VEZETŐI PÁLYÁZAT
Készítette: Sztán Józsefné 2015
1
Tatabánya Megyei Jogú Város Közgyűlése 2800 Tatabánya, Fő tér 6.
Alulírott megpályázom a Nemzeti Közigazgatási Intézet honlapján 2015. február 20-án meghirdetett
Arany János Óvoda 2800 Tatabánya, Vadász út 22. ÓVODAVEZETŐI ÁLLÁSÁT
Tatabánya, 2015. április 10. …………………………… Sztán Józsefné
2
TARTALOMJEGYZÉK Szakmai önéletrajz……………………………………………………
4
1. Bevezetés……………………………………………………………....
5
2. Az intézmény bemutatása.....................................................................
6
2.1 A gyermeklétszám alakulása……………………………………….
6
2.2. Személyi feltételek………………………………………………...
7
2.2.1. A nevelőtestület képzettségi mutatói..............................
7
2.2.2. Dajkák szakképzettsége..................................................
7
2.3. Tárgyi feltételek…………………………………………………....
7
3. Pedagógiai koncepció…………………………………………………
8
3.1. Az egészséges életmód és a mozgás……………………………….
8
3.2. Érzelmi- és erkölcsi nevelés szocializáció biztosítása…………….
9
3.3. Értelmi fejlesztés…………………………………………………..
10
3.4. Játék……………………………………………………………….. 10 3.5. Környezeti nevelés, környezettudatos magatartás fejlesztése……..
10
3.6. Szlovák nemzetiségi nevelés………………………………………
11
4. Differenciált fejlesztés...........................................................................
11
5. Gyermekvédelem……………………………………………………...
12
6. Ellenőrzési, értékelési rendszer………………………………………
12
7. Az óvoda kapcsolatainak fejlesztése…………………………………
13
7.1. Együttműködés a szülőkkel……………………………………….. 13 7.2. Iskolával való együttműködés……………………………………..
14
7.3. Fenntartóval való kapcsolat……………………………………….. 14 7.4. Társintézményekkel való együttműködés…………………………
14
8. Vezetői elképzelések………………………………………………....... 14 8.1. Erősségek.........................................................................................
15
8.2. Fejlesztendő területek....................................................................... 15 8.2.1. Telephellyel való együttműködés...................................
15
8.2.2. Humánerőforrás fejlesztés..............................................
15
8.2.3. Elemző, értékelő megbeszélések....................................
16
8.2.4. Információ átadás, kommunikáció.................................
17
8.2.5. A gyermekek egyéni képességeinek figyelembe vétele
17
8.2.6. Az eszközellátottság és a munkakörülmények...............
18 3
9. Gazdasági vezetési program.................................................................
18
10. Legfontosabb célok összegzése.............................................................
19
11. Mellékletek.............................................................................................
20
4
SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ Személyi adatok
Név: Sztán Józsefné Születési név: Nokta Mária Születési hely, idő: Tatabánya, 1957. 06. 09. Anyja neve: Grásl Mária Lakcím: 2800 Vértesszőlős, Múzeum út 18. Családi állapot: férjezett
Elérhetőségek
Mobil: 0670/611-28-96 e-mail cím:
[email protected]
Tanulmányok
Érettségi: 1975 Eötvös József Gimnázium Tata Felsőfokú óvodapedagógusi végzettség: 1977 Soproni Óvónőképző Intézet Esztergomi Tagozata Pedagógus szakvizsga: 2003 ELTE Tanító- és Óvóképző Főiskolai Kar fejlesztőpedagógus szak 2015 ELTE Tanító- és Óvóképző Főiskolai Kar Vezető óvodapedagógus szak
Továbbképzések
2014 Általános alap- és középszintű infokommunikációs képzés 2001 Vizuális nevelés 2001 Barkácsolás az óvodában 1996-97 Mozdulatiskola 1995-96 Tartásjavító torna 1994 Pedagógiai fejlesztés AYRES módszerrel
Szakmai
1993- Arany János Óvoda
tapasztalat
1985-1993 Sárberki Óvoda 1976-1985 V. sz. Újvárosi Óvoda
Feladatkörök
Óvodapedagógus Óvodavezető helyettes 2001-től
Díjak,
1990 Miniszteri Dicséret
kitüntetések
2005 Molnár János Díj 5
1. BEVEZETÉS Tizenkét év szakmai gyakorlattal, 1993-ban kerültem az Arany János Óvodába. Wágner Emília volt akkor az óvodavezető. Hasonló nevelési elveket vallottunk, nagyon sokat tanultam tőle. Az ő demokratikus vezetési stílusa, gyerekekkel, felnőttekkel való bánásmódja, számomra példaértékű volt. Huszonkét éve vagyok ennek a nevelőtestületnek a tagja, 2001-től óvodavezető helyettesként dolgoztam. Az óvoda jelenlegi arculata közös munkánk eredménye. 2014-ben indultam a vezető választáson, de vezetői szakvizsga hiányában sajnos nem sikerült elnyernem a megbízást. Ezért ősszel beiratkoztam az ELTE Tanító- és Óvóképző Főiskolai Karának vezető óvodapedagógus szakára. A döntésemet az indokolta, hogy az óvoda nevelőtestülete és alkalmazottai 100%-ban támogattak, és a képviselő-testület részéről is támogatást éreztem. Ugyanis a másik pályázóval szemben, aki a formai előírásoknak megfelelt, egy évre megbízott vezetőt alkalmazott az óvoda vezetésére. Ebben a helyzetben úgy éreztem, hogy tartozom ezzel, pénzt, energiát és időt nem sajnálva az engem támogató közösségnek. Most újra próbálkozom. A tanulmányaimat 2015 júniusában befejezem. Az erről szóló igazolást hiánypótlásként tudom benyújtani. Addig is a leckekönyvem másolatát mellékelem. „Nincs miért félned, hogy kárba vész a fáradságod: magadnak tanultál.” (Seneca)
Felmerült bennem a kérdés, hogyha lehetek, akkor én milyen vezető szeretnék lenni? A legtöbb szakember egyetért abban, hogy az eredményes vezetőknek diplomáciai érzékkel, konfliktuskezelési képességgel, motiváló képességgel és csapatban dolgozás készségével kell rendelkeznie. Ugyanakkor nagyon fontos a megfelelő döntésképesség, a feladatok jó leosztása, kockázatvállalás, stratégiai gondolkodás és önbizalom. Hozzám legközelebb a demokratikus vezetési stílus áll. Jobb a munkahelyi légkör, és a dolgozók is motiváltabbak. Pedagógus jól nevelni szerintem csak nyugodt, stressz mentes, derűs környezetben tud. Nincs olyan ember, akinek jót tenne a szigor, az önmagáért való fegyelem és rend, a követelményektől és a megfelelési kényszertől összeszűkült gyomor. Olyan vezető szeretnék lenni, akinek a személyes kapcsolatai a partnerekkel rendezettek, a kollégákkal megfelelően tud kommunikálni, és a konfliktusokat kellőképpen tudja kezelni. Mindezt hitelesen és őszintén.
6
2. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA Az Arany János Óvoda 1973-ban nyitotta meg a kapuit, ideális helyen, forgalmas utaktól távol, csendes környezetben. A városrész legöregebb óvodájaként, már a második generáció felnevelésében segíti az itt élőket. Az óvoda méreteit mindig az aktuális gyermeklétszámhoz igazították. Kezdetben öt, 1980-tól hét, 1993-tól hat, 1999-től két tagóvoda (Jókai és Erőmű telepi) hozzácsatolásával, tíz csoporttal működött. 2005-ben az Erőműi telephely megszűnt. 2009-ben Bánhidai Szlovák ÁMK néven összevonásra került a Jókai Mór Általános Iskola, a Puskin Művelődési Ház és az Arany János Óvoda a Jókai telephellyel együtt. Az ÁMK 2012-ben megszűnt. Azóta ismét önállóan működik az Arany János Óvoda és Jókai telephelye. Nyolc csoportban, 203 kisgyermek nevelésére van lehetőség. A Jókai telephely 71 éve épült Bánhidán, kertvárosi övezetben, csendes, nyugodt környezetben. Családias kisóvoda, két csoporttal működik. Mindkét helyen mosolygós, kedves felnőttek, csintalan, érdeklődő gyerekek fogadják a belépőket. A létszám maximális. Évek óta magas a jelentkezések száma, nem tudjuk kielégíteni az igényeket. Az óvoda pedagógusaira és egyéb alkalmazottaira is a humánum, a pedagógiai optimizmus, az elfogadás, a másság tolerálása a jellemző. A pedagógusi attitűd meleg, megengedő, a légkör nyugodt, derűs. A pedagógusok élnek törvény adta szabadságukkal, de nem élnek vissza vele. Felelősségteljes, tudatos szakmai munkát végeznek. Mindkét telephely a helyi sajátságokhoz igazítva építi fel saját profilját. 2.1. A gyermeklétszám alakulása
Jókai
Arany
Csoportok száma
6
2
Engedélyezett létszám
150+8
45
Kihasználtság tanév/fő
HH.
HHH.
BTM/N
2012/13
153
16
2
-
2013/14
153
8
-
2
2014/15
153
11
-
-
2012/13
44
12
2
-
2013/14
47
10
2
-
2014/15
45
16
-
-
7
Az óvodánk nagyon népszerű a szülők körében, szívesen bízzák ránk gyermekük nevelését. Nem csak a körzetünkből, hanem a város más területeiről is érkeznek hozzánk. A csökkenő gyermeklétszám ellenére, évek óta magas a túljelentkezés, a jelentkező gyerekek 20-30%-át kell más intézménybe átirányítanunk. 2.2. Személyi feltételek Arany/fő Óvodavezető
Jókai/fő
Összesen
1
Telephelyvezető
1 1
1
Óvodapedagógus
12
3
15
Pedagógiai asszisztens
1
1
2
Dajka
6
2
8
Óvodatitkár
1
-
1
Összesen:
21
7
28
2.2.1. A nevelőtestület képzettségi mutatói
Pedagógus szakvizsga (óvodai menedzser, fejlesztő pedagógia, mozgásfejlesztő szakon) Másod diploma (szlovák nemzetiségi óvodapedagógus)
Arany/fő
Jókai/fő
3
1 1
Néptánc oktató
2
Népi játszóház vezető
2
Tereptanár
1
Lovas terapeuta
1
Vizuális gyakorlati oktató
3
Bábművész „C” kategóriás
1
2.2.2. A dajkák szakképzettsége Arany
Jókai
Összesen
Dajkaképző
2
1
3
Egészségügyi szakközépiskola
2
-
2
Egyéb szakmunkásképző
2
1
2
8
2.3. Tárgyi feltételek A csoportszobák megfelelő méretűek, világosak tiszták, jól felszereltek, otthonosak. Fejlesztőeszközökkel, valamint játék eszközökkel való ellátottságunk megfelelnek az elvárásoknak. A csoportszobák kialakításában nagyon sokat segítettek a szülők, a dolgozók, és a családtagok. Az udvar felszereltsége megfelelő, műfüves pálya, kerékpárút, szánkózó domb, számos szabványnak megfelelő játszótéri eszköz biztosítja a gyerekek mozgásigényének a kielégítését. Tornaszobával rendelkezünk. Az óvoda épületében a korábbi években megtörtént a vizesblokkok felújítása, a fűtés és világítás korszerűsítése, valamint a nyílászárók cseréje. A Jókai telephelyen az udvar nem túl nagy, de egyre jobban felszerelt, gondozott, tiszta. Az épület 71 éves, ehhez képest jól karbantartott, az állagmegóvás folyamatos feladat. A nyílászárók cseréje megtörtént. A csoportszobák vidámak, családiasak, gondoskodásról árulkodnak. Vegyes használatú tornaszobával rendelkeznek, így a kicsik itt, a nagyok az iskola tornatermében tornáznak. 3. PEDAGÓGIAI KONCEPCIÓ Az intézmény küldetését, alapértékeit, céljait a helyi nevelési programunkban fogalmaztuk meg. Ez a dokumentum jól használható, tükrözi céljainkat, nevelő munkánk során megvalósítjuk célkitűzéseit. Szeretném folytatni ezt a munkát! Alapvető változtatásokat nem tervezek, szeretném, hogy a nyugodt, kiegyensúlyozott alkotó munka folytatódjon az intézményben. 3.1. Az egészséges életmód és a mozgás Kiemelt feladatok:
A helyes életritmus kialakítása (rugalmas napi- és heti rend)
Biztonságos, tiszta környezet biztosítása az udvaron és az épületben
A gyermek egészségének óvása, edzése, védelme, megőrzése
Az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása
Mozgásfejlesztés
9
A 3 - 7 éves korosztály, mozgás - és szellemi fejlődése szoros kölcsönhatásban áll egymással. Ezért
a
gyermekek
egészséges,
harmonikus
fejlődéséhez
hangsúlyosan
fontos
a
mozgásfejlesztés. A spontán mozgáslehetőségek és a naponta szervezett mozgásformák biztosításával célunk: a mozgásöröm felkeltése, a mozgás megszerettetése, a mozgásigény kielégítése, a testi képességek fejlesztése (erő, ügyesség, állóképesség, alapvető mozgásformák elsajátíttatása járás, futás, rendgyakorlatok, gimnasztika, egyensúlyozás, ugrás, labdagyakorlatok) mozgáskoordináció alakítása, testséma, téri orientáció fejlesztése, egészséges testi növekedés elősegítése, akarati élet fejlesztése. Egyes sportágak alapjait is kipróbálhatják a gyerekek. Ezek és a Mozgáskotta módszer is megőrzendő tevékenységek. Az általános, minden gyermekre vonatkozó célok mellett felvállaljuk a mozgásszervi problémák /bokasüllyedés, hanyag tartás, gerincferdülés/ prevencióját, tehetséges gyermekek gondozását. 3. 2. Érzelmi- és erkölcsi nevelés, szocializáció biztosítása Célunk: testben és lélekben egészségesebb gyermekek nevelése. Első feladat, hogy a gyermek biztonságban érezze magát, szeretetteljes légkör vegye körül, szeressen óvodába járni. Meghatározó a pedagógus személyisége. Fontos a meleg megengedő pedagógusi attitűd. A társas kapcsolatokat, óvodapedagógus-gyermek, dajkagyermek, gyermek-gyermek pozitív érzelmi töltés jellemezze. Az
óvodapedagógus
és
az
óvoda
többi
dolgozójának
bánásmódja,
viselkedése,
kommunikációja modell értékű. Segítjük a gyermek szociális érzékenységének fejlődését, én-tudatának alakulását, és teret engedünk önkifejező és önérvényesítő törekvéseinek. Lehetőséget teremtünk arra, hogy a gyermek kielégíthesse természetes társas szükségleteit és a gyermeket a különbözőségek elfogadására, tiszteletére, neveljük. Fontosnak tartjuk, hogy ismerje szűkebb és tágabb környezetét, mely a szülőföldhöz való kötődésének alapja. A gyermek ebben az életkorban érzelem vezérelt, személyhez kötött. Lehetőség szerint biztosítjuk a személyi állandóságot. Kívánatos a demokratikus csoportirányítás. Fontos a toleráns magatartás, a gyermek értékelésekor a pozitív megerősítés, és nem az elmarasztalás. A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, érzékszervi, értelmi vagy mozgássérült, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, 10
az elhanyagolt, valamint a kiemelkedő képességű gyermekek nevelése speciális ismereteket, sajátos törődést igényel. Szükség esetén megfelelő szakemberek (pszichológus, logopédus gyógypedagógus, konduktor stb.) közreműködését vesszük igénybe. 3.3. Értelmi fejlesztés Óvodai nevelésünk épít a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságra, valamint a meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire, és változatos tevékenységeket biztosít, amelyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről. Feladatunk
egyrészt
a
gyermek
spontán
szerzett
tapasztalatainak,
ismereteinek
rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása, másrészt az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitás fejlesztése. Az értelmi nevelés alapja a tudatosan szervezett, a gyermekre komplexen ható, élmény dús óvodai élet, elsősorban a játék! 3.4. Játék Az óvodáskorú gyermek legfontosabb, a pszichikumot, a kreativitást fejlesztő és erősítő, élményt adó tevékenysége, az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. Kiemelt jelentősége a napirendben is mutatkozik. A játék a gyermek önként választott, szabad tevékenysége. A fejlesztési feladatokat a játékban az óvónő csak akkor tudja helyesen alkalmazni, ha naponta és folyamatosan sok-sok lehetőséget biztosít a gyereknek arra, hogy a számukra érdekes és szabadon választott tevékenységek közben gyakorolhassák azokat a funkciókat, amelyek az aktuális fejlődésüket elősegítik. A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az indirekt irányítást. Fontos a szabad játék túlsúlyának érvényesülése. Az élményszerzés lehetőségeket biztosít a különböző játékformákhoz, a gyakorló játékokhoz, a szimbolikus-szerepjátékokhoz, konstruáló játékokhoz, a szabályjátékokhoz. Ezért kiemelt feladatunk, hogy színes programokat szervezzünk óvodán belül és kívül is a gyermekek számára. 3.5. Környezeti nevelés, környezettudatos magatartás fejlesztése Célok:
A gyermeket körülvevő világ tevékeny módon való megtapasztalása, megismerése, 11
ebben az egyén helyének megélése
A gyermek „én képének” alakítása, testséma fejlesztése
A természeti környezet szépségének megláttatása, emocionális kötődés kialakítása, az ember természettel szembeni felelősségének megéreztetése
A társadalmi környezet, szorosabban vett emberi életünk színhelyeivel való megismerkedés (óvoda, iskola, orvosi rendelő, üzletek, könyvtár, színház, emberi alkotások, stb.), az ott használatos magatartásformák, udvariassági szabályok megtapasztalása, a társadalmi élet normáinak alapozása.
A szülőföld megismertetése az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok és néphagyományok, szokások, a családi és a tárgyi kultúra értékeinek, megláttatása.
A környező világgal való ismerkedés során a különbségek, azonosságok megláttatása, a
tárgyi
világ
tulajdonságainak,
mennyiségi
viszonyainak,
formáinak,
téri
elhelyezkedésének megtapasztalása, ítélőképesség, logikus gondolkodás fejlesztése.
3.6. Szlovák nemzetiségi nevelés Jókai telephelyünkön több éves hagyománya van a szlovák nemzetiség nyelvi kultúrája ápolásának. Ezen munka szakszerűbb és színvonalasabb végzése érdekében 2006-tól szakképzett szlovák nyelvű óvodapedagógus vezeti a foglalkozásokat. Ebben a rendkívül fogékony időszakban játékos formában ismerkednek a nyelvvel. A szülők részéről, határozott igény mutatkozik a szlovák nyelvi nevelésre, hiszen a Jókai iskolában folytatódik a folyamat és az Árpád Gimnáziumban is választható nyelv a szlovák. 4. DIFFERENCIÁLT FEJLESZTÉS
Programunk egyik alapvető célja a differenciált, a gyermek fejlődési üteméhez igazodó fejlesztés. Mindig a gyermek aktuális állapotát figyeljük, az ő képességeihez, készségeihez igazodva fejlesztünk apró lépésekben, türelmesen. A játékba ágyazott, vagy mikro-csoportban szervezett foglalkozások lehetővé teszik, hogy minden gyermek képességeinek megfelelő feladatot kapjon. Az óvodapedagógus arra figyel, hogy éppen „lábujjhegyre" állítsa a gyermeket, kijelölje a fejlődés irányát. Így sikerélmény kapcsolódik az elvégzett feladathoz mindkét esetben. A felzárkóztatás és a tehetséggondozás az egész óvodai élet során folyik 12
pozitív és negatív diszkrimináció nélkül. Az egyéni fejlődési ütem igen különböző és ezt messzemenően figyelembe vesszük. Jelentős elmaradás esetén szakember segítségét kérjük. Ha a gyermek tehetséget mutat szükségtelen az intenzív, különleges, túl korai fejlesztés. Az ingerben dús környezet, a sokszínű tevékenységek lehetősége, az észlelés, érzékelés fejlesztése, a felesleges korlátok helyett távlatok biztosítása, az edzettség teremtik meg azokat az alapokat, melyen a tehetséges gyermek fejlődése is biztosan elindulhat. Fontos a családdal való együttműködés és a szocializáció, hiszen ma sem könnyű tehetséges gyermeknek lenni! Óvodánk SNI-s gyermekeket nem nevel, de megfelelő feltételek esetén nem zárkózunk el az integrációtól. BTM-es gyermekekkel foglalkozunk a Nevelési Tanácsadó szakmai irányításával. 5. GYERMEKVÉDELEM A gyermekvédelem igen kiterjedt, szerteágazó feladatrendszer. A gyermekvédelem minden óvodapedagógus feladata. Célunk a prevenció, a gyermekek hátrányos helyzetének a csökkentése és a veszélyeztetettség megszüntetésében nyújtott segítség. Kötelességünk a gyermekek mindenekfelett álló érdekeinek érvényesítése és jogainak védelme. Az óvoda feladatai ennek értelmében a következők:
felderítő munka
családok bevonása
kapcsolatteremtés képessége, módszerek megtalálása, alkalmazása 6. ELLENŐRZÉSI ÉRTÉKELÉSI RENDSZER
Az ellenőrzés az Intézményi Minőségirányítási Programban meghatározott szempontok alapján történik. Az ellenőrzési terv tartalmazza az ellenőrzés területeit, időpontját és szempontjait. Az ellenőrzés mindig hibát, és nem hibást keres. Fontos az ellenőrzés tapasztalatainak visszacsatolása, beépítése a nevelési folyamatokba. Híve vagyok az őszinte párbeszédnek, a pozitív megerősítésnek. A házi tapasztalatcserét továbbra is folytatni kívánom, hiszen a jó gyakorlatok elterjednek, a pedagógusok megismerik egymás munkáját és az ellenőrzés objektivitását is
13
biztosítja. Fontos feladat a belső ellenőrzési rendszert, az új pedagógusminősítési rendszerhez igazítani. A pedagógusokat felkészíteni a portfólió készítésre és a minősítési eljárásra. 7. AZ ÓVODA KAPCSOLATAINAK FEJLESZTÉSE Az intézmény kapcsolatrendszere
SZÜLŐK
FENNTARTÓ
MŰVELŐDÉSI INTÉZM.
GYEREKEK
ISKOLA
ÓVODA
TÁRSINTÉZMÉNYEK
BÖLCSŐDE
PEDAGÓGIAI SZAKSZOLG
ORVOS, VÉDŐNŐ
7.1. Együttműködés a szülőkkel A szülők, a családok az óvoda legfontosabb partnerei. Ennek megfelelően alakítjuk a kapcsolatainkat. Az óvodának az a feladata, hogy segítse a szülőket a gyermeknevelés felelősségteljes feladatában. Nem célunk átvállalni a gyermeknevelés feladatát. Partnerek szeretnénk lenni ebben a folyamatban, és mint ilyenek, teljesítünk minden elvárást, amit megfogalmaznak számunkra, és ami szakmai szempontból belefér az értékrendünkbe. Mi is megfogalmazzuk elvárásainkat és kérjük ezek betartását. Így jó az együttműködés és a gyermekeknek, közösen boldog, gondtalan kisgyermekkor biztosítható. Az SZM szerepét szeretném növelni, működését hatékonyabbá tenni. A kapcsolattartás jelenlegi formái: családlátogatás, szülői értekezlet, fogadó órák, nyílt napok, szülői fórumok, családi napok, szülők nevelők bálja, kirándulások.
14
7.2. Az iskolával való együttműködés A szomszédos iskolákkal (Dózsa, Váci, Jókai) példaértékű kapcsolatokat építettünk ki eddig. Ezeket szeretném megőrizni és tovább fejleszteni, az óvoda-iskola átmenet megsegítése érdekében. A kapcsolattartás jelenlegi formái: konzultáció, közös rendezvények, óvoda és óralátogatások. 7.3. A fenntartóval való kapcsolat Azt tapasztalom, hogy partnerként kezeli az intézményeket minden iroda, az önkormányzati képviselők, a polgármester, az alpolgármesterek. Szeretném, ha ebben nem történne változás. Nagyon jó, ha a dolgaink úgy intéződnek, hogy elmondhatjuk véleményünket, a szükséges változtatások levezénylésében aktívan részt vehetünk, ha lehet, okos kompromisszumokat köthetünk. Szeretném, ha szakmai munkánkat még jobban ismernék. 7.4. Társintézményekkel való kapcsolat A városi óvodákkal laza kapcsolatban vagyunk. A meglévő kapcsolatoknak általában személyes kötődés az alapja. Szeretnék a szakmai együttműködés területén előbbre lépni. Jelenleg egy-egy továbbképzés, pedagógiai nap ad lehetőséget a találkozásra. Célok: A telephellyel szakmai műhelymunka kialakítása, a munkaközösségek munkájába való bekapcsolódás elősegítése. A szakmai együttműködés kiterjesztése a városi óvodákra is, házi továbbképzések, tapasztalatcsere, konzultációk, műhelymunka keretében. 8. VEZETŐI ELKÉPZELÉSEK A vezetői programom megfogalmazásánál arra törekszem, hogy harmonikusan illeszkedjen a Pedagógiai Programunkhoz és a minőségirányítási feladatokhoz. Szerénytelenség nélkül mondhatom, hogy a városrész legnépszerűbb óvodája vagyunk. A csökkenő gyermeklétszám ellenére, nálunk már évek óta 20-30%-os a túljelentkezés. Az értékek megőrzése, a minőségre való törekvés mindannyiunk feladata. Az óvoda dolgozóinak együttes, összehangolt munkája sikerünk záloga.
15
8. Az óvodánk erősségei és fejlesztendő területeink 8.1. Erősségeink
Családias, szeretetteljes légkör
A középpontban a gyermek áll
Az óvoda dolgozói hatékonyan tudnak együtt dolgozni
A nevelőtestületben jól működő munkaközösségek tevékenykednek
Demokratikus óvodavezetés
A pedagógusok megfelelően képzettek, innovatívak
A szülőket partnernek tekintjük a gyermeknevelésben
A család és az óvoda közös programjai nagyon jó hangulatúak
Az óvoda udvara sokféle mozgáslehetőséget biztosít
8.2. Fejlesztendő területek 8.2.1. A telephellyel való együttműködés A telephely dolgozóival a céljaink azonosak. A szakmai együttműködést, a két intézmény közötti kommunikációt szükséges erősíteni. A telephely vezetőt szeretném a jövőben az egész óvodát érintő döntési folyamatokba jobban bevonni, az együttműködést szorosabbá, hatékonyabbá tenni. A cél megvalósítása érdekében:
Havonta és szükség szerint személyes megbeszélések
Az ellenőrzés és értékelés területén a feladatok megosztása
Házi bemutatók szervezése mindkét intézményben a szakmai munka javítása érdekében
Közös szakmai megbeszélések
A dokumentáció összehangolása
8.2.2. Humánerőforrás Szükségesnek tartom az állandó tanulást, ön- és továbbképzést, hiszen az egyre növekvő követelményeknek másképp nem lehet megfelelni. Nagyon fontosnak tartom, hogy minden dolgozó elkötelezett legyen, és azonosuljon a kitűzött célokkal. Az óvodában három munkaközösség is működik. (mentálhigiénés, vizuális és báb) Minden fontosabb döntési folyamatnak részesei a kollégák, vagy az általuk választott képviselők. A közös döntés mindenki számára kötelező.
16
A továbbképzéseken való részvétel a nevelőtestülettel egyetértésben történik. Sajnos egyre nehezebb terhet ró a dolgozókra a képzések költségeinek előteremtése. Cél:
Az önképzés
A továbbtanulás, továbbképzés, az óvodapedagógusoknak fejlesztőpedagógia, drámapedagógia és mozgásfejlesztő szakon
Az együtt gondolkodás
Közös szakmai viták, több szakmai konzultáció
Dajka képzettséggel nem rendelkező dajkák beiskolázása
Feladatok:
A csoport minden tagját bevonni a döntéshozatalba. A célokat, feladatokat a nevelési értekezleteken közösen határozzuk meg, nem a vezető egyéni elképzeléseit valósítják meg a dolgozók.
Tudatosan építeni a csapatszellemet
Ösztönözni a csoportmunkát (Jellemző a feladatmegosztás, mindenki tudja a saját feladatát, és a képességei szerint kiveszi a részét a munkából. A motiváció belülről fakad, senki nem szeretne kimaradni) Kikérni a csoporttagok véleményét, konzultálni velük, a csoporttagok egymás közötti kommunikációját erősíteni
Pozitív megerősítés
Probléma esetén nem hibás, hanem megoldás keresése
Eredménye: pozitív, alkotó légkör 8.2.3. Elemző, értékelő megbeszélések Az óvodában folyó nevelőmunka magas színvonalú. Ennek megőrzése érdekében szükség van a csoportlátogatások tapasztalatainak és egyes pedagógiai, nevelési problémahelyzetnek az elemző megbeszélésére, munkánk tudatosabbá tételére. Az új minősítési rendszerben ez elengedhetetlen követelmény. A munkaközösség vezetőknek nagyobb szerepet szánok ezen a területen. Cél:
A nevelési év kiemelt feladatának a nyomon követése
A házi tapasztalatcsere folytatása a jó gyakorlatok elterjedése érdekében
Az értékek felismerése, megőrzése, továbbfejlesztése és továbbadása
A tapasztalatok megbeszélése, visszacsatolása a nevelési folyamatokba
17
Megfelelő feladat- és munkamegosztás, a képességek figyelembevételével
A pedagógusok felkészítése a minősítési eljárásra
Az önelemző készségek erősítése
Több szakmai konzultáció
8.2.4. Információ átadás, kommunikáció A vezetőnek feladata, hogy a beosztottak felé közöljön információkat. Az információk közlésének célja, hogy a dolgozó tudja, hogy mit és miért tesz, azonosulhasson a céllal, mert hatékonyság növelő lehet. A dolgozó ötleteit érdemes meghallgatni, hisz a munkája során felmerülnek benne olyan dolgok, amelyek segíthetik a vezetői a munkát. Célszerű a dolgozók mindegyikét meghallgatni:
Év elején: milyen célokat tűz ki maga elé, vezetőként mivel tudom segíteni?
Év végén: mit és hogyan sikerült megvalósítani.
A fentiek miatt fontos feladat az információ áramlás javítása intézményen belül és a szülők irányába is. Tapasztalatból tudjuk, hogy milyen problémákat okozhat, ha nem jut el egyes információ az érdekelt felekhez. Fontos a különböző programok, időpontok stb. egyeztetése, megfelelő időpontban az érdekelt felek tudomására hozása, ennek dokumentálása. Az információ átadás lehetséges formái:
Személyes közlés
Faliújságra kifüggesztett módon
Óvoda honlapján
Telefonos vagy elektronikus úton
8.2.5. A gyermekek egyéni képességeinek figyelembe vétele, a tehetséggondozás és felzárkóztatás Programunk alapvető célja a differenciált, a gyermek fejlődési üteméhez mért fejlesztés. Az egyéni fejlődési ütem igen különböző lehet. Feladat:
A dokumentumok áttekintése
Egyéni fejlesztési tervek készítése
A tehetséges gyermekek gondozása
A szülők megfelelő tájékoztatása
Szakszerű dokumentáció 18
8.2.6. Az eszközellátottság, a munkakörülmények folyamatos javítása Célom, hogy a köznevelés új kihívásainak egyre jobban megfeleljünk ezen a téren is. Ennek érdekében fontos a demokratikus irányítási rendszer, a jó együttműködő hangulat megőrzése, a közösség által képviselt értékek és az intézmény önálló arculatának megtartása. Az intézmény megfelelő tárgyi feltételekkel rendelkezik, de pótlásukra folyamatos szükség van. Rövidtávú célok:
Két csoportszoba műanyagpadlójának a cseréje
Ételszállító kocsik cseréje
A homokozók cseréje az udvaron
Gyermek kerékpárok pótlása
Kiszolgáló helységek, irodák felújítása
Hosszabb távú fejlesztések: A nagyobb anyagi erőforrást igénylő felújításokhoz, fejlesztésekhez a fenntartó támogatását szeretném megnyerni. Mindkét működési területen:
Tető- és külső homlokzati szigetelés Kerítés javítása vagy cseréje Tornaterem építés (csak tornaszobával rendelkezünk) 9. GAZDASÁGI VEZETÉSI PROGRAM A vezetői munkába szervesen beépülnek a költségvetéssel, pénzüggyel kapcsolatos feladatok,
gazdasági
szabályok,
törvények.
Ezen
ismeretek
alapkövetelményként
fogalmazódnak meg számomra. A költségvetés működési kiadásait körültekintően, ésszerűen, a takarékosság figyelembevételével igyekszem felhasználni. Az állagmegóvás, a meglévő értékek védelme nagy hangsúlyt kap. A költségvetésen kívüli bevételeket a következő lehetőségek felhasználásával tervezem bővíteni:
Pályázatok
Felajánlások körének bővítése
„Kéz a kézben” programban való részvétel
Lakókörzeti képviselők támogatásának megnyerése 19
Szülői támogatások
Helyi vállalkozók megnyerése 10. A LEGFONTOSABB CÉLKITŰZÉSEK ÖSSZEFOGLALÁSA
A demokratikus irányítási rendszer megőrzése. Meggyőződésem, hogy megfelelési kényszerből, összeszűkült gyomorral nem lehet kisgyermekeket jól nevelni. Ebben az intézményben a pedagógusok belső motiváltsága a jellemző
A személyi és tárgyi feltételek javítása, mely lehetővé teszi az eredményes megfelelést a köznevelés új kihívásainak, valamint a jogszabályi változásoknak
A közösség által képviselt értékek megtartása, amelyek meghatározzák az intézmény arculatát
A nevelőtestület és az alkalmazotti közösség a múlt hagyományaira eredményeire építve megtartsa a magas szakmai színvonalat, nyitott, innovatív, együttműködő és elkötelezett maradjon
Az intézménynek az eredményes működtetése, mellyel a szülők a munkatársak, a fenntartó és egyéb partnereink is elégedettek
Kérem pályázatom szíves elbírálását!
Tatabánya, 2015. április10. ….…………………………… Sztán Józsefné
20
MELLÉKLETEK Iskolai végzettséget tanúsító oklevelek Erkölcsi bizonyítvány Foglalkoztatási jogviszony igazolása Nyilatkozatok: Adatkezelési nyilatkozat Vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséget vállaló nyilatkozat A pályázat elbírálásában résztvevők a pályázat tartalmát megismerhetik Nyilvánossá tételi nyilatkozat
21
