Az Önkormányzati rendeletben meghatározott szabálysértési rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló rendelet-tervezethez A rendelet-tervezetben meghatározott hatályon kívül helyezendő rendelkezések: 1. A települési szilárd hulladékkal összefüggő feladatok végrehajtásáról szóló, többször módosított 19/2010.(XII.22.) önkormányzati rendelet 6. alcíme, a 9.§ (1)-(3) bekezdése és a 10.§-ában foglalt rendelkezések: „6. A rendelet végrehajtásának ellenőrzése, szabálysértési rendelkezések 9. § (1) A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos kötelezettségek teljesítésének ellenőrzéséről a jegyző a közterület-felügyelet útján gondoskodik. (2) Az ellenőrzésre jogosultak szabálysértési feljelentést tehetnek és helyszíni bírságot is kiszabhatnak. (3) A szabálysértési eljárás kezdeményezése. a helyszíni bírságolás nem mentesít a rendeletben foglaltak végrehajtása alól. 10. §. A külön jogszabályban meghatározott köztisztasági szabálysértésen túl szabálysértést követ el és 50.000.-Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható, aki: - a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatást nem a rendeletben meghatározott módon veszi igénybe /2.§ (4) bekezdés; 5.§. (3) bekezdés, /; („2.§ (4) A települési szilárd hulladékokkal kapcsolatos kötelező közszolgáltatást a Tulajdonosok e rendeletben meghatározott módon kötelesek igénybe venni, valamint a közszolgáltatással összefüggő személyes adatokat a Szolgáltató rendelkezésére bocsátani, a közszolgáltatás zavartalan biztosítása érdekében. A Szolgáltató ezen adatok kezelése során a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényben foglaltak szerint köteles eljárni. Az adatkezelés időtartama a Tulajdonos közszolgáltatási igénybevételi kötelezettségének megszűnéséig áll fenn.” „5.§ (3) A hulladékgyűjtő tartályban nem helyezhető el inerthulladék (pl. építési, bontási törmelék, föld, sár, ipari salak) , veszélyes hulladék (pl. festék, gyógyszer, vegyszer, állati tetem), gépjármű alkatrész, trágya, hó, fertőző vagy robbanás veszélyes anyag, tűzveszélyes hulladék (pl. forró salak), illetve olyan hulladék, amely veszélyezteti a szállítással foglalkozó dolgozók testi épségét, vagy begyűjtése során a gépkocsi műszaki berendezésében rongálódást idézhet elő, és ártalmatlanítása során veszélyezteti a környezetet.” ) 2. A települési környezet védelméről szóló 19/2011.(XI.30.) önkormányzati rendelete 9.§ (1) bekezdésében foglalt rendelkezés: „9.§ (1) Aki a környezeti elemekben vétkes magatartásával kárt okoz, továbbá e rendeletben foglaltakat megsérti – amennyiben cselekménye súlyosabbnak nem minősül -, szabálysértést követ el, és ezért 50.000,- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható. „
2 3. A helyi jelentőségű természeti területek és értékek védelméről szóló 26/2007.(XI.28.) önkormányzati rendelete 13.§ (2) bekezdésének a) és b) pontja: „(2) Aki a) a helyi védett természeti értéket megsemmisíti, megrongálja, továbbá e rendelet 8.§ és 9.§-ban foglaltakat megsérti – amennyiben cselekménye súlyosabbnak nem minősül –, továbbá b) a védett érték megjelölését eltávolítja, megrongálja – amennyiben súlyosabbnak minősülő cselekményt nem valósít meg – szabálysértést követ el, és ezért 30.000,- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható.” („8.§ (1) A helyi védett természeti érték állapotának megóvása elsősorban a tulajdonos, kezelő, fenntartó feladata. (2) A helyi védett természeti érték tulajdonosa, kezelője, fenntartója azonban kérheti az érték megóvása érdekében az önkormányzat támogatását. 9.§ A helyi védett természeti érték használata sem az értéket, sem közvetlen környezetét nem veszélyeztetheti.) 4. A közterületek használatának rendjéről szóló, a 11/2006.(V.19.) önkormányzati rendelettel módosított 15/2004.(IV.21.) önkormányzati rendeletének 2/A.§ (1) és (2) bekezdései: „ 2/A § (1) Az üzemben tartó, aki a 2. § (4) bekezdésében foglalt tilalom ellenére a 3500 kg-ot meghaladó össztömegű, közúti közlekedési szolgáltatáshoz használt gépjárművét engedély nélkül közúton, vagy más közterületen tárolja, szabálysértést követ el, és 30.000.-forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Tárolásnak minősül, ha az (1) bekezdésben meghatározott gépjármű 1 óránál hosszabb ideig folyamatosan közúton vagy más közterületen áll.” 5. Az állattartás általános szabályairól szóló 15/2005.(IV.20.) önkormányzati rendeletének 14.§ (1) és (2) bekezdései: „14. § (1) Aki e rendelet 2. §-ban; 3. § (1) b) és c) pontjaiban; 4. § (2)-(5) bekezdéseiben; 5. § (1)-(7) és (9), (10) bekezdéseiben; 6. §; 7. §; 8. § (1) bekezdésben; 9. §; 10. § (1)-(4) bekezdéseiben; 11. § (1), (2) és (4)-(6); 12. § (1), (2), (4) és (7) bekezdéseiben; valamint a 13. §-ban foglaltakat megszegi, vagy kijátssza "helyi állattartás rendjének megsértése" szabálysértést követ el, és 30.000.- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható. A bírság kiszabására a jegyző jogosult. (2) A szabálysértés tetten ért elkövetőjét 10.000.-Ft-ig terjedő helyszíni bírsággal sújthatja az intézkedő rendőr. (2. § (1) Tilos haszonállatot tartani bölcsőde, óvoda, iskola, kollégium, orvosi rendelő, temető, élelmiszerbolt, 20-nál több személy befogadására szolgáló épület, meleg-konyhás vendéglátóegység telekingatlanán és ezek telekhatára 30 m-es körzetén belül (kivéve: a 30 m-es körzeten belüli ingatlanokon saját szükségletre legfeljebb 15 db baromfi tartható), valamint többszintes, többlakásos lakóépület telkén. (2) A város központi belterületén – a településrendezési tervben településközponti vegyes terület “Vtx” jelölésű – haszonállat nem tartható. (3) A városban a központi belterület mellett elhelyezkedő, hagyományos kis lakótelkes, családi házas beépítésű területeken – a településrendezési tervben kisvárosias lakóterület “Lkx” jelölésű – amennyiben az ingatlan mérete az 500 m2-t
3 meghaladja, ingatlanonként legfeljebb 20 db összlétszámú kistestű haszonállat tartható. Amennyiben az ingatlan mérete nem haladja meg az 500 m2-t, úgy ott haszonállat nem tartható. (4) A településrendezési tervben kertvárosias “Lkex” jelölésű területeken, amennyiben az ingatlan mérete 500 és 700 m2 közötti, ingatlanonként legfeljebb 20 db összlétszámú kistestű haszonállat tartható. Amennyiben az ingatlan mérete a 700 m2-t meghaladja, ingatlanonként további 2 db közepes testű haszonállat tartható. Az 500 m2 alatti területű ingatlanon tilos haszonállatok tartása. (5) A településrendezési tervben falusias “Lfx” jelölésű területeken, amennyiben az ingatlan mérete 500 és 900 m2 közötti, ingatlanonként 30 db összlétszámú kistestű, továbbá 3 db közepes- vagy 2 db nagytestű haszonállat tartható. A 900 és 1200 m2 közötti területű ingatlanokon további 20 db összlétszámú kistestű és 2 db közepesvagy nagytestű haszonállat tartható. Az 1200 m2-t meghaladó területű ingatlanok esetében pedig további 3 db közepes- és nagytestű haszonállat tartható. Az 500 m2 alatti területű ingatlanon legfeljebb 10 db összlétszámú kistestű haszonállat tartható. (6) A haszonállatok szaporulatára – azok a fajra vagy a fajtára jellemző elválasztásáig – nem vonatkozik a (2) – (5) bekezdésekben meghatározott számszerű korlátozás. (7) A településrendezési terv keretében újonnan belterületbe vonni tervezett lakó- és rekreációs célú területek esetében kialakítandó telektömbökben – besorolási kategóriától függetlenül – tilos haszonállatok tartása, vagy a célra történő épület elhelyezése. (8) A település utcáinak lakótömbi besorolásáról szóló jegyzéket és térképet e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. 3. § (1) Az állattartók és az ingatlantulajdonosok a 2. § előírásait és korlátozásait az alábbiak szerint kötelesek alkalmazni: b) a rendelet kihirdetésének napján már haszonállattartást folytatók, amennyiben az engedélyezett darabszámot nem lépik túl, és bővítést terveznek azt csak a 2. §-ban foglalt darabszámig tehetik meg. c) a rendelet kihirdetésének napján a megengedett darabszámnál több haszonállatot tartók tevékenységüket tovább folytathatják, az alábbiak figyelembe vételével: ca) a rendelet kihirdetésének napján a haszonállat tartással érintett ingatlanokon az állattartók a tulajdonviszonyok megváltozásáig (eladás, öröklés, ajándékozás stb.) folytathatják a haszonállat tartó tevékenységüket a cb) és cc) pontok figyelembevételével. Az új tulajdonos(ok) e tevékenységet csak a 2. §-ban meghatározott darabszám(ok)ra csökkentve folytathatják, ellenkező esetben kötelesek e tevékenységtől tartózkodni. cb) amennyiben az állattartó közepes- és nagytestű haszonállat tartásával foglalkozik a rendelet kihirdetésének napján, úgy azok tartását a településközponti vegyes “Vtx” és a kisvárosias lakóterületen “Lkx” a kihirdetés napjától számított 3 éven belül köteles megszüntetni. cc) amennyiben az állattartó közepes- és nagytestű haszonállat tartásával foglalkozik a rendelet kihirdetésének napján, úgy azok darabszámát a kertvárosias lakóterületeken “Lkex” köteles 2 darabra csökkenteni a kihirdetés napjától számított 3 éven belül. Amennyiben ettől kevesebb számú közepes- és nagytestű haszonállatot tart, azok számát tovább nem növelheti. 4. § (2) Az állattartó köteles állattartási tevékenységéről (közepes- és nagytestű haszonállatok, valamint méhcsaládok esetén létszámtól függetlenül) a tevékenység
4 megkezdéséről, illetve megszüntetéséről az állományt ellátó állatorvost, illetőleg Újszász város jegyzőjét (továbbiakban: jegyző) egyidejűleg tájékoztatni. (3) Galambot csak olyan körülmények között szabad tartani, ahol galambdúc vagy ketrec megfelelően elhelyezhető. Többlakásos lakóépület padlásán, vagy erkélyén galambot tartani tilos. (4) A galambok kiengedését – a mezőgazdasági termelés biztonsága érdekében – a jegyző határozott időre eltilthatja, amelyet a helyben szokásos módon ki kell hirdetni. (5) A röp-, dísz,- és egyéb sportcélú galamb tartására a 2. § darabszám korlátozása nem vonatkozik de a tartást engedélyeztetni kell, melynek kiadására a jegyző jogosult. Az engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a telekhatáros szomszédok véleményét. Az engedély kiadásához szükséges az Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás (továbbiakban: állategészségügyi hatóság), az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Szolnok Városi Intézete (továbbiakban: ÁNTSZ), valamint az Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség (továbbiakban: környezetvédelmi hatóság) szakvéleménye. 5. § (1) Az állattartó épületeket és kapcsolódó építményeket az építésügyi, állategészségügyi, közegészségügyi, környezetvédelmi és tűzvédelmi jogszabályokban foglaltaknak megfelelően lehet létesíteni és fenntartani. (2) A 2. §-ban meghatározott területen az állatok elhelyezésére szolgáló helyiséget könnyen tisztítható, hézag- és szivárgásmentes, megfelelő lejtésű, szilárd padozattal, valamint hézagmentesen fedett és zárt, szivárgásmentes trágyagyűjtővel kell ellátni. A trágya és trágyalégyűjtő kiürítéséről szükség szerint gondoskodni kell. A trágyaés trágyalétárolóba a csapadékvíz befolyását, valamint onnan a trágyalé kifolyását meg kell akadályozni. A trágya- és trágyalétárolót a szomszédos telekingatlanok határától mért 3 m-en belül tilos elhelyezni! (3) A trágyatárolót úgy kell kialakítani, hogy az istállótrágya tároló minimum 8 havi, a csurgalék víz, illetve a hígtrágya gyűjtő műtárgy minimum 4 havi trágyamennyiség befogadására legyen alkalmas. (4) Az összegyűjtött trágyáról esetlegesen elfolyó trágyalé gyűjtésére vízzáró, szigetelt, zárt gyűjtőaknát kell létesíteni. Amennyiben a trágyalé mennyisége nem jelentős, úgy az a trágyatárolóba visszavezethető. (5) A trágyalevet vagy a hígtrágyát a területileg illetékes Növény- és Talajvédelmi Szolgálat engedélye alapján lehet földterületre kijuttatni. (6) A trágya, trágyalé, hígtrágya földterületen történő kihelyezése során a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet előírásait maradéktalanul be kell tartani. (7) Trágyalé, hígtrágya, bélsárral szennyezett padozatmosó víz szennyvíztisztító telepre, illetve leürítő helyre történő elszállítása tilos! (9) Az állattartó tevékenységet úgy kell folytatni, hogy a tevékenység végzése során fellépő szag- és bűzhatás lakossági panaszt ne okozzon! (10) Azon haszonállattartók, akiknek állattartó tevékenysége jelenleg nem felel meg az 5.§-ban foglaltaknak, kötelesek a meglévő, állattartás céljára szolgáló építményüket 1 éven belül ezen előírásoknak megfelelően átalakít/ani/tatni. 6. § (1) Közterületre tilos haszonállatot az ingatlanról felügyelet nélkül kiengedni. (2) A közterületi állattartással kapcsolatos további kérdésekben Újszász Város Önkormányzat a települési köztisztasággal, a zöldterület és parkfenntartással, valamint a közterületi állattartással összefüggő feladatok végrehajtásáról szóló 12/2004. (II.11.) számú rendeletében foglaltak az irányadóak. Az ebtartás szabályai
5 7. § (1) Többlakásos lakóépületben lakásonként legfeljebb egy eb és szaporulata – azok elválasztásáig – tartható. A közös használatú helyiségekben (lépcsőház, folyosó, tároló, stb.), a lakásokhoz tartozó erkélyen tilos ebet tartani. Többlakásos lakóépületben ebtenyésztés nem folytatható. (2) Családi házas telken, kiskertben legfeljebb 3 eb és szaporulata – azok elválasztásáig – tartható. (3) A külterületi lakott helyeken, tanyán eb korlátlan számban tartható. Az ebtartó azonban köteles biztosítani, hogy az ebek tartási helyükről felügyelet nélkül sem közterületre, sem magánterületre ne juthassanak ki. (4) Az ebtartó köteles az állatot úgy tartani, hogy az azonos lépcsőházban lakó, illetve a falszomszéd, továbbá a közös udvarban élő lakáshasználók nyugalmát tartósan, vagy rendszeresen ne zavarja, szabad mozgásukat ne gátolja. (5) Az érintett lakók tartós vagy rendszeres zavarása, és az állattartásra vonatkozó szabályok megsértése esetén a többlakásos lakóépület (4) bekezdés szerinti használói az ebtartás korlátozását, vagy megszüntetését kérhetik. A kérelmet a jegyzőhöz kell benyújtani. (6) Az ebtulajdonos, vagy az állat felügyeletét ellátó más személy köteles gondoskodni arról, hogy az eb a közterületet, a lakóházak közös használatú helyiségeit, udvarát ne szennyezze. Az eb által okozott szennyeződést köteles azonnal eltávolítani. 8. § (1) Minden három hónaposnál idősebb ebet tulajdonosa vagy tartója köteles évenként – a három hónapos kort elért ebeket 30 napon belül, majd hat hónapon belül ismételten – a saját költségére az eboltásra jogosult állatorvossal veszettség ellen beoltatni, és ezzel egyidejűleg széles spektrumú féreghajtó szerrel kezeltetni. 9. § (1) Az ebet a közterületre, a lakóház közös használatú helyiségeibe és annak közös udvarára csak az 1.§ (4) bekezdés f) pontja szerinti felügyelet mellett lehet bocsátani. (2) Az ebet a lakóház közös udvarán csak kenelben, vagy megkötve lehet tartani. (3) 14 éven aluli gyermek támadó természetű ebet nem felügyelhet. (4) Az eb felügyeletét ellátó személy köteles az eb oltási igazolványát magánál tartani, és azt az arra jogosultak felhívására bemutatni. 10. § (1) Tilos az ebet beengedni, bevinni, illetve ott tartani: a) vendégforgalmat lebonyolító nyilvános helyiségbe; b) üzlethelyiségbe, piac területére, élelmiszerfeldolgozó üzembe, élelmiszer raktárba; c) oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális és szabadidős létesítmény területére, illetőleg e területen található épületbe; d) ügyfélforgalmat lebonyolító közintézmény épületébe; e) parkban és játszótéren; f) valamint más jogszabályban meghatározott további helyekre. (2) Élelmiszert szállító járművön ebet szállítani tilos. (3) Harapós vagy támadó természetű ebet csak szájkosárral lehet közterületre engedni, annak felügyelete mellett. (4) A harapós, vagy támadó természetű ebet a kiszabadulását megakadályozó, mások testi épségét nem veszélyeztető módon kell tartani; szükség esetén a kerítést ennek megfelelően kell kialakítani, és a telek, a ház vagy a lakás bejáratán a harapós kutyára utaló figyelmeztető táblát szembetűnő módon el kell helyezni. Egyéb állatok tartásának feltételei 11. §
6 (1) Többlakásos lakóépületben lakásonként legfeljebb két macska és szaporulata – azok elválasztásáig – tartható. A közös használatú helyiségekben (lépcsőház, folyosó, tároló, stb.) a lakásokhoz tartozó erkélyeken tilos állatot tartani. (2) A macskát, valamint az egyéb kedvtelésből tartott állatok közé sorolható fajokat (pl. papagáj, kanári, szövőpinty, aranyhörcsög, vadászgörény, stb.) úgy kell tartani, hogy az állat a közös udvarban lakó, a telekhatáros, illetve falszomszéd lakók nyugalmát tartósan vagy rendszeresen ne zavarja. (4) Ezen állatok tartói kötelesek gondoskodni arról, hogy az állat a közterületet, a lakóházak közös használatú helyiségeit, udvarát ne szennyezze. Az okozott szennyeződést kötelesek azonnal eltávolítani, és a közterületet eredeti állapotba visszaállítani. (5) Akváriumban tartott, Magyarországon nem őshonos halfajokat tilos hazai élővizekbe engedni! (6) Kedvtelésből tartott, hazánkban nem honos egyéb állatokat tilos szabadon engedni! Állatvédelmi, állategészségügyi, közegészségügyi és környezetvédelmi szabályok 12. § (1) Az állattartó köteles a jó gazda gondosságával eljárni, és az általa tartott állat részére megfelelő életfeltételeket (elhelyezés, táplálás, gondozás, állatorvosi ellátás) biztosítani, egyúttal köteles betartani a kapcsolódó állategészségügyi, közegészségügyi és környezetvédelmi szabályokat. (2) Az állatok elhelyezésére szolgáló helyiségek takarításáról szükség szerint, de naponta legalább egyszer, az ott található kártékony állatok, rovarok irtásáról rendszeresen, a mélyalmos baromfi és juhtartás esetén a trágyaszag mentesítéséről folyamatosan gondoskodni kell. A haszonállatok elhelyezésére szolgáló helyiségek falát mésztejjel, vagy más – arra megfelelő – anyaggal fertőtleníteni kell. (4) Tilos az állatok kínzása, bármilyen módon történő bántalmazása, elűzése, elhagyása, vagy kitétele. (7) Az az állattartó, akinek az ebe vagy macskája embert megmart, vagy megharapott és/vagy a megsérült ember haladéktalanul köteles bejelentést tenni a hatósági állatorvosnak. Az állat megfigyelésével, kivizsgálásával kapcsolatban felmerült költségek az állattartót terhelik. Az állati hullák és állati eredetű hulladékok kezelése 13. § (1) Az állat hulláját, az állati eredetű hulladékot és annak melléktermékeit emberi fogyasztásra felhasználni, vagy azt forgalomba hozni tilos! (2) Az állattartó a kistestű haszonállatainak csoportos, illetve a közepes- és nagytestű haszonállatainak elhullását az erre engedéllyel rendelkező állatifehérje feldolgozónak haladéktalanul, de legkésőbb 12 órán belül köteles bejelenteni, és saját költségén a tetemet elszállíttatni. (3) A közterületen elhullott haszon- és egyéb állatok elhullását az észlelő haladéktalanul, de legkésőbb 12 órán belül köteles bejelenteni a polgármesteri hivatalnak. (4) A közterületen elhullott és a hatósági rendelkezésre leölt állatok tetemének elszállíttatásáról a jegyző a közterületfelügyelő bevonásával, az állatifehérje feldolgozó útján gondoskodik. A megsemmisítés költségei az önkormányzatot terhelik. (5) Ha a haszonállat elhullása távoleső, nehezen megközelíthető helyen következik be, illetve ha a tetem elszállítása körülményes, a hatósági állatorvos engedélyével azt az elhullás helyszínén is meg lehet semmisíteni.)
7 (6) Három hetesnél fiatalabb közepes- és nagytestű haszonállat, kistestű haszonállat és egyéb állat hullája elásható a kimúlás helyén, illetve az állattartó udvarán, kiskertjében. (7) Az arra engedéllyel rendelkező állatifehérje feldolgozó vagy az önkormányzat által fenntartott állati tetem gyűjtő, tároló vagy megsemmisítő helyről állati tetemet vagy annak bármely darabját eltulajdonítani szigorúan tilos! 6. A települési köztisztasággal, a zöldterület és parkfenntartással, valamint a közterületi állattartással összefüggő feladatok végrehajtásáról szóló 12/2004.(II.11.) önkormányzati rendeletének V. fejezete, a 16.§ (1) – (5) bekezdésében foglalt rendelkezések: „16.§ (1) Jelen rendelet betartásának ellenőrzéséről, végrehajtásáról a jegyző a közterületfelügyelő útján gondoskodik. (2) Aki e rendelet 5.§ (2), (6), (7), (8), (9) (10) bekezdés, 6.§, 7.§ (1), (2) bekezdés, 9.§, 10.§ (4), 11.§, 12.§, 13.§ és 14.§-ban foglaltakat megszegi, szabálysértést követ el, és 30.000,- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható. A szabálysértések miatt helyszíni bírság is kiszabható, amelynek összege 500,- Ft-tól 10.000,- Ft-ig terjedhet. A bírság kiszabására a rendőrség és a jegyző a közterület-felügyelő útján jogosult. (3) A közterület-felügyelő az ingatlantulajdonosokat a rendelet 5.§ (2), (6), (7), (8), (9) (10) bekezdés, 6.§, 9.§ (1), (2), 11.§ és 12.§ (12), (13) bekezdésben foglalt kötelezettségük elmulasztása vagy szabálysértés miatt levélben felszólítja a mulasztás pótlására, szabálysértés megszüntetésére. (A levél formanyomtatványa e rendelet 1. számú mellékletét képezi.) (4) Amennyiben az ingatlantulajdonos a (3) bekezdésben foglalt felszólításnak nem tesz eleget, ellene szabálysértési eljárás indul. (5) A szabálysértési eljárás kezdeményezése és a kiszabott bírság nem mentesít a rendeletben foglaltak végrehajtása alól.” (5.§ (2) Az ingatlantulajdonosok közterületek tisztán tartásával kapcsolatos feladatai: a) az ingatlan előtti és melletti járdaszakasz, járda hiányában egy méter széles területsáv, illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van, az ingatlan határától az úttestig terjedő teljes terület – kivéve a rendszeres parkfenntartásba bevont területek (Szabadság tér; Kossuth úton a kopjafa környéke; a római katolikus templom melletti zöldterületek; Szent László tér; Hunyadi út és Erzsébet krt sarkán lévő zöldterület; Erkel F út és Jász út sarkán lévő zöldterület; valamint az összes játszótér) – gondozása, tisztán tartása, kaszálása, hulladék és gyommentesítése (különös tekintettel a pollen allergiát okozó növényekre), hó eltakarítása és a járda síkosság mentesítése, a hulladékgyűjtő edényzet környezetének tisztán tartása. b) az ingatlan előtti és melletti nyílt árok és annak műtárgyainak tisztán tartása, gaztalanítása, a feliszapolódás megszüntetése az eredeti mélység megtartásával. c) tömbházas telken a külön tulajdonban álló egyes épületek gyalogos megközelítésére és körüljárására szolgáló terület tisztán tartása, kaszálása, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és hulladékok eltávolítása. d) a telekingatlanok tisztán tartása és gyommentesítése, kaszálása. e) a járdán felburjánzó gyom irtása, valamint a járda közlekedésre alkalmassá tétele a benyúló ágak és bokrok megfelelő nyesésével. (6) A többlakásos társasházak közötti – kiépített úttal, járdával ellátott vagy anélküli – közforgalmi területsáv vagy átjáró esetében a tisztán tartási kötelezettség az ingatlantulajdonosok feladata.
8 (7) Az üzletek és egyéb elárusító helyek, vendéglátó egységek, székházak, intézmények és szolgáltató egységek előtti és melletti járdaszakaszt, illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes területet az ingatlantulajdonosok kötelesek tisztán tartani, kaszálni, kivéve a rendszeres parkfenntartásba bevont területeket. (8) Az ingatlantulajdonosok az e rendeletben foglalt kötelezettségeiknek az egész év folyamán kötelesek eleget tenni. (9) A vendéglátó egységek reggel 7 óráig kötelesek az ingatlan előtti közterületről a hulladékot eltakarítani. (10) Az üzletek és egyéb elárusító helyek, valamint a vendéglátó egységek ingatlantulajdonosai kötelesek az ingatlan előtti közterületre hulladékgyűjtő edényzetet kihelyezni, és annak rendszeres ürítéséről gondoskodni. 6.§ (1) Az ingatlantulajdonosok a közterületi sávok takarításakor keletkezett hulladékot saját háztartási hulladékgyűjtő edényzetükben kötelesek elhelyezni. (2) A rendszeresített hulladékgyűjtő edényzet befogadó képességét meghaladó hulladékmennyiség regionális hulladék-lerakóhelyre történő elszállításáról, elszállíttatásáról az ingatlantulajdonosok kötelesek gondoskodni. 7.§ (1) Piac, vásár, búcsú és egyéb engedélyezett rendezvényeken az árusok és a pavilonok üzemeltetői kötelesek a részükre kijelölt helyet, valamint annak közvetlen környezetét tisztán tartani, a keletkezett hulladékot szemétgyűjtő konténerben vagy más edényzetben elhelyezni. (2) A közterületen megrendezett vásárok, sport-, kulturális- és egyéb rendezvények tartása idején a rendezvény szervezője köteles gondoskodni a várható forgalomnak megfelelő számú illemhely biztosításáról, üzemeltetéséről, valamint a rendezvény alatt és azt követően az érintett terület és közvetlen vonzáskörzetének tisztán tartásáról, a keletkezett hulladék összegyűjtéséről, és a terület eredeti állapotban történő visszaadásáról. 9.§ (1) A közterületen munkát végző köteles a jármű, munkagép vagy más munkaeszköz karbantartását úgy végezni, hogy az környezetszennyezést ne okozzon. (2) Ha a jármű, munkagép vagy más munkaeszköz üzemelése, parkolása, használata során a közterület szennyeződik vagy más módon károsodik, az üzemben tartó haladéktalanul köteles a szennyeződést eltávolítani, az eredeti állapotot helyreállítani, az esetlegesen felmerült balesetveszélyt intézkedésével megelőzni vagy megszüntetni. (3) A közterületen folytatott, szennyeződést okozó tevékenység végzése esetén a tevékenységet folytató köteles a legnagyobb körültekintéssel eljárni, a tevékenység befejeztével pedig a közterületet rendeltetésének megfelelő eredeti állapotába helyreállítani. 10.§ (4) A zöldterületeken mindenki köteles tartózkodni minden olyan tevékenységtől, mely a növényzetben, illetőleg az ott található építményekben, tárgyakban kárt tehet. 11.§ (1) Hólerakás közterületen csak olyan formában lehetséges, hogy az a közlekedést és a közszolgáltatási felszerelési tárgyak (közmű aknák fedlapjai, közkifolyók, csapadéknyelő rácsok, lámpaoszlopok, hirdetőtáblák, egyéb közlétesítmények) használatát ne akadályozza. (2) Síkosság elleni védekezéshez a környezetkímélő anyagokon (homok, faforgács, fűrészpor) kívül, klorid tartalmú (pl: konyhasó) fagyáspont csökkentő szer használata csak úgy alkalmazható, hogy a vegyszer egyszeri kijuttatási mértéke max. 40 g/m2-nél több ne legyen. Ezen anyagok tárolása csak környezetszennyezést kizáró módon történhet. 12.§ (1) Tilos a közterületet bármilyen módon szándékosan beszennyezni, a növényzetet, utcabútorokat, közterületi építményeket, tárgyakat bármilyen módon károsítani, rongálni!
9 (2) Tilos gépjárművek és munkagépek mosása közterületen! (3) Az ivóvízkutakat és közkifolyókat csak rendeltetésszerűen szabad használni, ott állatok itatása és gépjárművek mosása tilos! (4) Közterületen szeszesital fogyasztása tilos, kivéve Szilveszterkor és az engedélyezett rendezvények esetében. (5) Hulladékgyűjtő edényzetet csak a szállítás napján szabad a közterületre kihelyezni. (6) A közterületi gyűjtőedényzetből, illetve a közterületre kihelyezett szemétgyűjtő edényzetből hulladékot kiönteni, azt szétszórni, valamint a hulladékgyűjtő edényzetben guberálni tilos! (7) A közterületen lévő növények, fák, díszcserjék kivágása, csonkítása csak engedéllyel végezhető, rongálásuk tilos. Az engedélyt a Polgármesteri Hivatalban a jegyző adja ki. (8) Közterületeken a kiültetett virágok szedése, eltulajdonítása tilos! (9) Fákon bármilyen hirdetést közzétenni tilos! (10) Közterületi építményeken, tárgyakon, középületek falain hirdetést, plakátot közzétenni csak engedéllyel rendelkezőnek és egyéb, közintézményi jogosultnak szabad. (11) Közterületen mindenki köteles olyan magatartást tanúsítani, hogy az mások nyugalmát, pihenését, kulturált szórakozását és sportolását ne zavarja, valamint magatartása a közerkölcsöt ne sértse. (12) Salakot utakra vagy a közterület bármely más részére kihordani, kiönteni és ott felhalmozni tilos! (13) Üzemképtelen gépjárművet vagy gépjármű-roncsot, mezőgazdasági eszközöket (pl: borona, eke stb.) közterületen tárolni tilos! (14) Nyesedéket, kiskerti gazt magántulajdonban lévő ingatlanról közterületre kihordani, felhalmozni és ott elégetni – utóbbi esetben kivéve, ha az ingatlanon azt csak a tűzvédelmi előírások megszegésével lehetne megtenni – tilos! 13.§ (1) A város területén kutyát felügyelet nélkül utcára vagy egyéb közterületre engedni tilos! (2) Kutyával parkban és játszótéren tartózkodni még pórázon tartva is tilos! (3) Az ebtulajdonos köteles a kutyáját úgy tartani, és közterületen vele úgy tartózkodni, hogy az mások testi épségét, egészségét ne veszélyeztesse. (4) Közterületen ebek által okozott szennyezés eltakarításáról az eb sétáltatója haladéktalanul köteles gondoskodni. 14.§ (1) A városban lévő parkterületeken és játszótereken, valamint az Abonyi, Bajcsy Zs., Baross, Dózsa Gy., Erkel F., József A., Jász, Hunyadi és Kossuth utakon kis- és haszonállatok legeltetése tilos! (2) Az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül a közterület más részein – felügyelet mellett – kis- és haszon állatok legeltetése megengedett. (3) A Bajcsy Zs., Baross, Dózsa Gy., Erkel F., József A., Hunyadi és Kossuth utakon állatokat legelőre, illetve gyülekező helyekre, és onnan vissza hajtani tilos, kivéve azok az állattartók, akik a felsorolt utakon laknak. (4) Az állatokat a legelőre és onnan történő visszahajtásakor közterületen őrizetlenül hagyni nem lehet. (5) A közterületen történő legeltetés, valamint a terelés során az állat által a gyalogjárdán okozott szennyezést a tulajdonos köteles eltakarítani, illetve az állat által esetlegesen okozott kárt a tulajdonos köteles megtéríteni.
10
7. Az építészeti értékek helyi védelméről szóló 6/2004.(II.11.) önkormányzati rendeletének 11.§-ában foglalt rendelkezések: „11.§ a) Aki a helyi védettség alá helyezett épületet, épületrészt, építményt vagy egyéb védett értéket megsemmisíti, megrongálja, továbbá e rendelet 8.§ és 9.§-ban foglaltakat megsérti – amennyiben cselekménye súlyosabbnak nem minősül –, továbbá b) aki a védett érték megjelölését eltávolítja, megrongálja – amennyiben súlyosabbnak minősülő cselekményt nem valósít meg – szabálysértést követ el, és ezért 30.000,- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható.” 8. A temetőkről és a temetkezésről szóló 21/2003.(VII.23.) önkormányzati rendelet 10.§ (1) és (2) bekezdése: „10. § (1)Aki az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendeletben foglalt törvényi tényállásban foglaltakon túl, a rendeletben foglaltakat megsérti 30.000.Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Az itt nem szabályozott kérdésekben a Ttv és a Vhr rendelkezései az irányadók.”
