beruházónak a kijelölt közreműködő szervezethez kell benyújtania.” 9. § A Rendelet 13. §-a az alábbi (3) bekezdéssel egészül ki: „Támogatás nem ítélhető meg és nem folyósítható, ha a támogatási kérelem vagy a beruházás nem felel meg e rendelet rendelkezéseinek.” 10. § A Rendelet 14. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő bekezdés lép: „A földterület és az épületek kivételével az eszközök bérletével kapcsolatos költségeket csak akkor lehet figyelembe venni, ha pénzügyi lízing formájában valósul meg, a lízingszerződés tartalmazza az eszköznek a futamidő lejárta utáni megvásárlására vonatkozó kötelezettséget, továbbá az eszköz a beruházás kötelező fenntartásának (monitoring időszak) végéig a kedvezményezett tulajdonába kerül.” 11. § Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba. Rendelkezéseit a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
8
Szakmai indokolás A Magyarország középtávú külgazdasági stratégiájáról szóló 2169/2005. (VIII. 3.) Korm. határozatban a Kormány megerősítette a Beruházás-ösztönzési célelőirányzatból finanszírozott egyedi kormánydöntésű beruházási támogatási rendszer fenntartását, és rendelkezett az 50 millió euró értéket meghaladó beruházások támogatási rendszerének kiterjesztéséről a 10-50 millió euró értékű sávra. Ismeretes, hogy Magyarország a beruházás-ösztönzés során versenyezni kényszerül a térség más országaival, elsősorban Szlovákiával, Csehországgal és Lengyelországgal. Valamennyi említett ország rendelkezik a Kormány egyedi döntésével megítélhető támogatási struktúrával, így ennek fenntartásához Magyarországnak komoly versenyképességi érdeke fűződik. Jelen előterjesztés célja, hogy elvégezze a 2007. január 29-én hatályba lépett rendelet „finomhangolásait”, és erősítse az EKD támogatási program „egyablakos” szolgáltató jellegét. A beruházás-ösztönzés intézményrendszerének átalakítása következtében az egyedi kormánydöntés alapján támogatásban részesülő beruházási projektek kezelésében a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium eddigi feladatait 2007. március 1-től közreműködő szervezetként a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITDH) látja el. Fentiek következtében szükségessé vált a tárgybani rendelet módosítása, melynek lényege, hogy a jövőben a beruházók támogatási kérelmeit az ITDH-hoz kell benyújtani, és támogatási ajánlat adására is ez a kijelölt közreműködő szervezet lesz jogosult. Az intézményi átalakítás következtében egyszerűsödik a Kormány egyedi döntésével megítélhető támogatási rendszer, rövidülnek az eljárási határidők, és a nemzetgazdasági jelentőségű beruházások esetében megvalósul a támogatásközvetítési és információszolgáltatási ún. egyablakos szolgáltatás.
