VARGA LÁSZLÓ AZ ELSŐ LÉPÉSEK A CSEMADOK NAGYMEGYERI SZERVEZETÉNEK ÉS A NAGYMEGYERI JÁRÁS CSEMADOK SZERVEZETEINEK MEGALAKULÁSA

VARGA LÁSZLÓ

AZ ELSŐ LÉPÉSEK A CSEMADOK NAGYMEGYERI SZERVEZETÉNEK ÉS A NAGYMEGYERI JÁRÁS CSEMADOK SZERVEZETEINEK MEGALAKULÁSA

GYURCSÓ ISTVÁN ALAPÍTVÁNY FÜZETEK 13.

VARGA LÁSZLÓ AZ ELSŐ LÉPÉSEK A C sem adok N agym egyeri Szervezetének és a N agym egyeri járás Csem adok-szervezeteinek m egalakulása

Megjelent a Csemadok Nagymegyeri Szervezetének anyagi támogatásával

ISBN 8 0 - 9 6 8 111 - 2 - 6 © Varga László © Csemadok Nagymegyeri Szervezete

VARGA LÁSZLÓ

AZ ELSŐ LÉPÉSEK A CSEM A D O K N A G Y M EG Y ER I SZERV EZETÉN EK ÉS A N A G Y M EG Y ER I JÁRÁS C SEM A D O K SZER V EZETEIN EK M EGALA K U LÁ SA

D unaszerdahely - N agym egyer 1999

Gyurcsó István A lapítvány Füzetek 13.

Szerkesztik: Bárdos Gábor Huszár László Kovács László Végh László

BEVEZETŐ „N em csakaztkelválalni,akikvagyunk,hanem aztis,akikvoltunk,ésakiklehetnénk.” Megalakulásának 5 0 . é v f o r d u l ó j á t

ü n n e p l i 1999-ben a Csem adok, a Szlovákiai M agyar Társadalm i és Közművelődési Szövetség. Fél évszázados története szerves részét képezi nemzeti közösségünk múltjának. A szövetség fejlődésének összefoglalására a múltban m ár történtek kísérletek, országos és regionális szinten. Ezt a célt szolgálták a Csem adok Központi Bizottsága 1974-ben1, illetve 1987-ben2 m egjelent kiadványai. A dunaszerdahelyi járásban a nagym egyeri3, illetve a som orja i4 szervezet is kísérletet tett, hogy az alapszervezet m unkájának történetét összefoglalja. Tíz évvel ezelőtt a Csem adok Dunaszerdahelyi Járási Elnöksége kiadványában próbáltuk a járás Csem adok szervezetei fejlődését bem utatni5. A Csem adok m egalakulásának 50. jubileum i évfordulója m otivált engem is e kiadvány összeállításában. A Csem adok Nagym egyeri Szervezetének m egalakulási körülm ényeit, illetve fejlődésének első évtizedét kívánom bem utatni. Ez a korszak az előző kiadványainkban pontatlanul, jelentőségéhez mérten nem a m egfelelő arányban lett feldolgozva. M unkám hét fejezetre osztottam. Az első két fejezetben a kor történelm i és társadalm i előzm ényeit elemzem. Három fejezetbe foglaltam össze a Csem adok m egalakulásának történetét Nagym egyeren, illetve a volt N agym egyeri járás területén. Az utolsó két fejezet a Csem adok Nagymegyeri Szervezete első évtizedes m unkájának krónikája. E m unka elkészítésénél a Csem adok történetét tárgyaló korábbi kiadványokra, a korabeli m agyar sajtóban m egjelent cikkekre, de elsősorban levéltári forrásokra tám aszkodtam. A levéltári anyag nagy részét az egyes fejezetek részeként is közlöm. M indezzel e kiadvány objektivitását szeretném biztosítani. K öszönetem et fejezem ki Dr.Végh László igazgatónak, a som orjai Bibliotheca H ungarica szlovákiai m agyar könyvtár és levéltár vezetőjének, aki lehetővé tette szám om ra a Csem adok Országos Levéltárában e m unka tém aköréhez tartozó dokum entum ok áttanulm ányozását. 5

AZ ELŐZMÉNYEKRŐL

Nagymegyeren 1945. március 3 1-én fejeződik be a 2. világháború. A harc nélkül visszavonuló német és magyar csapatok helyére az átvonuló bolgár és szovjet csapatok érkeztek. A település ismét a Csehszlovák Köztársaság részévé válik. Az újraszervezett csehszlovák hivatalok már az 1945-ös év második felében érvényesíteni próbálják a kassai kormányprogram szellemiségét. A túlnyomórészt magyar lakosság saját szülőföldjén hontalanná válik, m egfosztják emberi és állampolgári jogaitól. A kitelepítési hivatal 1946. november 4-től működött N agym egyeren.6 Szervezésében 1947. január 16-17 között 238 család 1086 tagját deportálták az üresen maradt szudéta-német területekre.7 Többségük csak az 1950-es évek elején térhetett haza. A megfélemlített magyar lakosság egy része - 1024 személy - reszlovakizált.8 Többségben azok voltak, akik ragaszkodtak őseik anyanyelvéhez. Közülük 304 család 1107 tagja került fel 1946-ban a magyarországi áttelepítésre kijelölt személyek listájára.9 Az ún. fehér lappal rendelkezők elkeseredetten várták, hogy sorsuk beteljesüljön. Minderre közel két évet kellett várniuk. Az országban szinte utolsóként, jóval a februári hatalomváltás után a nagymegyeriek, a kitelepített magyarok utolsó csoportját alkották. 1948. május 12-e és október 20-a között 90 nagymegyeri család 437 tagját telepítették át M agyarországra.10 M egváltozik a város évszázados történelmi neve, Vel'ký Mederről, a semmit sem kifejező „Čalovóra" és megváltozik a település nemzetiségi összetétele. 1948. júniusában már a 4424 lakosú településen, az 1024 reszlovakizált mellett, 284 Magyarországról és 364 Szlovákia északi járásaiból idetelepült szlovák nemzetiségű polgár élt.11 Nagymegyer magyar lakossága három év alatt átélte az emberi megalázás minden formáját. Értelmiségét, vagyonosabb társadalmi rétegét elűzték. Az otthonmaradottak többségét megfélemlítették. ..

6

Búcsúzás az otthonm aradottaktól

EGY KORSZAK LEHETŐSÉGEI, HAGYOMÁNYAI ÉS KORLÁTAI

Az 1948-as év végére m egváltoztak a külpolitikai viszonyok Európában. Véglegesen kialakult a két nagyhatalmi rendszer. Szem beállásuk egyre nagyobb feszültséget terem tett a világban. Ezért a szovjet blokkon belüli ellentétek m egszüntetése stratégiai célként fogalm azódott meg. Ennek a célnak alá kellett rendelni a csehszlovák állam nem zetiségi politikáját is. 1948. decem ber 15-én m egjelenik a háború utáni első m agyar napilap, az Új Szó. M egkezdődtek az előkészületek egy m agyar kulturális szervezet kialakítására, am elynek részben a csehszlovákiai m agyarság m egnyerését és részben ellenőrzését kellett volna szolgálnia. A Csem adok Országos Levéltárában m eglelhető első jegyzőkönyvek egyike a kom árom i találkozó jegyzőkönyve. 1949. január 14-én K om árom ban találkozott K ugler János, a M agyar Bizottság tagja az akkori kom árom i járásban élő kiválasztott személyekkel. A m egbeszélésen jelen volt a 7

nagymegyeri Csemadok későbbi alapító tagja, Zakál Zsigm ond is. A megbeszélés tárgyát a magyar kulturális szervezet megalakítása képezte. Két hónapon belül megalakult ez a szervezet. 1949. március 5-én, Pozsonyban, a Csehszlovák Rádió hangversenytermében tartotta a Csemadok alakuló közgyűlését. A 300 küldött között, akik önmaguk fedezték utiköltségüket, ott voltak: Nagy Béláné (Nagym egyer), Nagy László (Nagymegyer), Kubík Béla (N yárasd), Beke Dezső (Ekecs), Pinke Miklós (Füss), Antal Lajos (Bogya). Ők lettek szervezeteink későbbi alapító tagjai.12 Az alakuló közgyűlés jóváhagyta a Csemadok első alapszabályzatát, megválasztotta országos tisztviselőit. Mint közismert a Szövetség tiszteletbeli elnöke Fábry Zoltán, első országos elnöke Lőrincz Gyula, központi titkára pedig Fellegi István lett. Ezt követően rövid időn belül, még 1949. márciusában m egalakult az érsekújvári, a muzslai és a gerencséri alapszervezet, amit az 1949-es év végéig újabb 60 a lapszervezet, köztük a nagymegyeri járáshoz tartozó 15 alapszervezet. T aglétszámuk az 1949-es év végére 3800 lett.13 Az ötven évvel ezelőtti eseményeket azóta is sokan és sokfeleképpen értékelték. Fél évszázad távlatából látnunk kell e folyamat pozitívumait és ellentmondásait. A hontalanság évei után a Csemadok m egalakulása a m agyar nemzeti közösség számára egy bizonyos önszerveződés, a korábbi hagyom ányok felújításának lehetőségét kínálta. Természetesen az akkori hatalom birtokosai ezt nem egészen így gondolták. A falvainkban és városainkban élő magyarok egy része m egérezte ezt a lehetőséget. A korábbi m egfélem lítések ellenére is vállalni merte a magyar kulturális szervezethez való tartozását. Taglétszámunk az ötvenes évek végére elérte a 33 150 tagot.14 A vártnál is gyorsabban alakultak az alapszervezeteink. Az 1959-es évben már 506 Csemadok a lapszervezet volt az országban.15 Ennek a magyarázata, hogy a Csemadok nem egy légüres, hagyom ányoktól mentes térségben építkezett. Ezeket a hagyományokat a két világháború között működő SZM KE, a Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület alakította ki, am elynek székhelye Komárom volt. Ha összevetjük a Csemadok szerkezeti felépítését a SZM KE szervezetek hálózatával, nem sok eltérést tapasztalunk. Az 1928 óta aktív kulturális 8

m unkát kifejtő szervezet főleg az am atőr színjátszó m ozgalom ra épült. A Csem adok első aktív kultúrcsoportjai is a népszínm űveket bem utató színjátszó csoportok voltak. A C sem adok m egalakítását N agym egyeren is a két világháború közötti kulturális élet hagyom ányaira, az énekkari m ozgalom ra és színjátszásra alapoztuk. M int közism ert az énekkari m ozgalom nak voltak nagyobb hagyom ányai, hiszen a városban m ár 1892-ben létrejött az első felekezeti énekkar, B artal M ór vezetésével. A két világháború közötti időszakban m űködő felekezeti dalárdák - Tibor János, Tóth László, Vízváry Dezső, Hencz Pál irányítása alatt - azóta is m egtartott kulturális hagyom ányt alapoztak meg. A nagym egyeri színjátszás kezdetei is a két világháború közötti időszakba nyúlnak vissza. Az első színdarabokat a huszas, illetve a harmincas években az ún. Raáb kocsm ában m utatták be.

A nagymegyeri színjátszók 1933-ban A nótás kapitány c. színm ű szereplőgárdája 9

A Csemadok megalakulása a SZM KE által elindított kulturális önszerveződés folytatását jelentette. Ezért tekintjük ma magunkat teljes jo g gal a két világháború között működő SZM KE jogutódjának. Persze mindkét szervezet egy sajátos történelmi korszakban m űködött. A Csemadok megalakítása egybeesik nálunk a kom m unista párt hatalmi struktúrájának kiépítésével. A pártállam törekvései megszabták a szervezet működésének lehetőségeit. A központ által irányított ún. egységes program érvényesítésével próbálták az új szövetséget a hatalmi rendszerbe bekapcsolni. A központi program, a politikát elvárások egész sorát tartalmazta, kezdve a rendszer eszméjének támogatásától, a szövetkezeti mozgalom propagálásig, a kultúrbrigádok szervezéséig. A valós kép kialakításához hozzátartozik, hogy ebben túlpolitizált korszakban is a Csemadok alapszervezeteknek módjuk és lehetőségük volt a valódi kulturális önszerveződést segíteni. Ebben az időszakban nyílt lehetőség a magyar iskolahálózat újraszervezésére. A megalakuló Csemadok szervezetek többsége aktív, szervező és propagációs szerepet vállalt a magyar iskolák újraindítása érdekében. Nagymegyeren a 2. világháború befejezése után 1946. április 19-én nyíltak meg az iskolák kapui. Az oktatás az 1950/51-es tanévig csak szlovák nyelvű volt. Az 1949-ben megalakult helyi Csemadok szervezet tagjai a magyar tannyelvű oktatás újraszervezését a városban már az első időszakban fontos feladatuknak tekintették. Szervezetünk alapító tagjai közé tartozó Kósa Teri néni 1979-ben m inderről a következőket mondta. „A hhoz, hogy ősszel megindulhasson a magyar tannyelvű oktatás az iskolában, megfelelő létszámú diákság kellett. Ezért diákokat toboroztunk. Végigjártuk azokat a családokat, ahol iskolaköteles gyerekek voltak, s meggyőztük a szülőket, írassák be gyermekeiket a m agyar iskolába."16 Az állami és pártszervek a kezdetektől fogva bizalmatlanok voltak a Csemadokkal szemben. Ez a bizalmatlanság a Csemadok m egalakulásának időszakában fokozott mértékben érvényesült. Az alapszervezet megalakítását egy-egy településen a helyi művelődési elöljáró (miestny osvetový referent), illetve a járási művelődési tanács (okresná osvetová rada) engedélyezhette. 10

„A m űvelődési tanácshoz intézett kérvényhez m ellékelni kell a vezetőségbe jelöltek névsorát, s a kitöltött jelentkezési nyilatkozatokat is - ha már vannak ilyenek - jóváhagyás végett. A jövőben jelentkező tagok belépési nyilatkozatait is be kell m indenkor nyújtani a m űvelődési tanácshoz." olvashatjuk a Csem adok központi titkársága által az alapszervezeteknek küldött 1. szám ú körlevélben. A helyi és járási hatalom képviselői ezt a (széles) jogkörüket minden esetben igyekeztek kihasználni. E jogkörrel nem csak éltek, hanem gyakran visszaéltek. Ezt igazolják a nagym egyeri szervezet m egalakulásának körülm ényei is, ahol két alakuló közgyűlést kellett tartani, m íg a szervezet m egalakulását járási szervek hivatalosan is tudom ásul vették. Ekecsen is próbálták m egakadályozni a Csem adok helyi szervezet létrejöttét. A m egalakulásra vonatkozó kérvény a Nagymegyeri Járási H ivatalban „elveszett". M ajd a járási felügyelő, Kucharik, a szervezet vezetőségébe jelölt szem élyeket m unkatáborba való elhurcolással fenyegette. A C sem adok Országos Elnöksége üléséről, 1949. augusztus 3-án készült jegyzőkönyv 4. pontja alapján, valóságos képet kapunk e m agatartás különböző formáiról.

Kósa Teréz a nagym egyeri C sem adok-szervezet alapító tagja 11

EGY SZERVEZET KÉT ALAKULÓ GYŰLÉSE

Nagymegyeren először 1979-ben próbáltuk összegezni, felkutatni az alapszerv ezet alakulására vonatkozó adatokat. Annak idején az alapító tagok visszaem lékezései szolgáltak forrásanyagul. Ő k egyhangúlag a szervezet m egalakulásának időpontját 1949. április 5-re tették. Ezért ez került annak idején a köztudatba. A Csemadok levéltári anyaga alapján m egállapítható, hogy az á llítás nem helytálló. A Csemadok Nagymegyeri Szervezete első a lakuló gyűlését 1949. június 5-én tartotta. Nem véletlen, hogy „első" alakuló ü lésről beszélek, mert a nagymegyeri szervezet kialakítási folyam atában az a furcsa helyzet állt e lő, hogy annak idején két alakuló gyűlést kellett tartani ahhoz, hogy a szervezetet „hivatalosan" is elfogadják. Ennek a folyamatnak történetét, ellentmondásait foglaltam össze ebben a fejezetben. A Csemadok országos alakuló közgyűlésén két személy: Nagy László és Nagy M ária képviselte a nagymegyerieket.

Nagy László és Nagy Mária az alakuló országos közgyűlés küldöttei 12

A z országos alakuló gyűlést követően 1949. április 5-én, a Csem adok 1. sz. körlevele értelm ében N agym egyeren is m egalakult a helyi szervezet m egalakulását előkészítő bizottság. Ennek a kezdem ényezője valószínűleg az országos alakuló gyűlés két résztvevője volt. Az előkészítő bizottság feladata a m egalakuláshoz szükséges 20 tag megnyerése, az alakuló közgyűlés m egszervezése, a hivatalos engedélyek megszerzése, a központi titkársággal való kapcsolat felvétele volt, csakúgy, m int az alakuló közgyűlés levezetése. Az előkészítő bizottság tagjai Buzgó Kálm án, Buzgó Vince, Zakál Zsigm ond, N agy Mária, Füssy Anna, Zakál Géza, Bors Károly, Bankó Lajos és Varga Dezső lettek. Az előkészítő bizottság elnökének Varga D ezsőt választották, ahogy ez az első alakuló gyűlés jegyzőkönyvéből kiderül.

Varga Dezső Arról, hogy az előkészítő bizottságnak az első összejövetele után mit sikerült és m it nem sikerült megvalósítani az országos titkárság 1. sz. körlevelében m eghatározott feladatokból, erre vonatkozólag csak feltevéseink vannak. Az előkészítő bizottság akkor még valószínűleg nem rendelkezett jelentkezési nyilatkozatokkal. Ezt az első tagjaink jóval később, 1949. június 26-án töltötték ki. K ésőbb vitatott kérdés volt az alapszabályzat jóváhagyása, am ely nem az előkészítő bizottság feladata volt. A központi titkárságnak kellett kérvényeznie a járási nem zeti bizottságokon. 13

M indez a nagymegyeri szervezet alakuló gyűlésének összehívása előtt valószínűleg nem történt m eg, amit a Nagymegyeri Járási Bizottság utólagosan indokként kihasznált, és nem ismerte el „hivatalosnak" az első alakuló gyűlést. A m ellékelt jegyzőkönyv alapján igazolható, hogy az előkészítő b izottság Nagymegyeren 1949. június 5-én a régi mozi épületében (a mai könyvtár, illetve Csemadok irodahelyisége) tartotta a Csem adok Nagymegyeri A lapszervezete első alakuló közgyűlését. A 90 szem ély m ellett m egjelentek a helyi és járási politikai szervek képviselői. Rajtuk kívül három társadalmi szervezet (a szakszervezet, a Matica Slovenská és a Szlovákiai Nőszövetség) vezetői. A Csemadok Országos Titkárságának küldötte nem volt jelen. T ávolmaradásának az oka nem ismeretes. V alószínű , hogy az e lőkészítő bizottság bejelentette az alakuló gyűlés megtartását, mert a titkárság már 1949. június 15-én kelt levelében sürgeti az alakuló közgyűlés jegyzőkönyvét, illetve a vezetőségi tagok jegyzékét.

lí: Tol.

a.

7 *

3ratlalavi,19t9.jun.lS x

A " a a n a la k h a l y i o a o p o r t j í n a t J M la ín k a z a lh a t c a lo v o

Ca 4voa divtára t , , ^ r ü n k lé.*;? o ly J o .h a r a o d a ,h o ,-7 a la k a lA a r o l s t í l o J tT y tS k B n y ro t k
14

Az alakuló gyűlést az előkészítő bizottság elnöke, Varga Dezső vezette. Az alakuló ülésen hárm an kaptak szót: a pártbizottság, a járási népművelési tanács és a járási nem zeti bizottság képviselője. A jegyzőkönyv alapján m egállapíthatjuk, hogy m indhárm an tám ogatták a szervezet m egalakulását. Ezért érthetetlen, hogy a későbbiek folyamán a Csem adok Országos Elnökségének 1949. augusztus 3-án tartott üléséről készült jegyzőkönyvbe m inek az alapján került be a következő megállapítás: „A čalovói ONV 267/6-49 sz. alatt kiértesítette június 4-én az előkészítő bizottságot a helyi csoport alakuló közgyűlése előtti napon, hogy nincs kifogása az előkészítő bizottság m egalakítása ellen, de nem ismeri el és nem engedélyezi az alakuló közgyűlést, m ivel az egyesület alapszabályai nem lettek jó v áhagyva és kiadva." A z idézett állásfoglalás kapcsán számos kérdés fogalm azható meg. V alóságban m ikor és m ilyen formában keletkezett az idézett határozat? Ha létezett az időben, m iért nem veszi figyelembe az előkészítő bizottság? M ivel m agyarázható, hogy a nem engedélyezett alakuló gyűlésen részt vesznek a helyi pártszervezet és a járási nemzeti bizottság vezetői? Sőt felszólalásukban nem em elnek kifogást a szervezet m egalakítása ellen! M iért nem tudja a helyi szervezet az idézett határozatot elküldeni a Csem adok Országos Titkársága részére? A felvetett ellentm ondások alapján arra lehet következtetni, hogy az idézett állásfoglalás jóval a nagym egyeri szervezet m egtartott alakuló gyűlése után fogalm azódott meg. A Nagymegyeri Nemzeti Bizottság vezetői utólagosan kihasználták a központi titkárság hibáját az alapszabályzat kérvényeztetése területén. Így tudtak és így akartak az adott időben „ártani" a Csemadoknak! M indezt az első alakuló gyűlés idején nem feltételezte a helyi szervezet.

15

Az alakuló gyűlésen az alábbi összetételű vezetőséget választották meg: Elnök: Dosztál Ferenc

Alelnök: Buzgó Kálmán

„Én voltam a legmeglepettebb, amikor az alakuló gyűlésen engem bíztak meg az elnöki tisztséggel. El sem tudtam képzelni, hogyan válthatjuk valóra a sok szép célkitűzést, amelyeket akkor feladatul kaptunk. De annyi ambíciót éreztünk magunkban, hogy m égiscsak nekiláttunk. Hamarosan létrejött egy igen lelkes színjátszó csoport, élén Schnell János bácsival, és rövidesen be is mutattuk a közönségnek első v í g j á t é k a i n k a t . " 17-em lékezett vissza az indulás éveire a szervezet első elnöke 1979-ben. Titkár: Zakál Lajos

*

16

„Feladatunk volt részt venni minden megmozduláson. Az alapítás utáni hónapokban, első években, tagságunk zöm ét a város munkásai, m ezőgazdasági parasztjai képezték. A magyar nemzetiségű értelmiség csak később alakult ki és fokozatosan kapcsolódott be munkánkba.”18

P én ztáro s: F arkas József „Engem Buzgó Vince mozgósított. Egy este csak bekiabált, gyűjjön m ár szom széd el a m oziba, aztán beszéljük m eg a dolgot... A kkor m ég kevesen voltunk, így jutott feladat bőven m inden résztvevőnek. Én pénztáros lettem. A pénztárral eleinte ugyan nem sok dolgom akadt, m ert az bizony üres volt m indaddig, amíg az első színdarabot elő nem adtuk.”19

Zakál Zsigmond vezetőségi tag

Részt vett 1949. január 14-én tartott előkészítő ülésen Komáromban.

Varga Vince, választm ányi tag

Jegyzőkönyvvezető: Varga Dezső E llenőrök: N agy László, Zakál Zsigm ond Választmányi tagok: Füssy Károlyné, N agy Mária, László Imre, M orva József, Varga Vince 17

A Csemadok Országos Levéltárában ma is m egtalálható a nagymegyeri szervezet első alakuló üléséről készült jegyzőkönyv másolata: Cs emadok,Čalo v o . Jegyzőkönyv. f e l v é t e t e t t 1949 j u n i u s h ó - 5 - é n a ča lo v o i magyar d o lg o to k k u l t u r eg yeaü letánek a la k u l ó gyüláaán a t á l l a t i t t o t g ó e t in h á t h e l y i a á g á beo Calovon. J e l e n Tannak: at e l ö k á a t i t ö b i t o t t a á g tagjai Butgo Kálmán, Sutgo 7 ih oe.Z * kál Zaigmond,Kagy Mária,Puaay in n a ,Z a k á l C áta, Bora Károly.Bankó Lajoa áa Varga Dezaö ő alo v o i la k o a o k .a p á r t , a h i v a t a l o k áa a z e r^ e z e te k k i k ü l d ö t t e i . Varga Detaö a t e l ö k á a t i t ö b i t o t t a á g elnöke u d v ö tH a m eg jele n ­ te k e t ,B in t e g y 90 a ta m á l y t ,a p á r t , a a z a k a z e r v e t e t k á p v i a e l ö i t , a t okreany národny vybor, a m ieatna aprávna komiaia v e z e t ő i t , a m i e a tna áa okreana oavetova rada e ln ö k e i t,a S l o v e n a k a ['a tio a ,v a l-m in t a S vat S l o v . t i e n k á p v i a e l ö i t . A p á r t . a t okreana oavatová r a d a , v a l n i n t az okreany národny Ty­ bo r k i k ü l d ö t t e i emelkednek a t ó l á a r a áa b eatádjukben k i f e j t i k a t eg yu ttzun kálk od áa a köleaönöa n egbeosüláa fo n to a a á g á t n e m ze tiaág r e való t e k i n t e t n á lk u l a kö töa o ál e r ö a i t á a á r e fo ly ó küzdelemben. B i t t o a i t j á k a t e g y e s ü l e t e t ö a z in t e jó a k a r a t u k r ó l áa i g á r e t e t t e a z nek.hogy a jövőben tánogatj& k áa e lö m o z d itjá k a t e g y e s ü l e t t e v á kenykedáaát k u l t u r á l i s áa p o l i t i k a i tá r é n ia .K árák ,ho gy a t egye­ s - l e t ne legyen fá a t k e nápi demokráciánk e lle n a á g e in e k áa a r e a k ­ ciósoknak.-Hogy ez a veazály i t t nett á l l fenn m u ta tja a b i t o t t a á g ö s s t e t á t e l e . a h o l a v e t e t á a n e g b it h a to " l v t á r a a k kezáben van. i t e l ö k á a t i t ö b i t o t t a á g k iv o n u l a h e ly ia á g b ö l.h o g y a atomazádoa atobában e e g b e a t á l j e áa ö a a z e í l l i t s a a t e g y e s ü l e t v e t e t ö a á gánek j e l ö l ö l i a t á j á t . h o g y k i t milyen t i a t t a á g r e t a r t alk alm aan ak. Éten idő a l a t t m e g tö rtá n ik az e g y e s ü l e t a l a p a t a b á l y a i n a k f e l ­

18

olv asása ás is m e rte té s e . A j e l ö l t e k e t az e l ö k é s z i t ö b i z o t t s á g a k ö z g y ű l é s e l á t e r j e s z t i é s s z e g é l y e n k é n t m e g s z a v a z t a t j a . A s z a v a z á s u t á n az e g y e s ü l e t v e ­ z e t ő s é g e k ö v e tk e z ő k é p e n a l a k u l t : e l n ö k D o s z t á l F e r e n c , A l e l n ö k : Buzgó K á l m á n , t i t k á r : Z a k á l L a j o s , F a r k a s J ó z s e f p é n z t á r n o k , j e g y ­ z ő k ö n y v v e z e t ő V arg a D e z s ő , e l l e n ő r ö k Nagy L á s z l ó , Z a k á l Zsigm ond. V á l a s z t m á n y i t a g o k : t o r v a J ó z s e f , L á s z l ó I m r e , V a r g a V in c e ,F ű s s y H á r o l y n é á s Nagy B é l á n á . A k ö zg y ű lés h e l y e s l é s s e l és é l j e n z é s s e l fo g ad ta a v e z e tő sé g b em u tatk o zását. A m e g v á l a s z t á s s a l m e g l e t t ad va az a l a p , a ó a l o v o i magyar d o l ­ go zó k k u l t u r i g é n y e i t i g y e k s z i k az e g y e s ü l e t a z a d o t t s á g o k n a k meg­ f e l e l ő e n k i e l á g i t e n i és m unkássát fo k o z n i a közeljö v ő ben,h og y ő s z r e prog ram m al é s k u l t u r á l i s m unkával h a l a d j o n a k i t ű z ö t t c é l felé. A munka h im n u sz á n a k az e l j á t s z á s á v a l a k ö z g y ű l é s v é g e t é r t . C alo v o ,1 9 4 9 .ju n iu s 5 -á n .

elnök

H ite le sítő k :

je g y z ő k ö n y v v e z e tő

A Csem adok Nagym egyeri Szervezete 1949. június 5-én tartott alakuló ülés jegyzőkönyve

19

A Csemadok Nagymegyeri Szervezetének m egalakítását követőleg - a fenti jegyzőkönyv miatt - élénk levelezés kezdődik a Csem adok Országos Titkársága és a helyi szervezet vezetősége között. Az 1949. június 15-én keltezett levél után két héttel az Országos Titkárság Zakál Zsigmond címére levelet küldött, amelyben újra sürgeti az alakuló gyűlés jegyzőkönyvének megküldését. Ebben a levélben utalnak a Nagymegyeri Járási Hivatal végzésére, amellyel az alakuló ülést megtiltotta volna. Kérik annak m egküldését. A Csemadok nagymegyeri vezetői a későbbi válaszlevelekben erről a végzésről nem tesznek említést, tehát valószínűleg nem kapták meg. Rázusovo 8. T el.335-96

Zakál Zsigmond elvtársnak

Čalovo

MUOnUc t h*iyl*topw rt *BMayv*k n á#ol*tát

v*gz4n*l

3*#y-

TirA^ TorAbbA

b*H

tMK

r t * kaltnra<epert M W t á a lnnan "

bcMUAsmi

*

K Mraré)tr í l
Tón M u l t M l t r t n*Mnt S<4p M a z l{ * ir á n t ,lé g y t*h4t *l
fo n n a le t *ími,hoyy

M ot%*nl o
Hi
ílT tárxl A Csemadok Országos Titkárságának június hónapban írt két levelére, 1949. augusztus 21-én válaszolt Zakál Lajos, a szervezet titkára. A levélben megrendeli az új alapszervezet számára a titkárság által biztosított bélyegzőt, pontosítja a szervezet postacímét. A levélben sajnálkozását fejezi ki, hogy a nyári munkák miatt a szervezet nem fejtett ki nagyobb aktivitást. 20

A levél m ellékleteként küldi a szervezet első 25 alapító tagjának belépési nyilatkozatát. A belépési nyilatkozat aláírására 1949. június 26-án került sor. Az 1949. június 5-én tartott alakuló közgyűlésen az előkészítő bizottság ezt a feladatot vagy elhanyagolta, vagy tatán nem rendelkezett még a szükséges nyom tatványokkal. A belépési díjak 50%-át, ami az adott esetben 125 K čs-t jelentett, a titkár átutalta a Csem adok Országos Titkársága szám lájára.

-<2.

-----^ ___________________________ <4/ if ^

-**

__/¿rí! ._____________________________________ ,___________________ ____________'"* *"<) ^ ^ __í a _ ^ 7 Aí ^ 1__ ^ ^ ^ <% _

21

A Csemadok Országos Titkársága 1949. augusztus 27-én kelt levelében visszaigazolja a szervezet első 25 tagja belépési nyilatkozatának átvételét és megígéri, hogy a tagsági igazolványukat rövid időn belül kiállítja. Ugyanakkor ismételten sürgeti az alakuló ülés jegyzőkönyve másolatának megküldését. Erre a levélre reagált 1949. szeptember 12-én kelt levelében a szervezet titkára. Utal rá, hogy már 1949. augusztus 26-án megküldte ajánlva az alakuló közgyűlés eredeti jegyzőkönyvét. Ennek ellenére a másolatot mellékeli a szeptemberi levélhez, de kéri, hogy később küldjék vissza. A Csemadok Országos Titkársága 1949. október 3-án válaszolt Zakál Lajos levelére. Visszaküldik az alakuló közgyűlés jegyzőkönyvének m ásolatát és megerősítik, hogy nem kapták kézhez az 1949. augusztus 26-án elküldött jegyzőkönyv eredeti példányát. A Csemadok Nagymegyeri Szervezete alakuló közgyűléséről készült jegyzőkönyv eredeti példánya annak ellenére, hogy ajánlva volt feladva, a postán elveszett!?...

Ráz u sovo n áb r.8 . Te 1 .3 3 5 - 96

B r a tis la v a ,1 9 49 .a ug .2 7 /w

A Cs emadok he l y i cs opor t j ának Zakál Lajo s t it k á r ke z éhez

Kedves kul t ur tá r s a k !

Igatoljak: A 25 d rb .b eM páal n y ila t k ota t 6a a 1^5 korona b e k ü ld é sé t, Havid IdOn b a lü l laMldjtUk a k i á l l í t o t t ta g sá g i ig a z o lv á n y o k a t. H a tagok kOtlil v a la k i kívánja <- fénykdpsa lp s t o lv á n y t , ngy kdrjtüc a fényképeket n d w a l e l lá t v a hotaánk bakai d a n l. S alveak sd jeta k o g y u tta l aa a l Jralő kB agyíld arS l f e l v e t t Je^yaBk3nyv m á so la tá t la «e^ikrüld e n i.a e r t cask nnek a l pj^n iameMtetJül: a l a a a g a la k n lá a t. KárjUk l^ ád tk add ateket áa kívánónk j ő Enmkát !

^ n ltu r tá r a l íid v S a la tta l

22

*3^

¿ á ^ c M T -¿

^ - < 3 ^ ^%L¿¿7K^ ?¿tT?<*-ft-3 - , '< 6 ^ % ^ - ¿ 3 ^ % ^

'- / ^ ^ / ) ^ a ^ p . <
y

*

"

---------------------

¿ ^ ¿ v

H A naar* a á k r .8 . T la fa a

B r a t ia la v a ,1 9 4 9 ^ k tő b e r 3.

A Oaemadok h a ly io a o p o r tjá a a k La^o* t i t k á r kea^hen

tö a a o M ^ ts l v ia a a a a a á rH a a ta tjn k a a a la k u ló M a g y ö l^ a rö l aaolo jegyaSkBayT * ááaa o l a t á t ^a e g y o tta l ö r te a ltíia k B en n ete k et, hogy a l1e T eletekben j e l z e t t 7 1 1 1 .2 6 -ik i a j á n l o t t l e v e l e t a a a i nap ig ne* kaptuk H a h e a . E u lt n r t á r a i ü d T ő a l e t t e l

1 m e l l ék le t.

1949 őszén az alapszervezet újabb aktivitására már nem találtam utalást. Az alapszervezet vezetősége bizonyára „kivárt". Várta, hogy a N agym egyeri Járási Nemzeti Bizottság kiadja a m űködését engedélyező határozatot. A járási szerv ennek kiadását egy újabb alakuló közgyűlés megtartásához kötötte. A második „kikényszerített" alakuló gyűlés időpontját 1950. január 25-re tűzte ki a Buzgó Kálmán, Zakál Lajos, Zakál Zsigmond, Morva József, Füssi Mária és Nagy László összetételű előkészítő bizottság. A JNB-ot „gáncsoskodó" m agatartását jellem zi, hogy csak egy nappal a rendezvény megtartása előtt, tehát 1950. január 24-én 12 órakor adták ki Zakál Lajosnak a gyűlés összehívására az engedélyt a 267/3-24/ i-1950/I szám alatt.

24

Figyelem re m éltó továbbra az a tény, hogy az alakuló ülést 1950. január 25-én délután két órakor kellett megtartani. A N agym egyeri Járási Nemzeti Bizottság vezetői ekkor m ár nem tudták m egakadályozni a C sem adok-szervezet hivatalos elismerését. Az engedély kiadásának időpontjával, illetve a délutáni időpont m egjelölésével még „ártani" tudtak. A délutáni időpont megjelölésével valószínűleg azt szerették volna elérni, hogy a vártnál kisebb legyen a rendezvényen m egjelentek száma. Ez a terv sikerült, m ert a gyűlésről készített jelenléti ív alapján tudjuk, hogy az első gyűléssel összehasonlítva (az akkori 90 személlyel szem ben), m ost csak 56 szem ély jelent meg a régi mozi épületében. Az ülésen ismét nem vehettek részt a Csem adok Országos Titkárságának képviselői. Zakál Lajos az engedély kiadása után csak táviratilag tudta értesíteni őket, a m eghívó elküldésére m ár nem m aradt idő!

f m g g o e t u e g y úgy r e n d o e z t d e t t íWhuto h o e z c y m tu t

Jtnm r

hogy uj t N k u t o h o n g y u e t e s t

! 5 e n 14 o r ! k o r s ! r r t

e)et)
b]:zots!g -

clM t

f

he)]

me gejter t]

me g h í v j u k

___

+++

25

- ^ 5 ^ r ? ^
^ -V

t"w/í.

syo

Z«<^

f <Ap-. 4 *-,
* \ ^ 'c - ¿ - ^ ^ y&*
^ .7 %tr ^¡ty4

^

y .^ ^%T<

4 ^ . ' A 'A ^ Æy? ^ 4 ^ / af ^f/3

26

A z 1950. jan u ár 25-én tartott „m ásodik" alakuló gyűlés formája m egegyezett az 1949. június 5-én tartott gyűléssel. A rendezvényt Varga Dezső, az előkészítő bizottság elnöke vezette. A gyűlés első részében a helyi pártbizottság elnöke Brň o Viliam , a Nagym egyeri Járási Nemzeti Bizottság elnöke K ršák A lexander és Kucharik Pavel a járási népm űvelési felügyelő kapott szót. A társadalm i szervezetek közül a szakszervezet és az ifjúsági szervezet m agyar nem zetiségű vezetői jelentek meg a rendezvényen. Újból sor került a vezetőség m egválasztására. A félévvel ezelőtt m egválasztott vezetőségi tagokat m egerősítették a m egválasztott funkciójukban. A vezetőség három személlyel bővült: Dingha Jánost, Pint Imrét és Szeghy Jenőt is a szervezet vezetőségi tagjává választották.

Szeghy Jenő, alapító tag

27

r.M si. nsss 1. D**Zt*A *rsntlssk tsKmás ! . ZskAl Lu<*Tlt 4. Tsrgs D*tl4er 5. F srtsí "*S*f 6. Sagy LsdlsiST 7. Zskli Zi^usl a. Msrvs Jsssf 9. Lássl* Iarieh 1*. Ml.Vsr^ VKse*st 11. rnMlsrá Hslsss 12. Plat Isrltk 13. Sssgl Eugss 14. <s^y*v4 M4rl* 15.

ess 7 pssn. dáts ssrsdeci* M***tB. 61 ursdnl* 376 31.Ylii.i920. ml* prsatsss 25.11.1906 rslnlk SS* psd.pr*4**4< 142 16.V.1913. pstcr^vsC 639 tsjsHmüc sl* 801. ni* 4.TU.19U. jsá-stsl. 23.1.1902 str*j.s4s*ts.510. sí* pstlsáslk roLnik ss< k*otr*i*r 29.111.19*9 814 * * 6.T.1903 905 *** 6.V ili.19*! * 302 nis (l*n^ T^o*i * Mis 27.U.1909 274 ni* 17.TH1.1922. *&eh.p*s*aa. 630 20J.1922 d*s4cs sas 526 2s.Tli.lB9a sáűsnnlk 334 tssl surAr.aí*s a.Tll.1927 822 sls d*a4e* 890 sas . r*lnH 1.1.191!. sls 105

A Csemadok Nagymegyeri szervezetének vezetőségi tagjai:

Zakál Lajos titkár, még 1950. január 25-én kelt levelében beszám olt a Csemadok Országos Titkárságának a „szabályszerű en" megtartott alakuló gyűlésről. Ezt követően 1950. február 1 1 -én elküldi a gyűlésről készült szlovák nyelvű jegyzőkönyv két példányát, a je lenlévők jegyzékét, illetve a vezetőség címjegyzékét. Ezzel véglegesen lezárult a Csemadok Nagymegyeri Szervezetének féléves m egalakulási folyamata.

28

f

%<& .

/¿y / í A ^ ^ C

/í/>Ld/tt<^r

<%^ ¿3¡¿4^í<.

y^4^U ^ f ' / ^

-f'

^'íA nA ^í

^

/)M Í^-

¡íT¡b ^t& ^LcZ/ ^ c 5 n ^ ^ < ^ v A ^ T*^Za^TM^M^
-

C^
.

'

/'7 i¿ jjf/^ ..'T < ^

/ '

/*^ ^ <*

29

L/^¿p^y ^ ^ % //-/f^ # ^ o ty tV i^ ^St^f

^ ^ ,¿2***
/

^

/L /

.

"^¿.

*M^&í.v7t^"^ ^ ¿^*?**^t*H^^t. y

^í^ytJc ^ ^^<*3 /?<<^

^c^C/

.

___ ^ - *

^ y

,

3

/

7

^

'

,

Z á p isn ic a n ap isa n á dna 25-ho ja n u á r i 195a na u aíay u ju c ej achodzi "Caemadoku" y m ie s tn o a ti S tétn an o k in a "S lo v a n 'y C alo ra. „ , ^ ^ P rito m n i au^záatupcoyia S tr a c y .u ra d o y .in a titu c ii.E p o lk o y a 36 osotL Po zah ran i a té tn e i hymny ceatn y predseda p ripraynábo vyboru o tv o ri s c h o d z u .y ita pritom nycn. ^ * . . . . . Pradaada yo^aypjsi r a c i zdonsznoval yyznam apolku p ra c u j u c ic h .k t o r y má yalmi d o l i z i t u u^ohu yo zyyseni k u ltu rn e i uri)yne obce pokrokoyého zamerania.oboznáMit maaarsky hovőriacich s kulturnymi bodnQtami Slovenaka.SloT fnatT a a Sdvatsk^ho 8vazu a naopak.má za ukol s b l i z ^ t óba národy To ¿nameni vzájomného porozumenia a podporoTania a spolúccej sp olu p rac a # ! ^ ^ ^ * Zástu n ca Strany vo svojom p re la te ^ d o razn o v al,ze íestv o v am e a ))cinkoyanie^kultumáho spolku ie d o l e ; i t y f a k t o t vo Tychove a presyedcűyapi t e j c f.ati o b y y a te í s t y a .k to r á e á te nenie uyedomelá,uiatoyal spolo k .z a S tran a ho bude,podporoyat a poaáha ¡m v buducnogti. . P re d s a d t ONY y CeloTe vyzdvyhol yyznam spolku a z e l a l mu v e la uapechov. ^ . *. Tajomnik O kresnej osvetovy§ rady p o p is a l chyby m in u lo s ti.f a s is tic k 4 c i e l e oywalycb íaocipánoy.grofoy a n e p r i a t e l o y rob otn icnej tc ie d y , a l e aa im n e p o d a n lo r o z b i t s o l i d a r i t u p ra c u ju c ic h celá bo sveta.Ucecie m ari-leninizm u }e smerodatiH ere nás v národnostoei o t á z k e .k to rá n e t r p i n^siáná o d n áro d n o tsn ie .a le potrgbuje s q ^ t ü u ti e y s a tk y c h .s il ^ra spolocnu prácu a uskutocno79nie spolocne Tyivct / : h c i e l o y a uiob.^ed a j ,s d ru hej s trá n k y bt;de y id e t po rozm enie a 's l a c b e t n u snahu bude nápomocny a j e presvedceny.ze spoluprács btjde vzorná. U tT o ril sa k sndiaátn y y y b o r.k to ráb o c le n c v ia b é li : Buzeo Koloman, Zakál L u d o v it,S zek ál Zigmuna.Jorva Jo z e f.F tlsg i -iá ria a Nagy L a ^ s la y . kandidátny Tybor pa u tia h o l do yedle.j?ej m i e s t n o s ti za ucelom s o s ta v e n ia kai)did¿tnej . l i a t i n y . nedzitym c e s tn v predseda p r e c i t a l stanoy? kulturnáho spolku "Csemadék." , , * , K acdidátny Tybor odovgdal do ruk predsedu p rip rsv n étio yyboru kandi
^¿^predseda

Amásodikalakulógyűlésjegyzőkönyve 31

TAGOK ÉS ALAPÍTÓ TAGOK

Ötven évvel ezelőtt, az alapszabály alapján, a Csemadok helyi csoportja (ma alapszervezete) minden olyan településen m egalakítható volt, ahol legalább 20 állandó tagot tudtak a szervezet számára megnyerni. Ha egy községben nem volt elé g je lentkező , úgy több szomszédos község tagjai is létrehozhattak egy közös alapszervezetet. Tehát az alapszervezetek megalakításánál a taglétszám biztosítása volt az alakuló gyűlést előkészítő bizottságok egyik legfontosabb feladata. M indez nem egy könnyű feladat volt, hiszen a magyar lakosság körében még nagyon friss volt az 1945-48-as évek meghurcoltatásának keserű élménye. A szülőföldjükön maradt emberek féltek é s bizalm atlanok voltak. Ezt a társadalmi légkört még inkább mérgezték a különböző úton terjedt álhírek. Így p l. elterjedt, hogy azok, akik a Csemadokba belépnek nem kaphatják meg a csehszlovák állam polgárságot, vagy a Csemadok tagjai elvesztik a nyugdíjra vagy más állami juttatásra való igényüket. Ezért nagyon sokan „kivártak"... A helyi és járási hivatalok - túlnyomórészt szlovák nemzetiségű vezetőinek magatartása nem csökkentette, hanem nagyon sok helyütt erősítette a magyar lakosság bizalmatlan magatartását. Erről tanúskodik a Csemadok Központi Bizottsága Elnökségén 1949. augusztus 3-án elhangzott „panaszáradat" is. A nagymegyeri viszonyok sem különböztek sokban az országos politikai légkörtől. Mindezt 1979-ben K ósa Teri néni, a szervezet egyik alapító tagja így jellem ezte: „Bizony a kezdet nem volt könnyű. Agitációs kettősök járták a várost, hogy tagságot toborozzanak. Én Nagy Bélánéval jártam . M indenkinek töviről-hegyire el kellett magyarázni mit akarunk, mi is lesz tulajdonképpen ez a Csemadok. Sok helyen kétkedve fogadtak, gyakran el is utasítottak bennünket. Azért a következő házba mégiscsak bem erészkedtünk..."20 Ne feledjük a városban még félév sem telt el azóta, hogy a Magyarországra kite lepített családok elbúcsúztak az otthonmaradottaktól. Ezért ötven év után is köszönet jár mindazoknak, akik az elsők között vállalták a Csemadok-tagságot, s így lehetővé tették a szervezet m egalakítását. 32

A lapító tagjaink neve a köztudatban az idő múlásával pontatlanul maradt meg. Ez a névsor a maga teljességében ebben a kiadványban szerepel először. Alapvető forrásanyagul itt is a Csem adok országos levéltárának anyaga szolgált. A m egalakulást követő években a Csem adokba belépő tagjaink nevét nagyon pontosan nyilvántartották a Csem adok országos szervei. A tagnyilvántartási könyvbe bekerült m indenkinek a neve, akik az alábbi jelentkezési nyilatkozatot kitöltötték.

(A kűípoot H U ki)

JELENTKEZÉSI NYILATKOZAT K ir ^ í.h * t* i* a * tC M h a ti< !Y iM a i D otfosdk KattáregyaKÍMeMbe (CSEM ADOK' .m in t rtm dt* t*c. Havi tjAaiok

(Und* 1. V ^ í k a í v :

ftL

^AV&aatatA<2. pontját^)

T*g*ám i^Moíváay n.:_____ Helyi caoport: ___________________

JAr*<: __ __________ KirOet:_____________

__

.Staittá*hHy:_

2

3. C-alMi álhücÉ: _ 4.

.

StaíaópCHtA 5. laMaj vágtáig: & Nyah*aaM^t: _ 7. roth*<*^; _ Hoí doínoüt?__ a. MRyam ay9véoo< fu a á c ió jt v * n ? _______________________________________________________________

B.Akuitúmank* maiyA AfMat* érd<M*7--------------- ----------------- ---------B jekctH A . hogy A CSEMADOK ts n frtt-c k hogy W tpm tyrtm éo <w rtnt &aokat * H w w M gít^n.

—okkal

e tc r^ te k

KA_____________________ 1#___________ -*B MjAÜMHfidáMH)"* a,

____________ j a ta rto tt <Mjáró<*#í M latn. mt}y g h a ^ t a g d í j é

(A My< <%optat MtyagzCj.*)

33

A beiratkozási ügyvitel lebonyolítására útmutatást ad a belépési nyilatkozat hátlapján feltüntetett tájékoztató:

T á jé k o z ta tá s . 1. A )a*
!gaao!ja a=t A ja ta n tk aéa í nytlatkorat m ajía:alő rovatAhan

(Viaaaa-

utaaitáa aa.tán * jvl^nOtzadnak joga vaa f^ k * * m n l * tarAiati köaponthon) t

A havi tngdij 5 — 1 0 — iö — X — 50 KCa éa fa!jabb a jalantkaaö vagyona vagy karaaata anarinL A ha*yl csoport akHJÍróaégétöl függ. hogy & f ^ a j n!ott havi tagdíjat jóváhagyja. vagy azt faiamall. H a * jalantkazó falajánláaét annait vagyon) állapotéhoz Ml karaaatéhaa képaat aiacaonynak Ítéli. Agy azt haLöan falamal! éa a jaiantkaaöt arrö! értaaiU (!.— K ía havi járulékot. m int tagaliamaréal Ulatd^ hat caak azok íra th atn ak , akiknak aammiféla ön Uó j.vadalm ük ainca. mint pl diákok, tanoneok. katonák. tény!agaa azolgáiaU idajük alatt éa haaonidk.)

g A holyicaapart píaztA m aka a faivatt tagot jagyzékba vaazl. as idaigianaz tagaégl lgaaoláat kitölti éa alá!rja éa baaradv# a balra Hat éa az alaö havi tagdíjat, am it a aaa!v*nyan igazol. átad ja aa idatg!anaa tagaégl igaaoláat aa AJ tagnak Addig ia. mig a ta g vé^lagaa igaao!v n yét a kOipont magküidL a pénz tAmok gondoakodnl tartozik a tagdíjak randaa havi baaaadéaérd), atam alött tartv a azt. hogy aok ki-

á. A b a tr^ h a a é ^ élj l é ^ -

Köa. malynak fai# § ^ - KCa a központ jövadalma.

A ha!yicaoport tah ét

m inda^ a központnak bakQldött jalantkazéal nyila tkoaatdrt darabonként 5.— !Ma-t a maiiékatt caakk iapon agy *aat*tbta a központnak bakOldani tartoaik. (A fannm aradd ö ^

Kía^t a pénztém ok. m int

a haiyicaoport bavétalét. bavanati a pénztArkönyvba) ! A ía ntam ütatt aljéráa bafajazta után a Jalantkazéz! nyilatkozatot ba kan küidani CBKMADOK központi U tkám ágának

ajéniott !avé!ban a


tnlanal. nahogy a tagaégl igazolvány kiálütéaában kéaedalam álljon ba Ha a ta ? agy igazolvány fényképat m ^lékal. úgy az igazolványt fényképpal állítjuk ki. ami azonban natn k öta^-ö

34

A jelentkezési ív kitöltése után a helyi csoport vezetősége döntött a tag felvételéről, amit azután a szervezet elnöke aláírásával igazolt. A z így kitöltött jelentkezési ívet a járási m űvelődési tanácshoz kellett benyújtani. Csak ezt követően küldte el a szervezet titkára a Csem adok O rszágos Titkárságára, ahol a jövendő tag adatait bejegyezték a tagnyilvántartási könyvbe, illetve kiállították a tagsági könyvét. A jövendő tag 10 Kč s-t fizetett a beiratkozásért, am inek 50 % -a a C sem adok Országos Titkárságát illette meg. Em ellett a szervezet m inden egyes tagja a jelentkezési nyilatkozaton feltüntette, hogy milyen nagyságú havi tagdíjat kíván fizetni. A havi tagsági díj egészen 1957. január 1-ig m aradt érvényben. A tagsági díj nagyságát részben a tag havi jövedelm e, egyéb anyagi helyzete és részben egyéni felajánlása alapján határozták meg. „O tt ahol lehetséges, igyekezni kell a vagyonosabb réteg - kereskedők, ügyvédek, orvosok és hasonlók - között olyan tám ogató tagokat szerezni, akik jószántukból havonta nagyobb összegekkel (több száz koronával) tám ogatnák a Csem adokot" - olvashatjuk az alapszervezetek részére m egküldött 1. szám ú körlevélben. Az Országos Titkárság arra buzdítja az alapszervezeteket, hogy m inél több állandó fizető tagot szerezzenek a Csem adoknak. A Csem adok m egalakulását követően a szervezet valószínűleg m inimális anyagi tám ogatásban részesült. A Csem adok országos szervei fenntartásához az alapszervezetek járultak hozzá. Ezért az ötvenes évek első felében az alapszervezetek a tagsági díjakból 90%-os, színielőadásokból, m ulatságok bevételéből 5%-os, gyűjtésekből 15%-os és alkalm i pénzadom ányokból 20% -os részesedést utaltak át a központi szervek m űködéséhez. M indezek alapján érthető, hogy a Csem adok Országos Titkársága a lehető legpontosabb adatokat vezetett a helyi szervezet tagbázisáról, köztük a C sem adok Nagym egyeri Szervezete taglétszámáról is. Szervezetünk tagjainak névsorát e kiadványban az 1949 és 1952 közötti időszakból tüntettem fel. Alapító tagoknak azokat a szem élyeket tartom közöttük, akik közvetlenül a két alakuló gyűlés után vállalták a Csem adokhoz való tartozást. A z első 25 tagunk (am int erre m ár az előző fejezetben utaltam ) 1949. június 26-án kitöltött jelentkezési ív alapján lett a Csem adok tagja. Belépési nyilatkozatukat 1949. augusztus 21-én küldte el Zakál Lajos titkár a 35

Csemadok Országos Titkárságára. Álljo n itt tehát a teljes névsora azoknak, akik Nagymegyeren elsőként kapták meg a Csemadok tagsági könyvet: Név: Buzgó Kálmán Dosztál Ferenc Farkas József Füssy Károly Füssy Károlyné Halász Imre Halász József Hodossy János Horváth Karolin Horváth Vince Kósa József Kósa Teréz László Imre Méry József Morvai Imre Morvai József Nagy Béláné Nagy Imre Pálffy József Sárközy Imre Varga Dezső Varga Vince Zakál Lajos Zakál Sándor Zakál Zsigmond

Születés ideje, helye: 1906. 2.25., Nagymegyer 1920.7.31., Nagymegyer 1902. 1.23., Nagymegyer 1922.6.5., Csilizradvány 1922.9.20., Somorja 1911.1.4., Ekecs 1906.11.13., Ekecs 19 10.7.13., Nagymegyer 1900.11.29., Nagymegyer 1908.7.28., Nagymegyer 1901.3.9., Nagymegyer 1899.2.27., Nagymegyer Nagymegyer 1907.3.9., Nagymegyer 1898.11.10., Nagymegyer 1909.8.6., Nagymegyer 1893.11.5., Nemesócsa 1909.11.22., Nagymegyer 1898.3.28., Cs. Aranyos 1908.12.24., Nagymegyer 1912.10.2., Nagymegyer 1922.8.1 7., Nagymegyer 1913.5.16., Nagymegyer 1894.7.9., Nagymegyer 1903.5.6., Nagymegyer

Származás: fö ldműves értelmiségi kisiparos munkás háztartásbeli fö ldműves fö ldműves fö ldműves értelmiségi földműves földműves háztartásbeli fö ldműves földműves földműves földműves háztartásbeli földműves kisiparos munkás munkás munkás munkás földműves munkás

Tagdíj: Ig.sz.: 5 Kčs 5 Kčs 5 Kčs 5 Kčs 5 Kčs 5 Kčs 5 Kčs 5 Kčs 5 Kčs 5 Kčs 5 Kčs 5 Kčs 5 Kčs 5 Kčs 5 Kčs 5 Kčs 5 Kčs 5 Kčs 5 Kčs 5 Kčs 5 Kčs 5 Kčs 5 Kčs 5 Kčs 5 Kčs

06467 06474 06476 06478 06479 06480 06481 06484 06485 06486 06488 06489 06491 06492 06495 06496 06497 06498 06506 06601 06618 06519 06520 06521 06522

A Csemadok Nagymegyeri Szervezete második, 1950. január 25-én „szabályszerűen" tartott alakuló gyűlése után, a szervezet vezetősége 1950. február 14-én tagsági gyűlést hívott össze. Ezen a tagsági gyűlésen további 14 személy csatlakozott azokhoz, akik már 1949. június 26-án léptek be a szervezetbe. Így elmondhatjuk, hogy összességében 39 személy alapította városunkban a Csemadokot. A 14 újabb tag je lentkezési nyilatkozatát 1950. február 15-én kelt levél m ellékleteként küldte el a Csemadok Orszá36

gos Titkárságára a szervezet titkára, Zakál Lajos. Az alapító tagok tagsági könyvét egyszerre állította ki az országos szerv, amire a tagsági igazolványok sorszám ából lehet következtetni.

Név:

S zületés id eje, h ely e:

S z á rm a z á s: T a g d íj: Ig .sz

Árvay József Balogh Gyula Bors Károly Dingha János Hegyi Károly Kakas Teréz Nagy László Németh Imre

1919.12.28., Nagykeszi 1901.9.15., Nagymácséd 1899.1.24., Nagymegyer 1915.1.1., Nagymegyer 1905.10.15., Nagymegyer 1914.8.22., Magyarbél 1909.3.29., Nagymegyer 1920.2.1., Nagymegyer

munkás földműves munkás földműves földműves háztartásbeli munkás kisiparos

5 Kčs 5 Kčs 5 Kčs 5 Kčs 5 Kčs 5 Kčs 5 Kčs 5 Kčs

06463 06464 06466 06473 06482 06487 06501 06503 37

Paxián Mihály Pállfy Lajos Pint Imre Szeghy Jenő Schnell János Valentovics József

1902.7.6., Nagymegyer 1910.4.10., Szilas 1897.10.26., Vámosfalu 1927.10.8., Nagymegyer 1895.7.6., Sopron 1898.5.24., Nagymegyer

munkás kisiparos munkás munkás kisiparos munkás

5 Kčs 5 Kčs 5 Kčs 5 Kč s 10 Kčs 5 Kčs

06505 06507 06508 06512 06513 06517

Az elmúlt évtizedekben a Csemadok Nagymegyeri Szervezete ötévente m egem lékezett az alapszervezet megalakulásáról. A köztudatban nyilvántartott alapító tagjainkat minden esetben meghívtuk, külön köszöntöttük. Sajnos az idő múlásával számuk egyre fogyott.

F é l M ik ló s járási titkárköszönti ZakálLajost aszervezetegykorititkárát,m elletteKósaTerézia

Z akál Z sigm ond és a Csemadok ország o s eln ö k e L ő rin cz G y u la

38

1984-ben tartott jubileumi emlékünnepségen még közöttünk voltak: K ósa Terézia, Paxián M ihály, Farkas József, D osztál Ferenc

A szervezet vezetősége a nagymegyeri temetőben m egkoszorúzta alapító tagjai sírját 39

A szervezet taglétszámának em elkedése fokozatos folyamat volt. A Lúdas Matyi című népszínmű sikeres bemutatása után újabb 23 tag lépett be a helyi szervezetbe. Egy évvel a szervezet m egalakulása után 62 tagot tartottunk nyilván. Az akkori Nagymegyeri járás Csemadok szervezetei között néhány szervezet mint pl. a nyárasdi, nem esócsai, ekecsi és az apácaszakállasi szervezet taglétszáma jó v al magasabb volt. Az ötvenes évek elején évente átlagosan 50 szem éllyel nőtt a Csemadoktagok száma, így 1952 június végén 162 tagja volt a helyi Csemadokszervezetnek. Mindazok, akik beléptek a Csemadokba - főleg az országos szerveink anyagi tám ogatásához-évi 60 Kčs-val járu ltak hozzá. Az adott korszakban ez nemcsak egy szimbolikus pénzösszeg volt. Köszönet érte!

A C sem adok N agym egyeri Szervezete tag létszám án ak fejlődése:

I. 1950. március - december

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 40

Név:

Születési év:

Foglalkozás:

Belépés:

Bereck Árpád Cséfalvay Béla Cséfalvay Pál ifj. Csémi István Csémi László Csizmadia Ferenc Hence Béla Nagy Kálmán Faletics Lajos Farkas Vince Gyula Lajtos A lbert M ikolai Ernő Nagy István Nagy Teréz

1922 1904 1904 1926 1907 1892 1905 1902 1908 1929 1923 1928 1907 1932

munkás földműves földműves munkás munkás kisiparos munkás földm űves kisiparos értelmiségi munkás munkás kisiparos háztartásbeli

március 5. március 5. március 5. március 5. március 5. március 5. március 5. március 5. április 24. április 24. április 24. április 24. áprili s 24. április 24.

15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25.

N ém eth M ária P u z s é r Géza Rácz Károly Schnell László Takács Lajos Zsem lye M iklós Zsem lye Vince M éry Lajos Valent Gusztáv Buzgó Vince Farkas M agdolna

1925 1930 1930 1923 1922 1918 1929 1920 1887 1894 1928

értelmiségi tanító m unkás m unkás m unkás kisiparos munkás m unkás kisiparos földműves tanítónő

április 24. április 24. április 24. április 24. április 24. április 24. április 24. május 11. május 11. decem ber 21. decem ber 21.

Születési év:

Foglalkozás:

Belépés:

1933 1912 1889 1898 1907 1899 1923 1922 1930 1919 1930 1930

tanítónő munkás földműves munkás m unkás tanító munkás munkás munkás háztartásbeli m unkás m unkás m unkás értelmiségi értelmiségi munkás zenész munkás földműves

január 7. január 7. február 8. február 8. február 8. február 8. február 8. február 8. július 8. július 8. július 8. július 8. július 8. szeptem ber 19. novem ber novem ber novem ber novem ber novem ber

II. 1951. január - novem ber

Név: 1.

2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19.

Farkas Irén Varga Sándor Bankó József Bartal Ferenc Csiffáry János Hencz Pál Tam ási Gyula Tarcsi Imre Fűzik Gyula Horváth Ilona Ném eth Ferenc Vízvári Lajos Bognár József Patasi Ernő Ivanics M ária Kocsis László Kovács Béla Kovács Gyula ifj. Kovács Károly

1924 1928 1915 1908

41

20. 2 1. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 3 1. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46 47. 48. 49. 50. 5 1. 52. 53.

42

Kubicsek Lajos Lénárt Lajos Lukács Károly Matlák János M azúr István M egyer Folkner Béla Mikó István M ikolai Vince M olnár Anna Nagy Alfréd Nagy Elek Bartalos Viktória ifj.Berecky Lajos Bors G yula Buzgó Sándor Czina Károly Cseh Károlyné Csicsay József Csörgei József Földes János Győri K ároly Nagy Jenő Németh Gusztáv Papp Józsefné Rácz László Szabó Vince Számel István Torma Lajos Vajda József Varga András Vida Ferenc Vízváry Vince id. Hegyi M ihály Németh G yula

1913 1901 1908 1916 1907 1924 1910 1928

1897

1908 1910 1914 1897

1902 1921 1912

1907

munkás munkás munkás munkás földműves munkás munkás munkás értelmiségi földműves munkás munkás munkás munkás földműves munkás háztartásbeli munkás földm űves munkás munkás földm űves munkás értelmiségi munkás munkás földm űves földműves munkás földműves munkás munkás munkás földműves

novem ber novem ber novem ber novem ber novem ber novem ber novem ber novem ber novem ber november november november november november november november november november november november november november november november november november november november november november november november november november

III. 1952. január - szeptem ber Név:

Születési év:

Foglalkozás: Belépés:

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33.

1909 1900 1915 1919 1932 1914 1924 1906 1887 1907 1893 1906 1920

m unkás munkás munkás munkás

Jarábik Imre Jeriga Lajos Králik K árolyné Kiss Jenő Kocsis Gyula Lévai Á rpád Lukács M agda M orva Géza Balaskó Im re Bartal József Beke Lajos Berecz Vince C afik Géza Cséfalvay László Csém i Erzsébet Décsi Gyula Dóka R udolf Ellenburg Júlia Fábrik Alajos Fábrik József Földes Vince Gulyás Sándor N agy Vince N ém eth Vince Petrik Péter Prém usz Rozália Szvaty R udolf Stiffer M ihály Švec Pál Tóth Vince Varga Albert Z a k á l József H orváth Béla

1888 1896 1926 1926 1909 1919 1912 1924 1908 1909 1911 1908 1905 1910 1900 1905 1908

munkás földműves munkás m unkás m unkás m unkás m unkás m unkás háztartásbeli értelmiségi háztartásbeli m unkás m unkás földm űves értelmiségi m unkás m unkás munkás háztartásbeli földműves munkás m unkás m unkás munkás munkás munkás

január január január január január január január január január január január január január január január január január január január január január január január január január január január január január január január január február

34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45.

Madi Imre M orva Vince id. Árvai József Bugár János Csörgei Miklós C sizmadia József Piroska József Pollák József Pongrácz Dezső Sárközy Ilona Varga Ambrus Lévai Jenő

1914 1916 1900 1910 1915 1916 1922 1899 1904 1928 1928 1910

CSatAIXX t i t k á r s á g a C alovo.

földműves munkás földműves földműves földműves munkás munkás munkás munkás háztartásbeli munkás

6 )'-*= - \

3

Í

ta)

február február február február február február február február február február február szeptember

r / - a . t).

/

/ / L

P .T . CSmAJXX központi T it k á r s á g B r a t le la v a .

M ellékelve beküldűk 83 d rb .je le n tk e z á a i la p o t áe k á re a ,a z lv e a k e d já k á to k ­ nak ta g s á g i ig a z o lv á n y t k i á l l í t a n i . * J e le n tk e z n e k u tá n a képpontnak Já ­ ró <15 k t a . - t a pén ztám o k ú tjá n felad ato m . C*lovo,1952 fe b r u á r 5 .

/

44

A NAGYMEGYERI JÁRÁS ELSŐ CSEMADOK-SZERVEZETEI

A C sem adok N agym egyeri Szervezete m egalakulásának története szorosan kapcsolódik nem csak az országos, hanem regionális szinten történt esem ényekhez. Ezért is tartottam fontosnak, hogy összehasonlítsam a volt N agym egyeri járás Csem adok-szervezeteinek megalakítási folyamatát. A fejezet m egírásánál felhasznált dokum entum ok (jegyzőkönyvek, m eghívók, jelentések) tartalm a és formája alapján az olvasó valós képet kap az adott történelm i korszak pozitívumairól és ellentmondásairól. 1 1 vn 1M9

annnKM! ^ r t

M:

__

¿2

45

V ázlatos összefoglalóm alapján meghatározhatjuk a nagymegyeri Csemadok szervezet helyét, szerepét az adott térségben. A korabeli dokum entumok igazolják, hogy szervezetünk alapító tagjai Zakál Zsigm ond, de elsősorban Nagy Mária, segítséget nyújtottak a Nagymegyer környéki falvak Csemadok alapszervezeteinek megszervezésénél. Erre utal Nagy Mária és a Csemadok Országos Titkársága közti levélváltás is 1949. július 13. és 1949. augusztus 11. között.

1 ! t V!i' I9í9j

! '

46

/

Háznaovo n á b r .8 .

B r * tia ltn ,M 4 9 * * a g .U /w

T a l.Z M - S 6 .

Nagy M ária a lv táran B n ak Calovo

Xaávaa R lvtáranB !

E 3at0njük in té :k e ^ á a a d a t Tamy , Neaancoaa éa C aioa$ m eeazervezéaében. !Ünden v a lo ozin ü aég a z e r in t én fogok le jS n n i.n to rt a t3 b b i a lv tá r a a k most 3zabadBágon v ^ n a k . Innen in d u ln ő k v a n á m .p r a g g a l 9 o.S-^-k)r éa az a von^t k b . f é l egy­ kor van K sg y 3 M g e re n .,a h o l az álotndsan lá lk o z h n tnánk éo onnan meünbk k i a f a lv a k r a . F ö lk é rle k egy­ b e n , ié-:y a z iv a a gondoakocni a r r o l,h o s y hogy jn th a tn n k a l egym íaután ezekbo a fa lv a k b a éa v ls a z a . A té r t k é rem .hogy Te J Cj j ba ü e g y a r r a .a e r t mára neu v o ln a a l ­ kalmam éa ldBm o t t k o cái u tá n n é z n i éa Így egyazeríibb ha az á llo e d a o n ta lá lk o z ó n k . Anennylbon b á rm ily ak a­ d á ly a v o ln a ez <1 -kuláanak,u^y ^é
47

A járás első Csemadok-szervezete, a Csemadok Laki Szervezete volt, amely 1949. június 1-jén alakult. Később a 60 tagú szervezethez kapcsolódott a Csemadok Szilasi Szervezete, m elynek csak 13 tagja volt és ezért nem alkothatott önálló szervezetet. A laki szervezet megszervezése után jött létre a Csemadok Nagymegyeri Szervezete, majd harmadikként a járásban a Csemadok Ekecsi Szervezete, 1949. október 16-án. Az alakuló gyűlés megtartásáról az ekecsiek 1949. október 2-án értesítik a Csemadok Országos Titkárságát:

L*oő,1949,ott6o*r

2-1*. -

K* t h í v 4

Ont < MSUyAlé^ra.mmaly fo ly l

mrvtm tténh *l*kslá 1 6 -lt

6 orrkor

M g tartT t

M akaemi állami mlpimkal* *pnltthalyi*ét*b*a.-/*wtt rím.kat.

jKtznt i ] y "!í1 t!^

. CM-

Az 1949. október 16-án m egtartott alakuló gyűlés, illetve a m egalakulás utáni problémákat, 1949. novem ber első felében a Csem adok Országos Titkársága elküldött ekecsi jegyzőkönyv és levél érzékelteti. A szervezet levelében feltüntetett problémák jó l je llemzik az adott korszak közhangulatát. A szervezet m egalakulása után, 73-an léptek be az akkori ekecsi alapszervezetbe, am elynek első elnöke Beke Dezső, titkára pedig a Nagymegyeren élő Nyári Ferenc lett.

CSmADOK OKM./okr.Öalovo/ T árg y : A CSBÍADOK m e g a la k u lá s .

0 k o C.kCzságben.-

0 k o ! .1 9 4 9 .n o v .1 7 .

J e g y : S k ! n y v . F e lv é v e 0 k o ! községben a C s e h s z lo v á k ia i magyar d o lg o to k K u ltú reg y e sQ le tá n e k 1 9 4 9 .o k tó b e r 1 6 .- á n e a te 8 ó r a k o r t a r t o t t a la k u ló közgyQléae a lk a lm á b ó l. J e l e n v o l t a k : A CSHtADOK központ r é s z é r ő l F á l f f y A n ta l J á r á a l f ő ­ t i t k á r e l v t á r a , a komáromi CSBÍADCK k é p v is e le té b e n S te r k I s tv á n eln ö k e lv ­ t á r s m 5 a lo v ó - i j á r á s k k é p v is e le té b e n aűdruh F a v e i K ueharik oaTetovy in ip e k to r a h e l y i p á r t s z e r v e z e t k é p v is e le té b e n sü d ru h K o á tia l Já n ta jo m n ik ,a h e ly i A kíry v ^ b o r r é s z é r ő l südruh Hrub^ J o z e f p r e d s e d a ,a h e ly i s z a k s z e rv e z e te k k á p v ia e le tá b e n F e k e te L á sz ló e lv tá r a ,t o v á b b á s h e ly i Národny v ^ b o r magyar t a g j a i é a - a z O k o ! - i m agyar dolgozók nagy szám ban.Az a la k u ló k ö z g y ű lé s t F üssy S ándor e l v t á r s n y i t o t t é m eg.advSzClve m v e n d é g e k e t ám a m e g je le n te k e t.A m eg n y itáa u tá n K ueharik F a v e i o sv e to v ^ i népek t o r m ondott ta r ta lm a s b e s z é d s t s z lo v á k n y e lv e n ,v á z o lv a az e g y e s ü le t m eg alak u lásán ak J e l e n t S s é g é t . K i f e j t e t t e , h o g y a mai id őkben m ily en nagy sz ü k sé g van a rra ,h o g y a magyar do lg o zó k a a z lo v á k d o lg o zó k k al egy^ttm&kCdve kéz a k ézb en , v á l l v e tv e h a r ­ co ljan ak ; a b é k é é r t á s a s z o c ia liz m u s g y ü z e lm é é r t.A azónok u tá n S te r k I s t v á n eln ö k e l v t á r s a kom ám o-i CSQtAHOK nevé­ ben ü d v ö z ö lte a m e g je le n te k e t,m a jd P á lf f y A n ta l f ő t i t k á r e l v t á r s I s m e r t e tt e az e g y e s ü le t a la p a z a b á l y a i t,v á l a s z o l v s a m e g je le n te k k é r d é e e ir e .- A t a la p ­ sz a b á ly o k i s m e r t e t é s e u tá n s o r k e r ü l t az e g y e s ü le t v e zetö aé g én ek m egválasz­ t á s á r a ,m e l y e t a k ö z g y ű lé s egyhangúlag jó v á h a g y o tt: E ln ö k : Beke Dezső fö ld m . e l l e n ő r : Zemanik Já n o s munkás a le l n ö k : L á s z ló Já n o s a s z t a l o s e lle n & r:T Ó th Kálmán munkás titk á r: Nyárj) F erenc t a n í t ó . je g y z ü : C sápéi J o z e ^ k ö z s .h iv a ta ln o k p é n z tá ro s:F Q a s y S ándor fö ld m . k u ltu r r e f e r e n s :L a k ó I s tv á n földm . A v e z e tő s é g m e g v á la s z tá s a u tá n Beke Dezaö e l v t á r a az e g y e s ü le t eln ö k e v á z o lta a k u ltú r e g y e s Q le t m egalakulásának je l e n tö a é g é t ,k é r v e a h e ly i m agfar dolgozók tá m o g atáaát,m eg k ö szö n te a J e le n le v ő k m e g je le n é s é t és az a la k u ló k ö z g y ű lé s t b e z á r t a . K .m .f,

elnök.

49

Okoc. 1W.TI.16.

t a p o a t l titk A r a A g á n a k B r a t l a l a a a .

..jd jL L

t.d*.. tultírtírMk t

t l a é a A a t a k a t k é r j ü k k A a a d a la Q n k A rt. 4# a f a l a a r ü l ő a k a d A ly a k v á g o t t h a a a tA b b aaa ta tu n k

b o a a A a o ló t M llA w ai. Aa ^ 0 Arb b alA p A al a y l l a t k o a a t o t a a g k o p tu k

Aa aAg to v A b b l B0 d a r a b o t kA rtak.T ovA bbA a a l v a a k a d j a t a k k U ld a a l k u l t ü r a o y o g o t k H r l a v a l a t b a j a l a a t j U k , hogy á ^ - A ra k a l t ^ r a a t a t ta rv a a A a k Aa a tA a a K a t a l i a b A l t . A b a ir a tk o ^ A a X % a g y id a ü la g A t t w t a l t u k * a a l l é k a l t b o f . l a p o a . I t t k t i l d ő a a a llA k a lv a *-* a la k a lA a o a f a l v a t t J a g y a 6 k B a y ^ a t ^ pAldAay b o a , a kAaAa o ka j a g y a ^ h iA a y , v a g y ia k i a l ő a a ^ r a l v A l l a l t a , a l f o g l a l t a A g a a l a t t a a a k A a a i t a t t a o l , Aa b la o a y a lA g b o a a a a d a la a a lA őba k a r o l t
M a llA k a la a aAg a aA r k l t H l t H t t balA p A al a y l l a t k o a a t a k a t ,

a z o k k a l k i k a é g a A ja a b a a j a l a a t k a a t a k a l v a a a a a tu d o a .D Q B O H n n N a ia d a a k it a a a a A ly a a a a f a l k a r a a a i k A p ta la a a A g . A M r la v A lb a a o A v a a o tta k a la p jA a k ia g A a a ltA a kA ppaa a v A la a á ta a a y a d a t a i t kB alM a: H a g k ! Baka D a a a ó .fH ld a ű v a a . O kot

1% a a .

A la l a ő k t LAaalA J A a o a . a a a t a l a a , O kaá 2 a a . T i t k á r t EyAry f a r a a a , t a a l t A ,0 k o ó H l a a . J a g y a á : CaA pai J A a a a f , kH aaA gl h i v , O * o a l9 7 . H l a a ő r : T A t k KAlaAa, MaakAa, O kot 2 o $ a a . *

:Z o a a a ik JA a o a , a a ak A a , Okoo 66 a a .

P é a a tA r a a tf ü a a y A A odor, f b l d a ü v a a , O k aá^/Í a a . KgypAr kA rdA aüak v o l n a , TH bbaa j a l a a t k a k t a k k i k a lő A la tA v ü k a t
á l k o r 6 k a l a g l a l k a a a b b a u n k a tA r a a -

i a k ig a aA a a a g y v a o a ta a A g a t oaa av ad aA ak ba a a a v a b a tjü k f a l ő k a t .A b A ly a g a ^ v a l k a p o a o la tb a a aagkA raA ak B o a a a ta k a t a a l v a a k a d j a t a k c a i o A l t a t a i a la d k A t a y a l v a a , k a lja A g a A v : O k o t. k a a a a a a la k a ta A g a a agy ta a A c a o t kArUak a b b a a a a M gybaa. # o k a a A rA akl^A aak a a i r A a t , Hogy * - o * v o r a a i a a k a t a a a a v J a ta a iA A a a a a k a a lo v A k M a a l A j a a a l lA k i a a a b a d a t a a a ^ t ^ a " H j a a A ^ ^ l v a t k o a a a k , hogy tH bbaaH r o l v a a t á k . kogy i t t l a a a g a t t i a k i a t v a l t . g a a a t á l l p o a to a a b b a k la a a ! á a k , k o g y ja g y a ó a A lM l a a a a o k ra a a g y ta k a a t a l AraaAUk lo g j o b b a a , Aa a k A a o d a ia A a t a A g a g y a a a r a la A a A a ta k a t k A r jü k . A rA g i l a a o r ő a k a l t a r t A r a a l a a a k k ü lő a a a . ü d v ü a l a t a a kUldMa K a lta rtA ra i ü d v ü a la tta l JA au a k A t)

.i*a*
50

i

1949 októberében alakult m eg a C sem adok T anyi Szervezete. A községet, ahogy erre az előző dokum entum ok utalnak, 1949 nyarán felkereste a nagym egyeri N agy M áriával együtt a Csem adok országos titkára, Fellegi István is. A nyári hónapokban létrehozott előkészítő bizottság már 1949. október 25-én elküldi a kétnyelvű m eghívót az 1949. október 30-án tartott alakuló gyűlésre, am elyet a helyi am atőr színjátszók fellépésével kapcsoltak egybe. A szervezet első elnöke Szabó Károly lett.

P o a v í t k * :

ív ju k OcNcat a tm nyi f a j a i n * - a la k u l ta i k C to ru H á ara a ^ a ly hm Z O .-íz o k t. d á ln tá n t . d r r k a r lM k < IhMtk* f 4 la v
< T 4 & ,R .o k t.l^ í9 .

T la a to le t^ ta l

S í c t o s p o tf r m a Via na. T*r<jnú ach6d*n a p olka Ca
mn po^ra:

P o r ía d a ta la tr o .

T íí,B 5 .o k t.l9 4 e .

51

VtAA^¿-l*QA^>*-í

^ ^i^űA \^-3- -A ^CÁ t^ő\A^LriaA* íoJLtUS- -¿lo*-<34 ^ * 0 / /

^

^A4A^t<0^ ^<-4<3

^ Jt^AA^

iJ-f^AA

*^<^-^<0 '^AA A4%r^- %^o-A^ A
' $flO(^i3- \J^UOAO^^- ^ ¿3í-^J^J/^¿-^. ' \j^uo/f< ^ A^AoS-t^O^ *^^oio ^ ^ rOA ^*3^ ^

^yA^A )í&^0^ 4A *

^ A. ^DJH , J- , /

J?^

.( &<^AÍlA^AA AÍ¿A^LJA. ¿)A. ^v-*^AA^vA^í^v^ (u¿L. Æ.c;//

65^

áA^oO!^^- A

Az 1949-es év végén, 1949. decem ber 18-án hívták össze két szomszédos településen, Bogyá n és Nemesócsán a Csem adok alapszervezete alakuló közgyűlését. M indkét településen a Csem adok Országos Titkárságát Pathó Károly, az új szervezőtitkár képviselte. A nem esócsai szervezet alakuló gyűléséről a szervezőtitkár írásban is beszám olt az országos vezetőségnek. A beszám oló tükrözi a kor túlkapásait. A helyi előkészítő bizottság a Csem adok m egalakuló gyűlését, vasárnap délelőtt, a m ise időtartam a alatt hívja össze! Ezzel eleve kizárja a településen a hívő em berek részvételi lehetőségét. Ezért nem véletlen, hogy a szervezetnek az első időszakban csak 68 tagja volt!

BoJ í a* A * * *

a yyüa# * * a* a

a M y íe a q p o ri

at** aJaff &e7í

¿ r d t* d J ta * ./6 ja H í< * - * y ,M .J M - a n .,4 A<S**pygJ

7*,** arra AfutAM titM F.AaAy a

¿M.JJ /ra^#r , ^ arí

v^Jáaa aJ<M

a / i t ? A c Ja d a (,n # r#

í íw ny^Aan í# 7a#w

J <*(!**
a

a

g h ta ^ a t* *


53

UwHM Amin 19^9. daoa-kay lR-áa * CSniADOC ^odaai halyl A ^ M ^ tlt jaltalávek H -tá ja a-ar íftt DálaMm ).o r* i k ^ a á a ta l 1 9 4 9 . é a o a - tr M-á* -a ^ á A ^ tta aa WMwt * CSBíADOt -BUDC b o d zái b * ly t a a a rv a a a tá ^ ú t K lC k á n lta b M é t t# á aa^ak alaUBna: il f jJ .. A *t*l i* J o a , fcldM Bvaa. b o d ^ t lt k o a . AntAl í*joa, feldmavM. t#!< & íva
*

1

ffU tarftf hal# aaarvaaatá^& vaaatöaágának jalHlO l i s t á j á t . ^ ¡1 * tlB alnAt koaralnA A ntal Lajoa fa lo lv a a ta a aa^ rvfaat a la p a ta b á jy * lt, ** ly a t aa Baaaaa JalanlávOk agyhangnlag a lfo ^ u J ta k . M.FÍtoa L*J0H a^ak ¿ á t fe lo lv a d ta a 4 taga j a lá la b l-u tta á g J a n a # la tá t, taalyat a köatyOláaK taíA ává táva agyhangtila^ a b o la a i CSfiMAPOt ¡.a ly l a a a y y t á ma* veaeta*4#fb* a kOvatkaaO aaaaályakat, nnvUk o tá a n l tlaw tw 4M
^ a ín B k .

Ja g y a0 k 0 n y 4 tü t< l a a í t O k .

54

^

31a

Az 1950-es év elején, 1950 januárjában, alakult meg a C adokicó sem Szervezete 34 taggal, ami az 1950 első félévének végére 56-ra bővült. A szervezet első elnöke Fél M iklós volt. 1950. január 22-én két településen N y á ro d o n , illetve, Alistálon tartották a C sem adok-szervezet alakuló gyűlését. Pathó Károly szervezőtitkár m indkét gyűlésen jelen volt. Figyelem re m éltó a C sem adok Nyárasdi Szervezetének alakuló gyűlése iránti nagy érdeklődés. A közel 300 szem ély megjelenésére, valószínűleg országos viszonylatban alig akad példa. Nem véletlen tehát, hogy ez a szervezet volt az akkori Nagym egyeri járás legnagyobb taglétszám m al rendelkező szervezete. A 160 tagú szervezet első elnöke Kubík Béla lett.

J a lta i^ * a fepalníAy Aá*<(fpAaa ío r t o í í

a

rö J . A # aJaA v M y y R íá*

7 9-5P*J.AA<22—

o o jí AhgJar

í f r o^ c r ML?í n a y í a r í a a .

a# M ír . cíí-ASL?.

*<íían / *^aríaí# a a a

a jy ^ -

a C naaifaAAa#. CtJaa aap J a f í c<ÜaaaÍM a ^

a y y a a ü a í oara^ya^ya/ tfaAA* AMA ^ ¿ ía , ffíA ^rr Aavaja#^#

A U t í A ^ a e ía ^ ra

ifA í^ tf

rc^aJaíA y. A p p íí^ ts a J a já n o e 7 í

Ai. J00 m á a r. A 7aAa$a^y 3o-6o {Ma AaJaáJ. A^rfA tP a ía A íA J

aw v.

55

Az Alistálon tartott alakuló gyűlésről 1950. január 22-én, már kevesebb pozitívumot emelt ki jelentésében a Csemadok szervező titkára. Az alapszervezet megalakítását a településen jóval kisebb érdeklődés kísérte, mint a szomszédos Nyárasdon. Jellemző a helyi viszonyokra, hogy az első időszakban a taglétszám is rendkívül alacsony volt. 1950. június 1-jéig 24 tagot tartottak nyilván, ami a község lakosságához viszonyítva nem volt kielégítő. A jelentésből kitűnik a lakosság felekezeti megosztása. A szervezet első elnöke Szabó László lett.

FrpAeno** zA*7

yyd***

<77#*íVí*A

**71** *7*As7^yyC74<** **71

7Vír* A***f. F#p#*#í*
AwM*7íAat** ***y***í^

^yy *

< ^ * * * 7 ^ ^ .. ^ M íJh ír-aÁ

V^F-**^ a

<MH *A*maJt í* í^**7^

CM 77*

C yví

* **7<*/*#

A Jí< í* .

í*í**Mb^7 *yy ^ ^ íd ^ * y í.

***r*.í7íÁ.

1950 januárjában Pathó Károly szervező titkár a Csilizköz egyes falvait látogatta meg, hogy a Csemadok-szervezetek m egalakítását előkészítse. Az ő jelenlétében alakult meg 1950. január 11-én P atason a Csemadok alakuló gyűlését előkészítő szervező bizottság László József vezetésével, majd a következő napon, január 12-én Balonyban, Dusa Gyula vezetésével. Pathó Károly a két csilizközi településen szerzett benyomásairól a következőket írja az országos vezetőségnek: 56

1950. 14 íraker Paatsoby Mtaágben tartotta* aaarveaa gyüáat.A lakosság nagyréna jalam v p lt. Ugyan o tt meg la t t vAlaaatva M alSkásaitCblzottaág. BlAtAa vnn a helyleeoTOrt rüvlA120 lé lá t HBnbamii tnegalakulAaAra. tavolaaü, LAanlo Joaaef , F ia ta léig füleg a fejlM B képea^Az iAttaebbek tartókodoak. kb.

I*50.1.h 4.l2.-4n , Baloá kBaságban tartottam aaarveaOgyűléat. A lakosság nagAé^á t e t te a Oaeaadok oélklt
A lakoaaAg n a g y r é a : a r e a : l o v d k . S : o o i a l l s t a i r

a a e rv .tltk . /

Utólagosan m egállapítható, hogy a Csem adok országos szervező titkára túl optim ista volt. Az 1950-es év első félévében sem Patason, sem Balonyban nem valósult meg a titkári elképzelés. A térségben az első Csem adok alapszervezet a Csilizradványi Csemadok Szervezet volt, ami 1950. január 22-én jött létre. 1950. február 18-án tartotta a Csemadok Medvei Alapszervezete alakuló közgyűlését. U gyanezen a napon délután két órakor kellett volna m egtartani Balonyban is az alakuló gyűlést, ahogy ez az alábbi m eghívóból kiderül: Kedves K u ltu r tá r a a k 1 9 5 0 .1 1 .8 ./w le g e te k r e közlö n ,h o g y a fo ly o ho 1 8 .lk á r a t e r v e z e t t a la k u ló g y ű lésü n k et Balonyon 2 .0 0 .o r a k o r . ^ s M/evén p e d ig d é lu tá n 4 .0 0 .ó rá ra tű z tü k k i . Ez közös meg b e sz é lé sü n k a b a lo n y ia k k a l. Az osvetovy i n s p e k to r r a l e l van in té z v e minden. Továbbá k é rle k b e n n e te k e t s z ív e s k e d je te k egy k ik ü l­ d ö t t e t k ik ü ld e n i.* k ik ü ld ö tt u t a z á s i P ro gram ját i t t meg ircmm ,hogy könnyebben id e t a l á l j o n . B r a t i s l a v á b o l a v o n a tta l csak D unaSzerdahelyig j ö jjö n o t t van álam i autobus a m e lly e l k i jö h e t a h e ly s z ín re egész balonyig.A f é l _ t l z k ö r ü l i v o n n a tta l in d u ijo n k i B r a tis la v á b o l." A v is z o n t l á t á s r a . t u l t u r á l i s ü d v ö á la tta l

57

Valóságban csak Medvén alakult meg a Csemadok. Elnöke Németh Rudolf lett. Az alakuló gyűlést a medveiek összekapcsolták a helyi színjátszók fellépésével. Balonyban az alakuló gyűlés ismét elmaradt. Az előkészítő bizottság munkáját minősíti, hogy nem vette figyelembe, hogy m eghatározott időpontban a kis létszámú településen két lakodalmat is tartottak. A csilizközi települések közül ebben az időszakban még akulcsodia aktivitása érdemel említést. A községben 1950. március 10-én alakult meg az alapszervezet megalakulását előkészítő szervező bizottság, Keszegh Gyula vezetésével. Az országos titkárságnak m egküldött kérvény (jegyzőkönyv) adatai szerint 24 alapító tagot szereztek és kérték az alakuló gyűlés m egtartásának engedélyezését. A Nagymegyeri járás többi települése közül az 1950-es év első félévében még két Csemadok alapszervezet jött létre. 1950. február 19-én, a Csemadok Apácaszakállasi Szervezete. Az előkészítő bizottság elnöke Cso m or László tanító volt. A szervezetnek a taglétszáma az első félévben elérte a 64 tagot.

1950. április 23-án tartotta alakuló gyűlését a Csemadok Kolozsnémai Szervezete. Első elnöke Vince Kálm án lett, taglétszám a a kialakulás idején 35 szem ély volt. A N agym egyeri Járási Nem zeti Bizottság 1950 júliusában ellenőrizte a járás területén létrejött Csem adok alapszervezetek tagsági összetételét, a tagok belépési nyilatkozata alapján. Az ellenőrzés eredm ényéről 1950. június 28-án értesíti a Csem adok Országos Titkárságát. E levél alapján pontos képet kapunk a volt Nagym egyeri járás Csem adok-szervezetei m egalakulási folyam atáról 1949. június 1-től (a Csem adok Lakszakállasi Szervezete m egalakulásától) 1950. június 1-ig. M egállapítható, hogy bár 15 településen jött létre Csem adok szervezet, hivatalosan csak 13 szervezet m űködését engedélyezték. (A gelléri szervezet tagnyilvántartásával m erültek fel problém ák, illetve a szilasi szervezet taglétszáma nem érte el a 20 főt). C sem adok tagok száma a jellem zett időszakban 766 személy volt. A nagym egyeri járás Csem adok szervezeteinek összefogása érdekében az év m ásodik felében kialakították a Csem adok járási titkárságát, ennek az első titkára Bajkai Béla lett. A titkárság később a Nagym egyeri Járási Nem zeti Bizottság új épületében kapott helyet. Az 1950-52-es évben újabb szervezetek alakultak a Nagym egyeri járás területén: a Cs emadok füssi (1950. október 30. ), nyáradi szervezete (1950. decem ber 10.). A szilasi szervezet (1951. március 11.), az izsapi szervezet (1951. augusztus 15.) és a szapi szervezet (1951. március 18.).

59

O K R E S N Ý N A R O D N Ý V Ý BOR Č ALOVO A i. :359/267/2-28/6-1950-IV /3.

Ú a tr e d n ín u a a k r a t a r i i t u

Y

C alo v o ,2 8 .jd n a 1950.

CSBtADCKU

B r a t l a l a v a . ___________

F ra v a ra n ^ p r l h là S k y - t a a l ^ i a .

Príloha^4

JçuRïh P r i p o j a n e z a a la lc m

p r a v a r a n ë p rih lA A k y il a n o T CSiMADCKu

ï tu n .o k ra a u .

iíavL Juű^i2i0j_ C ía. fa d . 1. 2. 3. 45. 6. 7. a. 9. 10. 11. 12. 13. M. 15.

n a n o

D o e < t n rih lá áo k obee prevaran^ch

- Bodza — ' S lo w — . OHOY * "Q iliz.R advan H oliaya . Hrobonovo. E lU .N en d Madvadov- Oko! Op^^.Sokolec . . TopoïnOcy . /H ^sto v ec^) kgokol

29 62 56 50 54 24 3! 43 73 64 30 160 66 13 60

poznAmka

p ra v z a ll oaobna

766

C V 19SQ_ M.

"

/ /

-

'

A Nagymegyeri Jnb levele az Orzságos Titkárság számára 60

AZ ELSŐ LÉPÉSEK

1950 tavaszán, alig néhány hónappal a Csem adok Nagymegyeri Szervezete m ásodik „szabályszerű" alakuló gyűlése után, Buzgó Kálm án alelnök, Fellegi Istvánhoz írt levelében m ár arról számol be, hogy március elején m egkezdődtek a Lúdas M atyi színm ű próbái. A szervezetünk első lépései, a színjátszás hagyom ányainak felújítására irányultak. U gyanakkor kim ondott és ki nem m ondott elvárások fogalm azódtak m eg az új szervezettel szemben. A város vezetői elsősorban az ifjúság problém áinak m egoldását várták el a Csemadoktól. Türelm etlenek voltak, és egy hónappal a megalakulás után az alelnököt m egvádolták, hogy nem akar együttm űködni a helyi ifjúsági csoporttal. A politikai jellegű rendezvények (járási pártkonferencia, em lékünnepélyek) kultúrm űsorát m inden esetben a Csem adoknak kellett biztosítani. A vezetőség m indezek m ellett izgalommal készült az első színm ű bem utatójára. „Ez lesz tulajdonképpen a bemutatkozásunk. M indent elkövettünk, hogy nagy erkölcsi sikert érjünk el és a tagtoborzást is összekapcsoljuk ezekkel az előadásokkal, hogy a Csem adok táborát bővítsük." - olvashatjuk Zakál Lajos titkár 1950. április 18-án írt levelében. 1950 áprilisában az átlagosnál is sűrűbb volt a levélváltás a helyi szervezet és a központi titkárság között. Nagym egyerről elküldött három levél ezt igazolja. Az elsőben tisztázni próbálják az ifjúsági szervezettel való együttm űködés elutasításának vádját. Ezért ezt a levelet személyesen vitte Pozsonyba N agy Lajos, a CSISZ m agyar tagozatának titkára. Az 1950. április 18-án írt levélben Zakál Lajos egy nagyon részletes tájékoztatást adott a szervezet 1950. január 25-e utáni tevékenységéről. A beszám olóból kiderült, hogy a szervezet vezetősége bár sajátos módon, de m egem lékezett március 15. jelentőségéről. A vezetőség tagjai árusították a városban kéthetente a Szabad Földműves cím ű m agyar lapot.

61

* "3*

^W huy

A

/* * t /

,,

^ ¿ ¿ A *H . —

A. ^A.<^./ /

/t¿

^

^!j*,

/4* a,

^

^

TTVÍ^-

ti ^ í

* !^ < n ¿ y ^ ^ ^ í. *-

^

*^*^/

A <^-^f* «0

^ -/L .

/ítM t-S ^ -

/i^4 ^

t-^ .) A.

^ /í

'ïv /

62

,^t -y^< Í-.--

A* t'í^rí^-u< <3^ t/í^ y

^
^

-,

¿^¿r*' 7 I^T 4. ^' V

'

A levélíró kitért az anyagi gondokra is. M indezt m egerősítette 1979-ben D osztál Ferenc elnök is: „A színdarab kellékeire való pénzt, mintegy 22.000 K čs-t a vezetőség saját zsebéből adta össze."21 A harm adik áprilisi levelet ismét személyesen adta át Paxián Mihály, a szervezet alapító tagja az országos titkárság vezetőjének. E levélből kiderült, hogy a szervezet vezetőségének gondot jelentett a bemutatásra kerülő színdarab kellékeinek beszerzése. A lehető legélethűbb ruhák bebiztosítására törekedtek. Ennek érdekében jártak Túrócszentm ártonban, ahonnan a darab kellékeinek egy részét kölcsönözték. A központi titkárság tám ogatását kérték „D öbrögi" megfelelő ruháinak biztosítására. A titkár e levélben is m egerősítette a központi titkárság képviselőinek m ár a korábbi m eghívását a Lúdas M atyi előadására.

A Lúdas M atyi népes szereplőgárdája 63

^J< ^______________________ ^

^ T M Á f

^

l

^

y

^ M

X n ^ r

j4 ^ * * i ^

<. 4 /f ------ ---------- ..

*r

y

^

/ ^ f',

A* 4

/

7

**

^ ,_____ __<'.y

117^

^ - J ^ M ¿ _ tC ¿ ¿ ¡W 7 7 ^4 + /7^M

^ 3 ^_¿ ^ ^ ^ t * . '7W¿- ; -^Ar 7 ^ t 7

^

^
^<-<**í*y ___________________ y__________

64

^ L < ^ ^ 24- / ^ p ' ______

Á % ,* * ¿ ? t

/7T^"-

_____________
7

-& ^í,'/lE S 4yA *<^í

< ? ^ j L -

^

._ ,.- / t ^ yP^ ^ "-3% *^¿ / ^ - ï! ,-^ J 7 ^¡^M.TL<-^ -^ 7 -/2 ^<ù Æ ^ a ^ y ^ ypJL^/L^CH^í. ^ -----------------------------¿Q. 7% ^+' A ^ . t í ^ -& ¿ ^ {^ .

^

/ ¿ ^ ^ y t ^ " /<=M^_

—ÊA3K. .----------------___________ yp^K¿"¿

7 ^ í^. ym ^ ^.'w^

— ,/n+ ívirif-<^ -

66

/\ */ . ^

.

'.

' ' ^

*^L^T, / / ^ - / t ^ í*- 2*y * 7 t^ / \ # <7 , f
/?n¿, ---------- -^rnr ^^#-v—

---- t.-y——k^ ^

/w ^ y v^A . ^

4

*

4

^

-^^TV ^ ^" í V ' ^

_______________________^ -

/Mt/

T¿n<723v!*

67

Végre elérkezett a várva-várt nap. A negyven tagú színjátszó csoport 1950. május 1-jén lépett először a nagymegyeri közönség elé. A darabot Schnell János rendezte. A népszínmű két főszereplője: Takács Lajos (Lúdas Matyi), illetve Németh Imre (Döbrögi)

Németh Imre, Döbrögi szerepében A nagymegyeri közönség rendkívül hálás volt. „Azt a lelkesedést, amelylyel a közönség fellépéseinket fogadta, sohasem lehet elfelejteni"22, em lékezett vissza a darab bemutatására Dosztál Ferenc elnök. „Élmény volt minden előadás, s legjellemzőbb példa rá, hogy hét teltházú előadást tartottunk, amire Čalovón még egy előadással kapcsolatban sem fordult elő. Minden szereplő a lelkét vitte bele a darabba és Lúdas Matyi 68

(Takács Lajos) m egkönnyeztette m ég a különben kem ény szívű m unkásem bereket is" - írja Zakál Lajos a Csem adok Országos Titkárságának 1950. m ájus 16-án. Az erkölcsi siker m ellett jelentős volt az anyagi siker is. A hat előadás (a m ájus 1-jén tartott előadás bevételét átengedték a helyi pártszervezetnek) összbevétele 46.410 K čs volt. Ennek eredm ényeként m ár m ód nyílt a szervezet tartozásainak rendezésére.

Schnell János, a Lúdas M atyi rendezője

A z öröm be üröm is vegyült. A szervezet vezetősége rendkívül fájlalta, hogy többszöri m eghívás ellenére a Csem adok Országos Titkárságának képviselője nem jö tt el N agymegyerre. A korabeli sajtóban sem jelent meg híranyag a bemutatóról. A nagym egyeri szervezet május 16-án írt levelére Fellegi István, központi titkár 1950. m ájus 24-én válaszolt. A levélben részben „m egm agyarázza" elfoglaltságukra hivatkozva, hogy miért nem tekintették meg a nagym egyeri színjátszók bem utatkozó előadását. U gyanakkor arra biztatja a helyi szervezet vezetőit, hogy önmagukról írjanak az Új Szónak. 69

________ ^ _______/ / ¿

2

_____ < p 4

^

<

^ -

A* .

Z %

3^

^- J ^ y

l

^

^

y

^

ç

^ - C ' H y T J ___________

/7t44*^BAZ,

/TW!ü^y

^

<=t

í> ¿ ^

_________ ^

^

------------------ ----

71

B ra tla la v a ,1 ? 5 0 - máj . 2l/w

* C aemadok h e ly io e o p o r tjá n a k Zakál L ajoa k e z é h e z C alo vo

te d v e a ^ u ltu r tá r a a k

!

Oaztozank OrOmOtOkban.hogy a Ludaa M a ty it I ly e n a lk a r r e l J á t a z o ttá k i s h e ly a a a lj ü k véla m á n y t e k e t .h o g y e ls ő s o r b a n a k a lt u r á l la a lk a r é r d e k e l baqnünk e t . - Hog a a a jtó b a n nem v o lt e m lit é a a lO a d á a to k r o l.a z é r t nem ma nekünk,haomm ela^ aorb an magatoknak t e h a tt a k eaak ez em re h á n /á e t. Mart e g é sz en e g y s z e r ^ d o lo g kedvea t a lt u r t á r s a k l e í r n i az esem ényt az Uj 3zo-nak é s akkor b iz t o s a n b e le k e r ü l az a ja á g b a . W^m aza^ad a z t agy é r t e l ­ m ezn i,h ogy nem Ír h a tto k s a j á t ^ s g a to k r o l d l o a é r e t e t . - <em d lo a é r a t r o l van s z ó , hjnem a r r ó l a tén y rO l.h o g y m ily en k alturm unkát f e j t e t t e t t e k k i é s mi v o l t annak a z arad m lnys é s a z t épugy m e g ír h a tjá to k ,m in t ah o g . m eg ír ju k , hogy m ely ik munkás á r t e l nag óbb éra m ényeket a t u l t e l j e a l t é a ban v«gy a g y á lt a lá b a n .a te r m e lé sb e n s - á s az nam J e l e n t i az O n d loaéretet,h an em annak a ténynek a m e g á lla p ít á s á t , hog m iv el J á r u lt h ozzá a s z o o l a l i e t a é p ít é s h e z ig y h át Ti la m e g ír h a tjá to k míg moat la ,h o g y míg v á g a z t e ta t k a a z o o l a l l f t a k o lta r a t e r j e a z t é a e k ö r ü l .- L ehet a z t akár m a n k á a le v tle té o form ájáb an,aagy mint Caemadok h ira k . l a t t az Uj 9 zó -a a k b e k ü ld e n i.- Hog/ ml nem lá t t u k elO adáatokm t, a z t ö a z in té n a a jn á lju k .d a e g g y e t mag k a ll é r t e n e t e k m.p. a z t ,h o g y annyi amaokánk.hogy még minden a la k a lá s r a aam me­ h e t a l a HOzpont k ik ü ld ö ttje ,n e m még hogy minden a z l n la r a bot m egn ézh etn én k ,b ár ez la a h lv a ta e a n k ,h o g y m e g á lla p lt a a k ,m el lk o aop ort hogyan J á t s z i k , k ij a v it a a k a z e a a t l a g ea h ib á k a t vagy e l is m e r é s s e l to v á b b i Ö nbizalm át adjank a a z e r e p lé a a k h e z . D e,m int e m lítjü k ehhez még nam vagyunk e le g e n éa oeak a JővOben fo g s i k e r ü l n i m ln d lly a n k o t e la a aégüaJtnek i s e l e g e t t e n n i. R em éljük,hogy m e g é r t é s s e l vagytok a ÍO zpont h a t y z s t é v e l szem ben l e é s m eg ír já to k m
72

Az első nagy siker erőt és ösztönzést adott a további munkához. Kialakult a szervezet állandó esztrádcsoportja, am ely a városban tartott alkalmi esem ények kultúrm űsorát biztosította. Ugyanakkor újabb színdarabok bem utatására készültek. Az egyik alapvető problém át a színművek szövegkönyvének m egszerzése jelentette, ezt igazolja az alábbi levél a Csemadok O rszágos Titkárságától: Miastoa s kupin* CsatAME^; k ruká* Imriah* Wáaatha,

í t l o v o í .

19?2. január 22.

Kadvaa Kultúrt4raak ! Va#4m*pi randal4atak f a ly t l n * M l napon aagál 1a lt o t tsúc; hagy *Az úrhatnám palgár* ti^ ü atindarab már k ifo g y o tt 4a
A további problém át a városi kultúrház hiánya jelentette. Annak idején a Lúdas M atyi előadását is szabadtéren felállított sátorban tudta bemutatni a színjátszó csoport. 1954-ben az Állam i Áruház és a Tolonc c. bem utatott színm űveket a város m ezőgazdasági üzem e az ún. „N agyhizlalda" nagyterm ében láthatta a nagym egyeri közönség.

73

A felmerülő gondok és problémák ellenére a Csemadok jelenléte a városban ösztönzőleg hatott a magyar kultúra egyéb ágazataira is. A két világháború között működő dalárdák hagyományai alapján 1952ben - a Csemadok kezdeményezésére - megteszik az első lépéseket az énekkari mozgalom felújítása érdekében. Kialakul az éneklőcsoport, akik m unkáját Hencz Pál igazgató tanító, illetve a fiatal Matus János segítette. A Nagymegyeri Felvásárló Üzem anyagi támogatásával megszervezik az alkalmi fellépéseken szereplő néptánccsoportot. A kulturális rendezvények állandó szereplője volt Kovács Béla és népi zenekara

A megyeri néptánccsoport az ötvenes évek elején

74

Az esztrádműsorok rendszeres szereplői: (balról jobbra) Pálosné, Fekete Erzsébet, Fekete R ózsa, B u g á r G i z i, H o r v á t h O l g a , P r é m u s z A n c i

75

A zenekar tagjai: (balról jobbra) Kovács Béla, Kovács Miklós, Döme Dezső, Lévay Árpád, Mezei Ödön, Vontszemű Gyula Az ötvenes évek első felében az akkori Nagymegyeri járás székhelyén kialakuló kulturális élet, mások számára is példaértékű volt. Így értékelte ezt a Csemadok Országos Titkársága is, amely az adott időszakban ún. „minta kultúrcsoportok" kialakítására törekedett egy-egy szervezetnél, ahol a kulturális munka feltételei a legkedvezőbbek voltak. Ez az elképzelés összevont kultúrcsoportok működtetésére épült (színjátszás, énekkar, tánccsoport). A Nagymegyeri járásban a Csemadok N agymegyeri Szervezeténél látták e törekvés megvalósításának lehetőségét. 1953. január 15-én Hencz Pál igazgatót, a Csemadok szervezet akkori titkárát kérik fel e tervezet előkészítésére. Az elképzelés két év múlva a Bartók Együttes létrehozásával valósult meg. A Bartók Együttes rövid időn belül felbomlott. Az összevont kultúrcsoportok működtetése nem volt reális elképzelés. A két legnagyobb hagyom ányokra visszatekintő kultúrcsoport, a színjátszás és az énekkari m ozgalom az ötvenes évek második felében tovább erősödött. 76

*M an*c

A Bartók Béla Népi Együttes tánccsoportja

AZOK AZ ÖTVENES ÉVEK

Az a folyamat, amely a Csemadok megalakulásával, 1949. júniusában elkezdődött az ötvenes évek második felében a város kulturális életének teljes kibontakozásához vezetett. M indehhez az alapvető feltételt a „kultúra háza" 1955. január 21-én történt átadása jelentette. Ezt követően a város kulturális életében szemmel látható változások álltak be. A kortárs újságíró Tóth Tibor is látta ezt „Nagymegyeri jelentés" címmel megírt nagyterjedelm ű cikkében: 23


Átok ü májd mind * Mtár kSr!H áora komák. t< 'Mi * )ár*
78

A H M aain taa a n ag y atöaddaar m át. hárotnatáa-a<ágyM áa a m b ar ta a tíá r banna * t a tla ^ a á á t n a m agy vtdák) a íin h á lu n k r*agirlgy*Ihatná E gyaaar m ár Jár tám ttt. — JAntuaban ag y irodalm i aa tan a a tta m r á n t — ak k o r m a g g y d td d tam rdta. hogy * m agyarlak rtam eaupán p arád éra á l ­ ta ttá k * k u ttú ra o tth o n á t. aagy h á m m n á * am bar j a t t ai. hogy m a g tam arja ag y ra ar&taljaaab b an f'HOdö trod*!m unh proMámáH-

m#piám#rt<wd)ák M tf^dfái. atdh rötvh mkMt )á tmth

A M tohbán — m á{ )4niUáhM — h*!tott*"<. hooy á kuttarh ááb m ) A 4y-**t M n d * n áááf M^gkárdám Fmkná La)o*t. *

kuítűrntthon t)Mtátó)át. hogyan th^Cit á* tM ^ á á

-

MtAbb t* tá MfdáW. —

kádvtSn. — Acy tátM & . nátunk m á r n#m á!)Uk m ág. hogy M #rrt<*r<)< tim * r)ák Ady M M títw t^ t fwdtg h o n á m tndM ám) kátl tágM kuttűrM rárn.

az emberek ts érdeklődnek. de eddig három­ szor kellett eihsiasztsni az ^ió*-^Ast- Hogy miért? Mert nem jött ^1 s : előadó Leg­ utóbb október -án száznyolcvan ember várt rá este 9 óráig hiába ElgondoQtoztat a szó Jómagsm La eljárok vidéki irodalmi estékre. tudom, nem cse-

26

zönség Ha itt Megyeren száznyolcvanén jöttek el meghallgatni Ady Endre vermeit és a róla Móló előedást. * : kát dologról ta­ núskodik egyrészt arról, hogy jól működik a kultűrpropegsnds. a kőzönaégszerveze hogy a: itteni lakosok. doigozök érdeklíí*

tőlük Es a iegnagyobb íe le lő tle ^ ^ . "letkiiBneretleneég. ha az előadó — legyen bár tsm ert !ró vagy egyetemi tanár — cserben-

íeikében és ne hagyjuk kihunyni, hamvába halni!

működik, az idén már három operettet mu­ tattak be — a Bú jócskát, a Pettyest ás a Dankö Pistát, meg néhány egyfehronásoat Is fejlődik a színjátszás. A kuitúrház rend­ szeresen ellátja színművekkel a vidéki mű­ kedvelőket. m.nden faiub&l jöttek már anya­ gért. a legjobb színjátszók eddig Nyárasdon és Csliiznyáradon vannak. — Csak nehéz szín d a ra b o lt kapni — tes^t hozzá Fazekas elvtárs. — a Dankó Pis­ ta szövegét is magánkézből szereztük, ma­ gunk Irtuk le. Szeretnénk előadni a Montmartre! iboiyát. csak nem tudjuk, hogyan

Bartók Béla nevét viseiő stsócsallóközi népi együttes. Színjátszó-csoportból, énekkarból, ránccsoportból és népi zenekarból álL Az együttes vezető) és tagjai céljukul tűzték ki. hogy megmentik a feiedéstó! a helyt nép) hagyományokat, népi kultűrkincseket Teleki Miklós, járást népművelési eióadő vezeté­ seve! lejegyzik a népdalokat, népi táncokat, az együttes tagjai fellépéskor csüizkózt népvtseietbe öltöznek, különösen a tányok ru ­ hája szinpompás. szemet-szivet gyönyörköd­ tető. Most tanulják be űj műsoruk etso számát, a ..Csallóköz! lakodalm at'. amelyet javarészt maguk gyűjtötte anyagból állí­ tottak össze — Kár lenne. — teszi hozzá Fazekas Lajos. — ha ez a sok munka nyomtalanul elvesz­ ne. mmt pusztába kiáltott szó. Talán le te­ hetne közölni a lapokban. folyóiratokban, esetieg könyv alakjában is ki lehetne adni a gyűjtött anyagot, akkor más együttesek is hasznát vehetnék Okos javaslat, ezenne! továbbítom sz ille­ tékesekhez. Talán a Szlovák Tud<xn*iyot Akadémia néprajzi osztálya is fog!a^o*istna a kérdéssé!, a détszlovákiaí magyar nápt ku!túrlnncsek megmentésévé!, megőrzésé­ vel.

79

A jellem zett időszak két legjelentősebb kultúrcsoportja a színjátszó csoport és az énekkar volt. A színjátszók az 1955-ös évtől kezdve szinte sorozatban m utatták be az újabb és újabb darabokat. Taglétszám unk is tovább bővült. Az 1956-os évtől Kovács Béla népi zenekara mellett egy újabb zenekar működött a csoporton belül, amelyet Orvos János és Aradszky György vezetett. Az 1956-os évben felbomlik a Bartók Béla Népi Együttes, annak tánckara is csatlakozik a színjátszó csoporthoz. A tánckart, Pálmainé Csiba Rozália vezette.

A színjátszó csoport tánckara

A felsorolt változások eredményeként megteremtődtek a feltételei annak, hogy a színjátszó csoport a népi színm űvek után áttérjen a szórakoztató és látványos operett előadásokra.

80

A szí nj át szócsoport zenekarának ut ol só fel l épése 1974-ben

Az első nagysikerű operett előadás 1956-ban bem utatott „Szabad szél" cím ű operett volt Ném eth Imre rendezésében. A nagy létszámú szereplőgárdából a legjelentősebb szerepeket: K ovácsné M olnár Irénke, Kulcsár Rezső, Szeder Irma, Vízváry Lajos, N ém eth M ária, Grelneth Károly, Kovács Ferenc, Luka Ernő, Kulcsárné Belucz M ária, Földes Ferenc, Szeghy Valéria, Kórósi M ária, Boros Edit, Paxián Ilona játszotta.

81

Az operett két főszereplője M olnár Irénke és Kulcsár Rezső

82

A z elkövetkező években N ém eth Im re rendezésében m utatta be a csoport a „Nem vagyunk angyalok" és legnagyobb sikert arató nagyoperettet a „M arica grófnőt". A nagym egyeri közönség újabb tehetséges szereplőket látott a színpadon: Horváth Évát, Petzke Máriát, Lády Hugót. A táncbetéteket a nagyoperett előadásánál is Pálmainé Csiba Rozália tanította be. A kísérő zenét A radszky György m űkedvelő zenekara biztosította, Orvos János vezetésével.

Németh Im re a főrendező és kom ikus szerepet játszó „m indenes”

83

„Szép város Kolozsvár” éneklik az egykori nagyoperett főszereplői a Csemadok jubileumi emlékestjén 1974-ben: K u lc s á r R e zs ő , S ze d e r Irm a , L á d y H u g ó , H o rv á th É v a , V ízv á r y L a jo s, P e tzk e M á ria , G a á l A sztrid , S za b ó Jo lá n

A darabot a csoport hosszú ideig játszotta. Utolsó felújítására 1963-ban került sor.

Az ötvenes évek végén, 1959-ben Luka Ernő rendezésében játszották a nagymegyeri színjátszók a „Bástyasétány 77" című operettet.

84

y A „B ástyasétány 77" két főszereplője: Kulcsár Piroska, Vízváry Lajos

85

Győri László, Vízváry Lajos és Grellneth Károly

86

Kulcsár Rezső és Szabó Gyula

A „Bástyasétány 77" további szereplői voltak: Bartal Kati, Szeder Irma, Lelkes Ella, Beke Ferenc, Petzke M ária

87

Nagvmegyeren a legnagyobb hagyom ányokkal rendelkező kulturális csoport az énekkar. Az ötvenes évek első felében már kísérlet történt a rendszeres munka felújítására. Ez a törekvés 1955-ben teljes sikerrel járt. Kulcsár Rezső vezetésével kialakult egy különböző korosztályokból álló 90 fős városi vegyeskar.

Az 1956-os évben a nagymegyeri énekkar Losoncon, az országos énekkari találkozón vett részt, ahol teljesítményéért a Csemadok díszoklevelét kapta. Az oklevelet Szabó Rezső adta át a Csemadok Nagymegyeri Szervezete 1957. január 18-án tartott évzáró tagsági gyűlésén. 24 88

M*

Évzáró kö zgyűlés Nagymegyeren

km

Mtn-

cMn ítgyttü! < t^tevUtós
A z 1957-es évben a Csem adok énekkara több m eghívást kapott M agyarországról. 1957. március 13-án Győrben lépett fel a kórus a pozsonypüspöki tánccsoporttal. A győri fellépést további m agyarországi fellépések követték, V eszprém ben, illetve Cegléden. Énekkarunk rendszeres résztvevője volt a Csem adok városi, kerületi és országos rendezvényeinek. A nagym egyeriek m eghívást kaptak Fülekre, Rozsnyóra, felléptek az országos kulturális fesztiváljainkon Zselízen és G om baszögön. Az ötvenes évek végén bejárták az akkori Dunaszerdahelyi és Nagym egyeri járás falvait. Az énekkarral együtt gyakran fellépett a 89

szervezet tánccsoportja, illetve zenekarai. Így egész estét betöltő m űsorral szolgáltak. Műsorukból sosem hiányzott a vegyeskar egyik kedvenc műsorszáma „A rabszolgák kórusa".

90

UTÓSZÓ HELYETT

A z 1959-es évben, am ikor a „Bástyasétány 77" cím ű operettet m utatták be a nagym egyeri színjátszók, m egalakulásának 10. évfordulóját ünnepelte a C sem adok helyi szervezete. A szervezet akkori aktív tagjai - akiknek többsége ott volt az 1949 június 5-én tartott alakuló gyűlésen - nem tudom m ilyen m értékben tudatosították az első tízéves munka jelentőségét. Mi félévszázad távlatából már meg tudjuk ítélni, hogy a Csem adok megalakítása és m unkája a városban döntően m egváltoztatta a nagym egyeri m agyar lakosság nagy részének m agatartását. A 2. világháború utáni esem ényeket átélt, m egfélem lített közösség rövid időn belül visszanyerte hitét, önbecsülését, nemzeti önérzetében m egerősödött. Az anyanyelvi kultúrának ismét rangja és jelentősége lett Nagym egyeren. M indehhez a Csem adok nyújtott keretet és lehetőséget. Tagjai, az alapító tagok és az őket követő több száz tagunk, lelkes és önzetlen em berek voltak. Az ő m unkájuk nyom án valósult meg mindaz, amiről ez a kiadvány szól. M unkám tisztelgés m indazok előtt, akik ötven évvel ezelőtt ott voltak a Csem adok bölcsőjénél Nagym egyeren, szervezői és irányítói voltak az első tíz év kulturális m unkájának. Em lékeztetőül és tanulságként szántam mindazoknak, akiknek ma sem közöm bös a szlovákiai m agyarság legnagyobb társadalm i szervezetének, a C sem adoknak jelene és jövője. Fogadják jó szívvel!

91

JEGYZETEK

1. V arga János: A Csemadok 2 5 éve. M adách , Bratislava, 1974. 2. Rácz Olivér: A fáklya jegyében. M adách, Bratislava, 1987. 3. V arga László: Jubileumi évkönyv 1979, Csem adok Nagymegyeri Városi Szervezete, V M K Nagym egyer, 1979. 4. Presinszky Lajos: H űség a küldetéshez. Csemadok Somorjai Alapszervezete Somorja, 1989. 5. V arga László: Múltunk és jelenünk. Csem adok Járási Bizottságának Titkársága, D unaszerdahely, 1989. 6. Tánczos Tibor: Ötven éve történt. Gyurcsó István Alapítvány Füzetek 5., 22.old. 7. U gyanott, 24.old. 8. U gyanott, 34.old. 9. U gyanott, 28.old. 10. Ugyanott, 33.old. 11. Ugyanott, 34.old. 12. Csem adok Országos Levéltára, Az alakuló közgyűlés jelenléti íve 13. V arga János: A Csemadok 25 éve. Madách, Bratislava, 1974., 107. old. 14. Ugyanott, 107.old. 15. Ugyanott, 107.old 16. Jubileum i évkönyv - 1979. Csem adok Nagymegyeri Szervezete, VM K 4.old. 17. Jubileum i évkönyv 1979., 4. old. 18. Ugyanott 19. Ugyanott 20. Jubileum i évkönyv, 1979., 4.old. 21. Jubileum i Évkönyv, 1979., 4. old. 22. Jubileum i Évkönyv, 1979., 4. old. 23. Fáklya, 1955. december, V. évf. 12. szám 24. A Hét, 1957. február 3., II. évf. 5. szám

93

FELHASZNÁLT IRODALOM

1. 2. 3. 4. 5. 6.

Varga János: A Csemadok 25 éve. Madách, Bratislava, 1974. Rácz Olivér: A fáklya jegyében. M adách, Bratislava, 1987. Varga László: Jubileumi évkönyv 1979. Nagymegyer, 1979. Presinszky Lajos: Hűség a küldetéshez. Somorja, 1979. Varga László: Múltunk és jelenünk. Dunaszerdahely, 1989. Tánczos Tibor: Ötven éve történt. Gyurcsó Alapítvány Füzetek 5., Nagymegyer, 1996. 7. Fáklya, I-IV. évfolyam 8. Hét, I-IV. évfolyam 9. Csem adok Országos Levéltára 10. A Csemadok Nagymegyeri Szervezetének krónikája, 1974-1997 11. Új Szó, I-IV . évfolyam

94

MELLÉKLET

J5
é o k l f o j t l .h o ^ y a n a a r o t lo ! ? ! p r o b l't n m o?ol!tsaa o : o o l a l i a t a \ l.- io n o y y tk o ^ lo*mo*ie?abb *?*rd4a0l
Mot Ámo,19^9, j a n . H .

96

I. sz. körterét

/.

Myi rjo/wr/oÁ: HMgjlaihidHiMÁ; Wőtirzf'íéje

A z alapszabályzat értelmében * C S E M A D O K helyi csoportja minden olyan városban és köziében megalakulhat, ahol iegalább 20 állandó tag jelentkezik. H í egy község­ ben nincs elég jelentkező, úgy több szomszédo: közaég tagjai egy közős helyi alapszervezetbe tömörülhetnek Mindenekelőtt tehit meg két) nyerni a helyi csoport szervezésire * leghaladóbb polgárokat, ésa jelentkezők közül megalakítani az előkészítő bizottságot. Vigyázni kell. nehogy esetleg sovmuztA is fnazta elemek vegyik kezűkbe ás veszüyeztessék * megalakuló helyi csoport sorsát. Az előkiszltő btzottság mindenekelőtt felveszi az irintkezist * központi titkárság­ gal. Legalább 2 hittel előbb bejelenti, hogy mely napon, mely hetysigben is hány órakor szándikozik az ritkuló közgyíUist megtartani. Közölni keU. hogy kmek * nevire is clmire küldendő s levelezis. A z alakuló közgyűlisre az engedityt helyben, * helyi művelődisügyi előadónál (mitstny osvetovy referent), vagy ha ilyen nmcs, * járási művelődisügyi tanács­ nál (okresná osvetová rada) kell kimi, mihelyt az ritkuló közgyűlis időpontját kitűzték A művelődisügyi tanácshoz intizett kirvinyhez mellikelni kell a vezetősigbe jelöltek nivsorát s a kitöltött jelentkezisi nyilatkoztokat is— ha már vannak ilyenek — jóváhagyás vigett A jövőben jelentkező tagok belipisi nyilatkozatait is be kell mindenkor nyújtani a művelődisügyt tanácshoz. Az ideiglenes tagigazolványt (a je­ lentkezisi nyilatkozat második lapját) a pénztáros magánál tartja, ! csak akkor kizbesiti a tagnak, ha az illető tag betipisit jóváhagyták. A jelentkezisi nyilatkoza­ tokat csak a jóváhagyás után kell központunkba beküldeni (az esetleg jóvá nem ha­ gyott, visszautasított jelentkezisi nyilatkozatokat is, melyekre szüksigünk van sta­ tisztikai célokból). A beiratkozási dijat is a felajánlott tagdíjat természetesen csak azoktól a tagoktól lehet beszedni, akiknek jelentkezését a művelődisügyi tanács jóváhagyta. Az eiőkiszitő bizottságok időben adják tudtunkra, hány belipisi nyilatkozatra tesz szükségük Kirjik fel személyesen 1. a helyi elöljáróságot (hnb); 2. a Matica slovenská képviselőjét; 3. a helyi művelődésügyi előadót (miestny osvetovy referent). illetve a járási szék­ helyeken a járási művelődésügyi felügyelőt (okrtsny osvetovy in!pektor); 4. az SZLKP, a CS1SZ, Slub stb képviselőit, hogy tiszteljék meg jelenlétükkel az alakuló közgyűlést, és lehetőleg mondjanak pár üdvözlő szót is.

97

A gyűéatennet fel kell dloiteni csehszlovák, szlovák & vöróe zásztókkal & hdyémvaló. lehetőleg kétnyelvű jelszavakkal. mint pl: ]

a caehsziovák— magyar testvériség! Nech Rje óeakoalovensko— madatské bratstvo! í Népt kultúrával s stoctahnttusért — szodalirmtisaa) * tartós békáért) Ludovou kultúrou r* socislirmus — soaalizmom za trva)y nuerl 3 Szoaalizmus nétkül rnncs népi kuitúrt! Bez soaalitmu niet íudovq kultúry! 4. A múlt * tegnapé — miénk * jobb jóvó népi ku)túrája! Mmuloaf patr) víersjtku — vpred k tudovej ku)túre krajtieho zajtr^jüta! Abc) m ó d é! lehetóeég van rá. ajánlatos az alakúid közgy4)éaae) egybekótótt kuftúrműsort rendezni; ha az siakuló kózgyOést du rendezik, úgy kdzvetlenfU * gyű­ lés után. ha viszont n alakuld közgyűlés déleldn van. s műsort du tartsák meg. tét cít szerinti belépCdljjal (Ebben SJ esetben kétvényezzák * helyi hatáaágoktól , kultúrműsor engedélyezését ts...) A műsorban csak olyan haladdszellemű. szoeia bsta tartalmú számokat illeaszenek. melyek slkslmssak arra, bogy nyilvánosaág eMtt bebtzonjdtsák * magyar sjkú polgárok hűségét * népt demokrácia & s szocializ­ mus tránt Lehetóaég szermt tarkítsák * műsort szlovák számokkal is. hogy tat) mindjárt * kezdetben ts szolgáljuk * szlovák— magyar közeledés ügyit Már az eldkéazftés folyamán. és kísóbb, az alakuld közgyűlésen. & az estleges kultúrműsomál n ügyelni kell arra, hogy s megalakulásnak ne legyen hangsúlyozott politikai (kommunista) jellege. amt visszariasztaná * kultúregyesülettdl * lakosság azon résrét. amelynek még nincs szoaahsta Öntudata. viszont megvan benne * jóakrat, hogy bekapcsolddjon a kultúrmunkába Feladatunk ar. hogy éppen ti ilyen polgárokat szervezzük be egyesületünkbe. és így a népi demokrácia odaadó hlvetvé neveljük Tehát már az eiakéa7j'ó bizottaágot, és késább m
tnhúfyt. Az *i*kn]d k6zgy
tAg váÍMZthAtö ^r aldcMid ádzgyű^r /wzei^e Az tiábhukhe n útmutatót adunk *z alakuló közgyük levezetáaiház azoknak, akikatk míg nmet tiég tapaaztalatuk az egyeaOteti ttetben Az alakuló katgyűii) megkezdáae elótt fel kel) fektetni legalább 20 jeltnievó Botorát, kik már tagul jelentkeztek (a tóbbt jelenlevd nívtora nem fontoa) A ttnievCk nívtora tzükaíget az alapszabályok jóváhagyásához Az aiakuió kózgyűiáa megkrrd^ae otykápp tórtáaik. hogy az elókáazit^ btzottaág tagja az etnók) asztaltól jelt ad < caehazlovák htmnuaz eljátazáaára, iUetve

dáneM&áre Az eMkáazM bizottaág nevében SdvMi a megjelenteket, anélkül hogy neveket említene Utána megváiazztátra ajánlja az alakuló kózgyűlée úaztdetbelt etnókaégát

(e

k ö r ü i m i n y e k h e z k ip e s t 6 — 8 s z e m ily t ). m e ty n e k s ze re p e e z . h o g y * h e ty i c s o p o r t

e lö tjá r ó s á g á n e k A

m tg v á le e z tá s á ig a k ö z g y ű lis t vezesse

ü s z t e te t b e ); c i c A k á t v e s z i a g y ű lé s v e z e t é s it , m e g n y it je e z t , é ! n i v

r m t e g y e n k in t ü d v ö z li * h e tó s á g o k , p o iit ik e i p á rt o k i s

is

re n g M t -

t ó m e g s z e r v e z e t e k m e g je le n t

k i p v i e e lő i t , i s r e n g s o r s z e r in t s z ó t K i e z e k n e k . e k ik ü d v ö z ö l n i k í v á n j á k * k ö z g y ű lé s t (H o g y A z

k i je te n t k e z ik

ü d v ó z ló

k ö z ü lü k

s z ó lá s r e .

beszé d e k e th e n g rá s e

m eg

k e ll t u d e k o l n i

m á r * k ó z g y ű iis

e !ít! )

u t á n * g y ű t i s t v e z e t ő t is z t e t e t b e li e t n ö k j s v e s l s t o t

te s z e j ó e lő r e ö e s z e v á lo g e t o tt j e t ö l ő b iz o t t s á g m e g v á le s z t á s á r e . i s A z t m e g s z e v e z t e tje . A

m egszevezás

ó s s z e á llitá s á rs f o g e ltn e z o tt

u tá n

fe lk é ri * je t ö lő

b iz o tts á g o t, h o g y v o n u ljo n

e le p e z e b á ly z e t o t ,

m e ly e t

ez

e ln ö k

z o t t s á g e ln ö k e e lő t e r je s z t i e je lö t t e k ti M á já t , &

e lf o g le l je

e je tö tő h s te

m e g s ze v e zte L

le h e tő le g

h e ty it

ez

ez

e ln ö k i

egész

tis tá t

e s z t e ln á l,

e ln ö k e z u t á n m e g te rtje s z ik f o g t e ló

e g y s z e rre is

E zu tá n

*

je lö lő

b i­

* t n z t e ie t b e h e ln ö k fe lte s z i s k i r d i s t ,

h o g y v e n - e v e l e k t n e k k i f o g á s * j e t i i t e k v e l e m e t y i k e e t le n * je lö lt e k e t ,

v ts s z e

M i g * je iö t ö b iz o t ts á g t á v o t v e n , v e le k t fe lo tv e s s e * h iv e t e lo s e n m e g -

á tve szi

A z e

U t á n * s z e v e z á s r e b o c s á tje

ú j e ln ö k s ig ,

k ó z g y ű iis

b e s z id it , m e ly b e n

ig e z o d ik

M in

to v á b b i

ez

e tn ö k k e l.

v e z e té s it.

A z

e z e le p e z e b á iy o k b e n

t e fe k te te tt e g y e s ú t é ti c i t k i t ű z i s e k h e z , i s f ő le g tu e m e ti e n é p i d e m o k r e t i k n s C s e h s z lo ­ v á k K ö z t á r s e s á g ir á n t i h ű s e g ü n k e t, e n i p i s z o c ie lis te k ú t tú r é s z ü k s é g e s s é g é t i s h j v e tá s á t, v e le m m t e s z o ro s te s tv é rt e g y ü t t m ű k ö d is s z á n d ik á t e s z t o v á k k n ttü re g y e s ü le tt e i. e M e t i c e s l o v e n s k á v e l

E g y ú t t e l f e lh ív je e je te n te v ő k e t, h o g y m tn é t tö b b e n je te n t-

k e z z e n e k t e g u t e z e g y e s ü te t b e i s e c é lb ó l m e r e d j e n e k h e l y ü k ö n e g y ű lé s b e r e k e e z tie e u tá n , h o g y

m in d já r t á tv e h e e e ik i s

k itö tth e s e ik

e je t e n t k e z is i n y ile t k o z e t o t

Az etnőkj székfoglelóvel be i! fejeződött e helyt csoport megelekuláse. A közgyűiis ünnepélyességének emelésére etineklik ez íntemecionálit. A fő súlyt erre kei) hetyezni, hogy ez eleknló közgyűiis tefotyáee ez eseményekhez mittóen ünnepilyts legyen M e m lehet tehát e nepirtndbe beiktatni e szebed felszóietásókét, mert veiemety, ez elekülás kereteit túlheiedó fetszólelás, megzeverhetná ennek ünnepélyességét A z etekutó közgyűiis tefotyásáról jegyzőkönyvet kelt készítem tegeiább 3 példányben A jegyzőkönyv tegyen rövid, nem szükséges e felszótejók egész beszédit tejegyezni. elegendő ezok vezirgondotetát megemlíteni és e záredékben megnevezn) ezoket, eiaket e jelenlevők közüt e jegyzőkönyv hitelesítésivel megbiztek A hitttesltők áltel eiáirt jegyzőkönyvből 2 pitdányt e jetentevők névsorávei (vegy ennek másotetávet) együtt heiedikteienul be kelt küideni e központi titkárságnek ejánlott tevéiben, hogy e központ jóváhagyás végett benyújthesee e megelekult hetyi csoport elepszebályzetát ez iUetékes hiveteiokhoz. A helyt csoportnek tehát nem kei! e járást nemzeti bizottságnál kérvényezni ez eiepszebáiyzet jóváhegyását; ezt e központi titkárság intézi A jegyzőkönyv beküldieivet egyidejűieg kérjük közötni e központiéi ez elnökségbe beváiesztottek nevét, pontos cimit is ezt is, hogy ktnek e nevére címezzük e postát. A jóváhegyott hiveteios eiepszebátyzethoz meliékeljük ennek megyer nyetvű forditását is, t ez égiszét bekötve, e kötuigek megtérítése eiteniben megküldjük e hetyi csoportoknek Ez termiszetesen bizonyos időt fog iginybe venni, tehát felesle­ ges voine sürgetni A hetyi csoport eddig is szebedon működhet. Ezzel e körlevitlel egyidejűleg megküldjük ez eiepszebáiyzet idetgtenes ktvonetát

///. y4J
99

tűk köztársasagunk Hint eiótt életerejét. msgss műveltségtgényét és azt az akarását, h o c C D közős. szebb JÖVŐ életformátnak megteremtésénél nem sajnkíunk sem fára­ dozást tem áldozatot Munkatervünk M k feladatot ró ránk Többek között népneveiét) fotyótratok. trodálmt és pobtikai művek ktadáaát. könyvtárak felállttáaát ét ktegétzltétét ttb Mindez megköveteli. h o c mindjárt kezdetben rendet teremtsünk * pénzügyekben ti A C S E M A D O K - o t mint a saját házunkat építsük. magunknak kc!l tehát a szükaéga tégtát Aatzehordani Fontot tehát, h o c * helyi csoport elöljárósága. de különösen $ pénztáros megeózze * jelentkező tagokat. h o c ne tegyenek túl szűkmarkúak * tagdtj felajántásánál (ecébként lásd * tájékoztatáit a jelentkezési nytlatkozat hátlapján) A tagdíjak megszabására * következő irányzat betartáiát ajánljuk ]50C Kös havi jővedetemig * havi tagdíj 5,— KCs [500— 2000 Ki* havi jövedetemig * bavt tagdíj ]0,— Kös 2300— 4000 KCt havi jövedelemig a havi tagdíj [!,— Kit 4000— 5000 K & havi jövedetemig a hsv; tagdij 20,— Kis 5000— 6000 Hit havi jövedeiemig a havi tagdíj M.— Kis 6000 Hís-nál tabb havi jövedelemnél a havi tagdíj 50.— Kit ezen felül pedig a tag felajánlása szerint A földművesek etetőben, akiknek nincs Szettből származő jövedelmük. szzntén a fenttekhez két) igazodni. alapút véve a birtokukban tevő föld terjedelmét Ott, ahol tehetaéges. tcekezni kett a vaconoaabb réteg — kereskedők. ügyvé­ dek. orvotok ét hasonlók között otyan támogató tagokat tzerezni. akik jószántukből havonta n acobb összegekkel (tóbb száz koronává!) támogatnák a C S E M A D O K - o t Ha mái. tényleges munkát nem n végeznének az egyesületben, már azáltat [t hozzá­ járulták a C S E M A D O K fejtetztétéhez Rendelésre nacobb. kerek öttzeget kttevó értékekben tt kütdünk tagbélyegeket Egyébként mindig szem etótt kett tarta­ nunk. h o c mmét tóbb állandóan fizető tagot szerezzünk a C S E M A D O K - n a k Ne tekintsük akadálynak a tagfelvételnél azt a körülményt, h o c ** iUetőtől a tagdíj fizetésén kzvtU nem várható akttv közrtműkódét A tagfetvételnét az egyedül! szempont a becsület kérdéte tegyen. L i. h o c * tagjelótt politikátlag feddhetetten múttú tegyen, v a c ne tegyen büntetett etóélttű oty vétségért, melyet aljat tzándékkal kővetett t[ , A pénztáros gondoskodjon a tagdijak letkmmeretet. havonkénti beszedjéről aódtg tt. mtg a végteget tagság: igazolványokat megküldjük, neh oc a tag hátralékba kerüljön a tagdíjjal Az t e befotyó összeget a pénztárot egyetőre a pénztárkönyv­ ben mtnt bevétett kezelt Mihelyt megkapja a tagbélyegrendetés cétjatra kinyomtatott csekklapokat, megrendeli azon a tzüktéges mennyiségű ét értékű tagbélyegeket. beküldve egyúttal a pénzt a központnak A központi btzottaág a tagtági bélyegek tuadáaáról ú c döntött, h o c csak ctekktapon. etóre kjtóttótt rendetétekre ad ki bélyegeket a helyi csoportoknak Ennek oka természetesen nem az, h o c * kózpont talán bizalmatlan a helyi vezetőkkel. hanem caapán az. h o c *neg akarjuk takarítani azt a tok éa bonyolult munkát, amit az utóta­ got ettzámotát mind a központnak, mind a hetyi csoportnak okozna Minden ilyen, eaekklappal etóre kifizetett rendelést a beérkezét napján eitntézünk b) Gyűjtések rendezése Minden néven nevezendő pénze0)tétre engedélyt kett kémt nemcsak az tl etékes hatótágoktól, hanem a központtól tt Az engedéty kéré ténél meg kell jelólnt a központ tzámára tt. mtlyen cétra azotgál a c^jtét. ét h o c hány gyűjtóívre lesz tzüktég Nyomtatott, sorszám mai ettátott cűftőíveket a köz-

pont dijtalanui bocsit rendelkeziare. A hetyi csoportok csakis s központ által kisdott gyűjtőiveken gyűjthetnek. Ezen etőtrások betartásáért az elöljáróság is az ellenőrzők osztatlan feletősiggel tartoznak. c)A központ részesedése különfite jövedelmekből. A z alapsabilyzat értelmében. valamint s nagy cit érdekében, metyet s harmadik szakasz bekezdésénit vázottunk, szükséges, h o c * htty* csoportok slkslmi jővedetmükbőt egy csekély résszel hozzájáruljanak a központ jetentős költsigvetiséhez. A központi bizottsig ezt s részesedet otyan atacsonyra szabta, hogy az semmiképp se terhetje meg a hetyi csoportok ténykedését. aa) Szinietőadások. mulatságok is hasonló rendezvények összbevitetiből a központ részesedése kb 5 % H a a szinietőadások betipődtját a hetyi csoport etőre megszabott jegyárakban állapttja meg. akkor a pénztáros kötetes idejében nyom­ tatott belépőjegyeket rendetm a központnál, megjetötve, hogy mityen árú jegyből hány darabra van szüksége A szinietőadásra csalás a központtöt kapott jegyek adhatók et. A központ minden jegy után 3 %-ot számtáz a hetyi csoportnak Pl. 10,— koronás jegynét 50 Miért, 20.— koronásnát t koronát, amit az etőadás után a pénztáros csekklapon átutai a központnak. A megszabott árú jegyeknit a hetyi csoport hátránya az, hogy a közsignek. iltetve a városnak fizetendő adó nagyobb összegre rúg, mint ha tetszés szerinti belépődijat szab meg, ez esetben az adót becstés szerint, egy összegben veti ki a hatóság H a tehát a hetyi csoport etötjárósága úgy dönt, hogy az etóadáson tetszis szerint) belépődíj lesz, akkor a pénztáros az előadás után beküldi a központnak az összbevitet ! %-át, aszerint, ahogyan azt a pénztárkönyvbe bevezette bb) A gyűjtésekből a központ részesedése 15 %. A gyűjtésekből a központnak járó 15 %-ot részesedést a központ által kiadott gyújtótvek atapján kell etszámotni és a gyűjtés befejezése után cssekktapon átutalni a központnak, beküldve a gyűjtőivek másolatát is. A pénztáros a gyűjtőtvek eredeüjit gondosan megőrzi mint pénztári bizonytatot. cc) Alkalmi pénzajándékokbót. túlfizetésekből a központ részesedése 20 %. A z atkalmi pénzajándékok után a központnak járó részesedést a pénztárkönyv alapján kell etszámotni, a negyedévi pénztári jeientésset egyidejűleg (lásd az ügyvttetrőt szótó szakaszt). A részesedésként átutalt pénz, mely a hetyi csoportok pénztárában csekéty őszszegeket. sokszor csak pár koronát tesz ki, a központnál a sok helyi csoporttót ősz s z e gyűjtve évente viszont jelentőt összeg lesz, amibő] a központ az egész magyar kultúrmunkát támogathatja majd Aki a C S E M A D O K - n a k ad — az M A G Á N A K ad.

2fUgyvttet A z ügyvitetnét az etötjáróság és az etlenőrök visetjék szivükön, hogyaziltetékesek az első tépéstől kezdve tartsanak rendet a C S E M A D O K háza táján Minden ren­ detlenség arra vezet, hogy a tagok etőbb-utóbb elveszítik az etötjáróságba vetett hitüket, ami végüt is minden egészséges egyesüteti munkát megbéntt A hetyi csoport ügyvitelének tegfontosabb mozzanatai: a) A pénztárkönyv vezetése A központ egységes pénztárkönyvet ad ki, melyet őnkőttség) áron küldünk meg minden egyes megalakult helyi csoportnak Mivel a pinztárkőnyvön rajta lesz majd az is. hogy kett azt vezetni, azirt itt csak

101

annyit jtcT ü nk meg. h o c * pénztárkönyvbe mmden bevételt és mmden kiadást k&lőn-külön bt kell Imi N e m hdyes tehát több, különféle h adást v a c bevétett e c ¡Ssszegben bevezetni. H s pl valamit rendez * helyi csoport, n e m helyei az elszámolást úgy bevezetni , pínztárkönyvbe. h o c * pénztáros * kiadásokat tevopj* az összbevételből. és ó n k s tiszta jövedelmet Írj* be. Külön ketl kimutatni. mennyi vo)t a bevitt) a belépődíjakból, a túlízetéaekből. az italból.

* büféből, t tombolából stb., ezzel szemben * kiadásoknál külön fe] kell tüntetni, mit fizetett ki * pénztár az italokért. a büfé részére vásárolt árukért, s terem díszítéséért és takarításáért, a zenéért. a hivatalos illetékekért (engedélyek. adók, tűzoltói illetékek ttb ). U g y an ic ^cll eljárni * tagbélyegek rendelésénél it. A rendeléskor beküldött összeget fel kell tüntetni * kiadásoknál és * beszedett tagdíjakat (összesítve i<) < be­ vételeknél * két összeg közötti különbség adja * helyi csoport 10 %-os tagdljrészesedéaét N e m helyes tehát ' pénztárkönyvbe caak * 10 %-os részesedést beírni mint bevételt A pénztárkönyvbe * helyt csoport minden pénzforgalmát be kell vezetni, különben lehetetlen volna az ellenőrzés Tilos tehát a helyi csoport pénztárában olyan pénzt tartant (..fekete alap"), ami nmcs beírva a pénztárkönyvbe A pénztárkönyvben ki­ mutatott összegnek egyeznie kell azz*l a pénzzel, ami a pénztárban van A z elöljáróság felelős mrnd a központnak, mind a tagoknak azért, hogy*" gazdálkodik A pénztáros ezért ne mulasszon el m m d e n naptári necedév végén pénztá ri jelentést tenni m m d a taggyűlésnek, mind a központnak b) A leltár A helyi csoport minden maradandó vtc°°tárcáról (kivéve az apró használati tárcákat, m m t pl. tintatartó, vülanyégők. bélyegzők stb.) leltárt kell kéazitem. feltüntetve a vételárat, illetve ajándékozás esetén a becsértéket. A leltárt a titkár, v a c ha van ilyen, a leltáros vezeti és őrzi m eg gondosan. 3( Nyomtatványok A helyi csoportok ügyvitelének megkönnyítése, egy*égesltése és a takarékosság céljából a központ minden szükséges ügyviteli nyomtatványt tömegesen kéazfttet az összes helyi csoportok számára, minek folytán az előállítás rendklvA olcsóvá válik Hasonlóképpen akarunk eljárni az egyesületi bélyegzők, s ha szükséges lesz, a fejléces levélpapír esetében is Azért kérjük a helyi csoportokat, h o c ezeket a körlevél kézhez vétele után rendeljék meg a központnál. A legfontosabb nyomtatványt, a pénztárkönyvet, mely a tsgbélyegek kimutatá­ sát is tartalmazza, megküldjük m m d e n megalakuló helyi csoportnak anélkül, h o c azt megrendelné, mihelyt a pénztárkönyvek elkészülnek Addig is kérjük a helyi cso­ portokat. h o c bevételeiket és kiadásaikat ideiglenesen jegyezzék Jó munkát!

102

As ' { C P e J l n t c z ' r v ' z r t i f " l á p l t á a a . 8.

S

/ ! -^gyoailit k z p c a t i v ílu a z tn d iy a B ratial^ vlh *! az^kol. ? l^datoa!

i g v ' a ^ l i t <3e h l ^ i o a p o r t j a i a i k í ^ á ? é -

nr*k a c a z r T ^ z < í e ^ , T a l - m i o t a k c r l " t i ,

j i r l a i vAlaastni v

áa a h ^ l ^ i o s j p o r t a k nikj.iáao f c l l n t t i f i l ü g ; /. H z p o a t l v d L - a z t m í n v á s az

loí.

^lo t

n

ry zstl

f o l á p l t ő o e á s g ^ z d d l k o J á * ^ f < * l l i t t i l-ígf*!la3bb f . i l í g y o l o t

a t ^ l igvi H ig b iz o tt i H iv a ta l hatAak3rábi t a r t o z ik . /. k ' s r i l a t o k b a a a a z J k a d g h c z Bárt < s a , k* ? r < l e t i

'g v -

a l ' t i v ü . . 6 z t z á a ? o k l á t s a i l a T k . v l / k a z " g v i a l l ^ t f**lud^ a k n r i l o t b * ! ,t a r t ó z ó t a i t v á g z i k ¿¡o i r 4 , i t j ^ k / M t M * M j ^ r - ^ i v á l t o z t a t o k áa h Í v i o s o n o r t o k t áo ^ }" ' 4 s 6 t . cz*ÍBÍtAt:ba j 3 v j j = l r - a o k b < * a , j l : á a i ? á l - ^ z t n l n v o k l á t ^ a ü l a e k . n lvak a kd zpo ati vál^aztaAa^ i r á n v i t l s a J s a k a rile ti víl^aztaáa;

k3zv?tl
j á k a b é l c s o p o r t o k a t áa a z o k f 3 1 J t : H z v t l ' - n

irla^it-

f"lig."?le-

t c t gyakorolaak. .< h 1 / i o a o p o r t o k m J k J ' t í s ^ t t l n o ^ a t j a úu f * l t t i k fe lig y l " t ^ t gyakorol az ¡ l l ' t j k ' ü

h l v i aápa v ; 1 3 1 ' a i "1 3 -

a d ó , v < . L . r i a t a j A r d a i a d p a . V f H <3oi v á l a a z t m d a . t w k á j ó o i t i a t d a o g a t j a 5.

'13adó,ak!

j ír lei

11 a i r z i .

. k o r ^ l < ! t i v&l t- aztrt áavok a KHB k a l t u r d l i o

;13<*do-

jáaak támogatáaa áa f ^ l i g / l e t " a - i l l : t t c ^ H t i k . .. h e l ^ i o a o p o r t o k a e z ü k a á g ez k á p - ' s t a z o a kJz e á g o í : bia lá ta a ila ? k ,a h o l l^galíbb

r ^ a t 'a tan j ' I r a t k o z i k

z oa Hzaág^)k o g v a r ^ j k a p o l ^ í r a i , a h o l n i a o c

.

'l^r^adJ tag

*gv 3 a i l l ő c s o p o r t a * * p ^ l - J f i t ' l 8 ' l r a í , <- l g k ^ z l ^ o b i

eaoport

t a g j a i u l j -
103

4.

A! ag-ret l ó t J 4r4al M T V i t : j l r d a i 4 r t k 9 z l ' t ^ k < * t a j d r l b i v i l a z tc í a vo k, ív^aHat u irlviesoportok H zjv ilJsoi l ^ ^ J H a u o t l a hlv)^ )BOZ-H a h i l . í e a o p o r t o k kJ ^ e/ ji He ni a választott küldJttsk r j B z v J f l í v ^ l . A j i r t a i J r t i k a z l a t o a az^vi-züti joggal aogj l a t k J l d j t t o k v l l - s s t j l h i g^azarJ azőtJbó94(y,ol i* jAr l a l viL,sztmfía?t. .. j á r l s i á r t ^ k s z l o t a a r ás z tvova k i l J i t t o k ezfSnát az i l l i t a j l r i e t agldtazdwiho: ^r^ayit vu u k"r He­ ti

p^ibjt. n ig "a t r í l - T B - t r c . u t ^ l j - a

c t T V K ' t i ! o ok rí oi u . z c

l i t t turtásn n ^ l l ^ t t .

jír*9i á r t '^ c z i ^ t

r ^ 3 " r . ózó J . b j á ( ; c ' l H o t .

j l rt í bi v^.l-catrAa.'

.

t jAr.'.cbi. ta rt oz ó h l / i m o ; t o r t o k , ü j l r U t i vdl<.azttsáa/ i r d n / i t l e u <5t k j z y ' t l f a f ? l j ( ^ ! l " t i t-H van­ nak r e á l é i t ' . .' j l r ' s i v d l- t z t z t \ a . f l n 3 k b : ; i , t . l ' l n j ; . b ; l , t i t k á r ­ b ó l , j , ^ z 3 k 3 a ^ v v z t J b i l úa

) l r í n i v l l ^ i c t f ta/

kürzotJb^ t a r tó z ó h !l . ioi. opor tok t ? r j i d * l n r áe H) v t lr.éa
H l . ..

-j4r ci v ' l - í z t E Í a v H z z a t i t t j m c k ^ i x k u n a x M i M k x í z * k n r t l a t i vdluEztm&a; i < l n / l t d u n áo kJzv t l o n f e l ^*7^1 t ' c l l ' t t g o a i o t k o ü k <. h " l . i c t o p o r t o k ooc 1 kv3 tdavk"di zj r31 óa tttokn&k k u l t n r ^ H r t-Se*! ár

g / t i t 1" f I t t H z T i t l " o f<'lügvf!l"t't

g^ukorol, r z or ot k ^n c =í l a t o t t ttrt f ^aa,

j t r .oi

"B i l l td !c Jg70t:ztll^ vul !a <. ^ ü t z ^ t i rovooul t" p o H t i k . i Ju t j b b i t j e *a^ r y r i v l , u h l . i o o o portok j ^ V u s l ^ t ^ i t óa ¡ " l l i . b ' z ^ c i t v41n4a^*z4a

104

„CSEMADOK"

Caehado^HO) Mogyo^ ^OTpcntt t'^áraóg


felvéve 1949.aag.3-án a Osamadok elnökségi gyűléséről : J el en voltak : Lőrinoz Gyala elnök, t n g l e r János alelnök Fe ll eg i István titkÁr.Wetzler Dóra t i t k á r ha lyatt ea.Pábry István v á l . t a g ás Breaer Ilona jagyzőkonyv vezető, Rabay Feranoz el lenőr. T á r g y s o r o s a t 1 . Pet őf i akoió 2 .P e tő f i szobor 3.Xagyar nők bassarvasása a Csemadokba 4 . Személyzeti kérdések 5.Mascista könyvek szétosztása 6.Szinikőnyvek jóváhagyása ás agyáb akadályokról 7.Jelveny-magszolitás-köszöctés o l i t á s- k c " *8.Magyarországi ** rországi t nl a l t aarr h* h i r a d o as agyáb megrendelések " . í s e t l eagas indítványok * " * 1 . P e t őf i akoió : Szeptember havában a Osemadok zsélesebb mértékben as összes addig maglevő halyiosoportban Pat őf i ünnepélyek megtartására ad at asitáat. Még paaig először a kisebb h e ly icsoportokban.A j á r á s i székhalyak fankoionáriasai as k a l t a r mankásai látogassák vágig járásaikban etaket a műsorokat ás kiemelve közülük a legértékesebbeket,ezknek bevonásával renrendezzék mag a j á r á s i székhelyeken a , P e t ő f i ünnapaégat. T e k i n t e t t e l arra,hogy különféle akadályozások miatt kevás as eddig megalakalt halyiosoport,valamint a r r a. hogy PatSfi j elentőségét mag kel l ismert et ni a sslovák lakosággal i s , F e l l e g i István azt inditványozza, hogy tegyen a Osamadok Központja indítványt a ü a t i c a slovenakának Pet őf i ünnepségek renaazéaéra szlovák r é s z r ő l , mi mellet a <. 3. bevonná a mag­ iévá magyar knltarmankásokat o t t i s , ahol addig még halyiosoportnnk ni nos. ás elnökség as indí tványt elfogadja. Lőrinoz Gyala Inditvánaossa, hogy osináltasson a Osemadok a Barabás fala Pet őf i arckép alpján k l l s s é t ás PetC­ f i arcképeket a helyiesoportok ás további érdeklődők szükség­ l e t ér e .A s indítványt as elnökség elfogadta. 2. Pet őfi s zobor : Ismétel t esetben felmerült érdeklődés folytán f e l ­ v etődöt t a, Bratislavában e l r a k t á r o z o t t Pe tő fi szobor a j r a f e l á l l i t á e a n a k ké rdé se .is elnökség á l lá s po n tj a a s, hogy as a kérdés nem t a r t o z i k a Osamadok hatáskörébe, miért i s aszal a kérdéssel nam foglalkozik. 3 .Magyar nők bessarvazésa a Osemadokba : T a k i n t a t t a l a r r a , hogy még nincs rá mód,hogy egy íemokratlkos női szervezet al a ka lj o n a magyar nők számára, mely ezknak s p e c i á l i s s z ük sé gl et ei t k i e l é g í t e n é , a s alnokség

105

úgy h at ár oz ,hogy A Caamadoknak fokozottabb a u l y t k a l l fakteaaan a non baazarvaz^a^ra.A Oaamadok k a r a t a i o kí vül a nők k ö z öt t Y^gzatt munkában á llandó k a p o ao l a t o t k a l l t a r t a n i a Zaivanáva! 4a a P á r t n5i oa z tá l yá va l. mi a a l l a t t oda k a l l h a t ­ nánk, hogy a Oaamadokba b a a z a r ^ a z a t t nökat bakapoaoljuk azon a k c i ó b a , a a l y a k a t a P á r t pártvonalon kazdamónyaz.

f e l l e g i l át vá n j a v a a o l j a t 6 n i g I l o n t áa Obenau Tibor nak.miat a d m i n i a t r a t i v erőnek jováhagyáaát.Aa elnökaág e l f o ­ g a d j a . J a v a a o l j a további agy aaerveaS t i t k á r a l k a l m a a á a á t . k á r i aa elnSkaág t a g i a i t , h o g y agy il ye n m e g f e l e li }, p r o le t ár aaármaaáaa maakatára ielkot at ásábam e e g i t a ág ér e legyenek.Aa i n d i t váoat aa elnökaág jóváhagyja, a kárelmet tadomáaal ve aa i. Tanka Dóra éa Banyai Edit a j in k o a á a á t aa elnSkaág v i s a a a u t a altja. 5. K a r xi a ta kSnyvek a aá t oa at á aa : Aa Orbia-Dunaj a t j á n r e n d e l t m ar xi at a irodalom t e r j e a a t á a á t i l l e t ő l e g aa elnökaág döntáae aa.hogy eaaket a k könyveket a Pravda kön yv ee bo lt j a i u t j á n hoaaa a Oaemadok f o r ­ galomba. 6. Saiaikönyvek jóváhagyáaa áa egyáb akadályok : F e l l e g i l á tv án j e l e n t é sé b e n beaaámol a r r ó l a hoeaaadalmaa a l j á r á e r o l , m e l y n e k kővet keat i ben aa á p r i l i a b a n b ea a er a e t t k a l t u r a n y a g o t , m e l l e t tőlünk jóváhagyás v é g e t t a PIO ba­ k á r t , máig aincaenek jóváhagyva. I PIQ ugyanié aa á l t a l a vég­ r e h a j t o t t oenaara a tá n aa anyagot i a m á t e l t oenaura v é g et t á t k ü l d t e a Divadelna Radának Taré.Sv.Martinba.A Divadalna R^da á t i r a t t a l f o r d a l t a ?10-hoa,hogy nevetaen meg három haladoeaellemü magyar p o l g á r t , a k i e a t a eenaurát elvágeaná.Aa ügy további á l l X a á r o l nem tad aemmit. Annak i d e j é n , Lörinea elnök u t a a i t á a á r a a t i t k á r a á g beadvánnyal f o r d a l t e - v é g e t t a P á r t t i t k á r a ág á ho a. P áb r y l á tv á n k á r i , hogy ennek a beadványnak a má aol at át k ü l d j e el a t i t ­ k á r á i g a P á r t magyar oaatályának ia aa 8 k e ae ih e a. F e l l e g i l á t vá n a továbbiakban j e l n t é a t t e a : azokr o l a ne hé aa ége kr ől, melyek aa e gy e sü l et t e r j e a a k e d é e é t áa müködéeát g á t o l j á k i a melyek a r r a mutatnak,hogy agyea vidé­ ki a t ar vek áa koaegek m e g t é l e a l i t é a révén a k ar j á k v i a a a a t a r t a n i a magyar pol gár okat a Caemadokban való t énykedéeüktől . P e l a o r o l j a a kovetkeaő tudopáaára j a t o t t e a e t e k e t : a . / S a i l i o e köaaég /Roanava-i j á r á a / h e l y i aaerveaetének a l a k a l á a á t aa Oavetová Rada nem e ngedél yzte r e e a l o v a k i aáltak réaavétele miatt, b . / a Bimaveka-eobota-Tomaaova j e l e n t i , h o g y a művelődés­ ügyi f el ü gy e lő akadályot aa a r e a a l o v a k i a á t a k r é a a v á t e l á t áa kárikjhogy a Művelődésügyi f el ü g ye l ő kapjom u t a s í t á s t aa ügy t i s s t á a á a á r a . F e l l e g i magiegyai.ho^y máj ua M - án m e g t a r t o t t megbeaaél á a e a P a v l i k megbiaott elv t á r a u t a a i t o t t a a PIO népnevel á a i o a at á l y á t , h o g y körlev é l aenien aa Oavetová Radának ab^an aa ért el emben, ahogyan a magyar b i t o t t a á g döntéee e a o l . E a t a k ö r l e v e l e t a mnvelődáaugyi f e lü gy e l ek máig eem kapták meg. * T.nX«n<.nr!S1 . ! n t . ^ r á a ! n á r t -

106

t i t k á r s á g magyar t i t k á r a , ho g y munkájuk e l é a j á r á s i müvelödésügyi r e f e r e n s r é s z ér ő l állandóan akadályokat g ör dí t en ek . d./Xováos J ó z s e f a l v t á r a , 1924 óta p á r t t a g , v a t t a kézbe Ipalaky Sokoleeen a Osemadok megszervesését.Mig h i v a t a l oaan a l j á r t az a l ak ol áa ügyében, a h a l y i k u l t u r r e f e r e n s / i g . t a n í t ó ás p á r t t a g l e t i l t o t t a a t énykedasét,mivel reazlovakizált.Megjegyzendő,Kováos József d e k r ét e t nem k a po tt ás ál l ampolgárságát most kapta mag a l a t a t t hűségeskü a l a p j á n mint magyar. a . / a l é v a i a k j e l e n t i k , h o g y a : o t t a n i inapakt or Kutrla k ö v e t e l t e tőlük,hogy a vezetőség mindan tagjának e l e t r a j zát ba k a l l nyuit ani .amel yeket o az NB-vel ki fog v i z s ­ g á lt a t ni .T ov áb bá közöl te velük,hogy magyar d a r a b b a n csak nam r e s z l o v a k i z á l t e z er epel he t, hi va tkoz va a vonatkozo ren­ d e l e t r e ^ l a v a i h e l yi os opor t vezetőségének t a g j a i a pá rt á l t a l jóváhagyva ás a Nemzeti Tanáoa aa a Bárt a l á í r á s á ­ val l á t t á k í e l t e r j e e z t v e . f . / A J á r á s i Xüvelésügyi Tanács, Veiké Kapusanyban k i é r ­ t e s í t e t t e 339/49 a z . a . , a z e l ök á sz i t öb i zo t t sá g ot . h og y a b e n y ú j t o t t és a Pá r t jóváhagyásával a l l á t o t t 33 j e l e n t ­ kező í ö z ü l , 2 2 v i a s z a n t a s i t , m í v e l ree zl ov a k i zá lt ak . Mi ve l a magmarado 11 ta g nam elegendő a h e ly io so po rt megalakí­ t á s á r a , A m tg a l a l k u l á s t nam e n ge dé ly ezi . l al ami nt a t e r v b< v e t t műsoros e s t é t aam. Az a r r ö l szolo j e l e n t é s t a j á ­ r á s i p á r t t i t k á r s á g kül dt e ba nekünk. g . / Baka DazsS a l v t á r s 0 k oc -r ol/ 3a lovoi j á r á s / j a l a n t i , hogy j u n i a s 10-án á t a d t a a népmüvelődásügyi felügyelőnek az a l a k u l á s r a vonatkozo kérvényt, malyat az á t v e t t á s jó­ váhagyott. Kát há t moltán s ür ge t t e az e l i n t é z é s t , m i r e a f el üg ye lő a osendöraághez u t a l t a , a h o l azonban a kérvény­ r ő l nam tudt ak semmit,mivel hogy nem t a r t o z i k az ügy r á juk.Azután a j á r á s i hiv at al ba n k er es t e a kervenyt .de o t t sem t a l á l t a meg.Egy el§zö alkalommal a fel ügyel ő k i j e l e n ­ t e t t e , h o g y nem fognak egy működni,ahogy nekth t a t e z i k , f e l o s z l a t j a a k u lt u ce g ye s ű le t et ás a vezetőséget munkatá­ borba t á t e t i . - Okooon a mai napig sem a l a k u l t meg a h e l y i oaoport. h . / Hl av at i László á s Poda Benő jegyzőkönyvileg előadták hogy juniua 10-én. amikor 9*i"ön a pünkösd hétfőn e l ő a do t t ú j b ó l i előadás c é l j á b ó l p ró bá lt á k, me gje lent a h e l y b e l i ig. t a n i t o K r ál i k Kornál ée l e t i l t o t t a a működésűket.mivel ninos alapszabál yuk. - ! z t megelőzően k özvet lenül a meg^a l ak u lá a után b e h iv a tt á k őket a h e l y b e l i NB állomásra ahol k é t o i v i l ^u h ás egyén k i h a l l g a t t a ö k e t . i c i v i l e k nem v o l t a k hajlandók magukat megnevezni.Tudomásuk vám r ó l a , hogyKrálik megelőzően összekött etésben á l l o t t agy a osendörsággal ,mint a ká t o i v i l r u h á s s a l . i . / %ihareo közságben máj.26-án a l a k u l t meg a h e l y i os op o rt , a művelődésügyi fel ügyelő Suroviak ielnlát eben. Rákövet ke­ ző napon a OSM t a r t o t t g y űl á st a helvbelo magyar i f j n s á g számára,melyen 3uroviak i s j e l e n volt.Az érdeklődök a z t a v á l a s z t kapták,hogy ha nem lépnek he a cSX-be akkor a Cosemadokba eem léóhetnek ba ás ennek müködáse meg l e s z aka­ dályozva. -Z9.én vasárnap r eg ge lr e a h e l y i NB állomás bsi d á z t e a h f l y i o a o p o r t megvál asztot t t i t k á r á t Nagy László v o l t t a n i t o t . A nayanoenok semmivel stm i g a z o l t á llamel ­ lenes tevékenység gyanújára vonatkozoan h a l l g a t t a , k i . A k i h a l l g a t á s b e f e j e z t e után megkérdezte Nagy L á s z ló t ó l, hogy r e e z t v e t t - e a Csemadok h e ly ic so po r í j án ak alakuló f vü l é s á n ás az i
107

j a mag a megválaaatottak nAvaorAt. j . / Matuaka LAatló e l v t á r a t Al ár ol j e l e p t i , hogy Ján Sumeraj a t MSI elnöke Matuakát hataarulcnak neve tt e, mivel paktál a magyarokkal aa megvetAae velAül k ik öp öt t, Matuaka e l v tá r a agyania atlovák nemtetiaAgü,tagja a p á r t ­ nak 1921-töl ¿a a vegyea lakoaaAgu kötaégben a legjobb v iet opyt k ő t v e t i t i a etlovAk Ae magyar lakoaaAg k ö t ö t t . F e l a t o l i t o t t a tehAt a magyarokat, hogy a p&rtvonalnak megfelelően a l a k i t a á k mag mielőbb a Csemaaok.helyioaoportj á t . A t MB állomáaon Kratoohvil J o t e f a t . a t r a t m a j a t e r iá a i ka ni r oa ta k./BAreaJ)Aria a áturovoi helyioaoport tit kArnöja j e l e n t a t t a etobeli leg. hogy mikor mAr a tAt itben el őa do t t müaor harmaditben T a lo engedAlyetAeAt kArvénvette.at OSK helvaAgAben agy atámára i amaratlan, kb. 33 Avea magaa f ér f i, ka a ab a n a kArvAnnyel.erAlyeaen faggatni ketate.hogy milyen alapon kArvAnyetik a t elBadAat Aa köaölte v e l e. hogy a t engedAly nam l e a t megadva,mivel a kArvAnyven h i vat k o t ik ugyan a* a r a d a t i angadAlyra, da e l m u l aa t to t ta annak a tárnát i d A t n i . BAraa MAria megtudta, jogy a t i l l a t o s a PIO inapektora v ol t aki r e v i t i o a körúton v o l t a t l o v e n e t k o n . - J e l e n t e t t e tovAbbA BArea MAria, hogy mikor a Caemadok t a g j a i a vidAken a te r ve t ő munkán v ol ta k a : KB kArdőre vonta őket,hogy mi jogon járnak a t t r v e t n i Aa kövöteltAk a meghatalmatAat i l l e t ő l e g aa engedAly felmutatAaAt.Mivel ilyen i r a t t a l nem r e nd e lk et te k a a t e r ve t ő munkAt abba hagytAk. l ./Beneae latvAn novAvtámky-i lakoa, a Oaemadok randea t a g j a j e l e n t U 1949 j u l i u a 15-en dAután megjelent a Oae­ madok kulturhalyaAgAben aa KB két tagj a Aa beidAttAk a pAaatArnokpöt Serea J o a e f i n t , k ö v e t e l t é k t őle a tagok nAv, jegytAkAt,melyet lemAeoltak.megkArdetve mindegyinAl a pontoe oimüket .fogl al kot áaukat Aa munkahelyüket.Semmilyen lelvi l Agoei tAat nem,voltak hajlandók adni. m./ SalAdeoaek Mikloa, milanovoei lakoe j e l e nt i , h o g y an­ nak idjAn,mikor a magyarok j ogai val kapoaolateamam a hely­ b e l i i g . t an i to jelenlAtAben aa MMTa a r de kl öd t e k , ne ve te t t k i j e l e n t e t t e , h o g y a magyarok ne gqndoljAk hogy j og a ik at a kőtaágben ervAnyeaithetik,majd ervAnyeaithetik OravAban j el eavAn, et tel ,hogy aki nagyon ragaatkodik a j ogai hot, a r r a deportáláa v á r. n . / a óalovoi ONT 267-1/6-%9 a a . a . k i A r t a a i t e t t e jnn.4-An a t előkAatitő b i to tt aAg ot a halyi oaoport alakuló köagyűlAae e l ő t t i napon,hogy ninoa kifogAaa a t e l ő k A e t i t í b l a o t taAg megalakitása e l l e n . d e nem lemeri el Aa nem engedAl y e a i a t alakuló kő^gyülAat,mivel a t egyeaiilat a l a p a t a bál ya i nem l e t t e k jóváhagyva Aa kiadva. o./Babay Fereno elvtAta a mmgyar bi t o t ta A^ t a ^j a j e l e n t i , ho^y t ol l a r ovon u^a nug y mint NovA -ZAmkyn a t KB bekArte p . / a rotenyavai h alyioaopor t elaő fellApAae kApen egy b a l o l d a l i t a rt al ma ,f el er Aa tb e n atlovAk Aa magyar müaorr a ke r t engedAlyt.amit a t OavetovA Rada v i a a t a u t a a i t é t t , miTel a atlndarabokbao r e a t l o v ak i tA l ta k ia a t e r e p e l t e k . á t o t a i a. tehAt májaa óta a helyieeoport paaeiv.A legutóbb t * a < t r o l b e a t e r t e t t informáoio e t e r i n t at Ar t. mer t t !n ykedAaAt te l je a en l e t i l t o t t á k . r . / E g r i Tiktor,egyeaiiletUnk,alelnöke,hogy j u l i u a $-án Dueik Dániel, p le ei ve oi lakoa k öt öl t e vele, hogy a t o t t a n i helyioeoportban előadáaokat akar t t a r t a n i de a t t b e t i l tottí!;,BÍv-l r*atlovakitAlt.

108

, Fábry l á t v á n h o z z á s z o l F e l l e g i I s t v á n r é s z l e t e s be a z á m o l ó j á h o z , e l í t é l i a z o k a t a t a n d e n c i a á k a t , m e l y e k f őakadá­ l y á t k é p e z i k a Csemadok s z e r v e z e t i m e g s z i l á r d í t á s á n a k , f e j l o d é s é n a k é a a meglevő c s o p o r t o k működésének, mi vel ezek az e s e t e k a z t b i z o n y í t j á k , h o g y az a l s ó b b k ö z i g a z g a t á s i és mű­ v e l ő d é s ü g y i s z e r v ek b en f é s z k e l ő r e a k o i o s elemek meg a k a r j á k f é l e m l i t e n i a magyar l a k o s s á g o t és v i s s z a t a r t a n i ő ke t a magyar n y e l v ű s z o c i a l i s t a k u l t u r a á p o l á s á t ó l . E z e l l e n i ge n e r é l y e s e n k e l l f e l l é p n ü n k é s e z é r t i n d í t v á n y o z z a , hogy a j e l e n g y ű l é s j egyzőkönyve má s ol a t ba n b e k ű l d e s s á k a F á r t Központ i T i t k á r s á ­ g á n a k . m i n t a PlO-nak egy k í s é r ő l e v é l l e l . m e l y b e n k é r j ü k , h o g y , m e g f e l e l ő i n t é z k e d é s e k t é t t e s s e n e k ezen á l l a p o t o k m e g s z ű n t e t e sére. , Rabay F er en c h o z z á s z ó l á s á b a n magáévá t e s z i Fábry István á llá s p o n tjá t. , , L ö r i n c z G y t l a h a so n l ók é ppe n c s a t l a k oz i k Fábry I s t ­ ván v éleményéhez é s h e l y e s n e k t a r t j a , h o g y a jövőben minden e s e t e t k o n k r é t a d a t t a l a l á t á m a s z t v a j e l e n t s ü n k és k é r j ü k az o r v o s l á s t . E g y ú t t a l indítványozza,hogy a t i t k á r s á g intézzen k ö r l e v e l e t az e d d i g meglevő c s o p o r t o k h o z , v a l a m i n t a Csemadok b i z a l m i a i h o z és ebben k é r j e f ö l a c í m z e t t e k e t , , h o g y minden e s e t b e n Í r á s b a n j e l e n t s é k az e d d i g e l ö f o r d i l t es e z o t á n e l ő ­ f o r d u l a n d ó h a s o n l o e s e t e k e t , m i v e l f e l t é t e l e z e n d ő , hogy az i t t f e l s o r o l t e s e t e k osak k i s h á n y a d á t k é p e z i k a t é n y l e g e l ő f o r ­ d u l t e s e t e k n e k . A z i n d í t v á n y t az e l n ö k s é g e l f o g a d t a . F e l l e g i I s t v á n meg m e g je g yz i ,n o g y már k á t ízben k a p o t t j e l e n t é s ; a r r ó l , mint p l . L u c e n e c r o l és Mu z lá ro l. ho g y az Os ve tová Badanak b e n y ú j t o t t t a g j e l e n t k e z é s i b i z o n y l a t o k a t v i s s z a t a r t j á k es h o s sz a i a ön k e r e s z t ü l sem i n t é z i k e l ismé­ t e l t s ü r g e t é s e k d a c á r a sem. 7 . j e l v á n y - m e g a z ó l i t á s - k ö B z ön t é s . Az e l n ö k s é g e l h a t á r o z t a , hogy e g y e s ü l e t i j e l v é n y t ad k i , m e l y n e k m e g r a j z o l á s á v a l C s á a e r g r a f i k a i művészt b í z t a meg. F e l l e g i I s t v á n i n d í t v á n y o z z a , hogy á l t a l á n o s s á g b a n a " k u l t u r t á r s " m e g s z ó l í t á s t , v a l a m i n t a " j o munkát" mint kö­ s z ö n t é s t . A z i n d i t v á n a t az e l n ö k s é g e l f o g a d t a . 8 . M ag ya ro r s zá g i k u l t u r h i r a d ó é s egyéb megrende l é s e k. F e l l e g i I s t v á n j e l e n t i . h o g y a m ag y a r o r s z á g i s z a k s z e r v e z e t i t a n á c s c s e r e a l a p o n , á l l a n d ó a n kű^di nekünk p e r i o d i ­ kus k i a d v á n y á t a " K n l t u r h i r a d o f . A z e l n ö k s é g e z t tudomásul v e s z i , és f e l h a t a l m a z z a a t i t k á r s á g o t , h o g y a s ; ű k s é g s z e r i n t s z e r e z z e be a t ö b b i k ű l - é s b e l f ö l d i k u l t u r s a j t o t . 9 . E s e tle g e s indítványok. L ő r i n c z e l n ö k i n d i t v á n y o z z a . h o g y a M a t i c a S l o ve n ká v a l nemrég f e l v e t t k a p c s o l a t o t k i k e l l m e l y i t e n i meg k e l l t á r g y a l n i v e l ü k a cseh és s ; l o v á k k u l t u r á l i s é r t é k e k n e k a magyar l a k o s s á g s ; á m á r a v a l ó t o l m á c s o l á s á n a k l e h e t ő s é g e i t és l e g e l ő n y ö s e b b m o d j a i t . A z e l n ö k s e g az i n d í t v á n y t egyhangú­ lag elfogadta.

109

Kivtl a oapirond kinorült áo további indítványok v ál t a k, an olnBk *t Aláot bonárta

hitoloaitö /

----

hitolo'ita

]kv.vo*ot9

110

titkár

H a n e a Pél iak^igazgató,

Ca 1 o v o .

1 9 5 3 j-z * rl5 .

M/a tedvaa Kultortára ! Bíaponti titJtáraágnnk kultúroaztályának határozata alapján < járlaban ainte-knltflrcaoportot azarvezfink. A nagyaagreri járóabm ilyen kuiqírccoport míg nincaan. A aagyatí h elyt aza^azetban *****^"

elC faltótal aeg van

^A aa, hogy o tt azínjátaa^-, ínak, éa táneagyOttae alakni harcon . Khlt^roazttlysnk mtnkatáraai fblyó hó 29 én a d íln tán i órákban WHj a<
bennünket P

nannyíre kéazitattad

aM a - a g b a a z l l l a t .

tb ltű rtárel OdvCzlattal!

1

J * g y * O k B n y v fálvávs 19S6 m árciu s Z2--án sate ^ árakor * nsgymsgyeri Cultúrottton t a r *! h * n ,áhsl * Csshsslovákisi Hsgy*r Dolguzók tultüj^egyaaülate l M 5 * * r 0 1 ssóló évsére t B z g y d é a t t a r t o t t . J e l e n voltsktA járási pártbizottság rássérOl

s

s i g s t i

jósssf

a lT tá rs,id u [iv a y J ó z s e f s lv t á r s.s Sflórák ))smsstl Tuséra t u g js ,y é l Miklós, *

járási CssHsdok titkár*,M o lnár Já no s,# Csehszlovák Ssovjstb-rát Járási

astrrasaténsk slnBke.Busgó Times slvtárs.a tOC s ln Ok s.a tt^ság 90 %-s,vslsmint mse C ss*sdo* tagok,ügyszintén az énakagyüttaa 1 1 0 t a g j a . A h ely i sssrvszst t it k á m .c u le s á r RessO fe lk é r i FHldss László kul túrtársst s JegysGkBnjrr vezetéaére,mnjd Sehnsll János slnBk felké rte s j e ­ lenlevő én e^ksrt,énskslje sl s '^ n k a dslát *,m sly után gehnsll kultürtárs magayitóbessédébsn CdvOzli s Párt és

s

tOmsgszsrvssetek k ik ü ld ö tteit,v a la ­

mint ss Osssss Jslesű.évO kn ltürtársskst.

1. H 1 n 0 k i

b e s z á m o l ó .

Sehnsll kultürtárs betegségére h i v e t k o s v ^ z M ^ rOvidsn szé^ol bs u SS

slsBk évi mmkájáről összárnál ójábsn k ü lp á lit ik s i hslysetképpel foglalko-

z i k , ^ s l y s k s M WatkasOkbao v*aci
A franclaorsságl békepártük barcsi,sm sly sredményssen feJlH d ik és

ss sgáss világ békeessretO népénsk támogatását é l v s z l . e ) A Szovjstünló H ^ á r t k o n g r e a c z a s a g i ^ s z i tervei s jó lé tet bizto-

z i t ja^na^sskn;11)i a virágzó Ip a r, u masB^' zdsság ás <j tschnlks vívmánjain-k további rftmwi! fe jlő d é s é r ő l. d)

Á.Z életszínvonal emelkedését,* kevseebb mmksórák b#vezetéeét mér

s sajtóból ismerjük,smsly s Szovjetünlóbsn vslórs v á l t . Sehnsll kultürtárs Önkritikájában aLaondJa ,bogy s t slm ilt ér folya­ mán három szindsrsbot tsaito tt bs,amely csaknem minőse id ejé t fslem éeztette, ssért s rsá háruló fe ls d a t s lt nam telje eíte tte s kOvekelmétveknek megfelelő­ en.

T i t k á r i

b s s s é s o l ó .

tu l e s á r k u ltú rtá r* t i t k á r i b e ts ^ o ló já b o n rám utat f felm erülő h iá ­ nyos égőkre,m elyben szomorí ténykként nsg eetlítette,h o g y t- g s á ^ n k f s l é t e lvesztettük.cm sly ss egéez v tz e te sé ¿ h ib ájáu l k ell,h o g y sz o lg á ljo n . A népneveibe terén ,am i Lz irodalm i v ita e sté k b e n n y ilv á n u lt volna me^, keveset t e t t 2nk.Héml s ik e r t é r t e l h e ly i szervezetünk e s z ín já ts z á s te r^ n .fg hüsvétra ezeretnéns elOodni-mondjr tu le s á r k u ltü r tá r s - !. * Bssbad azél * e . ****** v íg já té k o t .Sikernek le h e t elkönyvelni az énekegyüttes m egeservezíuét, ^ e l y n^gy fár^^sA jot ig é n y e lt,d e re stijü k ,h o ^ y moot már ennek t fe llé p )a e i s tik e re s le s z ,o a s ly s t f to sa á th -1 ümiepe^^re k ís z ítü n k .

112

P f a t t l r i

bazzáaolő.

H M á th n é y jta^o a * következekben kBzBlte a pánztár á ll t a it : Oaazbanrátel: I 9

5

........................... 2 9 8 3 . % t e #

Sza^n ^ áz: 1955-ben ..................... 2753.77 H* Sttre^mav:----- —

229-39 át*

X o relnB k m e jtv á la a z tá a a .A ta g a á g eg y h an g ú lag i d j^ r v a y j ó z a e f k u l t ú r t á r z a t v á l a a z t o t t a ^ z t a t l a z t a á g e t e z ív e a e n v á l l a l t a , m e l y e t c k n l t ú r t á r a a k t a p a mml Q d v tz B lt^ c . Je lB lB b i z o t t a á c m e t v á l a s t t á a a ^ z ú j v e z e tB a á g m e g v á la a z tá a a e á l j á b ó l a tagm ág Buzgó T inee^C Ó aa ! t á r l a ^ a k á l Z a ig m o n d ^ ta ^ L á a * ló ,S z a g l N J c n l t d r tá r m a k a t j a l B l t e k i , a k i k nyomban h o z z á l á t t a k f u n k c ió ja ]: e lv á g z á e á h e z v v a g y ia mz ÚJ v azetB aág b e e J a v a a a l t k u l t ú r t á r a a k n á v a o r á ta k B a a z e á l l ít á a á h o z .

Tita: A z elaO f a l a z í l a l ó a K y o leáv aa C S z á p ia k o la lz a z < ta tó ja ^ d ^ ] e n c z p á l a z e m ály áb en v d t . a k l a z ú j á n a k k a r m a g a la k ítá a é h o z aok a l k a r t k ív á n .A l ' Draa aű á a t k a l l , h o c ' a l k a r t k o r o n á z z a ^ m a n B a a c a f i a t a l f i ú k a t á a le á n y o k a t bmmd í t o t t a a a l e g a z a v a l v a l ^ o n t o a r á e z v á t e t k ív á n a p ró b á k o n -T o v áb b iak b an h a t á ­ r o z o t t a n r á a u t a t az*C J S ió b a n * e lh a n g z o tt k r i t i k á r a , ^ e l y e z e r i n t e a l a p t a ­ la n J t t e c i á t í r ó m a llá f o ^ a á r ó l le h a t b a a z á ln l. ^ ^ 1 )p iclca k u l t ú r t á r a a e lk k r B l a t i n t á n e l u t e z í t ó a n e z ó l,m a jd h o zzá­ f ű z t e , h o g r a z Irt-Hr-T- t ü l o a á r RezaB v e z e tá a á v a l aok a l k a r t re m é lh e t B u z t ó V in ce k n l t d r t á r e h o z z á e z ó lá e á b a n a e g é p i i t i ^ o g y e * m ltú r h á z * m * g v an ,eaak a z o d aaeá a azQ kaágea.V an f l a t a l a á g b & v en ,rag ad ják meg a z a l k a l ­ m at á a m inden t e n n i f o g á l t a l á b a n m e g e lá g e d á a á t f e j e z i k i az á n a k k a r m e g a l-k ü l á a á á r t ,a b b a n a ram án yben.hogy a z a z ig y e k e z e t to v á b b f o l y t a t ó d i k , a JBvB á r i z á razám ad áa h o t tB bb a i k e r t k í v á n . D o m o n k o a k u l t ú r t á r a e B a rtó k e g / e a ü l e t B aazeo m láaáró l b e a z á l j , e l k e a í t e t t e a t a g s á g o t , h o ^ na lan k ad jo n ^ A Z t az u ta t ,a m e l y r e lá p tü n k b i z to a a n á a b á t r a n j á r j a k . /H ag y t a p s / . S z i g e t i M it!ó a e l v t á r a a z ú ja á g c ik k ig a z á r ó l b o s z á l áa a z t á l l í t j a , hogy o c i k k í r ó n e a aok^-t té v e d e tt,k ű lB n B a e n .a m i c " B a rtó k e g y e s ü le t e t i l l e t i . MeggyBzBen b e a z á l,a m ik o r a z t á l l í t j a , h o g y nekünk e r ő s g o td a a á g i a la p u n k v a n , a m e ly re l e h e t áa k e l l á p í t e n ü n k j e l l . h o g y tm nkánk a a z B v a tk e z e t t e r á n i a meg­ n y i l v á n u l j on .A h e l y i a z é rv e t e t n e k , m in t j á r á s i s z é k h e ly e n m ükBdBnak,elBl k a l l J á r n i m inden t á r é n . H a b d A^

á a irom ányunk tninden l e h c t ő a á g e t magad a a z o -

c i á l i c k u l t ú r ^ f e j l e a z t á a á h e z ,a m e l y e t k i k e l l h a s z n á l t u n k a t á n a k e e o p o rt a z i lá r d a b b ,m i n t a " B a rtó k e g y e s ü l e t * . 0 B % h K u l t ú r t á r a k e r ü l e t i k i k ü l d ö t t k ű stB n i a r é g i v e z e t é s i g mtnká i t .

113

A< e l í r t eredm ények e r r a k B te le m e k b e n n ü n k e t,h o g y e a a d d i g i n á l i e #4# e de e <1<Sb b an g o lg o em m k J e g á te O k a m áeodik OtAvee t e r v ü n k e t úgy t e l j e e í t e n i ,h o g y a a g y s e -b a n k n ltd rm O a o ro n k t i k é r t A r je n e l ^ e n d e n ü n k i r o d a lm i v i t e e e t A k e t ^ ) r v e n d e te e ,h o g y 3 * 0 0 0 . - t t a a n y a g i t ^ o g a t á e t ami f t a t t a kBmp o n t i b ia o tte A g r A tz A rC l,a m e ly e t k i td r B t e p e e a l J u ta lm e e te a t t^ e A g .I g y e e g ita A g A re l e e s ü n k a* A natrkar munkAJAnak a ik e r A h e s . H a t á r o e a t i j e v e e l a t o t t e r j e e a t e t t e lO ,a m e ly b e n m e g e m líte tte a k B v e tk e eB k at] l ^ e g y e n r A a e t a tag aA g a to a e d t h o n m e g re n d e ic e tt ünnepeA gen. 2 *S*orgnlm a a tű k a tag aA g g y ü jtA a A t. y ^ r i ^ d m m k a m ü a o r r n l. 4 J r o d a l m i v i t a e s t r e n d e e A a t. g a u t í n k C r e t k e t a t t a * d j veeetB aA g m e g v A la a ttA a a ^ je lB lB b ia o tte A g a k& vptkeaB k n l t d r t A r a a k a t j a v a a o l j a : B-nBkt I f J . írv e y jó te e f, * le ln B k [ t n l e e A r R e ta O , T itk á n P u*eA r O A n , t n l t ^ a l t S o h n a l l J^ tA m ath I t a l b a R o a A lia . J e c rs .v e e .:B e k e I lo c a . P A n ztA ro é: BerAtnA P ,M . gU em B n O r e l l n e t h K A ro ly , ZakAl Z aigm ond. T ^gok: H ence P A l,S te d e r Irm a,N agy BAlAnA,
--------

114

A kulturális élet hiányosságai a nagymegyeri járásban Valahányszor Naaymepyeren vagy * toazoatáa székhelye. henem kell. hoay jár** vaíemelv kőzaéoében műsorra a kulturátta élet aőcpontja ta leayen. kcrüt eov-eov értékes színdarab. iro- Cs éppen ez n tncaen^^^acien eg y atapeaztaljuk. hoQY a járás dotoo^t hoay Naavmeayeren meoalaku! a Hó Seespd aem neav érdeklődéat tandaítenak [ránt*. taoü Bartők-eayűttea tett belőle. Uaveneaak a műit év etején azápen mepindutt a Foovaaztáal m á r nem érd ek ü k a faíu közönaépét a Szövetkezet kultűrcaopoctjánek mun­ m edve táncol ta tó k vaav ez űovneve- kája. működött a JNB tfjűeáai kuiz e tt állatazeíidítők ás erőm űvéezek. a tűrcaoportja le. Az állami oazdaaáok ö tönséo m aoaa azinvonalQ. érté k es ban la alakúit kuitórcaoport. uoyanezt iáttuk a feiváaártáal tizemben ía. előadáat kíván tátní éa halíani Es az eredmény! Ezek közOi ma eovetieneov aem működik. Miért? Mert nem akad aenld. aki irányítaná vároeéval. lépten-nyom on ére z tü k hiá­ őket. Hol van a JNB kultűraűavi szak­ n yát. Moet pedía. ha a M aavar T erü ­ osztálya. m^t csinál a Caemadok áe a leti Színház eo v ű tte se . a Caem adok CSISZ annak érdekében, hoov ezek a űjbói meokezdj ék éreek ú jv á rl azín já tazó c ao p o rtja vaav a kultűrcsoportok Szlovák N épm űváazetl E a y ü tte s fellép, műkőd éaüket? A Járáai Építészeti Vállaietnál éaz vaióaáoos népvándoriás indul m eo a : eo é sz járá sb ó l U avancaak naa v é r ­ le!n) eav kía mozoáat Ott az üzem d ek lő d é it váltanak ki a szépu^daim i vezetőeéoe. k e l tv e a BOH Qzemi Melőadások. valam int a tudom ányos elő­ zottaáaával. alakított eoy vooőa- áa adások fúvőszenekart. Beszerezték a azükaéAz utóbb* hónapokban azonban ta -

korotnak la De úJböl esek felvetjük a kérdéat: miíven erkölcsi aecitaécet nvűjtanak nekik az arra hivatott kulturáíia tényezők! A műit hét eavik estéjén, zimana kultúrház kiaterméból ktazlvárocü A kíváncaiaáo odavltt bennünket Keítu d n i. v an -a nálunk a C aem adok vaav a C SíSZ-nek k u itű rca o o o rtja. K ét év-

Hetven teol* van már az énekkar­ nak: öreotk. fiatalok, nők és íá*fíak. szövetkezett taook. munkások, kereaket rendeztek a Caemadok áa CS!SZ tök Az énekkar karmeatere. kotta helyi eaoportjai között. Voitek ne- trója. eovazóvaí íaíka: Kuleaár Hazad, pok. amikor eavazerre két előadást is a maavar tannyelvű nyoícávee lakóla tanítóié. Lelkeaen. lendülettel éa naav akarattal doloozik az énekkar. De itt

Ezek tehát a lepnaovobb hiánvotaáook. ametvek fékezik a kuíturália éíet fejlődéaét a naovmeaveh járásban. ben éiő szíovák nemzeüaéaQ dotoozöink kulturálté életévei senki aem tootalkozík. Ez ioen naav mulaartáa Feítétíenüí szűkaéaea. hoay ezen a té­ ren ia ténveoea változás álljon be. A azocfaltata hazefíeáo éa a prole­ tár nemzetközieéo ieoyében keU e naovmeovert járás kutturálls éietét ze dáket áa átnevetni a réoi o an e rá-

dőt

F etteaazük ezek u tán a k é rd é s t: m)

hetven működik a JNB kultúraOovt éa CSíSZ láráat titkársáoa) A iáráat a ^ k h c iy nem ¡e h et csupán e köz-

115

137. jcp. 16- #a n CMmKÓat fhrtAro

J a l a n volU *k: A w ay J o t * * f , a r^ lo v á k Mamaatl T anáca k d p v la a lC J a . L B r i y a ^ y u l^ , aCaarnadok XPKponti B ta o tta ^ ^ d n a k alo& ka, S ta b o R v ^ C . a Caaamdok M a p ^ n ti B iaottaA gA nU t tiU b A ra , O M t - i d Á r p i d , A ! í é t t . r c j j a l r * t MMUM.tArtt:,

Fonod Z o ltA n , a c a^b ^d F31daaívaa c u n k a tA ra ^ , V ^rgn I n y a ,a h a l y i p ű r ta a a y v a a a t a ln B k a , ^ ^ k l o a , *. c a a ^ d o k k c r ü l o t l i n a t r u k t o n * , BuA^o V ln c a , a HC3 alnO ka , to v d b b * a h a l y i v a aa tB a ^ g t * ^ J a l ^

6a

a ta g a A g . 1 J*o .

A g /^ lá a a a jL ^ o é a a a l a t t a t ¿uakk^r a ld n a ^ ^ ltc b í^nk* dalV-t. ifj.A rv a y e l t ű r t Ara alnB^ o a g n ^ ito tt^ a g .ü l d a t , üdvöaolta u k lk J ld d tta k a t Aa a t bacaaa Jal^rJ.(!vO kat. r^B vetkaaatt * korvloOk k i j a l ö l ^ a a , ^ v*J.aaatAa V*rg* PaaaB kul j u r tá r a r u a a a t t . , Vt^gn ftu ltu rtA ra f á i k é r t * **aarv*zat alnO kat, t ^ r t a ^ a lx d k i buca%M io jA t.

g ln d a i bacaA colo, * e lj Atfogo kégot a d o tt a n* * jn tk 6 ai p o litik á d b a ly a a trd l,a rA n u t* .to tt ^ j5vB bali hal., te u tr* taalyan htlftdiaí!^ ^ a l l tovAbba ia * ^ " # / A t i t k á r i baoaá*olo k B v a tk a a a tt, Helyben fu a a d r k u l tú r t a r a a m iit óv a ik a r a t *uiht*J*^Jc k iu a r lt5 t^ i3 y n ^ p 4 t a ű t ./tw .n ^ o lo a^^lA kalvaV 3 * / tD v a tk e a a tt a p- í^ tA r i baaaA *olo,H anathní P . k u ltu rtA ra c ö tAJÓko^t^tAaa al^pJAn k^pat aaptumk a a a rv o a a tA ^ pdnatA ri h ol,a*tA :^H . 4 ^ ^ v a tk a a S aa^ok n t ^ JalB IB blaottaA g kivál*.aatAa^ a B v o tk a a a tt, ^ lk a t A t*yná^ a ^ h ^ a ^ lM g Jw A h # g y o tt. ^ b iao ttaA g a lv o n u lt, bog/ aun^AJAt alv é g a a a a . 5 ^ / HBvatkaat+k a i a l a t ó lá a o k . Ű a Q a a k Vargc DaaaB k u l t u r t A r a a m a A k a d a tt a a o ra . D a a a ^ lt * h a l y i caap< yrt a d d i g i aaAp a r * d a A q y a i r 3 1 . A t a g l / t a a A m a m a lA a A ra , vnl-H A Ínt a t u t ­ á l j a k p o c t o a b a f i a a t A a é r a b u a d i t o t t u o kul t u r t- A r s ^ - t, torébbA r ^ u t n t o t t a tA a a g a a a r v a a a t a k k a l v a ló agyO tta
mmkAJArol, aakűdA^Arül, aradnényw lr^i b a a a tílt. R ám utatott a Liáaíyoaa^gokrSaAlaaabbÉcŰi^ kulturtavA ka^yaA gya, albadAaok, i r o d i l a l cturak i a M r t a t é a ^ r a , v i t a a a t ak rv o d -aA aára, atíD d^r^bok tt<m1 AaAra b u a d ito tta a ttj^ A ^ o t. ^ WAaatb In ra c .kul t a r t Ara a vatatoa
J o a a a f a lv tA ra f a l n ő l a i á a ^ k d v < tk t< a att^ ^ a a a ^ l t o l
116

Bal n i r t á r o l y e C íf R it k í ts , a g y á r i s r s t á s l hf'treljjm epélyek tM g sz e rzázávm l k sp e * a la tb < s! z Z a ltu r e s o p o r t te v á k s c s s é g é r B l. tinónk eredm ény** á M á m á td b s z m á lt. t o v á e s B é lh k n l t u r t á r s * z e n e k a r n a h é t a é g e i r d b e s z e l t * k é r t * annak tá te o g a tá e á t é * t z q ^ á ju k á r t é k e l é s é t . P u z s é r t ú l t a r t á r * f e l e l v e JLov^ce tc u ltu r tá r s n a k a k ő z -jő v ü b e n magul ^kn! * k is e b b n é p i s g y ü t t e s szervem ém érO l b e s z é l , m elyben n^gy a z e re p e l e s z e n é p i z en sk so u k la . , L B rin c z Q yulc e l v t ű r e k 6 v e tk a z a tt- B e e z fía o lo já b s n bőven i s m e r t e t t e a nem zetk ö zi p o l i t i k a i h e l y z e t e t , b e e z é l t ^ s z u e z i k é rd á rő l.m ^ ^ g y aro rszág i ** *mánsyskr01,mz<Jd * Ca#*odok k ü l d e t é s é r ő l , é r t é k e l v e é t é r i n t v ^ a n^gyme g y á r i Csemadck m lk ő d é a é t. á r e s ó v a l é r t é k e l t e a z egyea v i t ^ f j l s z o l a l á s o k a t i * . Q e z tá t Im re a S j á t n ű h íz a íg e ir C l b e s z é lt,m e ly e k ^k.^dályozták B t munkáján=Jc t ö k é l e t e s e lv ^ g z á r é b e n . R é m t ^ t o t t a : egyea h iú n y o .e á g o k r a .T ita e e te k r t ^ d e z é s é t a j á n l o t t a , m elyeken em eln i tu d ju k a p o l i t i k a i f e j l ő d é s t d o lg o sa­ in k k B z t. Jűorm á^unk é l t u l a d o tt Begy le h s tő s é g y e h í v t a f e l B i a a f i g y e lm e t, hogy m a já t a n y an y elv ű n k ö n t e r j e s z t h e t j ü k a k u l t ú r á t . , Varrté e l v t á r s tC b b a z B rl f e l e n n i a l á s á v a l e g é s z í t e t t * k i a z * c e * f e l s z o l* lá o d t3 t,m t< J d m e g M s ^ n v s a z o k a t a v i t á t b e z á r t a . iC ^ v e tk e z s tt a z u j v e z e tő s é g f e l o l v a s á s a . Arvai J ó zs e f P a zzé r Oéza tanító JskabYztv ln * Barátné F ^ c g d * *-a6 QreU nethné B J l o n a * Csiba Rozália * m l nsár Rezső DC ig . Németh Iztre íBkBayvelB

elnBk al slnők titkár pénztáros jegyzőkönyv vezető k u lt.felel6e ő k

H eocz P á l ig .ta n . 1 T-fíir Z ak ál Z s i ^ o o d k ö z t i s z t a s á g i e l k . O rellB M th C á ro ly ta n ító L apos F e re n c munkás t n h i e s s k L&j^a so fő r ^ v á l a e ^ i ta g * Csámi I s t v á n kSmRvss Z ^ C té lá n é munkásnB torna t e r é z Szeder Im a ta n ító n ő m inőknek eg y é n i s z a v a z á s s a l v á l a s z t o t t á k a ta g o k egyh an g ú lag A rv a i e l v t á r — e a t. Németh Im re e l v t á r s a t t. ta g s á g kíB-Bn k iv á n s á g á ro v á l a s z t o t t á k a k u l t f e ­ le lő s e k M z é . J á r á s i k o n f e r e n e iá r i. a k ö v e tk e z ő k e t j a v a s o l tá k t Ja k a b lá tv á n ,V a r g a Dez^S, P uzm ér,O éza, B aráthm é F ^ ta g d a , é s N.igy B é lá n é . Az u j e ln ö k m egköszönte a b e l e h e l y e z e t t b iz a lm a t Í g é r e t e t t e ^ t a továbD i t e l e t e l h e t ő le & z o s sz e b '. menő m unkára. Majd f e l k é r t e K en et k u l t u r t á r s a t o l­ v a s s a f e l a h a t á r o z a t i j s v a s l a t o t . m e llé k e lv e ) , _ A k u l t u r o j s o r k ö v e tk e z e tt,m e ly n e k b e f e j e z t é v e l P u z s é r e l v t á r a m egköszönte a j e l e n l é v ő k tü r e l m é t éa e g y ú lé s b e z á r u l t .

117

TARTALOM

B e v e z e t ő ................................................................................................ 5 A z e lő z m é n y e k rő l...............................................................................6 Egy korszak lehetőségei, hagyományai, k o r l á t a i ........................ 7 Egy szervezet két alakuló g y ű lé s e ................................................ 12 Tagok és a la p ító ta g o k .....................................................................32 A nagym egyeri járás első C sem ad o k -szerv ezetei.....................45 Az első lé p é s e k .................................................................................. 61 A zok az ötvenes é v e k .....................................................................78 Utószó h e l y e t t .................................................................................. 91 J e g y z e te k .............................................................................................93 Felhasznált iro d a lo m ........................................................................94 M e llé k le t.............................................................................................95

A G YU RCSÓ ISTVÁN ALAPÍTV ÁNY FÜZETEK SOROZATBAN MEGJELENT:

1. V ígan zengjetek citorák Csallóközi betlehemes játékok és mendikák,gyűjtötte és válogatta: Ág Tibor, 1992 2. M arczell Béla: A Csallóköz hiedelemvilága, 1994 3. Cséplő Ferenc: Réte - bástya és m enedék Helytörténet két egyházi könyv köré építve, 1995 4. Bíborpiros szép rózsa Népzenei gyűjtés Peredről, a dallamokat válogatta: Ág Tibor, 1996 5. Tánczos Tibor: Ötven éve történt A kitelepítés és a deportálás története Nagymegyeren, 1996 6. Ázik, nem fázik A nagyabonyi népdalkör legkedvesebb dalai, 1996 7. L egendák és tények N agym egyer városának történetéből Tánczos Tibor: A nagymegyeri Mátyás legendák; Henkey Gyula: A nagymegyeri magyarok etnikai embertani képe, 1997 8. Barsi Ernő: Tanácsok népdalcsokrok összeállításához, 1997 9. M arczell Béla: N aptár és néphagyomány Csallóközi népszokások, 1997 10. Zalabai Zsigm ond: Koszorúk, 1998 11. N agy Iván: Erősíteni szíveket Balony község népzenei monográfiája, 1998 12. Szőke István: A bábjátszás ábécéje Az ujjtól a marionettig, 1998 13. V arga László: A z első lépések A Csemadok Nagymegyeri Szervezetének és a nagymegyeri járás Csemadok szervezeteinek megalakulása, 1999

Ez a könyv a V A LEU R KFT NYOM DÁJÁBAN készült 929 0 1 Nagymegyer (Veľký Meder) Vasút utca 61/6 Telefon, fax: (0709)555 34 51,555 33 91

Varga László

AZ ELSŐ LÉPÉSEK A C sem adok N agym egyeri Szervezetének és a N agym egyeri járás Csem adok szervezeteinek m egal akulása

ISBN 8 0 -9 6 8 1 1 1 - 2 - 6 K iadta a Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya a Csemadok Nagymegyeri Szervezete megbízásából * A kiadásért a Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmányának titkára, Huszár László felel * A nyomdai előmunkálatok Dunaszerdahelyen, a Csemadok területi választmányán készültek, 1999-ben * A korrektúrát a szerző és Kovács László végezte * Megjelent 1200 példányban * Nyomta a Valeur kft. nyomdája Nagymegyeren, 1999-ben

Varga László a Nagym egyeri Magyar Tannyelvű Gimnázium történelem tanára. 1966-tól tagja a Csemadoknak, ahol közel harminc éve különböző tisztségeket töltött be. Jól ismeri a szövetség je lenét és múltját. A Csemadok Nagymegyeri Szervezetének 1976 óta, a Dunaszerdahelyi Területi Választmányának 1993 óta e lnöke.

Báaaaovo n á b r ^ . T a l.3 3 5 -9 6 A Caaaxdok h a ly lo a o p o r t jának Z*MH L*joa t it k á r kaadhat

lg * M lj o k * 25 d r b .b e líp ^ a l n y i l a t ­ k ozat 4a a IMS korona b e k ü ld ía é t. ÜSvld ldbn balH l loM ldJ& k a k i á l l í t o t t ta g a d d 1g á to lv á n y o k á t. H a ta*ok M t ill v a la k i k íván ja < M nyM paa l ^ t o l T á n y t , n^y kdrj
k ml á a t .

l^ rjú l: i*<M tkad6atek*t da kívánunk jó aankát ! ^ m ltj ft 4 r a l M v b a la t ta l