NEPMUVELESt
ELOADO)
SEGÉDANYAG A CSEMADOK JÁRÁS! NEPMUVELÉS! SZA K B!ZO TTSÁ G A ! RÉSZÉRE
TÉMA:
K!ADJA A CSEMADOK KÖZPONT! B!ZOTTSAG NÉPMŰVELÉS) OSZTÁLYA BRA T!SLA VA,M )E RO VÉ N Á M . 3 - 4
SZEMC! MOLNÁR ALBERT születésének 400. évfordulóján
írtat: TO ZS ÉR ^ á R P Á D
Kiadja a CSEMADOK Kozponti Bizottság népm&velesi osztálya Bratialava, Mierove nám. 3 - 4
19 7 4
Szenci_Molnár_Albert /Szül e t é s é n e k 4 0 0 . évfordulóján/
A szülőföld
Szenei Molnár Albert, dalú,
költőként és tudósként egyaránt kimagasló alakja a mi
tájainkon,
Szencen született.
aff é l e fél paraszt, nyolc
a magyar késő-reneszánsz s o k o l
Apja molnár volt, de csak
fél molnár lehetett,
mert mikor a tizen
éves Albert 1592-ben Heidelbergből családjától pénzt
sürget,
bátyja azt írja neki,
hogy "az atyámnak egy akó
bora sincsen; azért termett volt mintegy tizenkét akó, de mind a d óságban kölott adni." S mikor a sok adósság nemcsak a szőlőtermést,
de a malmot
is elnyelte,
a német egyeteme*!
ke n tanuló szenei diá k családi pénzforrásai teljesen el a padtak. Ettől kezdve egyéb hazai
jóakaróira van utalva.
időnként kisebb-nagyobb összegeket Pap Ferenctől, kassai tanítványtól,
Sidérius János lelkésztől,
párt o l ó kassai Békési Jánostól, n agyszombati polgártól,
így kap
az egykori
az irodalom-
s m i n denek előtt a gazdag
Asztalos Andrástól. Csakhogy ezek
a jeles férfiak nagyon jól tudták, hogy kit segítenek t
-t és miért segítik:
a tehetséges,
^
vasszorgalmú s lassan
m á r k ü lföldön is ismert Szenei Molnár Alberttól azt várják, hogy tudását és tapasztalatait- papként vagy tanítóként otthon gyümölcsöztesse majd. pe n haladó,
de közben nagy irodalmi munkába fogó Albert
h a l ogatja a hazatérést, hányó,
S mikor a tanulmányaival sz é
egyre szaporodnak a sürgető,
szemre
sőt fenyegető levelek. Főleg Sidérius és Békési
s z o r g a l m a z z á k a hazatérését, foganatja nincs,
- s mikor sürgetésükhek semmi
sértődötten elhallgatnak.
tarcali rektor Szenei Molnárhoz hog y ezek a korábbi e l l e n fordultak.
ev.e.bl.1674/75
Miskolczi István
írt leveléből az derül ki,
jóakarók később egyenesen Szenei Molnár
- 3 Szenei Molnár
Albert az első valóban nagy,
polgári
s z á r m a z á s ú magyar költi! s író. Reneszánsz szellem a r e n e s z á n s z m i n d e n jelzőjével. é r t e l e m b e n vett
Tudatos
és öntudatos.
írónak és tudósnak tartja magát,
Polgári s jól
látja, hogy a polgárok és papnk elmaradott s háborúktól g y ö t ö r t Ma g y a r o r s z á g á n távolról sem szolgálhatná olyan jól nemzetét,
mint a polgárosodottabb és békésebb N é m e t
országban. De egy pillanatig sem gondol az idegenben való v é g l e g e s megtelepedésre. má r
széltiben-hosszában haszn á l j á k 1603-ban készült s
szinte rát,
Tizennyolc éve él Németországban,
lexikon értékű latin-magyar és m a g y a r-latin s zótá
ismertek az 1606-ban kiadott zsoltárfordításai,
ké
s z e n áll Károlyi Gáspár bibliafordításának javított p é l dánya,
s d o l g o z i k már a majd két évvel később Nova grama-
tica Ungarica címen megjelenő magyar nyelvtanán is. F e l a dato k a t lát tehát maga előtt,
nem a saját kényelmét.
S m i k o r 1612-ben úgy érzi, hogy rés z é t megvalósította,
irodalmi terveinek java
s az ellenreformáciotol egyre töb
bet szenvedő h itsorsosai
is egyre kétségbeesettebben h í v
ják, hazatéréssé szánja el magát.
S itthon beteljesedik,
a mi t előre sejt: Ma g y a r o r s z á g o n nincs Itthon még a polgár kifejezést
"státusz"
is alig ismerik,
po l g á r fogalma pedig teljességgel ismeretlen.
a számára. az író-
Nálunk még
m i n d i g esek főúrként vagy papként lehet valaki író. M á r p e d i g Szenei Molnár Albert nem főúr, szolgáló,
népművelő pap fogalmától
u t ó b b i v a l azonban megpróbálkozik: dikátor,
s az itthon érvényes
is elég távol áll. Ez egy ideig R o h oncon pr é
majd K o máromban lelkész, de mikor látja, hogy
n e m tudja az itten való állapothoz alkalmaztatni magét 1 6 1 5-ben visszatér Németországba.
Ennek ez újabb német-
országi tartózkodásnak köszönhetjük Kálvin legfontosabb t e ológiai munkájának, sát.
az Institúciónak a magyar f o r d í t á
Molnár Albert újra
írónak érezheti magát. De 1624-ben
mégis végleg Magyarországra költözik.
Sorsa tehát távolról
s e m a szülőföldjéhez hű t l e n ember sorsa, h a n e m inkább a "fel-feldobott kő" sorsa.
ev.ő.bl.1675/75
- 4 -
Ilyen e l l e n t m o n d á s o s a n viszonyul Szenei Mo&nár életé n e k m ásik nagy meghatározójához, tanul,
papnak készül,
a valláshoz
sőt vallásos buzgóságában néha s z é l
s ő ségekre ragadtatja magát.
Tudjuk például,
m i k o r hitelezői mér igen szorongatják, segíteni,
is. Teológiát
hogy egyszer
úgy próbál magán
hogy egész hetet töltött el folytonos
imád k o z á s b a n és böjtölésben.
éneklésben,
Ugyanakkor - a rohonci és ko?
m á r o m i háromévi kényszer lelkészkedést leszámítva - ne m p a p k é n t keresi kenyerét. Nevelősködik, m é g a n y omdászkodással t é s t ő l vonakodik. vitáktól
tanítóskodik,
is megpróbálkozik,
sőt
de az igehirde
Távol tartja magát az akkor divatozó h i t
is, teológiai
témáról eredeti müvet ne m ír,
jellegű müvei elsősorhan fordítások.
S ami a legérdekesebb:
z s o l t á r f o r d í t á s a i v a l a bibliai téma ellenére kö l t é s z e t e t teremt.
ilyen
- S a "szülőföld",
is gazdag,
a mindenkori Side-
r i u s o k ebből az ellentmondásosságból is sokáig csak az or todox Szenei Molnárt,
az egyházi szükségletekre
énekszö
v e g e k e t fordító papköltőt volt hajlandó észrevenni. P e á i g Szenei Molnár Albert egyszerre volt vallásos és vallástalan.
Akárcsak a reneszánsz,
"kikacagta a búcsúsokat", a természet, v e b b hívőit állította.
amely szülte,
vallással támadta a vallást,
s
az alkotás kultuszál egy kicsit még a leghí is a materializmus
Szenei Molnár
és racionalizmus oldaléra
is vallásos,
de tudományos m u n
k á i b a n vallásossága n e m jut szerephez, egyre a szorgos polgár, tárgyát,
amely
a teremtést,
zsoltáraiban pedig
a munkát,
s annak
a természetet dicsérő-festő részek oldaléra billen
az esztétika mérlege. S ezt meglátni - Szenei Molnár Albertet a kor ellent m o n d á s a i által formált,
azokkal vívódó,
küzdő művésznek,
t u d ó s n a k elfogadni - ez a "szülőföld" mai feladata. S ez zel tér meg négyszáz év után a magyar r e n e szánsznak ez az u t o l s ó nagy nyugtalanja végleg hazájába, h o z z á n k is.
ev.6.bl.1495/75
szülőföldjére,
- 5 -
A_költő
A r e formáció írói úgy fordultak ihletért a bibliához, m i n t a reneszánsz korábbi képviselői az antikhoz. n y elvekre fordították,
aktualizálták, variálták.
Ú j s z ö v e t s é g iskoladrámák, ihletőjévé vált,
vitairatok,
Nemzeti Az Ó- és
nemzeti krónikák
s&t a leglíraibb részét,
a pásztorfiúból
lett, harcos, de ellenfeleitől sokat szenvedő Dávid király indulatos,
istennel pörlekedő
zsoltárait versbe
is szedték.
Az eredeti héber szöveget először francia nyel v e n ve r s e l t é k meg, de n e m kétséges, hogy minden újabb fordítás /ezek e l s ő s o r b a n Clement Marót és Theodor Beza francia szövegei a l a p j á n kész ü l t e k / a bibliai Dávid-monológ variánsának te kinthető. Variáns a francia szerzőket étköltő német A mbro sius Lobwasser müve is, s még inkább az - akaratlanul a Lobwasaerböl,
is -
Marotból és Bélából kiinduló Szenei Molnár
munkája. Dávid király prózában ömlő panaszai bibliai f o r m á j u k b an is a költészet erejével hatnak. A markáns ritmusú, zsúfolt képiségü,
gazdag zsoltárok a meghajszolt,
elbukó és felemelkedő
ember kedélyváltozásainak,
küzdő, érzelmi
el t Ö k é l é s e i n e k v é g t e l e n sora. S a mi Szenei Molnárunk a Z s o l t á r o k n a k éppen ezt a dialektikáját hangsúlyozza. Kínos p o n t o s s á g g a l ügyel a szövegek dallamára, csak az énekelhetőség miatt? Nem, a d a l l a m v á l t á s o k müfajváltások. ezeket a műfaj-
de v ajon valóban
inkább, mert sejti,hogy
E sejtés mellett szól, hogy
és tartalomváltásokat,
érzelemhullámzást
személyes élményeivel még életszerűbbé teszi.
X X X X X
Sz e n e i Molnár Albert 1596-tól, k o r á b ó l naplót vezet,
tehát huszonkét éves
s élete minden eseményét megörökíti.
Sőt naplója elején összefoglalóan elmondja azt is, hogy hu s z o n k é t
éves koráig mi történt vele. Ezt az oknyomozó,
ev.6.bl.1500/75
- 6 -
é l e tének eseményeit előre-hátra n e m t e k i n thetjük másnak,
összefüggésekbe hozó művet
mint ami:
a reneszánsz
tudatos f e lkészülésének a munkára. Ez az író,
író és tudós
tudja, hogy
az ember fejlődése végt e l e n ü l bonyolult folyamat, téséhez minden apróság fontos életének mi n d e n mozzanatát.
lehet,
s megér
ezért veszi leltárba
E munka eredményeképpen előttünk
áll az író szinte lélektani p o n t o s s á g ú fejlődésképe. jük szülővárosában,
Szencen eltöltött gyermekkorát,
v á n d o r d i á k kalandjait Győrött, sán,
Göncön,
ismer a későbbi
Debrecenben és K a s
tudjuk, hogy h a rmincegy éves németországi tartózkodása
s o r á n nemc s a k Németországot, de Svájcot, Csehországot
és Hollandiát
Olaszországot,
is bebarangolta,
tudjuk mennyit
s z e n v e d e t t a németországi lutheránusok felekezeti t ü r elmet lensége miatt, hog y a n feküdt többször is betegen, től elhagyatva,
idegenben,
sokszor szinte koldulásra, g e s e n Magyarországra, rába,
mindenki
hogy szorította a nélkülözés s hogyan tért meg 1624-ben v é g l e
illetve Erdélybe,
Bethlen Gábor udv a
s szűnt meg íróként dolgozni teljesen. E kalandos,
n y u gtalan külső pálya mögött n e m tételez
h e t n é n k fel egyenes v o n a l ú belső pályát még akkor sep,ha n e m tudnánk,
hogy milyen bonyolult lelki fejlődésen ment át
míg "otthonról haza"
ért. S ehhez a bonyolult belső f e j l ő
déshez keresve se m találhatott volna kifejezőbb anyagot a nagy belső f eszültségű Dávid-zsoltároknál. A találkozásból csodálatosan gazdag reneszánsz költészet született.
Hőse a küzdő s küzdelmei során változó Ember.
P edig Szenei Molnár Albert alapjában véve nem harcos alkat.
Csak a sorsa,
r í t i harcra.
környezete,
társadalmi helyzete kény s z e
Küzdelme az űzött ember ellenállása.
Az ars
p o e t i c á n a k is beillő 17. zsoltárban így vall arról, hogy kik k é n y s z e r í t i k harcra: K övér nyakok csak föl ne m pattan, K e v élyen szólnak ellenem, Lesnek,
kergetnek, hogy engem
M e g t apodjanak az fold hátán.
ev.c.bl.1502/75
- 7 -
íme, hangja! jönni,
az űzött,
nélkülöző,
kiközösített vilégfutó
Az itthoniak nem értik, hogy miért v o nakodik h a z a hűt l e n s é g g e l vádolják,
kint felekezete miatt üldö
zik,
a h a t a l m a s o k "leaik,
kergetik,
kevélyen szolnak elle
ne".
Kikre gondolhatott vajon mikor a "kövér nyakó" h a t a l
m a s o k r ó l ír? Talán arra a felfuvalkodott régensburgi b á r ó ra,
aki azzal utasította el a nevelői állásért folyamodó
S z e n e i Molnárt,
hogy
o lyanok" /értsd: látolt
"Altdorfból jön,
ahol m indnyájan
kálvinisták/; vagy azokra a kövér és k o r
inspektorokra,
akik 1596-ban a straszburgi akadé
mi á r ó l kizárják s csak azért, mert résztvett egy k á l vinis ta d i á k o k által szervezett kiránduláson? Ne m tudni, de egy biztos:
volt kire gondolnia. S ezek között a m e g p r ó b á l t a
t ások között egyetlen vigasza
igazságtudata:
" Sz i v e m éjjel megpróbáltad, És megvigasztaltad
teljességgel,
Láttad, hogy egyez én nyelvemmel. C sal á r d s á g nélkül találtad."
x x x x x
A reneszánsz nemcsak téma és tartalom tekintetében szer e t i a változásokat, dag.
formakultúrája
is végtelenül g a z
A filológiai érdeklődés hihetetlenül megnő,
s követ
k e z t é b e n az antik irodalmi kifejezésformáknak az eli&élete is
imsertté válik:
d a t o s művelője. lyával,
A reneszánsz
író már a formának is tu
Tisztában van a f o r m a elemek kifejező sú
s tudatosan használja őket.
Közismert,a Marót- és Beza-zsoltárok formagazdagsága: a 1 5 0 zsoltár kb.
130 különböző dallamra
új d a l l a m új ritmus- és rímképletet ja m i n d e n középiskolás,
íródott,
is jelent.
s minden
Azt is tud
hogy Szenei Molnár Albert zsoltár-
f o r d í t á s a i - a tudatos reneszánsz művész rangjához méltón n e m c s a k tartalom, de forma szempontjából is hűek,
arról
a z o n b a n már kevesebb szó esik, hogy az átvett formákat
ev.c.bl.1503/75
- 8 h o g y a n f u n k c i o náltatja költőnk, rímei,
azaz Marót és Beza strófái,
prozódiája hogyan szol g á l j á k az általa r é s z b e n m e g
ú j í t o t t tartalmat. elemzés helyett
Az alábbi néhány gondolattal az átfogó
inkább csak a feladat izgalmasságára h í v
juk fel a figyelmet. Az első m ű f ajcsoportba talán a leíró jellegű, b a n a természetet,
elsősor-r-
a különböző muhkafolyamatokat s az ember
testi mivoltát ábrázoló zsoltárokat sorolhatnánk.
Je g y e z
z ü k mé g meg, hogy a leíró költemény mint önálló műfaj akkor m é g ismeretlen /a 18 . században alakul ki/, leíró
s Szenei Molnár
zsoltárai természetesen nem tisztán leíró versek,
a vallásos
de
ortodoxia keretein belül annak a lírai r e a l i z
m u s n a k törik az utat,
amelyre 150,
ill. 200 év múlva
C s o k o n a i és Petőfi teszik fel majd a koronát. S z e n e i Molnár Albert leíró zsoltárait verstani sze m p ont b ó l a lassúbb lejtésű,
hosszabb sorok s a párrímek,
sti l i s z t i k a i szempontból a h a s o n l a t o k /ritkábban a m e t a f o r á k / jellemzik.
A h osszú sorok tempóssága s a páros rímek
á t t e k i n thetősége a leírás lényegéből következik,
a hason
latot meg akár a reneszánsz alapszóképének is tarthatnánk. A m á s o d i k műfajcsoportba azok az értelmileg, l ag túlfűtött zsoltárok tartoznak,
indulati-
amelyeket h o z z á v e t ő l e g e
sen /mert hi s z e n itt sem a műfaj formájáról van szó/ r a p s z ó d i á k n a k és h i m n u s z o k n a k nevezhetnénk. Szenei Molnár himnuszai általában /a természetet, kát,
életet d i c s é r ő k k i v é t elével/ erőtlenebbek,
szódiái.
mun
mint rap
Minden biz onnyal nagy része van ebben a bibliai
z s o l t á r o k tragikus hangvételének,
de őmaga
is alapvetően
t r a gikus alkat. Vallásos m e g győződésének m egfelelően isten dicsőségét
is zengi, de költői erő többnyire csak a p u s z
tulást festő képeiben,
átkozódó,
lemo n d ó h a n g ú ver s e i b e n van. in,
panaszkodó, fogadkozó és
Ezekre a kesergő,
síró,
ünnep
újjongó, dühöngő rapszódiákra és himnuszokra a rövidebb
s h o s s z a b b sorok egy zsoltáron belüli váltogatása, bonyolultabb, lemzők.
s a
megl e p e t é s e k k e l szolgáló r ímképletek a jel
A h i m n u s z o k b a n az eredeti,
ev.c.bl.1504/75
gyorsabb lélegzetű,
- 9 me g - m e g u g r ó jambusokat költőnk az ünnepélyesebb trocheusokra
játsza. A h a r m a d i k műfajcsoportot a költői élményt legkevésbé
ny ú j t ó epikus
jellegű zsoltárok alkotják.
Ezek a száraz
b e s z á m o l ó k többnyire a zsidók történetének egyes részeit i s m é telgetik az unalomig,
sematikus,
élettelen nyelven.
Az ilyen elbeszélő részeket azonban időnként u g y anazon a zsoltáron belül megdöbbentő erejű látomások követik. /Pl.
a 105.
zsoltárban/.
Új műfajcsopoDtba kívánkoznak a 150 zsoltár között fehér h o l l ó n a k számító könyebb hangvételű, is nevezhető versek*
akár
idillnek
Ilyen a jó szomszédság örömét s a
r o k o n o k közötti megértést dicsérő 133.
zsoltár, de itt-ott,
e l s z ó r t a n más zsoltárokban is találunk meglepő szépségű csendéleteket: " Az földre széllat fejér havat, Mint az szép szálankozó gyapjat, És az deres zuzmarázokat, Az földre hinti mint az hamvat." Ezek a versek a csendes szépségekre Molnárt
idézik,
is fogékony Szenei
s jelzik, hogy kevésbé mostoha é l etkörül
m é n y e k között esetleg más műfajokkal is megpróbálkozott volna. Itt kell említést tennem a már szinte rokokosan já tékos 114.
zsoltárról,
amely egyben a magyaros és időmér
tékes sorok keverésére is jó példa.
Érdemes belőle
idézni:
" Mi lelt téged tenger? mit térsz hátra, Mi lelt téged Jordán? ki űz vissza, Hogy elszaladsz
ily igen?
M i t szöktetök hegyek mint báránkák? És ti halmok mint az kis juhocskák Miért szöktök ily fönnyen?
"
Sze n e i Molnár Albert prozódiájáról az irodalomtudomány v é l e m é n y e nagyon sokáig az volt, hogy: vá n a l m a i h o z szükséges szótagszámot, m i n e m ű szabályos
időmérése,
Megadja az ének k í
de a soron belül sem
ütemezése nincs,
s magyar ütem-
m i n t á t csak elvétve és akaratlan nyújt. Újabban s elsősorban
ev.c.bl. '*^! ?} . '1
- 10 G é l d i L á s z l ó n a k k ö s z ö nhetően azonban egyre világosabb előt tünk, hogy Szenei M o lnárban a nyugat-európai /jambikus/ v e r selés
első magyar próbálgatójét kell látnunk. S ha ez
így van,
skkrD m i l y e n jogon tételezhetnénk fel a magyaros
r i t m u s o k "akaratlanságát"? A hegyekként szökdöső kosok,
a
h a l m o k k é n t É g r ándozó kis juhocskák s a futkosó Jordán az é p p e n a reneszánsz által feltámasztott - pásztori idillköltészet s az abból kinövő rokokó képei,
s vajon véletlen,
h o g y ezek az antik-népi motívumok Szenei Molnár v e r sében ma g y a r népi ritmusba öltöznek. A hosszabb, musát,
a vers alaprit
színét megadó tízesek ugyanis a magyar n é p k ö l t é s z e t
ben s m ü k ö ltészetben egyaránt gyakori h árom ütemű, b e o s z t á s ú sorok. vagy:
/Két példa: A horgosi csárda kivan festve,
Ha már felülsz k i n c s e m paripádra - Csokonai/.
d ebb hete s e k pedig szintén hangsúlyos sorok,
r ö v i d e b b hetesek jambusokként, felelő-kérdezgető
N e m idillikus a 142.
A rövi-
tagolásuk
4+3. A tízesek persze olvashatók trocheusokként
játékos,
4+2+4
is, s a
a forma akkor is adekvát a
tartalommal. zsoltár tartalma, de szintén jól
ta golható gagyaros ritmusa miatt ezen a helyen idézzük: " Utamra tört mernek hányni, Az melyen én szoktam járni, Tekintek széllel mellőlem, De senki n e m esmer engem.
Be z é r lattak utak,
ajtók,
Egy felé sem szaladhatok, És ez ilyen ínségemben Senki n i n c s e n ki segítsen." Ha ne m tudnánk, hogy e két v e r sszak honnan való,
jog
gal tartha t n á n k őket akár egy magyar betyárballada részének is.
Ősi nyolcasai,
párrímei s a magyar népballadákból jól
ismert fordulatai jeizik, hogy mennyire
élt Szenei Molnár
A l b e r t b e n a magyar népköltészet szókincse s ritmusa egyaránt.
ev.5.bl.1518/75
- 11 De hazai a 19*
zsoltár gyökere is. A költő biztos esz
t é t i k a i érzékét példázva el szoktuk mondani, hogy zsoltárf o r d í t á s a i n a k e lőszavában hogyan idéz egy Balassi-strófát s emeli azt az egyéb magyar zsoltár étköltések fölé is. De S z e n e i Molnár nemcsak ismerte, elődje formavívmányait.
A 19.
fel is használta nagy
zsoltár Marottól,
illetve
L o b w a s s e r t ő l átvett struktúrája pl. csaknem teljesen m e g e g y e z i k a Balassi-strófa struktúrájával.
Éhnek hatására
Szenei Molnár a zsoltár képanyagét is "balassizálja": B a l a s s i nélkül az égbolton haladó napgolyó az ő versében is v a l ó s z í n ű l e g csak "futó férfi" vegekben,
s n e m "futásra
lenne, mint az eredeti szö
indóló erős vitéz". De Balassi-ha-
tást kell sejtenünk a zsoltár ezen soraiban is: " Aranynál,
ezüstnél
Kedvesb drágakőnél, És sokkal böcsületesb, tt 0 szerelmessége És gyönyörűsége Mé g az méznél is édesb.
"
A f r á z i s o k tartalma u gyan azonos a biblia, Ma r ó t és Lobwasser sz a v a k rendje,
illetve
idevágó frázisainak tartalmával, de a
kapcsolódása egyértelműen Balassit idézi.
S az s e m kétséges,
hogy Balassi strófáinak az ismerete se
gítette költőnket e zsoltár rímeinek s ritmusának ilyen tökéletesre csiszolásában. S e fejezet befejezéseként foglaljuk össze a tárgyalt z s o l t á r o k f o rmájáról elmondottakat. Szenei Molnár Albert kezében a forma valóban "szolgál". A k á r a reneszánsz költők általában,
ő is tudatos verselő.
De n e m c s a k a szótagok száméra s a rímek elhelyezésére és minős é g é r e ügyel,
mint ahogy eddig hitték. Megpróbálkozik
/s többé-kevésbé eredményesen/ az eredeti zsoltárok metrumaival
is, sőt - az eredeti versformákat még változatosabbá
téve - az ja.
időmértékes ritmust magyaros formákkal v á l t o g a t
Ezzel me g h a n g s ú l y o z ó d i k a zsoltárhős fejlődésben,
ev.ő.bl.1519/75
- 12 -
v á l t o z á s b a n való szemlélete,
költőnknek a zsoltárok műfaj-
s o k f é l e a é g é v e l már amúgy is aláhúzott hajlama. A 150 zsol tár t e n gernyi versso r á b ó l persze renge t e g a gyenge költőiségű,
prózába futó, de legalább annyi a jó, s ezek k ö l t ő
jüket a magyar reneszánsz nagy alakja, Balassi Bálint mellé emelik.
á -"közj ó r a " _ s z u l e t e t t _ e m b e r
S z ó l t u n k már arról,
hogy Szenei Molnár Albert jelentő
ségét a hazai Önzés sokszor leszűkítette, ta. F ő l e g a nemzet szellemi épülésén,
félre m a g y a r á z
f e l emelkedésén fár a
d o z ó tudós nélkülözte sokáig és sokszor az ismerést és e l ismerést.
Ez persze n e m jelenti azt, hogy n a gyjaink ne
látták volna és na fogalmazták volna meg újra és tudós Szenei Molnár értékeit
újra a
is.
De v a j o n tudós volt-e Szenei Molnár Aihert a szó mai é rtelmében? Első
életrajzírója,
tett embernek nevezte,
Bőd Péter "közjóra" s z ü l e
s ez talán pontosabban kifejezi az
e l m életi érdeklődésű Szenei Molnárt, mint a tudós, m ű f o r dító,
nyelvész,stb.
minősítések. Ahhoz ugyanis ő túlságosan
érzi az "elvárásokat", hogy az Önmagát nemző gondolkodásnak éljen. M i n d e n elméleti m u nkájának a gyakorlati szükséglet k ielégítése a célja. Mikor 1603-ban latin-magyar és később m g g y a r - l a t i n szótárát írja arra gondol, hogy évekkel aze l őtt kassai házitanítóskodása
idején milyen nagy szükségét
látta egy könn y e n kezelhető latin-magyar szótárnak;
leve
lekkel dokumen t á l h a t ó hazai kérésre készíti el /1608-ban/ a K á r o l y i - b i b l i a kisebb for m á t u m ú /tehát hordo z h a t ó / , j a v í tott kiadását; nyelvtana 1610-ben egyenesen megrendelésre születik:
a m a g yarul tanuló Móric hesseni f e j e d e l e m ad neki
m e g b í z á s t az
elkészítésére,
Szenei Molnár azonban t ermé
s z e t e s e n a magyar nyelv iránt érdeklődő külföldet érzi az i gazi megrende l Ö n e k ; a hazai protestáns papság v a l l á s o s
é v á . b l . 1521/75
- 13 -
irodalmi szüks é g l e t e i t elégítik íi prózafordításai; a különböző kiadványokhoz
írt terjedelmes előszavai és
k ö n y v a j á n l á s a i a l egnemesebb publicisztikának, f o g h a t ó k fel.
közírásnak
Ez a közjó-szolgálat azonban természetesen
s emmit sem v o n le ezeknek a mun k á k n a k az értékéből, tiségéből,
s végül
sőt áttörő
Latin-magyar
jelentőségéből.
és m a g y a r-latin szótárának /Dictionárium
L a t i n o - U n g a r i c u m et Ungaro-Latinum, i r o d a l o m történetében h o g y a korábbi,
erede
1604/ a magyar szótár-
az biztosít megkülönböztetett helyet,
a címszavakat
többnyire tárgyi h o v a t a r t o
z á s u k szerint csoportosító s egyszerre
több nyelvet fe l ö l e
lő sz ó t á r a k k a l szemben ez betűrendes s a latin és magyar, illetve magyar és latin nyelvre korlátozódva áttekinthetőbb, k ö n n y e b b e n használható.
A korabáli legjobb német és francia
s z ó t á r a k m i n tájára nemc s a k puszta szójegyzéket nyújt, h a n e m k ö z l i a cím s z a v a k r ó l a legszükségesebb nyelvtani adatokat is. K ü l ö n érdekessége a szótárnak,
hogy Szenei Molnár itt
s e m tagadja meg magá b a n az írót. Szómagyarázatai sokszor személyesek,
lendületesek,
élvezetesek.
Például as idegen
h e l y s é g n e v e k magyar alakjához rendszerint úti élményeit is hozzáfűzi.
S t r a s s b u r g r ó l azt
jegyzi meg, hogy ott ".../az
a k a d é m i á b a n / én is, ki ezt magya r o l írom, negyedfél eszten d e i g l a k t a m iffiabb koromban", felejti
el leírni,
A l b e r t u s Molnár,
hogy
1603^
Altdorfról pedig azt nem
"Holott ez Dictionariomot írta esztendőben." Szótárát lexikon sze
r ű v é teszik terjedelmes szofejtései és nyelvtörténetliszemp o n t b ó l f e l b e c s ü l h e t e t l e n értékűvé szólás-példái.
A "logi-
ca" szót pl.
így magyarázza:
"Akármi d o l o g n a k igazán meg-
eszmélésére,
és jo rend d e l kimondására tanító tudomány,
a vagy igazat az h a m istól m egválasztó tudományhak módja* V a g y m e s t e r s é g g e l vetekedő tudomány"*
ev.5.bl.1522/75
- 14 -
S z e n e i Molnár szótára még a szerző életében többször is megjelent,
/a h a r m a d i k kiadást görög résszel is bővítette
a szer z O / s kétszáz
évre a magyar nyelvtudomány alapvető
f o n t o s s á g ú m u n k á j á v á vált. H a s o n l ó a n alapozó mü magyar nyelvtana, száméra,
a külföldiek
tehát latinul írt Nova gaammatica Ungarica /1610/
is. Az úttörő
itt ugyan a mintegy száz évvel korábban élt
S y l v e s t e r János, nyelvt a n á t .
de Szenei Molnár ne m ismerte Sylvester
Munkája
terjedelmes előszavában arról beszél,
hog y mennyire k ö n y v t e l e n a magyar nemzet,
s hogy nyelvtana
írása k ö z b e n n e m támaszkodhatott elődökre. Sylvester korai k í s é r l e t e ugyanis közben feledésbe merült, n y e l v r e n d s z e r e s vizsgálata,
így a magyar
Szánéi Molnárral kezdődik.
A z o n b a n nyel v t a n á t is - akárcsak szótárát - inkább a m a g y a r nyel v e t
és történelmet k ü l földön népszerűsíteni kí
v á n ó író ítja,
m i n t s e m a nyelvtudós.
Megállapítja példánl,
h og y a m a g y a r n yelv E u rópában rokontalan, de ne m vállalko z i k természetes s t r u k t ú r á j á n a k feltárására,
megelégszik a
l a t i n g r a m m a t i k á k terminusainak nyelvünkre való alkalmazá séval.
Munkáját
"etymologiára"
és "syntaxisra" osztja,
a zaz a h e l y e s í r á s i és alaktani tudnivalók mellett már mo n d a t t a n t is nyújt,
s ezzel a magyar nyelv első teljes rend
s z e r e z é s é t adja. A ma g y a r n yelv legtisztább forrásaihoz külföldi, tanulni:
aki Szenei Molnár Grammatikájából akart magyarul a nyel v e t
ismertető szövegei,
d a m o n d a t a i /saját példái és Székely vett
járult az a
szemelvényei,
pél
István Krónikájából
idézetei m e l l e t t / elsősorban abból a Károlyi-bibliábol
valók,
a m e l y n e k nyelvére a mai magyar
N a g y s z e r ű nyelvi
irodalmi nyelv épült.
iskola volt a nyelvészkedő Szenei
M o l n á r számára a fordítás.
A már tárgyalt zsoltárfordítá
s o k m e l l e t t for d í t o t t prózát
is, elsősorban vallásos pr ó
zát. F o r m a i l a g itt a reneszánsz elbeszélő próza legjobb h a g y o m á n y a i t folytatja Szenei Molnár,
ev.6.bl.1523/75
a világos,
célra.
- 15 -
törő, de gazdag k é p i s é g ű nyelv,
a fordulatos meseszövés
Heltai Gásp á r t és B ornemissza Pétert
idézik.
A "közjóra született" Szenei Molnárt azonban nem a f o r dításai,
de m é g csak n e m is nyelvészeti munkái,
ebben az
időben d i v a t o z ó terjedelmes könyvajánlásai és beve
zetői t ü k r ö z i k a legteljesebben.
hanem az
Ezekben a publicisztikai
ír á s o k b a n m i n d i g a nemzet szellemi felemelkedését szívén vi selő a nag y műveltségű, szol.
H o z z á é r t é s s e l és felelőséggel beszél nemcsak irodalom
r ó l és művészetről, tatás kérdéséhez, és
széles látókörű művelődéspolitikus
de az iskolaügyről is. Hozzászól a nőok
hangsúlyozza,
hogy milyen fontos a tanító
tanár szerepe a társadalomban,
isko l á k o sztályokra
tagolását.
s szorgalmazza az osztatlan
Művelődéstörténetről s iroda
lomról szóló n é z eteit szótára előszavában foglalja Imponáló az a f e l k é s z ü l t s é g és éleslátás, pai kultúra múltját, Itt s h a s o n l ó
össze.
amellyel az euró
jelenét és jövőjét festi.
írásaiban fedi fel Szenei Molnár Albert
a l e g inkább azt a ga z d a g reneszánsz-humanista arzenált, h á t országot,
amely a szótár,
a zsoltárfordítások s a nyelvtan
n a g y t e l j e s í t m é n y é t lehetővé tette, e g y k o r ú magyar, és elismert
s őt magát nemcsak az
de az egész európai müveit társadalom ismert*
tagjává avatta.
A^szülőfÖld_mérlegén Az é v f o r d u l ó k d ö b b e n t e n e k rá bennünket, Szlovákia
ter ü l e t é n magyar szellemi élet, főleg irodalom
már a legrégibb gáljuk,
hogy a mai
időkben is létezett. Ha a kezdeteket viz s
akkor Deáki /a Halotti Beszéd kapcsán/ és Nyitra
/Jokai-kódex:
F e r e n c - l e g e n d a / neve kerül elénk, a későbbiek
s o r á n p edig /csak a legfontosabb állomásokat említve/ Sempte / B o r n e m i s s z a Péter/, / Rimay János,
Zol y o m /Balassi Bálint/, Alsosztregova
M a d á c h Imre/,
Bős /Amadé László/,
ev.ő.bl.1524/75
Losonc
Szene /Szenei Molnár Albert/, /Kármán József/,
Kassa /Batsányi
- 16 -
János, K a z i n c z y Ferenc/,
Szklabonya /Mikszáth Kálmán/,
R i m a s z o m b a t /Tompa M i h á l y / jelzik irodalmunk folytonosságát. S a sort t e r m é s z e t e s e n még folytathatnánk, d á s r a ennyi is elég: magyar
jogosan számíthatjuk-e a szlovákiai
i r o d a l o m történetét 1918-tól? A persze meglehetősen
e l m életi jellegű kérdést de egy bizonyos: b ert
de elgondolko
a fel s o r o l t irodalom - Szenei Molnár A l
is - számunkra
F á b r y Zoltán.
itt most n e m válaszolhatjuk meg,
éppen olyan közvetlen hagyomány, mint
S ez a k ö z v etlenség fokozottabb mértékben
s z á m v e t é s r e kötelez bennünket. A 400.
évforduló kapcsán tegyük fel tehát a kérdést:
h o g y a n n é z z ü n k szü l ő f ö l d ü n k nagy fiára, Szenei Molnár Albertre? A tudós Szenei Molnár telmű:
a nyelvész,
jelentése és jelentősége egyér
a pedagógus,
a művelődéspolitikus,
a
k ö z í r ó f o g a l m a k a t m ű v e l t s é g ü n k során Szenei Molnár tölti m e g először m o d e r n tartalommal,
s válik így a 17. század
első h a r m a d é b a n a magyar polgári haladás élharcosává.
A
k ö l t ő Sz e n e i Molnár egy kicsit össsetettebb megközelítést igényel. Neve a k ö t é s z e t r ő l szolo fejezet végén nem véletlenül ke r ü l t Bala s s i Bálint neve trellé: költői életművének jelen tősége v a l ó b a n csak Balassi Bálintéval mérhető. huzamba
állítás
egy mélyebb összefüggést
kö l t é s z e t viszonya komplementáris:
De a pár
is kifejez. A két
együtt tükrözik r ene
sz á n s z v e r s í r á s u n k legjobb hagyományait. Az első összegző Balassi, h i ányzik:
"vitézi,
de összegezéséből valami
szerelmes és istenes énekeiből" csak a
f é k t e l e n t e m p e r a m e n t u m ü katonát,
az udvarlo szerelmest és
a v í v ó d ó r e n e s z á n s z embert ismerhetjük meg. A századelő po l g á r i , k e z d e t e i r e ,
Sztáraira,
Szkhárosira,
b a j o s a n lehetne b e l ő l ü k visszakövetkeztetni. t u d ó s / érdeklődése a "főúri" reneszánsz
Bornemisszába A polgár /és
intermezzója után
Szenei Mo l n á r A l b e r t b e n mélyül Éjből költészetté.
ev.ő.bl.1525/75
- 17 -
De a h o g y a n Bala s s i meghaladja mestereit, énekszerzőket, elődöket, rain,
a s z é p históriák költőit,
úgy Szenei Molnár Albert
Szkhárosin,
Bornemisszán*
a m i v e l ez u t ó b b i a k a hazai f or dulnak,
h i á n y z i k belőle,
feudalizmus-ellenes
a históriáé
s az olasz és latin
is messze túllép Sztá-
Az a plebejus dü h ugyan,
"fejedelmek" és főpapok ellen s így zsoltárainak nincs olyan
éle, mint amazokénak, de ezt a hiányt
m o n d h a t n á n k akár lá t s z ó l a g o s n a k is. Mert ha versei fogalmi r é t e g é b ő l h i á n y z i k is a feudalizmus-ellenesség, k áb b
ott munkál az e müvek ember- és természetszemléleté
b e n / ö s z t ö n ö s e n persze, an/,
annál in
a hasonlatok,
csak a dolgok természetéből adódó
metaforák,
megszemélyesítések anyagéban,
az új vilá g o t közvetítő ritmusokban*
A mai olvasó pedig
e l s ő s o r b a n éppen ezekre az esztétikai éltékekre reagál. N e m v i s s z h a n g z a n a k benne a teologus Szenei Molnár Albert száraz,
egyér t e l m ű
h imnu s z a i ,
de annál modernebbnek,
emberismeretét dő
isten-dicséretei)
és anyagszeretetét,
érzelmi teljességet,
ortodox hitvallásai,
maibbnak érzi a költő a zsoltáraiban tükröző
a változo ember lírai képét,
a gaz
da g kö l t ő i leírásokat. S a tudós
és költő e kétszeres maiségában találkozik
ú j b ó l - s most már v é g l e g e s e n - Szenei Molnár Albert és szülőföldje.
e v . í . b l . 1526/75
- 18 -
A k i a d v á n y címe
Sze n e i Molnár Albert - s z ü l e t é s é n e k 400.
Szerző
Tőzsér Árpád
Szaklektorok
Dr.Csanda Sándor,
évfordulóján-
Ozsvald Árpád,
Kulcsár Tibor Szer k e s z t ő
Gyurcsó
Fele l ő s
Bodnár Béla
Kiadó
C S E MADOK Központi Bizottság,Bratislava
Példányszám
125
A kiadás éve
1 9
Sokszorosította
István
7 5
: Okresné
osvetové stredisko-
J árási Népművelési K ö z p o n t D u n ajská Streda - Dunaszerdahely
A k i a d v á n y n e m árusítható. Bizottságán,
Beszerezhető a CSEMAIOK központi
v a l a m i n t a C S E M A D O K járási titkárságain.
ev.6.bl.1527/75
