Versenyképesség országos, regionális és egyedi vizsgálata és elemzése a magyar kisvállalatok körében

Versenyképesség országos, regionális és egyedi vizsgálata és elemzése a magyar kisvállalatok körében A magyar kisvállalatok (MKKV szektor) versenyképességének kompetencia alapú mérése és komplex vizsgálata 2016 február változat

Szerb László, egyetemi tanár Csapi Vivien, adjunktus Hornyák Miklós, tanársegéd Horváth Ádám, tanársegéd Kruzslicz Ferenc, egyetemi docens Márkus Gábor, adjunktus Rideg András, tanársegéd Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar 7622 Pécs Rákóczi út 80

A kutatást az „Energiatermelési, energiafelhasználási és hulladékgazdálkodási technológiák vállalati versenyképességi, városi, regionális és makrogazdasági hatásainak komplex vizsgálata és modellezése” - TÁMOP 4.2.2 A – 11/1/KONV-2012-0058 projekt támogatta, amit ez úton is köszönünk.

Absztrakt Tanulmányunk középpontjában a hazai mikro,- kis és középvállalatok versenyképességének egyedi, cégszintű mérési rendszerének kialakítása és vizsgálata áll. A Barney-féle erőforrás-elméleten és Miller konfigurációs elméletén alapuló Kisvállalati Versenyképességi Index (KVI) tíz pillérből – a hazai piac, az együttműködés, a nemzetköziesedés, a humán tőke, a kínált termék/szolgáltatás,a termelés, az értékesítési mód (marketing), az online jelenlét az adminisztratív rutinok, és a stratégia– és 45 változóból tevődik össze, amely segítségével mérhetővé válik a kisebb gazdasági szervezetek komplex versenyképessége. A KVI segítségével ugyanakkor beazonosíthatók a cégek gyengeségei és erősségei is. A 809 céget tartalmazó mintából kialakított adatállomány alapján az átlagos versenyképességi pont a magyarországi megfigyelhető legjobb gyakorlatok, benchmarkok alapján, egy 0-10-es skálán súlyozottan számolva 3,41. A klaszterelemzéssel kialakított nyolc csoport elemzése egyszerre mutatja a hazai kisvállalati szektor heterogenitását és homogenitását. Az egyik oldalról a nyolc klaszter között igen jelentősek a különbségek, ugyanakkor a klasztereken belül nagyszámú, egymáshoz igen hasonló cégek találhatók. Megállapítható, hogy kisvállalatink bajai nem szűkíthetők le az alulfinanszírozás pénzügyi gondjaira, hiszen szűk keresztmetszetek a vállalati működés bármely területén előfordulhatnak. Több különösen problematikus területet is azonosítottunk, mint a nyelvtudás hiánya, a továbbképzés és az együttműködés alacsony szintje, vagy az innováció elégtelensége. A regionális szintű vizsgálat több meglepő eredménnyel járt, ugyanis nem a fejletlenebb, hanem a fejlettebb régiók versenyképességi pontjai bizonyultak alacsonyabbnak. Ezek alapján azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a régiók intézményi, környezeti tényezői a vállalati teljesítményt jelentősen befolyásolják. Az egyedi, vállalati szinten jelentkező nehézségek általános gazdaságpolitikai eszközökkel történő kezelése, véleményünk szerint, csak korlátozottan lehetséges. Olyan decentralizált támogatási rendszert kellene kialakítani, ahol a cégre szabottan, célzott módon lehetne kiküszöbölni a vállalati működést zavaró, és a teljesítményt visszafogó szűk keresztmetszeteket, figyelembe véve a legjobb hazai gyakorlatokat. További tanulság, hogy nem igazán lehet eredményt elvárni azoktól a cégektől, ahol a versenyképesség minden területén alacsony, vagy több szűk keresztmetszet is létezik. Ezek a cégek nem képesek kellő hatékonysággal hasznosítani erőforrásaikat. Állami eszközökkel történő támogatásuk a versenyképtelenség konzerválódását és az erőforrások elpocsékolását jelenti. A szűkös erőforrásokat azokra a cégekre és területekre kellene fókuszálni, ahol 1-2 szűk keresztmetszet található, amelynek felszámolása révén az adott cég versenyképessége látványosan javulhat.

Bevezető A versenyképesség szakmai és szakpolitikai körökben egyike a legnépszerűbb, leggyakrabban használt fogalmaknak. Se szeri se száma azoknak a cikkeknek, tanulmányoknak, jelentéseknek, könyveknek, amelyek mind a versenyképességgel foglalkoznak. A versenyképességet vizsgálták termék, üzletági, vállalati, iparági, regionális, nemzeti és szubnacionális szinteken is (Delgado et al 2012, Török 1989, Wang 2014). A legszélesebb körben talán a két országos versenyképességi jelentés, a Világgazdasági Fórum Globális Versenyképességi Indexe és az IMD Világ Versenyképességi Indexe ismert és hivatkozott, amely kiadványok eredményeit több ország is figyelembe veszi gazdaságpolitikájának formálása során (IMD 2014, Sala-I-Martin 2013). Ugyanakkor többen is bírálták a versenyképesség különböző felfogásait, a homályos, túl széleskörű definíciókat és főleg az egyes versenyképességi tényezők politikai eszközökkel történő befolyásolását illetően (Bristow 2010, Krugman 1994, Porter 1990). Hasonló kritikákat fogalmaztak meg a versenyképesség mérése kapcsán is: az elméleti megalapozottság hiánya, a tényezők ad hoc választása és a homályos metódusok (Huggins et al 2013, Lall 2001). Mindenesetre az elmúlt évek nem múló intenzitású publikációs aktivitása azt jelzi, hogy a versenyképesség a jövőben is az érdeklődés középpontjában marad. A viták pedig hozzájárulnak ahhoz, hogy a versenyképesség elméleti és gyakorlati irányú fejlesztése tovább folytatódjon (Delgado et al 2012). Bár abban a versenyképesség két, gyakran egymással is vitatkozó emblematikus alakja, Krugman és Porter is egyetért, hogy versenyképessége a vállalatoknak és nem az országoknak vagy régióknak van, érdekes módon a vállalati szintű vizsgálatok a versenyképességi elemzések perifériáján helyezkednek el. Ráadásul a vállalati versenyképesség vizsgálatok egy jelentős része a vállalatokat körülvevő intézményi/környezeti tényezőknek tulajdonít fontos szerepet és elvonatkoztat a vállalatok egyéni sajátosságaitól (Szerb 2010). Tipikusan ilyen a Porter féle öt erő modell, amely az iparági öt tényező – a potenciális belépők fenyegetése, a vevők alkuereje, a szállítók alkuereje, a helyettesítő termékek fenyegetése és az iparági verseny intenzitása – mentén gyakorlatilag uniformizált vállalati stratégiákat javasol (Porter 1990). Figyelemre méltó, hogy a három stratégia – a költségvezetés, a termékdifferenciálás és a fókusz – közül a legnagyobb számban levő, kisebb méretű cégek számára gyakorlatilag egyedül a fókusz-stratégia kivitelezhető. Így gyakran megfogalmazódik az az igény is, hogy az uniformizált megoldások helyett olyan gyakorlatban is alkalmazható modell kellene, amely képes az egyedi sajátosságokat is figyelembe vevő vállalati vagy gazdaságpolitikai változtatásokat tenni. Az egyik legnépszerűbb elemzési eszköz a SWOT analízis, amely vállalat számára kedvező és kedvezőtlen besorolása mentén csoportosítja a belső és a külső tényezőket. Ez a megközelítés viszont pont túlzott egyedisége miatt kritizálható (Helms és Nixon 2010, Hill és Westbrook 1997). A SWOT nem igazán segíti elő a vállalatot befolyásoló tényezők azonosítását, így kis túlzással, a legtöbb ilyen elemzés túlzottan testre szabott lesz, nem összehasonlítható más cégekkel és nem is általánosítható. Szükség lenne olyan elemzési eszközre, modellre, amely

megmutatja az „arany középutat”, azaz nem túl általános ugyanakkor nem is túl egyedi, azaz a cégek a vizsgált dimenziók mentén összehasonlíthatók. A vállalati versenyképességi kutatások jellemzője a nagyvállalatok dominanciája (Cerrato és Depperu 2011, Rugman és Verbeke 2001). Nyilván kényelmesebb a tőzsdén jegyzett, releváns információval és adatokkal bőven ellátott cégeket vizsgálni, mint egy amorf, nehezen megfogható és mérhető tömeget analizálni. A kisvállalatok mellőzése azonban azzal járhat, hogy számos olyan jelenség is homályban marad, ami a nagyvállalatok, a régiók vagy országok versenyképességét is befolyásolhatja. A jelenlegi tanulmány alapvető célja, hogy egy, a magyar mkkv szektorban történt rétegzetten reprezentatív felmérés adatai alapján létrehozzuk a Kisvállalati Versenyképességi Indexet (KVI), amely a kisebb méretű cégek versenyképességének egyéni tényezőit méri. A KVI előzményének tekinthető a Szerb (2010) által kidolgozott versenyképességi index, a jelen változat azonban az eredeti verzión jelentősen túllép mind a versenyképesség tényezőinek száma mind az index-számítás módszer szofisztikáltsága alapján. A KVI elméletileg az erőforrás-elméletekre vezethető vissza, ugyanakkor az index készítése során figyelembe vettük a kisvállalati specialitásokat is. A KVI tíz pillér – a hazai piac, az együttműködés, a nemzetköziesedés, a humán tőke, a kínált termék/szolgáltatás,a termelés, az értékesítési mód (marketing), az online jelenlét az adminisztratív rutinok, és a stratégia– 45, önmagában is komplex változó alapján képes arra, hogy a vállalati szintű versenyképesség eddigieknél komplexebb vizsgálatát tegye lehetővé. Ennek segítségével pedig legalábbis részben, megválaszolható a címben feltett kérdés, mennyire is versenyképesek a magyar kisvállalatok?

A vállalati és kisvállalati versenyképesség és a versenyképesség tényezői Közismert, hogy a versenyképesség vizsgálható termék, üzletági, vállalati, iparági, helyi/regionális, városi országos és országok feletti szinteken (Porter 1996, Huggins et al 2014, Lengyel 2000). A jelenlegi tanulmány fő vizsgálati egysége a vállalat, ugyanakkor a KVI a termék és a cég tipikus üzletága területeinek vizsgálatára is alkalmas. A versenyképesség eltérő szintjei a versenyképességet alkotó tényezők eltérő fontosságát is jelentik. A Porter féle gyémánt modell, amely az országos szintű versenyképesség mérésének egyik meghatározó elemzési eszköze a tényezőellátottságot, a keresleti viszonyokat, a kapcsolódó és beszállító iparágakat, valamint a vállalati struktúrát és versenyt emeli ki. Regionális szinten meghatározóak a legtöbbször a kisebb földrajzi térségekben hatásos pozitív externáliákkal járó agglomerációk hatások (Fujita et al 1999, Rosenblat 2010, Turok 2004). A városoknál és a klaszterek versenyképességénél különösen erősek ezek az agglomerációs effektusok, ahol a piacon versenyző, de ugyanakkor fontos területeken együttműködő, a tudást megosztó cégek játszanak kulcsfontosságú szerepet (Lengyel 2001, Lengyel és Rechnitzer 2000, Malberg és Maskell 2002, Porter 1998; Rechnizter et al 2011). Elsősorban az innováció és a technológiai fejlődés, továbbá a tudásmegosztás formálja az iparági versenyképesség dinamikáját (Bell és Albu, 1999, Pawitt 1984, Rothwell,1992).

A fenti versenyképességi megközelítések egyik fontos közös eleme, hogy megkülönböztetett figyelmet fordítanak az intézményi tényezők elemzésére, ugyanakkor azt feltételezik, hogy a vállalatok automatikusan követik az intézmények tényezők esetleges változását. Az elemzésekben így háttérbe szorul a vállalati belső tényezők elemzése A Porter féle öt erő modell egyik legnagyobb hiányossága is az, hogy az egyéni jellegű belső tényezőket elmulasztotta a modellbe építeni (Grant 1991). Az erőforrás-elméletek viszont a vállalati jellemzőket tartják a versenyképességet meghatározó legfontosabb tényezőknek (Barney 1991, Peteraf 1993, Rugman és Verbeke 2002, Wernerfelt 1984). Az erőforrás-elméletek egyik legtöbbet alkalmazott és hivatkozott változata Barney (1991) nevéhez fűződik, aki az egyedi erőforrások négy fontos tulajdonságára épít (Barney 1991, 2001). Barney szerint a hosszú távon fenntartható versenyelőny a cég rendelkezésére álló erőforrásaitól és képességektől függ. A cég irányítóinak a cégen belül kell keresni az értékes, ritka, nehezen helyettesíthető és költségesen másolható erőforrásokat, amelyeket azután a szervezeti rendszerén keresztül tud kihasználni és harmonizálni a külső környezeti tényezőkkel (Barney 1995, Grant 1996). Ezek az elemek – az értékesség, ritkaság, költséges másolás és szervezeti illeszkedés – képezi az alapját az elmélet gyakorlatban használt VRIO elemzési módszerének (Barney és Griffin 1992, Rouse és Daellenbach, 2002). A jelen tanulmányt megelőző kutatás egyik fontos eredeti célja volt, hogy az erőforrás-elméletet nyomán kialakított VRIO modell kérdéseit is beépítse a kérdőívbe. Sajnálatos módon ez nem sikerült, mivel a vállalat erőforrásainak VRIO alapú értékelése jelentősen – mintegy 20 perccel - meghosszabbította a kitöltési időt, így csupán a ritkaságra (egyediségre) vonatkozó kérdések maradtak meg. A szervezeti illeszkedést ugyanakkor az index készítése során figyelembe tudtuk venni. Az értékesség és a másolhatóság jellemzőit azonban ki kellett hagynunk a kérdőívből. A vállalati szintű versenyképességi kutatások esetében is dominálnak a nagyvállalati elemzések, vagy a klaszterek vizsgálata, a kisebb méretű cégek versenyképességével, vagy a versenyképesség mérésével igen kevesen foglalkoznak (Cerrato és Depperu 2011, Chikán 2006, Kállay 2012, Lengyel 2001, Porter 1998, Rugman és Verbeke 2001). Vannak olyan vélemények is, hogy a kisebb cégek esetében csak a klaszterben működőket érdemes egyáltalán figyelemre méltatni.1 A versenyképesség kisvállalati vizsgálatának az elhanyagolása több szempontból is problematikus lehet: 1. a gazdaságban legnagyobb számban előforduló cégekről, versenyképességüket alkotó tényezőkről a tudásunk korlátozott marad. Ennek megfelelően nem igazán ismert, milyen gazdaságpolitikai-szakpolitikai intézkedésekkel is lehetne javítani versenyképességüket.

1

Stephane Garelli professzor, az IMD versenyképességi indexének egyik készítője válaszolta ezt egy budapesti workshopon feltett kérdésre.

2. az jól ismert, hogy a kisebb méretű cégek versenyképessége alacsonyabb a nagyobbaknál – bárhogy is definiáljuk a versenyképességet – azonban nem tudjuk, hogyan is válnak a kisebb cégek nagyobbakká, azaz versenyképesebbekké. A gyorsan növekvő vállalkozások, az új munkahelyek döntő részét teremtő gazellák ugyanakkor a kutatók figyelmének a középpontjába állnak (Acs 2011, Henrekson és Johansson 2010). Az ilyen jellegű gazella-vizsgálatok azonban nem a versenyképesség szempontjából elemzik a cégeket, és ez nem pótolja a sokkal nagyobb számú kisvállalat szisztematikus vizsgálatát. 3. részben az előző ponttal összefüggésben, nem vagyunk tisztában azzal sem, hogy mely cégek szűnnek meg, jutnak csődbe akár saját hibájukból akár pedig a környezetiversenyképességi tényezők változása következtében. 4. a kisebb méretű cégek tulajdonosai, vezetői, alkalmazottai, a vállalati működés érintettjei (stakeholderek) nem kapnak kellő információt a vállalat versenyképességének valós állapotáról, illetve arról, hogy mit is kellene tenni az adott cég képességeinek, eredményeinek javítása érdekében. A kisvállalati körben egyébként is gyakori a saját eredmények túlértékelése, a valós helyzetnél jobb versenyképességi állapot véleményezése. A kisvállalatok versenyképességének vizsgálatát számos tényező nehezíti. Az egyik, gyakran emlegetett kifogás, hogy a kisvállalatok nem kicsi nagyvállalatok, hanem alapvetően különböznek nagyobb méretű társaiktól a vállalati működés minden területén a pénzügyektől a menedzsmenten át a marketingig. Ami egy nagyvállalatnál alapvető elvárás, az lehet, hogy messze túlzás egy kisebb méretű cég esetében. Azt sem szabad elfelejteni, hogy mikro-kis és középvállalati (Mkkv) szektor maga is roppant heterogén, ahol különösen nehéz a versenyképességi vizsgálatokra jellemző benchmarkingok kijelölése. A kisvállalatok döntő mértékben helyi piacokon versenyeznek, ahol versenystratégiai lehetőségeiket alapvetően befolyásolja a megfelelő erőforrások hiánya főleg a humán területen, a finanszírozásában és az innováció eseteiben. Így a networking, a külső kooperáció, a hatékony tudásmegosztási módszerek felértékelődnek, és a kkv versenyképesség kulcsfontosságú elemévé vállnak. Az is látható, hogy nem csupán egy, hanem több sikeres üzleti modell is létezhet, azaz a versenyképesség tényezőinek eltérő kombinációi is eredményesek lehetnek. Tovább bonyolítja a helyzetet a vizsgálat tárgyát képező cégek kiválasztása, a tényleges gazdasági tevékenységet végző vállalatok kiszűrése a számos nem működő, a csak adóügyi okokból létező beszámlázó, a részmunkaidős kiegészítő jövedelmet biztosító vagy a csak marginális piaci szerepet betöltő zöldségárus vagy lakást kiadó „vállalkozásoktól”. Ráadásul a kisvállalati adatok, felmérések megbízhatósága is gyakran hagy kívánnivalót maga után; a számviteli adatok is - legalábbis részben -, felvetik a manipuláció gyanúját. A magyar vállalati szintű versenyképességi vizsgálatok közül kiemelkedik a Budapest Corvinus Egyetemen (BCE) Chikán Attila vezetésével már az 1990-es évek óta folyó kutatás (Chikán és Czakó 2006, 2009, Chikán et al 2002, Chikán et al 2014). A BCE kutatási viszont elsősorban a nagyobb méretű, közép- és nagyvállalatok, felmérésére fókuszálnak, a kisebb

méretű cégek pedig kimaradnak a kutatásból. Ilyen szempontból a jelen kutatás a BCE kiegészítője, komplementere, és nem versenytársa. A magyar kisvállalatok versenyképességének komplex, átfogó vizsgálatára egyedül a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán került sor a 2004-2007-es időszakban egy 695 céget tartalmazó minta felhasználásával (Szerb 2010). A képzett versenyképességi index hét pillérje alapján megállapítható volt, hogy a hazai cégek igen gyenge teljesítményt nyújtottak az innováció és az együttműködés területein. Nyilvánvalóvá vált az is, hogy a kisvállalatok egy jelentős része olyan területen próbált boldogulni, ahol már eleve igen intenzív volt a verseny. A legversenyképesebb hazai cégek láthatóan nem klaszterekben, hanem szigetszerűen helyezkedtek el. Kadocsa György a hazai kkv szektor fejlődését befolyásoló mikro- és makrogazdasági tényezőket, továbbá az EU csatlakozás és a globalizáció hatásait vizsgálta (Kadocsa 2006, 2012). A dél-dunántúli kisvállalatok versenyképességének néhány tényezőjét tanulmányozta Márkus et al (2008). Aggregált, jórészt intézményi adatok alapján elemezte a hazai kkv versenyképességét Némethné (2009). A kkv szektor versenyképességének időbeli, a rendszerváltás utáni időszakának elemzését végezte el Kállay (2012) döntően aggregált mikro-gazdasági adatok alapján. Megállapításainak lényege, hogy a kisvállalatok több szempontból is felzárkózás jeleit mutatták a 2008-as válságig, azonban a képzettség, a külső finanszírozási források használata, az infokommunikációs eszközök alkalmazása, a menedzsment-szolgáltatások kiszervezése és az együttműködések területén elmaradottságunk még mindig jelentős a fejlett országokhoz képest. A kkv szektor külső környezetét alakító kormányzat politikáról viszont azt állapítja meg Kállay, hogy azok alapvetően kedvezőtlenül érintették főleg a növekedni, fejlődni akaró a kkv-kat, így hozzájárultak a szektor alacsony versenyképességéhez és elaprózódott méret-struktúrájához.

A kisvállalati versenyképesség koncepcionális modellje A versenyképesség koncepcionális modell megalkotása során az elméletek kínálta vágyakat össze kell hangolni a gyakorlati realitásokkal. Az elmélet kínálta vágyakat a kérdőívre adott válaszadói hajlandóság korlátozza leginkább, ami azt jelenti, hogy több esetben is olyan kérdések törlésére kényszerültünk, amiket fontosnak tartottunk volna. A kérdőív kitöltési ideje a törlés után is átlagban nagyjából 45 perc körül mozgott. Összhangban az előzőkben írtakkal, a kisvállalati versenyképesség koncepcionális modelljének megalkotása során figyelembe kell venni a kisvállalati specialitásokat, hogy elkerüljük a vállalatméret okozta torzításokat. A kisvállalatok fokozottan ki vannak téve a környezeti és piaci változásoknak, a belső és külső erőforrások korlátozottan állnak rendelkezésre, és a kis méretből fakadó hátrányok ellensúlyozására a nagyvállalatoknál jobban kényszerülnek együttműködésre külső partnerekkel. A hátrányokat a kisvállalatok az egyszerűbb vállalati struktúrával, a nagyobb flexibilitással és gyorsabb válaszreakciókkal kompenzálhatják (Aragón‐Sánchez és Sánchez‐Marín 2005).

A modell megalkotásához a versenyképességet alkotó tényezők kiválasztása és meghatározása szükséges. A definícióhoz kiindulópontunk Chikán és Czakó (2006) megközelítése, akik a vállalati versenyképességet a vállalat azon képességével azonosítják, ahogyan az a versenytársakhoz viszonyítva inkább képes megfelelni a fogyasztói igények kielégítésének olyan módon, hogy az nem sérti a társadalmi normákat és nyereséget biztosít a cégnek is. Ehhez hozzátartozik a környezeti és a vállalaton belüli változások érzékelésének és az erre történő reagálásnak a képessége. Ugyanezt a definíciót használja Szerb (2010) is. A fenti általános definíciót azonban egy gyakorlati alkalmazást, indexkészítést is lehetővé tevő koncepcionális modellhez kell igazítanunk. Ehhez viszont a vállalati versenyképességet alkotó tényezőket kell azonosítanunk, amit a kérdőív alapján rendelkezésre álló változók befolyásolnak. A gyakorlati megfontolások, a stratégiai menedzsment, a kisvállalati és az erőforrás-elmélet irodalmát figyelembe véve (Aragón‐Sánchez és Sánchez‐Marín 2005, Dholakia és Kshetri 2004, Grant 1991, Lengnick 1992, Man et al 2002, McGahan 1999, Peteraf 1993, Ray et al 2004, Singh et al 2007) a kisvállalati versenyképességet a következőképpen határozzuk meg: A kisvállalati versenyképesség a hazai piac, az együttműködés, a nemzetköziesedés, a humán tőke, a kínált termék/szolgáltatás,a termelés, az értékesítési mód (marketing), az online jelenlét az adminisztratív rutinok, és a stratégia, olyan egymással szoros kapcsolatban álló, rendszert alkotó belső kompetenciái, amelyek lehetővé teszik a vállalat számára, hogy hatékonyan versenyezzen más vállalatokkal és olyan termékeket/szolgáltatásokat nyújtson, amelyet a fogyasztók magasra értékelnek.

1. ábra: A vállalati versenyképességet alkotó pillérek

A versenyképességi modell egy korábbi változata tartalmazta a finanszírozás pillért is. A versenyképesség fenti tíz pillére magyarázza a vállalati teljesítményt, amely nyereségességi, komplex eredmény és növekedési mutatókkal mérhető (1. ábra). A pilléreket alkotó változók leírása az 1. mellékletben található. A versenyképesség fenti definíciója tartalmaz egy olyan kitételt is, amiről eddig nem esett szó, ez pedig a versenyképesség belső tényezőinek kapcsolatára vonatkozik. Állításunk szerint a fenti tíz pillér összefügg egymással. A rendszerszemlélet egyik - a menedzsment irodalomban népszerű konfigurációs - elmélete szerint a rendszer elemeit nem önmagukban, hanem egymással összefüggésben kell vizsgálnunk (Black és Boal 1994, Dess et al 1993, Miller 1986). Ameddig a rendszer egyes elemei akár könnyen reprodukálhatók, az egyes tényezők összehangolása sokkal nehezebb feladat (Miller és Whitney 1999, Miller, 1996). Az összehangolás egyik kulcsfontosságú eleme a viszonyítási alap. Az alapkompetencia elmélet szerint a vállalatnak a legnagyobb versenyelőnyt biztosító tényezőre kell fókuszálnia (Prahalad és Hamel 1990). Ez a felfogás azonban leginkább az üzletágak közti nagyvállalati stratégiai választás esetében használható, mi viszont a versenyképesség általános elemeit igyekszünk megragadni. Felfogásunk szerint a vállalati versenyképességet a rendszer leggyengébb alkotóeleme határozza meg. A felfogás hátterét a leggyengébb láncszem (Theory of Weakest Link) és a korlátok (Theory of Constraints, TOC) elméletei adják. A TOC szerint a rendszer teljesítményét leginkább a leggyengébb láncszem kiiktatásával vagy feljavításával lehet fokozni (Goldratt 1994). Ennek egy gyakorlati alkalmazását láthatjuk a Hat Szigma menedzsment módszer esetében (Stamatis 2004). A versenyképességi tényezők közötti szűk keresztmetszetek illetve azok megszüntetése a cég stratégiájának kulcsfontosságú eleme. Az általunk kidolgozott modell szerint a hazai piac, az együttműködés, a nemzetköziesedés, a humán tőke, a kínált termék/szolgáltatás, a termelés, az értékesítési mód (marketing), az online jelenlét az adminisztratív rutinok, és a stratégia együttesen határozzák meg a versenyképességet. Ha a tényezők között nincsen harmónia, akkor az negatív módon hathat a vállalat versenyképességre. Felfogásunk szerint a szűk keresztmetszetet képező tényező(k) visszahúzó hatást gyakorol(nak) a többi pillérre. A versenyképesség javítását így a leggyengébb pillér emelésével érhetjük el. Ez azt is jelenti, hogy a tíz pillér helyettesíthetősége nem azonos; az esetlegesen magasabb pillérérték növelése csupán kisebb mértékben javíthatja a versenyképességet összehasonlítva szűk keresztmetszetet képező pillérrel, amelynek emelése multiplikatív hatással járhat. A definíció és a modell gyenge pontja, hogy a társadalmi hasznosságot, az etikai normák elvárásainak történő megfelelést nem tartalmazza. Hiányoznak a külső környezeti, iparági tényezők is, amelyek a kisvállalatok versenyképességét és működését alapvetően befolyásolnák. Ezeket a faktorokat a későbbiek során tervezzük beépíteni a modellbe.

A minta és az adatfelvétel

A Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kara a TÁMOP 4.2.2 A – 11/1/KONV2012-0058 kutatás keretén belül a hazai mikro kis és közepes méretű cégek versenyképességének vizsgálata céljából 2013 március és júniusa között végeztetett primer adatfelvételt. A felmérést a Szociográf Piac- és Közvéleménykutató hajtotta végre. A felméréshez használt minta két forrásból tevődött össze:  egyrészt egy korábbi felmérés 795 cégéből kiválasztottuk azokat, amelyek még mindig léteznek, így 549 működő cég adataihoz fértünk hozzá,  másrészt az OPTEN adatállományából leszűrtünk egy véletlenszerűen választott rétegzett mintát, amely a régió, a cégméret és az iparág szerint követte az alapsokaság összetételét. A két felmérés adatállományában szereplő duplikáció kiszűrése után ez egyesített vállalkozáslista 9946 megfigyelési egységet tartalmazott. A lekérdezés végrehajtását, mérlegbeszámolók összegyűjtését és a szükséges adattisztítást követően, az országos létszám-kategória szerinti megoszlást szem előtt tartva 809 vállalkozásra vonatkozóan rendelkezünk megbízható információkkal. A minta összetételére vonatkozó legfontosabb információkat az alábbiakban foglalhatjuk össze:

1. Tábla: A vállalkozások összetétele létszám-kategóriák szerint Létszámkategóriák (fő)

2012-ben Magyarországon működő vállalkozások száma aránya

Vállalkozások a

Vállalkozások a

kiinduló mintában

végső mintában

1– 4 5– 9 10 – 19

511 757

88,43%

36 870

6,37%

16 727

2,89%

száma 5 334 2 334 1 070

aránya 53,60% 23,50% 10,80%

száma 310 198 123

aránya 38,32% 24,47% 15,20%

20 – 49

8 839

1,53%

732

7,40%

118

14,59%

50 – Összesen

4 515

0,78%

476 4,80% 9 946 100,00%

60 809

7,42% 100,00%

578 708

100,00%

Láthatóan (az illeszkedésvizsgálat ebben az esetben felesleges) a mintába került vállalkozások létszám szerinti összetétele megegyezik a Magyarországon 2012-ben működő vállalkozások létszám szerinti megoszlásával. A vállalkozások közül 738-nak (92,3%) ismerjük fő tevékenység körét, ezek nemzetgazdasági ág szerinti megoszlását a 2. sz. táblázat tartalmazza:

2. Tábla A vállalkozások fő tevékenységi köre

Nemzetgazdasági ág

száma Mezőgazdaság, erdő- és halgazdálkodás (A)

Vállalkozások a végső mintában

2012-ben Magyarországon működő vállalkozások aránya

száma

aránya

22 633

3,5%

33

4,4%

Bányászat, ipar és építőipar (B+C+D+E+F)

106 848

16,6%

190

25,5%

Kereskedelem, gépjárműjavítás, szállítás, raktározás (G+H)

157 181

24,4%

254

34,1%

Szolgáltatások (I-S)

358 030

55,5%

268

36,0%

Összesen

644 692

100,0%

745

100,0%

A mintába került vállalkozások nemzetgazdasági ág szerinti megoszlása némiképpen eltér az ország egészére jellemző összetételtől, esetünkben vártnál kisebb arányban szerepelnek a szolgáltatási szektorok cégei. A minta összetételére vonatkozó néhány további érdekes információ:  a mintába került vállalkozások között 346 (42,8%) folytat export-tevékenységet is, azonban a létszámmal súlyozott export tevékenységet folytatott cégek száma 266 (33,0%)  azon vállalkozások esetében, melyeknek ismerjük a tulajdonosi összetételét, 635 (92,1%) olyan található, mely teljes egészében hazai családi tulajdonban van, belföldi vállalati tulajdonban, mind a többségében a közszféra tulajdonában levő cégek aránya elenyésző (rendre 5,3%, illetve 0,7%), az ismert tulajdonosi összetételű vállalkozások között 12-ben (1,8%-ban) található külföldi tulajdon. A mintába került vállalkozások 2012. évi gazdálkodására vonatkozó néhány jellemző kvantitatív jellemző:

3. Tábla: A mintába került vállalkozások gazdálkodási adatai Mutató (eFt)

Relatív szórás

Ferdeség

40 955

739%

43,222

52 691 480

97 259

864%

41,075

2 982 567

11 694

605%

25,934

Min

Max

-282 925

19 861 635

Értékesítés nettó árbevétele

0

Személyi jellegű egyéb kifizetések

0

Saját tőke

Átlag

Értékcsökkenési leírás

0

421 024

Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye

-368 141

Mérleg szerinti eredmény

-641 408

2 708

510%

17,637

2 665 847

4 488 1 138%

36,107

1 905 194

2 341 1 697%

31,409

Azonnal szembeötlő, hogy az adatállomány későbbi modellezés szempontjából kedvezőtlen tulajdonságokkal bír: a mutatószámok rendkívül nagymértékben szóródnak (a minta rendkívül heterogén), illetve a mérlegbeszámoló kategóriái erőteljes jobboldali aszimmetriát mutatnak (a gazdálkodási-, pénzügyi mutatók esetében a szimmetrikus, pl. normális eloszlás feltételezése nem lenne megalapozott).

A versenyképességi pontok kalkulálása A versenyképességi pontokat a versenyképesség tíz pillérének értékeiből kalkuláltuk. A pillérek a hazai piac, az együttműködés, a nemzetköziesedés, a humán tőke, a kínált termék/szolgáltatás, a termelés, az értékesítési mód (marketing), az online jelenlét az adminisztratív rutinok, és a stratégia. A változók egy része, az erőforrás-elméletnek megfelelően, az adott erőforrás, kompetencia állapotát fejezik ki. Minden változó esetében szakirodalommal tudjuk alátámasztani, hogy miért is került az adott változó az adott pillérbe. A benchmarkokat az adott kategóriában a legjobb értékek jelentik, a többi cég változóértékeit a benchmarkok függvényében számoljuk ki. Mint azt az előzőkben jeleztük, a pillérek esetében igyekeztünk, hogy a változókat a VRIO elveinek megfelelően értékeljük (értékesség, egyediség, költséges helyettesítés, szervezeti illeszkedés). Sajnálatos módon ezt a célt nem sikerült elérnünk a kérdőív lekérdezési idejének jelentős növelése miatt, így a négy kategóriából az adott pillér egyediségét kifejező kérdés maradt. Az index egy korábbi változatában a pénzügyi mutatókat is beépítettük a pillérekbe, ezek azonban ebben a változatban már nem szerepelnek. Ennek alapvető oka a vállalatok pénzügyi adatainak alacsony megbízhatósága és az, hogy pénzügyi mutatók és a versenyképesség pillérei között meglehetősen alacsony volt a korrelációs kapcsolat. A változók egy másik csoportját képezik a 2010-2012 időszakban változást mutató, jórészt, innovációs indikátorok. Ezek a változókat nem minden esetben építettük be az adott pillérbe, csak ott, ahol ezt a szakirodalom is alátámasztotta. Ilyen időbeli dinamikát mutat a Humán tőke esetében a továbbképzést, a Termék és termék-innováció esetében a termék-innováció, a Technológia esetében a technológiai innováció, a marketing esetében pedig a marketing innováció. A szervezeti rendszer változását mérő kérdéseket, a korábbi tapasztalatok alapján töröltük, mivel a cégek kevesebb, mint 2% jelezett ilyen módosulást, és szerettük volna elkerülni a nagyszámú nulla értékű változók modellbe építését.

A változók utolsó csoportját képezik a különleges változók, amelyek maguk is egyedi módon kerültek kialakításra: ezek a változók a cég tevékenységbeli diverzifikációját NÖVSTRAT és az Online jelenlét változói.2 A versenyképességi pontok kalkulálása az alábbi hét pont alapján történt 1

2

A változók kiválasztása: A változókat az „Energiatermelési, energiafelhasználási és hulladékgazdálkodási technológiák vállalati versenyképességi, városi, regionális és makrogazdasági hatásainak komplex vizsgálata és modellezése” adatfelvételből kalkuláltuk. A változók normálása a változó értékeket azonos tartományba konvertáljuk, azaz normáljuk a [0,1] tartományba (1) minden t= 1 ... w, a változók száma

ahol i vállalat p változójának a normált pontértéke i vállalat p változójának az eredeti értéke a p változó maximális értéke 3

A pillérek kalkulálása: A pillér értékek az adott normált változók átlagolása nyomán jött létre. A j-dik pillér esetében:

ahol v: Az adott pillér változóinak száma i vállalat j pilléréjének az eredeti pillér értéke 4

Pillérek normálása: A pillér értékeket azonos tartományba konvertáljuk, azaz normáljuk a [0,1] tartományba a következő képletet alkalmazva:

(3) minden j= 1 ... 10, a pillérek száma ahol i vállalat j pilléréjének a normált pontértéke i vállalat j pilléréjének az eredeti pillér értéke a j pillér maximális értéke 5

2

Átlagos pillér érték igazítás: A 10 pillér normált értékeinek átlaga jelentős eltérést mutat. Ez azt jelenti, hogy jelentős különbségek vannak az egyes pillérek javításához szükséges erőforrások terén. Az alacsonyabb átlagú pilléreket nehezebb, a magasabb

A változók részletes leírását és számításuk módját az 1.-6. mellékletek tartalmazzák..

átlagúakat könnyebb javítani. Mivel a kutatás célja, hogy az eredmények a cégek stratégiai céljaihoz is alkalmazhatók legyenek, az eltérő átlagokból eredő torzításokat korrigálni kell. Ennek megfelelően egy olyan transzformációt hajtunk végre, amely egyenlővé teszi a 10 pillér átlagának kiegyenlítését. Először is kiszámítjuk a 10 pillér átlagának az átlagát. n

x

x i 1

i

n

.

(4)

A következő művelet révén az értékeket úgy transzformáljuk, hogy megmaradjanak a [0,1]-es tartományban. Egy lehetséges, több szempontból is alkalmas, módszer az eredeti értékek azonos, k-adik hatványra emelése, mellyel tulajdonképp valamennyi megfigyelést önmagával súlyozunk:

yi , j  xik, j

(5)

A feladat annak a – nem feltétlenül egész –k értéknek megtalálása, mely a következő egyenlet megoldását adja: n

x i 1

k i, j

 ny j  0

(6)

A megoldás a jól ismert Newton-Raphson módszerrel történik a 0 érték kezdeti feltételezése mellett. A k kikalkulálása utána a számolás egyszerű. Megjegyzésre érdemes, hogy xj  yj

k 1

xj  yj

k 1

xj  yj

k 1

ahol k az igazítás nagyságaként és irányaként értelmezhető. 6

Büntetés: A fenti transzformációk után a PFB módszertant alkalmazzuk, hogy az igazított, büntetett pillér értéket kikalkuláljuk minden vállalat esetében.3 Ehhez az alábbi büntető függvényt alkalmazzuk:: (7)

ahol a módosított, büntetés utáni érték j pillér és i vállalat esetében a normált érték j pillér és i vállalat esetében az minimális értéke i vállalat esetében i = 1, 2,……n = az vállalatok száma j= 1, 2,.……m= a pillérek száma

3

Részletesebben ld. Rappai és Szerb (2011).

7

A versenyképességi pontok kalkulálása: Végül a versenyképességi pontokat minden vállalat esetében a tíz pillér összeadása révén számítottuk.

ahol i= 1, 2,……n = az vállalatok száma j= 1, 2,.……m= a pillérek száma

A versenyképesség országos szintű elemzése A magyarországi vállalatok vállalatmérettel súlyozott versenyképességi pontjainak eloszlása meglehetősen szimmetrikus, a normál eloszláshoz közel áll (2. ábra). A súlyozott átlag versenyképességi pont 3,78, a medián 3,60. A leggyengébb cég 0,67 ameddig a legjobb 7,78 pontot ért el. Ez egyben azt is jelenti, hogy a legkevésbé versenyképes cég az elérhető elméleti 10-es maximum nagyjából 7%(!)-át, a legversenyképesebb pedig háromnegyedét érte el.

2. Ábra: A versenyképességi pontok eloszlása a minta egészében (súlyozott)

A versenyképességi pontok, a tíz pillér és a vállalatok teljesítményét mérő három mutató korrelációs kapcsolatait szemlélteti az 4. tábla. Három teljesítményt mérő mutatót számoltunk úgy, mint komplex eredmény (ld. 2. számú melléklet), az árbevétel és az árbevétel növekedés. Mint látható, a versenyképességi pontok pozitívan és szignifikánsan és közepesnél erősebb szinten korrelálnak a tíz pillérrel. Ez megerősíti azt, hogy az index számítása során valóban a versenyképességet pozitívan befolyásoló tényezők kerültek kiválasztásra. A teljesítményt mérő mutatókkal meglehetősen ellentmondásos a kapcsolat. Ez annak ellenére igaz, hogy nem csupán egy év, hanem a 2010-2013-es időszak adatait használtuk fel. Bár az össze teljesítménymutató pozitívan korrelál a versenyképességi pontokkal, a korreláció gyenge, sőt a növekedés esetében nem is szignifikáns. Ennek az „eredménynek” számos oka lehet. Egyrészről az általunk számított versenyképességi pont inkább „stock” jellegű mutató, az eredményt mérők pedig flow mutatók. Másrészről közismert, hogy a kisvállalatok pénzügyi adatszolgáltatásai sokszor nem a valóságot, hanem az adóminimalizálási szándékot tükrözik. Az sem zárható ki, hogy a versenyképesség „puha” és a pénzügyi adatok „kemény” mutatói a vállalati működés más-más oldalát szemléltetik. A növekedés kapcsán pedig a kapcsolatba „bezavarhatnak” a válság hatásai és a kormányzati váltás miatti gazdasági érdekszféra nem versenyképességi szempontú átrendeződései is. A tíz pillér közötti korrelációk lényegesen gyengébbek, mint a versenyképességi pontok és a pillérek közötti korrelációk. Ami számunkra a legfontosabb, a korrelációk minden esetben pozitívak.. Ez azért azt látszik alátámasztani, hogy a vállalat holisztikus, rendszerszemléletű felfogása alapvetően helyes, a versenyképesség pillérei egymással kapcsolatban állnak, még ha ez a kapcsolat nem is minden esetben olyan szoros, mint amit az elmélet alapján gondolnánk.

4. Tábla: A versenyképességi mutató, a tíz pillér és a vállalati teljesítményt mérő mutatók korrelációja Kategória 1 Versenyképességi pont 1,00 Hazai piac Együttműködés Nemzetköziesedés Humán tőke Termék Termelés Marketing Online jelenlét Döntéshozatal Stratégia Komplex eredmény Árbevétel átlag 201013 2013 Árbevétel növekedés 14 2010-2013 **. Korreláció szignifikáns 0.01 szinten . *. Korreláció szignifikáns 0.05 szinten . 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

2 ,600** 1,00

3 ,646** ,303** 1,00

4 ,571** ,391** ,283** 1,00

5 ,593** ,328** ,379** ,344** 1,00

6 ,614** ,423** ,365** ,332** ,400** 1,00

7 ,738** ,441** ,484** ,433** ,418** ,512** 1,00

8 ,729** ,403** ,452** ,352** ,375** ,446** ,497** 1,00

9 ,663** ,262** ,251** ,219** ,245** ,280** ,425** ,437** 1,00

10 ,619** ,288** ,462** ,283** ,367** ,239** ,484** ,419** ,308** 1,00

11 ,591** ,411** ,378** ,313** ,369** ,349** ,379** ,413** ,198** ,298** 1,00

12 ,360** ,296** ,232** ,296** ,140** ,154** ,368** ,206** ,269** ,342** ,103** 1,00

13 ,317** ,252** ,231** ,267** ,121** ,085* ,313** ,154** ,245** ,342** ,115** ,841**

14 ,094** ,138** 0,04 0,07 0,04 ,074* 0,06 0,05 0,01 0,05 ,134** ,121**

1,00

0,02 1,00

Statisztikai módszerrel (klaszterelemzéssel) a cégek nyolc csoportját különböztettük meg (5. Tábla). 5. tábla: A vizsgált cégek klaszterei a versenyképesség tíz pillérje alapján Kategóriák Hazai piac Együttműködés Nemzetköziesedés Humán_tőke Termék Termelés Marketing Online jelenlét Döntéshozatal Stratégia Versenyképességi pont Elemszám

1 0,62 0,70 0,61 0,58 0,60 0,66 0,67 0,80 0,71 0,62 6,11 106

2 0,50 0,42 0,55 0,51 0,53 0,48 0,50 0,75 0,41 0,53 4,71 113

3 0,55 0,66 0,65 0,55 0,55 0,60 0,54 0,19 0,64 0,57 4,69 60

4 0,35 0,54 0,27 0,37 0,40 0,43 0,42 0,73 0,50 0,35 3,90 103

5 0,45 0,36 0,51 0,42 0,42 0,36 0,39 0,08 0,34 0,50 3,24 109

6 0,36 0,20 0,41 0,34 0,32 0,36 0,34 0,71 0,30 0,28 3,17 100

7 0,31 0,54 0,25 0,42 0,33 0,35 0,35 0,07 0,45 0,36 2,88 74

8 0,31 0,19 0,24 0,29 0,31 0,26 0,27 0,04 0,22 0,27 2,09 144

Átlag 0,43 0,43 0,43 0,43 0,43 0,43 0,43 0,43 0,43 0,43 3,41 809

Vastag: a legmagasabb pillér érték Aláhúzott: a legalacsonyabb pillérérték

A legmagasabb versenyképességgel, átlagosan 6,11 ponttal rendelkező 106 cég átlagban a legjobbnak bizonyult a versenyképesség mind a tíz pillérjéből. Látható az is, hogy a pillérek az átlagos érték alapján relatíve kiegyensúlyozottak: 0,80 (Online jelenlét) és 0,58 (Humán tőke) között helyezkednek el. Ezen cégek tényleges súlya azonban a magyar gazdaságban mindössze 6,3%. A másik véglet a legalacsonyabb, átlagosan 2,09 ponttal bíró 144 cég mind a tíz pillér szerint a leggyengébb. Ezen cégek tényleges súlya viszont a magyar gazdaságban nagyjából 23%. A többi hat klaszter cégei roppant változatos képet mutatnak mind a versenyképességi pontok mind a tíz pillérkombináció tekintetében, alátámasztva a kkv szféra heterogenitásának jól ismert jelenségét. A kép árnyalásához hozzátartozik az is, hogy a 2010-2012-es időszakban: •

Nyelvet egyáltalán nem beszélt senki a cégek 40,5%-nál.

•

Továbbképzést egyáltalán nem valósított meg a cégek 57,8%-a.

•

Semmilyen típusú együttműködésben nem vett részt a cégek 54%-a

•

Termék/technológiai innovációt bevezetett a cégek 16,9%-a (!).

•

Sem újdonság, sem innováció nincsen a cégek 33,2%-nál.

•

Nagymértékű versennyel néz szembe a cégek 41,9%-a.

•

Semmilyen marketingkommunikációt nem végez a cégek 31,5%-a.

•

Nincsen honlapja a cégek 49,5%-nak

A versenyképesség regionális szintű elemzése Az elemzéshez a formális működési struktúrával alig rendelkező legkisebb 1-4 fős cégeket és a néhány 249 fő felett nagyvállalatot kivettük. A magyarországi vállalatok vállalatmérettel súlyozott versenyképességi pontjainak eloszlása meglehetősen szimmetrikus, a normál eloszláshoz közel áll kissé balra dőlő (3. ábra). A súlyozott átlag versenyképességi pont 3,92, egy kicsivel magasabb az összes, 809 céget tartalmazó mintánál. 3. Ábra: A versenyképességi pontok eloszlása a minta egészében

A versenyképességi pontok NUTS 2-es regionális eloszlása alapján azt várnánk, hogy az követi a régiók fejlettségét, azaz magasan átlag feletti versenyképességet várnánk a Közép Magyarország régióban, és átlag alattit a relatíve fejletlen Észak Magyarország esetében (6. tábla). 6. Tábla: A súlyozott versenyképességi pontok alakulása a NUTS 2-es régiók esetében Közép Magyarország

Közép Dunántúl

Nyugat Dunántúl

Dél Dunántúl

Észak Magyarország

Észak Alföld

Dél Alföld

Átlag

3,83

3,11

3,88

4,50

4,14

4,35

3,74

Medián

3,53

2,57

3,48

4,32

3,49

4,00

3,45

Szórás

1,84

1,36

1,47

1,87

3,61

1,64

1,33

Cégek száma

119

48

34

151

38

44

65

Ehhez képest óriási meglepetés, hogy a súlyozott versenyképességi pontok alapján a legjobb régió Dél Dunántúl és a leggyengébb pedig Közép Dunántúl! A fejletlenebb Észak Alföld és Észak Magyarország régiók cégeinek átlagos versenyképessége meghaladja a fejlettebb Közép Magyarország és Nyugat Magyarország átlagos versenyképességi pontjait. Habár némileg változó mértékben, de hasonló különbségek láthatók akkor is, ha ugyanabban a cégméretben hasonlítjuk össze a régiókat.4 Bár az eredmények első látásra ellentétesek a várttal, mégis van magyarázata jelenségre. A KVI a cégek egyéni kompetenciáit méri, függetlenül a régiók fejlettségétől, az intézmények minőségétől. Elképzelhető az is, hogy a kedvezőtlenebb környezeti feltételeket a fejletlenebb régiók cégeinek némileg magasabb egyéni kompetenciái pótolják. További magyarázat lehet, hogy a régiók teljesítményét sokkal inkább a nagyvállalatok, több esetben a multinacionális cégek jelenléte határozzák meg. Ezzel összefüggésben elképzelhető, hogy a képzett munkaerő jelentős részét ezek a cégek elszívják a kisvállalatok elöl, ami az egyéni versenyképességet kedvezőtlenül érintheti. Érdemes megnézni azt is, hogy a versenyképesség tíz pillérje mentén milyen különbségek láthatók a régiók között (7. tábla). 7. Tábla: A versenyképesség tíz pillérje a NUTS 2-es régiók esetében (súlyozott) Közép Magyarország

Közép Dunántúl

Nyugat Dunántúl

Dél Dunántúl

Észak Magyarország

Észak Alföld

Dél Alföld

Hazai piac

0,39

0,34

0,42

0,43

0,37

0,44

0,38

Együttműködés

0,41

0,29

0,34

0,47

0,46

0,42

0,33

Nemzetköziesedés

0,41

0,33

0,47

0,44

0,33

0,45

0,34

Humán tőke

0,39

0,33

0,36

0,44

0,42

0,43

0,38

Termék

0,36

0,32

0,43

0,41

0,39

0,41

0,42

Termelés

0,40

0,32

0,40

0,45

0,43

0,45

0,37

Marketing

0,39

0,32

0,39

0,45

0,40

0,44

0,35

Online jelenlét

0,33

0,30

0,37

0,50

0,44

0,38

0,44

Döntéshozatal

0,37

0,32

0,28

0,47

0,51

0,48

0,37

Stratégia Versenyképességi pont

0,37

0,23

0,42

0,46

0,38

0,44

0,36

3,83

3,11

3,88

4,50

4,14

4,35

3,74

Pillér

Magyarázatok:

zöld szín – az adott pillér legmagasabb pontszámát elérő régió kék szín – az adott régió leggyengébb pillérértéke

Mint látható, a dél dunántúli kisvállalatok több esetben is relatíve jó pozíciót értek el több pillér esetében is a stratégia, a marketing és az együttműködés továbbá a humán tőke 4

Az összehasonlító táblázatok jelentős terjedelműek, ezért itt nem publikáltuk, de kérésre rendelkezésre bocsátjuk.

eseteiben. Ugyanakkor a Termelés a régió leggyengébb pillérje, az országos átlag alatti értékkel. Meglepetésre, Közép Dunántúli régió esetében nincsen a versenyképességi pillérek közül olyan, amiben a régió cégei megütnék az országos átlagot. A nyugat dunántúli cégek erőssége a nemzetköziesedés és a termelés is jónak mondhatók. Ugyanakkor a döntéshozatal, de még az együttműködés és a humán tőke is átlag alatti értékeket mutat.

A versenyképesség vállalati szintű elemzése Ameddig a klaszter-elemzés elsősorban a gazdaságpolitikusoknak lehet hasznos, addig a vállalati szintű vizsgálat a cégek vezetőinek, menedzsereinek előnyös. Az elemzést a versenyképesség tíz pillérje mentén folytatjuk, ahol az adott cég relatív teljesítményét elemezzük a többi, hasonló iparágban tevékenykedő céggel összehasonlítva. Ez a módszer lehetővé teszi a cégek erős és gyenge pontjainak az azonosítását. Szemléltetésképpen a 7220as TEAOR számú, Társadalomtudományi, humán kutatás, fejlesztés iparágba tartozó hét cég elemezzük röviden. A hét cég tíz pillérjének értékét és a versenyképességi pontjait a 8. tábla mutatja.

Nemzetköziesedés

Humán tőke

Termék

Termelés

Marketing

Online jelenlét

Döntéshozatal

Stratégia

Versenyképességi pont

Átlag

Együttműködés

1 2 3 4 5 6 7

Hazai piac

Cégazonosító

8. tábla: A 7720-as TEAOR számú cégek pillérértékei és versenyképességi pontjai

0,517 0,328 0,395 0,215 0,139 0,661 0,642 0,414

0,362 0,424 0,485 0,002 0,002 0,485 0,663 0,346

0,147 0,238 0,315 0,008 0,508 0,384 0,866 0,352

0,705 0,592 0,705 0,268 0,169 0,648 0,881 0,567

0,620 0,620 0,723 0,315 0,315 0,620 0,566 0,540

0,382 0,856 0,579 0,258 0,446 0,856 0,856 0,605

0,477 0,180 0,632 0,427 0,228 0,427 0,580 0,421

0,794 0,549 0,701 0,021 0,021 0,920 0,650 0,522

0,677 0,088 0,760 0,113 0,088 0,025 0,718 0,353

0,815 0,642 0,481 0,056 0,151 0,614 0,727 0,498

4,64 3,74 5,38 1,47 1,77 4,24 6,99 4,03

A színskála reprezentálja az adott vállalatok relatív pozícióját: a piros szín az alsó, a sárga a középső a zöld pedig a felső értékekhez közel eső, vagy azokkal megegyező értékeket jelent. Vastag betűvel jelzett a tíz közül a leggyengébb pillér-érték. A PFB módszer alkalmazása miatt a leggyengébb pillér javítása pozitívan hat a többi pillérre is, így a versenyképességi pont akár jelentős mértékben is növekedhet a szűk keresztmetszetet képező pillér értékének növelése és a szűk keresztmetszet felszámolása révén. Mint látható, a 7220-as iparágban tevékenykedő cégek versenyképességi pontjai igen széles skálán mozognak 1,47-től (4-es cég) 6,99-ig (7-es cég). A 4-es számú cég legmagasabb értékű pillérje, a marketing, pontosan megegyezik a legjobb, 7-es cég pillérértékével. Így a szűk

keresztmetszet sem ugyanaz a két cég esetében. A cégek átlagos pontszáma a legalacsonyabb az Együttműködés (0,346), a legmagasabb pedig a Humán tőke (0,567) esetében. Érdekes, hogy a második leggyengébb cég (5-ös) 1,77-es versenyképességi pontja ellenére exportot folytat (Nemzetköziesedés 0,508). Megjegyzésre érdemes az is, hogy a megközelítőleg hasonló pillérértékekkel rendelkező 1-es (4,64 pont) és 6-os (4,24 pont) cég pillérkombinációi is meglehetősen különböznek egymástól, ami eltérő üzleti modellek alkalmazására utal. A szűk keresztmetszeteket jelentő gyengeségek is eltérőek a hét cég esetében. A 4-es cég esetében nem is egy, hanem négy olyan pillér van (Együttműködés, Nemzetköziesedés, Online jelenlét és Stratégia) amelyek értéke a 0,1-et sem éri el. Kérdéses, hogy ezen a cégen lehet-e egyáltalán segíteni. Hasonlóan számos gyenge pillérje van az 5-ös cégnek (Nemzetköziesedés, Online jelenlét, Döntéshozatal). A 2-es cég igazi gyengesége az egyszemélyes döntéshozatal, konzultáció nélkül. Hasonló gondjai vannak a 6-os cégnek. Az 1-es cég esetében a Nemzetköziesedést kellene erősíteni. A legjobb, 7-es cég esetében pedig a Termék pillért, a termék-innovációt kellene fokozni. Egy kiválasztott vállalat, a 3-as számú cég esetében a 7. tábla mutatja a SWOT elemzés két kategóriáját, a gyengeségeket és az erősségeket. Ebben az esetben gyengének tekintjük a 0,4 alatti és erősnek tekintjük a 0,7 feletti pilléreket. 9. tábla: A 3-as számú cég gyengeségei és erősségei Gyengeségek

Erősségek

Nemzetköziesedés

Döntéshozatal

Hazai piac

Termék Humán tőke Online jelenlét

Hasonló elemzés az összes cég esetében elvégezhető.

Összefoglalás, javaslatok A jelen tanulmány alapvető célja volt, hogy a magyar kisvállalatok egyedi, cégszintű versenyképességét mérni tudó módszert fejlesszen ki. A KVI index pontjai alapján megállapítható, hogy a hazai kisvállalatok átlagos versenyképessége, a magyarországi gyakorlatban megfigyelhető legjobb, gyakorlatok, benchmarkok alapján egy 0-10-es skálán mérve 3,41. Ez azt jelenti, hogy a magyar kkv-k a potenciális versenyképességi pontok 31%át érték el, átlagban. Úgy véljük, ennek alapján mindenki megtalálhatja a választ a címben felvetett kérdésre, mármint hogy mennyire is versenyképesek a magyar kisvállalatok? Nem tudjuk viszont, hogy ez nemzetközi szinten mit is jelent; hangsúlyozzuk, a benchmarkok a magyar és nem a nemzetközi legjobb gyakorlatok alapján lettek kialakítva.

Egyszerre mutatja az mkkv szektor heterogenitását és homogenitását a klaszterelemzéssel kialakított nyolc csoport elemzése. Az egyik oldalról a nyolc klaszter között igen jelentősek a különbségek, ugyanakkor a klasztereken belül nagyszámú, igen hasonló cégek találhatók. A legalacsonyabb versenyképességgel rendelkező 144 cég, a mérettel súlyozott minta 23%-ának KVI pontátlaga mindössze 2,09. Véleményünk szerint az ő piaci pozícióik a leginkább veszélyeztetett, még rövidebb távú fennmaradásuk is kétséges. A legversenyképesebb, átlagosan 6,11 KVI ponttal rendelkező 106 cég, a mérettel súlyozott minta 6,3%, nagy valószínűséggel nemzetközi szinten is versenyképes. Hogy a kettő szélső klaszter közötti többi cég helyzete nemzetközi szinten milyen, azt a jelen elemzés alapján nem tudjuk megmondani, ehhez más országok cégeinek a vizsgálatára is szükség lenne. Az általunk kidolgozott versenyképességi KVI index alkalmas arra is, hogy regionális szintű vizsgálatokat végezzünk. Ehhez azonban a legkisebb, 1-4 fővel rendelkező cégeket kivettünk a mintából. A komplex KVI és az azt alkotó tíz dimenzió mentén vizsgálva – nagy meglepetésre – az jött ki, hogy a fejletlenebb régiók kisvállalatainak átlagos versenyképességi pontjai magasabbak voltak, mint a fejlettebb régióké, beleértve Közép Magyarországot is. A tíz kompetencia regionális elemzése arra világított rá, hogy az egyes régiók közt különbségek, egyes esetekben jelentős különbségek, léteznek. Ez azt is jelenti, hogy van értelme olyan regionális szintű vállalkozás-fejlesztés politikának, amely az egyes régióban tevékenykedő cégek gyenge kompetenciáit igyekszik javítani. Az általunk kidolgozott módszertan alapján képesek vagyunk arra, hogy ne csupán általános, hanem egyedi, cégszintű javaslatokat tegyünk a cégek egyedi versenyképességének javítására. A tíz pillér normált értékeinek összehasonlítása egy adott cég és az iparági átlag között lehetővé teszi az erős és gyenge pontok azonosítását egységes módszertan alapján, vállalati szinten. Ezt szemléltettük a 7220-es TEAOR kódjelű iparág hét cége esetében. Ha feltesszük a kérdést, hogy vajon miért olyan alacsony szintű a cégek hitelfinanszírozása akkor talán nem csupán a túlzottan is óvatos banki magatartást okolhatjuk, hanem az alacsony versenyképességet is. Kisvállalataink bajai láthatóan nem szűkíthetők le az alulfinanszírozás pénzügyi gondjaira, sőt sok esetben az alulfinanszírozás csupán a kísérő jelensége lehet a cég belső gondjainak. Szemléltetésképpen kiragadtunk néhány ilyen problematikus területet, mint a nyelvtudás hiánya, a továbbképzés és az együttműködés alacsony szintje, vagy az innováció elégtelensége. Problémák azonban cégszinten a versenyképesség bármely területén előfordulhatnak, ilyen szempontból nagyfokú a változatosság. Az egyedi, vállalati szinten jelentkező nehézségek általános gazdaságpolitikai eszközökkel történő kezelése véleményünk szerint csak korlátozottan lehetséges. Olyan decentralizált rendszert kellene kialakítani, ahol a cégre szabottan, célzott módon lehetne kiküszöbölni a vállalati működést zavaró, és a teljesítményt visszafogó szűk keresztmetszeteket, figyelembe véve a legjobb hazai gyakorlatokat. További tanulság, hogy nem igazán lehet eredményt elvárni azoktól a cégektől, ahol a versenyképesség minden területén alacsony, vagy több szűk keresztmetszet is létezik. Ezek a cégek nem képesek kellő hatékonysággal hasznosítani erőforrásaikat. Állami eszközökkel történő támogatásuk a versenyképtelenség konzerválódását és az erőforrások elpocsékolását

jelenti. A szűkös erőforrásokat azokra a cégekre és területekre kellene fókuszálni, ahol 1-2 szűk keresztmetszet található, amelynek felszámolása révén az adott cég versenyképessége látványosan javulhat. Felmerülhet az a kérdés is, hogy a jelenleg a kkv-kat működtető, irányító jórészt idősebb generáció tagjai mennyiben akarják cégüket versenyképesebbé tenni, vagy pedig érdemes lenne a fiatal, ámde tapasztalatlan generációt helyzetbe hozni.

Irodalomjegyzék Acs, Z. J. (2011). High-impact firms: gazelles revisited. In Fritsch, M. (ed.) Handbook of Research on Entrepreneurship and Regional Development: National and Regional Perspectives, 133-174. Aragón‐Sánchez, A., & Sánchez‐Marín, G. (2005). Strategic orientation, management characteristics, and performance: A study of Spanish SMEs. Journal of Small Business Management, 43(3), 287-308. Barney, J. 1991 Firm resources and sustained competitive advantage, Journal of Management Vol 17. no 1 pp. 99-120 Barney, J. B. (1995). Looking inside for competitive advantage. The Academy of Management Executive, 9(4), 49-61. Barney, J. B. (2001). Resource-based theories of competitive advantage: A ten-year retrospective on the resource-based view. Journal of management, 27(6), 643-650. Barney, J. B., & Griffin, R. W. (1992). The management of organizations: Strategy, structure, behavior. Boston, MA: Houghton Mifflin. Barney, J. B. – Hesterly, W.S. (2012): Strategic Management and Competitive Advantage, 4/E, Prentice Hall Bell, M., & Albu, M. (1999). Knowledge systems and technological dynamism in industrial clusters in developing countries. World development, 27(9), 1715-1734. Black, J. A., & Boal, K. B. (1994). Strategic resources: Traits, configurations and paths to sustainable competitive advantage. Strategic management journal, 15(S2), 131-148. Bristow, G. (2010). Critical reflections on regional competitiveness: Theory, policy, practice. Routledge. Chikán, A 2006. A vállalati versenyképesség mérése Pénzügyi Szemle, 51(1): 42-56. Chikán, A., Czakó, E.& Wimmer Á. (szerk.) (2014). Kilábalás göröngyös talajonGyorsjelentés a 2013. évi kérdőíves felmérés eredményeiről., Budapesti Corvinus Egyetem, Vállalatgazdaságtani Intézet 2014 Chikán, A – Czakó Á. 2009 Versenyben a világgal, Akadémiai Kiadó Budapest Chikán A.–Czakó E. 2006: A versenyképesség szintjei: fogalmak és értelmezések, Versenyképességi Kutatások műhelytanulmány-sorozat, Versenyképesség Kutató Központ, Budapest Chikán A, - Czakó E, - Zoltayné Paprika Z (szerk.) 2002 Vállalati versenyképesség a globalizálódó magyar gazdaságban. Budapest: Akadémiai Kiadó,

Cerrato, D., Depperu, D. 2011Unbundling the Construct of Firm-Level International Competitiveness: A Conceptual Framework, Multinational Business Review, 2011; 19 (4): 311-331 Delgado, M., Ketels, C., Porter, M. E., & Stern, S. (2012). The determinants of national competitiveness (No. w18249). National Bureau of Economic Research. Dess, G. G. - S. Newport – A. A. Rasheed 1993 Configuration Research in Strategic Management: Key Issues and Suggestions, Journal of Management Vol. 19 Issue 4, pp. 775796 Dholakia, R. R., & Kshetri, N. (2004). Factors impacting the adoption of the internet among SMEs. Small Business Economics, 23(4), 311-322. Fülöp Gyula – Lukács Edit – Szegedi Krisztina (szerk. 1997 : Szemelvények a stratégiai menedzsment irodalmából. Bíbor Kiadó, Miskolc, 1997 Galindo, A. and M. Melendez (2013) : Small Is Not Beautiful: Firm-Level Evidence of the Link between Credit, Firm Size and Competitiveness in Colombia, IDB Working Paper Series, No. IDB-WP-395 Goldratt, E.M. 1994 The Goal: A Process of Ongoing Improvement, Great Barrington, MA: North River Press, Grant, R.M 1991 Toward the resource-based theory of competitive advantage: Implications for strategy formulation, California Management Review Spring; 33, 3 pp. 114-135 Helms, M. M., & Nixon, J. (2010). Exploring SWOT analysis–where are we now?: A review of academic research from the last decade. Journal of Strategy and Management, 3(3), 215251. Henrekson, M., & Johansson, D. (2010). Gazelles as job creators: a survey and interpretation of the evidence. Small Business Economics, 35(2), 227-244. Hill, T., & Westbrook, R. (1997). SWOT analysis: it's time for a product recall. Long range planning, 30(1), 46-52. Huggins, R., Izushi, H., & Thompson, P. (2013). Regional Competitiveness: Theories and Methodologies for Empirical Analysis. JCC: The Business and Economics Research Journal, 155-172. Huggins, R., Izushi, H., Prokop, D., & Thompson, P. (2014). The global competitiveness of regions (Vol. 75). Routledge. [IMD 2014] = IMD World Competitiveness Yearbook 2014. Lausanne: International Institute for Management Development Krugman, P. (1994): Competitiveness: a dangerous obsession. Foreign Affairs, 73(2)

28-44. Kadocsa, Gy. (2012). A hazai kis és közepes vállalkozások helyzete és fejlesztési lehetőségei. Tanulmánykötet-Vállalkozásfejlesztés a XXI. században II., 5-98. Kadocsa, Gy. 2006 Research of Competitiveness Factors of SME, Acta Polytechnica Hungarica Vol. 3, No. 4, pp. 71-84 Kállay, L. (2012) KKV-szektor: versenyképesség, munkahelyteremtés, szerkezetátalakítás. Műhelytanulmány (working paper). Vállalatgazdaságtan Intézet, Budapest. Lengyel I. 2001 Iparági és regionális klaszterek. Tipizálásuk, térbeliségük és fejlesztésük főbb kérdései. Vezetéstudomány, vol 32 nr. 10. 19-43. Lall, S. (2001). Competitiveness indices and developing countries: an economic evaluation of the global competitiveness report. World development, 29(9), 1501-1525. Lengnick-Hall, C. A. 1992 Innovation and competitive advantage: What we know and what we need to learn, Journal of Management, 18 (2): 399-429 Lengyel, I. (2000). A regionális versenyképességről, Közgazdasági Szemle, 47(12), 962-987. Lengyel I. 2001 Iparági és regionális klaszterek. Tipizálásuk, térbeliségük és fejlesztésük főbb kérdései. Vezetéstudomány, vol 32 nr. 10. 19-43. Lengyel, I. Rechnitzer J.(2000): A városok versenyképessége. Horváth Gy.–Rechnitzer J.(szerk.): Magyarország területi szerkezete és folyamatai az ezredfordulón. MTA RKK, Pécs, 130-152. Malmberg, A., & Maskell, P. (2002). The elusive concept of localization economies: towards a knowledge-based theory of spatial clustering. Environment and planning A, 34(3), 429-450. Man, T. W. Y – T. Lau, K.F Chan 2002 The competitiveness of small and Medium enterprises A conceptualization with focus on entrepreneurial competencies, Journal of Business Venturing, Vol 17, pp. 123-142 Márkus G., Potó Zs., Zsibó Zs., Soó J., Schmuck R., Duczon A.2008 A mikroszintű regionális versenyképesség mérése; Vállalkozás és innovácio, Vol. 2, Is. 1 pp. 30-53 McGahan, A.M. 1999 Competition, Strategy and Business Performance, California Management Review, 41 (3) 74-101, Miller, D. 1986 Configurations of Strategy and Structure: Towards a Synthesis, Strategic Management Journal. 7: pp. 233—249. Miller, D and J. O. Whitney1999 Beyond Strategy: Configuration as a Pillar of Competitive Advantage Business Horizons May-June, pp. 5-17 Némethné G. A. 2009 A kis- és középvállalatok versenyképessége, PhD disszertáció Széchenyi istván Egyetem Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola

Pavitt, K. (1984). Sectoral patterns of technical change: towards a taxonomy and a theory. Research policy, 13(6), 343-373. Peteraf, M. A. (1993). The cornerstones of competitive advantage: A resource‐based view. Strategic management journal, 14(3), 179-191. Porter, M. E.1990 The Competitive Advantage of Nations, New York: The Free Press, 1990 Porter M E. 1998 On competition; Boston: Harvard Business School Porter, M.E. 1996 Competitive Advantage, Agglomeration Economies, and Regional Policy International Regional Science Review April 1996 19: 85-90 Prahalad, C. K. and G. Hamel 1990 "The Core Competence of the Corporation," Harvard Business Review, 68 (May-June): 79-91. Rappai G. - Szerb L. 2011 Összetett indexek készítése új módon: a szűk keresztmetszetekért történő büntetés módszere, Közgazdaságtudományi és Regionális Tudományok Intézete, Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Műhelytenulmányok 2011/1, 2011 március, http://www.krti.ktk.pte.hu/files/tiny_mce/File/MT/mt_2011_1.pdf Rechnitzer, J., Csizmadia, Z., & Grosz, A. (2011). A magyar városhálózat tudásalapú megújító képessége az ezredfordulón. Tér és Társadalom, 18(2), 117-156. Rothwell, R. (1992). Successful industrial innovation: critical factors for the 1990s. R&D Management, 22(3), 221-240. Rozenblat, C. (2010). Opening the black box of agglomeration economies for measuring cities’ competitiveness through international firm networks. Urban Studies, 47(13), 28412865. Rouse, M. J., & Daellenbach, U. S. (2002). More thinking on research methods for the resource‐based perspective. Strategic management journal, 23(10), 963-967. Rugman, A. M., & Verbeke, A. (2002). Edith Penrose's contribution to the resource‐based view of strategic management. Strategic Management Journal, 23(8), 769-780. Rugman, A.M. and A. Verbeke 2001 Location, Competitiveness, and the Multinational Enterprise, in: Rugman, A.M. – T.L. Brewer (eds) The Oxford Handbook of International Business, Oxford University press, Oxford pp.146-180 Sala-I-Martín, X., Blanke, J., & Ko, C. (2013). The Global Competitiveness Index 2013– 2014: Sustaining Growth, Building Resilience. Global Competitiveness Report 2013-2014.

Singh, R. K., Garg, S. K., & Deshmukh, S. G. (2007). Interpretive structural modelling of factors for improving competitiveness of SMEs. International Journal of Productivity and Quality Management, 2(4), 423-440. Stamatis, D. H. 2004) Six Sigma Fundamentals: A Complete Guide to the System, Methods, and Tools, New York, New York: Productivity Press, Szerb L. 2010 A magyar mikro-, kis és középvállalatok versenyképességének mérése és vizsgálata, Vezetéstudomány 41(12), pp. 20-35 Török, Á.. 1989 Komparatív előnyök, versenyképesség, piacműködés. Ipargazdasági Szemle, 1989/3. 23-34. Turok, I. (2004). Cities, regions and competitiveness. Regional Studies, 38(9), 1069-1083. Wang, H. (2014). Theories for competitive advantage. In H. Hasan (Eds.), Being Practical with Theory: AWindow into Business Research (pp. 33-43). Wollongong, Australia:THEORI.http://eureka connection.files.wordpress.com/2014/02/p-33-43-the theories-of-competitive-advantage-theori-ebook_finaljan2014-v3.pd Wernerfelt, B. 1984 A Resource-Based View of the Firm Strategic Management Journal, 5(2).171-180.

1. számú melléklet: A versenyképesség pillérei és változói •

HAZAI PIAC ÉS VERSENY • A vállalkozás értékesítésének földrajzi területei Magyarországon 5 kategória • A cég piaci versenyének jellemző szintje 5 kategória • Célpiac alakulása a következő öt évben 4 kategória • A verseny intenzitása, B05Q14_1__B05Q14_4 minimuma (a maximális verseny) 5 kategória • Gyors reagálás a vevői igényekre

•

EGYÜTTMŰKÖDÉS • Gazdasági együttműködés fajtái + innovációs együttműködés 5 kategória • Együttműködés ideje a cég alapításához képest arány összeadva, kategorizálva, 4 kategória • A fejlődést elősegítő külső segítség mértéke 5 kategória • Hosszú távú stabil beszállítói, vevői kapcsolatok egyedisége és az egyedi stratégiai partnerek maximális értéke,

•

NEMZETKÖZIESEDÉS • Külföldi vevő 5 kategóriában • Export árbevétel 5 kategóriában • Az idegen nyelveket a különböző szinteken beszélők és a beszélt nyelvek fajtájának a kombinációja 5 kategóriában • Kiváló elhelyezkedés egyedisége

•

HUMÁN TŐKE • Felsőfok 5 kategóriában • Az alkalmazottakkal kapcsolatban felmerült problémák (max 3) • A három továbbképzési forma maximális értéke 5 kategória • Ösztönzési rendszer működtetése, 10Q26_1-10Q26_6 összege, 4 kategória • Kiváló vezetés és magas motiváltságú alkalmazottak átlaga (0-4)

•

TERMÉK ÉS TERMÉKINNOVÁCIÓ • Termékinnováció 5 kategória • Termék/szolgáltatás bevezetésével vagy javításával kapcsolatos tevékenységek 5 kategória • Az új termék szolgáltatás nagyjából a nettó árbevétel hány százalékát teszi ki? 5 kategória • Termék, szolgáltatás egyedisége, és a folyamatos innováció, Találmány, licenc, know-how birtoklás maximális értéke

•

TERMELÉS • A vállalkozás technológiájának szintje hazai viszonylatban 5 kategória • A Technológia kora és a technológiai innováció 3 kategória • Környezeti beruházás és minőségirányítás 3 kategória • IKT eszközök alkalmazása 5 kategória • Alkalmazott technológia fejlettsége, modernsége, fejlett termelésirányítási, minőségbiztosítási rendszer léte IKT egyedisége maximális érték,

•

MARKETING • Termék egyediség kategóriái, marketing 5 kategória • Legfontosabb termék árszínvonala • Értékesítési csatornák szofisztikáltsága, B12Q08_1_B12Q08_8 sum 5 kategória • Alkalmazott marketingkommunikációs eszközök 5 kategória • Marketing-innováció 5 kategóriában • Marketing módszerek egyedisége

•

ONLINE JELENLÉT • Honlap technikai jellemzők • Honlap szolgáltatások • Honlap tartalom dupla súllyal • Online Marketing alkalmazás B12Q11_1-B12Q11_15 összege , 5 kategóriában

•

DÖNTÉSHOZATAL, SZERVEZET, ADMNISZTRATÍV RUTINOK • Összes információforrás hasznosság értéke 5 kategóriában • Pénzügyi mutatók használata kategorizálva 5 kategória • Információ megosztás B04Q17_2_B04Q17_8 összeadva 5 kategória • Konzultáció a döntéshozatal során 4 kategória • Szervezet működtetése - Adminisztratív rutinok, B04Q11_1-B04Q11_5 összeadva, 5 kategória

•

STRATÉGIA • A vállalkozás jellemező stratégiai iránya (stratégia nélkül, védekezés, proaktivitás) 3 kategória • Növekedési stratégia üzletágak száma és kapcsolódása alapján • A válaszadó vezető vállalkozói képességei 5 kategóriában • Kiváló hosszú távú proaktív stratégia egyedisége

2. számú melléklet: A komplex teljesítményváltozó képzése Az OPTEN adatállományából kigyűjtöttük a 2013-as év pénzügyi és létszám adatait. Az elemzés adatelőkészítése során az adatokat az eltérő mértékegységek és nagyságrendek okán logaritmizáltuk. A faktoranalízis beállításainál a pricipal components methodot alkalmaztuk, rotation varimax-szal. A suppress small coefficient küszöbértékét 0,4-re állítottuk. Ezután az eigenvalue-k lefutásának és a töréspont elhelyezkedésének az alapján 4-ben állapítottuk meg a létrehozandó látens változók számát. Megnéztük a 4 új pénzügyi faktor tartalmát (melyik változókból épülnek) és a korrelációs kapcsolatokat a versenyképességi index-szel. Az egyik pénzügyi faktor (mely a változók túlnyomó többségét tömöríti) a büntetett versenyképességi ponttal 0,367-os korrelációt mutat, a jutalmazottal pedig 0,394-et. A KMO-érték küszöb feletti, a Bartlett-teszt szignifikáns, a megőrzött információtartalom 50% felett. A kiemelt pénzügyi faktor az alábbi 9 db OPTEN változót használja: foglalkoztatott létszám, értékesítés nettó árbevétele, üzemi eredmény, adózott eredmény, befektetett eszközök állománya, forgóeszközök állománya, mérlegfőösszeg, saját tőke állománya, kötelezettségek állománya. Tehát ez a pénzügyi faktor az OPTEN-ból elérhető vállalati pénzügyi adatok többsége (3/4-e) által hordozott információt jól tömöríti. A többi pénzügyi faktor kevésbé értelmes a tömörített információ alapján is és a korrelációs kapcsolatok alapján is. Érdekes az, hogy a faktoranalízis külön kérés nélkül szétválogatta a pénzügyi változók közül a származtatott változókat (pl. likviditás).

3. számú melléklet: A Növekedési stratégia változó számolása A Növekedési stratégia változó számolásánál a kiindulási alapot a vállalat által folytatott tevékenységek száma, a folytatott tevékenységek kapcsolódása, a vállalatok által foglalkoztatott létszám, és a vállalat alapításának éve adja. A vállalatok az általuk folytatott tevékenységek számát (B02Q14C) alapul véve 3 értékről indulnak, majd ehhez az értékhez 1 pontot adtunk, ha a tevékenységek száma 2, és 2 pontot adtunk, ha a tevékenységek száma 3 vagy 4 értéket vett fel. Ezt követően a kapott értékek korrigálásra kerültek Fülöp et al (1997) 5 és Barney és Hesterley (2012)6 alapján, a vállalatok általában követett növekedési menetét és az alapvető képességek

5

Általános növekedési folyamat alkalmazott modellje 1. Egy tevékenység 2. Vertikális integráció 3. Kapcsolódó diverzifikáció 4. Nem kapcsolódó diverzifikáció 6 Alapvető képességek (CC) kialakulási folyamata:

kifejlődésének és kiaknázásának folyamatát figyelembe véve a vállalatok által folytatott tevékenységek kapcsolódását (B02Q14D) vettük figyelembe. Elvárásként szerepeltettük, hogy a közepes méretű vállalatoknál jelenjen meg a vertikális integráció, nagyvállalatoknál jelenjen meg a nem kapcsolódó diverzifikáció. Amennyiben a cégek ezen elvárásoknak nem feleltek meg 1 pontos „büntetést” kaptak. A mikro- és kisvállalatoknál elfogadtuk az egy ágazatban egy tevékenység folytatását, amennyiben a vállalat életkora nem haladta meg a 15 évet. 1 pontos büntetést kaptak azok a kisvállalatok, melyek 1998-1993 közötti alapításúak és csak 1 ágazat 1 tevékenységével foglalkoznak, 2 pontos büntetést kaptak azok a kisvállalatok, melyek 1992, vagy az előtti alapításúak, és csak 1 ágazat 1 tevékenységével foglalkoznak. Az időbeli lehatárolásnál azt vettük figyelembe, hogy az általános növekedési folyamatban mennyire ragadtak le a kisvállalatok az első fázisban, ezt pedig eltérő súllyal kell figyelembe venni az életkor alapján. Szintén 1 pontos büntetést kaptak azok a kisvállalatok, melyeket nem kapcsolódó diverzifikáció jellemez, figyelembe véve, hogy ebben az esetben nem feltétlenül tudják kifejleszteni és kiaknázni alapvető képességeiket, és a szétaprózódás veszélye fenyegetheti őket.

1. 2.

3. 4.

Tevékenység – NPV kedvező – normál megtérülés feletti hozam – szabad CF – szabad CF lekötése (1. menedzserek, 2. részvényesek, 3. befektetés) Mibe fektessen, hogy az a legtöbbet hozza? - Hasonló, vagy azonos forrásai (erőforrás, képesség) lehetnek a versenyelőny szerzésnek – kapcsolódó diverzifikáció – alacsonyabb költség – magasabb profit Idővel új képességek és erőforrások – új területek Sok belépéssel idővel CC

4. számú melléklet: Az Online jelenlét pillérjének képzése A cégek online jelenlétének kiértékeléséhez egyedi adatgyűjtést alkalmaztunk, amelynek során a cégek honlapjai kiértékelésre kerültek az A2-es táblázatnak megfelelően. A2. táblázat: A cégek online jelenlétének kiértékelése Alrész A0 B1

B2

C1

C2 C3 C4 C5 C6 C7 C8

D1

D2

Honlap technikai jellemzői Pont Magyarázat Ingyenes tárhelyen van: 0,3 p. Fizetős megoldás (szerver-bérlés, tárhely): 1 p. Honlap aktualitása A honlap felépítése nem teszi lehetővé aktuális hírek meglétét, akkor 0,1 p. Van lehetőség hírek elhelyezésére, de ezek nem frissek: 0,25 p. Elérhetőek aktuális hírek: 0,5 p. Honlap grafikai külalakja Honlapon szövegek és képek találhatóak, de rendezetlen, nem egységes kivitelben: 0,1 p. Szövegek és képek egységes, tetszetős kivitelben: 0,25 p. Szövegek, képek és valamilyen multimédiás tartalom: 0,5 p. Egyszerűsített Honlap tartalma egy szabadon választott (NEM kompatibilitás IE) böngészőben hiba nélkül megjelenik: 0,4 p. Minden más eset: 0 p. Bővítmény-függőség Igényel bármilyen plug-in (bővítmény) telepítését: -0,25 p. Responsivitás Honlap fix felbontásra optimalizált, akkor 0 p., dinamikus optimalizáció esetén: 0,25 p. Mobil-eszközökkel való Létezik Mobil-eszközök számára fejlesztett kompatibilitás honlap-változat: 0,25 p. Akadálymentesítés Létezik a gyengén látók számára fejlesztett változata: 0,25 p. Technikai Honlapnak létezik alacsony sávszélesség esetére Akadálymentesítés kialakított „egyszerűsített változata”: 0,25 p. Technikai Honlap https üzemmódban dolgozik: 0,1 p., információbiztonság Információbiztonság Honlap működésének nincs információvédelmi konzekvenciái (pl: sütik), vagy ha vannak, akkor részletes tájékoztatás érhető el: 0,25 p. Honlap teljessége Nincs „halott” link/„feltöltés alatt” álló lap: 1 p. Nincs halott link (de létezik „404-es” hibát kezelő lap) vagy „feltöltés alatt” álló lap: 0,6 p. Van halott link, és nem kezelik le a 404-es hibát: 0 p. Kapcsolatfelvétel a Adott közvetlen kapcsolat-felvételi lehetőség a webmasterrel: webmasterral: +0,25 p. ÖSSZESEN: / 5 p. Szempont Honlap fellelhetősége

Alrész E1

Szempont Kommunikáció iránya

E2

OFFLINE kapcsolatfelvétel

E3

Interaktivitás

E4

Azonnali kapcsolatfelvételi lehetőség Szolgáltatások színvonala

E5 E6 E7

Környezeti hatékonyság támogatása E-innovatívvitás

F0

Többnyelvűség

F1

Többnyelvűség világnyelvek

F2

Többnyelvűség – további nyelvek E-commerce: részvétel külső e-boltban

G17

-

G21

E-commerce önálló webshopja / fizetés

G31

E-commerce önálló webshopja / logisztika

ÖSSZESEN:

7

Honlap szolgáltatásai Pont Magyarázat A honlap egyirányúan információt közöl a látogatóval – célcsoport-szegmentáció nélkül: 0 p; Célcsoport-szegmentációval: 0,1 p. Honlapon kezdeményezni lehet a kapcsolatfelvételt (űrlap kitöltésével): 0,1 p. Van bármilyen lehetőség, ahol a látogatók megoszthatják a véleményüket (szavazás, blog, stb): 0,2 p. Honlapon elérhető azonnali üzenetküldési szolgáltatás (cset-ügyfélszolgálat, Skype, stb): 0,1 p. Elérhető a termékek és szolgáltatások leírása (részletesettségtől függően): 0 – 0,5 – 1 p. Termékekhez/szolgáltatások részletes ismertetők tölthetőek le a honlapról: 0,5 p. A termékekhez/szolgáltatásokhoz kiegészítő szolgáltatások érhetőek el a honlapon – ideértve a webinart is – 0,5 p. Honlap jelentős részei / teljes egésze nem érhető magyar nyelven: -0,5 p. Honlap csak magyar nyelvén érhető el: 0,1 p. Honlap részleteiben elérhető angol/német nyelven is: 0,2 p. Honlap magyar és angol/német nyelven kb. azonos tartalommal elérhető: 0,6 p. További nyelvek: részleges tartalom: 0,25 p. nagyságrendi azonosság: 0,5 p.; Max: 0,5 p. A vállalat termékei egy harmadik fél e-boltján keresztül beszerezhetőek, és erre van utalás a honlapon: +0,1 p. A boltnak önálló e-shopja van, és lehet utánvétellel/készpénzzel fizetni: +0,2 p. A boltnak önálló e-shopja van, és lehet online fizetni: +0,25 p. A boltnak önálló e-shopja van, és az árut át lehet venni fizikailag: +0,2 p. A boltnak önálló e-shopja van, és vállalnak házhozszállítást: +0,25 p. / 5 p.

Ha a vállalat működése nem igényli e-busniess szolgáltatásokat, akkor a G2, G2 és G3 szempontokra max. pontot kapnak!

Alrész H1

Szempont Honlap struktúrája

H2 H3 I1

Keresési funkció -1 Keresési funkció -2 Azonosíthatóság

I2

Transzparencia – 1.

I3

Transzparencia – 2.

I4

Általános információk

I5 I6

Általános információk – 2. Transzparencia – 3.

I7

Transzparencia – 4.

I8

Transzparencia – 5.

I9 I10

Transzparencia – 6. Transzparencia – 7.

J1

Google találatok

J2 J3 J4 8 J5 2 J6 J7

URL – 1 Honlap címsorai URL – 2 FB-Kapcsolat G+ - kapcsolat Szociális médiák

J8 J9 J10

Szociális hálók Adwords Bannerek ÖSSZESEN:

8

Tartalom elemzése Pont Magyarázat Honlap egyetlen lapból áll: 0 p. Honlap indokolatlanul egyszerű/komplikált felépítésű (nem szolgálja a megértést): 0,1 p. Honlap struktúrája nehezen áttekinthető: 0,5 p. Honlap struktúrája könnyen áttekinthető: 1,0 p. Van keresési funkció: 0,25 p. Van honlap-térkép: 0,25 p. Egyértelműen azonosítható a honlapot működtető vállalat neve: 0,25 p. Vállalat nevén kívül főbb adatok (adószám, cégjegyzékszám) elérhető: 0,25 p. Vállalat nevén kívül főbb adatok (székhely, telephelyek, fióktelepek címei és telefonos/telefaxos elérhetőségei) elérhetőek: 0,25 p. A nyitvatartási, ügyfélfogadási idő, információ megtalálható: 0,25 p. Elérhető egy központi e-mail: 0,25 p. Egyértelműen elérhetőek a vállalat referenciái / vállalat együttműködő partnerei / vállalat beszállítói / vállalat vevői: 1 p. Elérhető a vállalat konkrét (és megalapozott) jövőbeni tervei: 0,25 p. Elérhetőek, hogy milyen minőségbiztosítási bizonyítványokkal rendelkeznek, illetve az engedélyhez (minősítéshez) kötött tevékenység alátámasztásához szükségesek: 0,5 p. Elérhetőek a vezető tisztségviselők nevei: 0,25 p. A honlapon elérhető a vezető tisztségviselők közvetlen elérhetőségei: 0,75 p. Google-n a megfelelő kulcsszavak esetében az első 5 találatban benn van, illetve igazolható nem fizetős SEO tevékenység: 1 p. Google találatai között az első oldalon, de nem az első öt között: 0,5 p.. Google találatai között a második oldalon: 0,25 p. Minden más eset: 0 p. URL-címből azonosítható a cég/termék neve: 0,25 p. Honlapnak vannak megfelelő címsorai 0,25 p. Kereső-barát URL-cím struktúra: 0,25 p. Holnaphoz kapcsolódik Facebook-lap: 0,5/1 p. Holnaphoz kapcsolódik Google+-lap: 0,5/1 p. Cég anyagai elkérhetőek bármilyen műsorszóró szerveren (YouTube, SoundCloud): 0,25 p. Cég további szociális hálón fellelhető: 0,25 p. Google keresőn fizetett reklám (Adwords): 0,5 p. Harmadik félnél elhelyezett banner: 0,25 p. / 10 p.

Ingyenes regisztrációk: 0,5 pont, fizetős reklámok: 1 pont.

5. számú melléklet: Az KVI képzésénél felhasznált változók leírása és képzése 1. HAZAI PIAC ÉS VERSENY pillér változói: Sorszám: 1. Kód: HP1 Rövid leírás: Értékesítésének földrajzi területei Magyarországon Kapcsolódó felmérési kérdés(ek) adatállomány szerinti azonosító(i): B05Q06; B05Q07 Kapcsolódó felmérési kérdés(ek) rövid összefoglalása:  B05Q06: Melyek a vállalkozás értékesítésének földrajzi területei Magyarországon? (vállalkozási tevékenység helyszínén, kistérségben, megyében, régióban, több régióban, országosan)  B05Q07: Értékesíti-e Budapesten? (igen/nem) Változó képzésének leírása: – Változó számszerűsítése: 0: vállalkozási tevékenység helyszínén értékesít és Budapesten nem 1: kistérségben, megyében értékesítés és Budapesten nem 2: régióban értékesít és Budapesten nem 3: több régióban értékesít és Budapesten nem 4: országosan értékesít és/vagy Budapesten értékesít Változó értékének skálája: [0-4] A hiányzó adat értéke: [0] Sorszám: 2. Kód: HP2 Rövid leírás: A cég piaci versenyének jellemző szintje Kapcsolódó felmérési kérdés(ek) adatállomány szerinti azonosító(i): B05Q01; B05Q02 Kapcsolódó felmérési kérdés(ek) rövid összefoglalása:  B05Q01: A vállalat hazai piaci helyzetének megítélése. (helyi, regionális vagy országos piacon versenyez)  B05Q02: A vállalat külpiaci helyzetének megítélése. (egy vagy több külpiacon, EU piacon, világpiacon) Változó képzésének leírása: – Változó számszerűsítése: 0: helyi piacon versenyez 1: regionális piacon versenyez 2: országos piacon versenyez 3: egy vagy több külpiacon versenyez 4: EU piacon vagy világpiacon versenyez Változó értékének skálája: [0-4] A hiányzó adat értéke: [0] Sorszám: 3. Kód: HP3 Rövid leírás: Célpiac várható alakulása a következő öt évben Kapcsolódó felmérési kérdés(ek) adatállomány szerinti azonosító(i): B13Q01 Kapcsolódó felmérési kérdés(ek) rövid összefoglalása:  B13Q01: Ön szerint a következő öt évben hogyan alakulnak az Önök termékeinek vagy szolgáltatásainak célpiacai? (erősen szűkül; lassan szűkül; változatlan; bővül) Változó képzésének leírása: – Változó számszerűsítése: 0: erősen szűkül 1: lassan szűkül 2: változatlan 3: bővül Változó értékének skálája: [0-3] A hiányzó adat értéke: [2] Sorszám: 4. Kód: HP4 Rövid leírás: A verseny intenzitása Kapcsolódó felmérési kérdés(ek) adatállomány szerinti azonosító(i): B05Q14 Kapcsolódó felmérési kérdés(ek) rövid összefoglalása:  B05Q14: A cég milyen mértékben támaszt versenyt a közvetlen versenytársai közül: 1. A helyben működő hazai kisvállalatok? 2. A helyben működő külföldi kisvállalatok? 3. A hazai nagyvállalatoknak? 4. A külföldi nagyvállalatoknak, multinacionális vállalatoknak? (Válasz mind a négy alkérdés esetén: nagyon nagy mértékben; nagymértékben; közepes mértékben; kismértékben; egyáltalán nem.)

Változó képzésének leírása: A változó értékének meghatározásakor a négy alkérdésre adott válaszok közül a legkedvezőtlenebbet vettük figyelembe. Kedvezőtlen az, minél nagyobb versennyel néz szembe a vállalat. Változó számszerűsítése: 0: nagyon nagy mértékben 1: nagymértékben 2: közepes mértékben 3: kismértékben 4: egyáltalán nem Változó értékének skálája: [0-4] A hiányzó adat értéke: [0] Sorszám: 5. Kód: HP5 Rövid leírás: Gyors reagálás a vevői igényekre (egyediség) Kapcsolódó felmérési kérdés(ek) adatállomány szerinti azonosító(i): B05Q15_8 Kapcsolódó felmérési kérdés(ek) rövid összefoglalása:  B05Q15_8: Mit gondol, az alábbi jellemező vonatkozásában az Ön cége mennyiben egyedi a versenytársakhoz képest: gyors reagálás a vevői igényekre. (nem különbözik a versenytársaktól; kismértékben különbözik a versenytársaktól; közepes mértékben különbözik a versenytársaktól; nagymértékben különbözik a versenytársaktól; teljesen egyedi) Változó képzésének leírása: – Változó számszerűsítése: 0: nem különbözik a versenytársaktól 1: kismértékben különbözik a versenytársaktól 2: közepes mértékben különbözik a versenytársaktól 3: nagymértékben különbözik a versenytársaktól 4: teljesen egyedi Változó értékének skálája: [0-4] A hiányzó adat értéke: [0] 2. EGYÜTTMŰKÖDÉS pillér változói: Sorszám: 6.

Kód: E1

Rövid leírás: Gazdasági együttműködés fajtái és innovációs együttműködés Kapcsolódó felmérési kérdés(ek) adatállomány szerinti azonosító(i): B08Q01 Kapcsolódó felmérési kérdés(ek) rövid összefoglalása:  B08Q01: Az alább felsoroltak közül a vállalkozás mely gazdasági együttműködésben vett és/vagy vesz részt vagy szerepel tagként? Többet is jelölhet! (Válaszlista: beszállítói hálózat tagja; beszerzési társulás tagja; hazai tulajdonú licencszerződéssel rendelkezik; külföldi tulajdonú licencszerződéssel rendelkezik; konzorcium tagja; stratégiai szövetségben működik együtt más cégekkel; iparági, szakmai szövetség tagja; hazai franchise hálózat tagja; külföldi franchise hálózat tagja; klaszter tagja.) Változó képzésének leírása: Kisebb jelentőségű együttműködésnek tekintettük az alábbiakat: beszállítói hálózat tagja; beszerzési társulás tagja; hazai tulajdonú licencszerződéssel rendelkezik; külföldi tulajdonú licencszerződéssel rendelkezik; konzorcium tagja; stratégiai szövetségben működik együtt más cégekkel; iparági, szakmai szövetség tagja. Nagyobb jelentőségű együttműködésnek tekintettük az alábbiakat: hazai franchise hálózat tagja; külföldi franchise hálózat tagja; klaszter tagja. Változó számszerűsítése: 0: semmilyen együttműködésben nem vesz részt 1: egy kisebb jelentőségű együttműködésben vesz részt 2: két kisebb jelentőségű együttműködésben vesz részt 3: három vagy annál több kisebb jelentőségű együttműködésben vesz részt 4: legalább egy nagyobb jelentőségű együttműködésben vesz részt Változó értékének skálája: [0-4] A hiányzó adat értéke: [0] Sorszám: 7. Kód: E2 Rövid leírás: Együttműködés(ek) időtartama Kapcsolódó felmérési kérdés(ek) adatállomány szerinti azonosító(i): B08Q03 Kapcsolódó felmérési kérdés(ek) rövid összefoglalása:  B08Q03: A B08Q01-ben felsorolt együttműködési fajták közül a válaszadó által kijelöltek esetén megkérdeztük az együttműködés kezdeti évét. Változó képzésének leírása: Az együttműködések kategóriánkénti időtartamát az együttműködés kezdeti évének és a kérdőív kitöltésének

éve különbségeként számítottuk. Ezután a kategóriánként kapott együttműködés időtartamokat 15 évben maximáltuk, majd összeadtuk. Az összes együttműködés összes évei alapján a sokaságot négy (közelítőleg) egyenlő elemszámú részre osztottuk. Változó számszerűsítése: 0: nem tagja együttműködésnek, összes együttműködés összes időtartama 0,0000 év 1: összes együttműködés összes időtartama 0,0001-9,0000 év között 2: összes együttműködés összes időtartama 9,0001-14,0000 év között 3: összes együttműködés összes időtartama 14,0001-21,0000 év között 4: összes együttműködés összes időtartama 21,0000 év felett Változó értékének skálája: [0-4] A hiányzó adat értéke: [0] Sorszám: 8. Kód: E3 Rövid leírás: Támogató szervezetek segítségnyújtása Kapcsolódó felmérési kérdés(ek) adatállomány szerinti azonosító(i): B08Q04 Kapcsolódó felmérési kérdés(ek) rövid összefoglalása:  B08Q04: A 2012-2014-es időszakban vállalkozása fejlődésében mennyiben játszottak fontos szerepet, az alábbi támogató szervezetek: helyi önkormányzatok; kamarák; szakmai szervezetek, szövetségek; helyi vállalkozásfejlesztési központok; munkaügyi központok; felsőoktatási intézmények; más vállalatok, stratégiai partnerek, partnervállalatok; bankok; külső pénzügyi magánbefektetők, üzleti angyalok; kockázati tőkések. (Válasz mind a 10 támogató szervezet (alkérdés) esetén: 4: meghatározó mértékben; 3: nagymértékben; 2: közepes mértékben; 1: kismértékben; 0: egyáltalán nem) Változó képzésének leírása: A 10 db fejlődést támogató szervezetek támogatásának kategóriánként [0-4] mértékét összeadtuk, majd az összeg alapján a sokaságot négy (közelítőleg) egyenlő elemszámú részre osztottuk. Változó számszerűsítése: 0: egyáltalán nem segítették, a támogató szervezetek támogatásának összes mértéke 0 1: a támogató szervezetek támogatásának összes mértéke 1-3 2: a támogató szervezetek támogatásának összes mértéke 4-6 között 3: a támogató szervezetek támogatásának összes mértéke 7-10 között 4: a támogató szervezetek támogatásának összes mértéke 10 felett Változó értékének skálája: [0-4] A hiányzó adat értéke: [0] Sorszám: 9.

Kód: E4

Rövid leírás: Hosszú távú stabil beszállítói, vevői kapcsolatok és stratégiai partnerkapcsolatok (egyediség) Kapcsolódó felmérési kérdés(ek) adatállomány szerinti azonosító(i): B05Q15_14; B05Q15_15 Kapcsolódó felmérési kérdés(ek) rövid összefoglalása:  B05Q15_14: Mit gondol, az alábbi jellemező vonatkozásában az Ön cége mennyiben egyedi a versenytársakhoz képest: hosszú távú stabil beszállítói, vevői kapcsolatok.  B05Q15_15: Mit gondol, az alábbi jellemező vonatkozásában az Ön cége mennyiben egyedi a versenytársakhoz képest: stratégiai partnerkapcsolatok. (A válasz mindkét esetben: nem különbözik a versenytársaktól; kismértékben különbözik a versenytársaktól; közepes mértékben különbözik a versenytársaktól; nagymértékben különbözik a versenytársaktól; teljesen egyedi.) Változó képzésének leírása: A változó értékének meghatározásakor a két kérdésre adott válaszok közül a kedvezőbbet vettük figyelembe. Minél egyedibb a jellemző, annál kedvezőbb. Változó számszerűsítése: 0: nem különbözik a versenytársaktól 1: kismértékben különbözik a versenytársaktól 2: közepes mértékben különbözik a versenytársaktól 3: nagymértékben különbözik a versenytársaktól 4: teljesen egyedi Változó értékének skálája: [0-4] A hiányzó adat értéke: [0] 3. NEMZETKÖZIESEDÉS pillér változói: Sorszám: 10. Kód: N1 Rövid leírás: Külföldi vevők száma Kapcsolódó felmérési kérdés(ek) adatállomány szerinti azonosító(i): B06Q01 Kapcsolódó felmérési kérdés(ek) rövid összefoglalása:  B06Q01: A vevőknek (ügyfeleknek) kb. hány százaléka kerül ki más országokból? (0%; 0-10% között; 10-

25% között; 25-50% között; 50-75% között; 75-90% között; 90% felett) Változó képzésének leírása: A beérkezett válaszok alapján a sokaságot négy (közelítőleg) egyenlő elemszámú részre osztottuk. Változó számszerűsítése: 0: 0% 1: 0-10% között 2: 10-50% között 3: 50-90% között 4: 90% felett Változó értékének skálája: [0-4] A hiányzó adat értéke: [0] Sorszám: 11. Kód: N2 Rövid leírás: Export aránya az árbevételen belül Kapcsolódó felmérési kérdés(ek) adatállomány szerinti azonosító(i): B06Q19B Kapcsolódó felmérési kérdés(ek) rövid összefoglalása:  B06Q19B: A 2012-2014 időszak nettó árbevételének kb. mekkora része származott exportból? (0%; 0-10% között; 10-25% között; 25-50% között; 50-75% között; 75-90% között; 90% felett) Változó képzésének leírása: A beérkezett válaszok alapján a sokaságot négy (közelítőleg) egyenlő elemszámú részre osztottuk. Változó számszerűsítése: 0: 0% 1: 0-10% között 2: 10-25% között 3: 25-50% között 4: 50% felett Változó értékének skálája: [0-4] A hiányzó adat értéke: [0] Sorszám: 12. Kód: N3 Rövid leírás: Idegen nyelveket beszélő munkatársak száma Kapcsolódó felmérési kérdés(ek) adatállomány szerinti azonosító(i): B10Q17; B10Q18 Kapcsolódó felmérési kérdés(ek) rövid összefoglalása:  B10Q17: A tulajdonosok, a menedzsment és az alkalmazottak rendelkeznek-e tárgyalóképes idegen nyelvi tudással? (igen/nem)  B10Q18: Ha B10Q17 igen, akkor milyen nyelvekből és hány fő rendelkezik tárgyalóképes idegen nyelvi tudással? (Megadott nyelvek: angol; német; francia, orosz; horvát/szerb; szlovák; román; egyéb1; egyéb2;egyéb3; egyéb4.) Változó képzésének leírása: Összeadtuk a megadott nyelveket beszélő személyek számát, majd az összeg [fő] alapján a sokaságot négy (közelítőleg) egyenlő elemszámú részre osztottuk. Változó számszerűsítése: 0: senki nem beszél idegen nyelveket 1: a megadott nyelveket beszélő személyek számának összege: 1 2: a megadott nyelveket beszélő személyek számának összege: 2 3: a megadott nyelveket beszélő személyek számának összege: 3-5 4: a megadott nyelveket beszélő személyek számának összege: 5-nél több Változó értékének skálája: [0-4] A hiányzó adat értéke: [0] Sorszám: 13. Kód: N4 Rövid leírás: Kiváló elhelyezkedés (egyediség) Kapcsolódó felmérési kérdés(ek) adatállomány szerinti azonosító(i): B05Q15_13 Kapcsolódó felmérési kérdés(ek) rövid összefoglalása:  B05Q15_13: Mit gondol, az alábbi jellemező vonatkozásában az Ön cége mennyiben egyedi a versenytársakhoz képest: kiváló elhelyezkedés. (nem különbözik a versenytársaktól; kismértékben különbözik a versenytársaktól; közepes mértékben különbözik a versenytársaktól; nagymértékben különbözik a versenytársaktól; teljesen egyedi) Változó képzésének leírása: – Változó számszerűsítése: 0: nem különbözik a versenytársaktól 1: kismértékben különbözik a versenytársaktól 2: közepes mértékben különbözik a versenytársaktól 3: nagymértékben különbözik a versenytársaktól 4: teljesen egyedi

Változó értékének skálája: [0-4]

A hiányzó adat értéke: [0]

4. HUMÁN TŐKE pillér változói: Sorszám: 14. Kód: H1 Rövid leírás: Felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya Kapcsolódó felmérési kérdés(ek) adatállomány szerinti azonosító(i): B10Q01 Kapcsolódó felmérési kérdés(ek) rövid összefoglalása:  B10Q01: Az alkalmazotti állományadatok szerint: 1. Összesen hány fő állt a cég alkalmazásában, beleértve a teljes és a részmunkaidőben foglalkoztatottakat is? (fő) 2. Az alkalmazásában állók közül hányan rendelkeztek felsőfokú végzettséggel? (fő) Változó képzésének leírása: A felsőfokú végzettséggel rendelkezők létszáma és az összes alkalmazott létszámának hányadosaként kiszámítottuk a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányát [%]. Ezt követően a felsőfokú végzettséggel rendelkezők létszámáról (fő) és arányáról (%) információt hordozó 2 db elemi változó információtartalmát egy változóba tömörítettük varimax faktoranalízissel. Az adatredukciós eljárás alkalmazásának a változók belső kapcsolatai alapján akadálya nem volt. A KMO-érték küszöbérték felett és a Barlett-teszt szignifikáns. A látens változó jól őrizte meg az eredeti információtartalmat. Végül a látens változó értéke alapján a sokaságot négy (közelítőleg) egyenlő elemszámú részre osztottuk. Változó számszerűsítése: 0: a látens változó értéke: -0,833670 ;nincs felsőfokú végzettséggel rendelkező munkatárs 1: a látens változó értéke: -0,833670 felett, de -0,305225 alatt 2: a látens változó értéke: -0,305225 és -0,008144 között 3: a látens változó értéke: -0,008145 és 0,601424 között 4: a látens változó értéke: 0,601425 és felette Változó értékének skálája: [0-4] A hiányzó adat értéke: [0] Sorszám: 15. Kód: H2 Rövid leírás: Az alkalmazottakkal kapcsolatban felmerült problémák Kapcsolódó felmérési kérdés(ek) adatállomány szerinti azonosító(i): B10Q20 Kapcsolódó felmérési kérdés(ek) rövid összefoglalása:  B10Q20: A 2012-2014-es időszak alatt milyen jellegű problémák és milyen mértékben merültek fel az a cégnél foglalkoztatott alkalmazottakkal kapcsolatban? (A problémalista: alacsony morál, alacsony munkaintenzitás; alkalmazottak közvetlenül károsították a céget (lopás); a szakmunkások nem rendelkeznek kellő szaktudással; az adminisztratív dolgozók nem rendelkeznek kellő szaktudással; speciális szakértelem hiányzik; a középvezetők vezetői képességei gyengék; az alkalmazottak ellenállnak a változásoknak; az alkalmazottak nem tudják befogadni az új tudást; az alkalmazottak nem képesek az információs-technológiai eszközök (számítógép, internet) alkalmazására; az alkalmazottak innovációs képessége alacsony. A problémalistában egyesével a probléma súlyosságának mértéke kiválasztható: 2: komoly problémák; 1: kisebb mértékű problémák; 0 nem volt probléma.) Változó képzésének leírása: A problémánként megadott [0-2] súlyossági mértékek átlagát számítottuk ki, mely átlagok alapján a sokaságot három (közelítőleg) egyenlő elemszámú részre osztottuk. Változó számszerűsítése: 0: átlag értéke 0, minden területen súlyos problémák vannak 1: átlag értéke 0,0001 – 1,5000 között 2: átlag értéke 1,5001 – 1,7999 között 3: átlag értéke 1,8000 – 1,9999 között 4: átlag értéke 2; minden területen problémamentes Változó értékének skálája: [0-4] A hiányzó adat értéke: [4] Sorszám: 16. Kód: H3 Rövid leírás: Képzés, továbbképzés Kapcsolódó felmérési kérdés(ek) adatállomány szerinti azonosító(i): B10Q21 Kapcsolódó felmérési kérdés(ek) rövid összefoglalása:  B10Q21: A 2012-2014-es időszakban az alkalmazottak hány százaléka vett részt csoportosan az alábbiak képzéseken/továbbképzéseken: 1. Házon belüli tréning 2. Külső tréning 3. Munkaköri csere/rotáció (Válasz mindhárom esetben: 0%; 25% és alatta; 25-50%; 50-75%; 75% felett.)

Változó képzésének leírása: A házon belüli tréningen, külső tréningen és munkaköri csere/rotációban részt vett alkalmazottak arányszámai közül a legmagasabbat vettük figyelembe. Változó számszerűsítése: 0: 0%, nem volt csoportos képzés/továbbképzés 1: alkalmazottak 25%-a vagy annál kisebb aránya vett részt csoportos képzésen/továbbképzésen 2: alkalmazottak 25%-50% közötti aránya vett részt csoportos képzésen/továbbképzésen 3: alkalmazottak 50%-75% közötti aránya vett részt csoportos képzésen/továbbképzésen 4: alkalmazottak 75% feletti aránya vett részt csoportos képzésen/továbbképzésen Változó értékének skálája: [0-4] A hiányzó adat értéke: [0] Sorszám: 17. Kód: H4 Rövid leírás: Ösztönzési rendszer működtetése Kapcsolódó felmérési kérdés(ek) adatállomány szerinti azonosító(i): B10Q25; B10Q26 Kapcsolódó felmérési kérdés(ek) rövid összefoglalása:  B10Q25: Működtet-e a cég bármilyen ösztönzési, jutalmazási rendszert? (igen/nem)  B10Q26: Ha B10Q25 igen, akkor az alábbi ösztönzési rendszerek közül melyeket használják? Több válasz is megjelölhető! (Válaszlista: jutalmazási rendszer, az elvégzett munka utólagos értékelése; prémium rendszer, az előre megállapított feladatokért; csoportteljesítményeken alapuló; pénzügyi teljesítményeken alapuló; cafeteria; dolgozók bevonása a döntéshozatalba; Egyéb.) Változó képzésének leírása: A felajánlott (összesen 6 db) ösztönzési rendszerek közül mindig elem kiválasztva 1 pont, jelöletlenül 0 pont, az elért pontokat összeadtuk. Változó számszerűsítése: 0: nem működik ösztönzési rendszer 1: 1 fajta ösztönzési rendszer működik 2: 2 fajta ösztönzési rendszer működik 3: 3 fajta ösztönzési rendszer működik 4: 4 vagy annál több fajta ösztönzési rendszer működik Változó értékének skálája: [0-4] A hiányzó adat értéke: [0] Sorszám: 18. Kód: H5 Rövid leírás: Kiváló vezetés és motivált alkalmazottak (egyediség) Kapcsolódó felmérési kérdés(ek) adatállomány szerinti azonosító(i): B05Q15_11; B05Q15_12 Kapcsolódó felmérési kérdés(ek) rövid összefoglalása:  B05Q15_11: Mit gondol, az alábbi jellemező vonatkozásában az Ön cége mennyiben egyedi a versenytársakhoz képest: kiváló vezetés, menedzsment.  B05Q15_12: Mit gondol, az alábbi jellemező vonatkozásában az Ön cége mennyiben egyedi a versenytársakhoz képest: magas motiváltságú, lojális alkalmazottak. (A válasz mindkét esetben: 0: nem különbözik a versenytársaktól; 1: kismértékben különbözik a versenytársaktól; 2: közepes mértékben különbözik a versenytársaktól; 3: nagymértékben különbözik a versenytársaktól; 4: teljesen egyedi.) Változó képzésének leírása: A változó értékének meghatározásakor a két kérdésre adott válaszok [0-4] átlagát vettük figyelembe, majd az átlagok alapján a sokaságot négy (közelítőleg) egyenlő elemszámú részre osztottuk. Változó számszerűsítése: 0: átlag értéke 0; nem különbözik a versenytársaktól 1: átlag értéke 0,0001–1,9999 között 2: átlag értéke 2,0000 3: átlag értéke 2,0001–3,0000 között 4: átlag értéke 3,0000 felett, egyedi Változó értékének skálája: [0-4] A hiányzó adat értéke: [0] 5. TERMÉK pillér változói: Sorszám: 19. Kód: T1 Rövid leírás: Termékinnováció Kapcsolódó felmérési kérdés(ek) adatállomány szerinti azonosító(i): B05Q08; B05Q09 Kapcsolódó felmérési kérdés(ek) rövid összefoglalása:  B05Q08: A vásárlók újnak, szokatlannak találják-e a legjellemzőbb termékeket, szolgáltatásokat? (3: minden vásárló; 2: a vásárlók egy része; 1: nem találják újnak vagy szokatlannak)  B05Q09: A cég gyártja/árulja a mások által kifejlesztett terméket, szolgáltatást vagy közre is működik-e

annak ki- vagy továbbfejlesztésében? (5: A cég saját maga fejlesztette ki egyedül a cégre jellemző terméket/szolgáltatást.; 4: A cég másokkal együtt fejlesztette ki a cégre jellemző terméket/szolgáltatást.; 3: A cég saját maga módosította, javította a cégre jellemző termékét/szolgáltatását.; 2: A cég másokkal együtt módosította, javította a cégre jellemző termékét/szolgáltatását.; 1: A cég mások által készített fejlesztett terméket/szolgáltatást árul/gyárt.) Változó képzésének leírása: Kiszámoltuk a B05Q08 válaszainak [1-3] és a B05Q09 válaszainak [1-5] szorzatát, majd a szorzat értéke alapján a sokaságot négy (közelítőleg) egyenlő elemszámú részre osztottuk. Változó számszerűsítése: 0: a szorzat értéke 1 1: a szorzat értéke 2-3 2: a szorzat értéke 4-5 3: a szorzat értéke 6-8 4: a szorzat értéke 8 felett Változó értékének skálája: [0-4] A hiányzó adat értéke: [0] Sorszám: 20.

Kód: T2

Rövid leírás: Termék/szolgáltatás bevezetésével vagy javításával kapcsolatos tevékenység Kapcsolódó felmérési kérdés(ek) adatállomány szerinti azonosító(i): B11Q02A_1; B11Q02A_2 Kapcsolódó felmérési kérdés(ek) rövid összefoglalása:  B11Q02A_1: A 2012-2014-es időszakban milyen intenzitással dolgoztak új termék/szolgáltatás bevezetésén?  B11Q02A_2: A 2012-2014-es időszakban milyen intenzitással dolgoztak meglévő termékek/szolgáltatások fejlesztésén? (Válaszlehetőségek mindkét esetben: nem végez ilyen tevékenységet; kis intenzitással végezi a tevékenységet; közepes intenzitással végezi a tevékenységet; nagy intenzitással végezi a tevékenységet.) Változó képzésének leírása: – Változó számszerűsítése: 0: nem fejleszti a meglévő termékeket/szolgáltatásokat és nem fejleszt új termékeket/szolgáltatásokat 1: kis intenzitással fejleszti a meglévő termékeket/szolgáltatásokat 2: közepes intenzitással fejleszti a meglévő termékeket/szolgáltatásokat és/vagy kis intenzitással fejleszt új termékeket/szolgáltatásokat 3: nagy intenzitással fejleszti a meglévő termékeket/szolgáltatásokat és/vagy közepes intenzitással fejleszt új termékeket/szolgáltatásokat 4: nagy intenzitással fejleszt új termékeket/szolgáltatásokat Változó értékének skálája: [0-4] A hiányzó adat értéke: [0] Sorszám: 21. Kód: T3 Rövid leírás: Új termék/szolgáltatás bevételi aránya az árbevételben Kapcsolódó felmérési kérdés(ek) adatállomány szerinti azonosító(i): B11Q05 Kapcsolódó felmérési kérdés(ek) rövid összefoglalása:  B11Q05: A továbbfejlesztett és az újonnan bevezetett termék(ek)/szolgálatás(ok) bevétele az értékesítés nettó árbevételének kb. mekkora arányát tették ki a 2012-2014-es időszakban? [%] (0 %; 5 % alatt; 6-10% között; 11- 20% között; több mint 20%) Változó képzésének leírása: – Változó számszerűsítése: 0: 0 % 1: 5 % alatt 2: 6-10% között 3: 11- 20% között 4: több mint 20% Változó értékének skálája: [0-4] A hiányzó adat értéke: [0] Sorszám: 22. Kód: T4 Rövid leírás: Termék, szolgáltatás egyediség (egyediség) Kapcsolódó felmérési kérdés(ek) adatállomány szerinti azonosító(i): B05Q15_1; B05Q15_4; B05Q15_5 Kapcsolódó felmérési kérdés(ek) rövid összefoglalása:  B05Q15_1: Mit gondol, az alábbi jellemező vonatkozásában az Ön cége mennyiben egyedi a versenytársakhoz képest: termék(ek), szolgáltatás(ok) egyedisége.  B05Q15_4: Mit gondol, az alábbi jellemező vonatkozásában az Ön cége mennyiben egyedi a versenytársakhoz képest: folyamatos innováció.  B05Q15_5: Mit gondol, az alábbi jellemező vonatkozásában az Ön cége mennyiben egyedi a

versenytársakhoz képest: találmány, licenc, know-how birtoklása. (A válasz mindhárom esetben: nem különbözik a versenytársaktól; kismértékben különbözik a versenytársaktól; közepes mértékben különbözik a versenytársaktól; nagymértékben különbözik a versenytársaktól; teljesen egyedi.) Változó képzésének leírása: A változó értékének meghatározásakor a három kérdésre adott válaszok közül a legkedvezőbbet vettük figyelembe. Minél egyedibb a jellemző, annál kedvezőbb. Változó számszerűsítése: 0: nem különbözik a versenytársaktól 1: kismértékben különbözik a versenytársaktól 2: közepes mértékben különbözik a versenytársaktól 3: nagymértékben különbözik a versenytársaktól 4: teljesen egyedi Változó értékének skálája: [0-4] A hiányzó adat értéke: [0] 6. TERMELÉS pillér változói: Sorszám: 23. Kód: TERME1 Rövid leírás: A technológia színvonala hazai viszonylatban Kapcsolódó felmérési kérdés(ek) adatállomány szerinti azonosító(i): B07Q02 Kapcsolódó felmérési kérdés(ek) rövid összefoglalása:  B07Q02: Az alábbi állítások közül melyik írja le leginkább a vállalkozás technológiájának szintjét hazai viszonylatban? (Hazai iparági szinten lényegesen átlag alatti.; Hazai iparági szinten átlag alatti.; Hazai iparági szinten átlagos.; Hazai iparági szinten technológiai vezetők a régióban.; Hazai iparági szinten technológiai vezetők az országban.) Változó képzésének leírása: – Változó számszerűsítése: 0: Hazai iparági szinten lényegesen átlag alatti. 1: Hazai iparági szinten átlag alatti. 2: Hazai iparági szinten átlagos. 3: Hazai iparági szinten technológiai vezetők a régióban. 4: Hazai iparági szinten technológiai vezetők az országban. Változó értékének skálája: [0-4] A hiányzó adat értéke: [2] Sorszám: 24. Kód: TERME2 Rövid leírás: A technológia kora és újdonságereje Kapcsolódó felmérési kérdés(ek) adatállomány szerinti azonosító(i): B07Q01; B11Q04_2 Kapcsolódó felmérési kérdés(ek) rövid összefoglalása:  B07Q01: A cég termékeinek/szolgáltatásainak előállításához mióta létezik kész technológiai eljárás? (2: kevesebb, mint 1 éve; 1: 1-5 éve; 0: több mint 5 éve)  B11Q04_2: Ön szerint milyen a cégnél alkalmazott technológia újdonságereje? (0: csak a cégnél új; 1: országosan új; 1: forradalmian új; 1: világújdonság) Változó képzésének leírása: A B07Q01 kérdésre adott választ [0-2] és a B11Q04_2 kérdésre adott választ [0-1] összeadtuk. Változó számszerűsítése: 0: Technológia korának [0-2] és újdonságerejének [0-1] összege: 0 1: Technológia korának [0-2] és újdonságerejének [0-1] összege: 1 2: Technológia korának [0-2] és újdonságerejének [0-1] összege: 2 3: Technológia korának [0-2] és újdonságerejének [0-1] összege: 3 Változó értékének skálája: [0-3] A hiányzó adat értéke: [0] Sorszám: 25. Kód: TERME3 Rövid leírás: Irányítási- és/vagy minőségirányítási rendszerek Kapcsolódó felmérési kérdés(ek) adatállomány szerinti azonosító(i): B07Q04; B07Q05A Kapcsolódó felmérési kérdés(ek) rövid összefoglalása:  B07Q04: Van-e a cégnek tanúsított irányítás-, minőségbiztosítási rendszere? (igen/nem)  B07Q05A: Ha B07Q04 igen, akkor az alábbi tanúsított irányítás-, minőségbiztosítási rendszerek közül melyek vannak? Több válasz is megjelölhető! (Válaszlista: ISO 9001 Minőségirányítási rendszer; ISO 14001 Környezetközpontú irányítási rendszer; OHSAS 18001 Munkahelyi egészségvédelmi és irányítási rendszer; ISO 22000 Élelmiszerbiztonsági irányítási rendszer; ISO 27001 Információbiztonsági rendszer; ISO 50001 Energiairányítási rendszer; HACCP; EMAS Környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer; Egyéb.) Változó képzésének leírása:

A felajánlott (összesen 8 db) irányítás-, minőségbiztosítási rendszerek közül mindig elem kiválasztva 1 pont, jelöletlenül 0 pont, az elért pontokat összeadtuk. Változó számszerűsítése: 0: nem működik irányítás-, minőségbiztosítási rendszer 1: 1 fajta irányítás-, minőségbiztosítási rendszer működik 2: 2 fajta irányítás-, minőségbiztosítási rendszer működik 3: 3 fajta irányítás-, minőségbiztosítási rendszer működik 4: 4 vagy annál több fajta irányítás-, minőségbiztosítási rendszer működik Változó értékének skálája: [0-4] A hiányzó adat értéke: [0] Sorszám: 26. Kód: TERME4 Rövid leírás: IKT eszközök alkalmazása Kapcsolódó felmérési kérdés(ek) adatállomány szerinti azonosító(i): B09Q01 Kapcsolódó felmérési kérdés(ek) rövid összefoglalása:  B09Q01: Milyen információs-kommunikációs eszközökkel, technológiákkal rendelkezik a cég? (0: Egy vagy több számítógép, laptop hálózat nélkül.; 0: Számítógépek belső hálózatba kötve.; 0: Nem szélessávú internetes kapcsolat (pl.ISDN).; 1: Szélessávú internetes kapcsolat.; 1: Mobil internet kapcsolat.; 0: E-mail belső kommunikáció vagy külső üzleti célú alkalmazása.; 2: Saját weboldal magyar nyelven.; 2: Saját weboldal idegen nyelven.; 2: Saját interaktív weboldal.; 3: Aktív e-kereskedelmet lehetővé tevő online megjelenés.; 2: Speciális szoftver alkalmazás (pl. könyvelés, CAD, CRM).; 1: Értékesítéshez kapcsolódó számlázó, raktárnyilvántartó szoftver.; 4: Vállalatirányítási szoftver alkalmazása.; 1: Interaktív bankolás.; 3: Online hirdetések, online reklám.) Változó képzésének leírása: A változó értéke egyenlő a legmagasabb pontértékű IKT eszköz [0-4] pontszámával. Változó számszerűsítése: 0: a legmagasabb pontértékű IKT eszköz pontszáma: 0, nem alkalmaznak IKT eszközöket 1: a legmagasabb pontértékű IKT eszköz pontszáma: 1 2: a legmagasabb pontértékű IKT eszköz pontszáma: 2 3: a legmagasabb pontértékű IKT eszköz pontszáma: 3 4: a legmagasabb pontértékű IKT eszköz pontszáma: 4 Változó értékének skálája: [0-4] A hiányzó adat értéke: [0] Sorszám: 27. Kód: TERME5 Rövid leírás: Technológiai egyediség (egyediség) Kapcsolódó felmérési kérdés(ek) adatállomány szerinti azonosító(i): B05Q15_2; B05Q15_3; B05Q15_10 Kapcsolódó felmérési kérdés(ek) rövid összefoglalása:  B05Q15_2: Mit gondol, az alábbi jellemező vonatkozásában az Ön cége mennyiben egyedi a versenytársakhoz képest: alkalmazott technológia fejlettsége, modernsége.  B05Q15_3: Mit gondol, az alábbi jellemező vonatkozásában az Ön cége mennyiben egyedi a versenytársakhoz képest: információs-kommunikációs technológia (IKT).  B05Q15_10: Mit gondol, az alábbi jellemező vonatkozásában az Ön cége mennyiben egyedi a versenytársakhoz képest: fejlett termelésirányítási, minőségbiztosítási rendszer léte.. (A válasz mindhárom esetben: nem különbözik a versenytársaktól; kismértékben különbözik a versenytársaktól; közepes mértékben különbözik a versenytársaktól; nagymértékben különbözik a versenytársaktól; teljesen egyedi.) Változó képzésének leírása: A változó értékének meghatározásakor a három kérdésre adott válaszok közül a legkedvezőbbet vettük figyelembe. Minél egyedibb a jellemző, annál kedvezőbb. Változó számszerűsítése: 0: nem különbözik a versenytársaktól 1: kismértékben különbözik a versenytársaktól 2: közepes mértékben különbözik a versenytársaktól 3: nagymértékben különbözik a versenytársaktól 4: teljesen egyedi Változó értékének skálája: [0-4] A hiányzó adat értéke: [0] 7. MARKETING pillér változói: Sorszám: 28. Kód: M1 Rövid leírás: Termék egyediség kategóriái, marketing Kapcsolódó felmérési kérdés(ek) adatállomány szerinti azonosító(i): B12Q01 Kapcsolódó felmérési kérdés(ek) rövid összefoglalása:

 B12Q01: A vállalat legfőbb termékének melyek leginkább a megkülönböztető vonásai az alábbi jellemzők mentén: termék/szolgáltatás jellemzők egyedisége; magas minőség; kedvező ár-érték arány; állandó minőség; tartósság; megbízhatóság; javíthatóság; stílus/design; imázs; kiegészítő szolgáltatások magas szintje? (A tíz jellemző megítélése egyenként az alábbi válaszlehetőségekkel; 1: egyáltalán nem jellemző; 2: közepesen jellemző; 3: nagyon jellemző.) Változó képzésének leírása: A 10 db jellemző mentén adott [1-3] válaszok értékeit összeadtuk, majd az összeg értéke [10-30] alapján a sokaságot négy (közelítőleg) egyenlő elemszámú részre osztottuk. Változó számszerűsítése: 0: a felsorolt jellemzőkre adott válaszok értékeinek összege: 10 1: a felsorolt jellemzőkre adott válaszok értékeinek összege: 11-19 2: a felsorolt jellemzőkre adott válaszok értékeinek összege: 20-22 3: a felsorolt jellemzőkre adott válaszok értékeinek összege: 23-26 4: a felsorolt jellemzőkre adott válaszok értékeinek összege: 26 felett Változó értékének skálája: [0-4] A hiányzó adat értéke: [1] Sorszám: 29. Kód: M2 Rövid leírás: Legfontosabb termék árszínvonala Kapcsolódó felmérési kérdés(ek) adatállomány szerinti azonosító(i): B12Q07 Kapcsolódó felmérési kérdés(ek) rövid összefoglalása:  B12Q07: Az Önök legfőbb termékének/szolgáltatásának árszínvonalát hová helyezné el az iparágban? (olcsó árkategória; alacsony árkategória; közepes árkategória; prémium árkategória; exkluzív árkategória) Változó képzésének leírása: – Változó számszerűsítése: 0: olcsó árkategória 1: alacsony árkategória 2: közepes árkategória 3: prémium árkategória 4: exkluzív árkategória Változó értékének skálája: [0-4] A hiányzó adat értéke: [2] Sorszám: 30. Kód: M3 Rövid leírás: Értékesítési csatornák szofisztikáltsága Kapcsolódó felmérési kérdés(ek) adatállomány szerinti azonosító(i): B12Q08 Kapcsolódó felmérési kérdés(ek) rövid összefoglalása:  B12Q08: Az alábbi különböző értékesítési csatornák mekkora jelentőségűek az Önök esetében a termék/szolgáltatás végső felhasználókhoz történő eljuttatásában: saját eladási iroda/üzlet; nagykereskedelmi vállalat; közvetlenül kiskereskedelmi vállalat; saját ügynöki hálózat; közvetlen értékesítés külső ügynökökkel; közvetlen értékesítés postai úton; telemarketing; elektronikus kereskedelem? (Válaszok mind a nyolc értékesítési csatorna esetén; 1: egyáltalán nem jellemző; 2: közepesen jellemző; 3: nagyon jellemző) Változó képzésének leírása: A kategóriánként adott válaszok [1-3] értékeit összeadtuk, majd az összeg [8-24] alapján a sokaságot négy (közelítőleg) egyenlő elemszámú részre osztottuk. Változó számszerűsítése: 0: a kategóriánként adott válaszok értékeinek összege: 8 1: a kategóriánként adott válaszok értékeinek összege: 9-10 2: a kategóriánként adott válaszok értékeinek összege: 11 3: a kategóriánként adott válaszok értékeinek összege: 12-14 4: a kategóriánként adott válaszok értékeinek összege: 14 felett Változó értékének skálája: [0-4] A hiányzó adat értéke: [0] Sorszám: 31. Kód: M4 Rövid leírás: Alkalmazott marketingkommunikációs eszközök Kapcsolódó felmérési kérdés(ek) adatállomány szerinti azonosító(i): B12Q10 Kapcsolódó felmérési kérdés(ek) rövid összefoglalása:  B12Q10: Az alábbiak közül mely marketingkommunikációs eszközöket alkalmazzák és azok mely formáit? Több válasz is jelölhető! (A válaszlista: reklám; public relations; vásárlásösztönzés; személyes rábeszélés; vírus- és gerillakommunikáció; trademarketing, eladáshelyi promóciók; direkt marketing; interaktív, internet marketing) Változó képzésének leírása: A felsorolt 8 db marketingkommunikációs eszköz mindegyike azonos súllyal számít.

Változó számszerűsítése: 0: a vállalat nem alkalmaz marketingkommunikációs eszközt 1: a vállalat 1 db marketingkommunikációs eszközt alkalmaz 2: a vállalat 2 db marketingkommunikációs eszközt alkalmaz 3: a vállalat 3 db marketingkommunikációs eszközt alkalmaz 4: a vállalat 4 db vagy annál több marketingkommunikációs eszközt alkalmaz Változó értékének skálája: [0-4] A hiányzó adat értéke: [0] Sorszám: 32. Kód: M5 Rövid leírás: Marketing-innováció Kapcsolódó felmérési kérdés(ek) adatállomány szerinti azonosító(i): B12Q12; B12Q13 Kapcsolódó felmérési kérdés(ek) rövid összefoglalása:  B12Q12: Végeztek-e marketinghez kapcsolódó innovációs tevékenységet (pl. csatornák, reklám, promóció, csomagolás…stb.) a 2012-2014 időszakban? (igen/nem)  B12Q13: Ha B12Q12 igen, akkor melyek voltak ezek az újítások, az alábbi listából: a termék, szolgáltatás designjának lényeges változtatása; a termék, szolgáltatás csomagolásának lényeges módosítása; plusz szolgáltatások (pl. hosszabbított garancia stb.) bevezetése; értékesítési/elosztási licenc vásárlása; internetes értékesítés bevezetése; hazai értékesítési lehetőségek növelése; külföldi értékesítési lehetőségek növelése; saját honlap készítése; online/webes hirdetések alkalmazása, online játékok indítása; multi-level-marketing beindítása; direkt értékesítés bevezetése;új promóciós,eszközök alkalmazása; egyéb. (innovációnként adható válasz: igen/nem) Változó képzésének leírása: A felsorolt 12 db marketing-innováció mindegyike azonos súllyal számít. Változó számszerűsítése: 0: a vállalatnál nem volt marketing-innováció 1: a vállalatnál 1-2 különböző marketing-innováció volt 2: a vállalatnál 3-4 különböző marketing-innováció volt 3: a vállalatnál 5-6 különböző marketing-innováció volt 4: a vállalatnál 7 vagy annál több különböző marketing-innováció volt Változó értékének skálája: [0-4] A hiányzó adat értéke: [0] Sorszám: 33. Kód: M6 Rövid leírás: Marketing módszerek egyedisége (egyedisége) Kapcsolódó felmérési kérdés(ek) adatállomány szerinti azonosító(i): B05Q15_7 Kapcsolódó felmérési kérdés(ek) rövid összefoglalása:  B05Q15_7: Mit gondol, az alábbi jellemező vonatkozásában az Ön cége mennyiben egyedi a versenytársakhoz képest: marketing módszerek? (nem különbözik a versenytársaktól; kismértékben különbözik a versenytársaktól; közepes mértékben különbözik a versenytársaktól; nagymértékben különbözik a versenytársaktól; teljesen egyedi) Változó képzésének leírása: – Változó számszerűsítése: 0: nem különbözik a versenytársaktól 1: kismértékben különbözik a versenytársaktól 2: közepes mértékben különbözik a versenytársaktól 3: nagymértékben különbözik a versenytársaktól 4: teljesen egyedi Változó értékének skálája: [0-4] A hiányzó adat értéke: [0] 8. ONLINE JELENLÉT pillér változói: Sorszám: 34. Kód: O1 Rövid leírás: Honlap technikai jellemzői Kapcsolódó felmérési kérdés(ek) adatállomány szerinti azonosító(i): Kapcsolódó felmérési kérdés(ek) rövid összefoglalása: A változó képzéséhez szükség információ egyedi adatgyűjtésen alapult és nem megkérdezésen. Változó képzésének leírása: A honlap technikai jellemzőinek kiértékeléséhez egyedi adatgyűjtést alkalmaztunk, az alábbiakban listázott szempontokat vettük figyelembe. A változó értéke a szempontokra kapott pontszámok összege. Változó számszerűsítése: Alrész A0

Szempont Honlap fellelhetősége

Magyarázat Ingyenes tárhelyen van: 0,3 p. Fizetős megoldás (szerver-bérlés, tárhely): 1 p.

B1

Honlap aktualitása

B2

Honlap grafikai külalakja

C1

Egyszerűsített kompatibilitás

C2 C3

Bővítmény-függőség Responsivitás

C4 C5 C6

Mobil-eszközökkel való kompatibilitás Akadálymentesítés Technikai Akadálymentesítés

C7 C8

Technikai információbiztonság Információbiztonság

D1

Honlap teljessége

D2

Kapcsolatfelvétel a webmasterrel:

Változó értékének skálája: [0-5]

A honlap felépítése nem teszi lehetővé aktuális hírek meglétét, akkor 0,1 p. Van lehetőség hírek elhelyezésére, de ezek nem frissek: 0,25 p. Elérhetőek aktuális hírek: 0,5 p. Honlapon szövegek és képek találhatóak, de rendezetlen, nem egységes kivitelben: 0,1 p. Szövegek és képek egységes, tetszetős kivitelben: 0,25 p. Szövegek, képek és valamilyen multimédiás tartalom: 0,5 p. Honlap tartalma egy szabadon választott (NEM IE) böngészőben hiba nélkül megjelenik: 0,4 p. Minden más eset: 0 p. Igényel bármilyen plug-in (bővítmény) telepítését: -0,25 p. Honlap fix felbontásra optimalizált, akkor 0 p., dinamikus optimalizáció esetén: 0,25 p. Létezik Mobil-eszközök számára fejlesztett honlap-változat: 0,25 p. Létezik a gyengén látók számára fejlesztett változata: 0,25 p. Honlapnak létezik alacsony sávszélesség esetére kialakított „egyszerűsített változata”: 0,25 p. Honlap https üzemmódban dolgozik: 0,1 p., Honlap működésének nincs információvédelmi konzekvenciái (pl: sütik), vagy ha vannak, akkor részletes tájékoztatás érhető el: 0,25 p. Nincs „halott” link/„feltöltés alatt” álló lap: 1 p. Nincs halott link (de létezik „404-es” hibát kezelő lap) vagy „feltöltés alatt” álló lap: 0,6 p. Van halott link, és nem kezelik le a 404-es hibát: 0 p. Adott közvetlen kapcsolat-felvételi lehetőség a webmasterral: +0,25 p.

A hiányzó adat értéke: [0]

Sorszám: 35. Kód: O2 Rövid leírás: Honlap szolgáltatások Kapcsolódó felmérési kérdés(ek) adatállomány szerinti azonosító(i): Kapcsolódó felmérési kérdés(ek) rövid összefoglalása: A változó képzéséhez szükség információ egyedi adatgyűjtésen alapult és nem megkérdezésen. Változó képzésének leírása: A honlap szolgáltatásainak kiértékeléséhez egyedi adatgyűjtést alkalmaztunk, az alábbiakban listázott szempontokat vettük figyelembe. A változó értéke a szempontokra kapott pontszámok összege. Változó számszerűsítése: Alrész E1

Szempont Kommunikáció iránya

E2 E3

OFFLINE kapcsolatfelvétel Interaktivitás

E4

Azonnali kapcsolat-felvételi lehetőség

E5

Szolgáltatások színvonala

E6 E7

Környezeti hatékonyság támogatása E-innovatívvitás

F0 F1

Többnyelvűség Többnyelvűség - világnyelvek

F2

Többnyelvűség – további nyelvek

G16

E-commerce: részvétel külső eboltban E-commerce önálló webshopja / fizetés E-commerce önálló webshopja / logisztika

G21 G31

Változó értékének skálája: [0-5]

Magyarázat A honlap egyirányúan információt közöl a látogatóval – célcsoport-szegmentáció nélkül: 0 p; Célcsoport-szegmentációval: 0,1 p. Honlapon kezdeményezni lehet a kapcsolatfelvételt (űrlap kitöltésével): 0,1 p. Van bármilyen lehetőség, ahol a látogatók megoszthatják a véleményüket (szavazás, blog, stb): 0,2 p. Honlapon elérhető azonnali üzenetküldési szolgáltatás (cset-ügyfélszolgálat, Skype, stb): 0,1 p. Elérhető a termékek és szolgáltatások leírása (részletesettségtől függően): 0 – 0,5 – 1 p. Termékekhez/szolgáltatások részletes ismertetők tölthetőek le a honlapról: 0,5 p. A termékekhez/szolgáltatásokhoz kiegészítő szolgáltatások érhetőek el a honlapon – ideértve a webinart is – 0,5 p. Honlap jelentős részei / teljes egésze nem érhető magyar nyelven: -0,5 p. Honlap csak magyar nyelvén érhető el: 0,1 p. Honlap részleteiben elérhető angol/német nyelven is: 0,2 p. Honlap magyar és angol/német nyelven kb. azonos tartalommal elérhető: 0,6 p. További nyelvek: részleges tartalom: 0,25 p. nagyságrendi azonosság: 0,5 p.; Max: 0,5 p. A vállalat termékei egy harmadik fél e-boltján keresztül beszerezhetőek, és erre van utalás a honlapon: +0,1 p. A boltnak önálló e-shopja van, és lehet utánvétellel/készpénzzel fizetni: +0,2 p. A boltnak önálló e-shopja van, és lehet online fizetni: +0,25 p. A boltnak önálló e-shopja van, és az árut át lehet venni fizikailag: +0,2 p. A boltnak önálló e-shopja van, és vállalnak házhozszállítást: +0,25 p.

A hiányzó adat értéke: [0]

Sorszám: 36. Kód: O3 Rövid leírás: Honlap tartalom Kapcsolódó felmérési kérdés(ek) adatállomány szerinti azonosító(i):

Kapcsolódó felmérési kérdés(ek) rövid összefoglalása: A változó képzéséhez szükség információ egyedi adatgyűjtésen alapult és nem megkérdezésen. Változó képzésének leírása: A honlap tartalmának kiértékeléséhez egyedi adatgyűjtést alkalmaztunk, az alábbiakban listázott szempontokat vettük figyelembe. A változó értéke a szempontokra kapott pontszámok összege. Változó számszerűsítése: Alrész H1

Szempont Honlap struktúrája

H2 H3 I1 I2 I3

Keresési funkció -1 Keresési funkció -2 Azonosíthatóság Transzparencia – 1. Transzparencia – 2.

I4 I5 I6

Általános információk Általános információk – 2. Transzparencia – 3.

I7 I8

Transzparencia – 4. Transzparencia – 5.

I9 I10 J1

Transzparencia – 6. Transzparencia – 7. Google találatok

J2 J3 J4 J57 J62 J7 J8 J9 J10

URL – 1 Honlap címsorai URL – 2 FB-Kapcsolat G+ - kapcsolat Szociális médiák Szociális hálók Adwords Bannerek

Magyarázat Honlap egyetlen lapból áll: 0 p. Honlap indokolatlanul egyszerű/komplikált felépítésű (nem szolgálja a megértést): 0,1 p. Honlap struktúrája nehezen áttekinthető: 0,5 p. Honlap struktúrája könnyen áttekinthető: 1,0 p. Van keresési funkció: 0,25 p. Van honlap-térkép: 0,25 p. Egyértelműen azonosítható a honlapot működtető vállalat neve: 0,25 p. Vállalat nevén kívül főbb adatok (adószám, cégjegyzékszám) elérhető: 0,25 p. Vállalat nevén kívül főbb adatok (székhely, telephelyek, fióktelepek címei és telefonos/telefaxos elérhetőségei) elérhetőek: 0,25 p. A nyitvatartási, ügyfélfogadási idő, információ megtalálható: 0,25 p. Elérhető egy központi e-mail: 0,25 p. Egyértelműen elérhetőek a vállalat referenciái / vállalat együttműködő partnerei / vállalat beszállítói / vállalat vevői: 1 p. Elérhető a vállalat konkrét (és megalapozott) jövőbeni tervei: 0,25 p. Elérhetőek, hogy milyen minőségbiztosítási bizonyítványokkal rendelkeznek, illetve az engedélyhez (minősítéshez) kötött tevékenység alátámasztásához szükségesek: 0,5 p. Elérhetőek a vezető tisztségviselők nevei: 0,25 p. A honlapon elérhető a vezető tisztségviselők közvetlen elérhetőségei: 0,75 p. Google-n a megfelelő kulcsszavak esetében az első 5 találatban benn van, illetve igazolható nem fizetős SEO tevékenység: 1 p. Google találatai között az első oldalon, de nem az első öt között: 0,5 p.. Google találatai között a második oldalon: 0,25 p. Minden más eset: 0 p. URL-címből azonosítható a cég/termék neve: 0,25 p. Honlapnak vannak megfelelő címsorai 0,25 p. Kereső-barát URL-cím struktúra: 0,25 p. Holnaphoz kapcsolódik Facebook-lap: 0,5/1 p. Holnaphoz kapcsolódik Google+-lap: 0,5/1 p. Cég anyagai elkérhetőek bármilyen műsorszóró szerveren (YouTube, SoundCloud): 0,25 p. Cég további szociális hálón fellelhető: 0,25 p. Google keresőn fizetett reklám (Adwords): 0,5 p. Harmadik félnél elhelyezett banner: 0,25 p.

Változó értékének skálája: [0-10] * A hiányzó adat értéke: [0] * MEGJEGYZÉS: az O3 változó 2x súllyal számít az ONLINE JELENLÉT pillér értékének számításakor! Sorszám: 37. Kód: O4 Rövid leírás: Online marketing eszközök használata Kapcsolódó felmérési kérdés(ek) adatállomány szerinti azonosító(i): B12Q11 Kapcsolódó felmérési kérdés(ek) rövid összefoglalása:  B12Q11: Mely online marketing eszközöket használják az alábbiak közül: honlap; célzott e-mailek; wikik; blogok; facebook; más közösségi oldalak; web2.0 alkalmazások; webkampányok; chat; linkmarketing; bannerek; online gerillamarketing eszközök; mobilmarketing; webergonómiai megoldások; keresőmarketing/keresőoptimalizálás? Több választ is jelölhet! Változó képzésének leírása: A felsorolt 15 db online marketing eszköz mindegyike azonos súllyal számít. Összeadtuk azt, hogy a vállalat hány különböző eszközt használ összesen, majd az összeg [0-15] alapján a sokaságot négy (közelítőleg) egyenlő elemszámú részre osztottuk. Változó számszerűsítése: 0: a vállalat nem alkalmaz online marketing eszközt 1: a vállalat 1 db online marketing eszközt alkalmaz 2: a vállalat 2 db különböző online marketing eszközt alkalmaz 3: a vállalat 3-4 db különböző online marketing eszközt alkalmaz 4: a vállalat 5 db vagy annál több különböző online marketing eszközt alkalmaz Változó értékének skálája: [0-4] A hiányzó adat értéke: [0] 9. DÖNTÉSHOZATAL pillér változói:

Sorszám: 38. Kód: D1 Rövid leírás: Döntéshozatali információs források hasznossága Kapcsolódó felmérési kérdés(ek) adatállomány szerinti azonosító(i): B03Q09 Kapcsolódó felmérési kérdés(ek) rövid összefoglalása:  B03Q09: Milyen forrásokból származó információkat használ a cég a döntéshozatal során, és ezek mennyire fontos szerepet töltenek be a döntéshozatalban, az alábbi lista elemei közül: vállalati pénzügyi kimutatások; nem pénzügyi adatok a vállalati információs rendszerből; a munkatársak véleményén alapuló információk; külső forrásból származó tényadatok; külső forrásból származó elemzések, jelentések; piac és közvéleménykutatótól megrendelt elemzések; internetes kutatás; adatbányászat; a vevők véleményén alapuló információk; a beszállítóktól származó információk? (Válasz mind a tíz esetben: 0: egyáltalán nem fontos vagy nincs válasz; 1: kismértékben fontos; 2: közepesen fontos; 3: nagyon fontos; 4: elengedhetetlenül fontos) Változó képzésének leírása: A felhasznált információs források kategóriánkénti [0-4] fontossági ítéleteit összeadtuk, majd az összeg [0-40] alapján a sokaságot négy (közelítőleg) egyenlő elemszámú részre osztottuk. Változó számszerűsítése: 0: nem használja a megjelölt információs forrásokat a döntéshozatal során 1: információs források kategóriánkénti fontossági ítéleteinek összege: 1-10 2: információs források kategóriánkénti fontossági ítéleteinek összege: 11-15 3: információs források kategóriánkénti fontossági ítéleteinek összege: 16-20 4: információs források kategóriánkénti fontossági ítéleteinek összege: 21 és felette Változó értékének skálája: [0-4] A hiányzó adat értéke: [0] Sorszám: 39. Kód: D2 Rövid leírás: Vállalati (belső) pénzügyi elemzések használata Kapcsolódó felmérési kérdés(ek) adatállomány szerinti azonosító(i): B03Q10 Kapcsolódó felmérési kérdés(ek) rövid összefoglalása:  B03Q10: Melyik számvitelért felelős személytől (könyvelőtől) származó pénzügyi kimutatásokat használja fel a döntéshozatal során, az alábbiak közül: árbevétel adatok monitoringja; bevétel és ráfordítás adatok elemzése; fedezeti adatok számítása és vizsgálata; utókalkuláció készítése; ár-, volumen- és értékindexek kalkulációja és vizsgálata; tőkelekötés hatékonyságának elemzése; befektetett tőkével arányos hozam vizsgálata; gazdasági hozzáadott érték vizsgálatok; vevői szállítói állomány nyomon követése; likviditási mutatók elemzése? (kategóriánként igen/nem) Változó képzésének leírása: A felajánlott (összesen 10 db) pénzügyi információs kimutatások közül mindig elem kiválasztva 1 pont, jelöletlenül 0 pont, az elért pontokat összeadtuk, majd az összeg [0-10] alapján a sokaságot négy (közelítőleg) egyenlő elemszámú részre osztottuk. Változó számszerűsítése: 0: nem használják a megjelölt pénzügyi információkat a döntéshozatal során 1: a pénzügyi információs kimutatások közül 1-3 db (különbözőt) használnak a döntéshozatal során 2: a pénzügyi információs kimutatások közül 4-5 db különbözőt használnak a döntéshozatal során 3: a pénzügyi információs kimutatások közül 6-7 db különbözőt használnak a döntéshozatal során 4: a pénzügyi információs kimutatások közül 8-10 db különbözőt használnak a döntéshozatal során Változó értékének skálája: [0-4] A hiányzó adat értéke: [0] Sorszám: 40. Kód: D3 Rövid leírás: Az információ megosztása Kapcsolódó felmérési kérdés(ek) adatállomány szerinti azonosító(i): B04Q17 Kapcsolódó felmérési kérdés(ek) rövid összefoglalása:  B04Q17: Milyen módszereket alkalmaznak a cégen belül az információ- és tudásátadás biztosításához, az alábbiak közül: Nincsen kialakult módja, ha szükséges, akkor közlik az érintettekkel a szükséges információkat.; Rendszertelen időnként értekezletet, állománygyűlést tartanak.; Rendszeres értekezletek, találkozók.; Írásban, e-mailben küldik el a szükséges információt.; Belső levelezőlista segítségével cserélnek információt.; Informatikai platformot alkalmaz belső információcserére (pl. intranet, csoportmunka támogatás).; Mobiltelefonos applikációt alkalmaz.? Több választ is jelölhet! Változó képzésének leírása: A felajánlott (összesen 7 db) módszer közül mindig elem kiválasztva 1 pont, jelöletlenül 0 pont, az elért pontokat összeadtuk, majd az összeg [0-7] alapján a sokaságot négy (közelítőleg) egyenlő elemszámú részre osztottuk. Változó számszerűsítése: 0: nem alkalmaznak információ megosztási módszert 1: az információ megosztási módszerek közül 1 db módszert használnak

2: az információ megosztási módszerek közül 2 db különböző módszert használnak 3: az információ megosztási módszerek közül 3 db különböző módszert használnak 4: az információ megosztási módszerek közül 4 db vagy annál több különböző módszert használnak Változó értékének skálája: [0-4] A hiányzó adat értéke: [0] Sorszám: 41. Kód: D4 Rövid leírás: Konzultáció a döntéshozatal során Kapcsolódó felmérési kérdés(ek) adatállomány szerinti azonosító(i): B04Q16 Kapcsolódó felmérési kérdés(ek) rövid összefoglalása:  B04Q16: A fontos (stratégiai) döntések meghozatala során kivel/kikkel konzultálnak a vezetők? (1: A döntésben érintettekkel konzultál, kikéri véleményüket.; 1: A cégvezetésben résztvevőkkel konzultál.; 1: A tulajdonosokkal konzultál.; 2: Széles körű konzultációt folytat az alkalmazottakkal.; 3: Cégen kívüli személyek tanácsát is kikéri.; 3: Profi tanácsadót, tanácsadó cég segítségét is igénybe veszi.) Változó képzésének leírása: A változó értéke egyenlő a legmagasabb pontértékű válasz [0-3] pontszámával. Változó számszerűsítése: 0: a legmagasabb pontértékű válasz pontszáma: 0, a vezetők nem konzultálnak a döntéshozatal során 1: a legmagasabb pontértékű válasz pontszáma: 1 2: a legmagasabb pontértékű válasz pontszáma: 2 3: a legmagasabb pontértékű válasz pontszáma: 3 Változó értékének skálája: [0-3] A hiányzó adat értéke: [0] Sorszám: 42. Kód: D5 Rövid leírás: Szervezeti rendszerek, adminisztratív rutinok Kapcsolódó felmérési kérdés(ek) adatállomány szerinti azonosító(i): B04Q11 Kapcsolódó felmérési kérdés(ek) rövid összefoglalása:  B04Q11: Mely szervezeti rendszerek működnek a cégnél, az alábbiak közül: Létezik-e írott formában a szervezeti rendszer felépítése? Létezik-e mindenki számára ismert hatáskörmegosztás, kijelölt szolgálati utak? Van-e a vállalatnál középvezetői szint? Van-e bizonyos funkcióknak külön felelős csoportja, osztálya, részlege? Van-e minden munkakörre munkaköri leírás? (igen/nem) Változó képzésének leírása: Az alkérdésre adott „igen” válasz 1 pont, „nem” válasz 0 pont. Összeadtuk minden (összesen 5 db) alkérdésre adott válaszok pontszámait, majd az összeg [0-5] alapján a sokaságot négy (közelítőleg) egyenlő elemszámú részre osztottuk. Változó számszerűsítése: 0: a felsorolt szervezeti rendszerek közül a cégnél egy sem működik 1: a felsorolt szervezeti rendszerek közül a cégnél 1-2 db működik 2: a felsorolt szervezeti rendszerek közül a cégnél 3 db működik 3: a felsorolt szervezeti rendszerek közül a cégnél 4 db működik 4: a felsorolt szervezeti rendszerek közül a cégnél 5 db működik Változó értékének skálája: [0-4] A hiányzó adat értéke: [0] 10. STRATÉGIA pillér változói: Sorszám: 43. Kód: S1 Rövid leírás: Jellemező stratégiai irány Kapcsolódó felmérési kérdés(ek) adatállomány szerinti azonosító(i): B04Q19 Kapcsolódó felmérési kérdés(ek) rövid összefoglalása:  B04Q19: A vállalkozás a 2012-2014 időszakban jellemezően (egyet válasszon): ─ 1: csökkentési stratégiát követett ─ 1: védekező stratégiát követett ─ 2: stabilitási stratégiát követett ─ 3: növekedési stratégiát követett ─ 3: támadó stratégiát követett ─ 0: nem követett semmilyen következetes stratégiát? Változó képzésének leírása: – Változó számszerűsítése: 0: stratégiai irány: nem követett következetes stratégiát 1: stratégiai irány: csökkentési-védekező stratégiát követett 2: stratégiai irány: stabilitási stratégiát követett 3: stratégiai irány: növekedési- támadó stratégiát követett Változó értékének skálája: [0-3] A hiányzó adat értéke: [0]

Sorszám: 44. Kód: S2 Rövid leírás: Növekedési stratégia, üzletágak száma és kapcsolódása Kapcsolódó felmérési kérdés(ek) adatállomány szerinti azonosító(i): B01Q04; B02Q14A Kapcsolódó felmérési kérdés(ek) rövid összefoglalása:  B01Q04: Mikor alapították a vállalkozás jelenlegi formáját? (cégalapítás éve)  B02Q14A: Melyek a vállalkozás árbevétel szempontjából legfontosabb (maximum 4) tevékenységi körei? (TEÁOR kódok felsorolása) Változó képzésének leírása: – Változó számszerűsítése: 0: 1992 vagy az előtt alapított egy tevékenységű vállalat 1: 1992-1998 között alapított egy tevékenységű vállalat 2: 1999 után alapított egy tevékenységű vállalat 3: két tevékenységet végez 4: három vagy annál több tevékenységet végez Változó értékének skálája: [0-4] A hiányzó adat értéke: [0] Sorszám: 45. Kód: S3 Rövid leírás: A vezető vállalkozói képességei Kapcsolódó felmérési kérdés(ek) adatállomány szerinti azonosító(i): B15Q08 Kapcsolódó felmérési kérdés(ek) rövid összefoglalása:  B15Q08: A válaszadó vezető megítéli saját vállalkozói tulajdonságait, az alábbi jellemzők mentén: Ön megfelelő ismeretekkel rendelkezik vállalkozások sikeres indításához. Ön megfelelő ismeretekkel rendelkezik vállalkozások sikeres működtetéséhez. Ön megfelelő ismeretekkel, tapasztalatokkal rendelkezik vállalkozások sikeres irányításhoz, vezetéséhez. Ön megfelelő ismeretekkel, tapasztalatokkal rendelkezik vállalkozás pénzügyi menedzseléséhez. Ön képes a vállalkozással kapcsolatos üzleti kockázatok felmérésére és kezelésére. Ön képes a vállalkozással kapcsolatos pénzügyi kockázatok felmérésére és kezelésére. Ön megfelelő ismeretekkel, tapasztalatokkal rendelkezik a vállalkozási döntések gyors meghozatalához. Ön megfelelő ismeretekkel, tapasztalatokkal rendelkezik a cégnél dolgozó alkalmazottak menedzselése területén. Ön képes új üzleti lehetőségek felfedezésére és kihasználására. Ön megfelelő ismeretekkel rendelkezik számítógépek kezelése, Internet használata területén. (Válasz mind a tíz esetben; 0: egyáltalán nem jellemző; 2: közepesen jellemző; 4: nagyon jellemző) Változó képzésének leírása: A 10 db kérdésre adott [0;2;4] válaszokat összeadtuk, majd az összeg [0-40] alapján a sokaságot négy (közelítőleg) egyenlő elemszámú részre osztottuk. Változó számszerűsítése: 0: vállalkozói tulajdonságok (önbevalló) megítélésének összpontszáma: 0 1: vállalkozói tulajdonságok (önbevalló) megítélésének összpontszáma:1-11 2: vállalkozói tulajdonságok (önbevalló) megítélésének összpontszáma: 12-20 3: vállalkozói tulajdonságok (önbevalló) megítélésének összpontszáma: 21-28 4: vállalkozói tulajdonságok (önbevalló) megítélésének összpontszáma: 28 felett Változó értékének skálája: [0-4] A hiányzó adat értéke: [0] Sorszám: 46. Kód: S4 Rövid leírás: Hosszú távú proaktív stratégia (egyediség) Kapcsolódó felmérési kérdés(ek) adatállomány szerinti azonosító(i): B05Q15_9 Kapcsolódó felmérési kérdés(ek) rövid összefoglalása:  B05Q15_9: Mit gondol, az alábbi jellemező vonatkozásában az Ön cége mennyiben egyedi a versenytársakhoz képest: kiváló hosszú távú proaktív stratégia. (nem különbözik a versenytársaktól; kismértékben különbözik a versenytársaktól; közepes mértékben különbözik a versenytársaktól; nagymértékben különbözik a versenytársaktól; teljesen egyedi) Változó képzésének leírása: – Változó számszerűsítése: 0: nem különbözik a versenytársaktól 1: kismértékben különbözik a versenytársaktól 2: közepes mértékben különbözik a versenytársaktól 3: nagymértékben különbözik a versenytársaktól 4: teljesen egyedi Változó értékének skálája: [0-4] A hiányzó adat értéke: [0]