„VARÁZS LÉPCSŐ” STROKE BETEGEK REHABILITÁCIÓJA
DR CSIZMADIÁNÉ WENHARD MÓNIKA PAMOK NEUROLÓGIA
• A cerebrovascularis betegségek (CVB) az 50. életév felett leggyakrabban előforduló neurológiai kórképek. Epidemiológiai felmérés szerint a hetven évnél idősebbek körében prevalenciájuk 0,6% volt a XX. század utolsó két évtizedében. A Földön évenként 4,5 millió ember hal meg agyi keringési betegségekben. Az európai államokban évente 490 000 ember hal meg CVB-ben. Az Európai Unió 25 országa közül 15-ben a 75 évnél fiatalabb férfiak haláloka között a CVB az első helyre került. Hazánk a legmagasabb értékek között az ötödik helyen áll. A nők CVB-halálozásában Magyarország a 25 ország közül a legmagasabb értékeket elérő 7 ország között van.
Stroke hirtelen kialakult agyi történést jelent, tekintet nélkül a kiváltó okra. A cerebrovascularis megbetegedés minden olyan cerebrális eltérés, melynek hátterében az erek patológiai elváltozása áll. Az agyérbetegségek tünetegyüttesének jellemzője, hogy az ishémiás stroke esetében egy jól körülhatárolható vérellátási területnek megfelelően kialakult agyszövet károsodás következtében jönnek létre, illetve a vérzéses stroke esetében a vérzés terjedésének megfelelően alakulnak ki. A stroke-ra jellemző, hogy az agy motoros mezőinek károsodása következtében féloldali bénulás alakul ki, amely az akaratlagos mozgások zavarához vezet.(A lézió alatt elhelyezkedő szegmentumokban a gerincvelői reflexek továbbra is épek maradnak.) Az agyi károsodás kísérő jelei a szenzoros és motoros zavarok, a különböző mértékű spaszticitás, a normális reflexmechanizmus zavara, valamint a szelektív mozgásformák elvesztése, vagy deformálódása, melyhez egyéb tünetek is társulhatnak pl. neglect, zavartság,aphasia, ataxia .
Az agyi keringészavarok felosztása
A bénulások magassági diagnózisa a) Az agykéreg mozgató areáinak károsodása a dorsolateralis területen faciobarchialis eloszlású spasticus bénulást okoz. b) A capsula interna kiterjedt károsodása ellenoldali spasticus hemiparesist okoz a száj körüli izmok és a nyelv érintettségével. A felső és alsó végtag bénulása egyenlő mértékű. c) A corticospinalis pálya izolált károsodása a pedunculus cerebriben flaccid plegiát okoz, a leszálló rostok együttes károsodása viszont ellenoldali spasticus hemiplegiát hoz létre. d) A pons basisának egyoldali laesiója ellenoldali hemiplegiát, kétoldali károsodása tetraparesist/plegiát okoz. Mivel a n. facialis és n. hypoglossus supranuclearis rostjai dorsalisan helyezkednek el, az arc és nyelv beidegzése megmaradhat (tiszta hemiparesis az arc megkíméltségével). e) A pyramis károsodása a nyúltvelőben ellenkező oldali flaccid hemiparesist okoz. f) A nyaki gerinc egyoldali sérülése után a CI–IV magasságában azonos oldali spasticus hemiparesis alakulhat ki. g) A thoracalis gerinc féloldali sérülése azonos oldali alsó végtagi spasticus monoplegiát hoz létre. Kétoldali sérülés spasticus paraparesist okoz. h) A spinalis motoneuronok és az elülső gyökök károsodásának következménye flaccid bénulás a megfelelő izmokban.
Stroke prognózisa Ischaemiás Javulás mértékét az akut szakban észlelt neurológiai tünetek súlyossága és a károsodás lokalizációja határozza meg. Motoros deficitjó javulás, motoros +szenzoros tünetetek+látótérkiesés jelentősen nehezíti az önálló mozgásképesség elérését. Korai mobilizálás a szövödmények kialakulását megakadályozza
Vérzéses • A betegek jelentős része az első három napba meghal. Prognózist az akut szakaszban, a tudatzavar mélysége határozza meg, a kamrákba törő vérzéseknél a vér térfogatarányaneurológiai tünetek súlyosságát befolyásolja.
REHABILITÁCIÓ
Stroke rehabilitáció Rehabilitáció az orvosi diagnózis mögötti funkcionális diagnózisra épül. Az agyi károsodáson átment betegek mozgásfunkciói helyreállításának foka és/vagy a lehetséges korrekciók létrehozása a károsodás mértékétől, valamint a célirányos rehabilitáció hatékonyságától és a rehabilitáció minél előbbi megkezdésétől függ .Kezelési terv készítéséhez,az anamnézis,fizikális vizsgálat és a képalkotók egységét kell értékelni. Az izomtónus eloszlás befolyásolása,normalizálása és fenntartása révén célunk a funkcionális tevékenység helyreállítása, melyhez a mozgások gyakoroltatását célszerű konkrét funkcionális tevékenységhez kötni. Speciális eszköz a mozgás: mozgató kéreg és a szenzoros beszédmező vérátáramlása feladathelyzetekben növekszik,a mozgató kéreg jól körülírt területén okoz anyagcsere és véráramlás növekedést, ezzel elősegítve a távolabbi kérgi területek reorganizácíóját is.
• Az agyunk velünk változik: fiziológiás plaszticitás-mindennemű tanulás. ( taxisok –hypocampus nagyobbodás) A felépülés összetett folyamat, amely bizonyíthatóan az agyterületek funkcionális és strukturális reorganizációjának tulajdonítható. Tombari és mtsai (2004) tisztán motoros hemiparetikus betegeket vizsgáltak, aktív és passzív finger tapping paradigmát alkalmazva az fMRI során. A stroke-ot követő egy évben háromszor végezték el a vizsgálatot. Az első funkcionális képalkotó vizsgálat (20±9 nappal a stroke után) a lézióval ellenoldali primer szenzomotoros kortex, a cingularis kortex hátsó része és a szupplementer motoros area területén mutatott aktivációt. Négy hónappal később a stroke-kal azonos oldali primer szenzomotoros kortex hiperaktivációja kísérte a fokozatos funkcionális javulást. Egy évvel a vasculáris esemény után normalizálódott az aktivációs minta, és fokozott jelnövekedést találtak a sérüléssel azonos oldali szekunder szomatoszenzoros kortexben (BA 40), ami valószínűsítheti a kialakuló kompenzatórikus hálózat jelenlétét a funkcionális felépülés fenntartására. Vizsgálatok igazolják, hogy a strukturális plaszticitás együtt járhat a már igazolt funkcionális plaszticitással stroke-ot követően.
„Mozgás” kivitelezésének befolyásoló tényezői
A KEZDETEK……
5 NORMÁL IZOMERŐ
4 IM. KIS ELLENÁLLÁSSAL SZEMBEN
3 IM:GRAVITÁCIÓVAL SZEMBEN
2 IM.GRAVITÁCIÓ KIKAPCSOLÁSÁVAL
1 IZOMETRIÁS REZDÜLÉS
0 PLÉGIA
0 -PLÉGIA
TARTÁSKORREKCIÓ
CORE TRÉNING
• Általános elv a mozgáskontrollban, hogy csak azt tudjuk kontrollálni, amit érzékelünk. A végtagok mozgásának precíz kontrollja csak akkor valósulhat meg, ha érzékeljük végtagjaink helyzetét és mozgását. A testrészek helyzetének beállítása és mozgásának szabályozása, a szomatoszenzoros terület neurális hálózatában történik.
„Gondolkodni csak a fej tud. De emlékezete az egész testnek van. Egy táncos lába, egy kitűnő muzsikus ujjai nagyszerűen emlékeznek.” /Joseph Joubert/
AZ ELSŐ LÉPÉSEK…… • PASSZIV MOZGATÁS • Az izomorsókból származó jelek különösen fontosak a végtagi mozgások kinesztetikus érzékelésében Az izomorsók, a bőrreceptorok és az izületi receptorok szenzoros afferensei növelik az aktivitásukat a passzív és aktív végtagi mozgások alatt . Ma már elektrofiziológiai bizonyítékok vannak arra, hogy az elsődleges motoros cortex neuronjai aktiválódnak az izületek passzív mozgatásának hatására (Rosén és Asanuma 1972; ) • PROPRIOCEPTÍV TRENING
IZÜLETI MOZGÁSTERJEDELEM MEGTARTÁSA, NÖVELÉSE
Fény az alagút végén……..
1-IZOMETRIÁS REZDÜLÉS
2-IZOMMŰKÖDÉS GRAVITÁCIÓ KIKAPCSOLÁSÁVAL
EGYENSÚLYFEJLESZTÉS
3-IZOMMŰKÖDÉS GRAVITÁCIÓVAL SZEMBEN
4-IZOMMŰKÖDÉS KIS ELLENÁLLÁSSAL SZEMBEN • A mozgás pontossága az ízületi mozgásokat létrehozó izmok (agonista, antagonista, szinergista) koordinációjától függ. az egyes motoros egységek kiesésével nemcsak az erőkifejtés nagysága, de adott mozgás koordinált kivitelezése is gyengül.
5- NORMÁL IZOMMŰKÖDÉS
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
