A Csemadok országos elnökének nyilatkozata

KÜRTÖS

s Q t r W k VII. évfolyam 1. szám

Közéleti havilap

A Csemadok idén ünnepli megalakulásának 60. évfordulóját. Az újság oldalain havonta szeretnénk megismertetni olvasóinkat azzal a sokrétû munkával, amelyet a szövetség 60 év alatt végzett az itt élõ magyars á g érdekében és megemlékezni azokról az önkéntesekrõl, tagokról, akik ezeket az eredményeket áldozatos munkával elõsegítették. 1949. március 5-én, szombati napon tartotta meg a Magyar Dolgozók Kultúregyesülete alakuló közgyûlését. Az alakuló közgyûlést Kugler János földmûves nyitotta meg. Az állami szervek részérõl a legmagasabb tisztségû képviselõ Ševèík kormányelnök-helyettes volt. A megnyitó és az üdvözlõ beszédek a szocialista társadalmi rend építésérõl, a nemzetközi összefogásról, az új szocialista gondolkodásmódról szóltak. Arról, hogy legyünk az új idõk új igéinek magvetõi. A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesületének tehát nem lehet az a célja, hogy válogatás nélkül terjessze és propagálja mindazt, amit valaha magyar nyelven megírtak. Csak a pozitív, népeket összefogó, a dolgozók nemzetközi szolidaritását hirdetõ kultúrtermékek találhatnak meleg otthonra a Csemadokban. A hangsúly tehát azon van - és ez közös valamennyi, a szocializmust építõ nép kultúrtörekvéseiben -, hogy az a kultúra, amit nyújtunk a népnek, hû kifejezõje legyen a haladás, a szocializ-

2 0 0 9 . január

Ára 0,40 EUR 12,- korona

mus eszméinek, hogy a szocialista társadalmi rend építésének szolgálatába álljon. Ez a közös célkitûzés teszi lehetõvé, hogy elhárítsunk minden akadályt, eloszlassunk minden bizalmatlanságot, mely az egymásra utalt népek kölcsönös megértését megnehezítené vagy késleltetné. Legyen tehát ez a kultúregyesület a magyar és a szlovák dolgozók közötti testvéri megértés és szolidaritás melegágya! A Matica slovenská, amely Dél-Szlovákia szlovák lakosságának nevelési és kultúrszükségleteirõl gondoskodik, és amelynek feladata, hogy azon rétegek mûveltségét és nemzeti öntudatát is emelje, melyeket a múltban az erõszakos magyarosító politika elnyomott, és melyek ma újból jelentkeznek a nemzettesthez, ugyanúgy fog küzdeni a szlovák lakosság körében a nemzetiségi elõítéletek ellen, és gondoskodni fog azok mielõbbi kiküszöbölésérõl. A fentiekhez, úgy gondolom, nem kell semmi kommentár. Legyen bármilyen …izmus ebben az országban, a cél ugyanaz, az eszközök sem nagyon változnak, voltunk, vagyunk és leszünk idegen test, amely nem kívánatos. Ezt csak az nem hiszi el, aki mindenáron mást akar hinni tapasztalat és meggyõzõdés hiányában. (Folytatás a 4. oldalon)

A Csemadok országos elnökének nyilatkozata Hrubík Béla, a Csemadok elnöke reagált Ján Slotának, a Szlovák Nemzeti Párt elnökének azon javaslatára, hogy a Kulturális Minisztérium értékelje át a Csemadok, a legnagyobb szlovákiai magyar kulturális szervezet támogatását. Ján Slota elfogadhatatlannak tartja ugyanis, hogy a Csemadok komáromi székházának falára egy olyan emléktábla került (a komáromi nagygyûlés 15. évfordulójára emlékezve), amely törvényellenes, hiszen azon csak magyarul tüntették fel a szöveget, államnyelven nem. Az, hogy a Szlovák Nemzeti Párt elnöke, minden lehetõséget kihasznál a szlovákiai magyarok elleni gyûlöletkeltésre, már senki számára nem újság. A kérdés mindig csak az, hogy a pillanatnyi ismeretei lehetõvé teszik-e számára, hogy meggyõzõdjön kiadott nyilatkozatának valóságtartalmáról is. A Csemadok országos elnöke, Hrubík Béla ezzel kapcsolatban a következõ állásfoglalást teszi közzé.

1. Hazugság az, hogy a Csemadok alanyi jogon bármiféle állami támogatásban részesülne. A szervezet állami támogatását 1994-ben éppen a HZDS-SNS vezette kormánykoalíció szüntette meg. A közel hatvanezer tagot számláló szövetség a saját programjaira, rendezvényeire, a Kulturális Minisztérium pályázati rendszerén keresztül szerez támogatást, ugyanolyan módon, mint bármelyik, háromtagú civil szervezet. 2. Az SzK Kulturális Minisztériuma saját pályázati rendszerében azt a pénzcsomagot osztja vissza az állami költségvetésbõl a kisebbségi kultúrák finanszírozására, melyhez az itt élõ, több mint félmilliós szlovákiai magyar nemzeti közösség, szlovák állampolgár, az adója befizetésével nagymértékben hozzájárul. A támogatási rendszer keretén belül megpályázható állami támogatás tehát nem a Szlovák Nemzeti Párt, vagy bármely hatalmon lévõ kormány jótékony osztogatása vagy könyöradománya, hanem

a mi adóinknak egy része, ami a szlovákiai magyaroknak állampolgári jogon éppúgy jár, mint a többségi nemzetnek, vagy az itt élõ többi nemzeti kisebbségnek. 3. A Csemadok alapszervezetei és területi választmányai mind önálló jogi személyek. Döntéseikért és cselekedeteikért a felelõsséget egyedül viselik, mely azonban nem jelenti azt, hogy a szövetség egésze, döntéseikkel és cselekedeteikkel nem azonosulhat. Az egyes jogi személyek felelõsségre vonása, jogilag nem vonhatja az egész szövetség kollektív felelõsségre vonását maga után. 4. Hazugság az, hogy a Komáromban felállított emléktábla elkészítése állami pénzbõl történt volna. Az emléktábla felállítását fizikai személyek pénzadományai tették lehetõvé. 5. A tábla szövege senkit nem sért, senkit nem mocskol, semmilyen gyûlöletet nem kelt, és semmilyen törvénybe (Folytatás a 4. oldalon)

Közélet

2 Kürtös

ISMERJÜK Ebben az évben megyei önkor m á n y z a t i választások elébe nézünk. Nekünk, Besztercebánya megyében élõ magyaroknak sem lehet közömbös, hogy a várhatóan december elején tartandó megmérettetésen hány rátermett magyar jelöltet juttatunk majd be a megyei parlamentbe, ahol szûkebb pátriánk fejlesztésérõl is döntenek. A kerület gazdasági potenciáljának elemzése Európa a régiók Európája. Prosperitásának alapja a régiók prosperitása. Éppen a régióknak van az európai strukturális fejlesztési politikában szerepük, mert saját kompetenciájukban közvetlenül tudják a vállalkozások fejlesztését befolyásolni, s ezáltal megteremteni lakói életének minõségi feltételeit. Egyértelmûen elmondható, hogy az utóbbi években az ágazatok közül a szolgáltatások fejlõdése és a mezõgazdaság háttérbe szorulása a jellemzõ, az ipar és az építõipar viszont feléledõ potenciált mutat. Az iparon belül a fémfeldolgozás áll az elsõ helyen, míg a másodikon az élelmiszeripar és a gépipar áll. A kerület iparai közül leáldozóbn van a ruhaipar, a bõrfeldolgozás és a bõrdíszmû-készítés. Bár egészét tekintve a fõ mutatók évenkénti növekedésrõl tesznek tanúbizonyságot, az ipar fejlõdése a kerületben az elmaradó régió iparának jegyeit hordozza. Ezt bizonyítja, ha ugyanezeket a mutatókat összehasonlítjuk az összszlovákiai trenddel, mert ekkor már a lemaradás, a csökkenõ tendencia látható. A régió kiemelten kezelt térség, mivel évek óta a legrosszabb mutatókkal rendelkezik a munkanélküliség szempontjából. Az öt járásban 2007. decemberi hivatalos adatok szerint 30 681 munkanélküli szerepel a nyilvántartásban, ami összesítve 24%-os munkanélküliséget jelent. /Az országos átlag 7,99%, míg a kerületé 14,10%, amely az országban a legroszszabb kerületi mutató./ A régióban vannak válságos gócok, ahol a munkanélküliség eléri a 45-55%-ot is. Ilyen válságos például Fülek vagy Tornalja városa, ahol az elmúlt rendszer két vállalatra építette a város iparát, s azok összeroppanásával magasra szökött a munkanélküliek szá-

2009. január

MEG MEGYÉNKET

ma. Ezenkívül általában elmondható, hogy a munkanélküliek képzettsége igen alacsony. A határ menti járások esetében 26,5 foglalkoztatott jut 100 lakosra /a legmagasabb érték a Losonci járásban van 30 foglalkoztatott 100 lakosra, míg a legkisebb a Poltári járásban 22/100/. A kerület északi járásaiban az eredmény sokkal jobb: 37,5 foglalkoztatott jut 100 lakosra. A kerületben az átlag 33,1, míg az országos átlag 34,6. Vállalkozói szubjektumok A 2007-es évben 14 429 vállalkozói szubjektum volt beregisztrálva a Besztercebányai kerületben. A külföldi részvétel ezekben a vállalkozásokban 13,7%-ot tesz ki. A 13 járásból a legtöbb szubjektum a Besztercebányai /10 995 = 28,1%/, a Zólyomi /11,5%/, a Rimaszombati /11%/ és a Losonci járásban /10,8%/ van. A kerületben mûködõ vállalkozások 61,5%-a ebben a négy járásban tevékenykedik. Érdemes még megnézni a foglalkoztatottak száma szerint a vállalkozásokat: a legnagyobb a 10 alkalmazott alatti vállalkozások száma /77, 3%/. A vállalkozások jelentõs része kereskedelmi és vendéglátó-ipari tevékenységet folytat /46,4%/. A kis és középvállalkozások a tõkeszerzés problémájával küzdenek, a hitelszerzés lehetõsége alacsony, nagy a kamatláb, ill. az állandóan változó törvényi háttér is gondot okoz. Az állami támogatás nagyon alacsony, s az iránta való érdeklõdés jelentõsen meghaladja az igényelhetõ összeget. Ipar A Besztercebányai kerület gazdaságilag kétfelé oszlik. Az északi terület Besztercebánya és Zólyom körzetében erõsen iparosodott, míg a déli járásokban csak stagnál. Északon még nagy a jelentõsége az erdõgazdálkodásnak, nagy az erdõvel borított terület nagysága. A déli járások inkább mezõgazdasági jellegûek, erdõvel csak a Poltári járás erõsen borított, a kitermelt fa egy része a Losonci járás fafeldolgozó üzemeiben kerül feldolgozásra /Nagy része más járásokba vagy külföldre kerül/. Az árutermelés abszolút értéke tekintetében a Besztercebányai kerület a nyolc kerületbõl az 5. helyet foglalja el. A termelés növekedésének dinamikája az utóbbi idõben visszaesett /0,2%/. Az ipar-

ban foglalkoztatottak száma szerint /66 616 fõ/ a kerület a 3. helyen található. A legjelentõsebb ipari járás a Garamszentkereszti járás, amely a Besztercebányai, Zólyomi, Breznóbányai, Losonci, Rimaszombati és Nagyrõcei járással együtt a került iparának 87%-át adja. A kulcságazatok: vegyipar, fafeldolgozó-ipar, gépipar és kohászat /ez a négy ágazat adja a kerület iparának 75%-át és a kerület exportjának 80%-át/. A kohászaton /fõleg az alumínium gyártása/ kívül ez viszont saját tevékenységükben nem éri el a 25%-ot, így jelentõsen a hazai piacra vannak utalva./ Ennek oka elsõsorban az elavult technológia és az invesztíciók hiánya./ A kohászat 67%-ban az exporttól függ. Az össz-szlovákiai termelésbõl leginkább a fafeldolgozó-ipar részesedik /56%/, viszont exportrészesedése ezen ágazatnak nagyon alacsony /13%/. Regionális jelentõségû a papírgyártás, az országos termelésbõl 7%-kal részesedik. Az élelmiszeripar a nagyobb városokon kívül inkább a déli járásokba összpontosul. Fõleg a húsfeldolgozó-ipar mutat hosszú távú fejlõdészt. A textilgyártásban 11%-os a kerület részesedése, az elõállított termékek 40%-a exportra megy. A kerület az építõanyagok gyártásában a maga 31%-ával - országos szinten - elsõ helyen áll. A nyersanyagbázist figyelembe véve ez lehet a déli járások fejlõdésének záloga. A Losonci járás a termékek elõállításával a 4. helyet foglalja el, ez a kerület termelésének 8,6%-a. / Ez évente kb. 4 389,5 millió Sk elõállított értéket jelent./ Ezt követi a Rimaszombati és Nagyrõcei járás, míg a Poltári járás a kerületben az utolsó helyet foglalja el, csak 1%-kal járul hozzá a kerület teljesítõképességéhez /525,8 millió Sk elõállított érték./ A 13 járás közül a Nagykürtösi járás a 11. helyet foglalja el. A vizsgált öt járás a gazdaság struktúráját, szerkezetét tekintve mezõgazdasági-ipari térség. Az iparstruktúra differenciáltságát tekintve Losonc és környéke rendelkezik a legjobban diverzifikált iparral. Ez a sokoldalúság vonzza a különféle új iparágakat, szolgáltatási rendszereket. A szilikátipar mellett további ágazat az élelmiszeripar, majd ezt követi a gépipar és könnyûipar. /Folytatjuk/ Csúsz Péter

Közélet

2009. január

M

I L Y E N

A lap múlt év decemberi számában arról írtam, hogy milyennek láttam én az elmúlt év társadalompolitikai eseményeit, összefüggésben szervezetünk életével is. Akkor jeleztem, hogy a közelmúlt eseményeirõl is szeretnék bõvebben írni, mert ezek is jelentõsen hozzájárultak jelenlegi problémáinkhoz. Idõközben olvastam a komáromi nagygyûlés 15. évfordulóján tartott megemlékezésrõl és persze az elmaradhatatlan reagálásokról mindkét oldalról. Szlovák részrõl mást nem is lehetett elvárni a mai politikai helyzetben, meg egyáltalán. Nem lepett meg a hazai janicsárok acsargása sem, akik ily módon szerzik pontjaikat a minél nagyobb szelet jutalmáért a kisebbségi kultúrára szánt pénzeszsákból. Pedig ez most nem is egy tény aktualizálásáról szólt, de a földbedöngölés figyelmeztetés, hogy még csak gondolkodni sem merjünk bizonyos, sorsunkat érintõ kérdésekrõl. Különben rögtön jön a büntetés, szankció, szóban, írásban, törvényben, kiközösítésben stb. Mi ez, ha nem a megfélemlítés egy módja. De legalább ezek a másként gondolkodók gyertyát gyújtanának, hogy emberek, hát erre! Nem, õk tévedhetetlenek. Tévedhetetlenségüket írásaikban jelzik, amelyek mások cselekedeteinek jogos vagy jogtalan bírálatán alapszik. Ez az egyedüli maradandó érték, amelyet hírnevük fennmaradásáéért egy ideig (amíg a kerék fenn van) megõrzi. Sajnos az ilyen és hasonló embereken buknak meg dolgok, amelyek hiánya késõbb a problémák elmélyüléséhez vezet. Vannak azért a másik oldalon is, sajnos az õ hangjuk nem ér el olyan magasra és távolra, mert egyre többen vannak az olyanok, hál' istennek, az elõzõ tábor képviselõinek hatására, akik a könnyebb utat választva nem akarnak, mernek tenni magukért, magunkért. Más pedig helyettünk tenni nem fog. A történelemnek vannak fejezetei, amikor egy-egy nagyszerû cselekedet, helyzetfelismerés, sorsdöntõnek bizonyult a népek életében. Ami mindig pozitívumot hozott, az a mûvelõdési politika bizonyos szakaszai, amikor ezek vitték elõre a szekeret. Múlt év decemberében részt vettem egy ünnepségen, amelyet a Magyar Népfõiskolai Társaság fennállásának 25. évfordulója alkalmából rendeztek. Ezt egy politikusokból, egyházi képviselõkbõl, népfõiskolai mozgalmi emberekbõl összeálló kerekasztal-társaság beszélgetése követte. A beszélgetést a magyar rádió volt elnöke vezette a „Tanulj, mûvelõdj, barátkozz“ jelszó jegyében mintegy 150 jelenlévõ elõtt. Az itt elhangzott vélemények, meglátások rámutattak fõleg olyan problémákra, amelyek a közelmúltból fakadtak és ezek hasonlatosak a nálunk is tapasztalható tendenciákhoz, illetve a közép-európai viszonyokhoz. Ezekben ne a konkrétumokat keressük, hanem fedezzük fel az irányzatokban rejlõ hasonlóságokat. Az alábbiakban ezekbõl idéznék. „Mindig, mindenki, minden idõben a tömegeket akarta manipulálni, csak a célok különböztek. Ehhez szükség van az írott sajtóra, a rádióra, a televízióra. Jó ideje a televíziónak van a legnagyobb hatása az emberekre. A politikusok segítségével céllá válik egy mérsékelten mûvelt tömeg létrehozása, ugyanis egy ilyen manipulálhatóvá válik. A televízió sokak távlatos gondolkodását szünteti meg, hiszen valójában a televízió a mának élés intézménye. Aki ezt nem tudja kritikával és valamiféle önellenõrzéssel nézni, az valójában elveszti a perspektíváját. A jövõrõl csak egyetlenegy gondolat szuggerálódik belé, hogy a holnaptól félni kell. A foglalkoztatás alapgondolata, van-e fölösleges ember? Nincs fölösleges ember. A teremtõ ilyet nem hozott a világra. Mégis milliókban, százmilliókban (világszegénység) él az a gondolat, hogy feleslegessé váltak. Ez már az önfeladásnak az elsõ ellehetetlenítõ gondolata. Ha feleslegessé váltam, beletörõdöm. Aki ebbe beletörõdik, az attól kezdve valóban

Kürtös 3

L E S Z

?

feleslegessé válik. Alkalmatlanná arra, hogy küzdjön. A népfõiskola nem engedi meg, hogy feladjam, nem engedi meg azt, hogy amit szuggerálnak, ellenõrizetlenül kellene befogadnom. Tehát feladjam a kritikai érzésemet, a személyiségemet. A mi szolgálatkészségünkkel és állandó hódoltatási ingereinkkel az unióba is úgy mentünk, mint akik oda hódolni mentek. A legkeményebb tárgyalási feltételeket a finnek tudták a belépés elõtt az unió felé diktálni, mert észrevették idõben, hogy szüksége van az uniónak rájuk. Attól a pillanattól kezdve ez volt a tárgyalási pozíció. Mi ezt a gondolatot egyszerûen elvetettük, és ezzel a gondolattal kirekesztettük magunkat azoknak az öntudatos nemzeteknek a sorából, amelyek érdekérvényesíteni mentek oda, nem pedig hódolni. Ezeket a gondolatokat kellene a népfõiskoláknak fenntartani. Az önazonosságukban és öntudatukban megerõsödött népeket becsülik. Akik elvesztik az arcukat az emberek elõtt, azokat lehet is úgy kezelni. Az iskolával nem kellene befejezni a képzési rendszert, hanem a népfõiskolák minél szélesebb kifejlesztésével elérni azt, hogy minél kevesebben törõdjenek bele abba, amit kaptak, vagy ami jutott nekik, vagy ami vár rájuk, és minél erõsebb küzdõképesség alakuljon ki az emberekben. Belevonni ezekbe a folyamatokba az egyházat is, hiszen a 40-es években az egyházak voltak a legfontosabb támogatói a népfõiskoláknak. Ki vagyok én, honnan jöttem, hová tartok? - ezek az emberek nem tudnak erre a kérdésre válaszolni (akiktõl elvették nemzetazonosságukat). Ezek önbizalom-hiányos és önbizalomvesztett emberek. A civil szervezeteket a hivatásos politika nem szereti. Az olyan civil szervezeteket szereti, amelyek az õ szolgálatába állnak. Ezek aztán ebbõl kifolyólag nem is civil szervezetek, hanem civil szervezet formájában létrehozott pártszervezetek. És az állam? Van még? Az igazi kifosztás azzal kezdõdött, hogy elvették cselekvési lehetõségét, kifosztották vagyonából, most már a bevételeibõl is. Takarékosság címén bárkitõl meg lehet vonni a megélhetést, a létezés lehetõségét. Mindig a kormány irányzatán múlik, kinek van életlehetõsége, kinek van mûködési eszköze, és kitõl vonják el ezt a lehetõséget. Láttuk ezt az egészségügyben, a kulturális életben, a közmûvelõdési terület piaci elsilányításában stb. A globális tõke végsõ kétségbeesésében megint csak a fosztogatás útját választja. Az államot kényszeríti rá a saját megmentésére. Az egész világot rákényszerítik arra, hogy itt az emberiség katasztrófa eljövetelével és nem pedig a jövõjével kell foglalkoznia. Az államnak szolgálnia kell. Hogy tudjon, képességekkel kell rendelkeznie. Az államot vissza kell tenni a kulturális, civil életbe, az iskolarendszerben a szolgálati helyére, vissza kell erõsíteni olyan mértékig, hogy vissza tudja venni az országot.“ Nagyon sok tanulságot lehet levonni ezekbõl a gondolatokból, amelyek mélyebb tartalma minket is érint, hisz bizonyos folyamatok nálunk is így zajlottak, vagy arrafelé mutatnak. Kultúra, iskola, politika, cselekvési és egyáltalán a gondolati szabadság kinyilvánításának területén az egyént minden a feladás, nem pedig a létezõ jogokkal való élés felé vezetik. Szánjunk rá egy kis idõt, vegyük számba lehetõségeinket, jogainkat, milyen százalékban élünk velük? El fogunk csodálkozni! Mit teszünk önmagunkért? Teszünk egyáltalán valamit? Nos a milyen lesz? Ezekben a válaszokban és tettekben rejlik. Ha öntudatosabbak leszünk, jobb lesz, ha nem állunk meg a lejtõn, csak rosszabb lehet. Legyen tartásunk és kitartásunk az idei év küzdelmeihez. Balogh Gábor

Közélet

4 Kürtös

Az ünnepi beszédek elhangzása után a Csemadok elsõ tisztségviselõinek megválasztására került sor. Díszelnök: Fábry Zoltán író, elnök: Lõrincz Gyula festõmûvész, az Új Szó fõszerkesztõje, alelnökök: Kugler János földmûves és Egri Viktor író, központi titkár: Fellegi István, helyettese Wezzler Dóra, jegyzõkönyvvezetõ: Breuer Ilona, pénztáros: Lenger Zsófia, ellenõrök: Rabay Ferenc és Solc István. A kiadott 1. sz. körlevél a helyi csoportok megalakításának elõkészítésével foglalkozott. Az alakuláshoz legalább 20 személy kellett. A jelentkezõ tagokat az ún. mûvelõdési tanácsok (miestna alebo okresná osvetová rada) hagyták jóvá. Az alakuló ülések úgy voltak megszervezve, elõkészítve, hogy azokon az elõre kijelölt forgatókönyv szerint semmi galiba ne lehessen. Természetesen akkor, abban a légkörben ezt mindenki másként érezte, élte meg. Balázs Béla és Egri Viktor szavaival élve a kezdés éveit mindenki hõskornak tekinti. Valóban volt valami hõsiesség ebben a magával ragadó, minden tehetséget és értéket megmozgató elindulásban, amely politikai, gazdasági és kulturális életünknek új arculatot adott. 1949 márciusában elsõnek Érsekújvárott, Muzslán és Gerencséren alakultak helyi szervezetek. Számuk az év végére 63-ra emelkedett 3380 taggal. Érdemes megemlíteni, hogy a tagok 61%-át 30 éven aluliak alkották. A III. országos közgyûlésig (1952 májusára) 380-ra gyarapodott mintegy 35 000 taggal. Negyed századdal késõbb (1974) már 521 helyi szervezete és több mint 60 000 tagja volt. A Csemadok megalakulásának 10. évfordulóján a VII. országos közgyûlésen Vasil Bi¾ak, a CSKP KB tagja szájából felszólalásában olyan mondat is elhangzott, amit ma az egész szlovák politikai elit, mondhatnám úgy is, hogy a szlovákság döntõ többsége elutasít és megalázónak tart vagy tartana. Idézem: „Pártunk azt is hangsúlyozza, hogy minden egyes dolgozónak nemzetiségi hovatartozástól függetlenül, ha azon a területen dolgozik, ahol a magyar nemzetiségû lakosság él, meg kell tanulnia, és bírnia kell a magyar nyelvet.“ A mai helyzetet és kijelentéseket ugye ismerjük. Hát ide jutottunk 50 év után. Már gesztusok sincsenek. Az elsõ 10 év nagyon fontos volt a szervezet életében. Gõgh László értékelésébõl tudjuk, hogy milyen feladatokat kellett megoldani. Így a szervezetek és a tagság létszámát emelni, kerületi és járási titkárságokat kialakítani, kádereket keresni. 1954-ig 100 személyt ismertettek meg a hathetes mûvelõdéspolitikai tanfolyamokon a mûvelõdéspolitika alapvetõ kérdéFolytatás az elsõ oldalról

Befejezés az elsõ oldalról

2009. január

seivel, no meg a marxista-leninista eszmékkel. A Csemadok helyi szervezetei elõsegítették a magyar nyelvû iskolák létrehozását, az Új Szónak - mint egyedüli magyar nyelvû pártlapnak - a terjesztését. A központi vezetõség 1951 szeptemberétõl Fáklya címen mûvelõdéspolitikai folyóiratot adott ki, ennek elsõ számára több mint 6000 állandó elõfizetõ jelentkezett. A Csemadok eredményesen kapcsolódott be az országszerte folyó város- és falufejlesztési, szépítési versenybe. Környezetünkben dicséret illeti a nagycsalomjai szervezetet a több ezer óra önkéntes társadalmi munka végzéséért a mûvelõdési ház építésénél, más szervezetek a parkok és községi utak létesítésénél, folyók szabályozásánál vettek részt. Mezõgazdasági szakkörök alakultak. 1956. január 1-jével új tagsági igazolványokat adtak ki. Az igazolványcsere által lemorzsolódott a passzív tagság, úgyhogy az 1955-ben nyilvántartott 45 543 tag helyett csak 32 044 tag maradt. 1957. január 1-jétõl az addig havonként megjelenõ Fáklya címû folyóirat helyett megindult A HÉT címû kulturális hetilap, kezdetben 11 000 példányszámban. Jelentõs elõrehaladás történt a nemzetiségi iskolák kiépítése terén is. Az 1952-53-as iskolai évben 215 óvoda nyílt meg 227 csoporttal, 6857 gyermekkel, 553 elemi iskola 1249 osztállyal, 44 033 tanulóval, 7 tizenegy éves iskola, 2 óvónõképzõ, 2 tanítóképzõ, 2 felsõfokú mezõgazdasági iskola, 2 földmûvesiskola, magyar tagozat nyílt a pedagógiai fõiskolán és a bölcsészkaron is. Az 1954-es évben a Csemadok helyi szervezetei a tudományos népmûvelési elõadások mellett foglalkozni kezdtek fõleg mezõgazdasági szakkörök alakításával. Így Baracskán növénytermesztõ szakkör alakult 37 taggal és Nagyhinden gyümölcsészeti szakkör 27 taggal. Csúz községben viszont csillagászati szakkör alakult. Az 1957-es évben már 103 szakkör többségükben mezõgazdasági népi akadémia - mûködött 4680 taggal. A mezõgazdasági jellegû népi akadémiák fejlõdésére kedvezõen hatott, hogy a szövetkezetek vezetõsége is érdekelt tényezõként mûködött közre, másrészt pedig az a körülmény, hogy az elõadók biztosítása csak ritkán okozott gondot, mivel a szövetkezetek agronómusai és zootechnikusai, illetve más vezetõ beosztású dolgozói vették kezükbe a tagság szakmai irányítását. Az akadémia hallgatói bizonyítványt kaptak képesítésükrõl, majd a képesítésüknek megfelelõ beosztást kaptak a szövetkezetben. (Folytatjuk) Balogh Gábor

A Csemadok országos elnökének nyilatkozata

nem ütközik. A rajta található térkép, benne kijelölve a magyarok által lakott területtel azt jelképezi,hogy mi - itt, Szlovákiában -, itthon vagyunk. Egyébként ilyen jellegû térképek a Szlovákiában élõ nemzetiségek statisztikai bejelölésével, bármelyik, államilag kiadott tankönyvben megtalálhatók. 6. Hazugság az, hogy a Csemadok több pénzt kap állami költségvetésbõl, mint a Matica slovenská, mely saját vállalkozásai mellett évente több tízmilliós támogatásokat könyvelhet el számlájára. A sajtó errõl rendszeresen hírt ad. 7. Az minden ember túlburjánzott, dús vagy beteges fantáziájára van bízva, hogy egy senki ellen nem irányuló versidézetet, egy 15 évvel ezelõtti esemény-

re való rövid utalást, és egy térképet, ahol ki van jelölve a magyarok által lakott terület, hogyan kuszálja össze körmönfont módon az I. világháború elõtti politikai helyzettel, valamint az állam elleni összeesküvés, egyébként minden alapot nélkülözõ elméletével. 8. Ha tüzetesen megvizsgáljuk a Szlovák Nemzeti Párt által kiadott Nyilatkozatot, megállapíthatjuk, hogy az abban szereplõ személyek és intézmények neveit, valamint az írásjeleket leszámítva, annak igazságtartalma egyenlõ a nullával. Az idén 60 éves Csemadok tevékenysége mindig is, és ez után is, az itt élõ nemzetek békés egymás mellett élését támogatja, munkájával bekapcsolódik és szolgálja az ifjúság nevelését, mellyel

részben , egyetlen fillér állami támogatás nélkül, állami feladatot is vállal magára. Az önkormányzatiság fogalma pedig nem a szlovákiai magyarság ördögi találmánya, mely a Szlovák Köztársaság ellen irányul, hanem Európában elfogadott demokratikus jog, az európai jogrend része, mellyel a Magyarországon élõ szlovákok már évek óta saját önkormányzati rendszerükön keresztül ismerkedhetnek, és melyen keresztül gyakorolhatják jogaikat. Ha valamilyen szinten ebben az ügyben törvénysértés történt, akkor az a hamis, és a valóságnak nem megfelelõ információk terjesztése formájában történt meg a nyilatkozattévõk részérõl, ami a hatályos szlovákiai jogszabályokkal sem összeegyeztethetõ.

Közélet

2009. január

Kürtös 5

Zsélyi Aladárra emlékeztünk Zsélyi Aladár gépészmérnök, repülõgép-tervezõ 1883. december 12-én született Bussán, és 1914. július 1-jén halt meg Budapesten. Halálának 125. évfordulóján immár 15. alkalommal látogattak el hozzánk a Magyar Közlekedési Közmûvelõdésért Alapítvány tagjai és pártfogói Gáspár János vezetésével. Az esõs decemberi reggelt az ipolybalogi templomban kezdtük, a falu csodálatos temploma és a Szent Korona-másolat kisugárzása mindenkit reménnyel töltött el. Utunkat Alsósztregovára folytattuk, ahol Madách Imre szülõházát és sírhelyét tekintettük meg, sokan már jártak itt, de mindig nagy érdeklõdést tanúsítanak a múzeum iránt. A kedves olvasóval tudatnom illik, hogy ez a lelkes társaság, kb. 70 fõ, nemcsak azért látogat el Palócföldre, hogy a közlekedés területén eredményeket elért személyiségek sírhelyét látogassa meg, hanem megtekintse a környék nevezetességeit is. Utunkat Losoncon, a temetõben folytattuk. Itt Majerik János van eltemetve. Ez a nagyszerû ember 135

évvel ezelõtt egy másik társával együtt megalapította a VASE-t, a Vasutas Segélyezõ Egyesületet. Az egyesület egy modern felfogás eredménye, a bajba jutott, balesetet szenvedett munkásoknak juttatott anyagi segítséget, és halál esetén a családtagoknak életjáradékot biztosított. Ez a szervezet a mai napig mûködik, kb. 125 ezer tagja van, elnök asszonya, Bor Katalin is jelen volt a megemlékezésen. A hévízi üdülõjük Majerik Jánosról van elnevezve.

A társaság köreiben üdvözölhettük Kovács Alízt, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének elnöknõjét is. Bussán a gyalogoshidat tekintettük meg, itt egy kis rögtönzött kultúrmûsort is láttunk. A csalári temetõben, Zsélyi Aladár sírjánál Csalár község polgármesterével és képviselõivel kezdõdött a megemlékezés. Dr. Hegedûs Dezsõ, a Magyar Repülõ Szövetség volt elnöke méltatta a 15 évet! Sajnos nagyon sokan már nem lehettek közöttünk, így rájuk is emlékeztünk. Miroslav Mihályra, aki Zsélyi Aladár sírját felkutatta (addig jelöletlen helyen nyugodott), és saját pénzén csináltatott emlékmûvet neki, Tobak Tiborra, a Magyar Veterán Repülõk Szövetsége volt elnökére, aki vadászpilóta volt, és sok-

szor részt vett az ünnepségeken, Bánhidi Anti bácsira, aki több rekord tulajdonosa (pl. a saját maga tervezte Gerle 13 géppel száz óra repülési idõ alatt repülte körbe a Földközi-tenger partvidékét 1933-ban), Winkler Lászlóra, a Magyar Ikarosz: Zsélyi Aladár élete és munkássága c. könyv szerkesztõjére, Csanádi Norbertre, Rubik Ernõ bácsira, aki olyan büszke volt arra, hogy õ is felvidéki, a losonci pilótára, Eleod Attilára és még sok-sok lelkes megszállott pilótára és a repüléssel foglalkozó szakemberre. A himnusz eléneklése után a temetõt elhagyva a templomban vettünk részt az ünnepi megemlékezésen, Diós László tisztelendõ úr megint elkápráztatta szentbeszédével az emlékezõ közönséget. A kultúrházban, Csalárban a polgármester vacsorával kedveskedett a vendégeknek. Az ízletes vacsora után a Csemadok Bussai Alapszervezetének asszonykórusa dalaival szórakoztatott bennünket. Jókedvûen búcsúztunk a kedves vendégektõl, akik szerintünk - nagyon jól érezték magukat. Köszönöm a csalári polgármesternek, Ádám Bélának lelkes közremûködését és mindenkinek, aki széppé tette a vendégek ittlétét. Molnár Katalin

Mizujs a hidakkal?! Tudom, hogy e téma mindenkit érdekel, és sokakat érint, ezért bátorkodom beszámolni gyakrabban, de legalább akkor, amikor valami elõrelépés, vagyis nem lépés csak reménysugár megjelenik. Hát hol is kezdjem vagy folytassam.... Végre kiírták 2008. október 15-én a pályázati felhívást: „Magyarország - Szlovákia határon átnyúló együttmûködési program 2007-2013“ címmel, ezen programon belül a 2.4.1. pont vonatkozik a hidakra: Jobb határátkelési lehetõségek biztosítása a határfolyókon. Mivel mi megpróbálunk minden lehetõséget a hidak finanszírozására (állami költségvetés, megyei stb.) sajnos nem jártunk sikerrel, de ezt a kedves olvasó nagyon jól tudja, sok volt az egymásra mutogatás (ha az állam írta alá a nemzetközi szerzõdést a két híd a két állam között miért nem adnak pénzt is, az utak megyeiek lesznek majd, de addig ..... ) Egyetlen járható és sikeresnek vélt út (vagyis pénz) a pályázati lehetõség. Hogy konkrét legyek: két pályázatot sike-

rült beadnunk, vagyis beadniuk a magyar félnek, a NIF-nek (Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztõ Zrt.) mindkét hídnál õk a vezetõ pályázók, Besztercebánya megye mint külföldi partner szerepel. A két híd (Pe•ov - Pöstyénpuszta, Rároš - Rárospuszta) összköltségvetése 7 millió EUR. A pályázatot december 16-án sikerült (nem kis áldozatok árán) benyújtani. Január, februárban lesz a közbeszerzés (addig idõt nyerve) talán március, áprilisban eredmény is lesz (bízva abban, hogy nyertesek leszünk), és így talán már megindulhat az építkezés 2009 õszén vagy 2010 tavaszán! Tudom, hogy most sokan felkapják a fejüket, de én lennék a legboldogabb, ha elõbb lenne, csak sajnos a tapasztalataim ilyenek. De mi addig sem tétlenkedünk, megragadunk mindenféle pályázati lehetõséget, mert mi, kedves olvasó, hiszünk a csodában! Hát higgyünk együtt! Molnár Kata

6 Kürtös

2009. január

Akik vetni tudnak, aratni sem restek 60 éves a Csemadok − Ipolynyék A palóc nép két dologról volt mindig híres. A hitérõl és a szorgalmáról. Ez a megállapítás azonban nemcsak a dolgos hétköznapokra vonatkozik, hanem a munkát követõ pihenésre, szórakozásra, kikapcsolódásra is. Ez pedig régen egyet jelentett a mulatozással, a közösségi élettel. Ma is sokan áhítattal gondolnak vissza azokra az idõkre, amikor még nem volt televízió, rádió is csak elvétve egyegy családban, és az emberek szórakozását az jelentette, ha egymással beszéltek, együtt énekeltek, táncoltak, felidézték az idõsebb korosztálytól hallott régi, humoros történeteket. A Csemadok országos megalakulását követõen rövid idõn belül az Ipoly mente legnagyobb magyar településén, Ipolynyéken is megalakult a Csemadok alapszervezete. Az alapszervezet alapító tagjai közül még ma is sokan élnek, és jó egészségnek örvendenek. A szervezet tagjai a kezdetektõl fogva sokirányú tevékenységet folytattak. A kultúra szinte minden területén képviseltették magukat, de kiemelkedõ eredményeket fõleg a folklór és a színjátszás, késõbb pedig a néptánc területén értek el. Természetesen Ipolynyéken nemcsak a Csemadok megalakulásától beszélhetünk kulturális életrõl, hiszen a két háború közötti idõszakban is jelentõs társadalmi, kulturális aktivitások zajlottak helyben. Kultúrház nem lévén a fonók, fosztók, vendéglõk, kocsmák, közösségi házak, iskolák adtak otthon a kulturális életnek, ahol vetítések, színi elõadások, irodalmi estek, folklórbemutatók voltak terítéken. Feljegyzésekbõl tudjuk, hogy 1937 októberében Mécs László költõ, Kichy Kálmán festõ és Dr. Mikola Guszti nótaköltõ társaságában nagyszabású kultúrestet tartottak, ahol Mécs László szavalta verseit, Kichy Kálmán humoros elbeszéléseibõl adott elõ, és Mikola Guszti cigánybanda kíséretében énekelte szebbnél szebb dalait. Tulajdonképpen a késõbbi színjátszás hagyományait is ebben az idõszakban rakták le, de tudomásunk van arról, hogy még a II. világháború alatt is tartottak bemutatókat a helyi mûkedvelõ színészek. SZÍNJÁTSZÁS A Csemadok megalakulásával aztán elkezdõdött az amatõr színjátszás virágkora Ipolynyéken, melynek hagyományai a mai napig töretlenül élnek. A számtalan, régebben bemutatott népszínmû közül említsünk meg néhányat: Revizor, Sári bíró, Büszke páva, Kullogók, Ez a falu eladó, Kísértetjárás, Liliomfi, Miran-

dolína, Idõzített boldogság, Doktor úr, Bort, búzát, békességet. Ezen darabok rendezõi Korcsog László, Beinrohr Ernõ, Dobos Sándor, Böjtös János, Juhász Béla és Mics Károly voltak. A színjátszó csoport néhány évvel ezelõtt Mics Károly vezetésével belevágott egy merész kísérletbe, és a jó hangú énekesekre építve zenés darabokkal rukkolt elõ, melynek elsõ bemutatója, a Huszárkisasszony, óriási sikert aratott. A sikeren felbátorodva következtek a jobbnál jobb bemutatók, mint a Muskátlis ablakok, A Mágnás Miska, Nem élhetek muzsikaszó nélkül, Egy kis senki, majd a legutóbbi elõadás, a Harapós férj. A zenés darabok felfutásával és sikereivel egy idõben a hazai közönség látókörébõl kilépett a csapat a szélesebb, regionális közönség elé, többek között Magyarnándorban, Cserháthalápon, Lukanényén, és egyben beneveztek a Szepsiben és Buzitán megrendezésre kerülõ Egressy Béni Országos Színjátszó Fesztiválra is. A Muskátlis ablakok címû népszínmûvel, melyet Mics Károly rendezett, 2004-ben elnyerték a fesztivál nagydíját, de minden évben, 2003-tól datálva elhoztak egy-egy különdíjat a legjobb nõi, férfi, ill. epizódszereplõi alakításért. A díjazottak között ott volt Hrubík Béla, Kelemen Ferenc, Cseri Ilona, Gemer Éva, Gyurász Flórián, de Mics Károly is különdíjjal térhetett haza a legjobb rendezésért. Sajnos 2005-ben, néhány héttel a Mágnás Miska bemutatója után a csoport rendezõje, Mics Károly tragikus hirtelenséggel elhunyt. Helyét a színjátszók egyik legtehetségesebb tagja, Balík Judit vette át, aki kellõ tapasztalattal vágott neki a nem kis feladatnak, hiszen az elvárások nagyok voltak. Mára elmondhatjuk, hogy Balík Judit méltó követõje lett Mics Károlynak, akinek a csoport, tisztelettel adózva emlékének, 2005-ben felvette a nevét, így lett a Csemadok Mics Károly Színjátszó Csoportja. Az életmûvét oly nagy hirtelenséggel befejezõ rendezõre azonban nemcsak Ipolynyéken figyeltek fel, hanem országos viszonylatban is, hiszen 2005-ben, Szepsiben az Egressy Béni Fesztivál szervezõi Boda Ferenc, Juhász Dósa János, Havasi Péter és Csoltkó Jenõ, Mics Károly-életmûdíjat alapítottak, melyet minden évben egy arra érdemesnek tartott rendezõnek adnak át. Eddig négyen részesültek ebben az elismerésben, mégpedig Kiss Péntek József, Mázik István, Jarábik Gabriella és Tóth Ferdinánd. Az ipolynyéki Mics Károly Színjátszó Csoport egy olyan mûfajt képvisel a felvidéki amatõr színjátszás-

ban, melynek lassan már nincsenek követõi, hiszen a hagyományos zenés népszínmûvek, melyekkel a 60-as, 70-es, 80-as években még oly gyakran és oly sok helyen találkoztunk, mára már sokak szerint idejüket múlták. Sokak szerint igen, de ez a helyieket nem igen érdekli, fõleg a közönséget, akik évente minden alkalommal telt házzal és vastapssal köszönik meg a mûkedvelõ színészek szorgalmát, fáradozását. F O L K L Ó R C S O P O RT A Csemadok alapszervezetének másik sikerágazata a folklór volt, mellyel azért is lehetett sikereket elérni, mert a szereplõk nagy része még saját életében részese volt a helyi fonók, fosztók, lakodalmak varázslatos hangulatának, így ezt csokorba fonni, mûsorrá formálni nem volt bonyolult feladat. Ami sokkal felelõsségteljesebb volt, az a helyenként fellépõ 50-60 ember megszólítása, felkészítése, az eredeti népviselet, eszközök, szõttesek biztosítása. A folklórcsoport elsõ jelentõs sikerét 1973-ban érte el a Nyéki lakodalmas színrevitelével. Ezzel szlovák fesztiválokon, többek között Véglason és Špaèincén is felléptek. A Nyéki lakodalmast, menyasszonytáncot, menyecsketáncot és körtáncot 1984-ben a Budapesti Népmûvészeti Múzeum munkatársai is filmre vették. A csoport következõ nagy bemutatója 1978-ban a Nyéki fonó volt, mellyel Magyarnándorban és a XXIV. Országos Népmûvészeti Fesztiválon, Zselízen is nagy sikert arattak, de a mûsor 1980-as bemutatóján Pozsonyban is elnyerték a Kulturális Minisztérium különdíját. Ezt követõen 1982-ben a Nyéki fosztóval léptek színre az akkor már 50 tagot számláló csoporttal, majd 1983-ban a Gyetvai Kulturális Napokon egyetlen magyar csoportként arattak kiemelkedõ sikert a darabbal. Az újabb bemutatókra 1986-ban és 1987-ben került sor a Pásztorpihenõ és a Pásztorfogadás Nyéken címmel. (Folytatás a következõ oldalon)

2009. január

Kürtös 7

Akik vetni tudnak, aratni sem restek 60 éves a Csemadok − Ipolynyék Ugyanebben az évben az ipolynyéki folklórcsoport a sokéves tevékenységéért elnyerte a Csemadok Kiváló Folklórcsoportja címet, vezetõje Korcsog László pedig a Csemadok Kiváló Népmûvésze címet. A folklórcsoport vezetõje mindvégig Korcsog László volt, aki a Csemadoktól kapott elismerés mellett az ezredfordulón megkapta a Szlovák Köztársaság ezüstplakettjét is, melyet Csáky Pál, akkori miniszterelnök-helyettes nyújtott át a díjazottnak. A rendszerváltás után a folklórcsoport tevékenysége sokáig szünetelt, mígnem 2004-ben az egykori szereplõk: Gömöry Mária, Bojtos Jánosné, Gömöry Imre és Cseri László segítségével, rendezésében, újra színpadra került a Nyéki fosztó. Az elõadás érdekessége volt, hogy a legfiatalabb szereplõ 4, míg a legidõsebb 82 éves volt. Az elõadás közel két órán keresztül tartott, és hatalmas sikert aratott. Az alapszervezet vezetõsége 2008-as munkatervében határozta el az Ipolynyéki lakodalmas felújítását, melynek megszervezésével Gömöry Máriát bízták meg. A bemutatóra végül 2008. május elején került sor, és óriási sikere volt.

T Á N C S O P O RT A helyi néptánccsoport története olyan, mint a mese. Hol volt, hol nem volt. Története, alapítása az 50-es évek végére tehetõ, amikor a helyi alapiskola keretén belül mûködött Korcsog László vezetése alatt. A gyermekcsoportból idõvel felnõtté váló tagok késõbb részt vettek Gombaszögön a kendertánccal 1960-ban, majd két évvel késõbb kanászés páros tánccal Zólyomban, Losoncon, Ipolyságon debütáltak. 1980-ban a Népszokások az Ipoly mentérõl címmel TVmûsor készült, melyben a nyéki táncosok is szerepeltek Bojtos Mária vezetésével. A néptánccsoport jelentõs sikereket az 1984-es újjászervezés után ért el, amikor is magyarországi profi koreográfus, Braun Miklós irányításával és Bojtos Jánosné vezetésével Hont Néptánccsoport néven, éveken keresztül részt vettek

Zselízen, Gombaszögön, Léván és különbözõ magyarországi fesztiválokon és regionális ünnepségeken. A néptánccsoport ebben a felállításban 1988-ig maradt együtt, majd több generációváltás után idõszakonként tevékenykedett fõleg Hamerlik Mária irányításával. Jelenleg a néptánccsoport ismét felújította tevékenységét Gömöry Lóránt és Szabó Judit vezetésével. A csoport koreográfusai a Juhász házaspár Zselízrõl. Gömöri táncok címû mûsorukkal már több rendezvényen is felléptek a régióban és helyben is. ÉNEKKAR Az énekkar tevékenységének kezdete a hetvenes évek elejére tehetõ. Felléptek különbözõ irodalmi esteken, ünnepségeken, a Tavaszi szél járási és kerületi fordulóin. Vezetõi többek között Bojtos János, Cseri László, Tóth Ágnes és Zsigmond Ernõ voltak. Az utóbbi vezetése alatt vették fel az Akáclomb nevet. Az énekkar tevékenységét a kilencvenes évek közepén Hamerlik Richárd újította fel, akinek a vezetése alatt az énekkar bronzkoszorús minõsítést ért el a galántai Kodály Napokon. Az énekkar jelenleg alkalmi jelleggel áll össze a helyi szüreti ünnepségek, illetve a helyi nyugdíjas szervezet rendezvényeinek keretén belül, Gömöry Mária és Gömöry Imre vezetésével. A felnõtt énekkar mellett mûködik egy ifjúsági énekkar, melynek vezetõje Cseri Ilona. A gyermekek fõleg helyi és egyházi rendezvényeken lépnek fel. Külön dicséret illeti a szervezet magyarnóta-énekeseit, Cseri Ilonát és Gömöry Máriát, akik a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya által évek óta megrendezett Õszirózsa - Magyarnótaénekesek országos versenyén (melyet az utóbbi két esztendõben Ipolynyéken rendeztek) Cseri Ilona aranykoszorús, Gömöry Mária pedig bronzkoszorús minõsítést szerzett. S ZÜRETI ÜNNEPSÉGEK ÉS EGYÉB RENDEZVÉNYEK

Természetesen átfogó képet adni a Csemadok életérõl, a közel hatvan évrõl néhány oldalon nem lehetséges. Érdekes színfoltja a helyi kulturális életnek az immár 11 esztendõ óta folyamatosan megrendezett, hagyományos szüreti ünnepség, mely lehetõséget teremt nemcsak helyi csoportok, szólisták fellépésének, hanem a régióban mûködõ más csoportoknak is. 2005-ben Ipolynyék volt a kezdeményezõje a Nyék-falvak Kárpátmedencei találkozójának, melyen nyolc község vett részt. Néhány éve a farsangi

mulatságok idején a szervezet kiváló énekesei mutatkoznak be önálló mûsorral Karnevál név alatt, de hagyományosan megemlékeznek az 1848-49-es szabadságharc évfordulóiról is Pajor István, helyi születésû honvédtisztnek a község fõterén felállított emléktáblájánál. A

tavalyi esztendõtõl egy újabb 48-as honvédtiszt, Gyulai Sáska Sándor huszárhadnagy sírjánál is tiszteletüket tehetik az ipolynyékiek, akirõl csak nemrég derült ki, hogy harcolt a szabadságharcban. Terveik között szerepel egy helyi tájház berendezése is. A néprajzi anyag gyakorlatilag rendelkezésre áll, csupán a megfelelõ hely hiányzik a tárgyak elhelyezésére. Az alapszervezet a tavalyi esztendõben alapította az Ipolynyéki Magyar Kultúráért Díjat, melyet évente egy Csemadok-tagnak adományoznak, aki életmûvével már bizonyította helytállását. Az elsõ díjazott 2007-ben Zsigmond Gábor volt, 2008-ban pedig Juhász Béla vehette át e megtisztelõ kitüntetést. A Csemadok Ipolynyéki Alapszervezete Gyurász Gábor irányítása alatt mûködik, aki a nyolcvanas években már egy idõszakban állt a szervezet élén. Akkor is, most is, sikeres elnökként tevékenykedik, mert jól és hasznosan tudja megszervezni vezetõségének munkáját, szervezete tevékenységét. Remélhetõleg az idei tagkönyvcserével újabb tagok, fõleg fiatalok válnak a szervezet részévé, hogy bizonyítsák az ipolynyékiek töretlen hûségét az anyanyelvhez, a kultúrához, a szülõföldhöz. A vetés, mely az elõdök szorgos keze nyomán sarjadt kalászba, aratásra vár. S akik vetni tudnak, aratni sem lesznek restek. Ebben hisznek, hogy az elvégzett munka meghozza eredményét. Mert nincs újabb vetés aratás nélkül! Palócz Kérjük a Csemadok-alapszervezeteket, hogy hasonló beszámolókat küldjenek szerkesztõségünknek.

Eseménynaptár

8 Kürtös

2009. január

2008-BAN TÖRTÉNT Január - A Csemadok Ipolynyéki Alapszervezete Karnevál csoportjának zenés mûsora a helyi kultúrházban. - Csáb község vezetése megértési dokumentumot írt alá a magyarországi Herencsény, a csehországi Podivin és a lengyelországi Szaflary települések vezetõivel. - Az MKP Járási Elnöksége Ipolynyéken tanácskozott. - Koccintó ünnepet tartottak Mikszáth Kálmán, a nagy palóc születési évfordulóján a szklabonyai Mikszáth Emlékházban. - Bussán immár nyolcadik alkalommal rendezték meg a keresztény jótékonysági bált. - Lukanényén Szülõi Fórumot tartottak, amelyen részt vett Csáky Pál, az MKP elnöke, Szigeti László parlamenti képviselõ, Hrubík Béla, a Csemadok elnöke és Halzl József, a Rákóczi Szövetség elnöke.

Február - Tragikus esemény történt Csábon, ahol egy 71 éves férfit ismeretlen tettesek brutálisan meggyilkoltak. - Ipolynyéken a Csemadok Mics Károly Színjátszó Csoportja két alkalommal és nagy sikerrel mutatta be a helyi mûvelõdési ház színháztermében a Harapós férj c. vígjátékot Balík Judit rendezésében. - Harmadik alkalommal rendezték meg Zsélyben az Íjászbált. - Szlovákiában az új egyházmegyei felosztás értelmében a Nagykürtösi járás egyházközségeit a besztercebányai egyházmegyéhez csatolták.

Március - Eredményes évet zárt a Szlovákiai Rokkanatak Szövetsége Inámi Helyi Szervezete, állapították meg a szervezet évzáró taggyûlésén. - Ötödik alkalommal mutatkozott be a közönségnek a Csemadok Ipolynyéki Alapszervezetének KARNEVÁL csoportja. - Telt ház elõtt és nagy sikerrel vitte színre Somos Erzsébet: Bort, búzát, békességet... c. parasztkomédiáját a

Lukanényei Amatõr Színjátszócsoport Balko Zsófia rendezésében. - Március 15. alkalmából hagyományosan Ipolyvarbón tartották a kistérségi nemzeti ünnepet. Az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc 160. évfordulóján nagyszabású megemlékezést tartottak Ipolynyéken, ahol Gyulai Sáska Sándor, egykori Mátyás-huszár sírjánál kopjafát állítottak a helyi temetõben. Megemlékeztek nemzeti ünnepünkrõl Lukanényén, Ipolybalogon, Óvárban, Kõkeszin, Inámban, Zsélyben, Szécsénkén, Bussán. - Az MKP Járási Elnöksége kezdeményezésére Járási Pedagógusfórumot tartottak az ipolybalogi alapiskolában. - Nemzetiségi iskolaügyünket veszélyeztetõ törvény elfogadása ellen megalakult a Járási Koordinációs Bizottság.

Áp ril i s - Ipolynyéken a helyi Balassi Bálint Magyar Tanítási Nyelvû Alapiskola fennállásának 50. évfordulójára emlékeztek. - Baláž Rudolf besztercebányai megyéspüspök az óvári Szent Erzsébet és az ipolyhidvégi Szent Rita egyházi iskolában tett látogatást. - Járásunk területén a feltámadási menet érintette Kelenye, Szécsénke, Ipolybalog és Bussa településeket. - Zahora és Zsély településeken épületekben és családi házakban súlyos károkat okozott a jégesõvel is kísért hatalmas szélvihar és a tornádószerû forgószél. - Jótékonysági keresztény bált rendeztek Apátújfaluban. - Gazdag programmal Szlovák-Magyar Vasutasnapokat tartottak Szécsényben. - Ipolynyéken ülésezett a Csemadok Országos Tanácsa. - Immár 16. alkalommal emlékeztek Ipolyvarbón Szent-Iványi Ferenc országbíróról és királyi ítélõmesterrõl. - Nagykürtösön a mûvelõdési ház adott helyet a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya szervezésében megtartott kerületi vers- és prózamondó versenynek. - Évzáró taggyûlést tartott az ipolynyéki nyugdíjasszervezet.

- Csalárban újjáalakult a Csemadok Alapszervezete.

Május - Anyák napi ünnepséget tartottak, Ipolybalogon, Ipolykeszin, Szécsénkén, Kelenyén. - Nagy sikerrel mutatta be a Csemadok Ipolynyéki Alapszervezetének folklórcsoportja az Ipolynyéki lakodalmast, amelynek õsbemutatója 1973-ban volt szintén a helyi mûvelõdési házban. - Rimakokaván rendezték meg a Gyermekek Zenei Feszhtiválját, ahol a hangszerszólisták kategóriájában az ipolybalogi Lenicky Erik vitte el a pálmát. - A Mikszáth Napok programjában a Mikszáth Irodalmi Kávéház vendége Molnár Imre történész és Batta György, az ITT-HON fõszerkesztõje volt a nagykürtösi könyvtárban. - Nagycsalomján a Béke parkban nagyszabású járási ünnepi rendezvényt tartottak a Magyar Koalíció Pártja megalakulásának 10. évfordulója alkalmából. - A kékkõi vármúzeumban Balassiemléknapot tartottak. - Járásunkban a vezetékes ivóvízrendszer építésének megkezdése alkalmából Nagykürtösön alapkõletétellel egybekötött ünnepséget rendeztek. - Nemzetközi hegyikerékpár-versenyre került sor Szlovákgyarmaton. - Pozsonytól a délvidéken át a Tokajvidékig képviseltették magukat a bortermelõk az Ipolynyéki Borfesztiválon. - A Szlovákgyarmati Községi Hivatal szervezésében járási „falfirkáló“ versenyt rendeztek a helyi teniszpályán. - A Balassi Bálint nevét viselõ ipolynyéki alapiskolában immár nyolcadik alkalommal tartottak emlékéremek átadásával egybekötött Balassi-napot.

Június - Nagycsalomján hagyományosan a szabadtéri színpadon rendezték meg a mûvészeti alapiskolák emlékhangversenyét. - JUNIÁLIS 2008 - a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmányának járási kulturális ünnepélye Nagycsalomján a szabadtéri színpadon.

Eseménynaptár

2009. január

Kürtös 9

2008-BAN TÖRTÉNT - Hagyományõrzõ és múltidézõ napok Ipolynyéken. - A trianoni békediktátum 88. évfordulója alkalmából Ipolyvarbó és testvérközsége, Õrhalom önkormányzata közös elhatározásából az Ipoly bal partján ünnepség keretében öt méter magas fakeresztet állítottak fel. - Szlovákgyarmat község önkormányzata testvértelepülési szerzõdést kötött a romániai Rucar és az olaszországi Casavatore város vezetésével. - A Nagykürtösi Körzeti Hivatal és Nagykürtös város ünnepséget rendezett a járás megalakulása 40. évfordulója alkalmából. - Szíves meghívásnak tett eleget a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya, amikor háromtagú - Hrubík Béla, Balogh Gábor és Bodzsár Gyula - küldöttséggel ellátogatott a Muravidék kulturális, szellemi központjába, Lendvára. - Falunapot tartottak Inámban, borfesztivállal összekötve Csábon.

Július - Az Ipoly-hidak Újjáépítéséért Polgári Társulás meghívására a térségünkbe látogatott Heizer Antal, Magyarország pozsonyi nagykövete, aki a társulás tagjai kíséretében megtekintette az Ipoly folyón emelt ideiglenes fahidakat. - Falunapi ünnepséget tartottak: Nagycsalomján, Ipolyhidvégen, Kelenyén, Szlovákgyarmaton, Lukanényén, Galábocson, Leszenyén, Szécsénykovácsiban. - Szécsénkén a falu felett található szépen felújított kálváriát György Ferenc ipolybalogi plébános szentelte meg. - Irodalmi est keretében emlékeztek Csalárban a falu neves szülöttére, Beke Lajosra születésének 140. évfordulóján. - Ünnepélyes keretek között adták át a Szécsénykovácsit és Hugyagot összekötõ Ipoly-gyaloghidat. - 22. évfolyamához érkezett a Lovasnapok rendezvénysorozat Szécsénykovácsiban.

Augusztus - Gazdag programmal került megrendezésre a IV. Szent Korona Ünnep Ipolybalogon. A Szent Korona-emlékérmet ezúttal Molnár Imre történész és Hrubík Béla, a Csemadok országos elnöke kapta.

- Falunapi ünnepséget tartottak: Gyürkiben, Harasztiban, Zsélyben, Csalárban, Ipolyvarbón, Kóváron, Apátújfaluban. - Kilencedik alkalommal rendezték meg Inámban a mézkirálynõ-választással egybekapcsolt Mézfesztivált. A mézkirálynõi korona a nagycsalomjai Veszlik Anikó fõiskolai hallgató fejére került. - Nemzetközi íjászversenyt tartottak Zsélyben a pincéknél. - Ipolynyéken került megrendezésre a II. Magyar Katolikus Nap.

S zepte mbe r - Gazdag mûsor kíséretében 12. alkalommal rendezték meg Ipolynyéken a szüreti ünnepségeket és pincefesztivált. A rendezvény elsõ napján a kultúrház elõtti parkban került sor Szüllõ Géza egykori felvidéki magyar politikus mellszobrának felavatására. Az avatáson jelen volt Csáky Pál, az MKP elnöke is. - Õsznyitó címmel hagyományosan Kõkesziben rendezték meg a Hegyaljai Szüreti Ünnepséget. - Falunapi ünnepséget rendeztek Ipolykeszin, Óvárban szabadtériszínpadavatással, Bussán gyaloghídavatással egybekötve. - Ipolykeszin a kultúrházban került sor a járási táncdalfesztiválra. - Egy régi hagyományt, a szüreti felvonulást elevenítették fel Ipolyhidvégen. - Autókrosszverseny Szécsénykovácsiban. - Harmadik alkalommal rendezték meg Zsélybn a Zichy-kastélyban a mesterségek napját.

Ok t óbe r - Õszirózsa címmel Ipolynyéken a mûvelõdési ház színháztermében került sor a magyarnóta-énekesek országos versenyére. - Tornaterem-avató zajlott Lukanényén. - Új iskolabuszt kapott a Video Alapítvány jóvoltából helyi egyházi iskola Óvárban. - Krúdy Napok zajlottak Szécsénykovácsiban. - Hajnalok völgye címmel kortárs kórusfesztivált rendeztek Csábon a katolikus templomban. - Szentiványi Ráfael /1722-1783/

püspök Csalárban született. Halálának 225. évfordulóján szülõfalujában püspöki szentmise keretében Orosch János segédpüspök áldotta és szentelte meg a nagy elõd tiszteletére állított emléktáblát. - A Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya Alsósztregován a Madáchkastély konferenciatermében ülésezett. - Alsósztregován a Madách-kastélyban ülésezett a Nagyrõcei, Rimaszombati, Losonci és Nagykürtösi járás területi választmányainak elnökségi tagjaiból álló Megyei Regionális Tanács. - A Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya szervezésében Mátyás uralkodásának érdemei címmel a Reneszánsz Év alkalmából történelmi vetélkedõt tartottak a járás magyar iskolásainak részvételével a kékkõi várban. - Visegrádi jutalomkiránduláson vettek részt a Mátyás-vetélkedõ résztvevõi és az õket felkészítõ pedagógusok a Csemadok NTV jóvoltából.

November - Magyarnóta-estet rendeztek Ipolykeszin a kultúrházban. - Sikeres diáknapot tartottak az ipolynyéki alapiskolában. - A Via Nova ICS beiratkozási körútja során térségünkben az ipolybalogi és a csábi iskolába látogatott. - A X. Egressy Béni Országos Színjátszó Fesztiválon a Csemadok Ipolynyéki Alapszervezetének mûkedvelõ színjátszói nagy sikerrel mutatkoztak be Emõd Tamás - Török Rezsõ A harapós férj c. zenés vígjátékával. Gyurász Flórián a fesztivál legjobb férfi alakításának díját kapta.

De c e mbe r - Ipolynyék község önkormányzata karácsonyi vásárt rendezett a fõtéren. - Ipolybalogon az Árpád-kori koronás templomban György Ferenc helyi plébános ünnepi szentmise keretében szentelte meg a templom kibõvített orgonáját. A szentmisét követõen orgonaavató hangversenyre került sor. - Zsélyi Aladárra emlékeztek Csalárban. Összeállította: Bodzsár Gyula

10 Kürtös

Hitélet

2009. január

A MAGYAR KULTÚRA NAPJA

„Még a templomot sem építettük fel.” (Ady Endre)

Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én fejezte be a Himnusz megírását. Ennek emlékére 1989-tõl január 22-én ünnepeljük a magyar kultúra napját. Úgy érzem ez a nap a magyar pünkösd. Tüzes gondolatok születnek bennem, ha csak nemzeti imádságunk soraira gondolok. Nem tudok nem megborzongni hallatán, nem tudok betelni dallamával. „Volt egyszer egy ember, aki az õ háza udvarán oszlopot épített az õ Istenének. De az oszlopot nem márványból faragta, nem kõbõl építette, hanem ezer meg ezer apró csillámló homokszemcsébõl, és a homokszemcséket köddel kötötte össze. És az emberek, akik arra járva látták, nevettek rajta, és azt mondták: bolond. De az oszlop csak épült, egyre épült, mert az ember hittel a szívében építette az õ Istenének. És amikor az oszlop készen állott, az emberek még mindig nevettek, és azt mondták: majd a legelsõ szél összedönti. És jött az elsõ szél: és nem döntötte össze. És jött a második szél: és az sem döntötte össze. És akárhány szél jött, egyik sem döntötte össze, hanem mindegyik szépen kikerülte az oszlopot, amely hittel épült. És az emberek, akik ezt látták, csodálkozva összesúgtak, és azt mondták: varázsló. És egy napon berohantak az udvarára, és ledöntötték az õ oszlopát. És az ember nem szitkozódott és nem sírt, hanem kiment megint az õ udvarára, és hittel a szívében kezdett új oszlopot építeni az õ Istenének. És az oszlopot most sem faragta márványból, sem nem építette kõbõl, hanem megint sok-sok apró homokszemcsébõl, és a homokszemcséket köddel kötötte össze.“ Wass Albert 1926-ban leírt szavai találóan fejezik ki a szellemi élet örökös küzdelmének lényegét. Ha rangsorolnánk a keresztény ünnepeket, természetesen nem tartalmi szempontból, hanem érthetõség és kedveltség szempontjából, Pünkösd valószínûleg az utolsó helyek egyikét foglalná el. Nem véletlen, hogy az egyházi tanításból is igen gyakran hiányzik a harmadik isteni személy kellõ méltatása, fontosságának megmagyarázása. Ha beszélünk is róla, érthetetlennek hangzik, talán a legmegfoghatatlanabb üzenet. „És a homokszemcséket köddel kötötte össze.“ Ha érteni akarod a lélek igazi mûködését, figyeld azokat, akik oszlopot építenek az õ Istenüknek. Számomra kultúráról, lélekrõl, építõkrõl beszélni egyet jelent. Ahogyan az irodalom mûvelhet teológiát, ugyanúgy a teológiai is szólhat a költészet nyelvén anélkül, hogy bármit is veszítene eredetiségébõl. De tulajdonképpen kit nevezhetünk a kultúra mûvelõjének? A Szent Szellem erejében megerõsödöttek, nem az örökös sopánkodás és siránkozás lelkületében élnek, hanem az örökös tenni akarás italától megittasodva, akadályokat legyõzve az emberiséget új távlatok és lehetõségek felé kalauzolják. Õk a magyar Messiások, akikrõl Ady énekel, õk azok, akikért rimánkodik Füst Milán Magyar könyörgés címû versében: „És miért nem küldesz látnokot, Hunyt szemmel aki vezetni szokott, rettenetes lángoszlopot!“ ... Épül-e az oszlop, a templom családjainkban, társadalmunkban? Mely csoportba tartozom: az építõkhöz vagy pedig a rombolókhoz? Miben hiszek jobban: a lehetõségekben, az újban, még ha annak kimenetele ismeretlen és bizonytalan is, vagy pedig állandóan a múltból kotorászom elõ a használhatatlan formulákat, idejét múlt kedves csecsebecséket? ... Hiszek a lélek mindent felkavaró és felforgató üzenetében, hiszen „ott fúj, ahol akar“, nem ahol mi szeretnénk, vagy ahová lehívnánk rendet csinálni. Ha valaha, ma nagyon is újraolvasandók Szenteleky Kornél szavai: „Ugart kell törni!“ Elkezdeni az újat, nem a régit folytatni.

Jézus példabeszédében szereplõ bölcs király, mielõtt hadba vonulna, megfontolás tárgyává teszi erejét, képességét, lehetõségeit. Õ ahhoz az emberhez hasonlít, aki házát sziklára építi, melyet semmiféle szél, vihar vagy egyéb más nem pusztíthat el. Családot, otthont, hazát, erkölcsös ifjú nemzedéket építeni anélkül, hogy erõnket felmérjük, esztelen kalandoroknak tûnhetünk. „Mert csak az esztelen nem ad az idõre“ - tanít a Biblia. És az idõ mindig jóra fordulhat, kedvezõ „szelet“ kaphatunk, és hajónk elindulhat. A fotelekbõl okoskodó, pöffeszkedõ nagyurak és hölgyek elõbb-utóbb trónfosztottakká válnak, hiszen rosszul mérik fel hadba indulásuk idejét. Akik örökké abban bíznak, hogy a tegnapi jószerencse ma is, meg holnap is az marad, egyszer tévedhetnek! Az egyszerû lélek, szerény bölcsességével figyeli a csillagok járását, vet és arat. Néha az uraknak, néha egy kevéske neki is marad, de teszi ezt rendíthetetlen hittel és erõvel, még ha idõnként csak azért, hogy földjét ne a gaz bitorolja. Ugart tör, és új vizekre evez, hiszen gyermekére gondol. Vannak az egyének, közösségek életében pillanatok, napok, talán rövid esztendõk, amikor cselekednünk kell. Amikor még vannak alternatívák, nem pedig egyetlen kényszerpálya, amikor a döntés halogatása a lehetõségek végleges elmulasztását jelentheti. Új kor köszöntött ránk az ezredfordulóval. Méltó módon megünnepeltük a keresztény jubileumot és a magyar millenniumot. Soha sem volt kétséges Európához tartozásunk. ... Ezer év töretlenségével és tanúságaival emelt fõvel léptünk az új évezredbe. Nincs szégyenkezni valónk, nincsenek takargatni való múltbeli eseményeink. Kétségtelen, hogy új kor köszönt ránk. Heidegger, a német filozófus drámai vízióval ír az eljövendõ korokról: „A XVIII. században elpusztították az egyházat, a XIX. században megölték Istent, a XX. században meg fogják ölni az embert.“ Mi marad a XXI. századra? Talán ebbõl a sötét szemléletbõl fakadt az optimista ember meghatározása, aki nem más, mint felvilágosítatlan pesszimista. Szinte a végtelenség lehetõségeit kapta kezéhez az ember. ... Egyidõben zajlik bennünk és körülöttünk a technológiai és kulturális-antropológiai forradalom. Egyénnek, kisközösségeknek, nemzeteknek, sõt kontinenseknek, évezredes kultúráknak kell újragondolniuk életcéljaikat. ... Keressük az új korszakban helyünket, mint európaiak, mint a kontinens keleti peremvidékén, a kultúrák keresztezõdésében ezer év óta élõ kis népek egyike, mint magyarok. Be kell vallani, igen nehezen mozdulunk. Leszoktattak a kreatív cselekvésrõl. Egyre többen vallják azon nézetet, az irányíthatóság egyenesen arányos a kultúrával. A magyar kultúra napján, ha visszatekintünk, elsõ pillantásra láthatjuk, hogy nemzeti megmaradásunk egyik legerõsebb talpköve az ezer esztendõvel ezelõtt alapított állam volt. Az állam, amely területigazgatási szervezetként a maga intézményeivel védi és mûködteti a területén élõ társadalmat. A XXI. századi államforma különbözni fog mindattól, amit eddig megszoktunk. Ez az államforma nem egy kész program szerint formálódik, még ha elsõ látszatra ezt is sugallná, hanem a nemzettestek önrendelkezési jogán alapuló szuverén döntések alapján újrafogalmazott magyarok közössége, akiket egybe köt a múlt öröksége, a közös nyelv, a nemzeti értékek. Ez az ország nem területi elven határozza meg magát, mert ez az elv csak haragot és gyûlöletet szül, hanem sokkalta inkább szellemi erõvel építi határait az égig. Bognár Attila katolikus lelkész Forrás: internet

Kultúra

2009. január

Kürtös 11

Csemadok Életmû Díjak átadása

A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük meg január 22-én a Himnusz születésnapján. Az évfordulóval kapcsolatos megemlékezések alkalmat adnak arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk évezredes hagyományainknak, gyökereinknek, nemzeti tudatunk erõsítésének, felmutassuk és továbbadjuk a múltunkat idézõ tárgyi és szellemi értékeinket. Ennek szellemében határozta el a Csemadok Országos Tanácsa 2008. január 22-én, hogy ezt a napot évente országos ünnepséggel és a Csemadok Életmû Díj átadásával ünnepli a szövetség. A díj alapítását azon igény hozta létre, hogy a szlovákiai magyar kultúra szolgálatában eltöltött többéves munka elismerést kapjon.

Az idén elsõ alkalommal osztották ki az Életmû Díjat vasárnap (18-án) a magyar kultúra napja alkalmából Galántán tartott országos ünnepségen. A 2009. év kitüntetettjei: Takács András néptánckutató, Õszi Irma nyugalmazott Csemadok-titkár, Újváry László tanár, Gál Sándor író és Ág Tibor népzenekutató. A kitüntetettek a 60 éves

Csemadokban szinte a kezdetektõl fogva nagy szerepet vállaltak, és munkájukkal példaként szolgáltak. A Galántai Városi Mûvelõdési Központban m e g t a r t o t t ü n n e p sé g e n a

Csemadok volt elnöke, Bauer Gyõzõ akadémikus mondott köszöntõt. A díjazottakat a kultúrmûsorban fellépõk köszöntötték, így a múlt évi országos rendezvények nyertesei, díjazottjai, a Galántai Kodály Zoltán Daloskör, a Nemeskosúti Berkenye Néptáncegyüttes, Zsapka Attila, a Diószegi Dió Héj Citerazenekar, a Galántai Kodály Zoltán Alapiskola Gyermekkara, a Felsõszeli Árvalányhaj éneklõcsoport és mások.

A díjakat Hrubík Béla a Csemadok országos elnöke és Mézes Rudolf OT-tag, a Galántai Területi Választmány titkára adták át. A rendezvény befejezéseként a Himnusz hangzott fel Erkel zenéjével a Galántai Kodály Zoltán Daloskör elõadásában, melybe a közönség is bekapcsolódott. Balogh Gábor

Mikszáth-koccintás 2009 Megvolt. Mint minden évben, január 16-án az idén is összegyûltünk a szklabonyai Mikszáth-ház udvarán, hogy felidézzük Kálmán bátyánk emlékét, felviduljunk egy találó, humoros mondásán, s hogy tanuljunk tõle valamit. Az idén vidáman kezdtük. A dejtári Mikszáth Kálmán Alapiskola diákjai jóvoltából szép dejtári viseletbe öltözött lányok egy csokor palóc népdalt adtak elõ mosolyogva és magas szinten. Utána Szklabonya község polgármestere mondott köszöntõt és a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumának igazgatóasszonya, Jarábik Gabriella mondta el az ünnepi beszédet. Ebben a Csemadok és a Palóc Társaság érdemeit méltatta, akik a Mikszáth-koccintást a palócok baráti körében megszervezték és szép hagyományá fejlesztették. Utána Mikszáth mûveinek legújabb kiadásairól és azok jelentõségérõl is ejtett szót. A pogácsázás és koccintás közben folytatott baráti beszélgetés közben a máról, a múltról, rólunk, magyarokról, a nagyar kultúráról folyt a beszélgetés. Mindnyájan érezzük a mai világ emberének túlhajtott ambícióiból eredõ elégedetlenségét, a mértéktelen gyûlölködést s az oktalan nyomást, amit az államalkotó nemzet egyes kisebb vagy nagyobb emberei tanúsítanak irántunk. Ezekre a problémákra Mikszáth mûveiben megtalálhatjuk a megoldást. Õ érthetõen tárta elénk, hogy mibõl fakad az igazi boldogság, hogy hogyan lehet és kell elfogadni a másságot, s

melyek azok a helyek, ahol az ember könnyen megbotlik. Talán mégis csak olvasni kellene a Nagy Palóc írásait, s kezébe adni ezeket a fiataljainknak. A Mikszáth-koccintás szép és kedves hagyomány. Ott, azon a helyen, ahol az író a fiatal éveit élte át, ott hagyott valamit a lelkébõl. A lelkük egy részét otthagyták azok is, akik az emlékházat alapították, gondozták és gyarapították mindmáig, és ugyanúgy mindenki, aki csak egyetlen virágot beültetett valaha, vagy egyetlen sort fölolvasott ott, a Mikszáth-portán. Ebbõl fakad a hely varázsa, amit az õszinte emberek átéreznek. Gyertek, kedves magyarok, gyertek, kedves fiatalok. Gyertek el májusban a Mikszáth-biciklitúrára, gyertek el bármikor egy beszélgetésre valamelyik aktuális Mikszáth-témáról, és gyertek el 2010. január 16-án. Ha fagy lesz, ha esni fog, vagy ha éppen szerecsengyerekek fognak potyogni az égbõl kõbaltával a kezükben, mert mi ott leszünk, s koccintgatás közben jól el fogunk beszélgetni. Bõhm András

12 Kürtös

Kultúra

2009. január

A DVENT AZ I POLYI A RNOLD A LAPISKOLÁBAN

KARÁCSONYVÁRÓ

December hónap folyamán - mondhatnánk: a hagyományokhoz hûen - karácsonyváró rendezvénysorozat zajlott az ipolybalogi alapiskolában. Kezdõdött mindez a z a d v e n t i hétfõk reggeli elmélkedéseivel, közös imával, énekléssel és gyertyagyújtással, majd folytatódott az iskola díszbe öltöztetésével, a Magyar Kultúra Hete programjaival, és zárult a karácsonyi ünnepi mûsorral. Az iskola névadójának szellemiségét követve idén egy múltidézõ kiállítást is készítettünk, melyet teljes mértékben az iskola tanulói gyûjtöttek össze, majd osztályfõnökeik segítségével rendszereztek és kiállítottak. Nagyon sokrétû, értékes anyag állt össze: régi fényképek, amelyek tükrözték nagyszüleink, dédszüleink életét, munkájukat, ünnepeiket, évfordulóikat, népviseletüket; tájszavak, melyek felidézték a palóc nyelvjárás néhány elfeledett kifejezését; régi történetek, melyeket a tanulók gyûjtöttek össze idõs emberektõl, régi használati tárgyak, a helyi népviselet néhány darabja, falvédõk, szõttesek, régi könyvek - köztük a legrégebbiek az 1800-as évek végérõl valók, régi pénzek stb. A kiállítás, amelyet az Ipolyi Arnoldról elnevezett teremben rendeztünk be, a karácsonyi szünidõt megelõzõ utolsó hétre készült el, s a diákok, majd az utolsó tanítási napon az érdeklõdõk, szülõk, ismerõsök, vendégek is megtekinthettek. A Magyar Kultúra Hete keretében az alsó tagozat számára egy vetélkedõvel egybekötött filmvetítés volt, majd a gyertyakészítés fortélyai iránt érdeklõdõk Hrenák Aranka igazgatóhelyettes irányításával g y e rt yát önt öt t ek. Nem is akármilyet, s nem is egyet! Ezeket a gyertyákat a karácsonyi ünnepi mûsor alatt gyújtottuk meg. Néhány szakkör is hagyományos foglalkozást épített be munkatervébe, így mézeskalácsot sütöttek és díszítettek a háztartási körön, ablakdíszeket, karácsonyi üdvözlõlapokat készítettek a színjátszó szakkörösök. És valamennyi osztály készült a karácsonyi mûsorra, amely az ünnepvárás kicsúcsosodását jelentette. Meghitt hangulatú, nyugodt, az ünnephez méltó programot mutattak be a tanulók, melyben helyet kapott a hagyományos betlehemi történet, a régi misztériumi játék, különbözõ népek karácsonyi népszokásai, egy hagyományos népszokás, az ostyahordás felelevenítése, karácsonyi versek és dalok az iskola tanulóinak elõadásában. Szinte minden zenés mûsorszám „élõben“ ment, azaz a gyerekek elõadásában, s megszólalt sok-sok hangszer: citera, furulya, gitár, zongora, szintetizátor, megmutatva azt, hogy az Ipolybalogi Mûvészeti Alapiskolában jó zenei képzés folyik, s az alapiskolában is a szakkörök keretében belül - citerakör, énekkar nagy hangsúlyt kap a zene, az éneklés. A mûsorok zenei részének betanítása, ill. a hangszeres kíséret a zeneiskola tanárainak és Zolcer Erika tanító néninek köszönhetõ. A program szünetében a nézõk megtekinthették a múltidézõ kiállítást, melyet dicsérõ és köszönõ szavakkal illettek. Így vártuk tehát a karácsonyt az iskolában, hogy felkészüljünk a szeretet ünnepére, amely egyben a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe, a Megváltó születésének évfordulója. Németh Ágota

A karácsonyi hangulat általában csak úgy jön, az elsõ hópehely láttán, vagy van, aki mézeskalács, ostyasütés közben érzi-éli át teljesen ezt az érzést. A karácsonyi hangulat megteremtését próbálta megcélozni advent 4. vasárnapján Ipolynyék fõterén a községi önkormányzat, valamint az önkormányzat mellett mûködõ kulturális bizottság szervezésében megrendezett 1. karácsonyi vásár is. Lázas készülõdés fogadta az ide látogatót azon a vasárnap reggelen a falunk fõterén. Különféle árusok rakták portékáikat, nyitották meg sátraikat. Voltak kézmûvesek, akik szebbnél szebb karácsonyi jellegû áruikat kínálták, meleg ruhát, cipõt is tudott vásárolni az idelátogató, könyvvásár is volt, és természetesen nem hiányozhatott a méz, az ostya és a mézeskalács sem. Jellegzetes ételekrõl - káposztaleves, laksa - és italokról forralt bor - is gondoskodtak a helyi árusok. Ha a vásárlást, bámészkodást meguntuk, a községi hivatal épületében a „Régi és új idõk karácsonya“ címû kiállítást tekinthettük meg. A délutáni kultúrmûsor színes volt. Hallhattunk karácsonyi dalcsokrot a helyi nyugdíjasok elõadásában, modern karácsonyi dalokat, és falunk fiataljai betlehemes játékának is tapsolhattunk. Sötétedéskor tûzijátékkal zárult a rendezvény. Úgy érzem, sokan tértünk haza karácsonyi hangulatban…. nt

Ünnepi műsorunk Az ipolyn y é k i alapiskola diákjai karácsonyi kultúrmûsorral tették színesebbé az ünnepi elõkészületeket. Erre a rendezvényre az év utolsó tanítási napján került sor a helyi kultúrházban. Minden osztály külön mûsorszámot mutatott be. A programban szerepelt szavalat, mesejáték, népi hagyományok, de modern tánc is. Mi, jelenlévõk igen jól szórakoztunk, de sajnos a szereplõk hozzátartozói kevés számban jelentek meg. Jövõre szeretnénk teltházas közönség elõtt bemutatni mûsorunkat. Nagy V. 8. o.

Kultúra

2009. január

Kürtös 13

EGYÜTT ÜNNEPELTEK Falvainkban szinte észrevétlenül feledésbe merültek, optimistább megfogalmazásban, egyre inkább feledésbe merülnek magához a karácsonyhoz, de a karácsonyi ünnepkör többi jeles napjához fûzõdõ hagyományok, népszokások is. Ha abból a lehangoló megállapításból indulunk ki, hogy már a karácsonyi ünnepek megtartása, hangulata sem a régi, akkor nem csodálkozhatunk azon, hogy szép lassan elmaradtak a kis Jézus születésének ünnepét kísérõ tradíciók.

Ezért külön is örültünk annak a meghívónak, amely a Csemadok helyi alapszervezete jóvoltából december 28-án Ipolykeszire invitált a kultúrházban megrendezendõ karácsonyi mûsorra. Böjtös Norbert, a szervezet elnöke mûsornyitó beszédében hangsúlyozta, egyébiránt azért is idõzítették a rendezvényt közvetlenül a karácsonyi ünnepek utánra, mi több, Szent Család vasárnapjára, hogy a faluban egyedül vagy magányosan élõ

embereknek is módjuk legyen közösségben, a falu nagy családjában ünnepelni a karácsonyt, és természetesen, emlékezni a régi szokásokra. Köszöntõ beszédében Balogh Gábor, a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmányának elnöke a karácsony jelentõségének, a család, az összetartozás fontosságának hangsúlyozásán túl elismerõ szavakkal szólt a Csemadok helyi szervezetének az utóbbi években kifejtett sokoldalú tevékenységérõl is. Hogy ez mennyire így igaz, arról Bodzsár Gyula mûsorvezetõ az elsõ szám felkonferálása elõtt szükségesnek tartotta elmondani, a szervezet nevéhez fûzõdik az immár két alkalommal is megszervezett jársái táncdalfesztivál, vagy az Aranyesõ folklórcsoport sikeres fellépései az Ipolykeszi lakodalmassal a környékbeli községekben… No, de térjünk vissza a karácsányi összeállítás elsõ mûsorszámához, amelyben a helyi óvodások Tóth Klára igazgató-óvónõ irányításával betlehemes játékot mutattak be. Nyomban utánuk az Aranyesõ hagyományõrzõ csoport Belá Rozi néni vezetésével jórészt helyi szokások felelevenítésével varázsolta színpadra a Megváltó születésének történetét. Közremûködtek az összeállításban: Belák Margit, Belák József, Benyus József, Böjtös Ildikó, Gömöry Szilvia, Kollár Katalin, Kollár Tünde, Marko László, Marko Katalin, Molnár Anna, Molnár

Mária, Molnár Tünde, Páldi József és Penke Hajnalka. Karácsonyhoz fûzõdõ versekkel, szavalatokkal, és jelenettel szerepeltek az iskolások. Betanításukat Skabela Rózsa és Cseri Hajnalka pedagógusok vállalták. A mûsor végén pedig Kúkel Erzsi, Böjtös Ildikó, Dudás Hajnalka, Villám Kati, Böjtös Norbert, Básti János, Páldi József és Urbancsík János személyében valódi helyi sztárok szólaltatták meg CD-zenekaros kísérettel a legszebb karácsonyi dalokat, és a siker, a közönség tapsa sem maradt el. Ezzel csak a rendezvény szórakoztató mûsora ért véget, mert utána szereplõk és nézõk kalácsokkal, süteményekkel gazdagon terített /karácsonyi/ asztalhoz ültek, amelynél Hutár Márk plébános mondott asztali áldást. Gondoskodtak a szervezõk forralt borról is a felnõtteknek, finom forró csokiról, teáról a gyerekeknek. -bgy-

A régi hagyományokat felelevenítve ünnepeltek Csábon Örömmel és nagy lelkesedéssel vártuk karácsony ünnepét. Nemcsak otthonainkban, hanem egyházközségünkben is együtt ünnepeltünk, amit tanúsít e pár sor is. A csábi gyermekek és ifjúság december 23-án bõven kivették részüket a templomi elõkészületekben. Az idei karácsonyfát, ahogy a képen is látható, nem volt egyszerû feldíszíteni. Merészség kellett ahhoz, hogy a díszek a legmagasabb fokra is felkerüljenek. De hála az Úrnak és az ügyes kezeknek - sikerült. A betlehemi jászlat - már hagyományosan - a legkisebbek szeretik rendezni. Mindenki örömmel távozott a szépen elõkészített Isten hajlékából, hogy Szenteste a fények áradatában meglelje a szíveket melengetõ és gyógyító igazi fényt. December 26-án az esti órákban közösen ünnepeltük Jézus születését. A helyi hittanosok „A pásztorok éjszakája“ c. betlehemi játékban vidám, szórakoztató jelenetekben felelevenítették a pásztorok egyszerûségében átélt szent pillanatokat. Ezt követte a helyi Szeder Fábián Dalegylet karácsonyi koncertje,

amely során a hallgatóság betekintést kaphatott, hogy milyen dalokkal ünneplik a karácsonyt a világ különbözõ pontjain. A zenés összeállítást a legapróbbak zárták közös énekükkel. December 28-án 34 család fogadta azokat a két csoportban induló betlehemeseket, akik elvitték családjainkba a „Jó hírt“ M e g sz ü l e t e t t a Megváltó. A világ több országában is meghirdetett progr a m a h a rm a d i k világ nélkülözõi számára hivatott pénzbeli adományokat gyûjteni. Nagy örömmel töltötte el az adakozó családokat a tudat, hogy segíthetnek azoknak a gyermekeknek, akik éppen megélhetési problémákkal küzdenek egy másik kontinensen. Így ünnepeltünk közösen és egyben örültünk, hogy mások számára is örömet szerzünk, és ilyen módon is kivesszük részünket az evangélium hirdetésében, ki-ki a maga képességét felhasználva. Hála és köszönet mindenkinek, aki részt vállalt ebben. Balga Jácinta

14 Kürtös 375 éve, 1634. január 17-én hunyt el Szenci Molnár Albert, református lelkész, nyelvtudós, filozófus, zsoltárköltõ, egyházi író, mûfordító (*1574). 320 éve, 1689. január 18-án született Montesquieu, a francia felvilágosodás kiemelkedõ alakja, jogtudós, író, „A törvények szelleme“ címû mû szerzõje († 1755). 140 éve, 1869. január 18-án hunyt el Szemere Bertalan, a független polgári Magyarország elsõ miniszterelnöke (*1812). 90 éve, 1919. január 18-án nyitották meg az I. világháborút lezáró békekonferenciát Párizsban. 20 éve, 1989. január 22-én ünnepeltük meg elõször Fasang Árpád 1985-ös kezdeményezése nyomán a magyar kultúra napját annak tiszteletére, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen napon írta le Hymnus, a' Magyar nép zivataros századaiból címû költeményét, amely Erkel Ferenc zenéjével nemzeti imádságunk lett. 20 éve, 1989. január 22-én hunyt el Weöres Sándor, magyar költõ, író (* 1913). 75 éve, 1934. február 8-án hunyt el Móra Ferenc magyar író (* 1879) 175 éve, 1834. február 8-án született Dmitrij Ivanovics Mengyelejev orosz kémikus, a periódusos rendszer megalkotója († 1907). 30 éve, 1979. február 9-án hunyt el Gábor Dénes Nobel-díjas magyar fizikus, gépészmérnök, villamosmérnök, a holográfia feltalálója (*1900). 125 éve, 1884. február 11-én született Györffy István néprajzkutató, az MTA tagja († 1939). 200 éve, 1809. február 12-én született Abraham Lincoln, az Egyesült Államok 16. elnöke, a Republikánus Párt elsõ elnöke, a rabszolgaság eltörlésének élharcosa († 1865). 200 éve, 1809. február 12-én született Charles Darwin angol természettudós, az evolúcióelmélet kidolgozója († 1882). 20 éve, 1989 február 22-én hunyt el Márai Sándor magyar író, újságíró (* 1900). 90 éve, 1919. január 29-én Balassagyarmat megvédi határait az inváziós csehszlovák csapatokkal szemben, ezzel elnyeri a Civitas Fortissima, azaz a Legbátrabb Város címet. 445 éve, 1564. február 15-én született Galileo Galilei olasz természettudós, a távcsöves csillagászat úttörõje, a humanista tudós egyik nagy szimbóluma († 1642).

Évfordulónaptár

2009. január

275 éve, 1734. január 23-án született Kempelen Farkas († 1804) Tanulmányait szülõvárosában, Pozsonyban, majd Gyõrben, Bécsben és Rómában végezte. Filozófiát, jogot tanult, a rézmetszést gyakorolta, de a matematika és a fizika is érdekelte. 1770 táján - elsõként a világon - beszélõgépeket szerkesztett. Buda vízellátásának javítására vízemelõt tervezett két szivattyúval. A Duna partján fúrt kutakból a mai Várbazár helyén felállított lóhajtásos szivattyúk húzták fel a vizet. Kempelen megszerkesztette a gõzturbina õsét, és 1788-ban benyújtotta találmányát II. József császárhoz. Másik híres találmánya a sakkozógép, melyet 1769-ben készített. A Török néven híressé vált gépben ugyan egy ember is el volt rejtve, de ez a találmány újszerûségébõl keveset von le, hiszen az ember nem volt a közönség számára látható, hanem rafináltan elhelyezett tükrök és rések segítségével belülrõl tájékozódott. Ötvösként, költõként, íróként, és építészként is tevékenykedett (a budai vár egyes részeit õ építette újjá, õ tervezte a Várszínházat, a pozsonyi várban vízvezetékrendszert épített ki, és a schönbrunni szökõkutak is az õ alkotásai). Emellett nyomdai szedõládát, nyomtatógépet a vakok oktatásához és gõzgépet is készített. 1772-ben írógépet készített Paradis Teréz, a vak bécsi zongoramûvésznõ részére, mozgatható betegágyat épített a himlõben megbetegedett Mária Teréziának. Szegényen halt meg, mert I. Ferenc megszüntette támogatását, valószínûleg jakobinus kapcsolatai miatt. 90 éve, 1919. január 27-én hunyt el Ady Endre, a 20. század egyik legjelentõsebb magyar költõje (*1877) A partiumi Érmindszenten született elszegényedett nemesi családban. Édesapja Ady Lõrinc, kisparaszti gazdálkodó, édesanyja Pásztor Mária, református lelkipásztorok leszármazottja volt. Tanulmányait az érmindszenti református elemi iskolában kezdte, majd a nagykárolyi piarista gimnáziumban, késõbb a zilahi református kollégiumban folytatta. A szülei jogászt akartak belõle, ezért beíratták a debreceni református jogi akadémiára, de hiába. Hiába küldték Pestre és Temesvárra, hiszen Ady költõ akart lenni. Nagyváradra ment, ahol gazdag kulturális élet volt. 1903 augusztusában találkozott Diósy Ödönné Brüll Adéllel, egy gazdag férjes asszonnyal, aki Párizsban élt és látogatóba jött haza Nagyváradra. Léda (Ady így nevezte õt verseiben) lett a múzsája; Léda iránti szerelme és a nála tett párizsi látogatásai segítették. A Lédaszerelem 9 évig tartott. Hétszer járt Párizsban 1904 és 1911 között. Elsõ, egy évig tartó párizsi útja után a Budapesti Naplónál helyezkedett el. 1908-ban a Nyugat címû új irodalmi lap elsõ számában megjelentek Ady versei és esszéi, ennek a lapnak lett élete végéig munkatársa, 1912-tõl pedig az egyik szerkesztõje is. 1908-ban Nagyváradon A Holnap nevû irodalmi csoport egyik alapítója volt. 1914-ben találkozott a 22 éves Boncza Bertával, akivel 1911 óta levelezett. 1915-ben a lány apjának beleegyezése nélkül összeházasodtak. Verseiben Csinszkának nevezte Bertát. Az I. világháború alatt nem közölt írásokat, 4 év hallgatás után 1918-ban jelent meg újabb verseskötete Az õszirózsás forradalom után megalakult tanácsköztársaság a forradalmi versei miatt megpróbálta kisajátítani, saját költõjének tekinteni 1919. január 27-én halt meg, 42 évesen. Temetése január 29-én volt. Koporsóját a Nemzeti Múzeum elõcsarnokában ravatalozták fel, ahol sok közéleti személyiség mellett több ezren rótták le kegyeletüket és búcsúztatták, majd kísérték utolsó útjára a Kerepesi temetõig. Szerk.

Szabadidõ

2009. január

KERTÉSZKEDÉS

Kürtös 15

Számítógép a mindennapokban

JANUÁRBAN Lehet, hogy most zord és hideg az idõ, de azt legalább tudjuk, hogy ennél csak szebb napok jönnek. Noha a kert látszólag elég mozdulatlan, a felszín alatt már rengeteg élet van. Ha nagyon fagyos az idõ, általában erõs napsütés következik. A hideg január és február során számos növény pusztul el az erõteljes párolgás miatt létrejött vízhiány következtében. Ha állítottunk karácsonyfát, tegyük ki a kertbe, és fûrészeljük le az ágakat. Fektessük az ágakat a rododendronok és a rózsák tetejére. Az ágak megakadályozzák a párolgást, és védelmet nyújtanak a napsütés káros hatásaival szemben. A cserepes növényeknek még ennél is több védelemre van szükségük. Ha a cserép alulról megfagy, hatalmas kockázata van annak, hogy a növény elpusztul, és a cserép is szétreped a megfagyott föld tágulása következtében. A legjobb megoldás tehát, ha eltávolítjuk a növényeket a cserepekbõl, és földbe temetjük a gyökereket, lehetõleg melegházban vagy egy védett sarokban. Ezután fedjük le a földréteget levelekkel, szalmával vagy nyesedékkel. Ha fel tudjuk lazítani a földet, ássunk ki egy csomó rebarbarát, és helyezzük a melegházba. Kezdjük meg az öntözést februárban. Ha nagyon korai tavaszt szeretnénk, ássunk ki, majd fokozatosan melegítsünk fel néhány tavaszi virághagymát. A melegházban lévõ kúszónövények ágait vissza kell vágni, hogy az új hajtásoknak csak egyharmad része maradjon meg. A nyár az ablakpárkányon kezdõdik. Január elejétõl kezdve elvethetjük a begóniákat egy meleg ablakpárkányra helyezett, mélyebb tálba. Ne temessük be, hanem gyengéden nyomjuk a földbe a magokat. A páratartalom fenntartásához fedjük le a területet mûanyag fóliával. A többi nyári virággal várjunk februárig. A túl korai vetés miatt elõfordulhat, hogy elsárgult, kusza növények fejlõdnek ki, hacsak nem kapnak speciális megvilágítást. Ha van olyan Amaryllis növényünk, amely éppen befejezte a virágzást, ne hagyjuk abba a locsolását. Fokozatosan csökkentsül a locsolást, amíg a növény teljesen el nem száradt. Vessük el a hagymát a kertben tavasszal, majd szeptemberben ismét vigyük be. Január 25-én Pál fordulásának napja van, amikor a tél fele már elmúlt, és az idõ lassacskán tavaszba fordul. Az öreg gazdák most is azt vallják, hogy ha ezen a napon kellemes az idõ, akkor jó termés lesz. A regula így szól:

Az aktuális cikkben a személyazonosság igazolására szolgáló biometrikus rendszerekrõl lesz szó. Az emberek felismerésére automatikusan olyan tulajdonságaikat használjuk, mint a hang, járás, alak, arc. A biometria az egyértelmû személyazonosítás különbözõ metódusainak tanulmányozásával foglalkozik. Azoknak a tulajdonságoknak, amelyeket a személyazonosság bizonyítására akarunk használni, mindenkinek rendelkeznie kell, egyedinek és állandónak kell lenniük. A legismertebb és jelenleg leggyakrabban használt biometrikus személyazonosító módszer az ujjlenyomattal történõ azonosítás. Manapság gyakran használatos notebookoknál, mobilberendezéseknél és

Február elején már lehetnek olyan szép, kellemes, napos órák, amikor megkezdhetjük az idõs gyümölcsfák ápolását. Mindenekelõtt a törzs és a vastag ágak felváló kéregpikkelyeit kell eltávolítani nyeles fa kaparóvas és drótkefe segítségével. A munka megkezdése elõtt terítsünk a fa alá mûanyag fóliát, hogy a törmelék ezen gyûljék össze. A kéregpikkelyek védelmében a kártevõk tojásainak és a kórokozók spóráinak százezrei találnak maguknak védelmet, ezért, ha a törzset megtisztogatjuk, és a törmeléket elégetjük, akkor vegyszerek használata nélkül is nagyon sok fertõzõ anyagtól szabadulunk meg. Ezután vizsgáljuk át a gyümölcsfák koronáját, és szedjük le az ott csúfoskodó moníliás gyümölcsmúmiákat, a hernyófészkeket, messük le a vértetves, a lisztharmatos vesszõket, távolítsuk el a gyûrûspille, a gyapjaspille tojáscsomóit! Természetesen ezeket is haladéktalanul el kell égetni.

beléptetõ rendszereknél. A világon jelenleg az összes biometrikus módszer 50%-a az ujjlenyomatos eljárást használja. Az ujjlenyomat felismerése az ujjlenyomat beolvasásával kezdõdik, majd a kép szoftveres feldolgozása következik, aminek az eredménye az ujjlenyomat matematikai modellje. A matematikai modell elhelyezhetõ adatbázisban, vagy összehasonlítható más modellel. A matematikai modell nagysága 1 kilobájt helyet sem foglal. Az egyik leggyorsabban dolgozó szoftver az ujjlenyomat feldolgozására 1 másodperc alatt akár 600 000 ujjlenyomatot is össze tud hasonlítani, amely gyors és megbízható azonosítást tesz lehetõvé. A biometrikus módszerek, mint a szem retinájának vagy íriszének leolvasása elég drága, de megbízható módszer. Szintén drága és megbízható módszer a tenyér érhálózatán alapuló személyazonosítás. A tenyér érhálózata mindenkinél egyedi, és életünk során nem változik. A szkenner csak élõ kéz érhálózatát tudja beolvasni, infravörös sugárzás és kamera segítségével letapogatja a tenyér érhálózatát. A kéz geometriáján alapuló módszer a kéz alakjának (ujjak hossza, szélessége, tenyér alakja…) egyediségét használja azonosításra. A biometrikus személyazonosítás olyan újabb technológia mindennapjainkban, amely terjedõben van, és nemsokára természetessé válik mindennapos használata. Mint minden ember alkotta technológiának, ennek is vannak árnyoldalai, ezért óvatosnak kell lennünk a biometrikus adatok használatánál is.

B.Eszter

RNDr. Balázs Péter

Ha fényes Szent Pál, minden termés szépen áll, Ha Pál fordul köddel, jószág hullik döggel.

16 Kürtös

Felhívás - Hirdetés

Salón „ÁNO“ Álomszép esküvői ruhák Nagykürtösön (a piac felett) Ul. Komenského 5 Veľký Krtíš Kínálunk még alkalmi ruhákat és farsangi jelmezeket Tel: 0911814255, 0917599253

[email protected] www.salonano.fbwifinet.sk

Szigorodnak februártól a közlekedési szabályok Szlovákiában A tompított fényszóró egész évi kötelezõ használata minden jármûtípusra vonatkozik majd, kivéve az olyan, vontatott jármûveket, amelyek esetében ez valamilyen meghibásodás miatt éppen lehetetlen. Lakott területen az eddigi óránkénti 60 helyett 50 kilométeres lesz a legnagyobb megengedett sebesség, az autópályákon és a gyorsforgalmi utakon pedig legfeljebb 90 km/óra sebességgel közlekedhetnek a gépjármûvek. A vezetés közbeni telefonálást teljesen tiltja a törvény. A téli gumi használatát havas-hókásás vagy jégbordás úton a személykocsiknál, valamint a 3 és fél tonnánál kisebb összsúlyú teherjármûveknél minden egyes kerék esetében kötelezõvé tették, a többi jármûfajta esetében pedig legalább az egyik hajtótengely kerekeire kell téli abroncsot felrakni. Februártól szigorodnak a szankciók is. Az eddigi legfeljebb két év helyett akár öt esztendõre eltilthatnák a vezetéstõl a súlyosabb szabálysértést elkövetõket. Az alkoholteszt elutasításáért 300-1500 eurós büntetést és egytõl öt évig terjedõ eltiltást szabhatnak ki. Ittas vezetésért, baleset okozásáért vagy gyorshajtásért 150-800 eurós bírsággal sújthatók a gépjármûvezetõk, de akár azzal is, hogy három évig nem ülhetnek a volánhoz. A pozsonyi parlament múlt év decemberében másodszor hagyta jóvá a közlekedési törvény átfogó módosítását. A néhány hónappal ezelõtti elsõ szentesítés után Ivan Gašparoviè államfõ nem írta a jogszabályt, hanem jogtechnikai és formális okok miatt újratárgyalásra ismét a képviselõk elé utalta.

A sajtótörvény értelmében minden sajtótermék elsõ lapszámában közölni kell a kiadó tulajdonosi struktúráját. A Kürtös címû közéleti havilap kiadója, tulajdonosa a Csemadok Nagykürtösi Területi Válaszmánya, melynek irodacíme: 991 28 Vinica, Cesta slobody 457.

2009. január

A Csemadok Országos Tanácsa megbízásából a Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya fõszervezõként és a Csemadok Mûvelõdési Intézete szakmai rendezõként hetedik alkalommal hirdetik meg a

BÍBORPIROS SZÉP RÓZSA (Örökség) országos népzenei vetélkedõt népdalénekesek, népdalkörök, népi hangszerszólisták és népi hangszeres együttesek részére. A vetélkedõsorozat célja, folytatva az egykori, mára már fogalommá vált Tavaszi szél eszméit, országos fórumot biztosítani népdalénekesek és népdalkörök, valamint népzenei hangszerszólisták és zenekarok részére. Célunk a népzenei mozgalom szakmai támogatása, ösztönzése és fejlesztése. A szakma véleménynyilvánításai az egyes fordulók alkalmával visszajelzésül szolgálhatnak a résztvevõk számára, megerõsítve vagy irányt mutatva további tevékenységükhöz. Jelentkezési határidõ: 2009. február 25. Jelentkezési lapok a Csemadok területi választmányainál szerezhetõk be, vagy a www.csemadok.sk honlapról tölthetõk le. Közelebbi információk: Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya (tel.: 031/552 24 78, fax: 031/550 98 30, mobil: 0905/358 529) A Csemadok Országos Tanácsa és társrendezõi meghirdetik a

XVIII. TOMPA MIHÁLY ORSZÁGOS VERS- ÉS PRÓZAMONDÓ VERSENYT Általános utasítások: * a vers- és prózamondók két produkcióval készülnek a versenyre * kiemelten ajánlott, hogy az egyik mû szlovákiai magyar szerzõ alkotása legyen * a zsûri vitás esetekben kérheti mindkét produkció elõadását, az országos döntõ kivételével * diákok esetében a benevezés nem a lakhelyhez, hanem az iskola helyszínéhez kötõdik * a produkció maximális idõtartama 5 (öt) perc! * az V., VI., VII. kat. résztvevõi az országos elõdöntõkön kapcsolódnak be a versenybe, benevezési lapjaikat a Csemadok Mûvelõdési Intézetének küldik a versenybe való benevezésük határidejéig (azaz 2009. február 15-ig). A VI. és VII. kategória résztvevõi külön a saját kategóriájukra készített benevezési lapokon. Benevezés: Az illetékes Csemadok Területi választmányainak titkárságain A mellékletek és a versenyszabályzat letölthetõk a www.csemadok.sk honlapról.

havilap. Kiadja a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya. A kiadásért felel Balogh K Ü R T Ö S Közéleti Gábor, a CSNTV elnöke, telefon: 0907/84 22 67. Fõszerkesztõ Bodzsár Gyula. Szerkesztõk: Hrubík Béla, Urbán Aladár. Mûszaki szerkesztõ: Kliment Éva. Korrektúra: Németh Ágota. Levélcím: 991 28 Vinica, Cesta slobody 457. E-mail: [email protected]: 0905/71 77 76. Nyilvántartási szám: EV 1419/08. ISSN 13363972. Nyomda: NOVAPRESS Ve¾ký Krtíš. Terjeszti: a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya. Ára 12.- korona, 0,40 EUR. Megjelenik 800 példányszámban. A szerkesztõség álláspontja nem minden esetben azonos az újságban közöltekkel. A kéziratok szerkesztésének, esetleges rövidítésének jogát fenntartjuk. A hirdetések tartalmáért és nyelvhelyességéért felelõsséget nem vállalunk. A lap a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériumának támogatásával készül. Realizované s finanènou podporou Ministerstva Kultúry SR - podprogram Kultúra národnostných menšín.