Vélemény a Partnerségi Megállapodás tervezetéhez Magyar Természetvédők Szövetsége
A véleményünkben elsősorban a kritikai elemekre térünk ki, tekintettel a tömörség igényére, és, hogy a nyári időszakban kevesebb kapacitásunk van a dokumentum részletes, kiegyensúlyozottabb véleményezésére.
1.1.1. Átfogó helyzetképhez A környezeti terhek számbavétele hiányzik, csökkentésük nem cél A dokumentum átfogó helyzetképe egyoldalú, csak a gazdasági környezet és folyamatok elemzésére terjed ki. A természeti környezet és társadalmi folyamatok elemzése hiányzik. Ha erre is kiterjedne, láthatóvá válna, hogy Magyarország – mint az EU többi országa – a megújulás mértékén felül használja a környezetét. Az Unió polgárainak színvonalán 2,5-re nőne a szükséges bolygók száma az emberiség számára, ami elgondolkodtat, hogy kielégíthetők-e a ma fennálló növekedési vágyak. További gond, hogy az erőforrások túlterhelésével a Föld eltartóképessége is csökken, azaz minél később csökkentjük a környezeti terhelést, annál kisebb értékre kell azt visszavenni, késlekedésünk esetén jóval az eredeti eltartóképesség alá. A tervben nem látjuk annak az érdemi szándékát, hogy a környezeti terhek csökkenjenek. Például nem tudjuk elfogadni, hogy a terv a nem ETS szektorra 10% kibocsátás növekedést engedélyez 2020-ig, miközben tudományos tény, hogy a föld lakóinak 2050-re 2 t/évre kell csökkentenie az ÜHG kibocsátásokat, amely a jelenlegi magyarországi szint harmada. Tehát olyan fejlődést kell célul kitűznünk, amely már most az erőforrás felhasználás csökkentésével jár, nem a növekedésével. Megalapozatlan hit a gazdasági és pénzügyi válság elmúlásában A dokumentum – helyesen – detektálja a magyar gazdaság nyitottságát, illetve a duális szerkezetéből adódó problémákat. A nyitottságot azonban olyan adottságként kezeli, ami nem változtatható, hanem egy növekedési adottság lesz a globális, európai gazdasági válság múltával. Nehéz hinni abban, hogy a jelenlegi globális pénzügyi és gazdasági rendszer – akár középtávon – fennmaradhat. Ha a környezeti problémáktól el is tekintünk, akkor is nagyon sérülékeny az a rendszer, ahol az államok adósságai szakadatlanul növekednek, a tőzsdei folyamatok rég elszakadtak a valóságos gazdaságtól. Még ha a magyar gazdaságpolitika meg is erősödne, akkor is a dollár vagy az euró nagyobb válsága napok alatt bedönthet egy Magyarország típusú nyitott gazdaságot. Ezért a gazdaság nyitottságával, mint problémával kellene foglalkoznia a tervnek.
1.1.1. A nemzeti fejlesztési célok összefoglalása fejezethez A fenntartható növekedés helyett a fenntartható fejlődést kell célul kitűzni A terv az állítja, hogy tovább szeretnénk növekedni, ami az ökológiai terhelés további növekedését is garantálja, tekintettel arra, hogy ma sehol sem ismerünk olyan növekedési mintát, ahol képesek 1
lettek volna a növekedést abszolút értelemben szétválasztani a környezeti terheléstől. Sőt, a terv a környezeti és társadalmi struktúrákra is úgy tekint, mint a gazdasági növekedés potenciáljaira. Ezzel azt sugallja, hogy a környezetet és a társadalmat tovább fogja terhelni a gazdaság érdekében. A környezeti beruházások általában nem képesek a környezeti kockázatot csökkenteni, csak akkor, ha a környezeti terhelések megelőzését szolgálják. A probléma a fő célkitűzéssel van. A gazdasági növekedés nem lehet célja az emberi közösségnek. Csak az emberi életminőség javítása, úgy, hogy az erőforrásainkat őrizzük meg az utánunk jövők számára. Ezt a gondolatot a fenntartható fejlődés fogalmazza meg legjobban. Javasoljuk, hogy a terv célja a fenntartható fejlődés legyen, ne a fenntartható gazdasági növekedés.
1.1.3. helyzetértékelés illetve 1.3. fejlesztések és eredmények bemutatása fejezetekhez
Fő nemzeti fejlesztési prioritás 1. - Gazdaságfejlesztés A gazdasági, élelmiszer- és energia-önrendelkezés megerősítése legyen domináns gazdaságfejlesztési prioritás A tervben két gazdaságpolitikai megközelítés verseng. Az egyik a kitörést, a duális szerkezet oldását abban látja, hogy a KKV szektort a multinacionális, export orientált szektorral jobban összeköti, a KKV-k beszállítóvá válásával. Emellett a külföldi tőke további vonzását segítené. A másik megközelítés a helyi gazdaság fejlesztésében, a KKV-k közötti kapcsolatok megerősítésében látja a megoldást. Mi egyértelműen a második megoldás mellett törünk lándzsát. Ha a KKV szektort a multinacionális szektorhoz kötjük, fokozzuk az esetleges globális, európai válságok hazai negatív hatásait. Az is nagyon kérdéses, hogy pont olyan környezeti szempontból káros ágazatokat kell-e fejleszteni, mint az autóipar vagy a gyógyszer nagyipar. Örömmel tapasztaljuk, hogy az élelmiszer-önrendelkezés egyes elemei megtalálhatóak a tervben (például a rövid ellátási láncok ügye), az energia-önrendelkezésre is jelentős összeget szán a terv (például a lakossági energiahatékonysági beruházások), illetve a helyi gazdaságfejlesztés is megjelenik, mint támogatható cél, de ezeknek az intézkedéseknek sokkal nagyobb súllyal kellene szerepelniük. Helyi és országos pénzhelyettesítők szerepe A tervnek komolyan meg kellene vizsgálnia, hogy a különböző helyi pénzekkel vagy regionális, országos pénzhelyettesítőkkel hogyan lehetne segíteni a nemzetgazdaság fejlesztését. A kamatos pénz részbeni kiiktatása, a közösségi pénzhelyettesítők használata segíthetné a megtermelt haszon helyben maradását, a helyi gazdaság és társadalom hosszú távú megerősítését. A K+F+I beavatkozásoknak kiemelten törekedniük kell az anyag- és energiatakarékos technológiák fejlesztésére Mivel túlléptük az ökológiai eltartóképességünket, ezért a technológiai innovációnak feltétele kell, hogy legyen, hogy ne fokozzuk tovább a környezeti terhelést. Ezért legyen alapvető feltétele minden K+F+I támogatásnak az anyag- és energiatakarékosság megkövetelése, a jelenlegi túlzott erőforráshasználat kiváltására irányuló fejlesztések elsődlegessé tétele. A rendszerszintű innováció elsőbbsége A hatékonyságnövelő technikai innováció mellett (helyett) a rendszerszintű innovációkat kell előnybe 2
részesíteni. Az innovációnak nem lehet az egyetlen nézőpontja a magasabb hatékonyság. A fenntartható fejlődés a környezet és fejlődés kérdéseinek integrációját feltételezi, ezért a rendszerszintű innovációnak erre az integrációra kell irányulnia. Innovációra van szükség az intézmények területén: pénz intézményrendszere, hitelezés, támogatási intézmények, közgazdasági szabályozók, ösztönzők, adók; a termelés és fogyasztás mintázatainak átalakítása területén, pl. termelői-fogyasztói integráció, ipari ökoszisztémák, stb; a fenntartható erőforrás-használat területén; a tájhasználat területén; a közösségi intézmények területén.
Fő nemzeti fejlesztési prioritás 2. - Foglalkoztatás Társadalmi célú vállalkozások, szociális gazdaság elsőbbsége Támogatjuk a tervet abban, hogy forrásokat szán a társadalmi célú vállalkozások és a szociális gazdaság fejlesztésére. Ezeket minél nagyobb arányban kellene támogatni. Alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaságra áttérés lehetőségei foglalkoztatási szempontból A jelenlegi EU szabályozás szerint ESZA források fordíthatóak a klímaváltozás megelőzése érdekében tett foglalkoztatási célokra. Javasoljuk átgondolni azokat a foglalkoztatási lehetőségeket, amelyek például az energiahatékonysági szolgáltatásokat nyújtó KKV-k rejtenek és az ilyen irányú KKV fejlesztési programok indítását. Az agrár- és vidékfejlesztés a Nemzeti Vidékstratégián alapuljon Foglalkoztatási szempontból is lényeges, hogy a mezőgazdasági alapokat úgy használjuk fel, hogy a kormány vidékstratégiája szellemiségében a kisebb, helyi, fenntartható módon gazdálkodókat és a kapcsolódó vidékfejlesztési célokat támogassuk, szemben a nagyüzemi, intenzív mezőgazdaság eszközeinek támogatásával.
Fő nemzeti fejlesztési prioritás3 – Energia- és erőforráshatékonyság Energiahatékonyság támogatásának növelése Örömmel látjuk az energiahatékonysági beruházások, közte a lakossági beruházások megjelenését a tervben. Mivel ennek a környezeti és energiabiztonsági célok mellett jelentős gazdaságfejlesztési hatásai is lehetnek, javasoljuk, hogy minél nagyobb összeget költsünk lakossági energiahatékonysági beruházásokra. Létre kell hozni ennek az intézményrendszerét! Egyrészt kamatmentes, de visszatérítendő támogatással (visszatérülő alap) hozzá kell juttatni az energiaszegénységben élőket a takarékoskodáshoz, másrészt tanácsokkal, technikai, tervezési segítségnyújtással kell segíteni a lakosságot az energiatudatosságban. Támogatni, ösztönözni kell az energiaszövetkezeteket, társulásokat, amelyek az alternatív energiaforrások felhasználására, a helyi okos hálózatok kiépítésre és ezek integrálására irányulnak. Biomassza felhasználás csak szigorú feltételekkel A terv lehetőségeket lát a biomassza energetikai célú felhasználásában. A túlzott biomassza felhasználással az ökológiai szolgáltatásainkat veszélyeztetjük – nemcsak a közvetlen szántóföldi termelés esetén -, közte végsősorban a hosszú távú élelmiszertermelési lehetőségeinket. Ezért csak szigorú mennyiségi és minőségi kritériumok mellett szabad a biomasszát energetikai célokra 3
felhasználni. Javasoljuk ezen beruházási célok csökkentését a tervben, és leginkább csak a biogáz felhasználásra fókuszálni. Földhasználati váltás, az ökoszisztéma szolgáltatások javítása, biodiverzitásvédelem A földhasználat szerkezetét az ország ökológiai adottságaihoz kell igazítani, a földhasználatnak meg kell fellelnie a fenntarthatósági kritériumoknak. Jelentősen csökkenteni kell a talajromboló szántóföldi kultúrák kiterjedését, egy időben növelni kell a kertészeti tevékenységeket, és a hozzájuk köthető teljes feldolgozást. A mennyiség helyett a magas minőséget és egészséget kell előtérbe helyezni. Rehabilitálni, rekonstruálni kell a sérült ökoszisztéma szolgáltatásokat. Minden területhasználati vonatkozásban javítani kell az ökoszisztéma szolgáltatásokat. Javítani kell az ország erdősültségét, célként kell kitűzni a 30%-os erdősültséget, és az erdőállományok természetességi mutatóinak javítását, hogy az erdőállományok legalább 70% reprezentálja a hazai fafajokból álló természetközeli erdőtársulásokat. Javítani kell a vizes területek arányát, és a velük való okszerű tájgazdálkodást. Javítani kell a gyepek diverzitását, egyúttal racionalizálni kell az állattartást. Meg kell teremteni az ökológiai hálózatok folytonosságát, kapcsolódva a Unió zöld infrastruktúra terveihez. Különösen javítani kell a városi területek ökoszisztéma szolgáltatásait tekintettel az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodási kényszerre, valamint a városi környezeti stresszek csökkentése érdekében. A természeti értékekkel és a biodiverzitásvédelemmel kapcsolatos szemléletformálásnak is meg kell jelennie a tervben, tekintettel a hazai szemléleti hiányokra. A téma fontossága miatt a természetvédelemre és a biodiverzitás védelmére szolgáló források arányát növelni kell a tervben. Az öntözés fejlesztése nagy óvatosságot igényel Mind a víz- és energiapazarlás elkerülésre, mind a talajok és a táj fenntartható használata miatt nem javasoljuk a nagy, szántóföldi öntöző rendszerekbe való beruházásokat. Az öntözést elsősorban kertészeti céllal javasoljuk fejleszteni, a szántóföldi termesztést illetően – amelynek arányát egyébként is csökkenteni javasoljuk – a tájhoz és éghajlati viszonyokhoz illeszkedő növénytermesztésben látjuk a megoldást. Különösen elutasítjuk a Duna-Tisza csatorna koncepcióját, amely komoly környezeti kockázatokat rejt. A Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése átgondolása szükséges Szükségesnek látjuk a VTT eddigi tapasztalatai alapján a terv újragondolását az egyéb vízvisszatartással, nagyobb területekre szétterülő tározással kapcsolatos megoldások vizsgálatát. Szükséges a mezőgazdasági támogatási rendszert összhangba hozni a VTT eszközeivel, hogy érdemben valósuljon meg a tájgazdálkodás ezeken a területeken. Fenntartható fogyasztás, környezeti tudatosság Olyan szemléletformáló programokat kell indítani, amelyek rámutatnak a jelenlegi nem fenntartható termelési és fogyasztási szerkezet okaira és felkeltik az új paradigmák iránt a lakosság érdeklődését. Örömmel látjuk, hogy ez megjelenik a tervben. Növelni kell a fenntartható fogyasztási szokások elterjedtségét, erősíteni a fogyasztók tudatosságát. Javasoljuk, hogy a fejlesztési igényekben leírtak szerint, a szemléletformálás támogatható célként jelenjen meg mind környezetvédelmi terület, mind az energiahatékonyság, mind a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás prioritásokban. A mobilitás csökkentése legyen cél A fenntartható fejlődést csak akkor érhetjük el, ha jelentősen csökken a mobilitás, szállítás az európai társadalomban, annak erőforrás és térigényének káros környezeti hatásai miatt. Ezért javasoljuk a 4
mobilitás csökkentését célként megfogalmazni, a környezetbarát közlekedés fejlesztése mellett, (örülünk, hogy ez szempontként jelent meg a helyi gazdaságfejlesztésként), és ehhez területfejlesztési eszközöket kapcsolni. Hajózás fejlesztése csak környezeti feltételekkel Támogatjuk, hogy a terv a dunai hajózás fejlesztését környezeti feltételekhez köti, ezt feltétlenül fontosnak tartjuk.
Fő nemzeti fejlesztési prioritás 4 – A társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások fejlesztése, a Jó Állam A helyi közösségek és a civil szektor fejlesztése A társadalmi befogadás nem érhető el úgy, hogy csak egyes társadalmi csoportokban, térségekben növeljük a közösségek összetartó erejét. A civil szektort és a helyi közösségeket általában is fontos fejleszteni, tekintettel arra is, hogy a vállalkozóvá váláshoz, a gazdaság fejlesztéséhez is elengedhetetlen a civil mentalitás, az önkéntesség erősödése. A jelenlegi UMFT TAMOP 5.5. prioritásához több civil szervezet készített javaslatokat, amelyeket most fel lehetne használni. A társadalmi részvétel fejlesztése A Jó Állam csak akkor működik, ha a társadalom, az állampolgárok aktívan vesznek részt a közéletben. Ezért a közigazgatás mellett lényeges a civil oldali érdekérvényesítés és társadalmi érdekképviselet, az európai, nemzeti és helyi döntésekben való aktív állampolgári részvétel támogatása. Ez civil kapacitásfejlesztő és helyi közösségfejlesztő beavatkozásokkal segíthető elő. Környezeti és klímatudatossági nevelés A fenntarthatóság és a klímaváltozás elleni küzdelem szempontjait integrálni kell az oktatásfejlesztési tervekbe, összhangban az új ESZA szabályokkal. A környezeti nevelési, klímavédelmi szemlélet formálására pályázati programokat javasolunk indítani a közoktatásban és a felsőoktatásban egyaránt.
Fő nemzeti fejlesztési prioritás 5 – Helyi és térségi fejlesztések A helyi gazdaságfejlesztés prioritása Fontosnak tartjuk a gazdaságfejlesztési elveknél elírtakat érvényesíteni a TOP-okban. Azaz ne arra törekedjünk, hogy multinacionális vállalatok telepedjenek meg nálunk, amelyeknek KKV hazai beszállítói lesznek, hanem a KKV-k együttműködését, a helyi kapcsolatait kell erősíteni, a helyi erőforrásokon és helyi adottságokon alapuló gazdaságot. A megtermelt jövedelem helyben tartását szolgálhatják a pénzhelyettesítőkön alapuló közösségi gazdasági együttműködések. A helyi tervek kialakítására a CLLD-nek nagyobb szerepet kell szánni, nemcsak a vidékfejlesztési programban, de a TOP-ban is. Látjuk és örvendetesnek tartjuk az ilyen irányú tervezői szándékokat, de ezeket nagyobb hangsúllyal kell szerepeltetni a TOP-oknál.
5
Fenntartható városfejlesztés Támogatjuk a fenntartható és integrált városfejlesztési terveket, különösen, ha a zöldfelületek fejlesztését, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást és a mitigációt is szem előtt tartják. Ezen programok megvalósítását fontosnak tartjuk.
1.5. fejezethez – Partnerség és horizontális elvek A környezeti horizontális elveket nem általános vállalásokként, hanem program specifikus szakmai feltételekként kell érvényesíteni Örömmel látjuk, hogy az intézményrendszer szakít a zöldiroda jellegű, általános vállalásokkal, amelyeket diszfunkcionálisnak tartunk. Támogatjuk a környezeti szempontok specifikus megjelenítését az egyes pályázati konstrukciókban, hogy azok hatásaiként a projektek és programok negatív környezeti hatása csökkenjen, a pozitív környezeti hatás nőjön. Törekedni kell például, hogy az egyes beruházások kiváltsák, helyettesítsék a környezetszennyező, energiapazarló létesítményeket, ne újabb – bár hatékonyabb – beruházások jöjjenek létre, amelyek által az összes energiafogyasztás, szennyezés nő. Partnerség a tervezés és végrehajtás minden szintjén A fejlesztési programok tervezése és végrehajtása során biztosítani kell társadalmi szereplők részvételét. A partnerség nem korlátozódhat a kormányzati kinevezésekkel létrehozott Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsra, a különböző partnerségi csoportok önszerveződése alapján kell kiválasztani a fő partnereket. Biztosítani kell, hogy a partnerek érdemben mondhassanak véleményt a tervezés összes fázisában, olyan korai szakaszban, amikor még a különböző alternatívák nyitva állnak. A monitoringban egyenlő lehetőséget kell adni a partnereknek a részvételre és biztosítani kell az akciótervek, pályázati kiírások és pályázati értékelésekben való együttműködés lehetőségét is. A horizontális partnerek kapacitásfejlesztése Az EU alapok hatékony felhasználásához szükséges a partnerség, különös tekintettel a horizontális célok elérésére. A készülő European Code of Conduct pn Partnership elő fogja írni, hogy a technikai segítségnyújtásból támogatni kell a partnerek kapacitásfejlesztését, beleértve a képzéseket, a részvétel költségeit és a partnerek koordinációs és hálózati struktúráit is. Különösen fontos a horizontális elveket képviselő civil szervezetek kapacitásainak építése.
OP összesítő pénzügyi táblához A KEHOP forrásainak emelése szükséges A fent leírt elvek alapján következik, hogy szükséges az energiahatékonyságra, a biológiai sokféleség védelmére, a környezeti szemléletformálásra allokált összeg növelése. Ezt csak a KEHOP indikatív kereteinek növelésével tudjuk elképzelni, s nem a KEHOP-on belüli forrásátcsoportosítással. Mivel az energiahatékonyságnak jelentős a gazdaságélénkítő hatása, ezért az erre fordítandó forrásokat javasoljuk beleszámítani a gazdaságfejlesztésre szánt kormányzati indikatív döntés összegébe, így a KEHOP növelhető a GINOP terhére.
6
2.5 fejezethez – adminisztratív kapacitások megerősítése A horizontális politikák megvalósítására szükséges megfelelő kapacitásokat allokálni Az irányító hatóságoknak legyen elegendő kapacitásuk, hogy a horizontális elveket konstrukció specifikusan tudják érvényesíteni. Szükséges a megfelelő értékelő és végrehajtó kapacitás is ezen célok érvényesítésére. Újra hangsúlyozzuk a horizontális partnerek kapacitásainak erősítését, a hálózataik támogatását.
Tudjuk, hogy véleményünket csak dióhéjban tudtuk leírni. Amennyiben a tervezők igénylik, szívesen kifejtjük mélyebben az egyes részeket. A Magyar Természetvédők Szövetsége emellett készen áll arra, hogy a Partnerségi Megállapodás részdokumentumai (operatív programok, intézményrendszer kialakítása) kialakítását szakmai tanácsokkal segítse, illetve részt vegyen a végrehajtási intézményrendszerben, főként mint a környezeti horizontális szempontok érvényesítését szolgáló szervezet. Elérhetőségünk: Farkas István Tamás, ügyvezető elnök Magyar Természetvédők Szövetsége, 1091 Budapest, Üllői út 91/b.
[email protected]; www.mtvsz.hu; tel: 1/216-7297, +36-70-340-8801
Budapest, 2013. augusztus 13.
Farkas István Tamás ügyvezető elnök
7
