1142 Budapest, Rákospatak u. 101 Tel:273-2220 Fax:383-7948
[email protected]
Gondolatok a közoktatási törvénykoncepció tervezethez az utazó gyógypedagógusok szemével Alapelvek: • tanköteles kor 6-17 éves kor között (SNI-re is ez vonatkozik? Kötelező elküldeni az SNI, pl. hallássérült gyermeket iskolába, amikor az esetlegesen egy-két plusz óvodai év alatt felzárkózhatna a többiekhez és mehetne befogadó iskolába? Az előkészítő osztály az SNI-re vonatkozik? Ha igen, miért csak 1 év? Ld. siket iskolák tanterve… • SNI: az oktatási rendszer biztosítja a gyermekek, tanulók számára a hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítását, újak kialakítását célzó többletszolgáltatásokat (példák kellenének) • Rendkívül jó és fontos, hogy megjelenik az alapelvek szintjén az SNI gyermekek integrációja, de ez a fogalom már nem időszerű, szerencsésebb volna az inklúzió=teljeskörű befogadás fogalmat használni. Cél a minél korábbi (már óvodai is), minél teljesebb inklúzió. A közoktatási tv. hatálya: • Kimaradt a korai fejlesztés (az alapelvekből is) – lényegében teljesen kimaradt a tvből, egyedül, mint szakszolgálati feladat jelenik meg, viszont nincs tisztázva, hogy arra ki jogosult, hány éves kortól hány éves korig, ki láthatja el, milyen intézményeknek van rá joga…; mivel a fejlesztést pedagógusok végzik, ez is a közoktatás feladatai köz tartozik, annak ellenére, hogy korábbi életkortól kezdődik. A közoktatási intézmények • Nemcsak a szakiskolánál, hanem minden közoktatási intézménytípusnál ki kellene emelni, hogy a gyermekeknek joguk van a többi gyermekkel együtt, inkluzív intézményben járni óvodába, általános iskolába, középiskolába. A befogadást az intézmény alapító okiratának pontosan tartalmaznia kell (milyen SNI-t fogad be?). • A szakiskoláknál viszont ki kellene emelni, hogy a speciális szakiskola azoknak az SNI gyermekeknek nyújt oktatást-nevelést, akik nem kívánnak, tudnak a befogadó intézményekben tanulni. Gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény és konduktív pedagógiai intézmény • Mivel itt kihangsúlyozzák az SNI gyermekek számára legmegfelelőbb ellátást, így különösen fontos lenne, ha megjelenne a többségi intézményeknél az integráció, inklúzió. • A pedagógiai szakszolgálatoknál megjelenik a korai fejlesztés és a gyp. tanácsadás, de nincs részletezve. • A többcélú közoktatási intézményeknél az egységes gyógypedagógiai /konduktív pedagógiai intézmények (EGYMI), az utazó gyógypedagógusi szolgálatok
1142 Budapest, Rákospatak u. 101 Tel:273-2220 Fax:383-7948
[email protected]
lényegesen részletesebb kifejtésére lenne szükség – ez eddig is sötét folt volt, jó lenne most végre tisztázni (legalább a mellékletekben!): o ki lehet a fenntartó o dolgozók létszáma o heti kötelező óraszám (nem ugyanolyan feladatellátás, mint a nevelési tanácsadókban, ped. szakszolgálatokban, mivel ped. szakszolgálati, szakmai szolgálati feladatok, tabnácsadás, egyéni fejlesztés mellett lényegesen többet utaznak – főként a testi-, és érzékszervi fogyatékosokat ellátó utazótanároknál, hiszen hatalmas területeket járnak be) o ellátott gyerekek, korosztály o ellátandó feladatok, feladatkörök, kompetencia o utazásra fordított idő, módja (szolgálati autó vagy benzintámogatás vagy bérlettámogatás, eldönthető legyen, hogy melyiket választja az utazó gyp.) o a munkához szükséges eszközök, ezek támogatása (ha BKV, tömegközlekedés, akkor táska/cipő/ruhapénz) o integráló intézmény biztosítson: csendes fejlesztési helyiséget magnót, CD-lejátszót, lehetőség szerint internet elérést az SNI gyermek részére vásárolt fejlesztő eszközöket, tárgyakat hospitálási lehetőséget (ld. bővebben a Dr. Török Béla EGYMI a befogadó intézményekkel kötött együttműködési megállapodását) Nemzeti Alaptanterv • Ebbe integrálják az Irányelveket??? Érettségi • Összesen 6 tantárgy - Mi a helyzet az SNI-nél? • Érettségi feltétele 60 óra közösségi szolgálat: ezt részletezhetnék SNI-re is, ha igen milyen feladatok betöltésére gondolnak? (Ingyenes tankönyv: 2013-tól, felmenő rendszerben, addig a HH és a 3 – és TÖBB gyermekes családok gyermekeinek!!!) A különleges gondozást igénylő gyermekek oktatása-nevelése • Egyértelműen külön kell választani és meg kell határozni a fogalmakat, kompetenciákat, hogy ki a fejlesztő pedagógus, ki a gyógypedagógus! • Joga van a gyermeknek, ha kül. gond.ra jogosult, a fejlesztő pedagógushoz járnia, ha erre szüksége van, viszont ki kell emelni, hogy a habilitációt, rehabilitációt gyógypedagógus végzi – pl. utazótanári szolgálatban, vagy intézményi alkalmazottként.
1142 Budapest, Rákospatak u. 101 Tel:273-2220 Fax:383-7948
[email protected]
•
A Szakértői Bizottság évente, vagy gyakrabban végez felülvizsgálatot... Belegondoltak ebbe, hogy ez mekkora munka, mennyi gyerek? Várakozási idő a szakértőiknél nincs meghatározva – pedig a pedagógiai szakszolgálatnál egyértelműen le van írva, hogy nem lehet 2 hétnél hosszabb ideig várakozni. • A Szakértő Bizottság évenkénti felülvizsgálata fölösleges is a testi- és érzékszervi fogyatékosok esetében – mivel az ő állapotuk, sérültségük nem változik meg, tehát biztosan nem kerülnek ki az SNI státuszból, véleményünk szerint az ő esetükben bőven elég a 2-3 évenkénti, ill. intézményváltásokhoz, ill. felülvizsgálati kérelemhez (pl. jegyző, szülő, gyp,. befogadó ped) köthető felülvizsgálat. Javaslatok: • Ki kérheti a gyermek felülviszgálatát??? • A Szakértő Bizottságoknál meg kell határozni, hogy hány éves kortól hány éves korig lehet hozzájuk fordulni (pl. mehet-e néhány hónapos csecsemővel a szülő vizsgálatra; ki állítja ki a 18 éves kort betöltött, de még szakiskolás tanulásban akadályozott – enyhén értelmi fogyatékos – tanulóról a szakértői véleményt, amely pl. szükséges az emelt családi pótlékhoz???) • A Szakértői Bizottságoknak kötelessége legyen tájékoztatnia a szülőket, hogy hova, kihez fordulhatnak korai fejlesztésért, tanácsadásért, befogadó intézménybeli megsegítésért, továbbá a gyermek számára elérhető gyógypedagógiai és befogadó intézményekről. • További kötelessége a szakértői bizottságoknak törekedni a legkevésbé elavult, modern tesztek használatára (pl. a mai korban hány gyermek tudja, mi az az írógép?). A pedagógiai munkát segítő alkalmazottak • A befogadó intézmények alkalmazottai között meg kellene jelennie az utazó gyógypedagógusnak is, mint az SNI gyermekekkel kapcsolatos tanácsadás és segítés szakembereinek. A szülők • A szülők kötelessége a gyermek alapvető, a lehető legjobb fejlődéshez, tehát fejlesztéshez való jogát (amit a tv-nek meg kéne fogalmaznia a korai fejlesztéssel és minden egyéb hab., rehab. fejlesztéssel kapcsolatban!!!) érvényesítenie. pl. gyermekét korai fejlesztésre vinnie, amint megállapították az SNI-t. A finanszírozás • Jelentős problémát jelent, hogy az SNI gyermekek után járó kiegészítő normatívát az intézmények vagy nem kapják meg az önkormányzatoktól, vagy egy kalapban együtt a sima normatívákkal, így az SNI gyermek számára kért plusz tárgyi feltételeket sokszor pénzhiány miatt elutasítják (pl. fénymásolás, számítógép, cd-lejátszó, szőnyeg, kért könyvek, játékok, eszközök stb.). A kiegészítő normatíva pántlikázásával ez a probléma kezelhetővé válna.
1142 Budapest, Rákospatak u. 101 Tel:273-2220 Fax:383-7948
[email protected]
Önkormányzat, jegyző, főjegyző • A jegyző, főjegyző feladata továbbá – a felsoroltakon kívül – azokon a településeken, kerületekben, ahol nincs kijelölve befogadó intézmény az SNI gyermekek inkluzív ellátására, keresni, kijelölni a megfelelő intézményeket – szakmai segítséget kérve az illetékes EGYMI-től, pedagógiai szakszolgálatoktól. 2. melléklet A tankötelezettség szabályai • A 7. életévét betöltött gyermeknek be kell iratkoznia iskolába… az SNI-nek is? • Buszos Szakértői Bizottság: ahol országosan egy szakértői bizottság van – testi- és érzékszervi fogyatékosoknál pl. Hallásvizsgáló Orsz. Szakért.Biz., ott ez megvalósíthatatlan, erre a feladatra, a helyben, csoportban történő vizsgálatokhoz nyújthatnak segítséget a helyi, egyébként is a gyermeket ismerő és ellátó gyógypedagógusok, pszichológusok pedagógiai/pszichológiai véleménye. 6. melléklet Többcélú intézmények • Legalább itt bővebb kifejtése szükséges az EGYMI-knek! (ld. fejlebb) 7. melléklet Alapító okirat • Meg kell jelennie a benne az (esetlegesen felvállalt) SNI befogadásának, az inklúziónak. 7. melléklet A helyi önkormányzatok kötelezően ellátandó feladatai • SNI gyermekek integrációja, inklúzió Megyei, fővárosai önk. feladatai • Kimaradt: a befogadó intézményekben nevelkedő-tanuló SNI gyermekek utazó szakemberi ellátása (fejlesztés, tanácsadás, hospitálás…). Gyermek- és tanulólétszámok • Nem egyértelmű, hogy a testi-, érzékszervi fogyatékos gyermekek hány gyermeknek számítanak – egyik esetben a súlyosan fogyatékosokra 3, másik esetben 2 órát határzo meg… A három lenne az ideális.
1142 Budapest, Rákospatak u. 101 Tel:273-2220 Fax:383-7948
[email protected]
15. melléklet Az alkalmazás feltételei • Nincs külön kezelve és meghatározva a gyógypedagógus, mint utazó szakember az EGYMI-ben (ld. ped. szakszolgálati és némely ped. szakmai szolgálati feladatok ellátása). 16. melléklet • Hiányoznak az SNI gyermekeknek adható habilitációs és rehabilitációs óraszámok, keretek. • A pedagógusok – vezetők óraszámánál újfent hiányzik az utazó gyógypedagógus, a ped. szak- és szakmai feladatokat ellátó EGYMI-ben (Javaslat: kötelező óraszám 16, gyakornokoknak 14 óra). Továbbá sehol nem szerepel a törvényben, hogy az SNI tanulóknak a befogadó intézményekben - a középiskolán kívül - mire van joguk pl. jelenlegi tv. 30§ (9).
1142 Budapest, Rákospatak u. 101 Tel:273-2220 Fax:383-7948
[email protected]
Gondolatok a Pedagógus Életpályamodellhez • Hiányoljuk a gyakornokok heti kötelező óraszámát a gyógypedagógusoknál – külön részletezve: a speciális intézményekben dolgozó gyakornokoknál, a pedagógiai szakszolgálatokban dolgozóknál, az EGYMI-kben utazó gyógypedagógusként dolgozóknál. • A gyakornoki alapbér a gyógypedagógusok esetében mennyi? Mi motiváljon egy gyógypedagógust, hogy óvodában kezdjen dolgozni, ha alapbére 40%-kal kevesebb, mintha felső tagozaton, szaktanárként kezdene tanítani? • Az SNI-t nevelő pedagógiai pótlék a jelenlegi gyógypedagógiai pótlék átnevezése, vagy kibővítése a befogadó pedagógusokra, ill. csak azok kapnák, akik befogadó intézményben integráló pedagógusok, és a gyógypedagógusok (speciális iskolában, utazó gyógypedagógusként) nem? •
A veszélyességi és a felzárkóztatási pótlék megszűnik?
• A
különleges
munkavégzésért
járó
pótlék
átalakul-e,
belekerül-e
-
mint
többletfeladatot ellátó pedagógusnak – az alapbérbe? A jelentős alapbér-növekedés megilletheti-e a sokoldalú feladatellátást végző utazó gyógypedagógust? • Mik a gyógypedagógusok kötelezettségei? •
Ha Pedagógus 1 kategóriában egy pedagógus vállalja a minősítést, nem kell a min. 8 év tapasztalat? Kerülhet a Pedagógus 2 kategóriába? (23.o. 18.megjegyzés) – ld. ugyanez a kérdés azzal, akinek kevés a ledolgozott éveinek száma – pl. 7 – de megvan a pedagógus szakvizsgája… azzal mi a helyzet?
• 5. melléklet: a pedagógus heti óraszámaiból is hiányzik az utazó gyógypedagógus, aki az SNI gyermekek befogadását segíti, korai és későbbi életkori fejlesztését végzi (és
1142 Budapest, Rákospatak u. 101 Tel:273-2220 Fax:383-7948
[email protected]
nem nevelési tanácsadóban vagy pedagógiai szakszolgálatban dolgozik, hanem testiés érzékszervi fogyatékosokat, sérülteket lát el, akiknek ritkább megjelenése miatt nagy területeket jár be (akár megyéket, akár kerületeket átszelve) – ennek következtében utazási időkedvezményt be lehetne vezetni a részükre. • A vezetők heti óraszámának meghatározásaiból is hiányoznak az EGYMI-k vezetői – pl. igazgatóhelyettesek, tagozatvezetők. Tulajdonképpen milyen beosztású/rangú vezető áll az EGYMI élén? • Tulajdonképpen mi az EGYMI??? A pedagógiai szakszolgálati és némely pedagógiai szakmai szolgálatot felvállaló utazó tanári, gyógypedagógusi, szakemberi hálózat, vagy az egész intézmény (ld. speciális óvoda, speciális általános iskola, speciális szakiskola és a fentebb felsorolt intézményegység) együttesen??? • A felsőoktatás, a pedagógus utánpótlás terepgyakorlatain gyakorlatvezetőként dolgozó pedagógusokat (legalábbis gyógypedagógiai területen biztosan) a 2. félévben érintik a hallgatók x hétig, az ő órakedvezményük hogy alakul – hiszen abban a néhány hétben viszont rendkívül intenzív munkát kell végezniük a hallgatókkal. • A gyakorlatvezető és mentor fogalom teljeskörű tisztázására lenne szükség.
Bp. 2010.december 16. A Dr. Török Béla EGYMI utazó gyógypedagósusai nevében Luczáné Papp Laura szakvizsgázott gyógypedagógus