Vas Megye Területrendezési Terve módosítása Környezeti Vizsgálat

Vas Megye Területrendezési Terve módosítása Környezeti Vizsgálat Készítette: Kollányi László

Készült a Budapesti Corvinus Egyetem Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszékén a Pestterv Kft. megbízásából

Budapest, 2010 június

Vas Megye Területrendezési Terve módosítása - Környezeti Vizsgálat

Tartalomjegyzék: 1. Vas Megye Területrendezési Terv Módosítása céljainak összevetése más releváns országos és közösségi koncepciók, programok céljaival 1.1. A Vas Megye Területrendezési Terv Módosítás főbb céljainak, tartalmának összefoglaló ismertetése, kiemelve a környezeti értékelés szempontjából fontos elemeket. 1.2. A terv célrendszerének összevetése az országos illetve megyei szinten kitűzött környezet- és természetvédelmi, valamint vízgazdálkodási célokkal. 1.3. A módosított terv összevetése más releváns tervekkel, koncepciókkal 2. A környezeti értékelés kidolgozásának ismertetése 2.1. A környezeti értékelés kidolgozásának folyamata, kapcsolódása a tervezési folyamathoz. 2.2. A környezeti értékeléshez felhasznált információk leírása és jellemzése. 2.3. A KV készítése során tett javaslatok hatása a terv alakulására 2.4. A környezet védelméért felelős szervek és az érintett nyilvánosság bevonása 3. A módosított Vas Megye Területrendezési Terv Módosítás környezeti hatásainak vizsgálata 3.1. A terv részcéljainak környezeti szempontú konzisztencia vizsgálata, az esetleges ellentmondások feltárása 3.2. A jelenlegi környezeti állapot releváns, a tervvel összefüggésben lévő elemeinek ismertetése. 3.3. A tervben javasolt térségi területfelhasználási kategóriák kijelölésével és övezetek lehatárolásával kapcsolatos azon környezeti jellemzők azonosítása, amelyekre a terv valószínűleg jelentős befolyással lesz. 3.4. A terv által feltárt környezeti konfliktusok értékelése, és a környezeti állapot várható alakulása abban az esetben, ha a módosítás javaslatai nem valósulnának meg 3.5. A terv céljainak megvalósulásával közvetve vagy közvetlenül környezeti szempontból negatív hatást kiváltó tényezők feltárása, különös tekintettel azokra a tervi elemekre, amelyek a természeti erőforrások igénybevételét vagy a környezetterhelés, vagy az emberi egészség károsodásának közvetlen előidézését jelentik. 3.6. A terv főbb céljainak megvalósulása esetén várható közvetlen vagy közvetett hatások előrejelzése (különös tekintettel a környezeti elemekre /földre, levegőre, vízre, élővilágra, épített környezetre, ez utóbbi részeként az építészeti és régészeti örökségre/, a környezeti elemek rendszereire, folyamataira, szerkezetére, különösen a tájra, településre, klímára, természeti (ökológiai) rendszerre, Natura2000 területekre, a biodiverzitásra, valamint az emberek egészségi állapotára, társadalmi, gazdasági változásokra) 4.

Javaslat környezeti szempontú intézkedésre 4.1 A terv érvényesülése során fellépő, környezetre és az emberi egészségre káros hatások elkerülésére, csökkentésére vagy ellentételezésére vonatkozó javaslatok és egyéb intézkedések 4.2 Javaslat olyan környezeti szempontú előírásokra, feltételekre, amelyeket a terv által befolyásolt más terveknél figyelembe kell venni

5.

Összefoglalás

2


Bevezetés A stratégiai környezeti vizsgálat (SKV) a környezeti hatásvizsgálatból (KHV) kifejlődött olyan eszköz, amely a konkrét beruházásokhoz hasonlóan, de léptékét tekintve annál sokkal szélesebb értelemben véve az ágazati vagy országos fejlesztési koncepciók, programok környezeti hatásait vizsgálja. A két hatásvizsgálati forma alapvető különbségei ebből a léptékbeli eltérésből származnak. A stratégiai környezeti vizsgálatoknak ezért két megközelítése létezik. Az első szerint a vizsgálat a hagyományos környezeti vizsgálat módszertanának kibővítése fejlesztési koncepciókra, programokra. A másik a célorientált megközelítés (a jogszabályba is ez került), ami szerint a környezeti célokat kell integrálni a tervezési folyamatba, dokumentumokba. Az SKV azon következmények felbecsülése, amelyek bizonyos stratégiai elképzelések (stratégiák) megvalósulása esetén a természeti, társadalmi és gazdasági környezetet érik. (Tombácz et al.) Az SKV olyan módszeres és átfogó, iteratív jellegű döntés-előkészítő eljárás, amely tervek, programok, illetve különböző változataik megvalósulása során a várható hatásokat hivatott feltárni és értékelni – a folyamat legkorábbi fázisától kezdve. A vizsgálati eljárás elemi része a nyilvános, áttekinthető és számon kérhető döntéshozatal is. A vizsgálat eredményeit tanulmány mutatja be. Az SKV folyamata a terveket és programokat jóváhagyó döntésekre kíván hatást gyakorolni. A tényleges hatások igen nagyszámú hatásviselőt, valamint nagy területet érinthetnek, ezért a feladat nem lehet a változás nagyságának adott helyre és/vagy hatásviselőre vonatkoztatott becslése, hanem inkább a változás irányának adott térségre való kivetítése és elemzése. A területrendezési terv módosításához kapcsolódóan készülő környezeti vizsgálat (SKV) fő célja, hogy a tervezési, az egyeztetési és az elfogadási folyamatban segítse a körültekintő fenntarthatósági szempontokat figyelembe vevő döntéshozatalt. A terv készítési folyamatában arra törekedtünk, hogy felhívjuk a figyelmet azokra az értékekre, amelyek mentén a Vas megye térségében a fenntartható fejlődés biztosítható, illetve javaslatokat fogalmazzunk meg arra vonatkozóan, hogy ezen értékek károsítása elkerülhető legyen. Nemzetközi irodalomra és tapasztalatokra építve a fenntartható fejlődés korszerű értelmezése szerint a fenntartható fejlődés középpontjába a társadalmi fejlődést helyezzük, amelynek keretéül szolgál a természeti és mesterségesen alakított környezet, illetve a fejlődést segítő eszközként határozzuk meg a gazdaság szerepét. Ebben a megközelítésben a fejlődés célja: a társadalmat alkotó személyek és közösségeik (a családtól a szakmai és civil szerveződésekig) egzisztenciális kibontakozásának (teljes értékű élet lehetőségének) biztosítása, amelyhez a közös értékek mentén elkötelezettek, felelősségvállalók, a tudás és a kultúra javait gyarapítók, azokban egymást segítve, támogatva részesülő, a kihívásoknak, megpróbáltatásoknak megfelelni képes, jó helytálló készségekkel, regenerációs és teherbíró képességekkel rendelkezzenek. A Bruntland Bizottság és a riói konferencia szerinti környezeti, társadalmi-gazdasági fenntarthatósági elvek, azok amelyek hosszú távon biztosíthatják környezet védelmét, megőrzését. Ennek a környezeti fenntarthatóságnak az elveit tovább kellene erősíteni a

3


tervben. Környezeti szempontból a fenntarthatóság azt a „zsinórmértéket” jelöli ki, amelyhez a tervnek igazodni illik. A környezeti keretek tekintetében három alapvető feltételnek kell megfelelnie a fenntartható fejlődésnek: (1) a környezeti elemek és rendszerek terhelhetőségét meg nem haladó, regenerációs képességét nem veszélyeztető használata, hasznosítása, (2) a környezeti értékek fenntartása, megőrzése, (3) Az anyagfelhasználás és anyagkibocsátás mérséklése a terhelhetőség folyamatos nyomon követésével. A gazdaság, mint eszköz fenntartható fejlődés értelmében a társadalmi fejlődést szolgáló célok mentén, racionális (pl. hosszabb távon működőképes) keretek között biztosítja a stabilitás és kiegyensúlyozottság felé törekvő gazdálkodást a rendelkezésre álló technikai eszközökkel és környezeti, emberi és tőke jellegű erőforrásokkal, biztosítva, hogy a helyi kis és közepes méretű gazdálkodási egységek jó stabilitással és alkalmazkodó képességgel rendelkezzenek. A fenti környezeti feltételek, keretek vizsgálata és a terv tartalma alapján megállapítható, hogy a területrendezési tervek, ezen belül is a Vas Megye Területrendezési Terv környezeti „érzékenysége” magas. A módosítást megalapozó vizsgálatban számos a környezettel, természetvédelemmel, a tájvédelemmel kapcsolatos alátámasztó munkarész készült. Az elemző munkába bevonásra kerültek az adott szakterületek kiváló szakemberei. Az elkészült tanulmányok, elemzések magas színvonalúak. A vizsgálati munkarész alátámasztó munkarészei a jogszabály követelményeket maradéktalanul kielégítik. A területrendezési tervnek nem közvetlen célja és feladata a térség értékeit, közös értékrendjét és jövőképét megfogalmazó hosszú távú fejlesztési koncepció megalkotása (ez a területfejlesztési koncepciók feladata). 1. Környezeti célrendszer, célállapot meghatározása

2. Jelenlegi környezeti állapot bemutatása

3. A terv környezeti hatásainak összevetése a célrendszerrel

4. Javaslatok megfogalmazása a környezeti megfeleloség javítására

1. ábra. A környezeti értékelés főbb lépései

A térségi stratégiai dokumentumokban megfogalmazott célrendszert átvéve (1. ábra) a környezeti vizsgálat bemutatja a jelenlegi környezeti állapot tervvel kapcsolatos adottságait, összehasonlítja terv és stratégiai dokumentumok célrendszerét előrevetíti, előrejelzi a terv a várható környezeti hatások irányát, nagyságrendjét. 4


1. Vas Megye Területrendezési Terv módosításának ismertetése, céljainak összevetése más releváns országos és közösségi koncepciók, programok céljaival 1.1. Vas Megye Területrendezési Terv felülvizsgálatának főbb céljainak, tartalmának összefoglaló ismertetése, kiemelve a környezeti értékelés szempontjából fontos elemeket A Vas Megye Területrendezési Terv felülvizsgálata és módosítása (VMTrT) készítésének jogi alapját az 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről és a végrehajtásáról szóló 218/2009 Kormány rendelet a területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek tartalmi követelményeiről jelentik. A törvény szerint a területfejlesztés és területrendezés célja és feladata: a) az ország valamennyi térségében a szociális piacgazdaság kiépítésének elősegítése, a fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtése, az innováció térbeli terjedésének elősegítése, a társadalmi, gazdasági és környezeti céloknak megfelelő térbeli szerkezet kialakítása; b) a főváros és a vidék, a városok és a községek, illetve a fejlett és az elmaradott térségek és települések közötti – az életkörülményekben, a gazdasági, a kulturális és az infrastrukturális feltételekben megnyilvánuló – jelentős különbségek mérséklése és a további válságterületek kialakulásának megakadályozása, társadalmi esélyegyenlőség biztosítása érdekében; c) az ország térszerkezete, településrendszere harmonikus fejlődésének elősegítése; d) a nemzeti és térségi identitástudat megtartása és erősítése. A módosítás az érvényben lévő Vas Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 3/2008. (II. 15.) számú rendeletével módosított 8/2006. (IV. 28.) számú rendelete a Vas Megye Területrendezési Terv módosítására terjed ki. Jelen dokumentáció elkészítéséhez az elfogadott tervet (2006), a Vas Megye Területrendezési Terv Módosítás Egyeztetési anyagot (2010 május) használtuk fel, amelyet a Pestterv Kft készített. A VMTrT módosítását három körülmény tette szükségessé: A VMTrT törvény előírja az 5 évenkénti felülvizsgálatot. Hatályba lépett 2008. évi L. törvény az országos területrendezési tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény módosításáról, Életbe lépett a Kormány 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelete a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól. A negyedik sürgető körülmény nem jogszabályban szabályozott, hanem a megváltozott, felgyorsult társadalmi, gazdasági környezet következménye. Az érvényben lévő terve készítése óta eltelt néhány év alatt a megye számos területén jelentős területhasználati változások történtek.

5


A területfejlesztési törvény végrehajtási utasítás szerint a területrendezési terv célrendszere egy komplex célrendszeren keresztül (átfogó cél, horizontális cél, specifikus cél, területi cél) megfogalmazásra. A területrendezési terv módosításának keretében önálló célrendszert tartalmazó dokumentum nem készült. A VMTrT módosítás célrendszerét a Nyugat-dunántúli Régió Operatív Program 2007-2013 (2006), Nyugat-dunántúli Régió átfogó fejlesztési programja 2007-2013/2020 (2007), Nyugat-dunántúli Regionális Környezetgazdálkodási Program (2003), Vas Megye Területfejlesztési Koncepciója és Programja 2007-2020 (2007), Vas Megye Területfejlesztési Programja (2001), Vas Megye Környezetvédelmi Programja (1998) keretében megfogalmazott célok határozzák meg. A különböző stratégiák, koncepciók egymásból levezett célrendszere nem egységes, gyakran általános, sokszor nem területi tervezés léptékű, ezért mindenképpen szükséges lenne egy koherens, elfogadott célrendszer kialakítására. A stratégiai dokumentumok célrendszerének vizsgálatánál elsősorban a környezettel kapcsolatos célokat vizsgáltuk. A Nyugat-dunántúli Régió Operatív Programja átfogó célja a környezetileg tudatosan tervezett fejlesztésekkel a regionális adottságokhoz illeszkedő gazdasági és közszolgáltatási infrastruktúra megteremtése a növekedés és foglalkoztatás elősegítése érdekében.

2. ábra. A NyDROP célrendszere

A program 4. specifikus céljai a környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúra valamint az ehhez kapcsolódó szolgáltatások megőrzése kap kiemelt figyelmet. A horizontális célok között a környezetei fenntarthatóságot (GMO mentes régió, Natura2000 területek védelme, , Érzékeny Természeti Területek védelme, területi kohézió) kell megemlíteni. A fejlesztéseknél A térségben támogatott fejlesztések során szem előtt kell tartani: 6


a nem megújuló erőforrások védelmét, a barnamezős területhasználat előnyben részesítését, a közkincset képező természeti és kulturális értékek, illetve a közszolgáltatások elérhetőségét, hozzáférhetőségét és akadálymenetesítését, az esélyegyenlőséget, fenntarthatóságot, értékmegőrzést, biztonságot érvényesítő telephelyválasztást, területi közigazgatás és a közszolgáltatás-szervezést, a helyi erőforrások hatékony és fenntartható kihasználását, a helyi környezettudatosság elmélyítését, a táji értékek iránti felelősségérzet erősítését, a mindennapos utazásra fordított idő csökkentését, az utazási idő hasznosítását, az utazás biztonságát és fenntarthatóságát, az egyéni motorizált közlekedés csökkentését, a közlekedés és áruszállítás környezeti, műszaki, közbiztonsági kockázatának csökkentését.

A Nyugat-dunántúli Régió átfogó fejlesztési programja szintén több helyen tartalmaz olyan területi célokat, amelyeket a VMTrT módosítása során figyelembe kell venni. A környezetvédelem a koncepció, program során horizontális szempontként is megjelenik, ami a gyakorlatban a fenntartható fejlődés részeként egy környezeti szűrőt is jelent a támogatott projektek számára. Az alábbi táblázatban a környezeti értékeket, kulturális örökség megőrzést közvetlenül szolgáló olyan fejlesztési célokat foglaljuk össze, amelyekre a területrendezési terv közvetett vagy közvetlen ráhatással lehet. Prioritások Levegő, zajvédelem

Vízvédelem

Talajvédelem

Kommunális hulladékkezelés, hulladékgazdálkodás Természet- és tájvédelem

A régió jellegzetes tájainak (tájegységeinek) védelme Kastélyok védelme Települési környezet fejlesztése

Akciók Közlekedés levegőszennyezési, zajkárosító hatásainak csökkentése Közforgalmú tömegközlekedés előtérbe helyezése ,vasúti, vízi szállítás részarányának növelése Városok zöldfelületeink megőrzése, növelése Külterületeken az utak mentén és a gyenge minőségű szántó területeken gazdasági, természet- vagy tájvédelmi célú erdősítés Szennyvízgyűjtő és szennyvízkezelő fejlesztése Mezőgazdasági tevékenységek környezetszennyező tevékenységeinek csökkentése Átfogó vízgazdálkodás kialakítása a klímaváltozás miatt, víz ésszerű megtartására és ökológiai szempontú hasznosítására kell törekedni Környezetgazdálkodási programok megvalósítása Pontszerű szennyező források megszüntetése Komplex vízgyűjtővédelmi programok és a környezetgazdálkodási programok megvalósítása által megoldható probléma a jelentős erózió és talajszerkezet romlás csökkentése Komplex hulladékgazdálkodási programok kidolgozása Vas megye területére, ahol jelenleg nincs kiforrott ilyen célú program Szelektív hulladék-gyűjtési rendszer továbbfejlesztése, inert hulladékok 40 %-os visszagyűjtése Revitalizációs, élőhely megőrzési, bemutató és fenntartható hasznosítás céljainak támogatása Nagyvárosi agglomerációkban a zöldmezős lakóterület, valamint iparterület fejlesztések korlátozása, illetve a már beépített területek fejlesztésének előnyben részesítése A sajátos tájkarakter, a természeti alakulatok, a tájban lévő mezőgazdasági kultúrák Az épített elemek tájban való megjelenését még őrizhető falvas területeken az egyutcás, halmaz, vagy szeres települések jellegzetes Gyalogos, gépjármű, kerékpáros és a közforgalmú tömegközlekedés feltételeinek javítása

7


Közlekedés fejlesztés

Természeti erőforrások fenntartható használata

Települések köztereinek megújítása Barnamezős területek rehabilitálása Városon belüli elérhetőség javítása Vasútüzemi területek rehabilitációja, hasznosítása, településképi megújítása Belterületek tehermentésítése a tranzitforgalomtól (Szombathely belső közlekedési rendszerfejlesztése) Intermodális közlekedési csomópontok kialakítása Megújuló energiaforrások (kiemelten: nap, víz, szél, geotermikus, szilárd biomassza, lágyszárú biomassza) fenntartható hasznosítása,

A Nyugat-dunántúli Regionális Környezetgazdálkodási Program átfogó célja, hogy hatékony, eredményes stratégiát biztosítson a fenntartható fejlődés érvényesítésére, a környezeti értékek védelmére, környezettudatos szemlélet regionális folyamatokban való megjelenésére. a „Fenntartható fejlődés” elvén alapulva iránymutató kíván lenni a környezeti szempontok rendszerelvű érvényesítéséhez a regionális fejlesztéspolitikában. A régió belső erőforrásaira építve a gazdasági és társadalmi struktúrák minőségi fejlődését kívánja elősegíteni, miközben hozzájárul mindezeknek a természetes térszerkezetbe való visszailleszkedéséhez. A stratégia öt fő prioritás köré csoportosítja a környezeti célokat. 1. Prioritás: Környezeti és társadalmi szemléletváltozás 1.1. Intézkedés: A megfelelő személyi feltételek biztosítása 1.2. Intézkedés: A tárgyi és a technikai feltételek javítása 1.3. Intézkedés: A társadalom környezettudatos magatartásának a kialakítása

2. Prioritás: A biológiai sokféleség megőrzése

3. Prioritás: A környezeti forrástér fenntartható hasznosítása

2.1. Intézkedés: Élőhely megőrzés 2.2. Intézkedés: Integrált természetvédelem 2.3. Intézkedés: Környezeti elemek védelme 2.4. Intézkedés: Tájvédelem

3.1. Intézkedés: Fenntarthatóökológikus vízgazdálkodás 3.2. Intézkedés: Okszerű tájgazdálkodás 3.3. Intézkedés: Energiahatékonyság és megújuló energiaforrások hasznosítása

4. Prioritás: 5. Prioritás: Integrált A fenntarthatóságot és nyitott szolgáló intézményrendszer infrastruktúra kiépítése alkalmazása 4.1. Intézkedés: 5.1 Intézkedés: Integrált Komplex hulladékgazdálkodás környezetvédelmi és szennyvíztisztítási intézményrendszer és eljárásrend technológiák alkalmazása fejlesztése 4.2. Intézkedés: 5.2. Intézkedés: Adatok Közlekedésnyilvánosságának, fejlesztési politika irányváltása társadalmi részvétel feltételeinek biztosítása 5.3. Intézkedés: Környezetvédelmi és szociális civil szektor, autonóm kisközösségek erősítése 5.4. Intézkedés: Fogyasztóvédelem, környezet egészségügy

A környezettel, tájjak kapcsolatos legfontosabb megállapítások a következők: A fejlett nyugati világ, de különösen az Európai Unió, már közel másfél évtizede megfogalmazta a fenntartható fejlődést, mint az emberiség előtt álló egyetlen lehetséges fejlődési alternatívát. A Nyugat-Dunántúl egyik legértékesebb hozománya, kiemelkedő öröksége a magas biológiai sokféleség, amelynek megőrzése az egyik legnehezebb, de egyik legfontosabb feladat.

8


A Nyugat-Dunántúli Régió biológiai és táji sokféleségének megőrzése érdekében a PánEurópai Biológiai és Tájképdiverzitási Stratégia céljait célszerű követni. A Pán-Európai Biológiai és Tájképdiverzitási Stratégia egy innovatív és egy proaktív megközelítési módot kínál Európa biológiai és tájképdiverzitási értékeinek megőrzésére. A régió az által kitűzött fenntartható fejlődést csak természeti erőforrásai fenntartható hasznosítása révén érheti el. A helyi erőforrások megújulásuk, terhelhetőségük mértékében történő helyi hasznosítása környezeti haszna mellett csökkenti az adott térségek nyersanyagoktól, energiától való függőségét. A térség legfőbb erőforrása a biológiai sokféleség, a természetes-természetközeli térstruktúra, a kedvező ökológiai állapot, a hagyományos tájszerkezet, a tájképi diverzitás A komplex hulladékgazdálkodási rendszerek kiépítése során meg kell vizsgálni a hulladékok keletkezésének helyén lezajló folyamatokat, a hulladékok szelektív gyűjtésének, továbbá a veszélyes anyagok csökkenthetőségének illetve helyettesíthetőségének lehetőségeit. Csökkenteni kell, majd teljesen ki kell vonni a települési hulladéklerakóba kerülő biológiailag lebomló szervesanyagot. Szükség van a közlekedésfejlesztési politika irányváltására. Előtérbe kell helyezni a vasúti és kombinált szállítást, környezetkímélő közútfejlesztést. A fenntartható fejlődés elérésének célja, így a program sikere igen nagy részben az intézményrendszer fejlesztésén múlik, amely ezért külön figyelmet igényel 1.2. A terv célrendszerének összevetése az országos illetve megyei szinten kitűzött környezet- és természetvédelmi, valamint vízgazdálkodási célokkal. A tervezés struktúrája, logikai felépítése miatt a megye hosszú távra szóló, koncepcionális céljainak meghatározása során célszerű a Nyugat-Dunántúl fő fejlesztési irányait és céljait szükséges alapul venni. A környezet- és természetvédelmi, valamint vízgazdálkodási célokat megfogalmazó stratégiai jellegű dokumentumok közül Vas Megye Környezetvédelmi Programját (1998), Vas Megye Területfejlesztési Programját (2001), és az ezekre épülő Vas Megye Területfejlesztési Koncepciója és Programja 2007-2020 érdemes megemlíteni, mely utóbbi a megyére adaptálva tartalmazza az elérendő célokat: A térségi versenyképesség javítása, a gazdaságfejlesztés feltételrendszerének megteremtése Az életminőség javítása; A gazdaság fenntartható fejlődési keretének biztosítása Térségi felzárkóztatás, a kistérségi különbségek növekedésének megakadályozása A megyehatáron túlmutató együttműködések ösztönzése A területrendezéshez, területi tervezéshez kapcsolható térségspecifikus prioritások a következők: Aprófalvak, gazdasági tengelytől távolabb eső, öregedő korszerkezetű kistérségek (őriszentpéteri, vasvári) népességmegtartó képességének javítása vagy számukra új életképes térségi (ökológiai, rekreációs, lakó- stb.) funkciók megnyerése, illetve megőrzése. Táji-természeti és kulturális értékekben gazdag kistérségek (ilyen például a csepregi, a kőszegi) hazai, és részben a külföldi falusi-turisztikai, üdülőhelyi és egészségturisztikai piacon való érvényesülése, ill. lakófunkcióik megerősítése A természeti adottságok hasznosítására építő mező- és erdőgazdálkodás, energiatermelési célú növénytermesztés, munkaigényes kertészeti ágazatok (gyümölcstermesztés - Kőszeghegyalja, Hegyhát), extenzív állattartás fejlesztése

9


Szombathely szerepének kitalálása, térszervező funkcióinak erősítése, különös tekintettel a határon túli kapcsolatokra és a győri pólusprogramhoz való csatlakozás lehetőségeire. A környezeti állapot védelme területén a legfontosabb célok a következők: a közműolló zárása; települési elkerülő utak (Körmend, Celldömölk, Sárvár stb.), belső körgyűrűk (Szombathely) építése; országos, határmenti, településközi kerékpárút fejlesztések; kistérségi szennyvízkezelési programok ösztönzése; komplex hulladékgazdálkodási program kidolgozása, megvalósítása a megye egész területére; a kiépülő szelektív gyűjtési rendszer továbbfejlesztése; az öröklött környezetszennyezés felszámolása, kármentesítés; az ivóvízbázis védelme; vízrendezés, szükségtározók létesítése (Lukácsháza mellett, Gór térségében), a melioráció ösztönzése. A természeti és az épített környezet védelme élőhely revitalizációs, élőhely megőrzési programok ösztönzése; kastélyok, kúriák, várak értéknövelő megújítása és elsősorban turisztikai célú hasznosítása; a történeti kertek fenntartása, komplex megújítása; műemléki jelentőségű városi területek turisztikai célokat is szolgáló fejlesztése; múzeumok, régészeti lelőhelyek látogatottságot növelő fejlesztése integrált, térségspecifikus fejlesztéspolitika érvényesítése, a természeti örökségre alapozott egyedi fejlesztések megvalósítása; energiatakarékosság ösztönzése, megújuló és alternatív energiaforrások hasznosítása, a helyi anyag- és energiagazdálkodási rendszerek ökológiai terhelhetőséghez igazodó kialakítása A települési környezet fejlesztése terén az alábbi célok kapnak prioritást: a településeken a gyalogos, gépjármű, kerékpáros és a tömegközlekedési infrastruktúra feltételeinek javítása; a gazdasági fejlesztések számára elsősorban a barnamezős területek rehabilitálása; leromlással fenyegetett városi területek megújítása A környezeti nevelés terén az elérendő célok: erdei óvoda, erdei iskola hálózat működtetése; a környezeti nevelés szervezeti hátterének megerősítése; térinformatikai alapú, integrált területi környezeti információs rendszer kiépítésének ösztönzése A térségi felzárkóztatás főbb prioritásai az alábbiak: A tartósan leszakadó és periférikus térségek gazdasági-társadalmi dinamizálása. Helyben (településen, kistérségben), valamint a főbb településkategóriák között jelentkező, az alapvető életesélyek (közszolgáltatások elérhetősége, kommunális infrastruktúra) terén fennálló egyenlőtlenségek mérséklése. Biztosítani kell az alapvető települési infrastrukturális feltételek (vezetékes ivóvíz, áram, szilárd burkolatú út, szennyvíz-elvezetés és hulladékkezelés) rendelkezésre állását. Kistérségi szinten a centrum és a vonzott települések kapcsolatának szorosabbra fűzése, a központ (társközpont) térségszervező, döntéshozó funkciójának erősítése.

10


Az alábbi táblázat összefoglalja a régió és Vas megye területfejlesztési céljait, pirossal kiemelve a területrendezési terv által közvetlenül vagy közvetetten érintett területeket.

11

A régió koncepcionális céljai A környezeti állapot javítása

A társadalom megújítása, a kohézió erősítése

A gazdasági versenyképesség javítása

Területi felzárkóztatás

Területi együttműködések bővítése

Fenntartható fejlődés

Vas megye hosszútávú, koncepcionális céljai Az életminőség javítása

A gazdaság fenntarható fejlődési kereteinek biztosítása

A térségi versenyképesség javítása, a gazdaságfejlesztés feltételrendszerének megteremtése

Térségi felzárkóztatás, a kistérségi különbségek növekedésének megakadályozása, lehetőség szerint csökkentése

A megyehatáron túlmutató együttműködések ösztönzése

Esélyegyenlőség

Részcélok

A környezeti állapot védelme

Környezettudatosság a gazdaságban

Az erőforrásokra építő gazdaságfejlesztés

A tartósan leszakadó és periférikus térségek gazdaságitársadalmi dinamizálása

A nagytérségi közlekedési kapcsolatok bővülésének ösztönzése

A természeti és az épített környezet védelme

A települési környezet fejlesztése

Képzett munkaerő

Helyi (települési, kistérségi) szinten, valamint a főbb településkategóriák között jelentkező, az alapvető életesélyek terén fennálló egyenlőtlenségek mérséklése

Határmenti együttműködések

Vidékfejlesztés

Az alapvető települési infrastrukturális feltételek (vezetékes ivóvíz, áram, szilárd burkolatú út, szennyvízelvezetés és hulladékkezelés) rendelkezésre állásának és az alapvető közszolgáltatások tömegközlekedéssel elfogadható időn belüli elérhetőségének biztosítása

Természetes vonzáskörzet felélesztésének ösztönzése

A foglalkoztatás növelése

A közszolgáltatások kistérségi összehangolása

Az elérhetőség javítása

Kistérségi szinten a centrum és a vonzott települések kapcsolatának szorosabbra fűzése, a központ térségszervező funkciójának erősítése

Szomszédos megyei kapcsolatok

A társadalmi összetartozás erősítése

Térszerkezet

A biztonságos jövő szempontjainak érvényesítése

A foglalkoztatás biztonságának megteremtése

Környezeti nevelés

Az IKT széleskörű alkalmazási feltételeinek megteremtése

A t e r v e z é s h o r i z o n t á l i s a l a p e l v e i

A Vízgazdálkodás és vízvédelem területén meghatározó jogszabály az Európai Unió „Víz Keretirányelve” (VKI) (2000/60/EK), melynek célkitűzései a vizek és az azokkal összefüggő egyéb környezeti elemek átfogó védelmét szolgálják. A Hosszú távú konkrét vízminőségi célkitűzések megfogalmazása Vas megye egész területére. Felszín feletti vizeknél: A víz legyen legalább III. osztályú a szerves mikroszennyezők és a mikrobiológiai paraméterek szempontjából Meg kell állítani a felszíni vizek só és toxikusanyag koncentrációjának növekedését, korlátozások szükségesek a magas sótartalmú szenny- és használtvíz befogadóba való bevezetésére Hosszú távon az élővizekbe jutó szervesanyag terhelést kívánatos csökkenteni, a szennyvíztisztítók megfelelő hatásfokú működése érdekében a keletkező szennyvíziszap szakszerű ártalommentes kezelését, elhelyezését is biztosítani kell Az ipari és mezőgazdasági üzemek szennyvíztisztítását az előírásoknak megfelelő szintre kell emelni, új üzemek létesítésekor a követelményeket teljesíteni kell A megye vízvédelmi koncepciójában figyelembe kell venni, hogy a teljes 3336 km2 területe két eltérő védelmi igényű vízgyűjtőn helyezkedik el. Nagyobb részt a Rába és Mura vízgyűjtőjén, és kisebb részben (közel 300 km2) a Balaton - Zala vízgyűjtőjén. A Balaton vízminőségvédelme érdekében szigorúbb követelmények élnek a Zala vízgyüjtőjén, különösen a vízfolyások által szállított tápanyag terhelés csökkentése a kitűzött cél, emiatt a szennyezőforrásoknál fokozottak a tápanyageltávolítási igények. A Balatonnal kapcsolatos vízminőségvédelmi programok korábban és a jövőben is meghatározóak ezen a területen, a Zala vízgyűjtőjén. A megyében a törzshálózati rendszerben vizsgált vízfolyásoknál az ezredfordulóig a következő vízminőségi célállapot fogalmazható meg a jellemző komponensek mértékadó értékeire, az augusztusi 80 %-os valószínűségű kisvízhozamhoz: Hosszú távon kívánatos lenne a Rába II. osztályú vízminősége. Felszín alatti vizek vízminőségi célkitűzései: A felszín alatti vizek nagyobb arányban és mértékben a kitermelés térségében hasznosuljanak az arra alkalmas tisztított szennyvizek helyben tartásos elhelyezésével, újrahasznosításával. A felszín alatti vizek nyomáscsökkenése ütemének mérséklése, majd megállítása, a túlzott regionális igénybevétel megállítása. Az engedély nélküli felszín alatti vízkitermelések megszüntetése, majd – ütemezetten, a prioritási területek meghatározásával – az engedélyezettek módosítása (a környezetvédelmi igénybevételi határértékben meghatározott szintig az utánpótlódás figyelembevételével). A felszín alatti vizek minőségi célállapotának ütemezett megközelítése, fokozott figyelemmel a sérülékeny környezetű vízbázisok (üzemelő és távlati) környezetére (védőterület/védőidom) az ivóvízbázis-védelemre szerveződött társulások létrejöttének elősegítésével. A felszín alatti vizeket veszélyeztető szennyezőforrások felderítésével, a korábbi évtizedekben felhalmozott tartós környezetkárosodások számbavételével és feltárásával egyidejűleg – az azonosított környezetszennyező jogi és anyagi felelősségének érvényesítése mellett – a veszélyeztetések megszüntetése, a környezetkárosodások felszámolása ütemterv szerint. A nitrátterhelés és a nem természetes eredetű diffúz mikroszennyezések csökkentése.

Vas megye Területrendezési Terv módosítás – Környezeti Értékelés

A folyamszabályozás, vízrendezés, művelési ág változás, bányászati tevékenység, valamint a bányászati tevékenység által megváltozott területhasználat (pl. bányatavak) ne csökkentsék a felszín alatti vizek utánpótlódó mennyiségét és minőségét. Ki kell építeni a vízvédelmi információrendszert. Meg kell kezdeni a felszín alatti vizek minőségének megfigyelését szolgáló hálózat kiépítését, és biztosítani kell a már meglevő észlelőrendszerrel együtt történő működtetését. Ezeket a célokat a program időtartamának végére legalább a legveszélyeztetettebb területeken meg kell valósítani.

1.3. A módosított terv összevetése más releváns tervekkel, koncepciókkal Az megyei területrendezési terv (módosítás) kereteit, magasabb szintű, országos koncepciók, stratégiák, tervek adják meg. A mellékelt összeállítás tartalmazza a térségre készült legfontosabb területfejlesztési, területrendezési, fenntarthatósági dokumentumokat. A lista természetesen önkényes, hiszen számtalan olyan országos terv, stratégiai vagy ágazati koncepció létezik, amely kapcsolatba hozható a megyei terv módosításával. A kiválasztás és az összevetés ezért elsősorban azokra a dokumentumokra irányult, amelyek a térszerkezet fejlesztésével, a területfelhasználás alakításával vagy a célrendszerrel kapcsolatosak: Országos Területrendezési Terv (OTrT) Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) Nemzeti Stratégiai Referencia Keret és Új Magyarország Terv (NSRK, UMFT) Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia, 2007; Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv - UMVST, 2007 Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia, 2007; Magas Természeti Értékű Területek programja, 2009 (MTÉT) A környezeti vizsgálat szempontjából legfontosabb relevánsnak ítélt fejlesztési dokumentumok, programok célkitűzéseit és a területrendezési tervet az alábbi táblázatos rendszerben értékeltük. Illeszkedés az Országos Területrendezési Tervhez A felülvizsgálat elsődleges célja, hogy a 218/2009 kormányrendeletnek megfelelően az OTrT módosításához illeszkedjen. Külön összehasonlítás elvégzését ezért nem tarjuk indokoltnak. Illeszkedés az Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) céljaihoz Az OTK célja egy olyan harmonikus és fenntartható társadalmi-gazdasági-környezeti térszerkezet és területi rendszer kialakítása, amely a helyi adottságokra épülő, saját arculattal és identitással rendelkező térségekben szerveződik, amely szervesen és hatékonyan illeszkedik az európai térbe, s amelyben a társadalom számára az alapvető esélyeket meghatározó közszolgáltatások és életkörülmények tekintetében nincsenek jelentős területi egyenlőtlenségek. A területfejlesztési politika átfogó céljai 2020-ig A jövőképben megfogalmazott harmonikus területi szerkezet és rendszer eléréséhez, illetve a kiegyensúlyozott területi fejlődés biztosításához 2020-ig az OTK átfogó céljainak időtávjával összhangban öt átfogó célkitűzés érvényesítése szükséges: 1. Térségi versenyképesség

14


Hatékony, a növekedés területi terjedését ösztönző térszerkezet kialakítása országos, regionális és egyéb térségi szinteken. A térségi versenyképesség két pillére: jelentős gazdasági versenyképességi potenciállal rendelkező, tágabb térségüket dinamizálni képes centrumtérségek (fejlesztési pólusok, póluscsoportok) megerősítése, a nemzetközi elérhetőség javítása és a nemzetközi jelentőségű turisztikai térségek valamennyi térség fejlesztésekor adottságaikra, erőforrásaikra és stratégiáikra építve életképes funkcióik megerősítése, erőforrásvonzó képességük javítása, vagyis relatív versenyképességük erősítése. 2. Területi felzárkózás A kohézió jegyében a társadalmi esélyegyenlőséget sértő, jelentős mértékű és a gazdaság hatékony működését korlátozó legsúlyosabb területi elmaradottságok mérséklése: fejlettségükben tartósan leszakadó térségek gazdasági-társadalmi felzárkóztatása, a külső és belső perifériák dinamizálása; az alapvető életesélyek feltételeinek biztosítása az ország valamennyi településén; a túlzottan egyközpontú térszerkezet oldása. 3. Fenntartható térségfejlődés és örökségvédelem Régióinknak, térségeinknek olyan fenntartható rendszerekké kell válniuk, amelyek értékeiket, örökségüket, erőforrásaikat és belső összetartozásukat nem csak megőrzik, hanem azokat tovább erősítik, a társadalom, a gazdaság és a természeti-környezeti, kulturális elemek összhangját helyi-térségi rendszereikben az átfogó környezetgazdálkodás és az integrált környezeti tervezés segítségével biztosítják. 4. Területi integrálódás Európába Az ország európai térbe való integrációjának elmélyítése érdekében szükséges a transznacionális közlekedési hálózatok, a határokon átnyúló gazdasági kapcsolatok, intézményi együttműködések bővítése, Budapest nemzetközi szerepkörének erősítése, valamint gazdasági-innovációs kapuszerep kialakítása Délkelet-Európa felé. A Kárpátmedencébe irányuló kapcsolatok élénkítése érdekében bővíteni kell a határ-menti együttműködéseket, különös tekintettel a magyarság gazdasági-kulturális integrációjára. 5. Decentralizáció és regionalizmus A fejlesztéspolitikai és végrehajtási döntések, valamint a fejlesztési források jelentős részét decentralizálni kell. Ennek érdekében fontos a régiók fejlesztéspolitikai szerepének és az ehhez szükséges kompetenciáiknak megerősítése, a regionális identitás erősítésének, a gazdasági és intézményi hálózatok létrejöttének ösztönzése, valamint hosszú távon a regionális demokrácia feltételeinek megteremtése. Ugyanakkor szükséges a kistérségi szint térségszervezési és fejlesztési szerepének megerősítése, ösztönzése. Az OTK középtávú országos területi céljai 2013-ig: Versenyképes budapesti metropolisz-térség megteremtése A régiókat dinamizáló fejlesztési pólusok megerősítése és a városhálózati kapcsolatrendszer fejlesztése Elmaradott térségek, külső és belső perifériák felzárkóztatása

15


Országos jelentőségű, integrált fejlesztési térségek és tématerületek kijelölése Határ-menti területek fejlesztése és határon átnyúló térségi együttműködésük erősítése Rurális (vidékies) térségek területileg integrált fejlesztése

OTK átfogó céljai 2020-ig Térségi versenyképesség

Illesz kedés

VMTrT kapcsolat

A VMTrT közvetlenül nem foglalkozik a térségi versenyképességgel, de az elveket áttételesen tartalmazza Területi felzárkózás + Az VMTrT áttételes feladata a területi felzárkóztatás. Ha sikerülne térségspecifikusan szabályozási elveket megfogalmazni (pl. a bepítettséghez kapcsolódóan), akkor ez a kapcsolat is erősebb lenne. Fenntartható térségfejlődés és örökségvédelem ++ Történeti települési terület övezetek révén a terv hozzájárul az örökségvédelemhez. Területi integrálódás Európába +++ A közlekedési infrastruktúra kapcsolódásait tartalmazza. . ábra. VMTrT illeszkedés az OTK prioritásaihoz

+

Nemzeti Stratégiai Referencia Keret (NSRK) és Új Magyarország Terv (UMFT) céljai A Nemzeti Stratégiai Referencia Keret és az Új Magyarország Terv környezeti célkitűzései a dokumentumok jelentős átfedései miatt együtt kerültek vizsgálatra, amelyhez csatlakozik az NSRK-val párhuzamosan készülő Nemzeti Agrár Vidékfejlesztési Stratégiai Terv. Az NSRK 2007-2013 közötti középtávú fejlesztési céljai között szerepel az élhető környezet kialakítása, amely a befektetések és a foglalkoztatás környezeti feltételeiként magában foglalja a környezetvédelem mellett a fenntartható közlekedés fejlesztését, az energiahatékonyság és a megújuló energia kérdéskörét is. Az NSRK megfogalmazása szerint az élhető környezet biztosítása a természetes és a mesterséges környezet elemeinek fenntartható, az életminőséget hosszú távon biztosító megőrzését és fejlesztését jelenti. Ez magába foglalja a természeti, épített és kulturális értékek megőrzését és fenntartható hasznosítását, illetve az energetikai infrastruktúra fejlesztését és a korszerű technológiák bevezetését. Az infrastruktúra fejlesztésénél célkitűzés, hogy – a pénzben, időben, környezetterhelésben és emberéletben jelentkező – költségei csökkenjenek, környezetszennyezése és erőforrás felhasználása az ökológiai eltartó-képességen belül maradjon. Az élhető környezet megteremtésének elemei: a környezeti, táji és kulturális értékek megóvása, a takarékos és megfontolt környezetgazdálkodás, a lakosság környezeti tudatosságának növelése, az elérhetőség fenntartható javítása, az energiahatékonyság növelése, a megújuló energiaforrások feltárása és alkalmazásának kiterjesztése, a környezetbiztonság növelése. NSRK „élhető környezet” prioritás céljai 2013-ig

Illesz kedés

VMTrT kapcsolat

16

Vas megye Területrendezési Terv módosítás – Környezeti Értékelés NSRK „élhető környezet” prioritás céljai 2013-ig

Illesz kedés

Környezeti, táji és kulturális értékek megóvása

+++

Takarékos és megfontolt környezetgazdálkodás

+

Lakosság környezeti tudatosságának növelése Elérhetőség fenntartható javítása Energiahatékonyság növelése, a megújuló energiaforrások feltárása és alkalmazásának kiterjesztése Környezetbiztonság növelése

Fenntartható térségi rendszerek kialakítása Együttműködő és harmonikus városhálózat

0 +++ 0 +++

0 0/+

Rurális térségek területileg integrált fenntartható fejlesztése

++

Elmaradott térségek, külső és belső perifériák felzárkóztatása A területi együttműködés az európai térbe való integrálódásért A területiség és a térhasználati elvek érvényesítése

++ ++ +++

VMTrT kapcsolat A terv nagymértékben hozzájárulhat az NSRK célkitűzéseinek megvalósuláshoz. ( magterület, ökológiai folyosó, pufferterület, kulturális örökségvédelmi és tájképvédelmi övezetek lehatárolása, vizek védelme). Ugyanakkor az övezetek csak térbeli lehetőséget biztosítanak a pozitív irányú változásokhoz. Alapelveiben, áttételesen az VMTrT tartalmazza Nem tartalmazza (nem VMTrT feladat) A gyorsforgalmi- és főút, valamint a vasúti törzshálózat elemeinek fejlesztését tartalmazza Nincs ilyen kapcsolat, nem VMTrT feladat Vízminőség-védelmi területek, térségi hulladék-lerakóhelyek, térségi komplex tájrehabilitációt igénylő területek, eróziónak és kitett helyek, rendszeresn belvízjárta területek, árterek, földtani veszélyforrás területeinek lehatárolása Nem tartalmazza (nem VMTrT feladat) Nem vagy csak áttételesen tartalmaz utalásokat (lásd. Együtt tervezhető térségek) A kíváló termőhelyi adottságú szántóterület, a kíváló termőhelyi adottságú erdőterület, az ökológiai hálózat, a közlekedési hálózat fejlesztése kapcsolódik a prioritáshoz Az VMTrT áttételesen tartalmazza (pl. együtt tervezhető térségek) Az VMTrT tartalmazza Az VMTrT egésze maga az a dokumentum, ami ezeket az elveket a térhasználatra vetítve jeleníti meg

+++ Az VMTrT hangsúlyozottan tartalmazza, erős kapcsolat a kategóriák között ++ Az VMTrT tartalmazza de csak áttételes a kapcsolat + Az VMTrT említést tesz róla 0 Nincs kapcsolat

. ábra. VMTrT illeszkedés az NSRK prioritásaihoz

Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv (UMVST) céljai A stratégiai terv célja a mezőgazdasági és élelmiszeripari szektor valamint a vidéki térségek fenntartható fejlesztésének megalapozása. Ennek érdekében öt nemzeti fejlesztési prioritás került meghatározásra, melyek specifikus beavatkozási akciók révén valósulnak meg. A fejlesztési stratégiai átfogó- és specifikus céljai a következők: Fenntartható és versenyképes agrár- és élelmiszergazdaság megteremtése. A mezőgazdaság és az erdészet környezetbarát fejlesztése a terület agro-ökológiai adottságaihoz igazodó földhasználat térnyerésével, a természeti-táji erőforrások védelme, állapotuk javítása. A vidéki lakosság életminőségének, jövedelmi és foglalkoztatottsági helyzetének 17


javítása. Az integrált szemléletű helyi vidékfejlesztési stratégiák megvalósításán és széleskörű partnerség működtetésén keresztül a belső erőforrások fenntartható és innovatív hasznosításának, a vidéki életminőség helyi megoldásokon alapuló javításának elősegítése.

Fejlesztési irányok, beavatkozások Közösségi fejlesztési irány

Nemzeti fejlesztési irány Beavatkozási akciók

Célkitűzés

Illeszkedés

I. A mezőgazdasági és erdőgazdálkodási ágazat versenyképességének javítása II. A környezet és a vidék minőségének javítása

VMTrT kapcsolat

Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület és szántóterület A terv térségi övezeteinek +++ jelentős része hozzájárul a cél eléréséhez ( kiváló termőhelyi adottságú szántóterület, közlekedési infrastruktúrafejlesztés, települési terület, világörökség és várományos terület, tájképvédelmi terület III. Az életminőség javítása a vidéki területeken Közlekedési +++ és a diverzifikáció ösztönzése infrastruktúrafejlesztés, térségi hulladéklerakók III. A fenntartható termelés és földhasználat Kiváló termőhelyi adottságú +++ garanciáinak erősítése erdőterület és szántóterület, magterület, ökofolyosó, pufferterület kijelölése I/7. Vízgazdálkodás, belvíz-védelem Vízgazdálkodási térségek, +++ rendszeresen belvízjárta terület, hullámtér és nyílt ártér III/1. Erdészet Kiváló termőhelyi adottságú +++ erdőterület III/2. Környezetkímélő gazdálkodási módNincs kapcsolat (nem VMTrT 0 szerek szint) III/3. Kedvezőtlen Adottságú Területek (KAT) A kíváló termőhelyi adottságú ++ szántó és erdőterületek lehatárolása biztosítja a kapcsolatot IV/2. A falumegújítás Önállóan nem jelenik meg 0 . ábra. VMTrT illeszkedés az UMVST prioritásaihoz

+++

A vizsgált stratégiai szintű fejlesztési koncepciók, környezetpolitikai dokumentumok céljai sokkal szélesebb területét fedik le a környezetnek, mint a VMTrT. A kapcsolódások ezért gyakran nem lelhetők fel tervben, vagy nem elég részletezettek. A hiányzó kapcsolatok, hivatkozások oka, hogy a VMTrT tervi léptékénél, tartalmi előírásainál fogva nem foglalkozhatott ilyen részletes környezetpolitikai koncepciókkal. Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia (NFFS) céljai A fenntarthatóságnak mint horizontális alapelvnek minden stratégiai jellegű dokumentuman meg kell jelenni. A természeti értékek védelme, (a természetes ökoszisztémák működőképességének megőrzése), felkészülés a klímaváltozásra, (az üvegházhatású gázok légkörbe való kibocsátásának csökkentése és a változó időjárási és éghajlati hatásokra való

18


felkészülés), a fenntartható vízgazdálkodás (a takarékos, értékvédő gazdálkodás) az alábbi fenntarthatóságot veszélyeztető trendekre, illetve azok kiváltó okaira hat pozitívan: Éghajlatváltozás A környezet eltartóképességének csökkenése Biológiailag aktív területek csökkenése, felaprózódása Veszélyeztetett vízkészletek Növekvő területhasználat Célkitűzés Természeti értékek védelme (Érzékeny Természeti Területek (ÉTT), a Magas Természeti Értékű Területek (MTÉT) rendszere, Natura 2000 területek fenntartható földhasználata)

Illeszkedés +++/0

VMTrT kapcsolat Magterület, ökológiai folyosó, puffer terület közvetlenül hozzájárulnak a cél eléréshez. Az ÉTT, MTÉT és a Natura2000 területek csak közvetve jelennek meg az övezeti kategóriák között, emiatt vannak Natura2000 területek amelyek egyáltalán nem jelennek meg a tervben (melléklet) A terv részben tartalmaz utalást erre (Zöldhálózat, ökológiai hálózat)

Az éghajlatváltozás veszélyét erősítő tevékenységek visszaszorítása és felkészülés az éghajlatváltozásra (zöldfelületi rendszerek kialakítása, a vízvisszatartás, a vízmegtartó képesség növelése, CO2 megkötés) A VKI elvei és térségi Fenntartható vízgazdálkodás kialakítása jelentőségű elemei (VKI szerint felszíni és felszín alatti jó állapotba hozása, vizes megjelennek a tervben (belvíz, és vízi élőhelyek védelme, rehabilitációja, árvízi biztonság és árvízi tározók, árvízvédelmi növelése, táji adottságoknak megfelelő gazdálkodási formák fővonalak kialakítása) . ábra. VMTrT illeszkedés az NFFS prioritásaihoz

19


2. A környezeti értékelés kidolgozásának ismertetése 2.1. A környezeti értékelés kidolgozásának folyamata, kapcsolódása a tervezési folyamathoz. A Stratégia Környezeti Vizsgálat (SKV) jogi alapját a 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról jelenti. A jogszabály 1. melléklete szerint a az 1996. évi XXI. tv. 23. § (1) bekezdés alapján készülő területi tervekre, így a megyei területrendezési tervekre is környezeti vizsgálatot kell készíteni. A környezetvédelmi törvény szerinti vizsgálati elemzésnek különösen a következőkre kell kiterjednie (KVT 44. § (1)): a) a tervezett előírások, intézkedések mennyiben befolyásolják, illetőleg javíthatják a környezet állapotát; b) a tervezett intézkedések elmaradása esetén milyen kár érheti a környezetet, illetőleg a lakosságot; A területrendezési tervek hazai környezeti vizsgálati gyakorlatát tekintve nem ideális a helyzet. A jelenlegi gyakorlat szerint a vizsgálatok a terv elkészítését követően készülnek el, amikor már az SKV nincs, nem lehet hatással a tervezésre az elfogadott döntésekre. A VMTrT esetében az SKV munka a tervezési folyamat korai szakaszában kezdődött meg. Az SKV ezért hatékonyan hozzájárulhatott a tervkészítéshez. 2.2. A környezeti értékeléshez felhasznált információk leírása és jellemzése. A környezeti vizsgálat a tervező által rendelkezésre bocsájtott dokumentáció, háttértanulmányok, vizsgálatok, munkaközi anyagok, digitális térinformatikai adatbázis és a nyilvános tanulmányok, jelentések, fejlesztési stratégiák alapján készült. A környezeti vizsgálatban felhasználtuk továbbá a részletes megalapozó vizsgálatok dokumentációját. Felhasznált adatbázisok: DTA-50, CORINE CLC50, OTRT2008, VMTrT 2006 fedvényei, ágazati adatszolgáltatók által a tervező részére rendelkezésre bocsájtott adatok. Felhasznált tanulmányok, programok, stratégiák: Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) Nemzeti Stratégiai Referencia Keret (NSRK) Új Magyarország Terv (UMFT) Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv (UMVST) Nyugat-dunántúli Régió Operatív Program 2007-2013 (2006), Nyugat-dunántúli Régió átfogó fejlesztési programja 2007-2013/2020 (2007), Nyugat-dunántúli Regionális Környezetgazdálkodási Program (2003), Vas Megye Területfejlesztési Koncepciója és Programja 2007-2020 (2007), Vas Megye Területfejlesztési Programja (2001), Vas Megye Környezetvédelmi Programja (1998) Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP-III, 2009-2014) Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia (NFFS), 2007 Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS), 2007

20


A környezeti vizsgálat természeténél, korlátainál fogva nem végez újabb adatgyűjtést. A rendelkezésre álló idő és erőforrások arra terjednek ki, hogy a meglévő anyagokat elemezzük. Az SKV keretében tehát a meglévő adatok vizsgálata, a különböző elfogadott fejlesztési koncepciók, stratégiák szempontrendszerének és a területrendezési terv környezeti megfelelőségének vizsgálata történik, történt meg. 2.3. A KV készítése során tett javaslatok hatása a terv alakulására A tervezők és az SKV készítői között folyamatos egyeztetés történt, amelynek eredményeképpen iteráló jelleggel, konzultációk alapján kerültek a környezeti szempontok érvényesítésre. A tervezett tematika megküldésre, véleményeztetésre került a jogszabályban előírt szakhatóságok, érintettek számára. Az elkészült egyeztetési terv környezeti értékelése folyamatosan történt. Az egyeztetés során kapott környezeti szempontú javaslatok beépítésre kerültek. A KV „Munkaközi változat” anyagának véleményezésére érkező javaslatok bekerülnek a végső dokumentációba. 2.4. A környezet védelméért felelős szervek és az érintett nyilvánosság bevonása A nyilvánosság érintett részének meghatározása A megyei területrendezési terv módosításához kapcsolódó környezeti vizsgálat Vas megye területére terjed ki. Az érintett nyilvánosság a megyei környezet- és természetvédő szakmai, érdekképviseleti és társadalmi szervezetek, a környezeti és vidékfejlesztési ügyekkel foglalkozó más szervezetek és intézmények továbbá a megye lakossága. A tervmódosítás, a tervezett tematika és a környezeti vizsgálat az érintettek részére rendelkezésre állt. Információhoz való hozzáférés Honlap A környezeti értékelés egyeztetési dokumentációja, a területrendezési terv módosítás egyeztetési dokumentációját és az eljárással összefüggő összes nyilvános dokumentum közzétételre kerül a Vas Megyei Önkormányzat hivatalos honlapján. (http://www.vasmegye.hu/cgi-bin/redaction/page.cgi?session=&db=vasmegye&page=terulet/konc/cl /.) Papír alapú hozzáférés Nyomtatott dokumentációk megtekintésére a Vas Megyei Önkormányzati Hivatal 9700 Szombathely Berzsenyi D. tér 1. hivatali helyiségében lehetséges munkaidőben. Elektronikus véleményezés Elektronikus úton a [email protected], illetve a [email protected] címen várták az anyagok véleményezését. Aktív tájékoztatás A környezeti értékelés nyilvánosságra hozataláról a …….. megyei lapban és a megyei önkormányzat honlapján közlemény jelenik meg. Általános véleményadási lehetőség A honlapon a munka aktuális anyagai elérhetőek lesznek, velük kapcsolatban bárki véleményt és észrevételt küldhet a Vas Megyei Önkormányzat Hivatalához levélben. A vélemények és 21


észrevételek megadására a nyilvánosságra hozatal időpontjától legalább 30 nap határidőt biztosítunk. A beérkező társadalmi vélemények figyelembevétele A határidőre beérkezett véleményeket feldolgozzuk és a vizsgálatban résztvevő szakértők azokat figyelembe veszik a dokumentációk véglegesítésekor. Az érintett nyilvánosság bevonása érdekében az elkészült tematika véleményezésre felkerült a VÁTI Térportál Internet rendszerére (2009.11.25), valamint a tervező kft. honlapjára is ( www.pestterv.hu/bp_agglo.html) . A tervezet közvetlenül kiküldésre került a - jogszabály szerint - "környezet védelemért felelős szervek"-nek. A december 21.-ei véleményezési határidőre az alábbi javaslatok érkeztek: Véleményezők Vas megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatóság

Vas Megye Földhivatal

Javaslat a tematikával kapcsolatban nincs javaslat

Általános javaslat

Erdőterületeket a termelésből kivonni csak indokolt esetben, közérdekből lehet. Az erdők elsődleges rendeltetése az erdészeti hatóság megváltoztathatja. Szélerőműveket min. 200 m-re kell az erdőtől telepíteni. Műveletlen területeken célszerű lenne erdőt telepíteni. tematikát elfogadja a területrendezési célok megvalósítása a gyengébb minőségű termőföldeken, a lehető legkisebb mértékű termőföld igénybevételével történjen

Vas Megyei Mezőgazdasági tematikát elfogadja nincs javaslat Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság Veszprémi Bányakapitányság tematikát elfogadja nincs javaslat

Tervezői válasz Az általános javaslatok nem a tematikára vonatkoznak. A felülvizsgálat és a környezeti vizsgálat is ki fog térni ezekre az elemekre.

Az általános javaslatok nem a tematikára vonatkoznak. A felülvizsgálat és a környezeti vizsgálat is ki fog térni ezekre az elemekre.

elfogadva

elfogadva

.táblázat. Tervezői válaszok a tematikára módosítására beérkezett javaslatokra

22


3. A módosított Vas Megye Területrendezési Terv környezeti hatásainak vizsgálata 3.1. A terv részcéljainak környezeti szempontú konzisztencia vizsgálata, az esetleges ellentmondások feltárása A terv céljait a területfejlesztésről és a területrendezésről 1996. évi XXI. Törvény határozza meg. A vizsgálati munkarész 2. fejezete áttekinti a különböző megyei stratégiai dokumentumok célkitűzéseit, de a TrT módosítás önálló fejezetként célrendszert nem fogalmaz meg. A törvény szerinti célok: (3) A területrendezés feladata különösen: a) a környezeti adottságok feltárása és értékelése; b) a környezet terhelését, terhelhetőségét és a fejlesztési célokat figyelembe vevő területfelhasználásnak, az infrastrukturális hálózatok területi szerkezetének, illetve elhelyezésének - az ágazati koncepciókkal összhangban történő - megállapítása; c) az országos és térségi, továbbá a területrendezéssel kapcsolatos településrendezési célok összehangolása. A törvény szerint a területrendezési terv: „az ország, illetve egyes térségek nagytávlatú műszaki-fizikai szerkezetét meghatározó és befolyásoló tervdokumentum, amely biztosítja a területi adottságok és erőforrások hosszú távú hasznosítását és védelmét, az ökológiai elvek érvényesítését, a műszaki-infrastrukturális hálózatok összehangolt elhelyezését és a területfelhasználás rendszerét, optimális hosszú távú területi szerkezetét;” A területfejlesztési célok nem kellő összehangolása számos tájhasználati konfliktus forrása lehet. Leggyakoribb probléma az infrastruktúra fejlesztések, a beépített területek növelése és a természetvédelem szempontjainak ütközése. Erőforrások hosszú távú védelme A területrendezési terv törvény szerinti alapvető célja, hogy a biztosítsa az erőforrások hosszú távú védelmét. A környezeti fenntarthatóság alapelvei (terhelhetőség meg nem haladása, környezeti értékek fenntartása, anyagkibocsájtás mérséklése) megjelennek a tervmódosításban. A terv egyes övezeti (magterület, ökológiai folyosó, puffer terület, kiváló termőhelyi adottságú szántóterület, kiváló termőhelyi adottságú erdőterület, erdőtelepítésre alkalmas terület, tájképvédelmi terület övezete stb.) biztosítják a cél elérését. Műszaki infrastruktúra összehangolt elhelyezése A terv vizsgálati munkarésze (Vas Megye Területrendezési Terve Módosítás - Vizsgálat, 2009) feldolgozta a rendelkezésre álló ágazati fejlesztési koncepciókat. A terv jelentős új infrastruktúra fejlesztéseket nem fogalmaz meg az OTrtT-hez képest. Az infrastruktúra elhelyezésnél a gyorsforgalmi és főút fejlesztések és az ökológiai háló érintkezése okozhat problémát, amelyet vizsgálni kell. Területfelhasználás optimális rendszere A területfelhasználás optimális rendszerét a szerkezeti terv határozza meg. A hatályos tervhez képesti területváltozások esetében a meglévő erdőterületekhez képest a terv mintegy 17%-os erdőterület növelést tartalmaz. A növekedés jelentősebb erdőterület „átrendeződésével” jár együtt (. ábra). A mezőgazdasági területek esetében ugyanakkor 17%-os csökkenés figyelhető meg. A települési térség esetében a változás kismértékű. 23


Véleményünk szerint a tervben a három prioritás egyensúlya nem borult fel, nem került kiemelésre és túlhangsúlyozásra egyetlen szempont sem. A gazdaságfejlesztési vagy infrastruktúra fejlesztési prioritások nem veszélyeztetik a fenntarthatóságot az erőforrások hosszútávú védelmét. 3.2. A jelenlegi környezeti állapot releváns, a tervvel összefüggésben lévő elemeinek ismertetése. A tervmódosítás önálló fejezetként tartalmazza a környezeti állapot bemutatását. A fejezet a hagyományos környezeti elemek szerinti vizsgálat alapján épül fel. Ugyanakkor már e vizsgálati részben is érezhető, hogy a környezetvédelmi problémák értékelése nem tud kellőképpen rendszerszemléletű lenni környezeti elemenkénti bontásban. A megyére készült utolsó környezetvédelmi program „Vas megye környezetvédelmi programja” (1998) rendkívül elavult, ezért annak elemeit csak részben lehet felhasználni. A környezeti vizsgálat során is fontosnak tartjuk kihangsúlyozni, hogy a megyében új környezetvédelmi program készítésére van szükség. A környezetállapot az általános környezeti állapot bemutatása, Vas megye területfejlesztési koncepciója és programja, levegőtisztaság-védelem, vízgazdálkodás, vízvédelem, zaj és rezgés elleni védelem, hulladékgazdálkodás fejezetekre oszlik. A tájvédelem nem itt hanem önálló fejezetként került ismertetésre. Levegőtisztaság-védelem A levegő állapotára, minőségére vonatkozó vizsgálatok tartalmát, minőségét meghatározza, hogy nem állnak rendelkezésre a megye területének környezeti levegőminőségét térségi szinten jellemző immissziós adatok. A levegőminőségre vonatkozó vizsgálati megállapításokat az emittáló légszennyező-források (pl. ipari, közlekedési, kommunális), valamint a területi adottságok (pl. erdősültség, domborzat, térszerkezeti adottságok, klimatikus viszonyok) vizsgálata és értékelése alapján lehet megtenni. A legfontosabb tényezőket összefoglalva: a megye gazdaságilag – főként az ipargazdaságot tekintve – kevésbé erős, erdősültségének mértéke pedig magas, így levegőtisztaság szempontjából kedvező adottságúnak tekinthető. Felszíni vizek állapota A felszíni víztestek ökológiai állapotára vonatkozóan általánosan elmondható, hogy nem éri el a jó állapotot. A jó állapot minősítést Sárvár és Vasvár között a Herpenyő éri el, valamint a Rába Sárvártól lefelé eső szakasza, amelyre az „erősen módosított víztest” értékelés is vonatkozik. A megye területén kisebb-nagyobb szakaszok adat hiányában nincsenek értékelve. A felszín alatti vizek közül a felszíni szennyeződésekkel szemben a legvédtelenebb a talajvíz. A múltban előfordult szabályozási munkák ellenére vízfolyásaink többsége nincsen erősen módosított állapotban, így a jó ökológiai állapot elérhető ezekben a vízfolyásokban. A vízfolyások vízkészletében jelentős mennyiségi probléma nem mutatkozik, kivéve a szélsőségesen száraz időszakokban. A Rába folyó a szentgotthárdi szakasz kivételével többnyire elfogadható minőségű. A Rába állapota – a torkolati szakasz közelében - az oxigénháztartás jellemzőit tekintve jó (II. osztályú), a tápanyagháztartást illetően a közepes vízminőségi kategóriába tartozik. Kiemelt jelentőséggel bíró környezeti konfliktus a megyében a Rába habzása, amire csaknem tíz évvel ezelőtt figyeltek fel először a szentgotthárdiak. 2007-ben gyorsultak fel az

24


események, főleg a Rába akció csoport hatására. Egyik fő eredmény, hogy 2008-ban egy határon átnyúló vízügyi munkacsoport alakult és elkészült a Rába vízminőségének átfogó vizsgálata. A Rába jelentősebb mellékvízfolyásai közül a Lapincs, nátrium ill. a Sorok-Perint tápanyagok vonatkozásában nagyon szennyezett. A kisvízfolyások vízminőségi állapota nagyon heterogén, a helyi körülményektől függően tiszták, vagy szennyezettek. Az esetek többségében a vízfolyásban mért foszfor koncentráció lépi túl a határértékeket. Felszín alatti vizek állapota A talajvíz legnagyobb szennyezője a mezőgazdaságból származó diffúz szennyezés. Az 1960-1990 között felhasznált nagy mennyiségű műtrágya és peszticid a külterületek egy részén határérték közeli vagy ezt meghaladó szennyezést okozott. A települések alatt a közműolló szétnyílása következményeként - elmaradt csatornázás jutott, illetve jut nagy mennyiségű szennyezés a talajvízbe. Továbbá lokális szennyezések jelzik az állattartó telepeket, sokszor a régi benzinkutakat, régebbi ipari létesítményeket. A rétegvízből nyerjük az ivóvíz túlnyomó részét. A rétegvizek 30 m alatt még általában szennyezésmentes, jó minőségű ivóvizet szolgáltatnak. A vízbázisok nagy részén a vas- és mangántartalom határérték feletti, így ennek csökkentésére van szükség. Helyenként szükséges az arzén és az ammónium csökkentése. A rétegvíz-bázisok azonban a talajvíz irányából kapják utánpótlásukat, így különösen az intenzívebb víztermelések környezetében a meggyorsult lefelé áramlás a szennyeződés lefelé húzódását is meggyorsítja. Ennek következtében egyes sekélyebb kutak jövőbeni elszennyeződésére számítani kell. A rétegvízbázisok utánpótlódása jó, mennyiségi probléma nincs. A termálvizek esetében szigorú vízkészlet-gazdálkodás érvényesül. A környezettudatos termálvízhasználók és a határozott, szigorú vízügyi szakigazgatási fellépés együttes eredményeként a területen a termálvízbázisok terhelése sehol sem haladja meg ezek utánpótlódását. Zaj és rezgés elleni védelem A megye környezeti zajhelyzetét, zajállapotát alapvetően a közlekedés befolyásolja. Az országos főutak közúti gépjárműforgalma, valamint a vasúti forgalom jelentős, sok esetben határérték feletti, zavaró mértékű zajhatással terheli a védelmet igénylő lakó- és üdülőterületeket, esetenként a védett természeti területeket is. A településeken áthaladó gépjárművek zajterhelése egyre nagyobb problémát jelent – Szombathelyen, – a 86-os főút mentén, – a 8-as főútra felfűződött településeken és – a 74-es főút Vasvári átkelési szakaszán. Az elmúlt években kiépült a sárvári elkerülő, aminek eredményeként jelentősen csökkent a városban a környezeti terhelés. Az M86-os részeként épülő szakaszokon szintén biztosított, illetve biztosított lesz az átmenő forgalom csökkentését szolgáló út. (Vátnál készen van, Szelesténél épül az új pálya.) A megyében nem jelentős az ipari zajterhelés. Az iparnak a településeken kívülre, több helyütt ipari parkokba, vállalkozási övezetekbe kényszerítése miatt csökkent, hatása lakossági szinten már jónak mondható. Hulladékgazdálkodás Vas megye területén a hulladék szervezett gyűjtése és elszállítása gyakorlatilag teljesen kiépült. A megye nagyobb városaiban, így Szombathelyen, Kőszegen, Sárváron, Körmenden és Szentgotthárdon is megvalósult a szelektív hulladékgyűjtés lehetősége, kialakították a

25


hulladék udvarokat, hulladékszigetek. Celldömölk és Vasvár térségében ez a Nyugat-Balatoni Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Rendszer kiépülésével 2006-ban vagy 2007-ben valósult meg. Kőszegen és a vonzáskörzetébe tartozó 7 település EU kompatibilis rendszert alakított ki, műszakilag megfelelő lerakóval, hulladékudvarral, szelektív hulladékgyűjtéssel. A megye területén összesen 5 db kommunális hulladéklerakó üzemel, (Szombathelyen, Kőszegen, Harasztifaluban, Répcelakon és Csepregen), mindegyikük műszaki védelemmel ellátott. A celldömölki lerakó már nem működik, helyette átrakóállomást létesítettek. Az inert hulladékok lerakására Vönöckön létesült lerakó, Sótonyban pedig építés alatt áll. Ezen kívül Sárváron üzemelt még inert hulladéklerakó. 3.3. A tervben javasolt térségi területfelhasználási kategóriák kijelölésével és övezetek lehatárolásával kapcsolatos azon környezeti jellemzők azonosítása, amelyekre a terv valószínűleg jelentős befolyással lesz. A terv térségi területfelhasználási kategóriáinak részletes környezeti azonosítása az Vas Megye Területrendezési Terv Módosítás (2010. május) rendelkezésre bocsájtott dokumentum alapján megkezdődött. A terv környezeti következményeit a terv elfogadása és hatályba lépése esetén történő hatások elemzésével lehet becsülni. A környezeti hatásokat az egyes térségi területfelhasználási kategóriák, övezetek és a környezeti elemek mátrixában vizsgáljuk, értékeljük. A jelenlegi tervdokumentáció csak kivételesen tartalmaz olyan területi kimutatásokat amely pontosan számszerűsítené a változások nagyságát. A korábbi területrendezési terv adatai és az OTrT adatai is digitálisan rendelkezésre állnak, ezért a tervezett változások irányai jól meghatározhatók. 12. táblázat Területfelhasználási kategóriák és övezetek környezeti hatásainak azonosítása

Víz

Levegő

Táj, tájkép

Erdőgazdálkodási térség

+

++

++

++

0

+/-

++

Mezőgazdasági térség

+ +

++

+

++

0

++

+

Települési körny. Ökológiai rend Ember

Föld

Területfelhasználá si kategóriák, övezetek

Összegzés

A hatályos megyei területrendezési tervhez képest és az OTrT-hez képest is növekedést tartalmaz a terv. A hatályos tervhez képest ez a növekedés 17%-os, míg az OTrT-hez képest, 38%-os. A kilenc, nem kötelező érvényű ajánlás érvényesítésére fokozottan figyelni kell. A mezőgazdasági térség jelentősen lecsökkent mind az OTrT-hez mind a hatályos tervhez képest 77% és 83%. A csökkenés valószínűleg az mg. területek erdőterületekbe sorolásából származik. A települési területek kismértékben érintette a változás. A kiváló és a nem kiváló termőhelyi adottságú területek megőrzésére gondot kell fordítani. Az ajánlások közül a beépíthetőségre vonatkozó (a termőterületek védelme érdekében külterületen településrendezési tervekben az OTÉK-ban

26


Levegő

Víz

Föld


Táj, tájkép


Vegyes területfelhasználású térség

Városias települési térség

-

-

-

+

++ +

-

++

Hagyományosan vidéki települési térség

-

-

-

+

++ +

-

++

Vízgazdálkodási térség

+

++

0

++

-

++

+/-

Összegzés

megengedett telekminimumnál nagyságrendileg nagyobb, illetve az ott megengedett beépítési %-nál kisebb értékeket célszerű meghatározni a beépíthetőség feltételeként) ajánlást célszerű lenne kötelező érvényű szabályozásként is megfogalmazni. A 13 megfogalmazott tájökológiai szempontú ajánlás betartása hozzájárulna a környezetminőség növeléséhez. ( .ábra) A térségbe a mozaikos szerkezetű erdőgazdálkodási, mezőgazdasági és települési térségek tartoznak. A területeken a racionális földhasználat elvének alkalmazásával cél e kedvezőtlen termőhelyi adottságú területek erdő, illetve gyepterületként való használata. A vegyes területfelhasználású térség az OTrT-hez képest 47%-al csökkent. A térség nagy része valsószínűleg erdőgazdálkodási térségbe került át, amely környezeti szempontból szigorúbb szabályozást jelent, tehát előnyösnek tekinthető. A közlekedési hálózatok mellett a települési területek jelentik a legnagyobb környezeti terhelést. A beépítésre szánt területek túlzott növekedését fékezni szükséges. A települési térség a hatályos tervhez képest a tervben nem változott. A városias és a vidékies térség között utóbbi javára átrendeződés figyelhető meg, amely az eltérő besorolásból származhat. A közlekedési hálózatok mellett a települési területek jelentik a legnagyobb környezeti terhelést. A települési térség új, kiegészítő ajánlásai biztosítják az: - intenzív területhasználatot, kompakt településszerkezet kialakulását, - a területek újrahasznosítását, - a településkép, és tájkarakter megőrzését, - zártkertek szabályozott lakóterületté válását, - települési területek környezetvédelmét. Az ökológia rendszerre pozitív hatása van. A térségre komplex komplex vízgyűjtőgazdálkodási tervet kell készíteni a 221/2004. (VII.21) Korm. rendelet szerint és érvényesíteni kell az EU Vízkeretirányelvében (Water Framework Directive) foglaltakat. A vízmegtartásra (ökológiai és turisztikai vízigény biztosítása, árvízcsúcs csökkentő szerep) kiemelt figyelmet kell fordítani. A folyóvizek rehabilitálása, folyókat, élővizeket övező

27

Építmények által igénybe vett térség

/+

0

0

Energia hálózatok és építmények Villamos- energia0 0 hálózatok és építmények Szénhidrogén +/0 hálózatok és építmények Hulladékkezelés Térségi -/+ hulladéklerakó hely

Közúti közlekedés Közúti közlekedés

-

-

-


Levegő

Víz

Föld


Táj, tájkép


Összegzés

ökológiai, illetve zöldfolyosó hálózatok megtartása és fejlesztése (rehabilitációja) kiemelt feladat. A térségben a közlekedési hálózatok, energiaközművek, elektronikus hírközlési, vízellátási, szennyvízelvezetési, csapadékvíz elvezetés, árvíz-, belvízvédelemi létesítmények területei találhatók. A közműhálózatok tervezésénél a műszaki szempontok mellett a tájképvédelmi szempontokat figyelembe kell venni. A közműellátást szolgáló hálózatok és létesítmények fektetési formájának szabályozási elveit a településrendezési tervekben érvényesíteni kell. A terv ajánlásai biztosítják, hogy figyelembevételük esetén a környezetterhelés a kockázata a minimálisra csökkenjen.

+/-

++

-

++

++

+/-

++

+/-

+/-

0

-

0

-

0

+/-

+/-

A megyében jelenleg hulladéklerakó helyének kijelölése nem szükséges. Ugyanakkor Szentgotthárd és az Őrség területének környezeti állapotát erősen veszélyezteti az osztrák területen tervezett hulladékégető.

-

+/-

-

+/-

A közlekedési úthálózat fejlesztés jelentős hatással van szinte minden környezeti elemre. Annak ellenére, hogy hozzájárul a területi kiegyenlítődéshez és az elérhetőség növekedéséhez, területfoglalása, környezetszennyezése révén a fenntarthatósági alapelvekkel kerül gyakran ellent-mondásba. Az új nyomvonal kijelölések esetén különösen nagy figyelmet kell fordítani az ökológiai hálózat védelmére. Az országos közutak vonatkozásában megállapítható, hogy gyorsforgalmi út ugyan nincs a megyében, de mind a főutak, mind a mellékutak vonatkozásában a területi arányhoz képest magasabb a részesedése (a területarányos 3,6%-kal szemben a két útkategóriában 4,40 illetve 5,15%).

Az új építmények markáns elemeivé válnak a tájnak. Az új infrastruktúra nyomvonalak kijelölésénél a Natura2000 és az ökológiai hálózat védelmének prioritást kell kapnia.

Vasúti közlekedés

28


Víz

Levegő

Táj, tájkép

Vasúthálózat

-

-

+

+/-

-

-

+

Kerékpárút hálózat

+

0

0

+

++

+

+

Logisztikai központ

-

-

-

-

+/-

+/-

+/-

Légi közlekedés

-

-

-

0

+/-

+/-

-

0

-

-

0

+/-

Az árvízvédelmi fővonalak környezetterhelése alacsony. Az árvízvédelem pozitív hatása mellett az ökológiai rendszerre általában kedvezőtlen hatást jelent. Egyes térségekben kimondottan negatív a vizuális hatása is van. A megyében, a Rábára készült el az első új szemléletű Folyógazdálkodási Terv amely a tájökológiai, turisztikai szempontokat is fokozottan figyelembe veszi. Az övezet területe az OTrT-hez képest elenyésző mértékben, a hatályos tervhez képest jelentősen, 9%-al csökkent (Melléklet). A csökkenés oka az új övezeti kategóriák kialakítása. Az OTrT-hez képest is jelentős változások történtek, területek kerültek ki az övezetből és új területek kerültek be, de a területi mérleg szerint nincs jelentős változás. Vizsgálni kell, hogy milyen területeket érintett a változás. (ábra) A kiváló termőhelyi adottságú területek megőrzése, termőképességük fenntartása a fenntarthatóság alapfeltétele. Beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában, a külön jogszabályban

Vízgazdálkodás építményei Elsőrendű 0 0 árvízvédelmi fővédvonal

ÖVEZETEK Magterület övezete, Ökológiai folyosó övezete, Puffer terület övezete

Kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek övezet Mezőgazdálkodásra


Föld


+ +

++

++

++

++

++

+

+ +

++

0

0

0

0/-

0

Összegzés

A vasúthálózat fejlesztések a fenntartható közlekedésfejlesztés koncepciójával egy irányba mutatnak. Az áthelyeződő teher és személyszállítás a közúti környezetterhelés növekedését jelentik. A megyében szünetelő a 2007-es és 2009-es szárvonyalbezárások csak a Körmend-Zalalövő szárnyvonalat érintették, amelynek újraindítása környezeti szempontból előnyös lenne. A hálózat kialakítása környezetbarát fejlesztésnek tekinthető, az új nyomvonalon történő építések mindenképpen a táj terhelését, ha kis mértékben is, de növelik. A szerkezeti tervben megjelennek az országos és a térségi kerékpárúthálózat elemei. Térségi jellegű logisztikai központok a nagy burkolt felületek dobozépületek, forgalmas kiszolgáló utak jellemzik . A „steril” felületek csökkentik a biodiverzitást, kedvezőtlenül befolyásolják a tájképet, növelik a környezetszennyezést. A megyében Söpte és Porpác térségében, az építmények által igénybevett térségben találhatók. A repülőterek környezetszennyezése főként a jelentős zajterhelésből ered. Vas megyében a Szombathelyi repülőtér reprezentálja a légi közlekedést.

29


Levegő

Víz

Föld


Táj, tájkép


másodlagosan alkalmas (közepes termőhelyi adottságú) mezőgazdasági területek övezete (új övezet)

Kiváló termőhelyi adottságú erdőterületek övezete Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete Erdőtelepítésre másodlagosan alkalmas terület övezete (új övezet)

+ +

++

+

++

+

++

+

Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi terület övezete

+

++

0

0

+/-

+

+

Felszíni vizek vízminőségvédelmi vízgyűjtő területének övezete Ásványi nyersanyaggazdálkodási terület övezete

+

++

0

+

+/-

+

+/-

+/ -

-

-

-

+/-

-

+/-

+/ -

+

0

+

0

++

+/-

Rendszeresen belvízjárta terület Nagyvízi meder övezete

Összegzés

meghatározott területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki, ez nagymértékben korlátozza a beépülést. Környezeti szempontból előnyt jelent a kiváló termőhelyi adottságok lehatárolás és beépítés mentességének megőrzése. A kiváló termőhelyi adottságú szántóterületet és a mezőgazdasági művelésre másodlagosan alkalmas területeket csak objektív mutatószámok alapján lehet lehatárolni. Az erdőterületek az OTrT-hez és a hatályos tervhez képest is jelentősen megnőttek. A növekedés 38% és 17%. A megnövekedett nagyság elsődleges oka valószínűleg az eltérő besorolás, de az erdőtelepítés szerepet játszhat benne. Az erdőtelepítés elsődleges célterületei a tájrehabilitációra kijelölt területek. A szabályozás további szigorítást jelent az OTrT-hez képest, ami környezeti szempontból előnyös. Az erdőtelepítésre alkalmas területek övezetének lehatárolásánál a mezőgazdasági alkalmasság prioritást kapott. A térség fokozottan hozzájárul a felszíni és felszín-alatti vízminőség védelemhez. A terület lehatárolása a jogszabályok szerint változott. További szigorítás az OTrtT-hez képest, hogy területeén a hulladéklerakókat fel kell számolni. Az európai elvárásoknak (pl. Vízkeretirányelv) megfelelő területi lehatárolás és megfelelő védelmet jelentő szabályozás lehetősége növekszik. Kijelölésével és a szabályozás betartásával javul a felszíni vizek minősége. A módosítás nem fogalmaz meg új irányelveket. Az övezet lehatárolását össze kell vetni az egyéb védelmi jellegű övezetekkel (Pl. ökológiai hálózat, tájképvédelmi). Az ásványi nyersanyag gazdálkodási terület övezetének kijelölése során figyelembe kell venni, hogy külszíni művelésű bányatelek csak a magterület, ökológiai folyosók és világörökségi területen kívül jelölhető ki. Rendszerint inkább növeli a környezet terhelését, bár természetvédelmi területek (pl. lápréteken) hatása fordított. A lehatárolásokat a településrendezési tervek szerkezeti és szabályozási munkarészei kidolgozásánál érvényesíteni kell mind a beépítésre szánt területek kijelölésnél, mind

30


Levegő

Víz

Föld


Táj, tájkép


Földtani veszélyforrás terület övezete

0

0

0

0

0

-

+

Vízeróziónak kitett terület övezete

-

0

0

-

0

-

-

Szélerőművek telepítésére alkalmas terület övezete

0

0

0

-

-

-

+/-

Térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete

+ +

+

+

++

+

++

+

Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete

+ +

+

+

++ +

++

+

+

Történeti települési terület övezete

0

0

0

++

+

0

+

Összegzés

az övezetbe tartozó területeken való építés differenciált szabályozása kidolgozásánál. A tervmódosítás számos új szabályozási javaslatot fogalmaz meg, amelyek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a megváltozott, szélsőséges időjárási viszonyok között csökkentsék a környezeti kockázatokat. A megnevezés pontosítása révén szélesebb körben lehetséges szabályozás alá vonni a veszélyeztetett/veszélyeztető területegységeket. A szélsőséges csapadékviszonyok között megnövekedett a az övezet kijelölésének és a szabályozás betartásának jelentősége. A vízerózió révén bekövetkező talajpusztulás szinte minden környezeti elemet kedvezőtlenül érint. A vízvisszatartás nemcsak az eróziót csökkenti, de kedvező hatással van a tájökológiai folyamatokra. A jelenlegi szabályozás nem fogalmaz meg új elemeket. A szélerőművek telepítésre alkalmas övezet kijelölésének kettős hatása van. Egyrészt megnyitja a lehetőséget szélerőművek építésére másrészt korlátozza, szabályozza ezek elhelyezését. Összességében kedvezőtlen táji, tájképi hatásai vannak kialakításuknak. A terület környezetszennyezése révén jelentős terhelést jelent minden környezeti elemre. Kijelölésük és rehabilitálásuk pozitív hatással van a tájra. A megfogalmazott két új irányelv megakadályozza, hogy ökológiai rehabilitációt igénylő területeken beépítésre szánt terület kerüljön kijelölésre, valamint a bányászattal érintett területen tájrendezési rekultivációs terv készítése szükséges a rehabilitációhoz. Vas megye tájképileg az ország egyik legérdekesebb, változatosabb területe. Az új, egységes módszertan szerint kijelölt tájképvédelmi terület övezet hozzájárul a tájkép mint erőforrás, hosszútávú megőrzéséhez. A konkrét területi lehatárolást településrendezési tervben pontosítani kell. Az irányelvek fokozott érvényesítésére itt is szükség lenne. Kijelölése kedvező környezeti folyamatokat indíthat el. Az örökségvédelmi területek táji-környezeti hatása mindenképpen kedvező. Értékmegőrzés biztosítása révén a fennmaradás esélye javul. A települési

31

Együtt tervezhető térségek övezete

+

+

+

+


Levegő

Víz

Föld


Táj, tájkép


+

+

+

Összegzés

karakter megőrzésének feltétele javul. A táj és tájképvédelem feltételei javulnak. A történeti települések védelme újabb megerősítést kap. Vas megye rendkívül gazdag kulturális örökségi adottságokat tekintve. A megfogalmazott 16 irányelv hozzájárul a környezeti, kulturális örökség megőrzéséhez. Az együtt tervezésnek alapvetően pozitív hatásai vannak.

- létező kapcsolat, amely veszélyezteti a környezeti elem minőségét + – gyenge, áttételes, vagy közvetett, amely csak részben járul hozzá az elem védelméhez ++ – erős, közvetlen kapcsolat amely hozzájárul az elem védelméhez 0 – bizonytalan, vagy nehezen értelmezhető vagy nem létező kapcsolat

3.4. A terv által feltárt környezeti konfliktusok értékelése, és a környezeti állapot várható alakulása abban az esetben, ha a módosítás javaslatai nem valósulnának meg A terv által feltárt konfliktusok körültekintő vizsgálatról tanúskodnak és jól szolgálják azt a célt, hogy a megyei területrendezési terv felülvizsgálata és módosítása során célirányosan lehessen alkalmazni a területrendezés azon eszközkészletét, amely a környezeti és természeti értékek megőrzésével, a térszerkezet fejlesztésével, a védőtávolságok és védőterületek következetes alkalmazásával, a terület- és környezethasználat alakításával, a közlekedési hálózat formálásával, valamint a közmű infrastruktúra és a hulladékgazdálkodás fejlesztésére vonatkozó javaslatokkal járul hozzá a megye környezeti állapotának javításához, a környezeti elemek veszélyeztetésének csökkentéséhez, közvetve pedig a lakosság egészségi állapotának javításához, amennyiben a megvalósítás során meghozandó döntések és részletes tervek vezérelve az értékközpontúság, értékalapú megközelítés lesz, amelyek az alapja a helyi közösségek, az egyének teljes értékű életéhez, illetve az élővilág és az ökoszisztémák fennmaradásához szükséges feltételek biztosítása. Ellenkező esetben a haszonelvű megközelítés e terv által meghatározott keretek között sem éri el a fentebb megfogalmazott célokat. – – – – – –

Egyetértünk és megerősítjük a tervben alkalmazott integrált megközelítés szemléletét, amely a konfliktusok feltárásánál is megjelent, amely szerint a különböző környezeti elemek terhelését és szennyezését nem külön-külön, hanem egységesen kell vizsgálni. A levegőbe, vízbe vagy talajba történő kibocsátások egymástól elkülönült kezelése ugyanis inkább a szennyezés egyik környezeti elemből a másikba történő átvitelére ösztönözhet, mintsem a környezet egészének védelmére. A területrendezési tervezés során más területeken is kiemelten fontosak az ágazati

32


folyamatokat és politikákat átfogó megoldási javaslatok, ezért a konfliktuselemzést és megoldási javaslatokat a tervben is meghatározott problémakörönként rendeztük alpontokba. A környezeti elemek állapotának értékelését és az állapot várható alakulását a Vas Megyei Területfejlesztési Koncepció és Program helyzetelemzésre vonatkozó elemeinek összefoglalásával ismertetjük. A környezeti állapotra vonatkozó SWOT elemzés ERŐSSÉGEK Kiegyensúlyozott a térszerkezet. Kiépült a megye városhálózata, magas szintű az urbanizáltság, a városlakók aránya. Szombathely néhány tekintetben (pl.: a fekvőbeteg ellátás szakterületei, felnőttképzés stb.) elvitathatatlan regionális szerepkörrel rendelkezhet, vonzása túlmutat a megyén, sőt az országhatáron is.

GYENGESÉGEK .Erősen aprófalvas a megye, sokszor hiányzik az együttműködés a települések között. Emiatt az intézményrendszer szétaprózott.

A turizmus adottságai változatosak: termál- és gyógyvíz készlet, természeti értékek, kulturális örökség, kiemelt rendezvények, tavak, folyóvizek, kerékpárút-hálózat. A meghatározó elemet a gyógyturizmus, annak kapcsolt szolgáltatásai képezik

A szennyvízhálózat fejlesztések ellenére a közműolló lassan záródik, a közcsatorna kiépítettsége kistérségenként eltérő.

Sűrű a vasúti infrastruktúra. A környezet kevésbé terhelt szennyező forrásokkal. Erősödő környezettudatos szemlélet a társadalomban, gazdaságban. Jelentősek a természeti és a kulturális értékek. Sok a védett természeti terület, magas az erdősültség, kiemelkedők a megye természeti vonzerői. Gazdag a megye épített műemlékben (kastélyok, kúriák), jelentős kulturális örökség halmozódott fel. LEHETŐSÉGEK Az átgondolt vidékfejlesztés megújíthatja a megye kistérségeit, csökkentheti lemaradásukat: A vidéki turizmus fejlesztése, a hagyományos, de magasabb feldolgozottságú helyi termékek előállítása és a kulturális örökség védelme felértékelik a falusi életmódot, emellett alternatív jövedelemszerzési lehetőséget biztosítanak a vidéki népességnek. Tájspecifikus mezőgazdasági termelés. A közlekedési infrastruktúra rendszerszerű fejlesztése. Az EU források bevonásával a közlekedés-földrajzi adottságok hatékony „kihasználása”: a régiót érintő észak-déli és keletnyugati irányú forgalom gyűjtő-elosztó központjaként logisztikai központok létesítése, kombinált áruszállítás alkalmazása, a közlekedés által is támogatott belső kohézió erősítése a NyugatDunántúli Regionális Közlekedési Szövetség kiszélesített bázisán. Rugalmas közlekedési rendszer működtetése. Az

Az európai normáktól helyenként elmaradott települési infrastruktúra (csatornázatlanság, a korszerű hulladékkezelés, település-rehabilitáció hiánya).

Nagy térségi különbségek jellemzők: növekedett az egyes kistérségek között eddig is meglévő fejlettségbeli különbség. Elmaradottak általában az erősen aprófalvas, közlekedés-földrajzilag hátrányos helyzetben lévő, igen gyakran a megyehatár mentén fekvő térségek. Mindez párosul a műszakikommunális infrastruktúra fejletlenségével is. Továbbra is hiányoznak az észak-déli irányú közlekedési tengely meghatározó új elemei (M9/M86, minőségi vasútvonal) és a nyugat-keleti közlekedési útvonal (M8) megújítása. Sok a zsáktelepülés. A meglévő utak szerkezete és burkolata több helyütt komoly fejlesztésre szorul. Primer energiahordozók hiánya, erős függőség azoktól. VESZÉLYEK Szombathely regionális funkcióinak gyengülése: Jelenleg a megyeszékhely több regionális szerepkörrel is rendelkezik, melyek révén vonzása több tekintetben kiterjed Zala megyére, esetenként más szomszéd megyékre és bizonyos vonatkozásokban Burgenlandra is. Az illegálisan lerakott szennyvíz és hulladékok szennyezik a talajt és elérhetik a sérülékeny vízbázist. Megegyezés hiányában tovább folytatódik a Rába osztrák oldali szennyezése. A heiligenkreuzi hulladékégető megépítése esetén meg fogja növelni a tehergépkocsi-forgalmat a környéken, ezzel a környéken lakókat érintő levegőés zajszennyezés is növekedni fog. Narda és Dozmat településeken a kavicsvagyon kiaknázása, Bucsu, Felsőcsatár, Horvátlövő, Ják, Nárai, Narda, Pernye, Pornóapáti, Sé, Torony,

33

Vas megye Területrendezési Terv módosítás – Környezeti Értékelés ilyen rendszer különösen alkalmas az aprófalvas, perifériális térségek, forgalomszegény időszakok kiszolgálására. Megújuló energiaforrások hasznosítása. Műszaki innovációs K+F központ kialakítása kívánatos a nagyobb ipari parkokban, a megújuló energiát hasznosító iparfejlesztés érdekében

Vaskeresztes térségében az egyszer már elvetett lignitbányászat felvetése jelenthet problémát. A főközlekedési korridorok fejlesztésének elhúzódása. Öncélú, a környezeti és helyi gazdasági szempontokat figyelmen kívül hagyó közlekedésfejlesztés a növekvő tranzit- és célforgalom összes káros hatását a megyére zúdítja.

Közlekedésből eredő konfliktusok Vas megye területén a légszennyezettség mértékét döntően a közúti közlekedés befolyásolja. A helyzet jelenleg nem kritikus, de beavatkozást igényel, mert beavatkozás nélkül már középtávon romlás várható. A közlekedésből eredő légszennyezés elsősorban az út menti területek levegőminőségének alakulásában meghatározó, ezért elkerülhetetlen fejlesztési, illetve rendezési feladat nagy forgalmú szakaszokon az érzékeny területeket elkerülő utak építése. Zaj- és rezgésvédelmi szempontból is környezeti konfliktust okoz a közlekedés. A vasúti közlekedés okozta zaj- és rezgésterhelés csökkentését a meglévő vonalakon elsősorban nem területrendezési eszközökkel (pl. zajvédő fal építésével, korszerű szerelvények beállatásával) lehet megoldani, a közúti közlekedés vonatkozásában azonban elkerülő utak tervezésével és építésével javítani lehet a helyzeten. A megye főhálózati útjairól összességükben megállapítható, hogy a vonalvezetésük és forgalomtechnikai kialakításuk döntően megfelel a forgalmi igényeknek, a környezet által biztosított feltételeknek, a terep- és beépítési viszonyoknak, de a főutak egyre növekvő forgalmi terhelése előbb-utóbb beavatkozást igényel (ebben a tekintetben a 86 sz. főút a legterheltebb a megyében). A közlekedés környezetkárosító hatása a talaj és a vizek szennyezése üzemszerű használat és havária esetén egyaránt. A csapadékvíz korszerűtlen elvezetése (ill. el nem vezetése) ahhoz vezet, hogy a talajba és közvetlenül vagy közvetve a vizekbe káros anyagok mosódnak be. A meglévő utak korszerűsítése, az elkerülő utak és egyéb új útszakaszok építése során ezért kiemelt figyelemmel kell lenni e hatások hatékony mérséklésére. A nyomvonal körültekintő megtervezése mellett fontos a vízelvezetés korszerű megoldása és környezetvédelmi berendezések (pl. megfelelő szűrők) alkalmazása, így biztosítandó a környezeti elemek megóvását. A megyét érintő fejlesztési koncepciók, programok, a megyei rendezési terv a közlekedési célok tekintetében koherens, de sok esetben túlzott, főként kormányzati kompetenciába tartozó elvárást fogalmaz meg. Vas megyét elkerülik, nem érintik az ún. Helsinki közlekedési folyosók , azok a Nyugat-dunántúli régió északi és déli határsávjában haladnak. Vas megye ilyen formán beékelődik a délen húzódó, Zala megyét érintő V. páneurópai közlekedési folyosó , illetve ennek egyik alága az V/B. jelű folyosó, valamint az északon húzódó, GYMS megyét érintő IV. páneurópai közlekedési folyosó közé. A megye közlekedés-földrajzi szerepét éppen ezen folyosók közötti fekvése értékeli fel. Ugyanakkor a hálózati hiányosságok miatt a megye egyben sajátos közlekedési árnyékhelyzetben is van. Ennek fő oka, hogy jelenleg még hiányzik egy markáns észak-déli irányú közúti közlekedési folyosó, az M9 és M86 gyorsforgalmi utak. A közlekedés-földrajzi összefüggéseket

34


felismerve a területi (megyei, régiós) szereplők felelős gondolkodását mutatja az M9, M86 gyorsforgalmi utak mielőbbi megvalósítása melletti aktív lobbitevékenység. Megállapítható tehát, hogy a közúti közlekedés volumenének növekedése miatt továbbra is folytatni kell az elkerülő utak (Körmend, Celldömölk, Sárvár stb.) építését. Egyre sürgetőbb feladat a nagy forgalmú utak azon szakaszainak kiváltása, ahol a védendő épített környezet megóvása, a lakókörnyezet egészségügyi helyzete és a természeti értékek védelme miatt ez szükséges. A fentiek miatt javasolt elkerülő utak építését már a felülvizsgálat tárgyát képező megyei területrendezési terv is javasolja, és időközben több településnél meg is épült a javasolt körgyűrű. Vas megye egyes települései indokolatlanul elzártak, ami vagy azt jelenti, hogy csak egy bekötőúton közelíthetők meg ("zsákutcás" települések), vagy olyan hálózati hiányosságok tapasztalhatók (a jelenleg természetes akadályt képező elemek - vízfolyások, domborzat, országhatár - miatt), amelyek következtében a közelfekvő települések is csak az egymás közötti egyszerű geometriai távolság többszörösét kitevő úton érintkezhetnek egymással. A mellékúthálózati hiányok másik jellegzetes típusa a Magyarországon jellemző, megyehatároknál jelentkező út-kapcsolati hiányosság, Vas megye közúthálózatának útminősége megyei összehasonlításban a nyomvályúság és teherbírás szempontok alapján a legjobbak, míg a burkolatállapot alapján a legrosszabbak közé tartozik, az útegyenetlenség tekintetében pedig a középmezőnyben található. A közúthálózat túlterhelt szakaszai a 88 sz. főút Sárvárnál (az új elkerülő út már tehermentesíti a belterületet), a 86 sz. főút teljes megyei szakasza, de kiváltképp a Szombathely és Vát közötti szakasz a 8 sz. főút körmendi átkelési szakasza, valamint a szombathelyi elkerülő. A település-elkerülő szakaszok kiépítése (pl. Körmend) éppen ezen túlterhelt átkelési szakaszok kiváltását hivatottak megoldani, de a 86 sz. főút esetében ez már nem elegendő megoldás. Az M86 gyorsforgalmi út új nyomvonalú kiépítése szükségszerű. Fel kell hívnunk a figyelmet azonban az elkerülő utak tervezése és építése esetében a természeti környezet és a biológiai sokféleség védelmével kapcsolatos szempontok figyelembevételére is. Egyik leglényegesebb feladat a Natura 2000 területekkel kapcsolatos hatásbecslés elkészítése, amely minden várhatóan jelentős hatással járó beruházásra vonatkozóan el kell készíteni, függetlenül attól, hogy Natura 2000 területen van-e vagy sem. Konfliktusok a vízgazdálkodás területén A közműellátottság tekintetében a megye legproblematikusabb vidéke a szabdalt felszínű, apró és törpefalvakkal legsűrűbben fedett Őrség és a Hegyhát, bár a fejlesztések itt is elkezdődtek Mindkét kistérségben új szennyvíztisztítót létesítettek annak érdekében, hogy be tudják fogadni a központok vonzáskörzetébe tartozó települések szennyvízét is. A törpe-duzzasztók esetében az erőltetett duzzasztások előnytelenül megváltoztatják és veszélyeztetik a vízi élővilágot és a vízfolyások egyéb turisztikai és komplex hasznosításait, a csúcsidőben történő villamosenergia termelés és értékesítés miatt. Ezért térségi ökológiai rendszervédelemre tekintettel: a törpevízművek üzemeltetése külön hatósági szabályozás és megállapodás szerinti feltételek - a csúcsidő kizárásával - mellett engedhető csak meg.

35


A szennyvíz gyűjtése, tisztítása és elhelyezése területén ennek ellenére még jelenleg is a megyében jelentős hiányosságok vannak, hisz ma is 123 olyan település van, amelyen még nincs kiépített közcsatorna. A szennyvízcsatorna-hálózat fejlesztés területén 2000 és 2004 között előrelépés történt. A közcsatornával rendelkező települések száma a vizsgált időszakban 54-ről 65-re emelkedett, a hálózat hossza pedig összesen 135 km-rel nőtt. A közműolló ugyanakkor csak lassan záródott és még mindig eléggé nyitott. A megyén belül a legjobban ellátott a kőszegi és a szombathelyi település-együttes, köszönhetően annak, hogy megvalósult a Kőszeg és Szombathely közötti regionális csatornahálózat, melyhez a kistérségek számos települése csatlakozhatott. A hálózatépítés, -bővítés a közelmúltban is folytatódott, melynek eredményeképpen számottevően javult a életminőség és csökkent a környezeti terhelés Bögötén, Bükön, Csákánydoroszlón, Egyházasrádócon, Felsőcsatáron, Iváncon, Jánosházán, Kámban, Nádasdon és Szentpéterfán. Az ellátottság tekintetében a megye legproblematikusabb vidéke a szabdalt felszínű, apró és törpefalvakkal legsűrűbben fedett Őrség és a Hegyhát, bár a fejlesztések itt is elkezdődtek Mindkét kistérségben új szennyvíztisztítót létesítettek annak érdekében, hogy be tudják fogadni a központok vonzáskörzetébe tartozó települések szennyvízét is. A működő vízbázisokon kívül kedvező vízbeszerzési adottságokkal rendelkező területek, az un. távlati vízbázisok, melyek a fejlesztés lehetőségét, a stratégiai tartalékot jelentik. Biztonságba helyezésük és folyamatos gondozásuk célja, hogy a kiépítésig (a távlati vízbázis igénybevételéig akár havária események miatt, vagy a vízigények bővülése miatt) se mennyiségi se minőségi romlás ne következzék be ezeken a vízbeszerző területeken. A megye távlati lokális vízbázisai: Ostffyasszonyfa térségi Csákánydoroszló térségi Vát térségi Ikervár térségi Az üzemelő vízbázisok közül 45 (50%) -természeti, földtani szempontból- sérülékeny környezetben van. Ezek az un. sérülékeny vízbázisok. Ezeken a helyeken nincsenek vagy hiányosak a természetes vízzárónak minősíthető képződmények, ezért a terepfelszín alá kerülő szennyező anyagok - még ha évtizedek alatt is - lejuthatnak az ott tárolódó, vagy megcsapolt víztömegbe. A vízbázis védelme kiemelt feladata a megyének. A felszíni vízkivételi helyek és a kismélységű kutak körül fokozottan sürgető a védőidom kijelölése. A sérülékeny vízbázisok előzetes hidrogeológiai védőövezetének lehatárolása megtörtént, a 123/1997 (VII.18.) Korm. rend. 5. számú mellékletében előírt korlátozásokat figyelembe kell venni. A közúti közlekedés intenzitása miatt a települések burkolt felületeiről összegyűlő csapadékvíz rendkívül kedvezőtlen összetételű szennyezettséget mos le a közlekedési felületekről. Ez a csapadékvíz tovább szennyezi a talajt, valamint a felszíni és a felszín alatti vizeket. A csapadékvíz elvezetés fejlesztését elsődlegesen a településeken belül kell megoldani. A csapadékvíz elvezetését biztosító hálózattal az összegyűlő csapadékvizeket megfelelő környezetvédelmi berendezések közbeiktatásával kell a természetes vízfolyásokba, mint befogadóba kell továbbvezetni. A vizek szennyezését egyrészt pontszerű szennyező források okozzák, így például a települési szennyvíz és a települési szilárd hulladék vizekbe kerülése. A települési szennyvíz vízfolyásba kerülése általános probléma, ami különösen a kisvízfolyások esetében okozza a

36


vízminőség jelentős romlását. A szennyvíz okozta szennyezés mértéke jelenleg egyre növekszik, csökkentése és megszüntetése fontos feladat. Sok helyen probléma a vízgazdálkodási és természetvédelmi kérdések összehangolásának hiánya. Mivel érzékeny természeti területről van szó, előfordul, hogy a vízgazdálkodási szempontból fontos ítélt beavatkozások kivitelezésének gátat szab a természetvédelem, másrészt a természetvédelem szempontjainak beépülése a vízgazdálkodási, „meder karbantartási” gyakorlatába nem megfelelő. Költséges tevékenység az intenzív agrárgazdálkodás feltételeinek biztosítása olyan, rendszeresen, nagy gyakorisággal vízborította (árvizes és/vagy belvizes) területeken, ahol értékes vizes élőhelyek lennének egyébként, melyek a mély fekvésű területeken és a folyóvölgyekben az élőhelyi gazdagságot és változatosságot növelnék. Ezeken a területeken a belvíz mentesítés költségei megtakaríthatóak lennének, az intenzív gazdálkodásból származó kémiai terhelések felszámolhatóak, ideiglenes víztározási gondok megoldhatóak lennének és az élőhelyi változatosság megfelelő extenzív műveléssel (rét, legelő, erdő, nádas) javítható lenne. A jelenlegi agrártámogatási rendszer nem szolgálja a VKI és a Natura 2000 jogszabályok által elvárt eredményeket. Általában kicsi a vízfolyások rendelkezésére biztosított „élettér”, nincs szűrőmező (gyep, vagy fás társulás), nincs lehetőség a vízfolyások part biztosítására és árnyékolására (legalább féloldali) árnyékoló faállomány kialakítására, túl közeli a művelt terület határa. A parti területek intenzív használata miatt a víz tározására nem áll rendelkezésre elegendő terület, így az árvízmentesítés egyetlen útja a medrek karbantartása (növényzet irtása, mederkotrás), ami gyakran az ökológiai állapot romlását idézi elő. Vas megye területén a kistérségi szennyvízkezelési programok ösztönzése, az ivóvízbázis védelme, a vízrendezés, és szükségtározók létesítése (Lukácsháza mellett, Gór térségében), valamint a a melioráció ösztönzése tartozik a közeljövő megoldandó feladatai közé. Konfliktusok a hulladékgazdálkodás területén A megyében az elmúlt időszakban – a régió másik két megyéjével szemben – nem kezdődött meg olyan nagytérségi hulladékgazdálkodási rendszer kialakítása, amely komplexen, a teljes megye területére valósítaná meg a hulladékok mind nagyobb arányú szelektív gyűjtését, előkezelését. Ezzel párhuzamosan fontos lenne a megyében is jellemző, illegális, féllegális korábbi, mai környezetvédelmi elvárásoknak már nem megfelelő, lezárt hulladék lerakók rekultivációja, felszámolása. A szelektív hulladékgyűjtés a hazai viszonyoknak megfelelően nem eléggé szelektív és elterjedt. Ugyanakkor megállapítható, hogy a megye az országos átlagot mind a szelektív hulladékgyűjtés beindításának idejével, mind annak színvonalával jelentősen felülmúlta. A csapadék és szennyvíz-elvezetés problémáiból eredő konfliktusok és megoldásuk 3.5. A terv céljainak megvalósulásával közvetve vagy közvetlenül környezeti szempontból negatív hatást kiváltó tényezők feltárása, különös tekintettel azokra a tervi elemekre, amelyek a természeti erőforrások igénybevételét vagy a környezetterhelés, vagy az emberi egészség károsodásának közvetlen előidézését jelentik.

37


Ebben a pontban összefoglalóan bemutatjuk a terv megvalósulásával közvetve vagy közvetlenül környezeti szempontból negatív hatást kiváltó tényezőket , illetve a terv megvalósulása esetén várható hatásokat különös tekintettel Natura2000 területekre, a vizek állapotára, de kitérünk a tájra, településre, klímára, természeti (ökológiai) rendszerre is. A kiemelés indoka, hogy mind a Natura 2000 területhálózat, mind pedig a víztestek és vízgyűjtők kiemelt figyelmet kell hogy kapjanak a terv kialakítása és megvalósítása során is az EU Élőhelyvédelmi és Víz keretirányelvének előírásai szerint. A hatályos területrendezési terv elfogadása óta eltelt időszakban több jogszabályi változás is történt az ökológiai hálózat, táji-, természeti értékek védelmével összefüggésben. Megváltozott az ökológiai hálózat övezeti rendszere, kijelölésre kerültek a Natura 2000 területek. Az országos ökológiai hálózat területét a hatályos területrendezési terv az OTrT vonatkozó övezeti rendszere alapján védett természeti terület övezetbe, védett természeti területek védőövezetébe, természeti terület övezetébe és ökológiai (zöld) folyosó övezetbe sorolta. A 2008-ban módosított Országos Területrendezési Terv az országos ökológiai hálózat új övezeti rendszerét vezette be: magterület, pufferterület, ökológiai folyosó övezetekkel. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium adatszolgáltatása alapján a terv az új övezeti rendszert tartalmazza. A pufferterületek jól körülhatárolhatóan néhány kisebb térségben koncentrálódnak. Az ökológiai folyosó övezete jellemzően a védett területek és a magterületek között helyezkednek el, nagyarányú átfedésben a Natura2000 területekkel is. Az ökológia magterületek és folyosók övezetei lefedik a megye valamennyi jelentősebb természetvédelmi területét is.

. ábra. Az ökológiai hálózat (zöld) és a Natura2000 területek (piros) kapcsolata

Az ökológiai hálózat övezeteire alkalmazni kell az OTrT vonatkozó előírásai mellett, a természet védelméről szóló törvény előírásait, a védett természeti területek védettségét kimondó rendeletben foglalt előírásokat. A Natura 2000 területeken pedig a vonatkozó 38


kormányrendelet szerinti előírásokat (beleértve a Natura 2000 hatásbecslés elkészítését) is figyelembe kell venni a településrendezési tervek készítése és a területek hasznosítása során. A terv az ökológiai hálózat kiemelt értékét képviselő, védett természeti területeket is jellemzően magában foglaló magterületekre, az ökológiai folyosó területeire és a pufferterületi övezetre vonatkozóan megfelelő ajánlásokat fogalmaz meg. A tervben foglalt táj- és természetvédelmi vizsgálat megállapította, részletes számszerű adatokkal, térképi lehatárolásokkal is alátámasztotta, hogy Vas megye az ország természeti értékekben egyik leggazdagabb vidéke. Az elmúlt évtizedek intenzív tájhasznosítási, tájgazdálkodási formáinak következtében számos táji-, természeti érték semmisült meg, illetve károsodott. A kedvezőtlen folyamatok ellenére a megyében sok olyan természetileg értékes terület, illetve objektum található, amelyek védettek, vagy arra tervezettek, de akár jogi védelem nélkül is megóvásra érdemesek. Ezek az országos szinten védett területek (tájvédelmi körzetek, természetvédelmi területek) valamint az időközben megállapításra került Natura2000 európai ökológiai hálózathoz tartozó területek besorolásra kerültek az OTrT által előírt ökológiai hálózati kategóriákba. Az országos ökológiai hálózat területei A 2003. évi XXVI tv. az Országos Területrendezési Tervről (OTrT) kijelöli - többek között az országos ökológiai hálózat területét, mely megyei szinten a következő övezetekből épül fel: magterület, ökológiai folyosó és pufferterület. OTrT ökológiai hálózat

km2

Hatályos terv

1146,7 ökológiai hálózat természeti terület ökológiai folyosó védett ter. terület

km2

Tervmódosítás

km2

1243,5 394,4 318,9 530,3

ökológiai hálózat magterület ökofolyosó pufferterület

1138,4 732,225 367,454 38,7669

% % (OTRT) Hatályos terv 99,3 91,6

. táblázat. Az Országos Ökológiai Hálózat területei

Az OTrT és a hatályos területrenedezési terv és a tervmódosítás különböző nagyságú védette területekkel számol. A tervezett állapot megegyezik az OTrT-ben tervezettekkel, de jelentősen, mintegy 9%-al eltér a jelenleg hatályos tervtől. A tervezési terület Natura 2000 területeit várhatóan jelentős mértékben érinti több beavatkozás is. Fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy az egyes beavatkozások, tevékenységek esetében, mint pl. kerülő utak kialakítása, beépítésre szánt területté nyilvánítás esetén minden esetben vizsgálni kell, hogy a Natura 2000 területek kijelölése vagy a Natura 2000 jelölő fajok védelmi céljaira lesz-e jelentős hatással, milyen módon és mértékben, függetlenül attól, hogy Natura 2000 területen van-e a beruházás vagy területhasználat, funkcióváltás. 3.6. A terv főbb céljainak megvalósulása esetén várható közvetlen vagy közvetett hatások előrejelzése (különös tekintettel a környezeti elemekre /földre, levegőre, vízre, élővilágra, épített környezetre, ez utóbbi részeként az építészeti és régészeti örökségre/, a környezeti elemek rendszereire, folyamataira, szerkezetére, különösen a tájra, településre, klímára, természeti (ökológiai) rendszerre, Natura2000 területekre, a

39


biodiverzitásra, valamint az emberek egészségi állapotára, társadalmi, gazdasági változásokra)

A várható környezeti hatásokat és hatótényezőket a következő táblázatban foglaltuk össze.

40


Tervezett változások elemei

Általános környezeti és vonatkozó társadalmi gyakorlatot érintő hatások

A megyei terv felülvizsgálata és módosítása előkészítése során – a hatályos településszerkezeti tervek tartalmának feldolgozásával – elkészült a területfelhasználás jogi állapotát – ezen belül a települési területek kiterjedését rögzítő vizsgálat, amely a módosítás kiinduló alapját képezi.

Az alkalmazott megoldás biztosítja, hogy a települési térség további bővítése során következetesen lehessen alkalmazni azokat a térségi övezeteket, amelyek a területfelhasználást befolyásolják, korlátozzák.

A megyei szerkezeti tervben tervezett terület felhasználás meghatározása került a mezőgazdasági területfelhasználási kategória az OTrT-ben adott felhatalmazás szerint, a megyei sajátosságok figyelembevételével. A megyei tervben, ezzel megszűnik a hatályos megyei tervben kül- és belterjes minősítés, valamint a művelési ág (gyep, legelő, ültetvény) szerinti megkülönböztetés.

Az erdőterületek e kategóriába sorolásával némileg csökkent az erdőgazdasági térség kiterjedése az OTrT-ben tervezetthez képest.

(E korlátozások a jóváhagyott településszerkezeti tervekben beépítésre szánt és jogszerűen kijelölt területeket nem érinti.)

Natura 2000 területekkel kapcsolatosan várhatóhatások

Vizek állapotára vonatkozóan várható hatások

A tervezés során választott megoldás jogbiztonságot biztosít, azt, hogy a települési önkormányzatok által az önkormányzati és az épített környezet alakításáról szóló törvényekben biztosított döntések beépültek a megyei szerkezeti terv alapját képező területfelhasználási adatbázisba, tehát a tervezés során e döntésekben meghatározottakhoz képest terület-felhasználási visszasorolásokra nem kerül sor.

Natura 2000 területekre vonatkozóan értékelhetővé válik a helyezet, amely eredményeképpen a települések és térségek szintjén orientálhatók a beépítésre szánt területek kijelölési folyamatai.

A települések kiterjedése befolyásolhatja a vizek állapotára gyakorolt hatások nagyságát, kiterjedését. Az aktuális állapot rögzítése elősegítheti a megfelelő orientációt a további beépítések takarékos megvalósítása és a vizekre gyakorolt hatások minimalizálása tekintetében.

A mezőgazdasági területfelhasználási kategória alkalmazása települési önkormányzatok számára lényegesen nagyobb mozgásteret biztosít fejlesztési törekvéseik megvalósításához, a külterület területfelhasználása tervezéséhez.

Több helyen is érinti a Natura 2000 hálózat területeit a kategória. A nem megfelelően körültekintő és hatásbecslésen alapuló területfelhasználás veszélyeztetheti a kijelölési és védelmi célokat. Másrészt pedig elősegítheti a Natura 2000 fenntartási tervekhez való igazódást a nagyobb mozgástér kihasználásával, azaz a védelmi célokhoz is igazodó gazdálkodás, területfelhasználás valósítható meg.

A kategória csökkenése nem okoz környezeti problémát. Vizsgálni kell azonban, hogy a kikerülő területek milyen területhasználatba kerültek át.

A hatályos OTrT szerint belterületekün kívül teljes mértékben erdőgazdasági térségbe sorolt települések településszerkezeti tervei készítésénél lenne mód új – beépítésre szánt - területek

41



Általános környezeti és vonatkozó társadalmi gyakorlatot érintő hatások kijelöléséhez, indokolatlanul települések lehetőségeit.

A megyei szerkezeti tervben tervezett terület felhasználás meghatározása során új elem – a „vegyes” területfelhasználási kategória - is alkalmazásra került az OTrTben adott felhatalmazás szerint, a megyei sajátosságok figyelembevételével. Az erdőgazdasági térség tervezett kiterjedése a hatályos megyei tervben tervezetthez képest tovább nő.



ami szűkítené e fejlesztési

A „vegyes” kategória alkalmazásával némileg csökkent az erdőgazdasági térség kiterjedése az OTrT-ben tervezetthez képest, de növekedett a mozaikos tájhasználatot lehetővé tevő vegyes mező és erdőgazdasági területek tervezésének lehetősége.

A „vegyes” területfelhasználási kategória alkalmazása az érintett települési önkormányzatok számára lényegesen nagyobb mozgásteret biztosít a külterület terület-felhasználás tervezéséhez.

Vizsgálni kell a Natura 2000 területek érintettségét.

Az erdőterületek növelésének egyértelműen kedvezőek a környezeti hatásai.

A növekedés az erdőgazdasági hasznosításra való elsősorban alkalmas területeken tervezett, a másodsorban alkalmas területeken javasolt.

A potenciális erdőtelepítési területből – ritka gyeptársulásaik megőrzése érdekében – ki kell zárni a természetvédelmi oltalom alatt álló gyepterületeket, továbbá a természetes és természetközeli állapotú, természeti területnek minősülő gyepterületeket, valamint a NATURA 2000 hálózatba kijelölt természetes élőhelyeket. Az erdőtelepítésre javasolt területek későbbi természetvédelmi oltalom alá kerülése esetén minden művelési ág változáshoz a természetvédelmi hatóság engedélye is szükséges.

Ennek következtében a település-szerkezeti tervekben tervezendő erdők kiterjedése – ezzel együtt a megye erdősültsége – tovább fog nőni elsősorban a mezőgazdasági művelésre kevésbé alkalmas területeken, amely egyaránt kedvező a táji potenciáloknak megfelelő tájhasználat kialakítása, másrészt a turizmusidegenforgalom fejlesztése szempontjából.

Az erdősítés, amennyiben megfelelő szerkezetű erdők és nem faültetvények kialakítására kerül sor a felszínalatti vizek védelmét és a vízmegtartást is elősegíthetik, valamint a felszíni vizek közelében védő zónát alkothatnak, amellyel szintén védik a vizek minőségét.

42



Az OTrT-ben módosítása során megváltozott területfelhasználási kategóriák alkalmazása keretében egységes mezőgazdasági térség került meghatározásra és lehatárolásra a megyei tervben, ezzel megszűnt a külés belterjes minősítéssel összefüggő művelési ág (gyep, legelő, ültetvény terület) megkülönböztetése.


Környezeti szempontból nem értékelhető a változtatás hatása, ugyanis a területekre vonatkozó minden más szabályozási feltétel változatlanul teljesül.


Az erdősültség további növelése csökkenti a mezőgazdaságilag felhagyott parlag területek arányát, ezzel az érintett térségek fejlődését, ott az életminőség környezeti feltételeinek javulását.

Az erdőgazdálkodási térség NATURA 2000 madárvédelmi és természet-megőrzési területein az erdőgazdálkodást a tájtermészetvédelemi szempontok figyelembevételével, az ökológiai érdekek érvényesítésével kell folytatni.

Mivel megyei szinten nem fűződnek direkt érdekek a területhasználat meghatározásához, a gyűjtőkategória alkalmazása nem jár kedvezőtlen hatással a térség társadalmára.

Több helyen is érinti a Natura 2000 hálózat területeit a kategória. A nem megfelelően körültekintő és hatásbecslésen alapuló területfelhasználás veszélyeztetheti a kijelölési és védelmi célokat. Másrészt pedig elősegítheti a Natura 2000 fenntartási tervekhez való igazódást, azaz a védelmi célokhoz is igazodó gazdálkodás, területfelhasználás valósítható meg megfelelő tervezéssel és gazdálkodói szemlélettel.

A megyei terv alkalmazott övezetei a megyei szerkezeti terven kijelölt mezőgazdasági térségen belül akár a szántó művelésre való elsődleges, vagy másodlagos alkalmasság vonatkozásában, akár az erdősítésre való elsődleges, vagy másodlagos alkalmasság megjelölésével, akár az ökológiai hálózathoz való tartozás meghatározásával kellő információt szolgáltatnak az egyes területek településrendezési tervben történő meghatározásához.


A kategória több helyen is érint vízgazdálkodási problémákkal küzdő területeket. A nem megfelelően körültekintő és vizsgálatokon alapuló területfelhasználás veszélyeztetheti a vizek állapotát. A területek felhasználása során a felszíni, felszínalatti jó állapotának megtartása vagy elérését kell elősegíteni a gyakorlat során.

43


Tervezett változások elemei A megyei szerkezeti terv és a megyei területrendezési szabályozás a korábbinál takarékosabb területfelhasználásra ösztönöz azzal, hogy – új övezetek alkalmazásával - korlátozza a mező és erdőgazdasági térségben az újabb beépítésre szánt területek kijelölését.

Általános környezeti és vonatkozó társadalmi gyakorlatot érintő hatások Környezeti szempontból kiemelkedő fontosságú az új – beépítésre szánt - területek kijelölésének és igénybevételének lassítása. A megoldás hozzájárul a térség egésze hosszú távú fenntarthatósága biztosításához.

A hatályos településszerkezeti tervekben megfogalmazott terület-felhasználás (amely a településenként külön–külön megfogalmazott és elfogadott településfejlesztési koncepciók célkitűzései figyelembevételével került megfogalmazásra és elfogadásra) megjeleníti a megyei települések által elfogadott fejlesztési irányokat és rögzíti az ezek megvalósításához szükséges területeket. A kijelölt területek e szerint elegendőek és alkalmasak a tervezett funkciók megvalósítására.

Natura 2000 területekkel kapcsolatosan várhatóhatások Alapvetően pozitív hatású a takarékosabb területfelhasználásra ösztönzés. Több helyen is érinti a Natura 2000 hálózat területeit. A nem megfelelően körültekintő és hatásbecslésen alapuló területfelhasználás veszélyeztetheti a kijelölési és védelmi célokat. Másrészt pedig elősegítheti a Natura 2000 fenntartási tervekhez való igazódást a nagyobb mozgástér kihasználásával, azaz a védelmi célokhoz is igazodó gazdálkodás, területfelhasználás valósítható meg.

Vizek állapotára vonatkozóan várható hatások Alapvetően pozitív hatású a takarékosabb területfelhasználásra ösztönzés. Több helyen is érint vízgazdálkodási problémákkal küzdő területeket. A nem megfelelően körültekintő és vizsgálatokon alapuló területfelhasználás veszélyeztetheti a vizek állapotát. A területek felhasználása során a felszíni, felszínalatti jó állapotának megtartása vagy elérését kell elősegíteni.

Amennyiben a megyei terv hatálya időszakában ma még nem ismert új funkció számára válik szükségessé olyan új területi kijelölés, amelynek nagyságrendje meghaladja a területrendezési szabályokban megengedett mértéket, úgy lehetőség van annak területrendezési eljárásban történő beillesztésére. Így az indokolt helyi fejlesztési célok megvalósítása – már amennyiben nem sértenek tájtermészetvédelmi- földvédelmi érdeket – megvalósíthatóvá

44






válik. A területhasználat koordinálását segítik azok (az OTrT-vel összhangban kijelölt) övezetek, amelyek a beépítésre szánt területek kiterjesztését korlátozzák. A megyei szerkezeti tervhez kapcsolódó alátámasztó munkarészek megjelenítik a területhasználatot korlátozó övezetek területi kiterjedését, ezzel kirajzolódik az a korlátozott mozgástér, amelyen belül a települések a törvény által lehetővé tett bővítési lehetőségükkel élhetnek. A települési térség ajánlásai új elemekkel egészülnek ki: o

Az új gazdasági terület kijelölésének indokoltságát kistérségi szinten kell igazolni

o

új terület igénybevételére ott van lehetőség ahol a kijelölés nem ütközik az övezeti tervben meghatározott korlátozásokkal, illetve

Az új területek kijelölésének – térségi övezetek meghatározásával történő erőteljes korlátozása biztosítja, hogy új területek kijelölésére és igénybevételére csak ott kerülhessen sor, ahol az nem sért természetvédelmi-, talajvédelmi-, erdővédelmi érdekeket.

Az OTrT-ben is érvényesített össztársadalmi érdek fűződik az országos és térségi jelentőségű – a térség hosszú távú potenciáljait is meghatározó táji-, természeti értékek és területek megőrzéséhez.

Környezeti vonatkozásban azáltal, hogy az új ajánlások érvényesülésük esetén feltételekhez kötődik az új területek igénybevételét, csökkentik a környezeti szempontból kedvezőtlen változások dinamizmusát

Az új előírások társadalmi vonatkozásban kedvező hatásúak, hiszen megakadályozzák, hogy – miközben térségi szinten elegendő tartalékterületek állnak rendelkezésre - olyan új területek kerüljenek bevonásra o amelynek szükségessége kistérségi összefüggésben nem igazolt.

A kompakt településfejlesztés támogatásával, a tájban véletlenszerűen és szigetszerűen kialakuló új beépítések korlátozása pedig

A korlátozással nem érintett területek megjelenítésével a terv elősegíti, hogy a települések már fejlesztési célkitűzéseik és irányaik meghatározásánál figyelembe tudják venni a térségi jelentőségű és értékű területeket.

A kistérségi szinten igazoltan szükséges területek kijelölése

Alapvetően pozitív hatású. Több helyen is érinti a Natura 2000 hálózat területeit. A nem megfelelően körültekintő és hatásbecslésen alapuló területfelhasználás veszélyeztetheti a kijelölési és védelmi célokat. Másrészt pedig elősegítheti a Natura 2000 fenntartási tervekhez való igazódást a nagyobb mozgástér kihasználásával, azaz a védelmi célokhoz is igazodó gazdálkodás, területfelhasználás valósítható meg.

Alapvetően pozitív hatású. Több helyen is érint vízgazdálkodási problémákkal küzdő területeket. A nem megfelelően körültekintő és vizsgálatokon alapuló területfelhasználás veszélyeztetheti a vizek állapotát. A területek felhasználása során a felszíni, felszínalatti jó állapotának megtartása vagy elérését kell elősegíteni.

Alapvetően pozitív hatású a takarékosabb területfelhasználásra ösztönzés. Több helyen is érinti a Natura 2000 hálózat területeit. A nem megfelelően körültekintő és hatásbecslésen alapuló területfelhasználás veszélyeztetheti a kijelölési és védelmi célokat. Másrészt pedig elősegítheti a Natura 2000 fenntartási tervekhez való igazódást a nagyobb mozgástér kihasználásával, azaz a védelmi

Alapvetően pozitív hatású a takarékosabb területfelhasználásra ösztönzés. Több helyen is érint vízgazdálkodási problémákkal küzdő területeket. A nem megfelelően körültekintő és vizsgálatokon alapuló területfelhasználás veszélyeztetheti a vizek állapotát. A területek felhasználása során a felszíni, felszínalatti jó állapotának megtartása vagy elérését kell elősegíteni.

45




Natura 2000 területekkel kapcsolatosan várhatóhatások célokhoz is igazodó gazdálkodás, területfelhasználás valósítható meg.


ahol a tervezett új területfelhasználás határos az adott település belterületével.

tájvédelmitájképvédelmi szempontból is pozitívak.

és fejlesztése hosszú távon előnyt jelent a helyi társadalom szempontjából.

Jelen tervezési eljárás keretében készült módosított térségi szerkezeti tervhez egy olyan településsoros - és valamennyi területfelhasználási kategória területét meghatározó, a tervmódosítás mellékletét képező - területi mérleg készül, amely lehetővé teszi az önkormányzatok által készítendő településszerkezeti tervekben tervezett eltérések (változtatások) %-os megfelelőségének ellenőrzését.

A területi mérleg, illetve a területi változás számszerűsíthető monitoringozása lehetőségének biztosítása kedvező környezeti szempontból, hiszen hiteles és összehasonlítható információval szolgál a környezet és természetvédelmi hatóságok, illetve az ebben érdekelt társadalmi szervezetek számára

A területés településfejlesztésért és rendezésért felelős tárca által megjelenített érdekek fűződnek a területfelhasználási szabályok betartásához és ellenőrzéséhez. Ezt segíti elő, hogy a tervmódosítás során a területi mérleg is kidolgozásra és elfogadásra kerül, amely kiindulási alapjává, illetve mérőszámává válik az azt követő változtatásoknak.

Pozitív hatású a nyomon követés lehetőségének biztosítása.

Pozitív hatású a nyomon követhetőség és az értékelési feltételek javítása.

A térségi területfelhasználásra vonatkozó ajánlások kiegészülnek a magyarországi megyei terület-rendezési tervezés fő tapasztalatai és eredményei felhasználásával

A kiegészítések többsége a fenntarthatósági követelmények teljesülését segíti ajánlásként és nem kötelező szabályként. (Utóbbit a megyei tervek tartalmi követelményei nem teszik lehetővé.)

A kiegészítések kedvező hatásúak az egyes térségek fenntartható fejlesztése feltételei differenciált meghatározásához, amelyhez össztársadalmi és térségi érdekek egyaránt fűződnek.

Áttekintve és értékelve az ajánlásokat, amelyek rendkívül átfogó és jó környezeti, társadalmi értékorientációt tükröznek, ugyanakkor a Natura 2000 hatásbecslés általában hiányzik az ajánlások közül, holott minden esetben kötelező vizsgálni, hogy szükséges-e az elkészítése.

Áttekintve és értékelve az ajánlásokat, amelyek rendkívül átfogó és jó környezeti, társadalmi értékorientációt tükröznek, ugyanakkor a VKI és a vízgyűjtő gazdálkodási tervek figyelembevételére való figyelemfelhívás hiányzik, bár számos elem megjelenik az ajánlások között, amely a vizek jó állapotának megőrzését vagy elérését hivatott elősegíteni, pl.

46





Vizek állapotára vonatkozóan várható hatások védőövezetek, stb.

Az M8 autópálya nyomvonalának pontosítása (az OTrT törvény módosítása, illetve a megvalósítás előkészítésére készülő tervek figyelembevételével).

A megyei terv módosítása Vasszentmihály – Rátót – Gasztony térségében még alternatívában tartalmazza az M8 nyomvonalát. 1.alternatíva: a hatályos megyei tervben már elfogadott változat 2.alternatíva: a hatályos OTrT-ben ábrázolt nyomvonal pontosítása

A területrendezési terv a védelmi övezetek sokirányú alkalmazásával oldja meg, hogy a tervezett új M8 csomópontok térségében csak ott kerülhessen sor új beépítésre szánt terület kijelölésére, ahol az semmilyen vonatkozásban nem sért táji-, természeti-, környezeti érdekeket.

A pontosított nyomvonalak által kiszámíthatóbbá válik az egyes települések fejlesztéssel való érintettsége.

Az 1-es alternatíva a védendő „magterület” határán halad (azt kis területen érinti is)

Az 1-es alternatíva nyomvonala – a védett területek közelsége miatt - erőteljesen megközelíti a település lakott belterületét.

A 2-es alternatíva Rátót és Gasztony térségében az ökológiai folyosó területeit érinti (szabdalja).

Javulnak az ágazati szintű továbbtervezés feltételei. A gyorsabb eljutás a közérzeti és gyakorlati időmérleg javulását is eredményezheti a lakosságnál.

Az előírások megtartásával és hatásbecslés készítésével várhatóan mérsékelhetők a negatív hatások. A részletes tervekben fontos lenne a Natura 2000 fenntartási tervekkel összehangoltan kompenzációs terültek kijelölése, amennyiben erre van lehetőség, illetve a terület jellege lehetővé teszi.

A szabályok betartásával és a VKI által is hangsúlyozott jó gyakorlat betartásával elkerülhetők az esetleges negatív hatások.

Több helyen is érinti a Natura 2000 hálózat területeit a kategória. A nem megfelelően körültekintő és hatásbecslésen alapuló területfelhasználás veszélyeztetheti a kijelölési és védelmi célokat.

A kategória több helyen is érint vízgazdálkodási problémákkal küzdő területeket. A nem megfelelően körültekintő és vizsgálatokon alapuló területfelhasználás veszélyeztetheti a vizek állapotát.

A nyomvonal a területek érzékenysége miatt nem vezethető el a környezeti értékek teljes körű érintetlenül hagyásával. Ezért az egyeztetés során mérlegelni kell, hogy az országos érdekű hálózati elem megvalósítása során melyik alternatíva jelent kisebb

47



Általános környezeti és vonatkozó társadalmi gyakorlatot érintő hatások környezeti kockázatot.

Az M9 autópálya nyomvonalának pontosítása, illetve Sopron helyett az M86 autópályánál való végződése

Az M87 autópálya az OTrTben eddig nem szerepelt, gyakorlatilag az M9 megszűnő soproni határátmenetét helyettesíti. (A nyomvonal változása összességében nem jár a együtt a térségben a gyorsforgalmi úthálózat hossza növekedésével.) A hatályos megyei tervben Szombathelyre tervezett repülőtér Porpác-Vát térségében kerül megvalósításra, így a módosítás már nem számol a megyeszékhely területén repülőtérrel A hatályos szerkezeti terven ábrázolt infrastruktúra elemek köre kiegészül a Szombathely – Hévíz közötti 400 kV-os távvezeték

kárt,



illetve

Az OTrT-ből következő szerkezeti változtatás környezeti szempontból kedvező hatású, amennyiben távlatra tehermentesíti a gyorsforgalmi úti terheléstől elsősorban Bük – Csepreg térségét A Szombathely – Kőszeg közötti új gyorsforgalmi kapcsolat jelentős mértékben tehermentesíti majd a mai 87-es utat, ezzel csökkenti - a jelentős hosszban települések belterületén áthaladó - forgalom kedvezőtlen környezeti hatásait, a zaj és rezgésterhelést. A repülőtér telepítésének, majd működésének következtében kedvezőtlen környezeti hatásokkal is számolni kell, amelyek - a ritka településhálózatú térség - lakóterületein okozhatnak normaértéket nem meghaladó, de a nyugodt lakókörnyezetet zavaró hatásokat A nem védett tájban szubjektív megítélés kérdése, a védett és védendő területeken kedvezőtlen, illetve zavaró a 400 kV-os hálózat tartó-

A pontosított nyomvonalak által itt is kiszámíthatóbbá válik az egyes települések fejlesztéssel való érintettsége. Javulnak az ágazati szintű továbbtervezés feltételei.

Ha nem érint Natura2000 területeket akkor e nincs kedvezőtlen hatás.

Nincs hatás

Az érintett térség a jobb hazai és nemzetközi kapcsolatok révén előnyösebb helyzetbe hozza a lakosságot az útvonal által biztosított gazdasági lehetőségek növekedése által.


Nincs hatás

A térség elérhetősége javul a repülőtér áthelyezésével.


Nincs hatás


Nincs hatás

48





helybiztosításával

oszlopainak látványa a természeti és a művi környezetben

A felülvizsgálat keretében sor kerül az országos és a megyei kerékpáros hálózat módosítására az OTrT-ben történt változások érvényesítésére.

Környezeti szempontból a hálózat fejlesztése kedvező, mert miközben nem veszélyeztet fontos védett és védendő táji-, természeti értékeket, lehetővé teszi azok megközelítés kerékpárral, ezzel a „szelíd” és környezetbarát közlekedési eszközzel.

Térségi és megyei érdek a kerékpárutak hálózattá fejlesztése, ezért a továbbtervezéssel pontosított hálózat társadalmi szempontból kedvező hatású.

Alapvetően pozitív hatású. Több helyen is érinti a Natura 2000 hálózat területeit. A nem megfelelően körültekintő és hatásbecslésen alapuló területfelhasználás veszélyeztetheti a kijelölési és védelmi célokat.

Az OTrT övezeti rendszerének megfelelően az országos ökológiai részét képező területeken lehatárolásra kerülnek a „magterület”, „ökológiai folyosó” és a „pufferterület” kategóriák.

Az OTrT-ben bevezetett és Vas megye tervében is alkalmazott új övezetek lehatárolása környezeti vonatkozásban egyértelműen pozitív hatású, mivel a korábbinál hatékonyabban, szigorúbb szabályok alkalmazásával biztosítja a táji-, természeti értékek védelmét.

Össztársadalmi érdekek fűződnek a táji-, természeti értékeink védelméhez, fenntartásához és fejlesztéséhez.


Azokon a területeken ahol területi ütközés van a védelmi kategóriák lehatárolása és a településrendezési tervekben rögzített területfelhasználás között, ott a megyei terv intézkedéseket javasol az összhang biztosítására Ezzel egyidejűleg a megyei terv módosítása során

Ugyanakkor a szabályozás – területrendezési hatósági eljárás beiktatásával – kivételes esetekben lehetőséget ad az egyedi helyzetek értékelésére, (ennek alapján csak olyan területfelhasználási döntések meghozatalára, amelyek nem járnak együtt a táji-, természeti

Az ennek figyelembevételével a módosított OTrT-ben átalakított - és az ágazati fogalomhasználattal és követelményekkel is összhangba hozott - védelmi övezeti rendszer mivel szigorúbb és egyértelműbb szabályokat tartalmaz a táji-, természeti értékek védelmére, – kedvező változást jelent a védelem hatékonysága érdekében.


Alapvetően pozitív hatású. Több helyen is érint vízgazdálkodási problémákkal küzdő területeket. A nem megfelelően körültekintő és vizsgálatokon alapuló területfelhasználás veszélyeztetheti a vizek állapotát.


49




elmaradnak a hatályos megyei területrendezési tervben (az akkor hatályos OTrT-vel összhangban korábban alkalmazott és lehatárolt övezetek, mint: a „kiemelten fontos érzékeny természeti terület övezete”, a „védett természeti terület övezete”, a védett természeti terület védőövezete”, a „természeti terület” övezete, valamint az „ökológiai (zöld) folyosó övezete”

értékek jelentős sérelmével).

Ezen övezetek és övezeti szabályok megyei tervben való alkalmazása ezért egyértelműen pozitív hatású táji-, természeti potenciálok megőrzése valamint a fenntarthatósági követelmények teljesítése érdekében, amelyekhez – a fejlesztési dokumentumok tanúsága szerint Vas megyében is hosszú távú társadalmi érdekek fűződnek.

A terv módosítása során – az OTrT-ben is alkalmazott módszertan alkalmazásával felülvizsgálatra és a léptéknek megfelelő pontosításra kerül a „kiváló termőhelyi adottságú szántóterület” övezeti lehatárolása a rendelettel elfogadásra kerülő munkarészek között.

A termőföldvédelem hatékony eszközkészlete bővült ennek a két kategóriának alkalmazásával. Ennek pozitív környezeti hatása kiemelkedő.

Mivel hosszú távú társadalmi érdekek fűződnek a racionális földhasználati módok és rendszerek kialakításához, a megyei tervben alkalmazott övezetek pozitív hozzájárulást jelentenek ahhoz, hogy a településrendezési tervekben a külterületek területfelhasználási kategóriáit a hosszú távú célok és a területi potenciálok együttes figyelembevételével lehessen meghatározni.

Ezen túlmenően meghatározásra és lehatárolásra kerül „a mezőgazdasági művelésre másodlagosan alkalmas terület övezete” a megyei közgyűlési határozattal elfogadásra kerülő munkarészek között.

A „kiváló termőhelyi adottságú szántóterület” övezeti lehatárolása biztosítja a legjobb termőképességű területek védelmét, a „mezőgazdasági művelésre másodlagosan alkalmas terület övezete” lehatárolása pedig segítséget és érveket nyújt a jó területek mezőgazdasági művelésben tartásához.

Az övezeti lehatárolásokhoz kapcsolódó - a területhasználat módjára vonatkozó - ajánlások pedig hozzájárulnak a területhasználatok területi potenciálokkal összhangban


Több helyen is érinti a Natura 2000 hálózat területeit. A nem megfelelően körültekintő és hatásbecslésen alapuló területfelhasználás veszélyeztetheti a kijelölési és védelmi célokat. Másrészt pedig elősegítheti a Natura 2000 fenntartási tervekhez való igazódást a nagyobb mozgástér kihasználásával, azaz a védelmi célokhoz is igazodó gazdálkodás, területfelhasználás valósítható meg.


Több helyen is érint vízgazdálkodási problémákkal küzdő területeket. A nem megfelelően körültekintő és vizsgálatokon alapuló területfelhasználás veszélyeztetheti a vizek állapotát. A területek felhasználása során a felszíni, felszínalatti jó állapotának megtartása vagy elérését kell elősegíteni.

50






történő alakításához. A mezőgazdasági művelésre másodlagosan alkalmas területek lehatárolása tájékoztató jellegű és segítséget az ad Önkormányzatok számára a racionális földhasználat szempontjait figyelembe vevő területfelhasználás érvényesítésére akár az új fejlesztési területek kijelölése, akár az erdősítésre kijelölésre kerülő területek kiválasztása során. Új övezetként kerül lehatárolásra az „erdőtelepítésre alkalmas terület övezete” a rendelettel jóváhagyásra kerülő munkarészek között és „az erdőtelepítésre másodlagosan alkalmas terület övezete”

Az új övezetek alkalmazásának környezeti hatása pozitív egyrészt azért, o mert elősegítik az erdőterületek bővítését ebben a megyében, ahol ennek kiemelkedő jelentősége van a táji-, üdülési potenciál alakulásában o másrészt, mert a lehatároláshoz kapcsolódó övezeti szabály korlátozza a beépítésre szánt terület kijelölésének lehetőségét, ezzel – a legjobb minőségű szántóterületek védelmének mintájára – az erdőtelepítésre leginkább

Hosszú távú társadalmi érdekek fűződnek a területek racionális használatához, a táji és a turisztikai potenciálok növeléséhez, a biológiai aktivitásérték emeléséhez. Az erdőtelepítésre való alkalmasság új elemként jelenik fenti társadalmi érdekek érvényesítése, a racionális területhasználati módok és rendszerek kialakítása érdekében. A megyei tervben is alkalmazott új övezetek ebben a vonatkozásban is pozitív hozzájárulást jelentenek ahhoz, hogy a településrendezési tervekben a külterületek



51






alkalmas területeket is védi a más célú felhasználástól, ezzel közvetve hozzájárul a takarékos területhasználat célkitűzései érvényesítéséhez is.

területfelhasználási kategóriáit a hosszú távú célok és a területi potenciálok együttes figyelembevételével lehessen meghatározni.

Új övezetként kerül lehatárolásra a „kiváló termőhelyi adottságú erdőterület” övezete az FVM adatszolgáltatása figyelembevételével.

A „kiváló termőhelyi adottságú erdőterület”– mint a szántóterület – lehatárolása és a hozzá kapcsolódó szigorú szabály alkalmazása – amely csak kivételesen indokolt esetben, területrendezési hatósági eljárás lefolytatása esetén teszi lehetővé e területeken új beépítésre szánt terület kijelölését és a bányanyitást is korlátozza – környezeti és tájvédelmi szempontból egyaránt kedvező hatású

Az erdők - és azokon belül is a kiváló termőhelyi adottságú erdőterületek – megőrzéséhez társadalmi érdekek fűződnek, mert többnyire ezek azok a erdőterületek, ahol a területi potenciáloknak megfelelő, honos állományok alakultak ki.



A hatályos tervben lehatárolt „térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület” felülvizsgálatával

Mivel az övezettel érintett területek kiterjedése alapvetően nem változik csak pontosodik, a változtatásnak nincs

Mivel az övezettel érintett területek kiterjedése alapvetően nem változik csak pontosodik, a változtatásnak nincs

Alapvetően Több helyen 2000 hálózat megfelelően

Alapvetően pozitív hatású. Több helyen is érint vízgazdálkodási problémákkal küzdő területeket. A nem megfelelően körültekintő

A kapcsolódó a területhasználat módjára vonatkozó - ajánlások itt is hozzájárulnak a területhasználatok területi potenciálokkal összhangban történő alakításához.

pozitív hatású. is érinti a Natura területeit. A nem körültekintő és

52




pontosításra kerül az érintett terület.

számottevő környezeti hatása

számottevő hatása

A térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete (az OTrT-vel megegyező módszertan alkalmazásával kerül kidolgozásra) A megyei terv módosítása során az OTrT-ben közigazgatási határosan meghatározott országos tájképvédelmi területek pontosításra és a térségi tájképvédelmi területekkel kiegészítésre kerültek.

A tájképvédelem szempontjainak érvényesítése a területrendezési és a településrendezési tervezésben táji-, környezeti szempontból egyértelműen kedvező hatású.

A tájképvédelemnek - Vas megyében, ahol a táji- és az üdülési potenciál védelme és fejlesztése kiemelt fejlesztési cél – kiemelkedő jelentősége van.

A szabályozás, amely a léptéknek megfelelő részletezettséggel jelöli ki - a közigazgatási határosan rögzített érintettségen belül - a tájképvédelem fő célterületeit, a hatékony védelem eszközrendszerét a településrendezési tervezési eljárásokhoz kapcsolja olyan – a tájképi értékek fennmaradását biztosítani hivatott eszközök alkalmazásával, mint az építmények tájba illesztését bizonyító látványterv.

Natura 2000 területekkel kapcsolatosan várhatóhatások hatásbecslésen alapuló területfelhasználás veszélyeztetheti a kijelölési és védelmi célokat. Másrészt pedig elősegítheti a Natura 2000 fenntartási tervekhez való igazódást a nagyobb mozgástér kihasználásával, azaz a védelmi célokhoz is igazodó gazdálkodás, területfelhasználás valósítható meg. Kedvező hatású.

Vizek állapotára vonatkozóan várható hatások és vizsgálatokon alapuló területfelhasználás veszélyeztetheti a vizek állapotát. A területek felhasználása során a felszíni, felszínalatti jó állapotának megtartása vagy elérését kell elősegíteni.

Kedvező hatású.

Azok a szabályok, amelyek a hatékony tájképvédelmet biztosítanák – tájvédelmi törvény hiányában – még csak formálódnak a területrendezési, településrendezési eszközök részeként.

53


Tervezett változások elemei Pontosításra kerül a „térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vont terület” övezete a megalapozó területfelhasználási vizsgálatok eredményei felhasználásával

Általános környezeti és vonatkozó társadalmi gyakorlatot érintő hatások Környezeti szempontból pozitív hatású a „térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vont terület” lehatárolása, mert a környezetileg – bizonyos feltételek teljesülése esetén még terhelhető területekről tájékoztat, illetve indirekt módon, a területek környezeti érzékenységének figyelembevételével kizárja az erre alkalmatlan területeket.

Társadalmi érdekek fűződnek ahhoz, hogy a térségi hulladéklerakók olyan területen kerüljenek kijelölésre, amelyek minden szempontból megfelelnek a települési és környezeti szempontoknak. Mivel a kijelölés a területi alkalmasságra vonatkozó kizáró szempontok összefoglaló értékelésével történik, a fennmaradó – elvileg alkalmas - területek képezik az övezet tartalmát, ami nem azt jelenti, hogy ott térségi hulladéklerakó kerül kijelölésre. Azt egy egészen más eljárás keretében kell előkészíteni.





Nincs hatása a Natura 2000 területekre

Nincs hatása a vizek állapotára.

Tekintettel arra, hogy Vas megyében kialakulóban és kiépülőben vannak a hulladékgazdálkodás térségi rendszerei és létesítményei, az övezetben lehatárolt területeknek egyre kisebb jelentősége lesz. Új övezetként lehatárolásra kerülnek a „történeti települési területek” az OKM adatszolgáltatásában megadott településkört érintően területi lehatárolásokkal

Környezeti szempontból ez a lehatárolás is pozitív hatású, mert felhívja a figyelmet a történeti belvárosok és településközpontok megkülönböztetett kezelésének

A történeti települési területek meghatározásához a térségi érdekeken túl helyi érdekek is fűződnek. A közigazgatási határos lehatárolást kiegészítő – a konkrét területet a lépték adta

54






és az örökségvédelem szempontjait is érvényesítő továbbtervezés szükségességére, illetve kijelöli a továbbtervezés, a speciális szabályozás célterületeit, ezzel lehetőséget ad a fejlesztési és rendezési tervezés eszközkészletének összekapcsolására.

pontossággal megjelölő – ábrázolás elősegíti annak településrendezési tervben történő pontosítását. Ezzel a kiegészítéssel válik ez a lehatárolás – az OTrT-ben rögzítetthez képest továbblépésnek - társadalmi szempontból pedig pozitív hatásúnak.

Lehatárolásra kerül a „rendszeresen belvíz járta terület” övezete a KvVM adatszolgáltatása felhasználásával

A „rendszeresen belvíz járta terület” övezet lehatárolás környezeti szempontból is pozitív hatású. A lehatárolások elősegítik a településfejlesztési koncepciók és településszerkezeti tervek készítésénél a veszély megelőzés szempontjainak érvényesítését.

A „rendszeresen belvíz járta terület” övezet lehatárolás társadalmi szempontból is hasznos, mert tájékoztat azokról a veszélyekről és kockázatokról, amelyek ezeken a területeken a belvizekkel együtt járnak.

A Natura 2000 területekre alapvetően pozitív hatású. Az időszakos vízborítás kedvezően hat a vizes élőhelyek kialakulására.

Kedvező hatású.

Új övezetként lehatárolásra kerül a „nagyvízi meder” övezete a KvVM adatszolgáltatása felhasználásával

A nagyvízi meder lehatárolás környezeti hatása is pozitív, mert indirekt módon megremti a „teret a folyónak” EU-s irányelv érvényesítésének lehetőségét.

A „nagyvízi meder” övezete Vas megyében kis területet érint. Annak a szabálynak érvényesítéséhez, amely ezeken a területeken megakadályozza az új beépítésre szánt terület kijelölését társadalmi és gazdasági érdekek egyaránt fűződnek, ezért ezek a lehatárolások mindkét vonatkozásban kedvezőnek minősíthetők

Alapvetően pozitív hatású. Több helyen is érinti a Natura 2000 hálózat területeit. A nem megfelelően körültekintő és hatásbecslésen alapuló területfelhasználás veszélyeztetheti a kijelölési és védelmi célokat. Másrészt pedig elősegítheti a Natura 2000 fenntartási tervekhez való igazódást a nagyobb mozgástér kihasználásával, azaz a védelmi célokhoz is igazodó


55




Natura 2000 területekkel kapcsolatosan várhatóhatások gazdálkodás, területfelhasználás valósítható meg.


Új térségi övezetként kerül lehatárolásra a „földtani veszélyforrás terület” övezete

Mivel a hatályos tervben történt lehatároláshoz képest nincs területi változás, annak környezeti hatása sem értelmezhető.

A hatályos megyei területrendezési terv az alátámasztó munkarészek között tartalmazta a térségi övezet által érintett területeket. Mivel ezekben a természeti adottságokból adódó lehatárolásokban nincs változás, a módosítás nem tesz javaslatot a hatályos tervi lehatárolásokat megváltoztatására.

Nincs hatás.

Nincs hatás.

Új övezetként kerül lehatárolásra a „vízeróziónak kitett terület” övezete

Mivel a hatályos tervben történt lehatároláshoz képest nincs területi változás, annak környezeti hatása sem értelmezhető.

A hatályos megyei területrendezési terv az alátámasztó munkarészek között tartalmazta a térségi övezet által érintett területeket. Mivel ezekben a természeti adottságokból adódó lehatárolásokban nincs változás, a módosítás nem tesz javaslatot a hatályos tervi lehatárolásokat megváltoztatására.

Nincs hatás.

Nincs hatás.

A megyei területrendezési terv módosításában – megyei közgyűlési határozattal jóváhagyandó munkarészek

Környezeti szempontból mind a négy kiegészítő övezet alkalmazása pozitív, hiszen a a mezőgazdasági művelésre,

zendő települések lehatárolása új elem a megyei terven, a szélerőművek telepítése szempontjából vizsgált

Nincs hatás

Nincs hatás

56




között változatlanul szerepelnek majd kiegészítő övezetek, amelyek tartalma segíti a településrendezési tervezést, de előírásai, ajánlásai nem kötelező érvényűek a településrendezési tervek készítésénél.

illetve az erdősítésre másodlagosan alkalmas terület övezete lehatárolásai információt adnak a területek valós potenciáljainak megfelelő használati módok betervezéséhez és kialakításához,

Alkalmazott kiegészítő övezetek: - a mezőgazdasági művelésre másodlagosan alkalmas terület övezete, - az erdősítésre másodlagosan alkalmas terület övezete, - az együtt tervezésre ajánlott települések övezete, - valamint a szélerőművek telepítése szempontjából vizsgált területek övezete

Az együtt tervezésre javasolt települések köre segíti a táji-, környezeti szempontból is fontos térségi szemlélet érvényesítését a településrendezésben



területek övezete a hatályos tervnek is részét képezte, ott a lehatárolások kerültek felülvizsgálatra és módosításra a különböző védettségeket rögzítő övezeti lehatárolások változásai miatt.

A szélerőművek telepítése szempontjából vizsgált területek övezete lehatárolásai alkalmazásával biztosítható, hogy a táj- és a tájképvédelem érdekei és szempontjai a lehető legkevésbé sérüljenek az új szélkerekek, és kiserőművek helykiválasztása és telepítése során.. . táblázat A várható környezeti hatásokat és hatótényezőket azonosítása

57

4.

Javaslat környezeti szempontú intézkedésre

4.1. A terv érvényesülése során fellépő, környezetre és az emberi egészségre káros hatások elkerülésére, csökkentésére vagy ellentételezésére vonatkozó javaslatok és egyéb intézkedések A kistérségi, települési tervek a nagyprojektek esetében kiemelt kockázatcsökkentő szerepe van az előzetes környezeti és fenntarthatósági vizsgálatoknak. A projektek tervezésének legkorábbi fázisában el kell kezdeni a vizsgálatokat, amelyek nyilvánosságát és eredményeinek figyelembevételét biztosítani kell az EU és a hazai előírásoknak megfelelően (Élőhelyvédelmi Irányelv, Aarchusi egyezmény, Víz Keretirányelv stb.). A terv fenntarthatósági szempontú megfelelése érdekében nyilvánvalóbbá kell tenni, erősíteni kell a fenntarthatósági elvekhez történő illeszkedést. A célrendszer további erősítését tarjuk szükségesnek a fenntarthatóság javítása érdekében. A terv a különböző ágazati intézkedések, beavatkozások, koncepciók területi vetületét hatásait, és az azokat korlátozó használatokat szabja meg. A különböző adatforrásokból, hatóságoktól származó információk közös területi alapon jelennek meg. Ennek megfelelően az egyes övezetek, szabályozások erősíthetik, vagy gyengíthetik egymást. Az ágazati szempontok közötti konszenzus megteremtése érdekében szükséges lenne tovább erősíteni a terv holisztikus, horizontális szemlélet szemléletét, hogy elkerülhetők legyenek az olyan elemek, mint a közlekedési infrastruktúrafejlesztés, a Nemzet Ökológiai Hálózatot, a Natura 2000 hálózat kapcsolata esetében.

4.2. Javaslat olyan környezeti szempontú előírásokra, feltételekre, amelyeket a terv által befolyásolt más terveknél figyelembe kell venni A fellendülő térségi tervezési tevékenység egységességének biztosításakor fontos feltétel a tervezési rendszernek keretet adó közös térségi értékrend kialakítása megyei, települési és térségi szinten is. Ehhez a tervezési tevékenységek mozgásterét szabályozó fenntarthatósági keretstratégiák kidolgozása szükséges nem csak országos szinten, de kifejezetten az egyes térségekre vonatkozóan, a helyi adottságokhoz igazodóan, mely a fenntarthatóságon túl más horizontális irányelveket is rögzíthet (pl. esélyegyenlőség, biztonság, örökségvédelem). A keretstratégia egyrészt olyan, a térségi fenntarthatóság megteremtéséhez szükséges vertikális célokat rögzít, melyeknek helyet kell kapniuk a célok témáját és az adott térséget érintő tervekben, másrészt a fenntartható fejlődést biztosító horizontális célokat, melyek minden, a térséget érintő fejlesztési tervdokumentumban rögzített célba beépülnek. A keretstratégiák kiindulópontját a térségi tervezési rendszer vizsgálati és értékelési alapjai - különösen a stratégiai környezeti vizsgálatok és az ex-ante értékelések -, valamint az integrált környezeti tervezés adják. E tervezési eljárások széles legitimitását a szakmai és lakossági nyilvánosság számára biztosítani kell, hogy valóban közös, a tervezésen is túlmutató hatású térségi értékrendet képviselő tervezési rendszerelemek legyenek. A területfejlesztési politika, ill. adott területegység fejlesztési céljait a fejlesztési koncepcionális (stratégia) és operatív (program) tervezés, valamint a rendezési típusú tervezés együttesen kell, hogy biztosítsa.


Ennek alapvető kritériuma a területrendezési és a fejlesztési vonatkozású stratégiai területi tervezés szorosabb összekapcsolása, annak érdekében, hogy az egyes területrendszerek (területegységek) céljait a fejlesztési és a területhasználat-szabályozási eszközök egymással szinergiát eredményezve szolgálják. A tervezési rendszerekben a rendezési tevékenység megkezdését minden esetben meg kell előznie legalább koncepcionális szintű és előrehaladott fázisban lévő fejlesztési tevékenységnek. A fejlesztési koncepciókban vagy horizontális elveket szolgáló keretstratégiákban rögzíteni kell a térségi fizikai térhasználatát, térszervezési irányelveit, melyet a rendezési tervezésben szintén érvényesíteni kell. A rendezési tervek készítése koncepcionális ill. stratégiai célokhoz kell, hogy igazodjon, míg a fejlesztési programok kialakítása során a rendezési tervek figyelembevétele, illetve a két tervezés iteratív, kölcsönös formálása szükséges. A két tevékenységet - az európai gyakorlatot követve - egységes területi tervezési tevékenységbe szükséges integrálni, melyre az operatív programozási tevékenységek közvetlenül épülnek. A rendezési tevékenység szorosabb integrálása a területfejlesztési politikába azért is kiemelt fontosságú, mert a környezeti értékek, természeti erőforrások hatásos és racionális védelme, a térhasználati ill. térszerkezeti feszültségek feloldása a területfejlesztési politika prioritásai közé tartoznak, kezelésük azonban főként rendezési eszközökkel biztosítható. A fejlesztési koncepció és a rendezési terv érvényesítése során folyamatos visszacsatolások biztosítása szükséges. A tervezési rendszer összhangjának biztosítása érdekében a rendezési és fejlesztési tevékenység szakmai és kommunikációs hátterét egységesíteni kell. Ennek érdekében a rendezési tevékenységek során, különösen a térségi rendezési tevékenységek során, a műszaki területi tervezői szakmai munkát sokszínű szakmai háttérrel rendelkező területi és környezeti tervezői szakértői csoportoknak kell támogatni, települési és térségi szinten is. A tervezés során a folyamatok elemzésén túl növekvő mértékben kell támaszkodni az adott térség érdekcsoportjait, illetve sajátos értékeit megjelenítő szereplők elvárásainak összefogására. Éppen ezért gondoskodni kell arról, hogy a területi tervezés folyamatában a partnerség elve a valódi participáció révén hatékonyan érvényesüljön, nem pusztán utólagos szakmai, társadalmi egyeztetéseket jelentve. A partnerség és a bevonás, - csakúgy, mint az átláthatóság és legitimitás - erősítése fokozottan szükséges a területrendezési tervezés esetében is (Területfejlesztési Füzetek 1. – Segédlet a közösségi tervezéshez, VÁTI, Budapest, 2010) A területfejlesztési szakértők, tervező intézményék mellett a közigazgatásban is szükséges a stratégiai szemléletű területi tervezéshez szükséges készségek erősítése. Különösen a régiók mellett a megyei és kistérségi szinteken is indokolt a tervezés szakmai apparátusának kiépítése, és fontos a tervezési folyamatba bevont regionális szereplői kör felkészítése is a tervezői partnerségben való részvételre. Az ágazati tervezési szakértők, tervező intézmények, közigazgatási egységekben is meg kell ismertetni a terület- és regionális stratégiai tervezés szemléletét. Fontos, hogy a területfejlesztési és -rendezési tevékenységek végrehajtásáért felelős munkakörökben dolgozóknak is legyenek területi tervezési ismeretei, amelyben hangsúlyt kell kapjanak az integrált, környezetintegrált, fenntarthatósági megközelítések, a helyi adottságokra és értékekre építkező területi szemléletű tervezési elemek. Ösztönözni kell a tervezési és a végrehajtási ismeretek, a különböző fejlesztési szintek (programok, projektek), területi szintek, területi és ágazati tervezők közötti kommunikációt, tapasztalatcserét megyei szinten is. Fontos megteremteni annak regionális, megyei és kistérségi feltételeit, hogy a tervezési tevékenységek teljes ciklust alkossanak a nyomon követés, a rendszeres értékelés és a

59


tervezés információs igényét kielégítő alkalmazott területi kutatások, vizsgálatok folyamatos megvalósításával. Szükségesnek látjuk a Natura2000 területek kezelési és fenntartási terveinek elkészítését, amelyek alapján a területek és a hálózat célkitűzései és területi prioritásai is megismerhetővé válnának, ami elengedhetetlenül fontos a tervezők és a társhatóságok számára is a megfelelő körültekintő szakmai, tervezői, kezelői és fejlesztői munkához. A kezelési terveknek és a területendezési terveknek összhangban kell készülni. A területrendezési tervek szabályozásai és ajánlásait a településrendezési tervekben kell figyelembe venni. A településrendezési terveknek a jóváhagyott VMTrT figyelembevételével kell készülni. A településrendezési tervekből megyei területrendezési tervekbe visszavezetett módosításokat kerülni kell.

60


5. Monitorozás és indikátorok meghatározása 5.1 A terv érvényesítése során fellépő környezeti hatásokra vonatkozóan indikátorok meghatározása, monitorozási javaslatok értékelése. A VMTrT monitorozása során a változásokat, illetve a terv környezeti hatásait objektív mérőszámokkal, indikátorokkal szükséges bemutatni. A környezeti jellegű indikátorok területén a DPSIR jellegű indikátorok használata tekinthető a legösszetettebb módszernek. A DPSIR indikátorok használatának előnye, hogy nem elsősorban a hatásokban, az állapotban bekövetkezett változásokra koncentrál, hanem körfolyamatként, ok-okozati láncként felfogva magának a környezeti problémát kiváltó oknak a megszüntetésére, csökkentésére koncentrál. A DPSIR rendszer kialakulásra a 80-as évek közepén kezdődött meg. A Brundtland Bizottság által 1987-ben megfogalmazott „Közös Jövőnk” című tanulmány óta a környezeti fenntarthatóság mérésére több száz környezeti indikátor került kialakításra. Az ENSZ, az OECD, az EU és az EEA egyaránt kialakította a fenntarthatósági kritériumok mérésére szolgáló indikátor rendszerét. A környezeti információk és a nagyszámú környezeti indikátor csoportosítására két nemzetközileg elfogadott modellrendszer került kialakításra. A DPSIR modell (Hatótényezők (Driving forces) – Terhelés (Pressure) – Állapot (State) – Hatás (Impact) –Környezetpolitikai válaszok (Response) modell) Számos vita után a kutatók ezt a modellt találták a legmegfelelőbbnek arra, hogy a környezettel kapcsolatos információkat rendszerbe foglalják. A modellt a legtöbb EU tagország elfogadta, azt használják a nemzetközi szervezetek is, mint az Európai Unió Statisztikai Hivatala (Eurostat) az Európai Környezeti Ügynökség (EEA). A modellen belül az Eurostat a válaszok (környezetvédelemre fordított kiadások), a hatótényezők (a környezet szempontjából meghatározó szektorok pl. energia, közlekedés, mezőgazdaság), valamint a terhelések (emberi tevékenységek, melyek közvetlenül hatással vannak a környezetre, pl. CO2 kibocsátás) területét vizsgálja. Az EEA az állapot (megfigyelhető változások a környezetben, pl. növekvő hőmérséklet) és a hatások (a megváltozott környezet hatásai, pl. hurrikánok, áradások) indikátorait vizsgálja. Éles határok természetesen nem húzhatók meg a területek között, így az indikátorokban átfedések is lehetnek.

ábra. A DPSIR modell (Forrás: Eurostat, 1999)

Indikátorok kiválasztásának alapelvei: Az indikátorainak kiválasztásánál általános alapelvként következő szempontokat kell figyelembe venni. A javasolt indikátoroknak:

61


relevánsnak kell lenni (az indikátornak tükrözni kell a vizsgált paramétert), gyors reakció idejűnek kell lenni (a bekövetkezett változásokra lehetőleg azonnal reagálni kell), jól mérhetőnek kell lenni, jól érthetőnek, könnyen értelmezhetőnek, szemléletesnek kell lenni, költséghatékonynak kell lenni, szabványosnak, emiatt összehasonlíthatónak kell lenni.

Az indikátoroknak általában további két egyéb feltételnek is meg kell, hogy feleljenek: egyszerre általánosnak és speciálisnak kell lenniük. Általánosnak, ami azt jelenti, hogy lehetőleg a vizsgált folyamat egészének változásait követni tudják és ugyanakkor speciálisnak is, hogy a folyamatok egyedi sajátságaira is reagálni tudjanak. A vizsgált dokumentum nem tartalmazott a környezeti hatások értékeléséhez indikátorokat és monitorozásához ezért az alábbi források indikátorait javasoljuk felhasználni: EUROSTAT indikátorok Európai Környezeti Ügynökség (EEA) indikátorai Környezeti Operatív Program indikátora Egyéb (szakértői vélemények alapján megfogalmazható) indikátorok. Indikátorok alkalmazása a 2007-2013 tervezési ciklusban (NFÜ) Az EUROSTAT és EEA kompatibilis környezeti indikátorok lehetővé teszik az EU-n belüli környezetállapot összehasonlítást, de kevésbé specifikusak és adekvátak a VMTrT környezeti hatásainak vizsgálatára. A második csoportba tartozó speciális hazai indikátorok jobban illeszkednek a VMTrT szerkezetéhez, könnyen mérhetők, de nehezebben hasonlíthatók össze nemzetközi adatokkal. A javasolt indikátorok a következők: EUROSTAT EEA indikátor kód UP-3:

Indikátor név

Leírás

Mértékegység, forrás

DPSIR kód

Tisztítatlan szennyvizek mennyisége

A mechanikai és biológiai tisztítás nélküli szennyvizek mennyisége A beépített területek, mint biológiailag inaktív felületek csökkentik a biodiverzitást. A hulladéklerakóba kerülő, újrahasznosítatlan kommunális és veszélyes hulladék mennyisége

m3/fő EMIR

I

m2/fő CORINE

S

kg/fő

S

% EMIR

S

Érintett területek %-a CORINE

I

Ha CORINE

S

Terület foltok száma CORINE, LUCAS

S

UP-6:

Területhasználat változás (beépítés)

WA-1:

Lerakásra kerülő hulladék nagysága

WP-5:

A háztartások csatornázott és tisztított szennyvizeinek aránya Természetvédelmi területek fragmentáltsága és károsítása

LB-1:

LB-3: LB-4:

Intenzív művelésű mezőgazdasági területek nagysága Tájak fragmentáltsági, (szabdaltsági) mutatója

Az indikátor a védett területeken jelentkező infrastruktúra fejlesztések hatásait mutatja. Az intenzív művelésű mg. területek csökkentik a biodiverzitást A közlekedési infrastruktúra felszabdalja az egybefüggő területegységeket kisebb foltokra

62

Vas megye Területrendezési Terv módosítás – Környezeti Értékelés RD-3:

OTRT

OTRT

OTRT

Beépített területek nagyságának növekedése

Az urbanizáció és a km2 közlekedési infrastruktúra CORINE növekedésével a beépítéssel csökken a biológiailag aktív területek nagysága Erdőgazdálkodási térség Az erdőterületek km2 nagysága hozzájárulnak a levegőminőség javításához és a biodiverzitás fenntartásához. Települési térség nagysága A települési területek km2 nagyságának növekedésével nő a biológiailag inaktív felületek aránya. Cél: hogy a növekedés ne haladja meg az OTrT-ben előírtakat. Nemzeti (Országos) A Natura2000 és km2 Ökológiai Hálózat ÉTT/MTÉT területeket területének nagysága magába foglaló övezet nagyságának változása . táblázat. A VMTrT hatásainak nyomon követésére javasolt indikátorokra.

P

P

P

R

Javasoljuk a rendezési tervben foglaltak nyomon követése érdekében az integrált térségi fenntarthatósági értékelések és monitoring bevezetését és alkalmazását, amelyeknek nélkülözhetetlen alapja a térségek ökológiai rendszereinek és tájkarakter GIS alapú állapotértékelése, valamint térbeli és időbeli mintázatának elemzése (például MÉTA1 és más táji szintű adatbázisok felhasználásával). A részletes értékelési szempontok és fenntarthatósági szempontú monitoring kialakítását mind a megyei, mind az alacsonyabb szintű térségi és települési tervekre vonatkozóan is javasoljuk a tervekért felelős szerveknek.

1

Magyarország Élőhelyeinek Térképi Adatbázisa, MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, Vácrátót

63


6. Összefoglalás A megyei terv felülvizsgálata és módosítása előkészítése során – a hatályos településszerkezeti tervek tartalmának feldolgozásával – elkészült a területfelhasználás jogi állapotát – ezen belül a települési területek kiterjedését - rögzítő vizsgálat, amely a módosítás kiinduló alapját képezte. A települési önkormányzatok által az önkormányzati és az épített környezet alakításáról szóló törvényekben biztosított döntések beépültek a megyei szerkezeti terv alapját képező területfelhasználási adatbázisba, emiatt területfelhasználási visszasorolásokra nem kerül sor. Környezeti szempontból előnyösebb lenne az alacsonyabb szintű tervek illesztése a magasabb szintűekhez. Az OTrT és az érvényben lévő megyei területrendezési terv összevetésével számszerűsíthetővé vált a területrendezési terv módosítása. Az OTrT-hez képest jelentős módosítások történtek a az erdőgazdálkodási térség területében (+38%), a mezőgazdálkodási térség területében (-22%), a vízgazdálkodási térség területében (+31%), illetve a vegyes területfelhasználási térségben (-42%). OTrT

km2

Hatályos megyei területrendezési terv (2006)

km2

Területrendezés terv módosítása (2010)

települési térség

36,4

városias települési térség hagyományosan vidéki települési térség egyéb rendeltetésű térség erdőgazdálkodási térség

127,8

városias települési térség 114,3

206,0

hagyományosan vidéki települési térség

erdőgazdálkodási térség

mezőgazdasági térség vízgazdálkodási térség

807,0

2204,0 mezőgazdasági térség 11,9

vegyes 271,1 területfelhasználási térség teljes terület 3330,5

km2

% (OTrT hez képest)

220,3

% (hatályos megyei tervhez) 89,5 106,9

2,7 950,0

erdőgazdálkodási térség erdőgazdálkodási térség erdőtelepítésre elsődlegesen alkalmas erdőgazdálkodási térség DTA50 kiegészítés erdőgazdálkodási térség kiváló termőhelyi (MGSZH) 2034,2 mezőgazdasági térség

vízgazdálkodási térség 15,3

vízgazdálkodási térség

1116,8 118,1

138,4

117,6

1704,0

77,3

83,8

15,7

131,4

102,4

259,2 739,5

építmények által igénybe 10,0 vett térség vegyes 155,0 területfelhasználású térség OTrT-ből átvéve 3336,0 3336,1

57,2

. táblázat Területi változások az OTrT-hez és a hatályos megyei területrendezési tervhez képest.

Az erdőterületek növekedése elsősorban a mezőgazdasági művelésre kevésbé alkalmas területeken következik be, amely egyaránt kedvező a táji potenciáloknak megfelelő tájhasználat kialakítása, másrészt a turizmusidegenforgalom fejlesztése szempontjából.

64


Az erdősültség további növelése csökkenti a mezőgazdaságilag felhagyott parlag területek arányát, ezzel az érintett térségek fejlődését, ott az életminőség környezeti feltételeinek javulását. Környezeti szempontból kiemelkedő fontosságú az új – beépítésre szánt - területek kijelölésének és igénybevételének lassítása. A megoldás hozzájárul a térség egésze hosszú távú fenntarthatósága biztosításához. A hatályos településszerkezeti tervekben megfogalmazott terület-felhasználás (amely a településenként külön–külön megfogalmazott és elfogadott településfejlesztési koncepciók célkitűzései figyelembevételével került megfogalmazásra és elfogadásra) megjeleníti a megyei települések által elfogadott fejlesztési irányokat és rögzíti az ezek megvalósításához szükséges területeket. A megyei szerkezeti tervhez kapcsolódó alátámasztó munkarészek megjelenítik a területhasználatot korlátozó övezetek területi kiterjedését, ezzel kirajzolódik az a korlátozott mozgástér, amelyen belül a települések a törvény által lehetővé tett bővítési lehetőségükkel élhetnek. A települési térség vonatkozásban azáltal, hogy az új ajánlások érvényesülésük esetén feltételekhez kötődik az új területek igénybevételét, csökkentik a környezeti szempontból kedvezőtlen változások dinamizmusát. A kompakt településfejlesztés támogatásával, a tájban véletlenszerűen és szigetszerűen kialakuló új beépítések korlátozása pedig tájvédelmitájképvédelmi szempontból is pozitívak. Környezeti szempontból fontosnak tarjuk, hogy a tervezési eljárás keretében készült módosított térségi szerkezeti tervhez egy olyan településsoros - és valamennyi területfelhasználási kategória területét meghatározó, a tervmódosítás mellékletét képező területi mérleg készül, amely lehetővé teszi az önkormányzatok által készítendő településszerkezeti tervekben tervezett eltérések (változtatások) %-os megfelelőségének ellenőrzését. A területi mérleg, illetve a területi változás számszerűsíthető monitoringozása lehetőségének biztosítása kedvező környezeti szempontból, hiszen hiteles és összehasonlítható információval szolgál a környezet és természetvédelmi hatóságok, illetve az ebben érdekelt társadalmi szervezetek számára. A területrendezési terv a védelmi övezetek sokirányú alkalmazásával oldja meg, hogy a tervezett új M8 csomópontok térségében csak ott kerülhessen sor új beépítésre szánt terület kijelölésére, ahol az semmilyen vonatkozásban nem sért táji-, természeti-, környezeti érdekeket. A pontosított nyomvonalak által kiszámíthatóbbá válik az egyes települések fejlesztéssel való érintettsége. Javulnak az ágazati szintű továbbtervezés feltételei. A gyorsabb eljutás a közérzeti és gyakorlati időmérleg javulását is eredményezheti a lakosságnál. Környezeti szempontból a kerékpárút hálózat fejlesztése kedvező, mert miközben nem veszélyeztet fontos védett és védendő táji-, természeti értékeket, lehetővé teszi azok megközelítés kerékpárral, ezzel a „szelíd” és környezetbarát közlekedési eszközzel. A termőföldvédelem hatékony eszközkészlete bővült az új övezeti lehatárolásokkal. A „kiváló termőhelyi adottságú szántóterület” övezeti lehatárolása biztosítja a legjobb termőképességű területek védelmét, a „mezőgazdasági művelésre másodlagosan alkalmas terület övezete” lehatárolása pedig segítséget és érveket nyújt a jó területek mezőgazdasági művelésben tartásához. Az „erdőtelepítésre alkalmas terület övezete” alkalmazásának környezeti hatása pozitív egyrészt azért,

65


- mert elősegítik az erdőterületek bővítését ebben a megyében, ahol ennek kiemelkedő jelentősége van a táji-, üdülési potenciál alakulásában - másrészt, mert a lehatároláshoz kapcsolódó övezeti szabály korlátozza a beépítésre szánt terület kijelölésének lehetőségét, ezzel – a legjobb minőségű szántóterületek védelmének mintájára – az erdőtelepítésre leginkább alkalmas területeket is védi a más célú felhasználástól, ezzel közvetve hozzájárul a takarékos területhasználat célkitűzései érvényesítéséhez is. A tájképvédelem szempontjainak érvényesítése a területrendezési és a településrendezési tervezésben táji-, környezeti szempontból egyértelműen kedvező hatású. A „térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete” léptéknek megfelelő részletezettséggel jelöli ki - a közigazgatási határosan rögzített érintettségen belül - a tájképvédelem fő célterületeit, a hatékony védelem eszközrendszerét a településrendezési tervezési eljárásokhoz kapcsolja olyan – a tájképi értékek fennmaradását biztosítani hivatott - eszközök alkalmazásával, mint az építmények tájba illesztését bizonyító látványterv. Új övezetként lehatárolásra kerülnek a „Kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület”, Környezeti szempontból pozitív hatású a lehatárolás, mert felhívja a figyelmet arra, hogy a továbbtervezés, majd a kezelési terv kidolgozása során – a fenntarthatóság érdekében - összhangba kell hozni az örökségvédelmi, a térségi környezeti célokat és a gazdasági szempontokat.

66


1. Melléklet Területi összehasonlítások térképei

A hatályos megyei terv szerinti erdők területe (zöld) és a tervezett erdők területe (piros)

Az OTRT szerinti erdők területe (zöld) és a tervezett erdők területe ( piros)

67


Mezőgazdasági térség csökkenése hatályos megyei terv szerinti (piros) és a tervezett területe (sárga)

Mezőgazdasági térség OTRT szerinti (piros) és a tervezett területe (sárga)

68


Városias települési térség a hatályos tervben (rózsaszín) és a tervezett szerint (piros)

Hagyományos vidéki térség változása hatályos (rózsaszín ), tervezett (piros)

69


Az ökológiai hálózat a hatályos terv szerint (zöld) és a tervezett szerint (rózsaszín sraffozás)

Az ökológiai hálózat az OTrT szerint (zöld) és a tervezett szerint (rózsaszín sraffozás)

70


Vas Megye Területrendezési Terv módosításának Környezeti Vizsgálat készítésének és jóváhagyásának ütemterve (tervezet) - Az egyes szakaszok határideje az előző szakasz befejezését követő, jelen ütemtervben feltüntetett munkanap, az első szakasz kivételével, amelynél a szerződés megkötésétől számítandó - * a jogszabály szerint a véleményezésre rendelkezésre álló és a vélemény postán való megérkezésére biztosított naptári napok száma

1. munfázis:

felelős:

A vállalkozási szerződés megkötése, a vállalkozó tervezett tematika (1) meghatározása, szakértői véleménykérő levéltervezet (2) a szakértői címlista (3) és a terv, tervmódosítás rövid összefoglalójának (4) (terv, illetve program címe, típusa, tartalma, célja, a tervezési terület, módosítás esetén a módosítás lényege és az eredeti tervhez, illetve programhoz mért jelentősége), átadása a megrendelőnek 1.1. A tervezett tematika megrendelő meghatározásához szakértői vélemény-kérő levél postázása 1.2. A szakértői vélemények fogadása -----------

Becsült (m.nap)

határidő dátum:

5. 30+5*

1.3. Megbeszélés az eltérő vélemények vállalkozó egyeztetésére (igény esetén)

5.

1.4. A környezeti vizsgálat elkészítése és átadása a megrendelő részére 1.5. A környezeti vizsgálat postázása véleményezésre 1.6. A vélemények fogadása 1.7. Megbeszélés az eltérő vélemények egyeztetésére (igény esetén) 1.8. A környezeti vizsgálat kiegészítése (igény esetén) 1.9. A környezeti vizsgálat és az egyeztetési eljárás dokumentációjának átadása a megrendelő részére

vállalkozó

10.

megrendelő

5.

----------vállalkozó

30+5.* 5.

vállalkozó

5.

vállalkozó

5.

a) települési térség, ezen belül: aa) városias települési térség, ab) városias települési térség részét képező nagy kiterjedésű zöldterület, ac) hagyományosan vidéki települési térség, ad) magas zöldfelületi arányú települési térség, b) erdőgazdálkodási térség, c) mezőgazdasági térség. d) zöldövezet részét képező mezőgazdasági térség, e) műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények elhelyezésére szolgáló terület, f) egyéb rendeltetésű terület.

71

Vas Megye Területrendezési Terve módosítása Környezeti Vizsgálat

Recommend Documents