VARGA LÁSZLÓ KULTÚRÁNK SZOLGÁLATÁBAN A NAGYMEGYERI KÖRZET CSEMADOK SZERVEZETEINEK KIALAKULÁSA ÉS FEJLŐDÉSE

VARGA LÁSZLÓ KULTÚRÁNK SZOLGÁLATÁBAN A NAGYMEGYERI KÖRZET CSEMADOK SZERVEZETEINEK KIALAKULÁSA ÉS FEJLŐDÉSE

ISBN 80 – 89001 – 29 – 7 © Varga László © Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya

VARGA LÁSZLÓ

KULTÚRÁNK SZOLGÁLATÁBAN A NAGYMEGYERI KÖRZET CSEMADOK SZERVEZETEINEK KIALAKULÁSA ÉS FEJLŐDÉSE

Elektronikus változat

Dunaszerdahely, Nagymegyer 2004

GYURCSÓ ISTVÁN ALAPÍTVÁNY KÖNYVEK 30.

Szerkesztik: Bárdos Gábor Huszár László Kovács László Végh László

Bevezető „Emlékezzél a múlt időre, ismerd a jelenvalót.” (Batsányi J.) Megalakulásának 55. évfordulóját ünnepli a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség – a Csemadok. 1949-1953-as évek között tizenkét településen alakult meg Csemadok alapszervezet a nagymegyeri körzet térségében. Ezek többsége a 2004-es év második felében ünnepi rendezvény keretén belül emlékezik meg a jubileumi évfordulóról. Ez a tény motivált engem is e kiadvány elkészítésében. Munkám folytatatása az öt évvel ezelőtt megjelent „Az első lépések” című munkámnak, amely annak idején elsősorban a nagymegyeri szervezet történetét foglalta magába.Munkámat három fejezetre osztottam. Az első fejezet témája a körzet Csemadok alapszervezetei kialakulásának eseménytörténete. Fő forrása a Csemadok Országos Szövetségének levéltári anyaga, amit a somorjai Bibliotheca Hungarica gondoz. Hogy mit jelentett több mint fél évszázaddal ezelőtt a Csemadok megalakulása az egyes településeken, azt azok mondják el, akik e korszakot átélték. A második fejezet feldolgozásához forrásanyagot az egyes alapszervezetek elnökei biztosítottak számomra. Külön köszönöm Bodó Richárdnak, a Csemadok Csilizradványi Alapszervezete elnökének, aki a Csilizközben gyűjtötte össze az alapító tagok viszszaemlékezéseit. Így jelentős mértékben hozzájárult e fejezet elkészítéséhez. A harmadik fejezet az elmúlt öt év eseménytörténetét tartalmazza. Itt az alapszervezetek által biztosított anyag mellett, a 2000-2002-es években a Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya által megjelentetett módszertani közlönyében, az „Ösvény”-ben megjelentetett írásokra támaszkodtam. Ajánlom munkámat mindazoknak, akik az elmúlt több mint fél évszázad alatt segítették a Csemadok célkitűzéseinek megvalósítását. Kérem, fogadják jó szívvel! Varga László a Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmányának alelnöke 5

VAKAT

I. AZ ELSŐ LÉPÉSEK

VAKAT

Az 1948-as év második felében a megváltozott külpolitikai események hatására a csehszlovák hatóságok kénytelenek enyhíteni eddigi magyarellenes politikájukon. Az október 25-én elfogadott törvény, hűségeskü árán, lehetővé tette a csehszlovák állampolgárság visszaszerzését. További belpolitikai engedményként 1948. december 15-én megjelent az Új Szó első száma. Időközben Szlovákia Kommunista Pártja létrehozta az ún. „Magyar Bizottságot” (Fábry István, Kugler János, Lőrincz Gyula, Major István és Rabay Ferenc személyében). A bizottság tagja, Kugler János 1949. január 14-én Komáromban már tájékoztató tanácskozást hívott össze egy kulturális szervezet létrehozásáról. A szervezet alakuló gyűlését „február 20-a körül kívánták megtartani”.1 Ezen a találkozón részt vett régiónkból a nagymegyeri Zakál Zsigmond is, aki később Nagymegyeren a Csemadok egyik alapító tagja lett. A Csemadok alakuló ülésére csak 1949. március 5-én került sor Pozsonyban. A 300 küldött között a volt nagymegyeri Nagy László és Nagy Mária is, akik egyben Nagymegyert is képviselték.2 Az alakuló ülésen a szervezet nevére Lőrincz Gyula, az első elnöke tett javaslatot. Erről nem volt vita, mert nem lehetett. Az alakuló ülésén kilenc, bizonyára előre egyeztetett felszólalás hangzott el. A fő szónokok között volt Lőrincz Gyula, Major István, illetve Ondrej Pavlík tájékoztatási és népművelési megbízott. Az alakuló közgyűlés időpontjáig nem sikerült megegyezni a Csemadok alapszabályzatáról. Ennek oka valószínűleg az volt, ahogy Sidó Zoltán írja, hogy a hatalom nem tudta eldönteni, milyen szerepet szánjon a Csemadoknak: „Hogy a lengyelekéhez hasonlóan szövetség, illetve szervezet vagy csupán egyesület, illetve egylet legyen-e.” 3 Az alapszabályzat elkészítését nehezítette a belügyi szervek halogató taktikája is. A belügyi megbízott képviseletében Vražda alezredes csak 1949. május 19-én küldte meg Lőrincz Gyulának, a Csemadok alapszabálya tervezetével kapcsolatos kifogásait. Az országos központ a hiányt, az alakuló közgyűlés után kiadott 1. számú körlevélben megfogalmazott útmutatásokkal próbálta pótolni. Helyi szinten mindez mégis sokszor nem volt elegendő. A helyi közigazgatási szervek gyakran hivatkoztak az alapszabály hiányára, és nem engedélyezték a helyi csoportok megalakítását. Ez történt Nagymegyeren is, amikor az alapszervezet 1949. június 5-én tartott alakuló gyűlése után a Járási Nemzeti Bizottság korábbi döntését 9

megváltoztatta, nem ismerte el az alakuló gyűlés hitelességét mivel itt „nem lettek jóváhagyva az egyesület alapszabályai”.4 Nagymegyeren ezért két alakuló gyűlést kellett összehívni, hogy eleget tegyenek a helyi hatalom képviselői által támasztott elvárásoknak.5 A Csemadok országos alakuló gyűlést követően megkezdődött a helyi szervezetek megalakítása. Ugyanakkor az állami hivatalok és állambiztonsági szervek nagyon sok helyen, így a volt Nagymegyeri járás területén mindent megtettek, hogy ezt a folyamatot nehezítsék.6 Ugyanakkor az emberek a hontalanság évei alatt átélt események hatására jogosan bizalmatlanok voltak az államhatalommal szemben. Nem hittek a hirtelen változásban. Valamilyen hátsó szándékot véltek mögötte. A bizalmatlanságot növelték a rémhírterjesztők. Voltak, akik úgy tudták, hogy akik belépnek a Csemadokba nem kapják meg a csehszlovák állampolgárságot. 1946-48 között a csehszlovákiai magyar értelmiség nagy részét kitelepítették. Ezért a Csemadok helyi szervezeteit jórészt elemi iskolai végzettségű munkások és parasztok alapították, akiknek nem volt minden esetben kellő szervezési tapasztalatuk. Ezért nem volt véletlen, hogy az első évben országos szinten „csak” 63 helyi szervezet alakult. A mai Dunaszerdahelyi járás területén levő hét településen jött létre a Csemadok helyi csoportja.7 Ebből a volt Nagymegyeri járás területén hét településen alakult meg a Csemadok 1949-es év végéig. Ezek közé a települések közé tartozott: Lakszakállas, Szilas, Nagymegyer, Ekecs, Tany, Bogya és Nemesócsa. 1949. április 5-én adta ki a Csemadok országos vezetősége az 1. számú körlevelét, amelyben megfogalmazták a helyi szervezet kialakításának feltételeit, az alakuló közgyűlésre vonatkozó irányelveket, valamint egyéb működésre vonatkozó irányelveket. Az 1. számú körlevél tartalmazta, hogy: „Az alapszabály értelmében a Csemadok helyi csoportja minden olyan városban és községben megalakulhat, ahol legalább 20 állandó tag jelentkezik. Ha egy községben nincs elég jelentkező, úgy több szomszédos község tagjai egy közös alapszervezetbe tömörülhetnek. Mindenekelőtt tehát meg kell nyerni a helyi csoport szervezésére a leghaladóbb polgárokat, és a jelentkezők közül megalakítani az előkészítő bizottságot. Vigyázni kell, nehogy esetleg soviniszta és fasiszta elemek vegyék kezükbe és veszélyeztessék a megalakuló helyi csoport sorsát. Az előkészítő bizottság mindenekelőtt felveszi az érintkezést a központi titkársággal. Legalább két héttel előbb bejelenti, hogy mely napon, mely helységben és hány órakor szándékozik az alakuló közgyűlést megtartani. Közölni kell, hogy kinek a nevére és címére 10

küldendő a levelezés. Az alakuló közgyűlésre az engedélyt helyben, a helyi művelődésügyi előadónál (miestný osvetový referent), vagy ha ilyen nincs, a járási művelődési tanácsnál (okresná osvetová rada) kell kérni, mihelyt az alakuló közgyűlés időpontját kitűzték.”8 A kiadvány további részében levéltári dokumentumok alapján és a helyi szervezetek által rendelkezésemre bocsátott anyag segítségével mutatom be – a Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya által – a nagymegyeri körzethez besorolt tizenkét alapszervezet megalakulási folyamatát.

11

A CSEMADOK NAGYMEGYERI SZERVEZETE Ötvenöt évvel ezelőtt – az akkori járási központban – elsőként a térségben Nagymegyeren alakult meg a Csemadok alapszervezete. Az országos titkárság 1. számú körlevele alapján kilenc tagú előkészítő bizottság jött létre az alábbi összetételben: Bankó Lajos, Bors Károly, Buzgó Kálmán, Buzgó Vince, Füssy Anna, Nagy Mária, Varga Dezső, Zakál Géza, Zakál Zsigmond. Az előkészítő bizottság elnökének Varga Dezsőt választották. Az ő vezetésével hívták össze 1949. június 5-én az akkori mozi (a mai városi könyvtár) épületében az alapszervezet alakuló közgyűlését.

Az alakuló közgyűlés helyszínén lévő emléktáblát 2004. június 5-én megkoszorúzta az alapszervezet vezetősége 12

A nagymegyeri Csemadok alapszervezete 1. alakuló közgyűléséről tanúskodik az alábbi jegyzőkönyv:9

13

14

Az alakuló gyűlés három meghatározó személyisége: Varga Dezső az előkészítő bizottság elnöke, Dosztál Ferenc az alapszervezet első elnöke, és Zakál Lajos az alapszervezet első titkára.I

Az első alakuló gyűlés után a helyi politikai hatalom képviselői megváltoztatják az alakuló közgyűlés előtt, sőt azon is nyilvánosan kinyilvánított támogató magatartásukat. Értesítik a Csemadok Országos Titkárságát, hogy nem ismerik el az 1949. június 5-én tartott alakuló gyűlés hitelességét „mivel azon nem lettek jóváhagyva az egyesület alapszabályai”.10 Ugyanakkor rejtélyes módon „elveszett” Zakál Lajos által a Csemadok Országos Titkárságára elküldött, az alakuló gyűlés eredeti jegyzőkönyve. Mindezek ellenére az alapszervezet vezetősége magát törvényesnek tekinti és folytatja a szervezet kialakítási folyamatát. A Csemadok Országos 15

Titkárságával elsősorban Zakál Lajos titkár tartotta a kapcsolatot. Gyakori volt a levélváltás Pozsony és Nagymegyer között. A nagymegyeri titkár megrendelte az alapszervezet részére a központ által biztosított bélyegzőt, illetve a tagság belépési nyilatkozatait.

16

A nagymegyeri Csemadok tagok első csoportja 1949. június 26-án töltötték ki a belépési nyilatkozatokat. Ezt követőleg a helyi csoport vezetősége döntött a tagfelvételről, amit a szervezet elnöke aláírással igazolt. Az így kitöltött jelentkezési ívet a járási művelődési tanácshoz kellett benyújtani. Csak ezt követően küldhette el a szervezet titkára a Csemadok Országos Titkárságára, ahol a jövendő tag adatait bejegyezték a tagnyilvántartási könyvbe,11 illetve kiállították a tagsági könyvét. Zakál Lajos titkár 1949. augusztus 21-én küldte el Nagymegyerről az első huszonöt tag belépési nyilatkozatát a Csemadok Országos Titkársága részére. A jövendő tag 10 Kčs-t fizetett a beiratkozásért, aminek 50%-a a Csemadok Országos Titkárságát illette meg. E mellett a szervezet minden egyes tagja a jelentkezési nyilatkozaton feltüntette, hogy milyen nagyságú tagdíjat kíván fizetni. A havi tagdíjat 5, 10, 15, 20, 50 Kčs (vagy feljebb) értékek között mozgott a tag vagyoni helyzete szerint.12 A jövendő tagok tagsági illetékének meghatározását segítette a belépési nyilatkozat hátlapján feltüntetett tájékoztató.

17

A második „kikényszerített” alakuló gyűlés időpontját 1950. január 25-re tűzte ki a Buzgó Kálmán, Füssy Mária, Nagy László, Morva József, Zakál Lajos, Zakál Zsigmond összetételű előkészítő bizottság. A Nagymegyeri Járási Nemzeti Bizottság magatartását jól jellemzi, hogy csak egy nappal a tervezett rendezvény megtartása előtt, tehát 1950. január 24-én 12 órakor adták ki Zakál Lajos titkárnak az engedélyt. A 267/3-24/i-1950/I sz. alatt bejegyzett engedély szerint a másnapi alakuló gyűlést a volt mozi helyiségében, délután két órakor kellett megtartani! A tikár már nem tudta elküldeni a Csemadok Országos Titkárságának a meghívót, ezért táviratot küldött Pozsonyba.

Az 1950. január 25-én megtartott „második alakuló gyűlés” formája megegyezett az előtte fél évvel megtartott üléssel. Ezt is Varga Dezső, az első előkészítő bizottság elnöke vezette. A rendezvényen részt vett Viliam Brňo, a városi pártbizottság elnöke, Alexander Kršák, a Nagymegyeri Járási Nemzeti Bizottság elnöke és Pavel Kucharik, a Járási Népművelési Osztály vezetője. Újból sor kerül a vezetőség megválasztására. A fél évvel ezelőtt megválasztott vezetőségi tagokat megerősítették funkciójukban. Ugyanakkor a vezetőség három személlyel kibővült: Dingha János, Pint Imre és Szeghy Jenő is tagja lett a szervezet vezetőségének. 18

A Csemadok Nagymegyeri Szervezetének tizenöt tagú vezetősége az alábbi összetételben folytathatta munkáját:

A második alakuló közgyűlésen viszont már csak 56 személy vett részt. Az első üléssel szembeni megjelenés csökkenése (34 személy) részben összefüggött a kora délutáni időponttal, ami nem felelt meg mindenki számára.

19

20

Röviddel a második alakuló gyűlés után, 1950. február 14-én, az alapszervezet vezetősége tagsági gyűlést hívott össze. Ezen a tagsági gyűlésen további tizennégy személy kérte felvételét. Így összesen harminckilenc főre 21

bővült a Csemadok Nagymegyeri Szervezetének taglétszáma, az ún. alapító tagok jegyzéke: Név: Árvay József Balogh Gyula Bors Károly Buzgó Kálmán Dingha János Dosztál Ferenc Farkas József Füssy Károly Füssy Károlyné Halász Imre Halász József Hegyi Károly Hodossy János Horváth Karolin Horváth Vince Kakas Teréz Kósa József Kósa Teréz László Imre Méry József Morvai Imre Morvai József Nagy Bélané Nagy Imre Nagy László Németh Imre Paxián Mihály Pálffy József Pálffy Lajos Pint Imre Sárközy Imre Szeghy Jenő Schnell János Varga Dezső Varga Vince 22

Születés: 1919 1901 1899 1906 1915 1920 1902 1922 1922 1911 1906 1905 1910 1900 1908 1914 1901 1899 1907 1898 1909 1893 1909 1909 1920 1902 1898 1910 1897 1908 1927 1895 1912 1922

Szármázás: munkás földműves munkás földműves földműves értelmiségi kisiparos munkás háztartásbeli földműves földműves földműves földműves értelmiségi földműves háztartásbeli földműves háztartásbeli földműves földműves földműves földműves háztartásbeli földműves munkás kisiparos munkás kisiparos kisiparos munkás munkás munkás kisiparos munkás munkás

Tagdíj: 5 Kčs 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5

Ig. száma: 06463 06464 06466 06467 06473 06474 06476 06478 06479 06480 06481 06482 06484 06485 06486 06487 06488 06489 06491 06492 06495 06496 06497 06498 06501 06503 06505 06506 06507 06508 06601 06512 06513 06618 06519

Valentovics József Zakál Lajos Zakál Sándor Zakál Zsigmond

1898 1913 1894 1903

munkás munkás földműves munkás

5 5 5 5

06517 06520 06521 06522

Az 1950. január 25-én tartott gyűlésről, annak dokumentumaival együtt Zakál Lajos titkár, 1950. február 11-én értesítette a Csemadok Országos Titkárságát. Ezzel a Csemadok Nagymegyeri Alapszervezetének közel egy éves megalakulási folyamata befejeződött. Az alapszervezet az elkövetkező időszakban tovább nőtt. 1952. júniusáig elérte a 162 főt.

23

A szervezet népszerűségét növelte az 1950. május 1-jén Schnell János rendezésében bemutatott első színmű, a Lúdas Matyi. A 40 fős szereplőgárdával bemutatott népszínmű meghozta az új szervezett működéséhez szükséges megfelelő anyagi és erkölcsi sikert. A színművet hét alkalommal mutatták be Nagymegyeren.

A Lúdas Matyi népes szereplőgardája

24

A CSEMADOK EKECSI SZERVEZETE Az 1949-es évben régiónkban még egy Csemadok alapszervezet, a Csemadok Ekecsi Szervezete alakult meg. A szervezők bizonyára még 1949. júniusában elkezdték ennek a folyamatnak előkészítését. Mindjárt az első lépések után akadályba ütköztek. Erről tanúskodik a Csemadok Országos Elnökségének 1949. augusztus 3-ai tanácskozása. Az ülésről készült jegyzőkönyvben az alábbiakat rögzítették: „Beke Dezső elvtárs Okoč-ról (Čalovói járás) jelenti, hogy június 10-én átadta a népművelődésügyi felügyelőnek az alakulásra vonatkozó kérvényt, melyet az átvett és jóváhagyott. Két hét multán sürgette az elintézést, mire a felügyelő a csendőrséghez utalta, ahol azonban a kérvényről nem tudtak semmit, mivel, hogy nem tartozik az ügy rájuk. Azután a járási hivatalban kereste a kérvényt, de ott sem találta meg. Egy előző alkalommal a felügyelő kijelentette, hogy ha nem fognak úgy működni, ahogy neki tetszik, feloszlatja a kultúregyesületet és a vezetőséget munkatáborba téteti. Okočon a mai napig sem alakult meg a helyi csoport.” 13 Pavel Kuchárik népművelődési felügyelő gáncsoskodása és fenyegetése sem térítette el az ekecsieket szándékuk megvalósításától. Beke Dezső földműves miután a Csemadok országos szerveihez fordult, elérte, hogy a központban is felfigyeltek az akkori nagymegyeri járásban folyó „kétarcú” politikára. Az előkészítő bizottság 1949. október 2-án megküldi a Csemadok Országos Titkárságának a meghívót, az alakuló közgyűlésre. A Csemadok Ekecsi Szervezetének alakuló gyűlésére 1949. október 16án, este 8 órai kezdettel került sor az akkori állami népiskola épületében. Az itt készült jegyzőkönyvből kiderül, hogy a vendégek között ott voltak a Csemadok szerveit képviselő Pálffy Antal, illetve Sterk István (aki a komáromi Csemadokot képviseli). Pavel Kuchárik szlovákul elmondott beszédében „fontosnak tartotta” az alapszervezet megalakítását. A jegyzőkönyvíró (Csápai József) a részvevők számát nem határozta meg pontosan. Erre vonatkozólag csupán az alábbi olvasható: „az Okoč-i magyar dolgozók nagy számban.”14 25

26

Az ülésen megválasztották a szervezet első vezetőségét az alábbi összetételben: Funkció: Elnök Alelnök Titkár : Jegyző Kulturreferens Pénztáros Ellenőr

Név: Beke Dezső László János Nyáry Ferenc Csápai József Lakó István Füssy Sándor Tóth Kálmán Zemanik János

Foglalkozás: földműves asztalos tanító hivatalnok földműves földműves munkás munkás

Lakhely: Ekecs, 156 sz. Ekecs, 2 sz. Ekecs, 81 sz. Ekecs, 197 sz. Ekecs Ekecs, 16 sz. Ekecs, 205 sz. Ekecs, 68 sz.

A megalakulást követő időszak problémáiról és eredményeiről a szervezet elnökének az 1949-es év utolsó negyedévében a Csemadok Országos Titkárságára küldött beszámolók alapján kapunk képet. 27

Bizonyára lelkesítően hatott, hogy a megalakulást követően 70-en kérték felvételüket az új szervezetbe. Egy részük ezt már a megalakulást megelőzően (1949. májusában) megtette. Közülük sokan voltak, akik még nem töltötték be a 18. életévüket. Ők voltak, ahogy Beke Dezső írja: a „leglelkesebb munkatársai az új szervezetnek, igazán nagy veszteséget szenvednénk, ha nem vehetjük fel őket.”15 A szervezet helységgondokkal küzd, a megválasztott jegyző helyett újat kell keresni. Mindezek ellenére már a kezdetén terveket szőnek. Anyagot (versek, színdarab) kérnek Pozsonyból. 1949. november 26-ra tervezték az első rendezvény megvalósítását, amit a Katalin-bál megszervezése követett. A beszámolókból kiderül az is, hogy milyen elvi problémák foglalkoztatták az új elnököt. Ezek közé tartozott a kétnyelvű pecsét, illetve a magyar zászló használatának lehetősége. 28

29

1950-ben a szervezetnek már 103 tagja volt fiatalok és idősek egyaránt. Közülük a legaktívabbak közé tartozott: Sörös Ferenc, Ferenczi János, Lakatos János, Lakatos József, Kacz Gáspár, Jeriga Sándor, Nagy Vince, Nagy Károly és Vangel Rozália. Az ő érdemük, hogy Ekecsen a hontalanság korszaka után elindult a szép szó művelése. Ekkor mutatták be a Liliomfi, a Juhászlegény és a Revizor című színműveket.

30

PATAS, BALONY 1950-es év elején felgyorsult a Csemadok alapszervezetek alakulása. Mindez összefügött azzal is, hogy egyre több településen nyilvánult meg az igény a magyar szervezetek létrehozására Nagymegyeren és környékén. A Csemadok Országos Titkársága is időközben kiépült. Az 1950-es év elejétől szervező titkári munkakörben alkalmazták Pathó Károlyt, aki belépése után aktív szerepet vállalt a Csemadok alapszervezetek megalakításában a nagymegyeri körzetben.

Pathó Károly szervező titkár Pathó Károly 1950. január 11-12-én a Csilizközben, Patas, illetve Balony községekben járt. Patason 1950. január 11-én 14.00 órakor tartották az előkészítő gyűlést. A szervező titkár a Csemadok Országos Titkárságának írt jelentéséből kiderül, hogy bár az idősebbek tartózkodóan viselkednek a Csemadok iránt, de a fiatalságra lehet támaszkodni. Az összehívott gyűlésen megalakítják az 31

előkészítő bizottságot, László József vezetésével. A szervező titkár bízott abban, hogy rövid időn belül megalakítják az alapszervezetet 120 taggal. Mint később kiderült ez a feltételezés ebben az időszakban nem valósult meg.

Az országos szervező titkár beszámolója a Patason tartott előkészítő gyűlésről Hogy valójában mikor jött létre a Csemadok Patasi Alapszervezete, erre vonatkozó dokumentumokat nem találtam a Csemadok országos levéltárában. Feltételezésem szerint ez 1952-1953-as években történt. A nyolcvanas évek közepén még működő alapszervezet (ami sajnos azóta megszűnt) adatai szerint az első elnök Nagy Nándor volt. Mellette egy évtizeden keresztül Bíró Miklós képviselte az alapszervezetet a Csemadok járási szervezetében. Az alapszervezet adatai szerint a további elnökök a hatvanas évek közepéig (amíg a szervezet aktív munkát végzett): Czuczor Ferenc, Hölgye Izabella és Simon Irén voltak. Ebben az időszakban még volt színjátszócsoportjuk Csicsai Gyula vezetésével. Aktív munkát vállalt a Csemadokban, az ötvenes években Szabó László is.16 1950. január 12-én Pathó Károly szervező titkár Balonyban tartott szervező gyűlést. Benyomásairól tájékoztatja a Csemadok országos irodáját. Megállapítja, hogy: „a lakosság nagy része reszlovák. Szocialista irányzatúak.”17 A szervező gyűlésen Dusa Gyula vállalta, hogy az országos irodával tartja a kapcsolatot. A szervező titkár szerint az előkészítő gyűlésen jelenlévők, akiknek a számát nem közli, támogatták a Csemadok megalakításának gondolatát. Figyelemreméltó az indok, hogy: „Baloň község sem maradjon le a többi községektől.”18 Ezért hitte Pathó Károly, hogy rövid időn belül itt is létrejön a Csemadok alapszervezet, feltételezése szerint 80 taggal. 32

Pathó Károly szervező titkár beszámolója a Balonyban tartott gyűlésről Az előkészítő gyűlés után megtörténtek az alakuló gyűlés előkészületei. Ezt bizonyítja 1950. február 13-án Harmati Imre, a Csemadok medvei előkészítő bizottság tagjának, a központba küldött levele. Ebből kiderül, hogy a Medvén tervezett alakuló gyűléssel egy időben, 1950. február 18-án, délután két órakor tervezték Balonyban is az alakuló ülést, amit a Medvén tartott alakuló ülést követett volna. Mindkét gyűlésre meghívja a Csemadok Országos Titkárságának küldöttét.

Ezen a napon azonban csak Medvén alakították meg a Csemadokot. Mi történt valójában Balonyon? 33

Antal Lajos a Nagymegyeri járás párttitkára erről így számolt be a Csemadok országos irodájának: „Balony községben nem jöttek össze a kultúrtársak, így nem lett megtartva az alakuló gyűlés. Megállapítottam, hogy az előkészítő bizottság rosszul készítette elő az alakuló gyűlést, mert tudták, hogy a faluban két lakodalom is lesz ugyanabban az időben, ahová a Csemadokba jelentkező fiatalok nagyobbik része hivatalos is volt. Tehát majd meg fogják újból állapítani az alakulás napját és nagyobb körültekintéssel fogják előkészíteni.”19 Hogy valójában mikor jött létre a Csemadok Balonyi Alapszervezete erről írásbeli forrást nem találtam a Csemadok országos levéltárában. Feltételezéseim szerint csak az ötvenes évek második felében alakulhatott meg. Sajnos közel két évtizede tevékenységéről csak a múlt időben lehet beszélni.

34

NYÁRASD Az 1950. január 22-én körzetünkben három alapszervezet, a Csemadok Nyárasdi, Alistáli és a Csilizradványi Szervezete alakult meg. A Nyárasdi Alapszervezet alakuló üléséről egy részletes jegyzőkönyv maradt fenn. Ennek alapján képet kaphatunk az alakuló gyűlés lefolyásáról, ami iránt abban az időben is sokszor szokatlan érdeklődést mutatott a község lakossága. Pathó Károly, aki az alakuló ülésen a Csemadok országos titkárságát képviselte, a jelenlévők számát 300-ra becsülte. Ez a megállapítás ellentmond a jegyzőkönyvben meghatározott személyek számának (120 személy), illetve a fennmaradt jelenléti ívnek, amit 102 személy írt alá. Valószínűleg inkább a jegyzőkönyvet vezető Morvay Erzsébet megállapítása állt közelebb a valósághoz, mint a szervező titkár „becslése”.

Az alakuló gyűlést Pőthe András nyitotta meg, és javaslatára tiszteletbeli elnökség alakult Soóky Nándor vezetésével. Tagjai között volt: Lubicsek Alajos, Varga Károly, Lépes Gyula, Bognár Frigyes, Bognár Ferenc és Morvay Erzsébet. A megjelent vendégek között, akik először kaptak szót, jelen volt: Kugler János (aki CSKP magyar szekcióját képviselte) és a már 35

említett Pathó Károly országos szervező titkár. A helyi szerveket Menyus János, Kukula Lajos, Vajda József és Dieneš Károly képviselték. A vendégek felszólalása után választották meg a jelölő bizottságot, melynek elnöke Berecz Géza volt. További tagjai: Lépes Béla, Veszelovszky Vendel, Varga Gyula és Váradi Árpád. A jelölőbizottság terjesztette elő a hét tagú vezetőséget. A jóváhagyás után a szervezet első elnöke Kubík Béla, aki Petőfi, Jókai és Deák példájával buzdította a jelenlévőket az aktív kulturális munkára. Az alakuló gyűlés egyéb részleteit, a korszak hangulatát jól kifejezi az alakuló gyűlésről készült jegyzőkönyv:20

36

37

Az alakuló gyűlés jelenléti íve több mint fél évszázad távlatából fontos dokumentum:21

38

39

A Csemadok Nyárasdi Szervezete első vezetőségét az alábbi személyek alkották: Funkció:

Név:

Foglalkozás:

Elnök Alelnök Titkár Jegyző Pénztáros Ellenőr

Kubik Béla Pöthe András Mátéffy Miklós Morvay Erzsébet Dömény János Csölle Sándor Tóth Kálmán

bognár kőműves tanító tanítónő földműves asztalos munkás

Az alakuló gyűlés után a Csemadok Nyárasdi Szervezete volt a körzet legnagyobb alapszervezete. 160 személy töltötte ki a belépési nyilatkozatot.22 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 40

Ágh Lajos Androvics Vince Angyal József Balogh János Bazsó Imre Berecz Árpád Berecz Géza Benkovics Irén Bognár Irén Bognár Ferenc Bognár Frigyes Bognár József Bognár Károly Bognár Ottília Bognár Mária Bugár Irén Bugár Dezső Csirik József Csölle Ilona Csölle János Csölle Jenő Csölle József Csölle Mária

24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46.

Csölle Sándor I. Csölle Sándor II. Czimmermann István Deák Ferenc Dékány József Dorák Imre Dorzlay György Dömény János Dömény Jenő Dömény Olga Faragó Ilona Fehér Gyula Fehér József Frühwald Ferenc Gaál Ida Gaál Imre Gaál László Gaál Rozália Gaál Sándor Gaál Vendel Gaál Vilmos Gödölle János Gráfel István

47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68. 69. 70. 71. 72. 73. 74. 75. 76. 77. 78. 79. 80. 81. 82. 83. 84.

Haizer József Haizer Lajos Horváth Erzsébet Horváth Mihály Ilka László Katona Eszter Katona Jolán Katona Gábor Katona Kázmér Katona Sándor Katona Mária Katona Rozália Kiss János Kiss Jenő Kiss Mihály Kiss Oszkár Kovács Gyula Kovács Péter Kovács Margit özv. Kulcsár Ilona Krascsenics Árpád Krascsenics Imre Krascsenics Gyula Kubík Béla Laky Imre Laky Károly Lépes Béla Lépes Gyula Lépes József Lépes Olga Libay Ilona Libay János Libay Mária Libárdy Erzsébet Libárdy Ferenc Libárdy Gyula Lőrincz Géza Lőrincz Sándor

85. 86. 87. 88. 89. 90. 91. 92. 93. 94. 95. 96. 97. 98. 99. 100. 101. 102. 103. 104. 105. 106. 107. 108. 109. 110. 111. 112. 113. 114. 115. 116. 117. 118. 119. 120. 121. 122.

Lubicsek Lajos Mátéffy Miklós Ifj. Mikóczy Imre Mikóczy Jenő Mikóczy Jolán Mikóczy Katalin Morvay Erzsébet Nagy Anna Nagy Alajos Nagy Árpád Nagy Gyula Nagy István Nagy János Nagy Jenő Nagy Jenő II Nagy Lajos Nagy Péter Nagy Margit Nagy Rozália Németh Emma Németh Dezső Németh Géza Németh Jenő Németh László Németh Nándor Ollári Béla Ozsvald Mihály Pöthe András id. Rajkovics Gergely ifj. Rajkovics Gergely Rajkovics Erzsébet Rajkovics Julianna Rajkovics Jenő Rajkovics József Rajkovics József II Ruman Gyula Soóky Anna Soóky Erzsébet 41

123. 124. 125. 126. 127. 128. 129. 130. 131. 132. 133. 134. 135. 136. 137. 138. 139. 140. 141.

42

Soóky Erzsébet II Soóky Ferdinand Soóky Mária Steininger Tibor Szabó Alajos Szabó Ignácz Szabó Imre Szabó Lajos Szalay Gyula Szalay Sándor Szinghoffer József Szomolay Cecília Szomolay István Takács Gábor id. Tóth Kálmán ifj. Tóth Kálmán Török Erzsébet Török Ferenc Török Mihály

142. 143. 144. 145. 146. 147. 148. 149. 150. 151. 152. 153. 154. 155. 156. 157. 158. 159. 160.

id. Vangel Ignácz ifj. Vangel Mihály id. Varga Béla ifj. Varga Béla Varga Ignácz Varga Gizella Varga Gyula Varga Károly Varga Margit Várady Árpád Várady Imre Várady László Várady Mária Veszelovszky Vendel Zsigárdy Julianna Zsoldos Irén Zsoldos József Forró Géza Nagy Julianna

ALISTÁL Pathó Károly országos szervező titkár 1950. január 22-én a nyárasdi alakuló gyűlés után részt vett Alistálon is a Csemadok alakuló tagsági gyűlésén. Az ő megállapítása szerint az alakuló gyűlést 50-60 személy jelenlétében tartották. Felfigyel a faluban a lakosság megosztottságára: „A Csemadokot a katholikusok szervezték, és így a reformátusok nem akarnak bekapcsolódni.”

Az alakuló gyűlést a helyi kultúrházban tartották, amit az előkészítő bizottság elnöke, Kemény Béla vezetett. A Csemadok országos szervező titkára mellett vendégként részt vett az alakuló gyűlésen Bíró Štefan (komiszár) és Sasik Jozef szakszervezeti elnök. A jelenlévőket Pathó Károly, illetve Sasik Jozef köszöntötte. Miután a jelölő bizottság által előterjesztett első vezetőség összetételét jóváhagyták, a gyűlés befejeződött. 43

A Csemadok Alistáli Szervezete első vezetőségének összetétele: Funkció: Elnök: Alelnök: Titkár: Pénztáros: Ellenőrök: Vezetőségi tagok:

Név: Szabó László Bartalos László Csölle Zoltán Kemény Béla Torma Gyula Bartalos Ignácz Bartalos Lajos Szabó István Szabó József Vimmer József

Szül. év: 1927 1927 1928 1926 1924 1928 1918 1923 1924 1924

Az alapszervezet megalakulását követő hónapban az első kultúrcsoport a faluban a színjátszó csoport volt. Már az alakuló gyűlésen jelezték a megalakulás szándékát. Kérték Pathó Károlytól, hogy a központi titkárság biztosítsa számukra a Duda Gyuri című népszínmű egy példányát. Szabó László első elnök után az ötvenes és hatvanas években Hromada József, Kovács Tibor, Angyal István, Bartalos István, Szikhart Zsuzsanna és Lengyel Zsuzsanna irányította az alapszervezetet. Az alapszervezet csoportjaiban aktív munkát végzett: Földes Ferenc, Écsi Ilona, Kiss András, Domonkos Erzsébet.23 A szervezet egyik legsikeresebb időszaka a hetvenes, illetve a nyolcvanas évek voltak, amikor három-négy művészeti csoportot működtettek. Ebben az időszakban járásunk egyik legaktívabb szervezete volt a Csemadok Alistáli Szervezete. 1950 januárjában a szervezetet 24 személy alapította. A korabeli dokumentumok szerint az alábbi személyek tartoztak az alapító tagok közé: 24 S.sz.: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 44

Név: Bartalos Ilona Bartalos Ignácz Bartalos Lajos Bartalos László Cséfalvay József Csölle Aranka Csölle Ella Csölle Ilona Csölle Zoltán

S.sz.: 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21.

Név: Kovács Margit Kuzmics Ilona Lőrincz Árpád Lőrincz Béla Lőrincz István Lőrincz Mihály Szabó Brigitta Szabó István Szabó László

10. 11. 12.

Dorák Ilona Fazekas Rudolf Kemény Béla

22. 23. 24.

Szalacsi László Torma Gyula Vimmer József

45

CSILIZRADVÁNY 1950. január 22-én a Nagymegyeri körzetben létrejött harmadik szervezet a Csemadok Csilizradványi Szervezete volt. A faluban tudtak a Csemadok országos szervezetének létrejöttéről. Takács Gizella a szervezet alapító tagja részt vett Pozsonyban a Csemadok alakuló országos konferenciáján. Még a szervezet megalakítása előtt 1949-ben, Mandák József rendezésében mutatták be az első színdarabot „Mit mesél az erdő” címmel. A tizenkét alkalommal előadott népszínmű szereplői voltak: Moód József, Burián Béla, Csicsay László, Csicsay Edit, Király István, Horváth Júlia, Takács Gizella, Esztergályos Júlia, Andics Lajos, Király Erzsébet, Petőcz Imre, Makó József és Nagy Gizella voltak. A darab bemutatásához a csoport nem rendelkezett engedéllyel, ezért 21.000 korona büntetést kellett fizetniük. A tizenkét bemutatatóból származó 76.000 korona összbevételből a büntetés kifizetése könnyen megoldódott. A Csemadok alapszervezet megalakítására az első bemutatott színmű sikere kedvező hangulatot teremtett. Az 1950. január 22-i alakuló gyűlésen 55 személy vett részt. Az itt készült jegyzőkönyv szerint a csilizradványi CSKP képviselőjén kívül az alakuló gyűlésen részt vett a népművelődési megbízott, illetve a helyi jegyző. Az alakuló gyűlés nyolctagú vezetőséget választott, élén a szervezet első elnökével, Rácz Mihállyal: Funkció:

Név:

Elnök Alelnök Titkár Pénztáros Ellenőr Vezetőségi tagok

Rácz Mihály Füsi József Moód József Csicsai Ferenc Szabó Ödön, Csíkász Kálmán Király Erzsébet, Takács Gizella

46

47

48

A Csilizradványi Alapszervezetet megalakulása után 50 személy töltötte ki a belépési nyilatkozatot, aminek értelmében az alapszervezet alapító tagjainak tekinthetőek: 25 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18, 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25.

Berec Lajos Bognár Sándor Burian Béla Burian Ernő BurianLászló Ifj.Burián Károly Csicsay Edit Csicsai Erzsébet Csicsai Ferenc Csicsay László Csikós Kálmán Duborcky Imre Écsi Ibolya Ferenczi András Füssi Gyula Füssy József Füssy Józsefné Füsi József Füsi Miklós Horváth József Jádi László Király Erzsébet Király István Kiss Imre Kudrasvili Imre

26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50.

Kudrasvili Sándor Makó István Makó Lajos Makó József Mód István Mód József Molnár Ida Nagy Gizella Peőc Imre Petőcz István Petőcz Gyula Rácz Elemér Rácz Mihály Sántódi Zoltán Sebő László Szabó Dezső Szabó József Szabó Ödön Szabó Zoltán Számel Irén Számel Sándor Takács Gizella Takács Janka Vendégh Zoltán Zalka Lajos

A Csemadok alapszervezetének megalakulása után teljesen kibontakozott a színjátszó csoport tevékenysége. Egymást követték a bemutatott színművek a „Parasztkisasszony”, „Sári bíró”, „Varga Ábris”, „Tanítónő”, amit Bartalos Rozália, illetve a „Fény a faluban” darabot Rácz Mihály rendezett. Az alapszervezet vezetését Moód Józsefen kívül, Andics Lajos, Katona Miklós, Kovács István, Lantódy Aurél, illetve Szabó Ernő a nyolcvanas 49

évek közepéig, amikor a kezdeti 50 tagból 170 tagúvá nőtte ki magát a szervezet. A szervezet vezetőségében aktív munkát végzett: Bartalos Rozália, Király István, Fodor Zoltán, Farkas Irén, Kebuszek Rudolf, Kebuszek Jolán és Szabómihály András.26 A színjátszó csoport az ötvenes évek közepén megszűnt viszont a hetvenes évek végéig Kebuszek Rudolf vezetésével jól működő vegyeskara volt az alapszervezetnek.

50

MEDVE A Csemadok Medvei Alapszervezete 1950. február 18-án alakult. Az előkészítés folyamatáról nem találtam forrásokat. Valószínűnek tartom, hogy Pathó Károly szervező titkár 1950. januárjában, amikor meglátogatta Csilizköz településeit (Balonyt, Patast) járt Medvén is. Ezt a feltételezést igazolja, hogy Harmati Imre alapító tag próbálta koordinálni a Balonyi és a Medvei Csemadok alakuló gyűlésének időpontját, ami kiderül a Csemadok Országos Titkársága részére 1950. február 13-án küldött meghívóból.27 1950. február 18-án délután négy órakor tartották meg Medvén az alapszervezet alakuló gyűlését. A fennmaradt jegyzőkönyv szerint harminc medvei lakos jelenlétében. A Csemadok Országos Titkárságát Antal Lajos, a CSKP nagymegyeri járási párttikára képviselte. Ennek bizonyítéka, hogy a párttitkár 1950. február 21-én a Csemadok országos titkárságának megküldött levelében beszámol a balonyi, illetve a medvei eseményekről. A helyi állami szerveket, Pekná Mária tanítónő, a helyi iskola igazgatónője képviselte, aki egyúttal a helyi közművelődési bizottság elnöke volt. Az alakuló gyűlést Kovár Mária vezette. A csehszlovák himnusz szlovák és magyar nyelven történt eléneklése után kijelölték a jelölő bizottságot, amelynek tagjai: Horváth Mária, Bajcsi Mária, Pálfi János, Horváth Gyula, és Jankó Alajos voltak. Ők terjesztették elő a szervezet első vezetőségét, amit a jelenlevők egyhangúlag elfogadtak, sőt „megéljeneztek”.28 Miután az első elnök, Németh Rudolf üdvözlő beszéde elhangzott, egy helyi iskolai tanuló előadta az ifjúsági indulót („Egy a célunk a béke”), s ezzel befejeződött a Csemadok szervezet alakuló ülése. A Medvei Csemadok szervezet alakuló üléséről, 1950. február 21-én, Antal Lajos párttitkár a következőket írja a Csemadok központi titkárságának: „Jelentem, hogy Medve községben sikerült az alakuló gyűlés, a Járási osvetová rada nem képviseltette magát, a helyi közművelődési bizottságot képviselte a helybeli tanító kisasszony. Egyébként a gyűlés jó hangulatban megválasztotta vezetőségét, minek elnöke Németh Rudolf kultúrtárs lett. Gyűlés befejezése után színelőadással gazdagították az ünnepélyt.” 29

51

Az ötvenes években a szervezet irányítását Németh Rudolf után, Jankó Alajos, Hölgye Elemér, Németh László, Harmati Imre és a nyolcvanas évek közepén Horváth Lívia vállalta.30 Az ötvenes években a szervezet vezetőségében aktív munkát végzett Németh Rudolf elnökön kívül, Kulacs László, Horváth Gyula, illetve Kláris Mihály.31 A szervezet első vezetőségének összetétele: Funkció: Elnök Alelnök Titkár Pénztáros Ellenőrök Vezetőségi tagok

Név: Németh Rudolf Bögi Borbála Vígh Mária Harmati Imre Pálfi János Jankó Alajos Kovács Sarolta Horváth Gyula Molnár Andor

Foglalkozás: földműves varrónő háztartásbeli festő szerelő földműves háztartásbeli földműves földműves

A Csemadok Medvei Szervezetének megalakulását 1950. február 23-án hagyta jóvá a Nagymegyeri Járási Közművelődési Tanács:

52

A Csemadok Medvei Szervezetének megalakulásáról készült jegyzőkönyv

53

A Csemadok Medvei Alapszervezetének 43 alapító tagja volt. Ezt igazolja a Csemadok Országos Titkársága által 1950. április 17-én kiállított jegyzék:32 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21 22.

54

Bajcsi Imre Bajcsi Mária Bögi Borbála Csonka Ernő Harmati Imre Horváth Gusztáv Horváth Gyula Horváth József Horváth Mária Horváth Tibor Horváth Zoltán Jankó Alojz Jankó Vendel Kiss Julianna Kiss Margit Komáromi Mária Kovács Ilona Kovács Gábor Kovács Sarolta Kovács Margit Kovács Vendel Kulacs Antal

23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43.

Kulacs József Kulacs László Kláris László Kláris Mihály Marton Erzsébet Molnár Andor Molnár Tibor Molnát Titusz Molnát Viktor Németh Erzsébet Németh Ilona Németh Rudolf Németh Veronika Pálfi János Petró Jenő Szakál Imre Sebő Ilona Takács Ilona Vass László Vigh Erzsébet Vigh Mária

Az ötvenes évek tagsági könyve, tagbélyegei 55

APÁCASZAKÁLLAS 1950. február 19-én 18.00 órai kezdettel tartotta alakuló ülését a Csemadok Apácaszakállasi Szervezete. Az előkészítő bizottság elnöke Csomor László tanító volt, aki 1950. február 14-én küldött levélben hívja meg a Csemadok országos titkárságának képviselőjét az alakuló gyűlésre.33

Az alakuló gyűlést a falu kultúrházában tartották. Vendégek között ott volt a Csemadok Komáromi JB titkára Sterk István, Toščak Ján (CSKP helyi szervezete), Gavlák Milán (Matica helyi szervezete, Apácaszakállasi Népművelési Központ) Kurej Anton (HNB elnöke). A gyűlést Vörös László vezette. A jelenlevők közül felszólalt Gavlák Milan, Sterk István, aki 56

ismertette a Csemadok alapszabályzatát. A jelenlevők megválasztották az alapszervezet tizenkét tagú első vezetőségét. Az alakuló gyűlés a megválasztott elnök zárszavával fejeződött be, amit kultúrműsor (kabaré) követett.

57

A Csemadok Apácaszakállasi Szervezete első vezetőségének összetétele Funkció: Elnök Alelnök Titkár Pénztáros Jegyző Ellenőrök

Név: Csomor Lajos Vörös László Vörös István Inczédi Jenő Gresner István Domonkos Móric Nagy Károly Választmányi tagok Hegedűs Lajos Kovács László Szabó Kálmán Szamaránszky Irén Vörös Eszter

Foglalkozás: tanító munkás munkás földműves instruktor földműves pék munkás földműves lakatos munkásnő munkásnő

Az alapszervezet megalakulásával egyidőben kialakult a szervezet tagsági bázisa. A Csemadok Apácaszakállasi szervezetének 64 alapító tagja volt: 1. Bajcsi Ernő 22. Hegedűs Lajos 2. Bajcsi Johana 23. Inczédi Jenő 3. Bajcsi Károly 24, Kálmán Ilona 4. Bajcsi Zoltán 25. Kiss Imre 5. Bajnok Vilma 26. Kiss Dénes 6. Beke Lajos 27. Kósa Anna 7. Beke Magda 28. Kósa Ilona 8. Bíró Jolán 29. Kovács László 9. Bíró Miklós 30. Krizsán László 10. Both Lajos 31. Kuruc Géza 11. Blaskovics Gyula 32. Lénárt István 12. Csapi Janka 33. Majer Gizella 13 Csomor Lajos 34. Mikos Antal 14. Darvas Mária 35. Mikos Ilona 15. Domonkos Móric 36. Mikos Mária 16. Dudás Miklós 37. Modra Teréz 17. Farkas Erzsébet 38. Nagy Károly 18. Farkas László 39. Németh Júlia 19. Farkas Rózsi 40. Öllös Béla 20. Ferenci Mária 41. Pavlik József 21. Greszner István 42. Pongrácz Teréz 58

43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51 52. 53. 54.

Ravasz István Sárközi László id. Szabó Kálmán ifj. Szabó Kálmán Szabó Gizella Szabó Margit Szamoránszky Irén Szulinka János Szulinka József Takács László Tóth Géza Veszelovszky Imre

55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64.

Végh Ilona Vörös Árpád Vörös Eszter Vörös István Vörös Janka Vörös Jolán Vörös László Vörös Mária Vörös Zsigmond Huszár István

A Nagymegyeri Járási Nemzeti Bizottság 1950. júniusában ellenőrizte a járás területén létrejött Csemadok alapszervezetek tagságának és vezetőségének összetételét, a tagok belépési nyilatkozatai alapján. A Csemadok Országos Titkárságának 1950. június 28-án küldött levélből képet kapunk a volt Nagymegyeri járás területén a Csemadok szervezetek kialakítási folyamatáról 1949. márciusa és 1950. június 1-je között. Ebben az időszakban 15 alapszervezet alakult a járás területén. Két településen (Gellért, Szilas) működését felfüggesztették. A Csemadok tagok száma 766 volt.34 Az 1950-es év második felében létrejött a Csemadok Nagymegyeri Járási Titkársága. Az első járási titkár Bajkai Béla lett. A titkárság később a Nagymegyeri Járási Nemzeti Bizottság új épületében kapott helyett. Mindez lehetővé tette, hogy az 1950-es év második félévében, illetve az 1951-1953-as években újabb Csemadok alapszervetek alakultak.

59

A Nagymegyeri JNB levele a Csemadok Országos Titkársága számára35

60

CSILIZNYÁRAD A Csiliznyáradi Csemadok Alapszervezet megalakulásához két alakuló gyűlés kapcsolódik. 1950. november 29-én készült jegyzőkönyv arról tanúskodik, hogy a településen harminchét személy jelenlétében létrehozták a Csemadok alapszervezetet. Ugyanakkor megválasztották annak hattagú vezetőségét. Az első alakuló gyűlést a régi iskola épületében tartották. A rövid jegyzőkönyvet Vida Gábor az akkori HNB elnöke készítette, illetve írta alá.36

Valószínűleg ebben az esetben is bizonyos formai követelményeket a csiliznyáradiak nem tartottak be. Ezért 1950. december 10-re egy újabb alakuló gyűlést hívnak össze, amelyre meghívják a Csemadok Országos Titkárságára 1950. december 4-én érkezett meghívó alapján a titkárság dolgozóit, a gyakorlatilag már működő szervezet vezetői és a HNB elnöke.37 61

A Csiliznyáradi Csemadok Alapszervezet első vezetősége: Funkció: Elnök Alelnök Titkár Pénztárosok Ellenőrök

Név: Bertalan Imre Miklós Dezső Ivaničová Piroska Csicsay Lajos, Lendvay Aurél ifj. Miklós Viktor, Csicsay Miklós

1950. november 14-én küldte meg a Csemadok Országos Titkársága a csiliznyáradiak részére annak a harminchárom személynek a tagsági igazolványát, akiket az alapszervezet alapító tagjainak tekinthetünk:38

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 62

Babics István Babics József Babics Mihály Babics Tibor Babics Zoltán Bartalos Árpád Bartalos Imre Csicsay Lajos Csicsay Miklós

10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18.

Csóka Ferenc Herman Stefi Horváth Albert Horváth Gyula Horváth Rudolf Illés Pál Ivanics Mária Jankó Erzsébet Lendvay Mária

19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26.

Lendvay Ferenc Lendvay Lajos Miklós András Miklós Dezső Miklós István Miklós József Miklós Viktor Nagy Gábor

27. 28. 29. 30. 31. 32. 33.

Nagy Imre Nagy István Nagy Lajos Rasztgyörgy János Szakál Rudolf Sándor István Sebő Géza

A nyáradi Csemadok vezetőségének küldöttsége a Csemadok nagymegyeri járási konferenciáján az ötvenes években (Balról jobbra: Miklós Dezső alelnök, Hölgye Ferenc és Lantódy Aurél pénztáros)

63

SZAP A Csemadok Szapi Alapszervezetének megalakulására vonatkozó írásos források nem álltak rendelkezésemre. A falu krónikája sem tesz említést az alapszervezet kialakulásáról, ezért több ellentmondásos adatot közlök. Bodó Richárd által 2004-es év elején megkérdezett adatközlők: Vörös Piroska, Sárközy Lajos, Jankó (szül. Bartal) Janka, Bozsaky Mária, valamint Miklós Anna szerint az alapszervezet 1950-ben alakult. A Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya nyilvántartása szerint az alapszervezet 1953. februárjában jött létre és első elnöke Lőrinc Gábor volt. Az elnök személyében is megoszlott 2004-es év elején megkérdezett szapi Csemadok tagok véleménye. Vörös Piroska véleménye szerint az első elnök Köplinger Lajos volt, míg az adatközlők egy másik csoportja szerint Molnár József. Az adatközlők szerint az alapszervezet harmincöt taggal jött létre. Megalakulását követően fellendült a községben a színjátszás, illetve megalakult egy népi tánccsoport.

A Csemadok Szapi néptánccsoportja 64

PADÁNY A település Csemadok alapszervezete 1951. decemberében alakult.39 Alapító tagjai közé tartozott Sidó Géza, Novoszák Béla, Bögi József, Szakács Miklós, Horváth Vince, Bíró Géza, Lénárt Miklós, Szabó Géza, Kiss Ferenc, Horváth Ottó, Dömény László, Szmirnov Károly, Lázok Éva, Lázok Barnabás, László Kálmán, Kosár Katalin, Andics Jenő, Andics Teréz, Lipkovics Erzsébet, Kocák Júlia, Kocák Gábor, Lelkes Ilona, Lelkes Tibor. A helyi források (pénztárkönyv) megőrizték az ötvenes években az alapszervezet elnökeinek a nevét: Tomanovics, Sóka István, id. Bodó Árpád, Lábadi Aranka.40 A volt nagymegyeri járás területén a Csemadok szervezetek kialakításának lehetőségére megmozdult nemcsak a nagy létszámú települések lakossága, hanem az alig néhány százfős kisfalvak magyarsága is. Ezek közé tartozott Izsap, Kulcsod, illetve Bögellő település is. Kutatásaim folyamán e települések aktivitására vonatkozólag csak töredék dokumentumokat találtam, amik viszont jól tükrözik az adott korszakban élők törekvéseit.

65

IZSAP 1950. november 2-án érkezett a Csemadok Országos Titkárságára az a levél, amelyben az alapiskola igazgatónője Želinská Magdaléna arról tudósít, hogy a településen „alakulóban van” a Csemadok helyi szervezete. Jelentkezőlapokat, felvilágosítást kért a titkárságságtól, illetve anyagot a kultúrműsorokhoz és a színdarabok jegyzékét. A Csemadok Izsapi Szervezete végül 1951. augusztus 15-én alakult meg.41 Élén hosszú évtizedeken keresztül Méri Dezső állt. A jelenlegi elnöke Ábrahám Margit.

66

KULCSOD Kulcsodon 1950. március 10-én tartották meg a Csemadok alapszervezet megalakítását előkészítő gyűlést. Az itt készített jegyzőkönyv szerint ezen huszonnégy személy vett részt, és megválasztották a szervezet első vezetőségét. A jegyzőkönyv szerint, amit a HNB elnöke Keszegh Gyula írt alá a kulcsodiak 1950. március 19-én szerették volna megtartani a szervezet alakuló gyűlését. A Csemadok Országos Titkárságára elküldött jegyzőkönyv szerint a vezetőség névsora mellett elküldték az alapító tagok névsorát is.

67

Gáspár Tibor írja: „a Csemadok 1951. novemberében kezdte el működését 32 taggal, Ladocsi Gábor elnök vezetésével. Színjátszó együttesük a Különös házasság című darabot mutatta be. Később az alapszervezet irányítását Keszegh Ernő vette át, aki sokoldalú tevékenységet fejtett ki. A falu fiataljait is bekapcsolta a kulturális munkába.” 42

Keszegh Ernő, a kulcsodi Csemadok elnöke A szervezet Keszegh Ernő elnök vezetésével a rendszerváltásig aktív szerepet játszott a település életében. Sajnos halála után tevékenység viszszaesett, és végül megszűnt.

68

BÖGELLŐ Az alapszervezet 1952. május 12-én alakult, első elnöke Kolber Benedek volt. Őt további öt elnök követte: Kázmér Benedek, Ollári Béla, Bögi Tibor és Csicsay Lajos. A Csemadok munkájába az ötvenes években aktívan bekapcsolódott: Bögi Ferenc, Takács István, Zsigárcsik Erzsébet. Takács Irén vezetésével színjátszó csoportja volt a szervezetnek. A szervezet fő mozgatója hosszú évtizedeken keresztül a Csicsay házaspár volt. A község pedagógusai Csicsay Lajos, illetve Csicsay Szidónia fáradhatatlan szervezői voltak a bögellői Csemadok munkájának. A nyolcvanas évek közepén a stafétabotot leányuk Csicsay Mária vette át. Sajnos a szervezet az 1989 után megszűnt.

69

A JÁRÁSI TITKÁRSÁG 1953-ig véglegesen kialakult a Csemadok alapszervezeteket irányító Csemadok Nagymegyeri Járási Titkársága. Ebben az évben a járási titkár Molnár Antal lett, aki Szabó Károlyt váltotta ebben a tisztségben. Az új titkár 1953. január 4-én kerületi titkárságra küldött levelében javasolja, a kerület intézze el, hogy járási titkárság megkapja Nagymegyeren az időközben megszűnt járási szakszervezet irodahelyiségét.41 1953. április 4-én kialakult az új járási vezetőség az alábbi összetételben: Elnök Alelnök Titkár Pénztáros Ellenőrök Választmányi tagok

70

Simon Dezső (Nagymegyer) Németh Imre (Nagymegyer) Molnár Antal (Nagymegyer) Nagy Béláné (Nagymegyer) Köteles János (Nagymegyer) Halász Dénes (Lak) Berecz Lajos (Csilizradvány) Ladocsi Gábor (Kulcsod) Bartalos Gyula (Bögellő)

II. EMLÉKEKET IDÉZVE

A CSEMADOK NAGYMEGYERI SZERVEZETÉNEK ALAPÍTÓ TAGJAI „Bizony a kezdet nem volt könnyű. Agitációs kettősök járták a várost, hogy tagságot toborozzanak. Én Nagy Bélánéval jártam. Mindenkinek tövéről-hegyére el kellett magyarázni, mit akarunk, mi is lesz tulajdonképpen az a Csemadok. Sok helyen kételkedve fogadtak, gyakran el is utasítottak bennünket. Azért a következő házba mégiscsak bemerészkedtünk… Ahhoz, hogy ősszel megindulhasson a magyar tannyelvű oktatás az iskolában megfelelő létszámú diákság kellett. Ezért diákokat is toboroztunk.” Kósa Teréz „Engem Buzgó Vince mozgósított. Egy este csak bekiabált, gyűjön már szomszéd el a moziba, aztán beszéljük meg a dolgot… Akkor még kevesen voltunk, így jutott feladat bőven minden résztvevőnek. Én pénztáros lettem. A pénztárral eleinte ugyan nem sok dolgom akadt, mert az bizony üres volt mindaddig, míg az el-ső színdarabot elő nem adtuk. Szerencsére, ezt az első kezdeményezésünket a közönség olyan nagy lelkesedéssel fogadta, hogy kb. 8-10-szer meg kellett ismételni. A bevételből azután a szervezet gazdaságilag is megerősödött.” Farkas József 73

A szervezet első elnöke Dosztál Ferenc így emlékezett megválasztására: „Én voltam a legmeglepettebb, amikor az alakuló gyűlésen engem bíztak meg az elnöki tisztséggel. El sem tudtam képzelni, hogyan válthatjuk valóra azt a sok szép célkitűzést, amelyeket akkor feladatul kaptunk. De annyi ambíciót éreztünk magunkban, hogy mégiscsak nekiláttunk. Hamarosan lét.rejütt egy igen lelkes színjátszó csoport, élén Schnell János bácsival és rövidesen be is mutattuk a közönségnek első vígjátékunkat. A színdarab kellékeire való pénzt, mintegy 22.000 koronát a vezetőség a saját zsebéből adta össze. Azt a lelkesedést, amellyel a közönség fellépéseinket fogadta, sohasem lehet elfelejteni.” Zakál Lajos, aki megalakulástól mintegy tíz esztendeig volt a Csemadok Nagymegyeri Szervezetének titkára, így emlékezett az első évekre: „Feladatunk volt részt venni minden megmozduláson. Az alapítás utáni hónapokban, első években, tagságunk zömét a város munkásai, mezőgazdasági parasztjai képezték. A magyar nemzetiségű értelmiség csak később alakult ki, és fokozatosan kapcsolódott be munkánkba.”

A Csemadok Nagymegyeri Szervezetének első elnöke és titkára

74

AZ EKECSI KULTÚRCSOPORTOK

Több mint ötven év után az ekecsiek szívesen emlékeznek az ötvenes években kialakult színjátszó csoportra. Lelkes szereplőgárda gyűlt össze, amelynek tagjai voltak: Nagy Vince, Tóth Géza, Fonód Dávidné, Lakatos József, Nagy Géza, Németh János, Kacz Gáspár, Németh Jánosné, Vangel Rozália, Kelemen Lajos, Ollé Jánosné, Tóth Rudolf, Németh Kálmán, Németh Gusztáv, Csicsó László, László Andrásné, Fehér Gyula, Vendégh Kálmán, Zemanek Lajos, Molnár Vendel. A nagy sikerrel előadott színdarabok közé tartozott a Liliomfi, a Juhászlegény és a Revizor. A hatvanas években is minden évben bemutattak a községben egy-egy színművet. Ezek közé tartozott a Nénikém (1963), Vigyázz ha jön a húsvét (1964), Esküvő (1965), Furcsa szerelem (1967), Jegygyűrű a mellényzsebben (1968), Bolondok háza az első emeleten (1969), Nadrág (1970).

Az 1968-ban bemutatott színmű a Jeggyűrű a mellényzsebben szereplői: Kucsera László, Kiss Lajos, Kiss Vendel 75

A színjátszó mozgalom lelkes támogatója volt Nagy Károly pékmester. A szereplők gyakran a pékség dagasztó helyiségében találkoztak, ahol télen kellemes meleg volt és a pékmester friss lángost, pirított tökmagot és forralt bort kínálva lelkesítette a szereplőket. Egy-egy darab több előadást is megért, sőt a szomszéd falvakban is (Tany, Szakállas, Bogyarét, Csilizradvány) gyakran szerepeltek. Még az utazásnak is külön hangulata volt, ami a szövetkezet lovaskocsiján és teherautóján történt, szalámit vacsorázva és teát kortyolgatva, viccelődve a hidegen és egymáson. A jellemzett időszakban számos színdarabban szerepet vállalt: Kucsera László, Kissné Lukovics Valéria, Fonódné Tóth Teréz, Brinzik Tibor, Kiss Lajos, Szajkó Aladár és Kiss Vendel.

Kissné Lukovics Valéria, Kucsera László és Kosár Lenke a színpadon A színművek rendezését Varga Mária, Fitzel László tanítók, illetve Nagy Károly vállalta. Az alapszervezet színjátszói rendszeres szereplői voltak a falu lakosságának bemutatott esztrádműsoroknak.

76

Lukovics Valéria, Lénárth Elek és Sárközy István

A hetvenes évek elején a színjátszó mozgalom megszűnése után jött létre a szervezet citerazenekara, amelynek tagjai voltak: Ferenczi János, Németh Vendel, Tóth Rudolf és Vendégh Kálmán. A citerazenekar számos esetben együtt lépett fel az időközben megalakult népdalkörrel.

Az ekecsi citerások és éneklőcsoport 1976-ban 77

Az ekecsi éneklőcsoport A kilencvenes évek elején Szőke Julianna vezetésével új éneklőcsoport jött létre, melynek tagjai voltak: Tóth Klára, Varga Irén, Pádár Éva, Takács Margit, Dórák Magda, Lénárth Katalin, Nagy Edit, Rózsár Mária, Bukor Gizella, Pavlik Júlia, Filkó Erzsébet, Kelemen Lajos, Rózsár Vince, Varga Gyula, Tóth Rezső, Vörös Árpád. Varga Gyula, Csemadok elnök, Ekecs

78

CSILIZRADVÁNYI SZÍNJÁTSZÓK

Csilizradványon a Csemadok alapszervezet hivatalos megalakulását megelőzte egy színmű „Amit mesél az erdő” bemutatása. A második világháború után ez volt a faluban bemutatott első színmű. Mandák József vezetése alatt a szereplők alig három hét alatt tanulták meg a szerepüket. Ezek közé tartozott: Moód József, Király István, Andics Lajos, Burián Béla, Csicsay László, Csicsay Edit, Horváth Júlia, Takács Gizella, Király Erzsébet, Peőcz Imre, Makó József, Nagy Gizella és Esztergályos Júlia. A rendező ezáltal felújította a két világháború közötti csiliradványi színjátszás (Én vagyok a falu rossza egyedül, Piros bugyeláris) hagyományait és egyúttal kedvező feltételeket biztosított a községben az 1950. január 22én létrejött Csemadok alapszervezet kialakításához. Az 1949-ben bemutatott színmű előadásához nem volt engedélye az akkor még csak ösztönösen szerveződő csilizradványiaknak. Ezért 21.000 korona büntetést kellett fizetniük! Az alapszervezet hivatalos megalakítása után a darabot még tizenkét alkalommal adták elő. A 76.000 koronás bevételből a korábban kirótt pénzbüntetést is ki tudták fizetni. A Csemadok alapszervezet megalakulása után egymást követték a községben bemutatott színdarabok. Rácz Mihály rendezte a „Fény a faluban”, a „Dandin György”, illetve a „Sári bíró” című színműveket. Szerepét később Bartalos Rozália vette át. Ő volt a „Parasztkisasszony”, „Varga Ábris”, valamint a „a Tanítónő” rendezője, ami tíz előadást élt meg. A jelmezeket az ügyes kezű szereplők maguk készítettek vagy a környező falvak színjátszóitól kölcsönözték. A vászonra festett díszleteket igyekeztek minél egyszerűbben, de mutatósan elkészíteni, így általában több darabhoz fel tudták használni. A faluban nem volt ekkor még kultúrház, ezért a színjátszók a Lantódy kocsmában, illetve a Petőcz-pajtában léptek fel. A csilizradványiak gyakran szerepeltek a környező falvak kocsmáiban és pajtáiban.

79

Zsidó Ilona és Szabó Erzsébet Az ötvenes években a Csemadok Csilizradványi Szervezete volt a Nagymegyeri járás egyik legaktívabb Csemadok szervezete. A színjátszók mellett ismertté tették a szervezet nevét a tánccsoport tagjai is, amit Bartalos Rozália tanítónő vezetett:

Felül balról: Molnár Margit, Beke Ilona, Számel Irén, Kudrás Katalin, Petöcz Janka, Rácz Sándor. Alul balról: Rácz Edit, Fél Ilona, Nagy Gizella, Szabó Erzsébet. 80

A csilizradványi táncosok sikeresen szerepeltek nemcsak a helyi kulturális műsorokban, hanem a járási kulturális versenyeken is.

A csilizradványiak a táncversenyen nyert gitárral. Balról: Zsidó Ilona, Bögi Jolán, Beke Ilonka, Bankó Etel, Petöcz Janka és a gitárral Számel Irén. Fél évtizedes pezsgő kulturális élet után sajnos 1955-ben belső ellentétek alakultak ki a szervezet vezetőségében. „A nem élhetek muzsikaszó nélkül” c. színdarab megbukott. A szervezet munkája jelentősen visszaesett.43 Bodó Richárd Csemadok elnök, Csilizradvány 81

EMLÉKKÉPEK AZ ÖTVENES ÉVEKBŐL

Falunkban Medvén, 1945 után a többi Csilizközi faluval összehasonlítva nagyobb volt a félelem és a bizalmatlanság. Feltehetően a határ közelsége miatt a településen partizánok vertek „tanyát”, kiknek vezetőjük, komiszárjuk Kovár Gašpár volt. Elfoglalták a Kovács-kocsma épületét, a két világháború között népszerű táncmulatságok és színielőadások színhelyét. A medveiek a Csemadok megalakulásáról a rádióból szereztek tudomást. Németh Rudolfnak volt az egyetlen „kagylós” rádiója a faluban. Az emberek az ő hazánál gyűltek össze esténként és közösen hallgatták az adást. A Csemadok alapszervezet megteremtésével járó szervező munka nagy részét a községben Németh Rudolf, Kulacs László és Horváth Gyula vállalták. Az ötvenes években alig 8-10 segítőjük akadt. Kísértett a deportálástól, kitelepítéstől való félelem. Ez a hangulat a községben csak az ötvenes évek végén változott. Ekkor már egyre többen adták a nevüket a Kláris Mihály vezette Csemadok alapszervezet támogatásához. A kulturális élet színhelye a Kovács-kocsma épülete ebben az időszakban ismét a falubeliek rendelkezésére állt. Kulacs László, Vörös (szül. Kiss) Margit Medve

82

ÉVENTE HÁROM SZÍNDARAB

Amíg a medveiek a rádióból, addig a nyáradiak az újságból szereztek tudomást a Csemadok megalakulásáról. Miután az 1950-es év végén megalakult a faluban a Csemadok azonnal felújította a két világháború között kialakult színjátszómozgalmat. A próbák ősszel kezdődtek, mivel akkor már jóval kevesebb volt a földeken a munka. Egy darab betanulása 1-2 hónapig is eltartott. Ezért három-négy színdarabot is bemutatott a lelkes szereplőgárda: Hölgye Ferenc, Miklós József, Horváth Géza, Sebő Ilonka, Lendvay Aurél, Miklós István, Miklós (szül. Bábics) Teréz, Csicsay Lajos, Miklós Jolán, Cser Erzsébet, Vida Ilonka, Vida József, Szakál Rudolf, Szabó Brigitta és még sokan mások. Az első színdarabokat Bertalan Imre, Szabó Brigitta, Ivanič Piroska, Miklós Dezső, Simon Barna és Czakó Gyula rendezte. A csoport jelmezeket Túrócszentmártonból kölcsönözte. Ezt leggyakrabban a balonyi Mráz József borbély biztosította, aki a nyáradi színjátszók „sminkese” volt. A díszleteket részben önmaguk készítették (pl. egy alkalommal forgatható színpadot), részben a szomszédos falvakból kölcsönözték (pl. Alistáról). A bemutatott darabokhoz a zenei „kíséretet” Miklós Dezső gramofonja segítségével biztosították. Volt azonban példa arra is, hogy egy-egy fellépésnél a nagymegyeri cigány zenészek szolgálatait vették igénybe. A nyáradi színjátszók a betanult színműveket a régi iskola épületében (községi hivatal), a Miklós-pajtában, illetve egy átépített lóistállóban (a „lóházban”) mutatták be. A világítást kezdetben gázlámpákkal később egy Slávia benzingenerátor segítségével biztosították, amelyet a „lóháztól” 2-3 háznyi távolságra kellett elhelyezni, mivel zaja elnyomta volna az előadást. A főpróbák mindig nyilvánosak voltak, amikor főleg gyermekközönség előtt léptek fel a szereplők. Az esti előadások alkalmából már felnőtt közönség előtt léptek a színjátszó csoport tagjai. Az előadások alkalmából nem volt megszabott belépő, mindenki tetszés szerint járult hozzá a kultúrcsoport működéséhez. Így is a legtöbb bemutatott színdarab utáni összköltség elérte a 10.000 koronát. A nyáradiak ma is szívesen emlékeznek az ötvenes években bemutatott 83

színművekre. Ezek közé tartozott a Kényeskedő, Kubo, Kőszívű ember fiai, János vitéz, Liliomfi, Dankó Pista, Botcsinálta doktor, Szeget szeggel című színdarabok. A legemlékezetesebb színművek közé sorolják a János vitézt, amit a faluban öt alkalommal adtak elő. 1954-ben a darabot megtekintették a dunai árvíz elleni védekezésben segítkező katonák is. A legnagyobb szereplőgárdával (50 személy) a Kőszívű ember fiai c. színművet mutatták be.

A kőszívű ember fiai népes szereplőgárdája A nagy sikerű színművet az ötvenes évek második felében láthatták a környező településeken: Csicsón, Nagymegyeren, Csilizradványon, Balonyon is. Mindenütt nagy sikert aratott.

84

A nagysikerű színmű szereplői

85

A nyáradi színjátszók az ötvenes években

Az 1950. december 10-én megalakult nyáradi Csemadok szervezet tevékenysége nem korlátozódott csupán a színjátszó csoport tevékenységére. Az ötvenes években a Nagymegyeri járásban az egyedüli szervezetként rendszeresen megemlékeztek március 15-ről, biztosítva a két világháború közötti hagyomány folytatását. Az ünnepi műsorokat az iskolában vagy az „istállóházban” mutatták be. A műsorokat Szénási Béla, illetve Simon Barna tanítók állították össze és gyakorolták be a helyi iskola diákjaival és az énekkarral. Kéthavonta filmeket kölcsönöztek Dunaszerdahelyről és az „istállóházban” egy kurblis vetítőgép segítségével filmvetítést szerveztek. Miklós István, Lendvay Aurél, Vida István (Nyárad) 86

KÖPLINGER LAJOS A SZÍNJÁTSZÁS „MEGSZÁLLOTTJA”

A Csiliznyáraddal szomszédos Szapon is az ötvenes években a Csemadok alapszervezete munkájának súlypontját a színjátszó mozgalom alkotta. Ennek a mozgalomnak egyik meghatározó személyisége volt a községben a Csemadok alapító tagja, Köplinger Lajos. Ma is úgy emlékeznek rá viszsza, mint olyan személyre, aki ennek a tevékenységnek „megszállottja” volt. Az ötvenes években a szapi Csemadok színjátszói egymás után mutatták be a különböző népszínműveket. A mai napig szívesen emlékeznek vissza A bor, A fonóban szól a nóta, Falu rossza, Nem élhetek muzsikaszó nélkül, Évike, Baj van a szerelemmel, Bolondóra című színművekre. Ezekben leggyakrabban Sárközy Lajos, Berki Ferenc, Zsemlye Imre, Bozsaky (szül. Csicsay) Mária, Bozsaky Imre, Bozsaky Gyula, Jankó (szül. Bartal) Janka és Tóth Imre szerepeltek. A kultúrcsoport rendezői közé tartozott Köplinger Lajos mellett, Gaál Móricz, valamint a fáradhatatlan tanító házaspár Miklós Imre és Miklós Anna. A díszleteket a szapiak a környező falvak színjátszóitól kölcsönözték. Szapon is a színjátszók a helyi körülményekhez alkalmazkodtak. A színműveket a helyi iskolában, illetve a kocsma udvarán a fából ácsolt bálteremben mutatták be. Az alapszervezet megalakulása után a Csemadok lett a fenntartója ebben az időszakban kialakított néptánccsoportnak. A szervezet megalakulásától kezdve évente két bált szervezett a szapi kocsma udvarán. Ezek közé tartozott a farsangi, illetve a Katalin bál. Ez utóbbit a mai napig hagyományosan az alapszervezet vezetősége biztosítja a községben.

Vörös Piroska, Sárközy Lajos, Jankó (szül. Bartal) Janka, Bozsaky Mária, Miklós Anna (Szap)

87

A szapi táncosok az ötvenes években

88

APÁCASZAKÁLLASI EMLÉKKÉPEK

A szervezet énekkara

Képek a bemutatott színdarabokról (János vitéz, Nagymama) 89

VAKAT

III. AZ ELMÚLT ÖT ÉV ESEMÉNYEI 1999-2003

vakat

Az elmúlt öt évben sokrétű tevékenység jellemezte a nagymegyeri körzet Csemadok szervezeteinek munkáját. Ezt tükrözte a Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya által a 2001-es évtől megjelentetett módszertani és információs lap, az „Ösvény”. E fejezet túlnyomó részét a félévente megjelent kiadványunk alapján állítottam össze. Mindezt kiegészítettem az alapszervezetek által rendelkezésemre bocsátott egyéb forrásanyaggal.

A JUBILEUMI ÉVFORDULÓ ÉVE (1999) Az 1999-es évben ünnepeltük a Csemadok megalakulásának 50. évfordulóját. Erről 1999 tavaszán méltó módon emlékezett meg a Csemadok Dunaszerdahelyi TV, majd az évközben a Nagymegyer környéki Csemadok alapszervezetek.

Emlékünnepség Dunaszerdahelyen 93

NAGYMEGYER

A szervezet méltó módon emlékezett meg a Csemadok megalakulásának 50. évfordulójáról. Ennek az évfordulónak jegyében szervezte az alapszervezet számos rendezvényét, köztük a IX. Szent István Kulturális Napokat. Az 1999. augusztus 21-22-én tartott rendezvény első napjának programját az I. Nagymegyeri Folklórfesztivál eseményei töltöttek ki. A fellépő folklórcsoportok a város különböző helyein (Szent István utcában, Termál fürdőben) és Izsapon is felléptek.

A folklórfesztivál vendégcsoportja Másnap vasárnap már a hagyományos programot valósítottuk meg, a délelőtti órákban a Szent István utcában a szabadtéri vásárt, illetve a Zárda iskola udvarán az ökumenikus szent misét. A délutáni szabadtéri kultúrműsorban fellépett a Megyer Ifjúsági Néptánccsoporton kívül a Korzár Együttes, Dráfi Mátyás színművész és a járás ismert nótaénekesei (Bősi Szabó László, Dóka Zsuzsa, Lénárt Elek, Katona Katalin), akiket Lévai Dezső és zenekara kísért. A nagysikerű kulturális délután tombola húzással fejeződött be. 94

Az év folyamán a Csemadok két kiállítást szervezett. Október 6-án nyitotta meg Kovács László tanár Petőfi Sándor életét és munkásságát bemutató kiállítást, amit a Magyar Kulturális Központtal közösen szervezett a Csemadok. A másik kiállítás (1999. decemberében) a helyi Csemadok szervezet fél évszázados történetét mutatta be. Az év folyamán a szervezet társrendezője volt két további városi kulturális rendezvénynek: a tavaszi hónapban szervezett Nagymegyeri Zenei Napoknak, illetve az őszi hónapokban tartott Besnyei György Kulturális Napoknak. A Csemadok Nagymegyeri Szervezete 1999. november 28-án, vasárnap emlékezett meg a jubileumi évfordulóról.

Az alapszervezet tagjainak kitüntetése

95

APÁCASZAKÁLLAS

A településen 1999. március 26-án ünnepelt a tagság. Ezen a napon tartotta a szervezet évzáró tagsági gyűlését és emlékezett meg a szervezet fennállásának 50. évfordulójáról. Ezt az ünnepet összekötöttük egy ételkóstolóval és egy képkiállítással. Az elnöknő (Csepy Piroska) méltatta a szervezet tevékenységét, beszámolt működésünkről, anyagi helyzetünkről. Az ünnep alkalmából emléklapokat osztottunk ki az alapító és aktív tagjaink között. A kultúrműsorban az ekecsi népdalkör tagjai léptek fel, akik színes műsorukkal szórakoztatták a közönséget. Az este második részében Vargáné Tóth Lídia tartott előadást a hagyományőrző, régi ételeinkről. Többek között a kukorica görhönyről, a hajtoványról, a lisztistercről, a krumpli jusztról, a kötésről és a molnár pogácsáról. Előadását nagy érdeklődéssel hallgatták. Ezután következett a kóstoló, amikor is mindenki megízlelhette, megkóstolhatta az elkészített ételeket. A jelenlévők közben megtekinthették Vajda János ekecsi lakos festményeiből készült kiállítást, ami szintén nagy sikert aratott. Gazsó Petronella Apácaszakállas

96

EKECS

Az ekecsi Csemadok alapszervezet megemlékezett a Csemadok megalakulásának 50. évfordulójáról. Ezen a rendezvényen köszöntötték az alapító tagokat, illetve a szervezett legaktívabb tagjait: Nyári Ferencet, Lukovics Tibort, Kelemen Lajost, Kacz Gáspárt, Lakatos Józsefet, Tóth Dénest, Krastenics Erzsébetet, Vangel Gizellát, Kelemen Lászlót, Rózsár Vincét, Tóth Rezsőt, Szőke Juliannát.

Az ekecsi aratási felvonulás A szervezet 1997-ben felújított egy régi hagyományt, az aratási felvonulást. Három feldíszített lovaskocsin vonultak végig a két falun, amelyeken az éneklőcsoport tagjai és Lénárth Elek alkalmilag verbuválódott népi zenekara gondoskodott a jókedvről, az élen népviseletbe öltözött legények vitték az új kenyér tiszteletére font aratási koszorút. A polgármester úr 97

háza előtt az úton keresztben szalag zárta el az utat aki a szomszédokkal együtt itallal, pogácsával kínálta a menet tagjait. Kínálásból máshol sem volt hiány… Varga Gyula Csemadok elnök, Ekecs

98

AZ EZREDFORDULÓ ÉVE (2000) ALISTÁL Az alapszervezet bekapcsolódott a falu kulturális és társadalmi rendezvényeibe. Ezek közül a jelentősebbek: Farsang végén, február 27-én „Zsákba kutya” címmel zenés szórakoztató műsort láthatott a közönség a nyárasdi kultúrcsoport előadásában. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére, március 15-én elhelyeztük a kegyelet koszorúit a falualapítási emlékszobornál, a falu apraja-nagyja gyertyagyújtással tisztelgett a szabadságharc hősei előtt. Április 16-án az érdeklődők történelmi délutánon vehettek részt a kultúrházban. A rendezvény a Magyar Állam megalakulásának 1000. évfordulója jegyében és a költészet napja alkalmából zajlott. Május első vasárnapján az édesanyákat köszöntöttük.

Az anyáknapi műsor 99

A 2000. évi alistáli falunap augusztus 26-án került megrendezésre a következő programmal: labdarúgótorna; tizenegyesrúgó verseny, célbadobás, lassúsági kerékpárverseny, helyi önkéntes tűzoltók bemutatója, zenés szórakoztató műsor, nép- és moderntánc bemutató. Október 6-án koszorúzásra gyűltünk egybe az aradi vértanúk emlékére. December 6-án a Mikulás érkezett meg községünkbe. Kovács Beáta

A vidám falunap

100

NAGYMEGYER

A múlt évben hármas jubileumot ünnepeltünk Nagymegyeren – tíz éve már, hogy a szervezet egyik legnagyobb rendezvényét, a Szent István-napi búcsút szervezzük, illetve az ehhez kapcsolódó kulturális rendezvényeket: a száz éves volt a római-katolikus templomot és a magyar állam 1000 évét. E három évforduló méltó megünnepléséhez kapcsolódott az a merész elképzelés, hogy a Szent István-utcai emlékparkban felállítjuk első magyar királyunk mellszobrát. A terv megvalósításához jelentős mértékben hozzájárultak lendvai barátaink, akik közreműködésével jutottunk el a Lendván élő Király Ferenc szobrászművészhez, a mellszobor alkotójához. A szobor öntését Bartusz György Kéménden végezte, aki munkatársával, az általunk elképzelt parkban, a város önkormányzata által kialakított talapzaton augusztus 16-án felállította.

Öröm a szobor fellállítása után. Közreműködők balról jobbra: Bartusz György, Varga László, Kovács László esperes, Rostás László 101

A szobor ünnepélyes leleplezésére, jelentős számú hazai és külföldi vendég előtt, 2000. augusztus 19-én került sor, akik között ott volt Boros Miklós, a Magyar Köztársaság pozsonyi nagykövete, parlamenti képviselőink, a szobor alkotója, Király Ferenc, petesházi vendégeink és Göncz László által vezetett szlovéniai magyar küldöttség tagjai. Ünnepi beszédet Csáky Pál, a Szlovák Köztársaság kormányának alelnöke mondott. A szobrot Filo Vladimír nagyszombati segédpüspök szentelte fel.

Szent István szobrának ünnepélyes leleplezése A hármas évfordulóhoz méltó elképzelés 2000. augusztus 19-én vált valósággá. Mindehhez persze szükség volt arra is, hogy elképzeléseinket sokan támogassák. A mellszobor anyagi költségeinek fedezéséhez a helyi önkormányzat, a római-katolikus plébánia, valamint az Apollón kft. járult hozzá. A költségek túlnyomó részét sikeres pályázatok segítségével biztosítottuk. Ezúton is köszönjük a Mécs László Társulásnak, az Illyés Közalapítványnak, a Magyar Kulturális Örökség Minisztériumának és a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériumának törekvéseink támogatását. 102

PADÁNY

Április 16-án író-olvasó találkozót rendeztünk Marczell Bélával. Május 13-án a Győri Arrabona és a Kisalföld Ki Mit Tud? vetélkedőjén részt vett a padányi népdalkör, és a kategória győztese lett. Május 14-én Anyák napi műsort rendeztünk az óvodával, iskolával, községi hivatallal közösen Június elején 20 perces fellépési lehetőséget kapott a Győri TV-ben a népdalkörünk. Június 17-én a falunapon fellépett a népdalkör. Egész évben folyamatosan aerobic gyakorlatokat (hétfőn és pénteken), irodalmi kört (alkalmanként), a népdalkör próbáit (állandó jelleggel) rendeztük. Szabó Zsuzsa

103

SZAP

A faluban a szövetség tevékenysége attól az időtől számítódik, amikor két képviselőtársammal karöltve vállaltuk, hogy újraélesztjük a kulturális életet községünkben. Ez 1999 végén kezdődött, amikor karácsonyi estet szerveztünk 25 gyermek szereplésével. Feldíszített fenyőfa mellett, karácsonyi dalokkal, versekkel vártuk a szép ünnepet. Átléptünk a 2000-es évbe. Vezetőségi gyűlésen tevékenységi tervet dolgoztunk ki és ennek alapján haladtunk az évben. Februárban álarcosbált rendeztünk gyermekeinknek az önkormányzat támogatásával. Szülői felügyelet mellett nagy létszámban vettek részt az álarcosbálon, amely jó hangulatban zajlott, díjaztuk a gyermekek fellépését. Március 15-én, a magyar szabadságharc alkalmából az MKP vezetőségével és az önkormányzattal közösen rendeztünk emlékünnepélyt. A lakosság nagy létszámban vett részt a kultúrotthonban rendezett műsoron. A. Nagy László parlamenti képviselő és Nolipa Judit pozsonyi magyar konzulasszony is jelen volt, akik elismerően szóltak a szereplő gyermekek és felkészítőik munkájáról. A műsor után kopjafaavatás volt, a kopjafát megáldotta és megszentelte a református lelkésznő és a katolikus plébános úr is. A Szózattal és a Himnusz eléneklésével ért véget a megemlékezés. A szereplő gyermekek egy-egy szál virágot helyeztek el a kopjafa tövébe. A műsort vezetőségi tagjaink tanították be, ami nagy sikert aratott mind vendégeink, mind a lakosság körében. Áprilisban diszkót szerveztünk a kultúrotthonban gyermekeinknek, amelyen jó zene és üdítő mellett szórakoztak éjfélig. Májusban vezetőségi tagjaink készítették fel gyermekeinket az anyák és nagymamák köszöntésére. Felléptek az óvodások és kisiskolások Nyáradról tanítóik kíséretében. A szereplés után egy szál virággal köszöntötték az anyukákat, és a nagymamákat. Öröm volt látni a sok boldog arcot, az elérzékenyült anyukák, nagymamák boldogan ölelték magukhoz gyermekeiket, unokáikat. Nagy létszámban vett részt a lakosság e szép ünnepségen. A márciusi és májusi két nagy rendezvény után pár soros írást jelentettünk meg az Új Szó napilapban. Júniusban a gyermeknapi program megszervezésében az önkormányzat tagjai mellett részt vettek vezetőségi, valamint alapszervezetünk tagjai is. Délelőtt sportvetélkedő volt, délután különböző szórakoztató játékok, ahol 104

gyermekeink élvezték a jó időjárást, pónilovaglást, tűzoltógyakorlatot. Záró programként éjfélig diszkó volt szülői felügyelet mellett.

Kopjafaavatás Szapon Jelentést küldtünk a területi választmánynak, amelyben kifejezésre juttattuk, hogy elégedettek vagyunk az első félév rendezvényeivel, tekintve a nagy létszámban részt vevő, lelkes gyermekek szereplését, valamint a lakosság érdeklődését és vezetőségi tagjaink hozzáállását. Örülünk, hogy sok gyermek jelentkezik felhívásunkra, fegyelmezetten készülnek a műsorokra és szívvel-lélekkel adják elő. Ezt értékelve, augusztusban badacsonyi strandolást szerveztünk részükre, amelyen 51 személy vett részt. Szeptemberben Lengyelországi bevásárlási utat szerveztünk. Októberben a lakosság mindent megtett annak érdekében, hogy befejeződjön a munka a katolikus templom építésénél a szapi búcsú időpontjára. A katolikus és református híveken kívül besegítettek a vezetőségi tagok is, valamint alapszervezetünk tagjai is. Ismerősök, rokonok jöttek el falunkba erre a ritka és szép ünnepélyre. Novemberben moderntánc-tanfolyamot indítottunk a fiatalok és a kisebbek számára. Sajnos már csak egy csoport van, amelyik még ma is folytatja a tánctanulást. A hónap végén megrendeztük az első Csemadok-bált, közösen a Tűzoltószervezettel. A jó szervezésnek köszönhetően több mint 90 személy 105

szórakozott jó zene mellett hajnalig, amelyen 50 tomboladíjat húztunk ki, két vacsorát, magyarországi bort szolgáltunk fel. E helyütt szeretném megköszönni az önzetlen támogatást mind a szervezőknek, mind azoknak, akik részt vettek bálunkon, a Csilizköz részvénytársaság vezetőségének, a Veterán vendéglő vezetőjének és alkalmazottjaink, a vállalkozóknak, akik szép és értékes díjakkal segítettek. El szeretném mondani, hogy a Csemadok bálból hagyományt szeretnénk csinálni. Decemberben, újra megszerveztük a karácsonyi ünnepséget 28 gyermek szereplésével, feldíszített fenyőfa mellett, szép versekkel, dalokkal, szerény ajándékokkal. Az egész évi fellépésekről fényképeket készítettünk, melyből gyermekeink is kaptak emléknek, továbbá az előcsarnokban faliújság díszítésére használjuk. Az egész évi tevékenység margójára meg kell jegyeznünk, hogy még több érdeklődőt várunk műsorainkra, mert, mind az anyák-napi, mind bármely műsort nemcsak azoknak szánjuk, kiknek gyermekei, unokái szerepelnek, hanem minden anyukának, nagymamának és az egész lakosságnak. Alapszervezetünknek a 2000-es évben 117 tagja, valamint hat vezetőségi tagja volt. Vállaltuk, hogy vezetőségünket aktív személyekkel bővítjük ki. Ez megtörtént, de elmaradt az aktivitásuk. Munkánk értékelése végén köszönetet szeretnék mondani az alapszervezet vezetőségének odaadó munkájáért. Itt meg kell említenem Tóthné Vass Edit és Horváth Judit nevét, akik időt, fáradságot nem kímélve tanítják be a műsorokat. Továbbá Esztergályos és Bazsó tanító néniknek. Köszönöm a nem vezetőségi tagok, mint Tóth Elemér, Vida Pálék, Sichta Lóránték segítségét a szervezési munkáknál, valamint Miklós Éva tanító néni és a református lelkésznő segítségét a műsoroknál. Köszönöm a tagoknak, hogy átveszik tőlünk a tagbélyegeket, részt vesznek műsorainkon. Köszönöm nektek, gyerekek, hogy ilyen lelkesek, fegyelmezettek voltatok. Köszönöm mindenkinek mind az anyagi, mind az erkölcsi támogatást. Vida Mária

106

AZ ÚJ ÉVEZRED ELSŐ ÉVE (2001) SZAP

2001. március 15-én az MKP vezetőségével közösen emlékünnepélyt rendeztünk. Kultúrműsort tanítottunk be gyerekeinkkel, amelyen részt vett Sándor Zoltán, a Magyar Köztársaság nagykövetségének tanácsosa Pozsonyból. Ezután koszorút helyeztünk el a tavaly állított kopjafánál. Az ünnep a Himnusz eléneklésével ért véget.

Az emlékműsor szereplői 2001. májusában, anyák napja alkalmából vezetőségi tagjaink készítették fel a gyerekeket az anyák, nagymamák köszöntésére. Óvodások és kisiskolások is felléptek tanítóik kíséretében. A műsor végén virággal köszöntötték a gyermekek anyukáikat és nagymamáikat. 107

Az édesanyák köszöntése Augusztusban a kultúrműsorainkban szereplő gyermekeink és szüleik részére egynapos kirándulást szerveztünk Siófokra. Korán reggel két autóbusz vitte a vidám gyereksereget a kirándulásra, ahonnan élményekben gazdagon és kellemesen elfáradva késő éjjel érkeztek haza. Októberben átadtuk a tagsági illetéket a területi választmány titkárságának, bevásárló körutat szerveztünk Lengyelországba, ami mindenki megelégedésére jól sikerült. Október 26-án rendeztük meg a helyi tűzoltó szervezettel karöltve a II. Csemadok bált, amelyen 100 vendégnek a vidám zene, vacsora és frissítők mellett jó hangulatot biztosítottunk. Decemberben Mikulás napi ünnepséget szerveztünk, mely keretében a Mikulás az egész falut bejárva csengettyűvel hívta össze a gyerekeket a falu kultúrotthonába, ahol a gyerekeknek átadta a szülők által készített csomagokat és a szervezet ajándékait. A 2001-es tervünknek megfelelően növeltük az alapszervezet taglétszámát nyolc személlyel, az aktuális témáktól függően két alkalommal összehívtuk a vezetőségi gyűléseket, segítettünk a járási tűzoltóverseny megszervezésében. Az évi tevékenységünk sajnos nem talált olyan érdeklődésre a lakosság körében, mint amire számítottunk, sem a kultúrműsorok megtekintése terén, sem anyagi téren. 108

Vida Mária, a Csemadok szapi alapszervezetének elnöke

CSILIZRADVÁNY

A téli hónapokban a kosárfonás tudományának rejtelmeit sajátítottuk el. Megkezdtük a március 15-i ünnepség előkészületeit. Az éneklőcsoport a balonyi férfiakkal közösen Kossuth nótákat tanult nagy odaadással, Ág Tibor vezetésével. A községi hivatal előtti kopjafánál, amit a romániai Réty község lakossága ajándékozott falunknak, gyertyás megemlékezést tartottunk a szabadságharc tiszteletére, immár tizedik éve.

Réty községtől (Erdély) ajándékba kapott kopjafa a március 15-i megemlékezés színhelye 109

Május első vasárnapján az édesanyákat köszöntöttük. Az óvoda és az iskola tanulói mellett felléptek a tehetséges fiataljaink is. A nyári hónapokban a falusi ember lassan feledésbe merülő kézműves tudományát igyekeztünk átadni a fiataloknak (csuhé, szalma, vessző felhasználása). Augusztusban a Szent-István napi szórakoztató délutánon bevontuk a falu apraját-nagyját egy közös játékba, együtt játszott gyerek, szülő, nagyszülő. A vasárnapi emléktábla-avatást a templomban az öregfiúk focimeccse, zenés előadás, táncmulatság előzte meg. Szervezés a legnagyobb részét a községi hivatal vállalta a tömegszervezetek bevonásával. Rendszeresen részt veszünk a Jókai Színház előadásain Komáromban. Segítettük az amatőr gyermek néptánccsoport működését. Decemberben a Mikulások lovasfogattal házhoz szállították a csomagokat. Kedves hagyománnyá vált a betlehemezés és a „Kék iringó” éneklőcsoport ünnepi műsora a karácsony esti istentisztelet. Milkovics Brigitta, Csemadok elnök, Csilizradvány

Csilizradványi betlehemezők 110

NYÁRASD

Alapszervezetünk a 2001-es évben is szervesen bekapcsolódott a falu mindennapi, de főként kulturális életébe. Január 27-én a Csemadok mellett működő NYÖM tagok (nyárasdi önkéntes művészek) Hodosban szerepeltek „Zsákbakutya” című hagyományos szórakoztató műsorral, mely már évek óta Nyárasdon a Szilveszter előhírnökeként tölti meg a művelődési központot. Ezt a műsort egyébként, február 17-én a laki, illetve a szilasi, majd február 25-én az alistáli nagyközönség is megtekinthette. A farsangi ünnepségeken belül február 4-én, a helyi kultúrházban bemutattuk Katona Pista: „Akkor sirassatok engem” című könyvét, melyet nótaesttel kötöttünk egybe. A nótaesten felléptek Bősi Szabó László, Bielikné Dóka Zsuzsanna, és még sokan mások, akiket Mezei Ernő és zenekara kísért. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére rendezett megemlékezésen, március 18-án, a községünkben felállított Petőfi-emlékműnél, helyeztük el koszorúnkat, majd a községi hivatal dísztermében a prózaés versmondók gálaműsorát rendeztük meg. Itt azon tanulók vettek részt, akik az iskolai fordulóban az első három helyen végeztek. A gálaműsor résztvevői könyvjutalomban részesültek. A már hagyományossá vált a Gyermekszínjátszók és bábosok járási seregszemléjét a községi hivatallal és Csemadok Területi Választmányával közösen rendezzük. Ez évben sem volt másképp, s így május 16-án sor került erre a rendezvényre is, melyre összesen tíz csoport jelentkezett be, közöttük a nyárasdi Tekergők színjátszó csoportot, akik Karinthy Frigyes: „Emberke tragédiája” című művét mutatták be. A Tekergők színjátszó csoport vezetői Gaál Lívia pedagógus és Nagy Irén óvónő. Szervezetünk szervesen bekapcsolódott június 23-án megrendezésre kerülő III. Falunap rendezésébe, főként a kulturális műsorok megszervezésébe. A nyarat szervezetünk kirándulással kezdte, amely Budapestet célozta meg, pontosabban egy koncertet. Szervezetünk autóbuszt indított a IllésMetró-Omega koncertre, melyet a Népstadionban közel 100.000 ember kísérhetett figyelemmel. A nyár folyamán a kis citerazenekar Békéscsabán fejlesztette zenei tudását. Az egyhetes összpontosításon négy fiatal nebuló ostromolta a népzenei rengeteg kapuját, Balogh László vezetésével. A kis citerazenekar július 111

8-án, óriási élményekkel és zenei tudásban gazdagon tért haza. A Sarló citerazenekar és a női népdalkör egész évben keményen dolgozott. Ennek eredménye a nyár közepén kezdett mutatkozni, amikor is a citerazenekar részt vett Tiszakécskén a Nyári Népzenei és Néptánc táborban, ahol nemcsak zenei tudását fejlesztette, de több zenei kapcsolatra szert tett. Ezt követte a Gyáli Népzenei gála, Budapesten, ahol mind a népdalkör, mind a citerazenekar kimagasló teljesítménnyel kápráztatta el az ott összegyűlt közönséget. Szeptember 15-én a helyi kultúrházban találkoztak a szlovákiai citerazenekarok. A III. Országos Citeratalálkozón 16 citerazenekar vett részt. Vendégegyüttesként fellépett a Pannónia citerazenekar Papkesziről és a Tisza’83 citerazenekar Tiszakécskéről. A három tagú zsűri, Ág Tibor, Papp Sándor és Urbán Zoltán elismerően nyilatkozott a találkozóról, és hangsúlyozta az ilyen és ehhez hasonló rendezvények fontosságát, mely nagyban segíti a felvidéki népzene, illetve kultúra fejlődését is.

A nyárasdi citerások 112

Ezt követően szeptember 22-én és 23-án a női népdalkör bizonyította rátermettségét, mivel a Népzenei Együttesek országos minősítőjén Tiszakécskén a legmagasabb „Arany páva” fokozatot értek el Németh Zsuzsanna népdalkörvezető és Nagy Iván művészeti vezető irányításával.

A nyárasdi népdalkör A két népzenei csoport ebben az évben még egy nagy megmérettetésen vett részt Dunaszerdahelyen október 21-én a Bíborpiros Szép Rózsa Országos Népzenei Vetélkedőn, ahol a népdalkör nívódíjat kapott. A citerazenekar Balogh László zenekarvezető és Nagy Iván szakmai tanácsaival elnyerte a rendezvény fődíját, és ezzel 2001-2003-as évekre a Bíborpiros szép rózsa díjas együttes cím jogos viselője. Novemberben a Csemadok vezetését Kovács Krisztina vette át, Veszelovszky Katalin alelnök segédletével. Balogh László, Nyárasd

113

NAGYMEGYER

A Csemadok Nagymegyeri Szervezete január 27-én tartotta évzáró tagsági gyűlését. Szervezetünk vezetősége december 20-án értékelte a 2001-es év tevékenységét. Megállapítottuk, hogy közel 80%-ban tudtuk teljesíteni azokat a feladatokat, amit a 2000-es évzáró gyűlésen elfogadtunk. A szervezetnek jelenleg 884 tagja van. Munkáját 22 tagú vezetőség irányította a 2001-es évben. Tevékenységünk súlypontját a szervezet munkatervében az elmúlt tíz évben rendszeresen megvalósított évi programok alkották. Ezek közé tartozik a tavaszi zenei napok, a nyári Szent István- napi Kulturális Napok és az őszi Besnyei György Kulturális Napok. Az évi három fő rendezvényünk koncepciója közül az első kettő formáját és programját 2001-ben módosítottuk. A tavaszi zenei napok programját Bartók Béla Kulturális Napok címmel hirdettük meg, ezzel is erősíteni kívántuk a nagy magyar zeneszerző kultuszát a városban. Ez a kísérlet sikeres volt, ugyanakkor tovább kell e rendezvény sorozat színvonalát növelni. 2001-ben is a kulturális napok nyitó eseménye a március 15-i emlékünnepségek voltak. A két napos Szent István-napi Kulturális Napok rendezvényei vasárnap helyett elsősorban szombaton valósulnak meg. A kulturális rendezvények közül sikeres volt a városi tájház udvarán tartott bemutató a mézeskalács elkészítéséről. A népi mesterség titkait Csepi Zsuzsanna vezetésével ismerték meg a jelenlévő fiatalok. A szombat délelőtti program után délután öt órai kezdettel tartottunk koszorúzási ünnepséget Szent István mellszobránál. A rendezvény ünnepi szónoka Duray Miklós volt. Szép színfoltja volt e rendezvénynek, hogy a római katolikus és a református egyház képviselői, valamint hívek közösen koszorúzták meg államalapító királyunk szobrát. Szervezetünk az év folyamán több mint húsz városi kulturális és társadalmi rendezvénynek volt fő, vagy társszervezője Nagymegyeren. E tény igazolja, hogy bár nem minden elképzelésünk valósult meg, nincs okunk arra, hogy ne emelt fővel lépjünk tagságunk elé. A Csemadok Nagymegyeri Szervezete a 2001-es évben is Nagymegyer kulturális életének egyik meghatározó tényezője volt.

114

Mézeskalács készítésének titkai

Felvonulás a koszorúzáshoz 115

PADÁNY

A Csemadok padányi szervezete a 2001-es évben is igyekezett aktívan működni. Elsősorban arra fordítottunk nagy hangsúlyt, hogy programjaink szervezésébe a fiatalok is bekapcsolódjanak. A március 15-i műsorunk megszervezése és kivitelezése éppen ezért az ő feladatuk volt, melyben az 1848-49-es események 153. évfordulójára emlékeztünk. Az anyák napi műsort minden évben közösen szervezzük a helyi óvoda és alapiskola tanulóival. A műsor színesebbé tételéhez hozzájárult a padányi népdalkör, valamint a szervezetünk mellett működő irodalmi kör is. Ebben az évben is megszerveztük az immár hagyományossá vált gyermeknapi kirándulást Budapestre, melyre június 8-án került sor, ahol kis csapatunk meglátogatta az állatkertet, majd csodálatos délutánt töltöttünk a Vidámparkban. Június 16-án tartott falunap szervezésébe is besegítettünk, ahol a kultúrműsor szervezése volt fő feladatunk. A sokrétű műsorhoz az időjárás szikrázó napsütéssel járult hozzá. A fellépők között voltak: a Pántlika zenekar, akik igyekeztek megmozgatni a falu apraját-nagyját, a vásárúti fúvósok, a padányi népdalkör, az irodalmi kör, a padányi moderntáncosok, Somogyi Márta, Kiss Veronika, Tóth Éva, Écsi Gyula népdalokkal, lírai dalokkal, valamint modern dalokkal, Kosári Judit és Bősi Szabó László. A műsort az Olaszországból érkezett néptáncosok különleges műsora zárta. Sztárvendég a fiatalok nagy örömére a Bubble Gum volt, Magyarországról. A 2001-es évet a szokásos fenyőünneppel zártuk, ahol a gyerekeket Mikulás csomaggal leptük meg, viszonzásul a szép műsorért, és egész éves munkájukért. Ebben az évben is tovább folytatta működését az aerobik klub, melyet a falu mozogni vágyó hölgyei látogatnak, hetente két alkalommal. Az irodalmi kör ebben az évben próbálkozott először kisebb jelenetek bemutatásával, mellyel nagy sikert arattak. Ügyességüket bizonyítja az is, hogy a díszletet és a jelmezt is saját kezűleg készítették. A szervezetünk mellett működő népdalkör is nagyon jó évet tudhat a háta mögött.

116

A padányi népdalkör Több versenyen is részt vettek, kisebb-nagyobb sikerekkel. Felléptek többek között Győrben és Egerben. Részt vettek a Bíborpiros szép rózsa népzenei vetélkedő országos elődöntőjén is. Ellátogattak a bősi öregek otthonába is, ahol a többi fellépővel együtt gyönyörű műsorral lepték meg az otthon lakóit. A mentálisan beteg gyerekekről sem feledkeztek meg, hiszen a csallóközkürti, és a várkonyi népdalkörrel közösen, ebben az évben is megszervezték számukra a fenyőünnepet. A gyerekek egy egész napra birtokukba vehették a padányi kultúrházat, ahol sok-sok adomány, finom ételek és meglepetés várt rájuk. A gyerekek saját kezűleg készített díszekkel öltöztették fel a karácsonyfát, mely körül közösen énekeltek a szerzővel, majd megérkezett a várva várt télapó is, aki csomagokkal kedveskedett a gyerekeknek. A jeles napot közös diszkózás zárta, ahonnan felejthetetlen élményekkel tért mindenki haza Szabó Zsuzsanna, a Csemadok padányi alapszervezetének elnöke 117

CSILIZNYÁRAD

Láng Ferenc tapjóbicskei polgármester és Csáky Pál a SZK Kormányának alelnöke Szini Sebő Alajos sírjánál

118

EKECS

Az alapszervezet rendezvényei: koszorúzás az emlékműnél, március 15-én, a falunapon szerpelt a szervezet és a népdalköre, augusztus 2-án, a nyugdíjas napon két alkalommal szerepelt a népdalkör, a szervezet tagjai színházlátogatáson s egri kiránduláson vettek részt, novemberban Katalin bál.

APÁCASZAKÁLLAS

A nagysikerű nótaest

119

Koszorúzás március 15. alkalmából

ALISTÁL A 2001-es év elejétől próbáltunk újraszerveződni, de ahogy a mondás is tartja „minden kezdet nehéz”, s ez ránk is vonatkozott. A gazdag múltra és szilárd alapokra szeretnénk felépíteni a jövőt, bízva abban, hogy van igény ma is az emberekben a szép és a nemes iránt és idővel mindenki szívügye lesz az anyanyelvi kultúra ápolása, megőrzése. Az év eseményei: – bemutatkoztunk a 10. Alistáli falunapokon, ahol Szikhart Zsuzsanna vezetésével fellépett a Csemadok kultúrcsoportja, – bekapcsolódtunk a helyi rendezvényekbe is, így gyermeknapkor, augusztusban a játszóház szervezésébe, a Mikulás-napi ünnepségbe, – karácsonyváró műsort készítettünk a hangosbemondón keresztül. Kovács Beáta, Csemadok alapszervezetének elnöke 120

A 2002-ES ÉV RENDEZVÉNYEI CSILIZNYÁRAD

Alapszervezetünk, mint minden évben, ebben az évben is a helyi Önkormányzattal közösen megrendezte a március 15-ei ünnepségeket két helyszínen. Először a helyi temetőben megkoszorúztuk Szini Sebő Alajos honvéd alezredes Csiliznyárad szülöttjének a sírját, akinek döntő érdeme volt, hogy a Tápióbicskei csatát a Magyar Honvédsereg nyerte meg. A koszorúzás előtt Vida István polgármester köszöntötte a több száz résztvevőt, a magyarországi Tápióbicske testvérközség küldöttségét Láng Ferenc polgármester vezetésével, a környékbeli polgármestereket és lakosokat is. A temetőben az ünnepi beszédet Sárközy Klára az MKP parlamenti képviselője mondta, kihangsúlyozva március 15-e jelentőségét, és ma is érvényes hagyatékát. Az ünnepi beszéd és a koszorúzás után a Kék Iringó csilizradványi vegyeskar Ág Tibor vezetésével adott elő több művet. Az ünnepség második része a helyi kultúrházban zajlott le, ahol először Láng Ferenc Tápióbicske polgármestere tartott előadást a tápióbicskei csatáról, kiemelve Szini Sebő Alajos érdemeit. Azután a helyi néptánccsoport mutatkozott be, s végül a helyi irodalmi kör adott elő egy magas szintű irodalmi összeállítást. Miklós Dénes, elnök

121

NAGYMEGYER Szervezetünk 2002. január 30-án tartotta évzáró taggyűlését, amelyen több mint 250 személy jelent meg. Ezen a rendezvényen bejelentettük, hogy a szervezet a városban biztosítja a dunaszerdahelyi Információs Iroda kihelyezett részlegének működtetését 2002. február közepétől. Ennek a bejelentésnek értelmében a Nagymegyeri Városi Könyvtár előcsarnokában minden pénteken, illetve szombaton délelőtt a vezetőségi tagjaink intézik a magyar igazolvány, a pedagógus igazolvány illetve a beiratkozási program iránt érdeklődők ügyeit. Az első félévben több száz nagymegyeri, illetve Nagymegyer környékén lakó magyar nemzetiségű polgárnak adtak információt, és segítették a magyar igazolvány és a pedagógus igazolvány megszerzésében. Az évzáró tagsági gyűlés megerősítette tisztségében a huszonkét tagú vezetőséget és jóváhagyta a 2002-es évre kidolgozott programot, amiből az első félévben az alábbi célokat valósítottuk meg: 2002. február 28-án nyitottuk meg a Városi Művelődési Központ kistermében Miklós László és Edmár Béla fotókiállítását, amelyet a szervezetű vezetőségének ifjúsági csoportja szervezett meg. A megnyitó rendezvényen nagyszámú fiatal jelent meg. Erről tanúskodik az alábbi felvétel is.

Az ifjúsági klubest résztvevői 122

2002. március 8-án ifjúsági koncertet rendeztünk a Városi Művelődési Központban. Rendezvényünk része volt a IX. Nagymegyeri Zenei Napoknak, amelybe mint társrendező kapcsolódott be a Csemadok helyi szervezete. Március 15-én tartottuk a hagyományos emlékünnepségünket a magyar forradalom és szabadságharc 154. évfordulója alkalmából. Az ünnepi megemlékezés első részét alkotta a református temetőben Szeghy Zsigmond honvéd sírjánál tartott koszorúzási ünnepség. Az ünnepségen jelen voltak és közreműködtek a Győri Deák Ferenc Szakközépiskola tanulói.

Megemlékezés Szeghy Zsigmond honvéd sírjánál A délutáni koszorúzási ünnepséget követte az ünnepi emlékest „1848, te csillag” címmel a Városi Művelődési Központ nagytermében. Az esten közreműködtek a helyi iskolák tanulói. Ünnepi beszédet Dr. Duka Zólyomi Árpád, parlamenti képviselő mondott.

123

Az ünnepi műsor résztvevői Március 28-án „Húsvétváró” címmel városi tojásfestő versenyt szerveztünk, amibe bekapcsolódott a helyi cserkészcsapat, illetve a Vasút utcai óvoda. A hagyományok ápolását szolgáló rendezvényre tizennyolcan neveztek be. A leadott hímes tojásokat egy bizottság értékelte ki, és javaslatuk alapján a résztvevőket szervezetünk díjazta. Május 2-án tartott városi ünnepségünkön az édesanyákat köszöntöttük. A város magyar tanítási nyelvű iskolái és óvodái által biztosított kultúrműsorban több mint százötven gyermek lépett fel. A Városi Művelődési Központ nagyterme ezen a vasárnap délután zsúfolásig megtelt. A 2002-es év első félévében szervezetünk felújította honlapját (www. csemadvm.sk), melyen megtekinthetők a múlt év eredményei és ez év célkitűzései. A gyors kapcsolatteremtés lehetőségét e-mail címűnk teszi lehetővé. A szervezet rendszeres munkájához mindig igyekeztünk megteremteni az anyagi feltételeket is. Az év első felében, mint a Dunaszerdahelyi járás egyetlen alapszervezetét, regisztrálták a Csemadok Nagymegyeri Szervezetét azok között a szervezetek között, akik igényelhették a magánszemélyek jövedelemadójának 1%-át. Ma már tudom, hogy e törekvés kivitelezésébe fek124

tetett energia nem volt hiábavaló. Ugyan ezt elmondhatnám a pályázati lehetőségek kihasználásáról is. Az első félévben öt pályázatot nyújtott be szervezetünk különböző alapítványokhoz. Az ötből három pályázatunk volt eredményes, amivel biztosítani tudjuk a második félévben tervezett kulturális rendezvényeinknek anyagi hátterét.

NYÁRASD

Alapszervezetünk a 2002. évben is szervesen bekapcsolódott a falu mindennapi, főként kulturális életébe. Januárban a Csemadok mellett működő NYÖM tagok (nyárasdi önkéntes művészek) Alistálban szerepeltek. Az évről-évre megrendezésre kerülő „Zsákbakutya” szórakoztató műsor elsőként azonban mindig a helyi művelődési központot tölti meg, azután indul útjára. Alistál után februárban Csallóközkürt nagyközönsége is megtekinthette a műsort.

A nyárasdiak fellépése Alistálon 125

Március 15-én az 1848-49-es események 154. évfordulójára emlékeztünk ünnepi koszorúzással a községi Petőfi-emlékműnél. E szép napot kihasználva került megrendezésre a vers- és prózamondók gálaműsorára a községi hivatal dísztermében. Résztvevői, az iskolai forduló első három helyen végzett tanulói voltak Közülük időközben hárman Vysočáni Éva és Péter, valamint Udvaros Kitti továbbjutottak a kerületi versenyre. Majd a kerületi verseny után Udvaros Kitti az országos döntőn képviselte falunkat, illetve iskolánkat. Mindannyian könyvjutalomban részesültek. Május 5-én Tekergők színjátszó csoportunk Mosonmagyaróváron vendégeskedett a XII. Moson megye nemzetközi színjátszó találkozón, és nemcsak a közönség szívébe lopták be magukat, hanem a zsűri is elismerően nyilatkozott előadásukról a kiértékelés folyamán. Számos díjat nyertek meg ezen a fesztiválon, mint például a „legjobb női főszereplő”, „legjobb csoportmunka” és a „legjobb díszlet” díját. Május 5-én délután került megrendezésre a kultúrházban a már hagyománnyá vált anyák napi műsor, melyen az óvodások, a kisiskolások és a kis citerazenekar műsorát tekinthették meg az anyukák, nagymamák, illetve minden kedves jelenlévő. Május 6-7-én immár 10. alkalommal adott otthont községünk a Gyermek színjátszók és bábosok járási seregszemléjének. A rendezést a helyi Csemadok, a Községi hivatal és a Csemadok területi választmánya vállalta magára. Idén a tavalyi (tíz csoport) rendezvényt túlszárnyalva tizenöt csoport (hét báb, hét színjátszó és a magyarországi Kóny falu csapata) szórakoztatta egymást és a közönséget. Természetesen a nyárasdi Tekergők is, mint házigazdák, színre léptek a „Hétszínvirág” című darabbal. Sikerükért köszönet jár felkészítőiknek, Gaál Lívia pedagógusnak, Nagy Irén óvónőnek. A Csemadok minden jelenlévőt ajándékkal lepett meg a jeles évfordulón. A zsűrinek, Szikhart Zsuzsanna, Kecskés Marika, Nagy Irén, Turiné Német Mária személyében nagyon nehéz dolga volt a sok színvonalas előadás közül kiválasztani azokat, akik majd az országos döntőben képviselik majd járásunkat. A kiválasztottak közt volt színjátszó csoportunk is, akik a döntőben Dunaszerdahelyen június 4-8-a közt végül is elnyerték a dinamikus térrendezés díját. Június 11-én Budapesten lépett fel a Tekergők színjátszó csoport. Július 7-14. közt kis citerásaink Békéscsabán pengették a húrokat Balogh László vezetésével. Ezt a citeratábort már ötödik éve látogatják rendszeresen citerásaink. Itt a gyerekek óriási szakmai tapasztalatra tesznek szert, mely nagyban hozzájárul egészéves munkájukhoz. 126

A Sarló citerazenekar és a Női népdalkör május 11-én részt vett Pozsonyban a Szlovák Rádió Koncerttermében megrendezett „Tavaszi szél vizet áraszt…” című népzenei versenyen, melyet a Szlovák Rádió Magyar Adása élőben közvetített. Népdalkörünk ezen kívül még május 1-jén a magyarországi Banán vendégszerepelt. Június 22-én a IV. Falunap keretén belül a falu önkormányzata elismerő oklevelet adományozott a Sarló citerazenekarnak a kultúra területén nyújtott tevékenységéért. A citerazenekar vezetője Balogh László, a népdalkör vezetője Németh Zsuzsanna. A két csoport művészeti vezetője Nagy Iván. Szervezetünk az év folyamán egyre több kulturális és társadalmi rendezvénynek volt fő- vagy társrendezője. Munkánkat az eltelt időszakban anyagilag és erkölcsileg is támogatták községünk vállalkozói, a község önkormányzata és minden egyes Csemadok tag. Edmárné Kovács Krisztina elnök és Balogh László tag

127

EKECS

A háromszázhúsz tagot számláló alapszervezetünk a 2002-es év első felében aktív tevékenységet fejtett ki. Január 17-én évzáró tagsági gyűlést tartottunk, melyen a helyi alapiskola tanulóin kívül felléptek a népdalkör tagjai is.

Az alapszervezet évzáró gyűlése

A Csemadok szervezet népdalköre 128

Az évzáró gyűlés kedves színfoltja volt Vangel Gizella nyugdíjas pedagógus köszöntése, akinek több évtizedes közösségi munkáját méltatta a szervezet elnöke, Kelemen Lajos.

Vangel Gizella köszöntése Rövid értékelésében elismerte a „régi Csemadokosok” áldozatkész munkáját, de rámutatott arra a fontos feladatra is, hogy „fiatalítsuk” tagságunkat. Ennek érdekében már az alapiskolás tanulók között tagtoborzást végzünk. Őket igyekszünk minden rendezvényünkbe bekapcsolni. Így volt ez az 1848-as eseményekről való megemlékezésekben is. Együtt koszorúztak a Csemadok-tagokkal. Tóth Mária, Varga Irén, Ekecs

Emlékünnepség március 15-én 129

APÁCASZAKÁLLAS

Az év elején tagjaink közül páran színházlátogatáson vettek részt Komáromban a Jókai Színház művészei által bemutatott Tizedes meg a többiek című előadásán. Március 1-jén tartottuk a helyi Vöröskereszt szervezettel közösen szokásos évzáró taggyűlésünket.

Az évzáró tagsági gyűlés vendégei és irányítói Hagyományunkhoz híven az idén is összekötöttük évzárónkat egy kiállítással, melyet régi tárgyakból alakítottunk ki. „Múltunk” címmel több régiséget gyűjtöttünk össze, melyhez nagy segítséget nyújtottak tagjaink. Az idősebb korosztály számára talán nem sok újat mutattak ezek a dolgok, de az évzárót követő héten idelátogató alapiskolások számára több tárgy bizony ismeretlen volt. Március 15-én a helyi kopjafánál koszorúzást szerveztünk, melyen részt vettek az alapiskola tanulói is. 130

A néprajzi kiállítás

A március 15-én tartott emlékünnepség 131

Április 26-án újabb színházlátogatáson vettünk részt, ezúttal a Komáromi Városi Művelődési Központ szervezésében bemutatásra kerülő Vágyom egy nő után című operett műsoron. Ozsvald Marika és Farkas Bálint főszereplésével egy nagyon jól sikerült előadást tekinthettünk meg. Szervezetünk az év második felében is tevékenykedett. Egy csodálatos zenés műsoron vettünk rész Komáromban a Városi Művelődési Központban. A műsor címe: „Csak a szépre emlékezem”. Október 26-án képviseltettük magunkat a járási konferencián, Vásárúton. Több szervezet képviselője jelen volt, így nagyon érdekes beszámolókat hallhattunk, gazdag tapasztalatokat gyűjtöttünk. Fontos feladataink közé tartozik a régi hagyományok felelevenítése. Október 31-én megemlékeztünk a Reformáció napjáról és egyben a halottainkról. A falu emlékművénél rövid beszédet mondott Somogyi Alfréd református lelkész, majd elhelyeztük a virágot a református, a mécsest a katolikus és a követ a zsidó halottaink emlékére. Gazsó Petronella, Apácaszakállas

PADÁNY Az elmúlt évben igyekeztünk minél változatosabb és színesebb műsorokat szervezni, együttműködni a többi szervezettel, Községi hivatallal, valamint a helyi óvodával és iskolával. Erre nagyon jó lehetőség volt az immár hagyományossá vált falunap, melynek szervezéséből minden szervezet kivette a részét. Mi a kultúrműsor irányítását vállaltuk. 2-2, 5 műsorban felléptek régi, már mondhatni visszajáró vendégek, de voltak olyanok is, akiket első alkalommal üdvözölhettünk színpadunkon. A műsorban felléptek az alistáli aerobik klub tagjai, Lévai Sándor a komáromi zeneiskola diplomás növendéke, Kis Veronika, a Padányi népdalkör, a Vásárúti fúvósok, falunk szülötte Kosári Jutka és Kovács Pityuka akit percek alatt megkedvelt a közönség. Augusztusban elhívtuk közénk Bugár Ildikót, aki az egészséges életmódról, az ásványokról és vitaminokról tartott nagyon tanulságos előadást. Az évet a fenyőünneppel zártuk. 132

Padányban már hagyománya van a szervezetek közös évzárójának, ahol a falu apraja-nagyja közösen ünnepel. Így volt ez idén januárban is. Az 1848. március 15-i ünnep tiszteletére újságot készítettünk, melyben a forradalom eseményeit, történéseit elevenítettük fel. Megnéztük a Kassai Thália Szinház előadásában a „Hatan pizsamában” című színdarabot. A NÉPDALKÖR Az immáron öt éve működő népdalkör a tavalyi évben sem tétlenkedett. A nótás kedvű lányok, asszonyok nagyon sok meghívásnak tettek eleget, mellyel nem csak a nóta iránti szeretetüket igyekeztek bizonyítani, hanem nagyban hozzájárultak ahhoz is, hogy falujuk neve még ismertebbé váljon. Felléptek Gombaszögön, a 44. Országos Dal és Táncünnepélyen valamint az „Apáink öröksége” c. népzenei fesztiválon, együtt ünnepeltek a 25 éves jubileumukat ünneplő Csallóküzkürti népdalkörrel. A nótás kedvű asszonyokat külföldön is szívesen látják. Vendégei voltak a „Magyar lánynak magyar a babája…” címmel rendezett magyar nóta és népdaldélutánnak, részt vettek Egerben a Palócgálán, ahol a csoport aranyminősítést kapott. Természetesen a népdalkör otthon, a saját falujában is szívesen énekel. Állandó fellépői a falunapi ünnepségeknek, évzáróknak. Nem csak fellépői, de szervezői is a mentálisan sérült gyerekek karácsonyi ünnepének. A szomszédos faluban is szívesen tapsoltatják meg az embereket. Rendszeres résztvevői a bögellői rendezvényeknek.

133

KONFERENCIÁINK ÉVE (2003) CSILIZRADVÁNY

A Csemadok alapszervezet aktív előkészítője és szervezője volt a hagyományos falunapnak 134

EKECS

Az alapszervezet taglétszáma 320 fő volt. A szervezet megszervezte a Felvidéki népviseleti babák kiállítását. László Tamás vezetőségi tag vitte el a szervezet koszorúját március 15-én, Pozsonyba, a medikus kertbe az ünnepélyes keretek között leleplezett új szobrához. Varga Gyula elnök, Ekecs

APÁCASZAKÁLLAS

Az év elejét talán már hagyományosan színházlátogatással kezdtük, Komáromban a „János Vitéz” című előadást tekintettük meg. Március 14-én tartottuk évzáró taggyűlésünket, amelyen felléptek a helyi óvodások és az alapiskola szavaló és énekkara. Műsorunk a március 15-ei ünnepségek jegyében készült és nagyon jól sikerült. Március 15-én koszorúzások voltak a faluban. Először Ekecsen, majd fáklyás menettel átvonultunk Apácaszakállasra a kopjafához, ahol beszédet mondott polgármesterünk Polák László, fellépett az ekecsi népdalkör. A koszorúzást követően kiállítást tekintettek meg a kultúrházban, melynek témája szintén az 1848-as magyar szabadságharc volt. Május első vasárnapja – Anyák napja. Nagy örömmel készültek erre a napra a helyi óvodások, akik nagyon szép műsorral lepték meg anyukáikat, nagymamáikat. Az ekecsi alapszervezettel közösen autóbuszt indítottunk Bősre az ünnepségre, ahol néhány tagunk képviselte szervezetünket.

135

Elek Judit kiállítása Az anyák napi kultúrműsor A szervezet vezetősége

136

JEGYZETEK 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37.

Jegyzőkönyv, 1949. január 14-én tartott találkozóról Varga László: Az első lépések, 12. old. Őszi Irma-Sidó Zoltán: Ötvén év szolgálat, 13. old. 1949. augusztus 3. Jegyzőkönyv a Csemadok elnökségi üléséről 1949. júniusa után 1950. január 25. lásd pl. a nagymegyeri az ekecsi szervezet megalakulását Somorja, Dunaszerdahely, Nagymegyer, Ekecs, Baka, Vásárút, Sikabony Bibliotheca Hungarica, Somorja, A Csemadok Országos Levéltára, Biblioteca Hungarica Somorja u.o A tagsági könyvet az 1950-es év végéig vezettek A havi tagsági díj 1957. január 1-ig maradt érvénybe A Csemadok Országos Elnökségének, 1949. augusztus 3-án készült jegyzőkönyve lásd az alakuló gyűlés jegyzőkönyvét 1949. november 16-án írt beszámolót Múltunk és jelenünk, Csemadok Dunaszerdahelyi JB, 8. old Csemadok országos levéltára u.o. Csemadok Országos Levéltára A Csemadok Országos Levéltára A Csemadok Országos Levéltára A Csemadok Országos Levéltára Múltunk és jelenünk, Csemadok Dunaszerdahelyi JB, 32. old Jelentés 1950. február 20-ról, Csemadok Országos Levéltár A Csemadok Országos Levéltára Múltunk és jelenünk, Csemadok Dunaszerdahelyi JB, 8. old. lásd a 22. old. Az alakuló gyűlés jegyzőkönyve A Csemadok Országos Levéltára Múltunk és jelenünk, Csemadok Dunaszerdahelyi JB, 15. old Kulacs László, Vörös (Kiss) Margit elbeszélése alapján A Csemadok Országos Levéltára Csemadok Országos Levéltára u.o Csemadok Országos Levéltára Csemadok Országos Levéltára u.o.

137

38. 39. 40. 41. 42. 43.

138

Csemadok Országos Levéltára A Csemadok Országos Levéltára Szabó Zsuzsanna adatai alapján A Csemadok Országos Levéltára Gáspár Tibor: Kulcsod évszázadai, 36. old. Adatközlők: Inczédy Gizella, Horváth Julianna, Petőcz Janka, Rácz Irén (Csilizradvány)

FORRÁSMUNKÁK 1. 2. 3. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

A Csemadok Országos Levéltára, Bibliotheca Hungarica, Somorja Az Apácaszakállasi, Csilizradványi, Ekecsi, Padányi, Nyáradi Csemadok Alapszervezetek forrásanyaga, fotói Gáspár Tibor: Kulcsod évszázadai, Kulcsod, 2001 Ösvény, a Csemadok Dunaszerdahelyi TV Módszertani és információs lapja 1-2. évfolyam, 2001-2002, Őszi Irma–Sidó Zoltán: Ötven év szolgálat, Dunaszerdahely, 2000 Szabó Rezső: A Csemadok és a prágai tavasz, Kalligram, 2004 Varga László: Az első lépések, Dunaszerdahely, 1999 Varga László: Múltunk és jelenünk, Dunaszerdahely, 1989 Varga János: A Csemadok 25 éve, Madách, 1974 Végh Ferenc: Roduan-Csilizradvány, 2003

139

VAKAT

TARTALOM Bevezető ........................................................................................... 5 Az első lépések ................................................................................. 7 Emlékeket idézve ............................................................................ 71 Az elmúlt öt év eseményei ............................................................. 91 Jegyzetek ....................................................................................... 137 Forrásmunkák ............................................................................... 139

vakat

A Gyurcsó István Alapítvány Könyvek sorozatban megjelent: 1. Vígan zengjetek citorák Csallóközi betlehemes játékok és mendikák, gyűjtötte és válogatta: Ág Tibor, 1992 2. Marczell Béla: A Csallóköz hiedelemvilága, 1994 3. Cséplő Ferenc: Réte - bástya és menedék Helytörténet két egyházi könyv köré építve, 1995 4. Bíborpiros szép rózsa Népzenei gyűjtés Peredről, a dallamokat válogatta: Ág Tibor, 1996 5. Tánczos Tibor: Ötven éve történt, A kitelepítés és a deportálás története Nagymegyeren, 1996 6. Ázik, nem fázik, A nagyabonyi népdalkör legkedvesebb dalai, 1996 7. Legendák és tények Nagymegyer városának történetéből, Tánczos Tibor: A nagymegyeri Mátyás legendák; Henkey Gyula: A nagymegyeri magyarok etnikai embertani képe, 1997 8. Barsi Ernő: Tanácsok népdalcsokrok összeállításához, 1997 9. Marczell Béla: Naptár és néphagyomány, Csallóközi népszokások, 1997 10. Zalabai Zsigmond: Koszorúk, 1998 11. Nagy Iván: Erősíteni szíveket, Balony község népzenei monográfiája, 1998 12. Szőke István: A bábjátszás ábécéje, Az ujjtól a marionettig, 1998 13. Varga László: Az első lépések, A Csemadok Nagymegyeri Szervezetének és a Nagymegyeri járás Csemadok-szervezeteinek története, 1999 14. Himmler Zsófia: Mindentlátó királylány, Népmesedramatizációk gyermekbábcsoportoknak, 1999 15. Ág Tibor: Felsütött a Nap sugára, Kelet-Szlovákiai népdalok, 1999 (MC melléklettel) 16. Metzner Valéria: Emlékezés, A Csemadok rétei szervezetének megalakulása és tevékenysége napjainkig, 1999 17. Móser Zoltán: Körülvesznek engem a dalok, (A népdalgyűjtő és népdalíró Czuczor Gergely), A hét szabad művészet könyvtárával (Zsámbéki Apor Vil-mos Katolikus Tanítóképző Főiskola) közös kiadásban, 2000

18. Presinszky Lajos: Felső Csallóközi arcképcsarnok, 2000 19. Akkor sirassatok engem (Katona Pista összegyűjtött nótái), 2000 20. Lement a vacsoracsillag, Bartók Béla szüle-tésének 120. évfordulója alkalmából, Válogatás az 1910-es év nagymegyeri gyűjtéséből, Összeállította Ág Tibor, 2001 21. Sidó Zoltán-Őszi Irma: Ötven év szolgálat A Csemadok tevékenysége az Érsekújvári járásban (1949-1999), 2001 22. Ág Tibor: Csináltassunk hírharangot, Nyitra-vidéki népballadák, 2001 (CD, MC melléklettel) 23. Vas Ottó: Hogyan tanuljunk verset, prózát? Előadók és felkészítők kézikönyve, 2001 (MC melléklettel) 24. Henkey Gyula: A Csallóközi magyarok etnikai embertani képe, Alistál környéke, Bős, Nagymegyer, Csallóközi összefoglaló tanulmány, 2002 25. Varga László: Béke poraikra, Az 1. és a 2. világháború áldozatai és hősei Nagymegyeren, 2002 26. Csiba Lajos: Őszi szarvasbőgések, tavaszi szalonkázások, Csallóközi vadásznapló, 2002 27. Borsi Ferenc: Mi vagyunk a rózsák, Az érzékiség képi ábrázolása a magyar népdalokban, 2003 28. Tánczos Tibor: Az öreg juhász szép meséje és más elbeszélések, 2003 29. Ág Tibor: Semmit sem vétettem Nyitra városának, Nyitra-vidéki magyar népdalok, 2004 30. Varga László: Kultúránk szolgálatában, A Nagymegyeri körzet Csemadok szervezeteinek kialakulása és fejlődése, 2004

Gyurcsó István Alapítvány hangzóanyag-sorozat: 1. Ág Tibor: Felsütött a Nap sugára, MC, 2000 2. Ág Tibor: Csináltassunk hírharangot, MC-CD, 2001 3. Vas Ottó: Hogyan tanuljunk verset, prózát?, MC, 2001 4. Bíborpiros szép rózsa, a népzenei vetélkedő országos gálaműsorának élőfelvétele, MC, 2002 5. Bárdos Ágnes: Tánc-lánc, MC-CD, 2002 6. Semmit sem vétettem Nyitra városának, Nyitra vidéki magyar népdalok, CD, 2004

Ez a könyv a VALEUR KFT NYOMDÁJÁBAN készült 929 01 Dunaszerdahely (Dunajská Streda) Múzeum u. 208/4 Telefon, fax: (0)31 551 72 19, 551 72 18

A KIADÓ CÍME: Csemadok Területi Választmánya, Dunaszerdahely P. O. BOX 16., Bacsákova 240/13., 929 01 Dunajská Streda Tel: +421/31/552 24 78 Fax: +421/31/550 98 30 E-mail: [email protected] WEB INFO: www.csemadok-dsz.sk

VARGA LÁSZLÓ KULTÚRÁNK SZOLGÁLATÁBAN A NAGYMEGYERI KÖRZET CSEMADOK SZERVEZETEINEK KIALAKULÁSA ÉS FEJLŐDÉSE

ISBN 80 – 89001 – 29 – 7

Kiadta a Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya • A kiadásért a Csemadok terü-leti választmányának titkára, Huszár László felel • A nyomdai előmunkálatok Dunaszerdahelyen, a Csemadok területi választmányán készültek • Megjelent 700 példányban • Nyomta a Valeur kft nyomdája, Dunaszerdahelyen, 2004-ben