2
Ve s z p r é m Me gy e i J o g ú Vá r o s m i n ő s í t ő el ő p á lyá z a t a I. FEJEZET 1–2. Veszprém szerepe a múltban és a jelenben, kötődései térséghez, régióhoz, nemzethez. Jelentősége Európa kulturális életében
A város szerepe a történelemben Veszprém földrajzi fekvése alapján alkalmas hely volt ahhoz, hogy kisebb-nagyobb emberi közösségek letelepedjenek ezen a tájon, hiszen minden ismert történelmi korban lakott hely volt. Komolyabb emlékek az antik világból maradtak fenn, noha érdekes módon, ezek nem Veszprémhez, hanem közvetlen közelében, a mai nevén Balácaként ismert római villagazdasághoz kötődnek. Veszprém igazi történelmi szerepe a középkorban jött el. A honfoglalás kezdetétől éppen ez a térségi helyzet és múlt hatalmi szervező pozícióhoz, regionális szerepkörhöz jutatta a várost. Az állami és egyházi szervezetek kereteinek kialakításakor, így nem túlzás azt állítani, hogy európai hatalmi központ lett a koraközépkortól kezdve. Az európai monarchiák uralkodó családjainak legmagasabb szintjén vannak jelen a városban. Szent István király felesége, a bajorországi Gizella egy olyan európai kapcsolatrendszert hozott magával, amelynek hatása elsődlegesen nemzeti jelentőségű volt, de mivel Veszprém királynéi székhely lett, így ez a város fejlődésében és lehetséges európai kapcsolataiban is éreztette hatását. Ennek megfelelően alakult ki Veszprém, az európai városfejlődéshez csatlakozó, és azt sajátosságaival kiegészítő városépítészeti és várostörténeti karaktere. Ide sorolandó tér- és utcaszerkezete, középületei, városrészei, piaci szerepe és vonzáskörzete, iparosainak letelepülése, stb.
Vallás és a barokk jelenléte Veszprém a középkori európai vallásos világkép egyik meghatározó magyarországi helyszíne is lett. Ezer esztendő alatt folyamatos a katolicizmus hatása építészetben, művészetben, zenében. Ez egyúttal jelentős városképi kihatású is volt (lásd: a barokk jelentétét), ugyanakkor tovább erősítette a város európai kapcsolatrendszerét, lévén a veszprémi püspökök között több idegen, azaz más országból származó. Csak néhány név: Robertus (vallon), Mesko (lengyel), Galard (francia), Maternus (német), Castillione de Branda (olasz). Éppen ebből kiindulva kell megemlíteni Veszprém kiemelkedő helyét az európai értékrendben, melyben elsősorban a barokk művészet biztosítja a kontinuitását. Ez valóságos művészeti kapcsolódást jelent, hiszen európai építők hozták létre a barokk város meghatározó épületeit, ami egyértelműen látszik a vár harmonikus építészeti látványán: püspöki palota, káptalani ház, Szentháromság szobor, stb.. A barokk művészeti elemei azonban feltalálhatók a veszprémi épületeken is, akárcsak Európa hasonló korban és hasonló stílusban keletkezett épületein. Ami persze nem véletlen, hiszen több olyan városi építőművészünk volt, akik Európa egyes országaiból érkezve, hozták magukkal a kor általános művészeti stílusát és eszközeit is. (Semmiképpen ne feledkezzünk meg a reneszánsz művészet jelenlétéről, amely bár tárgyi emlékeiben szegényes, de művészeti hatásában értékes és állandósult. Elsősorban a Mátyás-korabeli Veszprémnek jutott ilyen szerep, pl. Vetési Albert püspök jóvoltából.)
3
A céhes ipar Sajátos európai értékrendi elem a kézműves ipar megléte, tradíciói és kapcsolódása a hasonló európai városokhoz. A magyar köztörténetben Veszprém úgy szerepel, mint a középkori céhes ipar egyik meghatározó települése, s ennek számos tárgyi emlékét őrzi a városi múzeum gyűjteménye. A céhes ipar erős jelenléte ugyanakkor azt is jelzi, hogy állandó európai kapcsolatban állt a vándorlások, a tanulóévek jóvoltából az európai iparfejlődés jelenségeivel, szintereivel. Mint kézműves város, egyúttal regionális szerepet is betöltött a kezdetektől, amelyet mind a mai napig megőrzött. Ugyancsak ide sorolandó a kereskedelmi kapcsolatrendszere, amely egyszerre regionális, hazai és európai összefüggésű. (Ennek hatása jelen volt és van a technológia folyamatos megújulásában, az innovációs készség állandóságában, a pénzkapcsolatok meglétében és a nyelvtudásban.)
Képzés, oktatás, tudomány Veszprém sajátságos európai kontextust alakított ki a hadtörténetben. A város kétszáz éve a katonai képzés egyik magyarországi centruma, s akkori közjogi helyzetéből fakadóan az OsztrákMagyar Monarchia egész területével kapcsolatban állt. E katonai oktató illetve városalakító szerepe folyamatos mind a mai napig, noha ennek a kiterjedése és hatása már más, mint a Monarchia idején. Veszprém szellemiségének alapvető európai értékrendjét az oktatásban kell és lehet kimutatnunk. A helyi hagyomány által csak egyetemnek ismert, magas szintű egyházi iskola a kora középkortól, 1267-től indítja ezt az ívet. További folytatása a 300 évvel ezelőtt alapított piarista gimnázium, majd ezt követi a félévszázados jubileumán túl lévő Veszprémi Egyetem. Az egyetem indulásakor a régióba telepített nehéziparnak, illetve vegyipari jellegű üzemeknek és kutatóintézeteknek köszönhetően műszaki jellegű volt, mára azonban már a humán tudás univerzitását nyújtja a kilencezer hallgatónak, s működési területe regionális, több magyar megyére terjed ki, európai kapcsolatai pedig mind az oktatásban, mind a kutatás-fejlesztésben meghatározóak. Megjegyzendő, hogy az oktatásban a kezdetektől jelen vannak az akkori Európa országainak tudós egyházi személyiségei, tanárai is. Ennek az egyházi oktatásnak ma is meghatározó központja Veszprém, a Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola jelenlétével, s amely intézménynek rendkívül kiterjedt európai intézményi, oktatási kapcsolata van Itália, Ausztria, Németország, stb. hasonló intézményein keresztül. Az oktatáson is alapuló innovatív értéke Veszprémnek a tudomány. Természetesen alapvetően az egyetemen folyó képzésre, annak intézményi, személyi, kapcsolati tőkéjének felhasználására támaszkodik, de a városban az elmúlt évszázadokban kialakult ennek intézményrendszere, kutató háttere, publikálási fóruma. A múzeum és annak kutatási, gyűjteményi területei már százesztendősek. Ma már olyan európai projektekben vesznek részt, mint a néprajz, a gazdaságtörténet kutatásai, illetve a régészetben a római kori, immáron két évtizedes közép- és nyugat-európai együttműködés. De ide kell sorolnunk a hasonló múltú levéltárat, a könyvtárat is. Ugyancsak ide tartozik a Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi regionális központja, s meg kell említenünk Veszprém oktatási intézményeit is, amelyekből a magyar tudományos utánpótlás folyamatosan bekapcsolódik az európai kutatási programokba is. A város tudományos intézetei hazai és nemzetközi projektekben vesznek részt, konferenciákat szerveznek és nagyon komoly szakmai publikációs tevékenységet végeznek.
Zenei kultúra Veszprém újabb folyamatos európai karakterét és egyúttal jelenlétét az európai kulturális folyamatokban a művészetek jelentik. A sajátságos magyar történelemből adódóan (török háborúk, osztrák megszállás, erőszakos idegen-nyelvűség) a művészetek meghatározó jelenléte csak a 19.
4
századtól válik nemzeti értékké. Veszprém azonnal ott van ennek az első vonalában. Ez leghangsúlyosabban a zenében mutatható ki. 1762-től beszélhetünk hivatalosan is zenei életről, amikor is az első hivatásos muzsikusok, szám szerint hatan, letelepedtek a városban, s kezdetét vette – M.Tóth Antal szóhasználatával – a szimfonikus egyházzene százada, hiszen az integráló, minden újat felkaroló és támogató erő a püspökség volt. Az európai műveltségű főpapok külföldi útjaik során megismerték az európai műzenét, és városukban is megteremtették kortársaik – Haydntől Rossiniig – műveinek bemutatási lehetőségét, részben külföldi muzsikusok letelepítésével, részben hiteles kották beszerzésével. A 19. század elején Kemény Ferenc személyében kiváló szakember és termékeny zeneszerző vette át a zeneélet irányítását, amely óriási léptekkel fejlődött. A francia származású Kemény igazi magyar, s ezen belül veszprémi iskolát teremtett, követői közül Ruzitska Ignác neve a legismertebb. A 19. század népszerű világi műfaja, a verbunkos, mintha egyenest Veszprémben gyökerezett volna olyan neves mesterekkel, mint Csermák Antal és Rózsavölgyi Márk. Ruzitska szerkesztésében itt jelent meg a kor zenei kincsestára, a Magyar Nóták Veszprém Vármegyéből – 15 kötetben. Az 1850-es évek változásai következtében a világi és az egyházi zenei élet elkülönült, utóbbiban a liturgiát jobban szolgáló gyakorlat és a gregorián vált dominánssá, és lassanként a világi hangversenyek is gyakorlattá váltak az 1813-as első nyilvános koncertet követően, amely az egykori Megyeháza nagytermében zajlott. Itt kell megemlíteni a város szülötte, Auer Lipót (1845-1930) nevét, aki világhírű hegedűművész és karmester volt – Csajkovszkij neki ajánlotta Hegedűversenyét. Ám még jelentősebb szerepe a modern hegedűiskola megteremtésében, új hegedűművész generációk felnevelésében Szentpétervártól a New York-i Juilliardig (növendéke volt többek között Nathan Milstein és Jasha Heifetz is). A zenei képzés városi intézményeinek megteremtése, a legújabbkori magyar zenekultúrában való aktív, kezdeményező és európai szervező szerep vállalása. Veszprémnek van zeneiskolája, amely Csermák Antal nevét viseli, ének-zenetagozatos osztályai a Simonyi Általános Iskolában, és zeneművészeti szakközépiskolája, amelyet Dohnányi Ernőről neveztek el. A jelenkori művészeti helyzetet a sokszínűség jellemzi: a városnak jelenleg számos kórusa és több zenekara van a komolyzene, jazz, könnyűzene, népzene, katonazene területén. A kóruséletet továbbra is a város két nemzetközileg is elismert és rendszeres európai szereplésekre meghívott
5
vezető kórusa fémjelzi: Veszprém Város Vegyeskara és a Liszt Ferenc Kórustársaság. Ez utóbbi kórus Kollár Kálmán vezetésével több évtizede jelentős szerepet játszik Veszprém kulturális életében. Házigazdája a Nemzetközi Romantikus Kóruszenei Találkozónak, ez országhatáron túli kisugárzásuk legszebb példája. Legújabb vállalkozásuk több nemzet polgárainak századokon átívelő együttműködésére mutat példát: a Szent Mihály Bazilika egykori cseh, német és osztrák karnagyainak kiadatlan műveit énekelte CD-re a kórus, 150-200 évvel keletkezésük után. Veszprém Város Vegyeskara 1956-ban alakult, és fennállásának első 25 éve az alapító, Zámbó István Liszt-díjas karnagy nevével fonódott egybe, akinek keze alatt a kórus – és az azóta sajnálatos módon megszűnt Veszprémi Szimfonikus Zenekar – rövid időn belül nemzetközi rangú együttessé vált és a hazai oratóriumélet igen jelentős tényezőjévé válhatott. A nemzetközi pódiumokon elért hangos sikereikkel, gyakorlatilag a hatvanas évektől jelen van Veszprém Európa kórus-vérkeringésében: az Europa Cantat nemzetközi kórusszervezet fesztiváljain és Éneklő Hetein való részvételükkel pedig megtört a politikai elszigeteltség. E fesztiválokon a vegyeskar tagjai olyan személyes humán- és művészeti kapcsolatokat építettek ki vendéglátóikkal, amely minden szlogennél többet mondott a magyar értékek külföldi prezentálása és reprezentálása terén. Pár évre rá, 1968ban, majd pedig 1971-ben Magyarországon először Veszprém adott otthont Európa énekeseinek az Europa Cantat Éneklő Hetek megrendezésével. Hosszú és kényszerű szünet után 1992-ben, immár a jelenlegi karnagy, Erdélyi Ágnes vezetésével működő énekkar meghatározó szerepet játszott az Éneklő Hetek gyakorlatának felújításában. Ennek jegyében 1992-ben, majd 1996-ban rendezett kiemelkedő sikerű Europa Cantat Nemzetközi Éneklő Hetet városunk. Hazai zeneszerzők gyakran dedikálják műveiket Veszprém Város Vegyeskarának, valamint több ősbemutató fűződik a kórus nevéhez (pl. Csemiczky Miklós, Karai József, Kocsár Miklós, Orbán György, Vajda János műveiből). A magyar amatőr énekkarok közül elsőként kapták meg 2003-ban a NKÖM által alapított Csokonai-díjat. 1993 óta minden évben vállalták, hogy nemzetközi kórusprojektek házigazda-kórusaként európai és tengerentúli együttesekkel közösen építsék tovább a hidat a művészet által nemzettől nemzetig, embertől emberig. Ezek: az Amerikai–Magyar Kórusnapok, az Európai Ifjúsági Kórus, a Fiatal Karnagyok Európai Akadémiája, a Vox Juventae Ifjúsági Kórustalálkozó és 2000-től a Vivace Nemzetközi Kórusfesztivál. Ez utóbbi projekt még a korábbiaknál is fontosabb „jelet hagyott”, hiszen fókuszában az élet örömeit állította, és a hagyományosan búskomornak elkönyvelt magyar néplélek megítélésén jelentősen javított. A hangszeres együttesek közül kiemelkedik az 1985-ben alakult Mendelssohn Kamarazenekar, amely Kováts Péter hegedűművész irányításával működik. Rendszeres szereplői a hazai hangversenyéletnek. Külföldi vendégszerepléseik színhelye Európa legtöbb országa, valamint az USA, Argentina, Uruguay, Costa Rica, Guatemala, Nicaragua, Aruba. A klasszikus repertoáron kívül szívesen játszanak jazz formációk partnereként. A zenekar 1988-ban elnyerte „A legjobb együttes” címet az Országos Kamarazenei Fesztiválon. Kiváló vendég-dirigensekkel és szólistákkal muzsikálnak együtt, számos CD-jük jelent meg. A kortárs veszprémi zenei élet bővelkedik sajátos hangú, egyedi stílusú alkotókban. Ilyen például Kovács Attila, akinek itthon rock-musicaljei arattak nagy sikert, ám Veszprémi miséjét Belgiumban is bemutatták, vagy Kövi Szabolcs, aki zeneszerzőként és elsőrangú fuvolásként a magyarországi world-music egyik eminense. A Veszprémi Klezmer Band is a műfaj hazai élvonalába tartozik, a Magyar Légierő Fúvószenekara rendszeresen szerepel európai katonazenekari fesztiválokon is. Meg kell említenünk a Csermák Antal Zeneiskolához kötődő Veszprémi Ifjúsági Fúvószenekart és a Gárdonyi Kamarazenekart, amely egyrészt műhely az ifjú hangszeresek számára, másrészt önálló és színvonalas produkciókra, hangversenyekre művészileg felkészült testület.
6
Végezetül ne hagyjuk említetlenül, hogy – pár éves kihagyással – hosszú évtizedek óta a város ad otthont az Országos Kamarazenekari Fesztiváloknak, amely jelenleg az amatőr kamaraegyüttesek egyetlen országos fóruma. A színház A legrégebbi ismert veszprémi színlap 1814-ből származik. E tájon épült fel a Dunántúl első kőszínháza 1831-ben Füreden, az első pápai kőszínház pedig 1881-ben nyílt meg. Az 1870-es évektől több társulat is felkereste Veszprémet, ahol az ország legkiválóbb művészei is szerepeltek: Blaha Lujza, Jászai Mari, Újházi Ede és mások. Az 1908-ban épült, európai színvonalú szecessziós színházat Medgyaszay István tervezte, mégpedig elsőként alkalmazva a vasbeton szerkezeteket. Az 1908. szeptember 17-én megnyílt Veszprémi Nemzeti Színháznak nem volt önálló társulata. A színház mai nevét 1926-ban kapta, ettől kezdve Veszprémi Petőfi Színház néven hirdette előadásait. (A névadó, Petőfi Sándor 1841-ben Pápán és Veszprémben volt vándorszínész.) A Veszprémi Petőfi Színház önálló társulatának első bemutatója 1961. október 13-án volt. A régi épületben új magyar színház született. A Veszprémi Petőfi Színház az elmúlt évtizedekben társadalmi cselekményű, közérdekű színház akart lenni, de a nagyobb megrázkódtatástól megóvta, a tévúttól megvédte, hogy sorsa egyre inkább összeforrott a magyar dráma sorsával. Az elmúlt negyven évadban összesen több mint száz (klasszikus és kortárs) magyar író több darabját játszották. Természetesen a világirodalom jelentős művei is színre kerültek. A klasszikus és kortárs drámairodalom lenyűgöző színdarabtárából a veszprémi színházban születtek világpremierek, magyarországi ősbemutatók is. Mintegy száz rendező csaknem 500 előadást hozott létre, melynek során háromszáz színész játékát zárhattuk szívünkbe. Olyan jelentős a névsor, hogy egyetlen kiragadott felsorolás sem lenne teljes. S vannak, már nem is kevesen, akik Veszprémben fejezték be pályájukat, életüket. A színház melletti játékszín Latinovits Zoltán nevét viseli, aki két évadban, 1971-1973. között játszott és rendezett Veszprémben. E művészeti ágnak az állandó társulat óta vannak európai folyamatos kapcsolatai. Meghatározó ebben a kortárs lengyel és román színházművészettel való együttműködés, de gyakorlatilag olasz, francia, német, osztrák, angol művészeti kapcsolatok is kimutathatók. Ezek nem csak a darabválasztást jelentik, hanem a közreműködő európai rangú színházi személyeket: rendezőket, koreográfusokat, tervezőművészeket, stb. Mindemellett Veszprém előadásaival maga is folyamatosan részt vesz európai fesztiválokon, és európai meghívásokat.is teljesít. Irodalmi élet Veszprém sajátos módon volt jelen a magyar irodalom történetében, s ez a jelenlét ugyancsak ezer éves időtávlatban mérhető. Hiszen az un. Gizella-kereszten megjelenő latin nyelvű felirat maga is irodalmi értékű és minőségű, vagy az un. veszprémvölgyi hexameterek is a latin költészethez sorolhatók, s ezek a királyi paláston találhatók. Egyes álláspontok szerint a Ómagyar Mária siralmat is Veszprémben írták volna, s másolták bele a kódexbe. A magyar legendáriumtörténet első alkotásaiban is ott találjuk Veszprémet és a városalapítás históriáját. De ezen a környéken, a mai régió területén számos egyházi intézmény, elsősorban kolostor létesült, amelyekben mindenütt komoly írásbeliség nyomait lehet megtalálni a bakonybéliektől a vázsonyi pálosokig. A sajátosságot fokozza, hogy Veszprém az irodalmi művekben is szereplő helyszín lett, nemegyszer inspirálva azok megszületését. Benyák Bernát piaraista tanár a 18. században un. városleíró versben adja vissza Veszprém pontos helyzetét, állapotát. Francsics Károly borbélymester naplójában a 19. századi Veszprém állapotait rögzíti kimagasló irodalmi értékű teljesítménnyel. De a 20. századból is lehet említeni Krúdy
7
Gyulát, akinél (maga is megyei kötődésű volt) számos helyen szerepel Veszprém, még a Vörös postakocsiban is, vagy a Templárius című kisregényében, stb. Természetesen az önálló, az irodalomtörténetben nyilvántartott alkotók sora is jelentős. Kiemelendő Eötös Károly író, aki a magyar anekdotizmushoz sorolandó műveiben (Utazás a Balaton körül, a Bakony) Veszprém izgalmas és sokszínű históriáit is leírja. A 19. század végén indult a három Cholnoky testvér, akik közül Viktor és László mára már a magyar próza meghatározó személyiségeivé váltak, s említendő Jenő is, aki ugyan földrajztudós volt, de Veszprémre vonatkozó leírásai kimondottan szépirodalmi értékkel rendelkeznek. A múlt század második felének Veszpréméből sokan indulnak, és még többen érkeznek ide az irodalom művelői közül. A Kárpát medencei migráció jóvoltából jelentős alkotók telepednek le és jelentős művek is megjelennek. Ez utóbbiaknak kialakult a folyóirat háttere is, hiszen az 1950-es években megindult a Veszprémi Szemle, két évtizedes múltú az Új Horizont című folyóirat, néhány szám erejéig kísérletező irodalmi műhelyként volt jelen a Visszhang című folyóirat, majd ide telepedett át az egykori jugoszláv Új Symposium szerkesztősége, és Ex Symposium címmel új lapot alapítottak, melynek főszerkesztője Tolnai Ottó. 1993-tól indult a Művészetek Háza keretében a Vár Ucca 17 Kiadó, amely Géczi János főszerkesztő által elindított könyvsorozatával a kortárs, negyedévkönyveivel a helyi szellemi élet jelentős történeti vonulatát exponálva, a város régi és új értékeire hívta fel a figyelmet a művelődés minden ágából. (Vetési László reneszánsz püspök és író, Auer Lipót zeneszerző, Eötvös Károly író stb.). A kiadó 2000-ben átalakult, és elindította a Vár Ucca Műhely című folyóiratot is, amely a közép-európai szellemiség ápolását, fiatal tehetségek segítését, szellemi műhelyek ösztönzését tűzte célul, Fenyvesi Ottó főszerkesztői elképzeléseinek mentén. Kiadványokkal jelentkezik több intézmény is, mint a múzeum, a könyvtár, s igen erős a magánkiadás is. Ha az itt élők nem is szerveződtek szakmai közösségé, mint a képzőművészek, együttes jelenlétük ma is meghatározó, elsősorban a líra területén. Kemény Géza, Botár Attila, Széki Patka László, Búzás Huba, Szokoly Tamás költészetével folyamatosan jelen van a kortárs magyar lírában. A prózaírók közül megemlítendő Martinovics Tibor, Bozsik Péter, Sarusi Mihály, vagy Balogh Elemér, aki a kortárs magyar drámairodalom egyik legtöbbet játszott művének, a Csiksomlyói passiónak a szerzője. Külön kell említeni Géczi Jánost, aki a kortárs magyar irodalom érdekes személyisége: gazdag életműve egyaránt köthető a lírához, a szépprózához, az esszéhez, vagy az irodalomtörténethez. A Balaton közelségének köszönhetően, gyakorlatilag a magyar irodalomtörténet minden jelese járt itt, élt itt, írt e tájról, élményeiről. A sort kezdhetjük Csokonaival és befejezhetjük Keresztury Dezsővel, hogy a kortársak seregéről már ne is szóljunk. De sorolhatjuk Vörösmartyt és Jókait, Krúdyt és Adyt, Illyés Gyulát és Németh Lászlót, Déry Tibort és Szabó Lőrincet. A pannon szellemiség hatását leginkább talán e vonatkozásban érhetjük utol. Képző- ipar- és fotóművészet A történetiségének első jelei kétségkívül az egyházi művészethez kötődnek. A nemzeti építészettörténet jelentős értékei maradtak meg Veszprémben és a régióban is. Itt említendő a veszprémi székesegyház, amelyet ugyan jelentősen átépítettek, mégis őrzi középkori formáit, belső díszítésében pedig európai párhuzamokat mutat fel, de megemlítendő többek között a felsőőrsi vagy az ösküi templom is. A freskófestészet olyan korai remekeivel is találkozunk, mint amelyek a veszprémi Gizella kápolnában találhatók. A veszprémi képzőművészeti múltból meg kell említeni az életképfestészet jelesét, Krusnyák Károlyt, a jellegzetesen sötét tónusú színvilágot használó Ircsik Józsefet, vagy Bognár Zoltánt, Bojtor Károlyt, a félbeszakadt életműve ellenére is maradandót alkotó Csikász Imrét. Köztéri alkotá-
8
sokban is rendkívül gazdag Veszprém. Ennek eredete a 20. század kezdetére nyúlik, ekkor avatták Veszprém első köztéri szobrát, az Erzsébet királynőt ábrázoló alkotást. Az eltelt évszázad számos művészeti hatása jelen van a veszprémi köztereken, olyan művészek kaptak megbízást, mint Csikász Imre, R. Kiss Lenke, Marton László, Vigh Tamás, Somogyi József, vagy a mai szobrászművészet egyik meghatározó személyisége: Lugossy Mária. A képző- ipar- és fotóművészet az utóbbi évtizedekben vált a városon túlmutató tevékenységgé. Ez részben nemzetközi kontextusba is helyezhető, részben regionális keretű. Ez utóbbihoz nagyrendezvények is csatlakoztak: őszi és tavaszi tárlatok sora, meghívásos országos tárlatok (Orbis pictus), közép-európai tárlatok. Alkotóink kölcsönös meghívásokkal jelen vannak európai művészeti eseményeken Dánia, Németország, Finnország, Hollandia, stb. városaiban, és a város is fogad külföldi művészeket. Folyamatos európai kapcsolódást jelent a Vass-gyűjtemény veszprémi elhelyezése is. (Itt állították ki pl. a Bauhaus német mesterének Josef Albersnek is a Németországból kölcsönözött anyagát). Ugyancsak iemelkedő program volt a Közép-Kelet-Európai Tárlat és Szimpózium. Veszprém vonzáskörzetében a magyar piktura közelmúltjának és jelenkorának számos személyisége élt és él. Egry József, Bernáth Aurél, Borsos Miklós neve mellett említsük meg a Kossuthdíjas Udvardy Erzsébetet. A régióhoz vagy a Veszprémi Művész Céhhez kötődő képzőművészek többnyire kiállítások mentén, generációs szemlélet vagy stílus szerint szerveződnek csoporttá. Vágfalvi Ottó a Balaton szerelmese, Horváth Lajos, Kádár Tibor a szikár és filozófikus, Szotyori László a romantikus vagy lírai felhangú figurális festészetet műveli. Péterfy Gizella súlyos gondolatokból, míg Györgydeák György fadarabokból és a Balaton hordalékából készít objekteket, tárgyegyütteseket. Felhősi Istvánt a barokkos ívű természeti jelenségek, Somogyi Győzőt a hitet sugárzó élénk koloratúra jellemzi, míg Raffay Bélát marokszobrai és vízköpői. Hegyeshalmi László, Környei Ágota és Somody Péter – a helyi sorból kilógva – egy újabbkori festészetet és művészgenerációt képviselnek, míg a fiatal Tarczi István és Zachar István a figurák és terek újragondolt egyszerűségét. És végül, de semmiképp nem utolsósorban kell megemlíteni a David Bowie alapította képzőművészeti díjat elnyerő art-punkot, „városunk szégyenét”: Szilágyi Lászlót is. A fotográfusok közül kiemelkedik a fiatal Áfrány Gábor és a műtárgyfényképezésben, illetve turisztikai albumok sorában élenjáró Szelényi Károly. A városban több évtizede működik az amatőr fotográfusokat tömörítő Bakony Fotóklub, amelynek tagjai jelentős nemzetközi sikereket értek el. A régióban élő helyi vagy Erdélyből áttelepült szobrász- és iparművészek (pl. Horváth László, Vásárhelyi János, Diénes Attila vagy a Lugossy házaspár) elsősorban a tárgykultúra, a bútorkészítés, a belső építészet és a design területén vívtak ki szakmai elismeréseket és nemzetközi kapcsolatokat. A kortárs magyar fotó- és képzőművészet Veszprémhez kötődő szellemi műhelye 1979 óta a Dokumentum elnevezésű projekt-sorozat, melynek a városban élő alapítója és animátora: Jokesz Antal fotográfus-képzőművész. Kiállítások és konferenciák szervezésével, elméleti kiadványok szerkesztésével, neves kurátorok és szakemberek (Beke László, Bán András, Petrányi Zsolt, Horányi Attila, Sebők Zoltán, Lucia Benicka, Antonin Dufek, stb.) közreműködésével hozzák létre Veszprémben vagy az ország különböző intézményeiben projektjeiket, melyek a vizualitás és az optikai leképezés mediális viszonyait és kommunikációs vetületeit vizsgálják – nem csupán európai, de globális rálátással. A Dokumentum-kiállításokon eddig Európa hat országából, mintegy félszáz kortárs művész vett részt, jelentős hazai és közép-európai szakmai figyelem és sajtóvisszhang kíséretében. Tánc- és összművészet Veszprém legújabbkori művészeti életében egyre meghatározóbban van jelen a táncművészet, annak is elsősorban a folklór területén. Ezt jelzik a város meglévő néptánc együttesei, a legkisebb
9
korosztálytól a felnőttekig (számuk több mint tíz). Ugyancsak itt említendő, hogy a legjobb és több évtizedes múltú együtteseink nemcsak a város, a régió és Magyarország színpadain lépnek fel, hanem gyakorlatilag minden földrészen folyamatosan szerepelnek. Ugyanakkor ezek az együttesek szervezik a város nemzetközi folklór fesztiváljait, amelyek nemcsak európai, de távolabbi országok együtteseit is elhozzák Veszprémbe. Itt legelsőként említendő a Veszprém Táncegyüttes. Összművészeti jelenségként kell értékelnünk a város számos fesztivál jellegű produkcióját, amelyek az eltelt évtizedekben egyre markánsabban vannak jelen, s egyre több hazai és külföldi vendéget vonzanak. Ezek között van helyi jellegű, mint pl. a Gizella-napok sorozata, de felnőtt mellette pl. a Veszprémi Utcazene Fesztivál hazai és európai szereplőkkel, meghatározó esemény lett a táncfesztivál, amely ugyancsak ide hozza a kortárs táncművészet európai jeleseit. Nem lehet említés nélkül hagyni a bábfesztivált, amelynek közönségsikere valahol a művészeti befogadók folytonosságát jelenti, a főleg Kelet-Európára kiterjedő gyermekművészeti fesztiválok sorával. Sajátos regionális, egyúttal nemzetközi kapcsolatok meglétét és gyakorlatát is feltételező program a múzeum által szervezett Európa kicsinyben című sorozat, amely a megyében élő nemzetiségek művészetét mutatja be komplex és populáris formában. S a leginkább európai léptékű, szervezettségű, minőségű és hatású a Veszprémi Művészeti Fesztivál, amelynek 2010-ig minden bizonnyal már értékelhető európai rangja és vonzereje lesz.
Sport és mozgáskultúra, természet Semmiképpen sem elhanyagolható Veszprém értékrendjében a sport jelenléte és eredményessége. A testedzés és egészségőrzés előnyei mellett, még nagyobb hatása van a városi közösség formálásában. Ez elsősorban a jelenre vonatkozik, ahol a város európai rangú kézilabdacsapata, a Fotex Veszprém város-kép meghatározó szerepet jelent, más tevékenységgel párhuzamosan. Ez jelenti az európai sport legjobb csapatainak Veszprémben való megjelenését, de még inkább az állandó média jelenlétet. Maga a városi sporttörténet, a magyar sporttörténethez hasonlóan a 19. században alakult ki. Nagy szerepe volt a vívásnak, atlétikának, kézilabdának és labdarúgásnak. Jelenleg is több országos sportesemény ismétlődő helyszíne Veszprém és környéke, kihasználva a táj nyújtotta lehetőségeket, mint pl. a tájfutás, a rallye autóversenyzés, a kerékpározás, stb.
10
A környezetvédelem és természetvédelem meghatározó intézménye a veszprémi Állatkert, amelynek tevékenysége – fél évszázaddal alapítása után – mára már komplex környezetvédelmi jellegűvé vált. Egyfelől nagyon komoly és sokrétű európai kapcsolatai alakultak ki szakterületein, másfelől olyan bemutató programokat szervez, amelyek napjaink legfontosabb öko kérdéseire adnak választ vagy indítják el, egészítik ki az ilyen jellegű nevelő, oktató tevékenységet. Maga a város is rendelkezik számos természetvédelmi területtel és értékkel, amely sajátos földrajzi helyzetéből is fakad. (Séd völgye, dolomit sziklák és fennsík, stb.)
Építészet, műemlékek Veszprém városképét ezer esztendő műemléki látványegyüttese is meghatározza a táji különlegességen kívül. Ezek a műemlékek az európai jelenlét egyértelmű bizonyítékai, legyenek bár romos állapotúak vagy épek. A város közepén magasodó Vár épületei s maga az erődítmény is ezt szimbolizálják, benne persze a város hadtörténeti szerepét a török háborúk idején, amelynek a következménye lett a középkori város csaknem teljes elpusztulása. (Megjegyzendő, hogy a Vár megerősítésében német és olasz hadmérnökök vettek részt: Bernardo Gallo, Orban Süess, Giulio Turco stb.) De a Vár körüli völgyekben ott a középkor számos emléke is: a Miklós szeg templomromja, a Gizella hagyományt megtartó görögkeleti apácák kolostorának romjai, a Szent Margit nevéhez kötődő domokos rendi kolostor stb. Karakteres műemléki jelleget ad a Séd patak partján kialakult városrész, különleges épületeivel, mint a malmok, vendégfogadók stb., amelyek maguk is több száz évesek. De ezt a művészeti múltat őrzik a város közgyűjteményei, főleg egyházművészeti vonatkozásokban. Ezek a tárgyak gyakran szerepelnek európai kiállításokon (pl. Bécs, München, Vatikán múzeumaiban). Egyedi műemléki védelem alatt áll 105 ingatlan, műemléki környezetben pedig mintegy 220 ingatlan fekszik.
1.1. Kortárs fesztiválok és programsorozatok
A 2004. évi fesztiválok, rendezvények a már évekkel ezelőtt megkezdődött szerkezeti átalakulás folyamatának minőségi változásához, az elvárt és elvárható különböző kulturális igények és érdeklődési formák megvalósulásához vezetett. A Közgyűlés előzetes kötelezettségvállalása megteremtette a lehetőségét annak, hogy az Önkormányzat fenntartásában működő kulturális intézmények az egyesületek, non-profit szervezetek szervezésében és rendezésében, minőségében és mennyiségében is kiemelkedő programsorozat szerveződjön. Az évről-évre minden érdeklődést kiszolgáló – sőt igényt teremtő – programok, turisztikai kiadványok, az internet biztosította információs lehetőségek mutatják, hogy az önkormányzatnak, intézményeinek, a civil szervezeteknek fontos volt, hogy bemutassuk helyi hagyományainkat, szellemi és művészeti értékeinket. A programok tervezésekor alapvető szempontnak tekintettük, hogy a közönségnek lehetősége legyen a műfajok sokszínűsége között válogatni. Kiemelkedő szerepet kapott az az alapelv, hogy a kistérségben, a régióban ismertté váljanak ezen rendezvények, sőt egyes fesztiváljaink már országosan és külföldön is érdeklődésre számítható eseményekké váltak. Gizella Napok Művészeti Fesztivál 2004-ben már 13. alkalommal rendeztük meg a veszprémi Gizella-napokat. E tizenhárom év alatt az országban és külföldön is ismertté vált a rendezvénysorozat, kiváló művészek, együttesek, tudósok sora jelent meg előadóként, kiállítóként, közreműködőként a közönség előtt. E fesztivál vált Veszprém polgárainak, a régió lakóinak, testvérvárosi vendégeinknek és az idelátogató
11
külföldi turistáknak a szezonnyitás eseményévé. A Gizella Napokat első királynénkról Boldog Gizelláról neveztük el, azzal a céllal, hogy minden alkalommal az eseményeken a város ezer éves történelme, hagyományaink megjelenjenek. Boldog Gizella és Szent István találkozását egy történelmi játék keretében idézzük fel, de rangos koncertek, népművészeti események, képzőművészeti kiállítások, konferenciák és az itt élő kisebbségek hagyományőrző programjai alkotják a fesztivál állandó elemeit. Csermák Napok Zenei Fesztivál 1995. óta kapcsolódik a Gizella Napokhoz, önálló zenei fesztiválként, évről-évre bővülő zenei kínálattal. A programok valamennyi korosztályhoz szólnak, évente mind több zenebarát és érdeklődőt szólít meg, fejlesztve a közízlést a koncertek gazdag kínálatával. A fesztivál regionális versenyeire az ország számtalan városából érkeznek zenekarok, zenei együttesek. A Tánc Fesztiválja – Országos és Nemzetközi Kortárs Összművészeti Találkozó Fesztiválunk ez évben öt művészeti ág speciális kifejezési formáinak adott teret, melyek kivétel nélkül a tánc műfajának ihletésére simultak egymáshoz. A Találkozó 2004-ben már jelentős turisztikai projektként valósult meg, az előszezon ígéretes kulturális-idegenforgalmi eseményeként. A kortárs táncművészet kiemelkedő, régóta ismert együttesei mellett /Szegedi Kortárs Balett, L.A. Dance Company, Bozsik Yvette Társulat, Közép-Európa Táncszínház, Artus Táncszínház, BM. Duna Táncegyüttes, Budapest Táncszínház mellett új formációk /Miskolci Nemzeti Színház, PR-evolution, Duda Éva társulata, Finita la Commedia/ jelentek meg, kiemelkedő szakmai és közönségsikert aratva. Külön öröm, hogy a fesztivál erősödő nemzetközi jellege két kiváló izraeli koreográfus munkájával /Carmen, Giselle/ mutatkozott meg. Az elmúlt évben gyökerezett meg fesztiválunkon a mozgókép műfaja. Az idei seregszemlén három kiemelkedő klasszikus táncfilm /Carlos Saura Carmen és Vérnász, valamint Banovich Tamás Életbe táncoltatott lány/ került bemutatásra. Kabóciádé Gyermekfesztivál Kabóca Bábszínházunk éves műsorrendje és egyéb rendezvényei közül minden esztendőben kiemelkedő KABÓCIÁDÉ Gyermekfesztiválja. Indokolja ezt a fesztivál nagyszabású, többnapos rendezvény volta, melyen több ezres közönséget fogadunk nem csak Veszprém városából, hanem a megyéből, a régióból és azon túlról is. Rendezvényünk fontosságát a közönség által megfogalmazott véleményben látjuk: komplex, három napos, óvodás és kisiskolás korú gyermekeknek és családjaiknak szervezett színes, változatos programok szervezésével egyedülálló programkínálatként vagyunk jelen a nyári kulturális ajánlatban. Fesztiválunk keresett, egész évadban érdeklődésre számot tartó programsorozat. Ez a fentieken túl adódik abból is, hogy jelentős hagyománya van, hiszen az idei már a 11. volt a sorban. Veszprémi Nyári Fesztivál Immár negyedízben rendeztük meg a Veszprémi Nyári Fesztivált, amely az évek során finomodott, műfajilag letisztult, kimunkált struktúrájú eseménysorozat, amelyen a belépődíjas–ingyenes rendezvények kiegyenlített arányban szerepelnek. A 2004-es Veszprémi Nyári Fesztiválnak egyedi sajátosságot adott az a tény, hogy egy nemzetközi fesztivállal – Vivace Kórusfesztivál – kezdődik. E színes kezdő és záró forgatag közé sorolódott az a műfajilag és tartalmilag változatos eseményfolyam, amelyet Veszprémi Nyári fesztiválnak neveztünk. A multikulturális karakter mindvégig meghatározónak bizonyult a 20 fesztiválnap alatt – összesen nem kevesebb, mint 28 nemzet kultúrájából adhattunk illetve kaphattunk ízelítőt.
VIVACE NEMZETKÖZI KÓRUSFESZTIVÁL: Ötödik éve kerül megrendezésre. Sajátos struktúrája a kórusfesztivál és verseny kombinációja. Beküldött jelentkezések és hangzóanyag
12
alapján évente 8 versenyző együttest fogadunk. A külföldiek létszáma 300 fő volt. A fesztivál története során – Ausztrálián kívül – minden kontinensről fogadtunk vendég-együtteseket. Mind a közönség, mind a résztvevők körében páratlanul pozitív volt a rendezvény visszhangja.
VESZPRÉMI VIGASSÁGOK: A hagyományosan augusztus első vasárnapján megrendezésre kerülő u.n. (képzőművészeti) „Cserépvásárt” évek óta programokkal tesszük vonzóvá és még érdekesebbé.
VILÁGJAVA ESTEK: Tavaly indítottuk útjára, amelyek minden elképzelést felülmúlóan sikeresek és látogatottak voltak. Idén Afrika! Afrika!, Karibi éjszaka és Kelta varázs címmel kínáltunk ingyenes zenés-táncos szórakozást az Óváros térre látogató, összességében több ezer fős publikumnak.
ZENÉLŐ UDVAR KAMARAKONCERTEK: A nagy közönségérdeklődésre számot tartó várszínpadi és Óváros téri programok mellett valljuk, hogy szükség van kisebb léptékű, intimebb hangulatú rendezvényekre is, amelyek egy kisebb, de markáns igényességgel bíró réteget szólítanak meg. Rendezvényei sorában ilyenek voltak a Zenélő Udvar kamarakoncertek.. A hangversenyek jellege részben komoly, részben szórakoztató volt, de minden esetben népszerű, könnyen hallgatható produkciókat kínáltunk.
NYÁRESTÉK A VÁRSZÍNPADON: A sort a Fesztiválnyitány címet viselő hangversenyünk nyitotta, majd a Honvéd Művészegyüttes Mozgásőrületek című műsora rendkívül igényes, hatásos és részleteiben tökéletes kimunkált produkció, joggal került az első helyre a belépődíjas nagyrendezvényeink sorába. Az ExperiDance hagyományos meghívottunk. A Nyáresték a Várszínpadon 2004-es rendezvénysorozatának vitathatatlanul legnagyobb közönségsikerű eleme a Boban Marković Orkestar koncertje volt.
Veszprémi Utcazene Fesztivál Az immáron ötödik alkalommal lebonyolított Utcazene Fesztivállal 2004-ben is igyekezett a fesztivál civil szervezősége a veszprémi lakosok és a turisták zenei étvágyát csillapítani, és egyben a várost a lehető legnagyobb mértékben megmozgatni. A rendezvény alapját idén is a belváros különböző pontjain felépített színpadok biztosították, melyeken már koradélutántól kisebb-nagyobb koncertek, fellépések zajlottak. A meghívott zenészek és az idetévedt muzsikusok rögtönzött fellépése pedig nagyszerű hangulatot eredményezett, amely felejthetetlenebbé és még emlékezetesebbé tette az egész fesztivált. Az idei évben 2 nagyszínpadon és 6 kisebb színpadon zajlottak a fellépések. Az este is „működő” helyszínek koncertjei érdeklődők ezreit vonzották, de a délután fellépő muzsikusok is sokszor óriási sikert arattak. A fesztivál programjait összességében a hat nap alatt mintegy 40 000 érdeklődő látogatta.
Veszprémi Ünnepi Játékok 2004. augusztus 5-én először „gördült fel a függöny” a Veszprémi Ünnepi Játékok színpadán. A függöny azért képzeletbeli, mert a nagy eseménynek a veszprémi Vár európai mércével mérve is kiemelkedő központi tere, a Szentháromság tér adott otthont. Különleges, a középvárosok kulturális életében szokatlan léptéket célzott meg a Veszprémi Ünnepi Játékok programja. A három nap három zenei karaktert, de egységes színvonalat, a világ zenei életének külön-külön is mértékadó személyiségeit hozta el az ünnepi játékok színpadára. Az első napon Kocsis Zoltán vezénylete mellett az argentin operacsillag, Jose Cura énekelte többek között
13
Verdi és Puccini operáinak részleteit, majd az est második felében Jose Cura vezénylete mellett Kocsis Zoltán Rachmanyinov 2. Zongoraversenyét játszotta. A következő napon Roby Lakatos és a szerte Európában ismert Lakatos zenészdinasztia további négy tagja találkozott a veszprémi színpadon. A Tony Lakatos, Szakcsi Lakatos Béla, Christian Lakatos nevével is fémjelzett együttest Európa közönsége eddig mindössze egyszer láthatta ilyen összeállításban. Végül a harmadik napon Al DiMeola és az őt kísérő zenészek léptek az ünnepi játékok közönsége elé. A számok ismeretében elmondhatjuk, hogy az első alkalommal megrendezett fesztivál minden várakozást felülmúló sikernek bizonyult. A mintegy tízezer látogató kevesebb mint fele volt veszprémi, egynegyede Budapestről, másik negyede Magyarországról, de nem Budapestről, mintegy tizede pedig határainkon túlról érkezett. Ezzel eldőlt, hogy a Veszprémi Ünnepi Játékok hosszú távon fenntartható fesztivállá válhat. Virágos Veszprémért Az Európai Közösség Idegenforgalmi Bizottságának felkérésére 1993. év nyarán Veszprém városa részt vett az „Európai Virágos Városok és Falvak” versenyén, amely a város polgárainak igényességét is tükröző rendezett, vonzó városképnek volt köszönhető. Az évente ismétlődő verseny ötlete 18 évvel ezelőtt született Anglia és Franciaország kezdeményezésére. Magyarország akkor már negyedik éve indult az eseményen a kelet-európai országok közül egyedül. A verseny kettős feladat elé állította Veszprémet: 1.
Be kellett bizonyítani, hogy Veszprém város is képes egy közös cél érdekében a teljes lakossági összefogásra.
2.
Helyt kellett állni az európai mezőnyben. 1993. év őszén az írországi Dublinban Veszprém polgármestere büszkén vehette át az Eu-
rópai Virágos Városok és Falvak versenyének különdíját, az „Európa-díjat”, melyet az Európában máshol nem tapasztalt lakossági összefogásért és sikeres helytállásért kapott a város. A verseny minden év tavaszán kerül meghirdetésre, különböző kategóriákban (családi ház, társasház, erkély, intézmény, vendéglátóhely, vállalkozás). Ezt követi a nevezett kertek elő- és városi zsűrizése, ahol országos szaktekintélyű kertészeti szakemberek rangsorolják a jelentkezőket.
14
Irodalmi Nagyhét Az Európai Irodalmi Nagyhatalmak sorozatban a francia és a német irodalom előző években megvalósított rendhagyó bemutatása után, idén az olasz-itáliai literatúrát volt téma. A fő rendezőelv most is az volt, hogy az iskolai tananyagban is szereplő, nagy hírű olasz-itáliai íróktól, költőktől eljussunk a kortárs alkotókig. Az irodalmi előadások a városháza aulájában rendezett kiállítással, számos filmvetítéssel, archív és turisztikai szempontból is érdekes látnivalóval egészültek ki. A fesztiválok és rendezvények szerkezete az évek során alakult ki, és a közönség igénye és elvárása formálta ilyenné a programokat. A rendezvények szervezésekor alapvető szempont volt, hogy egyensúly legyen a populáris programok és a rétegigényeket kiszolgáló események, valamint a mindenki számára elérhető ingyenes és a megfizethető belépőjegyes rendezvények között. 1.2. Kulturális tevékenység az intézmények tükrében 1.2.1 Városi kulturális intézmények a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata fenntartásában Művészetek Háza Az 1993-ban alapított Művészetek Háza a kortárs művészetek, a vizuális kultúra, irodalom szellemi műhelyeként jött létre. A Művészetek Háza négy kiállítóhellyel (Vass-Gyűjtemény, Csikász Galéria, Várgaléria, Pincegaléria) rendelkezik, melyek helyileg a veszprémi Várban, a Várkapu és a Tűztorony szomszédságában találhatók. Az Alapító Okirat művelődési központként sorolja be az intézményt, de speciális szakfeladat ellátásával, nevezetesen a kortárs művészeti élet fejlesztésével, annak színterei biztosításával bízta meg. Ennek során meghatározóan a minőséget kell előnyben részesíteni, ahol a tevékeny alkotás, a művek befogadása, értelmezése megvalósulhat, ahol a társas együttlét révén szakmai vitákat folytathatnak az alkotók, a közönség, az érdeklődők. Az intézmény, melyben a munkatársak szellemi műhelyt teremtenek, napi alkotómunkájuk révén az intézményhez tudják kötni a városban élő művészeket, vonzzák a megyeszékhelyhez kötődő alkotókat, bevonják a határokon túli magyarság szellemi tőkéjét, s nem utolsósorban a nemzetközi alkotókat. A Művészetek Háza rendezi kétévenként a Tavasz Tárlatot, és évente – kortárs festőművészek részvételével – a Szabadtéri Festészeti Akciót. Ez az akció sok látogatót vonz, akik bekapcsolódhatnak az alkotás folyamatába, véleményt cserélhetnek a művészekkel és egymással, az esemény az alkotóművészeket is közelebb hozza egymáshoz. Az intézmény működteti a képzőművészeti „utánpótlás” és a fiatal befogadók képzésében fontos szerepet játszó Veszprémi Vizuális Műhelyt. (W.I.M.) Az utóbbi években a Művészetek Háza biztosította az országos vagy nemzetközi Dokumentum-projektek, kiállítások és konferenciák infrastrukturális hátterét is. A kortárs művészet elméleti kérdéseinek tisztázására, a művek befogadásának az intézmények és a közönség kapcsolatának aktívabbá tételére rendszeresen Országos Vizuális Művészeti Konferenciát rendezett galeristák, kurátorok és közművelődési szakemberek részére. A Tűztorony tövében működő intézményben jött létre 1993-ban a Vár Ucca Tizenhét Kiadó, amely 2000-ben Vár Ucca Kiadóvá és társadalomtudományi–művészeti periodikaként a Vár Ucca Műhely folyóirattá alakult át. A Vár Ucca Kiadó egyrészt a Veszprémhez, illetve a megyéhez kötődő korábban élt jelentős művészek, tudósok bemutatását vállalta fel, másrészt az a törekvése, hogy az országos kortárs, illetve helyi irodalom képviselőinek fóruma legyen. Az intézmény a művészet lehető legtöbb területén igyekszik nyilvánosságot biztosítani a környék és Európa alkotóinak, igényes művelődési feltételeket adni az érdeklődőknek.
15
Városi Művelődési Központ és Könyvtár A VMK tevékenysége a 65 ezer lakosú Veszprém és környéke közművelődésében, kulturális programokkal történő ellátásában – kiemelkedő fontosságú. A központi épületen kívül hat fiókintézményt működtet, ezek: a Március 15. úti Klubkönyvtár, a Dózsavárosi Klubkönyvtár, a Jutas Lakótelepi Klubkönyvtár, a Cholnoky Klubkönyvtár, a Gyulafirátóti Művelődési Ház és Kádártai Faluház. Így a megyeszékhely egész területét átfogja, és a központi épülettől távolabb fekvő városrészek valamint a városkörnyéki agglomeráció művelődésében, kulturális ellátásában is meghatározó szerepet játszik. Az intézmény művelődési központ jellegéből adódóan – a kulturális alapellátáson kívül – sokszínű, a lakosság legkülönfélébb rétegeit és korosztályait érdeklő tevékenységet folytat, következetesen közvetítve a különböző korok magyar illetve egyetemes értékeit. A társadalom-, a természettudományi, a művészeti ismeretterjesztésen kívül egyre több komplex módon feldolgozott tematikus programot valósít meg. Széles teret ad a civil kezdeményezéseknek, segíti a civil közösségek munkáját. (Összesen 61 klub, kör, társaság működik az intézményhez kötődően, illetve támogatásával.) A művészeti nevelés terén is figyelemreméltó, szisztematikus munkát fejt ki. Évente átlagosan 30 különféle (ipar-, nép-, képző- és fotóművészeti) kiállítást rendez falai között. Tematikus rajzpályázatokat ír ki, értékes bel- és külföldi alkotói kapcsolatokkal rendelkezik. A Veszprém Városi Művelődési Központ országosan, sőt nemzetközi viszonylatban is jelentős rangot vívott ki az elmúlt évtizedekben ének-zenei rendezvényeivel, fesztiváljaival. Ezek mind a bel-, mind pedig a nemzetközi turizmus szempontjából is jelentős kulturális események.
Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark Szolgáltató Kht. A Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark 1958. augusztus 1.-én nyílt meg a nagyközönség számára, alig hat hónapi építés, előkészítés után, de csak 1963-tól vált a város tulajdonává és fenntartásában működő intézménnyé. Ettől az időponttól számíthatjuk az „állatkerti típusú” fejlődés kezdetét, amely nagyjából 10–12 évig tartott. Az intézmény az ország második (és első vidéki) állatkertjeként egyre népszerűbbé vált, látogatottsága gyors ütemben növekedett. Nevezetes állatai: Maugli, a farkas, Nóra, az oroszlán, Böbe, a csimpánz – személyes ismerőseivé váltak az embereknek országszerte. Az intézmény ismertsége egyben a város népszerűségét is növelte, nagymértékben járult hozzá az idegenforgalom fellendüléséhez. Statisztikák a ’70-es évek végétől állnak rendelkezésünkre, ezek és a korábbi esztendők beszámolóiban található adatok alapján mintegy 15-16 millió főre tehető az alapítás óta itt megfordult látogatók száma (éves átlagban több mint 300 ezer fő, vannak adataink 400-450 ezres évekről is). Napjainkban az éves látogatottság 200 ezer fő körül (180-210) ingadozik. Az intézmény alapítása óta kiemelt feladatának tekintette és tekinti a természeti ismeretek terjesztését, a környezet-, természet- és állatvédelmi kultúra népszerűsítését, az adott kor kulturális és technikai lehetőségei által meghatározott színvonalon és minőségben. Az állatkert tagja az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetségének (EAZA). Ennek a kapcsolatnak köszönhetően több fajmegmentő és/vagy törzskönyvezési programban vesz részt, amelyek célja az állatkerti populációk fenntartása, visszatelepítési programok megvalósítása (szibériai tigris, szumátrai tigris, oryx, vari, hiúz, mexikói katonaara stb.). Aktív részese azoknak az EAZA által meghirdetett felvilágosító, esetenként adománygyűjtő kampányoknak, amelyek egy-egy globális jelentőségű ökológiai veszélyhelyzetre irányítják rá a közfigyelmet, hozzájárulva azok megoldáshoz (Bushmeat, Atlanti esőerdők, Tigrisek, Shellshock).
16
Tourinform Iroda A Tourinform Veszprém 1998. április 1-je óta működik Veszprémben, fő fenntartója Veszprém Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala. Az iroda gyűjtőterülete: Veszprém, Bánd, Csehbánya, Herend, Kislőd, Márkó, Nemesvámos-Baláca, Szentgál, Városlőd, Úrkút, Veszprémfajsz. A Tourinform Veszprém a város és környékének turisztikai non-profit információs- és marketing irodája, mely a Tourinform lánc több mint 140 tagjával együtt ellátja a bel- és külföldi turisták naprakész, versenysemleges és átfogó tájékoztatását. A Gazdasági Minisztériumhoz tartozó Magyar Turizmus Rt. szakmai felügyelete alatt működő irodák folyamatos kapcsolatban vannak a Regionális Marketing Igazgatóságokkal és az ország többi Tourinform irodájával. A Tourinform Veszprém minden évben teljes körű adatbázis-frissítést végez gyűjtőterületén a Magyar Turizmus Rt. számára. 1.2.2. Megyei kulturális intézmények a Veszprém Megyei Önkormányzat fenntartásában Veszprém Megyei Közművelődési Intézet Az 1993-ban létrehozott intézmény alapfeladata a megye önkormányzatainak, közművelődési intézményhálózatának, a települések közösségi művelődésének módszertani segítése és az alaptevékenységhez kapcsolódó szolgáltatás. A Megyei Közművelődési Intézet összekötő kapocs az országos módszertani intézmények és a megye települései között, ezen túl szervezője, kezdeményezője, színhelye megyei-regionális-országos és nemzetközi kulturális eseményeknek, továbbá fontos katalizátora a megyében folyó művelődési folyamatoknak. Fontos szerepet vállal egy-egy tájegység kulturális arculatának kialakításában, s mindazokban a törekvésekben, amelyek a kultúrát a településés térségfejlesztés szerves részévé teszik. Veszprém megyét elsősorban aprófalvak és kistelepülések alkotják; ez meghatározza az intézmény tevékenységének súlypontjait. Egyik fontos funkciója a képzés, továbbképzés, amely a művelődési otthonokban dolgozó szakemberekre, a helyi önkormányzatok kulturális referenseire, a művészeti csoportok vezetőire, a civil szervezetek vezetőire terjed ki. A kulturális szféra szakembereinek képzése mellett részt vállal a szélesebb körű felnőttoktatásban. Elsősorban a vidékfejlesztéshez kapcsolódó,
17
EU-s támogatású SAPARD-programok kimunkálásában, megvalósításában működik együtt a hátrányos helyzetű térségekkel. A kistelepülések mindennapi életét is segítve – több civil szervezet mellett – kiemelten támogatjuk a Falugondnokok Megyei Egyesületét. Szintén civil szervezetek a partnereink az egyes korosztályok – elsősorban a gyermekek és a szépkorúak – művelődésének segítésében. A kormányprogrammal és Veszprém Megye Önkormányzatának elképzelésével összhangban támogatjuk a roma közösségek kulturális törekvéseit, hagyománygyűjtést, rendezvényeket illetve tehetséggondozó táborokat szervezünk számukra. Az intézet fontos szerepet tölt be az amatőrművészeti mozgalom gondozásában. Képzéseket szervez a művészeti csoportok vezetőinek, és bemutatkozási lehetőséget biztosít az alkotó közösségek számára kisebb településeken, megyei versenyeken, országos fesztiválokon és nemzetközi találkozókon egyaránt. Az intézmény tevékenységében fontos helyet foglal el a népi kultúra, a népművészet értékeinek feltárása, ápolása, felelevenítése, különös figyelmet fordítva a nemzetiségek, kisebbségek sajátos kultúrájára is. Ezt fémjelzi az intézet tevékenysége nyomán megélénkült néptáncmozgalom, a népdalkörök sokasága, a tárgyalkotó népművészet iránt megnövekedett érdeklődés és a népi kismesterségek felelevenítését szolgáló Kézműves Iskola. Intézetünk szorosan együttműködik a megye tárgyalkotó népművészeti hagyományait gondozó, átörökítő Veszprém megyei Népművészeti Egyesülettel és a Veszprémi Kézműves Műhellyel. Az intézmény fontos szerepet vállal a civil társadalom fejlesztésében, illetve a nemzetközi kulturális kapcsolatok alakításában. Segítséget nyújt a megyét reprezentáló művészeti csoportok, előadóművészek, egyéni alkotók külföldi bemutatkozásához, illetve külföldi partnerek fogadásához. Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság A Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság a megye egész területére kiterjedően – beleértve ebbe Veszprém várost is – gyűjtő, bemutató, módszertani és szakhatósági szereppel rendelkezik. Kiállításaihoz, bemutatóhelyeihez kapcsolódóan közművelődési programokat, kulturális rendezvényeket is szervez. A múzeum történeti, néprajzi, iparművészeti, képzőművészeti és irodalomtörténeti témájú tárgyakat, dokumentumokat gyűjt és tart nyilván. Szakhatósági jogkörében – együttműködve a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal területi szervezetével – beruházásokhoz kapcsolódóan leletmentő és megelőző régészeti feltárásokat végez, illetve rendszeresen ellenőrzi a régészeti jelentőségű földterületeket. Restaurátorbázisa – amely az idei évben költözött be Veszprémbe, egy felújított épületberészint konzerválja, részint bemutatásra alkalmassá teszi az anyagot. Raktárbázisa (betelepítése Veszprémbe szintén folyamatban van) szakszerűen tárolja a gyűjteményébe tartozó, de nem kiállított anyagokat. Régészet, néprajz, történeti muzeológia és képzőművészet témakörökben országos és nemzetközi konferenciákat szervez. Kiadványai – a Veszprém Megyei Múzeumi Közlemények és a Balácai Közlemények- éves gyakorisággal jelennek meg. Nemzetközi kapcsolatokat ápol a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeummal, a komáromi Duna Menti Múzeummal, az olaszországi Pordenone város múzeumával és a szlovéniai Ptuj város múzeumhálózatával. Eötvös Károly Megyei Könyvtár A könyvtár kettős feladatkörének megfelelően -megyei módszertani központ és városi könyvtár- végzi feladatát. A könyvtárak az infor mációhoz jutás alapintézményei, különösen áll ez a megyei könyvtárakra. Kiterjedt számítógépes rendszere van, adatbázisa és dokumentum nyilvántartása elektronikus úton is elérhető. Az Országos Dokumentumellátási Rendszer (ODR) egyik alapintézménye, amely nem csak kölcsönzést, de sokrétű könyvtárközi szolgáltatást végez. Helytörténeti
18
adatbázissal rendelkezik, ami komoly segítség a kutatásban érdekelteknek.Részt vesz a megyei és országos szakfelügyeleti munkában. Kiadói tevékenységet és feladatköréhez kapcsolódó közművelődési tevékenységet is végez: könyvbemutatókat, kiállításokat, író-olvasó találkozókat szervez. Épületén belül működik az Európai Információs Pont és a Vállalkozásfejlesztési Központ. Veszprém Megyei Levéltár A Veszprém Megyei Levéltár az 1995. évi LXVI. Törvény alapján, mint közfeladatot ellátó szerv végzi tevékenységét. Levéltári anyagot derít fel, vesz át, biztosítja védelmüket, megőrzésüket, végzi nyilvántartásukat, rendezésüket, selejtezésüket. Szakfelügyeleti tevékenysége kiterjed gyűjtőterülete (Veszprém és Veszprém megye) irattermelő szerveit, engedélyezi a selejtezéseket, véleményezi az iratkezelési szabályzatokat. Hivatalos és magánügyfél szolgálatot biztosít, felvilágosítást ad. Szakkönyvtárat és segédgyűjteményt tart fenn. Tudományos és közművelődési szakmai-módszertani kutató és fejlesztő tevékenységet is végez, kiadványokat ad ki, tudományos és közművelődési rendezvényeket szervez. Veszprém Petőfi Színház Az 1961-ben alapított színházat a Megyei Önkormányzat tartja fent, önként vállalt kulturálisművészeti feladatként, de működését Veszprém város is támogatja. A színház alapfeladata prózai, zenés és táncszínházi előadások bemutatása Veszprém megye és város felnőtt és gyermek közönségének. Jelenlegi bérleteseinek száma 25 ezer fő. Alapfeladatához kapcsolódóan végez díszlet-, jelmez- és kellékgyártást és kölcsönzést (műhelyház és jelmeztár működtetésének keretében), reklám és propaganda tevékenységet, hang- és videó felvételeket készít. Színészházat tart fenn. Szakmai műhelyként működteti a Latinovits Zoltán Játékszínt, ahol kísérleti jellegű darabok bemutatójára kerül sor. Színházi és egyéb közművelődési tevékenységet (pl. kiállítások, koncertek szervezése) is végez. Kabóca Bábszínház A Kabóca Bábszínházat 2001. január 1-ei indulással, a korábban városi keretekben működő Kabóca Bábstúdióból hozta létre a Megyei Önkormányzat és Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata, az ország 13. bábszínházaként. Legfiatalabb kulturális intézményünket társulás formájában tartja fent a két alapító, az önkormányzatokat 6 fős Társulási Tanács képviseli. A fenntartási költségek megoszlása 50-50 %-os, az együttműködést társulási megállapodás rögzíti. A Kabóca Bábszínház előadásokat hoz létre és mutat be Veszprém megye és Veszprém város gyermekközönségének, elősegítve ezzel a korosztály igényes nevelését és szórakoztatását. Jelenlegi bérleteseinek száma 8000 fő. Segíti a megye amatőr bábmozgalmában tevékenykedők szakmai képzését, továbbképzését. Bábszínházi és szakmai programokat szervez amatőr és hivatásos szakemberek, társulatok közreműködésével. Évente megrendezi a Kabóciádé elnevezésű, részint szakmai, részint a nagyközönségnek szóló nagyszabású, egyre nagyobb tömegeket megmozgató rendezvényét Veszprémben. 1.2.3. Nem önkormányzati fenntartású intézmények A HM Honvéd Kulturális Szolgáltató Kht. Veszprémi Intézménye Több mint 4000m2-en, egyhektáros parkban nyitotta meg kapuit 1990. március 1-jén a HM Honvéd Kulturális Szolgáltató Kht. Veszprémi Intézménye. Az intézményt a Honvédelmi Minisztérium 100 %-os tulajdonában lévő HM Honvéd Kulturális Szolgáltató Kht. működteti.
19
– Az alapító Honvédelmi Minisztérium szándéka szerint intézmény kiemelt fő feladata a hadsereg tagjainak és családtagjainak kulturális szolgáltatások nyújtása, a katonai szervezetek meghatározott rendezvényeinek kiszolgálása. – A speciális, a honvédség körében végzendő szolgáltatási feladataink mellett a művelődési központ léptékű városi és lakóterületi, esetenként régiós vagy országos hatókörű közművelődési szolgáltatásokat jelenléte, fejlesztése, szervezése és értékesítése. – Vendéglátói és kereskedelmi szolgáltatásokat biztosít (szerződéses bérleti rendszerben). A veszprémi intézmény sokrétű kulturális programokat, kiállításokat, koncerteket, a tánc és a zene műfajához kapcsolódó színpadi produkciókat, színházi előadásokat, rendszeres filmvetítéseket szervez. Számos alkotó- és előadó-művészeti csoportot, klubot, szakkört tart fenn. Pannon Várszínház Színművészetfejlesztési Kht. A Pannon Várszínház 2001. február 16-án alakult. Szervezetünk regionális jellegű, elsősorban a Közép-Dunántúl és a Balaton- Régió kulturális-idegenforgalmi arculatának színesítését, programkínálatának bővítését, új műfajok, sajátos fesztiválok létrehozását, meghonosítását tekinti feladatának. Célrendszerében központi szerepet játszik a Közép-Dunántúl páratlan vár- és kastélyrendszerének kulturális-turisztikai hasznosítása, történelmi múltunk, kultúránk elemeiből építkező korszerű produkciók létrehozása. A kőszínházi szezonban mindenekelőtt az összművészetiségen alapuló, a kortárs művészetek eredményeit egyesítő, hagyományainkat újszerű szemlélettel frissítő színházi előadásokat kínál. A Pannon Várszínház meghatározó tevékenysége a fesztiválszervezői munka. A Tánc Fesztiválja elnevezésű Összművészeti Találkozó a tánc-, a zene-, a film-, a fotó- és képzőművészet országos hírű és nemzetközi jellegű évenkénti seregszemléje. A Pannon Várszínház egyik alapítója a 2004-ben létrehozott Veszprémi Ünnepi Játékoknak.
NYÁRI FESZTIVÁLOK, RENDEZVÉNYEK LÁTOGATÓINAK SZÁMA, ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSA Látogatók
Látogatók
2004. évi
Rendezvény neve
száma /fő/
száma /fő/
önkorm. támogatás
Gizella Napok Csermák Zenei Fesztivál A Tánc Fesztiválja Kabóciádé Utcazene fesztivál Veszprémi Nyári Fesztivál
2003. 8 000 2 218 5 000 11 600 15 000 18 000
2004. 10 000 1 850 8 300 15 400 40 000 21 000
eFt-ban 5 184 150 2 000 800 2 000 4 300
- Vivace
1 000
- Folkloriade Veszprémi Ünnepi Játékok Művészetek Háza
16 078
8 000 18 936
900 1 200
kiállításai, rendezvényei HEMO
5 500
─
75 896
128 986
17 534
nyári programja Összesen:
20
3. A város regionális, megyei és/vagy kistérségi központ szerepe a térség kulturális életében, megyei és regionális kapcsolatai, és egyéb társadalmi kapcsolatrendszere
Veszprém történelmi és földrajzi helyzete magyarázza, hogy térség gazdasági, kulturális és oktatási központjává vált. A kultúra számos területén élő és a jövőben tovább mélyíthető együttműködések jellemzik a város és térsége (kistérség, megye, régió) kapcsolatait. Központi szerepét annak köszönheti, hogy közigazgatási, oktatási és egyházi hivatalai mellett Veszprém városában működik a megyei kulturális intézmények jelentős része (könyvtár, múzeum, levéltár, színház, bábszínház, közművelődési intézet). Regionális intézmény és a kultúrához köthető a Közép-Dunántúli Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda is. Az oktatási intézmények meghatározó részét a városi önkormányzat tartja fenn, viszont jelentős a bejáró és kollégista tanulók száma. A Veszprémi Egyetemre ez a helyzet még inkább igaz, ezen felül a központi szerepet a kutatóműhelyek, laboratóriumok is erősítik. Veszprém egyházi szempontból is kiemelkedő jelentőségű: katolikus érsekségi központ, valamint meghatározó a református, evangélikus és zsidó vallásúak tevékenysége. A városban van számos megyei civil szervezet központja. 3.1. Kistérségi kapcsolatok A Dél-Bakonyaljai Kistérség települései változatos földrajzi adottságokkal rendelkeznek, hiszen a Magas-Bakony szélétől egészen a Balaton-felvidék határáig húzódnak ezek a községek. Mindez magyarázata annak, hogy a települések kulturális hagyományai is nagyon változatosak és egyediek. A kistérség települései gazdag kulturális és népi hagyományokkal rendelkeznek, melyek Veszprém gazdag kulturális életének szerves kiegészítővé váltak és ezzel tovább erősíthetik a város régióban elfoglalt vezető szerepét. Kulturális együttműködés területén a kistérség települései közül kiemelkedik a város és Herend valamint Nagyvázsony kulturális kapcsolatai. A két település rendelkezik olyan egyedi, nagy érdeklődésre számot tartó kulturális örökséggel, melyek méltóképpen kiegészítői lehetnek Veszprém szolgáltatásainak. Valamint a települések folyamatosan egyeztetik rendezvény naptárukat, hogy elkerüljék az átfedéseket és a térség lakói, illetve ide látogatók számára folyamatosan színvonalas kulturális rendezvényeket biztosítsanak. Ezen túl a kistérségi társulás figyelemmel van a kultúrával összefüggő fejlesztési elképzelések és projekt tervek kialakításánál az együttműködések elmélyítésére és a több település összefogásával történő közös megvalósítás támogatására. Veszprém, mint a kistérség gesztora nem csak részt vesz, de bizonyos értelemben irányítja és segíti is a kistérség munkáját minden területen. A kulturális együttműködés kétoldalú, mely azt jelenti, hogy Veszprém aktívan részt vesz a kistérség településeinek kulturális életében, de a kistérség települései is szervesen hozzájárulnak Veszprém kulturális életéhez. Évről évre rendszeresen megrendezésre kerülő Veszprémi rendezvényeken fellépnek a kistérségben működő művészeti együttesek, de rendszeresen bemutatkoznak a környező települések rendezvényein a Veszprémi kulturális élet képviselői is. A Veszprémi Kistérség rövidtávú vidékfejlesztési koncepciójában és a Turizmusfejlesztési Tervében is kiemelt szerep jut Veszprém kulturális életének fejlesztésére. A vidék – ezen belül Veszprém – szellemi örökségének, kultúrájának, hagyományainak védelmét, gyűjtését, bemutatását a Veszprémi Kistérség Vidékfejlesztési Programja tartalmazza, meghatározva a népi kézművesség, a népművészet, a képzőművészet fejlesztésének, illetve a kulturális élet színesítésének igényét.
21
A Turizmusfejlesztési Programon belül is jelentős szerepe van Veszprém és a kistérség kulturális fejlesztésének. A cél egy olyan kulturális koncepció kialakítása volt, amely hozzásegíti a településeket ahhoz, hogy bekapcsolódhassanak a régió kulturális életébe és egymást segítve képesek legyenek olyan kínálati elemeket felvonultatni, melyek élénk háttér-települési bázisként elősegítik a részesedést a Veszprémbe látogató és itt élő lakosság számára nyújtott kulturális kínálat előnyeiből. Mindezt olyan programok kialakításával tudják elérni, melyek a helyi hagyományokhoz kapcsolódnak. A kultúrafejlesztésnél mindig hangsúlyos szerepet kap a helyi lakosság. A fejlesztések az ő érdekeiket is szolgálják egyrészt a szabadidős tevékenységeik bővítésével, másrészt pedig fontos cél, hogy az egyes települések lehetőség szerint együtt szervezhessenek programokat, egy-egy rendezvényhez, programhoz egyidejűleg több település is tartozzon, továbbá, hogy a bevételekből való részesedés is megvalósuljon. Az összefogásból származó előnyök ne csak az ide látogató turisták, hanem saját lakosaink tartalmas szabadidő eltöltését szolgálják, és idővel járuljanak hozzá a települések bevételeinek növekedéséhez is. Összegezve, a Társulás kiemelten kezeli a partnerségi, együttműködési kapcsolatokat és a lehető legtöbb esetben a Társulás településeivel, szervezeteivel együtt lép fel a kultúra különböző területén melyek közül néhányat megemlítek a teljesség igénye nélkül):
közös információs kiadványok megjelenése
információs pontok létrehozása, melyek egyrészt a települések felé (Veszprémbe és Veszprémből kifelé) irányítják az utazókat, másrészt a településen belüli tájékozódást segítik
folyamatosan bővülnek rendezvények, kínálat illetve színesebbek a programok. A kisebb települések bevonásával, egyesületeik, dalköreik, tánccsoportjaik, művészeik, kismestereik meghívásával Veszprém kulturális élete is gazdagodik ill. fordítva.
a települések egy-egy önálló rendezvényük kapcsán is ajánlják és hirdetik a kistérség más településeinek programját. Információt adnak a kistérség bármely településén szervezendő következő programról.
Az azonos adottságokkal rendelkező települések (pl.: nemzetiségi) közös programokat dolgoznak ki, a megvalósításukhoz pedig közös pályázatokon próbálnak anyagi támogatást szerezni (pl.: Kismesterek Tavasza, nemzetiségi találkozók szervezése, Colping találkozó).
22
A jövőben a többcélú kistérségi társulások megerősödésével és a kistérségi fejlesztési tanácsok megalakulásával a kultúra területén további és a jelenleginél jóval összetettebb együttműködési formák kialakulása és működése várható. 3.2. Megyei kapcsolatok Veszprém város megyei központ szerepéből következik, hogy a megyei fenntartású kulturális intézmények is a városban találhatóak. Megyei Önkormányzat fő feladata „a természet és a társadalom megyében lévő kulturális javainak, valamint a történeti iratoknak a gyűjtéséről, őrzéséről, tudományos feldolgozásáról; továbbá a megyei könyvtári szolgáltatásokról, a közművelődési szakmai tanácsadásról és szolgáltatásokról”. Az önkormányzati alaptörvényt 1997-ben követte a kulturális szaktörvény (1997. évi CXL.), amely a fent megfogalmazott kötelezettségeket részletezte könyvtári, múzeumi és közművelődési területen. A levéltári területre vonatkozóan az 1995. évi LXVI: törvény fogalmazza meg a kötelezettségeket. A Megyei Önkormányzat, kötelező feladatainak ellátását 6 intézmény biztosítja, melyek közül a Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság, Eötvös Károly Megyei Könyvtár, Veszprém Megyei Levéltár és a Megyei Közművelődési Intézet Veszprémben található, mely magyarázza, hogy a városi önkormányzat nem tart fenn külön városi levéltárat, múzeumot, hiszen a megyei intézmények ellátják a város ilyen jellegű értékvédelmét is. A Megyei Önkormányzat önként vállalt feladatként, illetve a városi önkormányzattal közösen tartja fenn a Veszprémi Petőfi Színházat és a Kabóca Bábszínházat.
3.3. Regionális kapcsolatok
A Közép-dunántúli régió a kulturális szolgáltatások széles skáláját vonultatja fel az itt élő és ide érkező látogatók és turisták előtt Általános jellemzésként elmondható, hogy. Kedvező fekvése –a Dunától a Balaton-felvidékig terjedő varázslatosan szép táj -, műemlékei, csendes falvai, vadban gazdag erdőségei, halban gazdag tavai és a vízi sportolás, vízparti üdülés lehetőségei (Velencei-tó, Balaton) mind kiváló adottságok a kulturális rendezvények számára. A kisebb-nagyobb városok történelmi, művészettörténeti nevezetességeikkel, hangulatos utcáikkal, tereikkel, pezsgő kulturális életükkel, a vendéglátás gazdag kínálatával tűnnek ki. Az itt található királyi városok (Veszprém, Székesfehérvár, Esztergom) számos alkalommal együtt jelentek meg az Utazás Kiállításon Budapesten. Ez az országrész méltán viselheti a királyi régió nevet.
3.4. Veszprém és a felsőoktatási intézmények közötti kapcsolatok Veszprémben működik Közép-Dunántúl egyetlen egyeteme: a Veszprémi Egyetem. Kulturális szempontból meghatározó a Tanárképző Karán angol, német, francia nyelvszakos, valamint a színháztudományi képzés, továbbá az idegenforgalmi szakon folyó oktatás. Emellett kiemelkedő az intézményben folyó tudományos munka: a doktori iskolák, kutatóműhelyek, laboratóriumok tevékenysége jelentős eredményeivel hozzájárul a régió és az ország szellemi gyarapodásához. Veszprém már jóval a középkori klasszikus egyetemalapítások előtt rendelkezett felsőfokú tanintézettel, amelyben a szabad művészeteket s a jogot tanulmányozták. Az 1276-ban Csák Péter által feldúlt intézmény tizenöt jogi doktorának könyvei más könyvekkel és egyéb műkincsekkel egyetemben a tűz martalékául estek.
23
Veszprém a huszadik század közepén vált egyetemi várossá. 1949-ben a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem átszervezése után a belőle kialakított és csak mérnöki karokból álló Budapesti Műszaki Egyetem (BME) Nehézvegyipari Karának telephelyéül Veszprémet választották. Az első évnyitó ünnepséget 1949. szeptember 26-án 16 oktató és 107 hallgató részvételével már itt lehetett megtartani. Keszthely és Veszprém között az agrárkémikus-agrármérnök képzésben kialakult együttműködés több mint 30 éves múltra tekint vissza. Nem meglepő tehát, hogy a felsőoktatási intézmények integrációja Veszprémben is változásokat hozott: 2000-ben hivatalosan is egyesült a két régi szövetséges, a Veszprémi Egyetem és a Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar. Az Egyetemen 2003-ban összesen 9520 hallgató tanult, ebből nappalai tagozaton 7623, levelező tagozaton 1897. A Veszprémi Egyetem 2003-ban is jelentős erőfeszítéseket tett az oktatással kapcsolatos stratégiai elképzelései megvalósítása érdekében. A veszprémi és a keszthelyi kapmuszok mellett a kihelyezett képzési helyeken is fokozta képzési kínálatának mind szélesebb körű megismertetését, a karok, szakok népszerűsítését. Bár 2003-ban is fontosnak tartották, hogy a képzés mind a négy szintjén erősítsék pozíciókat, a korábbi évekhez képest lényegesen nagyobb hangsúlyt helyeztek az élethosszig tartó tanulás folyamatában rejlő lehetőségeink felmérésére, s az országos szintű szervezőmunkában való részvételre. A képzésben 2002-höz képest 5,1%-os növekedést értek el. Jelenlegi graduális képzések: A Mérnöki Karon nappali tagozaton 5 éves egyetemi szintű képzés folyik anyagmérnöki, környezetmérnöki, környezettudományi, vegyész, vegyészmérnök, anyagmérnök, kémiai informatikus szakokon. 3 éves főiskolai szintű képzés van a vegyészmérnök és a gépészmérnöki szakokon. A Gazdaságtudományi Kar nappali tagozaton: 5 éves egyetemi képzés folyik műszaki menedzser és közgazdász-gazdálkodási szakokon, 4 éves képzés van idegenforgalmi és szálloda szakon, 3 éves képzés van humán erőforrás menedzser szakon. Az Műszaki Informatikai Kar nappali tagozaton 5 éves egyetemi, valamint 3 éves B.Sc. szintű képzés van műszaki informatika szakon és 3 éves képzés van villamosmérnöki szakon. A Tanárképző Karon nappali tagozaton 5 éves egyetemi szintű képzés folyik angol nyelv és irodalom, informatika tanár, kémia tanár, környezettan tanár, német nyelv és irodalom, francia nyelv és irodalom, magyar nyelv és irodalom, színháztörténeti, nemzetközi tanulmányok, programozó matematikus szakokon. 3 éves főiskolai szintű képzés van angol nyelvtanári, német nyelvtanári, francia nyelvtanári szakokon. Levelező képzés keretében 6 féléves kiegészítő informatika tanári és kiegészítő kémiai tanári 4 féléves kiegészítő képzés van angol és német nyelv és irodalom tanári szakokon. 10 féléves második diplomás egyetemi képzést folytat levelező tagozaton informatika és környezettan tanári szakokon, valamint 8 féléves levelező tagozatú képzést angol és német nyelv és irodalom tanári valamint színháztörténet szakokon. A Georgikon Mezőgazdaságtudományi Karon 5 éves egyetemi szintű képzésben agrárkémikus-agrármérnöki, agrármérnöki, gazdasági agrármérnöki, és növényorvosi szakokon lehet oklevelet szerezni, 4 féléves főiskolai szinten informatikai statisztikus és gazdasági tervező szakon van képzés. Az egyetemnek 23 ország 48 intézményével van intézményi szinten kötött szerződéses élő nemzetközi kapcsolata. 14 TEMPUS projektben vesz részt. 10 nemzetközi szervezetnek a tagja. Az egyetem szívesen adott és ad otthont különböző nemzetközi tudományos és kulturális rendezvényeknek. Tudományos szempontból további meghatározó intézmény a Magyar Tudományos Akadémia veszprémi területi bizottsága (VEAB). A VEAB egész szervezetének legfontosabb célja a tudományos munka ösztönzése, támogatása és koordinálása, és ezáltal a régió és az ország gazdasági, kulturális és társadalmi fejlődésének előmozdítása a tudomány eszközeivel. Működési területének súlypontja
24
Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Vas és Veszprém megye. A Veszprémi Akadémiai Bizottság feladata részben tudománypolitikai, részben tudományszervezési jellegû. A Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola hosszú távú célját küldetésnyilatkozata fogalmazza meg. Ez a következő: "A szent vagy szent dolgokkal kapcsolatos tudományok kutatása és továbbadása a diákoknak és az Istent kereső embereknek." A főiskola középtávú célját jövőképe határozza meg. A főiskola jövőképe: „Áldozatos munkával megvalósítani a krisztusi küldetést a világban. A Főiskola jogelődjét, a Papnevelő Intézetet Volkra János veszprémi püspök alapította 1711-ben. Az 1952-ig működő intézmény közel négy évtizedes kényszerszünet után 1991-ben folytatta nevelő-oktató tevékenységét. A Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola Magyarország viszonylag fejlettebb közép-dunántúli régiójában, egy fejlett infrastruktúrával és egyetemmel rendelkező városban működik. Mint katolikus felsőoktatási intézmény a Veszprémi Főegyházmegye joghatósága alá tartozik, mint felsőfokú oktatási intézmény állami normatív támogatásban is részesül. Mint egyházi felsőoktatási intézmény – a katholon egyetemes jellegénél fogva – olyan nevelési-oktatási szemlélettel végezik tevékenységüket, mely hallgatóinknak a keresztény értékrendet bemutatja, a világ teljességét felöleli, a társadalmi életben pedig a szeretetet hirdeti. Az intézmény országos, illetve kárpát-medencei beiskolázást valósít meg. 1999. január elsejétől a helyi Padányi Biró Márton Római Katolikus Gimnázium, Általános Iskola, Egészségügyi Szakközépiskola a főiskola Gyakorlóiskolája, mely egyben a Veszprémi Egyetemnek bázisiskolája is. A hallgatói létszám jelenleg 265 fő.
25
4. Veszprém testvérvárosi kapcsolatai Európában és külföldi kapcsolatai
Veszprém Megyei Jogú Város hivatalosan aláírt testvérvárosi szerződéssel 8 városhoz kötődik, melyek közül 7 európai város (a szerződéskötés évével): 1.
Ottignies-Louvain-la-Neuve (Belgium)
1990
2.
Gladsaxe (Dánia)
1973
3.
Tartu (Észtország)
1970
4.
Rovaniemi (Finnország)
1974
5.
Bottrop (Németország)
1988
6.
Passau (Németország)
2000
7.
Sepsiszentgyörgy (Románia)
1990
A megállapodások a hetvenes évektől napjainkig köttettek. A testvérvárosi szerződések aláírása más-más politikai, gazdasági, kulturális motiváció alapján történt. A testvérvárosi kapcsolatokon kívül Veszprém város kezdeményezője számos nemzetközi együttműködésnek ill. városunkat is szinte folyamatosan érik ilyen jellegű megkeresések. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk során a város külkapcsolatai már messze nem protokolláris jellegűek, sokkal inkább a város intézményeinek és polgárainak közvetlen motivációján alapuló cserekapcsolatok. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata és a város számos intézménye, társadalmi, kulturális és művészeti egyesülete, együttese igen szoros, sokrétű kapcsolatot alakított ki Veszprém testvérvárosaival, valamint az Európai Városok Szövetségének tagjaival. Testvérvárosonként kiemelve az elmúlt pár év legjelentősebb kulturális eseményeit, igen gazdag programsorozat:
1996-ban 6 város - Nowa Sól (Lengyelország), Senftenberg (Németország), Zamberk (Cseh Köztársaság), Saint-Michel-sur-Orge (Franciaország), Püttlingen (Németország) és Veszprém - megalapította az Európai Városok Szövetségét, melynek célja: „Közvetlen hozzájárulás a partnerkapcsolatokhoz, az együttműködéshez és a békéhez Európában”. Az Európai Városszövetség keretén belül a városok törekednek a kulturális és ifjúsági cserekapcsolatokra, amely az egyesült városok polgárai között a kölcsönös megértést és tartós barátságot szolgálja”. Ennek a gondolatnak a jegyében évente más-más tagvárosban kerül megrendezésre a Nemzetközi Ifjúsági Találkozó, melyen Veszprém ifjúsága képviseli városunkat.
2000-2001 év a millennium jegyében telt, minden testvérvárosunk bemutatta gazdag kulturális értékeit Veszprémben a Hetedhét Ország - Hetedhét Város rendezvénysorozat keretében. Így a Gladsaxe-i napok gazdag kínálatában volt fotókiállítás, dán sör-és ételbemutató, filmvetítés, fellépett a Wind Band ifjúsági fúvószenekar és Gladsaxe néptáncegyüttese.
2001-ben magyar lószerszámokból rendeztünk kiállítást a saumuri vármúzeumban, amely a francia lovashadsereg központjának városában nagy érdeklődésre tartott számot.Veszprém Város csatlakozva a megye francia testvérmegyei kapcsolatához (Maine-et-Loire) baráti kapcsolatokat ápol Saumur francia várossal, elsősorban a francia nyelvoktatás, a hagyományőrző lovas egyesületek cserekapcsolatai és egyéb kulturális területeken.
2001. május 8. – október 28. között „Bajorország és Magyarország 1000 éve” nagyszabású rendezvénysorozat helyszíne volt testvérvárosunk Passau. A „Kulturmodell Bräugasse”-ben veszprémi kortárs képzőművészek bemutatkozására került sor nagy sikerrel.
26
2002-ben a Bakony Fotóklub alkotásain keresztül mutatkozott be városunk a Saumurben. 2003-ban a kiállítás Dániában (Gladsaxe), majd Passauban (Németország), 2004-ben pedig Rovaniemiben (Finnország) szerepelt.
2002 májusában a Gizella Napok Művészeti Fesztiválon 45 fős passaui kulturális csoport – Aranyfőkötősök, Passau Város fúvószenekara és néptáncosok színesítették a veszprémi kínálatot. Augusztus 2.– október 6. között Közös múlt-közös jövő: 1000 év, Bajoroszág-Magyarország című kiállítás volt a Várgalériában.
2003-ban megerősítésre került az együttműködés és a tagvárosok sora Fresagrandinaria olasz várossal bővült.
2003 év májusi Gizella Napokon „Szentgyörgy köszönti Veszprémet” képzőművészeti kiállítás keretében sepsiszentgyörgyi alkotók munkáiból volt kiállítás a Várgalériában. Ezt követően pedig veszprémi képzőművészek tárlatára került sor a Székely Múzeum Galériájában Sepsiszentgyörgyön.
Ugyancsak a Gizella Napokon „Rovaniemi köszönti testvérvárosát, Veszprémet” keretében Otto Suutari (Finnország) és Vágfalvi Ottó képzőművészek közös kiállítása volt az Eötvös Károly Megyei Könyvtárban.
A Passau-Veszprém baráti kör kezdeményezésére létrejött a kapcsolat a Művészetek Háza a „Vár ucca Műhely” kiadója és a „Passauer Pegasus” irodalmi folyóirat között. A „Passauer Pegasus” vezetőinek júniusi veszprémi látogatása során sikeres irodalmi estre került sor.
A Városi Művelődési Központ szervezésében Gladsaxe-ben a Bakony Fotóklub kiállítása gazdagította a testvérvárosi szerződés aláírásának 30. évfordulóján rendezett ünnepséget.
Tarbatu észt kórus októberi veszprémi vendégszereplése a kulturális kapcsolatok ápolásához is nagyban hozzájárult.
November 3. és 9. között Ottignies-Louvain-la-Neuve-ben a Magyar Hét rendezvényeinek keretében kulturális, sport, gazdasági, tudományos és turisztikai programokra került sor. Ez volt az elmúlt évek legnagyobb szabású eseménye a testvérvárosi kapcsolatok terén. A rendezvény egyik motorja Valmy Féaux – OLLN korábbi polgármestere, belgiumi kultuszminiszter – volt.
2004-ben Veszprém a „A Víz, az Élet, la Loire” – az UNESCO védnöksége alatt álló – fotóművészeti találkozón vett részt.
Veszprémi képzőművészek kiállításának zenés tárlatvezetése, a Kabóca Bábszínház előadásai, a Mendelssohn Kamarazenekar koncertsorozata, a milleniumi Veszprémi Mise bemutatója, valamint a gasztronómiai programok a hét folyamán több ezer látogatót vonzottak. Emellett kerekasztal-beszélgetések zajlottak a turizmus, a belga és magyar kulturális kapcsolatok témájában belgiumi és magyar jeles szakértők részvételével.
Áprilisban a sepsiszentgyörgyi Szent-György Napokra 12 fős kulturális csoport utazott – Dalma Musical és Énekegyüttes – és szerepelt nagy sikerrel.
Márciusában kulturális küldöttség – Dalma Musical és Énekegyüttes, valamint a Veszprém Táncegyüttes kamaracsoportja – szerepelt nagy sikerrel Passauban a Nemzetközi Vásáron.
2004 Májusban megnyílt a bottropi Josef Albers világhírű festőművész képeiből és grafikáiból összeállított kiállítás a Modern Képtár Vass László Gyűjteményében.
Szeptemberben a rovaniemi testvérvárosi szerződés aláírásának 30. éves évfordulóján veszprémi fotókiállítás, valamint a város kézművességét bemutató volt a Rovaniemi Városháza előcsarnokában.
27
5. A város kulturális aktivitása és a közművelődés általában vett helyzete
Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata felismerve a kultúra fontosságát, nagy hangsúlyt helyezett és helyez annak kiemelkedő szerepére és a városban élők és az ide érkező vendégek komfortérzetének javítása érdekében. A városban számos közművelődési intézmény, közgyűjtemény, galéria, kulturális tevékenységet is végző általános, közép és felsőfokú iskolák sokasága található. Emellett színházak, művészeti együttesek, művészek, szellemi műhelyek, kulturális civil szervezetek, helyi TV társaságok, rádiók, irodalmi folyóiratok, épített műemléki környezet a várral, a történelmi belváros, a középületek kulturális programot befogadó terei, azaz a szellemi és tárgyi környezet egymásra hatása hozza létre a város sokszínű, gazdag kulturális életét. Kulturális aktivitás tekintetében Veszprém város az 1960-as–1980-as években mesterségesen felduzzasztott lélekszámú magyar középvárosok helyzetéhez hasonló szituációba került. Jellemző e helyzetre egyrészt a mennyiségi felfutás (20–25 ezresből 60–70 ezres város kialakulása, ezzel együtt a hirtelen és kiegyensúlyozatlan területi növekedés, erős infrastrukturális deficittel, elemi gondként beleértve a ki nem elégítő városi tömegközlekedést), másrészt a helyi gyökereket nélkülöző lakossági tömegeknek, bizony, ugyancsak mérsékelt igényessége a helyi identitás iránt és – úgy látszik, ettől elválaszthatatlanul – általában is a kultúra iránt. Éppen ezért felettébb nehéz feladat várt a város hatóságaira és intézményeire a közművelődés és a közönségnevelés terén. A rendszerváltás után (és részben már előtte) a lassan kiépülő civil társadalmi szféra új lehetőségeket igényelt és teremtett magának kulturális-közművelődési téren is. Ennek példái lehetnek: magánképtár nyitása (egyben szaküzlet is), könyvek magánvállalkozású kiadása, eddig intézményi fenntartású zenei együtteseknek egyesületi működésre történő átállása, kulturális-közművelődési események lehetséges helyeként megnyilvánuló valódi egyesületek (társaskörök) szerveződése; és az intézményes közművelődési szervek pénzügyi érdekeltségének (többé-kevésbé kényszerű) fokozódása, valamint a vállalkozói tőke kísérlete a kultúra szférájába való behatolásra. Ha e folyamatok jó irányba haladnak, vagyis a kultúra, a közművelődés kívánt céljai teljesülnek és a moderált tőke is megtalálja számítását, elmondható lesz, hogy sikerrel lezajlott a történelmi átállás. Addig és azután is éberen kell őrködni az érdekek dinamikus egyensúlyán, amelynek a minimális, de potens hatósági felügyelet és a hatékony és állandó civil kontroll lehet a záloga.
5.1. Kulturális intézményhálózat 5.1.1. Veszprém Megyei Jogú Város által fenntartott intézmények:
Városi Művelődési Központ és Könyvtár, a hozzá tartozó városrészi 6 klubkönyvtár
Művészetek Háza – Vass-gyűjtemény, a hozzá tartozó galériák (összesen 4 galéria)
Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark Kht.
Csermák Antal Zeneiskola
Tourinform Iroda Veszprém
Dohnányi E. Zeneművészeti Szakközépiskola és Diákotthon
5.1.2. Veszprém Megyei Önkormányzattal közösen fenntartott intézmény:
a Kabóca Bábszínház (lsd. melléklet)
28
5.1.3. Veszprém Megyei Önkormányzat fenntartásában működő intézmények
Petőfi Színház
Laczkó Dezső Múzeum
Megyei Levéltár
Eötvös Károly Megyei Könyvtár
Megyei Közművelődési Intézet
5.1.4. Alapítványi és Kht. formában működő intézmények (nem önkormányzati)
Pannon Várszínház
Mestermű Galéria
Alapítványi Általános és Művészeti Iskola, Gyermekek Háza
5.1.5. HM. működésében
HM. Honvéd Kulturális Szolgáltató Kht. Veszprém Megyei Intézménye
5.2. Önkormányzati normák Az önkormányzat elfogadott Kulturális Koncepció, Közművelődési rendelet valamint a Szervezeti és Működési Szabályzatában határozza meg a kötelezően ellátandó kulturális feladatokat. Emellett a fenti helyi normákban kerül megfogalmazásra az önként vállalt, de a város lakosságának egészét érintő közművelődési, művészeti, hagyományőrző projektek, kezdeményezések támogatása (lsd. melléklet). Az önkormányzat szervezetében 1990-től működik Kulturális Bizottság, melynek hatásköre és funkciói az évek során specializálódtak a város kulturális igényeinek megfelelően. Jelenleg a bizottságnak 5 fő tagja van. 5.3. Veszprém város állandó népességszáma, kulturális állománya 2003. január 1.
59.526 fő
2004. január 1.
58.759 fő
29
Kulturális intézményekben engedélyezett álláshelyek száma Állomány Megnevezés
2003. január 1.
2004. október (január 1. is.)
Városi Művelődési Központ és
63 fő
Könyvtár Művészetek Háza Tourinform Iroda Összesen: Az állandó népességhez
11 2 76 0,13
fő fő fő %
64 fő 13 3 80 0,14
fő fő fő %
viszonyított arányuk 5.4. Veszprém Megyei Jogú Város kulturális fejlesztései Veszprém városa a legdinamikusabban fejlődő észak-dunántúli térséghez tartozik, melyen belül a város a Székesfehérvár és Győr utáni kategóriába tartozik. Viszont tőkevonzás szempontjából Veszprém reálisan nem versenyezhet e kétszer akkora és jobb gazdaságföldrajzi adottságokkal rendelkező városokkal. Veszprém speciális vonzereje az egyedi természeti és épített kulturális örökségek magas számával magyarázható, melyek folyamatos karbantartása és védelme Veszprém számára a kulturális idegenforgalom területén lehetőséget teremthet egy karakteres pozíció kiépítésére, melynek minél színvonalasabb kiépítéséhez feltétlenül szükséges a nagytérségi kapcsolatok fejlesztése, mind a közlekedési hálózat, mind a gazdasági, pénzügyi, szellemi együttműködések terén. Mindennek érvényesítése megjelenik mind a regionális és megyei területfejlesztési stratégiákban.
5.4.1. A város szerepe a térségi fejlesztési stratégiában Veszprém Megyei Jogú Város önálló kulturális fejlesztési stratégiát nem alkotott, mivel a 2000. évben elkészített Veszprém Településfejlesztési Koncepciójában részletesen foglalkozik a város kulturális idegenforgalmát támogató fejlesztési elképzelésekkel. Ennek alapján megállapítható, hogy „Veszprém jelenlegi kulturális arculatát és távlati fejlesztési tendenciáit is alapvetően meghatározzák a város általános, és csak erre a településre jellemző sajátosságai, melyek közül a legfontosabbak:
Veszprém közepes méretű város, megyeszékhely, a közigazgatás és a kultúra központja.
Földrajzi adottságai kiemelkedően kedvezőek, műemlékekben, történelmi hagyományokban gazdag település.
Veszprém honfoglalásig visszanyúló történelmének emlékei, kézzel fogható valóságként találhatók meg a településen.
Veszprém több történelmi egyház központja.
Társadalmi rétegződésének meghatározó vonása, hogy az aktív keresők közel 20%-a diplomás. Az itt élők jelentős hányadát diákok alkotják.
Erőteljes a tudományok és a művészetek jelenléte a városban, s ehhez számos intézmény kapcsolódik.
A város a polgári értékek és hagyományok őrzője, s ez a művelődési szokásokban és az intenzív civil szerveződésekben is megmutatkozik.
Széleskörű, földrajzilag is szerteágazó nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik.
5.4.2. A fejlesztés elvei és célja A kulturális élet fejlesztése kettős célt szolgál:
30
a helyi polgárosodás folyamatának erősítését,
a turizmus lehetőségének bővítését. Mindkét cél elérésének elengedhetetlen feltétele, hogy a város kialakítsa eddiginél markán-
sabb kulturális arculatát, amely összetéveszthetetlenül csak Veszprémre jellemző. Mindezek mellett Veszprém a régió kulturális központjának szerepét is fel kell hogy vállalja. A kulturális rendezvények szervezésében a hagyományok megjelenítése önmagában is dinamikát és jellegzetes arculatot ad a városnak. A településfejlesztés kulturális vonatkozási szempontjából meghatározó fontosságú a turizmus, hiszen a kulturális ajánlatok az egyik legerősebb vonzerőt jelentik e téren. Az idegenforgalom szempontjából kiemelkedő lehetőségeket rejt:
A fesztiválturizmus, hiszen a város intézményei sok éves tapasztalatokkal rendelkeznek fesztiválok szervezése terén. Ezeknek a jelentős bevételt hozó komplex rendezvényeknek a száma növelhető, műfaji kínálata szélesíthető, időben egész évre kiterjeszthető.
A város egyedi kínálatának megteremtésére jó lehetőséget kínál a jelenlévő magas színvonalú és sokrétű zenei kultúra.
A konferencia-turizmus, hiszen a város kellemes környezeti adottságai, tudományos és kulturális vonzereje következtében eddig is helyet adott konferenciáknak. A turizmusnak ez az ága az intézmények korszerűsítését követően dinamikusan fejlődhet.
5.4.3.Fejlesztendő és új létesítmények
Emellett a 2003. év folyamán elfogadott Gazdasági Program is részletesen foglalkozik a város kulturális irányú fejlesztéseivel. „A veszprémi kultúra jövőjével kapcsolatos elképzeléseink mércéje: viszonya a városfejlődés egészéhez. A régió városainak várható szereposztásában Veszprémnek is meg kell találnia a múltjához és jelenéhez leginkább illeszkedő fejlődési irányt. A legadekvátabb módon eljátszható szerepek egyikét a régió kulturális – turisztikai központjaként találhatjuk meg. Kiemelkedő jelentőségűek azok a programok, amelyekben a kulturális és a turisztikai érdek egyszerre, érdekközösségben jelenik meg.
2003 nyarán megvalósult a Vár hosszú évek óta legjelentősebb fejlesztési és rekonstrukciós programja, melynek eredményeképpen megnyitotta kapuit a Vass László nevével fémjelzett Modern Művészeti Gyűjtemény. A következő években a gyűjteményt a városi turisztikai marketing meghatározó elemévé kell tennünk.
Vállalkozói részvétellel lehetőség nyílik a Várkert Étterem és a szabadtéri (kis)színpad komplex rekonstrukciójára. A közel 100 milliós beruházás nemcsak nagyon intenzíven működtethető komplex fogadóhelyet valósít meg, de a vállalkozói és a közszféra kölcsönösen előnyös együttműködésének következő jó példája lehet.
Mivel a veszprémi Vár a városba érkező vendégek első számú célpontja, de kiemelkedő szerepet játszik a veszprémiek értékrendjében és szokásaiban is, kívánatos, hogy a hagyományos vendéglátás színterei megjelenhessenek a műemléki védettségű környezetben. Az önkormányzat ebben a folyamatban nem kíván költségvetési eszközökkel részt venni, a fejlesztéseket a vállalkozói érdekkör feladatának tekinti. Tekintettel azonban a rendkívül speciálisan érvényesülő hatósági jogkörökre, felvállalja a várbeli fejlesztések jószolgálati jellegű képviseletét. Célunk, hogy a műemléki környezettel kapcsolatos hatósági joggyakorlást az Európai Unión belül tapasztaltakhoz, az életszerű gyakorlathoz közelítsük.
31
Miután a Megyei Levéltár a 2005. évben kiüríti várbeli épületeit, felvetődik a felszabaduló terek hasznosításának kérdése. Veszprém Megyei Jogú Város a fenntartó Megyei Önkormányzatnál – a Megyei Egyeztető Tanács munkájának keretében – olyan programok megvalósítását kezdeményezi, melyek a város fejlesztési érdekeit messzemenően tekintetbe veszik. Ezeknek a fejlesztési érdekeknek a legjobban az felel meg, ha a felszabaduló épületek minél nagyobb hányadában jelennek meg korszerű, nagy vonzerővel rendelkező turisztikai attrakciók.
2003. május 1-től életbe lépett az önkormányzat és a Veszprémi Római Katolikus Érsekség között létrejött együttműködési megállapodás, mely az egyházi tulajdonban lévő turisztikai értékek nyilvánossá tételéhez nyújt költségvetési támogatást. Az együttműködés lehetőségei a kulturális programok közös támogatásától a gazdasági jelegű vállalkozásokig terjed.
A következő évek legnagyobb kulturális – turisztikai fejlesztése a Várban a Dubniczay-ház komplex rekonstrukciója. A sikeres ROP-2004–1.1. pályázat a rekonstrukció magas költségeit 97,5%-ban biztosítja. A palotát nemzetközi értéket képviselő képzőművészeti gyűjtemény fogadására tesszük alkalmassá.
A belváros komplex fejlesztését célzó pályázat esetében cél a szentkirályszabadjai (balatonalmádi) kerékpárutat az Erzsébet ligettel és a Színházkerttel összekapcsoló, városon belüli kerékpárút kiépítése lesz. Ez lehetőséget teremthet arra, hogy a Balaton partjáról a legszűkebb értelemben vett veszprémi belváros kerékpáron elérhetővé váljon.
Veszprém turisztikai főútvonala a Váron túl a Séd-patak mentén folytatódik. Az ezzel a területtel kapcsolatos fejlesztési elképzelések kidolgozására a Közgyűlés döntése értelmében pályázatot nyújtottunk be. Célunk a Séd-patak medrének rehabilitációja, a természeti környezet helyreállítása, séta- és kerékpárutak kialakításával a város zöldövezeti, családi pihenőhelyének megteremtése. A rehabilitációs program magában foglalja a jezsuita templom rekonstrukcióját, kulturális hasznosítását, valamint az állatkerti rekonstrukciós program folytatását.
A veszprémi Plázával megnyitásával komolyan felvethető a SÉD Filmszínháznak otthont adó épület funkcióváltásának kérdése. Az ingatlant ki kell vonni az önkormányzati intézményrendszerből, és – vállalkozói, befektetői részvétellel – konferenciaközponttá kell átépíteni, a hozzá kapcsolódó szállodai kapacitás kialakításával. A konferenciaközpont létesítését alátámasztó érvrendszert az egyhangúlag elfogadott Turisztikai koncepciónk részletesen tartalmazza. Új elem viszont a konferenciaközponttal szerkezetileg is összeépülő szálloda gondolata. A várhatóan felmerülő nehézségek kezelése, a legoptimálisabb megoldások megkeresése nagyon körültekintő hatósági és társadalmi egyeztetést kíván. A program sikere nemcsak egy pozitív városfejlesztési célt valósítana meg, de a vállalkozói és a közszféra sikeres együttműködésének is új példája lehet.
A Városi Művelődési Központ rekonstrukciójára eddig két ízben nyújtottunk be címzett támogatási pályázatot. A teljes felújítást továbbra is a címzett támogatásokból megoldható legfontosabb városi célnak tekintjük. Ennek megfelelően a Közgyűlés 140 millió forint önrészre vállalt kötelezettséget a 2004-es és 2005-ös költségvetések terhére. Sikeres pályázat esetén a megújult VMK szakmailag is minőségileg új szerepet kell, hogy játsszon a város közművelődési életében.
Az elmúlt évek erőfeszítéseinek köszönhetően Veszprémet mára bízvást fesztiválvárosnak nevezhetjük. Fesztiválpalettánk azonban marketingértékét, turisztikai vonzerejét tekintve korlátozott értékű, hiányzik belőle az az elem, amely a városversenyben a hasonló
32
kínálattal rendelkező városok mezőnyében különleges karaktert és főleg egyedi nagyságrendet jelent. A nemzetközi élvonalhoz tartozó előadókat felvonultató esemény legkorábban 2004-ben valósítható meg. A szervezési feladatok lebonyolítására az önkormányzat alapítói részvételével kft. alakul, a Közgyűlés az eseményt a 2004-es turisztikai alap terhére 5 millió forinttal támogatja.” A térségi fejlesztési koncepciók is több helyen nevesítik Veszprémet, mint a régió és a megye kulturális központját. Veszprém Megye és Kistérségei Stratégiai Programban megjelenik a város a kulturális és turisztikai intézkedésekben és prioritásokban. Külön intézkedésben fogalmazódott meg a térség kulturális fejlesztése.
5.5. Az életminőség javítása a kulturális értékek megőrzése, kiaknázása, teremtése és a helyi identitás megerősítése által A kultúra, s azon belül a kulturális alapellátás intézményei (könyvtárak, múzeumok, művelődési házak színházak, levéltárak) és tevékenységei a nemzeti felemelkedés minden területét szolgálják azáltal, hogy azokat megalapozzák, kiegészítik és továbbfejlesztik. 5.5.1. Általános célkitűzések: A megye kulturális területeinek helyzetelemzése és SWOT analízise alapján a következő általános célkitűzéseket fogalmazhatók meg:
A kulturális intézményi infrastruktúra fejlesztése az esélyegyenlőség biztosítása, az adottságok kihasználása, a társadalmi és piaci igények kielégítése és serkentése érdekében,
A szellemi örökség – kulturális értékek védelme, megőrzése, bemutatása és gyarapítása az identitás megerősítése és a megye vonzerejének növelése céljából,
Az épített környezet értékeinek megőrzése, fejlesztése és hasznosítása,
Az információhoz való szabad és egyenlő mértékű hozzáférés biztosítása,
A kulturális élet területén meglévő különbségek (intézményi-infrastrukturális, információs, stb.) mérséklése a megye erősségeinek károsodása nélkül.
5.5.2. Stratégiai programok: A kulturális terület általános célkitűzéseit megvalósító stratégiai programok a műemlékvédelem, helyi védettség kiterjesztése, múzeumfejlesztés, könyvtárfejlesztés, levéltárfejlesztés és a közművelődés és színházkultúra fejlesztés területeire terjednek ki. Műemlékvédelem, helyi védettség kiterjesztése programjai: 1.
Egyházi épületek felújítása (Veszprém egyedi értékeivel konkrétan megjelenik)
2.
Kastélyok, kúriák felújítása (Veszprém egyedi értékeivel konkrétan megjelenik)
3.
Műemlékileg védett templom, vár és egyé romok védelme és bemutatása (Veszprém egyedi értékeivel konkrétan megjelenik)
4.
Történelmi településközpontok, műemléki együttesek felújítása (Veszprém egyedi értékeivel konkrétan megjelenik)
5.
Műemléki és helyi védettségű épületek felújítása (Veszprém egyedi értékeivel konkrétan megjelenik)
6.
A múzeumok fejlesztésére vonatkozó programok:
7.
Múzeumi épületek rekonstrukciója
33
8.
Hagyományok, tudományos és művészeti gyűjtemények megismertetéséhez alkalmas és méltó múzeumi környezet megteremtése, a marketingtevékenység erősítése által (Veszprém egyedi értékeivel konkrétan megjelenik)
9.
A múzeumi hálózat megújítása, bővítése A könyvtárak fejlesztésére irányuló programok
10. Könyvtár-informatika fejlesztése 11. A Megyei Levéltár fejlesztése 12. A közművelődés és színházkultúra fejlesztésére irányuló öt program: 13. Művelődési házak revitalizációja, felújítása, technikai, telematikai felszerelése 14. Megyei intézmények infrastruktúrájának fejlesztése a megyei feladatok színvonalasabb ellátása érdekében 15. Megyei kulturális értékleltár készítése, kiadása 16. Művészeti intézmények és csoportok, egyéni alkotók szakmai tevékenységének, kiadványainak, rendezvényeinek támogatása 17. A helyi hagyományok ápolása – az identitások erősítése” A Közép-Dunántúli Régió Területfejlesztési Program intézkedéseiben a Turisztikai vonzerők és a kapcsolódó turisztikai infrastruktúra fejlesztése fejezetben található a városra történő utalás a következő területeken: •
„a
történelmi városokban, történelmi és vallási emlékhelyeken, valamint a rendez-
vényturizmus szempontjából fontos helyszínek látogatóbarát szolgáltatásainak fejlesztése (pl. konferencia terem, kiállítások korszerűsítése, kreatív interaktív bemutató módszerek kialakítása, kulturált fogadóhelyek, akadálymentesítés, a helyszínekhez odavezető út kiépítése) •
kiemelkedő turisztikai értékkel bíró kastélyok és várak turisztikai funkciókkal való bő-
vítése (pl. alapvető infrastruktúra kialakítása, akadálymentesítés, odavezető utak, történelmi játékok szervezése és turisztikai értékesítése)
34
•
a történelmi városokban, történelmi és vallási emlékhelyeken, valamint a rendezvénytu-
rizmus szempontjából fontos helyszíneken a múzeumok és egyedileg fejlesztendő műemlékek látogatóbarát szolgáltatásainak fejlesztése, a kulturális turisztikai színhelyek bekapcsolása a konferencia- és kongresszusi turizmusba színvonalas konferencia központok létesítésével” valamint a Városközpontok, alközpontok rehabilitációja fejezetben: •
„ önkormányzati,
civil (közösségi), kulturális, oktatási vagy helyi turisztikai információ-
szolgáltatási tevékenységek elhelyezésére alkalmas épületek/épületrészek kialakítása, országos vagy helyi építészeti és műemléki értékkel bíró épületek építése és felújítása •
a művelődési, kulturális és közösségi házak működéséhez, illetve civil kezdeménye-
zések működéséhez szükséges infrastrukturális háttér megteremtése •
szabadidős, sportolási tevékenységekhez kapcsolódó közcélú rekreációs infrastruktú-
ra fejlesztése (szabadidős sportlétesítmények, uszodák, tornacsarnokok).” Veszprém Megyei Jogú Város felismerve a kulturális értékek védelmének fontosságát és a helyi gazdaság számára kiemelten fontos idegenforgalommal való szoros kapcsolatát, számos, a város kulturális élete számára fontos fejlesztést valósított meg az elmúlt években, és tervez folytatni a jövőben is.
5.6. Az elmúlt években végrehajtott jelentős kulturális beruházások 5.6.1. Az Óváros tér teljes rekonstrukciója
A projekt célja a város hagyományos központi terének felújítása, a várba Projekt célkitűzései:
irányuló forgalom rendezése és a tér alkalmassá tétele közösségi rendezvények megtartására a város idegenforgalmi vonzerejének növelése és a helyi lakosság számára a rendezett közösségi tér megteremtése céljából
Projekt megvalósításának helyszíne Projekt megvalósításának kezdete
Veszprém, Óváros tér
2001/07/23
(év / hónap / nap) Projekt megvalósításának vége
2001/10/05
(év / hónap / nap) A projekt keretében, a tér műemlék és helyi védettségű épületeihez illeszkedő teljes rekonstrukció, közműcsere, tereprendezés, esztétikus térburProjekt fő
kolat csere, köztéri bútorok kihelyezése és a kapcsolódó zöldterületek tel-
tevékenységei:
jes felújítása megtörtént. A tér ennek köszönhetően a jelentős városi rendezvények helyszíneként szolgál (Gizella-napok, nemzeti ünnepek, hagyományőrző vásárok, koncertek) A projekt eredménye a felújított, reprezentatív közösségi tér, a város meg-
Projekt eredményei: Projekt költségvetésének végösszege
újult hagyományos központja. 151 075 487,- Ft
35
5.6.2. A Vár utca 3-5-7 épületegyüttes (Vass-gyűjtemény) teljes rekonstrukciója
A projekt célja a Művészetek Házához tartozó, funkció nélküli, leromlott Projekt célkitűzései:
épületegyüttes funkcióval történő megtöltésével a város idegenforgalmi vonzerejének növelése, az idelátogató és helyi lakosság számára a képzőművészeti kínálat gazdagítása és minőségi szolgáltatásbővítés.
Projekt megvalósításának helyszíne
Veszprém, Vár utca 3-5-7
Projekt megvalósításának kezdete
2002/06/06
(év/hónap/nap) Projekt megvalósításának vége 2003/04/28 (év/ hónap/nap) A projekt keretében, több szakaszban, a várban található épületegyüttes Projekt fő tevékenységei:
teljes külső-belső rekonstrukciója és a kapcsolódó zöldterületek rekreációs, pihenő parkká fejlesztése megtörtént. Az épületben a Vass László Képzőművészeti gyűjtemény került elhelyezésre.
Projekt eredményei: Projekt költségvetésének végösszege
A projekt eredménye a felújított, egyedi képzőművészeti alkotásoknak otthont adó, reprezentatív épületegyüttes. 55.133.500,- Ft
5.6.3. A Veszprémi Ünnepi Játékok fesztivál infrastruktúrája
Projekt célkitűzései:
Projekt megvalósításának helyszíne Projekt megvalósításá-
A projekt célja a város színvonalas idegenforgalmi szolgáltatásainak bővítéséhez kapcsolódó megfelelő színpadtechnika kiépítése és kialakítása
Veszprém, Szentháromság tér
nak kezdete (év / hónap 2004/08/4 / nap) Projekt megvalósítás vége (év/hónap/nap) Projekt fő tevékenységei:
Projekt eredményei Projekt költségvetésének végösszege
2004/08/6 A projekt keretében a város egyedi építészeti értékeivel rendelkező terén kialakításra kerülő színpad és berendezés kiépítése történt, mellyel a tér a híres előadó művészek koncertjeinek megrendezésére alkalmas. A projekt eredménye a megfelelő színpad és berendezés. 19 900 000,- Ft
36
5.7. Az elkövetkezendő években tervezett kulturális fejlesztések 1. Projekt címe
Dubniczay-ház kortárs képzőművészeti kiállítóhellyé alakításával létrehozott turisztikai attrakció A fejlesztés célja a jelentős kulturális örökségnek számító veszprémi vár egyik, épülete, a Dubniczay-ház kulturális turizmusba történő bekapcsolásával egy a helyi kulturális értékeket figyelembevevő, nemzetközi szinten is versenyképes turisztikai attrakció jelenhet meg a nagy
Projekt célkitűzései:
értékű László Károly kortársgyűjtemény bemutatásával és kapcsolódó kulturális, képzőművészeti rendezvények megrendezésével, tematikájában kapcsolódva a város jelenlegi turisztikai látványosságaihoz. Közvetetten az idegenforgalomban tevékenykedő vállalkozások, megerősödését is szolgálja a projekt
Projekt megvalósításának helyszíne
Veszprém, Vár u. 29.
Projekt megvalósításának kezdete
2004/10/01
(év/hónap/nap) Projekt megvalósításának vége
2006/08/30
(év/hónap/nap) A Dubniczay-ház épületegyüttes rekonstrukciós munkálatainak elvégzése, a kapcsolódó látogatásbarát szolgáltatások fejlesztése, valamint a létesítmény ismertségét segítő marketing eszközök megvalósítása. A felújítás során az épületegyüttes teljes külső, belső megújítása történik, alkalmassá téve a termeket és a helyiségeket a kulturális turizmus Projekt fő tevékenységei:
kiszolgálására, a nagy értékű, kortárs képzőművészeti műalkotásokat tartalmazó László Károly magángyűjtemény, tematikus kiállítások és a téglamúzeum bemutatására, illetve mobil megoldásokkal előadások, szimpóziumok, fogadások megtartására. Emellett az épületegyüttes szakmai találkozók, vizuális nevelési képzések, a társművészetek előadásainak és a város reprezentatív eseményeinek helyszíneként a régióban elsőként tud ellátni hiánypótló közösségi funkciókat, erősítve a város kulturális arculatát.
Projekt eredményei:
A projekt eredménye a felújított, reprezentatív Dubniczay-ház.
Projekt költségvetésé- 736 410 256, - Ft nek végösszege
37
2. Projekt címe
Városi Művelődési Ház teljes rekonstrukciója A projekt célja a város hagyományos közművelődését szolgáló intézménynek helyet adó épület együttes teljes rekonstrukciójával megfelelő, a jelen
Projekt célkitűzései:
kor követelményeihez igazodó közösségi helyszínek (színház terem, klubhelyiségek, tárgyalók, előadó termek) kialakítsa a helyi lakosság számára a rendezett közösségi tér megteremtése céljából
Projekt megvalósításának helyszíne Projekt megvalósításának kezdete
Veszprém, Dózsa út 2.
2006 (tervezet)
(év/hónap/nap) Projekt megvalósításának vége
2008 (tervezet)
(év/hónap/nap) Projekt fő tevékenysé-
A projekt keretében, az épület teljes külső és belső rekonstrukciója, terek
gei:
felújítása és a kapcsolódó zöldterületek teljes felújítása megtörténik. A projekt eredménye a felújított, reprezentatív közösségi terekkel rendel-
Projekt eredményei:
kező épület együttes, mely a város lakói számára a színvonalas kikapcsolódást biztosító központja.
Projekt költségvetésének végösszege
1.134.626.000,- Ft
(lsd. melléklet) 5.8. A kulturális terület finanszírozására fordított összeg (2003-2004) 2004. évi MEGNEVEZÉS
2003. ÉVBEN (ezer Ft)
Közművelődési intézmények kiadásai Önkormányzati kiadások
-
BERUHÁZÁSOK
Vár u.3 -5 Nepomuki szobor Szentháromság szobor Dubniczay ház tervezés, pályázat Művészeti intézményeket érintő beruházások Három grácia, színházkerti csobogó FELÚJÍTÁSOK
- Közművelődési Intézmények felújítása - Tourinform ajándékbolt - Benedek hegy rendezése ÖSSZES KULTURÁLIS KIADÁS ÖSSZES ÖNKORMÁNYZATI KIADÁS KULTURÁLIS KIADÁSOK RÉSZARÁNYA
(október)
336.065 289.749
73.043 469 9.790 12.107
11.973 2181 222 735.599 14.053.901 5,2 %
38
előirányzat
386.242 298.175
531 2.000 11.500 22625 2.700
11.019 3278 738.070 16.476.585 4,5 %
5.8.1. A kultúrára fordított pénzeszközök eredet szerint:
Helyi közm. és közgyűjt. felad. Kittenberger K.
Normatív támogatás 2003. évben (eFt) 66.709 Központi pályázati támogatások 35.700
Növény és Vadaspark Könyvtári és közműv. érd. növ. támogatására Közművelődési érd. növ. tám Uniós rendezvények támogatá-
68.812 39.297
292
553
1.808
4.104 1.100
sára átvett Nemzeti Kulturális Ig pályázat
1.800
átvett Turisztikai Alapra pály. átvett Magyar Turizmus Rt.
7.824 2.300
támogatására átvett Tourinform iroda kiadványaira
821
pály. átvett ÖSSZESEN Saját forrás
2004.évben (eFt)
50.545 618.345
45.054 624.204
5.8.2. Veszprém kulturális intézményeinek bevételei 2003.évben
2004.évben (előirányzat)
Városi Művelődési Központ :
63.635 eFt
75.186 eFt
Művészetek Háza
13.090 eFt
13.249 eFt
Tourinform Iroda
5.352 eFt
4.575 eFt
Összesen
82.077 eFt
93.010 eFt
5.9. Veszprém pályázati aktivitása (Lásd melléklet.)
5.10. A magántőke kulturális fejlesztésekbe és tevékenységekbe való bevonásának gyakorlata Veszprémben Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata a helyi és régióban található vállalkozásokkal számos területen alakított ki együttműködéseket, melyek közül kulturális téren jól működő és folyamatosan mélyülő kapcsolatokat alakított ki. Az együttműködéseknek több formája honosodott meg ezen a területen. Szponzorizáció:
Közvetlenül az önkormányzat megalakulása óta a helyi és régióban található vállalkozások folyamatosan több nagy jelentőségű, számos vendéget és a lakosságot is megmozgató városi kulturális rendezvényt támogatnak (Gizella-napok, Nyári Fesztivál, Virágos Veszprémért). Ezekben az esetekben a támogató szervezetek a tájékoztató plakátokon, népszerűsítő brosúrákon megjelenhetnek. A programok költségvetésének megközelítőleg 10-15%-át teszi ki a szponzori hozzájárulás.
Kulturális fejlesztésekben történő közvetlen részvétel
39
Sikeres projekt valósult meg ennek keretében 2003. év folyamán a Művészetek Házának otthont adó Vár utca 3-5-7 épületegyüttes rekonstrukciójával, mely jelenleg a kortárs képzőművészeti alkotásokat bemutató Vass László Modern Gyűjteménynek ad otthont. Mindez jelentős mértékben hozzájárult a város kulturális turisztikai vonzerejének és az idelátogatók számának növekedéséhez. Vass László magángyűjtő és mecénás nemcsak nagy értékű műalkotásait ajánlotta fel a város számára, hanem közvetlen anyagi juttatást is tett a beruházás megvalósítására.
A következő években (2004-2006) tervezett, jelentős műemlék rekonstrukció várható mely szintén egyedülálló kulturális fejlesztést eredményez nemcsak Veszprémben hanem a régióban is. Dubniczay ház-épületegyüttes rekonstrukciós munkálatainak elvégzése és kapcsolódó látogatásbarát szolgáltatások fejlesztése. A nagy értékű, képzőművészeti műalkotásokat tartalmazó magángyűjtemény bemutatása László Károly, Bázelben élő magángyűjtő felajánlásainak köszönhetően valósulhat meg.
Mindkét esetben a magántőke jelentős mozgósításával sikerült Veszprém kulturális arculatának fejlesztésében fontos beruházásokat megvalósítani
PPP programhoz leginkább hasonló együttműködés (nem a PPP klasszikus értelmében, mivel ennek jogi keretei jelenleg nem állnak rendelkezésre).
Veszprém önkormányzata az elmúlt években jelentős forrásokat biztosított fesztiválpalettájának színesítése érdekében. Azonban marketingértékét, turisztikai vonzerejét tekintve korlátozott értékű volt, hiányzott belőle az az elem, amely a városversenyben a hasonló kínálattal rendelkező városok mezőnyében különleges karaktert és főleg egyedi nagyságrendet jelentett. Ezen segített a 2003 folyamán létrehozott kft, melyben a szervezési feladatok lebonyolítására alakult, és az önkormányzat alapítói részvétele mellett a Pannon Várszínház Kht. és Radio Jam Rt. működik közre. A Veszprémi Ünnepi Játékok egy a nemzetközi élvonalhoz tartozó előadókat felvonultató esemény, mely 2004 augusztusában nagy sikerrel valósult meg.
Vállalkozói részvétellel lehetőség nyílik a Várkert Étterem és a szabadtéri (kis)színpad komplex rekonstrukciójára. A közel 100 milliós beruházás nemcsak nagyon intenzíven működtethető komplex fogadóhelyet valósít meg, hanem a város kulturális kínálatában új szegmensként jelenhet meg. Ebben a rekonstrukciós munkában a vállalkozói és a közszféra kölcsönösen előnyös együttműködésének jó példája ragadható meg.
A belvárosban található SÉD Filmszínháznak otthont adó épület funkcióváltása időszerűvé vált. Az ingatlant ki kell vonni az önkormányzati intézményrendszerből, és – vállalkozói, befektetői részvétellel – konferenciaközponttá és színházteremmé kell átépíteni, mely akusztikailag alkalmas hangversenytermi funkcióra, a hozzá kapcsolódó szállodai kapacitás kialakításával. A konferenciaközpont létesítését alátámasztó érvrendszert az egyhangúlag elfogadott Turisztikai koncepció részletesen tartalmazza. A program sikere nemcsak egy pozitív városfejlesztési célt valósíthat meg, de a vállalkozói és a közszféra sikeres együttműködésének is új példája lehet.
Veszprém Megyei Jogú Önkormányzata a város és a régió igényeinek megfelelő, azt teljes mértékben kielégítő multifunkcionális csarnok felépítését tervezi. A létesítendő csarnok a sport rendezvények mellett a nagyszabású kulturális programok helyszíne is lehet, megfelelő közéleti, közösségi teret biztosítva a város lakossága számára. Ennek a projektnek a megvalósításában és működtetésében a város stratégiai célja a PPP alkalmazása. Jelenleg tárgyalások folynak a lehetséges beruházó és üzemeltető vállalkozásokkal.
40
Összegezve megállapítható, hogy Veszprémben már kialakultak a kulturális fejlesztések és beruházások kapcsán is a köz és magánszféra együttműködésének keretei, melyek továbbfejlesztése és a tevékenységekben történő gazdasági kapcsolatok elmélyítésére a PPP programokat szabályozó jogszabály adhat megfelelő keretet a jövőben.
5.9. Kulturális területen Veszprém együttműködése a kistérséggel, megyével és régióval Veszprém történelmi és földrajzi helyzete magyarázza, hogy térség gazdasági, kulturális és oktatási központjává vált. A város a Dunántúl közepén, a Bakony és a Balaton-felvidék találkozásánál fekszik. Domborzata és fekvése jellegzetes: hét dombra épült, völgyekkel tagolt város, mely megkapó hangulatot áraszt szűk utcáival, sikátoraival. A kultúra számos területén élő és a jövőben tovább mélyülő együttműködések jellemzik a város és térsége (kistérség, megye, régió) kapcsolatait. 5.9.1. Kistérségi kapcsolatok A Dél-Bakonyaljai Kistérség települései változatos földrajzi adottságokkal rendelkeznek, hiszen a Magas-Bakony szélétől egészen a Balaton-felvidék határáig húzódnak ezek a községek. Mindez magyarázata annak, hogy a települések kulturális hagyományai is nagyon változatosak és egyediek. A kistérség települései gazdag kulturális és népi hagyományokkal rendelkeznek, melyek Veszprém gazdag kulturális életének szerves kiegészítővé váltak és ezzel tovább erősíthetik a város régióban elfoglalt vezető szerepét. Kulturális együttműködés területén a kistérség települései közül kiemelkednek a város és Herend valamint Nagyvázsony kulturális kapcsolatai. A két település rendelkezik olyan egyedi, nagy érdeklődésre számot tartó kulturális örökséggel, melyek méltóképpen kiegészítői lehetnek Veszprém szolgáltatásainak. Valamint a települések folyamatosan egyeztetik rendezvény naptárukat, hogy elkerüljék az átfedéseket és a térség lakói, illetve ide látogatók számára folyamatosan színvonalas kulturális rendezvényeket biztosítsanak. Ezen túl a kistérségi társulás figyelemmel van a kultúrával összefüggő fejlesztési elképzelések és projekt tervek kialakításánál az együttműködések elmélyítésére és a több település összefogásával történő közös megvalósítás támogatására.
41
Veszprém, mint a kistérség gesztora nem csak részt vesz, de bizonyos értelemben irányítja és segíti is a kistérség munkáját minden területen. A kulturális együttműködés kétoldalú, mely azt jelenti, hogy Veszprém Város aktívan részt vesz a kistérség és településeinek kulturális életében, de a kistérség települései is szervesen hozzájárulnak Veszprém színes kulturális életéhez. Évről évre rendszeresen megrendezésre kerülő Veszprémi rendezvényeken fellépnek a kistérségben működő művészeti együttesek, de rendszeresen bemutatkoznak a környező települések rendezvényein a Veszprémi kulturális élet képviselői is. A Veszprémi Kistérség rövidtávú vidékfejlesztési koncepciójában és a Turizmusfejlesztési Tervében is kiemelt szerep jut Veszprém kulturális életének fejlesztésére. A vidék – ezen belül Veszprém – szellemi örökségének, kultúrájának, hagyományainak védelmét, gyűjtését, bemutatását a Veszprémi Kistérség Vidékfejlesztési Programjának negyedik prioritási pontján belül második alpontja tartalmazza. Tovább bontva intézkedésekre a népi kézművesség, a népművészet, képzőművészet fejlesztését, kulturális élet színesítését tartalmazza. A Turizmusfejlesztési Programon belül is jelentős szerepe van Veszprém és a kistérség kulturális fejlesztésének. A cél egy olyan kulturális koncepció kialakítása volt, amely hozzásegíti a településeket ahhoz, hogy bekapcsolódhassanak a régió kulturális életébe és egymást segítve képesek legyenek olyan kínálati elemeket felvonultatni, melyek élénk háttér-települési bázisként elősegítik a részesedést a Veszprémbe látogató és itt élő lakosság számára nyújtott kulturális kínálat előnyeiből. Mindezt olyan programok kialakításával tudják elérni, melyek a helyi hagyományokhoz, szokásokhoz kapcsolódnak. A kultúrafejlesztésnél mindig hangsúlyos szerepet kap a helyi lakosság. A fejlesztések az ő érdekeiket is szolgálják egyrészt a szabadidős tevékenységeik bővítésével, másrészt pedig fontos cél, hogy az egyes települések lehetőség szerint együtt szervezhessenek programokat, egy-egy rendezvényhez, programhoz egyidejűleg több település is tartozzon, továbbá, hogy a bevételekből való részesedés is megvalósuljon. Az összefogásból származó előnyök ne csak az ide látogató turisták, hanem saját lakosaink tartalmas szabadidő eltöltését szolgálják, és idővel járuljanak hozzá a települések bevételeinek növekedéséhez is. Összegezve, a Társulás kiemelten kezeli a partnerségi, együttműködési kapcsolatokat és a lehető legtöbb esetben a Társulás településeivel, szervezeteivel együtt lép fel a kultúra különböző területén melyek közül néhányat megemlítek a teljesség igénye nélkül):
közös információs kiadványok megjelenése információs pontok létrehozása, melyek egyrészt a települések felé (Veszprémbe és Veszprémből kifelé) irányítják az utazókat, másrészt a településen belüli tájékozódást segítik
folyamatosan bővülnek rendezvények, kínálat illetve színesebbek a programok. A kisebb települések bevonásával, egyesületeik, dalköreik, tánccsoportjaik, művészeik, kismestereik meghívásával Veszprém kulturális élete is gazdagodik ill. fordítva.
a települések egy-egy önálló rendezvényük kapcsán is ajánlják és hirdetik a kistérség más településeinek programját. Információt adnak a kistérség bármely településén szervezendő következő programról. Az azonos adottságokkal rendelkező települések (pl: nemzetiségi) közös programokat dol-
goznak ki, a megvalósításukhoz pedig közös pályázatokon próbálnak anyagi támogatást szerezni (pl. Kismesterek Tavasza, nemzetiségi találkozók szervezése, Colping találkozó. A jövőben a többcélú kistérségi társulások megerősödésével és a kistérségi fejlesztési tanácsok megalakulásával a kultúra területén további és a jelenleginél jóval összetettebb együttműködési formák kialakulása és működése várható.
42
5.9.2. Megyei kapcsolatok Veszprém város megyei központ szerepéből következik, hogy a megyei fenntartású kulturális intézmények is a városban találhatóak. A Megyei Önkormányzat fő feladata „a természet és a társadalom megyében lévő kulturális javainak, valamint a történeti iratoknak a gyűjtéséről, őrzéséről, tudományos feldolgozásáról; továbbá a megyei könyvtári szolgáltatásokról, a közművelődési szakmai tanácsadásról és szolgáltatásokról”. Az önkormányzati alaptörvényt 1997-ben követte a kulturális szaktörvény (1997. évi CXL.), amely a fent megfogalmazott kötelezettségeket részletezte könyvtári, múzeumi és közművelődési területen. Levéltárakra az 1995. évi LXVI. törvény fogalmazza meg a kötelezettségeket. A Megyei Önkormányzat, kötelező feladatainak ellátását 6 intézmény biztosítja, melyek közül a Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság, Eötvös Károly Megyei Könyvtár, Veszprém Megyei Levéltár és a Megyei Közművelődési Intézet Veszprémben található, mely magyarázza, hogy a városi önkormányzat nem tart fenn külön városi levéltárat, múzeumot, hiszen a megyei intézmények ellátják a város ilyen jellegű értékvédelmét is. A Megyei Önkormányzat önként vállalt feladatként, illetve városi önkormányzattal közösen vesz rész a Veszprémi Petőfi Színház és a Kabóca Bábszínház fenntartásában. 5.9.3. Regionális kapcsolatok A Közép-dunántúli régió a kulturális szolgáltatások széles skáláját vonultatja fel az itt élő és ide érkező látogatók és turisták előtt Általános jellemzésként elmondható, hogy. Kedvező fekvése – a Dunától a Balaton-felvidékig terjedő varázslatosan szép táj -, műemlékei, csendes falvai, vadban gazdag erdőségei, halban gazdag tavai és a vízi sportolás, vízparti üdülés lehetőségei (Velencei-tó, Balaton) mind kiváló adottságok a kulturális rendezvények számára. A kisebb-nagyobb városok történelmi, művészettörténeti nevezetességeikkel, hangulatos utcáikkal, tereikkel, pezsgő kulturális életükkel, a vendéglátás gazdag kínálatával tűnnek ki. Az itt található királyi városok (Veszprém, Székesfehérvár, Esztergom) számos alkalommal együtt jelentek meg az Utazás Kiállításon Budapesten. Ez az országrész méltán viselheti a királyi régió nevet. A város és a régió kulturális kapcsolataiban a balatoni térséggel elmélyült kapcsolatokat sikerült kialakítani. A Tihanyi Szabadtéri Színpadon (a Belső-tónál) a 2004-es szezonban gyermekelőadások, zenés játékok, operettek, koncertek váltották egymást. 2004. augusztusára felépült és megnyílt a balatonfüredi görög falu. Jelképesen ugyan megnyitották az Annagora Parkot, de a nyolcszázmillió forintból befejezett épületegyüttes 2005. áprilistól lesz látogatható. A görög falu közvetlen szomszédságában 2005-ben mintegy héthektáros területen elkészítik az akvaparkot is. Ezen túl a Sümegi Vár fejlesztéseit a több alkalommal bemutatott színházi előadások iránt élénk érdeklődés magyarázta. A megnövekedett kereslet bizonyítja, hogy valóban előtérbe került az élményturizmus. Városukban gyakorlatilag az idegenforgalommal egy új iparág alakult ki. Még eddig soha nem volt annyi látogató, mint a 2004. augusztusában bemutatott Végvári Napokon. Ugyanebben az időben Güssing városában is nagy siker mellett mutatkoztak be. 5.10. Az önkormányzat és a civil szervezetek kapcsolatainak kerete Veszprém város fejlődése, sikerei számos civil szervezetnek is köszönhetőek. Az évek során mind nagyobb számban vesznek részt a város- és közösségépítésben a helyi egyesületek, klubok, alapítványok, civil közösségek. A civil társadalom szervezeteivel való együttműködés és kapcsolat irányelveit, szabályait, valamint az együttműködés fejlesztésére alkalmazott eszközrendszer jellemzőit a 2003 februárjában a Közgyűlés által elfogadott civil koncepció dokumentálja, foglalja össze.
43
Az önkormányzat, valamint intézményei a kölcsönösség és a partnerség szellemében, a lehető legszélesebb körben együttműködnek a civil szervezetekkel közös érdekeik érvényesítéséért. Az együttműködés kialakítását épp úgy kezdeményezhetik a civil szervezetek, mint az önkormányzat és intézményei. Az önkormányzatnak minden esetben gondoskodik kell arról, hogy a civil szervezetek kezdeményezéseivel érdemben foglalkozzanak az illetékesek. A civil referens segíti a civil szervezeteket abban, hogy javaslataik, kérdéseik, kéréseik a megfelelő formában és a megfelelő helyre eljussanak. A civil referens szorosan együttműködik a Nonprofit Szolgáltató Központtal (Civil Házzal).
5.10.1. Kommunikációs csatornák Az önkormányzat a kétirányú, nyitott kommunikáció kiépítésében érdekelt. Minden, a veszprémi polgárok érdekeinek érvényesítéséért aktívan cselekvő szervezet és közösség számára a folyamatos párbeszéd lehetőségét kínálja. Ahogyan az együttműködésben sem, úgy a kommunikációban sincsenek kivételezett helyzetűek: egyedül a szervezetek aktivitásán múlik a párbeszéd intenzitása és mélysége. Az önkormányzat a civil szervezeteket érintő döntéseinek előkészítésébe, illetve a támogatások kapcsán előírt egyeztetések lefolytatásába a Nonprofit Konzultációs Fórum (NKF) révén vonja be a civil szervezeteket. Az NKF az önkormányzat kezdeményezésére, saját hatáskörében és felelősségére létrehívott informális testület, amely nem kíván betölteni és nem is tölt be civil érdekképviseleti -szövetségi funkciót. Az NKF-nek minden helyi civil szervezet saját jogon lehet résztvevője. A 31 bejelentkezett szervezet közül 8 folytat kulturális tevékenységet. A Veszprém Digitális Város program keretében működik a városi nonprofit portál (www.nonprofit.veszprem.hu), amely egyrészt hírekkel, információkkal szolgál a civil szervezetek számára, másrészt lehetőséget ad arra, hogy a szervezetek saját honlapot hozzanak létre a portálon belül, ezenkívül fórumban fejthessék ki véleményüket a város életével kapcsolatos kérdésekben. Eddig a Veszprém Megyei Honismereti Egyesület és a Veszprémi Kézműves Műhely rendelkeznek itt aloldallal.
5.10.2. Feladatellátás Az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak ellátásában számít a civil szervezetek közreműködésére. Az önkormányzat nem kíván egyedüli és kizárólagos szereplője lenni azon szolgáltatások üzemeltetésének, amelyekkel a veszprémi polgárok jólétét, művelődését, oktatását segíti elő. Az ezekhez kötődő programok, tevékenységek ellátását kész az arra alkalmas és ilyen szándékkal fellépő civil szervezetekkel megosztani, közösen végrehajtani. Erre példa a mozi helyzete. Városunkban 2004-ben nyílt meg a pláza. Úgy tűnt, hogy az évek óta veszteségesen üzemelő mozi helyett az új, multiplex szolgáltatás kielégítheti a fogyasztói igényeket. A plázákban azonban köztudottan nagyon ritkán játszanak művészfilmeket, így erre nézve is választ kellett találni. A hiányt egyrészt a Városi Művelődési Központ filmklubjai pótolták, ahol rendezői találkozóval egybekötött kortárs filmvetítésen vehettek részt az érdeklődők. Másrészt a Művészetek Házában egy helyi civil szervezet (Szellemi Regenerációs Társulás) szervezett hagyományos értelemben vett filmklubot az európai filmeket középpontba állítva, valamint a Helyőrségi Művelődési Otthon adott helyet a közönségfilmeknek barátságos áron. Sajnos egyik intézmény sem bír olyan infrastruktúrával, amely a közönség igényét teljességgel kielégíthetné. A legnagyobb sikert a mozi probléma megoldását követően az Expresszó Klubmozi érte el. A régi mozi kamaratermét a Filmkamara Közhasznú Egyesület üzemelteti művészmoziként. A helyiség vetítőberendezését, a hangosítást, fűtést felújították, a székeket kicserélték. A működéshez az Önkormányzat kedvezményes bérleti díjjal járult hozzá.
44
5.10.3. Önkormányzati támogatás 2003-ban az önkormányzat 16 millió forintos alapot hozott létre civil szervezetek támogatására. Ebből nyolc millió forinttal a civil szervezetek működéséhez, programjaihoz járult hozzá. A fennmaradó részt a városban működő nyugdíjasklubok támogatására, a Civil Ház működtetésére fordítja, valamint kiadványokat támogat belőle. A 2003. évi pályázati alap keretből nyújtott támogatások 24%-a kulturális programok megvalósításához, ill. kulturális tevékenységet folytató szervezetek működési kiadásaihoz nyújtott segítséget. 2004-ben ez az arány 51% volt. Az önkormányzat által alapított Veszprém Város Kultúrájáért Közalapítvány 2003-ban 1.500.000 Ft-tal támogatta veszprémi intézmények, kulturális szervezetek, magánszemélyek összesen 44 kiadványát, programját. 2003-ban további 1,3 millió Ft-tal, 2004-ben pedig 860 ezer forinttal támogatta az önkormányzat civil szervezetek kulturális programjait. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata által támogatott kiadványok elsősorban helyi szerzők helytörténeti, irodalmi munkáit, hanghordozókat és multimédiás anyagok kiadását jelentik. Az elmúlt két évben összesen 18 kiadvány jelent meg az önkormányzat támogatásával. De nemcsak anyagilag járul hozzá az Önkormányzat a helyi kezdeményezések sikeréhez, hanem nagyon gyakran a Polgármesteri Hivatal, intézményei dolgozóinak szakértelme révén. Ez a segítség megmutatkozhat az ügyintézés során vagy pályázatíráshoz nyújtott segítségben, bizonyos esetekben a rendezvények lebonyolításakor is közvetlen módon járulnak hozzá a programok sikeréhez.
5.10.4. A kezdeményezések elismerése Fontos, hogy az eredményesen működő szervezetek visszajelzést kapjanak a közösségtől, illetve a nyilvánosság is megismerje esetenként akár nélkülözhetetlennek tekinthető tevékenységüket. A díjat évente egy helyi civil szervezetnek ítéli oda, s az elismerés átadására a Gizella-napok megnyitó ünnepségén kerül sor. Az Önkormányzat 2004-ben adta át először a városi civil szervezetek tevékenységét elismerő Pro Civitate díjat. A kitüntető címet a Német Nemzetiségi Klub kapta. Veszprémben mintegy 7000 fő német nemzetiségi lakos él. Anyanyelvük, hagyományaik, szokásaik
45
megőrzésére, ápolására alakult 1991-ben a Veszprémi Német Nemzetiségi Klub Deutschklub), mely egyesület formájában működik mintegy ötven állandó taggal. A klub számos felejthetetlen pillanatot szerzett a veszprémieknek kulturális rendezvényei révén – mint az Európa kicsinyben vagy a német nemzetiségi napok. A helyi Szent László templomban hosszú évek óta anyanyelvi szentmisét tartanak minden hónap harmadik vasárnapján. Ez szintén az egyesület érdeme. A Deutschklub nemcsak a hagyományápolás, a kultúra területén játszik kiemelkedő szerepet, hanem szociális téren is sokat tett a városlakókért. 5.10.5. Civil szervezetek részvétele a város kulturális életében A Gizella Napok programjai szinte mindegyike valamilyen civil szervezethez kapcsolódik. Ezek egyrészt a művészeti csoportok, együttesek, közülük számos szervezet nemzetközi elismeréssel is bír, mint például a Veszprém Táncegyüttes vagy Veszprém Város Vegyeskara. Ugyanakkor további szervezetek jelentkeznek ez alkalommal kulturális programmal: például 2004-ben a Veszprémi Nők Kerekasztala könyvbemutatóval, az Ex Symposion Alapítvány irodalmi esttel, a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetsége kiállítással és alkalmi postával. Elsősorban nem kulturális tevékenységet végez a BEST Egyetemi Mérnökhallgatók Egyesülete, de a Gizella Napok alkalmával minden évben városismereti versenyt rendez. Már a programsorozat előkészítésében is aktívan közreműködnek az érintett szervezetek; javaslataikat figyelembe véve, jön létre a fesztivál végleges műsora. A fiatalok körében legnépszerűbb városi rendezvény az Utcazene Fesztivál. A nyár közepén megrendezésre kerülő rendezvényre az ország minden tájáról érkeznek fiatalok. Az épített örökség védelmében az utóbbi két évben számos kezdeményezés indult. Többek között a Várkutat, Komakutat, Nepomuki Szent János szobrát helyi civil szervezetek, veszprémi polgárok és cégek adományai, önkormányzat támogatása révén lehetett megvalósítani. A sikerhez a média kiemelt figyelme is hozzájárult. A kutak feltárása során a Veszprém Megyei Honismereti Egyesület mellett a helyi barlangi mentők egyesülete játszotta a főszerepet. Veszprémben műemléki szakképzés működik, az iskola tanárai, hallgatói rendszeres résztvevői ezeknek a projekteknek. A város nemzetközi kapcsolataiban is aktívan közreműködnek civil szervezetek. A Bakony Fotóklub Veszprém várost bemutató kiállítása dán, német testvérvárosainkban és francia partnervárosunkban volt látható. Nagy sikere volt a DAL-MA Művészeti Egyesület passaui fellépésének, valamint a Rovaniemiben fellépő evangélikus egyházi kórusnak. 2003-ban Ottignies-Louvain-la-Neuveben Magyar Napokat rendezett az ottani belga és a mi önkormányzatunk. Ez alkalommal mintegy 250 fő utazott belga testvérvárosunkba. A résztvevők kulturális és turisztikai programok résztvevői voltak. 5.10.6. Veszprém város kulturális életéről tartott közmeghallgatás Veszprém Megyei Jogú Önkormányzata az elmúlt években a jelentős kulturális hatású rendezvénysorozatokkal kapcsolatban tartott közmeghallgatást, de témák megtárgyalása során intézkedésre nem volt szükség. 5.10.7. Tanácskozási jog biztosítása Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzat testületi üléseire és a Kulturális Bizottság üléseire, minden alkalommal a közművelődési és kulturális intézmények vezetői tanácskozási joggal meghívást kapnak. Az önkormányzattól kiemelt támogatást kapó művészeti együttesek vezetői (Veszprém Táncegyüttes, Mendellshon Kamarazenekar, Veszprém Város Vegyeskara, Liszt Ferenc Kórustársaság) tanácskozási joggal szintén meghívást kapnak.
46
5.11. Veszprém Város által alapított, kulturális tevékenységet elismerő kitüntetés 5.11.1. Gizella-díj Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata 10/1992. (IV.30.) és a 4/1994. (I.21.) Kr. sz. rendelettel módosított 3/1991. (III.28.) Kr. sz. rendeletében első magyar királynénk, Gizella életútjára emlékezve, a város anyagi, szellemi és művészeti értékeinek létrehozásáért és megőrzéséért, a város nemzetközi hírének öregbítéséért, kapcsolatainak kiépítéséért és ápolásáért végzett kiemelkedő tevékenység elismeréseként „Gizella-díjat” alapított. A díj adományozásának rendjét a 19/1999. (V.28.) Kr. sz. rendelettel állapította meg, melyben az alábbi feltételek állnak fenn a díj adományozására. A Gizella-díjat a polgármester, az alpolgármesterek, valamint az önkormányzat állandó bizottságai elnökei, tanácsnokok által alkotott munkacsoport javaslata alapján Veszprém Megyei Jogú Város Közgyűlése adományozza. A Gizella-díj adományozását bármely veszprémi lakos, szervezet és intézmény kezdeményezheti a Kulturális Irodához minden év március 31-ig beküldött javaslatával. A díjat a Közgyűlés megbízásából a polgármester minden évben Gizella napon adományozza. A Gizella-díjban részesítetteknek a polgármester oklevelet, Gisla Regina feliratú emlékérmet és pénzjutalmat ad át, az oklevelet a polgármester írja alá. A pénzjutalom összegét a Közgyűlés az éves költségvetésében határozza meg. Az adományozott kitüntetésekről nyilvántartást vezetnek. 5.11.2. Veszprém Város Ösztöndíjasa Az ösztöndíj pályázatot olyan veszprémi (legalább 5 éve bejelentett) állandó lakhellyel rendelkező utolsó éves egyetemi vagy főiskolai hallgatók számára írja ki az Önkormányzat, akik tanulmányi kötelezettségeiknek kimagaslóan tettek eleget, továbbá a tudományos, sport, vagy művészeti tevékenység terén kiemelkedő eredményt értek el. A rendelet mellékletét képező pályázati kiírásban pontosan rögzíti az ösztöndíj elnyerésének feltételeit. Az önkormányzati rendelet szerint évente legfeljebb öt fő részesülhet ösztöndíjban. Az ösztöndíj folyósításának időtartama 10 hónap, az ösztöndíj havi összege 20.000 Ft.
47
6. A természeti és épített örökség bekapcsolása a városfejlesztési tervekbe és elképzelések a természeti örökség megóvására
6.1. Természeti környezet Veszprém a történelmi fejlődés során a kora középkortól kezdődően elsősorban egyházi központ szerepével tűnt ki. A várhegyen a középkori várra épült püspökség körül nőtt tovább a város a káptalani birtokokon, az ún. szegeken. Térségi, vármegyei szerepe ebből a központi elhelyezkedéséből adódóan Szent Istvántól kezdődően fennáll. A kora középkornak jeles történeti emlékei többek között a hagyományos központban található Gizella kápolna, Szent Margit kolostorrom, Veszprém-völgyi apácakolostor romjai. A fejedelmi, királyi „szállás- és tartózkodási helynek” a Várhegy adott otthont, amelyet mint természetes képződményt völgyek vettek körül. Ez a természeti adottság biztosította a Várhegy védelmét egészen a török időkig, amelynek pusztítását jelentős átalakulás követte. A vár végvári jelentősége megszűnt, de egyházi szerepének túlsúlya továbbra is fennmaradt. A városi polgárság fokozatosan belakta, beépítette a káptalani dombok környékét, a város egyre inkább szerves egésszé alakult. Az épített környezet természetes fejlődése mellett mindmáig megmaradt a természetes környezet a Séd medrének jelentős részén. Ez a kettősség, az épített és a természeti értékek szimbiózisa egyedi sajátossággal, vonzerővel bír, amely a várost idegenforgalmi szempontból kiemelt célponttá teszi. A Várhegyet nyugati oldalról északra haladva a keleti oldalig a Séd-patak fogja közre, amelynek „zöld folyosója” magába foglalja a Betekints-völgyet, az ún. Szerelem-szigetet, a püspökség egykori vár alatti területeit. A történelmi belvárost nyugati oldalról a völgyekbe leereszkedve, az Esterházy, Jókai utcákon lehetett mindaddig elérni, míg a 30-as évek nagy fejlesztései következtében 1936-37-ben meg nem valósult a város jelképévé vált közel 100m hosszú völgyhíd, a Viadukt. A természeti környezet adottságait kihasználva 1958-ban itt hozták létre Magyarország második állatkertjét. Az egyházi központot képviselő „Vár” melletti területek a polgári fejlődés jegyeit hordozzák. Az elsősorban kereskedelmi funkciót betöltő közterületek, tömbbeépítések településszerkezetileg érett, több irányban működő szövetként alakultak ki. Mára ennek az egyedi városszerkezetnek frekventált elemei csak részleteiben élnek. A várhegy jelenleg gyakorlatilag egy irányból, az Óváros tér felől közelíthető meg, és mintegy zsákként, zsákutcaként működik. A többirányú közlekedési kapcsolatot biztosító utcák (Ányos utca, Sziklay utca) gyalogos kapcsolattá fejlődtek vissza, a várhegy gyalogos elérhetőségét szolgáló hangulatos városképi elemet képező „lépcsők” (Francsics-lépcső, Ostrom-lépcső, a Ranolder térre, a Kollégium utca és Tobak utca felé vezető lépcső) csak néhány helyismerettel rendelkező számára nyújtanak kapcsolódási lehetőséget. A várnegyed országosan is egyedi történelmi és épített értékekkel rendelkezik. A barokk, klasszicista és eklektikus épületekből álló, zártsorú beépítésű Vár utca, a Szentháromság tér és a Vár északi bástyáján lévő kilátópont teszi az idelátogatók számára vonzóvá a városrészt. Az épületek nagy része műemléki védettség alatt áll, amelyek legtöbbje jelenleg intézményi funkciót tölt be. Veszprém – a róla elnevezett megye székhelye – az 1960-as évek végéig a hatvan-nyolcvan évvel ezelőtt kialakult városszerkezetet mutatta. Központja a Kossuth Lajos utca–Rákóczi tér–Vár utca tengelyre épített igényes homlokzati képpel megjelenített polgári házakból állt. Útrendszere zegzugos, helyenként a domborzati viszonyok miatt nehezen járható. Történelmi, táji jelentőségű területei közül a Kálvária-dombot a II. világháborúban lebombázták, de a belváros és a vár nem szenvedett súlyos sérüléseket.
48
6.2. Épített örökség A 60-as évek közepétől az országban erőteljes urbanizásiós folyamat indult meg, mely városunkat is befolyásolta, annak jó és rossz hatásaival együtt. Elkészült Veszprém új rendezési terve, amely 20 éven át meghatározó szerepet játszott a fejlesztési elképzelések megvalósításában. A terv lebontásra ítélte a Kossuth Lajos utca és a Cserhát térségében lévő teljes városközpontot, de – az ébredező lokálpatrióta érzületeknek köszönhetően – legalább egy része megmaradt. Új városrészek alakultak ki változó lakossűrűséggel és építészeti arculattal: a Jutasi út mellett több ezer panellakást, a Hóvirág lakótelepen és a Dózsavárosban családi házakat építettek. Jelentős útkorrekciók történtek, előbb a belvárosban (Brusznyai utca, Kossuth Lajos utca, belső körgyűrű egy része), majd azt követően a peremkerületekben (külső körgyűrű). A 70-es évek közepén megkezdődött a történelmi városközpont jelentős műemléki védettség alatt álló épületeinek rekonstrukciója. A műemléki jelentőségű terület határával szomszédos Séd felé eső területeket elkerülte a szocialista „városépítési” tevékenység. Ennek köszönhetően mind az eredeti településszerkezet, mind a városkép szempontjából egyedi arculatot hordozó, elsősorban kispolgári lakóépületek zöme megmaradt. Védelmük érdekében erőteljes értékvédelmi folyamat indult el. A terület viszonylag nagy kiterjedésű, de természeti és épített értékeit tekintve szerves egységet alkot. Magába foglalja a Vár és a Benedek-hegy alatt meghúzódó utcákat (Ányos utca, Deák Ferenc utca, Úrkút utca, Tobak utca, Margit tér, Jókai utca). Újjáépült a Petőfi Színház, a Megyeháza, a mellette lévő volt főispáni lakóház épülete, a Kossuth Lajos utca megmaradt házsora a Gizella és a Fortuna udvarral, a Szabadság tér, a Rákóczi utca és az Óváros tér épületeinek jelentős része. Elkészült a vár több épületének korszerűsítése, műemléki rehabilitációja (levéltári épületek, Gizella kápolna, Megyei Bíróság és Ügyészség...) Folyamatban van a Szent Mihály székesegyház újjáépítése és a Dubniczay-palota rekontrukciója. Konkrét, hagyományőrző elképzelések, tanulmányok készültek a történelmi helyszínek, a táji környezet revitalizciójára a Benedek hegy, a Szent Margit romok és a Kálvária domb térségében. 6.3. A természeti örökség megóvása A Séd mentén húzódó terület kiemelkedő kulturális értékei az un. Margit romok, melyek Szent Katalin kolostorának romjai. A kolostorból ma csak a templom egy részének falmaradványai látszanak. A kolostor templomában 1936-ban folytattak kutatásokat. A rom műemlék. A kolostor mellett volt az un. Kősziklaalja malom, melynek helyén ma lakóház van. Az épületnek nincs védettsége, a malomárok, ami körbeölelte, mára eltűnt. A Séd-patakra a tervezési szakaszon két malom települt. Az un. „Barna” vagy „Puskás” malom a völgy torkolatában átépítve ugyan, de még létezik. Ma a Betekints szálloda részeként működik. Közvetlen környezete a Séd egyik legromantikusabb és legszebb látványát nyújtja. Mind a Benedek-hegy nyugati oldala, mind pedig az áttörés páratlan szépsége több figyelmet érdemel és méltó a bemutatásra. A Miklós utca és a Benedek-hegy közötti terület a térkép szerint a XIX. század közepén is beépítetlen volt, valószínűleg a gyakori elöntések miatt. A Sédet két gyalogos hidacska kötötte át, a „tímár ház” előtti teresedésben és a Benedek, ma Patak térnél. A Séd mellett vezetett gyalogút tervezett kiépítése esetén megfontolandó visszaállítása. Többfajta elképzelés van a volt Vidámpark és a Szerelemsziget területének rendezésére, és a gyalogos turizmusba való bekapcsolására. Egyik legkedveltebb kirándulóhely a Fejesvölgybe simuló Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark, mely csodálatos természeti és táji környezetben ad otthont a vadállatoknak.
49
7. A város és környéke „kreatív kulturális iparának” szerkezete, teljesítménye
7.1. A rádió, a televízió, a film- és videoipar Veszprém városa nagyon komoly és kiépített kommunikációs infrastruktúrával és lehetőségekkel rendelkezik. A város kulturális kreatív rendszerén belül jelentős helyet foglal el a helyi televízió és helyi rádiók, illetve a helyi film- és videogyártás. A veszprémi média világa nagyon sokszínű és szinte teljes körű kommunikációra ad lehetőséget (városmarketing, kulturális marketing). Erős a nyilvánosság szerepe, széles médiaközönséghez jut el az információ. Kölcsönhatás áll fenn a helyi médiumok és a helyi társadalom között. A médiák hatással vannak a helyi társadalmi, közösségi, kulturális, gazdasági és politikai életre, melynek keretei között tevékenykednek, így a város polgárai, közéleti személyiségei a helyi médiák aktív szereplőivé válnak. 7.1.1. Helyi televízió Veszprém Televízió Kft.: 18 éve működik a városban. Jelenleg napi 24 órában sugároz, potenciális nézőszáma közel 125 ezer néző. A közép-dunántúli régió városai korszerű száloptikai hálózattal csatlakoznak egymáshoz, ez lehetővé teszi a régión belüli intenzív kommunikációt is. A Veszprém Televízió kulturális magazinműsora a város és a megye széles kínálatának tükre: tájékozódási pont és értékközvetítő, de maga is egyfajta szellemi műhely. Művészet és közönség virtuális találkahelye, ahol irodalom, zene, film, színház és képzőművészet mellett filozófiáról és a kultúra kérdéseiről egyaránt szól képben és hangban. A Veszprém TV tagja a Helyi Televíziók Országos Hálózatának, a Hálózatos Televíziók Részvénytársaságának. A Hálózat elnevezésű műholdas csatorna egy speciális műsorkoncepciót dolgozott ki, melynek lényege és lehetősége, hogy a lokális tartalmak országos nyilvánosságot kaphatnak, ezáltal kapcsolódik Veszprém kulturális élete az ország vérkeringésébe.
50
7.1.2. Helyi rádiók
Rádió JAM Rt.: Helyi kezdeményezésre, veszprémi befektető működtetésében létrejött kereskedelmi rádió. A Rádió JAM 1992-ben Veszprémben indította adását. 1996-tól hálózatos műsort sugároz. A hálózatos működés a hallgatók számára egységes műsort sugároz. A Rádió JAM hálózata a Dunántúl legnagyobb lefedettségű rádiója. Rádió 1: Francia befektető által Veszprémben működtetett kereskedelmi rádió. A Rádió 1 tulajdonosa a francia Lagardere csoport. Franciaországban a Lagardere csoport tulajdonában van a két legnagyobb országos rádiós hálózat, az Európa 1 és az Európa 2, valamint a lokális hatókörű RFM, ezen kívül rádiókat működtetnek még Németországban, Lengyelországban, Oroszországban, Csehországban, Romániában, Bulgáriában, a FÁK államokban, Dél-Afrikában, és Magyarországon is. Hazánkban a Lagardere csoport az ELLE magazin, a lapterjesztéssel foglalkozó Hírker Rt. (HÍRKER) és a Rádió1 Kft. tulajdonosa.
7.1.3. Egyéb médiaszolgáltatók Index – Veszprém: Az Index Veszprém internetes újság, melynek tartalma, szolgáltatásai ingyenesen elérhetők bárki számára. A lapot az egyesület üzemelteti, esetleges reklámbevételeit az egyesület céljaira fordítják. Az újság az Index.hu Rt. vidéki kiadványa. A fiatal értelmiségi létből fakadóan szabad szellemiségű újság a tolerancia alapelveit kiemelten figyelembe véve, politikailag és gazdaságilag független médiumként a hiteles és szakmaiszemélyes kritikai hangvételt alkalmazó tájékoztatással a demokráciát, a regionális kultúrát és identitást kívánja erősíteni. Az Index célja nem csupán a hírközlés, hanem környezetünk sokszínűségének bemutatása is az olvasók aktív bevonásával. 7.1.4. Film- és videogyártás A film és videogyártás 1977-ben indult professzionális szinten Veszprémben az Országos Oktatástechnikai Központ videostúdiójában. Itt elsősorban oktató és tudományos ismeretterjesztő filmek készültek. (Nyelvi-, irodalmi-, kommunikációs program videó anyagai – Budapest, ELTE Médiatár részére.) Ezzel egy időben indult a kísérleti experimentális videózás (Wahorn András képzőművész, Bódi Gábor filmrendező). Ennek szellemiségét megőrizve és folytatva, több videoműhely működik napjainkban is a városban. Megvalósított produkciók: 1.
A Veszprémi érsekség 1000 éve – videofilm, 40 perc. (Veszprém TV Videostúdió)
2.
A királynék városa a millennium idején – videofilm, 30 perc. (Veszprém TV Videostúdió)
3.
CinePhony – Zenés utazás a Bakony és a Balatonfelvidék tájain. (A Mendelssohn kamarazenekar koncertfilmje) DVD magyar és angol nyelven. (Olive Art & Somody Stúdió)
4.
Feastival – Veszprémi Ünnepi játékok 2004, magyar és angol nyelvű DVD. (Olive Art & Somody Stúdió)
5.
Balatoni barangolások – 12 részes ismeretterjesztő videosorozat a Balaton és a Balatonfelvidék természeti és kultúrtörténeti értékeiről. (Somody Stúdió)
6.
Balaton Expedíció – Ifjúsági ismeretterjesztő film a Balaton élővilágáról, magyar, német, angol nyelven (Somody Stúdió)
51
A helyi médiumok lényege a helyi közélet demokratikus működésében való szerepvállalás a mindennapi élet, közélet, a kultúra és a helyi privát élet eseményeinek, információinak közvetítése a nyilvánosság ellenőrző szerepe. A helyi értékek összegyűjtése, megőrzése és archiválása. A veszprémi elektronikus média ipar jelentősége túlmutat a város vonzáskörzetén és a Bakony-Balaton régió meghatározó szereplőjévé vált. 7.2. Innovatív technológiák A város innovatív potenciálját elsősorban a Veszprémi Egyetem jelenti. A 60-as években kezdődött vegyipari képzés napjainkra a kor követelményeihez igazodott, jelentősen átalakult. A kulturális életre elsősorban a Képfeldolgozási Tanszék, valamint a Szín- és Multimédia Laboratórium tevékenysége hat ösztönzőleg. A Veszprémi Nyomdaipari Vállalatban készül a mai napig számos magyar napi és hetilap (pl. Rubicon, Kisalföld, stb.). A rendszerváltás idején a nyomda több szakembere önálló vállalkozást indított, és az egyedi igények teljesítésére specializálódott. Fejlesztései révén közülük kiemelkedő a Prospektus Nyomda tevékenysége, amely jelenleg az ország legkorszerűbb nyomdájának mondható. A Magyar Nemzeti Filmarchívumban folyó nemzeti filmkincs mentésének munkáiba a Veszprémi Egyetem is bekapcsolódott. Most zárult le az első teljes hosszában színes magyar film, a Ludas Matyi restaurálása. Az Archívum a karcok, villódzások és egyéb képhibák digitális képjavításával a Veszprémi Egyetem Képfeldolgozási Tanszékét és az MTA Sztakit, az eredeti hang digitális restaurálásával pedig az MTA Sztakit bízta meg. Ez utóbbi két intézménnyel az Archívum évek óta együtt dolgozik - a Széchenyi-terv pályázatának keretében - egy teljes digitális filmmentő rendszer létrehozásán. A restaurálás egyúttal a fejlesztés alatt álló rendszer tesztelése is. 7.3. Zenei szolgáltatások A zene Veszprém kulturális életének legfontosabb eleme. A város zenekarainak, kórusainak részletes bemutatása mellett elsősorban azokról a vállalkozásokról lesz szó, amelyek inkább a privát szektor körébe tartoznak. A város számos étterme kínál – hetente egy vagy több alkalommal – zenei programot. Az Oliva Étterem kerthelységében a legigényesebb zenei kínálatból összeállított mediterrán hangulatú élő jazz koncertekkel várja nyáron a közönséget. Rendszeresen szervez koncerteket a Patrióta Lokál étterem: itt klubzenekarok, jazzformációk lépnek fel, valamint koncertfilmeket mutatnak be rendszeresen, csakúgy mint a Marica Caféban. A fiatalok számára fontos igényeket elégít ki a Syrup Club. A kulturális szervezet, több éves programszervezői gyakorlattal rendelkezik, mellyel Veszprém megye underground kultúráját – főként zenei életét – gazdagítja. Célja egy olyan széleskörű társaság kiszolgálása, amely igényes kikapcsolódási lehetőséget keres. A Syrup programjain szívesen lépnek fel hazánk legelismertebb zenei egyéniségei, együttesei mellett a lelkes helyi amatőrök. A klub legnagyobb mértékben segíti azokat a fiatal tehetségeket, akik egyéb körülmények közt nem érnének el sikereket hazai, illetve nemzetközi szinten. Több nemzetközi lemezkiadó is érdeklődik a Syrup szárnyai alatt felnőtt zenészek, dj-k iránt. Az EasyLife Natural zenekar, akik helyet kaptak már több CD válogatáson, vagy DJ JULEZ, akinek több lemeze jelent meg a Planetarium Records gondozásában. A Syrup természetesen nem csak zenei klub. A zene közösségformáló hatásának köszönhetően további kulturális programok kapnak helyet a klubban, így festő-, illetve fotóművészek kiállításai, filmvetítések, ahol amatőr filmesek mutathatják be munkáikat.
52
Számos énekes karrierje indult a DAL-MA Kulturális, Művészeti és Hagyományőrző Egyesület által. A szervezet 2003 tavaszán jött létre lelkes énekesekből Veszprémben. Elnöke és művészeti vezetője Völler Adél énekművész, magánének-tanár, aki 1986-ban diplomázott a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola magánének szakán, Budapesten. Az egyesület elsődleges célja a tehetséges fiatalok pályára segítése, valamint egy musical és zenés színpad létrehozása, melynek fő profilja a musical-, operett- és könnyűzene oktatása és művészi fokú megszólaltatása. A város zenei élete egyre inkább a minősített zenekarok felé orientálódik, melyek hosszú távon tagjaiknak megélhetési forrást is biztosíthatnak:
Kórusok: Veszprém Város Vegyeskara, Liszt Ferenc Kórustársaság, Hóvirág Énekegyüttes, Cantilena Kamarakórus, Gizella Kamarakórus, Veszprémi Egyetemi Kórus.
Zenekarok: MH légierő zenekara, Veszprémi Ifjúsági Fúvószenekar, Gárdonyi Zoltán Kamarazenekar, Népzenei Együttes, Kreatív ART Stúdió, Swing-swing Együttes, Mendelssohn Kamarazenekar, Rulett Együttes, Viktória Együttes, LGT Emlékzenekar, Session.
7.4. Táncművészet
Veszprém kulturális életében a táncművészetnek gazdag hagyományai vannak, melyekre építve egyre inkább a színvonalas szolgáltatások felé lehet orientálódni. A város jelentős együttesei: Veszprém Táncegyüttes, Honvéd Bakony Táncegyüttes, HEMO Winner Versenytánc Egyesület, Cholnoky Mozgásművészeti Stúdió, Anakonda Rock’and Roll Klub, Bonita Táncegyüttes. Ezeken az együtteseken kívül a Pannon Várszínház elsődleges küldetése – színházi művészet közvetítése – mellett már több éve megrendezi a Tánc Fesztiválja programot, amelynek magas látogatottsága és nagy sikere egyértelművé teszi, hogy a kulturális szolgáltatások, megfelelő színvonal biztosítása mellett gazdaságilag is jó vállalkozásnak tekinthetők.
7.5. Irodalom és kiadói tevékenység
Új Horizont: Korábban Veszprémben nem volt egyetlen folyóirat sem, ezt a folyamatot törte meg elsőként az Új Horizont című irodalmi, kritikai folyóirat, amely ma már 32. évfolyamát jelenteti meg. A lap főszerkesztője: Raffai István.
EX Symposion: A vajdaságból áttelepült költők, írók alapították meg 1993-ban Veszprémben az EX Symposion című folyóiratot, amelynek főszerkesztője: Tolnai Ottó, felelős szerkesztője: Bozsik Péter, a szerkesztő bizottság: Balázs Attila, Bóna László, Fenyvesi Ottó (lapterv), Jósvai Lídia, Kalapáti Ferenc, Ladányi István, Radics Viktória, Rajli Emese.
Vár Ucca Műhely: A Művészetek Háza 1993 óta fontos feladatának tekinti a Bakony-Balaton térségének szellemtörténeti, irodalmi értékeinek és hagyományainak hozzáférhetővé tételét. Géczi János szerkesztésében jelentek meg a Vár Ucca 17. negyedévkönyvek, illetve a Vár Ucca 17. könyvsorozat, majd azok nyomán 2000-től a Vár Ucca Műhely folyóirat. Főszerkesztő: Fenyvesi Ottó, főmunkatárs: Zalán Tibor, szerkesztők: Ács Anna, Jokesz Antal, Kilián László.
53
7.6. A város iparához kapcsolódó kreatív ágazatok
Megjelentek Veszprémben is a magán kézben lévő, vállalkozói tőkével létrehozott műtárgy és régiségkereskedők. Ezek a vállalkozások az értékesítés, műtárgyforgalmazás mellett kulturális funkciót is ellátnak, kiállítások, bemutatók szervezésével a város képző-, és iparművészeti arculatának színesítésével. Jelentősebb galériák:
Mestermű Galéria
Képcsarnok
Virtuális Képtár projekt. A Balaton Bútorgyár a HELLAND norvég székgyárral NORBA néven közös vállalatot ho-
zott létre, amely speciális szék üléslapokat, támlákat, valamint hajlított széklábakat állít elő különleges gyártástechnológiával. A favázas székek, asztalok és étkezőgarnitúrák legnagyobb hazai gyártójának számító vállalat tervei szerint az I-DEAS segítségével létrehozzák a már meglévő termékeik 3D-s modelljeit, megoldják a műszaki dokumentációk elkészítését, valamint az új termékek fejlesztését. Elképzelésük szerint az elkészült modellekből 3D-s web-es termékkatalógust hoznak létre, amelynek használatával a vásárlók, lakberendezők már a tervezés korai szakaszában látványterveket készíthetnek belső tereik kialakításakor. Hazánk egyik legnagyobb bútoripari vállalatánál, a Balaton Bútorgyár Rt-nél 2000 nyár elején került bevezetésre az I-DEAS CAD/CAM tervezőrendszer. A szoftver alkalmazásától termékeik gyorsabb fejlesztését és még vonzóbb megjelenését remélik. A választásnál szerepet játszott a program könnyű kezelhetősége, a piacon egyedülálló integráltsága, valamint a csoportmunka támogatása.
54
8. Milyen kulturális kínálat jellemző Veszprémre és környékére?
Veszprémről manapság már bátran állíthatjuk, hogy méltán kiérdemelte a fesztiválváros címet. A kulturális rendezvények széles tárháza nyílik meg a veszprémiek és az ide látogatók előtt. Hagyományossá váló, változatos programokat kínáló fesztiváljaink nem csupán a kistérség, hanem a régió és a főváros körzetéből is vonzzák a közönséget. A városban idéző turisták számára a nyári időszakban szinte minden nap tudunk tartalmas, izgalmas programlehetőséget ajánlani. Egész évben számos kiállítás megtekinthető, a múzeumokban éppúgy, mint a képzőművészeti galériákban, kiállítóhelyeken. Városunk sportélete elismertséget vívott ki világszerte, olimpiai bajnok kalapácsvetőnk, Kiss Balázs mellett a város kézilabdacsapatát, a FOTEX KC Veszprémet a világ elit gárdái közé sorolják. A 2004-es athéni olimpiára is számos sportolót delegáltunk.
8.1. Jelentősebb állandó kiállítások
Laczkó Dezső Múzeum és a Bakonyi Ház: Idilli hangulatot idéző csodálatos természeti környezetben áll a Laczkó Dezső Múzeum, valamint hazánk első Szabadtéri Néprajzi Múzeuma, a Bakonyi Ház. Múzeumunk a Bakony és a Balaton-felvidék régészeti, történeti, néprajzi emlékékeit, irodalomtörténeti hagyományait, képző és iparművészeti örökségét őrzi és tárja állandó és időszaki kiállításain látogatói elé. A kiállításokhoz, a gyűjteményekhez kapcsolódó tudományos és ismeretterjesztő előadások, rendezvények, az ifjúság számára szűkebb pátriánk megismerése szempontjából oly fontos múzeumpedagógiai foglalkozások, tárlatvezetések, valamint a Múzeum Baráti Kör várja az érdeklődőket. A múzeumi boltban kutatóink eredményeit publikáló tudományos és ismeretterjesztő kiadványok, műtárgymásolatok, népi iparművészeti alkotások vásárolhatók. Az intézményben működött Magyarország első nyilvános könyvtára, a Veszprémvármegyei Múzeum és Könyvtár, amely ma kutatók százainak kincsesbányája, akárcsak az adattár és a fotótár. Magyar Építőipari Múzeum: A múzeum az építő- és építő-anyagipar történeti emlékeit gyűjti közel két évtizede, hazánk minden tájáról. Az építőiparral foglalkozó kézművesek szerszámain, termékein kívül a mesterségek írásos dokumentumai is fellelhetők a gyűjteményben. A múzeumhoz három egység tartozik. A központi épület a Vár alatt az egykori kályhásmester-házban található, a múzeum figyelemreméltó kézikönyvtárának is ez a ház ad otthont. A múzeum Téglagyűjteménye a Várban kap helyet, ahol magyarországi bélyeges téglák egyedülálló gyűjteménye tekinthető meg (előzetes bejelentkezéssel látogatható). Gizella Királyné Múzeum: Az 1770-es évek elején épült fel a Tejfalussy ház, mely a Gizella Királyné Múzeum gyűjteményének ad otthont. Ez olyan egyházi relikviákat tartalmaz, melyeket korábban különböző templomokban őriztek. A kiállítóhely alagsorában értékes kőtár található, mely nem csupán a város, hanem távolabbi vidékek emlékeiből is ízelítőt ad. A gyűjtemény egyik legértékesebb darabja az az aranyszállal átszőtt, 1480-ból származó palást, mely eredetileg Vetési Albert püspök tulajdona volt. Művészetek Háza galériái: Művészetek Háza négy galériájában (Csikász Galéria, Várgaléria, Pincegaléria, Modern Képtár – Vass László Gyűjtemény) kortárs képzőművészek munkáit tekintheti meg a nagyközönség.
55
Modern Képtár – Vass László Gyűjtemény: A kiállításokat mind a diákok, mind az idősebb korosztály látogatja. A színvonalas hazai, és világhírű művészek munkáit bemutató gyűjtemény 2004-ben 18.000 látogatót vonzott.
8.2. Kulturális fesztiválok értékelése, látogatottsága
Gizella Napok: A fesztivál minden korosztály számára biztosít tartalmas programokat, így célcsoportjait diákok, egyedülálló fiatalok, gyermekes családok és a nyugdíjas korú közönség alkotják. Évről évre egyre több látogató érkezik külföldről, elsősorban Veszprém testvérvárosaiból, továbbá a fellépők között is minden évben szerepet kapnak testvérvárosaink művészeti csoportjai. Hazai viszonylatban a fesztivál országosan ismert és az egész ország területéről vonzza látogatókat. A 2004-es évben a fesztivált 10.000 ember látogatta, és a város által nyújtott pénzügyi támogatás 5.000.000 Ft-ot tett ki. A Tánc Fesztiválja – Országos Kortárs Összművészeti Fesztivál: A fesztivált elsősorban középkorú és a fiatal korosztály látogatja. A neves előadók az egész ország területéről vonzzák a látogatókat. 2004-ben 8.000 érdeklődőt fogadtak és a város 2.000.000 Ft pénzügyi támogatást nyújtott a szervezéshez. Kabóciádé Gyermekfesztivál: Komplex, három napos, óvodás és kisiskolás korú gyermekeknek, valamint családjaiknak szervezett fesztivál színes, változatos programokkal. A regionális vonzerejű rendezvényt 2004-ben 15.000 –en látogatták. Veszprémi Utcazene Fesztivál: Elsősorban a fiatalabb és a középkorosztály látogatja a rendezvényt. A fellépők csakúgy, mint a látogatók az egész ország területéről érkeznek. 2004-ben közel 40.000 ember fordult meg az egy hétig tartó rendezvényen. Veszprémi Nyári Fesztivál és Vivace Nemzetközi Kórusfesztivál: A több hetes programsorozat színes programkínálata minden korosztály számára tartalmas szórakozást ígér. Sok vendéget fogadnak a Balaton partján nyaraló hazai és külföldi vendégek közül, de a fesztivál vonzáskörzete az egész Dunántúl régióra kiterjed. 2004-ben a rendezvényt 21.000-en látogatták. Veszprémi Ünnepi Játékok: Az első alkalommal megrendezésre kerülő fesztivál iránt az ország egész területéről, és a világhírű fellépőknek köszönhetően a szomszédos országokból is nagy érdeklődés mutatkozott. A 2004-es első évadban 9.000-en látogatták meg a 3 napos rendezvényt.
8.3. Egyéb rendszeres rendezvények
Virágos Veszprémért díjátadás
Orgonahangversenyek a templomokban
Virágvásár az Óváros téren
Ökovásár az Óváros téren
Kirakodóvásár az Óváros téren
Karácsonyi Vásár
Ünnepségek (Megemlékezések nemzeti ünnepek alkalmából, egyéb emlékkoncertek pl. Brusznyai Emlékkoncert)
Hangversenyek, kóruskoncertek (pl. Filharmóniai koncertek, Mendelssohn Kamarazenekar bérletes előadásai, karácsonyi koncetrek)
56
Folklórprogramok (Veszprém Táncegyüttes, Honvéd Bakony Táncegyüttes, Virtus Táncegyüttes)
Oldtimer Fesztivál
Jótékonysági koncertek, előadások
Petőfi Színház előadásai, évente 5-6 db bemutató
Pannon Várszínház előadásai, évente 4 db bemutató
Kabóca Bábszínház előadásai, évente 4 db bemutató
8.4. Sportesemények
FOTEX KC Veszprém hazai és nemzetközi kézilabda mérközései;
Megyefutás
Fuss az Állatkertért
Samsung futóverseny
Atlétikai versenyek, OB-k
Veszprém Rally
Tour de Hongrie, stb.
8.5. Találkozók, konferenciák
Veszprémi Egyetem
Megyeháza
VEAB Székház
57
8.6. Veszprém környékének kulturális kínálatáról röviden Polányi Passió és Pünkösdi Ünnepek – Magyarpolány Az Europa Nostra díjjal jutalmazott településen a Kálvária-hegy adja természetes színterét a nemzetközi hírű és minden pünkösdkor bemutatásra kerülő Polányi Passiónak. A Passiójáték először 1993-ban került előadásra. Krisztus szenvedésének és feltámadásának történetét eleinte népies szekérszínház jelleggel adták elő, majd 1996-tól színpadi misztériumjátékká vált, s már nemzetközi érdeklődés kísérte. 2000-ben indult el az a törekvés, mely a Passiójátékot a magyarpolányi lakosság saját produkciójaként kívánja fenntartani, és a mű előadásának hagyományait, a szerepek apáról fiúra szállását szeretné megteremteni. A település 1999 óta tagja a nemzetközi Europassió Egyesületnek, s a falu adott helyet a 2001. évi Europassió találkozónak a 2001-es Polányi Pünkösdi Fesztivál keretében. A nagyszabású rendezvény a szórakozni, művelődni vágyó vendégeken kívül a népi hagyományok, kézműves kultúra fejlesztését is szolgálja. A Passió, ami köré a rendezvénysorozat felépül, nyolc estén is előadásra kerül. Kapcsolódó rendezvények: Polányi Passió; Zenélő templomok – Magyarpolány és a környező települések templomaiban kóruszenei koncertek. További kísérőprogramok: kiállítások, képzőművészeti tárlatok, Bakony Népművészeti Találkozó (népzene, néptánc, kézműves bemutatók, foglalkozások a Veszprém Megyei Népművészeti Alkotóházban). Nyári Orgonahangversenyek, Tihany A Tihanyi Bencés Apátságban megrendezésre kerülő programok központi témája a klasszikus zene, amelyet orgonahangversenyek, énekes és egyéb hangszeres produkciók szolgáltatnak. A zenei programok mellett folyamatosan kiállítások váltják egymást a helyi galériában. Bakonyi Betyárnapok – Zirc Folklór hagyományőrző programok: néptánc-népzene és fúvószenekari műsorok, lovas bemutató, térségi ló szépségverseny, vadétel főző fesztivál, sportprogramok, gyermekjátékok, kézműves műhelyek, népművészeti vásár. Szent Kard Fesztivál, Sóly A hagyomány szerint település közelében zajlott Koppány és István seregei közötti ütközet, amely emlékére rendezik meg minden évben a Szent Kard Fesztivált. Kiállítások, színházi előadások, koncertek alkotják a rendezvény színes programkínálatát. Almádi Napok Balatonalmádi kulturális rendezvénysorozata, amely minden korosztálynak igényes összművészeti programkínálat, szabadtéri eseményekkel, kiállításokkal, melyek 2004-ben már a 18. alkalommal kerültek megrendezésre. Művészetek Völgye rendezvénysorozat A tíznapos rendezvénysorozatnak általában hat balaton-felvidéki település, Kapolcs, Monostorapáti, Vigántpetend, Taliándörögd, Öcs és Pula ad otthont. Az elmúlt 15 esztendőben a fesztivál Közép-Európa egyik legrangosabb kulturális rendezvényévé vált, a legutóbbi esztendőben már 220 ezren vettek részt a sokoldalú műsorsorozaton. Évente több itthoni és határon túli magyar színházi együttes előadásaiban, táncházi produkcióiban gyönyörködhet a közönség. Hallható több népzenei, egyházzenei előadás és jazzkoncert is. A rendezvénysorozaton csaknem ezer program várja a látogatókat.
58
Anna-bál és kísérőrendezvényei, Balatonfüred Az Anna-bál Balatonfüred legrangosabb eseménye, mely elsősorban a reformkori hagyományokat hivatott feleleveníteni. Megrendezése több mint 150 éves múltra tekint vissza – 2005-ben immár 180. alkalommal csendül fel a Palotás a bál nyitótáncaként. A bál nemcsak történelmi hagyományai révén egyedülálló. Szinte példanélküli, hogy a nyár derekán és nem a tradicionális báli szezonban rendezik meg. A nyári szezon csúcspontja, és a felvezető és kísérőrendezvényei – melyek jellege évről évre változik – révén önálló vonzerővel jelenik meg a város kínálati palettáján. Az Anna-bál hagyományainál fogva igen népszerű mind a belföldi, mind a külföldi vendégek körében. A megválasztott bálkirálynő és az udvarhölgyei hintón kocsikázva vonulnak végig másnap a városon. Káli Napok – Káli Vigasságok A rendezvények a Káli-medencében, Kékkúttól Szentbékkáláig hat településen zajlanak. Több tucat előadás, bemutató és program 10 napon át, reggeltől estig – ezekkel az adatokkal is jellemezhető rendezvény a Káli Napok – Káli Vigasságok, mely a magyar kultúra népi gyökereit hivatott megjeleníteni, föleleveníteni. Ennek érdekében a szervezőknek sikerült megnyerniük a hazai és határon túli kézművesek, hagyományőrzők, mutatványosok, táncosok, lovas-íjászok, bábosok, énekmondók, zenészek, és mindenféle művészek, előadók legjobbjait. Olyan program összeállítására törekednek, mely minden korosztály számára vonzó lehet, mely a külföldi vendégek számára tolmács nélkül élvezhető és betekintést enged múltunkba, népművészetünkbe. A rendezvénysorozat a Káli-medence településeinek összefogásával, a helyszín történeti, természeti és építészeti adottságaira építve, önzetlen mecénások, fellépő művészek, segítők hozzájárulásával jön létre. Állami támogatást, szponzorációt nem vesznek igénybe, mivel a helyi közösség önszerveződése ezt nem teszi szükségessé. A programok az esti, nagyszínpadi produkciók kivételével ingyenesen látogathatók. Balatonfüredi Borhetek Minden év augusztusában már garantált programnak számít a balatoni borvidékek speciális, jellegzetes, díjnyertes borainak bemutatásával egybekötött kulturális programsorozat. A borhetek programkínálatát egyre több kulturális előadás színesíti. A többhetes rendezvény ideje alatt néptáncbemutatókat, komolyzenei koncerteket tekinthetnek meg a vendégek a borkóstolás mellett. A turistákon kívül a helyi és a környékbeli lakosok is jól ismerik és kedvelik a mozgalmas, hangulatos rendezvénysorozatot, mely az augusztus 20-i ünnepi tűzijátékkal zárul. Kulturális Örökség Napok Az örökségi napok története immár húsz éves múltra tekint vissza. 1984-ben rendezték meg először Franciaországban a "Nyitott Műemlékek Napja" elnevezésű programot, amelyhez évről-évre több ország csatlakozik. A kezdeményezés célja ma is az, hogy felhívja a figyelmet kulturális örökségünk értékeire. Az örökségi napokon szerte a világon, így a Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság kiállítóhelyein Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeumban és a Bakonyi Házban, valamint NemesvámosBalácán, a Római kori Villagazdaság és Romkertben családi programokkal várja az érdeklődőket. Múzeumok hosszú éjszakája 1998-ban Németországból, Berlinből indult a múzeumi nyár, a Múzeumok hosszú éjszakája rendezvénysorozat, amely kora estétől késő éjszakáig a nyári napfordulóra eső éjszakán a kezdeményezéshez csatlakozó múzeumok megnyitják kapuikat és kiállításaik mellett egyéb, színes programokat kínálnak az érdeklődőknek. (lsd. melléklet)
59
9. A város és a régió turisztikai vonzereje
Önálló, egyedi vonzerők száma, jellege: egy turisztikai fogadóterület – amely rendelkezik jelentős, nagy hatósugarú vonzerővel – turizmusának sikeres működése nagymértékben függ attól, hogy a rendelkezésre álló, vagy kialakított vonzerőkre alapozva milyen turisztikai termékeket kínál a megcélzott küldő területek számára. A következőkben Veszprém város és közép-dunántúli régió vonzerőleltárát tekintjük át.
9.1. Veszprém Megyei Jogú Város
A hét dombra épült Veszprém ezeréves történelme a Vár épületegyütteseiben koncentrálódik. Építészeti és kulturális ritkaságokkal, természeti csodákkal és nemzetiségi hagyományokkal bővelkedő városunk Veszprém, a királynék városa. Turisztikai szlogenje: Veszprém, a vendégváró történelem. Ez a mondat leginkább a kultúra és az épített örökség iránt érdeklődők figyelmét kelti fel és vonzza városunkba. A Magyar Turizmus Rt. 1998-ban elkészítette a magyarországi települések vonzerőleltárát. A vonzerőleltár – az attrakciók hatósugara alapján – Veszprém legjelentősebb nemzetközi, országos, illetve regionális jelentőséggel bíró vonzerőkként a Várat, a Kittenberger Kálmán Növény- és Vadasparkot, a Szent István völgyhidat, a Bakonyi Házat, a Laczkó Dezső Múzeumot, a belvárosi műemlék épületegyüttest, valamint a Petőfi Színházat emelte ki. Jelenleg a veszprémi vonzerők 3-4 órás városnézéssel az átlagos érdeklődésű turista számára megtekinthetők, s közülük is a Várban lévő műemlékek és múzeumok, valamint az Állatkert a leglátogatottabbak (májustól október végéig, azaz 5-6 hónapig). A vonzerőleltár által kiemelt attrakciók a város különböző pontjain találhatók és különböző tulajdonban vannak (pl. A Várban lévő vonzerők többsége egyházi tulajdonban van). Nincs egységes rendszer a belépődíjakat, kedvezményeket, nyitva tartást illetően, továbbá hiányzik a közös marketing tevékenység (pl. Veszprém-kártya). A város a közeljövőben tervezi az egységes települési kártya bevezetését, mely a turizmust érintő fontosabb szolgáltatóknál különböző mértékű kedvezményeket nyújt a látogatók és a turisták számára. Problémát jelent, hogy Veszprém a Balaton Régió háttértelepüléseként sajnos szezonális látogató- és turistaforgalmat bonyolít. Ehhez az erős szezonalitáshoz negatívumként az is hozzájárul, hogy a kiállítóhelyek többsége csak májustól október végéig várja a látogatókat, pedig irodánk munkatársainak személyes tapasztalatai alapján érdeklődés és igény mutatkozik ezen kiállítóhelyek megtekintésére. Turisztikai szempontból érdemes területileg elhelyezni a meglévő attrakciókat. A vonzerőket területenként a következőképpen csoportosíthatjuk (néhol átfedések lehetségesek):
Várnegyed, régi városrész
Óváros tér
Belváros (Rákóczi utca, Kossuth utca, Szabadság tér és a Budapest út a Balaton Plaza területével)
Hosszú-völgy / Dózsaváros
Betekints-völgy / Fejesvölgy / Gulya-domb.
60
Építészet: ide sorolhatók azok a mesterséges, ember alkotta turisztikai jelentőségű műemlék épületek, mint pl. a Várnegyed barokk épületei, a város különböző pontjain található templomok, kolostorromok, szobrok, stb. Hagyományok: ide tartoznak a helyi népszokások, gasztronómia, öltözködés, népviselet, vallási hagyományok, pl. a nemzeti ünnepek megemlékezései, Brusznyai Emlékkoncert, betlehemes játékok. Nagyrendezvények: Veszprém rendezvényei közül kiemelkedők azok, amelyek hagyománnyá váltak, ilyen a Gizella Napok Művészeti és Tudományos Fesztivál, illetve a Virágos Veszprémért mozgalom is. Minden évben megrendezésre kerülnek: Veszprémi Vigasságok, Kabóciádé Gyermekfesztivál, Vivace Nemzetközi Kórusfesztivál, Országos Kortárs Tánc- és Mozgásművészeti Találkozó. Újdonságként jelent meg 2004-ben a Veszprémi Ünnepi Játékok világszínvonalú zenei produkcióival. A nyári turistaszezonban jelentősek az orgonahangversenyek, a folklórestek, illetve a Veszprémi Nyári Fesztivál rendezvényei. A lakosság nagy örömére 2004-ben már ötödik alkalommal került megrendezésre az Utcazene Fesztivál, amely mindig hatalmas sikerrel zárul. Konferencia: Veszprém városa kedvelt konferenciahelyszín, mivel a Veszprémi Egyetem kutatási és fejlesztési háttere, illetve a Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Területi Bizottsága biztos alapot és témát nyújt a szakmai találkozóknak. Számos szakmai szervezet megyei központja is itt található a megyeszékhelyen. Az üzleti turisták kedvelt célpontja a két magas kategóriájú (4 csillagos) szálloda. A közeljövőben – a növekvő igényeknek megfelelően – a városban tervezik egy szintén magasabb kategóriájú konferencia szálloda megnyitását is. Kitörési lehetőséget jelenthet a turizmus területén, ha a konferencia-szolgáltatásokat bővítjük városunkban. Kulturális örökség: Hivatalosan a nemzeti kulturális örökséghez Veszprémben a Várnegyed tartozik. A város kiemelt feladatának tekinti az épített örökség megőrzését (pl. Vár, egyházi épületek, barokk lakóházak, Viadukt stb). Országszerte ismertek a következő múzeumok: a Magyar Építőipari Múzeum három kiállítóhelye, Laczkó Dezső Múzeum, Bakonyi Ház, Gizella Királyné Múzeum. Ezen jelentős értékeken kívül büszkék lehetünk művészeti együtteseinkre (pl. Veszprém Város Vegyeskara, Veszprém Táncegyüttes, Mendelssohn Kamarazenekar, Honvéd Bakony Táncegyüttes, Liszt Ferenc Kórustársaság, Cholnoky Mozgásművészeti Stúdió stb.). Veszprém kiemelkedő a kortárs képzőművészetek pártolása tekintetében is (pl. Modern Képtár – Vass László Gyűjtemény, galériák, illetve a Dubniczay-házban hamarosan helyet kap a László Károly Gyűjtemény). Nemzetiségi kultúra: Veszprémben és környékén számos német eredetű család él a mai napig. A város óvodáiban, általános és középiskoláiban sok helyen működik nemzetiségi tagozat emelt szintű nyelvoktatással. Már kisgyermek kortól kezdve nagy hangsúlyt kap a saját nemzetiségi hagyományok, a nyelv megismertetése a fiatalokkal. A Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság is kiemelt témaként kezeli a nemzetiségi kultúra bemutatását (pl. Európa kicsinyben, Német sorsok a Duna mentén). Számos kisebbség képviselteti magát az önkormányzatban (pl. örmény, német, bolgár, lengyel, cigány). Sport: Városunk sportélete elismertséget vívott ki világszerte, olimpiai bajnok kalapácsvetőnk, Kiss Balázs mellett a város kézilabdacsapatát, a Fotex KC Veszprémet a világ elit gárdái közé sorolják. Az ideérkező turisták számos sportolási lehetőség közül választhatnak (pl. sportcentrum, stadion, uszoda, fitness termek, teremsportok, természetjárás, kerékpározás, sportrendezvények stb). Táj: Veszprém a Dunántúl közepén, a Bakony és a Balaton-felvidék találkozásánál fekszik. Domborzata és fekvése jellegzetes: hét dombra épült, völgyekkel tagolt város, mely megkapó hangulatot áraszt szűk utcáival, sikátoraival. A természetjárók kedvelt túraútvonalai közé sorolhatók: Betekints-völgy, Gulya-domb, Csatár-hegyi kilátó stb.
61
Szórakozás, szabadidő: Gyermekes családok, fiatalok legkedveltebb célpontja a Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark, amely látványos fejlesztéseken esett át az elmúlt néhány évben és ennek köszönhetően még mindig a leglátogatottabb turisztikai attrakció a városban. A szórakozási lehetőségek széles tárháza nyílik meg az érdeklődők előtt: zenés, gasztronómiai, tematikus estek, koncertsorozatok, színházi előadások, filmklubok, mozi bemutatók, táncprodukciók stb. Vallás: Veszprém első virágkorát az Árpádok alatt élte (900-1301), fejedelmi, majd királyi székhely volt, püspökségét – mely első az országban – első királyunk Szent István alapította. A katolikus egyház mellett további felekezetek is jelen vannak a város vallási életében: református, evangélikus, adventista, zsidó, buddhista, hit gyülekezete. Egyházi központ jellegéből fakadóan a városban számos műemlék templom és kápolna található, a turisták körében a legismertebbek a Szent Mihály Székesegyház és a Gizella kápolna. Víz: Veszprémben a szeszélyesen kanyargó Séd-patak hegyes-völgyessé szabdalta a tájat. A Séd mentén valaha jelentős volt a malomipar, a gabona feldolgozása, erre utalnak a régi magtárépületek és a megmaradt malmok. A Séd melletti sétányt nemrég újították fel, az ún. Szerelem-sziget kedvelt pihenőhely. A közigazgatásilag Veszprémhez tartozó Kádártán két mesterséges tó található (Bánya-tó és Tanki-tó), az előbbin horgászatra is lehetőség nyílik. 9.2. Közép-Dunántúl (KDT) tervezési-statisztikai régió: Fejér megye, Komárom-Esztergom megye és Veszprém megye A régió vonzerőinek feltérképezése során a Magyar Turizmus Rt. Közép-dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság Turisztikai Koncepciójában leírtakra támaszkodtunk. Az előbb említett marketing szervezet a vonzerők feltérképezése során az 1998-ban készült országos vonzerőleltárra alapozva készítette el a felmérést, mivel nem készült egyéb, illetve hasonló kimutatás. Ennek alapján a közép-dunántúli régió közel 2250 vonzerőt számlál, melynek szerkezetét a következőkben tesszük közzé: A Vonzerőleltár 2250-es listájának feldolgozása során a tanácsadói értékelésre támaszkodva, egy kezelhető, 200-250 elemű vonzerőt tartalmazó listát hoztak létre. Egy minősített vonzerőlistát készítettek, amely jól tükrözi a régió jellegét, illetve amely a stratégiaalkotás során még kezelhető méretű volt. A kiemelkedő vonzerőket jelentőségük szerint csoportosítva a mellékelt Közép-dunántúli régió Turisztikai Koncepciója tartalmazza. A mellékelt koncepció néhány olyan kiemelt vonzerőt is tartalmaz, melyet stratégiai szempontból szintén fontosnak tartottak. A lista természetesen szubjektív értékelésen alapul, nem teljes-körű, de úgy találták, hogy a régió idegenforgalmi karakterét jól jellemzi. Általános jellemzésként elmondható, hogy a Közép-dunántúli régió a turisztikai termékek széles skáláját vonultatja fel az ide érkező látogatók és turisták előtt. Kedvező fekvése – a Dunától a Balaton-felvidékig terjedő varázslatosan szép táj –, műemlékei, csendes falvai, vadban gazdag erdőségei, halban gazdag tavai és a vízi sportolás, vízparti üdülés lehetőségei (Velencei-tó, Balaton) mind kiváló adottságok a turizmus számára. A kisebb-nagyobb városok történelmi, művészettörténeti nevezetességeikkel, hangulatos utcáikkal, tereikkel, pezsgő kulturális életükkel, a vendéglátás gazdag kínálatával tűnnek ki. Az itt található királyi városok (Veszprém, Székesfehérvár, Esztergom) számos alkalommal együtt jelentek meg az Utazás Kiállításon Budapesten. Ez az országrész méltán viselheti a nevet: a királyi régió. 9.2.1. Turisztikai látogatószám éves bontásban az elmúlt négy évben A turisztikai látogatószám mérése több szempontból lehetséges. Háromféle megközelítést vizsgálunk a következőkben, ezek: kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma,
62
illetve a vendégek száma; a kiállítóhelyek látogatottsága; a Tourinform Veszprém személyes forgalma (az iroda igen frekventált helyen található, a Vár bejáratánál). A legpontosabb adatokat a kereskedelmi szálláshelyek szolgáltatják, akik havonta beszámolási kötelezettséggel tartoznak a Központi Statisztikai Hivatal felé. A Tourinform adatai 2003. nyara óta egzaktak, ugyanis akkor vezették be a forgalomszámláló rendszert az irodában. A kiállítóhelyek esetében kétféle számítás adódik: a belépőjegyet árusítók egyszerűen – az eladott jegyek száma alapján – adják meg a látogatók számát, az ingyenes belépést biztosítók pedig becsléssel állapítják meg a statisztikát. 9.2.2. Veszprém Megyei Jogú Város vendégei Az alábbi táblázat összefoglalja a kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáinak számát és vendégforgalmi adatait:
Vendégek száma Vendégéjszakák száma Átlagos tartózkodási idő (nap)
2004.
2000
2001
2002
2003
25 041
24 912
23 609
25 459
17 940
116 961
64 939
68 444
61 581
67 055
50 786
312 805
2,6
2,8
2,6
2,6
2,8
2,7
08.31-ig
Összesen:
A táblázat alapján megfigyelhető, hogy a 2000-2003-as időszakban a turisták közel egyenlő időtartamot (átlagosan 2,6 napot) töltöttek el Veszprémben. A 2004-es év eddigi nyolc hónapjának átlagos tartózkodási idejét vizsgálva levonható az a következtetés, hogy vendégeink több időt töltöttek el az év első háromnegyed részében, köszönhetően a színes és tartalmas programkínálatnak, illetve a jól érzékelhetően növekvő vendégszeretetnek.
63
A Tourinform Veszprém és az információs pavilon (Kossuth utca) látogatóinak száma:
Látogatók száma
2004.
2000
2001
2002
2003
8 953
11 591
15 605
20 612
Össz.
10.31-ig 34 502
91 263
A fent látható táblázat alapján jól látható az iroda és a pavilon személyes forgalmának drasztikus növekedése. 2000-ről 2003-ra megállapítható, hogy az iroda több mint kétszer annyi vendéget szolgált ki, és látott el Veszprémről szóló információkkal. Ez is bizonyítja, hogy az elmúlt négy évben megnőtt a város és annak kultúrája iránti érdeklődés a belföldiek és a külföldiek körében egyaránt. A veszprémi kiállítóhelyek látogatottságát tekintve csak 2002-től állnak rendelkezésünkre pontos adatok (a turisztikai főszezon időszakáról), ezeket az alábbi táblázat szemlélteti: 2002.
2003.
2004.
június-augusztus
június-augusztus
június-augusztus
62 818
66 023
59 053
187 894
107 173
106 751
112 926
326 850
9 641
6 173
4 617
20 431
179 632
178 947
176 596
535 175
Érseki kiállítóhelyek Állatkert Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság: Laczkó Dezső Múzeum, Bakonyi Ház Összesen
Összesen:
Összességében azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a vendégéjszakák és a vendégek számának növekvő tendenciája ellenére a kiállítóhelyek látogatottsága visszaesett az elmúlt három év szezonjait tekintve. Mivel a tartózkodási idő azonban nőtt, arra következtethetünk, hogy a kiállítóhelyek iránti nagy érdeklődés helyére a helyi kulturális rendezvények intenzívebb látogatása lép. A kiállítóhelyek látogatottságának kb. 1,5%-os csökkenése a 2002-es szezonhoz képest szinte elhanyagolható. 9.2.3. Közép-Dunántúl (KDT) tervezési-statisztikai régió: Fejér megye, Komárom-Esztergom megye és Veszprém megye vendégeinek statisztikája A régiót tekintve a kiállítóhelyek és a Tourinform irodák látogatottságát illetően nem áll rendelkezésünkre adat. A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák, napok és személyek számainak összevetése:
2000
2001
2002
Veszprém megye
Veszprém megye
2 378 541
Vendégek száma 437 277 Átlagos tartózko5,5 dási idő (nap)
Veszprém megye
Vendégéjszakák
2 385 890
2003
Összesen:
Veszprém megye
Közép-dunántúli terv-statisztikai régió
1 805 000
1 718 689
10 917 471
437 906
524 641
433 082
2 699 685
5,4
3,4
4
3,4
64
9.3. A turisztikai infrastruktúra állapota (szálláshelyek száma, információs táblarendszer, önkormányzat által működtetett parkolóhelyek száma) A városban található kereskedelmi szálláshelyek száma 21, melyekben összesen 584 férőhely található. A nyári időszakban a város kollégiumaiban is lehetőség van szállás igénybevételére, így július–augusztus hónapokban a szálláshely-kínálat további 6 szálláshellyel és 1418 férőhellyel bővül. Típus Panzió Szálloda ** Szálloda *** Szálloda **** Kemping Turistaszállás Magánszálláshely Összesen + Ifjúsági szálló (szezonban) Mindösszesen:
Egység 12 1 2 2 1 1 2 21 6 27
Szoba 128 13 32 64 24 4 265 462 727
Férőhely 280 32 68 109 30 54 11 584 1418 2002
A város tulajdonában lévő parkolóhelyeket a VeszPark Kft. üzemelteti. A tágabb belvárost lefedő 3 parkolási zónában összesen 1500 parkolóhely található. A turisták tájékozódását a városban található táblarendszer, a Tourinform Veszprém irodája, továbbá köztéri információs terminálok segítik. A főbb bekötőutak mentén található az a 6 db tábla, melyek a Tourinform Veszprém irodája felé irányítják az autóval városunkba érkezőket. Az autósokat további 10-15 tábla segíti a két fő attrakció – a Vár és az Állatkert – megtalálásában. A belváros nagyobb parkolóiban illetve az Állatkertnél található összesen 4 db térképes tábla, melyek a város fő nevezetességeiről is tartalmaznak információt. A Várban két grafikus térkép nyújt információt a Várban található épületek elhelyezkedéséről és funkciójáról. A sétaútvonalak mellett 11 helyszínen 37 db gyalogos forgalmat irányító tábla található, melyek a látnivalók megtalálásában nyújtanak segítséget a turistáknak. A belváros 3 pontján kültéri érintőképernyős terminálok 0-24 óráig szolgáltatnak széleskörű információt (történelem, város és környék látnivalói, rendezvények, közérdekű telefonszámok) 5 nyelven (magyar, angol, német, francia, olasz). A város által turisztikai fejlesztésre fordított összeg az elmúlt 4 év viszonylatában lakosságszámra vetítve. A turisztikai fejlesztésekre fordított összeg kétféle szempontból vizsgálható: az idegenforgalomhoz közvetlenül kapcsolódó és közvetetten kapcsolódó kiadások szempontjából. IDEGENFORGALOMHOZ KÖZVETLENÜL KAPCSOLÓDÓ KIADÁSOK Tétel megnevezése Turisztikai kiadványokban való részvétel Kulturális rendezvények szervezése és lebonyolítása Kulturális rendezvények támogatása Idegenforgalmi konferenciákon , vásárokon való részvétel TOURINFORM iroda fenntartása, támogatása Idegennyelvű információs táblák elhelyezése Kerékpárút kiépítése, karbantartása Összesen:
2000
Ráfordítás eFt 2002 2003
2001
Összesen
-
-
956
-
956
30 546
32 657
2 337
2 368
67 908
3 684
4 176
11 778
25 449
45 087
-
4 840
1 515
-
6 355
8 682
11 718
11 007
16 434
47 841
-
3 122
-
11 047
14 169
-
94 476
37 394
88 577
220 447
42 912
150 989
64 987
143 875
402 763
65
IDEGENFORGALOMHOZ KÖZVETETTEN KAPCSOLÓDÓ KIADÁSOK Tétel megnevezése
2000
Művelődési Központ támogatása Sportlétesítmények támoga-
beruházások (díszkivilágítás, kiállítóhelyek, stb.) Összesen:
Összesen
121 078
131 229
144 209
203 643
600 159
-
22 500
17 999
18 382
58 881
616 -
722 -
3 086 46 373
48 857
4 424 95 230
19 232
13 142
47 411
77 563
157 348
140 926
167 593
259 078
348 445
916 042
tása Műemlékvédelem Parkolók építése Idegenforgalomhoz kapcsolódó egyéb
Ráfordítás eFt 2002 2003
2001
IDEGENFORGALOMHOZ KAPCSOLÓDÓ ÖSSZES KIADÁS Kiadások megnevezése Közvetlen kiadások Közvetett kiadások Összesen
2000
Ráfordítás (közvetlen+közvetett kiadások) eFt 2001 2002 2003
42 912
150 989
64 987
143 875
140 926
167 593
259 078
348 445
183 838
318 582
324 065
492 320
Összesen 402 763 916 042 1 318 805
IDEGENFORGALOMRA FORDÍTOTT KIADÁSOK A LAKOSSÁGSZÁMRA VETÍTVE Kiadások (Ft) Közvetlen kiadások/lakosságszám Közvetett kiadások/lakosságszám Összes kiadás/lakosságszám
2000
2001
2002
2003
699,3
2 494,66
1 085,26
2 417,01
2 296,56
2 768,99
4 326,48
5 853,66
2 995,86
5 263,65
5411,74
8270,67
A LAKOSSÁGSZÁM ALAKULÁSA VESZPRÉMBEN 2000-2003. KÖZÖTT 2000 2001 2002 2003
61 60 59 59
364 525 882 526
fő fő fő fő
Veszprém megyeszékhelyként fontos szerepet tölt be a térségben ipara, kereskedelme révén, de törekszik arra, hogy turisztikai szempontból is vonzó célpont legyen. A város igyekszik minél intenzívebben bekapcsolódni az országos és európai gazdasági, kulturális vérkeringésbe. E törekvése révén Veszprém már manapság is európai kis régióközpontnak számít. Ennek megfelelően a város vezetése évről évre egyre nagyobb figyelmet szentel az idegenforgalomnak, mivel e feltörekvő ágazattól is a város gazdaságának növekedését, az életszínvonal további javulását várja. A fenti táblázat áttekintése után szintén erre a következtetésre juthatunk, a számok is ezt bizonyítják: míg 2000-ben közel 3000 Ft-nyi idegenforgalmi fejlesztés jutott egy lakosra vetítve, addig 2003-ra ez az összeg majdnem a háromszorosára növekedett. Hozzá kell tennünk ugyanakkor, hogy megfigyelhető a lakosságszám folyamatos csökkenése is.
66
9.4. A város által városmarketingre fordított összeg az elmúlt 4 év viszonylatában a lakosságszámra vetítve Veszprémben a városmarketing tevékenységet a Tourinform Veszprém koordinálja, mely Veszprém és környékének turisztikai marketing és információs irodája. A következőkben bemutatjuk, hogy az elmúlt 4 év során hogyan változott az erre a tevékenységre fordított összeg a lakosságszámra vetítve. Az adatok a Tourinform iroda éves költségvetéseiből származnak, az iroda a VMJV Önkormányzat részben önálló költségvetésű intézménye. 2000-ben közel 5,5 millió (Millenniumi és DETOUR kiadások), 2001-ben közel 3 millió, 2002-ben 4,3 millió, 2003-ban majdnem 5 millió forintot költött el ténylegesen a város a következő célokra: MARKETINGRE FORDÍTOTT KIADÁSOK Tétel megnevezése
Ráfordítás eFt 2001 2002 151
2000
Belföldi kiküldetés (kiállí-
228
2003 86
57
tás, vásár) Külföldi kiküldetés
1 229
-
-
29
(kiállítás, vásár) Reprezentáció Reklám- és propaganda-
1 733 2 277
213 2 557
779 3 443
2 417 2 416
kiadások Összesen:
5 467
2 921
4 308
4919
MARKETINGRE FORDÍTOTT KIADÁSOK A LAKOSSÁGSZÁMRA VETÍTVE
2000
Kiadás/lakosságszám
2001
89,09
2002
48,26
71,94
2003
82,64
Mindkét fenti táblázatból kitűnik, hogy a 2000-es év kiugró összegű marketing kiadást mutat, köszönhető ez a Millennium ünnepi eseménysorozatának, valamint a DETOUR (Developing Tourism in Urban Europe) programban való részvétel költségeinek. 2001-től lépcsőzetes figyelhető meg a városmarketing célokra fordított pénzösszeg tekintetében. (lsd. Melléklet) 9.5. Turisztikai jelentőségű vállalkozói fejlesztések 2002 óta A Közép-dunántúli régió fentebb ismertetett kiváló adottságaiban rejlő fejlesztési lehetőségeket egyre több vállalkozó felismeri, s igyekszik minél magasabb színvonalú szolgáltatásokat kialakítani. 9.5.1.Veszprém Megyei Jogú Város ―Szálláshely-fejlesztések A Hotel Villa Medici éttermi konyhája és a szálloda reggeliző helyisége teljes átalakításon esett át, a szakács-team mellett így a modern technikai eszközök is segítenek az igények minél magasabb színvonalú kielégítésében. A szálloda látványkonyhával bővült. A nagy konferenciaterem szintén megújult, és mellé egy új, kisebb konferenciaterem került kialakításra, növelve ezzel a
67
konferenciai kapacitást. Újdonságként szolgál a borospince. A szálloda gyöngyszeme, az uszoda a már meglévő szauna, szolárium és fedett medence mellé jakuzzival bővült. Az épület mögött, a természetbe nyúlva található az újonnan kialakított panorámaterasz. A kis japánkertek és tavak szintén impozáns látványt nyújtanak. A Tapó Fogadó 2001-ben került kialakításra egy régi középkori magtárépületből, s megnyitása óta számos fejlesztésre került sor. A tematikus reneszánsz vacsoraestek bevezetése 2003-ban rendkívüli sikert aratott, s a folyamatos igény jelentkezése 2004-ben arra ösztönözte a vállalkozókat, hogy az étterem véglegesen reneszánsz stílust öltsön, s kialakították a TAPÓ Királyi Éttermét – mely Veszprém megyében egyedülállónak számít(korhű ételek, felszolgálás). Színes programokkal, tematikus vacsoraestekkel szórakoztatják vendégeiket, pl. Mézes hetek, Mátyás király korát idéző reneszánsz vacsoraestek, irodalmi estek, stb. A Gizella Hotel és Étterem 2002. márciusában nyitotta meg kapuit, azóta az alábbi turisztikai jelentőségű fejlesztések történtek a vállalkozásban: saját weboldal készítése, tematikus estek, kéthetente ismétlődő borismereti klub, a nyári hónapokban minden héten csütörtökön grill-party és élőzene az étterem teraszán, ősztől tavaszig minden pénteken élőzene. Ezeken a vacsoraesteken a válogatott finom ételek mellett felidéződik az adott korszak zenéje, költészete és életmódja. A Betekints Hotel és Étterem 2003-ban a város másik négycsillagos szálláshelyévé alakult át. A 2002. májusában elkezdett nagyszabású beruházás során új épületszárnnyal egészült ki a szálloda. Itt kapott helyet a színházszerű elrendezéssel kialakított tágas konferenciaterem. A modern hangtechnika, a klimatizált levegő, az internet hozzáférést is biztosító számítógép-csatlakozási lehetőségek, valamint a hatalmas vetítővászon és projektor mind-mind növelik az idelátogatók komfortérzetét. A konferenciaterem szomszédságában található a szintén újonnan kialakított vörösfenyő bútorokkal berendezett étterem. Elkészült az egykori malomból kialakított vendégház is, a maga egyedi elrendezésű hat luxus, illetve junior suit szobáival. A főépület hotel részlegét is bővítették, így ott tizenhét új szoba várja a megpihenni vágyókat. 9.5.2. Egyéb, turisztikai szempontból jelentős fejlesztések Veszprémben és a régióban 2003. áprilisától a Tourinform Veszprém megnyitotta ajándékboltját és az épület mellett lévő hangulatos udvart, mely kilátóként és kisebb programok helyszíneként szolgál. Az ajándékboltban elsősorban a városra és környékére jellemző ajándéktárgyakat lehet megvásárolni, gondolva a diákokra és nyugdíjas látogatókra ugyanúgy, mint az ideérkező külföldi vendégekre. 2003. májusában átadták a Veszprém–Szentkirályszabadja–Balatonalmádi kerékpárút II. szakaszát a szentkirályszabadjai vadászháznál. Az Oliva Panzió és Étterem 2003-ban tematikus rendezvénysorozattal várta az érdeklődőket, melynek témája a következő volt: Dél-Franciaországi (Provance) gasztronómiai és zenei napok. Az Oliva Panzió szolgáltatásait különféle élő koncertekkel is színesíti, 2004. nyarán jazz koncertekkel és híres hazai előadókkal várta a nagyérdemű közönséget. A Balaton Plaza 2004. májusában megnyitotta kapuit, amely a város új bevásárló és szórakoztató központjaként üzemel. Mintegy 57 üzlet, négytermes multiplex mozi és kaszinó, gazdag ételudvar várja a látogatókat 12 ezer négyzetméteren. A gépkocsival érkező vendégek részére több mint 400 parkoló áll rendelkezésre. Mintegy tizenkétmillió forintos beruházással új kilátót építettek a Csatár-hegyen a régi leégett építmény helyén. A kilátó 367 méterrel a tengerszint felett fekszik, 12,6 méter magas, a felső járószintje nyolc méterre van a talajtól. Az építményt Szabó Péter építész és Somfalvi György statikus mérnök
68
tervezte, a Verga bányászati részlege építette fel. A munka 11,75 millió forintba került, melyből 8,8 milliót állami támogatásként nyertek el, félmilliót Veszprém önkormányzata adott, a többi saját erő. 2004-ben első alkalommal került megrendezésre a világsztárokat felvonultató Veszprémi Ünnepi Játékok. Az augusztus 5–7. közötti rendezvény első napján José Cura és Kocsis Zoltán művészete kápráztatta el a hallgatóságot, második nap az 5 Lakatos bizonyított a veszprémi közönség előtt, 7-én pedig, többek között két gitárvirtuóz, Snétberger Ferenc és Al Di Meola lépett színpadra. 2005-ben ismét augusztus elején (4–7. között) rendezik meg az immár négynaposra bővülő nagyszabású eseménysorozatot. 2003. végén megnyitott az egykori Centrum Áruház helyén a megújult belvárosi Bástya Üzletház. A Kossuth utcán található bevásárlóközpont számos új üzlettel, bowling pályával várja az érdeklődőket. A Tihanyi Szabadtéri Színpadon (a Belső-tónál) a 2004-es szezonban gyermekelőadások, zenés játékok, operettek, koncertek váltották egymást. A csodás kilátással rendelkező szabadtéri színház programjait Bujtor István színművész szervezte. 2004. augusztusára felépült és megnyílt a balatonfüredi görög falu. Jelképesen ugyan megnyitották az Annagora Parkot, de a nyolcszázmillió forintból befejezett épületegyüttes 2005. áprilistól lesz látogatható. A 120 fedett és 160 sátoros üzlethelyiséget, kaszinót, diszkót, élelmiszerboltot magában foglaló görög falu közvetlen szomszédságában 2005-ben mintegy héthektáros területen elkészítik az akvaparkot is. Pápa Város Önkormányzata az 1990-es évektől kezdődően kereste a lehetőséget arra, hogy a korszerűtlenné vált strandfürdő és az uszoda helyett egy modern, minden igényt kielégítő fürdő és szabadidő komplexum létesüljön Pápán. A tervek megvalósulását a Széchenyi Terv tette lehetővé, ennek 782 millió forintját egészítette ki az Önkormányzat különböző forrásokból, hogy megépíthesse – mintegy kétmilliárd forintos beruházás keretében – az uszodát, strandfürdőt és termálfürdőt magába foglaló építményt, a Várkertfürdőt. A 2002. október 4-én megtartott alapkőletételt követően a fejlesztés első ütemeként 2003. augusztus 8-án megnyitották az uszodaépület és a strand kapuit a látogatók előtt, majd október 31-én a főépületet jelentő termálrészt. A pápai Várkertfürdő, tehát
69
2003. november 1-től összesen 10 medencével, 4 óriás- és 2 gyermek csúszdával, passzív és aktív wellness szolgáltatásokkal, napi nyitva tartással és kedvező jegyárakkal várja vendégeit. A Várkertfürdő a város központjának közelében, a Külső-Várkertben található, a Sportcsarnok és a Petőfi Sándor Gimnázium mögötti területen, kellemes környezetet nyújtva a pihenéshez, fürdéshez, úszáshoz, az egészség megőrzéséhez. 9.5.3. Fejlesztések a közép-dunántúli tervezési-statisztikai régió területén A két év alatt felépült Agárdi Termálfürdő beruházás bekerülési költsége meghaladta a kétmilliárd forintot, ebből a Széchenyi Terv pályázatán 560 millió forintot nyertek az építtetők. A fürdő egyszerre 2500 vendég fogadására alkalmas. Komáromban 2004-ben adták át az új gyermekmedencét, és a feszített víztükrű, vízforgatós úszómedencét. Az új fedett gyógymedence, a jacuzzikád és a gyógyászati kezelőhelyek építés is megkezdődött. A velencei önkormányzat befektetőkkel 99 évre szóló együttműködési megállapodást írt alá, melynek keretében a helyi, mélyfúrású kút ásványvizére alapozva nagyszabású beruházás történik. 2006. március 1-ig termálfürdő-komplexum kialakítását tervezik, 2009. végéig pedig minőségi gyógyközpont létesül. A Sümegi Vár fejlesztései. A főszezonban több alkalommal bemutatott előadások iránt élénk érdeklődés mutatkozott a sümegi várban. A megnövekedett kereslet bizonyítja, hogy valóban előtérbe került az élményturizmus. Városukban gyakorlatilag az idegenforgalommal egy új iparág alakult ki. Még eddig soha nem volt annyi látogató, mint a 2004. augusztusában bemutatott Végvári Napokon. Ugyanebben az időben Güssing városában is nagy siker mellett mutatkoztak be. Hétkúti Wellness Hotel néven nyitotta meg kapuit a 34 szobás, négycsillagos az új szálloda Móron, melyben 25 szobával és 8 apartmannal állnak rendelkezésre a felfrissülni vágyóknak, azoknak, akik figyelnek egészséges életmódjukra. A célközönség mind az üzleti, a szabadidős és az egészségturizmus hívei.
70
10. A közoktatásról
Veszprém méltán nevezhető iskolavárosnak, hiszen az alig 60.000 lakosú városban a Veszprémi Egyetem hallgatói mellett az önkormányzat által fenntartott közoktatási intézményekben mintegy 12.000 gyermek, diák óvodai és iskolai ellátását valósítjuk meg. A város intézményei a közoktatás minden szintjén rendkívül színes kínálatot nyújtanak. Az önkormányzati fenntartású intézmények mellett egyházi, magán és alapítványi iskolák egyaránt találhatók a városban, valamint tart fenn középfokú oktatási intézményt a Megyei Önkormányzat. Az ezen iskolákba járó diákok száma közel 3000. Kiemeljük, hogy a megye és a város német nemzetiségű lakossága igényeinek megfelelően teljes vertikumában kiépült a városban a német nemzetiségi oktatás az óvodától a középiskoláig. Mellette a nyelvi képzés fontosságát, valamint a megye és a város külföldi kapcsolatait is támogatva és kihasználva magyar-francia két tannyelvű képzés folyik a Vetési Albert Gimnáziumban. A város országosan is kiemelkedő és elismert intézménye az 1711-ben alapított Lovassy László Gimnázium, amely a felsőoktatási felvételi eredmények alapján évtizedek óta az ország első 15 intézménye közt található. Az intézmény a két évente megrendezett Keszthelyi Újkori Helikoni Játékokon két alkalommal nyerte el a művészeti tevékenységben legeredményesebb dunántúli középiskolának járó kupát. Az iskola a Veszprémi Középiskolai Kollégiummal együtt alapító intézménye a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjának. Országosan is ismert és elismert a Táncsics Mihály Szakközépiskola műemlékfenntartó technikus képzése. Országos beiskolázású a középfokú intézményeink közül a Dohnányi Ernő Zeneművészeti Szakközépiskola. A fejlesztési tervének módosításával az önkormányzat minden, azt igénylő középfokú intézménye számára lehetővé tette a nyelvi előkészítő osztályok indítását a 2004/2005-ös tanévtől kezdődően.
10.1. Óvodai ellátás A 2004/2005-ös nevelési évben az óvodás korú gyermekek gondozása 7 óvodában – 6 önkormányzati fenntartású körzeti, 1 egyházi fenntartású – folyik. A körzeti tagóvodák száma nyolc. Az önkormányzati óvodákban 1700 három évet betöltött gyermekről gondoskodnak az óvónők és a dajkák. Az óvodákban ellátott gyermekek száma az utóbbi években folyamatosan csökkent 2001-ben 1952, 2002-ben 1825, míg 2003-ban 1746 óvodás korú gyermeket láttak el a város önkormányzati fenntartású intézményei. Önkormányzati fenntartású óvodáinkban a nem veszprémi gyerekek aránya kb. 10 %. Az óvodák saját nevelési programjuk alapján, hagyományos és alternatív óvodapedagógiai módszerekkel dolgoznak. Az alapellátás mellett minden óvoda felkínál a szülőknek valamilyen tevékenységet, amely színesebbé teszi az óvodai életet. Ezek, mint kiegészítő foglalkozások épülnek bele az óvodai nevelési rendszerbe. Valamennyi óvodában lehetőséget biztosítunk a beszédhibás gyermekek logopédiai ellátására. Az Egry Úti Körzeti Óvodában 3 csoportban folyik német nemzetiségi nevelés. Az 1990-es évek pedagógiai megújulása során óvodáink minisztériumi engedéllyel tevékeny részt vállaltak egy - országos adatbankba kerülő - választható program kidolgozásában, kísérleti kipróbálásában. Az e program alapján dolgozó óvodák munkája iránt - megyeszerte és országosan - nagy ma is az érdeklődés.
71
10.2. Alsófokú oktatás Az alsófokú oktatás-nevelés feladatát 11 önkormányzati, 1 megyei (Kozmutza Flóra Általános Iskola és Diákotthon), 2 egyházi (Padányi Bíró Márton Római Katolikus Általános Iskola, Szilágyi Erzsébet Keresztény Általános Iskola), és 1 alapítványi (Veszprémi Alapítványi Általános és Művészeti Iskola, Gyermekek Háza) általános iskola látja el. Önkormányzati fenntartású iskoláinkban 2004-ben 5036 diákot foglalkoztatnak. A gyermekek száma a demográfiai folyamatoknak megfelelően itt is csökkenést mutat. 2001-ben 5334, 2002-ben 5259, 2003-ban 5084 diák járt intézményeinkbe. A sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása több intézményben párhuzamosan valósul meg:
a kis létszámú fejlesztő osztályok (1-2. évfolyam) működtetése a Nagy László Általános Iskolában,
beszédhibás általános iskolás korúakat ellátó logopédiai osztályok a Dózsa György Általános Iskolában,
az enyhe értelmi fogyatékos tanulók ellátása a Bárczi Gusztáv Általános Iskola és Speciális Szakiskolában,
a beilleszkedési zavarral, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók oktatása - nevelése az un. alternatív iskolarészben. A nem veszprémi tanulók aránya az első évfolyamon kb. 12 %. Általános iskoláink az alap-
követelmények kötelező tanórákon történő elsajátíttatásán túl a szabadon felhasználható órakeretből a társadalmi igények alapján emelt szintű osztályokat működtetnek, kialakították egyéni profiljukat. (pl.: matematika tagozat, Értékközvetítő és Képességfejlesztő Program, emelt szintű angol és német, mozgásművészeti oktatás, Zöld Iskola Program, Kék-Madár személyiségfejlesztő Program) A bevezetőben jelzett német nemzetiségi oktatást a Hriszto Botev, a Gyulaffy László és a Dózsa György Általános Iskola folytat. Az alapfokú művészetoktatást folytató Csermák Antal Zeneiskolában 1-12. évfolyamon 27 tanszakon körülbelül 800-an tanulnak zenét. 10.3. Középfokú intézmények A 2004/2005-ös tanévben 7 középiskola, 1 önálló kollégium működik önkormányzati fenntartásban. Egy egyházi fenntartású (Padányi Bíró Márton Római Katolikus Gimnázium, Egészségügyi Szakközépiskola, Szakiskola és Általános Iskola), egy megyei (Medgyaszay István Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium) és négy alapítványi ill. magániskola (Kiskukta Vendéglősképző Iskola, Gastroker Alapítványi Vendéglátóipari Kereskedelmi Szakközép- és Szakiskola, Merkantil Alapítvány Kereskedelmi Szakközépiskola, SÉF Vendéglátóipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Szakképző Iskola) szolgálja a város és vonzáskörzetének ellátását. Gimnáziumi oktatás hosszú távon az önkormányzati intézmények közül 3 intézményben lesz, a Lovassy László Gimnáziumban, a Vetési Albert Gimnáziumban, valamint az Ipari Szakközépiskola és Gimnáziumban. A Lovassy László Gimnáziumban jelenleg még folyik 6 évfolyamos gimnáziumi képzés, a Vetési Gimnáziumban pedig 8 évfolyamos képzés, a nyelvi előkészítő osztályok megjelenésével ezek fokozatosan megszűnnek. A két gimnázium minden képzését 5 évfolyamos szerkezetben folytatja, míg az Ipari Szakközépiskola évfolyamonként egy gimnáziumi osztályában biztosít nyelvi előkészítést. Szakközépiskolai oktatást – képzést 5 intézményünk (Ipari Szakközépiskola és Gimnázium, Jendrassik-Venesz Szakközépiskola, Közgazdasági Szakközépiskola, Dohnányi Ernő Szakközépiskola, Táncsics Mihály Szakközépiskola) folytat. A Jendrassik-Venesz Középiskola és
72
Szakiskola, a Veszprémi Közgazdasági Szakközépiskola, a Táncsics Mihály Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium a szakközépiskolai osztályaik egy részében 2004/2005-től szintén bevezette a nyelvi előkészítést. Szakiskolai képzéssel 2 intézményünkben (Jendrassik-Venesz, Táncsics) 10 általánosan képző 9-10. osztályában foglalkoznak. A szakképzés átalakításával járó képzési idő hosszabbodása miatt a város a képzési kínálatát nem szűkítette, a szakiskolai osztályok száma nő meg 13.évfolyammal több gyakorlatorientált szakmában. A város konzorciumi tag a HEFOP 3.2.2 és a 4.1.1 pályázatokban, amelyek célja a Térségi Integrált Szakképző Központok létrehozása, infrastrukturális feltételeinek javítása. Intézményeink közül a Jendrassi-Venesz Szakközépiskola venne részt sikeres pályázat esetén a programban. Kollégiumi ellátást az összevont Veszprémi Középiskolai Kollégium 460 férőhelyén, valamint a Táncsics Mihály Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium 140 férőhelyén és a Dohnányi Ernő Zeneművészeti Szakközépiskola és Diákotthon 66 férőhelyén biztosít városunk. Jelenleg minden igényt képesek kielégíteni intézményeink. A Veszprémi Középiskolai Kollégium 217 férőhelyét az egyetem veszi igénybe. Az önkormányzati intézmények mellett férőhelyek vannak még Medgyaszay István Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégiumban. A felnőttoktatási – képzési törvény megjelenése óta a Táncsics Mihály Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium és a nem önkormányzati fenntartású intézmények egy része akkreditáltatta felnőttoktatási programját. A középfokú, önkormányzati intézményekbe járó tanulók száma 2004-ben 4994 2003-ban 5254, 2002-ben 5464, 2001-ben 5866. Az elkövetkező években további jelentős csökkenés nem várható. 10.4. A pedagógiai munkát segítő egyéb intézmények A döntő mértékben óvodások és általános iskolás korúak számára nyújtott pszichológiai, logopédiai, konduktív pedagógiai és gyógytestnevelési feladatokat a városban kialakult szakszolgáltató rendszer látja el. A Nevelési Tanácsadó önálló intézménye a nevében jelzett feladaton túl gondoskodik a mozgássérült gyermekek fejlesztéséről, logopédiai ellátást nyújt az óvodákban és általános iskolákban, részben ellátja az alapítványi és az egyházi általános iskolák igényeit is. A városi gyógytestnevelésnek az intézményenkénti ellátás mellett továbbra is a JendrassikVenesz. Középiskola és Szakiskola ad otthont. Úszás oktatás a Báthory István Általános Iskola tanuszodája mellett a Középfokú Nevelési Központban folyik. A városban nem önkormányzati pedagógiai szakszolgáltató intézmények is segítik az oktató-nevelő munkát. A Megyei Önkormányzat fenntartásában működik a pályaválasztási tanácsadás (MPI) és a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottság. A szakmai szolgáltatást a Megyei Önkormányzat által fenntartott Megyei Pedagógiai Intézet látja el. A városban működik az Országos Közoktatási Intézet Pedagógus Továbbképző irodája és az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont területi irodája regionális feladatokkal. Az Általános Iskolák Központi Előkészítő Műhelye az alsófokú intézmények kézműves foglalkozásainak, tantárgyak segédanyagainak és szemléltető eszközöknek a készítésével foglalkozik. 10.5. A nevelési-oktatási intézményrendszer épületállománya Az épületállomány a középfokú intézmények kivételével az utóbbi években jelentősen csökkent. Az óvodai hálózatban jelenleg is több üres csoportszoba van. Az óvodai üres csoportszobák
73
pedagógiai tevékenységet segítő, illetve nem sértő hasznosításáról az óvodavezetők gondoskodnak. Új épületbe költözött ugyanakkor a kádártai városrészben található óvoda, új neve Ficánka. Az általános iskolákban a forfa épületek megszüntetésével és a Bem-Széchenyi Általános Iskola összevonással (jelenleg Deák Ferenc Általános Iskola) elértük azt az állapotot, hogy a Cholnoky Jenő Általános Iskola és Gimnázium kivételével az épületállomány összhangban van a szükségletekkel. A középfokú intézmények kihasználtsága jelenleg is magas. A kollégiumokban minden igénylő ellátása biztosított. A 2004/2005-ös évre fejeződött be a Simonyi Zsigmond Ének-Zenei és Testnevelési Általános Iskola felújítása címzett állami támogatásból. Hasonló forrásból kerül sor a Kossuth Lajos Általános Iskola felújítására a 2005-ös évben. Sikeresen pályázott a Lovassy Gimnázium és a H.Botev Általános Iskola az épületek akadálymentesítésére. Előkészítés alatt van a Lovassy Gimnázium pályázata címzett állami támogatásra, valamint a Vadvirág óvoda új épületének tervezése. Az előírt „Eszköz- és felszerelési jegyzék”-ben foglaltak megvalósítására – elsősorban eszközfejlesztési pályázati alapként, beleértve az orvosi szobák kialakítására és felszerelésére vonatkozó kötelezettségeket is – 2006-ig évente az infláció mértékében növelt Oktatási Alapot biztosít az önkormányzat. Ennek a felhasználása lehetővé teszi, hogy a város önkormányzati fenntartású intézményei az OKÉV-val kötött megállapodásnak megfelelően a jegyzék feltételeinek a 2005/2006-os tanév kezdetére megfeleljenek. 10.6. Összegzés Átalakuló világunkban szükség van stabilitásra, nyugalomra. Az oktatás intézményrendszere Veszprém városában – úgy tűnik – az elmúlt évek változásai, változtatásai és a tervezett intézkedések nyomán elérte, illetve eléri azt az állapotot, amelyet megőrzésre érdemesnek tekinhetünk. Kialakult a sokszínű, társadalmi igényeknek megfelelő, tagolt oktatási rendszer, megteremtettük – közmegegyezéssel – a finanszírozás elvi alapjait, a feladatarányos finanszírozási rendszert. A kialakult rendszeren belül azonban minőségjavító tendenciáknak kell érvényesülniük, ha meg akarunk felelni a 21. század kihívásainak. E minőségfejlesztő tendencia meghatározó eleme a gyermekek és ifjak testi-lelki neveléséhez szükséges feltételrendszeren belül a testi nevelés feltételeinek javítása. Ez komoly erőfeszítést kíván az önkormányzattól, de az elmúlt években az oktatási intézményrendszer átgondolt szűkítésével megteremtettük a szükséges anyagi bázis jelentős részét. A minőségfejlesztő tendencia további meghatározó eleme a modernebb, jobban hasznosítható ismeretek oktatási arányának növelése, amelyhez a feltételrendszer egyik eleme – a veszprémi pedagógus-társadalom – szintén adott, a műszaki-technikai bázis folyamatos bővítése, modernizálása pedig korunk parancsoló szükséglete. Erősíteni kell a nevelési– oktatási intézményeken belül a kompetencia alapú nevelés-oktatás elterjedését, ki kell alakítani a szakképzés moduláris oktatási modelljét. Az intézményeknek közösen kell fellépniük az egészségnevelés és a környezeti nevelés terén. Az utóbbihoz jelentős segítséget nyújthat a Kittenberger Kálmán Növény és Vadaspark. Kiemelt fontosságot tulajdonítunk az erdei iskolai programnak. Ennek megvalósításához hozzájárul a város tulajdonában lévő Felsőörsi Gyermektábor fenntartása, az elkövetkező időkre tervezett felújítása. Elkészült az intézmények minőségirányítási programja. Ez lehetőség, de eredményei akkor lesznek mérhetők, ha annak nem formális működtetésére is sor kerül. Tovább kell fejleszteni a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátási rendszerét, elősegítve az integrált nevelés egyre nagyobb körben történő alkalmazását. Ki kell használni az informatika világának lehetőségeit az intézmények és a fenntartó közötti kapcsolattartásban. Az intézményeknek arra kell törekedniük, hogy egyre szélesedő tartalommal jelenjenek meg a világhálón, teremtsenek meg az Oktatási Irodával közösen egy, a város polgárainak is tájékozódási lehetőséget biztosító központi adatbázist, mely az intézmények legfontosabb dokumentumait, mutatóit tartalmazza.
74
Az Európa Kulturális Fővárosa-év szakmai koncepciója
75
76
II. FEJEZET
1–2–3. A város szakmai alapkoncepciója és a kulturális fejlesztésekre vonatkozó általános elgondolások, amelyek mentén a város meg akarja mutatni magát Európa egésze számára, hogyan illeszthető ez az alapkoncepció összeurópai kontextusba?
A kultúra nyelv és üzenet – jelet hagyunk!
Bakonyi és balatoni szelek Veszprém és régiója a történelem során több szempontból is keresztezési és ütközési pont volt a magyar és az európai kultúrában. Itt találkozott az egykori Pannon provincia és a mediterrán kultúra az északkal és a népvándorlással, itt ütközött a keresztény István és a pogány Koppány, itt volt az a középkori iskola, ahonnan a keresztény kultúrát terjeszteni kezdték a veszprémvölgyi apácák, itt húzódott az oszmán birodalom nyugati és a keresztény Európa keleti határa, ide telepítettek le német és szláv népeket a török hódoltság után, itt (is) próbálta maga alá gyűrni a keresztény és nemzeti kultúrát a bolsevizmus – és itt találkoznak még most is a bakonyi szelek a balatoniakkal… Veszprém történetében nem ritkák az ütköző ellentétek, e történések intenzitását tekintve pedig méltán nevezhetnénk régiónkat történelmi olvasztótégelynek is. A ma itt élő emberek identitása szempontjából azonban – mint a közép- vagy kelet-európai térségben élő népeknél általában – meghatározó jelentőségű az elmúlt fél évszázad történelmi és politikai környezete, amely nemcsak a város szerkezetében, építészetében, kultúrájában, de az egyes emberek mindennapjaiban, lelkében és gondolkodásában is maradandó nyomokat hagyott. Régiónk, mint az egykori kommunista rendszer erős bástyája, hadászati központként és a szovjet megszálló csapatok legnagyobb közép-európai gyakorlótereként is elhíresült. A mesterségesen generált városnagyobbítás megalomán építészetet, a népesség betelepítése és a lakótelepi életforma gyökértelenséget és identitás-zavarokat, a nehéz- és vegyipar vagy a reáltudományok koncentrációja a technicista és mennyiségi szemlélet eluralkodását hozta magával, a kultúrában pedig a humán, a történelmi és egyházi hagyományok vegetálását. Városunk kulturális életét ezért a rendszerváltás utáni másfél évtizedben – sok magyar városhoz hasonlóan – az identitásteremtés intenzív és kollektív kísérletével jellemezhetjük leginkább.
Nyelv és identitás Ha az egyediségünket keressük a közös Európában, hosszas fontolgatás után a nyelv marad az a sajátosságunk, mely a legjellemzőbb módon megkülönböztet és meghatároz bennünket e
77
közösségen belül. A nyelv, amely minden kommunikáció alapja, amely távolságtól vagy határoktól függetlenül köti össze azokat, akik ismerik a jel- és szabályrendszerét, szókincsét és retorikáját – ugyanakkor el is választ, mert a „beavatottakon” kívül más nem érti az üzenetet. Európa hiába bontja le vagy teszi formálissá az országhatárokat, ha a kulturális terét még számos nyelvi és kommunikációs határ tördeli szét, amelyek megakadályozzák egy közösen átélhető identitás kialakulását, vagy valamiféle európai közösségi tudat létrejöttét, hiszen mindnyájan görcsösen ragaszkodunk a saját és egyetlen anyanyelvünkhöz és gondolkodásmódunkhoz. Felismerni véljük azt is, hogy hiába keressük helyünket Európa ma élő népei között, ha nincs közös nyelvünk, ha nincsenek közösen átélt élményeink, ha nem találjuk meg azokat a lehetőségeket, melyekkel megmutathatjuk más népeknek is azt, hogyan élünk és gondolkodunk a Földnek ezen a szelíd vidékén, vagy ha nem találjuk a módját annak, hogy mi is közelebb kerülhessünk más népekhez és világokhoz.
Az üzenet Az egyes emberek és nemzedékek, vagy akár történelmi korok között a tudás és a tapasztalatok átadásának módja a civilizáció különböző korszakaira nagyon is jellemző sajátosság. A felhalmozott ismeretek hozzáférhetősége, az információkkal ellátott terület nagysága és az így elérhető befogadók száma olyan jellemző paraméterek, amelyek az adott korban uralkodó médiumok és technológiák közvetítésével az emberek közösségi tudatát, idő- és térérzékelését – összességében az adott kor létélményét – is meghatározzák. A kultúra és művészet nyelve azonban az egyetlen eszköz, amely nemcsak az egyes emberek életét, érzéseit és élményeit teszi mások számára is megismerhetővé, átélhetővé, de átjárhatóságot biztosít és üzenetet visz kis és nagy közösségek, nemzetek és az időben egymástól akár távol eső történelmi korok és népek között is. A legelső és legfontosabb üzenet azonban nem más, mint az üzenetet közvetítő különböző médiumok, műalkotások vagy jelek puszta létezése és fennmaradása, amelyek láncolata így tagolja múlttá, jelenné és jövővé az időt: korábban már éltek és alkottak itt emberek, mi is itt élünk és új jeleket hagyunk, és reménykedünk, hogy mindezt gyermekeink sem felejtik el...
A kultúra nyelve A kultúra nyelvén nem kizárólag a hétköznapi vagy akár az irodalmi verbális nyelvet kell értenünk, hanem a különböző korokban élő emberek világát komplexen leírni, megjeleníteni és közvetíteni képes nyelvezetet. A 20. század közepétől a beszélt vagy írott verbális nyelvet fokozatosan a képiség, a különböző vizuális vagy intermediális műfajok és az elektronikus kommunikáció médiumainak uralkodása váltotta fel. Ez a folyamat azonban nem átmeneti vagy visszafordítható. Nem hasonlítható a konzervatív tradíció és a modernizmus egykori szemléletváltásához sem, ugyanakkor az egyik legfontosabb – ma még teljes mélységében fel sem mérhető – kulturális paradigmaváltást indította el a posztmodern világ nem várt hozadékaként. A vizuális kultúra ugyanis nem egyszerűen különböző képek halmaza, hanem olyan struktúra, amely a kommunikációs médiumok és technológiák tükrében megváltozó tér- és időérzékelésünk számára kínál használható eszközt vagy módszert a valóság viszonyainak gyors, szinte azonnali értelmezéséhez.
78
A tömegkommunikációs és elektronikus médiumok nyelve, illetve az ezeket megjeleníteni, továbbítani képes technológia nagymértékben meghatározza a hétköznapi gondolkodásunkat és a környező világunk értelmezésének módját is, ezért a 21. században már elodázhatatlan feladatunkká vált a vizualitás új megközelítéseinek csaknem anyanyelvi szintre történő emelése. A vizuális nyelvek ismerete egyre inkább nélkülözhetetlenné válik a globalizált média marketing- és reklámoffenzívájának mentális túléléséhez is. Az elektronikus médiumok ugyanakkor megszüntetik az egyén és a kisközösségek térbeli elszigeteltségét, és globális méretekben kísérlik meg kiterjeszteni és megvalósítani az egyidejűség érzését, mint a létezésnek, a világban jelenlévőségnek az alapélményét. Miközben a hétköznapi személyes kapcsolatainkban a felgyorsult fogyasztói társadalom "áldásai" folytán egyre inkább elidegenedünk egymástól, korunk kommunikációs technológiáinak segítségével új és más minőségű kapcsolatokat teremthetünk a különböző médiumok sajátos és egyetemes nyelvén is. A történelem folyamán az egyénnek soha nem adatott meg a lehetőség, hogy a lakóhelyétől el sem szakadva, ilyen nagy létszámú, akár globális méretű közösséghez tartozzon. Ez már önmagában is nyitottságra, más közösségek vagy nemzetek szokásainak és kultúrájának megismerésére ösztönöz. Mindemellett olyan fogalmaknak és értékeknek is van speciális, egyetemes és ösztönös nyelve, mint a különböző társadalmi szerepek identitása, a gyermekek és játékok világa, a természetközpontúság, a nőiség, vagy a szeretet.
A hely szelleme Nincsenek illúzióink, így azt is tudjuk, hogy csak akkor lehet teljességében megjeleníteni és kapcsolatteremtés céljából mások felé is felmutatni Veszprém és Magyarország huszonegyedik századi létezését, szellemiségét és üzenetét, ha e térség ezeréves kultúrájának – egyúttal nemzeti identitásunk és anyanyelvünk tisztaságának – megőrzése mellett a saját korunkat a legsokrétűbb és legkorszerűbb nyelvezeten vagyunk képesek reprezentálni. Nemcsak saját életünk megértését segíti tehát, hanem reményeink szerint mások – máshol és máskor élő emberek – számára is hasznos tapasztalattal szolgálhatunk, ha a verbális nyelvek elsajátítása mellett olyan intenzív érzékelésre és egyetemes kommunikációra is alkalmas nyelvekre fordítjuk figyelmünket, mint a plasztikus és vizuális művészetek, a képzőművészet és tárgykultúra, az objektívek által leképezett vagy a virtuális valóságok nyelvezete, a különböző intermediális művészeti formák, a zene, a tánc vagy a mozgáskultúra sajátos kifejezésmódjai. Ebben a megjelenítésben azonban nem vagyunk önmagunkra utalva, hiszen a legújabb kori Veszprémre a kultúra iránti nyitottság, a befogadó és integráló képesség jellemző. Maga a vidék is – a Balaton-felvidéktől, a Káli-medencén át a bakonyi falvakig – évszázadok óta a magyar kultúra számos kiemelkedő művészét és zsenijét fogadta már be, akik ide jöttek alkotni, vagy itt rejtőztek el a világ szeme elől. A hely szelleme azonban sohasem rejtőzködő, és az érdeklődő előtt mindig feltárulkozik! A veszprémi régió a magyar kortárs művészet és szellemi élet olyan területein van jelen befolyással és nem ritkán gerjesztő hatással ma is, mint az irodalmi lapkiadás, a fotó- és képzőművészet, bútor és tárgykultúra, zene, tánc- és mozgáskultúra. De folyamatosan keressük azokat a kortárs művészeti és kommunikációs formákat és eszközöket is, amelyek segítségével a leghatásosabban tudunk kapcsolatot teremteni, nem csupán a legszélesebb európai közösséggel, hanem saját városunk polgáraival is, akiket a különböző művészeti ágak és médiumok nyelvén a mindennapi létezésük közegében is meg tudunk szólítani.
79
3. Mik a város fő témái és célkitűzései?
Az Európa Kulturális Fővárosa 2010 eseményeinek fő koncepciója és jelmondata: A kultúra nyelv és üzenet – jelet hagyunk! Az eseménysornak és valamennyi rendezvény különböző megjelenési formájának szlogenje: Jelet hagyunk! (A szlogenhez kapcsolódó logo pályázat útján kerül kiválasztásra.) Amennyiben a jelet a kommunikáció alapegységének tekintjük, kérdezhetnénk, hogy mi az üzenet?
Az üzenetet hordozó jel léte, annak felismerése vagy hátrahagyása – mcluhani értelemben – már maga is „üzenet”, hiszen a jelhagyás legfőbb indítéka a jövőbe vetett hit, amely a fennmaradást, az élet folytonosságát hirdeti. A jelhagyásban a saját korunk létélményét leginternacionálisabb módon kifejező, újszerű és hatékony technológiákra és médiumokra is figyelve: a vizualitás, a zene és a tánc nyelvére koncentrálunk.
A történelem által hátrahagyott jelek felismerése és a jelen értékének hozzáadásával történő továbbadása lehet a legfőbb feladatunk és üzenetünk. Veszprém, a királynék városaként magában hordozza a női identitás fontosságát, a lágyság és finomság, a megbékélés, a szeretet és a család elsőbbségét. Ami nem mindig sikerül a férfiaknak, ahhoz bizonyára a női megérzés vagy empátia is szükséges. Ne csak ünnepeinken támasszuk fel, de idézzük meg néha hétköznapjainkban is Gizella királynénk szellemét...
Minden üzenetünk egyfelé mutat: legyen ez a város, ország és kontinens az élhető világok birodalma!
Programvázlat – 2010 A város – és az ország – egyik üzenete tehát az a kontinuitás, amely Európa történelmének évezrednyi léptékében hangsúlyozza a történelmi kapcsolatokat, vallási és kulturális hasonlóságokat, vagy rokonságokat. Ennek az üzenetnek kiváló médiuma lehet az a tény, hogy Veszprém a köznapi legendáriumban mint „a királynék városa” szerepel, ezért az idegenforgalomban ma már többé-kevésbé bevezetett, a városimázst megjelenítő szlogen a programtervezet egyik kiinduló szála. Annál is inkább, mert a helybéli lakosság – bár büszke a város történelmi státusára – magával a történelemmel vagy ezzel a szlogennel gyakran még annyira sem tud mit kezdeni, mint az idelátogató turista. Ezt a helyi identitás-hiányt is csökkenti, a város turisztikai szlogenjének tartalmát pedig konkrét, „testközeli” élménnyé teheti – a helybéli lakosnak éppúgy, mint a program vendégei számára – az európai királynék találkozója a királynék városában, Veszprémben… Ez a találkozó azonban más, jel-képes üzenetek és tartalmak hordozója is egyúttal. A királyi programok mellett több perspektívából is megközelítve jelenítettük meg az élhető város adott, vágyott és reálisan megvalósítható, többdimenziós kulturális önarcképét. Ez az új kép határozottan érintette – bizonyos területeken át is rajzolta – az eddig látott vagy magunkról alkotott képünket, és olyan felszín alatti vonásokkal is gazdagította, amelyekkel eddig is rendelkeztünk ugyan, de csak látens módon. Ezek az új prioritások vázlatosan, egy-egy fő irányt megmutatva az alábbi programcsomagokban többször is megjelennek. Kiemelt üzenetünk így nemcsak Veszprém régióját, de különböző világokat is összeköt a művészet egyetemes nyelvének segítségével:
80
a nők, a gyerekek, a család – és a hétköznapi élet – világát,
a képek, műalkotások, a tánc és a zene birodalmát
az élhető város, vidék és ország fogalmával.
E fő prioritások mentén az alábbi tematizált programcsomagokat kínáljuk fel a városunkban élőknek és az idelátogató barátainknak:
1.
Királynék, királynők és király csajok találkozója
2.
Európai anyanyelvek randevúja
3.
Jelet hagyunk! – szemnek, fülnek és a szívnek
4.
Élhető város – szerethető vidék
5.
Sport, szabadidős programok, versenyek.
3.1. Királynék, királynők és király csajok találkozója
A királynék találkozójának diplomáciai komolyságát és uralkodói exkluzivitását a programcsomaghoz egész évben kapcsolódó egyéb kísérőprogramok teljességgel feloldják, és egyértelműen női és asszonyi üzenetté transzformálva a művészet, a divat, a testkultúra, a mese világán át a családok, a gyermekek és a hétköznapi szleng szubkulturális világába juttatják el. Ugyanakkor a családi és női szerepek előtérbe helyezése rávilágít a családok életére és hétköznapi problémáikra is. Ennek a programcsomagnak azonban a női identitás hangsúlyozása mellett további fontos üzenete van a városlakók felé, a helyhez, városhoz, annak történelmi szerepéhez kötődve, a városszeretet és lokálpatriotizmus erősítését szolgálva – egyszerűen szólva: király ez a hely!
3.1.1. Királynék találkozója A kulturális főváros művészeti eseményeihez ugyan csak közvetve kapcsolódó, de a világ diplomáciai és a média figyelmét is felkeltő program magas hírértéke – összekapcsolva a Kulturális Főváros vonzó imázsával – külön figyelmet adhat a királynék városában rendezendő király programoknak, azaz valamennyi kulturális és művészeti eseménynek is. Ez a protokolláris esemény az Európában élő királynék megjelenésével, valóságos és egy évezreden átívelő szimbolikus találkozójával kellően ráirányítja a figyelmet Veszprém és Magyarország történelmi szerepére és a helyre, ahol az első magyar király, Szent István bajor hitvese, Magyarország első királynéja, Gizella is megfordult. A találkozó és Gizella királyné jelképes köszöntése május 7-én, Gizella névnapján történne, a város legnagyobb, szokásos Gizella-napi ünnepségsorozatának keretében. A program során a királynék – megfelelve az Európa Kulturális Fővárosa Jelet hagyunk! szlogenjének – valóságos és egyben szimbolikus jelet is hagynak Gizella városában, illetve Európa Kulturális Fővárosában. Megvalósíthatóság: hasonló jellegű rendezvényeknél csak előzetes tanulmány és felmérés után lehet a konkrét feladatokat meghatározni. Veszprém esetében ez a millenniumi ünnepségekre való készülődés időszakában már diplomáciai szinten is megtörtént! (1998–99-ben már a tervezett, meghívandó királyi személyiségek névsora is elkészült: II. Albert belga király hitvese: Paola, V. Harald norvég király hitvese: Sonja Haraldsen, I. János Károly spanyol király hitvese: Zsófia, XVI. Károly Gusztáv svéd király hitvese: Silvia Renate, II. János Ádám lichstenteini fejedelem hitvese: Marie Aglaë Kinsky von Wchinitz und Tettau, János luxembourgi nagyherceg hitvese: Josephine Charlotte). A kormányváltás és a hivatalokban történt személycserék miatt azonban a program kivitelezése akkor meghiúsult.)
81
Közvetlenül kapcsolódó, de időben egész évre elosztható programok: a meghívott királynék országainak vagy fővárosainak bemutatkozása, amelyek akár váltakozva, egy-egy ország vagy város hónapjaként – a testvérvárosok vagy más meghívottak bemutatkozásával együtt – tucatnyi város bemutatkozására adnak alkalmat. A prezentáció lehet turisztikai, kulturális vagy művészeti, ennek ismeretében kiállítás jellegű, köztéri, vagy más, audiovizuális és intermediális jellegű, zenei vagy tánc jellegű (web-oldalak, művészeti kiállítások, esti falra-vetítések a város frekventált helyein, koncertek, előadások, stb.). Erre a szálra felfűzhető programkínálat lehet többek között:
Hangversenysorozat a királynékhoz kötődő zeneművekből, nekik ajánlott, róluk szóló alkotásokból pl. Purcell: Dido és Aeneas, stb. – akár szabadtéren a Várban
Fejedelmi étkészletek. Kihasználva a világhírű Herendi Manufaktúra közelségét, kapcsolódhat a gyár exkluzív gyártmányaiból összeállított kiállítás
Színházi fesztivál magyar királydrámákból, esetleg külföldiekből is a Petőfi vagy a Pannon Várszínház szervezésében, saját vagy meghívott társulatokkal. Történelmi darabok, játékok bemutatása
Királynék ábrázolása a képzőművészetekben, kiállítás a Várban
Fegyverkovácsok nemzetközi találkozója a régió történelmi településén (pl.: Nagyvázsonyi Várban), fegyverkészítés, nemzetközi íjászverseny, bakonyi lovastúrák,stb…
3.1.2. Európai koronázási ékszerek kiállítása Ez az unikális, azaz így együtt soha nem látható kiállítás, amit az európai koronázási ékszerekből válogatunk, elsősorban a magyar uralkodóházból származó királynék koronázási ékszereiből, de általában a koronázási ékszerek is szóba jöhetnek. (Múzeumokban, egyházi gyűjteményekben őrzött műtárgyakról van szó). Összességében, ha nagyon jelentős ékszerekről van szó, akkor 10-15, mások esetében 20-25 darab ékszer bemutatása lehetséges rendkívül látványos külsőségek közepette, a legnagyobb biztonsági intézkedésekkel. A kiállítást a Gizella napján a városban „vendégeskedő” királynék nyitnák meg ünnepélyesen.
Megjegyzés: A királynék találkozója és a kapcsolódó koronázási ékszerek kiállítása az exkluzivitáson, a jelentős hírértéken és történelmi utaláson – vagy női üzenetén – túl nem alapfeltétele a Kulturális Főváros programjainak, így bármiféle meghiúsulása esetén nem befolyásolja a „Veszprém, a királynék városa” már bejáratott szlogenjéhez egyébként is illő vagy kötődő király-programok lebonyolítását.
3.1.3. Fejedelmi pillanatok – várjátékok és történelmi kalandok A város és hazánk történelmének több eseménye és személyisége jelent már meg színpadon a Pannon Várszínház előadásai, utcára vitt színpadképei, rock-musicaljei révén. Ezek felújítása, illetve a Várban és a város utcáin történő bemutatása a színház és esetenként a performance nyelvén tud közelebb hozni történelmi pillanatokat a magyar és külföldi néző számára egyaránt. (Gizella rock-musical, Bella István Margit passiója, Veszprémi Passió, Imre herceg – összművészeti játék, vagy a március 15.-i események megjelenítése a város utcáin, stb…) Barokk-vári életképek: az idegenforgalmi szezon kiemelt heteiben vagy más kulturális eseményekhez kapcsolódva, a barokk vár életének korhű megjelenítése: kapuőrség, őrségváltás, szerenádok, esküvők, zászlódobálók, kofák, katonák, hercegek, grófok, válogatott cigánylegények, stb. Ugyanitt: Mesterségek Háza.
82
3.1.4. Királynők nemzetközi fesztiválja Koncert-sorozat olyan világhírű énekes sztárokkal, akiket saját műfajuk (opera, jazz, világzene, népzene, stb…), királynőjének tart számon a szakma vagy a közvélemény (a „flamenco királynője”, a „blues királynője”, a „soul királynője” a „népdal királynője”, stb). A nagyszabású koncertekre a Veszprémi Ünnepi Játékok várbeli szabadtéri színpadán vagy az addig felépülésre kerülő kulturális centrumban kerülhet sor. A fesztivál koncertjeinek rögzítése és későbbi „Királynők” sorozatként CD-n vagy koncert DVD-n történő kiadása a fellépő sztárok válasza lehet a Jelet hagyunk! szlogenre, amely még sokáig éltetheti a Kulturális Főváros hírét, eseményeit a zenerajongók polcain az egész világban. (Előzetes kiadói és szerzői jogi egyeztetéseket követően.)
3.1.5. Szépségkirálynők és király csajok találkozója Nemzetközi szépségverseny, amelyre a magyar városok versengő lányai mellett európai városok szépségkirálynőit is várjuk a vendég királynék városaiból, a testvérvárosokból, korábbi kulturális fővárosokból. A találkozóhoz az egészséges életmódra ösztönző programok kapcsolódnak (pl.: szépségkirálynők és versengő lányok biciklitúrája a Veszprém-Balatonalmádi kerékpárúton, részvételük más, tömegsport jellegű rendezvényen, stb.).
3.1.6. Királylányok és a legkisebb fiúk városa A „királyi” vonal a gyermekek világában is folytatódik, olyan családi programokkal, amelyek a mese világán keresztül a legkisebbeket tevőlegesen is bevonják a kulturális főváros Jelet hagyunk! szlogenjébe. A gyermeki kreativitásra, fantáziára építő programsorozat keretében ideiglenes jellegű játék- és meseváros épül (pl. az Állatkert közelében: Sanyi Manó Falva), ahol rendszeres bábszínházi előadásokkal (Kabóca bábszínház projektjei), különböző játszóházakban szórakozhatnak a legkisebbek. Más népekkel, mese- és játékvilágokkal, népi játékokkal is megismerkedhetnek a vendégül látott országok, városok játékaiból rendezett játékkiállításon. Gyermekdarabok sok zenével, koncertek gyermekeknek. Ugyancsak itt kerülhet sor nemzetközi bábfesztiválra.
83
3.1.7. Művésznők a várban – nők a művészetben A királynék uralkodói exkluzivitását feloldva, és a királyi ékszerek csillogását ellensúlyozva, a különböző női szerepek nélkülözhetetlenségére hívják fel a figyelmet más, kapcsolódó programok: tematikus pályázatok és projektek, női művészek kiállítása (pl.: női klisék, anyaszerep, női identitás) amelyek a mindennapokról, a női szerepvállalás sztereotípiáiról, nehézségeiről és örömeiről szólnak, szabad terepet adva az európai kortárs művészet kifejezőerejének.
3.2. Európai anyanyelvek randevúja
3.2.1. Az idegenek anyanyelve – verbál-túrák Az anyanyelv már önmagában, szóösszetételében is „nőnemű” fogalom... Az anyanyelv és az általa kifejeződő különbözőség, a nemzeti identitás alapja. Nyelvi „túráink” a nyelvművelő és idegen nyelvű táborok, a magyarul tanuló külföldiek tábora, a nemzetek irodalmi estjei, a költőfesztiválok és irodalmi találkozók felé irányulhatnak, vagyis ide tartozik minden, ami verbális, ami kimondott vagy leírt szó. Részben városi, részben régiós programként is megvalósítható, bevonva a nemzetiségi településeket is. Kisebbségi nyelveken született irodalmi művek és alkotóinak bemutatásával (fordítás, kiadás) kisebbségi nyelvek fesztiválja. Anyanyelvi konferencia és találkozó a nagyvilágban élő, nyelvüket őrző magyarok részvételével. A Művészetek Háza nemzeti irodalmi hetei (Irodalmi Nagyhét) mintájára a testvérvárosok, meghívott országok bemutatkozása, Európai Antológia kiadásával.
3.2.2. A második nem – irodalmi esték Simone de Beauvoir könyvével – és szellemével – azonos című irodalmi esték, külföldi és magyar írónők munkáiból összeállított programsorozat, író-olvasó találkozók a Művészetek Háza szervezésében. (A témához kapcsolható vagy önálló szakmai programok és társadalomtudományi szempontok szerint szerveződő szimpóziumok a nőiség jegyében.)
84
3.3. Jelet hagyunk! – szemnek, fülnek és a szívnek Európa Kulturális Fővárosaként elsősorban a városba érkező vendégekben, a meghívott művészekben és nem utolsósorban saját városlakóinkban szeretnénk a zene segítségével olyan élményt és közvetlenül nem látható jelet hagyni, amely hosszú évekig megmarad az emlékezetükben. De nemcsak a jelhagyást, hanem jelek kölcsönös cseréjét is jelenti az a kommunikáció, amely virtuálisan és valóságosan is megtörténhet. Virtuálisan azokat az európai polgárokat, elsősorban fiatalokat és gyerekeket is szeretnénk az interneten elérni, játékra, vetélkedésre ösztönözni, akiknek nincs módjuk vagy nem kívánnak személyesen városunkba vagy országunkba utazni, de Európa Kulturális Fővárosaként fel tudjuk kelteni érdeklődésüket Magyarország iránt. Veszprém és régiója a meghívott országok és városok kortárs képző-, ipar- és építőművészei által készített olyan valóságos vagy virtuális jelek elhelyezését is szorgalmazza, amelyek köztéri alkotások, városképet alakító projektek formájában sokáig emlékeztetik az itt élőket és a hozzánk látogató vendégeinket, turistákat, idegeneket, hogy Veszprém régiója és Magyarország 2010-ben még nagyobbra tárta a kapuit, és mindig nyitva áll Európa és a világ előtt. 3.3.1. Vizualitás – a látható világ A városban meglévő állandó képzőművészeti kiállításokhoz (a Laczkó Dezső Múzeum, a Vass-gyűjtemény és a várbeli Dubniczay-ház felújításával a László Károly-gyűjtemény) rendszeresen kapcsolódó és változó tematikájú alternatív tárlatok mellett, az Európa Kulturális Fővárosa számára kiírt pályázatok (Jelet hagyunk! és a Nemzetközi művésztelepek) során megvalósuló kiállításokra és a meghívott városok és testvérvárosok bemutatkozó kiállításaira kerülhet sor. Ezek mellett kiemelten szerepel az a két projekt, amely a kulturális főváros eseményeitől függetlenül is Veszprémhez kötődik (Dokumentum 2010, illetve a D’art House 2010), és amelyek tematikájukat tekintve aszerint választódnak lazán szét, hogy a kiállított munkák leképezésének folyamata optikai vagy virtuális úton történt-e. „Jelet hagyunk!” Nemzetközi képző- ipar- és építőművészeti pályázat Virtuális (fiktív) és valóságos átalakítások, köztéri munkák, falfestmények, szobrok, térplasztikák terveinek pályázata, konkrét munkák kivitelezése és elhelyezése a város kijelölt városrészeinek, lakótelepeinek emberibb léptékűvé, élhetőbbé alakítására, illetve az Európa Kulturális Fővárosa vezérgondolatának szimbolikus megjelenítésére. A pályázat évekkel korábbi kiírása alkalmat ad a képző-, ipar- és építőművészek figyelmének felkeltésére, személyes látogatásukra, a város szerkezetével, építészetével, életével való ismerkedésre. A pályázat eredményhirdetésének időzítése pedig lehetőséget teremt a nyertesek 2010-ben történő vendégül látására, projektjeik kivitelezésére, és a kivitelezésre nem kerülő pályázati anyag válogatott vagy teljes kiállítására, publikálhatóságára. Regionális Nemzetközi Művésztelepek Ugyancsak a Jelet hagyunk! programhoz kapcsolódva, meghívásos (testvérvárosok, Európa kulturális fővárosai, király-találkozók országai) vagy pályázati jellegű, a régió bevonásával megszervezett nyilvános művésztelepek köztéri munkák vagy más projektek elkészítésére adnak lehetőséget, több helyen, az év folyamán akár több alkalommal is. A regionalitás eredményeként egyrészt a köztéri „jelhagyás” kiterjeszthető a régió településeire is, másrészt a programba történelmi helyek, természetvédelmi területek is bevonhatók, a művésztelepek nyilvánossága és nemzetközisége ezért egyúttal kirándulási és turistacélpont is lehet, alkalmat adva a történelmi, művészet- és természetközeli kapcsolatok kialakulására is.
85
Dokumentum 2010 Kortárs fotó- és képzőművészeti kiállítás és konferencia, amely a 21. század képiségével, vizualitásával és a médiával foglalkozó (Veszprémből 1979-ben indult, ma már nemzetközi) Dokumentum elnevezésű kiállítás-, kiadvány- és szimpózium-sorozatra épül. A Dokumentum 2010 a valóság optikai alapú leképezésének hagyományos és új médiumaira, illetve európai irányzatainak prezentációjára koncentrál, a meghívásos kiállítás ideje alatt nemzetközi konferenciával és az elméleti megközelítéseket, tanulmányokat is tartalmazó elektronikus és papír alapú kiadvánnyal. A projekt célja: a vizuális nyelv kiterjesztése, régi és új metaforák megjelenítése és elemzése. Az alkalmazott technológia szerint a hagyományos papíralapú képektől a C-printeken át a projektorral megjeleníthető művekig, állóképektől a videomunkákon és gif-eken át az enviromentekig terjedhetnek.
Kiállítás: A kiállítás szekciókra bontott anyagának egy része nem csak hagyományos módon galériákban, hanem a város valóságos terében is megjelenik (óriásplakát, kirakati installáció, esti falra történő vetítés, utcai kiállítás, MMS-en küldött képek, stb.).
Mozgó képek: Hagyományos és új médiumok (filmek, animált képsorok, gif-ek, stb.) a valóság és fikciók bemutatásának új nézőpontjai és technológiái szerint.
Média-akció: A valóság képi megjelenítése a média tükrében. Felkért művészek, fotóriporterek és filmesek által Európa Kulturális Fővárosa, illetve e régió életének egy-egy kiválasztott napja kerül szubjektív módon feldolgozásra és újság formájában, az elektronikus médiában, illetve web-oldalakon történő megjelenítésre, közzétételre.
Képsuli – suli-kép: Vizuális kreatív-tréning 8-18 éves fiataloknak a városi iskolákban és az interneten csatlakozó európai gyerekek számára. (Kapcsolódva a VDV – Veszprém Digitális Város – projekt folyamatos nemzetközi internetes gyermekprogramjaihoz, vetélkedőihez is.)
Konferencia: a kiállításhoz kapcsolódó többszekciós konferencia témái a vizualitás aktuális problémáit járják körül: o
az optikai leképezés és a kreált valóságok határai
o
a valóság megjelenítésének technológiájával és metaforáival összefüggő kérdések
o
a vizualitás tömegkommunikációban betöltött szerepe
o
a valóság és annak 2010-es médiaképe.
D’Art House 2010 Az előző programhoz szorosan kapcsolódik a képiség populárisabb, technológiaibb jellegű megközelítéseként D’Arts House (Digitális Művészetek Háza) program, amely általában a számítógépes műalkotások körét felölelő, nem objektív alapú leképezés világából merít. (Kapcsolható programok: hardver-bemutatók, számítógépes szoftverek és játékok bemutatója, stb.)
Képzőművészeti tagozat: részben, vagy egészben számítógéppel készített képzőművészeti alkotások, multimédiás művészeti alkotások.
Zenei tagozat: Elméleti előadások, zenei anyagok "Workshop" jelleggel, real-time koncertek, zenei performace-ok.
Konferencia: multimédia és számítógép a képzőművészetben.
Filmes tagozat: kapcsolódik a győri MediaWave filmes programjaihoz.
86
3.3.2. A dallam szárnyán, a játék nyelvén A leginternacionálisabb nyelv a zene nyelve… De szerencsére ezt Veszprémben már régóta tudjuk, így zenei eseményeinken évről-évre rutinosabb a szervezés, igényesebb a műsor és nagyobb számú közönség szívében tudunk jelet hagyni... Azt azonban nem állíthatjuk, hogy nemzetközisége ellenére a zene nyelvét nem kell tanulni, az ízlést nem kell fejleszteni ahhoz, hogy meg is értsük ezt a nyelvet. A zenei programok összeállításában mindig szem előtt tartjuk, hogy a hallgatóság igényszintje és a zeneművek bonyolultsága vagy újszerűsége harmonikusan illeszkedjen egymáshoz. A hagyományos veszprémi táncos rendezvények, zenei fesztiválok a célközönséghez irányított, kipróbált és bevált programok (amelyek már most lényegesen nagyobb számú, vagy igényesebb közönséghez is szólhatnának), ezért ezek sorát 2010-ig sem csökkentjük. Nagyobb hangsúlyt fektetünk azonban a magas színvonalú kortárs komolyzene bemutatására is. A már részletezett, létező programjaink:
Vivace Nemzetközi Kórusfesztivál: Sajátos struktúrája a kórusfesztivál és verseny kombinációjának.
Veszprémi Vigasságok: A hagyományos un. „Cserépvásár”, amelyet évek óta utcai programokkal tesszük vonzóvá és még érdekesebbé.
Világjava esteket: 2003-tól indult, minden várakozást felülmúlóan sikeres és látogatott események idegen országok, kontinensek ingyenes zenés-táncos szórakozása az Óváros téren. (Pl. 2004-ben: Afrika! Afrika!, Karibi éjszaka, Kelta varázs…)
Zenélő Udvar kamarakoncertek: Kisebb léptékű, intimebb hangulatú rendezvények, amelyek markáns igényességgel bíró réteget szólítanak meg, de népszerű, könnyen hallgatható produkciókat kínálva.
Nyáresték a Várszínpadon: Belépődíjas nagyrendezvény. Az ExperiDance hagyományos meghívottunk. (2004-ben pl. a legnagyobb közönségsikerű eleme a Boban Marković Orkestar koncertje volt.)
World Folkloriada Bakony-Balaton Gálaműsora: Évente, ősszel a Nyáresték a Várszínpadon programsorozat záró-rendezvénye.
87
A Veszprémi Ünnepi Játékok A 2004-ben magáncégek kezdeményezésével indult exkluzív zenei rendezvényünk a populárisabb világsztároktól, a legigényesebb kortárs zenéig terjedő közönségigényt is képes kielégíteni. Az Európa Kulturális Fővárosa évében ez a skála – a zenei nyelv kiterjesztésének jegyében koncepcióját, programját 2010-ig még karakteresebbé alakítva – Bartóktól Ligeti Györgyön vagy Eötvös Péteren át a 21. században élő magyar kortárs zeneszerzőkig ívelhet. Nem ritka és paradox jelenség – akár korszerű vizuális érzékenység és ízlés mellett is –, hogy zenei téren évszázadokkal van elmaradva a közönség komolyzenei ízlésvilága és érdeklődése. Tehát nem kevés cél és eredmény lehet nagyszabású fesztiválprogramokkal Európa zenei ínyenceinek – és nem utolsósorban a helybéli közönség – érdeklődését felkelteni és ráirányítani a ma élő, kortárs zeneszerzők korunkat megjeleníteni képes műveire is.
NATO katonazenekari fesztivál és trombitaverseny 1.
Az MH Légierő Zenekara az elmúlt években számos alkalommal látott vendégül külföldi katonazenekart, és adtak közösen velük nyilvános koncertet. 2010-ben a magyar és a veszprémi katonazenekari tradíciókra építve európai (NATO) katonazenekari fesztivál szervezhető, amelyre a műfajt átfogóan bemutató és reprezentáló 10-15 együttest lehetne meghívni.
2.
A trombita egykor csatára buzdította a honvédőket, ám a hangszer hangja jóval békésebb időkre is emlékeztet. A katonazenekarok vezető hangszerén ma is megszólalnak indulók és felcsendülnek jeles zeneszerzők trombitára írt komolyzenei művei is. A katonazenészek trombitaversenyét a katonazenekari fesztivál ideje alatt, de külön programként hirdetjük meg. A versenyre a zenekari fesztiválra meghívott zenekarok szólistái mellett a műfajt művelő katonazenész szólisták is nevezhetnének.
Nemzetközi Gyermekopera-fesztivál Zenei eseményekben sohasem volt hiány Veszprémben vagy Magyarországon, annál inkább hiány világszerte az értő utánpótlása az igényes zene közönségének. A néző- és hallgatószám-függő médiától nem várhatjuk el, hogy türelemmel legyen a „magasművészet” iránt, ezért a jövő operalátogató és komolyzene-kedvelő közönségének nevelését magunknak kell kézbe venni. A Gyermekopera-fesztivál a kicsiknek a korukhoz illő alkotások bemutatásával nyitja meg hallásukat a hangszeres zene és az énekhang üzenetének értelmezéséhez (amely ilyen formában példa nélküli a világon). Meseoperák, illetve mesén alapuló szimfonikus alkotások gyermekközönségnek egyfelől, gyermekek részvételével megvalósulók másfelől… (Az alábbi példák egy része vegyíti a két aspektust. Britten: A kis kéményseprő, Noé bárkája; Szőnyi Erzsébet: Az aranyszárnyú méhecske, Didergő király; Csemiczky Miklós: A brémai muzsikusok; Ránki György: Pomádé király új ruhája, Humperdinck: Jancsi és Juliska, Rossini: Hamupipőke, Mozart: A varázsfuvola, stb. Példa a mesealapú szimfonikus zenére: Prokofjev: Péter és a farkas, Ravel: Lúdanyó meséi, Mendelssohn: Szentivánéji álom, stb.)
Közép-kelet-európai Folklór Fesztivál A koncepcióban megfogalmazódó közép-keletet-európaiság Törökország, Románia, Bulgária majdani uniós tagállammá válásával egy olyan körvonalazódni látszó kulturális tengelyre mutat rá, melyben Magyarország meghatározó szerepet tölthet be, ha kaput nyit a keleti és balkáni kultúra irányába is.
88
3.4. Élhető város – szerethető vidék 3.4.1. Veszprémi Utcazene Fesztivál Veszprém utóbbi években történt kulturális metamorfózisát vitathatatlanul civil kezdeményezés, a fiatalok néhány évvel ezelőtti internetes fórumon történt „lázadása” indította el. A feléledés első jele pedig 2000 nyarán az a nemzetközi Veszprémi Utcazene Fesztivál volt, amely hagyományt teremtve, ma már évről-évre a zenerajongók és bulizni vágyók tízezreit mozgatja a város utcáin felállított mini színpadok között. A 2010. évi Veszprémi Utcazene Fesztivál minden bizonnyal színesebb és nagyobb hatású lesz, hiszen az Európa Kulturális Fővárosa programjainak Veszprém esetében kétségtelenül ez a spontán utcai zenélés jelentené az alaphangulatát, amely már többször kipróbált és bevált multikulturális kovásza az élhető városnak. Nemcsak azért, mert a zene nyelve a legközvetlenebb valamennyi emóciókat közvetíteni képes nyelv és médium közül, hanem azért is, mert szinte megolajozza, gördülékenyebbé teszi a város hétköznapjait. A lakótelepi városképet, hangulatot megváltoztató Jelet hagyunk! képzőművészeti pályázat megvalósuló projektjei mellett, a mini utcai színpadok utóbbi években kialakult belvárosi hálózata a lakótelepi forgalmas pontokra, játszóterekre is kiterjesztésre kerül. A program szokásos „tartozéka” a nagyszínpadokon történő kiemelt koncert meghívott sztárokkal. A semmittevés és tánc szigetei a forgószínpadszerűen váltakozó DJ-mixek műsora
– váltott „lovasokkal” – a Színházkert szabadtéri
diszkójában, a Diákcentrumban vagy más közösségi térben, ahol lehetősége van nem csak a populáris, de a szubkulturális friss zenei irányzatok megjelenésének, sőt születésének is. Ugyancsak kiterjeszthető az utcai zenélés – a gyakorlat bizonyította nagy sikerrel – a komolyzene területére, elsősorban amatőr, de akár profi kamaraegyüttesek, mini kórusok formájában – miként az már a Vivace Nemzetközi Kórusfesztivál ideje alatt korábban meg is valósult. Ez egyúttal elmossa a különböző zenei stílusok, műfajok nyelvének határait, és közelebb hozza a különböző ízlésű embereket a zene általános üzenetének megérzéséhez. Ebben a szellemben kiemelt szerepet kap a nemzetiségi és kisebbségi kultúrák bemutatkozási lehetőségeinek, hagyományápolásának kiterjesztése is a spontán utcai zenélés területére.
89
3.4.2. Szabadtéri Festők Fesztiválja A gulyásfőzéssel egybekötött szabadtéri „csoportos” festészetnek a Tűztorony udvarán már visszatérő hagyománya van Veszprémben. A jelhagyásnak ez a formája a meghívott, neves festők mellett az amatőr művészek táborára is kiterjeszthető, amely kellemes vizuális kiegészítője lehet az utcazenének. A legsikeresebb fesztivál-pályázatra beadott képekből pedig kiállítás, illetve levelezőlapok készülnek.
3.4.3. Városkép, civil aktivitás Veszprém már egy évtized óta élen jár a zöld-kultúra, a virágosítás, a környezetszépítés öntevékeny formáiban, hiszen 1993-ban az Európai Virágos Városok és Falvak versenyének „Európa-díjával” ismerték el a példátlan lakossági összefogást. A Virágos Veszprémért mozgalom évrőlévre visszatérő példája annak, hogy a város lakossága – a civil szervezetek aktivitására épülve – 2010-ben Európa élő kertjévé fogja varázsolni a Kulturális Fővárosát.
3.4.4. A lakótelepi életforma és a kulturális feeling A Veszprémihez hasonló nagyságú és fekvésű városok kulturális élete elsősorban a turisztikailag frekventált műemlékekhez és belvárosi területekre koncentrálódik. Európa Kulturális Fővárosa azonban nem teheti meg lakóival, hogy a belvároson kívül, a mindennapi lakóterületükön ne részesüljenek abból a feeling-ből, amely kivételes töménységben lepi el városukat kulturális fővárosként, ezért az „Élhető város” programokhoz köthető és mobilizálható programok egy részét a megfelelően előkészített lakótelepi szabadtéri környezetbe, illetve intézményekbe helyezzük – természetesen ezzel nem várunk 2010-ig…
3.4.5. Nemzetközi regionális karitász konferencia A harmadik évezred elején továbbra is azzal vagyunk kénytelenek szembesülni, hogy a világon a társadalmi különbségek tovább nőnek; egyik oldalon a túlfogyasztás, féktelen pazarlás, a másikon – sajnos még Európában is – a szegénység, az éhezés és a hajléktalanság a fő ellenfél, miközben számos család is örvénylő válságba került. A karitász szellemiségéből fakadóan különös fontosságot tulajdonít a családnak, a családi értékek közvetítésének és képviseletének. A régió szervezetei között – Magyar Katolikus Karitász, Bécsi Karitász, Passaui Karitász, Freiburgi Karitász – évek óta élő, és egyre mélyülő a kapcsolat, mely az elmúlt időszakban a Veszprémi Hittudományi Főiskolán megrendezett konferenciákon is bizonyította innovatív erejét. Az ausztriai és a németországi karitász modellek azonban sokban eltérnek a közép-európaitól. Ezért oly elengedhetetlenül fontos a magyarországi és a közép-európai revitalizációs törekvéseink tudományos szintre történő emelése, s a regionális együttműködés. A karitász többször deklarálta és vallja, hogy nemcsak a hívőket, hanem fajra, nemre, vallási és politikai meggyőződésre való tekintet nélkül minden bajba jutott, szükségben lévő embertársnak próbál segíteni.
3.4.6. Szociokulturális konferencia Az élhető város program vezérfonalához kapcsolódik a kulturálisan hátrányos helyzetű rétegek esélynövelése a közművelődés eszközeivel – a Megyei Közművelődési Intézet szervezésében. (Ugyancsak ehhez a programhoz kötődik az idősek vagy magányosan élők internetes kapcsolatteremtési lehetőségeinek vizsgálata, hardveres, szoftveres és kezelői ismeretekkel való ellátásának programja is, kapcsolódva a VDV – Veszprém Digitális Város – projekthez.)
90
3.4.7. Egyetemünk – város a városban A Veszprémi Egyetem számos témában tart találkozókat, tudományos konferenciákat. A kultu rális főváros apropóján azonban kiemelt találkozókat is terveznek:
Magyar Nobel díjasok világtalálkozója
Nemzetközi Környezetvédelmi Konferencia
Hallgatói Önkormányzatok Világtalálkozója
Pszicholingvisztikai Nyári Egyetem
Diákversenyek, diáktáborok szervezése középiskolai hallgatóknak
Öregdiákok világtalálkozója
Tudomány napja
Mobilitás napja
Fiatal mérnökök találkozója
Ph.D hallgatók szabadalmi versenye.
3.4.8. Régióprogramok A Veszprém MJ Város és a Veszprém Megyei Önkormányzat között előzetes megállapodás történt az Európa Kulturális Fővárosa – 2010 program regionális kiterjesztésére. Veszprémhez szorosan kötődő régiónak tekintjük elsősorban a Balaton északi partjának, a Káli medencének, és a Kapolcsi Művészetek Völgyének vonalát, Herend, Városlőd, Ajka, Magyarpolány környékét, Zircet és a Bakony térségét, egészen Várpalotáig.) A területen lévő nemzetiségi kulturális programok bevonása és ajánlása a veszprémi rendezvényekhez kapcsolódóan, vagy a veszprémi kulturális és művészeti projektek részben vagy egészben történő kihelyezése mindkét fél számára előnyös. (Az egyes programpontoknál már utaltunk a regionalitásra is.) Európai Művészetek Völgye: A Kapolcs környéki Művészetek Völgyét ma már nem kell kitalálni. A kultúra és művészetek megjelenítésének völgybéli árnyalataihoz azonban Veszprém, Európa Kulturális Fővárosaként jelentős színekkel és programokkal tudna hozzájárulni – és a kölcsönösség jegyében, viszont is. Balatoni nyári fesztiválok: A Balaton-part feltámasztása idegenforgalmi szempontból is fontos feladat. Ennek nemcsak szolgáltatás-fejlesztési de kulturális összetevői is vannak a kínálat oldaláról. A Balaton-part évtizedekkel ezelőtti virágzása nagyrészt az ifjúsági turizmus és a szórakoztatóipar virágzásának volt köszönhető. A fellendülést szolgálhatják a Balaton-parti településeken megrendezésre kerülő különböző népi, ifjúsági és szubkultúrák (pl.: motorosok, rockerek, artpunkok, funky-fanok, rapperek, stb.) találkozói, európai és világfesztiváljai. Élő
Tavak
Világtalálkozója:
A
helyszín
Balatonfüred,
Tihany,
Balatonalmádi,
Badacsony… (A Balaton 2004-ben lett tagja az Élő Tavak Világszövetségének, amely egy világméretű civil mozgalom.) Régiók kultúrája – európai találkozó: Javasolt helyszíne, illetve célpontja a Káli-medence. Meghívottak: Európa zárt, több évszázados kulturális, építészeti régiói: pl. Provance, Toscana, Tirol, stb. Vezérfonal leszűkíthető a testvérkapcsolatokra. Témák: népi építészet, kálváriák, életmód, népzene, néptánc, népi mesterségek. Helyi kulturális napok: Az utóbbi években szinte minden település megszervezi a kulturális seregszemléjét, amelyek az európai figyelem hatására más célt és dimenziót képviselhetnek. Ezeknek a kaleidoszkópszerű kulturális pillanatképeknek a dimenzióváltásában segíthet a Megyei Közművelődési Intézet szakmai koncepció kidolgozásával, ajánlásaival, szervezésével.
91
3.5. Sport, szabadidős programok, versenyek Férfi kézilabda: A Fotex KC Veszprém 2010-ben a Bajnokok Ligája legjobb 8 csapata közötti és további mérkőzéseit vívja... Veszprém Kézilabda Kupa 2010 Nemzetközi Balaton Kézilabda Kupa 2010 Cell Kupa 2010: Nemzetközi ifjúsági kézilabda és kulturális fesztivál. Hagyományteremtő céllal indított, már 8. alkalommal megrendezett fesztivál, s ma már a rangos hazai és nemzetközi kupák, fesztiválok közé sorolják. A 22 országból érkezet csapatok többsége visszatérő vendég. A kitűzött cél, hogy a sport és a kultúra ötvözésével újfajta turizmus teremtődjék. Atlétika: A Kiss Balázs Olimpiai Bajnok (Atlanta: 1996 férfi kalapácsvetés 81,24 m) által fémjelzett VEDAC Sportegyesület már több nagyszerű versenyt rendezett a műanyag borítású atlétikai pályáján. Ifjúsági Bajnokcsapatok Európa Kupája: Európából a legjobb 8 férfi és a legjobb 8 női atlétacsapatok /30-30 fő/ versenyeznek a 3 napos rendezvényen. Veszprém Rallye 2010: A LAROCO MSC nagy hagyományokkal rendelkező eseménye az Országos Bajnokság egyik – veszprémi – futama, amely már nemzetközivé fejlődött. Országúti Kerékpár Tour de Hongrie 2010: Minden országban a nemzeti körverseny a legrangosabb és legfontosabb kerékpáros viadal. A Tour de France mellett óriási az ismertsége és elismertsége az olasz Giro d Italianak, a spanyol Vuelta a Espanonak, a német Deutschland Tournak vagy a svájci Tour de Suissenek. A nemzeti körversenyen való résztétel a világ legjobb csapatainak is fontos és csábító lehetőség. Megyei Jogú Városok Sporttalálkozója: Az egészségmegőrzés, a szabadidő hasznos eltöltése, a kapcsolatteremtés és ápolás céljából megrendezésre kerülő sporttalálkozó. Tömegsport jellegű akciók, versenyek: Futás az Állatkertért, kirándulás a Bakonyba, teremfoci-bajnokságok, kerékpár-túrák stb… Vizi sportok, versenyek: Minden, amihez víz és szél kell... A gyönyörű táj csak a ráadás.
92
4. Az épített örökségnek a városfejlesztési tervekbe való bekapcsolására és a természeti örökség megóvására vonatkozó elképzelések Veszprémben
Veszprémet az itt élők és ide látogatók kellemes, kulturált helynek tartják, ahol érdekes látnivalók és megfelelő színvonalú szolgáltatások várják a vendégeket. A város épített örökségei közül a történelmi belváros és környékén található műemlék épületek, a Vár épületegyüttese, természeti értékei közül fekvése, a hegyek, völgyek adják a város egyediségét. A műemlékek mellett a város „kisvárosi” hangulata, kulturált, rendezett, tiszta jellege, parkjainak virágossága, valamint az állatkert emelhetők még ki a legtöbbet említett vonzótényezők közül. A város adottságaiból eredő kettősség, az épített és a természeti értékek szimbiózisán alapuló egyedi sajátosság, vonzerőerő megóvása és a város hagyományosan kialakult városszerkezetének és struktúrájának megőrzése város számára kiemelten fontos cél, melyek megvalósulása nemcsak az értékmentés, hanem az új beruházások kivitelezése során is alapkövetelmény. A történelmi belváros területe magába foglalja a veszprémi Várat, a Váralja területét (keleti, nyugati oldal), a Benedek-hegyet és környékét és a Séd-völgyét a Patak tértől a volt vidámpark területének végéig. Nemzeti kulturális örökségünk kiemelkedő értéke a veszprémi várhegy és a történelmi belváros. A védett épített környezet mellett hasonló értéket képvisel az a természeti táj, amely körül a műemlékekben gazdag történelmi terület az évszázadok folyamán szervesen kialakult. A városfejlesztés stratégiai irányainak céljai fontosnak tartják annak az értékvédelmi folyamatnak a fenntartását, mely elsősorban ennek a városképi, településszerkezeti szempontból kiemelkedően fontos kultúrtájnak a megőrzését és fejlesztését eredményezi. A város további fejlesztésével kapcsolatos projektek megvalósulásukkal együttesen, egymást erősítve, szinergiában képesek hozzájárulni ahhoz, hogy Veszprém értékeket megőrizve, a régió történeti és természeti értékeiben gazdag városa legyen. Veszprém épített öröksége részben egyedi épületekben, építményekben, azok külső és belső értékeiben, részben pedig együttesekben, városképi látványokban manifesztálható. Egyedi műemléki védelem alatt áll 105 ingatlan, Műemléki jelentőségű terület a Vár és az övező Szabadság tér, Virág Benedek, Jókai utcák, a Jókai utcai hídtól a Pajta utcai hídig a Séd, a Deák Ferenc, Buhim és Thököly utcák által határolt városrész mintegy 220 ingatlannal. Néhány számottevő értékű építmény, így a Völgyhíd, a régi börtön és a Laczkó Dezső Múzeum (valószínűleg adminisztratív okok miatt) nem áll műemléki védelem alatt. Az egyedi védettségű épületek zöme a várban és a várat övező történeti városmagban található. Kiemelkedő érték és látvány a Székesegyház – Nagypréposti palota – Püspöki palota – Ferences rendház és templom – Bíró Giczei-ház – Dubniczay-ház együttese, középen a Szentháromság oszloppal ez az építészetileg kialakított barokk Szentháromság tér. A várban található bazilika alapítása hazánk keresztény történetével egyidős. A várban található az Igazságügy Minisztérium kezelésében lévő Megyei Bíróság és (volt) börtön épületegyüttese. A megürült börtön épületrész hasznosítása jelenleg még bizonytalan, de a tervek szerint az épület jellegét megtartva egy Igazságügy Történeti Múzeum kap elhelyezést falai között. A szomszédos Vár utca 3–5–7 épületegyüttes részét képezi az önkormányzati tulajdonban lévő egykori Várkert Étterem és szabadtéri színpad, amelynek rekonstrukciója – vállalkozói tőke és pályázati források bevonásával – 2005 kora nyarára megtörténik. A szabadtéri színpad hasznosításánál felvetődhet a börtönnel összefüggő funkcionális kapcsolatok kialakítása is.
93
A Vár környékén jellemzően a sűrűn beépített és a domborzati viszonyok miatt ritkán vagy egyáltalán nem beépített zöldterületek váltják egymást. A rendezési tervekben közcélra (közpark, véderdő, közkert stb.) megjelölt jelenleg magántulajdonú területrészek és a közparkok találhatóak. Az önkormányzat a településfejlesztési koncepció felülvizsgálatakor döntött a beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek arányának megtartásáról, elősegítve ezzel a megmaradt természetes környezet védelmét. A Veszprémbe látogató vendégek és az itt élők számára meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy a Várhegyet és a Benedek-hegyet alternatív megközelíthetőséggel, ebből az irányból is kulturáltan, a terület értékeit bemutatva lehessen feltárni. A várhegyet és a Benedek-hegyet körülölelő városrészben számos eddig rejtve maradt kultúrtörténeti és természeti érték található, amelyeknek megismerhetősége jelenleg csak a területen jártasak számára lehetséges. A terület feltárása a számos helyi és műemléki védettség alatt álló Jókai utcáról nyíló Kollégium és Miklós utcán keresztül lehetséges. A Miklós utca felőli zöldfelülethez kapcsolódó patakpartot a területen található épületek és változatos zöldterületek védelmében teraszosan ajánlatos kialakítani, annak érdekében, hogy a zöldfelület és a víz közötti kapcsolat vizuálisan és fizikailag is szorosabb legyen, a vízszintingadozás pedig játékosságot adjon a területnek. A fejlesztési elképzelések szerint a jelenleg részben burkolatlan gyalogos és kerékpáros ösvények szabályozása és szilárd burkolattal való ellátása történik. Ezen a szakaszon a sétány oldottabb formában vezethető, jelezve ezzel a terület pihenő és kirándulóhely jellegű funkcióját. A fentiek közül ki kell emelni a műemléki és idegenforgalmi szempontból egyaránt két igen fontos elemet: a veszprémvölgyi apácakolostor-romot és a jezsuita templomot, melynek feltárása és restaurálása folyamatban van. A tájképi (turisztikai) szempontból is látványos helyen levő romterület és értékes barokk templom rendezése és funkcióadása elsőrangú kulturális érdek. Ennek érdekében először be kell fejezni az ásatás-kutatást, ezek eredményétől függően kell meghatározni a kulturális felhasználást. Megoldásra vár a kőtár végleges, igényes elhelyezése, minimálisan a balácai kőtár szintjén, természetesen a múzeum és az Örökségvédelem együttműködésével. Az egyedi természeti értékeket felvonultató terület a Séd patak mentén húzódik Itt található az apácakolostor romterülete és a jezsuita templom épülete. A területen a feltárások még nem fejeződtek be. Az önkormányzat 2002 folyamán közterület rendezési tervet készítetett el a városképileg rendkívül érzékeny területre, amelynek célja volt az építésjogi eszközökkel nem szabályozott közterületek jogi rendezése és a Betekints-völgy és a Várhegy kapcsolatát biztosító Kittenberger utca új, korrigált nyomvonalának visszaállítása. A tervezett fejlesztések összhangban állnak az ÁRT szabályaival kialakított rendezési tervekkel, emellett illeszkednek Veszprém város kerékpáros forgalmi koncepciójában megjelölt fejlesztési területekhez is. Ennek I. ütemében cél a Séd-patak völgyében a Laczkó-forrástól a volt Vidámparkon keresztül a Benedek-hegy megkerülésével a Deák Ferenc utcáig tartó kerékpárút szakasz kialakítása. Jelenleg az egész terület besorolása közpark, a fenntartás és kezelés az állatkert feladata. Amennyiben megvalósul a tervezett gyalogos – kerékpáros hálózat, javul az emlékek bemutathatósága, a sétaúton a két végpont között múltunk széles és páratlanul értékes szelete tárul fel az idelátogatók előtt. A területen Séd patak mint első számú tájformáló természeti képződmény rehabilitációját az egész területre el kell végezni. Ahol lehet, ott a hetvenes években kiépített mesterséges partot és medret ajánlott visszaállítani az eredeti állapotába, főleg azokon a részeken, ahol közvetlenül zöldterülettel érintkezik, biztosítva ezzel a patak ökológiájának fennmaradását. A fejlesztési program második ütemben, a volt Vidámpark területén új kertépítészeti koncepció és környezetvédelmi terv alapján a zöldfelületi rehabilitációt (középkori kert, mediterrán kert, kialakítása) és a növénycserét, telepítést szükséges elvégezni.
94
Kiemelkedő értékű az Óváros tér északnyugati része is, a Pósa házzal, a 4–5–6–7. számú házakkal, a Tűztoronnyal és a historizáló Városháza. Értékes együttes a Budapest út 1–3–5. számú klasszicista kúriasor, a Szent István út 1–3–5–7. magjában barokk, részben átalakított házak sora. A fentieken túl kiemelkedő egyedi épületek a barokk Kapuváry-ház, a historizáló Megyeháza, a szecessziós Színház, a historizáló Megyei Könyvtár, az ugyancsak historizáló Angolkisasszonyok temploma és intézete, a későbarokk református templom, a barokk Jezsuita templom, a románkori-gótikus veszprémvölgyi apácakolostor-rom, a Domonkos apácakolostor (Margit-rom). Megemlítendő a városon kívül a balácapusztai római villaegyüttes. A város jelenlegi értékeinek megóvása és további kulturális célú hasznosítása egy „korrekciós városrendezési terv” alapján valósítható meg. Ezzel Veszprém Európa kulturális fővárosaként olyan város lehet, melyen tükröződik a mindennapok élettere a rend, a tisztaság és a biztonság. A közterek és épületek, optimális jó színvonalú elegye tükrözi a város és lakói morális szintjét, melyen megmutatkozik a jó állapot, a jó látvány, a jó levegő. Az igényesség, mint alapkövetelmény mindenhol jelen van.
95
5–6. A programmal kapcsolatos, tervezett jelentősebb önkormányzati (kulturális, közlekedési, turisztikai infrastruktúra) valamint vállalkozói fejlesztések Veszprémben Veszprém város fejlesztéseinél stratégiai cél, hogy a régió kulturális és tudományos központjaként a régióban élők és az ide látogatók számára megfelelő, magas szintű infrastruktúrát és szolgáltatásokat nyújtson. Az új beruházások megvalósításakor kiemelten kezeli a város a meglévő épített és természeti értékek védelmét, miközben a jelenkor elvárásainak megfelelő fejlesztéseket preferál. A város a 2002-ben elfogadott részletes rendezési tervben foglaltakkal összhangban prioritásként kezeli a történelmi belváros és várhegy környékének többirányú, többek között kulturális és idegenforgalmi célokat szolgáló feltárási pontjainak, irányainak fejlesztését. A koncepció ezeknek a kapcsolatoknak a kiépítése, az egyes meglévő városszöveti elemek egybekapcsolása mellett a belváros közlekedési nehézségeinek feloldását célzó útrekonstrukciókat, csomópont kiépítéseket és parkolási lehetőségek bővítését is tartalmazza. 5.1. Az önkormányzat tervezett fejlesztései 5.1.1. Kulturális és turisztikai fejlesztések: A kulturális főváros projekt fontosnak tartja annak az értékvédelmi folyamatnak a folytatását, mely a várnegyed és környezetében már megkezdődött, valamint az Egyetem; Megyei Könyvtár; Színház;volt Mozi – Zeneiskola; Korona-szálló, Séd mozi; Megyeháza; Zeneiskola; Múzeum épületei által meghatározott területen (a meglevő, használaton kívüli épületek felhasználásával a meglévő vonzerők mellett a történelmi belváros mellett egy új tudományos, művelődési, illetve művészeti központ elindítását, amely elsősorban ennek a városképi, településszerkezeti szempontból kiemelkedően fontos kultúrtájnak a megőrzését és fejlesztését eredményezi. A rehabilitáció célja a meglévő városszöveti elemek közti élő kapcsolatok kialakítása, egy egységes belvárosi szerkezet létrehozása, mely a jelenlegi belváros határait kitolva, a Veszprémi Egyetemtől egészen a Betekints-völgyig bezárólag egybekapcsolja a meglévő és a jelenleg kulturálisan alulreprezetált övezeteket is.
96
1 Projekt címe
Dubniczay-ház képzőművészeti kiállítóhellyé alakításával létrehozott turisztikai látványosság A fejlesztés célja a jelentős kulturális örökségnek számító veszprémi vár egyik, épülete, a Dubniczay-ház kulturális turizmusba történő bekapcsolásával egy a helyi kulturális értékeket figyelembevevő, nemzetközi szinten is versenyképes turisztikai attrakció jelenhet meg a
Projekt célkitűzései
nagy értékű László Károly képzőművészti gyűjtemény bemutatásával és kapcsolódó kulturális, képzőművészeti rendezvények megrendezésével, tematikájában kapcsolódva a város jelenlegi turisztikai látványosságaihoz. Közvetetten az idegenforgalomban tevékenykedő
Projekt megvalósításának helyszíne Projekt megvalósításának ideje
vállalkozások, megerősödését is szolgálja a projekt. Veszprém, Vár u. 29. 2004/10/01 - 2006/08/30 A Dubniczay ház-épületegyüttes rekonstrukciós munkálatainak elvégzése, a kapcsolódó látogatásbarát szolgáltatások fejlesztése, valamint a létesítmény ismertségét segítő marketing eszközök megvalósítása. A felújítás során az épületegyüttes teljes külső, belső megújítása történik, alkalmassá téve a termeket és a helyiségeket a kulturális turizmus kiszolgálására, a nagy értékű, képzőművészeti műal-
Projekt fő tevékenységei
kotásokat tartalmazó László Károly magángyűjtemény, tematikus kiállítások és a téglamúzeum bemutatására, illetve mobil megoldásokkal előadások, szimpóziumok, fogadások megtartására. Emellett az épületegyüttes szakmai találkozók, vizuális nevelési képzések, a társművészetek előadásainak és a város reprezentatív eseményeinek helyszíneként a régióban elsőként tud ellátni hiánypótló közösségi funkciókat, erősítve a város kulturális arculatát.
Projekt eredményei
A projekt eredménye a felújított, reprezentatív Dubniczay-ház.
2 Projekt címe
Városi Művelődési Központ teljes rekonstrukciója A projekt célja a város hagyományos közművelődését szolgáló intézménynek helyet adó épület együttes teljes rekonstrukciójával megfele-
Projekt célkitűzései
lő, a jelen kor követelményeihez igazodó közösségi helyszínek (színház terem, klubhelyiségek, tárgyalók, előadó termek) kialakítsa a helyi lakosság számára a rendezett közösségi tér megteremtése céljából.
Projekt megvalósításának helyszíne Projekt megvalósításának ideje
Veszprém, Dózsa út 2. 2006 (tervezet) - 2008 (tervezet) A projekt keretében megtörténik az épület teljes külső és belső re-
Projekt fő tevékenységei
konstrukciója, terek és a kapcsolódó zöldterületek teljes felújítása. A projekt eredménye a felújított, reprezentatív közösségi terekkel
Projekt eredményei
rendelkező épület együttes, mely a város lakói számára a színvonalas kikapcsolódást biztosító központja.
97
3 Projekt címe
A Benedek-hegy turisztikai és kulturális célú fejlesztése Veszprém város kulturális és turisztikai szolgáltatásainak bővítése céljából a várhegy szomszédságában található Benedek hegy zöldfelületeinek rekonstrukciója, parkosítása, a kőkereszt és környékének felújítása történik, ehhez kapcsolódva a hegy tetejét és a Séd völgyét
Projekt célkitűzései
összekötő panoráma lift felépítése, mely újszerű közlekedési kapcsolatot teremthet a kerekesszékes és babakocsival közlekedők számára is. Valamint cél a hegy gyomrában a jelenleg hasznosítatlan barlangrendszer rekonstrukciója és közösségi terek kiépítése, mely az egyedi zenei, színházi rendezvények és a hely adottságait kihasználó progresszív kiállítások helyszíne lehet.
Projekt megvalósításának helyszíne Projekt megvalósításának ideje
Veszprém, Benedek-hegy 2008 (tervezet) - 2009 (tervezet) Benedek-hegy területének teljes zöldfelületi rekonstrukciója, sétaút, közvilágítás kiépítése;
Projekt fő tevékenységei
Kőkereszt és környezetének rekonstrukciója; Panoráma lift építése, a hegy alján kapcsolódó szociális helyiségek kiépítése; Hegy belsejének rekonstrukciója, közösségi terek kialakítsa. A projekt eredménye a Benedek-hegyen felújított, rendezett zöldterület;
Projekt eredményei
Panoráma lift, szociális, fogadó épületek; Rendezett belső terek, melyek alkalmasak egyedi kulturális programok (pl. cinetip, dj fesztiválok) a hegy gyomrában.
98
4 Projekt címe
Séd-völgy (Betekints-völgy) rehabilitációja Veszprém Megyei Jogú Önkormányzata a régió turisztikai szolgáltatásainak bővítése céljából az egyedi természeti és épített értékekkel rendelkező, jelenleg fejlesztésre váró veszprémi történelmi részének komplex fejlesztését kívánja megvalósítani, a városba látogató vendégek tartózkodási idejének növelése, és a város szolgáltatásainak bővítése érdekében. Szerkezetileg szervesen egybe kapcsolva a belváros, a várnegyed és a Kittenberger Vadaspark területét. A zónában
Projekt célkitűzései
található műemlék épületek (jezsuita templom valamint apácakolostor romok) felújításával, illetve teljes feltárásával és a terület komplex fejlesztésével egy rekreációs kulturált zöldterület és kulturális központ (zenei és egyéb rendezvények) helyszíne alakul ki. A gyalogos közlekedést biztosító hálózat és a kerékpárosok számára is alkalmas rendszerrel jelentősen növekedhet a városban található kerékpár utak száma és kapcsolatot teremthet a balatoni és a tervezett dél-bakonyi kerékpár úttal.
Projekt megvalósításának helyszíne Projekt megvalósításának ideje
Veszprém, Benedek-hegy alja – Betekints-völgy
2007 (tervezet) - 2008 (tervezet) A Benedek-hegy környékén és a váralján kerékpárút, valamint a terület zöldfelületeinek megújításával létrejövő közpark és egy új kiránduló, rekreációs övezet kialakítása történik. A régi Vidámpark teljes rekonstrukciója, köz-, szabadidőpark jelleg megteremtésével, az utak, sétautak felújításával, a zöldterületek megújításával és a kerékpárosok számára kialakított új út, amely kapcsolódhat a később megvalósuló Herend – Veszprém kerékpárúthoz,
Projekt fő tevékenységei
illetve jelentősen megkönnyítheti a város határában található természeti táj kerékpáros megközelíthetőségét. Az egyedi természeti értékeket felsorakoztató Séd völgy rehabilitációja környezetvédelmi és idegenforgalmi szempontból. Jezsuita templom és a szomszédságában elhelyezkedő apácakolostor teljes feltárása és rehabilitációja, kulturális (zenei és egyéb) rendezvényekre alkalmas területté alakítása. A projekt eredménye a felújított, rendezett zöldterületi rendszer. A felújított kulturális műemlék épületek (jezsuita templom, apácakolostor) és az egyedi természeti táj egybekapcsolásával létrejövő hang-
Projekt eredményei
versenyterem, szabadtéri színpad a fesztiválok, rendezvények látogatói, valamint a turisták számára a színvonalas kikapcsolódást biztosító közösségi térként szolgálnak. Gyalogos- és kerékpárút rendszer.
99
5 Projekt címe
Slide-show a belvárosi épületeken Veszprém belvárosában a 60-70-es években épült épületek (Bástya üzletház, „zöld-ház”, Skála Vár épülete) homlokzata nem illeszkedik minden elemében a város arculatába. Ennek a kontrasztnak a feloldása a projekt célja, melynek keretében ezekben az épületeknek a hom-
A projekt célja
lokzatát kihasználva a program ideje alatt folyamatosan látványos slide show-k, változatos fényvetítések felületei lehetnek. Emellett ez megfelelő promóciós csatornaként szolgálhat a programban szereplő műsorok, kiállítások számára. (kivetítve a műalkotásokat, fesztiválok werkfilmjeit)
Projekt megvalósításának helyszíne Projekt megvalósításának ideje
Projekt fő tevékenységei
Veszprém, Belváros
2010 (tervezet) - 2010 (tervezet)
A vetítésre alkalmas, megfelelő homlokzatú épületek kiválasztása, világítástechnika kiépítése, a slide show-k kidolgozása A projekt eredménye a belvárosban található épületek homlokzataira vetített
Projekt eredményei
fényműsorok, melyek javíthatják városképet, vizuális értékei és kulturális funkciójuk mellett egyedi promóciós csatornaként is szolgálnak
A tervezett fejlesztések koncepciójának kialakításánál az értékmegőrzés mellett az értékteremtés is nagy hangsúlyt kapott. Mindez biztosíthatja a város hagyományos és modern építészetének, valamint az új mediális művészetek különböző formáinak összjátékát figyelemmel a város egyedi adottságaira. Hiszen az egyedi természeti értékek eddig kihasználatlan elemei olyan új, kulturális funkciót kaphatnak, melyek szervesen illeszkedve a meglévő attrakciókhoz tovább növelhetik Veszprém és ezzel a térség kulturális lehetőségeit. Továbbá az épített örökség megóvása mellett a tervezett beruházásokkal olyan újszerű elemekkel gazdagodhat a város, melyek a kortárs és réteg művészetek bemutatkozásának méltó helyszínei lehetnek, valamint mindennek társadalmasításába is képesek bekapcsolódni. A koncepció kiemelt célja, hogy a kulturális és turisztikai beruházások hatásai és eredményei egymást kiegészítve, erősítve valósuljanak meg, melyek szinergiája magasabb hozzáadott értéket produkálhat a város kulturális arculatában, mint az egyes kis projektek eredményei.
5.1.2. Közlekedési fejlesztések Veszprém közlekedési hálózata földrajzi adottságainak köszönhetően egy hagyományos fejlődés eredményeként alakult ki és tükrözi annak kisvárosias jellegét. Mindez a belvárosi zónában még hangsúlyosabb, hiszen a meglévő értékeket védve a hálózat nem volt képes lekövetni a motorizáció ugrásszerű növekedését. Ezért a program kapcsán cél olyan közlekedési megoldások megvalósítása, mely biztosítja a belvároson keresztül haladó – különösen teherforgalom – elvezetését (1, 3. projekt), és az áthaladó forgalom áthaladási idejének csökkenését (2. projekt).
100
1. Projekt címe
Veszprémben a Jutasi és Pápai út közti közúti kapcsolatot biztosító körgyűrű szakasz kiépítése Veszprém a település egyedi földrajzi adottságainak megfelelő, a belvárosra nehezedő közlekedés csillapítása érdekében saját beruházásban megvalósította már a belső körgyűrű 2/3 részét. A projekt keretében a fennmaradó megközelítőleg 1/3 résznyi úthálózat kiépítése történik, mely szakasz szintén jelentős forgalmat tud levezetni a je-
Projekt célkitűzései
lenleg balesetveszélyes és leterhelt Házgyári útról és a belvárosról. A fejlesztés magába foglalja a Jutasi lakótelep, Dózsa városrész közlekedési kapcsolatát jelentő híd, elkerülő út, hangfogó fal és 2 db körforgalmi csomópont kiépítését. A tervezett híd és út a jelenleg elhagyagolt belterületi zöldterület mentén haladna el, melynek fejlesztése egy későbbi szakaszban a közlekedési infrastruktúra kiépítésével megtörténhet.
Projekt megvalósításának helyszíne Projekt megvalósításának ideje
Veszprém, Jutasi – Pápai út közötti rész
2007 (tervezet) - 2009 (tervezet)
A Jutasi ás Pápai út közötti szakasz területrendezése. Viadukt felépíProjekt fő tevékenységei
tése, úthálózat kiépítése, körforgalmi csomópontok kialakítása, hangfogó falak kiépítése, kapcsolódó zöldterületek kialakítása
Projekt eredményei
A projekt eredménye a belső körgyűrűt teljessé tevő, 2,5 km-es elkerülő út.
101
2. Körforgalmi csomópontok kialakítása
Projekt címe
Veszprém közlekedéshálózati struktúrája, a lámpás kereszteződések a megnövekedett gépkocsiforgalmat nem képesek kiszolgálni, ezért cél a
Projekt célkitűzései
közlekedés folyamatosságának és a balesetek számának csökkentése érdekében több, fontos csomópontban a körforgalom kiépítése.
Projekt megvalósításának
Veszprém, Budapest u.–Jutasi körforgalom Kopácsi u.–Jutasi körforgalom
helyszíne
Dózsa téri körforgalom
Projekt megvalósítási ideje
2005 (tervezet) - 2010 (tervezet) Budapest u. – Jutasi körforgalom kiépítése; Kopácsi u.– Jutasi körfor-
Projekt fő tevékenységei
galom kiépítése; Dózsa téri körforgalom kiépítése A projekt eredménye a biztonságos körforgalmi csomópontok, tisz-
Projekt eredményei
tább környezet, kevesebb baleset, belváros leterheltsége csökken.
3. Projekt címe
Úthálózat fejlesztése
Projekt célkitűzései
Veszprém Veszprém,
Projekt megvalósításának helyszíne
o
Levendula utca – Radnóti tér közterület rendezés
o
Kittenberger utca (átkötés) megvalósítása
o
Bútorgyár melletti útszakaszok és csomópontok
o
és a kapcsolódó közterület rendezése.
Projekt megvalósításának ideje
2005 (tervezet) - 2010 (tervezet)
Levendula utca – Radnóti tér közti terület rendezése, útszakasz kiépíProjekt fő tevékenységei
tése; Kittenberger utca átkötésének kialakítása, új közlekedési felület kialakítása; Bútorgyár melletti útszakaszok és csomópontok kialakítása, a régi vasútállomás kornyékének rehabilitációja. A projekt eredménye a jelentős közút szakaszok megépítése, a belvá-
Projekt eredményei
ros leterheltségének csökkenése; tisztább környezet, kevesebb baleset.
Veszprémben a hagyományosan kialakult városszerkezethez illeszkedő infrastrukturális fejlesztések minden elemében figyelembe veszik az optimális köztér-használatot, hiszen a város földrajzi és szerkezeti adottságai nem teszik lehetővé a pazarló és indokolatlan közterület felhasználást.Az összes fejlesztés során a lakossági és látogatói igényekhez, valamint annak méreteihez illeszkedő, optimális területhasználat került megfogalmazásra.
102
5.2. Vállalkozói tőke beruházásai A programmal kapcsolatban kiemelt szerepet kapnak a vállalkozói szféra beruházásai, melyek Veszprémben az idegenforgalom volumenének növekedését célozva kulturális területen is vonzó, egyedi szolgáltatások megteremtését célozzák. Egyrészt jelenti ez a folyamatban lévő, önkormányzati belváros rehabilitációs projekteket kiegészítve, a funkció nélkül álló épületek felújítását (1., 3., 4., 6. projekt), új, napjaink fogyasztási szokásait figyelembe véve a város határában egy multifunkcionális csarnok építését (2. projekt), valamint a belváros közlekedési problémáit orvosló, a parkolási gondokon segítő önkormányzati fejlesztéseket kiegészítve, a parkolóházak építését (5. prokekt). 1. Projekt címe
Várkert Étterem és szabadtéri színpad rekonstrukciója A projekt célja a város turisztikai központjában, a várban található épület komplex rekonstrukciója, mely színvonalas ven-
Projekt célkitűzései
déglátással és kapcsolódó egyéb szolgáltatásokkal növelheti a város vonzerejét. Ehhez kapcsolódóan a szabadtéri színpad felújítása megfelelő közösségi téret biztosíthat exkluzív kulturális rendezvények megtartására.
Projekt megvalósításának helyszíne Veszprém, Vár utca 3-5-7. Projekt megvalósításának ideje
2005 (tervezet) - 2006 (tervezet) A projekt keretében, az épület teljes külső és belső rekonst-
Projekt fő tevékenységei
rukciója, terek felújítása és a kapcsolódó zöldterületek teljes felújítása megtörténik. 5
A felújított, exkluzív étterem és reprezentatív közösségi terekkel renProjekt eredményei
delkező kisszínpad, mely a város lakói számára a színvonalas kikapcsolást biztosító rendezvények halyszíne lehet.
103
2 Projekt címe
Konferenciaközpont és hangversenyterem kialakítása A projekt célja a használaton kívüli, régi mozi épületben konferenciaközpont, hangversenyterem és art-mozi („Kultúra Háza”) elhelyezése, ehhez kapcsolódva a szálloda kialakítása. A kialakított központot egybe
Projekt célkitűzései
kapcsolva a szomszédságában elhelyezkedő közterületi zónákkal - csápokkal kapcsolandó a város többi hasonló értékű megmutatásra érdemes területeihez. (Erzsébet-sétány, Kossuth L. utca, Buhim utca, Vár, Jókai utca)
Projekt megvalósításának helyszíne Projekt megvalósításának ideje
Veszprém, Belváros 2008 (tervezet) - 2009 (tervezet) Az egykori Séd Mozi épület homlokzatának, újszerű, modern átalakítása, belső tereinek komplex rekonstrukciója; Színhátterem átalakítása, akusztikai rekonstrukciója, koncert- és szín-
Projekt fő tevékenységei
házterem kialakítása; Az alagsori részben működő Art-mozi tereinek fejlesztése; Az épület mellett szálloda felépítése, szomszédságában található közterületeken szabadtéri kulturális rendezvények helyszínének kialakítása; A projekt eredménye Városi Művelődési Központ és Színház mellett a
Projekt eredményei
belvárosban kialakuló újabb, művészeti és a zenei kultúra központjaként funkcionáló centrum;
3. Projekt címe
Multifunkcionális Sportcsarnok Veszprém Megyei Jogú Önkormányzata a város és a régió igényeinek megfelelő, azt teljes mértékben kielégítő multifunkcionális csarnok felépítését tervezi PPP program keretében, amelyben a vállalkozói tőke nemcsak a beruházás, hanem a működtetésnél is bevonásra kerül. Az ehhez kapcsolódó elkészülő szakmai tanulmány, illetve a celjei (Szlovénia) sportcsarnok tervei fogják alapját képezni a beruházásnak. A léte-
Projekt célkitűzései
sítendő csarnok egyik eleme annak a több létesítményből álló ingatlanfejlesztésnek, amely révén Veszprém helyet ad a regionális feladatokat is ellátó szabadidős és sportlétesítményeknek, valamint közéleti, kulturális rendezvényeknek. A területfejlesztéshez kapcsolódóan az egyes létesítményekkel párhuzamosan ki kell alakítani a terület működéséhez szükséges infrastruktúrát (közlekedési hálózat, közművesítés, parkolóterületek).
Projekt megvalósításának helyszíne Projekt megvalósításának ideje Projekt fő tevékenységei Projekt eredményei
Veszprém 2005 (tervezet) - 2007 (tervezet) Területrendezés, Multifunkcionális csarnok felépítése; parkolók kiépítése, közúti kapcsolatok kialakítása; A projekt eredménye 4500-6000 fő befogadásra alkalmas csarnok, ehhez kapcsolódó parkolók
104
4. Projekt címe
Kopácsy út, Csomay strand területének rehabilitációja A projekt célja Veszprém belvárosi részén található, egyedi tájértékkel rendelkező zöldzóna teljes rehabilitációja a város lakóinak és az
Projekt célkitűzései
ide látogatók számára megfelelő rekreációs, kikapcsolódásra alkalmas helyszín kialakítása
Projekt megvalósításának
Veszprém, Kopácsy u. melletti terület
helyszíne Projekt megvalósításának
2005 (tervezet) - 2007 (tervezet
ideje A völgy teljes zöldfelületi rekonstrukciója. Projekt fő tevékenységei
Kapcsolódó (vendéglátó, pihenő funkciójú) épületegyüttes kialakítása
Projekt eredményei
5. Projekt címe
A projekt eredménye kulturált belvárosi zöldterület;
Régi Mozi épületének rehabilitációja A projekt célja Veszprém Óvári F. utcában található, közel két évtizede funkció nélkül álló, a XIX. század végén épített régi filmszín-
Projekt célkitűzései
ház épületének teljes rekonstrukciója, melynek köszönhetően az épület a szolgáltató funkció mellett szórakoztató, a könnyű műfajoknak helyt adó kikapcsolódás helyszínévé válhat.
Projekt
megvalósításának
helyszíne Projekt megvalósításának ideje
Veszprém, Óvári F. u. 2005 (tervezet) - 2007 (tervezet) Az épület belső és külső felújítása; A színházterem rekonstrukciója,
Projekt fő tevékenységei
új funkcióra alkalmas terek kialakítása; Kapcsolódó (vendéglátó, pihenő funkciójú) kialakítása;
Projekt eredményei
A projekt eredménye felújított, szórakoztató komplexum
A tervezett fejlesztések koncepciójának kialakításánál az értékmegőrzés mellett az értékteremtés is nagy hangsúlyt kapott. Mindez biztosíthatja a város hagyományos és modern építészetének, valamint az új mediális művészetek különböző formáinak összjátékát figyelemmel a város egyedi adottságaira. Hiszen az egyedi természeti értékek eddig kihasználatlan elemei olyan új, kulturális funkciót kaphatnak, melyek szervesen illeszkedve a meglévő attrakciókhoz tovább növelhetik Veszprém és ezzel a térség kulturális lehetőségeit. Továbbá az épített örökség megóvása mellett a tervezett beruházásokkal olyan újszerű elemekkel gazdagodhat a város, melyek a kortárs és réteg
105
művészetek bemutatkozásának méltó helyszínei lehetnek, valamint mindennek társadalmasításába és népszerűsítésébe is képesek bekapcsolódni. A koncepció kiemelt célja, hogy a kulturális és turisztikai beruházások hatásai és eredményei egymást kiegészítve, erősítve valósuljanak meg, melyek szinergiája magasabb hozzáadott értéket produkálhat a város kulturális arculatában, mint az egyes kis projektek eredményei. 5.2.1. Közlekedési fejlesztések Veszprém közlekedési hálózata földrajzi adottságainak köszönhetően egy hagyományos fejlődés eredményeként alakult ki és tükrözi annak kisvárosias jellegét. Mindez a belvárosi zónában még hangsúlyosabb, hiszen a meglévő értékeket védve a hálózat nem volt képes lekövetni a motorizáció ugrásszerű növekedését. Ezért a program kapcsán cél olyan közlekedési megoldások megvalósítása, mely biztosítja a belvároson keresztül haladó – különösen teherforgalom – elvezetését (1., 3. projekt), és az áthaladó forgalom áthaladási idejének csökkenését (2. projekt). 6. Projekt címe
Veszprém belvárosában parkolóházak építése A projekt célja Veszprém belvárosának közelében a parkolóhelyek számának növelése érdekében új mélygarázsok és több szintes parkolóházak építése, mivel a város földrajzi adottságai nem teszik lehetővé, hogy
Projekt célkitűzései
további területeket vonjanak be a parkolási rendszerbe, ezért szükséges más megoldások megvalósítása. A város ezt a projektet szintén PPP program keretében kívánja megvalósítani
A megvalósítás helyszíne A megvalósítás ideje Projekt fő tevékenységei Projekt eredményei
Veszprém, belváros melletti területek (tervezet szerint több helyszín is lehetséges) 2005 (tervezet) - 2010 (tervezet) Területrendezés, földmunkák, mélygarázs és emeletes parkolóház kialakítása A projekt eredménye az igényekhez illeszkedő kapacitású mélygarázsok és parkolóházak
7. Projekt címe
Igazságügyi történeti múzeum a veszprémi várban A projekt célja a város turisztikai célterületén található, a börtön kiköltözés után funkció nélküli épület (Börtön) turisztikai attrakcióvá alakítása,
Projekt célkitűzései
melyet az Igazságügy Minisztérium is támogat, hiszen a múzeum hazánkban egyedülállóan mutatja be a rendvédelem és igazságszolgáltatás hagyományait.
Projekt megvalósításának helyszíne Projekt megvalósításának ideje
Veszprém, Vár u. 2005 (tervezet) - 2007 (tervezet) A régi börtön épületegyüttesében egy múzeumi szárny kialakítása és
Projekt fő tevékenységei Projekt eredményei
berendezése a kiállítási tárgyakkal A projekt eredménye egy egyedi turisztikai attrakciónak számító múzeum
106
Veszprém Európa Kulturális Fővárosaként olyan város lehet, melyen tükröződik a mindennapok élettere a rend, a tisztaság és a biztonság. A közterek és épületek, optimális, jó színvonalú elegye tükrözi a város és lakói morális szintjét, melyen megmutatkozik a kiváló állapot, a kellemes látvány, a jó levegő. Az igényesség, mint alapkövetelmény mindenhol jelen van. Az önkormányzat által tervezett fejlesztések megvalósulásának feltételei a megfelelő volumenű források rendelkezésre állása, melyet leginkább a város forrásabszorpciós képességének növelésével lehet elérni a hazai és főként az európai támogatási források mobilizálásával. A vállalkozói tőke városi fejlesztésekbe történő befektetéseinek a megfelelő, kiszámítható gazdasági környezet és a megtérülő beruházások a zálogai. A bemutatott fejlesztések eredményeinek és hatásainak szinergiája olyan értéktöbbletet eredményezhet nemcsak a város, hanem a térség és a régió gazdasági és kulturális viszonyaiban, melyek a tervezett kulturális koncepció nélkül nem realizálódhatnának. A tervezett kulturális projekteknek nemcsak a kultúra területén lehetnek multiplikatív hatásai, hanem a kistérség és régió konkrét, gazdaságfejlesztésben megvalósuló projektek létrejöttével, közvetve és közvetlenül a munkanélküliség csökkenését, valamint a városra és környékére jellemző turisztikai szektorban magasan képezett humánerőforrásokra igényt tartó, színvonalas munkahelyek kialakulását eredményezhetik. Emiatt fontos, hogy a fejlesztések nem önmagukért, kizárólag a kultúra céljait szolgálják, hanem többlet eredményeket felmutatva, segítsék elő a társadalom minden tagja számára az értékteremtés és értéknövelés lehetőségét.
107
7. Veszprém a térség és régió kistelepülései közötti hálózat építésének lehetőségei a programsorozattal kapcsolatban
Veszprémnek kiemelt szerepe van a kistérségben és a régióban a kulturális és a tudományos területeken, melyet a város történelmi adottságai, hagyományai és az itt található Veszprémi Egyetem jelenléte is magyaráz. Veszprém városfejlesztési elképzeléseiben mindig szem előtt tartja annak térségi kihatásait is. A programsorozattal kapcsolatos infrastrukturális fejlesztések esetében Veszprém törekedik olyan, nemcsak a város, hanem a térség kulturális arculatát tovább erősítő projektek megvalósítására, melyek szinergia hatása a kistelepülések fejlesztéseivel erősítheti azok hozzáadott értékét. A Közép-dunántúli Régióban, Veszprém megyében és a kistérségben is jellemző az apró falvak magas száma. Emiatt a régióban található városoknak nemcsak saját lakosai, hanem nagyobb kihatással és magasabb népességre kell olyan speciális funkciókat ellátniuk, mint a kulturális szolgáltatások. A kistelepüléseken méretüknél és lakosságszámuknál fogva sokszor indokolatlan a minden igényt kielégítő kulturális intézményhálózatot fenntartása. Ezen a területen nagy lehetőségek rejlenek az együttműködésekben, hiszen nem érdemes a Veszprém környéki kisvárosokban és kistelepüléseken is ugyanazokat a kulturális funkciókat erőltetni, melyek szolgáltatása a nagyobb kihatás mellett rentálbilisabb a nagyvárosban. Viszont lehetnek olyan, speciális, csak a településre szabott jellegzetességek, melyek kulturális szolgáltatásként történő bemutatása csak kistelepülési szinten és szakmailag indokolt. A kistelepülések programsorozatba történő bekapcsolása több csatornán lehetséges. 1.
Egyeztetett, közösen megvalósított fejlesztések. Ennek érdekében egy folyamatosan működő, az információáramlás biztosító, szakmai kommunikációs rendszert kell létrehozni, mely testület generálja és egyezteti az egyes fejlesztési elképzeléseket. Erre jó példa a kerékpárút projekt megvalósítása. A már megvalósított (Veszprém – Balatonalmádi kerékpárút) és ennek folytatásaként a tervezett Dél-bakonyaljai kerékpár utat is megfelelő stratégiával kulturális közvetítővé lehet tenni.
2.
A nagy látogatószámot produkáló rendezvények összehangolása indokolt, hiszen a tervezett infrastrukturális fejlesztéseknél figyelembe kell venni a települések lehetőségeit, és ennek alapján ki kell jelölni a célterületeket. Mindezt annak érdekében, hogy el lehessen kerülni a párhuzamosságokat és az esetenkénti érdektelenséget, valamit az indokolatlan, céljait el nem érő beruházásokat.
3.
A speciális kistelepülési, kisvárosi adottságokat figyelembevéve, összehangoltan célszerű kialakítani azokat a fejlesztési prioritásokat és célokat, melyek megvalósítása pontosan ezen a szinten célszerű, hiszen olyan réteg specifikus szolgáltatások ellátását teszi lehetővé kulturális területen, melyek biztosítása a nagyvárosban nem volna megfelelő.
4.
A Közlekedési kapcsolatok fejlesztése elengedhetetlen feltétele a megfelelően működő hálózatnak és az együttműködésnek. Ennek keretében a tervezett M8 gyorsforgalmi út projekt megvalósítását fel kell gyorsítani (2007-2011), mely nyugat-kelet irányban teremt gyorsforgalmi közúti kapcsolatot. Valamint fontos cél a térségben található zsáktelepülések (pl. Hárskút) bekapcsolása a nagyobb közlekedési hálózatokba, hiszen az elérhetőség biztostásával a Veszprémben megrendezésre kerülő programok mellett ezek a települések is kiegészítő rendezvényekkel kapcsolódhatnak be az akciósorozatba.
108
5.
Szentkirályszabadja–Veszprém Repülőtér hasznosítása nemcsak városi, hanem a balatoni térség és a régió települései számára nyújt légi kapcsolatot a nagyvilággal. Emellett a helyszín adottságainál fogva bekapcsolható a kulturális programokba is, hiszen egyes nagy helyigényű, illetve egyedi rendezvények potenciális helyszínéül szolgálhatnak a reptér objektumai.
6.
A VDV (Veszprém Digitális Város) projekt tapasztalatainak megosztása a térség kisvárosai és községei számára. A projekt céljainak kiterjesztése a környező térség településein. Ezzel a nyitott önkormányzat céljai mellett egy jól funkcionáló mellérendeltségi viszonyban működő hálózatot lehet kialakítani, mely a kulturális együttműködések és közös projektek végrehajtása során is használható. A térség településeinek összefogásával, együttműködésével realizálódó kulturális területen
tervezett projektjei nagyobb hatást és eredményt érhetnek el, mint az egyes települések fejlesztései. A kulturális szférában kialakítandó települési hálózat biztosíthatja, hogy a fejlesztések egyeztetett módon és a szakszerűség magas színvonalán valósuljanak meg. Ennek érdekében először együttműködve kell a célokat, prioritásokat meghatározni, majd ezt követően az egyes intézkedések és azok megvalósítását biztosító projektek generálásában, kidolgozásában és végrehajtásában.
109
8. Hogyan kívánja biztosítani a helyi (városi) és regionális szerepvállalást, különös tekintettel a kulturális értelemben hagyományosan alulreprezentált csoportokra?
A projekt lehetőséget ad a kultúra fogalmának más értelmezésére, nem a megszokott sztereotip fogalmak és azok kifejezésére. Minden résztvevő megtalálja majd azt a formát, amely az ő igényei, elvárásai, társadalmi státusza szerint megfelelő. A kultúra az életünk része és kötelességünk bevonni annak használatába a különböző társadalmi csoportokat. A kultúra közösségformáló, társadalom (át)alakító szerepe és hatása nem megkérdőjelezhető. A kulturális főváros akkor jön létre igazán, ha a polgárok gondolatai és keze munkája nyomán, odaadó bábáskodásuk mellett születik meg. Máskülönben csak élettelen monstrum, melyet a társadalom természetes szövete helyett acél, beton és márvány hálóz be, nyomva és nyomasztva a szűken és a tágabban értelmezett közösségeket egyaránt. Ezért a kezdetektől, tehát már tegnaptól a közösségre, a civil világra kell épülnie a tervezésnek, az előkészítő munkának. Fiatalok különböző közösségei (pl. deszkások, bizonyos underground kultúrák képviselői) véleménye, kezdeményezései gyakran csak szűk körben jutnak el az érdeklődőkhöz, vagy akár országos – sőt nemzetközi szinten is jelen vannak –, viszont a város kultúrpolitikusainak nincs tudomása ezekről a kezdeményezésekről. Ezekre a programokra a tapasztalatok szerint igény van, ugyan speciális réteget érintenek, de az Európa Kulturális Fővárosa programok során mindenképpen számolni kell ezekkel az irányzatokkal is. Az eddig kulturális értelemben alulreprezentált csoportok új színekkel gazdagítanák a város kulturális arculatát, másrészt jelentős tömegeket vonzanának.
110
Lehetséges formái: A képregény Magyarországon egyelőre nem rendelkezik jelentős hagyományokkal, viszont Európában (elsősorban Belgiumban és Franciaországban) elismert művészetként tartják számon, és komoly iparág szerveződött köré. Emellett a világban – és így Magyarországon is – léteznek képregényszerzők, akik nyilvánosságot egyedül az internet és speciális üzletek révén kaphatnak. A képregény olyan szempontból is jelentős lehet Európa Kulturális Fővárosa számára, hogy nyomtatott formában idegennyelv ismerete nélkül – vagy akár néhány szó birtokában – élményt jelenhet a közönség számára. Mint – a legtöbb helyen – marginális művészeti ágnak, szakmai programokkal, bemutatókkal lendületet lehetne adni a képregényeknek is. A szerepjáték szintén a fiatalok egyik fontos para-kulturális szabadidős programja. Ez a tevékenység bizonyos mitologikus ismeretek elsajátítását feltételezi, továbbá élénk fantáziát, kitűnő verbális képességeket követel meg. Mind Magyarországon, mind Európa más országaiban nagyon sokan hódolnak ennek a szórakozásnak. Veszprém történelmi városképe ideális terepe egy out-door szerepjátékos programnak, ahogy azt a város és az ország más településeinek fiataljai több ízben tapasztalhatták. A közös szabálykönyvek, játékleírások, valamint a szavakon túl más színházi eszközök használata segítségével a szerepjátékok résztvevői más országbeliek is lehetnek, ahogy arra szintén volt már veszprémi példa. A fogyatékkal élők bevonása a programokba elsősorban akadálymentesítést kíván kezdve az akadálymentesített épületektől, közterületektől, a filmek, előadások feliratozásáig. Fogyatékkal élőkkel együtt vagy számukra alkotni egyben újabb nézőpontokat is magában hordoz. Olyan kezdeményezések révén, amelyek által az ehhez a réteghez tartozók is kibontakoztathatják művészi hajlamaikat, nemcsak a hasonló sorsú társaik számára jelenthetnek élményt, hanem minden más ember számára is. Például a DJ-k (lemezlovasok) és az újabban megjelent VJ-k (visual jockey – „látványlovasok”) mellett TJ-k (touch jockey – „tapintáslovasok”) bemutatóját lehetne megszervezni oly módon, hogy művészek nem látó alkotók segítségével hoznak létre tapintás útján élvezhető alkotásokat. A felsorolt csoportok közül a fogyatékkal élők jól szervezett társadalmi szervezet-hálózattal rendelkeznek. Ugyanakkor az önkormányzat - a civil koncepció értelemében is – partnerének tekinti a civil közösségeket – tehát ilyen értelemben bírósági bejegyzéssel nem rendelkező, de tevékenységében a társadalmi szervezetekéhez hasonlóan működő csoportokat. Ily módon a civil szervezetek és közösségek helyet kapnak a Társadalmi Tervező Testületben és az önkénteseket koordináló testületben is. Természetesen a közösséghez nem tartozó egyének is bekapcsolódhatnak mind az előkészítésbe, mind a végrehajtásba. Erre lehetőségük van az internetes fórumon keresztül és az önkéntes tevékenységekben való részvétel útján. Általában azonban nem jellemző, hogy kulturális programok szervezése során valaki közösségektől elszigetelten tevékenykedjen. Veszprémben és Veszprém vonzáskörzetében több kisebbség is él. A legjelentősebbek ezek között a németeké, a romáké és az örményeké. Ezek a közösségek az elmúlt másfél évtizedben létrehozták, kialakították azokat a kereteket, amelyek között megfogalmazhatják önmagukat, képviselhetik érdekeiket és értékeiket. Alapvetően az általuk létrehozott kisebbségi önkormányzatok nyújtanak megfelelő hátteret közös akcióik, tevékenységeik működtetéséhez. Természetesen megtalálhatjuk az általuk létrehozott civil szervezeteket is. Ezek a formalizált közösségi keretek alkalmasak arra, hogy a kisebbségek megjelenítése, és a tervezéstől a végrehajtásig tartó folyamatba való bevonása eredménnyel megvalósulhasson. E szerveződések tagjai a TTT-nek és az önkénteseket koordináló testületnek, biztosítva a kétirányú kapcsolatok kialakulását a régióban élő kisebbségekkel és azok szervezeteivel.
111
9. Milyen szerepet szán a testvérvárosi és a határ menti kapcsolatoknak az akció során? Milyen elképzelései vannak egy, az adminisztratív határokon átnyúló kulturális hálózat kiépítésében?
Veszprém testvérvárosai Bottrop (Németország) Rovaniemi (Finnország) Gladsaxe (Dánia) Ottignies Louvain la Neuve (Belgium) Tartu (Észtország) Tirat Carmel (Izrael) Passau (Németország) Sepsiszentgyörgy (Románia). Veszprém testvérvárosai partneri rendezői a programoknak, saját döntésük értelmében kapcsolódnak, kapcsolódhatnak be az eseményekbe (zene, képzőművészet, színház, vagy gasztronómia). A projekt abból indul ki, hogy testvérvárosaink mintegy részesei lesznek az Európai főváros 2010-es évének. A főváros funkció kötelez bennünket arra, hogy ne csak saját értékeinket mutassuk be, hanem a több évtizedes testvérvárosi kapcsolatok eddigi értékeit, az egyes testvérvárosok kulturális életének láttatásával a közösségek együttműködését is. Tervezett projektek
színházi előadások fogadása
zenekarok, énekkarok fogadása
táncegyüttesek fogadása
képzőművészeti kiállítások fogadása.
A produkciók, a kiállítások bemutatásra kerülnek a régióban, a megye városaiban, kistérségeiben. Dokumentum 2010 A negyedszázad óta működő Dokumentum-projektek kialakult szervezési szisztémája szerint:
2008-ban a projekt kurátorainak, szerkesztőinek felkérése, kiadványok előkészítése
2009-ben elméleti előkészítés, tanulmányok megírása, konferencia szervezése, kiállítók felkérése, szponzori háttér biztosítása, kiadványok nyomdai előkészítése, egyéb technikai előkészítés. web-tartalmak megjelenítése, interaktivitás. Veszprém D’Arts House 2010 – Veszprém D'(igitális) Művészetek Háza 2010. Nemzetközi
kapcsolatok. A 2005-ben a testvérvárosi és személyes kapcsolatok felhasználásával megvalósult projekt nemzetközi, európai meghirdetése, pályázatok kiírása (képzőművészet, multimédia, zene).
Regionális nemzetközi művésztelepek Európai művészek részvételével köztéri munkák készítésére. A nemzetközi művésztelepekre 14-20 alkotó – közülük 7 művész Veszprém testvérvárosaiból kerül meghívásra, további alkotók az eddigi európai kulturális fővárosokból, vagy pályázati úton érkeznek. A 2-3 hetes művésztelepeken született alkotások a város vagy az adott régiók településeinek köztereire kerülnek. Országos iparművészeti pályázat: felhívás elindítása a városhoz kötődő emlék, souvenir tárgyak tervezésre, majd legyárttatására. Információs irodák: Mindegyik testvérvárosban egy-egy mini Eu-s főváros információs irodát működtetünk. Az információs irodákat a testvérvárosok irodáiban helyezzük el, így plusz működési
112
költségek nem jelentkeznek. A munkatársak ugyancsak az irodák alkalmazottai, akik azonban 2008tól folyamatosan egy-egy hónap helyszíni terepmunkán vesznek részt, így pontos helyismerettel, személyes kontakt kapcsolatokkal rendelkeznek. Az irodák online kapcsolatban állnak az Európai kulturális főváros információs centrummal, így a szállás, belépőjegy elektronikus utón is rendelhető. A testvérvárosokban kihelyezett invitáló eseményeket rendezünk, (kiállítások, művészeti események) melyekhez turisztikai, gasztronómiai, borászati bemutatók csatlakoznak. Internetes kapcsolatok, hirdetési lehetőségek, szakmai adatbázisok felhasználásával. Személyes kapcsolatok: Veszprémben és a régióban számos képző- és iparművész, költő és író él, akik a déli magyarlakta vidékekről települtek át az elmúlt évtizedek során. Személyes és élő szakmai kapcsolatok vannak Erdélyben és a Vajdaságban, amelyek naprakészen aktivizálhatók, bármilyen kulturális eseményre. Hasonló feladatra már civil szervezetek is vállalkoznak (pl.: Ex-Symposion Alapítvány, Bakony–Balkán Bridge, stb.) Szakmai kapcsolatok: A korábbi évek közös kiállításai, projektjei kapcsán a művészvilág és különböző kurátorok, szervezők személyes baráti-szakmai kapcsolatait kihasználva.
113
10. Mely szervezetek kerülnek bevonásra a koncepció kidolgozásának fázisában, illetve a programsorozat megvalósításának komplex folyamata során? Melyek a civil szerveződések elképzeléseinek becsatornázására vonatkozó elképzelések?
Az Európa Kulturális Fővárosa koncepciójának kidolgozása során a lehető legszélesebb körben megvalósuló közös munkának és megvalósításnak kell létrejönnie. Először azokról az intézményekről, szervezetekről lesz szó, amelyek szabályozásuk, működésük révén az önkormányzat számára könnyen megszólíthatók, könnyen partnerekké válhatnak. A fejezet második részében a civil szervezetek szerepvállalásának módja kerül meghatározásra. A kistérségi szintű együttműködés kereteit a többcélú kistérségi társulások adják, amelyekre a jövőben több feladat hárul majd, valamint kiemelt szerepet játszanak majd a kistérségi fejlesztési tanácsok megalakulásuk után. Megyei szinten a megye-megyei jogú város hatékony együttműködése a kiinduló pont. A közösen működtetett intézményeken túl az anyag más fejezeteiben említett közös területfejlesztési, térségfejlesztési projektek megvalósításához mind a megyei területfejlesztési tanács, mind a megyei közgyűlés munkája adja a formális kereteket. Elengedhetetlen a megyei közművelődési intézettel való hatékony együttműködés. Regionális szinten a regionális területfejlesztési tanács és a hamarosan megalakuló regionális közművelődési intézet révén lehet a kapcsolatokat tovább mélyíteni. A létező formális kereteken kívül - különösen az utóbbi esetben - az érintett települések képviselőivel, intézményeivel, civil szervezeteivel történő egyeztetések szükségesek és nyújtanak kínálnak további potenciált a kulturális évadhoz. A városban működő, nem a város kezelésében levő szervezeteke közül legfontosabb partnereink a Veszprémi Egyetem, az egyházak – közülük is az Érsekség –, valamint a Veszprém Megyei
114
Kereskedelmi és Ipari Kamara, illetve a helyi vállalkozók, továbbá a megyei vagy közös fenntartásban lévő kulturális intézmények. A fent felsorolt szervezetek a kezdetektől fogva támogatják az Európa Kulturális Fővárosa projektet és folyamatos alakítói a koncepciónak. A tervezésben való aktív közreműködésük alapján biztosított a megvalósítás során történő szerepvállalásuk is. Az egyéni kezdeményezések és vélemények jelentőségét nem szabad lebecsülni, hiszen nem egyszer bebizonyosodott, hogy nélkülözhetetlen munícióként szolgálhatnak nagy és kisebb társadalmi célok eléréséhez. Szükséges kialakítani azokat a kommunikációs csatornákat és közvetítő eljárásokat, amelyek az egyéni kezdeményezések és javaslatok érvényesülését hivatottak szolgálni. Mindazonáltal a közösségi tudatosság és létforma megtestesítőire, a civil szerveződésekre kell helyezni az erőforrás-allokáció fókuszát. Veszprém városában komoly hagyománya van a civil szervezetek társadalmi szerepvállalásának. Napjainkban is megtalálhatjuk szinte minden területen azokat a szervezeteket, amelyek a helyi társadalom meghatározó szereplőivé váltak alkotó jelenlétükkel. A veszprémi civil szervezetek egyhatodát azzal a céllal alapították, hogy kulturális-közművelődési tevékenységeket végezzenek. A szervezetek többsége 1990 és 1999 között alakult, de intenzívnek mondható az utolsó 4–5 év is a civil szektor közművelődési szeletének fejlődése vonatkozásában. Ebben az időszakban évente legalább 5–6 szervezet jött létre. Mindösszesen száznál is több azoknak a szerveződéseknek a száma, amelyek elsődleges feladatként a kultúra támogatását, alakítását, „művelését” tűzték célul. Ezeken túlmenően további 20–30 olyan szerveződés működik ma Veszprémben, amely más irányú fő tevékenysége mellett deklarálta a közművelődési célrendszerét is. Ezek a civil formációk nagyjából felerészt társas kezdeményezések (egyesületek), így, ha csak az alapítói kört vesszük figyelembe, akkor is tekintélyes, mintegy 6-800 főre tehető az aktivisták száma. A társadalmi szervezetekkel való együttműködés meglévő formái jó alapot jelentenek a kulturális fővárossá válás tervezési és előkészítési folyamatában is. Az Önkormányzat civil kapcsolatrendszerét szabályozza a 2003-ban közgyűlési határozattal elfogadott „Civil koncepció”. A dokumentumban az önkormányzat deklarálja, hogy „az önkormányzat, valamint intézményei a kölcsönösség és a partnerség szellemében, a lehető legszélesebb körben együttműködnek a civil szervezetekkel közös érdekeik érvényesítéséért.” Ahogyan az együttműködésben sem, úgy a kommunikációban sincsenek kivételezett helyzetűek: egyedül a szervezetek aktivitásán múlik a párbeszéd intenzitása és mélysége. Az önkormányzat és a szervezetek közötti kölcsönös kommunikáció formái az alábbiak;
az önkormányzati képviselők és a civil szervezetek, közösségek párbeszéde,
az önkormányzati tisztségviselők és a civil szervezetek, közösségek közötti párbeszéd,
az önkormányzat hivatalának a területért felelős munkatársa és a civil szervezetek, közösségek közötti párbeszéd,
a civil szervezetek vagy az önkormányzat által kezdeményezett nyilvános fórumok,
az interneten működtetett „on-line fórum”,
valamint az önkormányzat által életre hívott nonprofit konzultációs fórum.
Tekintettel arra, hogy a kulturális főváros program előkészítése intenzív együttműködést kíván, ki kell alakítani újabb kooperációs formákat is. T 3 – Társadalmi Tervező Testület Fel kell állítani a Társadalmi Tervező Testületet, melyben minden, a program előkészítésében feladatot vállaló szereplő helyet kap. Az önkormányzat, a közművelődési és egyéb intézmények, a gazdasági élet szereplői, a médiumok, valamint az egyházak és a kisebbségek képviselői mellett a
115
civil szervezetek és közösségek is résztvevői a testületnek. A Testületen belül különböző munkacsoportok alakulnak, ezek közül egyik a civileké. A munkacsoport tagjai – akiket polgármester kér fel: a közművelődési, kulturális feladatokat végző, továbbá a kisebbségi veszprémi, illetve a közép-dunántúli régióban meghatározó szerepet betöltő civil szervezetek. A csoportba bejelentkezhet bármely más civil szerveződés is, melyek bejelentkezésüket követően automatikusan tagokká válnak. A munkacsoport feladata kettős: összegyűjteni és feltárni azokat az elképzeléseket és igényeket, amelyeket a civil szektor fogalmaz meg a programokkal, illetve azok végrehajtásával kapcsolatban. Elvárás, hogy az oktatási, természet- és környezetvédelmi, valamint a szociális területen tevékenykedő szerveződések (különösen abban az esetben, ha nem váltak a munkacsoport tagjává) véleménye is megjelenítésre kerüljön. Ezen túlmenően folyamatosan egyeztetni szükséges az elképzeléseket a többi munkacsoport által megfogalmazottakkal, biztosítani a folyamatos megfeleltetés és átjárhatóság feltételeit. A TTT gondozásában működtetni kell egy tematikus fórumrendszert az interneten. A tematizálás eredményeként különböző kérdésekben ismerhető meg a különböző társadalmi, érdek vagy értékcsoportok, akár magánszemélyek véleménye is. Fő szabályként kell érvényesülnie a kritikamentes szerkesztésnek, azaz nincsenek eretnek gondolatok és lehetetlen elképzelések. Biztosítani kell azt a közeget, amely ösztönzi a „brain-stormig” effektus megjelenését. A fórumrendszer alkalmas arra is, hogy testvérvárosokat, illetve az ott működő civil szerveződéseket bekapcsoljuk a tervezési folyamatba. A számukra külön fenntartott területen szintén tematizálható gondolkodási folyamat koordinálható. Nem elhanyagolható az sem, hogy ezzel az eszközzel elérhetők mindazon „veszprémiek”, akik jelenleg nem a városban élnek. Egyetemisták, főiskolások, elszármazók, országhatáron túl élők és dolgozók. Az ő gondolataik is komoly erőforrást képviselnek. A fórum egyébként már önmagában is alkotás, ekként is értékelhető mind a tervezés, mind pedig a későbbi időszakokban. CET – Civil Elképzelések Tervpályázata Ha a tervezési folyamat első szakasza (amikor a víziók, küldetésnyilatkozat, globális cél, stb. megfogalmazása) lezárul, láthatóvá válik a civil „koncepció” is. Természetesen biztosítani kell a lehetőséget arra, hogy a fősodorba került gondolatok megfelelő módon kidolgozásra kerüljenek – lehetőség szerint abban a körben, ahol megszülettek. Nem ismeretlen jelenség, hogy a civil szervezetek egyedülálló elképzelésekkel jelennek meg, de a megvalósítás minősége, tartalma elmarad a várakozásoktól. Ezért anyagi és humán erőforrásokat egyaránt a civilek rendelkezésére kell bocsátani, amelyek segítségével valóban professzionális rész-projektterveket tehetnek le a közös asztalra. Ehhez a legalkalmasabbnak a tervpályázat kiírása mutatkozik. A pályázat nyertesei megbízást kapnak elképzelésük részletes, előzetesen meghatározott (a projekttervezéssel kompatibilis) szempontok és ismérvek alapján történő kidolgozására. Megvalósítók + kultúr-körök (kisebbségek, alulreprezentált csoportok) A program megvalósításában a helyi közösség jelentős részére támaszkodni kell. A civil szervezetek szerepe itt óriási: mozgósítási és integrációs képességük felbecsülhetetlen érték. Kiemelt szerep jut azon civil szervezeteknek, amelyek a TTT munkájában is részt vettek, illetve a CET segítségével részletesen kidolgozták saját elképzeléseiket. A programok megvalósításában ezek a szervezetek mindenképpen szerephez jutnak. A korábban kevéssé aktív vagy akár egyáltalán nem érintett, bevont szervezetekre is szükség van. Veszprémben és Veszprém vonzáskörzetében több kisebbség is él. A legjelentősebbek ezek között a németeké, a romáké és az örményeké. Ezek a közösségek az elmúlt másfél évtizedben létrehozták, kialakították azokat a kereteket, amelyek között megfogalmazhatják önmagukat,
116
képviselhetik érdekeiket és értékeiket. Alapvetően az általuk létrehozott kisebbségi önkormányzatok nyújtanak megfelelő hátteret közös akcióik, tevékenységeik működtetéséhez. Természetesen megtalálhatjuk az általuk létrehozott civil szervezeteket is. Mindezek a formalizált közösségi keretek alkalmasak arra, hogy a kisebbségek megjelenítése, és a tervezéstől a végrehajtásig tartó folyamatba való bevonása eredménnyel megvalósulhasson. Ezek a szerveződések automatikusan tagjai a TTTnek, illetve az önkénteseket koordináló testületnek. Ezek a szervezetek biztosítják a kétirányú kapcsolatok kialakulását a régióban élő kisebbségekkel, illetve azok szervezeteivel. A civil szervezetek tagsága, illetve a programok lebonyolításába bekapcsolódni vágyó veszprémiek együttesen alkotják az önkéntesek táborát. Már most tudjuk, hogy önkéntesek nélkül nem lehet megvalósítani elképzeléseinket, így kiemelt figyelmet igényel ez a terület is. A megfelelő kapacitással rendelkező szervezetek közreműködésével létre kell hozni egy koordináló testületet, amelyik kezeli az önkéntesekkel kapcsolatos feladatokat. Ennek során felméri a civil szervezetek potenciáját, önkéntes-fogadóképességüket, a jelentkező önkénteseket irányítja, feladatokat közvetít a programot megvalósítók között. A koordinációs testület fontos szerepet tölthet be a PPP típusú megoldások ösztönzésében és menedzselésében egyaránt.
A következő szervezetek részvételét kezdeményezni kell: 1. Tervezés, előkészítés: Frankofon Egyesület – Magyar Byron-Társaság – Mendelssohn Kamarazenekar Egyesület – Veszprém Megyei Amatőr Színjátszók Egyesülete – Veszprém Megyei Honismereti Egyesület – Veszprém Megyei Művészeti Céh – Veszprém Város Művészeti Társasága – Veszprémi Magyar-Finn Egyesület – Magyar-Holland Baráti Kör – Veszprémi Kézműves Műhely – Tánckultúráért Alapítvány – Betekints-völgyi Baráti Kör Egyesület – Dózsavárosi Baráti Kör – Jutasi Lakótelepi Baráti Kör – Lokálpatrióták Egyesülete – Kabóca Bábstúdió Baráti Kör Egyesület – Buhim-völgyi Baráti Kör – „Gyulafirátotért” Közhasznú Egyesület – „Veszprém Megyei Fesztiválzenekarért Alapítvány” – America Latina-Espana-Portugal Alapítvány – Bakony Alpin és Fotóklub – DAL-MA Kulturális Művészeti és Hagyományőrző Egyesület – Fiatalok Európáért Ifjúsági és Kulturális Egyesület – Gizella Baráti Kör – Gyulafirátóti Német Nemzetiségi Kulturális Egyesület – Környezetvédelmi és Városfejlesztési Egyesület Veszprém – MAB Színház Ifjúsági és Kulturális Egyesület – Szabad-Sajtó Kulturális és Ifjúsági Egyesület – Magyarországi Kulturális és Sportrendezvényekért Alapítvány – Óvári Ferenc Baráti Kör – Veszprém Megyei Versmondók Egyesülete – Veszprémi Hagyományőrző Egyesület – Veszprém-Passau Baráti Társaság Egyesület – Veszprémi Ifjúsági Fúvószenekarért Alapítvány – Kádártai Lakosok Egyesülete – Cholnoky Jazzbalettért Alapítvány – Jeruzsálemhegyi Baráti Kör – Rock 'n' Roll Club Veszprém – Takácskert Baráti Kör - Veszprém Polgárai a Városi Zenedéért Alapítvány - Veszprémi Nők Kerekasztala - Az Örmény Kultúráért Alapítvány – Ex Symposion Alapítvány – Verbunk Veszprém Alapítvány – bolgár, cigány, lengyel, német, örmény kisebbségi önkormányzatok. 2. Megvalósítás, végrehajtás: Veszprém Megyei Civil Hálózatért Közhasznú Egyesület – Szövetség Veszprémért – DAL-MA Kulturális Művészeti és Hagyományőrző Egyesület – Fiatalok Európáért Ifjúsági és Kulturális Egyesület – Gyulafirátóti Német Nemzetiségi Kulturális Egyesület – Szabad-Sajtó Kulturális és Ifjúsági Egyesület – Magyarországi Kulturális és Sportrendezvényekért Alapítvány – Óvári Ferenc Baráti Kör – Veszprémi Hagyományőrző Egyesület – Veszprém-Passau Baráti Társaság Egyesület – Kádártai Lakosok Egyesülete – Cholnoky Jazzbalettért Alapítvány – Jeruzsálemhegyi Baráti Kör – Nagycsaládosok Veszprémi Egyesülete – Rock 'n' Roll Club Veszprém – Takácskert Baráti Kör – Veszprémi Nők Kerekasztala – Veszprémi Polgári Társaskör Közhasznú Szervezet – Dowland Alapítvány – Verbunk Veszprém Alapítvány – bolgár, cigány, német, lengyel, örmény kisebbségi önkormányzatok.
117
11. Milyen innovatív eszközökkel kívánja a város a különféle eseményeket terjeszteni, hogyan képzeli el a város az emberek európai szintű bevonását a programokba?
A program sikeres végrehajtása és a célkitűzések elérése érdekében szükséges a promóciós stratégiának megfelelő tevékenységek biztosítása, mely stratégia két részre bontható. Egyrészt, a partnerség elvének érvényesítésével a program számára megfelelő nyilvánosságot kell biztosítani. A partnerséget biztosítja, hogy már a tervezés folyamatáról és a tervek elfogadásáról tényközlő és általános ismertető híradást kell közzétenni különféle média csatornákon az érintettek részére. A partnerség biztosítja a szükséges konszenzus meglétét, a különböző szintű tervek társadalmi elfogadottságát. Lényeges megjegyezni, hogy a kulturális projektben nem csak azok vesznek részt, akiknek ez „hivatalból” a kötelessége, talán nem túlzás azt mondani, hogy a siker kulcsa a társadalmasítás és a partnerség. A kulturális évadot a kölcsönös érdekeken alapuló partnerség mozgatja. Az együttműködés a közös célok megfogalmazásától a szerződésben rögzített lépések közös megtételéig terjed és lényeges tulajdonsága, hogy az együttműködésből eredő haszon meghaladhatja az ugyanazon szervezetek által egyénileg megszerezhető előnyöket. A polgárok részvétele a projekt egész folyamatában – a tervezésben, a megvalósításban és a végrehajtás ellenőrzésében – a közvetlen demokrácia fontos eleme. A közvetlen részvétel lehetőséget ad a városért érzett felelősség és elkötelezettség kifejlődéséhez, az identitástudat erősödéséhez. Enélkül pedig elképzelhetetlen a helyi erők összefogása, az erőforrások helyben tartása és mozgósítása. Emellett tisztában kell azzal lenni, hogy ennek az alapelvnek a megvalósítása nem egyszerű feladat. Az állampolgárok bevonása a vezetéstől fejlett kommunikációs képességet, a nyilvánosság fórumainak kifogástalan működtetését, a csoportmunkák szervezésében való nagyfokú jártasságot követel. A másik oldalról feltételezi a polgárok tudatos szerepvállalási és együttműködési készségét. A promóciós stratégia másik fontos eleme alapján szükséges a végrehajtás marketing stratégiájának elkészítése. Mindehhez természetesen a végrehajtás legitim környezetének ismerete szükséges, a program három meghatározó belső időhorizontjához kötődő intézményi háttér, annak lehetőségei és korlátai szabják meg a kapcsolódó dokumentumok tartalmi kereteit. A kulturális főváros projekt során új irányultságot kell kialakítani a Veszprém Digitális Város program tekintetében. A kulturális főváros előkészítése és lebonyolítása során kiemelten kell alkalmazni az infokommunikációs megoldásokat, az új médiumok adta lehetőségeket, s magát a digitális kultúrát, művészetet is meg kell jeleníteni a program által. A következő eszközöket és megfontolásokat (is) alkalmazni kell:
a tervezési és az operatív munkálatokban,
a marketingben,
a szolgáltatások elérhetővé tételében,
valamint az új művészeti ágak tekintetében.
Az infokommunikációs megoldások alkalmazásával hatékonnyá tehető az előkészítő és szervező munka, létrejöhetnek olyan munkacsoportok, amelyek tevékenységét nem korlátozzák a fizikai körülmények és adottságok. Így bevonhatók a világ bármely pontján élő, tevékenykedő személyek és szervezetek is.
118
Jó lehetőség kínálkozik arra is, hogy a testvérvárosokkal operatív együttműködés alakulhasson ki a program előkészítő szakaszában. Fel kell kérni mindazokat, akik kellő kompetenciával, szakmai háttérrel és kapcsolatrendszerrel rendelkeznek, ők lehetnek a „hálószemek” (mash), az ő közreműködésükkel alakítható ki akár egy kontinentális együttműködési-és tervező-hálózat. Ma minden olyan technikai eszköz rendelkezésünkre áll, amelyek szükségesek az ilyen típusú együttműködés és munkavégzés feltételeinek megteremtéséhez, a folyamat támogatásához. Ki kell alakítani egy kép-hang-adat egyidejű átvitelére és kezelésére alkalmas virtuális munkacsoport felületet. Ez az interface minden szereplő számára (folyamatosan bővíthető körben) biztosítja nem csak a munkában való részvételt, hanem a munkafolyamat követését is, hiszen minden egyes történés (munkacsoport menedzsere által szabályozva) rögzítésre és archiválásra kerül. A hálószem szerepet betöltő személyek a program előkészítési szakaszának lezárását követően – egy természetes elköteleződési folyamat eredményeként – átlényegülnek Veszprém kulturális attaséivá. Feladatuk már nem a tervezés, hanem a lebonyolítás segítése, szervezése. A határokon túli szervezőmunka jelentősen hozzájárulhat mind a produkciók, mind pedig a közönség Veszprémbe hozásához. Ezt a tevékenységüket akkorra már jól bejáratott és biztonságos infokommunikációs eszközrendszer segíti. A TTT gondozásában működtetni kell egy tematikus fórumrendszert az interneten. A tematizálás eredményeként különböző kérdésekben ismerhető meg a különböző társadalmi, érdek vagy értékcsoportok, akár magánszemélyek véleménye is. Fő szabályként kell érvényesülnie a kritika-mentes szerkesztésnek, azaz nincsenek eretnek gondolatok és lehetetlen elképzelések. Biztosítani kell azt a közeget, amely ösztönzi a „brain-stormig” effektus megjelenését. Nem elhanyagolható az sem, hogy ezzel az eszközzel elérhetők mindazon „veszprémiek”, akik jelenleg nem a városban élnek. Egyetemisták, főiskolások, elszármazók, országhatáron túl élők és dolgozók. Az ő gondolataik is komoly erőforrást képviselnek. A marketing tekintetében minden lehetőséget meg kell ragadni, amit az internet és a digitális technológia biztosít. Ezek mellett az új marketingtrendek figyelembevételével (go-out technikák, gerillamarketing, stb.) kell szervezni a virtuális téren kívüli (részben azon belül is) marketinget.
119
Eszközök:
Banner-ek
Doorway megoldások
E-card-ok
Newsletter-ek
Flash-movie-k
Multimédiás képeslap cd-k
On-line játékok
Ranking
Linkcsere, webring
mindezek alkalmazásával on-line kampányok
„E-misszió”a szolgáltatások elérhetővé tétele a térbeli korlátok ellenére komoly kihívás, de egyben kiváló lehetőség is. A kulturális programok, események követését, megtekintését – természetesen nem versenyezve az élő jelenlét élményével – biztosítani lehet a digitális eszközök és a világháló felhasználásával. Ma már elvárás, hogy a programokról „percrekész” információhoz juthassanak mind a helyszínen (Veszprémben), mind pedig a távolabb lévő emberek. A kiszolgáló-környezet (pl. közlekedés, szállás, éttermek, autókölcsönzők, üzletek, orvosok, stb.) távoli elérése mellőzhetetlen. Ahogy az internetes vásárlás (jegyek, belépők, helyfoglalás, stb.) is megoldandó feladat. Az új művészeti ágak megjelenését kiemelt módon érdemes kezelni. Különös tekintettel cyber-art vagy digi-art irányzatokra, hiszen ezek népszerűsége egyre nagyobb, az irányzat sajátossága, hogy a műalkotás és a közönség csak ritkán van egy térben. Valóban kontinentális jellegűvé lehet tenni mind az alkotók, mind a közönség tekintetében például egy kiállítást. A közönség aktiválására, bevonására szintén ez az irányzat biztosítja a legnagyobb lehetőséget és szabadságot. Mindenek előtt olyan szakmai hálózatokkal és szervezetekkel kiépíteni az együttműködést, amelyek tapasztalatokkal és rengeteg információval rendelkeznek az európai cyber-art tekintetében. Mind az előkészítésbe, mind pedig a lebonyolításba szükséges ezeket bevonni. Jó partnernek bizonyulhat az Európai Hálózat a Cyber-művészetért (European Network for Cyberart) nevű szervezet, melyet négy intézet, köztük egy magyar, a C3 Kulturális és Kommunikációs Központ (Budapest) alapított. (További információk: www.encart.net) Veszprém kisvárosias jellegét kihasználva célszerű a közvetlen csatornák adta lehetőségeket kihasználva a helyi lakosság számára kommunikálni a programsorozatot. A veszprémi civil szervezetek egyhatodát azzal a céllal alapították, hogy kulturális-közművelődési tevékenységeket végezzenek. A szervezetek többsége 1990 és 1999 között alakult, de intenzívnek mondható az utolsó 4-5 év is a civil szektor közművelődési szeletének fejlődése vonatkozásában. Ebben az időszakban évente legalább 5-6 szervezet jött létre. Mindösszesen száznál is több azoknak a szerveződéseknek a száma, amelyek elsődleges feladatként a kultúra támogatását, alakítását, „művelését” tűzték célul. Ezeken túlmenően további 20-30 olyan szerveződés működik ma Veszprémben, amely más irányú fő tevékenysége mellett deklarálta a közművelődési célrendszerét is. Ezek a civil formációk nagyjából felerészt társas kezdeményezések (egyesületek), így, ha csak az alapítói kört vesszük figyelembe, akkor is tekintélyes, mintegy 6-800 főre tehető az aktivisták száma. Emellett a jól felépített promóciós stratégia egyfajta belső motiváltság kialakításával is operálhat a lakosság
minél
intenzívebb
bevonása
érdekében.
Ennek
egyik
hatékony
csatornája
az
„önkéntesség”, mint társadalomformáló elvnek a gyakorlati alkalmazása lehet, mellyel biztosítható a
120
program teljes legitimitásának elérése, valamint a lakosság felől érkező folyamatos motivációk a programsorozat lebonyolítása során is további plusz energiákat képesek megmozgatni. Mindez egy jól felépített és strukturált, szinte a társadalom minden rétege számára fogyasztható csatornákon és ütemezés mellett kivitelezhető. 11.1 Tervezett PR kommunikációs stratégia elemei, kritériumai 11.1.Lokális kommunikáció A lokális kommunikáció az a szegmens, ami időben a legelőbb kezdődik. Gyakorlatilag a kandidálás bejelentésétől kezdve egy tudatos marketing kommunikációs stratégia szerint kell a projekttel kapcsolatban eljárni; hiszen a helyi lakosság az az elsődleges (primer) kör, akinek a projekt egyes részleteivel kapcsolatban is elő kell segíteni a megfelelő tájékozottságát, informáltságát, hiszen az „öntevékeny”, „közösségi és civil” hajtóereje az egyes eseményeknek nem szerezhető meg a lakosság minél szélesebb körű elérése és hozzáférésének biztosítása nélkül. Mihamarabb egy logo (nyilvános logo pályázat), egy arculat, egy saját web-oldal kell, hogy létrejöjjön, ami a nyílt hozzáféréssel rendelkező csatornája a projekt szervezőinek, melynek köre ezen keresztül is folyamatosan bővül. A lokális kommunikáció gyakorlatilag végig kíséri a kandidálás, majd a nyertesség esetén a projekt valamennyi fázisát, a projekt megvalósulásakor konkrét közönség vonzó célja már nem elsődleges, hiszem ebben a körben a legismertebb a projekt. 11.2.Regionális kommunikáció A projekt regionális kommunikációs szintje ráépül annak lokális szintjére, intenzitását tekintve nyilván nem éri el a lokális szintét, ugyanakkor itt már erőteljesebb a közönség vonzó célzat, bár még itt is megjelenik a kommunikációs célok között a régiós szereplők projektbe történő bevonása, az ő minél nyitottabb hozzáférésének biztosítása.
11.3.Országos kommunikáció Eltekintve néhány olyan, a projekt kezdeti fázisában is országosan is hírértékű eseménytől (kandidálás bejelentése, az ezzel kapcsolatos hírértékek megjelenítése stb) a kommunikáció országos szintje intenzíven és tervezetten Veszprém nyertességét és projekt pontos és részletes kidolgozását követően indulhat meg.
11.4.Nemzetközi Kommunikáció A projekt nemzetközi kommunikációja Veszprém nyertességének tényével indul, ezt követően fokozatosan növekvő intenzitású, a projekt megrendezésének évére teljesedik ki. A projekt kommunikációjának szintjeihez társíthatóak az ott használható médiumok; nyilván a lokális kommunikáció területén a lokális médiumok, míg regionálisan a regionális hatókörűek, országosan az országosak, míg a nemzetközi kommunikáció területén az ezen a területen elérést és hatékonyságot biztosító eszközök megtervezése, kiválasztása és megszervezése lesz a legfontosabb feladat; vázlatát tekintve az alábbiakra koncentrálódik majd; a projekt folyamatának PR kommunikációja, a folyamatos és egyre intenzívebb megjelenések biztosítása mentén.
121
Közterület
Óriásplakát
Inter-Média Citylight
Hagyományos plakát/Mahír City poster
Szórólapok
Elektronikus sajtó
országos televízió (kereskedelmi és közszolgálati)
országos rádió (kereskedelmi és közszolgálati)
regionális/helyi médiumok
internet
Írott sajtó
nemzetközi megjelenések (magazinok)
országos megjelenések (magazinok, napilapok)
regionális és lokális megjelenések
Egyéb megjenések
molinok
DM
direkt helyszíni megjelenések A Nemzetközi kommunikációval kapcsolatban egy hatástanulmány készül, melynek célja,
hogy a projekt nemzetközi kommunikációja tekintetében különítsen el elsődleges, másodlagos, és harmadlagos területeket (elsődleges terület a Magyarországgal szomszédos országok, Veszprém testvérvárosai és az adott országok, általában az 1000 km-en belüli országok; másodlagos terület az Európai Unió távolabbi országai, a Magyarországra repülőgéppel érkező EU országok, míg a harmadik terület a transzatlanti terület), határozza meg az ezen területek elérésének kommunikációs strarégiáját, és tegyen javaslatot az ebben foglaltak megvalósítására. A fentiekben vázlatosan megfogalmazottak alapján elkészül egy olyan kommunikációs és PR kritérium rendszer, mely alkalmas arra, hogy nemzetközi reklám és PR ügynökségek körében egy tender alapját képezze, mely tenderen kiválasztott nyertes feladata lesz majd, szorosan együttműködve a projekt szervezőinek PR és kommunikációs részlegével a Veszprém Európa Kulturális Fővárosa 2010 Projekt minden részletre kiterjedő teljes marketing és PR kommunikációjának megtervezése, kialakítása és lebonyolítása. Célcsoportok
Veszprém lakosságának felkészítése – polgárok általános tájékoztatása
Közszféra felkészítése – köztisztviselők, tanárok, könyvtárosok, muzeológusok, stb.
Kiemelt korosztályként a középiskolások és egyetemisták felkészítése – ifjúság
Turisztikai szolgáltatók felkészítése – szálláshelyek, éttermek alkalmazottai, közlekedési vállalatok dolgozói, idegenvezetők, benzinkutasok, parkolóőrök, kereskedők
Közbiztonságért és az egészségügyi ellátásért felelősek (rendőrség, kórház dolgozói)
Szervezők és önkéntes segítők felkészítése (elsősorban kommunikáció-fejlesztési és csapatépítő jelleggel)
A témák
2010 évi eseménynaptárról (előzetes) és a turisztikai-kulturális fejlesztések állapotáról való állandó tájékoztatás (weboldal, helyi média)
Veszprém és környéke vonzerőiről való tájékoztatás (Veszprémi 7 Nap, Veszprém TV, nyáron óriás kivetítő az Óváros téren, ingyenes séták a galériákban, múzeumokban)
122
Veszprémről szóló információs pontok felállítása – vasútállomás, buszpályaudvar, Betekints-völgy, Veszprém Plaza, TESCO, OBI
Támogatott nyelvtanfolyamok szervezése – veszprémi polgárok, munkavállalók részére
Európa népei – gazdasági, társadalmi és kulturális információk
Veszprém kártya tesztelése, hotline vonal tesztelése
Study tour/szakmai gyakorlat középiskolások és egyetemisták részére (kiemelten idegenforgalmi szakos tanulók/hallgatók): betekintés a kiemelt fesztiválok szervezésének folyamatába
Kulturális és turisztikai vásárokon való megjelenés, díszvendég szerep
Veszprém bemutatkozik - road show-k szervezése a regionális központokba, dunántúli nagyvárosokba és Budapestre.
Eszközök o
Ferihegyen, a regionális reptereken óriásplakát Veszprémről (2009 nyarától)
o
Határátkelőknél, forgalmasabb benzinkutaknál szóróanyag elhelyezése (2009 nyarától)
o
Kulturális lapokban, TV csatornákon PR beszélgetések és cikkek
o
Speciális honlap működtetése 2009 nyarától
o
Balaton körül (északi part) óriásplakátok, szóróanyagok elhelyezése (2009 nyarától). Az Európa Kulturális Fővárosa 2010 eseménysorozat marketingjét három fő célcsoport felé
irányítjuk: 1. helyi lakosok, 2. befektetők, vállalkozói szféra, 3. turisták, potenciális látogatók. Az események kommunikációja – résztvevők, potenciális turisták felé Veszprém Helyi és térségi sajtó (TV, rádió, újság)
+
Online információs pont (érintő képernyős)
+
Fesztiválújság, szóróanyag több nyelven
+
Belföldön
Európai országokban
+
külképviseletek, diplomáciai köz-
Turisztikai kiállítások és vásárok
+
pontok,beutaztatók
+
Magyarországon Turisztikai kiállítások és vásárok Európában
+
(London, Milánó, Berlin) Speciális honlap
+
+
+
Hotline vonal működtetése több nyelven
+
Belföldről is
Külföldről is hívható
WAP-on keresztüli információ
+
hívható Belföldről is
Külföldről is
a rendezvényekről Személyes információnyújtás
+
használható
használható
a város három pontján Hírlevél a turisztikai szolgáltatók, szervezők
+
felé Fesztiválsátor és óriáskivetítő
+
az Óváros téren PR cikkek és hírműsorokba való bekerülés,
+
óriásplakátok belföldön
123
+
+
11.5. A város lakosságának bevonása az eseménysorozatba
Felkészítő szakasz
a 14–55 év közötti veszprémi polgár vállalják, hogy 2006-2010 között felnőttoktatási keretekben, közép fokon elsajátítják a közösség országainak egy nyelvét.
felnőttoktatási, kommunikációs tréningek szervezése a veszprémiek számára
„mosolyogj” – üzenetek
a műemléki kataszter alapján minden műemlék magyar és angol nyelvű feliratozása
a város kulturális intézményrendszerének és civil szervezeteinek felkészítése a projektre o
szakmai tréningek (kommunikációs, marketing),
o
költségvetési kondíciók elemezése, javítása,
o
humánerőforrás elemzések, fejlesztések, alternatívák,
o
közgazdasági elemzések, projektfinanszírozási formák, érdekeltségi számítások kimunkálása,
Megvalósulási szakasz A város által alapított – EU. Kulturális Fővárosa Kht. Meghirdeti az Európa Kulturális Fővárosa cím viselésére kiírt pályázatot, melynek elbírálása után jogosultak a kulturális projekt-szervezők, és a projektek a címet viselni. Ugyancsak meghirdeti az Európa Kulturális Fővárosa
főtámogatója
támogatója szponzori versenyt.
11.6.A kulturális projekt elemei
a Kht. Által megvalósított rendezvények,
az egyes kulturális szervezetek (intézmények, Kft-k, civil szervezetek, vállalkozások) által kidolgozott és lebonyolított események, abban az esetben, ha pályázati alapon elnyerték az Európa Kulturális Fővárosa rendezői cím viselését.
11.7.A programok hirdetési szintjei Az események, rendezvények propagálását 3 szinten valósítjuk meg: helyi, országos és nemzetközi viszonylatban. A kommunikációs eszközök közül kiemelkednek azok, amelyek mindhárom szinten képesek hatásukat kifejteni. Ezek fejlesztésére nagyobb hangsúlyt fektetünk, mivel kommunikációs stratégiánk alapját képezik. Rájuk építve kerülnek meghatározásra az egyes szintek kommunikációs eszközeinek specifikációi. Már az alapoknál meghatározásra kerülnek egységes arculati elemek, hogy a potenciális célcsoportok ezek alapján könnyen beazonosíthassák és összekapcsolhassák ezeket a várossal, illetve kiemelkedő rendezvényeivel.
124
12. Az Európa Kulturális Fővárosa program tartós hatása Veszprém életére
A tény, hogy Veszprém Európa Kulturális Fővárosa lehet, nemcsak a 2010-ig vezető utat határozza meg, nemcsak egy intenzitásában, kisugárzásában kivételes évet teremtene, hanem a város és a régió életére tartós és minden tekintetben pozitív hatást gyakorolna. E tartós hatás legjelentősebb eleme lehetne a kultúra fogalmának átalakulása, és az újraalkotott kultúrakép beépülése a városélet eleven szövetébe. Az a tény, hogy Veszprémben és általa Magyarországon egy éven át az európai kultúra up to date értékei napi valóságként jelennek meg, elemi erejű kihívást jelentene rögzült és megkövesedett kulturális képzeteink ellen. Szinte a provokáció erejével kényszerítene a szembesülésre a kultúra olyan, mintegy a szemünk láttára keletkező áramlataival, melyeket a ma szokásos napi rutin nemhogy elutasít, de fel se kínál, láthatóvá – tehát elutasíthatóvá – sem tesz. Az ezeréves város barokk kulisszái között kritikus tömegben jelenhetne meg az az izgatott, kortárs jeleket hagyó kreativitás, amely lazán, a művészet könnyedségével formálhatná át a „korszerűről” és a „trendiről” alkotott képünket, és egyúttal a trendnélküli hétköznapokat... Megrendíthetné befogadói önelégültségünket, ráébreszthetne egy új, ismeretlen tágasságra, a már adott kincstár passzív birtoklása helyett útra hívna, vagyis a szó rilkei értelmében kínálná fel életünk megváltoztatásának nagy kalandját. „Kritikus tömegnek” a legújabb Európa olyan mértékű jelenlétét nevezzük, amely képes „átöblíteni”, és ezzel tartósan megváltoztatni nem egyszerűen a kultúra, hanem a modern élet képét egy olyan városban és országban, mely ezt minden bizonnyal tetemre hívásként élné át. A kihívás, amelyet az életünk szokott keretei között megjelenő szokatlan, a legújabb felbukkanása jelent, nem romboló erő. Kreatív sokk, amely nemcsak más lehetséges kultúrák, de más lehetséges életek alternatíváit is felkínálná, küzdelemre hívva, de egyben értelmet is adva a küzdelemnek. A tartós hatásnak legnyilvánvalóbb elemei épített környezetünk gyarapodásában testesülnek meg. Az épített környezet fogalmát nem lehet leszűkíteni az épületekben testet öltő klasszikus városszerkezetre. Környezetünk része a természetes értékeknek az a kivételes gazdagsága, mely a Bakony és a Balaton között élő veszprémiek számára a város komfortosságának megszokott elemévé vált. A zöldövezet nagy fejlesztései, melynek során megújul, kivirágzik a Betekints-völgy, a Fejesvölgy és a Gulya-domb, nemcsak „a város tüdejét” erősítik, hanem a természet iránt fogékony családok ezrei számára nyújtanak a televízióval, a többé-kevésbé tétlen otthonüléssel szemben versenyképes alternatívát, és ezzel egy egészségesebb, emberibb életforma feltételeit teremtik meg. Azok a létesítmények, amelyeket 2010-ig hozunk létre, és 2010-ben a program szolgálatába állítunk, a városban és környékén maradnak. Megmarad a többfunkciós csarnok, bejáratott, a magyar és a nemzetközi sportközvélemény által jól ismert eseményhelyszínként adhat otthont jelentős bajnokságoknak. Hosszú távon betöltheti kulturális funkcióját, koncertek, nagy közönséget érintő rendezvények, fesztiválok, kiállítások, vásárok helyszíneként a régió egyik tartós kisugárzású pontjává lehet. A város zenei életében értékeket generálhat és fogadhat be a hangversenyterem; másik funkciójában, konferencia-központként pedig a régió tudományos életének meghatározó pontjává válhat. Veszprémben, ahol az egyetem, az Egyetemi Akadémiai Bizottság, az érsekség, a kórház, a színház, a katonai környezet a szellemi intenzitás szinte korlátlan kapacitását teremtheti meg, egy európai színvonalú eseményhelyszín folyamatos működése a pannon régió szellemi életét új, integrált értékekkel gazdagíthatja.
125
Stratégiai jelentőségű megújuláson mehet keresztül Veszprém Belvárosa, mindenekelőtt a Vár, Magyarország épített örökségének egyik legegységesebb, kivételes értéket képviselő része. A tény, hogy az ezeréves alapokra épült Szent Mihály székesegyház teljes rekonstrukciója csaknem pontosan ezer évvel alapítása után, európai „szövegösszefüggésben” valósul meg, szimbolizálhatja mindazt, ami európai integrációnk egyszerre történeti és modern logikáját adja. A díszkivilágított, fényes kontúrjaival az éjszakai Veszprém fölé emelkedő Vár nagy erővel fejezi ki a tényt, hogy az 1711-ben szinte porig rombolt környezet háromszáz év múltán Európa egyik kitüntetett pontjává változott. Prózaibb, de stratégiai jelentősége szempontjából legalább ilyen lényeges fejlemény a Belváros átalakulása. A rombolás, melyet az 1960-70-es években a klasszikus városszerkezet elszenvedett, teljesen soha nem hozható helyre, Európa Kulturális Fővárosa azonban lehetőséget kaphat arra, hogy Belvárosának teljes megújítását elkezdje és befejezze. Helyreállítsa a ma jellegtelen, lélektelen homlokzatok változatosságát, emberi léptékeit, a homlokzatok mögötti tereket pedig új, egy eleven Belvároshoz illő tartalommal töltse meg. Mindez olyan maradandó érték, amellyel a veszprémiek évtizedekig együtt élnek majd egy olyan városban, melynek lakói számára 2010 nemcsak emlék, hanem egy új várostörténeti korszak kezdete is, amely egyúttal a veszprémiség egy új korszakát is megteremtheti. Az a dinamikus, de rendkívül ambivalens növekedés, amely a 70-es években Veszprémet középvárossá tette, felőrölte tradicionális identitását. A lehetőség, hogy a város Európa Kulturális Fővárosa lehet, az erős, aktív identitás tekintetében is fordulatot hozhat. Újraformálhatja Veszprém képét a város lakóiban, rádöbbentheti őket a hely értékére, ahol élnek, és arra is, hogy a hely értéke nem csupán helyi érték, hanem európai tájékozódási pont. Joggal bízhatunk benne, hogy mindez nem csupán lelki folyamat, hanem tevékeny városszeretetben, a felismert értékek óvásában és gyarapításában is megtestesül. Kialakul és tartósan rögzül az otthonosságnak egy olyan új dimenziója, mely már magatartást teremt: a városukra büszke, egy jelentős városban a maguk személyes jelentőségére, személyes felelősségére ráébredő, egyszerre európai, magyar és veszprémi polgárok magatartását. A település, amely 2010-ben Európa Kulturális Fővárosa lesz, nemcsak saját sorsára gyakorol maradandó hatást, hanem szűkebb és tágabb környezetét is kisugárzásába vonja. Veszprém szűkebb környezetét a Bakony és a Balaton közelsége adja. Zirctől Balatonfüredig, Nagyvázsonytól a Művészetek Völgyéig terjed ez a szűkebb környezet, melynek természeti, gasztronómiai, kulturális értékei természetes módon integrálódnak a 2010-es év eseménysorába. A feladat – mint magában Veszprémben – a környezetében is maradandó értékeket teremt, a településeken belüli és a települések közötti együttműködés új hálózatát hozhatja létre. Az együttműködésnek ez a hálózata – a kör koncentrikus kiterjesztésével – Szombathelyig, Győrig, Székesfehérvárig növelhető, vagyis a maradandó hatás túlnőhet a régiók hivatalos keretein is. Ha a tartós hatás fontos elemének tekintjük azt a lehetőséget, hogy a kulturális főváros programban szerepet játszó települések iránt megnövekedett érdeklődés hosszan fenntartható, akkor ennek a regionális, sőt a régió határait átlépő együttműködésnek meghatározó a jelentősége. Az okos, vonzó tematika szerint szövetkező városoknak megsokszorozható a vonzereje, versenyképessége. 2010ben a tematikát a helyzet kínálja. A kultúra fogalmából levezethető értékek, a természet, a történelmi jelentőség, az épített környezet, a gasztronómia, a sport fogalmai szinte kijelölik Pannónia térképén az együttműködésben érintett városokat. És a települések, melyek külön-külön talán csak az európai kulturális választék perifériájára képesek felkapaszkodni, együttesen tartósan a ranglista élbolyába kerülhetnek. Veszprémet kulturális múltján és jelenén túl földrajzi elhelyezkedése is szinte predesztinálja arra, hogy ennek az együttműködésnek a centruma, Európa Kulturális Fővárosa legyen.
126
A maradandó hatások sorát végül érdemes egy hatásában szinte felbecsülhetetlen értékkel: a város, a környezet, az ország jóhírével zárni. Más Európai Kulturális Fővárosok tapasztalatai alapján a kijelölt város és környezete a vendégek milliós nagyságrendjére számíthat. Ez azt jelenti, hogy hét számjeggyel írható le azoknak az elégedett, értékeinkkel megérintett vendégeknek a száma, akik Veszprém, Pannónia és végső soron Magyarország utazó nagyköveteivé válnak. Személyes kommunikációjuk olyan tömeges, és éppen személyes jellege miatt nyilvánvalóan hiteles, hogy ennek imázsteremtő erejével semmilyen, mégoly bőséges forrásokkal finanszírozott kampány sem versenyezhet. Van azonban a „jóhír” keletkezésének egy másik útja is. Naponta tapasztaljuk, hogy a „hír” fogalma átalakul, az ingerküszöb egyre magasabb; egyre vastagabb a fal az üzenet és az üzenet címzettjei között. Ezért különösen becsesek azok az üzenetek, melyek képesek átjutni a falon, képesek berendeződni abba a képbe, mely egy közösségről (országról, városról) a külvilágban összeáll. Ez a kép természetesen meglehetősen strukturálatlan és felületes, de mindenképpen markáns karaktere van. Ítélet, döntés születik belőle. Vagyis a legbecsesebbek azok az üzenetek, melyek pozitív előjellel illeszkednek a végső képbe. Az a tény, hogy Veszprém Európa Kulturális Fővárosa, a lehető legbecsesebb üzenet. Még azok esetében is alkalmas a város „jóhírének” növelésére, akik 2010-ben nem látogatnak el ugyan hozzánk, a várost és az országot azonban tartósan a vonzó célpontok sorába írják. Ez a 2010-ig és 2010-ben tett közös erőfeszítéseink egyik legnagyobb és legmaradandóbb eredménye lehet. A tartós hatások közül néhányat villantottunk fel itt; bizonyára nem hiánytalan a kép. Az épített örökségben, megújuló természeti értékeinkben, programjainkban, a bátor tervek által felszabadított emberi kreativitásban a teljesség igényével szinte számba vehetetlen fejlemények sokasága várható. Legfontosabbként hadd emeljük ki mégis azt: most megváltoztathatjuk a képet, amely városunkról, hazánkról, életünk jelentőségéről bennünk él. Átalakíthatjuk, intenzívebbé tehetjük emberi és intézményes kapcsolatainkat, és mindenekelőtt a lehető legintenzívebben átélhetjük egy jövőjét tevékenyen alakító közösség felelősségét. Azt a nagyon korszerű élményt, hogy a jövendőt nemcsak azzal érdemelhetjük ki, hogy a múltban megbűnhődünk, hanem mindenekelőtt azzal, hogy keményen, becsületesen megdolgozunk érte.
127
Minősítő előpályázat az Európa Kulturális Fővárosa-év magyarországi megrendezésére Készítette: a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata 2004-ben
128
