VAS MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE MÓDOSÍTÁSA

Készült Vas megye Önkormányzata megbízásából

VAS MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE MÓDOSÍTÁSA EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ II. KÖTET 2010. MÁJUS

1085 Budapest Kőfaragó. u. 9. Tel: 267 05 08, 267 70 78 Fax: 266 75 61 E-mail: [email protected] www.pestterv.hu

Vas megye területrendezési terve - módosítás

TARTALOM

BEVEZETÉS .................................................................................................................................5 1 A TERÜLETRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁSÁT MEGALAPOZÓ SZAKÁGI TERVJAVASLATOKAT ELŐKÉSZÍTŐ VIZSGÁLATOK ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉSE.......9 1.1 1.2

NAGYTÉRSÉGI ÖSSZEFÜGGÉSEK ÉS KÜLSŐ KAPCSOLATOK VIZSGÁLATA ........9 TERMÉSZETFÖLDRAJZI ADOTTSÁGOK ....................................................................11

1.2.1 1.2.2 1.2.3 1.2.4 1.2.5 1.2.6 1.2.7 1.2.8

Földrajzi lehatárolás, topográfiai jellemzés............................................................................11 Földtani felépítés, felszínfejlődés...........................................................................................12 Domborzati viszonyok, geomorfológiai jellemzés..................................................................12 Éghajlati adottságok ..............................................................................................................12 Vízrajzi jellemzés ...................................................................................................................12 Természetes növényzet.........................................................................................................13 Talajtani jellemzés .................................................................................................................13 Természeti erőforrások, ásványi nyersanyagok ....................................................................14

1.3 A TÁJ JELLEMZŐI .........................................................................................................14 1.4 A TÉRSZERKEZET ALAKULÁSA, A TERÜLETFELHASZNÁLÁS VÁLTOZÁSAI, TENDENCIÁK ÉRTÉKELÉSE .................................................................................................15 1.4.1 1.4.2 1.4.3 1.4.4 1.4.5 1.4.6 1.4.7

1.5

Településhálózat változása ...................................................................................................15 A településszerkezet jellemzői tájegységenként ...................................................................16 A területhasználatok táji szintű változásai .............................................................................17 Szántóterületek változása......................................................................................................17 Rét és legelő (gyep) területek változása ...............................................................................19 Erdőterületek változása .........................................................................................................20 Kivett (beépített) területek változása .....................................................................................22

TELEPÜLÉSHÁLÓZAT, KÖZPONTRENDSZER...........................................................24

1.5.1 A megye településeinek funkciók szerinti kategorizálása, a települési kapcsolatok feltárása ...............................................................................................................................................24 1.5.2 A települési kategorizálás térbeli vonatkozásai .....................................................................25

1.6

DEMOGRÁFIAI FOLYAMATOK.....................................................................................28

1.6.1 1.6.2 1.6.3 1.6.4

Népességszám, népsűrűség .................................................................................................28 Természetes népmozgalom ..................................................................................................30 Vándorlás...............................................................................................................................33 A népesség struktúrája ..........................................................................................................36

1.7 KÖRNYEZETI ELEMEK ÁLLAPOTA, SZENNYEZETT TERÜLETEK SZÁMBAVÉTELE.....................................................................................................................38 1.7.1 1.7.2 1.7.3 1.7.4 1.7.5 1.7.6

Általános környezeti állapot ...................................................................................................39 Vas megye területfejlesztési koncepciója és programja........................................................40 Levegőtisztaság-védelem ......................................................................................................43 Vízgazdálkodás, vízvédelem .................................................................................................43 Zaj és rezgés elleni védelem .................................................................................................45 Hulladékgazdálkodás.............................................................................................................46

1.8 TERMÉSZET- ÉS TÁJVÉDELEM ..................................................................................47 1.9 AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÉS A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG VÉDELME ......................50 1.10 MEZŐGAZDASÁG......................................................................................................57 1.11 ERDŐGAZDÁLKODÁS...............................................................................................58 1.12 ÜDÜLÉS, IDEGENFORGALOM .................................................................................59 1.13 VÍZGAZDÁLKODÁS, ÁRVÍZ- ÉS BELVÍZVÉDELEM .................................................62 1.14 VÍZELLÁTÁS, SZENNYVÍZELVEZETÉS, SZENNYVÍZTISZTÍTÁS, SZENNYVÍZISZAP ELHELYEZÉS ..........................................................................................64 1.14.1 1.14.2

1.15 1.15.1 1.15.2

Vízi-közmű infrastruktúra ellátás vizsgálatának összefoglaló értékelése..............................64 A megye térszerkezetét érintő vízi-közmű infrastruktúra, vízgazdálkodási elemek ..............65

ENERGIAGAZDÁLKODÁS ÉS ENERGIAELLÁTÁS ..................................................79 Energiaközmű-infrastruktúra ellátás vizsgálatának összefoglaló értékelése ........................79 A megye térszerkezetét érintő meglevő energiaközmű infrastruktúra elemek......................82

Tsz.: 1-09 586 2010. május Fájl: Vas_TrT_mod_2010_e_II

2


1.16 1.16.1 1.16.2

1.17 1.17.1 1.17.2 1.17.3 1.17.4 1.17.5

1.18 1.19

ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS ...................................................................................86 Elektronikus hírközlés vizsgálatának összefoglaló értékelése ..............................................86 A megye térszerkezetét érintő elektronikus hírközlési elemek..............................................87

KÖZLEKEDÉS ............................................................................................................89 Közúti közlekedés..................................................................................................................89 Vasúti közlekedés..................................................................................................................92 Légi közlekedés .....................................................................................................................93 Vízi közlekedés ......................................................................................................................93 Kombinált közlekedés............................................................................................................93

HONVÉDELEM...........................................................................................................93 TÁJ TERHELHETŐSÉGE ..........................................................................................94

2 VAS MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI CÉLJAIT MEGHATÁROZÓ TERÜLETFEJLESZTÉSI CÉLKITŰZÉSEK ...............................................................................96 2.1.1 2.1.2

A Nyugat-dunántúli Régió fejlesztési dokumentumai ............................................................96 Vas megye területfejlesztési dokumentumai .........................................................................98

3 A TERÜLETRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁSÁNAK SZAKÁGI TERVJAVASLATAI ÉS AZOK MŰLEÍRÁSAI.................................................................................................................103 3.1 VAS MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE MÓDOSÍTÁSA SORÁN TERVEZETT VÁLTOZTATÁSOK ................................................................................................................103 3.1.1 3.1.2 3.1.3

A megyei szerkezeti terv területfelhasználását érintő változtatások ...................................103 A térségi szerkezeti tervet érintő - az infrastruktúra hálózattal összefüggő - változtatások104 A megyei övezeti tervet érintő változtatások .......................................................................105

3.2 A TELEPÜLÉSRENDSZER FEJLESZTÉSÉNEK JAVASLATA...................................106 3.3 A TÉRSZERKEZET FEJLESZTÉSE............................................................................109 3.4 A TERÜLETFELHASZNÁLÁS ALAKÍTÁSÁNAK CÉLJAI ............................................110 3.5 TÁJSZERKEZET ALAKÍTÁSA, TÁJRENDEZÉSI IRÁNYELVEK.................................111 3.6 A TÉRSÉGI SZERKEZETI TERV TÁJSZERKEZETI VÁLTOZÁSAI ............................114 3.7 A KÖZLEKEDÉSI HÁLÓZATOK ÉS LÉTESÍTMÉNYEIK MÓDOSÍTÁSÁNAK TERVJAVASLATA .................................................................................................................123 3.8 A TÉRSZERKEZETET ÉRINTŐ ENERGIAKÖZMŰ-INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSI JAVASLAT VAS MEGYE TERÜLETÉRE......................................................130 3.8.1 A megyei települések fejlesztési szándékainak kiszolgálásához kapcsolódó energiaközmű fejlesztési feladatok ....................................................................................................130 3.8.2 Az iparági ágazati fejlesztési elképzelések területi igényeinek biztosítása.........................134 3.8.3 Az energia közművekkel kapcsolatos esztétikai igények kielégítéséhez szükséges fejlesztési feladatok ............................................................................................................................137

3.9 A VÍZI KÖZMŰVEK FEJLESZTÉSI JAVASLATA ........................................................137 3.10 ORSZÁGOS ÉS TÉRSÉGI (MEGYEI) ÖVEZETEK .................................................142 3.10.1 Magterület, pufferterület, ökológiai folyosó övezete (országos ökológiai hálózat térségi övezetei).............................................................................................................................................142 3.10.2 Kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek .......................................................................143 3.10.3 Mezőgazdasági művelésre másodlagosan alkalmas terület ...............................................144 3.10.4 Kiváló termőhelyi adottságú erdőterületek ..........................................................................144 3.10.5 Erdőtelepítésre alkalmas területek ......................................................................................144 3.10.6 Erdőtelepítésre másodlagosan alkalmas terület..................................................................145 3.10.7 Országos jelentőségű tájképvédelmi terület........................................................................145 3.10.8 Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület ...........................................................................145 3.10.9 Történeti települési terület ...................................................................................................148 3.10.10 Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi terület ..............................................148 3.10.11 Felszíni vizek vízminőségvédelmi vízgyűjtő területe ...........................................................149 3.10.12 Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület ...........................................................................149 3.10.13 Rendszeresen belvízjárta terület .........................................................................................149 3.10.14 Nagyvízi meder területe.......................................................................................................150 3.10.15 Földtani veszélyforrás területe.............................................................................................150 3.10.16 Vízeróziónak kitett terület ....................................................................................................150 3.10.17 Szélerőmű elhelyezéséhez vizsgálat alá vonható terület....................................................150 Tsz.: 1-09 586 2010. május Fájl: Vas_TrT_mod_2010_e_II

3

Vas megye területrendezési terve - módosítás 3.10.18 Együtt tervezhető térségek övezete ....................................................................................151

3.11 3.11.1 3.11.2 3.11.3 3.11.4 3.11.5

KÖRNYEZETVÉDELEMI KONFLIKTUSELEMZÉS, MEGOLDÁSI JAVASLATOK ..152 Közlekedésből eredő konfliktusok és megoldásuk ..............................................................152 Hulladékgazdálkodással kapcsolatos konfliktusok és megoldásuk.....................................153 Csapadékvíz- és szennyvíz-elvezetés problémáiból eredő konfliktusok és megoldásuk ...154 Ipari tevékenységből eredő konfliktusok és megoldásuk ....................................................154 Mezőgazdasági tevékenységből eredő konfliktusok és megoldásuk ..................................154

4 TÁRSADALMI-, KÖRNYEZETI-, GAZDASÁGI HATÁSVIZSGÁLAT A VAS MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA KERETÉBEN ÉRVÉNYESÍTETT VÁLTOZÁSOKRÓL....................................................................................155


4


Bevezetés Az 1996. évi XXI. törvény értelmében a megyei területrendezési terv eszköz a térszerkezet harmonikus fejlődésének elősegítésére, a megyei Önkormányzat e tárgyban törvényben biztosított koordinatív szerepének gyakorlására. Vas megye hatályos területrendezési terve az akkori tartalmi követelmények alapján 2000-2006 között készült, amelyet a 8/2006. (IV.28) számú rendelettel hagyott jóvá Vas Megye Közgyűlése. A tervezés elhúzódásának oka a megyei tervnek keretet adó Országos Területrendezési Terv (OTrT) parlamenti jóváhagyásának elhúzódása volt. A megyei területrendezési terv 2008-ban egyszer már módosításra került, 400kV-os távvezeték nyomvonalának beillesztése okán. A módosítás a 3/2008. (II.15.) számú Közgyűlési rendelettel került elfogadásra. A megyei területrendezési terv - a jóváhagyása időszakában hatályos OTrT figyelembevételével - határozta meg a megye szerkezetének, területhasználatának és területi szabályozásának rendszerét. Ezzel a megyei terv a települések által készített településrendezési tervek készítése számára olyan keretet adott, amelynek helyi szintű betartása esetén a településszerkezet alakításában, illetve az egyes területek felhasználásában biztosítottá vált az országos, a térségi (megyei) és a helyi érdekek összehangolt érvényesülése. A megyei területrendezési terv által megfogalmazottak a jóváhagyás óta növekvő hatékonysággal érvényesülnek a területi és települési tervezésben. Tekintettel arra, hogy a Vas Megye Területrendezési Tervéről szóló megyei közgyűlési rendelet 2006-ben hosszú távra és előremutató módon határozta meg a megye terület-felhasználásának és a műszaki infrastruktúra hálózatoknak a térbeli rendjét, a 2010 évi felülvizsgálat és módosítás nem irányul a terv koncepciójának alapvető megváltoztatására, hanem csak az eltelt időben bekövetkezett - az még alábbiakban részletezett - változások miatt szükséges korrekciók átvezetésére. A megyei területrendezési terv módosítását egy belső és egy külső tényező indokolja: o

Az Országgyűlés 2008-ban módosította az Országos Területrendezési Tervről szóló törvényt, jelentős mértékben alakítva az ország térszerkezetére és területhasználati rendszerére vonatkozó korábbi terveket, szabályokat. A hatályos törvények szerint a megyei területrendezési terveket 2010. december 31.-ig hozzá kell igazítani az OTrThez, biztosítva annak térségi, majd települési szintű érvényesítését. (Ezt a határidőt időközben a Parlament 2011. december 31.-re módosította, időt és lehetőséget adva egyrészt a megyei tervek megfelelő színvonalú átdolgozására és a jogszabályban rögzített módon történő széleskörű egyeztetésére, másrészt a 2010-ben megválasztásra kerülő új megyei Önkormányzati testületek számára a területfejlesztési érdekeikkel összefüggő szempontok - az OTrT-ben rögzített országos elhatározások változatlansága betartásával történő - érvényesítésére.)

o

a jóváhagyott Vas megyei terv 26 §. (4) pontja szerint a területrendezési tervet 5 éven belül felül kell vizsgálni. Ez a határidő 2011-ben lejár.

A megye területrendezési terve felülvizsgálatára és módosítására a hatályos tervet is készítő PESTTERV Kft kapott megbízást. (A hatályos terv a PESTTERV Kft és az URBANITAS Kft Bár a szerződés aláírásakor még nem volt hatályban a területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek készítéséről és tartalmi követelményeiről szóló új kormányrendelet, a megyei Önkormányzat és a Tervező megállapodott arról, hogy Vas megye Területrendezési Terve módosításánál a lehető legteljesebb mértékben érvényesíti az új kormányrendeletben


5


rögzített követelményeket annak érdekében, hogy a módosított terv hosszú ideig szolgálhassa a megyei érdekeket. A Nyugat-Magyarországi Régió Fejlesztési Tanácsának anyagi támogatása lehetővé tette, hogy a régió két megyéjének (Vas és Zala megyének) területrendezési tervei felülvizsgálata és módosítása időben és tartalmilag teljesen összehangoltan készülhessen el. A két megyei terv módosításának közös elemét képezik azok a munkarészek, amelyek tartalmában a területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvény nem ad mozgásteret az egyes megyék számára. (Ilyen a megyei közgyűlési rendelet - mellékletek nélküli - szöveges munkarésze, illetve a területek karakterének a hasonlósága miatt a megyei területrendezési ajánlások számos eleme). Az eltérések és a megyei sajátosságok érvényesítése elsősorban a településrendszer javaslatban, illetve a megyei közgyűlési rendelet és határozat térképi mellékleteiben, valamint a terv egészét megalapozó és alátámasztó munkarészekben volt biztosítható. A párhuzamos tervezés lehetővé tette a legteljesebb összhang biztosítását a két megyét érintő szerkezeti tervi műszaki infrastruktúra hálózatok összehangolásában és a területrendezési övezetek lehatárolásában érhető tetten. A most hatályos - 2006-ban elfogadott - megyei terv megalapozó vizsgálati munkarészei 20002002 között készültek, a benne foglalt információk egy része - az elmúlt évtized változásai következtében - elavult. A megyei terv módosítása során ezért első feladat annak a helyzetképnek felvázolása (az ehhez szükséges kiegészítő vizsgálatok elvégzése) volt, amelynek alapján a területrendezés aktuális megyei célkitűzései, illetve az elérésükhöz alkalmazható (területrendezési kompetenciába tartozó) beavatkozások a tervezés során megfogalmazhatók. Bármilyen hosszú idő egy évtized, bármilyen sok változás történt ebben az időszakban, mindezek ellenére a megye településrendszerében, térszerkezetében, területfelhasználásában nem következtek be alapvető lényegi és érdemi változások. A korábbi vizsgálatok számadatai ugyan elavultak, fő értékelő megállapításai többsége azonban ma is helytálló. Az országos térszerkezeti elemek Vas megyét érintő szakaszaiban tervezett változások (elsősorban gyorsforgalmi úthálózat és vasúthálózat új nyomvonalon tervezett elemei) érvényesítése a megye szerkezeti tervében megtörtént, megvalósítása azonban még várat magára. A módosítást megalapozó vizsgálatok a megye általános jellemzésén, a gazdasági-, társadalmi keretfeltételek felvázolásán túl elsősorban azokra a tématerületekre koncentráltak, amelyek alakításában a megyei területrendezési tervnek jogszabályban rögzített kompetenciái, illetve hatékony eszközei vannak. A vizsgálatoknál felhasználásra kerültek a hatályos terv megalapozására készült vizsgálatok, elemzések kiegészítve az elmúlt évek változásainak bemutatásával. Az előkészítő munka és a helyzetértékelő fejezetek eredményei felhasználásával elkészült Vas Megye Területrendezési Terve módosításának (a települések, az államigazgatási szervek, a térségi társadalmi- és szakmai szervezetek körében egyaránt) egyeztetésre kerülő dokumentuma (jelen kötetek), amelyek egyaránt tartalmazzák a vizsgálatok összefoglalóját, a megyei terv módosításának tervezetét, valamint az azt alátámasztó műleírásokat. Az EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ a véleményezés megkönnyítése érdekében két kötetben tartalmazza a Megyei Területrendezési Terv módosításának szakmai anyagát. Az I. kötet tartalmazza a jóváhagyásra kerülő munkarészeket: •

a Megyei Önkormányzat Közgyűlésének a Megyei Területrendezési Tervről szóló rendeletének tervezetét a kapcsolódó szöveges és térképi mellékletekkel együtt,


6


•

a Megyei Önkormányzat Közgyűlésének a Megyei Területrendezési Terv megyei szabályozási ajánlásairól szóló határozat tervezetét a kapcsolódó szöveges és térképi mellékletekkel együtt,

•

a Megyei Önkormányzat Közgyűlésének határozat tervezetét a Megyei Területrendezési Terv módosítása érvényesítéséhez szükséges intézkedésekről.

A II. (jelen) kötet tartalmazza a megalapozó és az alátámasztó munkarészeket: •

a Megyei Területrendezési Terv jóváhagyásra kerülő munkarészei alátámasztásaként és kiegészítéseként - a tartalmi követelményekben meghatározott tématerületekre vonatkozó - elemzéseket, műleírásokat,

•

valamint a terv módosítása keretében érvényesített változásokról társadalmi-, gazdasági- és környezeti hatásvizsgálat tervezetét.

szóló

Külön - a módosított tervtől elkülönülő - kötet tartalmazza a tervmódosítás „környezeti értékelését”, a külön jogszabályban rögzítetteknek megfelelően elindított „környezeti vizsgálati eljárás” első eredményeinek bemutatását. A módosítás nem érintette a megyei területrendezési terv valamennyi elemét. Azok a (természeti adottságokkal összefüggő) megyei övezetek, amelyek a módosítás eredménye alapján nem változnak, változatlan tartalommal maradnak a terv részei. A módosítás kidolgozásánál felhasználásra kerültek: • • • • • • • •

a hatályos megyei területrendezési terv elfogadásáról szóló megyei közgyűlési rendelet és határozatok, azok az országos, régiós és megyei fejlesztési dokumentumok, amelyek közvetve a területrendezés célrendszerét is meghatározzák, a módosítást megalapozó vizsgálatok és elemzések fő eredményei, az Országos Területrendezési Terv (és a tervről szóló törvény) Vas megyére vonatkozó elemei, a módosítás elkészítéséhez beszerzett hivatalos ágazati adatszolgáltatások (a 38/2009. (II.27.) Korm. rendeletben foglaltak figyelembevételével), a megye településeinek hatályos településszerkezeti tervei, a módosítás tervezése során - Vas Megye Önkormányzata közreműködésével a tervező által - beszerzett kiegészítő ágazati adatszolgáltatások és információk, valamint a területrendezési tervezői munka eddigi eredményei.

Valamennyi - jóváhagyásra kerülő és alátámasztó - munkarész a széleskörű települési önkormányzati, ágazati és társadalmi egyeztetés eredménye figyelembevételével kerül majd véglegesítésre. A hatásvizsgálat és a „környezeti vizsgálat” is a végleges tervi elhatározások figyelembevételével készül el végleges formájában. Ezt követi majd a Megyei Területrendezési Terv - megyei közgyűlési előterjesztésre alkalmas dokumentációjának elkészítése. A terv előterjesztésére és jóváhagyására akkor kerülhet sor, ha a benyújtott dokumentumok alapján a területrendezésért felelős miniszter nyilatkozik a módosított megyei területrendezési terv és a hatályos Országos Területrendezési Terv összhangjáról. A megyei Közgyűlés a terv, a hatásvizsgálat és a „környezeti vizsgálat” együttes ismeretében dönt majd a terv módosításáról. A megyei területrendezési terv végleges dokumentációja a Tsz.: 1-09 586 2010. május Fájl: Vas_TrT_mod_2010_e_II

7


jóváhagyást követően kerül majd kidolgozásra és megküldésre mindazon kormányzati-, önkormányzati és társadalmi szervezetek számára, akik részt vesznek a tervezési-, egyeztetési eljárásban és akik szerepet vállalnak a tervben rögzítettek érvényesítésében. A területrendezési terv folyamatban lévő módosítása a tervezés és az egyeztetés minden fázisban publikálásra kerül az interneten is annak érdekében, hogy a benne foglaltak megismerhetők és véleményezhetők legyenek a megye társadalma számára. A Vas megyei területrendezési terv módosításának céljai alapvetően nem különböznek azoktól a céloktól, amelyek korábban - a most hatályos terv készítésének időszakában megfogalmazásra kerültek: Elősegíteni: •

Vas megye térszerkezetének - az OTrT-ben 2008-ban történt változtatásokat is figyelembe vevő - további fejlesztését, a települések, településcsoportok számára a kedvező fejlődési perspektíva területi feltételeinek megteremtését,

•

a megye elmaradott és fejlettségben élen járó térségei között a térszerkezet fejlesztésével, valamint a térségi szabályozás alakításával a településközi kapcsolatok erősítését, az együttműködés elmélyítését,

•

a területi adottságok és erőforrások hosszú távú hasznosítását és védelmét,

•

a megye településrendszerének kiegyensúlyozott fejlesztését, a térszerkezetben meglévő aránytalanságok kiegyenlítését, a meglévő központok erősítését, a központhiányos térségek funkcióinak bővítését, a településrendszer központjai számára kedvező működési feltételek valamint a megfelelő hozzáférhetőség biztosítását,

•

a térségi terület-felhasználás rendszerének, optimális hosszú távú szerkezetének meghatározását, a terület-felhasználási és környezethasználati konfliktusok feloldását,

•

a műszaki-infrastrukturális hálózatok összehangolt elhelyezését, azok térbeli rendjét,

•

az ökológiai, társadalmi elvek és értékek érvényesítését,

•

a megye területén található ökológiailag értékes és a tájképvédelem, szempontjából értékes területek megőrizve fejlesztésének, a táji, természeti és épített környezeti értékek védelmének biztosítását,

•

a kitűnő adottságokkal rendelkező idegenforgalom - közte a gyógy- és termálturizmus fejlesztését, a lehetőségek mind szélesebb körének kihasználását lehetővé tevő területszerkezet és szabályozás kidolgozását,

•

valamint a fejlesztések lehetséges helyszíneinek biztosítását.

A megyei terv módosítása a tartalmában megújított DTA 50 digitális alaptérképen készül és regionális szinten, 1:50.000-es és 1:100.000-es léptékben oldja meg feladatát, így nem foglalkozik a kizárólag települési önkormányzatok döntési kompetenciájába tartozó részletekkel. A tervezési folyamat végén elfogadásra kerülő megyei területrendezési tervmódosítás elsősorban a további településrendezési tervezés számára fogalmazza meg azokat a regionális szempontokat és kereteket, amelyeknek érvényesítésével a területi folyamatok kedvező irányú befolyásolása biztosítható. Tsz.: 1-09 586 2010. május Fájl: Vas_TrT_mod_2010_e_II

8


1 A területrendezési terv módosítását megalapozó szakági tervjavaslatokat előkészítő vizsgálatok összefoglaló értékelése 1.1 Nagytérségi összefüggések és külső kapcsolatok vizsgálata Vas megye területe 3.336 km2, amely az ország területének mindössze 3,58%-át teszi ki, ez alapján a harmadik legkisebb kiterjedésű megye az országban. Vas megye lakónépessége a 2009. január 1-én 260.950 fő volt. Ez az ország népességének 2,60%-át, a Nyugat-Dunántúli Régió népességének pedig 26,14%-át teszi ki. (A 2010-es évközi adatok szerint 259.000-en élnek a megyében). Vas megye hatályos területfejlesztési dokumentumai - és ezzel összefüggésben a megyei területrendezési terv is - közel egy évtizeddel ezelőtt azt a célt tűzték ki, hogy Vas megye folyamatos népességcsökkenése arányosan ne legyen nagyobb, mint az ország (Budapesttel csökkentett) népességcsökkenése. Ez a cél nem teljesült. Az elmúlt évtizedben 3,05%-al 8.199 fővel - egy Szentgotthárd méretű város népességével - csökkent a megye lakónépessége, miközben az ország (Budapest nélküli) népességcsökkenése „csak” 1,45%-os volt. Vas megye népességcsökkenése tehát az országos csökkenési ütem duplája. A népességcsökkenés alapvető oka ebben az elmúlt évtizedben is a természetes fogyás (az élve születtek és az elhalálozottak negatív egyenlege) volt. Míg a most hatályos megyei területrendezési terv vizsgálatai a rendszerváltozás utáni évtizedben kedvező folyamatról, pozitív belföldi vándorlási egyenlegről tudósítottak, az elmúlt évek adatai - legalábbis 2005-től - nem jelentős mértékű, de folyamatos negatív belföldi vándorlási egyenleget mutatnak. Ezt a negatívumot a pozitív külföldi vándorlási egyenleg Vas megyében kiegyenlíti. Évente 2-400 fővel több külföldi költözik a megye településeibe, mint ahányan innen külföldre költöznek, ami azt mutatja, hogy a megye népességvonzó képessége nem romlott olyan mértékben, mint amiről a népességadatok alapszámaiból következtetni lehetne. Vas megye országon belüli súlya a nemzeti jövedelem alakulását tekintve is enyhén csökkenő mértékű. Az egy főre jutó GDP Vas megyében folyamatos emelkedés után az ezredfordulóra elérte az országos arány 118%-át - amely szám megfelelt a Nyugat-Magyarországi Régió akkori átlagának -. Ez a szám (az országos átlaghoz viszonyított egy főre jutó GDP) 2005-re 95%-ra (a régiós átlagnál is erőteljesebben) csökkent. A hatályos megyei területrendezési terv a közlekedéshálózat területfejlesztési hatású fejlesztését - az európai és az országos gyorsforgalmi hálózatokhoz való kapcsolódást kiemelkedő jelentőségű kérdésnek tekintette. E hálózatok kiépítésében azonban az elmúlt évtizedben nem történtek olyan érdem eredmények, amely a megye pozícióit érdemben változtatta volna. (A néhány km hosszban kiépült M86os út még nem tekinthető érdemi előrelépésnek. Ezért változatlanul aktuálisak a hatályos terv megalapozása során rögzített elméleti fejtegetések, amelyek Vas megye európai térszerkezetbe való csatlakozásának irányait és módjait az alábbiak szerint rögzítette. Vas megye az európai térszerkezetben Az európai gazdasági erőközpontok csillagirányú - de különösen ÉK-i irányú - terjeszkedésének a két erőteljes irányultsága a „Kék csillag” tömörülésből Magyarországot, s azon keresztül Kelet-Európát célozza, délnyugatról kiindulva és északkeleti irányban folytatódva. Az erőteljes gazdasági erővonal-sávokban a közlekedési hálózatok képezik azt a kezdeti tengelyt, amelyre majd az egyre összetettebb térbeli tevékenységek rakódnak. A hazai társadalmi-gazdasági szerkezetváltás kezdetén, a 90-es évek elejétől ezek az erővonalak először egy Bécs-PozsonyGyőr-Budapest tengelyt, majd egy banánforma regionális fejlesztési magterületet hoztak létre a Közép-Európai térszerkezetben, amely rövidesen kibővült déli irányban, előbb a létrejött Nyugat-Pannon EU-Régió keretei között, majd tovább bővült a Nyugat-Dunántúli Régió Területfejlesztési Koncepciójában prognosztizált, ÉD-i irányban, majd elindult DNy-i, és DK-i irányban. Ez a nagyrégió hosszabb távon bevonja Ausztria keleti és déli felét, Szlovákia nyugati részét, a teljes Szlovéniát, Horvátország jelentős részét, az Észak-adriai és olasz kikötővárosokat az úgynevezett „Közép-Délnyugat-Európai Nagyrégió” távlati tömörülésbe. Abból az alapelvből és törvényszerűségből kiindulva, hogy a műszaki infrastruktúra rendszereknek, különösen ezen belül a közlekedési rendszereknek területszerkezetet meghatározó szerepe van; minden olyan nemzetközi új rendszerkapcsolat, így a Vas megyét érintő V. közlekedési folyosó kiépülése, ill. továbbfejlesztése is újabb területek aktivizálását jelenti, nemcsak a Tsz.: 1-09 586 2010. május Fájl: Vas_TrT_mod_2010_e_II

9

Vas megye területrendezési terve - módosítás nemzetközi közlekedési hálózatban, hanem hat az érintett térségben folyó valamennyi tevékenységre, elsősorban a gazdaság fejlődésére gyakorol kedvező hatást; átalakítja az adott térszerkezetet. Magyarország a közlekedésföldrajzi adottságokat tekintve központos elhelyezkedésű Közép-Kelet-Európában, melynek révén a legkedvezőbb nyomvonali kapcsolatok kiépítését biztosítja az európai délnyugati-északkeleti és az északnyugat-délkeleti közlekedési folyosók számára, majd kiterjesztve ÉD-i irányba, ezáltal a nemzetközi tranzitforgalom zökkenőmentes átengedésére ad lehetőséget mind közúton, mind vasúton. A Helsinkiben elfogadott tíz európai közlekedési folyosó közül négy folyosó (a IV., V., VII., X. sz.) meghatározott szakaszainak és ágainak ad helyet az ország területe A hazai közlekedéspolitika elsődleges feladatként - „prioritásként” - kezeli az európai integráció elősegítését, ennek részeként e közlekedési folyosók kiépítését, melyek a nemzetközi kapcsolatbővítési feladatok teljesítésén felül, az adott régiók elmaradottabb térségeit felzárkóztatják, gazdasági fejlesztésüket elősegítik. Hármashatár-menti Közép-Európai Régió, Közép-Délnyugat-Európai Nagyrégió prognosztizált fejlesztési területe közép-, hosszú és nagy távra

Vas megye területfejlesztési stratégiai prioritásai között az ilyen irányú tervek készítése óta szerepel a „megyeépítés; a külső kapcsolatok és a belső kohézió erősítése” azzal az indokolással, hogy „noha Vas megye története, tradíciói és hagyományai miatt igazgatásilag és térszerkezetileg viszonylag egységes, gazdasági fejlettsége, s még inkább a belső jelentős egyenlőtlenségek miatt nem tekinthető homogén megyének. Gyengék a megye külső elérési viszonyai, kedvezőtlen a kapcsolata az európai és a magyarországi korridorokhoz.” A területfejlesztési dokumentumok a magyar - és ezen belül a Vas megyei - hosszú távú térszerkezeti érdekek érvényesítésére folyamatos együttműködést irányoznak elő a „Bécs-Pozsony-Győr” növekedési régióval a „Dunavölgyi Együttműködés” országaival, a „Visegrádi Országok” tagállamaival, a „Kárpátok Eurorégió”-val, Vas megyére leszűkítve pedig az időközben megvalósult „Nyugat-Pannon Eurorégió” keretében Burgenlanddal, ezenkívül az INTERREG keretében főleg Szlovéniával az ún. Hármashatármenti együttműködések különböző témáiban. Bár fenti együttműködések folyamatosak, ezek eredményei különösen a kis- és mikrotérségi szinten számottevőek, a regionális térszerkezet alakulásában még - legalábbis Vas megyében - nem érzékelhetők.


10


1.2 Természetföldrajzi adottságok 1.2.1

Földrajzi lehatárolás, topográfiai jellemzés

Vas megye az ország és azon belül is a Dunántúl Ny-i részén terül el. Földrajzi helyzetét tekintve Vas megye az É.sz. 46044’ és 47028’ szélességi illetve a K.h. 16005’ és 17018’ hosszúsági körök által közrefogott területen helyezkedik el. Legnagyobb kelet-nyugati irányú kiterjedése mintegy 90km, északdéli irányban pedig megközelítőleg 80km. Viszonylag kis területe (3336km2) ellenére természeti és táji adottságai nagyfokú változatosságot mutatnak. A megye Ny-i peremén az Alpok tömegének közelségéből adódó természeti, táji adottságok az uralkodóak. Ez a vidék mind eredetében, felszínfejlődésében, mind pedig táji jellemvonásaiban hegyvidéki arculatot tükröz. Az Alpok legkeletibb nyúlványának tekinthető és azzal szerkezetileg is szoros kapcsolatban lévő, kristályos képződményekből felépülő Kőszegi-hegységet az országhatár kettévágja, csak K-i fele esik a megye területére. A megye, és egyben az egész Dunántúl legmagasabb pontját is magában foglaló középhegységtől a megye belseje felé, gyakorlatilag a Rába vonaláig fokozatosan lealacsonyodó térszínt az Alpok K-i előterének folyóvizek által felszabdalt és periglaciális formákban bővelkedő hegylábfelszíne, és az Alpokból lefutó ősi vízfolyások által felhalmozott, elegyengetett felszínű kavicsteraszok alkotják. A megye DNy-i szegletében völgyekkel erősen tagolt, sűrű vízhálózattal jellemezhető, tájképi megjelenésében alpesi jegyeket is mutató dombsági felszínek az uralkodóak. A megye K-i harmadát foglalja el a Rábát hosszasan kísérő, a folyó korábbi mederváltoztatásai során lerakott kavicshordalék anyagból felépülő, csupán mérsékeltebb szintkülönbségekkel bíró, szelídebb dombsági táj, a Kemeneshát, amely ÉK-i irányban fokozatos átmenettel alacsonyodik le és olvad bele a Tsz.: 1-09 586 2010. május Fájl: Vas_TrT_mod_2010_e_II

11

Vas megye területrendezési terve - módosítás folyóvízi feltöltésű síkvidékbe. Csak a megye K-i szegélyén és ÉK-en találunk tájképi elemekben kevésbé gazdag, alacsonyabb fekvésű, vízjárta, csaknem tökéletesen sík felszíneket. 1.2.2

Földtani felépítés, felszínfejlődés

Vas megye területének geológiai adottságai rendkívüli változatosságot mutatnak. A földtani fejlődésmenet összetettsége, az erős szerkezeti tagoltság következményeként területe geológiai értelemben erősen heterogén, földtani jellegükben alaposan elütő tájak helyezkednek el egymás szomszédságában. A geológiai fejlődés változatosságát jól jelzi, hogy a felszínen az ópaleozóos képződmények, az alpi orogenezis során átkristályosodott palás kőzetek, a tengeri és beltavi üledékek, a folyóvizek által épített kavicshordalékkúpok és fiatal medencefeltöltések, továbbá a gazdag periglaciális formakincs egyaránt megtalálható. 1.2.3

Domborzati viszonyok, geomorfológiai jellemzés

Összetett szerkezeti adottságaiból, változatos fejlődésmenetéből adódóan, illetve a felszínalakító tényezők máig ható munkája eredményeképpen a domborzati viszonyok nagyfokú változatossága jellemzi a megye területének túlnyomó részét. Orográfiai viszonyainak alakításában a szerkezeti meghatározottság, a litológiai viszonyok, a folyóvizek eróziós-akkumulációs tevékenysége és helyenként - a periglaciális folyamatok játszották a fő szerepet, de kis területen a bazaltvulkánosság eredményei is gazdagítják a felszínt. Az átlagos tengerszint feletti magasság szerinti tagolódás alapján a megyében jól elkülöníthető térszínek határolhatók el, s ezek egyben sajátos domborzati típusokat is jelentenek. A megye Ny-i peremén emelkedő Alpokalja a legnagyobb átlagmagasságú tagolt középhegységi és dombsági térszíneket foglalja magába. A Sopron-Vasi síkság helyenként tökéletesen sík felszíne fekszik legalacsonyabban, míg a Kemeneshát tagolt dombsági, illetve hullámos fennsíkszerű felszíne kismértékben környezete fölé magasodik. 1.2.4

Éghajlati adottságok

Vas megye klíma adottságaiban Ny-i fekvéséből következően az atlanti hatások erősebben érvényre jutnak, mint az ország területén bárhol. Ennek köszönhetően éghajlatának jellegére a kiegyenlítettebb hőmérsékleti és csapadékviszonyok, a bőséges csapadék és a pozitív vízháztartás, a nagyobb párásság és borultság jellemző. Azonban a megye éghajlata sem teljesen egységes, Ny-ról K-i, ÉK-i irányban haladva az óceáni, a hegyvidéki és a szubmediterrán klímahatások gyengülnek, és mind jobban érvényesülnek a kontinentális éghajlati jellemzők. 1.2.5

Vízrajzi jellemzés

A Nyugat-magyarországi peremvidék nagytáj és azon belül Vas megye területének vízrajzi sajátosságait az éghajlati tényezők, a földtani és domborzati adottságok, a kőzetviszonyok és a talajtípusok együttesen alakítják. A 650 mm-t meghaladó éves csapadékmennyiség, az ennek csaknem mindenütt alatta maradó párolgási értékek, a hűvös nyarak következtében a táj vízellátottsága az ország egyéb területeihez hasonlítva a legkedvezőbb. A középhegységi és dombsági területeken a pozitív vízmérleg, a felszín nagyfokú szerkezeti tagoltsága, a felszíni és felszínközeli kőzetek gyenge vízáteresztő képessége, illetve a talajok nagy részének rossz vízgazdálkodása együttesen eredményezik, hogy a lefolyásviszonyok igen kedvezőek és a táj vízhálózatát a nagy vízfolyássűrűség, a magas vízhozamok jellemzik. A domborzatilag kevésbé tagolt, alacsonyabb térszíneken és a sík területeken a kisebb csapadékmennyiség és nagyobb párolgás, a jó vízáteresztő- és víztárolóképességű kőzetek és talajféleségek együttesen rosszabb lefolyásviszonyokat eredményeznek, s így ezek a területek kevésbé sűrű vízhálózattal és jelentős felszín alatti vízkészletekkel jellemezhetők. A vízfolyások túlnyomó része a megyét 140 km hosszon átszelő Rába vízgyűjtőjéhez tartozik. A Kemenesalja és a Kemeneshát egy részének vizeit a Marcal szállítja a Rábába, s csak a megye DNy-i térsége - a Vasi-hegyhát és a Kemeneshát D-i szegélye - tartozik a Zala vízrendszeréhez, néhány kisebb vízfolyást pedig a Kerka gyűjt össze és vezet a Murán Keresztül a Drávába. A Rába - megye területét is érintő - jelentősebb baloldali mellékfolyói a vízhozamuk és vízgyűjtőterületük nagysága alapján a Pinka, a Tsz.: 1-09 586 2010. május Fájl: Vas_TrT_mod_2010_e_II

12

Vas megye területrendezési terve - módosítás Sorok, a Gyöngyös, és a Répce, amely már a megyén kívül éri el a Rábát. Jobboldalról csak két jelentősebb vízfolyást, a Kemeneshát és a Kemenesalja vizeit összegyűjtő Csörnöc-Herpenyőt és a megyehatáron folyó, de távolabb betorkolló Marcalt veszi fel a Rába. A megye területe a felszín alatti vizekben gazdag tájaink közé tartozik. A talajvíz összefüggően és legnagyobb bőségben a Gyöngyös-, a Répce-, és a Rába-menti nagy tárolóképességű kavicstakarós síkságokon jelentkezik. Rétegvíz az összetett, jelentékeny tárolókapacitású és vastag rétegsorok következtében a megyében mindenütt feltárható, mennyisége azonban területileg változó. A megyében mélyült hévízfúrások közül hőfokuk és vízhozamuk alapján a jelentősebbek: Rábasömjén (810C, 700C), Vasvár (700C), Mesteri (610C), Bük (580C), Sárvár (450C), Borgáta (470C), Szombathely (350C), illetve Nádasd és Nagytilaj. Az Őrség szénhidrogénkutató fúrásai további hévízkitermelésre adnak lehetőséget. 1.2.6

Természetes növényzet

A megye természetes növényzete meglehetősen összetett képet mutat, területén több, eltérő jegyeket hordozó flórajárás húzódik. A természetes növényzet ma már csak a megye Ny-i sávjában képez nagyobb kiterjedésű, összefüggő területet. Az Alpok hegytömegének közelsége és a nedvesebb klíma a növénytakaró jellegében is érezteti hatását, a legnyugatibb, magasabb térszíneken a zárt összefüggő erdőségek máig fennmaradtak, és a hegyvidéki, kelet-alpesi flóraelemek és társulások dominálnak. A viszonylag hűvös és csapadékos táj eredeti természetes növénytakaróját jellemzően a zárt tölgyesek, bükkösök, valamint erdeifenyvesek és gesztenyeerdők alkották. A középső és K-i tájakon, ahol a kontinentális klímajegyek jobban érvényre jutnak, a kisebb csapadékigényű, dombsági és síkvidéki növényzet terjedt el. A természetes növénytársulások itt ma már csak jobbára foltokban lelhetők fel, az emberi beavatkozás következtében a megye területének nagyobb része mező- és erdőgazdálkodás alatt álló kultúrtáj. 1.2.7

Talajtani jellemzés

A megye területének talajviszonyaira a változatos talajtípusok elterjedése jellemző. A talajképző tényezők, így az alapkőzet típusa, a domborzati jelleg, a lejtőviszonyok és kitettség, az éghajlati adottságok, vízháztartás jellege, a természetes és részben a termesztett növényzet típusai kis területen is nagyfokú változatossággal bírnak, s ennek következtében a genetikai talajtípusok sokszínűsége alakulhatott ki. A Kőszegi-hegység K-i és D-i előterében az agyagbemosódásos barna erdőtalajok az uralkodóak. Hasonlóak a Pinka-sík talajviszonyai is. A Felső-Őrség, a Vasi-hegyhát és a Kerka-vidék talajviszonyai sok hasonlóságot mutatnak. Uralkodó talajtípus összefüggő területet alkotva a rossz, szélsőséges vízgazdálkodású, savanyú pszeudoglejes barna erdőtalaj. A Kőszeghegyaljától DK-re elterülő, folyóvízi feltöltésű Gyöngyös-síkon a jégkorszaki eredetű vályogon, löszön és agyagon jó minőségű talajok alakultak ki, a síkság legnagyobb részét a Ramann-féle barna erdőtalaj foglalja el. A Répce-síkság szintén a megye legjobb talajadottságú területei közé tartozik. A Rába menti síkság Kisalföldbe hajló ÉK-i, melegebb, szárazabb területein nagyobb összefüggő területeket alkot a csernozjom barna erdőtalaj és a Ramann-féle barna erdőtalaj is. A megyének ezek a középső és É-i térségei a szántóföldi mezőgazdálkodás számára legjobb adottságú területei. A Rábasíkság Ny-i, csapadékosabb részén a talajadottságok megváltoznak, és a magas humusztartalmú talajokat a gyengébb termőképességű barna erdőtalajok és a rossz vízgazdálkodású, pangóvizes pszeudoglejes barna erdőtalajok váltják fel. Magát a néhány km széles Rába- völgyet végig magas talajvízállású réti öntések és fiatal nyers öntéstalajok kísérik. A Kemeneshát Rába és Zala által közrefogott Ny-i részét a talajtípusok nagyobb homogenitása jellemzi. Az uralkodó talajtípus az agyagbemosódásos barna erdőtalaj. Az Alsó-Kemeneshát talajtani képe jóval változatosabb. Az agyagbemosódásos barna erdőtalaj, a csernozjom barna erdőtalajok, a réti csernozjomok, a Marcal völgyében pedig a lápos réti talajok is megjelennek. A megye talajainak kötöttsége és a növényborítottság következtében szélerózió a talajokat nem veszélyezteti.


13


1.2.8

Természeti erőforrások, ásványi nyersanyagok

Vas megyében az eltérő fejlődésmenetű és geológiai adottságú tájak egymásmellettisége a természeti erőforrások és az ásványkincsek területi előfordulásában, illetve az egyes készletek mennyiségi és minőségi jellemzőinek különbözőségében is megmutatkozik. Általánosságban a megye területét a jó minőségű szénféleségek és a különböző ércek gyakorlatilag teljes hiánya, az építőipari nyersanyagok hatalmas mennyisége és a gazdag hévízkészlet jellemzi. A turizmus és a gyógyidegenforgalom szerepének erősödésével Vas megye egyre nagyobb jelentőségre szert tevő sajátos természeti kincse a hévízkészlete. A megye hévízkészletét a szénhidrogén kutatófúrások tárták fel, ma 18 kiképzett és elsődlegesen hévíztermelés céljait szolgáló kút üzemel. A megye csaknem valamennyi kútja 350C-nál magasabb hőmérsékletű termálvizet szolgáltat. Gyógyvízzé egyelőre csak Bük, Sárvár és Szombathely vizét minősítették, de a megyében feltárt hévizek mindegyikének magas az oldott ásványi anyag tartalma, amelyek jellemzően a kloridos, szulfátos, illetve szénsavas típusú nátrium-hidrogén-karbonátos ásvány-, ill. termálvizek közé sorolhatók. A megye hatalmas termálvízkészlete, továbbá a már megfúrt, de elfojtott, jelenleg nem hasznosított kutak lehetővé tennék a hévizek nagyobb arányú, sokoldalú hasznosítását, elsődlegesen a gyógyidegenforgalom fejlesztése terén. A megye sajátos természeti erőforrásai közé sorolhatók tájképi értékekben gazdag tájai, különösen a szubalpin középhegységi és dombsági tájak illetve a Kemenesalja és a Marcal-medence bazaltkúpjai. Fontos potenciál a Ny-i csapadékosabb vidékek magas erdősültsége, sok helyütt a nagy kiterjedésű, összefüggő erdőségek megléte. Különösen jelentős a hivatalos védelmet is élvező Kőszegi-hegység és Őrség területe, amelyek méltán váltak az idegenforgalom, a kirándulóturizmus célterületeivé.

1.3 A táj jellemzői Tájföldrajzi értelemben Vas megye csaknem teljes egészében a Nyugat- magyarországi- peremvidék elnevezésű, egymástól természet- és tájföldrajzilag számos tényező tekintetében alapvetően különböző középtájakat területileg egyesítő nagytáj középső részén helyezkedik el. A megye tájtani szempontból meglehetősen heterogén képet mutat, amelyet jól jellemez, hogy területén 5 középtáj, és ezek részeiként 16 kistáj osztozik. A középtájak sorából három a területének túlnyomó részével a megyében helyezkedik el. A megye Ny-i, határközeli szegélyén az Alpokalja húzódik, tőle K-re a megye a középső harmadát a Sopron-Vasi síkság foglalja el, a Rába völgyétől K-i, D-i irányban a Kemeneshát húzódik, amely csaknem teljes egészében a megyéhez tartozik. A megye K-i pereme már a Marcal-medence területére esik, a Zalai dombság egy része pedig a megye legdélebbi szegletét foglalja el. A megye kistájai között a sztyepp jellegű tökéletes síkságoktól a tagolt dombsági felszíneken át a fenyvesekkel borított középhegységig számos tájkarakter előfordul. Vas megye legmagasabb térszínű, egyetlen középhegységi területe a kristályos palákból felépülő Kőszegi-hegység, amelyet erősen tagolt felszíne, szubalpin éghajlati jellege, összefüggő erdei fenyvesei és bükkösei, és hegyi kaszálórétjei tesznek tájképileg gazdaggá. A hegységet D-ről és K-ről övező hegylábfelszín a Kőszeghegyalja, amelyet a Kőszegi-hegységben eredő vízfolyások hordaléka borít, felszíne enyhén lejtősödő, jobbára tölgyesekkel, kisebbrészt lehúzódó fenyvesekkel borított elegyengetett síkság, illetve fennsík. Szigethegyként emelkedik ki belőle a Kőszegi-hegységtől D-re a Vas-hegy ókori tömege. A hegylábfelszín folytatása D-i irányban a szubatlanti éghajlati jellegű, helyenként fenyvesekkel, tölgyesekkel borított, kavicstakarós fennsík a Pinka-sík, amelyet nagyobbrészt szántóként hasznosítanak. A megye Ny-i kiszögellését legnagyobbrészt elfoglaló Vasi-hegyhát vízben, csapadékban bővelkedő, szubalpin éghajlatú, erősen felszabdalt eróziós-deráziós dombság. A táj erdősültsége magas, erdei fenyvesek, szubmontán bükkösök és tölgyesek fedik, csak a völgytalpakon van lehetőség mezőgazdasági művelésre. Nagyon hasonló jellegű táj, csak valamivel kevésbé tagolt felszínű a Rábavölgy és az országhatár közt elterülő piciny Felső- Őrség is. A Kőszeghegyalja hegylábfelszínétől K-re terül el az enyhén hullámos felszínű, alföldies jellegű, vízfolyásokkal sűrűn behálózott hordalékkúp-síkság, a Gyöngyös-sík. É-i peremén a cseres-tölgyes Tsz.: 1-09 586 2010. május Fájl: Vas_TrT_mod_2010_e_II

14

Vas megye területrendezési terve - módosítás erdők, D-en a barna erdőtalajokon szántók foglalják el a legnagyobb területet, a patakok mentén a rétek, legelők és ártéri ligeterdők dominálnak. A Gyöngyös síkvidéke É felé a Répce- síkba megy át, amelynek Ny-i, a hegylábfelszínnel határos része kissé tagoltabb, K felé kevésbé változatos, tökéletes síkság benyomását kelti. A kavicstakarós hordalékkúp-síkságon képződött barna erdőtalajokon nagyobbrészt cseres-tölgyes erdőket, kisebbrészt szántókat találunk. DNy-ÉK-i irányban húzódik keresztül a megye középső sávjában a Rába-völgy és az annak vonalát követő, vele fejlődéstanilag szoros kapcsolatban álló Rábai teraszos sík. A folyó néhány kilométer szélességű teraszos völgye, a Rába-völgy Ny-on nedvesebb, ÉK-en szárazabb klímájú területen húzódik. A folyóhoz közeli sávban a réti öntéstalajokon szántók, rét, legelő és ártéri ligeterdők a jellemzőek. A Rába völgyét a Ny-i oldalon kísérő Rábai teraszos sík a megye csaknem tökéletesen sík felszínei közé tartozik. Az alig tagolt, teraszos hordalékkúp síkságon Ny-on még erdőkkel tarkítva, a Kisalföld felé hajló, termékeny talajjal borított ÉK-i részen már döntően csak szántókat találunk. Már a Kisalföld része a Kapuvári-sík, amelynek megyébe eső nagyobb magasságú D-i pereme a Rába által feltöltött tökéletes síkság, ahol a réti öntéstalajokon túlnyomóan szántókat, néhol ártéri ligeterdőket találunk. A megye Rába-völgytől K-re elterülő részét csaknem teljesen a Kemeneshát foglalja el. DNy-i fele, a szubatlanti éghajlati jegyeket mutató Felső-Kemeneshát (Hegyhát) rövidke vízfolyások völgyei által alaposan tagolt, kavicstakarós dombvidék, illetve fennsík. ÉK-i része, az Alsó-Kemeneshát alacsonyabb térszínű, elegyengetett felszínű hordalékkúp síkság jellegű táj. A Felső-Kemeneshát hűvösebb, nedvesebb, kilúgozottabb talajú Ny-i részén az elegyes tölgyerdők foglalják el a legnagyobb területeket, É-i szárazabb térszínein a szántók és erdők aránya közel azonos, csak a patakvölgyekben váltja fel ezeket a rét és legelő. Az Alsó-Kemeneshát fokozatosan lealacsonyodó ÉK-i részén képződött réti csernozjomokon szántókat találunk, az alacsonyabb fekvésű K-i területeken rét, legelő és szántók osztoznak. A Kemeneshát K-i irányban, a Marcal felé lealacsonyodó folytatása a Kemenesalja, amelynek teraszos hordalékkúp síkságát helyenként patakvölgyek teszik változatossá. Felszínét nagyobbrészt szántók, másutt cseres tölgyes erdők, illetve vízfolyások mentén rétek, legelők borítják. A Kemenesaljához hasonlóan a megye K-i peremén húzódó Marcal-völgy is a Kisalföld része. A Marcal völgye ligeterdőfoltokkal tarkított, túlnyomóan szántókkal borított alacsonyártér. A megye legdélebbi kiszögellését a Kemeneshátat D-ről szegélyező Felső- Zala- völgy és az attól D-re elterülő Kerka- vidék, más néven Hetés ÉNy-i része foglalja el. A Zala forrásvidékét is magába foglaló, a Vasi hegyhátat és a Felső-Kemeneshátat a Zalai-dombságtól elválasztó szubalpin klímájú Felső- Zalavölgy teraszos folyóvölgyét a túlnyomóan réti talajokon kialakult rétek, legelők, kisebbrészt szántók, a magasabb térszíneket erdők uralják. A Hetés a Zala és a Kerka folyók mellékvölgyei által tagolt, szubalpin éghajlati jegyeket mutató dombvidék, amelyet fenyő és bükk elegyes tölgyesek, illetve szántók borítanak.

1.4 A térszerkezet alakulása, a területfelhasználás változásai, tendenciák értékelése 1.4.1

Településhálózat változása

A megye mai településhálózatának alapjai a honfoglalás, illetve az államalapítás idején alakultak ki. A római korban itt vezetett keresztül az északi és déli tartományokat összekötő Borostyánkő-út. A Kőszegihegység előterében a Gyöngyös és a Perint partja mentén települt Felső-Pannónia római kori székvárosa Savaria (a mai Szombathely). A középkorban a megye az ország nyugati védelmi övezetéhez tartozott. Településsűrűsége az ország belső területekhez képest alacsony volt de még így is sokkal magasabb a mainál. A középkori Vas megye területén 800 település (lakott hely) volt, a jelenleginek (216) csaknem a négyszerese. A középkori elaprózott településszerkezet napjainkig megőrződött. A török időkben a megye területe - a királyi Magyarország részeként - kevesebb kárt szenvedett. A nyugodtabb körülmények között kifejlődhettek a városok, az egyházi, közigazgatási, céhes, ipari központok. A XVIIIXIX. században a feudális nagybirtok és a szétaprózódott kisbirtok nem kedvezett a tőkés fejlődésnek. A megye településeinek fejlődésében némi változást hozott a vasutak kiépítése. Szombathely, Celldömölk vasúti gócpontként indult fejlődésnek. Vas megye településhálózatára az aprófalvas, kisfalvas faluhálózat és a hármas központú városhálózat a jellemző. Központjai Szombathely, Kőszeg és Sárvár. Ezeket egészíti ki Celldömölk, Szentgotthárd, Vasvár és Körmend. A két város Szombathely és Kőszeg a megye nyugati peremén helyezkedik el, vonzásukból jelentős területek kiesnek, ezért a településfejlesztés Tsz.: 1-09 586 2010. május Fájl: Vas_TrT_mod_2010_e_II

15

Vas megye területrendezési terve - módosítás elsődleges feladata, hogy ezt az előnytelen településhálózati adottságot feloldja. A megye településsűrűsége az országosnak majdnem a kétszerese. Településeinek átlagos népességszáma azonban alacsony, egy harmada az országos átlagnak. A természeti adottságok (domborzat) és a társadalmi-gazdasági változások következtében igen magas a településsűrűség a megye déli és nyugati részén. A régebbi védelmi funkció maradványaként az Őrség területén jellegzetes “szeres” településszerkezet a jellemző. Az egymástól kisebb-nagyobb távolságra eső településrészeket ma a legjobb forgalmi helyzetű fogja össze és tölti be a településközpont szerepét. 1.4.2

A településszerkezet jellemzői tájegységenként

A Kőszegi-hegységben lévő települések aprófalvak, a völgyekben elszórtan helyezkednek el. Négy település tartozik ebbe a tájegységbe. A Vas-hegy és Kőszeghegyalja kistáj magas üdülési potenciállal rendelkező, jó klimatikus és tájképi adottságú. A kedvező klimatikus adottságú települések találhatók. A gazdag történelmi örökséggel rendelkező települések közül kiemelkedik Kőszeg, mint a tájegység központja. A kistelepülések elszórtan helyezkednek el. A Pinka-síkon szórtan elhelyezkedő aprófalvak (13 település) kellemes táji környezetben üdülési potenciállal is rendelkeznek. A települési területek a térség viszonylag kis részét fedik, az ezt közelítően jellemző, statisztikailag is nyilvántartott belterületi arány alig több mint 3%. A Felső- Őrségben a szórtan elhelyezkedő aprófalvak egymáshoz közel, sajátos laza belterületi szerkezettel (a szeres településforma nyomaival) helyezkednek el, változatos, szép táji környezetben. A Vasi-hegyhát aprófalvai elszórtan helyezkednek el, a tipikus őrségi szeres településszerkezettel. Fekvésük festői. A települések jellemzően aprófalvak, elhelyezkedésük a tagolt terepadottságokhoz idomul, belső szerkezetük laza, sűrűségi mutatóik alacsonyak - a központi szerepkört betöltő, a városodás jeleit is mutató - Őriszentpéter kivételével. A belterületek részesedése mindössze 1,5% és ezen belül is rengeteg szabadterület található a sajátos települési struktúra következtében. A SopronVasi sík középtájban három teljes és egy részlegesen érintett kistáját részben alföldi, részben folyómenti - völgyi adottságok jellemzik. A Répce- síkhoz délről közvetlenül csatlakozó Gyöngyös- sík éghajlati és domborzati adottságai nagyban hasonlóak: nyugati harmaduk mérsékelten hűvös, keleti felük mérsékelten melegedő és egészében mérsékelten nedves, enyhén hullámos, kavicstakarós hordalékkúp síkság. Településhálózata (összesen 31 település) a megye síkvidékein is szokásos sűrű aprófalvas, melynek szövetéből kiemelkedik a megyeszékhely (Szombathely) és az azt övező lineáris agglomerációs sávok (Gencsapáti- GyöngyösfaluLukácsháza, illetve Gyöngyöshermán- Táplánszentkereszt- Tanakajd- és tovább a Rábai teraszon fekvő Vasszécseny), valamint a Répce- síkon a Bük-Csepreg településpár. A belterületek részesedése itt eléri a 10 %-ot. A Rábai teraszos sík településhálózata sűrű aprófalvas, melyből kiemelkedik a kistérségi központ szerepkört is betöltő Sárvár és Körmend városok. A belterületi arány ~5%. A Rába-völgy településhálózata szintén sűrű aprófalvas, eloszlásuk azonban egyenetlen: a 21 település 90%-a a kistáj déli ¼-én koncentrálódik, a központi szerepkört is betöltő Szentgotthárddal együtt. A belterületi arány ~5%. A belterületi arány - a szombathelyi agglomerációnak köszönhetően - nagyobb mint 6%. A vonalas műszaki infrastruktúra elemek mutatói (km/km2) is itt a legmagasabbak a szombathelyi centrumba irányuló sugaras út- és közműrendszerek miatt. A középtáj egészét tekintve a megyei átlaghoz képest domináns az agrárjelleg, valamint, különösen a Gyöngyös-sík kistájon kiemelkedő a települési területfelhasználás súlya. Településhálózata (összesen 97 település, illetve önálló településrész) a megye síkvidékein is szokásos sűrű aprófalvas, melynek szövetéből kiemelkedik a megyeszékhely és az azt övező lineáris agglomerációs sávok, valamint néhány nagyobb, kistérségi központ szerepkört is betöltő város és környéke (Körmend, Sárvár, Szentgotthárd, valamint a Répce- síkon a Bük - Csepreg település-pár). A Kemeneshát mindkét kistája zömében Vas megyében van, de területük részben átnyúlik Veszprém, illetve Zala megyébe is. Az Alsó-Kemeneshátban a táj képe változatos, településszerkezete sűrű aprófalvas. 32 településének többsége a kistáj keleti határvonalának közelében sorakozik, a belterületek aránya 3%. A Felső-Kemeneshátban a sűrű aprófalvas településstruktúra a legszembetűnőbb. A megyébe eső közel 50 település közül kiemelkedik Vasvár városa. A belterületek aránya 4%, a térszerkezet erősen tagolt.


16


1.4.3

A területhasználatok táji szintű változásai

A területhasználatok változása, a tájalakulás szoros összefüggést mutat a településszerkezet változásával. A múlt század közepéig - végéig a tájhasználat módja jelentős változást nem mutat a középkori állapotokhoz képest. A XIX. sz. második felében bekövetkező ipari forradalom jelentős változásokat okozott a területhasználat szerkezetében is. A területhasználat legkorábbi statisztikai adatai 1895-től állnak rendelkezésre. A tájhasználat a szántó, erdő, rét, legelő, valamint a kivett területek statisztikai adatainak alakulásán jól követhető. A megye jelenlegi területhasználati adatai művelési ágak szerinti bontásban ERDO

FASITOTT

GYEP (L)

GYEP (R)

826,2

9674,9

11405,7

94881,3

GYUM

KERT

3361,0 1290,5

SZOLO SZANTO 1589,6

95707,5

21080,6

4651,6

1589,6

28,7

6,3

1,4

0,5

95707,5/28,7

21080,6/6,3

E: 95707,5/28,7

HTO

NAD

6241,2/1,9

45896,7

333.609,0 333.609,0

0,0

13,8

100,0

%

0,0

45896,7/13,8

100,

ha/%

45896,7/13,8 45896,7/13,8

100, 100,

ha/% ha/%

0,0

114,0 48,4

MÖT: 188.871,0/57,5 TT: 284.578/86,2

ÖSSZ

45896,7

161435,2 114,0 48,4

KIVETT

ha

(Takarnet adatbázis 2010.) A megye művelés alól kivett területe 15% alatt marad. A 86%-ot meghaladó termőterület döntő része (~2/3) mezőgazdasági terület, 1/3-a erdőterület. (Ez utóbbi valamivel több, mint a kivett területek duplája.) A mezőgazdasági összterületen belül uralkodó a szántóterületek aránya (85%) de jelentős a gyepterületi arány (~11%) is, ellenben elhanyagolható az ültetvény- és kertterületek (összesen ~4%), méginkább a nádas+halastavi területek részesedése. A fenti adatokból az országos és régiós átlagnak nagyjából megfelelő erdősültség, az országos és régiós átlagot valamivel meghaladó gyepterületi, illetve alulmúló kivett-, ültetvény- és kertterületi arány emelhető ki. A területhasználat művelési ágak és kistérségek szerinti alakulását az alábbiakban részletezzük. 1.4.4

Szántóterületek változása

1895. ás 1913. között, jelentős, 6%-os szántóterület növekedés volt regisztrálható. Egyes településeken ebben az időszakban a növekedés meghaladta a 10%-ot (Celldömölki kistérség északi része, Vasvári kistérség). 1913 és 1935 között nincs számottevő változás. 1935 és 1962 között jelentős (12 %) szántóterület csökkenés figyelhető meg. A csökkenés általánosságban tapasztalható a megye egész területén, de legnagyobb mértékben a szombathelyi kistérségre és a celldömölki kistérségre volt jellemző. 1962 és 1984 között kisebb mértékben tovább folytatódott a csökkenés (6%). Kismértékű szántóterület növekedés figyelhető meg a rendszerváltás óta eltelt időszak adataiban. A növekedés elsősorban Vas megye keleti területeire jellemző. Összességében megállapítható, hogy a vizsgált 1895-2001 közötti időszakban a szántóterületek mintegy 10%-kal csökkentek. A csökkenés egyértelműen a megye nyugati, domborzatilag változatos részeire a jellemző. Az általános csökkenés ellenére a megye keleti részein elsősorban a celldömölki kistérségben - jelentős növekedés is előfordult. Összességében, a megye egészét nézve a mérsékelten csökkenő tendencia jellemző. Szántóterületek változása Vas megyében (ha) 1895-2001. között 200000 190000 180000 170000 160000 150000 140000 1895

1913


1935

1962

1971

1984

2001

17

Vas megye területrendezési terve - módosítás Legújabbkori tendenciák: Kiértékelve a fenti ábra adatait és azokat összevetve a 2000 - 2010. évi adatokkal: a szántóterületek csökkenése - az 1990-es évek átmeneti és lassú ütemű növekedését követően - a megye összterületére vetítve - tovább folytatódott. Az utóbbi évtizedben a csökkenés megközelítette az 5000 ha-t, de a csökkenés dinamikája (átl. 500 ha/év) viszonylag alacsonyszintű. A legutóbbi, legfrissebb adatok szerint (Takarnet 2010.) a megye szántóterülete 161.435,2 ha. A szántóterületek jelenlegi (2010.) megoszlását az alábbi táblázat, illetve ábra szemlélteti. A táblázat kistérségi összesítésben, az ábra településenkénti bontásban (%).

KISTÉRSÉG SZÁNTÓTERÜLETI ARÁNY % ELTÉRÉS A MEGYEI ÁTLAGTÓL (+/-%) Celldömölki 59,6 +11,2 Csepregi 69,0 +20,6 Körmendi 50,2 +1,8 -3,7 Kőszegi 44,7 -18,5 Őriszentpéteri 29,9 Sárvári 58,3 +9,9 -29,8 Szentgotthárdi 18,6 Szombathelyi 60,2 +11,8 -5,9 Vasvári 42,5 0,0 MEGYE ÖSSZ.: 48,4 /színezéssel kiemelve a táblázatban a legjelentősebb eltérések: - világos tónus: +/- 6,25% - sötétebb tónus: +/- 12,5%/ A legerősebb eltérést a megyei átlagtól pozitív irányban a Csepregi kistérség, negatív irányban a szentgotthárdi és Őriszentpéteri kistérség mutatja, tükrözve a táji - termőhelyi adottságokat, a kistérségek területének szántóföldi alkalmasságát. Közelítően a megyei átlagnak felel meg (6% alatti eltéréssel) három kistérség. Tsz.: 1-09 586 2010. május Fájl: Vas_TrT_mod_2010_e_II

18


1.4.5

Rét és legelő (gyep) területek változása

Az állattartás fokozatos visszaszorulásával párhuzamosan jelentősen csökkent a rét- és legelőterületek aránya az elmúlt száz évben. A csökkenés a 60-as évekig egyenletesnek mondható, míg ezután rohamosan gyorsul. 1895 és 1913. között a gyepterületek elsősorban a megye észak-keleti térségében szorultak vissza. A tendencia tovább folytatódott 1913 és 1935. között, de a megye nyugati részén még növekedés is megfigyelhető. 1935 és 1962. között újabb 4000 ha-ral csökkent a gyepterületek nagysága. A csökkenés már a megye teljes területén megfigyelhető. A 60-as és 70-es évek között a gyepterületek további 2500 ha-ral fogynak, de ez a csökkenés településenként rendszerint nem érte el a 2-3 %-ot. A 70-es évek után elterjedtté vált istállózó állattartás miatt azonban újabb jelentős, visszaszorulás következett be. 10 év alatt majdnem 27%-kal csökkent a területnagyság. (Ilyen jelentős változás - az ezt megelőző időszakban - csak 80-100 év alatt következett be.) A rendszerváltás utáni időszak további drasztikus változtatásokat eredményezett. A gyepterületek közel 60 %-a eltűnt, átalakult más területhasználattá. A változás természetesen kritikusan érintette a vizes élőhelyeket és az erre épülő táplálékláncokat. Összességében megállapítható, hogy az egyik legjelentősebb területhasználat változtatás a gyepes területeknél következett be. A vizsgált időszakban, 2000-ig a gyepek ~75 %-a megszűnt. Jelentősebb, 10 %-ot meghaladó csökkenés a megye dél-nyugati illetve észak-keleti térségében figyelhető meg. A gyepek helyét - a statisztikák szerint - az erdők és a beépített területek foglalták el. ez a kedvezőtlen tendencia azonban a 2000-es években megszűnni látszik, a gyepek területe ismét nőtt.

A gyepterületek jelenlegi (2010.) megoszlását az alábbi táblázat, illetve ábra szemlélteti. A táblázat kistérségi összesítésben, az ábra településenkénti bontásban (%).


19

Vas megye területrendezési terve - módosítás Rét és legelő (gyep) területek változása Vas megyében (ha) 1895-2001. között 60000 50000 40000 30000 20000 10000 0 1895

1913

1935

1962

1971

1984

2001

Legújabbkori tendenciák: Kiértékelve a fenti ábra adatait és azokat összevetve a 2000 - 2010. évi adatokkal: a rét és legelő (gyep) területek csökkenése - az 1990-es évek gyorsütemű csökkenését követően - a megye összterületére vetítve - megállt, sőt, a gyepek az 1980-as évek végének megfelelő szintre növekedtek. Az utóbbi évtizedben a növekedés megközelítette a 10.000 ha-t, a növekedés dinamikája (átl.1000 ha/év) viszonylag magas-szintű. A legutóbbi, legfrissebb adatok szerint (Takarnet 2010.) a megye összes gyepterülete 21.080,6 ha. KISTÉRSÉG GYEPTERÜLETI ARÁNY % ELTÉRÉS A MEGYEI ÁTLAGTÓL (+/-%) Celldömölki 8,0 +1,7 -2,2 Csepregi 4,1 +1,1 Körmendi 7,4 -2,3 Kőszegi 4,0 Őriszentpéteri 8,1 +1,8 -0,6 Sárvári 5,7 Szentgotthárdi 11,5 +5,2 -2,4 Szombathelyi 3,9 +1,1 Vasvári 7,4 0,0 MEGYE ÖSSZ.: 6,3 /színezéssel kiemelve a táblázatban a legjelentősebb eltérések: - világos tónus: +/- 2,0% - sötétebb tónus: +/- 4,0%/ A legerősebb eltérést a megyei átlagtól pozitív irányban a Szentgotthárdi kistérség, negatív irányban a Kőszegi, Csepregi és Szombathelyi kistérség mutatja, - utóbbiak csaknem egyenlő aránnyal (2,2 - 2,4-es értékkel). A negatív eltérés okai nyilvánvalóan többfélék. Míg a Kőszegi kistérségben nyilvánvalóan az átlagosnál magasabb erdősültség és kertgazdasági jelleg, a másik két kistérségben a magasabb szántóterületi arány miatt kisebb a gyepek aránya. A pozitív eltérés a Szentgotthárdi kistérség esetében nyilvánvalóan ennek Rába-völgyi fekvéséből és gyenge szántóterületi termőhelyi adottságaiból fakad. Közelítően a megyei átlagnak felel meg a kistérségek több mint fele (2% alatti eltéréssel). 1.4.6

Erdőterületek változása

Az erdőterületek 1895 és 1935 (valószínűleg 1945) között kismértékben csökkentek. Erőteljesebb, olykor a 10 %-t is meghaladó csökkenés figyelhető meg a körmendi, vasvári kistérségek déli felén. A II világháborút követő erdőtelepítések nyomán jelentősen (16%) nőtt az erdősültség. Az 5 vagy 10 %-t meghaladó erdősültség növekedés elsősorban a Rába menti településeken regisztrálható. 1960-as évektől egyenletesen és fokozatosan növekszik az erdősültség. Jelentősebb erdősültség növekedés a szentgotthárdi, körmendi, őriszentpéteri és a vasvári kistérségekben tapasztalható. Összességében megállapítható, hogy a vizsgált időszakban a tudatos erdőgazdálkodás következtében mintegy 25%-al növekedett az erdőterületek nagysága. A növekedés ellenére területi aránytalanságok is megfigyelhetők. A legjelentősebb telepítések a megye dél-nyugati és észak-keleti térségében történtek. A csökkenés elsősorban a megyeszékhely környezetében volt érzékelhető. A 90-es években. A 2000-es években az erdők területe számottevően nem változott, illetve egyes kistérségekben enyhén nőtt. Tsz.: 1-09 586 2010. május Fájl: Vas_TrT_mod_2010_e_II

20


Az erdőterületek jelenlegi (2010.) megoszlását az alábbi táblázat, illetve ábra szemlélteti. A táblázat kistérségi összesítésben, az ábra településenkénti bontásban (%). Erdőterületek változása Vas megyében (ha) 1895-2001. között 100000 80000 60000 40000 20000 0 1895

1913

1935

1962

1971

1984

2001

Legújabbkori tendenciák: Kiértékelve a fenti ábra adatait és azokat összevetve a 2000 - 2010. évi adatokkal: az erdőterületek nagysága - az 1960 - 90-es évek egyenletes növekedését követően - a megye összterületére vetítve nem változott nagyságrendileg, csak szerény ütemben nőtt, a növekedés dinamikája alacsonyszintű. A legutóbbi, legfrissebb adatok szerint (Takarnet 2010.) a megye összes erdőterülete (az erdő- és a fásított területek összesen) 95.707,5 ha. KISTÉRSÉG Celldömölki Csepregi Körmendi Kőszegi Őriszentpéteri Tsz.: 1-09 586 2010. május Fájl: Vas_TrT_mod_2010_e_II

ERDŐTERÜLETI ARÁNY % 17,3 12,0 28,8 34,2 48,3

ELTÉRÉS A MEGYEI ÁTLAGTÓL (+/-%) -11,4 -16,7 +0,1 +5,5 +19,6 21

Vas megye területrendezési terve - módosítás -10,5

Sárvári 18,2 Szentgotthárdi 56,5 +27,8 Szombathelyi 19,8 Vasvári 30,2 +1,5 MEGYE ÖSSZ.: 28,7 /színezéssel kiemelve a táblázatban a legjelentősebb eltérések: - világos tónus: +/- 5,6% - sötétebb tónus: +/- 11,3%/

-8,9 0,0

Két kistérség - a Körmendi és a Vasvári - gyakorlatilag a megyei átlagnak felel meg. A legerősebb eltérést a megyei átlagtól pozitív irányban a Szentgotthárdi és az Őriszentpéteri kistérség (a Vasi hegyhát - Őrségi erdőtáj), negatív irányban a Csepregi, Celldömölki és Sárvári kistérség mutatja, (10es érték fölött). A negatív eltérés okai nyilvánvalóan e kistérségek jobb mezőgazdasági alkalmasságában keresendők. A fenti adatokat - valamint a nyilvántartás szerint a kategóriába tartozó egyéb, egyenként kisebb területű művelési ágak (kert, szőlő, gyümölcsös, nádas, halastó) adatait - összegezve megállapítható, hogy a megye termőterülete (MÖT: mezőgazdaságilag művelt összterülete: 188.871 + erdőterülete: 95707) nagyságrendileg nem változott, a 2010.évi összesítés szerint TT= 284.578 ha, összességében némi csökkenést mutat. A differencia az alábbi, kivett területi növekményben mutatkozik meg. 1.4.7

Kivett (beépített) területek változása

Az eltűnő gyep illetve szántóterületek rovására az erdőterületek illetve a kivett területek növekedése regisztrálható. A kivett (beépített) területek növekedése 1895-1913 között 2100 ha, amely egyenletes oszlott meg a megye teljes területén. 1913 és 1935 között kismértékű csökkenés figyelhető meg. Jelentős, 87 %-os beépített terület növekedés tapasztalható 1935 és 1962. között. A növekedés mértéke Szombathely, Celldömölk és Körmend térségében volt a legnagyobb. A 60-as évek kezdetétől a 80-as évek végéig a térségi központokban növekedés, míg a falvakban egyértelmű csökkenés figyelhető meg, amely jól tükrözi a korszak migrációs tendenciáit. A kivett területek robbanásszerű növekedését mutatja, hogy 1984 és 2000. között 58 %-kal nőtt e területek nagysága. Összességében megállapítható, hogy a felgyorsult beépítési folyamatok miatt az 1894. óta bekövetkezett 3,6-szoros kivett területhasználat növekedés fele az1990-es évekre esik, de 2000 után a növekedés lelassult. A kivett területek jelenlegi (2010.) megoszlását az alábbi táblázat, illetve ábra szemlélteti. A táblázat kistérségi összesítésben, az ábra településenkénti bontásban (%). Kivett területek változása Vas megyében (ha) 1895-2001. között 50000 40000 30000 20000 10000 0 1895

1913


1935

1962

1971

1984

2001

22


Legújabbkori tendenciák: Kiértékelve a 2000-es évek adatait: a kivett területek növekedése - az 1980 - 90-es évek gyors ütemű növekedését követően - a megye összterületére vetítve - szerényebb tempóban folytatódott tovább. Az utóbbi évtizedben a növekedés csekély, a növekedés dinamikája alacsonyszintű. A legutóbbi, legfrissebb adatok szerint (Takarnet 2010.) a megye összes művelés alól kivett területe 45.896,7 ha. KISTÉRSÉG KIVETT TERÜLETI ARÁNY % ELTÉRÉS A MEGYEI ÁTLAGTÓL (+/-%) -1,4 Celldömölki 12,4 -1,0 Csepregi 12,8 -0,2 Körmendi 13,6 -1,4 Kőszegi 12,4 -2,0 Őriszentpéteri 11,8 -1,4 Sárvári 12,4 -2,0 Szentgotthárdi 11,8 +0,8 Szombathelyi 14,6 Vasvári 13,9 +0,1 0,0 MEGYE ÖSSZ.: 13,8 /színezéssel kiemelve a táblázatban a legjelentősebb eltérések: - világos tónus: +/- 0,6% - sötétebb tónus: +/- 1,1%/ A megye legkiegyenlítettebben megoszló területhasználati kategóriája kistérségi szinten. (Ha a városokat kiemelten vizsgálnánk, nyilván más eredményre jutnánk, így azonban a jelentős különbségek elmosódnak.) Három kistérség - a Körmendi,Csepregi és a Vasvári - gyakorlatilag a megyei átlagnak felel meg. A legerősebb eltérést a megyei átlagtól pozitív irányban a Szombathelyi kistérség, negatív irányban a Őriszentpéteri és a Szentgotthárdi kistérség mutatja. Ezen eltérések nyilvánvalóan megfelelnek e kistérségek urbanizációs (Megyeszékhely) illetve természeti (ÖNP) jellegének. Tsz.: 1-09 586 2010. május Fájl: Vas_TrT_mod_2010_e_II

23


1.5 Településhálózat, központrendszer Vas megye településhálózatának legfőbb jellemzője aprófalvas jellege. A megyében, 2010-ben 216 település van. Ez az ország településeinek 6,9%-a; a régió településeinek pedig a harmada (33,3%)-a. A megye sajátos struktúráját jellemzi, hogy 216 településéből 132-ben alacsonyabb a lakosság száma, mint 500 fő. Ez a települések 61%-át teszi ki. (A megye aprófalvas struktúrájának konzerválódását - a népesedési helyzet romlását - mutatja, hogy 2002-ben még csak 127 volt az 500 fő alatti települések száma). A meglehetősen elaprózódott település struktúra és magas település sűrűség jele a magas, 100 km2 területre jutó településszám (6,5/100km2), ami közel kétszerese az országos értéknek (3,4/100km2). A megye urbanizáltsági fokára jellemző, hogy a lakosság 60,2%-a él városokban, ez mintegy 7 százalékponttal alacsonyabb érték, mint az országos átlag. Kistérségi szinten is jelentősek a különbségek: markánsan kiemelkedik a Szombathelyi kistérség 70%-kal; az Őrségben, az Őriszentpéteri kistérségben pedig ez az érték 18%. A 11 városi rangú település egyike sem éri el a 100 ezer fős lakosság számot, egyedül Szombathely lélekszáma haladja meg az 50 ezer főt (79.513 fő 2009-ben), további négy város (Sárvár, Körmend, Celldömölk, Kőszeg) lakosságszáma több, mint 10 000 fő. Szentgotthárd népessége majdnem eléri ezt az értéket (8953 fő 2009-ben). Vasváron, Csepregen, Vépen, Répcelakon és Őriszentpéteren a lakosság nem éri el az 5000-es lélekszámot sem. A megye települései jelenleg kilenc statisztikai kistérségbe tömörülnek. A kistérségekben erősen eltérő a települések száma. A legtöbb település a Szombathelyi kistérségben van (40) a legkevesebb (15) pedig a Szentgotthárdi és a Kőszegi kistérségekben. Relatív értelemben nincs ilyen nagy különbség a kistérségek között. Jellemzően a Sárvári kistérségben az átlagosnál alacsonyabb, míg a Csepregi kistérségben azt jóval meghaladó településsűrűséget találunk. 1.5.1

A megye településeinek funkciók szerinti kategorizálása, a települési kapcsolatok feltárása

A hatályos megyei területrendezési tervet megalapozó vizsgálatok a települések funkcionális jellemzőinek és a települések közötti kapcsolatok elemzésének eredményeként meghatározta Vas megye településrendszerének és funkcionális központrendszerének fő elemeit. Tekintettel arra, hogy a 2002 óta eltelt időszakban Bük, Vép és Őriszentpéter városi rangot kaptak, szükségessé vált a korábban készült besorolások felülvizsgálata és részleges módosításra annak ellenére, hogy a települések által ténylegesen ellátott térségi funkciókban nem történtek érdemi változások. Vas megye településkategóriái: A települések besorolása igazgatási és ellátó funkciójuk és a megállapított vonzáskörzetük nagysága alapján történt. A települések ennek alapján nyolc kategóriába lettek besorolva. Alábbi településtípusok a Vas megyei sajátosságok figyelembevételével kerültek definiálásra. Tekintettel arra, hogy a megye településhálózatában alapvető változások nem következtek be, a településkategóriák megegyeznek a hatályos megyei területrendezési tervet megalapozó helyzetértékelésben (Földi Zsuzsa által) kidolgozott kategóriarendszerrel. Az egyes kategóriákba tartozó települések köre került aktualizálásra egyes települések jogállásában bekövetkezett változások miatt. 1. Emelt szintű városi központ (nagyvárosi jelleg) Teljes körű ellátást képes biztosítani a középfokú igazgatási és ellátási funkciók terén és annál magasabb szinten (felsőoktatási intézmény, kórház, bíróság, vámparancsnokság). Regionális és megyei szintű szolgáltatásaival vonzásterülete az egész megyére, a régióra is kiterjed. Vas megye emelt szintű városi központja: Szombathely


24

Vas megye területrendezési terve - módosítás 2. Teljes körű városi központ A város minden olyan középfokú igazgatási és ellátási funkcióval rendelkezik, amely szükséges lakosságának ellátásához. Vonzáskörzete kistérségi szintre terjed ki, szükség esetén képes biztosítani szomszédos kistérség ellátását is - amennyiben annak központja funkcióhiányos; egyes speciális funkciójával vonzást gyakorol a szomszédos kistérségekre, illetve a megye egész területére is: Teljes körű városi központok Vas megyében: Sárvár, Celldömölk, Körmend, Kőszeg. Teljes körű városi ellátást közelítő település fentieken túl a speciálisan rekreációs funkciójú Bük, azonban e város térségi szerepköre nem hasonlítható a megye tradicionális központjaihoz. 3. Hiányos funkciójú városi központ A város vagy igazgatási, vagy ellátási funkciók terén hiányos, ezáltal nem képes középfokú szinten teljesen ellátni saját, illetve vonzáskörzetének lakosságát. A vonzáskörzetébe tartozó települések a hiányzó funkciókért a legközelebbi teljes funkcióval rendelkező központba mennek. Hiányos funkciójú városi központok Vas megyében: Csepreg, Vasvár, Szentgotthárd, és Répcelak 4. Részleges városi ellátású központ Ellátási funkciói átmenetet képeznek az alap és a középfokú szint között (rendelkezik pl. rendelőintézettel, legalább egy pénzintézettel, iparcikk és ruházati bolttal), igazgatási funkcióival 10-15 településre gyakorol vonzó hatást (pl. elsőfokú építésügyi hatóság). Jellemzően városhiányos térségek hiányos funkciójú központja. Részleges városi ellátású központok Vas megyében Őriszentpéter és Vép 5. Részleges városi ellátású községi központ A részleges városi ellátási központ szolgáltatási szintjéhez és vonzáskörzetéhez hasonló települések, amelyek azonban községi státuszúak. Várossá nyilvánítása fontos lenne a terület ellátottságának javítása érdekében. Részleges városi ellátású községi központok: Jánosháza, Nádasd, Ják, és Rum 6. Emelt szintű falusi központ Alapellátás tekintetében teljeskörű az ellátás, illetve bizonyos funkciókkal azon is túllép (óvoda, általános iskola, szakbolt, orvosi ellátás -heti rendszerességgel szakorvosi is- jegyzőség). Vonzáskörzete olyan környékbeli településekre terjed ki, amelyek ellátása már alapszinten is hiányos. Emelt szintű falusi központok Vas megyében: Csákánydoroszló, Ikervár, Gérce, Rábapaty, Gersekarát 7. Falusi központ A teljeskörű alapellátással vonzáskörzete környékbeli négy-öt településére terjed ki. Falusi központok: Simaság, Uraiújfalu, Ostffyasszonyfa, Szeleste, Szentpéterfa, Vönöck, Gencsapáti, Kondorfa, Vasszécseny, Hosszúpereszteg, Bérbaltavár 8.

Hiányos alapellátású települések, amelyeket az alsó szintű igazgatási funkciók hiánya jellemez

A települések több mint fele a nyolcas kategóriába került besorolásra., ami megyei szinten az ellátó és igazgatási funkciók erőteljes koncentráltságát jelzi. 1.5.2

A települési kategorizálás térbeli vonatkozásai

A megye egyetlen emelt szintű városi központja, Vas megye székhelye Szombathely - Nyugat Dunántúl társcentruma Sopron és Zalaegerszeg mellett. Regionális felsőfokú funkciói folyamatosan növekednek. Vonzáskörzete bőven túlterjed a megyén, de még az országhatáron túlra is. Megyeszékhelyként és megyei jogú városként - elérhetőségi helyzete alapján -, megyehatáron árnyúló vonzást főként GyőrMoson-Sopron megye dél-nyugati területeire gyakorol. Szombathely regionális jelentőségét a gazdaság orientációjának nyugati irányultsága, határhoz igen közeli fekvése és gazdasági fejlődése indukálja. Vas megye dél-nyugat felé elnyúló speciális alakjából, a város megyén belüli elhelyezkedéséből és az úthálózat szerkezetéből adódóan Szombathely elérhetősége a megye keleti, déli és dél-nyugati pereméről (meghaladva a 60 percet) viszonylag kedvezőtlenebbnek mondható, így esetenként - főként a megye déli részén, a Vasvári kistérségben - érvényesül a szomszédos Zala megye központjának, Zalaegerszegnek a vonzereje. Szombathely erőteljes vonzereje miatt közvetlen környezetében nem alakultak ki mérvadó alközpontok. Agglomerációs térsége 45 településből áll, tehát többől, mint a kistérség településeinek száma (40). A város viszonylatában megkülönböztethető egy monocentrikus és egy bipoláris agglomerációs Tsz.: 1-09 586 2010. május Fájl: Vas_TrT_mod_2010_e_II

25

Vas megye területrendezési terve - módosítás szerveződés: egy szombathelyi centrális és egy Szombathely- Kőszeg együttes. A második esetben a két városból kiinduló szuburbanizálódási folyamat és a 87 sz. főút együttes akkumuláló hatása eredményezi a koncentrációt. Az agglomerációs terület növekedésének következménye - Szombathely város népességének csökkenése mellett -, hogy a város belterületén lakáscélú építkezésre alkalmas területek maradnak kihasználatlanul, míg a növekvő agglomerációs gyűrű fokozza a közlekedési hálózat és a helyi ellátás terheltségét. A megye teljeskörű városi központjai lélekszámukat tekintve mind meghaladják a 10 000 főt, vonzáskörzetük pedig (egy kivétellel) közel egybeesik a statisztikai kistérsége határával. Ezek a központok: Sárvár, Celldömölk, Körmend és Kőszeg. Ezek a városok mind igazgatási mind ellátási funkciójukat tekintve teljeskörűen ellátottak. Kivételt képez Kőszeg, ahol az igazgatási és részben az ellátási funkciókat tekintve hiányosságokat találunk (nincs földhivatal, kórház), melyeket azonban Szombathely közelsége és gyors elérhetősége pótol. Kőszeg idegenforgalmi, kulturális szerepköre túlmutat szervező és ellátó funkcióin. A város, mint a Kőszeg-Szombathely agglomerációs tengely északi pólusa, számos kulturális és idegenforgalmat elősegítő funkcióval rendelkezik, melyek a város egyéb hiányosságait a besorolás szintjén ellensúlyozzák. Sárvár, a megye második legnagyobb városa. Műszaki, kommunális és kulturális térségellátó szerepköre tágabb, mint amit meglévő intézményei igazolnak. A város központját képezi egy Győr-Moson-Sopron megyébe átnyúló agglomerálódó településláncnak (Mihály-Beled-Répcelak-Uraiújfalu-Rábapaty-Ikervár). Sárvár kistérségének közvetlen keleti szomszédságában elhelyezkedő Celldömölki kistérség északi és déli része jellemzően városhiányos, jelenleg nincsen egyetlen hangsúlyos centrum jellegű települése sem. Magának Celldömölknek, mint kistérségi központnak a funkcionális ellátottsága teljeskörűnek mondható, viszont a kistérség északi és déli területeinek ellátottsága hiányos. Celldömölk jobb elérhetőségével, illetve olyan mikro-térségi központok fejlesztésével, mint pl. a várostól délre eső Jánosháza, a térség helyzete jelentősen javítható. Körmend vonzáskörzete bőven túlnyúlik a kistérségi határokon és kiterjed az Őrség szinte teljes területére, valamint a Rábavölgy településeire is. Az Őrség területe Őriszentpéter várossá nyilvánításával már nem városhiányos, de még mindig központhiányos. Korábban Körmend vonzása erősebb volt a Szentgotthárdi kistérségben is, viszont a város gazdaságának fejlődése maga után vonta funkcionális bővítését így ma már Szentgotthárd bizonyos középfokú és regionális funkciók tekintetében képes tehermentesíteni Körmendet. Hiányos funkciójú városi központok: Szentgotthárd, Csepreg, Vasvár és Répcelak. A négy város közül a legelső közelít leginkább a teljeskörű városi központok szintje felé. A Szentgotthárdi kistérségen belül erőteljes fejlettségi és ellátottságot illető különbségek vannak a Rába völgy és a Vend vidék aprófalvas település struktúrája között. Szentgotthárd településmagjának nagyságrendje és középületeinek nagysága jelzi, hogy fejlődésének korábbi szakaszában egy jóval nagyobb terület központjaként működött. Elzárt földrajzi helyzetéből, nyugati határmenti pozíciójából eredően az 1990-es éveket megelőzően méltánytalanul háttérbe szoruló város vonzáskörzete a határ átjárhatóságával és a város gazdasági potenciáljának kiteljesítésével mára ismét átnyúlik osztrák területre is. Sajátos helyzete van Csepregnek. A város gyakorlatilag funkcionális szimbiózisban él Bükkel, mely városi rangú település, és idegenforgalmi szolgáltatásai révén majdhogynem teljeskörű városi ellátási funkciót képes is betölteni. A Csepreg-Bük település-együttes funkcionálisan közösen alkot „egy” várost, ahol az ellátási és igazgatási funkciók kielégítően teljesek saját lakosságuk, illetve a kistérség népességének ellátásához. Bük és Csepreg, a két egymást kiegészítő ikercentrum között sajátos munkamegosztás van kialakulóban miután felismerték, hogy csak együtt képesek a Répcesík településeit ellátni. A várospár vonzáskörzete és települési kapcsolatai túlnyúlnak a megyehatáron és enyhítenek a Gy-M-S megye déli részén jellemző központhiányon. (A közelmúltban várossá nyilvánított Bük fentieken túl sajátos rekreációs funkciója révén országhatáron túlnyúló vonzáskörzettel is rendelkezik). A megye északi határa mentén elhelyezkedő Répcelak, bár nagyságát és igazgatási funkcióit tekintve jóval elmarad Csepregtől, vonzó hatást gyakorol a megyehatáron túli településekre.


26

Vas megye területrendezési terve - módosítás Vasvár kistérségi ellátó szerepköre nem teljes. A város központi funkciói hiányosak, jelenleg még nem alkalmas arra, hogy a kistérség lakosságát középfokú szinten ellássa. Elérhetőségi jellemzők és a tapasztalati tények alapján a Vasvári kistérség kistelepüléseinek lakossága ellátási funkciók terén legalább annyira vonzódik a Zala megyei központokhoz (Zalaszentgrót, Zalaegerszeg), mint saját kistérségi központjukhoz, illetve megyeszékhelyükhöz. A közelmúltban városi rangot kapott Őriszentpéter már régóta az Őrség központja, viszont nem rendelkezik elegendő központi funkcióval ahhoz, hogy tényleges térségi központtá válljon. A település lakossága nem éri el az 1500 főt sem. A település az alapfokú ellátáson túl néhány egyéb ellátó funkcióval képes szolgálni, azonban igazgatási funkciók terén erőteljes a lemaradás (jegyzőség és elsőfokú építésügyi hatóság van a településen). Középfokú ellátási és igazgatási funkciók igénybevétele Körmenden történik, amelynek Őrségből való elérhetőségi ideje meghaladja a 30 percet. A részleges városi ellátású községi központ kategória települései között a legkiemelkedőbb Jánosháza. Az egykori mezőváros településszerkezeti nyomai a mai napig felfedezhetők. Mivel a megye dél-keleti részében Celldömölk vonzása gyengül, Vasvár pedig nem nyújt teljeskörű középfokú szolgáltatást a települések a legváltozatosabb irányokba vonzódnak és esetenként ez túlnyúlik a megyehatáron. Ugyanakkor, mivel mind a szomszédos Ajkai mind a Sümegi kistérségek hasonlóan városhiányosak, alkalmanként a települési vonzási kapcsolatok - változó irányban - benyúlnak Vas megye területére Jánosháza felé. Hasonló szintű ellátottságot biztosítanak azok a falusi centrum jellegű települések, amelyek nem központhiányos területen, hanem esetenként egy-egy nagyobb városi település közelében alakultak ki. Ennek rendszerint a nagyobb településsűrűség, vagy valamilyen speciális funkció (pl. országos hírű idegenforgalmi látványosság) az oka. Ilyen települések: Nádasd, Rum, Ják. A megye településrendszerére jellemző, hogy a települések kicsiny mérete miatt körjegyzőségek működnek, vagy alsó fokon egy adott nagyobb településhez vonzódnak. Ezek elhelyezkedése független a nagyobb központoktól való távolságtól: lévén alapszintű igazgatási és ellátási centrumok, főként aprófalvas települések besűrűsödésénél találhatóak. Ezen típusú településekre példa: Ivánc, Csákánydoroszló, Gersekarát, Bérbaltavár, Egyházashetye vagy Simaság.


27


1.6 Demográfiai folyamatok 1.6.1

Népességszám, népsűrűség

A megye népessége 2009-ben 260.884 fő. A megye népességszámának 2000-es évekbeli alakulását vizsgálva megállapítható, hogy a 2001-es népszámlálás óta eltelt közel egy évtized során regisztrált országos átlagnál valamivel rosszabb - mintegy 3%-os csökkenés a megye településeinek pontosan 3/4ét érintette, s csak 54 olyan település volt, ahol gyarapodott a népesség ebben az időszakban. A megye lakónépessége 2001 és 2009 között több mint 7 és fél ezer fővel csökkent, ami 10 éves időszakra vetítve körülbelül egy Szentgotthárd nagyságú város népességét teszi ki. A népesség területi elhelyezkedése a megyében - a sajátos településhálózati adottságok következtében rendkívül kiegyenlítetlen. A megye D-i, DNy-i és DK-i aprófalvas térségeiben igen alacsony a népsűrűség, míg a Szombathelyi agglomerációban és Kőszeg környékének gyorsan urbanizálódó településeiben viszonylag magas.


28

Vas megye területrendezési terve - módosítás A lakónépesség alakulása a kistérségekben 1990-2009 1990* Celldömölki Csepregi Körmendi Kőszegi Őriszentpéteri Sárvári Szentgotthárdi Szombathelyi Vasvári Megye összesen

28274 11688 22199 17917 8113 38578 15323 117306 16546 275.944

2000 27045 11229 22238 17713 7313 36859 15339 113132 15543 266.411

Változás (%) 1990-2000 -4,35 -3,92 +0,17 -1,13 -9,86 -4,45 +0,10 -3,55 -6,06 -3,45

2001*

2009

26853 11610 22591 17989 7443 36960 15427 114409 15371 268.653

25098 10711 21435 18281 6632 36309 14747 113512 14159 260.884

Változás (%) 2001-2009 -6,54 -7,74 -5,12 +1,62 -10,90 -1,76 -4,41 -0,78 -7,88 -2,9

* Népszámlálási adat

A megye Ny-i felében jelölhetők ki összefüggően olyan településcsoportok, amelyek az elmúlt évtized során növelni tudták népességüket. Ennek a pozitív egyenlegű térségnek a magját az amúgy negatív mérlegű Szombathelyt övező agglomerálódó települések alkotják, de jellemzően túlnyúlik a kistérség határain. É-on a Szombathely és Kőszeg közötti térben lévő települések népessége is évről évre növekszik, D-i irányban szintén a megyeszékhely és a kistréségi központ, Körmend közelében fekvő települések növekedtek leginkább. A néhány, arányukat tekintve kiugró népességnövekedést mutató települések túlnyomóan kis-, illetve aprófalvaknak számítanak, így a számszerű gyarapodásuk valójában nem jelentős. Az erőteljesen csökkenő népességű területek a megye D-i térségében rajzolódnak ki, az Őriszentpéteri, a Sárvári, a Vasvári és a Celldömölki kistérségben, ahol maguk a kistérségi központok egyenlege is negatív. Különösen nagymértékű a megye DNy-i perifériáján elterülő Őriszentpéteri kistérség népességvesztése, hiszen itt két 100 fő alatti településtől eltekintve valamennyi településen fogy a lakosság, jó részükben egy évtized alatt több mint 15%-kal. A lakónépesség alakulása 2001 óta a 2001-2009 közötti időszakban


29

Vas megye területrendezési terve - módosítás Az átlagos népsűrűség a megyében 78 fő négyzetkilométerenként, ami jóval a 108 fő/km2-es országos átlag alatti, ezzel az értékkel Vas megye az ország hetedik legritkábban lakott megyéje. 1.6.2

Természetes népmozgalom

A lakónépesség számának alakulását az élveszületések és halálozások különbségéből adódó természetes szaporodás valamint az állandó és ideiglenes be- illetve elvándorlások egyenlegeként előálló vándorlási különbözet határozza meg. Vas megye népessége az hatályos területrendezési terv demográfiai vizsgálatai óta eltelt közel egy évtized során folyamatos csökkenést mutat. Ennek okai a természetes szaporodásban (fogyásban) és a negatív vándorlási egyenlegben keresendők. A születési arány egészen a 90-es évek közepéig az országos trendhez hasonlóan alakult, viszont az évtized második felétől a születések száma erőteljesebben csökkent, mint a megelőző években A megyében a természetes fogyás a 90-es évek második felétől erősödött, ami összességében nem a halálozások számának lényeges növekedése, hanem az élveszületések számának gyors visszaesése miatt következett be. A születések száma 1998-ra érte el a mélypontot, és ezen a szinten stabilizálódott. Az új évtized egészében is - 2009-ig - megmaradt a születések száma 2200-2300fő/év közötti szinten. A természetes fogyás éves értéke a 2003-2009 közötti időszakban is a 90-es évek második felében regisztrált szinten állandósult. 2009-ben a természetes fogyás -4,9 ezrelékes értéke jóval alatta maradt az országos átlagnak (-3,4 ezrelék). A születések és halálozások alakulása Vas megyében 2003-2009 4000 3500 3000

Fő

2500 2000 1500 1000 500 0 2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

Év Élveszületés

Halálozás

A kedvezőtlen népesedési mutatók gyakorlatilag a megye egész területét jellemzik, de a természetes fogyás mértéke mégsem teljesen homogén, e tekintetben jelentős területi differenciák léteznek az egyes térségek között. A 2002-2008 közötti időszak adatainak összesítése alapján a megye 216 települése közül 202-t, azaz 94 százalékukat a természetes fogyás jellemzi. 12 településben haladja csak meg a vizsgált 7 éves időszakban a születések száma a halálozásokét. E települések többsége Szombathely térségében helyezkedik el. A megye relatíve kisebb mértékű, a megyei és országos átlagnál kedvezőbb 0 és -5 ezrelék közötti éves természetes fogyást mutató területei az országhatárhoz közelebb fekvő térségben, a Kőszeg - Szombathely - Körmend, valamint a Szombathely - Sárvár - Celldömölk vonal mentén helyezkednek el. A legsúlyosabb mértékű természetes fogyás a megyeszéli periférikus helyzetű, zömmel aprófalvas térségekben jellemző, ahol a mutató értéke a -10 ezreléknél is rosszabb. Ilyen összefüggő térségek a megye DNy-i, DK-i perifériáján és a Sárvártól É-ra eső területen fordulnak elő. Különösen magas a természetes fogyás jellemzi az Őriszentpéteri kistérség csaknem egészét, a Körmendi kistérség DK-i településeit, a Vasvári kistérség K-i felét, a Csepregi kistérség K-i részét. Ezekben a településekben a -15 ezreléket is meghaladja a népesség természetes fogyása.


30

Vas megye területrendezési terve - módosítás A természetes szaporodás alakulása 2002-2008 között

Az élveszületések arányának megyei átlaga az előző évtizedhez képest romlott. A 90-es években még ezer lakosra átlagosan 10 élveszületés jutott, de 2003-2009 közötti időszakban már 8,6. A legjobb (10 ezrelék feletti) születési arányokat mutató települések a Szombathelyi és a Vasvári kistérségben vannak legnagyobb számban. A rossz születési mutatójú térségek nem alkotnak a megyében több egymás melletti települést is magába foglaló összefüggő sávokat, hanem szigetszerűen jelennek meg, jobbára a megye perifériájának számító D-i területeken, és kisebb részt Csepreg - Répcelak térségében. Az Őrség számos kistelepülésében, és Őriszentpéteren is jobbak az átlagosnál a születési arányok, ám ennek mértéke nem képes ellensúlyozni az elöregedő népesség magas halálozási arányszámait és az elvándorlásból eredő népességvesztést.


31

Vas megye területrendezési terve - módosítás Az élveszületések alakulása 2002-2008 között

A halálozások lakónépességhez viszonyított aránya megye egyes térségeiben különböző módon alakul. A rosszabb halálozási mutatókkal bíró térségek egyrészt a megye D-i, DK-i sávjában, másrészt É, ÉK-en a Csepreg és Répcelak közti térben húzódnak. A megye dinamikus Szombathely környéki területén a települések halálozási aránya a legutóbbi 7 év trendje alapján jobb a megyei átlagnál. A legrosszabb mortalitási mutatók több évre visszatekintve az Őriszentpéteri, a Körmendi és a Vasvári, valamint É-on a Csepregi kistérségben érintik a legtöbb települést. Azonban, mivel túlnyomóan az alacsony lélekszámú kistelepülések érintettek, ezért a tényleges halálozások száma csak a lakosság számához mérve magas. Az Őriszentpéteri kistérségben egyedül a kistérségközpont halálozási mutatója (9,5 ezrelék) jobb a megyei átlagnál, az összes többi településen magasabb a halálozások aránya. A Körmendi kistérség 25 településéből 21-ben, a Vasvári kistérség 23 települése közül 19-ben a 2003-2009 közötti megyei átlagnál rosszabb a halálozási arány. A megye legrosszabb, 25 ezreléknél is magasabb mortalitású településeinek fele e három kistérségbe tartozik. Körmend és a kistérség néhány dinamikus települése, illetve Vasvár kedvezőbb mutatója képes kistérségi szinten ellensúlyozni a nagy mortalitású településeket, viszont saját kistérségében Őriszentpéter erre nem képes.


32

Vas megye területrendezési terve - módosítás A halálozások alakulása 2002-2008 között

1.6.3

Vándorlás

A megye külső vándorlási egyenlege, azaz a más megyékből történő beköltözések és a más megyékbe történő elköltözések egyenlege a 200-es évek közepétől negatívvá vált. A 90-es évek és még a 2000-es évek első felében is évről évre vándorlási aktívum jellemezte Vas megyét. Ez a trend fordult meg 2005-től kezdve. A belföldi vándorlási veszteséget ellensúlyozza a megye külföldi vándorlási nyeresége, a két szám több évre vetítve nagyságrendileg kiegyenlíti egymást. Éves szinten csupán 500 fő alatti népességről van szó mindkét esetben. Vas megyében a migráció célterületei a Ny-i, országhatárhoz közelebb fekvő térségben rajzolódnak ki. A megye pozitív vándorlási egyenleggel rendelkező térségei közt is kiemelkedik a Szombathelyt övező agglomerációs gyűrű. A 90-es években megerősödött szuburbanizáció azóta is tart, és ennek eredményeképpen az agglomerálódó térségben a települések többsége 2002-2008 között jelentős, 5 ezrelék feletti vándorlási nyereséget könyvelhetett el évente. A Szombathelyi kistérségben 13 település (minden harmadik) 10 ezreléket meghaladó vándorlási nyereséggel rendelkezik évente. Acsád, Kisunyom, Sé, Torony, Táplánszentkereszt és Salköveskút vándorlási aktívuma a legnagyobb, ezekbe a településekbe 1000 lakosra átlagosan 20-nál több betelepülő érkezik évente. A megyében 104 olyan település van, amelyek vándorlási egyenlege negatív a legutóbbi 7 év során. E téren javulás látható, mivel a 90-es évtizedben még 130 ilyen település volt. A megye megosztott, mivel a negatív elköltözési aránnyal sújtott települések többsége a Rába vonalától D-re helyezkedik el. A legnagyobb összefüggő ilyen térség az Őrség és a Kemenesvidék. Az Őriszentpéteri kistérség 21 településéből 15-ben több az elköltöző, mint az odaköltöző a vizsgált 7 év során. Több kistérségben is mutatkozik ugyanakkor - kismértékű - javulás a 90-es évekhez képest. A Celldömölki kistérségben 28-ból már csak 18 településen negatív a vándorlási egyenleg, míg a 90-es évtizedben ez 21 volt. A Sárvári kistérségben 31 településből a 90-es években még 25, ma már csak 14 települést ér vándorlási veszteség. A legnagyobb népességvesztésű területek a megye DNy-i részén az Őrségben, Vasvártól Dre és K-re, a Sárvártól D-re fekvő városhiányos térben, és a megye ÉK-i részén, Répcelak környékén helyezkednek el, ahol vándorlási egyenleg értéke alacsonyabb a -5 ezreléknél is. Az elvándorlás a nagyobb lélekszámú, jobb korösszetételű, illetve a kedvezőbb földrajzi, közlekedési, foglalkoztatási Tsz.: 1-09 586 2010. május Fájl: Vas_TrT_mod_2010_e_II

33

Vas megye területrendezési terve - módosítás adottságokkal bíró települések esetében nem jelent olyan mértékű problémát, mint az Őrség kistelepülései életében. A vándorlási különbözet alakulása 2002-2008 között

A megye településeit csak a beköltözések lakossághoz mért magas aránya szerint vizsgálva, több kisebb térség rajzolódik ki, ahol az odavándorlás megközelíti, vagy meg is haladja az 5%-os arányt. Az egyik ilyen településcsoport Szombathely és Kőszeg között helyezkedik el, beleértve magát Kőszeget is. A megyeszékhely DK-i szomszédságában is több településben mutatható ki a jóval átlag feletti letelepedési arány. Ez a két településcsoport a szuburbanizációs költözéseknek köszönheti kitüntetett helyzetét e téren.


34

Vas megye területrendezési terve - módosítás Odavándorlások alakulása 2002-2008 között

Vas megye DNy-i perifériája és a megye DK-i térsége csaknem valamennyi települése 30 ezreléknél is magasabb elvándorlási arányt mutat a legutóbbi 7 évben. Több település is kiemelkedik ennél is rosszabb, 45 ezrelék feletti mutatóval, azonban ezeknek a településeknek a száma lényegesen csökkent a 90-es évtized óta. A megye nagy része településhálózatának sajátossága az aprófalvas jelleg. Ezért a magas elvándorlási arányszámok gyakran csak pár főt, legfeljebb néhány tucat elköltözőt takarnak, ami számszerűségét tekintve nem tűnik jelentősnek. Ám a falvakat elhagyók leggyakrabban a fiatalabb, produktív korban lévő korosztályokból kerülnek ki, s távozásuk a számszerű lakosságvesztésen túl az amúgy is elöregedő félben lévő települések korstruktúráját rontja. Ezek a kistelepülések fokozatosan elveszíthetik megújuló képességüket mind demográfiai, mind pedig gazdasági értelemben, ami további népességvesztéshez, esetleg elnéptelenedéshez vezet.


35

Vas megye területrendezési terve - módosítás Az elvándorlások alakulása 2002-2008 között

Sajátos népességcsere zajlik az Őrség és a Vendvidék településeiben. E zömmel 400 fő alatti lakosságú kistelepülésekben hosszú idő óta magas az elvándorlás. A 90-es évek óta egyre inkább jellemző az elöregedő, amúgy is ritkán lakott szeres településekben, hogy az elhagyott házakat megvásárolják, és sokukba be is költöznek máshonnan érkezők. A beköltözők között magyar és külföldi állampolgárok egyaránt vannak. Sokan azonban nem állandó, csak időszakos ottlakás céljával érkeznek. A csak rekreációs célra történő itt tartózkodás egyfelől kétségtelenül kedvező a települések szempontjából, viszont a demográfiai problémákat ez nem oldja meg. A korstruktúra javulásához a fiatal családok beköltözése lenne előnyös, ám az ideköltözők többsége az idősebb korosztályokhoz tartozik. Különösen igaz ez a külföldről érkező betelepülők esetében. 1.6.4

A népesség struktúrája

A népesség szerkezetének tekintetében a legfőbb sajátosság a megye korstruktúrájának kedvezőtlen képe. A népességet a nagyfokú elöregedés, azaz az idősebb korosztályok teljes népességen belüli magas részaránya és a fiatal népesség relatíve kisebb részesedése jellemzi. A születési arány a 90-es évtized végére kialakult alacsony szinten állandósult a legutóbbi évek (2002-2008) adatai szerint. Ennek következtében a gyermekkorúak arányának 90-es évekbeli gyors csökkenésének üteme mérséklődött, de továbbra is csökkenő. Ez a tény, figyelembe véve a népességszám folyamatos csökkenését is, a korstruktúra változásához vezet az idősebb korosztályok javára. Míg 2000-ben a fiatal (0-14 éves) korosztály aránya 16,39% volt, addig 2009 elejére a gyermekkorúak aránya 13,9%-ra csökkent. Az idős (60 év feletti) lakosság részaránya ugyanezen időszak alatt növekedett, hiszen 2000-ben 19,96%-os aránya 2009 elejére 22,3%-ra nőtt. A fiatalok részaránya alatta marad az országos átlagnak, míg az idősek az országos átlagnál nagyobb hányadot tesznek ki a megye népességén belül. A megyében a lakosság születéskor várható élettartama magasabb az országos átlagnál, ami - a születések csökkenő száma mellett - erősíti a lakosság elöregedésének tendenciáját. A megye népességének elöregedő jellege javarészt a kistelepülések dominanciájával kitűnő településhálózati adottságában gyökerezik. Leginkább a kistelepülések és aprófalvak azok, amelyeket a legalacsonyabb természetes szaporodás, ugyanakkor magas elvándorlás terheli. Az elvándorló népesség Tsz.: 1-09 586 2010. május Fájl: Vas_TrT_mod_2010_e_II

36

Vas megye területrendezési terve - módosítás javarészt a fiatal és középső korosztályok köréből kerül ki, ami népességen belüli részarányuk csökkenése mellett a települések demográfiai megújuló képességének esélyét is visszaveti. Mivel Vas megye területének nagyobb része rurális, jobbára aprófalvas térség, ezért az elöregedő népesség problémája is a megye jelentős részét érinti területi kiterjedésben. Mivel Vas megye területének nagyobb része rurális, jobbára aprófalvas térség, ezért az elöregedő népesség problémája is a megye jelentős részét érinti területi kiterjedésben. A kistelepülésekben tömörülő népesség nagyságát valamennyire képes ellensúlyozni a megye dinamikus térségeinek fiatalabb korösszetételű lakossága. A megye olyan belső perifériái, ahol az elöregedő népességszerkezet fokozottan érvényre jut, DNy-on és ÉK-en helyezkednek el. A Szombathelyi és a Kőszegi kistérség kivételével valamennyi kistérségben előfordulnak ilyen összefüggő településcsoportok. A megye ÉNy-i régiójában viszont az érintett települések népességén belül a szuburbanizációs kiköltözések révén éppen a fiatalabb korosztályok részaránya növekszik. Ezzel párhuzamosan viszont a városok korstruktúrája az idősek irányába tolódik el. Az öregségi index (a 60 év feletti korosztály a 14 év alatti korosztály százalékában) átlagos értéke az Őriszentpéteri kistérségben a legrosszabb (2,96). A kistérségek közül a fiatalabb korosztályok elvándorlásával sújtott, túlnyomóan aprófalvas Őriszentpéteri, Vasvári és Csepregi kistérségben érintenek sok települést a rossz értékek. Az öregedési index Vas megye településeiben 2009-ben

Összegzésképpen megállapítható, hogy a 90-es évek trendjeihez képest alapvető változás nem következett be, de kisebb elmozdulások kimutathatók. Lényeges változás, hogy a 2000-es évek második felétől a korábban vándorlási aktívumot mutató megyében a népességmozgások hozzávetőleg egyensúlyba kerültek. Tehát míg a 90-es években a megye népességének fogyását a rossz természetes szaporodási értékek mellett a beköltözések némileg mérsékelni tudták, addig az utóbbi 5 évben már a migráció kiegyenlítődésével a változatlanul rossz természetes szaporodási értékek okozzák a megye népességfogyását. Az elmúlt évtizedben a születések számának 90-es évek második felétől mért visszaesése megállt és stabilizálódott. Tovább tart a megyeszékhely körüli agglomerálódó térségbe irányuló betelepülés. A migrációs veszteség terén egyes kedvezőbb helyzetben lévő településeken


37

Vas megye területrendezési terve - módosítás látszik ugyan kisebb mérséklődés, de a megyében továbbra is súlyos demográfiai problémákkal küzdő összefüggő térségek rajzolódnak ki. A népesedési mutatók összességében a megye Ny-i felében, elsősorban a Szombathely körül formálódó, a megyeszékhelyhez mind több szállal kötődő agglomerálódó térségben nyújtják a legkedvezőbb képet. Ez a dinamizmus érezhető a kistérség határán túl is, gyakorlatilag a Kőszeg és Körmend közötti települési térben. Ebben döntő szerepe van a közel 80 ezres megyeszékhely gazdaságban, foglalkoztatottságban betöltött kimagasló szerepének, és a szuburbanizációs eredetű vándorlásnak, ami a költözések célterületévé tette a városkörnyéket, különösképp a produktív korban lévő, gazdaságilag is aktív fiatal és középső korosztályok körében. A megye demográfiai értelemben leginkább hátrányos helyzetű térségei azok, ahol az erősen negatív természetes fogyás jelentős vándorlási veszteséggel párosul, így a települések népessége rohamosan fogy. Tovább rontja a helyzetet, hogy e településekről épp a reproduktív korú népesség vándorol el kedvezőbb életlehetőségek reményében. E térségek közös jellemzője az elöregedő népesség, az idős korosztályok relatíve magas aránya az aktív korú lakossághoz képest, azaz a rossz korstruktúra. A települések - utánpótlás hiányában - belső forrásokból nem lesznek képesek megfordítani a kedvezőtlen tendenciákat. Ezek a térségek egyben a megye gazdasági, társadalmi tekintetben is periférikus területei. E kedvezőtlen adottságú térségek - eltekintve néhány, valamely szempontból némileg jobb helyzeten lévő település közbeékelődésétől - összefüggő sávot alkotnak a megye D-i részén, hozzávetőleg a Szentgotthárd-Körmend-Vasvár-Celldömölk vonaltól D-re húzódó területen, valamint a megye ÉK-i szegletében Répcelak térségében.

1.7 Környezeti elemek állapota, szennyezett területek számbavétele A tagolt domborzatú és vízrajzú megye aprófalvas szerkezete, a gazdasági-társadalmi életének és infrastruktúra ellátottságának jellemzői pozitív és negatív eredménnyel egyaránt jelentősen befolyásolják a térség környezetminőségét. A térben elkülönült, kis lélekszámú települések infrastruktúra ellátása műszakilag többlet beruházás szükségletű, fajlagosan nagyobb költségigényű. A településszerkezet és az infrastruktúra ellátás ezen térségi jellemzői, valamint a települési önkormányzatok és a háztartások önerő fedezet hiánya - az országos közműfejlesztési pályázati-támogatási lehetőségekkel befolyásolt gazdasági környezetet is figyelembe véve - alapvetően a csatornaközmű-ellátás elmaradottságát, hiányosságát eredményezi. A nagyobb városok, illetve nem városi rangú nagyobb települések gazdasági létesítményeitől eltekintve jelenleg szinte nincs a megye területén jelentősebb környezeti terhelésű ipari-kereskedelmi gazdasági létesítmény. A termelő ipari-gazdasági létesítmények környezeti terhelése megfelelő technológia alkalmazása mellett a megengedett környezeti határértékek alatt tarthatók. Az aprófalvas, szétszórt településhálózat következtében az infrastruktúra-ellátás nehézségei mellett a kommunális szolgáltatások is - mint pl. szennyvízelvezetés, a hulladékgyűjtés, szállítás, lerakással történő ártalmatlanítás - nehezen, illetve többletköltségek mellett teljesíthetők a környezet terhelése nélkül. A megye területét térségi hatású háttérszennyezés jelenleg nem terheli, a megyén belül ilyen környezeti terhelésű tevékenység, létesítmény nincs. Jelen vizsgálat célja az, hogy megalapozza a megyei rendezési terv felülvizsgálatának és módosításának tervi munkarészeit, ezért a vizsgálati összefoglaló tartalmát elsősorban az határozza meg, hogy • a hatályos terv elfogadása óta eltelt kb. 5 év során bekövetkezett változásokra (azoknak is elsősorban területi vonatkozásaira) helyezi a hangsúlyt, • azokat a környezetvédelemmel összefüggő folyamatokat emeli ki, amelyek a területrendezési tervezés eszközrendszerével befolyásolhatók, • foglalkozik az elmúlt évek környezetvédelemmel összefüggő jogszabályi változásaival, amelyek a tervezést befolyásolják, Tsz.: 1-09 586 2010. május Fájl: Vas_TrT_mod_2010_e_II

38

Vas megye területrendezési terve - módosítás •

a hatályos megyei területrendezési terv környezetvédelmi vonatkozású elemeit a megyei önkormányzat, a hatóságok, államigazgatási szervek és a településrendezési terveket készítő tervezők megfelelőnek találták.

Jelen környezetvédelmi vizsgálat elkészítéséhez elavultságából adódóan sajnos nem lehetett felhasználni „Vas megye környezetvédelmi programját”, mert azt rendkívül régen, 1998-ban készítette az ÖKOHYDRO Környezet- és Vízgazdálkodási Mérnöki Iroda Kft. A helyzetértékeléshez ezért információkat szereztünk a tervegyeztetésben közreműködő államigazgatási szervektől, a megyei önkormányzat által rendelkezésre bocsátottakból és a környezetvédelemmel kapcsolatos adatbázisokból. Személyes megbeszélés során egyeztettünk Vas megye Önkormányzatának Hivatala Területfejlesztési Titkárságának munkatársaival és a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség illetékes munkatársával. A fejezet a hagyományos környezeti elemek szerinti vizsgálat alapján épül fel, mert a vizsgálathoz szükséges adatok, információk beszerzése ezen struktúra szerint gyakorlatias/szokásos. Ugyanakkor már e vizsgálati részben is érezhető, hogy a környezetvédelmi problémák értékelése nem tud kellőképpen rendszerszemléletű lenni környezeti elemenkénti bontásban. A konfliktusok komplexebb elemzésére ezért a műleírás fejezetben kerül sor. A megyei TrT felülvizsgálata tervi tartalmát a fent említett meghatározó tényezők közül a jogszabályi változások és az új jogszabályalkotások is jelentős mértékben befolyásolják. Jelen tervi egyeztetési dokumentáció készítése során felmértük ezeket a változásokat, melyeket a tervbe beépítettünk és amelyek következtében a területfelhasználási és övezeti tervlapok is különböző mértékben módosulnak a hatályos tervhez képest. 1.7.1

Általános környezeti állapot

A megye 216 településében mintegy 260 ezer fő él, ami a megye közismert aprófalvas településrendszerét jól jellemzi. A megye lakossága 2008-ig az előző 10 év alatt 3%-kal csökkent. A tagolt domborzatú és vízrajzú megye aprófalvas szerkezete, gazdasági-társadalmi életének és infrastruktúra ellátottságának jellemzői, annak pozitív és negatív eredményei egyaránt jelentősen befolyásolják a térség környezetminőségét. A térben elkülönült, kis lélekszámú települések infrastruktúra ellátása műszakilag többlet beruházás szükségletű, fajlagosan nagyobb költségigényű. A településszerkezet és az infrastruktúra ellátás ezen térségi jellemzői, valamint a települési önkormányzatok és a háztartások önerő fedezet hiánya - az országos közműfejlesztési pályázatitámogatási lehetőségekkel befolyásolt gazdasági környezetet is figyelembe véve sajnos még napjainkban is - alapvetően a csatornaközmű-ellátás elmaradottságát, hiányosságát eredményezi. Az aprófalvas, szétszórt településhálózat következtében az infrastruktúra-ellátás nehézségei mellett a kommunális szolgáltatások is (pl. szennyvízelvezetés, a hulladékgyűjtés, -szállítás, -lerakás) csak nehézkesen, illetve többletköltségek mellett teljesíthetők a környezet terhelése nélkül. A nagyobb városok, illetve nem városi rangú nagyobb települések gazdasági létesítményeitől eltekintve jelenleg szinte nincs a megye területén jelentősebb környezeti terhelésű ipari-kereskedelmi, gazdasági létesítmény. A termelő ipari-gazdasági létesítmények környezeti terhelése az „elérhető legjobb technológia” alkalmazása mellett a megengedett környezeti határértékek alatt tarthatók. Vas megyében nem volt nehézipar, a könnyűipar pedig elsősorban a városok környékén összpontosult, így nem volt számottevő a környezeti terhelés. Elsősorban a feldolgozóipar jelenléte jellemző a megyére, és az új termelőkapacitások kialakítása során fokozottan érvényre jut a károsanyag-kibocsátás minimálisra szorítása, a környezeti kockázat összességében alacsony szinten tartása. A megye füves és erdős élőhelyei az intenzív mező- és erdőgazdálkodás hatására ugyanakkor zsugorodnak és degradálódnak. A megyében, elsősorban az Őrség, a Vend-vidék, a Rába-völgy és a Kőszegi-hegység területén még jelentős kiterjedésű élőhelyek vannak magas fajdiverzitású életközösségekkel. Ezekben a térségekben ezért gátat kell szabni minden olyan tájátalakításnak, amelyek megbonthatnák a táj és ember között kialakult dinamikus egyensúlyt. Összességében megállapítható, hogy a megye területén térségi hatású háttérszennyezés jelenleg nem terhel, a megyén belül sincs ilyen környezeti terhelésű tevékenység, létesítmény. Ugyanakkor a megye környezeti állapota szempontjából kiemelt jelentősége van az Ausztria területén üzemelő bőrgyárak Tsz.: 1-09 586 2010. május Fájl: Vas_TrT_mod_2010_e_II

39

Vas megye területrendezési terve - módosítás okozta terhelésnek, ami elsősorban a Rába vízminőségét befolyásolja. Aktuális probléma továbbá a Szentgotthárd mellett tervezett - szintén osztrák érdekeltségű - hulladékégető mű. Ezen potenciális környezetszennyező forrás megépülése esetén jelentős környezeti kárt okozhat Szentgotthárd és az Őrség területén. 1.7.2

Vas megye területfejlesztési koncepciója és programja

Aktuális megyei környezetvédelmi program hiányában a megye környezetvédelmemmel kapcsolatos program szintű terveit a 2007-ben készült megyei területfejlesztési koncepció és program vonatkozó elemeinek összefoglalásával ismertetjük. A dokumentumot a Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. megbízásából egy tervezői konzorcium készítette, melynek vezetője a VitalPro Kft. volt, a tervező konzorcium tagjai pedig az MTA-RKK Nyugat-Magyarországi Tudományos Intézete, a TERRA Stúdió Kft., a Reginnov Tanácsadó Kft., a PYLON Kft. és az Ökoszféra Projekt Kft. voltak. Az alábbi táblázat a „Helyzetelemzés és koncepció” c. I. kötet SWOT analízisének környezetvédelemmel összekapcsolható megállapításait tartalmazza: ERŐSSÉGEK A környezet kevésbé terhelt szennyező forrásokkal. Erősödő környezettudatos szemlélet a társadalomban, gazdaságban. Jelentősek a természeti és a kulturális értékek. Sok a védett természeti terület, magas az erdősültség, kiemelkedők a megye természeti vonzerői. Gazdag a megye épített műemlékben (kastélyok, kúriák), jelentős kulturális örökség halmozódott fel.

LEHETŐSÉGEK -

GYENGESÉGEK Erősen aprófalvas a megye, sokszor hiányzik az együttműködés a települések között. Emiatt az intézményrendszer szétaprózott. Az európai normáktól helyenként elmaradott települési infrastruktúra (csatornázatlanság, a korszerű hulladékkezelés, település-rehabilitáció hiánya). A szennyvízhálózat fejlesztések ellenére a közműolló lassan záródik, a közcsatorna kiépítettsége kistérségenként eltérő. Nagy térségi különbségek jellemzők: növekedett az egyes kistérségek között eddig is meglévő fejlettségbeli különbség. Elmaradottak általában az erősen aprófalvas, közlekedés-földrajzilag hátrányos helyzetben lévő, igen gyakran a megyehatár mentén fekvő térségek. Mindez párosul a műszaki-kommunális infrastruktúra fejletlenségével is. VESZÉLYEK Az illegálisan lerakott szennyvíz és hulladékok szennyezik a talajt és elérhetik a sérülékeny vízbázist. A főközlekedési korridorok fejlesztésének elhúzódása. Öncélú, a környezeti és helyi gazdasági szempontokat figyelmen kívül hagyó közlekedésfejlesztés a növekvő tranzit- és célforgalom összes káros hatását a megyére zúdítja.

A Területfejlesztési Koncepció és Program 2007-ben megfogalmazott környezetvédelemmel kapcsolatos részcéljai, beavatkozási területei: • • • •

a közműolló zárása, a közforgalmú tömegközlekedés előtérbe helyezése és priorizált támogatása az egyéni közlekedéssel szemben, települési elkerülő utak (Körmend, Celldömölk, Sárvár stb.), belső körgyűrűk (Szombathely) építése, országos, határmenti, településközi kerékpárút fejlesztések,


40

Vas megye területrendezési terve - módosítás • • • • • •

kistérségi szennyvízkezelési programok ösztönzése, komplex hulladékgazdálkodási program kidolgozása, megvalósítása a megye egész területére, a kiépülő szelektív gyűjtési rendszer továbbfejlesztése (a szelektíven gyűjtött hulladék megfelelő eljárások betartása mellett ipari alapanyagot jelent, ami további, elsősorban KKV jellegű gazdasági fejlesztéseket tesz lehetővé), az öröklött környezetszennyezés felszámolása, kármentesítés, az ivóvízbázis védelme, vízrendezés, szükségtározók létesítése (Lukácsháza mellett, Gór térségében), a melioráció ösztönzése.

Az alábbi táblázat a koncepció kistérségi vonatkozásait foglalja össze. Az ábrán kiemeltük a környezetvédelemmel kapcsolatos célokat. (Az „x”-ek száma a célok fontossági sorrendjét mutatja.)


41


Koncepcionális célok, részcélok Kistérségek: gazdaságfejlesztés

A térségi versenyképesség javítása, a feltételrendszerének megteremtése Az erőforrásokra építő gazdaságfejlesztés Képzett munkaerő Vidékfejlesztés Az elérhetőség javítása Térszerkezet Az életminőség javítása A környezeti állapot védelme A természeti és az épített környezet védelme A foglalkoztatás biztonságának megteremtése A közszolgáltatások kistérségi összehangolása A társadalmi összetartozás erősítése A gazdaság fenntartható fejlődési keretének biztosítása Környezettudatosság a gazdaságban A települési környezet fejlesztése Környezeti nevelés Térségi felzárkóztatás, a kistérségi különbségek növekedésének megakadályozása A tartósan leszakadó és periférikus térségek gazdasági-társadalmi dinamizálása A főbb településkategóriák között jelentkező, az alapvető életesélyek terén fennálló egyenlőtlenségek mérséklése Az alapvető települési infrastrukturális feltételek (vezetékes ivóvíz, áramszolgáltatás, szilárd burkolatú út, szennyvíz-elvezetés és hulladékgyűjtés, -kezelés) biztosítása és az alapvető közszolgáltatások tömegközlekedéssel elfogadható időn belüli elérhetősége Kistérségi szinten a centrum és a vonzott települések kapcsolatának szorosabbra fűzése, a központ (társközpont) térségszervező, döntéshozó funkciójának erősítése A megyehatáron túlmutató együttműködések ösztönzése A nagytérségi közlekedési kapcsolatok bővülésének ösztönzése Határmenti együttműködések Természetes vonzáskörzet felélesztésének ösztönzése Szomszédos megyei kapcsolatok Tsz.: 1-09 586 2010. május Fájl: Vas_TrT_mod_2010_e_II

Celldömölki

Csepregi

Körmendi

Kőszegi

x x xx xxx x

xx x xx xxx x

xx xx xx xx

x x x xx

x x xxx xxx xx

xxx xxx x x

xx xx x xx

xxx xxx x x xx

x x xxx xx

x x xx xx xx

x x

xx xx

x x

xxx xx x xx xx

xxx xx

x x

x xx xxx xxx xx

x x

x xx

x xx x xx xx

x x

x x xxx xxx xx

x xx x

x x

xx xx x

x xx xx

x xx x

xx xx x

xx x x

xx xx x

x xx x

xx

x

xx

x

xxx

xx

xx

xx

xx

xx

xx

xx

xx

xx

xxx

x

xx

x

xxx

x

xx

x

xxx

xx

xx

x

xx

xx

x x

x xx xx

x xx x x

xx x

xx

xx xx x xx

xx xx x xxx

Öriszentpéteri

Sárvári

Szentgott- Szombathárdi helyi

xx

xxx

Vasvári

xxx

x xx xx x xxx

xxx xxx xx xxx

xx x xxx 42


1.7.3

Levegőtisztaság-védelem

A levegő állapotára, minőségére vonatkozó vizsgálatok tartalmát, minőségét meghatározza, hogy nem állnak rendelkezésre a megye területének környezeti levegőminőségét térségi szinten jellemző immissziós adatok. A levegőminőségre vonatkozó vizsgálati megállapításokat az emittáló légszennyező-források (pl. ipari, közlekedési, kommunális), valamint a területi adottságok (pl. erdősültség, domborzat, térszerkezeti adottságok, klimatikus viszonyok) vizsgálata és értékelése alapján lehet megtenni. A legfontosabb tényezőket összefoglalva: a megye gazdaságilag - főként az ipargazdaságot tekintve - kevésbé erős, erdősültségének mértéke pedig magas, így levegőtisztaság szempontjából kedvező adottságúnak tekinthető. Az alábbi táblázatokban a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség mérései alapján meghatározott légszennyezettségi index értékeket foglaljuk össze. Manuális mérések 2006. TELEPÜLÉS NO2 Kőszeg megfelelő (3) Szombathely megfelelő (3)

SO2 kiváló (1) kiváló (1)

ÜLEPEDŐ POR jó (2) jó (2)

ÖSSZES. INDEX megfelelő (3) megfelelő (3)

Manuális mérések 2008. TELEPÜLÉS NO2 Kőszeg jó (2) Szombathely megfelelő (3)

SO2 -

ÜLEPEDŐ POR -

ÖSSZES. INDEX jó (2) megfelelő (3)

Az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat - szegényes és hiányos - adatbázisa és értékelése alapján csak a nagyobb városok levegőminőségi állapotát lehet vizsgálni, és megállapítható, hogy Kőszeg és Szombathely levegőjének szennyezettsége (kén-dioxid, nitrogén-oxidok, ülepedő por) 2006. és 2008. között jelentősen nem változott, Kőszeg levegője javult, megfelelőről (3) jóra (2). A kimutatások szerint a megye légszennyezettsége alacsony, a gazdasági és energetikai szerkezetváltásból adódóan a levegőminőség (a kibocsátott SO2 és a lebegő szennyezőanyagok vonatkozásában) jó vagy kiváló. A nitrogén-oxidok koncentrációja viszont esetenként és helyenként magas, elsősorban a fokozódó motorizáció valamint az ipari és a lakossági energiafelhasználás következtében. Az utóbbi években felerősödött É-D irányú teherforgalom komoly légszennyezést és zajterhelést jelent a 86-os főút melletti térségekben, valamint általánosan is megállapítható, hogy a közúti közlekedés mértékének jelentős növekedése erős környezeti terhelést okoz. Nem mérhető, de a lakosság szempontjából jelentős terhelés a bűzhatás, amit egyfelől a közúti közlekedés okoz, másfelől pedig a nem megfelelően telepített állattartó telepek környezetében alakul ki. Potenciális légszennyező forrás az a tervezett hulladékégető mű, amelyet a Szentgotthárdtól 100 m-re, osztrák területen, a határ melletti ipari parkban szándékoznak telepíteni. Közúton és vasúton mintegy 20 vagonnyi újra fel nem használható, vegyes összetételű hulladék érkezne a szemétégetőbe naponta, a jelentős része Szentgotthárdon keresztül, és évi 200 ezer tonna hasznosíthatatlan hulladékot égetnének el. Az ÉNy-i uralkodó szélirány miatt az égető okozta légszennyezés Szentgotthárd és az Őrség területét érintené. 1.7.4

Vízgazdálkodás, vízvédelem

Vízgazdálkodás és vízvédelem területén meghatározó jogszabály az Európai Unió „Víz Keretirányelve” (VKI) (2000/60/EK), melynek célkitűzései a vizek és az azokkal összefüggő egyéb környezeti elemek átfogó védelmét szolgálják. Az irányelvnek megfelelően 2015-re Magyarország felszíni vizeit jó ökológiai és kémiai, felszín alatti vizeit pedig jó mennyiségi és kémiai állapotba kell hozni. Ennek eléréséhez Magyarország is vállalta a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv (VGT) kidolgozásának kötelezettségét. A 2009ben elkészült VGT-ben az alábbi tervezési alegységek érintik a megyét: 1-3 Rába (a Duna részvízgyűjtőjén), 1-2 Répce (a Duna részvízgyűjtőjén), Tsz.: 1-09 586 2010. május Fájl: Vas_TrT_mod_2010_e_II

43

Vas megye területrendezési terve - módosítás 1-4 Marcal (a Duna részvízgyűjtőjén), 3-1 Mura (a Dráva részvízgyűjtőjén), 4-1 Zala (a Balaton részvízgyűjtőjén). A VGT gyökeres változást jelent a vízgazdálkodási tervezésben. Egyrészt átfogóbb környezetvédelmi szempontrendszert érvényesít, mint a korábbi vízgazdálkodásban használatos tervtípusok, mivel a vizek állapotának javítása mellett kiemelten foglalkozik a vizekkel kapcsolatban lévő élőhelyek védelmével, állapotuk javításával. Másrészt fontos jellemző, hogy a VGT nem kiviteli terv, hanem a vizek állapotát feltáró, és „jó állapotba” hozását megalapozó stratégiai terv, amely koncepciót és intézkedéseket határoz meg a kitűzött cél elérése érdekében. A területrendezési terv készítésével párhuzamosan készülő (stratégiai) környezeti vizsgálat biztosítja ezen ágazati és a területi terv összhangját. Az adatgyűjtés (az emberi tevékenységekből eredő terhelések, hatások számbavétele) elsősorban a 2004-2008. közötti évekre terjedt ki. Az adatok feldolgozása, a hatáselemzés országosan egységes módszertannal történt. A vizsgálatok elvégzését akadályozó (esetleg ellehetetlenítő) hiányosságok és problémák feltárásra kerültek. Bár a felszíni és felszín alatti vizek jelenlegi monitoring programja kielégíti a „Víz Keretirányelv” előírásait, az állapotértékelés során nyilvánvalóvá vált, hogy az intézkedések tervezéséhez és a már beindított intézkedési programok hatásának ellenőrzéséhez a monitoring hálózat és a programok bővítésére, megerősítésére van szükség. Felszíni vizek A felszíni víztestek ökológiai állapotára vonatkozóan általánosan elmondható, hogy nem éri el a jó állapotot. A jó állapot minősítést Sárvár és Vasvár között a Herpenyő éri el, valamint a Rába Sárvártól lefelé eső szakasza, amelyre az „erősen módosított víztest” értékelés is vonatkozik. A megye területén kisebb-nagyobb szakaszok adat hiányában nincsenek értékelve. A kémiai állapot értékelése gyakorlatilag nem használható, mivel a tervezési terület túlnyomó részén nincsenek adatok. (Ez a probléma nem csak a tervezési területet érinti, az ország teljes területén a folyóvizeket alkotó víztestek 94%-a adathiányos.) A Rába állapota Répcelaktól É-ra nem éri el a jó állapotot, a Répce pedig „jó állapot” minősítést kapott. A vizek szennyezését egyrészt pontszerű szennyező források okozzák, így például a települési szennyvíz és a települési szilárd hulladék vizekbe kerülése. A települési szennyvíz vízfolyásokba kerülése általános probléma, ami különösen a kisvízfolyások esetében okozza a vízminőség jelentős romlását. A szennyvíz okozta szennyezés mértéke jelenleg egyre növekszik, csökkentése és megszüntetése még manapság is fontos feladat. A települési szilárd hulladék felszíni vizekbe kerülése jellemzően lokális probléma, az illegális hulladék-elhelyezéssel függ össze. A szennyezés általában vízminőség-romlással is jár, de legalábbis esztétikai konfliktust okoz. Potenciális szennyező forrást jelentenek továbbá a megyében egyre nagyobb számban üzemelő nagy létszámú állattartó telepek, amelyek telepítése és működtetése szakszerű és szigorú felügyeletet igényel. Jelentős diffúz terhelést jelent a felszíni vizek számára a korszerűtlen csapadékvíz-elvezetési megoldások miatt keletkező szennyeződés-bemosódás és a mezőgazdasági eredetű szennyezés. A csapadékvíz-elvezetés sok településen ma is megoldatlan, és a csapadékvíz rendkívül kedvezőtlen összetételű szennyezettséget mos le a települések burkolt felületeiről, az így összegyűlő víz pedig tisztítatlanul kerül a felszíni vízfolyásokba. A mezőgazdasági eredetű szennyezés a műtrágyák és vegyszerek szakszerűbb használatával és mennyiségének csökkenésével párhuzamosan csökken, de továbbra is jelentős. Különösen a hegy- és dombvidéki, eróziónak kitett területek érzékenyek. Az ipari eredetű szennyezés mértéke jelentősen csökkent az előírások és engedélyezések szigorodásával. Kiemelt jelentőséggel bíró környezeti konfliktus a megyében a Rába habzása, amire csaknem tíz évvel ezelőtt figyeltek fel először a szentgotthárdiak. 2007-ben gyorsultak fel az események, főleg a Rába akció csoport hatására. Egyik fő eredmény, hogy 2008-ban egy határon átnyúló vízügyi munkacsoport alakult és elkészült a Rába vízminőségének átfogó vizsgálata. Összesen 54 helyről vettek mintát a folyó osztrák és magyar szakaszáról. Vizsgálták a tápanyagokat, az általános fizikai-kémiai paramétereket, a fémeket, a felületaktív anyagokat és a szerves szennyezőanyagokat. A laboratóriumi vizsgálatokból kiderült, hogy egy anyag sem lépte át az előírt határértéket, viszont az is látható volt, hogy több anyag koncentrációja osztrák oldalon sokkal magasabb volt, mint a magyar oldalon. Az osztrákok ekkor már nemcsak mértek, hanem érdemi lépéseket is tettek a habzás megszűnése érdekében. Ausztria eddig már csaknem 10 Tsz.: 1-09 586 2010. május Fájl: Vas_TrT_mod_2010_e_II

44

Vas megye területrendezési terve - módosítás millió eurót költött a Rába szennyezésének megszüntetésére és mintegy 4 és fél milliót fordít a jövőben a folyó ökológiai helyreállítására. Felszín alatti vizek A felszín alatti víztestek állapotának értékelésére vonatkozóan megállapítható, hogy a VGT a teljes felszín alatti vízkészletet felmérte és minősítette. Szinte a teljes megye területén találhatóak sekély porózus és sekély hegyvidéki víztestek, amelyek mennyiségi állapota jó, kémiai állapotuk pedig a Kőszegtől nyugatra-délnyugatra eső területek kivételével gyenge. A gyenge minősítés okaként diffúz szennyezés került megjelölésre. Szintén gyakorlatilag a megye teljes területén vannak porózus és hegyvidéki, valamint porózus termál víztestek, amelyek mennyiségi és kémiai állapota egyaránt jó. Karsztvíz a Rába mentén és a Rábától DK-re, Csepreg környékén és Sárvártól ÉNy-ra található, ezeknek a víztesteknek szintén jó minősítésű a mennyiségi és a kémiai állapotuk. A felszíni vizek alfejezetben leírt szennyező források, környezeti folyamatok a felszín alatti vizek esetében is érvényesek. Egyrészt azért, mert a leírt felszíni szennyező források a felszín alatti vizeket is veszélyeztetik, másrészt pedig azért, mert a felszíni vizek szennyezése közvetve a felszín alatti vizek szennyeződését okozza. Az elmúlt 5 évben a felszín alatti vizek minőségének védelmét hivatott segíteni az állattartó telepekre és trágyatárolókra vonatkozó előírások szigorodása, a dögkutak megszüntetésének kötelezettsége, a növényvédőszerek és műtrágyák használatának szabályozása, és a támogatásokkal ösztönző programok (pld. AKG) bevezetése a mezőgazdaságban. Ivóvízminőség A vízbeszerzés Vas megyében talajvízből, rétegvízből, parti szűrésű vízből és forrásvízből történik. A vízfogyasztások visszaesése miatt a kiépített vízbázisok bővítése nem szükséges, a víztermelő kapacitások mindenütt meghaladják az igényeket. A legnagyobb szolgáltató, a Vasivíz ZRt. adatai: 7 városban, 194 községben, 135 000 fogyasztónak szolgáltat ivóvizet. Vízellátó rendszerek száma: 58 Mélyfúrású csőkutak száma: 215 Forrásfoglalások száma: 4 Vízkezelőművek (vas-mangántalanítók) száma: 39 Víztároló medencék, víztornyok száma: 180 Vízcsőhálózat hossza: 2633 km Szennyvízelvezető rendszerek száma: 51 Szennyvíztisztító telepek száma: 14 Szennyvízcsatorna-hálózat hossza: 693 km A megye területének jelentős részét fedik le a távlati tartalék vízbázisok védőterületei. A vízbázisokat, a felszíni és a felszín alatti vizek minőségét veszélyeztetik a tisztítatlan szennyvizek elszikkadása, a hulladékok védelem nélküli lerakókon történő vagy illegális lerakása. A vízbázisok védelmének érdekében a területrendezés eszközeit is igénybe kell venni. Gondoskodni kell a hulladékok és egyéb, a talajt, a felszíni- és a felszín alatti vizeket veszélyeztető anyagok ártalmatlanításához szükséges területi feltételeknek a megteremtéséről is. 1.7.5

Zaj és rezgés elleni védelem

A megye környezeti zajhelyzetét, zajállapotát alapvetően a közlekedés befolyásolja. Az országos főutak közúti gépjárműforgalma, valamint a vasúti forgalom jelentős, sok esetben határérték feletti, zavaró mértékű zajhatással terheli a védelmet igénylő lakó- és üdülőterületeket, esetenként a védett természeti területeket is. A településeken áthaladó gépjárművek zajterhelése egyre nagyobb problémát jelent – Szombathelyen, – a 86-os főút mentén, – a 8-as főútra felfűződött településeken és – a 74-es főút Vasvári átkelési szakaszán.


45

Vas megye területrendezési terve - módosítás Az elmúlt években kiépült a sárvári elkerülő, aminek eredményeként jelentősen csökkent a városban a környezeti terhelés. Az M86-os részeként épülő szakaszokon szintén biztosított, illetve biztosított lesz az átmenő forgalom csökkentését szolgáló út. (Vátnál készen van, Szelesténél épül az új pálya.) A megyében amúgy sem jelentős ipari zajterhelés az iparnak a településeken kívülre, több helyütt ipari parkokba, vállalkozási övezetekbe kényszerítése miatt csökkent, hatása lakossági szinten már jónak mondható. 1.7.6

Hulladékgazdálkodás

2009. év elején 129 Vas megyei település részvételével megalakult a „Nyugat-dunántúli Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás”, egy 8,5 milliárdos térségi hulladékgazdálkodási fejlesztés céljából. A projekt 180 ezer embert érint, melyből a résztvevőknek „mindössze” 517 milliós önrészt kell biztosítaniuk. Vas megyéből Bük, Kőszeg, Körmend, Őriszentpéter, Répcelak, Szentgotthárd és Szombathely városok csatlakoztak a társulathoz, melyben a vezető szerepet - cégei, tapasztalatai, kapcsolatrendszere miatt is - a megyeszékhely játssza. A társulásból kimaradt Sárvár és Csepreg, Vasvár és Celldömölk pedig már korábban csatlakozott egy zalai projekthez, és a zalabéri lerakóra szállítják a hulladékot. A projekt egyik részében a régi, bezárt önkormányzati szeméttelepek, hulladéklerakók rekultivációja valósul meg, mely körülbelül 1 millió m2 (!) felületet jelent. A projekt másik része a szelektív lakossági hulladékgyűjtés fejlesztését szolgálja. Ennek során 134 gyűjtőszigetet, 10 hulladékudvart alakítanak ki, komposztládákat telepítenek, új gyűjtőautókat és rakodógépeket vesznek, illetve Szombathelyen felépül egy regionális válogatómű. A tervek szerint bővítik a szombathelyi és a kőszegi hulladékudvart, és újat építenek Bükön, Körmenden, Őriszentpéteren, Répcelakon, Rábahídvégen és Szentgotthárdon. Mind a 130 településen lesz külön üveggyűjtő konténer, a családi házas övezetekben pedig 7900 komposztáló edényt lehet majd igényelni. A fejlesztések várhatóan 2012-2014-re fejeződnek be. Szilárd hulladék Az EU-s szabályozás, kötelezettségvállalás miatt 2009. július 15. óta a hulladéklerakóknak szigorúbb szabályoknak kell megfelelniük, csak az EU normáknak megfelelő, műszakilag korrekt kialakítású hulladéklerakók működhetnek. A követelményeknek való megfelelésre a hulladéklerakók többsége nem tudott felkészülni, így többségüket bezárták. A megye jelenleg 5 előírások szerinti műszaki védelemmel ellátott kommunális hulladéklerakóval rendelkezik - Harasztifaluban, Szombathelyen, Kőszegen, Csepregen és Répcelakon. Ezen hulladéklerakók térségi szerepkörűek, a harasztifalui lerakóra 83 vasi település, valamint több Zala megyei település hulladéka is kerül, és folyamatban van a lerakó bővítése. 2009. július 15. után működő inert hulladékot fogadó lerakók Sótonyban és Vönöckön vannak, hulladékégető mű pedig Szombathelyen található (Megoldás Kft.). A megyében sok olyan önkormányzati üzemeltetésű kommunális lerakó található, amelyek a védelem (pl. talajszigetelés, felszíni vízelvezetés, védőtávolság) hiánya miatt a környezetüket veszélyeztetik. A környezetet veszélyeztető lerakók területét a potenciális környezeti károkra is kiterjedő rekultivációval meg kell szüntetni. A „Landfill Projekt” keretén belül folyamatban van a lerakók rekultivációja, de a ROP támogatás ellenére is csak évi 4-5 lerakó rekultivációja valósult meg, köztük a sárvári lerakó területét is helyreállították. A szelektív hulladékgyűjtés a hazai viszonyoknak megfelelően nem eléggé szelektív és elterjedt. Ugyanakkor megállapítható, hogy a megye az országos átlagot mind a szelektív hulladékgyűjtés beindításának idejével, mind annak színvonalával jelentősen felülmúlta. A szelektív hulladékgyűjtés rendszerének továbbfejlesztését a hulladékgazdálkodás egyik fontos célkitűzéseként megyei szinten is támogatni kell. Szükség szerint ennek a területi feltételeit is biztosítani kell, amely a „Nyugat-dunántúli Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás” megalakulásával és tevékenységével biztatóan alakul.


46

Vas megye területrendezési terve - módosítás Folyékony hulladék A felszíni és a felszín alatti vizek, valamint a talaj minőségét jelentősen befolyásolja a települések vízellátási és csatornázottsági szintje, valamint ezen közműellátási mutatók viszonya, vagyis a közműolló nagysága. Napjainkig általános jellemzője a legtöbb településnek, hogy a közműves vízellátás fejlesztése mellett a csatornaközmű építése lassabb ütemben haladt. Egyre több település éri el a 100 %-os vízellátottságot, s bár a csatornaközmű fejlesztése lassú ütemben követi, azért a közműolló szűkül, így a környezet szennyezésének veszélye csökken. Az alábbi ábra a REMEK adatbázis alkalmazásával készült a közműolló változásának bemutatására.

A megye aprófalvas településrendszere és domborzati adottságai miatt a szennyvízelvezetés és -kezelés megoldásának kedvezőbb módja lehet az egyedi szennyvíztisztító rendszerek üzemeltetése, erre példa a Kámon megvalósult gyökérzónás szennyvízkezelő telep. Az elmúlt években a szakmai értékelés és a jogalkotás is elmozdult ezeknek a rendszereknek a támogatása felé. A közműves szennyvízelvezető és tisztító művel gazdaságosan el nem látható területekre vonatkozik az „Egyedi Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósítási Programja”, mely elsősorban a 2000 lakosegyenérték szennyezőanyag terhelés alatti településeken 2015-től 2020-ig megvalósuló fejlesztésekre vonatkozik. Alapvetően az alábbiakban felsorolt, szennyvíztisztítást szolgáló létesítményeket, építményeket határozza meg: egyedi szennyvízkezelés, egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmény, egyedi szennyvíztisztító kisberendezés, egyedi zárt szennyvíztároló. A kistelepülések legmegfelelőbb szennyvízkezelési megoldásának kiválasztásához minden esetben részletes gazdaságossági, hatékonysági vizsgálatok szükségesek, melynek keretében figyelembe kell venni a beruházási, a későbbi üzemeltetési és fenntartási költségeket, illetve a lakosság díjfizetésiképességét is. Mindig az adott helyzetben legjobbnak, leggazdaságosabbnak ítélt megoldásokat kell támogatni a fentiek közül, mérlegelve ezek kombinálhatóságát is.

1.8 Természet- és tájvédelem Magyarország természeti értékekben egyik leggazdagabb vidéke Vas megye. Az elmúlt évtizedek intenzív tájhasznosítási, tájgazdálkodási formáinak következtében - az ország más részeihez hasonlóan számos táji, természeti érték semmisült meg, illetve szenvedett el maradandó károsodásokat. Mindezen kedvezőtlen folyamatok ellenére a megyében sok olyan természetileg értékes terület, illetve objektum található, melyek már védettek, vagy arra érdemesek, de akár jogi védelem nélkül is megóvásra érdemesek. Tsz.: 1-09 586 2010. május Fájl: Vas_TrT_mod_2010_e_II

47


A megye természeti értékeinek védelmében a legjelentősebb lépés 2002-ben következett be, amikor az Őrségi és a Szentgyörgyvölgyi Tájvédelmi Körzetek bevonásával, valamint további új területek védetté nyilvánításával megalakult az Őrségi Nemzeti Park. Ettől kezdve - egy rövidebb átmeneti időszaktól eltekintve - a megye területén a természetvédelmi feladatokat, az őriszentpéteri székhelyű Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság látja el (kivételt képeznek ez alól a Fertő-Hanság Nemzeti Park megyébe átnyúló részei). (Az ÖNP átmeneti megszüntetése - FHNP-hoz való csatolását - követően jelenleg ismét az ÖNP látja el elsődlegesen a megyében a természetvédelmi hatósági feladatokat. Vas megyében jelenleg 2 nemzeti park, 2 tájvédelmi körzet, 7 természetvédelmi terület és több mint 50 helyi jelentőségű természetvédelmi terület található (ebből az egyik nemzeti park csak kis részt érinti a megyét). A védett területek területi megoszlása: nemzeti park 42.603 ha, tájvédelmi körzet 4761 ha, természetvédelmi terület 221 ha, helyi jelentőségű természetvédelmi terület kb. 330 ha. A megye területének (3.336km2) 12,7%-a védett. Országos jelentőségű védett természeti területek Vas megye területén két nemzeti park található, az Őrségi NP és a Fertő Hanság NP. Területi megoszlást tekintve, megyei szempontból az Őrségi Nemzeti Park a jelentősebb, mivel ennek döntő hányada Vas megye területére esik, 38 települést érintve, és további kisebb része Zala megyében található. Más a helyzet a Fertő-Hanság Nemzeti Parkkal, mivel ez Győr-Moson-Sopron megyéből nyúlik át, s két Vas megyei települést érint. Az Őrségi Nemzeti Park a 4/2002. (II.27.) KöM rendelettel került védetté nyilvánításra, összterülete 43.933,5 hektár, melyből 42281,6 hektár esik Vas megye területére. A védelem célja alapvetően az Őrség, a Vendvidék és a Vasi-hegyhát táji és természeti értékeinek védelme. A nemzeti park a korábbi Őrségi és a Szentgyörgyvölgyi Tájvédelmi Körzetek területeinek bevonásával, valamint további új területek védetté nyilvánításával alakult meg. A nemzeti park az ország legnyugatibb szegletében található, patakokkal szabdalt, erdőkkel és rétekkel borított dombvidéki terület. A térségben elevenen élnek még az ősi mesterségek, népi hagyományok. Egyedülálló a szeres és szórvány településszerkezet. Mindezek adják együttesen adják a nemzeti park értékét, vonzerejét. A Fertő-Hanság Nemzeti Park 1999-ben történt bővítés során váltak a nemzeti park részévé a Répce menti területek, melyek egy része Vas megyébe, Vámoscsalád és Nagygeresd községhatárok területére esik. A Vas megyébe eső védett területek nagysága 321 hektár. A területek védetté nyilvánításának célja a Répce menti mocsárréteken az ártér jellegzetességeinek, valamint a rétek botanikai és zoológiai ritkaságainak megőrzése. Vas megye területén korábban négy tájvédelmi körzet volt, de ebből kettő a kialakított Örségi Nemzeti Park részévé vált. Így maradt két tájvédelmi körzet, a Kőszegi TK és a Ság-hegyi TK. A Kőszegi Tájvédelmi Körzet a 2/1980. (V. 14.) OKTH rendelkezéssel került védetté nyilvánításra, míg bővítéséről 26/1993.(XI.23.) KTM rendelet intézkedik. A tájvédelmi körzet összterülete 4.305 hektár, melyből 550 hektár a fokozottan védett. A Kőszegi-hegység, melynek kétharmada ma Ausztriához tartozik, az Alpok legkeletibb nyúlványa. Területét döntően erdők borítják, leggyakrabban bükkösök, de gyertyános tölgyesek és ligetes szelídgesztenyések is szép számmal találhatók. Gazdag a terület lágyszárú vegetációja és madárvilága. A hegység kultúrtörténeti értékei közül ki kell emelni a régészeti lelőhelyként és búcsújáróhelyként egyaránt ismert Szent Videt, a cáki pincesort, a ma múzeumként működő egykori erdészlakásokat a Stájer házakat, a múlt évben újjáépített óházi kilátót és a Hétforrást. A környék kultúrájának szerves része a nagy múltú szőlő és gesztenye termesztés. A Ság-hegyi Tájvédelmi Körzet az 1/75. OTvH rendelettel került védetté nyilvánításra. A tájvédelmi körzet összterülete 235 hektár, melyből 24 hektár a fokozottan védett. A Sághegy Vas megye legkisebb tájvédelmi körzete, a balatonfelvidéki vulkánsor legnyugatibb tagja. Az egykor kettős csonka kúp alakú hegyet a századfordulón kezdett és ötven évig folytatott intenzív bányászat megcsonkította, eltávolítva a közel 100 méter vastag bazalttakarót. A tanúhegy visszamaradt része különleges élményt nyújt a látogatóknak, hiszen a vulkán működésének láthatatlan részletei, magmacsatorna, iszapba süllyedt bazalt bombák és különböző módon kristályosodott bazalt formációk tárulnak a szem elé. A még megcsonkítva is fenséges szigethegy geológiai és tájképi értékein túl egyéb jelentős, részben megsemmisített értékekkel bír. A hegy a tájtól elkülönülő önálló flórasziget. Jelentősek a hegy Tsz.: 1-09 586 2010. május Fájl: Vas_TrT_mod_2010_e_II

48

Vas megye területrendezési terve - módosítás kultúrtörténeti értékei. A bányászat során jelentős mennyiségű leletanyag került elő, mely döntő részben a Nemzeti Múzeumban található. A bánya egykori trafóházában múzeumot működtet a terület kezelője. A megye területén 7 országos jelentőségű természetvédelmi terület található. Ezek közül 5 terület arborétum, vagy gyűjteményes kert (Kámoni, Sárvári, Szelestei, Jeli arborétumok és a Körmendi park) egy emlékhely (Nemesmedves) és egy terület az, mely ténylegesen a tájra jellemző természeti értéket őriz (Kőszegi tőzegmohás láp). Az arborétumok, és gyűjteményes kertek funkciójukból adódóan elsősorban a fa- és cserjefajok, illetve fajták, változatok (esetleg lágyszárú fajok) minél szélesebb körű bemutatását tűzik ki célul. Mivel ezen kertek főként távoli vidékek növényeit mutatják be, ezért a hagyományos értelemben vett, a hazai táji és természeti adottságokat bemutató természetvédelem számára kisebb jelentőséggel bírnak. Ellenben annál jelentősebb szerepet töltenek be az oktatás-nevelés terén, s nem utolsó sorban az adott település zöldfelületi rendszerének meghatározó elemei. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény értelmében országos jelentőségű védett természeti területnek minősülnek a lápok és szikes tavak, valamint országos jelentőségű védett természeti emléknek minősülnek a védett források, víznyelők, kunhalmok és földvárak. Az ex lege védett természeti területek közül szikes tavak Vas megyében nem találhatók, ellenben lápok több helyen is előfordulnak. A megye területén mintegy 100 kisebb-nagyobb kiterjedésű, a természet védelméről szóló törvény értelmében országosan védett lápterület található. Ezek összterülete több mint 900 hektár. Ezen védett lápterület döntő többsége a Rába völgyében, valamint a Kemeneshát patak völgyeiben található. A megyében országos jelentőségű védelemre tervezett terület a Csörnöc-menti Tájvédelmi Körzet, melynek természetes határa északról a Strém patak, a Pinka, majd a Rába folyó, délről a Vasi Hegyhát erdőtömbjének szegélye. Ennek a rendkívül változatos élőhely együttesnek a kiemelkedő értékei indokolják a Tájvédelmi Körzet létrehozását, melynek tervezett területe 3250 hektár. Helyi jelentőségű védett természeti területek A helyi jelentőségű védett természeti területek nyilvántartása nem teljes körű. Ez részben abból ered, hogy a helyi önkormányzatok által védetté nyilvánított területeknél, a védetté nyilvánítás folyamatát nem folytatják le teljes körűen. Így egyrészt a terület nem kerül be az országos nyilvántartásba, másrészt előfordulhat, hogy a - jó szándék ellenére - a védetté nyilvánítás folyamatának jogszerűségébe is hiba csúszik. A megye területén jelenleg több mint 50 helyi jelentőségű természetvédelmi terület található. A helyi jelentőségű természetvédelmi terület össze kiterjedése kb. 330 ha. A megyében található helyi védettségű parkok, gyűjteményes kertek a következők: Acsádi Kastélypark; Gencsapáti Kastélypark; Hegyfalui Kastélypark; Kőszegi Chernel kert; Peresznyei Kastélypark, Rátóti Kastélypark; Répceszentgyörgyi Kastélypark; Szentgotthárdi Kolostorpark; Szombathelyi Bogáti kastélypark, Gayer-park, Brenner-park, Ezredévi park és Szent István park; Tanakajdi Kastélypark; Tömördi Kastélypark; Vépi Kastélypark; Zsennyei Kastélypark. Ezek közül jelentősebb természeti értékkel bír a 16 hektáros, angolparknak kialakított, fajokban gazdag Vépi kastélypark; a megye egyik leggazdagabb gyűjteményes kertjeként nyilvántartott, 15,2 hektáros Gencsapáti kastélypark; a fenyőfélékben gazdag Acsádi kastélypark és a 10 hektáros Hegyfalui kastélypark, ahol szép platánok, páfrányfenyők, hárs- és kőriscsoportok találhatók. A megyében található helyi védettségű értékes természeti élőhelyek, erdőterületek a következők: Kockásliliom termőhelye (Ikervár); Cseri molyhos tölgyes-borókás (Kemenesmagasi); Dobogó nevű erdőrészlet (Körmend); Fehér sáfrányos terület (Kőszeg); Csarabos-borókás (Kőszegdoroszló); Csörnöcpatak menti égeres láprét (Nádasd); Sárgaliliom-élőhely (Nárai); Több száz éves ártéri tölgyes (Sárvár); Királyné gyertyája élőhelye (Sitke); Kocsányos tölgyes (Uraiújfalu). Ezek közül a legértékesebb természeti élőhelyek a Rába ártér 14,7 hektáros kisebb foltján található Ikervári kockás liliomos; a Sitkei királyné gyertyája, mely egy régi cseres tölgyes állománnyal együtt közel 30 hektáron védett; a 200 éven felüli kocsányos tölgyesekkel büszkélkedő, Rába menti, Sárvári Ártéri kocsányos tölgyes; a Csörnöc menti égeres laprét, mely a védett növényfajokon kívül vidra élőhely is. Rendkívüli szépségű a kocsányos tölgyes állomány a közel 23 hektáros Körmendi Dobogó-erdőben; míg a kis területű Kőszegdoroszlói csarabos értékes borókás és csarabos növényállománnyal rendelkezik.


49

Vas megye területrendezési terve - módosítás A megye több településen találhatók helyi védettségű fák és fasorok, melyek a következők: Platánfasor (Acsád); Szelídgesztenyefa (Csipkerek); Fekete nyárak (Gór); Lajos-bükkök (Káld); József-majori kocsányos tölgy tanúfák (Káld); Piramistölgy-fasorok (Körmend); Platánfa (Kőszeg); Cserfa és kút (Oszkó); Deák-tölgyek (Rátót); védett fák, fasorok (Szombathely); Park és fasorok (Tormásliget); Bezerédi hársak (Vámoscsalád); Ezeréves tölgy (Zsennye). Helyi védettségű a Mária Terézia-forrás, mely Bejcgyertyánoson található. Erdőrezervátumok Az erdőrezervátumok a természetes vagy természetközeli állapotú erdei ökoszisztéma megóvását, a természetes ökológiai és evolúciós folyamatok szabad érvényesülését, továbbá e folyamatok kutatását szolgáló erdőterületek. Ezen erdőterületekre az erdőfelügyelőség azok különleges rendeltetését bejegyezte. A Természetvédelmi Hivatal az erdőrezervátumok magterületét egységesen fokozottan védett, védőzónait védett státuszba kívánja vonni. A megye területén négy erdőrezervátum került kijelölésre: Velemi Hosszúvölgy, Felsőszölnöki Szabóvölgy, Szakonyfalui Paperdő, Szalafő Őserdő. Természeti területek A természeti területek közé elsősorban azon erdő, gyep, és nádas művelési ágú tartoznak, melyeket természetközeli állapotok jellemeznek. A természeti területeknek, a természet védelméről szóló törvényben előírtak szerinti közzététele még nem történt meg. Vas megyében várhatóan az alábbi területek fogják a természeti területek hálózatának gerincét képezni: az Ablánc-patak völgyének erdőterületei a csatlakozó nádasokkal és gyepekkel; a Sárvár környéki erdőtömbök a csatlakozó nádasokkal és gyepekkel; a Kemenesalja erdő-, nádas-, és gyepterületei; a Répce-völgy természetközeli gyepei; a Rába-völgy természetközeli gyepei, ártéri erdei; a felsőcsatári Vas hegy. Natúrparkok A megye területén két natúrpark található, az Írottkő Natúrpark és az Őrségi Natúrpark. Mindkét natúrparknak megvan az a specialitása, hogy határon átnyúló. Az országban elsőként létrejött Írottkő Natúrpark, az osztrák oldalon lévő Geschriebenstein Natúrpark Vas megyei „tükrözése”. Az Őrségi Natúrpark, egy a három országon átnyúló, magyar-osztrák-szlovén közös kezdeményezésű, ŐrségRaáb-Goricko Natúrpark magyarországi része. A natúrparkok hozzájárulnak a jellegzetes kultúr-, és természeti táj megőrzéséhez. Ugyanakkor a turizmusra is mennyiségi kihatással vannak, elsősorban az ökoturizmus, falusi turizmus, mezőgazdasági termékekhez kapcsolódó turizmus, kerékpáros turizmus, egészségturizmus területén. A natúrparkok négy alapfunkciója (értékvédelem, tudatformálás, üdülés-idegenforgalom, területfejlesztés) közül minden egyes natúrparknál az adottságai határozzák meg, hogy mely alapfunkciók kapnak nagyobb prioritást. A natúrpark célja az, hogy az ember tevékenységében is figyelembe vegye a természeti adottságokat. A natúrpark a tájat az ember bevonásával akarja megőrizni.

1.9 Az épített környezet és a kulturális örökség védelme A területrendezési terv készítéséhez az OKM Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által nyújtott adatszolgáltatás alapján a megyében világörökség várományos terület nem található. A történeti települési terület által érintett települések értékeinek ismertetésére az alábbiakban kerül sor. Bozsok Ősidők óta lakott település. Határában őskori kőeszközökre leltek, de innen indult a római kori Savariát vízzel ellátó vezeték egyik ága is. A faluban római villa maradványaira bukkantak. Első okleveles említése Villa Bosuk formában 1279-ből származik. Számos patinás múltú család birtokolta (Németújváriak, Garaiak, Bornemiszák), a XVII. század elejétől a Sibrik és a Batthyány családok osztozott rajta. Tsz.: 1-09 586 2010. május Fájl: Vas_TrT_mod_2010_e_II

50


A község a Kőszegi hegység lábánál helyezkedik el, jó természeti és klimatikus viszonyok között, melyek vonzerejét adják. A település mindmáig megőrizte középkorból származó szerkezetét. E részeken a zártsorú (félzártsorú) beépítés a jellemző. A község legfontosabb építészeti értéke a volt Sibrik-kastély és környezete, mely a település felső végén, a Kőszegi hegység lábánál helyezkedik el. A késő reneszánsz Sibrik-kastélyt Árpád-kori alapokra emelték az 1610-es években, 1702-ben korszerűsítették, és utána, 1815-ben nyerte el mostani alakját. Ma szálloda, a parkja védett. A kastélyt egészen a XX. század elejéig a névadó család birtokolta, 1906-ban Végh Gyula (1870-1951) művészettörténésznek, az Iparművészeti Főiskola igazgatójának adták el. Jelenleg szálloda. Említést érdemelnek még a Batthyány kastély részben középkorból származó maradványai, valamint az Árpád kori földvár. Bozsok, Cák és Velem, a Kőszegi hegység lábánál fekvő falvak a szép tájnak, a megmaradt értékes régi épületeknek és jó klímának köszönhetően keresett üdülőhellyé váltak. Bük A település az Alpokalja és a Kisalföld találkozásánál helyezkedik el. Három település volt itt: Alsó-, Közép- és Felsőbük. Középső Bükön már a XIII. században román stílusú templomot emeltek. A másik két település kisnemesi birtok volt. Bük legfontosabb építészeti értéke az ófaluban álló Szapáry-kastély együttese. Helyén a XVI. században még megerősített udvarház állt, 1696-ban Felsőbüki Nagy István építtette át korabarokk stílusban. Ezt követően többször bővítették. A település életében nagy változást hozott a vasútvonal kiépülése 1865-ben. 1902-ben a három Bük nevű falu Bük néven egyesült, amely Sopron vármegye Csepregi járásához tartozott. 1950-ben Büköt a korábbi Csepregi járás többi településével együtt Vas megyéhez csatolták. A viszonylag nagy kiterjedésű település ma már város, ennek ellenére utcaképe falusias; ápolt kiskertek, igényes épületek és sok-sok virág látható mindenütt. Bük 1999-ben a Virágos Falvak és Városok európai versenyében második lett. 2007-ben városi rangot kapott. Büköt a gyógyvíz tette híressé. 1957 őszén határában kőolajat kerestek, de a várakozással szemben a fúrások meleg vizet hoztak a felszínre. A község felismerve a felfedezés jelentőségét a melegvízkútra 1962-ben fürdőt épített. A fürdő a következő években fokozatosan épült ki, de sokáig csak egy medencével üzemelt. Vizét 1965-ben hivatalosan is gyógyvízzé nyilvánították. A fedett fürdő 1972-ben nyílt meg, ezzel alkalmas lett az egész évi gyógyüdülésre is. Az 1970-es évek során nemzetközi hírű fürdővé épült ki. 1973-ban gyógyfürdővé, 1979-ben országos jelentőségű gyógyhellyé nyilvánították. A lakosság fogyása előbb megállt, majd dinamikus növekedésnek indult. A fürdő körül kempingek, szállodák, üzletek, panziók, vendéglők sokasága épült fel. 1992-ben megnyílt a rekreációs park is. Ma a fürdő az ország második legnagyobb gyógyfürdője. A település egyre inkább üdülővárossá nőtte ki magát. Lakói megélhetésében ma már jelentős szerepet játszik az idegenforgalom. Cák 1279-ben már Villa Chak néven emlegették. Elterjedt a Czak, a német Zackenbach és a horvát Caka elnevezés is. Történelme során jórészt Rohonc urai birtokolták: Németújváriak, Batthyányak, Baumkirchnerek. A XIX. század végén az addig gazdasági szempontból rendkívül fontos szőlő- és borkultúrát a filoxérajárvány elpusztította. Ezután vált jelentőssé a ma is fontos szelídgesztenyetermesztés és -értékesítés. A község a Kőszegi hegységben helyezkedik el, kiváló természeti és klimatikus viszonyok között. Településszerkezete a sajátos domborzati viszonyoknak megfelelően alakult ki. Központjára az utcával párhuzamosan húzódó félzártsorú beépítés a jellemző. A helyi kőből épült lakóházak jellegzetessége a magas kőkerítés és a zárt kapuszín. Itt-ott fellelhetők még a régi lugasok és a hatalmas kőpajták, de a legnevezetesebb mégis a pincesor. A kisméretű, talpgerendás, boronafalú, előreugró tetőszerkezetű, zsúppal fedett épületek a XIX. században borospincének készültek, majd amikor a filoxéra miatt a szőlő kipusztult, gesztenyéskamrává váltak. A nyolc épületet tartalmazó pincesor ma szabadtéri néprajzi múzeumként működik. Az épületeket a Savaria Múzeum 1974-ben megvásárolta és helyreállíttatta, majd szőlészeti-borászati kiállítást rendezett be. A ma alig 230 lakosú kisközségben egyre több a hétvégi telket vásárló betelepülő, akik tiszta levegője és a szép hegyi környezet miatt választották ezt a helyet.


51

Vas megye területrendezési terve - módosítás Celldömölk Az 1904 óta Celldömölk nevet viselő mai város több településből tevődik össze. Kialakulásának történetében öt szomszédos, egymástól független helységet különböztethetünk meg. Ezek: Pórdömölk, az apátsági székhely, Nemesdömölk, a nemesi település, Kiscell, a búcsújáróhely, Alsóság és Izsákfa mezőgazdasági települések. A települést 1979-ben nyilvánították várossá. Celldömölk számos látnivalója és műemléke közül kiemelkedik a Szentháromság tér műemlék együttese. A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt barokk stílusú római katolikus plébániatemplom 1747-48-ban épült Koptik Odó apát irányításával, aki a máriacelli kegyszobor másolatát hozta az egykori Kiscellre. A kegytemplomtól délre elhelyezkedő kolostor épületének alapjait 1760-ban rakták le. Eredetileg négyszögűnek tervezték, de csak az U alakig tudták megvalósítani. 1763 őszén tették fel ünnepélyes körülmények között homlokzatára az aranyos kettős keresztet. A templom mögött található barokk építménnyel, Kálváriával együtt teljes a település vallásos központja. Felépítése Liptay János ezredesnek köszönhető, aki nyugalomba vonulásakor itt telepedett le. A kolostorépületben ma a polgármesteri hivatal működik. Említést érdemel még a romtemplom és környéke. Az egyházi műemlékek és az értékes egyházi műtárgyak mellett a város környéke természeti kincsekben bővelkedik. Határában áll a 279 méter magas Ság-hegy, melyet a középkorban Ságsomlyónak neveztek. A szőlőművelést a rómaiak kezdték a hegyen. A magyarság megtelepedése után is folyamatos volt ez a tevékenység. A szőlőültetvények maradványai a kőbányával megbolygatott hegyen máig fennmaradtak. A Székesfehérvárról Szombathelyre vezető vasútvonal kiépülésével a település fontos közlekedési csomóponttá vált, mely meghatározta az újabb kori fejlődését. Csepreg Számos lelet és a település északi határában feltárt téglaégető kemence bizonyítja, hogy a rómaiak idején is lakott volt. Első középkori említése Chepereg formában 1255-ből, Omodé győri püspök egyik okleveléből származik. Birtokosai voltak a Németújvári grófok, Károly Róbert király felesége, Erzsébet királynő, a Kanizsai majd a Nádasdy családok. A XIV. században már város, a Répce-vidék legjelentősebb települése volt, amely számos megyegyűlésnek adott helyet. Az 1450-es években a cseh husziták három alkalommal is elfoglalták akkor még létező várát. A városban egykor főiskola működött, itt volt a magyar reformáció egyik fellegvára, több református zsinatot és hitvitát rendeztek a településen. A XIX. század második fele fellendülést hozott Csepreg számára, mert 1876-ban járási székhely lett, s így 50 község tartozott hozzá. Vásárainak nyüzsgő forgataga szép nyereséget hozott iparosainak és kereskedőinek. Az 1867-ben létesült Schöller-féle cukorgyár jó munkalehetőséget biztosított a napszámosoknak, létrejött a Répcevidéki Takarékpénztár, és 1912-ben a település bekerült a vasúti közlekedés véráramába is. Miközben minden gazdasági tényező a városiasodás irányába hatott, az 1871. évi községi törvény megszüntette Csepreg mezővárosi rangját. A két világháború között több téglagyár és vízimalom működött itt, és messze földön híresek voltak a bőrgyár termékei. A települést 1950-ben Vas megyéhez csatolták. A szocialista korszak gazdasági elmaradottságát mára sikerült megállítani. A jelentős kultúrtörténeti hagyományokat őrző egykori mezőváros 1995-ben kapta vissza városi rangját. A település központjára a kisvárosias zártsorú beépítés a jellemző. Legfontosabb építészeti értéke a hatalmas méretű, XIV. századi eredetű római katolikus templom. Említést érdemel még a Szentkút kápolna és a Boldogasszony (Kálvária) kápolna. Világi épületei közül legértékesebb a Schöller-kastély, valamint a Rottermann-kastély, melyeket ez esetben nem hagyományos arisztokraták, hanem a település iparosításában kiemelkedő szerepet játszó „iparbárók” építettek. Hegyhátszentpéter A falu egyedülálló értékét a hagyományos oldalhatáros beépítés egysége adja. A környéken valaha általánosan elterjedt festett, faragott faoromzatú lakóházak egyetlen, eredeti helyén fennmaradt példánya a tájház. 1891-ben részben vályogból, részben téglából épült.


52

Vas megye területrendezési terve - módosítás Ják A település kiemelkedő építészeti értéke az apátsági templom és környéke. A Ják nemzetség által a XIII. században építtetett Szent György-templom és a mellette álló Szent Jakab-kápolna nemzetközi hírű műemlék, a román kori magyar templomépítészet legjelentősebb megmaradt alkotása. A római katolikus apátsági templom 1220 és 1256 között épült, többször bővítették, mellette a Szent Jakab kápolna 1260 körüli. 1896 és 1904 között Schulek Frigyes tervei szerint restaurálták. Emellett a községben több, 1819. századi lakóház és kúria található. Az I. világháború utáni trianoni diktátum következtében a határszélre került a falu, és ez alapvetően megváltoztatta lehetőségeit, megtorpant a korábbi egyenletes fejlődés. Jánosháza Jánosháza nemzetközileg elfogadott archeológiai névadó lelőhely: az itt feltárt urnasírok egy késő bronzkori kultúra Jánosháza-Farkasgyepű csoport néven emlegetett temetkezőhelyei. A település a XVIXVII. században élte virágkorát. Az akkor is főút közelében lévő mezőváros fontos vásártartó hely volt, melyet a XVI. században az Erdődyek, majd a devecseri Choron család, később újra az Erdődyek birtokoltak. Központi részére a kisvárosias zártsorú beépítés a jellemző. A település legfontosabb értéke az Erdődy-kastély és környezete. Körmend Körmend már 1244-ben szabad királyi városi rangot kapott IV. Béla királytól. A város jelentőségét növelte, hogy fontos kereskedelmi útvonalak találkozásánál feküdt. Az egyik út a délre, délnyugatra vezető, még a római időkben kialakult Borostyánkő út, a másik pedig a nyugatra, Stájerországba vezető útvonal. Zsigmond király uralkodása idején az addigi királyi város földesúri kézbe került. A következő két évszázadban több tulajdonosa is volt. 1604-ben a Batthyány családé lett, és ez több mint három évszázadon keresztül meghatározta a város történetét. Batthyány Ferenc, a dunántúli seregek kapitánya 1604-ben a török elleni védelemre használta a várat, majd az erődöt az 1650-es évek elején egy olasz hadmérnök tervei alapján jelentősen átépítették. A város sohasem lett hódoltsági terület. Lipót császár 1703-ban kiadott, a magyar várakat leromboltató rendelete ellen sikeresen protestált Batthyány Ádám: a körmendi erősség elkerülte a felrobbantást. A Rákóczi-szabadságharc alatt kurucok és császáriak egyaránt fosztogatták a helységet, de ők is elálltak az erőd lerombolásától. Különösen fontos dátum 1716, hiszen ettől az évtől kezdve Körmend a Batthyány-birtokok igazgatási központja lett. A kiegyezést követően 1871-ben elvesztette eddigi városi rangját, de megtartotta a térségen belüli vezető szerepét, és továbbra is a járás közigazgatási központja maradt. Ebben az időben jelentős kereskedelemmel rendelkező város, az ipari fejlődése azonban elmaradt. 1872-ben megnyílt a Szombathely-Graz közötti vasútvonal, mely Körmenden vezetett keresztül, majd 1899-ben Körmend-Németújvár és 1907-ben Körmend-Muraszombat között is megindult a vasúti forgalom. Kisebb, mezőgazdasági termékek feldolgozását biztosító üzemek épültek. Gőzfűrész, gőzmalom, ecetgyár, húsfeldolgozó, téglagyár, gazdasági gépgyár és cementgyár is működtek Körmenden. A város villamosítása 1911-ben kezdődött meg. Az első világháborút követően Körmend természetes vonzáskörzete leszűkült, határmentivé válása a fejlődést hátráltató tényezővé vált. A két világháború közt a település fejlődése lelassult. A 2. világháborút követően, kezdetben a nyugati határövezeti elhelyezkedéséből adódóan, ez tovább folytatódott. A hetvenes évek elejétől - részben az ország gazdasági fejlődése, részben a nemzetközi feszültség enyhülése és a turizmus fellendülésének hatására - a település dinamikus fejlődésnek indult. A városi rangot csak több mint egy évszázaddal annak elvesztése után, 1979-ben kapta vissza Körmend. A város legfőbb nevezetessége a barokk stílusú Batthyány-kastély és környéke. A várkastély megmaradt parkja természetvédelem alatt áll. A látnivalók közül figyelmet érdemel még a késő gótikus, XV-XVI. századi eredetű, Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére szentelt római katolikus templom, a későbarokk református templom, a neogótikus stílusú evangélikus templom, valamint a főtéren álló Heiszig-ház.


53

Vas megye területrendezési terve - módosítás Kőszeg A város a legfontosabb történelmi szerepét az 1532. év török elleni harcaiban játszotta. Az 1532-es ostrom után a város adómentességet és kiváltságokat kapott I. Ferdinánd császártól. A várat újjáépítették: még erősebb védelmi rendszer épült, és ekkor nyerte el mai formáját. Az elkövetkezendő két évszázadban a város virágzásnak indult, köszönhetően annak is, hogy a Bécs és az Adriai-tenger közti útvonal egyik kereskedelmi állomása lett. A korszaknak köszönhetjük a város reneszánsz épületeit, például a Sgraffitós-házat. 1648-ban szabad királyi város lett, 1680-ban az ellenreformáció hatásaként jezsuita kollégium és gimnázium épült a városban. A vár és az uradalom 1695-ben az Esterházyak hercegi ágának birtokába került, s ott is maradt 1931-ig. Kőszeg a Rákóczi-szabadságharcban a kuruc hadvezetés egyik legfontosabb erősségévé vált. A bukás utáni időszakban hosszú, békés fejlődés zajlott. Számos polgári és közintézmény létesült, fellendült a céhes ipar, terjedt a barokk ízlésvilág, melynek szellemében átépítették a várat és számos polgárházat. A szabad királyi címet a város 1871-ig megtartotta, de jelentősége egyre csökkent, nehéz anyagi helyzetbe is került. Létfontosságú bortermelő gazdálkodását a XX. század eleji filoxérajárvány tönkretette, a századfordulón mégis jelentős mértékben fejlődtek az idegenforgalmi szolgáltatások, mivel a Kőszegi-hegység fontos turisztikai célponttá vált. A város az I. világháború utáni trianoni békeszerződés következtében elveszítette vonzáskörét és piacai legnagyobb részét. Bár a II. világháború bombázásai megkímélték, az államhatárok lezárásával 1949-től intézményrendszerét visszafejlesztették. Számottevő ipar telepítésére nem is gondolhatott, néhány könnyűipari üzem működött csupán. A határátkelő építésével fellendült viszont az idegenforgalom, nagy lett a belföldi turizmus, és az 1970-es évektől az osztrák bevásárló turizmus. Fejlett kiskereskedelmi és idegenforgalmi hálózat (vendéglők, szállodák, borozók stb.) alakult ki. Kőszeg belvárosa bővelkedik az egyedülálló műemlékekben. A Várkörrel övezett városmag országos védelem alatt álló műemléki jelentőségű terület. A város legnevezetesebb műemléke a vár. Ez korábban sem csak védelmi célokat, hanem - uradalmi központként - reprezentatív célokat is szolgált. A várban ma a Jurisics Miklós Művelődési Központ működik, valamint itt vannak a Vármúzeum kiállítótermei. A történelmi városmag nevezetes műemléke a Fő téren álló, neogótikus stílusú római katolikus templom, valamint a barokk és gótkus jegyeket egyaránt őrző Öregtemplom. A XIV-XV. századi eredetű kőszegi városháza az ország legrégebbi, ma is változatlan funkcióban működő városházája. A város az építészeti örökség megőrzéséért 1978-ban Hild-díjat kapott. Őriszentpéter Vas megye déli részén, a tipikustól eltérő, szeres (szórvány) településeket találunk. Ez az archaikus településszerkezet Magyarországon csak az Őrségben és a Vendvidéken maradt fenn. A szerek eredetileg az együtt letelepedő nagycsaládok, nemzetségek szálláshelyeiként jöttek létre. A szeres település a megszokott utcás szerkezettel szemben a tájjal szinte együtt élő, abba szervesen beilleszkedő diffúz település-csoportokat alkot. E településtípus legnagyobb képviselője Őriszentpéter, az Őrség központja. Kilenc szerből áll: Városszer, Baksaszer, Alszer, Kovácsszer, Siskaszer, Templomszer, Keserűszer, Égésszer, és Galambszer. A központi magot a Zala folyó déli partján lévő Városszer és Baksaszer, valamint az északi oldalon fekvő Alszer adja. Nevezetes műemléke a Templomszeren álló a román kori Szent Péter templom. Épületét 1550 táján erődítménnyé alakították, bástyákkal, sánccal és árokkal vették körül. Az erődítményt Kanizsa eleste (1600) után tovább erősítették. Említésre méltó még a városszeri református templom, valamint a középkori téglaégető.Jellegzetesek a környék megmaradt régi parasztházai. Őriszentpéter nem csak a néprajzi tájegység, az Őrség központja, hanem itt van az Őrségi Nemzeti Park központja is. Sárvár A város legismertebb műemléke a XIII-XIV. században kiépített Nádasdy-vár. Több átépítés után a XVII. században a Nádasdyak építették ki reneszánsz várkastéllyá. Legnagyobb látványossága a díszterem, aminek freskóit 1653-ban és 1769-ben festették. Az épület a vár és a város történetét is bemutató múzeum mellett könyvtárnak és művelődési háznak is otthont ad. Szent László királynak szentelt római katolikus temploma középkori eredetű; 1645-ben a Nádasdyak építtették át. A Rákócziszabadságharcban a templom elpusztult, és 1732-ben barokk stílusban építették újjá. 1830-ban klasszicizálták, utoljára 1926-ban építették át. Előtte áll az 1701-ben készült Krisztus-oszlop. A Szent Tsz.: 1-09 586 2010. május Fájl: Vas_TrT_mod_2010_e_II

54

Vas megye területrendezési terve - módosítás László templom közelében áll a város első, 1535-ben alapított iskolája. Az emeletet 1830-ban építették rá. Az egykori Sár község római katolikus templomát Szent Miklósnak szentelték. A templomot 1454-ben említik először. 1830-ban és 1868-ban átalakították, a 20. századi átépítéskor neogótikus külsőt kapott. A hegyközség kálváriatemplomát 1758-ban építették; 1800-ban kapta mai formáját két toronnyal. Evangélikus templomát 1836-ban építették klasszicista stílusban. A Hatvany-Deutsch kastély csaknem tíz hektár területű arborétumát 1802-ben alapították. Nemesítő telepén 520 négyzetméteres növényház és mintegy ezer négyzetméteres tenyészkert segíti az erdészeti növénynemesítést. A magas fluorid és metaborsav tartalmú, 44 °C-os sárvári termálvíz gyógyhatását már régen felismerték. Ennek a természeti értéknek köszönhetően épült ki a korszerű fürdő, amely már élményelemekkel és wellness-szolgáltatásokkal is gyarapodott. Szalafő Szalafő az őrségi szórványtelepülések tipikus példája. Hét halmon épült, ún. „szeres település”, mindegyik dombján egy-egy szer fekszik: Alsószer, Csörgőszer, Felsőszer, Gyöngyösszer, Papszer, Templomszer valamint Pityerszer. Nevét a határában eredő Zala folyóról kapta, melyet a vasiak még Szalának neveznek. Az Őrség falvai közül talán ez a község őrizte meg leginkább a honfoglalás kori archaikus településszerkezetet. A dombhátakra épített szerek majd mindegyikén találunk népi építészeti emléket. Szalafő legfőbb nevezetességei a népi építészeti emlékek. Kiemelkedő jelentőségű a Pityerszeren található szabadtéri néprajzi gyűjtemény. Pityerszeri Népi Műemlékegyüttes - Pityerszeren eredeti helyén, falumúzeum formájában láthatóak a népi építészet emlékei. Az épületek eredeti környezetükben állnak. Nevezetességei az ún. „kerített ház” és az emeletes kástu, amely az országban csak itt található. A református templom 1842-ben épült, azóta többször felújították. A pityerszeri épületegyüttes mellett további védett épületeket találunk Alsószeren, Csörgőszeren és Felsőszeren is. Őriszentpéteren és Szalafőn túl a térségben még további települések is őrzik a szeres jelleget, nem csak az Őrségben, hanem a szomszédos Vendvidéken is. Az Őrségi Nemzeti Park területe mindkét tájegységet magában foglalja. Szarvaskend A falu első írásos említése 1236-ból való. A település nevének ősi, honfoglalás kori eredetére utal a kend végződés, ami a kende tisztség megfelelője. Birtokosai között szerepelt a Sibrik család is. A település legfőbb nevezetességei a védett pincesorok, a Királyhegyen és a Sashegyen. A hagyományos falurész oldalhatáros beépítésű, az utcára merőlegesen épült hosszú parasztházakkal. Szentgotthárd A várost III. Béla király alapította 1183-ban, amikor francia cisztercita szerzeteseket telepített a Lapincs és a Rába összefolyásánál lévő területre. Számukra monostort és templomot építtetett. A település azóta viseli a templom védőszentje, Szent Gotthárd a nevét. A város életét is befolyásoló jelentős esemény volt az 1664-ben lezajlott szentgotthárdi csata, ahol Montecuccoli császári generális legyőzte Köprüli Ahmed török hadvezér seregét. A csatát a szégyenteljesnek tartott vasvári béke követte. Az 1872-ben megnyitott körmend-grazi vasútvonal elősegítette a városka fejlődését. Kaszagyár, selyemgyár, óragyár nyílt, az addig szerény létszámú népesség is növekedni kezdett. Ezt a kezdődő fejlődés szakította meg az első világháború, amelynek befejezésével Szentgotthárd határváros lett. A második világháború után kifejezett visszafejlődés következett. Évtizedeken keresztül a vasfüggöny elzárta a látogatók elől, de az elzártság segített érintetlenül megőrizni a természeti és épített értékeket. A rendszerváltozást követően a város ismét erőre kapott, közös osztrák-magyar ipari parkot hoztak létre, több világcég telepedett meg itt. A város legfontosabb nevezetessége a Nagyboldogasszony templom és monostor (a volt ciszterci apátság) monumentális barokk épület-együttese, valamint az ahhoz kapcsolódó barokk kert. A szomszédos volt magtárépületben színház működik.


55

Vas megye területrendezési terve - módosítás Említésre méltó a Szentgotthárdi Kaszagyár (ipari műemlék), a Mindenszentek plébániatemplom (kéthelyi városrész), a református templom, az evangélikus templom, a Brenner kápolna, valamint a farkasfai városrész kötényes haranglábja. Szombathely Savaria - Szombathely 2000 éves históriája rendkívüli történet Magyarországon. Szombathely a Kárpátmedence egyetlen olyan városa, amely a római alapítástól mind a mai napig városként lakott település. A megyeszékhely az Alpokalján, a Perint és Gyöngyös patakok lapályán fekszik, ott, ahol a Kisalföld sík vidékét az Alpokalja dombos-hegyes tájai váltják fel. A város területének a Pannónián átvezető fő kereskedelmi útvonal, a Borostyánút melletti fekvése arra ösztönözte a rómaiakat, hogy itt előbb ló- és kocsiváltó helyet, majd katonai tábort létesítsenek. A város elődjét Krisztus után 50 körül alapította Claudius császár, majd a római birodalom tartományi székhelye lett. Ekkor kapta a Savaria nevet. A település jelentősége igen nagy volt, mert rajta keresztül ment a Borostyánút. A város Felső-Pannónia (Pannonia Superior) vallási központja lett, császári palotája, fürdője, amfiteátruma épült. A várost 455-ben földrengés döntötte romba, ennek ellenére folyamatosan lakott település maradt, amely valószínűleg a népvándorlás korában, a hun uralmat követően sem néptelenedett el. A Savaria név használata a magyar államalapítást követően a középkorban is fennmaradt, amikor is - a XI. században már grófsági székhely volt, kisebb méretű várral. Mai neve 1274-ben bukkant fel először. A középkor évszázadaiban a város a győri püspök birtoka volt, a török korban viszont jelentősége felértékelődött, gyakorlatilag a vármegye székhelye lett. Hivatalosan azonban Szombathely csak 1578-ban lett a vármegye központja, amikor a vasvári káptalant ide telepítették. A település a legsúlyosabb megpróbáltatásokon a Rákóczi-szabadságharc alatt esett át, így szinte második városalapításként is felfogható a szombathelyi püspökség 1777-es megalapítása. Ma is a város legértékesebb műemlékei azok az épületek, amelyek ebben az időben készültek. A város igazi fejlődése azonban csak az 1800-as évek végén indult meg. Szombathely vasúti csomópont lett, lakossága néhány évtized alatt többszörösére növekedett. Ebben az időszakban kezdték a települést a nyugat királynőjeként emlegetni. A kiegyezés után rohamos polgári fejlődésnek indult város jövőjét a trianoni szerződés törte ketté. Az országhatár mindössze 10 km-re került a várostól. Ezzel a város megszűnt Nyugat-Magyarország központja lenni. A II. világháború eseményei ismét nagy megpróbáltatásokat hoztak a városnak. 1945. március 4-én a szövetséges légierő nagy erejű csapást mért a városra. A belváros épületeinek jelentős része pusztult el, köztük a székesegyház és a városháza. Az épületek több mint fele sérült meg. A támadás következtében Szombathely az ország ötödik legsúlyosabb károkat szenvedett városa lett. A háború után szinte zárt város lett, elszigetelve nemcsak Ausztriától, hanem az ország többi részétől is. Ez a helyzet csak a hidegháborús évek elmúltával változott meg. A római korban Claudius császár alapította a várost, a barokk korban Szily János idejében lett püspöki székhely, akkor épült ki a barokk városmag, a XIX-XX. századforduló táján pedig Éhen Gyula polgármestersége idejében létrejött a modern város. Három korszak, három városalapítás. A római kor emlékeit az Iseum és környéke romkertje képviseli. Itt látható a borostyánút egy szakasza is. A barokk korból a város számos értékes műemlékkel büszkélkedhet. Zichy Ferenc győri püspök támogatásával 1772-ben megépült a gimnázium, majd 1777-ben Mária Terézia királynő megalapította a szombathelyi egyházmegyét, és annak élére Szily János püspököt nevezte ki. Az új püspök lebontatta a rossz állapotú várat és a vártemplomot, és helyére nagyszabású épületeket emeltetett. Ekkor épült meg a székesegyház, a püspöki palota és a környező egyházi épületegyüttes. 1793-ban megnyílt a bölcseleti iskola is. A székesegyház előtti Templom tér hazánk egyik legszebb barokk tere. Az egykori várpiac volt a mai Berzsenyi tér, melyet szintén értékes épületek vesznek körül: a Vármegyeháza és a mellette álló klasszicista kismegyeháza. A város harmadik nagy fellendülésének korszaka Éhen Gyula polgármester idején kezdődött. 1895 és 1902 között megépült a vízvezeték- és csatornahálózat, az utcákat szilárd burkolattal látták el. Új közlekedési eszközként megjelent a villamos, amely a vasútállomást kötötte össze a városközponton keresztül kelet-nyugati irányban a Kálvária templommal. A városban pezsgő társadalmi élet alakult ki. Négy évtized alatt a város lakossága megnégyszereződött. Megépült a városi Kioszk épülete, a népfürdő, a múzeum, a domonkosok és karmeliták temploma és kolostora, valamint az erdei iskola. Emellett számos díszes palota épült a belvárosban is. A háromszögletű Fő tér egyike legszebb városi tereinknek. Tsz.: 1-09 586 2010. május Fájl: Vas_TrT_mod_2010_e_II

56

Vas megye területrendezési terve - módosítás Ugyancsak értékes a közeli Szent Márton templom és a hozzá kapcsolódó domonkos kolostor épületegyüttese, a mögötte levő régi temetővel. A II. világháború alatt sok értékes régi épület elpusztult, a helyükbe modern házak épültek, melyek a városközpont jellegét megváltoztatták. Az első nagyobb lakótelep, a Derkovits-lakótelep építése 1963ban indult. Ezután egymás után épülnek a modern lakótelepek: a KISZ-, a Joskar Ola-, a Stromfeld-, majd az Oladi lakótelep. A városban új nagyüzemek épültek, melyek közül legjelentősebbek a Latex, a Remix, a Falco forgácslapgyár, majd a 70-es években a Rába futóműgyár. A város területe az elmúlt 120 évben folyamatosan bővült. 1885-ben Szentmártont és Óperintet csatolták hozzá, 1933-ben Gyöngyösszőllős, 1950-ben Herény, Kámon, Olad, Gyöngyöshermán, Szentkirály és Újperint lett a város része, 1969-től pedig Zanat is Szombathelyhez tartozik. Vasvár A régészeti leletek tanúsága szerint a mai város területén már a kőkorszak óta élnek emberek. A Vasi Hegyhát szélén fekvő, Rába árterületéből kiemelkedő terasz a kezdetektől fogva alkalmas hely volt az emberi település kialakulásához. A város határában található jelentős emlék az a földsánc, amely a nyugatról történő támadás ellen védte a települést. A sáncot általában római eredetűnek tartják, azonban a honfoglalás utáni építése sem kizárt. A római korból származó itt talált vaskohók arra engednek következtetni, hogy Vasváron már ekkor jelentős vasfeldolgozó tevékenység folyt. A rómaiak Castrum Ferrumnak nevezték az itteni várukat - a magyar városnév ennek pontos megfelelője. Római kori vaskohóra bukkantak a volt domonkos rendház udvarán is. A római időkben fontos út vezetett innen Aquincum felé. A vas jelentőségét a honfoglaló magyarok is ismerték, ezért itt alakították ki az ország egyik nagy vastermelő központját. A fontos vastermelőhely őrzésére vélhetően már a 10. században megépült az a földvár, amely körül a későbbi város kialakult. Ez a vár valószínűleg a domonkosok templomától északra feküdt és mintegy 300 m átmérőjű lehetett. Vasvár Vas megye névadó városa. A XIX. században a megye jelentősebb helységei közé számított. Városi rangját 1986-ban kapta vissza. A város legfontosabb műemléke a középkori eredetű barokk Domonkos templom, és a mellette álló kolostor, melyek valószínűleg a régi vár helyén épültek. Említést érdemel még a későbarokk temetőhegyi kápolna. A város műemlékei mellett figyelmet érdemelnek a környék látnivalói is: a zarándokok által látogatott szentkúti kegytemplom vagy a horgászok körében népszerű Szentkúti-tó.

1.10

Mezőgazdaság

A mezőgazdasági térség elsősorban a mezőgazdasági termelés, földművelés területeit foglalja magában, ezen belül a megyében meghatározó a szántó, másodsorban a gyep (rét, legelő) művelési ágban nyilvántartott terület. A kert, szőlő, illetve gyümölcsös művelési ágak csak alárendelten vannak jelen. A mezőgazdasági térségbe tartoznak az intenzíven hasznosított mezőgazdasági üzemi területek mellett azok a mezőgazdasági művelés alatt álló területek, amelyek gyenge termőhelyi adottságúak, környezeti szempontból érzékenyek, amelyeken olyan természet és környezetkímélő, illetve hagyományos gazdálkodási módok folytathatóak, amelyek biztosítják az élőhelyek védelmét, a biológiai sokféleség és a környezeti egyensúly fenntartását, a tájképi értékek megóvását. Ez utóbbiakat a felülvizsgálat alatt álló terv külön kategóriába, a „külterjes mezőgazdasági térségbe” sorolta, megkülönböztetve a döntően szántó- és ültetvényművelés alatt álló „belterjes” térségtípustól. A terv felülvizsgálata és módosítása során, a 2008. évi OTrT előírásokkal összhangban nem alkalmazzuk a külterjes és belterjes megkülönböztetést a mezőgazdasági térségen belül. A megye mezőgazdasági térségbe sorolt területei morfológiailag jellemzően a síkvidéki - halomvidéki alacsony dombvidéki felszíneken helyezkednek el és itt uralkodó tájhasználatként vannak jelen. A tengerszint feletti magasság, illetve a lejtőkategória értékek emelkedésével a táj mezőgazdasági használata összességében csökken (az erdő nő), a művelési ág szerkezetet tekintve pedig a


57

Vas megye területrendezési terve - módosítás szántóarány visszaszorulása és vagy a gyepterületi (legelő), vagy a kert- és szőlőterületi arányok emelkedése figyelhető meg, a kitettség és egyéb termőhelyi viszonyok függvényében. Viszonylag jelentős mezőgazdasági - elsősorban tagolt, mozaikos szerkezetű mező- és kertgazdasági területeket foglal magában az előzőekben tárgyalt „vegyes területfelhasználású” térség, illetve az erdőgazdasági térség is. Ez utóbbinak a tervezett erdőterületi összetevője, az ún. „erdőtelepítésre elsődlegesen alkalmas” területek jelenleg jellemzően (mezőgazdálkodási szempontból gyengébb termőhelyi adottságú) agrár területek. A megye különleges adottságú és tájhagyományai miatt is védendő mezőgazdasági területei a (Nagy-) Somlói Borvidékhez tartozó szőlőterületei, dűlői. Vasmegyét a borvidék Kissomlyó-Sághegyi körzete érinti, Borgáta, Celldömölk, Kemeneskápolna, Kissomlyó, Mesteri településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészein. Másjellegű, - agrár- és egyben településszerkezeti vonatkozású - tájhagyományként emelendő ki a megye déli részén az Őrségben jellemző szeres települési és tájszerkezet, amely jellemzően mozaikos, mező- és erdőgazdasági, települési területek együttese. Az itt lévő, művelési ág szerkezetükben is kevert (kert - gyümölcsös - gyep - szántó) mezőgazdasági területek többnyire a vegyes területfelhasználású térségtípusba kerültek besorolásra.

1.11

Erdőgazdálkodás

A megye erdőgazdálkodási területei elsősorban az erdőművelés - és ehhez kapcsolódóan a vadgazdálkodás - területeit foglalja magába. Döntően erdő művelési ágban nyilvántartott terület, amelyek mellett alárendelten vannak jelen az egyéb művelési ágak (elsősorban szántó, rét, legelő és kivett). Az erdőgazdasági térségbe tartoznak a meglévő erdőterületek mellett azok az erdőtelepítésre elsődlegesen alkalmas területek, amelyeknek termőhelyi adottságaik miatt a jelenleg jellemzően mezőgazdasági hasznosításuk helyett célszerűbb az erdősítése. (A terv felülvizsgálata és módosítása során, a 2008. évi OTrT előírásokkal összhangban nem alkalmazzuk az erdőgazdasági térségre vonatkozó meghatározásokat.) A megye erdőgazdasági térségbe sorolt területei morfológiailag jellemzően a dombvidéki és hegyvidéki felszíneken helyezkednek el és itt uralkodó tájhasználatként vannak jelen. A tengerszint feletti magasság, illetve a lejtőkategória értékek csökkenésével a halomvidéki - síkvidéki területeken a táj erdőgazdasági használata összességében csökken (ahogy a mezőgazdasági részesedés nő), a művelési ág szerkezetet tekintve pedig a szántóarány emelkedése figyelhető meg. Meg kell azonban jegyezni, hogy ezen általános tendencia mellett a megyében jelentős és értékes erdőterületek találhatók az alacsonyabb tengerszint feletti magasságú és a síkvidéki jellemzőkhöz közelítő területeken is (pl. a Rába völgyben, vagy a szombathelyi medence peremvidékein, - amint ezt az alábbi OTrT kivágat is szemlélteti, amely a kiváló adottságú erdőterületek elhelyezkedését mutatja.)


58


Viszonylag jelentős erdőgazdasági - elsősorban tagolt, mozaikos szerkezetű mező- és kertgazdaságiterületekkel együtt - foglal magában az előzőekben tárgyalt „vegyes területfelhasználású” térség, illetve a mezőgazdasági térség is. Ez utóbbin az 5 ha-nál kisebb erdőfoltok, erdősávok és a mezőgazdasági tájfásítás elemei találhatók, amelyek erdészeti szakhatósági körbe tartoznak. A térszerkezeti tervlapon ábrázolt erdőgazdálkodási térség tervezett erdőterületi összetevője, az ún. „erdőtelepítésre elsődlegesen alkalmas” területek jelenleg jellemzően (mezőgazdálkodási szempontból gyengébb termőhelyi adottságú) agrár területek.

1.12

Üdülés, idegenforgalom

A gazdasági folyamatok alakításában és befolyásolásában lényegesen fontosabbak és erőteljesebbek a területfejlesztés kompetenciájába tartozó eszközök, mint a területrendezés lehetőségei. A területrendezés - az elfogadott fejlesztési célkitűzésekkel összhangban - a gazdaság területi, infrastrukturális és környezeti feltételeinek biztosításában - e feltételek összehangolásában - játszik szerepet. Ennek figyelembevételével a megyei területrendezési tervet megalapozó vizsgálat a gazdasággal csak olyan vonatkozásban és olyan részletezettséggel foglalkozik, amely ahhoz szükséges, hogy a területfejlesztési koncepciók és programok figyelembevételével a gazdaság fejlesztésének érdekei a megye térszerkezetének alakításában, területfelhasználásának tervezésében figyelembe vehetők legyenek. Vas megye az ország természeti, táji szempontból egyik leginkább összetett képet nyújtó térsége. A megye természeti adottságai jelentik egyik legfontosabb idegenforgalmi potenciálját. A Ny-i határhoz közeli elhelyezkedése mára fontos helyzeti előnnyé lépett elő, különösen, a határok megszűnését követő időszakban. Vas megye idegenforgalmi potenciáljában a történeti, településszerkezeti, városképi, népi építészeti és a megőrzött egykori mesterségek, a máig élő kézművestradíciók is számos további lehetőséget rejtenek magukban. A megye páratlanul gazdag kastélyokban, kúriákban, amelyek egy része műemléki védelem alatt áll, egyre többet alakítanak át szolgáltatások egész sorát nyújtó, külföldi pénzesebb vendégek számára is vonzó szálláshelyekké. Egyedülálló az Őrségi falvak múltban gyökerező sajátos szeres településszerkezete, amely az Őrség egyik fő látnivalója. Kőszeg, Szombathely, Sárvár történelmi városmagja, műemlékei szintén sok látogatót vonzanak. Tsz.: 1-09 586 2010. május Fájl: Vas_TrT_mod_2010_e_II

59


A szálláshelyet is igénybe vevő idegenforgalom területi megoszlása a megyében igen egyenlőtlen. A legfrekventáltabb terület mind szállásférőhelyek mind pedig az eltöltött vendégéjszakák kiugróan magas arányával a csepregi kistérség. A kistérségen belül is mindössze maga Bük város és a Bükfürdőhöz legközelebb fekvő néhány település adja a szálláshelykapacitás túlnyomó részét. Vas megye mélyszerkezeti, geotermikus adottságai következtében a megye területén a felszín alatt páratlan hévízkincs húzódik. A fúrások által feltárt termál- és ásványvizek több településen is fürdők kiépítését tették lehetővé, s mára a megye idegenforgalmi vonzerei sorában a termál- és gyógyfürdők kiemelt szerepet töltenek be, Bük és Sárvár fürdője országos jelentőségű, és a külföldről hazánkba irányuló gyógyidegenforgalom elsődleges célpontjai közé tartoznak. A megyében Bük, Sárvár, Szombathely, Borgáta, Mesteri és Vasvár rendelkezik gyógy- vagy termálfürdővel. Gyógyfürdővé Bük és Sárvár fürdőjét nyilvánították és a szombathelyi fürdő vize is gyógyvízminősítésű. Bükfürdő a Bük település közelében kiépült gyógyfürdőkomplexum az ország egyik legfontosabb gyógyidegenforgalmi központja. Vendégkörét tekintve itt a legmagasabb a külföldről érkezők aránya. A megye fürdői a kiépítettségüket, felszereltségüket, környezetüket és a kínált szolgáltatásaik körét tekintve eltérő képet mutatnak. A fürdők sorából minden tekintetben kiemelkedik Bük és Sárvár, színvonaluk a Nyugat-Európai vendégkör kiszolgálására is megfelelő. A megyében több elfojtott kutat is számon tartanak, amelyek további idegenforgalmi célú felhasználási lehetőségeket rejtenek magukban. A megye hévízkútjai jelenleg túlnyomóan gyógyidegenforgalmi, fürdőzési, illetve ásványvíz-hasznosítási célokat szolgálnak, csak kezdemények vannak hőenergia hasznosításra. A megye változatos természeti, táji, domborzati adottságai ideálisak a kerékpáros turizmus számára. A hazai kerékpáros természetjárók egyre nagyobb számban keresik fel az ország nyugati térségét. Vas megye számos kerékpárral jól bejárható tájegységet, egymástól nem túl nagy távolságra fekvő természeti, néprajzi, népi építészeti, műemléki látnivalót illetve ezek együtteseit foglalja magában. Az egyre nagyobb tömegeket megmozgató kerékpáros turizmus szempontjából lényeges, hogy a megyében összefüggő kerékpárúthálózatokat jelöltek illetve építettek ki, amelyek részben kerékpárutakból, részben pedig „kerékpárbarát” utakból állnak („Írottkő kerékpárút”, „Vashegyi kerékpárút”), és továbbiak állnak tervezés, illetve építés alatt. A megye aprófalvas, határmenti térségeinek kisforgalmú összekötő útjai és a már kiépült településközi kerékpárutak kedveznek akár az egyéni, akár a csoportos túrák szervezésének is. A megye egy-egy tájegységének valamely településén megszállva egy-egy túranap alatt a környék látnivalói kerékpáros túraútvonalra felfűzve végigjárhatók. A megye vízrajzi adottságai az egyre népszerűbbé váló vízitúrázás számára kedvezőek. A megyét mintegy 120 km hosszon átszelő Rába folyó a hazai vízitúrázók körében kimagaslóan népszerű. A folyón vezetett túrák résztvevőinek számával a Tisza után a Rába a második helyen áll, s a Tiszán bekövetkezett jelentős szennyezés következtében még többen választják a Rábát evezős útvonalul. A Rába népszerűsége a folyó környezetének természeti szépségében, sok helyütt teljes háborítatlanságában rejlik. Kiemelkedő továbbá, hogy a Rába gyakorlatilag az egyetlen olyan folyó Magyarország területén, amelynek kisvízkor is, de különösen a közepes és a magas vízállások idején hosszabb-rövidebb vadvízi jellegű szakaszai is előfordulnak, amelyek a gyakorlottabb túrázók számára igazi csemegét, különlegességet jelentenek. Szentgotthárd és Körmend közötti szakaszán a folyó az éles, szűk kanyaroknak, a mederben lévő természetes akadályoknak köszönhetően helyenként alaposan felgyorsul, és magasabb vízállásnál vadvízi jellegűvé válhat (WWI.-WWII.). A Körmned és Sárvár közötti szakaszon az ikervári duzzasztóhoz közel, és különösen Sárvár alatt a nicki duzzasztó hatására a vízjárás egyenletesebb, a folyó már az év nagy részében szelíd vízi jelleget mutat (ZWa-ZWc). A Rába alsó szakasza lassú folyású, gyakorlatilag veszélytelen. A Rábát magyarországi szakaszának hossza is különösen alkalmassá teszi a vízitúrák bonyolítására, hiszen egy hét alatt kényelmesen végigevezhető. A gyakorlott, kalandot kedvelő evezősök a felső szakaszt (Sárvárig) kedvelik, a kezdők számára elsősorban a Sárvár alatti szakasz az ideális. A fő konfliktusforrást a Rábán túrázók évről-évre növekvő száma, és az ennek megfelelni csak kevés helyen tudó vízparti infrastruktúra okozza. A folyó mellett ma még jóval kevesebb kiépített (zuhanyzási lehetőséggel, WC-vel, szemétlerakóhellyel felszerelt) táborozóhely áll a túrázók rendelkezésére, mint amennyire igény lenne. Ezért a parti települések külterületein gyakori a szemétlerakás, illetve a természeti környezet rongálása. Ugyanakkor a Rába-parti népszerű megállóhelyek közelében fekvő települések, így Csákánydoroszló, Körmend, Molnaszecsőd, Rábahídvég, Rum, Sárvár egyes Tsz.: 1-09 586 2010. május Fájl: Vas_TrT_mod_2010_e_II

60

Vas megye területrendezési terve - módosítás kisvállalkozásainak (vendéglátó egységek, élelmiszerboltok) forgalma és bevétele a nyári hónapokban kimutathatóan növekszik, s a települések értékeivel, építészeti, népi, történeti emlékeivel is akár több ezer kiránduló ismerkedik meg. A bakancsos turizmus két kiemelkedő célpontja a megyében a Kőszegi-hegység és az Őrség területe. A Kőszegi-hegység tájképi értékekben gazdag, szubalpin jegyeket is mutató erősen tagolt, kiterjedt erdőségekkel borított felszíne ideális feltételeket teremt a gyalogos túrázás számára. A jelentős szintkülönbségek és a nagyobb területi kiterjedés akár több napos túrák tervezését is lehetővé teszi. A hegység peremén elhelyezkedő települések mindegyikében működnek az idegenforgalomra, a kirándulóturizmusra építő vállalkozások. Kőszegen, Velemben, Cákon, Bozsokon a települések történeti értékei mellett időszaki rendezvények, programok gazdagítják a turisztikai kínálatot. A hegység kedvelt turista célpontja a Szent-Vid-hegy, és a hegység legmagasabb pontján, az Írottkőn álló kilátóhely. Az Őrség kisebb mértékű domborzati tagoltsága lehetővé teszi egészen könnyű gyalogtúrák megtételét is. Azonban a néprajzi, történeti értelemben összefüggő és természeti, táji szempontból is egységes Nemzeti Park nagyobb kiterjedése miatt elsősorban a kombinált (gyalogos, kerékpáros, autós) kirándulásoknak kedvez. Az Őrség elsődleges kiránduló célpontjai: Őriszentpéter, Szalafő, Pankasz, Magyarszombatfa, Velemér, Bajánsenye, Hegyhátszentjakab. Mind a Kőszegi-hegységben, mind az Őrségben és a Vendvidéken viszonylag jól jelzett turistaúthálózat alakult ki, és az egyre keresettebb Hegyháton is növekszik a jelzett kirándulóutak száma. A hazánkat KNy-i irányban átszelő Országos Kéktúra útvonalának nyugati végpontja Vas megyében, az Írottkő tetején van. Ez a neves, nagy hagyományú túraútvonal keresztülhalad a Kőszegi-hegységen, majd Sárvárt érintve éri el a Kemeneshátat és hagyja el a megyét. Vas megyei szakaszának hossza mintegy 115 km. A másik nagyjelentőségű, országos túraútvonal a Dél-Dunántúli Kéktúra, amely szintén az Írottkőről indul, és az Őrség látnivalóit érintve lép ki a megyéből. Vas megye a horgászat számára is gazdag lehetőségekkel bír. A folyóvizek közül a Rába felső sebesebb, tisztább vizű, kitűnő halbúvóhelyül szolgáló bedőlt fákban, mély üstökben gazdag szakasza, és a duzzasztók feletti lassabb, mélyebb vizek egyaránt kedveznek a horgászatnak. A parti települések lakóin túl a Rába, mint horgászvíz távolabbról is vonz látogatókat. A kisebb vízfolyások, holtágak a horgászat szempontjából inkább csak helyi jelentőségűek. A tavak, víztározók közül a megye több térségi jelentőségű horgászvízzel is rendelkezik. A legjelentősebbek a Vadása-tó Hegyhátzszentjakab mellett, a Szajki tavak, a gersekaráti tározó a máriaújfalui, bajánsenyei és a döröskei tározó, illetve a szombathelyi horgásztó. Ezek az állóvizek a nyári időszakban strandolási lehetőséget is nyújtanak, és üdülési, kirándulócélpontok is egyben. A megye erdőségei apróvadakban és főként nagyvadakban is gazdagok, ennek ellenére a megye nem tartozik hazánk különös idegenforgalmi jelentőséggel bíró kiemelt vadászterületei közé. Az apróvadak száma csökkent az utóbbi időben. A vasi vadászterületek elsősorban a gazdag szarvasállomány miatt vonzóak a hazaiak mellett a külföldi, javarészt Németországból és Ausztriából érkező vendégvadászok számára is. A szeptemberi szarvasbőgésre érkezik a megyébe a vendégvadászok közel fele. A szintén népszerű hajtóvadászatok időszaka a november-december. A megye táji adottságai a lovasturizmus számára is kiválóak, ám még számos kiaknázatlan lehetőséget is rejt magában e téren. A turisztikai kínálat színesítésére gyarapszik a lovaglási lehetőséget is biztosító szálláshelyek, vendéglátóhelyek száma, illetve létesülnek az elsődlegesen lovaglásra, túralovaglásra szakosodott lovastanyák, lovardák is. Vas megye speciális turisztikai adottságai közé tartoznak az egykori kastélyok, kúriák teljes rekonstrukciójával, környezetük rendezésével kialakított kastélyszállók, amelyekre az utóbbi években mind a hazai, mind a külföldi vendégek részéről fokozódó igény mutatkozik. Magasabb árfekvésük követketében a közelmúlt gazdasági válsága jelentősen visszavetette forgalmukat, azonban ez a jelenség minden bizonnyal csak átmeneti. A falusi turizmus a megye nagyobb részén klasszikus értelemben alig-alig működik, viszont az Őrségben és a Kőszeghegyalján csaknem minden településen találhatók magánszálláshelyek, amelyeket általában szépen felújított parasztházakban, portákon alakítottak ki. Azonban közülük ma még itt is viszonylag kevés az olyan, ahol a vendég számára lehetőség van a hagyományos paraszti életmód mindennapjainak megismerésére és a mezőgazdasági tevékenységekbe történő tevőleges Tsz.: 1-09 586 2010. május Fájl: Vas_TrT_mod_2010_e_II

61

Vas megye területrendezési terve - módosítás bekapcsolódásra. Leginkább csak a kézművesek tevékenységének megfigyelésére, kipróbálására vagy népi ételek elkészítésére korlátozódik a vendégek és vendéglátók közötti kapcsolat. Külföldi vendégek esetében a vendéglátók nyelvismeretének hiánya is akadályozza közös tevékenységeket. A 2000-es évek turisztikai tendenciáinak megfelelően tovább növekszik a gyógy- és termálturizmus, a konferenciaturizmus és az ökoturizmus különböző formáinak (természetjárás, lovas- vízi- és kerékpáros turizmus) jelentősége, amely a megye üdülési tájpotenciálja, idegenforgalmi adottságai szempontjából rendkívül kedvező, miután éppen ezekben a szektorokban találhatók legfontosabb területi turisztikai értékei és tartalékai.

1.13

Vízgazdálkodás, árvíz- és belvízvédelem

Az Alpok alján fekvő megye domborzati adottsága és csapadék bősége következtében a folyóinak vízgyűjtőjéről változó mennyiségű víz érkezik. A változó vízszállítási igény szerint változik a folyók vízszintje. A változó vízszint árhullámokat okoz, amely ellen a szárazföld védelmét biztosítani kell. A lefutó árhullámok ellen a védelmet részben a természet által kialakított, részben a művi kialakítású védvonal biztosítja. A védvonal a mértékadó árvízszinti árhullámok ellen biztonságos védelmet nyújt a védvonal mögötti, mentett területnek. A megye árvízi helyzetének szempontjából nemcsak Vas megye jellemzői a fontosak, hanem a kapcsolódó osztrák vízgyűjtőké is. Az osztrák vízgyűjtőn az éves csapadék 800-1000 mm között van. osztrák oldalon nagy esésű, hegyvidéki jellegű, ezért a nagy csapadékok után néhány órával már megjelenik az ár hullám Szentgotthárdon. A folyók menti területek legbiztonságosabb árvízvédelmét a természet alakította ki, un magas parti fekvéssel, a védett terület 1,3 m-rel a mértékadó árvízszint feletti magasságban fekszik. Árvízvédelmet nyújt még a kiépített védvonal, amely gát, jellemzően földgát kialakítású, vagy egyéb vízzáró építmény, ezek korona szintje a mértékadó árvízszint felett van legalább 1,3 m-rel. A gáttest és a folyó medre közötti hullámtéri, a magas part-él és a folyó medre közötti ártéri terület magas vízállásnál elöntésre kerülhetnek. Az árterületnek, hullámtérnek a használatáról és hasznosításáról a 21/2006 (I.31.) Kormányrendelet rendelkezik. A megye négy vízgyűjtőhöz tartozik, a Rába, a Zala, a Mura és a Marcal vízgyűjtő területéhez. A folyókat és nagyobb vízfolyásokat döntően a NYUDUVIZIG, a helyi jelentőségűeket a vízi társulatok, és az Önkormányzatok, az üzemi vízfolyásokat az érintett üzemek kezelik. A településeken belüli csapadékvíz elvezetés és a kisebb vízfolyások kezelése a települések Önkormányzati kompetenciájába tartozik, s egyben Önkormányzati feladat a településeken összegyűlő vizek továbbvezetésének a megoldása a NYUDUVIZIG, illetve a Társulati kezelésben levő befogadókig. A változó szállítandó vízmennyiségek a befogadó vízfolyásokban főleg a völgy-fenékeken okoznak problémát, továbbá a nem megfelelő karbantartottságú mederszakaszoknál, a mélyvonulatokban, , így védekezési feladatok is az alsóbb szakaszokon jelentkeznek többnyire. A tavaszi árhullámok különösen akkor veszélyesek, amikor a meleg esők az amúgy is olvadóban lévő hórétegekre esnek és azokat megolvasztva azokkal együtt folynak le. Veszélyesebb helyi vízkárok akkor keletkeznek, amikor heves záporokból néhány óra alatt 80-120 mm csapadék esik. A nagyobb vízgyűjtőjű vízfolyásokon komoly vízkárt okozhatnak a kisebb vízhozamú és hosszabb ideig tartó esők is, főleg akkor, ha a vízgyűjtőn a talajrétegek a korábbi esőktől már telítődtek. A megye árvíz-, belvíz mentessége érdekében már több beruházást valósítottak meg, de még további beruházások megvalósítása szükséges különös tekintettel a ma már folyamatosan tapasztalható klímaváltozásokra. A megye árvízvédelmi helyzetével kapcsolatosan elmondható, hogy a veszélyeztetett területek védelmére I. és II. rendű fővédvonalak, Nyuduvizig és önkormányzati kezelésű védvonalak, illetve árvíziés záportározók kerültek kiépítésre.


62

Vas megye területrendezési terve - módosítás A megye árvízi védekezését a Rába folyó három szakaszán a Szentgotthárdi, a Körmendi és a Sárvári szakaszon a Nyuduvizig oldja meg. Az Arany patak, a Gyöngyös-Sorok-Perint patak, a Pinka, a Gyöngyös és a Répce és a Rába többi szakaszán a védekezés az érintett település önkormányzatára hárul. A veszélyeztetés mértékét árvízi tározók létesítésével tervezik tovább csökkenteni. 33 tározó, illetve tó biztosította korábban is a megye területén a lezúduló vizek vízvisszatartását. Már korábbi is további tavak létesítését irányozták elő, amely a közelmúltban újabbakkal egészült ki. Kozár-Borzó patakon terveznek Vép közigazgatási területén tározót építeni, Csesztregen a Cupi patakra terveznek tározót, Dozmatnál az Arany patakra építenének tározót, Sénél a Szinesi patakra szintén tározó létesítését tervezik, Perenyénél szintén a Szinesi patakra épülne tározó. Ezek a tározók az egyes vízgyűjtők vízháztartásának a kiegyenlítését is szolgálják, miközben egyéb hasznosítása is tevezhető. 1. Rába folyó Szentgotthárdnál, Szentgotthárdtól északra magyar és osztrák területen a Lapincs árapasztó vápa kiépítése megtörtént, megoldva a korábban jelzett védelmi hiányt, ezzel megfelelő védelmet biztosítva Szentgotthárd Ipari park és a város számára. Lapincs Lahn-patak Lahn-völgy felé történő árapasztásos fenntartása megmarad. Ezért Vasszentmihálynál önkormányzati beruházásként védtöltés létesítése vált szükségessé, amelyet 2002ben kiviteleztek. Csörötnek község részére védtöltést építettek. Csákánydoroszló Dózsa-Ligeti része ártéren van, mentesítésére nincs lehetőség, kitelepítéssel lehet csak magas vízállásnál a károkat csökkenteni. Csákánydoroszló, Gasztony és Rátót továbbra is védelemre szorul. Körmenden a Rába jobb partján levő településrész védelme önkormányzati kompetencia. A Rába jobb partján Mórichida-Sárvár között alacsony a kiépített töltés. Pótlására szükségtározót jelöltek. A szükségtározó használatához Ostffyasszonyfa, Csönge, Kenyeri és Pápóc védelmére ideiglenes körgát építése szükséges. A mezőgazdasági földek védelmével is kell foglalkozni. Az országban elsőként a Rába folyóra készült el az új szemléletű Folyógazdálkodási Terv. A folyógazdálkodási terv az alábbi legfontosabb alapelvek alapján készült: - Természetes folyószakaszok megtartása a jellemző fauna és flóra megőrzésével - Folyó hosszirányú átjárhatóságának biztosítása hal-lépcsők kialakítása - Keresztirányú átjárhatóság biztosítása, mentett oldali területek, holt ágak rehabilitációja - Ártéri és hullámtéri gazdálkodás illesztése az ökológiai folyosók biztosításához - Vízminőség javítása, vízkészletek biztosítása - Árvízi biztonság megteremtése, a természetes állapot fenntartása mellett - Mérnök-biológiai módszerek alkalmazása a szükséges folyószabályozási beavatkozásoknál - Ökoturizmus feltételeinek megteremtése - Rekreációs célok összehangolása a folyó ökológiai állapotának elérésével - Folyógazdálkodás kiterjesztése a vízgyűjtőre, nemzetközi együttműködéssel. A tervbe illesztésével lehet a javaslat megvalósítását biztosítani. 2. Pinka-völgy A Pinka Ausztriában ered, a vízgyűjtőjének nagyobb hányada osztrák területre esik. Az 1965-ös árvíz tapasztalatainak figyelembe vételével a veszélyeztetett települések védelmének érdekében mederbővítések és töltések építése történt. 3. Gyöngyös-völgy A Gyöngyös patak szintén Ausztriában ered, vízgyűjtője döntően osztrák területre esik. A Gyöngyös patak nagy vízkor Kőszeg és Gencsapáti között és a Sorol-Perint Zsennyéig veszélyezteti az érintett települések belterületeit is. Megoldást a Lukácsházi árvízcsúcs-csökkentő tározó építése jelentette. 4. Répce völgy Az 1965-ös árvíz után jelentős árvízvédelmi fejlesztéseket hajtottak végre a Répce mentén. Gór és Bük között megépült a Gór-Bő árvízcsúcs-csökkentő tározó, mely az alatta levő lakott területek árvízvédelmét biztosítja. 5. Kerka-völgy Magasabb vízállása Bajánsenye és Kercaszomor területén okoz gondot. Az 1998-ban a területre érkező árhullám tapasztalatai alapján a térség árvízvédelmét tározó építésével oldják meg. Tsz.: 1-09 586 2010. május Fájl: Vas_TrT_mod_2010_e_II

63


6. Marcal-völgy A Marcal Vas megyei szakasza árvízveszélyt nem okoz. A vízfolyásokban, vízfelületekben, vízutánpótlásban, csapadékvizekben való bőség egyik oldalról ugyan okoz feladatokat a zavarmentes vízrendezés megoldásánál, de a másik oldalon, mint táji adottság térségfejlesztő hatása is lehet. A vizes adottságokkal való gazdálkodás, azok településrendezési tervbe illesztésével, településrendezési tervi továbbvezetésével lehet a javaslat megvalósítását biztosítani. A vízfolyásokra különböző hasznosítási célra már eddig is több tározó tavat létesítettek. A kialakítható nagyobb tavak egyidejűleg többféle célú hasznosításra is alkalmasak lehetnek. Hévíz- és termálvízkészletek A térségben a 30-as évektől olajkutatásra kutató fúrásokat végeztek. A kutatófúrások során olaj helyett többnyire meleg/forró vizet találtak. Ezek a kutak Vas megyében is letömedékelve, lezárva várják a hasznosításukat. A jelentősebb termálvíz lelőhelyek térségében (Bük, Sárvár) ma már történelmi múltú fürdő és gyógyhelyek létesültek. A térség fejlődésének egyik mozgatórugója lehet a termálvíz kincs szélesebb körű hasznosítása. Idegenforgalmat vonzó hatása a gazdasági fellendülés csíráját jelentheti.

1.14

Vízellátás, szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás, szennyvíziszap elhelyezés

1.14.1 Vízi-közmű infrastruktúra ellátás vizsgálatának összefoglaló értékelése Vas megye vízgazdálkodási feladatait alapvetően meghatározzák a vizsgálatban feltárt geológiai, hidrológiai és topográfiai, valamint meteorológiai adottságai, valamint a megyében élők vízellátásával, vízelvezetésével összefüggő feladatok. A megye hidrológiai adottságait a felszín alatti vizek és a felszíni vizek határozzák meg. A felszín alatti vizek a források, a réteg- és talajvizek, a felszín feletti vizek elvezetése több részvízgyűjtőn: Rába, Répce, Marcal, Zala, Mura, Gyöngyös-Sorok-Perint, Pinka által összegyűjtött vizek végbefogadója, a megye területén kívül haladó Duna. A részvízgyűjtők folyói, azok mellékágai, patakok, erek, csatornák, valamint a tavak, víztározók alkotják a megye vízfelületeit, a vízgazdálkodási térséget. Vas megye, az ország legcsapadékosabb megyéje, s változatos topográfiai adottságával a gyorsan lefutó vizek elvezetése gondosabb vízelvezetési megoldást igényel, így vízgazdálkodási téren az elsődleges feladat a felszíni vizek zavarmentes elvezetésének megoldása, az árvízmentesség biztosítása. Vas megye településeinek vízellátására az egészséges közüzemi vezetékes ivóvízellátás az utóbbi 20 évben helyi, vagy regionális vízbázisra támaszkodva kiépült. Ma a megye vezetékes vízellátás vonatkozásában, mivel minden település rendelkezik vezetékes ivóvíz ellátással teljesen ellátottnak tekintendő. A megye vízellátására vonatkozásában a vízbázis védelme jelent kiemelt feladatot. Az érzékeny vízbázisok Vas megyére is átnyúló határa, a megye területén üzemelő kutak hidrogeológiai védőidoma az arra vonatkozó feladatok megoldását igényli. A felszín alatti vizek minőségi védelme az abból történő vízbeszerzés miatt kiemelt feladat. A felhagyott, tönkrement helyi, vagy házi vízbeszerzési helyek, elsősorban az ásott, de a fúrt kutaknak is a szakszerű lezárása, eltömése, a bányagödrök, hulladéklerakási helyek rekultivációja, a felszíni vizek, tavak gondosabb hasznosítása, mind a felszín alatti vizek védelmét szolgálja. Ezért kerülni kell a talajvíz, a rétegvíz szervesanyag terhelését. Ezeken keresztül ugyanis komoly szennyeződés érheti a védett rétegvizeket. A szennyvizek talajba szikkasztásának a felszámolása ezért is nagyon fontos. Tsz.: 1-09 586 2010. május Fájl: Vas_TrT_mod_2010_e_II

64


A szennyvízelvezetés, tisztítás, elhelyezés kérdésének a rendezésében is az elmúlt két évtizedben lényeges előrelépések történtek. A szennyvíz gyűjtése, tisztítása és elhelyezése területén ennek ellenére még jelenleg is a megyében jelentős hiányosságok vannak, hisz ma is 123 olyan település van, amelyen még nincs kiépített közcsatorna. A nem csatornázott településeken és az ugyan csatornázott, de egyes közcsatornára nem csatlakozó ingatlanokból Vas megye vizsgált területén, jelenleg naponta átlagosan 4400 m3 szennyvíz szikkad a talajba, amely veszélyezteti a felszín alatti vízkészleteket, valamennyi felszín alatti vízbázist. Ezért a szennyvíz veszélymentes elvezetése, kezelése, elhelyezése lehetőleg közcsatornával történő összegyűjtése, és szennyvíztisztító telepen történő kezelése mielőbb megoldandó feladat. A vízgazdálkodás körében meg kell említeni a településeken az épített környezetben a legkevésbé megoldott közműellátást, a csapadékvíz elvezetésének jelenlegi hiányosságait, amelyre a térség topográfiai adottságaira tekintettel fokozottabb szükség lenne. Általánosan jellemző a nyíltárkos csapadékvíz elvezetés, amelynek kiépítettsége is nagyon hiányos. 1.14.2 A megye térszerkezetét érintő vízi-közmű infrastruktúra, vízgazdálkodási elemek Vízellátás hálózati rendszerei A vízellátás az elmúlt évtizedekben kormányprogram eredményeként, a szükséges állami támogatás biztosításával kiépült. Ma a megye vizsgált részén fekvő valamennyi település rendelkezik vezetékes ivóvíz ellátással, s a megyei szinten a lakások vezetékes ivóvíz bekötöttsége 97,1 %-os. Több településen az összes ingatlan közhálózati csatlakozási kiépítésre került, egyetlen község, Velem, ahol település szinten az ingatlanok közhálózati csatlakozása 80 % alatti. Vas megye vízgazdálkodási szempontból - földrajzi elhelyezkedése következtében - mint Alpok alján fekvő megye vizekben gazdagnak tekinthető. A kommunális, az ipari és mezőgazdasági célú ivó- és iparivíz minőségű vízellátás is teljes mértékben hazai vízbázisokról kielégíthető. A települések vízellátása részben helyi vízkivétellel, helyi kutakkal, mint helyi vízbázissal, részben regionális vízbeszerzési lehetőséggel regionális gerinchálózat segítségével történik. A helyi, megfelelő vízminőségű vízbeszerzést, a helyi bázis elszennyeződése esetén a regionális rendszerek fejlesztésével lehet pótolni. A regionális vízbeszerzés lehetősége, ezért különös figyelmet érdemel. Az ellátás biztonsága érdekében a kistérségi-, térségi szolgáltató művek összekapcsolása, regionális rendszerek kialakítása növeli az ellátás biztonságát. A statisztikai adatok elemzése összesítve azt jól mutatja, hogy vízellátás vonatkozásában a fejlesztési feladatokban ma már nem a bekötöttség növelése (jelenlegi vízellátottság 97,1 %), a "mennyiségi ellátás" megoldása a legfontosabb. A "minőség" biztosítása kerül előtérbe a vízellátás fejlesztési feladatok körében. A „minőségi” igény pedig elsődlegesen a vízminőségre vonatkozik, amely az általánosan terjedő elszennyeződés következtében egyre nehezebben biztosítható. Az egészséges víz, mint a természet legfontosabb kincse kiemelt védelmet igényel. A jövő feladata, rövid és hosszabb távú időciklusban egyaránt a vízbázisok fokozott védelmének biztosítása. Vas megye 216 településéből 197 településének vízellátását a Vasivíz Zrt. biztosítja. A Vasivíz Zrt Északi Vízellátási Főmérnökségéhez tartozik a Szombathelyi Művezetőség, a Szombathely Vidék Művezetőség, a Kőszegi-, a Répcelaki-, a Csepregi- és a Nagysimonyi Művezetőség. A Déli Vízellátási- és Csatornamű Főmérnökséghez a Körmendi-, a Vasvári-, a Jánosházi-, a Szentgotthárdi- és az Őriszentpéteri Művezetőség tartozik. A Vasivíz Zrt ellátási körzetén kívüli eső 10 település: Bük, Bő, Gór, Chernelházadamonya, Répceszentgyörgy, Acsád, Meszlen, Vasszilvágy, Simaság és Sajtoskál ivóvízszolgáltatását az 1996. december 31-én a VASIVÍZ még RT-ből kivált Bük és Térsége Vízmű Kft biztosítja. Celldömölk településen az ivóvíz szolgáltatást 2006-ban a Cellvíz kft-től a Kemenesvíz Víziközmű Kft vette át, s azóta ő biztosítja a város vízellátását. Sárvár, Jákfa, Rábapaty, Csénye települések vízellátását a Sárvár-Víz kft szolgáltatja. Megyén kívülről épült ki az ellátása: Felsőjánosfa, Keléd, Szergény és Pápoc települések ellátására. A vízellátás vízbázisai kutak, források és felszíni vízkivétel. A vízmennyiség legnagyobb hányadát mélyfúrású kutak biztosítják. Jelentős szerepet töltenek be a kis mélységű kutak is. Vannak un. egykutas vízellátó rendszerrel, valamint az időjárásfüggő forrásokra támaszkodó vízellátó rendszerekkel ellátott Tsz.: 1-09 586 2010. május Fájl: Vas_TrT_mod_2010_e_II

65

Vas megye területrendezési terve - módosítás települések, illetve önálló, független rendszerrel ellátott települések, ezekre épített vízellátás kevéssé biztonságos. Ezek számára a regionális csatlakozás lehetőségére fel kell készülni, ha a vízellátási zavarok előfordulnának, vagy ismétlődnének, akkor a csatlakozás kivitelezését meg kell oldani. A vízbázis védelme kiemelt feladata a megyének. A felszíni vízkivételi helyek és a kismélységű kutak körül fokozottan sürgető a védőidom kijelölése. A sérülékeny vízbázisok előzetes hidrogeológiai védőövezetének lehatárolása megtörtént, a 123/1997 (VII.18.) Korm. rend. 5. számú mellékletében előírt korlátozásokat figyelembe kell venni. A jelenlegi és várható vízigények kielégítése mennyiségi szempontból részben a már meglevő vízbázisok szabad kapacitásával, részben a tartalék kapacitások igénybe vételével biztosíthatók. Vízellátó rendszerek Vas megyében Vízellátás Üzemeltetője Vasivíz Zrt.

Vízellátási Főmérnökség Szombathelyi Művezetőség

Vízműrendszerek, Települések

Szombathely

Vízmű kapacitása m3/d 42760

Vép

Magaslati tároló medencék

VIZTORNYOK db

Alacsonyszintű tároló medencék

Kapacitás m3

db

Kapacitás m3

db

Kapacitás m3

4

10000

9

6400

2

200

2

100

1

20

2

1250

1

356

1

150

Táplánszentkereszt Kenéz Pecöl Megyehíd Vasszécsény Tanakajd Bozzai Torony

6

508

2

400

Sé Dozmat Bucsu Narda Felsőcsatár Vaskeresztes Horvátlövő Pornóapáti Nárai

1

100

Ják

1

200

1

200

360

1

77

1080

1

50

1

200

1

150

Balogunyom Kisunyom Sorokpolány Sorkikápolna Sorkifalud Gyanógeregye Csempeszkopács Nemeskolta Porpác Bögöt Vát

749

Nemesbőd Ikervár Tsz.: 1-09 586 2010. május Fájl: Vas_TrT_mod_2010_e_II

684

66


Vízműrendszer össz.: Répcelak

45633

11

2733

1284

1

100

778

1

150

501

1

100

1188

1

356

1

100

5

806

12

10908

14

6720

2

400

1

20

3

420

2

200

Csánig Nick Szeleste Ölbő Pósfa

Vasivíz Zrt.

Répcelaki Művezetőség

Hegyfalu Zsédeny Vasegerszeg Uraiújfalu Vámoscsalád Nagygeresd Nemesládony Tompaládony Mesterháza Vízműrendszer össz.:

3751

Nagysimonyi

1181

0

0

1

200

Sitke Mersevát

975

1

77

Kenyeri

1008

1

100

Mesteri

952

1

150

720

1

150

1454

1

150

Kemeneskápolna Köcsk Vasivíz Zrt.

Nagysimonyi Művezetőség

Ostffyasszonyfa Csönge Vönök Kemenesmagasi Kemenesszentmárton

2

200

Kemenesmihályfa Kemenessömjén Tokorcs Gérce

1210

1

150

Vízműrendszer össz.:

7500

6

777

Kőszeg

2274

Perenye

2800

Vásárosmiske Vasivíz Zrt.

Kőszegi Művezetőség

Gencsapáti

1

3

400

2

200

7

2100

2

400

2

1000

150

Gyöngyösfalu Lukácsháza Velem Tsz.: 1-09 586 2010. május Fájl: Vas_TrT_mod_2010_e_II

237

4

250

67


Bozsok

199

2

110

2

100

15

2560

4

1400

4

600

2

100

2

300

2

200

4

300

2

625

Kőszegdoroszló Cák Kőszegszerdahely Vízműrendszer össz.:

5510

Csepreg

2265

1

150

Kiszsidány Horvátzsidány Perenye Olmód Salköveskút

1224

Söpte Vasivíz Zrt.

Csepregi Művezetőség

Vassurány Vasasszonyfa

1

200

1

50

Kőszegpaty Pusztacsó Nemescsó Tömörd

490

1

100

Tormásliget

386

1

100


4365

4

450

Vasvár

1757

1

100

1411

1

150

1

100

1

150

2

300

Iklanberény Lócs Vasivíz Zrt.

Vasvári Művezetőség

6

900

Alsóújlak Győrvár Hegyhátszentpéter Petőmihályfa Andrásfa Telekes Rábahídvég Püspökmolnári Rum

2

200

2

200

2

300

568 1015

Zsennye Meggyeskovácsi Rábatöttös Kám

1116

Szemenye

1

100

Egervölgy Csehimindszent

1123

Csehi Bérbaltavár Mikosszéplak Csipkerek

1

100

1

25

1

50

2

50

Nagytilaj Pácsony

787

Oszkó

1

200

1

100

1

50

Olaszfa Bejcgyertyános Tsz.: 1-09 586 2010. május Fájl: Vas_TrT_mod_2010_e_II

936

68


Nyőgér

173

1

50


8886

12

1400

Jánosháza

1404

1

100

1

100

914

1

200

225

1

50

2131

1

50

1

15

7

765

1

125

1

125

2

500

2

50

1

100

2

100

Sótony 6

700

Kemenespálfa Nemeskeresztúr Boba Nemeskocs Karakó Káld Vasivíz Zrt.

Jánosházai Művezetőség

Borgáta Egyházashetye Duka Kissomlyó Hosszúpereszteg

2

200

2175

1

356

1

100


6849

6

856

3

300

Körmend

4608

1

600

Hosszúpereszteg-Szajk Bögöte Vashosszúfalu Vasivíz Zrt.

Körmendi Művezetőség

Magyarnádalja Vasalja Szarvaskend

489

Döröske Döbörhegy

1

100

Nagymizdó Katafa

605

Nádasd

1

150

1

50

Hegyhátsál Hegyháthodász Sárfimidzó

432

Halastó Nemesrepcehollós

861

Egyházasrádóc

1

200

230

1

50

2

40

627

1

200

2

50

1

50

403

1

100

682

1

100

Rádóckölked Harasztifalu Nagykölked Halogy Daraboshegy Hegyhátszentjakab Szőce Őrimmagyarósd Szaknyér Ivánc Felsőmarác Hegyhátszentmárton Molnaszecsőd Magyarszecsőd Tsz.: 1-09 586 2010. május Fájl: Vas_TrT_mod_2010_e_II

69


Egyházashollós Szentpéterfa

374

1

150

Kemenestaródfa

302

1

50

Pinkamindszent

346

1

50

13

1850

Gersekarát Vízműrendszer össz.: Szentgotthárd

634 10593 2546

Farkasfa

2

70

0

13

910

3

500

2

625

2

100

1

100

0

Magyarlak Csörötnek Rábagyarmat Csákánydoroszló

500 1584

Gasztony Rátót Vasivíz Zrt.

Szentgotthárdi Vasszentmihály Művezetőség Rönök

2

400

2

400

Nemesmedves

1

10

Felsőszölnök

2

100

12

1510

Alsószölnök Szakonyfalu Apátistvánfalva

1

100

763

1

50

Orfalu Kétvölgy

101

1

50

5494

3

200

648

1

150

Kondorfa

504

1

77

Bajánsenye

979

1

200

Vízműrendszer össz.: Őriszentpéter

1

10

4

735

2

100

2

100

Nagyrákos Szatta

Kerkáskápolna Vasivíz Zrt.

Kercaszomor Őriszentpéteri Művezetőség Pankasz Viszák

792

Kisrákos

1

200

Szalafő

306

1

50

Ispánk

424

1

25

Magyarszombatfa

216

2

100

2

100

Velemér Vízműrendszer össz.: Bük és Térsége Vízmű Kft.

3869

6

702

Bük Bő Gór Chernelházadamonya Répceszentgyörgy Acsád Meszlen Vasszilvágy Simaság


70


Sajtoskál Kemenesvíz Víziközmű Kft.

Celldömölk Sárvár

Sárvár-Víz kft.

Jákfa Rábapaty Csénye

Szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás, elhelyezés Az elmúlt évtizedekben kiépített vezetékes ivóvízellátással párhuzamosan lényegesen megnőtt a fajlagos vízfelhasználás, s ezzel együtt a keletkező szennyvíz mennyisége is. Az elhasznált víz a környezet egyik alapvető szennyező eleme, amelynek megfelelő elhelyezése nagyon fontos feladat. A szennyvízgyűjtés és kezelés problémájának megoldatlansága, valamint a keletkezett szennyvizek jelentős hányadának még ma is kezeletlenül a talajba szikkasztása, az ivóvízkészlet vízminőségének egyik legnagyobb veszélyeztető forrása. A vízügyi ágazat az közelmúltban a korábbi vezetékes ivóvízellátás kiépítéséhez hasonlóan, kormánytámogatás segítségével bonyolította a szennyvízhálózat és szennyvíztisztítás létesítésének intenzív fejlesztését. Ennek hatására több szennyvíztisztító telep létesült és több km-nyi csatornahálózat került már kivitelezésre, ill. van folyamatban. A megvalósított csatornázási és szennyvíztisztító telep létesítési beruházások ellenére azonban a megye 216 településéből napjainkban - figyelembe véve a közelmúltban üzembe helyezett Ikervári regionális tisztítótelepet és az Egyházashetyei regionális tisztítótelepet is, melyek további 13 település számára biztosítják a szennyvíz kezelésének megoldását - még 110 település nem rendelkezik szennyvíz közcsatorna hálózattal. Szerencsére a közcsatornával nem rendelkező települések kisebb lakosszámúak, így figyelembe véve a már csatornázott településeken is a közcsatornára nem csatlakozókat is csak 32,2 %-a a lakosságnak, akiknek szennyvíze jellemzően talajba szikkasztásra kerül. A szennyvíz elvezetéssel és kezeléssel összefüggő fejlesztési igényeket elsődlegesen a vízkészlet védelme határozza meg. Ezért a nem csatornázott településeknek és a már csatornázott településeknek a teljes körű közcsatornás szennyvízelvezetését és annak szennyvíztisztító telepen történő tisztítását mielőbb kéne megoldani. Meg kell említeni, hogy a talaj, talajvíz, rétegvizek elszennyeződését nemcsak a 4400 m3/nap talajba szikkasztott szennyvíz mennyisége okozza, hanem ezt tovább fokozza szennyvíz szennyezettségének növekedése, azaz annak a minősége, mivel a házi szennyvíz (megnövekedett mosószerfogyasztás stb. miatt) egyre magasabb nitrogén és foszfortartalmú. Ezek a szennyező anyagok a talajba és a talajvízbe jutva, jelentős szennyezést okoznak, veszélyeztetve a vízbázisokat. A meglévő csatornahálózat és szennyvíztisztító telepek elsősorban a kommunális szennyvizeket gyűjtik össze és tisztítják. A nagyobb ipari üzemek saját ipari szennyvíztisztítóval rendelkeznek, melynek üzemeltetését is maguk végzik. A szennyvíztisztítás egyik végtermékének, a tisztított víznek a befogadói a vízfolyások, a Rába, a Répce, a Cinca, a Sárvíz, a Gyöngyös patak, a Lapincs patak, a Pinka, a Peresznye patak, az Ivánci patak, a Mukucs patak, a Szentjakabi patak, a Mosó árok és a Sorok-Perint. A másik végterméknek, a szennyvíziszapnak az elhelyezése jellemzően még ma is mezőgazdasági területen történik, de biomasszaként feldolgozva az energiatermelési hasznosítása növekvő tendenciájú. Vas megye 216 településéből 110 jelenleg még nem rendelkezik közcsatorna hálózattal. A 106 közcsatorna hálózattal rendelkező településből 70 település szennyvíz elvezetését és annak tisztítását, elhelyezését a Vasivíz Zrt. biztosítja. A Vasivíz Zrt Északi Csatornamű Főmérnöksége 11 tisztítótelepet üzemeltet, amelyen 61, a Déli Vízellátási- és Csatornamű Főmérnöksége 8 tisztítótelet üzemeltet, amelyen 9 település szennyvizeit kezeli. 36 már csatornázott település szennyvizeit 17 tisztítótelepen egyéb szolgáltatók üzemeltetik. Bük, Bő, Gór, Chernelházadamonya, településeken a Tsz.: 1-09 586 2010. május Fájl: Vas_TrT_mod_2010_e_II

71

Vas megye területrendezési terve - módosítás szennyvízelvezetést és kezelést az 1996. december 31-én a VASIVÍZ-ből kivált Bük és Térsége Vízmű Kft üzemelteti. Celldömölk szennyvízelvezetési rendszerének üzemeltetője 2006-ig a Cellvíz kft volt, akkor az üzemeltetést a Kemenesvíz Víziközmű Kft vette át, s azóta ő az üzemeltető. Sárvár település üzemeltetője a Sárvár-Víz kft. Őriszentpéter 5 település ellátását szolgáló regionális szennyvízelvezetési és kezelési rendszerének jelenleg a Vár-Vi-Za Kft. az üzemeltetője, amely a Pécsi Vízmű Zrt Aquainvest Kft-től vette át az üzemeltetést. Ugyancsak a Vár-Vi-Za Kft üzemelteti a Nádasd-Katafa, a Szalafő, az Ispánk, a Bajánsenye-Kerceszomor és a Magyarszombatfa települések szennyvízgyűjtő hálózatát és tisztító telepeit, továbbá a Szentgotthárdi regionális rendszerhez tartozó települések csatornahálózatait, Szentgotthárd kivételével. Megyén kívülre vezetik Felsőjánosfa szennyvizét és csatlakozva a Zala megyei rendszerhez ahol azt kezelik. Megyén, sőt az országon kívülre vezetik a Szentgotthárdi regionális szennyvízhálózattal 10 településről összegyűjtött vizeket és azt Ausztiában tisztítják meg. A megyében a Vasivíz Zrt által üzemeltetett 19 tisztítótelep és az arra csatlakozó 70 település a következő: 1. Szombathely-Kőszeg regionális (31 település szennyvizeit fogadó) szennyvíztisztító telep: a szennyvíztisztító telep eleveniszapos rendszerű, a korábbi rotorokkal történő levegőztetést korszerűsítésként, mélylégbefúvásúra alakították át, a közelmúltban biomassza hasznosítását valósították meg. A telep kapacitása jelenleg 45.000 m3/d. A szennyvíztisztító telepet a Vasivíz Zrt. üzemelteti. Meg kell említeni, hogy korábban Kőszegen önálló tisztítótelep üzemelt, de felszámolták és csatlakoztak a Szombathelyi telepre. A tisztítótelep Szombathelyen üzemel, a tisztított szennyvíz befogadója a Perint. A városban régen egyesített rendszerű csatornahálózat üzemelt, az utóbbi években létesült csatornaépítéseknél és rekonstrukciónál már elválasztott rendszerű hálózatot építettek. A szombathelyi szennyvízcsatorna hálózathoz csatlakoztak azok a korábban, a város közelében fekvő önálló falvak, amelyek az idők során Szombathely városrészeivé váltak: Szombathely-Gyöngyöshermán, Szombathely-Szentkirály, Szombathely-Bogát, Szombathely-Zanat, Szombathely-Petőfi-telep, továbbá több kisebb-nagyobb távolságban fekvő település, ahol az utóbbi években már kiépített elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna hálózattal gyűjtik össze a szennyvizeket, ezek a következők: Nárai, Balogunyom, Kisunyom, Sorokpolány, Táplánszentkereszt, Tanakajd, Vasszécsény, Vép, Söpte, Salköveskút, Vassurány, Nemesböd, Gencsapáti, Gyöngyösfalu, Lukácsháza, Kőszeg, KőszegKőszegfalva, Kőszegdoroszló, Kőszegszerdahely, Cák, Velem, Bozsok, Nemescsó, Pusztacsó, Sé, Torony, Dozmat, Perenye, Kőszegpaty, Vasasszonyfa és Bucsú. Ezzel a Szombathely-Kőszeg regionális szennyvíztisztító telep jelenleg 31 település szennyvízcsatorna hálózatával összegyűjtött szennyvizeket fogadja be és kezeli. 2. Csepregi regionális szennyvíztisztító telep (négy Vas megyei települé szennyvizeit fogadja): Csepregen 600 m3/d kapacitású biológiai fokozattal (Purator) rendelkező szennyvíztisztító és elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna hálózat üzemel. A rendszerhez csatlakozik Horvátzsidány, Kiszsidány és Olmod, valamint további négy Győr-Moson-Sopron megyei község szennyvizcsatorna hálózata is. A tisztított szennyvizek befogadója a Répce. 3. Egyházashetye regionális rendszer (4 település szennyvizeit fogadja): A településen szennyvíztisztító telep és elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna hálózat üzemel, amely fogadja Köcsk, Borgáta és Káld települések szennyvizeit. A tisztítótelep és a csatornahálózat is 20082009-ben épült. 4. Egyházasrádóci rendszer (1, az adott település szennyvizeinek kezelésére létesült): A településen 300 m3/d kapacitású biológiai fokozattal (OWEG) rendelkező szennyvíztisztító telep és elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna hálózat üzemel. A tisztított szennyvizek befogadója a Mukucs patak. 5. Felsőcsatári regionális rendszer (3 település szennyvizeit fogadja) Az osztrák határ menti településen 200 m3/d kapacitású biológiai fokozattal (Purator) rendelkező szennyvíztisztító berendezés és elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna hálózat üzemel. A szennyvíztisztító telep Narda és Vaskeresztes települések szennyvizeit is fogadja. A tisztított szennyvizek befogadója a Pinka. Tsz.: 1-09 586 2010. május Fájl: Vas_TrT_mod_2010_e_II

72


6. Gersekaráti rendszer (1, az adott település szennyvizeinek kezelésére létesült) A településen 200 m3/d kapacitású biológiai fokozattal (Oweg) rendelkező szennyvíztisztító és elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna hálózat üzemel. A tisztított szennyvizek befogadója a Sárvíz. 7. Hegyhátszentjakabi rendszer (1, az adott település szennyvizeinek kezelésére létesült) A településen 140 m3/d kapacitású biológiai fokozattal (Oweg) rendelkező szennyvíztisztító és elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna hálózat üzemel. A tisztított szennyvizek befogadója a Szentjakabi patak. 8. Hosszúpereszteg-Szajki rendszer (1, az adott település üdülő területi szennyvizeinek kezelésére létesült) A település szajki falurészén, az üdülőterületen üzemel egy 40 m3/d kapacitású nyárfás szennyvíztisztító és a községközponti elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna hálózat. A tisztítótelep az üdülőjelleg miatt csak nyáron üzemel. A tisztított szennyvizek befogadója a talaj (nyárfás telep). 9. Ikervár regionális rendszer (9 település szennyvizeit fogadja) A településen szennyvíztisztító telep és elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna hálózat üzemel, amely fogadja Sorkikápolna, Sorkifalud, Gyanógerenye, Nemeskolta, Csempeszkompács, Zsenye, Rum és Meggyeskovácsi települések szennyvizeit. A közelmúltban 2007-2010 zajlott a beruházása. 10. Ivánci regionális rendszer (2 település szennyvizeit fogadja) A településen 300 m3/d kapacitású biológiai fokozattal (Oweg) rendelkező szennyvíztisztító telep és elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna hálózat üzemel. Fogadja Csákánydoroszló település szennyvizeit. A tisztított szennyvizek befogadója az Ivánci patak. 11. Jánosházi rendszer (1, az adott település szennyvizeinek kezelésére létesült) Jánosházán 2000-ben helyezték üzembe a felújított 600 m3/d kapacitású biológiai fokozattal rendelkező szennyvíztisztító telepet, amelyben a már korábban kiépített és az új elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna hálózat által elvezetett szennyvizeket tisztítják meg. A tisztított szennyvizek befogadója a Mosó árok. 12. Kenyeri regionális rendszer (4 település szennyvizeit fogadja) A településen szennyvíztisztító telep és elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna hálózat üzemel, amely fogadja Ostffyasszonyfa, Csönge és Pápoc települések szennyvizeit. 13. Körmendi rendszer (1, az adott település szennyvizeinek kezelésére létesült) A településen 2000 m3/d kapacitású biológiai fokozattal rendelkező szennyvíztisztító telep és elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna hálózat üzemel. A tisztított szennyvizek befogadója a Rába folyó. 14. Peresznyei rendszer (1, az adott település szennyvizeinek kezelésére létesült) A településen 60 m3/d kapacitású biológiai fokozattal (SZK) rendelkező szennyvíztisztító kisberendezés és elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna hálózat üzemel. A tisztított szennyvizek befogadója a Peresznye patak. 15. Pornoapáti regionális rendszer (2 település szennyvizeit fogadja) A településen szennyvíztisztító telep és elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna hálózat üzemel, amely fogadja Horvátlövő település szennyvizeit. 16. Répcelaki rendszer (1, az adott település szennyvizeinek kezelésére létesült) A településen 600 m3/d kapacitású biológiai fokozattal (Oweg) rendelkező szennyvíztisztító telep és elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna hálózat üzemel. A tisztított szennyvizek befogadója a Répce. 17. Szentpéterfai regionális rendszer (1 Vas megyei település és egy osztrák település szennyvizeit fogadja) A településen 140 m3/d kapacitású biológiai fokozattal rendelkező szennyvíztisztító telep és elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna hálózat üzemel. Ezen a szennyvíztisztító telepen tisztítják meg a szomszédos ausztriai település, Jennesdorf szennyvizeit is. A tisztított szennyvizek befogadója a Pinka. 18. Tokorcs rendszer (1, az adott település szennyvizeinek kezelésére létesült) Tsz.: 1-09 586 2010. május Fájl: Vas_TrT_mod_2010_e_II

73

Vas megye területrendezési terve - módosítás A településen szennyvíztisztító telep és elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna hálózat üzemel. 19. Vasvári rendszer (1, az adott település szennyvizeinek kezelésére létesült) A városban 165 m3/d kapacitású, csak mechanikai fokozattal rendelkező szennyvíztisztító telep és elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna hálózat üzemel. A tisztított szennyvizek befogadója a CsörnöcHerpenyő. A Vasivíz Zrt. által üzemeltetett szennyvíztisztító telepeken és csatornahálózati rendszereken kívül a megyében üzemel további, 36 település szennyvizeit kezelő 17 csatornamű rendszer. Ezek a következők: 1. Szentgotthárdi regionális rendszer (10 település szennyvizeit fogadja) A városban elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna hálózat üzemel. Szentgotthárd, s benne a központtól kicsit távolabb eső Zsidahegy, Rábafüzes, Rábatótfalu városrészei, továbbá a regionális csatornahálózatra csatlakozó települések: Alsószölnök, Szakonyfalu, Magyarlak, Csörötnek, Rábagyarmat, Gasztony, Rátót, Vasszentmihály és Rönök, amelyekről a regionális csatornahálózattal elvezetett szennyvizeket a szomszédos Ausztriába szállítják, ahol azt, a Heiligenkreutzi szennyvíztisztító telepen tisztítják meg. A tisztított szennyvizek befogadója a Lapincs. (Alsószölnök, Szakonyfalu, Magyarlak, Csörötnek, Rönök, Vasszentmihály, Rátót, Gasztony és Rábagyarmat települések üzemelő közcsatorna hálózatait a Vár-Vi-Za Kft, Szentgotthárd település csatornahálózatát pedig a nem a Vasivíz Zrt üzemelteti.) 2. Jáki rendszer (1, az adott település szennyvizeinek kezelésére létesült) A településen 200 m3/d kapacitású biológiai fokozattal (Purator) rendelkező szennyvíztisztító berendezés és elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna hálózat üzemel. A tisztított szennyvizek befogadója a JákiSorok patak. A rendszer üzemeltetője az Önkormányzat. 3. Kámi rendszer (1, az adott település szennyvizeinek kezelésére létesült) A településen 80 m3/d kapacitású biológiai fokozattal rendelkező szennyvíztisztító berendezés és elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna hálózat üzemel. A tisztított szennyvizek befogadója a Szentjakabi patak. 4. Nádasdi regionális rendszer (2 település szennyvizeit fogadja) A településen 250 m3/d kapacitású biológiai fokozattal rendelkező szennyvíztisztító telep és elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna hálózat üzemel. Ezen a telepen tisztítják meg Katafa község szennyvízcsatorna hálózatával elvezetett szennyvizeket is. A tisztított szennyvizek befogadója a Nádasdi patak. 5. Büki rendszer (1, az adott település szennyvizeinek kezelésére létesült) A településen 3000 m3/d kapacitású biológiai fokozattal rendelkező szennyvíztisztító berendezés és elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna hálózat üzemel. A tisztított szennyvizek befogadója a Répce. A rendszer üzemeltetője a Bük és Térsége Vízmű kft. 6. Chernelházadománya regionális rendszer (3 település szennyvizeit fogadja) A településen szennyvíztisztító telep és elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna hálózat üzemel. Ezen a telepen tisztítják meg Bő és Gór község szennyvízcsatorna hálózatával elvezetett szennyvizeket is. 7. Celldömölki rendszer (1, az adott település szennyvizeinek kezelésére létesült) A településen 600 m3/d kapacitású csak mechanikai fokozattal rendelkező szennyvíztisztító berendezés és elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna hálózat üzemel. A részlegesen tisztított szennyvizek befogadója a Cinca. A rendszer üzemeltetését 2006-ban a Cellvíz Kft-től a Kemenesvíz Víziközmű Kft vette át, s azóta ő üzemelteti. 8. Sárvári rendszer (1, az adott település szennyvizeinek kezelésére létesült) A városban 6000 m3/d kapacitású biológiai fokozattal rendelkező szennyvíztisztító telep és elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna hálózat üzemel. A tisztított szennyvizek befogadója a Rába. A rendszer üzemeltetője a Sárvár-Víz kft. 9. Őriszentpéter regionális rendszer (5 település szennyvizeinek kezelését biztosítja) Őriszentpéteren a 2000-es években kiépített szennyvízcsatorna hálózat gyűjti össze a szennyvizeket és szállítja a településen üzemelő szennyvíztisztító telepre. A telepet 450 m3/nap kapacitásra építették ki, s Tsz.: 1-09 586 2010. május Fájl: Vas_TrT_mod_2010_e_II

74

Vas megye területrendezési terve - módosítás regionális csatornahálózatok keresztül fogadja Nagyrákos, Kisrákos, Pankasz és Viszák településekről érkező szennyvizeket. A tisztított víz befogadója a Zala folyó. A hálózat és a szennyvíztisztító telep üzemeltetője a Vár-Vi-Za Kft., amely a Pécsi Vízmű Zrt Aquainvest Kft-től vette át az üzemeltetést. Szalafő, Ispánk rendszerhez való csatlakozása várható. 10. Nicki rendszer (1, az adott település szennyvizeinek kezelésére létesült) 11. Magyarszombatfai rendszer (1, az adott település szennyvizeinek kezelésére létesült) 12. Bajánsenyei regionális rendszer (2 település, Bajánsenye-Kercaszomor települések szennyvizeinek kezelését biztosítja) 13. Szalafői rendszer (1, az adott település szennyvizeinek kezelésére létesült) 14. Ispánki rendszer (1, az adott település szennyvizeinek kezelésére létesült) 15. Nagykölkedi regionális rendszer szennyvizeinek kezelésére létesült)

(3

település,

Nagykölked,

Rádóckölked,

Harasztiújfalu

16. Bögötei rendszer (1, az adott település szennyvizeinek kezelésére létesült) A településen 200 m3/d kapacitású biológiai fokozattal (Purator) rendelkező szennyvíztisztító telep és elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna hálózat üzemel. A tisztított szennyvizek befogadója a Bögötei Árok. 17.Felsőjánosfa, Szőce településeken kiépített közcsatornahálózat Zala megyébe, Zalalövőnél csatlakozik az ottani regionális rendszerhez és ott kerül kezelésre. Vas megye meglévő szennyvíztisztítótelepei Üzemeltetője

Szennyvíztisztító telep helye

Vasivíz Zrt.

Szombathely-Kőszeg regionális regionális tisztítótelep Szombathely

Szennyvízelveztisztító telepre csatlakozó települések Szombathely Kőszeg Nárai Balogunyom, Kisunyom Sorokpolány Táplánszentkereszt Tanakajd Vasszécsény Vép Söpte Salköveskút Vassurány Nemesböd Gencsapáti Gyöngyösfalu Lukácsháza Kőszeg Kőszeg-Kőszegfalva Kőszegdoroszló Kőszegszerdahely Cák Velem Bozsok


75


Nemescsó Pusztacsó Sé Torony Dozmat Perenye Kőszegpaty Vasasszonyfa Bucsú Csepreg Vasivíz Zrt.

Csepregi regionális tisztítótelep

Horvátzsidány Kiszsidány Olmod Egyházashetye

Vasivíz Zrt.

Egyházashetye regionális tisztítótelep

Köcsk Borgáta Káld

Vasivíz Zrt.

Egyházasrádóci tisztítóhely

Vasivíz Zrt.

Felsőcsatári regionális tisztítótelep

Egyházasrádóc Felsőcsatár Narda Vaskeresztes

Vasivíz Zrt.

Gersekaráti tisztítóhely

Vasivíz Zrt.

Hegyhátszentjakabi tisztítóhely

Vasivíz Zrt.

Hosszúpereszteg-Szajki tisztítóhely

Gersekarát Hegyhátszentjakab Hosszúpereszteg Ikervár Sorkikápolna Sorkifalud Gyanógerenye

Vasivíz Zrt.

Ikervár regionális tisztítótelep

Nemeskolta Csempeszkompács Zsenye Rum Meggyeskovácsi

Vasivíz Zrt.

Ivánci regionális tisztítótelep

Vasivíz Zrt.

Jánosházi tisztítóhely

Ivánc Csákánydoroszló Jánosháza Kenyeri Ostffyasszonyfa

Vasivíz Zrt.

Kenyeri regionális tisztítótelep

Vasivíz Zrt.

Körmendi tisztítóhely

Körmend

Vasivíz Zrt.

Peresznyei tisztítóhely

Peresznye

Vasivíz Zrt.

Pornóapáti regionális tisztítótelep

Vasivíz Zrt.

Répcelaki tisztítóhely

Vasivíz Zrt.

Szentpéterfai regionális tisztítótelep

Vasivíz Zrt.

Tokorcsi tisztítóhely

Tokorcs

Vasivíz Zrt.

Vasvári tisztítóhely

Vasvár

Csönge Pápoc


Pornoapáti Horvátlövő Répcelak Szentpéterfa

76


Szentgotthárd Zsidahegy Rábafüzes Rábatótfalu Alsószölnök Szakonyfalu Vasivíz Zrt.

Szentgotthárdi regionális tisztítótelep

Magyarlak Csörötnek Rábagyarmat Gasztony Rátót Vasszentmihály Rönök Alsószölnök Szakonyfalu Magyarlak Csörötnek

Vár-Vi-Za Kft.

Szentgotthárdi regionális tisztítótelep

Rönök Vasszentmihály Rátót Gasztony Rábagyarmat

Jáki Önkormányzat

Jáki tisztítóhely

Ják

Kámi tisztítóhely

Kámi

Nádasdi regionális tisztítótelep

Nádasd Katafa

Büki tisztítóhely Chernelházadománya regionális tisztítótelep Kemenesvíz Víziközmű Kft

Celldömölki tisztítóhely

Sárvár-Víz kft.

Sárvári tisztítóhely

Bük Chernelházadománya Bő Gór Celldömölk Sárvár Őriszentpéter Nagyrákos

Vár-Vi-Za Kft.

Őriszentpéter regionális tisztítótelep

Kisrákos Pankasz Viszák

Nicki tisztítóhely Magyarszombatfai tisztítóhely Bajánsenyei regionális tisztítótelep

Nick Magyarszombatfa Bajánsenye Kercaszomor

Szalafői tisztítóhely

Szalafő

Ispánki tisztítóhely

Ispánk Nagykölked

Nagykölkedi regionális tisztítótelep

Rádóckölked Harasztiújfalu

Bögötei tisztítóhely Zalavíz Zrt. Tsz.: 1-09 586 2010. május Fájl: Vas_TrT_mod_2010_e_II

Szőcei regionális tisztítótelep

Bögöte Felsőjánosfa,

77


Csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés A megye topográfiai adottságából eredően vízfolyásokban, vizes felületekben, tavakban rendkívül gazdag, természeti adottságából eredően a megye kellő mennyiségű csapadékvizet is kap. A vizek elvezetését döntő hányadban természet alakította vízfolyások, s az azokat kiegészítő mesterséges víztározók és vízelvezető rendszerek biztosítják. A felszíni vízrendezés probléma körébe tartoznak a megye területén haladó vízfolyások, patakok, tavak, árkok, erek mellett a településeken belüli (belterületi) csapadékvíz levezetési feladatok is. A vízi közművek közé tartozó csapadékvíz elvezetés kérdése szorosan összefonódik a felszíni vizek rendezésével, s egyben az árvíz- belvíz-védelemmel. A beépített, a beépítésre szánt, de a beépítésre nem szánt területről is a csapadékvizek zavartalan, károkozás mentes elvezetését biztosító csapadékvíz csatornahálózat, legyen az akár nyílt árok, akár zárt csapadékcsatorna, az, azzal összegyűjtött vizeket a patakok, folyók tavak fogadják be, amelyek közül néhány árvízi eseményeket is okozhat. Rendezett, hidraulikailag méretezett csapadékvíz elvezetésre szolgáló kiépített hálózat (akár zárt, akár nyitott) jelenleg általánosan csak a nagyobb települések beépített területén, vagy, annak is csak egy részén található, kisebb településeken legfeljebb a központjában. A települések döntő hányadán részben a természet, részben az érintett ingatlan tulajdonosok, vagy az útépítés során kialakított nyílt árkok fogadják be a csapadékvizeket, amelyekből a továbbvezetés hidraulikailag méretezett módon nem nagyon megoldott. A vízelvezetésre kialakult, illetve kialakított rendszert sokhelyütt feliszapolódott árkok, árok-szakaszok alkotják. A feliszapolódott nyílt árkok a település arculatát mindig rendezetlenné teszik. Még a kezelt, fokozottan karbantartott virágosan szegélyezett árkok is csak a virágzási időben, az év max. egy-harmadában tudnak javítani a látványán. A települések burkolt felületeiről összegyűlő csapadékvíz, egy 10-15 perces zápor esetén kedvezőtlenebb összetételű szennyezettséget mos le a közlekedési felületekről és folyik a felszíni vizeken keresztül a befogadóba, mint amilyen szennyezést a szennyvíz a talajvízen keresztül juttat a felszín alatti vizekbe. Ezért a közeljövőben kiemelt feladatként kell kezelni nemcsak a csapadékvíz zavartalan elvezetésének településszintű megoldását, hanem az elvezetett, s a befogadóba bevezetendő csapadékvíz tisztításának kérdését is. Csapadékvíz elvezetés fejlesztését elsődlegesen a településeken belül kell megoldani. A csapadékvíz elvezetését biztosító hálózattal az összegyűlő csapadékvizeket a természetes vízfolyásokba, mint befogadóba kell továbbvezetni. A befogadó patakok, a folyók vezetik a vizeket tovább a végbefogadóba, amelynek a Duna tekinthető. A megye területe négy fővízgyűjtő körzetre oszlik: a Rába, a Marcal, a Balaton és a Mura vízgyűjtő területére, melyek végbefogadója a Duna. A Rába vízgyűjtőjéhez tartozó főbb vízfolyások: Répce, Kozár-Borzó, Gyöngyös műcsatorna, Sorok-Perint, Pinka, Csörnöc-Herpenyő, Láhn-patak, Lapincs, Lugos-patak, Szölnöki-patak A Rábába torkoló Marcal vízgyűjtőjéhez tartozó főbb vízfolyások: Cinca, Kodó, Mosó árok A Zala vízgyűjtőjéhez tartozó főbb vízfolyás: Széplaki patak, Sárvíz, Szentjakabi patak A csapadékvizek károkozás mentes továbbvezetését a befogadó vízfolyások, nem mindig tudják zavarmentesen továbbvezetni, a befogadók fogadókészségét is javítani szükséges. A fogadókészség biztosítására puffer vízfelületek, záportározók stb. kialakítása is szükséges. A felszíni vizek között meg kell említeni a térség természetes és mesterséges tavait, amelynek a vízháztartása, vízgazdálkodása a térség gazdasági fejlődésének egyik alapja. A völgyzáró tavak létesítése hozzájárult a kedvezőbb térségi vízháztartási egyensúlyhoz és egyben üdülési idegenforgalmi bázist is jelenthet. Szinte valamennyi vízfolyás szállítóképessége korlátozott, így a településrendezési tervek keretében, azok helyi építési szabályzatában fel kell hívni a figyelmet arra, hogy nagyobb területre (akár 5000 m2) kiterjedő új beépítési javaslat esetén a vízelszállítás lehetőségét meg kell vizsgálni a vízgyűjtőre Tsz.: 1-09 586 2010. május Fájl: Vas_TrT_mod_2010_e_II

78

Vas megye területrendezési terve - módosítás kitekintéssel, s ha a víz továbbszállítása nagy biztonsággal a vég befogadóig nem oldható meg, akkor a helyi víz-visszatartás kiépítésével lehet a vízgyűjtő területén az elöntés veszélyt kizárni. A vízfolyásokra különböző hasznosítási célra már eddig is több tározó tavat létesítettek. A Nyugatdunántúli VIZIG által korábban készített tanulmány tartalmazza a meglevő tározók teljes listáját és jelenlegi hasznosítási módját. A létesített tavak különböző vízhasználati lehetőségeket nyújtanak: • jóléti hasznosítás esetén a tó vízi sportolásra , horgászatra, fürdésre szolgál • vízkárelhárítás esetén a tó árvízcsúcs csökkentésére, hordalék visszatartó képességével az esetleges szennyezés lokalizálására és száraz időszakban vízpótlásra hasznosítható. • mező- és erdőgazdasági hasznosítás esetén a tó vizét öntözésre, halászatra, egyéb állattenyésztési célokra használhatják. • speciális célú hasznosítás lehetőségét biztosítja például, ha szennyvíz utótisztításra használják. Vas megye természeti-topográfiai adottságaival összefüggően, a megye területén haladó vízfolyások (patakok) további fejlesztési lehetőségeket is hordoznak. A megyében a zavarmentesebb vízelvezetés érdekében 2 jelentősebb méretű víztározót létesítettek, ebből az egyik a Gór-Bő térségi tározó, a másik a Lukácsházi tározó. A megye területén a VIZIG nyilvántartása szerint 33 kisebb tározó, illetve tó található, amelynek jellemzőit, hasznosítását, kezelőjét a táblázat mutatja be. A térség kiváló adottságokkal rendelkezik további mesterséges tavak kialakítására is.

1.15

Energiagazdálkodás és energiaellátás

1.15.1 Energiaközmű-infrastruktúra ellátás vizsgálatának összefoglaló értékelése Vas megye az ország területének nyugati szélén helyezkedik el, ezért területén országos jelentőségű energiaellátó rendszerekhez tartozó gerinchálózatok már jellemzően nem haladnak át. A megye területét elérő gerinchálózatok döntően a megye területén jelentkező igények ellátásában töltenek be bázis szerepet. Ezek a nagyfeszültségű átviteli hálózatok és nagynyomású földgáz szállítóvezetékek nagy állóeszköz értékűek, így helyüknek megváltoztatásának kicsi a realitása. Így ezeket a hálózatokat, valamint azok biztonsági, illetve védőövezeteinek helyét, mint helyhez kötött adottságokat kell kezelni, így meghatározó elemek a megye térszerkezeti tervében. A megyében üzemelő 50 MW alatti kapacitású hő- és energiatermelő bázisok közvetlen helyi energiaigényeket elégítenek ki. Meg kell említeni az egyre szaporodó szélkerekeket, amelyek a villamosenergia hálózatra termelnek, termelésük bár szorosan összefügg az időjárással, ma már a műszaki fejlesztések eredményeként közelinek tűnik a termelt villamosenergia raktározási lehetőségének megoldása, amely feltétele lenne az alapellátásban is a szélenergiának a figyelembe vételi lehetőségére. A megye területén üzemelő vízerőműveket sem lehet figyelmen kívül hagyni, bár egyiknek sem éri el a teljesítő képessége messze elmarad az 50 MW-tól. Energiaforrás-fejlesztések, helyi hasznosítási szándékok A megye természeti energiaforrása a Szombathely térségében megkutatott lignitvagyon, amelynek a feltárásához az érintett önkormányzatok és a megyei hatóságok nem járultak hozzá. Ennek nyilvántartása, mint tartalék energiaforrás, mint nagykiterjedésű reménybeli (felszíni művelésre szánt) lignit mező kerül feltüntetésre, de energetikai hasznosítása egyelőre nem tervezett. Vas megye területén 50 MW kapacitást meghaladó közcélú energiatermelő bázis nem üzemel. S ahogy a lignit vagyon kitermelését sem támogatja a megye, így a lignitvagyonra alapozva országos alaperőmű villamos és hőenergia-átalakítómű - létesítéséhez sem járul hozzá. Tsz.: 1-09 586 2010. május Fájl: Vas_TrT_mod_2010_e_II

79

Vas megye területrendezési terve - módosítás A megye legdélibb részén; a Felső-Zala-völgyet és Hetés térségét a MOL Zrt. részére a magyar államkincstár koncesszióba adta, ahol eredményes kutatás és földgáz-kitermelés folyik napjainkban és várhatóan a jövőben is. A megújuló energiaforrás-adottságok közül, a megye területének jelentős erdősültsége következtében, a biomasszának több eleme, így: az erdőgazdasági hulladékok, a fa és bútoripari hulladékok, egyéb növénytermesztési hulladékok, ill. az energiahasznosítási céllal telepített faültetvények folyamatosan keletkező és hasznosítható volumenjei képezik a legnagyobb mennyiséget ahhoz, hogy ezek megfelelő kogenerációs technológiával, kiválthassák fokozatosan - nagy távon - a meglévő • városi távfűtőerőművi bázisokat (Szombathely, Sárvár, Csepreg, Kőszeg, Celldömölk, Körmend, Szentgotthárd, Vasvár esetében), • nagyobb kommunális oktatási, kórházi, egyéb intézményi stb. létesítmények hagyományos hőenergiahordozóit, • lakossági központos hőenergia-ellátási rendszereinek bázisait, • ipari parkok új, egyéb vállalkozások hő- és villamosenergia-átalakító bázisait. Azonfelül, alapenergiaforrásul szolgáljanak új vidékfejlesztési, turisztikai, rekreációs stb. létesítmények energiaellátási rendszereinek. A biomassza potenciális adottságaira alapozva készült el az a megyei biomassza energiaforráshasznosítási javaslat, mely szerint a következő kisvárosok és községközpontok helyi (közel) hőellátását, összesen 13 helyen célszerű biomassza bázison megépíteni, amennyiben a helyi szándékok is megértek erre az olcsóbb, versenyképes és környezetkímélő megoldásmódra, mely egyben munkahelyteremtéssel és folyamatos foglalkoztatással párosul, ezek: • a megye délnyugati részén: Őriszentpéter, Kondorfa, Csákánydoroszló, Nádasd, Hegyháthodász, Magyarszombatfa • a nyugati részen: Szentpéterfa • a dél-keleti, keleti térségekben: Bérbaltavár, Nagytilaj, Hosszúpereszteg, majd Jánosháza, Gérce, végül • északon: Csepreg - Bük térsége. A geotermikus energia többlépcsős hasznosítása (humán erőforrás-foglalkoztatás fejlesztés, gazdasági versenyképesség, életminőség javítás) javasolt, egyrészt a meglévő termálfürdőhelyek korszerűsítése során, kedvezőbb hatásfokú hőhasznosítás kiegészítésekkel, másrészt a térszerkezetben alkalmas helyen preferált új kúthasznosítások létesítésével. A termálvíz hasznosítás megvalósítása számos feltételhez kötött, területrendezési szempontok mellett a meglévő hasznosított kutak védelmét és főleg az újak nyitási és komplex hasznosítási módjait, optimális távolságtartásukat, vízbázisvédelmüket kell biztosítani. Ezek figyelembe vételével alakítható ki az az ideális megyei termálvíz-hasznosítási területi szerkezet, mely mind a helyi befektetői, mind külső hazai vagy külföldi vállalkozói szándékokat és lehetőségeket orientálja. Mindezekből az következik, hogy a meglévő gyógyfürdőhelyeken, a közelmúltban megvalósított Szentgotthárdi komplexumon felül csak négy új gyógyfürdőkomplexum létesítését célszerű támogatni, azaz a meglévők mellé, Körmend, Őriszentpéter, Hegyháthodász, Szeleste településeken érdemes komolyabb termálvíz hasznosító centrum kialakítását tervezni. A helyi jelentőségű termálstrandok létesítési lehetőségét nem célszerű korlátozni. A megye területén már a 30-as, majd később a 60-as években folytatott szénhidrogén kutatások kapcsán számtalan CH szempontjából meddőnek tekintett kutat fúrtak, amelyek közül néhány termálvíz kitermelésre alkalmas. Ezeknek helyi egészségügyi és sportolási, valamint szabadidős célú hasznosítása javasolt. Erre alapozva a CH kutatófúrások termálkutakká való kiépítésével, a termálvíz többlépcsős és többcélú energetikai hasznosításával helyi termálstrand létesítése van folyamatban, illetve tervezhető: Kisrákos, Gersekarát, Magyarszombatfa, Vasvár, Répcelak-Nick, Celldömölk, Ikervár, Sopronpolány, Hegyhátszentmárton, Felsőmarác, Bögöte, Győrvár településeken. Vízenergia villamosenergiává történő átalakítása, hasznosítás szempontjából szakértői megállapítások szerint nemcsak Magyarország összes potenciális vízerőkészlete (mintegy: 1350 MW) nincs kihasználva a Dunán és Tiszán, de még a kis és törpe vízerőművek sora és kapacitása is elméletileg növelhető lenne, így a Rábán (28 MW-ra), ill. a kisebb folyókon, patakokon (összesen további mintegy 9,0 MW-ra), Tsz.: 1-09 586 2010. május Fájl: Vas_TrT_mod_2010_e_II

80

Vas megye területrendezési terve - módosítás azonban ezek az erőltetett duzzasztások előnytelenül megváltoztatják és veszélyeztetik a vízi élővilágot és a vízfolyások egyéb turisztikai és komplex hasznosításait, a csúcsidőben történő villamosenergia termelés és értékesítés miatt. Ezért térségi ökológiai rendszervédelemre tekintettel: a törpevízművek üzemeltetése külön hatósági szabályozás és megállapodás szerinti feltételek - a csúcsidő kizárásával mellett engedhető csak meg. A háttéranyagban indokolt vízerőmű fejlesztési helyek: Nick térsége, majd Körmend, Csörötnek, Szentgotthárd, Alsószölnök felújítása, preferálható helyek még: Csákánydoroszló, Molnaszecsőd, Püspökmolnári, Rum, ahol a fejlesztés módját az ökológiai igényekkel összehangoltan kell meghatározni.

Település

Vízfolyás

Indult

DuzVízzasztás hozam

Kw

Mwh/a

Turbina

Alsószölnök Csörötnek Körmend Ikervár Molnaszecsőd Felsőcsatár Vaskeresztes Pornóapáti Szentpéterfa Chernelházadamonya

Rába Rába Rába Rába Rába Pinka Pinka Pinka Pinka Répce

1960 1919 1930 1923 1918 1917 1920 1939 1927

(m) 3 3,5 4,1 7,6 3,5 2,1 4,2 3,7 1,8

Lukácsháza Gencs Felső Gencs Alsó Gyöngyöshermán

Gyöngyös Gyöngyös Gyöngyös Gyöngyös

1952 1952 1954 1952

3,2 2,4 2,4 1,9

1,5 1,6 1,5 1,9

26 25 18 13

134 142 38 41

1 1 1 1

Bogát Tanakajd Vasszécseny Sárvár-újmajor Nick

Gyöngyös Gyöngyös Gyöngyös Gyöngyös Kis-Rába

1952 1920 1919 1960 1932

1,6 2,2 3 1,8

1,8 0,9 1,6 1,9

13 13 25 18 10

47 53 81 44

1 1 1 1 1

3394

18203

ÖSSZESEN

(m3/s) 8 9,6 8,8 28,3 2 2,1 5,6 3,1 1,5

200 245 240 2280 40 40 113 50 25

435 710 931 14500 175 98 393 345 77

(db) 4 3 2 5 1 1 2 1 1

Szélenergia villamosenergiára való átalakítására már kellő helyi kezdeményezések ismeretesek, így: Ostffyasszonyfa térségében egy 22,0 MW összteljesítményű szélerőtelepet (erőmű) létesítettek. További telepek létesítése van folyamatban, illetve tervezik: Szombathely, Jánosháza, Uraiújfalu, Sárvártól délkeletre; Sitke-Gérce térségére, a közelmúltban jelentkeztek Szeleste és Répceszentgyörgy településeken is szélerőmű létesítési szándékok. Az éghajlati adottságok és az Országos Meteorológiai Intézet szélsebesség mérések - pl. 70 méter magasságban - és a környezeti lehetőségek (a megye északkeleti, a védett területektől távolabb eső) Vas megyének jelentős részeit, ezen belül Celldömölk és Jánosháza térségét predesztinálják még szélerő hasznosítására a kőszeghegyaljai és szombathelyi legkedvezőbb térségeken felül, figyelembe véve a meglévő 120 kV-os főelosztóhálózatra történő csatlakoztatása - rátáplálási lehetőségeket és bővítési helyeket is. Napenergia hőhasznosításra való átalakítási igénye főleg az üdülőterületeken jelentkezik, kempingek, szabadidőközpontok, üdülőegyüttesek, tározótavak térségében. Ezek helyi szinten jelentősek energiamegtakarítás és környezetkímélés szempontjából, azonban nem alkotnak összefüggő rendszert megyei szinten. Alkalmas szoláris berendezéseik kombinálhatók a biomasszabázisú energiaátalakítási Tsz.: 1-09 586 2010. május Fájl: Vas_TrT_mod_2010_e_II

81

Vas megye területrendezési terve - módosítás technológiákkal, ahol már mérhető nagyságrendet jelenthetnek a megye korszerű energiahordozói szerkezet-átalakításában. Fotovillamos napenergiahasznosító berendezések használatának elterjesztése célszerű a Nemzeti Park és egyéb védett területek, erdészeti-, meteorológiai külterületi létesítményeknek a településektől távol eső állomásai, szolgáltatási központjainak a villamosenergia ellátására, elkerülve ezzel a hagyományos hálózatépítés területi terhelését. Az energiaigények kielégítése, energiaellátottság A megye területén kitermelt szénhidrogént az országos szállítóhálózati rendszeren kersztül forgalmazzák, így a megye területén élők energiaellátása jellemzően a megye területén haladó energiaközmű gerinchálózatokról történik. Ezek nyújtanak lehetőséget a megye egyes településein élők és üdülők korszerű energiaellátására, biztosítják a komfortos életkörülményt, a gazdasági életet megalapozó komfortos munkakörülményt és a termeléshez szükséges technológiai célú energiafelhasználás lehetőségét. A megye jelenlegi ellátottságának értékelése a statisztikai nyilvántartás alapján készült. A korszerű és környezetbarát energiaellátás vezetékes energiahordozók alkalmazásával, illetve a megújuló energiaforrások igénybe vételével valósítható meg. Az energiaellátáshoz szükséges vezetékes energiahordozók közül a villamosenergiaellátás valamennyi település számára rendelkezésre áll, a földgázellátás 22 település (Alsószölnök, Apátistvánfalva, Bérbaltavár, Egyházashetye, Felsőcsatár, Felsőszölnök, Horvátlövő, Kemeneskápolna, Kétvölgy, Kondorfa, Köcsk, Mesteri, Meszlen, Nagytilaj, Narda, Nemesmedves, Orfalu, Pornóapáti, Szakonyfalu, Szalafő, Szatta, Vaskeresztes) kivételével, a többi település ellátására kiépítésre került. A távhőszolgáltatás nyolc településen (Celldömölk, Körmend, Kőszeg, Pornóapáti, Sárvár, Szentgotthárd, Szombathely, Vasvár), a lakótelepek jellegű beépítések ellátására épült ki, de annak hőellátó rendszerére kapcsolódóan egyéb városrészek is, illetve intézmények is részesülnek távhőszolgáltatásban. A megyében a távhőellátásban részesülő lakások aránya nem is jelentéktelen, mivel a lakásállományának 14,7 %-a, a központi melegvíz ellátásban részesülők aránya is 9,1 %. A lakások 65,7 %-a rendelkezik gázbekötéssel, ez egyben azt is jelenti, hogy mintegy 71844 háztartásban a termikus (fűtés és használati melegvíztermelési) energiaellátásukat közvetlen gázfelhasználással oldhatják meg. A távhőszolgáltatással és a közvetlen gázfűtéssel ellátott lakások a lakásállomány 80 %-ában biztosítják a komfort nyújtotta, automatikus üzemvitelű, környezetbarát hőellátás kényelemét, s a lakásállomány 20 %-ában kell egyéb, döntő hányadában hagyományos, nem vezetékes (szén, fa, olaj) energiahordozó felhasználásával, a kevésbé környezetbarát és folyamatos kezelést igénylő termikus (fűtési) célú energiaellátást igénybe venni. Meg kell azonban jegyezni, hogy a közhálózat (kiépített földgázhálózat) kínálata -a 22 jelenleg gázellátással nem rendelkező település kivételével- valamennyi gázellátással rendelkező településen lehetővé tenné, hogy további ingatlanok hálózatfejlesztési igény nélkül rácsatlakozhatnának, de a könnyen beszerezhető nem vezetékes energiahordozó és az alacsonyabb komfort elfogadása, ezzel a takarékosabb életvitel, visszatartóan hat. Pl vannak települések, ahol a gázelosztó hálózat településszinten kiépítésre került, hisz állami segítséggel is lehetett hálózatot építeni a település népességcsökkenésének a mérséklése édekében, s a rácsatlakozás mértéke mégis 20 % alatti. A megye energiaellátásában a megújuló energiaforrások hasznosítása néhány szélkerék és a szorványosan előforduló napkollektorok alkalmazásának, valamint a már megvalósított biomassza hasznosításának kivételével nem jellemző, így az energiamérlegben a jelenlegi szerepük még minimális. 1.15.2 A megye térszerkezetét érintő meglevő energiaközmű infrastruktúra elemek Az ország energiaigényét döntően import és csak részben hazai energiahordozókkal elégítik ki. Az energiahordozó behozatal, az import vezetékes szállítórendszerek segítségével történik, a kőolaj és a földgáz csővezeték hálózaton, a villamosenergia nagyfeszültségű kooperációs szabadvezeték hálózaton keresztül érkezik. Az országon belül az energiaszétosztás a kiépített egységes országos alaphálózati (szénhidrogéneknél szállító és villamosenergia vonatkozásában átviteli hálózati) rendszerek segítségével


82

Vas megye területrendezési terve - módosítás megoldott. A hazai kitermelésű energiahordozók, valamint azok felhasználásával termelt energiát szintén az országos alaphálózati rendszerek segítségével szállítják tovább a felhasználókig. Az energiaigények kielégítésére szolgáló energiahordozók között meg kell említeni a megújuló energiaforrásokat is, amelyek ugyan helyi jelentőséggel bíró természeti adottságok és ma még hasznosításuk minimális mértékű, de távlatilag az ország nemzetközi vállalásainak teljesítésére az energiaellátásben a részvételük jelentősebb mértékű növelését kell megoldani. A megújuló energiahordozók közül a természeti adottságként hasznosítható geoenergiát (termálvízkincs és a földenergia), a szél- és a napenergiát kell említeni, valamint közvetve a biomassza hasznosítható, mint hasznosítható energiaforrást. Vas megyében a területén áthaladó országos szállító és átviteli hálózati rendszerekről történő vételezéssel történik az energiaigények kielégítése, a helyi energiahordozók (megújuló energiaforrások felhasználásának ma még mérhető jelentősége alig van. Villamosenergia ellátás hálózati rendszerei A megye vizsgált területrészén áthaladó átviteli hálózati rendszerhez tartozó 400 kV-os nagyfeszültségű hálózatot a MAVIR Zrt üzemelteti. A nagyfeszültségű 120 kV-os hálózatok az E.ON-ÉDÁSZ Zrt kezelésébe tartoznak. A megye területén jelenleg áthaladó: 400 kV-os nagyfeszültségű átviteli hálózat távvezeték elemei: Győr-Szombathely, Szombathely-Hévíz 120 kV-os nagyfeszültségű átviteli és szolgáltatói hálózat elemei: Sopron-Szombathely, Sopron-Szombathely felhasítva Kőszeg bekötése, Szombathely 400/120-Szombathely alállomás Szombathely-Szombathely-Szőllős, Szombathely-Körmend, Körmend-Zalaegerszeg, Körmend-Szentgotthárd, Szentgotthárd-Pankasz, Pankasz-Lenti, Szombathely-Ikervár, Ikervár-Celldömölk, Celldömölk-Ajka. A megyében a fogyasztók közvetlen villamosenergia ellátását, a villamosenergia szolgáltatást korábban az ÉDÁSZ Rt. biztosította, amelynek központja Győr volt. Ma a szolgáltatást a pécsi központú E.ON Hungária csoporthoz tartozó E.ON-ÉDÁSZ Zrt. biztosítja. Vas megyei fogyasztók villamosenergia ellátását a szolgáltató a 120 kV-os hálózati rendszeren keresztüli vételezéssel biztosítja. A 120 kV-os hálózat táppontja a Szombathelyi 400/120 kV-os alállomás és a megyén kívül eső, Győri 400/120 kV-os alállomás, valamint a Litéri és a Hévizi 400/120 kV-os alállomás. Ezekről az iparági alállomásokról táplált 120 kV-os hálózatról vételezett villamosenergia táplálja a megye 120/(35)/20/10 kV-os alállomásait, amelyek a megye területén a villamosenergia ellátás bázisának tekinthető. Az országos 120 kV-os alaphálózatból a villamosenergia vételezés lehetősége távlatilag is biztosított. A 120/35, 120/20, 120/10 kV-os alállomásokról indul a települések ellátását szolgáló 35, 20, illetve 10 kV-os gerinchálózat. A megye villamosenergia ellátásának főbb bázis, ill. gócközpontjai: Szombathelyi, Szombathely-Szöllös, Körmend, Ikervár alállomások Az alállomásokról induló középfeszültségű ((35), 20, 10 kV-os) gerinchálózat táplálja az egyes településeken belül elhelyezett fogyasztói transzformátor állomásokat, amelyekről induló kisfeszültségű elosztóhálózatról elégítik ki az egyes fogyasztók igényeit. Tsz.: 1-09 586 2010. május Fájl: Vas_TrT_mod_2010_e_II

83


A megye területén áthaladó és az alállomásokat bekötő nagyfeszültségű (400 és 120 kV-os) átviteli hálózat oszlopokra szerelten kerültek kivitelezésre. A középfeszültségű (35, 20 kV-os) hálózatok általánosan oszlopokra szerelten haladnak. A 20 és 10 kV-os közép- és a 0,4 kV-os kisfeszültségű hálózatok a nagyobb városok szűkebb városközpontján és a lakótelepeken földkábelbe fektetve, azon kívül oszlopokra szerelten épültek. Az oszlopokra szerelt középfeszültségű hálózattal felfűzött állomások jellemzően oszlopállomások. Villamosenergia ellátás vonatkozásában foglalkozni kell a villamosenergia ellátás hálózatának és létesítményeinek megjelenési módjával is. A műszaki lehetőségek 0,4-120 kV-os hálózatig (benne a 120 kV-os hálózat is!) a vezetékek oszlopokra fektetését, vagy földkábeles elhelyezését is egyaránt biztosítják. Meg kell említeni, hogy a megye egyes településeinek ellátásában korábban a 35 kV-os rendszer jelentősebb szerepet töltött be, ma már szerepét a 120, illetve a 20 kV-os hálózatok veszik át, így a 35 kV-os hálózat egy fokozatosan felszámolásra kerülő hálózatként kezelhető. Szénhidrogén ellátás hálózati rendszerei A megye területén áthaladó országos alaphálózati rendszerhez tartozó szénhidrogén szállító hálózatokat a MOL csoporthoz tartozó Földgázszállító Zrt üzemelteti. A szénhidrogén szállító hálózati rendszerek közül a nagynyomású földgázszállító hálózat néhány nyomvonala érinti Vas megye területét. A megye területén áthaladó: földgázszállító hálózati rendszerhez tartozó távvezeték elemei: Devecser-Jánosháza, Jánosháza-Hetyefő-Pókaszepetk, Pótaszepekt-Körmend, Körmend-Szentgotthárd, Jánosháza-Celldömölk-Répcelak-Kapuvár, Répcelak-Újkér-Sopron, Jánosháza-Káld-Ikervár-Vasszécsény-Szombathely, Szombathely-Kőszeg, Ikervár-Sárvár. Szénhidrogén (olaj, CH termék) termékszállító hálózat távvezetéke nem érinti a megye területét. A megye földgáz szolgáltatási szempontból korábban az ÉGÁZ szolgáltatási területéhez tartozott, amelynek központja Győr volt. 2006-tól az ÉGÁZ egyesült a DÉGÁZ-zal és ÉGÁZ-DÉGÁZ Zrt-ként szegedi központtal folytatták a szolgáltatást, 2010 január 1-től az Égáz Dégáz Zrt. GDF SUEZ Energia Magyarország Zrt-ként folytatja a szolgáltatást. A megye földgázellátása egységes hálózati rendszert alkotva épült ki. A rendszer ellátásának bázisa a kiépített országos nagynyomású szállító távvezeték hálózat, amelybe a gáz elsődlegesen a nemzetközi vételezés és kisebb hányadban hazai szénhidrogén mezőkből érkezik. A megye földgázellátása ehhez az országos alaphálózathoz több helyen kapcsolódik. A nagynyomású vezetékre telepített átadó állomások segítségével történik az országos hálózatról a vételezés. Vas megye területén üzemelő átadóállomások, mint bázishelyek a következők: Jánosháza, Káld, Ikervár, Vasszécsény, Szombathely, Kőszeg, Sárvár, Celldömölk, Répcelak, Körmend, Csákánydoroszló és Szentgotthárd települések közigazgatási területén üzemelő átadóállomások. A megye területén kívül eső átadóállomások, amelyek bázis szerepet töltenek be Vas megye területén levő fogyasztók ellátásában: Gutorfölde (Zala megye) Pókaszepekt (Zala megye), Csorna (Győr-Moson-Sopron megye), Újkér (GyyőrMoson-Sopron megye). A gázátadó-nyomáscsökkentőkön keresztül nagy-középnyomású vezeték szállítja a földgázt a településekig, általában a települések határába telepített gázfogadóig és a nagyközép/közép nyomásszabályozóig. A települések közötti elosztás nagy-középnyomású vezetékkel épült ki, ez képezi a megye gázellátó hálózatának a gerincét és erről ellátott a megye településeinek jelentős hányada. A többi település a


84

Vas megye területrendezési terve - módosítás nagy-középnyomású vezetékekre telepített 6/4, 6/3-as nyomáscsökkentőkről indított középnyomású hálózatokról ellátott. Az egyes településeken belül a fogyasztók gázellátása vagy közvetlen nagy-középnyomású hálózatról vagy a település gázfogadójánál elhelyezett nyomáscsökkentőtől indított középnyomású gázelosztó hálózatról kiépített bekötéssel történik, vagy körzeti nyomáscsökkentőkről indított kisnyomású elosztóhálózattal biztosított. A kisnyomású elosztóhálózattal történő ellátásnál, az arról kiépített ingatlan bekötéssel közvetlen fogyasztói igényeket lehet kielégíteni. A nagy-közép-, vagy középnyomású hálózatról bekötött, ellátott ingatlanokon a fogyasztói gázellátáshoz egyedi helyi, házi nyomáscsökkentőket kell telepíteni, amellyel előállított kisnyomású foldgázzal lehet a fogyasztói igényeket kielégíteni. Körzeti nyomáscsökkentők telepítése és kisnyomású gázelosztás csak városokban és annak is az intenzívebben beépített központi területén fordul elő. A megyében a településeken belüli gázelosztás jellemzően középnyomáson került kiépítésre. A földgáz komplex hasznosításával automatikus üzemvitelű, jól szabályozható, teljes komfortot nyújtó termikus energiaellátás (fűtés, használati melegvíz termelés, főzés) biztosítható. A megye területén huszonkét település nem rendelkezik jelenleg kiépített gázhálózati kapcsolattal. Ezek a települések vezetékes gázellátás vonatkozásában ellátatlan. Meg kell jegyezni, hogy az infrastruktúra településfejlesztő hatását elemző kutatások a vezetékes gázellátást tekintik az egyes települések népességmegtartó képességét segítő közműágnak, amelyek által biztosított és gazdasági szempontból is fenntartható automatikus üzemvitelre alkalmas, kezelést nem igénylő termikus hőellátás az idősek helyben maradását lehetővé teszik és a fiatalok elvándorlását fékezik. A statisztikai adatok elemzése ezeknél a településeknél ezt igazolják is, így vezetékes gázellátásának kiépítése indokolt lenne. Távhőellátás hálózati rendszerei A megyében távhőellátás nyolc településen (Celldömölk, Körmend, Kőszeg, Pornóapáti, Sárvár, Szentgotthárd, Szombathely, Vasvár) üzemel. Az összesen 16040 távfűtéssel rendelkező lakás döntő hányada 11314, (70,5 %-a) Szombathelyen van, ugyanúgy a távmelegvíz szolgáltatásból is 82,6 %-a Szombathelyen van.

Celldömölk Körmend Kőszeg Pornóapáti Sárvár Szentgotthárd Szombathely Vasvár összes

Távfűtéssel ellátott lakások száma

A megyén belül a távfűtésben részesülő lakások aránya

db 462 1688 483 83 1223 495 11314 292 16040

% 2,9 10,5 3,0 0,5 7,6 3,1 70,5 1,8 100,0

Távmelegvíz szolgáltatással ellátott lakások száma db 392 155 405 83 574 0 8235 120 9964

A megyén belül a melegvíz ellátásban részesülő lakások aránya % 3,9 1,6 4,1 0,8 5,8 0,0 82,6 1,2 100,0

A távhőszolgáltatás hőbázisai helyi kazánházak-fűtőművek, fűtőerőművek. A kazánházak primer tüzelőanyaga jellemzően a földgáz, néhány közülük korábban szén, illetve olajtüzelésű volt, törekedtek azok földgázra való átállítására. A közelmúltban a távhőszolgáltatás gazdaságossá tétele érdekében keresték a műszaki fejlesztési lehetőségeket. Elsődlegesen a kapcsolt energiatermelésre való átállítás lehetősége került előtérbe, majd a biomassza tüzelés alkalmazásával javították a szolgáltatás gazdaságosságát, az egyes fogyasztóknál elvégezhető szolgáltatás javításon túl. Egyéni mérések kiépítése, utószigetelés, fűtési rendszer szabályozhatóságának javítása, mind a fogyasztás csökkentésére irányul, amely közvetve a szolgáltatás gazdaságosságát javítja. Tsz.: 1-09 586 2010. május Fájl: Vas_TrT_mod_2010_e_II

85


A hőbázistól primer gerincvezeték épült, amelyről a helyi hőközpontok ellátása történik. A hőközpontokból induló szekunder hálózatokról történik a közvetlen fogyasztói hőellátás. A hőtermelés, a hőelosztás településen belüli energiaközmű infrastruktúra elemként fordul elő, így a megye térszerkezetét érdemileg nem érinti. Nem vezetékes és megújuló energiahordozók A nem vezetékes energiahordozók közé tartozik a szén, a fa, az olaj, a PB, valamint a megújuló energiahordozók. A megyében a közvetlen lakossági célú nem vezetékes energiahordozók használata ma még jellemző, statisztikai adatokat elemezve a lakásállomány mintegy 20 %-ában, kb 21500 lakásban a termikus célú, fűtésű célú energiaigényt, jellemzően szénnel, fával elégítik ki. S a szén, a fa tüzelőanyagként való használata hosszabb távon is fennmarad különösen a vezetékes gázellátással nem rendelkező településen, település részeken. A nem vezetékes energiahordozó beszerzési helyek településen belüli telepek, kereskedelmi üzletek. A megújuló energiaforrások közül a nap és a föld energiáját helyi létesítményekkel hasznosíthatók. Az ezirányú természeti adottságokat feltáró tanulmányok alapján ezek hasznosítására az egész megye területén van lehetőség. A településen belüli, egyedi ingatlanonkénti alkalmazásban fjavasolható nap és föld energia hasznosítás a megye térszerkezeti tervét érdemileg nem érinti. A szélenergiára vonatkozóan a meteorológiai felmérések szerint 50 m feletti magasságban viszont szinte az egész megye területén adott a lehetőség a szélenergia gazdaságos hasznosítására. A szélenergia hasznosítására szélerőmű park létesíthető, ami viszont már érinti a megye térszerkezeti terét.

1.16

Elektronikus hírközlés

1.16.1 Elektronikus hírközlés vizsgálatának összefoglaló értékelése 1990-ig a távközlési feladatokat a Magyar Posta látta el. A feladatait 1990-ben, kormányrendelet alapján, három önállóan gazdálkodó szervezetre osztotta: a távközlést a MATÁV Rt., a műsorszórást az Antenna Hungária Rt. és a hagyományos postai funkciókat a Magyar Posta Rt. látta el. A hagyományos postai tevékenységet ma is a Magyar Posta látja el, de úgy a távközlés, mint a műsorszórás azóta több szereplős lett. A legnagyobb hányadát a szolgáltatásnak a Magyar Telekom Zrt és az Invitel Zrt látja el. A hírközlési szolgáltatás magába foglalja a távközlési és a műsorelosztási szolgáltatást is, amely szolgáltatások részben vezetékes, részben vezeték nélküli hálózati rendszeren keresztül történnek. Az elmúlt években a hírközlési szolgáltatás rohamosan fejlődött, ma már valamennyi településen pl a vezetékes távközlési szolgáltatás teljes körűen megoldott, hiszen valamennyi igény kielégített. A nem vezetékes távközlési szolgáltatás Vas megye vizsgált településein nem teljeskörű, mivel a topográfiai viszonyok további antennák elhelyezését igényelnék ahhoz, hogy valamennyi településen kellő lefedettséggel a szolgáltatást biztosítani lehessen. Vannak vezetéke nélküli távközlési szolgáltatók, akik egyes településen nemcsak beltéri, de még kültéri lefedettséggel sem állnak rendelkezésre. A műsorszóráshoz a kedvezőbb vételi lehetőséget nyújtó kábel TV szolgáltatás nem áll minden település számára rendelkezésre, ezeken a településeken helyi egyedi antennák segítségével oldják meg a műsor vételt. A statisztikai nyilvántartás szerint ma már olyan település nincs a megyében, ahol a vezetékes távközlés ne lenne kiépítve, s a kábel TV szolgáltatás is már majdnem a települések felében rendelkezésre áll. 116 település van, ahol még a vezetékes műsorelosztás nem épült ki.


86

Vas megye területrendezési terve - módosítás A kábel TV szolgáltatás, ahol kiépítésre került ott az igénybevétele meghaladja a vezetékes telefonellátottság mértékét. Így annak ellenére, hogy 116 településen nem üzemel kábel TV szolgáltatás, a megye lakásállományának az 53,8 %-ában a jó műsorvétel biztosított. 1.16.2 A megye térszerkezetét érintő elektronikus hírközlési elemek Vezetékes hírközlés térségi rendszerei Vas megyében a vezetékes távközlés szolgáltatója -Sárvár környékének kivételével, ahol a szolgáltató az Invitel Zrt (korábban a Hungarotel Távközlési Rt. 5. telephelye, azt megelőzően a Rába-Com Rt. volt), a megye területének döntő hányadán a Magyar Telekom Zrt (korábban a MATÁV Rt volt). A primer körzetekre bontottan üzemelő országos vezetékes távközlési rendszer két körzete fedi le Vas megye területét. Az országos digitális gerinchálózatnak Győr-Kapuvár-Répcelak-Sárvár-Szombathely, Zalaegerszeg-Körmend-Szombathely és Körmend-Szentgotthárd nyomvonalú hálózata fűzi fel Vas megye primer központjait. Az egyik primerkörzet központ Szombathely, a másik Sárvár. A Győr 2 szekunder központhoz tartozó 47-es körzetszámú Szombathely, 48-as körzetszámú Sárvár primer központok a megye településeinek vezetékes távközlési bázisai. A Sárvári primer központhoz tartozó települések 95-ös, a szombathelyi primer központhoz tartozó települések 94-es távhívó számon csatlakoznak az országos, illetve nemzetközi távhívó hálózathoz. Primerkörzetek Vas megye területén Szekunderkörzet Primerkörzetek Központjaikról Azonosító száma Távhívó körzetszáma azonosítva Győr 2 Szombathely 47 94 Győr 2 Sárvár 48 95 A Vas megyei primer körzetek a Nyugat-Magyarországi Hírközlési Felügyelet alá tartoznak. Az ellátottságot vizsgálva megállapítható, hogy az ellátás az igény jelentkezését szorosan követi. A már megvalósított gerinchálózat fejlesztés eredményeként a jelentkező mennyiségi igények kielégítettnek tekinthetők és a fejlesztés fokozatosan a minőségi szolgáltatás érdekében történhet. A helyközi tranzit hálózat alatti síkot, a primer központot a körzet helyi központjaival összekötő primer körzeti hálózat képezi. A távközlés fejlesztési tervei alapján épültek meg a körzethálózatok, melyek a megye területén, a primer körzeteken belül az irányítás rendjét, besorolását végzik. A körzethálózatok többségében fény-vezető(optikai) kábel, koax, PCM anyagúak és hagyományos helyközi rézkábelen csatlakoznak. A megépült távközlési hálózatok jellemzően az utak szabályozási szélességén belül, az útburkolatot kísérő zöldsávban ill. a járdában és a vasútvonalak nyomvonalát követően vannak vezetve. A helyi távbeszélő központhoz csatlakozó helyi hálózat és a végberendezések együttesen alkotják az előfizetői hálózatot, mely az egyéni és a közületi fogyasztókat kapcsolja a távközlési rendszerbe. A távbeszélő központok az európai szabvány előírásainak megfelelnek. Az egyes távközlési körzetek területén azok a kis települések, amelyek nem rendelkeznek saját telefon központtal egységes hálózattal csatlakoznak a szomszédos település egységes hálózatot is fogadó telefonközpontjához. Településeken belül az elosztóhálózat a városközpontok, lakótelepek és nagyobb községközpontok, iparipark területén földalatti elhelyezéssel épültek. A perem-városrészekben, a lazább beépítésű városi területeken és a községekben általánosan a távközlési vezetékek föld feletti elhelyezésűek. Jellemzőnek tekinthető, hogy a föld feletti elhelyezésre a kisfeszültségű elosztóhálózat tartóoszlopait használták. Sok helyen önálló oszlopsort helyeztek el a távközlési kábel számára, ezekben az utcákban a föld feletti, oszlopokon vezetett villamos vezetékekkel együtt két, illetve három oszlopsor jelenik meg. A hírközlés alanyi szolgáltatás, amelyet a privatizált szolgáltatók saját fejlesztési feladatként valósítanak meg. A megye területrendezési tervében a hírközlési ágazat szolgáltatóinak fejlesztési elképzeléseit úgy kell befolyásolni, hogy a korszerű hírközlés nyújtotta lehetőségek -a táv-munkavégzés, távtanulás, továbbképzés, információáramlás, logisztikai tevékenység egyre igényesebb biztosítási lehetőségemellett a megye távlati fejlődési terveit -az idegenforgalmi igényeket, a természetvédelmi Tsz.: 1-09 586 2010. május Fájl: Vas_TrT_mod_2010_e_II

87

Vas megye területrendezési terve - módosítás követelményeket- a hírközlési létesítmények, hálózatok sem helyfoglalásával, sem látványával ne korlátozza. A község-város, a fejlettebb-elmaradottabb térségek közötti kiegyenlítést segítheti a korszerűbb hírközlési (informatika, hír-, kép- adatátvitelre alkalmas) hálózat kiépítése. Ezért a szolgáltatóknak módot kell adni arra, hogy teljes területi lefedettséget meg tudják valósítani és ezzel az általuk kínált lehetőségek igénybe vétele a megye területén mindenütt biztosíthatóvá válhat. Ehhez az egyes szolgáltatóknak hálózatot kell építeni, egyes szolgáltatóknak létesítményeket kell elhelyezni. A kedvező műsorvétel (rádió-TV) érdekében az épületenként elhelyezendő antennák szerepét a fokozatosan a kiépített vezetékes kábeltévé hálózat veheti át. A kábelhálózat kiépítése a 90-es évek fejlesztése, ma már a kedvező műsorvételt a kábel TV szolgáltatók, a megye lakásállományának nagyobbik felében biztosítják. Településeken belül is a hírközlési hálózat megfelelő fejlesztésével hozzá lehet járulni a település arculatának a javításához. A távközlési vezetékek föld alatti elhelyezésével az utcaképek javíthatók, az egyedi antennák a kábel-TV hálózattal felválthatók. Vezeték nélküli hírközlés térségi rendszerei Vas megye területén az országos mikrohullámú rendszer részeként a Magyar Telekom Zrt és az Antenna Hungária Zrt.-nek üzemelnek mikrohullámú állomásai, melyek között mikrohullámon az összeköttetés biztosított. A mikrohullámú összekötés két pontja között az üzembiztos működéshez, a jelek továbbításához az optikai átlátást biztosítani kell. Ezért területrendezési szempontból a mikrohullámú állomások közötti összekötés védősávjában korlátozási értékekkel számolni kell, amely a megye szabályozási tervében kerül rögzítésre. Az Antenna Hungária Zrt. mikrohullámú állomásai között áthaladó modulációs vonalak, a mikrohullámú összekötés sávjában magassági építéskorlátozásra kell számítani. Az érintett települések a következők: Csánig, Répcelak, Rábakecöl, Vámoscsalád, Nagygeresd, Tompaládony, Vasegerszeg, Hegyfalu, Mesterháza, Répceszentgyörgy, Szeleste, Casszilágy, Acsád, Salköveskút, Söpte, Zanat, Sé, Torony, Szombathely, Nárai, Ják, Egyházasrádóc, Rádóckölked, Körmend, Katafa, Nagymizdó, Hegyhátsál, Nádasd, Hegyháthodász. A Magyar Telekom Zrt mikrohullámú állomásai közötti modulációs vonalak: Répcelak-Győr, RépcelakBeled, Répcelak-Sopron, Répcelak-Torony (Ondód), Torony- Csepreg, Torony-Szentpéterfa, ToronySzombathely, Torony-Szemenye, Torony-Körmend, Körmend-Hegyhátsál, Körmend-ZalaegerszegKeszthely települések között, szintén magassági építési korlátozást okoznak. Mind az Antenna Hungária Zrt., mind a Magyar Telekom Zrt mikrohullámú összekötés védősávjában az érintett sávra vonatkozó építési korlátozás mértékétől eltérni egyedi esetben az érintettekkel történő egyeztetés szerint lehet. A két országos mikrohullámú rendszer hálózatán kívül a megye területén áthaladnak ill. érintik a T Mobil, a Pannon GSM és VODAFON mobil távközlési szolgáltatók mikrohullámú hálózatai is. A mobil szolgáltatók által kiépített rendszereken a térségben általában jó minőségű a vétel lehetősége. A megye topográfiai adottságából kifolyólag még vannak nem teljes lefedettséggel rendelkező területek, települések. Általában a kültéri lefedettség biztosított, de vannak település részek, amelyek még teljesen fedetlenek. A lefedettséget biztosító rendszerek kiépítése folyamatban van. Az Antenna Hungária Zrt Magyar Műsorszóró és Rádióhírközlési Zrt végzi a rádió és a televízió műsorának sugárzását országos szinten. Vas megye területének lefedettségét a Felsőszölnök 30 m-es, Szentgotthárd (Apátistvánfa) 30 m-es, Kőszeg (Kálvária hegy) 30 m-es, Bajánsenye (Magyarszombatfa) 30 m-es és a jelenleg üzemen kívül levő Körmendi TV átjátszó biztosítja. A modulációs vonalakon jutnak el a jelek, a beárnyékolt területekre és településekre TV átjátszó adók juttatják el a modulációt a földfelszíni műsorszolgáltatásban. Az átjátszók 100 m-es védőtávolságot igényelnek. Rádióállomás Szombathelyen-Gyöngyöshermán és Vasváron üzemel. TV adó Hegyhátsálon üzemel. A TV adó védőtávolság igénye 1000 m-es.


88

Vas megye területrendezési terve - módosítás A modulációs vonalak a műsorszóró adókhoz viszik a jeleket. A gerincadókról: - a Magyar Rádió Kossuth műsorának középhullámú ellát. (Szombathely), - a Magyar Rádió Petőfi műsorának 100 MHz-es URH(Vasvár), - a Magyar Rádió Bartók 100 MHz- URH (Vasvár), - a 1. Kereskedelmi rádió (Danubius) (Kab-hegy), - Sláger rádió 100 Hz-es URH sáv (Vasvár), - a MTV 1 televízió (Vasvár), - az TV 2 kereskedelmi televízió (Vasvár) - az RTL kereskedelmi televízió (Kab-hegy, Nagykanizsa) műsorának sugárzásában vesz részt. Az MTV 2 műholdról fogható. A megyében a TV átjátszók és műsorszórók a megye területén elfogadható fedettséggel biztosítják a műsorvétel lehetőségét. Ez irányú fejlesztést az ágazat nem tervezett. Meg kell említeni, hogy a tervlapon bemutatott vezeték nélküli szolgáltatást segítő antennákon túl az iparági antennák is jelentős számú létesítménnyel állnak rendelkezésre.

1.17

Közlekedés

1.17.1 Közúti közlekedés Az országos közutak vonatkozásában megállapítható, hogy gyorsforgalmi út ugyan nincs a megyében, de mind a főutak, mind a mellékutak vonatkozásában a területi arányhoz képest magasabb a részesedése (a területarányos 3,6%-kal szemben a két útkategóriában 4,40 illetve 5,15%). A helyi közutak hosszát tekintve rosszabb az arány, a 2,07% elég alacsony érték. Főúthálózat Mivel a megyében nincs gyorsforgalmi út, ezért a főúthálózat bonyolítja le nem csak az országon belüli (nagytérségi és megyén belüli) forgalom döntő részét, hanem a nemzetközi forgalmat is. Mivel Vas megye jelentős hosszban határos Ausztriával, az Európa nyugati, délnyugati területeiről országunkba érkező (cél- és átmenő) forgalom számottevő része ezeken az úthálózati elemeken jelentkezik. Így az európai úthálózat fő elemeit jelentő E-útszakaszok is áthaladnak a megyén. A Ny-K irányú utak közül az E68 jelzésű Fortezza(I)-Graz(A)-Rábafüzes-Székesfehérvár útvonal magyarországi szakasza a 8. sz. elsőrendű főút igénybevételével halad. Az É-D irányú útvonalak közül az E65 jelzésű Malmö(S)Bratislava(SK)-Rajka-Letenye-Zagreb(HR)-Chania(GR) út halad át a megyén a 86.-76. sz. másodrendű főutak nyomvonalán. A megye főhálózati útjairól összességükben megállapítható, hogy a vonalvezetésük és forgalomtechnikai kialakításuk döntően megfelel a forgalmi igényeknek, a környezet által biztosított feltételeknek, a terepés beépítési viszonyoknak, de a főutak egyre növekvő forgalmi terhelése előbb-utóbb beavatkozást igényel (ebben a tekintetben a 86 sz. főút a legterheltebb a megyében). Néhány fontosabb észrevétel (minősítés) a főutakról az alábbiakban foglalható össze. A 8. sz. út forgalomtechnikai kezelése, általános állapota, ezáltal a forgalom levezetése egyenletes elvek alapján, biztonságosan történik. Tehát a határon átlépő (mindkét irányú) forgalom számára biztosítottak a folyamatos, nyugodt haladás körülményei, de a vegyesforgalmú utak általános, sebességcsökkenést eredményező körülményei természetesen nem küszöbölhetők ki. A nemzetközi hálózati rendszerben betöltött szerepe alapján azonban kimondható, hogy nem felel meg a Nyugat-Európában már megszokottnak nevezhető - hálózati szerepe szerinti - színvonalnak.


89

Vas megye területrendezési terve - módosítás A megye másodrendű főútjai nagyságrendileg hasonló képet mutatnak. Döntő módon még megfelelnek a forgalmi terhelésből fakadó követelményeknek, de kisebb-nagyobb lokális problémák jelentkeznek A 84. sz. és 88. sz. utak sárvári elkerülő szakaszainak megépülése után a városban jelentkező problémák megoldódtak. Nehézségek jelentkeznek még a 74. sz. út vasvári átkelési szakaszán , 86. sz. út jelentős hosszúságú szakaszain (elsősorban a nagyarányú teherforgalom miatt), a 87. és 89. sz. utak átkelési szakaszain. Az útvonalak forgalmi terhelése alapján megállapítható, hogy a megye főútjai gyakorlatilag még megfelelnek az előírásokban foglalt kapacitásértékeknek, azaz kapacitás-kimerülés miatt azonnali beavatkozás nem szükséges, azonban több útvonalon szerepel olyan szakasz, amelynek terhelése meghaladja a 10.000 ÁNF (tehát 1000-1200 E/ó csúcsóraértéket), amely tény azt jelenti, hogy a folyamatos forgalomnövekedéssel párhuzamosan meg kell kezdeni a kapacitásnövelő beavatkozásokat. Az országos közutak megyei mellékúthálózata döntően megfelel a megye általános helyzetének, településhálózatának és domborzati jellegének. A statisztikai adatokból látható, hogy Vas megye mellékútjainak össz-hossza (1.199 km) az országos mellékhálózat 5,15%-t képviseli ami mintegy 50%-kal haladja meg az ország területéhez viszonyított 3,6%-os részesedését. Ennek ellenére általánosan nem mondható, hogy Vas megye jobban ellátott alsóbbrendű úthálózattal, mint a többi megye, mert a többlet hossz a viszonylag sűrűbb településhálózat és a terep-nehézségek miatt szükséges. Azaz a települések és a megye lakói lényegében nem éreznek jobb ellátási színvonalat a sűrűbb úthálózat ellenére. Mellékút hálózat Az alsóbbrendű úthálózatot, mint összefüggő rendszert tekintve, Vas megye hasonló képet mutat, mint az ország többi megyéje, tehát - ez természetesen csak szubjektív megítéléssel értékelhető - a hálózati hiányosságok hasonló módon és hasonló gyakorisággal jelentkeznek. A hálózati hiányok két fő csoportba sorolhatók. Egyes települések indokolatlanul elzártak, ami vagy azt jelenti, hogy csak egy bekötőúton közelíthetők meg ("zsákutcás" települések), vagy olyan hálózati hiányosságok tapasztalhatók (a jelenleg természetes akadályt képező elemek - vízfolyások, domborzat, országhatár - miatt), amelyek következtében a közelfekvő települések is csak az egymás közötti egyszerű geometriai távolság többszörösét kitevő úton érintkezhetnek egymással. A mellékúthálózati hiányok másik jellegzetes típusa a Magyarországon jellemző, megyehatároknál jelentkező út-kapcsolati hiányosság, amely - tekintve, hogy gyakorlatilag ez a megyék szinte mindegyikénél kimutatható - valószínűleg a nagy múltra visszatekintő megye-központú szemlélet, gazdálkodás és működés következménye lehet. A megye városainak (mint leginkább forgalomvonzó településeinek) kapcsolatrendszere, úthálózati viszonyai változatosak. A legkitüntetettebb helyzetben - gazdasági helyzetéből kifolyólag - a megyeszékhely van. Szombathely környezetében az utolsó évtized folyamán történt főúthálózati fejlesztések nagymértékben javítottak a közúti közlekedés színvonalán, amely gyakorlatilag a forgalom minden szereplőjének előnyös. A várost elkerülő fél-gyűrű lehetővé teszi az átmenő forgalom jelentős részének a település beépített területén kívüli vezetését. Szombathely és a megye egyéb városainak közúti kapcsolata többnyire jó, döntően megfelel az adott város forgalmi kapcsolati igényének. Egyesek csak a mellékhálózaton érhetők el (Celldömölk, Csepreg), Vasvár pedig a főhálózaton, de némi kerülővel. Körmend közlekedésföldrajzi helyzete kiemelt, ugyanis két európai út (E65 és E66) találkozásánál fekszik. A 8. sz. főút mintegy 6 km hosszú átkelési szakaszával azonban nagymértékben terheli a várost. A városközponti négysávos szakasz az útvonal kapacitásviszonyait ugyan javítja, de a városi élet fontos színtereit szakítja el egymástól. A 86. sz. főútnak a város keleti felén való átvezetése a jelenlegi beépítési viszonyok mellett elkerülő útnak minősíthető. Kőszegnek (speciális, határmenti helyzete ellenére) a 87. sz. főút jó kapcsolatokat biztosít nem csak hazai viszonylatban, hanem Ausztriával is közvetlenül összeköti a várost. A várost keletről elkerülő nyomvonal megépítése jelentős könnyebbséget jelentett a városnak a nem bővíthető, műemléki beépítéssel keretezett korábbi átkelési szakasszal szemben. Répcelak, mivel a 86. sz. főút mentén fekszik, jó közúti kapcsolatokkal rendelkezik a hazai és nemzetközi hálózatokkal, viszont el kell szenvednie a nagy átmenő forgalomból adódó hátrányokat. Ezen a helyzeten az M86 gyorsforgalmi út megépítése fog segíteni. Tsz.: 1-09 586 2010. május Fájl: Vas_TrT_mod_2010_e_II

90


Sárvár már jó helyzetben van a két, korábban a belvárost terhelő főút (84. és 88. sz.) elkerülő szakaszainak megépülése után. Szentgotthárd viszonylag szerencsés fekvésű, mert viszonylag rövid, mintegy 3 km-es összekötő szakasszal csatlakozik a 8. sz. főúthoz, így közvetlenül nem érintik a főút (és a határátkelő) forgalmából eredő negatív környezeti hatások. Vasváron a 74. sz. út városon való áthaladása több konfliktusponttal rendelkezik. Áthalad a városközponton, a kissugarú ívek és rosszul belátható csomópontok egymásutánja, a jelentős lejtésviszonyokkal rendelkező magassági vonalvezetés összességében nem csak a várost zavarja, hanem a közúti forgalmat is. A város közlekedési problémáin az M9 autópálya megépítése, vagy esetleg a gyorsforgalmi út nyomvonalán átmenetileg megépített tehermentesítő út segíthet. A közúthálózat tárgyalásánál meg kell említeni a közúti határátkelőket és egyéb, a szomszédos országokkal kapcsolatot teremtő úthálózati elemeket is. Vas megye határmenti elhelyezkedése folytán ez fontos szempont, mert - a közelmúlt viszonylagos elzártsága ellenére - már jelenleg is viszonylag sűrű határokon átnyúló kapcsolatokkal rendelkezik. A világháborút követő veszteségek előtt ezek a kapcsolatok sokkal intenzívebbek voltak - mivel gyakorlatilag nem itt haladt a határ -, az úthálózat itt is a megye egyéb területein tapasztalható képet tükrözte. Az EU csatlakozás lehetővé teszi a múlt állapotához való közelítést, de az időközben mindkét országban megindult egyéni, sajátos helyi fejlesztések nem minden kapcsolat telkes értékű visszaállítását teszi lehetővé. Vas megye jelenlegi úthálózata jól mutatja a határ mentén különbözőképpen elvágott és felhagyott útszakaszok eredeti állapotát és funkcióját. Ezekből egyesek ideiglenesen vagy véglegesen újra működnek (különböző jellegű határátkelők létesültek). A megye területén lévő közúti határátkelők az alábbi csoportosításban tárgyalhatók: nemzetközi forgalomra megnyitott határátkelőhely, korlátozott forgalmú határátkelőhely súlykorlátozással bíró átkelőhely (gyakorlatilag személygépkocsival járató) gyalogos és kerékpáros közlekedés számára megnyitott határátkelő Nemzetközi forgalomra megnyitott közúti határátkelők az alábbiak: Ausztria irányába: Kőszeg Bucsu Szentpéterfa Pinkamindszent Rábafüzes Szentgotthárd Szlovénia: Felsőszölnök Korlátozott forgalmú határátkelők a következők: Súlykorlátozással bíró átkelőhely Ausztria irányába: Bozsok Vaskeresztes Horvátlövő Pornóapáti Szlovénia irányába: Bajánsenye (7,5 t-ig) Magyarszombatfa (7,5 t-ig) Gyalogos és kerékpáros közlekedés számára megnyitott határátkelőK Ausztria irányába: Narda Tsz.: 1-09 586 2010. május Fájl: Vas_TrT_mod_2010_e_II

91

Vas megye területrendezési terve - módosítás Nemesmedves Rönök A fenti, különböző jellegű, hivatalosan nyilvántartott határátkelőhelyeken túl - a múltban esetleg működő olyan úthálózati kapcsolatok is léteznek, amelyek egy nyitott határt eredményező folyamat végén (a fentieken túl) részei lehetnek a határmenti úthálózatnak. Kerékpáros közlekedés Az utóbbi időben a kerékpározás - a napi, ügyintéző, munkábajáró közlekedési eszközként való használaton túl - bevonult a szabadidős (sport, rekreációs) tevékenységek közé, így fő színterei már nem csak a települések, hanem azok környéke, leginkább a turisztikai célpontok. Ennek megfelelően Vas megyében is szaporodik az ilyen jellegű tevékenységet támogató kerékpáros utak, útvonalak építése, kijelölése, amelyek tervi konkretizálódása a településrendezési tevékenységek során történik. Az OTrT új változata a korábbinál több kerékpárutat jelölt ki a megyében. Ezeket kiegészítve a térségi igényekkel alakítható ki a megye kerékpárúthálózatának gerince, amelyre - célszerűen a településrendezési tervek ajánlásai alapján - épülhetnek a kistérségi, helyi vonalak. 1.17.2 Vasúti közlekedés Az adott gazdasági környezetben a vasúti forgalom "beállt" egy új szállítási szintre, amely teljesítményértékek éves színtű változása nem szignifikáns. Ezen következtetés levonása alapot adhat a vasúti közlekedés új fejlesztési irányainak meghatározására - természetesen részleteiben mindez nem lehet egy megyei területrendezési terv témája. Annyit azonban megállapíthatunk, hogy pillanatnyilag nem érzékelhető az eközben folyamatosan növekvő közúti forgalomtól a személy- és áruszállítási teljesítmények egy részének visszaáramoltatása a vasúti szállítás keretei közé. Ennek a célkitűzésnek viszont már van területfejlesztési következménye, amelyet megyei szinten a fejlesztési elgondolások végiggondolásakor kezelni szükséges. Így javasolható előirányozni a vasút szolgáltatási színvonalának minden területen való emelését, a villamosítás ütemének gyorsítását, a kombinált szállítás lehetőségének megteremtését, általában intenzívebb kapcsolat megteremtését az utazóközönséggel és a fuvaroztatókkal. Ez utóbbi kérdések nem tartoznak a megyei területrendezési terv hatókörébe, de a megye lakossága életkörülményeinek javítása érdekében tett lépéseknél (a fejlesztési dokumentumok szerkesztésénél) figyelembe kell venni. A megye vasútvonalai igen fontos szerepet töltenek be az ország és az európai vasútvonalak rendszerében, a tranzit szállításban és a hazai forgalomban is. A korábban is üzemelő vasútvonalakon kívül lényeges szerepet tölt be a szlovéniai, adriai kapcsolatot biztosító Hodos - Bajánsenye - Zalalövő új vonal, amely 2000-ben nyílt meg és 2010-ben villamosították. Ez egyúttal az EU V. közlekedési folyosójának része, de egyszersmind az ország igen fontos K-Ny-i belföldi vonala és külső kapcsolati eleme, amely nagy mértékben megnövelte a megye vasúti potenciálját. Jelentőségét mutatja, hogy a vonal forgalma a korábban vártaknál nagyobb mértékben fejlődik. A megyét érintő vasútvonalak az alábbiak (az OTrT új osztályozása szerint): A transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő országos törzshálózati vasútvonalak: − − − − −

Győr - Celldömölk Szombathely - Sopron - Ágfalva Székesfehérvár - Szombathely Szombathely - Szentgotthárd - (Ausztria) Boba - Zalaegerszeg - Bajánsenye - (Ausztria)

Egyéb országos törzshálózati vasútvonalak: − − −

Hegyeshalom - Porpác Szombathely - Zalaszentiván Körmend - Zalalövő


92

Vas megye területrendezési terve - módosítás Mellékvonalak: −

Szombathely - Kőszeg

A megye vasúthálózata a Porpác-Szombathely szakasz kivételével egyvágányú, részben villamosított, általában 80-100 km/ó engedélyezett sebességgel. Az egyre jobban előtérbe kerülő új szlovén kapcsolattal együtt ezek a vonalak valószínűleg átrajzolják az eddigi szállítási útvonalak térképét. Mindezeket tovább módosítja a GYSEV Nyugat-Magyarországi új szerepvállalása, amelynek vasúti (hálózati, üzemi) következményei, a nemzetközi szállítások szerkezetében okozott esetleges hatásai, a várható új vasúti fejlesztéseknek a területfejlesztésre gyakorolt befolyása jelenleg pontosan még nem körvonalazhatóak. A vasúti határátkelők az alábbiak: Ausztria irányába: Szentgotthárd Szlovénia felé: Bajánsenye 1.17.3 Légi közlekedés Vas megyében a Szombathelyi repülőtér reprezentálja a légi közlekedést. Jelenleg a Szombathelyi Repülőklub üzemelteti. A repülőtér katonai jellegének megszűnése óta több elképzelés született a repülőtér sorsának rendezésére. A legújabb elképzelések szerint nem a szombathelyi repülőtér fogja betölteni a regionális repülőtér szerepét, hanem egy új építésű repülőtér Vát - Porpác térségében. 1.17.4 Vízi közlekedés Vas megyének vízi személy- és áruszállításra alkalmas folyója nincs, ezért a vízi közlekedés közvetlen szerepet nem játszhat a megye életében. A Rába alkalmas a vizisportok művelésére, de ezek nem a közlekedési kérdésekhez, hanem a turisztikai, sport, szabadidős tevékenységekhez tartoznak, ezért azokban a fejezetekben kerülnek tárgyalásra. 1.17.5 Kombinált közlekedés A megye jelenlegi közlekedési hálózatai nem vesznek részt a kombinált közlekedés lebonyolításában. Mivel a vízi közlekedés erre nem is alkalmas, ezért rövid távon a közúti-vasúti kombinált szállítások feltételeinek megteremtése irányozható elő elsődleges célként.

1.18

Honvédelem

A megye területén az elmúlt évtizedekben jelentős területeket foglaltak el a honvédség és a határőrizet szerveinek tulajdonában illetve használatában lévő területek. A hatályos megyei területrendezési terv készítésének időszakában a honvédségi területek a vizsgálatok szintjén és a terv munkaközi változataiban ábrázolásra kerültek. Azonban a Magyar Honvédséggel közvetlenül a terv véglegesítése előtt 2006-ban lefolytatott egyeztetés alapján a Honvédelmi és katasztrófavédelmi terület övezete tartalmilag megszűnt. Ennek az volt az oka, hogy a Magyar Honvédség valamennyi Vas megye területén lévő korábbi honvédségi területe időközben átadásra került. A hatályos terv 2006-os elfogadása illetve 2008-as módosítása óta eltelt időszakban sem következett be változás e téren. A honvédelmi tárca tájékoztatása értelmében „a megye területén nem található olyan, a Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelésében lévő ingatlan, melynek megjelenítése tervezett a Tsz.: 1-09 586 2010. május Fájl: Vas_TrT_mod_2010_e_II

93

Vas megye területrendezési terve - módosítás területrendezési tervben, mivel azok nem tartoznak a honvédelmi terület övezetébe, továbbá a kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezetébe sem.” A kisebb honvédelmi objektumok és ingatlanok nem érik el azt a méretet, amelyet a megyei terv léptékében ábrázolni lehetne. Ennek megfelelően honvédségi területek nem jelennek meg sem a megyei szerkezeti terven, sem a megyei területrendezési övezetek között.

1.19

Táj terhelhetősége

Tájrendezési szempontból elsődlegesen a kedvező táji adottságok, ezen belül is a táji, természeti értékek megőrzése a feladat, összehangoltan a megye fejlődését szolgáló területfelhasználási és szerkezeti változtatások tájbaillesztésének meghatározásával. A tájterhelhetőségi vizsgálat fentiek megalapozásához készült és a természetföldrajzi, tájszerkezeti és tájhasználati, táj-, és természetvédelmi, a tájterhelhetőségi és egyéb szakági (vízügyi, közlekedési, közmű) vizsgálatok szintéziséből áll. A megye tájhasználati módjai közül elsősorban az ökológiai szempontból alapvető mezőgazdasági és erdőgazdasági használat által érintett területek differenciált értékelése történt meg, a meglévő ökológiai hálózat védelme és fejlesztése érdekében. Megállapítható, hogy a megye ökológiai térszerkezetét alapvetően meghatározzák a természetföldrajzi fejezetben részletesen ismertetett éghajlati, feszín alatti és felszíni adottságok, valamint az ezeken kialakult tájhasználat. Az átalakított természeti táj emlékei és emlékezete a fennmaradt eredeti, őshonos illetve ezekhez közelálló tájalakulatai, és élőhelyei. Ezek közül a legértékesebbek, legérintetlenebbek természetvédelem alatt állnak, melynek területeit a Természet- és tájvédelmi fejezet ismerteti. Az ökológiai hálózat ezeken kívül magában foglalja az ezeket összekötő zöldfolyosókat, védett területeken kívüli jelentősebb erdő és nedves-vizes területeket, természetközeli területeket és extenzív hasznosítású mezőgazdasági területeket. A megye meglévő ökológiai hálózatának alappillérei a hegy- és dombvidéki erdőterületek, gerincvonala a Rába völgye és oldalágai az egyéb vízfolyások völgyei, amelyek a megye legkevésbé terhelhető tájai. Ezen egységes, összefüggő hálózatot alkotó természetes és természetközeli zöldfelületi rendszert, kiegészíti néhány szigetszerűen fennmaradt, ökofolyosóval már (még) nem megfelelően összekapcsolt természetközeli területegység, jellemzően intenzív mezőgazdasági területek zárványában lévő erdőtömbök vagy extenzív területek. A tájterhelésre leginkább érzékeny területek az ökohálózat legértékesebb területei. Ezek országos szintű védettség alatt állnak, közülük területileg legjelentősebbek az Őrségi Nemzeti Park, a Fertő-Hanság Nemzeti Park Répce-síkra eső szigetszerű területei, valamint a Kőszegi Tájvédelmi Körzet és az ezt nagy részben átfedő Írottkő Natúrpark, valamint a Ság-hegyi TK területe. (Az ezeken kívüli számos természetvédelmi terület és természeti érték, valamint az országos ökológiai hálózat kialakítása céljából megkutatott területek ismertetését a természetvédelmi fejezet tartalmazza.) A megyében meglevő külszíni fejtések - jellemzően kavics- és homokbányák, illetve szénhidrogén-kutató és kitermelő művek - tájképi megjelenése és környezeti hatásai jellemzően csak helyi szinten okoznak problémát kiterjedésüknek, sűrűségüknek köszönhetően. Az OTRT tájterhelési és terhelhetőségi szempontból, a megyei terv készítése során is figyelembeveendő övezetei: − országos ökológiai hálózat − országos jelentőségű tájképvédelmi terület − országos komplex tájrehabilitációt igénylő terület − kiemelten érzékeny felszín alatti vízvédelmi terület − felszíni vizek vízminőségvédelmi vízgyűjtő terület − ásványi nyersanyag gazdálkodási terület − kiváló termőhelyi adottságú erdőterület − kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete. Tsz.: 1-09 586 2010. május Fájl: Vas_TrT_mod_2010_e_II

94


A tájterhelési vizsgálatok összefoglaló értékeléseként megállapítható továbbá, hogy a megye tájikörnyezeti helyzete összességében kedvezőnek minősíthető, regionális szinten speciális tájrendezési konfliktusterületek nem határozhatók meg. A tájszerkezetet és a tájhasználati módokat érintő konfliktusok általános - az ország más régiójában is megfigyelhető - mezőgazdasági földhasználatból, ökológiai és műszaki szemléleti ütközésből, tájvédelmi szabályozatlanságból eredő, nem csupán Vas megyére jellemző problémák. Ilyen típusú és a megyére konkretizálható konfliktusok kezelésére esetlegesen a tervezett műszaki infrastruktúra fejlesztések és az urbanizált területek növekedése, illetve az ökológiai hálózat szándékolt kiterjesztésének ütközése révén lehet szükség. A felülvizsgálat során ilyen típusú konfliktushelyzet a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésének egyes elemeit illetően állhat elő, amelyek megfelelő tájvédelmi - tájrendezési megoldást igényel.


95


2 Vas megye területrendezési céljait meghatározó területfejlesztési célkitűzések A területrendezési tervezés célkitűzéseinek meghatározása a Nyugat-Dunántúli Régió és Vas megye - elfogadott és hatályos - területfejlesztési dokumentumainak másodelemzésével, a területrendezési tervezés számára rendelkezésre álló eszközkészlet ismeretében készült. A szövegen belül kivastagításra kerültek a területrendezési tervezésre, azon belül is kiemelten a térszerkezet fejlesztésére, a területfelhasználás alakítására vonatkozó célkitűzések és összefüggések. 2.1.1

A Nyugat-dunántúli Régió fejlesztési dokumentumai

Régió jövőképe „Nyugat-Dunántúl az élénk helyi és nemzetközi együttműködési hálózatok régiója, amely európai dinamikus gazdasági, közlekedési, tudás és kommunikációs tengelyek aktív formálójaként, az ember és környezete kiegyensúlyozott kapcsolatára építve Magyarország - gazdaságilag, szervezetileg és kulturálisan is megújulni képes - zöld jövőrégiójává válik. A régió: o a természeti környezetét társként - és nem forrásként - kezeli; o

az örökségét, sajátosságait és az emberi értékeket ápolja;

o

az itt élők számára a sajátos településszerkezethez illeszkedő, méltó gondoskodást biztosító közszolgáltatásokat működtet;

o

elősegíti az egyének, családok, közösségek és a gazdaság életének kiegyensúlyozott fejlődését és megújulását, segíti a demográfiai egyensúly kialakulását;

o

lehetővé teszi az információkhoz történő széles körű hozzáférést.

A régió fejlesztésének koncepcionális céljai 2020-ig A koncepcionális célok közül meghatározó, hogy a régió a természeti, táji, kulturális értékeinek megőrzésével és ezzel együtt a helyi, térségi identitást erősítve fejlődjön. A régió fejlődésének kulcseleme egy egészséges, megújulni képes társadalom megteremtése. Ez különösen nagy kihívás a városhiányos térségekben, az aprófalvas településeken, ahol a végső elszegényesedés, az elnéptelenedés és a fizikai lepusztulás fenyeget. A gazdaság fejlődéséhez szükséges a régió gazdaságának tudásalapú fejlesztése, a meghatározó gazdasági ágazatokban nemzetközileg versenyképes termelési, szolgáltatási szint elérése. Sikeres gazdaság feltétele, mint meghatározó helyi adottság, a jól és megfelelően képzett munkaerő biztosítása, amihez elengedhetetlen az alap- és szakképzés, felnőttképzés, felsőoktatás hatékonyságának javítása. A régió belső erőforrásaira való építkezés eredményessége csak a belső együttműködések bővítése, a régió nagyvárosait ellátási körzetükkel, egymással és a nemzetközi fő közlekedési útvonalakba összekötő közlekedési hálózat fejlesztése nyomán teljesedhet ki. A fejlesztéseknél figyelembe kell venni, hogy a jövőben az országhatároknak nem elválasztó, hanem a természetes vonzáskörzeteket visszaállító, összekötő szerepük lesz, miközben egyre nagyobb verseny folyik majd a jól képzett, megfelelő képességű és hatékonyan dolgozó munkaerőért. A régió fejlesztésének fő irányai o

környezeti állapot javítása;

o

társadalom megújítása, kohézió erősítése;


96


o

gazdasági versenyképesség javítása;

o

területi felzárkóztatás;

o

területi együttműködések bővítése.

Területi megközelítésben: o

nagyvárosok és közvetlen agglomerációjuk fejlesztése

o

kis-, középvárosokkal rendelkező kistérségek fejlesztése

o

kistérségi központok fejlesztése

o

kistelepülések lakókörnyezetének, alapszolgáltatásainak fejlesztése

A régióban - az elfogadott területfejlesztési dokumentumok szerint - a különböző területi szinteknek az alábbi olyan kihívásokkal kell szembe nézni, amelyek megoldásához a terület- és településfejlesztési típusú beavatkozások mellett a területrendezési eszközkészlet is alkalmazható: Regionális szinten: o

A különböző térségeknek demográfiai helyzetük javítása mellett a saját gazdaságitársadalmi-földrajzi helyzetükhöz viszonyított versenyképes fejlesztése;

o

Az erőforrások fenntartható használatára építve a régión belüli gazdasági, társadalmi kapcsolatok bővítésének ösztönzése;

o

A régió észak-déli térségei közti közlekedési kapcsolatok fejlesztése, valamint a tranzit-forgalom biztonságos és lehetőleg kevésbé környezetszennyező megoldásokkal történő levezetése;

o

A vidéki térségekben és különösen az aprófalvas területeken élők életesélyeinek javítása, a lakosság csökkenésének, öregedési tendenciájának megállítása;

o

A jelentős természeti értékek megőrzése és a fejlesztésekkor a természetes területek lehetőség szerinti legkisebb igénybevétele, a táji, kulturális értékek megőrzése.

Nagyvárosok (így Szombathely) vonatkozásában: o

Regionális és megyei szintű kulturális és közszolgáltatások megfelelő színvonalon való működtetése és az igénybe vételt figyelembe vevő racionális megosztása, valamint bizonyos területeken (pl. egészségügy) a szolgáltatások specializációja a magasabb minőségű szolgáltatások nyújtása érdekében;

o

A gazdasági modernizálás alapjaként a kutatás-fejlesztési tevékenységek bővítése, a tudás-, innováció-transzfer szerepük kialakítása, mely során Győrnek - a versenyképességi pólus program megvalósítása révén - a régióban vezető szerepet kell játszania, míg a többi városnak a felsőoktatási intézményeihez kapcsolódóan kell specializált k+f, innovációs tevékenységeiket fejlesztenie;

o

Funkcionális, egymást kiegészítő együttműködések kialakítása a városok között;

o

A nemzetközi és hazai nagytérségi közlekedési hálózatokhoz való kapcsolódás biztosítása;

o

A városokban a motorizált közlekedés bővüléséből és új fejlődő településrészek növekvő közlekedési terheléséből következő közlekedési kihívások kezelése;

o

Az agglomeráció bővülő lakossága okozta növekvő közlekedési, környezeti terhelés problémáinak kezelése, valamint közszolgáltatásban jelentkező ellátási hiányosságok kezelése;


97


Kisvárosi kistérségek vonatkozásában: o

Hátrányos helyzetű vidéki jellegű kistérségek felzárkóztatása, munkahelyteremtés és a népességmegtartó-képességük ösztönzése;

o

A régió funkcionális városhiányos térségeiben a központi településeknek „városi rangra” és/vagy a térsége ellátására történő fejlesztésének támogatása a kb. 2500-3000 lakos fölötti kistérségi központok térségszervező, szolgáltató funkcióinak erősítése;

o

Kistérségek központi településeinek vonzó gazdasági környezetének megteremtése a munkahelyteremtés, vállalkozások indításának ösztönzése érdekében;

o

Elfogadható minőségű közszolgáltatások elérhetőségének és jó szervezettségének biztosítása a kistérség egészében;

o

Az aprófalvak magas színvonalú lakó-, üdülőfunkcióinak biztosítása, jó környezeti állapotának megőrzése, helyi kulturális értékek ápolása, a közösségi feladatok ellátásába való integrálása, illetve lehetőség szerint a helyi erőforrásokon alapuló foglalkoztatás bővítése;

o

Kistérségek, így települések arculatát meghatározó sajátos kultúrák fenntartása, ápolása és a mindennapi életben való szerepük biztosítása;

2.1.2

így

a

Vas megye területfejlesztési dokumentumai

Vas megye hosszú távú, koncepcionális céljai a regionális célokkal összhangban, a térségi sajátosságokat figyelembevételével kerültek megfogalmazásra. Vas megye jövőképe egy olyan területi egységet jelenít meg, ahol dinamikus a gazdaság fejlődése, amely növekvő életszínvonalat és javuló életminőséget eredményez. A javuló életminőség a több és minőségi munkahelyben, a magasabb munkajövedelmekben, a vonzó, tiszta és jó minőségű környezetben, és az egészséges, hosszabb és teljesebb életben ölt testet. Kiemelt figyelem szentelődik a hátrányos helyzetű társadalmi rétegeknek és a hátrányos helyzetű településeken élőknek. Vas megye fejlesztésének fő irányai o

a térségi versenyképesség megteremtése

javítása,

a

gazdaságfejlesztés

feltételrendszerének

o

az életminőség javítása

o

a gazdaság fenntartható fejlődési keretének biztosítása

o

térségi felzárkóztatás, a kistérségi különbségek növekedésének megakadályozása, lehetőség szerint csökkentése

o

a megyehatáron túlmutató együttműködések ösztönzése

A fejlesztési célok rendszere A térségi versenyképesség megteremtése

javítása,

a

gazdaságfejlesztés

feltételrendszerének

A térségi versenyképesség két pillére: o

a jelentős gazdasági versenyképességi potenciállal rendelkező, tágabb környezetüket dinamizálni képes kistérségi központok megerősítése,


98


nemzetközi elérhetőségük javítása és a jelentős turisztikai vonzerejű térségek megerősítése; o

valamennyi kistérség fejlesztésekor adottságaikra, erőforrásaikra és stratégiájukra építve kell életképes funkcióikat erősíteni, erőforrásvonzó képességüket javítani.

Az elérhetőség javítása o

az info-kommunikációs technológiák elérhetővé tétele, szélessávú hálózatépítés a megye aprófalvas térségeiben;

o

a megye belső úthálózatának - a nem országos, vagy nemzetközi főközlekedési hálózati elemek - fejlesztése;

o

a megyeszékhely - mint legfontosabb munkahely, szolgáltatóközpont - megyén belüli elérhetőségének javítása;

o

az elsősorban nem nemzetközi tranzitforgalmat bonyolító, a megye kisvárosai számára a gyorsforgalmi utakhoz elérhetőséget biztosító közutak hálózatának teljes körű kiépítése, minőségének javítása;

o

településközi utak építése burkolatának megerősítése;

o

rugalmas közlekedési rendszerek elterjesztése a perifériáról a térségi központok korszerű elérhetősége érdekében.

(pl.:

Nagysimonyi-Ostffyasszonyfa),

azok

A térszerkezet fejlesztése o

Szombathely szerepének kitalálása, térszervező funkcióinak erősítése, különös tekintettel a határon túli kapcsolatokra és a győri pólusprogramhoz való csatlakozás lehetőségeire. Szombathelynek egyfajta regionális transzfer szerep is kínálkozik, a pólusprogram kisugárzó hatásának a régió déli területei felé való közvetítésével;

o

az egyes kistérségi központok jelenleg még hiányos gazdasági térszervező alapfunkcióinak pótlása (pl.: Őriszentpéter városi ranggal bír ugyan, de az üzleti szolgáltatások színvonala rendkívül gyenge);

Az életminőség javítása A környezeti állapot védelme o

a közműolló zárása;

o

a közforgalmú tömegközlekedés előtérbe helyezése és priorizált támogatása az egyéni közlekedéssel szemben;

o

települési elkerülő utak (Körmend, Celldömölk, Sárvár stb.), belső körgyűrűk (Szombathely) építése;

o

országos, határmenti, településközi kerékpárút fejlesztések;

o

kistérségi szennyvízkezelési programok ösztönzése;

o

komplex hulladékgazdálkodási program kidolgozása, megvalósítása a megye egész területére;

o

a kiépülő szelektív gyűjtési rendszer továbbfejlesztése (a szelektíven gyűjtött hulladék megfelelő eljárások betartása mellett ipar alapanyagot jelent, ami további, elsősorban KKV jellegű gazdasági fejlesztéseket tesz lehetővé);

o

az öröklött környezetszennyezés felszámolása, kármentesítés;

o

az ivóvízbázis védelme;


99


o

vízrendezés, szükségtározók létesítése (Lukácsháza mellett, Gór térségében), a melioráció ösztönzése.

A természeti és az épített környezet védelme o

élőhely revitalizációs, élőhely megőrzési programok ösztönzése;

o

kastélyok, kúriák, várak értéknövelő megújítása és elsősorban turisztikai célú hasznosítása;

o

a történeti kertek fenntartása, komplex megújítása;

o

műemléki jelentőségű városi területek turisztikai célokat is szolgáló fejlesztése;

o

múzeumok, régészeti lelőhelyek látogatottságot növelő fejlesztése.

A foglalkoztatás biztonságának megteremtése (ez horizontális elv, tehát a fejlesztések mindegyikében szempont a foglalkoztatás szintjének növelése, ezért itt csak a rurális térségek számára különösen fontos elemek szerepelnek) o

a foglalkoztatás szempontjából kedvezőtlen helyzetű kistérségekben a második munkapiac felvevőképességének bővítése;

o

a közhasznú munkavégzés ösztönzése;

o

atipikus foglalkoztatási formák ösztönzése (részmunka, távmunka, bedolgozói rendszer).

A közszolgáltatások kistérségi összehangolása o

az aprófalvas településszerkezet miatt az alapszolgáltatások hálózatelvű funkciómegosztásának ösztönzése a települések között, vagy többfunkciós szolgáltatási helyek kialakítása;

o

közösen működtetett kistérségi közoktatási infrastruktúra kialakításának ösztönzése;

o

mobil közkönyvtári ellátás ösztönzése;

o

egészségmegőrzési, egészségnevelési programok indítása;

o

a szomszédos határmenti területeknek is ellátást biztosító színvonalas egészségügyiszociális szolgáltatások nyújtása a városokban (Szentgotthárd, Körmend, Szombathely);

o

kistérségenként szociális információs hálózat kialakítása;

o

az öregedő aprófalvas kistérségekben az idősek nappali ellátásának megszervezése.

A társadalmi összetartozás erősítése o

a közművelődés vidéki intézményrendszerének megújítása, a kistelepülések szellemi kiüresedésének elkerülése;

o

elsősorban a kistelepüléseken a közösségi rendezvények, civil aktivitás támogatása;

o

a megyeszékhely és agglomerálódó térségén kívül eső kistérségekben a közösségi célú sportlétesítmények fejlesztése;

o

a kistérségek egyedi arculatának, a népművészeti, kulturális értékekre épülő identitás megteremtése.

A települési környezet fejlesztése o

a településeken a gyalogos, gépjármű, kerékpáros és a tömegközlekedési infrastruktúra feltételeinek javítása (különös tekintettel a belterületi utak minőségének javítására, a városokban a tömegközlekedési szolgáltatások színvonalának emelésére);


100


o

a gazdasági rehabilitálása;

fejlesztések

számára

elsősorban

o

leromlással fenyegetett városi területek megújítása;

o

a kistelepülési munkahelyek elérhetőségének tömegközlekedés jobb szervezésével.

a

barnamezős

biztosítása

a

területek

közforgalmú

Térségi felzárkóztatás, a kistérségi különbségek növekedésének megakadályozása A kohézió jegyében a társadalmi esélyegyenlőséget sértő, jelentős mértékű és a gazdaság hatékony működését korlátozó legsúlyosabb kistérségi hátrányok mérséklése: o

az átlagos fejlettségtől elmaradó kistérségek, területek (őriszentpéteri, vasvári, Kemenesalja) gazdasági dinamizálása;

o

az alapvető életesélyek feltételeinek biztosítása valamennyi településen;

A térségi felzárkóztatás főbb prioritásai az alábbiak: o

A tartósan leszakadó és periférikus térségek gazdasági-társadalmi dinamizálása.

o

Helyben (településen, kistérségben), valamint a főbb településkategóriák között jelentkező, az alapvető életesélyek (közszolgáltatások elérhetősége, kommunális infrastruktúra) terén fennálló egyenlőtlenségek mérséklése.

o

Biztosítani kell az alapvető települési infrastrukturális feltételek (vezetékes ivóvíz, áram, szilárd burkolatú út, szennyvíz-elvezetés és hulladékkezelés) rendelkezésre állását és az alapvető közszolgáltatások tömegközlekedéssel elfogadható időn belüli elérhetőségét.

o

Kistérségi szinten a centrum és a vonzott települések kapcsolatának szorosabbra fűzése, a központ (társközpont) térségszervező, döntéshozó funkciójának erősítése.

A megyehatáron túlmutató együttműködések ösztönzése Vas megye európai térbe, Közép-európai környezetbe illeszkedésének elmélyítése érdekében szükséges a transznacionális közlekedési hálózatok (M86, M9, 87-es főút, M8 és a Sopron-Szombathely-Szentgotthárd vasútvonal) kiépítése, megújítása; a határokon átnyúló gazdasági kapcsolatok, intézményi együttműködések bővítése, Szombathely nagytérségi szerepkörének megtalálása, erősítése. Ennek szervezeti kereteit három nagytérségi együttműködés is megteremti: a Bécs-Pozsony-Győr erőtér köré szerveződött CENTROPE kezdeményezés, a megye számára élőbb kapcsolatokat kiaknázó Graz központú Zukunftsregion és a Burgenland-Nyugat-Dunántúl együttműködésével létrejött WestPannon Euregio. Természetes vonzáskörzet felélesztésének ösztönzése o

Az országhatáron túli vonzáskörzeti kapcsolatok (Kőszeg-Felsőpulya, Szombathely-Felsőőr, Körmend-Németújvár, Szentgotthárd-Fürstenfeld-Muraszombat) újjáélesztése;

o

a magyarlakta területekkel (Burgenland, Szlovénia) élő civil kapcsolatok kialakulásának ösztönzése.

Szomszédos megyei kapcsolatok o

Szombathely ösztönzése a régió többi megyei jogú városával való együttműködésre, a regionális feladatok városhálózatban történő ellátása;

o

a megye autóipari vállalkozásainak, beszállítóknak ösztönzése Győr pólusprogramjához való csatlakozásra;

o

a megyét átszelő észak-déli (M86-M9) és nyugat-keleti (M8) közlekedési útvonalak mentén összehangolt gazdaságtelepítés ösztönzése.


101


Vas megye területrendezési tervének felülvizsgálata és módosítása fenti (azok közül is elsősorban a kivastagítottan megjelenített) régiós és megyei területfejlesztési célkitűzések szem előtt tartásával és figyelembevételével került kidolgozásra. A megyei terv módosításának további célja, hogy a tervezési és egyeztetési folyamat eredményeként a megye számára kiemelkedő fontosságú térszerkezeti és hálózati elemek - a korábbi időszak koncepcionális változtatgatást követően, megnyugtatóan - a megye és kistérségei számára elfogadható módon kerüljenek véglegesítésre, így a módosított megyei területrendezési terv a megyei települései számára - a fejlesztési célokkal összhangban kialakított - hosszú távra szóló keretet biztosíthasson.


102


3 A területrendezési terv módosításának szakági tervjavaslatai és azok műleírásai - A JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZEKET ALÁTÁMASZTÓ ÉS KIEGÉSZÍTŐ MUNKARÉSZEK 3.1 Vas megye területrendezési terve módosítása során tervezett változtatások Tekintettel arra, hogy Vas megye hatályos területrendezési tervel 2006-ban (kiegészítve a 2008. évi módosítással) hosszú távra és előremutató módon határozta meg a megye területfelhasználásának és a műszaki infrastruktúra hálózatoknak a térbeli rendjét, a 2010 évi felülvizsgálat és módosítás nem irányul a terv koncepciójának alapvető megváltoztatására, hanem csak az eltelt időben bekövetkezett változások miatt szükséges korrekciók átvezetésére. 3.1.1

A megyei szerkezeti terv területfelhasználását érintő változtatások

•

A megyei terv felülvizsgálata és módosítása előkészítése során - a hatályos településszerkezeti tervek tartalmának feldolgozásával a településtervezésben a megyében dolgozó tervezők aktív közreműködésével - elkészült a területfelhasználás jogi állapotát ezen belül a települési területek kiterjedését - rögzítő vizsgálat, amely a módosítás kiinduló alapját képezi.

•

A megyei szerkezeti tervben tervezett terület felhasználás meghatározása során új elem - a „vegyes” területfelhasználási kategória - is alkalmazásra került az OTrT-ben adott felhatalmazás szerint, a megyei sajátosságok figyelembevételével.

•

Vegyes területfelhasználási térségek elsősorban a Rába völgyében, az Őrségben és a Vasvártól DNy-ra fekvő területeken kerültek lehatárolásra a területi sajátosságok figyelembe-vételével. (A vegyes területhasználatú térség a változásokat bemutató alátámasztó térképlapon is ábrázolásra került.)

•

Az erdőgazdasági térség tervezett kiterjedése a hatályos megyei tervben tervezetthez képest nő azáltal, hogy az elsődlegesen erdősítésre alkalmas területek is távlati erdőgazdasági térségként kerültek meghatározásra és lehatárolásra.

•

(Az erdőgazdasági térség területi növekménye a változásokat bemutató alátámasztó térképlapon is ábrázolásra került.)

•

Az OTrT-ben módosítása során megváltozott területfelhasználási kategóriák alkalmazása keretében egységes mezőgazdasági térség került meghatározásra és lehatárolásra a megyei tervben, ezzel megszűnik a hatályos megyei tervben kül- és belterjes minősítés, valamint a művelési ág (gyep, legelő, ültetvény) szerinti megkülönböztetés.

•

A megyei terv a jellemző és összefüggően nagy kiterjedésű művelési ágakat alaptérképi jelként (tájékoztató jelleggel) ábrázolja, nem rendel hozzá szabályozási tartalmat.

•

A megyei szerkezeti terv és a megyei területrendezési szabályozás a korábbinál takarékosabb területfelhasználásra ösztönöz azzal, hogy - új övezetek alkalmazásával korlátozza a mező és erdőgazdasági térségben az újabb beépítésre szánt területek kijelölését.


103


•

A területhasználat koordinálását segítik azok (az OTrT-vel összhangban kijelölt) övezetek, amelyek a beépítésre szánt területek kiterjesztését korlátozzák.

•

A megyei szerkezeti tervhez kapcsolódó alátámasztó munkarészek megjelenítik a területhasználatot korlátozó övezetek területi kiterjedését, ezzel kirajzolódik az a korlátozott mozgástér, amelyen belül a települések a törvény által lehetővé tett bővítési lehetőségükkel élhetnek.

•

A települési térség ajánlásai új elemekkel egészülnek ki, többek között: - új terület igénybevételére ott van lehetőség, ahol a kijelölés nem ütközik az övezeti tervben meghatározott korlátozásokkal, illetve ahol a tervezett új területfelhasználás határos az adott település belterületével.

•

Jelen tervezési eljárás keretében készült módosított térségi szerkezeti tervhez egy olyan településsoros - és valamennyi területfelhasználási kategória területét meghatározó, a tervmódosítás mellékletét képező - területi mérleg készül majd az egyeztetési eljárást követően, amely lehetővé teszi az önkormányzatok által készítendő településszerkezeti tervekben tervezett eltérések (változtatások) %-os megfelelőségének ellenőrzését.

•

A térségi terület-felhasználásra vonatkozó ajánlások kiegészülnek a magyarországi megyei területrendezési tervezés fő tapasztalatai és eredményei felhasználásával.

3.1.2

A térségi szerkezeti tervet érintő - az infrastruktúra hálózattal összefüggő változtatások

•

Az M8 autópálya nyomvonalának figyelembevételével).

•

A megyei terv módosítása Vasszentmihály - Rátót - Gasztony térségében még alternatívában tartalmazza az M8 nyomvonalát. Az 1. számú alternatíva a hatályos megyei tervben már elfogadott változat, a 2. számú alternatíva: a hatályos OTrT-ben ábrázolt nyomvonal pontosítása. A végleges nyomvonal kijelölésére az egyeztetési eljárás eredményeként válik lehetővé.

•

Az M9 autópálya nyomvonalának pontosítása, illetve Sopron helyett az M86 autópályánál való végződése.

•

Az M8-M9 autópályák találkozása Vasvár térségében.

•

M86 autópálya esetében nyomvonal változtatást a terv módosítása annak ellenére nem tartalmaz, hogy az OTrT módosítása ezt kezdeményezi, mert az érintett települések a hatályos megyei tervben kijelölt nyomvonalat időközben a település-rendezési terveikbe beépítették, így a fejlesztéshez és a megvalósításhoz szükséges területek biztosítottak.

•

Az M87 autópálya az OTrT-ben eddig nem szerepelt, gyakorlatilag az M9 megszűnő soproni határátmenetét helyettesíti.

•

A Szombathely - Kőszeg közötti új gyorsforgalmi kapcsolat erősíti a 87-es út menti településekre irányuló urbanizációs hatást.

•

A Szombathelyet délről és nyugatról elkerülő főút nem szerepel az OTrT-ben, ezért a terv itt térségi jelentőségű mellékutat ábrázol.


pontosítása

(az

OTrT

törvény

módosításának

104


•

A várost délnyugatról is szükséges tehermentesíteni, mert különben az ezt igénylő forgalom a város belső területeit kénytelen igénybe venni. Ez hátrányos lenne a lakosságnak, rontaná a lakhatósági körülményeket, rontaná a lakosság közérzetét.

•

A hatályos megyei tervben Szombathelyre tervezett repülőtér Porpác-Vát térségében kerül megvalósításra, így a módosítás már nem számol a megyeszékhely területén repülőtérrel.

•

A hatályos szerkezeti terven ábrázolt infrastruktúra elemek köre kiegészül a Szombathely Hévíz közötti 400 kV-os távvezeték helybiztosításával.

3.1.3

A megyei övezeti tervet érintő változtatások

•

Az OTrT övezeti rendszerének megfelelően az országos ökológiai részét képező területeken lehatárolásra kerülnek a „magterület”, „ökológiai folyosó” és a „pufferterület” kategóriák.

•

Azokon a területeken ahol területi ütközés van a védelmi kategóriák lehatárolása és a településrendezési tervekben rögzített terület-felhasználás között, ott a megyei terv intézkedéseket javasol az összhang biztosítására

•

Ezzel egyidejűleg a megyei terv módosítása során elmaradnak a hatályos megyei területrendezési tervben (az akkor hatályos OTrT-vel összhangban korábban alkalmazott és lehatárolt övezetek, mint: - a „kiemelten fontos érzékeny természeti terület övezete”, - a „védett természeti terület övezete”, - a védett természeti terület védőövezete”, - a „természeti terület” övezete, - valamint az „ökológiai (zöld) folyosó övezete”

•

A terv módosítása során - az OTrT-ben is alkalmazott módszertan alkalmazásával felülvizsgálatra és a léptéknek megfelelő pontosításra kerül a „kiváló termőhelyi adottságú szántóterület” övezeti lehatárolása a rendelettel elfogadásra kerülő munkarészek között.

•

Ezen túlmenően meghatározásra és lehatárolásra kerül „a mezőgazdasági művelésre másodlagosan alkalmas terület övezete” a megyei közgyűlési határozattal elfogadásra kerülő munkarészek között.

•

Új övezetként kerül lehatárolásra az „erdőtelepítésre alkalmas terület övezete” a rendelettel jóváhagyásra kerülő munkarészek között és „az erdőtelepítésre másodlagosan alkalmas terület övezete”

•

Új övezetként kerül lehatárolásra a „kiváló termőhelyi adottságú erdőterület” övezete az FVM adatszolgáltatása figyelembe-vételével.

•

„Térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület” lehatárolására nem kerül sor Vas megyében (a hatályos OTrT szerint sincsenek) olyan térségek, amelyek térségi szintű tájrehabilitációt igényelnek.

•

A térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete (az OTrT-vel megegyező módszertan alkalmazásával kerül kidolgozásra)


105


•

A megyei terv módosítása során az OTrT-ben közigazgatási határosan meghatározott országos tájképvédelmi területek pontosításra és a térségi tájképvédelmi területekkel kiegészítésre kerültek.

•

Elhagyásra kerül a „térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vont terület” övezete, mivel az elkészült és elfogadott hulladékgazdálkodási tervek alapján kijelölésre kerültek (a szerkezeti tervlapon pedig a tartalmi követelmények szerinti ikonokkal ábrázolásra kerülnek) a térségi hulladéklerakó helyek.

•

Új övezetként lehatárolásra kerülnek a „történeti települési területek” adatszolgáltatásában megadott településkört érintően területi lehatárolásokkal.

•

Lehatárolásra kerül a „rendszeresen belvíz járta terület” övezete a KvVM adatszolgáltatása felhasználásával.

•

Új övezetként lehatárolásra kerül a „nagyvízi meder” övezete a KvVM adatszolgáltatása felhasználásával.

•

Új térségi övezetként kerül lehatárolásra a „földtani veszélyforrás terület” övezete.

•

A megyei területrendezési terv módosításában - megyei közgyűlési határozattal jóváhagyandó munkarészek között - változatlanul szerepelnek majd kiegészítő övezetek, amelyek tartalma segíti a településrendezési tervezést, de előírásai, ajánlásai nem kötelező érvényűek a településrendezési tervek készítésénél.

az

OKM

Alkalmazott kiegészítő övezetek: - a mezőgazdasági művelésre másodlagosan alkalmas terület övezete, - az erdősítésre másodlagosan alkalmas terület övezete, - az együtt tervezésre ajánlott települések övezete, - valamint a szélerőművek telepítése szempontjából vizsgálat alá vonható területek övezete A fent részletezett változások jobb áttekinthetősége érdekében a megyei területrendezési terv módosításának megalapozó - jóváhagyásra nem kerülő - munkarészei között kerül dokumentálásra az a tervlap, amely a hatályos megyei terv és a tervmódosítás összehasonlítását teszi lehetővé. A tervlap a hatályos terv és a termódosítás szerkezeti tervlapjának egymásra illesztésével készült. Ezáltal értékelhetővé válnak a hatályos tervhez képest a termódosítás során érvényesítendő változások mind a térségi területfelhasználásban mind a műszaki infrastruktúra hálózatok, egyedi építmények vonatkozásában.

3.2 A településrendszer fejlesztésének javaslata Tekintettel arra, hogy Vas megye településrendszerében és településhálózatában az elmúlt évtizedben nem következtek be alapvető változások, a településrendszer fejlesztésére a hatályos megyei területrendezési tervben megfogalmazott javaslatok ma is helytállóak és aktuálisak. Az elmúlt évtizedben a népességszám csökkenésében és a népesség területi elhelyezkedésében bekövetkezett kedvezőtlen változások az aprófalvak népességmegtartó képességének növelésére, ezzel összefüggésben pedig az alapellátást biztosító központi (mikrotérség központi) települések szolgáltatási színvonala növelésére, e települések elérhetőségének javítására hívják fel a figyelmet. Az erre irányuló javaslatok is részét képezték Tsz.: 1-09 586 2010. május Fájl: Vas_TrT_mod_2010_e_II

106


a hatályos megyei terv javaslatainak, az időközben bekövetkezett kedvezőtlen változások viszont már e javaslatok megvalósításának sürgősségére hívják fel a figyelmet. Vas megye településhálózatának fejlesztési elvei és céljai • • • • • • • • •

Szombathely megyeközpont szerepének megfelelő minőségi intézményfejlesztés párhuzamosan a regionális társközpont szerep megerősítésével. A megyeszékhely intézményi hálózatának alkalmassá tétele az országhatáron átnyúló vonzáskörzete ellátásának biztosítására, olyan intézményi bázis kialakítása, amely kétnyelvűségével speciálisan felkészült a nemzetközi szerepre. A teljes körű ellátási és igazgatási funkcióval rendelkező városok tehermentesítése a funkcióhiányos városok és funkcionálisan gazdag községek feladatkörének kiegészítésével, különösen a lakossági ellátás terén. A megye speciális funkciókkal rendelkező települései egyedi jellegének megtartása a helyi lakosság ellátásának biztosítása mellett. A kistérségi központok egyedi funkcióinak (ellátási, termelési stb.) kialakítása illetve továbbfejlesztése az egészséges szintű specializáció megteremtése, ezzel együtt a versenyképesség megőrzése. A megyehatáron átnyúló vonzáskörzetek településeinek ellátási igényeit is figyelembe vevő a megye határa közelében fekvő központok funkcionális fejlesztése. Pólusképzés a megye központ-, illetve városhiányos területein. Sajátos településformák értékmegőrző fejlesztése. Funkciófejlesztés és az elérhetőségi viszonyok javításának racionalizálása.

Településrendszer fejlesztése Az ellátási és igazgatási funkciók és vonzáskörzetek által a vizsgálatban meghatározott településkategóriákhoz az alábbi fő fejlesztési irányok javasolhatók: • Az adott szinten hiányos funkciójú vagy részleges ellátottságú települések esetében a funkcióbővítés az elsődleges javaslat. Ez történhet helyi szintű intézményfejlesztéssel, illetve az elérhetőségi viszonyok javításával. Az elérhetőségi viszonyok javítása az útkapcsolatok és a tömegközlekedés együttes fejlesztését jelenti. • Az adott települési szinten teljes körű funkcióval rendelkező települések esetében a meglévő ellátó és igazgatási feladatokat ellátó intézmények minőségi fejlesztése az elsődleges. • Az önmagukban hiányos funkciójú, hasonló nagyságrendű egymás közelében fekvő települések esetében a feladat (funkció) megosztás stratégiája a célravezető. A településrendszer fejlesztésének elsődleges célja, hogy a megye valamennyi településén - a nem városi jogállású, a városi szolgáltatásokat nem nyújtó, illetve az 1000 főnél kisebb lakos-számú településeken is - az ott élő népesség számára társadalmilag elfogadható idő alatt biztosított legyen az alap és középszintű szolgáltatások elérhetősége. Ezzel megállítható lehet a nem közvetlen agglomerációs térségbe eső, folyamatos területi és népességszámbeli növekedést tapasztalható kistelepülések további folyamatos népesség csökkenése, illetve elöregedése. A megye települései közül valamivel több, mint 100-ban a lakosságszám nem éri el az 500 főt, e települések többsége a hiányos alap ellátottságú és alap szintű igazgatási funkció hiányával jellemezhető kategóriába sorolhatók. A cél elérésének eszköze nem feltétlen az e kategóriába eső települések minden áron történő intézményi fejlesztésében keresendő, sokkal inkább a már meglévő falusi központok illetve emelt szintű falusi központok ellátási és intézményi kapacitásának bővítésében, valamint az alapszolgáltatásokat biztosító települések elérhetőségi viszonyainak javításában. Cél, hogy


107


minden négy-öt kistelepüléshez tartozzon egy minimum alapszinten teljesen ellátott település, melynek elérhetősége a domborzati viszonyok függvényében 10-15 percen belül megoldható. A kistérségi központokat és egyéb városi rangú településeket magában foglaló középszintű települési központrendszer fejlesztésének célja, hogy a hiányos funkciójú városi központokban a nem meglévő funkciók pótlásával teljes mértékben képesek legyenek a hozzájuk tartozó kistérség lakosságának középszintű ellátására. Ezzel egyenletesebbé válik a megye középfokú ellátási rendszere, tehermentesítve a teljes körű városi központokat, amelyek ezáltal képesek lesznek speciális funkciók továbbfejlesztésére, illetve kialítására. Ez a fejlesztés Vasvár, Szentgotthárd, Csepreg és Répcelak hiányos funkciójú városi központokat érinti. A településhálózat fejlesztésének alapkérdése a központ, illetve városhiányos területek, pl. a megye dél-keleti részének pólusképzése. Ez teszi aktuálissá a korábban mezővárosi ranggal bíró Jánosháza várossá nyilvánítását. A település már jelenleg is a terület központjának tekinthető és vonzáskörzete már most is kiterjed a megyehatáron túlra. Indokolt a közelmúltban várossá nyilvánított Őriszentpéter kistérségi központi funkcióinak erősítése, a környék védettségének és sajátos települési struktúrájának figyelembe vételével szükséges. Speciális helyzetben vannak azok a települési pólusok, amelyek a megye határához közel találhatók. Ezek fejlesztésénél figyelembe kell venni, hogy vonzáskörzetük jelentős része átnyúlik a szomszédos megyék központhiányos területeire. Ilyenek Csepreg, Répcelak, Celldömölk és bár nem városi státuszú település de Jánosháza is. A megyeszékhely, Szombathely jövőbeni szerepét meghatározza földrajzi fekvése és történeti fejlődése. Határon átnyúló elérhetőségi viszonyinak, történeti múltjának és a határ túloldalán lévő terület központhiányos voltának ismeretében a város jelenleg is a megyehatáron túlnyúló vonzáskörzete idővel várhatóan még kiterjedtebb lesz. A város feladatköre megyei, illetve regionális szintről nemzetközi szintűvé válik, tehát ellátási és igazgatási funkcióinak kapacitását ennek megfelelően javasolt alakítania. A sajátos településformák értékmegőrző fejlesztése A több évtizedes tudatos fejlesztési megvonások következtében a határmenti területek különösen a Rába-mente és az Őrség vidékének települései megőrizték hagyományos települési formájukat. Értékmegőrző fejlesztés elsősorban az épített és természeti környezet összhangját eddig sikeresen megőrző táji egység fenntartható idegenforgalmi fejlesztését célozza, miközben arra törekszik, hogy a terület pontosan ezen sajátosságainál fogva képes legyen önfenntartásra és lakosságának megtartására. A különböző szerepkörű települések fejlesztésének javaslata A speciális funkciókkal rendelkező települések egyedi jellegének megtartása egyre nagyobb jelenőséggel bír. A települési identitás erősítését, a helyi közösség építését, valamint a települési image megteremtését nagyban elősegíti a különleges szerepkör megteremtése vagy a már meglévő megújulása, új tartalommal történő feltöltése. Természetesen nem elhanyagolható az adott település lakosságának ellátása, sem az igazgatási sem pedig a szolgáltatások terén. Ebben az esetben a településnek nem kell, hogy elsődleges feladata legyen a környék lakosságának általános, magas szintű ellátása. Hasonló fejlesztési elv alapján az alábbi fejlesztési irányok javasoltak: • Kőszeg - kulturális és idegenforgalmi jelleg, gazdaságfejlesztés • Bük - idegenforgalom, szakirányú középfokú oktatás; Tsz.: 1-09 586 2010. május Fájl: Vas_TrT_mod_2010_e_II

108


• • • •

Sárvár - idegenforgalom, gazdaságfejlesztés, munkahelyteremtés, kiegészítő, illetve tehermentesítő gazdasági központ; Vasvár - logisztikai központ, gazdaságfejlesztés; Őriszentpéter - turisztikai centrum, a természetvédelmi terület központja; Szentgotthárd - gazdaságfejlesztés, innovációs transzfer központ

Szombathelyet

Az elérhetőség feltételeinek javítása A megye településeinek fejlődése szempontjából kiemelkedően fontos a megye nemzetközi és hazai viszonylatban is kielégítő elérhetőségének biztosítása, a már a hatályos megyei területrendezési tervben is előirányzott fejlesztések közép távon való megvalósítása. Az M8 és M9 autópályák megépítése mind kelet-nyugati mind pedig észak-déli irányban bekapcsolják majd a megyét az Európai úthálózatba. Több, jelenleg stagnáló vagy a településhálózatban speciális jellegét kereső település számára jelent kitörési pontot vagy a fejlődés jelenlegi ütemét jelentősen felgyorsító fejlődés lehetőségét a közlekedéshálózat fejlesztése, egyben az elérhetőség jelentős javítása. Ilyenek pl. Jánosháza, Vasvár, Körmend, Szentgotthárd, illetve Csepreg már meglévő, de hiányos funkciójú központok. Az megyeszékhelyet, valamint a teljes körű városi funkciókkal rendelkező településeket érintő agglomerálódási folyamat eredményeként a kitelepülő, de munkahelyét tekintve továbbra is a városhoz kötődő többnyire fiatal korösszetételű lakosság igénye, hogy a többnyire másod és harmadrendű utak hálózata lehetővé tegye az agglomerálódó terület központjának gyors elérhetőségét. A többnyire lineárisan fejlődő agglomerációs település együtteseket felfűző másod- és harmadrendű utak egyre nagyobb terhelését a megfelelő áteresztőképesség biztosításával lehet biztosítani. A módosított megyei területrendezési tervben érvényesített közúthálózat-fejlesztési változtatások azonban elsősorban a Szombathely - Kőszeg közötti agglomerálódó zónát hozzák a korábban tervezettnél kedvezőbb helyzetbe azáltal, hogy gyorsforgalmi kapcsolatot teremt az országhatár, illetve a két város között, ezzel felértékeli ezt a térséget, illetve egyúttal tehermentesíti a mai főutat az átmenő forgalom alól, összességében könnyebben elérhetővé és egyúttal élhetőbbé, lakhatóbbá teszi ezt a településláncot.

3.3 A térszerkezet fejlesztése A térszerkezet alakításának kiinduló alapja a hatályos területrendezési terv és az OTrT biztosította keretek. A jelenlegi adottságok vizsgálata és értékelése az érvényben lévő tervet megalapozó vizsgálatok készítése óta eltelt időszakra fókuszál, továbbá figyelembe veszi a jövőben várható változási tendenciákat, azok érvényesülését orientálja. A megye térszerkezetének meghatározó elemei •

a települések rendszere, az eltérő funkciójú és szerepkörű települések egymást kiegészítő hálózata, a települési területek térbeli kiterjedése,

•

a táji, természeti (ökológiai) elemek rendszere és hálózata,

•

a térszerkezet alakulását befolyásoló - sokszor meghatározó - műszaki infrastruktúra hálózatok térbeli rendje (elsősorban a közlekedési ezen belül is a közúti közlekedési infrastruktúra).


109


Vas megye szerkezeti tervének módosításánál követett célok és prioritások •

A térszerkezet alakítása mindenkor a tájszerkezeti, településszerkezeti sajátosságok figyelembevételével történhet: a települési területek kompaktságának megtartásával, ahol ez a hagyomány (pld. utcás települések), a laza - a táji és az épített környezeti elemek harmonikus - struktúrák megőrzésével és továbbfejlesztésével ott, ahol ez a tradíció (pld. szeres települések).

•

Cél a tagolt, harmonikusan fejleszthető térszerkezet kialakítása, ahol a táji-, természeti elemek, ökológiai hálózatok az összefüggőek és folyamatosak, a művi, települési területek pedig szigetszerűek.

•

Támogatott a fejlődési pólusok - elsősorban a városi és városiasodó foglalkoztató és ellátó központok, valamint a turizmus kiemelt célterületeit jelentő települési központok továbbfejlesztése, valamint a fejlődési tengelyek erősödése, de ez a változás nem eredményezheti a települési - beépített - területek összefüggő zónáinak kialakulását.

•

Támogatott a térben a polifunkcionális területhasználat, de ez nem eredményezheti az eltérő környezetminőség-igényű funkciók egymás mellé kerülését, ezzel veszélyeztetve az adott funkció működéséhez nélkülözhetetlen környezetminőség fenntartását és javítását.

•

A térszerkezet fejlesztését szolgálva a közlekedési hálózatok fejlesztése, térbeli rendjük összehangolása segítse elő: a megye egésze, térségei - kistérségei - és településcsoportjai (és azok gazdasága) bekapcsolódási lehetőségeit a formálódó magyarországi és európai térstruktúrába, gazdasági szerkezetbe (ennek eszköze a gyorsforgalmi hálózat OTrT-beli meghatározottságot és a területfejlesztési szempontokat is figyelembe vevő kijelölése), -

a településközi kapcsolatok erősítését (az országos fő és mellékútvonal hálózat) továbbfejlesztésével, hálózatának és nyomvonalainak alakításával (a településeket elkerülő szakaszok támogatásával). A szerkezetfejlesztés olyan megoldásokat alkalmaz, amely elősegíti a megye relatív hátrányos térségei elérhetőségének a javítását, ott a gazdaságfejlesztés gyorsítását, a népességmegtartóképesség fokozását,

-

az egyes települések között, illetve a foglalkoztató-, ellátó központi városias települések és a szolgáltatásokat igénybe vevő falvak között ma még számos helyen hiányzó közúti kapcsolatok kiépítésével járuljon hozzá a szolgáltatásokhoz való gyorsabb hozzájutás biztosításához, a magasabb színvonalú oktatási, egészségügyi, kulturális, kereskedelmi szolgáltatások elérhetőségének javításához, ezzel a társadalmi igazságosság érvényesítéséhez.

3.4 A területfelhasználás alakításának céljai •

A hosszútávon is fenntartható területfelhasználás kialakítása, ahol a művi, műszakilag igénybe vett területek növekedését más területeken ellensúlyozza a biológiai aktivitás növelése, a táji-, természeti adottságoknak leginkább megfelelő természetszerű tájhasználat.


110


•

A területfelhasználási konfliktusok enyhítése, az átlátható hosszútávú tervek rögzítésével az új konfliktusok kialakulásának csökkentése.

•

A térszerkezet kedvező irányú alakításához, a műszaki infrastruktúra hálózatok egymással is összehangolt rendszerei kiépítéséhez, valamint a települések fejlődéséhez nélkülözhetetlenül szükséges területek biztosítása.

•

A műszaki infrastruktúra tervezett hálózatai és a települési területek tervezett fejlesztési irányai közötti összhang biztosítása.

•

Az ökológiai hálózatok védelme, területi folyamatosságának biztosítása.

•

A települési és az építmények által igénybevett területek szigetszerűségének lehetőség szerinti fenntartása, a települések összenövésének megakadályozása.

•

A legkedvezőbb adottságú mezőgazdasági területek védelme, mezőgazdasági hasznosítás feltételeinek hosszútávú biztosítása.

•

A kevésbé kedvező adottságú és a gyenge termőképességű területeken az extenzív mezőgazdasági hasznosítás feltételeinek támogatása, az erdőtelepítésre különböző mértékben alkalmas területeken az erdőterületek növelése.

•

A vízgazdálkodás és a területfelhasználás összehangolása, a táji-, természeti adottságoknak és a vízgazdálkodási viszonyoknak megfelelő tájgazdálkodás elősegítése.

•

A gyepterületek fogyásának megállítása, a rét és legelőterületek távlati növelése.

ott

az

intenzív

3.5 Tájszerkezet alakítása, tájrendezési irányelvek Tájrendezési irányelvek A tájrendezési irányelvei a tervkészítés általános irányelveivel és célkitűzéseivel összhangban a megye területének - településeinek, kistérségeinek - fenntartható fejlődését célozzák. A fenntartható fejlődés elvének megvalósítása magában foglalja a megye értékeinek, sajátosságainak megőrzését, a koordináció követelményeinek való megfelelést a szerkezeti, területfelhasználási beavatkozások tervezése és megvalósítása során. A koordináció követelménye egyrészt a megyén belüli települések és kistérségek együttműködését, összehangolt fejlesztését és rendezését, másrészt a megye nagyobb térségbe, a Nyugatmagyarországi régióba való illeszkedését jelenti. A megye értékeinek védelme és sajátosságainak megőrzése a táji - természeti és művi értékvédelem mellett a kulturális, gazdasági és néprajzi hagyományok megőrzését is jelenti. Tájrendezési szempontból elsődlegesen a táji adottságok, ezen belül is a táji, természeti értékek megőrzése a feladat, összehangoltan a megye fejlődését szolgáló területfelhasználási és szerkezeti változtatások meghatározásával. A megye tájszerkezetének és tájhasználati módjainak alakítása a táj- és természetvédelmi szakterület mellett a környezetvédelmi, mező- és erdőgazdasági, közlekedési, közmű és Tsz.: 1-09 586 2010. május Fájl: Vas_TrT_mod_2010_e_II

111


településrendezési ágazatok függvénye és bizonyos szempontból ezek szintézisének tekinthető. Az ágazatok közül tájrendezési szempontból kiemelt figyelmet érdemel a tájhasználati módok egy csoportját meghatározó és tájszerkezeti tényezőként is fontos táj- és természetvédelmi szakterület, valamint más szempontból közlekedési ágazat. A táj- és természetvédelem témakörében meghatározásra kerül a különböző szinten védett és védendő területeken, értékeken túl ezek és a köztes nem védett, de táji, természeti szempontból értékhordozó területek összefüggő rendszere, az ökológiai hálózat, amely térségi jelentőségű szerkezeti elem. Az ökohálózat egy része szervesen kapcsolódik a táj vízrajzi adottságaihoz, a folyó és patakvölgyekhez. Ezekben a térségekben fontos az ár- és belvízvédelmet szolgáló vízrendezési, valamint a természeti értékvédelmet szolgáló tájrendezési érdekegyeztetés, illetve ennek során az ökológiai szemlélet erősítése (l.: vízrendezési fej.). A tájhagyományok megőrzéséhez kapcsolódó speciális feladat a megye őrségi zugában fennmaradt sajátos (szeres) településszerkezeti formák, és más (művi és települési értékvédelmi fejezetekben rögzített) települési értékeinek megtartása. A térségi és települési infrastruktúra szempontjából szerkezetképző közlekedési hálózat fejlesztése vonja maga után a legegyértelműbb tájszerkezeti változásokat, új települési és térségi kapcsolatok létrejöttével. Az új nyomvonalak vezetése, települési és ökológiai hálózati elemekkel való egyeztetése fontos feladata a tájrendezési tervnek. Fontos a felsőbbrendű országos és térségi - tervekben előírt közúti és vasúti fővonalak megfelelő tájbaillesztése, tájrendezési szempontból is megfelelő nyomvonalvezetése és kialakítása. A fentieken túl speciális tájrendezési feladatként jelentkezik a megyében a külszíni bányászat által okozott tájkárosító hatások minimalizálása. Tájvédelmi és területrendezési szempontból is kizárt a megkutatott lignitvagyon hagyományos nagyüzemi-külszíni kitermelése, területfejlesztési ás környezetvédelmi szempontból pedig kizárható energetikai célú felhasználása. Ezen szempontok érvényesítése esetén, amennyiben egyáltalán megindulhat a nem energetikai célú kitermelés - pl. vegyipari alkalmazásra -, ez csak kisebb területek megbontásával járhat, környezetkímélő technológiával és folyamatos rekultivációval. A kitermelhető területeket környezeti hatásvizsgálatban, a rekultiváció folyamatát tájrendezési tervben kell meghatározni. Tájszerkezet A tájszerkezet alakítása szempontjából elsődleges a megye ökológiai hálózati rendszerének kiteljesítése, a meglevő elemek összekapcsolásával, illetve kiegészítésével. Az ökológiai hálózat legértékesebb és legmagasabb szinten védett elemei az országos védettségű természeti területek, a megye területén levő nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek és természetvédelmi területek. Ezek kisebb - nagyobb zöld szigeteket képeznek a megye viszonylag jelentős hányadán és közöttük húzódnak az OTrT keretében megkutatott fő ökológiai folyosók (a megyében elsődlegesen a Rába-völgyhöz kapcsolódó vizes-nedves, gyepes - erdős természeti és extenzív mezőgazdasági területsáv). Ezek együtt az elsődleges (országos) szintű ökohálózatot képezik. Az elsődleges hálózat kiegészül másodlagos, megyei szintű ökológiai elemekkel, amelyeket a helyi védettségű területek és valamennyi az elsődleges hálózathoz nem tartozó természeti terület, meglevő és tervezett ökológiai- és zöldfolyosó együttese képez. Az ökológiai folyosók a megye természetföldrajzi sajátosságainak megfelelően elsősorban a kisvízfolyásokhoz, patakvölgyekhez, illetve a hegy- és dombvidéki területek meredek oldalainak erdőihez, illetve mindkét felszíntípusnál extenzív gyepekhez kapcsolódnak. A zöldfolyosók a meglevő és tervezett művi tájelemek (közlekedési és más műszaki infrastruktúra nyomvonalak, új Tsz.: 1-09 586 2010. május Fájl: Vas_TrT_mod_2010_e_II

112


beépítések, településszegélyek) zöldfelületi kiegészítését, környezetvédelmét és tájbaillesztését szolgáló meglevő és tervezett zöldsávok, véderdősávok és erdősítések. Az ökológiai hálózat országos elemeit kiegészítő megyei szintű alkotórészek egymáshoz és az országos hálózathoz is kapcsolódva képeznek rendszert. E rendszer sajátja, hogy a megye minden regionális szinten értelmezhető és jelentős meglevő és tervezett természeti, természetszerű, természetközeli és renaturált területét magában foglalja, függetlenül ezek jelenlegi és tervezett védettségi szintjétől és tulajdonviszonyaitól. Ezért is szükséges e területek védelme, fenntarthatósága érdekében a területrendezési terv keretében - a településrendezési tervek szintjére is átvihető és átvehető - speciális tájhasználati-tájvédelmi szabályozást adni, a tiltások és korlátozások mellett meghatározva a támogatások és ösztönzések lehetőségeit is. Az ökológiai hálózat országos elemeit kiegészítő legfontosabb megyei szintű hálózati elemek az alábbiak: • helyi védettségű természeti területek, • kisvízfolyások (patakok, erek, stb.) medre és parti sávjai, valamint egyéb vízfelületek (tavak, tározók), • erdőterületek (meglevő erdők és tervezett erdősítések): Gencsi-erdő, Rába-völgy és Sorokpatak völgye közti erdőtömbök, a Csörnöc-Herpenyő déli, foltokban erdős mellékvölgyei, Szajki erdő, Bögötei erdő, Balozsa erdő, Tacskándi és Odorfai erdő, Felső erdő, valamint a Sitkei erdő feletti Cser - halomvidék számos foltból összeálló erdőterülete, továbbá mindezek kiegészítő összekötő erdősítési javaslatai (elsődlegesen a megyei Sapard terv alapján tervezett erdőterületek), • gyepterületek, • extenzív műveléssel fenntartandó mezőgazdasági területek, • zöldfolyosók (védőzöldsávok, véderdő telepítések). Tájhasználati módok A tájhasználati módok jövőbeli alakulása szempontjából a tájrendezési fejezet elsősorban a mezőgazdasági és az erdőgazdasági tájhasználatot illetően meghatározó, az egyéb tájhasználati típusok (települési, műszaki infrastrukturális, stb.) más szakági munkarészek keretében meghatározott struktúráját illetően ezek térbeli megjelenését, tájbaillesztését segíti elő. A tájrendezésnek, szándékaink szerint egyre jelentősebb szerepe lesz a felszíni vízrendezés (folyó- és kisvízfolyás szabályozás, ár- és belvízvédelem), a vízfelületek alakítása terén is, az ökológiai szemlélet erősödésével. A mezőgazdasági - és erdőterületek strukturálását és fejlesztését egyre nagyobb mértékben áthatja a racionális tájgazdálkodás - a termőhelynek megfelelő művelési ágak és módok megválasztása -, valamint a települési és természeti környezet védelmének térségi szintű figyelembe vételének szempontjai. Ezeknek megfelelően javaslatot teszünk az elsődelgesen erdő- illetve mezőgazdasági hasznosítású területek kiegészítéseként a mezőgazdasági művelésre, továbbá az erdőtelepítésre másodlagosan alkalmas mező- és erdőgazdasági területi struktúra kialakítására. Ezzel összhangban a nem természeti alapú tájhasználatok (beépítések, műszaki infrastruktúra létesítmények, műszaki és kommunális telephelyek, stb. által igénybevett területek) zöldbeágyazására, tájbaillesztésére, a természeti és mesterséges zöldfelületi rendszerek szerves összekapcsolását elősegítő településrendezési ajánlásokat is tartalmaz jelen tervmódosítás.


113


3.6 A térségi szerkezeti terv tájszerkezeti változásai A hatályos megyei térségi szerkezeti tervhez képest a változások elsősorban a 2008-ban módosított Országos Területrendezési Terv (OTrT) következményei. A 2003-ban elfogadott OTrT-hez képest a 2008-as módosítás a megye területén növelte az erdőgazdálkodási térség területét, illetve bevezette a vegyes területfelhasználású térség területi kategóriát. A szabályozás is változott: Az új OTrT a megyei tervek számára is lehetőséget biztosított a vegyes területfelhasználású térség kijelölésére, ami táj- és természetvédelmi szempontból is kedvező, mert ebben a területfelhasználási térségben a mezőgazdasági és erdőgazdasági célú területfelhasználásnak egyaránt prioritása lehet. A térségtípusra nincs alkalmazási normatíva kikötve. Ezekkel a lehetőségekkel élve a térségi szerkezeti terv a vegyes területfelhasználású térség területét csökkentette az OTRT-hez képest. Vegyes területfelhasználású térségbe sorolta a terv a megye erdőgazdasági és mezőgazdasági térségek által keverten érintett, mozaikos területeit. A vegyes területek lehetőség szerinti növelésével kívánja hangsúlyozni a terv, hogy ezen térségen belül kiemelt jelentősége van az erdőterületek, fásítások növelésének, és ezzel a biológiai sokféleség növelésének, továbbá a táj változatosabbá, turisztikai szempontból is vonzóbbá tételének. A térségi szerkezeti tervhez kapcsolódó ajánlások, irányelvek részletes ajánlásokat fogalmaznak meg a táji, természeti értékek védelmére, az ökológiai hálózat területeinek biztosítására, a tájképvédelemre, a hagyományos tájszerkezet megőrzésére, fejlesztésére és a mezőgazdaság, erdőgazdaság több funkciós fejlesztésére vonatkozóan is. Vegyes területfelhasználású térség Az OTrT fogalomhasználata szerint vegyes területfelhasználású térség: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe mozaikos szerkezetű erdőgazdálkodási, mezőgazdasági és települési térségek tartoznak. Az OTrT Vas megyében 13.802 hektár vegyes térséget tervezett. Ezzel szemben a megyei terv - mint arra az erdőgazdasági térség leírásánál már utalás történt - kissé csökkentette e területfelhasználási kategória javasolt kiterjedését (a tervjavaslat szerint: 12.272 hektárra). A látszólagos csökkenés oka a két terv eltérő léptékéből, pontosságából adódik. A megyeterv a valós területfelhasználásnak megfelelően ábrázolja a települési- és az erdőterületeket, amelyek az OTrT nagyvonalú lehatárolásából kivágásra kerültek. A térségi kategória javasolt alkalmazásának oka a területi adottságokhoz és potenciálokhoz való differenciáltabb alkalmazkodás biztosítása, a településrendezési tervekben nagyobb mozgástér lehetővé tétele azon településfejlesztési szándékok befogadására, amelyek funkciója összhangban van a régiós és térségi célkitűzésekkel és amelyek okozta környezeti terhelés nem ellentétes a területrendezési terv védelmi övezetei szabályozási előírásaival. A megyei területrendezési tervben vegyes területfelhasználású térség került alkalmazásra az OTrT-ben kijelölt területi lehatárolások pontosításával. A térség legjelentősebb összefüggő lehatárolása a Rába völgy Kemenesháti szakaszán található. emellett nagyobb, szigetszerű foltokban előfordul Szombathely, Őriszentpéter - Szalafő, Körmend, Vasvár és Sajtoskál környékén.


114


Vegyes területfelhasználású térség területének legalább 85%-át a településrendezési tervekben mezőgazdasági és/vagy erdő területbe kell sorolni. A fennmaradó területen - nagyvárosias lakóterület kivételével - beépítésre szánt terület is kijelölhető. A vegyes területfelhasználási térségre vonatkozó területrendezési ajánlások szakmai megalapozása és javaslatai: o

o

o

A vegyes területfelhasználású térség által érintett - gazdaságosan nem művelhető területeken a racionális földhasználat elvének alkalmazásával cél a kedvezőtlenebb termőhelyi adottságú területek erdő, illetve gyepterületként való használata. A térségen belül előnyben kell részesíteni a rövidtávú gazdálkodási érdekekkel szemben a hosszútávú ökológiai szempontok érvényesítését. A térségben beépítésre szánt terület kijelölése csak jóváhagyott településfejlesztési koncepció által meghatározott funkcióra, a takarékos területhasználat szempontjainak figyelembevételével ajánlott. A vegyes területfelhasználású térség által érintett területeken is törekedni kell a történetileg kialakult kompakt településszerkezet megőrzésére és továbbfejlesztésére. Ennek érdekében új beépítésre szánt területek kijelölésére a kialakult településszerkezethez szervesen kapcsolódó és beépítésre alkalmas területen kerüljön sor. A vegyes területfelhasználású térség által érintett területeken települési térségen kívüli ahhoz szervesen nem kapcsolódó - zöldmezős beruházások településrendezési tervbe illesztése előtt területrendezési tanulmányt és stratégiai környezeti hatásvizsgálatot kell készíteni (a tervezett fejlesztés hatásainak komplex vizsgálatára), ha a tervezett területfelhasználás kiterjedése meghaladja a 10 hektárt, vagy az egymással funkcionális kapcsolatban lévő, de egymáshoz nem kapcsolódó területfelhasználások együttes kiterjedése meghaladja a 15 hektárt. Takaró- illetve szegélyfásítás telepítése indokolt a külterületi szigetszerűen megjelenő zöldmezős beruházások tájbaillesztése érdekében. A szegélyfásítás során lehetőség szerint kerülni kell a tájidegen fajok alkalmazását.

Mezőgazdasági térség Az OTrT mezőgazdasági térség, mint területfelhasználási kategória elsősorban mezőgazdasági művelés alatt álló területeket tartalmaz, amelyek a megyei területrendezési tervben legalább 75%-ban mezőgazdálkodási hasznosítású térség kategóriába kerültek besorolásra. A mezőgazdasági térség területfelhasználására vonatkozó OTrT szabályok: 1./ A megyei területrendezési tervben a mezőgazdasági térség legalább 75%-ban mezőgazdasági kategóriába oszlik, a fennmaradó részen városias települési térség nem jelölhető ki. 2./ Borvidéki és bortermőhelyi település szőlőkataszter szerinti I.-II. osztályú területeihez tartozó földrészlet beépítésre szánt területté nem minősíthető. Szőlő művelési ágban nyilvántartott földterület művelési ága csak az illetékes hegyközség, annak hiányában a település jegyzőjének egyetértő nyilatkozata mellett változtatható meg. A mezőgazdasági térség területe a jövőben is meghatározó marad, mint területi súlyát illetően elsődleges (jelenlegi aránya közel 50%), ökológiai szempontból másodlagos tájhasználati mód. A megye tájgazdálkodásában továbbra is a mezőgazdaság a meghatározó az erdőgazdálkodás mellett, csökkenő területi aránya ellenére is (a fent említett „erdősítésre elsődlegesen alkalmas területek övezete” elsősorban a gyengébb termőképességű mezőgazdasági területek rovására került kijelölésre). Tsz.: 1-09 586 2010. május Fájl: Vas_TrT_mod_2010_e_II

115


A TRT agrárgazdasági céljaként a felülvizsgálat során, a racionális földhasználati elveknek megfelelően, a legjobb termőképességű területek művelésben tartásának biztosítását fogalmaztuk meg. Ezek lehatárolást két oldalról közelítettük: részben az OTRT alapján, az ott meghatározott kiváló termőképességű szántók övezete, valamint az agrárgazdasági vizsgálatok eredményeképp létrehozott mezőgazdasági művelésre másodlagosan alkalmas területek övezete alapján. Ezt a két mezőgazdasági területi kategóriát tartjuk szükségesnek a településszerkezeti tervekben feltétlenül mezőgazdasági területbe - ezen belül is elsődlegesen általános mezőgazdasági övezetbe - sorolni. A mezőgazdasági térség területfelhasználására vonatkozó megyei irányelvek szakmai megalapozása és tájrendezési javaslatai A tervelőzmények illetve a megye táji - területi adottságainak ismeretében megfogalmazhatók azok a térségi ajánlások, irányelvek, amelyek a mezőgazdasági térség optimális tájhasználatának legfontosabb szempontjait és javaslatait foglalják össze. Az alábbi bekezdésekben összefoglaljuk azokat a szakmai háttéranyagban megfogalmazható javaslatokat, amelyek közül a legfontosabbak bekerülhetnek a terv elfogadásra kerülő munkarészeibe is: −

−

−

−

−

A termőföld más célú hasznosítása csak a legszükségesebb mértékben és elsősorban a jelenleg beépített területtel határos gyengébb termőhelyi adottságú területeken javasolható. Az átlagosnál jobb adottságú földterület beépítésére szánt területté csak kivételesen indokolt esetben jelölhető ki, amennyiben a művelés alóli kivonás közérdekű és jóváhagyott településfejlesztési koncepcióban támogatott célt szolgál, és arra a funkcióra kevésbé értékes földterület nem áll rendelkezésre. A mezőgazdasági térség területfelhasználása során - a mindenkori terület potenciálja és a művelési ág együttes figyelembevételével - ösztönözni kell a gazdaságos árutermelésre alkalmas birtokméretek kialakítását, törekedni kell a fölaprózott, termesztésre alkalmatlan birtokstruktúra fokozatos felszámolására. Ahol a birtokméret az adott művelési ághoz viszonyítva megfelelő, és táji, természetvédelmi érdekeket nem sért, lehetővé kell tenni farmgazdasági típusú területek kijelölését - a gazdálkodással való együttlakás lehetőségének biztosítását - is. A termőterületek védelme érdekében külterületen településrendezési tervekben az OTÉK-ban megengedett telekminimumnál nagyobb, illetve az ott megengedett beépítési %-nál kisebb értékeket célszerű meghatározni a beépíthetőség feltételeként, továbbá célszerű a kisebb üzemméretű területek kijelölése helyett a birtokközpontos rendszer ösztönzése a településtervekben. A mezőgazdasági térséghez tartozó területek további felaprózódását a településrendezés eszközeivel is gátolni kell. A mezőgazdasági térségben elő kell segíteni az agrár-térszerkezetet előnyösen formáló mozaikos védő erdősávok, fasorok telepítését, egyben biztosítani kell a meglévő mezsgyék, erdősávok védelmét. A területeken meg kell akadályozni a talaj fizikai, kémiai és biológiai degradációját. A mezőgazdasági térség részét képező kertgazdaság területeken - differenciált külterület-szabályozással, azon belül a helyi sajátosságokhoz illeszkedő területfelhasználási kategóriák alkalmazásával törekedni kell a terület rendeltetésszerű használatához képest intenzívebb beépítések meggátlására. A tájkarakter védelme érdekében a településrendezési tervek készítése során javasolt az OTÉK-ban megengedett telekminimumnál nagyobb - irányelvként: hagyományos szőlő- és intenzív kertészeti területeknél legalább 1500-3000m2, nem hagyományos szőlő- és gyümölcsös területeknél min 3000-6000m2 -, illetve az OTÉK-ban megengedett beépítési %-nál kisebb - 0 és 1% közti - értékeket meghatározni a beépíthetőség feltételeként. A mezőgazdasági térséghez tartozó borvidéki és szőlőkataszterbe sorolt területeken a beépítés településrendezési tervben megállapítandó feltétele a szőlő művelési ágnak megfelelő területhasználat.


116


−

− −

−

−

−

−

−

Amennyiben a szántóföldi művelés építményigénye az övezeten kívül(i birtokközpontban) nem biztosítható, a településrendezési tervben megengedhető annak létesítése a terület táji-természeti értéket nem képező részén, max. 0,5%-os, tájbaillő beépítettséggel. Az állattartás, szénatárolás településtervben meghatározandó építményigénye is csak tájba illesztett módon biztosítható, a terület táji-természeti értéket nem képező részén, max. 0,5%-os beépítettséggel. A mezőgazdasági térség hasznosításánál érvényesíteni kell a „vizek mezőgazdasági eredetű, nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló, rendeletben foglalt előírásokat. A térség területhasználata során biztosítani kell az ökológiai tájgazdálkodás, a racionális földhasználat elveinek érvényesülését, meg kell védeni az értéket képező hagyományos tájkarakter elemeit, a mezőgazdasági tájfásítás és dűlőrendszer értékeit. A térségben össze kell egyeztetni a mezőgazdasági hasznosítás, valamint a táj- és természetvédelem érdekeit, az optimális tájhasználat kialakítása érdekében. A magasabb ökológiai, de alacsonyabb termőhelyi értékű mezőgazdasági területek az agrárkörnyezetvédelmi alapú környezetkímélő területhasználat, az ökogazdálkodás és az erre épülő ökoturizmus és vidékfejlesztés javasolt célterületei, ennek megfelelően itt kiemelt fejlesztési és rendezési cél a táji változatosság, mozaikosság fenntartása: gyepek - ligetek - erdők, nádasok, nedves - vizes élőhelyek megóvása illetve területi részarányuk növelésének elősegítése. A térségben ösztönözni kell az extenzív tájgazdálkodásra alkalmas - jellemzően több tíz, vagy néhány száz ha-os - birtokméretek kialakítását, törekedni kell a tájvédelmi szempontok érvényesítésére alkalmatlan fölaprózott birtokstruktúra fokozatos felszámolására. Az intenzív művelésből kivonandó öko- (bio-) és egyéb külterjes mezőgazdálkodásra sem alkalmas területek elsősorban extenzív gyepgazdálkodással, honos fafajokkal történő ligetes fásítással, halastóként vagy egyéb vizes- nedves élőhelyek kialakulására módot adó formában hasznosítandók. A térségben elsődlegesen a táj értékeinek és karakterének megőrzését szolgáló tájhasznosítási módokat szükséges támogatni. Ezen belül - a területi adottságok és alkalmasság figyelembevételével - az extenzív gyepgazdálkodás - rét és legelőgazdálkodás -, ár- és hullámtéri gazdálkodás, víztározás, halastavak, és többcélú tározók létesítése élvezzen prioritást. A mezőgazdasági térség gyengébb termőhelyi adottságú területeien - az agrár, a környezetvédelmi és az erdészeti támogatási formák összehangolt alkalmazásával - ösztönözni kell a szántóterületek arányának csökkentését, a gyep és erdőterületek arányának jelentős növelését. A vízfolyások menti hullámtéri területeken és a megyei területrendezési tervben ökológiai zöldfolyosóként tervezett területeken található szántóterületeket erdősíteni, fásítani, illetve gyepesíteni célszerű. A mezőgazdasági térség beépítésre szánt területté való minősítése általában nem kívánatos, kivételesen csak abban az esetben, ha a terület természeti-, tájképi értékei nem károsodnak, adottságai is fennmaradnak, továbbá a terület biológiai sokfélesége sem károsodik helyreállíthatatlanul. A térségben - a megyei szerkezeti tervben ábrázolt területeken és építményeken túlmenően - új építmény létesítése is csak indokolt esetben, a természeti értékek, tájképi adottságok károsítása, sérelme nélkül legyen lehetséges. Fáslegelőn, nedves réten és lápos-mocsaras területen ill. azok 500 méteres körzetében a vonalas létesítmények telepítése elkerülendő. A vízkincs megőrzendő, a felszíni és csapadékvizeket lehetőleg helyben kell tartani, a talajvíz csökkenését eredményező tevékenység csak kivételesen, indokolt esetben végezhető. A mezőgazdasági térségben a táj- és természetvédelmi szempontoknak alárendelten kell elősegíteni az erdősávok, fasorok telepítését, de elsődlegesen a meglévő mezsgyék, facsoportok, erdősávok védelmét kell biztosítani.


117


A mező- és erdőgazdasági (halvány sárga és zöld színű), valamint a vegyes területfelhasználású (okker színű) térségek elhelyezkedése az OTrT térszerkezeti tervlapjának Vas megyét is magában foglaló alábbi kivágatán.

A mezőgazdasági térség speciális adottságú részterületeinek elkülönítése a térségi szerkezeti tervben nem történik meg, azonban részben önálló övezetként, részben önálló szabályozási előírások illetve ajánlások kidolgozásával javasolta kezelésük. A mezőgazdasági térség már említett speciális adottságú részterületein - borvidéki területek, szeres területek - kívül magában foglal olyan érzékeny természeti területeket és hagyományosan kertgazdasági hasznosítás alatt álló részterületeket is amelyek, sajátosságaik miatt külön figyelmet érdemelnek és indokolt a rájuk vonatkozó speciális előírások meghatározása is az elfogadásra kerülő munkarészekben. Az érzékeny természeti területek nem állnak természetvédelem alatt, nem tartoznak védett tájhoz, illetve ökológia hálózathoz, de táji - ökológiai adottságaik miatt különleges szabályokkal és lehetőségekkel is rendelkeznek. Jellemzőjük, hogy általában mezőgazdasági művelés alatt állnak (jobb esetben gyep, vagy nádas, rosszabb esetben intenzívebb művelési ágakban) és táji - természeti értékeik fenntartásához sajátos kezelésükre van szükség. Mivel ennek korlátozó és támogatási formái külön jogszabályban meghatározásra kerültek, önálló területrendezési tervi elkülönítésük nem indokolt, viszont szükséges legalább irányelvi szinten összefoglalni a fenntarthatóságuk érdekében megfogalmazható szabályokat, ajánlásokat. Tsz.: 1-09 586 2010. május Fájl: Vas_TrT_mod_2010_e_II

118


Az érzékeny természeti területeken támogatott természetkímélő tájgazdálkodással kell biztosítani az élőhelyek, a biológiai sokféleség védelmét, a tájképi és kultúrtörténeti értékek összehangolt megőrzését. Ennek érdekében az alábbi tájhasználati és kezelési javaslatok tehetők: − a területek természetes illetve természetközeli állapota megőrzendő területei beépítésre szánt területté nem minősíthetők, az övezet területén külszíni bánya nem nyitható, potenciálisan környezetszennyező létesítmény (telephely, nyomvonal) nem létesíthető, − a mező- és erdőgazdasági valamint vízgazdálkodási területek a táj- és természetvédelmi szempontok prioritásának biztosításával tartandók fenn és a településrendezési tervekben kötelezően külön övezeti előírásokkal szabályozandók, amelyek meghatározása településtervezés feladata, − a területen épület elhelyezés csak indokolt esetben, az övezet természeti területnek nem minősülő részterületein valósítható meg, a kialakult táblahatárok mezsgyéit, gyepes tábla szegélyeit meg kell őrizni. A fenti, kívánatos területhasználatot elősegítő javaslatok: − A területen a természet- és környezetkímélő területhasználat, extenzív gazdálkodás javasolt, Az érzékeny (erdő- és) mezőgazdasági területeken kívánatos az agrotechnikailag intenzívebb művelési ágak és módok felváltása extenzívebb, természetközelibb irányba. Meglévő gyepes és vízhatású területek fásítása kerülendő. − Az árkok, csatornák, utak mentén és a táblák szélén az élővilág fennmaradását szolgáló fasorokat, cserjesávokat, erdősávokat kívánatos megtartani, illetve javasolt telepíteni, illetve itt levő gyepek területe nem csökkenthető, - a meglevő gyepek fenntartásán túl kívánatos egyéb, ökológiailag kevésbé értékes területek gyepesítése. − Az állattartás és a gyepgazdálkodás épületigénye az övezet táji- természeti értéket nem képező részén biztosítható. Műtrágyázás, vegyszerezés, intenzív gépi művelési technológiák végzése a rét és legelő területeken kerülendő, − Az itt lévő vízgazdálkodási területeken a természetes és természetközeli vízmedrekre vonatkozó kezelési - fenntartási irányelveknek megfelelően ajánlott biztosítani a vízi- és vízközeli élőhelyek védelmét, a vízháztartásba történő művi beavatkozások az övezet területén csak árvízvédelmi érdekből végezhetők. Más jellegű sajátosságokat hordoznak a megye kertgazdasági jellegű (volt zártkerti, illetve kisparcellás szőlő és gyümölcsös) területei, amelyek elsősorban hagyományosan kialakult telekstruktúrájukban, tájképi megjelenésükben, kisüzemi művelési módjukban és kiegészítő funkcióikban térnek el a megye árutermelő mezőgazdálkodásra szolgáló területeitől. A mezőgazdasági térségre vonatkozó további irányelvek szakmai megalapozása és javaslata: A mezőgazdasági területek táji, termőhelyi és területfelhasználási szempontból is sokfélék, és bár térszerkezeti szinten alapvetően egy - a vegyes térséget is figyelembe véve: kettő kategóriához tartoznak, szükséges differenciált kezelésük. Változatosságukból ered sokoldalú és körültekintő szabályozási igényük, amely csak részben jelenhet meg a térségi szerkezeti terv szintjén, de kifejthető az övezetek közt, illetve az ajánlások - irányelvek szintjén is. Ezek megfogalmazása során - a fentieken túl - javasoljuk figyelembe venni az alábbiakat is: Az ár-és belvízveszélyes mezőgazdasági területek művelési ágát és módját úgy kell megválasztani, - szántó és egyéb intenzív művelés esetén: megváltoztatni - hogy a vízgazdálkodási és a természetvédelmi szempontok prioritása érvényesüljön, e területek kemikália-, stb.- szennyeződése kizárható legyen, potenciálisan környezetszennyező vagy veszélyeztető létesítmény elhelyezésére ne kerülhessen sor.


119


Az érzékeny területeken levő mezőgazdasági térségben a szántóföldi művelést a minimumra kell visszaszorítani, de a fennmaradó szántókon is csak extenzív ökológiai gazdálkodás típusú művelés folytatható: − a tápanyag-utánpótlást, a vegyszerek használatát minőségében, időben és mennyiségben korlátozni szükséges; csak mechanikai gyomirtás megengedett; − a szántókon is tűrni el kell a belvizes foltokat, időszakos vízállásokat, távlatilag célszerű kezdeményezni a művelési ág váltást; − a kialakult táblahatárok mezsgyéit, gyepes, cserjés táblaszegélyeit meg kell őrizni. A mezőgazdasági térség rét- legelő művelési ágú területein a gyepek extenzív fenntartása kívánatos. A fenntartás elsődleges módja a legeltetés és kaszálás, műtrágyázás, vegyszerhasználat csak kivételesen megengedett. Intenzív gyepgazdálkodás szántó művelési ágú területen folytatható. A tájfásítás meglevő értékei megőrzendők, új fásítás telepítésénél honos fajok alkalmazhatók. A mező- és erdőgazdálkodási területek egymással összehangoltan tervezhetők és alakítandók A borvidékek szőlőterületein és minden szőlőkataszterbe sorolt területen, továbbá a vegyes művelési ág- és települési szerkezetű (szeres) területeken szükséges a tájhagyományok megőrzése. Erdőgazdálkodási térség A megyei területrendezési tervben az erdőgazdálkodási térségbe legalább 75%-ban erdőterületek és erdőtelepítésre szánt területek tartoznak. Az erdőgazdasági térség területfelhasználására vonatkozó OTrT szabály: 1./ A megyei szerkezeti tervben erdőgazdasági térségként lehatárolt területet a településrendezési tervekben legalább 85%-ban erdőterület kategóriába kell sorolni. E szabály alól kivételt képeznek azok a települések, amelyek közigazgatási területének legalább 50%-a védett. E térségben városi beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. 2./ A közlekedési vonalas infrastruktúra erdőterületen áthaladó szakaszai mellett csak a forgalom lebonyolítását és biztonságát közvetlenül szolgáló építmények helyezhetők el. Az erdőgazdálkodási térség a megye másodlagosan uralkodó területfelhasználása (jelenlegi közel 30%-os aránya az „erdőtelepítésre elsődlegesen alkalmas” övezettel összesítve megközelíti a 35%-ot) és az ökológiai hálózaton belül is meghatározó. Jelentőségét tovább növeli a megye magasszintű erdősültsége mellett az OTrT azon szabálya, hogy az erdőgazdálkodási térség területét a településrendezési tervekben legalább 85%-ban erdőterületként kell kijelölni. A szerkezeti terven jelölt legjelentősebb erdőgazdálkodási térségek a Vasi-hegyhát -Őrség -Hetés, az Alpokalja és a Kemeneshát-Kemenesalja hagyományos erdőtájain, illetve a Vasi-dombság keleti peremén (a Szombathelyi medence ÉK-K-i karéjában) találhatók. Ezek az összefüggő erdőtömbök foglalják magukban a megye legértékesebb erdőterületeit, legkiválóbb termőhelyi adottságú erdőit, valamennyi említett tájegységen. Az erdőségen belül magas a természetszerű erdőállományok aránya, amelyek a megye ökológiailag legértékesebb területei - elsősorban az Őrségi NP és a Kőszegi TK területén. További jelentős erdőgazdálkodási térségek találhatók megye középső területén, a Vasidombság keleti peremén (a Szombathelyi medence ÉK-K-i karéjában) térségében is. További erdőgazdálkodási térségek a megye területén elszórtan, mozaikosan találhatók meg. ezeken a területegységeken a már meglévő erdőterületeket egészíti ki a terv nagyobb összefüggő erdőgazdálkodási térségekké, az erdőgazdálkodásra elsődlegesen alkalmas területek bevonásával. Ez utóbbiak legjelentősebb területei (>50%-uk) a Kemenesháti-Kemenesaljai tájegység középső és déli részein koncentrálódnak. Tsz.: 1-09 586 2010. május Fájl: Vas_TrT_mod_2010_e_II

120


Az ábra a megye erdőgazdasági térségének - meglevő erdőinek és erdősítésre elsődlegesen alkalmas területek összességének- elhelyezkedését szemlélteti A megye térségi szerkezeti tervén tervezett erdőterületként, azaz erdőgazdálkodási térségként meglevő erdők és erdősítésre elsődlegesen alkalmas területek együttese került lehatárolásra. Az erdőterületi bővítés további területi alapjait biztosítja az egyedi megyei övezetként meghatározott erdősítésre másodlagosan alkalmas területek övezete, amely fakultatív településtervezési információ és ajánlás formájában szerepel a TRT-ben, a térszerkezeti tervben nem került ábrázolásra. Az erdőgazdasági térség területfelhasználására vonatkozó megyei irányelvek szakmai megalapozása és tájrendezési javaslatai: Az erdőgazdasági térségben új erdőtelepítések, tájfásítások meghatározásánál kiemelt szempont − a mezőgazdasági táj ökológiai és környezetvédelmi tagolása, − a véderdők és véderdősávok erózió- és defláció elleni védelemnek megfelelő telepítése, Tsz.: 1-09 586 2010. május Fájl: Vas_TrT_mod_2010_e_II

121


− a zöldfolyosó-rendszer kiegészítése − és a települési környezetvédelmi érdekek érvényesülését szolgáló erdőstruktúra kialakítása. A meglevő erdők fenntartása, új erdők telepítése során kiemelt figyelmet kell fordítani a védelmi, valamint az egészségügyi- szociális-turisztikai rendeltetés érvényesítésére, elsősorban a nagyobb városi települések és az üdülő funkciójú települések környezetében. A védett természeti területeken levő erdők elsődleges védelmi rendeltetése mellett a védettség fokának függvényében törekedni kell az ökoturizmus fejlesztésére. A védelem alatt álló erdőterületeken meg kell oldani a fenntartható területhasználat, a biológiai sokféleség védelme, a természetkímélő erdőgazdálkodás szempontjainak összeegyeztetését, törekedni kell az őshonos társulások fajösszetételének fenntartására ill. elősegítésére. Erdőtelepítésre kijelölendő területek meghatározásánál a táji - termőhelyi adottságokat, a mezőgazdálkodásra való területalkalmasságot, a természetvédelmi és gazdasági igényeket is szükséges mérlegelni. Erdőtelepítést a tájvédelmi szempontok figyelembevételével, a tájkarakter megőrzésének biztosításával javasolt végezni. A jelenleg nem erdő művelési ágba sorolt − természeti területek - természetközeli gyepek, nádasok, mocsarak, vízállásos területek, stb.-, − védett és védelemre tervezett természeti területek, − Natura2000 hálózathoz tartozó természetes élőhelyek, − a természetvédelmi törvény erejénél fogva védett területek - lápok, földvárak, stb., − illetve védetté nyilvánított - természetvédelmi, tájvédelmi területek erdősítése általában nem kívánatos, illetve indokoltnak tűnő erdőtelepítési igény esetén csak a természetvédelmi szakhatóság hozzájárulásával végezhető. Az ártereken levő erdőterületek fenntartásánál és tervezésénél figyelembe kell venni a vízgazdálkodási és természetvédelmi érdekeket is, a nem őshonos fafaj-összetételű erdőállományok átalakítására programot célszerű kidolgozni. Összehangolt támogatási rendszerek alkalmazásával indokolt a megyei erdősítési program megvalósításának elősegítése és befolyásolása az alábbi irányelvek figyelembevételével: − Az erdősítési program megvalósításához teljeskörű állami támogatást és EU-s pénzügyi hozzájárulást javasolt biztosítani. − A hosszú távú támogatás mértékét a teljes bekerülési összeg figyelembevételével célszerű meghatározni (emelni). − A célállomány típusonként differenciált támogatási rendszer kidolgozása és alkalmazása indokolt a honos fafajokból álló ültetvények és a természetközeli állományok létrejöttének erőteljes támogatására. A tényleges új erdőterületek helyét és nagyságát a támogatási feltételekhez alkalmazkodó földtulajdonosok határozzák meg. A tulajdonosokat többoldalú ösztönzőrendszerrel kell rávezetni területük ökológiailag is legmegfelelőbb hasznosítására, az arra alkalmas területeken az erdőtelepítés kezdeményezésére. Ezen ösztönzőrendszer egyik legfontosabb, nem pénzügyi természetű eleme a területi- és települési tervek távlati területfelhasználást meghatározó funkciója. A térségi szerkezeti tervlapon meghatározott erdőtérség magában foglalja a meglévő erdőterületeken túl az erdősítésre elsődlegesen alkalmas (és javasolt) területek összességét. Az erdősítésre elsődlegesen alkalmas területek egyben önálló övezetet is képeznek. Ennek kiegészítésére javasoltuk létrehozni az erdősítésre másodlagosan alkalmas területek övezetét, amely ugyan a térszerkezeti lapon nem jelenik meg, de ajánlott övezetként orientáló lehet a megye településeinek rendezési terv készítése során.


122


3.7 A közlekedési hálózatok és létesítményeik módosításának tervjavaslata A közlekedéshálózat tervezésének célkitűzései és fő elemei A közlekedési és helyváltoztatási igények döntően két jelentősebb csoportba sorolhatók: a mindennapi, kistávolságú („helyi”) közlekedési igények és a nagyobb távolságú igények. A megye úthálózatában meglevő jelenlegi hiányosságok (leginkább a gyorsforgalmi utak hiánya) következtében a meglevő úthálózaton differenciálatlanul keveredik e kétfajta, jellegében, összetételében, sebességében gyakran jelentősen eltérő forgalom, amely az utaknak a környezetükkel való konfliktusaival együtt az optimális sebességű és összetételű járműfolyamok kialakulását gátolja. Ez viszont végső soron gazdasági-gazdaságossági kérdésként is felfogható. A közlekedés energiaigényes ágazat, amelynél a szükségtelenül alacsony sebesség, az utak telítettsége, stb. nagyobb eljutási időt eredményez. Ez viszont többszörösen hátrányos mind a közlekedőkre, mind az úthálózat közvetlen közelében élőkre. A kisebb sebesség, a gátolt forgalomlebonyolódás több üzemanyagot igényel, másrészt „az idő = pénz” elv alapján nehezen számszerűsíthető, viszont jól érzékelhető többletterhelést okoz minden közlekedőnek. Ugyanígy többletterhelést okoz az útvonalak közelében lakókra, mert a rosszabb közlekedési körülmények következtében elégetett többlet üzemanyag plusz környezeti terhelést okoz. A fentiekből következően törekedni kell a megyében is a hierarchikus felépítésű úthálózat kialakítására. Ennek lényege és értelme abban körvonalazható, hogy a forgalomban résztvevők mindig a számukra legoptimálisabb úthálózati elemet tudják igénybe venni: • a távolsági forgalom számára legideálisabb a gyorsforgalmú út, mivel ez elszívja az alsóbbrendű hálózatból az ott leginkább zavaró távolsági (nem ritkán nagysebességű) forgalmat és egyúttal elősegíti az adott terület jobb elérhetőségét, • ezt célszerű kiegészíteni olyan főúthálózati elemekkel, amelyek a gyorsforgalmú hálózatot kiegészítve arra ráhordanak, illetve az onnan érkező célforgalom nagy részét terítik a gyorsforgalmi út csomópontjai közötti területen, • az alsóbbrendű (állami kezelésű) úthálózatot alkalmassá kell tenni a biztonságos kétirányú közlekedésre, majd fokozatosan optimalizálni kell az egyes települések közötti kapcsolatokat: a kistérségi együttműködés és differenciálódás elősegítése érdekében, a hiányzó kapcsolatok kiépítésével „közelebb kell hozni” egymáshoz a településeket, • meg kell kezdeni és nagyobb távlatban ki kell alakítani a helyi utak (hálózatok) olyan rendszerét, amely ugyan alacsonyabb paraméterekkel, de a kor színvonalának megfelelően sűríti az állami úthálózat adta kereteket, további kapcsolatokat hoz létre a települések között, segíti a külterületi települési funkciók működését, a külterületi lakó- és munkahelyek megközelítését, a mezőgazdasági munkavégzést. A fenti módon hierarchizált hálózat optimalizálja a járművek futásteljesítményét, ezáltal a gazdaságosabb szállítási, közlekedési feltételek miatt mérsékli a közlekedés jelenleg még meglevő általános költségfelhajtó szerepét. A közlekedés fejlettsége összefügg a térség általános fejlettségével. Az nem képzelhető el, hogy fejlett régiónak fejletlen a közlekedése, vagy fordítva. Tehát a közlekedésbe invesztált eszközök az egész gazdasági fejlődés indító töltetei lehetnek, ha ezek megfelelő körültekintéssel történnek. Ugyanis az infrastruktúra-beruházásoknak bizonyítottan van húzó hatása a többi ágazatra, de csak akkor, ha az egyéb ágazatoktól való színvonalbeli távolság nem túl nagy.


123


A modern gazdaságban a közlekedés szerepe és feladatai főbb vonalaiban az alábbiak: • az általános civilizációs és modernizációs folyamatok megteremtésének és a termelésnek egyik fontos feltétele, • a gazdasági növekedéshez való kapcsolódásához (regionális, országos és nemzetközi kapcsolatok szintjén) alapfeltétel a léte és működőképessége, • a hazai és nemzetközi tőke bevonásához, a megyében való letelepedéséhez szükséges, • a különféle gazdasági tényezők és szereplők, piacok és régiók, szociális, kulturális és oktatási ellátó rendszerek egymással való kapcsolata működésének feltétele. A közlekedésfejlesztés általános és részletkérdéseinek megítélésénél, a fejlesztési lehetőségek kimunkálásánál figyelembe kell venni a fejlett piacgazdasággal rendelkező országok tapasztalatait. Ezek - többek között - azt mutatják, hogy az államnak az infrastruktúra fejlesztés területén továbbra is fontos, de az eddiginél árnyaltabb szerepe van. A közlekedési ágazat (ennek létesítményei és szolgáltatásai) nem klasszikus piaci szereplőként reagál a keresletkínálati hatásokra, ezért a piaci résztvevők (állam, önkormányzatok, egyének és ezek társaságai) egymásra hatása bonyolult, nehezen modellezhető, több esetben csak spekulatív módon vélelmezhető folyamatokban nyilvánul meg. A piacosítás elkerülhetetlen a közlekedés egyes területein is, de a mindennapi élethez nélkülözhetetlen volta miatt van bizonyos szociális aspektusa is, ezért a nem, vagy csak komolyabb kötöttségek mellett piacosítható területeken komoly vagy teljes mértékű állami, önkormányzati szerepvállalást kell fenntartani, nem lehet teljes mértékben kitenni a piac hatásainak. Olyan szolgáltatásoknál lehet előtérbe helyezni a piaci körülményeket, ahol társadalmi szempontból ellenérdekeltség nem merül fel (pl. áruszállítás, taxi közlekedés, járműjavítás), de ehhez piackomform intézményrendszert kell létrehozni. Közúti közlekedés Gyorsforgalmi hálózat Vas megye közlekedésföldrajzi helyzete potenciálisan jónak mondható, de a fekvéséből, adottságaiból és kapcsolataiból származó előnyöket ennek ellenére jelenleg nem tudja teljes mértékben kihasználni, mert az országos (és nemzetközi) gyorsforgalmi úthálózat nem érinti közvetlenül. Az ország távlati úthálózatfejlesztési tervei előirányoznak a megyében is fontos gyorsforgalmi elemeket, ezek fokozatos megvalósítása elsőrendű célja kell legyen a gazdaságilag már viszonylag magas szinten álló megyének. A gyorsforgalmi hálózat vonalait (M8, M9, M86, M87) a jelenlegi hálózattól függetlenül, annak tehermentesítéseként kell kialakítani. Ennek a szempontnak az érvényesítése különösen az M8 esetében fontos, azaz a jelenlegi főút nyomvonalának gyorsforgalmi úttá való átépítése helyben, vagyis a főút nyomvonalának átépítésével hálózati szempontból nem fogadható el. Ebben az esetben a főút teljes jelenlegi kapcsolatrendszerét át kellene értékelni és építeni, amelynek területhasználati, műszaki és anyagi vonzatai előre nehezen becsülhetők. A most készülő Területrendezési Terv a területi szemlélet igénye miatt a 8. sz. főút vonatkozásában teljes hosszban (és a további gyorsforgalmi utak esetében is) külön gyorsforgalmi út-nyomvonal kijelölésére tesz javaslatot. Ezáltal a 8. sz. főút mai nyomvonala jelenlegi formájában szolgálhatná a településeket és a csatlakozó területek használóit. Az e terv javaslataként megfogalmazott nyomvonal (a területfelhasználást is bemutató tervlapon, a települések fejlesztési területeivel együtt) mutatja a jelenlegi nyomvonalon kialakított gyorsforgalmi út lehetetlenségét (pl. Jánosháza, Hosszúpereszteg térségében). Az e terv által javasolt gyorsforgalmi nyomvonalak nem zavarják a településeket, valamint ezeknek már régóta kialakult kapcsolatrendszerét. A helyi és távolsági (sőt jelentős nagyságrendű nemzetközi) forgalom és a helyi (rövid távú) forgalom egy útpályán való folyamatos keverése olyan mértékben megnöveli a balesetveszélyt is, amely már önmagában is elegendő indok lenne a külön pályán való vezetésre. Végül nem utolsó szempont az sem, hogy az érintett települések Tsz.: 1-09 586 2010. május Fájl: Vas_TrT_mod_2010_e_II

124


számára hátrányos lenne a fejlődésüket, napi életüket negatívan befolyásoló helyben való gyorsforgalmi úttá való fejlesztést. A helyben való fejlesztés csak akkor javasolható, ha ez nem gyorsforgalmi útként, hanem főútként kerül kialakításra. Az előzőek alapján az OTrT-ben foglaltak szerint a megyehatártól új nyomvonalon halad az M8 gyorsforgalmi út. A megyében készült településrendezési tervekben a jelenleg érvényes megyei tervben levő nyomvonal szerepel, tehát a mostani tervfelülvizsgálat során ugyanezt a nyomvonalat ábrázoljuk, mert ellenkező esetben az összes érintett települési tervet át kellene dolgozni. A Csákánydoroszló - Vasszentmihály szakaszon alternatív megoldásként szerepel egy tanulmánytervben kidolgozott, a vasútvonalat kétszer keresztező alternatív nyomvonal is, de a Rába-völgy ilyen irányú érintettsége sem környezeti, természeti, sem tájesztétikai szempontból nem előnyös. Az M9 gyorsforgalmi út nyomvonala az új országos területrendezési tervben Szombathelytől lényegesen megváltozott. Az M8-al való találkozása nem keresztezéssel, hanem fonódással lett kialakítva, a megye területén új nyomvonalra került és az M86 gyorsforgalmi útnál végződik (nem halad Sopronig). Az OTrT-ben szereplő új nyomvonalnak az M8-nál fonódással kialakított megoldása közlekedés-szakmailag több problémát vet fel. A fonódás nélküli megoldással szemben két csomópont építése szükséges, a fonódó szakasz természetes módon nagyobb kapacitást igényel, így itt sávbővítéssel kell e kérdést rendezni. A nem azonos célú és irányú forgalmi folyamok rövid távon való összefonása leginkább közlekedésbiztonsági szempontból kérdéses, de a forgalmi folyamok számára szükséges jelzésképek, ezek értelmezése is nehezíti a megoldás üzemeltetését és a közlekedők helyzetét. A fenti nehézségek és építési többletek nem ellensúlyozzák a „megspórolt” Rába híd költségeit. Az M86 gyorsforgalmi út vezetésével kapcsolatban lényeges probléma nem merült fel. A gyorsforgalmi út nyomvonala a vasúti pályától délre halad és megfelelő sűrűségű csomópontkiosztással feltárja nem csak a jelenlegi 86. sz. főút menti településeket, hanem hozzásegíti a vasúttól délre levő településeket is, hogy intenzívebben bekapcsolódjanak a hazai és nemzetközi vérkeringésbe. Az útvonal kialakításánál fontos szempont volt Szombathely közvetlen bekötése a gyorsforgalmi hálózatba, ezért az M86 nyomvonalát a szombathelyi körgyűrűhöz csatlakozik. A nyomvonalnak a jelenleg érvényes megyei terv nyomvonalán való megtartása az elkészült településrendezési tervek indokolják, ugyanis mindegyik érintett település szerkezeti tervében szerepel a nyomvonal, ennek területi és közlekedéshálózati következményei feldolgozásra kerültek, így a változtatás igen sok (mondhatjuk felesleges) nehézséget okozna a településeknek. Az OTrT a gyorsforgalmi hálózat új elemeként tartalmazza az M87 gyorsforgalmi utat. Mivel az M9 Szombathely - Sopron közötti szakasza kimaradt a hálózatból, ezáltal az M9 nemzetközi forgalma nem Sopronnál, hanem az M87-en keresztül Kőszegnél hagyja el az országot. Az M87 Kőszeg - Ólmod térségében találkozik az Ausztriában tervezett S31 úttal. Főúthálózat A főúthálózat következő elemei érintik a megyét: 8., 74., 76., 84., 86., 87., 88., 89. sz. főutak. A főutakkal kapcsolatban tervezett különböző jellegű javaslatokat a tervlapok tartalmazzák, a nagyobb jelentőségű, az útvonalakat hosszabb szakaszon érintő, vagy az egyes települések fejlődését erősebben befolyásoló javaslatok az alábbiak. A 8. sz. főút gyakorlatilag a teljes megyei szakaszon jelenlegi nyomvonalán marad. Korábbi elképzelések szerint Körmendnél tervezve volt egy elkerülő szakasz, de az OTrT jelenlegi változatában az nem szerepel. Amennyiben az M8 megépítésre kerül, úgy a települést az országos úthálózat jelentősebb elemei elkerülik, a belterületi úthálózaton lényegében a város saját forgalma marad, amelynek lebonyolítására a jelenlegi hálózat tulajdonképpen megfelel. Tsz.: 1-09 586 2010. május Fájl: Vas_TrT_mod_2010_e_II

125


A 74. sz. főút esetében a Vasvárt keletről elkerülő nyomvonal helybiztosítása (a majdan megépülő M9 gyorsforgalmi út ellenére) továbbra is szükséges a gyorsforgalmi utak (M8, M9) forgalmának a városba, illetve a fejlesztési területekre való eljuttatása érdekében (a jelenlegi átkelési szakasz településen belüli helyzete és kialakítása nem alkalmas nagyobb forgalom átvezetésére). A 76. sz. főút kismértékű korrekciója Katafa-Nádasd térségében (összhangban a 86. sz. főút érintett szakaszának nyomvonal-módosításával) az érintett települések zavartalanabb életét és egyúttal a forgalom színvonalasabb levezetését biztosítja. A 84. sz. főút jelenlegi funkcióinak jelentős részét - természetesen főleg a nemzetközi és nagytávolságú forgalom lebonyolítását - átveszi az M9, így a jelenlegi nyomvonalon olyan korrekciók szükségesek, amelyek az érintett települések jelentősebb zavarását csökkenti. De a főút menti településeknek is figyelemmel kell lenniük arra, hogy területfelhasználásuk fejlesztése során ne húzódjanak rá a főút jelenlegi és tervezett nyomvonalára, mint ahogy ez már néhány esetben megtörtént. A 86. sz. főúttal kapcsolatban fontos az M86 kiépítésének időbeli ütemezése, mert ez befolyásolja a jelenlegi főút-nyomvonallal összefüggő teendőket. A forgalom nagysága és növekedési üteme miatt a nem távoli jövőben egyes szakaszokon kapacitásnövelés és szolgáltatási színvonalemelés válik szükségessé. Elsőnek az új nyomvonalon kialakított új gyorsforgalmi útvonal megépítése szükséges, mivel a főút meglehetősen rossz vonalvezetése és az egymást követő átkelési szakaszok nem teszik lehetővé (pontosabban nem teszik célszerűvé) a helyben fejlesztést. A 87. sz. főút távlati szerepe nem csökken a gyorsforgalmi fejlesztések ellenére sem, mivel az úthálózatban többfunkciós szerepe van. Ez az útvonal vezeti be a célforgalom egy részét a megyeszékhelyre, fontos szerepe van az agglomerálódó területek kiszolgálásában. A 88. sz. főút keleti irányú továbbépítése Pápa felé az Országos területrendezési Tervben is szerepel, ennek megfelelően ez a lehetőség beépült a tervbe. Az érintett terület alsóbbrendű úthálózata nem alkalmas a főúttá való továbbfejlesztésre (hosszú átkelési szakaszok, alacsony paraméterű helyszínrajzi és magassági vonalvezetés), ezért szinte az egész fejlesztési szakaszt új nyomvonalra kell helyezni. A 89. sz. főút új nyomvonalú kialakítását a határforgalom egyértelműen igényelte, a szombathelyi külső gyűrű elkészülte után a gyorsforgalmi utak megépülésével színvonalas belépő-kapujává válik az országnak. Az OTrT az előbbiekben tárgyalt, jelenleg is meglevő főutakon túl tartalmaz új főúti elemeket is. A Vép térsége (M86) - Nemeskér - Pereszteg (M85) tervezett új főút gyakorlatilag az M9 autópálya M86-tól északra eső, korábbi nyomvonalát helyettesíti (gyakorlatilag azonos útvonalon). A Sárvár - Celldömölk - Pápa - Tatabánya - Tát főút a 88. sz. főút keleti irányú továbbvezetése. A Bajánsenye - Zalalövő - Zalaszentgyörgy útvonal a térség új szlovén főúti kapcsolatának megteremtésén túl az érintett területek mellékúthálózata forgalmának csökkentését és a jobb fő- és gyorsforgalmi úti kapcsolatok megteremtését célozza. A jelenleg is meglevő főútvonalak továbbfejlesztésén túl külön említést érdemel a Szombathely körül kialakítandó főút-gyűrű. A jelenleg meglevő keleti félgyűrű a főutakat összefogja, a város belső területeinek tehermentesítését jól szolgálja. Ennek ellenére - leginkább a város nyugati felén levő városrészek jobb kiszolgálása, a forgalom irányított koncentrált levezetése érdekében a nyugati oldalon is szükséges lenne egy kapacitív, összefüggő útvonalra, amely zárná a meglevő keleti félgyűrűt. A város szerkezeti terve tartalmaz egy ilyen útvonalat, amelyet e terv is feltüntet - a jelkulcsi megkötöttségek következtében - térségi jelentőségű mellékútként. Ez az útkategóriabeli különbség a lényeget nem érinti, a város teljes „védelme” így megvalósítható. Tsz.: 1-09 586 2010. május Fájl: Vas_TrT_mod_2010_e_II

126


Mellékúthálózat Az országos mellékúthálózattal kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy a megyei tervek készítésével foglalkozó kormányrendelet a rendelettel jóváhagyandó területszerkezeti tervlapon csak a térségi jelentőségű mellékutak feltüntetését teszi lehetővé. Mivel a korábbiaknak megfelelően jelenleg is készül határozattal jóváhagyandó tervlap, a mellékúthálózat egyéb elemei itt ábrázolhatók. A térségi jelentőségű mellékutak a magasabbrendű úthálózati elemekkel kellően el nem látott megyerészeket hivatott kiszolgálni. Mivel a megye tervezett fő- és gyorsforgalmi hálózata szinte az egész megye területét lefedi, ezért kevesebb térségi jelentőségű útra van szükség. A Lukácsháza- Bozsok - Torony - Ják - Körmend térségi jelentőségű mellékút a határmenti települések egymásközötti és a környezetükben levő jelentősebb városokkal való kapcsolatát biztosítja. A Répcelak - Ostffyasszonyfa - Celldömölk - Jánosháza útvonal a megye keleti felén hasonló feladatot lát el, mint az előző útvonal a nyugati határ mentén. A Lukácsháza - Csepreg - Tompaládony térségi jelentőségű mellékút a büki térség jobb megközelítését szolgálja az útvonallal érintett magasabbrendű utakról érkezők számára. A rendelettel jóvá nem hagyott tervlapon ábrázolt mellékúthálózat fejlesztését a következő szempontok figyelembevételével célszerű végrehajtani: • a megye területén az alsóbbrendű utak olyan hálózatának kialakítása, amely ugyan nem minden esetben folyamatos vezetésű szakaszokból áll, de a magasabbrendű hálózat igénybevétele nélkül is lehetővé teszi a megyén belüli mozgást, a folyamatos haladást, • a Szombathely környezetében sűrűsödő forgalom számára a megyeszékhelyet is tehermentesítő hálózat kiépítése, • az elvágó jellegű természetes és mesterséges alakzatok (vízfolyások, országhatárok) mentén a folyamatos haladás biztosítása, illetve az ezeken való átkelőhelyek számának növelése, • a szomszédos megyékkel való hiányos kapcsolatok pótlása, • némely zsáktelepülés és az egymástól elvágott települések, településcsoportok elzártságának oldása. Az e szempontoknak megfelelő mellékúthálózat kialakításánál a táji, természeti és funkcionális adottságok lehető legnagyobb mértékű hasznosítása célszerű: a már meglevő egyéb kiépített utak felhasználása, a földút-nyomvonalak igénybevétele, ezáltal a mező- és erdőterületek művelését nem akadályozó műszaki létesítmények építése. A zsáktelepülési jelleg megszüntetése nem elsődleges szempont, mert sok esetben az ilyen jellegű települések nyugodtabb életlehetőséget biztosítanak. A mellékúthálózati javaslat differenciáltan készült abban a tekintetben, hogy néhány helyen a természeti, környezeti adottságok miatt a közlekedési szempontból kívánatos új elemek nem kerültek be a javasolt hálózatba, hogy a meglevő értékes táji elemek ne szenvedjenek csorbát. Ez leginkább az Őrség területére érvényes, ahol a természetvédelmi igazgatóság javaslata alapján csökkentett hálózati elemek kiegészíthetők lennének a természetes állapothoz közeli megoldást adó utakkal (pl. javított földút). Ez az esztétikai állapotot, az élővilágot nem zavarná, az ide nem való forgalmat nem vonzaná, de elősegítené a terület fenntartását, ellenőrzését, javítaná a lakosság ellátását és segítené az idegenforgalmat.


127


Közúti határátkelők A terv az OTrT-ben szereplő határátkelőket tartalmazza, mivel ezt a tervek készítésére vonatkozó kormányrendelet előírja. Azonban a schengeni övezetbe való belépésünk után ez a kérdés fokozatosan elveszíti jelentőségét, hiszen a határok átjárhatóságára ebben az esetben a korábbiakhoz képest eltérő szabályok érvényesek. Kerékpáros közlekedés A közúthálózathoz hasonlóan, mintegy annak kiegészítéseként kialakításra kerültek a megye kerékpáros közlekedését szolgáló kerékpárút-hálózati elemek is. Ez a javaslat csak a megye egészét, illetve több települését érintő hálózati elemeket tartalmazza, ugyanis az egyes, illetve általában legfeljebb csak a szomszédos településeket érintő lokális jelentőségű vonalak a településrendezési tervekben fogalmazhatók meg. Ezek a kerékpárutak - bár a helyi élet szempontjából igen nélkülözhetetlen szereplői a közlekedésnek, a mindennapi lakossági igények kielégítését célozzák-, általában nem alkotnak térségi rendszert, összefüggő folyamatos hálózatot. A megyei hálózat kialakításánál két - további - igény egyidejű, illetve egymáshoz illeszkedő kielégítését célozza meg a terv. Egyrészt az országos, nagytérségi kapcsolatrendszer kiépítése szükséges a főbb turisztikai célpontok megközelítésére (pl. Balaton, Győr és környéke, Sopron és környéke, Őrség, stb.), ezeket a kerékpáros útvonalak országos elemei az OTrT szerint tartalmazza a terv. Másrészt a terv kijelöli az idegenforgalmi szempontból vonzó területeken az egynapos kerékpártúra-útvonalak javasolt nyomvonalát is, mint térségi jelentőségű kerékpáros útvonalakat. Ez a kettős szempontrendszer döntő módon lefedi a kerékpározás, mint turisztikai elem legfontosabb megjelenési formáit. A bemutatott, tervezett hálózat u.n. kerékpáros útvonalakat jelöl, tehát nem konkrétan a kialakítás módját ábrázolja. A tényleges kialakítás mikéntje (önálló kerékpárút, kerékpársáv, kerékpározásra kijelölt mellékút) az építés idején, illetve az azt követő időszakra prognosztizált kerékpáros és közúti forgalom nagysága, a helyszínrajzi adottságok és a forgalombiztonsági követelmények alapján lesz majd a későbbiekben meghatározható. Vasúti közlekedés A megye helyzete az ország vasúti hálózatában, kapcsolatrendszerében kifejezetten jónak mondható. Olyan fontos É-D és K-Ny irányú vasúti fővonalak haladnak át a megyén, amelyek jó kapcsolatot teremtenek nem csak az országon belüli egyéb régiókkal, hanem az országhatáron túl a nemzetközi hálózatba is bekapcsolják a térséget. Természetesen ez a meghatározás nevezhető relatív értékítéletnek is, mivel a jó hálózati kapcsolatok nem minden esetben teljes értékűek, illetve a pályák állapota (ívviszonyok, egyes esetekben az emelkedők, az engedélyezhető sebességek általában elég alacsony értéke) alapján a kép már sokkal kevésbé kedvező. Ezek a tényezők egyúttal kijelölik a teendőket is, amelyek véghezvitele feltétele a jól működő, versenyképes vasút kialakításának. A megye (de a tágabb térség, régió) szempontjából meghatározó az új szlovéniai kapcsolat megépítése (Hodos-Bajánsenye-Zalalövő), amely a vártnál is nagyobb forgalmával jelentős gazdasági lehetőségeket teremt a térségben. Megfelelő minőségű hálózati kapcsolatokkal nem szükséges új pályák építése, csak a meglevő hálózati elemek színvonalának emelése - a megyén áthaladó vasútvonalak komoly részt vállalhatnak a nemzetközi árufuvarozásban (európai V. folyosó). Ennek érdekében el kell végezni a pályák korszerűsítését - elsősorban a sebesség növelése érdekében -, a még hiányzó vonal-villamosításokat és az egyéb szükséges kapcsolódó beruházásokat. Ezáltal olyan versenyképes vasúti közlekedés teremthető meg a térségben, amely - ha természetesen nem is fordíthatja meg a közúti közlekedés erőteljesen Tsz.: 1-09 586 2010. május Fájl: Vas_TrT_mod_2010_e_II

128


növekvő trendjét, de - csökkentheti a környezetszennyezőbb közúti közlekedés egyoldalú aránynövekedését. A hazai vasúti fejlesztéseken túl szükséges újragondolni a felszámolt osztrák-magyar vasúti átmenetek visszaállításának lehetőségét is. Az osztrák féllel megegyező akarat esetén van realitása a Kőszegnél megszüntetett határátmenet visszaállításának, mivel Ausztriában is működik még a csatlakozó szakasz. A Szombathelytől nyugatra vezető (a szintén megszüntetett és már elépített) vonaltól eltérő nyomvonalon tervezett vasútvonal újbóli megépítésével kapcsolatban is hasonló a helyzet. Itt nagyobb a beruházás nagyságrendje, a gazdasági, gazdaságossági kérdések nem tisztázottak, de a lehetőséget e terv szintjén is fenn kell tartani. Légi közlekedés Korábban a szombathelyi repülőtér szerepetl az Országos Területrendezési Tervben, mint fejlesztendő, regionális repülőtér. Az OTrT legújabb módosítása során e helyett a Porpác - Vát térségében megépíteni kívánt repülőteret tartalmazza az országos terv. Megvalósulása esetén a régió számára fontos közlekedési csomóponttá válhat a repülőtér, amely így - a közlekedés egyéb alágazataiban is tervezett jelentős fejlesztésekkel együtt - már komoly logisztikai feladatokra is képessé tenné a térséget. Nyugat-európai példák alapján feltételezhető, hogy a gazdasági fejlődés bizonyos szintjén a megye területén még további, kisebb repülőtér kialakítása, működtetése - szintén üzleti alapon valószínűsíthető, de ezek helyének kijelölése a konkrét igények hiánya miatt még nem lehetséges. Az M86 által iniciált gazdasági fejlődés ezt valószínűsítheti, de a konkrét kijelölés még korai a fejlődés jelenlegi stádiumában. Logisztika, kombinált közlekedés A már említett Országos Területrendezési Terv legújabb érvényes változata a logisztikai központokkal nem foglalkozik, mivel a kijelölt és központi akarattal megvalósuló néhány országos jelentőségű logisztikai központon túl az egyéb - többnyire térségi jelentőségű központok a magántőke igényei és akarata szerint valósulnak meg, így ezek helyét előre kijelölni nem lehetséges. Korábban a szombathelyi repülőtér környezete tűnt alkalmasnak logisztikai központ elhelyezésére, de a repülőtér áthelyezése ezt kérdésesé teszi. Amennyiben a repülőtér a most előirányzott helyen megvalósul, ott nagy valószínűséggel létrejön egy ilyen beruházás. Ennek ellenére Szombathely térségében is valószínűsíthető egy ilyen létesítmény a város nagyságrendje, ipari-gazdasági potenciálja következtében. A közúti teherfuvarozás nagyarányú térhódítása következtében fellépő környezeti ártalmak csökkentése érdekében elő kell segíteni a kombinált közlekedési rendszerek fejlesztését. Vas megyében (ahol a vízi szállítás nem jöhet szóba) a közúti-vasúti kombináció kiépítése lenne célszerű. Ennek érdekében a vasúti fogadóhelyeken (valószínűleg ez a szombathelyi vasútállomás lehet) ki kell alakítani a kamionok vasúti szerelvényre való felhajtásának lehetőségét.


129


3.8 A térszerkezetet érintő energiaközmű-infrastruktúra fejlesztési javaslat Vas megye területére Vas megyében az energiaközműveket érintő fejlesztési feladatokat a megye településeinek hosszú távú fejlődéséhez szükséges élet- és munkakörülmény javítása, a gazdasági élet fejlődésének segítése, a megye idegenforgalmi vonzerejének növelése, valamint a környezetvédelmi igények kielégítése határozza meg. A fejlesztési javaslattal többirányú célkitűzést kell egyidejűleg kielégíteni. Az energiaközmű fejlesztésnek segíteni kell a megye gazdasági életének a fejlődését. Szinte valamennyi település külön-külön elkészített településrendezési tervében kijelölt új lakó-, üdülő- és gazdasági területtel szeretne kínálatot nyújtani a fejlődését segítő be-, illetve letelepülőknek, amelynek energiaellátási lehetőségét biztosítani kell. A vonzóképesség növelése érdekében pedig részben az egyes településeken belül, de regionális kapcsolatok szintjén is az energiaközmű fejlesztési javaslatnak hozzá kell járulnia a megye tájképi megjelenésének a javításához. Ezen célkitűzések teljesítésére az energiaközmű fejlesztéssel kapcsolatos a megyét érintő feladatokat három csoportba lehet sorolni: Az első csoportba tartoznak: az egyes települések fejlesztési szándékainak megvalósításához szükséges energiaközmű igényeinek kielégítéséhez szükséges térszerkezetet érintő területigényes fejlesztési igények meghatározása. A második csoportba tartoznak: a megye területét érintő tágabb térség fejlesztési igényeinek kiszolgálásához szükséges iparági ágazati fejlesztési elképzelések térszerkezetet érintő területi igényeinek biztosítása. A harmadik csoportba tartoznak: a közművekkel kapcsolatos esztétikai igények kielégítéséhez szükséges fejlesztési feladatok. 3.8.1

A megyei települések fejlesztési szándékainak kiszolgálásához kapcsolódó energiaközmű fejlesztési feladatok

A megye jelenlegi energiaközmű ellátottságának az elemzése során a megyén belüli ellátottsági egyenetlenségek is előtérbe kerültek. Az egyenetlenség villamosenergia ellátás területén kevésbé regisztrált, de a korszerű és gazdasági szempontból fenntartható hőellátás lehetőségét biztosító vezetékes gázellátás rendelkezésre állása vonatkozásában a megyén belüli ellátottság egyenetlensége jól vizsgálható. A 22 jelenleg gázellátásban nem részesülő településből 13 két csoportban az osztrák, illetve a szlovén határ mentén fekszik. 4 Celldömölk mellett, kettő Zala megye határában, s csak 3 van, ami szétszórtan található. A gázellátottság (amely a 2009. január 1-ei állapotot rögzíti) ábrája jelzi, hogy az intenzívebben ellátott települések a megye székhelye, azaz Szombathely köré, majd Győr-Moson-Sopron megye felé, délen még Vasvár körül csoportosulnak. Zala megye irányába, a megye déli oldalán az ellátottság mértéke általánosan és lényegesen alacsonyabb. A szennyvíz közcsatorna ellátottsági hiányosság bár sokkal szélesebb körű, Szentgotthárd térségét és Őriszentpéter térségét kivéve Zala megye irányába nő az ellátatlanság mértéke. A megyén belüli kiegyenlítés érdekében, az esély-egyenlőség segítésére az alacsonyabb ellátottságú települések, köztük a 110 csatornázatlan, a 22 vezetékes gázellátással nem rendelkező település csatornázásának és a gázellátásának a kiépítéséhez fokozottabb támogatásra szorul. A megye népességének a változása, a természetes szaporodási mérlege is és a bevándorlási mérleg is negatív, így a változás is negatív. Az elmúlt tíz évben, minden évben -0,4 % körüli mértékkel csökkent a megye népességszám. A népességszám általános csökkenési trendjével Tsz.: 1-09 586 2010. május Fájl: Vas_TrT_mod_2010_e_II

130


terhelt megyében az egyes települések számára figyelmeztető jel, hogy a készített településfejlesztési kínálathoz szükséges területelőkészítési igények mennyire reálisak. A megye területén jelentkező jelenlegi és várható energiaigények kielégítése távlatilag is döntően az országos hálózati rendszerekről történő vételezéssel történik, a helyi energiahordozók (benne a megújuló energiaforrások is) felhasználásának távlatilag nagyobb lesz a jelentősége, de az összes energiaigényből a részesedése a 12 %-ot reálisan csak hosszabb távon érheti el, addig jellemzőbb marad a jelenlegi ellátási rendszer használata. A várható új, többlet kielégítendő igények részben a területfejlesztés során prognosztizált új igényekből, részben a már meglevő fogyasztók igény növekedéséből tevődnek össze. A megye lakossága által vételezett villamosenergia 2008. évben 290 ezer MWh volt. Az egy lakásra jutó átlagos havi villamosenergia felhasználás 200 kWh alatt volt, megyei átlagban 187. A háztartások kedvező, korszerű felszereltsége mellett - takarékos villamosenergia fogyasztású berendezésekkel is - az egy lakásra jutó villamosenergia fogyasztás termikus célú hasznosítás nélkül, ha meghaladja a 250-300 kWh/hó körüli fogyasztási volument akkor tekinthető a lakások felszereltsége kedvezőbbnek. Vas megyében ez az adat jelzi, hogy átlagosan megye szinten a lakások felszereltsége várhatóan még fejlődés előtt áll. A várható kielégítendő igényeknél így az új fejlesztési javaslatoknál várható igényeken felül a meglevő fogyasztók igénynövekedését sem lehet figyelmen kívül hagyni. A számítások szerint a hosszútáv végére ez megye szintre összesítve 250 MVA kielégítendő többlet igénynövekedést jelenthet. A megyében a lakosság által vételezett földgáz 2008. évben 74,9 ezer m3 volt. Az egy lakásra jutó átlagos éves földgázfogyasztás 1000 m3 volt. Az egy lakásra jutó átlagos havi 85 m3 körüli fogyasztási volumen azt jelzi, hogy a gázellátást igénybevevők fűtési célra jellemzőbben lakóhelyiségenkénti, csak komfortot jelentő pl konvektoros fűtési módot veszik igénybe, kevésbé jellemző az összkomfortot nyújtó cirko fűtés használata. A lakáson belüli egyenletesebb hőellátást nyújtó, összkomfort iránti igény növekedése várható, amely a meglevő fogyasztók gázigény növekedését fogja eredményezni. Az energiaigények a takarékos energiafelhasználásra való törekvés, az energiatakarékos berendezések alkalmazása, a megújuló energiaforrások helyi alkalmazásának intenzívebb előtérbe kerülése ellenére, mivel az élet- és munkakörülmény javítása, a termelés korszerűsítése mindig növekvő energiafelhasználással jár, a települések vezetékes energiaigényei -ingadozó növekedési trenddel- folyamatosan emelkednek. A vezetékes energiahordozókkal szembeni növekvő energiaigények kielégítését a hálózati rendszerek fejlesztésével kell biztosítani. A távlati vezetékes energiaellátás, a villamosenergia és a földgázellátás továbbra is az országos egységes hálózati rendszerre támaszkodik. Ezért az országos, Vas megye területén is haladó energiahálózati rendszerek fenntartása, fejlesztése a megye érdeke is. A megye kapcsolata a területén haladó hálózatokhoz, a csatlakozási-vételezési lehetőségei kiépültek. Az országos energiaellátó rendszer biztonsággal áll rendelkezésre az energiaigények kielégítésére. A nemzetközi kapcsolatok rendelkezésre állásával az országban, s ezen belül a megyében várható vezetékes energiaigények bázis oldalon várhatóan kielégíthetők lesznek. A várható igénynövekedéssel az iparág számol, így a hálózatfejlesztési terveit ennek megfelelően alakítja. A közvetlen ellátáshoz szükséges hálózatfejlesztési igények településeken belül jelentkeznek.


131


Villamosenergia ellátás A villamosenergia ellátás vonatkozásában a meglevő fogyasztók várható igénynövekedése, a tervezett új fogyasztók igénye mellett a társadalmi, gazdasági élet fejlődése is a villamosenergia folyamatos fajlagos igénynövekedését eredményezi. Ehhez folyamatos hálózatfejlesztési igény csatlakozik. A hálózatfejlesztési igény lépcsőzetesen település közi hálózatfejlesztési feladatokat határoz meg, amelyek a települések ellátási lehetőségének a bővítéséhez szükségesek. Ebbe a csoportba sorolhatók villamosenergia ellátás vonatkozásában az új alállomások telepítési feladatai és új középfeszültségű hálózatok fektetési igénye. A középfeszültségű hálózatfejlesztési igények település szintű tervezés részét képezik, a nagyfeszültségű hálózatfejlesztési igényt az iparági fejlesztés egyéb fejlesztési terveivel együttesen határozza meg. A megye villamosenergia ellátási rendszerének vizsgálatában rögzítettek szerint a megye fogyasztóinak villamosenergia ellátását a szolgáltató a 120 kV-os hálózati rendszerén keresztül biztosítja. Az átviteli hálózatokon keresztüli villamosenergia vételezés lehetősége távlatilag is biztosított. A 120 kV-os hálózati rendszerről táplálják a megye területén üzemelő, illetve ahhoz közel fekvő (120/35), 120/20, vagy 120/10 kV-os alállomásokat, amelyek a megye területének villamosenergia ellátási bázispontjainak tekinthető. A 120-as alállomásokról induló 35 kV-os gerinhálózat táplálja a kisebb térségek helyi ipari, vagy 35/20 kV-os központjait. A 120/20, a 120/10 ill. a 35/20 kV-os alállomásokról indul a települések ellátását szolgáló 20, illetve 10 kV-os középfeszültségű gerinchálózat. A fajlagos villamosenergia igények vonatkozásában egyenletesen növekvő tendenciájú igénynövekedés prognosztizálható. Az egyenletes fajlagos villamosenergia igény növekedés a kommunális évi 3-5 %-kal, az egyéb ipari, vagy nagyfogyasztóknál 1-2 %-kal fog növekedni. A megye kiépített hálózati rendszere és az iparági fejlesztési tervek a várható igények távlati kielégítését is helyi elosztóhálózati fejlesztésekkel biztosítani tudják. Földgázellátás A földgázellátás vonatkozásában a meglevő fogyasztók komfortnövelési (helyiségfűtésről a cirkofűtésre történő átállás) igényével együttjáró igénynövekedés mellett, a tervezett új fogyasztók igénye együttesen jelentkezik. Az ehhez megvalósítandó hálózatfejlesztési igény döntően településen belüli fejlesztési igényként jelentkezik, de a többlet vételezés lehetőségét az iparág egyéb fejlesztési terveivel összehangoltan határozza meg. A megye földgázellátása az országos szállítóhálózati rendszerhez több helyen kapcsolódik. A nagynyomású szállítóhálózatra telepített átadó állomások segítségével történik a vételezés. A gázátadó-nyomáscsökkentőkön keresztül nagy-középnyomású vezeték szállítja a földgázt a településekig, általában a települések határába telepített gázfogadóig és a nagy-közép/közép, vagy nagy-közép/kisnyomású nyomásszabályozóig. A települések közötti elosztás nagy-középnyomású vezetékkel épült ki, ez képezi a megye hálózatának a gerincét és erről ellátott a megye településeinek jelentős hányada. A többi gázzal ellátott település a nagy-középnyomású vezetékekre telepített 6/3-as nyomáscsökkentőkről indított középnyomású hálózatokról ellátott. A szükséges fejlesztési igények az iparági fejlesztési tervek keretében együttesen kerülnek megvalósításra.


132


Távhőellátás A távhőbázis és elosztás településen belüli szolgáltatás, így érdemi hatása megyei tervet érintő térszerkezeti hatása nincs. Nem vezetékes energiahordozó ellátás és megújuló energiaforrások A megyében a nem vezetékes energiahordozók használata -a fokozottabb környezetterhelése ellenére-, valamint a vezetékes energiaellátás fejlesztésének ellenére, hosszabb távban is jelentős marad. Ellátása településen belüli feladat, így térszerkezeti hatása nincs. Jelentős vezetékes energiahordozó felhasználás takarítható meg hosszabb távon a térség természeti adottsága, a szél-, a föld- és a napenergia hasznosításának kínálkozó lehetőségével. A megújuló energiaforrások hasznosítási lehetőségére az átfogó tervek, a fenntartható fejlődés lehetőségét kutató tanulmányok hívják fel a figyelmet, amelyek közül közvetlenül a legeredményesebben a napenergia hasznosítható. A napenergia passzív és aktív hasznosítására is gazdaságos lehetőséget biztosít a napsütéses órák száma. A kedvező fekvésű napos területeken a 2-3000 napsütéses órát is meghaladóan lehet a napenergiát hasznosítani. A korszerű termikus energiaellátás biztosítási lehetőségei közül azért is kell kiemelni a napenergia hasznosítását, mert üdülő-, kiránduló területeken az igények jelentkezése is jelentősen kapcsolódik az időjáráshoz. Napsütéses napokon lényegesen nagyobb a termikus igény, ezeket az igény csúcsokat kedvezően lehet napenergiával kielégíteni. Jelenleg a napenergia használata még alig jellemző, de általa elérhető jelentős energia megtakarítás szélesebb körű alkalmazásra predesztinálja. A megújuló energiaforrások hasznosításának növelése érdekében várhatóan a föld energiájának a hasznosítási igénye is növekedni fog. Ezek hasznosítása többnyire telken belüli, vagy településen belüli fejlesztési igényként jelentkeznek, így a település tervezés szintjén kezelhető, a megye térszerkezeti tervét nem érinti. A szél energiájának hasznosítására az igény fokozódik, szélerőmű parkok létesítési szándéka egyre több településen megjelent. Bár a termelt villamosenergiára vonatkozó fogadókészség korlátozott, illetve korlátozása várható, ma még az egyedi akár reklámcélú, akár helyi fogyasztási igényeket kielégítő alkalmazása nem jellemző. Az erőmű méretű szélkerék parkok kialakítása amennyiben az 50 MW-ot meghaladja az Országos Területrendezési Terv-ben (OTrT) való területfelhasználás rögzítése is, illetve illesztése is szükséges, 50 MW alatt a megyei tervben kell a telepítési helyet biztosítani-kijelölni. A szélerőműben termelt villamosenergia fogadása jelenleg 120 kV-on történik, illetve a 400 kVon történő fogadási igény is várható az iparág részéről, így az erőműben termelt villamosenergia szállítását az iparági hálózati fejlesztésekkel kell összehangolni. A vizsgált térség természeti adottsága az erdőgazdasági hulladékok előfordulásának nagyobb jelenléte, az energiaültetvényként termelhető nagyobb szárazanyag tartalmú növény, amely a biomassza támasz anyagaként nagyobb településeken üzemelő hőbázisnak primer energiahordozójaként szolgálhat. A megye energiafelhasználásában a hagyományos energiahordozó felhasználást lényegesen csökkentheti, hatást gyakorolva ezzel közvetve a térszerkezetet is befolyásoló hálózatokkal szembeni fejlesztési igényeket. De közvetlen hasznosítása energetikai szempontból településen belüli, így közvetlen térszerkezetet érintő hatása nincs.


133


3.8.2

Az iparági ágazati fejlesztési elképzelések területi igényeinek biztosítása

Iparági fejlesztési feladatok egy részét a megye területén jelentkező igények kielégítésére, egy részét a tágabb térségbe jelentkező igények kielégítése érdekében kell megvalósítania. A megye területén jelenleg közcélú erőmű nem üzemel. Az iparág új energiatermelő bázis, 50 MW teljesítményt meghaladó villamosenergia termelő erőmű létesítését Vas megye területén nem tervez. Egyéb beruházó általi, a megye területét érintő 50 MW feletti erőműfejlesztési szándék nem ismert. 50 MW alatti termeléssel szélerőmű parkok és vízerőművek létesítési szándéka ismert. A szélerőműben és a vízerőműben termelt villamosenergiát a sajátfogyasztáson felül a nagyfeszültségű 120 és 400 kV-os hálózaton fogadva, az országos hálózati rendszeren szállítják el. A megye területén jelentkező igények így továbbra is a megye területén történő energiatermelés mellett is, a megye területén áthaladó átviteli és szállítóhálózatokról való vételezéssel oldható meg. Villamosenergia átviteli hálózat iparági fejlesztési tervei: Vas megye területén haladó átviteli hálózatokat a MAVIR Zrt üzemelteti. Előzetes tájékoztatásuk szerint az aktuális hálózatfejlesztési tervükben (amely jelenleg 2020-ig ad kitekintést) nem szerepel új beruházás, amely érintené a megye közigazgatási területét. Nagyobb távlati kitekintéssel azonban a Vas megyét átszelő átviteli hálózatnak az igényeknek megfelelően további bővítési igénye is várható. Nyugat-Magyarország régiójában 400 kV-os villamos alaphálózati fejlesztésként nagyobb távon várható egy Szombathely-Ausztria közötti 400 kV-os kapcsolat kiépítése. A prognosztizált igény növekedés kielégítése viszont gerinchálózat fejlesztést tesz szükségessé. Már a korábbi tervek is tartalmaztak 120 kV-os főelosztóhálózati szinten igényelt rekonstrukciókat és bővítéseket, amelyek közül kiemelhetők: - Szombathely Derkovicz Lakótelep között 120 kV-os hálózatépítés, a lakótelepen új alállomás létesítése, - Csepregen új alállomás létesítése, betáplálása a Sopron-Szombathely 120 kV-os hálózat felhasításával, - Szombathely-Vasvár-Zalaszentgrót-Keszthely közötti új 120 kV-os hálózatfejlesztés, Vasváron új 120/20 kV-os alállomás létesítése, - nagyobb távon a Szentgotthárd-Ausztria között új 120 kV-os hálózatfejlesztés. Célszerű volna ezen felül egy Ikervár-Répcelak-Kapuvár közötti 120 kV-os gerincvezeték kiépítése, továbbá egy Jánosházai 120/20 kV-os transzformátor alállomás létesítése és 120 kVos csatlakoztatás kiépítése Jánosháza-Nemeskarát között még nagyobb távon. A tervezett szélerőmű parkokból is a 120 kV-os hálózati kivezetéseket meg kell oldani. Földgázszállító hálózat iparági fejlesztési tervei: -A megye területét érintő iparági földgázszállító vezeték létesítési szándék nem ismert. Az OTrT-ben tervezett földgázszállító vezeték nyomvonal, amely érintené Vas megyét nincs. Meg kell jegyezni, hogy nem zárható ki, hogy a tervezett, un déli áramlat nyomvonala áthaladjon a megye területén, de ennek részletei még nem ismertek. A korábbi megyei terv jelezte, hogy nagy távon várható az Adria tengeri kikötői táppontból indított hajón szállított, importált cseppfolyós földgázra (LNG) alapozott nagynyomású földgázvezeték összeköttetés: • Trieszt-Csáktornya-Tornyiszentmiklós-Lovászi-Lenti-Őriszentpéter-Szentgotthárd-Ausztria nyomvonalon (Lovászi átadóval) („B” változat) vagy a Tsz.: 1-09 586 2010. május Fájl: Vas_TrT_mod_2010_e_II

134


• •

Trieszt-Lendva-Rédics-Gellénháza-Zalaegerszeg-Körmend-Szombathely-Ausztria nyomvonalakon („C” vált.), Gellénházai és Szombathelyi átadóval, Trieszt-Csurgó-Zalakomár-Hévíz-Sümeg-Celldömölk-Csorna-Mosonmagyaróvár-Pozsony („A” vált.).

A régió szempontjából ez utóbbi, É-D irányú földgázhálózati változat („A”) volna a legelőnyösebb, azzal a változtatással, hogy nyomvonala párhuzamos lehetne a tervezett É-D irányú közlekedési rendszerkapcsolattal, minél kevesebb területhasználati igénnyel. Amellett ez a gázhálózat is hozzájárulhat a megyék összefogását célzó, É-D irányú gazdasági tengelyben jelentkező rendszerfejlesztések korszerű kiszolgálásához, ezért helybiztosításáról célszerű gondoskodni. A megye településeinek gázellátottsági fejlesztése érdekében a még bekötetlen déli, délnyugati és nyugati térségekben fekvő településeket ellátó gerinchálózat fejlesztését is megoldandó. Egyéb szénhidrogénszállító hálózat iparági fejlesztési tervek Vas megye területét érintően nincsenek, illetve nem ismertek. Megújuló energiahordozók hasznosításának iparági fejlesztési tervei: A megyét érintő iparági fejlesztési feladatok között ki kell emelni a megújuló energiahordozók használatának fontosságát és szükségességét. A kormány által aláírt nemzetközi megállapodásokban vállalta, hogy a környezetterhelés csökkentése érdekében az ország csökkenti a fosszilis energiahordozók használatát és vele párhuzamosan növeli a megújuló energiahordozók használatát. A megújuló energiahordozók részarányát az energiafelhasználásban a jelenlegi 1-3 %-ról 10-12 %-ra emeli. Ennek teljesítéséhez jelentősen járulhat hozzá -természeti adottságai alapján- Vas megye. A nemzetközi megállapodás teljesítése érdekében várható a megújuló források hasznosításához támogatási rendszer kidolgozása, különös tekintettel a környezeti állapot javításáért. A jelenleg még meg nem térülő beruházásnak számító szél-, föld- és napenergia, energiaültetvény hasznosítás ezzel a támogatással válhat gazdaságossá. A megye területének előforduló magas talajvízszint állású területen, időszakosan vízzel borított területek hasznosítására lehetőséget kínál az energiaültetvény telepítése. Az így kedvezőtlenebbül hasznosítható mezőgazdasági művelésű területeket célszerű energiahordozó termelésre hasznosítani. Ezeken a felszabaduló területeken energiaültetvényt érdemes létesíteni, ezzel a termelésből kieső terület hasznosítása is egyúttal megoldható. Az energiaültetvény pedig biomasszaként az energiatermelésben hasznosítható. Vas Megyében üzemelő, illetve tervezett - megújuló energiaforrásokat hasznosító erőművek: 1. Fűtőerőművek- fűtőművek - Körmend (Biomassza-távfűtés) - Pornóapáti (Biomassza-távfűtés) - Szombathely (Biomassza-távfűtés) - Celldömölk - Kőszeg - Pornóapáti - Sárvár - Szentgotthárd - Szombathely - Vasvár - Őriszentpéter (Tervezett biomassza-távfűtés) - Kondorfa (Tervezett biomassza-távfűtés) Tsz.: 1-09 586 2010. május Fájl: Vas_TrT_mod_2010_e_II

135


-

Csákánydoroszló (Tervezett biomassza-távfűtés) Nádasd (Tervezett biomassza-távfűtés) Hegyháthodász (Tervezett biomassza-távfűtés) Magyarszombatfa (Tervezett biomassza-távfűtés) Szentpéterfa (Tervezett biomassza-távfűtés) Bérbaltavár (Tervezett biomassza-távfűtés) Nagytilaj (Tervezett biomassza-távfűtés) Hosszúpereszteg (Tervezett biomassza-távfűtés) Jánosháza (Tervezett biomassza-távfűtés) Gérce (Tervezett biomassza-távfűtés) Csepreg (Tervezett biomassza-távfűtés) Bük (Tervezett biomassza-távfűtés) Ostffyasszonyfa (Tervezett biogáz erőmű)

2. Szélerőművek - Ikervár (I., II.) - Ostffyasszonyfa - Vép - Vönöck - Szombathely (Tervezett) - Jánosháza (Tervezett) - Uraiújfalu (Tervezett) - Sitke-Gérce térsége (Tervezett) - Szeleste (Tervezett) - Répceszentgyörgy (Tervezett) 3. Vízerőművek - Alsószölnök - Csörötnek - Körmend - Ikervár - Molnaszecsőd - Felsőcsatár - Vaskeresztes - Pornóapáti - Szentpéterfa - Chernelházadamonya - Lukácsháza - Gencs Felső - Gencs Alsó - Gyöngyöshermán - Bogát - Tanakajd - Vasszécseny - Sárvár-újmajor - Nick - Szentgotthárd (Tervezett) - Csákánydoroszló (Tervezett) - Molnaszecsőd (Tervezett) - Püspökmolnári (Tervezett) - Rum (Tervezett)


136


3.8.3

Az energia közművekkel kapcsolatos esztétikai igények kielégítéséhez szükséges fejlesztési feladatok

A közműfejlesztési feladatok közé sorolhatók azok az esztétikai igények kielégítése érdekében megvalósítandó fejlesztési feladatok, amelyek jellemzőbben településen belüli fejlesztési feladatok. Közművek szempontjából vizsgálva nem lennének megyei szintű tervekben meghatározók, de a települések táji megjelenését, a vonzóképesség növelését szolgálják, hatással vannak a megye gazdasági életére és ezáltal kapnak szerepet a megyei területi tervezésben. Hosszabb távon a települések esztétikai megjelenésével szembeni igények várhatóan lényegesen növekedni fognak. Az energiaellátás vonatkozásában a közműfejlesztések során távlatban előtérbe fog kerülni a tájképet és a településeken belüli arculatot alakító szabadvezetékes, vagy légkábeles villamos energia ellátó rendszerek látványjavítási igénye is. Vas megye gazdasági életének a fellendülését főként az idegenforgalomtól várja, közműveket érintően is a vonzóképességét az esztétikai megjelenésével tudja fokozni. Egyelőre látványjavítás érdekében a hálózatok föld alatti elhelyezésével csak településeken belül, beépített, illetve beépítésre javasolt területeken kell az igényesebb, de egyben költségesebb műszaki megoldás felé törekedni. Csak távlatilag említhető meg, hogy foglalkozni kell a településközi hálózatok földkábelesítésének távlati ajánlatával egyelőre csak a természetvédelmi területeken, vagy egyéb szempontból védett területeken, mivel a műszaki feltétele biztosított, hogy a 120 kV-ig bezárólag a közép- és nagyfeszültségű hálózat is földkábelbe fektetve kerüljön kivitelezésre.

3.9 A vízi közművek fejlesztési javaslata Vízellátás A megye demográfiai prognózisa szerint a népességszám csökkenő tendenciája továbbra is jellemző marad. Egy-egy település népességszám növekedése (pl. Szombathely körüli település gyűrűben, Kőszeg és környékén) ugyan várható, de megye szinten a népességszám tovább csökken, esetleg az elmúlt évek csökkenési tendenciája fékeződik. Mivel a megye vízellátottsága már majdnem teljes körűnek tekinthető, ezt azt is jelenhetné, hogy mennyiségi vízigény növekedéssel nem kellene számolni. A vizsgálatok értékelésénél meghatározásra került az átlagos napi vízfogyasztás. A lakásállomány javasolt minőségi fejlesztése, a komfortosabb, jobban felszerelt lakások, az igényesebb lakókörnyezet - a takarékos vízhasználatra való törekvés ellenére - az átlagos napi vízfogyasztást növelni fogja. Az ebből eredő többlet vízigény kielégítése a vízbeszerzés kapacitás növelését és az elosztás hálózatának és létesítményeinek a fejlesztését teszi szükségessé. A gazdasági életben jelentősebb szerepet szánnak az idegenforgalomnak, azon belül is kiemelten a termál-gyógy idegenforgalomnak, ezen adottságot hasznosító településeken az idegenforgalmi vonzerőt jelentő fürdő létesítményen kívül, jelentősebb üdülőterületi fejlesztés is javasolható. Ezek szintén újabb kielégítendő vízigényt jelentenek. A lakókörnyezet fejlesztésével párhuzamosan a településközpontok, az intézményhálózat igényesebb fejlesztése is szükséges, amely szintén vízigény növekedést eredményez. Tsz.: 1-09 586 2010. május Fájl: Vas_TrT_mod_2010_e_II

137


A távlatilag kielégítendő vízigények részben a területfejlesztés során prognosztizált új igényekből, részben a már meglevő fogyasztók igény növekedéséből tevődnek össze. A megyében a lakosság által vételezett ivóvíz 2008. évben 8778 ezer m3 volt. Az egy főre jutó átlagos napi vízfogyasztás 88 l/fő,nap volt (a tervelőzményt megalapozó vizsgálatok idejében az évtized elején még csak 83 liter!). A várható vízfogyasztás 120-150 l/fő,nap közé várható, ez jelzi, hogy nagyobb távlatban a víztakarékosságra törekedve is a jelenlegi vízfogyasztás kb 30 %-os növekedése várható. A várható távlatban kielégítendő igényeknél így az új fejlesztési javaslatoknál várható igényeken felül a meglevő fogyasztók igénynövekedését sem lehet figyelmen kívül hagyni. Ez az igénynövekedés bázis oldalról várhatóan kielégíthető lesz, de a regionális hálózati rendszer átfogóbb fejlesztési igényével kell számolni. A vizsgálatokban a vízellátást szolgáló vízbázisok és az ellátást szolgáló hálózatok létesítmények és az elmúlt néhány év során bekövetkezett változások részletes vizsgálatra kerültek. A vízigények biztosítására a meglevő vízbázisok, azok szükséges kapacitásra történő kiépítésével rendelkezésre állnak és további vízigény esetén tartalék vízbeszerzési lehetőség is biztosítható. A vízellátásban nem a mennyiségi igény kielégíthetősége okozza a nagyobb gondot, hanem a megfelelő vízminőség biztosítása. A vízvezető, víztároló rétegek elszennyeződése vízminőség romlást okozhat. A még ma is jelentős mennyiségű talajba szikkadó szennyvíz és egyéb felszínről a csapadékvízzel bemosódó, beszivárgó szennyezés lejut a talajvízbe és onnan tovább a víztároló rétegekbe, így az egyre mélyebben elhelyezkedő vízadó réteg elszennyeződését is okozhatja. A vízminőség biztosításához a megfelelő tisztítás, kezelés, egyre költségesebb műszaki megoldással valósítható meg, illetve kritikus esetben a vízbázis feladását is jelentheti, amelyet pótolni a regionális hálózathoz való csatlakozással lehet. A vízellátással összefüggően a területrendezési terv szerkezeti tervét a vízbázis védelem területfelhasználási lehetőséget korlátozó igénye érinti. A már üzemelő vízbázisok védelmét a kormányrendelet alapján kijelölt hidrogeológiai védőterület biztosítja, egyben meghatározza a hidrogeológiai védőterületen belüli területhasznosítás lehetőségeit. A vízellátásban a vízminőség biztosítása igényel fejlesztési feladatokat. Általánosan a víz vastartalmának csökkentése ad feladatot. A vízellátó rendszerek összekapcsolása miatt helyenként hosszú vezetéken jut el a fogyasztóhoz a víz. A pangó vizek jelentős vízminőség romlást eredményeznek. A vízminőség javítására az ÁNTSZ több helyen időnkénti klórozást ír elő, ami a fogyasztási élvezetet csökkenti. Egyes rendszereknél a víz keménysége okoz kellemetlenséget. A korábban feltárt vízminőség javítást szolgáló feladatok, melyek azóta csak részben teljesültek: Szombathely-Kőszegi vízellátó rendszerre dolgozik Kőszegen, a Rőti völgyi 9 db felszín közeli kút, valamint Perenye térségében a Gyöngyös patakra telepített talajvízdúsító. Ezek felszín közeli vízadó rétegre épülve sérülékenyek. Vízbázis védelme szükséges a vízminőség biztosításához. Erre a rendszerre termelnek Kenéz térségében és Balogunyom térségében levő mezők, amelyeknek határértéket meghaladó vastartalma miatt, vastalanítása történik. A lemélyített kutak vízadó kapacitása meghaladja a fogyasztást, a rendelkezésre álló többlet kapacitás miatt nem folyamatos az üzemük, az újraindítások többlet vízminőségi vizsgálatot igényelnek. Körmend és térsége rendszeren a II./2 kút által termelt víz vasav, vastalanítás megoldása szükséges. Bejcgyertyánoson a két mélyfúrású kúton kívül galéria is üzemel, aminek vízadó kapacitása időjárásfüggő, felszín közeli volta miatt sérülékeny.


138


Boba térségében az egyik kút metántartalmú, aminek gáztalanítása nem megoldott, így un. egy kutas település. Bozsokon a források vízadó kapacitása időjárásfüggő. Gersekaráton az egyik kút kénes, így az is un. egy kutas település. Kemestaródfán a csekély vízfogyasztás miatt a kút csak időszakosan üzemel, a 2-3 naponkénti újraindításkor nagyobb vastartalmú vizet termel, vastalanító hiányában olyan automatika kellene, amely a nagyobb vastartalmú induló vizet kiiktatja. Kenyeriben a kút magas vastartalma miatt vastalanítás megoldása szükséges. Ostffyasszonyfán vastalanító építendő. Merseváton az ammóniatartalom a 201/2001 (X.25.) Korm.rend.-ben meghatározott értéket meghaladja. Az ammóniatartalom csökkentését meg kell oldani. Porpácon vastalanító építendő. Rábahídvégen vastalanító építendő. Rum térségében vastalanító bővítése szükséges. Salköveskút térségi vízellátó rendszer túl hosszú, időnként vízminőség romlást okoz a hosszú hálózat. Uraiújfaluba is túl hosszú hálózaton jut a víz. Velem vízbázisa forrás, amelynek vízhozama időjárásfüggő. Vönöck térségi rendszerén is túl hosszú a hálózat. A 201/2001.X.25. Korm. rend-ben szigorított 0,1 mg/m3 helyett előírt 0,05 mg/m3 mangántartalomra történő csökkentés érdekében több meglevő kútnál válik szükségessé mangántartalom csökkentését szolgáló beruházás. A vastalanítók rekonstrukciója, vagy kálium permanganátos adagolás, vagy szűrőbedolgozás, amivel a meglevő vastalanítók a szükséges mangántalanítást is el tudják végezni. A rendeletben előírtak teljesítése érdekében a megye minden vastalanítóját felül kell vizsgálni, hogy meg lehessen határozni, a mangántartalom csökkentése érdekében megvalósítandó beruházási igényt. Szennyvízelvezetés, tisztítás, elhelyezés A megye szennyvíz okozta környezetszennyezés csökkentése érdekében a jelenlegi szennyvízhálózatra, illetve annak bővítésével a rácsatlakozás mértékét kellene növelni kiegészítve azzal a célkitűzéssel, hogy a közműolló 10-15 % körüli zárása lenne elérendő. Ennek érdekében részben új tisztítótelepeket kell létesíteni helyi, vagy regionális szerepre alkalmasan, illetve meglevő tisztítótelepre annak bővítésével kell csatlakozni. A jelenleg üzemelő tisztítótelepekre a rákötöttséget az egyes településen belül növelni tudják a szennyvízgyűjtő hálózat bővítésével, ezekre regionális hálózatfejlesztéssel újabb települések csatlakoztathatóak és újabb tisztítótelepek létesíthetőek. Új szennyvíztisztítótelep létesítendő és arra csatlakozó települések: 1. Bobán Boba, Nemeskocs, 2. Döröskén Döbörhegy, Döröske, Nagymizdó, Szarvaskend, 3. Egyházashollóson Egyházashollós, Magyarszecsőd, Molnaszecsőd, 4. Győrváron Győrvár, Hegyhátszentpéter, Petőmihályfa, 5. Halogyon Halogy, Daraboshegy, 6. Kondorfán önálló saját, 7. Merseváton Kemenesmagasi, Kemenesszentmárton, Mersevát, Vönöck, 8. Mesterin Gérce, Kemeneskápolna, Mesteri, Nagysimonyi, Sitke, Vásárosmiske 9. Nagygeresden Nagygeresd, Uraiújfalu, Vasegerszeg, Vámoscsalád, 10. Nagytilajon Bérbaltavár, Csehi, Csehimindszent, Csipkerek, Mikosszéplak, Nagytilaj, 11. Pácsonyon Olaszfalu, Oszkó, Pácsony, Tsz.: 1-09 586 2010. május Fájl: Vas_TrT_mod_2010_e_II

139


12. Porpácon 13. Sótonyon 14. Szelestén 15. Vasszilvágyon 16. Veleméren

Bögöt, Porpác, Bejcgyertyános, Nyőgér, Sótony, Ölbő, Pósfa, Szeleste Acsád,, Meszlen, Vát önálló, saját

Ezekkel az új létesítendő tisztítótelepekkel és a regionális csatornahálózatokkal, kiegészítve a meglevő tisztítótelepek bővítésével, a megfelelő gyűjtőhálózat kiépítésével a szennyvíz rácsatlakozás mértéke növelhető lesz, elérve azt a célkitűzést, hogy a szennyvízzel való környezetszennyzés lényegesen csökkenthető legyen. A tisztítási folyamat végtermékeként maradó szennyvíziszap elhelyezése is a környezet veszélyeztetése nélkül oldandó meg. Amennyiben az iszap összetétele ezt lehetővé tenné, célszerű a természetnek visszaadni, erre a mezőgazdasági területen történő elhelyezéssel van lehetőség. Egyébként biomassza formájában energiatermelésre célszerű hasznosítani. 25/2002 (II.27.) Korm rendelet alapján Vas megyében a csatornahálózat kiépítését a következő 17 településen nem támogatják: Alsóújlak, Duka, Iklanberény, Kemenespálfa, Kétvölgy, Megyehíd, Mikosszéplak, Nagymizó, Nemesmedves, Orfalu, Rábahidvég, Sótony, Szatta, Szemenye, Tömörd, Vásárosmiske és Vasegerszeg. A korm. rendeletben rögzített támogatás hiánya ellenére, közülük néhány településnek a szennyvíz elvezetésének és kezelésének megoldása már folyamatban van, néhány számára pedig regionális csatlakozási lehetőség áll rendelkezésre, mindössze négy település az, ahol várhatóan nagyobb távlatra tolódik a szennyvízkezelés megoldása, ezek: Kétvölgy, Nemesnedves, Orfalu és Tömörd települések. A szennyvízcsatornázásra nem tervezett apró falvakban, illetve a csatornázott, vagy csatornázásra kerülő településeknél a gazdaságosan nem csatornázható peremterületek, településrészeken keletkező szennyvizek kezelésére a tervezés távlatában is csak egyedi megoldások javasolhatók. A szakszerű szennyvíz szikkasztás kiépítésével (ha ezt egyéb adottság nem akadályozza) ezeken is lehet a környezet károsítása nélkül a szennyvizek kezelését megoldani. Ha bármi okból a szakszerű szennyvízszikkasztás nem alkalmazható, akkor a tervezés távlatában is marad a szigorúan zárt szennyvízgyűjtő medencék kiépítési igénye és az összegyűjtött szennyvizek szippantó kocsival történő elszállítása a kijelölt lerakóhelyre, illetve kezelőhelyre. Tervezett szennyvíztisztító telepek a megyében Tervezett Szennyvízelveztisztító telepre csatlakozó települések szennyvíztisztító telep helye Boba Boba, Nemeskocs Döröske Döbörhegy, Döröske, Nagymizdó, Szarvaskend Egyházashollós Egyházashollós, Magyarszecsőd, Molnaszecsőd Győrvár Győrvár, Hegyhátszentpéter, Petőmihályfa Halogy Halogy, Daraboshegy Kondorfa önálló saját Mersevát Kemenesmagasi, Kemenesszentmárton, Mersevát, Vönöck Gérce, Kemeneskápolna, Mesteri, Nagysimonyi, Sitke, Mesteri Vásárosmiske Nagygeresd Nagygeresd, Uraiújfalu, Vasegerszeg, Vámoscsalád Bérbaltavár, Csehi, Csehimindszent, Csipkerek, Nagytilaj Mikosszéplak, Nagytilaj Pácsony Olaszfalu, Oszkó, Pácsony Tsz.: 1-09 586 2010. május Fájl: Vas_TrT_mod_2010_e_II

140


Porpác Sótony Szeleste Vasszilvágy Velemér

Bögöt, Porpác Bejcgyertyános, Nyőgér, Sótony Ölbő, Pósfa, Szeleste Acsád,, Meszlen, Vát önálló saját

Felszíni vízrendezés-csapadékvíz elvezetés Az árvíz és belvízvédelmi feladatok mellett településeken belül is kiemelt feladat a csapadékvíz elvezetésének a megoldása. A beépített és beépítésre szánt fejlesztési területeken, a beépítés megvalósításával megnő a burkoltsági arány és ezzel megnő az elvezetendő csapadékvíz mennyisége, és lerövidül a csapadékvíz lefutási ideje. E kettős hatás eredményeként az a többlet elvezetendő csapadékvíz mennyiség, a gyors lefutás miatt kialakuló vízhullám, amelyet a kialakított vízelvezető rendszernek fogadni és továbbszállítani kellene, általánosan zavarmentesen nem biztosítható. Ezért felülvizsgálva a várható új beépítések-burkolások várható hatásait, a befogadók vízszállító képességét a végbefogadóig követve az árvíz és belvízvédelem keretében kell az érintett települések épített környezetének védelmét biztosítani. A településeken az elvezetendő csapadékvíz mennyiségének növekedése és a lefutási idő csökkenése miatt nagyobb szállítókapacitású vízelvezető rendszert kell kiépíteni. Ezzel egyidejűleg a beépített, illetve beépítésre szánt területeken a motorizáltsági igény is növekszik, amelyek a forgalmi felületek bővítését igényelnék. A kialakult utak, adott szabályozási szélességében ezt csak a vízelvezető árkok rovására lehet megvalósítani. A tervezett utak szabályozási szélességét a területtakarékosság korlátozza, így csak korlátozott hely biztosítható a csapadékvíz elvezetésére. A környezetvédők jelentős hányada a csapadékvíz visszatartását előnyösnek tekinti. Ezt kellő rendelkezésre álló hely esetén a szikkasztó árkok segítségével lehetne megoldani. Gondot okoz, hogy általánosan megengedett egyre keskenyebb minimál szélességű telkek miatt egyre sűrűbb kocsi behajtók kiépítésével egyre szűkebb marad a szikkasztásra valóban alkalmas felület. Továbbá a szűk utcák jelentősebb forgalma miatt egyre gyorsabb ki-behajtás lehetőségének a biztosítására egyre szélesebb kocsi behajtókat alakítanak ki, szintén csökkentve a szikkasztó felületet. A biztonságosabb közlekedés érdekében pedig egyre magasabb behajtó szegélyeket építenek, amely a település utcaképét rontja. Általánosan egyharmad-kétharmad arányúvá válik a fedett és nyitott árokszakasz, amely már szikkasztásra csak korlátozottan alkalmas. Meg kell említeni azt is, hogy a nagyobb motorizáltsággal terhelt útszakaszok szénhidrogén szennyezésnek kitett felületek, s záporok esetén részben a légkörből, részben a burkolt felület lemosásával jelentős szennyezést vezetnek az árkokba. Bizonytalan, hogy a szennyezett víz talajba szikkasztásával a vízvisszatartás előnye, vagy az okozott talajszennyezés kerül-e túlsúlyba. Környezetvédelmi szempontból nagyobb biztonsággal, helytakarékosság szempontjából, az urbánusabb arculat érdekében a települések belterületén, a beépítésre szánt területeken a nyílt árkos felszíni vízelvezetés helyett a zárt csapadékcsatornás vízelvezetés kiépítése a kedvezőbb. Településenként a várható igény-változásokat és a területfejlesztések hatását figyelembe vevő vízelvezetési tanulmány-tervet kell készíteni, amelyet összegezve az egyes vízgyűjtőre a fejlesztési feladatok megfogalmazhatók. Az egyes vízgyűjtők befogadóit kell a jelentkező többlet szállítóképesség biztosítására alkalmassá tenni, amelyhez szükséges területi igényt a szerkezeti tervben - az árvíz és belvízvédelem fejezetében - kell biztosítani. Az egyes településekre vonatkozó Tsz.: 1-09 586 2010. május Fájl: Vas_TrT_mod_2010_e_II

141


megállapításokat részben a területrendezési terv szabályozási tervében, részben a települések szabályozási tervében kell kell rögzíteni. A többletvizek zavarmentes elvezetésére, a végbefogadó várható terhelésének egyenletesebbé tétele érdekében az egyes vízfolyásokon duzzasztással tavak létesíthetők. A kialakításra kerülő tavak alkalmat nyújtanak komplexebb hasznosításra. Akár a mezőgazdasági, akár a vízkár elhárítási, akár a jóléti célú hasznosítás gazdaságfejlesztő lehet. A vízfolyásokra különböző hasznosítási célra már eddig is több tározó tavat létesítettek. A létesített tavak különböző vízhasználati lehetőségeket nyújtanak: • Jóléti hasznosítás esetén a tó vízi sportolásra, horgászatra, fürdésre szolgál. • Vízkárelhárítás esetén a tó árvízcsúcs csökkentésére, hordalék visszatartó képességével az esetleges szennyezés lokalizálására és száraz időszakban vízpótlásra hasznosítható. • Mező- és erdőgazdasági hasznosítás esetén a tó vizét öntözésre, halászatra, egyéb állattenyésztési célokra használhatják. • Speciális célú hasznosítás lehetőségét biztosítja például, ha szennyvíz utótisztításra használják.

3.10

Országos és térségi (megyei) övezetek

3.10.1 Magterület, pufferterület, ökológiai folyosó övezete (országos ökológiai hálózat térségi övezetei) A hatályos területrendezési terv elfogadása óta eltelt időszakban több jogszabályi változás is történt az ökológiai hálózat, táji-, természeti értékek védelmével összefüggésben. Megváltozott az ökológiai hálózat övezeti rendszere, kijelölésre kerültek a Natura 2000 területek. Az országos ökológiai hálózat területét a hatályos területrendezési terv az OTrT vonatkozó övezeti rendszere alapján védett természeti terület övezetbe, védett természeti területek védőövezetébe, természeti terület övezetébe és ökológiai (zöld) folyosó övezetbe sorolta. A 2008-ban módosított Országos Területrendezési Terv az országos ökológiai hálózat új övezeti rendszerét vezette be: magterület, pufferterület, ökológiai folyosó övezetekkel. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium adatszolgáltatása alapján a terv az új övezeti rendszert tartalmazza. Az ökológiai hálózat megyei területei elsősorban az Őrség, a Rába-völgy és a Kőszegihegység térségében koncentrálódnak. Az ökológiai hálózat övezeteinek kijelölése során a védett területek mellett meghatározó jelentősége volt a Natura 2000 madárvédelmi területeknek és természetmegőrzési területeknek is. Az ökohálózat megyei területein kijelölt magterületek is elsősorban e tájegységeken találhatók. A pufferterületek jól körülhatárolhatóan néhány kisebb térségben koncentrálódnak. Az ökológiai folyosó övezete jellemzően a védett területek és a magterületek között helyezkednek el, nagyarányú átfedésben a Natura2000 területekkel is. Az ökológia magterületek és folyosók övezetei lefedik a megye valamennyi jelentősebb természetvédelmi területét is. Az ökológiai hálózat övezeteire alkalmazni kell az OTrT vonatkozó előírásai mellett, a természet védelméről szóló törvény előírásait, a védett természeti területek védettségét kimondó rendeletben foglalt előírásokat. A Natura 2000 területeken pedig a vonatkozó kormányrendelet szerinti előírásokat is figyelembe kell venni a településrendezési tervek készítése és a területek hasznosítása során. A terv az ökológiai hálózat kiemelt értékét képviselő, védett természeti területeket is jellemzően magában foglaló magterületekre, az Tsz.: 1-09 586 2010. május Fájl: Vas_TrT_mod_2010_e_II

142


ökológiai folyosó területeire és a pufferterületi övezetre vonatkozóan ajánlásokat is megfogalmaz. A táj- és természetvédelmi vizsgálat megállapította, részletes számszerű adatokkal, térképi lehatárolásokkal is alátámasztotta, hogy Vas megye országos szinten természeti értékekben közepesen gazdag terület. Az elmúlt évtizedek intenzív tájhasznosítási, tájgazdálkodási formáinak következtében számos táji-, természeti érték semmisült meg, illetve károsodott. A kedvezőtlen folyamatok ellenére a megyében sok olyan természetileg értékes terület, illetve objektum található, amelyek védettek, vagy arra tervezettek, de akár jogi védelem nélkül is megóvásra érdemesek. Ezek az országos szinten védett területek (tájvédelmi körzetek, természetvédelmi területek) valamint az időközben megállapításra került Natura2000 európai ökológiai hálózathoz tartozó területek besorolásra kerültek az OTrT által előírt ökológiai hálózati kategóriákba. Az országos ökológiai hálózat területei A 2003. évi XXVI tv. az Országos Területrendezési Tervről (OTrT) kijelöli - többek között - az országos ökológiai hálózat területét, mely megyei szinten a következő övezetekből épül fel: magterület, ökológiai folyosó és pufferterület. A tervmódosítás táj- és természetvédelmi tartalma megjelenik számos más, külön fejezetben tárgyalt területen (tájképvédelmi és örökségvédelmi övezetek), de elsődlegesen az ökológiai hálózatok övezeteiben. Az ökológiai hálózat övezeteinek elhelyezkedését külön övezeti tervlap szemlélteti. 3.10.2 Kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek A kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe az agroökológiai adottságai alapján kimagasló agrárpotenciállal rendelkező, ugyanakkor környezeti szempontból a legkevésbé érzékeny, ezért mezőgazdasági árutermelésre legalkalmasabb szántóterületek tartoznak. Ezt az övezetet már tartalmazta a 2006-ban elfogadott megyei területrendezési terv is, azonban a 2008-ban módosított OTrT jelentősen csökkentette ennek a területnek a kiterjedését. Az övezeti lehatárolását ennek megfelelően kellett felülvizsgálni. Az új övezeti lehatárolás a megye kis részét, Ék- K-i perifériáit érinti, a Kisalföld és a Marcal Medence kistájakon. A megyei terület viszonylag nagy része (mintegy fele) alapvetően mezőgazdasági árutermelő terület, ezért fontos, hogy ezeken a területeken a településtervezés és fejlesztés biztosítsa a mezőgazdasági termelés feltételeit, ezen belül a mezőgazdasági majorok elhelyezésének kedvező szabályozását, a nem üzemelő majorok újrahasznosításának biztosítását, valamint a termőföld védelmét. Mindeközben törekedni kell a nagyüzemi szántóföldi művelés nagy, összefüggő tábláin a mozaikosság kialakítására, meglévő mezsgyék, fasorok megőrzésére, újak telepítésére, melyek a tájkép kedvező alakítása mellett, a termőföld védelmét is szolgálják, valamint ökológiai szempontból változatossá teszik a területet. Ezt szolgálják az övezetre vonatkozó ajánlások is. Véleményünk szerint a megye területének jelentős része kevésbé jó - közepes minőségű termőfölddel rendelkezik, de ezeken belül célszerű meghatározni azokat a területeket, amelyek az országos „kiváló” minősítésbe nem kerülhettek be, de a megyében relatíve jobb minőségű területnek számítanak. Az ezt megalapozó agroökológiai értékelést nemcsak a szántó művelési ágra, hanem valamennyi intenzívebb művelésű területre célszerű meghatározni.


143


Ennek az értékelésnek alapján tettünk javaslatot a mezőgazdasági művelésre másodlagosan alkalmas, a megyében még jobb minőségűnek számító mezőgazdasági övezet meghatározására. 3.10.3 Mezőgazdasági művelésre másodlagosan alkalmas terület A mezőgazdasági művelésre másodlagosan alkalmas (közepes termőhelyi adottságú) területek övezetének kijelölését a racionális földhasználat elveinek való megfelelés teszi indokolttá. Mivel a megye területét viszonylag kis területen érinti az OTRT kiváló adottságú szántóterületi övezete, ugyanakkor itt is szükséges a relatíve legjobb minőségű termőföldek mezőgazdasági művelésben tartásának biztosítása. A településrendezési tervek számára iránymutatást adhat a területek agrár-alkalmassági rangsoroláson alapuló minősítése, a művelés alóli kivonással járó területfelhasználási változások tervezéséhez. (Az övezet nem képezi majd a Megyei Közgyűlési rendelet részét.) 3.10.4 Kiváló termőhelyi adottságú erdőterületek A kiváló termőhelyi adottságú erdőterület új övezet, amelyet az OTrT jelölt ki. Az övezeti térkép a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ - Erdészeti Igazgatóság adatszolgáltatása alapján készült. Az övezetre vonatkozóan az OTrT a következő fogalom meghatározást alkalmazza: „Az őshonos fafajokból álló erdőtársulások fenntartására leginkább alkalmas az erdő hármas funkcióját - környezetvédelmi, gazdasági, társadalmi - egymással összhangban a legmagasabb szinten biztosítani képes erdőterületek.” Az övezetre vonatkozóan az OTrT két szabályt tartalmaz. - Egyrészt a külszíni bányatelek megállapítása, illetve bányászati tevékenység engedélyezése a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehetséges. - Másrészt beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában, területrendezési hatósági engedély alapján jelölhető ki. A megye erdőterületi értékeinek fokozott védelme indokolja, hogy a kiváló termőhelyi adottságú erdőterületeken sem beépítésre szánt területek, sem külszíni bányászati terület kialakítása ne legyen megengedhető. 3.10.5 Erdőtelepítésre alkalmas területek Az erdőtelepítésre alkalmas területre vonatkozóan ágazati adatszolgáltatást nem kaptunk, így az a tervező javaslataként kerület kijelölésre, agroökológiai alkalmassági vizsgálat alapján. Az övezet területének meghatározása során kiemelt szempont volt, hogy a mezőgazdálkodási szempontból gyenge termőképességű, beépítetlen és ökológiai hálózathoz nem tartozó területek elsődlegesen erdőtelepítési célra legyenek felhasználhatók, amennyiben az erdősítés termőhelyi feltételei is elvileg biztosítottak. Az erdőtelepítésre alkalmas övezetek kétszintű rendszerét javasoljuk kialakítani. Ennek első szintje az OTrT alapján meghatározott övezet, amelyet erdőtelepítésre elsődlegesen alkalmas területként tartalmaz a terv. Az övezet területére vonatkozóan az OTrT 19/A §-a kimondja, hogy beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Tsz.: 1-09 586 2010. május Fájl: Vas_TrT_mod_2010_e_II

144


Az erdőtelepítésre elsődlegesen alkalmas területek erdőterületi besorolása és erdőtelepítésre való igénybevétele kívánatos, ezért a térszerkezeti tervlapon ábrázolt erdőgazdasági térség részét képezik. Az erdőtelepítésre másodlagosan alkalmas területek (új) övezetét ennek kiegészítéseként javasoljuk meghatározni. 3.10.6 Erdőtelepítésre másodlagosan alkalmas terület Az erdőtelepítésre másodlagosan alkalmas területek övezetének kijelölése részben a fenti elveknek való megfelelés másik logikus eleme, gyakorlatilag pedig az országos és európai irányelveknek megfelelő erdőterület növelési elvárásoknak való megfelelés egyik eszköze. A megyei szinten meghatározott erdőtelepítésre elsődlegesen alkalmas területeket kiegészítő övezet kijelölése elősegíti az erdősítés területi alapjainak növelését, illetve az e célra igénybe vehető területek meghatározásának megkönnyítését. Amennyiben a településszerkezeti tervekben az elsődlegesen és másodlagosan alkalmas erdőtelepítési területek tervezett erdőként kerülnek besorolásra, nagy valószínűséggel nemcsak az erdőterületek mennyiségi, hanem minőségi fejlesztése is megvalósulhat. Az övezethez ajánlás-szintű előírások kapcsolódnak, ezért csak az erdő-övezeti tervlapon jelenik meg. (Az övezet nem képezi majd a Megyei Közgyűlési rendelet részét.) 3.10.7 Országos jelentőségű tájképvédelmi terület Az Országos Területrendezési Tervvel összhangban a megyei területrendezési terv közigazgatási területek szerint jelölte ki a térségi jelentőségű tájképvédelmi területek övezetét. A 2008-ban módosított OTrT új övezetként bevezette az országos jelentőségű tájképvédelmi övezetet. Az országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete nagyságrendileg a megye felét lefedi. Összefüggően lefedi az Őrség és a Vendvidék területét, a Kőszegi hegységet és környezetét, valamint a Kemeneshát-Kemenesalja térségét. A megye városainak többsége is az övezethez tartozik. Ezen területek pontosítása a megyei terv feladata. Az OTrT az országos tájképvédelmi övezet mellett továbbra is fenntartja a lehetőségét térségi jelentőségű tájképvédelmi övezet kijelölésének. 3.10.8 Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület A települések és a táj harmonikus egységének megőrzése, a tájképi értékek halmozott jelenléte, a természeti értékekben való gazdagság és természetvédelmi érzékenység figyelembevételével tájképi szempontból kiemelten érzékenynek tartjuk a fenti térségeken túl a Rába-völgy településeit is, amelyeket térségi jelentőségű tájképvédelmi övezetként határoztunk meg. Ezek elhelyezkedését a tájképvédelmi tervlap külön övezetként határolja le. Az országos és térségi jelentőségű tájképvédelmi övezetek nem foglalják magukba a települési térségek területét, fontos azonban a települések táji környezetében, a hagyományos tájkarakter megőrzése, a települések és az ártéri többszörösen védett táj közötti térségek megyei szintű összehangolt tájképvédelme. Ennek érdekében az OTrT két övezetre vonatkozó szabályozása mellett fontosnak tartjuk az övezetre megfogalmazott ajánlások alkalmazását is az érintett települések rendezési terveinek készítése során. A térségi tájképvédelmi terület övezete lehatárolásának módszertana Hazánkban a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 21/1996-os törvény és a végrehajtásáról szóló 18/1998-os rendelet teremtette meg a területrendezési tervekben a Tsz.: 1-09 586 2010. május Fájl: Vas_TrT_mod_2010_e_II

145


tájképvédelmi övezetek lehatárolásának lehetőségét. A területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről szóló 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelete rendelet szerint a területrendezési tervek övezetei között kell az országos és a térségi jelentőségű jelentőségű tájképvédelmi terület megjeleníteni. Az OTRT tájképvédelmi területének lehatárolásához kialakított módszertan megpróbált egy olyan egységes, tájalkotó elemekre alapozott módszert kialakítani, amely kisebb módosításokkal jól alkalmazható a térségi tájképvédelmi övezet lehatárolásokhoz is. A tájképet meghatározó legfontosabb adottságok két fő csoportba sorolhatók. A rurális tájban a természeti adottságok közül a domborzat, a növényzet, a borítottság, a területhasználat szerkezete, az urbánus tájban kulturális örökség adottságai, az épített elemek száma, minősége, együttese a meghatározó. A tájképben, a vizuálisan megjelenő látványban az elemek sajátosan keverednek és mindkét csoport fontos meghatározója lehet a tájképnek. Az értékelésnél követett alapelvek ezért a következők: - Az értékelés a vizsgált elemek sokszínűsége, eltérősége és jelentős száma miatt csak térinformatikai feldolgozással valósítható meg. - Minél több vizsgálati szempontot veszünk számításba annál pontosabb értékelést kapunk. - A szubjektivitásból származó arányeltolódásokat a vizsgálatba bevont elemek számának - növelésével csökkentjük. - Csak olyan tájképileg fontos elemeket vizsgálunk, amelyekhez adatbázisa teljes lefedettségű. - A technikailag a még kezelhető, legrészletesebb adatbázisokat használjuk a feldolgozáshoz. - Az egységes adatbázis alapját a DTA50 digitális topográfia térkép és a CORINE CLC50 adatbázisok jelentik. - A rendkívül eltérő, különböző jellegű tematikus fedvények (pont, vonal, felület, településsoros adat) összehasonlításának, összekapcsolásának megkönnyítésére, az adatokat egy egységes rácshálós modellbe (500 x 500 m) konvertáljuk. Az értékelések elvégzése után az eredményeket területhatáros fedvénnyé alakítjuk vissza. - A vizuális hatások értékelése a legtöbb szakirodalmi adat szerint a vizsgált objektum körüli 2 km-es távolságig terjed, ezért az értékelési cellák rácsméretét ennek negyedében 0,5 kmben határozzuk meg. - Új, önálló felmérésekre, kutatásokra az értékelés szűk határideje miatt nincs lehetőség, ezért csak meglévő adatokat használunk. - A nemzetközi gyakorlatban elterjedt tájökológiai méréséi módszereket (landscape metrics) felhasználjuk. - Az automatikusan kapott eredményeket manuálisan finomítjuk, területhatárok alapján pontosítjuk, de az övezet határa nem jelent területhasználat határokat, mivel az övezet több fontos tényező együttes fellépése eredményeként jött létre. - A vizsgált elemeket a könnyebb összehasonlíthatóság és számolás kedvéért 10 pontos értékskála rendszerbe konvertáljuk. - Az értékelésben a pozítív „adottságok”, tájképi értéket növelő tényezők mellet a tájképi értéket csökkentő tényezőket is vizsgálunk.


146


A tájképvédelmi övezet lehatárolásának módszertana, felhasznált adatok Természeti adottságok (+) Csökkentő tényezők (-) Domborzat - reliefenergia (1)

(A)

Anyagnyerőhelyek (I) - anyagnyerőhelyek, bányater (14)

Láthatóság - láthatóság (2)

(B)

Utak (J) - autópálya, főút, mellékút (15)

Borítottság erdőterületek gyepek - szőlőterületek (5)

(C) (3) (4)

Vasút - Vasútvonalak (16)

(K)

Felszíni vizek - folyóvizek, tavak (6)

(D)

Légvezeték - Légvezetékek (17)

(L)

Tájszerkezet, - szegélyek (7)

(E)

diverzitás

Természetvédelmi területek (F) ökológiai hálózat (8) - természetvédelmi területek (9) Natura2000 (PSci), (10) - Natura2000 (SPA), (11)

Kulturális örökség (+) Kulturális örökség (G) - szakrális építmények, romok (12) - műemlékek (13)

Tájképi értékek összesített denzitástérképe (500x500 m rácsháló)

Tájképvédelmi övezetek azonosítása (topográfiai terkép és ortofotó alapján a az övezetek azonosítása)

A térségi jeletőségű tájképvédelmi terület övezetének lehatárolása az alábbi szempontok figyelembe vételével történt: - Domborzat a relief energia szerint - Erdőterületek - Gyepek - Szőlőterületek - Folyóvizek, tavak - Szegélyek - Ökológiai hálózat Tsz.: 1-09 586 2010. május Fájl: Vas_TrT_mod_2010_e_II

147


-

Természetvédelmi terület Natura2000 (PSci) Natura2000 (SPA) Szakrális építmények, romok Műemlékek Értékek összesítve Anyagnyerőhelyek Légvezetékek Utak Vasútvonalak Csökkentő tényezők Tájképvédelmi értékesség (Összesített értékelés)

A tájképileg legértékesebb felső 40% értékhatár területeit mutatja az ábra. Jól látható, hogy a tájképileg értékes területek gyakran egy tömbben helyezkednek el, de sok az egy-két cellára kiterjedő terület is. A tájképvédelmi övezet lehatárolása az ortofotón és 10-ezres topográfiai térképen történő beazonosítással történt. 3.10.9 Történeti települési terület Az OTrT fogalom meghatározása szerint: Történeti települési terület: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe a védendő területegységek különösen a történeti településközpontok, a történeti kertek, a jelentős régészeti lelőhelyek, az országos és helyi védelem alatt álló területek, valamint ezek környezete, védőövezetei tartoznak. Az OKM adatszolgáltatása az alábbi Vas megyei településeket sorolja a történeti település övezete által érintett települések közé: Bozsok, Bük, Cák, Celldömölk, Csepreg, Hegyhátszentpéter, Ják, Jánosháza, Körmend, Kőszeg, Őriszentpéter, Sárvár, Szalafő, Szarvaskend, Szentgotthárd, Szombathely, Vasvár. Bár az OTrT szerint a történeti települési területek vonatkozásában elegendő a megyei területrendezési tervekben az érintett területek településsoros meghatározása és ábrázolása, a Vas megyei területrendezési terv módosítása keretében ebben a vonatkozásban is továbbléptünk az övezethez tartozó területek előzetes lehatárolásában. A rendelkezésre álló településszerkezeti tervek másodelemzésével, légifotók kiértékelésével, a településszerkezeti sajátosságok figyelembevételével (településenként) lehatárolásra kerültek a történeti települési területek, amelyek pontosítását és szabályozását a településrendezési eszközök módosítása során kell majd elvégezni. Az övezeti tervlap egyaránt tartalmazza a településhatáros lehatárolást, mint a szakmai előkészítő munka eredményét a területek előzetes lehatárolására, minden - az övezet által érintett - településben. A történeti települési terület övezete OTrT által is alkalmazott szabályai a megye területén is érvényesítendők azzal a kiegészítéssel, hogy a konkrét területi lehatárolásokat az övezeti terv tartalma figyelembevételével kell a településrendezési tervekben elvégezni. 3.10.10 Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi terület Az övezet a sérülékeny, felszíni szennyeződésre fokozottan érzékeny vízbázisok és felszín alatti vízkészletek védelmét biztosítja. A hidrogeológiai adottságok következtében a megye Tsz.: 1-09 586 2010. május Fájl: Vas_TrT_mod_2010_e_II

148


területén számottevő felszín alatti vízkészlet helyezkedik el. Különös jelentőségét az adja, hogy a felszín alatti vízkészlet egy része biztosítja a megye számos települése ivóvízszükségletét. A területrendezési övezet legfontosabb célja ennek az ivóvízbázisnak a megóvása a szennyező tevékenységek káros hatásaitól. A megyében a legnagyobb összefüggő védendő vízbázis területek a Rába, illetve a Gyöngyöspatak kavicshordalékkúpján találhatók. A Rábát és a Gyöngyös-patakot kísérő jelentősebb felszín alatti víztestekre terjed ki az övezet. 3.10.11 Felszíni vizek vízminőségvédelmi vízgyűjtő területe Az övezet célja a vízfolyások és állóvizek szennyezéssel szembeni védelmének biztosítása nem csak a felszíni vizek közvetlen védelme, hanem a teljes vízgyűjtőterületre érvényes területhasznosítási szabályok illetve korlátozások megfogalmazásával. A megye területének sűrű vízhálózata és egyes - városi - térségeinek nagyfokú terheltsége, az intenzív területhasználat, továbbá a Balaton viszonylagos közelsége indokolttá teszi a megye egy részének övezet általi védelmét. Az OTrT alapján az övezet a Balaton vízgyűjtőterületének védelmi feladatait hivított ellátni, ezért Vas megyeében is a Balatont tápláló legnagyobb vízfolyás, a Zala vízgyűjtője által érintett területek tartoznak az övezethez. Az Őrség és a Kemeneshát településeinek vízfolyásai által érintett területek képezik az övezet részét. Az övezet a települések közigazgatási határai mentén került lehatárolásra. 3.10.12 Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület Az ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület új övezet, a hatályos megyei területrendezési terv nem tartalmazza. Az övezet célja a megye területén ismert ásványkincs készletek lehatárolása, a szükséges területhasználatra vonatkozó előírások területi hatályának kijelölése. Az övezet a Magyar Állami Földtani Intézet és a Magyar Geológiai Szolgálat illetékes területi szerve adatszolgáltatása alapján került lehatárolásra. 3.10.13 Rendszeresen belvízjárta terület A megye területén a síkvidéki vízjárta területeket az un. Pálfai-féle belvíz veszélyeztetettségi, illetve belvíz gyakorisági térképpel jellemezzük. A Pálfai-féle térkép a belvíz-borítottsági gyakoriságot négy kategóriába (I, II, III, IV) sorolja. Ezen kategóriák jelentése: Veszélyeztetettségi kategória

Az elöntés relatív gyakorisága

I.

<0,05

II.

0,05-0,10

III.

0,11-0,20

IV.

>0,20

Szöveges minősítés Belvízzel nem, vagy alig veszélyeztetett terület Belvízzel mérsékelten veszélyeztetett terület Belvízzel közepesen veszélyeztetett terület Belvízzel erősen veszélyeztetett terület

A megye területén a 4 belvízveszélyeztetettségi kategóriából mindössze a két legenyhébb veszélyt jelentő területek találhatók. A 4 kategória közül a II. kategóriába eső, relatíve nagyobb elöntési gyakoriságú területek képezik a rendszeresen belvízjárta terület övezete részét.


149


3.10.14 Nagyvízi meder területe A nagyvízi meder területe a 21/2006. Korm. rendelet alapján lett kijelölve, vagyis „A nagyvízi meder területét a mértékadó árvízszint vagy az eddig előfordult legnagyobb árvízszint közül a magasabb jelöli ki”. Ez azt is jelenti, hogy ahol a folyó medre árvédelmi töltések közé van szorítva ott a nagyvízi meder műszaki határa a töltés nyomvonala. Az övezet területe a VKKI adatszolgáltatása alapján került lehatárolásra. Az övezet területe Vas megyében a Rába-mentére korlátozódik. Az övezet területe a megyei Rába szakasz teljes hosszát végig kíséri. A folyó belépési pontjától, az osztrák határtól Sárvárig átlagosan 4km szélességben, Sárvártól a megyehatárig átlagosan mintegy 0,5km szélességben húzódik az övezet a folyó mentén. 3.10.15 Földtani veszélyforrás területe Az övezet összetett szempontrendszer alapján foglalja magába mindazon területek a megyében, amelyek döntően földtani szerkezeti okok, állékonysági adottságok, vagy föld alatti üregek okán kiemelten kezelendők. A hatályos megyei területrendezési terv megfelelő övezete csak a csúszásveszélyes területeket határolta le. Ehhez képest a terv felülvizsgálata során egy gyűjtőkategóriaként a földtani veszélyforrások együttesen képezik részét a térségi övezetnek. Az övezet által a megyében a Kőszegi-hegység, a Ság-hegy, a Vendvidék, különösen a Hármashatár térsége, továbbá a Rába völgyében több kisebb partszakasz érintett. 3.10.16 Vízeróziónak kitett terület A vízeróziónak kitett terület övezetébe a nagy relatív reliefű területek, a vízmosások és patakvölgyek környezete tartozik. A vízeróziónak kitett terület övezete a megye domborzatilag erősen tagolt, nagy magasságkülönbségekkel jellemzett, és gazdag vízhálózattal rendelkező középhegységi illetve dombsági területeit foglalja magába. Ennek megfelelően a Rába-mente, a Kemeneshát és a Kemenesalja, az Őrség, valamint a Kőszegi-hegység előtere érintett az övezet által. A vízeróziónak kitett terület övezete a Magyar Állami Földtani Intézet adatszolgáltatása alapján került lehatárolásra. 3.10.17 Szélerőmű elhelyezéséhez vizsgálat alá vonható terület A szélerőmű elhelyezéséhez vizsgálat alá vonható terület övezetének kijelölését több tényező is indokolttá teszi. A növekvő igény a megújuló energiaforrások hasznosítására szükségessé teszi a szélerőmű-parkok elhelyezésére alkalmas térségek feltérképezését is. Sajnálatos, hogy erre nézve az OTRT nem nyújt iránymutatást, mivel ilyen típusú övezeteket nem határoz meg, de lehetőséget ad egyedileg meghatározott övezetként ilyenek meghatározására. A sajátos megyei térségtípus javaslatának másik oka speciális természeti és tájképi - tájvédelmi vonatkozásai. A létesítmények telepíthetőségének alapfeltétele a megfelelő természeti erőforrás, a szükséges erejű és gyakoriságú szél jelenléte és hasznosíthatósága. A létesítménytípus toronyszerű építményei ugyanakkor természeti szempontból és tájképileg érzékeny területeken nem helyezhetők el. Az alkalmassági és kizáró tényezők együttes mérlegelésével szükséges meghatározni azokat a településeket, ahol a későbbiekben a településrendezési tervezés során a legkevesebb konfliktussal kijelölhetők a szélerő hasznosító művek telepei. Tsz.: 1-09 586 2010. május Fájl: Vas_TrT_mod_2010_e_II

150


3.10.18 Együtt tervezhető térségek övezete Az együtt tervezhető térségek területe magába foglalaz OTrT alapján kötelezően lehatárolandó térséget, valamint azon felül további együtt tervezésre javasolt térségeket is. Szombathely és agglomerációja az OTrT szerint együtt tervezésre javasolt. A megye területrendezési terv módosítása a megye sajátosságait figyelembe véve további olyan térségeket határol le, amelyek együttes tervezése, és a térségen belüli együttműködés kívánatos. Az övezet által - a Szombathelyi agglomeráción túl - együtt tervezésre javasolt térségek az alábbiak: - a Vát és Porpác külterületén megvalósítani tervezett új repülőtér és logisztikai központ térsége, - az Őrség és a Vendvidék térsége, - a Kőszegi-hegység települései, - a Bük-Csepreg várospár. A Szombathelytől K-re tervezett új repülőtér a megye nagyberuházásainak egyike. A repülőtér és a kapcsolódó átrakóbázis mind a beruházás nagysága, mind a létrjövő munkahelyek száma tekintetében meghatározó szereppel bír majd a megye gazdaságában. A beruházás helyigénye, a környezetvédelmi és társadalmi érdekekkel összehangolt megvalósítás kereteit az egyes településszerkezeti terveken túlmutató összehangolt térségi tervezés biztosíthatja. Az Őrség és a vele szomszédos, néprajzilag és tájtörténetileg is hasonlatos Vendvidék a megye sajátos térsége. A térség olyan egyedi jegyeket hordoz, amely országos szinten is egyedülálló mind településszerkezetileg, mind tájképileg. A máig megőrződött szeres települések és a táji arculat, a gazdálkodás hagyományos, a természeti tájjal összhangban kialakult formáinak megőrzését segíti elő az övezet által érintett települések együttes tervezése. A Kőszegi-hegység területe a turizmus és a természetvédelem számára egyaránt célterület. A térség központjának, Kőszegnek és a hegység előterében elhelyezkedő kistelepüléseknek a térségileg egységes elvek szerinti tervezése kívánatos. A Bük-Csepreg várospár sajátos helyet foglal el a megye településhálózatában és turizmusában egyaránt. A két város a megye legkisebb városai közé tartozik. Városi szerepköreik egymást kiegészítik, de teljes körű ellátást még együtt sem nyújtanak. Bük speciális turisztikai szerepkörét egészíti ki a szomszédos Csepreg, amely egyben a kistérség központi települése is. A két szomszédos kisváros összehangolt tervezését indokolja az országos és nemzeközi jelentőségű Bükfürdőhöz kapcsolódó jelenlegi és jövőben várható rekreációs-, lakóterületi, továbbá kiszolgálóinfrastura igényeinek összehangolt biztosítása. A Térségi hulladéklerakóhely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület övezete a területrendezési terv módosítása során elhagyásra került. A térségi szerkezeti terv tartalmazza a megye térségi hulladéklerakóhelyeit. E hulladéklerakók a megye hulladékelhelyezési feladatainak ellátására alkalmasak. További hulladéklerakók létesítése a megyében - jelen tervmódosítás - időtávján belül nem tervezett. A megyei terv módosítása megalapozó munkarészei között elkészült és dokumentálásra került az új beépítésre szánt terület kijelölését korlátozó - összesítő - övezet tervlapja. A tervlap együttesen - összevontan - ábrázolja azokat a megyei övezeteket, amelyek által érintett területen az OTrT előírások alapján beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. A tervlap a könnyebb tájékozódást szolgálja. A tervlap sorszáma: „D”.


151


3.11

Környezetvédelemi konfliktuselemzés, megoldási javaslatok

A megye környezeti helyzetképe tematikus vizsgálatának összegzéseként célszerű kiemelni azt a néhány környezetvédelmi problémát, környezeti konfliktust, amelyek területi vonzatú megyei szintű elhatározást, települési összefogást, térségi szintű intézkedéseket igényelnek. A területi következmények, beavatkozások mellett megoldható megyei szintű környezeti problémákat a következő alfejezetekben tárgyaljuk. Az környezeti elemenként elvégzett vizsgálati összefoglaló alapján jelen fejezetben készülő konfliktuselemzés azért szükséges, hogy a megyei területrendezési terv felülvizsgálata és módosítása során célirányosan lehessen alkalmazni a területrendezés azon eszközkészletét, amely – a környezeti értékek megőrzésével, (a védelmi övezetek területi lehatárolásával) – a térszerkezet fejlesztésével, – a védőtávolságok és védőterületek következetes alkalmazásával, – a terület- és környezethasználat alakításával, – a közlekedési hálózat formálásával, – valamint a közmű infrastruktúra és a hulladékgazdálkodás fejlesztésére vonatkozó javaslatokkal járul hozzá a megye környezeti állapotának javításához, a környezeti elemek veszélyeztetésének csökkentéséhez, közvetve pedig a lakosság egészségi állapotának javításához. Az integrált megközelítés a korszerű környezetvédelem egyik alapelve (IPPC - 96/61/EK irányelv), ami azt jelenti, hogy a különböző környezeti elemek terhelését és szennyezését nem külön-külön, hanem egységesen kell vizsgálni. A levegőbe, vízbe vagy talajba történő kibocsátások egymástól elkülönült kezelése ugyanis inkább a szennyezés egyik környezeti elemből a másikba történő átvitelére ösztönözhet, mintsem a környezet egészének védelmére. A területrendezési tervezés során más területeken is kiemelten fontosak az ágazati folyamatokat és politikákat átfogó megoldási javaslatok, ezért a konfliktuselemzést és megoldási javaslatokat problémakörönként rendeztük alfejezetekbe. A megyei területrendezési tervnek feladata a területi vonzatú, térségi jelentőségű környezeti problémák megoldására megoldási javaslatokat megfogalmazni. A környezeti problémák megoldási változatai közül azok élveznek elsődleges támogatottságot, amelyeket mind a települések, mind az érintett hatósági közreműködők egyetértésével lehet jellemezni. 3.11.1 Közlekedésből eredő konfliktusok és megoldásuk A közúti közlekedésből eredő légszennyezés meghatározó a megye levegőminőségének alakulásában, és a közlekedés okozta terhelés növekvő tendenciát mutat. Zaj- és rezgésvédelmi szempontból is környezeti konfliktust okoz a közlekedés. A vasúti közlekedés okozta zaj- és rezgésterhelés csökkentését a meglévő vonalakon elsősorban nem területrendezési eszközökkel (pl. zajvédő fal építésével, korszerű szerelvények beállításával, zajcsökkentett vágányok fektetésével) lehet megoldani, a közúti közlekedés vonatkozásában azonban elkerülő utak tervezésével és építésével javítani lehet a helyzeten. A megyei területrendezési tervnek ezért az is feladata, hogy az országos és térségi jelentőségű közlekedési nyomvonalak térbeli rendszerének alakítását - meglévő elemek nyomvonalmódosítása, korszerűsítése; új, tehermentesítő elemek tervezése - a megye lakosságának többcélú érdekének megfelelően befolyásolja. A települések belterületét elkerülő nyomvonalak Tsz.: 1-09 586 2010. május Fájl: Vas_TrT_mod_2010_e_II

152


kiépítésének szorgalmazása mellett a helyes térszerkezet és területhasználat megválasztásával is sokat lehet segíteni a környezet állapotán. A közlekedés további környezetkárosító hatása a talaj és a vizek szennyezése üzemszerű használat és havária esetén egyaránt. A csapadékvíz korszerűtlen elvezetése (ill. el nem vezetése) ahhoz vezet, hogy a talajba és közvetlenül vagy közvetve a vizekbe káros anyagok mosódnak be. A meglévő utak korszerűsítése, az elkerülő utak és egyéb új útszakaszok építése során ezért kiemelt figyelemmel kell lenni e hatások hatékony mérséklésére. A nyomvonal körültekintő megtervezése mellett fontos a vízelvezetés korszerű megoldása és környezetvédelmi berendezések (pl. megfelelő szűrők) alkalmazása, így biztosítva a környezeti elemek megóvását. 3.11.2 Hulladékgazdálkodással kapcsolatos konfliktusok és megoldásuk A hulladékgazdálkodás átfogó keretszabályozását a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény adja meg. Az egyes tevékenységek és technológiák szabályozásáról az ehhez kapcsolódó kormány- és miniszteri rendeletek, határozatok gondoskodnak, melyek száma sokkal nagyobb arányban szaporodott az elmúlt évtizedekben, mint a hulladékgazdálkodás eredményei. A hulladékok léte miatt - ahogy azt az IPPC is felismerte - gyakorlatilag minden környezeti tényező veszélyeztetett, úgy mint – a levegő - pl. bűz terjesztése, – a talaj - pl. lúgok, savak bemosódása, – a termőföld - pl. hígtrágya nem megfelelő módon való kijuttatása, – a víz - pl. szennyvíz felszíni vízbe kötése, – a fauna - pl. mérgezett állati tetem más állat által való elfogyasztása, – a flóra - pl. illegális hulladéklerakás valamely védett természeti területen, – a lakosság - pl. a lakóterülethez közeli hulladékkezelő tevékenység által. Nyugat-dunántúli Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás térségi hulladékgazdálkodási fejlesztésének megvalósulását és a hulladékgazdálkodási rendszer üzemeltetését nehezíti a társulás nagy mérete, a résztvevő önkormányzatok rendkívül nagy száma, ami nagy tehetetlenséget eredményez. A rendezés nélkül felhagyott és az illegális hulladéklerakók szennyezik a talajt, a felszíni és felszín alatti vizeket, a levegőt, így közegészségügyi szempontból veszélyeztető tényezők, és látványuk is rontja a környezetminőséget. Ezeket a lerakókat szakszerűen rekultiválni szükséges, a folyamat végrehajtásához a Landfill Projekt nyújt segítséget. Az értékes épített és természeti környezet védelme érdekében a hulladéklerakó és ártalmatlanító létesítmények helyének meghatározásánál, engedélyezésénél körültekintően kell eljárni. A telepítés lehetséges helyének meghatározásánál ill. a telepítésre nem alkalmas területek kijelölésénél a határokon átnyúló környezeti hatásokra is tekintettel kell lenni. A megyében jelenleg hulladéklerakó helyének kijelölése nem szükséges. Ugyanakkor Szentgotthárd és az Örség területének környezeti állapotát erősen veszélyezteti az osztrák területen tervezett hulladékégető, ezért a területrendezési eszközök alkalmazása során kiemelt figyelemmel kell lenni a környezeti értékek védelmére. A megyei hulladékgazdálkodási rendszer kiépítése során a ”Települési szilárd hulladékgazdálkodás fejlesztési stratégiája, 2007-2016” céljaival, javasolt intézkedéseivel összhangban kell megvalósítani a települési szilárd hulladékgazdálkodás költség-hatékony fejlesztését. Az országosan kiépítendő kapacitások regionális bontását a „Régiós szintű települési szilárd hulladékgazdálkodási stratégia, 2007-2016” című stratégia részletezi. Tsz.: 1-09 586 2010. május Fájl: Vas_TrT_mod_2010_e_II

153


3.11.3 Csapadékvízmegoldásuk

és

szennyvíz-elvezetés

problémáiból

eredő

konfliktusok

és

A szennyezett csapadékvíz és az elsősorban települési szennyvíz elvezetésének hiányosságai ill. korszerűtlen megoldásai környezetvédelmi konfliktust eredményeznek. A szennyezés a felszíni vizek, a felszín alatti vizek, a talaj és az ivóvízbázis rendszerének állapotát rontja, ezért a szennyvízelvezetés és kezelés megoldása kiemelt feladat. Az aprófalvas településrendszer és a domborzati viszonyok miatt a korábbi trenddel szakítva az egyedi szennyvízkezelő létesítmények telepítése is támogatható (szakmailag, szabályozásilag és anyagilag). A fejlesztésekkel párhuzamosan fel kell számolni a szikkasztókat. A közúti közlekedés intenzitása miatt a települések burkolt felületeiről összegyűlő csapadékvíz rendkívül kedvezőtlen összetételű szennyezettséget mos le az útfelületekről. Ez a csapadékvíz tovább szennyezi a talajt, valamint a felszíni és a felszín alatti vizeket. A csapadékvíz elvezetés fejlesztését elsődlegesen a településeken belül kell megoldani. A csapadékvíz-elvezető hálózattal az összegyűlő esővizeket megfelelő környezetvédelmi berendezések közbeiktatásával kell a természetes vízfolyásokba, mint befogadóba továbbvezetni.

3.11.4 Ipari tevékenységből eredő konfliktusok és megoldásuk A megye területén elsősorban feldolgozóipar jellemző, és az elmúlt évek szigorúbb szabályozási rendjének köszönhetően az amúgy sem jelentős ipari terhelés tovább csökkent. A megye környezeti állapotát elsősorban a megyén kívüli működő és tervezett szennyező források veszélyeztetik (meglévő bőrgyárak, tervezett hulladékégető mű Ausztriában, tervezett bányanyitás és szénerőmű létesítése Szombathely-Torony térségében). Jelen terv feladata, hogy a területrendezés eszközrendszerével segítse a jó környezeti állapot megtartását a környezetszennyező tevékenységek létesítési helyének korlátozásával. Ez a szabályozási tevékenység természetesen nemcsak a jelenleg aktuális esetekre vonatkozik, hanem a területek környezeti érzékenységét figyelembe véve mindennemű környezeti terhelésre is. 3.11.5 Mezőgazdasági tevékenységből eredő konfliktusok és megoldásuk Vas megye területén hagyományosan jellemző a mezőgazdasági tevékenység, elsősorban az állattartás. A szántóföldi növénytermesztés környezeti terhelése a műtrágyák és növényvédőszerek takarékosabb használata miatt az elmúlt években csökkent. Ezt a folyamatot segítik az EU támogatással ösztönző programjai (pl. az agrár-környezetgazdálkodási program) is. Az állattartás fellendülése szintén az EU támogatási rendszerével van szoros összefüggésben. Megállapítható, hogy elsősorban nagylétszámú állattartó telepeket üzemeltetnek, és az elmúlt években folyamatos az új telepek létesítése, és a meglévők fejlesztése, illetve kapacitásbővítése. Az állattartó telepek létesítése és üzemeltetése során gyakori környezetvédelmi probléma forrása, hogy a védőtávolságokat különböző okokból nem tartják be, ráadásul a környezetvédelmi szabályozás a bűzzel, mint légszennyezési formával nem tud érdemben foglalkozni. Az állattartással együtt járó másik környezeti terhelés a trágyakezelésből adódik, és komplex környezeti problémát okoz a felszíni víz - felszín alatti víz talaj rendszerben, valamint a levegőben egyaránt. A lakó- és érzékeny természeti területek védelme érdekében a területrendezési tervezés során is meg kell erősíteni az állattartó telepek telepítésének szabályait.


154


4 Társadalmi-, Környezeti-, Gazdasági hatásvizsgálat a Vas Megye Területrendezési Terve felülvizsgálata és módosítása keretében érvényesített változásokról Vas megye hatályos területrendezési tervét - az akkori tartalmi követelmények figyelembevételével - a PESTTERV Kft - URBANITAS Kft vezette tervezői konzorcium készítette 2000-2006 között. A tervet a 8/2006. (IV.28.) számú rendelettel hagyta jóvá Vas Megye Közgyűlése. A tervkészítés mindkét (előkészítő és javaslattevő) fázisában elkészült - és a tervdokumentációval együtt széleskörű egyeztetésre került - a terv társadalmi-, környezeti és gazdasági hatásainak vizsgálatát tartalmazó hatásvizsgálati dokumentum. A hatásvizsgálat a területrendezési tervezés sajátosságait figyelembe véve átfogóan elemezte a lehetséges hatások összefüggéseit. Ennek figyelembevételével a terv előterjesztési fázisában összefoglalásra kerültek azok a hatások, amelyek a terv elfogadásával várhatóak. E szerint Vas megye Közgyűlése a hosszú távra szóló célok és várható hatások együttes ismeretében döntött a megye szerkezetéről és terület-felhasználásáról. A megyei területrendezési terv 2008-ban egyszer már módosításra került, 400kV-os távvezeték nyomvonalának beillesztése okán. A módosítást, amely a 3/2008. (II.15.) számú Közgyűlési rendelettel került elfogadásra a PESTTERV Kft készítette. Ehhez a módosításhoz is elkészült a társadalmi-, környezeti-, társadalmi hatások összefoglaló értékelése. Jelen felülvizsgálatra és módosításra elsősorban az időközben módosított Országos Területrendezési Tervről szóló törvényben érvényesített változtatások, kiegészítések miatt kerül sor. A felülvizsgálat célja ugyanakkor a területrendezési eszközkészlet bővítésével a hatályos törvényi szabályozás pontosítása és kiegészítése a térségre vonatkozó fejlesztési és fenntarthatósági dokumentumokban elfogadott célok, valamint a térségben érintett települési önkormányzatok szempontjai együttes figyelembevételével. Tekintettel arra, hogy Vas megye térszerkezetének és terület-felhasználásának fő elemeit és szabályait a hatályos terv már meghatározta, jelen módosítás előkészítése keretében készített társadalmi-, környezeti-, társadalmi hatásvizsgálat csak azokra az elemekre vonatkozik, amelyek jelen tervezési eljárás részeként kerülnek megváltoztatásra, vagy kiegészítésre. A módosítás tervezésének jelen fázisában - amikor még csak formálódnak a változtatások, kiegészítések - nem lehetséges elkészíteni a terv mindenre kiterjedő végleges hatásvizsgálatát, csak annak előzetesét, amely a tervezés következő stádiumában válik teljessé. A felülvizsgálat célja ugyanakkor - az OTrT módosítással bővült területrendezési eszközkészlet alkalmazásával - az időközben elfogadott fejlesztési és fenntarthatósági dokumentumokban elfogadott célok, valamint a térségben érintett települési önkormányzatok szempontjai együttes figyelembevételével a területrendezés hatékonyságának javítása.


155


Vas Megye Területrendezési Terve módosítása keretében érvényesített változások társadalmi-, környezeti-, gazdasági hatásainak vizsgálata A tervezett változtatás várható A tervezett elemek

Társadalmi

Gazdasági

Környezeti

hatásai

A MEGYEI SZERKEZETI TERVET ÉRINTŐ TERÜLETFELHASZNÁLÁSI VÁLTOZTATÁSOK A megyei terv felülvizsgálata és módosítása előkészítése során a hatályos településszerkezeti tervek tartalmának feldolgozásával a településtervezésben a megyében dolgozó tervezők aktív közreműködésével elkészült a területfelhasználás jogi állapotát ezen belül a települési területek kiterjedését - rögzítő vizsgálat, amely a módosítás kiinduló alapját képezi.

A tervezés során választott megoldás jogbiztonságot biztosít, azt, hogy a települési önkormányzatok által az önkormányzati és az épített környezet alakításáról szóló törvényekben biztosított döntések beépültek a megyei szerkezeti terv alapját képező terület-felhasználási adatbázisba, tehát a tervezés során e döntésekben meghatározottakhoz képest terület-felhasználási visszasorolásokra nem kerül sor.

Gazdaságilag is kiszámíthatóvá válik a területfelhasználás, biztosított az egyes területek folyamatos fejleszthetősége.

A megyei szerkezeti tervben tervezett terület felhasználás meghatározása során új elem a „vegyes” területfelhasználási kategória - is alkalmazásra került az OTrTben adott felhatalmazás szerint, a megyei sajátosságok figyelembevételével.

A „vegyes” terület-felhasználási kategória alkalmazása az érintett települési önkormányzatok számára lényegesen nagyobb mozgásteret biztosít a külterület terület-felhasználás tervezéséhez.

A „vegyes” kategória alkalmazása gazdasági szempontból nemcsak azért kedvező, mert nagyobb mozgásteret biztosít a települési önkormányzatoknak fejlesztési döntéseik során, hanem mert az e szerint alakított terület-felhasználás kedvező a turizmus-, idegenforgalom fejlesztéséhez is.

A „vegyes” kategória alkalmazásával némileg csökkent az erdőgazdasági térség kiterjedése az OTrTben tervezetthez képest, de növekedett a mozaikos tájhasználatot lehetővé tevő vegyes mező és erdőgazdasági - területek tervezésének lehetősége.

Az erdőterületek kiterjedésének - az erdősítésre elsősorban alkalmas területeken történő növelése javítja az erdő és a vadgazdálkodás térségi potenciáljait.

Az erdőterületek növelésének egyértelműen kedvezőek a környezeti hatásai.

Vegyes terület-felhasználási térségek elsősorban a Rába völgyében, az Őrségben és a Vasvártól DNy-ra fekvő területeken kerültek lehatárolásra a területi sajátosságok figyelembevételével.

A hatályos OTrT szerint belterületekün kívül teljes mértékben erdőgazdasági térségbe sorolt települések településszerkezeti tervei készítésénél nem lenne mód új - beépítésre szánt - területek kijelöléséhez, ami indokolatlanul szűkítené e települések fejlesztési lehetőségeit.

Az alkalmazott megoldás biztosítja, hogy a települési térség további bővítése során következetesen lehessen alkalmazni azokat a térségi övezeteket, amelyek a területfelhasználást befolyásolják, korlátozzák. (E korlátozások a jóváhagyott településszerkezeti tervekben beépítésre szánt és jogszerűen kijelölt területeket nem érinti.)

(A vegyes területhasználatú térség a változásokat bemutató alátámasztó térképlapon is ábrázolásra került.)

Az erdőgazdasági térség tervezett kiterjedése a hatályos megyei tervben tervezetthez képest nő azáltal, hogy az elsődlegesen erdősítésre alkalmas területek is távlati erdőgazdasági térségként kerültek meghatározásra és lehatárolásra. (Az erdőgazdasági térség területi növekménye a változásokat bemutató alátámasztó térképlapon is Tsz.: 1-09 586 2010. május Fájl: Vas_TrT_mod_2010_e_II

A növekedés az erdőgazdasági hasznosításra való elsősorban alkalmas területeken tervezett, a másodsorban alkalmas területeken javasolt. Ennek következtében a település-szerkezeti tervekben tervezendő erdők kiterjedése ezzel együtt a megye erdősültsége - tovább fog nőni elsősorban a mezőgazdasági művelésre kevésbé alkalmas területeken, amely egyaránt

Annak, hogy az OTrT-ben tervezetthez képest a „vegyes” (tehát a vegyesen erdő és mezőgazdasági) területek javára visszalépés történik az erdőgazdasági térség területeiből, annak nincs számottevő negatív környezeti követ-kezménye,

156

Vas megye területrendezési terve - módosítás ábrázolásra került.)

kedvező a táji potenciáloknak megfelelő tájhasználat kialakítása, másrészt a turizmusidegenforgalom fejlesztése szempontjából.

mivel a visszalépés elsősorban az erdőtelepítésre relatív kevésbé alkalmas területeken történt, illetve a vegyes terület-felhasználási terület meghatározó része is biológiailag aktív felületként kerül megtartásra a vonatkozó területrendezési szabályok szerint.

Az erdősültség további növelése csökkenti a mezőgazdaságilag felhagyott parlag területek arányát, ezzel az érintett térségek fejlődését, ott az életminőség környezeti feltételeinek javulását. Az OTrT-ben módosítása során megváltozott területfelhasználási kategóriák alkalmazása keretében egységes mezőgazdasági térség került meghatározásra és lehatárolásra a megyei tervben, ezzel megszűnik a hatályos megyei tervben külés belterjes minősítés, valamint a művelési ág (gyep, legelő, ültetvény) szerinti megkülönböztetés. A megyei terv a jellemző és összefüggően nagy kiterjedésű művelési ágakat alaptérképi jelként (tájékoztató jelleggel) ábrázolja, nem rendel hozzá szabályozási tartalmat.

A megyei szerkezeti terv és a megyei terület-rendezési szabályozás a korábbinál takarékosabb területfelhasználásra ösztönöz azzal, hogy - új övezetek alkalmazásával - korlátozza a mező és erdőgazdasági térségben az újabb beépítésre szánt területek kijelölését.

Mivel megyei szinten nem fűződnek direkt érdekek a területhasználat meghatározásához, a gyűjtőkategória alkalmazása nem jár kedvezőtlen hatással a térség társadalmára. A megyei terv alkalmazott övezetei a megyei szerkezeti terven kijelölt mezőgazdasági térségen belül akár a szántó művelésre való elsődleges, vagy másodlagos alkalmasság vonatkozásában, akár az erdősítésre való elsődleges, vagy másodlagos alkalmasság megjelölésével, akár az ökológiai hálózathoz való tartozás meghatározásával kellő információt szolgáltatnak az egyes területek településrendezési tervben történő meghatározásához. A hatályos település-szerkezeti tervekben megfogalmazott terület-felhasználás (amely a településenként külön-külön megfogalmazott és elfogadott településfejlesztési koncepciók célkitűzései figyelembevételével került megfogalmazásra és elfogadásra) megjeleníti a megyei települések által elfogadott fejlesztési irányokat és rögzíti az ezek megvalósításához szükséges területeket. A kijelölt területek e szerint elegendőek és alkalmasak a tervezett funkciók megvalósítására. Amennyiben a megyei terv hatálya időszakában ma még nem ismert új funkció számára válik szükségessé olyan új területi kijelölés, amelynek nagyságrendje meghaladja a terület-rendezési szabályokban megengedett mértéket, úgy lehetőség van az új elem területrendezési eljárásban történő beillesztésére.

Mivel a területrendezési tervnek nincsenek hatékony eszközei az egyes területek művelési ágának meghatározására (ez nem is feladata) ez a változtatás nem jár kedvezőtlen gazdasági hatással, ellenkezően a területek alkalmassága figyelembevételével tágabb teret enged a mezőgazdasági hasznosítás területi alkalmasságnak megfelelő kialakításának.

Környezeti szempontból nem értékelhető a változtatás hatása, ugyanis a területekre vonatkozó minden más szabályozási feltétel változatlanul teljesül.

A helyi és a térségi gazdaság fejlesztéséhez szükséges területek a településszerkezeti tervekben rögzített mértékben rendelkezésre állnak. (A területek indokolt esetekben történő növelésére a mezőgazdasági térség 15%-ában van lehetőség.

Környezeti szempontból kiemelkedő fontosságú az új beépítésre szánt területek kijelölésének és igénybevételének lassítása. A megoldás hozzájárul a térség egésze hosszú távú fenntarthatósága biztosításához.

Az új területek igénybevétele ütemének csökkentése gazdasági szempontból is kedvező, hiszen közelíti a területigény és a területi kínálat értékeit, hozzájárul ahhoz, hogy először a már kijelölt és előközművesített területek tényleges igénybe vételére kerüljön sor.

Így az indokolt helyi fejlesztési célok megvalósítása - már amennyiben nem sértenek tájTsz.: 1-09 586 2010. május Fájl: Vas_TrT_mod_2010_e_II

157

Vas megye területrendezési terve - módosítás természetvédelmi- földvédelmi érdeket - megvalósíthatóvá válik.

A területhasználat koordinálását segítik azok (az OTrT-vel összhangban kijelölt) övezetek, amelyek a beépítésre szánt területek kiterjesztését korlátozzák. A megyei szerkezeti tervhez kapcsolódó alátámasztó munkarészek megjelenítik a területhasználatot korlátozó övezetek területi kiterjedését, ezzel kirajzolódik az a korlátozott mozgástér, amelyen belül a települések a törvény által lehetővé tett bővítési lehetőségükkel élhetnek.

Az OTrT-ben is érvényesített össztársadalmi érdek fűződik az országos és térségi jelentőségű - a térség hosszú távú potenciáljait is meghatározó táji-, természeti értékek és területek megőrzéséhez. A korlátozással nem érintett területek megjelenítésével a terv elősegíti, hogy a települések már fejlesztési célkitűzéseik és irányaik meghatározásánál figyelembe tudják venni a térségi jelentőségű és értékű területeket.

A települési térség ajánlásai új elemekkel egészülnek ki: o új terület igénybevételére ott van lehetőség ahol a kijelölés nem ütközik az övezeti tervben meghatározott korlátozásokkal, illetve ahol a tervezett új terület-felhasználás határos az adott település belterületével.

Az új előírások társadalmi vonatkozásban kedvező hatásúak, hiszen megakadályozzák, hogy -olyan új területek kerüljenek bevonásra, amelynek szükségessége kistérségi összefüggésben nem igazolt.

Jelen tervezési eljárás keretében készült módosított térségi szerkezeti tervhez egy olyan településsoros - és valamennyi területfelhasználási kategória területét meghatározó, a tervmódosítás mellékletét képező - területi mérleg készül majd az egyeztetési eljárást követően, amely lehetővé teszi az önkormányzatok által készítendő településszerkezeti tervekben tervezett eltérések (változtatások) %-os megfelelőségének ellenőrzését.

A területés településfejlesztésért és rendezésért felelős tárca által megjelenített érdekek fűződnek a terület-felhasználási szabályok betartásához és ellenőrzéséhez. Ezt segíti elő, hogy a tervmódosítás során a területi mérleg is kidolgozásra és elfogadásra kerül, amely kiindulási alapjává, illetve mérőszámává válik az azt követő változtatásoknak.


A kistérségi szinten igazoltan szükséges területek kijelölése és fejlesztése hosszú távon előnyt jelent a helyi társadalom szempontjából.

A területhasználat koordinálásának közvetve és hosszú távon gazdasági hasznai is vannak. Már a fejlesztési gondolkodás és a projekttervezés kezdeti időszakában kiderül ez által, hogy mely területeken nem érdemes jelentős költségráfordítással előkészíteni fejlesztéseket, mivel ott nincs reális esélye a megvalósításnak, vagy hogy a megvalósítás csak a korlátozásokból adódó többletköltségek vállalásával valósítható meg.

Az új területek kijelölésének - térségi övezetek meghatározásával történő erőteljes korlátozása biztosítja, hogy új területek kijelölésére és igénybevételére csak ott kerülhessen sor, ahol az nem sért természet-védelmi, talajvédelmi-, erdővédelmi érdekeket.

Gazdasági vonatkozásban az új gazdasági terület kijelölése indokoltságának az igazolása hozzájárul a gazdaságfejlesztés térségi összehangolásához, a települések közötti fejlesztési megállapodások rendszerének kialakításához.

Környezeti vonatkozásban azáltal, hogy az új ajánlások érvényesülésük esetén feltételekhez kötődik az új területek igénybe-vételét, csökkentik a környezeti szempontból kedvezőtlen változások dinamizmusát

A települések belterületeitől elszakadó új területi kijelölések korlátozására vonatkozó ajánlás hasonlóképpen közvetett és közvetlen gazdasági előnyökkel jár, csökkentve a közműhálózat fejlesztések bővítésének hosszát, az alacsony hatékonysággal igénybe vett hálózatok üzemeltetésének fenntartását, általában gazdaságosabbá teszi az önkormányzati ellátási kötelezettségbe tartozó település-üzemeltetési költségeket. A területekkel való átfogó önkormányzati gazdálkodáshoz helyi gazdasági érdekek is fűződnek, így a tervezési dokumentumok ilyen tartalmú kiegészítése kedvező hatású lehet.

A kompakt településfejlesztés támogatásával, a tájban véletlenszerűen, esetlegesen és szigetszerűen kialakuló új beépítések korlátozása pedig tájvédelmitájképvédelmi szempontból is pozitívak.

A területi mérleg, illetve a területi változás számszerűsíthető monitoringozása lehetőségének biztosítása kedvező környezeti szempontból, hiszen hiteles és összehasonlítható információval szolgál a környezet és természetvédelmi hatóságok, illetve az ebben érdekelt társadalmi szervezetek számára

158


A térségi területfelhasználásra vonatkozó ajánlások kiegészülnek a magyarországi megyei területrendezési tervezés fő tapasztalatai és eredményei felhasználásával

A kiegészítések kedvező hatásúak az egyes térségek fenntartható fejlesztése feltételei differenciált meghatározásához, amelyhez össztársadalmi és térségi érdekek egyaránt fűződnek.

Gazdasági szempontból a kiegészítő szempontok érvényre juttatása járhat ugyan többletköltséggel, de hosszú távon ezek a többletköltségek jelentik a fenntarthatóság árát.

A kiegészítések többsége a fenntarthatósági követelmények teljesülését segíti ajánlásként és nem kötelező szabályként. (Utóbbit a megyei tervek tartalmi követelményei nem teszik lehetővé.)

A térségi szerkezeti tervet érintő - az infrastruktúra hálózattal összefüggő - változtatások Az M8 autópálya nyomvonalának pontosítása (az OTrT törvény módosításának figyelembevételével).

A pontosított nyomvonalak által kiszámíthatóbbá válik az egyes települések fejlesztéssel való érintettség. Javulnak az ágazati szintű továbbtervezés feltételei.

A megyei terv módosítása Vasszent-mihály - Rátót Gasztony térségében még alternatívában tartalmazza az M8 nyomvonalát. 1.alternatíva: a hatályos megyei tervben már elfogadott változat 2.alternatíva: a hatályos OTrT-ben ábrázolt nyomvonal pontosítása

A két változat térségi szinten ugyanazt a hatást eredményezi. A helyi társadalom érintettsége szempontjából kedvezőtlen, hogy Vasszentmihály É-i határában az 1-es alternatíva nyomvonala - a védett területek közelsége miatt - erőteljesen megközelíti a település lakott belterületét

Az M8 mentén várható gazdasági fejlesztő hatás elősegíti a térség fejlődését. Ezért is fontos a nyomvonal és a kapcsolatrendszer véglegesítése.

A területrendezési terv a védelmi övezetek sokirányú alkalmazásával oldja meg, hogy a tervezett új M8 csomópontok térségében csak ott kerülhessen sor új beépítésre szánt terület kijelölésére, ahol az semmilyen vonatkozásban nem sért táji-, természeti-, környezeti érdekeket.

Az 1-es alternatíva 1,1 km-el rövidebb, mint a 2-es alternatíva.

Az 1-es alternatíva a védendő „magterület” határán halad (azt kis területen érinti is)

A 2-es alternatíva kétszer keresztezi a vasútvonalat, ami többlet műtárgyakat igényel és (a hossznövekedésen túl is) költségtöbbletet eredményez.

A 2-es alternatíva Rátót és Gasztony térségében az ökológiai folyosó területeit érinti (szabdalja).

Fentiek miatt a 2. alternatíva megvalósítása előreláthatóan lényegesen költségesebb

Az egyeztetési folyamatot követően a kedvező és kedvezőtlen hatások együttes értékelésével kell majd választani az alternatívák között. Az M9 autópálya nyomvonalának pontosítása, illetve Sopron helyett az M86 autópályánál való végződése

A pontosított nyomvonalak által itt is kiszámíthatóbbá válik az egyes települések fejlesztéssel való érintettsége. Javulnak az ágazati szintű továbbtervezés feltételei.

Az M8-M9 találkozása térségében

autópályák Vasvár


Az autópályák korábbi tervei, majd ezen alapulva a megyei terv e térségben egy keresztező csomóponttal oldotta meg az autópályák találkozását. Az autópályák jobb járhatósága, egyszerűbb és így balesetmentesebb közlekedési viszonyai az útvonalak használóinak (akár hosszabb, akár rövidebb távon) előnyösebb volt.

Az M8 mentén várható gazdasági fejlesztő hatás elősegíti a térség fejlődését. Ezért is fontos a nyomvonal és a kapcsolatrendszer véglegesítése.

A nyomvonal a területek érzékenysége miatt nem vezethető el a környezeti értékek teljes körű érintetlenül hagyásával. Ezért az egyeztetés során mérlegelni kell, hogy az országos érdekű hálózati elem megvalósítása során melyik alternatíva jelent kisebb környezeti kárt, illetve kockázatot. Az OTrT-ből következő szerkezeti változtatás környezeti szempontból kedvező hatású, amennyiben távlatra tehermentesíti a gyorsforgalmi úti terheléstől elsősorban Bük - Csepreg térségét.

Az OTrT szerinti új, fonódásos megoldás miatt szükségessé váló két autópálya-csomópont kiépítése és a kettő közötti pálya kapacitásbővítése, a pályák és jelzésrendszerük forgalomtechnikailag korrekt és biztonságos kialakítása, üzem közben e szakasz állandó túlterhelődése (két autópálya forgalmát vezeti le) sem közlekedés-biztonsági, sem gazdasági szempontból nem teszi előnyösebbé az

159

Vas megye területrendezési terve - módosítás előző megoldásnál (még a többlet Rába-híd figyelembevételével sem). M86 autópálya esetében nyomvonal változtatást a terv nem tartalmaz, mert az érintett települések a hatályos megyei tervben kijelölt nyomvonalat időközben a településrendezési terveikbe beépítették, így a fejlesztéshez és a megvalósításhoz szükséges terület biztosított.

A településrendezési tervek időtállósága növeli a lakosság bizalmát a rendezési tervek iránt, ami a megvalósíthatóság szempontjából fontos tényező.

A változatlan nyomvonallal szereplő autópálya olcsóbban megvalósítható, mert a rendezési tervekben szereplő és el nem épített nyomvonalak megszerzése mind gazdaságilag, mind időigényét tekintve kisebb ráfordításokat igényel

Az M86-os autópálya érvényes tervekkel és környezetvédelmi engedélyekkel rendelkezik, amelyek biztosítják, hogy a nyomvonal kiépítése ne okozzon jelentő környezeti kockázatot a térségben.

Az M87 autópálya az OTrTben eddig nem szerepelt, gyakorlatilag az M9 megszűnő soproni határátmenetét helyettesíti.

Az érintett térség a jobb hazai és nemzetközi kapcsolatok révén előnyösebb helyzetbe hozza a lakosságot az útvonal által biztosított gazdasági lehetőségek növekedése által.

A jobb közlekedés. kapcsolatok előnyösebb fejlesztési, gazdasági potenciált teremtenek a térségnek.

A Szombathely - Kőszeg közötti új gyorsforgalmi kapcsolat jelentős mértékben tehermentesíti majd a mai 87es utat, ezzel csökkenti - a jelentős hosszban települések belterületén áthaladó - forgalom kedvezőtlen környezeti hatásait, a zaj és rezgésterhelést.

(A nyomvonal változása összességében nem jár a együtt a térségben a gyorsforgalmi úthálózat hossza növekedésével.)

A Szombathely - Kőszeg közötti új gyorsforgalmi kapcsolat erősíti a 87-es út menti településekre irányuló urbanizációs hatást

A Szombathelyet délről és nyugatról elkerülő főút nem szerepel az OTrT-ben, ezért a terv itt térségi jelentőségű mellékutat ábrázol.

A várost délnyugatról is szükséges tehermentesíteni, mert különben az ezt igénylő forgalom a város belső területeit kénytelen igénybe venni. Ez hátrányos lenne a lakosságnak, rontaná a lakhatósági körülményeket, rontaná a lakosság közérzetét.

A zavaró hatású forgalom csökkenti az érintett terület értékét, ezáltal elsősorban a lakóterületek leromlása is bekövetkezhet.

A hatályos megyei tervben Szombathelyre tervezett repülőtér Porpác-Vát térségében kerül megvalósításra, így a módosítás már nem számol a megyeszékhely területén repülőtérrel

Az újonnan tervezett repülőtér az egyébként kevesebb munkahellyel rendelkező kistelepülések helyzetét, foglalkoztatási viszonyait jelentősen javítja.

A tervezett repülőtér jelentősebb térségi regionális szerepe miatt egy nagyobb térség gazdasági lehetőségeit és potenciálját javíthatja.

A repülőtér telepítésének, majd működésének következtében kedvezőtlen környezeti hatásokkal is számolni kell, amelyek - a ritka településhálózatú térség - lakóterületein okozhatnak normaértéket nem meghaladó, de a nyugodt lakókörnyezetet zavaró hatásokat.

A 400 kV-os hálózat megépültével nagyságrendekkel nagyobb villamos terhelhetőség, a világpiaci kereskedelemben való részvétel és választék áll majd a megye rendelkezésére

A nem védett tájban szubjektív megítélés kérdése, a védett és védendő területeken kedvezőtlen, illetve zavaró a 400 kV-os hálózat tartóoszlopainak látványa a természeti és a művi környezetben

A hatályos szerkezeti terven ábrázolt infrastruktúra elemek köre kiegészül a Szombathely - Hévíz közötti 400 kV-os távvezeték helybiztosításával

A Szombathelytől való távolság növelése az ottani lakóterületek zaj-mentességét teszi lehetővé.

Társadalmi érdekek fűződnek a térség egésze biztonságos és kiegyensúlyozott energiaellátásához, amelynek fontos eleme a 400 kV-os hálózat hiányzó elemének beillesztése.

A térségi övezeti tervet érintő változtatások

Az OTrT övezeti rendszerének megfelelően az országos ökológiai részét képező területeken lehatárolásra kerülnek a Tsz.: 1-09 586 2010. május Fájl: Vas_TrT_mod_2010_e_II

Össztársadalmi érdekek fűződnek a táji-, természeti értékeink védelméhez, fenntartásához és fejlesztéséhez.

A lehatárolások érvényesítésének korlátozó hatása lehet egyes települések önkormányzatai számára, mivel az érintett

Az OTrT-ben bevezetett és Vas megye tervében is alkalmazott új övezetek lehatárolása környezeti vonatkozásban egyértelműen

160

Vas megye területrendezési terve - módosítás „magterület”, „ökológiai folyosó” és a „pufferterület” kategóriák. Azokon a területeken ahol területi ütközés van a védelmi kategóriák lehatárolása és a településrendezési tervekben rögzített terület-felhasználás között, ott a megyei terv intézkedéseket javasol az összhang biztosítására Ezzel egyidejűleg a megyei terv módosítása során elmaradnak a hatályos megyei területrendezési tervben (az akkor hatályos OTrT-vel összhangban korábban alkalmazott és lehatárolt övezetek, mint: o a „kiemelten fontos érzékeny természeti terület övezete”, o a „védett természeti terület övezete”, o a védett természeti terület védőövezete”, o a „természeti terület” övezete, o valamint az „ökológiai (zöld) folyosó övezete” A terv módosítása során - az OTrT-ben is alkalmazott módszertan alkalmazásával felülvizsgálatra és a léptéknek megfelelő pontosításra kerül a „kiváló termőhelyi adottságú szántóterület” övezeti lehatárolása a rendelettel elfogadásra kerülő munkarészek között. Ezen túlmenően meghatározásra és lehatárolásra kerül „a mezőgazdasági művelésre másodlagosan alkalmas terület övezete” a megyei közgyűlési határozattal elfogadásra kerülő munkarészek között.

Az ennek figyelembe-vételével a módosított OTrT-ben átalakított - és az ágazati fogalom-használattal és követelményekkel is összhangba hozott - védelmi övezeti rendszer mivel szigorúbb és egyértelműbb szabályokat tartalmaz a táji-, természeti értékek védelmére, - kedvező változást jelent a védelem hatékonysága érdekében. Ezen övezetek és övezeti szabályok megyei tervben való alkalmazása ezért egyértelműen pozitív hatású táji-, természeti potenciálok megőrzése valamint a fenntarthatósági követelmények teljesítése érdekében, amelyekhez - a fejlesztési dokumentumok tanulsága szerint - Vas megyében is hosszú távú társadalmi érdekek fűződnek.

Ez hatás csökkenthető, ha olyan településfejlesztési politikát folytat az Önkormányzat és azon belül olyan gazdaságfejlesztési célokat fogalmaz meg, amely összhangban van a térség táji-, természeti és ökológiai potenciáljával.

Mivel hosszú távú társadalmi érdekek fűződnek a racionális földhasználati módok és rendszerek kialakításához, a megyei tervben alkalmazott övezetek pozitív hozzájárulást jelentenek ahhoz, hogy a településrendezési tervekben a külterületek területfelhasználási kategóriáit a hosszú távú célok és a területi potenciálok együttes figyelembevételével lehessen meghatározni.

Országos és régiós összehasonlításban Vas megyében nagyon kevés a „kiváló termőhelyi adottságú szántóterület”, (kizárólag a Marcal folyó völgyében vannak ilyen besorolású területek) ezért gazdasági érdekek fűződnek ahhoz, hogy ezek a területek hosszú távon is a mezőgazdasági termelést szolgálják. Ez gazdaságilag pozitív hatású.

Az övezeti lehatárolásokhoz kapcsolódó a területhasználat módjára vonatkozó - ajánlások pedig hozzájárulnak a területhasználatok területi potenciálokkal összhangban történő alakításához. A mezőgazdasági művelésre másodlagosan alkalmas területek lehatárolása tájékoztató jellegű és segítséget az ad Önkormányzatok számára a racionális földhasználat szempontjait figyelembe vevő terület-felhasználás érvényesítésére akár az új fejlesztési területek kijelölése, akár az erdősítésre kijelölésre kerülő területek kiválasztása során.

Új

övezetként

kerül


területeken nem dönthetnek szabadon a területhasználat módjáról. A területfelhasználási lehetőségek szűkítésének gazdasági hatása is lehet, amennyiben ezeken a területeken szűkül a gazdaság fejlesztéshez szükségesnek tartott új területek kijelölésének és használatbavételének a lehetősége.

Hosszú

távú

társadalmi

Mivel az övezeti szabály lehetővé teszi, hogy „egyéb lehetőség hiányában, a külön jogszabályban meghatározott területrendezési hatósági eljárás alapján” beépítésre szánt terület is kijelölhető, az övezet alkalmazása nem jelent az indokoltnál erőteljesebb korlátozást a gazdaságfejlesztést szolgáló új területek kijelölésében.

Az övezetek lehatárolásának

pozitív hatású, mivel a korábbinál hatékonyabban, szigorúbb szabályok alkalmazásával biztosítja a táji-, természeti értékek védelmét. Ugyanakkor a szabályozás területrendezési hatósági eljárás beiktatásával kivételes esetekben lehetőséget ad az egyedi helyzetek értékelésére, (ennek alapján csak olyan területfelhasználási döntések meghozatalára, amelyek nem járnak együtt a táji-, természeti értékek jelentős sérelmével).

A termőföldvédelem hatékony eszközkészlete bővült ennek a két kategóriának alkalmazásával. Ennek pozitív környezeti hatása kiemelkedő. A „kiváló termőhelyi adottságú szántóterület” övezeti lehatárolása biztosítja a legjobb termőképességű területek védelmét, a „mezőgazdasági művelésre másodlagosan alkalmas terület övezete” lehatárolása pedig segítséget és érveket nyújt a jó területek mezőgazdasági művelésben tartásához.

Az

új

övezetek

161

Vas megye területrendezési terve - módosítás lehatárolásra az „erdőtelepítésre alkalmas terület övezete” a rendelettel jóváhagyásra kerülő munkarészek között és „az erdőtelepítésre másodlagosan alkalmas terület övezete”

érdekek fűződnek a területek racionális használatához, a táji és a turisztikai potenciálok növeléséhez, a biológiai aktivitásérték emeléséhez. Az erdőtelepítésre való alkalmasság új elemként jelenik fenti társadalmi érdekek érvényesítése, a racionális területhasználati módok és rendszerek kialakítása érdekében. A megyei tervben is alkalmazott új övezetek ebben a vonatkozásban is pozitív hozzájárulást jelentenek ahhoz, hogy a településrendezési tervekben a külterületek területfelhasználási kategóriáit a hosszú távú célok és a területi potenciálok együttes figyelembevételével lehessen meghatározni.

gazdasági vonatkozásában is pozitív hatása van, mivel a lehatárolások lehetővé teszik az erdőgazdálkodás területi alapjainak bővítését úgy az „erdőtelepítésre alkalmas”, mint „az erdőtelepítésre másodlagosan alkalmas terület övezete” által érintett területen. Gazdasági érdekek is fűződnek ahhoz, hogy a települések - az épített környezet alakításáról szóló törvényben szabályozott „biológiai aktivitásérték” romlását - elsősorban olyan területeken kompenzálják - a biológiai aktivitásérték javítását eredményező erdősítéssel, zöldfelületek kialakításával amely területek alkalmasak az ilyen irányú fejlesztésekre.

A kapcsolódó a területhasználat módjára vonatkozó - ajánlások itt is hozzájárulnak a területhasználatok területi potenciálokkal összhangban történő alakításához.

alkalmazásának környezeti hatása pozitív egyrészt azért, o mert elősegítik az erdőterületek bővítését ebben a megyében, ahol ennek kiemelkedő jelentősége van a táji-, üdülési potenciál alakulásában o másrészt, mert a lehatároláshoz kapcsolódó övezeti szabály korlátozza a beépítésre szánt terület kijelölésének lehetőségét, ezzel - a legjobb minőségű szántóterületek védelmének mintájára az erdőtelepítésre leginkább alkalmas területeket is védi a más célú felhasználástól, ezzel közvetve hozzájárul a takarékos területhasználat célkitűzései érvényesítéséhez is.

Új övezetként kerül lehatárolásra a „kiváló termőhelyi adottságú erdőterület” övezete az FVM adatszolgáltatása figyelembevételével.

Az erdők - és azokon belül is a kiváló termőhelyi adottságú erdőterületek - megőrzéséhez társadalmi érdekek fűződnek, mert többnyire ezek azok a erdőterületek, ahol a területi potenciáloknak megfelelő, honos állományok alakultak ki.

A „kiváló termőhelyi adottságú erdőterület” lehatárolása gazdasági szempontból is kedvező hatású, mert tájékoztat az erdőállományok differenciáltságáról, a gazdálkodási és ökológiai szempontból is legkedvezőbb adottságú erdők területi elhelyezkedéséről.

A „kiváló termőhelyi adottságú erdőterület”mint a szántóterület - lehatárolása és a hozzá kapcsolódó szigorú szabály alkalmazása - amely csak kivételesen indokolt esetben, területrendezési hatósági eljárás lefolytatása esetén teszi lehetővé e területeken új beépítésre szánt terület kijelölését és a bányanyitást is korlátozza környezeti és tájvédelmi szempontból egyaránt kedvező hatású

„Térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület” lehatárolására nem kerül sor Vas megyében (a hatályos OTrT szerint sincsenek) olyan térségek, amelyek térségi szintű táj-rehabilitációt igényelnek.

Az övezet elmaradásának értelmezhető hatása

Az övezet elmaradásának értelmezhető hatása

A megye kedvező tájikörnyezeti állapotát érzékelteti, hogy nincsenek olyan területek, amelyek térségi szintű táj-rehabilitációt igényelnek

A térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete (az OTrT-vel megegyező módszertan alkalmazásával kerül kidolgozásra)

A tájképvédelemnek - egy olyan megyében, mint Vas megye, ahol a táji- és az üdülési potenciál védelme és fejlesztése kiemelt fejlesztési


lehatárolása nincs társadalmi

lehatárolása nincs gazdasági

Annak érdekében, hogy ilyen területek a jövőben se keletkezzenek, a megyei terv a rendelkezésére álló szerény eszközökkel - korlátozza a Torony térségi lignitmező megnyitását. Az ásványvagyon kitermelése jelentős környezeti kockázattal járna és jelentős tájrehabilitációt igényelne. A tájképvédelem - ma még kellően ki nem dolgozott szempontjainak érvényesítése, (az e szempontból szükségessé

A tájképvédelem szempontjainak érvényesítése a területrendezési és a településrendezési tervezésben táji-, környezeti

162


A megyei terv módosítása során az OTrT-ben közigazgatási határosan meghatározott országos tájképvédelmi területek pontosításra és a térségi tájképvédelmi területekkel kiegészítésre kerültek.

cél - kiemelkedő jelentősége van. Azok a szabályok, amelyek a hatékony tájképvédelmet biztosítanák tájvédelmi törvény hiányában - még csak formálódnak a területrendezési-, településrendezési eszközök részeként.

váló változtatások) többletköltséget okozhatnak a beruházások előkészítése és megvalósítása során.

szempontból egyértelműen kedvező hatású. A szabályozás, amely a léptéknek megfelelő részletezettséggel jelöli ki - a közigazgatási határosan rögzített érintettségen belül - a tájképvédelem fő célterületeit, a hatékony védelem eszközrendszerét a településrendezési tervezési eljárásokhoz kapcsolja olyan a tájképi értékek fennmaradását biztosítani hivatott eszközök alkalmazásával, mint az építmények tájba illesztését bizonyító látványterv.

Új övezetként lehatárolásra kerülnek a „történeti települési területek” az OKM adatszolgáltatásában megadott településkört érintően területi lehatárolásokkal

A történeti települési területek meghatározásához a térségi érdekeken túl helyi érdekek is fűződnek. A közigazgatási határos lehatárolást kiegészítő - a konkrét területet a lépték adta pontossággal megjelölő ábrázolás elősegíti annak településrendezési tervben történő pontosítását. Ezzel a kiegészítéssel válik ez a lehatárolás - az OTrT-ben rögzítetthez képest továbblépésnek - társadalmi szempontból pedig pozitív hatásúnak.

Gazdasági hatása itt sem releváns az övezeti lehatárolásnak, mivel a védelem érvényestéséből adódó többletköltségek itt sem a területrendezési szabályozásból következnek.

Környezeti szempontból ez a lehatárolás is pozitív hatású, mert felhívja a figyelmet a történeti belvárosok és településközpontok megkülönböztetett kezelésének és az örökségvédelem szempontjait is érvényesítő továbbtervezés szükségességére, illetve kijelöli a továbbtervezés, a speciális szabályozás célterületeit, ezzel lehetőséget ad a fejlesztési és rendezési tervezés eszközkészletének összekapcsolására.

Lehatárolásra kerül a „rendszeresen belvíz járta terület” övezete a KvVM adatszolgáltatása felhasználásával

A „rendszeresen belvíz járta terület” övezet lehatárolás társadalmi szempontból is hasznos, mert tájékoztat azokról a veszélyekről és kockázatokról, amelyek ezeken a területeken a belvizekkel együtt járnak.

A „rendszeresen belvíz járta terület” övezete lehatárolásnak kiemelkedő gazdasági haszna és hatása van, mert megakadályozza, hogy a települések belvízjárta területek irányába bővüljenek, ezzel hosszú távon csökkenthető a belvizek okozta gazdasági károk.

A „rendszeresen belvíz járta terület” övezet lehatárolás környezeti szempontból is pozitív hatású. A lehatárolások elősegítik a településfejlesztési koncepciók és településszerkezeti tervek készítésénél a veszély megelőzés szempontjainak érvényesítését.

Új övezetként lehatárolásra kerül a „nagyvízi meder” övezete a KvVM adatszolgáltatása felhasználásával

A „nagyvízi meder” övezete Vas megyében kis területet érint. Annak a szabálynak érvényesítéséhez, amely ezeken a területeken megakadályozza az új beépítésre szánt terület kijelölését társadalmi és gazdasági érdekek egyaránt fűződnek, ezért ezek a lehatárolások mindkét vonatkozásban kedvezőnek minősíthetők

Annak a szabálynak érvényesítéséhez, amely ezeken a területeken megakadályozza az új beépítésre szánt terület kijelölését társadalmi és gazdasági érdekek egyaránt fűződnek, ezért ezek a lehatárolások mindkét vonatkozásban kedvezőnek minősíthetők

A nagyvízi meder lehatárolás környezeti hatása is pozitív, mert indirekt módon megremti a „teret a folyónak” EU-s irányelv érvényesítésének lehetőségét.

Új térségi övezetként kerül lehatárolásra a „földtani veszélyforrás terület” övezete

A hatályos megyei területrendezési terv az alátámasztó munkarészek között tartalmazta a térségi övezet által érintett területeket. Mivel ezekben a lehatárolásokban nincs változás, a módosítás nem tesz javaslatot a hatályos tervi lehatárolásokat

Mivel a hatályos tervben történt lehatároláshoz képest nincs területi változás, annak gazdasági hatása sem értelmezhető.

Mivel a hatályos tervben történt lehatároláshoz képest nincs területi változás, annak környezeti hatása sem értelmezhető.


163

Vas megye területrendezési terve - módosítás megváltoztatására. Új övezetként kerül lehatárolásra a „vízeróziónak kitett terület” övezete

A hatályos megyei területrendezési terv az alátámasztó munkarészek között tartalmazta a térségi övezet által érintett területeket. Mivel ezekben a természeti adottságokból adódó lehatárolásokban nincs változás, a módosítás nem tesz javaslatot a hatályos tervi lehatárolásokat megváltoztatására.

Mivel a hatályos tervben történt lehatároláshoz képest nincs területi változás, annak gazdasági hatása sem értelmezhető.

Mivel a hatályos tervben történt lehatároláshoz képest nincs területi változás, annak környezeti hatása sem értelmezhető.

A Honvédelmi Minisztérium adat-szolgáltatása figyelembevételével módosításra kerül a „honvédelmi terület” övezete

Össztársadalmi érdekek fűződnek a honvédelmi célú területek fenntartásához és biztosításához, ezen érdekek azonban csak a hosszú távon is e célt szolgáló területekkel kapcsolatban relevánsak.

A változtatás megnyitja az utat a felszabaduló területek más célú - az érintett kistérségek és települések fejlesztési célkitűzéseivel összhangban lévő rekreációs, vagy gazdasági célú hasznosítása előtt, amely változás gazdasági szempontból egyértelműen pozitívnek értékelhető.

A módosítás környezeti szempontból negatív hatású lehet abban az értelemben, hogy míg a honvédségi területeken a zavartalanságnak köszönhetően általában biztosított a természeti értékek védelme, ez a védelem más funkciójú területen csak ott érvényesül maradéktalanul, ahol azt más (védelmi) övezeti szabályok biztosítják.

Gazdasági szempontból mind a négy kiegészítő övezet alkalmazása pozitív, hiszen a mezőgazdasági művelésre, illetve az erdősítésre másodlagosan alkalmas terület övezete lehatárolásai tájékoztatnak a területek művelésre való alkalmasságáról,

Környezeti szempontból mind a négy kiegészítő övezet alkalmazása pozitív, hiszen a a mezőgazdasági művelésre, illetve az erdősítésre másodlagosan alkalmas terület övezete lehatárolásai információt adnak a területek valós potenciáljainak megfelelő használati módok betervezéséhez és kialakításához,

Vas megyében a hatályos megyei területrendezési tervben rögzített honvédelmi területi lehatárolásokhoz képest a HM adatszolgáltatása szerint csökkent az övezettel érintett terület. Pozitív változás, hogy a módosított terv már csak a csökkentett kiterjedésű területet tartalmazza a „honvédelmi terület” övezetében A megyei területrendezési terv módosításában - megyei közgyűlési határozattal jóváhagyandó munkarészek között változatlanul szerepelnek majd kiegészítő övezetek, amelyek tartalma segíti a településrendezési tervezést, de előírásai, ajánlásai nem kötelező érvényűek a településrendezési tervek készítésénél. Alkalmazott kiegészítő övezetek: o a mezőgazdasági művelésre másodlagosan alkalmas terület övezete, o az erdősítésre másodlagosan alkalmas terület övezete, o az együtt tervezésre ajánlott települések övezete, o valamint a szélerőművek telepítése szempontjából vizsgált területek övezete


A kiegészítő övezetek bővítik a területrendezés eszközkészletét, hozzájárulnak a területek potenciáljaiknak leginkább megfelelő használatának meghatározásához. A lehatárolások és a kapcsolódóan megfogalmazott ajánlások irányadó jellegűek, így nem szűkítik indokolatlanul a települések mozgásterét településrendezési eszközeik kidolgozása és elfogadása során. Az együtt tervezendő települések lehatárolása új elem a megyei terven, a szélerőművek telepítése szempontjából vizsgált területek övezete a hatályos tervnek is részét képezte, ott a lehatárolások kerültek felülvizsgálatra és módosításra a különböző védettségeket rögzítő övezeti lehatárolások változásai miatt.

Az együtt tervezés segíti a települések reális és összehangolt fejlesztési célkitűzéseinek meghatározását A szélerőmű telepítésére alkalmatlannak minősített területek figyelembevétele pedig elősegíti, hogy alkalmatlan, vagy csak jelentős többletköltséggel alkalmassá tehető területeken ne kezdődjenek ilyen irányú fejlesztések.

Az együtt tervezésre javasolt települések köre segíti a táji-, környezeti szempontból is fontos térségi szemlélet érvényesítését a településrendezésben A szélerőművek telepítése szempontjából vizsgált területek övezete lehatárolásai alkalmazásával biztosítható, hogy a táj- és a tájképvédelem érdekei és szempontjai a lehető legkevésbé sérüljenek az új szélkerekek, és kiserőművek helykiválasztása és telepítése során.

164

Vas megye területrendezési terve - módosítás MEGBÍZÓI KONZULTÁCIÓ Vas Megye Önkormányzata részéről Heckmann Ferenc területfejlesztési csoportvezető Godavszky Beáta megyei főépítész TERVEZŐK, SZAKÉRTŐK NÉVSORA GENERÁLTERVEZŐ: PESTTERV KFT Felelős tervező: Schuchmann Péter Területrendezési vezető tervező Károlyi János Területrendezési vezető tervező TERVEZŐK NÉVSORA Burányi Endre (K1 01-5014, TR1 01-5014) Tájszerkezet, tájhasználati módok, mező- és erdőgazdálkodás, megyei területrendezési övezetek Hanczár Zsoltné (mksz. 01-2418), Molnár Dávid Vízgazdálkodás, vízi és energiaközművek, elektronikus hírközlés Károlyi János (TR1 13-1017) Természetföldrajzi és táji adottságok, demográfia, idegenforgalom Területfelhasználás, megyei területrendezési övezetek tervezési koordináció Dr. Kollányi László Tájképvédelem, környezeti vizsgálat Kolundzsija Gábor Épített örökség Lombár István (mksz.: 01-1167) Közlekedés Mándi József (TR1 01-5147) Természet- és tájvédelem Területfelhasználás, megyei területrendezési övezetek Nádai Brigitta, Payr Anna Környezetvédelem Schuchmann Péter (TR1 01-5068) Településrendszer Területfelhasználás, megyei területrendezési övezetek tervezési módszerek, hatásvizsgálat, tervezési koordináció Térinformatikai feldolgozás irányítója Mándi József (TR1 01-5147) A tervlapok és kartogramok készítői Mándi József, Gertheis Mátyás, Makkai Krisztina, Károlyi János, Molnár Dávid


165

VAS MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE MÓDOSÍTÁSA

Recommend Documents