TERM ÉSZETKÖZELI SZENNYV ÍZTISZTÍTÁS TERMÉSZETKÖZELI SZENNYVÍZTISZTÍTÁS É S EGYEDI SZENNYV ÍZKEZELÉS JOGI ÉS SZENNYVÍZKEZELÉS É SM ŰSZAKI ÉS MŰSZAKI K ÖVETELMÉNYRENDSZERE KÖVETELMÉNYRENDSZERE KÁLÓCZY ANNA OKTVF KÖRNYEZETVÉDELMI SZAKÉRTŐI NAPOK Budapest, 2007. 06. 04.
Összegyűjtött szennyvizek tisztítási aránya Magyarországon (%) 2004. május 01.
Nem, vagy csak mechanikailag tiszított szennyvizek; 32%
Tisztíott szennyvizek; 68%
Telep ülési szennyvizek gy űjtésének, Települési gyűjtésének, elvezet ésének ééss tiszt ításának EU szab ályozási elvezetésének tisztításának szabályozási alapja
91/271/EGK Irányelv a települési szennyvizek kezeléséről - célja - hatálya: 2000 LE feletti települések - kötelező feladat - fogalmak definiálása - követelmények előírása (szennyezőanyag kibocsátás függvényében)
2000/60/EK Irányelv (VKI) - felszíni és felszín alatti vizek elszennyeződésének megelőzése, megszüntetése - „jó állapot” elérése (fizikai, kémiai, ökológiai/biológiai jó minőségi állapot)
Magyarorsz ági telep ülések lakossz ám szerinti Magyarországi települések lakosszám megoszl ása (Bp. nnélkül) élkül) megoszlása
44 db 628 db
74 db 26 db
6 db 1025 db
651 db
687 db
500 leé alatt 500 - 1 000 1 000 - 2 000 2 000 – 10 000 10 000 – 15 000 15 000 – 50 000 50 000 – 150 000 150 000 leé felett
Kistelep ülések jellemz ő probl émái Kistelepülések jellemző problémái Hagyományos szennyvíztisztítás esetén magasak a fajlagos beruházási és üzemeltetési költségek. Korlátozottak a megvalósításra felhasználható pénzeszközök.
A környezetvédelmi problémák megoldásában (és finanszírozásában) elsőbbséget élveznek a nagyobb környezeti terhelést okozó nagy és közepes települések. Ugyanakkor az esélyegyenlőség elve alapján a kistelepüléseken élők számára is biztosítani kell a komfortos lakáshoz jutást, a szennyvizek korszerű kezelésével és ártalommentes elhelyezésével (is).
Szakember- és tapasztalathiány a projektmenedzsment, pályázatírás, valamint a tervezés, kivitelezés, üzemeltetés, karbantartás területén.
Kistelepülések esetében is biztosítani kell a sok esetben szigorú szennyvíz-kibocsátási határértékeket, mivel az EU normák szerint meg kell őrizni, illetve javítani kell a kis vízfolyások vízminőségét is. Elhelyező terület tulajdonjoga és művelési ága esetenként nem rendezett. Az üzemeltetési és fenntartási kapacitás/ képesség korlátozott.
Olyan megoldásra van szükség, amely: kielégíti a környezetvédelmi követelményeket, költség-hatékony, illeszkedik a természetes környezetbe, tartósan fenntartható, stabil, megbízható üzemű.
M űszaki megold ási lehet őségek kistelep ülések Műszaki megoldási lehetőségek kistelepülések szennyv íztisztítására szennyvíztisztítására Szennyvíz Irányelv teljesítése: „Települési Szennyvizek Ártalommentes Elhelyezése Nemzeti Program” végrehajtására két Alprogram: 1. „Települési Nemzeti Szennyvízelvezetési és- tisztítási
Megvalósítási Program” („A” program) 25/2002. (II. 27.) Korm. rendelet 2. „Egyedi Szennyvízkezelési Nemzeti Megvalósítási Program” („B” program) 174/2003. (X. 28.) Korm. rendelet
M űszaki megold ási lehet őségek kistelep ülések Műszaki megoldási lehetőségek kistelepülések szennyv íztisztítására szennyvíztisztítására Mesterséges szennyvíztisztítás környezetbarát alternatívái: 1. természetközeli szennyvíztisztítási módszerek közcsatornával ellátott területeken „A” programhoz tartozó 2. egyedi szennyvízelhelyezési kislétesítmények nem csatornázott területeken „B” Pogramhoz tartozó („A” Programból kimaradt települések és „A” Program azon települései, ahol mesterséges szv.tisztítás nem gazdaságos v. nem indokolt környezetvédelmi szempontból)
Közös jellemző Megkülönböztetés Végrehajtás: helyi önkormányzati feladat
Term észetközeli szennyv íztisztítás Természetközeli szennyvíztisztítás Definíció: természetközeli élettér, mesterséges talaj-víz-növény ökoszisztéma, fő szerep a természetben lejátszódó fizikai, kémiai és biológiai
folyamatoké, szervesanyag lebontást mikroorganizmusok végzik külön oxigén bevitel nélkül, többnyire nincs szükség elektromos energia- és vegyszer felhasználásra, alacsony beruházási és üzemeltetési költségigény.
Alkalmazás: - települési nyers szv. teljes biológiai tisztítása, - utótisztítása, - végleges elhelyezése.
Term észetközeli szennyv íztisztítás el őnyei Természetközeli szennyvíztisztítás előnyei Tájba illeszkedő, ökológiai szempontból is különösen hasznos
megoldások, vizek helyben tartása, egyszerűek, kevés a gép-, energia- és személyzet igényük, működtetésükhöz nem szükséges magas szintű szaktudás (de a tervezéshez, engedélyezéshez igen!), Beruházási költségük alacsony (30-60 %-a a hagyományosnak), Fenntartási költségük alacsony (10-30 %-a a hagyományosnak), Minimális mennyiségű, további kezelést igénylő járulékos hulladék, pl. szennyvíziszap keletkezik.
Term észetközeli szennyv íztisztítás hhátrányai átrányai Természetközeli szennyvíztisztítás Viszonylag nagy a területigényük, érzékeny területeken, belvizes, és magas
talajvízállású területeke. nem, vagy csak korlátozottan alkalmazhatóak és ez általában költségnövekedést eredményez, gazdaságos alkalmazásának mérethatára: a leginkább javasolható mérettartomány 100-300 LE. eltérő szakértelmet is igényel, a műszaki mellett természettudományosat, érzékenyek az időjárási viszonyok változásaira (téli üzem).
Term észetközeli szennyv íztisztítási ttípusok ípusok Természetközeli szennyvíztisztítási 1. Növényzet nélküli tavas rendszerek: a) Tórendszer levegőztetés nélkül, b) Tórendszer mesterséges levegőztetéssel. 2. Növényzetes tavas rendszerek (ún. épített wetland-ek) 3. Faültetvényes talajbiológiai tisztítás = Nyárfás szennyvízelhelyezés 4. Sorba kötött 2-3 féle természetes eljárás
1. N övényzet n élküli tavas rendszerek Növényzet nélküli vízben élő mikroszervezetek (gombák,
baktériumok, algák) lebontó tevékenységének következtében fokozatosan végbemegy a szennyvíz szervesanyagainak lebontása, mineralizálása, stabilizálása. Alkalmazás: - kedvezően és gazdaságosan használhatók, ahol elegendő terület áll rendelkezésre és megfelelőek az éghajlati viszonyok is, - célszerű: telepre érkező vízmennyiség nagy mértékű ingadozása várható (pl. üdülőterületek). Legkedvezőbbek: a sorbakötött tavas rendszerek, amelyek általában 3 lépcsőből állnak: anaerob tó, fakultatív tó és utótisztító aerob tó.
Szennyv íztisztító ttó ó Szennyvíztisztító
2. N övényzetes tavas rendszerek ((ún. ún. Növényzetes éépített pített „„constructed” constructed” wetland -ek): wetland-ek): Alkalmazási terület Fő jellemző: szigetelt rendszerek Típusai a növény élettere szerint csoportosíthatóak:
-mocsári növényes, -lebegőhínáros, -hínáros. Mocsári növényes rendszerek a víz áramlási iránya szerint: -vízszintes áramlás, -függőleges áramlás, -mindkettő irányba történő áramlás. Mocsári növényes rendszerek a víztest elhelyezkedése szerint: -felszín feletti átfolyású, (SVF v. Free water surface system), -felszín alatti átfolyású, (FA-rendszer v. gyökérzónás ill. mezős). -a kettő kombinációja, átszivárgásos.
É pített wetland/ Mocsári nnövényes övényes rendszerek a vvíztest íztest Épített wetland/Mocsári elhelyezked ése szerint íni áátfolyású tfolyású rendszer elhelyezkedése szerint// felsz felszíni
É pített wetland/ Mocsári nnövényes övényes rendszerek a vvíztest íztest Épített wetland/Mocsári elhelyezked ése szerint ín alatti áátfolyású tfolyású elhelyezkedése szerint// felsz felszín rendszer=gy ökérmezős (gy ökérzónás) rendszer rendszer=gyökérmezős (gyökérzónás) Kialakítás: -földműves kialakítású medencék, szigetelés -töltetet -vízi-mocsári magasabbrendű növényfajok -fizikai folyamatok (ülepedés, szűrés, adszorpció, stb..) - kémiai folyamatok (abszorpció, kicsapódás, bomlás, stb.) illetve -biológiai-biokémiai folyamatok (növényi illetve bakteriális anyagcsere, enzimatikus reakciók Előnye: nincs szaghatás Hátránya: növényi tápanyag-eltávolítási hatékonysága
alacsony Alkalmazási területei
É pített wetland ín alatti áátfolyású, tfolyású, Épített wetland:: Felsz Felszín gy ökérmezős rendszer gyökérmezős
É pített wetland ín alatti áátfolyású, tfolyású, Épített wetland:: felsz felszín gy ökérmezős rendszer gyökérmezős
É pített wetland ált gy ökérzónás Épített wetland:: kombin kombinált gyökérzónás szennyv íztisztítási elj árások ((multistage multistage szennyvíztisztítási eljárások rendszerek)
Hazai gy ökérzónás szennyv íztisztító telepek ééss gyökérzónás szennyvíztisztító jellemz őik jellemzőik
Gy ökérmezős wetland (Sz ügy) Gyökérmezős (Szügy)
3. Ny árfásszennyvíz elhelyez ő telep Nyárfásszennyvíz elhelyező
P élda a fa ültetvényes rendszer elemeire Példa faültetvényes előtiszítás
faültetvényes tisztítás
Segédlet a korszerű egyedi
szennyvízkezelési és a természetközeli szennyvíztisztítás alkalmazásához, KvVM 2005. december
Természetközeli szennyvíztisztítási
eljárások Kézikönyv, KvVM 2006.
Segédlet a szakszerű egyedi
szennyvízkezelés és a természetközeli szennyvíztisztítás alaklmazásához, a műszaki-technológiai megoldások kialakításához, KvVM 2006. december
1. Term észetközeli szennyv íztisztítás eset én Természetközeli szennyvíztisztítás esetén
betartand ó ááltalános ltalános jogszab ályi ééss kibocs átási betartandó jogszabályi kibocsátási kkövetelmények övetelmények a)
Felszíni vizek védelme
28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet (Hér.)1. számú melléklete (technológiai határértékek) I. rész B) (2) pont
A 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 1. számú melléklete (technológiai határértékek) I. rész C) pont
vízminőség-védelmi kategóriáik meghatározása
Határértékek megállapítása ( lehet területi, technológiai, egyedi)
1. Term észetközeli szennyv íztisztítás eset én Természetközeli szennyvíztisztítás esetén
betartand ó ááltalános ltalános jogszab ályi ééss kibocs átási betartandó jogszabályi kibocsátási kkövetelmények övetelmények b) Felszín alatti vizek és a talaj védelme
219/2004. (VII. 25.) Korm. rendelet 9. §. és 10. § 219/2004. (VII. 25.) Korm. rendelet szerinti tilalamak Időszakos vízfolyás külön szabályok
területi kibocsátási határértékek a Hér. 2. sz. melléklete alapján
Talajban történő szennyvízelhelyezés esetén biztosítani
kell, hogy a megfigyelő/monitoring kutakban ellenőrzött tisztított szennyvíz minősége ne haladja meg a 10/2000 (VI.2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet szerinti „B” szennyezettségi határértékeket (szulfát, foszfát, nitrát, ammónium, K2 veszélyességű anyagok).
2. A szennyvizek ééss szennyv íziszapok nem szennyvíziszapok mez őgazdasági ter ületen ttörténő örténő elhelyez ése mezőgazdasági területen elhelyezése Faültetvényes szennyvíztisztítás alkalmazása esetén
-erdő- és mezőgazdasági művelésből történő kivonás -talajtani szakvélemény készítése
Nem létesíthető faültetvényes, és egyéb nem szigetelt rendszerű
természetes szennyvíztisztító telep a következő területeken: - 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 10. §-a és 2. számú melléklet 1. Fokozottan érzékeny terület kategória pontjai alapján -Egyéb jszb-ok szerint: -240/2000 (XII. 23.) Kormányrendeletben kijelölt érzékeny felszíni vizek 250 m-es parti sávjában; -28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 2. számú melléklete 2. „Egyéb védett területek befogadói” -ként megjelölt felszíni vizek 250 m-es parti sávjában.
3. A szennyvizek ééss szennyv íziszapok szennyvíziszapok mez őgazdasági ter ületen ttörténő örténő elhelyez és mezőgazdasági területen elhelyezés 27/2006. (II. 7.) Kormányrendelet, valamint 50/2001. (IV. 3.) Kormányrendelet előírásai alapján
kell eljárni, a Növény- és Talajvédelmi Szolgálat (NTSZ) engedélye szerint.
4.Egy éb ir ányelvek 4.Egyéb irányelvek vízjogi engedély köteles tevékenység
18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet (tervdok. tartalma) Kvt., 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3. sz. melléklet: felügyelőségi döntéstől függően KHV köteles 219/2004. (VII. 25.) Korm. rendelet: a megfigyelő kutakban mérhető felszín alatti víz minőségi állapota a kezdeti, a szennyvíztisztítási megkezdése előtti „0” állapothoz képest ne romoljon, adatszolgáltatás 21/2002. (IV. 25.) KÖVIM rendelet: üzemeltető kötelezettségei 4/1981. (IV. 4.) OVH rendelkezés 56. § (2): szennyvíziszap elhelyezéséről, vagy felhasználásáról is gondoskodni kell.
5.A talajterhelési díj vonatkozásai: 2003. évi LXXXIX. Tv.
Egyedi szennyv ízkezelési ttípusok ípusok szennyvízkezelési „B” Program, 174/2003. (X. 28.) Kormányrendelet 2. § b) pont egyedi szennyvízkezelés def.: egyedi szennyvízkezelési létesítmények (építmények) alkalmazása, amelyek 1-25 LE megfelelő települési szennyvíz tisztítását és/vagy végső elhelyezését, illetve átmeneti gyűjtését, tárolását szolgálják.
Három fő megoldási lehetőség: egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmények (a): oldómedence és
kavics- vagy homokszűrő, tisztított szennyvizek maradék tápanyag tartalmának hasznosítása a növényzet és a talaj élővilága számára, energia bevitel nélkül, egyedi szennyvíztisztító kisberendezések (b): előregyártott kisberendezések, a szennyezőanyagok lebontása energiabevitel segítségével történik, egyedi zárt szennyvíztárolók (c): zártan és vízzáróan kialakított medencék,a szennyvizek ártalommentes gyűjtésére és a szennyvízből keletkező települési folyékony hulladék (TFH) időszakos tárolására.
Az egyedi szennyvíztisztítási rendszerek működése és fő jellemzői: Utótisztító és elhelyező mező:
Feladata: előtisztítás - ülepítés és uszadék eltávolítás; - anaerob, oxigénmentes szervesanyag lebontás (hideg rothasztás, fűtés és keverés nélkül); Építése: - vízzáró módon helyben vagy előregyártva - vasbeton vagy műanyag anyagból
15 ,0 -
3,0 - 6,0 m
Kialakítása: - egykamrás, elvezető szűrővel, vagy - kétkamrás, uszadékfogóval
- felszín alatti talajadszorbciós rendszer, amely általában szemcsés anyaggal (kaviccsal, durva homokkal) töltött sekély (0,6 - 1,5 m mélységű) árkok rendszere A tisztítás lényege: a szerves szervetlen szennyező anyagok lebontása - fizikai, kémiai és biológiai folyamatok révén - széndioxiddá, vízzé, nitrogén gázzá, stb. A töltet szerepe: - az árkok szerkezetének megtartása; - a szennyvíz részleges tisztítása; - a szennyívz elosztása a talajban; - a csúcslefolyások kiegyenlítése; A kiadagolás módja: - gravitációsan, felváltva; - adagoló szivattyúval, időszakosan; - adagoló szifonnal.
30 ,0 m
Oldómedence:
3,0 - 5,0 m 1,5 - 3,0 m
Az egyedi szennyv íz-elhelyezési kisl étesítmények jellemz ő szennyvíz-elhelyezési kislétesítmények jellemző technol ógiai kialak ításai technológiai kialakításai Egyszerű oldómedence és hagyományos dréncsövezett szikkasztó rendszer
Egyszerű oldómedence és hagyományos dréncsövezett szikkasztó rendszer adagoló szivattyúval
Bővített oldómedence és kis mélységű, homokkal töltött árkos szikkasztó rendszeradagoló szivattyúval
Az egyedi szennyv íz-elhelyezési kisl étesítmények jellemz ő szennyvíz-elhelyezési kislétesítmények jellemző technol ógiai kialak ításai technológiai kialakításai Bővített oldómedence váltakozó üzemű közbenső homokszűrővel és hagyományos dréncsövezett szikkasztó rendszer
Bővített oldómedence váltakozó üzemű közbenső homokszűrővel és hagyományos dréncsövezett szikkasztó rendszer, adagoló szivattyú
Bővítettoldómedence váltakozó üzemű közbenső homokszűrővel és kis mélységű szikkasztó árok, adagoló szivattyú
Bővített oldómedence és hközbenső homokszűrő dombként kiemelkedő rendszer adagoló szivattyúval magas talajvíz estén
Az egyedi szennyv íztisztítási technol ógia szennyvíztisztítási technológia kiv álasztának szempontjai kiválasztának Minden esetben figyelembe kell venni a helyi adottságokat, valamint a jogszabályi előírásokat és követelményeket. Helyszíni adottságok vizsgálata: előzetes helyszíni vizsgálat, részletes helyszíni vizsgálat (helyi talaj tulajdonságai, szivárogtatási
kísérlet, hidrogeológiai jellemzők), a terület víz befogadó képességének becslése, az elvileg alkalmazható egyedi rendszerek kiválasztása, az elhelyező mező méretezési paramétereinek a megválasztása, a fajlagos hidraulikai terhelés meghatározása, változatonként, az elhelyező mező méretezése és előzetes helyszínrajzának elkészítése, változatonként, az egyes kiegészítő elemek (oldómedence, osztó- és szivattyúakna) méretezési paraméterének megválasztása, változatonként, a legmegfelelőbb változat kiválasztása.
A kiv álasztás sor án m érlegelendő egy éb ffőbb őbb kiválasztás során mérlegelendő egyéb szempontok: a szennyvíz mennyisége és összetétele, időbeli
elosztása a tisztítás mértékének követelményei (a tisztított szennyvíz-elhelyezési lehetősége), a szennyvíziszap mennyisége és az iszap elhelyezésének lehetősége, a beruházási és üzemelési költségek, a telepítési viszonyok, környezeti adottságok (beépítettség, altalaj, talajvízállás, közművesítés).
Tájékoztató a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és
Vízügyi Felügyelőségek részére a korszeri egyedi szennyvízkezelés alkalmazásának segédletéhez, KvVM 2005. december
Útmutató a szakszerű szennyvízkezweléssel kapcsolatos
jogszabályi előírások alkalmazáshoz, KvVM 2006.
Egyedi szennyvízelhelyezési kislétesítmények
környezetvédelmi és műszaki irányelvek, KvVM 2006.
Segédlet a szakszerű egyedi szennyvízkezelés és a
természetközeli szennyvíztisztítás alaklmazásához, a műszaki-technológiai megoldások kialakításához, KvVM 2006. december
A szakszer ű egyedi szennyv íz-elhelyezés szakszerű szennyvíz-elhelyezés alkalmaz ására ééss enged élyezésére vonatkoz ó alkalmazására engedélyezésére vonatkozó ffő ő jogszab ályok jogszabályok Egyedi Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósítási Programjáról szóló
174/2003. (X. 28.) Korm. rendelet
26/2002. (II. 27.) Korm. rendelet melléklete
környezeti és gazdaságossági vizsgálatok szükségessége „1.2. Ahol a gyűjtőrendszerek létrehozása nem indokolt, akár azért, mert nem járna környezeti előnyökkel, akár azért, mert túlságosan költséges lenne, azonos szintű környezetvédelmet nyújtó egyedi rendszereket vagy más megfelelő rendszereket kell alkalmazni.” vizsgálati módszertan a csatornázandó és a nem csatornázandó területek lehatárolásához. környezetvédelmi vizsgálatok elvégzéséhez 3.2 pont előírja a lehatárolásnál figyelembe veendő jogszabályokat 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet.
A szakszer ű egyedi szennyv íz-elhelyezés szakszerű szennyvíz-elhelyezés alkalmaz ására vonatkoz ó egy éb jogszab ályok alkalmazására vonatkozó egyéb jogszabályok 1./ felszíni, fa víz földtani közeg (talaj) minőségi romlása ne, inkább javulása következzen be: 220/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet, 28/2004 (XII. 25.) KvVM rendelet, 219/2004. (VII. 21 .) Kormányrendelet, valamint 10/2000. (VI. 2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet. 2./ 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 24.§ (1) b) és (6): jegyzői engedéllyel, helyi vízgazdálkodási hatósági hatáskörben v. vízjogi engedély 3./Tilalmak: 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet 5. sz. melléklete a felszíni és a felszín alatti vízbázisok belső-, illetve külső védőövezeteiben. 219/2004. (VII. 21.) kormányrendelet 2. számú melléklete alapján a „Felszín alatti víz állapota szempontjából fokozottan érzékeny területeken.
A szakszer ű egyedi szennyv íz-elhelyezés szakszerű szennyvíz-elhelyezés alkalmaz ására vonatkoz ó egy éb jogszab ályok alkalmazására vonatkozó egyéb jogszabályok 4./ Külön vizsgálat (egyedi lokális érzékenységi vizsgálat) szükséges a 174/2003 (X. 28.) Kr. 3. § (4)-a szerint, hogy kizárható legyen a felszín alatti vízbázis veszélyeztetése: 240/2000. (XII. 23.) kormányrendelet, 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 2. számú melléklete 2. pont, 219/2004. (VII. 21.) kormányrendelet 7. §. (5) pontja alapján átsorolás 5./ Vgtv. 6. § (4) d) pontja értelmében az ingatlan határain belül lévő, és saját célt szolgáló víizilétesítményekaz ingatlan tulajdonosának a tulajdonában vannak. 6./ A 174/2003. Korm. rendelet 4. §-a alapján a központi támogatás megszerzéséhez Települési Szennyvízkezelési Programot (TSZP) kell benyújtani. Tartalmi követelmények meghatározása. 7./ Víz, zagy, iszap és építőanyag hulladékok elszállítása és kezelése: 2000. évi XLIII. törvény és 16/2002. (IV. 10) EüM rendelet előírásai alapján kell végezni. 8./ talajterhelési díj vonatkozásai: 2003. évi LXXXIX. Tv.
Köszönöm a megtisztelő figyelmet!
