Vállalkozók Érdekegyeztető Roma Országos Szervezete

Vállalkozók Érdekegyeztető Roma Országos Szervezete VÉR SZ

’Romainnov’ komplex kompetencia alapú Oktatási Program (rövid) Vállalkozás Integrátori Program (V.I.P)

2009

Készült Vállalkozók Érdekegyeztető Roma Országos Szervezete (VÉR SZ) és Kraiciné dr. Szokoly Mária Ph.D.: Főiskolai docens, Igazgató, ( ELTE TÓFK) Dr. Kraici Márton Ph.D.: Filozófiatanár, Filozófiakutatók Egyesülete, StudiareKft,. Ügyvezető társadalmi szervezet felkérésére 2003-2009-ban. Vezetői összefoglaló:

Vállalkozók Érdekegyeztető Roma Országos Szervezete: VÉR SZ Székhelye: H-1046 Budapest, Erkel Gyula u. 21., adószáma: 18110087-1-41, Fővárosi Bíróságnál a Társadalmi Szervezetek között 10.223 számon nyilvántartott egyesület, e-mail: [email protected] www.verosz.hu

1

KOMPLEX MÉRÉSI-KÉPZÉSI-FOGLALKOZTATÁSI-MENTOROZÁSI PROGRAM A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TÁRSADALMI CSOPORTOK FELZÁRKÓZTATÁSÁRA ÉS A MUNKA VILÁGÁRA TÖRTÉNŐ FELKÉSZÍTÉSÉRE BEVEZETŐ A rendszerváltást követően Közép-Európában és a „tizeket befogadó” európai közösségben is a társadalompolitika egyik kiemelt törekvésévé vált a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, közöttük a roma közösségek tanulási, foglalkoztatási és életesélyeinek javítása. Számos szociológiai vizsgálat (Kemény, 2002, Havas, 2002, Liskó 2000, Kertesi, 2002, Neményi 2003., Ladányi, Szelényi 2004.) mutatta ki, hogy a roma társadalom lett a rendszerváltást követő társadalmi átalakulások legfőbb vesztese és teljes leszakadásuk megakadályozása, társadalmi integrációjuk és felemelkedésük segítése sürgető társadalmi feladat. Magyarországon az elmúlt évtizedben számos - állami, civil és EU-s pályázati forrásaira épülő - kísérlet történt a társadalom perifériáján élő, kirekesztett, illetve a kirekesztődő csoportok integrációjára, de ezek eredményei egymástól elszigetelten jelentkeztek, nem szerveződtek mindenki számára világos és elérhető rendszerré. A kérdés megoldása sürgető társadalmi feladat, amelyhez az EU további jelentős pályázati támogatásokat ígér, amelyek igénybevételének tekintetében azonban a leszakadók szervezetei és közösségei - iskolázatlanságuknál fogva - jelentős lemaradásban vannak. A problémát nehezíti, hogy az egyébként is megosztott cigányság ügye átpolitizálódott, s a csökkenő toleranciájú társadalomban egyre kiszolgáltatottabbá válnak. Köztudott, hogy a rendszerváltást vesztesei leginkább az alulképzettek, közöttük a romák. A munkahelyek radikális megszűnésével egy időben a számukra elérhető szakmát adó szakmunkásképzések is csődöt mondtak, a gyakorlóhelyek száma minimálisra csökkent. A helyzetet tovább nehezíti a szakmunkások körében a romákat illető kirekesztés, amely tradicionálisan segédmunkásként definiálja a roma munkaerőt. A néhány kivételnek tekinthető szakterület (építőipar, kisállat-tenyésztés, kézművesség, vásározás stb.), presztízsét pedig a többségi társadalom tagjai szándékosan alacsonyabbra értékelik valóságos funkciójuknál. Mindezek alapján jogos a megállapítás: a romák halmozott hátrányokkal kerültek ki a társadalom gazdasági és politikai struktúra váltásából. A leszakadók felzárkóztatásának, esélynövelésének oktatási-képzési kérdései szorosan kapcsolódnak az egész életen át tartó tanulás eszme- és intézményi rendszeréhez is, hiszen az alapképzettségi hiányok és a funkcionális analfabétizmus csökkentése, a változó szakképzési rendszerben helyüket nem találó alulképzett fiatal felnőttek (közöttűk nők tömegei) foglalkoztatásának, „a második esély” megteremtésének, s azt kísérő nagyarányú lemorzsolódásnak a kezelése mind-mind társadalmi prioritásként kezelt kérdés az új évezred kezdetén az EU-ban és hazánkban egyaránt. Nem megkerülhető pedagógiai-andragógiai kérdés, hogy második esélyt biztosító iskolarendszeren kívüli felnőttképzés módszertani szempontból felkészült-e az iskolarendszerből lemorzsolódott, iskolai kudarcokkal teli, de sok esetben jelentős élet- és munkatapasztalattal renelkező roma népesség hatékony képzésére. Milyen non formális és informális tanulási utakat, személyre szabott tanulásszervezési módokat tud kínálni? Képes-e identifikálni a munkaerőpiacon romák számára hosszabb távon kurrens szakma területeket és ezek sikeres elvégzéséhez képes-e megteremteni a felnőtt romák tanulási képességeihez és életvezetéshez igazodó tanulási környezetet, speciális motivációs rendszereket. EGYFAJTA MEGOLDÁSI KISÉRLET Többek között ez az egyik oka annak, hogy számos civil – közöttük VÉROSZ – néhány évvel ezelőtt úgy határozott, hogy pályázati támogatások révén olyan komplex felzárkóztatási programokat dolgoztat ki helyi közösségei számára, amely a cigányság munkaerőpiaci reintegrációját az esélyegyenlőség, a roma népesség képzése és tartós foglalkoztatása, valamint versenyképes roma vállalkozói réteg megteremtése koherens rendszerében értelmezi. A szervezet 2003-ban céljainak elérése érdekében – az ELTE Tanító- és Óvóképző Főiskolai Kar, a MTA Szociológiai Kutatóintézet szakértőinek bevonásával – kidolgozott egy, az adott kistérségek elemzésén alapuló, modul rendszerben építkező mérési-képzési-foglalkoztatási-mentori programot, a fenti háromtényezős feltételrendszer országos érvényesítése és referenciaszintű kipróbálása, majd a lehetőségek függvényében országos bevezetése céljából. Vállalkozók Érdekegyeztető Roma Országos Szervezete: VÉR SZ Székhelye: H-1046 Budapest, Erkel Gyula u. 21., adószáma: 18110087-1-41, Fővárosi Bíróságnál a Társadalmi Szervezetek között 10.223 számon nyilvántartott egyesület, e-mail: [email protected] www.verosz.hu

2

A MÉRÉSI-KÉPZÉSI-FOGLALKOZTATÁSI-MENTORI PROGRAM CÉLJA A projektszerűen működő program célja az önként jelentkező hátrányos helyzetű fiatal felnőttek - bármilyen (formális, nem formális, informális) úton szerzett - előzetes ismereteinek, tapasztalati tudásának, kiépült képességeinek, kompetenciáinak vizsgálata és ennek alapján egyfajta karrier-tanácsadás biztosítása. A tanácsadás foglalkoztatási és képzési utakat és lehetőségeket kínál, amelyek egyénre szabottak, és figyelembe veszik a földrajzi régió munkaerőpiaci szükségleteit. A képzés és a foglalkoztatás megszervezése és biztosítása mellett a program további, távlati célja az önállóan vállalkozni képes munkavállalók vállalkozóvá válásának segítése, illetve minden résztvevő számára több éven át a munkavégzéshez és az egyéni életvitelhez mentori segítség biztosítása. A program célcsoportja: minden tartós foglalkoztatást és tanulást vállaló, saját és (lakó)közösségük társadalmi felemelkedésében cselekvő módon részt venni kívánó, 18 évét betöltött, hátrányos helyzetű magyar állampolgár, felnőtt férfiak és nők, függetlenül nemzetiségüktől, iskolai végzettségük fokától, vagy eredményétől. HIPOTÉZIS A felzárkóztató program koncepciója azon a megfigyelésen alapul, miszerint az elmúlt években egyedileg, nem rendszerszerűen megvalósított támogatások (képzési és tanácsadói szolgáltatások, rövidebb-hosszabb ideig tartó foglalkoztatások) hatása megerősítés és további támogatás hiányában nem volt eléggé tartós. Jelen projekt ezért a négyféle szolgáltatás (mérés, képzés, foglalkoztatás, tanácsadás) egyidőben történő alkalmazásával azt célozza, hogy ezek eredményei összeadódjanak, illetve felerősítsék egymást. A program szakmai, módszertani innovációja abban rejlik, hogy a projektbe, egy előzetes (tapasztalati) tudás és kompetencia mérés alapján a közösségük számára mintát és húzóerőt képviselő legrátermettebbek jutnak be, majd a párhuzamosan futó tanulás és a foglalkoztatás ideje alatt a munkavállalót tanulási, munkahelyi, privát problémáival a projekt nem hagyja magára. Speciális képzési program keretében helyi, hiteles személyekből kiképzett mentori csapat folyamatosan segítitámogatja-ellenőrzi az állandó foglalkoztatottsághoz, az abból adódó új típusú életmódhoz, életvitelhez most szocializálódó célcsoport tagjait. A mentori támogatás révén kiépülnek a programban résztvevők személyes, szociális kompetenciái, gyarapodik tudástőkéjük, s mind a munka világában, mind személyes életvezetésükben sikeresebbé válhat. Reményeink szerint a célcsoport néhány tagja képes lesz olyan vállalkozói tudást és kapcsolati tőkét kiépíteni, amely révén – további támogatásokkal – a térség kisvállalkozóivá válhatnak. A projekt módszereinek kiválasztásakor az alapító három szempontot tekintett irányadónak: tudományosan megalapozott szakmaiság-korszerűség (európai kitekintés, kompatibilis szemlélet és módszerek), megvalósíthatóság (a romák szocio-kulturális hátterének és a helyi sajátosságoknak figyelembe vétele), takarékosság. A projektben alkalmazott és adaptált módszerek nemzetközileg ismertek, tudományos kutatásokon nyugszanak. Újdonságnak számít ezek egy időben történő, egymást erősítő, a projekt eredményességét fokozó hatásának kihasználása. A komplex mérési-képzési-foglakoztatási és mentori projekt referencia szintű kipróbálása két projekt keretében folyamatban van, az eredmények bíztatóak: a magyar-szlovák összehasonlító komplex képzési program a romák felzárkóztatásáért” c. NKFP 5./035/04 program keretében (futamidő 2004-2007), másrészt a ESZA Küzzdelem... II. pályázat keretében, Barcs kistérségben megvalósuló (futamidő: 2004-2006) ”Kompetencia alapú mérési, képzési, foglalkoztatási valamint mentorozási program” . TOBORZÁS ÉS MÉRÉS A hátrányos helyzetű, többségében roma fiatal felnőtt előzetes tudásszint és kompetenciamérésének egy újszerű megközelítéséről van szó. A mérési projektelem részben alap- részben alkalmazott kutatás, amelynek célja egy olyan több szempontú és elemű eszközcsomag kifejlesztése és kísérleti kipróbálása. A mérésre és képzésre vonatkozó kutatást az ELTE TÓFK Továbbképző Központja irányításával pedagógus, andragógus, pszichológus és szociológus kutatók és gyakorló szakemberek végezték el. Vállalkozók Érdekegyeztető Roma Országos Szervezete: VÉR SZ Székhelye: H-1046 Budapest, Erkel Gyula u. 21., adószáma: 18110087-1-41, Fővárosi Bíróságnál a Társadalmi Szervezetek között 10.223 számon nyilvántartott egyesület, e-mail: [email protected] www.verosz.hu

3

A projekt keretében a reális foglalkoztatási helyzet feltárása érdekében a toborzással párhuzamosan megtörténik a régió és/vagy a kistérség problématérképének felvétele. A résztvevők toborzása három lépcsőben történt. Első körben a térség hátrányos helyzetű társadalmi csoportokkal foglalkozó szervezetek képviselőivel együtt felmérjük a projekt megvalósításába bevonható személyek körét. Ennek alapján meghirdetjük a programra jelentkezés lehetőségét plakátokon. személyes hangú levélben és szóbeli tájékoztatás formájában. Alapvető követelmény, hogy a résztvevők vállalják a X hónapos projekt megvalósításában való folyamatos közreműködést az alábbiak szerint: o részt vesznek az előzetes tudásszint és kompetenciamérésen, o részt vesznek a foglalkoztatással párhuzamosan szervezett képzéseken  munkaerőpiaci képzés (minden résztvevő számára)  szakmai tanfolyamon  külön megállapodás szerint vállalkozói tanfolyamot. Második körben történik az előválogatásnak tekintendő, ún. „0 típusú találkozás” és az előzetes tudásszintmérés. A „0 típusú találkozás” egy 30 perces irányított beszélgetés, amelynek során a bizottság ismeretek és benyomásokat szerez a jelentkezők élethelyzetéről, munkavállalási és tanulási motivációiról, egészségi-szociális körülményeiről, megfigyeli a résztvevők attitűdjeit, motivációit, továbbá ösztönzi, motiválja a résztvevőket. A „0 típusú találkozáson” az egyéni, irányított beszélgetés során a mérési bizottságok bizalmasan kezelendő munkalapot (profilt) a kérdezőbiztosok pedig a kompetencia kártya kiállításához szükséges személyes, szociális, iskoláztatási és foglalkoztatási adatokat vesznek fel ugyancsak négyszemközti beszélgetés során.. (A kérdések az iskoláztatás fokára, sikereire és kudarcaira; az esetleg megkezdett, vagy befejezett szakképző tanulmányokra; a munkatapasztalatokra; a szociális és családi helyzetre, a szabadidő eltöltés módozataira vonatkoztak.) A személyes adatok ellenőrzésén kívül pontozták az alábbi területeket: kommunikáció és énkép megjelenés és érzékszervi dimenziók, ön- és jövőkép tanulásra motiváltság, kognitív képességek előzetes munkatapasztalat és irányultság munkára motiváltság vállalkozói, vezetői képességek, attitűdök. A mérési bizottság a három munkafázis (bizottság, interjú, kötetlen beszélgetés) tapasztalatait a találkozást záró megbeszélésen összegezik, az eredményeket a résztvevők bizalmasan kezelendő munkalapjain rögzítik. A munkaanyag jelenteti a „0 típusú találkozást” követő mérésnek az alapját, ahová a 0 típusú találkozáson magas pontszámot elért résztvevőket hívjuk be. A mérések alapján minden mért személyről tanulótérképet állítottunk össze. ELŐZETES, FORMÁLIS és NON FORMÁLIS TANULÁSI FOLYAMATOKBAN MEGSZERZETT TUDÁSOK ÉS A MUNKAERŐPIACON ELVÁRT KOMPETENCIÁK MÉRÉSÉRE Az előzetes tudásszint és kompetencia mérési csomag célja szerint egyéni karrierterv és egyéni tanulótérkép elkészítését eredményezi, amely a mért résztvevők számára - előzetes tudásuk és meglévő kompetenciáik alapján - megmutatja, hogy boldogulásuk érdekében mikor, mit és hogyan tudnak lépni (foglalkoztatás és tanulás), s mindehhez a projekt futamideje alatt a képzés vonatkozásában finanszírozott módon biztosítja az utat. Ennek alapján választódik ki a projekt menedzsment által ütemezett módon a képzésben és foglalkoztatásba bevontak köre. A Mérési Bizottság tagjai voltak: 1. Szokoly Mária (ELTE TÓFK), 2. Tibori Tímea (MTA SZKI), 3. Sipos Kornél (Semmelweis Egyetem), 4. Klein Sándor (Pécsi Tudományegyetem), 5. Heves Andrea (Új Mandátum Kiadó), 6. Lada László (NFI), 7. Hortobágyi István (ELTE TÓFK), 8. Csikvári Gábor (ELTE TÓFK), 9. Koltai Dénes (PTE FEEK), 10. meghívott szakértők: Ladáné Dauda Györgyi (ELTE TÓFK)) Vállalkozók Érdekegyeztető Roma Országos Szervezete: VÉR SZ Székhelye: H-1046 Budapest, Erkel Gyula u. 21., adószáma: 18110087-1-41, Fővárosi Bíróságnál a Társadalmi Szervezetek között 10.223 számon nyilvántartott egyesület, e-mail: [email protected] www.verosz.hu

4

Eddigi tapasztalataink alapján megállapítható, hogy a vizsgált személyek formális iskolai végzettség szempontjából viszonylag egységes képet mutat (6-8 osztály), azonban a bizonyítványok nagyon eltérő tudást és képességeket takarnak: sokan nagyon alacsony szinten birtokolják az alapkészségeket, de élethelyzetük és életkoruk miatt jelentős munka és élettapasztalattal rendelkeznek, amelyek sokat segíthetnek a hiányosságok kompenzálásában. Az egyéni szintfelmérés, amely ismereteket és azok megértését vizsgálja, lehetőséget adott arra, hogy a résztvevő elkezdjen egy új tanulási folyamatot. A feladat elvégzése sikerének érdekében módszertani szempont, hogy - a tájékoztató anyagok, amelyek a tanulás eredményeinek az értékelési folyamatát mutatják be a hallgatóknak, pontosak és világosak legyenek. - A értékelési eljárások megfelelőek és explicitek legyenek. - A tanácsadónak, aki a tanuló számára javasolja, hogy vesse alá tudását az értékelési eljárásnak, az értékelőtől függetlennek kell lennie, és tőle elkülönülten kell dolgoznia. - A tanácsadónak informálnia kell a jelölteket arról, hogy milyen teljesítményt tartanak megfelelőnek az értékelési eljárásban. - A vizsgált tanulási eredményeknek mélységükben és terjedelmükben elégségesnek és frissnek kell lenniük. Az előzetes tudásszint mérés elemei illeszkednek az Nemzeti Felnőttképzési Intézet által kidolgozott országos számítógépes előzetes tudásszint felmérő rendszerhez. Alkalmazott módszerek: Interjún alapuló általános adatlap, illetve pszichometriai skálák felvételén, attitűdvizsgálatokon alapuló pszichológiai személyiséglap felvétele a projekt elején és végén. Interjúra, illetve kiscsoportos foglalkozásra alapozott kompetenciavizsgálatok a projekt elején és végén, ennek alapján továbbépíthető kompetenciakártya kiállítása, Az alapképességek tesztvizsgálata (kommunikáció: írás, olvasás, szövegértés; számolás, matematikai és tudományos gondolkodás; tanulási képességek) és ezek értékelése Mindezek alapján valamennyi résztvevő számára mérési és foglalkoztatási egyéni tanácsadás és mentori segítségnyújtás (személyesen, telefonon, e-mailen) a pályázat teljes ideje alatt. Célja: A mérés célja az, hogy megállapítsa, a jelölt milyen kommunikációs és tanulási készségekkel, a (magyar) anyanyelv adekvát használatának, és az elemi matematika milyen képességeivel, illetve az általános iskola 8. osztályának minimum követelményeit alapul véve milyen ismeretekkel rendelkezik. Kiválasztani azokat, akik képesek és alkalmasak munkaerő-piaci felzárkóztató képzésben részt venni, vagyis: - képesek az írást eszközként használni, - rendelkeznek az általános iskolai általános műveltségi ismeretanyaggal. - elérik a 8. általánosban elvárható helyesírási készség szintjét, - képesek a folyamatos olvasásra, beleértve az alapvető kiejtési és mondatfonetikai eszközök használatát, - képesek az olvasott szöveg megértésére, - képesek önálló, 10-20 mondat terjedelmű fogalmazás elkészítésére, - képesek egy adott feladat teljesítésének írásbeli megtervezésére, - képesek elemi számolási feladatok megoldására, - képesek memoriter feladatok reprodukálására Részei: Kommunikációs képességeket, az írás- és szövegértési készséget felmérő számítógépes tesztcsomag. A csomag öt, egyenként 20 nehezedő sorrendű feladatsorból, kitöltési utasításból, valamint megoldó kulcsokból áll. A véletlenszerűen kiválasztott tesztek kitöltésére a résztvevőknek 30 perc áll rendelkezésre. A tesztek az általános iskolai 6-7 osztályos magyar nyelv és irodalom, valamint kommunikációs készség és szövegértés főbb elemeire építenek, megfogalmazásukban és a példák anyagában közelítenek a résztvevők élet- és munkatapasztalataihoz, figyelembe véve életkori sajátosságaikat, attitűdjeiket, érdeklődési területeiket. Matematikai és természettudományos gondolkodást felmérő számítógépes tesztcsomag. A csomag 4 tesztlapból, kitöltési útmutatóból és megoldó kulcsokból áll. A tesztek az általános iskolai 6-7 osztályos matematika anyagára építenek, megszövegezésében és a példák anyagában a résztvevők élet- és munkatapasztalataira építenek, figyelembe véve életkori sajátosságaikat, feltételezett érdeklődési körüket, előzetes iskolai és iskolán kívül szerzett ismereteiket, jártasságaikat és készségeiket. A véletlenszerűen kiválasztott teszt kitöltésére 30 perc áll rendelkezésre, s a matematikai, geometriai ismereteikre, számolási készségeikre és általános természettudományos gondolkodásra lehet következtetni. Vállalkozók Érdekegyeztető Roma Országos Szervezete: VÉR SZ Székhelye: H-1046 Budapest, Erkel Gyula u. 21., adószáma: 18110087-1-41, Fővárosi Bíróságnál a Társadalmi Szervezetek között 10.223 számon nyilvántartott egyesület, e-mail: [email protected] www.verosz.hu

5

Kompetencia mérés A projekt vizsgált futamideje alatt megtörtént – a francia APEC1 által alkalmazott kompetenciakártya egyfajta adaptációja, továbbá a tanulótérkép filozófiájára, szerkezetére, módszertanára (pontszámok, súlyozás) és a térinformatikai rendszer kidolgozására vonatkozó első állásfoglalás. Megtörtént a pszichológiai tesztek adaptálása, amelyeket a mérés tapasztalatai alapján véglegesítettünk. Kutatásvezető: Szokoly Mária. Tanácsadók: Sipos Kornél, Klein Sándor, Tibori Tímea, Heves Andrea. A kompetenciakártya célja: megismertetni a résztvevőt én-képével, tudatosítani szakmai terveit, megerősíteni karrierjének lehetőségét, erősségeit, válaszolni és tanácsot adni a résztvevő szakmai fejlődésével kapcsolatos kérdéseire, megtalálni azt a szakmát, amely a munkaerőpiacon keresett és megfelel képességeinek, eddig megszerzett (szak)képzettségének, kijelölni szakmai életútjának következő lépcsőfokát, a tanulás irányát, bejuttatni és segíteni bennmaradását a munkaerőpiacon, hozzájárulni új életvezetési stratégia kidolgozásához. A kompetenciamérés részei: a „0 típusú találkozás” munkaanyaga: (I. és II. adatlap, amelyek személyi adatok, személyes megjegyzések) pszichológiai tesztek a State-Trait Personality Inventory Form Y (STPI-Y) önértékelő skála (Spielberger-Sipos, 1995), 80 felelet-választásos kérdés keretében (négyfokozatú, 10 tételből álló pszichometriai skála) az egyes tulajdonságokat 10-től 40-ig terjedő pontszámmal jellemzi. Ezzel a szorongás, a kíváncsiság, düh/harag, és a depresszió egyéni különbségeinek kimutatására alkalmas, Inglehardt gyereknevelési elvekre vonatkozó kérdőív, a Klein-féle RAVEN teszt. A tanulótérkép szerkezete: Területek Szempontok Adottságok életkor, nem, településtípus, etnikai hovatartozás, háztartásszervezet Erőforrások fizikai, mentális egészség kapcsolatos társadalmi tőke az egyéni érvényesítés lehetőségei beállítottság Munkaethosz, vallás, gondolkodási. vállalkozási affinitás Erőfeszítések előismeretek: iskolai végzettség, formális, non formális, informális tudás feltérképezése, felhasználása A tanulótérkép elemei és a kapható pontszámok a következők: személyes adatok, iskolai végzettség, szakképzettség testi és mentális állapot kommunikáció matematika tanulási képesség Raven teszt Klein munkateszt tanulási attitűd, motiváltság foglalkozási attitűd, motiváltság vállalkozói attitűd mindezek alapján javasolt foglalkozás javasolt beiskolázás

1

APEC Vállalkozók Érdekegyeztető Roma Országos Szervezete: VÉR SZ Székhelye: H-1046 Budapest, Erkel Gyula u. 21., adószáma: 18110087-1-41, Fővárosi Bíróságnál a Társadalmi Szervezetek között 10.223 számon nyilvántartott egyesület, e-mail: [email protected] www.verosz.hu

6

A tanulótérképek pontszáma és tartalma alapján beiskolázási és foglalkoztatási rangsort állítottunk fel a 100 projektbe bevont személy számára. A végleges rangsor kialakításakor a bizottság az előzetes tudásszint és kompetenciamérések eredményei mellett szervezési prioritásnak tekintette az egy településről jövők számának. A szakképzettséget és az előzetes szakmai, illetve munkaerőpiaci gyakorlatot a tanulótérkép tartalmazza. A mérésen alapuló informatív-instruktív tanulótérkép megismertetésének hármas feladata van: ösztönző-motiváló funkció; szelektív – kiválasztó - funkció; tájékoztató(informatív)-segítő-korrekciós funkció.

kialakításának

és

a

résztvevővel

történő

A mérés módszere nem egyszerűsíthető le egyszerűen kiválasztásra. Nem korlátozódik a korábbi a tanulmányok ismereteinek, illetve a foglalkoztatásból eredő tevékenység eredményeire. Hatóköre ennél sokkal tágabb: módot ad egy mentor által támogatott személyiségfejlesztési folyamat megindításának, többek között a munka világában nélkülözhetetlen szociomorális, valamint önfejlesztő magatartás- és tevékenységformák megalapozásának. Fontos jellemzője a mérésnek, hogy a tanulótérképet a résztvevők szóbeli szöveges értékelés, egyfajta munkaerő-piaci, karrier-tanácsadó beszélgetés keretében ismerik meg. A szöveges értékelésről való gondolkodás során a mérés kidolgozói részben a komeptencia mérés nemzetközi irodalmára (APEC, 1996), a humánerőforrás fejlesztés szakirodalmára és a hazai alternatív pedagógiában kialakult gyakorlatra alapoztak (Rajnai 2004, Rapos 2004, Winkler 2003; Vekerdy 1990)2. A mérési csomag a fejlesztés jegyében készült, lehetőséget adva a bemeneti, a közbülső és a kimeneti mérések megtervezésére, konkretizálására, valamint a mérési csomag más környezetben történő adaptálására. A csomag karriertervező célja szerint sarkall a résztvevőnek szóló fejlesztési célok s az azokhoz vezető feladatok, tevékenységek megfogalmazására. A projekt végén, 2007-ben realizálódó zárómérést követő személyes értékelő beszélgetés összegző és további célokat kitűző jellegű lesz, amely a tanulótérkép mind a négy vetületére (adottságok erőforrások, beállítottság, erőfeszítések) kínál további utakat. A felnőttképzési elveknek és az alternatív iskolák értékelési gyakorlatának megfelelően, a projektbe bevont résztvevőket a képzett mentorok bevonják saját maguk értékelésének folyamatába, ezzel is elmélyítve a résztvevők önismeretét, önértékelési képességének fejlődését. Az első eredményekből megfigyelhető, hogy - a térségben élők körében igen nagy a foglalkoztatással és a tanulással kapcsolatos apátia és kilátástalanság, - a programba bevonható személyek azonban gyorsan motiválttá váltak, a programokon maradéktalanul, jól teljesítve vettek részt, - a megszerzett információkat, ismereteket multiplikálták környezetükben, ezáltal hamar „beavatottá” váltak a programba. (Előfordult, hogy a nyári, tábor jellegű képzés létszáma napról napra emelkedett az új érdeklődő résztvevők bekapcsolódása révén. ) - a kezdeti individuális érdekek, a munkahelyszerzés prioritásának hangoztatása mellett, egyre inkább szemponttá válik az együttműködés, a társakra való odafigyelés, a segítségadás, amely különböző területekre (munka, család, közélet, civil közösségi élet) vonatkoztatva fogalmazódik meg. Egyeseknél már feltűnik az információszerzés igénye is. A tanulótérkép térinformatikai rendszeréről A mérések területeit négy csoportban határoztuk meg: adottságok, erőforrások, beállítottság, energiaforrásokerőfeszítések.

Rajnai Judit (2004): A szöveges értékelés az Európai Unióban és a magyarországi szabályozásban (háttértanulmány). Rapos Nóra (2004): A hazai alternatív iskolák és a szöveges értékelés. Kézirat. Vekerdy Tamás (1983): A Waldorf-iskola első három évének programjáról: Kitekintéssel a tizenkettedik év végéig. „Török Sándor” Waldorf-pedagógiai Alapítvány: OKI, Iskolafejlesztési Központ, Budapest. Winkler Márta: Kinek kaloda, kinek fészek. SHL Hungary Kft., Budapest, 2003. 2


7

Az adottságokhoz a szociológiából társadalmi háttérváltozóként ismert elemek társíthatók, úgymint életkor, nem, településtípus, foglalkozás, identitás, háztartásszerkezet. Az erőforrásokhoz a fizikai és mentális egészség vagy betegség, a kapcsolati tőke és a kapcsolati háló, valamint az egyéni érdekérvényesítés belső feltételei. A beállítottsághoz soroltuk a munka-ethoszt, a felekezeti hovatartozást, a gondolkodási módot és a vállalkozási affinitást. Az energiaforrásokhoz az előképzettséget (iskolai életút), a formális, non-formális, informális tudás meglétét vizsgáltuk, valamint azt a készséget, hogy a tanulás terén milyen erőfeszítésekre képes az egyén. A beállítottsághoz soroltuk a munka-ethoszt, a felekezeti hovatartozást, a gondolkodási módot és a vállalkozási affinitást. Az energiaforrásokhoz az előképzettséget (iskolai életút), a formális, non-formális, informális tudás meglétét vizsgáltuk, valamint azt a készséget, hogy a tanulás terén milyen erőfeszítésekre képes az egyén. A méréseket megelőzően már felállítottunk néhány olyan feltételezést, amelynek igazolására vagy elvetésére a projekt folyamatában, a többszörös mérési eredmények összevetése alapján lesz lehetőségünk. 1. hipotézis Az adottságok olyan társadalmilag meghatározott jellemzői az egyénnek, amelyet a társadalmi háttérváltozók viszonylag nagy biztonsággal megmutatnak és segítik a becslést. Esetünkben a halmozottan hátrányos helyzet immobilitást és a tanulásra, az újdonságok iránti fogékonyságokra való gyenge motiváltságot jelenti. 2. hipotézis Az erőforrások tekintetében (más vizsgálatokkal összhangban) feltételezzük, hogy a gyenge vagy kifejezetten rossz egészségi állapot és mentális feltételek folyamatosan negatívan befolyásolják az egyén döntőképességét, csökkentik vagy gátolják változtatni akarását. 3. hipotézis A beállítottságot a tanulási, a foglalkozási és a vállalkozói attitűdökkel mértük és azt feltételeztük, hogy alacsony a tanulási motiváltság, gyenge a munkavállalási készség, és csak kevesek gondolnak valamilyen vállalkozás elkezdésére (döntően az önfoglalkoztatásra). Ennek az állításnak a hátterében az a tapasztalat áll, hogy a hátrányos helyzetűek jelentős többsége csonka iskolai életutat mondhat magáénak, ha van is szakmája, az elavult és a megújításra sem egyénileg, sem társadalmilag nincs kellően ösztönözve. A vállalkozások világa egyfelől reményt keltő lehet, másfelől újabb bizonytalansági és veszélyforrást rejt magában. 4. hipotézis A képzettség és az információ hiánya miatt az egyénnek az átlagosnál több energiát kell befektetni ahhoz, hogy életében változás történjen. Erre kevéssé motivált, támogatás hiányában a kezdeti lelkesedése hamar elapad, és a csalódottsága növekszik. Ez az apátia gátolja a megújulásban. 5. hipotézis Feltételezzük, hogy a program során a célcsoport tagjainak önbizalma és belső motiváltsága megerősödik, amihez külső segítségképpen a folyamatos, személyre szabott mentorálást biztosítjuk. A mérések során nagy hangsúlyt fektetünk az attitűdökre és az értékekre, melyek változásaiból erre az állításunkra egzakt feleletet várunk. 6. hipotézis Az egyéni szempontok érvényesítésén túl egyre erőteljesebben megjelenik a csoportérdekek képviselete (család, munka, civil közösségi formák), amely növeli az egyén erőforrásait és energiáit. 7. hipotézis Feltételezzük, hogy a részleges iskolázottság és/vagy gyengébb előmenetel ellenére a kreativitáson alapuló feladatok megoldásában erősebbek a célcsoport tagjai, mint az írásbeli vagy a kommunikációs tesztek kitöltésében. E jelenséget az erőforrások és az erőfeszítések hiányával magyarázzuk. Vállalkozók Érdekegyeztető Roma Országos Szervezete: VÉR SZ Székhelye: H-1046 Budapest, Erkel Gyula u. 21., adószáma: 18110087-1-41, Fővárosi Bíróságnál a Társadalmi Szervezetek között 10.223 számon nyilvántartott egyesület, e-mail: [email protected] www.verosz.hu

8

A célcsoport tagjainak vizsgálata és benne a többszörös mérés azt a célt szolgálja, hogy egy olyan tanulótérkép készüljön, amely választ ad arra a kérdésre, hogy miként lehet erősíteni az egyén alapértékeit (család, egészség, munka, tudás stb.) és milyen segítséget kíván a tanulás és a munkába állás programja, hogyan prognosztizálható az egyén további életútja a projekt befejezése után.

2. ábra: A modell

A tanulótérkép térinformatikai rendszerének kidolgozása folyamatban van, a kutatás eredményeiről a nyár folyamán az MTA SZKI-n szervezett konferencián számolunk be. KÉPZÉSEK Szakképző (OKJ és/vagy betanító) tanfolyamok – mentálhigiéniai felkészítés A célszemélyekkel közösen elfogadott karrierterveknek, és a térség foglalkoztatási viszonyaira vonatkozó kutatások eredményei alapján a projekt célcsoportja számára a térségben működtethető és a vállalkozási konstrukcióban megjelölt szakmákra OKJ képzéseket szervezünk. Munkaerőpiaci tréning Minden résztvevő számára a foglalkoztatás megkezdése előtt 60 órás munkaerőpiaci tréninget szervezünk, amely az alapvető gyakorlati készségek és szakmai kompetenciák kialakítását célozza, természetesen építve a résztvevők adott témában korábban szerzett munkatapasztalataira. A tréning lehetőséget ad olyan mentálhigiénés csoportfoglalkozásokra, amelyek a csoporttagok együttműködésére, a közösség építésére, az önbizalom, énkép erősítésére irányulnak. Célunk továbbá, hogy társaikkal együttműködve ismerkedjenek a csoportmunka előnyeivel és hátrányaival, eközben erősítsék önbizalmukat, akaraterejüket. Ahogy a mérést megelőzte egy „nulladik típusú találkozás” a potenciális résztvevőkkel, úgy ezen alkalom is arra szolgált a többi között, hogy a csoport tagjait közelebbről, de a munkatevékenység során ismerjük meg, hogy problémáira adekvát válaszokat lehessen adni. Vállalkozók Érdekegyeztető Roma Országos Szervezete: VÉR SZ Székhelye: H-1046 Budapest, Erkel Gyula u. 21., adószáma: 18110087-1-41, Fővárosi Bíróságnál a Társadalmi Szervezetek között 10.223 számon nyilvántartott egyesület, e-mail: [email protected] www.verosz.hu

9

Mentorképzés A projekttervnek megfelelően a célcsoport minden tagját a teljes futamidő alatt egyénre szabott, folyamatos mindenkor elérhető egyéni tanulási, foglalkoztatási és életvezetési mentori támogatás segíti. Ennek célja, hogy a célszemély a foglalkoztatás és tanulás ideje alatt problémáival ne maradjon magára, segítse a munka világában való eligazodásban és a bennmaradásban. Megmutatja és készség szintre emeli a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést és mások hozzáférésének segítését, az erkölcsi integritás fejlesztését, az érdek artikulációt és érdekvédelmet. Reményeink szerint a mérés, a képzés és a foglalkoztatás elegendő ahhoz, hogy a résztvevők munkával és életvezetéssel kapcsolatos attitűdjei megváltozzanak, életvitelükben tartós módosulás álljon be, amit környezetükben multiplikálhatnak, közösségük tapasztalt referencia személyévé válhatnak. Projektünk kiemelt feladata mentori munkát vállaló személyek kiválasztása és képzése. A mérési időszakban meg kell találni azokat az önkormányzati, civil szervezeti, pedagógusi és szociális munkát ellátó, hiteles, helyben élő személyeket, akik alkalmasak és vállalják a mentori munka elvégzésére. A mentorok kiválasztásának szempontjai: a mentor legyen kistérségi lakos, közismert, hiteles, tekintélyt kivívott személyiség, legyen a mentori munkával rokon foglakozása, vagy mentori, segítői gyakorlata, ezáltal legyen alkalmas a projekt mentori feladatainak ellátására. A 60 órás, bentlakásos tréning módszerrel szervezett mentorképző programot, amely egyben a jelenlévő pedagógusok számára a képzők képzése célú tanfolyam elvégzését jelentette. A képzés célja a mentori- és csoportmunkában nélkülözhetetlen ismeretek, de főként kompetenciák és technikák (kapcsolatépítés- és tartás, konfliktuskezelés és megoldás, esettanulmány és pályázatírás, projektmenedzsment és szervezetépítés, együttműködés, jövőépítés) megismerése és részben elsajátítása volt. A tréning az akkreditációra előkészített mentorképzési programnak megfelelően három modulból állt: - személyiségfejlesztési műhelymodulból (drámapedagógiai elemekre alapozott kommunikációs foglalkozások, esettanulmány készítés) - mediációs (konfliktuskezelési ismereteket nyújtó) és modul, valamint - pályázatírás és projektmenedzsment ismereti modul. A tréninget 30 óra otthon végzett munkaórát jelentő távoktatási modul egészíti ki, amely a tréningen elsajátított ismeretek helyi megvalósításának feldolgozására és elektronikus értékelésére vonatkozik. EPILÓGUS Amint a bevezetőben említettük, a romák társadalmi-gazdasági kirekesztése ellen, felzárkóztatásuk, emberhez méltó életlehetőségeik biztosítása érdekében számos országban szövetkeznek állami, non profit és egyházi szervezetek. A Romainnov program kidolgozói hiszik és remélik, hogy valamennyi kirekesztés és szegénység elleni lépés és erőfeszítés „egy nagylászlói lépcsőfok” ahhoz, hogy a hőn áhított gazdasági fellendülés idejére az egységesülő Európa roma lakossága képes legyen fogadni a gazdasági növekedés „lecsorgó hatását„ és kikerülni a az etnikai diszkrimináció és szélsőséges szegénység örvényéből. Kraiciné dr. Szokoly Mária Tisztelettel, Budapest, 2009. Birta János elnök VÉR SZ +36-30-523-3399


10

Vállalkozók Érdekegyeztető Roma Országos Szervezete

Recommend Documents