Változások az új PTK-ban - KÖNYVELŐKNEK -

Változások az új PTK-ban - KÖNYVELŐKNEK *** Előadó:

Dr.Németh Gabriella Házigazda:

Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna

Az új Polgári törvénykönyv hatása a cégek életére - 1. RÉSZ: Az új Ptk. felépítése Az új Ptk. legfontosabb – a cégeket érintő - változásai, a teljesség igénye nélkül… 1 dr. Németh Gabriella – az új Ptk. ea. / www.drnemethlaw.hu

2014.02.26.

1) Az új Ptk. – 2013. évi V. törvény - felépítése és szerkezete (az első 40 perc témái): 1) Az új Ptk. hatályba lépése 2) Az új Ptk. egyes könyvei és fejezetei (tagolás, tájékozódás a kódexben) 3) A családjogi törvény az új Ptk-ban, és a gazdasági társasági törvény az új Ptk-ban, 4) Hatályon kívül helyezett jogszabályok 5) Általános és hasznos tudnivalók könyvelőknek.

2 dr. Németh Gabriella – az új Ptk. ea. / www.drnemethlaw.hu

2014.02.26.

1) Az új Ptk. hatálybalépése 2014. március 15. – DE: az új Ptk. életre kel, sok más jogszabály azonnal megszűnik. Az új Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatályba lépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről külön törvény szól: a 2013. évi CLXXVII. törvény. 8:4. § [Hatálybalépés] E törvény 2014. március 15-én lép hatályba. 8:5. § [Átmeneti rendelkezések] Az átmeneti rendelkezéseket törvény állapítja meg.

3 dr. Németh Gabriella az új Ptk. ea. / www.drnemethlaw.hu

2014.02.26.

Az új Ptk. Hatálybalépése (folyt.) Az új Ptk. rendelkezéseit a hatályba lépését követően keletkezett tényekre és jogviszonyokra, megtett jognyilatkozatokra kell alkalmazni. Sőt: mivel az új Ptk. több részből, több könyvből áll, még külön-külön az egyes könyvekre vonatkozó hatályba lépési határidőket is tartalmaz. A 2014. március 15. előtt keletkezett jogviszonyokra, bekövetkezett tényekre és megtett jognyilatkozatokra a korábbi rendelkezések (régi Ptk., régi társasági törvény, régi családjogi törvény irányadó. „Az egyik kódex időbeli hatályából a másikéba átnyúló jogviszonyokra, valamint a sajátos szabályokat igénylő jogintézményekre, jogterületekre speciális átmeneti rendelkezések is szükségesek. Ezeket a Ptk. könyveinek sorrendjében úgy határozza meg az említett jogszabály, hogy általában az egyes könyvekre is ad az egész könyvre irányadó általános szabályt, és szükség szerint rendelkezik az attól való eltéréstől is.” 4 www.ptk2013.hu dr. Németh Gabriella az új Ptk. ea. / www.drnemethlaw.hu

2014.02.26.

Az új Ptk. Hatálybalépése (folyt.) A Ptk. Harmadik Könyvéhez (JOGI SZEMÉLYEK, CÉGEK!) kapcsolódó átmeneti rendelkezések a 2013. évi CLXXVII. törvény szerint: ELŐTÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓAN: Azon jogi személynek, amelynek a nyilvántartásba-vételi eljárása - ideértve a változás bejegyzésére irányuló eljárást, az átalakulást, az egyesülést és a szétválást is - a Ptk. hatálybalépésekor folyamatban van, a 2014. március 14én alkalmazandó jogszabályoknak kell megfelelnie. MÁR BEJEGYZETT SZERVEZETEK ESETÉN: Ha e törvény az egyes jogi személy típusok esetén eltérően nem rendelkezik, a Ptk. hatálybalépésekor a nyilvántartásba már bejegyzett, valamint bejegyzés alatt álló jogi személy a Ptk. hatálybalépését követő első létesítő okirat módosítással egyidejűleg köteles a Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködéséről dönteni, és az erről szóló döntéshozó szervi határozatot is köteles a nyilvántartó 5 bírósághoz benyújtani. Dr.Németh Gabriella új Ptk. ea. www.drnemethlaw.hu

2014.02.26.

Az új Ptk. Hatálybalépése (folyt.) A jogi személynek a Ptk. rendelkezéseit a döntéstől, ennek hiányában 2015. március 15-étől kell alkalmaznia, és ezt követően létesítő okirata nem tartalmazhat a Ptk. rendelkezéseivel összhangban nem álló rendelkezést. A Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködés időpontját követően hozott döntéshozó szervi határozatok bírósági felülvizsgálatára a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni. CÉGJEGYZÉKBE VETT CÉGEK: A Ptk. hatálybalépésekor a cégjegyzékbe bejegyzett, valamint a bejegyzés alatt álló gazdasági társaság a Ptk. hatálybalépését követő első létesítő okirat módosítással egyidejűleg köteles a Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködéséről dönteni, és a legfőbb szervi határozatot a cégbírósághoz benyújtani.

6 Dr.Németh Gabriella új Ptk. ea. www.drnemethlaw.hu

2014.02.26.

Az új Ptk. Hatálybalépése (folyt.) A gazdasági társaságnak a Ptk. Rendelkezéseit a döntés időpontjától, ennek hiányában -közkereseti társaság és betéti társaság esetén 2015. március 15-étől, -- korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság és egyesülés esetén 2016. március 15-étől kell alkalmaznia, és ezt követően létesítő okirata nem tartalmazhat a Ptk. rendelkezéseivel összhangban nem álló rendelkezést. A létesítő okiratot a Ptk.-val összefüggésben nem kell módosítani, ha annak módosítása csak abból az okból volna szükséges, hogy a létesítő okirat - általános hivatkozásként - a Gt. rendelkezéseire utal. Közkereseti társaság és betéti társaság esetében nincs szükség továbbá a létesítő okirat módosítására kizárólag annak érdekében sem, hogy a létesítő okirat a társaság vezető tisztségviselőjét ügyvezetőként nevesítse. Ha azonban a létesítő okirat egyéb okból módosul, a társaság köteles az e bekezdésben foglalt változást is azon átvezetni. 7 Dr.Németh Gabriella új Ptk. ea. www.drnemethlaw.hu

2014.02.26.

Az új Ptk. Hatálybalépése (folyt.) A CSALÁDJOGI KÖNYVRE vonatkozó közös átmeneti rendelkezés értelmében az új Ptk. szabályait kell alkalmazni a hatálybalépésekor fennálló családjogi jogviszonyokra, valamint az e jogviszonyokkal kapcsolatos, de később keletkezett tényekre, megtett jognyilatkozatokra is. Az új Ptk. emellett meghatároz a házasságra, az élettársi kapcsolatra, a leszármazáson alapuló rokoni kapcsolatra, az örökbefogadásra, a szülői felügyeletre és a rokontartásra vonatkozó néhány sajátos átmeneti szabályt is. DOLOGI JOGOKRA: Ha az új Ptk. hatálybalépése előtt jött létre a dologi jogi jogviszony, de a rá vonatkozó tény keletkezése, jognyilatkozat megtétele a hatálybalépés utánra esik, akkor a jogviszonyra az új törvénykönyvet kell alkalmazni a Dologi Könyvre vonatkozó közös átmeneti szabály szerint. KÖTELMEKRE (SZERZŐDÉSEK): vonatkozóan az új Ptké. azt az általános szabályt fogalmazza meg, hogy az új Ptk. hatálybelépésekor fennálló kötelmekkel kapcsolatban a hatálybalépés után keletkezett tényekre, jognyilatkozatokra a hatálybalépés előtti jogszabályokat kell alkalmazni. 8 Dr.Németh Gabriella új Ptk. ea. www.drnemethlaw.hu

2014.02.26.

2) Az új Ptk szerkezete: KÖNYVEK ÉS FEJEZETEK ELSŐ KÖNYV: BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK. Pl.: 1:1. § [A törvény hatálya] E törvény a mellérendeltség és egyenjogúság elve szerint szabályozza a személyek alapvető vagyoni és személyi viszonyait. MELYIK KÖNYV? 1 : 1. § MÁSODIK KÖNYV: AZ EMBER MINT JOGALANY - JOGKÉPESSÉG, CSELEKEVŐKÉPESSÉG, GONDNOKSÁG, SZEMÉLYISÉGI JOGOK, SZERZŐI JOGOK, IPARJOGVÉDELEM HARMADIK KÖNYV: A JOGI SZEMÉLY - ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK, SZERVEZET ÉS KÉPVISELET, ÁTALAKULÁS, EGYESÜLÉS, MEGSZŰNÉS, EGYESÜLET, GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK, SZÖVETKEZET, EGYESÜLÉS, ALAPÍTVÁNY, ÁLLAM RÉSZVÉTELE A POLGÁIR JOGI ÜGYLETEKBEN NEGYEDIK KÖNYV: CSALÁDJOG A HÁZASSÁG, A HÁZASTÁRSAK SZEMÉLYI ÉS VAGYONI VISZONYAI, ÉLETTÁRSAK, ROKONSÁG, ÖRÖKBEFOGADÁS, SZÜLŐI FELÜGYELET, ROKONTARTÁS, GYÁMSÁG.

Az új Ptk szerkezete: könyvei és fejezetei (folyt.) ÖTÖDIK KÖNYV: DOLOGI JOG BIRTOK ÉS BIRTOKVÉDELEM, TULAJDONJOG (SZERZÉSE, VÉDELME), KÖZÖS TULAJDON ÉS TÁRSASHÁZ, KORLÁTOLT DOLOGI JOGOK (ZÁLOGJOG, HITELBIZTOSÍTÉK), HASZNÁLATI JOGOK (FÖLDHASZNÁLAT, HASZONÉLVEZET), INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS. HATODIK KÖNYV: KÖTELMI JOG KÖTELEM ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK (NYILATKOZATOK, KÉPVISELET, ELÉVÜLÉS, TARTOZÁSELISMERÉS), TÖBBALANYÚ KÖTELMEK, TELJESÍTÉS (PÉNZTARTOZÁS, BESZÁMÍTÁS, LETÉT), SZERZŐDÉSEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI, ÁSZF, ÉRVÉNYTELENSÉG, HATÁLYTALANSÁG, SZERZŐDÉSSZEGÉS (KÉSEDELEM, HIBÁS TELJESÍTÉS, SZAVATOSSÁG, GARANCIA), SZERZŐDÉSMÓDOSÍTÁS (ENGEDMÉNYEZÉS, JOGÁTRUHÁZÁS, TARTOZÁSÁTVÁLLALÁS), EGYES SZERZŐDÉSEK (RÉGI ÉS ÚJ SZERZŐDÉSTÍPUSOK), PJT, ÉLETTÁRSI KAPCSOLAT, KÁROKOZÁS (SZERZŐDÉSEN KÍVÜLI FELELŐSSÉG, SZERZŐDÉSES KÁRFELELŐSSÉG ÚJ RENDSZER!), ÉRTÉKPAPÍROK, EGYÉB KÖTELEMKELETKEZTETŐ TÉNYEK, HETEDIK KÖNYV: ÖRÖKLÉSI JOG ÖRÖKLÉS, VÉGINTÉZKEDÉS (VÉGRENDELET). ÖRÖKLÉSI SZERZŐDÉS, TÖRVÉNYES ÖRÖKLÉS, ÖRÖKBEFOGADÁS, KÖTELESRÉSZ, ÖRÖKLÉS JOGHATÁSAI NYOLCADIK KÖNYV: ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK, HATÁLYBA LÉPÉS ÉS ÁTMENETI RENDLEKEZÉSEK, EU JOGÁNAK MEGFELELÉS.

Az új PTK az alábbi EU jogszabályoknak is meg kell, hogy megfeleljen:

a) a Szerződés 54. cikke (3) bekezdésének g) pontja alapján a részvénytársaságok szétválásáról szóló 1982. december 17-i 82/891/EGK tanácsi irányelvnek; b) a hibás termékekért való felelősségre vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló 1985. július 25-i 85/374/EGK tanácsi irányelvnek, valamint az azt módosító 1999/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek; c) a tagállamok önálló vállalkozóként működő kereskedelmi ügynökökre vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról szóló 1986. december 18-i 86/653/EGK tanácsi irányelvnek; d) a szervezett utazási formákról szóló 1990. június 13-i 90/314/EGK tanácsi irányelvnek; e) a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelvnek; dr. Németh Gabriella az új Ptk. ea. / www.drnemethlaw.hu

11

2014.02.26.

Az új PTK az alábbi EU jogszabályoknak kell, hogy megfeleljen (folyt.) : f) a fogyasztási cikkek adásvételének és a kapcsolódó jótállásnak egyes vonatkozásairól szóló 1999. május 25-i 1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek; g) a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem egyes jogi vonatkozásairól szóló 2000. június 8-i 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek; h) a pénzügyi biztosítékokról szóló megállapodásokról szóló 2002. június 6-i 2002/47/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek; i)a nyilvános vételi ajánlatról szóló 2004. április 21-i 2004/25/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;

12/33 dr. Németh Gabriella az új Ptk. ea. / www.drnemethlaw.hu

2014.02.26.

Az új PTK az alábbi EU jogszabályoknak kell, hogy megfeleljen (folyt.) : j) az egyes részvényesi jogok gyakorlásáról a tőzsdén jegyzett társaságokban szóló 2007. július 11-i 2007/36/EK európai parlament és a tanácsi irányelvnek; k) a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerekben az elszámolások véglegességéről szóló 98/26/EK irányelvnek és a pénzügyi biztosítékokról szóló megállapodásokról szóló 2002/47/EK irányelvnek a kapcsolódó rendszerek és hitelkövetelések tekintetében történő módosításáról szóló 2009. május 6-i 2009/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek; l) az egész Közösségre kiterjedő egységes biztosítékok kialakítása érdekében a tagállamok által a társasági tagok és harmadik személyek érdekei védelmében a Szerződés 48. cikkének második bekezdése szerinti társaságoknak előírt biztosítékok összehangolásáról szóló 2009. szeptember 16-i 2009/101/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;


2014.02.26.

Az új PTK az alábbi EU jogszabályoknak kell, hogy megfeleljen (folyt.) : m) a társasági jog területén az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságokról szóló 2009. szeptember 16-i 2009/102/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek; n) a 77/91/EGK, a 78/855/EGK, a 82/891/EGK tanácsi irányelvnek és a 2005/56/EK irányelvnek az egyesülések és szétválások esetében alkalmazandó jelentéstételi és dokumentációs kötelezettségek tekintetében történő módosításáról szóló 2009. szeptember 16-i 2009/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek; o) a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló 2011. február 16-i 2011/7/EU európai parlamenti és tanács irányelvnek; p) a részvénytársaságok egyesüléséről szóló 2011. április 5-i 2011/35/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;


2014.02.26.

Az új PTK az alábbi EU jogszabályoknak kell, hogy megfeleljen (folyt.) : q) a fogyasztók jogairól, a 93/13/EGK tanácsi irányelv és az 1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 85/577/EGK tanácsi irányelv és a 97/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2011. október 25-i 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek; r) a biztosítékok egyenértékűvé tétele céljából a részvénytársaságok alapításának, valamint tőkéjük fenntartásának és módosításának tekintetében a tagállamok által a társasági tagok és harmadik személyek érdekei védelmében az Európai Unió működéséről szóló szerződés 54. cikkének második bekezdése szerinti társaságoknak előírt biztosítékok összehangolásáról szóló 2012. október 25-i 2012/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.


2014.02.26.

3) A Családjogi törvény az új Ptk-ban, és a gazdasági társasági törvény az új Ptk-ban, Új Ptk. hatályba lépése + számos régi jogszabály hatályon kívül helyezése: 1)GT MEGSZŰNIK: 2006. évi IV. törvény - a gazdasági társaságokról (Gt.) – társasági jog az új Ptk-ban DE: cégeljárás NEM - A társasági törvény (Gt.) megszűnik, a társasági anyagi jogot az új Ptk. olvasztja magába. Ráadásul egyes kérdések részletes szabályozásáról külön törvény is születik még, mint például a jogi személyek (gazdasági társaságok) átalakulásáról. ÚJ: a kódex minden olyan társasági jogi norma kapcsán megengedi az eltérést a Ptk.-szabálytól, amelynél nincs erre kifejezett tilalom. Ez alól általános kivétel, hogy az eltérés nem sértheti nyilvánvalóan a hitelezők, a munkavállalók vagy a kisebbség érdekeit (például a hitelezők kielégítése vagy a Ptk.-ban garantált kisebbségi jogok nem kerülhetnek veszélybe)

16/33.

dr. Németh Gabriella az új Ptk. ea. / www.drnemethlaw.hu

2014.02.26.

3) A Családjogi törvény az új Ptk-ban, és a gazdasági társasági törvény az új Ptk-ban, NEHÉZSÉG: Nincs kellő iránymutatás arról, hogy mely szabályoktól lehet eltérni és mennyire, hanem ez a felek egyedi mérlegelésétől függ majd. TOVÁBBRA SEM LEHETSÉGES: a cégek határon átnyúló átalakulására, a székhely áttelepítésére más uniós államokba. „…a több tőkét kockáztató többségi tulajdonosok sokkal inkább a maguk szája íze szerint alakíthatják a társasági létesítő okiratot. A későbbi működtetés kapcsán azonban az eddiginél jóval több korlátot állíthatnak eléjük a kisebbségi tulajdonosok. Nem lehet alábecsülni azt a veszélyt sem, hogy precedensek híján a többség és kisebbség első éles konfliktusában fog csak kiderülni, működnek-e a liberális szabályok, vagy a bíróságoknak kell kijelölniük a határokat sok-sok év alatt, esetleg egymásnak gyökeresen ellentmondó ítéletekben. ptk2013.hu MÉGSEM VEZETTÉK BE: a vezető tisztségviselők képviseleti jogának a létesítő okiratban lévő korlátozása a harmadik felekkel szemben is hatályos lett volna, ha azok erről tudtak, tud-niuk kellett volna. Az európai uniós normák szerint ugyanis a hatáskörök nyilvános cégregiszterből 17 ki nem olvasható korlátozása a kívülállókkal kötött szerződéseket nem dr. Németh Gabriella az új Ptk. ea. / www.drnemethlaw.hu befolyásolhatja. 2014.02.26.

3) A Családjogi törvény az új Ptk-ban, és a gazdasági társasági törvény az új Ptk-ban, 2) CSJT. MEGSZŰNIK: 1952. évi IV. törvény - a házasságról, a családról és a gyámságról (CSjt) – családjog az új Ptk-ban. NEGYEDIK KÖNYV: CSALÁDJOG A HÁZASSÁG, A HÁZASTÁRSAK SZEMÉLYI ÉS VAGYONI VISZONYAI, ÉLETTÁRSAK, ROKONSÁG, ÖRÖKBEFOGADÁS, SZÜLŐI FELÜGYELET, ROKONTARTÁS, GYÁMSÁG. A továbbiakban a családra vonatkozó legfontosabb anyagi jogi rendelkezéseket is a Ptk-ban kell keresni.


2014.02.26.

4) Hatályon kívül helyezett ÉS ÚJ jogszabályok Mely ÚJ jogszabályok szolgálják az új Ptk. Hatályba lépését: 1) az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCLII. Törvény 2) A szövetkezeti hitelintézetek integrációjából és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény az új Ptk. néhány részvénytársasági szabályát módosította annak érdekében, hogy az átváltoztatható kötvény mellett szabályozza az átváltozó kötvény fogalmát, részvénnyé alakulását. 3) A támogatott döntéshozatalról szóló 2013. évi CLV. törvény a támogató kirendelése, feladatköre, felügyelete és felmentése szabályait tartalmazza annak érdekében, hogy a támogató az egyes ügyei intézésében, döntései meghozatalában belátási képességének kisebb mértékű csökkenése miatt segítségre szoruló nagykorú számára (a cselekvőképessége korlátozása nélkül) segítséget biztosíthasson.

19


2014.02.26.

4) Hatályon kívül helyezett ÉS ÚJ jogszabályok 4) A szomszédjogok és a tulajdonjog korlátainak különös szabályairól szóló 2013. évi CLXXIV. törvény „hiánypótló”. A tilosban talált állatra, a kirepült méhraj befogására, a szomszéd telkére vagy a közterületre hullott gyümölcsre, a telekhatáron levő kerítés, mezsgye, sövény használatára, termésére, fenntartási költségeire, valamint az áthajló ágakra, átnyúló gyökerekre vonatkozó rendelkezéseket nem vette át ugyanis az új Ptk. a korábbi törvénykönyvből. 5) A gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló 2013. évi CLXXV. törvény alapján a gondnokoltak nyilvántartására továbbra is az Országos Bírói Hivatal elnöke marad kijelölve, 6) Az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvényre azért van szükség, mert az új Ptk. nem tartalmazza a gazdasági társaságok, szövetkezetek és egyesülések szabályai közül az eljárási jellegűeket és a részletszabályokat,

20/33


2014.02.26.

4) Hatályon kívül helyezett ÉS ÚJ jogszabályok 7) A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatályba lépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. Törvény (Az egyik kódex időbeli hatályából a másikéba átnyúló jogviszonyokra, valamint a sajátos szabályokat igénylő jogintézményekre, jogterületekre speciális átmeneti rendelkezések is szükségesek) 8) A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénnyel összefüggésben az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosításáról szóló 2013. évi CCIV. törvény szabályozási alapja az, hogy az új Ptk.-ba átkerültek az ingatlannyilvántartás anyagi jogi joghatásait érintő, alapvető szabályok. 9) Az egyes civil szervezetekkel kapcsolatos törvényeknek az új Ptk hatálybalépésével összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról szóló 2013. évi CCXIII. Törvény. (új Ptk és új Civiltövény - 2011. évi CLXXV. Törvény miatt)

21


2014.02.26.

4) Hatályon kívül helyezett ÉS ÚJ jogszabályok 10) A hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló 2013. évi CCXXI. törvény alapja az, hogy az új Ptk. jelentősen átalakítja a zálogjog szabályozását, ezen belül az ingó dolgok zálogjogi nyilvántartásának szabályait is. Az új rendelkezések alapján a hitelbiztosítéki nyilvántartás szolgál majd arra, hogy az ingatlanon, a lajstromozott ingókon és a lajstromba vett jogokon kívül más vagyontárgyakon alapított zálogjogokról bárki értesülhessen 11) Az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCLII. törvény (az ún. Ptk. saláta) közel 200 törvényt érintő joganyag számos visszatérő elemet tartalmaz. - Átvezeti a jogrendszeren az új Ptk. – gyakran tartalmi következményekkel is járó – terminológiai változásait. (pl. gazdálkodó szervezet gyűjtőfogalom kiiktatása, a hozzátartozó, közeli hozzátartozó fogalom változása, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság kategória megszűnése, a személyhez fűződő jogok helyett a személyiségi jogok, a vagyoni és nem vagyoni kár megtérítése helyett a kártérítés és a sérelemdíj megfizetése stb). 22 dr. Németh Gabriella az új Ptk. ea. / www.drnemethlaw.hu

2014.02.26.

4) Hatályon kívül helyezett ÉS ÚJ jogszabályok 12) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény az örökbefogadás előkészítése és utánkövetése, a családba fogadás, a támogatott közvetítői eljárás, valamint a hivatásos gondnokok jogállása terén állapít meg változásokat. 13) Az egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosítása a cselekvőképesség, a kártérítési felelősség, a személyiségi jogok, és a termékfelelősség újraszabályozása miatti eltérések átvezetését, valamint a támogatott döntéshozatal és az családtervezési célú művi meddővé tétel feltételeinek az adaptálását tartalmazza. 14) A közigazgatási és igazságügyi tárgyú törvények felülvizsgálata jelentős módosításokat vezet be. A támogatott döntéshozatal jogintézményének bevezetése szükségessé teszi az eljárási szabályokat tartalmazó törvények (Pp., Ket., Be.) módosítását, a támogatóval kapcsolatos eljárási szabályok meghatározása érdekében. Forrás: www.ptk2013.hu dr. Németh Gabriella az új Ptk. ea. / www.drnemethlaw.hu

23 2014.02.26.

4) Hatályon kívül helyezett ÉS ÚJ jogszabályok 15) A T/13218. törvényjavaslat a bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól rendelkezik. Az új Ptk. vezeti be a magyar írott jogba a bizalmi vagyonkezelés jogintézményét. A bizalmi vagyonkezelés a tulajdonosi pozíció és a vagyon hasznosítására, az azzal való rendelkezésre vonatkozó döntéshozatal szétválasztását teszi lehetővé.


2014.02.26.

5) Általános és hasznos tudnivalók könyvelőknek: HATODIK RÉSZ EGYÉB KÖTELEMKELETKEZTETŐ TÉNYEK XXXII. CÍM A JOGALAP NÉLKÜLI GAZDAGODÁS

6 : 579. § [Jogalap nélküli gazdagodás] (1)Aki másnak rovására jogalap nélkül jut vagyoni előnyhöz, köteles ezt az előnyt visszatéríteni. (2) Nem köteles visszatéríteni a gazdagodást, aki attól a visszakövetelés előtt elesett, kivéve, ha a) rosszhiszeműen jutott a gazdagodáshoz; vagy b) a gazdagodás megszűnésével kapcsolatban felróhatóság terheli. „


2014.02.26.

2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről ELSŐ KÖNYV - BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 1:1. § [A törvény hatálya] E törvény a mellérendeltség és egyenjogúság elve szerint szabályozza a személyek alapvető vagyoni és személyi viszonyait. 1:2. § [Értelmezési alapelv]: (1) E törvény rendelkezéseit Magyarország alkotmányos rendjével összhangban kell értelmezni. (2) A polgári jogi viszonyokra vonatkozó jogszabályokat e törvénnyel összhangban kell értelmezni. 1:3. § [A jóhiszeműség és tisztesség elve]: (1) A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a felek a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megfelelően kötelesek eljárni. (2) A jóhiszeműség és tisztesség követelményét sérti az is, akinek joggyakorlása szemben áll olyan korábbi magatartásával, amelyben a másik fél okkal bízhatott. 1:4. § [Az elvárható magatartás elve. Felróhatóság]: (1) Ha e törvény eltérő követelményt nem támaszt, a polgári jogi viszonyokban úgy kell eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. 26 dr. Németh Gabriella az új Ptk. ea. / www.drnemethlaw.hu

2014.02.26.

Hasznos tudnivalók könyvelőknek (folyt.):

(2) Felróható magatartására előnyök szerzése végett senki nem hivatkozhat. (3) A másik fél felróható magatartására hivatkozhat az is, aki maga felróhatóan járt el. 1:5. § [A joggal való visszaélés tilalma] (1) A törvény tiltja a joggal való visszaélést. (2) Ha a joggal való visszaélés jogszabály által megkívánt nyilatkozat megtagadásában áll, és ez a magatartás nyomós közérdeket vagy különös méltánylást érdemlő magánérdeket sért, a bíróság a nyilatkozatot ítéletével pótolhatja, feltéve, hogy az érdeksérelem másképpen nem hárítható el. 1:6. § [Bírói út] Az e törvényben biztosított jogok érvényesítése - ha törvény eltérően nem rendelkezik - bírói útra tartozik. 8:1. § [Értelmező rendelkezések] (1) E törvény alkalmazásában


2014.02.26.

Hasznos tudnivalók könyvelőknek (folyt.) : 1. közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér; 2. hozzátartozó: a közeli hozzátartozó, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa; 3. fogyasztó: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy; 4. vállalkozás: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében eljáró személy; 5. vagyontárgy: a dolog, a jog, a követelés; 6. bank: a betétgyűjtésre és fizetési számla vezetésére jogosult személy. dr. Németh Gabriella az új Ptk. ea. / www.drnemethlaw.hu

28

2014.02.26.

Hasznos tudnivalók könyvelőknek (folyt.) : (2) E törvény alkalmazásában jogszabálynak minősül az Európai Unió általános hatályú közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa is. (3) E törvény alkalmazásában bírósági eljárásnak minősül a fizetési meghagyás is. (4) E törvény alkalmazásában testvérnek minősül a féltestvér is. (5) E törvény alkalmazásában tőzsdének minősül a székhely szerinti állam felügyeleti hatóságának engedélyével rendelkező olyan piac is, amelyen értékpapírokkal kereskednek. 8:2. § [Befolyás] (1) Többségi befolyás az olyan kapcsolat, amelynek révén természetes személy vagy jogi személy (befolyással rendelkező) egy jogi személyben a szavazatok több mint felével vagy meghatározó befolyással rendelkezik.


2014.02.26.

Hasznos tudnivalók könyvelőknek (folyt.) : (2) A befolyással rendelkező akkor rendelkezik egy jogi személyben meghatározó befolyással, ha annak tagja vagy részvényese, és a) jogosult e jogi személy vezető tisztségviselői vagy felügyelőbizottsága tagjai többségének megválasztására, illetve visszahívására; vagy b) a jogi személy más tagjai, illetve részvényesei a befolyással rendelkezővel kötött megállapodás alapján a befolyással rendelkezővel azonos tartalommal szavaznak, vagy a befolyással rendelkezőn keresztül gyakorolják szavazati jogukat, feltéve, hogy együtt a szavazatok több mint felével rendelkeznek. (3) A többségi befolyás akkor is fennáll, ha a befolyással rendelkező számára az (1)-(2) bekezdés szerinti jogosultságok közvetett befolyás útján biztosítottak. 8:2.§ (4) Közvetett befolyással rendelkezik a jogi személyben az, aki a jogi személyben szavazati joggal rendelkező más jogi személyben (köztes jogi személy) befolyással bír.


2014.02.26.

Hasznos tudnivalók könyvelőknek (folyt.) : A közvetett befolyás mértéke a köztes jogi személy befolyásának olyan hányada, amilyen mértékű befolyással a befolyással rendelkező a köztes jogi személyben rendelkezik. Ha a befolyással rendelkező a szavazatok felét meghaladó mértékű befolyással rendelkezik a köztes jogi személyben, akkor a köztes jogi személynek a jogi személyben fennálló befolyását teljes egészében a befolyással rendelkező közvetett befolyásaként kell figyelembe venni. (5) A közeli hozzátartozók közvetlen és közvetett tulajdoni részesedését vagy szavazati jogát egybe kell számítani. 8:3. § [A határidők számítása] (1) A jognyilatkozat megtételére vagy egyéb magatartás tanúsítására napokban megállapított határidőbe a kezdőnapot nem kell beleszámítani.


2014.02.26.

Hasznos tudnivalók könyvelőknek (folyt.) : 8:3. § (2) A hetekben, hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely elnevezésénél vagy számánál fogva megfelel a kezdő napnak. Ha ilyen nap az utolsó hónapban nincs, a határidő a hónap utolsó napján jár le. (3) Ha a határidő utolsó napja munkaszüneti nap, a határidő a következő munkanapon jár le. (4) A határozott naphoz kötött jogszerzés a nap kezdetén következik be. ANYAGI JOGI (pl. Ptk-ban) vagy ELJÁRÁSI JOGI határidő számítása eltérő (pl. bírósági, hatósági eljárásokban eljárásjogi határidő számítás szükséges.)

32/ 33 dr. Németh Gabriella – az új Ptk. ea. / www.drnemethlaw.hu

2014.02.26.

Az új Polgári törvénykönyv hatása a cégek életére - 2.rész: SZERZŐDÉSEK Az új Ptk. legfontosabb a cégeket érintő - változásai, a teljesség igénye nélkül 1 dr. Németh Gabriella az új Ptk. ea. / www.drnemethlaw.hu

2014.02.26.

II. Az új Ptk. 6. könyve a szerződésekről (a második 40 perc tartalma) 1)A szerződések szabályainak általános változásai 2) Az új Ptk szerkezeti felépítésének szerepe a szerződések jogában 3) A szerződéses kártérítés új szabályai (áttekintés) 4) Az egyes új szerződésfajták az új Ptk-ban 5) Érvénytelenség és semmisség szabályainak pontosítása az új Ptk-ban 6) Az e-szerződések az új Ptk-ban, az ÁSZF és a távollévők közötti ügyletek 7) A legfontosabb üzleti szerződések éttekintése és ezek változásai. dr. Németh Gabriella az új Ptk. ea. / www.drnemethlaw.hu

2

2014.02.26.

1) A szerződések általános szabályainak változásai SZERZŐDÉSEK HELYE AZ ÚJ PTK-BAN HATODIK KÖNYV: KÖTELMI JOG KÖTELMEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI (NYILATKOZATOK, KÉPVISELET, ELÉVÜLÉS, TARTOZÁSELISMERÉS), TÖBBALANYÚ KÖTELMEK, TELJESÍTÉS (PÉNZTARTOZÁS, BESZÁMÍTÁS, LETÉT), SZERZŐDÉSEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI, ÁSZF, ÉRVÉNYTELENSÉG, HATÁLYTALANSÁG, SZERZŐDÉSSZEGÉS (KÉSEDELEM, HIBÁS TELJESÍTÉS, SZAVATOSSÁG, GARANCIA), SZERZŐDÉSMÓDOSÍTÁS (ENGEDMÉNYEZÉS, JOGÁTRUHÁZÁS, TARTOZÁSÁTVÁLLALÁS), EGYES SZERZŐDÉSEK (RÉGI ÉS ÚJ SZERZŐDÉSTÍPUSOK), PJT, ÉLETTÁRSI KAPCSOLAT, KÁROKOZÁS (SZERZŐDÉSEN KÍVÜLI FELELŐSSÉG, SZERZŐDÉSES KÁRFELELŐSSÉG – ÚJ RENDSZER!), ÉRTÉKPAPÍROK,

3

EGYÉB KÖTELEMKELETKEZTETŐ TÉNYEK. dr. Németh Gabriella az új Ptk. ea. / www.drnemethlaw.hu

2014.02.26.

1) A szerződések általános szabályainak változásai (folyt.) Az új Ptk. rendelkezéseit a hatályba lépését követően keletkezett tényekre és jogviszonyokra kell alkalmazni. (A 2014. március 15. előtti jogviszonyokra, bekövetkezett tényekre és megtett jognyilatkozatokra a korábbi jogszabályi rendelkezések irányadóak. ) „8:4. § [Hatálybalépés] E törvény 2014. március 15-én lép hatályba. 8:5. § [Átmeneti rendelkezések] Az átmeneti rendelkezéseket törvény állapítja meg.” Új szerződések készítésekor 2014. március 15. után KIZÁRÓLAG az új Ptk. alapján járunk el. DE az új Ptk. Szabályaitól a legtöbb esetben ELTÉRNI LEHETSÉGES. Az eltérésekről konzultáljon a cég jogászával! dr. Németh Gabriella az új Ptk. ea. / www.drnemethlaw.hu

4 2014.02.26.

2) Az új Ptk szerkezeti felépítésének szerepe a szerződések jogában ELSŐ KÖNYV: BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK. 1:1. § [A törvény hatálya] E törvény a mellérendeltség és egyenjogúság elve szerint szabályozza a személyek alapvető vagyoni és személyi viszonyait. A szerződéses viszonyokra a mellérendeltség jellemző. Ez valamennyi szerződésre – kivéve jogszabály által előírt kivételek – jellemző. Kivéve pl.: -szerződés az állammal vagy -közszolgáltatókkal vagy -ÁSZF, fogyasztói szerződések - ezekre a jogszabályok adnak szigorúbb előírásokat.

5 2014.02.26.

Az új Ptk szerkezeti felépítésének szerepe a szerződések jogában (folyt) Milyen általános rendelkezéseket kell és érdemes figyelembe venni? A Ptk. elején, I. könyvben található bevezető rendelkezések: ezek valamennyi könyvre, így pl. a szerződésekre is alkalmazandóak. Az egyes szerződésekre vonatkozó általános szabályok a Kötelmi Jogi Könyv elején találhatóak. Ezeket CSAK a Kötelmi Könyvben található szabályokhoz kell alkalmazni. Minden könyvben vannak általános szabályok! Pl: „Adásvételi szerződés általános szabályai, A vállalkozási szerződés általános szabályai, A tulajdonjog általában, Általános szabályok, A kártérítési felelősség általános szabályai és közös szabályai stb.

6/45 Dr.Németh Gabriella új Ptk. ea. www.drnemethlaw.hu

2014.02.26.

Az új Ptk szerkezeti felépítésének szerepe a szerződések jogában (folyt) Ptk. VIII.Könyvben: fontos értelmező rendelkezések! A szerződésben használt fogalmakat célszerű a Ptk. értelmező rendelkezései szerint használni. Ptk. diszpozitív: Eltérő rendelkezés hiányában a Ptk. szabályi alkalmazandók.


2014.02.26.

2) A szerződéses kártérítés új szabályai a)Kik a kártérítési jogviszony részesei? b)Szerződésen kívüli és szerződéses károkozás c)Felelősség a szerződésekért d)Speciális kárfelelősségi esetek, körülmények e) Cégek vezető tisztségviselőinek kárfelelőssége a) Kik a kártérítési jogviszony részesei? PTK. HARMADIK KÖNYV: A JOGI SZEMÉLY - SZERVEZET ÉS KÉPVISELET, ÁTALAKULÁS, MEGSZŰNÉS, EGYESÜLET, GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK, ALAPÍTVÁNY, ÁLLAM RÉSZVÉTELE A POLGÁIR JOGI ÜGYLETEKBEN – gyakran szerződéses jogalanyok a jogi személyek, cégek, szervezetek. Kártérítés esetén felmerül külön a cég, szervezet, külön az eljáró képviselő, vezető tisztségviselő felelőssége is. ÚJ.


2014.02.26.

2) A szerződéses kártérítés új szabályai (folyt). PTK. ÖTÖDIK KÖNYV: DOLOGI JOG TULAJDONJOG (SZERZÉSE, VÉDELME), KÖZÖS TULAJDON ÉS TÁRSASHÁZ, KORLÁTOLT DOLOGI JOGOK (ZÁLOGJOG, HITELBIZTOSÍTÉK), HASZNÁLATI JOGOK (FÖLDHASZNÁLAT, HASZONÉLVEZET), INGATLANNYILVÁNTARTÁS. – gyakran szerződések tartalmát képező jogügyletek. b) Szerződésen kívüli és szerződéses károkozás KORÁBBAN: a főszabály a szerződésen kívüli károkozás szabályai. Régi Ptk. 339.§ mondta ki, hogy: „Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, aki bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható” Új Ptk. szerint: szigorúbb szerződéses kártérítési rendszer. A szerződések esetén az előreláthatóság kritériumai fontosak, már a szerződés aláírásakor. Dr.Németh Gabriella új Ptk. ea. www.drnemethlaw.hu

9

2014.02.26.

2) A szerződéses kártérítés új szabályai (folyt). -Előreláthatóság -Együttműködés a felek között -Tájékoztatási, információ adási kötelezettség 6:518.§: A károkozás általános tilalma: A törvény tiltja a jogellenes károkozást 6:519.§ = régi Ptk, 339. § - mentesül, ha bizonyítja: nem volt felróható. Új a szövegben (de nem új a bírói gyakorlatban). Minden károkozás jogellenes. Kivéve HA: beleegyezés, jogtalan károkozás hárítása, szükséghelyzet, jogszabály által. Előreláthatóság: nem állapítható meg az okozati összefüggés, ha a károkozó nem láthatta előre és nem is kellett volna előrelátnia. Kártérítés: teljes, vagyoncsökkenés, elmarad előny, költségek. Dr.Németh Gabriella új Ptk. ea. www.drnemethlaw.hu

10 2014.02.26.

2) A szerződéses kártérítés új szabályai (folyt). Károsodásveszélyes helyzetekben: bírósági eltiltás kérhető, megelőző intézkedés kérhető, biztosítékadása kérhető. c) Felelősség a szerződésekért: A felek már a szerződéskötésről tartott tárgyalások alatt (azaz a kontraktus megkötése előtt is) kötelesek együttműködni és tájékoztatni egymást a szerződést érintő lényeges körülményekről. Önmagában a szerződéskötés elmaradásáért nem terheli őket kártérítési felelősség, DE: az együttműködési és tájékoztatási kötelezettség elmulasztása miatt a másik fél érvényesítheti az ebből eredő kárát. Ez történhet akkor, ha az egyik fél, bár szerződéskötési szándéka már megszűnt – például mert mással kötött szerződést –, tovább folytatja a tárgyalásokat partnerével, aki ezért kapacitásokat köt le, megrendelésektől esik el. (KORÁBBAN biztatási kárnak hívtuk)


2014.02.26.

2) A szerződéses kártérítés új szabályai (folyt). d) Speciális kárfelelősségi esetek, körülmények: Többek károkozása: kármegosztás. Mások által okozott kár (spec.) - a megbízott kárt okot – megbízási szerződés jelentősége… -Munkavállaló kárt okoz – munkaszerődés és MT. -alvállalkozó kárt okoz – vállalkozási szerződés és Ptk. -Vezető tisztségviselő kárt okoz – új Ptk. És megbízási szerz. Kárenyhítési felelősség. Termékfelelősség. Elévülés: 3 év Elévülés (diff: bűncselekmény!) Épületkárok, állatok, jogszerű kártalanítás. Dr.Németh Gabriella új Ptk. ea. www.drnemethlaw.hu

12/45 2014.02.26.

2) A szerződéses kártérítés új szabályai (folyt). e) Cégek vezető tisztségviselőinek kárfelelőssége Új: a vezető tisztségviselő a társaság mellett maga is perelhető lesz, ha harmadik személyeknek a cég kárt okoz. (pl. a cégvezető, hivatali úton a cégautóval balesetben kárt okoz…. ) Jelenleg: csak a társaság felelős azért a kárért, melyet az ügyvezető ügyvezetőként történő eljárása során másnak okoz. Felelősség a tulajdonos irányába: vezető tisztségviselő felelőssége a tulajdonosok irányába gyakorlatilag nem változott. DE: A saját társasággal szembeni kártérítési felelősség Új alapokra kerül, így a megbízási vagy munkaszerződés alapján dolgozó vezetők saját társaságukkal szembeni felelőssége változik. A jövőben a vezető tisztségviselő kizárólag akkor mentesülhet ez alól, ha kötelezettségszegését az „ellenőrzési körén” kívül eső, előre nem látható körülmény (például váratlan betegség, vis maior) okozta, és nem volt tőle elvárható, hogy ezt elkerülje, illetve a kárt elhárítsa.

13

Dr.Németh Gabriella új Ptk. ea. www.drnemethlaw.hu

2014.02.26.

2) A szerződéses kártérítés új szabályai (folyt). (Számos részlet pontosítása azonban a bíróságokra vár, például az, hogy mi tartozik a vezető tisztségviselők „ellenőrzési körébe”) ÚJ: A külvilág felé a vezető tisztségviselők felelőssége megnőtt: ha a vezető harmadik személyeknek e jogviszonyával összefüggésben saját hibájából kárt okoz, akkor a társasággal egyetemlegesen felel a károkért, akár teljes magánvagyonával. NAGYON FONTOS LESZ, hogy mi van az ügyvezetői szerződésben! A kártérítés mértéke. A vezetői kötelezettségek megszegésével a társaságnak okozott károkat az ügyvezetőnek eztán „csak” olyan mértékben kell megtérítenie, amilyen mértékben a kár a kötelezettségszegés időpontjában objektíve előre látható volt. Az előre nem látható károkat a társaság viseli. A szándékos kötelezettségszegésével okozott károkat ellenben a vezető köteles teljes mértékben megtéríteni. Hogy mi látható előre objektíve és mi nem, annak eldöntése szintén a bíróságokra vár. Dr.Németh Gabriella új Ptk. ea. www.drnemethlaw.hu

14

2014.02.26.

2) A szerződéses kártérítés új szabályai (folyt). Érdemes megfontolni vezető tisztségviselőknek felelősségbiztosítás megkötését. „Az sem lenne meglepő, ha vagyonukat sokan strómanok nevére íratnák, vagy az épp az új Ptk.-ban életre hívott, névtelenséget biztosító bizalmi vagyonkezelésbe adnák.” – ptk2013.hu FELMENTV ÉNY: Kártérítés alól mentesít. Az új Ptk. finomítja a már eddig is létező „felmentvény” intézményét A jövőben akkor is lehet felmentvényt adni, ha az adott társaság létesítő okirata nem tartalmazta ezt a lehetőséget. A felmentvényről az éves beszámolók közötti időszakban is lehet majd dönteni, ami különösen az év közben távozó vezetők számára lehet fontos. Felmentvényük ellenére a tulajdonossal szemben is felelniük kell azonban azoknak, akikről kiderül, hogy valamilyen információt 15/45 eltitkoltak. Dr.Németh Gabriella új Ptk. ea. www.drnemethlaw.hu

2014.02.26.

Régi Ptk. 339.§: 339. § (1) Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. (2) A bíróság a kárért felelős személyt rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények alapján a felelősség alól részben mentesítheti. 340. § (1) A károsult a kár elhárítása, illetőleg csökkentése érdekében úgy köteles eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amely abból származott, hogy a károsult e kötelezettségének nem tett eleget. (2) A károsult terhére esik mindazok mulasztása, akiknek magatartásáért felelős. 341. § (1) Károsodás veszélye esetén a veszélyeztetett kérheti a bíróságtól, hogy azt, akinek részéről a veszély fenyeget, tiltsa el a veszélyeztető magatartástól, illetőleg kötelezze a kár megelőzéséhez szükséges intézkedések megtételére és - szükség szerint - biztosíték 16/45 adására… Dr.Németh Gabriella új Ptk. ea. www.drnemethlaw.hu 2014.02.26.

2) A szerződéses kártérítés új szabályai (folyt). ÚJ PTK: VI. KÖNYVBEN: FELELŐSSÉG SZERZŐDÉSEN KÍVÜL OKOZOTT KÁRÉRT 6:518. § [A károkozás általános tilalma] A törvény tiltja a jogellenes károkozást. 6:519. § [A felelősség általános szabálya] Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól a károkozó, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható. 6:521. § [Előreláthatóság] Nem állapítható meg az okozati összefüggés azzal a kárral kapcsolatban, amelyet a károkozó nem látott előre és nem is kellett előre látnia. 6:523. § [A károsodásveszélye] Károsodás veszélye esetén a veszélyeztetett kérheti a bíróságtól, hogy azt, aki a veszélyt előidézte, az eset körülményeihez képest a) tiltsa el a veszélyeztető magatartástól; b) kötelezze a kár megelőzéséhez szükséges intézkedések megtételére; c) kötelezze megfelelő biztosíték adására. 17 Dr.Németh Gabriella új Ptk. ea. www.drnemethlaw.hu

2014.02.26.

2) A szerződéses kártérítés új szabályai (folyt). ÚJ: BŐVEBB SZABÁLYOZÁS Felelősség más személy által okozott kárért 6:540. § [Felelősség az alkalmazott és a jogi személy tagja károkozásáért] (1) Ha az alkalmazott a foglalkoztatására irányuló jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a munkáltató a felelős. (2) Ha a jogi személy tagja tagsági viszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a jogi személy a felelős. (3) Az alkalmazott és a tag egyetemlegesen felel a munkáltatóval, illetve a jogi személlyel, ha a kárt szándékosan okozta. 6:541. § [Felelősség a vezető tisztségviselő károkozásáért] Ha a jogi személy vezető tisztségviselője e jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a vezető tisztségviselő a jogi személlyel egyetemlegesen felel.


2014.02.26.

2) A szerződéses kártérítés új szabályai (folyt). ÚJ: Felelősség más személy által okozott kárért 6:542. § [Felelősség a megbízott károkozásáért] (1) Ha a megbízott e minőségében harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a megbízó és a megbízott egyetemlegesen felelős. Mentesül a megbízó a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy őt a megbízott megválasztásában, utasításokkal való ellátásában és felügyeletében felróhatóság nem terheli. (2) Állandó jellegű megbízási viszony esetén a károsult kárigényét az alkalmazott károkozásáért való felelősség szabályai szerint is érvényesítheti. 6:543. § [Felelősség más szerződés kötelezettjének károkozásáért] Más szerződés jogosultja felelősséggel tartozik a vele szerződési viszonyban álló kötelezett által a szerződés teljesítése körében harmadik személynek okozott kárért mindaddig, amíg a károsult számára ismeretlen károkozó személyét meg nem nevezi.


2014.02.26.

3) Egyes szerződések és új szerződésfajták a Ptk-ban: VI.KÖNYV/ 3.rész- Egyes szerződések TULAJDONÁTRUHÁZÓ SZERZŐDÉSEK: Adásvételi szerződés, Tulajdonjog fenntartás, hasznok, kárveszélyés költségviselés, késedelem jogkövetkezményei fogyasztói szerződések esetén Adásvétel különös nemei: elővásárlási jog, vételi ajánlat közlése, ajánlati kötöttség, ezek megszegésével kötött szerződések, Visszavásárlási jog, Vételi és eladási jog, részletvétel, megtekintésre, próbára vétel. Mintára vétel Adásvétel altípusai: fajta és mennyiség szerinti vétel, határidős vétel, mg áru vétele, csere (két adásvétel), Ajándékozási szerződés (teljesítés megtagadása, visszakövetelése)20 Dr.Németh Gabriella új Ptk. ea. www.drnemethlaw.hu

2014.02.26.

3) Egyes szerződések és új szerződésfajták a Ptk-ban (folyt.) VI.KÖNYV/ 3.rész- Egyes szerződések VÁLLALKOZÁSI TÍPUSÚ SZERZŐDÉSEK : Vállalkozási szerződés: általános szabályai, tevékenység megszervezése, ditasítási joga, tevékenység helye, megrendelő ellenőrzési joga, munkavégzés összehangolása, többletmunka, pótmunka, vállalkozói díj, t9örvőnyes zálogjog, szolgáltatás átadásvétele lehetetlenülés, elállás, felmondás, ingyenes vállalkozási szerződés) Tervezési szerződés. Kivitelezési szerződés. Kutatási szerződés. Utazási szerződés. Mezőgazdasági vállalkozási szerződés Dr.Németh Gabriella új Ptk. ea. www.drnemethlaw.hu

21/45 2014.02.26.

3) Egyes szerződések és új szerződésfajták a Ptk-ban (folyt.) VI.KÖNYV/ 3.rész- Egyes szerződések VÁLLALKOZÁSI TÍPUSÚ SZERZŐDÉSEK (folyt.): A vállalkozási szerződés esetén régi Ptk szabályai maradtak, DE bekerült a kúria gyakorlata a norma szövegébe. Új altípusként: mg. Vállalkozási szerződés és a közszolgáltatási szerződés is itt kerül szabályozásra. Vállalkozási szerződésre vonatkozó szabályok: -Ptk. Általános szabályai, melyek a szerződések ált.szabályai -Egyéb jogszabályokban is: pl.1991/2009.Korm.r. építőip. kiv. -281/2008. korm.r. utazási szerződésekről stb. ágazati szabályok Eredménykötelem – tevékenységkötelem / Megbízás: gondossági kötelem. Nem kötelező az írásbeliség, kiv. utazási szerződés! Vállalkozó nagy önállósága + felelőssége. Dr.Németh Gabriella új Ptk. ea. www.drnemethlaw.hu

22 2014.02.26.

3) Egyes szerződések és új szerződésfajták a Ptk-ban (folyt.) VI.KÖNYV/ 3.rész- Egyes szerződések VÁLLALKOZÁSI TÍPUSÚ SZERZŐDÉSEK (folyt.): Vállalkozási szerződés folyt. : Új Ptk-ban nincs fővállalkozó/alvállalkozó – általános szabályok közt van szó a közreműködőért való felelősségről ( 6.148.§); Ettől el lehet térni, lehet korlátozni a közreműködő igénybevételét; A közreműködő nem alanya a szerződésnek! – igényérvényesítés a vállalkozó felé/által történhet; Megrendelő utasítási joga korlátozott nem a munka megszervezésére „csak” az eredmény tulajdonságaira terjedhet ki. Károkozó utasítással szemben: figyelmeztetés, elállási jog vállalkozónak. 6:62.§ alapján: felek együttműködési és tájékoztatási kötelezettség áll fenn – ennek elmulasztása kárfelelősséget is 23/45 megalapoz.

Dr.Németh Gabriella új Ptk. ea. www.drnemethlaw.hu

2014.02.26.

3) Egyes szerződések és új szerződésfajták a Ptk-ban (folyt.) VI.KÖNYV/ 3.rész- Egyes szerződések VÁLLALKOZÁSI TÍPUSÚ SZERZŐDÉSEK (folyt.): Vállalkozási szerződés folyt. : Többletmunka és pótmunka szabályozása részletesebb (korábban a pótmunka nem volt a Ptk-ban); Nemcsak a vállalkozói díj hanem a költségek erejéig illeti zálogjog a vállalkozót, ennek szabályai a III. könyben vannak. (jogszabály alapján meglévő zálogjog, így nem kell külön zálogszerződés erről); Azon tárgyakon, melyek a birtokába kerültek a vállalkozási szerződés teljesítése kapcsán. Pontosítás: a szerződés teljesítés megkezdése után az általános elállási jog már nem, csak felmondás illeti meg a megrendelőt. (Forrás: Bartal Géza cikke, Gazdaság és Jog 2014.1.szám 9-16.o.) Dr.Németh Gabriella új Ptk. ea. www.drnemethlaw.hu

24

2014.02.26.

3) Egyes szerződések és új szerződésfajták a Ptk-ban (folyt.) VI.KÖNYV/ 3.rész- Egyes szerződések VÁLLALKOZÁSI TÍPUSÚ SZERZŐDÉSEK (folyt) : Közszolgáltatási szerződés Fuvarozási szerződés (fuvarlevél, csomagolás , okmányok, Veszélyes áru fuvarozása, ,fuvareszköz kiállítása, berakás, feladó elállási joga, fuvarozási akadály, rendelkezési jog az áru felett, értesítés a küldemény megérkezéséről, fuvardíj, törvényes zálogjog, fuvarozó felelősség, feladó felelőssége, igények speciális elévülése, a vállalkozás szabályainak alkalmazása) MEGBÍZÁSI TÍPUSÚ SZERZŐDÉSEK: Megbízási szerződés (általános szabályok, utasítási jog, képviseleti jog, tájékoztatási kötelezettség. Megbízási díj, törvényes zálogjog, 25/45 felmondás elszámolás, ingyenes megbízás.) Dr.Németh Gabriella új Ptk. ea. www.drnemethlaw.hu

2014.02.26.

3) Egyes szerződések és új szerződésfajták a Ptk-ban (folyt.) VI.KÖNYV/ 3.rész- Egyes szerződések MEGBÍZÁSI TÍPUSÚ SZERZŐDÉSEK (folyt): Bizományosi szerződés (bizományos jogállása. Tulajdonszerzés, bizományi díj, belépési jog,, eltérés a bizományi szerződéstől – pozitív negatív), megbízás szabályainak alkalmazása) – CIKK az Irányadó magazinban!! Közvetítői szerződés (általános szabályai, a közvetítő képviselrti joga, tájékoztatási kötelezettség. Díjazása, megbízási szabályok alkalmazása, tartós közvetítői szerződés- szerződés időtartama, felmondása, a közvetítő kártalanítása és ennek kizárása, a szerződés megszűnését követő versenykorlátozó kikötés) Szállítmányozási szerződés (általános def., igényérvényesítés, önszerződés, jutalék, speciális 1 éves elévülés, megbízó felelőssége, Dr.Németh Gabriella új Ptk. ea. www.drnemethlaw.hu

26

2014.02.26.

3) Egyes szerződések és új szerződésfajták a Ptk-ban (folyt.) VI.KÖNYV/ 3.rész- Egyes szerződések MEGBÍZÁSI TÍPUSÚ SZERZŐDÉSEK (folyt): Szállítmányozási szerződés (általános def., igényérvényesítés, önszerződés, jutalék, speciális 1 éves elévülés, megbízó felelőssége, A bizomány és a fuvarozás szabályainak alkalmazása) ÚJ: Bizalmi vagyonkezelési szerződés (a kedvezményezett meghatározása, a vagyonelkülönítés. Kezelt vagyon védettsége, hitelezői igények, kedvezményezett igényei, ellenőrzési jog, utasítási jog hiánya, vagyonkezelő fokozott felelőssége, rendelkezési joga, titoktartási kötelezettség, tájékoztatási és számadási kötelezettség, vagyonkezelő felelősség a vagyonrendelővel szemben és a kedvezményezett irányába, vagyonkezelő költség- és díjigénye, felelőssége harmadik személyek felé, több vagyonkezelő, változás a felek személyében, megszűnése, ,elszámolási kötelezettség, a kezelt vagyon kiadás. Létesítése egyoldalú jogügylettel. Megbízás szabályainak alkalmazása. Dr.Németh Gabriella új Ptk. ea. www.drnemethlaw.hu

27

2014.02.26.

3) Egyes szerződések és új szerződésfajták a Ptk-ban (folyt.) VI.KÖNYV/ 3.rész- Egyes szerződések HASZNÁLATI SZERZŐDÉSEK: Bérleti szerződés 6:331.§ (általános szabályai, bérbeadó szavatossága, dolog használata, használat átengedése 3dik személynek, költségviselés, bérleti díj, törvényes zálogjog, határozott idejű bérlet megszűnése és a dolog elpusztulása rendes felmondás a bérelt dolog átruházása, felek jogai és kötelezettségei a bérlet megszűnésénél) Lakásbérleti szerződés 6:342.§ (bérleti díj biztosítékai, ,bérbeadó karbantartási kötelezettsége, bérlő elviteli joga, bérlő tűrési kötelezettsége, rendes felmondás. Felmondás a szerződésszegé miatt) Haszonbérleti szerződés 6:349.§ (def., rendes gazdálkodás követelményeinek érvényesítése, költségviselési szabályok, haszonbér megfizetése, törvényes zálogjog, felmondás, dolog visszaadása, bérlet szabályainak alkalmazása. ) Haszonkölcsön szerződés . 28/45 Dr.Németh Gabriella új Ptk. ea. www.drnemethlaw.hu

2014.02.26.

3) Egyes szerződések és új szerződésfajták a Ptk-ban (folyt.) VI.KÖNYV/ 3.rész- Egyes szerződések LETÉTI SZERZŐDÉSEK: Letéti szerződés 6:360.§ (letett dolog használata, kezelése, dolog átvételének megtagadása, törvényes zálogjog, letét megszűnése, ingyenes letét) Gyűjtő és a rendhagyó letéti szerződés. Szállodai letéti szerződés. ÚJ: FORGALMAZÁSI ÉS JOGBÉRLETI (franchise) SZERZŐDÉSEK Forgalmazási szerződés 6:372.§ (jó hírnév megóvása, utasítás és ellenőrzés megfelelő alkalmazás szolgáltatások esetén) Nem bizomány!!! dr. Németh Gabriella az új Ptk. ea. / www.drnemethlaw.hu

29/45 2014.02.26.

3) Egyes szerződések és új szerződésfajták a Ptk-ban (folyt.) VI.KÖNYV/ 3.rész- Egyes szerződések ÚJ: FORGALMAZÁSI ÉS JOGBÉRLETI (franchise) SZERZŐDÉSEK Jogbérleti (franchise) szerződés 6:376.§ (def., szerzői és iparjogvédelmi jogok és védett ismeret biztosítása, ellátási kötelezettség, jóhírnév megóvása, utasítás és ellenőrzési jog, szerződés megszüntetése) HITEL ÉS SZÁMLASZERZŐDÉSEK Kölcsönszerződés 6:383.§ (kifizetés megtagadása, kölcsön lehívás elmaradása, rendlekezésre tartás, felmondása, szívességi kölcsön, kölcsönszerződés szabályainak megfelelő alkalmazása) Hitelszerződés . Betétszerződés. Folyószámla szerződés . Fizetési számla szerződés. dr. Németh Gabriella az új Ptk. ea. / www.drnemethlaw.hu

30 2014.02.26.

3) Egyes szerződések és új szerződésfajták a Ptk-ban (folyt.) VI.KÖNYV/ 3.rész- Egyes szerződések HITEL ÉS SZÁMLASZERZŐDÉSEK Fizetési megbízási szerződés. ÚJ: Faktoring szerződés 6:405.§ (faktor/adós/harmadik személy, engedményezési kötelezettség, nyilvántartásba vételi kötelezettség, szerződés felmondás. Kölcsönszerződés szabályainak alkalmazása. ) Pénzügyi lízingszerződés 6:409.§ (nyilvántartásba vételi kötelezettség, szavatossági igények, ,hasznok, terhek, kárveszély, használat, a használat átengedése harmadik személynek, lízingdíj, felmondás) BIZTOSÍTÉKI SZERZŐDÉSEK Kezességi szerződés 6:416.§ (kezes kötelezettségvállalása, járulékosság, tájékoztatási kötelezettség!, sortartási kifogás, készfizető kezesség. Kártalanító kezesség, kezes teljesítése, alkezes ÚJ.) dr. Németh Gabriella az új Ptk. ea. / www.drnemethlaw.hu

31

2014.02.26.

3) Egyes szerződések és új szerződésfajták a Ptk-ban (folyt.) VI.KÖNYV/ 3.rész- Egyes szerződések BIZTOSÍTÉKI SZERZŐDÉSEK (folyt.) Kezességi szerződés 6:416.§ (kezes kötelezettségvállalása, járulékosság, tájékoztatási kötelezettség!, sortartási kifogás, készfizető kezesség. Kártalanító kezesség, kezes teljesítése, alkezes ÚJ. Határozott időre vállalt kezesség, határozatlan idejű,, szabadulás a kötelemből, több kezes, azonos követelést biztosító kezesség, zálogjog, jogszabályom alapuló kezesség,, figyasztó által vállalt kezesség!) Garanciaszerződés 6:431§ (garantőr/jogosult/fizetési kötelezettség, nem járulékos, lehívás jogszemélyhez kötöttsége ,jogutódlás a garantőrben, garantőr teljesítése, visszaélésszerű fizetési felszólítás, határozatlan idejű felmondása, fogyasztó által vállalt garancia felmondása. ) BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSEK Biztosítási szerződés 6:439.§ (általános szabályok, a biztosítási32/45 érdek, együttbiztosítás ,csoportos biztosítás, szerződés megkötése …) dr. Németh Gabriella az új Ptk. ea. / www.drnemethlaw.hu

2014.02.26.

3) Egyes szerződések és új szerződésfajták a Ptk-ban (folyt.) VI.KÖNYV/ 3.rész- Egyes szerződések BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSEK (folyt) Biztosítási szerződés 6:439.§ (általános szabályok, a biztosítási érdek, együttbiztosítás ,csoportos biztosítás, szerződés megkötése, ráutaló magatartás, kockázatviselés kezdete, jelentős kockázati növekedés, díjfizetési kötelezettség, , szerződés megszűnése, díjfizetés elmulasztása, szerződő fél tájékoztatási kötelezettsége, belépés a szerződésbe, közlési és változásbejelentési kötelezettség, biztosítási esemény bejelentési kötelezettsége, érdekmúlás, lehetetlenülés, fogyasztói biztosítási szerződések egyoldalú, kógens szabályai, egyesületi tagsági biztosításokra is kiterjesztő szabályok ) Kárbiztosítási szerződés 6:458.§ (túlbiztosítás tilalma, többszörös biztosítás, alulbiztosítás, fedezetfeltöltés, a biztosító teljesítése, kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség mentesülés a szolgáltatási köt. alól, állapotmegőrzési köt., rendes felmondás részleges díjfizetés, megtérítési igény, biztosított vagyontárgy meg(elő)kerülése.) dr. Németh Gabriella az új Ptk. ea. / www.drnemethlaw.hu

33

2014.02.26.

3) Egyes szerződések és új szerződésfajták a Ptk-ban (folyt.) VI.KÖNYV/ 3.rész- Egyes szerződések BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSEK (folyt) Felelősségbiztosítási szerződés. Összegbiztosítási szerződések. Életbiztosítási szerződés. Balesetbiztosítási szerződés Egészségbiztosítási szerződés TARTÁSI ÉS ÉLETJÁRADÉKI SZERZŐDÉSEK Tartási szerződés 6:491.§ Életjáradéki szerződés 6:497.§ Polgári jogi társasági szerződés 6:498.§ Élettársi kapcsolat (nem a családjogi résznél van!) 6:514.§


2014.02.26.

Egyéb kötelem keletkeztető tényállások (de nem szerződés, nem kétoldalú jogügylet, nem kölcsönös akaraton alapul): KÖTELMI JOGI KÖNYV (VI.KÖNYV) végén találhatóak. Jogalap nélküli gazdagodás. Megbízás nélküli ügyvitel. Utaló magatartás. (biztatási kár) Díjkitűzés Közérdekű célra kötelezettségvállalás


2014.02.26.

4) Az érvénytelenség és semmisség pontosítása az új Ptk-ban. -érvénytelenség szabályozásának korábbi alapelvei nem változnak, -a korábban a bírói gyakorlatban kikristályosodott elvek: -- nem jogosult bárki a semmisségre hivatkozni, csak az, akinek ehhez jogi érdeke fűződik, vagy akit törvény erre felhatalmaz, -- bíróságok pedig hivatalból kötelesek észlelni a szerződés semmisségét, -szerződések megtámadása körében az új Ptk. mellőzi a kötelező írásbeli alakot azzal, hogy a jognyilatkozatra előírt alakszerűségi követelményeket alkalmazni kell, -megszűnik a kötelező sorrend a megtámadás módozatai között, így a másik félhez intézett megtámadási nyilatkozat nélkül, közvetlenül a bírósághoz is lehet fordulni,


2014.02.26.

4) Az érvénytelenség és semmisség pontosítása az új Ptk-ban. - A megtámadási jogról előre általánosságban érvényesen nem lehet lemondani, a jogosult a megtámadási ok ismeretében erősítheti meg szerződési akaratát vagy mondhat le a megtámadási jogáról, - Nem lesz jogosult a szerződést megtámadni az a fél, aki a feltűnő értékaránytalanságot felismerhette vagy annak kockázatát vállalta. -Új: a felek a szerződéskötéskor kizárhatják a feltűnő értékaránytalanságra alapított megtámadási jogot – KIVÉVE: fogyasztóval kötött szerződések, -ÚJ: semmis az a szerződést, amely pénzkövetelés biztosítása céljából irányul tulajdonjog, más jog vagy követelés átruházására, vételi jog alapítására. KIVÉTEL: az összetett jellegű, például egy projektfinanszírozást biztosító vételi jog kikötések, valamint a 2002/47/ EK irányelvben meghatározott biztosítéki megállapodások.


2014.02.26.

4) Az érvénytelenség és semmisség pontosítása az új Ptk-ban. -Új: Érvénytelen szerződés alapján egyik fél sem lesz jogosult teljesítést követelni a másik féltől, - Az új Ptk. lehetővé teszi: a szerződő felek maguk orvosolják az érvénytelenségi okot, akár úgy, hogy azt a felek utólag kiküszöbölik, akár úgy, hogy az érvénytelenségi ok más okból való megszűnése esetén a szerződési akaratukat megerősítik - Megtámadás egyéves határideje a szerződés megkötésétől kezdődik. Ilyenre például tévedés, megtévesztés, jogellenes fenyegetés, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás közötti feltűnő értékaránytalanság, illetve tisztességtelen általános szerződési feltételek esetén van lehetőség. (A régi Ptk. eltérő, de jellemzően ennél későbbi időponttól kezdte számítani a határidőt.) Az új Ptk. ugyanakkor lehetővé teszi, hogy (például alaki hiba miatt) érvénytelen szerződésüket a felek egyező akarattal, az érvénytelenségi ok kiküszöbölésével a megkötés időpontjára visszamenőleges hatállyal érvényessé tegyék. 38/45 dr. Németh Gabriella az új Ptk. ea. / www.drnemethlaw.hu

2014.02.26.

4) Az érvénytelenség és semmisség pontosítása az új Ptk-ban. Feltűnő értékaránytalanság. a felek előre, a szerződésben kizárhatják – a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződések kivételével – már a szolgáltatás és ellenszolgáltatás feltűnő aránytalanságára alapított megtámadás jogát. Jogügyletek biztonságát segítő szabály. (Az eddigi bírói gyakorlat szerint a megtámadási jogról csak később, a sérelmet szenvedett fél teljesítését követően lehetett lemondani.) Nem támadható meg viszont a bíróságon a szerződés olyan esetekben, amikor a feltűnő értékaránytalanság felismerhető volt, vagy annak kockázatát a fél vállalta. Bírói gyakorlatból bekerül: a szolgáltatás nem minősül lehetetlennek azért, mert a kötelezett a szerződés megkötésekor nem rendelkezik a szolgáltatás tárgyával,


2014.02.26.

5) E-szerződések az új Ptk-ban, ÁSZF, fogyasztói szerződések és távollévők közötti ügyletek. A szerződés értelmezése. Fokozott védelmet kapnak a fogyasztók a szerződési feltételek és nyilatkozatok értelmezésekor: ha bármely szerződési feltétel nem egyértelmű, a rájuk nézve kedvezőbb értelmezést kell alkalmazni. Tisztességtelen szerződési feltétel. Az általános szerződési feltételek alkalmazásával kötött szerződésben felmerülő tisztességtelen feltétel esetén a vállalkozást (hitelező bankot) terheli annak bizonyítása, hogy azt a felek egyedileg megtárgyalták. Egy egyedileg meg nem tárgyalt feltétel tisztességtelen voltát már az is megalapozza, ha nem egyértelmű. Fogyasztó által vállalt kezesség vagy garancia. A fogyasztóknak az új Ptk. a fokozott kockázatú (absztrakt, a biztosított kötelezettségtől függetlenül élő) garanciavállalást nem, hanem csak a készfizető kezességet engedélyezi. Fogyasztó által vállalt kezességnél a jogosultat (hitelezőt) alaposabb tájékoztatási kötelezettség terheli, például az általa ismert különleges kockázatokat is ismertetnie kell. Ha ennek nem tesz eleget, a kezes határidő 40 nélkül elállhat a szerződéstől. dr. Németh Gabriella az új Ptk. ea. / www.drnemethlaw.hu

2014.02.26.

5) E-szerződések az új Ptk-ban, ÁSZF, fogyasztói szerződések és távollévők közötti ügyletek. A fogyasztói kezesi szerződésből ki kell derülnie, mi az a legmagasabb összeg, amely a kezest terheli. Ha fizetnie kell, erről haladéktalanul értesíteni kell, egyébként nem felel a késedelemből eredő kötelezettségekért. Fogyasztói zálogszerződés. Ha a zálogkötelezett fogyasztó, a zálogtárgy kizárólag az ő tulajdonában álló, egyedileg, pontosan meghatározott vagyontárgy lehet. Vagy olyan vagyontárgy, amelynek a tulajdonjogát a zálogkötelezett a zálogjogosult által nyújtott kölcsön, illetve fizetési haladék segítségével szerzi meg. A zálogjog által biztosított követelést összegszerűen is meg kell határozni. E-szerződés: írásbeli szerződésnek minősül. (pl. honlap) Továbbiak: http://ptk2013.hu/szakcikkek/megujulo-ptk-agazdasagban/2842 41/45 dr. Németh Gabriella az új Ptk. ea. / www.drnemethlaw.hu

2014.02.26.

6) A legfontosabb üzleti szerződések és ezek változásai. Kezesség és hitelbiztosítéki ügyletek változásai A zálogjogi nyilvántartás és az új Ptk. által bevezetett hitelbiztosítéki nyilvántartás között az egyik leglényegesebb különbség, hogy a hitelbiztosítéki nyilvántartásba az érintett felek egy – a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által működtetett – internetes felületen, elektronikus úton tett nyilatkozataikkal maguk jegyzik be a zálogjogot, és érvényesül az új Ptk. követelménye, hogy a bejegyzésre a megtett zálogjogi nyilatkozat tartalmi vizsgálata nélkül kerüljön sor. A hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyezhető jelzálogjogok köre a nem lajstromozott ingókon kívül a nem lajstromozott jogokra és a követelésekre vonatkozó jelzálogjogra is kiterjed, valamint a hitelbiztosítéki nyilvántartásba kell bejegyezni a tulajdonjogfenntartással történő eladás, a faktoring szerződés és a lízingszerződés adatait is. Új szerződések: Franchise, pénzügyi lízing dr. Németh Gabriella az új Ptk. ea. / www.drnemethlaw.hu

42 2014.02.26.

6) A legfontosabb üzleti szerződések és ezek változásai (folyt.). Szerződéses kártérítés szabályai – Összefoglalás: 1) A jövőben a szerződésszegő fél csak akkor mentesülhet felelőssége alól, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést az ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában objektíve előre nem látható körülmény okozta (vis maior, kereskedelmi korlátozások), és nem volt elvárható, hogy ezt elkerülje vagy a kárt elhárítsa. 2) A régi Ptk. a teljes kártérítés elvéből indult ki, az új viszont ezt az elvet csak részben tartja fenn. A szerződésszegő teljes felelősséggel tartozik a szolgáltatás tárgyában bekövetkezett kárért. De: a károsult vagyonában keletkezett egyéb károk (például a hibás alkatrész miatt károsodott gépjármű) és az elmaradt haszon miatt a szerződésszegő fél csak olyan mértékig lesz felelős, amilyen mértékig ezek a károk a szerződéskötés időpontjában előre láthatóak voltak. (következményi károk – ügyvédek eddig is kizárták) 43/45 dr. Németh Gabriella az új Ptk. ea. / www.drnemethlaw.hu

2014.02.26.

6) A legfontosabb üzleti szerződések és ezek változásai (folyt.). Szerződéses kártérítés szabályai – Összefoglalás (folyt.): Így az a fél, akinek a másik szerződésszegése jelentős egyéb vagyoni károkat vagy jövedelem elmaradását okozhatja, abban lesz érdekelt, hogy e kockázatra a szerződő partnere figyelmét előre felhívja. 2014. március 15-ét köve-tően ugyanakkor a felek számára – szemben az eddigi szabállyal – egyszerűbb lesz a szerződésszegésért viselt felelősségüket előre korlátozni. Elévülés. A jövőben a követelés elévülését nem szakítja meg az írásbeli felszólítás. Ezért ha az elévülési idő vége közeleg, és a felek nem tudnak egyezséget kötni, célszerű lesz az igényt bírósági úton érvényesíteni – ez az oka annak pl., hogy a követeléskezelő cégek most, amíg még lehet, fizetési felszólítások özönének kiküldésével nyújtják meg az elévülést. 44 dr. Németh Gabriella az új Ptk. ea. / www.drnemethlaw.hu

2014.02.26.

Az új Polgári törvénykönyv hatása a cégek életére 3. RÉSZ. – Cégek, jogi személyek Az új Ptk. legfontosabb a cégeket érintő - változásai, a teljesség igénye nélkül 1 dr. Németh Gabriella az új Ptk. ea. / www.drnemethlaw.hu

2014.02.26.

Az új Ptk. 3. számú könyve a jogi személyekről: 1)A társasági törvény az új Ptk-ban, a Gt. hatályon kívül helyezése 2) A cégekre vonatkozó szabályok: diszpozitív/kogens (az eltérés lehetőségei) 3) A jogi személyiség kérdése az új Ptk-ban, 4) Bt. és Kft. alapítás szabályai az új Ptk-ban. 5) Bt. és Kft. működtetésének szabályai az új Ptk-ban.


2014.02.26.

1) A társasági törvény az új Ptk-ban, a Gt. hatályon kívül helyezése HARMADIK KÖNYV: A JOGI SZEMÉLY ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK, SZERVEZET ÉS KÉPVISELET, ÁTALAKULÁS, EGYESÜLÉS, MEGSZŰNÉS, EGYESÜLET, GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK, SZÖVETKEZET, EGYESÜLÉS, ALAPÍTVÁNY, ÁLLAM RÉSZVÉTELE A POLGÁRI JOGI ÜGYLETEKBEN dr. Németh Gabriella az új Ptk. ea. / www.drnemethlaw.hu

3 2014.02.26.

1) A társasági törvény az új Ptk-ban, a Gt. hatályon kívül helyezése – hatályba lépés: Az új Ptk. hatálybalépésekor a nyilvántartásba bejegyzett jogi személyek a hatálybalépést követő első létesítő okirat módosítással egy időben kötelesek az új kódex szabályainak megfelelő működésről dönteni és az erről szóló határozatot benyújtani a nyilvántartó bírósághoz. Az új Ptk. szabályait a jogi személyeknek a legfőbb szervi döntéstől, illetve 2015. március 15.-től kell alkalmazniuk. Ez irányadó a közkereseti és a betéti társaságokra. De az alapítványok, az egyesületek, a korlátolt felelősségű társaságok, részvénytársaságok és egyesülések esetében a határidő 2016. március 15., a szövetkezeteknél 2015. június 15.


2014.02.26.

1) A társasági törvény az új Ptk-ban, a Gt. hatályon kívül helyezése – hatályba lépés (folyt.) A létesítő okiratot a Ptk.-val összefüggésben nem kell módosítani, ha annak módosítása csak abból az okból volna szükséges, hogy a létesítő okirat - általános hivatkozásként - a Gt.(társasági törvény . a szerk.) rendelkezéseire utal. Közkereseti társaság és betéti társaság esetében nincs szükség továbbá a létesítő okirat módosítására kizárólag annak érdekében sem, hogy a létesítő okirat a társaság vezető tisztségviselőjét ügyvezetőként nevesítse. Ha azonban a létesítő okirat egyéb okból módosul, a társaság köteles az e bekezdésben foglalt változást is azon átvezetni. A Ptké. 13. § (2) bekezdése szerint a Ptk. hatálybalépését követő első társasági szerződés módosításkor, de legkésőbb 2016. március 15-ig kötelesek az érintett kft.-k a feltőkésítés végrehajtására, átalakulásra, egyesülésre, azzal, hogy ennek során a Ptk. 5 rendelkezései már alkalmazhatóak. dr. Németh Gabriella az új Ptk. ea. / www.drnemethlaw.hu

2014.02.26.

1) A társasági törvény az új Ptk-ban, a Gt. hatályon kívül helyezése – hatályba lépés (folyt.) A Ptké. 13. § (3) bekezdése ugyanis azt mondja ki, hogy a feltőkésítési döntésig a kft.-nek a Gt. rendelkezéseit kell alkalmaznia, az egyéb vonatkozásokban szükséges (a Ptké. 12. § szerinti) társasági szerződés módosításról sem határozhat. Nem tekinthető társasági szerződés-módosításra okot adó körülménynek, ha csak a kft. vezető tisztségviselőjének, felügyelőbizottsági tagjának vagy könyvvizsgálójának a személye változik, mivel a Gt. 12. § (1) bekezdés f) pontja értelmében a társasági szerződésnek e személyek adatai csak az első kijelölésükkor kötelező tartalmi elemei, a későbbi, működés során bekövetkező változások már a létesítő okiratnak nem válnak részeivé, ezért például egy ügyvezető-változás még nem eredményezi a módosítási kötelezettség beálltát.


2014.02.26.

1) A társasági törvény az új Ptk-ban, a Gt. hatályon kívül helyezése – hatályba lépés (folyt.) Ptké. 12. § (4) bekezdés: illeték, és közzétételi díj alóli mentességet ad azon módosítások (illetve az előbbiekben említett bejelentési kötelezettségek teljesítése) számára, amelyeknél kizárólag az új Ptk.-hoz igazodás végrehajtásával kapcsolatos cégeljárást kezdeményeznek. Ha azonban a létesítő okirat módosítása más, az új Ptk.-hoz kapcsolódó módosítást is tartalmaz, vagy egyéb cégjegyzéki adatot is érint, a fenti kedvezmény a céget már nem illeti meg. Mi lesz a szankciója annak, ha a kft. a végső határidőt is elmulasztja, vagy a már korábban beálló módosítási kötelezettségét nem teljesíti? Miután a törvény más jogkövetkezményt nem fűz a fenti mulasztásokhoz, a cégbíróságnak a konzekvenciákat törvényességi felügyeleti hatáskörében eljárva kell levonnia, vagyis megszűntnek nyilvánítást követő kényszertörlésről kell majd rendelkeznie. dr. Németh Gabriella az új Ptk. ea. / www.drnemethlaw.hu

7

2014.02.26.

1) A társasági törvény az új Ptk-ban, a Gt. hatályon kívül helyezése – hatályba lépés (folyt.) „A teljesség kedvéért célszerű azt is megállapítani, hogy az érintett kft.-k számára nem csak a feltőkésítés, társasági szerződés (alapító okirat) megfelelő módosítása, az átalakulás illetve az egyesülés elhatározása jelenthet megoldást, a törvényi határidő alatt dönthetnek úgy is, hogy a jogutód nélküli megszűnést és a végelszámolás lefolytatását választják.” ptk2013.hu A feltőkésítés problémájára a Ptké. 13. § (2) bekezdése értelmében nem csak a Gt. 154–158. § szerint alkalmazható, a pénzbeli és nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás szolgáltatásával, illetve a törzstőkén felüli vagyon terhére történő tőkeemelés megvalósításával történő megoldások révén adható válasz. Az új Ptk. 3:162. § (1) bekezdése ugyanis megengedi, hogy a nyilvántartásba vételi kérelem (vagyis a tőkeemeléssel kapcsolatos változásbejegyzési kérelem) benyújtásáig a pénzbeli vagyoni hozzájárulás fele értékénél kevesebbet kelljen a tőkeemelő tagnak befizetni.

8


2014.02.26.

1) A társasági törvény az új Ptk-ban, a Gt. hatályon kívül helyezése – hatályba lépés (folyt.) …vagy a még hátralékos összeg befizetésére a változás bejegyzésétől számítva egy évnél hosszabb határidőt állapítsanak meg. Ebben az esetben az erre való felhatalmazást a jelen tőkeemelésre a Ptké. 13. § (2) bekezdése adja meg, a társasági szerződésbe ez csak a Ptk.-val kapcsolatos egyéb módosításokkal együtt, a jövőre nézve kerül be. A Kft.kre irányadó 2016-os átállási határidő irányadó azokra a cégekre is, amelyekre a gazdasági társaságok szabályait kell alkalmazni (egyéni cég, végrehajtói iroda, közjegyzői iroda) A 2014. március 15-én a cégjegyzékbe már bejegyzett, valamint az akkor bejegyzés alatt álló szövetkezeteknek is megfelelő átállási időt biztosít az új Ptké. A hatálybalépés utáni első alapszabály módosítással együtt kötelesek működésüket és alapszabályukat összhangba hozni az új szabályozással, de erre legkésőbb 2015. június 15-ig lesz lehetőségük. dr. Németh Gabriella az új Ptk. ea. / www.drnemethlaw.hu

9

2014.02.26.

2) A cégekre vonatkozó szabályok: diszpozitív/kogens (az eltérés lehetőségei) A Ptk. diszpozivitása – megengedő szabályozás! - újdonság a gazdasági társaságokról szóló törvény korábbi kogenciájához – kötelező - képest. Hiszen utóbbi alapvetően a törvénytől eltérést nem engedő módon szabályozta a társaságokat, addig a Ptk. szabályai diszpozitívak, tehát a felek szerződésükben ezektől eltérhetnek. Ahol a Ptk. nem enged eltérést, ott kimondja, hogy az eltérő rendelkezés semmis. Lényeges újdonság, hogy a kódex minden olyan társasági jogi norma kapcsán megengedi az eltérést a Ptk.-szabálytól, amelynél nincs erre kifejezett tilalom. Ez alól általános kivétel, hogy az eltérés nem sértheti nyilvánvalóan a hitelezők, a munkavállalók vagy a kisebbség érdekeit (például a hitelezők kielégítése vagy a Ptk.-ban 10 garantált kisebbségi jogok nem kerülhetnek veszélybe). dr. Németh Gabriella az új Ptk. ea. / www.drnemethlaw.hu

2014.02.26.

2) A cégekre vonatkozó szabályok: diszpozitív/kogens (az eltérés lehetőségei) Az új „rezsim” befektetőbarátnak tűnik abból a szempontból, hogy a több tőkét kockáztató többségi tulajdonosok sokkal inkább a maguk szája íze szerint alakíthatják a társasági létesítő okiratot. Precedensek híján a többség és kisebbség első éles konfliktusában fog csak kiderülni, működnek-e a liberális szabályok, vagy a bíróságoknak kell kijelölniük a határokat sok-sok év alatt, esetleg egymásnak gyökeresen ellentmondó ítéletekben. A társasági jog el fog szakadni a cégjogtól, mert a cégjog alapvetően eljárásjog. Ugyancsak kívül maradnak a társasági jog közjogi vonatkozásai, mert a kodifikáció során erősen érvényesült az az elv, hogy a Ptk.-ban csak polgári jog lehet. Ezért a Harmadik Könyv tekintetében még rengeteg pótlólagos szabályt kell majd a Ptk.n kívül megállapítani. (dr.Sárközy)


2014.02.26.

2) A cégekre vonatkozó szabályok: diszpozitív/kogens (az eltérés lehetőségei) Interjú dr.Sárközyvel: Diszpozitív vagy kógens lesz a jogi személyek szabályozása? …Diszpozivitásról akkor van szó, ha egy szerződésben a felek közösen eltérnek a jogszabály rendelkezéseitől, viszont csak a kkt., a bt. és a kft. szerződéses alapú jogi személy... A jogi személyek általános szabályai között szerepel egy olyan szabály, mely szerint minden jogi személynél – tehát pl. az alapítványnál is, ahol diszpozivitásról eleve nem lehet szó, mert az alapító egyedül van – mód van arra, hogy az alapítók eltérjenek a Ptk.-tól a felek egymás közötti viszonyában, de szervezeti és működési kérdésekben is... Látszólag igen nagyvonalú, mert magasra emeli a magánfelek autonómiáját. A kérdés csak az, hogy melyek a kötelezően betartandó szabályok. Például a 3 millió forintos törzstőke szabálynál van-e módom eltérni és azt mondani, hogy a mi kft.-nkben csak 2,5 millió vagy 2 millió forint a törzstőke. A javaslat ma úgy szól, hogy ott nem lehet eltérni, ahol a törvény ezt kifejezetten kimondja. Nem lehet továbbá eltérni a társaságoknak, ha ez a hitelezői érdeket, munkavállalói érdeket 12 vagy kisebbségi érdekeket sért…” dr. Németh Gabriella az új Ptk. ea. / www.drnemethlaw.hu

2014.02.26.

3) Jogi személyek az új Ptk-ban. A jogi személy egy olyan szervezetet jelent, amely a természetes személyekhez hasonló módon jogképes: saját nevében jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat. A jogi személy egy formális, szabályozott szervezeti forma, egy jogi kreáció, amely stabil, általában vagyonegyesítő jelleggel, erős szervezettel, konkrét felelősségi és működési pozíciókkal bír. A jogi személy egy olyan szervezetet jelent, amely a természetes személyekhez hasonló módon jogképes: saját nevében jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat. A jogi személy egy formális, szabályozott szervezeti forma, egy jogi kreáció, amely stabil, általában vagyonegyesítő jelleggel, erős szervezettel, konkrét felelősségi és működési pozíciókkal bír. BT: az új Ptk. szerint jogi személy lesz. DE: ez semmiben nem értinti sem a könyvelést, sem a cég működését!


2014.02.26.

3) Jogi személyek az új Ptk-ban (folyt.) Bár a betéti társaság 2014. március 15-ig nem jogi személyiségű társaság, mégis megállapítható, hogy jelenleg is mind jogi felelősségét, mind működési elveit tekintve nagyjából megfelel egy jogi személyiségnek. Mindene megvan ugyanis, ami egy jogi személyt jellemez. Egy elkülönült szervezete van (taggyűlés vagy tagok gyűlése), külön képviselője van, aki eljár a szervezet nevében (beltag képviselő), önállóan jogokat szerezhet, kötelezettségek alanya lehet, perelhet és perelhető. A jogi személyeknél a legalapvetőbb változás az alapítványoknál van. Az eddigi közérdekű cél helyett az új Ptk – nagyon helyesen – tisztán magánjogiasítja a jogintézményt, így visszaállítja a családi alapítványt is. Ennek persze az az ára, hogy a közalapítványról majd külön törvényt kell hozni, mert nem lesz benne a Ptk.-ban.

14


2014.02.26.

3) Jogi személyek az új Ptk-ban (folyt.) Az egyesületeknél is magánjogiasítás történik. Nem változott, hogy gazdasági céllal nem lehet alapítványt, egyesületet létrehozni. Bent maradt a Ptk.-ban a vállalatcsoport is. A szövetkezeti szabályozás viszont annyira általános, hogy ott valószínűleg valamennyi szövetkezetről külön törvényt kell hozni, mert a Ptk. például még a részjegyről sem rendelkezik. FONTOS!! Formakényszer van – ez azt jelenti: csak a Ptk-ban megnevezett jogi szeMélyek (szervezetEk) hozhatók létre az ott írott alapítási szabályokkal, a külön törvényben lévő eljárási módon. Megnőtt azoknak a közös szabályoknak a száma, amelyek valamennyi jogi személy esetében alkalmazásra kerülnek. dr. Németh Gabriella az új Ptk. ea. / www.drnemethlaw.hu

15 2014.02.26.

3) Jogi személyek az új Ptk-ban (folyt.) Az egyes gazdasági társaságok esetében az adott társasági formára irányadó speciális szabályok mellett alkalmazni kell a gazdasági társaságok közös szabályait (Harmadik Könyv X. Cím), valamint a jogi személyek általános szabályait is (Harmadik Könyv I. Cím). 3:4. § [A jogi személy létrehozásának szabadsága] (1) A jogi személy létrehozásáról a személyek szerződésben, alapító okiratban vagy alapszabályban (a továbbiakban együtt: létesítő okirat) szabadon rendelkezhetnek, a jogi személy szervezetét és működési szabályait maguk állapíthatják meg. (2) A jogi személy tagjai, illetve alapítói az egymás közötti és a jogi személyhez fűződő viszonyuk, valamint a jogi személy szervezetének és működésének szabályozása során a létesítő okiratban a (3) bekezdésben foglaltak kivételével eltérhetnek e törvénynek a jogi személyekre vonatkozó szabályaitól. dr. Németh Gabriella az új Ptk. ea. / www.drnemethlaw.hu

16

2014.02.26.

3) Jogi személyek az új Ptk-ban (folyt.) (3) A jogi személy tagjai, illetve alapítói nem térhetnek el az e törvényben foglaltaktól, ha a) az eltérést e törvény tiltja; vagy b) az eltérés a jogi személy hitelezőinek, munkavállalóinak vagy a tagok kisebbségének jogait nyilvánvalóan sérti, vagy a jogi személyek törvényes működése feletti felügyelet érvényesülését akadályozza. (4) A jogi személy a jogi személy típusnak megfelelő létesítő okiratán alapuló bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre. A jogi személy nyilvántartásba való bejegyzését a nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott okból tagadhatja meg. (5) A jogi személy határozott vagy határozatlan időre jöhet létre. Ha a létesítő okirat a jogi személy fennállásának időtartamáról nem rendelkezik, a jogi személy határozatlan időre jön létre.


2014.02.26.

3) Jogi személyek az új Ptk-ban (folyt.) 3:32. § [A jogi személy szervezeti egységének jogalanyisága] (1) Ha e törvény lehetővé teszi, a létesítő okirat rendelkezhet a jogi személy egyes szervezeti egységeinek jogi személlyé nyilvánításáról, feltéve, hogy a szervezeti egység az alapítóktól és a jogi személytől. elkülöníthető szervezettel és vagyonnal rendelkezik (2) A jogi személy szervezeti egységére a jogi személy általános szabályait megfelelően alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy a jogi személy szervezeti egység elkülönített vagyonából ki nem elégíthető hitelezői igényekért a jogi személy a szervezeti egység jogi személyiségének fennállása alatt és ezt követően is köteles helytállni.


2014.02.26.

4) Cégalapítás szabályai – Bt, Kft. alapítás 3:89. § [Formakényszer] Gazdasági társaság közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság formájában alapítható. A társaság nyeresége a tagokat vagyoni hozzájárulásuk arányában illeti meg, és a veszteséget is ilyen arányban kell viselniük. A társaság a tag részére tárgyévi adózott eredménye, illetve szabad eredménytartaléka terhére teljesíthet kifizetést vagy más vagyoni szolgáltatást. Semmis a létesítő okirat azon rendelkezése, amely valamely tagot a nyereségből vagy a veszteség viseléséből teljesen kizár. A tag a többi taggal és a társaság szerveivel köteles együttműködni, nem fejthet ki olyan tevékenységet, amely a társaság céljainak elérését veszélyezteti.

19


2014.02.26.

4) Cégalapítás szabályai – Bt, Kft. alapítás KFT: A jelenleg hatályos szabály alapján a törzstőke összege nem lehet kevesebb 500 ezer forintnál, az új szabály 3:161. § (4) bekezdése értelmében a törzstőkének legalább hárommillió forintnak kell lennie, Változatlan marad azonban az a szabály, hogy az egyes törzsbetétek mértéke nem lehet kevesebb százezer forintnál. Az új Ptk. nem veszi át azt a jelenleg hatályban lévő szabályt, hogy a törzsbetétek legalább felét be kell fizetni a bejegyzési kérelem benyújtásáig, sőt kifejezetten lehetőséget biztosít a tagoknak arra, hogy ezen szabálytól a társasági szerződésben eltérjenek. Ha a társasági szerződés úgy rendelkezik, hogy pénzbetétek felénél kevesebb összeget elegendő befizetni, vagy a cégbejegyzési kérelem benyújtásáig be nem fizetett pénzbeli vagyoni hozzájárulás szolgáltatására a társaság bejegyzésétől számított egy évnél hosszabb határidőt állapít meg, úgy a társaság nem fizethet osztalékot a tagok részére.

20


2014.02.26.

4) Cégalapítás szabályai – Bt, Kft, alapítás Az osztalékfizetési tilalom addig tart, amíg a ki nem fizetett, és a tagok törzsbetétére az osztalékfizetés szabályai alapján elszámolt nyereség a tagok által teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulással együtt el nem éri a törzstőke mértékét. Továbbra is lehetőség van nem pénzbeli vagyoni hozzájárulással (úgynevezett apporttal) társaságot alapítani. Ha az alapításkor a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás értéke eléri vagy meghaladja a törzstőke felét, a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig teljes egészében a társaság rendelkezésére kell bocsátani. Nem találjuk az új Ptk. kft.-szabályai között azt a régi társasági jogi előírást, ami a Gt. 114. § (4) bekezdésében olvasható, és amely azt mondja ki ma még, hogy a törzsbetétnek tízezerrel maradék nélkül oszthatónak kell lennie.


2014.02.26.

4) Cégalapítás szabályai – Bt, Kft. alapítás A szabályozás az új Ptk.-ban diszpozitív, ha nem is kötelező a „tízezres” előírás használata, de nem is tilos. A törzsbetétekhez kapcsolódó szavazati jog mértékét mindenképpen meg kell határozni a társasági szerződésben. E vonatkozásban 2014. március 15-től bármilyen összegre végződő törzsbetét kialakítható a tagok akaratától függően. Vételi és eladási jog patthelyzetben. Arra az esetre, ha a tulajdonosok feloldhatatlan ellentétbe kerülnek, a társaság megmentése érdekében már előre automatikus kivásárlási lehetőséget biztosíthatnak egymásnak. Ilyen patthelyzet alakulhat ki akkor, ha egy cég két 50 százalékos tulajdonosa nem tud egyezségre jutni, vagy ha a vétójoggal bíró kisebbségi tulajdonos blokkolja a döntéseket


2014.02.26.

5) Cégműködtetési szabályok az új Ptk-ban: A jogi személy létrehozásáról a személyek szerződésben, alapító okiratban vagy alapszabályban (a továbbiakban együtt: létesítő okirat) szabadon rendelkezhetnek, a jogi személy szervezetét és működési szabályait maguk állapíthatják meg. A jogi személy tagjai, illetve alapítói az egymás közötti és a jogi személyhez fűződő viszonyuk, valamint a jogi személy szervezetének és működésének szabályozása során a létesítő okiratban – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – eltérhetnek e törvénynek a jogi személyekre vonatkozó szabályaitól. Cégvásárlás finanszírozása. Az új Ptk. eltörli azt a tilalmat, hogy a megszerzendő társaság vagyona nem lehet biztosítéka a megszerzésére felvett hitelnek. Ezzel ösztönzi a vállalatfelvásárlások banki finanszírozását.


2014.02.26.

5) Cégműködtetési szabályok az új Ptk-ban: Kizárás a szavazásból. Az új Ptk. kimondja, hogy a szavazásból kizárt mindenki, aki „egyébként személyesen érdekelt” a döntésben. Az eddigi Gt. egyértelmű felsorolást tartalmazott, s ezen túl a tagok belátására és felelősségére bízta, mit tekintenek olyan magatartásnak, ami a szavazásból kizárással szankcionálható. A jövőben viszont valamennyi többségi tulajdonosnak számolnia kell azzal a jelentős kockázattal, hogy amennyiben a „személyesen érdekelt” kitételt a bíróságok tágan értelmezik, akár alapvető társaságirányítási kérdésekben is a kisebbség túszává válhat. („Például egy 90 százalékban tulajdonos magánszemély tag a társaságban nem tag feleségét csak a 10 százaléknyi kisebbség igen szavazata mellett választhatja meg ügyvezetőnek. „ ptk2013.hu )


2014.02.26.

5) Cégműködtetési szabályok az új Ptk-ban (eltérés lehetséges): III. CÍM A JOGI SZEMÉLY SZERVEZETE ÉS KÉPVISELETE V. Fejezet A jogi személy tagjainak vagy alapítóinak döntéshozatala 3:16. § [A döntéshozó szerv] (1)A tagok vagy az alapítók az e törvény vagy a létesítő okirat alapján őket megillető döntési jogköröket a tagok összességéből vagy a tagok által maguk közül választott küldöttekből álló testületben (a továbbiakban: küldöttgyűlés), vagy az alapítói jogokat gyakorló személyek összességéből álló testületben gyakorolják. (2) A döntéshozó szerv a döntéseit ülés tartásával vagy ülés tartása nélkül hozza. dr. Németh Gabriella az új Ptk. ea. / www.drnemethlaw.hu

25

2014.02.26.

5) Cégműködtetési szabályok az új Ptk-ban (eltérés lehetséges): 3:19. § [Határozathozatal] (1) A tagok vagy az alapítók a döntéshozó szerv ülésén szavazással hozzák meg határozataikat. (2) A határozat meghozatalakor nem szavazhat az, a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít; b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni; c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani; d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója; e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.


2014.02.26.

5) Cégműködtetési szabályok az új Ptk-ban: Testületi döntéshozatal társaságoknál. Az új szabályozás lehetőséget teremt a szervezeti szabályok rugalmasabb, elsősorban a tengerentúli befektetők által igényelt kialakítására. A több ügyvezetővel működő kft-k esetében is lehetőség lesz például a testületi döntéshozatalra, hasonlóan a részvénytársaságok igazgatóságához. (Ez jól kiegészítheti azt az új szabályt, hogy az ügyvezetőknek ellenőrizniük kell egymás tevékenységét.) Rugalmassá válik az egyes társasági szervek közötti hatáskörallokáció: a tulajdonosok alapvetően szabadon határozhatják meg, hogy mely kérdésekben döntenek maguk, és melyeket bíznak az ügyvezetőkre vagy a testületekre. Ahol felügyelőbizottság működik, annak hatásköre is majdhogynem tetszés szerint bővíthető, e testület akár komoly ügyvezetési döntéseket is hozhat. Ám ez esetben az fb-tagok ugyanolyan, a magánvagyonukat is érintő felelősséget viselnek, mint 27 a vezetők. dr. Németh Gabriella az új Ptk. ea. / www.drnemethlaw.hu

2014.02.26.

5) Cégműködtetési szabályok az új Ptk-ban: A jogi személy ügyvezetése 3:21. § [Az ügyvezetés fogalma és a vezető tisztségviselői megbízatás keletkezése] (1) A jogi személy irányításával kapcsolatos olyan döntések meghozatalára, amelyek nem tartoznak a tagok vagy az alapítók hatáskörébe, egy vagy több vezető tisztségviselő vagy a vezető tisztségviselőkből álló testület jogosult. (2) A vezető tisztségviselő ügyvezetési tevékenységét a jogi személy érdekének megfelelően köteles ellátni. 3:23. § [Titoktartási és felvilágosítási kötelezettség] (1) A vezető tisztségviselő a jogi személy tagjai, tagság nélküli jogi személy esetén a jogi személy alapítói részére köteles a jogi személyre vonatkozóan felvilágosítást adni, és számukra a jogi személyre vonatkozó iratokba és nyilvántartásokba betekintést biztosítani. A felvilágosítást és az iratbetekintést a vezető tisztségviselő a jogosult 28 által tett írásbeli titoktartási nyilatkozat tételéhez kötheti. dr. Németh Gabriella az új Ptk. ea. / www.drnemethlaw.hu

2014.02.26.

5) Cégműködtetési szabályok az új Ptk-ban: A jogi személy ügyvezetése - KÉRDÉST KAPTAM: „Az új Ptk.szerint, a kft. ügyvezetője a teljes magánvagyonával felel. Mi lesz így a különbség a bt és a kft. között?” VÁLASZOM EZ VOLT: „A Bt. és a Kft. között eddig sem ez volt a különbség. A Bt beltagja MINT TAG volt felelős korlátlanul, a Kft-nek pedig a tagja a korlátozott felelősségű. Mostantól a bt képviselőjét is ügyvezetőnek fogjuk hívni és vezető tisztségviselőnek minősül. A kft ügyvezetője pedig EDDIG IS felelt akár a magánvagyonával is, ha jogellenesen és károkozóan vezette a céget, ebben tehát nem lesz változás. A Bt alapításához továbbra sem kell a Kft-hez szükséges 3mio Ft törzstőke (ez különbség marad), és továbbra is egy Bt elsődlegesen személyek együttműködésére jöhet majd létre, a Kft pedig továbbra is úgynevezett vagyonegyesítő társaság marad (az az alapvető különbség). Erre a gondolatmenetre pedig ki fogok térni a holnapi konferencián is, ahol 9-14h-ig előadok az új Ptk-ról, külön és nagyon köszönöm az inspirációdat ehhez!”

29


2014.02.26.

5) Cégműködtetési szabályok az új Ptk-ban: A jogi személy ügyvezetése (folyt.) A vezető tisztségviselő megtagadhatja a felvilágosítást és az iratokba való betekintést, ha ez a jogi személy üzleti titkát sértené, ha a felvilágosítást kérő a jogát visszaélésszerűen gyakorolja, vagy felhívás ellenére nem tesz titoktartási nyilatkozatot. Ha a felvilágosítást kérő a felvilágosítás megtagadását indokolatlannak tartja, a nyilvántartó bíróságtól kérheti a jogi személy kötelezését a felvilágosítás megadására. 3:24. § [A vezető tisztségviselő felelőssége] – bővebben a kártérítési blokkban. A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben. ÚJ: szerződéses felelősség, többes ügyvezetésnél a tiltakozás joga. Fontos: felmentvény év közben is lehetséges! 30 dr. Németh Gabriella az új Ptk. ea. / www.drnemethlaw.hu

2014.02.26.

5) Cégműködtetési szabályok az új Ptk-ban: A jogi személy törvényességi felügyelet: 3:34 § A jogi személyek feletti általános törvényességi felügyeletet a jogi személyt nyilvántartó bíróság látja el. A törvényességi felügyeleti jogkör nem terjed ki olyan ügyekre, amelyekben más bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye. A törvényességi felügyelet nem irányulhat a jogi személy döntéseinek gazdaságossági, célszerűségi szempontból való felülvizsgálatára. Állandó könyvvizsgáló 3:38. § Ha a jogi személy a könyvvizsgálat ellátására állandó könyvvizsgálót vesz igénybe, az állandó könyvvizsgáló feladatai ellátása érdekében betekinthet a jogi személy irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe, a vezető tisztségviselőktől, a felügyelőbizottság tagjaitól és a jogi személy munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a jogi személy fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja. 31 dr. Németh Gabriella az új Ptk. ea. / www.drnemethlaw.hu

2014.02.26.

5) Cégműködtetési szabályok az új Ptk-ban: Állandó könyvvizsgáló kötelessége! Ha az állandó könyvvizsgáló a jogi személy vagyonának olyan változását észleli, amely veszélyezteti a jogi személlyel szembeni követelések kielégítését, vagy ha olyan körülményt észlel, amely a vezető tisztségviselők vagy a felügyelőbizottsági tagok e minőségükben kifejtett tevékenységükért való felelősségét vonja maga után, késedelem nélkül köteles az ügyvezetésnél kezdeményezni a tagok – tagság nélküli jogi személyek esetén az alapítói jogkör gyakorlójának – döntéshozatalához szükséges intézkedések megtételét. Ha a kezdeményezés nem vezet eredményre, a könyvvizsgáló köteles a feltárt körülményekről a jogi személy törvényességi felügyeletét ellátó nyilvántartó bíróságot értesíteni.


2014.02.26.

Az új Polgári törvénykönyv hatása a cégek életére 4. RÉSZ. – Szerződésszegés - károk Az új Ptk. legfontosabb a cégeket érintő - változásai, a teljesség igénye nélkül 1 dr. Németh Gabriella az új Ptk. ea. / www.drnemethlaw.hu

2014.02.26.

A szerződéses károkozás új szabályai: 1)A kártérítés „korábbi” rendszere: szerződésen kívüli károkozás szablyai 2) Az ún. előrelátható kárfogalom bevezetése 3) Mentesülés lehetőségei a kárfelelősség alól az új Ptk-ban, 4) A leírt szerződés tartalmának jelentősége a kártérítés szempontjából, 5) Az előreláthatóság bizonyítása (károsult!) 6) Mire kell figyelni már a szerződéskötéskor (kötelmi jogi alapismeretek ügyvédi tanácsok)


2014.02.26.

1) A kártérítés „korábbi” rendszere: szerződésen kívüli károkozás szabályai Károkozás előzménye: valamilyen szerződésszegés. Régi Ptk.: egységes rendszerben kezelte a szerződésszegési és a szerződésen kívüli kártérítési felelősséget. 339.§ „aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.” Új Ptk.: koncepcionális újdonsága, hogy ezen változtat. A jövőben a szerződésszegő fél csak akkor mentesülhet felelőssége alól, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést az ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában objektíve előre nem látható körülmény okozta (vis maior, kereskedelmi korlátozások), és nem volt elvárható, hogy ezt elkerülje vagy a kárt elhárítsa.


2014.02.26.

1) A kártérítés „korábbi” rendszere: szerződésen kívüli károkozás szabályai (folyt.) 6:519. § [A felelősség általános szabálya] Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól a károkozó, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható. Mentesül: - ha bizonyítja, - a szerződésszegést az ellenőrzési körén kívül eső, - a szerződéskötés időpontjában objektíve előre nem látható körülmény okozta, És - nem volt elvárható, hogy ezt elkerülje vagy a kárt elhárítsa. Bizonyíték: tanú, okirat, e-mail, más levelezés. szerződés, nyilatkozatok, hangfelvétel, közjegyzői ténytanúsítás, más felvétel – körülményekre, akaratra, szándékra.


2014.02.26.

1) A kártérítés „korábbi” rendszere: szerződésen kívüli károkozás szabályai (folyt.) Az új Polgári törvénykönyv megszünteti a nem vagyoni kártérítést, amely bármilyen kárhoz társulhat. Március 15-étől csak a személyiségi jogában megsértettnek jár nem vagyoni kártérítés, amelynek a neve sérelemdíj lesz. Az új Ptk. rögzíti azt a bírói ítélkezésben érvényesülő gyakorlatot, hogy a közszereplőket csekélyebb személyiségi jogi védelem illeti meg, mint a közszereplést nem vállalókat. Az utazásszervezőnek jelenleg - ha nem az utas érdekkörében felmerült okból áll el a szerződéstől - vagyoni és nem vagyoni kárt kell fizetnie. Ehhez módosítani kell a felelősségbiztosítást is. A

független biztosításközvetítők és -szaktanácsadók szakmai felelősségbiztosításának a jövőben ki kell terjednie az olyan személyiségi jogsérelmekre, amelyek alapján sérelemdíjat kell fizetniük. Ugyanez vonatkozik az ingatlanértékelők szakmai 5 felelősségbiztosítására is.


2014.02.26.

1) A kártérítés „korábbi” rendszere: szerződésen kívüli károkozás szablyai (folyt.) Sérelemdíj követelésekor elegendő a jogsértés tényét bizonyítani, nem kell a hátrányt pontosan körülírni. Ez azt jelenti, hogy az ügyvédeknek nem kell pontról pontra bebizonyítaniuk, hogy milyen hátrány érte azt, akit személyiségi jogában megsértettek. Korábban a nem vagyon kártérítés esetén a beállott hátrányt, sérelmet is bizonytani kellett. Gyakori sérelem például az üzleti titok megsértése. Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének alelnöke szerint ágazatukban sokszor előfordul ilyen sérelem, mint ahogy az is, hogy egy alkalmazott adott cég rossz hírét kelti.(hirado.hu)


2014.02.26.

2) Az ún. előrelátható kárfogalom bevezetése A szerződésszegés négy formája: késedelem, hibás teljesítés, lehetetlenülés, a teljesítés megtagadása. DE: a szerződésszegés szabályai mögött általános szerződésszegésfogalom áll. Ez azt jelenti, hogy minden olyan helyzet, amely a szerződésben meghatározottakkal ellentétes, szerződésszegésnek minősül, függetlenül attól, hogy emberi magatartás eredménye-e, és hogy azt vétkesen idézték-e elő vagy sem. A magyar bírói gyakorlatban egyértelműen kimutatható tendencia a szerződésszegéshez kapcsolódó kártérítési felelősség objektivizálódása. Ez az elmozdulás a szigorú, mentesülési okként szinte csak a vis maior-t elfogadó kimentési rendszer felé olyan fejlődést jelez, amelyet a kodifikáció sem hagyhatott figyelmen kívül. dr. Németh Gabriella az új Ptk. ea. / www.drnemethlaw.hu

7

2014.02.26.

2) Az ún. előrelátható kárfogalom bevezetése A szerződésszegés esetén az előreláthatóság egy fontos momentum lesz a károkozás körében. Mit kell előrelátnia? Hogy elkerülje/elkerülheti a kárt, illetve a kárt elhárít(hat)ja. Normaszöveg: 6:521. § [Előreláthatóság] Nem állapítható meg az okozati összefüggés azzal a kárral kapcsolatban, amelyet a károkozó nem látott előre és nem is kellett előre látnia. A felek kommunikációjában bizonyítási technikákat kell „bevetni” a kár jövőbeli elhárítása érdekében. -Jegyzőkönyvezés a nehéz, fajsúlyos kérdésekről -Hangfelvétel, memorandumok készítése -Szerződéstervezetek megőrzése (korrektúrák, megjegyzések) -Email levelezés a szakértők között a szerződéskötés utáni opciókról -Üzleti találkozók dokumentálása stb.

8/30


2014.02.26.

3) Mentesülés lehetőségei a kárfelelősség alól az új Ptk-ban, KORÁBBAN: Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható -ADOTT HELYZETBEN -ÁLTALÁBAN ELVÁRHATÓ vagy TŐLE ELVÁRHATÓ Általános gondossági kötelem Tőle elvárható szigorúbb (pl. szakember, ügyvezető magasabb felelősségi fokozat, orvos , jogász stb.) Például ügyvezető felelősség: A vezető tisztségviselők harmadik személyekkel szembeni felelőssége a társaság fenyegető fizetésképtelenségének beköszöntével támad fel. (az adós esedékes számláinak kielégítéséhez szükséges likvid pénzeszközök elégtelensége) A felszámolás alatt álló adós cég ügyvezetője mögöttes kártérítési felelősséggel helytállni tartozik az adós tartozásaiért, ha ügyvezetői feladatait a társaság fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetének bekövetkeztét követően nem a hitelezői érdekek elsődlegessége alapján látja el. dr. Németh Gabriella az új Ptk. ea. / www.drnemethlaw.hu

9

2014.02.26.

3) Mentesülés lehetőségei a kárfelelősség alól az új Ptk-ban (folyt.) Az új Polgári Törvénykönyv jogi személyekről szóló III.. Könyve: -a jogi személyek tagjai, alapítói mellett a tisztségviselők magánjogi felelőssége a gazdasági-piaci realitásokhoz jobban hozzáidomul, -kitöltésre került az a felelősségi vákuum is, amely a nem gazdasági társaság jogi személy tagjai és tisztségviselői esetében (pl. egyesületek) indokolatlanul felelőtlenséget biztosított, azaz: -valamennyi jogi személy vezetőjét egységesen vezető tisztségviselőként nevezi meg, mely egyben speciális felelősségi státust is jelent, -a vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben.


2014.02.26.

3) Mentesülés lehetőségei a kárfelelősség alól az új Ptk-ban (folyt.) – vezető tisztségviselők Az új Ptk. egyik legvitatottabb, legnehezebben értelmezhető rendelkezése a vezető tisztségviselők harmadik személyeknek okozott károkért viselt felelőssége. A hatályos társasági törvény (Gt.) szerint az ilyen károkért kizárólag a társaság, nem pedig az ügyvezető felel. Az új Ptk. szerint viszont ha a vezető tisztségviselő e jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, ő is perelhető kártérítésért. „Ám még a szakemberek is vitáznak azon, hogy az ügyvezetés körében okozott valamennyi – például a környezetvédelmi vagy a kartellszabályok megszegésével másoknak okozott – kárért perelhetővé válnak a vezetők, vagy csupán olyan „hibrid” esetekben, amikor nem a társaság képviselőjeként, de nem is 11 magánszemélyként járnak el.” ptk2013.hu dr. Németh Gabriella az új Ptk. ea. / www.drnemethlaw.hu

2014.02.26.

A vezető tisztségviselők felelőssége a cégvezetésben (normaszöveg) 3:21. (2) A vezető tisztségviselő ügyvezetési tevékenységét a jogi személy érdekének megfelelően köteles ellátni. 3:23. § (1) A vezető tisztségviselő a jogi személy tagjai, tagság nélküli jogi személy esetén a jogi személy alapítói részére köteles a jogi személyre vonatkozóan felvilágosítást adni, és számukra a jogi személyre vonatkozó iratokba és nyilvántartásokba betekintést biztosítani. A felvilágosítást és az iratbetekintést a vezető tisztségviselő a jogosult által tett írásbeli titoktartási nyilatkozat tételéhez kötheti. 3:24. § [A vezető tisztségviselő felelőssége] A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben.


2014.02.26.

3) Mentesülés lehetőségei a kárfelelősség alól az új Ptk-ban (folyt.) – vezető tisztségviselők A saját társasággal szembeni kártérítési felelősség: A megbízási vagy munkaszerződés alapján dolgozó vezetők saját társaságukkal szembeni felelőssége is változik. A jövőben a vezető tisztségviselő kizárólag akkor mentesülhet ez alól, ha kötelezettségszegését az „ellenőrzési körén” kívül eső, előre nem látható körülmény (például váratlan betegség, vis maior) okozta,

és nem volt tőle elvárható, hogy ezt elkerülje, illetve a kárt elhárítsa. Számos részlet pontosítása azonban a bíróságokra vár, például az, hogy mi tartozik a vezető tisztségviselők „ellenőrzési körébe”. A kártérítés mértéke. A vezetői kötelezettségek megszegésével a társaságnak okozott károkat az ügyvezetőnek eztán „csak” olyan mértékben kell megtérítenie, amilyen mértékben a kár a kötelezettségszegés időpontjában objektíve előre látható volt. Az előre nem látható károkat a társaság viseli. DE: dr. Németh Gabriella az új Ptk. ea. / www.drnemethlaw.hu

13/30 2014.02.26.

3) Mentesülés lehetőségei a kárfelelősség alól az új Ptk-ban (folyt.) – vezető tisztségviselők A saját társasággal szembeni kártérítési felelősség és a kártérítés mértéke (folyt.) A szándékos kötelezettségszegésével okozott károkat ellenben a vezető köteles teljes mértékben megtéríteni. Hogy mi látható előre objektíve és mi nem, annak eldöntése szintén a bíróságokra vár. tiltakozhat a másik tervezett intézkedése ellen. Mentesülés további lehetősége : felmentvény és tiltakozás! A tiltakozást a tag-gyűlés bírálja el, s amíg erre nem kerül sor, az intézkedés nem hajtható végre. A tiltakozás ezen új lehetősége felveti az ügyvezetők felelősségét is: a társaság tulajdonosai utóbb számon kérhetik a passzív ügyvezetőtől, miért mulasztotta el blokkolni társa valamely 14 intézkedését, amely a társaságnak kárt okozott. dr. Németh Gabriella az új Ptk. ea. / www.drnemethlaw.hu

2014.02.26.

FELMENTVÉNY – normaszöveg: 3:117. § [A vezető tisztségviselő társasággal szembeni kártérítési felelőssége] Ha a társaság legfőbb szerve a vezető tisztségviselő kérésére a beszámoló elfogadásával egyidejűleg az előző üzleti évben kifejtett ügyvezetési tevékenység megfelelőségét megállapító felmentvényt ad, a társaság a vezető tisztségviselő ellen akkor léphet fel az ügyvezetési kötelezettségek megsértésére alapozott kártérítési igénnyel, ha a felmentvény megadásának alapjául szolgáló tények vagy adatok valótlanok vagy hiányosak voltak. Ha a vezető tisztségviselői jogviszony két egymást követő, beszámolóval foglalkozó ülés között megszűnik, a vezető tisztségviselő kérheti, hogy a legfőbb szerv következő ülésén döntsön a felmentvény kiadásáról.


2014.02.26.

3) Mentesülés lehetőségei a kárfelelősség alól az új Ptk-ban (folyt.) – vezető tisztségviselők Vezető tisztségviselők utasíthatósága. Egyszemélyes társaságok esetében az új Ptk. fenntartja az utasíthatóság lehetőségét, de ilyen helyzetekben nem mentesíti automatikusan a vezetőt a felelősség alól. Hatályos Gt. szerint a tulajdonos nem követelhet kártérítést a vezető tisztségviselőtől olyan intézkedésekért, amelyekre maga utasította. Az új Ptk. szerint ha az egyszemélyi tulajdonos célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad, a vezető tisztségviselő köteles őt erre figyelmeztetni (a bizonyíthatóság érdekében tanácsos ezt írásban tenni). Ha a tulajdonos fenntartja az utasítást, a vezető tisztségviselő a tulajdonos kockázatára hozhatja meg az adott intézkedést. Ha viszont az utasítás jogszabály vagy hatósági határozat megsértéséhez vezetne, vagy mások személyét, vagyonát veszélyeztetné, a vezető 16 köteles megtagadni a végrehajtását. dr. Németh Gabriella az új Ptk. ea. / www.drnemethlaw.hu

2014.02.26.

4) A leírt szerződés tartalmának jelentősége a kártérítés szempontjából megnő! A szerződés aláírásakor: -Együttműködési kötelezettség -Konkrét információ átadási kötelezettség -Általános tájékoztatás jövőbeli lehetséges (korábban: biztatási kár – elkerülése érdekében) -Bizonyítási nehézségek – megelőzni!

körülményekről

is!

Szerződés előkészítési fázisában: -gondosság, előrelátás, tervezés szükséges -Szakértők bevonása:: könyvelő, projektvezető, adószakértő, pénzügyi és műszaki következmények felmérése -Ezek eredményét megbeszélni a másik féllel is, akár még az aláírás előtt

17


2014.02.26.

4) A leírt szerződés tartalmának jelentősége a kártérítés szempontjából megnő! 1:4. § [Az elvárható magatartás elve. Felróhatóság] (1) Ha e törvény eltérő követelményt nem támaszt, a polgári jogi viszonyokban úgy kell eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. (2) Felróható magatartására előnyök szerzése végett senki nem hivatkozhat. (3) A másik fél felróható magatartására hivatkozhat az is, aki maga felróhatóan járt el. Szerződéskötéskor is így kell eljárni. A szerződéses kötelezettségek teljesítésekor is. A szerződésszegés miatti károk enyhítésekor is. A kártérítési igény benyújtásakor is.


2014.02.26.

4) A leírt szerződés tartalmának jelentősége a kártérítés szempontjából megnő! Kártérítés a szerződésszegések miatt: -Felróhatóság -Előreláthatóság -Tényleges kár – teljes kár -Szerződéses kárátalány (kötbér) és költségek Szerződésszegési kötbér. Szerződés meghiúsulási kötbér. Késedelemi kötbér. Bánatpénz. Kaució elvesztése. Költségátalány kikötése (pl. káradminisztrációs díjak – ez is kötbér) Vállalkozási szerződésben, együttműködési szerződésben, bérleti szerződésben tipizálható. Sérelemdíj – nem vagyoni kár helyett.


2014.02.26.

5.) A kártérítési igényérvényesítési eljárás, az előreláthatóság bizonyítása: Felelősségre vonási eljárás/intézkedések: (jóhiszemű joggyakorlás keretén belüli sorrend) - Írásbeli felszólítás a károkozónak (indoklással, határidővel, lehetőség az egyeztetésre). -Vezető esetén a taggyűlés összehívása, számonkérés a plánum előtt, szavazattal kötelezés, majd ennek ismételt számonkérése. -Nem vezető károkozó esetén konkrét felszólítás jóvátételre, károkozó magatartások abbahagyására. -Bírósági eljárás megindítás (bíróság hatáskör a jogalaptól, a kár alapját képező §§§-tól és a kár összegétől függ) -Első és másodfokú eljárás és rendkívüli jogorvoslatok dr. Németh Gabriella az új Ptk. ea. / www.drnemethlaw.hu

20 2014.02.26.

5.) A kártérítési igényérvényesítési eljárás, az előreláthatóság bizonyítása: Ismétlés: a)Kik a kártérítési jogviszony részesei? b)Szerződésen kívüli és szerződéses károkozás c)Felelősség a szerződésekért d)Speciális kárfelelősségi esetek, körülmények e) Cégek vezető tisztségviselőinek kárfelelőssége 6:518.§: A károkozás általános tilalma: A törvény tiltja a jogellenes károkozást 6:519.§ = régi Ptk, 339. § - mentesül, ha bizonyítja: nem volt felróható. Új a szövegben (de nem új a bírói gyakorlatban). Minden károkozás jogellenes. Kivéve HA: beleegyezés, jogtalan károkozás hárítása, szükséghelyzet, jogszabály által. Előreláthatóság: nem állapítható meg az okozati összefüggés, ha a károkozó nem láthatta előre és nem is kellett volna előrelátnia. Kártérítés: teljes, vagyoncsökkenés, elmarad előny, költségek. dr. Németh Gabriella az új Ptk. ea. / www.drnemethlaw.hu

21

2014.02.26.

5.) A kártérítési igényérvényesítési eljárás, az előreláthatóság bizonyítása: Kártérítési perben: Alperes(ek) – felperes(ek) – az bizonyít egy tényt, akinek a perben a bizonyítatlanság a terhére esik. Ha a károkozó nem bizonyítja, hogy előreláthatatlan volt a károkozó magatartás, akkor kártérítésre kötelezett lesz. Ha bizonyítja, akkor mentesül. Ha a károsult nem bizonyítja, hogy előrelátható volt a kárhelyzet – akkor kárigény nem illeti meg. Okozati összefüggés hiánya. Kártérítés helyett kötbért, ha lehetséges. Írásban kell kikötni, ne legyen túlzó, ÁSZF-ben is, megbízási vagy munkaszerződésben is lehetséges. Ptk. 6:186-189. § Önmagában a szerződéskötés elmaradásáért nem terheli feleket kártérítési felelősség, DE: az együttműködési és tájékoztatási kötelezettség elmulasztása miatt a másik fél érvényesítheti az ebből eredő kárát. dr. Németh Gabriella az új Ptk. ea. / www.drnemethlaw.hu

22

2014.02.26.

5.) Egyéb, a kártérítéssel összefüggő szempontok, változások A hamarosan életbe lépő új Polgári Törvénykönyv hatására változások lépnek hatályba 2014. március 15-én a Munka Törvénykönyvében is. Az általános magatartási követelmények között (6.§-8.§) új negatív elemek jelennek meg. A "felróható magatartás" tekintetében: a másik fél felróható magatartására hivatkozhat az is, aki maga is felróhatóan járt el. A jóhiszemű és tisztességes joggyakorlás elvét sérti az is, aki korábban eltűrte a jogsértést, majd idővel mégis fellép ellene - jóllehet a másik fél okkal bízott a felelősségre vonás elmaradásában. Joggal való visszaélésnek minősül a munkaviszony során megkívánt jognyilatkozat megtagadása. A bíróság ítéletével pótolhatja a jognyilatkozatot, ha ezzel nyomós közérdeket, vagy a másik fél különös méltánylást érdemlő érdekét szolgálja.


2014.02.26.

5.) Egyéb, a kártérítéssel összefüggő szempontok, változások ,,Személyiségi jogok védelme" kifejezésre módosult a ,,személyhez fűződő jogok" formula (Mt. 9.§) Fontos változás, hogy úgy a munkavállaló, mind a munkáltató személyiségi jogainak védelmére - bizonyos korlátokkal - az új Ptk. vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. (ld. sérelemdíj, amelynek igénylésekor nem kell a kárt tételesen bizonyítani). Lazult az írásbelinek tekinthető jognyilatkozatok köre. (Mt. 22.§(2) Már nem csak az elektronikus dokumentum tekintendő írásbelinek, hanem a munkaidő beosztással, rendelkezésre állással és teljesítménykövetelmény közlésével kapcsolatos ,,helyben szokásos és általában ismert módon" közzétett nyilatkozatok is. – BIZONYÍTÁSI JOGKÖVETKEZMÉNYEI LEHETNEK Egyértelműsíti a módosító szöveg, hogy a megállapodás érvénytelenségéből származó kárt az Mt. szabályai szerint kell megtéríteni. (Mt. 30.§)

24/30


2014.02.26.

5.) Egyéb, a kártérítéssel összefüggő szempontok, változások Az Mt. alapján megítélt kártérítés körében: a kártérítés alapjául szolgáló jövedelem a TB járulékokkal csökkentett összeg. (172.§(2). a kár megtérítésére egyebekben az új Ptk. 6:518-534.§-a szabályai alkalmazandók.(177.§) - Úgy a versenytilalmi megállapodásban, mind a tanulmányi szerződésben bármelyik fél részéről kiköthető a Ptk. 6:186-189. §-ai szerinti kötbér. Kártérítési perek lehetséges költségei: Peres illeték (akár 1.500.000 FT! – 6% ) Ügyvédi díj (perindítás díja, tárgylalások és sikerdíj) Igazságügyi szakértő díja, Fordító költsége. Helyszíni szemle és más bizonyítási kiadások dr. Németh Gabriella az új Ptk. ea. / www.drnemethlaw.hu

25 2014.02.26.

6) Mire kell figyelni már a szerződéskötéskor (kötelmi jogi alapismeretek ügyvédi tanácsok) Hogyan írjak jó szerződést? Milyen a jó szerződés? -Arról szól, amiben a felek megállapodtak -Ösztönzi a teljesítést, és nem a szerződésszegést segíti -Pontos, jogszerű, adójogilag elszámolható (adóbarát) -Megelőzi a kártérítést -Érvényes és hatályos -Teljesedéssel szűnik meg (nem felmondással vagy elállássa vagy érvénytelenséggel) -Közös akaratot tükröz és minden vitát megelőz Van 12 tipikus olyan hiba, amely majdnem minden szerződésben előfordul:


2014.02.26.

6) Mire kell figyelni már a szerződéskötéskor (kötelmi jogi alapismeretek ügyvédi tanácsok) 12 tipikus hiba szerződésekben 1.Felek adatai hiányosak 2.Címe nem egyértelmű, tartalmához megfelelő 3.Fejezeteket, tagolást, pontokat, alpontokat nem tartalmaz 4.A felek jogai és kötelezettségei egzaktul nincsenek leírva 5.A díjak, árak, összegek, kamatok nem pontosak, betűvel, számmal nincsenek kiírva 6.Nincs benne megfelelő teljesítési és fizetési határidőket tartalmaz 7.A késedelemre szankciót nem tartalmaz 8.Nem előzi meg a kártérítést kötbérrel 9.Hatályba léptető feltétel vagy bontófeltétel indítja be vagy szünteti meg, de ez nem pontosan kerül szabályozásra 10.Bírósági kikötéssel nem teszi hatékonnyá és olcsóbbá a pereskedést 11.Titokvédelmi klauzula nincs benne. 12.Az aláírást sem rontjuk el – a képviselők képviselnek, és minőségük is kitűnik a jó szerződésből

27/30


2014.02.26.

6) Mire kell figyelni már a szerződéskötéskor (kötelmi jogi alapismeretek ügyvédi tanácsok) További tipikus hibák a szerződésekben Szerződésmódosítás lehetősége- írásbeliség Kapcsolattartók, felelős személyek, kézbesítés joghatálya Irányadó jogválasztás – határokon átívelő nemzetközi ügyleteknél Határidőszámítás, felmondás szabályozása, kézbesítési automatizmusok bevezetése Rendes felmondás mellett az azonnali felmondási okok részletezése. Személyre szabása Bánatpénz, meghiúsulási szankciók, adminisztrációs díjak Értelmezési záradék, vitamegoldási egyeztető technikák előre! dr. Németh Gabriella az új Ptk. ea. / www.drnemethlaw.hu

28 2014.02.26.

Mire kell figyelni már a szerződéskötéskor (kötelmi jogi alapismeretek ügyvédi tanácsok)(folyt.) A JÓ írásbeli felszólítás a szerződésszegőnek (indoklással, határidővel, lehetőség az egyeztetésre). -Előzmények, teljes tényállás semleges leírása -Érzelemmentes, objektív, felsorolja valamennyi érvényesíteni kívánt hátrányt. -Ésszerű határidőt tartalmaz, követi a válasz reakciókat. -Konkrét javaslatot tesz a peres és egy pert elkerülő megoldásra is. -Jogi szakértő igénybevétele szükséges – már a megfogalmazástól kezdődően, könyvelő szakértő szükséges a számszaki károk kimutatásához (igazságügyi szakértő)


2014.02.26.

Az új Polgári törvénykönyv hatása a cégek életére 5. RÉSZ. – Pénztartozások, behajtás Az új Ptk. legfontosabb a cégeket érintő - változásai, a teljesség igénye nélkül 1 dr. Németh Gabriella az új Ptk. ea. / www.drnemethlaw.hu

2014.02.26.

Pénztartozás teljesítésének szabályai: a régi és az új Ptk legújabb rendelkezései: (40 perc) 1)2013. júliustól új szabályok a régi Ptk-ban és alapfogalmak 2) Számla + 30 nap teljesítési határidő 3) A késedelmi kamat mértéke, változásai, számítási módja 4) A behajtási költségátalány új jogintézménye (egyfajta kötbér) 5) Késedelmi kötbér kikötése és a késedelmi kamat kizárása szerződésben


2014.02.26.

Pénztartozás teljesítésének szabályai: a régi és az új Ptk legújabb rendelkezései: (40 perc) 1)2013. júliustól új szabályok a régi Ptk-ban és alapfogalmak ALAPFOGALMAK: Mi az a tartozás/pénztartozás? -Mindig valamilyen jogcímen alapuló kötelezettség, melyet a kötelezett nem teljesített - úgynevezett KÖTELMI JOGVISZONY -Pénztartozás: pénzösszeg megfizetésére irányuló, nem teljesített kötelezettség -Nem egészében, csak részben teljesített vagy nem időben (késedelemmel) teljesített kötelezettség -Időben teljesített kötelezettség nem okoz további kiadásokat, károkat – de a késedelmes teljesítés további költségeket okoz(hat) a hitelezőnek dr. Németh Gabriella az új Ptk. ea. / www.drnemethlaw.hu

3

2014.02.26.

1) 2013. júliustól új szabályok a régi Ptk-ban és alapfogalmak (folyt.) ALAPFOGALMAK: Mi az a tartozás/pénztartozás? (folyt.) -Adós: aki tartozik, Hitelező: aki a jogosult, akinek tartoznak -JOGALAP: valamilyen polgári jogi jogviszony, kölcsönös akaraton alapuló vállalásból eredő kötelezettség – szerződéses jogviszony Hétköznapi megjelenési formái a cégek életében: --- írásbeli szerződés, --- emailben tett ígéret, --- szóbeli megállapodás alapján vagy honlapon történő megrendelés után kiállított díjbekérő, --- teljesítés után kiállított számla, --- teljesítésigazolással elismert teljesítés, --- esetleg tartozáselismerő okirat (közjegyzői, sima) dr. Németh Gabriella az új Ptk. ea. / www.drnemethlaw.hu

4/28 2014.02.26.

1) 2013. júliustól új szabályok a régi Ptk-ban és alapfogalmak (folyt.) ELÉVÜLÉS KÉRDÉS: az alapjogviszonyra irányadó elévülési idő számít (pl. ált.elév idő: 5 év, garancia/szavatossag 6 hó/1 év, egyéb 1, 3 év, vagy szerződés alapján más is lehet. ) Elévült követelést bírósági úton behajtani nem lehet. Hivatkozni KELL rá, nem automatikus. Önként teljesített elévült követelés már vissza nem követelhető. Tartozás meg nem fizetése esetén hivatkozási alapok: i) jogcím, jogalap valamiért hibás (pl. szerződés érvénytelen, vagy mást követelnek mint ami jár) ii) Összeg nem annyi, mint amit követelnek iii) Elévült a követelés (jogcím és összeg is stimmel, de eltelt az igényérvényesítés ideje) iv) Nem a jogosult érvényesíti az igényt v) Van már korábbi jogerős döntés: res iudicata, nem tartozom.

5


2014.02.26.

Korábban a vállalkozó szabadon eldönthette, hogy késedelmesen fizető partnerének felszámol-e késedelmi kamatot vagy sem. Késedelemi kötbér a felek írásbeli megállapodása alapján lehetséges volt. Nem volt behajtási költségátalány 2) Új behajtási szabályok a régi Ptk-ban (2013. júl.30-tól): A behajtási költségátalányra vonatkozó törvényváltozás értelmében a késedelmi kamaton túl, a késedelmesen fizető fél köteles megfizetni a behajtással kapcsolatos valós vagy vélelmezett költségeket is. Mértéke – a megkésett összeg nagyságrendjétől és a behajtással kapcsolatosan felmerült tényleges költségektől függetlenül – legalább 40 eurónak megfelelő forintösszeg, amelytől a felek csak felfelé térhetnek el. LEHET TÖBB IS ELŐRE SZERZŐDÉSBEN IS KI LEHET KÖTNI! dr. Németh Gabriella az új Ptk. ea. / www.drnemethlaw.hu

6 2014.02.26.

2) Új szabályok a régi ptk-ban (folyt): A szerződés költségátalányt kizáró vagy a Ptk.-tól egyéb módon eltérő rendelkezése automatikusan semmisnek minősül. A behajtási költségátalány fizetése nem mentesít a késedelem egyéb jogkövetkezményei: például a késedelmi kamat fizetése alól. A rendelkezést a gazdálkodó szervezetek közötti szerződések esetén, valamint a közbeszerzésekre kötelező alkalmazni, a 2013. március 16-án, vagy azt követően kötött szerződések vonatkozásában. A magánszemélyekkel kötött szerződésekre az új szabály nem vonatkozik. A költségátalány számviteli elszámolása megegyezik a késedelmi kamatokéval, melyet a számviteli törvény 2014. január 1jétől hatályos módosítása szabályoz.


2014.02.26.

2) Új szabályok a régi ptk-ban (folyt): A késedelembe esett félnek az üzleti évre jutó késedelmi kamatot és költségátalányt kötelező elszámolnia és a beszámolójában az egyéb ráfordítások között kimutatnia attól függetlenül, hogy azt (még) nem fizette meg. A jogosult ezzel szemben az egyéb bevételek között csak azokat az összegeket szerepeltetheti, melyet az adott vagy az azt megelőző üzleti évekre vonatkozóan pénzügyileg is megkapott. A behajtási költségátalány után nem kell áfát fizetni. ALAPJA: UNIÓS JOGSZABÁLY, 2013. március 16-án lépett életbe az unió késedelmes fizetésekről szóló irányelve. A 2012 októberében elfogadott irányelv rövidebb fizetési határidőket vezet be. A tagállamoknak csak azt kell biztosítaniuk, hogy amennyiben kereskedelmi ügyletekben késedelmi kamat válik esedékessé, a hitelező jogosult legyen az adóstól legalább 40 euró összegű átalány megfizetését követelni. Az uniós norma tehát összességében megengedőbb, mint a Ptk. rendelkezése. 8/28 dr. Németh Gabriella az új Ptk. ea. / www.drnemethlaw.hu

2014.02.26.

2) Új szabályok a régi ptk-ban (folyt): „Az átlagos fizetési határidő Magyarországon évek óta 29-30 nap körül van. Mindössze az építőipar és a papíripar lóg ki sorból, itt ugyanis 40 nap feletti határidőket szabnak a szektor szereplőinek: az építőiparban 42 napos határidőre kellene az iparágba tartozó cégeknek számláikat kifizetni, a papíriparra pedig 46 napos átlagos fizetési határidő jellemző. Amennyiben a tervezett törvényt elfogadják, mely szerint 30 napos fizetési határidőt engedélyezhetnek maximum a számlakiállítók, ennek a két iparágnak fogja okozni a legnagyobb nehézséget az új rendelet. A lánctartozások miatt ugyanis valószínűtlen, hogy ezek a szektorok hamarabb tudnak majd fizetni, így rövidebb határidő esetén feltehetően a fizetési késedelmek fokozódnak majd.” FORRÁS: piac&profit


2014.02.26.

2) Számla + 30 nap teljesítési határidő 30 NAPOS SZABÁLY LÉNYEGE: - a gazdálkodó szervezetek közötti fizetési határidő főszabály szerint 30 napra csökken, a késedelmi kamat pedig a jegybanki alapkamat plusz 8 százalékpontra nő -

az új szabályokat a 2013. március 16-a után kötött szerződésekre kell alkalmazni 2013. július 1-től kezdődően, a módosításokat a 2013. évi XXXIV. törvény tartalmazta, majd pedig a változások 2013. július 1-től épültek be a régi Ptk-ba

- ha a felek a szerződésben nem rendelkeznek a teljesítési határidőről, akkor a pénztartozást főszabály szerint a számla, illetve a fizetési felszólítás kézhezvételétől számított 30 napon belül kell teljesíteni (Ptk. 292/A §).


2014.02.26.

2) Számla + 30 nap teljesítési határidő Ptk. (1959. évi IV.tv) 292. § (1) A pénztartozás teljesítésének helye - ha jogszabály kivételt nem tesz - a jogosult lakóhelye, illetőleg székhelye. (2) A jogosult a határnapot megelőzően, illetőleg a határidő kezdete előtt felajánlott teljesítést is köteles elfogadni; ilyenkor a teljesítés és a lejárat közötti időre kamat vagy kártalanítás nem jár. A feleknek az ilyen kamatra vagy kártalanításra vonatkozó megállapodása - jogszabály engedélye hiányában - semmis; a semmisség a szerződés egyéb rendelkezéseire nem hat ki. 292/A. § (1) Ha a felek a szerződésben a pénztartozás teljesítésének idejét nem határozták meg, a pénztartozást a jogosult fizetési felszólításának vagy számlájának kézhezvételétől számított harminc napon belül kell teljesíteni.

11


2014.02.26.

2) Számla + 30 nap teljesítési határidő Ptk. (1959. évi IV.tv) folyt. 292./A.§: (2) A jogosult teljesítésétől számított harminc napon belül kell teljesíteni a pénztartozást, ha a) a jogosult fizetési felszólításának vagy számlájának kézhezvétele a jogosult teljesítését (építési, valamint szerelési szerződés esetén az átadás-átvételi eljárás befejezését) megelőzte; b) nem állapítható meg egyértelműen a jogosult fizetési felszólítása vagy számlája kézhezvételének időpontja; vagy c) a kötelezettnek fizetési felszólítás vagy számla bevárása nélkül teljesítenie kell fizetési kötelezettségét.


2014.02.26.

2) Számla + 30 nap teljesítési határidő Ptk. (1959. évi IV.tv) folyt. 292./A.§: (3) Gazdálkodó szervezetek közötti szerződésben az ellenkező bizonyításáig a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a jogosult gazdálkodó szervezet hátrányára eltérő szerződési feltételnek kell tekinteni a pénztartozás teljesítésére az (1) és (2) bekezdésben foglaltaktól eltérő, hatvan napnál hosszabb határidőt meghatározó szerződési feltételt. (4) Ha a jogosult gazdálkodó szervezet, gazdálkodó szervezetek közötti szerződésben, a jogosult gazdálkodó szervezet hátrányára az e § rendelkezéseitől a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul eltérő szerződési feltételt a jogosult megtámadhatja.


2014.02.26.

2) Számla + 30 nap teljesítési határidő Fontos!!! SOKAN NEM TUDJÁK: Ha a teljesített összeg kevesebb mint a teljes alapösszeg + járulékai, akkor az alábbi elszámolást KELL alkalmazni: 293. § Ha a kötelezett kamattal és költséggel is tartozik, és a fizetett összeg az egész tartozás kiegyenlítésére nem elég, azt -

elsősorban a költségre, azután a kamatra és végül a főtartozásra KELL elszámolni.

A kötelezett eltérő rendelkezése hatálytalan (294. § Az állami pénzintézeti számlarendszerbe bevont szervezetek fizetéseire vonatkozó rendelkezéseket külön jogszabály tartalmazza.)


2014.02.26.

2) Számla + 30 nap teljesítési határidő Fontos!!! A BESZÁMÍTÁS szabályairól is rendelkezik a Ptk. 296. § (1) A kötelezett a jogosulttal szemben fennálló egynemű és lejárt követelését - ha jogszabály kivételt nem tesz - a jogosulthoz intézett vagy a bírósági eljárás során tett nyilatkozattal tartozásába beszámíthatja. Egynemű: almát almával, pénzt pénzzel, stb. Lejárt: még nem idő előtti a követelés. (2) A beszámítás erejéig a kötelezettségek megszűnnek = kioltják egymást. KÖNYVELÉSE: mindkét oldalról számlát kell kiállítani, DE NINCS VALÓDI PÉNZMOZGÁS. A BESZÁMÍTÁSI MEGÁLLAPODÁST ÍRÁSBA FOGLALJUK ÉS ERRŐL SZÓL.


2014.02.26.

2) Számla + 30 nap teljesítési határidő Fontos!!! A BESZÁMÍTÁS szabályairól is rendelkezik a Ptk.(folyt.) 297. § (1) Beszámításnak nincs helye olyan szolgáltatással szemben, amelyet megállapodás alapján meghatározott célra kell fordítani, továbbá - a túlfizetés esetét kivéve - tartási, életjáradéki és baleseti járadékköveteléssel, úgyszintén a szándékosan okozott kár megtérítésére irányuló követeléssel szemben. (2) A jogosult nem számíthatja be - a bírósági úton nem érvényesíthető követelését; - elévült követelését azonban beszámíthatja, ha az elévülés az ellenkövetelés keletkezésekor még nem következett be. (3) Végrehajtás alól mentes követeléssel szemben csak olyan követelést lehet beszámítani, amely a követeléssel azonos jogalapból ered. (4) Végrehajtható határozattal vagy egyezséggel megállapított követelésbe csak ugyanilyen vagy közokiratba foglalt ellenkövetelést lehet beszámítani. 16 dr. Németh Gabriella az új Ptk. ea. / www.drnemethlaw.hu

2014.02.26.

3) A késedelmi kamat mértéke, változásai, számítási módja – Ptk. 301.§ 301. § (1) Pénztartozás esetében - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdve akkor is köteles a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal - ha a pénztartozást idegen pénznemben kell teljesíteni, az adott pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamattal, ennek hiányában a pénzpiaci kamattal - megegyező mértékű kamatot fizetni, ha a tartozás egyébként kamatmentes. A kamatfizetési kötelezettség akkor is beáll, ha a kötelezett késedelmét kimenti – TEHÁT OBJEKTÍV TÉNY. PÉLDA KAMAT SZÁMÍTÁSÁRA: SZÁMLA LEJÁRT: 2014. március 5-ÉN KÉSEDELEM KEZDETE: 2014. március 6. NAPJA KÉSEDELMES NAPTÁRI FÉLÉV ELSŐ NAPJA: 2014. JANUÁR 1. IRÁNYADÓ MNB KAMAT DÁTUMA: 2014. JANUÁR 1-I MÉRTÉKŰ KAMAT 17/28 dr. Németh Gabriella az új Ptk. ea. / www.drnemethlaw.hu

2014.02.26.

3) A késedelmi kamat mértéke, változásai, számítási módja – Ptk. 301.§ (2) A kamat számításakor a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére. ÜGYLETI KAMATOS KÖVETELÉS ESETÉN: ÜGYLETI KAMAT + MNB KAMAT 1/3-ada a késedelemi kamat: (3) Ha a jogosultnak a késedelembe esés időpontjáig kamat jogszabály vagy szerződés alapján jár, a kötelezett a késedelembe esés időpontjától e kamaton felül - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat - ha a pénztartozást idegen pénznemben kell teljesíteni, az adott pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamat, ennek hiányában a pénzpiaci kamat - egyharmadával megegyező késedelmi kamatot, de összesen legalább az (1) bekezdésben meghatározott kamatot köteles fizetni.


2014.02.26.

3) A késedelmi kamat mértéke, változásai, számítási módja – Ptk. 301.§ A magánszemélyek egymás közötti viszonyában kikötött késedelmi kamat - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a jegybanki alapkamat 24 százalékponttal növelt mértékét meghaladó részében semmis. A felek által túlzott mértékben megállapított késedelmi kamatot a bíróság mérsékelheti. - Fizetési felszólításra adott válaszban kell vitatni, - Bírósági keresettel lehet érvényesíteni a kifogást A jogosult követelheti a késedelmi kamatot meghaladó kárát. -kár: elmaradt haszon, költségek,, kiadások, tényleges kár, „nem vagyon kár”


2014.02.26.

3) A késedelmi kamat mértéke, változásai, számítási módja – Ptk. 301. A gazdálkodó szervezetek egymás közötti szerződéseinél felszámítható késedelmi kamat a jegybanki alapkamat nyolc százalékponttal növelt értéke (KORÁBBAN +7%). A késedelmi kamatot kizáró szerződési feltétel semmis, kivéve, ha a kötelezett késedelme esetére kötbér fizetésére köteles (Ptk. 301/A §). Amennyiben a tartozás összege idegen pénznemben van meghatározva, akkor júliustól az adott pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamatot, ennek hiányában a pedig a pénzpiaci kamatot kell alapul venni.


2014.02.26.

3) A késedelmi kamat mértéke, változásai, számítási módja – AZ ÚJ TPK-BAN: 6:47. § [Kamat] (1) Pénztartozás után – ha e törvény eltérően nem rendelkezik- kamat jár. (2) A kamat mértéke megegyezik a jegybanki alapkamattal. (3) Idegen pénznemben meghatározott pénztartozás esetén a kamat mértéke az adott pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamat, ha ilyen nincs, a pénzpiaci kamat. (4) A kamat számításakor az érintett naptári félév első napján érvényes kamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére.


2014.02.26.

3) A késedelmi kamat mértéke, változásai, számítási módja – AZ ÚJ TPK-BAN (folyt.): 6:48. § [Késedelmi kamat] (1) Pénztartozás esetén a kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdődően a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal – idegen pénznemben meghatározott pénztartozás esetén az adott pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamattal, ennek hiányában a pénzpiaci kamattal – megegyező mértékű késedelmi kamatot köteles fizetni, akkor is, ha a pénztartozás egyébként kamatmentes volt. (2) Ha a jogosultnak a késedelembe esés időpontjáig kamat jár, a kötelezett a késedelembe esés időpontjától e kamaton felül a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat – idegen pénznemben meghatározott pénztartozás esetén az adott pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamat, ennek hiányában a pénzpiaci kamat – egyharmadával megegyező késedelmi kamatot, de összesen legalább az (1) bekezdésben meghatározott kamatot köteles fizetni.22/28 dr. Németh Gabriella az új Ptk. ea. / www.drnemethlaw.hu

2014.02.26.

3) A késedelmi kamat mértéke, változásai, számítási módja – AZ ÚJ TPK-BAN (folyt.): 6:48. § [Késedelmi kamat] (3) A kamat számításakor a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére…. (4) A kamatfizetési kötelezettség akkor is beáll, ha a kötelezett késedelmét kimenti. Objektív marad – kimentés NINCS a kamat tekintetében. Kimentés: csak a kamaton felüli kárkövetelések esetén értelmezhető (felróhatóság hiánya – kártérítés nincs.)


2014.02.26.

4) A behajtási költségátalány új jogintézménye (egyfajta kötbér) A behajtási költségátalányra vonatkozó törvényváltozás értelmében a késedelmi kamaton túl, a késedelmesen fizető fél köteles megfizetni a behajtással kapcsolatos valós vagy vélelmezett költségeket is. Mértéke – a megkésett összeg nagyságrendjétől és a behajtással kapcsolatosan felmerült tényleges költségektől függetlenül – legalább 40 eurónak megfelelő forintösszeg, amelytől a felek csak felfelé térhetnek el. Uniós rendelet enyhébb. LEHET TÖBB IS .


2014.02.26.

5) Behajtási eljárások, lehetséges és célszerű intézkedések: -Fizetési felszólítás -Perlés előtti utolsó felszólítás (jóhiszemű joggyakorlás jegyében) -Fizetési meghagyásos eljárás (közjegyző , ügyvéd) -Per kezdeményezés (első fok, másodfok) -Felszámolási eljárás (60 napnál régebbi, elismert vagy nem vitatott követelés esetén) -Egyezség (részletfizetés, tartozás elengedés DE: adójogi vonzatok!) -Tartozáselismerés (ügyvédi vagy közokirat) új határidővel -Engedményezés, faktorálás.


2014.02.26.

Behajtási eljárások, lehetséges és célszerű intézkedések (folyt.): A hatásos fizetési felszólítás kellékei – ügyvédi tapasztalatom alapján: i) Helyes címzett (KAPJA MÉG?) ii) Helyes összeg, kamat, átalány, ügyvédi díj iii) Van határidő! Naptárba felírni! Pontos következmények. iv) Van következmény – mi történik, ha nem kapok választ? v) Ésszerű, életszerű határidő (3/5/8/15/30 nap) vi) Határozott. Tényszerű, Érzelemmentes vii) www.blog.drnemethlaw.hu – címkefelhőben: fizetési felszólítás, felszólítás dr. Németh Gabriella az új Ptk. ea. / www.drnemethlaw.hu

26 2014.02.26.

Behajtási eljárások, lehetséges és célszerű intézkedések (folyt.): Tartozáselismerés. Egyezség AZ ÚJ Ptk-ban: 6:26. § [Tartozáselismerés] Ha a kötelezett a tartozását elismeri, a tartozás jogcíme nem változik meg, de a tartozását elismerő kötelezettet terheli annak bizonyítása, hogy tartozása az elismerő jognyilatkozat megtételének időpontjában nem vagy alacsonyabb összegben állt fenn, bírósági eljárásban nem érvényesíthető követelésen vagy érvénytelen szerződésen alapult. 6:27. § [Egyezség] (1)A felek a kötelemből eredő vitás vagy bizonytalan kérdéseket megegyezéssel úgy is rendezhetik, hogy kölcsönösen engednek egymásnak, vagy valamelyik fél egyoldalúan enged követeléséből. (2) Az egyezség érvényességét nem érinti a feleknek olyan körülményre vonatkozó tévedése, amely közöttük vitás volt, vagy amelyet 27 bizonytalannak tartottak. dr. Németh Gabriella az új Ptk. ea. / www.drnemethlaw.hu

2014.02.26.

Az új Polgári törvénykönyv hatása a cégek életére 6. RÉSZ. – Vezetők felelőssége Az új Ptk. legfontosabb a cégeket érintő - változásai, a teljesség igénye nélkül 1 dr. Németh Gabriella az új Ptk. ea. / www.drnemethlaw.hu

2014.02.26.

Cégvezetők, ügyvezetők, könyvelők felelőssége az új Ptk. alapján: 1.) A vezető tisztségviselők felelőssége a cégvezetésben (belső és külső felelősség: tagok, társaság ill. harmadik személyek irányában) 2.) A felelősség csőd és felszámolási helyzetekben 3.) A megbízott felelőssége (pl . könyvelési szerződésben), 4.) A megbízás nélküli ügyvitel az új Ptk. szerint, 5.) Egyéb felelősségi kérdések: a felelősségre vonási eljárás


2014.02.26.

1) A vezető tisztségviselők felelőssége a cégvezetésben 3:21. (2) A vezető tisztségviselő ügyvezetési tevékenységét a jogi személy érdekének megfelelően köteles ellátni. 3:23. § (1) A vezető tisztségviselő a jogi személy tagjai, tagság nélküli jogi személy esetén a jogi személy alapítói részére köteles a jogi személyre vonatkozóan felvilágosítást adni, és számukra a jogi személyre vonatkozó iratokba és nyilvántartásokba betekintést biztosítani. A felvilágosítást és az iratbetekintést a vezető tisztségviselő a jogosult által tett írásbeli titoktartási nyilatkozat tételéhez kötheti. 3:24. § [A vezető tisztségviselő felelőssége] A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben. ÚJ: szerződéses felelősség, többes ügyvezetésnél a tiltakozás 3/22 joga. Fontos: felmentvény év közben is lehetséges! dr. Németh Gabriella az új Ptk. ea. / www.drnemethlaw.hu

2014.02.26.

1.) A vezető tisztségviselők felelőssége a cégvezetésben FELMENTVÉNY FONTOS SZEREPE: 3:117. § [A vezető tisztségviselő társasággal szembeni kártérítési felelőssége] Ha a társaság legfőbb szerve a vezető tisztségviselő kérésére a beszámoló elfogadásával egyidejűleg az előző üzleti évben kifejtett ügyvezetési tevékenység megfelelőségét megállapító felmentvényt ad, a társaság a vezető tisztségviselő ellen akkor léphet fel az ügyvezetési kötelezettségek megsértésére alapozott kártérítési igénnyel, ha a felmentvény megadásának alapjául szolgáló tények vagy adatok valótlanok vagy hiányosak voltak. Ha a vezető tisztségviselői jogviszony két egymást követő, beszámolóval foglalkozó ülés között megszűnik, a vezető tisztségviselő kérheti, hogy a legfőbb szerv következő ülésén döntsön a felmentvény kiadásáról. dr. Németh Gabriella az új Ptk. ea. / www.drnemethlaw.hu

4

2014.02.26.

1.) A vezető tisztségviselők felelőssége a cégvezetésben (folyt.) A gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnése után a társaság vezető tisztségviselőivel szembeni kártérítési igényt – a társaság nyilvántartásból való törlésétől számított egyéves jogvesztő határidőn belül – a törlés időpontjában tagsági jogviszonyban állók érvényesíthetik. A tag a kártérítési igényt a társaság megszűnésekor felosztott vagyonból őt megillető rész arányában érvényesítheti. 3:118. § [A vezető tisztségviselő harmadik személyekkel szembeni felelőssége] Ha a gazdasági társaság jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek a társaság vezető tisztségviselőivel szemben.


2014.02.26.

1.) A vezető tisztségviselők felelőssége a cégvezetésben (folyt.) Igényérvényesítés : a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint. Ha a vezető tisztségviselő a társaság fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ha figyelembe vette: ez kizárja a felelősséget. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható. Ha a létesítő okirat vagy annak felhatalmazása alapján a társaság legfőbb szerve a Ptk-ban meghatározott szerveken és tisztségviselőkön túl más szervek működését írja elő, az előírás az e törvény által meghatározott szervek és tisztségviselők hatáskörét, valamint felelősségét nem érinti. JAVASLAT: a külön szerződésben kell a felelősségi köröket 6 is megszabni. dr. Németh Gabriella az új Ptk. ea. / www.drnemethlaw.hu

2014.02.26.

1) A vezető tisztségviselők felelőssége a cégvezetésben (folyt.) LESZ-E lesz a szankciója annak, ha a kft. a végső határidőt is elmulasztja, vagy a már korábban beálló módosítási kötelezettségét nem teljesíti? Ügyvezetés kötelessége a határidőn belül az alapítókkal aláírattatni és a cégbíróságra benyújtani a megfelelő döntéseket az új Ptk. Szerinti működésről. A mulasztás is az ügyvezetés mulasztása. A cégbíróságnak törvényességi felügyeleti hatáskörében kell eljárni: megszűntnek nyilvánítást követő kényszertörlésről kell majd rendelkeznie. A jogi személy tagjai, illetve alapítói nem térhetnek el a Ptk-ban foglaltaktól, ha a) az eltérést e törvény tiltja; vagy b) az eltérés a jogi személy hitelezőinek, munkavállalóinak vagy a tagok kisebbségének jogait nyilvánvalóan sérti, vagy a jogi személyek törvényes működése feletti felügyelet érvényesülését akadályozza. TEHÁT: felelősségi kérdésekben nem diszpozitív a Ptk. DE: felmentvény lehet. dr. Németh Gabriella az új Ptk. ea. / www.drnemethlaw.hu

7

2014.02.26.

1) A vezető tisztségviselők felelőssége a cégvezetésben (folyt.) 3:115. § [Összeférhetetlenség] A vezető tisztségviselő – a nyilvánosan működő részvénytársaság részvénye kivételével – nem szerezhet társasági részesedést, és nem lehet vezető tisztségviselő olyan gazdasági társaságban, amely főtevékenységként ugyanolyan gazdasági tevékenységet folytat, mint az a társaság, amelyben vezető tisztségviselő. Ha a vezető tisztségviselő új vezető tisztségviselői megbízást fogad el, a tisztség elfogadásától számított tizenöt napon belül köteles e tényről értesíteni azokat a társaságokat, ahol már vezető tisztségviselő vagy felügyelőbizottsági tag. A vezető tisztségviselő és hozzátartozója – a mindennapi élet szokásos ügyletei kivételével – nem köthet saját nevében vagy saját javára a gazdasági társaság főtevékenysége körébe tartozó szerződéseket. Mentesítés: testületi határozat/felmentvénnyel.

8/22


2014.02.26.

2.) A vezetetői felelősség csőd és felszámolási helyzetekben 1991. évi XLIX. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról Az Országgyűlés a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben lévő vagy fizetésképtelen gazdálkodó szervezetek adósságának csődeljárásban, hitelezőkkel való egyezségkötéssel történő rendezése, ha pedig ez nem lehetséges, a fizetésképtelen gazdálkodó szervezetek felszámolás útján való megszüntetése és a hitelezői érdekek védelme érdekében a következő törvényt alkotja -Csődeljárás (szanálás) -Felszámolási eljárás (fizetésképtelenség) -Felelősség: Csődtv.33/A§ + Ptk + Btk.


2014.02.26.

2.) A vezetetői felelősség csőd és felszámolási helyzetekben (felszámoló vagy a hitelező keresete) A hitelező vagy - az adós nevében - a felszámoló a felszámolási eljárás ideje alatt keresettel kérheti a bíróságtól annak megállapítását, hogy azok, akik a gazdálkodó szervezet vezetői voltak -a felszámolás kezdő időpontját megelőző három évben, a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően -ügyvezetési feladataikat nem a hitelezők érdekeinek elsődlegessége alapján látták el, és -ezáltal a gazdálkodó szervezet vagyona csökkent, vagy -a hitelezők követeléseinek teljes mértékben történő kielégítését meghiúsították, vagy elmulasztották a környezeti terhek rendezését. A gazdálkodó szervezet vezetőjének minősül az a személy is, aki a gazdálkodó szervezet döntéseinek meghozatalára ténylegesen meghatározó befolyást gyakorolt. (többségi tulajdonos vagy stróman a háttérből – bizonyítási nehézségek!!) 10 Ha többen közösen okoztak kárt, felelősségük egyetemleges. dr. Németh Gabriella az új Ptk. ea. / www.drnemethlaw.hu

2014.02.26.

2.) A vezetetői felelősség csőd és felszámolási helyzetekben (felszámoló vagy a hitelező keresete) Mentesül a felelősség alól a vezető, ha bizonyítja, hogy -a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően az adott helyzetben az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható valamennyi intézkedést megtette a hitelezői veszteségek elkerülése, csökkentése, továbbá az adós gazdálkodó szervezet legfőbb szerve intézkedéseinek kezdeményezése érdekében. KEZDEMÉNYEZÉS FONTOS, nem kell megoldani! Amennyiben a vezető a felszámolás kezdő időpontját megelőzően nem tett eleget az adós éves beszámolója [összevont (konszolidált) éves beszámolója] külön jogszabályban meghatározott letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének, vagy nem teljesíti a beszámolókészítési, irat- és vagyonátadási, továbbá tájékoztatási kötelezettségét, a hitelezői érdekek sérelmét vélelmezni kell.

11/22


2014.02.26.

2.) A vezetetői felelősség csőd és felszámolási helyzetekben (felszámoló vagy a hitelező keresete) A felszámolási eljárás jogerős lezárását követő 60 napos jogvesztő határidőn belül A ki nem elégített követelése erejéig bármely hitelező keresettel kérheti a bíróságtól, hogy az előbbi perben jogerősen megállapított felelősség alapján kötelezze az adós volt vezetőjét követelésének kielégítésére. FELTÉTEL: van már egy jogerős lezárás a felszámolási eljárást tekintve. VÉGE van. A cég megszűnt. Nincs szervezeti jogutód, ez a felelősség jogutódlása. Amennyiben határidőben több hitelező terjeszt elő keresetet, a bíróság a pereket egyesíti, és a hitelezői követelések arányos kielégítéséről rendelkezik.

12


2014.02.26.

2.) A vezetetői felelősség csőd és felszámolási helyzetekben (felszámoló vagy a hitelező keresete) 6:120. § [Fedezetelvonó szerződés] – nem csak csődhelyzetekben! (1) Az a szerződés, amellyel, e harmadik személy irányában harmadik személy igényének kielégítési alapját részben vagy egészben elvontákhatálytalan, ha a szerző fél rosszhiszemű volt, vagy rá nézve a szerződésből ingyenes előny származott. (2) Ha valaki a fedezetelvonó szerződést hozzátartozójával vagy olyan jogi személlyel köti, amelyben többségi befolyással rendelkezik, továbbá ha jogi személy a tagjával vagy vezető tisztségviselőjével, vagy annak hozzátartozójával köt ilyen szerződést, a rosszhiszeműséget és az ingyenességet vélelmezni kell. Ugyancsak vélelmezni kell a rosszhiszeműséget és az ingyenességet azonos természetes vagy jogi személy befolyása alatt működő jogi személyek egymás közötti szerződéskötése esetén, akkor is, ha közvetlen vagy közvetett többségi 13 befolyás nem áll fenn. dr. Németh Gabriella az új Ptk. ea. / www.drnemethlaw.hu

2014.02.26.

2.) A vezetetői felelősség csőd és felszámolási helyzetekben (felszámoló vagy a hitelező keresete) 6:120. § [Fedezetelvonó szerződés] folyt. (3) A harmadik személy kérelmére a szerző fél a megszerzett vagyontárgyból való kielégítést és a vagyontárgyra vezetett végrehajtást tűrni köteles. (4) Ha a szerző fél a fedezetelvonó szerződéssel megszerzett vagyontárgyat rosszhiszeműen átruházta vagy attól rosszhiszeműen elesett, a harmadik személlyel szemben a megszerzett vagyontárgy értékéig helytállni köteles


2014.02.26.

3-4.) A megbízott felelőssége (pl . könyvelési szerződésben), és a megbízás nélküli ügyvitel Ptk. főszabálya: a közreműködő felelőssége (harmadik személy által okozott kár) szabályai szerint. Gyakorlatban: A NAV felé a cég felel, de a cég tovább háríthatja a megbízott szakértőjére. Szigorúbb ÚJ szerződéses felelősség: tájékoztatási és együttműködési felelősség

előreláthatóság,

ÜGYVÉDI JAVASLATOM Könyvelői szerződések jelentősége megnő, ésszerű felelősség abban kizárható, utasítási jogra kell hivatkozni, egy rövid automatikus eljárást rendezni benne. Cégeknél könyvvizsgáló jelentési kötelezettsége. Szakmai elvárható gondosság magasabb mint egy sima civilé. Szándékosság, gondatlanság jelentősége: Btk.-beli csődbűntett, 15 sikkasztás, csalási tényállásoknál. dr. Németh Gabriella az új Ptk. ea. / www.drnemethlaw.hu

2014.02.26.

3-4.) A megbízott felelőssége (pl . könyvelési szerződésben), és a megbízás nélküli ügyvitel 6:14. § [Álképviselet] (1) Aki képviseleti jog nélkül vagy képviseleti jogkörét túllépve más nevében jognyilatkozatot tesz, nyilatkozata a képviselt jóváhagyásával vált ki joghatást. (2) Ha a képviselt a nevében tett jognyilatkozatot nem hagyja jóvá, a jóhiszemű álképviselő a harmadik személynek a jognyilatkozat megtételéből eredő kárát, a rosszhiszemű álképviselő a harmadik személynek a teljes kárát köteles megtéríteni. 6:17. § [A képviselet terjedelme] A képviseleti jog kiterjed mindazon cselekmények elvégzésére és jognyilatkozatok megtételére, amelyek a képviselettel elérni kívánt cél érdekében szükségesek.

16/22


2014.02.26.

3-4.) A megbízott felelőssége (pl . könyvelési szerződésben), és a megbízás nélküli ügyvitel 6:90. § [Tévedés] (1) Aki a szerződés megkötésekor valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt, a szerződési jognyilatkozatát megtámadhatja, ha tévedését a másik fél okozta vagy felismerhette. Lényeges körülményre vonatkozik a tévedés akkor, ha annak ismeretében a fél nem vagy más tartalommal kötötte volna meg a szerződést. Az álképviselő hivatkozása lehet mentesülés céljából… A képviselt ügyletet, nyilatkozatot utólag jóvá kell hagyatni – mentesüléshez vezethet. Hiszen ekkor: a károsult, a lehetséges igény érvényesítő hozzájárul. Szándéka: nincs kár nincs igény.


2014.02.26.

5.) Egyéb felelősségi kérdések: a felelősségre vonási eljárás Ptk. főszabálya: a közreműködő felelőssége (harmadik személy által okozott kár szabályai szerint. Szigorúbb ÚJ szerződéses felelősség: tájékoztatási és együttműködési felelősség

előreláthatóság,

ÜGYVÉDI JAVASLATOM Könyvelői szerződések jelentősége megnő, ésszerű felelősség abban kizárható, utasítási jogra kell hivatkozni, egy rövid automatikus eljárást rendezni benne. Cégeknél könyvvizsgáló jelentési kötelezettsége. Szakmai elvárható gondosság magasabb mint egy sima civilé. Szándékosság, gondatlanság jelentősége: Btk.-beli csődbűntett, sikkasztás, csalási tényállásoknál.

18


2014.02.26.

5.) Egyéb felelősségi kérdések: a felelősségre vonási eljárás Ptk. 3:34 § A jogi személyek feletti általános törvényességi felügyeletet a jogi személyt nyilvántartó bíróság látja el. A törvényességi felügyeleti jogkör nem terjed ki olyan ügyekre, amelyekben más bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye. A törvényességi felügyelet nem irányulhat a jogi személy döntéseinek gazdaságossági, célszerűségi szempontból való felülvizsgálatára. Ha a vezető tisztségviselő felelősségére más bíróság rendelkezik hatáskörrel, akkor nem a cégbíróság, nyilvántartó bíróság fog eljárni.


2014.02.26.

5.) Egyéb felelősségi kérdések: a felelősségre vonási eljárás Felelősségre vonási eljárás/intézkedések: (jóhiszemű joggyakorlás keretén belüli sorrend) - Írásbeli felszólítás a vezetőnek (indoklással, határidővel, lehetőség az egyeztetésre). -Taggyűlés összehívása, számonkérés a plánum előtt, szavazattal kötelezés, majd ennek ismételt számonkérése. -Felszólítás jóvátételre, károkozó magatartások abbahagyására. -Bírósági eljárás megindítás (bíróság hatáskör a jogalaptól, a kár alapját képező §§§-tól függ – pl. eddig Gt., ezután a Ptk. vagy Csődtv 33/A§? – nem mindegy) Jogerős ítélet: büntetőjogban: ártatlanság vélelme, polgári 20/22 jogban: kötelezés kezdete. dr. Németh Gabriella az új Ptk. ea. / www.drnemethlaw.hu

2014.02.26.

5.) Egyéb felelősségi kérdések: a felelősségre vonási eljárás: A JÓ Írásbeli felszólítás a vezetőnek (indoklással, határidővel, lehetőség az egyeztetésre). -Előzmények, teljes tényállás semleges leírása -Érzelemmentes, objektív, felsorolja valamennyi érvényesíteni kívánt hátrányt. -Ésszerű határidőt tartalmaz, követi a válasz reakciókat. -Konkrét javaslatot tesz a peres és egy pert elkerülő megoldásra is. -Jogi szakértő igénybevétele szükséges – már a megfogalmazástól kezdődően, könyvelő szakértő szükséges a számszaki károk kimutatásához (igazságügyi szakértő)-Tag, társaság képviselete a vezetővel szemben: legitimitás! dr. Németh Gabriella az új Ptk. ea. / www.drnemethlaw.hu

21

2014.02.26.

Változások az új PTK-ban - KÖNYVELŐKNEK -

Recommend Documents