Vezetői összefoglaló Európa első „Makett-gyárvárosa” létrehozásának tervéről 1. A projektindító gondolatok: Nagy-Britanniából, a 18. században elindult Ipari Forradalommal, – és az annak nyomán kialakult gyáripar létrejöttével – egy ugyanolyan alapvető változás kezdődött Földünkön, mint amilyenhez hasonló a Kőkorszak és a Vaskor átmenete volt. Az Ipari Forradalom egy egyedülálló történelmi jelenség volt, melynek globális következményei lettek. Előnyei, áldásai, valamint veszélyei az emberiség mind nagyobb részét, Földünk egész élővilágát érintették. Ennek a változásnak a tárgyi emlékei és az ezeket előállító közösségek technikai, kulturális hagyatéka egyetemes emberi értékek. A projektötlet, és az e célból készült tanulmány - melynek teljes anyaga megtalálható honlapunkon a http://ipari.bzlogi.hu Dokumentumok/Szakmai dokumentumok link alatt – abból indul ki, hogy az ipari tevékenység céljára szolgáló építmények és szerkezetek, a bennük használt technológiák és eszközök, és az ezeknek helyet adó települések és tájak – a társadalmi környezetükkel együtt – alapvetően fontosak számunkra a jelen és a jövő megismerése és megértése szempontjából. Ezért lehetővé kell tenni tanulmányozásukat, oktatni kell történetüket, jelentésüket mindenki számára világosan be kell mutatni. A legjellemzőbb példákat ki kell választani, meg kell védeni, és meg kell őrizni az elkövetkezendő idők céljára és hasznára. Napjainkban például az ipari örökség hasznosításával Európa és hazánk, valamint régiónk gazdasági versenyképessége erősítését is jelentősen szolgálhatjuk. Megfelelő programokon keresztül ugyanis a társadalom figyelmét, megbecsülését, az ifjúság érdeklődését, őseink dicső természettudományos példái, a reálszakmák hatalmas eredményei megismerése, és a ránk örökített tudás hasznosítása irányába fordíthatjuk. Mai posztindusztriális korunkban azonban ezek a 19, 20. századra jellemző ipari tájak és eszközök mindinkább eltűnnek, átalakulnak, emlékei elhalványulnak Kontinensünkön. A mai generáció számára ezek, már csak régi könyvekben, fényképeken, film kockákon, múzeumi maketteken találhatók, nehezen tanulmányozhatók
II. -Erzsébet és a királyi család látoga-tása Bekonscotban az 1920-as években
A fenti cél elérésére kínálkozó jelenlegi lehetőség és gyakorlat az, hogy technikatörténeti élmény parkok, skanzenek formájában tárják a nagyközönség elé az elmúlt negyed évezred ipari relikviáit. Ezekre kialakultak különböző bemutató helyek, múzeumok, amelyek azonban csak korlátozottan képesek a kívánt szerepet betölteni (elsősorban a szakembereknek nyújtanak információt, és főleg helytörténeti emlékekkel foglalkoznak). Komplexebb, és népszerűbb formája lehetne a technikatörténeti-, ipari- örökség hasznosításának egy miniatűr gyárváros megépítése. Ezt a formát, az ugyancsak angol kezdeményezéssel elindult példák alapján terveztük meg, amelyet a mini-települések (falvak, városok, nevezetes épületek méretarányos interaktív módon történő) megépítésével mutatott Nagy-Britannia a világnak. A „Makett gyárváros” tanulmánytervében helyszínül azt a magyarországi várost, Miskolcot választottuk, amely településen már 70 ezer évvel ezelőtt (!) volt bányászati kultúra, időszámítás előtti III. században már gyártottak vasat, és azóta is a Kárpát-medence gazdaságilag meghatározó északi térségének része. E város mai egyeteme jogutódja a selmeci, 1735-ben alapított első európai műszaki felsőoktatási intézetnek. Miskolc az Ipari Forradalom hatására 1
lett a 20. század végére Magyarország második legnagyobb települése, és az utóbbi évtizedben pedig – a nehézipar kényszerű leépülése következtében – kárvallottja. A város és környéke jelenleg gazdasági újrapozícionálásán dolgozik. Hagyományait és lehetőségeit figyelembe véve technopolisszá kívánja magát formálni. A település múltjához, jelenéhez (a kihasználatlan ipari létesítmények sokasága áll rendelkezésre), és tervezett jövőjéhez egyaránt illik az első európai „Makett-gyárváros” kiépítése.
A diósgyőri vasipar négy fejlődési szakaszának képei. (Jelenleg kb. 200 hektár területen, a Miskolc lakott területének 20%-át foglalja el) 1. Őskohó és alapítói (1770); 2. A vasgyár 1900-ban; 3. A vasgyár az 1960-1980-as években; 4. A vasgyár ma, 2006-ban.
Földrajzilag Miskolc Európa középső régiójában helyezkedik el, jól megközelíthető, kellemes éghajlata van, és gazdag természeti, valamint épített környezettel rendelkezik. A város 1950től tervszerűen gyűjti ipari ereklyéit, (üveg-, papír-, malomipar, vaskohászat, bányászat, vegyipar, kerámia-ipar, energiaipar stb.) amelyeknek egy része több kiállításon ma is látható. Nemzetközi tapasztalatok alapján a korszerűen kialakított modell parkok jó üzleti befektetésnek is tekinthetők, élénkítik a helyi gazdaságot, javítják a foglalkoztatási mutatókat.
2
2. A projekt-ötlet általános bemutatása:
A „Makett-gyárváros” c. projekt egy térben és időben folyamatosan tovább fejleszthető, teljes turisztikai szolgáltatást biztosító, attrakciókban rendkívül gazdag, tartalmas programot, kikapcsolódást, pihenést, szórakozást, nyújtó időkihasználást kínál minden korosztálynak és érdeklődési körű személynek.
A technika-, és ipartörténeti örökséget, ezek különböző termelő berendezéseit, termékeit, technológiáját, jeles személyiségeit, találmányaikat mutatná be, a közönség által is többnyire működtethető alábbi formákban: o Léptékarányos (1:25) modelleken (amelyek korok szerint is különböznek egymástól, és e szerint helyezkednek el, a téli időben is bárki számára látogatható csarnok-parkban /esetleg belső villanyhajtású járműveken is/); o Terepasztalra vetített (számítógép vezérelt multimédiás) mozgó képeken, amelyeken elsősorban a szakmatörténeti jelentős események bemutatására kerülne sor. Hang- és fényhatások, többnyelvű narrátor tájékoztatók segítenék a minél tökéletesebb, élmény-gazdag eligazodást. Vitrinekben, vetítő-vásznakon, monitorokon megtekinthetők lennének a legnevezetesebb fotók, filmek, írásos dokumentumok, művészeti alkotások, amelyek az egyes közösségeknek – a mára is tanulságos – életét, munkásságát, sikereit és kudarcait mutatnák be.; o Skanzenszerűen elhelyezett muzeális berendezések, és valóságos működő gépek (tanösvényeken keresztül történő) bemutatásával. Ezen túl pihenő- és játszó park-részletek, játszótermek, (Csodák palotája), és előadó pódiumok biztosítanák a vendégek kényelmét, szórakozását.
Elsőként a könnyebben hozzáférhető, részben már előkészített helytörténeti szakmai témák kerülnek feldolgozásra, de méltó teret kapnak a régió, az ország és a nemzetközi ipartörténeti nagy események és főbb állomások, kiemelkedő személyiségek is.
A gyáriparon kívül bemutatásra kerülnének a különféle háziiparok, a kézműiparosság kultúrtörténeti értékű emlékei is.
A projekt-ötlet tervezete kitér a technikai kuriózumok modellekben történő bemutatására is.
3. A projektötlet készültségi állapota, illeszkedése a területfejlesztési tervekhez:
Több száz, részben felhasználható modell már most is rendelkezésre áll, az országban mind több műszaki múzeum, gyűjtemény kénytelen kincseinek tömegét a közönségtől elzárva raktározni. Magángyűjtemények felajánlásával is rendelkezik a város. Ezek potenciálisan a „Makett gyárváros” első kiállítási tárgyai lehetnek;
A terepasztal bemutatóra, rendelkezésre áll a városi önkormányzat tulajdonát képező épület, amely némi felújítással alkalmas a program gyakorlati elindítására;
Elkészült az a Nemzeti Technikatörténeti Emlékpark (tematikus élménypark) létrehozásáról szóló megvalósíthatósági tanulmány, amelynek része lenne ez a projekt is. Ezt a koncepciót elfogadhatónak ítéli a regionális Közkincs Bizottság, az Oktatási és Kulturális Minisztérium, valamint a Nemzeti Fejlesztési Tervet koordináló főhatóság, mint olyan tervet, amely az adott szintű célkitűzésekkel összhangban áll;
Szerepel Miskolc középtávú fejlesztési terviben is hasonló célkitűzés, amelynek alapján kezdeményezte a város polgármestere az Európa Tanács szerveinél az „Európai Ipari Örökség Útja” megszervezésének engedélyezését, és partnereivel együtt vállalta ennek a kulturális turizmus programnak hazai és nemzetközi koordinálását. A projekt3
ötlet elemei bekerültek Miskolc „Európa Kulturális Fővárosa 2010” címre benyújtott pályázatába is;
Jelenleg mintegy 40 olyan – termelésből felszabadult – üzemcsarnok, épületkomplexum áll kihasználatlanul, a volt diósgyőri nagyüzemek területén (közülük néhány műemlék), amelynek több mint fele, költségtakarékos módon alkalmassá tehető a Makett-gyárváros kialakítására;
Rendelkezésre áll az a szakember gárda, amely – az anyagi feltételek biztosítását követően – garantáltan meg tudja szervezni a megvalósítást, és a sikeres üzemeltetést.
4. A projekt várható gazdasági, társadalmi, környezeti hatása:
A projekt megvalósítása a térség halmozottan hátrányos helyzetéből (a 256 EU régió sorában az utolsók között szerepel) egyik kiugrási lehetőség esélyét adja;
Segít az ország legnagyobb összefüggő barnamezős területének revitalizálásában, a város építése előtti akadályok elhárításában;
A nemzetközi tapasztalatok egyértelműen bizonyítják az örökségturizmus fokozott növekedését, a modell-parkok hatalmas turisztikai vonzerejét, (a látogatók számának átlaga több mint 800 ezer fő évente), valamint jelentős oktatási, nevelési, szabadidő eltöltési funkcióját;
A parkok részeseivé válnak a közös nemzeti és európai kulturális örökség ápolásának, a helyi közérzet javításának, a nemzeti és az európai kulturális identitás erősítésének;
Innovatív, eddig egyedül álló gondolatot tartalmaz jelen projektünk. Az európai ipari örökség, mint kulturális hagyaték tárgyi, szellemi relikviáinak modell-park formájában történő megismertetésére – elsősorban a 18, 19, 20 századok technikatörténeti fejlődését bemutató, az Ipari Forradalom civilizációs hatását érzékeltető – önálló létesítmény eddig nem épült sehol a világban. Ennek a hagyományos eszközöket kiegészítő, legkorszerűbb multimédiás technikát alkalmazó, interaktív módon történő megvalósítása, kimagasló attraktivitása, a maga nemében világszenzáció lenne.
5. A projekt pénzügyi paraméterei:
A költségek meghatározásánál a jelen helyzetben becslésekre, illetve a budapesti Millenáris Park kialakításának eddigi hozzávetőleges költségére, valamint az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark tapasztalataira vagyunk utalva. Mindezt figyelembe véve – és a lehetséges költségtakarékos megoldásokkal számolva – a következő eredményekhez jutunk: o Modell-Park szabadtéren, illetve gyári felszabadult üzemi csarnokban Összesen: kb.: 890 000 eFt o Terepasztal részletek elkészítése a lakótelep (kolónia) bemutatására, összesen kb. 80 m2 a meglévő, felújítást igénylő épületben: Összesen: kb.: 100 000 eFt o Terepasztal részletek elkészítése az üzemi területek bemutatására, összesen kb. 100 m2 a meglévő, felújítást igénylő épületben: Összesen: kb.: 95 000 eFt Mind összesen a közvetlen fejlesztési, beruházási kiadás kb.: o A skanzen kialakításának költségét számításon kívül hagytuk, miután azt az érintett ipari üzemek fedezik majd. 4
1 085 000 eFt
o A létesítmény fenntartási költsége A létesítmény éves fenntartási költsége
kb.:
86 000 eFt
o Különféle környékbeli turisztikai szolgáltatói fejlesztések kb.: (Vendéglátás, szálláshely, ajándékbolt, kocsi megőrző stb. amelyet az érintett magánvállalkozók fedeznek.)
500 000 eFt.
A költségek megosztásában az alábbiak szerint számoltunk: o A fejlesztési előirányzat tekintetében Decentralizált pályázati forrásokból Magán befektetők részéről Központi állami forrásokból EU-s pályázat kapcsán
20 % 30 % 30 % 20 %
A helyi körülmények többféle címen is lehetővé teszik a pénzügyi támogatás pályázást (barnamezős beruházás, munkahelyteremtés, pólus program stb.). o A létesítmény fenntartási költsége Első 2 évben önkormányzati (vagy egyéb szervezet) meghitelezése. Harmadik évtől a fenntartási költség a bevételekből fedezhető.
A valószínűsíthető bevétel tekintetében a hazai és nemzetközi adatokra támaszkodhatunk. Ezek szerint: o A Park teljes kifejlettségében mintegy 400 – 600 ezer látogatóra lehet évente reálisan számolni (a nemzetközi átlag érték 811 ezer fő/év). A felső határértéket kb. 10 év munkája, és befektetései alapján érhetjük el. Segítheti ezt a célt és gyorsíthatja az elérési idejét, ha ez időben megvalósulhat a térségben a Nemzeti Technikatörténeti Emlékpark (tematikus élménypark), amely megsokszorozza a vonzerőt.
Jelenleg a hasonló magyar parkok és játszóházak belépő jegyei 2 000 forint körül vannak egy személyre, külföldön az átlagot 10 €-nak (2 700 forintnak) vehetjük. A várható látogatottság-felfutást 2008-tól számolva és 2 000 Ft./fő belépőjegy árat figyelembe véve az alábbi számsort kapjuk: 2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
Látogatók várható száma
10 000 40 000
80 000
120 000
180 000
250 000
320 000
400 000
Tervezhető bevétel a belépő díjakból eFt.
20 000 80 000
160 000
240 000
360 000
500 000
640 000
800 000
A számok tükrében egyértelmű, hogy e projekt-ötlet nyereséges vállalkozásnak, kedvező tőkebefektetésnek tekinthető. Összességében pedig a program innovatív, és jelentős helyi, országos és európai aktuális társadalmi, kulturális és gazdasági érdekeket szolgál. Miskolc, 2006. július 17. Drótos László projekt koordinátor
5
