Vállalatok, vállalkozások, kisvállalatok (forrás: Szerb László [2005] öszeállítása)

Vállalatok, vállalkozások, kisvállalatok (forrás: Szerb László [2005] öszeállítása)

Vállalkozás–vállalkozó meghatározása

Nincsen egysége meghatározás – homályos, legjobb esetben multidimenzionális fogalom, definíciók széles köre terjedt el A vállalkozó vállalkozást hoz létre, a vállalkozásban pedig vállalkozó(k) tevékenykednek, a hangsúly máson van

Vállalkozó - vállalkozás

Richard Cantillon (1730 körül): vállalkozás magánfoglalkoztatásként határozható meg. A vállalkozó a jelenben biztos áron vásárol és bizonytalan áron értékesít, így bizonytalansággal néz szembe.

Jean Baptiste Say (1816): a vállalkozó olyan ügynök, aki a termelési tényezıket kombinálva a gyártási folyamatot megszervezi. A vállalkozói profit és a tıkeprofit (kamattól) és így a vállalkozó és a tıkés személye is elválik egymástól A családi vállalkozás tulajdonosának jövedelme három forrásból tevıdik össze: profitot kap, mint vállalkozó, fizetést, mint menedzser és kamatot, mint a tıke befektetıje.

Vállalkozó –vállalkozás

Knight (1921) a vállalkozó nem kalkulálható bizonytalanság-viselési képességgel rendelkezik. Schumpeter (1934) nem a mindennapi üzleti rutin része a vezetésnek egy szélesebb aspektusából ered. A vállalkozó innovátor, kreatív romboló, aki változásokat kezdeményez a piacon új kombinációkat valósít meg lehetnek.

Új termék Új termelési eljárás Új piac nyitása Új típusú nyersanyagforrások felfedezése Új típusú szervezet létrehozása


Penrose (1963): a vállalkozói aktivitás magában foglalja a lehetıségek azonosítását a gazdasági rendszerben. A vállalkozási és a menedzseri funkciók különböznek Shapero (1975) a vállalkozás magában foglalja a (1) kezdeményezıképességet (2) a gazdasági mechanizmus szervezését vagy átszervezését hogy praktikusan használhatóvá formálják az erıforrásokat és a lehetıséget (3) a kockázat vagy kudarc elfogadását. Kirzner (1975, 1979) a vállalkozó felismeri a piaci lehetıségeket és ennek megfelelıen az erıforrások transzformálását végzi és kockázatot vállal. A vállalkozó arbitrázsır.


de Vries (1977) a vállalkozó olyan deviáns, aki képtelen beilleszkedni a környezetbe és agresszív módon lázad a megszokások ellen.

Leibenstein (1968, 1979): a vállalkozó a piaci tökéletlenséget korrigálja, tölti be (piaci résbetöltı) vagy/és inputokat más módon használ (input kiegészítés).

A vállalkozás olyan aktivitásokat jelent, amelyek nem világosan meghatározott vagy jól körülhatárolt piaci keretek között valósul meg, vagy ahol a termelési függvény jelentıs része nem tökéletesen ismert.


Ronstadt (1984) a vállalkozás a gazdagság, jólét kreálásának dinamikus folyamata.

Ez a vagyon olyan egyének által létrehozott, akik anyagi, idıbeli, egzisztenciális kockázatot vállalnak a termék vagy a szolgáltatás létrehozása során.

Ez a termék vagy szolgáltatás nem biztos, hogy új vagy egyedi, de a szükséges képességek és erıforrások allokációja és biztosítása révén a vállalkozó mások számára is értékkel tölti meg.


Gartner (1988): új szervezet létrehozása.

Stevenson és Sahlman (1989) a vállalkozó az a személy, aki észleli a lehetıséget, ennek megvalósítását kívánatosnak tartja saját életvitele szempontjából és hisz abban, hogy ez meg is valósítható.

Hisrich (1993) a vállalkozó újat hoz létre, ehhez idıt és erıfeszítést áldoz továbbá kockázatot vállal (anyagi, pszichológiai) bizonyos anyagi és nem anyagi elınyökért (megelégedés).


Timmons (1999): a vállalkozás a lehetıség létrehozásának vagy megragadásának folyamata, annak végig vitele függetlenül a jelenleg ellenırzött erıforrásoktól.

A vállalkozás magába foglalja az érték meghatározását, létrehozását és elosztását. A vállalkozás emberi kreatív cselekedet.

GEM (Reynolds 1999):

új vállalat, üzleti egység létrehozása vagy arra tett kísérlet, mint a magánfoglalkoztatás, új üzleti egység létrehozása vagy létezı üzlet kiterjesztése, expanziója akár egyének, akár csoportok vagy már létezı vállalat által.

Vállalkozó - vállalkozás Hébert és Link (1989) A vállalkozó olyan személy, aki felelısségvállalásra specializálódik annak érdekében hogy olyan (ítéleletszerő) döntéseket hozzon, amelyek hatással vannak a helyre, a formára, a javak használatára, az erıforrásokra és az intézményekre


Wennekers és Thurik (2002) A vállalkozás az egyén kinyilvánított képessége és szándéka, hogy saját maga vagy másokkal együtt már létezı szervezeten belül vagy kívül új lehetıségeket észleljen vagy teremtsen, hogy ötletüket a piacon bevezessék bizonytalan és más akadályozó környezeti tényezık mellett azáltal, hogy döntéseket hoznak a vállalkozás helyére, formájára, az erıforrások és az intézmények használatára vonatkozóan.


Zöld Könyv: Az egyén olyan motivációja, képessége, amellyel felismer és kihasznál egy lehetıséget új érték vagy gazdasági siker létrehozásához A vállalkozás gondolkodásmód és gazdasági tevékenység teremtésének és fejlesztésének folyamata ötvözve kockázatvállalást, kreativitást és/vagy innovációt józan menedzsmenttel egy új vagy mőködı vállalaton belül


Fı közös pontok - részben átfedik egymást: Piaci lehetıségek megragadása - függetlenül a kontrollált erıforrásoktól A produktív inputok, erıforrások másfajta kombinálása – nem feltétlenül tulajdonosa. Kreatív, innovatív tevékenységek együtt jár bizonytalanság, kockázat vállalásával, nem pusztán anyagi kockázatviseléssel, nem csupán rutinszerő döntéshozatal célja nem csupán a profitmaximalizálás, hanem a tágan értelmezett értékteremtés. Mőködı cégen belül is megvalósulhat

Vállalatméret - vállalkozás Vállalkozás= kismérető cég? Vállalkozási tevékenység független a vállalatmérettıl Belsı vállalkozás – intrapreneurship Kapcsolat a kor és a vállalkozási tevékenység között

Új üzleti egység – vállalkozás Késıbb növekedési ráta – magas növekedés, innováció - vállalkozás

A vállalkozás mítosza

A vállalkozók magányos farkasok, nem mőködnek együtt másokkal. A sikeres vállalkozáshoz csak pénz kell. A vállalkozás elkezdésének legfontosabb tényezıje a pénz. Egy jó ötlettel bárki szerezhet pénzt. A sikeres vállalkozáshoz magas iskolai végzettség szükséges. A sikeres vállalkozó fiatal és energikus.

A vállalkozás mítosza

Vállalkozónak születni kell. A tehetség garancia a sikeres vállalkozáshoz. Bárki lehet vállalkozó. A vállalkozók szerencsejátékosok és a sikerhez szerencse kell. A vállalkozókat csak és kizárólag az anyagi siker motiválja és érdekli. A vállalkozók önzı, csak saját magukkal törıdı deviáns emberek. Saját fınökeik, tökéletesen függetlenek mástól, teljes mértékben alakíthatják sorsukat.

Vállalkozás - 2. megközelítés •Nyereség, vagyonszerzés céljából, üzletszerően, ellenérték fejében történı, piacra termelı, szolgáltató vagy piaci igények kielégítését szolgáló tevékenység.

Vállalkozás - 2. megközelítés Meg kell felelni az alábbi feltételeknek: •élén természetes tulajdonos vagy tulajdonosok állnak •önálló céljai megvalósítása során, •elkülönült szervezeti, jogi és gazdasági egység •valóságos piac keretei között mőködik, •hosszú távú célja, alapfeltétele alapfeltétel a nyereséges mőködés •önálló kockázatvállalás •szabad rendelkezés a vállalkozás hozamával

Vállalkozás 3. megközelítés

Szervezeti elkülönítés problémái Globalizáció,

hálózatosodás szoros

kapcsolatok Vállalatcsoportok vizsgálata- tulajdonosi kör alapján történı elkülönítés

Vizsgálati egység: a személy (csoport) vagy a szervezet, vállalkozó vagy vállalkozás

Kkv-k társadalmi jelentısége •Lehetıség az önkibontakozásra - saját felelısség •Egy plurális társadalom stabilizálása – megélhetési forrás •Területi egyenlıtlenségek kiegyensúlyozása •Az életminıség támogatása – fogyasztók, alkalmazottak

A KKV-k elıtérbe kerülésének okai •A foglalkoztatásban betöltött szerep – új munkahelyek teremtése. •Kapcsolat a Kondratyev ciklus és a vállalatméret között (Ács) •A szolgáltatási szektor térnyerése •Növekvı igény a specializált, egyedi termékek iránt •A nagyvállalatok szervezeti változásai, kiszervezés, outsourcing •A piaci tranzakciós költségek csökkenése •Változás a kormányzati politikában.

A magánszektor szerepe az átalakulásban

Átmenet tervgazdaságból a magángazdaságba Lényeges: új vállalatok, vállalkozások létrejötte Új vállalatok szerepe: Hiány megszőntetése, mérséklése, fogyasztók igényeinek kielégítése Verseny biztosítása – hatékonyság, teljesítménykényszer Új vállalatok teljesítménye magasabb, mint a régieké Gazdasági növekedés fontos forrásai Új munkahelyek teremtése – a régiek megszőnnek Innováció forrása

Kisvállalatok

Tipikus minıségi ismertetıjelek: (1) A vállalkozó(k) önálló tulajdonos(ok), a tulajdonosi kör zárt, a tulajdonostársak között szoros, sokszor családi kapcsolat áll fenn. (2) A tulajdonosok maguk viselik a kockázatot és felelısséget. (3) A tulajdonos(ok) a vállalat irányításában, mőködtetésében személyesen is részt vesznek (4) A vállalatot sokszor a vállalkozó(k) személye jegyzi, a vállalkozó a "márkanév", maga/maguk építi(k) ki kapcsolataikat (hálózatukat).

Kisvállalatok

(5) A vállalatnak csak egy terméke van - kevéssé diverzifikált. (6) A vállalat a vevık egyéni igényeinek megfelelı, egyedi teljesítményt kínál. Az igények változásaira gyorsan képes reagálni. (7) A vállalkozó és a munkatársak közötti kapcsolat szoros és informális. A szervezet csak kis mértékben formalizált. (8) A vállalat csak kisebb piaci részesedéssel (részaránnyal) rendelkezik. (9) A vállalat korlátozott saját felhalmozási képessége, nehéz a pénzügyi eszközök megszerzése

Kisvállalat és nagyvállalat összehasonlítása: elınyök és hátrányok Mőködési terület

Kisvállalat Elıny

Vezetés, menedzsment

Hátrány

Elıny Szervezet Hátrány

Elıny Marketing, piac

Hátrány

Tulajdonosi-menedzseri funkciók nem válnak szét, motiváció, érdekeltség jó Egyszemélyes függıség Hiányzó menedzseri ismeretek Intuitív, ad hoc döntéshozatal Alacsony formalizáltság Rugalmas Személyes kapcsolatok erısek Személyes kapcsolatok dominált Informális irányítás Gyakori funkcióhalmozás Egyedi igényeknek képes megfelelni Rugalmasan vált Szők piac, kiszolgáltatottság Marketing kiadások korlátozottak

Nagyvállalat Professzionális menedzsment Csoportos döntéshozatal Tudatos döntéshozatal Delegálási probléma, tulajdonosmenedzsment elkülönülése Jól elhatárolt funkciók és munkamegosztás Formalizált, kiszámítható Koordinációs problémák Rugalmatlan Személytelen Tömegigények kielégítése Széles piac Képes jelentıs marketing akciókra Rugalmatlan a váltás területén


Kisvállalat Elıny

Termelés Hátrány

Elıny

Innováció, K+F

Hátrány

Munka-intenzív termelés

Nagyvállalat

Diverzifikált termelés Széles körő munkamegosztás Termelésnél költségdegresszió „Egytermékes” cég Kis sorozatnagyság, egyedi igények szőkkörő belsı munkamegosztás korlátozott kielégítése kicsi költségdegresszió Gyors piacra lépés Szisztematikus innováció Csúcstechnológiák esetében Intézményesített K+F Tudományhoz kötött Bıséges K+F források Nincs K+F részleg Hosszú bevezetési idı Finanszírozás kevés Rugalmatlan gyors technológiai Túlzott kötıdés az elsı változásnál innovációhoz, további megújulás hiánya


Finanszírozás, pénzügyek

Kisvállalat Elıny

-

Hátrány

Korlátozott források – alultıkésítettség Nem jó baki ügyfél Pénzügyi tervezés hiánya Hiányos pénzügyi menedzsment Egyedi terméknél Erıpozíció, nagybani beszerzés költségcsökkentı hatása Kicsi, relatíve drága beszerzés Értékesítésnél kiszolgáltatottság

Elıny Beszerzés, értékesítés

Nagyvállalat

Hátrány

Széles körő hozzáférés külsı forrásokhoz Jó banki ügyfél Pénzügyi tervezés és menedzsment léte -

Különbség kisvállalat és vállalkozói vállalat között

Kisvállalat Nem innovatív – már létezı ötlet másolása Célja tisztes megélhetés biztosítása, családi szükségleteknek megfelelés Függetlenül tulajdonolt, mőködtetett és finanszírozott Alkalmazottak száma: 50 fı alatt Kockázatkerülı magatartás Iparági hatás elhanyagolható

Vállalkozói vállalat Innovatív – új, addig még abban a formában nem létezett ötlet megvalósítása Új lehetıségeket keres Célja profitábilis mőködtetés (profitmaximalizálás), növekedés

Vállalatmérettıl független Kockázatot vállal Esetenként jelentıs piaci részaránnyal rendelkezik

Vállalatok, vállalkozások, kisvállalatok (forrás: Szerb László [2005] öszeállítása)

Recommend Documents