K
Ö
Z
L
E
M
É
N
Y
E
K
SZEMELVÉNYEK A CSEMADOK KÖZPONTI BIZOTTSÁGA NÉPRAJZI ALBIZOTTSÁGA TAGJAINAK GYŰJTÉSÉBŐL.
KIA D J A : A CSEMADOK KÖZPONTI BIZOTTSÁGA B R A T IS L A V A
NÁM . I. M Á J A
10.
N É P R A J Z I
K Ö ZL E M É N Y E K
Szemelvények a CSEMAD0K Központi Bizottság néprajzi albizottsága tagjainak néprajzi gyűjtés éről.
Kiadja: a CSEMADOK Központi Bizottsága, Bratislava, Mierové nám. 3-4. 1974
A kiadvány címe: Néprajzi közlemények Felelős: V a r g a
Béla
Szerkesztő: Ág Tibor, Méry J ózsefné Szerzők: Gágyor József, Takács János, Máté László, Ág Tibor, Parák Endre, Hemerka Olga, Marczell Béla Páldányszám: 250 Kiadta a CSEMADOK KB Bratislava
Ez a kiadvány nem árusítható. Beszerezhető a CSEMADOK KB-án és Járási Bizottságain.
Loctori salutem, tiszteletteljes örömmel köszöntjük az olvasót a CSEMADOK országos néprajzi szakbizottság első kiadványának megjelenése alkalmából. E gyűjteményes munka elsősorban a szellemi néprajz gazdag anyagából próbál ízelítőt adni a hagyományokat tisztelő, a múlt haladó emlékeit, tanulságait megbecsülő közönségnek, azoknak, akik tudják, milyen nagy jelentősége van egy nemzet életé ben a történelem tanításának. A néprajz -- s így a folklór is — nem zeti önismeretet szolgáló tudomány,
a népélet hagyományos
formáinak a kutatója. A művelődés, a technikai fejlődés szinte utolérhetetlenül gyors üteme, a régit romboló, újat építő tendencia a falu és a város között egyre több határjelet mos el. A műveltségi szint emelkedésével pár huzamosan egyre mélyebbre kerül — sőt néha teljesen el is tűnik — a falu ősi, öröklött műveltségrétege, az a hangulatában még patriarchálisnak látszó világ, amely szilárdan őrizte, gondozta az ősöktől kapott régi szellemi és tárgyi örökség minden darabját, s életét is a hagyo mányokban gazdag múlthoz igazította. E kis könyvecske célja:néhány példában bemutatni népünknek hagyományokban gazdag örökét, azt a szokásban, mesterségekben, "mesterkedésekben" szép világot, a mely a bölcsőtől a koporsóig kísérte a falu emberét. Sze retnők, ha olvasóink a nem tudományos igényű, de annál kedvesebb szemelvények segítségével is közelebb kerülné nek népünkhöz, ahhoz a letűnő népi világképhez, amelyből legjobb íróink, költőink hősei is táplálkoztak, s amelynek segítségével mélyebben is megismerhetjük a "népi-paraszti” kultúra emberiségét, humanitását.
- 4 -
A felszabadulás után különösen nagy jelentőséget kapott a népi hagyományok megismerése és feldolgozása. Kulturális életünkben a művészeti tömegmozgalom is ed dig nem tapasztalt fejlődésnek indult, napjainkban pe dig egyre sürgetőbben jelentkezik e hagyományok művészeti felhasználásának igénye is . Nos, talán ez
az igény is
egyik bizonysága annak, hogy foglalkozzunk múltunk fele désbe merülő emlékeivel, siessünk megmenteni a még meg lévő anyagot, mert bizonyos, hogy ezzel,is korunk tár sadalmának ügyét szolgáljuk.
M a r c z e l l
Béla
- 5 Gágyor József, Tallós
Gyermekjátékok a galántai járásból /Részlet egy készülő gyüjteményből /
A szellemi néprajz kincsei között - a népmesék,a népdalok, a népmondák stb . mellett - jelentős helyet foglal nak el népi gyermekjátékaink. Ezek összegyűjtése,részle tes leírása - főleg a pedagógusértelmiség számára - nem lehet közömbös feladat. Hiszen tanítóink azok, akik kezük ben tartják,hivatásszerűen formálják ifjúságunk jelenét és jövőjét. Fiataljainkban nemcsak a jö vő felnőttjeit kell látnunk,hanem a ma ifjúságát i s . Éppen ezért a komoly e l mélyülést megkívánó oktatómunka mellett nem szabad megfe ledkeznünk gyermekeink életkorukból fakadó természetes játékigényének kielégítéséről sem. A játék: eszköz a nevelés szolgálatában. Amellett,hogy szórakoztat,kedvtelést,sportot jelent, egyúttal előkészít az életre i s . A kommunista nevelésnek úgyszólván minden összetevőjét magában r e j t i . Kimélyíti a gyermek értelmi képességeit, növeli esztétikai érzését,testi erőt, ügyes séget fejleszt ki benne,bátorságr a,óvatosságra,kitartás ra szoktatja a fia ta lt. A gyermek a játékszabályok betar tásával kénytelen magát alávetni a kollektíva törvényei nek, ami nem kis mértékben növeli benne a felelősségérze t e t . A játékban,akárcsak a népmesékben, a szereplőknek, csak igazságos küzdelem árán sikerül kivívniuk az elsőbb séget a győzelmet. Ennélfogva a játék nagyban hozzájárul gyermekeink igazságérzetének és józan ítélőképességének fejlesztéséhez i s .
-6 A játékok további nagy jelentősége, hogy visszatükrö zik népünk történetét,társadalmi fejlődését. A játék: hagyomány, ereklye. Kifejezései egyszerűek,magukon vise lik a gyermeki lélek őszinteségét. Ha valaki - hasonlattal élve - azt mondaná; hogy népünk nyelve hömpölygő folyam, akkor a játékok nyelvét én csobogó, kristálytiszta forrásvíznek mondanám.
Frissít, üdít, fia ta lít . A serdülőt,
mint a k avic so t,csis zo lja,, formálja s magával viszi az ó ceánba - a felnőttek társadalmába. A CSEMADOK galántai JB-a mellett 1968. június 21-én alakult Néprajzi Szakbizottság tagjai célul tűzték ki, hogy tehetségükhöz mérten mindent megtesznek népi kultú ránk megmentése érdekében. E sorok írójának - mint a szakbizottság egyik tagjának - tervei között ott szerepel a galántai járás gyermekjátékainak összegyűjtése és feldolgozása. Az alábbiakban a készülő
gyűjteményből mutatok
be néhány játékleírást.
l . K e l j
f e l ,
J a n c s i
Fiúk,lányok vegyesen játsszák. Először is egy kővagy fadarabka segítségével kirajzolják a játszóteret. Egymástól 15-20 m -re húznak két egymással párhuzamos csí k o t,s ezekre derékszögben párhuzamos
vonalakat húznak,
úgyhogy egy játékos - a kérdező - kivételével minden já tékosnak jusson egy-egy vonalköz. — !------- --- ------- !-----
o
o
o
o
o
o
/ 2 ./
-7 Ezután kijelölnek maguk közül egy kérdezőt,aki az ábrán látható 2 . számú párhuzamos vonal mögé á ll. Az 1 . számú vonal előtt a sorközök közepének magasságában pedig a több iek foglalják el helyüket,mégpedig nagyság szerinti sorrendben. A kérdezéssel megbízott játékos a gyerekeket sorrendjüknek megfelelően egymás után szólítja meg. A párbeszéd a következő: - Kelj fe l, Jancsi: - Hány órára ? - Két óriás /v .m á s /. A példaként felhozott felelet azt jelenti,hogy az i l lető játékos a számára kijelölt vonalközben két nagy lé pést tehet előre. Ha ez megtörtént,a következő játékosnak szól a felszólítás: - Kelj fe l, Jancsi: - Hány órára ? - Két tyúklépés. / = két lábhosszúságnyi lépés/ A feleletek között még ilyenekkel találkozunk: - öt csibe. /Érted alatta: öt csibelépés,vagyis öt nagyon kis lé p é s./ - Maradj az ágyba: /Az illető játékosnak továbbra is a helyén kell maradnia./ - Három nagy békaugrás előre. /Guggolva v é g zik ./ - Hátra két lépés. Akinek a leghamarabb sikerül átjutnia a 2 . számú csíkon,az a győztes és a játék ismétlésekor ő lesz a kér dező. - /Ivancsík Ágota és Popluhár Anna, 13 évesek, Pszota Emília, 15 éves, Kosút, 1 9 7 0 ./
8
-
2.
I
C
-
1
K
A gyerekek kirajzolnak a földön egy nagyobb négyze tet; s ezt kilenc egyenlő nagyságú ,,kockára" osztják.
7
8
9
4
5
6
1 2
3
o
A leírás egyszerűsítése végett az egyes kockákat megszámoztam. A játék egy-egy menete a következő ugrásfajtákból áll: 1.ugrás - A játékos beugrik a 2 . számú kockába. 2.- " - - Terpeszbe ugrik oly módon,hogy bal lába az l . s z . jobb lába pedig a 3 . számú kockába kerüljön. 3.- " - - Visszaugrik a 2 . s z .kockába. 4.- " - - E lőreugrik. az 5 . számú kockába. 5.- " - - Terpeszbe ugrik,bal lába a 4-,jobb lába pedig a 6 .s zámú kockában.
6 .- " - - Visszaugrik az 5 . számú kockába. 7 .- " - - El őreugrik a 8 .számú kockába. 8 .- " - - Terpeszugrást végez a 7 . , 9 . kockába. 9 .- " - - Fordulással visszaugrik a 8 . számú kockába. 10.- " - - E lőreugrik az 5 . számú kockába. 11.- " - - Terpeszugrást végez a 4 . , 6 .kockába. 12.- " - - Visszaugrik az 5 . számú kockába. 1 3 .- " - - Előugrik a 2 . s z .kockába. 14.- " - - Terpeszbe ugrik az 1 . , 3 .s z.kockába. 15.- " - - Visszaugrik a 2 . sz.kockába.
- 9 1 6 .ugrás - Kiugrik a 2.sz.kocka előtti térségre. Az első menetben a 2 . , 5 . é s
kockábaa z .s 8
játékos
két lábbal, a második menetben pedig „ikszessel",vagyis keresztbe tett lábakkal ugrik. A két menet sikeres elvégzése után a játékosnak egy kődarabbal a fején még a következő három utat kell végigjárnia: 1 . út - Belép a 3 . sz.kockába,a természetes léptekkel vé gig megy a 6 . , 9 . , 8 . , 7 . , 4 . , l . , és 2 .s z . kockákon. 2 . út - Belép a 3 . s z .ko ckába ,s végigmegy a 6 . , 9 . , 8 . , 5 ., és 2 .s z . kockákon. 3 . út - Belép a 2 .s z . kockába,s végigmegy az 5 . , 8 . , 7 ., 4 .,1 .,
és 2 . sz . kockákon.
Ha valaki összekeveri a lépést vagy a csíkra ugrik / l é p / ,a játékot félbe kell szakítania. Ha újra rákerül a sor, a játékot annak a menetnek vagy útnak az elején folytathatja,amelyikben a hibát elkövette. Az győz,akinek a leghamarább sikerül befejeznie a játékot. /Merva Ilo n a ,15 éves, Turán Emma 13 éves és Varga Katalin 12 éves, Deáki, I 97O . /
3 . Lipim - lopom a szől őt
A szabadban ját s szák,fiúk,lányok vegyesen i s . Kijelöl nek maguk közül egy „csőz"-t,aki valami bunkósbotot véve a kezébe letelepszik egy fa alá, a többiek pedig félremen nek. Kis idő múlva - miután a csőz elaludt a gyerekek, mintha kis kosárkákat tartanának a karjukon, elindulnak
-
10
-
szől őt lopni. Úgy tesznek,mintha tőkékről t épnék a sző l őt, közben énekelnek:
Li- pim lo-pom a sző-lőt,
bun-kós-bot a
ke-zé-be,
el-
a-ludt az
ö-reg csőz,
Vas-ka-la-pács fe- jé-re.
Az ének befejeztével a gyerekek közül valamelyik kezével ráüt a csőz fejére, mire az hirtelen felébred,fel ugrik ös kergetni kezdi a tolvajokat. Akit sikerül meg fognia,az a továbbiak során vele együtt fog őrködni, vagyis csőz
le s z.
H a már mindenki csőz le t t,a játék véget ér. /B ittera Margit, Csére Emília ás Szíjjártó Viola, 14 éve sek, J óka, 1971/
4 . Jancsika ás Juliska A szabadban szokták játszani,három szereplővel. Egyik a „Jancsika", másik a „Juliska", a harmadik pedig a „boszorkány". A szerepek szétosztása után a földre r a j zolnak egy k b. 1 m2 - nyi nagyságú „csírt" /négyzetet/ és ettől néhány méternyire megrajzolják a boszorkány kör a lakú „Fazíkját" i s . A játék elején Jancsika és Juliska b ent állanak a csírban, a boszorkány pedig valahol a csíren kívül talál ható kertjében - gyakran két szomsz édos villanyoszlop kö zött - várakozik.
- 11 -
o J ancsika e
o Juliska o boszorkány
„ f azík "
„csír"
o
A játékot Jancsika és Juliska kezdik,akik a csírből elindulnak „zőccsíget lopni a boszorkány kertyibe". Kis idő múlva a boszorkány észreveszi őket és utánuk iramodik. Amelyiküket megfogja, azt magával viszi és beleteszi a fazékjába. Utána ő is elmegy „zőccsígér" a kertbe,ahol újra megpillantja, majd űz őbe veszi az előbb elmenekült másik tolvajt. Eközben a fazékba ü ltetett tolvaj megszök h et. A boszorkány elől menekülő játékosok esetén befut hatnak a csírjükbe, ahová a boszorkánynak tilos belépnie. A játék akkor ér véget, ha a boszorkánynak sikerül mindkét tolvajt elfognia, ami azonban nem csekély feladat. /Deák Emília, 12 éves, Farkasd, 197 1 ./
5.
K ö r ö s z t ö s p ó k
Általában eső után szokták játszani, tetszés szerin t i számban, f i úk, lányok, keverve i s . A szikkadó puha ta lajon kitaposnak egy kb. 5-6 m átmérőjű kört,melyikben kirajzolják az egymást derékszögben metsző két átlót, a „körösztöt" i s .
-
12
-
Ezután a játékosok egyike kezébe vesz egy kavicsot,s kezeit háta mögé téve elrejti azt jobb vagy bal tenyerében, majd ökölbe zárt kezeit kereszt alakban e lőrenyújtja. Ezt addig ismétli, míg valamelyik játékos arra a kezére nem üt, amelyikben a tárgyat elrejtve tartja. Aki eltalálta, az lesz a „hajszoló". A hajszoló az átlók metszéspontjára á ll, a többiek pedig szétállnak a körvonal és az átlók különböző pontjain. Mind a hajszoló, mind pedig az előle menekülő játékosok csak a kijelö lt csíkokon /utakon/ futhatnak, azokról le lépni nem szabad. Akit a hajszoló megfog, azzal szerepet cserél, s a játék a leírt módon addig folytatódik,míg azt meg nem un ják. /Planc sík Ilona, 12 éves, Kosút, 1 9 7 0 ./
6 . Egyedem - begyedem A szabadban szokták játszani, legtöbbször a házak közelében levő valamilyen kis dombocska mellett, fiúk, lá nyok, vegyesen i s . A legmagasabb vagy legidősebb játékost felküldik a dombra, a többiek pedig a domb körül sétálnak. A dombon álló éne kelni kezd:
.....gh h ' ---fi--f!-* f ' "— & K — r— (5--í--- P--K--- !-— * -«U. ^ T " í— — P— -- 4- - ' E- -gye-dem - be- -gye-dem, Ál-lok a he- -lye-men. !
6 - %— r — g—
—
f^
—h— * .....**r **f -------Pr — -p------Lí—
---------- -------¿ L .Ha van egyk is ke- -nye-rem, Szí- ve-sen meg- -e-szem. 1 . / ----- 2 .v , " --i ** * r— L—f--— i-- T-- — r -J— 4— — {--- P-—-V — í J Van egy kis E- - gye- dem be--gye- -dem.
- 13 Az ének alatt a játékosok közül valamelyik befut a legközelebbi házba egy darabka kenyérért vagy k if l ié r t . Gyorsan visszajön,beleharap a kenyérbe,majd a magasba emelve dicsekvő hangon énekl i : 2 . Egyedem - begyedem, Állok a helyemen. Van egy kis kenyerem, Szívesen megeszem. Erre a dombon álló kergetni kezdi őt,hogy elvegye tő le a kenyeret. Ha ez sikerül neki,egyet ő is harap a ke nyérből és lefut vele a dombra,ahol azt győztesen a ma gasba emeli. A kenyér megszerzése azonban nem könnyű fe l adat,mert a játékosok egymás között adogathatják azt, és bármelyikük felfuthat vele a dombra. Persze a kergető i gyekszik ezt megakadályozni. Akinek sikerül a kenyérrel feljutnia a dombra, a já ték ismétlésekor az lesz az új kergető. Egyébként a játék a leírt módon ismétlődik. Eltérés csupán abban van,hogy most már nem kell a házba futni kenyérért;
a játék végén -
mindíg leteszik azt egy bizonyos helyre, és az ének végén oda futnak érte. /Szépvölgyi Edit, 13 éves, 1970, K a j a l ./
7.
Gombóc
a
lébe
A játékosok körbeállnak, s a kör közepén vájt mélye désbe helyezik a labdát. Utána minden játékos választ ma gára nevet. Ez legtöbbször nemzet-, szám- vagy keresztnév. Egyet megbíznak maguk közül, aki a következő mondatot fog ja ismételve mondogatni! - Gombóc a l é b e ...
A többiek
szintén segíthetnek neki, s közben kissé meghajolva a l ab-
- 14 da fölött kezükkel köröket írnak l e . A kijelölt játékos / a megegyezés szerint a legfiatalabb vagy legidősebb, a legalacsonyabb vagy legmagasabb,esetleg sorszám szerint mindegyik/ valakinek elkiáltja a nevét, például: Magyar! Erre a szólított játékos felkapja a labdát,helyben marad, s ezt kiáltja: Á llj!
A játékosoknak meg kell állaniok.
Akit a dobó a labdával eltalál, az kiesik a játékból, ha pedig a labda célt téveszt, a dobónak kell távoznia. Aki a legtovább marad bent a körben, az a nyertes. A játéknak él még egy másik változata i s . Mielőtt a játékot megkezdenék, a gyerekek megegyeznek abban, hogy „hány életük l e s z ". Általában három életbe szoktak megegyezni. Ez azt jelenti, hogy a játékosok csupán a harmadszori találat, illetve rossz dobás esetén esnek ki
a
játékból. Akinek a legtovább sikerül életét megtartania, az a győztes. /P a u lik Éva, 15 éves, Tallós, 1 9 6 9 . /
8.
Csömörcsapi
Labdajáték,többnyire a lányok körében fordul elő . Tetszés szerinti számban játsszák. A játékot bármelyik gyerek kezdheti; ha nem tudnak megegyezni,kiszámolót mon danak. Az első
játékos a házfal /vagy egyéb f a l / elé áll,
attól kb.másfél méterre. Arccal a fal felé fordulva a kö vetkező dobásokat végzi: 1 . dobás - A labdát lazán összekulcsolt két tenyerére helyezve maga előtt tartja,majd a falnak dobja, miközben ezt mondja: csömör! A visszapattanó
- 15 labdát szintén két kézzel kapja e l. A következő négy dobásfajta alapjában véve ugyanolyan, mint az első,ezért csak változó részüket í rom l e . 2 . dobás - A dobó most azt mondja,hogy„csapi',és egyet tapsol. 3 . dobás - A játékos a dobás után tenyereit rázza, közben ezt mondja:
varga!
4 . dobás - Kezeivel a derekára üt, miközben ezt mondja: plene! 5 . dobás - Kezeivel háta mögött egyet tapsol. A mondott szó: zale! 6 . dobás - A játékos most már jobb kézzel dobja a labdát, s azzal is kapja e l . Ezt7 . meg is mondja:Jobb kéz! dobás - A labdát ismét jobb kézzel dobja,de ballal kap ja e l . Közben ezt mondja: Bal kéz! 8 . dobás - Jobb lábát térdben behajtva vagy előrenyújtva fölemeli, s az alatt dobja át a falnak a labdá t. A dobást kísérő szó: Jobb láb! 9 . dobás - Az e lőző dobás ismétlése a bal láb alatt.
A
mondott szöveg: Bal láb! 1 0 . dobás - A játékos először bal kezét oldalra nyújtja, azután jobb kezével háta mögött átnyúlva felemelt keze alatt a falnak dobja a labdát.
A
dobás neve: háti! 1 1 .dobás - Az enyhén összekulcsolt tenyerekre helyezett labdát a falnak dobja, s mielőtt a visszapat tanó labdát elkapná, gyorsan megfordul, és ezt mondja: Fordulló!
- 16 1 2 . dobás - A labdát az előbbi tartással újra a falnak dobja,de most hagyja,hogy ez leessen. A föld ről ily módon visszapattanó labdát kell elkap nia a következő szó kíséretében: leejtő! 1 3 . dobás - A leejtő bővítése azzal, hogy mielőtt a föld ről visszapattanó labdát elkapná, jobb tenye rével újra a falhoz ü t i, s közben ezt mondja: leejtő-visszavágó! 1 4 .dobás - Újra a falhoz dobja a labdát, s közben kettőt - vagy ha sikerül, többet is - tapsol. Tapso lás közben ezt mondja: sokszor csapi! 1 5 . dobás - A labdát jobb kezével a falnak dobja,s mielőtt a visszapattanó labdát elkapná, kijelenti a já tékegység végét: egy iskola! A leírt 15 dobásfajta alkotja az I . iskolát. Sikeres elvégzése után a játékos megkezdheti a II.iskolát,mégpedig a 2 . dobásfajtától, azután a II.isk o lá t a 3 .dóbásfajtától és így tovább. Az egyes iskolák utolsó dobásfajtájánál a labdát mindig annyiszor üti vissza tenyerével a falnak, ahányadik iskolát éppen b e fe je zi. Akinek valamelyik dobás nem sikerül vagy aki leejti a labdát, az addig félreáll,míg újra rá nem kerül a sor. Ha újra dobhat, a játékot mindig annál az iskolánál, i l letve dobásfajtánál folytatja, amelyiknél elrontotta. /Puskás Erzsébet, 14 éves, Kosút , 1 9 7 0 ./
9 . Ég a gyertya,ég Inkább lányok szokták játszani. Egymást kézen fogva
- 17 kört alkotnak, egy pedig a kör közepére á l l . Ezután a kör és a közepén álló ellentétes irányban forogni kezdenek, közben mindnyájan éneklik:
Ég
A- ki
a
gyer-tya,ég,
lán-got
a-kar
El
ne
a-lud- -jék,
lát-ni, Mind leguggol- jék!
Az ének végére érve a kör megáll, a közepén álló pedig egy tetszésszerinti játékossal szembefordulva folytatja tovább az éneket:
f
-r -
í*
Só- -der,
só- der
A- ki itt
a
a
6
1 6-
lá-bam a - latt ga-lam-bom.
l eg- szebb,tő-lem pu-szit
kap.
Közben az ének ütemére a két játékos tapsol,oly módon, hogy hol a jobb kezüket ütik össze,hol a b alt, a két összeütés között
pedig egyet mindig egyedül is tapsolnak.
Az ének befejeztével a két játékos szájon csókolja egymást,aztán szerepet cserélnek, s a játék a leírt módon ismétlődhet elülről . /Lancz Márta, 13 éves, Nagymácséd, 1971./
1 0 . Mariska ül egy kövön A gyerekek körbeálltak,egy kislány / Mariska/ a kör közepére ült vagy guggolt, egy fiú pedig /Károly bácsi/ a körön kívül á llt .
18
-
-
A körbeállók a következő dalt énekelték: Rubato -l-í—&6 Ma- ris- ka
ül
egy kö-vön,
egy
kö- -vön.
Fé- sül- ge- t i nagy ha-ját, nagy ha,- -ját. Mi- kor av- val ké-szen lett, ké- -szen lett, E El-kezdett ő
sír-ni ,
rí- ni.Károl bácsi lépett hozzá,
IC be-lép hoz-zá, Kér- di
t ő- le
mért sírsz,mért rísz?
Közben a kör közepén álló Mariska mindezt megjátssza, amit a többiek énekelnek /fé sü lk ö d ik ,sír/. Amikor Károly bácsi nevét említik, a körön kívül várakozó fiú bemegy a körbe. Az éneket Mariska folytatja tovább:
p. - Ká-rol Ká-rol
.r bá- csi, meg kell hal-nom, meg kell hal-nom. bá- csi
e- - l ő- ve- szi
Szúr-ja Ma-ris-ka
szí- vé- be,
é- les
ké- sit,
szí- -vé- -be.
Károly bácsi a kezében levő botocskával „szíven szúrja" Mariskát,aki halva terül el a földön. A dal befejező részét a körbeállok éneklik. Éneküket tapssal kísérik: . .. Ma-ris- -ká-ból Ká-rol bá- csi
$ an- gyal lett,an- -gyal ör- dög lett,ö r- -dög
/Babócs Istvánné, 75 éves, 1972, Vágkirál y f a /
lett, le tt.
- 19 1 1 . Szemeznyi A szabadban játsszák, tetszé s szerinti számban. Körbeállanak, s a kör közepén a földre letesznek egy go lyót . Minden játékosnál van két golyó,ezenkívül helyen van még egy közös golyórakás i s . A játékot bármelyik gyerek kezdheti. Két golyója kö zül az egyiket szeméhez emeli és a kör közepén levőre cé lozva k ie jt i kezéből . Ha golyója ráesik a földön lévő go lyóra,a kkor mind a két golyó az övé, s egyet még vehet a közösből is , amelyet cserébe a kör közepére helyez. Ha nem esik rá,akkor a leejtett golvó a közösbe kerül, s az illető játékosnak csak egy golyója marad. A sorrendnek megfelelően minden gyerek dob. Ha valakinek elfogyott mind a két golyója, akkor még háromszor kérhet a közösből. Ha még ezután is golyó nélkül marad, kiesik a játékból. A játékban az a nyertes, akinek a legtöbb golyót s i kerül szereznie. A játéknak előfordul még egy egyszerűbb változata is, mikor minden játékosnak tetszés szerinti számú golyója lehet. A gyerekek körbe állnak, s valamelyikük a kör kö zepére letesz egy golyót. A „szemezés!" ugyanúgy történik, mint az első variánsban. Ha azonban valakinek a golyója nem talál célt, a földön kell azt hagynia. Sikeres dobás esetén az illető játékosé az összes golyó. Ismétlés alkal mával mindig a nyertes játékos helyez a kör közepére go lyót .
/Kosúth István, 14 éves, Tallós, 1968. /
- 20 1 2 . Kövecselés Tetszés szerinti számban játsszák, guggolva vagy ülve. A játékhoz öt darab golyónagyságú kavicsra van szükség. A játék a következő 10 dobásfajtából á ll: l .„Eggyes" - A játékos a kezében tartott öt kavicsot s z é t gurítja,m ajd egyet felemel közülük. Ezt egy más után négyszer feldobva a lenti golyókat felkapkodja,oly módon, hogy a visszaeső go ly ót is mindig elkapja. 2 . „Kettes" - A szétgurítás u t á n a játékos egy kavicsot emel, s ezt feldobva a földön levő golyók kö zül kettőt felkap,majd a golyót újra feldobva a másik kettőt is felv eszi. 3 .„ Hármos" - A szétgurítás elvégzése után a játékos egy kavicsot felvesz, s ezt feldobva először há rom kavicsot kap fe l, majd újabb fedobás u tán a maradék egyet is felv eszi. 4 . „Kiskapu" - A kavicsok szétgurítása után a játékos bal kezét a kavicsok bal oldalán a földre helyezi, úgy,hogy hüvelyk és mutató-újja egy kör ala kú zárt „kaput" képezzen. Ezután egy kavi csot felvesz a földről
, s ezt egymás
után négyszer feldobja és elkapja, közben mindig egy-egy kavicsot gyorsan felkap
a
földről és bedob a „kiskapun". 5 .„ Nagykapu" - A bal kéz tartása az e lőző dobásfajtában leírt kéztartástól csak annyiban különbözik, hogy a hüvelyk és mutatóújj nem zárul össze,
- 21 vagyis a „kapu n y itott". A kavics feldobálása szintén ugyanígy történik: a földön levő kavicsokat azonban most nem emelik f e l , hanem egyszerű en csak belökik a kapuba. 6 . „Változtató" - A szétgurítás után a játékos egy kavicsot felemel ,e z t feldobja, s mielőtt
a
visszaeső kavicsot elkapná,egyet még felkap a földről. Így a markába két kavics kerül. Ezután a játékot úgy folytatja, hogy a markában tartott kavicsok közül az egyiket feldobja, a másikat pedig a földre téve egyet felkap helyette. Ezt háromszor ism étli. Utána a markában ma radó két kavics közül az egyiket újra feldobja,közben a földön levőket egy ra kásra húzza,és lent hagyja a kezében le vő ötödik kavicsot i s . Az elkapott kavi csot megint feldobja, a lenti négyet fel kapja, a markába
tehát öt kavics kerül.
Ezekből egyet újra feldob, négyet pedig letesz a földre. 7 . „Mellérakó" - A szétgurítás után a játékos egy kavicsot a kezébe vesz, s ezt feldobva egyet még felkap. A markában tehát két kavics van. Ezekből egyet feldob, a másikat pedig valamelyik lenti mellé helyezi. A kezében maradó kavicsot feldobja, s a lenti két egymás mellettit felkapja. Így a kezébe három kavics kerül. Ebből egyet feldob, kettőt pedig az előbbi módon valamelyik lenti mellé odatesz. A kezében maradó ka-
v icsot feldobja, a lenti hármat elkapja. Így a kezébe négy kavics kerül. Ebből e gyet feldob, hármat pedig a lenti mellé helyez. A kezében maradó kavicsot feldob ja, a le n t i négyet felkapja. Ezt elvégez ve mind az öt kavics a markába kerül. Vé gül egyet még feldob, négyet pedig a föld re t e s z . 8 . „Kútbahányó" - A szétgurított kavicsok közül a játékos egyet felvesz
ezt feldobja,közben egyet
felkap. Így a markába két kavics kerül. Ebből egyet feldob, a másikat pedig gyor san átdobja a bal markába. Ezután a jobb kezével elkapott kavicsot újra feldobja, egyet felkap, s a játékot a leírt módon az átdobálásokkal addig folytatja,míg vé gül is mind a négy kavics a bal markába kerül, a jobb kezében pedig ott marad az ötödik. Ezután, a jobb kezében levőt négy szer egymásután feldobja,közben a balból mindig egy-egy kavicsot a földre ejt vagy helyez. 9 . „Sokfődobó" -A játékos jobb kezébe veszi mind az öt kavicsot; feladata az összeset egyszerre feldobni és tenyerébe felfogni. 1 0 .„Aratás"
-
A játékos mind az öt kavicsot feldobja; célja az, hogy a visszahulló kavicsok köz ül kezefejére minél többet felfogjon. A kezefején maradó kavicsokat megszámolja.
- 23 Ha valaki a dobást elrontja, addig kiesik a játékból, míg újra rá nem kerül a sor. Ilyen ese tben az illető játé kos annak a dobásfajtának az elejétől folytatja a játékot, amelyikben a hibát elkövette. A játék addig folytatódik, míg mindenki el nem végezte a tíz dobásfajtát. Közben aki már a végére ért, elülről kezdheti. Győztesnek azt tekintik, akinek az aratás, illetve az aratások alkalmával a legtöbb kavicsot sikerül
felfognia
a kézfején. A játékidő lerövidítése céljából a játékot néha há rom kaviccsal is játszották. /Horváth Baltazárné, 52 éves- Nagyfödémes, 1971 . /
1 3 . Csergetnyi /Csergelés/ Inkább fiúk szokták játszani, ketten vagy hárman, aprópénzzel, lehetőleg egyforma értékűekkel. Egyikük kosárszerűen összetett két markába vesz egy pénzérmét, ezt jól megrázza, majd jobb markával az asztalra fordítja és tenyerével letakarja. A másik játékos erre a saját pénzér méi közül letesz melléje egyet, fontolgatva, hogy a „szám" vagy a „báb" legyen-e felül . Ha a pénzérmét úgy tette le, hogy ugyanaz az oldal van felül, mint a letakartnak,akkor mindkét érme az övé, ellenkező
esetben a másiké.
A játékosok felváltva csergetnek. A játéknak ismeretes még az a formája is, amikor a csergető mindkét markába pénzt vesz. Ebben az esetben a másik játékos két érmet helyez le, egyet a csergető bal kezéhez, egyet pedig a jobbhoz,tehát két érmet is nyerhet, illetve veszíthet.
/Csuba Gyula, 14 éves,Sókszelőc e ,1 9 7 2 /
- 24 14 .
P r i n c
A szabadban játsszák,ketten. A földre rajzolnak egy kb. 1 ,5 m átmérőjű kört. Ezután az egyik játékos beáll a körbe, a másik pedig 2-3 m-re a körtől szembeáll vele. A körben álló kezében két bot van. Az egyik,amelyet ütőnek használ, kb. 30-40 cm hosszú, a másik pedig,amellyel a k i ütést fogja elvégezni, kb. 10-15 cm hosszú. Az ütést a já tékos úgy végzi el, hogy a kisebbik botot enyhén feldobja a levegő be, s mikor az visszafelé esik, a másik bottal, amilyen erősen csak tu d ja ,e lü ti. A kinti játékos feladata az, hogy a bot földre esési helyéről a botot visszadobja a körbe. A dobást addig ismételgeti,míg az nem sikerül n ek i. A benti játékos célja az, hogy a kintről hajított botot röptében visszaüsse. A bedobás mindig arról a hely ről történik,ahol a bot a visszaütés alkalmával földet ért. Ha a bot a csíkra esett, a kinti játékos átveszi a bentitől az ütőt és ráüt vele a fekvő botra. Az ütést há romszor ismételheti. Ha a bot beugrik a körbe, vagy ha a kintinek sikerül ezt a körbe bedobnia, akkor a két játé kos szerepet cserél, s a játék a leírt módon folytatódik. Ha a bot a csíkról a körön kívülre ugrik, a játék újabb bedobással folytatódik. /Döme Erzsébet, 14 éves, Negyed, 1 9 7 2 ./
1 5 . Csíve a csüginek Mind a
fiúk,mind a lányok körében ismert játék.
A szabadban játsszák,tetszés szerinti számban. A terepen
- 25 húznak egy egyenes vonalat. g ik y A vonaltól kb. 3 m-re az
e-
oldalon felsorakoznak a játékosok, kezükben egy-egy kb. 30 cm-es bottal. A vonal közepén egymás tetejére van állítva 3 konzervdoboz; ezek őrzésére egy játékos van k i jelölve, aki a vonal egyik végére rajzolt kis négyzetala kú házik óban tartózkodik, esetleg egyszerűen csak a vonal egyik végén áll, kezében kis labdát tartva.
3 0
0
0
0
0
0
0
_________
A játék azzal kezdődik,hogy a gyerekek egymás után átdobálják botjaikat a vonal túlsó oldalára. Ha már az utol só játékos is átdobta,mindannyian futásnak erednek,hogy visszahozzák botjukat, ki-ki a sajátját. A vonalon átlép ve azonban a feladat nehézzé válik, mivel az oldalt álló játékos a labdával megdobhatja ők et. Hogy ezt elkerüljék, miután botjukat felkapták és futnak vissza a helyükre, i gyekeznek botjukkal ledöntögetni vagy lábbal felrúgni a do bozokat, ugyanis a labdát kezelő játékos ebben az esetben addig nem dobhat, míg a tárgyakat újra föl nem állította. Amíg a dobozok eldöntetlenül állanak, a dob ó csak a k ije lölt helyről dobhat, ha azonban dobozt kellett állítania, az állítás helyéről i s . Az a játékos, aki a csíkon keresztben terpeszbe áll és azt mondja,hogy „csíve a csüginek" /vagy „csívét a csüginek"/, a dobás elöl védve van. Ebből az állásból mi helyt alkalma nyílik rá, kifuthat. A dobó azonban egyet len esetben sem futhat utána a csík másik oldalára.
- 26 Akit a dobónak sikerül labdájával eltalálnia, azzal szerepet cserél. /Döme Erzsébet,14 éves és Takács Sándor, 13 éves,Negyed,1972/
1 6 . Pöndörici Inkább f i úk szokták játszani a szabadban, „gyöpös tala jo n ", legtöbbször öten-hatan. Zsebkéssel játsszák ülő helyzetben vagy ritkábban guggolva. A játék elején mind nyájan „fogadnak", hogy „ki mennyit fog megcsináni",vagyis hogy az egyes dobásfajtákat ki hányszor fogja ismételni. Általában háromba fogadnak, néha azonban nagyobb szám is előfordul. A játékot mindig az kezdi, aki a legtöbbe fogadott, s a fogadás határozza meg a további dobók sorrendjét i s . Aki a dobást elrontja,addig várnia kell,míg újra rá nem kerül a sor. Ha rákerült a sor, a játékot annál a dobás fajtánál kell folytatnia,amelyiknél elrontotta. Az egyes dobásfajták a következők: 1 . dobás - „tenyeres" - A kés a kinyújtott jobb tenyérre van fektetve,hegyével k ife lé . A játékos feladata a kést az adott fekvésből úgy feldobni a levegőbe, hogy az hegyével a dobó felé for dulatot tegyen,majd leesve hegyé vel a földbe fúródjon. 2 . dobás - „hátos" - Ugyanúgy történik,mint az első dobás, azzal a különbséggel,hogy ennél a kés, a játékos kezefejére van fektetve.
- 27 3 . dobás - „döklös" - A játékos kezét ökölbe szorítja,s a zsebkést az ujjhegyek hosszában hegyével a hüvelykujj felé helyezi e l. A dobáshoz szükséges lendületet
a
játékos az ököl gyors oldalra fordításával adja meg. 4 . dobás - „kétujjas" - A játékos kezét tenyerével fölfelé tar tja ,s a kést a középső és gyűrűsujj behajlítása után a mutató-és kisujjra halyezi,hegyével jobb fe lé . A dobás a leírt helyzet ből ugyanúgy történik.mint a dök lösnél. 5 . dobás -„pöndörici" - A játékos hüvelyk- és mutatóujja közé fogja a nyelével felfelé álló kés pengéjének a végét. Ebből a tartásból dobja a kést, hogy az a levegőben egyet perdüljön, s leesve hegyével a földben megálljon. A pöndöricinél mindig a fogadott szám kétszeresét kell dobni, meg még egy„ráadást". Ha a késhegy ferdén fúródott a földbe, a dobást csak akkor fogadják el érvényesnek, ha a késnyél vége és a föld közötti merőleges távolság nem kevesebb két u jj vastagságánál. A játék késdobálás után következő része a „rikizés" vagyis a vesztes játékosnak a győztes által történő meg büntetése. Ez úgy történik, hogy a játékban utolsó hely re került játékos lehasal a földre, a győztes pedig a há tára ü l neki, s füleit cibálva a következő versikét sza valja:
-
28 -
Riki, r i k i , rajzom, Tubi, tubi, ta jzom, Tucc
mennyi?
Erre a vesztesnek ki kell találnia azt az egytől tíz ig terjedő számot,melyet a játékból másodiknak kiment já tékos mutat a u jja in kissé hátrább vagy oldalt állva. Ha a mutatott számot sikerül kitalálnia, büntetése befejező dik és a játék véget é r . /Mészáros Béla és Rajcsányi Béla, 15 éves, J óka, I 9 7 1 ./
17.
Partékáznyi
Tetszés szerinti számban játsszák, inkább leányok. Kijelölnek maguk közül egy „asszont”, egy „vevőt" és egy „ l ánkát", aki egyelőre félrevonulhat. A többiek - minde gyik egy-egy portéka /szövet vagy ruha/ - leguggolnak. Ezután megjelenik a vevő, kopogtat, köszön, majd megkérdezi: - Kaphatnék valami szép anyagot? - tessék válosztanyi - mutat az asszony a portékára -csak ne nyúljon hozzájuk. A vevő sorra szemléli a portékákat, s az egyikhez hozzányúl. Az asszony ezt észreveszi, s felháborodását ja j gatva teszi szóvá; - Jaj, jaj,nem megmondtam,hogy nem szabad hozzányúnyi: Erre a vevő így szól: - Tíz métert kérek belőle. Néha egészen magas számokat mondanak,például 30, 100 vagy 200 métert i s . Ilyenkor az elárusító a métereket nem olvassa le egyenként,egy fogással 10, 20 vagy több métert is kimér.
- 29 Ha például 200 métert kérnek, így is számolhat: 1 0 ,2 0 ,3 0 , 100, 200 méter. Az anyag kimérése után a vevő megkérdezi: - Mit fizetek? A méterekhez hasonlóan a fizetendő pénzösszeget is gyakran nagy számokban fejezik k i . Például: - Öt m illió koronát. Ezután a vevő valamilyen ürüggyel kiküldi az asszonyt az üzletből, p éld á u l: - Asszonyság,maga nem is tudja,hogy a
autó elütötte
a lányát?! Erre az asszony jajveszékelve elrohan, a vevő pedig a számára legkedvesebb portékával megszökik. Nemsokára újra megjelenik a vevő; az asszony gyanúsan nézegeti őt, majd bosszúsan megkérdezi: - Nem maga lopta el a
anyagomot?
A vevő kissé megdöbben, mire az asszony botot ragad, s elkezdi őt kergetni az üzletben körbe. Egy-két kör
u
t án megállnak, s a vevő kifulladva szól : - Nem is igaz! Ezután a vevő ismét valamilyen ürügyet talál, hogy egyedül maradhasson s egy további portékát tulajdoníthasson e l . Például: - Asszonyság,nem érzi,leégett a rántás. Ezek a jelenetek addig ismétlődnek, míg a vevő minden egyes portékát el nem lop. Az utol só lopás után a potékák az üzlet közelében a vevő által nem látható helyen körülfogják, elrejtik a vevőt. Rövidebb keresgélés után megjelenik az asszony a lányával,megállanak előttük és megkérdezik:
- 30 - Hun a anyátok? - Ement. - Hová? - Bódba. - Hány kilométer ide a bód? -Ö tezer :v.más / — fele lik azok, s igyekeznek úgy állni, hogy az asszony ne vegye észre a vevőt . Az asszony azonban, mintha gyanút fogna, megkérdezi: - És ott mi van a ?/a vevő felé mutat/ - Kokas /v.más állat/ - felelik azok egyszerre,mint már azt előre maguk között megbeszélték. - Kukurikújon - kéri az asszony, hogy bizonyságot szerezzen. A kakas kukorékolását hallva az asszony és lánya e lindulnak visszafelé a boltba, közben hangosan számlálják a kilométereket, például: - Egy kilométer, 10 kilométer, 100 kilométer, 1000 kilométer, 2000 k ilo m é te r .... 5000 kilométer. Közben a vevő és a portékák keresnek maguknak egy újabb rejtekhelyet. Az asszony és a lánya újra rájuk ta lál, újra elhangzik a párbeszéd, persze most már más hely és állatmegnevezéssel, illetve kilométerszámmal. Néhány ismétlés után az asszony rájön a turpiságra: - Anyátok /v .m á s/, hazzudtok: Aztán megkérdezi: - Mér vattok összebújva? - Mer fázunk. . . - felelik azok, de az asszony már nem hisz nekik, lánya segítségével igyekszik széthúzni a kört, hogy a vevőt elcsíphesse. Ha ez sikerül nekik, a ve vőt gyöngéden elverik, majd. választanak ú j asszonyt,lányt
- 31 és vevőt, s a játék kezdődik elülrő l. /Zavarcsík Katalin, és Takács Károly, 14 évesek, Vezekény, 1 9 69 . /
18.
Itt járt Mátyás király
Fiúk, lányok vegyesen is szokták játszani, főleg fás helyen, legtöbbször udvaron. Kijelölnek maguk közül egy „kamarást" és egy,,királyt", a többiek a „ szolgák". A két főszereplő mindig fiú szokott lenni. A kamarás egy fa mel lé áll, itt lesz a „házo". A szolgák egy széket vagy sám lit visznek neki oda, amire leüllepszik. A király egy tá volabb eső másik fa alatt a földre ü l . Ruházata koldusra vall, öreg melegítő,rossz zsák vagy széttépett papírzsák van rendes ruhája fele tt. A tulajdonképpeni játékot a kamarás k ezd i. Lassan, méltóságteljesen elindul a „templomba". A szolgák közül ketten minden lépésében felváltva „aranytálcát" tesznek a a lába elé, hogy ne kelljen a földre lépnie. Ez az arany tálca legtöbbször két papír- /pala- / darabka, esetleg e gyéb hasonló lapos tárgy. Egy harmadik szolga a széket v i szi utána. A többiek a kamarás két oldalán és háta mögött kíséretként szerepelnek. Az álruhás királyt a kamarás f i gyelemre sem méltatja, pedig az erősen figyeli őket . Amikor a kamarás a „ templomba" ér, az aranytál c ákat a l ába alatt hagyják és leültetik őt egy székre, ahol kezét imára kul csolva némán buzgólkodni kezd. Közben a szolgák a király hoz sereglenek és megkérdezik tőle: - Mit adjunk neked, te kódús?
- 32 Erre a vélt koldus feláll, kiegyenesedik, ledobja magáról a rongyos öltözéket. Alatta előtűnik szép,„királyi” ruhája . A szolgák meglepődnek s megdöbbenve hátrálnak,úgy, hogy valamibe beleütközzenek, ha másba nem, hát egymásba. Aztán erőt véve fe lindultságukon kórusban megkérdezik a királytól: - M it parancsolsz, királyuram? - Hat tojást - feleli a király. Erre a szolgák közül hatan egy-egy tojást helyettesítő kődarabbal a kezükben a király elé vonulnak. Alázatosan meghajolnak, és leteszik eléje a földre a kért tojásokat. A király egymásután „ f eltöri" azokat és jóízűen „eszik". Közben a szolgák ott hagyják a királyt, és a kamaráshoz mennek, aki éppen távozni készül a templomból. A két szol ga ismét gondjaiba veszi az aranytálcákat, a harmadik szol ga pedig a széket viszi a kamarás után. Hazaérve a széket leteszik a fa alá, a kamarás ráül, a szolgák pedig cso portba verődve énekelni kezdik:
-^ 2- <— *— %—— 1$-- —f — ----- , . -3br-H-- P-rr&- -JZ—— ' "r Itt járt Má- tyás ki- -rály to- -jást, Meg- e- vett hat -rany- tál- -cán Lát- to a- ^
y .......-y Temp-lom-ba
men- - ni
A
ka- ma- -rást.
A kamarás a dalt figyelve egyre inkább dühösebb lesz, majd hirtelen felugorva a védekezésre nem is gondoló szol gákat egyszerre, vagy ha sokan vannak, csoportonként, karjával átfogja és a fa mellé ál l ítja őket . Fogságukból
- 33 csak akkor szabadulhatnak, ha a király kívánsága szerint elénekelnek egy dalt, elszavalnak egy verset, mondanak egy tréfát stb. A játék akkor fejeződik be, ha már minden szolga viszszanyerte szabadságát. /Kajos Márta, 13 éves, Tósnyárasd, 1 9 7 0 ,/
19.
Akasztófa
Mind a f i úk, mind a lányok körében ismert játék. Általában ketten játsszák. Egyikük rajzol egy akasztófát, s az akasztófa mellett megadja valamely város vagy falu el ső és utolsó betűjét. A közbeeső betűk számát kis vízszin tes vonalkákkal je l ö l i.
A másik játékos feladata kitalálni, melyik a kérdéses város, illetve fa lu . Ha egyböl kitalálta - minthogy nem sikerült őt felakasztani - a játékot ő nyerte meg. E z a zonban ritka eset, mert a talányt feladó játékos általá ban nehezen kitalálható város- vagy faluneveket választ ki, úgy, hogy az illető játékosnak először a vonalkákkal je lölt hiányzó betűket kell kitálalnia. Ez úgy történik, hogy az ábécéből mindig mond egy szerinte számításba j övő betűt. Ahányszor a mondott betű a keresett szóban nem f or—
- 34 dul elő
az írást végző jatékos annyi alkalommal az a
kasztófára rajzolja a találgató játékosnak és az alája kerülő sámlinak egy-egy részét. A z akasztás húsz alkalommal történő ra jzol ása után fejeződik b e . Menete a következő: 1 . a fej körvonala .a nyak két függőleges vonala 2 3 . a has 4 . a bal kéz 5 . a jobb kéz 6 . a bal láb 7 . a jobb láb 8 . a bal fül 9 . a jobb fül 1 0 . a bal szem 1 1 . a jobb szem 1 2 . az orr 1 3 . a száj 1 4 . a hajzat bal fele 1 5 . a hajzat jobb fele 1 6 . a három gomb 1 7 . a sámli fe lső része 1 8 . a sámli bal oldala 1 9 . a sámli jobb oldala 2 0 . a sámli alja Ha a találgató játékos olyan betűt mond, amilyet a keresett név tartalmaz, akkor ezt a megfelelő vonalka fölé oda kell í r n i. Ha a mondott betű a szóban többször is elő fordul, ezt minden előfordulási helyen jelölni k ell.
- 35 A jelen esetben ha a mondott betű „A ", akkor így írjuk be: a D - - - - - - - - - - - l y, ugyanis a keresett név: Dunaszerdahely. Ha az egymás után hússzor történő találgatás után sem sikerül megfejteni a város nevét, akkor az akasztást vég ző játékos „nyerett", ellenkező esetben -tehát ha az
a
kasztást nem sikerül befejezni - találgató játékos a győztes. /Puskás Erzsébet, 14 éves. Kosút, 1 9 7 0 ./
20 .
J ó s 1 á s
A jóslást végző játékos egy papírlapra - az ábra sze rint - rajzol hat egymást középen metsző egyenes vonalat. Ezután feladatul adja a jósoltatónak, hogy 1 . Mondjon három személynevet. Ha a jósoltató leány,akkor fiúnevet,ha fiú , akkor leánynevet. Ezeket a neveket a j ósoló egymás szomszédságába felírja három tetszésszerinti vonalvégződés mellé. 2 . Mondjon három „autómárkát". Ezeket az előbbihez hason ló módon fe lír ja a további három szomszédos vonalvégződés mellé. 3 . Mondjon három város- vagy falunevet. Ezeket ugyanúgy fe lí r ja . 4 . Mondjon három „ajándéknevet". Ezeket is felírja. 5 . Mondja meg születésének évszámát. Ezt a számot beleír ja a vonalak metszéspontjára rajzolt kis téglalapba. 6 . Mondjon egy nullától nagyobb, de nem túlságosan nagy /k b . 15-ig/ tetszés szerinti számot. A j ósoló ezzel a számmal végzi majd el a kiszám olást.
A kiszámolást a jósoló mindig annál a névnél kezdi, amelyiknél a j ósoltató akarja.
Amelyik névre „kijön" a
szám, azt a nevet áthúzza, sa
továbbiak folyamán már nem
számol rá, kihagyja. A hármas csoportokban csak két nevet kell áthúzni, a megmaradó harmadik név adja mindig a jóslás eredményét. Ha a j ósoló elvégezte a nevek kiszámolását, a születési év számjegyein is végrehajtja még a kiszámolást. Nóra
Volga
Pozsony
Ha például a jósoltató 1958-ban született, az 5-ös számot adta meg kiszámolónak s a kiszámolást a Nóra névtől kérte, a jóslás eredménye a következő: A jósoltatónak Eszti lesz a felesége, Galántán fognak lakni, Volga személykocsijuk le sz gyűrűt kap t őle aján dékul s kilenc „családjuk" /gyerekük/ lesz. /Natusz Katalin, 14 éves, Negyed, 1 9 7 2 ./
.. 37 K io lv a s ó k é s m ondókák.
Az l 968-as évben a CSEMAD0K Központi Bi zott ságának néprajzi osztálya többek között feladatul tűzte ki a gyermekfolklór-anyag gyűjtését is. Szem előtt tartva azt a tényt, hogy a gyermekfolklór-a nyag gyűjtése szinte elképzelhetetlen a tanuló if júság segítsége nélkül, pályázatot írt ki a Tábor tűz c. lap szerkesztőségével közösen kiolvasók és mondókák gyűjtésére. A felhívásnak több iskola tanulói között meg volt a kellő visszhangja. Kiolvasók és mondókák szá zait küldték be a Tábortűz szerkesztőségébe. Egyrészt azokat, melyeket még ma is használnak játék közben, de nagyon sok olyan található köztük, amelyre már csak a legidősebb generáció emlékezik. A pályázaton mintegy 140 tanuló és iskola vett részt, összesen 1.400 kiol vasóval és mondókával. A legtöbb anyagot a Csallóköz ből kaptuk. A dióspatonyi Alapfokú Kilencéves Iskola tanulói 87, a tonkházai Alapfokú Kilencéves Iskola 82, Bernáth Angéla Fél községből 91, Makó József Jó káról 39 és Bohony Éva ugyancsak J ókáról 17 kiolvasót, illetve mondókát gyűjtött össze. Megemlítenénk még Ferenc Annát Pinc községből /losonci járás/, aki 60, Nyers Istvánt ás Himpán Kor néliát Bátorkesziről /komáromi járás/, akik 37, illetve 20, továbbá Balkó Borbálát Kol onból /nyitrai járás/, aki 23 értékes kiolvasóval és mondokával kapcsolódott be a versenybe. A többi tanuló átlag 8—lO kiolvasót, illetve mondókát küldött be.
- 38 A felsoroltakon kívül a CSEMADOK Központi Bizottsága Néprajzi Adattárát több értékes gyűjtemény gyarapítja. Ág Tibor 1968-ban a Pozsonyeperjesi Alapfokú Kilencéves Iskola tanulói körében gyűjtött össze 167, majd 1969-ben Ic sek Istvánné pelsőci tanítónő S zilicéről küldött be 35 kiolvasót és mondókát. Az alábbiakban az 1968-as pályázati felhívásból közlünk néhányat. Méryné T ó t h Margit
K i o l v a s ó k
1.
Egyedem, begyedem, f akerék, Van Ipóba csík elég, gyere testvér, fogjuk meg, káposztába főzzük meg!
Gyűjtötte: Bartalsky Zdenek, / l l / Somorja, Elmondta : Leska Mihályné, Zachar Ilo n a ,/7 5 / 2.
Egyedem, begyedem, megesett, hogy a sirály leesett, széttört három darabba, Jankó majd megfoltozza.
Gyűjtötte: Bartalsky Zdenek, / l l / , Somorja Elmondta : Leska Mihályné, Zachar Ilo n a ,/7 5 /
Egyedem, begyedem, vagy te kács Kígyó, béka összemász. Inc, pinc, palapinc, kis kollegám, te vagy kint. Elmondta: Bohony Év a ,/1 4 /, J óka Egyedem, begyedem, pitykolandé, szól a rigó a kancaré, cérnáró cinegére, hücs ki, disznó, a mezőre, hücs k i, akaszd ki, hadd száradjon odak i. Kata, Kató, komédia, dia, dia, di arany cica, lotty! Elmondta: Bohony Erzsébet, /1 4 / , J óka Egyedem, begyedem, tífom, táfom, örsöm, börsöm, bikkfajárom. Szóló rigó, kerek erdő. Mondván mondtam a medvének építsenek egy kőfalat. Kon-kon-kongatom, rézpálcával kongatom, bárány, fuss ki, Jancsi, hajtsd ki ezt! Elmondta: Bohony Éva,/14/Jóka
Egyedem, begyedem, somfa, bot, mind elloptad a somot, ha elloptad, edd i s meg, fuss innen, és keresd meg, 2 ,1 2 ,2 2 ,3 2 ,4 2 ,5 2 ,6 2 ,7 2 ,82,92 ,102. Elmondta: Bohony Év a ./1 4 /,J óka Egyedem, begyedem, keszkenőre, szól a rigó az erdőben, Paprika Jancsi meghallotta, szúnyog a lábát kirántotta, bagolyt küldte orvosért, míg a bagoly repkedett, Paprika Jancsi meggebedt. Elmondta: Gyerák Istvá n,/14/, Vezekény Egyedem, begyedem, pittypolláré, szól a rigó, rakoncaré,
Cérnára, cinegére, fuss ki , babám, a mezőre, fuss ki, szaldj ki, elszakadt a komédia,
arra való, litty, lotty, k i. Elmondta: Gyerák Istvá n,/14/, Vezekény Egy, kettő, három, négy, Hajdú sógor, hová mész? Debrecenbe dohányért. Dohányt adom kovácsnak, kovács nekem patkót ád, patkót adom lovamnak,
41 -
lovam nekem trágyát ád. trágyát adom földemnek, földem nekem búzát ád, búzát adom molnárnak, molnár nekem lisztet ád, lisztet adom péknek, pék nekem cipót ád , cipót adom koldusnak, koldus nekem botot ád, úgy megverem a kutyát, végig futja az utcát. Gyűjtötte: Mózes Im re,/13/ , Fél Elmondta : özv.Füle Istvánné , Csenkey M ária,/60/ 10.
Ekede, bekede, cikede, bé , ábel, fábel, dom in é. Ékusz, pékusz, pompalékusz, eje, beje, bumm. Gyűjtötte: Mózes Im re,/13/,Fél Elmondta:
özv.Füle Istvánné , Csenkey Már i a ,/6 0 /
11.
Ám, bám, bénusz, b ic i, ba la, bénusz, b ic i, bala, bumbalata, b ic i, ba la, bumm.
Gyűjtötte: Bors Éva, Tonkháza Elmondta : Mezzei Katal i n , / 10/ , Illésháza
- 42 -
Aka, fuka, funda, luka, funda, kávé, kevenduka, ak, fuk, funda, luk, funda, kávé, kevenduk. Elmondta: Bohony Év a ,/1 4 /,J óka J ég, dú, tri, trancs, pancs, só, ifte, ofte, ina, des. Elmondta: Bohony Év a ,/1 4 /,J óka Eniki, beniki, kliki bé, ábe, fábe, dominé, ente, bente, dokabente, te vagy kint. Elnondta: Bohony Év a ,/ 1 4 / ,J óka
A gunaram elveszett, vajjon ki keresi meg? fuss, Kató, fuss, Palkó, ez a kislány a fogó Gyűjtötte: Bartalsky Zdenek,/ll/, Somorja, Elmondta : Leska Mihályné, Zachar Ilo n a ,/7 5 / Sárga szemű kukorica, Száraz vizet iszik Ica, Sárga szemű tengeri, Fákkal beszél kis Feri, A kalapács evőeszköz, Kéziszerszám a f ogó,
Azért mert te nem hiszed el, Te vagy, Feri, a fogó. Elmondta: Balkó Borbála,/14/,Kolo n Fű, fű, fű, szép zöld fű, eredj k i, te zöldfülű. Gyűjtötte: AKI D ióspatony Elmondta : Lelkes E rik a ,/14/, Dióspatony Pesten jártam iskolába, térdig ér ő ibolyába, láttam a Bözsikét, szedte a ribizkét, istiglinc. Elmondta: Gyerák István,/14/, Vezekény Hallod e te, vén cigány, beteg e még a finánc? Beteg bizony, nem eszik, a temetőben fekszik. Ráhullott a vadalma, a jó isten hatalma. Elmondta: Gyerák Istvá n,/14/, Vezekény S zőrös füle van a légynek, Ha nem hiszed, eredj, nézd meg, Inc, pinc, te vagy kint. Elmondta: Balkó Borbála,/14/, Kolon
Gombolyag cérna, faggyú, gyertya, lángot vetett a kemence, táncot is járt a gerlice, gugg! Elmondta: Polocik Rózsi,/13/,Eke l Hárman voltunk egy vödörbe, ketten jöttünk ki belőle egy, kettő, tizenkettő, te vagy az a kis kergető. Elmondta: Kevély K atalin,/14/, Csifár Pad alatt, pad alatt, volt egy ház, abban lakott Mikulás, kértem tőle szalonnát, azt mondta, hogy pofon vág, ha pofon vág, meghalok, elvisznek a bivalyok, szántóföldbe temetnek, megesznek az egerek Inc, pinc, palapinc, Péter bácsi, te vagy kint! Elmondta: Bohony Év a ,/1 4 /,J óka Mese, mese, mátka, Fekete madárka, Ingó-bingó rózsa, Te vagy a fogócska. Elmondta: Bohony Év a ,/1 4 /,J óka
Csalafinta palacsinta, légbe lengő, leng a hinta, kerek tányér napraforgó, döngicsélve dong a dongó, te vagy a fogó! Gyűjtötte: Bors Éva, Tonkháza Elmondta : Kemény Gabriella,/10/, Illésháza Levendula ágastul, ugorj egyet párostul, azért adtam egyszer meggyet, hogy velem is ugorj egyet. Gyűjtötte: Bors Éva, Tonkháza, Elmondta : Holocsy Zsuzsa,/10/ , Illésháza S árga lábú kiskakas kiugrott a rétre, patyolatos töröknek jött a felesége, mért jösz, mint akarsz, nem az enyém vagy te, mert az enyém nem ilyen, tipe, topa, mint te ! Gyűjtötte: Bors Éva, Tonkháza, Elmondta : Mezzey Ilo n a ,/1 0 /, Bélvata
Dombováron volt egy bolt, abban mindenféle volt, tente, pente, papiros, eredj k i , te kispiros. Gyűjtötte: Bors Éva, Tonkháza, Elmondta : Mezzey I l o n a ,/1 0 /, Bélvata Madarak voltunk, földre szálltunk, szől őszemet szedegettünk, s z il , szál, szalmaszál, kilenc apró pogácsa, ángyomasszony sütötte, ez a fiú megette. Gyűjtötte: Bors Éva, Tonkháza, Elmondta : Prikkel I l o n a ,/1 0 /, Bélvata Elment a tyúk a vasárra, batyut kötött a hátára, elfelejtett jegyet venni, le kellett a batyut tenni, andandó, szalad a csikó, akire jön 1 3 , az lesz a fogó. Elmondta: Pukkai P á l ,/1 2 /, Felsőszeli Két kis kakas összeveszett, a verembe beleesett, s z őrszál, szalmaszál, eredj, pajtás, te hunyjál. Elmondta: Szabó K a t a l i n ,/1 0 /,J óka
Cica fogott egeret, játszott vele eleget. mulatott is kedvére, pici egér vesztére. Gyűjtötte: Bors Éva , Tonkháza Elmondta : Mezzei Ilo n a,/10/, Bélvata Macska, macska, csacska macska, fürge, mint a kis halacska, ide fut, oda fut, megpihenni sose tud, Peti, Kati, hű de nézi, fusson, aki utoléri. Gyűjtötte: Bors Éva, Tonkháza Elmondta : Mezzei Katalin, / 10/ , Illésháza Éhes volt a róka, bement a tyúkólba, megadta az árát, eltörték a lábát. Gyűjtötte: Bors Éva, Tonkháza Elmondta : Nagy Már i a ,/1 0 /, Illésháza Zsófi, Zsiga, Zsuzsika, zendül a víg muzsika, Zsiga Zsófit táncoltatja, Zsuzsikát is megforgatja. Gyűjtötte: Bors Éva, Tonkháza Elmondta : Bartakovics K atalin,/10/
Azon sír a Pa lkó koma , hogy az új csizmája oda, K ét kis veréb mára, lyukat csípett r ája, a sarok bent, az újj kint, hess k i , veréb, mind!
Elmondta:
Lelk es Er i ka, / 1 4 / , D ió s p a t o n y
Nini, hogy siet ma Kálmán, egy sünt cipelhátán Csingi-lingi, hoppsza , az erdőből hozta. Uszli-muszli, sózot t rusz l i, elment a sün, a mott fut n i !
Fiuk, lányok, f e l ! Gyűjtötte: AKI
tanuló a t d n o lm E i
Dióspatony
: Lelkes E r i k a , / 1 4 / ,
Dióspatony Volt egyszer egy kis törpe, annak volt egy kis könyve, izgatta mozgatta, szamár, aki hallgatta. Gyűjtötte: Bors Éva , Tonkháza Elmondta:
Razgyel Zoltán,/10/, Kismagyar
RJLütáSZ, lial-.S Z ,
í— . G j . r ^ . S 3 ,
üres zsebbe kotorász. Gyűjtötte: Bartalskj Z d e n e k ,/ll/, Somorja Elmondta : Leska "ihályné, Zachar Ilona, / 7 5 / kerek erdő, kerek tó, Kerek mezH, kerek czó, Kerek Pista kereke, Kerek gyerek, ¿yere be. Elmondta: CzOcs á é l a ,/1 4 /, KLbölkút
- 50 -
T a k á c s
J á n o s
n é p d a l g y ű j t é s e
A füleki "P a 1 ó c" népi táncegyüttes 1962-rben alakult* Lelkes vezetQi a nógrádi palócság népi hagyó— mányait kívánták felkutatni és színpadra vinni. Az elsB sikereken felbuzdulva az együttes koreográfusa,. Takács János, több nógrádi faluban gyújtott. 1963 júliusában feleségéval Lukanyényére látogatott. Táncmotívumok si keres gyűjtésén kívül két énekest is megszólaltattak., A dalok nagyobb részét Faludi János énekelte. /Született 1911-ben, lukanyényi lakos/ Cvengel János /született 1904-ben, lukanyényei la^os/ csa^ néhány dalt énekelt. A magnetofonszalagon beküldött 33 népdal nagyob része kitűnC anyagnak bizonyult, A régi, az új stílus, valamint a vegyes csoportba tartozó népdalok megoszlása a kővetkező: régi stílus
44
x?
új stílus
47
%
9
%
vegyes Az egész anyag
76 ^-a izometrikus, 24 %-a hete
rometrikus sorokból álló dallamok. Ha figyelembe vesszük azt, hogy Takács János né pi táncok gyűjtése mellett, alkalomszerűen, különösebb v logatas vagy rákérdezés nélkül vette magnetofonra a két énekes dalait, arra a következtetésre jutunk, hogy Falud. János dal^észlete meglepően tiszta, régies. A régi stílu népdaloknak ilyen arányú előfordulása egy aránylag fiata embernél ritkaságszámba megy^
Fonodí János / 52/. Takács
Ján os,
le j. Á g
T ib o r
1 96 3.
rtt E- si k e- ső
a
szent-i-vá.-ni
er-dő -ben..
irttiurij Bo—gár
I m-re
^rrr^ ma-ga sé-tál- -gat ____ ___________
v- * A -min t
iL
______ - 4
— —
ot-tan sé-tál-ga-tott
Há- rom csend-őr az út ját ott T. f . _ ^ i;--------
ben-
ne.
3-.
-L* ^irrrrr^rrr.^pr^. ma-- -gá-
-ban .
el- áll- -ta.
2 . Az egyik csak me g f og ja a ló száját, A másik meg kirántja a puskáját, A harmadik késsel szúr a szívébe. Bogár Imre így sóhajt fel az égre: 3 .-Édesanyám,h a f e l akarsz keresni, / a/ szentivány i nagy erdőbe gyere ki, Ott nézzél fel a legmagasabb bükkfára, Ott látod a fiadnak a f e j f á j á t . 4. -Esik eső,nagy sár van a kapuban, Most látszik a csempész lónak a nyoma: Gyere rózsám ,söpörd el a 1ó nyomát, Úgy is Terád költöttem el az árát.
Lukanénye - Neni nce
Fonodi János / 5 2 /
Takács János, l e j ,
Rubato
Ág Tibor 19 6 3
rrri O- Iá - t—
—
Gyu- ri
nem volt is-ten-ká-rom- -ló.
-r
^-a— -TU
-h
441^ -----
Még- -is
rá-sült az
a- ra- di
----------- ,
hat
kó ,
csi-
-' ! f " ' .
A h at csi-kó mind egy-for-ma
sző- - r ű
volt,
r)---- ----------r r y
O-l á Gyu-ri
ne-ve,
min- - den
raj-ta
vo lt.
a .................... ^ y r -r— .....
2 . . A hat csi kót e lv is zik a z aradi nagy vásárra Mind azt kérdi k, hol a csikók gazdája. Ne kérdezzék ,h o l a csikók gazdája, Egyre másra százhúsz, forint az ár a .
2 / Százhúsz forint az ára Olá Gyuszi lesz annak a gazdája.
Lukanénye - Nenince FűDOdi Jdxnos /52/ T akács J -ím o s ,le j.A g T ib o r 1963
Rnbato-
két
Ma
^-5— P *t
—
he- - -te
vagy
má
r—
A-* mi- -a- -ta
há- -ram, — r-r-
gaz-dám.
vá
rá n ,
Ep-pen ott jön,
íi &
r i ;'
p:
^-mint lá-tam,
Eá-r^m fe-kB* te
pej- lo- van*
2 . Még messziről azt kiáltják: -Van-e bojtár,van-e károd? -Káron nincsen^ kettő, háros, A vezárürüm sajnálom. 3 . -Hát a húsát hová telted, jó népekkel megetetted? - /:Kutyám megitta a vérét, Zsidó vitte jel a b o ré t.:/4.
Fázik
a madár a tetőn,
Haragszik rám a szeretőm, Ha haragszikomért jár erre, ^ r Semmi jaroja sm cs erre. 5 . Ki megy amott,ki megy amott, Ki babája ragyog amott, Sem az enyém, sem a másé. Csak a kedves kolégámé.
----- r-t
Lukanénye-Nenince Fonodi János / 52/ Takács János, l ej . Ág Tibor 1963.
Rubato
mt Az
A1-föl-dön l át-tam egy- szép pal-la- -got, .__________________________ f'
--
Liy:
Még
én
—
t - -------------V
^T—
o- da
hol-aap dél- re :)
le-haj- -tok,
&-t
Ott lát-tam egy bar-na kislányt ep-rez- - -ni ,
1!
¡7
De sze-ret-nék
ve-le
szí-vet
c s e r é l-
- -n i.
2. Az Alföldön láttam egy szép bacsólányt, Három szamáron hurc o ltatta mag á t . Három szamár meg egy p e jl ó utána, Enyém leszel bacsólány nem sokár a .
- '
Lukanénye - Nenince F onodi János / 5 2 / Takács János,le j . Ág Tibor 1 9 6 3 .
Rubato
Szé-pen le-gel
A
kis-asz-szony
a bá- r ó
-né
gu- lyá- - ja,
ma- ga sé- -tál
u- tá- - -na,
j Még mesz-szi-ről
ki-ált- ja
a
gu- -lyás-nak;
í -Szí- vem,
gu-lyás, te-rítsd le
a
su- -bá- - dat
2 . -Nem terítem le én itt a subámat, Közben akkor behajtják a gulyámat, -Szívem, gulyás,e n
törődj a gulyával,
Majd kiváltja édesanyám bankóval.
3 . /:- Lányom, lányom, lányomnak se mondalak, Ha én téged egy gulyásnak od a d la k ,:/ / : -Nem bánom én,é desanyám,tagadj meg, De a szívem a gulyásért hasad m e g .:/
56 -
e- Neni nce y é n a k u L Fonodi János / 5 2 /
Takács János, l ej . Ág Tibor 1963,
Rubato
Szend-rő bá-ró
ud-va-rá-ba
van egy fa,
^ s = ^ = = = 6 = ^ = $ = = ^ i $ E^ E q i^ ii^ *zr-- ---* * Ju-hász-le-gény ^ ^ ---------^
^
0- lyan
¡6-C.
P
fu- ru- lyáz -gat
--------- (r---------- 5* * ' f? "
szé-pen
'6-;
Ki - csal-ja
a
i*'-
"f**"
__ T -
fu- -ru- lyát,
'
a
Szend-rő
bá- ró
:-r¡
a- lat- - - ta.
.""n.."* —
fúj- ja azt
r ^ =^
Ma- ri s- - kát.
2 . Szendr ő báró kiválasztja azt a fát, Amerre a juhászlegényt akasszák, Fújja ja szé l gyolcs ingét , gyolcs gatyáját, Jaj istenem,mér szerettem bárólánt.
3 . Lukanényén végigmenni nem merek, Mind azt mondják , fekete gyászt viselek, Fekete gyász, hófehér a zsebkendőm, Juhászlegény volt az első szeretőm.
Lukanénye - Nenince Fonodi János / 52 / inTk aács J á n o s .le j. Ág, Tibor 1963
A* JL -. J ji
A Cse-re-pe- si
csár-da
e- -lőtt
a nyá-ja ,m
ít
- f-
Kö- ze- pé- be
a- rany-sző- -rű
bá- rá- - nyom,
ve- zér- ju- h om
csen- -gős- -tül,
5
í±
Zá- -log- ba ^
van
— -1 ^
Fog- va
— í r ------ — f — 1— :
va- gyok
a
töm-löc- be
-jh — 4------- — {------- ! -
ö-csés- -tül,
2 . Vezérürüm nem akar már legelni, Rézcsengőjét haragosan csörgeti, Idegen szagot érez a pusztába, Hátranézek,hat csendőr jön utánam. 3 . -/de/ Hova való születés vagy te bojtár, Kezed,lábad, vasra verem, de mindjárt, Kezed,lábad keresztül lesz vasalva, / a z / ilavai börtönbe lesz bezárva.
58 -
Rubato
A
F e-
-k e -
k a n -tá -r o s -
te
t ul ,
h a-
lo m
/a z/ö ssze s
a-
l ól ;
L o-
n yerget
-v a t
k a n -tá -r o s -
b i-
-
1/
2 . -G ö n c Fehér
városa L á s z ló
/:F e h é r S ö té t 3 . -F o g d R akd
r a j t a, r a j t a , e l
L á s z ló t
b ö rtö n b e
e l
fo g v a ,is
fö l
b e z á r tá k . :/
k i n c s e m , a r an y i m o t, Gönc
T ö rö k M ik ló s
váro sb a.
udvarába.
M ik ló s ,b ír ó
uram ,
Adok
egy
véka
a ra n y a t,
/ :Adok
egy
véka
a r a n y a t.
Ha
k i
fo g tá k ,
b e , k o c s i s , l o v a i mo t .
B e v á g ta tu n k
-T ö r ö k
van
le s z
b á ty á m
s z a b a d ítv a .:/-
z on y
t ul ,
- 59 -
4 . Fehér Anna jerre szóra, Kiszaladt a folyosóra, Folyosóról folyosóra. Sötét börtön ajtajára. 5 .-Fehér László,éldes bátyám, Alszol-e még,vagy meghaltál? / : S e nem élek,se nem halok, Mindig rólad gondoskodok.:/ 6 . Fehér Anna jerre szóra Kiszaladt a folyosóra, Folyosóról folyosóra, Török Miklós udvarára. 7 . -Török Miklós Bíró uram Adok egy véka aranyat:/ /:-Nem kell kincsed,se aranyad, Csak egy é je li hálásod ..:/ 8.
=
4.
9 . -Fehér László,éldes bátyám, Török Miklós azt mondotta, Háljak véle egy éjszaka, Ki lesz el,bátyám,szabadítva. lO.-Éldes húgom,Fehér Anna, Ne hálj véle egy éjszaka, Ne hálj véle a gonosszal, Akasz t ófáravalóval.1 1 . De azt Anna nem hallgatta, Kiszaladt a folyosóra, Folyosóról folyosóra, Török Miklós konyhájába.
- 60 -
1 2 . Konyhájából a szobájába, Szobáj ából a ágyába: -Török Miklós,bíró u , m a r Véled, hálok egy éjszaka ! 1 3 . Éjfél után három óra, -Kelj f öl,k elj f öl /F ehér Anna, Lovad visszük itatóra, Zabla csörög a szájába. 14.
=
4.
1 5 . -Fehér László éldes bátyám, Alszol-e még vagy meghaltál? Felszólalnak a többi rabok: -Ne itt keresd a bátyádét, /:Z ö l d erdőbe,sík mezőbe, Akasztófa t e t j é b e .:/ 1 6 . Fehér Anna összerogyva Kiszaladt a folyosóra, Folyosór ól folyosóra, Török Miklós, konyhájába. i 7 . -Bíró uram,átkozásom nem szokásom, Mosdóvized vérré váljon, Harminchárom szekér szalma, rohadjon, el az ágyadba. / : Harmimchárom gyors patika ürüljön ki a számodra!:/
Fonodi János / 52. Takács Jánosl e j .
Rabato
^ --------- h---- n.— A----- h— ^
^
— t--------
Há-zunk e-lőtt egy kis pa-tak
Bar- na a.3.-^ ^— '
le-gény
az
-Nyisd
ke- se
, . . , r r = -f-- fr- ^-#— —}—-+- -—A f' ..6 .jJL.
ír
-*
csör-ge- - dez,
ab- la- kon
Ke-ser-ve-sen zo-kog-ja ki
—A-*-.. 4
--
sej; haj azt
- -reg, 4
-
a
szót;
E ki
ked-ves
kis- an- gya-lom
tót az
aj-
2 . -Nem nyitok én többet ajtót magának. Most varrják a menyasszonyi ruhámat Ahoz megyek,kit a szívem nem szeret öngyilkosa leszek az életemnek.
1
- 62 -
Lukanénye - Nenince Fonodi János / 5 2 / Takács János,lej. Ág Tibor 1963.
Rubato ^--rs-\ Ne-kem
-7?---—)T-- ^ ---- z--- 'r------ )-- ^— . ^ri — ^ J -- íis volut
kis-an-gya-lom,de
már
nincs..
a— !— 1 - -Y---- ------------f"-- T--- --1 [^!------- L-- f-^ ----- h—^-- )---- 1--- ^— Mer el- vit- te
M
^ Há- rom
$--1 ' h
a
szol- no- ki
nhagy ár- - víz,
- )?--"1-- ^ ,r-- ^-- — ^ -- P-- - v-- ;
^
—
he- -te, hogy a
ba- bám
--3—
ha- -Iá- - -szom,
f! f # f —...... . p - " -L% ^ ^ pr--r—'-.p-- ^--- —z-- ^
Nagy az ár- -ví z,
köny-nye-im-től
nem
Iá- - tóm.
2 . Harmadnapra kifogtam a kendőjét, Négy sarkába belevarrom a nevét, Közepébe búbánatot rakattam, Édesanyám, jaj de járva maradtam.
-i '*) ^
- 63 Lukanénye — Nenince Fonodi János / 5 2 / Takács János,3ej. Ag Tibor 1963^ ^
Rubato ,^ E 3 L . - C Fug-li Jan-csi
a
fö- de- les
ko-csin a b
---gL ; :j#. . -p* f ---
Men- de-gélt egy sze-gény csi- ka
i-K
—t.
fa- -lu- -b n a
,-í= -
^ Lesz sok
j ?— !
ab- rak lesz sok
—FT"**
— ** .1
szé-na, ^
*
Szép szo-ba-lány, szép sza-kács-né
is- tál- - 1ó, —
^
szol-gá- - -ló .
2 . -Hozd be Jancsi,a te kontós könyvedet, Kifizetem én érted az egészet, -Nem sok,uram,csak kilencvenhat pöngő. Oda van a Sári l ór ól a csengő.
^
64 -
Lukanénye - Nenmce Fo^oii. jincn / $ 2 / Takács János,lej. ág Tibor 1963 Rubato -
& Hal- l ot- tá- -tok r*
An-nak
§
a
-------
e
már
tör- vény- szék-nek,
= p = = ^ = 'F ^ ^ } t = = 3 := = ^ = Hu- szón- né- -gyen
ül- -nek.
rm
hí- -rét;
A- -me - -lyik-ben,
Lukí-.nénye - Nenince Fcncdi János / $ 2 / Takács Ján.ű3,lej, ^g Tibor .¡.$63
Unható
í A
kék- kő - -i
tör- vény- szék- ben.
___________ Uirr Hu-szon- né- gyen
íil-nek,
Mind a
hu- szon-né- gyen^ , -7'
Ró- -lam
tör- vény- kez- - nek.
2 . A kékkői, törvényszéknek Zsindely a te te je ,
Amit abba főznek, Keserű a leve.
Lukanénye - Nenince F onodi János / 52/ Takács János.,lej, Ág Tibor 1963:
Rubato
Ke-re-k.es
kis kút-nál. sír-do-gál va- la- -ki, -L-j€L
t--)T a -lá n
az
— .^r—
én
r ó- z s á m
ök -
r e -it
k e-
-r e -
si ,
----- ^ ---- 1 T— r .= t ± ^ = 4 = p L —- ^ y — - ; ------ ----------— - -------?* - j - r r r i ---------- r ------* "*.... r* r*" \— :'
^ E t = = $ r ^ - rít
Ne keresd,ne
ke- -resd, mert bá vanaz
hajt- va -é^-
$
Szo-mo- -rú
fűz--fá-nál
szól a csen-gő
raj- ta.
2. Ismerem a lovam csengő szólásáról. Tegnap vette a rózsám, szolnoki vásáron; Száz forint az ára,babám a gazdája, Aranyos betűvel neve rá van vágva.
3^3
- 67 Lukmánye
-Nentnoe
Fonodi Jánns /5 2 / Rubato
Takács János , l e . Á g Tibor 1963
Dombon van a dombon van a ki s-m-gya-lo m l a -ká- sa
Kö-ze-pé-bee, kö-ze-pé - be ¡1
haj-lik a
ró- zsa-fá- j a, /Vs
--
$ Kör-nyes-kö- rül
foly-ja
ja szép
tel- jes szék-)— S-TÍ
Nen ta-po-som, nem. ta-po-som több szombat es-te kö- r ü l.
** 63
Luk^náaye - Neniiace F o n cii J4ncs / 5 2 / Takács J d n ^ s ^ I e j . Ág Tibor
fit '1 F E
$ -JÓ
es- "tét
Vál-Ial-jon
el
ki- vá- nck
az
\ur- - nak.
en- gém szol-gá.- -In- - - nak^
lá-tod hát, van-n^k cse- léd- - je- -lm /Ts
Van
_____
a- ra- nyopn,van-nak
e-xüst- je- im.-,-
2 . Ezt akarták megtudni az úrtól. Hol feküsznek a sok ezüstjei, Több egy szó sem,kezembe az élte,. -Én leszek a leghívebb cselédje, 3 . jó estét kívánoka z ú rnák. Vállaljon el engemcim b o rának, Nem vállallak , van kivel mu l atnom, Azt kérdezem: kihez van szólásom? 4 . Ne kérdezze,hogy ki vagyok,ki vagyok* En csak olyan földönfutó vagyok. Ott aratok,ahol nem vetöttem. Itt mulatok, más búsul
melettem.
mxrj"
^ 69 ^
Lukanyénye - Nenince Fonodi János / 52/ Takács János. l e j Á g Tibor 1963.,
Rubata r*..
Ud- va-rom- ba
v a n e ^y ma- ¿33
^ J L JlíAz az
pl- ma- r í ^ r r ^ i r i.^ ^rpi
al=- íme
Te-rem raj-ta
min-den dj-jel tizen-kétszer vi-rág- zik,
pi-ros al-ma .7)
sa-va-nyú^ de
s'.-va- nyú,
f-— Ré- gi
ro-zsám^ már vagy í-lyon
P-szó- mo- - rúu
2 , Udvaromba van. egy válu meg egy kút Abba fürdik aranyliba, aranykacsa,aranylúd, Az a kacsa mindig csak azt csacsogja,de csacsogja, Budapesten lesz a babám katona.
- 70 -
Lukanénye - Nenince Fomodi János / 5 2 / Takács János,lej. Ág Tibor 1963. Rubato í b' ^
r
ti*
f ' *^ ^—
A- ra- -tok, - - -f— - # = -T^---4—--
-f
, -- ---J
a- - ra- - - -tok, .
-
— --- 1--- i
------ (—----
tL- -rés
a
ha- -sa- - tok,
Majd hoz-zák
a
Tt -- / ba- bot,
f—
'1*—
-^ -- --——
Majd
min- -gyá
- jó- -lak- -tok.
- 71 -
Lukanénye - Nenince F onodi János / 52/
Tr-kács J á n o s ,le j. Ag Tibor 3963. ---------- .^C____
A
b
6
bá- - ró
-r a k -
í)
va.
ko- böl
rao.
Töb- -bel
i— * ^ 3 :
É -
-
hen
m in t
jo -
Am erre
-
la k -
_!
:p r:
E
t
vaxh.
rrj
j?.:
-—
k i-
-.tya.
kas- - té
va,
én járok
Még a fá k is sírnak, Gyönge ágairól Levelek b u llanak,
3 . Hulljatok levelek, Rejtsetek el engem. Mert az én kedvesem. Mást szeret nem engem.
oen- ne - s
Lukanénye-Nenince Cvengel János / 5 9/ Takács János, l ej . Ág Tibor 1963 Rubato /q uasí g.fusto./
W- -
-^
-.-. ------;
Pozsony város rá-
Ott
la-kik
egy
hí- rés
rrr7'--rrr*T-r——r3E*-
ni- - -re<:
v&- - -ros.
ko- - uil- szá - - -rcs?
-;" -^-- -?—--- r)-- -fi----- -- ^ Span-ga
Pa-lit
hej
^as-jrr.
ve- - rét- te.
Négy ka- to- nát str&- asól- tat í)--- ---- 2.u.
¡j. d
_____^ ___ _JT1
mel-let- - -te
-- — 3.^.
2 . S panga Pali gyémántgyűrűt hordott, Grófok,bárók udvarába forgott? Ej,gyémántos P a li,mivé lettél, A kezedre vasat mért verettél? 3 . Becsületért gyémántot is adnak. Aki gonosz, nehéz vasat adnak, Nehéz vasat a kezére, l ábára. Úgy viszik az utolsó út j ár a . 4 . Utána megy barna szeretője, Tentelágyi patyolat kendője. Az i s ,a z is csak azt sóhajtozza, Bárcsk soha ne ismertelek volna.
!
- 73 5 . Holló szállott minap ablakomra, ,
,
Szomorú h í rt hozott a szamomra. Akasztófát faragnak az ácsok, Hej,nekem szol az kopácsolások. 6 . A toronyba het et üt a z óra, Spanga Palit viszik a bitóra. -Spanga Pali számára nincs pardon, Spanga Pali akasz tó f án haljon! 7 . Spanga Pali után j ön Pitél i A törvényszék ezt is elitéli: -Pitéli számára nincs pardon, P ité li is akasztofán h a ljon!8 . Utoljára jön a sor Beretre, Mind a kettőt a bűnre vezette: -A bunszerző számára nincs pardon, Mind a három akaszt ófán haljon! 9 . Édesanyám ne sirasson engem, Ezt a halált én megérdemeltem. Felejtse el,hogy a f i a voltam, Ne tudják meg.hogy a sírom hol van.
- 74 -
Lukanénye - Nenince Cvengel János /5 5 /
Takács János .lej , Ág Tibor 1963 Rubato
Vil- -ma
Sza-bó
csü-tőr- tó" - kön
lől-ben,
$ le-fe- - - kiidt
Hár-mat
a
e- - lé-ben.
ma- - sj- - na.
füty-tyen- tett
a
ma- - - gi-niS2-tt^
V—d -Kelj
fe l; Vil- -map
el- - üt
a
ia.a- - si- na:
2,. Eztet Vilma nem vette tréfának, Beugratott a becsali csárdában. Azt mondta a kocsmárosné lányának. Tíz icce bort hozzon ki Vilmának. 3 . Mikor eztet Vilma mind megitta, Csendőrkáplár az ajtót kinyitta, Csendőrkáplár elkíáltja magát, -Talpra magyar, megfogták már Vilmát!4 . Szabó Vilmát hat csendőr vallatja, Szeretője az ablakon hallgatja, --Vall d k i, Vilma, minden bűneidet, Hová tetted a három gyermekedet? 5 . -Egyet tettem a diófa tövében. Máskat tettem a Tisza fenekére. Harmadiknak most vagyok gyilkosa, Jej istenem mért lettem mostoha.
Lukané nye
Nenin ce Fonodi János / 52 / Takács Já n o s,le j. Ág Tibor 1963,
Rubato
rrrrrf^Kes-keny az
asz- - -tai^ saá- -les az
ab- rósz.
-r3": Vá-kony a
va- cső- r
liutn.- -cul
a
* * Ó .p L f
^
nem
néz
a nap- -ra,
Csak a
szép
asz-szony-ra.
2 . Csörög a kocsi,pattogtat Jancsi; -Talán értem jönnek. Jaj édesanyám; szerelmes dajkám, De hamar elvisznek!
------
-rí
<*/-! O -
Lukanénye - Nenince Fonodi. János /5 2 / Takács János, l e j . Ag Tibor 1963,
Poco rubato
Pi-ros al- ma
lo- - -re,
te-le-lo- re?
Mer hf.
Szé- gyen lesz, ha
el
Ne szeresd a lányt e-
je- -1&- - -re
nem.
ve-
sze-re-ted.
- SZű'l.
2 . -Csendőr urak. mit akarnak,
Talán va saln i akarnak? -Nem akarunk mi vasal n i Szilaj csik ót vásárolni. 3 . -Szilaj csikó nem eladó. Nem a z s andár alá való. Mer ha erre zsandár ülne, Mint a madár úgy repülne.
- 77 - i.e.iinee Fonodi János ,-'52/ Takács JánűG.lcj« Ág Tibor
1963,
Rnbato ** **!"+ ' " **------ --' ------
E- -sík e- - so, szép csen-d,e-sen
rsr
cse-pe- reg,
§ RÓ- zsa
Sán-dor
a kocs-má- -ba
ke- se- - - reg;
---- ^ —
EE: Kocs-má-ros-né
RÓ- zsa Sán-dort
3: bort
hoz- zoa
az
leg-szebb iá- iiya
asz- tál- ra,
i-- - tas- - sr. ^
2 . Amott jönnek a bakonyi csendőrök. Rózsa Sándor a kocsmába kesereg. Rózsa Sándor nem vette ezt tréf ára. Fölugrott a
kis pej lova hátára ,
3 . Kis pej lova elvitte őt messzire, nagy ¡, A bakonyi^erdő közepébe. / : K i s pej lova megbotlott egy gödörbe. Ott fogták el Rózsa Sándort őrök r e .:/
-1— ;
- 73 -
Munkásdalok gy ű j
t és e
A munkásfolklór-kutatás egészen új és fiatal tu dományág. Alig huszonöt éve, hogy elkezdődött rendsze res kutatása, gyűjtése és publ i kálása. Nagyszámú tudo mányos munka jelent meg már azóta,
s a kutatómunka koor
dinálására nemzetközi társaság is alakult. 1/ Magyaror szágon a Magyar Tudományos Akadémia keretében Munkásd alkutató Munkaközösség működik,2 / Hazánk a munkásosz tály dalkincsének kutatása terén szintén az élen halad. Nálunk is már számos mű jelent meg a munkásdal-kutatás ról, olyan neves tudósok tollából, mint Vladimír Karbušic ky, Václav Pletka, O ldř ich Sirovatka. 1961-ben a Nemzet közi Munkásdalkutató központ a csehországi Liblicében tartotta kongresszusát. Ezen a kongresszuson dolgozták ki a kutatóközpont programját, A csehszlovákiai magyarság körében tudomásunk szerint ilyen kutatómunkára eddig még senki sem vállal kozott. Népzenei gyűjtőmunkánk s orán ugyan sokszor találko ztunk munkás dalokkal, de határozottan ilyen irányú gyűj tést nem végeztünk. Az így felszínre került falusi mun kásdalokat a klasszikus folklór kategóriájába nem sorol hattuk, így közlésükre eddig nem kerülhetett sor. Sajnos, a népzenekutatás terén is sok az adóságunk , s ha figye lembe vesszük azt a t ény t , hogy a népzenei gyűjtéssel nálunk — a szó szoros értelmében
csak egypár ember
foglalkozik, nyilvánvalóvá vál i k , hogy a munkásdal-ku tatásra miért nem merült sor eddig.
- 79 -
A munkásosztály dalkincse eléggé sokrétű.
ré
sze paraszti eredetű falusi folklórból vett dallamokból, másrészt kispolgári izlésü városi nótákból áll. Ezenkí vül nagy számban találhatók a dalkincsben korabeli slá gerekre k öltött aktuális szövegek , indulók és politikai dalok, egyleti, szervezeti dalok, választási küzdelmek hez, sztrájkokhoz kapcsolódó dalok, dilettáns nótaszer zők dalai, sőt vallásos énekek i s . Ez a sokrétűség azzal magyarázható, hogy ez a dalkincs a legkülönfélébb források ból táplálkozott és a l egkülönfélébb alkalmakkor hang zott fe l. Ezek után önkénytelenül is felkerül a kérdés: Mi is tulajdonképpen a munkásdal, mi minden tartozik a körébe? A különböző definíciók közül Voigt Vilmosé a leg elfogadhatóbb... "ideiglenes definícióként azt fogadhat juk el, hogy munkásdalnak nevezzük a munkásság nagyobb csoportjainak dalait, amelyek a munkafolyamatok t ársad a l mi eredményeivel és a munkások csoportjainak politikai helyzetével és harcával foglalkoznak így három fő cso portját különböztethetjük meg. Ezek az egyleti dalok, a munkásmozgalom eseményeire vonatkozó dalok és a po liti kai harc /valamint bérharc/ da l a i ." A CSEMAD0K KB Országos Néprajzi Szakbizottságának a kutatómunka ez ágában is el kell kezdenie a gyűjtőmun kát. Szlovákia magyarlakta vidéke gazdag munkásmozgalmi hagyományokkal rendelkezik, s így most még nem késő, hogy azoknak az élményeit, dallamanyagat rögzítsük, akik tevé kenyen részt vettek a két világháború közötti munkásmoz galomban.
- 80 -
Az 1900-1918-as évek politikai és mozgalmi dalait, csakúgy, mint 1919 katonadalait, 1920-1945 politikai és mozgalmi dalait, továbbá a felszabadu lás utáni rigmusok gyűjtését mielőbb meg kell kezde n i. 1 . / Nemzetközi Munkásdalkutató Központ / Centre Inter national pour ľ étude du chaut ouvrier / 2 . / E munkaközösségben a MTA Népzenekutató Csoport jának tagjai is tevékenyen részt vesznek. Eddig is már több tanulmányukat közölték. Többek között Dr. Kiss Lajos : A munkásság dalai Várpalotán és környékén. 3 . / Vikár László : Kelet - Nógrádi Bányászdalok
- 81—
H E M E R K A
O L G A
K O L O N I
L A K O D A L M A S
S Z O K Á S O K
A Zobor a lján. meghúzódó kis falu olyan, gazdag néphagyományban,hogy érdemes vele foglalkozni. L a kósainak népvisele te színpompás,népdalaikból egész kötetre való kitelne. Szo kásaik közül még ma is él a lakodalmas lánykérés, párnavivés. Mozgásuk is sajátos. A nők büszkén,délcegen,a férfiak kimért komolysággal mozognak. Ezt a mozgást táncközben is megtart ják,c sak a gyors csárdás és a lányok csoport-tánca módosít ja. A nőknél erős a csípőmozgás, hogy a szoknya szépen ringjon. Három-négy kikeményített alsószoknyát vesznek fel,erre jön az erősen húzott felső szoknya,ami azelőtt kásmérból készült. Most erre virágos brokát anyagot vásárolnak. Kétféle inget hordanak: szűk u jjú vásznat - ennek az ujja ki van hímezve - és bő u j j ú „patyolat in g e t". A nyakukba kendőt vesznek,a két végét elöl keresztezve hátul kötik meg. A két végére még egy-egy
kisebb kendőt is kötnek. Az idősebb asszonyok mond
ták, hogy azelőtt két kötényt viseltek: felöl egy feketét és alatta egy fehéret. Pártát is viseltek, ezt kék és piros sza lagból állították össze. A mellükre „frólyisos" rozmaringot tesznek. Ez egy vékony fémszálas fonallal feldíszített roz mar ingág. iközt sok a p a r lando,recitáló dallam. Az újabb k e n É keletű népdalaik között a régi népdalokban előforduló hagkö zöket is találunk. Mindig a nők kezdik az éneket és minden dalt egy éles „í -í-í-í" visítással fejezne k be.
Lakodalmas szokásaik igen gazdagok. Egy Lk kedves,humoros része az ágynemű k ikérése. Az esiküvő előtti vasá rnapon vacsora u tá n jönnek a vőle gény küldöttei az ágyne mű é rt. A menetben elöl megy a vőlegény két „dorozsbáv a l ".
Ezek a f őlegény vagy a menyasszony ke -
reszt-, bérma- gyerekei . Hangos énekszóval vonu l nak végig az utcán: K o í 3 n, lysa, Parlando
Raekelte; Franko Erzsébet 46 éves
3á^
á Vé -gig B.c-gyek,vé- gLg
a
ko-.LO--nyi ut-eán.
As se mond-¡a sen -k*L^ gye-re i-- to-Lyán^ Parlando Rolen, IQ58 , Asszonyok őirri e l- k u r - ja n - t O E .E L a g a T i al-sc fa--l*u szd- - lén,
Meghallja ga .lac -lo^nef'öl-so fa-lu szé-lén^
Nyisd ki rozsán, nyisd k^tes:Lkorgo ka-p*u - dat^
Hadd sú-rol-jam vé-gig esi-)kor—gó ka-- pu-' dót,
Énekelte; Sütto Irén
27
éves.
Tempo giusrto
Zsib-ri ku--tya. ne
Ho-noct
a-latt
u-gass,
Nem. va-gyok én
egy ga-ras,
fa-z&^kas
Ne-ked a-dom^ csak hal-.¿áss ^ Parlando
1958.
^_____________________________________
Énekelték: középkorú asszonyok,,
— }!.:
-r^ Er^
.$Lir^rr^
Bar-na kis-láoy d& mőgnySt-té, ^lon--té vó- na^ de nem vit-tek^
4 Ru-gyan.hogy fírhö nőm mönt^ ^Etigyan^hogy fír-hü nőm nönté ti- göd itthon fe-lej—töt-tek^Tí-göd itthon fe-lej-tet-teK
Mikor odaérnek ez.t éneklik:
Nyisd ki,rózsám,kit be-aár-tal.
^-t-—JS__ L< *T*-P-- ^ ^- 4—
r jT 'f — -— ^ — 9—
Itt va-gyon már a-kit
crr B
v á r tá l.
^ -- ------
Itt vagyon ^ár a 4oLt vár -tal
- 84 A háziad bentrcl énekJAk:
^
-----, *.s-ten ho?-t9
^g E í
?*en--de--ge -két.
n
Főztünk nekik
jó
c-bé-det. Fo?tünkn^ktk
jo
ebj-det.
A vőlegény küldöttei éneklik: '958. Hnekeife S-j.ttr '
Tenpo giusto
1-de
gyüt-tünk,senki sincs, Le Ls
i!--lünk- sem-^1 sincs,
Bent a h&zban kezdődik az tán a vetélkedés, hogy melyik csoport tud nagyobb gorombaságot vágni a másik fejéhez. Az idősebbek mesélték, hogy néha még össze is veszekedett a két csoport. A vőlegény csoportja kezd i;
19 58
Parlando
nssx onyok.
En-nek az asz- ssonynüL Hiocskcs fíke- te- jO; f) 4iy ^ ^ --— — fr 6= ^ - 'l ! f!
- —-
Csak úgy 11-log-villog
*
.
---- *j-------rr
a mocskos fú -^o-
- 85 A háziak, - menyecskék, lányok felelnek;; T?fS<
Parlando
Énekelte! Fr-nnko Erzsébet,40 é<
Be-il-le-nél
mo-^ol-lá-nak. hn gör-be n-ct vol-nál
ihL. Be-il- le-nél
u-rak kö-zá,
ha esi-pás nen vol--.náJ:.
A vőlegény csoportja: Parlando
Kis ká-poszta,nagy tor-^sá-jú,
Ez
a kis-lány nagy pofájn. Ez a kis-lany nagy po fa- ju< A menyasszony csoportja: 1953* Énekelte: Sándor Verőn 22 éves.
Tempó giusto
Nincs a fuzfá—nak
Sze-me vá-n^.
gyU-ke, NJ-ncs a legii^y-
el-men-ne.
sze-me.
Itt nem szem-te-len-keí-nc r
A vőlegény csoportja: '953, /T.ss%onyok^
Parl^ndo
En-nek a kLs-láoynn3r
ni-nek
1-szoDí o-lyan v^n. má,
a t'n.kréta,
^gy yrjtí *1*-: ré-pa=,
A menyasszony csoportja a fenti da'Li.arjr'a Kijé ez a l egény ,de s zomorú szegény. Látom a szájáról,hogy ehetne szegény. Nem ér ez a legény egy szurok fokhagymát, Ki ja jányok e lőtt össsehúzza magát. ^
Összehúzza magát,etátja a száját, A fene egye meg, a mál é pofáját, Ehhez hasonló hangnemben folyik az incselkedés. Mikor a háziak megelégelik a veszekedés t ,éte lt -italt hoznak, és így kínálják a vendégeket: l95Sr Parlando Énekelte? Sütt& Anna 36 éves. -— fi— f!— f!-- K"
; — 7— ! ^
'3*
-K
" j . . -"
E--gye-tek, i-- gya-tok.nagy h3gyöt rak-ja-tok^
Eogy-ha ha-za-men-tek, ne pa-nasz-kod-ja-tok.
87
Közben a lányok készítik a legények részére a . f r ólyi sos" rozmaringot, Ezért a legények pénzt adnak, és a kalap juk mellé t ű z i k . A vendégek
esznek-isznak és énekelnek:
Pax-l^no.o
I--gyünk bcrt,pálinkát, jjer most ingyen a& ják^
3 De majd u-toj-ja.-ra,
meg-ké-rik az
á -rá^.
Aztán kikérik az ágyneinnt. A d\^nnák. párnák szépen ki van nak hímezve és rozmaringgal fcldisaitve. Mikor behozzák a menyecskék énekLik? Giusto ide
1953. menyecskék.
^
H Í :'f
Hejfdnm-'na.
őun- ^na,
de
3 ^
pu- -ha,
de Eej,dun-na^
őnn
na.*
de
pu- ha,
Pá'-ro- san
há- -lünk
a- -lat- -ta,
Q.brr t-'L-g— y Pá-ro— san
há- "lünk
a*' — lat- ta
Amott egy asszony azt mondja, Amott egy asszony azt mondja, Én kimaradtam alóla, En kimaradtam alóla.
- 83 ^
Parlando
Í958. asszonyok
_____
3 _________ í _________
„iT Dun- n a, dun.- na ____
pu.
^
ha
1
da^- ni,
3
De sok le-gány
be--le
búj- na
De sok le-gény
be-Jc
huj- na.
Még olyan is talál kozna, Ki három
nap e laludna,
Ki három, nap e l a ludna. Mikor átadták az ágynemű , a menyecskék még megtoldják ezzel a jókívánsággal: Tempó giusto ^ ----
3---------
Ad- jón
1958c Asszoayokt ^ ----------
Is- ten
3------- 3------- ^
be-le
ál- dást,
* Esz- ten-do-re egy szíp le -ánt,
Esz- ten—dö- -re egy sníp lű- 3nt^ Ha lányka lesz, Juliska lesz, Ha fiú lesz,
J ancsika lesz,
Ha fiú lesz,
J anc si ka l e s z .
A legény küldöttei bekötik egy lepedőbe az ágyneműt és énekszóval elvonulnak. 1958, Tempo giusto
Sütto Anna, 36 éves
ko
Meg-is-n^r" -.cd
Tud kö-szönni
a
-nvl
le- - gény-nek jó
Én. meg csak úgy be -tyá- ?c- san
es- tét,
fő- ga- dóm,
"F j. Ad-ion Is-ten
jó éj-
sza- kát
ga-lam- bőm,
Megismerni a darut a tolláról , A kolonyi kislányt a járásáról, Olyan büszk e,al í g lép le a földre, Rá se gondol a vidéki legényre . Megismerni,kinek van szeretője, Van is annak varrott mellény,gyolcs inge, Lám az enyém ki van varrva r ózsásra, A kolonyi leányok bosszújára.
Tempó, giu&to
^95-.
'
Teg-nnp es-te xu^m
^-lud-ta^ égj/ i-. r-át,
kis-angyalom pann-ssít. Éjfél
¿1^1---- — ^*-/. mi ba- ja?
f
f-
Há-za-sod-ca
-
,Ánn.--.
Rf.Ugat^am. a
tá.jba vallotta ki,hogy 3-n^.ki -
T
—
^
^ 3'
de jac asy-ja nej: hagy- jí-
A menetet gyereksereg kí sé r i, akik égő gyertyát tartanak a kezükben. A l agzit a következő héten tartják meg. Este ,v a csora után..mennek a menyasszonyt ,,kérnyi". Régen f e ldísz tettek egy hosszú bo tot.piro s szőrkeztyűt. / a z az gyap j úk ez tyűt / kötöttek r á .é s a tetejébe egy almát szúrtak. ,,Nyoszo lyófának" hívták és a bérmálási keresztanya v it t e . A menet ben mindenki részt vett,ö reg, f i a t a l . H a n gos zeneszóval vonul tak végig a f a l u n .
Mikor a menyasszonyi ház hoz érnek,a kapu csukva van, a menyasszonyt elbújtatták. Jól megdöngeti k a kaput: - Nyissátok ki a jtótokat, nem vagyok én ördög: Bentröl válaszolnak. - Ne verd azt az ajtót,nem te csi nál tad! Kintről erre éneklik.
Tempó giusto
195^r <*sszonyok.
Zsib-ri ku--tya. ne
Eo-nam alatt
u- gass? neű vagyai, én
egy ga-raS;
i a-üe -kas
Ne-ked. a- (lombosak ualig^sst
Beatroí felelnek' Gitisrtc - h" — ^--^ -- ---!—^--^---— f ^ ! ^-- d-^——h-—-5— -f 4— JL ^ —rDtr—^ — jr. * -- T'^"" Te is meg t-ids^ sao-jy.I,
Ai
ja fa-lu.- vé-gán
u -gatsx.^lnt egy kutya..
Kint; Gíusto
Bdnyí Etzsécec 22 évese
Ad-já-tcky ad-'já-toiky mi -nek
Ma-ma
a ti-
-é-tek,.
!.s tar*!:'-- sá- tok,
hol nap meg a
ni-enk=
Bent;
Nem adjuk^nem udjijk-n^m korpával, tartjuk^
Zsem-lé—vei
e-teu-jük- c-or-^
í-tat-gat-juk^
Erre kinyílik az ajtó és bemennek. Amint láttuk, az ágynemű kikérésénél is énekelték eze ket a csipkelődő szövegű dalokat, de akkor bent a házban alakult ki a két c soport , Most az egyik kint énekel a ház előtt, a másik bent. Mikor már bent vannak , kezdik énekelni:
--92 1258. Balko Erzsébet 40 éves
Tempo giusto
Rj -csiny né—kém
ez a
hájK.^
ki-* rű -gom az
t^rrrr
T ki- ru-gom
lát,
az
-da
ol-
darrrj
-lát,
— -j&— 4)- - T*--f— —- * . —4rr-r:^*"v- -t— -- 4 -3ej, ro--zsám,vi- o-lám, cső- kold meg
Én
ol-
— ^ f -- }-afí
is meg-cso—ko—lenn, száz—s z w egy-*ma.s
c-r- oám,
u- - ta.n<
Aztán ezt mondják: ,,Innen gyerünk, itt nem köllyünk, oda menjünk, ahol kölly ünk. Kimennek az udvarra táncolni. A két apa és az időseb bek beülnek az asztal mellé. Kérik a menyasszonyt. Erre
a
háziak: -Mit kerestek, tik itt,idegenyek, mink titeket nem ismerünk, nem is láttunk soha. . A vendégek felelnek: - Láttunk egy fehér galambot,előttünk röpült,ide szállt le, ezért gyöttünk. A háziak: - Itt nincsen és mi nem is láttuk, tán éhesek voltatok és azért láttatok t i galambot. Soká alkudoznak,míg végre megegyeznek menyasszonyt.A nyoszolyól ányok
z ö ld
rút akasztanak a két apa nyakába. menyasszony m á r átöltözött: piros ken d ő,a
mellén frólyisos rozmaring.
és
e l őh o z z á k
gallyakból f ont
E zért
pén zt
kapnak*
a
koszo
A
s z o k n y a ,p r u s z lí k , f e h é r M ost
jön a
m en yasszon y
bú
c s ú j a . K e dv e s , m egh a t ó r é s z s e a l a g z i n a k . M e n e tb e á l l n a k , e l ő l a m e n y a s s z o n y é s a vől e g é n y d o r o z sb á i , u t án uk a f i a t a l p á r , tán a
n y o s z o l y ó l á n y o k . H á r o ms z o r
éneklik;
m egke r ü l i k
az asztaltés
az
93 1958. Sáníor Margit 29 éves.
É-des
n-nysm,felvirrad.t rám ez a
Csak i-dá-ig
vol-tam a
ke- zed
nap,
a- latt,
Mr de már mos-tan a jo
is- ten
te-ve- -led,
fel- ne- ve—lé- -se- -etet.
Lánypajtásim,isten hozott titeket, Már én többet nem társalgok veletek, Utoljára tartom tanácsomat, Köszönöm a j óbarrátságtokat. Édesanyám,kőb ől van a te szíved, Kőb ől-e vagy vasból , hogy meg nem reped? Kőb ől volna, talán megrepedne, Hogy a lányod megy
esküvőre. z a
Eljött már a búcsúzásom órája, Édesanyám,hagy boruljak válladra, Hagy
b o ru l
jak,hagy sír j am ki magamat,
Hagy mondjam el mind a
p a n a s z o m a t,.
- 94 -
Ezután kocsira ülnek. A dorozsbák ostort pattogtatnak, ezzel játsszák, meg a menyasszony e l ra b lását. Mikor odaér nek a vőlegény házához, a menyasszony a vőlegény kal apjá ból búzát szór szét. Akinek jut belőle , bedugja a csizmá jába, h ogy szerencsés legyen, mint a menyasszonya a vőle gény házánál tovább folyik a lagzi , néha két napig is el tart. A lagzi egész menetének a szokásoknak, éneklésnek
a
menyecskék az irányítói. Ő k kezdik az énekeket, amit min dig a víg, éles ,í " -
kiáltással fejeznek be. A hagyomá
nyok átadása is az ő dolguk. A hátsó szobában mulat a gye reksereg. A menyecskék eteti k-itatják őket és énekelnek nekik. S ha a gyerekek rosszul énekelnek, kijavítják ők et. A lagziban. és a mulatságokon még járják a régi csár dást. Sőt a férfiak még emlékez nek verbunklépésekre i s , amit a fejükre tett boros üveggel jártak.
95 -
További dallamok..Helyeket n lakodalcM^b-aa énekelnek: -93^' Róbate
Süttó &nna 3& éves .? .. Lí- r.'.'-^... . I .V.Í
Rozma-K±&gpak o-lyvc r- szó- - ká-
Té-len- nyáron. aSld. *vmnk =tx
á
- --g%
A
Le-sza--kaj-'toA- kő--TÓ
'fiíl- -tó—2?lk,
3E 3' Az én szívem
te-rád vá- - ra..... ko- -z.!k:
Lehullik a cidrusfa levele. Bánatos a Balkó Anna szíve. Ne szomorkodj.m eg van a te kedved. Kit a világ me gi ri gyel tőled.
Párta, párta, b úra hajló párta , Hogy a török régen, le nemvágta, Ha megkapom, annyi ra hajítom, A tengerbe kővel lenyomatom.
lo'3ny,í9^8o S&K ¿o éve; Hen-tTKa O'^a, —^
*r* *^—"
Hí**rcci lt-ter
-' -4—-21..— --1— --- )
pü^jin-ka
? -l^c .ip:.r_dEr
egy íss3?*
oj^
E ^ 5 ^ ^ E E ^ J ^ j E E S r F E H - - ' -rkét li.-ter bor mcl-Lé-je
3-s-t.o;
a fe- -je,
2 o Három Liter ao^yor -
P^ Lko .^ti. b.ujn l'ijt j; BcJlkő tu.'jn hun l:U-.j ,*.? a sok t.áav
Kolon:y'r uS 5S . 3a.*Lko A^mia ^6 é'^ns c He^erK**-. Olgn gyayLása - P* *1^-f'" -j—^ -O*----¿T-j ^prr^ i^r*±rrj'r. n r .^ : jr* --^ ^ — +-^-' r-^rt^rr* -^-—— ^
én ökr*3n a virág
a
jih$* ?. F-ipr S: i§:
rí. -rá^.*^
^)
a 'sl- -rág^
^ ^ E ^ r É ^ g E ^
Le-rág-na a reaedát. rezedát. de
jre-zc- *áa.t,
^A i-^.r.$r.-^L*^' -^ -^-.-^.rrrqsr hej, rezeda, resseda^. r-yár-. sxegfn
v< c
- -¡.^,
#**F.. ¡¿mrri es-te baoár, gye -re Hv^rl.r^ ^ A
kn--pu
-
m i h á z unk, e l e j e , e l e j e , e l e j e ,
Piros p l m o s ic d r a
van tele ültetve,
Piros paradicsomnak sárga a virága, Én megmondtam szép legény ne szeress hiába
Teg-nap este
nem. aludtam egy o-.
kisan^yaio^ panaszát
hallgat
^
tá j-b ^ v-aJ.iotta ki,hogy <^nek:f
tí mi ba - 3a
há-sa--3Cd.--
le jrus =unyja nem hagy-ja-
B^Lkó Pite Jm.í^ 19c4^ Hesr-erka OJga.j
Ab-laJ^cmba t e s ü t ö t t a fén yes holdr^.Lágr az én kedves babám
^rrí: a t-ta
fé— Sil- 1 1
^
ma
g a t.
én t& ab- ba f é - s*i -lám
a
J
göndör hajamat, kelőn yt l í n y vag^*c;k osJjnositcci
maga-mát^
2. Házunk e l ő t t f o ly ik e l a s zere le m patak A z én kedves babám abba fo g t a a h alat Hálójába . engemet i s bel e k e r ít e t t A h á ló ja a ló l szabadulni nem le h et .
98 KoloDy,1958 c .Franko Erzsébet 40 éves, Bemerke Olga.
Fel- szánt a t am.,
Ve-tek
be- le,
fclá zá n tato a
a ko- - .¡.o- nyj B o r er-, l o t .
v e - t e k b e - - )e
a
Lo v ^ ' n a k
Le ge l o t
S
í¿ lia-ga- m at i s
\y
^
-r-
Á-kl
be- le
ve- tem ^ba- lp -bele vetem virag- nnk,
^ 1 1* ^ír^- í L'r '^ ^ É 1* ----------r ----- —----------- y ------------ ----^
szeret
az
a
le--gány p i íd lesK a k ^l.
ma- gá- nak.
E o l o n y 1.9 5 Ő<, B u p p í í r é n 27 éves Beptcrka O l g ^ i
Már m i—n á —l unlr .mAT mi-ná--lu'k
Vë- let- le- nü l
e l- v á g t á k
a
Lek^s^át - t a k a
k i s p a c sirta
s z á " m t .j
jobb szárnyán
Éárrri K is p a " c s i r - - ta
őn
meg
bu- s ü l
p e - d í g b u - s u - lo k
a
a
szár- nyR
u.
:an
H ze r e -too. *o-- - tánc k c d "? e s ^sere
Ko^smároan^.
-r:.
minden este k-Jíü-njökH-t. acz ábJLakon=
gyedre be
a
bőm.
k.^r-lá^ai in -te- get,
ha Le -hft; meg-t l e ll ek ¡neg^sok.oi.lal': hogyha/
-2 .Kocsmárosné van e bora a pincébe Hozza ide mi.nd megiszom az estére Drága a bor ára, r ózsám de hiába Engem szeret kocsmárosné Mari lánya.
'* " * '' °
^ :: ^ .:
¡4.ÁJJ
Eoleny.iQbH; BatJko P.tt€ j'j.L*t.s 19 Jc Hcn^T-kn. JJ.gac
J-r^:
Tő-ba
es-teto. sze^ke.res-3.L
a szeretás
i.o vas-tol.
harag-szLlr ráci
a—nyöstoL. űJ.t ér ne-*k^^ *1 sz&r^tc? iies^nyj^
fá-; ha-rag-ja,
hej/hísz janyit
jgj-st- vesjr.ee: eJ. so
-ha.
Megjegyzése A dalok nyel.vi lejegyzését érin t e tlenül hagyjuk, noha ezek a valóságban -t apaszt a l atunk szerint hangzottak e l .
-nyelvjárásban
^ 100
Parák Endre: A temető néprajza, és ezzel kapcsolatos történetek Damásdon és Lekéren
Garamdanásd községben a halottak estéjén a szo kásos koszorúk kirakása és gyertyaégetésen kívül megem lítendő még az, hogy ha az év bármely napján leány volt halott, akkor azt legények vittél: ki a temetőbe a ''szent mihálylovon", viszont ha legény halt meg, akkor a ko porsót leányok vitték ki a temetőbe. A sírt a sírásó ássa ki, és rendszerint "pandal t is csinál a koporsó számára, vagyis oldalgödröt is ás alul, s abba helyezik a koporsót, azt azután elta karják egy rögtönzötten összeszegelt ''pandaldeszká''-val. sírásó A szokásos pénzhonoráriumon kívül még szeszes italt is kap a halott hozzátartozóitól. Ha a hozzá tartozók tehet ősebbek, akkor kijár öt liter bor vagy egy liter pálinka. A sír mélysége rendszerint kettő mé ter mély. Családi kriptája csak a legtehetősebbeknek van. Jelenleg pedig újabbat már nem is építenek. Egyes hiedelmek szerint a temetőből nem tanácsos semmilyen tárgyat sem lopni, mert a halottnak a lelke elmegy a tolvajhoz, és alvás közben ráül a mellére. Más hiedelmek szerint az elkárhozott gonosz holt lelkek éjféltől éjjeli egy óráig kijárnak a sírból és ijesztgetik az arra menő járókelőket, rendszerint fehér lepedőbe burkolózva. A temetővel kapcsolatban alább két megtörtént esetet írok l e :
1. A halott ökle A következő megrendítő esetet öregemberektől hal1 ot t am. Ez az eset még a
ú lt században történt m
ki
csíny garam menti f al u nk b an- amikor még az orvostudomá ny nem volt oly magas fokon, mint ma, és a törvények is mások voltak. Egy földműves c saládban a családfenntartó hirtel en, valamilyen betegségben meghalt. A szokásos módon el is temették őt. A halott hozzátartozói, illetve az életben maradt családj a, egy év eltelte u tán családi kriptát csinálta tott, és a családnak minden halottját felvették, h ogyel helyezzék ők et a kriptában. Midőn a fent említett halottnak a koporsóját f el nyitották, elszörnyedve látták, hogy a halott az egyik ökléről a bőrt és a húst kínjában teljesen lerágta . Tehát a halott eleinte n em l ehetet t, igazi halott, hanem csupán tetszha.lott,
ésígy aztán kínjában és kétségb e e s é
sében rághatta l e az ökléről a bőrt és a húst. A szerencsétken h alottnak a felesége, akkor még é lt, -
aki -
az eset hatására megőrült.
2 , Egy másik tetszhalott. Ez is a községünkben történt, még a múlt szá zad derekán, és szájhagyományként beszélik ma i s . Egy f i atalember meghalt valamilyen betegségben . Koporsóba tették, leszögezték a koporsót, és a "S zentmi hály lován" négy fia tal ember vitte ki a temetőbe. Utána a pap és a
- 102 -
gyászmenet. A temető kapuján beérve, az egyik halottcipelő fiatalember valami eldobott koszorúdrótban megbot lott és elesett. A koporsó a földre zuhant, a fedele le törött, s a halott pedig életrekelve, lassan feltápász kodott és felült.
A gyászoló tömeg ezt látva hanyatt
-homlok szétfutott. Nem maradt ott csak a pap, a kántor és a családhoz tartózó személyek, akik aztán kétoldalt karolva őt hazavezették. Utána még öt évig élt..
X
X
X
A damasdi temető a régi írások szerint 1610-től áll fenn, s a szájhagyomány szerint, azelőtt mindenki a saját udvarában temette el a halottját. Ebben a temetőben a mai napig is megmaradt l egidősebb síremlék, / k őkereszt/, csak 1772-es dátummal van. Megemlítendő még, hogy a damásdi temetőben van egy régi, fogadalmi kápolna is , 1831-ből. Ebben az év ben egy szörnyű kolerajárvány pusztított a községben. A szájhagyomány szerint a járvány el őtt a községben har minc család lakott, s ezen harminc család közül huszon három teljesen kihalt, kolerában elpusztult, csak hét család élte tú l a nagy járványt. Az életben maradt csa ládok építették azután ezt a fogadalmi kápolnát. Rend kívül művészi értékű fájdalmas anya szobor van az oltá ron elhelyezve. Ennek a kápolnának a homlokzatán a követ kező felirat látható még ma is .
103
"Az epemirigy meg-szünése hálaadásbul Garamdamásd község
18 3 . ." "
Meg j egyzendő még, h ogy ebben az időben a kolerát nevezték " epemirigynek " .
X
X X
Az érdekesebb sírkőf eliratok közül néhányat alább közlök, s a benne található helyesír ási hibák az eredeti szövegben i s vannak: 1. Szennyes And-
2 .K r i s t óf Borbála
rás 1772 - ig ,
Megh. 1842 Janovár
pedig 1727-töl
é l t 1 4 é vet-Kristof
Istennek élt, el-
Mi hál, élt 2 évet-Kristof
.G z S halt. Csináltatt
J u l ianna élt 1 évet Béke és üdv poraikra
4, Itt nyugszik Istenben bolgult Porubszki Jozseff meghalt 18 55-iki Mart. 12-én
hivataloskodásának 58-
életének 55-ik évében
életének 81 évében
kinek
kinek hunytát kese gi
halálát kesergi Polcsák
Dobovszky János G. Dam ásdi
Ka ta
Jegyző
özvegye,A ndrás fia,,
és neje Povrazník Borbála
Boris
i v m a h k b d n e s c
és Julis leánya, csend s béke hamvai nak.
5.
Itt nyugosznak Istenben boldogult kedves szül eink Kristóf Istvány is Ka rácsony Borbálya meghaltak k . o . i . is 184 5 -b en Istvány pedig l 857-e. i . évben Béke h a m
v a i k r a .
E z e m l é k e t á l l í t a t t a K .D . é s fiaikIstványésJános 1880-dik évben.
/Damásdra vonatkozóan még megjegyzem, hogy a 20 -as évek végén telkeket oszt ottak ki az azt igénylőknek házak építése céljából.
Az itteni építkezési ásások
folytán több helyen r égi sírokra bukkantak, talált ak ott két darab fejedelmi bronzkoronát, több bronzkarkö tőt és egyéb bronzékszereket. Kijö ttek az archeológusok, és az ékszerekről, csontokról megállapították, hogy k ettő e zer éves római temetővel ál l nak szemben. Továbbá ása-
- 105 -
tásokat nem folytattak, mivel a legtöbb ház már félig kész v o l t ./ szomszéd, falubeli lekéri temető a szájhagyom A á n y szerint körülbelül szintén 1600-tól áll fenn.A szájhagyomány szerint az értelmiségi halottakat azon ban mindig a templom mellet " kistemető"-be temették, mely temetőnek jelenleg még a nyoma sincsen meg, csak a véletlenül történt /jav ítá si/ ásatások bizonyították ezt be. Ez a
t emplom először állítólag mint kápolna
volt az ott levő temetőben. Háromszor leégett, s mind a háromszor megnagyobbítva felépítették; a legutolsó nagyobbítás 1759-ben történt. Jelenleg a Műemlékvédel mi Hivatal védelme alatt áll. Ebben a temetőben a meglevő első kőkereszt 1825-ből való. Néhány érdekesebb sírfelirat itt a következő :
1. Ad modum Reverendus Dominus Josephus Fekete Parochus Lekéri E-j sis obut dio 12 Augusti Anno
2
.
1839 Február 9. életének 81-ik évében Istenben elszenderült Nsg. Nztes Bucsegh Juli anna hamvainak
Domini 1825
hálaadója János
A fastis vero 42.
Lekéri plébános.
Itt Nyugszik Dudich Mária született Angsternő elhunyt életének 29. évében august 10-én 1855. A szeretet anyát e sírban Károly s I rma Kis magzaii és könnyezik; hátrahagyván bús férjét Gyula s ' Nina árváit. 6.
Három testvér nyugszik e szomorú sírban Tax
Vilmos
1875 - 1907. Tax
József
1878 - 1899. Tax
ErnB
1881 - 1907. Nyugodjanak békében.
/ A monda szerint mindhárom testvért egyforma sze rencsétlenség érte: Az erdőben kivágott és kidőlt fa ütötte agyon./
Parák Endre: Babonás történetek
1. Szedem felét, szedem mind! Boldog emlékű édesanyám mesélte el a következő történetet, ügy negyven évvel ezelőtt: B. József, egy koratavaszi nap délutánján a szomszéd faluba ment el, hogy ott egy barátjával e l i n tézzen egy lóvásárlási ügyet. El is intézte hamarosan az ügyet, utána elbeszélgettek, elborozgattak. Már na gyon régen
nem látták egymást, és a beszélgetésük igen
hosszúra nyúlt. Beszélgetésük,
vége felé, amint a faliórára te
kintettek, hát uramfia, látják ám, hogy már fél tizen kettőt mutatott az óra. A jóbarát marasztalta B. J ózsefet: - Már mindjárt éjfél lesz, ne menj haza! Ilyen kor járnak a kisértetek. Meghálhatsz itt nálunk is, majd hazamégy reggel, világoson. - Dehogy is maradok itt tovább! Az asszonyom kétségbe fog esni, ha nem megyek haza. Máskülönben szí vesen itt maradnék, de hát tudod, az asszonyok, azok asszonyok! Azok mindig mást gondolnak, mint ami törté nik. — Hát, jól van, no! B. József felkelt az asztal mel l ől, kezet fog tak, és elköszöntek egymástól. Mindenütt csend honolt, csak a kutyák ugattak, amint végigment a falun, alighogy kiért a faluból vagy
^ 108 -
száz lépésnyi távolságra maga előtt három fehérruhás alakot pillantott meg. Úgylatta, hogy valami asszonyfélék voltak.Bárhogy is sietett utánuk, mindig egy forma távolságban voltak. Ha lassan ment, azok is las san mentek. Ha megállt, azok is megálltak. Szinte a háta is borzongott ezektől a különös alakoktól. Ismét elindult feléjük, erre ők is elindultak. Egyszer csak azt mondta az egyik fehérruhás: - Szedem felé t! A másik ráfeleli: -
Szedem Aharmadát! harmadik pedig:
- Szedem harmadát! B. József pedig erre halkan rámondta: - Szedem mind! A fehérruhás alakok erre újra kezdték: -
Szedem felét!
-
Szedem harmadát!
- Szedem harmadát! B. József mindannyiszor rámondta: -
Szedem mind!
A fehérruhások újra kezdték, s ez a párbeszéd egy fél órán keresztül tartott, amíg csak el nem érték a kompot. Itt azután a fehérruhás alakok nyomtalanul el tűntek. B. József pedig oly nehéznek érezte a kabátját, hogy ma j d megszakadt annak súlya alatt* A komphoz érve, kiabálni kezdte a kompost. A ré vész nagy sokára felébredt, s átjött a csónakkal a Garam folyón, és átvitte B . Józsefet.A
rövid úton B, József
- 109 -
elmesélte különös kalandját a három fehérruhás alakról. A révész csak annyit mondott rá: - Hát akkor azok a szent előtt is boszorkányok voltak! Partot érve kezet fogtak, és B. József ballagott lassan hazafelé, a nagy, különös súly alatt. Nemsokára
haza is ért. Hazaérve a súlyos ka
bátját levetette, felakasztotta azt az istállóknál egy, a falba vert szegre, s halálos fáradtnak érezve magát, lefeküdt. Reggel, midőn felkelt, már a Nap az égen ragyo gott. Megnézte a szegen l ógó kabátját, és azt látta, hogy abból valami fekete színű zsír kezd csöpögni a föld re a napsugár hatására. Rögtön egy kisebb kádat tett a kabátja alá, hogy abba csöpögjön a különös zsír. Elvégezve a reggeli munkáját, a kabátját a sze gen hagyva kiment a mezőre dolgozni. Csak estefelé tért haza . Hazaérve leakasztotta a szegről a kabátját, és azt tapasztalta, hogy az megkönnyebbedett, ugyanoly könnyű lett, mint azelőtt volt. Az alája tett kád azon ban színültig telecsöpögött azzal a piszkos, fekete zsírral. 2 . A "szvetlonosz" A szvetlonosz szó nem is magyarul van, ez szlo vák szó, ami magyarul annyit jelent, hogy "fényvivő" . " Egyes Garam menti magyar falvakban teljesen átvettek ezt a szót. Néhány helyen "cetlonosz"-nak mondják. Nagyanyám erről a szóról egy kis történetet mesélt el, még serdülőkoromban:
-
1 1 0
-
K. Károly bácsi, kocsival vásáron volt, egy i gen messze levő városban. Visszafelé jövet, mire a szü lőfaluja határát elérte, éppen éjféli tizenkét óra volt. Tél volt, s a földeket, utakat, mindenütt hó borította. Alighogy beért a faluja határába, a lovai előtt, körülbelül ötven lépésnyire, egy lámpáshoz hasonló s i de-oda ugráló fény gyulladt fel, s világított. Károly bácsi a fény után ment a lovaival, illetve a kocsijával, mivelhogy azt hitte, hogy az a fény faluja valamelyik házának a lámpafénye. Azonban rövidesen rájött arra, hogy ez sehogysem lehet lámpafény, mert a kocsi zötyögésér ől ítélve ő letért az útról, és össze-vissza jár a szántófölde ken. A fény azonban mindig előtte, egyforma távolságom lebegett. Három órányi id ő is beletelt, mire faluja vasútállomását észrevette. Ezt az utat máskor fé l, vagy háromnegyed órányi id ő alatt megtette. Amint a vasútállomást észrevette, leszállt a kocsiról, és ment gyalog, egyenesen a szvetlonosz felé. Vagy ötven lépést ment, mire elérte azt a külö nös fényt, amely akkor pont a feje felett lebegett, i de-oda. Ekkor két kézzel megfogta a magával hozott gör bebotját, és egy erőteljes ütéssel széjjelzúzta a "cet lonosz"-t. Valami ekkor egy nagyot pukkant, és egy ja j szót is lehetett hallani. A szvetlonosz erre végleg el tűnt. Károly bácsi ezután visszament a kocsijához, felült rá, s megindítva lovait, ballagott hazafelé.
- Hl ^
Rövidesen haza is érkezett. Otthon mindjárt elmesélte élményeit, majd lefeküdt. Midőn kivilágosodott, és az állatait meget ette, megitatta, kíváncsiságból elment vissza arra a helyre, ahol a szvetlonoszt leütötte. A tett helyén jól kivehetők voltak a saját láb n y o m a i , és a hó tetején igen sok zöld pehely volt széjjels zórva, amely zöld pehely igen hasonlított a kislibák zöld pelyhéhez. A pehelyből felmarkolt egy marékkal , a zsebébe csúsztatta és ezzel indult is hazafelé. Otthon minden kinek megmutatta, és mindenkinek elmondta különös ka landját a szvetlonosszal.
3 . Üj kútépítés. A következő történetet P . M. barátom beszélte el: Miska bácsihoz beállított az ismert kútásó: -
J ó reggelt, Kovács bácsi!
-
J ó reggelt! Hozta Isten! Hát megjött?
- Hát meggyöttem! A fölszerelésem itt van már? -Még tegnap elhoztam, kocsival. -
Segédkező munkás lesz majd elegendő?
-
Négyet hívtam. A két sógoromat, no meg a két szomszédot.
Majd mindjárt el is küldöm az asszonyt értük. Gyerünk beljebb! Bementek a konyhába. Ilka asszony - Kovács
- 112 -
Miska felesége — éppen a reggeli készítésével fog lalatoskodott. Kávészag és szültszalonna szag árasz totta el az egész konyhát. Az asszony i l l endőképpen fogadta az új jövevényt. — Isten hozta minálunk! Fáradjon beljebb! -
A zzal betessékelte a kútásómestert a szobába. Mis ka bácsi, a ház ajtajából visszafordulva, így szólt
az asszonyához: — Te, Ilka! Ugorj fel a biciklire, és hívd el a sógorokat, meg a szomszédokat. Mondd meg nekik, hogy máris jöhetnek, itt a mester. Reggelit ne pró báljanak otthon enni, mert azt mi adunk. — Jól van, máris megyek! — felelte rá a z asszony röviden. Miska bácsi a vendégével belépett a szobába. Egy, bútorokkal jól berendezett falusi szoba volt. Ez volt Miska bácsinak a vendégszobája. A ház közepén asztal, négy székkel, s a szobának minden sarkában egy-egy szekrény. A f alakra aranyszínű virágok voltak festve, világoskék mezőben. A padlózatot vastag perzsa szőnyegek fedték.
A plafon közepéből egy négyágú csil
lár csüngött alá. A falon képek. A szoba közepén le vő asztalnak legkellős közepén egy literes nagyságú pálinkás üveg volt, mellette hat pálinkás pohárral. Az üveg nyakig tele volt kisüsti pálinkával. Miska bácsi a szobába beérve, s az ajtót maga után becsukva, üléssel kínálta meg vendégét. - Foglaljon helyet! Míg a többiek megérkez nek, addig mi megkóstoljuk ezt a papramorgót. J ó kis-
- 113 -
üsti szeder! -
Azzal máris öntött két pálinkás pohár
ba. — No, vegyük hát f e l : Isten éltesse! Koccintottak. — Egészségére: — felelt rá a kútásómester. Fenékig kiitták mind a ketten. Először a kütásó szólalt meg: — Ez aztán pálinka: Ritkaság az ilyen jó i tó ka ! — Hát i g e n ... Kopogtak az ajtón. — Szabad! — felelte erre a házigazda. Négy férfi lépett be a szobába. Négy izmos, erős, ötven év körüliek. Utánuk Ilka asszony jött, még két széket hozva a kezében. Letette a székeket az asz tal mellé, s üléssel kínálta meg az új jövevényeket: — Üljenek le, s majd hozom mindjárt a regge lit i s ! — Azzal kiment. — Isten hozta mindnyájukat! — köszöntötte ő ket a házigazda. — Üljenek le! Megkóstoljuk ezt a pap ramorgót, utána megreggelizünk, és majd elkezdjük a mun kát. Leültek mindnyájan, Miska bácsi töltött pálin kát a pohárkákba. -- No, vegyék fel! Isten éltesse mindnyájukat! — Isten éltessen! — felelték mindnyájan, koccintottak, és kiitták. A házigazda még egyszer teleöntötte a poharakat. Még egyszer koccintottak.
- 114 --
— Egészségükre! Egészségükre! Bejött Ilka asszony is. Kezében egy tálca , azon hat csésze, bennük feketekávé. Minden személy elé letett egy csészével, s azzal visszament, az ü res tálcával a kezében. Pár perc múlva Ilka asszony ismét bejött a tálcával, rajta hat porcelán tányér. Mindegyik tá nyéron egy-egy szelet kenyér, és egy-egy pirosra sült, jókora darab szalonna. Lerakta a tányérokat is a csé szék mellé. Majd biztatta őket: — Ezt mind egyék meg, s csak azután menje nek ki dolgozni. Ezzel ismét kiment. A bennmar adottak fogyasztani kezdték az elébük rakott reggelit. K iit t ák a kávét, majd a szalon nát kezdték falatozni. Magyar emberhez i l l ően, evés közben alig szól tak egymáshoz. Az első, aki az evést befejezte, meg szólalt, a kútásómester volt. — Köszönjük a reggelit! Most már megkezdjük a munkát. De mielőtt megkezdenénk az új kútnak az á sását, a szokás szerint valakit jól meg kell vernünk, mert az új kútban csak így lesz jó és bőséges ivóvíz. — De hát kit verjünk meg? Az asszonyt? — kérdezte erre a házigazda. — Azt nem szabad!- felelte rá a kútásó. — Egy teljesen idegent kell keresnünk. Majd én ki kukkantok az utcára, és majd csak jön valaki.
- 115 -
Ezzel f elkeltek, s kimentek a konyhán keresz tül az udvarba. A kútasó kiment az utcára. Nem is kel lett ott sokat várakoznia . Jött is nemsokára egy ci gánygyerek. Behívta őt: — Gyere csak be, fiam! Kapsz valamit! A fiú jött is örömmel: — Mi less azs a valami? Mi less azs? — Majd megkapod! — volt rá a felelet. A fiú erre bement az udvarba. I lka néni nyomba adott is neki egy narancsot, és a reggelitől megmaradt szalonna maradékot, papírba csomagolva. A két sógor pedig elkapta a mit sem sejtő gye reket, ráfektették egy ott levő lócára és egy hirtelen előkerített mogyorófapálcával huszonötöt vertek a ci g á nygyerek fenekére,
de olvasatlanul. A cigánygyerek
bőgni kezdett: — Brühühű , ühühű. . . J a j j j . . . J a j j j ! . . . A gyereket aztán elengedték, ez pedig rohant ki az utcára, s meg sem állt, csak a falu végén levő put rijuknál. A kútásást ezzel megszentesítették, s a kútásómester ezek után már megkezdte az elvállalt munkát: az új kútnak a kiásását. 4 . "Megnyílt a f ö l d ..." Öreg emberektől hallottam, amit most akarok leír n i. A damásdi határban van egy dűl ő, amelyet "Négyholdak"nak nevezi a falu népe. Hogy miért? Csupán azért, mert a jobbágyság eltörlése után az itt kiosztott parcellák
- 116 -
mindegyike n é g y holdat tett k i. Erről beszélik, hogy e zen parcellák közepe táján, még a török hódoltság ide ién itt volt a falu. Most pedig öt kilométerrel tovább tájolható a falu, délkelt felé, a Garam jobbpartján. A "Négyholdak"-on levő község, amelynek nem is Damásd volt a neve, hanem a monda szerint valami "Tamás", vagy "Tamási" volt, templommal is rendelkezett. Ezt a köz séget azután minden házával és a templomával együtt a törökök a földig lerombolták.
férfiakat összeszedték, A
rabláncra fűzték, a nőket és a gyerekeket pedig lemészá rolták. Akiknek sikerült elmenekülniük, azok a Garam fo lyó partján levő erdőségben húzódtak meg, és később ott a közelben építettek maguknak lakásokat. Később, mivel a község a Garam folyó mellett feküdt, elnevezték Garamdamásdnak. Lakosai száz százalékban magyar ajkúak voltak, elejétől kezdve, és vallásra nézve pedig római katoli kusok. /A mondát boncolókés alá vettem, és történelmi adatok alapján megállapítottam, hogy a fent jelzett he lyen csakugyan feküdt egy f alu, melynek a neve nem "Ta masi", hanem "Szakácsi" volt. Ez a terület a királyi szakácsok tulajdona volt, és a törökök valóban felper zselték./ Nevéből következtethetően eredetileg királyi szakácsok földje volt, 1297 előtt Benedek királyi szabó birtokába ment át, aki eladta Visegrádi Tornyi Domonkosnak, ez pedig 1297-ben átadta az esztergomi érseknek. /1 2 9 7 / 332: t. S akachy-Zakachy /S tr. 11. 4 1 4 ./ Damásdot pedig egy Damas Márton nevű poroszló alapította 1239-ben.
1239: prist-o Martino de Damas iuxta fl-m Goron / F I . 2 4 0 ./ A volt ősrégi helyen még mindig vannak terüle tek,
amelyek az eltűnt f alu létezését bizonyítja. Példá u l a "Négyholdak" mellett terül el a "Sárivölgy",
/
Sármelléke", egy patakkal, a "Sárpatakkal " . A
Négyholdak alsó részén, a közepe táján, egy magas töl tés vezet a patakon, illetve a Sár ivölgyön keresztül, keresztényés ezt "Malomút"-nak hívják még ma is.
Ahol
a töltést a patak keresztülszeli, azt a részt " Malom híd"-nak hívják. A tőle, a patak mindkét oldalán el terülő területet pedig "Csendestanya"-nak. Ma úgy a '"Malomút", mint a "Malomhíd" és a "Csendestanya" is füves hely, itt-ott lápos, és fűzfák vannak rajtuk. De talán már nagyon is elkalandoztam attól, amit le akarok írni.
"Nagyholdak"-ról beszélik, hogy a
múlt század végén a z R. N. nagygazda akkori földjén am int szántottak, a monda szerint az eke egy téglát for dított ki — ami még manapság is megtörténik ott —-, és a következő fordulónál, ugyanazon a helyen, a lónak a láb a besüppedt a földbe, úgyhogy majdnem a lábát törte. Amint a ló a lábát kikapta, egy mély lyuk tátongott a helyén, Az ott szántó ember gyorsan hozott egy "nyomó rúd- at, /ennek nevezik azt a 4-5 méter hosszú rúdat, amellyel a szénásszekeret lenyomják, illetve a szénát lekötik/, hogy a lyuk mélységét megmérje. Beengedte a rudat a lyukba, s az pedig eltűnt benne, azonban nem csak hogy a rúd innenső végét nem lehetett a sötétben
- 118 -
látni, hanem még a koppanását se lehetett hallani, olyannyira mély volt.A
lyuk tetejét azután vasráf-
rudakkal mélyen betetézték, és betemették földdel. Pár évvel utána , ugyanennek a gazdának a cselédje dolgozott ott valamit, éppen nagypénteki napon. A szántóföld végén egy dűlőút vonul el , u tána hirtelen lejtős, füves akácos rész következett. Nos, hát a monda szerint ennek a lejtős, füves hely nek a peremén ebédelt és heverészett a füvön
a cse
léd, amikor is hirtelen nagy morajlást hallott, és majd tíz méterrel előtte a föld megnyílt, éppen ab ban az órában, amikor a templomban a passiót kezdték elmondani.
nyílásban lépcsőket lehetett látni. A A
szolgalegény az ijedségtől először csak bámulta a történteket, majd f ogta magát, belépett a megnyílt hasadékba, és ment a lépcsőkön lef elé. Vagy száz lé pés után a folyosó pincévé szélesedett ki. Itt megá llt és körülnézett. A félhomályban hatalmas káda kat látott, mindegyik színültig tele arany és ezüst pénzzel, s mindegyik kádnak a tetején egy-egy török katonának a csontváza fosztott karddal a kezében. Az a rengeteg pénz, a monda szerint a török hadseregé volt. A cselédlegény egy darabig csak ámult-bámult, de azután sarkon f ordult, és jött kifelé. Amint a sza badba kilépett, egyet mordult ismét a föld, a titkos pince bejárata bezárult, de úgy, hogy még a nyomát se lehetett felismerni. Hogy azután más alkalommal ismét megnyílt-e avagy sem, azt már senki sem tudja, mert egy i deig sen-
- 119 -
ki se
merészkedett passi ómondáskor oda ellátogatni. 5 . A pásztor ostora. Boldog emlékű édesanyámtól hallottam az alábbi
kis történetet: János bácsi befogott a könnyű kocsijába, és elment a vásárra.
falu A kondása is felült a kocsijára,
aki szintén a vásárra készült. Baktatva az úton az hagytak el.
egyik falut a másik után
Az egyik falut így elhagyva egy nagy rét
ség következett, amely réten egy juhász juhokat őrzött. A kocsin ülő kondás ezt súgja oda János bácsi nak: — Megvicceljem-e én ezt a juháazt? Elkergessem -e a juhait ennek a pásztornak? — Már
hogyan tudná maga elkergetni azokat a
juhokat, amikor maga a kocsin ül, itt, a juhok pedig több mint háromszáz méterre vannak innént?! — No, majd megmutatom! — szólt a kondás, erre elővette az ostorát a cifra szűre zsebéből, és egyet csattintott vele, mire a juhok tényleg futásnak eredtek, annyi felé, ahányan voltak, A juhász sem volt rest, ő i s elővette szűre zsebéből az ostorát, csattintott vele ő is egyet, mi re a juhok visszatértek egy csomóba. Majd ostorát le tette a földre, levetette gyorsan a szűrét, leterí tette a zt a földre, és azután, a nála levő bottal iszo nyúan elverte a földre terített szűrt.
- 1^0 -
A kocsin ülő kondás erre elfehéredett, sze mei karikásak lettek és úgy megbetegedett, hogy a vásárra érve, még csak le sem bírt szállni a kocsi ról, s úgy kellett azután őt betegen hazavinn i. . . Odahaza, vagy két hétig még beteg volt, utána meg halt. Temetés után János bácsi t alálkozott a kondás özvegyével, és részvétét fejezte ki neki a haláleset tel kapcsolatban. Az asszony csupán azt felelte rá: —
Megölte őt az ostora. De én is el bántam ám
vele! Bedobtam az ostort a kemencébe! Higyje el, az ostor a forró kemencében úgy futkosott, mint egy kígyó! Siettem is gyorsan bezárni a kemence ajtaját, nehogy kiszaladjon rajta. Ne is szóljon senkinek. Az az ostor istentelen ostor volt. A férjem hétszer ment el a temp lomba áldozni, és mind a hétszer hazahozta a I e nem nyelt ostyát, és azokat fonta bele az ostorába. Ezért volt az ostornak olyan nagy hatása. Csak az volt a baj, hogy más pásztornak is volt ilyen ostora, és azzal öl ték meg őt, szegényt!...
- 121 -
Parák Endre: Falucsúfolók Damásdon és környékén /Tréfás mondókák és szólásmondások történetei/
1 . Leölték, mint a csataiak a barátot! Karácsony Dezső elbeszélése nyomán: N. Jánosnak volt egy nagyon jószívű barátja. Ez, szü letésnapján Jánost felkereste, és minden jó kívánsággal el halmozta, és még ajándékot is hozott neki. A születésnapi ajándék nem nagy ajándék volt, csupán csak egy kis rühes ma lac. János azért elfogadta az ajándékot, sőt még meg is kö szönte, mivel a sertésállományból ekkor teljesen ki voltak fogy va.
A kismalacot azután elhalmozták minden malacnak való jó
val. Hálából el is nevezték "Barát"-nak. A "Barát" s neki kijáró jó koszt jóvoltából szépen fej lődni kezdett. Napról napra nyúlt és szépen gömbölyödött. Őszre pedig már egy egész helyes hízónak valóvá fejlődött ki. A házaspár el is határozta, hogy a szép süldőt már most hízásra fogja, és ha meghízik, hát le is vágják. Úgy is lett. A Barátot hízásra fogták. Gyönyörűen fejlő dött is hízott, szemlátomást. Egész télen át etették kukori cával, s majdnem minden kukoricájukat reááldozták. Egyik koratavaszi nap, amikor már a kukoricájuk fogytán volt, a házaspár elhatározta, hogy a hízót most már leölik. Amikor ezt éppen elhatározták, ugyanazon nap koraestéjen egy papbarát érkezett hozzájuk, éjjeli szállást kérve. Mivel két szobájuk volt, szívesen is adtak neki szállást. Ágyat bontot tak neki, és a papbarát le is feküdt, mert az aznapi sok gya-
- 122 -
logolástól igen el vol t fáradva. A házaspár,
azötéves kis f i ukkal együtt, egyelőre
a konyhában maradt , és a háznál található összes kést és baltát köszörülni, fenni kezdték. A kisfiuk ezért meg is kérdezte: — Mondd csak, apu, minek élesíted ki ezt a sok kést? — Minek, k isfiam? Hát azért, mert holnap korán reggel meg fogjuk ölni a Barátot. Ezért kell ez a sok kés. Ha te is korán felkelsz, hát neked is adunk majd egy kis darabot a füléből . — Jaj, de jó lesz! Jaj, de jó lesz! — örvende zett a gyerek. A késeket pedig tovább élesétették, készülődtek a következő nagy napra. A szomszéd szobában nyugvó barát még nem aludt el, és jól hallotta az apa kijelentéseit. Különös izgalmak vettek erőt rajta, ezért nyugtalanul forgott az ágyon. Szentül meg volt győződve, hogy reggelre őt akarják le mészárolni. N. Jánosék a munkájuk
elvégzése után lefeküdtek.
Kora reggel, amikor felkeltek, a papbarátnak már csak a hűlt helye volt a szobában. Még az éj folyamán észrevétle nül elmenekült. A Barát disznót mindezek dacára mégis levágták.A ó z ta a csataiakat a történetünk címével csúfolják még ma i s .
2 . "Meglőtték, mint a damásdiak a sütőteknő t!" Megboldogult, édesanyám elbeszélése nyomán: J . Károly bácsi, egy tavaszi nap reggelén, amint az éléskamrájába akart bemenni, az ajtó nyitásakor azt vette észre, hogy az nem nyílik ki. illetve befelé, valaki azt belülről erősen taszítja. — Tolvaj! Tolvaj! . . . - elkezdett erre torkasza kadtából kiabálni. Kiszaladt erre a ház népe, odafutottak a szomszé dok is, ki bottal, ki karóval a kezében, hogy a tolvajt megfogják, és alaposan helybenhagyják. Az egyik szomszéd; R. Ernő, egy pisztollyal a kezében, futott a helyszínre. Most már többen is tologatni kezdték az ajtót, de bizony az nem engedett három centiméternél többet. A lár mára és kiabálásra mindig többen érkeztek, s az emberek szá ma nőttön-nőtt. Az ajtó pedig nem akart engedni, bármennyi re is tolták azt kívülről. Végül felszólították az akara tos tolvajt: — Nyissa ki az ajtót, mert istenúgyse belövünk! A tolvaj csak nem akart engedelmeskedni. Erre azután R. Ernő bácsi kiáltott be, pisztolyát az ajtónyílásnak szegezve: — Add meg magad a törvény nevében, mert lövök!. .. Semmi nesz erre, semmi hang. Ismét hangzott a felszólítás: — A törvény nevében add meg magad, mert belövünk! . . . A konok tolvaj erre sem válaszolt. Ernő bácsi harmadszor is felszólította:
- 124 -
—
Utoljára figyelmeztetünk téged , hogy a tör
vény nevében add meg magad, mert ha nem, hát lelövünk: Semmi hang. Öt percig még vártak, és akkor... -- Durr! -- Ernő bácsi belőtt az ajtónyíláson. Mivel a tolvaj még erre sem reagált, nekimentek az ajtónak, hogy azt a sarkából kiemeljék, Ami aztán pár perc eltelte után sikerült is. Az ajtó ily erőszakos kinyitása után feltűnt a "tolvaj" i s , egy meglehetősen nagy méretű sütőteknő, amely még akkor is görcsösen az ajtónak támaszkodott, pedig már a háta közepe át is volt l őve. R. Ernő bácsi a helyzetet felismerve, igen elszégyelte magát, és pillanatok alatt eltűnt a helyszínről. Még évek múltán is szállóigévé lett a szomszéd községben a következő szólásmondás: "Lelőtték, mint a damásdiak a sütőteknőt !"
3 . "Úgy hipnotizál, mint a Vékony Jancsi!" Szilva József barátom elbeszélése nyomán: Vékony János bácsi okos, de emellett kissé furfangos ember volt. Éveken keresztül, mint előmunkás szerepelt egy uradalmi gazdaságnál. Tudományos dolgokról néha órák
hosszat is el tudott beszélni, diskurálni.
Legutóbb például a hipnotizálást magyarázta, munka közben. Valaki megkérdezte t őle: —
Mondja csak, János bácsi, maga is tud hip
notizálni? Ha olyan jól el tudja magyarázni, biztosan ér ti is a módját!
- 125 -
— Hát, persze,
persze! -- volt rá a felelet.
— Majd ebéd idő alatt bemutatok valamit. Most munka közben ezt nem lehet. Eljött az ebédnek az ideje. Mindenki sietett is megebédelni. Az ebédet az uradalmi nagy magtár közelében, egy nagy fa alá letelepedve, végezték. Ebéd után még volt egy kis idejük, is felszólították Jancsi bácsit: — No, János bácsi, most már mutassa be a tudományát hogy hogyan kell hipnotizálni. János bácsi erre felállt, elhelyezte a tarisz nyáját a szokásos helyére, magához hívt öt asszonyt, el helyezte őket a magtár falához, szép sorjában odaállította őket, majd odébb állt tőlük, tíz méterrel távolabb, és így szólott hozzájuk: — Mindnyájan csukják be a szemüket! Azok erre szemüket becsukták, ő pedig folytat ta; -- Andátusz-mandátusz, hókusz-pókusz! Hipnotizálni bár még nem tudok, de azért mégis öt bolondot a falhoz á llí t o k !... Az asszonyok észrevették, hogy be vannak csapva, és hangosan szidalmazni kezdték János bácsit és ez összes nemzetségét. Talán meg is verték volna, de jött az intéző így a bosszúról lemondtak. Ez is szálóigévé vált itt a vidékünkön, s ha valaki a hipnotizálásról beszélt, azt mondták neki: __ Te is úgy tudsz hipnotizálni, mint a Vékony Jancsi! . . .
4 . " Szódó, S áró , Veszele, nem mehettem semmire!" E z is a mi vidékünkről való szőlásmondás, melynek igaz
története a következőképpen
hangzik, Parák István, nagy
bátyám elbeszélése nyomán: Egy biztosító társaság elküldte ügynökét három Garam menti faluba. A három falu neve: Szódó, Sáró és Veszele volt. Az ügynök küldetése az volt, hogy szerezzen ügyfeleket a társaságnak, mivel ezekben a falukban a biztosító társa ságnak egyetlen egy biztosított ügyfele sem volt. Először Szódó községben kezdte meg ténykedését az ügy nök. Három napon keresztül előadásokat tartott a biztosí tás hasznosságáról, s mézes-mázos szavakkal próbálta csa logatni a falu népét, hogy kössenek valamilyen biztosítást A biztosítás bármilyen fajtáját elfogadja, csak kössenek őnála, és a más biztosító társaságoknak mondjanak fel va
lamilyen úton. Az ügybuzgalom azonban meddő maradt. Egyetlen egy biz tosított felet sem tudott szerezni. Az eredménytelen munka után átment a következő faluba Sáróba. Itt is csak két napig tartottak az előadásai, mivel a harmadik nap egy nagy bajuszú öreg bácsi egy szíjostorral a kezében megugrasztotta a faluból a lelkes biztosítoügynököt . Következett a harmadik falu: Veszele. Itt már nyugodtabb vérmérsékletű népek laktak, mert a háromnapos elő adásokat szép simán meg lehetett tartani.
A falu l akossága azonban konokul ragaszkodott a régi biztosítótársaságokhoz, semmilyen szép szóval nem bírt rávenni egyetlen lakost sem a biztosításra. A meddő k í s é r l e t e zések után, elment a postára és a következő táviratot adta fel a biztosítócégének: "Szódó, Sáró, Veszele, nem mehettem semmire!" A biztosítőcég f őnöke erre egy viszonttáviratot adott fel az ügynök címére, amely pedig így szólt: "Le is út, fel is út, tovább is van országút!" Azóta, ha valakinek valami nem sikerült, használ ják ezt a szólásmondást: "Szódó, Sáró, Veszele, nem mehettem semmire!"
5. "Meghizlalták, mint a csataiak a sulykot!" A csataiakat csúfolják ezzel a szolásmondással. A történetét pedig a következőképpen beszélte el Kovács József nagybátyám: Fehér bácsinak egy kis darab hereföldje volt a falu végén. Egyik napon egy karót vitt el oda, hogy a karót mesgyekarónak leverje a sulyokkal. Munkája elvégzése után a sulykot a herében hagyta, mert volt más dolga is. Visszafelé már más úton ment, és a sulykot ott feledte. Két hónap eltelte után, az egyik falubelije fedezte fel a sulykot a herében, és a következő csípős szóval bosszan totta meg Fehér bácsit: — Már elmehet a sulyokjáért, mert már meglehetősen meghízott tavasz óta a herében! Azóta bosszantják az alábbi szólásmondással a csataiakat:
- 128 -
"Meghizlalták, mint a csatai ak a sulykot!" 6 . "Ég, mint Lodány! " Ez is szólásmondás, de már kihalófélbenv . n a Lodány egy magyar lakosú kisközség volt Léva mellett. A múlt század végén az egész falut szegény sorsú lakosok l akták, ezért a házaik javarészben zsúpfedelesek voltak.
Egy alkalommal a fa.lu egyik végén tűz üt ött ki,
s mivel hatalmas szél fújt, a lángokat végigsöpörte az egész falun, így az egész falu porrá égett. Az idősebbek nek még az emlékezetükben van, s még ma is, ha valahol nagy t űz van, így mondják: "Ég, mint Lodány! "
7. Két szólásmondás a "Bangyi" családról. Úgy nyikorog, mint a Bangyiék talicskájuk: Firúl-fira.. . Damásd községben a múlt század végén élt egy jó módú, de fukar gazdacsalád, akiket "Bangyi"-éknak hívtak. Volt nekik egy öreg talicskájuk, amelyet még az elődeikt ő1 örököltek, és azt állandóan javítgatták. A kerekétől sajnálták a kenőanyagot, és ezért az állandóan nyikorgott. Mivelhogy az elődeiktől örökölték, valaki kitalálta, hogy azt nyikorogja, hogy "firú l- fira "... Vagyis, hogy az örök lés apáról-fiúra szállott. Ezért, ha valakinek nyikorog a talicskája, azt mondják róla: Úgy nyikorog, mint a Bangyiék talicskájuk, hogy Firul- fira...
- 129 -
"Világgá ment, mint a Bangyiék macskájuk!" Ennek a szólásmondásnak a története a következő: A Bangyi családnak csak egyetlen lánya volt, de az is messze vidékre ment férjhez. Az öregek a földjeiket kiadták haszonbérbe, és macskán, kutyán, no meg baromfiakon kívül más háziállatot nem tartottak. A férfi aztán meghalt s egy évre rá az asszony is. Az asszony télen halt meg, igen dermesztő hidegek voltak, és állítólag senki sem értesítette a lányukat,
mivel az öregek
életükben az egész falu népével haragban voltak. Mire a lányuk több mint egy hét eltelte után érke zett haza, amikor is valamiképpen megtudta, hogy anyját már el is temették, akkorra a baromfiakat ellopták a cigányok, a kutyájuk megdöglött, s a macskájuk pedig állítólag világgá ment. Hogyha valakinek valami állatja elvész,még jelenleg is használják ezt a szólásmondást: "Világgá ment, mint a "Bangyiék-macskájuk! "
Máté Lás z l ó
Buzita és környékének mondavilágából
Máté László pedagógus a 60-as évek második felében Buzitán működött. Nyitrán a Pedagógiai Fakultáson folytatta tanulmányai t , é s i t t készítette el szakdolgozatát "Buzita és környékének mondavilágából" címme l. Az anyagot 1966 ősze és 1969 tavasza köz ött gyűjtötte Buzitán és a környékbeli falvakban: Alsóláncon, Felső láncon és Restén. Dolgozatának 76 mondájával persze nem merítette ki e f alvak mondakincsét. Amint munkája bevezető jében írja, a közöltnél többet gyűjtött. Ezek lejegyzetlenül még magnószalagon vannak, sok pedig az adatközlőnél vár felgyűjtésre.
A dolgozatban közölt mondákat t artalmuk szerint osztályozta. A következő csoportokat állította fe l: Betyármondák / l l / , Boszorkánymondák /1 7 /, Garabonciás diák/1/ Halál, halott, temető / 9 /
Indzsellér / l / , Kincsmon
dák / l / , Kísértet, i j esztő, elvezetés / 2O /, Nora / l / , to vább Rontásról, tudós kocsisok ról, pásztorokról, egyéb tu d o m á n y o s á g r ó l szóló mondák / 9 / . A közölt mondák nagy része élménymonda, melynek az adat közlő maga is szerep lője vagy szenvedő alanya volt. Az adatközlők gyakran megnevezik a mondahősöket és egészen pontosan a történet színhelyét i s . Községnevek köz ött a közelebbiek szerepelnek gyakrabban, ritka a távoli hely ségnév pl. Eger, Gönc. Szerepelnek helynevek és dűl őnevek,a melyekhez több hied elem is kapcsolódik pl. Bábasári híd, Keresztút, Kátyik stb. A mesélők az idő megjelölésében általában csak az évekre szorítkoztak, bár a boszorkánymondákban gyakran szerepel a nap megjelölése is. /Szent György nap, Luca n ap,
- 131 Máté László 26 adatközlőtől gyűjtötte fel az érté kes anyagot, melyből évkönyvünkben csak néhányat tudunk bemu tatni .
M é r y n é
Tóth Margit
- 132 T ö r t é n e t i
m o n d á k
-Itt van az eggyik dülő. Maji napig Xiráj-hegy nevet, v iseli. Hát többszörcserélt má gazdát a Kiráj-hegy, mer raj ta húzódik a határ.
Kiráj-hegy Csehszlovákiához tartozik.
Állítólag ezen a domb on történt, amikor 1242-be a tatárok be rontottak és megütköztek a Sajónál a magyar seregtesttel. A menekülő kiráj kitört a Forgács-vitézekkel a tatárok sorából. Azon a részen próbáltak kitörni, ahol má a tatársorok átlép tek előre, és ők meg hátrafelé próbáltak menekülni. A kiráj aztán északnak vette útját, inkább az ellen ség sorain keresztül. Nem úgy vót, hogy arcvonal vót egészen az Északi-tengertől az Adriáig, mind az utósó háborúba. Így került a kiráj álítólag Borsodból Abaújba. A me nekülő kiráj itt állapodott meg a buzitai dombtetőn, ahonnan ma is kavacsot termelnek ki . Ez a környék legmagasabb pontja. Itt szétnézett, hogy merre is vegye útját. Állítólag az erdőn dolgozó jobbágyoknak monta, hogy ő a kiráj, amit nem is kellett mondani, mer öltözete, kardja is erre vallott. Kérdezte, hogy merre indujjon innen. Hát aztán memmonták a kirájnak, hogy arra Kassa van, arra Torna van. Mer a jobbágy csak ennyit tudott a világból. Hát.aztán így a kiráj Tornának vette útját. állítólag sokáig tartózkodott a szádellői völgyben i s . Ezért nevezték el Kiráj-hegynek a magaslatot. Maji napig is ezt a nevet viseli.
A felvétel 1969 tavaszán készült Buzitán, kettesben. Adatközlő :
Kmeczkó Mihály, 1919. 9. 23. Buzita
- 133 -
A Bábasárnak a története út történt, hogy még akkor út nem vót arra, csak tagút. Nem vót út, csak tagút, No! A termént meg arra szálították Szepsibe szekeren, mer ott vót a malom. Híd meg nem vót azon az éren. Át kellett raj ta gázolni. Akkor oszt ment ára Bába János, így hítták az apát. A jánya is vele vót. Azt hítták Bába Sárinak. A lovak nem bírták kivinni a szekeret a patakbó, rángatták, hát fel dűlt a szeker. És akkor Bába Sárit ott agyonverte a zsák. Így nevezték oszt el a felépített hídat Bábasári hídnak. Akkor oszt éccaka nem mertek arra menni, mer féltek, hogy Bába Sári fog ijjeszgetni. Hát onnan oszt ekkor vót ojjan, aki vissza is tért, nem ment, mer félt. Má az mellé kes vót, hogy este vót, nyóc vagy kilenc óra, már arra nem mert menni senki se. Még ember se! /értsd: fé rfi/ Mer ha valaki át tudott rajta menni, akkor mán vagy Szesztára m ent, de Szepsibe eggyátajába nem tudott elmenni, vagy Restére . És úgy beszétek, hogy akkor az a kísértet kísérte el az em bereket vagy i d e , v a gy oda.
A felvétel Adatközlő :
1967 novemberében készült Buzitán, kettesben. Bihari Kálmán, 1895. I V . 3 . Buzita
- 134 -
B o s z o r k á n y mon d ák
Vót itten egy pásztor. A teheneket őrizte. Osztá azok ojjan növendéktehenekv . k a t ó
Nem fejlődtek a lege-
l őn, mer nem jártak haza. Oszt a pásztornak vót kutyája, oszt mevveszett a kutya. Osztán mekkabdosta a tehenek orrát, meg mehharapta a gazdáját is. Oszt mevvesztek a tehenek, mevveszett a pásztor is. Nahát a tehenek ott vótak körülkerítve kint a mezzőn, karámba a tehenek. Ordítottak, bőgtek a tehenek. Hát oszt elmentek a bacsohoz. Azár, mer a bacsó tudott ijjeneken segíteni. Elmentek a bacsóhoz, hogyhát micsinájjonak a tehenekkel. Aszmonta a bacsó, hogy a tehenek meg vannak rontva. Mennyenek ki éccaka tizenkét órakor a hejszínre, oszt akkor fog menni a boszorkány. Akkor meffogják látni a boszorkányt. Hát mentek az emberek, az egész falu vasvidlával, meg ki mivel tudott. Akkó oszt az én apám ...
Ojjan igen betyáros em
ber vót, nemfélős ember vót. Hijába, régi ember vót! Ezredtrombitás vót katonaságná. Igen jól tudott kürtölni. Hát elkérte a csordástól a kürtöt, másik huncut ember meg a kondástól a kürtöt. Oszt felmentek a dombra, a part ra, oda a Góca-tetőkre, oszt akkor éccaka gyüttek le kür t ölve. —
No itt gyün a boszorkány? — Oszt az egész fa
lu hazaszalatt. Hát ők meg jól nevettek. Hahaha... A felvétel 1968 novemberében készült Alsóláncon, társaságban. Adatközlő :
Tamás Jánosné, 1915. Alsólánc
- 135 ^
Vó t rá eset, hogy például valakinek e tehenye nem atta le a tejet. Ez hosszabb idejig így ment, hogy nem atta le a tejet. Akkor persze micsinált a gazda nagy mérgébe? Vót itten valami Pesta nevű bacsó Novacsányba. Osszeszedelőcködött a gazda, oszt elment Novácsányba mekkérdezni, hogy mitévő legyen. A Pesta oszt szokott adni tanácsot, hogy ássák ki a tehén előtt a f ődet, mer ottan valami csondarab, vagy vasdarab, vagy rongydarab van. Ha azt onnan kiveszi, akkor minden jól lessz. Kinek mijjen tanácsot adott, hogy hova tegye a talált dolgot. Itt konkrétan ojjan eset előfordúlt az egyik szomszédunknál, hogy asszonta: -
Az istáló küszöbje alatt áss
ki egy jukat,
ott van! - Má nem emlékszem, hogy rongydarab, vagy csonddarab, de ott vót. És ahogy azt kiásta, hát gumi csizmába kellett tenni, és hogy akaszcsa fel a kéménybe. És amikor fel lessz akasztva, akkor az, aki merrontotta a tehenet, az fog odamenni a házhoz. E1ő fogja adni, hogy tiszta felesleges ijjesmit csinánni,, le kell venni a kéménybő azt az odaakasztott gumicsizmát, mer tiszta fe lesleges. Hogy ijjesmit nem érdemes csináni. El is ment az a szeméj, és mondott is ijjeneket. Gondolták mingyár, hogy boszorkány. Pikkeltek is rá!
A felvétel 1966 novemberében készült Felsőláncon, társaságban, Adatköz l ő:
Nagy Ferenc, 1921. IV. 5. Felsőlánc
-* 136 —
Elment egy ember az asszonyával a vásárba. Vitték a tehenet eladni. Szép tehenke vót, hát kérték is tőle. Sokan kérték a tehenet . No osztán egy másik emberrel meg is eggyeztek, hogy annak eladi a tehenet. Mikor elatta a tehenet, hát az az idegen monta a fe leségének : — Húzza végig a hátán a kezét! De az asszony nem akarta. — Há ha nem akarja, akkor nem kell. Oszt vissza is kérte a pénzt. De az ura csak monta neki: —
Csak húzd neki végig a hátán a kezedet!
Mit tesz az?! Mikor oszt végighúzta a hátán a tehennek a kezét, akkor elment férre, oszt fődhoz ütögette magát az asszony. Úgy ordított, hogy az egész vásár odasza latt, hogy mi baj van. Hogy mi vót vele, hát ki tuggya! Az ura igen szágyelte. Amaz többet tudott, mán aki mevvetette, mint ő.
A felvétel 1968 novemberében készült,Buzitán,társaságban. Adatközlő
: Palik Jakab, 1892. V I I . 25. Buzita
- 13? -
Járt egy boszorkány a teheneket fejni. Oszt a jányával ment. Hát ahogy bemennek az eggyik ólba, aszmongya a jánya : — Anyám, mind elvigyuk ? — Nem, csak a felét, fijam, — aszmondi. Akkor oszt előlépett a báttya, aki elbújt, hogy mennézze ki jár az ólba : — Viszed bizony az anyád életét, de nem az én tejemet. Ezt oszt mehhalották. Mind a ketten akarták őtet elvinni, vagy valamit csinálni vele. De ő nem félt t ől ük. Vót neki a zsebébe egy szentelt kréta, kört raj zolt vele maga körül, oszt má nem fértek hozzá. Nem tutták meffogni. Hogy igaz vót-e, vagy nem, én ezt nem tudom. Csak másoktól hallottam.
A felvétel 1966 novemberében készült Felsőláncon, tár saságban. Adatközlő :
Szitás Erzsébet, 1902.
- 138 -
A Lucca-széket azt meg kell csinálni . . . Luccakor megkezdi, és karácsony nap csinál
vilijájáig minden
bele val amit. De mindennek fábó kell ben
ne lenni. Ha osztán készen van, akkor elviszik a temp lomba karácsony vilijájakor, oszt ráül. Az onnan mellás sa , hogy ki a boszorkány. De má neki menekülni kell. Csak úgy menekülhet meg a boszorkányoktól, hogy mákot szór maga után, oszt addig nem érhetik utól , míg a má kot fel nem szedik. Igen kell sietni, mer az Ámmen u tán szaladnak utánna a boszorkányok. Hát eztet csuk ojjan közeli, ott a templomkörü li csinálhassa meg. Mer máskép elfogik a boszorkányok, oszt széttépik. Széttépik! Mondom ez így vót!
A felvétel 1968 novemberében készült Buzitán, társaságban. Adatközlő :
Fancsali Jánosné, 1908. X. 22. Buzita
- 139 -
Hát készűtek Egerbe a búcsúba. No, mer mentek sokan a falubúl , hát összebeszétek ketten-hárman, hogy ki hogyan megy. Hát nagyapa is ment Egerbe a búcsúra a baráttyával. Mennek a városon végig, hát azon tanakottak, hogy hol fognak aludni, mer hát akkor még nem lehetett szálloda, meg ez, az. Hejet kellett valahol keríteni. Ahogy mennek végig a városon kikiát egy ki sasszony: — Haló bácsi! Aszmongya nagyapa a baráttyának: — Neked szól? — Nekem nem. Sose láttam! — Haló bácsi! Magoknak, magoknak. Csak nyu gottan fáraggyonak be. A baráttya azt mondta: — Te hát bekem nem szólhat, én soha nem láttam. — Neked beszél, ha mondom. Gyerünk be! Hát mit vót tenni, mit nem, má akkorra a kisasszony lent is vót. Bementek. Mikor oszt bementek, hát aszongya: — No, a szállásró
ne gondolkozzanak. Itt van
mevvetett ágy, itt fognak aludni. Hát nagyapa má örült, hogyhát van szálás. Ott is aludtak ők. Másnap elmentek a templomba, mint búcsún szokás. Bor vót, minden vót . No mikor oszt vége vót a búcsúnak, hogy gyünnek haza, hát aszongya a kisasszony, hogy még az útra is
- 140 -
ad nekik holmit. Hát jó van. Mikor osztán elkészültek, hát még aszmongya a nagyapa: — Nekem kell kimenni, várj egy kicsinyt! — Ahogy megyen, hát egy kis szo ba ott vót ódalt, külön. Benéz oda hát ott van egy nagy kemence. A kisasszony ráugrik a lapátra zsupsz be a ke mencébe! Zsupsz k i, oszt van egy lángos. Hát ő nem szólt semmit. Útközbe mennézték a lángost, hát marhatrágyának változott. Többet oszt nem látták a kisasszonyt. Aszmonte a baráttya: No, ez biztos boszorkány vót!
A felvétel 1968 novemberében készült Alsóláncon, társa ságban. Adatközlő :
Szabatkó Istvánné , 1934.
- 141 -
Há édesanyánk meséte ezt nekünk, mikor gyerekek vótunk. Azt monta, hogy igaz történet vót. Nagyapám, nyugoggyon, kiment a rétre kaszálni. Nagymama kivitte neki az ebédet. Leves vót, meg derejje. Mikor leültek, hogy fog ebédeni, hát egy nagy béka eli be ugrott. Aszmongya neki a nagymama: — Te ember, csapj egy derejjét annak a béká nak. Úgy néz rád. — Ugyan menny mán! Hát békának fogok adni derejjét?! — Nocsak csapjál neki vele? Ne sajnáld azt az
egyet! Ugyan mi lessz
egyet!
Odaatta neki. Ahogy odaatta, a béka eltűnt. Kis idő múlva visszagyün.
- No látod! Hát
minek montad, hogy nem fogi elvenni! — Aggy még egyet neki! Ne sajnáld! Hát odaatta. Elment a béka avval is. Vissza ment harmaccor! Hát aszongya: — Te csúf állat, ereggy a frászba! Hát neked fogom adni az ebédemet? Node még itt va egy a krajsztromba, ideadom, oszt edd meg. A béka elvitte ezt is. Többet má nem gyütt vissza. Biztosan valami boszorkány vót .
A felvétel 1968 novemberében készült Alsóláncon, tár saságban. Adatközlő :
Szabadkó Istvánné , 1934.
- 142 Vót egy bakter Buzitán.
Hát ahogy éccaka járkált a falun, hát a határtúl egy hatlovas gyütt. Megáltak a bakter mellett, oszt aszonták neki : — No, öregem, üj j ön fel! Mikor felült, hát elvágtattak vele. Hol ta lálta magát épen?! A tornaji várba. Nagy mulatság vót ott. Ettek, ittak. Ő oszt kapta magát, oszt kiment a várba. Széjjelnézett. Hát bement egy istálóba. Ahogy bemegy az istálóba, há mit lát! A lovak ettek, két ember meg parazsat rakott a lovak elibe.
lovak ropogtatták. A
Hát asszongya, aki gondozta a lovakat : — Farto Kalocsaji! Akkor a ló meffordút, oszt elnyerítette magát. A bakter igen megijjedt. Akkor osztán kapta magát, oszt bement. Bement a mulatságba. Ett is. Akkor osztan három aranypohárt a zsebébe rakott. Gondolta, hogy hazaviszi a feleségénak. Mikor osztán reggel fele hazavitték, akkor aszongya az asszonynak: — No, asszony, hoztam én neked három aranypoharat. — Nocsak hagy lássuk. — Mongya az asszony. V e s z i ki a zsebébü l , hát három lóköröm vót ott.
A felvétel 1966 novemberében készült Felsőláncon, társa ságban. Adatközlő :
Katona I stván, 1889. ápr. 24. Alsólánc
- 143 -
Nohát összebeszélt három legény. Össze beszéltek, hogy elmennek a keresztútra. No mán bátorságbú, persze. No, hát Lucca vót, Lucca nap ja, vagy ezen a hejen. No, amikor oszt ők elmentek, hát a kettő messzaladt. Józsi bácsi ott maradt, de oszt elkapták a boszorkányok. Ő bevárta az éjfélt, osztán körülrajzolta magát azzal a bizonyos szen telt krétával, de mégis elkapták. Őrá ojan félelem gyütt, hogy már aztat nem látta senki, hogy ért ha za. No oszt a boszorkánysággal kifojólag jártak a bacsókhoz, mer vótak ojan bacsók, akik értettek ehez. Hát attak is neki ojan szert, amit a gatyaontrában kellet hordani. Na! Hát ő aztat horta. Kiment Ameri kába is. Amerikábó hazagyütt mint legény,
Még ő le
gény vót Amerikába. Akkor oszt elvesztette a gstya madzagot... Vagy nem a gatyamadzagot, hanem azt a szert, amit ott hordott. Még adott neki eccer a novacsányi bacso. Utánna mehházasodott. Csalággya itt van ma is. Tuggyátok! Harmaccor is elvesztette a szert, amit a novocsányi bacsó adott neki. És akkor, mikor mán a család nyőtt, őt ojan félelem érte, hogy csak bújt az emberektől. Erre a felesége elment Kányba a orosz pap hoz, oszt elpanaszolta a férje esetét. Hát azt mon ta a pap, hogy tud rajta segíteni, de csak akkor ha válali a kárt. Azt a kárt, amit a sátán fog csináni, hogy meffizeti .
- 144 -
Szegény asszony nem vállalhatta, hát négy gye-, reke vót, hát hova tudta vóna ő válalni. Nem is ment többet a papért. Hát úgy is halt meg a férje. Csak bújt meg bújt az emberektő, oszt csak az ablakon lesett ki.
A felvétel 19 66 decemberében készült Buzitán, társaság ban. Adatköz ő :
Závodszky József, 1893 Buzita
- 145 -
Hát Buzitán v ót három legény. És ezek csináltak Lucca-széket. Lucca-estétől karácsony-vilijáig. No és ak kor mind a három fiú elment a templomba a Lucca-székkel. Itten mikor ők feláltak a templomba a székre, akkor az egy fiú megösmerte a saját édesanyját, hogy boszorkány. Az édesanyja megfenyegette őtet. De ő nem akart félni. Mikor kigyöttek a templomból, akkor elgórtak a templom előtt még mákot is. És akkor elgyöttek ide az alsólánci keresztútra. Innen osztán a két f i j ú hazament. Emez hogy az édesannyát meglátta, el vót bizakodva. Ő nem is ment haza. A másik kettő, az elment. Eztet itt hatták, de utána úgy megbetegedett, hogy tíz évig fekütt az ágy ba. És a napvilágra nem mert kigyönni. Közbe meg is halt. De míg élt, Pesta adott neki orvosságot. Az a novocsányi Pesta. Akkor ő azt az orvosságot viselte, de mikor elve szett neki, akkor újra csak visszaesett olyan betegségbe, hogy így az ég alá nem mert kimenni. És akkor tíz évig fe kütt ágyba, míg meg nem halt.
A felvétel 1 968 novemberében készült Alsóláncon, társaság ban. Adatköző: i
Matyi
Andrásné, 1898 Szemere
- 146 -
A
g a r a b o n c i á s
d i á k
1933-ban. . . . j ú nius..a s t o p n
nem tudom .
Csak rettenetesen nagy zivatar keletkezett,
egész do
log úgy történt, hogy :
Elmentem gombázni. ahogy gombáztam,h á t
tanáltam egy
nagy fatönköt. Tőgyfa vót levágva. Abba a fába vót oszt benne meg
egy juk,
egy kis ember. Ojjan furcsa érzésem támatt.
Hát ki lehet ez a kis ember, ez a törpe? Hát az garabonciás diák vót. Asszongya oszt nekem, hogy siessek h aza,
mer nagy
zivatar lessz. De én kiváncsi vótam, hogy mégis mi történik, hát nem mentem el. Mekkerűtem ojjan ötven méterre, oszt más iránybó gyüttem vissza. A harmadik f a mellett megálltam. Ő csak olvasott egy könyvet. Ahogy a könyvet olvasta, hát k i gyött a sárkány, ráült, oszt hova ment, azt nem láttam, de eltűnt. Tényleg nagy zivatar keletkezett. Meg is bántam, hogy ott marattam. Zúgott minden, meg ojjan jég esett, mind egy galambtojás. Alig tuttam hazamenni. De ez igaz vótÁ
A felvétel 1968 novemberében készült Alsóláncon, társaságban. Adatközlő : Szabatko István, 1921.
- 147 H a l á l ,
h a l o t t ,
A temetőnkön is van
teme t ő
egy koporsó, ami kint van a főd
bő. Erre is van régi mese, mendemonda. Így szól: Vót itten a faluba
egy kereskedő. No az a kereskedő
életébe megátkozta magát, hogy ha ő nem tejjesíti a szavát, hát akkor őt vesse ki a f őd , ha mehhal. Vót oszt eset, hogy nem tartotta be a szavát. Sokszor vót. El is felejtkezett a z ígéretéről. No, eltemették mikor mehhalt. És mikor eltemették, hát másnapra a koporsó kigyött a f őd tetejére. Rétettek vaskoporsót, de másnapra az is kigyött. Utojjára nem tuttak micsinálni, hát rátettek
egy
ugyanojjan kőkoporsót. Az is kigyött. Akkor mán békén hatták. Az a kőkoporsó még ma is kint van a f ődbő. Nem fogatta be a f őd, mer megátkozta magát. Nem tar totta be a szavát.
A felvétel 1966 novemberében készült Buzitán, társaságban. Adatközlő :
Kerekes István, 190 8 . június 26.
A nagymamám emlegette,h o y g
jánykorába járt ő fonni
a fonóba. Oda jártak fonni a falura , a másik ódarra , a másiku . a b á c Néha éccaka oszt tizenkettőig is fontak, vígan vótak, mer jártak oda legények i s. Gyütt haza a templom mellett, de igen setét vó t. Hát azt látta, hogy a sekrestyébe v ilá g vót. Ő igen kiváncsi vót, hogy ki jár éccak a a templomba, hát be nézett. Hát ott járt a régi pap a templomba, E ncinger. Oszt járt végig a templomon, oszt mindég beszélt, mind a pap, la tinba. Éppen azt mondta hogy : Orémus pronór i s. Aszmonta nagyanyám, hogy ott járkált a pap a templ.om ba, , az, akit nemrég temet tek e l. Ő oszt igen meg i j ett, hát hazaszalatt. Szinte beesett a
házbaa z
í j j eccségtő.
Ennyit, mondott r úl a.
A felvétel 1968 novemberében készült Buzitán, ke t tesben Adatközlő :
Kandik Vince, 1896. f ebr. 2 0 .B u z i t a
- 149 -
Körülbelül tizenkét éves fijú vótam, mikor má azok a bácsikák, akiktől én ezt hallottam, azok má hatvan
-hetvenévesek lehettek. Azt mongyák, hogy fonóházba jártak, oszt ott tör tént ez a dolog. A fonóházba beszéltek sokmindenrő. Valaki a zt mongya, hogy aki akaszti fel magát, vagy ki akari vé gezni magát, hát azt segíti az ördög. Asszongya egy kon dásfiú :
-- Nem hiszem! Nekem ne mongyátok! Oszt vitatkoztak. Eccercsak aszmongya a kondásfiú: — Hát idehallgassatok! Én meppróbálom. Aggyatok egy kötelet, felkötöm magam itt a lakásba az ajtóra. Majd ha látitok, hogy fogok fuldoklani, akkor majd vágjatok 1e,
— Úgy is tett. Felakasztotta magát a sarkvasra . A jányok igen vicsítoztak. Eccer valaki bekiátott : - Tűz van! Tűz van! Erre mindenki kiszalatt a fonóházbó. A legények is meg a jányok is . Nem láttak sehol se tüzet. Mikor bementek, hát má az illettő meg vót halva. Az ördöggel incselkedett. A z elvitte!
A felvétel 1966 novemberében készült Buzitán, társaságban. Adatközlő :
Kerekes István, 1908. jún. 26.
Mik or még édesapám még élt, ment a malomba. Szepsi be vót a malom, oda kellett járni. Mongyuk, elment reggel, de három napig is ott vót, Ha nem vót víz, akkor nem őröl tek. Amikor meggyött a víz, hát még tovább is ott vótak,m er sokan vótak, Mikor mentek vóna oda, hát nyugottan mentek ők reggel. De oszt visszafele éccaka gyüttek. Mikor odaértek a Bábasár híggyáhozBuzitán, akkor a két ló felágaskodott két lábra , és n e aggy isten tovább menni! Nem hát, nem ment! Édesapám csapkotta őket, de azok nem mentek. Mikor oszt má nagy idzattak vótak : apám meg a lo vak is , akkor oszt elindúlt a két ló, de nem bírtak végkép. Úgy húztak, hogy majd messzakattak. Mikor osztán gyüttek tovább, hát
egy kiskutya mellettük szalatt. A kiskutyára
osztán csapdosott, de nem mozdúlt sehogy se a lovak mellől. Csak a lovak mellett ment. A lovak meg fújtak mindég. Ö rökké fújtak, úgy, hogy habosak vótak. Mik or oszt Buzitá hoz értek, akkor oszt eltűnt a kiskutya, oszt megkönnyebbült a szeker. Akkor osztan Alsóláncon mehhalt
egy asszony, oszt
ittmaratt a gyereke. Nem vót mekkeresztelve a gyerek. Az a szony mehhalt betegágyba, oszt akkor éccaka felült édes apám szekerére. És azt monta:
Baba, baba! - Nem akart
gyünni megint a ló. Az asszony meg csak mondogatta: B -aba, baba! — Mindenhogy Alsóláncra akart menni mer a g y erek ott vót, ő meg mehhalt. A gyerek meg ném vót mekkeresztelve. De apám csak gyütt Felsőlánc fele. Mikor oszt mán hazagyütt ide a szeker , a ló a temetőné megállt. Ne aggy isten tovább menni! Apám úgy kéccségbe vót esve, haja nem is vót, de tó ta fel a kalapot.
- 151 —
Akkor oszt eltűnt az asszony. Haz agyüttek a lovak. Édesapám úgy leidza tt mint a kacsa . Három napig fekütt ojjan beteg vót!
A felvétel 1966 novemberében készült Felsőláncon, társaságban. Adatközlő:
Kalinács Anna, 1902. jún. 5. Felsőlánc
- 152 -
Nahát mink úgy hallottuk, hogy..
—
Vótitt ugye egy körorvos. Aszó g á já n akezelő ttn em ré gh al t meg az édesannya. Eccer écaka a szóga vitt e haza a körorvost. A bíró szekerén v it t e. Hazajöttében a K átyikon, ott ahol a betonhíd van, mer valamikor nagy víz vót ott. Mán most be van iszapolva. Hát ahogy gyött gyött, felült hátra a szekerre egy asszony. Hát kezdetben semmi. De má a l ovak n em bírták húzni a szekeret. Szólt az asszonynak, hogy mennyen le. De b izony az nem ment le. A lovak meg ácsak izzattak. ő elkeszte csapkálni az ostorral az m
asszont. Szólt többször is , h ogy mennyen l e , de bizony az nem ment le . Hogy mi vót , mi nem, azt nem tudom, de az igaz, h ogy a szóga annyira összeverte magamagát, hogy mikor hazaért a szekerrel a bíróhoz, lefekütt ké r em és mehhalt. Még előtte elmesélte idehaza, hogy h ogyan történt az egész. Az asszonyra mért ütéseket mindég ő kapta. Abba halt bele, meg az ijjeccségbe. Mer azelőtt halt meg az édesannya, oszt őt is elvitte.
A felvétel 1966 novemberében készült Buzitán, társaságban. Adatközlő :
Csepej
Gyula, 1905. szept. 17. Buzita
- 153 Báttyám kondásinaska vót. Elment a partra a disz nókkal a zsidó temető mellé. Ott látott egy nagy lukat. Kaparta . Hát a kondásbottal kikapart
e gy nagy emberfejet.
Hazahozta, oszt ráhúzta a kerítésre. Oszt rá három hétre kifekütt az udvarra. Minket is hítt, gyerekeket, de nem mentünk, mer esett az eső. Akkor ő lefekütt maga a csűröcs kébe. Osztán hogy alutt, hát hallotta, hogy a partrú. gyünnek a lovak, sok ló trapjába. Oszt a körtefáná megáll n ak . Xifordút az udvarrú az útra, hogy meglássa, kikgyün nek a lóval. Akkor látott
egy ijjesztőt — muminyiknak
i s mongyák. Fej nékű vót. Oszt akkor, mikor mán igen nagy félelem vót rajta, akkor megfordút egy nagy suhangással , oszt akkor körül menta ház o n .A bátyám aszt gondóta, hogy mán megyen el, hát befordút az udvarra. Mikor meffordút, hát megint ott vót a ház sarkán, oszt akkor ott l átta nagy alakot, fekete ruhába, kalap vót rajta, de fejet nem látott. Akkor osztán reggel felkelt, visszavitte a zsidó temetőbe a fejet . . . , a koponyát. Betakarta, oszt többet nem látott semmit.
felvétel 1966 novemberében készült Felsőláncon, társaságban. A Adatközlő :
Katona Erzsébet, 1898 . nov. 20.
Szóval, amikor a komeszta vót, az körülbelül 1860 korül vót. Mérték ki a f ődeket, meg a határokat. Hát a pö rönyiek lementek egészen a Nagyhídig. Keresztül az alsó lánci határon. Az alsólánci határba össze is merakottak a Szitásokka1 . Azt monták a pörönyiek, hogy ők pörönyi f ődön álnak, övék a főd.
Úgy mongyák, hogy f ődet tettek a bakancsba,
hát tényleg azon áltak. Mer ott vót a bakancsba a pörö nyi f őd. Meg is esküttek rá hogy az szent igaz. Amikor osz tan mán meg vót minden, a pörönyi határ lement egészen a buzitai határig. Ahogy ö s s z e v e r e k e t t e k a S z i t á s o k k a l , hát e g y i k n ek a k a l a p j á t .
leütötték a z
El i s n e v e z t é k a z t á n Kalaprétnek.
Tá még mai napig is Kalaprét a neve. Mán utána oszt k ésőbb azt beszégették, hogy tüzesemberek járnak a réten. Azok futosnak nagy lánggal, oszt néha még egymásnak is ütköznek. Monták az emberek, hogy azok futosnak, akik megesküttek, hogy az ő f őggyükön álnak. Tüzes emberekké váltak, mer hamisan esküttek.
A felv étel
Adatközlő :
1966 n o v em b e ré b en k é s z ü l t F e l s ő l á n c o n , tá rsasá gban Szitá s
Pál, 1889. d e c . 2 5 . F e l s őlánc
- 155 -
K í s é r t e t ,
i j e s z t ő,
e l v e z e t é s
A bábasári hídná ha gyüttek, hát sokszor vót úgy, hogy ott ijjesztett. Mikor gyüttek, hát akkor vót hallani vagy tapsot, vagy valami bezuhant a vízbe. Oszt az ojjan nagyot poccsant, mintha vadkacsa, vagy valami álatféle zuhant vón a vízbe. Oszt ha szétnézett az ember, hát nem látott semmit, csak a holdat. Oszt akkor ojjan nagy féle lem ereszkedett az emberre, mintha valaki vitte vón el. Eccer gyüttem én is a testvéremmel haza Szepsibű. A malomba vótunk. Osztán mikor gyüjjünk, gyüjjünk, hát aszmongya a testvérem : — Én mán nem menyek tovább, mer itt igen félek. Tudod, hogy itt ijjeszget a bábasári hídnál! Hát mondom : — Mán mindeggy, hogy ijjeszt vagy nem ijjeszt, de mán gyerünk! Mikor gyüjjünk tovább, hát
egy alakot látunk a
bábasári hídnál. Akkor mán nem mertünk . . . Se idébb, se odébb. Oszt mindég hallottuk a toppanását /topog/, azután meg
egy cuppanást. Mikor odaértünk, hát mán nem vót ott
semmi. Mán akkor nem láttuk, hogy mi vót. Csak mikor gyüt tünk idébb, akkor megint fétünk. Megint az a nagy félelem gyütt ránk. Hát, hogy beképzeltük-e, de valami vót azér ottan, mer többen is látták. A felvétel 1967 novemberében készült Buzitán, társaságban. Adatközlő :
Fancsali Gizella, 1908 okt. 22. Buzita
- 156 -
Apjokom gujás vólt. Oszt kint hált a marhával a szabadba. Eccer este ahogy vacsorázott, hát odagyött hozzá egy nyúl. Adott neki enni szalonnát, a meg fel-felkabdosta. A nyúl eccercsak elindult. Oszt mintha intett vón apjukom nak. Hát ő utánnanent, mer meg akarta fogni a nyúlat. A nyúl mindég meg-megált, de mikor megakarta fogni, akkor elugrott. Hát mán észrevette magát. Tutta, hogy a nyúl elakari vala hova vezetni. Ahogy meffordút hátra, hát má az akjot meg a tüzet alig látta . Akkor oszt aszmonta : —
Ereggy magadnak útadra, nyúl, ahogy elgyöttél !
Amikor kettőt-hármat lépett, hát mán a nyúl ojjat vicsított, mint valami kényes menyecske. De ez igaz vót.
A felvétel 1966 decemberében készült Buzitán, társaságban. Adatközlő :
Kerekes Istvánné, 1909. szept. 7.
- 157 -
Nagyon érdekes ez a tornaji eset. Má út történt a dolog, ahogy én gyerekkoromba végighallgattam. Minden esetre azt az asszonyt magam is ismertem, Barkaji Maris néninek hí tták. Ez az asszony annak idején egy másik barátnőjével, mind a szegények, nagyon sokat hordtak fát. Eggyik éccaka, amikor édesannyával alszik, fijatal tizenhétéves korába, akkor egy hang beszél az ablakon. A barátnőjének a hang ja vót, és hítta, hogy gyöjjön vele, mer mán mennyi sok fát szedett. Ő akkor kapja a ruháját és máris megy. Az édesannya csitítja : — Ne menny, legyen eszed! Hová mégy?!
Ő nem halgatott. Kicsukta az ajtót és ment. És az annya utánnaszól
:
— Hogy az isten csudát teremcsen belőled, ha nem halgatsz! De ő elment. A hang még ment előtte, oszt mindég mondogatta : — Gyere ! Csak gyere ! Má mennyit szettem ! Mingyá itt lessz. Odaérünk. — Ment és ment. Nem tudott visszatérni, habár kezdett félni, Már a vár oldalán mentek fel, a hang meg csak mongya : — Gyere ! Gyere ! A végén azt vette észre, hogy a hang után egy fényes szo bába jutott. Leült egy székre, és lógatja a lábát, annak
- 158 -
ellenére, hogy nem akarja lógatni. A lába mindég járt a levegőbe. A szomszéd szobábó meg zene hallatszik ki és dáridózás. Nagyon félt! Aztán ecc^r kijön onnan egy fényesen öltözött úriember, és
azt kérdi tő1e,
hogy : - No, most mitől óhajtsz megválni, a ha jattól vagy az életettől? Hát neki annyi ereje v ót, hogy csak ülni tudott. Nem vót ereje, hogy szójjon, mer félt nagyon. Minden esetre úgy gondolta, hogy inkább csak a hajától. Az nem szólt semmit. Bement. Kijött egy másik alak, egy alabárdos, aki szépen neki megkapta az álát meg a kar ját és kidobta. Má csak futás közbe, ahogy szalatt a vár oldalán, egy hang
utánaordította, hogy :
— Nézd meg hol a hajad! És ő erre a fejére kapott, hát haj nem volt a fején. Nem tutta, hogy a haj mikor és hogyan tűnt el a fejéről . Ő haza ment. Az édesannya szidalmazta. Ő má ak kor annyira fé lt, hogy bizonyos fokig megroppant egy ki csit a félelemtől. Másnap az akkori gróf Palavicsinek q juhásza ott legeltetett a vár oldalán, és megtalálta egy kő alatt a haját. Ezt a hajat hazavitték, berámázták egy képbe, és azt a képet eltemették vele, amikor meghalt. Maris néni koporsójába hejezték. Hogy a haj megvót, azt tuggyák Tornán igazolni körülbe lül száz élő még. A Barkaji Maris nénit én magam is ismertem. A felvétel 1969 tavaszán készült Buzitán, társaságban. Adatközlő :
Kmeczko
Mihály 1919. szept. 2 3 . Buzita
- 159 -
R o n t á s r o l
s z ó l ó
mo n d á k
Nohát ez úgy történt, hogy mikor mennősültem, hát a feleségem kapott egy tehénkét. Ez két évig meg is vót . Két év után a tehénke elpusztúlt. Az apósom azt mon gya: -- No, még eggyet adok. Mennyetek az istálóba, válasszatok magatoknak! Feleségem lement, oszt hozott is eggyet. Hogy mi történt, mi nem történt, de ennek
is meddagatt a tőgye.
Ahogy meddagatt, ugyan akkor rá három nap múlva el is pusztúlt. Édesapám azt mongya, hogy g y ö n a nagyidai vásár, vegyünk Nagyidán egy jó tehenet. Ő el is ment. Rakacky János bácsitó vett egy másik iszőt. Megellett, de da gatt a bornyú, dagatt minden. Ha most micsinájak? Má nincsen csak a mienk az egy. Azt is mekkaptuk. Má a ne gyedik tehen. De annak is úgy vót. Éppen vót itt egy mé száros: Ungvár. Levágta, de nem merte kimörni, mer félt, hogy valami baja van. Kihítta az állatorvost, hát az en gedéjezte kimérni. Azt mongya nekem oszt az Ungvár, hogy mennyek csak el Novacsányba. Van ott egy bacsó, akit Pes ta bácsinak neveznek. Kérjek valami orvosságot tőle, mer ez nem valami kis dolog. Ez valami komoj dolog lessz. Mondom, hogy: -- Micsoda Ungár úr? -- Hát valami rontás, — asszongya. — É n abba nem hiszek.
- 160 -
No de mégis elmentem az öreg bacsohoz. Ahogy be léptem az ajtón, az vót az első: — No fijam, akkor mikor mán az ötödik esik el? Adott oszt nekem az öreg orvossá got. Valamit fizettem is neki, de ő nem akarta elvenni. Otthattam az asztalon. Adott nekem ojjan füveket, amit begyűrtem a ke nyérbe, oszt beattam a tehennek, mer közbe mevvettük az ötödiket i s , de az is beteg vót. Azt is monta az öreg, hogy az istálót is ássam fel, mer az istálóba valaminek lenni kell. Mondom, hogy csak két éve csináltattuk az új istálót, fundamentumtól mindenestül, hát az nem lehet, hogy ott valami is legyen. De az öreg parancsára oszt felástuk az egész istálót végig, hát találtunk is mink ott dolgokat. 50-60 zsindej szeg, meg rozsdás drótszög vót egy zsacskóba bevarrva. Aszmonta az öreg, hogy ha találok valamit, hát azt vigyem ki a temetőre. Délbe tizenkettőkor fordújjak meg háttal, oszt mikor harangoznak, dobjam el, amit találtam. Igye kezzek
haza, hogy senkivel se találkozzak. No, én így is tettem. Ahogy mehhúzták a harangot,
én eldoptam a zsacskót, oszt három füttyszót hallottam. Mintha valaki fütyült vóna rám. Akko onnan le egyenest a kertek közül, hogy ne találkozzak senkivel. De mégis utánna ahogy begyöttemaz udvarra, mégis egy néni begyött, oszt azt mongya édesa pámnak:. — Andráskám, csinájj nekem egy jó gerebjétl Aszongya az apám:
- 161 -
—
A dok én magának gerebjét, csak ne mennyék el
az udvarról! Többet nem is gyött hozzánk. Meg az út közbe is kéccer is elimbe került, de én kikerültem a kerteken keresztül.
Ő rontotta meg a teheneinket!
A felvétel 1966 novenberében készült Buzitán, társaságban. Adatközlő :
Kerekes István, 1908. VI. 26.
-
1$2
-
egy asszonynak nem akart összemenni a tej. Itt mán a faluba nem tudott rajta senki se segíteni, hát el ment a novacsányi bacsohoz. Oszt eimonta, hogyhát nem akar összemenni a t e j. A bacsó aszmonta, hogy megvan rontva a tehen. Aszmonta a bacso, hogy éccaka tizeneggy órakkor. . . tizenkét órakor. . . . . Tévettem. Éccaka tizenkét ónkor kösse fel a köpülőt a hátára, osztan tizenkét barázdán mennyen keresztül. Mennyen f ődeken, mezőkön. Oszt ha gyün haza, hát ne nézzen hátra. Ügy i s tett. Hát mán az ajtón akart bemenni a ház ba, hát akkor hátranézett. Hát annyi boszorkány ment utánna. Alig érkezett beugrani, mer majnem széttépték. Utánna oszt összement a tej.
A felvétel 1967 novemberében készült Alsóláncon, társaságban. Adatköz l ő :
Tamás Jánosné, 1915 Alsólánc
- 163 -
A jány mán serdülő vót , és vót udvarlója. Az udvarl óval nem akart beszélni, mer még fiatal vót. Mentek bálba f i úk, jányok eggyütt. Mikor elmentek a másiknál a szomszéd ba, hát mekkínálták őket borral. Oszt a gazdasszony ahogy atta a bort, hát a pohár felé tette a kezét, oszt beszórt valami
port a jánynak is a poharába, meg a fiúnak is. Ez farsangi bálkor vöt. Mikor mán kapálni kellett
menni, hát a jány ojjan beteg lett, hogy az orvosok is 1emontak róla. Mindenüve elmentek a szülei, de nem segített. Elment oszt novocsányba is az annya. Aszmonta a bacsó: —
Adok orvosságot, de te ezt elszórod. A fiú is
beteg lessz, annak is aggy belőle. De a jányon má nem segített. Monta a novacsányi bacso, hogy mán késő. Má csak addig él a jány, amíg a tüdejét szét nem túrják a férgek. Úgy is vót. Má még a szalmát is kirúgta maga alól a jány, úgy fetrengett a f ő dön. Bele kellett neki halni. Bele is halt. A fiú is igen beteg vót. Lesoványodott. De neki odatta időbe az orvossá got. Amikor má leszerelt, nem vót semmi baja. Meggyógyúlt. De a portája is mevvót rontva. Arra is adott port a bacsó. Ezt a port korán kellett neki elszórni a portán , mikor még a madár nem repülte át. És úgy kellett mondani : — Ú gy szórom, mint te szórtad. -- Akkor ojjan mormogás vót az új falba, hogy nem lehetett mem maradni. Kigyütt Novacsánybó a bacsó, oszt felásta a friss tapasztást, hát csontok vótak ottan. Nagy csontok : kéz, láb, meg ijjenek. Így oszt messzűnt a rontás. De a jány a z mehhalt. A felvétel 1966 novemberében készült Buzitán, társaságban. Adatközlő :
Kerekes István, 1908. V I. 26. Kerekes Istvánné , 1907. IX. 7.
Az anyásomnak vót
e gy f i a t a l iszője. Osztán bornyas
vót. A pásztor, a csordás kérdezte az annyokomtúl : — Te Ju lis, megellett mán az üsző? — Nem ellett aszmondi. — úgy félek, hogy nem fog-e rúgni, ha megellik. Aszmongya neki a pászt or, a csordás: — Tudod Julis micsinájj? Ha elleni fog a tehen, úgy menny ki a z ólba, hogy köss a nyakadba egy borítókendőt, oszt akkor a nyakadbúl vedd ki a borítókendőt, oszt közsd a tehen nyakába . Hát úgy is csinált az annyokom. Borítókendőbe ment ki az ólba, oszt akkor bekötte a tehen nyakába a kendőt, mik or ellett a tehen. Akko osztan megel l ett a tehen, de ölt meg min denkit. Ölte meg a bornyájat, ölte meg az embert. Nem lehet ett bemenni az ólba, mer ordított, bőgött. A kisbornyút is be kellett vinni a házba. A kisbornyú bent vót a házba. Akkor osztán e l ment annyokoma csordáshoz: -- Pesta bácsi, gyüjjön, mer a tehenhez nem lehet bemenni az ólba! Öli meg a bornyúját. Hát osztán elgyütt a csordás, de az annyokomat kihají totta az ól bó. Ott valamit csinált. Eccer gyün ki a csordás, oszt aszondi az annyokomaak: — No J u l i s , hozd a zsojtárt" Űjj le alá, fejd meg! Hát ak kor mán nem rúgott. Meg mán a bornyút is belehe tett vinni az ólba .
- 165 -
Azt nem latta senki, h ogy micsinált a csordás bent magába.
A felvétel 1968 novemberében készült Alsóláncon, tár saságban. Adatközlő :
Matyi Andrásné, 1898, Szemere
- 166 -
H á a nagyapám emlegette, hogy
já rt egy kocsis Buzitá
r u l a z állomásra, oszt mindég b eszokott nálok menni. Mindég valami Kőccségbe k erü lt, hát néha h a l l o tta, hogy gyön a ko c s i , hát ő e lb ú jt . Bement a kocsis a csűrbe. Éppen csépeltek. K é r d e z i: te k .
-
Hol a Pesta? —
Mongyák, hogy csak ketten csépel
Aszongya: — Én hármat hallottam, hárman csépeltetek. De
semmi, ha most ő elment. Majd fog még ő engem keresni.
Délbe elmentek ebédelni, hát mind a három l ó meg vót rihesedve. Oszt mingyár gondolták, hogy itt baj történt a ko csis által. Hát nagyapám kiált a kapuba, oszt várta vissza a kocsist az állomásró. Mikor gyön, aszmongya: — Mi újság van, Pesta? —- Baj van! Hát a lovak meg vannak rihesedve, - mon gya nagyapám. — Én nem vagyok az oka. Máskor ne bújjál el, várj meg engemet. Akkor nem lesz semmi baj. No, még eccer megenge dek. Csináld, amit mondok: Eredj be az istálóba, húzd le a csizmáda t, vedd ki a kapcát belőle. Törüdd meg vele a lovakat. hatra ne nézzé! Úgy is lett. Lehúzta a csizmát, mettörülte mind a há rom lovat, oszt bezárta őket. Akkor nagy zörrenést, súrolást h a ll. Hát a boszorkányok súróták a rihet. Megebédeltek, vissza bemennek az istálóba, hát a lovak tiszta fényesek vótak, mint a tükör. Mer a boszorkányok lepucóták róluk a rihet.
A felvétel 1966 novemberében készült Restén, csaladi körben Adatközlő:
Izsoly Margit, 1929 , V I I I . 15 . Kamaróc
'
*
. -
-
. ' -
. -
%
.
.
-+ . '
!
