Az ik évben használati áj tankönyvek j«jyzíkc:

Az 1905-6-ik évben használati áj tanKönyVeK j«jyzíKc: /.

Vallástan:

1. Nagy Péter Konfirmációi nagyobb kátéja a IV. osztályban. 2. S. Szabó József: Keresztyén Egyháztörténelem az V. és VI. o.

II. Magyar

nyelv:

1. Négyessy László: Magyar nyelvtan és olvasókönyv az I. oszt. 2. » » » » » a II. o.-ban 3. » » Rendes magy. nyelvtan és olvasókönyv a III. oszt.-ban. 4. » » Stilisztika a IV. osztályban. 5. » » Rhetorika azV. osztályban. 6. » » Poétika a VI. osztályban.

III. Latin

nyelv:

1. Dr. Csengeri János: Latin nyelvtan, olvasó és gyakorlókönyv a II. oszt.-ban. 2. » » Mondattan a III. és IV. osztályban. 3. Pirchala Imre: P. Vergili M. Aeneidos I. k. VI. oszt.-ban. 4. » » » » » II. k. VII. oszt.-ban.

IV. Német

nyelv:

1. Hirn és Paulay: Német nyelvtan és olvasókönyv az V. o.-ban. 2. » » » » » a VI. o.-ban. 3. » » Német irodalmi olvasókönyv stilus gyakorlatokkal VII. osztályban.

V. Mennyiségtan : 1. Dr. Beke Manó: Számtan (5-ik kiadás) I—III. oszt.-ban. 2. Dr. Sárkány Lajos: Algebra a IV—VIII. oszt.-ban.

A SZÉKELYUDVARHELYI

EV. REF. KOLLEGIUM

ERTESITŐJE AZ 11)04—1905. ISKOLAI ÉVRŐL.

SZERKESZTETTE:

GÖNCZI

LAJOS

IGAZGATÓ-TANÁR.

SZÉKELYUDVAR HELYT, NYOMATOTT RF.CSEK D. FIA KÖNYVNYOMDÁJÁBAN 1905.

í.

E r k ö l c s i n e v e l é s a kö2sép= i s k o l á b a n . (Tanári székfoglaló értekezés, felolvastatott

1904. szept 4-cn.)

A mig korunk a tudományok összes ágában felmutatott haladásával csodálatra indít, addig ép oly kedvezőtlen képét nyújtja az etkölcsi fejlődésnek. Mintha az anyagi haladás teljesen hatalmába kerítette volna az embereket! Ideges harc folyik napjainkban, melynek főczélja az anyagi jólét és kényelem biztosítása. E nagy harczban a tisztán eszrríényi,- erkölcsi czélok mindinkább háttérbe szorulnak. Uton-utfélen hangzik amaz igaz panasz, hogy a mai társadalom erkölcsi betegségben szenved. Általános ama mai vélemény, hogy kevés a jellemes ember, mert a materialismus és Opportunismus — mely a tiszta ideális felfogás helyébe lépett — az anyagi jólét biztosítása végett minden elvvel megalkuszik, s nem válogat az eszközökben. A korszellem fagyasztó dere már a társadalom életfájának nyiladozó virágát, az ifjúságot is megcsípte. Az események okait kutatók eltérő magyarázatát adják korunk erkölcsi elfajulásának, de abban megegyeznek, hogy a kóros állapotokat anyagi viszonyaink és nevelési rendszerünk megjavításával lehet gyógyítani. Természetes, hogy ezt egyszerre nem lehet megvalósítani, itt elülről, a nevelésnél kell a munkát kezdeni. De maga ez a nevelés sem kielégítő. Mai nevelési rendszerünknek közfelfogás szerint az a hibája, hogy a testi és erkölcsi nevelés rovására, főleg az értelmi nevelésre, az ész művelésére fordít gondot. »Királyi nevelésben részesítjük az értelmet, — modá egy bölcs — mig a szív, akarat, jellem, mint mostoha testvérek elhanyagoltainak.«

Való igaz, hogy az értelmi nevelés nagyon lefoglalja a gyermek idejét, hogy a nemzedék testi satnyulása, társadalomerkölcsi züllése, s már a gyermeknél is tapasztalható egyes erkölcsi gyarlóságok hangosan követelik, hogy nevelési rendszerünkön változtassunk. Csakhogy itt óvást kell tennem azoknak a felfogása ellen, kik a nevelést teljesen azonosítják az iskolával, a kik minden bajt az iskolának szeretnének felróni s a kik a nevelés rendszerének változtatása alatt, tulajdonkép az iskola megjavítását gondolják. Ez tévedés ! Kiváló tanférfiaink hangoztatják ugyan, hogy »iskoláinknak legnagyobb baja az intellektnalismusnak túlságba hajtása, s annak oly mértékben való kultiválása, hogy a mellett sem figyelem, sem idő nem marad a valódi érzés és jellem képzésre« de eme mindenesetre orvoslásra szoruló egyoldalúság alapja, részint Herbart és a positivista bölcselők paedagogiai nézeteinek elterjedésében, részint a korszellemnek az iskolára gyakorolt hatásában kereshető, mint a melyek nagyban hozzájárultak az értelem-fejlesztő nevelés uralmának megalapításához. Mert bármily odaadással végezze is dolgát az iskola — az egyéni vonások alakítgatásában, — melyekben a bajok forrása van — a nevelések mégis csak egyik tényezője. Sok águ s a közösségre irányzott munkája mellett nem fektetheti a fősúlyt az egyéniség kidomborítására annál is inkább, mert az iskolában eltöltött sok óra ellenére, idejének nagy részét az iskolán kivül tölti a gyermek. A nevelés e fontos irányára, az egyéniség nevelésére egy másik tényező is hivatott: a család. »Minden ember — mondja Humboldt — egy jobb embert hord magában.« E jobb embert elővarázsolni, ez az élet titka, a szülők legnagyobb művészete. Szülői ház és család azonos fogalmak. A család a társadalom alapja. A család boldogságán alapszik a nemzetek megelégedése az államszervezet biztonsága, a kormányzás rendes folyása. Hogy a család boldog és megelégedett legyen, a családot alkotó egyedeknek is boldogoknak kell lenniök. I Iogy mitől függ az egyének boldogsága ; arra nézve eltérők a vélemények. Elvileg azonban boldoggá csak az öntökéletesülés, a valláserkölcsi nemesedés, a kitűzött czélok elérése, s azok sikeres és zavartalan inukálása tehet. — E mindenesetre nélkülözhetlen erények és előnyök for-

rása a szülői házban fakad. Ezért igazak maradnak mindenha Rousseau eme szavai: »Rendes házias élet legjobb ellenszere az erkölcsi romlottságnak.« Az anyai szeretet a jövendő boldogulás talizmánja, az emberszeretet nemes érzésének fakasztója. Az apai tekintély a későbbi engedelmesség és törvénytisztelet eszközlője. Azt mondja Legonve »Atya és fiu a 19-ik sz.« cz. művében: »Ismételten hangoztatjuk, hogy a mai társadalomban, a család mai állapotában, a legfontosabb az atyák nevelése« ; nekik kell elsőbben is megtanulniok kötelességüket s feladatuk nehézségét, nekik kell kezdeményezni a haladást, mert ez csak tőlök indulhat ki, a gyermekek helyes képzésének más módja nincs, mint az atyák helyes képzése.« A minő szivű az anya, a milyen jellemű s magatartású az apa, annak eltörölhetlen nyoma marad a gyermek lelki világában. Vallásosság, erkölcsi tisztaság, nemes emberszeretet, szelídség, rendszeretet, szorgalom : mindezek és sok más becses erényei lelkünknek a szülői házban a gyermek szívében beolthatok és egyszersmind mindezeknek sirja is megásható ! Szépen illenek ide Pestabzzi eme szavai: »A szülő szive az egyedüli biztos talaj, melyen az ember a nemes ember szeretet czéljaihoz juthat. A fejlődésben levő erők egyensúlya is csak a család szentélyében található fel és biztositható. E pontra hasson a nevelés művészete, hogy áldást hozzon !« A nevelés e két tényezője az iskola és család közös munkát végez. Ebből következik tehát hogy soha egy percre sem szabad egymással ellentétbe állaniok, hanem a kölcsönös támogatás folytán teljesen egygyé kell formiok. A közösségre való nevelésben minden esetre több az iskola dolga, az egyéniség kidomborításában viszont a családnak jut kiválóbb szerep ; de azért munkakörüket ugy szétválasztani, hogy egyik a másikra ne volna rá utalva, egyik a másikat ki ne segítené, a nevelés egyetlen mozzanatában sem lehet! A'középiskolának az általános műveltség alapelemeit kell növendékeivel megismertetnie, s egyúttal szivöket és akaratukat minden szép és nemes iránt fogékonynyá tenni. Ép e feladatánál fogva nem csak tanítania, de nevelnie is kell. A gyermek oly korban lép az iskola körébe, mely korban minden jelenség, példa a legközvetlenebbül vésődik a lélekbe. Az

ifjúkor ezen behatásaiból fejlődnek ki a férfikor jellem vonásai. Az egész nemzet java követeli, hogy a középiskola megadja növendékeinek mindazon eszközöket, melyek felhasználásával, biztos tudású, de egyben erkölcsös, szilárd jellemű lelkes hazafiakká váljanak. Tehát a középiskola nevelő munkája különösen az erkölcsiség és hazafiság szempontjából Ítélhető meg. Csakis abban az ifjúságban helyezheti a nemzet reményét, csak az lehet jövőjének záloga, mely már a középiskola padjain erkölcsösen gondolkodni s hazafiasan érezni megtanult. A középiskola képzésének tehát nem szabad abban kimerülnie, hogy élesíti a gyermekek elméjét és az életet megtermékenyítő ismeretek tárházává avatja fel szellemöket, hanem a nemes buzgalomnak első sorban arra kell irányulnia, hogy az erényeknek és nemzeti érzéseknek központjává tegye a szivet. Mert nem az elme él az, a mi áldásossá teszi az ember élettevékenységét, hanem a sziv-érzelem gazdagsága. Nem az értelemben szülemlenek meg a nagy konceptiók, hanem a sziv iskolájában. Az egyoldalulag nevelt ember, ha még oly hatalmas is, soha nem boldog. Az ismeretek bármily halmaza, az ész legmagasabb fokú kiművelése, erkölcsi alap nélkül nem elegendő a nemzeti élet nagy feladatainak megvalósítására. Ez okból kívánjuk felolvasásunkban a legrövidebben vázolni a középiskola feladatát az erkölcsi nevelés szempontjából, meghatározván az erkölcsi jellem alaptulajdonságát; az erkölcsi nevelés célját, s végül hogy mely tényezők hatása alatt alakul az, erkölcsi jellem. Az erkölcs minden kulturának legdrágább gyöngye, egyedüli föltétele. Erkölcs nélkül nincs emberi méltóság, hiú ábránd marad az ember képzelt értéke. Egyeseknek és egész nemzeteknek fejlődése, haladása, sőt fennmaradása, erkölcsiségök emelkedésétől, vagy hanyatlásától függ. Valamint a római világ erkölcsi erejének virágából származtak azon nagy férfiak, kik méltán csodálat tárgyai, ugy a Nerok, Tiberiusok, Domitianok, stb. a nép erkölcstelenségének, romlottságának szüleményei. Egyes ember ép úgy, mint egész nemzet, soha nem térhet le az erkölcs útjáról büntetlenül, mert az emberiség rendeltetésén alapuló öröktörvény szerint, az erkölcsi sűlyedésnek mindig nyomába a katasztrófa.

Az erkölcsiség lényegét különböző sajátságokban keresik. Marion szerint abban áll, hogy magunk viselete elvszerü legyen. Szerinte ez kiformálódott értelmet tételez fel. Azt hisszük azonban, hogy az erkölcsiség kiforrott egyéniséget is igényel. Legszilárdabb alapja az erkölcsiségnek az erényesség; szépen határozza meg az erény fogalmát Kölcseynk, mondván : »Soha sem tenni mást, mint a mit az erkölcsiség kiván, még akkor sem, midőn haszon, indulat, vagy szenvedelem ereje másfelé ragad, ezt hivják erénynek ! Az erények befogadására nyissuk meg tehát az ifjú szivet! Ha igazság szeretővé, szelíddé, őszintévé, és egyenes nyilt jelleművé neveljük növendékeinket, ha akaratukat a rosszra való hajlandóságtól elvonva jóra szoktatjuk, ha megacélozzuk akaratukat, hogy az élet kisértő helyzeteiben is megálljanak, s az egyedül igaz ügyet szolgálják, ha emberszeretővé tesszük szivöket akkor erényesekké neveltük őket, mert felruháztuk azon tulajdonságokkal, melyekkel igen, de a melyek nélkül egyáltalában nem lehet az egyén a szószoros értelmében erkölcsös. Az ilyen ember pedig, ki minden érzésében, gondolatában és tettében a szép, jó és igaz eszméinek, — mint az erkölcsiség hármas ideáljának — megvalósítására törekszik, ki életét meghatározott elvek szerint intézi, melyek lelki világában összhangot hoznak létre, ki erkölcsi eszményt alkot magának, mely körül összes vágyai, érzelmei és cselekedetei csoportosulnak, az ilyen ember felül emelkedik az egyéniség szűkebb érdekkörén, s mig személyes törekvései megvalósításában is egy magasabb ethikai közösség javát tartja szeme előtt, minden tettében a lelkiismeret szavára hallgat. Az ilyen ember nevezhető valóban jellemesnek ! Stuart Mill azt mondja: »Ne fecséreljetek tudományok elsajátítására, melyek gyakran oly problematikus értékűek, esztendőket, hanem oltsatok jellemet gyermekeitekbe. Mert a jellemnek — a mint folytatja — az egyénre mindenek felett való célnak kellene lenni, már csak azért is, mivel a jellem eszményi nemessége ha létre jöhetne, minden elképzelhető dolognál boldogabbá tenné az emberi életet.« Az emberi élet boldogsága függ a társadalom jellemességétől, s vájjon elmondhatjuk-e a mai társadalomról, hogy jellemes ? Minden egyebet, csak ezt nem ! Egyedüli mód tehát az erkölcsi nevelés fokozatos javítása, hogy öszhangot hozhasson létre a fennálló társadalmi rend és a nevelendő nemzedék között.

Rothe a jellemet »személyes életté vált erkölcsiségnek« nevezi. Minthogy a jellem senkivel sem születik, hanem csak a képesség és fogékonyság arra, hogy benne a jellemnek valamely alakja kifejlődjék, minthogy továbbá értelem, erkölcsiség, jellem egymással kölcsön hatásban levő tényezők, látni való, mily nagy szerepe van a jellemképzésnél a gondolkozó és helyes elméletből kiinduló nevelésnek. Mert minél tisztább fogalma van az embernek a külvilági tárgyakról és tüneményekről, minél helyesebb erkölcsi ítélete, minél inkább képes ösztönein uralkodni, szóval minél inkább nagyobb műveltsége, annál inkább tarthat igényt az erkölcsi jellemre. E szerint tehát a jellemképzés kérdése involválja az egész nevelés kérdését s felöleli az ember minden oldalú képzését. Igen helyesen mondja Currie, hogy »a nevelés alatt értjük együttvéve mindazon hatásokat, melyek a jellemképzésre irányozvák.« A jellem kialakulását három tényező mozdítja elő : a család, az iskola és maga az élet. A két előbbi csupán alapját veti meg, míg végső alakját az utóbbi tényező adja meg. Ezért mondja Kölcsey: »Csendesen magányban fejlik a talentum, világ zajában az állandó karakter.« Az erkölcsi jellem nagysága mindig tiszteletre méltó, mig a lángész magában legfellebb csak bámulatot gerjeszt. »Nincs is szerencsétlenebb, sőt néha alábbvaló teremtés — a mint Eötvös mondja — mint a nagy ész, melynek a jellem nem felel meg.« A jellem erős szirt az élet tengerén, melyet meg nem ingat az ösztön, nem sodor a vágy, nem ragad a szenvedély ! Jellem nélkül — Smiles szavai szerint — iránytűt, s evezőt vesztett hajóhoz hasonlítunk. A jellem földi életünk legértékesebb kincse. Értékesebb az anyagi vagyonnál, puszta tudásnál, hirnév és dicsőségnél, mert ezek magukra nem óvják meg az embert az erkölcsi sülyedéstől. A jellem legfontosabb tényezője az erős akarat, azért az erkölcsi nevelés végső célja az akarat művelése. A helyesen vezetett iskolai nevelés lelki életünk mind a három tényezőjét az értelmet, érzést és akaratot hármonikusan fejleszti. Mert kiművelt értelem, nemesen érző sziv, erős akarat, összhangzatos fejlesztéséből épül fel az erkölcsi jellem. Tehát a középiskolai erkölcsi nevelés czélja az, hogy az értelmet kiművelje, a nemes érzelmeket és erős akaratot kifejlessze s ezek alapján a növendékekben az erkölcsi tökéletesedés után való törekvést feléb ressze, irányítsa és erősítse !

Az értelem művelése a tanítás elsőrendű feladata. A gyermek a szülei házban mennél világosabb képzeteket gyűjt, annál tisztább lesz gondolkozása is. Mikor a család ilyen képzeteket gyűjtet a gyermekekkel előáll az iskola, hogy a gyermekkorban gyűjtött képzeteket rendezze, s a hiányokat pótolja. De az iskola nemcsak ilyen rendező hivatást tölt be, hanem a normális képzést nagyban elősegíti azáltal, hogy uj, tiszta képzeteket nyűjtet, a melyeket az ifjú saját szorgalma utján szerez. Az igy szerzett képzetek nemcsak az értelemre, hanem a szívre is nemesítőleg hatnak, gazdagítva azt erkölcsös érzelmekkel, mert az iskola a különböző tantárgyak utján gyűjtött ugy képzetekben, folyton a régieket láttatja, mi által a percipialt dolgok képzetei, az aperceptio folyamata által mint gyöngyszemek fűződnek egymáshoz, ez által az iskola felkelti a tanulás, a műveltség főpostulatumát az érdeket, a szép, jó és igaz ösmereteket feltáró tudományos munkák iránt s fejleszti az erkölcsi élet e hármas eszméjét s annyira beleveszi magát a tanuló szellemi világába ezen érdek, vágy a hasznos ismeretek szerzésére, hogy úgy érzi, mint a szomjúság, vagy éhség ingerét. Az ilyen tanuló azután az élet iskolájában nem fog élni csupán a szerzett szükköri ismeretek kamatai után, hanem szellemi tőkéjét napról-napra gyarapítani fogja. Az erkölcsi képzés súlypontját teh át a szerzett ismeretek tiszta képzetei teszik, mert az ismeretek minél nagyobb fokára emelkedik valaki, s minél inkább hatják át ismereteit érzelmei, annál moralisabb emberré válik. A középiskola nevelő tanítása ezen értelem fejlesztő czéljaít első sorban a vallásoktatás és a humaniórák révén éri el, nem mellőzheti azonban a természettudományok nevelő hatását sem. Mert jóllehet a vallástanítás magasztos elvei, és a humaniórák jellemképző anyaga közvetlenebbül hatnak a lélekre, azért kétségtelen, hogy a természet csodás jelenségeinek szemlélete, a természeti tüneményeknek törvényeken alapuló ismerete, szintén nevelő hatással van a lélekre. A vallás oktatás és a humániórák keretében, mintegy az erkölcsi élet eleven képeit szemléli a tanuló. A természet jelenségeinek erkölcsi tartalmát, csakis reflexió alapján ismerheti meg, mihez fejlettebb értelem szükséges. A hu maniórák között is nevelő hatás szempontjából az iro-

dalom és a történelem válik ki. Alig van tantárgy, mely az ifjú Ítéletére jótékonyabban, értelmére termékenyítőbben, jellemére Ízlésére nemesítőbben és oly közvetlenséggel hathatna, mint a magyar irodalom-történet. Az a képzeleti világ, melyet a tanuló az irodalom termékeiben, a költői alkotásokban szemlél, lelkében megelevenedik, s e képzeleti érintkezés erkölcsisége fejlesztőjévé válik az által, hogy az erény képe rokonszenvét, a bűn rajza erkölcsi felháborodását kelti fel. De nem csak az irodalom remekei tartalmaznak kiaknázhatlan erkölcsképző mozzanatokat, hanem magoknak az íróknak életében is sok jellemképző vonás kínálkozik, p. o. Berzsenyi ódáit, Petőfi hazafias költeményeit, Eötvös regényeit, s több más remek műveinket, mind sikeresen fel lehet használni az erkölcsi érzés erősítésére, s a nemzeti önérzet s a hazaszeretet szent lángjának élesztősére. A jellemképző tanítás szempontjából méltán sorakozik az irodalomhoz a történelem. Egy-egy lapja az erkölcsi élet megragadó képét tárja a fogékony ifjú lélek elé. Kimagasló alakjai, az emberiség herosai, életökkel, működésükkel az erkölcsi tanulságok tárházát nyitják fel az ifjúság előtt. Hiven a lélek elé állítja a nagy példákat és jellemeket, s ezáltal eszközli azt, hogy az eredmény nemes elhatározásokra, erőfeszítésre, buzdulás, lelkesedés leszen. A hazai nyelv, irodalom és történelem lelkes tanítása által kifejezésre jutó nemzeti szellem és irány adja meg egyúttal a műveltségnek is azt a tartalmat, mely nélkül az bevégzett nem lehet. A nevelés-erkölcs fejlesztő czéljaít nagyban elősegítik a klaszsziktts népek és nyelvek ismerete és tanulmányozása. A klasszikus nyelvek közül a tudósok egybehangzó állítása szerirt, a római az akaratot, a görög az értelmiséget képviseli. Eltekintve e nyelvek megállapodott, szigorú és éppen azért értelemfejlesztő erejétől, azok tanításában kiválóan ama kedélynemesítő, jellemképző motívumok képezik a főszempontot, melyekkel a klasszikus nyelvek oly mérvben rendelkeznek, hogy e részben velők más tantárgy alig versenyezhetik. Az u. n. »orbis terrarum antiquus« a föld igen kis részét képezte ugyan, de oly nagy volt e népeknél az észnek hatalma, oly nagy a kormány, állam és társadalmi formák alakulása és változatossága, hogy ebből minden idők és népek tanulhattak. Az antik népek életköre —

mondja Felméri — nemcsak naiv, de szük is volt, ugy, hogy azt egy szempillantással beláthatjuk és átérezhetjük. Ez az egyszerűség visszavisz bennünket természetünk tavaszi feslésének szépséggel és poezissel teljes aranykorára: arra az időre, midőn természetünk tele volt érzéssel. Ez teszi őket utolérhetetlen etikai mintákká (476). A klasszikusok tanulmányozása az emberiség nagy múltjához kapcsol bennünket, a tradiczió szálaira fűzve, részeseivé tesz az emberi társadalom legbecsesebb vívmányainak : a hazának, a dicsőségnek, a becsületnek, a vallásnak, az idealnak, melyek a tradiczióban mind benne foglaltatnak. Az angolok, egy jeles történetíró — Müller J. — megjegyzése szerint, azért oly szabadok, rettenthetlenek, és mély kedélyüek, mert a görög remekírókat minden más nemzeteknél inkább olvassák és tanulmányozzák. — E szerint a humanismus az ifjúságot magasabb, eszményibb látkörbe kívánja emelni, s arra törekszik, hogy megvédje azt a kor durva anyagiassága ellen. Az ókori irodalmak termékeiben oly életet ismer meg az ifjúság, melyet teljesen megérthet, mert Wilmann szerint a görögök és rómaiak a valóságban fiatalok, felfogásuk és költészetük tele van frisseséggel és eredetiséggel. A természettudományok köréből különösen a földrajz és természetrajz tanítása mozdítja elő a jellemképzés czélját. A földrajz, mely mintegy összekötő kapcsot képez a humaniórák és a természettudományok között, a haza földjének és természeti szép: ségeinek ismertetésével, hathatós tényezője a hazafias érzület nevelésének. A természet különböző viszonyainak és lényeinek ismerete, melyet a természettan és természetrajz nyújt, a természet szeretetére vezeti az ifjút, s ez alapon lelkülete nemesítéséhez is hozzájárul. Mert a természet szépségeiben gyönyörködni tudó ember, erkölcsileg nem lehet teljesen eltompult! Az értelem mellett az érzelmek, hangulatok, felindulások, indulatok, lelki életünk egy külön világát alkotják, melyet a sziv nevével jelölünk. Az érzelem fontos eleme lelkünknek, a mint Felméri mondja az »a mi a vér a testnek, termő földje a jónak, a gonosznak.« A legtisztább erények s a legalacsonyabb bűnök az érzelmekből támadnak s a jellem is ezeken épül fel. Párhuzamosan kell tehát művelni a szivet az ésszel, mert mig az értelem nevelése eső sorban az igaz eszméjét szolgálja, addig a sziv nevelése a szép és jó iránti szeretet felébresztését czélozza.

Az igaz, kivált a jó szeretetétől keletkezik az erkölcsi érzet, a szép szeretete az aesthetikai érzetnek a megteremtője. Végül az isteni tökéletesség megközelítése után való hő vágyunk a vallásos érzet főtáplálója. Ezen hármas etikai érzelem irányítja az erkölcsileg nevelt szív egész érzület világát. Ez érzelmek felébresztése a szeretet alapján, végcélja a sziv nevelésének. Kedélyünk világát a szeretetnek kell betöltenie. A szeretet érzelem lévén, akkor fogjuk fel, ha már érezzük. A szeretetet is csak eltanulja a gyermek. A szerető anyának jó a gyermeke ; minden nagy férfiról ki lehet mutatni, hogy az anya különös befolyást gyakorolt rá. Minden nevelésnek sarkpontja a szeretet; a tanítónak szeretnie kell növendékét, a tanulónak tanítóját és a betanulandó tárgynak is megkedveltnek kell lennie. Szeretet nélkül tanítani, vagy tanulni annyi, mint vizet szántani és abba magot vetni ! Mily eredményt lehet várni az életben, ha a tanulók nagy része közönyös a tárgy iránt. Ahol a tanulmányok iránti szeretet nincs meg, eltűnik az önbecs érzete is, mert valóban csak arra lehetünk büszkék, a mit önmagunk szereztünk magunknak ; a hol pedig az önbecsérzete eltűnt ott, elvész még a becsületérzés is ! így láthatja a világ megfigyelője, hogy a szeretet hiánya sok társadalmi bűnök forrása és hogy ellenkezőleg a szeretettel teljes sziv, az erények anyja. A mely gyermek szivében helyet talált a szülők iránti szeretet, az másokat is tud szeretni, kifogja terjeszteni szeretetét testvéreire, barátaira, nyilatkozni fog nála, mint résztvevés mások örömében és fájdalmában ; 'fokozódni fog, mint emberszeretet. A szerető, az érző sziv, a nyomorult emberben is felfogja ismerni felebarátját, elnéző lesz annak gyarlóságai iránt; lelkesülni fog az emberek általános jólétének előmozdítása és boldogítása eszméiért. Minden szép és nemes érzelmek kútforrása a szeretet; legfőbb foka az Isten szeretete és ez az erkölcsi életnek, tehát az erkölcsi nevelésnek is egyedül biztos alapja. Az isten iránti szeretet, tisztelet, az erények egész koszorúját hozza létre, melyeket a vallásosság közös szere alá foglalunk. Ez erkölcsi életünk főszabályozója, lelkünk nyugalmának és boldogságának alapja. Hazánk bölcselő lantosa a pedig így szól: »Semmi sincs, ami az emberi szívet az élet minden jeleneteiben hozzáragadt szenytől annyira megtisztíthatná, mint az Istenség

nagy gondolatával való foglalatoskodás.« A kinek islene van, az soha sincs elhagyatva, a kinek Istene nincs, azt egy keskeny út választja el a kétségbeeséstől. Isten nélkü nincs igazi boldogság; Isten nélkül nincs igazi erény ; Isten nélkül nincs valódi becsületesség. A vallásosság a vallásos érzületben birja alapját, ezt kell tehet mindenek előtt felébreszteni a tanulók lelkében, még pedig a szív melegével, szeretettel. Ha a vallásos érzet a fiatal korban meggyökerezik a lélekben, annál hamarabb fogadja be, az értelem is a vallási igazságokat. E kettőnek következménye aztán az akarat erkölcsi hajlandósága. A vallásoktatásnak a vallásos felfogást az erkölcsi ideállal való összefüggésében kell a tanulók előtt felmutatni, hogy a vallásosság legfőbb erényeinek : a hit remény és szeretet gyakorlásával igyekezzenek ezen ideált megközelíteni; s akaratukat az erkölcs törvényeinek alávetni. Különös sikerrel állítható követendő eszményképűi a gyermek lelki szemei elé Krisztus jelleme, kinek egész földi élete, úgy tetteiben, mint szenvedéseiben mindenha jellem-eszménye marad a keresztyén paedegógiánák. Ha a növendékeknek Krisztusban hinniök, hozzá egész lélekkel ragaszkodniok, az ő szárnyai alatt j'elen és jövő életökre nézve biztosoknak kell magokat érezniök : akkor mégis kell őt jól ismerniök, úgy a mint az evangéliumban megtestesült; a mint a legkülönbözőbb viszonyok között mindég hasonló szeretettel, jóság és isteni erővel szabadít, vigasztal mindenkit, ki elfáradtan s terhelve hozzá közeledik. A mint fennebb említettem, az aesthetikai érzelem a szép iránti szeretetből fejlődik ki. Lelkünk keresi a rendet, a szépre törekszik, a rendetlenségtől és a valóban rúttól el szeret fordulni. Az tény, hogy a durva, műveletlen lelken inkább uralkodnak a szenvedélyek ; a szenvedélyek pedig rontják az emberben az egyensúlyt — a boldogságot. — Mivel kell tehát a szenvedélyeket kiirtani s a lélekben a szép iránti szeretetet felébreszteni ? A vallásossággal és művészettel. — A vallás és művészet közötti rokonság különösen abban áll, hogy mindkettő beismeri, hogy van valami láthatatlan, a mi mind bennünk, mind a világban működik és hogy ez a láthatatlan a láthatóban mégis felismerhető. A költő észre veszi, hogy a világ romlott, hogy az ember eredeti méltóságáról megfeledkezik, vagy pedig arról, hogy minden ember felebarátja, és így rendesen a szolgaság és zsarnokság sarkai között forog ;

ezen tapasztalat után a költő vagy rabláncaiból rázza fel őt, vagy pedig tudatja vele, hogy minden emberben isteni szikra él. A költészet legmagasab fokára emelkedik, mikor a magasztost sikeresen előállítja, a magasztos pedig érezteti velünk saját csekélységünket. — Ugyan ez a tárgya a vallásnak is ! Szerencsétlenségedben azt súgja vallásod, hogy Isten van, a ki rólad meg nem feledkezik, szerencsédben pedig figyelmeztet, hogy a földön állandóság nincsen ! A vallás elvontan arra tanít téged: becsüld meg magadat, bárhogy is üldöz a szerencsétlenség s akárhogy is kedvez a szerencse, el ne bizakodjál! — A költészet pedig példákban mutatja ugyanazt. Mondhatja valaki, hogy oly költemények nincsenek, melyek a vallással ellentmondásba jönnek ? Ha van oly költemény, mely tagadja az eszményt, s igy azt is, hogy Isten van, ily költészet nem erkölcsös, nem szép, és tagadja a maga jogosult létét. A vallás mutatja, hogy mi szép, a művészet megtestesíti azt ; a szép alkotója boldogságunknak, s igy kifogja tagadni, hogy a vallás és a költészet valamely kulturára a lélek nemesítésére nélkülözhe tetlen ? Hogy valakinek lelke nagygyá, nemessé, szive erőssé váljék, annak nagyszerű dolgokkal kell foglalkoznia, a magasztostól kell áthatva lennie. Mi nyújthatna pedig jobb lelki táplálékot, mint nagyszerű népek, vagy férfiak története, mi fenségesebbet, mint a vallás; mi meghatóbbat, mint a költészet ? A költészet kimagyarázhatlan hatással van a szív kiművelésére, a költészet szivünk legnagyobb hatású, legközvetlenebb nevelője. »Vannak a költő életében nagyszerű érzések és élvezetek, melyekről másnak fogalma sincs.« Innét van, hogy a költői remekek olvasása által a mi lelkünk is érzékennyé, fogékonnyá lesz, minden emberi érzelem, gondolat és cselekedet iránt. Együtt örülünk, lelkesedünk és bánkódunk a költővel, az ő érzése a mi lelkünket is hatalmába ejti, az ő gyönyörködése a mi szivünkben is viszhangzik. Ezenkívül az érzés és gondolat szebbnél-szebb formáival és képeivel hathatósan hozzájárul a költészet szépérzésünk s egész érzés-világunk fejlesztéséhez és nemesítéséhez. — Nem kevésbbé fontos szerepe van e tekintetben az ének-nek, zené-nek és rajz-nak. Az ének és zene dallama, össz-

hangja, hatással van a lélekre, hangulatot kelt a szívben. A szív legnemesebb érzelmei, a vallásos áhítat, a nemzeti együttérzés, az öröm, lelkesedés, bánat és fájdalom jutnak kifejezésre az ének, a dal különféle elemeiben. — Ritmusával, dallamával, nem csupán a szép érzéket erősíti hanem a szív legnemesebb érzelmeit is istápolja. Felméri szerint — az aesthetikai elem a dalban erkölcsi erővé lesz, mely a tanuló egész lényegét meghatván, fölmelegszik a szép, jó és igaz kultuszára. A rajz csaknem összes szellemi tehetségeink művelésére szolgálhat, itt kiválólag az izlés és szép érzés fejlesztésében való szerepét emeljük ki. A vonalak, az idomok és szinek harmonikus vegyülete nagyban előmozdító a szépnek fölismerését és gyakorlati alkalmazását. A rajzok, képek, események ábrázolása eszméket ébreszt a lélekben; ezért vannak reánk oly nagy hatással a történelem nagy mozzanatainak ábrázolásai, s a kiváló férfiak képmásai. A rajz tanulmányozása lehetővé teszi, hogy teljesen megértsük azon népek korát és műveltségét, melyek eszméiket bámulatos felfogással ecsettel és vésővel örökítették meg. Lehetővé teszi, hogy megértsük a művészet remekeit és ideáljait, belepillanthatunk a finom érzésű népek szellemi alkotásai közül azokba, melyek bár némán tekintenek le ránk, szívünkhöz szólnak, s a korok képeit elménkbe kiegészítik. Ha a tanuló szivében ez uralkodó érzelmek alapján a jó, szép és igaz iránti szeretet gyökeret ver, akkor készség, hajlandóság keletkezik lelkében, mely akaratát is állandóan a jóra, szépre fogja irányítani. Az akaratnak ezen állandó hajlandósága a jóra, tulajdonkép maga az erény. Az erényt — mondja Locke — nehezebb elsajátítani, mint bármi ismeretet a világon és nehezen szerezheti vissza a gyermek, ha már egyszer elveszítette. Az akarat nevelésénél a fő az, hogy a gyermek már az iskolában tapasztalja, hogy az erkölcsi élet minden mozzanata a jónak állandó gyakorlásában, vagyis a különböző erényekben nyilatkozik, s hogy csakis erényes életből származik a jellem. így szokik hozzá az erkölcsiség törvényeinek követéséhez. Ez az akaratnak erkölcsi engedelmessége.

Látjuk tehát, hogy a tudomány, mely kedélyünkre és akaratunkra nem hat, pehelyhez hasonló, melylyel mindenféle szellő játszik. De mit ér az akarat, a nagy tett-erő is magában ? A hol érzés nincs, ott boldogság sem lehet. Azonban a jól kiképzett kedély sem sokat ér, ha az kellő ismeretek nélkül mindenütt csalódik. Szépen csiszolt drága kő a művelt elme, de akkor van legtöbb értéke, akkor ragyog legszebben, ha erényes szív keretébe van foglalva. Az ifjúság értelmének, szívének, akaratának ilyen irányú kiképzéséhez, erkölcsi kialakulásához, a középiskola nagy mértékben hozzájárulhat. Castelar szavai szerint pedig : »Nemesen érezni, igazán gondolkozni, szabadon akarni a jót és igazságot: ez az élet összhangzata.« Ez az összhangzat azonban csak úgy érhető el, ha öntudatosan munkálkodunk, mert a munka hoz erőt, áldást, boldogságot. NAGY ELEMÉR.

IiJelentés a greifswaldi szünidei tanfolyamon 1903-ik év nyarán végzett tanulmányaimról * Korunk rohamos fejlődése, a tudományos ismereteknek folytonos gyarapodása, a tanítás és nevelés terén jelentkező újabb irányzatok föltétlen kötelességévé teszik minden tanárnak, hogy hivatása sikeresebb betöltése érdekében lépést tartson a modern tudományos haladással s megragadjon minden eszközt és alkalmat arra, hogy szakjában magát tovább képezze s általános ismereteit bővítse. E célt a tudományos munkák olvasása és tanulmányozása mellett előnyösen támogatják az u. n szünidei tanfolyamok, minőket külföldön és hazánkban tervszerűen rendeznek a tanüggyel foglalkozók részére. E tanfolyamok létjogosultságát eléggé igazolja ama körülmény, hogy például Németországban egy-egy tudományos központot, egi^etemi várost — a szünidei tanfolyamok rendezése alkalmából — Európa minden mívelt országából (sőt néhányan Amerikából is) tömegesen keresnek fel a hallgatók, hogy egy-egy nagyhírű tudós ajkairól hallgathassák a vallás, tudomány és művészet örök igazságait, tájékozódást szerezzenek egyik-másik tudomány-ág ujabb haladásáról és vívmányairól s útbaigazítást nyerjenek önmaguknak határozott irányban való tudományos továbbképzésére. A szünidei tanfolyamok, mint modern kulturális intézmények, kettős célt szolgálnak: 1. az általános míveltség emelését és terjesztését; 2. a szakismeret kiegészítését és mélyíté" Ez a jelentés eredetileg az erdélyi ev. ref. egyházkerület Igazgató-Tanácsához volt intézve; a főhatóság ajánlatára tesszük közzé. G. L. 2

sét. E célnak megfelelően van a tanfolyamok programmja is egybeállítva. Különösen súlyt helyeznek — épen a hallgatóság zömére való tekintettel — a paedagógiai s modern filológiai előadásokra, de nem mellőzik a többi tudományokat sem, mennyiben ezekkel a résztvevők szellemi szükségleteinek kielégítését munkálhatják. Igy előadásokat tartanak a bölcselet, jog, történelem, theologia, művészet, társadalom és természettudományok köréből, még pedig olyan irányban és szellemben, hogy szakember és laikus egyaránt okulást meríthessen azokból. Az előadások érdekességét azzal is emelik, hogy ott, a hol lehet, az elméleti fejtegetéseket gyakorlatokkal, mutatványokkal, kísérletekkel egészítik ki s a szemléltetésnek minden lehető eszközét és módját felhasználják. Programmszerüen gondoskodnak arról, hogy a hallgatók a helyi nevezetességeket, könyvtárakat, múzeumokat, szertárakat, gyűjteményeket tanulmányozás céljából megtekintsék s tanulságos és szórakoztató kirándulásokon vegyenek részt. A legújabb irodalmi termékekből könyvkiállítást is rendeznek, hogy a hallgatóságot közelebbről érdeklő műveket bemutathassák s megbeszélés tárgyává tegyék. A németországi szünidei tanfolyamok általában ebben a programm-keretben mozognak. Eltérések, változások ott fordulnak elő, hol egy-egy sajátos cél megvalósításáról van szó vagy a hol a hallgatók fölvétele bizonyos minősítéshez és meghatározott számhoz van kötve. Ilyen jellegűek azok a tanfolyamok, melyeket hivatalosan s kizárólag elemi, középiskolai vagy tanítóképző-intézeti tanerők részére rendeznek bizonyos tudomány-ágból vagy csoportból. Jóval nagyobb az érdeklődés az olyan tanfolyamok iránt, melyek egy-egy hírneves egyetemi tanár vezetése mellett, kiváló tanférfiak buzgóságából, a tanszabadság elve alapján keletkeztek s melyeknek érdekeit — minden hivatalos színezet mellőzésével — a helyi bizottság tagjain kívül vidékiek és külföldiek képviselik. Az így szervezett tanfolyamok programmja rendkívül változatos szokott lenni, többféle tudományágból tartanak előadásokat, melyek között a hallgatók tetszés szerint válogathatnak. Itt a résztvevők száma sincs korlátozva s a jelentkezést és fölvételt sem kötik előképzettséghez vagy minősítéshez. Bárki, a ki a tudományok iránt érdeklődik, hazai és külföldi, férfi és nő egyaránt hallgathatja az előadásokat a megfelelő leckepénz lefizetése mellett.

A legnépszerűbb s a külföldiek által is nagy számban látogatott szünidei tanfolyamok, mint a jenai, greifswaldi és marburgi, ezen az alapon vannak szervezve. A mult év nyarán a greifswaldi tanfolyamot látogattam meg, mely julius 13-tól augusztus 9-ig tartott. Greifswald Németországban a Keleti-tenger partján fekszik ; 24 ezer lakosa van. Itt alapították az első porosz egyetemet 1456ban. Alapítója : Rubenow polgármester volt. Földrajzi fekvésénél fogva is elég alkalmas e város arra, hogy híres egyetemét a német ifjakon kívül külföldiek is fölkeressék. Sokágú vasúti és tengeri hajó-hálózata a várost könnyen megközelíthetővé teszi. Európa minden mívelt országából szívesen jönnek a hallgatók a greifswaldi tanfolyamra, hogy ott az ország határain túl is ismert nevű egyetemi tanárok előadásaiból szellemi kincseket gyüjthessenek. A mult évben is körülbelől 350 tudománykedvelő s legnagyobb részt tanüggyel foglalkozó férfi és nő verődött ott össze, kiknek majdnem fele külföldi volt. Dánia, Norvégia, Svédország, Nagybrittania, Oroszország, Finnország, Ausztria, Hollandia, Schweiz, Románia ós Magyarországból kerültek ki az idegen hallgatók, sőt Amerikából is volt egy tanítónő a tanfolyamon. Legnagyobb számban a svédek voltak képviselve. Hazánkat egy rimaszombati tanárral együtt képviseltük. Érdekes jelenség volt ezt a sokféle nemzetiségű és ajkú s annyi országból összekerült társaságot együtt látni az előadásokon, estélyeken és kirándulásokon. Mint valamely »internacionális konferencia« csoportokba verődve egész odaadással vitattuk meg az előadások kapcsán felmerült tudományos problémákat, majd pedig kiterjeszkedtünk az aktualis politikai, társadalmi s nemzetközi kérdésekre is. Ilyenkor aztán nem egyszer nyílt alkalmam felvilágosítást adni hazánk közmivelődési állapotáról, politikai törekvéseiről, nemzetiségi viszonyairól és Ausztriához való államjogi helyzetéről s eloszlatni olyan téves nézeteket és felfogásokat, melyek — ugy látszik — Európaszerte még a míveltek előtt is közkeletűekké váltak hazánkról, nemzetünkről. Nem tudtam eléggé bámulni azon, hog> a magyaroknak nemzeti mivoltáról s külön államiságáról oly keveset tudnak s hogy olyan egyetemi tanár is akadt, ki hazánk kultúrájáról kicsinylőleg és politikai szabadságáról gúnyosan beszélt s nem akarta megérteni azt, hogy

Magyarországon miért kell egy-egy nemzetiségi izgatónak sajtóvétségért bűnhődni (vonatkozás a Korodi-Lurtz esetére) s a fajabeliek előtt »martiromságot« szenvedni. Már az ilyen körülmények is székségessé teszik, hogy mi, magyarok, a mívelt népek képviselőinek egy-egy ily találkozó helyén minél számosabban jelenjünk meg s az idegeneknek rokonszenvét és bizalmát megnyerve, eloszlatni törekedjünk a nemzetünkről és hazánkról elterjedt balvéleményeket. — Különben Greifswaldban a tanfolyam hallgatói elég otthonosan érezhették magukat. A város lakosainak előzékenysége, az előadó tanárok kitüntető szívessége és a hallgatóság körében kifejlődött kollegiális viszony mindnyájukra nézve kellemessé tették az ottani pár-heti tartózkodást. Tanáraink gondoskodtak arról, hogy a komoly szellemi munkát tanulságos kirándulásokkal, szórakoztató társas összejövetelekkel, olykor pedig a város nevezetességeinek megtekintésére irányuló sétákkal ellensúlyozzuk. Tanóráink is úgy voltak beosztva, hogy az előadások javarésze délelőttre esett, délutánra pedig inkább a gyakorlati jellegű előadások maradtak. Minden héten a szerdai délutánt helyi érdekű kisebb kirándulásokra, míg a szombatot és vasárnapot nagyobb tanulmányi kirándulásokra fordítottuk. Sétáink közben alkalmunk volt meggyőződni arról, hogy Greifswald teljesen modern város. Elénk kereskedelme és ipara, széles utcái és tágas sétahelyei, szobrokkal díszített közterei s nyilvános játszóhelyei, építészetileg érdekes épületei (így a gótstílű Marien- és Jakobikirche, a basilika stilű Nikolaikirche) és gyógyhatású fürdői, tengeri kikötője s mozgalmas élete sok és érdekes látnivalót nyújtanak az idegeneknek. Az egyetem épületeinek modern berendezése és fölszerelései, nagyszerű gyűjteményei, értékes műkincsei, rendkívül gazdag könyvtára, a különféle klinikák és seminariumok, soknemű iskolák (elemi, közép és szakiskolák) és egyesületek (tudományos, sport és egyéb szak- és népegyesületek) bőséges alkalmat szolgáltatnak az egy vagy más irányban való tanulmányozásra. Különösen feltűnt nekem a polgárság élénk társadalmi élete. A polgárok önmaguk továbbképzésére, testük edzésére s ügyesítésére, lelkük nemesítésére s fejlesztésére többféle egyesületet tartanak fenn. Tervszerűen űzik a sportnak különféle nemeit ; leginkább a tornázásban és lövésben gyakorolják magukat, s ezekben való ügyességüket

rendkívül látogatott verseny-ünnepélyeken mutatják be. Ének- és zenekarokat szerveznek, hogy aztán alkalomadtán — hazafias ünnepélveken, társas kirándulásokon s estélyeken — az ének- és zenében való jártasságukról is számot adhassanak. A nyilvános jellegű népies olvasókörök és népkönyvtárak is míveltségük érdekeit szolgálják. Érdekes megfigyelni, hogy a polgárság e törekvéseit az »úri osztály« is mennyire támogatja s mily nagy számban vesz részt társas összejöveteleiken. Az egyetemi hallgatók is a komoly munka után ifjúsági egyesületekben, u. n. Burschenschaftokban keresnek szórakozást, hol tanáraik is olykor-olykor megjelenve, irányító befolyásukat az egyetem falain kívül is érvényesítik. Általában a német nemzetnek magasabb kultúrája mellett társadalmi élete is jóval egységesebb és erősebb mint a miénk. Tanáraink vezetése mellett tett kisebb kirándulásaink közül fölemlítem az eldenait, wieckit, lubminit és stralsundit. Eldena körülbelől 10 kilométernyire fekszik Greifswaldtól. Helyi érdekű, keskeny vágányú vonaton jutottunk el ide, hol az egyetemnek egy gazdasági intézettel kapcsolatos kis uradalma van. Itt láttam egy építészeti szempontból rendkívül becses középkori (XIII. századból) kolostori templomot, melynek romjai a gót és román stíl egyesítését mutatják. Wieck és Lubmin kisebb jelentőségű tengeri fürdőhelyek. Tanulságosabb volt ezeknél stralsundi kirándulás. Stralsundnak 30 ezer lakosa van; 31 kilométernyire, északi irányban fekszik Greifswaldtól; a Keleti-tengernek egyik főkikötőhelye, honnan könnyen juthatni el Dánia, Svédország, Norvégia s Oroszország partjaira. E városnak élénk ipara és kereskedelme van. Templomai építészeti s műtörténelmi szempontból becsesek ; muzeális gyűjteményei a német nemzet történelmi múltjából (különösen a 30 éves háború idejéből) s protestáns egyházi életéből értékes emlékeket őriztek meg. Egy pár tanintézetnek a berendezését is megtekintettük; különösen érdekes volt egy régi kolostori épületbe elhelyezett gimnázium, melynek modern berendezése és felszerelése sajátságos ellentétben állott a mult idők szellemét hirdető szerzetesház falaival. E városban láttam egy másik kolostori épületet is (Johanpeskloster), melyet ma szegények menedékhelyéül használnak föl.

A szerzetesek egykori celláiba elaggott férfiak és nők vonultak be, kik embertársaik jóvoltából anyagi gondoktól menten töltik öreg napjaikat. E tisztes, istenes vén embereknek áhítatos, csendes élete s rend- és tisztaságszeretete valóban méltó a fölemlítésre. Rügen szigetére két ízben tettünk nagyobb kirándulást. A vonattal megtett utunk a stralsundi tengerszoroson (2'/a km. széles) átvezetett, hol a »Trajekt«-en átkelve, útba ejtettük a sziget közigazgatási középpontját, Bergent, honnan a vasút végső állomásához Sassnitzig jutottunk el. Egy más alkalommal hajóval (»Mönchgut«) indultunk Rügen szigetére, hogy megtekintsük azokat a nagyhírű tengeri fürdőket, igy Tiessowot, Göhrent, Sellint, Binzet, Sassnitzot, Stubbenkammert és Lohmet, melyeket nemcsak németek, hanem idegenek is tömegesen keresnek fel üdülés céljából. A fürdőző vendégekkel a nagyvilági életnek fénye és pompája üt e kies fürdőhelyeken tanyát, hol az emberek értékét — a lakósok szemében — a pénz képviseli. — Vezető tanáraink (Credner, Seeck) a sziget geológiai sajátságaira, a hatalmas és meredek mészkő- és krétaszerű sziklák ritka jelenségeire (így a 133 m. magas »Wisower Klinken«-re) hívták fel figyelmünket. Sétáink közben alkalmunk volt meggyőződni a sziget rendkívül gazdag növényzetéről, rengeteg erdeiről, hol még ma is fejedelmi vendégek — a putbuszi herceg meghívására — szarvas-vadászatokat rendeznek. Az elejtett szarvasok agancsait a granítzi kastélyban becses emlékként őrzik, hiszen azokhoz nagyhírű államférfiak (Bismarck, Moltke stb.) és uralkodók (I. Vilmos, III. Frigyes, II. Vilmos stb.) nevei fűződnek. A magaslaton épült vadászkastély, melynek hatalmas tornyáról a szigetre és tengerre gyönyörű kilátás nyílik, egymagában is látványosság számba megy a maga jellegzetes berendezésével és fényes termeivel. Lovagtermében egész gyűjteménye látható a mai míveletlen népek használta védő és támadó fegyvereknek, melyeket a putbuszi herczegek hoztak világjáró útjokból. Stubbenkammer közelében megnéztük a regényes Hertha-tót is, hol egy ifjú platt-deutsch dialektusban regélt vízi tündérekről és szerelmes ifjak végzetes pusztulásáról. A kopenhágai több napos kirándulásban részt nem vehettem. A mi pedig közelebbről a greifswaldi tanfolyamon végzett tanulmányaimat illeti, ezekre vonatkozó jelentésem a következő :

A tanfolyam vezetősége a közreadott programm szerint 23 előadást hirdetett a különböző tudományok köréből, melyek között tetszés szerint lehetett válogatni. Az előadások javarésze a modern filológiai (német, francia és angol) s a természetrajz és földrajz köréből volt véve. Az összes előadások hallgatásáért 20 márkát fizettünk, külön díjat (5—10 márka) kellett fizetni az állatés növénytani, valamint a modernnyelvi gyakorlati órákért. A következő előadásokat hallgattam : 1. Löffler, egyetemi rektor és orvos-tanár, »Schulhygiene« c. előadásában a közegészségtan kérdéseit fejtegette az iskolai élet szempontjából. Rámutatott az iskola berendezésének hygienikus feltételeire, ismertetve egyúttal azokat az óvóintézkedéseket, melyekkel a baktériumok terjedését megakadályozhatjuk. Bemutatott egy pár fertőtlenítő s iskolai célra könnyen beszerezhető készüléket ; ismertette a padozat porának megkötésére alkalmas olajvegyülékeket s a falak befestésére jónak bizonyult baktériumellenes festéket. Egy pár fertőtlenítő szer fölemlítése után a világosságmérők (Lichtprüfer für Arbeitsplätze) egészségtani fontosságát is kiemelte. 2. Heuckenkamp dr. »Grundzüge der Phonetik und Lautphysiologie« c. előadásában a fonetikában való jártasság fontosságát hangoztatta a nyelvek sikeres tanítására való tekintettel s megfelelő demonstrációkkal mutatta be a hangok keletkezésének fiziológiai alapjait. 3. Ür. Heller, kiváló germán-nyelvész, »Zur Entwicklungsgeschichte der neuhochdeutschen Laute und Formen« címen tartott érdekes és tanulságos előadásokat. A történelmi nyelvészet fontosságára rámutatva, méltatta Bopp F. és a Grimm-testvéreknek e téren kifejtett munkásságát. Az árja nyelvek osztályozása után a Grimm-féle hangtani törvény alapján a szanszkrit, görög, latin, gót és német nyelvekből vett példákkal igazolta az indogermán nyelvalakok rokonságát. 4. Frey F. E., a berlini Humboldt-Akadémia tanára, »Die Hamptvertreter des modernen Dramas« címen a kiválóbb modern drámaírókkal foglalkozott. Művészi magaslaton álló előadásában az idegen irók közül Ibsent és Björnsont ismertette, kik befolyással voltak a modern német dráma fejlődésére. Mindkettőt úgy

mutatta be, kik műveikben (Tárgyaltuk Ibsentől: Nórát és Wenn wir Toten erwachen-t; Björnsontól: Über unsere Kraft-ot) a lelki élet problémáit a társadalom tükörében rajzolják meg. A német drámaköltők közül Sudermannal (Die Ehre; Es lebe das Leben), Hauptmannal (Die Weber, Fuhrmann Henschel) és Fuldával (Der Sohn des Khalifen) foglalkozott, kik a socialis élet kérdéseit viszik színpadra s ez által törekszenek a társadalmat irányítani. 5. Heitckenkamp. dr. »Erörteruggrammatischer Fragen« c. előadásában a német nyelv törvényeit fejtegette Heyse: »Zwei Gefangene« c. novellája olvastatása rendén. Eljárása a következő volt: A jelzett novellából felváltva olvastatott szemelvényeket; az olvasott részt tartalmilag és alakilag feldolgoztuk; igyekeztünk behatolni az iró gondolkozásába, egyéniségébe; bíráltuk a mű nyelvét, előadásmódját; a nyelv gramatikai sajátságaira felhívta a vezető tanár figyelmünket; a tárgyalás rendén kérdéseket intéztünk, ha felvilágosításra volt szükségünk. Ez előadás a külföldiekre nézve volt tanulságos didaktikai szempontból. 6. Dr. Heller: »Stilistische Übungen« c.. előadásában szintén gyakorlati célokat tartott szem előtt. Az irodalmi német nyelv jellemző sajátságait és szépségeit különösen a kötőszók, elöljárók és synonim-szavak helyes használatára való tekintettel ismertette. Vezető tanárunk szívesen adott alkalmat diszkussziók folytatására s vállalkozott arra is, hogy egyesek Írásbeli dolgozatait stilistikai szempontból átnézze. Dr. Heller kiváló pedagógusnak bizonyult, ki a modern nyelvek tanítási eljárásában mintául választható. Nagy tudásával, rendkívül élénk előadásával figyelmünket mindig lekötötte, szives előzékenységével pedig szeretetünket hamar megnyerte és biztosította. Módszeres előadásaiból sokat lehetett tanulni. 7. M. Guerrey, egyetemi m. tanár, »Théatre romantique« címen francia nyelven ismertette Viktor Hugo, A. Dumas és A. de Vigny romantikus drámáit megfelelő korkép keretében. 8. U. ő »Conversation et exercices« címen a francia nyelvből gyakorlati órákat is tartott. Célja az volt, hogy a hallgatók francianyelvi érzékét fejlessze s útmutatást adjon a gondolatoknak szabatos formában való kifejezésére. A beszélgetési gyakorlatok alapjául szolgált Heyse : »Zwei Gefangene« c. novellája s Viktor Hugo : »Les miserables« c. műve, melyekből felváltva ol-

vastunk, illetőleg fordítottunk. A szöveg alaki és tartalmi megbeszélése után társalgást folytattunk francia nyelven. 9. Dr. Kropatschek, theologiai tanár, »Über die Person Christi« c. előadásában a Krisztus személyére vonatkozó különböző theologiai álláspontokat ismertette a megfelelő irodalmi művek kritikai megvilágításával, kezdve Strauss : »Das Leben Jesu«jától egészen Harnack : »Wesen des Christentums« c. mű megjelenéséig. Ez előadás a modern theologiai munkák helyes megválasztását és tanulmányozását irányította. 10. Dr. Relimke, hírneves bölcsész, »Einleitung in die Philosophie« címen a bölcselet fogalmának történelmi fejlődését adta ; ismertette a különböző bölcseleti irányokat s kijelölte a tanulmányozásra érdemesfilozófiai munkákat. 11. Dr. Seeck, kiváló egyetemi tanár, »Überblick über die Entwicklung der Malerei bei den germanischen Völkern« c. előadásában a germán festészet történelmi fejlődését mutatta be vetített képeken. Fejtegetéseiben különösen a 15. 16. és 17. századbeli németországi s németalföldi festőművészet ismertetésére terjeszkedett ki. Részletesebben tárgyalta a XV. századból Hubert és Jan van Eyckot, a flandriai, brabanti és hollandi festőiskolákat; a XVI.-ból Dürert, Cranachot és az ifj. Holbeint; a XVII. sz.-ból pedig a flandriai Rubenst és Van Dyckot s a hollandi Rembrandtot. A bemutatott képeket művészet-történeti szempontból méltatta; ismertette a művész felfogását, kidolgozás-módját, a színezést, formabeli sajátságokat, az alakok egyéni vagy faji jellemzetességét, kapcsolatba hozva az olasz művészet megfelelő alkotásaival. 12. Dr. Bernheim, egyetemi tanár, »Entivickelung des modernen Socialismus« címen a szocialismus tanrendszerét és különböző irányait, iskoláit ismertette. Tüzetesebben a németországi socialista mozgalmakkal foglalkozott, egy Lassale és Marx szocialista programjával, a Bismarck-féle szocialista törvénnyel. Előadásában kiterjeszkedett az angol »Trades-Unions« munkáspárt s a francia szocialisták programmjának, valamint a munkáskongresszusok határozatainak ismertetésére is. 13. Dr. Credner, kiváló természettudós, »Einige Capitel der physischen Erdkunde« c. Németország hegy- és vízrajzát mutatta

be vetített képeken megfelelő magyarázat kíséretében. Nagy tudásával és világos előadásával élénk érdeklődést keltett tárgya iránt. Előadó tanáraink gondoskodtak arról is, hogy a hallgatók a modern német irodalmi termékekkel megismerkedjenek. E célból könyvkiállítást rendeztek és szíves készséggel tették megbeszélés tárgyává a kiállított műveket. Még csak arra hivatkozom, hogy Greifswaldba menőleg Berlinben b napot töltöttem, s ezalatt igyekeztem a város nevezetességeit megtekinteni. Monumentális épületei (Reichstagsgebäude stb.), szobrai (Kaiser Wilhelm-Denkmal, Bismarck-Denkmal s a Siegesallée) és széles, élénk utcái (Strasse unter den Linden) egymagukban is elég látnivalót nyújtanak az idegeneknek. Megnéztem a régi és új múzeum képtárait, a királyi palota berendezését s a rendkívül gazdag állatkertet. — Alkalmam volt két egyetemi tanárnak : Paulsennek és Pfleiderernek az előadását is meghallgatni. — Berlinből kirándulást tettem Potsdamba, hogy a történelmi nevezetességű Sanssouci kastélyt, a német császár nyaralóját s III. Frigyes mauzóleumát megnézzem. A mit itt láttam, az valóban meglepett. Greifswaldból hazajövet Stettint ejtettem útba, hogy rövid (5 órai) ott tartózkodásom alatt fogalmat alkossak magamnak egy nagyobb szabású tengeri kikötőhely forgalmáról és kereskedelméről. Ezzel jelentésemnek végére jutottam. Jelentésem csak vázlatos képét tárja fel szerzett tapasztalataimnak s végzett tanulmányaimnak. De e vázlatos kép is eléggé mutatja, hogy a tavalyi nyári szünidőnek nagy részét milyen irányban kívántam fölhasználni s értékesíteni. Greifswaldi útammal célom az volt, hogy a modern nyelvek (francia és német) tanítási rendszerének megfigyelése mellett tájékozódást szerezzek a szakomba vágó újabb német irodalmi termékekről. — Külföldön szerzett ismereteimet is intézetünk javára kívánom gyümölcsöztetni. FEJES ÁRON, TANÁR.

III.

Ä kollégium kormányzata s a tanári testület. 1 Elöljáróság. Iskolánk főhatósága : az erdélyi ev. ref. egyházkerület s annak állandó Igazgató-Tanácsa Kolozsvárt. Az elöljáróság tagjai : Sebest Ákos, kollegiumunk és az udvarhelyi ref. egyházmegye főgondnoka, földbirtokos, kir. közjegyző, lakik Segesvárt. Gyárfás Endre, kollegiumunk főgondnoka, földbii tokos, orsz.gyülési képviselő, lakik Székelykereszturon és Budapesten. Ugrón János, kollegiumunk gondnoka, földbirtokos, volt országgyűlési képviselő, lakik Bögözben. Dr. Bodolla Gábor, kollegiumunk gondnoka, kir. törvényszéki elnök, lakik Székelyudvarhelytt. Továbbá az összes rendes tanárok. Tanácskozó tagjai: Illyés István, kollegiumunk pénztárnoka és dr. Nagy Sámuel iskolai ügyvéd és jogtanácsos.

2. Tanári testület. 1. Gönczi Lajos, r. tanár és igazgató, tanított természetrajzot a II. IV. V. és VI. osztályban, heti 11 órán. A természetrajzi és vegytani szertár őre, a kollégiumi irattár kezelője, az erd. ref. egyházkerület egyházi értekezlet igazgató-választmányának tagja ; egyházmegyei képviselő, egyházkerületi közgyűlési tag ; a Prot. írod. Társ. és az Orsz. Ref. Tanáregyesület, valamint az Orsz. Középisk. Tanáregyesület tagja. Az udvarhelymegyei népnevelési egyesület

választmányának s a városi iskolaszéknek tagja. Helybeli tanár 30 év óta. 2. Félegyházi Antal, r. tanár, tanított természettant a VII. VIII osztályban s mennyiségtant a IV., VI. és VIII osztályban, heti 17 órán. A természettani szertár őre, gazdasági felügyelő; egyházmegyei képviselő, egyházkerületi közgyűlési tag; az egyházker. tanügyi bizottság tagja. A Port. írod. Társ. : a Ref. és az Orsz. Középiskolai Tanáregyesület tagja. Törvényhatósági bizottsági tag, városi képviselő, a Nőegylet pénztárnoka. Helybeli tanár 29 év óta. 3. Solymossy Endre, r. tanár, tanított földrajzot az I., II., és 111. osztályban s történelmet a III., IV. és VIII. osztályban, heti 17 órán. A földrajzi tanszertár s a kép-, érem- és régiségtár őre, a VIII. osztály főnöke. Egyházmegyei képviselő, egyházkerületi közgyűlési tag ; a polgári leányiskola gondnokságának, a kő- és agyagipariskola felügyelőbizottságának, a ref. és a városi iskolaszéknek, az udvarhelymegyei népnevelési egyesület választmányának és az udvarhelymegyei takarékpénztár igazgatóságának tagja. Az iparos önképzőkör elnöke, a városi képviselő. Helybeli tanár 24 év óta. 4. Olasz Gyula, r. tanár, tanította az I., II., III., V. és VII. osztályban mennyiségtant, heti 17 órán. Egyházkerületi közgyűlési tag. Az Orsz. Ref. és az Orsz. Középiskolai Tanáregyesület tagja. Helybeli tanár 20 év óta. 5. Kovács Dániel, r. tanár, tanított latint a III. és a VI. s görög nyelvet a VII. és VIII. osztályban, heti 20 órán. Rendkivülileg tanított egyházi éneket az I., IV. és V. osztálynak heti 2 órán. Az VI. osztály főnöke, kollégiumi könyvtárnok, előljárósági jegyző. Egyházmegyei képviselő, egyházkerületi közgyűlési tag ; az Orsz. Ref. és az Orsz. Középiskolai Tanáregyesület tagja, az alsófoku kereskedelmi és ipariskola igazgatója és óraadó tanára. Helybeli tanár 17 év óta. 6. Fejes Aron, r. tanár, tanított magyart a VII. és VIII. osztályban, németet az VI., VII. és VIII. osztályban, francia-nyelvet (önként vállalkozóknak 3 csoportban) heti 18 órán. A VII. osztály főnöke, az iskolai díjak beszedője, az ifjúsági önképő- és olvasókör elnöke ; egyházmegyei és városi képviselő, egyházkerületi

közgyűlési tag; az erd. ref. egyházi értekezlet igazgató-választmányi tagja, udvarhelymegyei egyházi értekezlet alelnöke, felszentelt pap, tábori lelkész. Az Orsz. Ref. és az Orsz. Középiskolai Tanáregyesület, a Magyar Paedagogiai, Magyar Filozófiai Társaság, az Erdélyi Muzeum Egylet és az Emke tagja. Helybeli tanár 11 év óta. 7. Szabó András, r. tanár, tanított latint a VII. görögöt az V. és VI. osztályban, bölcseletet a VIII. osztályban és gyorsírást (önkéntvállalkozóknak 3 csoportban) heti 20 órán. Rendkivülileg tanított tornát a IV—VIII. osztálynak heti 4, egyházi éneket a II., III. és VI—VIII. osztálynak heti 2 órán. A konviktus elnöke, a tornaszertár őre. Egyházmegyei képviselő, az egyházkerületi közgyűlés tagja, az Orsz. Ref. és az Orsz. Középiskolai Tanáregyesület rendes s az Orsz. Gyorsiróegyesület választmányi tagja; tartalékos honvédhadnagy. Helybeli tanár 11 év óta. 8. Szabó Árpád, r. ^anár, tanított latint az V. és VIII. osztályban s történelmet az V., VI. és VII. osztályban, heti 19 órán. Rendkivülileg tanított tornát az I—III. osztálynak, heti 4 órán. Az V. osztály főnöke, a gyermekkönyvtár felügyelője, az internátus elnöke. Egyházmegyei képviselő, egyházkerületi közgyűlési tag, tartalékos honvédhadnagy, az Orsz. Ref. és az Orsz. Középiskolai Tanáregyesület tagja. Helybeli tanár 10 év óta. 9. Fazakas József\ r. tanár. Az egész évben szabadságolva volt. Az Orsz. Ref. és az Orsz Középisk. Tanáregyesület tagja. Helybeli tanár 2 év óta. 10. Nagy Elemér, r. tanár, tanított magyart az I., V. és VI. osztályban, latint az I. osztályban, heti 17 órán. Az I. osztály főnöke. Orsz. Középisk. Tanáregyesület tagja. Egyházmegyei képviselő, egyházkerületi közgyűlési tag,a Nőegylet titkára. A tanári szék jegyzője. Helybeli tanár 4 év óta. 11. Varga Dezső, h. tanár, tanított mértani rajzot az I—IV., természetrajzot az I. osztályban heti 12 órán. A III. osztály főnöke. Az Orsz. Középisk. Tanáregyesület és a Magyar Paedagogiai Társaság tagja, internatusi felügyelő és konviktusi gazda. Tanít 5 év óta. 12. Gál Jenő, h. tanár, tanított latint a II. és IV. osztályban, magyart a II. osztályban, heti 17 órán. A II. osztály főnöke, az ének- és zenekar felügyelője, a módszeres értekezletek jegyzője, intcrnátusi felügyelő, az Orsz. Középisk. Tanáregyesület tagja. Tanít 2 év óta.

13. Csutak István, h. vallástanár, tanított vallástant az I—Vili., szépírást az I. és II. osztályban heti 18 órán. Az ifjúsági istentiszteletek vezetője és az ifjúsági olvasóegyesület alelnöke. Tanít. 1 év óta. 14. Becző Gyula, h. tanár, tanított magyart a III. és IV., németet a III—V. osztályban heti 18 órán. A IV. osztály főnöke. Internatusi felügyelő. Az ifjúsági önképzőkör alelnöke. (A szabadságon volt Fazakas József r. tanárt helyettesítette ez évben). Tani 1 év óta. 15. Dr. Imreh Domokos, iskolai orvos és egészségtantanár, tanított a VII. osztályban egészségtant heti 2 órán. A vármegyei kórház igazgató-főorvosa, az egészségtan okleveles tanára. Intézetünknél tanít 2 év óta. 16. Morascher Hugó, zene- és énektanár, tanított az I—IV. osztálynak énekelméletet heti 1—1 órán, vezette az ifjúsági énekkart heti 2 órán s az ifjúsági zenekart Jieti 3 órán, összesen heti 9 órán. Intézetünknél tanított 8 évig. Márc. végén állami szolgálatba lépvén, az év végéig összes óráit Paál Sándor ref. kántortanító vette át.

3. Nyugalmazott tanár. Bod Károly r. tanár, nyugalomba vonult 1903. ápr. 1-én.

4. Hitoktatók. 1. Vári Albert, udvarhelyi unitárius lelkész, az unitárius tanulók oktatója. 2. Nosz Gusztáv, főreáliskolai r. tanár, az ág. hitv. evang. tanulók hitoktatója. 3. Sándor István, helybeli gör. kath. esperes, a gör. kath. tanulók oktatója. 4. Holder Gyula, nagy galamb falvi gör. kel. lelkész, a gör. kel. vallású tanulók hitoktatója. 5. Friedmann Pinkász, hitoktató, az izraeliták tanítója. Róm. kath. tanítványaink bejárnak a helybeli kath. főgimnázium megfelelő osztályaiba a hittanórákra. *

* *

Iskolaszolgák: Benkő Sándor (1904. márcz.), Pál Sándor (1896. nov.), Bokor András.

IV.

Köz vizsgálatok:

sorrendje

az 1904/5-ik iskolai esztendő végén : Május 12-ikén és 13-ikán, pénteken és szombaton, a VIII. osztály minden tantárgyból. (15—19 napjain Írásbeli érettségi vizsgálat). Junins 1-én, áldozó csütörtökön, délután 3 órakor az összes osztályok tornavizsgálata a kollegiumkertben. » 15-ikén, csütörtökön d. e. 10—12-ig a helybeli középiskolákból bejáró református tanulórk hittani vizsgálata (az imateremben.) » 17-ikén, szombaton d. e. 7—12-ig a VI. osztály vallásból, latinból, természetrajzból, németből és magyarból (a nagyteremben.) » » szombaton d. u. 2—6-ig az V. osztály vallásból, természetrajzból, mennyiségtanból és görögből (a rajzteremben.) » » szombaton d. u. 2—3-ig az I. és II., 3—4-ig a III. és IV. osztály énekelméletből (a nagyteremben.) » 18-ikán, vasárnap d. e. 8—9-ig vizsgálat a gyorsírásból, 9—10-ig a francia nyelvből, 10 órakor pályázat a németnyelvből és a gyorsírásból a szokásos versenydíjakra (a rajzteremben.) » » vasárnap d. u. 3 órakor évzáró ünnepély az ifjúsági ének- és zenekar próbatételével, a jutalmak és pályadíjak kiosztásával, valamint a zene- és énekjutalmakra való versenyzéssel kapcsolatban (a tornacsarnokban.)

Junius » » » » » » » » » » » » » »

19-ikén, hétfőn d. e. 7—12-ig a VII; osztály vallásból^ magyarból, történelemből, mennyiség- és természettanból (a rajzteremben). » hétfőn d. e. 8—12-ig a II. osztály vallásból, latinból, természetrajzból és magyarból (a nagyteremben.) » hétfőn d. u. 2—5-ig az I. osztály vallásból, természetrajzból és földrajzból (a nagyteremben). 20-ikán, kedden d. e. 7—12-ig a IV. osztály vallásból, latinból, természetrajzból, történelemből és magyarból. » kedden d. u. 2—6-ig a III. osztály vallásból, számtanból, történelemből és földrajzból. 21-ikén, szerdán d. e. 7—11-ig az I. osztály latinból, számtanból, mértani rajzból és magyarból. » szerdán d. u. 2—5-ig a II. osztály mértani rajzból, számtanból és földrajzból. 22-ikén, csütörtökön d. e. 7—11-ig a III. osztály latinból, németből, mértani rajzból és magyarból. » csütörtökön d. e. 2—5-ig a IV. osztály mértani rajzból, számtanból és németből (a nagyteremben.) » csütörtökön d. u. 4—5-ig a VII. osztály egészségtanból (a rajzteremben.) 23-ikán, pénteken d. e. 7—11-ig az V. osztály latinból, történelemből, németből és magyarból. » pénteken d. u. 2—5-ig a VI. osztály görögből, mennyiségtanból és történelemből. 24-ikén, szombaton d. e. 7—11-ig a VII. osztály latinból, németből és görögből. » szombaton délután szóbeli magánvizsgálatok. 20., 27. és 28-ik napjain, hétfőn, kedden és szerdán, szóbeli érettségi vizsgálat.

A tananyag és tankönyvek: kimui tatása. I. osztály. Osztályvezető: Nagy Elemér.

1. Vallástan, heti 2, egész évben 60 órán. Bibliai földrajz. Falestina fekvése, éghajlata, talaja, növényei, helységei, városai. A kijelentés. A biblia és annak ó- és újszövetségi könyvei. A biblia eredeti nyelve, fordításai. Az ótestamentum történeti, oktató és prófétai könyvének tartalmi ismertetése és ezzel kapcsolatban egyes szemelvények olvasása. Zsoltárok, dicséretek. Kézikönyv: Dr. Bartók György: Biblia-ismertetés 1. rész. Csutak István. 2. Magyar nyelv, heti 5, egész évben 170 órán. Az egyszerű mondat és részei. Az alany, állítmány, tárgy, határozó, jelző, kiegészítő. A mondatok megkülönböztetése alkotásuk, állítási módjuk és viszonyuk szempontjából. A beszédrészek. Szóképzés elemei. O l v a s m á n y o k : népmesék, tanítómesék, leírások; népélet, magyar föld; a hunnok történetéből, a magyar történelemből; görög mondák. Költemények szavalása. Helyesírási gyakorlatok a táblán. Kéthetenként egy-egy Írásbeli dolgozat. Kézikönyv: Szinnyei József: »Iskolai magyar nyelvtana és olvasókönyve«. Nagy Elemér. 3. Latin nyelv, heti 6, egész évben 198 órán. A latin betűk kiejtése, olvasása Beszédrészek. Névragozás, igeragozás a cselekvő alakban. Melléknevek, névmások, határozó szók, számnevek, elöljárók. Megfelelő gyakorlatok s összefüggő olvasmányok fordítása latinból magyarra és viszont. Kéthetenként Írásbeli dolgozat magyarból latinra. Kézikönyv: Dr. Csengery János : Lalin nyelvtan, olvasó és gyakorlókönyv. Nagy Elemér. 3

4. Mennyiségtan, heti 4, egész évben 130 órán. A négy alapmívelet egész számokkal, tizedes és közönséges törtekkel. Mérték-rendszerek. Időszámítás. Havonkint egy iskolai dolgozat. Tankönyv : Dr. Beke Manó : Számtan. Olasz Gyula. 5. Földrajz, heti 3, egész évben 95 órán. Tájékozódás a földgömbön és térképen. Térkép-olvasás. Földrajzi alapismeretek. Magyarország hegységeinek, síkságainak, vizeinek, éghajlatának, terményeinek, állatainak és főbb helységeinek ismertetése, kapcsolatban a lakosság foglalkozásával és életmódjával. Térképvázlatok készítése. Kézikönyv : Jablonszky—Schwicker Földrajzának I. k. Kézi atlaszok: a Kozma Gyuláé és Kogutovitz Manóé. Fali térképek és egy fali domborzati kép. Solymossy Endre. 6. Mértani rajz, heti 3, egész évben 100 órán. Pont, vonal, szögek. A négy alapművelet vonalakkal és szögekkel. Síkidomok ismertetése szemléltetve. Idomok területének kiszámítása. Rajz, gyakorlatok vonalzóval és körzővel. Tankönyv : Landau—Wohlrab: Rajzoló geometria I. rész. Varga Dezső. 7. Természetrajz, heti 2, egész évben 67 órán. A közönségesebb termések (gyümölcsök) ismertetése. Az emlősök közül 8 házi, 7 házkörnyéki, 3 mezei és 9 erdei állat. A fenyőfák. Tavasszal nyíló 20 virágos növény és végül 4 házi szárnyas. Tankönyv: Paszlavszky: Kis Természetrajzának I. része. Varga Dezső. 8. Szépírás, heti 1, egész évben 29 órán. Magyar folyóírás, előírásos füzetbe. Csutak István. 9. Egyházi ének, heti 1, egész évben 26 órán. Zsoltárok: 65, 25, 8, 23, 84, 75, 30. Dicséretek: 14, 25, 67, 101, 99, 70, 1, 80, 184. Lehetőleg alkalmi énekek. Kovács Dániel. 10. Enekelmélet, heti 1, egész évben 29 órán. A vonalrendszer, segédvonalak. Hangjegyek ismertetése és azok időmértéke. Hangközök. Ütem és ütemvonal. A s / 4 , 3 / 0 ütenyszám és ütenyezés. A violin- vagy G-kulcs. A helyes éneklés főbb szabályai. Lélekzetvételi jegy. A ligatura. A 4 / 4 , 3 / 4 , a / 4 , 1 l l szünetjel. Ismétlő jelek. A hangjegy vagy szünetjel melletti pont jelentése. A korona vagy nyugvó pont. A hangjegyek időértékes olvasása és éneklése, c-dúr skála 5 hangterjedelmében. Énekek és dalok. Tankönyv : Láng I. : Iskolai dalkönyv. Márciusig Morascher Hugó, azután Paál Sándor.

11. Testgyakorlat, heti 2 órán. Szabadgyakorlatok, állások, támfekvések, járások, guggolások, terpeszugrások, tagszabadgyakorlatok. Műrendgyakorlatok. Rendgyakorlatok ; rendekbe és kettős rendekbe fejlődés, visszakozások, fordulatok helyben és menetközben. Tornajátékok. Menetgyakorlatok, labdázás, birkózás, kötélhúzás, versenyfutás, mászás, ugrás. Szergyakorlatok könnyebb nemei. Szabó Árpád.

II. osztály. Osztályvezető : Gál Jenő.

1. Vallástan, heti 2, egész évben 61 órán. A zsidók politikai helyzete, polgári kormányzata, vallásos élete, különböző pártjai a Jézus fellépésekor és az azt közvetlenül megelőző időkben. Az új-szövetség történeti, oktató és prófétai könyveinek ismertetése. A hegyi beszéd és a példázatok betanítása. Máté evangéliumának olvastatása és magyarázása. A használtabb zsoltárok és dicséretek. Kézikönyv: Dr. Bartók György: Biblia-ismertetés I. és II. gimn. oszt. számára. Csutak István. 2. Magyar nyelv, heti 5, egész évben 161 órán. Az egyszerű mondatok ismétlése után az összetett mondatok. Mellérendelt mondatok. Mellékmondatok. Többtagú összetett mondatok. Szórend. Összetételek és szóképzés. Olvasmányok: tanítómesék, leírások ; a magyar föld; a magyar történelemből; római-görög történelemből. Költemények szavalása. írásbeli dolgozatok kéthetenként. Tankönyv : Szinnyei J.: Isk. magyar nyelvtan és olvasókönyv. Gál Jenő. 3. Latin nyelv, heti 6, egész évben 199 órán. Névragozás, igeragozás ismétlése. Az igeragozás egész rendszere. Coniugatio passiva forma. Deponens igék. Rendhagyó, hiányos és 3-ik személyű igék. Olvasmányok : az olvasókönyvből. Kéthetenként írásbeli dolgozat. Tankönyv: Pirchala Imre: »Latin nyelvtana és olvasókönyve«. Gál Jenő. 4. Földrajz, heti 3, egész évben 98 órán. Európa országai és népei, Magyarországból kiindulva és erre vonatkoztatva ; kiváló figyelemmel a tagoltságra, vízrajzra, égaljra, növény és állatvilágra, a földrajzi viszonyokból kifolyólag a lakosság foglalkozására.

Ázsia és Afrika általános ismertetése. Térképvázlatok készítése. Tankönyv: Jablonszky és Schwicker Földrajzának Il ik kötete. Kézi atlaszok : a Kozma Gyuláé és a Kogutovitz Manóé. Solymossy Endre. 5. Mennyiségtan, heti 4, egész évben 130 órán. Egyszerűbb számolási rövidítések. Rövidített szorzás és osztás. Arányosság. Egyszerű hármas szabály. Százalék számítás. A százalék-számítás alkalmazása az iparban és kereskedelemben. Havonként egy iskolai írásbeli dolgozat. Tankönyv : Mocnik-Schmidt: Számtan. Olasz Gyula. 6. Mértani rajz, heti 3, egész évben 90 órán. Stereometria. A testek axonometrikus ábrázolása. Rajzgyakorlatok. Tankönyv : Landau—Wohlrab : »Rajzoló geometria«. Varga Dezső. 7. Természetrajz, heti 2, egész évben 70 órán. Ősszel 9 lágyszárú növény és az I. osztály anyagának ismétlése. Téli időszakban 9 emlős, 20 madár, 3 csúszó-mászó, 5 kétéltű, 6 hal, 2 puhatestű, 17 ízeltlábú és 1 féreg, rokonaik felemlítésével. Az állattani ismeretek összefoglalása. Tavasszal 7 lágyszárú növény, továbbá a közönségesebb gyümölcsfák, erdei fák és cserjék ismertetése. (A legtöbb növényből sikerűit élőpéldányt adni minden tanuló kezébe). Az eddig tanult növények összefoglalása. Kirándulások. Tankönyv : Paszlavszky »Kis Természetrajzá«-nak II. r. Gönczi Lajos. 8. Szépirás, heti 1, egész évben 31 órán. Magyar folyóírás. Német kis és nagy betűk irása külön-külön és szavakba fűzve. Csutak István. . 9. Egyházi ének, heti 1, egész évben 30 órán. A 111. osztállyal egy csoportban tanulták, illetőleg részben ismételték az 5, 8, 16, 42, 71, 72, 76, 80, 81, 97, 98, 99-ik dicséreteket; az 1, 16, 19, 24, 30, 33, 34, 50, 61, 66, 77, 119, 103, 138, 141, 146-ik zsoltárokat, továbbá a Jó atyánk az égben . . . és Megfutottuk már a pályát. . . c. énekeket. Kézikönyvek : Az erdélyi ev. ref. egyházkerület megújított Enekeskönyve és Deák Gerő : Buzgóság lantja. Szabó András. 10. Énekelmélet, heti 1, egész évben 30 órán. A vonalrendszer, segédvonalak. Hangjegyek ismertetése és azok időértéke. Hangközök. Ütem és ütemvonal. A 2 / 4 , s / 4 , 4 / 4 ütenyszám és ütenyezés. A violin- vagy G-kulcs. A 4 / 4 , 2 / 4 , 1 i i , 3 / i és '/« szünetjel. A helyes éneklés főbb szabályai. A lélekzetvétcli jegy. A liga-

tura. Ismétlőjelek. A hangjegy vagy szünetjel melletti pont. A korona vagy nyugvópont. A hangjegyek időértékes olvasása és éneklése. C-dur skála 8 hang terjedelmében. Énekek és dalok. Tankönyv: Láng János : Iskolai daloskönyve. Márciusig Morascher Hugó, azután Paál Sándor. 11. Testgyakorlat, heti 2 órán. Mint az első osztályban. Szabó Árpád.

III.

osztály.

Osztályvezető : Varga

Dezső.

1. Vallástan, heti 2, egész évben 62 órán. A kijelentés az ószövetségi könyvekben. Az ó- és újszövetségi könyv tartalmának rövid ismertetése. Jézus születése, élete, halála és feltámadása. A keresztyénségnek Jézus élete nevezetesebb eseményeinek emlékére szentelt ünnepei. Lukács evangéliumának olvastatása és magyarázása. A használtabb zsoltárok és dicséretek könyvnélkül való betanulása. Kézikönyv : Nagy Péter: Konfirmációi nagyobb kátéjának első fele. Csutak István. 2. Magyar nyelv, heti 4, egész évben 127 órán. Kisebb novellák és rajzok, elbeszélő, leiró és hazafias költemények s magyar törlénelmi olvasmányokkal kapcsolatban a magyar nyelvtan rendszeres áttekintése. Irodalmi nyelv és nyelvjárások, régi nyelv, hangtan, szótan és mondattan, különös gondot fordítva ez utóbbira, a központozásra s a mai irodalmi nyelvhasználatra. Heti 1 órán a magyar klasszikusok olvastatása, egy-egy költemény szavalása. írásbeli dolgozat kéthetenként. Kézi-könyv: Szinnye : Rendszeres magyar nyelvtana és olvasókönyve. Beczö Gyula. 3. Latin nyelv, heti 6, egész évben 196 órán. Olvasmány Com. Nepos életzajzaiból Miltiades, Themistocles, Aristides, Pausanias, Cimun. — Phedrus meséiből nyolc mese. Nyelvtanból az egyszerű bővített mondat nemei és részei: idő-, mód- és esettan, az igenevek használatát is ideértve. Kézi-könyv: Pirchala Imre »Latin nyelvtana és Latin olvasókönyve«. írásbeli dolgozazatok kéthetenként a tanterv szerint. Kovács Dániel. 4. Német nyelv, heti 4, egész évben 126 órán. Olvasás,

írás, beszélgetés és gyakorlatok. Hangok és beszédrészek: alany, állítmány. Mondatszerkesztés, kötőíge, nemek, segédigék. A főnév, melléknév, névmások és számnevek ragozása. A fokozás. Gyenge és erős igék ragozása. A szórend elemei. Az olvasókönyvből megfelelő magyar és német gyakorlatok fordítása, elemzése. Beszédgyakorlatok, mondatok szerkesztése az olvasmányok és a Hölzel-féle »Der Winter« cimű kép alapján. Könyvnélküliek, közmondások. Kéthetenként egy Írásbeli dolgozat az olvasmányokkal kapcsolatos tárgykörből. Helyesírás. Kézikönyv: Kemény F.: Német nyelvtan és olvasókönyv I. rész. Beczö Gyula. 5. Történelem, heti 3, egész évben 99 órán. A magyar nemzet történelmének beható ismertetése 1526-ig. Kézikönyv: Varga Ottótól »A magyarok története« I-ső kötet. Történelmi kézi atlasz a Kogutovitz Manóé. Solymossy Endre. 6. Földrajz, heti 2, egész évben 72 órán. Amerika és Ausztrália általános ismertetése. A mathematikai és fizikai földrajz alapismeretei. Kézikönyvek : Jablonszky és Schwicker Földrajzának II. kötete. Makai István: »Fizika és fizikai földrajza«. Kézi atlaszok : Kozma Gyuláé és Kogutovitz Manóé. Solymossy Endre. 7. Mennyiségtan, heti 3, egész évben 99 órán. A százalékszámítás további alkalmazásai. Összetett hármasszabály. Kamatszámítás. Érmeszámítás. Láncszabály. Tankönyv: Mocnik— Schmidt: Számtan. Havonként egy iskolai Írásbeli dolgozat. Olasz Gyula. 8. Mértani rajz, heti 2, egész évben 66 órán. Szerkesztések az egyenes vonalú idomok köréből. Tankönyv : Landau —Wohlrab : »Rajzoló geometria« III. része. Varga Dezső. 9. Egyházi ének, heti 1, egész évben 30 órán. Mint a II. osztályban. Szabó András. 10. Enekelmélet, heti 1, egész évben 29 órán. A vonal-rendszer, segédvonalak. Hangjegyek ismertetése és azok időértéke. Hangközök. Ütem és ütemvonal. A violin- vagy G-kulcs. A 2 / 4 , 3 U és 4 / 4 ütenyszám és ütenyezés. A 4 / 4 , 2 / 2 , i / A t 3 / 4 és 1 / 8 szünetjel. A helyes éneklés főbb szabályai. A lélekzetvételi jegy. A ligatura. Ismétlőjelek. A hangjegy vagy szünetjel melletti pont. A korona vagy nyugvópont. A hangjegyek időértékes olvasása

és éneklése fokozatosan C-dúr skála 8 hang terjedelmében. Énekek, dalok. Tankönyv: Láng János: Iskolai daloskönyve. Márciusig Morascher Hugó, azután Paál Sándor. 11. Testgyakorlat, heti 2 órán. Mint az első osztályban. Szabó Árpád.

IV. osztály. Osztályvezető : Becző Gyula.

1. Vallástan, heti 2, egész évben GO órán. Az ember természeti és vallásos minősége. A vallás, kijelentés. Kijelentés okmánya. Az ó- és újszövetség kánonikus könyvei. A zsidó nép rövid története Ábrahámtól Jézusig. A Jézus által közvetített kijelentés. Jézus élete és tudománya. Mózes és Jézus vallása közt levő különbség. A szentháromság, keresztyénség terjedése. Keresztyén felekezetek s a köztük levő különbségek. Szakramentumok. Használtabb zsoltárok és dicséretek könyvnélkül. A tananyaggal összefüggő bibliai részek olvastatása. Kézikönyv: Nagy Péter: Konfirmációi kisebb káté. Csutak István. 2. Magyar nyelv, heti 4, egész évben 131 órán. Stilisztika, verstan, polgári ok- és ügyiratok. Iskolai és házi olvasmányok. Arany Toldijának olvasása s fejtegetése és az I., II., III., VI., VII., IX. és XII. ének szavalása. Költemények könyvnélkül való betanulása és elemzése, különös tekintettel a stílusra és a különböző versformákra. í r á s b e l i f e l a d a t o k : l.A stílusról. 2. Petőfi »Csokonai« c. versének ismertetése. 3. Toldi I. és II. énekének tartalma. 4. »Az ősz bajnok«. (Vörösmarty). 5. Berzsenyi »A magyarokhoz« c. versének ismertetése. 6. A falu télen. 7. Levél egy barátomhoz (a karácsonyi szünet leírása). 8. Erdély különválásának okai. 9. A tél és az öregkor. 10. Toldi IV. énekének tartalma. 11. Májusi reggel. 12. Kollégiumi élet. 13. Kuruc-labanc világ. 14—25. Nyugtatvány, utalvány, meghatalmazás, elismervény, engedmény, térítvény, bizonyítvány, kötelezvény, folyamodvány, szerződés, jegyzőkönyv, végrendelet. 26. Példatár a stílus különböző sajátságaira. 27. Példatár a verstanhoz. 28. Iskolai és magánolvasmányok kivonata. Kézikönyv: Korda I.: Stilisztika és verstan. Lehr, Arany Toldija. A Magyar könyvtár megfelelő füzetei. Becző Gynla.

3. Lalin nyelv, heti 6, egész évben 201 órán. Nyelvtanból az egyszerű mondat részeinek ismétlése után az igenevek használata. Az állítás módjai. Összetett mondatok: a) mellérendelt mondatok; b) alárendelt mondatok. Consecutio temporum. Mellékmondatok nemei. Mondatok összevonása. Oratio obliqua. Szórend. — Olvasókönyvből: Caesar De bello Gallicojából szemelvények és P. Ovidius Naso Metamorfosisaiból: A világ négy kora. Az özönvíz. Deucalion és Pyrrha. Az olvasmányokkal kapcsolatban történelmi, régiségtani és mythologiai ismertetések. írásbeli dolgozat kéthetenként magyarból latinra. — Kézikönyv: Pirchala Imre : Latin nyelvtan és olvasókönyv a III. és IV. o. számára. Gál Jenő. 4. Német nyelv, heti 3, egész évben 96 órán. A III. osztály nyelvtani anyagának ismétlése és kiegészítése. Mondattani szabályok. Szórend. Magyar és német szöveg fordítása. Beszélgetési gyakorlatok a Holzel féle »Der Winter« c. kép és az olvasmányok alapján s a tanulók életköréből megfelelő kérdésekkel. Könyvnélküliek. — Kéthetenként egy-egy írásbeli dolgozat. — Kézikönyv: Kemény Ferenc : Német nyelvtan és olvasókönyv. II. rész. Becző Gyula. 5. Történelem, heti 3, egész évben 98 órán. A magyar nemzet történelmének beható ismertetése 1526—1867-ig. Magyarország politikai földrajza. — Kézikönyv: Varga Ottó »A magyarok története« II. k. Kogutovic Manó atlasza. Solymossy Endre. 6. Mennyiségtan, heti 3, egész évben 95 órán. Az algebra jelei. A negativ számok. Az algebrai egész és tört kifejezések összeadása, kivonása, szorzása, osztása és hatványozása. Közös osztó és közös többes. Az elsőfokú egyenlet egy ismeretlennel. — Havonként egy írásbeli dolgozat. — Kézikönyv: Dr. KönigBeke-féle Algebra. Félegyházy Antal. 7. Természetrajz, heti 3, égész évben 108 órán. A virágos növények tagjainak ismertetése élő példányokon és képeken. A növény belső szerkezete. Chemiai ismeretek : a levegő és viz vizsgálataiból kiindulva a növényekben előforduló elemek és vegyületek. Oxydatio, égés, redukálás. Sav, bázis és só fogalma. A növényekben előforduló fontosabb szerves vegyületek. A növények életjelenségei. Az osztályozás elvei. Linné rendszere és a legegy

szerübb természetes rendszer. A virágtalan és a virágos növények főbb csoportjai, A csoportosítás alapjául szolgáltak az alsóbb osztályokban megismert növények. Kirándulások, növénygyüjtés. — Tankönyv: Paszlavszky : »A növénytan kézikönyve«. Gönczi Lajos. 8. Mértani rajz, heti 2, egész évben 67 órán. Szerkesztéstan a görbe vonalú idomok köréből. Stilizált levelek. — Kézikönyv : Landau-Wohlrab : Rajzoló geometria. Varga Dezső 9. Egyházi ének, heti 1, egész évben 28 órán. Zsoltárok közül 84, 8, 105, 65, 1, 16, 19, 119, 23, 30, 32-ik zsoltárok. A dicséretek közül az alkalmi énekek gyakoroltáttak. Kovács Dániel. 10. Enekelmélet, heti 1, egész évben 30 órán. A vonalrendszer, segédvonalak. Hangjegyek ismertetése és azok idő értéke. Hangközök. Ütem és ütemvonal. A violin vagy G-kulcs. A 2 / 4> és 4 / 4 -es ütenyszám és ütenyezés. A 4 / 4 , *'4, V4, 3 / 4 , Vb és j szünetjel. A helyes éneklés főbb szabályai. A lélekzetvételi jegy. A ligatura. Ismétlőjelek. A hangjegy- vagy szünetjel melletti pont. A korona vagy nyugvópont. Synkopa; a hangsúly és hangerő jelei és azok jelentősége. A hangjegyek ütemes olvasása és éneklése, C-dúr skála 8 hang terjedelmében. Énekek, dalok. — Tankönyv : Láng János : Iskolai daloskönyve. Márciusig Morascher Hugó, azután Paál Sándor. 11. Testgyakorlat, heti 2 órán és kéthetenként egy játékdélutánon, az V. osztállyal egy csoportban. Rendgyakorlatok, szabadgyakorlatok fa- és vasbotokkal, súlyzóval, buzogánnyal és azok nélkül; szergyakorlatok a támasz, függő, függeszkedési és ugró szereken, társas gyakorlatok, ugrás, kitartó futás (15 perczig), tréfás versenyek és menetgyakorlatok. A katonai sor és szakasz gyakorlatok egyszerűbb alakjai. Futó, hadakozási, tréfás és labdajátékok (futvaütő, labdakergető, labdaöklöző, rejtő róta, várjáték, kanászos, hosszú és körméta, futó duplex, kótya és füleslabda). Dr. Ottó és Oheroly játékkönyvei után. Szabó András. 1

V. osztály. Osztályvezető: Szabó Árpád.

1. Vallástan, heti 2, egész évben 58 órán. A keresztyén

l l i

egyház története megalakulásától kezdve a reformáció megindulásáig. Az egyház megalakulása, küzdelmei, elterjedése, államvallássá létele. Az egyház külső sorsa, alkotmánya, szervezete. Istentisztelet, egyházi tan, eretnekségek a különböző korokban. A pápaság primatusa, pápaság és császárság küzdelmei. A reformációt előkészítő körülmények. Ap. Cselekedetei olvastatása. Kézikönyv ; Kovácsy Sándor: «Keresztyén egyháztörténetének első fele. Csutak István. 2. Magyar nyelv, heti 3, egész évben 103 órán. Rhetorika. A prózai írásművek elmélete és szerkesztése. Történetírás. Szónoki beszéd. Értekezés. Leirás. Levél. Olvasmányok: Kézai, Anonymus, Marcus, Tinódi krónikáiból, Apor Péter »Metamorphosis Transylvaniae« c. müvéből. Salamon Ferenc, Hunyadi János. A török hódoltságból. Cserey Mihály, Zrínyi a költő, Zrínyi összeesküvése. Heltai Gáspár. A mohácsi csata. S z ó n o k i b e s z é d e k : Kossuth, a haderő megajánlása ügyében. Deák, a felirati javaslatról. Perikies halotti beszéde. Kölcsey, Védelem P. J. számára. Emlékbeszéd Kazinczy felett. Paiainesis; Pázmány, Egyházi beszédeiből. Gyulai, Emlékbeszéd Arany felett. Beöth}. Zsolt, Mikes Kelemen. Kemény Zsigmond, Vörösmarty Mihály. L e i r á s o k ; l e v e l e k : Petőfi úti jegyzeteiből, Hugó V. Az elszabadult ágyu. Kazinczy, Mikes, Deák, Petőfi és Arany leveleiből. Az iskolai olvasmányokon kívül magán úton olvasták a kijelölt műveket, melyeket kivonatolva bemutattak. Könyvnélkül tanultak Kossuth, Deák beszédeiből s a Parainesisből. Szabadon választott költemény vagy prózai részlet szavalása, illetve előadása. í r á s b e l i f e l - a d a t o k : 1. Milyen gondolatok foglalkoztassák a tanulót tanév elején ? 2. Hunyadi János harcai a török ellen. 3. Mire tanítják az ifjút Ikarus szárnyai? 4. A görög szabadság bukásának okai (Tört. tanúim, alapján). 5. Szónoki beszéd (Szabadon választott tárgyról, csak a bevezetés és befejezés kidolgozva a tárgyalás vázlatban) 6. Ki mint vet, úgy arat (Chria). 7. Hogyan dicsőíti Perikies a peloponnesusi háborúban elesett hősöket ? 8. Leírás. Kézikönyv : Riedl Frigyes: Rhetorika és olvasókönyv. Nagy Elemér. 3. Latin nyelv, heti 6, egész évben 183 órán. O l v a s m á n y o k : P. Ovidius Naso műveiből: A költő önéletrajza (Trist. IV. 10) Met. I. 1—88. 89—160. 163—451. III. 1 — 137. Fasti IV. 809—858.

III. 170—228. II. 425-512. II. 685—760. II. 195—242. I. 71—88. II. 533-570. II. 641—684. III. 809—848. IV. 679—712. VI. 651—710. II. 83—118. M. Tull. Cicero beszédei közül Pro lege Manilia és Pro Archia poéta. A megfelelő tárgyi és stilisztikai ismeretekkel, különös tekintettel a római régiségtanra, prosodiai és metrikai szabályokra, a poétika és rhetorika körébe vágó ismeretekre. Ovidius és Cicero életrajza. Mintegy 150 sor könyvnélküli, írásbeli dolgozatok a tanterv szerint. Kézikönyvek: Csengeri J., Szemelvények P. Ovid. Naso műveiből. 2. Köpesdi: M. T. Cicero De imp. Cn. Pompei ad Quiriter és Pro A. Licinio Orchia poéta. Szabó Árpád. 4. Görög nyelv, heti 5, egész évben 165 órán. Az attikai nyelvjárás alaktanából a hangtan, hangsúlyozás s az ezzel kapcsolatos jelenségek; melléknevek és fokozásuk, adverbiumok, névmások, számnevek s az co végű igék ragozása megfelelő olvasmányok alapján. Iskolai Írásbeli dolgozatok kéthetenként magyarból görögre a nyelvtani ismeretek begyakorlására, összesen 14. Könyvnélkül mintegy 30 sor rövid gnoma. Kézikönyvek: Dr. Szamosi János : Görög nyelvtan IV. kiadás, 1902. és Dr. Maywald József: Görög gyakorló és olvasókönyv I. rész. Szabó András. 5. Német nyelv, heti 3, egész évben 96 órán. N y e l v t a n : Az alaktan ismétlése. Beszédrészek használata. Szólásmódok. Magyartól eltérő nyelvi sajátságok gyakorlása. O l v a s m á n y o k : I. Prózaiak: Der Strauss. Der Löwe und der Hase. Das Ross und der Stier. Die Gans (Lessing). Die drei Freunde (Herder). Der kluge Sultan. Das seltsame Recept. Das Mittagessen im Hofe. Nützliche Lehren. Sprichwörter. Der geheilte Patient (Hebel). Vom Grüssen (Auerbach). Till Eulenspigel (Volksbuch). Das seltsame Honorar (Pohl). Der Csikós, Die Csorda (nach Beck). II. Költőiek : Der Sänger. Der F'ischer. Mignon. Schäfers Klagelied. Heidenröslein (Goethe). Loreley. Edward (Herder). Schäfers Sonntagslied. Des Sängers Fluch (Uhland). Zwei Wanderer. Vereitelter Plan (v. Petőfi). Das Grab im Busento (Platen). Hoffnung (Schiller). 10 költeményt könyvnélkül is. Beszédgyakorlatok az olvasmányok alapján, í r á s b e l i f e l a d a t o k : 1. Der Löwe und der Hase. 2. Wind und Sonne. 3. Loreley. 4. Beschreibung der Stadt Székelyudvarhely. 5. Mignon. 6. Lieber Freund (Bericht über die Weihnachtsferien).

7. Geliebter Vater. 8. Der. Schäfer. 9. Edward. 10. Heidenröslein. 11. Till Eulenspiegel. 1'2. Matthias König und König Matthias. 13. Die Sonne und die Thiere. Kézikönyv: Endrei Ákos: Német nyelvkönyv II. rész. Becző Gyula. 6. Történelem, heti 3, egész évben 90 órán. Az Ó-kor története a római császárság megoszlásáig (395 Kr. u.) a földrajz1 ismeretek ébrentartásával, különös tekintettel a műveltségi viszonyokra. Történelmi magánolvasmány gyanánt a rendelkezésre álló kor- és jellemrajzok. Tankönyv : Varga Ottó : 1 Világtörténet I. kötet 4-ik kiadás. Kézi térkép: Helmár Iskolai atlasza. Szabó Árpád. 7. Mennyiségtan, heti 3, egész évben 96 órán. A l g e b r a : Elsőfokú egyenletek két és több ismeretlennel. Négyzetgyök. Másodfokú, egy ismeretlenű egyenletek. Köbgyök. M é r t a n b ó 1: Szögek. Három-, négy-, sokszögek egybevágósága és hasonlósága. Területszámítás és átalakítás. Havonként egy iskolai írásbeli dolgozat. Tankönyvek: Dr. Beke, König, Algebra és Dr. Sárkány Mértan. Olasz Gyula. 8. Természetrajz, heti 3, egész évben 105 órán. Az állatok életműködései és szervei. Szellemi tevékenység, szaporodás. A hét állatkör rendszeres áttekintése, kiváló figyelemmel a hazai fajokra. Rovargyűjtés. Tankönyv : Paszlavszky: »Az állattan kézikönyve« (legújabb kiadás). Gönczi Lajos. 9. Testgyakorlás, heti 2 órán s egy játékdéiutánon, mint a IV. osztályban. Szabó András. 10. Egyházi ének, mint a IV. osztályban. Kovács Dániel.

VI. osztály. Osztályvezető : Kovács Dániel.

1. Vallás, heti 2, egész évben 58 órán. A róm. kath., gör. kath., gör. keleti és a két nagy protestáns egyház szymbolikus hittana. Kisebb keresztyén felekezetek. Az ev. ret. egyház szymbolikus iratai, a II. Helvét hitvallástétel és a Heidelbergi káté keletkezése, rövid tartalma. Luther alapvető reformátori irataiból szemelvények olvastatása. Kézikönyv: Sólyom Lajos Szymbolika. Csutak István.

2. Magyar nyelv, heti 3, egész évben 101. órán. Poétika I. verstan II. A költői műfajok tana, a) Belvilági költészet: Dal, óda, hymnus, elégia, epigramma, tanitó költemény, szatira. b) Epikus költészet: Monda, legenda, mese, költői elbeszélés, ballada, románc, eposz, regény és novella, c) Drámai költészet: A dráma szerkezete, formája, fajai. A jellemzés módja a drámában. A tragoedia és komoedia. A tragaedia felosztása, tragikum, komikum, humor. A görök drámai költészet. Az újkori dráma fejlődése. A magyar dráma története. A szigeti veszedelem, Két szomszédvár, Antigoné, Julius Caesar, Kérők, Zord idők olvasása és elemzése. Bánk-bán, az Ember tragédiája, Zalán fu'ása, Buda halála ismertetése. A fönnirt műfajok mindenikét gyakorlati alapon, a poétikához csatolt hazai, valamint világirodalom nevezetesebb költői termékeiből vett olvasmányok útján tárgyaltuk. írásbeli feladatok : 1. A költészet helye a művészetek közt. 2. Tompa Télen nyáron c. költeményének elemzése. 3. Földi ember kevéssel beéri, vágyait ha kevesebbre méri (Chria). 4. A ballada és sajátságai a »Tetemre hívás« nyomán. 5. A fémek haszna (Természetrajzból tanultak alapján). G. Zrinyi és Szulejmán. 7. A regény és eposz. 8. A »Kérők« komikus alakjai. — Kézikönyv Riedl Fr. Poétika. Nagy Elemér. 3. Latin nyelv, heti 5, egész évben 165 órán. Olvasmány: T. Livius művéből. Harc a köztársaságért II. 1—2; A néptribunság II. 28—33; A decemvirek III. 33—34; Házassági jog, konzuli tribunusok, censorok IV. 6—8. A II. punháború előzményei és Hannibál jelleme XXI. 1—2, 4. A római hadizenet XXI. 18 Hannibal az Alpokon XXI. 32—37. Trasumennus XXII. 1—7. Cannae XXII. 44— 55. Zárna XXX. 30—31. Publ. Vergilius Maró Aeneiszéből I. 1—209, 494—630; II. 1—297; IV. 90—128, 331—361 ; 584—629. Könyvnélkül mintegy 120 sor A megfelelő irod. és tárgyi magyarázatokkal. írásbeli dolgozat kéthetenként a tanterv szerint. Kézikönyvek: Kalmár Elek Szemelvények Livius műveiből; Cserép J. Szemelvények Vergilius Aeneiszéből. Kovács Dániel. 4. Görög nyelv, heti 5, egész évben 154 órán. I. Nyelvtanból : Az V-ik osztályban tanultak ismétlése u!án a /« végű igeragozás, rendhagyó igék, a fontosabb syntaktikai jelenségek csoportosítása (mondatrészek, az egyszerű és összetett mondatok tana főbb

4é vonásokban). II. Olvasmányok : Xenophon Anabasisából a tárgyak gramatikai anyagnak megfelelő szemelvények; Xenophon Memorabiliáiból az I. 5. 6. II. 2. IV. 1. fejezetek. A görög lyrai szemelvényekből mintegy 200 sor. (100 sor ebből könyvnélkül is). Xenophon élete és művei. Sokrates bölcselete nagy vonásokban. — írásbeli dolgozatok kéthetenként, és pedig magyarból görögre a gramatikai alakok begyakorlására, görögből magyarra kijelölt szöveg alapján. Összesen 14. Kézikönyvek: Dr. Maywald J. Görög gyakorló és olv. könyv (III-ik kiad.) és Dr. Szamosi J. Görög nyelvtan. Szabó András. 5. Német nyelv, heti 3, egész évben 104 órán. Nyelvtanból: A mondatrészek használata, mondatok szerkesztése, mondatfajok, szórendezés. A német beszéd különös fordulatai. A német verselés törvényei. Olvasmányok: I. Prózaiak: König Friedrich und sein Nachbar (Hebel). Die Schildbürger und die Kuh (Schwab). Die Hunnen im Kloster Reichenau (Scheffel). Rückzug der Franzosen (Freytag). Nicht der Schule (Herder). Die Kunst jeden Tag glücklich zu sein (Anerbach). Der Mensch in Kälte und Hitze (Hebel). Der Roman (Wackernagel). Sinnsprüche und Aphorismen (Hebel, Goethe, Lessing). Költőiek : Der Sänger. Der zauberlehring. Johanna Sebus (Goethe). Der Ring des Polykrates. Die Bürgschaft (Schiller). Aufruf (Kömer). Vereitelter Plan (Petőfi;. Die drei Zigeuner (Lenau). Die Wacht am Rhein (Schneckenburger). — A németnyelvi beszélgetés alapjáúl szolgáltak az olvasmányok és a Hölzel-féle »Der Sommer« c. kép. A versek egy részét könyvnélkül is tanulták. — írásbeli feladatok: 1. Des Hündchen. 2. Johanna Sebus. 3. Die Schildbürger. 4. Lieber Freund. 5. Napoleon. 6. Der Löwe und der Hase. 7. Das Wunderkästchen. 8. Das wohlfeile Mittagessen. 9. Der Ring des Polykrates. 10. Der geheilte Patient. 11. Die Bürgschaft. 12. Die Geschwister. — Kézikönyv : Endrei Ákos Németnyelvkönyv III. rész. Fejes Aron. G. Történelem, heti 3, egész évben 89 órán. Egyetemes történet a népvándorlástól a westfáli békéig (1648), különös tekintettel a magyar nemzet történetére, a műveltségi viszonyokra s a földrajzi ismeretek ébrentartására. Történelmi magánolvasmány gyanánt a rendelkezésre álló kor- és jellemrajzok. — Kézikönyv:

Varga Ottó Világtörténet Il-ik kötet, Il-ik kiadás Franklin Budapest 1902. és Helmár Iskolai atlasz. Szabó Árpád. 7. Mennyiségtan, heti 4, egész évben 123 órán. A l g e b r á b ó l : A hatványozás általánosítása a negativ és tört kitevőkkel. Logarithmus és alkalmazása. Arithmetikai és geometriai haladványok. M é r t a n b ó l : A kör, a körhöz tartozó szögek, a kör kerülete és területe. Síkháromszögtan. Havonként egy írásbeli dolgozat. — Kézikönyvek: Dr. Wagner Algebrája és Dr. Sárkány Mértana. Félegyházi Antal. 8. Természetrajz, heti 3, egész évben 102 órán. Ásványtan és chemia. Ásványok leírása alaki, fizikai és chemiai tulajdonságuk alapján s gyakorlati alkalmazásuk. Kristályrendszerek. A víz és levegő. Vegyület, elegy, keverék. Vegysulytani törvények. Bázisok, savak s gyakorlati értékük. Az ásványok összetételének természetbeli megváltozása. Chemiai átalakulások. Ásványi és mesterséges sók. Az ásványokon előidézhető változások. Chemiai egyenletek, egyszerűbb stoechiometriai feladatok megoldása. Az alkotó részek felismerésének egyszerűbb módjai. A fontosabb széntartalmú ásványok és vegyületek. Égés, korhadás, rothadás. A föld felszínének változásait előidéző tényezők. A víz geologiai működése. Vulkanismus, kőzetek. Az élet geologiai működése. — Tankönyv: Szterényi Ásványtan és Chemia. Gönczi Lajos. 9. Testgyakorlat, heti 2 órán s kéthetenként egy játékdélutánon a VII—VIII. osztályokkal egy csoportban. Rendgyakorlatok, szabadgyakorlatok kéziszerekkel (vasbot, súlyzó, buzogány), társasgyakorlatok, szergyakorlatok a támasz-, függő-, függeszkedésiés ugró szereken. Ugrások, kitartó futás (20 perczig), discus dobás, gerelyvetés, súlydobás és súlyemelés. Zártíendű szakaszgyakorlat a honvédségi gyakori, szabályzat alapján. Kirándulások, menetgyakorlatokkal. Tréfás versenyek torna és labdajátékok (hoszúméta, körméta, olaszjáték, futó duplex, labdacsata, füleslabda, labdarugó stb.) — Kézikönyv Dr. Ottó és Oheroly Tornajátékok. Szabó András. 10. Egyházi ének, heti 1, egész évben 29 órán. A VII—VIII. osztályokkal egy csoportban a nehezebb zsoltárok és dicséretek gyakorlásán kívül tanulták két szólamra a Fogj munkához c. éneket, három szólamra a 184-ik dicséretet, a 1G, 42, 50,.Gl, G6,

138-ik zsoltárokat, továbbá Térj magadhoz drága Sión, Erős várunk (kétféle letétben), Megáll az Istennek igéje, Hozzád szárnyal, Halleluja c. énekeket. — Kézikönyv: Deák Gerő Buzgóság lantja. Szabó András.

VII. osztály. Osztályvezető : Fejes Áron.

1. Vallástan, heti 2, évi 60 órán. A vallás fogalma, lényege. Lelki tehetségek szerepe a vallásban; a kijelentés, ennek két mozzanata. A vallásos tudat fejlődésének rövid története.' A vallás eszméjének tökéletes megvalósulása. A kijelentés okmánya, a biblia szerepe és jelentősége. Istennek a természeti és erkölcsi világrendhez való viszonya ; Isten és az üdv országa, ren dje. Az ember, mint erkölcsi lény. A bűn fogalma, alapja, elterjedése. Istenországa előkészítése, megalapítása és megvalósulása. Erények, kötelességek. Az egyház, mint a Szentlélek organuma. — Kézikönyv : Ifj. Péter Károly Keresztyén vallástan. Csutak István. 2. Magyar nyelv, heti 3, egész évben 106 órán. A magyar nemzeti irodalom története a legrégibb időktől Kisfaludy Károly fellépéséig (1820). Az egyes korszakok politikai, művelődési állapotának rajza; kiválóbb írók életrajza és irodalmi művelődésök ismertetése s méltatása műveik olvasása alapján. Nyelvünk rendszerének áttekintése, különösen a nyelv élete, köznyelv és irodalmi nyelv, nyelvújítás, nyelvjárások, régi magyar nyelv, idegen elemek, nyelvünk rokonai. írásbeli feladatok: 1 Isten nevében. 2. a) A fehér ló mondája a krónikákban és Pannónia megvételében, b) Nyelvemlékeink fontossága. 3. a) Mit, miért és hogyan kell hasznosan olvasni ? b) Jellemrajzok házi olvasmányaimból. 4. Szabad tétel a természettudományok köréből. 5. II. Rákóczy Ferenc alakja a kuruc költészetben és Mikes leveleiben. 6. a) A francia forradalom hatása hazánkra, b) Kölcsey gondolat- és érzelemvilága a Parainesis alapján. 7. a) A haza minden előtt, b) A nagy európai eszmék hatása a magyar irodalomra, c) Idegen nyelvet tudni szép, de a hazait művelni kötelesség. —, Kézikönyv: Váczy J. A magyar irodalom története I. rész. Segédkönyv : Szinnyei J. A magyar nyelv rendszere. Fejes Aron.

3. Latin nyelv, heti 5, egész évben 156 órán. Olvasmányok: a) Vergilius Aeneiséből a következő szemelvények: VI. 679—901. VIII. 608—731, IX. 176—449, X. 439—509, XI. 139—181, XII. 697—952 a jellegzetesebb részletek (m. e. 100 sor) könyvnélkül is. b) Sallustius Catalinájából az 5, 6—13, 14—17, 20—24, 26—47, 51—52 fejezetek, c) Cicerónak Verres elleni IV-ik beszédéből (De Signis) az 1—18, 27—28, 60—71, 99—136 §-ok s a közbeeső fejezetek nagy részének mindhárom auktornál kurszorius olvasása. Vergilius, Sallustius és Cicero élete és irodalmi munkássága. Az Aeneis jelentősége és méltatása, szerkezete, tartalma, az istenek szerepe, a vallásos és nemzeti elem, leírások, hasonlatok, jellemek stb. az Aeneisben. Az eddig szerzett régiségtani ismeretek összefoglalása. Stilistikai gyakorlatok extemporale fordításokkal kéthetenként ; iskolai írásbeli dolgozatok szintén kéthetenként latinról magyarra és magyarból latinra, összesen 14. — Kézikönyvek: Pirchala I.: Vergilius Aeneise, Pirchala I.: Jegyzetek Vergilius Aeneiséhez. Bartal—Malmosi: Sallustius Catilinája; Jánosi B.: Jegyzetek Sallustius műveihez, Zsámboki Gy.: Cicero IV. beszéde Verres ellen. (De Signis). Segédkönyv : Wagner—Horváth : Római régiségek és a római irodalomtörténet vázlata. Szabó András. 4. Görög nyelv, heti 5, egész évben 164 órán. Olvasmány Homeros Iliasából I. 1—492. VI. 119—529. XVIII. 369—617. XIX. 55—94. 137—153. XXII. 331—436. Ezenkívül kursiv a XXII. 436—460. XXIV. 485—804. részletek. Herodotos Históriáiból: Kroisos és Solon, Kroisos bukása, Dareios megválasztatása. A marathoni, thermopylaei és salamisi ütközetek, Polykrates sorsa. A szükséges irodalmi, tárgyi és nyelvi magyarázatokkal. írásbeli dolgozat havonként a tanterv szerint. Könyvnélkül Homerosból mintegy 80 sor. — Kézikönyvek: Csengeri J. Szemelvények Homeros Iliasából és Dávid I. Szemelvények Herodotos műveiből. Segédkönyv: Szamosi J. Görög nyelvtana és Csengeri: Homerosi világ. Kovács Dániel. 5. Német nyelv, heti 3, egész évben 96 órán. A német irodalom vázlatos története — olvasmányok alapján — Lessing haláláig. Nyelvtani ismeretek ébrentartása, a szavak etimológiai rokonsága, germanizmus. Az olvasmányokkal kapcsolatosan német beszélgetési gyakorlatok. Olvasmányok: A német irodalom kor4

iiö szakai. Erste Blüte der deutschen Literatur. Das deutsche Volksepos. Die Nibelungen (Inhalt). Aus dem Nibelungenliede. (I. és III. rész). Sagen aus dem Mittelalter. Parzival. Zweite Blüte der deutschen Literatur. Lessing's Leben und klassische Werke. Lessing's Fabeln. (I. II.) Epigramme v. Lessing. Aus dem »Laokoon«. Die drei Einheiten des Dramas v. Lessing. Goethe's Leben. Goethe's Hermann und Dorothea-ból I. ének 1 —124, 150—190, 210—213 sor, II. 1—95, 197—245, III. 1—66, IV. 1 — 18, 65—195, V. 39—151. A közbeeső részeket rögtönözve fordítottuk, a VI—IX. énekeket pedig Hegedűs J. magyar fordításában olvastuk. írásbeli feladatok : 1. Der bestrafte Fuchs. 2. Das Nibelungenlied (Inhalt). 3. Eine Erinnerung aus meinem Leben. 4. Der kluge Sultan 5. Hermann und Dorothea. 6. Zweiter Gesang aus Hermann und Di othea. 7. Mutter u. Sohn. — Kézikönyv : Endrei—Lenkei: Német nyelvkönyv IV. rész és Goethe: Hermann und Drothea, magyarázta : Weber R. Fejes Aron. 6. Történelem, heti 3, egész évben 89 órán. Egyetemes történet a magyar nemzet történetével kapcsolatosan 1648-tól 1871-ig. Az európai és amerikai államok politikai földrajza összehasonlítólag, különös tekintettel hazánkra. A szabadelvű és nemzetiségi eszme fejlődésének története. A nemzetgazdászati rendszerek ismertetése. Történelmi magánolvasmány gyanánt a rendelkezésreálló kor- és jellemrajzok. — Kézikönyv: Varga O. Világtörténete III. rész, 3-ik kiadás és Varga O. Politikai földrajz 5-ik kiadás. Kézi térkép: Helmár: Iskolai atlasza. Szabó Árpád. 7. Mennyiségtan, heti 3, egész évben 95 órán. Algebra: Kamatos kamat és járadékszámítás. Végtelen geometriai haladvány és szakaszos tizedes törtek. Másodfokú egyenlet elmélete. A másodfokú függvény szélső értékei. Geometria: A pont coordinatái. Két pont távolságának kiszámítása; a kör egyenlete ; egyszerűbb algebrai kifejezések ábrázolása. Stereometria. Havonként egy iskolai írásbeli dolgozat. — Kézikönyvek : Wagner : Algebra ; Sárkány: Mértan. Olasz Gyula. 8. Természettan, heti 4, egész évben 127 órán. A természettan módszere és felosztása. A szilárd, cseppfolyós és légnemű testek mechanikája. Hangtan. Fénytan. — Kézikönyv: Makai: Fizika. Félegyházi Antal.

9. Egyházi ének, heii 1, egész évben 29 órán Lásd a VI. osztálynál. Szabó András. 10. Tesi gyakorlat. Lásd a VI. osztálynál. Szabó András. 11. Egészségtan, heti 2 órán. Fodor J. tankönyve szerint. Dr. Imreh Domokos.

VIII. osztály. Osztályvezető : So/ymossy

Endré.

1. Vallástan, heti 2, egész évben 53 órán. A magyar protestáns egyház történelme a reformáció behozatalától napjainkig. A reformáció elterjedése; a protestáns egyház politikai helyzete; az egyház és állam közti viszony. A reformáció hiveinek kalvinista és lutheránus egyházakká alakulásn; társasági szervezkedése, egyház igazgatása. Nevezetesebb belmozgalmak. A mai vallásfelekezetek állam jogi helyzete. Az ev. ref. egyház mai szervezete. — Kézikönyv: Farkas József »Magyar protestáns egyháztörténete«. Csutak István. 2. Magyar nyelv, heti 3, egész évben 93 órán. Nemzeti irodalmunk ismertetése 1820-tól a legújabb időkig. Kiválóbb írók műveinek szemelvényes, illetőleg egészben való olvastatása. A házi olvasmányok számonkérése. E korszakra és írókra vonatkozó jelesebb tanulmányok ismertetése. Jelesebb költemények könyvnélkülözése. írásbeli feladatok: 1. a) Bánk bán nagyobb beszédeinek szónoki ereje és drámaisága, b) Magyar jellemvonások Petur bánban. 2. a) Törvényhozásunk az Árpádházi királyok alatt, b) Hogyan védekeztek Árpádházbeli királyaink az idegen befolyások ellen ? 3. a) A haza minden előtt, b) Mivel gazdagítja ismereteinket az irodalom-történet tanulmányozása ? (Iskolai) 4. Természetrajzi vagy természettani szabad tétel. 5. Valamelyik újabb lírikusunk műveinek ismertetése és méltatása. 6. a) »Az ember tragédiájának a vezéreszméi s valametyÍK szín ismertetése és méltatása, b) íróink szerepe a szabadságharc után. 7. a) A magyar regényirodalom fejlődése s kiválóbb képviselőinek jellemzése, b) Erdély különválásának okai és jelentősége, c) A természet erői az emberi mívelődés szolgálatában. (Mult évi érettségi tételek iskolai feldolgozása). 4*

— Kézikönyv: dr. Váczi János: A magyarirodalom története II. kötet? Fejes Aron. 3. Latin nyelv, heti 4, egész évben 115 órán. Olvasmányok: a) P. Corn. Tacitus műveiből: Annales I. 1—15, 72—74. III. 1. 4. 25—28. V. 1. 2. XIV. 3—13. XV. 38—44, 60—65, Históriáé I. 1—3. II. 37—38, 47—49. III. 84—86. b) Qu. Horatius Flaccus műveiből: Carm. I. 1.37. II. 3. III. 1. 9. IV. 15. Carm. sacculare. Epod. 2. 6. Sat. I. 1. 9. II. 2. Epist. I. 9. 20. II. 3 (Ars poétika). Ezenkívül a nem olvasott helyekről rögtönzött fordítások s mintegy 150 sor könyvnélküli. A római irod. történet áttekintése, írásbeli dolgozatok a tanterv szerint. — Kézikönyvek: 1. Dr. Gyomlai Gyula »Szemelvények P. Corn. Tacitus műveiből«. 2. Bartal— Malmosi és Dr. Csengeri: Qu. Horatii Flacci opera I. Carm. et epodi. 3. Elischer J. »Horatius Satirái és Epistolái.« 4. Segédkönyv : Wagner—Horváth : »Római régiségek és irod. tört. vázlata«. Szabó Árpád. 4. Görög nyelv, heti 4, egész évben 122 órán. Olvasmányok : Homeros Odysseájából I. 1 — 144. V. 1—366. VI. 1—331. VII. 1—25, 26—268-ig cursive. VII—VIII. tartalom. IX. cursive. X—XIII. tartalom. XIII—XXIV. egyes részletek cursive, a többinek tartalma. Plató Socrates Apologíája egészen. Sophokles Antigonéjából részletek fordítása, az egésznek méltatása. A megfelelő tárgyi, nyelvi és irodalmi ismeretek s összefoglalások. írásbeli dolgozatok havonként a tanterv szerint. — Kézikönyvek: Dr. Csengeri Hom. Odysseája; Dr. Simon Szemelvények Platonból: Dr. Csengeri Sophokles Antigonéja. Segédkönyvek: Szamosi Görögnyelvtan. Csengeri Homerosi világ; Schill Görög régiségek és Görög irod. tört. Kovács Dániel. 5. Német nyelv, heti 3, egész évben 86 órán. A német irodalom második virágkora, megfelelő olvasmányok alapján. Olvasmányok: Schiller's und Goethe's Leben und Werke. Die romantische Schule. Uhland. Das junge Deutschland. Heine. Die österreichischen Dichter. Lenau. Grillparzer. — Költemények: Schillertől: Das Mädchen aus der Fremde. Die Teilung der Erde. Der Handschuh. Epigramme. Goethetői: Der König in Thüle. Aus den »Römischen Elegien«. Das Hufeisen, Schiller: Wilhelm Telijéből I. felv. 1 jel. (1 — 182). 2. jel. (184—351). 3. jel. (352—457). 4. jel. (458—750). II. felv. 2 jel. (210—543). (668—713). Iii! felv.

1. jel. (1—65). 2. jel. (120—165). 3. jel. (270—554). (555—635). összesen 1613 sor. A közbeeső részeket rögtönözve olvastuk német nyelven, az utolsó két felvonást (IV—V.) pedig magyar fordításban. Könyvnélkülözés (10 drb.) s az olvasmányok alapján németnyelvi beszélgetés. — í r á s b e l i f e l a d a t o k : 1. Die Sitten der alten Germanen. 2. Lessing's Laokoon. 3. Über die Pflichten der Schüler.J4. Prometheus. 5. Wilhelm Teil. 6. Aus »Wilhelm Teil«. 7. Der Apfelschuss. —Kézikönyv : Endrei—Lenkei: Német nyelvkönyv IV. rész és Schiller: Wilhelm Teli; magy. Heinrich Gusztáv. Fejes Aron. 6. Történelem, heti 3, egész évben 95 órán. A magyarok oknyomozó történelme, kiváló tekintettel a magyar állameszme kialakulására, a műveltségi és gazdasági állapotokra. — Kézikönyv : Varga Ottónak a 8-ik oszt. számára irt műve. V. kiadás. Solymossy Endre. 7. Mennyiségtan, heti 2, egész évben 56 órán. Combinatiók és alkalmazása. A gömbháromszögtan cosinus és sinus tétele és alkalmazása a geográfiái helyek távolságának meghatározására. Az algebra és geometria összefoglaló áttekintése. Havonként egyegy írásbeli dolgozat. — Kézikönyvek : Dr. Wagner A. »Algebrá«-ja és Dr. Sárkány Lajos »Geometriá«-ja. Félegyházi Antal. 8. Természettan, heti 4, egész évben 110 órán. A hőtan. Elektromosság. Az erély átalakulása. A mathernatikai földrajz elemei. Az egész fizika áttekintő- ismétlése. — Kézikönyv: Makai István »Fiziká«-ja. Félegyházi Antal. 9. Bölcselet, Phiolosophia propaedeutika, heti 3, egész évben 91 órán. a) L é l e k t a n . A lelkiélet jelenségei (érzetek, képzetek, érzelmek, akarat és rendellenes lelkitünemények), b) G o n d o l k o d á s t a n . A fogalmak, Ítéletek, következtetés és formái, a rendszeres gondolkodás formái; a meghatározás, felosztás és osztályozás ; a bizonyítások és a módszerek. A tudomány, a tudományok álláspontja, módszere és osztályozása. A helytelen gondolkodás formái. Az egyetemi tanulmány-szakok és a tudományos életpályák rövid áttekintése. Egyes részeknek intenzivebb tárgyalása, a konventi tantervben felsorolt olvasmányok és gyakorlati kérdések alapján. — Kézikönyv: Szitnyai Elek Lélektan és logika. III. kiadás. Szabó András.

10. Test gyakorlat, heti 2 órán és egy játékdélutánon. Mint a Vl-ik osztályban. Szabó András. 11. Egyházi ének, heti 1 órán. Mint a Vl-ik osztályban. Szabó András.

VI.

Kenclkívüli I. F r a n c i a

tárgyak. nyelv.

A) Kezdők. N y e l v t a n : Etre, avoir ejtegetése; a főnév ragozása; melléknév fokozása ; számnevek; részelő névelő; a tagadás; személyes, mutató névmások; -er és -ir csoportú igék ragozása. — O l v a s m á n y o k : 1—XXII. lecke francia és magyar szövegének fordítása. Összefüggő olvasmányok: L'école. La France. Les capitalcs. L'année. La le^on el la récréation. La ville renversée. La famille. Lettre d'un écolier. Le mauvais fils puni. L'année scolaire. Poids et mesures. Les monnaies. Les repas. Le corps humain. Le firmament. Le printemps. L'oie et le canard. Biliét de commande. Lettre de réclamation Les chemins de fer. Le fer á cheval. Maximes et préceptes de conduits. Le chien et son image. — Az olvasmányokkal kapcsolatosan francianyelvi beszélgetés (kérdések és feleletek). Könyvnélkül: Enigme. Entrée en classe. Le petit paresseuse. L'orphelin. — K é z i k ö n y v : Barlos—Chovancsák: Francia nyelvtan és olvasókönyv I. rész,

Névsor és érdemjegy: Benedek Aladár Zöld Ernő Bedő Géza Jakó Dénes Konsza Ignác Pánczél Pál

V. g. o. » » VI. » » » » » » »

elégs. elégs. elégs. jó. jeles. elégs.

Rácz Zoltán VI. g. o. Szarka Béla » » Rápolthy László VII. g. o. Bulla Sándor VIII. » Kassay Pál » »

jó. elégs. elégs. elégs. jó.

B) Haladók. N y e l v t a n : Névelő; főnevek ragozása; melléknevek fokozása ; számnevek; névmások; segéd és rendes igék ejtegetése; az igék szenvedő alakja; személytelen igék; viszonyszók; szórend. — O l v a s m á n y o k : A kezdők csoportjában kitüntetett olvasmányokat mind olvastuk. Ezeken kívül olvastuk a következő öszszefüggő szövegeket (XXII—XXXV. leckékből): La souris imprudente. Les heures de classe. Crésus et Solon. L'année, les mois et les saisons. La division du temps. Au marché. L'aérostat. On ne gagne rien á se quereller. Les deux exceptions. Une courte harangue. La peau de l'ours. L'école primaire. L'amitié. Le globe tcrrestre. Les quatres saison. Lettre d'xecuse. Le courtisan attrapé. — L'ame et le corps. Le pain quotidien. La maison. Differents parties d'une maison. L'ange gardien. La ronde des fleurs. Le laboureur et ses enfants. — A olvasmányokkal kapcsolatosan francianyelvi beszélgetés. — Könyvnélkül: Epitaphe d'un paresseux. Le papiilon et l'abeille. Le printemps. — Franciás szólásmódok. — K é z i k ö n y v : Bartos —Chovancsák: Francia nyelvtan és olvasókönyv I. rész. Névsor és érdemjegy. Benke András VI g. o. jeles. Nagy Károly VI. g. o. jeles. Hegyi András » » jó. Demeter Zoltán VII. » jeles. Hegyi Sándor » » jó. Dénes Dezső VIII. » jeles. (A francia tanfolyamra év elején beiratkoztak 18-an, évközben kilépett 1.) Tanfolyamvezető : Fejes Aron} r. tanár.

II. Gyorsírás. A gyorsírás tanítása három csoportban történt. Az I. csoport (kezdők) a levelezőírást tanulta bezárólag az u és ű hangzóig; a II-ik (haladók az alsó fokon) a levelezőírásnak befejezése és ismétlése után a mérsékelt vitaírásból a szabad egyszerűsítéseket;a III-ik csoport (haladók a felső fokon és gyakorlók) a vitaírást fejezte be, illetve a magasabb vitaírásban gyakorolta magát a Bódogh János tankönyvei (I. II. rész) és Bálint Antal Útmutatása szerint heti 1 — 1 órán. Az elméleti és gyakorlati oktatásnak az önképzésre való buzdítás mellett hathatós támogatására szolgált a Gyorsírókör. (Lásd ez alatt a cím alatt!) A tamilok névsora és érdemjegye: 1. Kezdők. Trattner Árpád III. g. o. jó. Kelemen Károly V. g. o. jeles. Rájk Lajos » » elégs. Sz. Kiss Ferenc » » jeles. Markon Antal V. » elégs. Sándor Ernő » » jó. Zilman Béla » » jó. 2. Haladók az alsó fokon. Borbáth Samu IV. g. o. elégs. Nagy Miklós VI. g. o. jó. Gábos István » » elégs. Pánczél Pál » » elégs. Benedek Aladár V. » jó. Zágoni Pál » » jeles. Gyarmathy Dezső » » jó. Demeter Zoltán VII. » jeles. Hegyi Sándor VI. » jeles. 3. Haladók a felső fokon és gyakorlók. a) Haladók: Gönczi Lajos Sztanila Viktor

VI. g. o. jó » » jeles.

Jakabfi József

VI. g. o. jó.

b) Gyakorlók: Benedek Gyula VI. g. o. jeles. Nagy Károly VI. g. o. jeles. Benke András » » jeles. Kis Ferenc VII. » jeles. Hegyi András » » jeles. Dénes Dezső VIII. » jeles. Konsza Samu » » jeles. Megjegyzés. Évközben a tanári kartól felmentést nyertek a következő tanulók: Benke F. III. o. Veres T., Barra P., Gönczi László IV. o. és Rácz Z. VI. o. (kezdők). Kimaradtak: Nemes J. III. o., Barabás L., Szövérfi L. IV. o., Buda Gyula VI. o. (kezdők), Zöld S. VII. (haladó). A tanfolyamokat Szabó András r. tanár vezette.

III. Műének. Ifjúsági dalkör. Az iskolai év elején megtartott hangpróba alkalmával a zenei hallással és megfelelő hanganyaggal bíró tanuló ifjak fölvétettek az ifjúsági dalkörbe. A vegyes énekkar tagjainak száma 71 volt. Évközben betanult darabok : Erkel: »Hymnusz« ; Egressy : »Szózat« ; Deák Gerő : »Eltávozál« ; Zsakovszky : »Gyászdal« ; Erődi E.: »Szülőföldem«; Erődi E.: »Gondoljatok őseinkre«; Huber: »Nemzeti zászló« ; Gaál F. : »Magyar nemzet« ; Huber: »Szabadságdal«. Az ifjúsági dalkör szerepelt iskolai ünnepélyeken és egy temetésen. Heti 2 órán tanította Morascher H.y márciustól Paál Sándor. Szólamok szerint az énnekkari tagok száma : A) Szoprán. I. osztályban II. » III. »

. .

B) Ált. 10 1 IG l 27.

1J

I. osztályban -ii. » III. » IV. »

. . 2 . . 2 . 7 . 10

V. VI. VII. VIII.

C) Tenor. osztályban . . » . . » . . » . . Összesen 71.

1 2 G 1

D) Bassus. V. osztályban . . VI. » . . 10. VII. » . . VIII. » .

1 1 4 7

IV. Zenekar. Ifjúsági zenekar. Az ifjúsági zenekarnak 22 tagja volt. Évközben betanult darabok: 1. »Hunyadi induló« Erkel F\től. 2. »Kossuth induló« Németh J.-től. 3. »Jókai induló« Serly Lajos-tól. 4. »A verebek« induló, Zierer A.-tói. 5. »Hymnus« Erkel F.-től. 6. »Szózat« Erkel F.-től. 7. »Stefania Gavotta« Cibulká-tól. 8. »Népdalegyveleg« Kozák M.-tól. 9. »Újra« csárdás. Zenekari órák száma : hetenként 3. A zenekar tagjai és előmeneteli osztályzatuk: a) Violino I. Márkon Antal IV. o. t. jeles. Pálffy Béla VIII. o. t. jeles. Keresztes Károly IV. » jeles. IV. » elégs. Benedek Aladár V. » jeles. Rájk József Sándor Ernő V. » jeles. d) Violino III. Molnár Károly III. » jeles. Herczeg Lajos V. o. t. jó. b) Violino V« Förder Sándor III. » jeles. Leonhardt János VII. o. t. jeles. Kovács Ferenc III. » jeles. Székely Zoltán VII. » jeles. e) Mély hegedű. Stanilla Viktor VI. » jeles. Györké János VÚl. o. t. jeles. Szarka Béla » » jeles. Bucsi Endre VII. » jeles. Doros Gábor III. » jeles. f) Gordonka. c) Violino II. Vll. o t. jó. Bodrogi Dezső VI. » elégs. Lányi Andor g) Gordon. Bittó Géza V. » jó. Györffy István Vili o. t. jeles, Neumann Miksa V. » jó. Az ének- és zenekarnak a felügyelője ez évben is a tanárkar megbizásából Gál Jenő h. tanár volt. A zenekart márciusig Morascher H., azután Paál S. vezette.

I f j ú s á g i k ö r ö k : (egyesületek). a) Ifjúsági Petőfi~Önképzőkör.

Az »Ifjúsági Petőfi-Önképzőkör« alakuló ülését 1904. szcpt. 11 én tartotta meg Fejes Áron tanár-elnök vezetése mellett. A körnek az ifjúság részéről választott tisztviselői a következők voltak : Becző Gyula h. tanár, alelnök; Zágoni István, Vili. o tan. titkár; jegyzők: László Mihály (1904. nov. 27-ig)., Friedmann József (1904. nov. 27-től) Vili. és Gotthárd József, VII. o. tanulók. A körnek megalakulásakor volt 56 rendes tagja a Vili. és Vll. osztályból; a vendégtagok száma a VI. és V. osztályból 62 volt; évközben eltávozott 1 rendes és 3 vendégtag. va Az önképzőköri üléseket rendesen vasárnap d. e. gy 3 / 4 9 órától 10-ig tartottuk. Ez évben volt 1 alakuló 24 rendes, 1 dísz- és 1 évzáró ülés. Az önképzőkör tagjainak működését ez évben is az elnökileg megállapított munkaprogramm, az »Állandó Biráló Bizottság« által kitűzött s a tanári kar által jóváhagyott pálya-kérdések irányították. Körünk ez évi működése is szoros kapcsolatban állott az iskolai tanulmányokkal. A szabadelőadás és művészi érzék fejlesztésére, valamint az egyéniség érvényesítésére különös gond volt fordítva. Önképzőköri dolgozatok megbirálására a következő s z a k bizottságok voltak szervezve: 1. M o d e r n nyelvi és i r o d a l m i b i z o t t s á g ; tagjai Gönczi Gábor Vll., Pál Dénes és Molnár József Vili. o. t. 2. K 1 a s z i k a-f i 1 o 1 ó g i a i b i z o t t s á g ; tagjai: Demeter Árpád, Dénes Dezső Vili. o. és Gotthárd József Vll. o. t. 3. T e r m é s z e t t u d o m á n y i b i z o t t s á g ; tagjai: Friedmann József, Eötvös József Vili. o. és Muzsnai László Vll. o. t. 4. T ö r t é n e l m i és f ö l d r a j z i b i z o t t s á g ; tagjai:

Győrffy István, Kassay Pál Vili. o. és Rimaszombathy Imre Vll. o. t. 5. V e r s b i r á l ó b i z o t t s á g ; tagjai: Zágoni István titkár, Friedmann József jegyző, Dénes Dezső, Bulla Sándor VIII. o. t. Székely Zoltán, Dénes János és Gotthárd József jegyző, Vll. o. t. Az önképzőköri pályamunkákat a u. n. » Á l l a n d ó Bír á l ó B i z o t t s á g « bírálta meg s határozatairól — tudomásvétel végett — jelentést tett az Önképzőkörnek. E bizottság tagjai: Fejes Áron tanár-elnök, Nagy Elemér tanár, Becző Gyula tanár-alelnök, Zágoni István titkár, Vili. o. és esetről-esetre még egy megbízott önképző köri tag. A kör működése a következőkben állott: I. Szavalat (verses) volt 6. Kötött alakú művet dicséretesen szavalt: Győrffy István (Győrffy G. »Rodostói hangok«) és Weiss Aurél (Endrődi S : »Bölcső mellett«) Vili. o. t.; jól: Molnár József, (Kiss Ernő: »Kobzos«) Vili. és Dénes János (E. Kovács Gy. »Hajnal uram«) Vll. o. t.; egyszerűen : Kisgyörgy Sándor (Kiss J. »Simon Judit«) és Sípos Árpád (Bartók L. »Ifjú Magyarország«) Vili. o. tanulók. II. Bírálat (élőszóbeli és Írásbeli) volt összesen 14. A kör a Szabó Ferenc Csullei Illés (Győrffy I. szavalatáról) Győrffy István Vili, o. és Gotthárd József Vll. o. t. (Weiss A. szavalatáról) bírálatát jegyzőkönyvileg megdicsérte. III. Önképzőköri tárgyalásra beérkezett 10 eredeti és fordított költemény, de figyelmet csak egy érdemelt, a Muzsnay László Vll. o. t. Uhland: »Kápolna« c. műfordítása, melyet a kör jegyzőkönyvi dicséretben részesített. IV. Felolvasást vagy szabadelőadást tartottak : Fejes Áron, elnök: »Az önképzőkör jelentősége« (elnöki megnyitó); Becző Gyula, alelnök: »A Toldi-monda irodalma« (székfoglaló); Zágoni István, titkár: »Az ifjúsági olvasmány, mint az önképzés eszköze« (székfoglaló); Győrffy István, Vili. o. t. »Megfigyelés a székely nép életéből« ; Friedmann József Vili. o. t. »Széchenyi és a Hitel«, Dénes Dezső, Vili. o. t. »Wesselényi Miklós«, Székely Zoltán, Vll. o. t. »Zrínyi prózai művei«, Rozmann Izidor, Vili. o. t. »Népdalaink« és Gönczi Gábor, Vll. o. t. »Az Argyrus-monda költészetünkben« címen. A kör a felolvasásokat jegyzőkönyvileg megköszönte és a Győrffy István dolgozatát emlékkönyvbe íratta.

V. Népdalokat énekeltek: Bartha Albert, Kovács Nagy Pál, Vili. és Székely Zoltán, Vll. o. tanulók. VI. Zenedarabot adott elő Pálffy Béla, Vili. o. t. (Dancla 11). VII. Önképzőkörünk egyes tagjai közreműködtek szavalattal: A protestáns egyházi estélyeken: Győrffy István Vili. o. t. (Váradi A.: »Utolsó sor«); Kovács N. Pál, Vili. o. t. (Dingha Béla : »Hívlak Uram«); Molnár József, Vili. o. t. (Lévai J.: »Az apostolok«); Pál Dénes Vili. o. t. (Szalay Károly: »Damaskus útja«); Bucsi Endre, Vll. o. t. (Szász Béla: »A harmincz pénz«) és Péter Gábor Vll. o. t. (Zajzon M.: »Saul«). VIII. Önképzőkörünk március 15-én, a nagy nap emlékére, nyilvános jellegű díszülést tartott a nagy közönség élénk érdeklődése mellett. A díszülés tárgysorozata a következő volt: 1. Himnusz, Erkeltől; előadta az ifjúsági ének- és zenekar. 2. Petőfi „Nemzeti Dalu-át szavalta Lányi Andor, Vll. o. t. 3. Szülőföldem, Erőditől; előadta az ifjúsági énekkar. 4. Ünnepi beszéd, írta Molnár József Vili. o. t.; előadta Kovács N. Pál, Vili. o. t. 5. Fantasie balett, Beriottól; hegedűszóló zongora-kísérettel ; előadták Pálffy Béla, Vili. o. t. és Varró Berta őnagysága. 6. Drámai részlet (Szerdahelyi: »Széchenyi és Kossuth« c. művéből); előadták : Dénes Dezső Vili. o. t. (Kossuth), Győrffy István Vili. o. t. (Batthyány) és Bulla Sándor Vili. o. t. (Zrínyi). 7. Stefanie Gavotte, Cibulkától; előadta az ifjúsági zenekar. 8. „Ezer év után", melodráma, Pósától; szavalta Nagy Elek, Vili. o. t., zongorán kisérte Varró Berta őnagysága. 9. Kuruczdalokat énekeltek hegedükisérettel: Bartha Albert, Vili. és Székely Zoltán Vll. o. tanulók. 10. Igazgatói zárszó és a Gidófalvy ösztöndíjak kiosztása. 11. Hunyadi-induló, Erkeltől; előadta az ifjúsági zenekar. IX. Pályakérdések. A kör ez évben is tűzött ki pályakérdéseket. A nyertes pályázók jutalmazására kiadatott 5 drb. 10 kor. arany, 12 kor. készpénz s 123 kor. érték könyvekben; összesen 182 kor. Ez összeg fedezésére szolgált a Haller-Bod-alap 12 kor. kamata ; Fejes Áron, elnök, Nagy Elemér és Gál Jenő tanárok 10—10 kor. adománya; az önképzőkör tagjai részéről begyült 84 kor. 83 fillér ajánlati-díja. — Szöllősi Samu, helybeli bérlő úr

önképzőkörünk iránt táplát rokonszenvéből kifolyólag 5 drb tíz koronás aranyat adományozott ez alkalommal is önképzőköri pályamunkák jutalmazására. A kitűzött pályatételek és a jutalmat vagy dicséretet nyert pályázók a következők : 1. Kötetlen alakú, humoros tárgyú mű szavalásával Weiss Aurél Vili. o. t. (Osterzetzer: A statista) Radó A.: »Idegen költők albumát«-t és Kovács N. Pál Vili. o. t. (Faragó J. : Fürdővendég) Radó A. : »Magyar költők albumá«-t nyerte jutalmul. 2. Kötött alakú humoros tárgyú szavalásával Weiss Aurél Vili. o. t. (Makai: Vis-a-vis) jutalmúl nyerte Schiller: »Költeményei« c. művét. Dicséretet nyertek: Bucsi Endre (Hevesi: A légy) és Péter Gábor (Petőfi : Ivás közben) Vll. o. tanulók. 3. Kötetlen alakú komoly tárgyú mű szavalásával Dénes Dezső Vili. o. t. (Rákosi V.: Rákóczy üzenete) Széchenyi István gr.: »Válogatott munkái« I.—II. köt. nyerte jutalmúl. Dicséretet nyertek : Molnár József (Rákosi V.: Rákóczy üzenete) Vili. o. t. cs Péter Gábor (Emlékbeszéd K. Csorna S. felett) VII. o. t. 4. Kö'.ött alakú komoly tárgyú mű szavalásával Rápolthy László Vll. o. t. (Részlet Shakespeare: »Coriolanus«-ából) Petőfi összes költem. (I—II. köt.) nyerte jutalmúl. Dicséretet nyertek Nagy Elek (Felszegi: Gyónás), Kovács Nagy Pál (Kovács Gyula : Árpád síri álma), Dénes Dezső (Váradi: Júdás), Paál Dénes (Vörösmarty: A vén czigány), Győrffy István (Petőfi: Apostol), László Mihály (Fejes: Utolsó honvéd), Weiss Aurél (Goethe : Prometheus) Vili. o. t., Bucsi Endre (Tárkányi: Coriolán), Dénes János (Ábrányi: Erős hit), Gönczi Gábor (Váradi: Strassburgi harangok), Lányi Andor (Vörösmathy: A vén cigány) és Péter Gábor (Inczéii: A nővér) VII. o. tanulók. 5. „Jókai emlékezeté" c. pályamű írásáért Zágoni István Vili. o. t. jutalmúl nyerte Beöthy : Jókai önmagáról c. művét (szorgalom-díj). 6. K. Csorna S. emlékezete c. emlékbeszédért Zágoni István Vili. o. t. nyert 1 drb. (10 kor.) aranyat a Szöllősi Sámuel úr ajándékából. 7. Zágoni Mikes Kelemen emlékezete c. emlékbeszédéért Zágoni István Vili. o. tanuló jutalmúl nyerte: Kuruc-költészet

(Kiadta: Erdélyi Pál); Reviczky Gy.: Összes költeményei; Vajda J. : Kisebb költemények czimű műveket. Dicséretet nyertek, Dénes Dezső, Bulla Sándor, Vili. és Gönczi Gábor Vll. o. tanulók. 8. Eredeti lírai költemény írása valamelyik iskolai ünnepélyre c. pályatételre megfelelő munka nem érkezett be. 9. Március 15-iki alkalmi beszéd írásáért a Szöllősi Sámuel úr ajándékából 1 drb. (10 kor.) aranyat nyert Molnár József Vili. o. t. Rápolthy László Vll. o. t. jutalmúl nyerte: Endrődi S. : Kuruc-nóták c. művét (szorgalom-díj). Dicséretet nyertek: Dénes D. és Zágoni I. Vili. o. t. 10. Március 15-i beszéd elmondásáért 6 k. jutalmat nyert a »Haller-Bod alap«-ból Kovács N. Pál Vili. o. t. 11. Petőfi „Nemzeti daláu-nak a március ló i ünnepélyen való elszavalásáért 6 k. nyert a »Haller-Bod alap-»ból Lányi Andor Vll. o. t. 12. „Mit dalolnak falunkban?" című pályamunkájáért Zágoni István Vili. o. t. jutalmúl nyerte Benedek E.: »A magyar népköltés gyöngyei« c. művét. 13. Horatius „Ars poetica"-jának ismertetése c. pályamunkáért Dénes Dezső és Molnár József Vili. o. t. jutalmul nyerték : Pasteiner Gyula : Római világ c. munkáját (1—1 példány). 14. A légnemű testek mechanikájáról tartott szabadelőadásáért Muzsnay László Vll. o. t. jutalmúl nyerte Gáspár Ferenc : Negyvenezer mérföld vitorlával és gőzzel c. munkáját. (Gál Jenő tanár adománya.) 15. A levegő ismertetése c. szabadelőadásáért Molnár József Vili, o. t. jutalmúl nyerte Gáspár F.: Hét év a tengeren c. munkáját. Dicséretet nyertek: Mester Mihály, Muzsnay László és Simon András Vili. o. t., kik könyvjutalomban (dr. Bedő A. »Székelyekről« 1—1 péld.) is részesültek. 16. Egy mennyiségtani tétel megfejtéséért, nyilvános versenypályázaton, a Szöllősi Samu úr ajándékából 1 drb. (10 k.) aranyat nyert László Mihály Vili. o. t. A versenyben résztvettek : Dénes Dezső Vili., Mester Mihály és Muzsnay László Vll. o. tanulók. 17. Feszty Árpád: Magyarok bejövetele című képének ismertetéséért Zágoni István Vili o. t. Berzeviczy A.: Itália című munkáját (Nagy Elemér tanár adománya) és Zichy M. : 1848. és

1867. c. képeinek ismertetéséért Bulla Sándor Vili. o. tanuló pedig a Jánosi Béla: Az aesthetikaetörténete I.—111. kötetét nyerték jutalmul. (Feies Áron tanár-elnök adománya). 18. Mit, miért és hogyan kell hasznosan olvasni/ c. vitatélelnek szabadelőadás formájában való megfejtéséért a Szöllősi Samu úr ajándékából 1—1 drb. (10 k.) aranyat nyertek Dénes Dezső és Zágoni István Vili. o. tanulók. 19. „Laudamus veteres sed utimur annis nostris" c. rögtönzött verseny-fogalmazásért Dénes Dezső Vili. o. Madách Imre: Munkáit és Gönczi Gábor Vll. o. t. Körösi László: Egyiptom művészete c. munkákat nyerték utalmul. 20. Az önképzőköri kérdések megvitatásában való sikeres felszólalásokért Dénes Dezső Vili. o. t. jutalmúl nyerte Villemain : Pindár szelleme és a lantos költészet c. munkáját. Dicséretet nyertek: Győrffy István és Weiss Aurél Vili. o. tanulók, kik könyvjutalomban (dr. Bedő A. Székelyekről 1 — 1 pld.) is részesültek, 21. Mint az önképzőkör legszorgalmasabb tagja: Zágoni István Vili. o. t. jutalmúl nyerte Tompa Mihály: Munkái-t. Dicséretet nyert Dénes Dezső Vili. o. tanuló, ki könyvjutalomban (dr. Bedő A.: Székelyekről) is részesült. A görög (23), bölcseleti (24), francia (25) és történelmi (26) tételekre pályamunkák nem érkeztek. X. Az önképzőkör hazafias és kultúrális célt is támogatott, amennyiben a március 15-iki ünnepélyen önkéntes adományokból begyült 36 kor. 83.fillért a Kolozsvárt létesítendő Szabadság-szobor javára fordította s a jolsvai siketnémák és vakok intézete részére a maga körében 1 kor. 53 fillért gyűjtött. XI. Vagyoni állás. Az önképzőkör alaptőkéje : 773 korona 36 fillér.

b) Ifjúsági olvasó-egyesület. Tisztviselők: Fejes Áron r. tanár, elnök; Csutak István vallástanár, alelnök ; Molnár József Vili, o. t. könyvtáros; Muzsnay László Vll. o. t., jegyző; Győrffy István Vili. o. t. pénztáros;

Bibó Béla VIII. és Péter Gábor VII. o. t., ellenőrök; Varga Dezső és Gál Jenő h. tanárok, Györké János és Nagy Elek VIII. o. t., Jakabházi Béla és László Jenő VII. o., Pánczél Pál és Rácz Zoltán VI. o., Bedő Sándor és Kelemen Károly V. o. tanulók, választmányi tagok. Beiratkozott tagok száma (V—VIII. osztályból) 118, eltávozott 3. Evfolytán volt 1 alakuló, 8 választmányi és 1 évzáró ülés. Az egyesület a következő napi-, hetilapokat és folyóiratokat járatta : Magyar Szó, Újság, Egyetértés, Pesti Napló, Udvarhelyi Hiradó (ingyen), Tanulók Lapja, Képes Folyóirat, Vasárnap ; kedvezményes árban : Uj Idők, Ország-Világ, Vasárnapi Újság, Kakas Márton és Borsszem Jankó. Tagsági díj fizetése ellenében kapta : Magyar Iparművészet, Művészet, Erdélyi Múzeum c. folyóiratokat. — Olasz Gyula tanár úr ajándékából: Természettudományi Közlemény. Tagsági díj fizetésére nézve választmányunk kedvezményben részesített 33 tanulót, kik közül 2 teljes, 6 háromnegyedes, 9 fél és 16 egynegyed díjelengedésben részesült. Az elengedett díjak összege 60 kor. Díjmentesek voltak még az alapszabályok értelmében a könyvtáros, pénztáros, jegyző és a két ellenőr, mint olvasó-egyleti hivatalnokok. Az ifjúsági könyvtár az 1904—1905. isk. évben a következő művekkel gyarapodott : Vétel útján: Magyar remekírók tárából: Arany L. : Munkái I. köt. 4 kor. Vörösmarty M, : Munkái VI. köt, 4 kor. Gvadányi J. és Fazekas M. : Munkái 1 köt. 4 kor. Tompa M. : Munkái III. köt. 4 kor. Madách I. : Munkái I. köt. 4 kor. Gyöngyösi I.: Munkái I. köt. 4 kor. Kisfaludy K. • Munkái I. köt. 4 kor. Katona J. és Teleky L. gróf: Munkái I. köt. 4 kor. Arany J.: Munkái IV. köt. 4 kor. Csokonai Vitéz M. : Munkái I. köt. 4 kor. Magyar regényírók tárából: Br. Kemény Zs. : A rajongók I—II. köt. 10 kor. Pálffy A. : Esztike kisasszony professzora I. köt. 5 kor. Vadnai K. : A kis tündér 1 köt. 5 kor. Csiky G. : Az Atlasz család I. köt. 5 kor. Olcsó könyvtárból: Bérezik Á.: Miniszterválság 1. köt. 60 fillér. Arany J. : A nemzeti versidomról és az asszonáncról 1. köt. 80 fillér. Tudományos zsebkönyvtárból: Schmidt M. : 5

Képes Atlasz 1 köt. 1 kor. 80fi 11. Márton J.: Római irodalom története 1 köt. 60 fill. Schmidt M.: Római régiségek 1 köt. 60 fill. Albrecht J.: Német irodalom 1 köt. 60 fill. Márton J.: Görög irodalom 1 köt. 60 fill. Gaál M.: Magyar irodalom 1 köt. 60 fill. Bartha J.: A magyar művelődés története 1 köt. 60fill. Magyar nyelv- és irodalom segédkönyvek tárából: Zrinyi M.: Prózai munkai 1 köt. 2 péld. 1 kor. 44 fill. Bartha J.: Magyar egyházi énekek 1 köt. 4 pld. 2 kor. 88 fill. Nógrádi S. : Magyarnyelvű történetírás 1. köt. 2 pld. 1 kor. 44 fill. Bartha J.: Tinódi L. Sebestyén énekei 1 köt. 2 pld. 1 kor. 44fill. Bán A.: Magyarok eredete, 1 köt. 2 péld. 1 kor. 44 fill. Dugonics A.: Etelka Karjelben 1 köt. 2 pld. 1 kor. 44 fill. Gyöngyösi I. Murányi Vénus I. köt. 2 pld. 1 kor. 44 fill. Rubinyi M. : Révai Miklós élete és költészete 1 köt. 2 pld. 1 kor. 44 fill. Bán A. : Virág Benedek 1 köt. 2 pld. 1 kor. 44 fill. Endrei Á.: A kuruc költészet epikája 1 köt. 2 pld. 44 fill. Bán A.: Balassi Bálint követői 1 köt. 2 pld. 1 kor. 44 fill. Balassa J. : Kazinczy és a nyelvújítás 1 köt. 2 pld. 1 kor. 44 fill. Császár E.: Verseghy Ferenc műveiből 1 köt. 2 pld. 1 kor. 44 fill. Madarász F.: Pázmány három beszéde 1 köt. 2 pld. 1 kor. 44 fill. Bán A.: Balassi Bálint élete és költészete 1 köt. 2 pld. 1 kor. 44 fill. Német nyelv- és irodalmi segédkönyvek tárából : Markovics S. : Német eszthétikai olvasmányok 1 köt. 72 fill. Markovics S. Német irodalmi olvasmányok 1 köt. 72 fill. Goethe : Hermann und Dorothea 1 köt. 82 fill. Schiller: Maria Stuart 1 köt. 82 fill. Schiller: Wilhelm Tel 1 köt. 82 fill. Lessing: Minna von Barnhelm 1 köt. 82 fill. Jeles irók iskolai tárából: Vörösmarty M. : Zalán futása 1 köt. 2 pld. 4 kor. Gyulai Pál: Vörösmarty életrajza 1 köt. 3 kor. Egyéb müvek: Sajó S. : Útközben 1 köt. 2 kor. 80 fill. Gaál J.: Összes munkái 2 köt. 6 kor. Brém A. : Az állatok világa 7. és .8. köt. 36 kor. Radó A.: Idegen szavak szótára 1 köt. 4 kor. Arany L. : és Gyulai P. : Magyar népköltési gyűjtemény 1 köt. 6 kor. Karácsonyi Sándor: A székelyek eredete és Erdélybe való bevándorlása 1 köt. 2 pld. 2 kor. 40 fill. Sarudi Gy. : Görög lírai anthológia 1 köt. 4 pld. 9 kor. 60 fill. Ajándék útján: A kollégium nagy könyvtárától: Cicero (ford. Fábián G.): összes levelei 3 köt. 12 kor. Széchy Károly :

Gróf Zrínyi Miklós 3 köt. 12 kor. 80 fill. Fraknói V.: Gróf. Széchenyi Ferenc 3 köt. 9 kor. 60 fill. Dézsi G. : Pápai Páriz Ferencz 1 köt. 3 kor. 20 fill. Orbán Balázs: Székelyföld leírása 1 köt. 5. kor. Osztrák—Magyar monarchia írásban és képben 21 köt. 150 kor. Pesti Napló kiadó-hivatalától: Vörösmarty Album I. köt. 6 kor. A magyar festőművészet albuma I. köt. 6 kor. Musnay László VII. oszt. o. t. ajándéka : Bessenyei: Philosophus 1 köt. 1 korona. Fejes Áron tanár : A műballada a német költészetben. (Szerző ajándéka). A könyvtár gyarapodott ez évben 58 művel, 116 kötetben és 116 darabbal. Ez évben gyarapodott könyvek értéke: 350 kor. 50 fillér. A könyvtár forgalma 1904—5-ik iskolai évben : 1084 drb kivánatlapra kiadatott 1726 kötet mű. Könyvtár-rendezés Az ifjúsági könytárt ez iskolai évben teljesen újra rendeztük. Elkészültek a betüsoros fő-, csoport- és szaklajstromok. A fökatalógus szerint van 1782 mű 2769 kötetben és 2618 darabban. A csoport-katalógus kimutatása szerint: I. csoport (V. és Vl-ik osztály részére kijelölt művek jegyzéke): 279 mű 306 kötet- és 301 darabban; II. csoport (VII. és VIII-ik osztály részére): 348 mű 480 kötet és 443 darabban ; III. csoport (V—VIII. osztály részére, közös használatra kijelölt művek jegyzéke): 932 mű 1596 mű 1596 kötet- és 1457 darabban ; IV. csoportforgalomból kivett művek jegyzéke): 222 mű 437 kötet- .és 417 darabban. Szakkatalógusok a következők: A) Hittudomány (Aa; 34 mű), Bölcsészet (Ab ; 40 mű); B) Magyar nyelv és irodalom (Ba; 727 mű); Magyar irodalomtörténet (Bb ; 91 mű); C) Latin nyelv és irodalom (Ca ; 56 mű); Görög nyelv és irodalom (Cb ; 51 mű ; D) Német nyelv és irodalom (Da ; 79 mű); Francia nyelv és irodalom (Db ; 113 mű); Más modern nyelv és irodalom (Dc; 112 mű); E) Történelem (Ea ; 198 mű); Földrajz (Eb; 22 mű) ; Útleírás (Ec ; 25 mű); F) Természettudomány (Fa ; 39 mű); Menynyiségtan (Fb ; 5 mű); G) Nevelés-tudomány (Ga ; 26 mű); Széptan és költészettan (Gb ; 47 mű); H) Jog- és államtudomány (Ha ; 27 mű); Egészségtan- és orvostudomány (Hb ; 4 mű); I) Vegyesek (Folyóiratom, szótár; segédtudomány 117 mű). *

éö Pénztári számadás az 1904-^5-ik iskolai évről: Bevétel: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Átjött a mult iskolai évről 61 kor. 04 fill, Hátrálékosoktól befolyt 7 » 92 » Tagsági díjakból 400 » 00 » Rendes évi segély a koll. mélt. elöljáróságától 50 » 00 » Elárusított lapokból 45 » 67 » Sakk és dominóból 5 » 68 » Könyvtári űrlapokból 2 » 00 » Rendkívüli bevétel (elvesztett könyvek árában) 32 » 00 » Összesen: 605 » 31 » Kiadás:

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

Hírlapokra Folyóiratokra Könyvekre Tagsági díjakban (Magyar Iparművészeti Társulat ; Erdélyi Múzeum-Egyesület; Képzőműszeti Társulat) Könyvkötésre Tisztviselők fizetése és jutalmazása . . . Könyvtárrendezésért hat tanulónak . . . Képrámáztatásra és üvegeztetésre . . . . Könyvtári lajstromok leírásáért . . . . Vegyes kiadás . . . Összesen : A jövő iskolai évre átmegy 38 kor. 66 fill.

87 kor. 14 fill. 48 » 30 » 164 » 96 » 36 12 24 95 30 35 32 566

» » » » » » » »

00 64 00 00 80 00 81 65

» » » » » » » »

c) Gyermekkönyvtár. Felügyelő tanár : Szabó Árpád. Könyvtáros : Simon András, VIII. g. o. tanuló. Tagjai az I—IV. gimn. oszt. növendékei; tagsági díj fejen-

ként 60 fillér; az elöljáróság évi rendes segélye a kollégium pénztárából 50 korona. A könyvtár az 1904—1905. isk. iskolai évben 78 mű, 80 kötettel gyarapodott 134 korona 20 fillér értékben. A könyvtár jelenlegi állapota az I. csoportban 429 mű, 532 kötettel, a II. csoportban 379 mű 390 kötettel; összesen 838 mű 913 kötettel 1438 korona 54 fillér értékben. A tagok a műveket két csoportra osztva használták-, és pedig az I. csoportban levőket az I—II. gimn. a II. csoportot a III— IV. gimn. oszt. növendékei.

d) Gyorsírókör. A Gyorsírókör ez évi alakuló gyűlését 1904. szeptember hó 24 én tartotta meg Szabó András tanár-elnök vezetése mellett. Az ifjúság részéről megválasztott tisztviselői a következők voltak : Dénes Dezső VIII. o. ifjúsági elnök ; Hegyi András VI. o. jegyző ; Zöld Sándor VII. o. pénztárnok; Nagy Károly VI. o. könyvtárnok ; Kis Ferenc Vll., Benke András és Konsza Samú VI o. tanulók bíráló bizottsági tagok. A rendes tagok létszáma, a kik legalább a levelező Írásban kellő jártassággal bírtak, 22 volt; a pártoló tagoké — kezdő tanulók a III. osztálytól kezdve — 14; a tagok száma tehát öszszesen 36 volt. A rendes tagok évi 2 korona, a pártoló tagok évi 1 korona tagsági díjat fizettek. E díjak a kör szükségleteinek fedezésére s pályanyertes munkák jutalmazására fordíttattak. — A kör 1 alakuló, 6 rendes és 1 záró gyűlést tartott; a bíráló bizottság a beérkezett pályamunkák megbirálására kettőt. A kör működése a tanári kar és a koll. elöljáróság által jóváhagyott Alapszabályok keretében, az elnökség által megállapított munkaprogramm szerint ment végbe. Különös gond volt fordítva a helyes és szabatos írásra és folyékony olvasásra s az elméleti ismeretek bővítése mellett a gyorsírásnak gyakorlati alkalmazására. A kör tagjai három tanfolyamban nyertek oktatást; a kezdők, haladók és a gyakorlók tanfolyamában, melyeket a tanár-elnök vezetett. — Az elméleti és gyakorlati oktatás támo-

gatására s az önképzés előmozdítására szolgáltak a következő gyorsírási folyóiratok ; Budapesti Gyorsíró, illetve Országos Gyorsíró-Közlöny (6 példány); Soproni Gyorsíró (1 példány); Magyar Gyorsírási-Közlöny és a Gyorsírászati lapok (1—1 példány, az Orsz. M. Gyorsíró egyesület kiadványai tagsági dij fejében) és a Gyorsírási Szemle (1 példány, az Orsz. Diák Gyorsíró-Szövetség kiadványa t. díj fejében), s ezek mellett a rendes gyűléseken tartott felolvasások, rögtönzött olvasások látványos- és versenyírások. 1. Felolvasásokat tartottak : Szabó András, tanár-elnök »A gyorsírókörök alakulása s ázoknak haszna« (elnöki megnyitó); Dénes Dezső Vili. o. »A gyorsírás haszna« (ifj. elnöki székfoglaló); Hegyi András VI. o. t. »A gyorsírás története« címen. 2. Levelező-írási szövegnek rögtönzött olvasásában részt vettek : Gyarmathy Dezső V. o., Lőrinczi Lajos, Hegyi Sándor, Nagy Miklós, Zágoni Pál VI. o. és Demeter Zoltán VII. o. tanulók dicséretes eredménnyel. Vitaírási szövegnek rögtönzött olvasásában : Benke András, Gönczi Lajos VI. o. jó, Benedek Gyula VI. o. egyszerű, Hegyi András, Konsza Samú VI. és Kis Ferenc VII. o. tanulók dicséretes eredménnyel. 3. Látványos írásban résztvettek: mérsékelt vitaírással Gyarmathy Dezső V. o. és Nagy Miklós VI. o. tanulók, egyszerű vitaírással Jakabfi József VI. o. egyszerű, Konsza Samu VI. o. jó, Sztanila Viktor VI. o. és Kis Ferencz VII. o. tanulók dicséretes eredménnyel. 4. Szemléltető ismertetéseket tartottak: Nagy Károly VI. o. (1. Vikár B. Levelező gyorsírás —hivatalos tankönyvének ismertetése, 2. Vitaírási rövidítések cimen) és Sztanila Viktor VI. o. tanúlók (40 év előtti gyorsírás — a Gyorsírási szemle cikkei nyomán.) A kör mindkettőnek elismerést és köszönetet szavazott. 5. Vitaírással írt szöveget nyújtottak be: Nagy Károly, Sztanila Viktor VI. és Kis Ferenc VII. o. tanulók. Mindhárman dicséretet nyertek. 6. A vitaírási versenyen (3 percnyi diktátum, 118 szótagos sebességgel) győztes lett és könyvjutalmat nyert Sztanila Viktor VI. o. tanuló. 7. A levelező-írási versenyen (3 percnyi diktátum, 180 szótagos sebességgel) győztes lett és könyvjutalmat nyert Zágoni Pál VI. o. tanuló.

8. A főtiszt. Bodossy Lajos tanár úr kegyes adományából kitűzött egy 12 kor. és egy 8 koronás pályadíjra vitaírással (180 szótagos sebesség) versenyeztek Sztanila Viktor, Nagy Károly VI. o. és Kis Ferenc VII. o. tanulók. Az első díjat Sztanila Viktor, a másodikat Nagy Károly nyerte el; Kis Ferencnek pedig dicséretes munkálatáért könyvjutalmat szavazott a kör. 9. A tiszt. Kisgyörgy Sándor unitárius esperes úr adományából kitűzött egy 6 koronás és egy 4 koronás pályadíja (170 szótagos sebesség) vitaírással versenyeztek : Kis Ferenc VII. o., Konsza Samú, Hegyi András és Benke András VI. o. tanulók. Az első díjat Kis Ferenc, a másodikat Konsza Samú nyerte el. 10. A Vajda Rózsika-féle alapítványból a középfokú haladók 1. írási versenyére kitűzött 6 kor. pályadíjat elnyerte Zágoni Pál VI. o. t. (130 szótagos dikt.) a kezdők részére kitűzött 4 korona pályadíjat pedig Sz. Kis Ferenc V. o. tanuló. 11. Gyorsírókörünk részt vett a soproni evang. főiskolai Gyorsírókörnek 40 éves jubileuma alkalmával tartott correct levelező- és vitaírási pályázaton 7 vitaírási és 4 levelező-írási munkálattal. A vitaírással versenyzők mindegyike, névszerint Sztanila Viktor VI. o., Kis Ferenc VII. o., Hegyi András, Nagy Károly, Konsza Samú, Benke András és Benedek Gyula VI. o. tanulók — a levelező-írással versenyzők közül pedig Zágoni Pál VI. o. dicsérő oklevelet nyertek.

Testi

nevelés.

a) A tananyag feldolgozása. A testi nevelés ügyét a torna és játékok által munkáltuk. Minthogy az intézetnek külön tornatanára nincs s az egyes osztályok népessége az összevonást megengedte, úgy a torna, mint a játékok tanítását, illetve vezetését 4 csoportban eszközöltük heti 2—2 órán és egy-egy játékdélutánon. Az I-ső csoportot az I. g. osztály; a U-ik csoportot a II. és III. o., a III-ik csoportot a IV. V. o., a IV-ik csoportot a VI—VIII. osztályok alkották. Az I—II. csoport tanítását Szabó Árpád r. tanár, a Iii—IV. csoportét pedig Szabó András r. tanár és okleveles tornatanító végezték. A tornatanítás általában az Utasításokban előírt gyakorlatokra terjedt ki. A szertornázás az alsó osztályokban osztály- és részben előtornászok vezetése mellett csapattornázás-, a felső osztályokban kizárólag a csapattornázás módszere alapján történt. A csapatokba való beosztásnál irányadó szempont az ügyesség és népies tornázás (IV—V. o.) vagy kizárólag £ testi erő (VI—VIII. o) volt. A IV—V. osztály öt, a VI—VIII. o. hat csoportban végezte a szertomázást a külön órákon erre a célra kiképezett előtornászok vezelése mellett s az Utasítások nyomán a szaktanár által összeállított tornaszergyakorlatoknak állandó követésével és szigorú betartásával. Az elvégzett tananyag az egyes oszlályoknál van részletesen kimutatva. A felsőbb osztályoknál (VI—VIII) a csapatokba való beosztás, másfelől pedig a fokozatos fejlődés feltüntethetése végett év elején és év végén is ügyesség- és erőmérés tartatott. A 73. és 74. oldalon levő kimutatásban közöljük ennek eredményét egy osztálynál, még pedig a szélesebb körű összehasonlítás kedvéért ugyanannál, amelyiknél a megelőző iskolai évben közöltük volt.

osztály tanulóin eszközölt erőmérés eredménye az 190415. isk. évben.

centiméterekben f'80 89 22 25 *85 93 23 27

tx.

6 8

cn O c

Meg-

(A

8 41 9 60

56 68 12

.

.

Bán Miklós

.

.

80 87 25 29 16 14 75 120 88 95 27 31 25 18 86 17* 52

Bucsy Endre .

.

81 87 25 28 15 14 70 116 85 93 26 30 16 17 78 132 16

Csullei Illés

.

.

84 89 28 32 15 11 65 96 88 95 28 32 23 14 75 148 52

Demeter Zoltán

.

87 93 28 33 90 98 29 34

7 38 9 66

48 68 20

Dénes János

. .

79 86 23 26 12 10 68

Frank Jánós

.

70 76 21 24 9 9 49 72 76 81 23 26 15 10 60 100 28

.

9 11 50

88

80

78 83 21 23

Gotthárd József .

85 90 27 28 7 8 30 88 94 27 29 10 10 48

Gönczi Gábor .

79 86 22 26 14 10 48 96 84 92 24 28 20 16 72 144 48

—

60 80 20

Jakabházi Béla

83 89 26 30 14 10 65 96 88 95 28 31 20 15 70 140 44

Kerekes Ferenc

80 85 22 25 5 6 40 44 85 92 24 28 12 14 60 104 60

Kis Ferenc . .

.

76 81 22 22 80 86 22 23

5 7 80 8 11 58

—

—

—

28 6

—

—

12

—

—

16

—

—

28

—

—

—

—

56

—

—

—

-

—

—

Gombos József

.

jegyzés

'73 JS o Jíii a »O tf cS centiméterekben

Barra István

5 8

nyereseg

N b(/>C V) :0

veszteség

«>

veszteség

'5 5* c V u < (ofDl cn vfl) oc bc :3

A mult Év évihez végén viszonyítva nyereség

haji. karnál

belélekzésnél

A tanuló neve

nyújtott karn.

kilélekzésnél

Felső Mell- j. karbőség 1 izom vast.

imaszcsere (korlát)

A VII.

4P 76 28

—

— —

—

36

—

40 44

—

12

Év végén beteg volt

II. félévb. felmentve A mult évben fel volt mentve

—

—

—

—

80 84 22 25 5 6 45 44 — Uj 84 89 23 26 7 10 60 68 24 * A felső szám a tanév elején; az alsó a tanév végén mutatkozó eredményt jelenti. Az erőpontok összeségéoél a támasz- és függéscsere kétszeresen számíttatik; a sarkalás pontjai ezeknek összegét nem múlhatják felül Konrád Béla

. .

|

A mult Év évihez végén viszoo nyítva bo

-"o '5*

«N

M • O C o

Meg-

Lányi Andor .

.

78 84 24 27 7 8 55 60 79 87 25 28 12 12 68 96| 36

László Jenő

.

83 89 24 28 7 10 65 68 88 991 25 30 12 14 69 104 36

.

Leonhardt János .

—

—

24

-

—

16

—

—

36

—

Felmentve

- -

Mester Mihály

Felmentve 86 24 28 14 14 86 112 96 26 31 24 18 85 168 56

Muzsnay László .

79 85

Nemes Boldizsár .

78 83 23 2fl 10 9 58 76 84 89 24 28 15 11 62 104 28

Péter Gábor

83 90 24 28 14 11 75 100 92 100 26 30 16 14 85 120 20

.

.

o

OO QO

Rápolti László

Rimaszombati Imre 82 87

84 22 23 10 10 50 80 91 24 26 17 14 80 124 44 87 24 27 5 6 50 44 94 28 3) 11 10 75 84 40

84 89 '27 •30 8 89 95 "28 *33 12

Simon András

—

45 32 60 4^ 16

5 6 45 9 11 65

44 80 36

82 89

88 23 26 25 29

Szarka Zoltán *

—

-

Székely Zoltán

88 94 26 31 16 12 76 112 92 101 27 33 te 18 90 168 56

Szabó Károly .

Zöld Sándor

jegyzés

w o. centiméterekben «o

81 85 22 25 7 8 50 60 86 92 24 28 12 14 72 104 44

Kovács Gábor

veszteség

cn :0

nyereség

< u kiD < M vcn Ü cn e4 «« -a bbO c hi cn centiméterekben E-

veszteség

>>

nyereség

haji. karnál

imaszcsere (korlát)

nyújtott karn.

kilélekzésnél

A tanuló neve

belélekzésnél

Felső Mell- j. karbőség izom vast.

.

.

.

83 88

91 25 29 95 27 30

24 —

—

8

20 —

-

—

—

—

—

-

—

—

12

—

-

52

—

Uj Uj * Balkarnál ; *jobb karjahibás

Felmentve

6 8

6 50 8 45

48 64 16

—

—

24 8

—

b) Országos tornaverseny. A folyó évi május hó 26—28 napjain Budapesten tartott országos tornaversenyen Szabó András, továbbá Szabó Árpád és Varga Dezső tanárok vezetése mellett részt vettünk a következő 27 tanulóval: Dénes Dezső, Győrffy István, Kisgyörgy Sándor, Kovács Nagy Pál 8. o., — Bán Miklós, Bucsi Endre, Csu!ei Illés, Gönczi Gábor, Jakabházi Béla, Musnay László, Péter Gábor, Székely Zoltán, László Jenő 7. o. — Benke András, Gellért József, Benedek Gyula, Gönczi Lajos, Hegyi András, Konsza Samu, Putnoki Árpád, Rácz Zoltán, Szarka Béla, Vass Károly Tolvaly Tibor 6. o. — Gyarmathy Dezső, Horváth József és Rácz Vilmos 5. o. tanulókkal. Az általánosan kötelező gyakorlatokon kívül részt vettünk a következő versenyekben : 1. a fcversenyben küzdelem a vándordíjért rögtönzött szabad* és szergyakorlattal és 4 2b meteren felüli távolugrással Dénes Dezső, Kovács N. Pál, Jakabházi Béla, Tolvaly Tibor, Vass Károly, Péter Gábor, Györfi István, Kisgyörgy Sándor, Putnoki Árpád, Székely Zoltán, Bucsi Endre, Horváth József, Musnai László, Rácz Vilmos, Rácz Zoltán, Gönczi Gábor, Bán Miklós, Konsza Samu, Csulei Illés és Gyarmathy Dezső tanulókkal, akik a szabadgyakorlatot együttesen végezték, mig a szergyakorlatok (korlát) sorshúzás útján a páratlanok, a távolugrást pedig a párosszámúak ; 2. a mintacsapatversenyben (korláton): Bán Miklós (csoportvezető), Jakabházi Béla, Tolvaly Tibor, Kisgyörgy Sándor, Gönczi Gábor, Muzsnai László, Csulei Illés és Gyarmathy Dezső tanulókkal ; 3. a kótya-játék-versenybcn Kovács N. Pál, Kisgyörgy Sándor, Péter Gábor és Vass Károly tanulókkal; 4. a kötélhúzásban Dénes Dezső, Kisgyörgy Sándor, Kovács N. Pál, Bán Miklós, Vass Károly, Jakabházi Béla, Péter Gábor, Székely Zoltán, Muzsnai László és Hegyi András tanulókkal ; 5. szabadon választott szabadgyakorlatokban az összes 27 tanulóval és végűi

6. a futómászásban (egyéni verseny) k'isgyorgy Sándor, Bucsi Endre, Hegyi András és Gyarmathy Dezső tanulókkal. A versenyek eredménye igen kedvezőnek mondható, amennyiben a futómászás kivételével mendegyikben kitüntették magokat a versenyzők s az intézet részére hat oklevelet, a maguk részére pedig összesen 34 drb bronzérmet nyertek. Az eredmény részletesen a következő : 1. A főversenyben 11.886 ponttal az összes abban résztvevő intézetek között a 20-ik helyre, jutalmazásban a 2-ik negyed élére jutottunk. Kitüntetés: Oklevél s a tagok mindegyike részére bronzérem. 2. Mintacsapatverseny: Oklevél. 3. Kótyajáték: Oklevél és II. díj; bronzérem. 4. Kötélhúzás: Oklevél- és győzelmi díj-bronzérem, 5. Szabadon választott szabadgyakorlatok: Oklevél.

c) Tornavizsgálat és intézeti verseny. A tornavizsgálatot a versenyekkel együtt június 1-én d. u. 4—7 óráig tartottuk meg a kollégium kertjében a következő sorrendben: 1. Felvonulás. 2. Szabadgyakorlatok (kézi-szerek nélkül, I—II. csoport: I— III. osztály). 3. Katonai rend- és szabadgyakorlat (II. csoport). 4. Szabadgyakorlatok fa- és vasbotokkal (III. és IV-ik csoport). 5. Kötélhúzás (III—IV. osztály). 6. Mintacsapattornázás a korláton (C. az orsz. versenynél). 7. Versenyek. A versenyek eredménye a következő : 1. 80 méteres síkfutás. Győztesek: I—II. csoport Molnár Andor 3 o., III. cs. Horváth József 5 o., IV. cs. Kisgyörgy Sándor Vili. o. t. Kitűntek : Kovács Elek 3 o., Nagy Ferenc 4. o. és Székely Zoltán VII. o. t.

2. Póznamászás. Győztesek I—II. cs.-ból Görög Gyula 2. o., Molnár Andor 3 o., III. a cs.-ból: Gyarmathy Dezső és Horváth József 5. o. t. (5 mp.) 3. Függeszkedés kötélen. Győztesek I—II. cs.-ból: Görög Gyula 2. o. Molnár Andor 3. o.; a IV. cs.-ból: Bucsi Endre, Bán Miklós 7. o. (4 mp.), Hegyi András 6. o. (4.5 mp.); kitűntek : Musnai László 7. o. és Vass Károly 6. o. t. (5 mp.). 4. Távolugrás (deszkáról). Az I—II. cs. versenyén győztes Görög Gyula 2. o. (4.67 m.); kitűntek : Molnár Andor 3. o. (4.54 m.) és Imre János 2. o. t; a III. cs. versenyén : győztes Rácz Vilmos 5. o. (5.75 m.), kitűnt Horváth József 5. o. (4.80 m.); a IV. cs. versenyén : győztes Kisgyörgy Sándor 8. o. (6 meter); kitűntek: Rácz Zoltán 6. o. (5.75 m.), Putnoki Árpád 6. o. (5.50 m.), Vass Károly 6. o. (5.25 m.), Székely Zoltán 7. o. (5 m.), Tolvaly Tibor 6. o. (5.05 m.). 5. Magasugrás (deszkáról). Az 1—11. cs. versenyén győztes Görög Gyula 2. o., kitűnt Palló Imre 3. o. t.; a III. cs. versenyén : győztes Rácz Vilmos 5. o. (1.4 m.), kitűnt Horváth József 5. o. (1.35 m.); a IV. cs., versenyén : győztesek Kisgyörgy Sándor 8. o. és Putnoki Árpád 6. o. t. (1.70 m.). 6. Rúdugrás (IV. cs,, deszkáról). Győztesek : Kisgyörgy Sándor 8. o. és Muzsnai László 7. o. t. (2.60 m.); kitűntek: László Mihály 8. o. és Rácz Zoltán 6. o. t. 7. Súlydobás (IV. cs. deszka nélkül). Győztes : Péter Gábor 7. o. (7 kilós súly, 9.15 m.); kitűntek: Kisgyörgy Sándor 8. o. (9.10 m.) és Dénes Dezső 8. o. t. 8. Nyújtó. Kitűntek az I—II. cs.-ból: első sorban Kis Ernő 2. o, 2-od sorban Száva János 1. o. t.; a 111. cs.-ból: Gyarmathy Dezső, Rácz Vilmos és Horváth József 5. o. t.; a IV. cs.-ból: Muzsnay László, Bán Miklós, Jakabházi Béla, Gönczi Gábor 7. o., Rácz Zoltán, Tolvaly Tibor és Vass Károly 6. o. t. 9. Korlát. Kitűntek az I—II. csoportból: Görög Gyula 2. o., továbbá Kis Ernő 2. o. és Száva Géza 1. o. t. ; a III—IV. csoportból a mintacsapat tagjai mindnyájan. 10. Gyürühinta. Kitűntek I—II. csoportból: Kis Ernő és Kovács N. Kálmán ; a III. cs.-ból: Gyarmathy Dezső, Rácz Vil-

mos, Horváth József 5. o. t.; a IV. cs.-ból: Muzsnay László, Gönczi Gábor, Bán Miklós 7. o., Tolvaly Tibor 6. o., Csulei Illés és Jakabházi Béla 7. o. t. Megjegyzés. A gerely- és diskusvetés a versenyek közül az idén elmaradt, mert az országos tornaversenyre való előkészületek miatt nem gyakorolhatták ezekben kellőleg magokat a tanulók. Jutalmak. A Gyertyán ffy-alapítvány egy drb arany-jutalmát, mint legkiválóbb tornász, Musnay László 7. o. t. nyerte el; azok közül pedig, akik a fentebbi versenyekben győztek vagy kitűntek könyvjutalmat nyertek a következők : Száva Géza 1. o., Görög Gyula, Kis Ernő, Kovács N. Kálmán, Imre János 2. o., Kovács Elek, Palló Imre, Molnár Andor 3. o., Gyarmathy Dezső, Horváth József, Rácz Vilmos 5. o., Putnoki Árpád, Vass Károly, Rácz Zoltán, Tolvaly Tibor 6. o., Bán Miklós, Gönczi Gábor, Csulei Illés, Jakabházi Béla, Musnay László 7. o., Kisgyörgy Sándor 8. o. tanulók. Tornajutalmakra befolyt adományok : Menyhárt András 2, Gönczi L. 3, Varga Dezső 1, Nagy E. 2, Szabó András 2, Székely Dénes 2, Szabó Árpád 2, Kovács D. l,Sylveszter Dénesné 1, Csutak I. 2, Ilyés I. I, Dr. Nagy S. 2, Dr. Imreh D. 2, Fejes Á. 2, Solymossy E. 2, Becző Gyula 2 koronát voltak szívesek felajánlani. Összesen : 29 korona.

IX.

I s k o l a i g y ü j t e r m é n y e k , tan= szerek gyarapodása. a) A kollégiumi nagykönyvtár. Akadémiai Értesítő 1904-iki évfolyam. Albrecht János Német olvasókönyv. Bp. 1902. 1 drb. » » U. az gyakorlatokkal. I—II. k. Bp. 1889—90 2 drb. » » U. az szótárral. Bp. 1900—1901. 2 drb. » » U. az Bp. 1899. 1 drb. Állattani Közlemények 1904-iki évfolyam. Archaeologia Értesítő XXIV. 3—ő; XXV. 1—2 sz. Athenaeum 1904-iki évfolyam. Ausztriai honismeret. Bécs 1854. 1 drb. Balázs Ferenc dr. Gyakorlati Német nyelvtan. N.-Szeben 1882. 1 -drb. Balogh Péter Rendszeres Magyar nyelvtan. Bp. 1901. 1 drb. » » Magyar Olvasókönyv. Bp. 1901. 1 darab. Barabás Endre Udvarhely vármegye közgazdasági leírása. Bp. 1904. 1 darab. Bárány Gyula Földrajz. Bp. 1896. 1 darab. Barcsa János dr. A debreceni kollégium és particulái. Debrecen 1905. 1 darab. Bartók György dr. A református egyházak presbyterialis szervezete. Kolozsvár 1904. 1 darab. Bátory Gábor A keresztyén egyház története. Bp. 1904. 1 darab. Bayer József Egy magyar Eszther dráma. Bp. 1904. 1 darab. Beiblätter zu den Annalen der Physik u. Chemie. 28-ik kötet. Leipzig 1904-iki évfolyam.

Békefi Rémig Emlékbeszéd Czobor Béla felett Bp. 1905. darab. Berzsenyi Dániel Ódái. Magy. Dr. Versényi György. Bp. 1885. 1 drb. Brehm A. Az állatok világa VII-ik kötet. 1 darab. Budapest építményei. Szerk. Rozinay István I—111. f. Bp. évszn. Budapesti Szemle 1904-iki évfolyam. Család és Iskola 1904-iki évfolyam. Czuczor Gergely Botond. Magy. Vozári Gy. Bp. 1888. 1 darab. Debreceni Prot. Lap 1904-iki évfolyam. Décsi Károly dr. A gyermekek gyakorlatilag fontosabb szellemi rendellenségei. Bp. 1904. 1 drb. Demek Győző Német Olvasó- és gyakorlókönyv I. ső k. Nagyvárad 1897. 1 darab. Dengi János dr. Olvasmányok a magyar Stilisztikához Bp. 1884. 1 darab. Dengi János dr. Bp. 1884. 1 darab. » » U. az. Bp. 1894. 1 darab. » » Rhetorika. Bp. 1902. 1 darab. » » Magyar Verstan. Bp. 1881. 1 darab. » » » Magyar Stilisztika és Gyakorlókönyv. Bp. 1883. 1 darab. Egészség 1904-iki évfolyam. Egyetemes irod. történet 2-ik kötet. 1 darab. » ev. ref. konventi Jegyzőkönyv. 1904-iki évfolyam. . » philologiai Közlöny. 1904-iki évfolyam. » ev. ref. egyház tanügyi bizottságának Jegyzőkönyve. 1904-ről. Pápa 1 darab. Egyházi Törvények. Kiadta Tóth Sámuel. Debrecen 1882. 1 drb. Emlékirata a prot. egyházaknak az 1848. XX. t.-c. végrehajtásáról. Bp. 1 darab. Emlékkönyv a budap. IV. ker. reáliskola jubileumára. Bp. 1905 1 drb. Endrei Ákos Német nyelvkönyv I—II. k. Bp. 1897—901. 2 drb. Eötvös József b. Gondolatok. Emlékkiadás. Bp. 1874. 1 drb. Erdély 1904 iki évf. Erdélyi ev. ref. egyh. kerületi Jegyzőkönyv 1904-ről 1 drb. Erdélyi Múzeum 1904-iki évf.

Erdélyi prot. Lap 1904-iki évf. Ethnografia 1904-iki évf. Eulia Cselebi magyarországi útazásai 1660—1664. Ford. Karácson Imre dr. 1 drb. Felsmann József Német gramalika. Bp. 1885. 1 drb. » » Deutsches Lesebuch 1—II. Th. Bp. 1900—95. 2 drb. Ferenczi Zoltán Deák élete Bp. 1904. I—111. k. 3 drb. Fleischacker—Kárpáti Német nyelvtan. Bp. 1895. 1 drb. » » U. az. Bp. 1901. 1 drb. Földrajzi Közlemények 1904-iki évf. Friedjung H. Harc a német hegemóniáért 3 ik k. Ford. Junius. Bp. 1904. 1 drb. Fülöp Áron, Debreceni Márton és a kióvi csata. Szathmár 1887. 1 drb. Gáspár—Kovácsi Magyar olvasókönyv I-ső k. Kolozs. 1899. 1 drb. Gebauer Izor Német olvasókönyv. Bp. 1876. 1 drb. Gellius A. Attikai éjszakák. Ford. Byrca József és Soós József. Bp. 1905. 2 drb. Genealógiai fűzetek I—II. évf. Kolozsv. 1903—1904. Georges K. E. Lateinisch—Deutsches Schulwörterbuch Hannover—Leipzig 1895. 1 drb. Góbi Imre Magyar Olvai ókönyv. Bp. 1901. 1 drb. » » A magyar nemzeti irod. története. Bp. 1902. 1 drb. » » Rhetorika. Bp. 1888. 1 drb, Goethe Ifigenia auf Tauris. Magy. Dr. Szemák István. Rp. 1899. 1 drb. Göőz—Schon—Trajtlcr Magyar nemzeti Olvasókönyv. Bp. 1890. 1 drb. Halász Ignác Magyar nyelvtan mondattani alapon. Bp. 1901. 1 drb. Halotti beszédek az erdélyi Orsz. Múzeum és a kolozsv. ref. kollegim könyvtárában. Összeáll. Köblös Zoltán. Kolozsv. 1895. 1 drb. Haraszti Gyula. A renaissance francia szinköltészete. Bp. 1904, 1 drb. Harrach József Német olvasókönyv. 111-ik kötet. Bp. 1884. 1 drb. Heinrich G. Német olvasókönyv I-ső r. Bp. 1901. 1 drb.

Heinrich G. Deutsches Lesebuch II ter B. Bp. 1901. 1 drb. » Deutsches Lehr u. Lesebuch II—Ill-ter B. Bp. 1887—89. 2 drb. Heinrich G. Német tan-és olvasókönyv 4-ik kötet. Bp. 1901 1 drb. » » balladák és románcok. Bp. 1879. 2 drb. » A német irod. rövid története. Bp. 1889. 1 drb. Hirn—Paulay Módszeres német nyelvtan I-ső kötet. Bp. 1899. 1 drb. Hivatalos Közlöny 1904-iki évf. Horváth Cyril Magyar nyelvtan és olvasókönyv. Bp. 1898. I drb. » » Rendszeres magyar nyelvtan és olv. könyv. Bp. 1900—1. 1 drb. Huszadik Század 1904-iki évf. Huszty Steph. Jurisprudentia practica. Budae 1745. 1 drb. (Az) Időjárás 1904-iki évf. Ihász—Barbarics Magyar nyelvtan. Bp. 1901. 1 drb. Illés József dr. A törvényes öröklés rendje az Árpádok korában. Bp. 1904. 1 drb. Incze Béni dr. Tacitus élete és művei. Kolozv. 1905. 1 drb. Introductio in históriám religionis atque societatis sanctae. Kézírás 1821-ből. Irodalomtörténeti Közlemények 1904-iki évf. Iványi István Leitfaden der deutschen Litteraturgeschte. Pest 1871. 1 drb. Karácsonyi János A székelyek eredete és Erdélybe való települése. Bp. 1905. 1 drb. Karvasy Ágost Az alkotmányi és igazságügyi politika. Pest 1862. 1 drb. Katona Lajos A Teleki codex legendái. Bp. 1904. 1 drb. » » Német olvasókönyv. Bp. 1891. 1 drb. Kégl Sándor Szenaji és a perzsa vallásos költészet. Bp. 1904. 1 drb. Kemény Ferenc Német olvasókönyv. Bp. 1903. 2 drb. Király Pál Rendszeres magyar nyelvtan. Bp. 1889. 1 drb. Kiss Áron dr. Török Pál élete. Bp. 1904. 1 drb. R. Kiss István Adalékok a Rákóczi-kor irodalomtörténetéhez. Bp. 1905. 1 drb. Kisfaludi K. Iréné. Magy. Vozári Gy. Bp. 1897. 1 drb. Koltai Virgil Szerkesztéstan. Bp. 1893 1 drb.

Koltai Virgil Rhetorika. Bp. 1901. 1 drb. » » Stilisztika. I—II. r. Bp. 1884. 2 drb. Környei—Boros A magyar nemzeti irod. történet vázlata. Bp. 1884. 1 drb. Kövesligethy Radó Kondor Gusztáv emlékezete. Bp. 1904. 1 drb. Kunz Jenő Az igazságos jog. 1904. 1 drb. Kurt Lampert Az édeö vizek élete. Bp. 1904. 1 drb. Kuun Géza gr. Gardezi kézirati munkájának a törökökről irt fejezetei. Bp. 1903. 1 drb. Lakatos Sámuel 50 év a marosvásárhelyi Casinó életéből 1883— 1883 Marosvásárhely 1886. 1 drb. Lehr—Riedl Magyar olvasókönyv 3-ik kötet. Bp. 1885. 1 drb. Lehrproben und Lehrgänge 1894-iki évf. Magyar chemiai folyóirat 1904-iki évf. » Iparművészet 1904-iki évf. » Nyelvőr 1904-iki évf. » Paedagogia 1904-iki évf. » philos. társ. Közleményei XV-ik füzetig. » prot. egvh. tört. Adattár, 3-ik évf. » tört. Életrajzok 1904-iki évf. » tud. akadémiai Almanach 1905-re. (A) Magyar verselésről és fordításokról Petronius A. verseivel. Veszprém 2819. 1 drb. Magyarország vármegyéi és városai: Pozsony vármegye. Bp. évszn. 1 drb. Mathem. és term. tud. Értesítő XXII. 3—5 ; XX11I. 1 f. » » « Közlemények XXVIII. 3 sz. Mauritz Rezső Közönséges Számtan. Bp. 1892. 1 drb. Mélich János A brassói magyar szótár töredék. Bp. 1905. 1 drb. Mikes Kelemen (Zágoni) törökországi levelei. Dr. Erődi Béla. Bp. 1882. 1 drb. Miklós Gergely Az állattan elemei. Bp. évszn. 1 drb. Mocznik F. Számítástan. Ford. Szász K. Pest. 1868. 1 drb. Monatschrift für höhere Schulen 1904-iki évf. Négyesy L. Stilisztika. Bp. 1900. 1 drb. Nemzeti Iskola 1994-iki évf. Névkönyve az erdélyi ev. ref. egyh. kerületnek 1905-re. Kolozsv. 1905. 1 drb. g*

Névy L. Olvasmányok a rhetorikához. Bp.~1883. 1 drb. Növénytani Közlemények 1904-iki évf. Nyelvtudom. Közlemények XXXIV. 2—4 ; XXXV.; 1 sz. Ókori Lexikon 2-ik kötet. Oosterzee (Van) János Jakab A heidelbergi káté 52 egyházi beszédben. Ford. Antal Géza. Debr. évszn. 1 drb. Orbán Balázs A barczasági 10 magyar falu. Bp. 1873. 1 drb. Orbók Mór Számolókönyv I—II. k. Bp. 1890. 2 drb. Orosz Lajos Német olvasó- és gyakorlókönyv. Bp. 1898 1 drb. » » U. az, Bp. 1901. 1 drb. Országos K. T. E. Közlöny 1903—1904-iki évf. (Az) Országos ref. Tanáregyesület Évkönyve 1904—1905. drb. Orvos term. tud. Értesítő 1904-iki évf. 3 drb. Pálmay József Háromszék vármegye nemes családjai Sepsiszentgyörgy 1901. drb. Pap Dávid dr. Magyar vámterület. Bp. 1904. 1 drb. Peez Vilmos A classicaphilologia jövője. Bp. 1905. 1 drb. Pirchala Imre A magyarországi középiskolák rendje. Bp. 1905. 3 drb. Pomey Fr. Pantheum mythicum. Ultraj. 1717 1 drb. Protestáns egyh. és isk. Lap 1904-iki évf. Protest. Orsz. Árvaegylet válaszmányának jelentése 1903-ról. 1 drb. Protestáns Szemle 1904-iki évf. Ráth György Az iparművészet könyve I—II. k. Bp. 1904—905. 2 drb. Rendszabályok, Törvények és Utasítások. Kolozsv. 1884. 1 drb. Révy Ferenc Magyar Olvasókönyv. Bp. 1893. 1 drb. Sándor Domokos Magyar fogalmazó. Székelyudvarh. 1896. 1 drb. Sárospataki Lapok 1904-iki évf. Sárosy Gyula Összes művei. Bp. évszn. Kiadja Aigner. Sarudi György lyrai anthologiai. Bp. 1902. 1 drb. Schiller Az orleánsi szűz. Ford. Tomor Ferenc Bp. 1888. 1 drb. » Stuart Mária. Ford. Tomor Ferenc. Bp. 1888. drb. » Wallenstein. Ford. Tomor Ferenc. 1888. 1 drb » Wallensteins Tod. Magy. Alexander Bernát. Bp. 1885. 1 drb.

Schneller István Paedagogiai dolgozatok 1—II. k. Bp. 1900—905. 2 drb. Schuber Mátyás Német nyelvtan. Bp. 1897—99. 2 drb. Schwicker I. H. Német nyelv és gyakorlókönyv. Bp. 1885. 1 drb. Shakespeare Coriolanus, ford. Petőfi. Bp, 1886. 1 drb. » Julius Caesar, ford. Vörösmarty M. Bp. 1880. 1 drb. Sienkievicz H. Quo vadis ? Ford. Erényi Nándor. Bp. 1901. 1 drb. Simonkai Lajos dr. Növényhatározó. Bp. 1905. 1 drb. Simonyi Zsigmond Német nyelvkönyv. Bp. 1880. 1 drb. » » Német olvasókönyv szótárral. Bp. 1882. 1 drb. Sóbányi Gyula A Duna balparti mellékfolyóinak hydrografiája. Bp. 1905. 1 drb. Szabályrendeletek stb. a középisk. tanügy érdekében. Összeáll. Dr. Németh Antal. Győr 1888. 1 drb. Századok 1904-iki évf. Székelyudvarhely 1904-iki évf. Székelyudvarhely város szabályrendeletei. 1875—96. 1 drb. Székelyudvarhelyi ev. ref. koll. Értesítő 1899—903. 1 drb. Szekér J. Aloysius Magyarok eredete 2-ik könyv. Pest 1808. 1 drb. Szemák István drb. Középisk. ifj. könyvtárjeygzék. Ap. 1892. 1 drb. » » Német nyelvtan I-ső évf. Bp. 1889. 1 drb. » » Német nyelv-olvasó- és gyakorlókönyv. Bp. 1900. 4 drb. Szendrei János dr. A magyarviselet történeti fejlődése, Bp. 1905. 1 drb. Szentkláray Jenő Bethlenfalvi Balássy Ferenc emlékezete. Bp. 1904. 1 drb. Szikszai György Mártírok oszlopa. Pozsony 1789. 1 drb. Téglás Gábor Az alfödi sáncok helyrajza. Bp. 1904. 1 drb. » » Emlékbeszéd Torma Károly felett. Bp. 1905. 1 drb. (A) Természet. VII-ik évf. Természetrajzi fűzetek (Annales.) 2-ik kötet. Természettudományi Közlöny és Pótfűzetek 1904-iki évf. Theokritos költeményei. Ford. Vértesi Dezső Sp. 1904. 1 drb. Thewrewk Árpád (Ponori) Német tan- és olvasókönyv. Pest 1871—73. 2 drb. Thukydidesből szemelvények. Ford. Szilasi Móritz. Bp. 1901. 1 drb,

Thury József A középázsiai török irodalom. Bp. 1904. 1 drb. Timár Pál Német nyelv- és olvasókönyv I—II. r. Bp. 1899. 2 drb. » » Rendszeres német nyelvtan. Bp. 1901. 1 drb. Tisza Lajos és udvara Szegeden. Bp. 1880. 1 drb. (A) Tiszai ág. ev. egyh. kerület egyházi és állami adója 1902-ben. Miskolcz 1904. 1 drb. Tornaügy. 1903—1904-iki évf. Tóth Sándor dr. A magyar irod. története. Bp. 1884. 1 drb. » » A magyar nemzeti irod. története. Bp. 1900. 2 drb. Udvarhelyi Hiradó 1903. és 1904-iki évf. Ugrón Gábor beszédei az 1881—84. és az 1892—97-iki orsz. gyűlésen. 2 drb. Universum. Szerk. Dr. Hankó V. I—II. k. Bp. 1904—905. 2 drb. Vajda Péter Magyar Nyelvtudomány. Kassa 1835. 1 drb. Varga Bálint dr. Német olvasókönyv 1-ső r. Bp. 1897. 1 drb. Vargha Gyula Emlékbeszéd Ráth Zoltán felett. Bp. Í905. 1 drb. Varó Ferenc Vezérelv a tanári pályán. Hn és évszn. 1 drb. Ver theologicum. Rhatisbonae 1693. 1 drb. Verbőczi István Szónoklattan. Pécs 1870. 1 drb. Veres Sándor Udvarhelymegye földrajza. Sz.-Udvh. 1882. 1 drb. P. Vergilius Maro Ecclogái. Ford. Vietorisz József. Bp. 1904. Wertheimer Ede Emlékbeszéd Krones Ferenc felett. Bp. 1904. 1 drb. Virányi Ignác Német olvasó- és gyakorlókönyv. Bp. 1893. 1 drb. Vörösmarty A. két szomszédvár. Magy. Vozári Gy. Bp. 1887. 1 drb. Wosinszky Mór Az őskor mészbetétes díszítésű agyagművessége. Bp. 1904. 1 drb. Wosinszky Mór Emlékbeszéd Bertrand Sándor felett. Bp. 1904. 1 drb. Zlinszky Aladár Rhetorika. Bp. 1900. 1 drb. Zsinati adóügyi albizottság Előmunkálata. Bp. 1904. 1 drb. » Jegyzőkönyv I. 1904. nov. 10—22. Debr. 1905. 1 drb. » Napló 1. 1904. nov. 10—22. Bp. 1904. 1 drb. A fent részletezett kimutatás szerint szaporodott könyvtárunk az 1904—905-iki isk. évben — nem számítva új műnek a mult évben megkezdett vagy folyamatban volt folyóiratokat, valamint

a folytatásokat sem — 181 művel, 342 drbbal 1130 korona értékben. E gyarapodásból a Közkönyvtárra esik 17 mű, 228 drb 715 kor. értékben; a Kis könyvtárra esik 17 mű 113 drb 413 kor. értékben ; a Gyulai könyvtárra esik 1 mű, 1 drb 2 kor. értékben. A könyvtár összes állománya 1905. julius 1-én 11756 mű 20018 drbban. Ebből a Közkönyvtárra esik 9245 mű 13629 drbban: a Kis könyvtárra esik 1280 mű 4459 drbban; a Gyulai könyvtárra esik 1231 mű 1930 drbban. — Nincs ide számítva mintegy 150 drb isk. Értesítő évenként. Az összes művek a következőképen oszlanak meg: Önálló szakmunka van 10357 mű 14923 drb ; tudományos folyóirat van 177 mű, 3117 drb; vegyes tartalmú mű van 1222 mű 19/7 drb. A könyvtár megközelítő értéke 51130 korona. Könyvvásárlásra fordítottunk ebben az iskolai évben 800 koronát, melyből a Kiskönyvtár gyarapítására esik 350 korona. Ajándékaikkal gyarapították a könyvtárt ebben az évben: Most már néhai gr. Kuun Géza, Dr. Bartók György, Barabás Endre, Bátori Gábor, R. Kiss István, Geneologiai fűzetek szerkesztősége, mint szerzők; továbbá Bod Károly, Gönczi Lajos, Olasz Gyula, Szabó Árpád, Budapest székesfőváros tanácsa, Dr. Kovács Gáboj, Özv. Kiss Ferencné, Erdélyi múzeum, Ferenczi Gyula, Herczeg Albert, Grün István, Mezei Ödön. Fogadják a nemes adakozók a megérdemelt szíves köszönetet.

b) Természettani szertár. A természettani szertár ez isk. évben a következő eszközökkel gyarapodott. 1. A vizkifolyását igazoló készülék (13 k.) 2. Anselm indicatora (30 k.) 3. A hangterjedését igazoló Tyndall-féle készülék (42 k.) 4. Halló cső bádogból (3 k. 47 fillér). 5. Égő érzékeny lángokhoz (12 k.) 6. Egyenes látású spectroskop (35 k.) 7. Hangvilla Dopler elvének igazolására (46 k.)

8. Vasgolyó, melyet a fagyó víz szélrepeszt (3 k. 10 fill.) 9. Készülék a gőz feszerejének igazolására (19 k.) 10. Kompass osztályzattal (7 k. 50 fillér). 11. Vas lombik (2 k. 20 fillér). 12. Coulomb-féle mérleg (81 k. 55 fillér). 13. 5 kg. higany (61 k.) 14. Gummi csövek (10 k.) 15. Emeltyüs pyrometer fémek kitágulásához (17 k.) Összesen 382.92 K. értékben. Az eszközök összes száma : 468, értéke: 8019.77 korona.

c) Természetrajzi szertár. Gyarapodott Bod Károly ny. tanártól 3 drb ásvánnyal és Félegyházi Ernő szigorló orvostól az ember hallási csontjaival. Állomány 4392 drb 6333 k. értékben.

d) Kép-, érem- és régiségtár. Gyarapodás, ajándékozás útján: Solymossy Endre tanártól 1 drb kincstári jelvény 1782-ből sárgarézből, a zalatnai bányaőrök jelvényéből; 1 drb bronz-érem 1896. M. orsz. ezeréves fennállása emlékére rendezett torna és sport-versenyek dija: Kassay F. Dezső városi alkapitánytól 1 drb újkori török ezüstpénz. Bibarczfalva község elöljáróságától 8 drb ezüst garas Ferdinánd idejéből, 2 drb ezüstpénz (tallér) M. Terézia idejéből. Az 1893-ik évben érettségit tett oszt. társak 10 éves találkozójuk alkalmával felvett csoportkép. Szarka Zoltán 6 oszt. tanulótól 1 drb bronzkarika, Gönczi Lajos 6 oszt. tanulótól 1 drb csiszolt kővéső (csonka), állítólag a genfi tó mellől. Győrffy Béla 3 oszt. tanulótól i.4 drb széttördelt kőbalta, a homoród-szent-mártoni község határából, »Lókod pataká«-ból. Francisci Vilmos erdésztől 1 drb lovagsarkantyu, a kis-baczoni határból. Rájk József 4-ik oszt. tauulótól 1 drb. bearanyozott rézpénz III. Károly idejéből. Vitel utján: Apafi Mihály, Barcsai Ákos, Szapolyai János ezüst tallérai; vételár JQ korona,

e) Történelmi és födrajzi szertár. Ez évben nem volt gyarapodás. A szertár állománya 224 drb 1058.40 fillér értékben.

f) Tornaszertár gyarapodása. 40 drb kis kézi labda 16 kor. 1 drb fuvókészülék a rugólabdához . . . . 3 » 1 drb füző-tű . . . — » Összesen 42 drb, 19 kor.

— fill. — » 40 » 40 fill.

X.

I n t e r n cl ti i s é s l v o n v i l v t i i s . a) Internátus. Az intemátusban elhelyezett növendékek felett a közvetlen felügyeletet Gönczi Lajos, igazgató és Szabó Árpád internátusi elnök ellenőrzése mellett Becző Gyula, Gál Jenő és Varga Dezső, bennlakó felügyelő tanárok gyakorolták, kiknek a fegyelem, rend és tisztaság fenntartásában a szobafőnökök, hetenként megbízott folyosó felügyelők és apparitorok (VII. és VIII. osztályú tanulók) segédkeztek. A szolgai teendőket télen 4, az őszi és tavaszi időszakban 3 szolga végezte. Fegyelmi eseteket az internátusi elnök a felügyelő tanárok, súlyosabb esetekben az igazgató és tanárkar meghallgatásával intézte. Az internátusból való kitiltást maga után vonó súlyosabb fegyelmi vétség nem fordult elő. Ez év folyamán az internátus régi szervezete a növendékek szigorúbb ellenőrzése és felügyelete céljából egy rendes tanárnak

internátusi elnökül történt alkalmazásával módosult, minek folytán az évközben szerzett tapasztalatok alapján egy a viszonyoknak megfelelő új internátusi szabályzat készítése vált szükségessé, mely a méltóságos Igazgatótanács jóváhagyása után már jövő tanévben érvénybe fog lépni. Az internátusban év elején 17 szobában 114 nagy ágyban és 54 kiságyban összesen 167 tanuló helyeztetett el. Évközben 5 tanuló eltávozván, év végéig 162 tanuló lakott az internátusban. A bennlakó tanulók valamennyien az internátussal kapcsolatos konviktusban étkeztek a felügyelő tanárokkal együtt. A lakószobák szükséges bútorzatát, vaságyat, asztalt, széket, mosdót és lámpát, valamint a fűtést és világítást is az intézet adja, nagy ágy használat mellett félévenként 16, kiságy használat mellett 12 koronáért, Ágyneműről, ágyterítő és ágyrámáról, valamint a mosatásról is a szülők tartoznak gondoskodni. A lakásdij kedvezményben részesített tanulók kimutatása az iskolai javadalmak összesítésénél olvasható. Az internátus betegeit Dr. Imreh Domokos, közkórházi igazgatófőorvos, kezelte, mint iskolaorvos és egészségtan tanára. Az internátus napirendje a következő volt: A felkelés ideje nyáron 5, télen óra, amit csengetés jelez. Az első jelre minden tanuló köteles felkelni, ruháit megtakarítani, megmosakodni, ágyát rendbe hozni. Mindezekre egy fél órai idő van engedélyezve. Alapos szellőztetés után nyáron 1 / s 6, télen 6 órakor csengetytyüszó jelzi a csendesfoglalkozás (silentium) kezdetét, mely 7 óráig tart. 7 órakor reggelizés. Reggelizés után 8 óráig szabadfoglalkozás. 8—12 óráig leckeórák. V41 órakor gyülekezés ebédre. Ebéd után 2 óráig szabadfoglalkozás. 2—3 óráig leckeóra. 3— 3 / 4 5 óráig szabadfoglalkozás. 3 ,'45—5 óráig szellőztetés. 5 órától télen 1/i7 óráig, nyáron 7 óráig csendesfoglalkozás. Télen 7*7, nyáron 7 órakor gyülekezés vacsorához.

i

Vacsora után télen li8, nyáron '/Ä8 óráig szabadfoglalkozás. Télen 7 órától, nyáron V48 órától kezdve 1 ' 4 órai szellőztetés. Télen 1 4 8 , nyáron Vg8 órától kezdve az 1—IV. osztály növendékei részére 9 óráig, az V—Vlil. osztályok részére Va^O óráig csendesfoglalkozás. Azután szellőztetés és lefekvés. Este 10 óra után a szobákban a lámpát és tüzet égetni szigorúan tilos. Az őszi és tavaszi időszakban a növendékek a felügyelő tanárnál történt előzetes jelentkezés mellett a reggeli és délutáni silentium idejét kedvező idő esetén a kollégium kertben is tölthetik, hol szintén csengettyüszó jelzi a tanulási idő kezdetét és végét, midőn a felsőbb osztályosok közül e célból naponként megbízott felügyelő tanuló vezetése s a felügyelő tanár ellenőrzése mellett katonás rendben tartoznak az ott levő növendékek a vacsorához felvonulni. b) Konviktus. A konviktusnak, melyet házilag kezeltünk, Szabó András r. tanár volt az elnöke. A felügyelő tisztet az elnök mellett az internátusi felügyelőtanárok teljesítették, akiknek egyike — Varga Dezső — a gazdai teendőket is végezte. A konviktusi teljes díj évi 180 korona. A tanulók részben egész díjfizetők, részben kedvezményesek voltak. A kedvezmény a teljes díi 1 l 4 f 1 I 2 . s / 4 részének elengedéséből állott. Az V4 kedvezmények ( 3 / 4 díjfizetők) 136 koronát, az 1j2 kedvezményesek (V2 díjfizetők) 92 kor., a 3 / 4 kedvezményesek (V4 díjfizetők) 48 koronát fizettek. A tagok száma volt: Év elején: 1. teljes díjfizetők (180 K.) — 98, év végén 91 2. V4 kedvezm. (136 K.) — 34 » »34 3. Vi » (92 K.) — 30 » »29 4. »/4 » (48 K.) — 7 » » 7 5. Felügyelő tanárok (ingyen) 3 » » 3 6. Egy h. tanár (180 K.) . . 1 » » 1 Összesen 173 » »165 A kedvezmények összege volt: 1. 34 tanulónak á V4 kedvezmény (44 K.) . . 1496 kor. 2. 30 » á a/4 » (88 K.) . . 2640 »

3. 7 tanulónak á ä I A kedvezmény (132 K.) . . 924 kor. 4. 3 felügyelő tanárnak ä 4 / 4 kedv. (180 K.) . . 540 » Összesen . . . . 5600 kor. A tanulók kilences csoportokban 19 asztalnál étkeztek. Az étkezés, reggeli, ebéd és vacsorából áll. Reggeli: 3 deciliter tej ; ebéd : hetenként 4 nap husieves, főtthus körzettel és mártással, 3 nap árvaleves és sült körzettel, vasárnap és csötörtökön 3-ik fogásnak mindig tészta; vacsora : sült körzettel vagy főzelékkel. — Minden étkezéshez 20 deka jó házikenyér jár. A húsból minden személyre átlag 15 deka számíttatik. Az étlapot hónaponként vagy a körülmények szerint nagyobb időszakonként változtatta és állapította meg a vezetőség. A konviktus évi számadásait, mivel a konviktusi év jul. 31-ig tart, nem lehetett összeállittani, de amint az elöljárósághoz minden hónap anyagforgalmáról és készpénz kiadásairól beterjesztett elnöki jelentésekből következtetni lehet, az élelmi cikkeknek az eddigi árakhoz képest aránytalan nagy drágasága dacára is ä takarékos gazdálkodás normális zárlatot fog eredményezni.

A tanulók névsora o s z t á l y zata^)

5

10

15

20

és

-i-> •4—» cd N i cj N +-> a > c— d i_ N "ÖJ c TJ ^O 0) aj N 5* m E N cd N c N •—> (/} I. osztály. -cd t/5 a3 c d a > -ed CO u. cd 6 C cL"aj bp o m MÜ >> c > x: 60 w i_ 2 c u a—* cd < u kd c >> a) < bű cd ed © •—i i—i c u N ca E < u W <3 ÖD -cd la N HH 2 W" 2 S Adorján Gyula 2 2 1 2 1 w 2 2 2 1 1 2 2 2 1 1 2 2 1 Agh Gyula róm. kath. 1 1 2 1 1 2 2 2 2 1 2 1 2 1 2 2 2 1 Albert Géza unitárius 1 3 3 3 3 3 3 3 2 2 2 3 3 1 Bakó Károly 3 4 4 4 4 3 4 4 3 3 3 4 2 Bencze Lajos 2 2 2 2 1 1 1 1 2 1 2 2 H Biró István 2 3 3 3 1 3 3 2 2— 2 3 1 Bulmez István gör. kel. 1 2 2 2 2 1 1 2 2 1 1 2 1 Gábos Dénes 2 3 3 3 3 2 3 4 3— 2 3 1 Gotthárd Lajos unitárius 3 3 3 3 4 3 3 3 3 2 3 4 1 Gyarmathy Miklós 2 4 3 3 2 3 3 3 2— 2 4 1 Joanovics Emil gör. kel. Kelemen Lajos unit., ismétlő 1 3 3 3 3 2 2 1 3 — fm3 1 1 2 2 1 3 2 2 1 2 2 2 2 1 Kiss Károly 2 2 2 2 2 2 2 2 1 2 2 2 1 Kovács Gábor 2 3 4 3 3 3 3 3 2 2 2 4 1 Lányi László Leonhardt E. ág. ev., ism, mgt. 1 3 3 3 3 3 3 — — — — 3 1 3 3 3 3 2 3 3 2 3 2 2 3 1 Lőrinczi János 2 3 1 Makovics Kálmán róm. kath. 3 3 3 3 2 3 3 2 2 2 4 2 2 3 4 3 4 3 3 2 3 Menyhárt János unit. 2 4 4 4 3 4 4 3 2 3 4 2 Minea János gör. kel.

") A tantárgyaknál: 1 = jeles, 2 = jó, 3 = elégséges, 4 = elégtelen, fm. — felmentve. Magaviseletnél: 1 = jó, 2 = szabályszerű, 3 •= kevéibé szabályszerű, 4 = rossz.

I. osztály.

25

30

35

40

Mózes Jenő Nemes István Orbán Sándor Péter Áron Pünkösti László Reichert Gusztáv róm. kath Schaffent Jenő ág. ev. Sándor Dénes Sándor Nándor Szabó Kálmán Szarka Lajos róm. kath. Szász Domokos Száva Géza Székely János Szőke Áron Szőke Béla Török József izraelita Újvári Márton ág. ev. Verestói Ferenc Weisz Adolf izraelita Zathureczky László Zakariás Gyula ism.

íf N ü"S 10 c —>>Na> © >«>« 0 3 'S ccd N in m U > » Cí N> C cd 'SP VH cd 'a, c E VOJ tfí >> >>O<5cd bC bc u -cd E u N £V -C 00 « > > ( /). a N "5 COJcö T3 © UH H w C/3 S 3 2 3 3 3 2 2 fm 3 2 3 3 3 3 3 3 3 3 2 2 3 3 1 3 32 4 3 32 3 3 31 2 1 3 4 1 2 2 2 2 1 2 2 2 112 2 1 2 3 3 3 2 2 4 3 1 1 fm 41 2 3 4 4 3 3 3 3 2—3 4 2 3 3 3 3 3 3 3 4 2 13 3 1 1 2 2 2 1 1 1 1 112 2 1 2 2 3 2 3 2 2 3 12 2 3 1 2 2 2 2 1 3 2 3 112 2 1 k i m a r a d t 3 3 3 3 3 3 4 2 2 3 fm 4 1 1 1 1 1 2 1 2 1 1 1 1 2 1 3 3 4 4 4 3 3 4 2 2 3 4 1 2 2 3 3 2 2 3 3 2 12 3 1 3 3 3 3 3 2 3 3 2 13 3 1 3 2 2 2 2 2 3 2 1—2 3 1 3 3 4 4 2 3 3 2 2—3 4 1 1 3 3 3 2 3 3 3 112 3 1 4 3 4 3 3 3 3 3 1—2 4 2 3 2 3 3 2 1 1 3 2 2 2 3 1 3 3 4 3 4 3 3 3 2 12 4 2

N •—) N c cC/D 5 r" C t>/5J II. osztály. CŰ ö> CÖ> > £ >> c ca cű 5 Ui "-ii bp o a: JC >> E bO 2 E k* Q. £ w s 2 12 2 1 Adorján Gábor 1 2 2 cű Baborszky Antal 1 1 1 12 2 12 2 122 1 Bak Sándor 1 1 21 2 1 11 1 1 21 1 2 1 1 Bándi Imre 3 3 3 3 31 2 2 2 3 3 3 3 1 Bartha Andor 2 2 2 3 3 2 2 2 1 12 3 1 Bedő Miklós unitárius 1 1 12 2 2 2 2 2 2 2 1 Bencze Domokos 1 1 1 2 1 1 1 2 2 1 fm 1 1 Bernáth Endre izraelita 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 1 Bodrogi Endre 3 4 4 4 4 3 2 3 3 3 4 2 1 Bóbics Andor róm. kath. k i 1é pe t t Demeter Kálmán 3 2 2 3 2 3 2 3 1 1 1 3 1 Ferenci Andor 3 3 4 3 3 3 3 3 3 3 2 4 1 Flórián László róm. kath. 3 3 3 3 2 2 2 2 2 í 2 1 Fodor János 2 2 2 2 2 2 2 2 2 1 1 2 1 Fosztó Béla 3 3 3 3 4 3 3 2 3 3 2 4 1 Fosztó György 1 1 1 1 1 12 2 1 1 11 1 Görög Gyula gör. kath. 2 3 3 3 4 3 4 2 2 1 42 Györfi Ferenc unitárius 1 1 12 1 1 12 1 21 1 Hirsch Lajos izraelita 1 12 3 2 2 3 2 3 3 3 1 Imre János 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Izsák Ferenc 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 2 Joannovics Szilárd gör. kel. 2 4 4 3 3 3 3 3 2 2 4 1 Kátó Sándor 2 3 3 2 3 2 2 3 2 2 fm 3 1 Keresztes Géza 3 3 4 3 3 4 3 3 2 2 2 4 2 Keresztes Sándor 1 12 1 12 2 2 2 12 2 1 Kis András 1 1 1 13 2 2 13 3 3 2 1 Kis Ferenc 2 3 3 3 3 3 3 2 2 3 3 3 1 Kiss Ernő 2 3 3 2 3 2 3 3 3 2 1 3 1 Kiss Gyula 1 12 2 2 2 2 2 1 1 12 1 Koncz Ármin k i m a r a d t Konsza Ignác 2 3 3 2 3 3 2 3 3 2 3 3 1Kónya-Kálmán 2 2 2 3 3 3 3 2 3 3 2 3 1 Kottán Vilmos 1 1 12 2 2 2 2 1 12 2 1 Kovács Ferenc 1 2 2 12 12 12 12 2 1 Kovács N. Jenő 2 3 3 2 3 2 3 3 3 2 2 3 1 *->

+->

5

10

—

15

— —

—

20

—

25

30

35

*

•4-» N E G N c/> N >ed> N£ "> y C0 ' c ? B - c -cd "53"-cö bű O cd > > c x: in bfi — tu L-'5- i <3© N E -bC, 0<0u ü• a M Ü 13 S J WWE-< > H S h-tin *
11. osztály.

Kovács N. Kálmán Lőrincz Gyula Miklósi Károly Nagy Mihály izraelita 40 Nagy Miklós Pa ál Ákos Ravasz Endre Rájk Gyula Sándor Lajos 45 Sántha József Schiessl Ferenc róm. kath. Sepsi Endre Solymossy István Székely Albert 50 Szőcs Tibor Tókos Bálint

—

—

c tj cd 0) c JS N S E tJ3.S ed>- £ m >, c ^ £ •>' S 4) -cd > 00 o ed ti bi b* G-aj .c>i) ír! "co >B £ 2 G a> ü. co u O ta > W bJ ed -CJ :0 2 s H Bakk József 1 1 1 fm l 1 Benedek András 1 1 2 2 2 2 2 21 1 2 2 2 1 Benkej Ferenc 1 11 21 11 22 1 21 1 1 2 2 2 1 Bodor Gyula 3 4 3 3 4 4 3 4 2 2 3 4 1 5 Bodrogi Géza 3 4 4 4 3 4 4 4 3 3 3 4 1 Bokor Lajos 2 2 3 3 2 2 2 3 3 3 2 3 1 Borsai Ferenc 3 3 3 4 3 3 3 3 3 2 2 4 1 Doros Gábor 1 1 2 11 2 2 1 1 2 2 2 1 Förder Sándor róm. kath. ism. 2 2 3 1 2 2 3 2 1 •2 3 2 10 Guiman György k i lépéí t t Győrfi Béla unitárius 2 1 3 2 2 2 2 2 1 12 1 Kiss Károly 12 3 3 2 13 3 3 3 1 3 1 Kovács Elek 1 1 2 11 1 1 1 3 2 1 1 1 Kovács Ferencz 1 1 1 11 1 1 1 1 1 2 1 1 15 Lachnitt János r. k. 3 3 4 4 3 2 2 3 3 3 4 2 Molnár Andor 2 3 3 3 3 3 3 3 2 1 1 3 1 Molnár Károly 1 1 1 11 1 1 1 1 1 2 1 1 Nemes József unitárius 3 3 4 3 3 3 3 2 1 2 4 1 Nevelics István róm. kath. ism. 3 3 4 4 3 3 2 3 3 2 4 2 20 Olasz Mihály 12 3 22 2 2 2 3 122 1 Palló Imre 12 3 22 2 1 1 1 1 1 2 1 Pál Sándor róm. kath. ismétlő 2 4 4 4 3 3 4 4 3 2 4 2 Raffaj Tibor ág. evang. k i 1 é p e! t t Rájk Lajos 2 3 3 3 2 2 3 3 2 2 3 3 1 25 Rozsondai Ádám ág. evang. 1 2 3 3 2 2 3 2 2 1 3 1 Sándor Béla ismétlő 3 3 3 3 3 3 3 3 12 3 3 1 Simó Lajos 3 3 4 4 3 3 3 3 3 2 2 4 1 Szabó Albert 2 3 3 3 3 3 3 2 3 2 2 3 1 Szabó Gábor 1 1 2 11 12 2 2 2 2 2 1 30 Szakács Gyula 2 3 4 4 3 3 3 3 13 3 4 1 Szatmáry Sándor ism. 13 3 3 2 2 2 3 2 3 3 3 1 Tóth Mihály ág. evang. 1 2 3 2 2 3 3 3 2- 2 3 2 Trattner Árpád izraelita 1 2 3 2 3 2 3 3 2- 3 3 1 Varga Andor unitárius 2 3 3 3 3 3 2 2 2- 2 3 1 35 Vánki Kálmán 3 3 3 3 2 2 3 2 3 3 3 3 2 Gábos Dénes magántanuló 3 3 3 3 3 3 2 2— 3—

—

—

—

—

IV. osztály.

Barabás Lajos Barra Pál Bartha Zoltán . Bedő Sándor 5 Benedek Károly Benkő Mózes Biró Endre Bokor Ferenc Borbáth Samu 10 Ferenczi Endre Ferenczi Gábor Gábos István Gábos Dénes magántanutó Gönczi László 15 Hánn Ernő ág. ev. Hodgyai Albert Imreh Béla Jakó Ferenc Keresztes Károly 20 Kiss Ferenc Kovács László Kornfeld Móric izraelita Lengyel Gyula Lukácsffy Attila 25 Markon Antal róm. kath. Nagy András Nagy Ferenc Nemes Árpád Pálffy László unitárius 30 Rájk József Szilágyi János Szövérffy Lajos Veress Tibor Zillmann Béla

cd GN cd í a) 5 N >> -*—» E "5c- "Níd vq)C ^E "C 0 v(U N 'c 'N c (/I C Cd -t-t >> cu / í >> £ cd -aj 1/3 c c -' < ca J v> s < u H W > £ H bo

H 1 2 2 3 2 3 3 12 2 3 2 3 4 3 2 3 3 12 3 2 4 1 1 l 2 2 2 2 2 1 1 32 2 1 2 2 2 2 2 2 1 13 2 2 33 4 3 3 3 3 3 3 3 3 4 2 3 3 3 3 3 3 3 3 12 3 1 2 2 2 12 2 2 2 3 2 2 3 3 4 3 3 3 3 2 3 2 2 4 1 2 2 2 2 2 2 1 12 2 2 3 3 3 3 3 3 3 3 3 2 2 3 2 3 3 3 3 3 2 3 3 3 2 3 1 2 2 2 2 1 1 1 12 2 2 3 3 2 3 2 2 3 3 3 1 1 l 1 12 1 1 1 1 1 1 1 3 3 2 3 2 3 1 2 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 12 3 3 m e g h a 1t 1 1 1 1 12 1 1 1 12 1 2 12 2 2 3 2 2 1 13 2 3 3 3 3 13 2 3 2 3 2 3 2 3 3 3 2 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 2 2 3 1 1 1 1 12 1 13 12 1 3 3 4 4 3 3 3 3 3 2 fm 4 2 2 2 2 13 2 1 12 2 1 3 3 3 3 3 3 3 3 3 2 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 2 3 3 3 3 3 2 3 3 3 2 3 2 3 1 1 1 1 1 1 1 1 1 12 1 3 3 4 4 3 3 3 3 2 12 4 3 3 3 3 2 3 2 3 2 3 2 3 l 2 2 2 3 3 3 3 12 3 3 k i 1é r e t t 1 12 2 2 3 2 2 3 12 —

—

—

1 2

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

—

1 1 1

—

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

—

1

—

Ábrahám Mózes izraelita Bedő Sándor Benedek Aladár Bittó Géza 5 Doros György Gyarmathy Dezső Herczegh Imre uj. Herczeg Lajos Horváth Albert 10 Horváth József Jaeger József róm. kath. Jókai Loránd uj. Karácsony Sándor Kelemen Károly 15 Rf. Kiss Ferenc Sz. Kiss Ferenc uj. Kiss István Kovács Endre Lázár Dénes róm. kath. 20 Mados György uj László Endre Mánta Miklós gör. kel. Mircse Sándor uj Nagy Andor uj. ism. 25 Neumann Miksa izraelita Rácz Vilmos uj Sándor Ernő unit. Szabó Zoltán Szarka István 30 Zöld Ernő

rf\

Vállá;

V. osztály.

U. «3 >>

bß cÖ

C ? ^ <£ P tí Í: o JU O « w>sís J* w < u t/J D ' S S in C3 o "> SPaJ »« c .22 >>' bp^c cd 2 E u. G u,
2 3 3 3 2 2 2 3—2 3 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 2 1 1 2 2 2 3 2 2 3 3 2 2 3 1 3 3 3 3 3 3 3 3 1 13 1 2 2 2 2 1 1 2 2 2 2 2 1 1 2 2 2 2 12 2 1 12 1 3 3 4 4 3 3 3 3 3 3 4 2 2 2 1 2 2 2 3 1 12 2 1 k i lépi t t 3 3 2 3 3 2 2 3 2 13 1 3 3 3 4 2 3 4 3—24 2 2 3 2 3 1 1 3 2 3 3 32 1 2 2 2 1 12 2 12 2 1 1 1 1 2 1 1 1 1 2 2 1 1 1 2 2 3 2 2 4 2 2 fm. 4 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 1 1 1 2 2 2 2 1 1 2 2 2 2 1 2 3 3 w3 3 2 3 2 2 2 3 1 2 3 3 3 3 3 3 3—13 1 k i 1é p e t t 1 1 1 2 2 1 3 2 2 3 2 1 1 3 3 3 2 3 3 3_fm.3 2 1 3 2 2 2 12 2 2 1 2 1 2 3 3 3 3 3 3 3 2 2 3 1 3 3 3 3 3 3 3 3—2 3 1 3 3 4 3 2 2 3 2 3 14 1 1 2 2 3 2 2 2 2—2 2 1 2 2 2 2 2 2 3 2 2 2 2 1 3 3 3 3 3 3 2 3 3 3 3 2 1 1 1 2 2 1 2 2 2 2 2 1

ioó

12 2 3 2 13 2 2 3 3 1 12 2 2 2 13 2 2 2 2 1 12 2 2 2 2 2 2 2 2 2 1 1 1 1 1 1 1 1 12 1 1 1 2 3 3 4 4 3 3 3 3 2 4 2 3 3 3 3 3 3 3 3 3 2 3 2 1 12 1 1 12 12 2 2 1 2 3 3 3 3 3 3 3 3 fm. 3 1 2 3 3 3 3 3 3 3 3fm. 3 1 2 3 3 3 3 3 3 3 2 2 3 1 1 12 2 2 12 12 2 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 12 1 1 1 12 2 1 1 1 12 2 1 13 12 2 2 1 12 2 2 2 12 12 2 2 1 2 3 2 3 3 13 2 2 2 3 1 1 1 1 12 1 1 12 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 12 1 1 12 2 2 2 2 2 3 2 2 2 1 2 3 3 3 3 3 3 3 2 2 3 1 3 3 4 3 4 3 3 3 2 2 4 1 12 2 2 1 13 12 2 2 1 3 3 3 2 3 2 3 2 3 3 3 1 2 2 o^ 2 3 2 2 2 2 2 2 1 2 2 2 3 12 3 2 1 13 1 13 3 3 3 3 3 3 2 3 1 1 1 1 1 1 12 1 1 1 1 1 3 3 3 3 13 3 2 3 2 3 1 vizsgálatlan maradt 2 2 3 3 3 13 3 3 13 1 2 3 3 3 3 3 3 3 2 13 1 12 2 2 3 1o 2 2 2 2 1

»

Vit. osztály.

5

10

15

20

25

Barra István Bán Miklós Bucsy Endre Csulei Illés gör. keleti Demeter Zoltán unitárius Dénes János Frank Sándor izraelita Gombos József Gotthárd József Gönczi Gábor Jakabházi Béla unitárius Kerekes Ferenc Kiss Ferenc Konrád Béla uj Kovács Gábor Lányi Andor László Jenő unitárius Leonhardt János ág evang. Mester Mihály ' Musnay László Nemes Boldizsár unitárius Péter Gábor Rápolti László uj Rimaszombati Imre uj Simon András unitárius Szabó Károy Szarka Zoltán Székely Zoltán %ö\d Sándor

ccű c 4) COcű c E MtiD tu cű c N>> 2 'S t/3 S -l "ÖJ t/3 N t/3 0ti3-0) ON > 4 i t/3 c>o> '>. t/3 N bű c C Ű c t/3 •jab0 c :0 < D E 'N ^ o c bí — ii ca 00 "c3 cű CŰ:C 6 :0 cu U| 0) W Kft§ H H •r-l 1—1 >1 t/3 bű v S o £ £ 2 3 3 3 3 2 UH 3 2 3 2 2 33 2 22 3 2 21 21 3 21 2 3 3 3 3 3 3 2 3 1 1 3 1 1 3 3 3 1 3 3 3 3— 13 1 1 2 2 1 2 3 2 2 1— 2 2 1 1 3 3 2 2 2 3 2 2 1 23 1 3 3 2 2 3 2 2 2 2— 2 3 1 1 2 2 2 2 2 12 2 2 2 2 1 1 1 1 1 1 1 12 12 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 3 3 3 3 3 3 3 3— 13 1 2 3 3 3 3 3 3 3 3 1 23 1 2 3 3 3 3 3 3 3 2 2 3 3 1 2 2 3 3 2 2 3 3 2 2 2 3 1 2 2 2 2 2 12 2 12 2 2 1 3 3 4 3 3 3 2 2 3 2 2 4 1 2 3 3 3 3 2 2 3 3— 2 3 1 1 3 3 3 1 3 3 3 2 —fm. 3 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 fm 1 1 2 2 2 1 12 1 12 1 12 1 3 3 4 4 3 3 3 3 3—24 1 2 2 3 3 2 2 3 3 2 1 13 1 1 2 2 ,2 3 2 2 2 2 1 2 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 122 1 1 2 3 3 3 3 3 3 3 2— 2 3 1 2 2 2 2 2 13 2 2 2 3 2 1 2 2 2 1 1 1 2 2 1 2 fm. 2 1 1 12 2 1 13 1 1 11 2 1 3 3 4 3 3 3 3 3 2 2 2 4 1 »

5

10

15

20

25

-> c ti 405 ccO' *— -«0» aj JS N^aj E bC1 C u- >i JU -0J (A c (A© o 3 '> eű> bű -V > c O N 3 * § cbt CDbß c :0 v-<4U £ i c E t-i E *C0 co o:0 © 1 Ü0 • £ > S
—

>81 11

3 4 3 3 2 3 1 1 2 3 4 — — — 1 1— — — 1 2— 1 1— — — 1 1 5— — ! 2 4 — 1—

2 3 1 1 2

:-7 46 34 Hl 27 — 31 1 27 3 26

1 3 6 1 16 — 7 1— 6 — 1 8 — 0 1 1 10 1 8 —

4 6 4 9 8 5 — 6 2 3 11 4 — — 15 1 1 2 — 1 15 2 — 4 — 2 10 — — 2 2— 4 8 — 7 _ 8 4 1— 3 — 9

1 2<9 204 10 20 13 2 7 13 259

3 7 71

9 13 66 6 44

—

—

1 —

2 3 — — —

1

J-s

1

gy

>o

11 16 7 11 2D 4 7 14 4 8 15 3 10 11 f> 6 10 13 1 3 4 19 1 — 8 19

4 4 3 4

ao u ti 'JJ "o c :0

4 4 5 1 4 3 2— 2 2 2 1 6 3 2 3 2

—

—

12 7 10 15 5 9 7 5

8 22 16 7 9 7 10 13

21 18 8 10 14 15 12 9

cd x> x>

—

I összesen

<0

| magántisztviselő | más ételmiségí személyes szolg; latból élő I magánzó jeles

I német I román birtokos és béri | iparos j alkalmazott

magyar

I izraelita

| gör. kath. | gör kel.

| ág. hitv. | unitárius

a

o M

minden

más megyebeli

—

26 37 24 28 22 29 21 17

-

í

i

udvarhelymegye

—

41 47 — 34 — 32 — 28 1 31 — 29 27

al

•13 bo CO "N >

•o o Ü2 »o "3 •13 > '>e/i (0 cwo cn N Ui :0 -K

VI. Illetőség szerint

V. Tanulásban tett előmenetel szerint

helybeli

1 4 2 2 2

cd +3

00

Összesen

42 51 36 34 30 32 29 27

>o

református

I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII.

-o rt M 1 c

III. IV. Anyanyelv A szülők polgári állására nézve szerint

11. Vallás szerint

év végén marac

be volt irva

Osztály

évközben kimari kilépett v. megh

I. A tanulók száma

kimutatás.

u elégséges 2: 1 tant. elégtelen 2 tant. elégtelen

Statisztikai

41 47 34 32 28 31 29 27

7 25 27 69 127 ib 20 8 70 92 H'7 269

Összesen

I. oszt. 11. » III. IV. » V. » VI. » VII. » VIII. »

2 9 19 7 4 6 23 10 8 1 15 12 3 1 1 1 7 12 7 4 1 1 6 12 8 1 1 1 6 13 6 3 3 1i 5 12 5 6 1 I 11 10 3 3

41 47 34 32 28 31 29 27

éves éves éves éves éves éves éves éves éves éves éves éves éves

Az osztályok megjelölése

szerint

10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22

VII. É l e t k o r

—

—

—

—

—

—

—

7

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

"1 —

269

hány betegségi eset volt

14

1

—

és pedig

súlyos járványos

tanács folytán eltávozott kizáratott

239|27 1

takárkari megrovásban részesült

osztályzatot

—

—

IX. Egészségi állapotra

hány fegyelmi eset volt igazgatói megrovásban részesült

szabályszerű kevésbé szabályszerű rossz

-o

—

—

2 15 43 39 42 28 31 32 21 12 4

, VIII. Erkölcsi állapotra nézve hány tanuló kapott

—

jellegű egész 2 3 1 j 12 3 5 éven át

balesetből származó haláleset

—

halállal végződő

—

—

könnyű

Összesen

—

1

P~

Érettségi

vizsgálat.

A vizsgáló bizottság (elnök: dr. Bodolla Gábor gondnok, kormányképviselő: Kenessey Béla a kolozsvári ref. theol. fakultás igazgatója, tagok : Gönczi Lajos igazgató, Félegyházi Antal vizsg. a mennyiség- és term.-tanból, Solymossy Endre vizsg. a magyar történelemből, Kovács Dániel vizsgáló a görögből, Fejes Áron vizsgáló a magyar és német nyelvből, Szabó Árpád vizsgáló a latinból, jegyzett Csutak István) a tanári kar jelenlétében a szóbeli érettségi vizsgálatot junius hó 26., 27. és 28-ik napjain tartotta meg az alábbi eredménnyel. A megvizsgált 27 növendék közül: Jelesen érett | } = 1 2 <44A-/.) Egyszerűen érett 12 (44'5°/0) Javító vizsgálatra utasíttatott . 3 (11 °/„) A vizsgálatot sikerrel kiállóit 24 ifjú közül menni szándékozott: Papi pályára 8 Jogi » 6 Orvosi » 4 Tanári » 1 Gazdasági 1 Művészi » 1 Katonai » 2 Hivatalnoki pályára . . . . 1 Jelesen érett: Dénes Dezső, Eötvös Dezső, Friedmann József ; jól érettek: Bulla Sándor, Demeter Árpád, Györfi István, Kassay F. Pál, Molnár József, Pál Dénes, Pálffy Béla, Szabó FV rencz és Weiss Aurél. Egy reáliskolát végzett növendék a latinból sikeres pótló érettségi vizsgálatot tett.

A május 15—19. napjain megtartott Írásbeli vizsgálatokfeladatai ezek voltak: 1. Magyar, a) Arany nagysága és jelentősége irodalmunkban. b) A magyar nemzet világtörténeti hivatása a török harcok idején, c) A fizikai törvények ismeretének jelentősége és gyakor lati alkalmazása. 2. Latin. Latinból magyarra: Cicero: De ofticiis I. 13 élűiről — operám exigendam, justa praebenda-ig (28 sor.) 3. Görög. Magyarra fordítandó: Hom. 11. IX. 430—433; 496—526. 4. Német. Magyarból németre: »Toldi Miklós«. 5. Mathematika. a) Valaki 10 évig tartó évi 1200 kor. jövedelmet akar biztosítani magának. Mily nagy összeget kell az illetőnek 25 éven át évenkint előlegesen elhelyezni, ha a pénzintézet 4°(0-al számít? b) Valamely egyenes csonka kúp alapsíkjainak területe együtt 100 dm2, a két alapsík területének aránya 4:3 és a csonkakúp oldalmagassága a nagyobbik alaphoz a=68° 15, 1 2 u szög alatt hajlik: mekkora a köbtartalma?

XIV.

Iskolai

javadalmak.

A) Pályázatok, versenyek. 1. A Bottán<.'-ré\e alapból a múlt évben benmaradt összeget is kitűzte a tanári kar pályadíjul. Ennélfogva a két, egyenként 56 koronás, jutalomra ezek a pályatételek voltak feladva: 1. A két Kisfaludy hatása irodalmunkra, és 2. Az erély megmaradásának elve. Az elsőre beérkezett két dolgozat, ezek közül a jutalmat elnyerte a II. számú, melynek készítője Bulla Sándor VIII. oszt. tanuló; az I. sz. irója Gotthárd József VII. o. t. 15 korona 60 fillér szorgalomdíjban részesült. A természettani kérdésre egy dolgozat adatott be, melynek szerzője Székely Zoltán VII. o. t. 56 korona jutalmat kapott. 2. A Gróf Teleki Sámuel-íé\e 35 kor. 60 filléres két pályadíjra, mivel a tavaly nem volt kiadható, a tanári kar ezeket a pályakérdéseket tűzte ki: 1. A világosság befolyása a növényi életre, és 2. Városaink alakulásának és fejlődésének vázlatos ismertetése. Az elsőre 3 munka érkezett be, melyek közül az I. sz. készítője Muzsnay László VII. o. t. elnyerte a pályadijat; a III. sz. készítője, Gönczi Lajos VI. o. t., 12 korona, a II. sz. szerzője, Mester Mihály VII. o. t., 8 korona szorgalomdijat kapott. A történelmi kérdésre, mely a tavaly is ki volt írva, ez évben sem akadván pályázó, a 35 korona 60 fillér jutalom az irodalmi és természetrajzi kérdések dicséretre érdemesített megfejtői között osztatott kj szorgalomdij czimen.

3. A Kis József-féle 50 kor. 40fill. szépirási jutalom 6 pályázó közül Gotthárd József VII. o. tanulónak ítéltetett. 4. A Kis József-féle 50 kor. 40 fill. német nyelvi jutalmat két versenyző közül Muzsnay László VII. o. t. nyerte el. 5. A Gróf Ilaller Louise ő méltóságától küldött 14 drb cs. és kir. aranyat az évzáró ünnepélyen lefolyt versenyek alapján a következő tanulók nyerték el: a) hegedűvel az első dijat (4 arany) elnyerte Pálffy Béla VIII. o. t., a másodikat (3 arany) Leonhárd J. VII. o. t., a harmadikat (2 arany) Doros G. III. o. t.; b) mély hegedűvel Bucsi Endre VII. o. t. nyert 1 aranyat; c) gordonkával Lányi Andor VII. o. t. szintén 1 aranyat; d) a nagy gordon kezeléseért Györfi István VII. o. t. kapott 1 aranyat; e) énekkel Nagy Elek VIII. o. tanuló 1 aranyat nyert, mint első dijat; f) francia nyelvi dijul Dénes Dezső VIII. o. tanuló kapott 1 aranyat. 6. A Daniel Anna-fé\e zenei pályadíjból 8—8 koronát nyert hegedűvel Benedek Aladár V. és Keresztes Károly IV. o. t. 7. A Farczády K. Lajos féle alapból 7—7 korona zenejutalmat nyert Sándor Ernő V. és Molnár Károly III. o. t., továbbá 7—7 korona énekjutalmat kapott Dénes János VII. és Palló Imre III. o. tanuló. 8. A gróf Haller Jánosné- féle énekelméleti 10 kor. verseny dij Gönczi László IV. o. tanulónak adatott ki. 9. A Gyárfás-féle alap 4 kor. kamatját Zakariás Gy. I. o. t. nyerte énekjutalmul. 10. A Vajda Rózsika- féle alapítványból gyorsírással szalontai Kis Ferenc V. o. t. 4, Zágoni P. VI. o. t. 6 koronát kapott. 11. Kisgyörgy Sándor unitárius esperes 20 korona ajándékából vitairással Kis Ferenc VII. o. t. 6 kor., Konsza S. VI. o. t. 4 koronát, szalontai Kis F. V. o. t. mint osztályában legjobb fogalmazó 10 koronát nyert. 12. Bodossy Lajos kath. főgimn. tanár ur ajándékából vitairással Stanila Viktor VI. o. tanuló 12, Nagy K. VI. o. tanuló 8 koronát nyert.

13. Az ifjúsági önképzőkör pályadijak cimén (1. az ifjúsági körnél) kiadott összesen 182 koronát. 14. Az ifjúsági gyórsirókör a fentebb emlitettt pénzbeli dijakon felül még 9 korona értékű könyvjutalmat osztott ki. 15. A tornavizsgálat alkalmával megtartott versenyen a nyerteseknek 1 arany és 29 korona értékű könyv osztatott ki. Az évzáró ünnepély junius 18-ikán d. u. 3—6 óráig folyt le a szülők és a közönség élénk érdeklődése s részvétele mellett az alább következő műsorral: 1. »Népdalegyveleg«, Kozák M.-tól. Előadja az ifjúsági zenekar. 2. Igazgatói jelentés s a jutalmak és pályaíjdak kiosztása. 3. »Magyar nemzet«, Gaál Ferenctől. Előadja az ifjúsági énekkar. 4. Pályázatok hegedűvel a gróf Haller Louise- féle 4, 3, 2 cs. és kir. aranyra; továbbá a Daniel-féle két 8 koronás és a Farczády K. Lajos féle két 7 koronás jutalomra : 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

Pálffy Béla VIII. o. t. »Serenade« G Piernétől és Danckla Op. II. Leonhárdt János VII. o. t. »Népdalok«. Székely Zoltán VII. o. t »Népdal«. Benedek Aladár V. o. t. »Puszták fia« (Kélertől). Sándor Ernő V. o t »Solo premier« (Danckla) és »Kék nefelejcs» (Hubai) Doros Gábor III. o t. »Romance« (Brieding Oszkár). Keresztes Károly IV. o. t. »Dráma a tenger fenekén«. Markon Antal IV. o t. »Mazurka« (Férd. Gleich). Kovács Ferenc III. o »Magy. népdalegyv.« Késm.) és »Polonaise« (Oginsky). Molnár Károly III. o. t. »Air varie« (Beriot) és »Solyom madár . ..«

5. Pályázat mélyhegedűvel a gróf Haler Louise-féle jutalomra :

1 arany

Bucsi Endre VII. o. t. »Műdal« (Zsadányi).

6r Pályázat gordonkával a gr. Haller Louise-féle jutalomra

1 arany

Lányi Andor VII. o. t. A gróf Haller Louise-ié\e 1 arany a nagy gordon kezelőjenek, Győrffi István VIII. o. tanulónak adatott ki szorgalomJij címen. A gróf Haller Jánosné-féle 10 kor. a zene-és énekelméletben legjártasabbnak lett jutalma.

7. Pályázatok énekkel a gróf Haller Louisfóle 1 arany-, a Farczády K. Lajos-féle két 7 kor. és a Gyárfás féle 4 kor. jutalomra : Nagy Elek VIII, Dénes János VII, Székely Zoltán VII., Palló Imre III, Győrffi Ferenc III., Keresztes Sándor II. és Zakariás Gyula L o. tanulók.

8. »Kossuth induló« (Németh J.-től). Előadja az ifjúsági zenekar.

B) Jutalmak. 1. A Gál-Teleki-alapból 50 kor. 40 f. értékű könyvet kaptak emlékül a következő szorgalmas tanulók: Száva G., Agh Gy. Albert G., Adorján Gy., Gábor D. és Sándor D. (I. o. t.), Solymossy I., Imreh J., Lőrincz Gy., Fosztó Gy., Bencze D. és Bakk S. (II. o. t.), Bakk J., Benke F., Doros G., Kovács E., Kovács F., Molnár K. és Szabó G. (III. o. t.), Gönczi L., Bartha Z., Jakó F., Borbáth S., Lengyel Gy., Keresztes K. és Pálffy L. (IV. o. t.) 2. Dr. Nagy Sámuel ügyvéd ur ajándékából az évzáró ünnepélyen zenejutalomképpen 3—3 koronát kapott Markon Antal IV., Székely Zoltán VII. és Kovács Ferenc 111. o. t.; énekjutalmul 2—2 koronát Györffi Ferenc., III., Székely Z. VII. és Keresztes Sándor II. o. t. 3. I eviedek Béláné úrasszony magyar nyelvi jutalmul felajánlott 10 kor. adománya László Endre és az adományozó saját fia, Benedek Aladár, V. o. tanulók közt osztatott meg egyenlő arányban ; ez utóbbi mint kiváló szavaló érdemesítette magát erre a jutalomra.

C) Ösztöndíjak, segélyek és egyéb javadalmak. a) Pénzbeli segélyek. I. A Kis József-íé\e alapból 50—50 korona segélyt, illetőleg össztöndijat nyert a következő 50 tanuló : Bulla Sándor, Demeter Árpád, Dénes Dezső, Eötvös Dezső, Győrfi István Molnár József, Pálffi Béla (VIII. o), Demeter Zoltán, Dénes János; Gönczi Gábor, Kovács Gábor, Muzsnay László, Szabó Károly, Szarka Zoltán, Székely Zoltán (VII. o.), Bedő Géza, Benedek Gyula, Farkas József, Gönczi Lajos, Hegyi András, Hegyi Sándor, Jakabfi József, Jakó Dénes, Konsza Sámuel, Nagy Károly, Nagy Miklós, Putnoki Árpád, Zágoni Pál (VI. o.), Doros György, Gyarmathy Dezső, Herczeg Lajos, Karácsony Sándor, Kiss István, László Endre, Sándor Ernő, Szabó Zoltán, Zöld Ernő (V. o.), Borbáth Samu, Bedő Sándor, Bartha

Zoltán, Bíró Endre, Gábos István, Gönczi László, Jakó Ferenc, Keresztes Károly, Lengyel Gyula, Pálffy László (IV. o.), Bakk József, Kovács Ferenc, Molnár Károly (III. o.) II. A Gál-Teleki-álsupból 350 korona cipópénzt a konviktus költségeire adtuk. Személyenkét 50 kor. 40 fillér segélyben részesült ez alapból Zágoni István VIII. és Tolvaly Tibor VI. o. tanuló. III. A Gidófalvy-alapítványból ösztöndíjat élveztek : Pál Dénes és Szabó Ferenc VIII., Bartha Károly VI. o. tanulók személyenként 100—100 koronát; Gombos József és Gotthárd József Vll. o. t. GO—60 koronát; Nagy Károly és Hegyi András VI. o. tanulók 40—40 koronát. IV. A gróf Teleki Miksa-féle alapból 80—80 koronát élveztek Benke András és Pánczél Pál VI. és Bedő Sándor V. oszt. tanulók. V. A gróf Teleki Sámuel-féle alapból egyenként 23 kor. 32 fillér ösztöndijat kapott Bibó Béla és Zakariás Vilmos VIII. oszt. tan., azonkívül személyenként 17 kor. 50 fillér segélyt élvezett ez alapból Györké János VIII., Székely Zoltán és Péter Gábor VII. o. tanuló. VI. A Keszei-a\apbó\ egyenként 21 koronát kaptak: Molnár József VIII., Rápolti László és Dénes János VII. oszt. tanulók. VII. A gróf irónia-alapból 21—21 koronát élvezett Muzsnay László VII., Kerestély János VI., Zágoni Pál VI. és Adorján Gábor II. o. tanuló. VIII. A Nagy Sándor-féle alapból 10 koronát kapott Szabó Zoltán V. o. tanuló. IX. A Gazda-féle családi alapítványból Zöld Sándor VII. és Kovács László IV. oszt. rokontanulók fejenként 96 kor. 60 fillért húztak. X. A Székely-Ugrón-alapból kapott Kis Ferenc IV. o. t. 50 koronát. XI. A Bod Benedek-féle alapból, rokon tanuló nem lévén, Kis Gyula II. o. t. kapott 57 kor. 40 fillért. XII. A helybeli Zálogkölcsön-intézet alapítványának 40 kor. 66 fillért tevő kamatját élvezte Dénes Dezső VIII. o. tanuló. XIII. Az Udvarhelymegyei Takarékpénztár 100 korona segély-

adományából Kelemen Károly V. o. tanuló 50, Szabó G. III. Í0, Fodor J. és Fosztó György• II. o. tanulók 20—20 koronát kaptak. XIV. A Nagy Lajos-féle alapítványból, mint rokon tanuló, Nagy Pál VI. o. tanuló nyert 12 koronát XV. A Jánossy-féle alap 15 korona kamatját Zöld Ernő V. oszt. tanuló élvezte. XVI. A Bágyi Baczó Mózes és neje Bencze Mária aranylakodalmi ösztöndíjából 25—25 koronát kapott, mint rokon tanuló, Gvörfi István VIII. és Györfi Béla III. o. növendék. XVII. A Kelemen-dijból a következő tanulók részesültek: Bibó Béla VIII., Mester Mihály VII. és Csiszér István VI. o. t. fejenként 6 korona 50 fillért, Sz.-Kis Ferenc V. o. t. 5 korona 50 fillért, Bedő Sándor IV. o. t. 4 korona 50 fillért, Bakk József III., Adorján Gábor II. és Száva Géza I. o. t. 3 korona 50 fillért kaptak személyenként az osztály vizsgálat alkalmával, összesen 40 koronát. XVIII. A Kendi Kandida-fále alapítványra, melyből 1—1 tanulónak 120 kor. jár, felvette a tanári kar Mester Mihály és Rápolti László VII., Csiszér István VI., Adorján Gábor és Fodor János II. o. tanulókat. XIX. A Gyárfás-alapítvány 4 kor. kamatja énekjutalmul adatott ki. XX. A Gyertyánffy-alapítvány kamatja (1 drb. 10 koronás arany) az aránylag legjobb tornásznak lett a jutalma. XXI. A Kolozsvári Közhasznú Szövetkezet által jó igyekezetü székely fiuk segélyezésére adott 100 koronából Stanila Viktor VI. o. t. 50 koronát, Imreh Jénos és Keresztes Sándor II. o. t. 20—20 koronát és Szabó Gábor III. o. t. 10 koronát nyert. XXII. A »Jövedéki birság-alap«-bó\ Raffai Béla VI. és Kiss Ferenc V. o. tanulók 300—300, Raffai Tibor III., (csak az első félévre) Trattner Árpád III., Kiss Károly III. és Kiss András II. o. tanulók 200—200 korona ösztöndijat kaptak. b) Díjmentesség. Tandij czimén 103 növendéknek 2394, lakásdijban 86 növendéknek 1572, konviktusi dijban 73 növendéknek 5129 korona, tehát összesen 9095 korona engedtetett el.

c) Legáció. A három nagyobb ünnep alkalmával bocsátottunk ki egyes egyházközségekbe legátusokat, még pedig karácsonykor 7, húsvétkor 8 és pünkösdkor 4 egyházközségbe. A növendékeknek ily módon nyert segélyezése mintegy 450 koronára tehető. d) Az iskolai javadalmak összesítése. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Pályadíjak címén kiadatott Jutalmakul (könyv- és pénzben) Ösztöndíjak, segélyek címén Tandijban elengedtetett Lakásdijban elengedtetett Konviktusi díjban elengedtetett Ünnepi követségből (legáció) Külső ösztöndíjak cimén

726.40 korona. 75.40 » 5239.20 » 2394.— » 1572.— » 5129.— » 450.— » 1300.— » Összesen . 16,885.— korona. E szerint a tanulók 1904—1905. évi közvetett és közvetlen segélyezése 16,885 koronát teszen.

XV.

Az év

története.

(Felolvastatott junius 1 f-ikán az évzáró ünnepélyen).

Az 1904/5-ik iskolai esztendőt szeptember 4-ikén a szokott módon nyitottuk meg. Csutak István h. vallástanár buzgó imája után az igazgató buzdító beszéde s az iskolai törvények felolvasása és a Kis József-féle segélyek kiosztása következett. Azonban ezen ünnepélynek kiváló jelentőséget adott Nagy Elemér újonnan 8

választott rendes tanárnak a székfoglalása, a ki »Erkölcsi nevelés a középiskolában« cimen tartott bemutatkozásul tetszéssel fogadott értekezést. Az uj tanárt az elöljáróság nevében dr. Bodolla Gábor gondnok úr, a tanári kar részéről az igazgató meleg szavakkal üdvözölték. 5-ikén reggel megkezdődött a tanítás, mely minden akadály nélkül folyt junius 17-ikéig, mikor az osztályvizsgálatok megkezdődtek. A tanári karban annyi változás történt, hogy a katonai kötelezettségének teljesítése végett szabadságolt Fazakas József r. tanár helyettesítésére Becző Gyula tanárjelölt, a vallástanári teendők végzésére pedig Csutak István papjelölt választattak meg h. tanároknak. A beiratkozott 279 tanulóval év folytán 9 rendes, 4 helyettes és egy óraadó tanár folytatta, az évközi szünnapokat (oki. 22—30; dec. 20-tól jan. 3-ig; április 15—30. és junius 7—14.) kivéve, az iskolai munkát. Morascher Hugó óraadó-zenetanár, 7 évi sikeres működés után, február hónapban állami szolgálatba lépvén, ez ő munkakörét év végéig Paál Sándor ref. kántortanító töltötte be. Gondnokaink sorában is személyi változás állott be az év vége felé. Ugyanis Sebesi Ákos sokérdemű főgondnokunk, ki az egyházmegyénél is hosszú idő óta ilyen díszes állást tölt be, Segesvárra költözésekor kinyilvánított azon szándékát, hogy egyik állását uj embernek engedi át, májusban megvalósította. Kijelentve, hogy távollakása miatt nem jelenhetik meg oly gyakran az előljárósági gyűléseken mint óhajtaná s mint tette két évtizeden át udvarhelyi lakos korában : kollégiumunknál teljes 30 évig egész odaadással, sokoldalú tudással, bő tapasztalatokkal és finom tapintattal viselt főgondnoki állásáról, elöljáróságunk nagy sajnálatára, lemondott. Nevét iskolánk története megfogja őrizni a feledéstől. Szeretetünknél, tiszteletünknél csak hálánk lehet nagyobb iránta. Humánus gondolkodása, hazafisággal párosult egyházias érzülete, áldozatkészsége és nemes egyszerűsége közbecsülést biztosítottak számára. Tartsa meg az Ég még soká családja és a közügyek javára ! Az igy megüresedett egyik főgondnoki székbe Ugrón János gondnok urat hivta meg az erdélyi ref. egyházkerület egyhangúlag megnyilatkozott bizalma. A közéletnek és egyháznak ezen

régi, érdemes munkását a legszebb reménnyel üdvözöljük a közbizalomnak ezen ujabb megnyilatkozása alkalmával s további működésére Istentől áldást kívánunk. A negyedik gondnoki helyre Csanády Zalán kir. járásbiró urat nyertük meg, kit egyházias érzülete, társadalmi tekintélye, a tanügy iránt mutatkozó meleg érdeklődése és széles látókörrel párosult munkaszeretete kiválóan ajánlottak ilyen tisztes állásra. Segítse Isten a közügy javára irányuló nemes törekvéseiben !*) Mielőtt a történeti adatokra térnék át, fölemlítem az egyházkerületi Igazgatótanácsnak azon rendeletét, melynek nyilván való célja felhívni a tanárkarok figyelmét ugy az állami mint a felekezeti középiskolai tantervhez csatolt utasításokban kifejezett azon fontos elvnek minél teljesebb megvalósítására, hogy egy-egy középiskolának szerves egésznek, élő organismusnak kell lennie. Ennélfogva a tanításban bizonyos koncentrációra, a részletek összegezésére s a tantágyak közt a lehető kapcsolatok keresésére és létesítésére törekedjenek, hogy az egyes szaktanárok ne sáncolják el magukat saját szaktudományuk területén, hanem a közös cél megvalósításában tudják megtagadni önmagukat s a tantervben megállapított határvonalakat szakjuk iránt való lelkesedésökben túl ne lépjék s ne feledjék hogy tanártársaikkal közös munkában fáradozván, munkásságuk eredményét leginkább harmonikus működéssel biztosíthatják. Tudvalevőleg egyik tanár a lényegre, az általános ismeretre s a tudomány megkedveltetésére törekszik ; á másik már részleteket is megkíván ; az egyik az iskolában jóformán elsajátíttatja az anyagot; a másik nem akarja annyira megkönnyíteni a tanuló munkáját; az egyik olykor még kisebb hibákat, hiányokat is elnéz, hogy kedvet és bátorságot ébresszen bennök, a másik már szigorú, s elnézést nem igen gyakarol velők szemben. Igaz, hogy itt mindig a tanár egyénisége nyilatkozik meg, melyet külső beavatkozással korlátozni igen nehéz, de ha egy testület minden tagja át van hatva azon meggyőződéstől, hogy a közös cél érdekéből mind a tárgyak felfogásában, mind pedig a methodikai eljárásra nézve a testületnek bizonyos megállapodásai nélkülözhetetlenek : akkor önként fog alkalmazkodni mindenik a tanárkari megállapodásokhoz és határozatokhoz, mi által a tanári eljárásban annyira szükséges egyöntetűség és tervszerűség az eddi*) Uj gondnokaink ünnepélyes beiktatása junius 25-ikén történt meg.

ginéi még nagyobb mértékben lesz elérve. Erre áz együttes működésre való törekvés, mely bizonyára minden tanártestületben idáig is megvolt, a főhatóság által kijelölt irányelvek szem elótt tartásával folytatott testületi megvitatásokban, tanácskozásokban tisztázottabb alakot fog nyerni s jobban leszürődnek azok az elvek és megállapodások, melyek alapján a tanári eljárást egységesebbé s igy eredményesebbé is lehet tenni. Rendtartásunk némely pontjainak kiegészítésére szintén adott ki az Igazgatótanács egy rendelkezést, mely az állami főfelügyelet gyakorlásakor követendő eljárásokra, a magánvizsgálatok, névkönyvek kiállítása, az írásbeliek ellenőrzése és a tárgyfelosztás körüli egyöntetű eljárásra ad útbaigazítást. A főtiszteletű Zsinat legújabb határozatai közül fel kell említenem azt, mely kollégiumunkat is közelebbről érdekli, mert egy kis szervezeti, illetőleg kormányzati változást involvál. Ertem azt a határozatot, mely szerint az összes ref. gimnáziumoknak a mostani elöljáróságai helyett úgynevezett helyi igazgató-tanácsot kell szervezni. Igy hát az erdélyrészi saját alapítványaikból fennálló kollégiumok is, éppen mint az egyes egyházközségek vagy egyházmegyék által fentartott más kerületbeli ref. gimnáziumok, a kizárólag négy világi gondnok és a rendes tanárok összeségéből alakult helyi elöljáróság helyett oly hasonjogu hatóságot nyernek, melynek tagjai sorában a világi és egyházi férfiak s a tanárok egyenlő arányban foglalnak helyet. Ezen változás azonban csak a zsinati törvények szentesítése után fog bekövetkezni. Hogy középoktatásügyünk fejlődését mennyiben fogja elősegíteni ez a zsinati intézkedés, azt majd a jövő fogja megmutatni! Elöljáróságunk az idén is, mint már évek óta, sajnosan tapasztalta, hogy a kamatjövedelem rohamos megcsappanása miatt kollegiumunk háztartásának egyensúlyát veszedelem fenyegeti. Arra nézve, hogy az ideiglenesen takarékpénztáriig kezelt tőkepénzek biztosabb és jövedelmezőbb elhelyezést nyerjenek megtette a tőle telhető intézkedéseket, de minden nagyobb eredmény nélkül. Ily pénzügyi viszonyok közt sem az állandó tanerők szaporítására, sem pedig az építkezés tervének végrehajtására ez idő szerint nem rendelkezünk a szükséges anyagi eszközökkel, mi az intézet kívánatos fejlődését, mig a mai szűkös anyagi viszonyok

közül való kibontakozásra a megfelelő módokat és eszközöket meg nem találjuk, teljesen megakasztja. A tanulók szorgalma egészben véve kielégítőnek mondható. A tanári kar által kitűzött magyar irodalmi, természetrajzi és fizikai pályatételnek akadtak megfejtői, de a történelmi pályakérdés, mely városaink alakulásának és fejlődésének vázlatos ismertetését kívánta, ez évben is s igy. ismételten meddőn maradt. Az első félév végén a tanulóknak több mint 30°/0-a kapott általános elégtelen osztátyzatot, igaz, hogy azok túlnyomó része csupán egy tárgyból bukván meg, év végére a hiányt jó részben kipótolták. De mégis gondolkoznunk kell felette, miért történik az, hogy inkább az alsóbb osztályosokra esik a bukások nagyobb százaléka, hol tudvalevőleg önerejükön még nem igen tudtak dolgozni a fiuk, s az avatatlan magántanítók segitsége se sokat használ. Másfelől éppen a felsőbb osztályok szorgalmasabb növendékei közt akad egy-egy, igaz csak szórványosan, a ki idegbaj vagy egyéb gyengeség miatt év közben kidül a munkából s húzamosabb pihenésre szorul. Tudom, hogy az öröklött szervezeti gyengeségért s társadalmi élotünk némely káros hatásáért, melyeknek részök lehet az említettem bajok fölidézésében, nem szabad az iskolát tenni felelőssé, de még sem tagadható, hogy a társadalom köréből a túlterhelés ellen felhangzó panaszok, habár túlzotiak is, de nem egészen légből kapottak. A higiénia érdekében várva várt idő, hogy az alsó osztályokban a nagyszámú leckeórákon kivül átlag napi egy órai, a középsőkben két órai, a felsőkben három órai foglalkozás elegendő legyen az osztályban tanultak átismétlésére, vájjon 'mikor fog elkövetkezni ?! Az ifjúsági istentiszteleteket novembertől húsvét utánig bent az intézetben tartottuk meg vasárnaponként, s ezen kivül hétfőn reggel és szombaton imái a gyűltünk össze a nagyteremben, hol a vallástanár végezte a lelkészi teendőket. A vasárnapi istentiszteleteken a helybeli középiskolák református növendékei is megjelentek, de az éneklésben nem igen vehetnek részt, mivel egyházi énektanításban nem részesülnek. Ilyen bejáró növendékünk volt öszszesen 48 ; a reáliskolából 38, a róm. kath. főgimnáziumból 10. A kormány megbízásából az állami főfelügyeletet ez évben is Kuncz Elek kir. tanácsos, kolozsvári tankerületi főigazgató qr

teljesítette. A miniszteri megbízott úr két napra terjedt látogatása befejeztével március 28-ikán bizalmas értekezleten közölte jóakaratú észrevételeit ugy az anyagi, mint a szellemi ügyeket illetőleg. — Az államkormány május hónapban 28,000 korona fentartási államsegélyt utalt ki ezen polgári évre iskolánk részére, a úmlt évi segélynek megfelelő összegben. A tornázás alól összesen 29 tanulót kellett részben vagy egészen felmenteni, ezek közül 7-nek lágyéksérv, 9-nek szívbántalom, 6-nak mellgyengeség és vérzés s a többinek egyéb testi fogyatkozás miatt kellett a különben annyira szükséges testgyakorlástól tartózkodni. A tavasszal járványosán fellépett fültőmirigy daganattól eltekintve, a tanulók egészségi állapota eléggé kedvező volt. Csupán Imreh Béla IV. oszt. jóravaló tanítványunk halt el dec. 21-én a szülei háznál tüdővészben. Nyugodjék csendesen! Erkölcsi tekintetben sem eshetik komolyabb kifogás alá a tanulók magaviselete. Egyet se kellett az intézetből kizárni; egy újonnan jött V. oszt. fiu, ki az iskolai törvények korlátai közt sehogy se érezte jól magát, tanácsunkra önként távozott. A tanári kar vendéglőbe járásért, pénz- és ruhanemüek gondatlan kezeléséért s egy izben makacs engedetlenségért mért néhány megtévedt növendékre fegyelmi büntetést. A rendkívüli tárgyak tanulására az iparkodóbb tanulóknak elég alkalmat nyújt iskolánk, a mennyiben zenét, műéneket, francia nyelvet, gyorsírást, egészségtant és mintázást egészen igyen tanulhatnak a növendékek. A kedvező alkalmat fel is használják. A zenekarnak 22, az énekkarnak 71 tagja volt, gyorsírásra 34, francia nyelv tanításra 17 tanuló jelentkezett év elején ; mintázásra, melyet a helybeli agyagipar szakiskola fáradhatatlan igazgatója, Hargita Nándor úr, heti 2 órán ez évben is ingyen volt szíves tanítani, miért hálás köszönetünket ezúttal is kifejezem, a 111., IV. és V. osztályból 26 tanuló iratkozott fel. Az ifjúsági körök közül az önképző- és gyorsíró-kör, az előbbi Fejes Áron, az utóbbi Szabó András r. tanárok vezetése alatt, igen szép sikerrel működött. Tavaly alakult gyorsírókörünk a soproni ág. hitv. ev. főiskola gyorsírókörének 40 éves jubileuma alkalmával tartott korrekt levelező és vitaírási pályázatán 7 vitaírási és 4 levelező írási munkálattal vett részt. A vitaírással ver-

senyzők mindenike, a levelező írással versenyzők közül egy tanuló dicsérő oklevelet nyert. Még egy más versenyen is részt vett ifjuságunk : Budapesten az Orsz. Ifj. Tornaversenyen, hol Szabó András tornatanár vezetése alatt Szabó Árpád és Varga Dezső tanárok kíséretében május hónap utolsó napjaiban 27 növendékünk jelent meg, kiknek utazási és ellátási költségeinek fedezéséhez kirándulási alapunk 433 koronával járult. A vállalkozás eredménye igen kedvezőnek mondható, a mennyiben, a futómászás kivételével, mindegyikben kitüntették magukat a versenyzők, s az intézetnek 6 elismerő oklevelet, a maguk részére pedig 34 drb bronzérmet nyertek. Ezúttal először nyilt alkalmuk testi erőiket és ügyességöket öszszemérni a száznál több intézet növendékeiével s az a szép siker, hogy a főversenyben annyi sok között a 20-ik helyre kerültek, emelni fogja önbizalmukat s további munkálkodásra serkenti őket, ezen kivül sok olyan szép dolgot is láttak a fővárosban és Aradon, mit soha sem felednek el. Az ilyen rendkívüli alkalom, midőn vidéki tanulók egyszerre belekerülnek a főváros zajgó-mozgó életébe, kissé elbágygyasztja őket, de az efféle fáradalmat, miként növendékeinkkel is történt, hamar kiheverik. — Szabó András tanártársam fáradozásaiért találja meg jutalmát az elért siker örömében s a részéül jutott őszinte elismerésben. Jóllehet a tanárok egészségi állapota kedvező volt, mindazonáltal helyettesítés elég gyakran vált szükségessé; igy helyettes tanárok 3 izben vizsgálaton voltak 4—5 napig, 3 tanár okt. és április hónapokban polgári kötelességet teljesített esküdtszéken 2— 3 nap, 5 tanár, egyenként 3—10 napig, volt távol betegség vagy családi gyászeset miatt, ismét 5 tanárt májusban 3—4 napon a kerületi közgyűlésen való részvétel gátolt az óratartásban ; kettő kivételével mindenik tanár helyettesítésre szorult évközben, legalább 1—2 napra terjedőleg, a mi nem minden esetben volt könnyen eszközölhető. A tanárok közül többen felolvasást tartottak az egyházi estélyeken, értekezleteken és az iparos körben. A tanárkar több izben tanácskozott tankönyvi és az állandó tanmenet készítésével kapcsolatos ügyekben. Fejes Áron r. tanár összeállította a bizottságilag megállapított műszavakat s a helyesírás szabályait, mely

utóbbi nyomtatásban is meg fog jelenni. A módszeres és ellenőrző értekezletek alkalmul szolgáltak egyes didaktikai és paedagogiai kérdések megbeszélésére. Napi rendre került az önképzőköri alapszabályok módosítása ; a kebli tornaversenyen kitűnt tanulóknak az eddiginél célszerűbb módon való jutalmazása, a szegény tanulók könyvtárának megindítása, az internátusi szabályoknak kiegészítése. Hogy az internátus ügymenete annál hatályosabb ellenőrzésben részesülhessen egyik rendes tanár, Szabó Árpád, megbízatott az elnöki teendők közvetlen végzésével, a minek kétségtelenül meg lesz jótékony hatása. Az internátusba s a vele kapcsolatos konviktusba felvétetett év elején 168 növendék teljes ellátásra; közülök élelmezési díj kedvezményben részesült 73 tanuló. Iskolai ünnepélyt tartottunk okt. 31-ikén a reformáció emlékére, a mikor a vallástanár imával és Szabó Árpád tanár alkalmi beszéddel, az ifjúság szavalatokkal és énekléssel működött közre. Március 15-ikén az ifjúsági önképzőkör rendezett igen látogatott és lelkes hangulatban lefolyt hazafias ünnepet, melynek önkéntes adományokból begyült 36 korona 86 fillér jövedelmét a Kolozsvárt felállítandó szabadságszobor javára juttatta az elnökség. A 48-iki törvények szentesítése évfordulóján, ápril 11-ikén, iskolai ünnepélyt tartottunk, a hol a vallástanár imát, az igazgató pedig alkalmi beszédet mondott. — A február 4-ikén megtartott diák-bál Varga Dezső tanár buzgolkodása folytán szépen sikerült minden tekintetben; a junius 3-ikán a Szejkefürdőn rendezett majális Kovács Dániel tanár elnöksége alatt a kedvezőtlen időjárás dacára is díszes kis társaságot toborzott össze. Annak kötelességszerű fölemlítése után, hogy a Gidófalvialap cselekvő állása 1904. december végéig 58,289, a Privigyeialap pedig 1543 koronára emelkedett, megemlékszem azokról az alapítványokról és adományokról, melyekkel egyesek vagy testületek iskolánkat nemes missiója teljesítésében támogatni kegyesek voltak. Haller Louise grófnő 14 drb cs. és királyi aranyból álló, boldogemlékű édes atyja — néhai Hallerkeői gróf Haller Ferenc — drága emlékét őrző évi kegyes adományát, mint évtizedek során mindenkor, úgy az idén is eljuttatta hazafias áldozatul a közművelődés ügyének oltárára,

Baczó Mózes szászvárosi ref. lelkész, iskolánk egykori jeles növendéke, 1904. augusztus havában 1000 koronás alapítványt jelentett be, melyből 150 korona már befolyt; ezen alapítványt szüleinek 1904 ben tartott aranylakadalma alkalmából tette »Bágyi Baczó Mózes és neje Bencze Mária aranylakadalmi alapítványa« cimen. 1905. február 14-ikén 50 koronát két rokon tanulónak ki is adtunk, mint ezen célra külön küldött összeget, igy hát az alapítvány életbe lépett. Özv. Farczády K. Lajosné 1904. október 4-ikén, váratlanul elhunyt kedves fia emlékére 1000 koronát tett le készpénzben, hogy annak évi kamatai rajz-, zene- és énekjutalmakra fordíttassanak. »Farczády K. Lajos alapítvány« cimen kezeljük. Köpeczi Nagy Lajos, volt pü. miniszteri számellenőr, a ki iskolánkban tanult, 1904. november 22-ikén a maga és neje nevében 190 koronával 300 koronára egészítette ki azon 110 koronás alapítványt, melyet 1903. junius 27-ikén tartott tízéves találkozó alkalmával az 1893-ben érettségizett növendékek a közülök időközben elhalt Nagy Árpád emlékére tettek. A »Köpeczi Nagy Arpád-alap« cimen elhelyezett alapítvány összeg évi kamatja egyenlően megosztva az alaptőke növelésére és a kinviktus céljaira szolgál. 1905. április 13-ikán kapott intézetünk készpénzben alapítványul 1000 koronát, melynek kamatja, az adakozó által meghatározott időben, zenepályadíjakra fog fordíttatni. Addig a kamat a tőkéhez csatolandó. Az Udvarhely megyei Takarékpénztár Részvénytársaság »2000 koronás ellátási alapítványának« utolsó 400 koronás részletét is befizetvén, a következő évben életbe lép az alapítvány. Az 1889-ben érettségit tett növendékek, tizéves találkozásukkor létrejött elhatározásuk szerint, időközben elhalt társuk, Balogh Miklós, emlékét 1904. julius havában 310 koronás alapítvánnyal örökitették meg. Az alapítvány kamata már ez évben rendeltetésére fordíttatott. Az Udvarhelymegyei Takarékpénztár 100, a kolozsvári Köszhasznu Szövetkezet szintén 100 koronát juttatott szegény sorsú jó tanulók segélyezésére. Szöllősi Sámuel haszonbérlő úr, ki mint taníttató szülő ismerte

meg iskolánkat, ez évben is 5 drb 10 koronás aranynak jutalmakra való felajánlásával adta jelét intézetünkre való hálás viszszaemlékezésének. A mily ritka, ép oly szép példája a nemps és fenkölt gondolkozásnak Köszönet, elismerés és hála illeti a nemes szivű alapítókat és adományozókat; minek az intézet nevében e helyen is kifejezést ádni kedves kötelességemnek- ismerem. (Ez után következett a jutalmak és pályadíjak kiosztása s a zene- és énekpátyázatok megtartása).

Gönczi Lajos igazgató.

XVI.

A jövö tanévre vonatkozó értesítés. 1. Az 1905—1906. tanévre a beirások szeptember 1, 2 és 3-ik napjain délelőtt 9—12 óráig és délután 2—3-ig eszközöltetnek, a javító-, pótló- és felvételi vizsgálatok a beírási napokon délután 3—6 óráig tartatnak meg. Uj tanulók az iskolai bizonyítvány mellett keresztlevelet és újraoltási bizonyítványt is tartoznak felmutatni. A jelentkező tanulóktól keresztlevelek csak magyar vagy latin nyelven kiállítva fogadtatnak el. A nem magyar nyelven kiállított okmányok csak abban az esetben fogadhatók el, ha a benyújtó közjegyzőileg hitelesített magyar fordítást csatol hozzá. A tanév ünnepélyes megnyitása szeptember hó 4-ik napján délelőtt 10 órakor lesz, 5-én reggel megkezdődik a rendes tanítás. 2. A tandíj félévenkint 18 korona; a lakásdíj az internátusban félévenkint nagy ágyért 16 korona, kis ágyért 12 korona, tnely díjak előre fizetendők. Ezeken felül a beiráskor kivétel nél-

kill minden tanuló 4 korona felvételi és 6 korona országos tanári nyugdíj illetéket tartozik fizetni. A felvételi díj és nyugdíj-illeték fizetése alól senki fel nem menthető. 3. Az internátusba csupán 160 tanulót vehetünk fel a jövő évre, azért mindenkinek érdekében áll, hogy folyó évi augusztus hó 15-ikéig jelentkezzék írásban, mert különben könnyen kiszorulhat a bennlakásból. Minden bennlakó tanuló köteles a konviktusban étkezni. Az internátusban ágyat, közös asztalt, fűtést és világítást ' kap fninden tanuló a fennt jelzett lakás- (internátusi) díjért. Ágy- és ruhaneműről, valamint mosatásról a szülők tartoznak gondoskodni. Szünidőn az intézetben tartózkodni vagy a kiinnlakóknak ugy szorgalomidőn, valamint vakáción a lakószobákba bejárni, csupán az igazgatóság előleges engedélyével lehet. 4. Bukott tanulók, ha egy tantárgyból kaptak elégtelen érdemfokozatot a tanári karhoz címzett és az igazgatósághoz benyújtott kérelem alapján bocsáthatók javító vizsgálatra. A két tantárgyból bukottak az Erd. ev. ref. egyházker. Méltóságos Igazgatótanácsához Kolozsvárra címzett és az intézet igazgatójához julius hó 15-ikéig beadott folyamodvány alapján nyerhetnek engedélyt javító vizsgálatra való bocsátásra ; az időszaki (télévek végén nyert) értesítő feltétlenül csatolandó a kérelemhez. 5. Mindenféle iskolai díj egyenesen Fejes Áron díj kezelő tanár úr címére küldendő be 4 fillér kézbesítési díj csatolásával. Iskolai díjat a tanulók kezébe adni vagy juttatni tilos. 6. A kollégium tápintézetére (konviktus) vonatkozó tudnivalók : A tápintézet kötelezett tagja minden rendes bennlakó tanuló ; ezenkívül felvétetik vidéki, de künnlakó tanuló is, valamint helybeli teljesen szegény szülő jó mágaviseletü tanuló fia is. Azonban a konviktusban étkező künnlakók száma 10-nél több nem lehet. Kötelezett tagjai a tápintézetnek a bennlakás felügyelői is, kik a tápintézetben szintén teljesítik a felügyeletet. A tápintezeti tagok száma ez időszerint 160 ig terjedhet a felügyelőkön kivül. A tápintézet tagjai egész-, háromnegyed-, fél-, egynegyeddíjasok és ingyenesek.

Egész díj egy iskolai évre ISO korona ; háromnegyed díj 136 korona; féldíj 92 korona; egynegyed díj 48 korona. E díjak négy egyenlő részletben és pedig: az első részlet tanéi elején a beiratáskor; a második részlet az őszi szünidő után következő szorgalomidő első napján novemberben; a harmadik részlet legkésőbb jebruár első napján; a negyedik részlet a húsvét utáni szorgalomidő első napján fizetendő. Minden tápintézeti tag, nem véve ki az ingyeneseket sem, felszerelés címén 4 koronát fizet, melyet a belépéskor, akármelyik időszakban történik a belépés, előre tartozik befizetni. A ki évközben vétetik fel a tápintézetbe a hátralevő időszaknak megfelelő arányban tartozik megfizetni a dijat. Az egyszer befizetett dijak semmi esetben sem adatnak vissza. Az élelmezés reggeli, ebéd és vacsorából áll. a) reggeli: 2 és fél decil. tehéntej kenyérrel. b) ebéd: husieves, főtt hus mártással és körzettel; vagy pedig árvaleves, sült körzettel, vagy a körzet helyett főzelék; vasárnap és csütörtökön 3-ik fogásnak tészta, vagy valami könynyebb étel; c) vacsora: sült körzettel vagy körzet helyett főzelék. Minden étkezéskor egy személyre 20 deka jó házikenyér jut, az el nem fogyasztott kenyeret mindenki magával viheti. A hús ugy osztatik fel, hogy egy-egy személy 13 és fél dekát kap. Évközi szünetek alatt rendszerint szünetel az étkezés, azonban az igazgatóságtól előre kieszközölt engedély alapján az intézetben maradt növendékek kiilön dij mellett szünidőkön is nyerhetnek élelmezést. Az őszi szünidőre 5 korona, a karácsonyi és húsvéti szünidőre 10 korona és végül a pünkösdi szünidőre 6 korona dijjal lehet jegyet váltani az étkezésre. Nyári szünidőn azonban a tápintézet személyzetén kívül senki ellátásban nem részesül. A tápintézetbe felvett tanuló csakis akkor vehet részt a tápintézeti étkezésben, ha az esedékes dijakat befizette; a késedelmes fizető helye 7 napon tul megüresedettnek tekintetik s uj taggal betölthető. Felvételt illető tudnivalók: A tápintézetbe való felvételért felyamodók folyamodványaikat

Szabó András tanár ur, konviktusi elnökhöz f. évi augusztus hó 15-ig okvetlenül nyújtsák be, mert elkésett folyamodványok csak akkor vétetnek tekintetbe, ha a késedelemre alapos, elfogadható okot tud felhozni folyamodó s ha betöltetlen helyek állanak rendelkezésére. Azok, kik az egész dijat fizetők közé leendő felvételt kérnek, kérésük mellé csak iskolai bizonyítványt vagy kis értesítőt csatoljanak; ha pedig már az előző évet is ezen intézetben töltötték, elégséges az Írásban való jelentkezés is. Kedvezményes helyekért folyamodók kérvényei mellé a következő okmányok csatolandók: a) iskolai bizonyítvány, vagy kis értesítő; b) szegénységi bizonyítvány; c) családi értesítő ; d) községi hitelesített adókönyvi kivonat. A kevés számú ingyenes és negyeddijas helyekre csakis olyan tanulók vehetők fel, kiknek tanulásbeli előmenetelük általános jeles, illetőleg jó, magaviseletük kifogástalan és szegénységük kellően igazolt. Elégtelen osztályzatú vagy kevésbbé szabályszerű magaviseletű tanulók semmiféle díjfizetési kedvezményben nem részesülhetnek. A felvétel egész évre szól ugyan, de ha az első félév végén nyert tanulásbeli és magaviseletbeli minősítés nem felel meg az eddig élvezett kedvezményes helynek a tanári kar az illető tanulót a kedvezménytől megfosztja s megfelelő helyre teszi át s erről az évközi (szülei) értesítő utján az illető fiu szüleit tájékoztatja. Az élelmezés az iskolai év megnyitása napján kezdődik s tart — az évközi szünidők kivételével — a vizsgálat lejártáig. A tápintézetnek rendes orvosa van, ki az ételek minőségét ellenőrzi. Megjegyzés. A tan- vagy lakásdij elengedéseért vagy mérsékléseért külön kérvény nyújtandó be a beiratáskor. A konviktusi elnökséghez beadott folyamodványban kért tan- vagy lakásdij kedvezmény teljesen érvénytelen. Székelyudvarhelyt, 1905. julius 5.

Az ev. ref. kollégium igazgatósága.

TARTALOM. I. II. III. IV. V. VI.

Erkölcsi nevelés a középiskolában (Irta Nagy Elemér tanár). Jelentés (Irta Fejes Áron tanár) A kollégium kormányzata s a tanári testület . . . . A tanév végén tartott vizsgálatok sorrendje . . . . A tananyag és tankönyvek kimutatása Rendkívüli tantárgyak: I. II. III. VI.

Francia nyelv Gyorsírás Műének Zene

.

3 17 27 31 33 54 56 57 58

VII. Ifjúsági körök (egyesületek): a) b) c) d)

Ifjúsági Petőfi Önképzőkör Ifjúsági olvasó-egyesület Gyermekkönyvtár Gyorsírókor

VIII. Testinevelés IX. Az iskolai gyűjtemények gyarapodása X. Internátus és konviktus XI. A tanulók név- és érdemsorozata XII. Statisztikai kimutatások XIII. Érettségi vizsgálat . . . XIV. Iskolai javadalmak XV. Az év története (Gönczi Lajos igazgató) XVI. A jövő tanévre vonatkozó figyelmeztetés

. . .

59 G4 68 09

72 79 89 93 103 105 107 113 122