VEZA GÁBORNAK, MAGYARORSZÁG ELSŐ PROTOMEDICUSÁNAK ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA

V E Z A GÁBORNAK, MAGYARORSZÁG ELSŐ PROTOMEDICUSÁNAK ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA SÁGI ERZSÉBET

Tapasztalatom szerint Veza G á b o r életéről, noha igen fontos és felelős beosztásokat töltött be, semmit sem tudunk, m u n k á s s á g á t pedig hiányosan, részben hibásan mutatják be (23). Weszprémi István a Succinta medicorum I I I . kötetének végén m e g í g é r i , hogy orvosainak következő nevei szolgálják hátralevő részének tárgyát hazánk Gabr. Vezza" többek között, azonban ezzel adósunk maradt (50).

"Müvem majd:

Jelen feldolgozás alapjául főként levéltári források, e g y k o r ú hivatalos iratok szolgálnak. A c s a l á d n e v e helyesen: ' V e z a ' , névválto­ zatban V helyett W vagy F, z helyett zz, s, cz áll, illetve ezeknek minden elképzelhető ve­ gyes alakja, előfordult, hogy az e betűre é k e ­ zetet tettek, sőt egy helyen Veczay-nak írták. Személyi adatai: 1728.március 24-én szü­ letett Bécsben, osztrák n e m z e t i s é g ű , katolikus vallású (1,10). Régi tiroli nemesi családból származik, apja József jogot végzett, magas életkoráig ü g y v i v ő volt a spanyol németalföldi t a n á c s b a n a csá­ szár szolgálatában. D é l - T i r o l b a n található Vezan nevű település 38, 44). A XVIII. század végi Schematismus literarius így mutatja be: „D. Gabriel Veza, AA. LL. & Philosophiae, nec non saluberrimae Medicináé Doctor, S.C. & R.A.M. consiliarius, I. Regni Hungáriáé Proto medicus, & Facultatis Medicae in Universitate Regia Pesliensi Director & Praeses." (45). Veza Gábor arcmása (Hőg)>es Emlékkönyv 136.)

Ennek részletezése: „Dominus Gabriel Veza, Artium liberalium et Philosophiae, nec non saluberrimae Medicináé Doctor."

T a n u l m á n y a i t az I . Ferenc császár (= Lotharingiai Ferenc) uralma alatt álló T o s c a n á b a n , a Collegium Sapientiae n ö v e n d é k e k é n t végezte és szerzett 1751. március 24-én "Doctoratus Laureat" „physis"-ből. (Ez saját közlése.)(27).

A pisai egyetem végzett diákjainak n é v s o r á b a n neve 1751. március 26-i bejegyzéssel szerepel. A bölcsészet és elméleti o r v o s t u d o m á n y professzora Giuseppe Taddei volt a taní­ tómestere. A pisai kórház nem volt alkalmas a gyakorlati ismeretek elsajátítására, ezért a diákok csak akkor nyerhettek orvosdoktori, önálló orvosi gyakorlat végzésére feljogosító diplomát, ha a firenzei Santa Maria Nuova kórházban egészítették ki az ismereteiket a gyakorlati orvoslásból és sebészetből (14,48). 1753. október 1-én egy pesti g y ó g y s z e r é s z t vizsgáztat h á r o m orvosdoktor: Persa István, (a budai városi fizikus), Vecza (utónév nélkül) és Czgéh Antal (42). 1757. május 5-én orvosdoktori diplomát szerez a bécsi egyetemen. A könyv fejléce sze­ rint: "Calculus in examine: satisfecit, calculus in defensione Aphforismae Hypoc(ratis):satisfecit." L a k á s a és megélhetése: Budán van. A Störck-féle reformot köve­ tően az előbbi vizsgákat a s z á m u n k r a jobban értelmezhető "Calculus in examine theoretico" és "Calculus in examinepractico" kifejezéssel jelenítették meg a vizsgakönyv fejlécén. 1754. évtől császári-királyi rendeletre minden orvosi d i p l o m á t be kellett mutatni ahhoz, hogy a Habsburg birodalom területén valaki gyakorlatot folytathasson. Feltehetően nem töltött hosszabb időt a bécsi egyetemen. A vizsgakönyben nem s z á m h o z köthető osztály­ zatot látunk, hanem azt a bejegyzést, hogy "satisfecit" megfelelt, eleget tett (3,15). Egyetlen m ü v e jelent meg nyomtatásban: Theses medicae de lacte, ejusque usu, quas...publicae disquisitioni committit... (Viennae Austriae, Kaiiwoda, 1757, 15 p.) A bécsi egyetemi levéltár ezt nem tartja számon mint inaugurális disszertációt, bár feltehetően ő ezt annak készítette. A könyvtári katalógus szerint ez disszertáció (13). Katonaorvos. 1786. december 15-én kelt pályázatában írja, hogy 37. éve katonai kórhá­ zakban különféle b e t e g s é g e k e t , valamint m a g á n b e t e g e k e t gyógyított. (Ez utalhat az 1757. előtti tevékenységére.) Harmincadik éve szolgálja a legfelsőbb osztrák házat. A hét éves h á b o r ú b a n 1757. május 20-tól 1762. m á r c i u s 7-ig szolgált mint tábori t ö r z s o r v o s . A csapatorvosi szolgálat után 1762-től a császárnéi és királynői kegy következtében huszon­ negyedik éve törzs- és h e l y ő r s é g i orvos az itteni királyi várban és Buda fővárosban, elöljá­ rói és parancsnokai m e g e l é g e d é s é r e (27, 40). A z orvosok a seregben ekkor m é g szerződéses alkalmazottak voltak, katonai rang nélkül. M e g h a t á r o z t á k azt, hogy milyen tiszti rendfokozattal e g y e n l ő e k bizonyos j o g a i k és a járan­ dóságuk. Például 1777-ben Veza Gábor várbeli szolgálati lakása méretét és m i n ő s é g é t te­ kintve századosi rangnak megfelelő volt: 3 szoba, 1 kamra, 1 konyha, 1 istálló. A lakás egy évi bére 60 forint volt, mely összeget a kincstár térített meg. V e z á t Budán a törzsnél ilyen vonatkozásban csak n é g y e n előzték meg, besorolása azonos volt a századosi r a n g ú katonai főmérnökével, és a katonai ügyészével. Egy 1785-i összeírás szerint a fizetése évi 600 fo­ rint, szállást természetben kap (9,10). A helyőrségi törzsorvosi kötelmek szerint Budán több ezer katona e g é s z s é g é n e k megőr­ zése, betegségének g y ó g y í t á s a volt rábízva, a tábori s e b é s z e k munkájának irányítása, az elhelyezés, étel, ital e l l e n ő r z é s e , a higiénés előírások betartatása és még sok e g y é b . A z egészségesek és a betegek, valamint a betegek g y ó g y u l á s á n a k arányát rendszeresen jelente­ ni kellett. Megyei fizikus. Ö n é l e t r a j z a szerint az 1770. június 7-én tartott vármegyei gyűlés óta a népes családja boldogulásáért, csekély e g y é b j ö v e d e l m e miatt Pest Pilis Solt m e g y é b e n fizikusi állást vállalt.

1771. j a n u á r 1 1-i Pest Pilis Solt megye közgyűlési határozata szerint a m e g y é n e k két f i ­ zikusa van: Veza G á b o r és Glosius Sámuel. Ketten együtt 500 forint éves fizetést kapnak, ebből V e z á é 200, mert ö budai lakos, a budai helyőrség is foglalkoztatja, másrészt télidőben a Dunán gyakran nem lehet átkelni. A 300 forintot Glosius kapja. A megyei fizikusi hivatal a nagy kiterjedésű és lélekszámú Pest Pilis Solt vármegyében két fizikusnak is bőven adott elfoglaltságot. Irányították és ellenőrizték a sebészek, gyógyszeré­ szek, bábák tevékenységét. Figyelemmel kellett kísérniök a megbetegedéseket, haláleseteket, járvány esetén a különleges intézkedéseket megtenni. A z 1770. évi Normativum sanitatis maradéktalan követését szigorúan számon kérte rajtuk a helytartótanács. Veza G á b o r első kötelezettségének teljesítése miatt a megye területén szétszórtan levő betegek látogatásának, a betegekről, gyógyultakról, elhaltakról készített negyedévi jelentések munkájába bevont ügyes sebészeket, akik a katonai szolgálatuk alatt j ó bizonyítványokat szereztek. Ezt a közel 14 évig tartó tevékenységét sem az életrajzi lexikon, sem a Schematismus literarius nem tartja s z á m o n . 1784. február 10-én Veza G á b o r megyei orvosi állásáról le­ mond. Helyét Glosius S á m u e l foglalja el 300 forint, a m á s o d i k főorvos Cseh-Szombati évi 200 forint fizetéssel (27, 28, 29, 30, 40, 43).

Józsefeit

A Schematismus literarius további idézése: "Sacrae Caesareae et Regiae Augustissimae Maiestatis consiliarius & Facultatis Medicae in Universitate Regia Pestiensi Director & Praeses. " A Magyar Királyi T u d o m á n y e g y e t e m n e k N a g y s z o m b a t b ó l B u d á r a helyezése után Gilg János nagyszombati városi főorvosnak, az orvosegyetem első kari igazgatójának nyugdíja­ zása miatt az utód minősítése, eddigi szakmai m ű k ö d é s é n e k m e g v i z s g á l á s a , majd Anton von Störck j ó v á h a g y á s a után, a kancellár ajánlására az uralkodó Veza Gábort nevezte k i a Királyi Magyar T u d o m á n y e g y e t e m orvoskari igazgatójának (12,35). Az 1777. szeptember 5-én megtartott helytartótanácsi t a n u l m á n y i bizottsági ülésen, amelyen Okolicsányi Imre p ü s p ö k elnökölt, az új kari igazgatók között beiktatták Veza Gábort orvoskari igazgatónak, ez egyben helytartótanácsi ülnöki és királyi tanácsosi címet jelentett, t o v á b b á kinevezték a kegyes alapítványi bizottság ü l n ö k é n e k is (16). 1777.szeptember 9-én vett részt először az egyetemi tanácsülésen. A z 1777/78. évre k i f i ­ zetett első, negyedévi 300 forint fizetése is megtalálható egy jelentésben. A z 1777.november 3-án megtartott budai egyetemi tanévnyitó istentiszteleten már kari igazgatóként vehetett részt. Az orvoskarral kapcsolatos intézkedései, jelentései m e g i s m e r h e t ő k a tanácsülési jegy­ zőkönyvek, felterjesztések, e g y é b írásban fennmaradt anyag tanulmányozásával (32, 34). A z uralkodó 1783-ban a budai egyetem egészére kiterjedő vizsgálatot rendelt el. Ez ma­ gában foglalta az elhelyezési körülményeket, a hallgatók létszámát, a botanikus kert, a laboratórium, a könyvtár á l l a p o t á n a k értékelését, az oktatók minősítését, stb. Az összefog­ laló jelentést az elnök, b á r ó van Swieten jegyezte t i z e d m a g á v a l , báró von Störck, Sonnenfels,(hogy csak az ismertebbeket említsem) és a többi t a n á c s o s részvételével. A z összefoglaló j e l e n t é s h e z Veza G á b o r orvoskari igazgatónak t ö b b jelentését mellékelték, például: mindegyik orvosprofesszort dicsérte és alkalmasnak minősítette mind emberi tu­ lajdonságuk, mind felkészültségük szempontjából. Kéréseiket t á m o g a t ó l a g terjesztette fel, az új oktatókórház létesítéséről szólót is (tervekkel és költségvetéssel). Nyilván emiatt írta róla Győry azt, hogy "Veza megértő és támogató működésével sok jó barátot és tisztelőt szerzett magának a tanárok körében" (8, 36).

I. Regni Hungáriáé Proto medicus. A mindenkori uralkodó érdeke volt népe egészségé­ nek megtartása. A z 1724-ben létrehozott magyarországi helytartótanács idevágó feladata volt minden m á s mellett a k ö z e g é s z s é g ü g y és a t a n u l m á n y i ügy. A m e g a l a k u l á s a utáni első é v e k b e n a pozsonyi orvosok v é l e m é n y é t kérték k i döntés előtt. A z 1738-ban felállított egészségügyi b i z o t t s á g n a k állandó egészségügyi t a n á c s o s a volt. 1745-ben adta ki Torkos Justus János pozsonyi városi fizikus a helytartótanács j ó v á h a g y á s á v a l a Taxa Pharmaceutica Posoniensist, mely tartalmazta a gyógyszerészeken kívül a sebészekre és szülésznőkre v o n a t k o z ó utasításokat is, ennek hatályát egész M a g y a r o r s z á g r a kiterjesztet­ ték. 1755-ben készítette Perbegh József Károly e g é s z s é g ü g y i tanácsos az első összefoglaló tervezetet a k ö z e g é s z s é g ü g y és az orvosi gyakorlat szabályozására. J e l e n t ő s érdemei voltak Skollanits Ferenc Józsefnek Pozsony megye főorvosának, aki az 1770. évben kiadott Generale normativum in re sanitatis kidolgozója volt (26,49). A helytartótanács 1784-ben B u d á r a költözött és a pozsonyi fizikusokkal való ilyenirányú kapcsolat megszakadt. A protomedikus hiányára Majláth József gróf, Pest megye főispánja hívta fel az u r a l k o d ó figyelmét. A megyei fizikus kidolgozott egy tervezetet az orvosok teendőiről, ezt terjesztette fel j ó v á h a g y á s céljából. M i v e l nincs országos protomedikus ezért javasolja, hogy a pesti egyetem orvoskara döntsön az esetben.A tervezetet az u r a l k o d ó 1786. január 20-án j ó v á h a g y t a , majd a helytartótanács 1786. május 16-án kibocsátotta a 31 pontból álló utasítást (17). Ezt követően //. József szervezését(18).

s z ü k s é g e s n e k látta M a g y a r o r s z á g részére protomedikusi állás

A protomedikusi tisztség viselőjének, aki az e g é s z ország t ö r v é n y h a t ó s á g a közegészség­ ügyi szervezetének szakmai elöljárója volt, a Lajtától nyugatra kialakult és bevált rendszert, Anton von Störck tevékenységét kellett lemintáznia. A helytartótanács az ország e g é s z s é g ü g y é t érintő kérdésben a pesti egyetem orvosi karát bízta meg azzal, hogy dolgozza k i a protomedikus részére az utasítást és tegyen javaslatot arra, hogy melyik orvoskari tanár legyen a protomedikus. A professzorok az ezzel kapcsolatos t e e n d ő k b e n való k ö z r e m ű k ö d é s ü k e t elhárították azzal az indokkal, hogy pl. a közellátásra szoruló betegekről való t ö r ő d é s és a j á r v á n y ü g y , az 1785. szeptember 1-i 14851 sz.rendelet betartása, a megyei fizikusoknak szóló instrukci­ ók és mint amilyen az örökös t a r t o m á n y o k b a n a körfizikusoké, ezeket kell ellenőrizni és jelenteni. 1786. szeptember 28-án gr. Pálffy Károly kancellár Bécsből írja gr. Nitzky Károlynak Budára, hogy az egyesült c s e h - o s z t r á k és a n é m e t örökös t a r t o m á n y o k p r o t o m e d i k u s á n a k nincs instrukciója. Emiatt nem érvényesülhetett a -nem mindig j ó l fogadott -bécsi k ö v e t e n ­ dő minta a "conformetur". A z utasítás kidolgozására m é g i s az orvoskart utasították, rövid határidővel, mely az alábbi kötelmeket tartalmazta: 1. az o r v o s k é p z é s ellenőrzése és igazgatása. 2. g o n d o s k o d á s a közellátásra szoruló betegekről. A budai és pesti kórház felügyelete, úgy mint ahogyan azt a bécsi k ö z k ó r h á z b a n doktor Kwarin (Quarin) végzi. 3. mint a t a n u l m á n y i és kegyes alapítványi bizottság ülnöke vegyen részt e bizottságok ülésein.

4. ha valahol az o r s z á g b a n j á r v á n y o s b e t e g s é g tör k i , a megyei orvosoknak adja meg a szükséges eligazítást. 5. állatvész esetén h a s o n l ó a n Wöllstein professzor, vagy az egyetemen n e m r é g alkalma­ zott Tolnay állatorvos tanár segítségével adjon szakvéleményt, tanácsot. 6. minden olyan ü g y b e n adjon tanácsot, melyben azelőtt az egészségügyi bizottság taná­ csosa, illetve a pesti egyetem volt illetékes. Ezek a feladatok a k ö v e t k e z ő k : a.) a v á r m e g y é k és a szabad királyi városok orvosaitól a helytartótanácshoz az 1786 j a n u á r 30-i udvari rendelet szerint évről évre felküldött és a törvényhatóságok területén előforduló betegségekről, azok okairól, lefolyásáról, és g y ó ­ gyítási módjairól szóló b e s z á m o l ó k átnézése, b.) a gyógyszertárak é v végi ellenőrzéséről beküldött j e l e n t é s e k felülvizsgálata, c.) az egészségügyi alkalmazottak minősítési tábláza­ tainak értékelése, d.) a megyei fizikusok által észlelt, a e g é s z s é g r e káros visszaélésekről, káros élelmiszerekről, patikusok által eladott káros anyagokról, különlegességekről, melye­ ket a materialisták és fűszeresek készítenek, melyek nem felelnek meg a bécsi Dispensatorium vagy az osztrák provinciális g y ó g y s z e r k ö n y v előírásainak, e.) a k u r u z s l ó k álságos mesterkedéséről. f.) a káros gabonafélék és italok m e g v i z s g á l á s á r ó l g.) az emberek­ nek hasznos gyógyszerekről és új felfedezésekről általában, h.) az 1770. évi e g é s z s é g ü g y i norma és a gyógyítást szolgáló e g y é b egészségügyi előírások legpontosabb követése. Felhívja a figyelmet az előirt jelentések pontos, a lényegre szorítkozó elkészítésére és beküldésére. A professzorok tiltakoztak az ellen, hogy maguk közül jelöljenek k i valakit protomedikusnak, m o n d v á n , hogy fő feladatuk az ifjúság oktatása, e g y é b elfoglaltság őket ebben hátráltatná. A z egyetemi tanács végül Veza Gábort javasolta, főként azért, mert ő nem vett részt az oktatásban, egyúttal dicsérte arra való alkalmasságát. A z előírás szerint a j e l ö l t n e k folyamodványt kellett felterjesztenie, ebben b e s z á m o l szakmai m u n k á s s á g á r ó l . Kérte az uralkodótól, hogy kinevezése esetén fogadja el a katonai pályáról való lemondását. Ezt az uralkodó j ó v á h a g y t a és kinevezte Veza Gábort a helytar­ tótanácshoz rendelt országos protomedikusnak, egyben rábízta a pesti és a budai kórház, valamint a pesti k ö z k ó r h á z irányítását. Fizetése évi 1500 forint é s m é g az az 500 forint, amit a tanulmányi bizottság ü l n ö k e k é n t kap, mint személyi pótlékot azzal a feltétellel, hogy az orvosi oktatást felügyeli és vezeti, továbbá a kórházak irányítását is átveszi és ú g y mint eddig a t a n u l m á n y i bizottságban és a j ö v ő b e n az alapítványi bizottságban is helyet foglal. A városi tanácsoknak és fizikusoknak csakúgy, mint ez utóbbiak alárendeltjeinek lelkükre köti, hogy a protomedikus utasításait betartsák. A helytartótanács z á r a d é k a szerint: Ezeket az egész ország részére a m á r c i u s 6-i j e g y z ő k ö n y v i rendelet szerint elrendeltük ( 2 1 , 30, 40). A z országos főorvosi hivatal létesítéséről, feladatairól, ellenőrzési jogköréről a helytar­ tótanács 1787. március 14-én értesítette a városi és a megyei t a n á c s o k a t (7, 22). Veza G á b o r 1787. augusztus 18-án írnokot kér az uralkodótól. K é r é s e indoklásaként fel­ sorolja azokat a teendőket, amelyekhez ilyen munkatársra szüksége van: 1. A z egész évben beküldött és a patika vizsgálati jelentések á t n é z é s e és elbírálása.2. A z állatbetegségek, állatgyógyítás és az azzal kapcsolatos levelezés, a javasolt gyógyeljárásról. 3. M i n d a városi, mind a megyei fizikusokat a királyi rendeletekről írásban tudósítani, a lakosság körében gyakran előforduló járványos betegségek a l k a l m á v a l az utasítások kiadá­ sa, az ezzel kapcsolatos levélváltás a helyi fizikusokkal. 4. A k ü l ö n b ö z ő elszámolások el-

lenőrzése a felhasznált g y ó g y s z e r e k r ő l , melyek a bécsi királyi k ö n y v e l ő s é g h e z kerülnek kincstári kifizetésre. 5. A z iratokat iktatni, átolvasni, kivonatolni, v é l e m é n y e z n i , a válaszo­ kat megfogalmazni, majd letisztázni ehhez nélkülözhetetlen a segítség, ahhoz, hogy a leg­ magasabb szolgálat m a r a d é k t a l a n u l megvalósuljon. Végül a tanulmányi bizottsági, a pesti egyetem orvoskari igazgatási, t o v á b b á a hivatalos kötelesség a pesti k ö z k ó r h á z és a többi k ó r h á z ügyében, j e l e n t é s e k m e g í r á s a . Javasolja, hogy Szalinay Mátyást nevezzék k i , aki mint napidíjas j ó szolgálatot tett és br. Mednyánszky tanácsos úr mellett is több mint egy évig dolgozott, n á l a is mint írnok sikeresen látja el a munkáját. 1787. augusztus 18-án őfel­ sége hozzájárult az írnok a l k a l m a z á s á h o z (31). A helytartótanácsi levéltár a n y a g á b a n látható, hogy az egészségügyi jelentések minde­ gyikét az o r s z á g o s protomedikus átnézte és amennyiben bánni intézkedést igényelt, az ü g y b e n intézkedett. Linzbauer összefoglalva közli a protomedikus kiadott körleveleit, me­ lyek 15 nyomtatott oldalon olvashatók. 1787-1798. években 12 év alatt 759 ügyiratot inté­ zett az alárendeltjeihez a városi-, megyei orvosokhoz és a járási s e b é s z e k h e z , m é g 1799ben is egyet. Amennyiben a t e e n d ő a helyi közigazgatásra tartozott, az esetben a hivatali eljárás rendje szerint, központi iktatás után került az utasítás a városi-, megyei t a n á c s o k h o z , a megfelelő elöljárójuk aláírásával (20, 33). I I . Lipót király 1790-ben hívott össze országgyűlést, (előzőleg 1765-től Mária Terézia és I I . József rendeleteket adott k i . ) A z 1791. március 12-én szentesített t ö r v é n y I I . fejezet 6. cikkelye 8 pontban tartalmazza a közkórházra, az orvosi karra és a protomedikusra vonat­ k o z ó törvényt (19). Veza G á b o r egy, a nádornak s z ó l ó b e a d v á n y á b a n írja, hogy k a t o n a o r v o s k é n t a néhai br. Laudon tábornagy vezénylete alatt, mint helyettes tábori protomedikus szolgált. 1791. j ú l i ­ us 6-án 12360. sz. alatt a n á d o r dicsérő oklevelével Magyarországon a m á r a m a r o s i és a tiszai körzetben uralkodó v e s z é l y e s j á r v á n y b a n teljesített szolgálatáért kegyesen megjutal­ mazta. Ebben azt is írja, hogy protomedikus és udvari orvos lett. Ez utóbbit a hivatalos iratokban nem találtam. Anton von Störck 1766-ban lett udvari orvos, majd 1771-ben protomedikus (37). A napóleoni h á b o r ú miatt 1796-ban Ferenc király felhívja a n e m e s s é g e t arra, hogy kato­ nával, élelemmel és pénzzel t á m o g a s s a a franciák elleni háborút majd a novemberre ö s s z e ­ hívott o r s z á g g y ű l é s által december 11-én a király által szentesített t ö r v é n y 2. t ö r v é n y c i k k e megszavaz 50.000 újoncot, valamint öt és félmillió forint értékű t e r m é n y t (25). A megyei fizikus és sebész a népfelkelők orvosi segítségét kell szolgálja kötszereivel, valamint e g é s z s é g ü g y i szervezéssel és irányítással, a helyi kórházzal e g y ü t t m ű k ö d v e . A főkapitány a nádor, az e g é s z s é g ü g y i biztosítást Veza protomedikus szervezi meg, Stahly Györgyöt segítségül mellé rendelik. Ezt j ú n i u s 11-én a nádor, j ú n i u s 17-én a király szente­ sítette (39). Veza G á b o r családjáról, életéről az irodalom semmit sem közöl. H á z a s s á g k ö t é s é n e k he­ lyét, idejét sem a budai, sem a pesti a n y a k ö n y v e k b e n nem találtam. Felesége Kara/fiat Maria Anna B é c s b e n született 1732. április 1-én, négy évvel volt fiatalabb az uránál és 4 évvel élte őt túl, Budán halt meg 1803. j a n u á r 10-án 71 éves k o r á b a n . 1763. és 1770. között 5 leányukat keresztelték a B u d a v á r i Nagyboldogasszony p l é b á n i a t e m p l o m b a n . A kereszt­ anya több esetben egy alezredes felesége, illetve a tüzérfőnök felesége volt.

1766. m á r c i u s 22-én szerepel Veza G á b o r neve a bécsi egyetem orvosi k a r á n a k egyik ülésén több m á s orvos között. A z eddig követhető adatokból ez arra enged következtetni, hogy ez a Bécsben végzett orvosok társasága volt, ettől a d á t u m t ó l tartották nyilván az özvegyi nyugdíj és az árvaellátás jogosultságát , mely a tag h a l á l a esetén járt. Itt említem meg, hogy az 1776. évtől ismert K K . Hof- und Staatsschematismus és a következő kötetei Veza G á b o r t a Bécsben végzett orvosok között számon tartják, budai lakosként( 1,2,4,5,11). Veza G á b o r a családi n e m e s s é g e t az apja után nyerte. N e m m i n d i g használta a "de" , vagy "von" jelölést, azonban azt a katonai és a helytartótanácsi iratokban is alkalmazták. Először 1764. július 13-án, m á s o d i k lányának keresztelésekor találkoztam ezzel. A z anya­ könyvi bejegyzés szerint az apa: "Dominus Gabriel de Veza Medicináé Doctor." Fia nem lévén, a n e m e s s é g e t leányágon nem tudta átszármaztatni, ezért beadvánnyal fordult a ná­ dorhoz, 1792-ben felsorolt é r d e m e i okán a maga számára magyar nemességet kért, melyet leányágon az egyik, arra é r d e m e s n e k tartott közhivatalnok vejére kívánt átörökíttetni, hogy annak hivatali előrehaladását segítse. Rajzoltatott is egy címert, a kérelmezők listáján sze­ repelt is a neve, azonban t ö b b é v e n át tartó, többszöri iratváltás után ezt a kérését nem telje­ sítették (38). Veza G á b o r 1798. július 4 - é n vett részt utoljára az egyetem o r v o s k a r á n a k tanácsülésén, ahol ö elnökölt (46). Róla a k ö v e t k e z ő hiteles adat a budavári plébániatemplomhalotti a n y a k ö n y v é n e k 1799. január 9-i bejegyzése a 71 é v e s k o r á b a n betegség következtében bekövetkezett haláláról; két nappal később temették (6). A magyar nyelven író bécsi újság így e m l é k e z i k meg róla: „Ezen Hónapnak halálozott meg Budánn Veza Gábor úr, Ts. K. Tanátsos, Magyar országnak Medikussa) Fő-Orvossa és a Pesti Királyi Univerzitásbéli Medika Fakultásnak érdemekkel tellyes életének 71-dik esztendejében" (24).

Qdikénn (ProtoDirektora,

A pesti n é m e t nyelven író újság így adja halálhírét: „Kilencedikén délután 5 óra tájban Budán meghalt Gabriel von Veza úr császári és királyi tanácsos, Magyarország protomedikusa, orvos doktor, a pesti egyetem orvoskari igazgatója érdemdús életének 71. évében. A megboldogult emléke sokáig élni fog azoknak szívében, akik erényeit és érdemeit ismerték. O kiváló volt, a mesterkélt szavak ékessége nékül, az igazság tántoríthatatlan barátja és a szenvedők vigasza." (41). Veza G á b o r halála után őt p r o t o m e d i k u s k é n t Schraud Ferenc k ö v e t t e , előbb m e g b í z á s ­ ból, majd 1802-től kinevezve. Veza G á b o r özvegye 1799. m á r c i u s 19-én felajánlotta az egyetemi könytárnak a férje könyveit m e g v é t e l r e az érték kétharmadáért. A március 26-i h a t á r o z a t szerint az egyetem könyvtárosa kiválasztja azokat, melyek az ifjúság tanulását segítik é s a kért áron m e g v á s á ­ rolják (47). Veza G á b o r életútjának k ö v e t é s é v e l megállapítható az, hogy ilyen nagy hatáskört, egy ország e g é s z s é g ü g y é n e k irányítását valóban csak olyan személyre lehetett bízni, aki több évtizedes m u n k á s s á g á v a l az arra való alkalmasságát bizonyította, a "Non potest bene imperare, qui ante male serviit" ismert elv alapján.

Összefoglalva

Veza Gábor életrajzi

adatait:

Született: 1728. m á r c i u s 24-én B é c s b e n , katolikus, osztrák n e m z e t i s é g ű . Családi eredete: apja Veza József tiroli nemes, ü g y v i v ő a spanyol Németalföldön a c s á s z á r szolgálatában. E l s ő diploma: 1751. március 26. Toscana, Pisa. Ezt követően katonai k ó r h á z a k b a n és ma­ gán orvosi gyakorlatot folytatott. 1753. október 1-én Budán találjuk. B é c s i egyetem orvosi diploma 1757. május 5. Csapatorvos 1757. május 20-1762. május 7. A budai vár és a hely­ ő r s é g törzsorvosa 1762. május 7.-1787. február 20-ig. Pest megyei tisztiorvos 1770. j ú n i u s 7-1784. február 10. Orvoskari i g a z g a t ó , a helytartótanács tanulmányi bizottságának és a kegyes alapítványi bizottságnak ü l n ö k e , királyi tanácsos 1777. május-tói 1799. jan. 9-ig. O r s z á g o s protomedikus 1787. febr. 20-tól 1799. jan 9-ig, haláláig. E R Z S É B E T S Á G I , D.Pharm. Pharmacist H-1093 Budapest L ó n y a y u. 14. Hungary SUMMARY G á b o r Veza (1728-1799) was the first „protomedicus Hungáriáé" (head-physician o f Hun­ gary). The present paper, based mostly on recently discovered archival data reconstructs his biography and corrects some mistakes o f the previous biographical works. Veza's curricu­ lum vitae shortly sounds as follows: Born in Vienna, in 1728 in an Austrian, catholc family. His father had been Josef Veza, an agent o f the Habsburg emperor in the Low Countries. G á b o r Veza graduated in Toscana in Pisa (1751) later practised medicine in military hospitals, practising privately too. During this period he moved to Buda. He repeated his graduation at the University o f Vienna as well (1757) and stood in military service for 25 years (till 1787) as a leading surgeon o f the garrison at Buda. At the same time he worked as a medical officer o f County Pest. In 1777 he was appointed to director o f medical faculty o f the Royal Hungarian University, in 1787 to Royal Counsellor, in 1787 to Protomedicus o f Hungary. IRODALOM 1. Archiv der Universität Med.42.1.96. 2. AUW. Statistisches Med.43.1.96.fsz.

Wien, (a továbbiakban A U W . ) Witwen und Personal-Standesbuch

der

Wiener

Waisensozietät, Witwensocietät.

3 AUW. M e d . 1.10. Acta facultatis medicae 1749-1763. 193. és Med.9.5. Catalogus Medicináé Doctorum ab anno 1752-1821. ind.rigorose examinatorum 177. 4. A UW. Acta facultatis m e d i c i n á é , Med. 1.11. 54. 5. Főv.Lt. A 53.sz.film. B u d a v á r r.k. születési anyakönyv. 6 Főv Lt.A 57.sz. film B u d a v á r r.k. halotti a n y a k ö n y v .

7. Főv.Lt. I V / l 0 0 2 e. E 247. Budai iratok, 1787.ápr.l7. 8. G y ő r y T.: Az orvostudományi kar története 1770-1935. Egyetemi, Budapest, 1936. 161. 9. Hadtörténeti Levéltár (A t o v á b b i a k b a n : H L . ) Gen. K o m m . 1777-16-34. 117. 10. HL Gen. Komm. 1785-16-751 Summarische Haupt-Tabelle pro Anno 1785. von der Festung Ofen deren sammtlichen Angestellten M i l i t a i r Partheyen. 11. Hof- und Staatsschematismus, Wien 1776.,1778.,1784.év 256., 276.,269. 12. 13.

H ő g y e s E.: Emlékkönyv. Magyar Orvosi Könykiadó Társulat, Budapest, 1996. 7. Http://w'ww.mek.iif.hu/porta/virtual/magyai7opac.htm., (Szegedi T u d o m á n y e g y e t e m Egyetemi Könyvtár Külföldi Web-Opakok) (Bibos.Online-Kataloge des Österreichischen Bibliotheken-verbundes), Http://www.bsz-mw.de/CHl/egibin/swbcomline. cgi?2RAAS02. 5941750;200; BSZ Recherche im Katalog des SWB.Hochschulschrift: Wien, U n i v . Diss.

14.

Lauree del/' Università di Pisa 1737-1861. Université degli studi di Commissione Rettorale per la Storia d e l l ' Università di Pisa, 1995. 5 1 . , 7 6 1 . fsz.

15.

Linzbauer X.F.: 1754. jan. 22.

16.

Linzbauer X . F . : (Codex San-med. Egyetemi, Buda,) 1852. I I . 712-714., 720. Cone. Cons. No 4892, 9. Sept. 1777., M R N o . 4322. 22.Aug. 1777. Linzbauer X.F.: i.m. 1853. I I I / l . 245., 973. Concl. Cons. N o 20375. 1786. május 16. MR No 826. 1786.jan. 20.

17.

Pisa.

Codex San-med. Buda, 1852. I I . 289. Cond.Cons. 1754. j a n . 28., M R

18.

Linzbauer X . F . : i.m. 1853. 111/1. 299. 1005. Concl. Cons. 37656, 1786. szept. 5., M R 9443 1786. aug.21.

19. 20.

Linzbauer X.F.: i.m. 1853. I I I / l . 607. 1295. Lex Patriae. 1791. márc. 12. Linzbauer X . F . : i.m. 1853. I I I / l . 1447. 808 oldaltól. Circiilare Protomedici, sine No., 1798. szept. 19.

21.

Linzbauer X.F.: i.m. 1853. I I I / l . 338. 1048. Concl. Cons. N o . 7569 1787. febr. 20., M R No. 996.1787.jan.29.

22. 23.

Linzbauer X . F . : i.m. 1853. I I I / l . 348. 1058. Concl.Cons. No 10571, 1787 márc 14., M R N o . 37656 1786. aug. 2 1 . Magyar életrajzi lexikon. A k a d é m i a i , Budapest, 1969.11. 995.

24. 25.

Magyar Hírmondó. B é c s , Hummel J.D., N r 6., 1799. j a n . 22. 96. Magyarország történeti kronológiája. Akadémiai, Budapest, 1982. 615.

26.

Magyary-Kossa Gy.: Magyar orvosi emlékek. Budapest, 1940. I V . 165.,273., 406. 482., 500.

27.

Magyar Országos Fasc.7. N o . 14.

28.

MOL Htt C 37 Acta Sanitatis, Lad.A, Fasc. 34. No 16. Pest m. jelentésének melléklete.

Levéltár

Magyar Orvosi K ö n y v k i a d ó Társulat,

(a t o v á b b i a k b a n M O L ) Htt C 37. Acta Sanitatis, Lad. B,

29. MOL Htt C 66 Depart. Sanitatis 1787-42-8. 30. MOL Htt C 66 Depart. Sanitatis 1787-42-9. 31. MOL Htt C 66 Depart. Sanitatis 1787-42-12. 1787. aug. 18.) 32. MOL Htt C 67 Depart. Litterario-pol., Normalia 4892/1777. Fasc. 1162. fol. 106., 108. 33.

MOL Htt C 135 Acta Protomedici Regni. Departements Sanitätsreferat.

34.

MOL Htt C 141 Consist.Reg.Univ. T y r n . et Budensis. 1770-1784. fol.288., 377.

35.

MOL M . Kane. A 39 Acta generalia 1777. 2569, 2727.(május hó.)

36. MOL M . Kane. A 39 A c t a generalia 1784. 2036. I . c s o m ó fol.128-146, 180-183 és I I . c s o m ó fol.267. 37. MOL M . Kane. A 39 A c t a generalia 1792. No. 2836, 1793. N o . 11234. 38. MOL M . Kane. A 39 A c t a generalia 1792. No.540, 746, 2836, 7627, 1793. N o . 13234, 1797, No. 4141. 39. MOL M . Kane. A 39 Acta generalia 1797. No. 5275 45v,46r. 40. MOL M . Kane. A 39 Acta generalia 1786. No.14429. (1786. dec 15.) 4 1 . Neuer Courier aus Ungern. 1799.január 12., 25. lap 42. Pest m. Lt. Közgy.ir. 1767. 24.sz.lap. 43. Pest m. Lt. IV793/1 Series magistratualium chrono!.305. 44. Richter, E.: Historischer Atlas der österreichischen Alpenländer. Holzhausen, Wien, 1919. 2 1 . 45. Schematismus literarius sive nom ina eorum, qui rem scholasticam per Regnum Hungáriáé, etprovincias adnexasprocurant. Egyetemi, Buda, 1797., 1798., 1799. 3. és 4. 46. Semmelweis Egyetem Lt.: Ms 64, Lsz M 3064, M 39 sz. könyv. Matricula Facultatis Medicae Tyrnaviensis. 13-255. 47. Semmelweis Egyetem Lt.: Tanácsülési j k v l/a 1. kötet Sessio I V . , N o 107. 1799. márc 29. No. 14. fol. 329. 48. Storia deli' Università

di Pisa 1737-1861.

Ed. Plus. Università di Pisa 89-90.

49. Torkos J.J.: Taxa Pharmaceutica Posoniensis. Pozsony, 1745. 50. Weszprémi I . : Succinta medicorum Hungáriáé et Transilvaniae... 953.

Viennae, 1781. I I I .