Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2015. április 17. (OR. fr) 7768/15 ADD 1 REV 1
Intézményközi referenciaszám: 2013/0025 (COD)
CODEC 463 EF 65 ECOFIN 235 DROIPEN 30 CRIMORG 32 FELJEGYZÉS AZ „I/A” NAPIRENDI PONTHOZ Küldi:
a Tanács Főtitkársága
Címzett:
az Állandó Képviselők Bizottsága/a Tanács
Tárgy:
Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről (első olvasat) – Az alábbiak elfogadása: a) a Tanács álláspontja b) a Tanács indokolása = Nyilatkozatok
FRANCIAORSZÁG NYILATKOZATA 1. A 2015 januárjában történt támadások nyilvánvalóvá tették, hogy határozott intézkedéseket kell hozni a terrorizmus finanszírozása ellen. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemről szóló negyedik irányelv, illetve a pénzátutalásokat kísérő adatokról szóló rendelet elfogadása ilyen intézkedés, és a két jogszabály stratégiai jelentőségű uniós jogi aktus.
7768/15 ADD 1 REV 1
adt/agh DPG
1
HU
2. Az e jogszabályokban meghatározott új szabályok hatékonyságának fokozása érdekében további erőfeszítéseket kell tennünk az alábbiak tekintetében: i)
fel kell gyorsítani az új szabályok tagállami végrehajtását;
ii)
megfelelő hatáskörökkel kell felruházni és megfelelő erőforrásokkal kell ellátni a tagállamok pénzügyi információs egységeit annak érdekében, hogy teljes körű és hatékony együttműködést folytathassanak a terrorizmus elleni küzdelem területén;
iii)
jóvá kell hagyni és érdemben végre kell hajtani az EU által végzett szupranacionális kockázatértékelésben foglalt, a terrorizmus finanszírozásával kapcsolatos bizottsági ajánlásokat, és a kockázatértékelés során meg kell vizsgálni különösen a virtuális pénz jelentette kockázatokat;
iv)
szigorú álláspontot kell képviselni az anonim elektronikus pénzzel kapcsolatban.
3. A terrorizmus finanszírozásával kapcsolatban európai szinten kell intézkedéseket hozni, többek között – amennyiben szükséges – a meglévő jogszabályok módosításával, például az alábbiakra vonatkozóan: i)
bővíteni kell a pénzügyi információs egységek hatáskörét, és fokozni kell az egységek közötti együttműködést, amelynek hatékonynak, összehangoltnak és elegendően biztonságosnak kell lennie ahhoz, hogy lehetővé tegye a terrorizmus finanszírozásával kapcsolatos érzékeny adatok cseréjét;
ii)
javítani kell a tagállamok közötti koordinációt a terrorizmus elleni küzdelem szempontjából magas kockázatú területekre irányuló nemzetközi pénzáramlások fokozott átvilágítása tekintetében;
7768/15 ADD 1 REV 1
adt/agh DPG
2
HU
iii)
létre kell hozni a terrorizmus finanszírozásának felderítésére szolgáló európai rendszert (TFTS) annak érdekében, hogy a nemzetközi pénzátutalásokra (a SWIFT-rendszerre) vonatkozó adatokat fel lehessen használni a terrorizmus elleni küzdelemben, az Amerikai Egyesült Államokkal biztosítandó hosszú távú együttműködésre vonatkozóan az Európai Parlamenttel elért megállapodással összhangban;
iv)
javítani kell a terrorista tevékenységet folytatók vagyoni eszközeinek felderítését és befagyasztását szolgáló európai rendszer hatékonyságát, hogy lehetővé váljon e vagyoni eszközök eredményes adminisztratív befagyasztása az Európai Unió egészében;
v)
bankszámla-nyilvántartásokat kell létrehozni a pénzügyi információs egységek munkájának és együttműködésének megkönnyítése érdekében;
vi)
még jobban meg kell erősíteni az anonim fizetési eszközök ellenőrzését, egyrészről az aranyszállításokra, a teheráru-szállításokra és más fizikai tőketranszferekre vonatkozó adatszolgáltatási követelmények szigorítása, másrészről az elektronikus és a virtuális pénzre vonatkozó szigorúbb szabályozás révén.
FRANCIAORSZÁG NYILATKOZATA Franciaország aggódik a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv érthetősége miatt, ezért kijelenti, hogy az irányelv francia nyelvi változatában a 30. cikkben használt, „intérêts effectifs détenus” („tényleges tulajdoni érdekeltség”) kifejezést úgy kell érteni, hogy az az „intérêts détenus” kifejezésre utal az előkészítő munkának, az említett rendelkezés hatályának és a francia nyelvhasználatnak megfelelően.
7768/15 ADD 1 REV 1
adt/agh DPG
3
HU
A CSEH KÖZTÁRSASÁG NYILATKOZATA A Cseh Köztársaság üdvözli a pénzmosás elleni irányelv-, illetve rendeletjavaslatra vonatkozóan létrejött kompromisszumot, ugyanakkor sajnálattal tapasztalja, hogy a két jogszabályjavaslat olyan további szabályokat ír elő, amelyek nem felelnek meg a vonatkozó (a 11.) FATF-ajánlás szellemének. Az említett ajánlás a szükséges adatok megőrzésének csak a minimális időtartamát írja elő a bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozással összefüggésben. A pénzmosás elleni irányelvjavaslat 40. cikke (és ahhoz hasonlóan a pénzmosás elleni rendeletjavaslat 16. cikke) azonban ellentmond a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelmet szolgáló intézkedések céljának és tartalmának azzal, hogy megszabja az adatok megőrzésének maximális időtartamát (10 év). Ez a korlátozás nem felel meg a büntetőeljárások lefolytatásához kapcsolódó szükségleteknek. Az ügyletekkel kapcsolatos adatok megőrzése fontos lehet a súlyos bűncselekmények ügyében folytatott nyomozás esetén. Az ilyen bűncselekmények elévülési ideje a Cseh Köztársaságban maximálisan 20 év, illetve ha terrorista bűncselekményről van szó – és a terrorizmus finanszírozása is ide tartozik –, azok soha nem évülnek el. E bűncselekmények esetében a nyomozást hátráltathatja, ha a bizonyítékok már nem állnak rendelkezésre. A Cseh Köztársaság véleménye szerint e jogszabályok célja és tartalma akkor tudna érvényesülni, ha az adatok megőrzésére vonatkozóan csak a minimális időtartamot rögzítenék. Az adatmegőrzés maximális időtartamának meghatározását a tagállamok mérlegelésére és döntésére kellene bízni az elévülési időre vonatkozó tagállami szabályokkal és a büntetőeljárási igényekkel való összhang biztosítása érdekében.
7768/15 ADD 1 REV 1
adt/agh DPG
4
HU
AUSZTRIA NYILATKOZATA Ausztria számára komoly aggodalomra ad okot az, hogy a szöveg a jelenlegi formájában nem segíti a tényleges tulajdonosra vonatkozó információkkal kapcsolatos átláthatóság növelését, amire pedig szükség lenne annak érdekében, hogy a bizalmi vagyonkezelést ne lehessen pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozása céljára felhasználni. Egyértelműen szükség lenne a tényleges tulajdonosokra vonatkozó nyilvános központi nyilvántartás létrehozására, mégpedig mindig abban az országban, amelynek jogszabályai irányadóak az adott jogi személyre vagy bizalmi vagyonkezelőre nézve. A jogi személyeket illetően a jelenlegi szöveg (30. cikk) előírja, hogy a tényleges tulajdonosokra vonatkozó nyilvántartást abban az országban kell vezetni, amelynek jogszabályai az adott jogi személyre nézve irányadóak. Sajnos a bizalmi vagyonkezelés esetében nem ez a helyzet (31. cikk). A jelenlegi megfogalmazás nem szabja meg egyértelműen a bizalmi vagyonkezelőkre vonatkozó nyilvántartás vezetésének helyét. Márpedig véleményünk szerint a nyilvántartásnak akkor van értelme, ha az abban az országban található, amelynek jogszabályai az adott bizalmi vagyonkezelőre nézve irányadóak. Ha a nyilvántartás máshol található, az nem segíti a nagyobb átláthatóság érvényesülését, mindenekelőtt azért, mert a bizalmi vagyonkezelőket a tagállamok többségében nem ismerik el. A jelenlegi megfogalmazás tág értelmezést tesz lehetővé a 31. cikk tagállami szintű végrehajtása tekintetében. Nagyon is valóságos a veszélye annak, hogy a tagállamok eltérően értelmezik a 31. cikk rendelkezéseit, ami végül ahhoz vezethet, hogy egyes tagállamok vezetnek nyilvántartást a bizalmi vagyonkezelők tényleges tulajdonosairól, mások pedig nem. Ez pedig azt jelenti, hogy a 31. cikk szövege a jelenlegi formájában tökéletesen alkalmas a visszaélésre, különösen a bizalmi vagyonkezelési konstrukció határokon átnyúló alkalmazása tekintetében. Ráadásul a 31. cikk (4) bekezdése csak akkor írja elő a tényleges tulajdonosok nyilvántartását, ha „a bizalmi vagyonkezelési konstrukció adóügyi következményekkel jár”. Véleményünk szerint ez a megfogalmazás túlságosan tág értelmezésre ad lehetőséget, és kifejezetten lehetőséget nyújt a szabályok megkerülésére és kijátszására. Ha például valamelyik tagállam adómentességet vezet be a bizalmi vagyonkezelés bizonyos típusai esetében, akkor ez egyben azt is jelenti, hogy az adott bizalmi vagyonkezelési konstrukció esetében nem kell nyilvántartani a tényleges tulajdonost. Az ilyen – szándékos vagy nem szándékos – következmények alááshatják a rendelkezés céljait. Ausztria ezért rendkívül elégedetlen a 31. cikk jelenlegi megfogalmazásával, és nem támogatja azt. Ennek ellenére – annak érdekében, hogy ne veszélyeztesse az egyébként megfelelőnek tartott kompromisszumos szöveg elfogadását – kész elfogadni a politikai kompromisszumot. Mindazonáltal, a 31. cikk jelenlegi szövegére tekintettel, Ausztria nem látja szükségesnek, hogy az Ausztriában található bizalmi vagyonkezelő szervezetek esetében nyilvántartást vezessenek a tényleges tulajdonosokról.
7768/15 ADD 1 REV 1
adt/agh DPG
5
HU
