KÜRTÖS
s Q t r W k XIV. évfolyam 6. szám
Közéleti havilap
2016. június
Ára 0,40 EUR 150,- Ft
Európai polgári díjat kap a Csemadok Az Európai Parlament Kancelláriája június 1-jén döntött arról, kik kapják az EU tagállamaiban az Európai polgári díjat 2016-ban. A 2008-ban alapított Európai polgári díjjal olyan kivételes teljesítményt nyújtó személyeket és civil szervezeteket díjaz az Európai Parlament, akik hozzájárultak a közös megértés, a polgárok és a tagállamok közötti szorosabb integráció elõmozdításához, európai szinten is értékelhetõ, komoly teljesítményt nyújtottak mûködési területükön, vagy az EU értékeinek képviseletére hivatott programokat alakítanak ki. A díjra európai parlamenti képviselõk magánszemélyeket és szervezeteket jelölhetnek. A jelöléseket az EP-képviselõkbõl álló nemzeti zsûrik rangsorolják, majd az Európai Parlament elnöke vezetésével ülésezõ brüsszeli zsûri, a Kancellária dönt a díjazottakról. A döntés értelmében Szlovákiából az öt jelölt közül egyetlen jelöltet ismertek el, mégpedig a Csemadokot. Csáky Pál szerint, aki a Csemadokot az európai
kitüntetésre jelölte, elkötelezett szlovákiai magyarok generációinak tevékenységét ismerte el az Európai Unió ezzel a döntéssel. A díjat októberben adja át Brüsszelben az Európai Parlament elnöke a Csemadok elnökének. Csáky azt is elmondta, hogy a szlovákiai magyar közösség következõ brüsszeli bemutatkozására két hét múlva kerül sor, amikor szlovákiai magyar képzõmûvészek alkotásaiból nyílik kiállítás az Európai Parlament épületében. Csáky szerint Szlovákia európai uniós elnökségének átvétele elõtt meg kell mutatnunk magunkat, civilizált módon kell jeleznünk, hogy Szlovákiában nemcsak szlovákok, hanem más, gazdag kultúrával rendelkezõ nemzetiségek is élnek. A szlovákiai magyar közösséget prezentáló rendezvényen bemutatkozik a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusa is. Brüsszel, 2016. június 2. Csáky Pál EP-képviselõ (MKP) sajtóközleménye
CSEMADOK XXXVI. TERÜLETI KONFERENCIA Az idei év fontos és eseményteli a Csemadok életében. A szövetség vezetése fontosnak tartotta és tartja fõleg ez évben mozgósítani a tagságot a társadalmi és politikai események kapcsán, de azért is, mert az idén tisztújító ülésekre kerültkerül sor az alapszervezetektõl kezdve a legfelsõbb szintig. Járásunkban az alapszervezetek évzáró közgyûléseire a koratavasz során került sor. Volt, ahol változások voltak a vezetõség összetételében, vagy új vezetõséget választottak. Reméljük, hogy a cserék a munka továbbvitelét és helyenként megújulását fogják segíteni. A Csemadok területi konferenciájára május 21-én került sor Inámban. A kon-
ferenciára 46 küldöttet hívtak meg, közülük 43-an jelentek meg (93,5%), a 21 alapszervezetbõl 19 képviseltette magát (90,5%). Hiányoztak Óvár és Ipolykér képviselõi. A területi választmány tevékenységét és gazdálkodását az elmúlt négyéves idõszakban Balogh Gábor, a TV elnöke ismertette. Értékelõ beszédében szólt az alapszervezetek és a területi választmány együttmûködésérõl, kapcsolattartásáról, a szervezeti élet betartásáról, a jelentések hiányosságairól, a tagsági illetékek beszedésérõl, a levelekre és körlevelekre való reagálásról, az egymás rendezvényeinek támogatásáról, az összetartásról, az összefogásról, a társadalmi és a politikai életben történõ
eseményekhez való közömbösségrõl. Mindezek hiánya kihat közösségi, társadalmi, politikai életünkre, nehezíti az itt élõ magyarság érdekképviseletének hatékonyságát helyi szintektõl a legmagasabb szintig. A területi választmány elnöksége tagjainak is jobban ki kell venniük részüket a TV programjának teljesítésébõl, szervezésébõl. Mindezek javításában, erõsítésében fontos szerepe van a Kürtös havilapnak, ha a szerkesztéséhez és fõleg a terjesztéséhez pozitívan viszonyulunk. Segítségével is szeretnénk tovább erõsíteni az itt élõ magyarság megtartó erejét, összetartását, összetartozását. Folytatás az 5. oldalon
„A haza nemcsak föld és hegy, halott hősök, anyanyelv, őseink csontjai a temetőkben, kenyér és táj, nem. A haza te vagy, szőröstül−bőröstül, testi és lelki mivoltodban; ő szült, ő temet el, őt éled és fejezed ki, mind a nyomorult, nagyszerű, lángoló és unalmas pil− lanatokban, melyek összessége életed alkotja. S életed a haza életének egy pillanata is" Márai Sándor
2 Kürtös
Közélet
Tempfli atya halálára 2016. május 25-én Tempfli József nyugalmazott nagyváradi püspök életének 86., papságának 54., püspökségének 27. évében hosszú betegség után, szentségekkel ellátva elhunyt. Tempfli atya régiónkba is többször ellátogatott, többek között Ipolybalog község díszpolgára is volt. Temetési szertartásán részt vett a falu küldöttsége Bálint Péter polgármesterrel az élen. Az atya földi maradványait a nagyváradi székesegyház kriptájában helyezték örök nyugalomra. Itt nyugszik Ipolyi Arnold, volt nagyváradi püspök is, az ipolybalogi alapiskola névadója. A küldöttség tagjai az õ sírjánál is koszorút helyeztek el. Nyugodjanak békében! Az alábbiakban Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége elnökének kivonatos búcsúját közöljük. Hosszú út végén búcsúzunk Tõled, Püspök Atya! Köszönjük, hogy sváb származású ember létedre magyarokat megszégyenítõ magyar nemzeti elkötelezettséggel, mélységes keresztény hittel és végtelen emberséggel, alázatosan élted életedet, szolgáltad keresztény testvéreidet és magyar nemzetedet. Köszönjük, hogy visszaszerezted a hajdani nagyváradi püspökség méltóságát, hatalmának egy részét. Köszönjük, hogy mindvégig hû maradtál példaképedhez, Márton Áron püspökhöz, és továbbadtad az õ tanításait. Köszönjük, hogy magyar nemzetszolgálatodért kitüntethettünk élõ embernek kijáró legmagasabb kitüntetésünkkel, a Magyar Nemzetért Érdemérem ezüst fokozatával, és nevedet viselõ emlékfát avathattunk Ópusztaszeren, a Nemzeti Történeti Emlékparkban ott, ahol Árpád nagyfejedelem és vezérei megtartották az országalapító szert. Engedd meg, hogy holtodban átadjuk legnagyobb kitüntetésünket - amelyet csak posztumusz ítélünk oda - a Magyar Nemzetért Érdemérem arany fokozatát.
A Szentlélek-templom Veresegyházon május 14-én a Szentlélek-templom ünnepélyes felszentelésére került sor. Az önkormányzati tulajdonban lévõ templom szentelésének liturgiáját dr. Beer Miklós váci megyéspüspök celebrálta. A több mint négyszáz ülõhelyes templom pontosan egy év alatt épült fel Nagy László építész-tervezõ tervei alapján, amely kimagasló mûvészi értéket is képvisel. Gratulálunk Veresegyház Önkormányzatának és Pásztor Béla polgármester úrnak, köszönjük, hogy e különleges élmény részesei lehettünk.
2016. június
A nemzeti összetartozás napja
A Csemadok június 4-én, Éberhardon és Félen rendezte meg emlékmûsorát a nemzeti összetartozás napja alkalmából. Az emléknap Éberhardon, az Apponyi-kápolnában kezdõdött ökumenikus istentisztelettel. Igét hirdetett és áldást mondott Somogyi Alfréd református lelkész és Zsidó János katolikus plébános. A megemlékezésen jelen volt Klobusiczky Miklós, Apponyi Albert unokája is. Somogyi Alfréd beszédében rámutatott, hogy fáj nekünk, aminek fájnia kell, de a jövõre tekintésünk nem épülhet fájdalomra, hanem az összefogásra, egymásra tekintésre és istentekintésre kell hogy épüljön. Változtassunk az eddigi gondolkodásunkon. Kezdjünk el nemzetben és Kárpát-medencében gondolkodni. Zsidó János beszédében kitért népünk tehetségére, ezért ezt a népet nem lehet halálra ítélni, ennek van jövõje, van küldetése. Legyünk hûségesek identitásunkhoz, keresztény hitünkhöz, magyarságunkhoz, édes anyanyelvünkhöz, maradjunk meg annak, aminek Isten alkotott minket, és így építsük a jövõt. Kovács László történész beszédében Apponyi Albert Trianonban elmondott beszédébõl idézett, melyben a népszavazás megvalósítását követelte hazánk azon részeire, amelyet tõlünk elszakítani akarnak. Sajnos ez nem valósult meg. A trianoni békediktátum következményeit ma is szenvedjük. Ez az az esemény, amelyet tudomásul vehetünk, de bele soha nem nyugodhatunk, ha élni akarunk. És mi élni akarunk, és magyarként akarunk élni az idõk végezetéig. Klobusiczky Miklós, az unoka elmondta, hogy az összetartozás alapja a közös istenszeretet, a családszeretet, a hazaszeretet, a közös nyelv és a közös értékek. Délután a megemlékezés emléküléssel folytatódott, amelyen beszédet mondottak Bárdos Gyula, a Csemadok elnöke, Godó Éva, Éberhard polgármestere, dr. Szakály Sándor történész, a VERITAS Történetkutató Intézet fõigazgatója, Anna László történész. Beszédeikben történelmi visszatekintéseket hallhattunk a trianoni eseményekrõl, az Apponyi családról, Éberhard történelmérõl. Kiemelték, a határok nem választhatnak szét minket, közös nyelvünktõl, kultúránktól, múltunktól nem foszthatnak meg, a nemzet egy és oszthatatlan. A megemlékezési ünnepséget a féli Szent Miklóstemplomban a Komáromi Kamarazenekar ünnepi hangversenye zárta. Az oldal anyagát írta Balogh Gábor
2016. június
Közélet
„MÁR A NAGYKÜRTÖSI JÁRÁS IS FELZÁRKÓZHAT“
Kürtös 3
Kisiskoláink megmaradásáért
2016. június 1-jén ünnepélyes keretek között megnyitotta képviselõi irodáját Csalárban MVDr. Csicsai Gábor PhD., a HÍD párt parlamenti képviselõje, a mezõgazdasági bizottság elnöke. Megnyitó beszédében Ádám Béla, Csalár község polgármestere kiemelte és hangsúlyozta a létesítmény fontosságát, mivelhogy a Nagykürtösi járásból nincs parlamenti képviselõ. Annál értékesebb és tiszteletre méltóbb az a gesztus, hogy a dunaszerdahelyi régióból származó politikus erre a vidékre helyezi irodáját. Az ünnepi megnyitón Mgr. Hrablaj Ján, bussai plébános áldása után Csicsai Gábor ünnepi beszédével nyitotta meg az újonnan kialakított irodát. Kifejezte sajnálatát a régió helyzetével kapcsolatban és abban való reményét, hogy az iroda megnyitásával segíteni tud munkahelyek teremtésében, a vidék fejlesztésében és más téren is, közvetlen kapcsolatba lépve a helyi lakossággal, vállalkozói szférával. A megnyitó ünnepségen részt vettek a Besztercebánya megyei polgármesterek, valamint a HÍD párt megyei és járási elnökei. Továbbá jelen volt a Nagykürtösi járás magyar ajkú községei polgármestereinek nagy része, Vörös Péter, a HÍD párt parlamenti képviselõje, az oktatásügyi bizottság tagja, aki a megnyitó után találkozott a térség kisiskoláinak igazgatóival. A képviselõi iroda nyitvatartása minden munkanapon reggel 8 órától délután 14 óráig van. További információk az iroda mûködésérõl elérhetõk a csalári községi hivatal telefonszámán. Az ünnepélyes megnyitó után a fogadáson résztvevõk szinte egyhangúlag adtak hangot azon véleménynek, hogy az iroda mûködése csak pozitívumot hozhat ennek a régiónak, és személyesen is megköszönték Csicsai Gábor képviselõ úrnak, hogy úgymond felkarolta ezt az elárvult vidéket. Vizi József
Felnõttként visszatekintve bizton állíthatjuk, hogy mindnyájunk életének alapköve és igen fontos kiindulója, indítórugója maga az iskola. Úgy gondolom, és biztosan nem vagyok ezzel egyedül, nagy részben meghatározza életünket, hogy milyen oktatásban és fõleg hogy milyen nyelven sajátítjuk el alapismereteinket. Bizonyított tény, hogy aki az anyanyelvén teszi meg ezt, az biztosabb, erõsebb alapra építkezik. Rajtam kívül nagyon sok családot ismerek, ahol a gyermekek magyar nyelvû alapiskola után stabilan állták meg helyüket további tanulmányaikban szlovák nyelven. Mondhatom, helyes döntés volt ez a szülõk részérõl, mivel nem vonták meg gyermekeiktõl anyanyelvünk, a magyarság, történelmünk megismerését. Sajnos azonban manapság egyre többen döntenek ellenkezõleg, és így valószínûleg nagyobb az esély arra, hogy utódink elfeledik majd, honnan is jöttünk. Többek közt ezért is igen fontosak és bizony szükségesek az olyan találkozók, ahol is rámutatnak és beszélnek a problémáról, hogyan lehetne megoldani a magyar kisiskoláink problémáit, és nem hagyni bezáratni azokat. Ez volt a legfontosabb célja annak a találkozónak is, amelyen Vörös Péter, a HÍD párt parlamenti képviselõje, az oktatásügyi bizottság tagja találkozott a térség kisiskoláinak igazgatóival és polgármestereivel. A rendezvény régiónkban Csalár községben zajlott 2016. június 1-én, amelyen hét falu: Lukanénye, Csáb, Ipolyvarbó, Óvár, Ipolyhídvég, Ipolybalog és Ipolynyék iskolaigazgatói és polgármesterei vettek részt. Hogy Vörös Péter, a MOST-HÍD párt parlamenti képviselõ szavaival éljek - aki jelenlétével tisztelte meg a találkozót - „az Ipoly mentén sajnos szomorú a helyzet oktatásügyi vonalon is“. Ipolynyéken és Ipolybalogon nagyobb iskolák mûködnek, míg a többiben nagyon alacsony a tanulók létszáma. Az õ esetükben a minisztériummal való külön egyeztetésre lesz szükség, hogy az ilyen iskolák tovább mûködhessenek. Iskoláink csak úgy menthetõk meg, ha a törvény is figyelembe veszi a nemzetiségi oktatás speciális szempontjait. Jó lenne, ha pártállásra való tekintet nélkül tudnánk együttmûködni az iskoláink megõrzése és gyerekeink jövõje érdekében is. Végül szívbõl kívánom: legyenek olyan iskoláink, mint a kéméndi, ahol - az iskola mottóját idézve - minden gyermek otthonra talál. Z.Zs.
4 Kürtös
Kultúra
CSEMADOK XXXVI. TERÜLETI KONFERENCIA Folytatás az elsõ oldalról
A választások eredményeként továbbra is Balogh Gábor maradt a TV elnöke, alelnök Kliment Éva, ellenõr Donè Bojtos Katalin. Az elnökség további tagjai: Balko Zsófia - Lukanénye, Bodzsár Gyula - Inám, Hrubík Béla - Ipolynyék, Filip József Szécsénykovácsi, Ing. Za ko Ervin - Csáb. Az Országos Tanács tagjai és póttagjai: Balogh Gábor, Hrubík Béla, Kliment Éva, Filip József. Küldöttek a Csemadok Országos Közgyûlésére: Balogh Gábor, Hrubík Béla, Kliment Éva, Ing. Za ko Ervin, Bodzsár Gyula. A következõ idõszakban már nem vesz részt az elnökség munkájában Kois Szilvia - Ipolyvarbó, valamint lemondott az ellenõri posztjáról Vanda Zsófia is. Mindkettõjüknek a közgyûlés nevében köszönõlevél átadásával fejeztük ki köszönetünket hosszú éveken át tartó becsületes munkájukért. Az elfogadott határozat tovább ösztönzi az alapszervezeteket, a területi választmányt a hatékonyabb együttmûködésre, valamint javasolja egy közösségi fórum megszervezését iskoláink megmaradásának jövõjével kapcsolatban. A konferencia kísérõrendezvénye a Biblia pauperum címû képkiállítás volt. Köszönjük Inám község önkormányzatának és a helyi Csemadok-alapszervezetnek a konferencia megszervezésében és lebonyolításában nyújtott segítségüket. BG
Fayl Frigyes-emlékkoncert Május 29-én került sor a neves zenepedagógus, Fayl Frigyes tiszteletére rendezett emlékkoncertre Nagycsalomján, a szabadtéri színpadon. A már hagyományos, 11. alkalommal sorra kerülõ koncerten részt vettek a kékkõi, nagykürtösi, ipolysági, ipolybalogi, valamint a balassagyarmati és salgótarjáni mûvészeti iskolák diákjai. Az idõjárás igazán elkényeztette az elõadókat és a nézõket. A kulturális program mellett, mely igen gazdag volt, a kisebb korosztály nem kis érdeklõdéssel vett részt a kézmûves-foglalkozásokon nem csak úgy mint nézõk, hanem mint résztvevõk is. Pásztor Roman
2016. június
50. ORSZÁGOS NÉPMŰVÉSZETI FESZTIVÁL
A Csemadok Országos Tanácsa és Zselíz városa megtartotta az 50. Országos Népmûvészeti Fesztiválját a Schubert parkban. Ebbõl az alkalomból 10-én (pénteken) 9.00 órai kezdettel emlékülést rendezett a Csemadok a zselízi Városháza dísztermében, amelyen mintegy nyolcvan személy vett részt. Még ezen napon az „Egyszer volt, hogy is volt“ kiállítás megnyitó volt a Csemadok Házban. A kiállítás anyaga az eddig megrendezett fesztiválok anyagaiból és képeibõl állt össze. Este 19.00 órakor a lévai Czeglédi Péter Református Gimnázium Gaudium énekkara Kiss Beáta karnagy vezényletével - valamint a Lévai járás menyecskekórusai, illetve énekcsoportjai közös énekcsokorral nyitották meg az ünnepséget. Ünnepi beszédeket mondtak Juhász András, Zselíz polgármestere és Bárdos Gyula, a Csemadok országos elnöke. A megnyitó utáni kultúrmûsorban felléptek: Agócs Gergely népmûvész, a zselízi Kincsõ néptáncegyüttes, népzenei prímások és énekesek, valamint a Szõttes néptáncegyüttes. A szombat délután kezdõdõ és késõ estig tartó mûsorokban felléptek a tehetségkutató mûsorok szereplõi, hagyományõrzõ csoportok, táncegyüttesek, az Ifjú Szivek Táncszínház és a Magyar Nemzeti Táncegyüttes (volt Honvéd Táncszínház). Vasárnap délután 16.00 órától került sorra az 50. Országos Népmûvészeti Fesztivál gálamûsora. A fellépõket a közönség vastapssal jutalmazta. Aki ott volt, látta, hogy a nagysikerû fesztivál mind a három napon át nagyszámú közönség elõtt zajlott, az idõjárás nem befolyásolta a rendezvény sikerét. Végezetül elmondhatjuk, hogy a fesztivál sikeresen tért vissza Zselízre, ez nagyrészt a szervezõknek is köszönhetõ, akik mindent megtettek ennek érdekében. Balogh Gábor
2016. június
Oktatás
A k i re b ü s z k é k v a g y u n k …
Népmesemondó verseny Rozsnyón
Hetedik évfolyamához érkezett az Ipolyi Arnold Népmesemondó Verseny, amelyet a Csemadok Országos Tanácsa megbízásából a Szlovákiai Magyar Mûvelõdési Intézet a magyarság kiemelkedõ néprajzkutatójának és folklórgyûjtõjének, Ipolyi Arnoldnak tiszteletére hirdet meg évente. A nyolc regionális döntõbõl a 2016. június 6-án megrendezett rozsnyói döntõbe 76 versenyzõ jutott. E nemes versenyen az Ipolynyéki Balassi Bálint Magyar Tanítási Nyelvû Alapiskolát a második osztályos tanuló, Baráth Viktória képviselte. A versenynek Rozsnyón a történelmi városháza épülete adott otthont. A megnyitóban a verseny házigazdái: György Henrietta, Varga Lia és Nagy Zsuzsanna üdvözölték a versenyzõket, felkészítõket, szülõket, vendégeket. Bárdos Gyula, a Csemadok elnöke és Szesztay Ádám, Magyarország kassai fõkonzulja köszöntötte az egybegyûlteket. A megnyitó után minden versenyzõ a saját kategóriájában mutathatta meg tehetségét, tudását. A versenyzõk teljesítményét néprajzosokból, elõadómûvészekbõl és pedagógusokból álló szigorú szakmai zsûri értékelte a következõ összetételben: Badin Ádám, Bukovics János, Kovács Marianna, Nagy Iván, Pusko Gábor, Sándor Ildikó, Sipos Anna, Varga Norbert. A verseny egyik célkitûzése a felföldi kulturális régió néprajzi sokszínûségének megjelenítése volt, az egyes tájegységekhez kötõdõ mesék, történetek, viselet, tájnyelv és tájszavak révén. Baráth Viktória a II. kategóriában indult. Viki a Paradicsomi utas címû palóc népmeséjével varázsolta el a zsûrit. A tehetséges kis mesemondó káprázatos teljesítményt nyújtott. Humoros meséjével mosolyt csalt minden hallgató arcára. Ez a teljesítmény meghozta számára a várva várt sikert, elõadása elnyerte a zsûri tetszését, az országos döntõn aranysávos helyezést ért el. A verseny szervezõi nagyon színes programmal kedveskedtek a versenyzõknek. Mesélt Bukovics János, a Kerek Perec Egylet Juhászmesék címû elõadása fergeteges sikert aratott a gyerekek körében. Az egész nap folyamán közremûködött és a jó hangulatról gondoskodott a nagyölvedi Nagy Csomor családi zenekar. Míg a versenyzõk szórakoztak a délután folyamán, addig a felkészítõ tanárok részére a zsûri szakmai értékelést tartott. Ezen a versenyen kicsi és nagy fantasztikus jól érezhette magát, öröm egy ilyen nap a mesemondók és felkészítõk életében. Viktóriának szívbõl gratulálunk, az iskolád nagyon büszke rád. A népmesemondó verseny minden szervezõjének hálás köszönet az odaadó munkájáért, a feledhetetlen élményért, ezért a színvonalas szervezésért. Deák Urbán Zsuzsa
Kürtös 5
Rendhagyó irodalomóra és múzeumpedagógiai foglalkozás a Mikszáth Kálmán Emlékházban
2016. május 27-én nem mindennapi irodalomórának lehettek részesei az Ipolyi Arnold Alapiskola 7. osztályának tanulói. Rendhagyó helyszínen és keretek között ismerkedtek meg a nagy magyar író, Mikszáth Kálmán életével és munkásságával. A múzeum munkatársa, Németh Zita segítségével és irányításával megtekintették az emlékház Itt élte át c. kiállítását, amely során részletes információkat kaptak Mikszáth életével és néhány mûvével kapcsolatban. A tárlatvezetés után a múzeum udvarán volt lehetõség a kikapcsolódásra, ugyanis a diákok kipróbálhatták azokat a régi fajátékokat, amelyeket az író gyerekkorában használ(hat)tak, így pl. a katapultot, gólyalábat, diótörõt, tekét stb. A pihenés után viszont ismét a tanulásé, ill. az ismétlésé, rögzítésé volt a szerep, mert egy keresztrejtvény segítségével fel kellett
idézniük az eddig megszerzett ismereteket. Segítségként persze igénybe vehették a tárlókban és az információs paneleken található tudásanyagot, így könnyûszerrel megoldották a rejtvényt. A múzeum nemrégiben átadott foglalkoztató helyiségében kézmûves-foglalkozások megtartására nyílik lehetõség, ez alkalommal különféle alakú köveket festettek a diákok saját fantáziájuk, elképzelésük alapján. Majd ismét a Mikszáth-életmû került terítékre, A néhai bárány c. novellával ismerkedtek a tanulók. A szöveg dramatizálására síkbábok segítségével került sor. A cselekmény és az egyes szereplõk jelleme is megfoghatóbbá, megjegyezhetõvé vált a bábozás során. A délelõtt közös fényképezkedéssel zárult az emlékház elõtti Mikszáth-mellszobornál, majd köszönetet mondtunk „Zita néni“-nek, aki a nap során nagy türelemmel és szeretettel kalauzolta a diákokat, és látta el õket új információkkal és használható tudással. -ná-
6 Kürtös
Oktatás - Közélet
Nemzeti összetartozás napja Magyarország Parlamentje 2010. május 31-én nyilvánította június 4-ét, az 1920. évi trianoni békediktátum napját a nemzeti összetartozás napjává. Ez a nap az összetartozásnak, összefogásnak állít emléket. Ezen a napon számos helyen megemlékezéseket tartanak. Ebbõl az alkalomból kifolyólag a Rákóczi Szövetség diákutaztatási programja keretében június 4-5-én a Csábi Alapiskola négy diákja tanítói kísérettel jutalomkiránduláson vett részt. A regisztráció és szállás elfoglalása után elindultunk a Kossuth térre. Az Országház megtekintése után a Budai Vár felé vettük utunkat. Kellemes, napos idõ volt, jólesett a séta, közben gyönyörködtünk a szép panorámában, ismerkedtünk a más iskolákból érkezett diákokkal. A finom ebédet a Fortuna Mátyás Étteremben fogyasztottuk el. Öt órától a Városmajori Szabadtéri Színpadon ingyenes koncertek voltak, fellépett a Créme de la Pop, a Maszkura és a Tücsökraj és a Compact Disco. A legnagyobb sikert a Compact Disco aratta, tombolt a közönség, számunkra is nagy élmény volt. Másnap megtekintettük a Magyar Nemzeti Múzeum állandó kiállítását, majd megköszöntük idegenvezetõnknek a kitartó együttmûködést és elindultunk hazafelé. A nemzeti összetartozás napja alkalmából szervezett kirándulás számunkra nagy élmény volt, hiszen fontos a határon innen és a határon túl élõ magyarság kapcsolatainak erõsítése, egymás jobb megismerése. Köszönjük a Rákóczi Szövetségnek az odaadó és kitartó munkáját. / ZSz /
Menyhárt József a Magyar Közösség Pártjának új elnöke Menyhárt Józsefet választották a Magyar Közösség Pártja (MKP) új elnökének 2016. június 11-én a párt tisztújító kongresszusán, Érsekújváron. A párt második legfontosabb posztját az Országos Elnökség (OT) vezetését - Õry Péter, az MKP korábbi önkormányzati alelnöke tölti majd be. Menyhárt Józsefet, a párt dunaszerdahelyi járási elnökét - akire egyedüli jelöltként szavazhatott a csaknem kétszáz kongresszusi küldött - 180 igen szavazattal 16 ellenében, 2 érvénytelen szavazat mellett választották meg. Az MKP tisztújító kongresszusa új szakmai alelnököket is választott, valamint jóváhagyta a tervezett alapszabálymódosítást is, ez a változtatás - amely lehetõvé teszi, hogy az alapszabály a jövõben könnyebben módosítható legyen várakozásaik szerint dinamikusabbá teszi majd a pártot. Forrás: MH/MTI
2016. június
Hagyományõrzõ gyermeknap az ipolyvarbói alapiskolában A gyermek a legnagyobb áldás egy család számára, és így szinte természetes, hogy mindennapjainkat átszövi az érettük és boldogulásukért való munkálkodás, tevékenykedés, hiszen mindig a legjobbat szeretnénk megadni nekik. A június elsejére esõ ünnepnapjuk alkalmával úgy gondoltuk, szélesebb körben is nyújthatunk számukra valami hasznosat, értékteremtõt, így elhatároztuk, hogy a helyi alapiskola diákjait egy nem szokványos gyermeknappal lepjük meg. Kissé tartottunk a fogadtatás milyenségétõl, hiszen az intelligens elektronikai „kütyük“ világában nem biztos, hogy a szórakozás éppen e formáját fogják a legjobban díjazni a mai fiatalok, de a fogadtatás meglepõen jól alakult. Az 1930-as éveket idézõ, helyi népviseletbe öltözött házaspárként köszöntöttük a kisdiákokat és tanárokat, majd nyitottuk meg az alkalmi néprajzi kiállítást, melynek egyes elemeire és a hozzájuk fûzõdõ történetekre a híres palóc humor bevetésével próbáltuk a kis közösség figyelmét fenntartani. A jelenlevõk népviseletes babákon szemléltetve ismerhették meg múltunk viseletét és a háztartásokban használatos gyönyörû hímes szõttesek világát, valamint a könnyen hozzáférhetõ fûzfavesszõbõl készült kosarak sokféleségét. Ezt követõen egy letûnt kor játékainak bemutatására került sor, melyek egyszerû elõállítása semmilyen komoly eszközt nem igényelt annak idején, csak a leleményesség és ügyesség szabhatott határt az internet hiányában még naponta a szabadban kószáló gyermekek számára. A tanulók nagy érdeklõdéssel vették birtokukba a kiállított népi játékokat, mint pl. a bakhátat, a diótörõt, a vesszõkarikából készült célbadobót. A harciaskodás különféle kellékeivel és az ostorral csakis szigorú felügyelet mellett ismerkedtek meg, és kipróbálhatták a „csibészkedés“ eszközeit, mint a csúzlit és az egykori nyílpuskát. A „párviadalokkal“ tûzdelt játékoktól nehezen szabadulva pihenésként kézmûves-foglalkozással folytattuk a napot, amikor is „titokbagoly“ készítése és gyöngyfûzés zajlott, ha valakit pedig ezen dolgok nem érdekeltek volna, társasjátékozhatott vagy segédkezhetett az ebéd elkészítésénél, melynek következtében csak úgy repkedtek a finom illatú palacsinták a levegõben, s hogy az elfogyasztott kalóriától megszabaduljon a népes tábor, az egészséges életmód jegyében focimeccsel záródott a diákok által „fantasztikus“ jelzõvel ellátott, színes, élményekkel gazdag iskolai gyermeknap. KSz
Oktatás - Közélet
2016. június
Kürtös 7
Gyereknap a Csábi Alapiskolában
Nyárnyitó gyereknap Ipolybalogon
Vidám, hangulatos, játékos délelõtt várta a Csábi Alapiskola diákjait május 27-én. Az intézmény hagyományaihoz híven idén is megtartotta gyermeknapi rendezvényét, mely az iskola vezetõinek ötletei nyomán most is sok meglepetést tartogatott a gyerekeknek. Idegen ovisokat és iskolásokat is vendégül láttunk. Bátorfalu ovisai batikolt, Újfalu óvodásai kék, a hazai apróságok pedig zöld pólót viseltek. Így még véletlenül sem lehetett összekeverni õket. Sirak és Príbel szomszédos községek iskoláiból is érkeztek diákok. A napot egy zenés színi elõadással kezdtük. Az Arany csillag királykisasszony címû mesejátékot láttuk, amely nagy sikert aratott a közönség körében. Ezt követõen ugrálóvár, csúszda, arcfestés, lufihajtogatás várta a jókedvû, vidám társaságot. Nagy sikerük volt a játékos ügyességi versenyeknek, a diákok gyûjtötték a pecséteket. Volt kötélhúzás, gránáttal célba dobás, zsákban ugrálás, sõt még bátorságpróba is. A fiúk focimérkõzést játszottak az iskola mûfüves pályáján. A rendezvény végén finom gulyásleves, kalács és édesség várta a gyerekeket. Vidáman, sok nevetéssel, jókedvvel telt el ez a nap. Köszönjük szépen mindenkinek, aki bármilyen módon hozzájárult a nap sikerességéhez.
Immáron 2. alkalommal került megrendezésre a Korona Panzió és az Ipolybalogi Községi Hivatal jóvoltából a „Nyárnyitó Gyereknap“ 2016. június 4én 14:00 órai kezdettel. Az ünnepséget Nedela Tímea nyitotta meg, majd az ipolybalogi óvodások foglalták el a színpadot táncaikkal, õket követték az inámi óvodások, akik Fazekas Mihály: Lúdas Matyi c. meséjét varázsolták a színpadra. Nagy Sára, az Ipolybalogi Mûvészeti Alapiskola tanulója egy modern tánccal nyûgözte le a közönséget. Az egész délutánt kitöltõ programokba besegített a nagykõrösi „Bohóckodjunk együtt“ csapata, akik a Vas Laci c. magyar népmese bábfeldolgozásával, ugrálóvárakkal, arcfestéssel, kézimunkázással és lufihajtogatással foglalták le a gyerekeket. A mûsorok után uzsonna várta a gyerekeket: hot dog, jégkrém valamint frissítõ. Késõ délután a gyerekeknek lehetõségük nyílt kipróbálni a vezetés fortélyait - az AM autóiskola jóvoltából, valamint bekukkanthattak az ipolynyéki tûzoltó- és rendõrautókba, 17:00 órakor az ipolybalogi diák és felnõtt csapatunk játékosai 2 x 30 percet fociztak, melynek eredménye 7:5 lett a diákcsapat javára. 30 kisgyerek 6 csapatban küzdhetett meg egymással ve-
Mondd el nekem Gyermeknapon mi lenne az álmod? Hogyha lehet, teljesítem minden kívánságod. Mert ez a nap csak rólad szól, te vagy csak a fontos, azt kívánom, ne csak ma mindig legyél boldog. /ZSz/
télkedõkben, ahol az ugrás, futás, ügyesség, kitartókészségé volt a fõszerep. Minden gyerek ajándékot kapott jutalomként. A végére elkészült a vacsora is, melyet Stricho József és Rados Tamás fõztek /gulyás és paprikáskrumpli/. Vacsora után sztárvendéggel kedveskedtünk, Badár Tamás bûvészt láttuk vendégül a színpadon. Az est fénypontja a tûzijáték volt, mellyel elbúcsúztunk a gyerekektõl. Ez a szép, gazdag, nemes esemény nem jöhetett volna létre, ha nincsenek községünknek olyan önzetlen lakói, akik minden szó nélkül besegítettek a nyárnyitó gyereknap lebonyolításába. Korona Panzió - Ipolybalog
8 Kürtös
Kultúra
2016. június
Mikszáth−napok lyezése után Nagykürtösön a Termex épületében gyülekeztünk, ahol sor került egy kávéházi beszélgetésre vendégeinkkel: Kovács László történésszel, közíróval és Görföl Jenõ Csemadok országos titkárral, fotóssal, közíróval, akiknek már több közös könyvük és kiállításuk volt országszerte, sõt Magyarországon is. Eddigi életpályájukról beszélgettünk, de fõleg
A Mikszáth Kálmán Napok május 20-án kezdõdtek Szklabonyán a Mikszáth-emlékháznál. Odaérkeztünkkor egy autóbusznyi iskolást találtunk Budapestrõl, akik javában el voltak foglalva az udvaron. Az igazi meglepetés azonban az volt, hogy egy küldöttséggel az élén itt találtuk dr. Praznovszky Mihály irodalomtörténészt, Madách- és Mikszáth-kutatót, számtalan rendezvényünk résztvevõjét, elõadóját. Megragadva az alkalmat egy rövid beszélegetést folytattunk le vele, egyúttal meghívtuk vendégnek a jövõ évi Mikszáth Kávéházba. Kérésünkre csatlakozott hozzánk, hogy velünk együtt újra közösen koszorút helyezzünk el Mikszáth Kálmán szobránál. Kedvességét ezúton is közöljük. Az emléknap következõ állomása hagymányosan a nagykürtösi evangélikus templom volt, melynek falán emléktábla hirdeti, hogy az írót itt keresztelték meg. A koszorú elhe-
a legutóbb megjelent könyvükrõl, a Biblia pauperum „a szegények bibliája“ középkori faliképeken címûrõl. Ennek a könyvnek alapján készült el az a negyven kiállítási kép, amelyek a beszélgetés ideje alatt is megtekinthetõk voltak. A könyvrõl a Kürtös márciusi száma könyvajánlójában olvashattak a kedves olvasók. A Mikszáth-napok zárónapjaként vasárnap koszorút helyeztünk el Mikszáth Kálmán sírján a Kerepesi temetõben.
Balassi Éneke idéz fel epizódokat a gyermekkortól egészen a haláláig. A bemutató nagy sikert aratott, a darab megírásával csak bõvült és színesebbé vált a Balassi-hagyaték. A dráma bemutatása után zenei koncertre került sor, amelyen Baráz Ádám
Az idén szokatlan idõpontban került sor a Balassi Emléknapra és a hagyományoktól eltérõen más programmal: május 24-én, keddi napon, 16.30 órai kezdettel. A változtatást maga a program és annak szereplõi „kényszerítették“ ki, illetve az általuk közvetített lehetõség. A rendezvény hagyományosan a kékkõi vár udvarán kezdõdött a résztvevõk köszön-
tésével és az emléktábla megkoszorúzásával. A múzeum igazgatója, Helena Ferencová és Balogh Gábor, a Csemadok NTV elnöke üdvözölték a jelenlévõket, elhelyezték koszorúikat, közben Híves István, az Ipolybalogi Mûvészeti Alap-
iskola igazgatója játszott furulyán. A megnyitó után a résztvevõk a palota dísztermébe vonultak, ahol bemutatták a „Valentinus Balassa de Gyarmath“ címû monodrámát, melyet Eva Šóšová, nagykürtösi irodalomkedvelõ, író, mûfordító, Madách- és Mikszáth-kedvelõ írt meg, rendezte Cyril Páriš, elõadta Filip Jekel, a besztercebányai Szlovák Nemzeti Színház színésze. A mintegy negyven perces darab ekkor és itt került elõször bemutatásra, ezen az emléknapon. A szerzõ megírta a darab magyar változatát is, amely a Magyarországról érkezett vendégek részére ki volt nyomatva, de más érdeklõdõk is átvehettek egy-egy példányt. A darab Balassi Bálint életébõl
balassagyarmati és Elisa Fusto, milánói zongoramûvészek négykezes zenemûveket adtak elõ telt ház mellett a hálás közönségnek. Az elõadott zenemûveket Híves István és Baráz Ádám konferálták fel. A fõleg felnõtteknek készült programok igazolták a késõbbi kezdés idõpontját, mert sok látogatót odavonzottak. Balogh Gábor
2016. június
Kultúra
Kürtös 9
JUNIÁLIS 2016
A múlt század hatvanas éveinek végén indult útjára Nagycsalomján az egykori Béke parkban a Csemadok /akkor még/ Járási Bizottsága szervezésében a Járási Dal- és Táncünnepély. Váltakozó érdeklõdéssel ugyan, de közel fél évszázada tartja magát az immár jó ideje Juniális név alatt futó járási kulturális ünnepélyünk, amely változatlanul, az idõközben szépen felújított fedett szabadtéri színpadon zajlik. Bizonyára sokaknak feltûnt, hogy az idei rendezvény a szokásostól eltérõen nem a hét utolsó napján, vasárnap, hanem kivételesen szombati napon /június 11./ került megrendezésre. A mûsor nyitányaként két helybeli tanuló, Márkus Vivien és Nagy Annamária népdalokkal léptek színpadra, õket követték az idén negyedik alkalommal megtartott ITEFESZT - Ifjú Tehetségek Fesztiválja járási tehetségkutató verseny kategóriagyõztesei: György Viktória /vers, Csáb/, Gömöry Bíborka /zene, Ipolynyék/, Hlavács Réka /ének, Ipolybalog/ és a fesztiválgyõztes, Híves Boglárka /ének, Csáb/. Ezt követõen elõbb Pásztor Roman, a Csemadok Nagycsalomjai Alapszervezetének elnöke, majd Balogh Gábor, a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya elnöke köszöntötte a közönséget. A rendezvény további részében, mondhatni immár hagyományosan, a Szerbiából Nagycsalomjára költözött Poljak Ljubka két szerb és egy szlovák népdallal aratott nagy tapsot, de a Csemadok-szervezetek csoportjai is nagy sikerrel szerepeltek: a nagycsalomjai citerások /Rimóci Gábor, Murányi Árpád/, az inámi Unicum vegyes éneklõcsoport, és akik tán még egyszer sem hiányoztak a Juniálisról és régi ismert slágerekkel mindig „feldobják“ a közönséget, a bussai Melódia énekkar. Vastapssal jutalmazta a közönség a mûsort záró SZÕTTES Kamara Néptáncegyüttes fergeteges „Három a ...“ címû produkcióját. Bár a tombolahúzással csak a délutáni programok fejezõdtek be, mert utána még Bencze Frédi és társa zenéjére szórakozhatott a közönség. A Juniális ideje alatt az érdeklõdõk megtekinthették a fedett nézõtéren a Biblia pauperum - Középkori faliképek címû kiállítást. -bgyA Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya ezúton is köszönetet mond Nagy Mihály polgármesternek, a helyi önkormányzatnak, a Csemadok Nagycsalomjai Alapszervezetének és mindenkinek, aki valamilyen módon hozzájárult a Juniális megrendezéséhez. Elszomorító, hogy a rendezvényt nem tartotta fontosnak támogatni a Szlovák Köztársaság Kormányhivatala Kisebbségi Kultúrák 2016 programja.
10 Kürtös
Hitélet
2016. június
Az Ipoly mentérõl a a száztornyú Prágába Már március végén olvashattuk a hírt, hogy tíz év után újra lesz magyar római katolikus lelkipásztor Prágában, ami biztosan egy nagyon fontos mérföldkõ a prágai magyar katolikus híveknek, de hogyan is érint minket, Ipoly menti magyarokat, a Kürtös olvasóit. Aki olvassa lapunkat, az tudja, hogy már évek óta rendszeres tudósítója a Hitélet címû rovatunknak a csábi származású Balga Zoltán, ipolyviski plébános, aki az ipolysági Fegyverneki Ferenc Közös Igazgatású Katolikus Iskola lelkésze is egyben. Õt nevezték ki a prágai magyarok lelki vezetõjének. Elõször úgy gondoltam, hogy mindjárt az áprilisi számunkba interjút készítek Balga atyával, akit még iskolás éveiben ismertem meg mint a járási szavalóversenyek rendszeres résztvevõjét, de aztán úgy gondoltam, hogy inkább akkor kérdezem, mielõtt júliusban elfoglalja az új szolgálati helyét, amikor már volt ideje átgondolni, mit is jelent majd ez a változás az õ életében. Mi, hívõk jól tudjuk, hogy nem a pap választja ki, hogy hol szeretne lelkipásztor lenni, hanem a püspökség nevezi ki az adott helyre, ami vagy tetszik, vagy nem, de egy jó pap zokszó nélkül fogadja el küldetését „Ahová állítasz - ott szolgállak...“ - Mennyire lepte meg ez a hír? Voltak valami elõzményei a felkérésnek? Kitüntetésnek érzi, vagy inkább félreállításnak, mert valljuk be õszintén, ha valaki túlságosan kötõdik a híveihez, nem mindig nézik jó szemmel. - Az egyes egyházmegyék vezetését minden fõpásztor a kölcsönös dialógus jegyében igyekszik megvalósítani. Ez történt a jelen esetben is. Dominik Duka bíboros, prágai érsekkel egy papi továbbképzésen találkoztam, mely után levélben értesített, hogy a prágai magyar külképviselet, ill. a helyi magyar civil szervezetek többszöri kérésének szeretne eleget tenni egy prágai magyar lelkészség létrehozatalával. Nem zárkóztam el a felkínált lehetõségtõl, de a döntést természetesen megyéspüspökömre bíztam, aki - a bíboros úr kérésének eleget téve - a Prágai Fõegyházmegye rendelkezésére bocsátott meghatározatlan idõre azzal a kikötéssel, hogy a Besztercebányai Egyházmegye kötelékében maradok. - Hogyan fogadták a mostani hívei, hogy itt kell hagynia õket, hiszen köztudott, hogy nagyon sokat foglalkozott velük, sok zarándokhelyet is felkerestek közösen. - Nehéz, lelkileg igen megterhelõ hónapok vannak mögöttem, ugyanis szinte napi szinten találkoztam a „miért hagy itt bennünket?“ kérdéssel. Volt, aki gratulált az új megbízatáshoz, örülve a megtisztelõ lehetõségnek, voltak, akik könnyezve fejezték ki sajnálatukat. A legnehezebb azonban az, amikor a fiatalok, diákjaim fejezik ki mindezt. Szívemhez nõtt a helyi közösség, az iskola, melyet mindig szívügyemnek tartottam, természetes, hogy hiányozni fogunk egymásnak. - Régebben régiónkat irigyelték a teli templomokért és azért, hogy a fiatalok is szívesen gyakorolják vallásukat. Mostanra mintha ennek az ellenkezõje lenne jellemzõ. Lassan már miszsziós területté válunk. Szükségünk volna az ilyen agilis, fiatal magyar lelkipásztorokra. Nem érzi, hogy itt nagyobb szükség volna Önre? - Amikor Prágából megkaptam a felkérést, és hosszasan mérlegelni kezdtem a dolgokat, ez volt az elsõdleges szempont: hol van rám nagyobb szükség? Nekünk, magyaroknak, s fõleg a Felvidéken kisebbségi sorsban élõ magyaroknak, kötelességünknek kell tartanunk, hogy gondoskodjunk egymásról, nemzettársainkról. A prágai magyarok papért kiáltottak, több mint egy évtizedig nélkülözni kényszerültek a magyar lelki ellátást. Van igény a részükrõl, ezért úgy gondolom, katolikusként és közösségben gondolkodó magyarként is el kellett vállalnom ezt a megbízatást! - Gyökeresen megváltozik az élete, hiszen eddig - a teológiai tanulmányokat kivéve - a szülõföldjén élt, falun vagy kisvárosban, közel a családhoz, most pedig több száz kilométerre lesz tõlük. Gondolom, ez sem lesz könnyû, annak ellenére sem, hogy Prága egy gyönyörû város. - Valóban nagy változás lesz ez az életemben, más kultúra,
új nyelv, szokások és számos új lehetõség, találkozások, élmények, kapcsolatok. Mindig is vonzott az új megismerése és felfedezése. Már diákéveimben is több alkalommal külföldön töltöttem a nyarat, mindig is vonzott a nagyvárosi élet, az új nyelv és kultúra megismerése, mely gazdagítja az embert. Napjainkban a távolságok igen relatívvá váltak, a családdal, az Ipoly menti ismerõsökkel való kapcsolattartást nem látom megoldhatatlan problémának. - Tudom, hogy eddig is sokat tett a híveiért, de mégiscsak kis közösségben tevékenykedett, Prágában pedig több mint 5000 hívõ várja, hogy anyanyelvén kaphasson lelki gondozást. Ezt nagy kihívásnak tekinti? - Valóban, Prágában több mint 5000 magyar él, ebbõl feltehetõen a fele vallja magát katolikusnak. Elsõdleges feladatomnak azt tartom, hogy ezeket a híveket valahogy sikerüljön megszólítani, hogy eljusson hozzájuk a lehetõség híre. Tudniillik, az ott élõ magyarok zöme felvidéki, ezért bízom abban, hogy az itteni vallásosságukból magukkal vittek valamit, és sikerült azt eddig megõrizni. Ezt az õrzött kincset kell majd kölcsönös munkával kamatoztatni. - Van már valami elképzelése a csehországi pasztorációval kapcsolatban? - 2016. július 24-én kezdjük meg hivatalosan is a lelkipásztori munkát a Szent Gál-templomban (Kostel Svatého Havla), melyet a bíboros úr a magyar közösség rendelkezésére bocsátott. Az ünnepi szentmisén az ipolybalogi Szent Korona Kórus fog közremûködni, mely külön öröm számomra. A távlati tervek között szerepel a rendszeres szentmiséken kívül egy ifjúsági csoport és egy felnõtt közösség létrehozása, filmklub, közös zarándoklatok és egyéb lelki programok megvalósítása. Nyilván egy nagyvárosban rétegpasztorációra van szükség, melyhez fel kell mérni az igényeket és lehetõségeket. - Végezetül egy nem éppen önzetlen kérdés - kérés, amire biztos a kedves olvasók is kíváncsiak: amint azt az elején említettem, több éve önálló rovata van a Kürtösben, s szeretnénk, ha az új kihívások mellett folytatná ezt az elkövetkezõ években is. Sõt, talán néha-néha megoszthatná velünk az ottani tapasztalatait, élményeit. Tudom, hogy ez még korai kérés, de én úgy gondolom, hogy ezen keresztül is kapcsolatban maradhatna szülõföldjével. - Mindig örömmel írtam a Kürtösbe, és biztosíthatom a kedves olvasókat, hogy ez a továbbiakban sem fog változni. Az Ipoly menti magyarság számomra mindig is olyan érték marad, melyet egy életen át igyekezni fogok ápolni és erõsíteni. Bízom benne, hogy írásaimmal ehhez sikerül hozzájárulni! - Kívánom, hogy ott is õrizze meg azt a szerénységét és hívei iránti elkötelezettséget, ami eddig jellemezte, szerkesztõségünk és olvasóink nevében is ehhez kívánjuk a Szentlélek kegyelmét. Kliment Éva
2016. június
Hitélet
Ipoly menti zarándokok Csíksomlyón
Május 14-én 449. alkalommal került sor a csíksomlyói búcsúra, amelyen idén is több mint háromszázezren tervezték könnyek közt újra életüket, szeretteikkel való kapcsolataikat. Az ipolysági Fegyverneki Ferenc Közös Igazgatású Katolikus Iskola szervezésében egy autóbusznyi zarándok érkezett a csíksomlyói Szûzanyához. A pünkösdi eseményen jelen volt Pálffy Dezsõ igazgató és Murin Éva igazgatóhelyettes, Balga Zoltán ipolyviski plébános, az egyházi gimnázium lelki vezetõje, valamint diákok, szülõk, pedagógusok és Ipoly menti hívõk. Parajdi sóbánya, Békás-szoros, a Gyilkos-tó legendája, Farkaslaka, Mádéfalva, Gyimesbükk, az ezeréves határ, kontumáci kápolna és Csíksomlyó. Ezek azok a helyszínek, ahol ismét jó volt magyarnak lenni. A csíksomlyói búcsúi szentmise elején a több százezres zarándokot köszöntõ Orbán Szabolcs az erdélyi ferences rend tartományfõnökének köszöntõ szavai így hangzottak: „Mindannyiótokat a Paradicsomba akarlak juttatni“. Assisi Szent Ferenc gondolatait idézte a szerzetes, aki már 800 évvel ezelõtt is élethivatásának tekintette Isten boldogító jelenlétébe segíteni embertársait, s ezzel alapozva meg a bûneinkért járó büntetés teljes elengedését, a teljes búcsút. Ennek a búcsúnak az elnyerését kínálja a katolikus egyház híveinek mind a mai napig azok részére, akik Csíksomlyóra, Szûz Mária kegyképéhez látogatnak el. Ezzel a búcsúnyeréssel tér vissza otthonába minden magyar hívõ zarándok is, aki képes közvetíteni, átadni Isten irgalmát. Ez a Szent Ferenc-i gondolat lenne számomra a legtalálóbb annak összefoglalására, amit együtt éltünk meg mi, tanárok, diákok, szülõk közösen, akik az ipolysági Fegyverneki Ferenc Közös Igazgatású Katolikus Iskola zászlajával elindultunk Csíksomlyóra. Megtapasztalni, megélni azt a közösségi élményt, amit igazán nem lehet szavakba önteni. Hagyni valamiképpen az embernek, hogy sodorja magával a Lélek, az együvé tartozás, az a lelkesedés, ami hajdanán az õskeresztényeket is fûtötte. Az Isten Lelke ihlet minket, magyarokat is a megbocsájtásra, a Szûzanya tiszteletére, itt Csíksomlyón. Ez az a hely, ahol az embert várják, visszavárják. Ide el kell az embernek mennie, hogy valamiképpen megtapasztalhassa, hogy a „mennyország“ ilyenkor egy kicsit „leköltözik“ erre a csodálatos pünkösdi idõre a magyar zarándokokhoz. Nem véletlen az sem, hogy a Szentlélek eljövetelének az ünnepére esik a búcsú idõpontja. Ezzel tesz eleget a székely magyarság õsei fogadalmának immár 449. alkalommal, s a Szûzanyának ad hálát ezzel, hogy 1567-ben megmaradhatott hitében és erényében. S közben eszembe jut az együvétartozás, a közös lelki élmények kapcsán a minden irányból érkezõ tömeg sokasága, lobogós, zászlós magyar hívõk fegyelmezett vonulása a gyönyörû máriás énekeikkel, amelyek könnyeket csalnak az ember szemébe. Nekünk, magyaroknak a sebezhetõségünk, megosztottságra hajlamos magatartásunk egyik negatív jellemvonásunk, mégsem vagyunk árvák, mert nekünk van Mennyei Édesanyánk, aki hazavár. (Folytatás a 14. oldalon)
Kürtös 11
Úrrá lenni a nyaraláson Izgalmas kalandok, programgazdag kikapcsolódás, közös családi pihenés… Ismét itt a nyár, megkezdõdött a régóta áhítozott nyári töltekezés idõszaka. Minden évben úgy érkezik el a vakáció, hogy kezdetben lelkesedünk és álmodozunk. S gyakran a nyárvégi zárszámadáskor kiderül, igazából nem is használtuk fel olyan jól a nyarat - elvárásainkat nem tudtuk teljesíteni. Az ilyen jellegû csalódások elkerülése érdekében érdemes fontolóra venni, mit várok az idei nyártól. Juan del Río Martín spanyol tábori érsek meglátása szerint „jó, ha értékeljük, de ne mitizáljuk soha a nyaralást, és fedezzük fel azokat az értékeket, amelyeket magában hordoz az évnek ez az idõszaka“. Helytelenül kezdenénk a nyaralást, ha csak egyfajta semmittevési lehetõséget látnánk benne. Az elõttünk álló mozgalmas vakációra való készülõdés számos kérdést vet fel bennünk: mikor és kivel, ill. hol töltsük a megérdemelt pihenõidõt, hogy az valóban kikapcsolódás, ill. töltekezés legyen? Hiszen csak rajtunk múlik, miképpen hasznosítjuk a vakációt, telítõdik-e a szívünk szépséggel, hajt-e friss hajtásokat a lelkünk? Akár tetszik, akár nem, el kell fogadnunk a valóságot, hogy természetünk hajlik a rosszra is, nem csupán a szépre és a jóra. Ha nem vagyunk óvatosak, könnyen az elkényelmesedés, a hízás, a lustaság, a pénz, az önzés és a léha szórakozás rabjaivá válhatunk - akár egyetlen nyár alatt is (!). Ezért szükséges, hogy a nyár folyamán (is) lelkileg mûveljük magunkat, hogy a kínált örömök széles skáláján biztonságban eligazodjunk. Merjük felfedezni a víz illatát, az este csöndjét, a zene szépségét, a jó könyvek varázsát - ismerjük fel ezek mögött Isten nagyságát! Merjünk idõt szánni önmagunkra, családtagjainkra és barátainkra. Rohanó világunkban az állasukért minden szabadidejüket feláldozni kényszerülõ szülõk jelenlétét a gyerekek sok esetben igen keveset élvezhetik. A nyári vakáció lehetõséget kínál a családi kapcsolatok ápolására, megerõsítésére, sõt, helyreállítására. Ilyenkor alkalom nyílik a családtagok mélyebb megismerésére. Vegyük észre, hogy a nyaralás az egyik legmegfelelõbb idõ a családi, ill. baráti kapcsolatok ápolására, a hiányosságok pótlására, a félreértések rendezésére. Tudatosítanunk kell azt is, hogy a fiatalok számára éppolyan elengedhetetlen a kortársakkal eltöltött idõ, a szülõk nélkül megélt kalandok a szünidõ során, mint a közös családi programok - e téren is keressük az arany középutat! A hétköznapok terhe alatt meggyengült imaéletünk szintén egy-egy nyaralás alkalmával tud új erõre kapni, amikor több idõt tudunk szánni a Vele való beszélgetésre. Éljünk a lehetõséggel! Ne hagyjuk, hogy a nyár úrrá legyen rajtunk, épp fordítva: merjünk úrrá lenni a nyaraláson! Balga Zoltán, ipolyviski plébános
12 Kürtös
Évfordulónaptár - Ajánló
Komlós Aladár (szül. Kredens) 1892. december 10-én született Alsósztregován. Losoncon járt középiskolába, itt fedezte fel tehetségét tanára, Bodor Aladár költõ. 1910-ben losonci gimnazistaként közös verskötetet jelentetett meg Begyáts Lászlóval és Darvas Jánossal (Bontakozó szárnyak). Latinmagyar szakon tanult a budapesti egyetemen, ahol belépett a Galilei Körbe. 1918-ban végzett tanárként. Az elsõ világháborúban megjárta az olasz hadifogságot. 1918-1922 között Kassán tanított, Zrínyi ünneplése körül c. cikke miatt azonban elbocsátották állásából. Ezt követõen különbözõ lapoknak (Tûz, Kassai Napló) dolgozott, 1922-1923-ban Simándy Pállal szabadegyetemet szervezett Losoncon. Jászi Oszkár hívására 1922-tõl 1923-ig a Bécsi Magyar Újság munkatársa lett. 1924ben Magyarországon telepedett le, ahol jelentõs irodalomtörténészi és kritikusi tevékenységet folytatott. 1925-tõl a Színházi Élet kritikusa, s a Nyugatban is ekkor publikálta elsõ cikkét. A folyóirat tanulmánypályázatán ugyanebben az évben harmadik díjat nyert Adyról szóló pályamûvével. A kolozsvári Korunk és a pozsonyi Tûz is közölte írásait. 1928 és 1938, valamint 1940 és 1944 között magyart és latint tanított a budapesti Zsidó Gimnáziumban. A második világháborúban a Kasztner-vonattal Bergen-Belsenbe, majd Svájcba került. Innen tért haza 1945-ben. 1946-ban megkapta az egyetemi magántanári kinevezést. 1949 és1960 között megbízott egyetemi elõadó, majd gimnáziumi tanár volt Budapesten. 1953-tól a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtörténeti Dokumentációs Központjában dolgozott. 1956-tól nyugdíjazásáig az MTA Irodalomtörténeti Intézetének függetlenített tudományos fõmunkatársaként tevékenykedett. Felesége Palotai Erzsi elõadómûvész volt. 1980. június 22-én halt meg Budapesten. Elsõ önálló, Voltam poéta én is címû verseskötete 1921-ben jelent meg. (A gyûjteményt Szabó Lõrinc ismertette a Nyugatban.) 1931-es, A néma õrült arca címû verseskötete megbotránkozást okozott a kritikusok körében. 1933-ban jelent meg elsõ regénye, az Augustus korában játszódó Római kaland. Irodalomtörténeti tárgyú mûvei sorát a Nyugat elsõ nemzedékével foglalkozó Az új magyar líra nyitotta meg 1928-ban. Az 1937es Írók és elvekben kora irodalmát vizsgálta. 19541955-ben Vajda Jánosról, Reviczky Gyuláról és Komjáthy Jenõrõl jelentetett meg hosszabb-rövidebb írásokat. 1959-ben látott napvilágot egyik legfontosabb irodalomtörténeti összefoglalása, A magyar költészet Petõfitõl Adyig. Több esszégyûjteménye is megjelent. Díjai és elismerései: Az irodalomtudományok doktora, Munka Érdemrend, a Magyar Népköztársaság Állami Díja II. fokozat. Internetes források alapján: szerk.
2016. június
Könyvajánló Szakály Sándor: TRIANON, HONVÉDSÉG, HÁBORÚ, SPORT Válogatott írások Magyarország XX. századi történelmérõl Kárpátia Stúdió, 2013 A Kárpát-medence egyik legismertebb történésze kiemelkedõ alapossággal járja körül a témául választott eseményeket, személyeket; amelyeket, illetve akiket górcsõ alá véve tisztábban láthatóvá válik a nagy kép, Magyarország XX. századi vérzivataros históriája is. Dr. Szakály Sándor fõ kutatási területe Magyarország 1919 és 1945 közötti történelme, politika- és sporttörténete, az ország második világháborús szereplése, valamint a magyar királyi csendõrség és honvédség története. A tisztelt olvasó ebben a kötetben huszonegy rövidebb-hoszszabb írást talál, valamennyi a XX. századi Magyarország történetéhez kapcsolódik. S mi a közös az írásokban? A válogatás szempontjait a kötet címe tartalmazza, témájuk így vagy úgy Trianonhoz, a honvédséghez, a második világháborúhoz vagy a sporthoz kapcsolódik. Található közöttük tanulmány, kisebb közlemény és forrásközlés is. Hiszen egy-egy korabeli dokumentum közreadása bepillantást enged az adott kor világába, és a történésztõl nem egy esetben nagyobb erõfeszítést kíván egy-egy töredékes adat kiegészítése, egy-egy jegyzet összeállítása, mint egy kisebb cikk megírása. Ezek az írások is segíthetnek jobban megérteni XX. századi történelmünket, mert mint az író vallja, hogy történelmet írni csak sine ira et studio elve alapján, azaz harag és részrehajlás nélkül érdemes. Balogh Gábor
Palóc Falvak és Városok Szövetsége A Polgárok Balassagyarmatért és a Palócságért Alapítvány a januári sikeres rendezvényüket követõen kezdeményezi a Palóc Falvak és Városok Szövetsége létrehozását. Ennek célja egy önálló területfejlesztési egység, régió létrehozása a határ két oldalán fekvõ települések bevonásával, amely hatékonyan tudná képviselni a régió érdekeit, megalkotni felzárkóztatásának alapjait, és megteremteni fenntartható fejlesztésének kereteit. A szövetség a palóc identitású települések szövetsége kíván lenni, nemzetiségre való tekintet nélkül. Célja összefogni azokat a kezdeményezéseket, amelyek együttesen könnyeben meg tudnák mutatni térségünk értékeit, a palócság erejét, a következõ generációk számára pedig a palóc jövõ lehetõségét. A központja Balassagyarmaton lesz, székhelye pedig a volt vármegyeháza. A szövetség létrejöttét követõen feladatának tekinti a történelmi és kulturális hagyományokra alapozott, összefogásra épülõ fejlesztési terv létrehozását és annak hathatós képviseletét. A csatlakozáshoz szükséges szándéknyilatkozat beszerezhetõ a Csemadok NTV irodáján, ill. a
[email protected] e-mail címen. Ezt kitöltve elektronikusan és postai úton is kérik eljuttatni az
[email protected] e-mail címre és a köv. postacímre: Polgárok Balassagyarmatért és a Palócságért alapítvány H-2660 Balassagyarmat, Hõsök tere 3. Egyéb információk: www.polgarok-bgy.hu .
Közélet
2016. június
Gondolatébresztő 2014-ben indítottuk el azt a sorozatot, melyben egy-egy „gondolatébresztõ“ témával foglalkozunk. Mostani témakörünk:
Kürtös 13
Régi nóta, híres nóta Járásunkban az idén 17. alkalommal fogjuk megrendezni a magyarnóta-énekesek országos versenyét Õszirózsa címmel. Úgy gondoltuk, hogy a magyar nóta népszerûsítését havilapunkban is vállaljuk azzal, hogy minden számunkban leközlünk majd egy-két nótát, melyek közt lesznek örökzöldek, népszerûek, de kevésbé ismertek vagy ismeretlenek is. Akik ismerik majd a közreadott nótákat, azok énekeljék vagy dalolják, akik nem, azok igyekezzenek ezt másoktól megtanulni és eldalolni.
Az udvariasságról és Az emberi ér zékenységrõl
Sok idegen földet bolyongtam be én, Messzi hegyek-völgyek kerültek elém. De mindenütt árván jártam a határt, És e zene szárnyán lelkem hazaszállt.
Az emberek általában megsértõdnek, ha túlságosan udvariasak vagyunk velük szemben. Az európai és amerikai emberekrõl beszélek. Csak a kínaiak tudják elviselni a föltétlen, a maradéktalan, a végzetes udvariasságot, mely már átitatta testük és lelkük egész szövetét, egy az élettel, a bélmosók és a hercegek számára is. Ez az udvariasság, mely egyértelmû a nép életformájával, az emberi együttélés legfelsõbb megnyilatkozási formája. De a mi udvariasságunk teljesen felületes. A franciának csak az irodalma és a hadüzenete udvarias: az ebédlõje, az üzlete és a szalonja már nem az. Nem elég azt mondani: „pardon“, ha lábára lépünk valakinek. Így is kell érezni: „Pardon“ - s ez már sokkal nehezebb. Korunk az emberiség egyik legudvariatlanabb kora. A középkor hóhéra még letérdelt az áldozat elé, és bocsánatot kért, mert kénytelen levágni a nyakát: s Marie Antoinette még azt mondta Sansonnak a vérpadon: „Pardon“. De most már sem a hóhér, sem az áldozat nem kérnek többé egymástól bocsánatot. Ez felette szomorú. S ha valaki tökéletesen udvarias napjainkban, a kortársak ezt a magatartást hideg, szenvtelen közönynek érzik. Ma mindenki „színvallást“ követel, s az udvariasságot kibúvónak és árulásnak érzik. Holott nem az: egyszerûen csak tapasztalás. Nincs más megoldás. Mikor mindenki a másik zsigereiben vájkál, szenvedélyes szeretettel vagy eszelõs gyûlölettel: te maradj udvarias. Csodálatos az is, mennyire érzékenyek az emberek. Mint egy rózsa. Mint egy kankalin. Oly végzetesen figyelnek minden szóra, mely hiúságukat sértheti, mint senki és semmi az élõk világában. Egy hanglejtés is halálra tud sebezni egy embert, igen, már az is, ha éppen hallgatsz róla, mikor õ úgy várja, hogy dicsérjed, vagy helyeselj neki: örökké ellenségeddé változtat egy embert. S ugyanezek az emberek, akik ilyen félelmesen finom hallással érzékelnek mindent, ami személyükre vonatkozik, akik egy kézszorítás bensõségén, egy telefonbeszélgetés hanglejtésén is átérzik a személyük felé villanó véleményt vagy igazságot, ezek a mimózánál gyöngédebb és érzékenyebb emberek gondtalanul követik a legotrombább aljasságokat, szemrebbenés nélkül kegyetlenkednek, közömbösen és néha jókedvûen is. Az emberi léleknek ezt a rugalmasságát nem érdemes bírálni; csak tudni kell errõl. S nem lepõdni meg semmin, soha. (Márai Sándor: Füves könyv)
Adj Uram Isten dús aranykalászt! Hozzon az új nyár gazdag aratást! Kapjon esõt a határ, virágot a rét! Zengjen újra a madár úgy, mint valaha rég! Adj Uram Isten derûsebb jövõt! Harmatos rónát, gazdag legelõt! Legyen boldog a szívünk, mint valaha rég! És legyen kék felettünk újra még az ég! Itthon vagyok újra, hazaértem én, Felnézek az égre, ragyog rám a fény. Ragyog rám az áldott aranynapsugár, Újra visszaszállott a dalos madár. Adj Uram Isten dús aranykalászt! Hozzon az új nyár gazdag aratást! Kapjon esõt a határ, virágot a rét! Zengjen újra a madár úgy, mint valaha rég! Adj Uram Isten derûsebb jövõt! Harmatos rónát, gazdag legelõt! Legyen boldog a szívünk, mint valaha rég! És legyen kék felettünk a nagy magyar ég!
Búzaföldön, dûlõúton megy a lány, Barna legény lépeget az oldalán. Ahogy mennek-mendegélnek, ici-pici nyúl Búza között, az árnyékban félve meglapul. Szõke kislány, jaj, de régen kísérlek, Ne izélj már, ülj le mellém, ha kérlek. De a kislány nem szól semmit, csak irul-pirul, Két nagy fülét hegyezi az ici-pici nyúl. Aranykalász bizalmasan integet, Esti csillag halovány fényt hinteget. Barna legény szõke kislány derekához nyúl, Csattan a csók, de már erre megugrik a nyúl.
14 Kürtös
Életmód - Közélet
Hiedelmek és népszokások Szent Iván havában Június van, nyár kezdete és az év egyik legszebb és leghosszabb napjának hónapja. Június 21-e, a nyári napforduló szinte az összes kultúrában a Nap, és ennélfogva a fény diadalának ünnepe volt, amely a pogány ember hiedelmei szerint a világosság és a sötétség állandó harcán alapult. A természettel összhangban élõ, kereszténység elõtti ember a nyárközépi tûzgyújtással elsõsorban a Napot kívánta megsegíteni a sötétséggel vívott küzdelmében, a tûz fényének erejével pedig az ártó szellemeket igyekeztek minél messzebb ûzni.A sötétség és az ahhoz kapcsolódó rontó hatások így egy idõre - még ha csak egyetlen éjszakára is - de elveszítették hatalmukat az ember felett.A régiek hiedelme szerint varázslatos éjszaka ez, amikor szinte bármi megtörténhet, a kívánságok teljesülhetnek. Bár a kereszténység elterjedése után a Nap megsegítésének motívuma mindinkább háttérbe szorult, a tûzünnep mégis megõrizte korábbi szimbolikáját és mágikus karakterét, mivel a tûz gyakorlati hasznával együtt már a régi korok emberei számára is nélkülözhetetlen erõt képviselt. A nyári napforduló az évnek az a jellegzetes idõpontja, amikor a Nap az égbolton a legmagasabb delelési ponton áll. A Föld - különösen az északi félteke - ilyenkor terményekben bõvelkedik, szépsége és ereje teljében van. Egyféle csúcspont ez, hiszen a nappalok a következõ napfordulóig innentõl már csak rövidülhetnek. Ezen a napon - június 21-én - az év leghosszabb nappalát és legrövidebb éjjelét élhetjük meg évrõl évre Noha a nyári napforduló napja június 21-e, mi mégis 24-én tartjuk a nyár ünnepét. Ennek oka a Julianus naptár bevezetése elõtti naptár sajátossága és a tényleges naptári évek közti különbség. Régen a nyár csillagászati értelemben vett kezdete korábbra, valóban június 24-ére esett, de erre ma már az eltolódás miatt három nappal korábban, június 21-én kerül sor. A nyári napfordulóra esõ Keresztelõ Szent János ünnepe az 5. században vált elterjedtté, s a keresztény ünnep magába olvasztotta mindazokat a hiedelmeket és rítusokat, amelyek korábban a különbözõ népeknél a nyári napfordulóhoz kapcsolódtak. Az Iván elnevezés a régi magyar Jovános, Ivános alakból ered, illetve a János névnek a szláv formájából. Európa-szerte gyakorolták Szent Iván varázslatos éjszakáján a mágikus praktikákat, amelyek a megtisztulással, gyógyítással, az egészség megõrzésével, szerelemmel, a házassággal és a termékenységgel voltak szoros kapcsolatban. Nem volt ez másképp a magyar néphagyományban sem, s a tûz nem véletlenül vált a világosság, a tisztaság, az egészség, a szenvedély, az elevenség, a szerelem és az örök megújulás jelképévé a magyar hiedelemvilágban is. A tûz körül álló asszonyok különféle illatos füveket, virágokat füstöltek, s ezeket késõbb fürdõk készítéséhez használták fel. Gyógyító hatást tulajdonítottak a tûzbe vetett almának is, mondván, aki abból eszik, nem betegszik meg. Szerelmi praktikák és jóslások is fûzõdnek e naphoz. A szalmából és a többféle fából megrakott tûz fölött a hagyomány szerint a lányok átugráltak, amíg a fiúk azt figyelték, ki mozog közülük a legtetszetõsebben. Az Iván-napi tûzugrás célja termékenységvarázslás és a rossztól való megszabadulás volt. -ber-
Folytatás a 11. oldalról
2016. június
Ipoly menti zarándokok Csíksomlyón
Sokan közülünk a jobb megélhetés reményében elhagyják õseink földjét, s idegenben kezdenek építeni egy szebb jövõt. A csíksomlyói látvány, áhítat és lelkület erõsít abban, hogy mi együtt is képesek vagyunk egymásért imádkozni és megbocsájtani. A nemzetünket sújtó problémák mintha erre a pár napra megszûnnének. Nem volt kérdés az, hogy a székely magyar segítõ jobbját nyújtja egy kátyúba lépett felvidéki kislánynak, vagy az anyaországból érkezett zarándoktársaimnak segítõ útbaigazítást adjon egy székely fiatal közösség, keresvén a helyes útirányt a kegytemplom megközelítéséhez. Való igazak Orbán Balázs szavai: „még arra sincs szükség Székelyföldön, hogy ismerõs légy, mert itt az õsi erények honában, bárhová térj be, még a legszegényebb földész is szívesen lát, s megosztja vendégével az utolsó falatját is, miért, ha pénzzel akarnád jutalmazni, sértve érezné magát.“ Sorolhatnám tovább, mennyire tudunk mi, magyarok együtt ünnepelni. Ezért érkezik ide számos magyar, hogy ezt a meggyõzõdést erõsítse önmagában. Csak egységben lehet jövõt építeni. Nemhiába ajánlotta fel országát elsõ királyunk, Szent István a Boldogságos Szûznek, aki gyermekeit oltalmazó anyaként õrködik az õ népén. Ez a magyarságunk gyökere, kiindulópontja, egzisztenciája. Ez a lelkület uralkodott zarándoklatunk utolsó napján is, amikor nemzetünk megújulásáért közös szentmisében együtt imádkozhattunk az ezeréves határnál, az egykori Rákóczi-vár lábainál található kontumáci kápolnánál emelt szabadtéri színpad elõtt. Gyimesbükk a második legnagyobb hely a csíksomlyói zarándokhely után. Az ott élõ csángó magyarok pünkösd vasárnapján Márton Áronra emlékeztek, gondolatait felidézve tisztelegtek püspökük emlékének, akinek szívügye volt a magyarság egybetartása. Erõs hite, szilárd jelleme adott neki erõt, hogy felemelje szavát kora igazságtalanságai ellen. Az igazság védelmében vállalta a börtönt, részt vállalva kortársai szenvedésébõl, hányatott sorsából. Jó volt együtt megélni magyarságunkat, hitünk általi összetartozásunkat, amelyek képesek még a legnagyobb mélységekbõl is az embert kiemelni. Ezekbõl a lelki élményekbõl töltekezve viseltük könnyebben a hosszú út fáradalmait, s térhettünk haza otthonainkba. S végezetül álljon itt a csíksomlyói búcsún szentbeszédet tartó Csintalan László kanonok, fõesperes, csíkdelnei plébános szavai: „Isten, áldd meg a magyart, hogy ne legyünk a hitetlenség, szeretetlenség saját magát pusztító áldozata.“ Mosonyi Marianna
Zsélyben megindult valami A Sósári Források Polgári Társulás buzgó tagjai már több éve munkálkodnak a régi sósári fürdõ területének rendezésén, a források felújításán... s nem is eredménytelenül. Azonban 2016 májusától új fejlemények vannak a témában. A terület tulajdonosával, a zólyomi SAD-dal, sikerült megkötni egy olyan szerzõdést, amely bizonyos korlátok között szabad kezet ad a tevékenységre. Így aztán szombaton egy kis csoport bokorvágóval, láncfûrésszel, gereblyével háromnégy óra alatt nekiállt a munkának, aminek meglett az eredménye. A délutáni nap már nem szeméthalmokat és bozótot, de részben kitisztított területet árasztott el a fényével, s egyszerre mintha éledni kezdett volna a régi Sósár, egyszerre rám lehelte a lelkét, s ez egy csodálatos érzés volt. Tudom, azt az Anna-bálos, cigányzenés délutánokat már nem lehet visszahozni, de a kellemes klímájú ligetes hely a sós és savanyú természetes forrásokkal, az eredeti színpad alapjával ott vannak, és ide egy parkos részt, játszóteret, szalonnasütõ helyet, ahol a felnõttek és a gyerekek is kellemesen érzik magukat, jól el lehet képzelni. Ennek megvalósítása pedig nem lehetetlen. Persze, nem is annyira egyszerû. Mint minden egyéb alkotáshoz, kell hozzá néhány lelkes ember, akinek van kivitelezhetõ ötlete, és az ügy érdekében meg tud nyerni másokat is. A mai nap után úgy érzem, hogy ezek Zsélyben megvannak, és most nekik kívánok sok sikert. Nem is olyan önzetlenül, mert én már minél elõbb szeretnék ott a zsélyiekkel találkozni, beszélgetni, énekelgetni. Bõhm András
2016. június
Programajámló
VETERÁN GÉPJÁRMÛVEK TALÁLKOZÓJA Ipolykeszi, 2016. július 16-án, 15.30 órai kezdettel Mindenkit szeretettel várnak a veterán autók, motorok seregszemléjére, melynek keretében gépjármû-kiállításra, gépjármûvek pontozásra és díjak átadására kerül sor. Utána: 20.00 - NYÁRNYITÓ UTCABÁL A rendezvény ingyenes!
S z û k e b b p á t r i á n k l e g n a g y o b b g a s z t ro n ó m i a i re n d e z v é n y é n e k s z á m í t ó Palóc ételek fesztiváljára a szervezõk 2015. július 15-ig várják fõzõcsapatok benevezését a 0907 - 651571-es telefonszámon.
Kürtös 15
„Határon átnyúló gazdaságfejlesztési lehetõségek“ gazdasági fórum az ipolysági városháza dísztermében (Hlavné námestie /Fõ tér/ 1, Šahy / Ipolyság/ 936 01) A rendezvény a Magyar Nemzeti Kereskedõház Zrt. ipolysági irodájának megnyitója és bemutatója is egyben. Idõpont: 2016. június 22., szerda Szakmai elõadások: Az MNKH Közép-európai Kereskedelemfejlesztési Hálózat Kft. szolgáltatásai kis- és középvállalkozóknak - Skapinyecz Péter, igazgató 11.00 - 11.20 Farkas Iván, megyei képviselõ, gazdasági szakértõ - Ipolyság régiója a Pontibus ETT szívében levõ kistérség 11.20 - 11.40 A 2016 a külhoni magyar fiatal vállalkozók éve program eddigi eredményei és tervezett lépései - Nemzetpolitikai Államtitkárság 11.40 - 12.00 Szõke Tamás - Centire s.r.o. partner - 2014 - 2020 EU-s pályázati források- Vállalkozásfejlesztési programok a magyar-szlovák határrégióban 12.00 - Ebéd, személyes konzultációk 10.40 - 11.00
Az elõadások alatt szinkrontolmácsolást biztosítunk. A konferencia szervezõje: Magyar Nemzeti Kereskedõház Zrt Köszönettel és tisztelettel: Mészáros Attila irodavezetõ, Ipolyság A rendezvény díjtalan, de regisztrációhoz kötött. Elérhetõségeink:
[email protected] 00421 902 281 522
Partybusszal Gombaszögre! Az elõzõ évekhez hasonlóan a partybuszok július 12-én ismét útnak indulnak, hogy a Gombaszögi Nyári Tábor helyszínére szállítsák a lelkes táborozókat. Az idén régi-új helyszínére költözött Gombaszögi Nyári Táborba nyugat felõl kettõ, míg kelet felõl egy buszt indítanak a szervezõk. A ViziBusz komáromi kiindulással Párkányon és Ipolyságon keresztül közelíti majd meg a gombaszögi táborhelyet, míg az egészen hosszú utat bejáró felfedezõ, a KolomBusz Somorjáról indul majd, hogy Dunaszerdahelyen, Nagymegyeren, Gútán, Érsekújváron, Sárón és Ipolyságon keresztülhaladva célba érjen. A tavalyi évben elõször közlekedõ BamBusz idén ismét várja a kelet felõl érkezõket. Királyhelmecrõl indulva Leleszen, Nagykaposon, végül pedig Kassán veszi fel utasait. A buszokra, akárcsak a heti bérletet, vagy az étkezési jegyeket, az internetes jegyelõvételi felületen lehet megváltani, a nyugati járatokra 26, míg a keletire 14 euróért oda-vissza. Mindhárom busz július 12-én indul, vissza pedig a tábort követõ nap reggelén, július 18-án tér, ugyanazon az útvonalon. Az utazással kapcsolatban felmerülõ kérdéseket a táborozók az
[email protected] címen tehetik fel a szervezõknek, akik legjobb tudásuk szerint segítenek mindenkinek az ideális oda-visszajutás megszervezésében. A tábor teljes zenei felhozatala a napokban vált publikussá. Az idei csapatépítõ játékokon kívül a fesztiválozók belekóstolhatnak a szlovákiai magyarokat foglalkoztató közéleti és kulturális témák kérdéseibe, amelyek szabadegyetemi elõadások és beszélgetések keretei közé lesznek foglalva. A jegyelõvételrõl, illetve a tábor programjáról bõvebb információ a Gombaszögi Nyári Tábor honlapján és hivatalos Facebook-oldalán található.
58. Gombaszögi Országos Kulturális Ünnepély 2016. július 9 - július 10. Mûsor: 2016. július 9. szombat Helyszín: Rozsnyó, Csemadok Székház 16.00 Konferencia Megnyitó: A várhosszúréti Mákvirág népdalkör 2016. július 10. vasárnap Helyszín: Gombaszög 16.00 Népmûvészeti Gálamûsor - rendezõ Gémesi Zoltán Megnyitó: A Rozsnyói járás 5 községének éneklõcsoportjai (Krasznahorkaváralja, Hárskút, Várhosszúrét, Jólész és Berzéte) Ünnepi beszéd A Gálában közremûködnek: Bódi Csabi - Budapest Rozmaring Néptánccsoport - Abaújszina Rozmaringsarj - Abaújszina Rozmaring Hagyományõrzõ Csoport - Abaújszina 18.00 Tombola Értékes tomboladíjak várják a közönséget 19. 00 A Szõttes Kamara Néptáncegyüttes és vendégeinek: Esszencia zenekar - Csík János, Lakatos Róbert és barátai, Papadimitriu Athina, Derzsi György, Vadkerti Imre, „Átjárások“ címû közös mûsora. 22. 00 Ismerõs Arcok koncertje - Magyarország
16 Kürtös
Programajánló
Igényes zene szól az idei szederFESZT-en Sikeres elsõ évad után június utolsó hétvégéjén (június 25-26.) ismét megrendezik Csábon a szederFESZT zenei-kulturális fesztivált. A község és a helyi Csemadok által szervezett esemény elsõdleges célja elhozni Közép-Szlovákiába, régiójukba is a zenei élet legkülönbözõbb szereplõit, és tartalmas szórakozást biztosítani a látogatóknak a legkisebbektõl a legidõsebbekig. A fesztivál elsõ napján, szombaton a kezdés a gyerekeké, akik értékes nyereményekért versenghetnek a GYERMEKOLIMPIÁN, majd pihenéskép megnézhetik Lúdas Matyi történetét a KEREPLÕ SZÍNHÁZ elõadásában. Késõ délutántól már a zenéé a fõszerep: elsõként a helyi UNLIMITED SOULS zenekar lesz hallható, majd 10 év után ismét színpadra áll a régió talán legismertebb együttese, a csábi SUGÁR. Az esti koncerten az EDDA majdnem tolmácsolja a népszerû rockbanda slágereit. Ezt követõen a táncos lábúakat várják: a DUNA FOLK BAND az USA-ban és Kínában is turnézó zenészekbõl álló kitûnõ együttes húzza majd a talpalávalót, majd pedig retro partyval zárják a napot. A vasárnap ünnepi szentmisével és Szeder Fábián író, szerzetes, a palócok elsõ kutatójának állított emlékhely koszorúzásával kezdõdik. Délután folytatódnak a programok, ahol az elsõ részben teret kapnak a helyi csoportok és a Csábon megrendezett tehetségkutató, az ITEFESZT legjobbjai. Ezután KORPÁS ÉVA Fonogram- és Harmónia-díjas énekesnõ kitûnõ zenészek társaságában szórakoztatja majd a kicsiket-nagyokat. Õket követi az egyik legjobb hazai gitáros, énekes, a Harmónia-díjas Emmer Péter új zenekara, az A.V.E. Színpadra áll majd az ELÁN Forever is, a legkeresettebb Elán emlékzenekar Szlovákiában. A fesztivált pedig TÓTH VERA és MUJAHID ZOLTÁN nagyzenekaros koncertje zárja, akik a magyar zenei élet két ikonikus alakjára, Cserháti Zsuzsára és Máté Péterre emlékeznek. A zenén kívül kísérõ programok is várják majd a látogatókat, mint például lovaskocsizás, íjászat, kézmûvesfoglalkozások, kézmûves bemutatók. A programból látható, hogy ezúttal is igényes produkciókat vonultatnak fel a szervezõk Csábon, a futballpálya melletti szabadtéri színpadon, ahová nagy szeretettel várnak mindenkit június 25-én és 26-án. Mindkét napra a belépés díjtalan, de aki szeretné támogatni ezt a kezdeményezést, egyedi szederFESZT-es karszalagért cserében megteheti ezt majd a helyszínen. További információk a hivatalos weboldalon, a www.szeder.sk-n,valamit a fesztivál Facebook-oldalán (www.facebook.com/szederfeszt). Ing. Ervin Za ko
2016. június
Múzeumok éjszakája Nagycsalomja 2016. június 25-26. Pusztatemplom Kultúrmûsor 21.00 órától Fellépõk: Musica Aurea Vegyes Kar, Ipolyság; karmester: Béres Gábor Tubarose Kamaraegyüttes, Pozsony Csábi-Naèeva Daniela Az Ipolybalogi Mûvészeti Alapiskola tanárai Helybeli mûkedvelõk: Petrák Mária, Takáèová Tímea, Villant Dávid, Rimóci Gábor, Murányi Árpád, Nagy Anna Június 26., 13.00 óra Hálaadó ünnepi szentmise a Pusztatemplomnál az iskolaév befejezéséért Sarlós Boldogasszony tiszteletére jó idõért, a bõ aratásért Inám község önkormányzata tisztelettel hívja és várja az érdeklõdõket a
2016. július 9-én megrendezésre kerülõ
XVII. MÉZFESZTIVÁLRA. Program: 10.30-12.00 Méhészeti szakmai elõadások 13.00 Sõtér Kálmán emléktáblájának megkoszorúzása 13.30 Fergeteges kultúrmûsor: Óvodások, UNICUM - Inám Palóc Néptáncegyüttes - Szécsémy Citerazenekar - Lukanénye Haraszti ikrek - a Fölszállott a páva gyõztesei Folklórcsoportok 18.00 Mulassunk együtt - Sztárvendég: GALAMBOS LAJCSI és barátai 21.00 DEMJÉN 70 - jubileumi élõ nagykoncert. Utána: DJ ZSILLA RETRO DISCO reggelig A rendezvény ideje alatt: mézkirálynõ-választás, akácmézverseny, mézborverseny, mézessütemény-verseny. Ingyenes gyermekprogramok: lovaglás, lovaskocsikázás, arcfestés, táncház, makramézás, kézmûves-foglalkozás, kirakodóvásár, MÉZVÁSÁR.
E lapszám megjelenését a Bethlen Gábor Alap támogatta. havilap. Kiadja a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya. A kiadásért felel Balogh K Ü R T Ö S Közéleti Gábor, a CSNTV elnöke, telefon: 0907/84 22 67. Fõszerkesztõ Bodzsár Gyula, telefon: 0905/71 77 76. Szerkesztõk: Hrubík Béla, Balogh Gábor. Mûszaki szerkesztõ: Kliment Éva. Korrektúra: Németh Ágota. Levélcím: 991 28 Vinica, Nekyjská 397/27. E-mail: c se
[email protected]: 0907/85 62 96. Nyilvántartási szám: EV 1419/08. ISSN 1336-3972. IÈO 00 419 621. Nyomda: Csemadok OV Ve¾ký Krtíš. Terjeszti: a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya. Ára 0,40 EUR. Megjelenik 800 példányszámban. A szerkesztõség álláspontja nem minden esetben azonos az újságban közöltekkel. A kéziratok szerkesztésének, esetleges rövidítésének jogát fenntartjuk. A hirdetések tartalmáért és nyelvhelyességéért felelõsséget nem vállalunk.
