VARGA LÁSZLÓ HATVANÖT ÉVVEL EZELŐTT TÖRTÉNT A Csemadok alapszervezeteinek megalakulása a Dunaszerdahelyi járásban ( )

VARGA LÁSZLÓ HATVANÖT ÉVVEL EZELŐTT TÖRTÉNT A Csemadok alapszervezeteinek megalakulása a Dunaszerdahelyi járásban (1949-1953)

1

A kiadvány megjelenését támotta: Bárdos Gyula Berényi József Bethlen Gábor Alap, Budapest

ISBN 978–80–89001–60–6 GYURCSÓ ISTVÁN ALAPÍTVÁNY KÖNYVEK 57. © Varga László © A Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet 2

VARGA LÁSZLÓ

HATVANÖT ÉVVEL EZELŐTT TÖRTÉNT A Csemadok alapszervezetek megalakulása a Dunaszerdahelyi járásban (1949-1953)

Dunaszerdahely-Nagymegyer, 2014 3

4

Bevezető „Közösség, amely nélkül az egy ember legjobb elszánásai sem valósulhatnak meg - közösség, amely az értelmes célokért képes az áldozatvállalásra”. „Ennyire egyszerű az egész – ott kell lenni!”

Megalakulásának 65. évfordulóját ünnepelte a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség – a Csemadok, 2014. március 8-án, Diószegen. Az év folyamán a megemlékezések folytatódnak a járási és a helyi alapszervezetek szintjén. Ez a tény motivált engem is e kiadvány elkészítésében. Munkám folytatatása a tíz évvel ezelőtt megjelent Kultúránk szolgálatában című könyvnek, amelyben annak idején, elsősorban a volt Nagymegyeri járás szervezeteinek történetét foglaltam össze. Ebben a kiadványban már összegzem az egykori Nagymegyeri járás mellett, a Dunaszerdahelyi és a Somorjai járás területén a Csemadok szervezetek kialakításának folyamatát, az 1949-1953-as években. Könyvem hiteles történelmi forrásokra épül. A somorjai Fórum Intézetben megtalálható és kutatható a Csemadok alapszervezetek alakulásáról fennmaradt jegyzőkönyvek egy része, illetve a jellemzett időszakból a Csemadok országos szerveinek üléseiről készült dokumentumok. Munkámban felhasználtam a korabeli sajtóban, az Új Szóban, illetve a Fáklyában fennmaradt írásokat. Ebben jelentős segítséget kaptam Végh Lászlótól, a Biblioteca igazgatójától, amit itt szeretnék megköszönni. A felvidéki magyarság elmúlt kilencvenöt éve újrakezdések és bukások sorozata. Nem volt ez másképp hatvanöt évvel ezelőtt sem, amikor a megfélemlítés, a hontalanság korszaka után újból felcsillant a remény az újrakezdésre. Mindehhez szükség volt bátor emberekre, akik felismerték, hogy szükség van egy magyar szervezetre, kultúránk 5

megőrzése, magyar iskoláink újbóli megszervezése érdekében. Könyvem elsősorban róluk szól, az ismert és kevésbé ismert alapító tagokról, a Dunaszerdahelyi járás hatvankét településén. Nekik akartam emléket állítani, hogy a későbbi utódok emlékezetében megmaradjon bátor és nemes cselekedetük. Szövetségünk hat és fél évtizedét különböző módon lehet és kell értékelni. Ugyanakkor nehezen cáfolhatók a Magyar Országgyűlés alelnökének, Lezsák Sándornak értékelő gondolatai a Csemadokról, amikor átadta a Bethlen Gábor díjat: „A Csemadok a korábbi évtizedekben szinte mindvégig tartotta magát a Bethlen Gábori intelemhez, miszerint a nemzet fennmaradása érdekében nem azt tette, amit szeretett volna, hanem mindig azt, amit az adott körülmények között tenni lehetett, de azt szinte maximális hatékonysággal. Joggal érdemesül tehát a Bethlen Gábor díjra.” 1 Ezt az állítást a mai Dunaszerdahelyi járás Csemadok alapszervezeteiről is elmondhatjuk. Tisztelet és köszönet az alapszervezetek egykori alapítóinak, és hat és fél évtized alatt mindazoknak, akik támogatták és segítették alapszervezeteink, területi választmányaink munkáját az egykori kis járások területén. Nekik köszönhető, hogy ma elmondhatjuk: szövetségünk hatvanöt éven keresztül képes volt nemzeti közösségünk megtartó keretévé válni, ami megszervezte a szlovákiai magyarság széles tömegeit, erősítette, és erősíti ma is együvé tartozásuk tudatát.

6

1. A Csemadok megalakulása 65. évfordulója alkalmából Diószegen kitüntetett Csemadok tagok a Dunaszerdahelyi járásból: Ágh Erzsébet (Eperjes), Huszár László Csóka Klára (Dunaszerdahely) nevében vette át a kitüntetést, Miklós Ferenc (Bős), Varga László (Nagymegyer), Végh László (Somorja)

7

8

I. A Csemadok megalakulása 1949-1953 Az 1948-as év második felében a megváltozott külpolitikai események hatására a csehszlovák hatóságok kénytelenek enyhíteni eddigi magyarellenes politikájukon. Az október 25-én elfogadott törvény, hűségeskü árán, lehetővé tette a csehszlovák állampolgárság visszaszerzését. További belpolitikai engedményként 1948. december 15-én megjelent az Új Szó első száma. Időközben Szlovákia Kommunista Pártja létrehozta az ún. „Magyar Bizottságot” (Fábry István, Kugler János, Lőrincz Gyula, Major István és Rabay Ferenc személyében). A bizottság tagja, Kugler János 1949. január 14-én Komáromban már tájékoztató tanácskozást hívott össze egy kulturális szervezet létrehozásáról. A szervezet alakuló gyűlését „február 20-a körül kívánták megtartani” 2. Ezen a találkozón részt vett régiónkból a nagymegyeri Zakál Zsigmond3 is, aki később Nagymegyeren a Csemadok egyik alapító tagja lett. A Csemadok alakuló ülésére csak 1949. március 5-én került sor Pozsonyban. A háromszáz küldött között ott volt a Nagymegyeri járásból: Nagy Mária (Nagymegyer), Beke Dezső (Ekecs), Kubik Béla (Nyárasd), Nagy Béláné (Nagymegyer), Zakál Zsigmond (Nagymegyer), Szabó Mária (Csilizradvány), Nagy László4 (Nagymegyer), Fekete Lajos (Nagymegyer) A Dunaszerdahelyi járásból: Szihilka Lajos (Várkony), Baráth József (Nagyabony), Kovács József (Nagyabony) Bugár Titusz (Dunaszerdahely), Mondok Gábor (Dunaszerdahely), Nagy Imre (Várkony), Póda Géza (Sikabony), Varga Sándor (Bős), Madarász János (Vásárút), Steckler Rudolf (Dunaszerdahely) A Somorjai járásból: Patócs Gábor (Somorja), Sipos Ernő (Somorja), Benke László (Somorja), Zsigo Mária (Illésháza)5. 9

Az alakuló ülésen a szervezet nevére Lőrincz Gyula, az első elnök tett javaslatot. Erről nem volt vita, mert nem lehetett. Az alakuló ülésén kilenc, bizonyára előre egyeztetett felszólalás hangzott el. A fő szónokok között volt Lőrincz Gyula, Major István, illetve Ondrej Pavlík tájékoztatási és népművelési megbízott. Az alakuló ülésen három évre megválasztották a Csemadok országos szerveit is. Az első elnök Lőrincz Gyula festőművész, az Új Szó főszerkesztője lett. A Csemadok díszelnökévé (később örökös elnökévé), Fábry Zoltán írót választották. Két alelnök: Kugler János földműves és Egri Viktor író, központi titkár: Fellegi István, helyettese Wezzler Dóra, jegyzőkönyvezető Breuer Ilona, pénztáros Lenger Zsófia, és ellenőröknek Rabay Ferencet és Solc Istvánt választották. Az akkori Nagymegyeri járásból az ellenőrző bizottság tagjává választották Puha Vincét (Tany) és a Dunaszerdahelyi járásból Kulcsár Edit tanítónőt, Várkonyból.6

2. A Csemadok alakuló közgyűlése 10

3. Lőrincz Gyula, az első elnök

4. Fellegi István, központi titkár

Az alakuló közgyűlés időpontjáig nem sikerült megegyezni a Csemadok alapszabályzatáról. Ennek oka valószínűleg az volt, ahogy Sidó Zoltán írja, hogy a hatalom nem tudta eldönteni, milyen szerepet szánjon a Csemadoknak: „Hogy a lengyelekéhez hasonlóan szövetség, illetve szervezet vagy csupán egyesület, illetve egylet legyen-e.” 7 Az alakulást követő első elnökségi ülés jegyzőkönyvéből7 az is kiderül, hogy a Csemadok főtitkára, Fellegi István budapesti szolgálati útja miatt későn küldte el a belügyi szerveknek a szövetség első alapszabályzat tervezetét. Az alapszabályzat elkészítését nehezítette a belügyi szervek halogató taktikája is. A belügyi megbízott képviseletében Vražda alezredes csak 1949. május 19-én küldte meg Lőrincz Gyulának, a Csemadok alapszabálya tervezetével kapcsolatos kifogásait. Az országos központ a hiányt, az alakuló közgyűlés után kiadott 1. számú körlevélben megfogalmazott útmutatásokkal próbálta pótolni. Helyi szinten mindez mégis sokszor nem volt elegendő. A helyi közigazgatási szervek gyakran hivatkoztak az alapszabály hiányára, és nem engedélyezték a helyi csoportok megalakítását. Az országos elnökség 1949. április 29-én tartott gyűlésén, az alapszabály kapcsán számos probléma felmerült. Közéjük tartozott, 11

hogy milyen mértékben vegyék figye-lembe a két világháború közötti polgári társadalmi szervezetek alapszabályát. Emellett jelentős gondot okozott az elnökségnek a szlovák szervek merev magatartása a reszlovakizáltak ügyében, akik véleményük szerint nem léphettek be a megalakuló szervezetbe. A Csemadok országos vezetői 1951-ig figyelembe vették ezt az elvárást. Vita tárgyát képezte a Csemadok szervek, szervezetek alakítási folyamata is. Az elnökségi tagok mérlegelték a folyamatot. Feltették a kérdést, mit hozzanak előbb létre, területi szerveket, vagy az az alapszervezeteket? Végül az utóbbi mellett döntöttek. Határozat született arról is, hogy az alapszervezetek kialakítása nyugatról keleti irányba halad majd. Határozat született arról is, hogy évente ötvenezer személyt igyekeznek beszervezni a Csemadokba. Ennek érdekében jött létre az országos titkárság, amelynek első tagjai közé tartozott: Ág Tibor, Pathó Károly, akiket még az 1949-es évben vett fel állandó munkatársnak az országos elnökség. Az elnökség tagjai az alapszabályzat hiányát, az 1. számú körlevéllel próbálták pótolni. Ebben megfogalmazták a helyi szervezet kialakításának feltételeit, az alakuló közgyűlésre vonatkozó irányelveket, valamint egyéb, a működésre vonatkozó szabályokat. Az 1. számú körlevél tartalmazta, hogy: „Az alapszabály értelmében a Csemadok helyi csoportja minden olyan városban és községben megalakulhat, ahol legalább 20 állandó tag jelentkezik. Ha egy községben nincs elég jelentkező, úgy több szomszédos község tagjai egy közös alapszervezetbe tömörülhetnek. Mindenekelőtt tehát meg kell nyerni a helyi csoport szervezésére a leghaladóbb polgárokat, és a jelentkezők közül megalakítani az előkészítő bizottságot. Vigyázni kell, nehogy esetleg soviniszta és fasiszta elemek vegyék kezükbe és veszélyeztessék a megalakuló helyi csoport sorsát. Az előkészítő bizottság mindenekelőtt felveszi az érintkezést a központi titkársággal. Legalább két héttel előbb bejelenti, hogy mely napon, mely helységben és hány órakor szándékozik az alakuló közgyűlést megtartani. Közölni kell, hogy kinek a nevére és címére küldendő a levelezés. Az alakuló közgyűlésre az engedélyt helyben, a helyi művelődésügyi előadónál (miestny osvetový referent), vagy ha ilyen nincs, a járási művelődési tanácsnál (Okresná osvetová rada) kell kérni, mihelyt az alakuló közgyűlés időpontját kitűzték.” 8 12

Ugyanakkor az emberek a hontalanság évei alatt átélt események hatására jogosan bizalmatlanok voltak az államhatalommal szemben. Nem hittek a hirtelen változásban. Valamilyen hátsó szándékot véltek mögötte. A bizalmatlanságot növelték a rémhírterjesztők. Voltak, akik úgy tudták, hogy akik belépnek a Csemadokba nem kapják meg a csehszlovák állampolgárságot. 1946-48 között a csehszlovákiai magyar értelmiség nagy részét kitelepítették. Ezért a Csemadok helyi szervezeteit jórészt elemi iskolai végzettségű munkások és parasztok alapították, akiknek nem volt minden esetben kellő szervezési tapasztalatuk. Ezért nem volt véletlen, hogy az első évben országos szinten „csak” 63 helyi szervezet alakult. Az első alapszervezetek Érsekújvárban és ezt követően Muzslán jöttek létre. A 63 helyi csoportnak összesen 3 380 tagja volt.9 Ezek közül 2 060 tag 30 éves koron aluli volt.10 A mai Dunaszerdahelyi járás területén levő hat településen jött létre a Csemadok helyi csoportja. Ezek közé a települések közé tartozott: Somorja (1949. április 3.), Nagymegyer (1949. június 5.), Ekecs (1949. október 16.), Dunaszerdahely (1949. október 22.), Sikabony (1949. október 31.), Dióspatony (1949. november 27.). Az 1949-es évet, 1950. április 4-én értékelte a Csemadok országos vezetése. Fellegi István elmondta, hogy a 63 alapszervezet közül 42 alapított mindjárt állandó színjátszócsoportot, 998 taggal. A Csemadok országos szerveinek támogatásával létrejött a „Magyar Könyvtár”, ami hat könyvet jelentett meg. Az 1950-es évben folytatódott a Csemadok szervek és szervezetek kialakítása. Annak ellenére, hogy a Csemadok országos elnöksége,1949. december 3-án megállapítja, hogy a kiépülő szervezet „anyagi helyzete igen súlyos.” 11 A Csemadok országos titkárságára felvette Pathó Károlyt, akit az országos elnökség, a Párkányi Zselízi és a Nagy5. Pathó Károly, szervező titkár 13

megyeri járás támogatásával bízott meg. Ennek hatására a felsorolt járásokban az 1950-es év első felében közreműködésével számos új alapszervezet jött létre. Az 1950-es év végéig 270 alapszervezete volt a Csemadoknak és közel 16 000 tagja. 12 Az új alapszervezetek kialakítása maga után vont bizonyos ellentéteket a Csemadok országos elnöksége és a helyi szervezetek között, az egyes tisztségvállalók személyéről. Az alapszervezetek számának megnövekedése szükségessé tette a központi, megyei, járási szervek gyorsított kialakítását. Ezért a Csemadok országos elnöksége 1951-es év elején határozatot fogadott el a járási választmányok megszervezéséről, majd elkezdték előkészíteni a kerületi szervek kiépítését. A megvalósításhoz megfelelő számú szervező, a Csemadokban munkát vállaló személy kellett. Az önként jellenkezők részére inkább politikai, mint szakmai felkészítő tanfolyamot szerveztek 1951. március 15 - április 27. között Gidrafán (Budmerice). Az itt résztvevő hallgatók közül kerültek ki a Csemadok országos, kerületi, járási tisztségviselői.

6. Az egykori Csemadok tisztségviselők az ötvenes évek első felében

14

Abban az időben került a Csemadok alkalmazottai közé Héger Károly, illetve Dr. Szabó Rezső, a Csemadok későbbi országos titkára, aki 1999-ben így emlékezett vissza ezekre az évekre: „Abban az időben a Csemadok központja a Duna partján, a Rázus rakparton volt. Fellegi István főtitkár, egy titkárnő és jómagam dolgoztunk itt. Autónk nem volt. Busszal, vonattal jártuk a városokat falvakat.” 13

7. Szabó Rezső és Pathó Károly szervező titkár A Csemadok megalakulási folyamatában fontos esemény volt a szervezet II. Országos Közgyűlése,1951. június 23-24-én Pozsonyban. Ekkor a szervezetnek már háromszáz alapszervezete volt és mintegy 20 000 tagja. Ez a fejlődés meglepte a csehszlovák politikai élet vezetőit is, akik titokban azt remélték, hogy a Csemadok nem élvez majd ilyen nagy támogatást. A II. Közgyűlés után visszafordíthatatlan lett a kerületi, majd később a járási szervek kiépítése. Az első kiépített kerületi szerv a pozsonyi kerületi szerv volt, ahová tartozott a nagymegyeri, dunaszerdahelyi és a somorjai járás is. A Pozsonyi kerülethez a közgyűlés után két központi instruktort osztottak be és a Dunaszerdahelyi járáshoz egy járási instruktor került, akinek lett egy berendezett irodahelyisége. Megkezdődött a kerületben dol15

gozó munkatársak részére a technikai eszközök kiutalása. Ekkor vált lehetővé hat motorkerékpár és három kerékpár megvásárlása. 14 A kerületnek külön titkára lett Szarka Béla személyében, akit később Fél Miklós váltott fel. Az 1951-es év második felében a Csemadok külső és belső munkatársainak száma elérte az 52 főt. Ez lehetővé tette, hogy a Csemadok országos elnöksége az 1951-es év végén célként tűzte ki az első járási konferenciák megszervezését. 1952. február hónapban. A járási konferenciák után kialakultak az első járási titkárságok, illetve bizottságok négy kerületben: Pozsonyban, Nyitrán, Besztercebányán (losonci székhellyel) és Kassán. Ezzel gyakorlatilag kialakult a Csemadok teljes struktúrája, ahogy ezt megállapította a Csemadok III. Közgyűlése,1952. május 24-25-én. A Csemadok növekvő társadalmi rangját igazolja, hogy a rendezvény a pozsonyi Új Színpadon (Nová scéna) volt. A Csemadok tagok száma a harmadik közgyűlésig elérte 34 985 tagot, akik 380 szervezetet alakítottak ki az országban.1951-52 között 92 új alapszervezet jött létre, a taglétszám kétszeresére növekedett. A III. országos közgyűlés hagyta jóvá a Csemadok munkáját évtizedekre meghatározó programot: Milyen irányba fejlődjön a Csemadok? 15 címmel. Kidolgozója Pathó Károly volt. Az Új Színpadon felléptek a Csemadok énekkarai, néptánccsoportjai, amelyeket nagy lelkesedéssel fogadtak a küldöttek. A Csemadok szerepét az adott korban Pathó Károly így jellemezte: „Kezdetben a funkcionáriusok nem láttak veszélyt a Csemadokban, mert azt hitték, tagságát kielégíti a színjátszás, a tánc, az énekkarokban való szereplés, csak akkor döbbentek rá, hogy számukra valami nem kívanatos dolog történt, amikor észre-vették, hogy a mezőgazdasági termelést mindenütt a magyarok irányítják Dél -Szlovákiában, a helyi nemzeti bizottságok elnökei és titkárai magyarok, akik a Csemadok által kerültek pozícióba.” 16 Pathó Károly visszaemlékezett a szervezet hálózatának kiépítésére: „A járás titkári tisztségbe alkalmas személyeket viszonylag könnyen megtaláltam. Első fizetett alkalmazottunk, aki járási megbízottként kezdett el dolgozni, a muzslai Bagota István lett, mint ipolysági titkár. 1952 végére a járásokban minden titkári állást sikerült betölteni.” 17 16

8. Héger Károly a Csemadok III. Országos Közgyűlésén

9. Az országos titkári értkezlet résztvevői 17

Bagota személyével kapcsolatban a korabeli országos elnökségi jegyzőkönyvben találkoztam, hogy egy ideig a somorjai, dunaszerdahelyi és nagymegyeri járásban is dolgozott, majd 1953. április 1-től felmentették akkor már kerületi titkári tisztsége alól. Az adott kort jellemző belső hatalmi harcok a Csemadokot sem kerülték el. A Slánsky per kapcsán, „burzsoá nacionalizmussal” megvádolták a somorjai Patócs Gábort,18 a gútai Tánczos Istvánt, illetve Pálfy Antalt. A Csemadok kialakulásának folyamata 1953. október 6-án, a Csemadok IV. Országos Közgyűlésével lezárult. Ekkor már Varga János lett volt a Csemadok vezető titkára, miután 1953. január 31-én megalakult a Komáromi Magyar Területi Színház, amelynek első igazgatójává Fellegi Istvánt nevezték ki. A IV. Országos Közgyűlést megelőzték a Csemadok alapszervezeteinek évzáró taggyűlései, járási és kerületi konferenciái. Varga János vezető titkár 1953.október 6-án, így jellemezte a Csemadok szervek halózatát: „A szervezetnek 453 helyi csoportja és 43.061 tagja (van). Ez azt jelentette, hogy a III. Országos Közgyűlést követően még 73 új szervezet alakult és 8076 tag lépett be a Csemadokba. A Csemadok létrejöttének és növekedésének folyamatát az 1949. március 5. és 1953. október 6. között az alábbi táblázat adatai tükrözik: Év 1949. március 5. 1950. vége 1951. június 23. 1952. május 24. 1953. október 6.

Alapszevezetek száma 63 270 300 380 453

Taglétszám 3 380 16 000 20 000 34 985 43 061

Növekedés (alapszervezet) 207 93 80 73

1. táblázat: Csemadok megalakulási folyamata számokban

18

Növekedés (taglétszám) 12 620 7 380 14 985 8 076

Szabó Rezső, aki 1951-től volt dolgozója a formálódó Csemadoknak az alábbi módon magyarázta a szervezet gyors növekedését és megerősödését: „Azok az emberek, akik magyarul sem mertek beszélni, a közigazgatásba semmi beleszólásuk sem volt, nem volt állampolgárságuk, most gyűlésekre mehettek, ahol magyarul beszéltek, tagjai lehettek egy magyar társadalmi szervezetnek, állampolgárként viselkedhettek. Így válik érthetővé, hogy a visszaszorítottságból kitörni akaró nagyon aktív emberek a Csemadokban sejtették a lehetőséget. Így alakultak a szervezetek hihetetlen gyorsasággal.” 19 Majd később így folytatta: „1954-ben meg akarták állítani ezt a folyamatot, de akkor már késő volt.” 20

10. Varga János a Csemadok vezető titkára 1953-ban

11. Dr. Szabó Rezső a Csemadok Életműdíjjal 19

20

II/1. A Nagymegyeri járás társadalmi viszonyai A kommunista hatalomátvétel után Csehszlovákia közigazgatási felosztását 1949-ben jelentősen átalakították. Ekkor hozták létre a Nagymegyeri járást, melyhez csatolták a Komáromi járás Nagykeszitől és Ekeltől nyugatra fekvő községeit, Turiszakállas kivételével, valamint a Dunaszerdahelyi járástól a Csilizközt és a járás keleti végén fekvő további hét községet. Szlovákia területe ekkor ismét hat, kerületnek nevezett nagyobb közigazgatási egységre tagolódott, melyek közül a Nagymegyeri járás, a Pozsonyi kerülethez tartozott 1960. július 1-ig. A járás területéhez 25 település tartozott, amelyben a magyar lakosság aránya 1950-ben, 75,95% volt.21 Az 1960-ban tartott népszámlálás szerint 32 865 személy lakott a járás területén, ebből 29 482 vallotta magát magyar nemzetiségűnek, tehát a lakosság 90%-a22, tehát közel húsz százalékkal nőtt azok száma akik magyarnak vallották magukat, ami az időközben megalakult Csemadok alapszervezetek érdeme. Település: Alsógellér Alistál Apácaszakállas Balony Bogya Bögellő Csicsó Csiliznyárad Csilizpatas

Összlakosság: 653 1 915 1 430 786 795 395 1 651 765 878

Magyarok: 624 1 799 1 314 744 787 391 1 507 761 804

% 96% 94% 92% 95% 99% 99% 91% 99% 92% 21

Csilizradvány Ekecs Izsap Kolozsnéma Komáromfüss Kulcsod Lakszakállas Medve Nagymegyer Nyárasd Nemesócsa Padány Szap Szilas Tany Zsemlékes

1 080 2 708 637 744 963 441 1 519 688 6 063 2 874 2 504 845 653 522 952 404 32 865

1 016 2 404 628 718 886 433 1 445 670 4 808 2 769 2 138 837 628 498 859 14 29 482

94% 89% 99% 97% 92% 98% 95% 97% 79% 96% 85% 99% 96% 95% 90% 3% 90%

2. táblázat A nagymegyeri járás falvai A túlnyomórészt 25 többségében magyar lakta települések közül, 1949-53 között, 25 településen jött létre a Csemadok alapszervezet, az alábbi időrendi sorrendben: Helység: 1. 2. 3. 4.

22

Időpont:

Lakszakállas 1949. június 1. Nagymegyer 1949. június 5. 1950. január 25. Gellér 1949. október 9. Ekecs 1949. október 16.

Jelen- Elnök: levők:

Alapító tagok:

33 Bajcsi Ferenc 90 46 Dosztál Ferenc

22 39

Beke Dezső

70

5. 6 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21.

Ekel Tany Bogya Nemesócsa Alistál Csilizradvány Csicsó Nyárasd Medve Apácaszakállas Kolozsnéma Komáromfüss Nyárad Szilas Izsap Padány Bögellő

1949. október 23. 1949. október 30. 1949. december 18. 1949. december 18 1950. január 22. 1950. január 22. 1950. január 22. 1950. január 22. 1950. február 18. 1950. február 19. 1950. április 23. 1950. október 28. 1950. november 29. 1951. március 11. 1951. augusztus 15. 1951. december 21. 1952. március 2.

22. 23. 24. 25.

Szap Kulcsod Patas Balony

1952. március 18. 1952. december 3. 1953 1953

130 Simonics Gyula Szabó Károly 29 Farkas Benő 90 Vasy Antal Szabó László 55 Rácz Mihály 48 Fél Miklós 120 Kubík Béla 30 Németh Rudolf Csomor Lajos Vincze Kálmán 46 Molnár Károly 37 Bertalan Imre

58

37 24 50 52 160 43 64 43 33

Méri Dezső Tomanovics Sándor Kolbert Benedek

26 22 20

Ladocsi Gábor

32

3. táblázat: A Csemadok szervezetek megalakulása a Nagymegyeri járásban A Csemadok szervezetek megalakulása után jönnek létre a magyar tannyelvű iskolák az 1950/51-es tanévben. Erre utal a Nagymegyeri Csemadok egyik alapító tagja, Kósa Terézia visszaemlékezése: „Ahhoz, hogy ősszel megindulhasson a magyar tannyelvű oktatás az iskolában megfelelő létszámú diákság kellett. Ezért diákokat is toboroztunk.” 23 A jellemzett időszak társadalmi viszonyait jól jellemzi, hogy a járás állami szerveit szlovák nemzetiségű személyek irányították. A 23

Nagymegyeri Járási Nemzeti Bizottság elnöke Alexander Kršák volt, a Járási Népművelési Osztályt Pavel Kuchárik vezette. A járási és a helyi politikai életben meghatározó szerepet játszó kommunista pártok vezetői is a legtöbb esetben szlovák nemzetiségű polgárok voltak. A politikai rendszer átszervezése mellett elkezdődött a gazdasági rendszer átformálása is. Még 1946-ban kialakult a kisajátított és államosított földbirtokokból a Nagymegyeri Állami Gazdaság, amelyet kezdetben Janda Ferenc, 1952-től Strpka János vezetett. 1949-1953 között a Nagymegyeri járásban megindult a szövetkezetek kialakítása is. Az első földműves szövetkezetek 1949 elején öt községben alakultak meg: Nagymegyeren, Balonyon, Csilizradványban, Szapon és Nyáradon. Az ötvenes évek közepén már egyértelműen hiányoznak a megfelelő szintű középületek a járási központban. Ezért elsőként a főtéren a járási nemzeti bizottság kapott egy új kétemeletes épületet. Benne kaptak helyet a járási társadalmi szervezetek titkárságai, köztük a Csemadok Nagymegyeri Járási Titkársága is.

12. A Nagymegyeri Járási Nemzeti Bizottság épülete

24

II/2. A Csemadok Nagymegyeri Szervezetének megalakulása Hatvanöt évvel ezelőtt – az akkori járási központban – elsők között alakult meg a Csemadok alapszervezete. Az országos titkárság 1. számú körlevele alapján kilenc tagú előkészítő bizottság jött létre az alábbi összetételben: Bankó Lajos, Bors Károly, Buzgó Kálmán, Buzgó Vince, Füssy Anna, Nagy Mária, Varga Dezső, Zakál Géza, Zakál Zsigmond. Az előkészítő bizottság elnökének Varga Dezsőt választották. Az ő vezetésével hívták össze 1949. június 5-én az akkori mozi (a mai városi könyvtár) épületében az alapszervezet alakuló közgyűlését.

13. Az alakuló közgyűlés helyszíne 25

A nagymegyeri Csemadok alapszervezete 1. alakuló közgyűléséről tanúskodik az alábbi jegyzőkönyv: 24

26

14. A Csemadok Nagymegyeri Szervezete alakulásáról készült első jegyzőkönyv

27

15.Varga Dezső, az előkészítő bizottság elnöke

16. Zakál Lajos, a szervezet első titkára

17. Dosztál Ferenc, a szervezet első elnöke Az első alakuló gyűlés után a helyi politikai hatalom képviselői megváltoztatják az alakuló közgyűlés előtt, sőt azon is nyilvánosan kinyilvánított támogató magatartásukat. Értesítik a Csemadok Országos Titkárságát, hogy nem ismerik el az 1949. június 5-én tartott alakuló gyűlés hitelességét „mivel azon nem lettek jóváhagyva az egyesület alapszabályai”. 25 28

Ugyanakkor rejtélyes módon „elveszett” a Zakál Lajos által a Csemadok Országos Titkárságára elküldött eredeti jegyzőkönyv. Mindezek ellenére az alapszervezet vezetősége magát törvényesnek tekintette és folytatta a szervezet kialakítási folyamatát. A Csemadok Országos Titkárságával elsősorban Zakál Lajos titkár tartotta a kapcsolatot. Gyakori volt a levélváltás Pozsony és Nagymegyer között. A nagymegyeri titkár megrendelte az alapszervezet részére a központ által biztosított bélyegzőt, illetve a tagság belépési nyilatkozatait.

18. Belépési nyilatkozat

29

A nagymegyeri Csemadok tagok első csoportja 1949. június 26-án töltötték ki a belépési nyilatkozatokat. Ezt követőleg a helyi csoport vezetősége döntött a tagfelvételről, amit a szervezet elnöke aláírással igazolt. Az így kitöltött jelentkezési ívet a járási művelődési tanácshoz kellett benyújtani. Csak ezt követően küldhette el a szervezet titkára a Csemadok Országos Titkárságára, ahol a jövendő tag adatait bejegyezték a tagnyilvántartási könyvbe, illetve kiállították a tagsági könyvét. Zakál Lajos titkár 1949. augusztus 21-én küldte el Nagymegyerről az első huszonöt tag belépési nyilatkozatát a Csemadok Országos Titkársága részére. A jövendő tag 10 Kčs-t fizetett a beiratkozásért, aminek 50%-a a Csemadok Országos Titkárságát illette meg. E mellett a szervezet minden egyes tagja a jelentkezési nyilatkozaton feltüntette, hogy milyen nagyságú tagdíjat kíván fizetni. A havi tagdíj 5, 10, 15, 20, 50 Kčs (vagy feljebb) értékek között mozgott, a tag vagyoni helyzete szerint.26 A második „kikényszerített” alakuló gyűlés időpontját 1950. január 25-re tűzte ki a Buzgó Kálmán, Füssy Mária, Nagy László, Morva József, Zakál Lajos, Zakál Zsigmond összetételű előkészítő bizottság. A Nagymegyeri Járás Nemzeti Bizottság magatartását jól jellemzi, hogy csak egy nappal a tervezett rendezvény megtartása előtt, tehát 1950. január 24-én 12 órakor adták ki Zakál Lajos titkárnak az engedélyt.

19. Távirat a Csemadok Országos Titkárságára 30

A 267/3-24/i-1950/I sz. alatt bejegyzett engedély szerint a másnapi alakuló gyűlést a volt mozi helyiségében, délután két órakor kellett megtartani. A titkár már nem tudta elküldeni a Csemadok Országos Titkárságának a meghívót, ezért táviratot küldött Pozsonyba. Az 1950. január 25-én megtartott „második alakuló gyűlés” formája megegyezett az előtte fél évvel megtartott üléssel. Ezt is Varga Dezső, az első előkészítő bizottság elnöke vezette. A rendezvényen részt vett Viliam Brňo, a városi pártbizottság elnöke, Alexander Kršák, a Nagymegyeri Járási Nemzeti Bizottság elnöke és Pavel Kucharik, a Járási Népművelési Osztály vezetője. A Csemadok Országos Titkársága már nem tudott képviselőt küldeni az alakuló gyűlésre. Újból sor kerül a vezetőség megválasztására. A fél évvel ezelőtt megválasztott vezetőségi tagokat megerősítették funkciójukban. Ugyanakkor a vezetőség három személlyel kibővült: Dingha János, Pint Imre és Szeghy Jenő is tagja lett a szervezet vezetőségének. A Csemadok Nagymegyeri Szervezetének tizenöt tagú vezetősége az alábbi összetételben folytathatta munkáját:

20. A Csemadok Nagymegyeri Szervezetének első vezetősége 31

A második alakuló közgyűlésen viszont már csak ötvenhat személy vett részt. Az első üléssel szembeni megjelenés csökkenése (34 személy) részben összefüggött a kora délutáni időponttal, részben a megfélemlítéssel.

21. A Csemadok második alakuló gyűlésének jelenléti íve 32

22. A Csemadok második alakuló gyűlésének jegyzőkönyve A tagsági gyűlésen további tizennégy személy kérte felvételét. Így összesen harminckilenc főre bővült a Csemadok Nagymegyeri Szervezetének taglétszáma, az ún. alapító tagok jegyzéke: 33

Név: Árvay József Balogh Gyula Bors Károly Buzgó Kálmán Dingha János Dosztál Ferenc Farkas József Füssy Károly Füssy Károlyné Halász Imre Hegyi Károly Hodossy János Horváth Karolin Horváth Vince Kakas Teréz Kósa József Kósa Teréz László Imre Méry József Morvai Imre Morvai József Nagy Béláné Nagy Imre Nagy László Németh Imre Paxián Mihály Pálffy József Pálffy Lajos Pint Imre Sárközy Imre 34

Születés: 1919 1901 1899 1906 1915 1920 1902 1922 1922 1911 1905 1910 1900 1908 1914 1901 1899 1907 1898 1909 1893 1909 1909 1920 1902 1898 1910 1897 1908

Származás: munkás földműves munkás földműves földműves értelmiségi kisiparos munkás háztartásbeli földműves földműves földműves értelmiségi földműves háztartásbeli földműves háztartásbeli földműves földműves földműves földműves háztartásbeli földműves munkás kisiparos munkás kisiparos kisiparos munkás munkás

Tagdíj: 5Kčs 5Kčs 5Kčs 5Kčs 5Kčs 5Kčs 5Kčs 5Kčs 5Kčs 5Kčs 5Kčs 5Kčs 5Kčs 5Kčs 5Kčs 5Kčs 5Kčs 5Kčs 5Kčs 5Kčs 5Kčs 5Kčs 5Kčs 5Kčs 5Kčs 5Kčs 5Kčs 5Kčs 5Kčs 5Kčs

Ig. száma: 06463 06464 06466 06467 06473 06474 06476 06478 06479 06480 06480 06481 06482 06484 06485 06486 06487 06488 06489 06491 06492 06495 06496 06497 06498 06501 06503 06505 06506 06507

Szeghy Jenő Schnell János Varga Dezső Varga Vince Valentovics József Zakál Lajos Zakál Sándor Zakál Zsigmond

1927 1895 1912 1922 1898 1913 1894 1903

munkás kisiparos munkás munkás munkás munkás földműves munkás

5Kčs 5Kčs 5Kčs 5Kčs 5Kčs 5Kčs 5Kčs 5Kčs

06512 06513 06518 06519 06517 06520 06521 06522

4. táblázat: A Csemadok Nagymegyeri Szervezetének alapító tagjai Az 1950. 1. 25-én tartott gyűlésről, annak dokumentumaival együtt Zakál Lajos titkár, 1950. február 11-én értesítette a Csemadok Országos Titkárságát.

23. Zakál Lajos levele a Csemadok Országos Titkárságára

35

Ezzel a Csemadok Nagymegyeri Alapszervezetének közel egy éves megalakulási folyamata befejeződött. Az alapszervezet az elkövetkező időszakban tovább nőtt. 1952 júniusáig elérte a 162 főt. A szervezet népszerűségét növelte az 1950. május 1-jén Schnell János rendezésében bemutatott első színmű, a Lúdas Matyi. A negyven fős szereplőgárdával bemutatott népszínmű meghozta az új szervezet működéséhez szükséges megfelelő anyagi és erkölcsi sikert. A színművet hét alkalommal mutatták be Nagymegyeren.

24. Koszorúzás a Csemadok Nagymegyeri Szervezetének emléktáblájánál 36

II/3. A Csemadok Ekecsi Szervezete Az 1949-es évben régiónkba, a lakszakállasi, nagymegyeri, gelléri szervezetek után jött létre, a Csemadok Ekecsi Szervete. A szervezők bizonyára még 1949 júniusában elkezdték ennek a folyamatnak előkészítését. Mindjárt az első lépések után akadályba ütköztek. Erről tanúskodik a Csemadok Országos Elnökségének 1949. augusztus 3-ai tanácskozása. Az ülésről készült jegyzőkönyvben az alábbiakat rögzítették: „Beke Dezső elvtárs Okoč-ról (Čalovói járás) jelenti, hogy június 10-én átadta a népművelődésügyi felügyelőnek az alakulásra vonatkozó kérvényt, melyet az átvett és jóváhagyott. Két hét multán sürgette az elintézést, mire a felügyelő a csendőrséghez utalta, ahol azonban a kérvényről nem tudtak semmit, mivel hogy nem tartozik az ügy rájuk. Azután a járási hivatalban kereste a kérvényt, de ott sem találta meg. Egy előző alkalommal a felügyelő kijelentette, hogy ha nem fognak úgy működni, ahogy neki tetszik, feloszlatja a kultúregyesületet és a vezetőséget munkatáborba téteti. Okočon a mai napig sem alakult meg a helyi csoport.” 27 Pavel Kuchárik népművelődési felügyelő gáncsoskodása és fenyegetése sem térítette el az ekecsieket szándékuk megvalósításától. Beke Dezső földműves, miután a Csemadok országos szerveihez fordult, elérte, hogy a központban is felfigyeltek az akkori Nagymegyeri járásban folyó „kétarcú” politikára. Az előkészítő bizottság 1949. október 2-án megküldi a Csemadok Országos Titkárságának a meghívót, az alakuló közgyűlésre. A Csemadok Ekecsi Szervezetének alakuló gyűlésére 1949. október 16-án, este nyolc órai kezdettel került sor az akkori állami népiskola épületében. Az itt készült jegyzőkönyvből kiderül, hogy a vendégek között ott voltak a Csemadok szerveit képviselő Pálffy Antal, illetve Sterk István (aki a komáromi Csemadokot képviselte). 37

Pavel Kuchárik szlovákul elmondott beszédében „fontosnak tartotta” az alapszervezet megalakítását. A jegyzőkönyvíró (Csápai József) a résztvevők számát nem határozta meg. Erre vonatkozólag csupán az alábbi olvasható: „az Okoč-i magyar dolgozók nagy számban.” 28

25. A Csemadok Ekecsi Szervezete alakuló gyűléséről készült jegyzőkönyv 38

A rendezvényről Beke Dezső elnök 1949. október 26-án levélben számolt be a Csemadok Országos Titkárságának, ugyanakkor az alakuló gyűlésen jelen voltak a Csemadok képviseletében Pálfy Antal, a Nagymegyeri járás titkára, illetve Sterk István a Csemadok Komáromi Szervezetének elnöke.

26. Az alapszervezet levele a Csemadok központi irodájának 39

A megalakulást követő időszak problémáiról és eredményeiről a szervezet elnökének az 1949-es év utolsó negyedévében a Csemadok Országos Titkárságára küldött beszámolók alapján kapunk képet:

27. Az ekecsiek által 1949 végén felvetett problémák, tervek 40

Bizonyára lelkesítően hatott, hogy a megalakulást követően hetvenen kérték felvételüket az új szervezetbe. Egy részük ezt már a megalakulást megelőzően (1949. májusában) megtette. Közülük sokan voltak, akik még nem töltötték be a tizennyolcadik életévüket. Ők voltak, ahogy Beke Dezső írja: a „leglelkesebb munkatársai az új szervezetnek, igazán nagy veszteséget szenvednénk, ha nem vehetjük fel őket.” 29 A szervezet helységgondokkal küzdött, a megválasztott jegyző helyett újat kellett keresni. Mindezek ellenére már a kezdet kezdetén terveket szőttek. Anyagot (versek, színdarabok) kértek Pozsonyból. 1949. november 26-ra tervezték az első rendezvény megvalósítását, amit a Katalin-bál megszervezése követett. A beszámolókból kiderül az is, hogy milyen elvi problémák foglalkoztatták az új elnököt. Ezek közé tartozott a kétnyelvű pecsét, illetve a magyar zászló használatának lehetősége. 1950-ben a szervezetnek már 103 tagja volt fiatalok és idősek egyaránt. Közülük a legaktívabbak közé tartozott Sörös Ferenc, Ferenczi János, Lakatos János, Lakatos József, Kacz Gáspár, Jeriga Sándor, Nagy Vince, Nagy Károly és Vangel Rozália. Az ő érdemük, hogy Ekecsen a hontalanság korszaka után elindult a szép szó művelése. Ekkor mutatták be a Liliomfi, a Juhászlegény és a Revizor című színműveket. Funkció: Elnök Alelnök Titkár Jegyző Kultúrreferens Pénztáros Ellenőr

Név: Beke Dezső László János Nyáry Ferenc Csápai József Lakó István Füssy Sándor Tóh Kálmán Zemanik János

Foglalkozás: földműves asztalos tanító hivatalnok földműves földműves munkás munkás

Lakhely: Ekecs, 156 sz. Ekecs, 2 sz. Ekecs, 81 sz. Ekecs, 197 sz. Ekecs Ekecs, 16 sz. Ekecs, 205 sz. Ekecs, 68 sz.

5. táblázat: A Csemadok Ekecsi Szervezetének első vezetősége Később mintha csökkent volna a lelkesedés. Az Új Szó, 1951. július 28-án megjelent rövid cikkében30 megállapítja, hogy „a Csemadok ekecsi csoportja gyengén működik. Kötelezettséget még ezidáig nem vállaltak a tagok. A kultúréletben nem vesznek részt.” 41

II/4. Csemadok alapszervezetek kialakulása a Csilizközben 1950 elején felgyorsult a Csemadok alapszervezetek kialakulása. Mindez összefüggött azzal is, hogy egyre több településen nyilvánult meg az igény a magyar szervezetek létrehozására Nagymegyeren és környékén. A Csemadok Országos Titkársága is kiépült időközben. Az 1950-es év elejétől szervező titkári munkakörben alkalmazták Pathó Károlyt, aki belépése után aktív szerepet vállalt a Csemadok alapszervezetek megalakításában a Nagymegyeri járásban. Pathó Károly 1950. január 11-12-én a Csilizközben, Patas, illetve Balony községekben járt. Patason 1950. január 11-én 14 órakor tartották az előkészítő gyűlést. A szervező titkár a Csemadok Országos Titkárságának írt jelentéséből kiderül, „hogy bár az idősebbek tartózkodóan viselkednek a Csemadok iránt, de a fiatalságra lehet támaszkodni”.31 Az összehívott gyűlésen megalakítják az előkészítő bizottságot, László József vezetésével. A szervező titkár bízott abban, hogy rövid időn belül megalakítják az alapszervezetet 120 taggal. Mint később kiderült ez a feltételezés ebben az időszakban nem valósult meg.1950. február 27-én 28. Pathó Károly László Józsefhez írt levelében kitartásra szervező titkár buzdítja a szervező bizottság elnökét.

42

29. Pathó Károly levele Patasról 1950. január 12-én Pathó Károly szervező titkár Balonyban tartott szervező gyűlést. Benyomásairól tájékoztatja a Csemadok országos irodáját. Megállapítja, hogy: „a lakosság nagy része reszlovák. Szocialista irányzatúak.” 32 A szervező gyűlésen Dusa Gyula vállalta, hogy az országos irodával tartja a kapcsolatot. A szervező titkár szerint az előkészítő gyűlésen jelenlévők, akiknek a számát nem közli, támogatták a Csemadok megalakításának gondolatát. Figyelemreméltó az indok, hogy: „Baloň község sem maradjon le a többi községektől.” 33 Ezért hitte Pathó Károly, hogy rövid időn belül itt is létrejön a Csemadok alapszervezet, feltételezése szerint 80 taggal. Balony helyett 1950 január hónapban a térség központjában, Csilizradványon jött létre a Csemadok alapszervezet. A faluban tudtak a Csemadok országos szervezetének létrejöttéről. Takács Gizella, a szervezet alapító tagja részt vett Pozsonyban a Csemadok alakuló országos konferenciáján. Még a szervezet megalakítása előtt, 1949-ben, Mandák József rendezésében mutatták be az első színdarabot Mit mesél az erdő címmel. A tizenkét alkalommal előadott népszínmű szereplői voltak: Moód József, Burián Béla, Csicsay László, Csicsay Edit, Király István, Horváth Júlia, Takács Gizella, Esztergályos Júlia, Andics Lajos, Király Erzsébet, Petőcz Imre, Makó József és Nagy Gizella. A darab bemutatásához a csoport nem rendelkezett engedéllyel, ezért 21 000 korona büntetést kellett fizetniük. A tizenkét bemutatatóból származó 76 000 korona összbevételből a büntetés kifizetése könnyen megoldódott. A Csemadok alapszervezet megalakítására az első bemutatott színmű sikere kedvező hangulatot teremtett. Az 1950. január 22-i alakuló 43

gyűlésen 55 személy vett részt. Az itt készült jegyzőkönyv szerint a csilizradványi CSKP képviselőjén kívül az alakuló gyűlésen részt vett a népművelődési megbízott, illetve a helyi jegyző.

30. A Csemadok Csilizradványi Alapszervezete alakuló gyűlésén készített jegyzőkönyv 44

Az alakuló gyűlés nyolctagú vezetőséget választott, élén a szervezet első elnökével, Rácz Mihállyal: Funkció: Elnök Alelnök Titkár Pénztáros Ellenőr Vezetőségi tagok

Név: Rácz Mihály Füsi József Moód József Csicsai Ferenc Szabó Ödön Csíkász Kálmán Király Erzsébet Takács Gizella

6. táblázat: A Csemadok Csilizradványi Szervezetének első vezetősége A Csilizradványi Alapszervezetet megalakulása után 50 személy töltötte ki a belépési nyilatkozatot, aminek értelmében az alapszervezet alapító tagjainak tekinthetőek:34 1. 2. 3. 4. 5 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17.

Berec Lajos Bognár Sándor Burian Béla Burian Ernő Burian László Ifj.Burian Károly Csicsai Edit Csicsai Erzsébet Csicsai Ferenc Csicsay László Csíkós Kálmán Duborcky Imre Écsi Ibolya Ferenczi András Füssi Gyula Füssy József Füssy Józsefné

18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34.

Füsi József Füsi Miklós Horváth József Jádi László Király Erzsébet Király István Kiss Imre Kudrasvili Imre Kudrasvili Sándor Makó István Makó Lajos Makó József Mód István Mód József Molnár Ida Nagy Gizella Petőc Imre 45

35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42.

Petőcz István Petőcz Gyula Rácz Elemér Rácz Mihály Sántódi Zoltán Sebő László Szabó Dezső Szabó József

43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50.

Szabó Ödön Szabó Zoltán Számel Irén Számel Sándor Takács Gizella Takács Janka Vendégh Zoltán Zalka Lajos

7. táblázat: A Csemadok Csilizradványi Szervezetének alapító tagjai A Csemadok alapszervezetének megalakulása után teljesen kibontakozott a színjátszó csoport tevékenysége. Egymást követték a bemutatott színművek: Parasztkisasszony, Sári bíró, Varga Ábris, A tanítónő, amit Bartalos Rozália, illetve a Fény a faluban, amelyet Rácz Mihály rendezett. A régióban a következő alapszervezet Medvén alakult meg, egy hónappal a csilizradványi szervezet megalakulása után. Medvén és Balonyban egyidőben készültek az alapító gyűlések összehívására. Erről tanúskodik Harmati Imrének, a Csemadok medvei előkészitő bizottságának a levele.

31. A medveiek levele a Csemadok Országos Titkársága részére 46

1950. február 18-án délután négy órakor tartották meg Medvén az alapszervezet alakuló gyűlését. A fennmaradt jegyzőkönyv szerint harminc medvei lakos jelenlé-tében. A Csemadok Országos Titkárságát Antal Lajos, a CSKP nagymegyeri járási párttikára képviselte. Ennek bizonyítéka, hogy a párttitkár 1950. február 21-én a Csemadok országos titkárságának megküldött levelében beszámol a medvei eseményekről. A helyi állami szerveket, Pekná Mária tanítónő, a helyi iskola igazgatónője képviselte, aki egyúttal a helyi közművelődési bizottság elnöke is volt. Az alakuló gyűlést Kovár Mária vezette. A csehszlovák himnusz szlovák és magyar nyelven történt eléneklése után kijelölték a jelölő bizottságot, amelynek tagjai: Horváth Mária, Bajcsi Mária, Pálfi János, Horváth Gyula, és Jankó Alajos voltak. Ők terjesztették elő a szervezet első vezetőségét, amit a jelenlevők egyhangúan elfogadtak, sőt „megéljeneztek”. Miután az első elnök, Németh Rudolf üdvözlő beszéde elhangzott, egy helyi iskolai tanuló előadta az ifjúsági indulót („Egy a célunk a béke”), s ezzel befejeződött a Csemadok szervezet alakuló ülése. A Medvei Csemadok szervezet alakuló üléséről, 1950. február 21-én, Antal Lajos párttitkár a következőket írja a Csemadok központi titkárságának: „Jelentem, hogy Medve községben sikerült az alakuló gyűlés, a Járási osvetová rada nem képviseltette magát, a helyi közművelődési bizottságot képviselte a helybeli tanító kisasszony. Egyébként a gyűlés jó hangulatban megválasztotta vezetőségét, minek elnöke Németh Rudolf kultúrtárs lett. Gyűlés befejezése után színelőadással gazdagították az ünnepélyt.” 35 Funkció: Elnök Alelnök Titkár Pénztáros Ellenőrök Vezetőségi tagok

Név: Németh Rudolf Bögi Borbála Vígh Mária Harmati Imre Pálfi János Jankó Alajos Kovács Sarolta Horváth Gyula Molnár Andor

Foglalkozás: földműves varrónő háztartásbeli festő szerelő földműves háztartásbeli földműves földműves

8. táblázat: A Csemadok Medvei Alapszervezetének első vezetősége 47

32. A Csemadok Medvei Szervezete megalakulásáról készült jegyzőkönyv A Csemadok Medvei Szervezetének megalakulását 1950. február 23-án hagyta jóvá a Nagymegyeri Járási Közművelődési Tanács: 48

33. Nagymegyeri Járási Művelődési Tanács határozata

A Csemadok Medvei Alapszervezetének 43 alapító tagja volt. Ezt igazolja a Csemadok Országos Titkársága által 1950. április 17-én kiállított jegyzék.36 22. Kulacs Antal 1. Bajcsi Imre 23. Kulacs József 2. Bajcsi Mária 24. Kulacs László 3. Bögi Borbála 25. Kláris László 4. Csonka Ernő 26. Kláris Mihály 5. Harmati Imre 27. Marton Erzsébet 6. Horváth Gusztáv 28. Molnár Andor 7. Horváth Gyula 29. Molnár Tibor 8. Horváth József 30. Molnár Titusz 9. Horváth Mária 31. Molnár Viktor 10. Horváth Tibor 11. Horváth Zoltán 32. Németh Erzsébet 33. Németh Ilona 12. Jankó Alojz 34. Németh Rudolf 13. Jankó Vendel 35. Németh Veronika 14. Kiss Julianna 36. Pálfi János 15. Kiss Margit 37. Petró Jenő 16. Komáromi Mária 38. Szakál Imre 17. Kovács Ilona 39. Sebő Ilona 18. Kovács Gábor 40. Takács Ilona 19. Kovács Sarolta 41. Vass László 20. Kovács Margit 42. Vígh Erzsébet 21. Kovács Vendel 43. Vígh Mária 9. táblázat: A Csemadok Medvei Alapszervezetének alapító tagjai 49

1950. február 21-én csak Medvén alakították meg a Csemadokot. Mi történt valójában Balonyon? Antal Lajos a Nagymegyeri járás párttitkára erről így számolt be a Csemadok országos irodájának: „Balony községben nem jöttek össze a kultúrtársak, így nem lett megtartva az alakuló gyűlés. Megállapítottam, hogy az előkészítő bizottság rosszul készítette elő az alakuló gyűlést, mert tudták, hogy a faluban két lakodalom is lesz ugyanabban az időben, ahová a Csemadokba jelentkező fiatalok nagyobbik része hivatalos is volt. Tehát majd meg fogják újból állapítani az alakulás napját és nagyobb körültekintéssel fogják előkészíteni.” 37

50

34. Az ötvenes évek tagsági könyve, tagbélyegei

Kulcsodon 1950. március 10-én tartották meg a Csemadok alapszervezet megalakítását előkészítő gyűlést. Az itt készített jegyzőkönyv szerint ezen huszonnégy személy vett részt, és megválasztották a szervezet első vezetőségét. A jegyzőkönyv szerint, amit a Helyi Nemzeti Bizottság elnöke, Keszegh Gyula írt alá. A kulcsodiak 1950. március 19-én szerették volna megtartani a szervezet alakuló gyűlését. A Csemadok Országos Titkárságára elküldött jegyzőkönyv szerint a vezetőség névsora mellett elküldték az alapító tagok névsorát is.

35. Jegyzőkönyv a Csemadok Kulcsodi Alapszervezete előkészítő gyűléséről 51

Gáspár Tibor annak idején úgy tudta, hogy: „a Csemadok 1951. novemberében kezdte el működését 32 taggal, Ladocsi Gábor elnök vezetésével. Színjátszó együttesük a Különös házasság című darabot mutatta be. Később az alapszervezet irányítását Keszegh Ernő vette át, aki sokoldalú tevékenységet fejtett ki. A falu fiataljait is bekapcsolta a kulturális munkába.” 38 Ezzel az állítással szemben viszont az Új Szó tudósítója azt írja, hogy 1952. december 6-án jön létre a településen a Csemadok. Ez a megállapítás egyezik a Csemadok országos irodájában nyilvántartott időponttal. A szervezet munkájáról az Új Szó, „Kultúrmunka Kulcsodon” című cikkében 1953. február 1-jén számolt be.39

36. Keszegh Ernő a Csemadok Kulcsodi Szervezetének meghatározó személyisége a hatvanas években 52

37. Tudósítás a kulcsodiak munkájáról. Az 1950-es év végén a Csilizközben még egy alapszervezet, a Csemadok Csiliznyáradi Szervezete jött létre. A Csiliznyáradi Csemadok Alapszervezet megalakulásához két alakuló gyűlés kapcsolódik. Az 1950. november 29-én készült jegyzőkönyv arról tanúskodik, hogy a településen harminchét személy 53

jelenlétében létrehozták a Csemadok alapszerve-zetet. Ugyanakkor megválasztották annak hattagú vezetőségét. Az első alakuló gyűlést a régi iskola épületében tartották. A rövid jegyzőkönyvet Vida Gábor az akkori Helyi Nemzeti Bizottság elnöke készítette, illetve írta alá.40 Valószínűleg azért, mivel bizonyos formai követelményeket a csiliznyáradiak nem tartottak be, 1950. december 10-re egy újabb alakuló gyűlést hívnak össze, amelyre meghívják (a Csemadok Országos Titkárságára 1950. december 4-én érkezett meghívó alapján) a titkárság dolgozóit, mégpedig a gyakorlatilag már működő szervezet vezetői és a Helyi Nemzeti Bizottság elnöke.

38. A Csiliznyáradi Alapszervezet megalakulásáról készült jegyzőkönyv 1950. november 14-én küldte meg a Csemadok Országos Titkársága a csiliznyáradiak részére annak a harminchárom személynek a tagsági igazolványát, akiket az alapszervezet alapító tagjainak tekinthetünk.41

54

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17.

Bábics István Bábics József Bábics Mihály Bábics Tibor Bábics Zoltán Bartalos Árpád Bartalos Imre Csicsay Lajos Csicsay Miklós Csóka Ferenc Herman Stefi Horváth Albert Horváth Gyula Horváth Rudolf Illés Pál Ivanics Mária Jankó Erzsébet

18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33.

Lendvay Mária Lendvay Ferenc Lendvay Lajos Miklós András Miklós Dezső Miklós István Miklós József Miklós Viktor Nagy Gábor Nagy Imre Nagy István Nagy Lajos Rasztgyörgy János Szakál Rudolf Sándor István Sebő Géza

10. táblázat: A Csiliznyáradi Alapszervezet alapító tagjai

39. A Csiliznyáradi Szervezet meghatározó egyéniségei, balról jobbra: Miklós Dezső (alelnök), Hölgye Ferenc és Lantódy Aurél. 55

Arról, hogy a Csilizköz további három településén Balonyban, Patason illetve Szapon mikor és milyen körülmények között jöttek létre a Csemadok alapszervezetek, erről konkrét dokumentumok nem maradtak fenn. Szapon 1952. március 18-án alapították meg a szervezetet. Az ötvenes évek második felében ezeken a településeken is működtek alapszervezetek. Hatvanöt évvel a Csemadok megalakulása után sajnos a régióban már csak három településen működik a Csemadok alapszervezet Csilizradványon, Csiliznyáradon és Patason. Sajnos úgy tűnik, hogy a hatvanöt évvel ezelőtti események, amikor a régióban csak hosszabb előkészület után jöttek létre az alapszervezetek, mintha ma is éreztetné hatását.

40. A szapi táncosok az ötvenes évek közepén

56

II/5. A Csemadok Nyárasdi Alapszervezete 1950. január 22-én körzetünkben három alapszervezet, a Csemadok nyárasdi, alistáli és a csilizradványi szervezete alakult meg. A nyárasdi alapszervezet alakuló üléséről egy részletes jegyzőkönyv maradt fenn. Ennek alapján képet kaphatunk az alakuló gyűlés lefolyásáról, ami iránt abban az időben is szokatlan érdeklődést mutatott a község lakossága. Pathó Károly, aki az alakuló ülésen a Csemadok országos titkárságát képviselte, a jelenlévők számát háromszázra becsülte. Ez a megállapítás ellentmond a jegyzőkönyvben meghatározott személyek számának (120 személy), illetve a fennmaradt jelenléti ívnek, amit 102 személy írt alá.

41. Pathó Károly beszámolója az alakuló gyűlésről Valószínűleg inkább a jegyzőkönyvet vezető Morvay Erzsébet megállapítása állt közelebb a valósághoz, mint a szervező titkár „becslése”. 57

58

42. A Csemadok Nyárasdi Szervezete alakuló üléséről készült jegyzőkönyv

59

Az alakuló gyűlés jelenléti íve több mint fél évszázad távlatából fontos dokumentum.42

60

43. Jelenléti ív a Csemadok Nyárasdi Alapszervezete alakuló gyűlésén

61

Funkció: Elnök Alelnök Titkár Jegyző Pénztáros Ellenőr

Név: Kubík Béla Pöthe András Mátéffy Miklós Morvay Erzsébet Dömény János Csölle Sándor

Foglalkozás: bognár kőműves tanító tanítónő földműves asztalos Tóth Kálmán

11. táblázat: A Csemadok Nyárasdi Szervezetének első vezetősége Az alakuló gyűlés után a Csemadok Nyárasdi Szervezete volt a járás legnagyobb alapszervezete. 160 személy töltötte ki a belépési nyilatkozatot.43 1. Ágh Lajos 2. Androvics Vince 3. Angyal József 4. BaloghJános 5. Bazsó Imre 6. Berecz Árpád 7. Berecz Géza 8. Benkovics Irén 9. Bognár Irén 10. Bognár Ferenc 11. Bognár Frigyes 12. Bognár József 13. Bognár Károly 14. Bognár Ottília 15. Bognár Mária 16. Bugár Irén 17. Bugár Dezső 18. Csirik József 19. Csölle Ilona 20. Csölle János 21. Csölle Jenő 62

22. 23. 24. 25. 26. 27. 28, 29. 30 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42.

Csölle József Csölle Mária Csölle Sándor I. Csölle Sándor II. Czimmermann István Deák Ferenc Dékány József Dorák Imre Dorzlay György Dömény János Dömény Jenő Dömény Olga Faragó Ilona Fehér Gyula Fehér József Frühwald Ferenc Gaál Ida Gaál Imre Gaál László Gaál Rozália Gaál Sándor

43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52 53. 54. 55. 56. 57 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68. 69. 70. 71. 72. 73. 74. 75. 76. 77. 78.

Gaál Vendel Gaál Vilmos Gödölle János Gráfel István Haizer József Haizer Lajos Horváth Erzsébet Horváth Mihály Ilka László Katona Eszter Katona Jolán Katona Gábor Katona Kázmér Katona Sándor Katona Mária Katona Rozália Kiss János Kiss Jenő Kiss Mihály Kiss Oszkár Kovács Gyula Kovács Péter Kovács Margit özv Kulcsár Ilona Krascsenics Árpád Krascsenics Imre Krascsenics Gyula Kubík Béla Laky Imre Laky Károly Lépes Béla Lépes Gyula Lépes József Lépes Olga Libay Ilona Libay János

79. Libay Mária 80. Libárdy Erzsébet 81. Libárdy Ferenc 82. Libárdy Gyula 83. Lőrincz Géza 84. Lőrincz Sándor 85. Lubicsek Lajos 86. Mátéffy Miklós 87. Ifj. Mikóczi Imre 88. Mikóczi Jenő 89. Mikóczy Jolán 90. Mikóczy Katalin 91. Morvay Erzsébet 92. Nagy Anna 93. Nagy Alajos 94. Nagy Árpád 95. Nagy Gyula 96. Nagy István 97. Nagy János 98. Nagy Jenő 99. Nagy Jenő II 100. Nagy Lajos 101. Nagy Péter 102. Nagy Margit 103. Nagy Rozália 104. Németh Emma 105. Németh Dezső 106. Németh Géza 107. Németh Jenő 108. Németh László 109. Németh Nándor 110. Ollári Béla 111. Ozsvald Mihály 112. Pöthe András 113. id.Rajkovics Gergely 114. ifj. Rajkovics Gergely 63

115 Rajkovics Erzsébet 116. Rajkovics Julianna 117 Rajkovics Jenő 118. Rajkovics József 119. Rajkovics József II 120. Ruman Gyula 121. Soóky Anna 122. Soóky Erzsébet 123. Soóky Erzsébet II 124. Soóky Ferdinánd 125. Soóky Mária 126. Steininger Tibor 127. Szabó Alajos 128. Szabó Ignácz 129. Szabó Imre 130. Szabó Lajos 131. Szalay Gyula 132. Szalay Sándor 133. Szinghoffer József 134. Szomolay Cecilia 135. Szomolay István 136. Takács Gábor 137. id.Tóth Kálmán

138. ifj.Tóth Kálmán 139. Török Erzsébet 140. Török Ferenc 141. Török Mihály 142. id.Vangel Ignácz 143. ifj. Vangel Mihály 144. id.Varga Béla 145. ifj.Varga Béla 146. Varga Ignácz 147. Varga Gizella 148. Varga Gyula 149. Varga Károly 150. Varga Margit 151. Várady Árpád 152. Várady Imre 153. Várady László 154. Várady Mária 155. Veszelovszky Vendel 156. Zsigárdy Julianna 157. Zsoldos Irén 158. Zsoldos József 159. Forró Géza 160. Nagy Julianna 12. táblázat: A Csemadok Nyárasdi Szervezetének alapító tagjai

44. Dömény János, pénztáros 64

Az Új Szó,1950. január 27-i számában Turi Mária „Csallóközi falu új utakon” címmel hosszú beszámolót írt a Csemadok alapszervezet alakuló gyűléséről, ahol többek közt méltatta a vendégek Kugler János és Pathó Károly felszólalását, majd ezt írja:

45. Az Új Szó tudósítása Nyárasdról

65

II/6. A Csemadok Alistáli Alapszervezete Pathó Károly országos szervező titkár 1950. január 22-én a nyárasdi alakuló gyűlés után részt vett Alistálon is a Csemadok alakuló tagsági gyűlésén. Az ő megállapítása szerint az alakuló gyűlést 50-60 személy jelenlétében tartották. Felfigyel a faluban a lakosság megosztottságára: „A Csemadokot a katholikusok szervezték, és így a reformátusok nem akarnak bekapcsolódni.” 44

46. Pathó Károly levele az alakuló gyűlésről Az alakuló gyűlést a helyi kultúrházban tartották, amit az előkészítő bizottság elnöke, Kemény Béla vezetett. A Csemadok országos szervező titkára mellett vendégként részt vett az alakuló gyűlésen Bíró Štefan (komiszár) és Sasik Jozef szakszervezeti elnök. A jelenlévőket Pathó Károly, illetve Sasik Jozef köszöntötte. Miután a jelölő bizottság által előterjesztett első vezetőség összetételét jóváhagyták, a gyűlés befejeződött. 66

Funkció: Elnök Alelnök Titkár Pénztáros Ellenőrök Vezetőségi tagok

Név: Szabó László Bartalos László Csölle Zoltán Kemény Béla Bartalos Ignác Torma Gyula Bartalos Lajos Szabó István Szabó József Vimmer József

Születési év: 1927 1927 1928 1926 1928 1924 1918 1923 1924 1924

13. táblázat: A Csemadok Alistáli Szervezetének első vezetősége

47. A kép baloldalán Szabó László, a szervezet első elnöke 67

48. A Csemadok Alistáli Szervezete ülésén készült jegyzőkönyv

68

1950 januárjában a szervezetet huszonnégy személy alapította. A korabeli dokumentumok szerint az alábbi személyek tartoztak az alapító tagok közé: 45 S.sz: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.

Név: Bartalos Ilona Bartalos Ignác Bartalos Lajos Bartalos László Cséfalvay József Csölle Aranka Csölle Ella Csölle Ilona Csölle Zoltán Kovács Margit Kuzmics Ilona Lőrincz Árpád

S.sz: 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24.

Név: Lőrincz Béla Lőrincz István Lőrincz Mihály Szabó Brigitta Szabó István Szabó László Dorák Ilona Fazekas Rudolf Kemény Béla Szalacsi László Torma Gyula Vimmer József

14. táblázat: A Csemadok Alistáli Szervezete alapító tagjai

49. Az alistáli Csemadok tagok az ötvenes években, köztük az alapító tagok: Lőrincz Béla, Bartalos Ilona 69

II/7. A Csemadok Apácaszakállasi Alapszervezete 1950. február 19-én 18.00 órai kezdettel tartotta alakuló ülését a Csemadok Apácaszakállasi Szervezete. Az előkészítő bizottság elnöke Csomor László tanító volt, aki 1950. február 14-én küldött levélben hívja meg a Csemadok országos titkárságának képviselőjét az alakuló gyűlésre.

50. Meghívó az alakuló gyűlésre 70

51. Az alakuló gyűlés jegyzőkönyve Az alakuló gyűlést a falu kultúrházában tartották. Vendégek között ott volt a Csemadok Komáromi JB titkára Sterk István, Toščak Ján (CSKP helyi szervezete), Gavlák Milán (Matica helyi szervezete, Apácaszakállasi Népművelési Központ) és Kurej Anton (a Helyi Nemzeti Bizottság elnöke). A gyűlést Vörös László vezette. A jelenlevők közül felszólalt Gavlák Milan, Sterk István, aki ismertette a Csemadok munkáját. A jelenlevők megválasztották az alapszervezet tizenkét tagú első vezetőségét. Az alakuló gyűlés a megválasztott elnök zárszavával fejeződött be, amit kultúrműsor követett. 71

Funkció: Elnök Alelnök Titkár Pénztáros Jegyző Ellenőrök Választmányi tagok

Név: Csomor Lajos Vörös László Vörös István Inczédi Jenő Gresner István Domonkos Móric Nagy Károly Hegedűs Lajos Kovács László Szabó Kálmán Szamaránszky Irén Vörös Eszter

Foglalkozás: tanító munkás munkás földműves instruktor földműves pék munkás földműves lakatos munkásnő munkásnő

15. sz táblázat: A Csemadok Apácaszakállasi Szervezetének első vezetősége

52. A Csemadok Apácaszakállasi Szervezetének emléktáblája Az alapszervezet megalakulásával egyidőben kialakult a szervezet tagsági bázisa. A Csemadok Apácaszakállasi szervezetének 64 alapító tagja volt:46 72

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32.

Bajcsi Ernő Bajcsi Johanna Bajcsi Károly Bajcsi Zoltán Bajnok Vilma Beke Lajos Beke Magda Bíró Jolán Bíró Miklós Both Lajos Blaskovics Gyula Csapi Janka Csomor Lajos Darvas Mária Domonkos Móric Dudás Miklós Farkas Erzsébet Farkas László Farkas Rózsi Ferenczi Mária Greszner István Hegedűs Lajos Huszár István Inczédi Jenő Kálmán Ilona Kiss Imre Kiss Dénes Kósa Anna Kósa Ilona Kovács László Krizsán László Kurucz Géza

33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64.

Lénárt István Majer Gizella Mikos Antal Mikos Ilona Mikos Mária Modra Teréz Nagy Károly Németh Júlia Öllős Béla Pavlik József Pongrácz Teréz Ravasz István Sárközi László id Szabó Kálmán ifj.Szabó Kálmán Szabó Gizella Szabó Margit Szamoránszky Irén Szulinka János Szulinka József Takács László Tóth Géza Veselovszky Imre Végh Ilona Vörös Árpád Vörös Eszter Vörös István Vörös Janka Vörös Jolán Vörös László Vörös Mária Vörös Zsigmond

16. táblázat: A Csemadok Apácaszakállasi Szervezetének alapító tagjai

73

53. Az alapszervezet énekkara az ötvenes években

74

II/8. A Csemadok alapszervezetek a kisfalvakban A volt nagymegyeri járás területén a Csemadok szervezetek kialakításának lehetőségére megmozdult nemcsak a nagy létszámú települések lakossága, hanem az alig néhány százfős kisfalvak magyarsága is. Ezek közé tartozott Izsap, Padány illetve Bögellő település is. Kutatásaim folyamán e települések aktivitására vonatkozólag csak töredék dokumentumokat találtam, amelyek viszont jól tükrözik az adott korszakban élők törekvéseit. 1950. november 2-án érkezett a Csemadok Országos Titkárságára az a levél, amelyben az izsapi alapiskola igazgatónője Želinská Magdaléna arról tudósít, hogy a településen „alakulóban van” a Csemadok helyi szervezete. Jelentkezőlapokat, felvilágosítást kért a titkárságságtól, illetve anyagot a kultúrműsorokhoz és az alábbi színdarabokat: Sári bíró, Leánynéző, Szökik a mennyasszony, Kecsketej. A Csemadok Izsapi Szervezete végül 1951. augusztus 15-én alakult meg. Élén hosszú évtizedeken 54. Bejelentés az alapszervezet megalakulásáról keresztül Méri Dezső állt. 75

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26.

Név: Bartalos Sándor Bozsaky Imre Csörgő Mária Hoferik Mihályné Hoferik Erzsébet Hoferik Ferenc Hoferik Ilona Hoferik Lajos Hoferik Mária Id. Hoferik Mihályné Holló József Kalmár Vitál Karácsony József Kovács András Lakatos Ferenc Méry Dezső Nagy Antal Nagy Béla Nagy Géza Nagy Jenő Nagy Katalin Nagy László Sebő Margit Varga Irén Varga Vilmos Vass Ilona

Születési év: 1919 1919 1926 1929 1933 1931 1924 1929 1933 1918 1912 1923 1930 1909 1922 1933 1931 1930 1930 1933 1938 1922 1932 1930 1930 1930

17. táblázat : A Csemadok Izsapi Szervezetének alapító tagjai47 76

A Csemadok Padányi Alapszervezete 1951. decemberében alakult. A helyi források (pénztárkönyv) megőrizték az ötvenes években az alapszervezet elnökeinek a nevét: Tomanovics Sándor, Sóka István, id. Bodó Árpád, Lábadi Aranka.48 1. 2. 3. 4. 5. 6 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22.

Név: Bartalos Janka Bögi Jenő Bögi József Bögi László Brablec János Csörgő Bertalan Halasi Árpád Iván Ferenc Iván Matild Kocsis Gyula Koton Zsigmond Kosár Imre Kosár Zoltán Lelkes Vince Lelkes Zsigmond Lipkovics Árpád Perecz Vince Ráso István Sáka Zoltán Sáka István Sáka Károly Tomanovics Sándor

Születési év: 1934 1931 1926 1931 1896 1915 1931 1933 1932 1927 1896 1934 1932 1931 1932 1933 1932 1925 1932 1920 1934 1910

18. táblázat : A Csemadok Padányi Alapszervezetének alapító tagjai 49

77

55. A padányi színjátszók

A Csemadok Bögellői Alapszervezete 1952. május 12-én alakult, első elnöke Kolber Benedek volt. Őt további öt elnök követte: Kázmér Benedek, Ollári Béla, Bögi Tibor és Csicsay Lajos. A Csemadok munkájába az ötvenes években aktívan bekapcsolódott: Bögi Ferenc, Takács István, Zsigárcsik Erzsébet. Takács Irén vezetésével színjátszó csoportja volt a szervezetnek. A szervezet fő mozgatója hosszú évtizedeken keresztül a Csicsay házaspár volt.

1. 2. 3. 78

Név: Bartalos Gyula Bögi Árpád Czighardt Ignác

Születési év: 1922 1932 1925

4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.

Czighardt Mária Csiba Lajos Egyházi Dezső Egyházi Viola Fogas Julianna Füssi Nándor Füssi Rudolf Kázmér Béla Kázmér Julianna Kosár Sándor Kosár Zoltán Nagy Benő Simon Ilona Takács Béla Takács István Zsigárcsik Gyula Zsigárcsik István

1928 1913 1926 1926 1930 1920 1926 1931 1934 1926 1928 1921 1934 1925 1932 1931 1926

19. táblázat: A Csemadok Bögellői Szervezetének alapító tagjai 50

79

II/9. A Csemadok szervezetek kialakítása a mai Komáromi járáshoz tartozó falvakban Az 1949-ben létrejött Nagymegyeri járáshoz több olyan település tartozott, ami 1960 után visszakerült a mai Komáromi járás települései közé. Ezek közé tartozott: Bogya, Csicsó, Ekel, Gellér, Kolozsnéma, Komáromfüss, Lakszakállas, Nemesócsa, Szilas, Tany. Az 19491953-as évek között az akkori Nagymegyeri járás területén ezeken a településeken is létrejöttek a Csemadok Alapszervezetek.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

Alapszervezet:

Időpont:

Lakszakállas Gellér Ekel Tany Nemesócsa Bogya Csicsó Kolozsnéma Szilas Komáromfüss

1949. június 1. 1949. október 9. 1949. október 23. 1949. október 30. 1949. december 18. 1949. december 18. 1950. január 22. 1950. április 23. 1950 1950. október 28.

Résztve Elnök: vők:

130 90 11 48

Bajcsi Ferenc Simonics Gyula Szabó Károly Vasy Antal Farkas Benő Fél Miklós Vincze Kálmán Molnár Károly

20. táblázat: A Csemadok alapszervezetek kialakulása időrendi sorrendben a Komáromi járásban 80

A Nagymegyeri járás első Csemadok alapszervezete a Csemadok Lakszakállasi Alapszervezete volt. A korabeli dokumentumok szerint 1949. június 1-jén a helyi községháza tanácstermében alakult meg az alapszervezet. Alapító tagjai: Bajcsy Ferenc, Németh János, Dvorák Vilmos, Szűcs Lajos, Halász Dénes, Rákócza Ferdi-nánd, Molnár Lajos, Both Géza, Kohút Károly, Both Elek, Várady Alajos, Angyal József, Holocsy Ferenc, Kovács Gyula, Takács Gyula, Paksi József, Benedek Mária, Csicsai Béla, Pápai Andrásné, Ifj. Benedek Károly, Póda Sándor, Polák Pál, Molnár Zsigmond.51

81

56. A Csemadok Lakszakállasi Alapszervezet alakuló gyűléséről készült jegyzőkönyv

A szervezet munkájáról 1951. szeptember 14-én jelent meg az első pozitív híradás az Új Szóban, amelyből kiderül, hogy 1951-ben már 150 tagja volt a Csemadok Lakszakállasi Szervezetének. 57. Tudósítás az Új Szóban 82

A Csemadok Ekeli Alapszervezete alakuló ülését 1949. október 23án tartotta. Az első vezetőség összetétele:52 Tisztség Elnök Alelnök Titkár Pénztáros Ellenőrök Vezetőségi tagok

Név Simonics Gyula Varjú József Fülöp Zsigmond Kúr Júlia Balogh Kálmán Lakatos György Kúr Sámuel Németh József Farkas Margit

Megjegyzés földműves munkás földműves hivatalnok munkás munkás munkás munkás munkás

21. táblázat: A Csemadok Ekeli Szervezetének vezetősége A Csemadok Tanyi Alapszervezete 1949.október 30-án alakult. Az alakuló ülésen Pálfy Antal képviselte a Csemadok országos szerveit. A szervezet első vezetősége az alábbi összetételű volt: 53 Tisztség: Elnök Alelnök Titkár Pénztáros Ellenőrök

Név: Szabó Károly Kotton János Bödők István Ifj. Szép László Keszegh Károly Ifj. Csémi Lajos

Megjegyzés: asztalos munkás szabó

22. táblázat: A Csemadok Tanyi Szervezetének vezetősége

83

58. Az alakuló gyűlés meghívója

59. A tanyi Csemadok egyik alapító tagja, Beke Vince 84

60. Az alakuló gyűlés jegyzőkönyve

85

Egy időpontban,1949. december 18-án tartották alakuló gyűlésüket a Csemadok Nemesócsai Szervezete (délelőtt), illetve a Csemadok Bogyai Alapszervezete (délután). A Csemadok Nemesócsai Szervezete első vezetősége az alábbi ös�szetételű volt:54 Tisztség: Elnök Alelnök Titkár Pénztáros Ellenőrök Választmányi tagok

Név: Vasy Antal Beke István Incédy László Vasy László Kürthy Erzsébet Döme Sándor Berecz Sándor Fazekas Margit Molnár Erzsébet Döme Vince Vasy Etel Szajkó Márton

Lakcím: Nemesócsa, 462 Nemesócsa, 91 Nemesócsa, 255 Nemesócsa, 469 Nemesócsa, 302 Nemesócsa, 467

23. táblázat: A Csemadok Nemesócsai Szervezetének vezetősége A Csemadok Bogyai Szervezetének alakuló üléséről készített jegyzőkönyvben megtalálható a szervezet első vezetősége:55 Tisztség: Elnök Alelnök Titkár Pénztáros Választmányi tagok 86

Név: Farkas Benő Puzsér Dezső ifj. Antal Lajos ifj. Antal Béla Fitos Géza Szabó Gizella

Foglalkozás: cipész földműves földműves kovács segéd traktorista földműves

Takács Eszter Végh Sarolta

földműves földműves

24. táblázat: A Csemadok Bogyai Szervezetének vezetősége Mindkét rendezvényen (Nemesócsán, Bogyán) részt vett Pathó Károly, a Csemadok országos irodájának szervező titkára, aki az alakuló gyűlésekről beszámolt az országos irodának.

61. Pathó Károly jelentése az alakuló gyűlésekről

87

A Csemadok Csicsói Szervezete 1950. január 22-én alakult 48 taggal. Az alapszervezet első vezetősége az alábbi összetételű volt:56 Tisztség: Elnök Alelnök Titkár Jegyző Pénztáros Ellenőr Ellenőr

Név: Fél Miklós Magyarics János Németh Ernő Kósa Gyula Németh András Magyarics Ferdinánd Kolocsics Károly

Foglalkozás: földműves földműves földműves asztalos földműves sofőr földműves

25. táblázat: A Csemadok Csicsói Szervezetének vezetősége

62. Fél Miklós, a csicsói Csemadok első elnöke

88

63. A csicsói Csemadok alakuló gyűlésének jegyzőkönyve 89

A szervezet első rendezvénye 1950. február 1-2-án volt, amikor a Fehér tyúk című színdarabot mutattak be. A helyi tanító ennek kapcsán felelősségre vonta a szervezet elnökét, azt állította, hogy nincs engedélye a kultúrház használatára, majd kihívta a kolozsnémai csendőrséget: „…kihallgatták a Csemadok elnököt, Fél Miklóst, vagyoni helyzete iránt érdeklődtek, jegyzőkönyvet vettek fel” - mondta el Nagy László a Csemadok központi titkárságán, 1950. február 7-én.57 A Csemadok Komáromfüssi Szervezete 1950. október 28-án alakult 43 taggal. Az alapszervezet első vezetősége az alábbi összetételű volt: Tisztség Elnök Alelnök Titkár Pénztáros Ellenőr Ellenőr Választmányi tagok

Név Molnár Károly Kovács Vilma Sándor Imre Mácsay Teréz Ifj. Bozsaki Kálmán Ham Lajos Sándor Ferenc Paksi László Varga Magdolna Kubányi Ilona Majer Éva

Foglalkozás gazdasági felügyelő tanítónő kertész hivatalnoknő munkás munkás kertész traktorista munkásnő tanítónő tanítónő

26. táblázat: A Csemadok Komáromfüssi Szervezetének vezetősége

A Csemadok Kolozsnémai Szervezete 1950.április 23-án alakult. Első elnöke Vince Kálmán volt. Az alakuló ülésről készült az alábbi jegyzőkönyv: 58

90

64. A kolozsnémai Csemadok alakuló üléséről készült jegyzőkönyv 91

II/10. A Csemadok Nagymegyeri Járási Bizottsága A Csemadok szervek kialakítási folyamatában a Csemadok Országos Elnöksége 1949. április 29-én hozott döntése értelmében először az alapszervezetek kialakítását támogatta, a járási, illetve kerületi szervek megteremtésével szemben. Ezért, amikor 1949 év első felében a járásban megalakultak az első alapszervezetek, ezek inkább önerőre támaszkodhattak. Az országos vezetés a járási szervek hiányát az időközben kiépülő országos titkárság kiépítésével próbálta helyettesíteni. Ide elsők között vette fel munkatársnak Pathó Károlyt, akinek hatáskörébe utalták 1950. januárjától a Nagymegyeri járást. Az ő munkájának is eredménye volt, hogy 1950. június 1-ig tizenöt alapszervezet jött létre 820 taggal.59 A korabeli járási szervek bizalmatlansággal követték ezt a folyamatot, amit igyekeztek lassítani és akadályozni. Erre utal Alexander Kršák, a Nagymegyeri Járási Nemzeti Bizottság elnöke és Pavel Kucharik, a Járási Népművelési Osztály vezetőjének magatartása, akik kikényszerítették, hogy Nagymegyeren két alakuló gyűlést tartsanak, megfenyegették és próbálták megfélemlíteni Beke Dezsőt, a Csemadok Ekecsi Szervezetének elnökét. A Nagymegyeri Járási Nemzeti Bizottság 1950. június 28-án kelt leveléből tudjuk, hogy az alapszervezetek megalakulása után a Nagymegyeri Járási Nemzeti Bizottság ellenőrizte az alapszervezetekhez benyújtott jelenkezési íveket és csak ezt követőleg kerültek ezek az ívek a Csemadok Országos Irodájába. Ez is jelzi a megalakuló szövetségünkkel szembeni bizalmatlanságot. Ez mellett azt a törekvést is igyekezték megakadályozni, hogy az egykori reszlovakizáltak ne léphessenek be a Csemadokba. E dokumentum alapján tudjuk, hogy 1950. június 1-ig 15 alapszervezet jött létre az akkori Nagymegyeri járásban, 820 taggal. Ebből 820-at ellenőriztek, és 766-ot küldtek el a Csemadok Országos Titkárságára.60 Tehát 54 személy Csemadok tagságát nem hagyták jóvá. 92

Ezért is vált fontossá az alapszervezetek számára egyfajta védettséget biztosító járási és kerületi szervek munkája. A Csemadok országos elnöksége 1951. január 12-én hozott határozata értelmében kezdődött el a járási választmányok megszervezése. A folyamat azonban lassan haladt előre. Az átmeneti időszakra egy-egy országos elnökségi tagot, illetve szervező titkárt bíztak meg a járásokban az alapszervezetek munkájának felügyeletére, illetve segítésére. A Nagymegyeri járásban ilyen jellegű megbízást kapott 1950-ben Pathó Károly után Bajkai Béla. A járásban az első járási titkár 1951-52 közötti időszakban Szabó Károly volt.

65. A Nagymegyeri Járási Bizottság levele 1950 júniusában a Csemadok Országos Titkárságának 93

1951-ben megszervezik a Pozsonyi kerületi titkárságot, amelyhez a Nagymegyeri járás is tartozott. Vezető titkára Szarka Béla lett, intstruktorai Benyus József és Görföl János. 1952 februárjában megtartották az első járási konfetenciát. A konferencia határozata értelmében a járásból a Csemadok Országos Bizottságába Szabó Kálmán asztalost javasolták Tanyból. A II. Országos Közgyűlés után viszont a Nagymegyeri járást Fitos Mária szövetkezeti tag és Beke Vince munkás (mindketten Tanyból) képviselte az országos szervezetben. A Csemadok Nagymegyeri Járási Titkársága fokozatosan jött létre, véglegesen 1953-ban. Ebben az évben a járási titkár Molnár Antal lett, aki Szabó Károlyt váltotta ebben a tisztségben. Az új titkár 1953. január 4-én, a kerületi titkárságra küldött levelében javasolja, a kerület intézze el, hogy a járási titkárság megkapja Nagymegyeren az időközben megszűnt járási szakszervezet irodahelyiségét.61 Az 1953-as év kezdetén küldött levélből az is kiderül, hogy a járási titkárság már rendelkezik egy motorkerékpárral. Az 1953. április 4-én tartott járási konferencia után kialakult a Nagymegyeri járás első teljes összetételű vezetősége: Funkció: Elnök Alelnök Titkár Pénztáros Kultúrfelelős Ellenőrök Választmányi tagok

94

Név: Simon Dezső Németh Imre Molnár Antal Nagy Béláné Keserű Béla Köteles János Halász Dénes Bartalos Gyula

Alapszervezet: Nagymegyer Nagymegyer Nagymegyer Nagymegyer Csicsó Nagymegyer Lakszakállas Bögellő

Foglalkozás: munkás munkás munkás EFSZ tag munkás tanfelügyelő munkás EFSZ tag

Berecz Lajos Botlik József Hagyó Sarolta Fekete Ferenc

Csilizradvány Füss Nemesócsa Gellér

EFSZ elnök üzletvezető munkásnő munkás

Ladacsi Gábor Szabó Károly Zsigmond Ferenc

Kulcsod Tany Bogya

EFSZ tag munkás munkás

27. táblázat: A Csemadok Nagymegyeri Járási Bizottsága 1953-ban

66. A Csemadok Nagymegyeri Járási Titkárságának levele 95

A Nagymegyeri járás területén,1953. augusztus16-ig további nyolc szervezet jött létre. A Csemadok alapszervezetekbe belépett tagok száma elérte az 1765 főt, tehát gyakorlatilag megduplázodott62 a járás akkori huszonhárom alapszervezetében. 1953. szeptember 19-én értékelte a Csemadok országos elnöksége a Pozsonyi kerület járási szerveinek munkáját. Szarka Béla vezető titkár megállapította, hogy „a kerületen belül a legnagyobb hiányosságok a „nagymegyeri járásnál észlelhető” 63. Ezt azzal indokolta, hogy a „nagymegyeri járásban új titkár van, amely még nincs bedolgozva”. A járás alapszervezetei közül pozitívan értékelték a Csemadok alistáli, csicsói, gelléri, tanyi, kulcsodi és füssi alapszervezeteinek munkáját.64

96

III. A Dunaszerdahelyi járás társadalmi viszonyai és a Csemadok kialakulása Az egykori Dunaszerdahelyi járás területe 499,09 négyzetkilométeren terült el. A 23 községben illetve falun 37 066 lakos élt. Ezek száma 1960-ban 41 173 volt.65 Település: Albár Baka Bős Csallóközkürt Csallóköznádasd Dercsika Diósförgepatony Dunakisfalud Dunaszerdahely Egyházkarcsa Felbár Hegyéte Királyfiakarcsa Lögérpatony Nagylúcs Nagyudvarnok Nemesabony

Összlakosság: 1 125 1 195 4 012 1 054 585 555 1 555 584 8 240 960 2 037 1 628 1 029 1 914 678 1 442 1 405

Magyarok: 968 1 155 3 796 1 041 559 520 1 494 571 6 245 933 1 922 1 355 957 1 816 655 1 387 1 173

% 86% 97% 95% 99% 96% 94% 96% 98% 76% 97% 94% 83% 93% 95% 97% 96% 83% 97

Nemeshodos Ógelle Pozsonyeperjes Szentmihályfa Várkony Vásárút

1 424 1 746 1 887 710 2 292 3 116 41 173

1 191 1 657 1 818 654 2 212 2 987 37 066

84% 95% 96% 92% 97% 96% 90%

28. táblázat: A Dunaszerdahelyi járás falvainak nemzetiségi összetétele A Dunaszerdahelyi járás településein, 1949-1953-as években 28 településen jött létre a Csemadok alapszervezete, az alábbi időrendi sorrendben: Helység: 1. 2. 3. 4. 5 6

Jelen- Elnök: levők: Dunaszerdahely 1949. október 23. Mondok Gábor Sikabony 1949. október 31. Póda Géza Diósförgepatony 1949.november 27. Leiner Sándor Pozsonyeperjes 1949 Czajlik Ferenc Vásárút 1949 Madarász Béla Kisfalud 1950. január 1. 32 Puha Gyula

7. 8 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16

Hodos Bős Cséfalva Csenke Nagyabony Várkony Mad Baka Pódafa Felső Patony

98

Időpont:

1950. január 22. 1950. február 12. 1950. február 19. 1950. február 19 1950. február 25. 1950. február 26. 300 1950. március 1. 40 1950. április 1. 32 1950. április 2. 1950. április 15.

Ta gok: 115 25 70

29

Egry Zsigmond Both Vendel Soóky Béla

46 30

Fleischmann Kálmán Csiba Nándor Bartalos Ottó Hideghéty Endre Orosz István

70 34 40 43 50

17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24 25. 26. 27. 28.

Mihályfa Királyfiakarcsa Albár Gelle Csallóköznádasd Felbár Balázsfa Olgya Egyházkarcsa Felsővámos Csallóközkürt Nagylúcs

1950. május 18. 1950. június 4. 1950. június 25. 200 1950. december 16. 1950 1951. november 25. 1951. december 22. 1952. február 10. 1952. március 9. 1952 1953. április 12. 1953. május 27.

Lelkes Elek Vámos Lajos Möhöly Lajos

37 23 21

Lelkes Imre Raij Ferenc

Csörgei István

29. táblázat: A Csemadok szervezetek a Dunaszerdahelyi járásban A járás területén az első Csemadok alapszervezetek Dunaszerdahelyen, Sikabonyban, Diósförgapatonyban, Pozsonyeperjesen és Vásárúton jöttek létre. A Nagymegyeri járáshoz hasonlóan a Csemadok szervezetek megalakulásával párhuzamosan jöttek létre a járásban a magyar tannyelvű iskolák. Ebben szerepet játszottak a magyar szervezet tagjai is. A társadalmi rendszer átalakulása után elkezdődött a gazdasági rendszer átalakítása is. A Dunaszerdahelyi járásban a hatalmi szervek nagy figyelmet fordítottak a szövetkezeti mozgalomnak.1949-ben létrejöttek az első szövetkezetek: Dunaszerdahelyen, Egyházkarcsán, Várkonyban, Madban, Gellében. A politikai hatalom igyekezett bekapcsolni a Csemadok szervezetekeket is a szövetkezetek kialakításába, ahogy erre utal az Új Szó napilap írása a II. Országos Közgyűlés előtt: „A Csemadok néhány csoportja kultúrbrigádjaival meglátogatta azokat a falvakat, ahol még nem volt EFSz megalakulva.” 66 1952-ben a járás területén létrejött a járási művelődési otthon. A kulturális élet fejlődését segítették az adott időszakban kialakított helyi kultúrházak és könyvtárak. Dunaszerdahelyen megjelent a Szocialista Falu néven kiadott újság. A centralizált poltikai hatalom igyekezett ellenőrzése alatt tartani a kialakult Csemadok szervezeteket, 99

ellenőrizte vezetőségeik összetételét és tagságát. Erről tanúskodik az Új Szó napilapban,1951-ben megjelent tudósitás a Csemadok Dióspatonyi szervezete kapcsán.67

67. Tudósítás a Diósförgepatonyi Csemadok munkájáról

100

68. Dunaszerdahelyi utcakép az ötvenes évek elején

69. Az 1951-ben megnyíló magyar középiskola tanári kara és diákjai 101

III/1. A Csemadok Dunaszerdahelyi Alapszervezetének megalakulása Hatvanöt évvel ezelőtt a mai Dunaszerdahelyi járásban, az egykori járási székhelyeken jöttek létre először a Csemadok szervezetek. Dunaszerdahelyen, fél évvel az országos szervezet megalakulása után, 1949. október 23-án, a Partizán hotel (későbbi Aranykalász hotel) nagytermében tartották az alapszervezet alakuló gyűlését. A résztvevők számát nem ismerjük, a jegyzőköny-vezető csak azt jegyezte fel, hogy „nagyszámú közönség előtt” tartották az alakuló gyűlést, illetve, hogy ezután két egyfelvonásos színmű (Özvegy Varga Ábrisné, Házasságközvetítő) bemutatása és a Csécsénypatonyi ifjúsági énekkar fellépése következett. Az esemény jelentőségét igazolja, hogy a Csemadok országos szervezetét maga a főtitkár, Fellegi István képviselte, ami Pathó Károly visszaemlékezése szerint rendkivül ritka esemény volt, mivel nem szívesen látogatta az alapszervezeteket.68 Jelen voltak a járás párt- és állami szerveinek képviselői: Karol Beck, Fehér Gábor, Nagy János, Kubík György, a HNB elnöke, viszont nem volt jelen Mondok Gábor, akit ezen a gyűlésen, az alapszervezet elnökévé választottak. Ennek okára nem találtam az írásos forrásokban magyarazatot.

70. Mondok Gábor az alapszervezet első elnöke 102

A Csemadok Dunaszerdahelyi Alapszervezetének első vezetősége az alábbi összetételű volt: 69 Tisztség: Elnök Alelnök

Név: Mondok Gábor Bugár Titusz Tölgyessy Lajos Titkár Potásch Lajos Pénztáros Orosz Péter Választmányi tagok Bédi Béla, Fehér Gábor, ifj.Matics Károly, Nagy Piroska, Neilinger Eta, Orosz Péter, Pirovits Mária, Sándor Géza, Kubík György, Weisz Mihály 30-31. táblázat: A Csemadok Dunaszerdahelyi Alapszervezetének vezetősége és alapító tagjai70 1. 2. 3 4. 5 6. 7 8. 9. 10. 11. 12. 13 14.

Név: Alföldi János Angyal János Bálint Balázs Bíró János Bertók Béla Bodi Károly Bokros László Breizer Ottó Csémy Zsigmond Cseh Gyula Drahos Tibor Drahos Tiborné Drancsik Gáspár Érsek Rezső

Foglalkozás: autószerelő traktorista munkás cipész munkás munkás munkás hivatalnok sofőr kereskedő hivatalnok varrónő munkás munkás 103

15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29 . 30 31. 32. 33 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40 41. 42. 43. 44. 104

Gálfy Ilona Garay Zoltán Görcs Piroska Hadar József Hajdú Sándor Horny Richard Horváth Mihály Juhos Zoltán Juhos Rozália Kantner Antal Kopal György Kubcsik János Lély Julianna Lövy Géza Marcell Béla Nagy Mária Nagy Zsigmond Németh Mária Orosz Irén Patócs Lajos Petes Dezső Pepsz János Pongrácz Ferenc Politzer Árpád Rácz András Sajdik Rudolf Sátor Károly Stern Ferenc Sránker Béla Sránker Béláné

hivatalnok szabó munkás munkás hivatalnok hivatalnok kőműves munkás munkás munkás munkás munkás varrónő sofőr hivatalnok háztartásbeli munkás háztartásbeli hivatalnok traktorista cipész munkás traktorista kocsmáros kőműves munkás munkás nyomdász munkás háztartásbeli

45. 46. 47 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56.

Szalay János Szigeti István Szigeti Istvánné Szalatnyai József Ticlovits Gyula Tóth Ludmilla Undeser Lajos Vida András Vida István Virágh Ferenc Zsemle Károly Bugár Géza

üzletes borbély háztartásbeli kőműves villanyszerelő hivatalnok munkás asztalos kereskedő borbély szabó munkás

71. Az egykori Hotel Partizán, ahol 1949.október 23-án megalakult a Csemadok Dunaszerdahelyi Szervezete

105

72. A Csemadok Dunaszerdalyi Alapszervezet megalakulásáról készült jegyzőkönyv 106

A szervezet megalakítását követően elsősorban az amatőr színjátszómozgalom bontakozott ki Dunaszerdahelyen, olyan rendezők vezetésével, mint Steiner Vilmos, Riedl Sándor, Kubik György, Brunner Tibor, Molnár János, Cséfalvayné Sándor Erzsébet. Az első tíz évben bemutatott színművek közül Csiky Gergely Nagymamája 33 előadást ért meg. A szervezet megalakulását követően, 1950. február 12-én tartotta első évzáró tagsági gyűlését. Mondok Gábor elnök megállapította, hogy a szervezet első négy hónapja eredményes és sikeres volt. A rendezvényről 1950. február 19-én beszámolt az Új Szó napilap is:

73. Tudósítás a Csemadok Dunaszerdahelyi Alapszervezete évzáró taggyűléséről 1950-ben 107

A városban 1951-ben nyitották meg a magyar tannyelvű középiskolát. Az épület, amelyben az iskolát elhelyezték igen rossz állapotban volt. A helyi szervezet társadalmi munkában segítette az épület rendbehozatalát, hogy a tanítás elkezdődhessen. Erről tudósított az Új Szó 1951. január 6-án. A Csemadok Dunaszerdahelyi Szervezetének megalakulása döntő módon befolyásolta a Dunaszerdahely környékén kialakult Csemadok szervezetek megszervezését. A dunaszerdahelyi Csemadok vezetői, elsősorban Mondok Gábor, Bugár Titusz, Potách Lajos, Orosz Péter segítették az új alapszervezetek kialakulását, és részt vettek azok alakuló gyűlésein, az 1950-51-es években. Mondok Gábor közreműködött a Csemadok Dunaszerdahelyi Járási Szervezetének kialakításában, aminek az 1953-as évben elnöke lett. Ekkor az alapszervezet elnöki tisztségét Bódi Károly vette át.

74. Az Új Szó tudósítása a dunaszerdahelyi Csemadok tagok társadalmi munkájáról

108

III/2. A Dunaszerdahelyi járás első községi Csemadok alapszervezetei Dunaszerdahelyen kívül, az 1949-es évben alakult meg a Csemadok sikabonyi, diósförgepatonyi és pozsonyeperjesi alapszervezete. Sikabony ma Dunaszerdahely város szerves része, 1949-ben még önálló település, ahol valószínűleg a közeli Dunaszerdahely hatására hozták létre a Csemadok alapszervezetet, 1949. október 31-én. A sikabonyiak magát a dunaszerdahelyiek által alkalmazott formát is alapul vették. Az alakuló gyűlést a Shick vendéglő nagytermében, a Dunaszerdahelyen bemutatott A Varga Ámbrisné egyfelvonásos színmű bemutatásával kapcsolták egybe. Az eseményen a járási népművelési központ vezetőjén (Beck Karol), jelen voltak a Csemadok Dunaszerdahelyi Szervezetének vezetői, Mondok Gáborral az élen. Az alakuló gyűlésen megválasztották a szervezet első vezetőségét:71 Tisztség: Elnök Alelnök Titkár Pénztáros Jegyző Választmányi tagok

Név: Póda Géza Gáspár Jenő Tősér László Csonga Ernő Molnár Géza Egry Zoltán Tősér Vince, Végh László, Egry Lajos, Angyal László, Zöld Ernő, ű Szamaránszky Károly

32. táblázat: A Csemadok Sikabonyi Alapszervezetének vezetősége 109

A szervezet alapító tagjainak száma huszonöt fő volt, ez derül ki 1950. február 20-án a Csemadok Országos Irodájának küldött jelentésből. A szervezet megalakulása után tagjai bekapcsolódtak az amatőr színjátszó mozgalomba.

75. A Csemadok Sikabonyi Alapszervezetének alapító tagjai

76. A sikabonyi színjátszók 110

77. A Csemadok Sikabonyi Szervezetének alakuló ülésén készült jegyzőkönyv

111

Az 1949-es évben a harmadik alapszervezet a járásban a Csemadok Dióspatonyi Szervezete volt. Kialakításában segítséget nyújtottak a dunaszerdahelyi szervezet vezetői, Mondok Gábor és Bugár Titusz, akik résztvettek az alapszervezet alakuló gyűlésén is. Az eseményről fennmaradt a korabeli jegyzőkönyv, amelyet Fleischer Aranka vezetett.

78. A Csemadok Dióspatonyi Szervezetének alakuló ülésén készült jegyzőkönyv 112

Az alapszervezet első vezetősége az alábbi összetételű volt:72 Tisztség: Elnök Alelnök Titkár Pénztáros Jegyzőkönyvvezető Ellenőr Ellenőr Ellenőr Ellenőr

Név: Leiner Sándor Kovács Gyula Csikós Mária Sátor Géza Fleischer Aranka Szarvas Mihály Kocor Zoltán Lelkes József Tengeri József

Foglalkozás: munkás kereskedő tanítónő földműves tanítónő munkás munkás munkás munkás

33. táblázat: A Csemadok Dióspatonyi Alapszervezetének vezetősége Az alapító tagok száma hetven fő volt. A megalakulást követően az alapszervezet első sikeres kultúrműsora a Lúdas Matyi volt, amit négy alkalommal mutattak be a községben. A Csemadok Pozsonyeperjesi Szervezete megalakulása a szervezetnél fenmaradt dokumentumok szerint 1949 évének végén történt, a szervezet első elnöke Czajlik Ferenc volt, aki 1967-ig irányította a szervezetet. Az alapszervezet megalakulásával egyidőben jött létre a színjátszócsoport Volner Tibor vezetésével.73

113

III/3. A Csemadok alapszervezetek kialakítása Dunaszerdahely vonzáskörzetében 1949 őszén létrejött a Csemadok Dunaszerdahelyi alapszervezete. Ennek pozitív visszhangja volt a Dunaszerdahely város közvetlen vonzáskörzetébe lévő településeken is. A következő év első negyedében a dunaszerdahelyi példát követték a kisfaludiak, hodosiak, a pódafaiak és a mihályfaiak is. Ezeken a településeken 1950. január 1. és április 2. között megtartották a Csemadok szervezetek alalakuló gyűlését. 1950. január 1-jére hívták össze az alakuló gyűlést Kisfaludon. A rendezvényen a harminc helyi lakoson kívül résztvett a Járási Népművelési Központ vezetője Beck Károly, illetve a Csemadok Dióspatonyi Szervezetének vezetői, akik valószínűleg megosztották tapasztalataikat a kisfaludiakkal az alapszervezet megalapításánál. A rendezvény fő szónoka a Járási Népművelési Központ vezetője volt, aki rendszeresen felügyelte a járásban az alakuló gyűlések lefolyását. A Csemadok Kisfaludi Alapszervezet első vezetőségét az alábbi személyek alkották:74 Tisztség: Elnök Alelnök Jegyző Titkár Pénztáros Ellenőr Ellenőr

Név: Puha Gyula Borbély Imre Ágh József Orbán Julianna Busnyák Péter Méry Tibor Mocsonoky László

Foglalkozás: földműves munkás cipész tanítónő kőműves kőműves kőműves

34. táblázat: A Csemadok Kisfaludi Alapszervezetének vezetősége 114

Az alapszervezet alapító tagjainak száma 29 volt, akiknek a névjegyzékét a vezetőség 1950. március 15-én az alakuló gyűlés jegyzőkönyvével együtt elküldte a Csemadok Országos Irodájának. A Csemadok Hodosi Szervezetének alakuló ülése a falu kultúrházában hasonló forgatókönyv szerint zajlott, mint a kisfaludi gyűlés. Ez a rendezvény már bizonyos sajtóvisszhangot is kapott. Ambrus Zoltán, az Új Szó február 4-i számában számol be szűkszavúan a rendezvényről. A cikkben inkább a falu ifjúsági szervezetének aktivitását dicséri. A rendezvény lefolyását Kisfaludhoz hasonlóan Beck Károly felügyelte. A résztvevők számát sem az alakuló gyűlés jegyzőkönyve, sem az Új Szó cikke nem jelölte meg pontosan. Mindkét helyen a „nagyszámú közönség” megállapítással találkozunk. Az alakuló gyűlés része volt az első vezetőség megválasztása, az alábbi összetételben: Tisztség: Elnök Alelnök Titkár Pénztáros Kultúrfelelős Sportfelelős Ellenőr

Név: Egry Zsigmond Cucz Ilona Csomor László Csomor Zoltán Hodosy Béla Somogyi Mihály Hodosy Vince Rácz Zoltán

Születési év: 1915 1919 1931 1916 1914 1916 1924 1927

35. táblázat: A Csemadok Hodosi Alapszervezetének vezetősége A Csemadok Országos Irodához beküldött anyag nem tartalmazza a vezetőségi tagok foglalkozását. Tükrözi a kort, hogy az anyagban feltüntetik: „a nyolc tagú vezetőségből négyen nem tudnak szlovákul.”

115

79. Az Új Szó beszámolója a Csemadok Alapszervezetének megalakulásáról

116

80. A Csemadok Hodosi Szervezete alakuló gyűlésén készült jegyzőkönyv A harmadik Csemadok alapszervezet Dunaszerdahely város közvetlen szomszédságában Pódafán alakult, 1950. április 2-án. Az eseményről fennmaradt jegyzőkönyv alapján ismert, hogy az alakuló gyűlést a pódafai iskolában tartották. A jelenlévő lakosok számát nem ismerjük, viszont hat személy is képviselte a politikai és állami szerveket. A Csemadok küldetését ebben a faluban is Beck Károly, a Járási Művelődési Központ vezetője mutatta be az alapszervezet ötven fős tagságának. Közülük heten vallották magukat szlovák nemzetiségűnek. Ők valószínűleg az egykori reszlovakizáltak közül kerültek ki. Az alapszervezet vezetőségének összetétele is figyelemre méltó. Egyrészt az a tény, hogy többségében a fiatal korosztály alkotja. Orosz István elnök alig töltötte be huszadik életévét. Másrészt a vezetőség meghatározó személyiségei értelmiségi származásúak voltak. Ez ebben a korban ritka jelenség volt. A szervezet vezetőségét az alábbi személyek alkották:

117

Tisztség Elnök Alelnök Titkár Pénztáros Ellenőr Ellenőr Választmányi tagok

Név Orosz István Vércse István Kovács Mihály Janiga István Mátyás Irén Orosz Tibor Rózsa Árpád Csiba József Mátéfi István Benkovszky László Rózsa Rozália Katona Mária Takács Jusztina

Foglalkozás főiskolai hallgató főiskolai hallgató főiskolai hallgató sofőr munkás földműves munkás szabó munkás munkás munkás háztartásbeli háztartásbeli

Szül. év 1929 1932 1930 1927 1933 1931 1921 1924 1927 1927 1932 1930 1926

36. táblázat: A Csemadok Pódafai Alapszervezetének vezetősége A körzet negyedik Csemadok alapszervezete Szentmihályfán jött létre, 1950. május 18-án. Az alakuló gyűlés lefolyásában ebben a községben is aktív szerepet vállaltak a Csemadok Dunaszerdahelyi Alapszervezet vezetői, Mondok Gábor és Patóch Zoltán, akik valószínűleg segítséget nyújtottak a rendezvény előkészítésében is. 1950. június 2-án ők számoltak be az Új Szóban az eseményről. Az alakuló gyűlésen megválasztották az alapszervezet első vezetőségét, amelynek élén Lelkes Elek munkás állt. A rendezvényen megjelent személyek pontos számát nem ismerjük, a jegyzőkönyvben nem tüntették fel. Viszont pontos jegyzék készült az alapító tagokról, azok személyi adatairól. Az alapszervezetet harminchét szentmihályfai Csemadok tag alapította. A dunaszerdahelyi Csemadok vezetőin kívül, Szentmihályfán más vendég, a járási szervek képviseletében, nem jelent meg az alakuló gyűlésen.

118

Tisztség Elnök Alelnök Titkár Jegyzőkönyvvezető Pénztáros Ellenőr

Név Lelkes Elek Kiss József Füle Ilona Kiss Sándor Mandák Aranka Iván Gizella

Foglalkozás munkás tanító tanítónő munkás hivatalnok munkásnő

Szül. év 1911 1924 1929 1930 1929 1931

Ellenőr

Kosár Vince

munkás

1929

Választmányi tagok

Lelkes László Harsányi Gyula Farkas Pál

földműves munkás munkás

1931 1931 1931

37. táblázat: A Csemadok Szentmihályfai Alapszervezetének vezetősége Hatvanöt év távlatából is pozitívan kell értékelni, hogy a Csemadok Dunaszerdahelyi Alapszervezete aktív szerepet vállalt Dunaszerdahely közvetlen környékén a négy Csemadok alapszervezet kialakításában. Sajnos ezek az alapszervezetek, a Csemadok Hodosi Szervezetén kívül 1989 után a térségben megszűntek.

81. Nemeshodosban 2014-ben a Csemadok felújította a dőrejárás hagyományát. 119

III/4. A bősi körzet Csemadok szervezeteinek megalakulása Az egykori Dunaszerdahelyi járás két legnagyobb falujában, Bősön és Várkonyon 1950 februárjában alakult meg a Csemadok alapszervezet. Először Bősön, 1950. február 12-én volt a Csemadok alakuló gyűlése. Az eseményről vezetett jegyzőkönyvből nem derül ki, hogy az alakuló ülést hol tartották és hányan vettek rajta részt. Viszont névszerint ismerjük az alakuló gyűlés vendégeit, köztük Pató Károlyt, a Csemadok országos szervező titkárát is. Az alakuló ülés nagyrészét a vendégek felszólalása, az alapszabály ismertetetése, illetve a szervezet első vezetőségének megválasztása töltötte ki. Tisztség:

Név:

Foglalkozás:

Elnök Alelnök

Both Vendel Fenes András Glatz Nándor Glatz Zsuzsanna Kun János Bodó Erzsébet Bodó Rezső Józan Lajos

mészáros földműves földműves háztartásbeli kovács tanitónő traktorista reform. lelkész

Varga János Szénássi Gyula Pecár Béla Zsákovics József

munkás földműves földműves földműve

Titkár Pénztáros Kulturális felelős Sportfelelős Választmányi tagok

38. táblázat: A Csemadok Bősi Alapszervezetének vezetősége 120

Szül. év: 1908 1907 1902 1917 1921

82. A Csemadok Bősi Alapszerveze üléséről készült jegyzőkönyv 121

Az alapszervezetet negyvenhat személy hozta létre. Az alapszervezet megalakulása után elsősorban az amatőr színjátszó mozgalomba kapcsolódott be. A bemutatott színművek rendezői között volt: Bodó Béla, Varga Mihály, Csicsai Imre, Horváth Endréné, Gajdos István. A bősi színjátszók fellépéséről a Matador üzemben hírt adott az Új Szó 1950. június 30-án:

122

83. A Ludas Matyi, az első bemutatott színmű A szervezet munkájának második fontos területe az ötvenes évek elején a néptáncmozgalom volt. Ebben az időszakban Both Vendel 1951. január 14-ig állt a szervezet élén, akit Fenes András váltott fel. Az ő vezetésével dolgozott a szervezet 1955-ig.

123

84. A tánccsoport munkájáról adott hírt 1951. december 6-án, Szabó Rezső

124

85. A Csemadok Bősi Szervezetének otthona A Csemadok Bősi Szervezete megalakulását követően rövid időn belül, 1950. február 26-án, Várkonyban is létrejött a Csemadok alapszervezete. Bagota István a Csemadok Országos Irodának küldött jelentésében számol be az eseményről. E szerint a jelentés szerint háromszáz személy vett részt az alakuló ülésen, amire talán nem volt példa az országban. Egy másik forrás75 utal arra, hogy az alakuló ülést a szervezet tagjai az „Öreg kulák“ című színmű bemutatásával kapcsolták egybe. A jelentés mellé csatolták az előkészítő bizottság összetételét, amelynek az elnöke Csiba Nándor munkás volt. Az előkészitő bizottságnak 34 tagja volt, akiket a Csemadok Várkonyi Alapszervezete alapító tagjainak is tekinthetünk. Közéjük tartozott az elnökön kívül76: Jerábek Ignác, Németh Ernő, Matús Lőrinc, Szeif Géza, Nagy Jolán, Horváth Magda, Sós Terézia, Sós József, Matlák István, Méri János, Földes Ferenc, Gutaj 125

József, Farkas László, Sóki Imre, Sóki Ferenc, Lakatos Erzsébet, Both Sándor, Oravec Margit, Máté Katalin, Gajdacsi István, Hegedűs Gyula, Képesi Julianna,Vízi Zoltán, Oravec Júlia, Fekete Erzsébet, Nagy Irén, Képesi Erzsébet, Kovácsik Pavla, Nagy Árpád, Jerábek Antonín, Lakatos Teodor és Sós József. Bagota István jelentése alapján ismert a szervezet első elnöke, Németh Ernő, borbély, titkára Lakatos Tibor földműves volt.

126

86. A Csemadok Várkonyi Szervezetének alapító tagjai Ennek alapján meg kell cáfolni a várkonyiak 1989-ben közölt állítását, amely megjelent a „Múltunk és jelenünk“ című kiadványunkban: „Alapszervezet 1962-ben alakult, első elnöke Végh Béla volt.“ 77 Ezt az állítást úgy lehet pontosítani, hogy 1962-ben újra kellett szervezni az alapszervezetet, amelynek okait nem ismerjük. 127

87. A várkonyi színjátszók az ötvenes években

128

III/5. A Csemadok alapszervezetek a Dunaszerdahelyi járás kisfalvaiban A Dunaszerdahely és környéke, valamint a járás nagy falvai mellett, az 1950-es év első felében további öt, túlnyomórészt kis létszámú településen jött létre Csemadok alapszervezet. Ezek közé tartozott: Cséfalva, Mad, Baka, Királyfiakarcsa és Albár. Ezek közül elsőnek Cséfalván, 1950. február 19-én tartották a szervező-alakuló gyűlést. Az eseményről fennmaradt jegyzőkönyvből tudjuk, hogy ide is ellátogatt Beck Károly, a Járási Népművelési Központ vezetője. A Csemadok szerveket Puha Vince képviselte. Az ünnepi beszédeket irodalmi betétek (versek) egészítették ki. Cséfalván Szabó Józsefné tízgyermekes anya, illetve Cséfalvay József, a HNB elnöke köszöntötte az alakuló gyűlés résztvevőit, akik megválasztották a szervezet első vezetőségét.78 Az alapító tagok száma 40 volt. Tisztség: Elnök Alelnök Titkár Pénztáros Ellenőr Ellenőr

Név: Soóky Béla Soóky János Cséfalvay István Szabó József Csomor Vince Cséfalvay Nándor

Foglalkozás: traktorista kőműves hivatalnok ács munkás földműves

39. táblázat: A Csemadok Cséfalvai Alapszervezetének vezetősége Cséfalvához hasonló kis település Mad. A településen 1950. március 1-jén jött létre a Csemadok alapszervezete a falu tanítónője, Olga Sanovská szervezésében. Az alakuló gyűlésen részt vett a 40 alapító tag. Vendég a rendezvényen nem volt. 129

A Szervezet mukáját az alábbi összetételű vezetőséggel kezdte meg:79 Tisztség: Elnök Alelnök Titkár Jegyzőkönyvvezető Pénztáros Ellenőr Ellenőr

Név: Bartalos Ottó Nagy Géza Csóka Dezső Bogyay Ferenc Lubinszki Tibor Kovács István Bartalos Béla

40. táblázat: A Csemadok Madi Alapszervezetének vezetősége

130

88. A Csemadok Madi Alapszervezetének alapító jegyzőkönyve és alapító tagjai

131

Baka település már a közepes nagyságú falvak közé sorolható a Dunaszerdahelyi járásban. Lakóinak száma 1195 volt az ötvenes években. A faluban 1950. április 1-jén tartották a Csemadok alapszervezetének alakuló gyűlését, ahol a 43 alapító tag közül 32-en jelentek meg. A vendégek között ott volt a Csemadok Dunaszerdahelyi Járási Bizottságának elnöke, Mondok Gábor is. A politikai jellegű felszólalások mellett itt is több szavalat hangzott el és ismertették a Csemadok alapszabályzatát. A szervezet vezetőségét az alábbi összetételben hagyták jóvá: Tisztség: Elnök Alelnök Titkár Pénztáros Kulturális felelős Gazda Ellenőr Választmányi tagok

Név: Hideghéty Endre Tóth István Rácz László Somogyi László Kovács Zoltán Ambrus Vince Jandura Ignác Fenes István Matus Ferenc Nogell Béla Kovács Ignác Nagy Mária Szedlák Mária Zsemle János Jandura Béla Onódi Imre

Foglalkozás: molnár földműves tanító földműves mészáros napszámos kovács napszámos napszámos földműves molnár varrónő nevelőnő földműves tanonc napszámos

41. táblázat: A Csemadok Bakai Alapszervezetének vezetősége A szervezet megalakulását követő évben létrejött a színjátszócsoport, Kovács Zoltán vezetésével.Több sikeres bemutatójuk volt, köztük a Cigány, Karikagyűrű, Sárga csikó című színművek. 132

133

89. A Csemadok Bakai Alapszervezete alakuló ülésének jegyzőkönyve és alapító tagjai Királyfiakarcsa településen, 1950. június 4-én, Cséfalvay Mária szervezésében tartották meg a Csemadok alapszervezetének alakuló gyűlését. Mellette Pavlov, a Helyi Nemzeti Bizottság elnöke köszöntötte a jelenlevőket, akik számát nem tüntették fel a jegyzőkönyvben. A járási politikai szervek képviselői nem voltak jelen az alakuló gyű134

lésen. A szervezetet 23 tag alapította, amelynek első vezetőségét az alábbi fiatal személyek alkották: Tisztség: Elnök Alelnök Titkár Jegyző Pénztáros Ellenőr Ellenőr

Név: Vámos Lajos Gágo Béla Szemes Ferenc Kardos Rudolf Erdős Béla Cséfalvay Mária Ambrovits Katalin

Foglalkozás: asztalos munkás üzletvezető

tanítónő tanítónő

Születési év: 1922 1922 1917 1925 1925 1928 1927

42. táblázat: A Csemadok Királyfiakarcsai Alapszervezetének vezetősége

135

90. A Csemadok Királyfiakarcsai Szervezetének alapító tagjai Albáron, rendkívül nagy érdeklődés mellett tartották a Csemadok alakuló gyűlését, 1950. június 25-én. Az alakuló ülésen részt vett Pathó Károly, a Csemadok országos szervező titkára. Az ő általa készített jelentésből kiderül, hogy kétszázan voltak jelen az 1125 lakosú faluban. A szervező titkár a jelentésében megjegyzi, hogy a jelenlévők többsége nő volt, akik nem ismerték a Csemadok küldetését, ezt egy ifjúsági szervezetnek gondolták. A település politikai vezetése csak szlovák polgárokból állt, akik támogatták az alapszervezet megalakítását. A nagyszámú jelenlévő ellenére a 136

szervezet alapító tagjainak a száma alacsony volt. Huszonegy személy lett alapító tagja az alapszervezetnek. Tisztség: Elnök Alelnök Titkár Pénztáros Ellenőr

Név: Möhöly Lajos Bíró József Egyházi Béla Boráros Margit Havlik Sándor Mészáros Péter

Foglalkozás: tanító tanító munkás háztartásbeli ács munkás

43. táblázat: A Csemadok Albári Alapszervezetének vezetősége

91. A Csemadok Albári Szervezetének alapító tagjai 137

92. Pathó Károly jelentése az Albári Csemadok alakuló üléséről

138

A Dunaszerdahelyi járás területén, a jellemzett időszak utolsó évében, 1953-ban jött létre a Csemadok Lúcsi Szervezete. A fennmaradt jegyzőkönyv szerint 1953. május 24-én tartották az alakuló gyűlést, amelyet Takács Irén tanítónő szervezett meg, és huszonnégy személy vett részt rajta. Az alakuló gyűlésen választották meg az alapszervezet első vezetőségét az alábbi összetételben: Tisztség: Elnök Alelnök Titkár Pénztáros Kultúrfelelős Ellenőr

Név: Beke Emma Rácz Gyula Takács Irén Mészáros Gyula Hornyák Ilona Neilinger Dániel Mészáros Imre

Foglalkozás:

tanítónő

44. táblázat: A Csemadok Lúcsi Alapszervezetének vezetősége

139

III/6. A Csemadok Dunaszerdahelyi Járási Bizottsága A Dunaszerdahelyi járás területén 1949-1953 között 28 alapszervezet jött létre. Ezek egy részénél, 16 alapszervezetnél fennmaradt az alakuló gyűlés körülményeit rögzító jegyzőkönyv a Csemadok Országos Levéltárában, amely a Somorjai Fórum Intézet levéltárában kutatható. Ennek alapján dolgoztam fel ezt folyamatot az előző fejezetekben. Az alapszervezetek egy másik csoportjánál (12 alapszervezet) ezt nem találtam. Ezért itt egy másik forrást használtam fel, részben a korabeli sajtót (Új Szó), részben az 1989-ben megjelent Múltunk és jelenünk című kiadványt, amely annak idején az alapszervezetek által biztosított forrásokra épült. A Dunaszerdahelyi járás területén is csak fokozatossan, 1951-ben épült ki a járási szervezet. A megelőző időszakban az első alapszervezetek munkáját a Csemadok Dunaszerdahelyi Alapszervezete, és annak vezetői, Mondok Gábor elnök, Patoch Zoltán és Orosz Péter segítették. 1953 februárjában a járás területén is megtartották az első járási konferenciát. Ezt követőleg a járás első Csemadok titkára Tarcsi Imre lett.1953-ra a járás területén is kialakult a Csemadok Dunaszerdahelyi Járási Bizottsága az alábbi összetételben:80 Funkció: Elnök Alelnök Titkár Pénztáros Ellenőrök

140

Név: Mondok Gábor Patassy István Tarcsi Imre Havran Ferencné Bódi Károly Horváth Aranka

Alapszervezet: Dunaszerdahely Dunaszerdahely Nagymegyer Dunaszerdahely Dunaszerdahely Dióspatony

Foglalkozás: kőműves munkás kőműves háztartásbeli munkás háztartásbeli

Kultúrfelelős Szabados László Választmányi tagok Ambrus Ottília Ivanics László Lukács Emília Kósa Margit Kotrba Béla Miklós Péterné Szúri Erzsébet Takács Irén

Dunaszerdahely Bős Mihályfa Baka Nádasd Balázsfa Felsőpatony Dunaszerdahely Nagylúcs

munkás tanítónő bognár EFSz tag tanítónő EFSz tag EFSZ tag tanítónő tanítónő

45. táblázat: A Csemadok Dunaszerdahelyi Járási Bizottsága 1953-ban A járási konferencia a Csemadok Országos Tanácsába Mondok Gábort javasolta, mint a járási szervezet elnökét.

93. Beszámoló a Csemadok Dunaszerdahelyi járási konferenciájáról 141

A Csemadokról szóló 1949-1953 közötti híradásokat kutatva az Új Szóban, meglepődtem, amikor az 1952. június 14-én megjelent híradás arról számolt be, hogy Bősön,1952. június 15-én, a kastélyparkban a Csemadok Dunaszerdahelyi Járási Bizottsága járási Csemadok napot szervez. Csandal István, a cikk szerzője a rendezvény beharangozójában arról tájékoztat, hogy itt fellépnek a dunaszerdahelyi, dióspatonyi, nagyabonyi, felsőpatonyi, balázsfai, és bősi kultúrcsoportok. Az esti órákban a bősi kultúrcsoport bemutatja a Szabad szél című operettet. A dokumentum alapján így ezt a rendezvényt méltán tekinthetjük a Csemadok Dunaszerdahelyi járás mai napig is évente megtartott legnagyobb járási rendezvénye, a Csemadok Járási Kulturális Ünnepély és Szövetkezeti Nap kezdetének. Ennek alapján viszont állítható, hogy ezt a járási rendezvényt nem 53. alkalommal, (ami 1961-ben volt), hanem 62. alkalommal rendezzük 2014-ben!

94. Az első Csemadok járási nap Bősön 1952-ben 142

A Dunaszerdahelyi járás területén az új alapszervezetek többségénél a megalakulást követően az első kultúrcsoport a színjátszócsoport volt. Ezzel függ össze, hogy a Csemadok Dunaszerdahelyi Járási Szervezete, 1950. márciusában megszervezte a színjátszók járási seregszemléjét, ami talán a mai Dunaszerdahelyi járás területén az első Csemadok által szervezett, járási kulturális rendezvény volt. Az eseményről az Új Szó 1950 március 18-i számában Bagota István, kerületi instruktor számolt be.

143

95. A Csemadok színjátszócsoportjainak találkozója A Csemadok dunaszerdahelyi járási szervezete az ötvenes években a pozsonyi kerületi titkársághoz tartozott. 1953. szeptember 19-én értékelte a Csemadok országos elnöksége a Pozsonyi kerület járási szerveinek munkáját. Szarka Béla vezető titkár megállapította, hogy: „A Dunaszerdahelyi járás vezetősége munkája állandóan javul. A járási szervezet vezetősége fejt ki legjobb munkát a kerületben. A járási vezetőség tagjai közül ki kell, hogy emeljem Mondok, Patassy és a járási titkárunk minkáját, akik komolyan veszik a Csemadokra háruló feladatokat”.81

144

IV. A Somorjai járás lakossága és a Csemadok kialakulása Az egykori Somorjai járás területén 33 községben, illetve 1 városban 32 576 lakos élt. Közülük 22 787, lakosság 70% vallotta magát magyar nemzetiségűnek 1960-ban.82 Település: Bacsfa Béke Csallóköztárnok Csölle Csallóközcsütörtök Dénesd Doborgaz Éberhard Erzsébetmajor Fél Felsőjányok Gálháztanya (Sárrét) Gútor Macháza Misérd Nagylég Nagymagyar Nagypaka

Összlakosság: 631 423 634 887 1525 646 634 1198 517 1872 715 458 733 244 847 2040 2899 904

Magyarok: 466 372 489 174 1322 154 628 827 15 1262 680 157 511 157 53 1612 2250 441

% 74% 88% 77% 20% 87% 24% 99% 69% 3% 67% 95% 34% 70% 64% 6% 79% 78% 49% 145

Nagyszarva Nemesgomba Németsók Olgya Pozsonycsákány Sárosfa Somorja Szemet Tejfalu Tonkháza Torcs Úszor Vajka Vitény Vők

739 435 441 302 589 767 4864 664 1171 2152 424 598 1011 288 324 32576

686 351 157 290 490 732 3424 326 1013 2006 68 298 959 103 314 22787

93% 81% 36% 96% 83% 95% 70% 49% 87% 93% 16% 50% 95% 36% 97% 70%

46. táblázat: A Somorjai járás településeinek nemzetiségi összetétele A Somorjai járás 33 településén 1949-52 között 21 településen jött létre a Csemadok alapszervezete, az alábbi időrendi sorrendben:

1. 2. 3. 4. 5. 6.

146

Helység:

Időpont:

Somorja Gútor Sárosfa Nagypaka Bélvata Tejfalu

1949. április 3. 1949. december 5. 1950. január 15. 1950. február 19. 1950. február 7. 1950. március 26.

Jelenlevők: 46

Elnök:

Tagok száma: 221 70

Patócs Gábor Tóth Ferenc Czére István Haramia János 40 Németh Árpád 52

7. 8. 9. 10. 11.

Alsójányok Úszor Fél Szemet Csallóközcsütörtök 12. Nagylég 13. Illésháza 14 Gomba 15. Vajka

1950. április 9. 1950. április 10. 1950. április 30. 1950. május 14. 1950. május 20. 1950. május 21. 1951. január 14. 1951. március 25. 1951.szeptember 23.

Kiss Dezső

16. Béke

1951

17. 18. 19. 20. 21.

1951 1952. március 10. 1952. március 23. 1953. augusztus 8. 1953.október 16.

Szabados András Bódis József

Csenke Olgya Tonkháza Nagyszarva Tárnok

44 82

Bugár József Rácz Imre Valacsay Ferenc Szíjjártó Károly Horváth Péter

42 57 51 40

Maris Ilonka Méri Lajos

Kósa Sándor Horváth László Szitás Imre

47. táblázat: Az első Csemadok szervezetek a Somorjai járásban A 21 szervezet közül tizenkettőnél (Somorja, Sárosfa, Gútor, Nagypaka, Tejfalu, Alsójányok, Úszor, Fél, Szemet, Csallóközcsütörtök, Nagylég, Tárnok) maradtak fenn az alakulási folyamat írásbeli dokumentumai (jegyzőkönyvek), négy szervezet esetén (Illésháza, Olgya, Vajka, Gomba) a Csemadok Országos Irodája kimutatása alapján83 közlöm az alapszervezet megalakulásának időpontját, négy szervezetnél pedig (Nagyszarva,Tonkháza, Béke, Csenke) a Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya 1989-es kimutatása alapján.84

147

96. Az Új Szó tudositása 1950. május 25-én a Csemadok Légi Szervezetének megalakulásáról 148

IV/1. A Csemadok Somorjai Alapszervezetének megalakulása Járásunkban az első Csemadok szervezet Somorján jött létre 1949. április 3-án, ami országos viszonylatban is figyelemreméltó tény volt. Abban az időben ez volt az ország harmadik Csemadok szervezete, Érsekújvár és Muzsla után. A somorjai Csemadok szervezetet megalakító bizottság Patócs Gábor vezetésével,1949. március 15-én megkoszorúzta a Pipagyújtónál lévő emlékművet, és 1949. április 3-án az akkori Slovan mozi üléstermében megtartották a Csemadok alapszervezetének alakuló ülését. A gyűlést Konrád József vezette. A járási állami szervek, elsősorban a járási kulturális szerveinek képviselői (Vladimír Manica, Greisinger Ferenc) is megjelentek. A korabeli jegyzőkönyv nem tartalmaza a megjelent alapító tagok számát. A szervezetnek 221 alapító tagja volt. Az alakuló gyűlésen választották meg a szervezet első vezetőségét, amelyet Patócs Gábor vezetett. 97. Patócs Gábor a Csemadok Somorjai Alapszervezetének első elnöke 149

Tisztség: Elnök Alelnök Titkár Pénztáros Ellenőr Cséfalvay Emília Választmányi tagok

Név: Patócs Gábor Szívos József Konrád József Balheim Gyula Bartal János tisztviselő Sipos Ernő Bartal Jánosné Kaluz Károly Molnár Gyula Gyurkovics Ferenc Engel József Kocsis Károly

Foglalkozás: politikai dolgozó munkás hivatalnok hivatalnok cipész

48. táblázat: A Csemadok Somorjai Szervezetének első vezetősége A vezetőség megválasztása után, Konrád József az Csemadok alapszabályával ismertette meg a jelenlevőket. Az alakuló gyűlést tizenhét programpontból álló kultúrműsor zárta. Ebben fellépett a Somorjai Tűzoltózenekar, Limpár Pál karnagy vezetésével, a helyi magyar tanulóinak énekkara, tánckara, Sárközy Ferenc és cigányzenekara, a Csemadok szervezet alkalmi énekkara és tánckara, Sipos Jenő, Gober Éva, Schmidt Márta, Sidó Irma, Somorjai József versmondók és Cséfalvay Kató énekes. 98. Konrád József a szervezet első titkára 150

99. A Csemadok Somorjai Szervezete alakuló üléséről készült jegyzőkönyv 151

152

100. Az alapító tagok jegyzéke Somorján 153

A szervezet megalakulása után különböző vádakkal próbáltak az új vezetőséget lejáratni. Ezek közül az egyik az volt, hogy nem akarnak együttműködni a Somorjai Ifjúsági Szervezettel.85 Emellett a szervezet elnöke ellen is elindult egyfajta támadás. Pathó Károly visszaemlékezése szerint Patócs Gábor az egyike volt azoknak (a gútai Tánczos Istvánnal és a komáromi Pálfy Antallal együtt), akiket 1951-ben opportunistának minősített a Csemadok országos vezetése.86 Mindez bizonyára összefüggött azzal, hogy Somorján 1951. július 3-án a Csemadok Somorjai Alapszervezete teljes vezetőségét leváltották. A 40-50 tag jelenlétében tartott tagsági gyűlésen csupán „5-6 személy állt ki Patócs mellett“ olvasható a tagsági gyűlésről készült jegyzőkönyvben.87 Az alapszervezet új elnöke Füle Lajos, titkára Uhercsik Lajos lett. 1952-ben Ferenczi Lajos lett a szervezet elnöke. Presinszky Lajos a Hűség a küldetéshez megjelent könyvében így jellemzi a Csemadok Somorjai Szervezet munkáját az indulás évében: „Az alakulás évében, november 6-án, Petőfi estet szerveztek, amelyen 300-an vettek részt. A sikeres estet követően november 9-én, toborzónapot tartanak, és 320 új tagot nyernek meg a Csemadoknak. Ősszel három esztrádműsort mutatnak be. A Csemadok énekkara Sípos Jenő és Gyurkovits Ferenc vezetésével 1949. november 17-én alakult meg 35 taggal. December elején Szmritnik Margit irányításával létrejött a szervezet 12 tagú tánccsoportja. Néhány hónap alatt, szinte a semmiből, három művészeti csoport alakult.” 88 101. A színjátszó csoport plakátja 154

102. A Csemadok Somorjai Szervezetének munkájáról 1952-ben 155

103. Beszámoló a somorjai színjátszók sikeréről

156

IV/2. A Csemadok alapszervezetek megalakulása Somorja környékén A Csemadok Somorjai Szervezetének megalakulására bizonyára pozitívan hatott a város környékén lévő három település, Tejfalu, Úszor és Sárosfa magyar lakosságának aktivitására. Mindhárom településen még 1950 első negyedében létrehozták a Csemadok alapszervezetét. Ha az időrendi sorrendet nézzük, elsőként a somorjai példát Sárosfán követték, ahol 1950. január 15-én jött létre a Csemadok alapszervezete. A Csemadok országos levéltárában fennmaradt az alakuló ülés jegyzőkönyve. Ennek alapján tudjuk, hogy az alapszervezet megalakulását Czére István, mint az előkészítő bizottság elnöke készítette elő, a Csemadok Somorjai Szervezete támogatásával. Az alakuló gyűlésen részt vett Patócs Gábor és a kultúrműsorban is közreműködött a Somorjai énekkar. Az alakuló ülésen a jelenlevőkkel (számukat a jegyzőkönyvben nem tüntették fel) ismertették az alapszabályzatot és megválasztották a szervezet első vezetőségét: Tisztség: Elnök Alelnök Titkár Pénztáros Ellenőr

Név: Czére István Csölle Ferenc Fejes Lajos Fejes József Albert István Magyarics István

Foglalkozás: földműves munkás munkás munkás gépkocsivezető munkás

49. táblázat: A Csemadok Sárosfai Szervezetének első vezetősége 157

A szervezet alapító tagjai: Fejes József, Fejes Lajos, Földes Bálint, Gódány Lajos, Jánoska András, Magyarics istván, Majer József, Majer Tamás, Marcel Zoltán, Nagy Antal, Nagy Péter, Németh Lajos, Papp Ernő, Pék Ilona, Pék Sándor, Puha László, Szerda Ferenc, Vaczulka Irén, Vaculka István, Molnár Vince, Nagy István, Nagy Margit, Nagy Mihály, Pöthe Lajos, Szalay Ferenc, Szalay Frigyes, Szalay József, Sárosfai Júlia, Sárosfai Zsuzsa, Holocsi Erzsébet, Csölle Erzsébet, Csölle Sándor, Érsek Béla, Érsek Endre, Fejes István, Fenes Irma, Majer Anna, 104. Czére István a szervezet első elnöke Méri Lajos, Albert István, Andrejkovics László, Bohum László, Czére István, Cservenka István, Csölle István és Érsek Frigyes. Összesen 45 személy. A Csemadok Sárosfai Szervezetének megalakulása után létrejött első kultúrcsoportja, a sárosfai szinjátszócsoport. 1951 májusában a Harag című színmű betanításáról hírt adott az Új Szó, 1951.május 18-án.

158

159

105. A Csemadok Sárosfai Alapszervezetének alakuló üléséről készült jegyzőköny 160

106. A sárosfai színjátszók bemutatójáról 161

Tejfalun, amely ma már Somorja része, a Csemadok alapszervezet megalakításának szándékáról Végh Lídia tanítónő értesítesítette a Csemadok országos vezetőit. A faluban 1950. március 28-án alakult meg a Csemadok Tejfalusi Alapszervezete. Az alakuló gyűlésen a járási és a helyi politikai szervek képviselői is megjelentek. A vendégek között a Csemadokot a somorjai alapszervezet vezetői (négy személy) képviselték, Patócs Gábor vezetésével. A gyűlést Sipos Jenő vezette. Walter Gyula, a járási népművelési központ képviselője ismertette a jelenlevőkkel a Csemadok alapszabályát. Az alakuló gyűlés résztvevőinek számát az ott készült jegyzőkönyv nem tartalmaza, viszont ismerjük a Csemadok alapító tagjainak névsorát. (52 személy). Az alakuló gyűlésen létrejött első vezetőség az alábbi összetételű volt: Tisztség: Elnök Alelnök Titkár Kultúrfelelős Pénztáros Ellenőr Választmányi tagok

Név: Németh Árpád Kovács Lajos Csóa Ferenc Végh Lídia Bódis Ferenc Szabó József Grosz Mihály Sáringer Péter Szamaránszky János Zelinka Vendel Id. Takács István Boló Lajos

Foglalkozás: hivatalnok szabó munkás tanítónő hivatalnok munkás munkás kisgazda munkás munkás kisgazda kisgazda

50. táblázat: A Csemadok Tejfalusi Szervezetének első vezetősége

162

163

107. A Csemadok Tejfalusi Alapszervezete üléséről készült jegyzőkönyv

164

108. A Csemadok Tejfalusi Alapszervezete alapító tagjai

109. Az Új szóban 1950. május 20-án megjelent beszámoló Somorjától 4 km-re található Úszor község, ahol 1950. április 10165

én jött létre a Csemadok alapszervezete. Megalakulásánál ebben a községben is közreműködtek a somorjaiak. Patócs Gábor képviselte az alakuló ülésen a Csemadok központi szerveit. A szervezetet 57 alapító tag hozta létre, első elnöke Rácz Imre volt. Az alakulás időszakában a falu 50% volt magyar nemzetiségű. A későbbi időszakban jelentősen megnőtt az ide beköltözött szlovák nemzetiségűek száma, amelynek hatására jelenleg csak 32 %-os ( 310 fő) az itt élő magyarok száma. A Csemadok alapszervezete a hetvenes években megszűnt.

166

IV/3. A Csemadok szervezetek kialakítása a mai Szenci járáshoz tartozó falvakban Az egykori Somorjai járásból a mai Szenci járáshoz tartozik Gútor, Szemet, Fél települések, ahol 1949-52 között megalakult a Csemadok alapszervezete. Ezeken a településeken előbb Gútoron, majd Félben, illetve harmadikként Szemeten jött létre a Csemadok alapszervezet 1950-ben. Gútoron 1949. december 5-én döntötték el, hogy létrhozák a Csemadok alapszervezetét. Erről Bódis Lajos levélben értesítette a Csemadok akkori országos elnökét, Lőrincz Gyulát, negyvenhat gútori magyar nemzetiségű lakos nevében. A Csemadok alapszervezete 1950. január 29-én jött létre. Az ülésre meghívót küldtek 1950. január 16-án a Csemadok Központi Titkárságára. A rendezvényről nem maradt fenn a jegyzőkönyv. Azt viszont tudjuk a korabeli dokumentumok alapján, hogy az alapszervezetnek hetven alapító tagja volt.

110. Meghívó az alakuló gyűlésre 167

111. A Csemadok Gútori Alapszervezetének alapító tagjai

168

112. Csemadok gyűlés Gútoron A Csemadok Féli Alapszervezete 1950. április 30-án tartotta alakuló ülését, a Jednota Fogyasztási Szövetkezet nagytermében. Az alakuló ülésen 82 személy vett részt, amelyet Varsányi László vezetett. A rendezvényről fenmmaradt jegyzőkönyv alapján tudjuk, hogy annak lefolyása a többi alapszervezet megalakulásának mintájára történt. Tisztség:

Név:

Elnök Alelnök Titkár Pénztáros Ellenőr

Valacsay Ferenc munkás Nagy István földműves Méry Vendel fűtő Machán Gyula kőműves Cséfalvay Mária háztartásbeli Kozics Sándor munkás Tóth Erzsébet, Kozics Erzsébet, Cséfalvay Imre, Varsányi László, Rédl István, Ürge István

Választmányi tagok

Foglalkozás:

51. táblázat: A Csemadok Féli Szervezetének első vezetősége 169

113. A Csemadok Féli Alapszervezete megalakulásáról készült jegyzőkönyv 170

Szemeten 1950. május 14-én jött létre a Csemadok alapszervezete. Az alakuló ülésről készült jegyzőkönyvből, amelyet szlovák nyelven írtak, kiderült, hogy a Csemadok szerveit ezen az alakuló ülésen is Patócs Gábor képviselte. Az alapszervezetet ötvenegy személy alapította. Első elnöke Szíjjártó Károly lett. A faluban a magyar lakosság kisebbségbe került, és talán ennek hatására is, ma már nem működik a településen Csemadok szervezet.

114. Tudósítás a Csemadok szervezet megalakulásáról az Új Szóban

171

IV/4. A Felső-Csallóközi Csemadok szervezetek megalakulása 1950 első felében a felsőcsallóközi térségben egymást követően alakult meg hat Csemadok szervezet: Nagypakán, Alsójányokon, Csallóközcsütörtökön, Nagylégen, Nagyszarván és Tárnokon. A Csemadok Nagypakai Alapszervezete megalakulására 1950. február 19-én került sor a nagypakai kultúrházban. A rendezvényről készített jegyzőkönyvben megjegyzik, hogy: „a gyűlésen tekintélyes számban vett részt a szlovák lakosság, nagy számban gyűlt össze három Paka, Nagy-Kis és Csukár-Paka magyar ajkú népe.” 89 Ezen az alakuló gyűlésen a Csemadok szerveit ugyancsak Patócs Gábor, a Csemadok Somorjai Szervezete elnöke képviselte, aki ismertette a jelenlevőkkel a Csemadok alapszabályzatát. A gyűlést Határ Mária tanítónő vezette. A jelenlevők megválasztották az alapszervezet első vezetőségét, az alábbi összetételben: Tisztség: Elnök Alelnök Titkár Pénztáros Ellenőr Választmányi tagok

172

Név: Haramia János Andrásy János Jurányi Béla Kocsis Sándor Varga Lajos Varga Móric Flaskai Ferenc Lelkes László Fekete István

Foglalkozás: szabó munkás kőműves munkás kőműves munkás asztalos munkás munkás

Bölcs József Jurányi Kálmán

munkás munkás

52. táblázat: A Csemadok Nagypakai Szervezetének első vezetősége A jegyzőkönyvben nem tüntették fel a jelenlévők pontos számát, csupán azt az utalást találjuk, hogy „tekintélyes számban“ voltak a jelenlevők. Azt viszont tudjuk, hogy 40 alapító tagja volt a Csemadok Nagypakai Szervezetének.

115. A Csemadok Nagypakai Alapszervezetének alapító tagjai 173

116. Jegyzőkönyv a Csemadok Nagypakai Alapszervezete alakuló gyűléséről

174

117. Az Új Szó beszámolója, 1951. január 28-án a nagypakaiak munkájáról

175

A nagypakaiakat az Alsójányokon élő magyar lakosság követte. A faluban 1950. április 9-én alakult meg az alapszervezet. A fennmaradt dokumentumokból ismerjük, hogy a rendezvényen nyolc vendég volt, köztük Patócs Gábor a Csemadok központi szervei nevében, illetve Sipos Jenő, a Csemadok Somorjai Szervezete nevében. A somorjaiak közreműködtek a kulturális program kialaktásánál (Vörös Magda, Sípos Jenő). A rendezvényen a nyolc vendég mellett harminchat alsójányoki polgár jelent meg, az alapító tagok negyvenketten voltak.

118. A Csemadok Alsójányoki Alapszervezetének alapító tagjai 176

119. A Csemadok Alsójányoki Alapszervezetének megalakulásáról készült jegyzőkönyv 177

Tisztség: Elnök Alelnök Titkár Pénztáros Ellenőr Választmányi tagok

Név: Bugár József Nagy József Farkas Ferenc Pongrácz Lajos Hurtony Lajos Méry László Nagy Irma Puha Rózsika

53. táblázat: A Csemadok Alsójányoki Szervezetének első vezetősége

A régió további alapszervezete Csallóközcsütörtökön alakult, 1950. május 20-án. Az alakuló gyűlés résztvevőinek számát nem ismerjük, viszont fennmaradt az alapító tagok száma. Az alapszervezetet negyven személy alapította. A rendezvényen ebben a községben is megjelent Patócs Gábor. Az ülés programja megegyezett a felsőcsallóközi régió Csemadok szervezeteinek alakuló ülésével. A jelenlevők megismerkedtek a Csemadok alapszabályzatával és megválasztották a szervezet első vezetőségét: Tisztség: Elnök Alelnök Titkár Pénztáros Ellenőr Választmányi tagok

178

Név: Horváth Péter Varga Antal Jesenkovics Vilmos Farkas István Hamar József Puss Vilmos Sill József Olgyai Vince Varga Antal

Foglalkozás: munkás kőműves tanító kőműves munkás munkás földműves kőműves munkás

Kállay György Bors János

kőműves kőműves

54. táblázat: A Csemadok Csallóközcsütörtöki Szervezetének első vezetősége

120. Jegyzőkönyv a Csemadok Csallóközcsütörtöki Alapszervezetének alakuló üléséről 179

121. A Csemadok Csallóközcsütörtöki Alapszervezetének alapító tagjai

180

Egy nappal a csallóközcsütörtöki szervezet megalakulása után tartották Nagylégen a Csemadok szervezet alakuló gyűlését 1950. május 21-én, 16:00 órakor a szö-vetkezeti kultúrházban nemcsak a vendégek, hanem a nagylégiek is nagyszámban megjelentek. A jegyzőkönyvvezető feljegyezte,hogy: „a terem zsúfolásig megtelt, a hallgatóság egy része az udvarról hallgatta végig az alakuló gyűlés programját.” 90

122. Tudósítás az alapszervezet alakuló gyűléséről Tisztség: Elnök Alelnök Titkár Pénztáros Ellenőrök

Név: Kiss Dezső Peller Károly Mészáros Gyula Janák József Jankovics Sándor Perkátai Dávid

Foglalkozás: áramelosztó sofőr raktáros traktoros

55. táblázat: A Csemadok Nagylégi Szervezetének első vezetősége 181

182

123. A Csemadok Nagylégi Alapszervezete alakuló gyűlésének jegyzőkönyve

183

124. A nagylégi színjátszók 1952-ben A Csemadok Nagylégi Szervezetének alapító tagjai: Árva István, Fekete Mária, Helész Károly, Horváth Ferenc, Janák Gyula, Janák József, Janikovics Jenő, Janikovics Sándor, Kalmár Ferenc, Kiss Béla, Kiss Dezső, Kisléghy Jenő, Majer József, Majthényi János, Mandalik Erika, Mészáros Gyula, Mészáros József, Patacsi János, Peller Mária, Perkátay Ilona, Perkátay János, Póda Mihály, Szalai Pál, Sárközy Pál, Varga Frigyes,Varga László, Virth János, Zsömbörgi József, összesen huszonnyolc személy.

184

IV/5. A Somorjai járás 1951-1953-ban létrejött Csemadok szervezetei A Somorjai járásban a jellemzett időszakban kilenc alapszervezet jött létre, az alábbi időrendi sorrendben: Illésháza, Gomba, Vajka, Béke, Csenke, Olgya, Tonkháza, Nagyszarva, Tárnok. Illésházán, a Csemadok Országos Levéltárában található dokumentumok szerint 1951. január 14-én jött létre a Csemadok alapszervezete. Korábban, az alapszervezet nyilvántartása szerint a Dunaszerdahelyi Területi Választmány 1951. májusi időpontot tüntette fel egyes kiadványaiban.91 Első elnöke Holocsy Sándor volt. A szervezet alapító tagjai voltak: Farkas Zoltán, Fekete Rezső, Holubicky János, Kása Boldizsár, Kolláth Antal, Kolláth Lajos, Kolláth Szilveszter, Masány Alajos, Mészáros Lili, Mészáros Margit, Mészáros Titusz, Mikus Anna, Nagy Károly, Németh Júlia, Németh Ödön, Németh Valéria, Nyársik Lajos, Nyársik Sándor, Nyársik Vince, Sefcsik Katalin,Sill Gyula, Spirk Magda, összesen 22 személy. Gombán 1951. március 25-én alakult meg a Csemadok alapszervezet harminc taggal, amit 1951. május 10-én jelentettek a Csemadok országos irodájának.92 Az alapszervezet első vezetőségét az alábbi személyek alkották: Tisztség: Elnök Alelnök Titkár Pénztáros Kultúrfelelős

Név: Maris Ilonka Johancsik Júlia Killinger Mária Molnár Vilmos Nagy Ernő

Foglalkozás: szakácsnő szakácsnő tanítónő hivatalnok

56. táblázat: A Csemadok Gombai Szervezetének első vezetősége

185

A Csemadok Vajkai Szervezete megalakítási szándékáról 1951. július 1-én küld híradást Ág József a Csemadok országos irodának.93 Az alakuló ülést 1951. szeptember 23-án tartották. Ekkor jött létre a szervezet első vezetősége: Tisztség: Elnök Alelnök Titkár Pénztáros

Név: Méri Lajos Vasik Imre Ozogán Ágnes Hideghéty László

Foglalkozás: szövetkezeti tag cipész tanítónő

57. táblázat: A Csemadok Vajkai Szervezetének első vezetősége A következő létrejövő Csemadok szervezet a Somorjai járásban a Csemadok Békei Szervezete volt, A Csemadok Békei Szervezete is 1951-ben alakult, harminckilenc taggal. Az alapító tagok közé tartozott: Nagy Béla igazgató tanító, Gyökeres József, Szabados András, Lakatos Sándor,Tóth Irén, Álló Teréz. Első elnöke Szabó András volt. A szervezet első kultúrcsoportja az 1952-ben alakult színjátszócsoport volt. A Csemadok Csenkei Alapszervezete 1951-ben alakult, első elnöke Bódis József volt. Megalakulását követve jött létre színjátszócsoportja, amelynek vezetője Bódis József és Kovács Péter voltak.

125. Vass Ferenc az alapszervezet elnöke az ötvenes években

186

A Csemadok Olgyai Alapszervezete 1952. március 10-én alakult. Alapító tagjai voltak: Szalay Árpád, Szalay Katalin,Varga János, Varga Ferenc, Végh Lászó. A 397 lakosú kisfaluban a Csemadok a kilencvenes évek végén megszűnt. Az 1952-es év tavaszán, az olgyai szervezet megalakulása után, 1952. március 23-án jött létre a Csemadok Tonkházai Szervezete. Első elnöke Kósa Sándor volt. A szervezet alapító tagjai: Ág Ferenc, Bittera Béla, Bognár József, Bognár László, Bognár Izabella, Csehy Ferenc, Csehy Ferencné, Csiba Béla, Cziffery Béla, Érsek Ferenc, Farkas Mária, Fekete Jolán ,Fülöp János, Hegedűs Lajos, Horváth József, Kósa Mária, Kósa Sándor, Kucsera János, Kucsera Mátyás, Lengyel Károly, Lengyel László, Méry István, Méry József, Méry Alajos, Mokus Ferenc, Nagy Ferenc, Nagy József, Nagy Lajos, Németh János, Németh József, Németh Jenő, Németh Sándor, Razgyel Ferenc,Razgyel Sándor, Rosztovics Lajos, Sárközi András, Sebestyén Irén, Sebestyén Vince,Sipos István,Szabó István,Szlanicska János,Sztranyovszky László, összesen: 42 személy. A régióban 1953-ban két újabb alapszervezet alakult: a nagyszarvai, illetve a tárnoki. A Csemadok Nagyszarvai Alapszervezete 1953. augusztus 8-án alakult meg a helyi vendéglő nagytermében Horváth László vezetésével. Alapító tagok: Ambrus István, Borbély László, Csölle János, Csölle Teréz, Csölle Miklós, Derzsi Pál, Horváth László, Horváth Mihály, Horváth Gáspár, Horváth Rozália, Horváth István, Hideghéty Antal, Kiss János, László Miklós, László Viktor, Mészáros Pál, Nagy Mihály, Németh Nándor,Varga Béla, Zöld Jolán. Célkitűzésük a magyar kulturális élet fellendítése, a magyar nyelv szeretete volt. Az alapszervezet vezetősége és tagjai sorra hozták a jobbnál jobb ötleteket, s fáradságot nem ismerve ezek nagy részét meg is valósították. A szervezet megalakulása előtt, már 1950-ben, működött a színjátszó csoport Nagy Mihály, Horváth László és Nagy Aranka vezetésével.94

187

126. Évzáró tagsági gyűlés 2014-ben Nagyszarván Tárnokon,1953. október 10-én, Szitás Imre elnök vezetésével jött létre a Csemadok szervezete. A faluban már 1949-ben létrejött a színjátszócsoport, erre épült később a szervezet, hiszen mindkettő vezetője Szitás Imre volt.

188

IV/6. A Csemadok Somorjai Járási Bizottsága A Somorjai járás területén 1949-1953 között 21 alapszervezet jött létre. A járás területén is csak fokozatosan,az 1951-es év végére épül ki a járási szervezet. Az előtte lévő időszakban az első alapszervezetek munkáját a Csemadok Somorjai Alapszervezete, annak vezetői, Patócs Gábor elnök, Sípos Jenő segítették. Az 1952-ben tartott járási konferencia után az elnök Kovács Mihály, a titkár Fél Miklós lett. 1953 februárjában a járás területén is megtartották a járási konferenciát. Ezt kö-vetőleg Csóka Ferenc lett a Területi Választmány elnöke és Takács Lajos a titkár. 1953-ban a Csemadok Somorjai Járási bizottságát az alábbi személyek alkották:95 Funkció:

Név:

Alapszervezet:

Foglalkozás:

Elnök Alelnök Titkár Pénztáros Ellenőrök

Csóka Ferenc Ferenci Lajos Takács Alajos Gyurkovics Ferenc Husvéth Mária Bulla Lajos Bódis Ferenc Andrásy János Ásványi József

Tejfalu Somorja Jóka Somorja Somorja Tejfalu Dunaszerdahely Nagypaka Somorja

munkás asztalos munkás munkás tanítónő tanító munkás munkás munkás

Czére István Kaliz Sándor Killinger József Kósa Sándor

Sárosfa Gútor Gomba Tonkháza

munkás munkás tanító EFSZ tag

Kultúrfelelős Választmányi tagok:

189

Orbán Mária Pörsök Mária

Szemet Csákány

munkás munkás

58. táblázat: A Csemadok Somorjai Járási Bizottsága 1953-ban A járás területéről 1952-ben a Csemadok KB tagja lett Csóka Eszter (Tejfalu), Kovács Mihály (Somorja). A Csemadok Somorjai járási szervezete az ötvenes években a pozsonyi kerületi titkársághoz tartozott. 1953. szeptember 19-én értékelte a Csemadok országos elnöksége a Pozsonyi kerület járási szerveinek munkáját. Szarka Béla vezető titkár a Somorjai járás kapcsán megállapította: „A Somorjai járásban a járási vezetőség munkája nem kielégítő, annak ellenére, hogy a múlt évben a legjobb járási vezetőség volt.” 96 A kerületi titkár a Somorjai járás alapszervezeteit is értékelte: „A leggyengébb alapszervezeteink a Szemet, Csölle és Olgyai csoportjaink. A legjobb helyi csoportjaink a járásban: Béke, Somorja, Tejfalu, Nagypaka, Sárosfa és Gútori csoport. Béke községre mondhatjuk, hogy Csemadok falu, mert ebben a községben az egész község lakossága Csemadok tag.” 97 Hatvanöt év után az egykori Somorjai járásban is jelentősen csökkent a Csemadok alapszervezetek száma, illetve csökkent aktivitásuk. Az egykori 21 alapszervezet közül sajnos megszűnt a Csemadok szervezet Bélvatán, Úszoron, Gombán és Olgyán.

127. Az egykori Somorjai járás legnagyobb taglétszámú szervezete 2014-ben is a Csemadok Somorjai Szervezete 190

V. Aki ott volt a Csemadok bölcsőjénél A mai Dunaszerdahelyi járás Csemadok tagjai közül sajnos már egyre kevesebben vannak azok, akik személyesen átélték a hatvanöt évvel ezelőtti eseményeket, a Csemadok megalakulását. Azok egyike, akik ott voltak a Csemadok bölcsőjénél, a Dunaszerdahelyen élő, most 82 éves Héger Károly.

128. Héger Károly 2012. január 22-én, Galantán a Csemadok Országos Elnöksége a Csemadok legmagasabb rangú kitüntetését, a Csemadok Életmű diját kapta. Akkor nekem jutott az a megtisztelő feladat, hogy bemutathattam életúját a jelenlevők előtt. Előtte hosszan beszélgettünk. Már akkor elhatároztam, hogy ezt a tiszteletre méltó életutat később megírom, 191

hiszen neve összefonódott a Csemadokot alapító munkatársak, titkárok generációjával, akikről ez kiadvány szól. Neve jól ismert ma is, nemcsak a Dunaszerdahelyi járásban, hanem országos viszonylatban is, hiszen a Duna Menti Tavasz egykori megálmodója és elindítója volt. 1932. január 24-én született Perbetén. Az alapiskola befejezése után a komáromi bencés gimnáziumban kezdte el középiskolai tanulmányait, amit a háború kitörése után megszakított. 1942-ben elvesztette édesapját. Édesanyjára maradt a négy fiúgyermek felnevelése. A hontalanság évei alatt megismerkedett a szlovák nacionalizmus törekvéseivel. 1945-ben az újvári gimnáziumból eltanácsolták, mert nem tudott szlovákul, a perbetei rendőrörsön megpofozták, mert magyar volt és kristálydetektoros rádiót szerkesztett. Elkeseredettségében 1947-ben, amikor nagynénjét Magyarországra telepítették ki, Magyarországra szökött. Kalandos körülmények között jutott át a határon. A kitelepített család szalmabáláiba bújt meg. Egy év múlva, amikor Csehszlovákiában megváltozott a nemzetiségi politika, az Ipoly folyón keresztül visszaszökik szülőföldjére. Alig tizenhat évesen munkát keres Pozsonyban, ahol az építőiparban helyezkedett el. 1949.március 5-én megalakult Szövetségünk. Nagybátyja, a perbetei alapszervezet elnöke bíztatására jelenkezett Fellegi István főtitkárnál, aki felvette a Csemadok munkatársai közé. Így került Héger Károly 1950ben, 18 évesen a Csemadok első munkatársai közé. Talán ő volt az aparátus legfiatalabb tagja. 129. Héger Károly az ötvenes években

192

Beszélgetésünk idején büszkén mutatta a megsárgult fényképeket a Csemadok első munkatársairól, a gidrafai (Budmerice), betléri tanfolyam résztvevőiről. Szeretettel beszélt munkatársairól, Fellegi István főtitkárról, Ág Tiborról, Takács Andrásról, Pathó Károlyról, és Fél Miklósról, aki később komája lett Dunaszerdahelyen.

130. A Csemadok munkatársai között Krasznahorkaváralján Szövetségünk „hőskora” volt ez az időszak, ahogy erről a tisztelt olvasó meggyőzödhet, ha végigolvassa az előző fejezeteket. 1949. március 5-e után a legfontosabb feladat az volt, hogy minél gyorsabban kiépüljön a szövetség hálózata, az alapszervezetekkel, járási majd később a kerületi szervekkel. Ezt a munkát nem lehetett Pozsonyból végezni az 1950-52-es években, amikor még nem jöttek létre a járási, illetve a kerületi szervek. Ott kellett lenni a terepen, az emberek között, hogy segítsék az alapszervezetek kialakulását. Héger Károly és munkatársai megcáfolták mindazokat az álhíreket, amelyeket tudatosan terjesztettek a Csemadokkal nem szimpatizáló személyek. Ilyen volt, hogy „mindazok akik belépnek a Csemadokba, ki lesznek telepítve Magyarországra.” Héger Károly, ahogy akkor becézték „Hégerke”, ott volt, ahol segíteni kellett. Beszélgetésünk során lelkesen beszélt a Nyitrai járásban 193

szerzett élményeiről, ahová a Csemadok Országos Elnöksége határozata értelmében került 1951. július 9-én. Elmondta, hogy a Zoboraljai falvakba akkor még csak ritkán közlekedő autóbusszal juthatott el. Ezért megtörtént, hogy az összehívott Csemadok gyűlés résztvevői néha késő esti órakig vártak rá, amíg megérkezett: „Amikor csak tehettem, ott voltam az emberek között, az alapszervezeteket vezetőit személyesen ismertem, nem csaptam be őket soha.” Gyakran megesett velem folytatta: „hogy egy-egy faluban több napot is eltöltöttem, mert a rossz időjárás miatt nem tudtam visszautazni.” Visszaemlékezése szerint rövidebb ideig dolgozott Kassán, Rozsnyón, akkor kapott a Csemadok hat új motorkerekpárt. Az egyiket ő is kipróbálhatta.

131. Úton az alapszervezetekhez Héger Károly alakította ki Ógyallán a Csemadok járási titkárságát, ahogy elmesélte, szinte a semmiből. Időnként visszatért Pozsonyba, hogy kicsit megpihenjen. Erre a pihenésre alkalmat nyújtott a 1952-54 között Lounyban töltött katonai szolgálat. A hadsereg nem tudja elcsábítani,1954-ben vis�szatér a Csemadok KB-ra.

194

132. A Csemadok országos titkársága dolgozói között (az ajtónál)

133. A hadseregben 1952-54 között (a kép baloldalán) 1954 novemberében a Csemadok komáromi járási titkára lett, ahol elődei gyorsan váltakoztak. Elmondása szerint ő már Komáromban a hetedik titkár volt. Feladatai közé tartozott a komáromi alapszervezet 195

és a járási szervezet megszilárdítása. Ezt az elvárást sikeresen megoldotta. Hogyan sikerült ez, kérdeztem, amikor erről beszélgettünk: „Ismertem a járást, ismertem az embereket. Hiszen én is ebben a járásból származtam. Amikor tehettem ott voltam közöttük.”

134. Ritka pillanat: a komáromi irodájában Ez a hozzáállás jellemezte Héger Károly munkáját, amikor 195660 között a Nyitrai járás, majd 1961-65 között a Rimaszombati járás titkára volt. Ebben a járásban előtte öt-hat titkár váltakozott. Zselízen találkozott Lőrincz Gyula elnökkel, illetve Szabó Rezső titkárral, ők ajánlották fel számára a titkári tisztséget. Elmondta, hogy figyelmeztették, hogy jól gondolja meg, beszélje meg édesanyjával. „31 éves voltam akkor, nem volt kivel megbeszélnem, felnőtt ember voltam, vonzott a táj, a gömöri emberek, Gömör gazdag történelmi hagyománya. Nem tévedtem, jól éreztem magam a gömöri emberek között. Életem legszebb három éve volt az időszak. Itt találtam meg életem párját 1963-ban” Felesége, gömöri leány, Rácz Rozália lett, aki három fiúgyermeknek adott életet. 196

135. A Csemadok Rimaszombati Területi Választmánya járási konferenciáján Héger Károly 1965-ben került vissza Pozsonyba, a Csemadok KBra. Itt a szervezé-si osztály vezetője volt 1973-ig. Számos országos rendezvény, a zselízi, komáromi, gombaszögi fesztiválok sikeres megszervezése kapcsolódik nevéhez.

136. Titkártársaival Gombaszögön 197

A Csemadok országos vezetői Pozsonyban hosszú évtizedeken keresztül nem tudtak számára lakást biztosítani. Ezért 1970-ben Dunaszerdahelyre költözött, ahol lakást kapott. Huszonkét év munkaviszony után befejezte munkáját a Csemadok Országos Titkárságán. 1973-ban elvállalta a Dunaszerdahelyi Járási Népművelési Központ vezetését, amelynek igazgatója volt 1992-ig. Ebben az időszakban is hű maradt Szövetségünkhöz. Dunaszerdahelyre költözve, 1972-ben lett a Csemadok Dunaszerdahelyi Alapszervezetének elnöke, tíz évig irányította az alapszervezetet. Erre az időszakra emlékezett vissza 2008-ban a Csemadok házban, a nagy érdeklődés mellett tartott klubesten. Elmondta, hogy egy évtized alatt megerősítette a vezetőséget, tagságot. Az alapszervezet taglétszáma 1976-ra elérte az 1 042 főt. Megszilárdult az alapszervezet kultúrcsoportjainak tevékenysége. Az énekkar, Jarábik Imre vezetésével felvette Bartók Béla nevét. A színjátszók évente 10-14 előadást tartottak. Vezetésével rendszeressé váltak a művelődési rendezvények, klubestek, emlékműsorok.

137. Héger Károly 2008-ban

198

Héger Károly aktívan bekapcsolódott a Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya munkájába. Tagja volt nemcsak a Területi Választmány járási elnökségének, hanem a Csemadok országos szerveiben is munkát vállalt.

138. A Csemadok KB ülésén Elévülhetetlen érdemei közé tartozik, hogy 1975-ben kezdeményezője volt a Duna Menti Tavasz országos gyermekfesztivál megszervezésének, amely a mai napig Szövetségünk egyik legsikeresebb rendezvénye. A járási népművészeti központi igazgatójaként jelentős támogatást nyújtott a Csemadok dunaszerdahelyi alapszervezeteinek, járási bizottságának. A nyolcvanas évek közepén, mint Csemadok titkár, személyesen is tapasztaltam munkájának eredményét. Közös rendezvényeink, köztük a bősi Járási Dal- és Táncünnepély sikeres lebonyolításában meghatározó szerepe volt támogatásának és szervező munkájának. Nyolcvanadik születésnapja alkalmából a Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya elnöksége javaslata alapján a Csemadok 199

Országos Elnöksége a legmagasabb Csemadok kitüntetést, a Csemadok Életműdíjat adományozta neki a Magyar Kultúra napján.

139. A kitüntetés átvétele után Még hosszú, egészségben eltöltött éveket kívánok neki családja és barátai körében.

200

Jegyzetek 1. Elhangzott 2011. november 4-én, a Parlament Vadásztermében, a Bethlen Gábor-díj átadó ünnepségén. 2. Varga László: Kultúránk szolgálatában, A nagymegyeri körzet Csemadok szervezeteinek kialakulása és fejlődése, Gyurcsó István Alapítvány Könyvek 30, 2004 3. Szabó Rezső: A Csemadok és a prágai tavasz, Kalligram, Pozsony, 2004 4. u. o. 5. u. o. 6 A Csemadok Országos Levéltára, Somorja, Fórum Intézet 7. Őszi Irma-Sidó Zoltán: Ötven év szolgálat, Dunaszerdahely, Gyurcsó István Alapítvány Könyvek 21, 2000, 13. o. 8. A Csemadok 1. sz. körlevele, Csemadok országos levéltára, Fórum Kisebbségkutató Intézet Somorja 9. Fellegi István főtitkár jelentése a Csemadok Országos értekezletén, 1950. április 4. In.: Új Szó, 1950.4.4 10. u. o. 11. Csemadok országos elnöksége, 1949. december 3., Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja 12. Új Szó, 1951. június 24. 13. Pathó Károly: Borotvaélen táncoltunk, Hét,1999. március 6. 14. A Csemadok Országos Elnökségének jegyzőkönyvei, 1951 15. Csicsay Alajos: Mérföldkövek a ködben, Lilium Aurum, Dunaszerdahely, 2006. 166. o. 16. Csicsay Alajos: Mérföldkövek a ködben, 164. o. 17. Csicsay Alajos: Mérföldkövek a ködben, 163. o. 18. 1951. július 3-án Somorján leváltották a Csemadok teljes vezetőségét. 19. Szabó Rezső: Az előzményekről, Hét, 1999. március 6. 20. u. o. 21. Gabzdilová: Maďari na Slovensku na prelome päťdesiatych a šesťdesiatych rokov 20. storočia 22. Csemadok Országos Levéltára, Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja 23. Varga László: Kultúránk szolgálatában, Gyurcsó István Alapítvány Könyvek 30, 73. o. 24. Csemadok Országos Levéltára, Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja 25. Csemadok Országos Levéltára, Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja 26. Csemadok Országos Levéltára, Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja

201

27. A Csemadok Országos Elnöksége jegyzőkönyve, 1949. augusztus 3. Csemadok Országos Levéltára, Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja 28. Csemadok Ekecsi Alapszervezete alakuló gyűlésének jegyzőkönyve, Csemadok Országos Levéltára, Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja 29. Csemadok Ekecsi Alapszervezete levele, 1949. november 16. Csemadok Országos Levéltára, Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja 30. Miért marad le az ekecsi helyi csoport? Új Szó, 1951. július 28. 31. Pathó Károly levele, Fórum Intézet, Somorja 32. Pathó Károly levele, Fórum Intézet, Somorja 33. Pathó Károly levele, Fórum Intézet, Somorja 34. Csemadok Országos Levéltára, Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja 35. Csemadok Országos Levéltára, Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja 36. Csemadok Országos Levéltára, Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja 37. Csemadok országos levéltára, Fórum Intézet, Somorja 38. Gáspár Tibor: Kulcsod évszázadai, Kulcsod, Csemadok Dunaszerda helyi Területi Választmánya, 2001, 36. o. 39. Kultúrmunka Kulcsodon, Új Szó, 1953. február 1. 40. Csemadok Országos Levéltára, Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja 41. Csemadok Országos Levéltára, Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja 42. Csemadok Országos Levéltára, Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja 43. Csemadok Országos Levéltára, Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja 44. Csemadok Országos Levéltára, Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja 45. Csemadok Országos Levéltára, Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja 46. Csemadok Országos Levéltára, Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja 47. Csemadok Országos Levéltára, Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja 48. Szabó Zsuzsanna (a padányi alapszervezet volt elnöke) adatai alapján 49. Csemadok Országos Levéltára, Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja 50. Csemadok Országos Levéltára, Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja 51. Csemadok Országos Levéltára, Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja 52. Csemadok Országos Levéltára, Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja 53. Csemadok Országos Levéltára, Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja 54. Csemadok Országos Levéltára, Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja 55. Csemadok Országos Levéltára, Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja 56. Csemadok Országos Levéltára, Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja 57. Csemadok Országos Levéltára, Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja 58. Csemadok Országos Levéltára, Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja 59. Csemadok Országos Levéltára, Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja 60. Csemadok Országos Levéltára, Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja 61. Csemadok Országos Levéltára, Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja 62. Csemadok Országos Levéltára, Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja

202

63. Csemadok Országos Levéltára, Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja 64. Csemadok Országos Levéltára, Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja 65. Csemadok Országos Levéltára, Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja 66. Új Szó, 1951. június 19. 67. Új Szó, 1951. június 22. 68. Csicsay Alajos: Mérdföldkövek a ködben 69. Csemadok Országos Levéltára, Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja 70. Csemadok Országos Levéltára, Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja 71. Csemadok Országos Levéltára, Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja 72. Csemadok Országos Levéltára, Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja 73. Múltunk és jelenünk, Fejezetek a Csemadok Dunaszedahelyi járási alap szervezeteinek életéből, Csemadok JB Titkársága, Dunaszerdahely, 1988, 28. o. 74. Csemadok Országos Levéltára, Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja 75. Új Szó, 1950. március 25, A Csemadok hírei 76. Csemadok Országos Levéltára, Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja 77. Múltunk és jelenünk, Fejezetek a Csemadok Dunaszedahelyi járási alap szervezeteinek életéből, Csemadok JB Titkársága, Dunaszerdahely, 1988, 21. o. 78. Csemadok Országos Levéltára, Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja 79. Csemadok Országos Levéltára, Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja 80. Csemadok Országos Levéltára, Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja 81. Csemadok Országos Levéltára, Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja 82. Csemadok Országos Levéltára, Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja 83. Csemadok Országos Levéltára, Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja 84. Múltunk és jelenünk, Fejezetek a Csemadok Dunaszedahelyi járási alap szervezeteinek életéből, Csemadok JB Titkársága, Dunaszerdahely, 1988, 85. Presinszky Lajos: Hűség a küldetéshez, A Csemadok Somorjai Alapszer vezetének négy évtizede, Csemadok Alapszervezet, 1989, 6. 86. Csicsay Alajos: Mérföldkövek a ködben, 165. o. 87. Csemadok Országos Levéltára, Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja 88. Presinszky, Hűség a küldetéshez 89. A Csemadok Nagypakai Szervezete alakuló gyűlésének jegyzőkönyve 90. A Csemadok Nagylégi Szervezete alakuló ülésének jegyzőkönyve 91. Múltunk és jelenünk, Fejezetek a Csemadok Dunaszedahelyi járási alap szervezeteinek életéből, Csemadok JB Titkársága, Dunaszerdahely, 1988, , 92. Csemadok Országos Levéltára, Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja 93. Csemadok Országos Levéltára, Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja 94 Nagyszarva község honlapja 95 Csemadok Országos Levéltára, Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja 96 Csemadok Országos Levéltára, Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja 97 Csemadok Országos Levéltára, Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja

203

Utószó Hatvanöt évvel ezelőtt, a Csemadok létrejöttének esztendejébe 53 helyi szervezet alakult 3 800 taggal. A mai Dunaszerdahelyi járás területén ebből 15 településen lobban fel a tenniakarás lángja. 1949-53 között, az egykori Nagymegyeri, Dunaszerdahelyi és Somorjai járás magyar nemzetiségű lakossága újabb 59 településen alakította meg a magyar szervezetet. Ez a könyv erről az időszakról szól. Arról az időszakról, amikor bebizonyosodott, hogy nemzeti közösségünk felemelte a fejét, felismerte az összetartozás kinyilvánításának fontosságát járásunkban is. Munkám, ahogy erre már bevezetőben is utaltam, egyúttal tisztelgés mindazok kiállása, bátorsága előtt, akik a három egykori járásban a Csemadok alapszervezetek alapítói és támogatói voltak. Az elmúlt évtizedek során természetesen sok minden megváltozott és átalakult a Csemadokban is. Felgyorsult az élet ritmusa, közben új nemzedékek nőttek fel. Sokszor úgy tűnik, hogy járásunk falvaiban és városaiban szinte már nem is emlékeznek az egykori úttörő nemzedékre. Elődeink hatvanöt évvel ezelőtt, szinte a semmiből teremtettek kultúrát, szellemi életet. Ma ehhez viszonyítva sokkal jobb helyzetben vagyunk, mégis számos településen csak pislákol a tenniakarás lángja. Vigyázzunk ezért rá, őrizzük a lángot! Ne feledjük, csak rajtunk múlik, milyenek lesznek a következő évek, évtizedek. Rajtunk múlik, hogy gyermekeink és unokáink számára legyen ünnepelni való ötven, száz év múlva is. A jubileumi évforduló évében járásunkban harminchat Csemadok alapszervezet működik 6 557 taggal. Bízom benne, hogy ez könyv eljut hozzájuk. Kérem, fogadják szeretettel! Varga László, a Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya Elnökségének tagja

204

A képek jegyzéke 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27.

A Csemadok megalakulása 65. évfordulója alkalmából Diószegen kitüntett Csemadok tagok a Dunaszerdahelyi járásból......... 7 A Csemadok alakuló közgyűlése............................................10 Lőrincz Gyula, az első elnök...................................................11 Fellegi István, központi titkár.................................................11 Pathó Károly, szervező titkár .................................................13 Az egykori Csemadok tisztségviselők az ötvenes évek első felében.............................................................................14 Szabó Rezső és Pathó Károly szervező titkár.........................15 Héger Károly a Csemadok III. Országos Közgyűlésén..........17 Az országos titkári értekezlet résztvevői.................................17 Varga János a Csemadok vezető titkára 1953-ban..................19 Dr. Szabó Rezső a Csemadok Életműdíjjal.............................19 A Nagymegyeri Járási Nemzeti Bizottság épülete..................24 Az alakuló közgyűlés helyszíne..............................................25 A Csemadok Nagymegyeri Szervezete alakulásáról készült első jegyzőkönyv........................................................27 Varga Dezső, az előkészítő bizottság elnöke......................... 28 Zakál Lajos, a szervezet első titkára.......................................28 Dosztál Ferenc a szervezet első elnöke..................................28 Belépési nyilatkozat................................................................29 Távirat a Csemadok Országos Titkárságára............................30 A Csemadok Nagymegyeri Szervezetének első vezetősége...31 A Csemadok második alakuló gyűlésének jelenléti íve..........32 A Csemadok második alakuló gyűlésének jegyzőkönyve.....33 Zakál Lajos levele a Csemadok Országos Titkárságára..........35 Koszorúzás a Csemadok Nagymegyeri Szervezete emléktáblájánál..36 A Csemadok Ekecsi Szervezetének alakuló gyűléséről készült jegyzőkönyv ...............................................................38 Az alapszervezet levele a Csemadok központi irodájának.....39 Az ekecsiek által 1949 végén felvetett problémák, tervek......40 205

28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 206

Pathó Károly szervező titkár...................................................42 Pathó Károly levele Patasról..................................................43 A Csemadok Csilizradványi Alapszervezete alakuló gyűlésén készített jegyzőkönyv...............................................44 A medveiek levele a Csemadok Országos Titkársága részére......46 A Csemadok Medvei Szervezete megalakulásáról készült jegyzőkönyv...............................................................48 Nagymegyeri Járási Művelődési Tanács határozata................49 Az ötvenes évek tagsági könyve, tagbélyegei.........................50 Jegyzőkönyv a Csemadok Kulcsodi Alapszervezete előkészítő gyűléséről ..............................................................51 Keszegh Ernő a Csemadok Kulcsodi Szervezetének meghatározó személyisége a hatvanas években......................52 Tudósítás a kulcsodiak munkájáról.........................................53 A Csiliznyáradi Alapszervezet megalakulásáról készült jegyzőkönyv...............................................................54 A Csiliznyáradi Szervezet meghatározó egyéniségei..............55 A szapi táncosok az ötvenes évek közepén.............................56 Pathó Károly beszámolója az alakuló gyűlésről.....................57 A Csemadok Nyárasdi Szervezete alakuló üléséről készült jegyzőkönyv................................................................59 Jelenléti ív a Csemadok Nyárasdi Alapszervezete alakuló gyűlésén...61 Dömény János pénztáros.........................................................64 Az Új Szó tudósitása Nyárasdról............................................65 Pathó Károly levele az alakuló gyűlésről................................66 A kép baloldalán Szabó László, a szervezet első elnöke........67 A Csemadok Alistáli Szervezete ülésén készült jegyzőkönyv......68 Az alistáli Csemadok tagok az ötvenes években.....................69 Meghívó az alakuló gyűlésre..................................................70 Az alakuló gyűlés jegyzőkönyve............................................71 A Csemadok Apácaszakállasi Szervezetének emléktáblája....72 Az alapszervezet énekkara az ötvenes években......................74 Bejelentés az alapszervezet megalakulásáról..........................75 A padányi színjátszók..............................................................78 A Csemadok Lakszakállasi Alapszervezete alakuló gyűléséről készült jegyzőkönyv.................................82

57. Tudósítás az Új Szóban ..........................................................82 58. Az alakuló gyűlés meghívója..................................................84 59. A tanyi Csemadok egyik alapító tagja, Beke Vince...............84 60. Az alakuló gyűlés jegyzőkönyve............................................85 61. Pathó Károly jelentése az alakuló gyűlésekről........................87 62. Fél Miklós, a csicsói Csemadok első elnöke...........................88 63. A csicsói Csemadok alakuló gyűlésének jegyzőkönyve.........89 64. A kolozsnémai Csemadok alakuló üléséről készült jegyzőkönyv............................................................................91 65. A Nagymegyeri Járási Bizottság levele 1950. júniusában a Csemadok Országos Titkárságának......................................93 66. A Csemadok Nagymegyeri Járási Titkárságának levele.........95 67. Tudósítás a Diósförgepatonyi Csemadok munkájáról...........100 68. Dunaszerdahelyi utcakép az ötvenes évek elején..................101 69. Az 1951-ben megnyíló magyar középiskola tanári kara és diákjai..............................................................101 70. Mondok Gábor az alapszervezet első elnöke........................102 71. Az egykori Hotel Partizán, ahol 1949. október 23-án megalakult a Csemadok Dunaszerdahelyi Szervezete..........105 72. A Csemadok Dunaszerdahelyi Alapszervezete megalakulásáról készült jegyzőkönyv..................................106 73. Tudósítás a Csemadok Dunaszerdahelyi Alapszervezete évzáró taggyűléséről 1950-ben....................107 74. Az Új Szó tudósítása a dunaszerdahelyi Csemadok tagok társadalmi munkájáról...............................108 75. A Csemadok Sikabonyi Alapszervezetének alapító tagjai....110 76. A sikabonyi színjátszók.........................................................110 77. A Csemadok Sikabonyi Szervezetének alakuló ülésén készült jegyzőkönyv...................................................111 78. A Csemadok Dióspatonyi Szervezetének alakuló ülésén készült jegyzőkönyv..................................................112 79. Az Új Szó beszámolója a Csemadok Alapszervezetének megalakulásáról ....................................................................116 80. A Csemadok Hodosi Szervezete alakuló gyűlésén készült jegyzőkönyv..............................................................117 81. Nemeshodosban 2014-ben a Csemadok felújította a dőrejárás hagyományát.......................................................119 207

82. A Csemadok Bősi Alapszervezete üléséről készült jegyzőkönyv..... 121 83. A Ludas Matyi - az első bemutatott színmű.........................123 84. A tánccsoport munkájáról adott hírt 1951. december 6-án Szabó Rezső................................................................. 124 85. A Csemadok Bősi Szervezetének otthona.............................125 86. A Csemadok Várkonyi Szervezetének alapító tagjai............127 87. A várkonyi színjátszók az ötvenes években..........................128 88. A Csemadok Madi Alapszervezetének alapító jegyzőkönyve és alapító tagjai...............................................................................131 89. A Csemadok Bakai Alapszervezetének alapító jegyzőkönyve és alapító tagjai......................................................................134 90. A Csemadok Királyfiakarcsai Szervezetének alapító tagjai..136 91. A Csemadok Albári Szervezetének alapító tagjai.................137 92. Pathó Károly jelentése az Albári Csemadok alakuló üléséről....138 93. Beszámoló a Csemadok Dunaszerdahelyi járási konferenciájáról.... 141 94. Az első Csemadok járási nap Bősön 1952-ben.....................142 95. A Csemadok színjátszócsoportjainak találkozója.................143 96. Az Új Szó tudósítása 1950. május 25-én a Csemadok Légi Szervezetének megalakulásáról....................................148 97. Patócs Gábor a Csemadok Somorjai Alapszervezetének első elnöke.............................................................................149 98. Konrád József a szervezet első titkára.................................150 99. A Csemadok Somorjai Szervezete alakuló üléséről készült jegyzőkönyv137 100. Az alapító tagok jegyzéke Somorján....................................153 101. A színjátszó csoport plakátja.................................................154 102. A Csemadok Somorjai Szervezetének munkájáról 1952-ben....155 103. Beszámoló a somorjai színjátszók sikeréről.........................156 104. Czére István, a szervezet első elnöke....................................158 105. A Csemadok Sárosfai Alapszervezetének alakuló üléséről készült jegyzőkönyv...................................160 106. A sárosfai színjátszók bemutatójáról.....................................161 107. A Csemadok Tejfalusi Alapszervezete üléséről készült jegyzőkönyv..............................................................164 108. A Csemadok Tejfalusi Alapszervezete alapító tagjai...........165 109. Az Új Szóban 1950. május 20-án megjelent beszámoló......165 208

110. Meghívó az alakuló gyűlésre................................................167 111. A Csemadok Gútori Alapszervezetének alapító tagjai..........168 112. Csemadok gyűlés Gútoron................................................... 169 113. A Csemadok Féli Alapszervezete megalakulásáról készült jegyzőkönyv..............................................................170 114. Tudósítás a Csemadok szervezet megalakulásáról az Új Szóban.........................................................................171 115. A Csemadok Nagypakai Alapszervezetének alapító tagjai....173 116. Jegyzőkönyv a Csemadok Nagypakai Alapszervezete alakuló gyűléséről.................................................................174 117. Az Új Szó beszámolója,1951. január 28-án a nagypakaiak munkájáról....................................................175 118. A Csemadok Alsójányoki Alapszervezetének alapító tagjai..........................................................................176 119. A Csemadok Alsójányoki Alapszervezetének megalakulásáról készült jegyzőkönyv..................................177 120. Jegyzőkönyv a Csemadok Csallóközcsütörtöki Alapszervezet alakuló üléséről..............................................179 121. A Csemadok Csallóközcsütörtöki Alapszervezetének alapító tagjai ..........................................180 122. Tudósítás az alapszervezet alakuló gyűléséről......................181 123. A Csemadok Nagylégi Alapszervezete alakuló gyűlésének jegyzőkönyve.....................................................183 124. A nagylégi színjátszók 1952-ben..........................................184 125. Vass Ferenc, az alapszervezet elnöke az ötvenes években....186 126. Évzáró tagsági gyűlés 2014-ben Nagyszarván......................188 127. Az egykori Somorjai járás legnagyobb taglétszámú szervezete 2014-ben is a Csemadok Somorjai Szervezete.....190 128. Héger Károly.........................................................................191 129. Héger Károly az ötvenes években.........................................192 130. A Csemadok munkatársai között Krasznahorkaváralján.......193 131. Úton az alapszervezetekhez..................................................194 132. A Csemadok országos titkársága dolgozói között (az ajtónál)...195 133. A hadseregben 1952-54 között (a kép baloldalán)................195 134. Ritka pillanat: a komáromi irodájában..................................196 135. A Csemadok Rimaszombati Területi Választmánya járási Konferenciáján............................................................197 209

136. Titkártársaival Gombaszögön...............................................197 137. Héger Károly 2008-ban.........................................................198 138. A Csemadok KB ülésén.......................................................199 139. A kitüntetés átvétele után......................................................200

VIII. A táblázatok jegyzéke 1. Csemadok megalakulási folyamata számokban........................18 2. A nagymegyeri járás falvai........................................................22 3. A Csemadok szervezetek megalakulása a Nagymegyeri járásban...23 4. A Csemadok Nagymegyeri Szervezetének alapító tagjai..........35 5. A Csemadok Ekecsi Szervezetének első vezetősége.................41 6. A Csemadok Csilizradványi Szervezetének első vezetősége...45 7. A Csemadok Csilizradványi Szervezetének alapító tagjai........46 8. A Csemadok Medvei Alapszervezetének első vezetősége........47 9. A Csemadok Medvei Alapszervezetének alapító tagjai.............49 10. A Csiliznyáradi Alapszervezet alapító tagjai.............................55 11. A Csemadok Nyárasdi Szervezetének első vezetősége.............62 12. A Csemadok Nyárasdi Szervezetének alapító tagjai.................64 13. A Csemadok Alistáli Szervezetének első vezetősége................67 14. A Csemadok Alistáli Szervezete alapító tagjai..........................69 15. A Csemadok Apácaszakállasi Szervezetének első vezetősége.......72 16. A Csemadok Apácaszakállasi Szervezetének alapító tagjai.....73 17. A Csemadok Izsapi Szervezetének alapító tagjai......................76 18. A Csemadok Padányi Alapszervezetének alapító tagjai...........77 19. A Csemadok Bögellői Szervezetének alapító tagjai................ 79 20. A Csemadok alapszervezetek kialakulása időrendi sorrendben a Komáromi járásban................................80 21. A Csemadok Ekeli Szervezetének vezetősége...........................83 22. A Csemadok Tanyi Szervezetének vezetősége........................83 210

23. A Csemadok Nemesócsai Szervezetének vezetősége...............86 24. A Csemadok Bogyai Szervezetének vezetősége.....................87 25. A Csemadok Csicsói Szervezetének vezetősége......................88 26. A Csemadok Komáromfüssi Szervezetének vezetősége.........90 27. A Csemadok Nagymegyeri Járási Bizottsága 1953-ban...........95 28. A Dunaszerdahelyi járás falvainak nemzetiségi összetétele .....98 29. A Csemadok szervezetek a Dunaszerdahelyi járásban..............99 30-31. A Csemadok Dunaszerdahelyi Alapszervezetének vezetősége és alapító tagjai......................................................103 32. A Csemadok Sikabonyi Alapszervezetének vezetősége..........109 33. A Csemadok Dióspatonyi Alapszervezetének vezetősége ......113 34. A Csemadok Kisfaludi Alapszervezetének vezetősége..........114 35. A Csemadok Hodosi Alapszervezetének vezetősége..............115 36. A Csemadok Pódafai Alapszervezetének vezetősége.............118 37. A Csemadok Szentmihályfai Alapszervezetének vezetősége ......119 38. A Csemadok Bősi Alapszervezetének vezetősége..................120 39. A Csemadok Cséfalvai Alapszervezetének vezetősége..........129 40. A Csemadok Madi Alapszervezetének vezetősége.................130 41. A Csemadok Bakai Alapszervezetének vezetősége................132 42. A Csemadok Királyfiakarcsai Alapszervezetének vezetősége......135 43. A Csemadok Albári Alapszervezetének vezetősége...............137 44. A Csemadok Lúcsi Alapszervezetének vezetősége................139 45. A Csemadok Dunaszerdahelyi Járási Bizottsága 1953-ban.....141 46. A Somorjai járás településeinek nemzetiségi összetétele........146 47. Az első Csemadok szervezetek a Somorjai járásban...............147 48. A Csemadok Somorjai Szervezetének első vezetősége...........150 49. A Csemadok Sárosfai Szervezetének első vezetősége............157 50. A Csemadok Tejfalusi Szervezetének első vezetősége............162 51. A Csemadok Féli Szervezetének első vezetősége...................169 52. A Csemadok Nagypakai Szervezetének első vezetősége .......173 53. A Csemadok Alsójányoki Szervezetének első vezetősége......178 54. A Csemadok Csallóközcsütörtöki Szervezetének első vezetősége.......179 55. A Csemadok Nagylégi Szervezetének első vezetősége............ 181 56. A Csemadok Gombai Szervezetének első vezetősége.............185 57. A Csemadok Vajkai Szervezetének első vezetősége...............186 58. A Csemadok Somorjai Járási Bizottsága 1953-ban.................190 211

Forrásmunkák 1. A Csemadok Országos Levéltára, Somorja, Fórum Intézet 2. Bartalos Erzsébet: Múltunkról a jelennek. A Csemadok 60 éve Alistálon, Alistál, 2010 3. Csicsay Alajos: Mérföldkövek a ködben, Lilium Aurum, Dunaszerdahely, 2006 4. Fáklya, 1953 5. Gáspár Tibor: Kulcsod évszázadai, Kulcsod, 2001 6. Hét, ünnepi különszám, 1999. március 6. 7. Lacza Tihamér: Csemadok évkönyv, Csemadok Központi Bizottsága, Pozsony, 1990 8. Őszi Irma-Sidó Zoltán: Ötven év szolgálat, Dunaszerdahely, 2000 9. Presinszky Lajos: Hűség a küldetéshez, A Csemadok Somorjai Alapszervezetének négy évtizede, Csemadok Alapszervezet, 1989 10. Rácz Olivér: A fáklya jegyében, Képek a Csemadok életéből, Madách, Pozsony, 1987. 11. Új Szó, 1949-1953 12. Varga László: Az első lépések. A Csemadok Nagymegyeri Szervezetének és a Nagymegyeri járás Csemadok-szervezeteinek megalakulása. Dunaszerdahely, Gyurcsó István Alapítvány Könyvek 13, Csemadok Területei Választmánya,1999 13. Múltunk és jelenünk, Fejezetek a Csemadok Dunaszedahelyi járási alapszervezeteinek életéből, Csemadok JB Titkársága, Dunaszerdahely, 1988 14. Varga László: Kultúránk szolgálatában, A nagymegyeri körzet Csemadok szervezeteinek kialakulása és fejlődése, Gyurcsó István Alapítvány Könyvek 30, 2004 15. Varga János: A Csemadok 25 éve, Madách Könykiadó, 1974

212

Tartalomjegyzék Bevezető...................................................................................... 5 I.

A Csemadok megalakulása 1949-1953 ............................ 9

Nagymegyeri járás II/1. A Nagymegyeri járás társadalmi viszonyai .................... 21 II/2. A Csemadok Nagymegyeri Szervezetének megalakulása.... 25 II/3. A Csemadok Ekecsi Szervezete....................................... 37 II/4. A Csemadok alapszervezetek kialakulása a Csilizközben ... 42 II/5. A Csemadok Nyárasdi Alapszervezete ........................... 57 II/6 A Csemadok Alistáli Szervezete ..................................... 66 II/7. A Csemadok Apácaszakállasi Szervezete ....................... 70 II/8 A Csemadok alapszervezetek a kisfalvakban ................ 75 II/9. A Csemadok szervezetek kialakítása a mai Komáromi járáshoz tartozó falvakban ............................ 80 II/10. A Csemadok Nagymegyeri járási bizottsága ................. 92 Dunaszerdahelyi járás III. A Dunaszerdahelyi járás társadalmi viszonyai és a Csemadok kialakulása.............................................. 97 III/1. A Csemadok Dunaszerdahelyi Alapszervezetének megalakulása.................................................................. 102 III/2. A Dunaszerdahelyi járás első községi Csemadok alapszervezetei....................................................................... 109 III/3. A Csemadok alapszervezetek kialakítása Dunaszerdahely vonzáskörzetében................................ 114 III/4. A bősi körzet Csemadok szervezeteinek megalakulása ..... 120 III/5. A Csemadok alapszervezetek a Dunaszerdahelyi járás kisfalvaiban.................................................................... 129 III/6. A Csemadok Dunaszerdahelyi járási bizottsága............ 140

213

Somorjai járás IV. Somorjai járás lakossága és a Csemadok kialakulása.... 145 IV/1. A Csemadok Somorjai Alapszervezetének megalakulása . 149 IV/2. A Csemadok alapszervezetek megalakulása Somorja környékén........................................................ 157 IV/3. A Csemadok szervezetek kialakítása a mai Szenci járáshoz tartozó falvakban................................. 167 IV/4. A Felső-Csallóközi Csemadok szervezetek megalakulása....... 172 IV/5. A Somorjai járás 1951-1953-ban létrejött Csemadok szervezetei ..................................................................... 185 IV/6. A Csemadok Somorjai járási bizottsága ....................... 189 V.

Aki ott volt a Csemadok bölcsőjénél ............................ 191

Utószó ..................................................................................... 204 A képek jegyzéke .................................................................... 205 A táblázatok jegyzéke.............................................................. 210 Forrásmunkák.......................................................................... 212

214

A Gyurcsó István Alapítvány Könyvek sorozatban megjelent: 1. Vígan zengjetek citorák, Csallóközi betlehemes játékok és mendikák, gyűjtötte és válogatta Ág Tibor, 1992 2. Marczell Béla: A Csallóköz hiedelemvilága, 1994 3. Cséplő Ferenc: Réte – bástya és menedék, Helytörténet két egyházi könyv köré építve, 1995 4. Bíborpiros szép rózsa, Népzenei gyűjtés Peredről, a dallamokat válogatta: Ág Tibor, 1996 5. Tánczos Tibor: Ötven éve történt, A kitelepítés és a deportálás története Nagymegyeren, 1996 6. Ázik, nem fázik, A nagyabonyi népdalkör legkedvesebb dalai, 1996 7. Legendák és tények Nagymegyer városának történetéből, Tánczos Tibor: A nagymegyeri Mátyás legendák; Henkey Gyula: A nagymegyeri magyarok etnikai embertani képe, 1997 8. Barsi Ernő: Tanácsok népdalcsokrok összeállításához, 1997 9. Marczell Béla: Naptár és néphagyomány, Csallóközi népszokások, 1997 10. Zalabai Zsigmond: Koszorúk, 1998 11. Nagy Iván: Erősíteni szíveket, Balony község népzenei monográfiája, 1998 12. Szőke István: A bábjátszás ábécéje, Az ujjtól a marionettig, 1998 13. Varga László: Az első lépések, A Csemadok Nagymegyeri Szervezetének és a Nagymegyeri járás Csemadok szervezeteinek története, 1999 14. Himmler Zsófia: Mindentlátó királylány, Népmesedramatizációk gyermekbábcsoportoknak, 1999 15. Ág Tibor: Felsütött a Nap sugára, Kelet-Szlovákiai népdalok, 1999, (MC melléklettel) 16. Metzner Valéria: Emlékezés, A Csemadok rétei szervezetének megalakulása és tevékenysége napjainkig, 1999 ** Száraz Pál: Kilométerkő, Novellák, 1999 17. Móser Zoltán: Körülvesznek engem a dalok, (A népdalgyűjtő és népdalíró Czuczor Gergely), A hét szabad művészet könyvtárával (Zsámbéki Apor Vilmos Katolikus Tanítóképző Főiskola) közös kiadásban, 2000 18. Presinszky Lajos: Felső Csallóközi arcképcsarnok, 2000 19. Akkor sirassatok engem (Katona Pista összegyűjtött nótái), 2000

215

20. Lement a vacsoracsillag, Bartók Béla születésének 120. évfordulója alkalmából, Válogatás az 1910-es év nagymegyeri gyűjtéséből, összeállította Ág Tibor, 2001 21. Sidó Zoltán–Őszi Irma: Ötven év szolgálat, A Csemadok tevékenysége az Érsekújvári járásban (1949-1999), 2001 22. Ág Tibor: Csináltassunk hírharangot, Nyitra-vidéki népballadák, 2001, (CD, MC melléklet) 23. Vas Ottó: Hogyan tanuljunk verset, prózát? Előadók és felkészítők kézikönyve, 2001 (MC melléklet) 24. Henkey Gyula: A csallóközi magyarok etnikai embertani képe, Alistál kör-nyéke, Bős, Nagymegyer, Csallóközi összefoglaló tanulmány, 2002 25. Varga László: Béke poraikra, Az 1. és a 2. világháború áldozatai és hősei Nagymegyeren, 2002 26. Csiba Lajos: Őszi szarvasbőgések, tavaszi szalonkázások, Csallóközi vadásznapló, 2002 27. Borsi Ferenc: Mi vagyunk a rózsák, Az érzékiség képi ábrázolása a magyar népdalokban, 2003 28. Tánczos Tibor: Az öreg juhász szép meséje és más elbeszélések, 2003 29. Ág Tibor: Semmit sem vétettem Nyitra városának, Nyitra-vidéki magyar népdalok, 2004, (CD melléklettel) 30. Varga László: Kultúránk szolgálatában, A Nagymegyeri körzet Csemadok szervezeteinek kialakulása és fejlődése, 2004 31. Köszöntsük a Jézuskát, Régi karácsonyi énekek a Felvidékről, gyűjtötte és válogatta Harmath Lajosné Vöröss Kornélia, 2004 32. A Kolonyi templom előtt, Válogatás Ürge Mária népzenegyűjtéséből. Válogatta, szerkesztette és jegyzetekkel ellátta Tari Lujza, 2004 33. A Népes, írta és összeállította Takács András, 2004 ** Száraz Pál: Beszélő fények, Kisprózák, egyéb szövegek, versek, 2004 34. Fügedi János–Takács András: A Bertóké és társai (Jóka falu hagyomá-nyos táncai), 2005 35. Kovács Ferenc: 40 év és a kiwi megérett, 2006 36. Ág Tibor: Az árgyélus kismadár, Martos község népzenéje, 2006 37. Pelle Andrea: Sej, Bást falu sáros, Óbásttal határos, Medvesalji népdalok, 2006 (CD melléklet, 2010) 38. Varga László: Amikor elindult a vonat, Deportálás és kitelepítés Nagymegyer és környékén lévő településekről 1945–1949 között, 2007 39. Takács András: Az országos népművészeti fesztiválok ötven éve, 2007 40. Szíjjártó Jenő: Az anyai szó, kórusművek, (második bővített kiadás), 2007 41. Bors Éva: Mély kútba tekinték, Népi táncos gyermekjátékok, 2008

216

42. Lement a vacsoracsillag, Bartók Béla 1910-es nagymegyeri gyűjtése, Közli Ág Tibor, (második bővített kiadás), 2008 43 a.) Szíjjártó Jenő: Virágok vetélkedése, Válogatás Szíjjártó Jenő népzenei gyűjtéséből, 2008 43 b.) Simek Viktor: Zoboralji színek, A zsérei népviselet Simek Viktor festészetében, 2009 44. Ág Tibor: Csillagoknak teremtője, Mátyusföldi népdalok, 2009 45. Jánosi András: A magyar népzene előadásmódja, 2009 (CD melléklet) 46. Akkor sirassatok engem, Katona Pista összegyűjtött nótái, (II. kiadás), 2010 47. Borsi Ferenc: A magyar asztali citera, 2010 48. Ág Tibor: Nem szánt vet az égi madár (Motyovszki Józsefné Kovács Teréz, a gömöri nótafa), 2010, (CD melléklet) 49. Tari Lujza: Szlovákiai magyar népzene, Válogatás Tari Lujza népzene-gyűjtéséből (1983–2006) (CD melléklet) 50. Bajnok István: Diagnózisok V–VII., 2010 51. Horváth Géza: Este van, este van (Kórusgyűjtemény), 2011 52. Tari Lujza: Bartók Béla hangszeres magyar népzenegyűjtése, 2011 53. Kovács Zsuzsanna: Ünnepeljünk, Iskolai műsorok az év ünnepnapjaira az alapiskolák és középiskolák tanulói számára, 2012 54. Ág Tibor: Meg kell a búzának érni I. Válogatás Ág Tibor korai népzenei

gyűjtéséből (Ung megye - Zemplén megye)

55. Ág Tibor: Meg kell a búzának érni II. Válogatás Ág Tibor korai népzenei

gyűjtéséből (Pozsony - Esztergom - Komárom - Nyitra - Hont - Nógrád megyék) 56. Mészáros Ilona: Szülőfalum Zsigárd, Fejezetek egy mátyusföldi falu folklórjából, Szerkesztette és sajtó alá rendezte Varga Norbert, 2013 57. Varga László: Hatvanöt ávvel ezelőtt történt, A Csemadok alapszervezeteinek megalakulása a Dunaszerdahelyi járásban (1949-1953), 2014

217

A Gyurcsó István Alapítvány Könyvek hangzó-anyag sorozatban megjelent: 1. Ág Tibor: Felsütött a Nap sugára, MC, 2000 2. Ág Tibor: Csináltassunk hírharangot, MC-CD, 2001 3. Vas Ottó: Hogyan tanuljunk verset, prózát?, MC, 2001 4. Bíborpiros szép rózsa, a népzenei vetélkedő országos gálaműsorának élőfelvétele, MC, 2002 5. Bárdos Ágnes: Tánc-lánc, MC-CD, 2002 6. Ág Tibor: Semmit sem vétettem Nyitra városának, Nyitra-vidéki magyar népdalok, CD, 2004 7. Szerelem, Csanaky Nóra–Écsi Gyöngyi, Válogatás a XX. század magyar szerelmi lírájából és népdalainkból, CD, 2004 8. Hommage à József Attila (Szlovákiai magyar verséneklők József Attiláról), CD, 2005 9. Pelle Andrea: Sej, Bást falu sáros, Óbásttal határos, Medvesaljai népda-lok, CD, 2006 10. Fiaim, csak énekeljetek, Válogatás a Tompa Mihály Vers- és Prózamondó Verseny Országos Döntőjéből, 2006, CD, 2007 11. Fiaim, csak énekeljetek, Válogatás a Tompa Mihály Vers- és Prózamondó Verseny Országos Döntőjéből, 2007, CD, 2008 12. Fiaim, csak énekeljetek, Válogatás a Tompa Mihály Vers- és Prózamondó Verseny Országos Döntőjéből, 2008, CD, 2009 13. A Bertóké és társai, Jóka falu hagyományos táncai, DVD, 2009 14. XI. Országos citeratalálkozó, Nagykapos, 2009, CD 15. Fiaim, csak énekeljetek, Válogatás a Tompa Mihály Vers- és Prózamondó Verseny Országos Döntőjéből, 2009, CD, 2010 16. Ág Tibor: Csillagoknak teremtője, Mátyusföldi népdalok, CD, 2009 17. Jánosi András: A magyar népzene előadásmódja, CD, 2009 18. Ág Tibor: Nem szánt vet az égi madár (Motyovszki Józsefné Kovács Teréz, a gömöri nótafa), CD, 2010 19. Tari Lujza: Szlovákiai magyar népzene, Válogatás Tari Lujza népzene-gyűjtéséből (1983-2006), CD, 2010 20. Széles kedve van a vásárúti legénynek, Vásárúti népdalok, CD, 2012 21. Élő hagyományaink, Ág Tibor tiszteletére és emlékére, Válogatás a 2013-as országos rendezvényekből, CD, 2014 22. Meg kell a búzának érni I., Válogatás Ág Tibor korai népzenei gyűjtéséből (Ung megye - Zemplén megye), CD, 2013

218

23. Ág Tibor: Meg kell a búzának érni II. Válogatás Ág Tibor korai népzenei

gyűjtéséből (Pozsony - Esztergom - Komárom - Nyitra - Hont - Nógrád megyék) 24. Mészáros Ilona: Szülőfalum Zsigárd, a kiadvány hangzómelléklete, CD, 2013

219

220

Ez a könyv a VALEUR KFT nyomdájában készült 929 01 Dunaszerdahely (Dunajská Streda) Múzeum u. 208/4 Telefon, fax: (0)31 551 72 19, 551 72 18 A KIADÓ CÍME: Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet, Dunaszerdahely P. O. BOX 16., Bacsákova 240/13., 929 01 Dunajská Streda Tel: +421/31/552 24 78 E-mail: [email protected] WEB: www.intezet.sk, www.csemadok.sk

ISBN 978–80–89001–60–6 Varga László HATVANÖT ÉVVEL EZELŐTT TÖRTÉNT

A Csemadok alapszervezeteinek megalakulása a Dunaszerdahelyi járásban (1949-1953) Gyurcsó István Alapítvány Könyvek 57. Kiadta a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet, Dunaszerdahelyen. A kiadásért Huszár László, igazgató felel. A nyomdai előmunkálatok a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézetben készültek. Nyomta a Valeur kft. nyomdája Dunaszerdahelyen. Megjelent 800 példányban. Kiadás éve: 2014.

221

222