A SZERB FELKELfiS T0RTENET15

A SZERB FELKELfiS T0RTENET15 1807-1810. IRTA

KALLAY

BENI.

A MAGYAR

TUDOMANYOS AKADEMIA KONYVKIADO VALLALATA 0J FOLYAM, LXXVII. KOTET 1908—1910.

CYCLUS

A SZERB FELKELES TORTENETE 1807-1810. tRTA

KALLAY BENI 11.

AZ

1909-DIK EVI

ILLETMENY MASODIK KOTETE

A

SZERB FELKELES

TORTENETE 1807-1810. IRTA

KALLAY BENI hAtrahagyott kezirataib6l KIADTA

THALLOCZY LAJOS MASODIK KOTET

BUDAPEST A MAGYAR TUDOMANYOS AKADEMIA KIADAsA 1909.

Homyinszky Viktor

csasz. es kir. udvaii

konyvnyomd&ja, Budapest.

:

Kfillay:

A

tdrt^nete

szerb felkel£s kdtet^hez.

II.

SAJTOHIBAK. 82. lap 19. sor Prdticsot

Protiesot

helyett

.

Zajcsdr

66.

„

5.

„

Zajecsdr

„

80.

,

2.

„

tdbordba

„

sdtrdba

108.

„

14.

„

mely a foldesure

„

melyek a foldesHrei

160.

„

10.

,

mas

„

mds-

190.

„

13.

,

kdpldn

„

popa

219.

„

3.

1

Moretich

220.

„

6.

^

250.

35.

„

„

Maretich

^

Paolonak Hotanj

n „

Pavlemak Hrtanj

A

312. sz. jegyzet a 46. lap alulrol a1. sor^hoz tartozik.

A

119. lapon a szerb czim betflszerinti szovege kovetkezo-

1

kep van Stematografia juze V vjeenuju pamjat

Blagopolucnago potverzdenia svjatjejsemu

i

blazennjejsemu gdinn, gdnu

Arseniju Cetvertomu

Arhiepiskopu pekskomu, vsjeli

Serbov, Bolgarov, Zapadnago

Pomoria, Dalmacii, Bosny. Obopodunaja, i

cjelago Dlyrika

Patriarchu

Gdinu, gdnu, Milostivjejsemu Hristofor Zefarovic illyriko, rassianskij obscij i

Zograf vsepokorno pripisuet

V zalog Synovskago Blagogovjenia daruet

V

Vjennje 1741 21 okt.

Thoma Messmer,

Seeec 1741.

ELOSZO. Midon a M. Tud. Akademia kony\^kiad6-vallalata Kallay Beni hatrahagyott munkdj^t Idadvanyai sorozat4ba fdlvette,

az

eleinte

hogy

szandeka,

a

volt

1908-ban a mfi els6 kotetet bocsatja kozre, a masodik kotet pedig majd 1909-ben jut az elofizetdk kezebe.

A

kezirat azonban oly nagymeretu leven,

szerkesztes tobb id6t vett igenybe, de

termeszete

is

a mellett

szolott,

meg

a

hogy a

munka

hogy a ket kotet egy-

szerre adassek at a nyilvdnossagnak.

Igy tdrtent azutan, hogy az els6, mar 1908 vegen

kinyomott es dik

kotet

tendo

megszerkesztett kotet,

eldszo

el6tt,

tartalman,

valtoztat az elso kotet ele

mely azt a

hogy az olvaso

ele allitsa

czelt tartotta

meltassa

kapcsolatban

Kallay

—

szem

a munka letrejdtte-

nek korulmenyeit, megvilagitsa annak vezeteit,

ezzel

a jelen mdso-

telt el.

Ez a koriilmeny nem irt

s

megszerkesztese kozott majdnem egy esz-

Benit,

kiilonfele ter-

mint tortenetirot,

s

munkaja helyet a

megjelolje

szakirodalomban.

A

mi az idokozben megjelent

vonatkozo kdzlemenyeket

illeti,

s

a szerb felkelesre

azok tartalmilag nem

gazdagitjak a targyrol valo ismereteinket.

Az dr.

els6 kotet bevezeteseben sz6 esett arrol,

hogy

Oyorgyevics Vladcm, az Obrenovics-korszak ismert

el0sz6

VI

nagy szorgalommal kutatta a b6csi

miniszterelnOke, cs.

leveltdrban a szerb felkelesre

es k. titkos dllami

vonatkozo anyagot. Kutatdsainak komoly 6sszefoglal4sa, illetoleg

pragmatikus

A

jelent meg.

delmesebb ropiratot

melynek

tett

kozze

(Stuttgart— Berlin

cz. alatt,

1

—

meg nem

eleddig

feldolgozdsa

bosnydk annexio alkalmabol egy

18.

:

terje-

„Die Serbische Frage"

—Leipzig,

1908.

148

1.),

er6sen megerzik, hogy Gyorgyevics

11.

a becsi anyagot hasznalta. Azonban e ropirat alkalmi irdnymunkdlat, mely a jelen muvel kapcsolatban csak,

mint bibliographikum johet szamba.

Nem

meg

reg jelent

Gavrilovic ]\Iihalynak Ohre-

novics MUosrol sz616 ket kotetes

Az

mimkaja Belgradban

1813— 1826-ig).

(Obrenovics Milos

csak az els6 felkeles utani fejlodes es

tro

politika tortenetet tart van

szem

ktil-

elso kotetenek

elott,

elejen mintegy bevezetesiil adja az els6 felkeles v4zlatat,

A

de kiilon forrasokat testes ket kotet,

eziittal

nem

emlit.

mely mintegy folytatasa Kallay

muvenek, szorgalmas munka eredmenye. Felhasznalta az e korra vonatkozo nyomtatott forrasokon kiviil a szerb

es

orosz

allamleveltarak,

kanczellariajanak

aktait,

nevezetesen

Milos

tovabbd a becsi udvari es

allamleveltar, a hadi-, a beliigyi- es a rend6ri-leveltar

anyagat,

azonkiviil

Vuk Karadzsics

hagyatekait.

A

torok forrasokat azonban teljesen mellozi, a torokokkel valo targyalasokban csak a konstantinapolyi orosz kSvet es Milos miikodeset veszi figyelembe. Forraskritikdja azonban nem all aranyban a szeleskoru kutatassal.

Ezeken

kiviil

egyeb jelentos

szerb

munkalatrol

nines tudomdsunk.

A

mit azonban kiilon

illik

megemlitenem, hogy a

M.Tudomdnyos Akademia idei, maj.2.

tartott

unnep61yes

vn

KLftszb

kOziilese napirendjere tuzte ki Kallay Beni emlekezete

A konyvkiado

megiileset.

szerkesztojenek

vallalat

ohajara az emlekbeszedet e kotet fuggelekeihez illesztve az

veszi

Nem

olvaso.

szorul hosszabb

indokolasra,

hogy Kallay Beninek, iijabb politikai es tudomdnyos fe.jlodestink e maradando emleku exponensenek jellenizese beleillik e hatrahagyott munkaja keretebe, Kegyelet szamba megyen a munka I. kotete ele fuzott autotipikus abrazolat, raely Kallay

tett.

ele

nem

de teljesen be

vett,

Beni tervbe

emlekermerol vete-

fejezett

Kulonos veletlenseg, hogy ezen irodalmi torso

ugyancsak az egyik legjelesebb muveso

felbenmaradt munkdja

kervilt.

utol86,

Kallay Beninek minisz-

tersege huszadik evforduloja leteltekor (1902 jun.

5.)

munkatarsai elhataroztak, hogy a magok szamara megorokittetik

vezerok arczkepet a

Antalt,

ScharflF

s

e czelbol megbiztdk

muveso iskola legjobb kep-

becsi

hogy valamely modon igyekezzek Kallay kepmasat autopszia alapjan megvazolni. Minthogy Kallay 1878 Ota semmifele modon sem volt rabirhat6, hogy

viselojet,

vagy

fenykepironak,

festonek

iiljon,

ban leutazott az 1902. Budapesten nalis tilesekre s

ligy

vetette

meg egy

papirra.

alkalomra

s

delegatio-

Azutdn a mintdzashoz fogott

lett

s

volna szuksege, hogy a vona-

A

sors

nem engedte meg 1903

befejezeset, Scharflf (-f

munkara,

tartott

titok-

a karzatrol tavcsovel nezve az arczot,

sokat osszhangba hozza,

munka

Scharff

Jul. 6.) rahalt

nyomon kSvette nagy modellje.

A

a

a

vazlatot

maszkja utdn Scharflfnak egy jeles tanitvdnya Pawlik F. fejezte be s ezt a plakkot lehet Kallay Beni leginkdbb elfogadhato masanak tekinteni.

halotti

Vegezetiil szdmot kell tasarol.

Az

I.

kiJtet

adnom a

a munka

I

—

jelen kdtet beosz-

III.

fejezetet tartal-

elOszO

VIII

mazza,

a

kotet

a jeleu

cs V. fejezetet adja a

IV,

hozzavalo jegyzetekkel.

A

jegyzetek ut4n kovetkezo FUggdek A) alatt a

szerz6t61

kivalogatott

melyeket 6 maga akarta

is

azon

elemezni Paulich

egybevetni 6hajtotta

nem

de erre mar

adalekokat

kozze

akart

tartalmazza,

Jakab konzul

azokat az

jelenteseit s

orosz jelentesekkel,

B)

jutott ideje.

Bovebben

tenni.

alatt

kozoljuk Kal-

lay Beni utazasat Szerbiaban (1868 szept. 16

naplojegyzeteit elso boszniai

aug, 12.) (4.

Mar a jelen munka

s &. 11.) azzal

litjarol.

(1871

meg

27.) s

12-t61

kotete bevezeteseben

I.

indokoltam Kallay e ket munkalata

kozzetetelet eppen e miivevel kapcsolatban,

bol erthetjuk

—

jiil.

bogy ezek-

igazan az 6 balkanismeretkore

fej-

minden meg, hogy Szerbia es Bosznia fejl6desenek megismerese annyira erdekeben all az erdeklodo muvelt magyar lodeset s azt a hivatottsagot, melylyel targya reszletet

iUetoleg

Hozzatehetjiik

rendelkezett.

kozonsegnek, hogy Kallay Beninek, a legjobb Balkan-

ismeronek e

ma mar

kiitfdi

becscsel biro tanulmanyat s

naplojegyzeteit ugyszolvan kotelesseg kozrebocsatani.

E tanulmanyokat tott

koveti C) alatt a szerzorol tar-

akademiai emlekbeszed.

A kotetet bezarja a ket kotetben

elofordulo nevesebb

szerb es egyeb szereplok eletrajzijegyzeke

munka

Mihalytol; a

targymutato,

dr.

Szekfu Gyula munkaja.

tarsam vegezte a korrekturat

Jungerth

E

ket munka-

s

orosz neve-

is.

Megjegyezzuk, hogy Szerz6 a szerb ket

dr.

hasznalatat megkonnyitd nev- es

magyar helyesirassal adta

vissza, ezen

nem

tor-

tent valtozas.

Budapest, 1909 okt. Thalloczy Lajos.

NEGYEDIK FEJEZET. Belviszalyok.

H6si elszantsag

s

minden reteget ossze-

a nep

forraszto egyetertes jellemzik a szerbek kiizdelraet, a

forradalom els6 eveiben,

De

a fenyes kepre, melyet a pusztan onerejeben

bizo rajanak egyenetlen harcza a

mas

torok

sotet

birodalom

meg mindig

ellen, tar elenkbe,

dmyat vet a fdnokok

kOzott

hatal-

csakhamar

keletkezo vissza-

vonds.

A mozgalom

terjedtevel,

midon a szerencse inkabb

kedvezett mar a folkeloknek, sokaknal hatterbe szorult

a lelkesedes a koziigyert es annak helyebe irigyseg es nagyravagyas, hiiisag es kapzsi onzes leptek. Igaz,

hogy az idonkent feltamado kozos veszely, mindannyiszor egyertelmu ellentallasra

dakat.

A

t5rok

birta a versengo vojvo-

tamadasok a legtobb esetben

lijbol

letrehoztak a meglazult osszetartast a szerbek soraiban.

De

a mint elharult a kozvetlen veszely, a mint csak

nemileg

is

nyugalmasabb allapotok kOvetkeztek be,

nagyobb hevvel ebredt fel lijra a szemelyes fondorkodas s a partviszaly, megbenitvan a tarsadalmi es allami elet egeszseges fejlfideset. Vegre pedig dtcsaptak e villongdsok a taborba

is

s joreszt

ezek okoztak

a kameniczi es deligradi veresegeket. Kallay

:

A

szerb felkeles tortenete 1807-10.

II.

1

J^^^'J"*^"*! s okai.

KEOTEDIK FEJEZET.

Nem

nem

veletlenul,

alatt keletkeztek

e viszdlykodasok.

seggel birtak mdr akkor sors^ra

mulo kOriilnienyek hatdsa

is

Melyebb jelento-

kihatottak Szerbia kesobbi

s

is.

meg

forradalom, mely annyira minden eldleges szandek onkent kezdddOtt, annyira

Taldn sohasem

volt

mint a szerb folkeles e szdzad

elejen. Szer-

vezett, altaldnos mozgalomr61, mindjdrt

kezdetben az

nelkiil,

akkori viszonyok

kozott szo

sem

lehetett.

Az

allami

eletnek akkorbeli primitiv formai csakis a kozsegekre

vagy legfeljebb egyes videkekre vonatkoztak, melyeket nem fflzott szorosabb kapocs egym^slioz.

hogy mid6n a dahik evekig tarto knezek kegyetlen lemeszarolasaval tartomanyban kozvetlen megmegr^mult a avagy vedelemre senki sem mert gondolni

igy tortent,

a

zsarol4saikat teteztek,

torlasra

meg

az eletben maradt knezek sem, e termeszetszeru

kepvisel6i

a laza kozsegi szervezetben el6 rajanak.

Mert az osszetartozandosag erzetenek gyongesege miatt az

a mely elkeseredes es gyulolet, mely az egesz

nepet athata,

nem

nyilvanulhatott

lekv6sben. Ily kOriilmenyek volt

mely kiragadvan

szuks6g,

meg

kozott

a

egyuttes cse-

eroteljes

peldara

a

felelem

nepet

okozta meghunydszkod^sb61, felebreszthete a szunnyado

vakmero tettekre batorithatott. E peldat Karagyorgye adta meg. Karagyorgyo nem volt knez s igy kozvetlen befoonfentartdsi osztont es

Karagyorgye BQy6ni

8Z6'

repe.

Ijast a nepre

mdr

faluja

nem

gyakorolt. Mindazaltal ismertek 6t

hatdran

tiil

is,

nagyobb

Reszt

teriileten.

vett volt az utolso osztrdk-torok haboriiban, ligyszinte

Musztafa pasa vallalatdban, Paszvan Oglu ellen deniitt vit6zttl harczolt.

nemi vagyonra

Utdbb szerencses

tett szert.

s

min-

iizletek dltal

Mindenesetre oly egyen volt

3

BSLVISZlLTOK.

a ki legalabb a rudniki kerUletben mar a

tehat,

keles elott kivalobb allast foglalt 6t is

el.

Es

fol-

ezert a dahik

bejegyeztek a kivegzendok nevsoraba.

Elso sorban tehdt ketsegkiviil az onvedelem sziik-

sege

a kezdetleges tarsadalmakban

s e mellett kivalt

oly elenk boszii erzete,

magaert a

boszii kedveert azon-

ban, minden messzebb terjed6 szandek es terv nelkiil

maga kore

meghitt emberet dott.

Barmi

e tett altal

lett

legyen

megada az

Orasaczban nehany

mid6n

Karagyorgyet,

vezereltek

is

gyujtven, fegyvert raga-

tettenek kozvetleii indoka,

elso lokest a

mozgalomnak

s

megalapita egyszersmind sajat f6vezerseget.

Karagyorgye tekintelye az tese

gyorsan

ota

elso torok

emelkedett.

han felege-

Szemelyes batorsaga,

onzetlensege es szukseg eseten a kegyetlensegig foko-

zodo

mervben kepesitek

szigora nagy

oly zilalt

es

hogy

6t arra,

kedvezotlen viszonyok kozott

kezdodo

mozgalom vezere legyen, a milyen a szerb folkeles volt. De e tulajdonok inkdbb csak a mar elnyert fovezerseg megtartasat biztositak szamara.

hamar a forradalom kitorese

utan,

Hogy

csak-

onkent, minden

osszebeszeles nelkiil, az egesz tartomanyban 6t tekintek

fonokiil,

koszonhete,

azt

kiziirolag

hogy 6

volt

annak a koriilmenynek

az elso,

a ki az ellenallas

zaszlajat kiluzte s igy tette valtoztatta a

minden szerb

sziveben lappangva 6g6 vagyat.

Ehhez

jArult,

hogy a tartomany

egymastol teljesen elszigetelve es felkelo

csapatok

mindannyiau

kiilonbtizo videkein fiiggetleniil

csak

akkor

tamado nyultak

fegyverhez, midon hiret vettek, hogy Karagyorgye

szembeszallt a szubasakkal

s

es hangzatossa vdlt az egesz orsz4gban

meg

az

a kiJriilmeny

is,

mar

a dahikkal. Neve ismertt6

hogy az

;

hiret nSvelte

6 csapatja volt a

KEGTEDIE FEJEZET.

4

hogy nemsokara a Idzadds kezdete uUn mdr Belgradot, a fovarost fenyegethete. Ez idotfil fogva mindinkabb eloterbe lep az 6 egyenisege. Hozzd legnagyobb

s

tandcsert es segitsegert a szerteszet

fordullak

mdst61 6nall6aii mfikod6 fonokOk

dozni a dahik; az osztrak katonai hatos^gok leptek erintkezesbe es azt rozta

is,

;

egy-

vele kezdtek alku-

;

vele

is

az elso szkupstinat 6 hivta egybe

mely 1805-ben a tanacs megalkotas^t hataletezett ugyan megallapitott alarendelt-

Nem

el.

segi viszony a tobbi

fonokok es Karagyorgye

mindaz^ltal azok engedelmeskedtek

k(5zott,

neki s 6 rendel-

kezett velok. Masfelol Karagyorgye miudenkor a leg-

nagyobb keszseggel segilsegere tarsanak,

sietett

a kit az ellenseg leginkabb

azon fonokszorongatott.

A

buszke es onhitt Milenko 1804 majus vegen Karagyorgyehoz folyamodik tamogatasert, nemsokara pedig

Karagyorgyetol

meg a

dahikat.

megbizatas kovetkezteben

nyert

—

oli

Nenadovics Jakab, az engedetlen

Tyurcsijat csak akkor vegezteti ki, midon erre nezve

Karagyorgye

beleegyezeset

megnyerte.

Obrenovics

Milant Karagyorgye helyezi be Rudnikba vojvodanak.

Oroszorszagbol, Topobogy Karagyorgyenak litja eredmenyerol tegyen. A Karanovacz ellen tervezett had-

Nenadovics Mate visszaterven laba

siet,

jelentest

jarat alkalmaval

labb

A

Karagyorgye felszolitasara a legtavois megjelennek csapataikkal.

videkek vojvodai

tandcs

kedik es

is

csak Karagyorgye utasltasa szerint intez-

nem mer

felszolalni,

midon Karagyorgye Karagyorgye szor-

csiifosan kiuzi Gyuriczat a szovetbol.

goskodasa folyian alakul zimonyi kereskedokbol egy tarsasag, mely a szerbeknek hadiszereket szallit. Egyszoval ligy a harczteren, mint a beke iigyeiben mindeniitt

az 6 akarata

dont, az 6 rendelkezesei

erve-

BBLVISZiLTOK.

A

nyesiilnek.

egyszersmind

5

nep pedig, mely szabaditojdt Idtta benne, felt tole, mert tudta, hogy Karagyorgye

gyongeseget es ingadozast

minden

mindazonaltal

megfenyit,

szerette

kerlelhetetleniil

es

tisztelte

6t

es

bizalomteljesen ragaszkodott hozza.

Az a nagy

melyet Karagyorgye,

tekintely,

—

liogy kereste volna

nelkiil,

eleinte neni talAlt

komoly

—

a

csakhamar gyakorolt,

ellenzesre. Maricsics

^"e"^^''

tekint^iye

Teodoz

^"*"-

esete, ki nidr az elso osztruzsniczai szkupstindn nyil-

tan feltamadt a fovezer ellen s ezert eletevel lakolt, vagy a Vracsaron, a vdljevoi es a sumadiai csapatok kdzOtt kitiirt viszaly, mely ha csirajaban el nem foj-

vegzetes

tatik,

meg

polgarhaborura vezethet vala,*

ekkor elszigetelt jelensegek maradtak, melyeknek azonban,

ha magukban veve nem is volt kivalo fontosmegis mar nemi ellentetekre vallottak. De

sagok,

mindez a forradalom gyorgye

A

eveben nem bonta

elso

ingata

fel

az

meg Kara-

allasat.

zavartalan

azonban a vojvoddk es

egyetertes

nem tartott sokaig. meg hosszasabban nem keriilt

Karagyorgye, mint fovezer Nyilt

nem

egyertelmuseget es

altalanos

(isszezordiilesre

kozijtt,

De mindinkabb vilagosabban kitunt, hogy nemely fonokok, kik magukat kiilonboknek tartak ng>'an a dolog.

Karagyorgyenal, csak nehezen turik az 6 fens6seget

s

minden kedvezo alkalmat meg fognak ragadni, hogy ellene feltamadjanak. Midon a nep fegyvert ragadt, mindeniitt egyes

a

kivalobb egyenisegek koriil sorakozott, vagy a mi

^*'^mJi.""'

ketsegkiviil

gyakrabban

tortent, ilyenek buzditasara indita

forradalmi mozgalmat.

•

L4sd

I.

Az

ily

kOtet 418. es 425.

modon 1.

meg meg a

iinkent keletkezo

heiyi ve-

NBGTEDIK FEJEZET.

nepies vezerek kozott,

egy-egy felelmes hajdii-

itt-ott

harambasdt taldlunk, majd pedig valamely szerencs^s csapatvezetot az utolso torok h^boriibol, avagy a saj4t tekintelylyel bir6

kerulet6ben

De

vagyonos

keresked6t.

legtobb esetben a kn^zeket kOvette a n6p,

mdr

az el6bbi idokbol

ismert s a kiknek

kiket

megszokta

Ekkent tdmadtak egyes videnemcsak a csatdban rendelkeztek csapatjukkal, hanem azon a teriileten, melynek volt

engedelmeskedni.

keken

fdiibkOk, a kik

lakossdga hozzdjok ismerte, a harcz

csatlakozott

muMval

is

oket vezer^iil

s

bizonyos

fens6seget

el-

es

hatalmat gyakoroltak.

Az

ily foniikok,

kozsegiik

sajdt

telye

terjedt

ki,

lassaiikent

ftiggetlen urai

felfogds

kiilOnosen azok, a kiknek

hatdrain

tekin-

szelesebb

tiil,

korre

ezen videk termeszetszeru es

gyandnt kezdtek magukat tekinteni.

raegszildrduldsdt

elomozditd

n6p, mely engedelmesen kovette

mar

az

E

hogy a

is,

elismert fonoket

a harczba, ellenmondds nelkiil meghajolt annak rendelkezesei el6tt a polgari elet viszonyaiban is; megdllapitott kozigazgatasi es birosdgi szervezet kiilonben

sem

letezven

meg akkor

Szerbiaban. Minthogy pedig

mozgalom nem egysegesen, hanem a kiilonbozd tdjakon, nolia, mint, emlit6k Karagyorgye peldaja kovetkezteben, de m6gis minden osszefiigg^s a

forradalmi

nelkiil

tdmadt es vivta ki elso

nem

sikereit,

hogy a tekintelyre vergodott vojvoddk

teljes

csoda, ondllo-

sdgot igenyeltek sajat keriileteikben. «zerb

parti-

Eros particularistikus vonas nyilvdnul az alakulasban.

A

jelenik

szerb nep 61eteben ez alkalommal

meg

e fejlodes es irany.

pontjdtol, a Vll-ik

A

nem

eldszor

bevandorlas ido-

szdzadban, a Nemanjdk

csalddjanak foltiin^seig, a szerbek tdrtenete

uralkodo

nem egyeb,

belviszAlyok.

7

mint az apr6, egym4st61 fiiggetlen tOrzsfonOkOk

delmeinek

folytonos

Idnczolata.

sem gondol. A Nemanjdk

tdsra e korban senki

kiiz-

Egys6ges dllamalkoidej6-

ben pedig, kik gyakran erds k6zzel iparkodtak megalapitani a kozponti uralmat, mds formdban ugyan, de tovdbb folyik a particularismus harcza a fejedelem

meg a

kirdlyi csaldd

es a fejedelem, engedve a

hagyomdnyos

^s az orszdg nagyjai k{)z5tt, de

k6r6ben

is,

6rzesnek, kenytelen olykor ism6t osztozni a mdr-mdr

egys6gess6 vdlt hatalomban. Hogy majdnem 6t szizad leforgdsa utdn ugyanazt az irdnyt Idtjuk a szerbekn61

annak okdt taldn ama kOrulm^nyben kereshetjtik, hogy a szerb n6p oly tisztdn is vdltozatlanul megSrze 6si saj&tos egy6nis6g6t, mint ujb61 feliilkerekedni,

alig

A

valamely mas nemzet.

Balkan -felszigeten, az tultak,

li.

reszint a rengeteg

n.

megteleped6s utdn a

dslak6k reszint kipusz-

hegyek kOze vonultak

nagyobb idegen bevdndorldsok nem tSrt6ntek

s

el,

igy

— eltekintve egyes elszlivosodott pdsztorcsoportoktol, — nem 5ssze oly jelentekenyen a szerb nep,

vegyiilt

mds

fajokkal,

melyektol

lij

jellemvondsokat,

lij

fel-

fog^st es gondolkozdsmodot kolcsOnSzhetett volna.

tekintetben a tSrok

hodoltsdg sem id^zett el6 vdlto-

Az ozm^noknak nem k6pessege. Uralmuk csak zdst.

E

adatott

meg

ktilsoleg

az dtalakitds

ereztet6

siilydt,

de a megh6ditott n6pek bels6 61etere igen csekely befolydst gyakorolt. Igy vdlt lehetsegess6,

hogy middn

a forradalom gyfizelmeinek kOvetkezteben megsziint a

kiilsS

nyomas

s

a szerbek Sntudatra ebredvon, ismet

sajdt felfogdsuk es tetsz6siik szerint

snkat, ugysz61v4n 6ppen ott

int6zhettek sor-

kezdt^k a politikai

elet

tov4bbfejleszt6set, a hoi az egykor a Rig6mez6n,

ille-

t61eg Szendr6 eleste (1459) utdn megszakadt. Mikent

VfEOTEDIK FBJEZET.

8

hajdan, ligy e sz4zad elejen

a keletkezo belviszaly-

is

ban, termeszeteseii megfeleloleg a sokkal kicsinyesebb

viszonyoknak, mindeniitt a szem61yes hatalmi erdekek leptek el6t6rbe. Nyugot-Europa allamaiban

is feltalal-

juk regebben a hatalmi kerdesekeii alapulo belversenges

tuneteit.

De

ott

e

kiizdelem

csakhamar a

dynastia es egyes osztalyok, vagy osztaly es oszt^ly kOzott fenforgo

harczcza vdltozott

s

igy a szemelyes

mozzanatok mellett melyebb ertelmii elvi jelentoseget nyert, mely aztan ut6bb a szorosaii koriilirt jogi alakzatokban mozgo lijkori allam kepzodesere vezetett.

A

szerbeknel ellenben tiilnyomo maradt a tisztan sze-

melyes

mely meggatolta a hasonerdekiieknek

jelleg,

egyeni korlatozast igenylo partta vagy oszt41ylya valo tomortileset,

fentarta

ekkent a szethiizast es vissza-

vondst azok kozt, kik leginkabb voltak hivatva befolydst gyakoroini a kozugyekre, Karaeyorgye,

mint a kozponti hataiom

szemfiiyesi-

szetdgazo torekvesekkel szemben Kara^ kicsinyes, J n gyorgye volt az onzetlen kozponti hatalom eszmejenek T

S7^emelyesit6je.

Ot egyetlen videkhez sem kote kiilonos

6rdek, mint a vojvodak legnagyobb reszet, teriiletet,

szerii

es

kik

ama

melyen parancsnokoltak, mintegy termeszetjogos birtokok

gyanant tekintek.

A mig

a

tobbi fonokok mindegyike csak sajat keriiletevel toro,dott,

raja

Karagyorgye kezdettSl fogva az osszes keresztyen megszabaditasara gondolt. Mar e korulmenynel

ellenkezesbe kelle jutiiia legalabb a vojvodak egy reszevel. Eleinte azonban, midon mindnyajan csak

fogva

is

kozvetlen f6lkel6

harczaikkal valanak

csapat

sikereibdl

batorsdgot es lelkesedest

kenysegre

meg nem

elfoglalva s az egyik

a tobbiek

is

mind

lijabb

meritettek, kolcsonos felte-

volt ok, es hianyzott az

a viszalykodds megkezdesere.

De

alkalom

a mint Karagyorgye

9

belviszAlyok.

tekint^lye es nepszerflsege

m&v nemcsak a nep 6t fovezeriil, hanem es

s

mindink^bb novekedett,

s

fonokOk ismertek

el

a kisebb

6

maga

is

emelkedo befolydsa kezdett

hatalma erzeteben tenyleg, mint fovezer

nagyobb vojvodak megdObbentek es aggodalommal szemleltek, hogy a sumadiai folkel6 csapat vezere, ki soha meg knez sem volt, miudnydjok folibe emelkedik s mar valamenynyioknek parancsokat osztogat. Nem csoda tehat, hogy a

viselkedni,

tobben

koziilok

ama nagyravagyo gyakorolt

fonokbk, kik a sajdt keruleteikben

uralmat feltettek

korlatlan

kinek hatalma az egesz

oly fdvezertol,

tartomanyra kiterjedt

voliia,

Karagyorgye eilensegeiv6 vdltak. Azok kozott, a kik nemsokara a folkeles kezdete utan feltekenyseggel tekintettek Karagyorgyera, a legkivalobb ketsegkiviil Nenadovics Jakab volt.

A

Nenadovicsok csaladja mdr a forradalom tekintelynek

tobb evtizeden at bizonyos

elott Nenidovics

orvendett a

„^^^

^j.^.

valjevoi keriiletben s altalaban a Kolubara s a Drina repe;Jakab

kozt

elteriilo

videken. Emlekeziink

meg, mily jelen-

tekeny szerepet jatszott e tajekon Aleksza knez, Jakab batyja.

Meg a belgradi pasak

es kozbenjarasert,

is

hozzafordultak tanacs^rt

mid6n szepszerivel ohajtottak vala-

mit elerni a rajatol. Aleksza megoletese utan,

lyasa es tekintelye at,

onkent occsere, Jakabra

mint a legidosebbre

nep, hiret veveu

a'.

a

Orasaczndl tortenteknek, hasonld-

lehetett m4s, mint

e csapat vezere

Jakab, ki aztan e pillanattol

kezdve, tenyleg a vdljevoi keriilet vojvodaja

Nenadovics Jakab a harczban,

szallott

csaladban. Midon tehdt a

kep fegyveresen gyiilekezni kezdett,

nem

befo-

volt.

iigyes, ertelmes ferfiii vala, bator

beke idejen azonban inkdbb ovatos,

v4gyai es szenvedelyei

altal

nem egykonnyen

ki

ragad-

nl'egza'boiiz'-

tawsa.

NBOTEDIK FEJSZBT.

10

magat meggondolatlan tettre. Nagyravdgyisa ekkor m6g nem terjedt azon a videken tiil, hoi csalddja m4r r6g6ta befolydst gyakorolt s melynek 6 most fonfikeve lett. l>e czen miade^g^ben hwits^ga es becsvdgya hatdrt nem ismert. A hatalom gyakorlataban csak nehezen tati

a korldtozdst

turte

mdsok

s

igyekezett

meg

kuls61eg

is

ki-

Mindeg drdga 3ltozetben jdrt s gyakran rendezett vend6geskedest, nem ugyan a maga kedv6ert, mert igen mertekletesen elt, hanem hogy tiinni

fQlQtt

ezaltal is kimutassa

vagyonossdgdt 6s fels6s6get.

Tagadhatatlanul bizonyos aristokratikus vonds vonul vegig Nenddovics Jakab jellem^n. Feltaldljuk benne

azon hajlamokat es tulajdonokat, melyek az oligarcMkat mindenkor es mindeniitt megkiilonbCztetik.

A

szerencse

kedvezett neki. Sikerrel harczolt a

is

tOrokok ellen es nemsokdra jelent^keny vivmdnyokkal dicsekedhetett.

Az

hasznat vettek a b61

;

<5

szerezte

meg

Ausztria-

6 foglalt el Iegel6sz5r egy torok vdrat, az d pen-

zen utazott ocscse Mate

meg

melynek aztdn oly jo

els6 agyut,

felkelok,

lijabb

Oroszorszdgba

remenyekkel. Mindez

hirt s

s t6rt

onnet

nevet szerzett

a vojvoddnak, de meginkdbb novelte sajdt becserzetet.

Nem

csoda tehdt, hogy Nenddovics Jakab csakhamar

teljesen

Kolubara

onallo s

mertetest

es

fuggetlen

a Drina kOzt,

mdsok

resz6r61

inkdbb termeszetesnek

s is.

lirnak

v61te

magdt a

mint ilyen 6hajtott

Es

latszott,

elis-

e felfogas annyival

mert annak jogosult-

sagdt legaldbb eleinte senki sem vonta kets6gbe, senki

sem

ellenezte.

A

ffinokOk koziil, kik a kiilonbOzo tdja-

majdnem egyidejuleg fegyverkez6 n6p el6re dllottak, egyik sem tartd magdt az egesz tartomdny kon, a

meg Karagyorgye sem. Mint emlitfik, Karagyorgye tekintelye magokbol a viszonyokb61 fejl6dv6n,

f6vez6reul,

BBLVISZlLTOK.

csak lassankent szdrnyalta

Jakab kezdetben nem

vics

till

is

11

fondktdrsaiet.

Nenddo-

igen torodOtt Karagyorgye

novekvo hirevel es befolyasaval, mindaddig mig sajdt keruleteben sdgdt

haborithatatlanul

nem

6rte

E

serelem.

int^zkedhetett

ket eroteljes

es hiu-

egyeniseg

kozStt azonban az dsszezordiilesnek el6bb-ut6bb kenyszerflleg

Nem

be kellett kovetkeznie. bizonyos, vajjon Nenddovies Jakabot a Kara-

gyorgye ellen

hogy

tdplalt

feltekenyseg

arra,

inditotta-e

nyaran szkupstinat hivjon egybe Bogo-

1805.

vigydra, melyen Qcscsenek, Mdtenak, kedvencz eszmeje, t.

i.

lett

az egesz tartomdny iigyeire kiterjeszkedo senatus

megvalositando. Jakab,

volna

vojvoddk

maga Karagyorgye

s

is,

kiilonSs fontossagot a tervezett

nek

czeljat

es jelentfiseg^t

valamint a

nem

fSbbi

tulajdonitottak

intezmenynek,

nem

fogtak

fel

mely-

kelloen.

Semmi esetre sem ohajtottak azonban oly testuletet, mely az egesz tartomanyt kormanyozvdn, az 6 egyeni hataskOriiket esorbitotta volna. Legfeljebb azon elonyt

remeltek a tandcstol, hogy az majd egy csomo aprobb iigyet elintez,

melyekkel a fonokok

ligy

sem

bajlod-

tak szivesen. Valoszinii tehat, hogy Jakab ekkor

meg

nem

altal

gondolt arra, hogy a megalapitand6 tandcs

ellensiilyozza Karagyorgye novekvo hatalmat. Hiszen Mdte csak hosszasabb rabesz61es utdn tudta megnyemi

bdtyjat a szovet

tervenek.

Masr6szr61 azonban

alig

szenved ketseget, hogy az els6 szkupstindnak a mult

evben Karagyorgye

dltal

tortent

egybehivasa,

Nenddovicsot arra osztOnSzte. hogy

6

is

a

hiii

szkupstindt

hivjon dssze, mely czelra a tandcs szervezetenek ker-

dese csak

iiriigytil

n6p

hogy az

el(3tt,

szolgalt s igy bizonyitsa az

6 dllasa

egesz

semmivel sem csekelyebb,

mint a Karagyorgyee. Ez ut6bbi legaldbb igy fogta

NEGTEDIK FEJBZET.

12 fel

a dolgot.

sem

lembe

m6nyez6st,

Nem

merit

v6v6n

maga

Bogovdgydra,

el

Nenddovicst61

a

hivott

sot

eredo

figye-

kezde-

egybe szkupstindt Borakra.

Jakab nem mert nyiltan ellenkezni, Mate pedig, ki kulonben is mindig elismerte Karagyorgye fovezerseg6t, megjelent a kijelolt helyen. Ketsegtelen, hogy a buszke Nenddovics Jakabot melyen serte Karagyorgye magatartdsa

s

hogy ez

jes ontudatra ebredt.

id6t61 fogva feltekenysege tel-

De

lekiizdte bossziisdgdt s igye-

kezett legaldbb azon a videken oregbiteni es terjeszteni tekintelyet,

melynek fouoke

szabacsi, uzsiczai

volt.

Most mdr a

es szokoli nahidk

neyezte magdt s irasban

valjev6i,

parancsnokdnak

noha

e czimet haszndlta,

is

meg

mint tudjuk, Karagyorgye Obrenovics Milant tette

Uzsicza vojvodajava. Karagyorgye pedig, kit gyakran liajdiinak szidalmazott,

nem

kozvetlenul ugyan, de megis

eleg erthetoen arra figyelmeztete, hogy a Kolubaran innen, nines mit keresnie.^^^ szint iparkodott

Azonban nemcsak a

annak mind eroteljesebb ervenyesitesere

A

ktilso

megszerezni sajat uralmanak, hanem is

torekedett,

kerulet iigyeinek elintezeseben tobbnyire Onkenye-

sen jdrt szese

el,

knezeket nevezett ki

szerint, egyaltalaban

s

mozditott el tet-

a kisebb fonokOktSl

fel-

t6tlen engedelmesseget kovetelt s elbizakodottsagdban

gyakran sert6 modon ereztete velok fensdseget

nSsen azokkal, kik

tole elfordulvdn,

;

kiilo-

Karagyorgye

fele

hajoltak. Mert a kisebb fonokok es knezek, kik szfik

hatdskoriikben szinte bizonyos bnallosagot igenyeltek, sajat

vojvodajuk

onkenye

ellen,

kozvetlen

es

a Karagyorgye

ezert

nyomaszt6bb

szemelyeben nyilv^-

nul6 tavolabb eso kozponti hatalomnal kerestek mene-

deket

s

inkabb annak, mint a vojvod^nak rendeleteit

fogadtdk meg. Igy

tortent aztan,

hogy Karagyorgye

BELVISZiLYOK.

13

m6don

mindeniitt, hoi a viszonyok hasonl6

mint Vdljevoban, a

pedig Snkenteleniil

is

mdr

azonban

az 1805

dllapotot

ily

nem

tel

tfirhetett

s

ezert

ev vege fele folytonos czivodasban

E

elt

viszalykodas

folyaman oly fokra hagott, hogy Jakab tartvan

tekintelyenek lehanyatlasatol,

mar a

foldtt tepelodOtt,

vajon

nem

tab61

letenne a parancsnoksagot. Eire

kertilt

m4sfel61

A becsvagy6 Nena-

a vele ellenkezo kisebb fonokokkel. a

6t,

hozzdjarultak nepszerusegenek

es befolyasdnak megszildrditasahoz.

dovics

fejlodtek,

hogy kereste volna, hivekre

egyfel61 odaaddssal kovettek

kik

talalt,

nelkiil,

a

lenne-e czelszerubb, ha idejekordn j6szdn-

azonban nem

Matenak, ki mar tobb izben ered-

dolog.

menynyel mukSdOtt

volt mint kSzvetito, sikerult helyre-

allitania az egyetertest, batyja es legal^bb

a valjevoi

f6n5k0k k6z8tt, kik aztan irasban kertek Jakabot, hogy tovabbra is a parancsnoksagot ugy mint megbanolag igertek, hogy mindenben szo eddig s nelkiil engedelmeskednek neki.^^" Jakab tehat megmaradt vojvodanak, de a kerulet bizalmat nem nyerte vissza teljesen. S6t az 1806. nydr derekan mar altalanosan felhangzott a vad, hogy Nenadovicsek el gyakorolja

akarjdk ragadni Karagyorgyetol a fdhatalmat. Sztratimirovics metropolitahoz intezett hosszii levelben vede-

kezik e gyanusitas ellen Jakab. Hatarozottan tagadja,

hogy 6 Karagyorgye kivtil

ellen

es tagadja azt

tisztel

fondorkodnek, is,

kit rend-

hogy a fovezersegre

vagyik. Mindenki tudja, hogy mily regi es tekintelyes

az 6 csaladja

(t.

i.

a Nenadovicsoke) es ez6rt nines

hogy a hazaszereteten kiviil, meg mas vezereltesse magat cselekedeteiben. Hiszen

szilkseg arra,

ok

altal is

mdr a mult

t^l

folyamdn

is

szabadulni ohajtott a rek

nehezedd tehertol es szivesen megvilnek most

is

^a-

NEGYEDIK FEJEZET.

14 sdt61, azt,

csakhogy bebizonyitsa huseget a haza irant es hogy nemcsak Karagyorgye fens(5segere nem haiiem

tftrekszik,

meg a

sajat

tisztsegerol

is

kesz

lemondani.^'^^

Nenddovics Jakab azonban

nem

gondolt komolyan

lemonddsra. Onzetlensegenek hangoztatdsa

altal

csak

Sztratimirovicsot 6hajtotta megnyerni, remelven, liogy

az

irdnt a szerbek oly nagy tisztelettel majd elhdritja felole Karagyorgye haragkinek mar szinte tudomasa volt a vadrol, mely

ersek,

ki

viseltettek, jat,

ellen

Jakab oly erelyesen, de egyszersmind oly ontelt tiltakozott. Pedig eppen ekkor nagy sziik-

buszkeseggel seg

volt

Karagyorgyera a Drina menten,

mert

a

Bosznidb61 mind nagyobb tomegekben beozonld torok

csapatok mar-mar vegpusztulassal fenyegettek az egesz videket.

A bosnyakok

elonyomulasa es a szerb nep

remulete oly helyzetet teremtett, liogy ha gyorsan segely

nem

erkezik, a fdnokok s ezek kozott elsosorban Jakab,

vagy a

tiilpartra

kenytelenek menekulni, vagy a ket-

segbeesett nep duhenek esnek aldozatul.^^^

kedvez6

lett

Az alkalom

volna tehat a Nenadovicsok teljes meg-

semmisitesere es pedig annyival inkabb, mert a kbz-

velemeny meg arulassal is gyanusitotta oket a torbkok Karagyorgye azonban nem habozott, raidon

javdra.

Mdte surget61eg tdmogatasert ugyanis

elhagyhata a Morava

fordult hozza.

volgyet,

A mint

seregevel a

nyugoti tajakra sietett es 1806. augusztus 9-en megvivta a misdri f6nyes gyozelmet, az ellenseget vissza-

vonulasra kenyszerite.

Ismet Mate volt az, ki meg a esata elott az aruldsnak kulonben is alaptalan gyaniija alol tisztazta onmagdt es bdtyjat s lijbol megnyerte, legalabb szemelyesen, Karagyorgye bizalmdt. A mdsik vddr61, t. i.

15

BEIiYISZlLTOK.

a fovezersegre valo torekvesrSl ez alkalommal ligylatszik nem volt sz6. De Karagyorgye nera feledkezett

meg

arrol s

mert valonak

korlatok

tartd, szfikebb

az ellene toro Nenadovics

kSz6 iparkodott szoritani Jakab hatalraat. Hogy e czelt knezeket

koket es

a kisebb

elerje,

megerosite

lijbol

f6iio-

tisztsegokben,

vagy masokat nevezett ki, raegertetven velok, hogy nem fuggenek Jakabtol, kinek csak azon esetben tartoznak engedelmesseggel, midon az 6, t. i. Karagyorgye rendeleteit teljesiti. Nagy csapas volt ez Nenadovics Jakabra nezve. Lazarevics Luka, a szabacsi parancsnok, Csiipics a macsvai videken, Sztojkovics a Paczeri-

Markovics

naban,

Szima knez a Kolubara menten,

a szokoli keriiletben pedig Nikolajevics Peter es HadzsiMelentije s

meg tobben Karagyorgyehoz

csatlakoztak,

hogy Jakab kozvetlen uralma most mar

ligy

alig ter-

jedt a valjevoi keriilet hat^rain tul.^^^

Karagyorgye erelyes

fiillepese

legalabb pillanat-

nyilag egeszen megtorte a btiszke vojvodat.

ellentmondds

de

lasat,

vednie.

nelktil szemlelte

meg szemelyes

Midon egy izben

hatalmdnak megnyirba-

megalaztatast

az

is kellett

^Sohasem

tette 6t,

szen-

hogy

arrol panaszkododott,

a csataban kapott sebe betegge igy szolt hozza:

Nemcsak

Karagyorgye

voltal valami hires legeny,

6retlen

tokot

az

elso der elfonnyasztja/'

szo

nelkUl

tiirte

el

a

mar

Karagyorgyet61.^°*

kigiinyoltatdst,

Jakab

annyira

felt

Nenadovics Jakab megzaboldzasa ketsegkiviil nagy mertekben emelte Karagyorgye tekint^lyet. Ez idotol fogva mindinkdbb fejetil is

ot

tekintettek

az eg6sz tartominyban.

a

Meg a

fdlkeles tiilparti

gyakran a „nagy Gyorgy6"-nak nevezt6k

m4sreszr61 a vdljev6i

keriiletben tortentek

valodi

szerbek

(5t.'®^

De

nemcsak

NEOYEDIK FEJBZET.

16

Jakab gyulOletet noveltek Karagyorgye

mas vojvodakat

is felriasztottak,

megfenyittetest61 tartottak.

kik

ellen,

mdr

hanem

szinte hasonlo

Ez utobbiak kozott a

leg-

jelentekenyebb szerep Sztojkovics Milenkonak es Dobrinydcz Peternek jutott a Moravan Sztojkovics

Milenko

ifjusagdt

mint fOldmives

faliijaban

Musztafa pasa

altal

tiil.

Pozsarevaczon,

reszint

tolte.

Reszt

vett

Paszvan Oglu ellen

reszint

6

inditott

is

a

had-

volt onnan mint bulyukbasa tert vissza. az els6, ki Karagyorgye lazadasanak hirere a pozsarevaczi nahidban a mozgalom elere allt, ekkor mdr binbasanak nevezven magat. Rovid ido alatt aztan e

jaratban

s

nagy keriilet 6t tekinte egyediili fonokeiil. 1804-ben Karagyorgye megbizasabol 6 olte meg az elmenekiilt dahikat,

minek kcJvetkezteben

hire szetfutott az egesz

tartomdnyban. Mid6n pedig 1805-ben Hafiz pasa Nis Szerbiara

felol

tort,

Milenko

allta litjat

a pozsarevaczi

csapatokkal es az 6 erelyenek es iigyessegenek koszonhettek a szerbek az ivankovczei gyozelmet. Termesze-

hogy

tes,

fenyes haditett nagy

e

Milenk6nak, de is.

nem

kis

tekintelyt szerzett

mertekben novelte onbizalmat

Es pedig annyival inkabb, mert mint emlekeziink,

Hafiz

meg a

pasa

csata elott felszolittatd Milenkot,

hogy engedje 6t haborittatlanul Belgradba vonulni, a mely esetben szamithat arra, hogy az egesz tartomdny foknezeve, vagyis fejedelemme fog kineveztetni. Milenko onerzetesen utasita vissza ezen ajanlatot, de ketsegtelen,

hogy az tomjenezett hiiisaganak

megerosite 6t a jo fel61

taplalt.

jeszte a

meg

is

s

csak

velemenyben, melyet sajat erteke

Az 1806.

evben hatalmat tovabb

ter-

Duna menten, elfoglalta Porecset, a hoi aztan telepedett s meg a Krajnabol is nehany reszt

keriiletehez

csatolt,

Ezen az egesz

teriileten fiigget-

17

belviszAltok.

uralkodott Milenko,

leniil

sem maga

nem ismerven

el ott senkit

csak olykor-olykor engedelmesked-

folott s

ven a tandcs rendeleteinek. Karagyorgye fensoseget azonban ekkor meg nem vonta ketsegbe, midon t. i. oly harczi vallalatokrol volt szo, melyek az egesz tartomanyt, vagy a Mofava-volgyet erdekeltek.

Milenko rendkiviili katonai tehetseggel szemelyes elszantsaga

Hallgatag

altal.

kodo jelleme azonban felelmesse tevek hivei elott

A

is.

birt, s

es 6t

kitunt

eroszakos-

meg

sajat

siker altal elboditva, onliittsege csak-

hamar magas fokra

S bdr masok

hagott.

irant minr

dig szigorii volt, szenvedelyeinek kielegiteseben kor-

nem

latozast

ismert es

nem

is turt.

a folkeles

Oldala mellett talaljuk

elso napjaitol

kezdve Todorovics Petert, mint bulyukbasat, kit utobb sziiletese helyerol kozonsegesen Dobrinyacz-nak nevezDobrinyacz

tek.

mazott

is

egyszeru foldmives csaladbol szar-

a forradalom elott r5vid idot a hajduk kozott

s

Az ivankovczei iitkozetben nemcsak reszt de nagyban hozzajarult a gyozelem kivivasahoz.

toltott volt.

vett,

Hafiz

utan

visszavonulasa

elpusztitott

Paratyint,

minden ellenmondas hatosdgat.

elfoglalta

Razsanyt es

nelkiil

az

annyiszor

Alekszindczot

Az 1805. ev vegen, mar a tanacs

vodanak nevezi

Az akkori

s

megalapita e videken fenis

voj-

6t.

szerb fonokok kozott

Dobrinyacz volt

a legvitezebb es egyszersmind a legszeretetremeltobb. Alarendeltjeivel

mindig embersegesen bant

s barat-

sagos

modordval mindenkit meg tudott nyerni.

benne

is

megvolt az erosen

kifejlett

De

hajlam, mely

a vojvodak egy reszet arra inditd, hogy sajdt hataskoriikben oly

teljes

torekvest

Kallay

:

A

()ndll6sdgot

kOveteljenek

visszautasitsanak,

s

minden

mely az egymastol

szerb felkeles tortenete 1807—10. H.

2

Todorovios,

orbHnydcz P6ter.

NEOYEDIE FEJEZET.

18

fuggetlen

r6szek

kbzponti hatalom

enielkedd

fdlibe

Term^szetes tehdt, hogy a

megalapitdsira irdnyult.

bdndsmbd, melyet Nenddovics Jakabnak Karagyorgye kellett szenvednie, Dobrinydcz 6s Milenko

resz6r61

f61t6kenys6g6t

gyorgye

Ismertek

is fftlriasztd.

tekint61yet, Idttdk,

eddig

Kara-

is

mint terjed befolyisa es

nem

nepszerfls^ge, de mindez

<5k

igen aggasztotta 6ket,

a mig Karagyorgye fensdsege csak a tSrok ellen vivott

kuzdelemben ervenyesiilt. De midon Karagyorgye egy f6nokt^sa ellen lepett sikra es pedig nem harczi dolgok miatt, hanem hogy annak sajdt keruleteben megingassa dllasat, Milenk6, nehogy 6t is hasonld sors erje, mint Nenadovics Jakabot, hatarozottan Karagyorgye ellen

fordult.

Torekvese

nyilt fisszetflzes keriilesevel

gyorgye hatalmdt vagy

—

bar egyelore a

— odairdnyult, hogy Kara-

egeszen megtorje, vagy leg-

aldbb sziikebb korlatok kOze szoritsa. Eppen igy gondolkozott Dobrinydcz Az eiiaedetlenek szer-

vezked68e.

is.

Nenddovics Jakab tehdt nem maradt egymagara , ,, , .1 , m, i i tr elegedetlensegevol. Tarsakat kapott a Moravan tul ,

,

,

parancsnoklo ket vojvodaban, kik habir tak kozvetlen

osszekottetesben

nem

Vdljevoval,

is allot-

hasonlo

alatt most mar ugyanazon a nyomon Az 1806. ev vege fele tehdt a tartomany

okok behatdsa haladtak.

hdrom legkivdlobb vojvodaja egyardnt ellentetbe jutott s k6tsegtelen^ hogy e maguktartasa

Karagyorgyeval

nem maradt

titok a tobbi

f6nok5k joresze

elott

sem.

Az ut6bbiak koztil azok, a kik Karagyorgy^ra szemelyes okok miatt haragudtak, vagy t61e feltek, most keszsegesen csatlakoztak az emlitett harom vojvod^hoz.

Mdsokat pedig Milenko es Dobriny^cz

tiil

a

Moravan, valamint Nenddovics Jakab a sajdt keruleteben, biztatdssal, ig^retekkel s

vontak a

maguk

reszere.

ha

kellett,

penzzel

is

BBLVISZlLTOK.

De

19

tevedes lenne azt hinnunk, hogy a tartomany

kulonboz6 reszeiben nehany nagyobb

vojvoda

koriil

sorakozo elegedetlenek egyseges, egydntetfien mukodo partot kepeztek. Ilyesmirol az akkori viszonyok kSzott,

a hianyos kdzlekedes

a szemelyes taldlkozasok

s

kasaga mellett szo sem

lehetett.

kepzfidesenek

szervezet

akadalyok,

meszetszeru szellem miatt

sem

rit-

a tdmdrebb

nem is alljdk utjdt ily termdr azon particularistikus

johetett volna az letre, melybfil az

Karagyorgyeval

ellenkezes

De ha

Az elegedetlen

fejlOdott.

vojvodak ismertek ugyan nagyj^bol egymas nezeteit,

ha olykor osszejdttek, meg is beszeltek azokat, nehaneha iizenetek es levelezes altal is valtottak tudositdst,

nem

de

cselekedtek

elore

megallapitott

kozds terv

Az egyetlen kapocs kozdttuk a Karagyorgye tdplalt feltekenyseg volt. Ez adott egyszersmind

szerint.

irdnt

irdnyt

mindegyikdk magatartasanak es

tetteinek,

de

mindig csak a felmeriilo alkalomhoz kepest es a sze-

melyes erdek szem heto

meg

el61 tevesztese nelkiil.

Ebb61

fejt-

az a sajatsagos jelens6g, hogy nemelyeket

kdziil, ismetelten majd Karagyorgye hivei, majd pedig ellensegei sordban taldlunk. Kibekiiles es dsszezdrdiiles gyors valtakozasban kdvettek egymast ugyanazon egyenek kdzdtt, a fellobban6 szenvedely s

a fondkdk

az

dnerdek

meg

e

kdvetelmenyei

tekintetben

szerint.

Befolyassal birt

a retteges Karagyorgyetol. Min-

denki tudta, hogy a fdvezer azokat, kik tekintelyenek ellenszegiilnek, kerlelhetetlen szigorral bunteti s

hogy

erre eleg hatalma is van. Nagyveszelylyeljart volna tehat

a nyilt zendiiles. detlen

Nem

is

kisereltek

meg

vojvodak; hanem a hoi csak

mazvdn Karagyorgyet, latokat sz6ttek ellene.

ilyet

az elege-

lehetett, szidal-

gyflldletet szitottak s

De

valahdnyszor

fondor-

lijbol kitdrt

a

NEGYEDIK PEJEZET.

20

a harcz, elnemult minden czivodas

torokkel

es

szo

Karagyorgye parancsait, vagy eppen hozzafordultak segitsegert, a mint hogy maskent neni is cselekedhettek. A nep, mely nem sokat torodiitt a nelkiil teljesitettek

vojvodak egyeni

torekveseivel s

egyediil Karagyor-

gyetol vart es remelt szabadllast a tordk uraloni alol,

meg egyetlen vojvodanak sem, kuzdelemben ellenkezni mer vala a ha e nemzeti fovezerrel. Igy tortent, hogy a esatateren nem egyszer

nem

bocsatotta volna

vallvetve kiizdottek olyanok, kik a harcz elott es utan

mint

vetelytarsak

kerlelhetetlen

egymussal

allottak

szemben.

^

Micheison

ei6gedotie"^'*-

Szerbiaban

j^^jo,

°

tabornok s az

kovetkeztcben

1806 vege

a fonokok feltekenykedesenek •'

ingatagokka valtak a belallapotok,

ily

fele es

1807 clejon Micheison megtette az hogy szorosabb osszekotte-

elso lepeseket a vegbol, test

hozzon

oroszok

letre

es szerbek kozott.

A

fon-

dorkodo vojvodak csakhamar eszrevettek, hogy a keletkezo orosz-szerb viszonyt elonyosen kizsakmanyolhatjak

Karagyorgye

ellen

es

sajat

particularistikus

torek-

veseik javara.

A

pozsarevaczi keriilet hosszan elnyulvan a

jobbpartjan, az Olahorszagban

patok kel.

itt

Duna

dllomasozo orosz csa-

kozlekodhettek legalkalmasabban a felkelok-

Ennelfogva Milenko volt az elso szerb fonok, a ki

erintkezesbe lepett a folyon

nokkal

s

es

penzben.

lato es elbizakodott

fonoknek

parancsnokolo tabor-

a ki eldszOr nyert tenyleges segelyt hadi

keszletekben

keztete,

tiil

Nem

csoda,

ha a nagyra-

vojvoda e koriilmenybol azt kovet-

hogy az oroszok s iranta viseltetnek

6t

tekintik a legkivalobb

a leg-nagyobb bizalommal.

Az orosz taborban tulajdonkeppen Karagyorgyet tartak ekkor mar a mozgalom fejenek es nem vont^k ket-

BBLViazALTOK.

segbe a tanacs tekintelyet

21

seni.

Minthogy azonban

mindenekeldtt a szerbek tdmogatasara volt sziiksegok

a porta ellen folytatott haboniban, keszsegesen alkudoztak az egyes fonokokkel, a kiknek kozremukodeset 6hajtottak es segitettek 6ket

azok

meg akkor

nyilt ellentetben allottak iigy

is,

niidon

a f^vezerrel, mint

a senatussal.

Az oroszok ezen magatartdsat nemcsak Milenko, hanem az elegedetlen vojvodak mind, szemelyes czelha

magyaraztdk,

ertelmeben

jaik

foltetlen

hiiseget

arra szamitvan, hogy

taniisitanak

Oroszorszdg

ez altal sajat allasukat szilarditjak meg.

A

irant,

nep, a mely

maga erejeben, nagy orommel vette a hogy a hatalmas 6s rokon orosz nemzet reszerol immar kozeleg a vdrva-vart segely. Karagyorgye is elenken ohajta az orosz tamogatdst. Kiilonben epp oly szivesen fogadta volna Ausztria s talan meg Napoleon kozbelepeset is, ha ezaltal sikeriil vala kiuznie a nera bizott a hirt,

torokot Szerbiabol

es

fiiggetlenne tenni hazajat.

az oroszok 6szintesegeben, mint emlekszUnk,

Gyakran feltdmadt benne a hogy a felkelok iranyaban mutatott baratsaguk

fogva ketkedett.

dett61

gyanii,

nem

De

mar kez-

onzetlen

s

esak a szerbek hadi erejet akarjak

sajdt elonyiikre felhaszndlni. tette 6t,

nem

mellett tiirelmetlenne

a kello mertekben adatott meg.

kesett s vegre

is

Nem

elpaldstolni

is

E

hogy az annyiszor megigert segely oly sokaig tudta

bossziisagdt s tObb izben

keseru panaszra fakadt az oroszok kesedelmeskedese, folott. Kapora jOtt ez az Ezek most nyiltan hirdettek elegedetlen vojvodaknak. a nepnek, hogy egyedul ok ohajtjak oszinten es teljes

egydltalaban pedig czeljaik

lelkukb(51 az oroszokkal valo szorosabb viszonyt,

gyorgye pedig ellenzi

azt.

Kara-

Ekkent keletkezett Szerbia-

NEOTBDIK FEJEZET.

22

ban a belviszonyok hatdsa vesek

dltal szitva

6nz6 egyeni t9rek-

alatt s

az orosz

pdrt,

mintegy ellentetben

Karagyorgyeval,

^

Az ei6oedet-

vojvoddk azonban az orosz- szerb viszony

lenek Kara-

gyorgye

mdiyes

^

-i

i

,^^

'

letretr

sem mcrtek nyiltan szembeszallani Karahiveit gyorgy^val. Ez utobbi ugyanis nyomdra jStt a cselsze-jotte

utdn

szov6nyeknek, melyeket ellene sz6ttek.

De nem akarvdn

midon a torokokkel szemben az egesz nep egyertelmfi mukodesere volt sziikseg, meghasonldst idezni el6,

hallgatott s csak levelekben inte a ffinokOket ertesre es osszetartdsra.

ertettek ebbol,

nem

hogy a f6vezer ismeri terveiket

s ez6rt

veltek tanicsosnak a leplezetlen foUepest ellene.

Gyflloletiik

hogysem

meg

egyet-

Az elegedetlen vojvoddk meg-

azonban mar sokkal magasabb fokra hdgott,

azt

elfojthattdk

volna.

Nem

tdmadhatvin

tehat kozvetlenul a f6vezert, legaldbb hivei ellen

ha ezeket eltavolithatjdk kornyezetebdl, a magara maradt Karagyorgyeval majd konnyebben vegezhetnek. A nep zomen kiviil a tekintelyesebb fonokok koziil is sokan teljes huseggel ragaszkodtak Karagyorgye fordultak,

remelv6n, hogy

szem^lyehez.

llyenek

voltak

Milovanovics

Mladen,

Petrovics Miloje, Obrenovics Milan, Markovics Szima,

Ply^kics Antal, Hadzsi Melentije es

A

meg tObben mdsok.

Magyarorszagbol bevandorolt tanult szerbek sor4b61

pedig kiilOnosen Jugovics Ivan es Grujovics Mihdly. Valamennyi()k kozott ketsegkivul Midden volt a leghiresebb.

Mladen mar a forradalom elott jelent6keny vagyonra A leggazdagabb szerbek egyike volt azon korban. De ezzel nem elegedett meg, hanem mindenkep szaporitani igyekezett birtokdt. A befolyast is, tett szert.

melyet mint a tandcs elnOke gyakorolt,

nem

saj4t erdekeinek el6mozditds4ra haszndlta fel.

egyszer

23

BXLVISZiLTOK.

A

senatns

csakhamar megalakuldsa nt&n, egy^b

intezkedesek mellett, a kdzjOvedelmek szaporitdsival foglalkozott.

is

szek a

£

czeira igen alkalmas eszkoznek 14t-

tOrOk szpahikt61

elhagyott vagy elvett birto-

koknak, mint kOzvagyonnak ertekesitese. Csakhogy e birtokok egy resz^t a hatalmasabb fdnOkOk laltdk volt s

csek61y, hettek.

m&r

elfog-

vagy mint tulajdonukat, vagy legfeljebb

Onmaguk dltal megszabott b6r fejeben 61vezA m6g megmaradt ilynemfl fdldek, hdzak 68

malmok aztdn

rendszerint

azonban Hidden

l^pett

Ilyenkor

elarvereztettek.

k3zbe

s

rokondval es

tizlet-

tarsdval Milojeval egyiitt, mindent, a mire csak kez6t

potom dron magdnak megszerzett. E tekintetben nagy el6nyere szolgdlt az a kQriilm^ny, bogy mint a tandcs elnOke minden drver6sr61 eleve 6rtestilt. Term6szetes, bogy a tSbbi vojvoddk, kik magok is r4tehet6,

gyakoroltak

az

eroszakos vagyonszerzesnek hasonld

m6dozatait, irigykedve szemleltek Midden gazdagodd-

Az

csakhamar er(Js ellenszenvv6 mid6n Idttdk, bogy Midden mindenkor oltalomban reszesult Karagyorgye reszerfil. Ehhez jdmlt meg, a kiilSnben rendkiviil tehets6ges Mlddennek biiszke, fenhejdzo modora, mely magdban sdt.

irigys^g pedig

fejl6d5tt, kiilOnOsen

is

elegend6

lett

volna,

bogy sokan ellens6geive

vdl-

janak. Ffibflneiil azonban az ellenkez6 vojvoddk Karagyorgye irdnt val6 hfls6get rottdk fel. Pedig Mlddennek sok rossz tulajdonsdga mellett eppen ez volt a

legnagyobb erdeme.

A

bens<5 viszony,

a ffivezer kozt fenndllott, 6vta 6t

meg

mely

k(}zte 6s

bogy 6 mint a batalmasb fonQkOk, a keletkez6 kOzponti hatalom megsemmisit^sere s hazdja feldaraboldsdra att61,

is,

t5rekedj6k. Igaz, bogy tObb izben helytelen tandcscsal

NEGTEDIK FEJEZET.

24 eltete

Karagyorgyet,

nem fondorkodott

de legal^bb

ellene s mindvegig ragaszkodott azon eszmehez,

mely

amazt vezerle tetteiben, bogy Szerbia minden mds allamt61, igy a vednokoskodo Oros?orszagt61 is teljesen fiiggetleniil alakuljon es fejlodjek.

De nemcsak Karagyorgye baratsaganak

kovetkez-

teben birt Midden jelentoseggel. Mint a tandcs elnoke s

a belgradi vdrorseg parancsnoka 6 volt az

lir

a

fovdrosban. Mivel pedig Karagyorgye tobbnyire falu-

jdban Topolaban tartozkodott es csak fontosabb kerdesek elintezese vegett

jiitt

Belgrddba, tulajdonkep

Mladen gyakorolta a kormdnyzdsi hatalmat, a mennyiben

ilyenrol, az akkori rendezetlen

viszonyok kozepett

szo lehetett. vidak Miiovd'

G^gics a szoveti titkdr

jja tehat

Mladen nem is

volt

mindazondltal oly hataskorre })en

valamely keriilet fonoke,

tett

szert,mely soktekintet-

erezhetovc valt a legtavolabbi videkeken

is.

Tobb

ok mukodott ennelfogva kozre, hpgy az elegedetlenek elsd sorban az 6 megbuktatdsara torekedjenek. A hajsza tenyleg raegindult ellene. Vadoltak 6t es tarsat Milojet, hogy a kozpenzeket sajat czeljaikra forditjak, hogy Belgradban a dahik modjdra viselkednek es zsarolnak, kiilonosen pedig, hogy Karagyorgyeban bizalmatlansdgot szitanak az oroszok irant s igyekeznek meggatolni, hogy a fovezer orosz csapatot fogadjon be Szerbiaba, attol tartvan, hogy ellenkezo esetben nem

sdfarkodhatnanak kenyiik-kedviik

E

szerint.

vadaskodas folytonosan ismetelye, vegre

denfele hivokre

talalt,

meg azok

kent Karagyorgye hivei voltak.

kozott

Nem

is,

is

min-

kik egyeb^

szenved ketseget,

hogy ennek kovetkezteben az ellenszenv Mladen irant azegesz tartomanyban notton-nott, egyszersmind pedig szaporodottaz elegedetlen vojvoddk kovetoinekszama is.

25

BBLVISZlLTOE.

Ez utobbiakhoz

tartozott titokban Gagics, a tanacs

Karagyor^ye hivenek

titkdra.

sem

Mladent

tdmadta meg

Valletta nyiltan,

fondorkodni

mindkettojiik ellen

ugyan magat, mar ekkor

de

kezdett. Jo alkalom

kin^lkozott erre az 1807. ev tavaszan, mid6n a tanacs

hogy

elliatdroza,

kovetseget

taborba

kiild az orosz

segelykeres vegett. Mint eml^kezunk, Gagics volt e kovetsegnek.

Utkozben a kUldottek

Valoszinuleg ez ut6bbi

Milenk6t.

gattak

is

tagja

meglatoes

Gagics

kozott letrejott megdllapodas kovetkezteben tertek el

aztan a kovetek

a Karagyorgye

adott utasit^saiktol,

orosz fohivatalnok

es

a

tanacs

altal

arrol,

hogy

melyek nem szoltak Szerbi^ba

leendo

kinevezteteset

kerelmezz6k. Gdgics 6s tarsal pedig 6ppen ezt jeloltek meg, mint a szerb nep legh6bb 6hajtdsat. Rodofinikin,

az elso orosz iigynok Belgradban,

maga

is jol

hogy a szerb fonokok Karagyorgyeval eliikon nem kert6k volt egy orosz hivatalnok kikuldeteset, valamint azt sem 6hajtott4k, hogy orosz csapatok jojjenek Szerbiaba, hanem csak, hogy megakadalyozzdk a torok sereg benyomnlas^t a tartomdnyba. ^^* tudta,

Milenko es Gagics ellenben valoszinuleg azert kivantak orosz ugynOkot, mert remeltek, hogy annak segelyevel

majd

eltdvolitjak Mladent s utobb megtOrhetik

Karagyorgye hatalmat.

A

Gigics

beleUlett

az

altal is,

nagyon

cselszovenybe

sz6tt

meg

hogy

Bukarestbol

jol

levelet Irt

Milenkonak, kozOlven vele, a mit az oroszok beszeltek

Karagyorgye

titkos

alkudozdsairol Ausztriaval

franczi^kkal. Val6szinu,

orosz tdborban, a hoi

hogy keringtek

nem

ily

6s a

hirek

az

szivesen 14tt^k, ha a szerb

fOlkelok 6s kiilonosen fSvezeriik Oroszorszagon kiviil

m6g mds hatalommal

is

viszonyba leptek.

De hogy

NBOTBOIK FBJBZBT.

26

nem Karagyorgy6t, mint az kOteless^ge hanem Milenk6t 6rtesit6, az csakis abb61

Gdgics err61 lett

volna,

a szindekb61

t6rt6nt,

felhaszndlhassa e hlrt

hogy

az elegedetlen

vojvoda

a f<5vez6r

izgatdsaiban

ellen.

Gigics es Milenk6 czelt 6rtek. Az orosz korminy olyb4 vette k^relmttket, mintha az a szerb n6p 6hajtdsAt tolmdcsolnd s Rodofinikin szemelyeben ugyn6k<5t

kuldott Belgrddba.

Elbesz61tuk reszletesen,

Karagyorgye szepen Rodofinikin

s

s

hogy a bizalmatlankod6

m6g n^hdny fdnSk

kiv6tel6vel, mily

mily oromest fogadtdk a szerbek Rodofinikint.

Rodofinikin

szerepe.

bek

*

irdnt.

A

nem

rokonszenvvel a szer-

viseltetett

gorSg eredetere 6s mfivelts6g6re btiszke

orosz diplomata barbirnak tekinte a nepet, a melylyel egyiitt kellett 61nie.

E

szempontbol

nyokat 6s az egy6neket

s

nem

itelte

vette

meg

a viszo-

szdmba, hogy

mely hosszas idegen uralomb61 szabadult meg, kiilOnben pedig a muvelts6gnek igen alacsony fokdn ^llott, a tagadhatlanul kedvez6tlen, s6t gyakran

oly nepnel,

visszatetsz6

jelensegek,

jellemenek,

mint ink^bb

nem

annyira a nep

a koriilmenyeknek

term6szetszerfi kSvetkezmenyei.

Mdr

pdrttal

kSttet^sben,

jellemze a ffinSkoket mind,

ligy

gyorgyet sem veve kapzsisdg,

voltak

elso jelenteseiben,

mid6n meg egyik

sem

eredeti

dllott

szorosabb 6ssze-

Kara-

mintha egyedul csak 6nk6ny, hatalomvdgy es kegyetlenseg k6peznek ki,

minden cselekedetoknek valodi indokdt. A tan^csrdl megjegyzi, hogy az valamennyi tekint61yesebb parancsnoknak aldzatos szolgdja a n6pr6I pedig, hogy a ;

legsiilyosabb elnyomat^st r6sz6r61. K6ts6gtelen,

•

L.

I.

fejezet 79.

L

k6nytelen

tfirni

a fdniJkOk

hogy a fdnOkok kOzt sokan, a

27

BELVISZlLYOK.

mint

ezt

elbesz^ltiik,

kOvettek

el s

eszkozeiben.

mindennemii

erSszakoskod^st

nem igen vdlogattak a vagyonszerz6s De ily dltaldnossdgban kimondva az

orosz iigynok it^lete mindenesetre igazsdgtalan

Rodofinikin csakhamar 6rtesult a vojvoddk

volt.

egye-

egym^s ellen. titokban az sem, hogy nehany

netlens6ger61 es fondorkoddsdr61

Nem

maradt

el6tte

hatalmasb

vojvoda,

hatdrokon

tetszese

nem advdn szamot gyorgye

kiilonosen a keleti s a nyugoti

kormanyozza

szerint

tetteirdl s

Ugy

fensoseget.

keruleteit,

nem ismerv6n

eszlelte

el

Kara-

tovdbbd, hogy a

szerbek csak a torOk ellen mflkodtek egyetert61eg, de

minden mds kerd6sben ellens6ges pdrtokra szakadtak. Nezete szerint azonban a kello penzosszeggel e szet4gaz6 nezeteket mind ugyanazon cz61 fel6 lehetett volna irdnyozni.

^^^

Bdrmennyire igyekezett

is

Rodofinikin utasitdsainak

ertelmeben megnyerni a szerbeket,

ezek

csakhamar

dt6reztek a megvetessel hatdros kicsinylest, raelylyel

irdntuk viseltetett. Termeszetes teh4t, hogy az orosz

iigynOk meg^rkezesekor nyilvdnulo oromteljes bizalom

nemsokara hidegsegg6,

sot sokaknal ellenszenvv6 vdl-

tozott.

De m^ginkdbb

novekedett a szerbek elkeseredett-

s6ge, midon eszrevettek, hogy a gyulOlt Leonti szava

dOnt Rodofinikinndl.

nem nepszeru a

tehdt

hogy vel

A

metropolita j61 tudta, hogy 6

Szerbidban.

Meg

szerbeken, a kikre

akarta magdt bosziilni

haragudott s ligy hive,

ezt a szinte gSrOg eredetfl Rodofinikin segelye-

6rheti

el

legsikeresebben.

Valamennyi

kCzQtt leginkabb Karagyorgyera es Mlddenre telt

a

metropolita.

Az 1806. 6v vege

Leonti megjelent Szendron s a

nelkiil,

f6n5k nehez-

fele

ugyanis

hogy

bdrkit(51

Leonti metro'"'

NEGTEDIE FEJEZET.

28

megbizdst kapott volna, ellatogatott a tanacs uleseibe, reszt vett a tandcskozasban es hatdrozatokban, remel-

ven, lesz.

hogy

A

ily

m6don nemsokdra

e

elnokeve

testiilet

tanacs tagjai tisztelven a metropolita egyhdzi

meltosagat, megturtek 6t koriikben. Midon azonban a szovet 1807-ben Belgrddba kOltozott dt, Karagyorgye Mladen altal megiizente Leontinak, hogy nem leven a senatus tagja, megjelenese az iileseken teljesen folosleges, egyszersmind figyelmeztete 6t, hogy jovfire

ne kovesseu

el

eparchiajaban

a nepen. Mely

papsagon

s

alaztatas

a

kiilonosen

MlMen

metropolita irdnt,

az

also

gyuloletet keltett e

meg-

zsarolasokat

sziveben

Karagyorgye,

a kinek azt elso sorban

remel6, hogy

donita. Rodofinikin megerkeztevel, ligy eljott

de

tiilaj-

vegre a megtorljls ideje.

Mindent elkovetett tehat, hogy megnyerje az orosz iigynok bizalmdt

e tekintetben czelt

s

ert.

is

fejenek a tartomanyban, de

meg

Rodofi-

egyhaz

nikin fOlt^tlenul hitt neki, mint az orthodox

inkabb, mint gorog-

nek. Leonti folytonos besiigasaibol merite Rodofinikin azt a kedvezotlen

v61em6nyt,

melyet a szerb

nyokrol es szereplo egyenisegekrol raindjart

ben

alkotott.

daczdra

A

metropolita

hivatalos

meggyozte

allasanak, daczara

Oroszorszagot kepviseli, a szerbek iranta

viszo-

kezdet-

6t,

annak,

ellenszenv-

is

vel es gyiilolseggel viseltetnek, kizarolag

hogy hogy

gorog nem-

zetisege miatt. Leontinak valot es valdtlansdgot iigye-

sen egybeszovS

elbeszelesei a ffinokok

durva muve-

letlenseger61 s megbizhatlan ravaszsdgarol

hallgat6ra

talaltak.

Es nem

volt

figyelmes

ok a ketkedesre

sem, mid6n a metropolita azt bizonyitgatd, hogy a hevesverii, kegyetlen vojvodaktol az idegenek,

akkor

kiilOnSsen a gorogOk,

m6g

eletiiket

is

felthetik. Ily

29

beltibzAlyok.

benyomasok hatasa kiiinak

alatt keletkeztek aztdn

korraanyiihoz

Rodofini-

melyekben

jelentesei,

intezelt

gyak-

pontos megfigyelcs es sok igaz vonas mellett, ran nemcsak az allapotoknak, de

nek

elferditett,

is

meg

egyes szemelyek

az esemcnyek-

ollcii

iranyzott el6-

addsat talaljuk.

A

ravasz fopap azonbaii csakhamar belatta, hogyha

folyvdst az egesz szerb

Rodofinikin

szol,

nep

mint

gorog eredetenek, vegre

valamenuyi fdnok

s

orosz is

daczara

hivatalnok,

bizalmatlanna

elleii

valhatiiek

Midon tehat eszreveve, hogy kiildnben is sikemar a szerbeket altalaban fOldtte kedvezdtlen

iranta. riilt

szinben

ttlntetni fol

toztatott taktikajan.

Rodofinikin Ezentiil

elott,

nemileg

Karagyorgye

val-

annak

s

Mladen ellen intezte vadaskodasait, a kiket ekkor mar a fonbkok egyresze is mind hangosabban azzal gyanusitott, hogy Oroszorszagnak ellens6gei. Igy aztan az elegedetlen vojvodik es Leonti

hivei, kiilonOsen

kozott termeszetszeru szovetseg kepz6dott s a metropolita lett

Karagyorgye ellenfeleinek legbuzgobb vedoje

es szoszoloja az orosz ugynokkel szeraben.

Rodofinikin kulsoleg elismerte ugyan Karagyorgye fovezerseget, s igyekezett 6t tanacsadassal szelessel teljesen a

maga

es

rabe-

reszere vonni, de titokban

voltak6pen ellene mukodott s partolta az elegedetle-

neknek es Leontinak kdzvetlenul, vagy kdzvetve Karagyorgye ellen bevallja,

^''^

irdnyulo

torekveseit.

S6t, mint

maga

megvesztegette Karagyorgyenak nehdny

bizalmas emberet, reszint, hogy

idejekoran

sara jusson terveinek, reszint, hogy

ily

tudoma-

kerul6

liton

konnyebben megnyerje sajat velemenyenek a hiszekeny fovezert. Mindez elegge megmagyar^zza, hogy Rodofinikin, ambdr a szerbek nem kedveltek 6t,

NEGYEDIK FEJEZET.

30

m6gis oly jelent^keny szerepet j4tszhatott az ugyek

De

fejlodeseben.

metropolita arulkodasdnak s az

tagadhatatlan, hogy a

mdsreszrdl

tiilsagos

figyelembevetele

elegedetlenek p^rtjdnak dedelget^se altal nagy

mervben

szitotta

a belvisz^lyt,

melyet Karagyorgye

hatalma novekedtevel csakhamar teljesen elfojthatott volna.

Ez

hanem nyilt

ket even at

fogva

id6t61

erdeklo

folkelest

es

kiil-

partvillong^sok teren

vagy

titkos

nem csak a

szerb

kerdesekben,

belpolitikai

mindeniitt Rodofinikin

is

muk6des6vel talalkozunk.

E minden

iranyban kiterjed(5 tevekenyseggel olykor nagy ered-

menyeket gyorgye

sem

ert

el,

meg Kara-

pillanatokra legalabb

kovette

is

utasitasait

;

de nepszeruve

S6t mdr az 1807. ev vege fele oly

lett.

sitassal kellett megkiizdenie,

soha

gyanu-

mely szelesebb korok-

hitelre talalvdn megb6nita sikereit, s meg kesobb mid6n mdr reg elhagyta volt Szerbiat, felhangzott

ben is,

ellene.^^^ Avk8zenti6s

Egyidejulog Avkszenti metropolitaval, kit a porta

KrciiyBvios

szarajevoi metropoiita.

a folkel6k mogbekeltetesenek czeljabol kiildott a tar-

tom^nyba,* a szarajevoipuspok Kralyovics jott.

Ez a Kr^lyevics,

mazasii

lehetett,

mint Leonti

ki neverol itelve

eppen oly hive

** s ezert

volt

is

Belgradba

szlav

szAr-

a phanarnak,

a szerbek mindkettot gorognek

tekintettek. Krdlyevicsrol

kulonben azt beszeltek, hogy

a Ualmdcziaban parancsnoklo franczia tabornoknak titkos iigynoke.

idotdjt

nagy on

ddstol, a •

••

Lisd

Minthogy pedig a szerbek eppen ez feltek egyesult franczia-bosnyak tama-

szarajevoi :

az

I.

fejezetben.

Leonti csalAdi

eredet6re mutat.

puspok hosszasabb tart6zkodasa

neve, Lambrovics, elszlavosodott

gorog

31

belviszAltoe.

Belgr4dban termeszetesen elenk aggodalmat keltett; noha Krdlyevics Karagyorgye mellett izgatott Bosznidban. Ehhez jdrult, hogy a h^rom phanariota f6pap minduntalan ertekezleteket Rodofinikinnal

is,

inkdbb fokozta. Karagyorgye es

gorOg

a

vitetik s

hogy mind

Dundn

hogy a

hivei,

megszabaduljanak,

ptispokOktol

elhatdroztdk,

egymdssal, valamint

tartott

a mi a szerbek gyanakodds^t

az

le

hdrmat orszdg

ligy

Idtszik,

elfogatvdn

hataran

tul

meg

gyfilolt

haj6ra szdllit-

tatjak. Ertesiilt

elo

a

volna,

megremulven ligy adta Karagyorgye 6t felsz61itotta

a tervr61 Leonti

dolgot,

mintha

s

hogy olesse meg Avkszentit, a porta

kuldottet,

vagy pedig zdrassa el valamely kolostorba. Rodofinikinnak aztan allitolag sikerult Karagyorgyet Csardaklija altal mis v61emenyre teriteni. Minthogy Leonti elbe-

nem

szel6se

felelt

csak arra vehette fel

a h4rom

tervevel,

egyezett.

szival

meg a

val6sagnak,

Csardaklija

red Karagyorgyet, hogy

metropolita

erdszakos

hagyjon

eltdvolitasanak

a mibe a fovezer baratja kedv6ert bele is Nemsokdra ezutdn Avkszenti a szerbek vala-

Konstantinapolyba

utazott

6s

Kralyevics

elhagyta Szerbiit, Rodofinikintol kapvdn

is

utikoltseget

es ajAnloleveleket. ^•'^

Leonti

tehdt

megmenekiilt a szamuzetest61,

de

a phanari6tdk gyakori tandcskozdsa egymas kozt es

hogy Avkszenti tulajdonkep csak Rodofinikin meghlvdsa kovetkezt^ben jcJtt Belgradba, s hogy ez utobbi, mint gOrog, a hasonl6k6p gorOg fopapokkal egytitt drulist tervez a szerbek ellen a porta javdra. E v4d Rodoaz orosz iigynokkel azon

gyaniit

6bresztett6k,

finikinhoz is elhatott, jelent^seiben emliti azt s terme-

szetesen 6rtiltsegnek nevezi.

^"^

Roiioiinikin

t&aa.

NEGYEDIK FEJEZET.

32

A

mig Rodofinikin

ily

gyanusitdsokkal bajlodott,

a melyek komolyaii veszelyeztettek befolyas^t, mdsreszr61 az elegedetlen

sem

vojvodak

maradtak

t6t-

bizvdn az 6 tamogat^saban. Miiidenekel6tt part*

leniil,

hiveiknek sz^mat igyekeztek sza|)oritani. Es ez

sikeriilt

Hozzajuk csatlakozott Zsivkovics Istvan a gazdag kereskedo, ki Belgrad bevetele utan koltozott at

is,

Zsivkovios istvin

zimo-

nyi (ceres-

kbveteii.

Mi4den

—

feiui-

.

,

Middn

bij^.^jan

,

vagy a tanacs vagy vojvod^va valamely

renielte, liogy

kineveztetni,

sem modon Karagyorgye

egyik ohajtasat

erhete

el,

a

Midden Nagy vagyondbol, melyet kulonben Szer-

legszeiivedclyesebb ellen fordult.

,,

.

Zsivkovics

fog

tagjava

lenzSkiMiwenkeriiletbe. tan4o8-Binok

r^

,

,

Zimonybol.

szei'zett,

es

hadik6szleteket szalUtvan a folkelok-

kerekedik.

nek, tobb izben tetemesebb osszegeket adott a tanacsnak, a kozszuksegletek fedezesere,

nem ugyan

ajan-

dekban, hanem csak kolcson fejeben.^"^ Mindazaltal ily

modon nem megvetend6

Zsivkovics es Dobrinyacz a

befolyast gyakorolt.

maguk

reszere

hires Hajduk-Velykot, Vuriczdt es Praticsot. vies

Jakab

pedig

megnyerte

Ez a

vontak a

Nenado-

Lazarevics Lukat,

a

sabaczi parancsnokot s tobb kisebb fonokot, folyvast azt

ismetelgetv6n

el<5ttok,

liogy 6 az oroszok hive,

es szidvdn Karagyorgyet es Mladent, mint a kik

nem

baratjai Oroszorszagnak,^*'^

Ekkent

megerosodven az el6gedetlenek partja, hogy most mar nyiltabban lephetnek fel. Az 1807. ev vege fele ket senator, Protics Jdnos es Liikics Abraham, valoszinuleg csak a hatalmasb vojvodak es Rodofinikin biztatasara, reavett6k a tobbi tandcsosokat, hogy irasban koveteljek Karagyorgyetol Mladen eltavolittatdsat az elnoks6gb61, mert nem hajligy hivek,

megturni

maguk

kozott, Kara-

rendesen^ tdvol

leven,

Midden nem

land6k 6t tovdbbra gyorgye,

mint

is

33

belviszAltoe.

fordulhatott hozza s a tanacs kervenye

Mire

fovezerhez.

ez irat

Topolaba

elkiildetett

a hir mar a

ert,

belgradi polgarsag forrongo elegedetlensegerol

Karagyorgye, vagy mert valoban

lott.

sz6-

is

akarta

le

a mozgalmat, melyet talan maga

pitani

a

csilla-

komolynak

is

vagy hogy idot nyerjen, meghagyta Mladeniiak, hogy ne vegyen tobbe reszt a tanacs iileseiben. Mladen engedelmeskedett s csakhamar Topolaba utatartott,

egesz

zott

testorsege

Konnyu

kiserve.

altal

volt

Mladen nek meggyoznie Karagyorgyet, hogy a tanacs levele tulajdonkep kozos ellensegeik muve, kik szemeghasonlast

retnenek

idezni

kozt, s

elo kettojiik

hogy ez okbol az engedekenyseg veszesse valhatnek nezve. Karagyorgye belatta ez

Diagara a fovezerre

okoskodas

helyesseget

s

a

maga

legenyei

koziil is

egy csapatot Mladennek advan, -sasszakiildte 6t. Ez pedig most mar egesz kis sereggel bejarta a tartomany keleti reszet Krusevacztol Gorguszovaczig azon iiriigy alatt,

hogy az

ott

elhelyezett

sanczokat kell megszemlelnie visszatert Belgradba, zott,

nagyobb

s

csapatokat

azutan

s

a

1808 elejen

tekintelylyel, mint tavo-

de a mi a fodolog, szamosabb testorseggel. Es

midon nemsokara megjelent a senatus

iilesein s lijbol

elfoglala az

elnokseget, a megfelemKtett

nem mertek

ellenmondani.^*^*

Mladen diadala nem szuntette meg a csak ovatossagra

inte az elegedetleneket,

tanacsosok

belviszalyt,

a kik meg-

gy6z6dtek, hogy bajosabban erhetik el az 6 megbuktat^sat, mint eleinte hittek volt. letiik

Haragjuk es gyulo-

azonban eppen az eddigi sikertelenseg

kovet-

meg inkabb fokozodott. Termeszetes tehat, hogy nem bizvan sajat erejiikben, szorosabban csatkezteben

lakoztak Rodofinikinhoz, a ki mdr t5bb Kallay

:

A

szerb felkeles tortenete 1807—10. H.

t4mo-

izben 3

NEGYEDIK FEJEZET.

34

gatta

oket

ellenseges

Az 1808. ev

torekveseikben.

els6 honapjaiban kiilonben a viszonyok oly fordulatot

vonek, mely az elegedetlen vojvodak ohajtasara valo tekintet nelkiil

igen kivanatosnak tiintete fel Rodo-

is,

nezve Karagyorgye mielobbi eltavolittat^sat

finikinra

a f6vezersegb61. Rodofinikin

Janudr

Karagyorgy6t meginti

oroszeiienes

6rt.

-

Pro-

zorovszky

,,

..,

Karaeryorsrve,'

,^ nasznossagaban .

,

vednokseg

,

j^^^ fordult oltalomeit. rn

i

»

Tudomasara

Kara-

gyorgyfihez.

ugyanis

feleben

iiidsodik ,

nagyon megingott, egyetertoleg szamos hivevel, kik kozott els6 helyen ketsegkiviil Mladen allott, Ausztria-

orosz ffivezdr leveie

,.

,

kinek bizalma az orosz

hagyhatta sz6

t^

•

•

/»

t

jutott ez Kodofinikinnak

nelktil e tenyt.

Egy

izben,

is,

folott,

nem

midon Kara-

gyorgye keserfl kifakadasokra fakadt azon

gek

ki

nehezse-

melyekkel nehany fonok ellenkezese miatt

kellett kuzdenie,

s

Rodofinikin ellen

is

iigy latszik

Oroszorszag

panaszkodott, ez

s

utobbi

maga megra-

gadta az alkalmat, hogy kemeny szavakkal korholja ily modon megteritheti 6t. Az orosz iigynOk szerint minden baj onnet eredt, hogy Karagyorgye nem hallgatott az 6 tanacsara s visszahelyeze Mladent a senatusba. Ennek a hatalmaskodo vojvodanak peldajat koveti most sok mas

a fovezert, remelven, hogy

fonok kedni.

is,

kik szinten

Szemere

Ausztriaval

nem akarnak

tobbe engedelmes-

hogy

vete

aztan

a

csak azert

lepett

osszekottetesbe, mert

fovezernek,

ama gyalazatos vadaknak, melyek arr61 szoltak, hogy az oroszok mindinkabb magukhoz ragadjak a hatalmat Szerbiaban s hogy 6, t. i. Rodofinikin elarulja a f6lkel6ket. Valoban oriiltseg ilyesmit foltetelezni. Hiszen az europai nagyhatalmak beleegyezese nelkiil senki sem gondolhat arra, hogy kez6t Szerbiara tegye. Ha pedig a nagyhatalmak elhataroznak, hogy barki is hitt

BELVISZlLTOK.

35

birtokaba vegye e tartomdnyt, bizony nem fogj^k megkerdezni a szerbeket, akik kiilonben sem ellen-

kezhetnenek, mert Szerbia az europai nagy allamokkal szemben olyan, mint egy csepp

mas mentseg

kepest. Nines

sitva a czar irant, kierdemelni az

eddig

is

hogy ne adjon

A

figyelmeztete hitelt

tengerhez

6 kegyet, ki

ann>T jotetemenynyel halmozta

Rodofinikin

ket.

viz a

tehat, mint hiiseget tanu-

el

m4r

a szerbe-

tehat

Karagyorgyet,

a rosszakaratu

besiigasoknak.

fSvezer allitolag megigerte, hogy

ezentiil

minden-

ben az orosz iigynok tanacsait fogja kovetni, de azert Mladent nem tavolita el. Rodofinikin jelentesei kovetkezteben Prozorovszky is irt

Karagj'orgyenak,

teben dltal

levo

gonosz

intven

es 5nzo

6t, hogy a kOrnyezeemberek cselszovenyei

magat behaloztatni, mert kiilonben

ne hagyja

megrendiilne az oroszok bizalma, mely nelkiil pedig a

szerbek minden tamasztol megfosztatnanak. e lev61

sem

intezve volt,

Nem modhoz

tett

hatast

es

De meg

Mladen, a Id ellen

megmaradt befolyasos

hasznalvan a reabeszeles, Rodofinikin nyult,

hogy

czelt erjen.

^lltak rendelkezesere s

az

allasaban. ^°^

mas

Kenyszereszkozok nem

a miben eleinte annyira

bizott,

megvesztegetes sem bizonyiilt mindenkor czelszernnek. Cselhez folyamodott tehat nemcsak Karagyorgyeval,

hanem Prozorovszkyval szemben tigyet kell61eg el

is.

Hogy

keU mondanunk, hogy mily szinben

maga

e bonyolult

megerthesslik, mindenekelott

roviden

tiintete fel azt

Rodofinikin.

Belgrad

bevetele

utan a tdrOkOk

penziiket es egyeb ing6sagaikat

sokan

koziil

nehdny szerbre

biz-

t4k megorzes vegett. Kesdbb e tOrOkok reszint megSlettek, reszint

keresztyenekke lettek

s

ez

utobbiak 3*

^oMiniun

iSen/k 'eii6p686r«i

"mm!"^

NEGYEDtK FEJEZET.

36

az 1807. ev vege fele visszakoveteltek tulajdonukat. Kivansaguk nem teljesittetven, panaszt tettek Karagyorgyendl, a ki aztan megparancsolta, hogy ing6sagaik visszaadassanak. Ekkor azonban kideriilt, hogy e targyak nagy resze elkallodott, azaz hogy voltakepen Mladen es Miloje legenyei altal eroszakosan elvetettek. Mladen jol tudvan, hogy nem tanacsos ellenszegulni Karagyorgye rendeleteinek, de masfel61

meg akarvan

tartani az eltulajdonitott tdrgyakat, a f6-

vezer ellen fordult

az egesz varost. Aztan

s felizgatta

pedig kiserve a tanacsosok nagy resze Rodofinikinnel

mindnyajuk neveben

s

altal

megjelent

kijelente,

hogy

a tartomdny nyugalmanak erdekeben es azon remenyben, hogy Oroszorszag segelyevel nemsokara valtozas

fog bekovetkezni, mindeddig

lepleztek

Karagyorgye

keptelensegeit, s hallgattak, most azonban a vegsziik-

seg

kenyszeriti

oket,

hogy Rodofinikintol tanacsot

k6rjenek. Felsorolvan Karagyorgye eroszakoskodasait,

Mladen

tarsaival

egyiitt

nyilatkozott,

ligy

felfegyverkeznek es szkupstinat hivnak

hogy ok

ossze, a hoi

majd megbeszelik azon rendszabalyokat,

a melyek

alkalmasak arra nezve, hogy a Karagyorgye magaviseletebol a nepre haramolhato szerencsetlenseg elharittassek. Rodofinikin igerte,

ban

el

fog intezni

detleneket.

s

hogy mindent a legjob-

ekkent tavozasra birta az elege-

Masnap azonban hozzajott a tanacs

titkara

egy kesz levellel, melyet a senatus Karagyorgyehoz zett,

vadakat emelven ellene

s

fenyegetozven,

inte-

hogy

az egesz iigyet eloterjeszti az egybehivando szkupsti-

nanak. Rodofinikin, ki ugy mutata, mintha attol tana,

hogy Karagyorgye

Belgradba jo

s

e level vetele

valamennyi

elment a szovet iilesebe

s ott

tar-

utan azonnal

senatort felkonczoltatja,

a tanacsosokat valahogy

BELTISZlLTOE.

lecsendesite.

Aztan pedig

37

Topoldba

utazott s

meg-

gyozte Karagyorgyet annak szuksegerdl, hogy a viszonyokhoz kell alkalmazkodnia s mindent keriilnie, a mi a fonokoket ellene meg jobban felizgathatna. Visszaterven Belgradba vegre teljesen megnyugtata a lazongokat. De alig, hogy Topolabol tavozott, Karagyorgye reszeg fovel es

hangosan

ligy nyilatkozott

legenyei

hogy meg egy ideig latszolag meg kell fogadni nemsokara elj6 a pillanat, midon a fondorkodo Mladeuen es tdrsain megboszulelott,

Rodofinikin tanacsait, de

hatja magdt. feltiizeltek

E

szavak Belgradba

is

elhatottak, ujbol

a kedelyeket. Mladen es a t5bbi tanacso-

sok ismet megjelentek Rodofinikinnal, allitvan, hogy most mar csak egyetlen mentseg van szamukra, megakadalyozni Karagyorgyet abban, hogy megvalositsa fenyegeteset. Rodofinikinnak sikeriilt ez alkalommal lecsillapitani

6ket

ekent

s

De ekkor

is

elharita a polgarhaborii

6t, egyeznek bele, hogy koveteket kiildhessenek az orosz fohadiszallasra, elmondandok az iigyek allasat. Rodofinikin e tervrSl

veszelyet.

is

arra kertek

lebeszelte 6ket, panaszaikat es ohajtasaikat

azon-

ban feljegyezven, Prozorovszkyhoz intezett kerveny alakjaba foglala. E kervenyben hosszasan erfisitgetik a szerbek husegoket kiilonosen

es

Rodofinikin

bizalmukat Oroszorszag, de

szemelye

irdnt,

aztan

pedig

vadat vadra halmozvan Karagyorgye ellen, kerik Prozorovszkyt, hogy tavolitsa el tdliik jelenlegi fovezerilket.

Valamennyi tanacsos

kiildetett el az

kervenyt

s ligy

Prozorovszkynak, a valasz tervevel

egyiitt,

alairta a

melyet szinte Rodofinikin keszitett. ^°^ Igy

adja elo

az

orosz

iigynok

jelenteseiben a

Karagyorgye ellen t^madt mozgalom lefolyasdt. E16adasa azonban nem egyeb, mint a szandekosan kigondolt valotlansdgok szovevenye.

NEGYEDIK FEJEZET.

38 Rodofinikin

Mindenesctre feltuno, hogy azou effykorii szerbek ? ,

el6ad6s&nak vaibsztnut-

lensdge.

,

amaz

kozul, kiknek fenmaradtak jegyzetei inenyeir61, az egyik

nem

is

id(5k ese-

emlit oly fontos es ketseg-

UZuljfli Ksrfl-

gyorgye eitivoiitdsa.

kivul meglep6 korulmenyt,

nogy M14den,

a forra-

ki

kezdetetol annak vegeig folyvast Karagyorgye

(Jalom

hive volt 6s viszont mindenkor reszesiilt ez ut6bbinak

oltalmazas^ban,

id6kozt egy

szenvedelyesebb

modon

jdt es veddjet

a masik pedig

;

egesz

even dt a leg-

igyekezett megbuktatni barat-

hatarozottan tagadja,

hogy Mladen barmikor is fondorkodott volna Karagyorgye ellen. Az osztrak 6rvideki hatosagok sem tudnak semmit

ily

mozgalomrol, pedig sok apro reszletet

fol-

jegyeztek a szerb folkelesrol. Grof Majlath, Verocze-

megye

f6ispanja, a

magyar kanczellaria

az 1808. ev tavaszan utazta

be

altal kikiildve,

hogy

az alvideket,

kipuhatolja a szlavoniai es bansdgi keleti hituek hanguEllatogatott

latat.

tatasra

talalt,

izgatottsagot

Belgradba

is,

a hoi szives

kiilonosen Mladen reszerol. De oly vagy oly versengest Mladen es Kara-

gyorgye kozott, a minordl Rodofinikin lelt.

fogad-

Mell(5zven

szol,

nem

esz-

azonban mindezen tanusdgokat,

az

ugynok elbeszelese kozelebbr61 vizsgalva, Snmagaban osszeomlik. Mladent alig nehany honap elott orosz

maguk

tanacsos

tarsal

kenyszeritettek a senatus

el-

hagyasdra es csakis Karagyorgye partolas4val nyerhete vissza allasat.

Ha mar

a halaerzetet

szUk szamitasba, alig kepzelheto,

nem

is

vesz-

hogy az okos

es

szamlto Mladen egyszerre elforduljon hatalmas vedojetSl es

epen azok karjaiba vesse magat, a kiknek

gyiiloletet kevessel elobb oly talnia.

keservesen kellett tapasz-

Es az ok nem fogadhato

el,

melyet Rodofinikin

Mladen fellobbano ellensegeskedesenek magyarazataul felhoz. A varos bevetelekor ott maradt torokok valami

39

BELVISZlLYOK.

roppant erteku ing6s4gokkal s

eppen nem

valoszinii,

nem

rendelkezhettek

is

hogy azokat a szerbeknek

De meg ha igy tortent volna is, alig kephogy Midden, kinek sokkal nagyobbszerfl zsarolasait Karagyorgye mindig elnezte, ily csekelyseg adt4k

at.

zelheto,

miatt lemondott volna a fovezernek reanezve oly elonyOs j6indulatar61.

Tovabbd a Prozorovszkyhoz

intezett ker-

veny, melyet sajat vallomasa szerint Rodofinlkin fogalmazott, egesz szerkezetenel fogva vilagosan tanusitja,

hogy nem a tanacs velemenyenek, hanem az orosz iigynOk szemelyes ohajtasainak kifejezese. Megjegyzi

meg

Rodofinlkin,

alairta;

man

amde

hogy

e kervenyt

egesz

az

az akkori tanacsosok koztll

tudtak irni^"^ es ezek

tanacs

csak hkr-

csak hianyosan. Leg-

is

azonban Rodofinlkin eldadasanak valotlansdgat az a koriilmeny, hogy eppen azon idoben Mladen vezette Karagyorgye megbizasabol a nagy-

inkabb

bizonyltja

fontossagii titkos alkudozasokat az osztrak hatosagokkal. Lehetetlen tehat,

hogy ugyanakkor Mladen

lazaddst tervezett volna Karagyorgye ellen. Mert teheto

fel,

dllitolag

hogy ez utobbi, a

mar

bossziijaval

is

ki

mindent

nyilt

nem

tudott, hiszen

fenyeget6z5tt, eppen a

hutlen vojvodat alkalmazta volna kozvetit6iil

ama

ke-

nyes targyalasoknal. Ketsegtelen ennelfogva, hogy Rodofinlkin a Mla-

den

altal kezdett izgatast,

valamint az azzal kapcso-

latos osszes reszleteket csak koltcitte.

Es nem nehez

a czel kinyomozasa sem, mely 6t e reszben vezerle. Belatta Rodofinlkin, hogy daczara megfeszitett tevekenysegenek, meg nem sikeriilt Karagyorgyet megnyemie. Csak pillanatonkent gyakorolhatott befolyast

a f6vez6rre, ki aztan mindannyiszor koziil.

Az osztrakokkal

kisiklott a kezei

folytatott alkudozasok,

melyek-

NEGYEDIK FEJEZET.

40

nek kovetkezteben nemesak a fonokok joresze, hanem mar Belgrad lakossdga is Ausztria fele kezdett hajolni, lijabb bizonyitekot nyujtottak arra nezve, hogy az orosz iigynok eddigi tott

eredraenyre.

Ha

mukodese nem

vezetett az 6haj-

a viszonyok tovdbba

Iddnek, nagy kudarcz

lett

volna

ki elveszthete vala tekintelyet

ez

is

igy

fej-

Rodofinikinnak, kor-

sajat

es johiret

E nehezsegek elharitasara csak egy mod Karagyorgye megbuktatasa, mely esetben a fdvezerseg vagy azon hatalmas vojvodak egyikere szallt volna, kik az orosz parthoz tartoztak, vagy manya

eldtt.

kinalkozott,

pedig a hatalom megoszlott volna tobbek kozott. Igy is,

ligy

Amde

is,

Rodofinikin foltetlen befolyasra szamithatott.

tudta,

hogy az orosz fohadiszallason Karagyor-

gyet elismerik fovezeriil

s

az ellene idorol-idore

hangzo vadakat csak egyes ellensegesked^senek

tulajdonitjak.

Ugy

fel-

szemelyes

vetelytarsak

kellett tehdt

hogy az egesz tanacs elleusege Karagyorgyenak, meg Mladen is, ki pedig eddigele legnagyobb hive volt s hogy durva, kegyetlen es ingadozo jelleme miatt mindnyajan teljesen keptelennek tartjak 6t az orszag kormanyzasara. Ekkent nem feltuntetni a dolgot,

nem is nehany elegedetlen vojvoda, hanem mintegy a f6nokok osszessege,kerte Karagyorgye

Rodofinikin,

elmozdittatasat es pedig testiilet,

a tanacs

altal.

az

Ez

erre

leginkabb

hivatott

volt a czel, melyet

finikin elerni akart s ezert eszelte ki az

egesz

Rodocsel-

szovenyt, ketsegkiviil egyetertve Leontival s tobb fonProzorovszky

dorkodo szerbbcl.

^

Karagyorflydt

vez6rnek.

— site

Rodoflnikin

izgawst.

tartomany szerencsejere Prozorovszky

nem

telje-

E senatus allitolagos kervenyeben foglalt kivan-

g^got,

noha Karagyorgye eltavoKtasa Szerbiabol nem

utkozott volna rendkiviili nehezsegekbe. Csak Krajo-

41

BELVISZlLYOK.

vaba

kellett volna 6t

meghivni talalkozds vegett az

orosz hadvezerrel, a mit mar tobb is

De

ohajtott.

ido ota kiilOnben

Prozorovszky, daczara a kedvezotlen

jelenteseknek, melyeket Belgradbol Karagyorgye jel-

leme

egyedul 6t tarta arra hivatottnak,

felol kapott,

hogy az orszag feje legyen, mert meg volt gyozodve, hogy Karagyorgye legjobban tud banni a neppel s birja is annak teljes bizalmat. Egyaltalaban az orosz foparancsnok, ki okvetetleniil szamolt a szerbek fegyveres reszvetere az esetleg megiijulo haboriiban, karos-

nak v61t minden valtozast Szerbiaban, attol tartvan, hogy ennek kovetkezteben meggyengiilhetne a felkelok harczi kepessege. Ez okbol Prozorovszky nem allott red, hogy Karagyorgye elveszitse a fovezerseget. Felszolita ennelfogva Rodofinikint, hogy ertesse meg a szerbekkel mindazon elonyoket es jotetemenyeket, melyek hazajukra az orosz vednoksegbol haramlanak s intse

oket oszinte egyetertesre.

a fonokoknek kellene jo ertelemben

irt

s

czeloznak

E

tekintetben epen

mutatniok. Hasonlo

a herczeg Karagyorgyenak

telve figyelmeztet

nem

peldat

ama gonosz

is,

kit isme-

torekvesekre, melyek

egyebet, mint az orszag veszedelmet

melyeket neki, mint a nemzet fovezerenek kellene

meghiiisitania. ^"*

Rodofinikin allitasa

szerint e jo tanacsok

kezteben helyreallott az

kovet-

egyetertes Karagyorgye, a

tanacs es a fonokok kozt. Valodi egyetertes azonban

nem

meg

sem, sot annak is, hogy a viszalykodas legalabb ideiglenesen lecsillapodni latszott, egeszen mas oka voir, mint az, melyet letesiilt

pillanatnyilag

az orosz tigynok emlit.

Majus vege

fele

ugyanis

rdvennie Karagyorgyet

es

sikeriilt

Rodofinikinnak

a tanacsot, hogy irasban

NEGYEDIK FEJEZET.

42

utasitsak vissza az osztrak hatosagok ajanlatait.

joggal remelhet6 tehat az orosz tiil

a f6vezer

lyas^nak.

E

;is

allandoan alaveti

szerint

nem

magat az

Idtszott tobbe

Nemi

hogy ezen-

iigynbk,

6 befo-

szuksegesnek

hogy Karagyorgye elmozdittassek. Rodofinikin ennelfogva beszuntete az izgatast es azonnal visszatert a nyugalom. Mindaz^ltal ketsegtelen, s ezt a kovetkezo

esem^nyek elegge bizonyitjak, hogy az elegedetlen

voj-

vodak, kiilonosen a hatarkeriiletek parancsnokai nera bekiiltek ki 6szinten sem Karagyorgyeval, sem Mladennel.

csai

De

tobbnyire Rodofinikinra hallgatvdn, az 6 tana-

majd nyiltabban leptek

szerint

majd pedig

fel,

visszahuzodtak. Rodofinikin

Mliden

ellen,

befoiy48a

meginog,

iruiassai doijiic.

\ii-

kozepe tai^n azonban az orosz ugySzeptember *^ ,.,,,.,. nok mar ismet a partvisz^ly megujitasat jelenti s azt ^m^tja^ hogy Mladen gyiilolete Karagyorgye ellen oly ,

.

fokra hagott, hogy a fovezer megoleteset

^^^ alaptalan

volt.

De

tervezi.

E

Rodofinikin meltan haragudott

Mladenre, ki kezdettol fogva ellenze hazajanak teljes bevonatasat Oroszorszdg hatalmi kor6be

s

e tekintet-

ben legerosebb tdmasza volt a hasonloan gondolkozo, de egyszersmind ingatag Karagyorgyenak. Termeszetes tehdt, hogy Rodofinikin mindenkep azon volt,

hogy nemcsak a szerbek hadiszallason

is

mas modot nem

kozott,

alaassa Mladen talalt, koltott

hanem az tekintelyet

orosz fd;

s

mivel

gyaniisit^sokkal tamadta

Csak futolag emliti meg Rodofinikin, hogy ugyanakkor, midon az 6 elbeszelese szerint a Karagyorgye ellen toro Mladen Zimonyban merget keres-

meg

6t.

tetett,

egy

titkos

osztrak

iigynok j4rt Belgradban,

hogy az alkudozasoknak tavaszszal megszakadt fona14t lijbol felvegye. Ha meggondoljuk, hogy ez iigynok, kir61 utobb meg tobbszor lesz szo, M14dennel allt a

43

belviszAlyok.

legszorosabb viszonyban, ligy megerthetjiik, mi volt a valodi ok, mely Rodofinikint v^daskodas^ban a tanacs ellen vezerle. Egydltaldban az orosz ugyvivo

elnoke

befolydsa, melyrdl nehany honappal elobb azt hive, hogy teljesen visszanyerte, mindinkabb raegingott s nemsokdra maga is bevalla, hogy mar a senatusra sem szdmithat, mert abban Midden uralkodik korlatlanul.

Mindez annyira elkeserite Rodofinikint, hogy kerte eszkozolne

Prozorovszkyt,

ki

visszahivatasat

biabol, termeszetesen megrongdlt

val

indokolvan lepeset.

A

Szer-

egeszsegi allapota-

nem

herczeg

orosz ugynok kivansagat, sot biztata

6t,

teljesite az

hogy a

szent-

kormany meg van elegedve eddigi mfikodeRodofinikin ennek kovetkezteben felhagyott

petervari sevel.'^"^

ugyan lemondasi szandekaval, de helyzete tovabbra is

folotte kellemetlen

Az

maradt.

arulas vadja, mely

mdr

ellene, <5szszel hatarozottabb

ber vege fele

altalanosan

ez ev elejen folmeriilt

alakban nyilvanult. Oktoszo a

arrol volt

szerbek

hogy Rodofinikin titkos modon bar, de ketsegteleniil arra torekszik, hogy Szuczo herczegnek szerezze meg Szerbiaban a fejedelemseget, ugyanannak, ki az oroszok benyomulasakor Moldvaba es Olahorszagba kOzStt,

a hoszpodari meltosagot

elveszte

s azota

reszint a

Okot korulmeny adhatott, hogy a golubinei

portanal, reszint a tOrok taborban tartozkodott. e gyaniira az a

ertekezleten, mely, mint tartatott r61

pedig

ez utobbi

Szuczo is

kedtek, hogy

oktober 13-an

emlekeziink,

meg, Rodofinikin alruhat

viselt,

titkarja is resztvett.

torok resz-

Es minthogy

aloltozetben jelent meg, sokan ligy vele-

nem a

titkdr volt

ott,

hanem maga a

herczeg, ki Rodofinikinnal ohajtott tanacskozni. Bar-

NEOYEDIK FEJEZET.

44

kalandosnak lassek

niily

e hireszteles, akkor leg-

is

alabb birt nemi val6szinuseggel. Az egesz Kelet meg volt gyozodve, hogy Oroszorszag nem hagyja el Moldvat es Olahorszagot, hogy e ket tartomany az orosz

birodalomhoz

fog

csatoltatni.

hoszpodarcsalddok

nem

Ez esetben az

szamithattak tobbe

delmi tr6nra. Senkinek sem

tiint

elflzott

a feje-

volna tehat

fel,

ha

koriilmenyek kozott e csaladok valamely erelyesebb

ily

tagja mashol keres vala karpotlast. Ennelfogva eppen

nem

hogy

lehetetlen,

maganak gorog

Szuczo

uj tront alapitani.

eredetu

volt,

Szerbiaban

ohajtott

Minthogy pedig a herczeg

eppen ugy mint Rodofinikin, ki

mar szorosabb viszonyban allott nemcsak Leontival, hanem mas phanariota metropolitaval is, a latszat

ama

tagadhatatlanul

foltev6s

mellett

sz61t,

hogy az

orosz iigynbk Szuczo szerbiai fejedelemsegenek erde-

keben mukodik.^^" Alig szenved ketseget, hogy ez esetben igaztalanul

vadoltak a szerbek Rodofinikint. orszag politikaja ellen kiviil

hiven

szolgalta

gosan hallgatott is

A

is

is.

Amde

arulas

legriitabb

volna ez nemcsak a fdlkelok iigye,

lett

hanem Orosz-

Rodofinikin

ketseg-

kormanyat, ha mindjart

tiilsa-

a phanariotak besiigasaira. Kulonben

az orosz diplomatia, mely kivalt Keleten mindenkor

annyi iigyesseget tanusitott, eppen a phanarban nagy befolyassal

ben,

azt

csakhamar kifiirkeszett volna ily Es hogy mi var rea folfedeztetes esete-

birt,

cselszovenyt.

Rodofinikinnak jol kellett tudnia.

A

titkos

szovetkezes Szuczoval tehat minden bizonynyal puszta gyanusitas el is

volt.

A

szerbek azonban valonak veltek azt;

terjedt szeles

hagyott

maga

korokben e vad

s

mely nyomokat

utan.

Karagyorgye

is

elhitte,

a mit Rodofinikin drmany-

45

BELYISZlLTOK.

kodasarol beszeltek. Minthogy

pedig 6

oly

teljesen

Karagyorgye

melyben idegeneknek nem menesztszt.P6terv4rra. lett volna helyok, meg nagyobb ellenszenwel es haraggal tekintett az orosz iigynOkre mint azel6tt. Midon deczember vege fele Molla pasatol level erkezett Rodo6nall6 Szerbiat ohajtott, a

finikinhoz,

melyet ez utobbi Leonti

le szerbre,

Karagyorgj'e lijabb arulast gyanitvan vagy

talkn ligy velekedven, r61

van

hogy ismet a Szuczo-fele

terv-

a metropolitat, a tanacs titkarat Zsivko-

sz6,

vicsot* s

altal fordittatott

egy Nikola nevii szerbet az orosz ugynok

hivei koziil szigoriian kerd6re vonatott a tanacs el6tt.

A

fovezer azt akarta kitudni, hogy a nevezettek mifele

titkos tigyeket

nem

lehetven

vegeznek Rodofinikinnal, nezete szerint

mas

czeljuk, mint Szerbianak elarulasa.

A vallatas nem vezetett

eredmenyre, mert a kerdezettek

mindent tagadtak, masfelol pedig az orosz iigynbkseg hatalmas partfogasa megovta oket a tovabbi bantodast61.3'i

A

Rodofinikin

ellen

taplalt

gj^anii

a ketkedes

s

Oroszorszag vednoksegenek oszintesegeben inditottak is, hogy ugyancsak az 1808. ev vegen koveteket kiildjon Szent-Petervarra, a kiknek

Karagyorgyet arra feladatuk

lett

zetet, az

eddiginel hathatosabb

volna feltarvan az orszag valodi hely-

egyeb kivansagainak ki,

egyiittal

is

segelyt

s

figyelembevetelet

pedig valamikep

a szerbek eszkozolni

reavenni az orosz kor-

manyt, hogy mas iigj-nokot alkalmazzon

Szerbiaban,

Rodofinikinra nezve termeszetesen folotte kellemetlen volt e kiilddttseg. Attol tartott,

es Szent-Petervart vegre

*

is

hitelre talalhatna

Ez a Zsivkovics nem azonos

kereskedovel.

hogy a fohadiszallason

a fOntebb emlitett

a szerb

gazdag

NEGYEDIK PEJEZET.

46

megbizottak

mely ellentetben allvan az 6

eloadasa,

jelenteseivel, hivatalanak elveszteset eredmenyezhetne.

ennelfogva, hogy eleve

Sziiksegesnek velte

matlansagot ebreszszen a kovetseg tiintete fel

irant.

MlMen

a dolgot, mintha az a

volna, a ki csak

is

ligy

terve

birta rea a hiszekeny

azert

bizal-

Ez okb61

lett

Kara-

gyorgyet ezen allitolag oroszellenes kiildetesre, hogy

ekkent aladssa tekintelyet a czar

Midden ajanlatara neveztetett

kormanya

el6tt.

ki tobbek kozt Jugovics

kovette, a ki pedig gyulolte a fovezert.

is

Valoban nem ily

venne,

—

hogy Karagyorgye hogy 6 maga 6szre-

volt sziikseg arra,

furfangos modon,

—

a

nelkiil,

osztonoztessek az orosz politika irant bizal-

matlansagot tanusito 16pesre. Oly melyen gyokerezett sziveben ez 6rzes, hogy akkor

is,

midon

hatarokon, mindig

ovatossag megjelolte

tiilhajtott

az

ontudatosan

es sajat elhatarozasa szerint cselekedett. Igy volt ez

ketsegkivul az Oroszorszagba indulo

kSvetseget

ille-

Mladen nem beszelte 5t rea, hanem teljesen egyet ertett vele. A mi mar Jugovicsot illeti, igaz, hogy 1807-ben Karagyorgye eltavolita 6t a senatusbol, de ezt eppen Rodofinikin kedveert tette volt. toleg

is.

Jugovics hivatalanak elvesztese miatt vezer

ellensegeve,

hiveinek

;

sot

egyike

a mi mar abbol

es Milojen kiviil

Karagyorgye

eppen

6t

ellensegei.

is

nem

lett

a

f(5-

maradt legszilardabb

kittinik,

hogy Mlddenen

tamadtdk legkimeletlenebbtil

A

Jugovics-fele

kovetseg

nem Midden fondorkodasabol Karagyorgye ellen keletkezett, hanem ellenkez61eg legerosebb bizonyitehdt

teka a j6 viszonynak 6s egyetertesnek, mely a fSvezer es a tanacs elnoke kozott 16tezett. Prozorovszky Rodoflnikint v6di, Kara-

,

tok

Jugovics cs kOvottarsai 1809 ianudr havaban erkea° ,, , « ,. , t^ mcg az orosz f6hadiszallasra. Prozorovszky hitelt ,

,

.

47

BELVISZlLYOK,

advan Rodofinikin eyanusitd ielenteseinek, szembetun6 bizalmatlansaggal fogadta oket, nem engedte meg,

hogy Szent-Petervarra utazzanak es vegre kerelmiiket is visszautasit4. Karagyorgye es hivei ertesiilven a fdhadiszallason tSrtentekrSl, beldttak, hogy hiaba kuzdenek Rodofinikin befolyasa ellen, Tanacsosnak veltek ennelfogva, hogy legalabb egy idore eltitkoljak gyfiloletiiket

az

iigynok

orosz

inkabb sziiksegesnek volt, s

latszik,

hogy tavaszszal ujbol

a porta kozott

s

s6t

irant,

ligy

szinleltek,

Ez annyival mert ekkor mar bizonyos

mintha kozeledni ohajtananak

feleje.^^^

kit(5r

a szerbek

a haborii Oroszorszdg szilardul

is

el voltak

maguk reszerol szinte folytatjak a Nagy mervben reaszorultak tehat az orosz

hatdrozva, hogy a harczot.

segelyre, a melyet csakis Rodofinikin kozbenjarasdval

nyerhettek meg. Ez volt a valodi ok, a miert egyfelol

Karagyorgye es Mladen, mdsfel61 pedig az orosz iigynok kozott a viszony legalabb Idtszolag jobbra fordult. Karagyorgye levelet is irt Rodofinikinnak, a

melyben koszonetet mond neki azert, hogy a szerbek erdekeben faradozik, de egyszersmind keri 6t, hogy ne higyjen azoknak, a kik ellensegeik es csak vadaskodni szoktak. Azutan pedig konnyen ertheto czelzassal elbeszeli,

hogy

eleinte voltak

ugyan egyenet-

lensegek nemely keriiletekben, de most mar ontudatra ebredt a nep

s

mindeniitt

Eddig

inkdbb

ligy lesz, Isten,

is

keszsegesen

minden renden

kedik.

engedelmes-

volt s ezentiil

a czar es

meg

Rodofinikin sege-

ly^vel.

Az orosz iigyn5k nem veven figyelembe az igen komoly intest, melyet Karagyorgye levele, daczara a hodolat tekinte

al^zatos

azt,

kifejezeseinek

mint menteget6zest,

tartalmazott,

a fdvezer

ligy

szerinte

oyorgye

ledik

Podofl-

""^'n^oz.

NEGYEDIK FEJEZET.

48

megbanv^n addigi magatartdsat. Hozzdteszi m6g, hogy Mladen

aldbbhagyott

is

oroszellenes

izgatasaival.^^*

Kodofinikin val6sziniileg jol ismerte azon okokat, melyek

Karagyorgyet es Mlddent arra inditottak, hogy irdnta, bar nem 6szinten, barats^gosabb indulatot taniisitsa-

mas magyamodon azon allitolagos

nak. Ketsegkiviil szdnd6kosan adott aztan razatot e fordulatnak,

hogy

ily

viszalykodasert, melyrol oly gyakran

irt kormanyanak, a felelosseget a fovezerre es partjara harithassa. Noha Rodofinikin egyediil Karagyorgye es Mladen

megteresenek tulajdonita a beallott hangulatvaltozdst, ketsegtelen, hogy ugyanazon okok hatasa alatt, neki

eppen

olyan,

abban,

mint

vagy talan meg nagyobb resze volt amazoknak. Mert tagadhatatlan, hogy

1808-ban az ellenseges, hatalmasabb vojvodak tobbnyire keruleteikben kozottiik es

idozven, a viszaly voltakep

Rodofinikinnak

a

fovezer

nem

hanem

kizarolag

megbuktatas^ra

iranyulo

Karagyorgye kozott

folyt,

torekveseibol szdrmazott. Igaz ugyan, hogy az el6gedetlen vojvodak szivesen lattak minden oly mukodest,

melynek

czelja

Karagyorgye hatalmanak meggyongikeszseggel tamogattak az

tese volt, s e tekintetben

orosz iigynokot vagy vettek igenybe annak tanacsait,

de az esztendo legnagyobb reszet Belgradtol tavol toltven, nem fejthettek ki ez iranyban behatobb tevekenyseget, s ekkent Rodofinikin tenyleg csak Leontival s

nehany a fovarosban tartozkodo kisebb fonokkel a kiizdelmet Karagyorgye es pdrthivei

egyiitt folytatta ellen.

Az

1809. ev

elejen

azonban a torokok reszerol

fenyegeto kozos veszely, a viszalykodo feleket ha is oszinte

nem

megbekiilesre, de legalabb a nyilt ellense-

geskedes elodazdsara kenyszerit6.

A

kiiszobOn alld

49

belviszAlyok.

haboriiban az orosz hadseregre nezve eppen oly fontos

a szerbek kozremukodese, mint ezekre nezve az

volt

seg61y. Ez okbol nem csak Karagyorgye es Mladen kozeledtek szinleg Rodofinikinhoz, hanem ez utobbi is elozekenyebbnek mutatkozott amazok irdnt, Valoban nagy sziikseg volt arra, hogy a belvil-

orosz

"*""'"

longasok megszunjenek. Mint emlekezunk Karagyorgye

Meg

fele.

hettel ez id6pont

ket

el6tt,

javiban folytak a harczi kesziilodesek,

meny

eppen middn delr<51 oly

mely komoly veszelylyel fenyegete

hire erkezett,

melyek a Morava volgyet,

deligradi sanczokat,

egyszersmind tehat a Belgrad fele vezeto utat a Nis felol

jovo tamadasok ellen vedtek, a szerbek a hosszan-

tarto fegyversziinet ideje alatt

A

niil.

sem hagytak

vedtele-

reszavai kneznek, SzingyeKcsnek, nehany szaz

embere alkotta vegen

ott az drseget.

Tobb ok

felldzadt.

Ez a csapat marczius

osszejdtszasa idezte elo e

elhataroztak volt,

es a tanacs mar 1808-ban hogy nehdny kisebb dllando had-

osztaly dllittassek

fel,

mozgalmat. Karagyorgye

laban

rendes

a folkelo csapatok pedig dltagyakorlatokat

katonai

teljesitsenek.

Minthogy azonban a fdlkelok a harcz megszuntevel szetoszlottak

csak

ott

alatt is

es

hazatertek,

allott.

Ez pedig

volt igy.

reszavaiak kozott azonban e gyakorlatok nagy

elegedetlenscget szultek. iigy

emlitett gyakorlatok

a hoi a beke tartama

valamely csapat fegyverben

eppen Deligrddban

A

az

voltak elrendelhetdk,

raondtdk

;

eddig

nak harczolni ezentul

is

Nines ilyenekre sziiksegiik,

diadalmasan kiizdOttek

is,

a

Kallay:

A

s fog-

hogy ily f4raszt6 Ehhez jdrult, hogy

n^lkiil,

es terhes lijitdsokra szorulnanak. szerb felkel^s tSrtenete 1807-10.

II.

4

d&sa.

ese- "'"'"

a folkeles iigyet.

A

a vezSrek

kozepe tajdn vonult ki seregevel a torOk hatdr ''°*°**-

aprilis

**"

"7 **

— "*

kita'ntetdse.

NEQTEDIK FEJEZET.

50

a kiilonben vit6z Szingyelics felhasznalvan a fegyverleg6nyek j6r6szenek tavolletet a keriiletbol,

foghat6

a honmaradt uepet

mindenk^p nyomta es

zsarolta.

Melyen elkeserite e banasm6d a deligrddi 6rseget, mely val6szinflleg ugy hive, hogy Szingyelics rendelet6re

Az

a

teljesitenie

kell

gyiilblt

gyakorlatokat

izgatottsdg folyvdst nott s vegre a reszavaiak

tagadtdk

engedelmesseget sajdt knezuknek,

az

mdr arrol volt sz6

is.

megsot

hogy fegyveresen Belgradba vonulnak igazsdgot szerzend6k. De megis meggondoltak a dolgot altal,

kozottttk,

el6bb ket hatar6rvideki szerb eredetfl

s

tiszt

kik a tartomanyba jottek volt, hogy reszt vegye-

nek a folkelesben, vddlevelet irattak Szingyelics ellen s elkiildt6k azt Karagyorgyenak Topoldba. Abban a nahi6,ban, melyhez Deligrdd s a reszavai keriilet

tartozott,

is

azonban, taldn mert

Dobrinydcz volt a vojvoda, ki ellenseges viszonyban

gyelicscsel, tetleniil szemlelte a Idzadast s

elt Szin-

nem moz-

Karagyorgye a vadlevel Dobrinydczot bizta meg a moz-

dult ki a kozel Paratyinb61.

nem

v^tele

utdn

galom

lecsillapitdsdval,

sdgot

tdpldlvdn

elnoket ktildte Ily

m6don

is

mdr tobb id6 6ta bizalmatlanhanem Mlddent, a tanacs Deligrddba, hogy ott rendet csinaljon. irdnta,

k6ts6gkiviil inkabb ervenyesulhetett a koz-

tiilsiilya ama tdvoli videken is. Mladen egy csapat fegyveressel indult el; Topolan Karagyorgye meg vagy 40 legenyt bocsdtott rendelkeze-

ponti hatalom

meghagyta Hajduk-Velykonak is, hogy siessen lovasaival Deligrddba. Ekkent Mladen tekintelyes erovel sere s

erkezett

a sdnczokhoz.

er61yesen a nagyszamii

dozni kezdett vel5k.

De nem lazad6k

lepett ellen,

fel

azonnal

hanem

alku-

Masfel napi, olykor igen heves

tdrgyaldsok utdn vegre

sikeriilt

Mlddennek megnyug-

belviszAlyok.

51

a reszavaiakat, biztositvan oket, hogy Szingye-

tatni

knez jovoben tartozkodni fog niinden eroszakos-

lics

kodastol, ok pedig azonnal visszaterhetnek tiizhelyeik-

magahoz hivata Dobrinyaczot s ajanla hogy Deligrad 6rizetet bizza a paratyini keriilet csoportjaira, Barjaktarovics knez parancsnoksaga alatt. Mindent eliutezven, Mladen visszatert Belgradba s hez,

Ezutaii

neki,

magaval vive a ket hatarorvideki

tisztet is.

Ezeket

aztAn utkozben felakasztatd, mert azzal vadoltak oket,

jogosan-e vagy igaztalanul, erre nezve elterok az egykoriiak

nezetei,

hogy tulajdonkepen ok bujtogattak

volt az orseget.^^*

Mladen tehdt feladatdt

s

gj'^orsan es

nagy szolgdlalot

ezdltal

ugyenek. Minthogy pedig kozott

folotte

ily

a hatdr kozeleben,

tOrdk sereg

keszen,

allott

szerencsesen oldotta

kellemetlenne

tett

meg

a fdlkeles

lazadds a szerb sanczok

ekkor mdr tetemes

hoi

az orosz

valhatott

hadvezetesre

volna,

Prozorovszky

melt^nylandonak velte Mladen sikeres mfikodeset az orosz kormdny elismerese

jeleiil

aranyermet

s

kiildott

szdmara. Rodofinikin az egesz tandcs jelenleteben fel

is

tflzte

az ermet Mladen mellere, kit az orosz tigyndk meg-

jegyzese

szerint

annyira elfogott a meglepetes

s

az

hogy alig volt kepes szolani. Remelte is Rodofinikin, hogy e kituntetes nem csak mul6kony hatassal lesz a tanacs elnokere, hanem hogy idovcl majd mas (JrOm,

litra

teriti

6t.^^^

De

Mladen tovabbra

is

csal6dott hfl

e

foltevesben,

maradt az

eddig

mert

kovetett

iranyhoz.

A

deligrddi lazadas elnyomasa s az orosz reszrdl

jOtt megtiszteltetes

Midden tekintelyet

s

azonban nagy mertekben ndveltek maga Karagyorgye is meg inkdbb

hallgatott tanacsaira, mint azelott.

4*

NEGYEDIK FEJEZET.

52

^z

Petrovios

6 unszolasdra

Dobriny4oz

Milojct

P6ter ver-

nokava.

fole^a

szivAn

tuira

szokik.

Nagy

nevezte

szembeii

a Nissel

szerencsetlenseg

tasb61 az oiszagra; mert j^^gt

es

ki a fovezer Petrovics

feldllitott

sereg

parancs-

szarmazott e vAlasz-

ennek kovetkezteben a fdnokok

lappango meghasonlas atszivargott a taborba

ott nyilt viszdlylya fajult.

is,

Miloje es Dobrinyacz ver-

sengeseben csakhamar resztvettek a kisebb csapatvezerek

is.

A

kolcsonos irigykedes es feltekenyseg

a megsertett hiiisag teljeseii

megbenitottak a fegyelmet

zsibbaszto

hatast

gyakoroltak

s

harag es gyulolet

altal fokozott

s tagadhatatlanul

az egesz seregre.

Ily

koriilmenyek koz5tt elkeriilhetetlenne valt a vereseg.

De meg a

kameniczi sanczoknal

sem

terite

eszre

folyt

a viszaly egyfelol Milenko es Dobrinyacz, mas-

felol

pedig

k()rnyeken

csapas

Tovabb

Mladen es Miloje pdrtja kozott Deligrad is,

hoi a szerbek

feltartoztatni az

kedvetlenedett,

nem

szeuvedett

a fondorkodd vojvodakat.

meg egyszer megkiserlettek De az el-

el6renyomul6 torok hadat. folyvast

voltak tobbe

egymassal czivodo fonokbk

kepesek szivos ellendllasra buzdi-

tani az elcsuggedt nepet s igy

aztan,

daczara Kara-

gyorgye 6riasier6feszitesenek, elbukottvegre Deligrad is. Ketsegkivul jogos vad terheli az elbizakodott, de

egyszersmind keptelen Milojet, ki gydvasagbol vagy kicsinyes boszubol tetlenul nezte a torokok tdmadasat

Kameniczanalesa reszavaiknez hosihalala utdnfutasban keresett menedeket.

erdemelt Dobrinyacz,

a

sereget,

magaval

De nem csekelyebb szemrehanyast ki,

mert gyfilole Milojet, elhagyta

viven

a

legjobb

csapatokat s

ekkent megkonnyitven az ellensegre nezve a gydzelmet.

A

kozvelemeny azonban nem

rotta

fel arulasul

e tettet a vitez es kedvelt vojvodanak, ki azt^n hib^jat

jov^

teendo,

heteken

at

vedte

Deligrddot.

A

nep

53

bblviszAltok.

haragja

legnagyobb

a

Miloje

elkeseredessel

ellen

fordult.

Deligrdd eleste utan a visz41ykod6 fonokSk sz6toszlottak. Dobrinydcz

mindenek

elott falujdba Dobri-

nyeba

csalddjdt

es

iiig6sdgait

Dubravandl a Dunan

dt

Ausztriaba kulde.

68

sietett

szedv6n

itt

Sssze-

De nem csak a mdr

igen kozel portyaz6 torokok el61

ohajtotta

vagyondt

hanem

5v6it

6s

ligy Idtszik

maga

is

helyezni,

biztossagba

menekiilesre gondolt, vagy

mert vegkep elveszt^ bizalmdt a forradalom

sikeriil-

teben, vagy pedig, mivel felt Karagyorgye haragjdtol

a Kameniczinal tSrt^ntek miatt. letb61

Dobrinydcz

Leonti

A

pozsarevdczi kerii-

metropolitaval

egyiitt,

ki

szinte azon a videken tartozkodott, augusztus 21-ikeu

Belgrddba

Nehdny nappal kesobb pedig kovette middn ez ut6bbi majdnem szokve tdvo-

ert.

Rodofinikint,

zott Szerbidbol."'

Miloje a taborbol egyenesen Belgradba utazott, a hova augusztus 22-iken 6rkezett meg. Mint belgrddi

parancsnok hevesen kikelt a

okadatolatlan

szerinte

menekiil^s ellen es igyekezett megakaddlyozni az dtkelest

az

osztrdk

partra.

De

ez

altal

ra6g inkdbb

mdr kuldnben is hdborgo kdzvelemenyt. Rendeleteinek senki sem engedelmeskedett tObbe, sot felzuditd a

nyiltan szidalmaztdk 6s sertegettek

fit.

Rodofinikin

is

hogy a gyfilolt ffinOkdt meg inkdbb megaUzza. Allitolag nehany belgrddi polgdr

felhaszndlta a kedvez6 alkalmat,

panasza kovetkezteben fdlkereste Milojet, a legelesebb

m6don megtamadta miatt s v6gre Miloje,

6t

durva fenhejdzo magaviselete

leplezetleniil aruldssal vddolta.

Erezte

hogy nem kuzdhet meg az ellene iranyul6

kOzfelhdboroddssal

csaUdjival

egyiitt

s

ez6rt

mdr augusztus

24-ik6n

elhagyd Belgrddot es sziil6f5ldjere

NEQYEDIK FEJKZET.

54

Osztruzsniczdra vonult vissza.

De itt sem maradt

sokdig,

mert neszet vette, hogy nem csak a lakossag tekinti dt arul6nak,

hanem mdr Karagyorgye

megtorlassal

is

feiiyeget6dzik. Osszeszedven tehdt mozgosithato vagyo-

maga pedig nem

ndt, azt az osztrak partra szdllittatta,

sem

talalvdn sehol

biztos menhelyet, szerteszet buj-

dosott.^^^

A

Awisziiykodd

^^Ill-^J^g"''^^

Rodofinikin

Ssa* Bajlation fdvez6r-

oyorgy6t"vidoija.

Kara-

^dekezise.

szereiicsetlen harczok

visszatert Belgrddba, a hoi elt.

EUene is hangzottak

^^y fenyegcto

fel

bevegeztevel

Midden

is

visszavonultsdgban

teljes

ugyan vadak, de kordntsem

m6don, mint Miloje

ellen

;

6t

leginkdbb

csak azert korholtdk, mert Miloje kineveztet6s6t ajdn^^^^^ ^^^^

KaragyoFgycnak. Midden helyesen szdmitott,

midon ugy desen 6

velte,

viseli

hogy ha egy iddre

magdt, az izgatottsdg

megmenekul az

felre dll es csen-

lecsillapodik s

is

uldOztetest61. Ketsegkiviil bizott

m6g

Karagyorgye bardtsdgdban es vedelmeben is. Vegre pedig Milenk6 duzzogva s telve gyiilolettel sziveben Karagyorgye irdnt, a porecsi szigeten vonta ezenfeliil

meg

magdt,

a

honnet kenyelmesen fentarthatta az dllomasozo oroszokkal. Es

bsszekOttetest a tiilparton

ez nagy elony volt Milenkora nezve,

nem csak mert

kOnnyebben segelyt nyerhetett, ha a tdmadjdk, hizelegnie

hanem

is,

tor5k(5k

meg-

mert alkalma nyilvdn be-

magdt az oroszok kegyeibe, utobb, mint

e j6 viszonyb61

rem61e,

Karagyorgye

A

azert

er6t es oltalmat

merithetett

ellen.

mig az egymassal viszdlykod6 hatalmas n6gy Karagyorgyenak vagy a nepnek haragjdt61

vojvoda, tartva, s az

<5t

elhagyd a kuzdtert es felrevonult, Rodofinikin kis6r6 szerb menekulfik megerkeztek az orosz

fohadiszdlldsra Bukarestben.

Ugy

latszik, Rodofinikin

n6mi aggodalommal

16pett

56

bslviszAltoK.

Bagration

elebe.

nelkiil tdvozott

hogy e t.

i.

Kormdnydnak

tudta

eiigedelye

6s

dllomdsdrol es ez6rt szuksegesnek v61te,

A

tett^t lehet61eg igazolja,

hogy

valodi okot,

egyszerflen megijedt a kozelgo tOrSkoktdl s azon

elkeseredett hangulattdl, mely az orszagban t6bb helyiitt

oroszok,

az

nyilvanult,

nek

kiilOnOsen

nem hozhatd

v61te,

pedig

az

szemelye

o

fel mentsegiil. Legczelszeriibb-

Karagyorgy^ra es pdrthiveire

felelosseget, kik ellen

irdnt

mdr elobb

A

hdritani

a

annyiszor vddas-

is

hogy Karanemcsak 6t, gyorgye Mladen es Miloje 8sztonzes6re

kodott volt jelenteseiben.

gyaniisitds,

meg

akarta

eletni, ketsegkiviil elkeriilhetetlennek bizonyitd

Rodo-

gyors tdvozdsdt. Bagration pedig

a mit

de az orosz tigynokseg Osszes szemelyzetet finikin hallott,

elhitte,

mert Dobrinyacz es tdrsai megnyerve Rodofini-

kint61, a

magok

reszer61 szinte bizonyitgatdk elbesze-

16senek valodisdgdt. Ily modon a ravasz iigynOk nem-

csak szdkesenek adott elfogadhato magyai'dzatot,hanem

megnyerte a herczeg bizalmat kertilt aztdn,

is.

'Rem sok f4radsdgdba

a vele jOtt szerbeket oly szinben

tiintetni

mintha

a legSnzetlenebb hazafiak lennenek, kik

szinte csak

Karagyorgyenak es gonosz tandcsad6inak

fel,

bosszuja elol menekultek. Rodofinikin tehat fdldon

is

folytatta a cselszOvenyeket,

meg

olah

melyeket Szer-

bidban val6 iddzese alatt az ligynevezett rossz tandcsad6k,

de

tulajdonk^ppen

maga

a

f6vezer

ellen

sz6tt volt.

Karagyorgye tudta, vagy legaldbb

nem

szabadult

meg

is sejtette,

az alattomos tdmaddsoktul.

hogy

Hogy

ezeknekkiros kovetkezmenyeit n6mikepp ellensiilyozza,

mdr szeptember

els6

feleben, tehdt

nem

sokkal az

orosz ligynOk elutazdsa utdn, levelet kuld(}tt az orosz f6hadisz4114son

m^

jiinius

6ta tart6zkod6 k^t szerb

66

NBaTEDIK

PfiJEZET.

kSvetnek azon utasitdssal, hogy azt adjdk dt haladek-

Ez iratban Karagyorgye v^dolta hogy gyors elutazdsaval, mely felol eleve senkit sem 6rtesitett, novelte a n6p f61elm6t 6s aggotalanul Bagrationnak. Rodofinikint,

dalmdt

s

kiileset

ez dltal el6mozditd a belgrddi lakossdg mene-

a tulpartra

Karagyorgyet,

tovabbd,

;

mint a

hogy

ligy

6t

niagdt

nemzetet folyvdst a leggono-

szabb gyaniisitdsokkal 6s

sertegetessel illete. V6gre

pedig azon kerelmet intezte kovetei

dltal az orosz foparancsnokhoz, hogy a Rodofinikint kiser6 szerbeket szokev6nyekul es ^rulokul tekintse es ne hallgasson

redjuk,

ha elegge vakmer6ek lennenek, bdrmit is el6nep neveben. k6s6bbi esemenyek bebizonyitdk, hogy Kara-

terjeszteni a szerb

A

gyorgye ktilonosen ez ut6bbi kivansdgdval b4mulatos eloreldtdst tanusitott. Bagration

Bagration irdsban

ragyorgye

szjiridion

arohimandri-

ftfw26i'*fet-

viiAoosiu-

'slent-Mtervirra.

—

nem'engedi a

hogy !

'oz6r-

hoz menjen.

a koveteknek. Csoddlko-

eUen emelt vddak fOlott, 1807-ben a szerbek magok kertek volt 6t ^igynokiil. Az6ta pedig Rodofinikin folyvdst a szerb

Xricr^^^^*

"h

felelt

fejeze ki a Rodofinikin

Hiszen

nep javdra mflkodott. Igaz, hogy jelenteseiben tdbb^^^^ szolott nemely ffinokok helytelen cselekedeteir61, a kik csakis a saj4t onz<5 cz61jaik eler6sere toreked*®^'

^^

^^* ^^ egyedtil

azert tette,

neprol a fenyegeto veszelyt.

A

hogy

elharitsa a

herczeg bebizonyitani

igy^kezett azutan, hogy a menekiiles Ausztriaba

mar

Rodofinikin olutazdsa elott kezdodott s igy az d tdvo-

^^^

^

tekintetbon

emlite tovdbbd,

nem

szolg^lhatott p6Iddul.

Meg-

hogy Dobrinyacz, Protics es Zsivkovics

jelentkeztek n^la

s

a velQk folytatott besz61getesb(51

meggy<5z6d5tt, hogy e f6rfiak dszinten szeretik haz^jokat es semmit

sem dhajtanak

oly igazdn,

,t4rsaikat kiszabadithassdk jelenlegi

minthogy honfi-

nyomaszto es vesz6-

57

BEIiVISZlLTOK,

.

Ez okb61 m4r

el is

kiildte oket

Rodofinikinnal egyiitt Kis-Olahorszdgba,

hogy onnet,

lyes

helyzetukbol.

tdmogatva Iszajev tdbornoktol, Osszekottetesbe lepjenek Karagyorgy^val s a tSbbi f6n5kokkel s ekkent lijbol felbdtoritvdn s

osszegyujtven a lakoss4got, kiuz-

hess6k az orsz^gb61 az ellenseget. Vegre a koveteknek

hogy ha val6ban szivokon hordjak hazdjuk sorsdt, mukodjenek egyetert(5en Rodofinikinnal, Dobrinydczczal s ennek tdrsaival s hagyjanak abba minden czivoddst. adott iratdban

A mint

Bagration int6 a

fdparancsnok ligy a kovetek sajat

vdlaszat

is

szerbeket,

altal atadott levelet,

elkiilde Rodofinikinnak,

meg-

jegyezven, hogy a szerbek kozott mutatkozo el6gedetlenseg

nehdny „szerb hivatalnok" szemelyes s vadaskodasaiknak nines egyeb minthogy tisztazzdk magokat a miatt, hogy egy csakis

eziv6dds4b61 szdrmazik cz61ja,

p4rt Belgrddban, az egesz orosz iigynokseg meggyil-

kolasat

tervezte. Mindazaltal figyelmeztete

Bagration

hogy ha a kovetek hozzd is elmennenek, tetesse magdt, mintha semmit sem tudna, s egyaltalan bdnjon veltik ligy, mint nagy gyerraekekkel. Rodofinikin azonban sokkal erosebben gyfllolte Karagyorgyet es hiveit, hogysem e tandcsot megfogadta volna.^^^ Rodofinikint,

A

ket kSvet, Grujovics es Sztauojlovics szeptember

vegen visszatert Szerbi^a. Kozlemenyeikbol megertette Karag}'orgye, hogy Rodofinikinnek es a vele tavozott

szerbeknek

sikeriilt

raagukat teljesen befeszkelniOk

Bagration bizalmdba s hogy a herczeget a szerb viszo-

nyok megiteleseben sajdt felfogdsuk, de kiilonosen a szemelyes baratsag, vagy ellenszenv sugalmai szerint befolydsoljik. A f6vez6r enn^lfogva meg egy kiserletet ohajtott tenni, hogy felvil^gositsa Bagrationt a dolgok 'valddi AUdsdrol,

s

a Szerbidban

dul6 pdrt-

NEOTEDIK FEJEZET.

58

E

viszdlyr61.

vegett a montenegrdi eredetfl archimanktildte az orosz fdhadi-

dritdt, Filippovics Szpiridiont

Ez a Filippovics az

szdll^sra.

a

erdenieiert

cz4rt61

utolso hdboriiban szerzett

kegydijat kapott,

6s

rendjelet

Szerbidba jott s 1809 tavaszdn kovette Kara-

ut6bb

gyorgyet

6-szerbiai

6t s remelte,

oroszok

hogy

A

hadj^ratdn.

f6vez6r

kedvelte

tekintettel elobbi szolgdlataira, az

szivesen meghallgatjdk. Filippovicsnak min-

is

meg

deiiekelott

kellett

gyoznie

Bagrationt

a

feldl,

hogy Rodofinikin es pdrthivei tulajdonkeppen Szerbia valodi erdekei ellen miikddtek volt, miert

nem

hitelt

is allitdsaik

6rdemelnek. Azuti,n pedig Szt.-P6tervarra

utazvdn, Karagyorgye es a tandcs

neveben egy ker-

venyt kell vala kezbesitenie magdnak a czdrnak.

De

alig ert a fohadiszallasra, azonnal 6szreveszi az archi-

maiidrita,

hogy semniifele vddaskodds sem lenne kepes

tobbe megingatni a herczeg j6 velemenyet Rodofinikin 6s partfogoltjai felol. Lemondott

pontjdnak zdsban

teljesiteserfil.

dltal

tehdt utasitdsa elso

Szent-Petervdrra val6 uta-

pedig Bagration akaddlyozta

elobb Prozorovszky, ligy

dendron

A

az

elkeriilni 6hajtotta,

meg

6t.

fdparancsnok

lij

Mikent is

min-

hogy a folkelok koveteik

kozvetlen osszekottetesbe lepjenek az orosz kor-

mdnynyal.

E

tabornokok a czartol nyert felhatalmazas

alapjdn, kizdr61ag

maguknak igenyeltek a

torSk biro-

dalommal szemben nemcsak a katonai, hanem a politikai ugyek intezeset is. Ugy veltek tehdt, hogy hataskortikon csorbulas esnek, ha a szerb kiildottek szemelyesen ertekezhetnenek az orosz miniszterekkel.

E

felfogds megszilarditdsdhoz

tekben

hozzdjdrult

ketsegkivul nagy nier-

Rodofinikin

is,

ki,

egeszen mds okokb61 ugyan, de szint6n Idtta

volna,

mint

tudjuk,

nem 5r5mest

hogy Karagyorgye megbizottjai Szent-

59

BELVISZlLTOK.

P6tervdrott

el6adhassak kivdnsdgaikat

nyiltan

s

dltal4uos elegedetlenseg valodi okait. Ennelfogva

ecsetelv6n elobb Szerbia vesz61yes

ration, liosszasan

hogy a

helyzetet, figyelmeztete Filippovicsot,

n^lhat a

szerbeknek, ha kozelukben

megy

sajat

futarjaval

kal

nem

id6re

Egyszersmind

intezett kervenyt

Az archiman-

P6tervdria.

el

ellenkezhetett a foparancsnok-

utasitasanak

igy

s

hatdraitol.

hogy a czarhoz

kiildi

drita termeszetesen

marad, mintha

s ezdltal kiszdmithatatlaii

messze eltdvozik a tartomany felajanla a herczeg,

fOlkel6s

buzgalmaval sokkal tobbet hasz-

iigye irdnt taimsitott

oly hosszii litra

az

Bag-

mdsodik pontj^t sem

telje-

sithete.

nem

Bagratiou azonban

elegedett

meg

azzal,

hogy

Filippovicsot lebeszelje a szent-petervari utr61. Eszko-

ohajtotta

ziil

hogy a

felhasznalni,

ot

Szerbiaban vegre

belviszdlyok

az orosz politika erdekeinek meg-

is

feleloleg simittassanak

„Vannak a szerb fonokok

el.

k5zt nehanyan, kiilonosen Mladen, Miloje es Jugovics,

—

igy

ir

Bagration Rumjanczov gr6fnak,

kiiliigyminister helyettes6nek

—

,

a kik

az

orosz

tulajdonkep-

pen val6di okai a folytonos czivodasnak es egyenetlensegnek sitott

s az irantunk (t

i.

Oroszorszdg irdnt) tanu-

bizalmatlansdgnak. Filippovics,

segedcsapattal

ter

majd

vissza

es a tiszteletnel fogva, melyet

ha

egy

orosz

Szerbiaba, alldsandl

mindeniitt

elvez, leg-

kozremukOdhetnek ama czel eleresere, hogy azon egyenek eltdvolittassanak s ekk6nt elhdrisikeresebben

tassanak a rossz 6s veszelyes kovetkezmenyek, melyek a nevezettek

cselszOvenyeibol

es zsarolasaibol szar-

mazhatnanak."^^**

E

\e\6\ vildgosan

eldrulja Rodofinikin befolydsat.

Ketsegtelen, hogy a Filippovics elibe tuzOtt feladatot

NEOTEDIK FEJEZET.

60 is

6 eszelte

azon

ki.

Rodofinikin, mint emlekeziink, mindig

hogy eppen ama

volt,

nevszerint sorol elo s

ffinokoket, kiket e

level

kik Karagyorgyenak leg6szin-

t6bb hivei valdnak, eltavolitsa es pedig azon remeny-

hogy a fSvezer megfosztatvan

ben,

ily

m6don

leg-

megbizhatdbb kOrnyezetetol, vagy teljesen alaveti magdt kovetelmenyeinek, vagy kenytelen hatalmdnak korlatozdsdt. Ketsegtelen

az orosz politika lesz

megtfirni

tehdt, is

hogy a Filippoviesnak szdnt

Bagration, de

legalabb

ha nem

kiildetes,

Rodofinikin

terve

szerint

voltakeppen Karagyorgye ellen iranyult. Kozhanguiat

^

mlg az orosz iigyn5k

s

a vele hasongondolko-

mumetien ^^^^ szeib menekiiltek meg oldh foldon is tovabb ftiza n6p bizai- tek armanyaikat, Szerbidban mind bonyolultabbakkd ^ vlszonyok. Szeptember vege fel6 a tOrOk csapatok olhagytak az orszagot s igy megszflnt a

Knikoiw&nt.^^^^^^

-

Karagyor-

8tin6t

pasa-"

Pai4nk4ra.

nepet.

mely oly rettegesbe

veszely,

hJJ|aa°"Jup.kozvetlen

ejtette volt

a

Es ekkor, a mint dtszenvedett nagy csapasok

^*^^ rendesen tortenni szokott, egyfelol az elkovetett

hibak mogFOvasa, masfelol az aggodalom a jovo bizonytalansaga

folott,

mindenfel6.

melyrehato

Naprol-napra

forrongdst

elesebben

el6

idezett

hangzott

fel

a

hogy Miloje es nemi tekintetben Mladen is kerdore vonassanak s kiilonosen amaz elnyerje a megerdemelt biintetest. Ehhez jarult, hogy a nep bizalma teljesen megingott nemcsak az emlitett ket vojvoda, hanem altalaban a fonokok irdnt s hogy ennek kovetkezteben mindinkabb meggyokerezett ama nezet, vagy ink^bb erzes, hogy Szerbia nem kepes Onerejebol koveteles,

folytatni

a harczot

s

e^

okbol

valamely

hatalmas

keresztyen ^llam vednokseget kell megnyernie. Kara-

gyorgye,

ki,

mid6n harczrol

volt szo,

nem

ismert

sem

aggodalmat, sem habozdst, a b6ke iigyeiben azonban

61

BELTIBZAliTOK.

iTidsok

tanacsa nelkiil

ez esetben

is

nem

birt

hatirozott akarattal,

sziiksegesnek velte, hogy a szkupstina

Csak

t^rgyalja a mindenkit erdeklo fontos kerdeseket.

a f6n6k6ket hivta meg a tanacskozdsra, mely Hasszanpasa-palankan volt megtartaudo. Meg is jelentek mindnyajan, kiveven azokat, kik a hatarvedelemmel leven

nem hagyhattak oda

elfoglalva,

allomasaikat.

Ez utobbiak kozt voltak Milenko es Nenddovics Jakab is.

Igaz,

felol,

hogy Milenko

meg mindig

mellett ketsegkivul

meg mas ok

a Krajna

legalabb

keriiletet,

fenyegettek

a

torokok,

is

de

6t e

inditotta a

tavol-

maradasra. Mar ekkor oly gyuloletet taplalt sziveben

Karagyorgye s ezenfeliil

hogy nem akart vele taldlkozni meg attol is tartott, hogy ha elhagynd ellen,

Porecs szigetet,

szemelyes biztonsaga

is

veszelyben

foroghatna.

Oktober 17-en gyult egybe a szkupstina a kituzott a helyen. Vajjon kepezte-e niegbeszeles targyat valamely

szkupstina "''"^^ *'

nagy keresztyen allam vednoksege, erre nezve nem_ Karagycr rendelkeziink adatokkal, De ha szoba "iStt is e ker- "* ""°J**

fel&ldozza s

nem

mert tavol voltak,

a zimonyi

hidnyzottak a fondorkodo vojvodak, Dobrinyacz,Milenk6

"^^JI"*?"'

des, vitara

a dolog,

keriilt

es Nenadovics, kik mindenesetre sikra szalltak volna

Ennelfogva a

Karagyorgye szemelye es nezetei ellen. tanacskozds leginkdbb Mladen 6s Miloje iigye forgott. Milojet az

nek

itelte

rolassal,

koriil

ban feje

egesz gyiilekezet egyhangulag btinos-

v6tetett.

az allam es magdnosok rovasdra uzott zsa-

de

kulOnosen

arulassal vddolvan

nem

tett

Kiadatv&n, ('S'O- ^p*""

6t.

Kameniczanal

a

elk5vetett

Ugylatszik, hogy Karagyorgye

kiserletet Miloje

megmentesere.

mdr regen haragudott rea

zsaroldsai

miatt

maga s

is

csak

Midden kedveert turte azokat. Viselkedeset a harczteren azonban nem bocsathatta meg s nem tartotta a

NEGTEDIK FBJEZET.

62

legsulyosabb biintetest sem tiilsagosnak. Es felaldozvan

egyszersmind

Milojet,

elvonta

nemileg

a figyelmet

Mladenrol. Igy tortent, hogy ez utobbi csak a tanacs

elnokseget

veszte

de kiilonben nem haborgattak

el,

elvonultsdgaban.

belgr^di

Miloje

ellenben

fejere

a

szkupstina Karagyorgye hozzdjarulasaval halalt mondott s egj'szersmind teset

is.

elrendele a bujdosonak tild5zte-

Ennek kovetkezteben Karagyorgye mdr oktober

19-en azon

keressel fordult a zimonyi katonai hato-

saghoz, hogy ha ott egy elmehekiilt rablofonok, bizo-

nyos

Petrovics

czinkostarsaival

Miloje

jelennek, mindezeket tartoztassak

egyiitt

le s 6t errol

meg-

azonnal

Karagyorgye csak azert nevezte a fdnokot, kiilonben Zimonyban j61 ismertek, rabldnak, hogy

ertesitsek.

a

kit

anndl konnyebben elerje kiadatasdt. ki

Miloje,

mindaddig Szerbiaban

rejt6z6tt,

csak

4 honap mulva, 1810 februar 26-ikan jelentkezett Zimonyban, esedezven a parancsnoknak, hogy 6t, nejet

es

gyermekeit fogadja mint bevdndorl6kat

a

kormdny oltalmaba, eletevel es egesz vagyonaval kezeskedv6n, hogy soha egyetlen rabloval sem allott osszekottetesben, sem pedig rablott vagyonban nem osztozkodott. De mar ket nappal utobb level jott Karagyorgyetol, melyben Milojenak, a gonosztevok es csaszari

rabl6k

fejenek

kiadatasat

kerte,

az

ily

szokasos kOlcsonossegekre hivatkozvan.

esetekben

Hogy

e tekin-

tetben minden ellenmondast megeldzzOn, Karagyorgye

mdr januar

elejen

kiszolgdltatott az

osztrdk hatosa-

goknak 15 hatdrorvideki rablot, kik Szerbidba szoktek kt, kettot pedig a Szava partjan felakasztatott, Perss ezredes, a zimonyi parancsnok, az egesz iigyet Peter-

vdradra, Simbschen tdbornoknak terjesztette elo, a ki eg}'ediil

hatdrozhatott

e

k^nyes kerdesben. Ez

alatt

63

belviszAltoe.

Miloje ligy Perss, mint a zimonyi polgdrmester eldtt kijelente,

noka

hogy 6 eddig egy 6000 f6nyi csapat parancshogy Karagyorgye csak azert akarja 6t

volt s

I4zad6ul feltuntetni, mert mindig Ausztria pdrtjdn

a mig a f6vezer csak

Meg

iillam irdnt.

a hflseget a szomszed

szinleli

tobbet

is

allott,

szdndekozott Miloje kozolni,

de csak maganak Simbschennek.

Karagyorgye nem hagyta abba az iildozest. Nemfidt es titkdrdt ktildte Zimonyba, kik ott ismeteltek a kiadatdsra vonatkozo kerelmet s hogy annak sokdra

teljesiteset

miel6bb kieszkOzoljek, Peterv^radra utaz-

Simbschen engedett a f<3vezer kiv4nsaganak s elrendele, hogy Milojet azon iirtigy alatt, mintha Szabdcson rablokkal kellene szembesittetnie, egy tiszt tak.

a kelio sz4mu legenys6ggel, kiserje a Szdva partjan fekvo Klenakba

s ott

adja ^t a szabacsi vdr parancs-

nok^nak, Lazarfevicsnek. Ez ut6bbi aztan egy napot

engedve Milojenak, hogy a halalra 14-iken, levagott fejet

dprilis

hoi

az

ket

napig

helyen,

1810

6t,

pedig Belgrddba

nyilvdnos

Kara-

kesziiljon,

gyorgye utasitasahoz kepest agyonlOvette

ktildte,

kozszemlere

t6tetett.32^

A

hasszdn-pasa-palankai szkupstina it61etet mond-

v4n Midden

es

Miloje folott,

Karagyorgye

m4r oktober 20-ikan J'^,'''^*''^""

befejezte tandcskozasait. Mielott azonban szetmentek,

bsszezordu-

a f6n5kok elhatarozak, hogy november folyamau hivas-

'*"*

sek egybe a nagy szkupstina BelgMdba, a hoi majd

megbeszelik az idegen vednoks^g

kerdeset, mely a

nepet mindenfele oly elenken foglalkoztata.

A

sena-

torok visszatertek a fovdrosba, Karagyorgye pedig a

Morava volgyehez intezkedeseket.

sietett,

megszemlelendo a vedelmi

Onnan november

elejen

a bosnydk-

tOrOkOk 41tal szorongatott Nenddovics Jakab segitse-

NEOYEDIE FEJEZET.

64

gere Loznicza al^ vezette sereg6t, Midon Karagyorgye visszaverv6n a torokoket, tavozni kesziilt, Nenddovics

Jakab e kerd6st intezte hozza: „Ki fogja ezentiil Lozvdlaniczat v6delmezni?" Ugyanaz a ki edddig, Nenadovicsot ertven. „En ugyan szola a fdvezer

—

nem,

—

—

,

—

vedelmezzek MlMen es nem akarjdk, hogy orosz sereg jojjon hanem csak maguk ohajtanak uralkodni".

felelte

Jakab,

Miloje, a kik

az orszagba,

igy szolvan, Jakab s

csatarendbe

odavezetven ocscset Matet

megkezdtiik a harczot

a

:

allita

„Ime, legenyek, midon

is

nekunk olyan

ki oltalmaba fogad benniinket s

De Mlddennek

es Miloj6nak ez

itt

(t.

i.

csasz^rt,

gondoskodik r61unk.

nem

csak sajat hatalmukkal torddnek," a kameniczai vereseget es

en ezt

torokkel,

ocscset) litra kiildtem s talalt

sajdt csapatat

tetszik,

mert ok

Felemlite ezutan

meg sok mds vdddal

hoza-

Heves sz6vdltas kSvette i^enddovics megjegyzeseit s kicsibe miilt, hogy ez alkalommal a kodott

el6.

fovezer s a vojvoda csapatai kozOtt csat^ra

nem

keriilt

a dolog.

De

fontolds

es Karagyorgye seregevel elhagyta a Drina

vegre gy6z5tt megis a higgadtabb meg-

videket.^'^^

Ez az Osszezordules, mely veszes polg^rhdboriit idezhetett volna elo, int6 jelul szolgalt Karagyorgye-

nak, hogy

ev

el6tt

a buszke vojvoda

nem

szenvedett megalaztatast,

s

feledte el a par

csak az alkalomra

hogy bossziit Mhasson. Es a pillanat valoban kedvezonek Idtszott a szemelyes nagyravagyasbbl eredd torekv6sekre nezve, melyek Karagyorgye hatalmanak

vart,

A iako8s4g hanguiata.

-

oi&h faivak

i&zad&sa.

-

azkupstina.

jjg^

nom

is

vcglogcs megdonteset, de legalabb korl4-

tozasdt cz61oztak. p^^

altalanos

csuggedes kozepett, mely az egesz

lakoss^got elfogta

s

melynek kovetkezteben mind han-

65

BELVISZlLTOK.

gosabban

tort el6

a vagyakodas valamely keresztyen

nagyhatalom vednoksegere, nem

meginog majd az a bizalom

is,

hogy

volt lehetetlen,

melylyel a nep 'eddig-

irant viseltetett; kiilondsen ha bebizohogy ez utobbi nem kepes ervenyt szerezni nezeteinek. Karagyorgye is erezte az idegen

ffivezere

ele

nyul, sajat

oltalom szukseget s azonnal Deligrdd eleste utan alku-

dozasokat

kezdett

csot is ertesite.

Ausztriaval, inelyek fel61 a tand-

Nem

tetszett

az orosz partnak, mely

aztdn annal hevesebben hirdete, hogy a szerbek csak

Oroszorszag vedszarnyai

nem

alatt

boldogulhatnak.

Az

ilyen

hogy a nyugati keruletekben, kivalt a Szava menten a nep kozott is mutatkozott hajlandosdg Ausztria irant, sot november kozepe fele hire jart, hogy Szabacsban es Vdljevoban mozgalom tamadt, melynek czelja az osztrak csaszar vedelmenek kieszkozlese de a hir legaldbb izgatas

tunt el nyomtalanul.

Igaz,

;

ily

alakban

tdlzott vala s

mindannyiszor

sikeriilt

seket megbenitani.

A

Nenadovics tekintelyenek

az effele

szorvanyos torekve-

deli tajakon

pedig voltak olya-

nok is, kik ha nem felnek Karagyorgyetol, szivesen meghodoltak volna a szultannak. A keleti reszeken azonban s egyaltalaban raindeniitt, hoi sem Rodofinikin cselszovenyeirol, tett,

sal s

meg nem

de

nem

birtak, a

sem az oroszok

tartott igeretekrdl

altal

annyiszor

pontes tudomas-

nep zome meg mindig a rokonfajii

egyhitu Oroszorszag fele fordult bizalm^val

s attol

Es eppen ekkor kelet felol komoly veszely tamadt, mely a kulonben is mar majdnem

vart segedelmet.

ketsegbeeso szerbek aggodalmait

A

czrna-rjekai

keriiletben

meg inkabb

13 oldh

falu,

n()velte.

egyetertve

a szomszedos torokOkkel, fellazadt 6s fegyvert ragadott azon KdUay

:

A

kornyek parancsnoka, Hajduk-Velyko szerb felkeles tort^nete 1807—10.

II.

5

alien.

NKGYKDIK FEJEZET.

66

hogy

Igaz,

oktalan ez

e

nem

koriilmeny

a

maga Velyko

mozgalmat

idezte

elo,

altal.

De

zsarolasai

valt

tiirhetetlenne

es

a lazadas

kisebbite

fontos-

sdgat.

A Timok

menten, Negotin

e.s

Zajecsar

koriil

nem a Moravaig mindenutt oldhok

laktak

es a szerbek kozott regidotol fogva

lappango

Ha most

szenv uralkodott.

a tomoren

csak-

s koztttk

ellen-

egyiitt 616 olah-

sag koveti vala a mdr fegyverben alio falvak peldajat, a viddini torok reszerol is tamogatasban reszesiil,

ennek kovetkezteben oly bonyodalom keletkezik, mely vegzetesse valhatott

volna a

Erezte ezt Karagyorgye

is.

panaszkodik ezen ol^hokra,

szerb

folkeles iigyere.

Egyik leveleben keseruen kik

bdr szerb teriileten

laktak, megis szovetkeztek a mohaniedanokkal, keresz-

A

tyen hitsorsosaik ellen. gedett

meg

gyors

cselekvesre

vojvodait,

fovezer

azonban nem

ele-

a puszta sopankodassal. Erelyes jelleme osztonze

6t.

Utasita

a kornyek

hogy gyiijtsenek azonnal sereget

ber elso feleben rijaba sietett.

Az

maga itt

is

s

novem-

elhagyta Belgradot es Tyup-

oszpontositott lovassdggal s az e

kozben egybegyiilt kisebb csapatokkal dtkelt a Moravan s Velyko segitsegere indult, hirdetven mindenfele,

hogy kerlelhetetlenul elfojtja e mozgalmat s felhadd valjanak lakatlan pusz-

egetteti az oldh falvakat,

tasagga.

Es a mint monda,

szigoruan megfenyittettek 6

tortent.

A

Belgradba,

reszt

lazadok

a nagy olah videk okulva

nyugodtan maradt. Karagyorgye

pelddn,

visszatert

s

ligy

ezutdn

veendo a kiiszobon

dllo

tandcskozasokban.^^^ Ily ketes

viszonyok kozott jott 6ssze a szkupstina

november v6gen Belgrddban. Milenko kivetelevel megjelentek a fdnOkbk csaknem mindnyajan, koztttk Nena-

'

67

bblviszAltok.

Jakab Lazarevics Lukaval; ezenfeliil pedig meg a falusi knezek es sokan a nepbol is. dovics

A

egyetlen t^rgyat * J*|J"J**^^*"

a kerdes

az

tanacskozasainak

szkupstina

kepezte,

hogy melyik nagyhatalomnakgyorgyeeiien-

vednoksoge ala helyezkedjek a szerb nep. Karagyorgyo^J*^'"^""'"'

nem

emlitette

lijbol

erelyesen felszo-

keressenek

Oroszorszagnal

hogy inkabb a francziak-

tandcsola,

oltalmat s azt

nanem

Aiisztnat,

hogy

az ellen,

lalt

meg

hoz fordulianak, ha ezek Szerbia szomszedsagaban 1 '^ j>1 megjelennenek. Nenadovics Jakab elesen kikelt a fo-

Till

vezer

felfogasa

ellen

azon nezet mellett

s

szdllott

sikra, hogy meg egyszer meg kormany segelyenek es v^dnoksegenek megnyereset. Karagyorgye latvdn, hogy a tobbseg Nenadovicsnak

kell kiserteni az orosz

ad igazat es pedig sokan azok x^

1

hivei

voltak,

koziil

1

,

engedett. Kiilonben

senkiben sem bizott

s

kik az 6

.1^11bar voltakepen is,

is,

legkevesbbe az oroszokban, a .

tdmogatast, barhonnan

fogadta s ezert °

nem

jott

is

az,

mindig

szivesen

TT

•

'

1

alkalmat, mely e tekintetben kmalkozott. Hozzajarult tehdt a szkupstina ohajtdsdhoz,

hogy kovetseg menjen

Bukarestbe, mely Bagrationtdl Oroszorszag oltalmdt s orosz

csapat

„Ha mindnyajan a gyorgye, hdt en

is

akarjatok,

czart

akarom

az orszigba az oroszokat

segemaz

•

;

s

Milant

azert,

es

hadd legyen az en

fele-

afovezcr Milenkot,

Hadzsi Melentijet jel5lte

Szelt6beii beszeltek akkor,

szakot kSvetnek

igy szolt Kara-

mart d volt az eroteljesen

el a nokiin.

fellepfi

ki.

orosz

hogy az orosz katonak

ero-

Erre czelzott Karagyorgye, csak-

hogy tulajdonkepen sokkal eroteljesebb

kifejezessel

-

''^"*'

'•'•vies

Jakab

kiszoritja '•'^'•ont

a

elt.

5*

6

g^giboi,

'«"

^'"°'*;

gorsdg KaraB»"""By8

"""on

82

»

utdbbi 6s

"eniuovios

—

Ne-

nddovios ^^^^^> "•'"* ^

tanAoselnoke

gemmit sem ehet,

eei-

^n, g Mijiden

ki. fijrabefoiyAs-

nem banom, hozzatok be

elso aldozat." * Kovetekiil

Obrenovics

Amazt

Szerbidban eszkozolje

elhelyez6set

Bagration'"''•

kozt.

.

akarta elszalasztani most sem az 1

•'*''•

'"°".

8z6vet elnok-

.

,

s^vei gySz az

NEQYEDIK FEJEZET.

68

partnak legtekintelyesebb vezere s e partial szamolnia a masik kett6t pedig azon okbol, niert bizott kellett ;

hiisegokben

Milenkonak

kal szemben. s

hogy majd ellensiilyozz^k meghunyaszkoddsdt az oroszok-

rcmele,

es

tiilsdgos

A

szkupstina megvalaszt^ a kijelOlteket

ezzel egyszersmind be

teknek

is

fejezte mukodeset.

A

kove-

adando utasitasokat Karagyorgye a tanacs

altal keszittete el.^"*

Nenadovics Jakab azonban nem elegedett meg a diadallal, melyet a szkupstinaban Kara-

ketsegtelen

gyorgye ellen

A

kivivnia sikerult.

fovezer ellenezte

ugyan, hogy lijabb kerelem inteztessek az orosz kor-

manyhoz a veilnokseg elnyerhetese

vegett, de ut6bb

megis hozz^jarult a tobbseg nezetehez szeru engedekenyseg

ez alkalom-

s

a veszelyt,

altal elhdrita

mely

tekintelyet es hatalmat

fenyegette volt. Jakab azon-

ban eppen tett ugyan

irigyle

e hatalmat

Karagyorgyetol.

Nem

hogy azt tole eroszakkal elragadja, mert tudta, hogy az ily kiserlet nem talalna tamogatasra sem a nep, sem a Belgradban egybe-

gyiilt

kiserletet,

Egyel6re

fonokok reszerol.

allast iparkodott

a maga szamara

tehat

csak azt az

biztositani,

a mely-

nek birtokosa a fovezer mellett a legnagyobb hataskbrrel birt s 6t mindenkor befolyasolhatta is. Ez pedig a tanacs elnoksege volt, mely a miota a hasszanpasa-palankai ertekezlet kimonda, hogy Mladen ne viselje tobbe

e

tisztseget,

nem

tbltetett

be

lijbol.

Mladen, bizva Karagyorgye baratsagaban, valoszinuleg szamitott arra, hogy ha

majd

lecsillapul a felhaborodas,

mely otfelrevonulasra kenyszerite, ismet elfoglalhatja az elnoki szeket, a mint ez tortent volt. Sejtette ily

remenyeket

mar egy izben 1809

taplal s

elejen

hogy vetelytarsa megakadalyozando ezen eshe-

Nenadovics

is,

69

BELVISZlLYOK. tfiseg bekOvetkeztet, k6vetel61eg lepett

fel.

Korholta

Mlddent, az annyiszor ismetelt vddakat es gyaniisitdsokat hozvan

fel ellene,

mag^nak igenyle

hatarozottan

az elnokseget. Karagyorgye

nem merven ekkor meg

nem

akarvan, vagy tal4n

nyiltan szembeszallani a voj-

vodaval, a kinek elbizakodottsagat es mereszseg6t a

szkupstinaban elert siker nagy mervben fokozta, igy

ha Midden nem jol intezte a dolgokat, iilj a helyere te Jakab s csinald jobban." Nenadovics tehdt e kerdesben is gyozott s most mar 6 sz61ott

a

volt

hozzd

„Ej,

:

tandcs

azon

hivatalat,

kedvere,

haza

hivott be

maso-

hogy az orszdg nem

iiriigy alatt,

<5ket s nines is

utvette

nem valanak helyettOk nem

kik

kuldott keriileteikbe s kat,

hogy

Alig

elnoke.

neliany tanacsost,

annyi senatorra

sziikseg.

fizetheti

Ily

modon

remelte Jakab, eltavolitvan az alkalmatlan egyeneket,

megalapithatni

sajat hatalmat.

De

csalodott.

Eszre-

hogy daczara a szovct „kitisztdzasanak", a megmaradt tanacsosokkal sem bdnhatik kenyekedve szerint s hogy mindeniitt lUjaban all Karagyorgye vette csakhamar,

megdonthetetlen tekintelye. Tapasztalta tovabba azt

hogy bdr

kiszoritotta

befolyas4t

a fovezerre

iigyes

Midden

meg a

belgrddi

ott (icscse

is,

Mladent a kOziigyekbol, annak

ugyanis

nem

megtSrnie.

sikerult

mar november

szkupstina

elott

Az

elejen, tehat

Topolaba utazott s is nyerte Kara-

szdmara megkerte es meg

gyorgye lednyat, ekkent meg szorosabbra fiizven a

mkr eddig

is

fennallo

nem sokdra Jakab

bardti

viszonyt.

E

hazassagot

fidnak egybekelese a Mladen lea-

nyaval kdvettc. Vajjon ez utobbinak

volt-e

ravaszul

hogy Ig}' vetelytdrsat lefegyveavagy maga Jakab tette meg az els6 lepest,

kieszelt terve e frigy, rezze,

mert irigykedven

Karagy orgy era,

sajat

csaladjdt

is

NEGYBDIK PEJEZET.

70

Mladen nagy vagyonaban, ezt

reszeltetni 6hajt4

tosan

meg

kezteben

neni hatarozhatjuk.

5nk6ntelenul

Nenadovics es

MlMen

is

biz-

e h^zass^g kOvet-

nemi kozeled^s

kozott,

a vojvoda ellenseges

De

Nem

jott 16tre

folytathatd tehdt

magatartasat

Karagyorgyeval

szemben sem. Szetfoszlottak a szep dlmok befolydsrol es hatalomrol s a tanacs elnoke nemcsak napr61napra

ugy tunt

el6tt

legbizalmasabb

egyik

hanem

hataskorben mozgott,

osszezsugorodo

beavatatlanok

fel,

mint a fdvezernek

Mindez

hive.

elkedvetlenite

Jakabot, ki sem nagyravagyo remenyeirfil, sem a fon-

dorkoddsrol

nem

tudott teljesen lemondani.

Midon tehdt 1810

iprilis

havaban

hlret veve,

bogy

keriileteben rablobandak gardzdalkodnak, reszint mert

hogy ha ezeket meg nem zaboldzza, tekinmajd aldhanyatlik ama videken, reszint pedig

attol tartott,

telye

felhaszndlvdn ez iirugyet, hogyfeltun6s nelktil elhagy-

hassa Belgradot, hoi helyzete mar folotte kenyelmeilenne valt, tdvozott a fovarosbol es visszatert Valjevoba. Es ekkor Mladen ismet megjelenven a sz6vetben, elfoglalta ott elobbi hely^t s ha

de valosagban ujbol

orszigban.

*c'r''V eipdrtoi Ka-

erratioZ*

_

Kara-

vics

Olahorszag

is,

°^^^^^-

kal

— A2

orosz fdvezdr

be-

tobbe

fele.

is

Hozzdjuk csatlakozott

elin-

Jiigo-

E kit Karagyorgye titkarul rendelt a kuldottseg

Porecsn^l megallapodtak, hogy onnet maguk-

vigyck

gyoroyev6de-nagy K6Z686*

nevleg,

ugyanakkor,

ber elejen a szkupstina altal kijelolt kovetek

-TkreTek^"^^^^ bev&doijik

is

dontfi

midon Belgradban ama nevezctcs valtozds vcgbemcnt, mely Nenadovics Jakab^^^ megszerze a tanacs elnoks^get, t. i. 1809 deczem-

Majdnem

I*"'

nem

gyakorolt abbaii

^'•'^

folyast. *"*'''

6

harmadik

meglepetesokre

nem

ismeri el

tarsukat

Milenko

Milenkot.

kijelentette,

Azonban hogy 6

sem Karagyorgyet, sem a tand-

belviszAlyok.

csot s ennelfogva

nem

is

megy

71

velok,

hanem maga

helyett a nala tart6zkod6 Grdgicsot kiildi.^^^

Porecsb61 a kovetek tov4bb

haj6ztak a

kaket

Dundn

dtkelven a folyon, Kladovondl leptek oldh partra.

s

Itt

taldlkoztak Rodofinikinnal es a menekiilt szerbekkel.

Id6zesuk Kladov6ban hosszasabban

nSknek

erdekeben

allott,

megismerkedjek a kiildottek

meg ezek

6ket

tartott,

<5ket.

ellenere is oly iranyba

megfelelt sajdt nezeteinek es terveinek.

sen vel.

sikeriilt

A

terelje,

mely

Es ez

telje-

Dobrinydcz, Zsivkovics es Gagics segely6-

kovetek csakhamar beldtt4k, hogy nagy befo-

lydsa van Rodofinikinnak

hogy az

6

rata ellen lottak,

mert Rodo-

Az orosz ugynemcsak hogy pentosan utasitdsaival, hanem hogy

szdndekosan marasztotta

tinikin

az orosz f6hadiszalldson

s

vagy eppen az d akasemmit sem erhetnek el. Midon pedig haltdmogatasa

nelkiil

hogy Rodofinikin orosz sereg elen fog Szer-

biaba visszat^mi, hoi ennek kovetkezteben majd korlatlan hatalmat gyakorland, szemelyes erdekeikre gon-

dolvdn, megingottak fovezeriikhoz

fflzte.

vez6 alkalmat

s

a

mely oket

husegben,

Dobrinyacz

is

eddig

felhasznalta a ked-

hogy a kSveteknek megkonnyitse az hogy senki sem gon-

elp4rtol4st, bizonyithata elottiik,

dol

Karagyorgye megbuktatasdra,

csak

a

hatalom

gyakorlataban kell 6t korlatozni, nehogy j6v6ben ligy mint eddig, folyv^st

jesen

s

is,

onkenyuleg cselekedjek.Obre-

nem

tud-

cserben hagytdk Karagyorgyet,

tel-

novics Mildn es Melentije ennyi csdbitasnak

tak ellenallani

Rodofinikinhez szegodtek.

Beleegyeztek abba,

hogy a kerv6nybe, melyet Bagrationnak adniok, tobb oly pont vetessek

fel,

kell vala kt-

mely utasitdsuk-

ban vagy eppen nem, vagy ellenkezd ertelemben foglaltatott.

eoyet6rt*»re

Igy pelddul azon ohajtdsnak adtak kifejez6st

NEGYEDIK FEJEZET.

72

a nep neveben, hogy Rodofinikiii terjen vissza Szer-

noha erre nezve Tov^bb^ Karagyor-

bi4ba, mint Oroszorsz^g kepvisel(5je, senkitfil

sem kaptak

niegbizatast.

gyenak 6s a tandcsnak kivansagat, hogy kiildessek ki egy bizotts^g, mely partatlanul iteljeii Rodofinikin k6t 6vi mfikodese folott, akkent valtoztattdk meg, liogy e bizottsdg

vizsg^lja

meg

Szerbia helyzetet

s

viUgositsa fel az orosz udvart Karagyorgye keptelenseg6r61 a korm^nyzasra. Azutdii beiktattak egy pontot,

mely

jov6re

szerint

csak oly szerb

kovetek lettek

volna elfogadandok az orosz fdhadiszalldson, a kiket

Karagyorgye kiildtek

a tanacs

s

Rodofinikin jov^hagyasaval

Vegre reaallottak arra

oda.

is,

hogy Dobri-

ny^czot az orosz foparancsnoknak, mint a szerb nep dltal

megvdlasztott harmadik kovetet mutassak

Ugy

be.''^^

Karagyorgye neszet vette e Kladovoban szott cselszovenyeknek s hogy az ezekbSl szarmazhato kovetkezmenyeket nemileg ellensiilyozza, irt latszik,

Panaszkodik e leveleben, hogy o

Bagrationnak.

kelok Oroszorszdgt61

segelyt es bardtsdgos

remeltek, de a helyett

tast

az oroszok

ama

hitelt,

a kik

foldon

flzik

fel-

tdmoga-

csak azt nyertek, hogy

hutlen szerbek vddaskodasainak adtak

megszoktek az orszdgbol

fondorlataikat hazajuk ellen.

s

most

olah

De leginkdbb

Rodofinikint korholta Karagyorgye a herczeghez intezett

Vegyes bizotts4got 6hajtottunk, igy mely higgadtan megvizsgalja Rodofinikin viselt

iratdban.

szolott,

dolgait Szerbiaban. Ily niodon vildgosan kitfint volna,

hogy az ugynok mindenkor csak szemelyes szenvedely dltal vezereltete magat tetteiben. Ezutan pedig v^dolta, hogy n6hany fonokOt, hizelegven nekik, majd vagyonnal es hatalommal kecsegtetv6n oket, vegre

meg

p6nzzel

is

megvesztegetven, f6vezeruk ellen enge-

73

BELVISZiLTOK.

detlensegre izgatott. Buniil rotta fel neki azt

is,

Szerbidban rendezett allapotok meghonosit^sat

megakada-

begyakorldsdt

lonosen a hadsereg kell6

hogy s kii-

lyozni iparkodott, v6gre pedig, hogy ligy a ffinokoket,

mint a nepet kOzelgo

meg

ijesztgetven.

Leonti metropolitdt

illete

osztonozte,

nienekiilesre

torokokkel

inindenkit

Rodofinikinen

a

kiviil

keseru szerarehanydsokkal

is

Karagyorgye.

A f6vezer leveleben foglalt vddak nem ingattak meg BagratioiinakRodofinikinba vetett bizalmdt.De nem bocsdtkozott azoknak czafolataba sem, mert nem akarta

Karagyorgyet ingerelni, a

kit

az oros/-

liadi vallala-

tokra n6zve oly hasznos 6s szuks^ges szerb folkeles

legalkalmasabb vezereUl tekintett.

Ennelfogva vala-

hogy Karagyorgyet, szaban csak arra a kit kiildnben dicseretekkel halmoza el, s vele hagyjanak egytitt a fonokoket cs vojvoddkat inte szoritkozott,

—

—

:

fel

a viszah'lyal es miikodjenek teljes egyetertesben,

mert csak igy erdemelhetik

meg

a czar vednokseget,

a melynek segelyevel biztosithatjak egyediil hazajuk jov6jet.^^^

Bagrationnak egyetertesre buzdito intese azonban

mindaddig

cs:^k tires sz6 maradt, a mig a Kladovoban tartozkodo meuekultek s ktildnosen Rodofinikin szabadon iizhettek fondorlataikat, melyek folyvast

lijabb

Az

meghasonlast ideztek el6 a szerbek kozdtt. orosz tigynok tavozdsa utdn

dal az osszekottetest.

mert

posta

es

is

fentartd Belgrad-

Sok nehezseggel

rendes

hajozds

jart ez akkor,

meg nem

egy bizalmas emberet kuldotte id6r61-id6re a szerb fovarosha, hogy az ott tortentekrol ertesuljon s neze6s utasitasait

azokkal tudassa,

tsse szerbii-

letezett""'-

Szerbia es Oldhorszdg kozott. Rodofinikin tehdt egy-

teit

Ro''ofin"
kik bar csekely

mei.

*'

NEQYEDIK PEJEZET.

74

meg

szdmban,

az 6 tanacsaira hallgattak.^-'-'

De Kara-

gyorgye es pdrthivei ellen irdnyul6 mukodeseben befolyds

orosz

megalapitdsdt

s

az

t6rekv6seiben

czelz6

mindenekfolott Milenk6ra szdmitott.

Az orosz politikdnak nem

is

akkor buzg6bb

volt

hive a porecsi vojvodanal. „Szerbia sorsa 6s megsza-

baditdsa egyediil Oroszorszdgt61 f(5n6k hdldtlannak mutatkozott s (1.

i.

Habdr nehdny

fiigg.

meg

is

sertett teged,

Rodofinikint) ut6daink dldani fognak haldlod utdn

6s sirod

mdrvany kiiszoben

rdn rojjak

s

lyel irantunk voltdl."

Igy

irt

mdr szeptemberben. Kev6ssel fele pedig,

szinte

a halhatatlansag oltd-

hdldjukat mindazon j66rt, mely-

le niiajd

Milenko Rodofinikinnak azutan, okt6ber kozepe

ekkent szol egy mdsik leveleben, melyet

az orosz iigynokhoz intezett:

„Istennek h^la,

megmenekiilt a t6rokokt61, de nem

Szerbia jeleuleg

szdmlthat dllando hadi szerencsere, a mig

orszdgba orosz

sereg, a

nem

jo az

mely egyediil biztosithatna

a jov6t. Ismeretes Karagyorgye allhatatlansdga kicsiny es

nagy dolgokban

uralma

alatt all, kik

s

az

csak

is,

hogy gonosz emberek

Szerbia romlasdra tornek.

hogy orosz sereg jojjon hozzank, hadd gy6z6djek meg a nep Oroszorszagnak j6tetem6nyeir61, ligy a jelenben, mint a jovoben, mert mar is ligy nyilatkozik, hogy nem fog tobbe a tOrokok ellen kttzdeni, ha csak az oroszok nem jonnek ide s nem kormdnyoznak benniinket. Csak ily modon akaSziikseges tehdt,

dalyoztathatnak meg a gonoszok torekvesei, kik sajdt hasznukat keresik es szabadulhat meg a nep aggodalmait61."33o

Annak, a biztatAsra,

gatdsra.

ki igy gondolkozott,

hogy a

ffivezer ellen

nem

volt sziiksege

tdmadjon, csak tamo-

Ebben pedig Milenk6 boven

reszesult. Rodofi-

BELVISZiLTOK.

nikin a rendelkezesere

75

dll6 penzkeszletb61

Bagration

rendeletere a tanacsnak Belgradba 1000 aranyat

Milenkonak ellenben 4000-et, azon

dott,

iiriigy

kiil-

alatt,

hogy elelmet szerezhessen csapatjai szamara. A vojvoda azonban nem kenyeret vett e penzen, hanem nehany szaz legenyt toborozott, mindenfele kalandos, elzuUOtt

egyenek

koztil,

a milyenek

akkor az egesz

Keleten nagy szammal csatangoltak szerteszet, zsoldert szolgdlatkeszen bdrkinek es bdrmely ugynek. E reszben nagy segits6gere volt Dobrinyicz is, a ki olah fbldon szedett ossze egy csapat „betyart", a mint az effele

a

fegyvereseket Szerbiaban neveztek

Dundn

Milenkd e mellett

4t Porecsbe.

czatlan Hajduk-Velykot

is

a

maga

s kiildte

meg

oket

a rakon-

reszere vonta.

Midon a ket kovet, Obrenovics es Melentije deczember elejen Porecsben megjelentek, Milenko mar megtette volt elSkesziileteit s igy nemi onbizalommal tagadhatta meg az engedelmesseget Karagyorgyenak es a tanacsnak. A nagyravagyo vojvoda azonban nem elegedett

meg

ily

puszta nyilatkozattal.

hatalomra vdgyott 6 tott

lenni.

E

s

A

tenyleges

az egesz keleti videk ura ohaj-

czeljanak

elereseben

mindenekel6tt az

oroszok tdmogatdsara szdmitott. Elfinyere valt kiilon-

ben az a koriilmeny is, hogy a Karagyorgye s a senatus altal meg deczember havdban kivetett fejad6, mely a teljesen kiiiriilt ^llampenztdrt volt ism6t megtoltend6, mindeniitt elenk rosszalast, s6t itt-ott nagy elkeseredest

is

sziilt

a nep kozott. Felhaszndlando e

kedvez6 viszonyokat, Milenko osszehivta a kornyek knezeit Porecsre s ajanlvdn

nekik, hogy helyezked-

jenek OrOk id6kre Oroszorszag vedn5ksege jelenti elottiik,

hogy az oroszok egyediil

6t

ala, ki-

segitik

fegyverrel es lOkeszlettel s ezert fSltetlen engedelmes-

seget kdvetelt a

maga

reszere.

NBOYEDIK FBJEZET.

76 Karagyorgye

ig^Q januar elejen elterjedt a hir Belgr4dienk6eiien.-ban, hogy Milenk6 elszakadt a f6vezert61 s a szoBeh6doitatja vett61 s liogy teljesen alavete magdt az oroszoknak. knizeket.

jyf^j.

- Nyilt

Miienko ma-

Idzadas volt ez, melynek tovabbterjedes6t Kara-

gyorgye nem

- Kamenszky nehdny or.

fovezir

szerez Kara-

egykedvuen. Osszeszedven tehdt

ezer fegyverest, januar vegevel

Morava v5lgyeben Icgnagyobb

gyorgye 68

gyujte

DobrinyAcz

jclcntsek

kozott.

tiirliette

rcszct.

maga ki,

s

nehany nap

Harom

megjelent a

alatt bejdrta

a videk

helyen

egybe-

ktilonbozo

koiul a falusi knezeket s felszolitd 6ket,

hogy

kit tartanak fovezeriikul, 6t-e

vagy

Milenkot? Az egyhangii vdlasz igy hangzott: jol tudjak

mindnydjan, hogy 6 a fdvezer

s

hogy csakis az

6 parancsainak kell engedelnieskedniok. Miert hajoltak

tehat

megis Miienko

szavara? kerde tovabb Kara-

gyorgye. Erre a knezek azt feleltek, hogy a nep mar belefaradt a hosszas harczokba s megiinta a torokok reszerol

szenvedett

folytonos

hogy pedig Miienko erosen

hdborgattatdst.

ullitotta volt,

Mint-

hogy orosz

segedcsapatok fognak az orszagba jonni, a mint ezt Kodofinikin megbizdsdhoz kepest Dobrinyacz es Leonti metropolita jelentettek Krajovabol, s a vojvoda el is rendele,

mar

hogy az oroszok szamara szekerekrol es

—

gondoskodjanak, a knezek ligy hivek^ hogy a gondjaikra bizott nep erdekeben cselekednek, ha elpartolvdn Karagyorgy6t61 s a tobbi szerbektol, Miienko melle allanak s ily modon biztositjak maguknak az oroszok oltalniat. Karagyorgye ekkor hoi fenyegetve, hoi tanacsolva inte a knezeket, hogy tobbe ne fogadjanak szot Milenkonak. maga, fovezer letere jobban ismeri az orszag dolgait, mint a vojvoda. Bizonyitgata azutdn, hogy hidba vdrnak orosz seg^dcsapatokat a mi pedig a torokoket illeti, folosleges, hogy tSliik feljenek, mert ezentiil oly nagy elelemr(51

;

BELVlSZlLYOK.

77

nem tamad tObbe Szerha egyes martalocz pasak be is tornenek, ezeket konnyen visszaverhetik. Midon vegre nehany hadero, mint a mult evben,

biara

s

el61j^r6

nem jOttek el a tandcskozasra, meg elrendele, hogy csak a

helyett, kik

mdsokat nevezett

ki es

vagyonosabb lakosok fizessenek egy aranyat az uj ado fejeben, a szegenyebbek ellenben sokkal kevesebbet, a knezek teljesen meghodoltak s ujbol huseget eskudtek Karagyorgyenak. Az ekkent helyreallt egyet-

Karagyorgye megjelent, nagy vigsaggal iinnepeltek meg. Milenko Porecs szigeten megvonulva, csak a tavol-

ertest aztan a falvakban, a hoi

mindeniitt

hogy a nep legnagyobb r6sze megis csak Karagyorgye koriil bol szemlelte a fovezer mukodes^t. Belatvan,

sorakoznek,

nem mozdult

ha

kett6jiik

hagyta abba makacs lecsillapitvan s

azert

nem

szinte engedelmessegre szolit-

a vojvoda daczosan valaszola, hogy 6

sem a

ismeri el soha tSbbe sz6vetet, az 6 ura czdr.

De

Mid6n Karagyorgye megnyerven ujb61 a Morava volgyeellenzeset.

nek lakossagdt, Milenkot tatta fel,

kozott valasztania kellene,

Id megerSsitett feszkebfil.

Mindazaltal

es

f<5vezert,

egyedul

parancsoloja

nem

sem a belgradi Sandor

Karagyorgye nem haborgatta

6t,

vagy mert nem akart szerb vert ontani meg azon az aron sem, hogy legkonokabb ellenfeletol szabaduljon, vagy mert attol tartott, hogy ha tulnyom6 erovel tamadja meg Porecset, az oroszok Milenko segitse-

nem

gere jbhetnenek, ha pedig ez

vojvoda varat.

meg a torokoknek

Karagyorgye

tehit

is

tOrtennek meg, a

kesz lenne atadni a

februdr

elejen

visszatert

Belgrddba, magdra hagyvan Milenkot, aki ennek kovet-

kezteben k6pzelt,

nehdny h6napon mint valddi

dt

elvezhete

ftiggetlenseget,

az

inkdbb

minthogy teny-

NEGTEDIK FEJEZET.

78

uralma alig terjedt a kicsiny porecsi szigeten

leges

A

tul.

felol

a

vege

tavasz

fogyt^n

azonban, middn

fele

mar penze

beketlenkedni kezdtek

betyarjai

volt,

s

a

meggyozodott, hogy az orosz ffihadisz^llason

is

megujulo

hdboruban ismet Karagyorgyera

tordk

szamitottak leginkabb; a vojvoda kibekiilesre gondolt,

amit orosz kozvetitessel velt legsikeresebben elerhetni.

Es valoban Kaminszky grof, az lij orosz foparancsnok majus havaban levelet irt Karagyorgyenak, felszolitvan 6t, hogy bekiiljon ki Milenkoval es Dobrinyaczczal s bocsassa meg nekik eddigi vetsegeiket. Karagyorgye hajlott a tandcsra, mert szuksegesnek tarta, hogy a kiilonben vitez

ket vojvoda

A

kdzelgo harczokban. godtak.

Milenko visszanyerte

pozsarevaezi

fonbke

keriilet

kdzremiikodjek a

ismet

czivodo felek el6bbi s

tehat

megnyu-

allasat,

Dobrinyacz

mint a

is

haza-

terhetett.3" Miienk6,

A

Do-

kibekulcs azonban

ellensegoi

n6dovio8 68

meg

nem

volt oszinte.

az 1810 nyarat betoltd harcznak koze-

Es e tekintetben

pett is tovdbb tiztek fondorlataikat.

Obrenovios gjj^y,,"^'*""

letenni akar-

nemsokdra ki a szorb

gyets'egymls^ kbzt feiosz-

kit,

yolt,

lijabb

tarsat

nyertek.

Obrenovics Milan,

kovetok visszateresevol Bukarestben maradt

mint emlekeztink, Rodofinikin teljesen megnyert

1810 junius havaban Zuccato orosz tabornok Szerbiaba jott. A Krajnaban es a

szigot"- Az

csapataval egytitt

d88zee8kuv68

Morava menten, hoi hosszasabban

'kori

Karagyorgye

megbeszelesek

folytak

tartozkodott, gya-

aztan

kozte,

valamint

Milenko 6s Hajduk-Velyko kozott. Utobb ellatogatvan Bruszniczaba, Uzsiczaba es Belgradba, Mildn mas el6-

gedetlen fondkokkel

Jakab

is

erintkezesbe lepett. Nenadovics

ertesiilv^n nezettdrsainak mukodeserol, szinten

igyekezett sajat keriileteben a

maga

reszere vonni a

kisebb fdnokdket, Dobrinyaczczal s a hasongondolkozasii

belviszAlyok.

vojvodakkal pedig levelvaltds

79

altal iparkodott

egyet-

^rtesre jutni.

Mikent az el6bbi evekben,

ligy ez

alkalommal

is

tulajdonk6pen Karagyorgye ellen irdnyult ez a surgesforges.

Ugy

Idtszik azonban,

hogy azok, kik

e

moz-

galmat titokban szitottak es vezettek, Milenko, Dobrinyacz, Nenadovics es Obrenovics Mil4n

meg

nem

elegedtek

tobbe azzal, hogy minel szelesebb korben pusz-

tan ellenszenvet tamasszanak a fovezer ellen, hanera

most mdr hatarozott tervben allapodtak meg. J61 tudtak, hogy koziilok egyik sem foglalhatja el a Karagyorgye helyet, mert nem tiirtek volna meg, hogy barmelyikdk fogva

abban

is

a tdbbiek folibe

egyeztek

meg,

emelkedjek. Ennel-

hogy egyesult erovel

megfosztvan Karagyorgyet a hatalomtol, az orszdgot

maguk

kozt felosszak

s

mindegyik fiiggetlenul

ural-

kodjek sajat oszUIyreszeben, csak a kdzos veszely esetere ig6rven

egymasnak kolcsonos segelyt. Remelhogy az oroszok tdmogatni fogjak

tek egyszersmind,

e szandekuk el6reseben, mintegy megjutalmazand6k 6ket azon foltetlen husegert, melyet a czar es

6ket

kormanya

Ha tik

irdnt eddigele tanusitottak volt.

e terv sikerul, Szerbiaban

411am, a

sohasem k^pzodhe-

tartom^ny apro, egymassal folytonosan

cziv6d6 teriiletekre szakadt volna szet. A szerbek szerencsejere mdskent alakultak a viszonyok. Karagyorgye

erelyen megtOrt e particularistikus tSrekvesek hatdsa.

De

azert

lijult

nem

tflntek el

erdvel fellobbanva

azok egeszen

m6g

s

id6r61-id6re

evtizedek multan

is

vesz6-

bonyodalmakba dontek az orszagot. A negy vojvoda drmdnykodasa nem maradhatott sokdig titokban. Karagyorgye (^s Midden csakhar redjottek, hogy osszeeskuves van keszuloben, de a valonak csak v61etlen dltal jutottak tudomdsdra. lyes

NEGYEDIK FEJEZET.

80

Mid6n Karagyorgye oktoberben a Drina mellett tdborozott, egy s

a beteg

napon Lazarevics Luka tdbor&ba lepett szidalmazni es

fonokot

Ldzarevics, ki Nenadovics Jakab

bogy a fovezer mar

hiven,

mindent

fenyegetni kezd6.

bizalmasa

volt,

a mit tudott. Nemsokara

elbeszelt,

azt

redjott a titokra, ijedteben

ezutan

Mlddennek, reszint maganak Karagyorgyenak

reszint

megnyerniok Obrenovics Milan

sikeriilt

titkarat,

novicsot, a ki elarulta az egesz osszeeskiivest,

Voj-

annak

megnevezven egyszersmind a vojvod^kat is, kik abban reszt vettek. Obrenovics KaragyoFgyc el6re gondosan elpalastol^, hogy erteellensegeinek szandekdrol. De mar ekkor arra siilt '"orM^^ifa' menekiii, ha- gondolt, hogy mily modon t6plietne szet a hdlot, melyczeljat es reszleteit,

fit

lyorTyeflla-ben nusitjdk aiaptaianui.

mcgfogni akartdk.

TJgy

latszik,

Obrenovics

hogy a fovezer tudomassal bir az Felv6n Karagyorgye bosziijatol, Mildn mindenutt hirdete, hogy 6 nem marad Szerbiaban, a mig orosz sereg nem j5n dllandoan az orszdgba. Es valoban november vege fele a kivonulo oroszokkal egyiitt visszatert Bukarestbe, a hoi nehany het mulva meg is halt. Ez alkalommal altalanosan elterjedt a hir Belgradban, hogy Karagyorgye mergeztette meg 6t.^^^ Nines egyetlen egy adat sem, mely e vad alaposs^g^t bizonyitana. De a t6ny maga, Milan

megsejt^,

gjjgj^g

325^4 fondorlatokrol.

hogy

ily

folteves keletkezhetett, arra vail,

hogy Milan

engesztelhetetlen gyulolete es ellenseges indulata Kara-

mdr ismeretes

ennek kSvetkezteben a kozvelemeny bar nem menthet(5nek, de legalabb megfoghatonak taldlta volna, ha a fovezer oly

gyorgye

irant,

volt s

eroszakos modhoz nyul a vojvoda

Mil4n kimultdval

ellen.

Szerbiaban maradt tarsal er6s

t&masztol fosztattak meg.

Nagyobb ovatossagot

tanu-

,

.

belviszAltok.

81

nem hagytak

tehdt mukodesiikben, de azert

sitanak

"'"«"

'«"'

tninyzbta-

fel az armanykodassal. Sot mid(5n

hiret vevek,

deten

az 1811. ev

kez-„io«ot

hogy orosz csapat fog Szerbidba

akar

»"rvezni, bolB"

flbbfl

bevonulni, melynek ktildeset zQlte volt ki, lijabb

meg Obrenovics

eszko-

remenyre ebredtek. Karagyorgyet

vonni az ei6-

ho^

d&kat,

ellenben aggodalommal es bosziisaggal tolte el e

Egyaltalan ellene volt annak, hogy szalljdk az orszagot, de

ezenfeliil

hir. keruieteikben

az oroszok meg-

meg

»'veMit86k

attol is tartott, mes86v4ihat6

hog\' az elegedetlen voivodak. kik oly fennen hirdet-

befoiyisukat.

tek nusegiiket a czar irant, az orosz sereg jelenlete-gajja

majd

bol

erot es batorsagot meritenek az 6

megbuk- "°

By koriilmenyek kozott gyors cselekvesre Ugy mondjak, hogy Mladen es Gnijo-

tatdsara.

vaj-

iie<'etien

volt sziikseg.

ari

ei

vsiasz-

-

u^etik.

Karagyorgye elfogadja a

eszeltek

vies

ki a tervet, raely az

artalmatlanna volt teendd

bamulatos

A

erelylyel

tapasztalas

melyet aztan Karagyorgye

mereszseggel valositott meg.

Nen6,dovics Jakab ,

zett

es

s

ellenseges partot

n

i^""*^

gzkupstina, a

koriil szer- to^ezet qm.

rSvid elnoksege

in

,

ama megngyelesre

-

tervet.

'8"-

,

25.)

1

vezette Mladent,

hogy a vojvodak csak addig bimak jelent(5seggel, mig keruieteikben tart6zkodnak, hoi hatalmuk fejlo-

^aiik,

elfogad-

az

i^"^*"*

ei-

"""

emeini. hogy befolyasuk es cselek- oonrinyScz, vesi k^pessegiik azonnal megszunik, vagy legaldbb n^dovics nagy mervben csokken, a mint mas korbe helyeztet- megjeiennek nek it s ekkent elvalasztatnak a nept<51, a mely mar i„ vez6reHe megszokta uralmukat s az engedelmesseget. E ketseg- °""=^ ''"'^*

dett es gyokeret vert; de

helyes foltevesbol indulvan ki, Mladen azon volt, hogy az elegedetlen vojvodakat valamely tetszetds, a kiviil

valodi czelt eltakaro iiriigy alatt, dllandoan Belgradba vonja. hetni.

E

czelt

pedig a kovetkezo

modon

velte eler-

Tanacsolta Karagyorgyenak, hogy hivjon Ossze

szkupstinat s terjeszsze

tandcs

altalaban

s

elebe

megszavazas vegett a

a kormanyzat lijjaszervezeset.

reformmu fdbb pontjai ezek voltak Killay:

A

szerb felkelee t6rt6nete 1807—10. IL

:

az

A

allami teen6

NEOYEDIK FEJEZET.

82

dok a kiilugyek, az igazsdgugy, a penztar

es

beliigy,

a nemzeti

a hadiigy osztdlyaiban inteztetnek

el s

Ezen igazgatok kepezik ezentiil a tulajdonkeppeni szovetet, vagy a mint neveztetett, kormanyzo tanacsot. A regibb tanacsosok, kik meg a senatusban iiltek, nemzeti vagy f6torvenyszekke alakulnak, melyben az igazsagugyi igazgato viszi az elnokseget. A tobbi fonokok es pedig ligy a mar letezok, mint a meg kinevezendok mindnyajan vojvoda czimet kapnak, egymaskozt teljesen egyenldk mindegyik osztaly elen egy igazgato

Karagyorgyetol

csak

es rendeleteket

all.

kotelesek elfogadni, vagy

attol, kit

es a tandcstol

a f6vezer haborii

eseteben, mint parancsnokot megjelol.

E tott

szervezes tagadhatatlanul nagy elSnyere valha-

a kormanyzasnak, az allami iigyekre nezve szakfoglalkozast

szerfl

kezelest

meg

s

rendszeresebb

Ez azonban csak mellekes

czel

Mladen tervenek jelentosege a szemelyi kerdes

volt.

megoldasaban, lett.

allapitvan

letesitven.

t.

i.

az igazgatosagok betOlteseben rej-

Javaslata szerint Milenko a kiiliigyek, Dobrinyacz

az igazsagtigy, Nenadovics Jakab a belugy, Markovics

Szima a nemzeti penztar, 6 maga pedig a hadiigy igazgatoja gyanant altal.

lett

volna megerositendo a szkupstina

Helyesen szamitott Mladen, midon a kormanyzo

tanacsnak ilyen osszetetelet tervezte.

Mert

az

ele-

gedetlen vojvodak, ha az igazgatoi czim es hataskor altal csabitva

Belgradba kdltoznek

nek

elvesztik

latszek,

azt

keriileteikben birtak, a nelkiil folyast

a ddnto

gyakorolhattak szo

at,

ami valoszinu-

a fontossagot, a melyet

volna.

hogy a kozpontban be-

A

senatusban ugyanis

mindenkor a Karagyorgyee

volt, ki ott

mindannyiszor megjelent, valahanyszor bonyolultabb

vagy altalanosabb erdeku kerdesek meriiltek

fel

s

83

belviszAlyok.

egesz tekintelyet latba vete, hogy akaratanak ervenyt

De

szerezzen, tuk,

maganak

a mi a legf6bb

Mladen, mint

volt,

lat-

es Markovics Szimanak, a fovezer sze-

melyes hivenek tarta fenn az intezkedest a katonai dolgok s a kozjovedelmek folott, tehat a leglenyegesebb ket iigykorben, melyek mellett a tobbi igazgato jelentosege

teljesen

alaptalan a remeny, hogy

eltorpiilt. ily

Nem

vala tehat

modon megbenittatik a

harom vojvoda ellenzekeskedese, egyszersmind pedig nemcsak epsegben fenmarad, de meg erosbodik is Karagyorgye hatalma s ezzel egyiitt Mladen befolyasa.

Ez a

ketsegkiviil iigyesen

es

ravaszul

kigondolt

vegkep meghiiisult volna, ha az elegedetlen vojvodak felismerven annak titkos czeljat, nem fogadjak el a nekik szant igazgatoi allast. Hogy ennek elejdt vegye, Mladen a szkupstina elibe terjesztendo pontozatok koze felvett egy oly ertelmut is, hogy a ki rea nem all az lij szervezetre, szamuzessek az orterv azonban

szagbol.^-^^

Ekkent miuden elokeszittetven, Karagyorgye januar masodik felere hivta egybe a szkupstinat. Sietni kellet

a tanacskozasok

megkezdesevel, mert

az

orosz

csapatok mar megindultak Olahorszagbol Belgrad fele

hogy Milenko es Dobrinyacz az oroszok tamogatasaban bizva, majd megakadalyozzak a ters fel6 volt,

vezett hatarozatok kimondasat.

Karagyorgye januar 11-iken erkezett meg a tagjai.

A Duna az

fo-

mar osszegyiilekeztek a szkupstina Csak a hdrom elegedetlen vojvoda hianyzott.

varosba,

a hoi

jege

oroszok

s

a nagy h6fuvasok ^Ital akadalyozva

csak

lassan

haladtak

s

meg

tobb napi

jarofoldre valanak Belgrddtol. Ennelfogva Milenko es

NEGYEDIK FEJEZET.

84

Dobrinyacz sem jelentek meg a szkupstinan, b^r 6k meghivattak volt. Nenadovics Jakab pedig mar

if5

Zabreczig jutott, de

ott ertesiilven

a

felol,

tarsa tdvol maradt, betegseget szinlelt s kiildte

maga

fiat,

hogy ket Jefremet,

helyett.

Karagyorgye nem torodven a vojvodakkal, mar januar 25-iken megtarta az iilest, mely meg aznap egyhangulag es valtozatlanul megerosite az elfiterjeszhatarozatokat, egyszersmind iijbol huseget fogadvan Karagyorgyenak. Csak Lazarevics Luka, Vulicsetett

vics Vuicza es Obrenovics Milos

nem

voltak megele-

gedve az eredmenynyel. Latv^n azonban az oriasi tobbseget, mely oly lelkesultseggel nyilatkozott a fdvezer mellett, nem mertek felszolalni. Masnap, januar 26-ikan Karagyorgye szetereszte a szkupstinat, nogat-

van a resztvevoket, hogy terjenek mielobb haza keriileteikbe. Attol tartott ugyanis, hogy ha a kOzeledo oroszok a gyiilekezetet

meg

egyutt talaljak Belgrad-

ban, az oket kisero elegedetlen vojvodak kedvez<5tleniil

befolyasolhattak volna a kozvelemenyt.^^*

Februar

10-iken

erkezett

meg

Balla

ezredes

a

varva-vdrt orosz csapat elen a fovarosba. Vele jottek

a szerb fonokok koziil Milenko, Dobrinyacz es HajdukVelyko,

ugyszinte

Leonti metropolita,

orosz

reszrol

pedig Nedoba, ki aztan mint diplomatiai iigynok szerepelt Szerbiaban, a petervari

kiiliigyministeriumba ki-

nevezett Rodofinikin helyett.

Hajduk-Velykot 70 jol felfegyverzett legeny kovette, Milenko 6s Dobrinyacz ellenben

nem hoztak maguk-

kal fegyvereseket, vagy mert biztak az oroszok tamo-

gatasaban, vagy mivel remeltek, hogy Nenadovics Jakab igeretehez kepest nagyobb szamii kiserettel fog megjelenni. Nenadovics

azonban,

ki

mint emle-

85

BBLVISZiliYOE.

keziink, Palezsben varta be a szkupstina tanacskoza-

most midon

hogy

tarsal

otthonhagytak csapataikat, hasonlokep fedezet

nelktil

sainak

eredmenyet,

halla,

a varosba. Jakab ugyanis, bar titokbaii szunteleniil

jott

fondorkodott

nem

a fovezer ellen, fianak hazassaga ota

akart nyiltan szakitani Karagyorgyeval es kiilo-

nOsen Mladennel. Ez okbol el6nyosnek velte, ha varakozo semleges dllast foglal el, vegre is ahhoz a parthoz csatlakozvan, a melynek reszere dol gyfizelera a kikeriilhetetlennek latszo

Ketsegtelen, hogy

majd a

el

kuzdelembeu.

koriilmenyek kozott Milenko

ily

Karagyorgye Git&volitja

es Dobrinyacz

nem

fejthettek ki erelyesebb tevekeny-Hajduk-veiyezredes

.

meg.

Felt Velykotol, a kinek

betyarjai

idezhettek volna elo es kiilonosen

felt

nagy zavart

az oroszoktol,

a kik, ha ellensegeinek fogjak partjat, konnyu szerrel

megbuktathattak volna

6t.

E

ket iranyban kellett tehat

mindenekelott biztositania magat. csekelybelatasii Velykoval

nem

A

volt

vitez,

6t,

majd pedig 400 aranyat

.,,,,, ajandekozvan

,

.

neki,

,.

teliesen

s

de

hiii

es

nehez elbannia.

Hizelgessel es dicseretekkel nemileg a

vonta

maga

reszere

vojvodai diplomat

megnyerte

-11 es ekkor

czelra keszitett level segelyevel elhitete vele,

volt.

A

mindenkor sajat birtoka

gyanant

e

tekintett

mon-

dott s osszeszedven legenyeit, az allitolag veszelyben

Ekkent megszabaKaragyorgyenak meg csak azt kellett kifiirkeszuie, hogy mily allast foglalnak majd el az oroszok, ha kozte es Milenko kOzt netalan toresre keriil a dolog. Hogy errol megbizonyosodjek, ismet cselhez folyamodott. Lakomat dulvan

az

alkalmatlan

sietett.

vojvodatol,

kozbe

6rdek6ben, '<''*8t

Kara-

foszt a keru'e*"

vezdrseg-

^goobrinyfioz n^'n'ooa''''^"

arijokesd viiasztist,

hogy a szimuzetnek.

hevesverii fonok elhitte, a mit a fovezer

forgo kOrnyek vedelmere

i^p

^^"* nem

M'lenM 6s

el

tor()kok pusztitva betdrtek a banyai keruletbe, melyet

Velyko

—

Karagyorgye aggodalma nem szunt ^^^-

seget. Mindazaltal

NEGYEDIK PEJEZET.

86

rendeztetett Midden

jelentek

meg

a melyen rajta

dltal,

meg-

kiviil

Balla az orosz tisztekkel, tovabbd Milenko

es Dobrinydcz is a jelentekenyebb szerb fonokokkel.

Ebed ut4n Karagyorgye,

az egesz tarsasag altal kovetve,

elkisere Ballat lakasara s litkozben Milenkoval czivo-

mind hevesebbe valvan, vegre meghogy vegyek el a vojvodatol kardjdt, 6t magat pedig zarjak el. Midon pedig Balla kerte Karagyorgyet, hogy ezt ne tegye, kiilonosen dast kezdett, mely

hagyta legenyeinek,

az 6 hazaban, a hoi Milenko vendegeiil

tekint,

a

is lakik,

fovezer

igy

a

kit

sz61ott

ennelfogva az

orosz

Uram, mond meg nekem oszinten, azert jottel-e Szerbiaba, hogy Milenkot es Dobrinyaczot ellenem vedelmezd? Meglepte e kerdes Ballat, de parancsnokhoz

:

tudvan, mily sulyt fektetnek az orosz fohadiszallason arra, hogy a szerbek harczkepessege a fonokok viszalykodasa kovetkezteben csorbat ne szenvedjen, rainden nem azert jottem habozas nelkiil ekkent valaszolt :

en,

hogy akar MUenkot es Dobrinyaczot vedjem

ned, akar teged 6 elleniik oltalmazzalak,

hanem

elle-

azert,

mert eloljaroim kiildtek ide, hogy segitsegere legyek

a szerb nemzetnek a

te

parancsnoksagod

alatt.

Erre

Karagyorgye Ballahoz lepett. Ha igy van, monda, engedd meg, hogy a czar helyett neked csokolhassak kezet. Az orosz parancsnok azonban elvonta kez6t s megolelven a fovezert, arczon csokolta

Karagyorgye most mar

tudta,

6t.

hogy nines mit

tar-

hogy a ket vojvoda nem szamithat az oroszok tamogatasara. Valdban Milenko es Dobrinydcz teljesen magukra maradtak. Csak Zsivkovics, Karagyorgyenak ez a legkonokabb eUensege biztatta oket, hogy szedjenek ossze nehany legenyt, iissenek rajta Mladenen, konczoljak fel 6t s ekkor Karagyorgye tania Ballatol s

BBLVI8ZALT0K.

megijedven, vagy

vics,

hogy

vojvoda

16szert

nem

egyszersmind igerte Zsivko-

;

szerez,

is

volt

Masfelol azonban

az 6 akaratukat, vagy pedig

teljesiti

a Sumadijaba nienekill

kepes

nem

87

de hasztalanul.

tobbe

meresz

ily

akartak Karagyorgye

s

A

ket

tettre.

a tanacs

rendeleteinek sem engedelmeskedni. Ugy veltek, hogy ha egyszeruen el nem fogadjak a felajanlott igazgatoi tisztseget, majd visszaterhetnek keriileteikbe s ott folytathatjak az ellenkezest. Karagyorgye talan a ravasz Mladen altal figyelmeztetve, nyomara jott e szandeknak is s mar februar 13-ikan megtette az ellen a kell6 intezkedeseket. Mindenekelott meghagyta Sztefanovics Jovannak, egy moravavolgyi fonoknek, kiben fbltetlentil megbizhatott, hogy vegye at a parancs-

noksdgot Porecsben; Milenkot es Dobrinyaczot pedig,

ha

jelentkeznenek; semmi szin alatt se ereszsze

ott

be a varba; a ket vojvoda legenyeit vonja a maga reszere

es

adja

meg nekik eddigi fizetesoket, egyama videken teljes hatalmat, de

szoval gyakoroljon

kizarolag a fovezer rendeleteinek ertelmeben. Milenko

csal4djanak eltavolitasat illetoleg nemsokara utasitast fog kapni, addig azonban iigyeljen, nehogy a vojvoda

gyermekei vagy haznepe bantodast szenvedjenek. Es

hogy Sztefanovics

teljesithesse is e parancsot,

gyorgye Vuk vojvodat

kiildte

50 fegyveressel

Karasegit-

segere Porecsbe.

Egy nappal kes6bb a rovics

fonokoket

helyezkedjenek

el

fovezer Popovics es Momi-

felszolittata

a tanacs

a kladovoi varban

s

altal,

hogy

a kortil fekvo

falvakban, egjszersmind pedig kiildjenek ket jo agyiit

Gurguszovaczba az ottani knez rendelkezesere. Ez az intezkedes iranyult.

a

megbizhatatlan

Hajduk - Velyko

ellen

88

-

KBOYEDIK FBJEZET.

Ekkent minden oldalrol biztositvan magat a ket ellen, Karagyorgye ugy velte, hogy most

vojvoda

mar

nyiltan fellephet.

De

tekintettel a folkeles iigye-

nek elobbi evekben tett szolgalataikra s valosziniileg a Belgradban levo oroszokra is, egyel6re nem akart eroszakot alkalmazni ellenok. Milenko es Dobrinyacz tehat,

—

Nenadovics Jakabrol nem

volt tobbe

szo,

mert 6 kijelente liozzajarulasat a szkupstina hataro-

—

zataihoz

,

kozzanak az tasakor

meghivattak a tanacsba, hogy lij

szervezes

nyilat-

melynek megallapi-

folott,

nem valanak jelen. Mindketten

elleneztek azt.

Ebbol haves szovaltas keletkezett, a melynek folyamaban, mint mondjak, a konnyeu haragra lobbano fovezer

meg

A

pisztolyt is ragadott Milenkora.

levok megakadalyoztak a

osszekocczanas

nem

tettlegessegeket

terjedt

tiil

s

jelen-

az

igy

a szobeli czivodason.

Karagyorgye azonban mar ekkor

eltokelte volt,

hogy

ama pontnem fogad-

alkalmazni fogja a szkupstina hatarozatainak jat,

mely szamuzest mondott azokra, a kik

tak

el az

lij

szervezetet. Azonnal ertesitette is hivet,

hogy Milenko es Dobrinyacz konoksaguk miatt szamuzetni fognak. Egyszersmind ismetelten utasita a porecsi parancsnokot, hogy a ket Sztefanovicsot,

vojvodat vagy kiildotteiket, mindaddig mig

a fovezertol rendelet

nem

erkezik, be ne

varba; ha pedig elobb jonnenek oda

s

tole,

t.

i.

ereszsze a

megkiserlenek

erovel behatolni, alljon ellen, fogassa el s kotoztesse

meg,

sot

ha maskent nem

lehet, olesse

meg

Hogy azonban a torvenyessegnek legalabb

oket.

latszata

mindvegig fentartassek, Milenko es Dobrinyacz irasban szolittattak fel, hogy foglaljak el a szkupstina altal

nekik szant es megszavazott igazgatoi tisztseget.

Szinten irasban

valaszoltak,

hogy

ezt

nem

tehetik.

89

BELVI3ZALY0K.

hanem azon

esetre,

ha nem engedtetnek meg, hogy

eddigi allasukban maradjanak, ligy mindegyikok sajat

helysegebe vonul vissza

s

akkent fognak

ott

elni.

mint kozonseges falusiak. Erre azt^n a tanacs kimondta

a szamuzetest,

a

megfeleldleg

szkupstina

tobbszor

emlitett hatarozatanak.

Masnap falragaszok hirdettek Belgrad lakossaganak a tanacs iteletet, mely uto'ol) megkuldetett a videken lako fonokoknek is. Az itelet elismeri a ket vojvodanak a haza szolgalataban szerzett nagy erdemeit, de eg}Tittal felsorolja meg sokkal nagyobb vetsegeiket, melyek az orszagnak annyi Ijajt es kart okoztak.* Mindez azonban megbocsattatott volna nekik, igy hangzik tovabb az itelet, ha elfogadjak a hivamelyre a szkupstina oket kinevezte es elismerik

talt,

De

az uj rendszert.

mivel ezt

nem

az orszagbol csaladjaikkal egyiitt.

tettek, kiuzetnek

Ennek kovetkezte-

ben a tanacs meghagyta az osszes vojvodaknak, hogy mlnden osszekottetest az eliteltek-

ezentiil kertiljenek

mihez meg azon fenyegetest

kel,

hasonlo vetsegekert hasonlo

hogy jOvoben

fazte,

biintetes

fog erni

min-

denkit; a ket vojvoda sorsa szolgaljon tehat into pel-

daul valamennyinek. Egj-uttal megvalasztattak a szam-

•

Mileokot azzal vadolta az itelet, hogy Porecsben Karagyorgye s a tanacs ellen fellazadt hogy Oroszorszagbol a szerb nemzet szamara kUldott bizonyos osszegeket sajit legenyeire ;

koltott el;

kon

hogy

a szerbek es oroszok kOzdtt valtott es csolna-

kozvetitett leveleket Porecsnel eroszakkal hatalmaba keri-

tette,

—

Dobrinyaczot pedig,

sereget szetbocsata,

szagba menekiilt; hogy viselkedett;

hogy

hogy a kameniczi vereseg utan

maga pedig Belgradba ott jogtalanul,

a kladovoi vamhivatalnal

ket eltulajdonitotta.

s

utobb Olahor-

mint a nemzet kovetje osszegyUlt penze-

NEGYEDIK PEJEZBT.

90

kivetettek helyebe kiiliigyi igazgatov^ Radonics Mihaly es legfobb birova Mdrkovics

Karagyoigye

Karagyorgye

Ilija.

Leghatalmasabb

czclt ert.

- Qbrenovios n^k eltdvolittatasa az orszagbol tenynye Miios kegyeh nianykodo vojvodakat ugyanaz a vegzet oi6horsz6gba KaragyorgTe ffive26r86g6-

"eiisme^rSse.

niondatott

az

itelet,

mintha

Az

erte

utol,

ar-

De midon

ok szantak volt a fovezernek.

"zsivkovior D^^ly^t

ellenfele-

valt.

csillapult

a

ki-

Kara-

volna

SY^^SJ^ haragja. Mindont ligy rendezett el, hogy a tavozok kimeletes banasmodban reszesiiljenek. Milenko ^s Dobrinyacz kijelentek,

tanak koltozni.

Nehany

E

hogy Olahorszagba ohaj-

kivansaguk nem

is talalt

ellenzesre.

szerb fegyveres es orosz kozak fedezete alatt

Es

kisertettek az olah hatarig.

mint inkabb

orizetul,

e csapat

nem

annyira

azon okbol adatott mellejok,

hogy az liton ne erje oket bdntalom. Ezenfeliil Karagyorgye elrendele az lij porecsi parancsnoknak, hogy az atutazo Milenkotol

bizonyos

osszeget,

melyet

az

adobol a var fentartasara keUett volna forditania, ne koveteljen vissza,

hogy a vojvoda osszes

tovabba,

ingo 6s ingatlan vagyonat tetszese szerint hesse, vagy abbol annyit, vihessen.

A

a

ertekesit-

mennyit akar, magaval

^^^

ket vojvoda kiutasitasa

Szerbiabol ketsegkiviil

Karagyorgyera nezve es pedig anyhyival inkabb, mert a szamuzetes alig nehany nappal az oroszok bevonulasa utan tortent, mely esemenytol

nagy diadal

volt

Milenko es Dobrinyacz eppen a f6vezer megalaztatasdt

Nem

es

sajat

hatalmuk erosbbodeset remeltek

csoda tehat, hogy a kesertiseg

erzetet,

a tavozokban a reajuk .mert biintetes

keltett,

volt.

melyet

nagy

mervben novelte az a koriilmeny, hogy senki sem fogta p^tjukat s hogy eluzetesiik a legnagyobb csendben folyt le. Csak Nedoba kiserlette meg Karagyor-

BELVISZALYOK.

gyet engedekenysegre

nem

ket vojvoda

is

birni,

91

de

eredmenyteleniil.

A

turhete egykedvuen tekintelyenek

Ugy 14tszik, hogy az alatt, a mig ugyeik rendezese vegett a pozsarevaczi keriiletben tartozkodtak, sikeriilt a lakossag egy reszet felizgatniok. Mert alig hogy elhagytak az orszagot, mozgalom tort ki a Morava volgyenek nehany falujaban. Karagyorgye a belgradi betydrokkal csakhamar a helyszinen termett s oda rendele a szomszedos f6nokoket is hadjutalekaikkal. Osszeiitkozesre azonban e teljes elhanyatlasat.

nem

a dolog. Megjelenese elegendo volt arra,

keriilt

hogy a forrongas lecsillapuljon, vilagos bizonysagul, hogy milyen befolyassal birt a nepre, meg oly videkeken is, hoi az elobbi vojvodak hosszii idon at folyvast ellene tortek.

A

fonokokkel

tobbi

megjelent

lem. Milos, legalabb titokban,

ten

a

a Moravahoz

Obrenovics Milos

ott

Karagyorgye

a kik

egyiitt,

kovetkezteben

felszolitasanak

is,

siettek,

a kes6bbi fejede-

mar tobb

ido ota szin-

Karagyorgye ellensegeihez csatlakozott.

Ugy

a fovezertol,

latszik, occse, Milan, birta 6t elpartolasra

midon 1810 nyaran beutaza az orszagot. Milan halala hir, hogy Karagyorgye mergeztette

utdn elterjedven a

meg ban

6t,

meg inkabb

Milos

ertesiilt

a

fel61,

felingeriilt.

hogy az oroszokkal

lly

hangulat-

Milenko

egyiitt

es Dobrinyacz is visszatertek Belgradba.

Azonnal

irt

a ket vojvodanak, buzditvan oket, hogy csak folytassak erelyesen es

mukOdesiiket a f6-

csuggedetleniil

vezer ellen, mert ha sziikseges, rSvid idon 2000 fegyveressel 6

is

segitsegiikre fog jonni.

E

level,

mely a

szamuzottek tavozasa utan erkezett a fovarosba, veletlen altal Mladen kezeibe jutott

Karagyorgye

is

s

igy

termeszetesen

megtudta annak tartalmat.

De

hall-

NEGYEDIK FEJEZET.

92

kedvezS alkalomra

gatott,

Ez alkalom

fenyithesse.

varvaii,

a

hogy Milost meg-

moravavQlgyi mozgalom

elfojtasa utan onkent kinalkozott. Pozsarevaczba erven

Karagyorgye, legenyeivel

s

Ezutan magaval

tanacsba es igazold magadat. 6t

Milost

koriilfogta

csak

mondott neki: vadolnak teged, menj hat a

annyit

Belgradba

vegett.

De

s atszolgaltata

voltakep sem

vitte

a senatusnak itelethozas

Karagyorgye,

sem Mladen

nera akartak szigoriian elbanni Milossal. Mladen, ki a

tanacsban elnokolt, felmutatvan a

kerdeseit

levelet,

akkent forgata, hogy Milosnak kOnnyii

lett

volna vala-

hogy a levelet egyaltalaban nem 6 iratta, akar pedig, hogy masnak unszolasara mondta volt tollba. A buszke vojvoda azonban nem tagadta meg, a mit tett, s legkevesbbe sem iparkodott elharitani magarol a felelosseget. Sot hatarozottan kijelente, hogy 6 iratta a levelet s hogy e reszben senki sem befolyasolta 6t. Mladen erre elegendonek velte, hogy akar,

szolnia:

megfeddje Milost, a

ki

viszont huseget

messeget fogadott a fovezernek

s

es

engedel-

a tanacsnak. Ekkent

aztan bocsanatot nyert.

Karagyorgye legkonokabb ellensegei

meg

volt

A

a gazdag

s

koziil

ennelfogva befolyasos

hatra

Zsivko-

hogy hatalmat ereztesse vele, Belgradban bebortonoztete 6t, nem sokara azonban magahoz hivatta Topolaba s ott megkegyelmezett neki. Zsivkovics tapasztalvan, hogy a hatalmas ket vojvodanak kiuzetesevel az 6 ideje is lejart, elhagyta vics.

fovezer,

Szerbiat s Oldhorszagba kSltozott.

Vegre Leontira

is

sor keriilt. Visszaterte ota igen

ovatosan viselkedett ugj-an, mindazoualtal

meg mara

6t a fdvarosban. lakhelyiil,

nem

tflrtek

Kragujevacz rendeltetett sza-

a honnet

nem

volt

szabad tobbe

ki-

93

BELVISZAiTOK.

mozdulnia. Az arnianykodo fopap okulva baratjainak sorsan, ezentiil tartozkodott politikai iigj'^ekbe.

minden beavatkozastol a

^^"^

Karagyorgye tehat

legyozte

ellensegeit s

kovetkezteben megsziintek a belviszalyok olykor feltamadt ugyau

meg

is.

ennek Olykor-

a particularistikus szel-

lem, Karagyorgye kenytelen volt

meg

t5bb izben sikra

szallani a hatalmat veszelyezteto fondorlatok ellen, de

ez aprobb ket, mint

mozgalmak nem

ama

f6n6kdk kozOtt

oltottek tobbe oly

meghasonlas, mely s

a

eveken at

mervediilt

a

kepzodo szerb allamot mar az

alakulas els6 korszakaban vegromlassal fenyegete.

OTODIK FEJEZET. Szerb lazadasok Magyarorszagban (Vogany, KruBelgrad megszallasanak terve. sicza) 1807—1808.

—

hogy csak annyiban birnak Kis nepek vegzete nemi jelentoseggel, a mennyiben hatalmasabb allamok versengeseben mint tenyezok szerepelnek. A szerbek :

magaban veve csekely fontossagu

forradalma

is

meny

a napoleoni harczok

volt

zurzavar kozepett. Kivalobb erdeklodott a keresztyen raja

szedsag reven.

Ama

okozta

ese-

vilagrendito

mervben csak Ausztria mozgalma irant, a szom-

raasik nagyhatalom, Oroszorszag,

melynek kiilpolitikajaban mar regota nagy szerepet jatszott a vallaskozosseg, eleinte feltiino kozonyosse-

get taniisitott az egyenl6hitu nep sorsa

meg

Szerbia

kiviil esett

Ekkor

irant.

a hagyomanyos orosz tdrek-

vesek koren.

Az orosz-torok

Forduiat

i809-ben.

hdborii megindult^val azonban neve-

zetes forduiat allott be e viszonyokban.

A

hadjarat masodik eveben az

a DunaD

s

a szerbeket

Es ekkor egyszersmind

is

oroszok

bevontak

oly teriiletre

atkeltek

muveleteikbe. leptek,

melyen

Ausztrianak tortenelmi fejlodesen alapulo jogos igenyeit

kellett erinteniok.

Nem

csoda tehat, hogy

fel-

riadt Ausztria feltekenysege. Masfelol termeszetes az is, tiil

hogy Oroszorszag, a siker Szerbiat fontos tenyezoiil

jdban.

altal osztonozve,

ezen-

tekinte keleti politika-

95

VOGiMYI LlZADi.8

Erezte mindket hatalom, hogy ezen paranyi

terii-

most mar nagyobb erdekek forogtak szoban, mint a szerb fOlkeles es gyozelmenek, vagy leveretes6nek kerdese. Ausztria 6s Oroszorszag merkozese leten

a keleten gyakorlando fenhatosagert kikerulhetetleniie valt. Es Szerbia ez id6 ota e merkozes szinhelyeve Toresre azonban

lett.

birodalom

nem

keriilt

a dolog a ket nagy

Oroszorszagot

k5z6tt.

nem

fenyegethete

nagyobb veszely, mintha eppen akkor, midon haboriiba keveredett

Emez pedig a

a portaval, Ausztria

is

ellene fordul.

rettegve Napoleont, ovatosan tartozkodott

nyilt osszezordiilestol Oroszorszaggal,

meg mindig szemben. De bdr

lyere

szamitofct

egyik

fel

melynek sege-

a franczia hoditasokkal

sem ohajta a

szakitast,

azert megis mindegyik szivosan ragaszkodott czeljai-

nak megvalositasahoz a Szava es az alDuna menten. Nem tamadhatvan nyiltan egymas ellen, sot kenyszerlilven fentartani a baratsagos viszonyt vagy legalabbannak latszatat, ligy Ausztria mint Oroszorszag a mindenkor legczelszerubbnek velt, leplezett modon es eszkozokkel igyekeztek megvedeni sajdt erdekeiket egymas rovdsara is.

Ekkent

fejlodott feltartoztathatlanul az a

lappango

versenges az osztrak es orosz befolyas kozott,

mely

a XIX. szazad elejen Szerbiaban kezdodve, utobb a

Balkan

felsziget

nepeinek torteneteben a legfontosabb

mozzanatot kepezi. 1.

A vat

hatar6rvideken s a szomszedos magyar es hor- a magyarormegyekben lako szerbek kezdettol fogva elenk "*o' ""'"'^

erdeklodessel viseltettek hitsorsosaik

a Szavdn

s

a

Dun^n

tiil,

De maguk

folkelese

irdnt

az osztrak katonai .

hat6s4gok

is

baratsagos indulatot taniisitottak a raja

szenve a fo"<ei68 Irdnt.

OtOdik pejezet.

96

kiizdelmevel

szemben,

reszint

nep felszabadulasat vartak

mert egy keresztyen

attol, reszint

mert az utolso

haboni ota Szerbiat, mint Ausztriatol

torok

erfisza-

kosaa elszakitott tartomanyt tekintettek. Termeszetes tehat, hogy e hatosagok sajat alattvaloik rokonszenvet a

tiilparti

szerbek irant

nem igyekeztek

elnyomni, s6t

hogy a folkelokkel

azt eszkoziil hasznaltak fel,

kez6sbe lephessenek, velok alkudozzanak nat es 16szereket

is

s

erint-

meg gabo-

juttassanak a forradalmi tdborba,

Azt azonban nem

ohajtottak a katonai

parancs-

nokok, hogy e rokonszenv tullepje a puszta erdeklSdes

hatarat

az

s

6

vezetesiik

iranyzas mellSzesevel onallo ertest Hatir8ert6-

'**

hozzon

s

a

toliik

szarmazo

osszekottetest es egyet-

letre a ket part lakoi k5zt.

Ez okbol nemcsak a delvideki hatosagokat, hanem magat az osztrak kormanyt is igen kellemetleniil erinte a folyv^st

sikerei a

meg

erosbOdo

hatarSrvideken

hatas,

melyet a szerbek

gyakoroltak.

Ehhez

jarult

az a nyugtalanito koriilmeny, hogy a forradalom

diadalmas

elorehaladtaval

mindinkabb novekedett a

folkel6k elbizakodottsaga es mereszsege.

folyaman es 1807 elejen mar osztrak

Az 1806. ev

teriileten

izben hatarsertest es kihagasokat kovettek

el.

is

tobb

Junius

nehany szerb dtkelven a Dundn, Szeracsin Sztojkot, egy orsovai vagyonos kereskedfi 5cscset megtamadtak s magukkal czipeltek a tiilpartra. A Temesvarott parancsnoklo Duka tabomok erelyes felsz61aldsanak kovetkezteben Szeracsin nehany nap mulva szabadon boesattatott ugyan, de lovait es penzet tObbe nem kapta vissza.^^^ Ijtobb, deczember 21-en mintegy 100 szerb fegyveres ket ^gyiival megszallotta a Zimonynyal szemben meg osztrak teriiletet kepez6, ligynevezett „hadi szigetet", onnet intezven nehdny els6 napjaiban

97

MOZOAJ^OM A HATiBOBVIDiKEN.

var ellen.

a belgradi

I6vest

Csak tobb nap mulva,

niid6n a zimonyi parancsnok eroszak alkalmazasdval

lenyegetodzott,

Es

bagytak

alig ket hettel

a felkel6k a szigetet.^^*

el

kesobb Milenko orozva rajta

iitCtt

a

Belgradbol hajon tavozo Gusancz Alin s midfin ez Orsova korayeken osztrak partra menekiilt, oda is

A

legkozelebb allomasozo osztrdk katonai

eluzte

ugyan a betolakodo szerbeket, de a

iild5zte 6t.

csapat

hatarorok ez alkalommal csak lanyhan es vonakodva

tamadtak

s

ket szerb nemzetisegu tizedes

jeivel is szembeszallt s

meg

tiszt-

nyUtan engedetlensegre lazita

a kozlegenyeket.^^^

A

szerb folkelok

eme rakonczatlankodasa haragra

lobbanta a becsi kormanyt. Ktilonosen a hadi sziget

megszallasa okozott felhaborodast, Az oreg Geneyne tabornok, kinek ez esetben menthetetlen gyongeseget megdorgaltatott.

szemere, szigoriian

vetettek

iigyminiszter pedig Karoly foherczeg

altal

A

kiil-

utasittata

a katonai parancsnokokat, hogy minden lijabb hatarfegyverrel

sertest

toroljanak meg.

De

Stadion grof

meg, hanem tudatta Karagyorgjeval, hogy mindaddig, mig az eddig elkOvetett serelmekert teljes elegtetelt nem kap, az elelmiszerek kivitele Szerbiaba tiltva lesz. Erzekeny csapas volt ez a felkelokre nezve, kik ekkor nagy szukseggel kuzdottek, minden oldalrol elzart hazajukban. Karaezzel

nem

elegedett

gyorgye es a tanacs nem a

tortentekert, de

is

kestek bocsanatot kerni

mentegetodztek

eg}'szersmind

es bizonyitgattak artatlansagukat,

majd magukraaz osztrak hatosagokra igyekezveu tani

a felelosseget.^*^

E

kicsinyes

gasok nem engesztelhettek

A

hatarzarlat Kallay:

A

meg

hari-

es valotlan kifo-

az osztrak kormanyt.

tehat fenmaradt s a

szerb felkeles tortenete 1807—10

is

majd a torokokre,

II.

katonai parancs7

*

"*"' '"'

sz&iiisa.

0t6dik pejezet.

98

nokok mind Karagyorgye

erelyesebben

ekkor

siirgettek

raagahoz

az

Karoly

elegtetelt.

foherczeghez

intezett leveleben ujbol toredelmesen bocsanatert esdett

hogy a hadi sziget megszallasa vegett 15 mar felakasztatott es 25-ot bebortonoztetett.

es tudatta,

egyent

Ugyszinten Gusancznak pusztan tevedesbol tortent megtamadtatasa miatt a tettesek koziil barman halallal lakoltak a tobbiek pedig tomloczbe keriiltek.^*^

advan ez allitasoknak,

hitelt

nek tekinte es ezert kivitele ujbol

az

ajanlotta,

Geneyne

elegtetelt kielegito-

hogy az elelmiszerek

megengedtessek. Becsben

nem

fogad-

noha a Hofkriegsrath mar elobb nemileg engedekenynek mutatkozott, attol tartvan, hogy a szigorii kiviteli tilalom kovetkezteben a szerbek bizalma meginog majd a csaszari udvar irant. Stadion azonban nem engedett, s a csaszar is tak

el

a tabornok javaslatat,

helyeselven nezetet, a

hatarzc'irlat

tovabbra

is

ervenyben

maradt.3^2

Mlndazaltal a szerbek

csempfiszet.

csempeszet

litjan

olykor-olykor eleseget a tulso partrol, habar kielegit6 mennyisegben.

A

szukseg

kaptak

nem

is

altal kenyszeritve

utobb aztan ismet eroszakhoz nyultak, Az 1807 nyar elejen egy nagyszamii csapat Belgradnal atjott osztrak reszre s az ott horgonyzo,

gabonaval megrakott ket

hajot hatalmaba keritven atvonszolta a tiilpartra.

osztrak hatosagok

nok nat,

Az

panaszara a belgradi varparancs-

hogy nem adhatja vissza a gabomert az ehezo nepnek kell azt kiosztania. A becsi azt valaszola,

hadugyministerium tervvel

e

foglalkozott,

felelet

hogy

kovetkezteben azzal

a

egy hadosztalyt inditson

mcly aztan a helyszinen szerezne elegHiggadtabb megfontolas utan azonban erre

Szerbiaba, tetelt.

nem

keriilt

a dolog.

Karagyorgye

ujbol bocsanatert

HOZGALOM A HATIrOBVIDEEEN. esdett,

dllitvan,

A

hogy semmit sem tud a dologr61

hogy a legszigoriibban megbiintetteti a

igerven,

ha elfogathatja

seket,

99

oket.^*^

nem

felkelok altal elkovetett hatalmaskodasok

\ezettek tehat komolyabb bonyodalomra

de

ez

utobbinak

hogy a

volna az

osztrak

nem mertek

szerbek

fenhatosag

es

izben oly sertoleg fellepni, ha

sajat

Bizonyosnak

iranyoztak.

tiilparti

teriilet

Ausztriaval,

aggodalomteljesen

figyelmet

alattvaloinak magatartdsara latszott ugyanis,

s

tette-

ellen

tobb

nem szamitanak

vala

az ohitu lakossag rokonszenvere, s6t tamogatasara a

Dunan

s

erkeztek

ekkor

a Szavan innen. Mar az 1806-ik

Becsbe bizalmas

meg

ev

oszen

tudositasok, melyek,

bar

csak altalanossagban, arrol szoltak,

hogj-^

a hatdrorvideken mind aggasztobba valik a hangulat.

Lajos

mint

foherczeg,

a

hatarorvidek

foigazgatoja

azonnal figyelmeztete a Banatban parancsnoklo

tabomokot

e

koriilmenyre.

Duka azonban

Duka

teljesen

alaptalanoknak nyilvanita e hireket, minek kcivetkez-

meg is nyugodott.^^* De nemsokara hogy a tabornok tevedett. Mert eppen ez id6 Ota mind nyilvanosabba lett, hogy a hatarorvideki teben a foherczeg kideriilt,

lakossag elenk erdeklodessel viseltetik keles

irdnt,

sot

(hutlenseg) jelei

itt-ott is

a

szerb

mar a tenyleges

fel-

illoyalitas

mutatkoztak.

Az 1807. ev januar

elejen a pancsovai ohitu pap,

Arzenijevics, egy linnepelyes alkalommal

dott Karagyorgyeert, Sztanoje Glavasert

imat

mon-

a

szerb

es

fegyverek szerencsejeert. Majd Fehertemplom komye-

ken eszleltetett forrongas a szerbek es olahok kozott. Az onnan erkezO jelentesek szerint latszolag meg nyugalom uralkodik, de a tiilparti szerbek s az innens6 keresked6k es hatarorok folytonosan titkos erintke-

ForrongAs

i^^^g^

,^7

OtOdik fejezbt.

100

Kiilonosen

egymassal.

allanak

zesben koziil

mar sokan atmentek a

az Ausztriaban

illyrek*

eld

ut6bbiak

az

felkel6kh()z. Egydltal^n

nyiltan

szidalmazzak

a

„svabat",**fenyeget6dzven, hogy tavaszszal majd fegy-

ragadnak

vert

s

ekkor a svdba

hogy Belgrad a szerbek

a tbrok. Kiilonosen az6ta,

kezebe

jutott,

orok kozott

s

a hangulat a hatdr-

vdlt izgatottabba

mar

mint odaat

is ligy j^r,

oly nyilatkozatok is hallatszottak,

mindnyajan

hogyha mozgositasra kerulne a dolog, atmenekiilnek Szerbiaba

nera

harczolnak tobbe az

csekely

megdobbenest okoz-

s

^^^ osztrak csaszarert.

E

tudositasok

nem

tak Becsben. Ferencz csaszar, noha ekkor leg

tiilzottaknak

velte

e

hireket,

meg nemiKaroly

felszolita

foherczeget, hogy szigorii intezkedesek

altal

igyekez-

zek elejet venni a hatar6rvideken a szerb felkelokkel valo egyetertesnek s

Hy ertelemben

minden esetleges mozgalomnak.

utasitak aztan Karoly es Lajos foher-

czegek a katonai parancsnokokat.^*^

dTolban voginyban. 1807. ipr. 4.

Szerem megyeben a rumai valosagos lazadas t5rt ki. Vogany

Aprilis elejen vegre

Lazadis a

uradalom

teriileten,

kozsegnek ohitu szerb lakossaga ^gj.j j-agadt

niki

s

aprilis 4-iken fegy-

mdsnap, zaszlokat lobogtatva a verd-

vagy ravaniczai kolostorhoz vonult.

intezoi egyiittal leveleket

kuldtek

szet

A mozgalom a

t5bbi fal-

vakba, eros fenyegetesek kozott felszolitvan a nepet,

hogy csatlakozzek fegyveresen hozzajok.^*^ * Igy neveztek akkor az

E

ohitfieket kozonsegesen,

levelek nemze-

tisegi kiilonbseg nelkiil, tehat szerbeket es olahokat egyarant.

** A szerbek a svaba kifejezes alatt altalaban az idegeneket ertettek, az oroszok es francziak kivetelevel. Leginkabb

azonban Ausztrianak newel.

minden,

nem

6hitii

lakosat

illettek

e

VOGANYI LlZAOlS

101

nemelyikeben azt a megjegyz6st is talaljuk, hogy eljott a kuzdelem ideje hitert es keresztert. A lazadas gyorsan terjedt es csakhamar atcsapott az

ben

aggaszto jelek mutatkoztak.^*^ Szerem megye

is

melyet a mozgalom

hatosaga, lepett

teljesen

keszuletleniil

meg, katonai segelyert azonnal Petervaradra

Geneyne haladektalanul

fordult. tett

illoki (lij-

uradalomba, sot a hatarorvideken es Bacs megye-

laki)

elkiildte

a fenyege-

videkre a csekelyszamii katonasagot, mely fdlott

rendelkezett.^*^

Egyszersmind

felszolittata Sztratimiro-

hogy vesse latba nagy

vics metropolitat,

tekintelyet

hitsorsosainal es igyekezzek lecsillapitani a lazadast.^^*^

nehany archimandritat a majd pedig maga is Verdnikbe ment, hoi ekkor a mar tobb mint 1000 fore felszaporodott lazadok zome taborozott. A legnagyobb resz kozulok azonban meg szoba sem allott a metropolitaval, hanem Sztratimirovics ki is kiildott

falvakba,

azonnal megerkezese utan tovabb vonult Verdnikbol. Sztratimirovicsnak csak masfel

nehany

sikeriilt

falusi

fegyveres parasztot

bizonyos feltetelek

nem

Verdnikben

A

varakozas utan csekely

szamii

metropolita'bekeltetesi kisersot

sikerult,

iddzott, a

dalom igazgatojat,

es

maga kore gyujteni. Ezek aztan mellett meg is igertek, hogy nyu-

godtan hazaternek,^^^ lete tehat

napi

eloljarot

eppen az

alatt,

ldzad6k elfogtak az

Jelkist,

kasznart, s mindharraokat

a mig

illoki ura-

ennek fiat es Kozsay rumai magukkal czipeltek a hegy-

segbe. Par nappal kesfibb, aprilis 9-iken, Singula koze-

leben

(illoki jdras,

Erdoveg

— Erdevik — kozeleben)

egy osztaly huszar tobb sz4z fobol csapattal tasara,

nem

talalkozott.

A

hogy oszoljanak

parancsnoklo szet,

alio

fegyveres

tiszt

felszoli-

a parasztok nemcsak

hajtottak, de lovoldozni kezdtek a katonasagra.

OtOdik fejezet.

102

Erre a huszarok tamadtak; 12 felkelo elfogatott,

a tobbiek pedig az

De

osszeiitkozes

ez az

Idzadast. S<5t az

m6g nem csapatok

egyes

kettS

elesett,

erdobe

menekiiltek.

sziintette

elleptek

meg

az

a

egesz

videket, mindenfele egyesulesre kenyszeritven a nepet s felegetven

a bresztoczai biro

hazat,

ki

nem

akart

velok menni. Vegre azonban erds katonai hadoszlopok erkeztek

bekeritven

s

az

egesz

teriiletet,

14zad6k tartozkodtak, mind sziikebbre

melyen a

szoritottak koru-

A parasztok latvan, hogy ellena patriarch a azon sem lehet, igerete alapjan, hogy kegyelmet kapnak s majd megvizsgaljak panaszaikat, s mig ez folyik, nem tartoznak robottal es megmaradnak a toliik elmert foldek elvelottiik

a z^rvonalat.

allasr61 tobbe

— szabadon

zeteben,

es fiat s a

vaikba.

a

A

kasznart,

bocsdtottak az elfogott igazgatot s

lassankent visszatertek

fal-

katonasag akadalytalanul bocsatotta oket

sorokon

koziil.^^^

—

szo

csak nehanyat fogvan

at,

el

a fobbek

Nemsokara Perencz csdszar, Jozsef nador Buddn aprilis 18-an kelt

aprilis 13-iki eloterjesztesere

elhatarozasaval teljesen

megkegyelmezett mindazok-

nak, a kik a lazadasban resztvettek volt. Egyediil a jazaki Ticzanra

vizsgdiata

'^"''ndeHt68e ugyftben.

nem

terjedt ki a kegyelmi teny, mert

a kozvelemeny ezt a csapatvezert vadolta a legtevekenyebb s a legkonokabb izgatassal.^^^ Es ezzel a mozgalom veget ert. A nyugalom helyrealltaval ligy a megyei hatosasot, mint az osztrak s a magyar kormanyferfiakat termeszetesen

azon okok felderitese

erdekelte

leg-

inkabb, raelyek a lazadast eloideztek. Sztratimirovics volt az els6, ki intezett

a rumai

mar

aprilis

felterjeszteseben

uradalom

7-iken

emKte,

tisztjeinek

Jozsef nadorhoz

hogy a jobbagyok

siilyos

zsarolasai

es

voo^ii

103

lAzadAs.

a terhes robot miatt csoportosultak

ossze.

A

metro-

minden jelenteseben es irataban hangsulyozza, hogy a mozgalmat kizarolag az urberi szolgalmanyok turhetetlen volta idezte elo. Es ezert, mid6n a Verdnikben egybegyultek kijelentek, hogy megbekelnek, ha kegyelmet kapnak, ha partatlan bizottsag vizsgalja meg serelmeiket s ha mindaddig, polita ezentul

mig ez meg nem

tortenik,

—

beri szolgdlatra;

hogy kivanalmaik

igerte,

S6t

meg

nem

kenyszerittetnek ur-

a metropolita keszsegesen megkieszkozlendi.

teljesiteset

a katonasag visszavonasat

is

javasolta. Ge-

neyne tabornok is teljesen csatlakozott azon nezethez, hogy pusztan urberi okok inditottak a jobbagyokat felkelesre.

A

rumai es az

tatlanul

kintetben

az

is,

illoki

uradalmak

tisztjei

kemenyen bantak a jobbagysaggal

tagadhaes e

te-

panaszok alaposak voltak. Ketsegtelen

a

hogy a falusiak jo resze az urberi viszonyban

szenvedett elnyomatds megsziintetesenek remenyeben csatlakozott a mozgalomhoz, a nelkiil azonban,

hogy

egyszersmind bdrmely

gon-

Nem

dolt volna.

igy

allamellenes

allt

torekvesre

a dolog a vezetokkel. Ezek

valoban politikai czelokat ohajtottak beri serelmeket csak uriigyiil

elerni

hasznaltak

s

fel,

az ur-

hogy a

nepet teviitra vezetven lazadasra ingereljek. Mert ligy

hogyha ekkent nemi elonyoket sikeriil majd az altaluk tervezett iranyba terelhetik

velekedtek, kivivniok,

a mozgalmat. Sztratimirovics a lazadasnak ezen jelleget

vegig

tagadta.

Aprilis

20-ikaii

Lajos

mind-

f<5herczeghez

intezett irataban tiildrado kifejezesekkel bizonyitgatja

sajat es az orthodox szerb nep hogy aggodalomra nines semmi

loyalitdsdt.

ok.

Allitja,

A Voganyban

OtOdik fejezet.

104

mozgalom csakis a fdldesurak zsaroldsai ellen iranyult. Egyetlen jel sem mutat azonban arra, hogy az alattvaloi huseg megingott volna. Kiilonben ez a lazadas is csakhamar lecsillapult, leginkabb az

keletkezett

6

(t.

i.

kozvetitese

a metropolita)

ugyan, hogy vannak

itt-ott

Meglehet

folytan.

konnyelmu egyenek, kik

oktalan nyilatkozatokra ragadtatjak magukat, ilyenek

nem gyakorolnak

de

az

'*''*

hatast a nepre.

Emlekeziink meg, hogy mily messze kihato terve-

a karloczai metropolita.

ket forralt

el6tt ktildte volt el titokban az orosz

Alig

harom ev

udvarhoz emlek-

melyben annak szukseget fejtegete, hogy a belgradi pasalik s a Szeremseg orosz vednokseg alatt

iratat,

allamma egyesittessenek.* J61 tudta Sztrahogy a szerbek a maguk erejen sohasem lennenek kepesek e tervet megvalositani, melynek elsd feltetelet Ausztria szetrombolasa kepezte. Es nem remelhettek azt sem, hogy Oroszorszag, meiy ekkor onallo szerb

timirovics,

a torok birodalom ellen folytatott haboriit, az 6 esz-

menyenek kedveert Ausztriaval

A

szeremmegyei

szitotta es

mel nezte

nem azt,

lazadast is

is

tehat

harczba keveredjek.

nem

a

vart attol eredmenyt.

metropolita

De

jo szem-

mint oly bonyodalmat, mely az osztrak

kormanynak alkalmatlansagot okoz. Masfelol pedig igyekezett a mozgalom valodi czeljat elfedni, mert attol tartott, hogyha az nyilvanossa valnek, a hatosagok oly erelyes rendszabalyokhoz nyulnanak, melyek hosszii id ore

vagy talan orokre meghiiisitanak az 6 Eppen ezert azon volt, hogy be-

titkos torekveseit.

folyasat a nepre megorizze, sot mindinkabb erosbitse.

Ez okbol *

Lasd

vallalta el a kozvetitS szerepet s iparkodott

I.

kotet 466.

1.

VOQASYI LiZKVkS.

a

legenyhebb

felteteleket

105

a

kieszkozoini

lazaddk

reszere.

szemben meg sem tagadhatta teljesen, hogy az lirserelmeken kivul mas okok is vezereltek, leg-

Mindaz41tal,

a

tenyekkel

vilagos

Sztratimirovics beri

A

alabb egyes lazadokat.

bekeltetes vegett kikiildott

Putnik archimandrita kdzvetleniil a verdniki ertekezlet meghiiisulta utan jelentette volt

Karloczara,

lazadokhoz mdr sok kobor gonosztevo

ezek

szitjak

tulajdonkeppen

maguk a jobbagyok sokkal

az

hogy a

csatlakozott

mig

izgatottsagot,

bekiilekenyebbek. Az ilyen

melyek ketsegkiviil a hatosdgoknak is tudomasara jutottak, Sztratimirovics nem mellozhette egyszeruen hallgatassal. Ennelfogva Geneynehez intezett

hireket,

irat^ban,

melyben ismet a mozgalomnak

jelleget bizonyitgatja, egyszersmind

tisztan urberi

a jazaki Ticzan, ki a tObbi lazaddktol elvalt kiilon csapat elen

mas terveket

kalandozza be a videket,

forral,

hogy

megemliti, s

nagy

mint a jobbagyok

egy

egeszen t'6hh-

sege.^'^^

A

katonai parancsnokok koziil

kik kSzelebbi erintkezesbe jutottak

hamar meggy6z6dtek, hogy donkeppen forradalmi

is,

azok legalabb,

a neppel,

csak-

ez a parasztlazadas tulaj-

kiserlet volt,

allami rend felforgatasara iranyult.

mely a fennallo

Lowenberg

tabor-

nok mar a petervaradi hatarorezred husegeben es megbizhatosagaban is ketelkedni kezdett, minthogy annak legenysege eppen ligy a keleti nem egyesult hithez tartozott, mint a l^zongo falusiak.^^^

A mi ugy

vegre

a

megyei

tisztviseloket

latszik kezdettol fogva sejtettek volt,

befolydsok ideztek elo tulajdonkeppen

Szalay foszolgabiro

aprilis

5-iken,

illeti,

ezek

hogy mily

a mozgalmat. tehat

mar a

OtOdik feJezet.

106

lazadas kitoreset koveto napon utalt arra, hogy annak

oka valoszinuleg az egykori szerb birodalom helyre-

Szeremmegye

allitasara torekvo izgatasban keresendo. aprilis

nadorhoz

10-iken a

felterjeszteseben

intezett

megjegyzi, hogy noha a mozgalom valodi czelja nera deriilt ki teljesen, annyi

a gorog

kizarolag

nem

iranyul.

meg

bizonyos, hogy az

lakossag

egyesiilt

felbujtogatasara

szerbek)

mar

(tehat

De mar

13-ikan kelt jelenteseben hatarozottan

a

aprilis

a megye

allitja

kOzonsege, hogy a lazadok ktilon kormanyzat

felalli-

tasarol s a tiilparti szerbekkel valo egyetertesrdl be-

szelnek, a seget.^^^

pusztan

mi elegge jellemzi torekveseik veszelyesKiilonben

az

Szeremmegye

es Ujvideken

is

arra vallanak,

izgatottsag teriiletere.

tortentek

hogy az

oly

nem

szoritkozott

Eszeken

Becsen,

melyek

nyilatkozatok,

szerbek kozott

ottani

is

el-

terjedt a lappango forrongas.^^^

A mozgalom

kitoreserol, valamint

okairol sz616 hirek a

megye

s

annak

valoszinfi

a helytartotanacs reven

eloszor is Pesten terjedtek el s ott termeszetesen feltunest ideztek elo.

ban

eleinte

Sztratimirovicsot

gyanusitottak.^^^ ligy

nagy

Kiilonosen a magyar tarsasag-

Az udvari

es

is

titkos

egyetertessel

kormanykorok eUenben

Budan mint Becsben biztak a metropolitaban.

Helyes erzeketSl vezereltetve egyediil Ferencz

csa-

szar nem osztozott teljesen e felfogasban. Mar ekkor

nemi ketelyeket taplalt a fopap hfisege matlansag utobb annyira novekedett, Sztratimirovics ezen ev

irant.

E

bizal-

hogy mid(5n

6szen Becsbe utazott,

titkos

rend6ri feliigyelet ala helyeztete 6t.^^

Mindazonaltal aprilisban

meg nem

vonakodott a

csaszar, a helytartotanacs eloterjesztesere,

Sztratimi-

rovicsnak a lazadas lecsillapitasa kortil Mfejtett buz-

107

vogAmti lAzadIs

gosagdert

elismereset

beleegyezett abba

is,

nyilvanitani.^^^ Egyszersmind hogy az amnestia Idhirdetese

Kom^romy

Peter helytartotanacsos,

biztos kiildessek

Szerem megyebe, hogy

utan

gyok

lirberi

panaszait megvizsgalja

s

mint kiralyi

a jobba-

ott

a lazadas valodi

okait kifiirkeszsze.'*'*^

Komaromy maius

3-ikan erkezett

Rumdra

s

azon- KomSromy P6ter

nal erelyesen

Nagy

feladatanak megoldasahoz.

hozzalatott

szamii egyent hallgatott

ki,

ligy

a Idzadasban

de mar megkegyelmezett, mint a nyugodtan

resztvett,

maradt jobbagyok kozul.

A ban

Szeremsegben es a delvideken altalan

els6 sor-

ketsegteleniil a helyi viszonyok alakulasaban kell

keresniink az volt

okot,

a politikai izgatasnak

a miert

modja ezen nemzetisegi eszmekkel egyaltalan

is

eloallani.

Mar a XVIII. szazad derekan, midon a

tisza

marosmenti hatarorvidek feloszlatasa utan a magyar

megyerendszer

s

a magyar foldesiiri jog

ala fogtak a balkani

orszagban

eletmodhoz

nem gyokeres

a becsi udvarral barati

maga kevesse nepes

szokott

szabvanyai s

meg

az

szerb es oldh nepelemeket,

labon

alio

^ddekeire

csabitgatta kivalt a szerbseget.

ellenmukodes daczara 1754

orosz

valo

hatalom a

kivandorlasra

Minden kozigazgatdsi

— 1767-ig nagyszamii szerb

vandorolt ki Oroszorszagba, Chersonba. Ezzel a mozga-

lommal parhuzamosan rol elobb

folyt

a becsi kormanyzat resze-

Mdria Terezia, majd

II.

J6zsef idejeben a ne-

metseg betelepitese a deli megyekbe, s a nagymervu birtokadomdnyozasok kovetkezteben egesz sora allott eld a latifundiumoknak,

melyeknek tnlajdonosai mind-

inkabb rendszeres kezelest honositottak

meg

a birtoko-

kon. Helylyel-kozzel ambicziozusabb gazdasagi ispanok,

bj^j^g

kir.

s^^,

rtmben.

OtOdik fejezet.

108

kasznarok

tiilelesen jartak el,

megnyerjek,

set

hogy az urasdg

tetsze-

olykor niaga az „Urasag" osztonze-

sere tort^ntek egyes kisebb-nagyobb serelmek, melyek

a nep mindennapi eleteben melyebb nyomokat hag>'-

Azonban a rendszeres kozigazgatashoz nem szokott nepnek az urasag jogarol fogalma nem volt, bitorolta tak.

az

ott

vagta a

a hoi lehetett, igyekezett

kibiijni a

naivitasaban

foldjet,

lir

erte s

csak a

maga

jogat velven igaznak.

nezi a rendet s az uradalmi tisztek

azon

a rabizottakert,

A

volna az anarchia. tfirtek,

hogy a

ket hasitottak

a

ki,

—

a hoi

terhek

alol,

a megye

nem

nem

dllnak helyt

videken napirendre

racz

keriilt

kozsegek csak nehezen

kiraly emberei

panaszokkal alltak

Ha

fat,

ennek neveben

folde-

mely a foldesiire s azert folytonos es elo. Foleg az bantotta oket,

—

hogy a tartozo ingyen munkdn feliil kivansagara 24 napot 12 krajczarert kelaz urasag lett robotolniok s hogy lirberi telkeik felmeresenel megkdrosultak. Jellemz6 azonban, hogy ebbeli panaszaikat csak kiveteles esetekben irta a helybeli popa

pedig joggal,

vagy jegyzo, a legtobbet a karloviczi metropolita kara vagy irnoka fogalmazta.

A

tit-

tobbek kOzt azt

is

kerelmezt6k, hogyha valamely urberesnek nines

oro-

nem tesz vegrendeletet, ne a foldesiir hanem a gor. keleti egyhaz! A voganyi

Oro-

kose, s koljon,

koz-

seg nemcsak az osszes odatartoz6 foldek visszajuttatasdt keri,

hanem

A

nemcsak a

az egesz

fdldesiiri es

megyerendszernek,

kormanyzatnak megvaltoztatasat is. egyes tagjai a ketsegteleniil meg-

g. keleti clerus

tort^nt serelmek felszitotta elkeseredeseknek oly iranyt

adtak, mely aprankent

a fennallo

rendszerrel

hozta

ellentetbe a jobbagysagot. Bizonyos homalyos agrarsocialistikus tendentia jelentkezik itt, melynek nem

109

voqAsyj lAzasIs.

sok

hogy 14ngra lobbanjon, ha

kellett,

A

irinyitja.

vizsgalat folyaman

iigyes

elegge bizonyitjak, hogy az ligynevezett lirberi

roUsok mar

eleve

tervszeruen

es

az

nem

—

sikeriilne

Nemsokara

zsa-

el6terbe

tolattak

— ha

mozgalomnak

val6szinuleg azon okbol, hogy a

kez

t6nyek

megallapitott

mentsegul szolgaljanak.^^^

azonban

vallomasok

lijabb

teljesen

megvilagositottak a mozgalom valodi czeljat es Ossze-

Az amnestia vedelme

fiiggeset a szerb forradalommal.

a kiralyi biztos elebe idezett lazadok szabadab-

alatt

ban hfi

szolottak.

B6 anyag

gyult ekkent egybe, melybol

kepet nyerhetjiik a lazadas elozmenyeinek.

A

mind Voganyra

vizsgalat soran tett vallomasok

utaltak, mint azon helyre, hoi a lazadasi tervnek elso szalai szSvodtek.

A

szerb forradalom kezdete

letezett

kozdtt,

ota

hatarorvideki szerbek

a belgradi pasalikban par ev

meg nem

Ota tarto kiizdelem irant tanusitottak,

oda,

l«3dott

erintkezes

surii

ugyan a Szava ket partjanak egyhitu lakoi de a rokonszenv, melyet a magyarorszagi s a

hogy osztrak

teriileten

galom keletkezeset idezte volna a felkelok gyozelmeinek hatasa

nepnek konnyen

delvideki

hasonlo mozCsak lassankent,

is

elo.

alatt es istapolva

heviilo

fej-

ama

es nagyzasra haj-

lando termeszete altal valtozott at a rokonszenv cselekvesi vagygya, ligy

feledkezve

^zerb

a

hogy nemelyek teljesen meg-

fennaUo

411ami

beszivargo

izgatas

nelkiil

az

hatarokrol,

egyesiileserol kezdtek

faj

almodozni.

azonban

egesz

Kiviilrol

sohasem

keriilt

volna kitoresre a doloe. r,

.

,

.

.

ropovics Andrija, a mozgalom fovezetoje, Szerbia-

ban

sziiletett,

iskolait

de mar ifjan "^

dtjott •'

a hatarorvidekre es

Zimonyban vegezven, eveken

PopOViCS Andrija a ""'^iia''""

vezeWje 6«

at az alvideken

tirsai.

OtOdik fejezet.

110

hanyodott. Az 1806. ev telen ismet atment Szerbiaba s nehany honapig Szabacsban allitolag mint tanito

mukodott.

De mdr

tavaszszal

lijra

megyeben, az osz folyaman mint

Szerem-

feltiinik

tanito

Voganyban

te-

lepedik meg. Szabacsban valo tartozkodasakor Popovics kozelebbi viszonyba lepett az ottani felkelok vezerevel, Ldzarevics fia

ugyanis mint

Pop Lukaval. Popovics egyik

tiizer

szolgalt

a

szabacsi

parancs-

nok csapataban, a masik pedig vagy ket evet toltott Pop Lukaval, mint irnok. Kiilonben is ekkor mar tobb szaz fore ment azon hatardrvideki szerbek szama, kik a felkelokhoz szoktek volt at. Csak a Pop Luka seregeben vagy 30 ilyen szokeveny szolgalt, majdnem

valamennyien a petervaradi ezredbol, Popovics korabbi kalandozasai kozben a hataror^^ideken mindeniitt evrol-evre eszlelte a szerb felkeles altal gerjesztett

De

sehol

szitett

sem

talalt e tekintetben oly

meg

ketten

Osztoics Pantelija ido ota

nyai irant

s

kezo hireket,

tiilzott

s

az

sajat

A

kelloen eloke-

biro,

elokelobb

Avramovics

falusiak koziil,

Verbovacz Todor, kik mar regebb

nemi osszekottetesben

nagy erdekkel

tanito

Voganyban.

mint

talajt

Todor, es

rokonszenv es bamulat fokozodasat.

allottak a tiilpartiakkal,

vivma-

viseltettek a szerb forradalom

onnan hogy midon az

valodi ahita-ttal hallgattak az

Nem

csoda tehat,

tapasztalatai

szinekben

kezde

alapjan, de ecsetelni

a

erlij

termeszetesen szerb

felkelok

hatalmat, az altalok elert eredmenyeket s vezereiknek

baratsagat 6 iranta es midon sziikkorii, de az

meg

teljesen tudatlan falusiak

latszo segrol,

elott

akkor

csalhatatlannak

tudomanyara hivatkozva, a regi szerb dicso-

Dusan csaszar egykori birodalmarol

szolott,

melynek helyreallitasara torekszik a Karagyorgye ve-

111

VOGANTI LIZADAS

nem

zetese alatt megindult mozgalom:

elenk

kepzelodesu, de a teiiyleges

csoda,

hogy

nem

viszonyokat

ismero hallgatoi lelkiileteben feltamadt a vagy fegyverfogasra Osztonozni a nepet a Sz4ya balpartj4n

is,

uralma,

hogy ezen a teruleten megtdrjon Ausztria ugy a mint odaat megd61t a torok hatalom. Ennek a czelnak elereset pedig annal konnyebbnek hittek, mert ugy gondoltak, hogy a szomszedos falvak lakossaga mindenesetre velok fog tartani is,

mert eszleltek azt

s

hogy sajat papjaik legalabb titokban a szerb

fel-

kelok ugyet partoljak.

Ez a negy egyen,

i.

t.

a voganyi biro ket tarsa-

val es Popovics, a tanito voltak az elsok, kik elhataroztak,

hogy lazadast tamasztanak Szeremmegyeben.

Es azonual meg kozott.

De nem

a tomeg

elott.

is

kezdtek az izgatast a falusiak

fedeztek

fel

azonnal titkos czeljaikat

Attol tartottak ugyanis,

hogy a nepet

nem nyerhetnek meg,

csak nehezen vagy talan eppen

ha bevallanak, hogy a fennallo allami rend, tehat a csaszar ellen tornek. Es ezert eleinte, igen ugyesen, mind csak a szerbek diadalait hangoztatak s a turhetetlen lirberi zsarolasokrol beszeltek. Ekkent nemcsak hiveket gyujtottek

maguk

kore,

hanem

egyszers-

mind az altalanos elegedetlenseget es izgatottsagot is szitottak. De meg igy sem biztak sajat erejokben a tulparti felkelokhoz fordultak tehat tamogatasert. Osztoics biztatasara az ifjii Ognyanovics Marko vallalkozott meg marczius elejen, hogy atmegy Szerbiaba a szabacsi parancsnokhoz segitseget kerendo. vics bizonyitvanyt

irt

a kovet szamara,

Popomelyben el-

mondja, hogy Ognyanovics Voganyban jart iskolaba, jol tanult,

magat mindeg

a jogert

az igaz keresztyen

s

kitiin6en viselte, (t.

i.

a gorog

lelkesedik

nem

egye-

OtOdik fbjbzet.

112 hitert s

siilt)

most Szerbiaba megy, hogy

ott

gyorgye, Nenadovics Jakab es Lazarevics rok, mint f6nokeinek hiven szolgaljon.

teljesen

meg

lehet bizni,

a biro

ezt

Kara-

goszpoda-

Es hogy benne a tanito az

s

egesz voganyi kozseg neveben irdsban erositek.

nyanovics kuldetese azonban tott

nem

Og-

az

ohaj-

eredmenyre. Lazarevics k^tkedven abban,

hogy

vajjon a felkeles

nem mert

egyaltalan

hatarozottan

vezetett

a

letrejott-e

segelyt

igerni;

tiilparton,

de kitartasra

es cselekvesre batorita a voganyiakat ktildottjiik altal.

Ut6bb Popovics fia is atjott Szabacsbol s minthogy nehany nappal azutan kitort a lazadas, ketsegtelen, hogy vagy Pop Luka vagy a szerbek soraiban kiizdo szokevenyek reszerol lijabb biztatasokat hozott, melyek a mar kiilonben is felizgatott nepet fegyverf'ogasra inditottak.

Midon a lazadok Ravaniczanal osszegyultek, Popoirt Pop Lukanak es tudatta vele, hogy mar a szeremiek is feltamadtak, ligy mint a szerbek odaat; hogy Ravaniczanal 6 7000 fegyveres all s a Duna balpartjarol meg vagy 10000-et varnak. Most mar tehat csak arra van szukseg, hogy Szerbiabol jojjon at 50 vagy 100 j61 felfegyverzett lovas, mire a csaszariak ketsegkiviil megijednek, velven, hogy a szerbek nagy szammal kozelednek. Igy aztan kozos erovel Zimony feldl elonyomulva Petervaradot elfoglalhatnak s teriilettik hatarait a Duna es Szava kozott, vics isniet

—

ligyszinte felfele Horvatorszagba benyulolag kiterjeszt-

hetnek. Lazarevics, ki akkor a Drina mellett Szallas koze-

leben

taborozott,

momakjait

megkapvan a

(legenyeit),

ezt

levelei,

a 15 fobol

oltozott s eziistos fegyvert viselo

egybehivta

alio,

diszesen

testorcsapatot,

fel-

vooAim

113

lilzADls.

hogy

olvasta elottiik a levelet, megjegyezv6n, 6 tuzerjenek atyja irta, a ki odaat

azt az

lazadast kezdett.

Ezutdn kerd^st intezett hozzdjuk, keszek-e betorni a

A

tiilpartra.

legenyek egyhangulag kijelent^k, hogy

csak vezesse oket, minden bizonynyal kovetni fogjak.

Pop Luka

Karagyorgyehoz fordult

erre

utasitasert, a

hogy kiildjOn elobb kemeket Szlavonidba, megtudando vajjon igazan annyian van-

ki azt tanacsolta neki,

A

nak-e Ravaniczandl.

tanacs jo

volt s ezert

Lazd-

hogy kett6 kSziilok menjen kt a Szavdn; de egy sem mert e kiildetesre vallalkozni, mindnyajan felven, hogy lenyirt hajuk elarulja oket s elfogatnak. Vegre bizonyos

revics felszolita az atszokott hat^roroket,

Plemeskovics, ki tobb ido elott B4cskab61 jott volt s

a szabacsi

csapatban

kesznek nyilatkozott

szolgalt,

Midon azonban a helyszinere

atlopodzni a hataron.

a mozgalom mar leveretett

ert,

szeledtek volt.

kovics a hatosag kezeibe

Nem

letesiilt

kelokkel, de

s

a lazadok falvaikba

Nehany napi bolyongas utan Plemestehat

meg a

keriilt.^'^^

az

egyesiiles

vart

tolttk

a

tiilparti

tenyleges segely

felis

elmaradt. Azonban ketsegtelenne valt az osszekOttetes

velok s kideriilt a lazadas valodi czelja

a jobbdgyok nagy reszet

az

sziintetesenek jelszava birta

f6n5kok, ktilonosen kivonulas utan

is

Mert ha

serelmek meg-

lirberi

a fegyverragadasra, a

a voganyiak, a falujokbol valo

nem titkoMk

s6t azokat nyiltan a

nep

tObbe igazi torekveseiket,

elott

is

hirdettek.

Igy mar

Verdnikbe erke-

dprilis 6-ikan, midfin az elso csapat zett,

is.

az egyik voganyi el61j4r6 az utczan tartott be-

szedet, felszolitvan

a nepet, hogy csak gyiilekezzek

minel nagyobb szdmmal

s

uzze at a

Dunan a

hitetlen

nemeteket, magyarokat 6s sokaczokat, kik KaragyorKallay B.

:

A

szerb felkeles tortenete 1807—10.

II.

8

0t6dik fkjezbt.

114

gye ellen k6sziil6dnek. „Itt az igazi szerb fold, egyik a mondotta Mapojlovics Sasincen Idbam itt,

—

—

m^sik a Szavan, gyertek testverek, legyunk egyek a hitben 6s keresztben es eleszsziik fel a szerb kirdlyt,

a ki 400 6vvel ezeldtt halt meg." Es mindeniitt, hoi Idzado csapat megjelent,

Ehhez

jarult a biztat6 sz6,

gyorgye, Csiipics

hatarorvideken

is

hirdetven, hogy

es

hallani

lehetett

hangot.

e

hogy szamithatnak Kara-

Lazarevics

tamogatasara.^^^

A

jartak izgatok, Idzitvdn a nepet es

titott

a felszabadulas or^ja.^^® Egyes

zimonyi kereskedok pedig, kik,

mint tudjuk,

szoros

viszonyban allottak Szerbiaval, titokban Idport, 61mot s

^^^^^^-

fegyvereket igertek a szeremi lazadoknak.^®^

Az

A i&zadds

allitolag lirberi zaklatasok sziilte

nyugtalansag

tehat voltakep igen veszedelmes lazadas

zonyosnak s

latszott az

is,

hogy ennek

volt.

Es

bi-

lecsillapultaval

daczara annak, hogy a felbujtogatott nep visszatert

nem

a falvakba,

sem pedig egy

meg

sziint

teljesen

az

izgatottsag,

mozgalom lehetosege. Az a

lijabb

hatas, melyet a szerb forradalom a hatardrvidek s a

szomszedos megyek ohitu lakossagara gyakorolt,

to-

A

Szava es a Duna nem is kepeztek oly elvalaszto falat, mely az erintkezest lehetetlenne tette volna. Sot azon rokonszenv kOvetvabbra

fenmaradt.

is

kezteben, melylyel a hatar6rok a szerb raja sorsa irant viseltettek,

a

titkos

kozlekedes

ket

a

daczara a becsi kormany rendeleteinek

part

kozott,

a katonai

s

hatosagok eber orkodesenek, meglehetds elenk volt. Ily modon valt lehetsegesse, hogy mar a voganyi zendiilest megelozoleg,

de azutan

is,

ligy

videken, mint Szeremmegyeben nemcsak togatok,

hanem tobb

rablobanddk

is

jelentek

fobol

meg

alio

a hataror-

egyes buj-

szerbiai

idorol-idore,

oltozetii

melyek

leg-

VOOiKTI

ink^bb

a

115

IJLZADA.S

vagyonosabbak kifosztdsdt

olykor azonban mint politikai izgatok

Nemi

is

uztek ugyan, szerepeltek.^^*

jelent6seggel birt az a korulmeny

hogy a

is,

lazadds legtevekenyebb k6t fonoke, Osztoics Pantelija

Marko Szerbiaba menekiiltek s az sem tertek onnet vissza. tehat, hogy ez a ket egyen, kik leg-

es Ognyanovics

amnestia kihirdetese utdn Valoszinu volt

inkabb

buzgolkodtak

helyreallitasa mellett,

majd

tulpartrol

meg

gaszt6 koriilmenyekhez Sztratimirovics,

a

az

szerb

birodalom

tovabb

folytatjak

Es

mukodesoket.

allaraellenes

hogy

egykori

az a

mindezen

gyanii

ag-

jdrult,

is

kinek oly nagy befolyasa volt

a nepre, nem megbizhato.

Ama

jelekhez, melyek mindjart

tasok alkalmdval, ha

nem

is

de legalabb papjaira oly ketes vizsg^lat

m&T

folyamaban

az

Mhallga-

els6

magara a metropolitara, vilagot

vetettek,

sorakoztak

lijabbak

es

a

ezek

Sztratimirovics magatartasdt tiintettek fol gyaniis

szinben.

Hogy a

kegyelmezeset

metropolita az osszes lazadok meg-

pedig olykor a legnagyobb

siirgette es

hevesseggel, ezert

nem

erhete

csak fSpasztori kotelesseget

hogy

els6 sorban

6t

mart hiszen

v4d,

teljesitette.

De

feltiint,

eppen a voganyiakat igyekezett meg-

menteni, kik, mint utobb

a mozgalom

kideriilt,

kez-

demenyezoi es intezoi voltak, es hogy e czeljat elerje, Ticzant aldozta fel, minden hibat rea haritvan,

noha voltakep sokkal kevesbbe vala bunos. Pedig ligy latszik, hogy eppen ez a Ticzan bizalmas embere a metropolitanak. Mert elfogatvan, megszOkott a bortonbol s

nem

menektilt

tiil

a

Szavan,

nesen Karloczara Sztratimirovicshoz ismet szinte

elfogatott.^*^

Es

Vidics

hanem egye-

sietett

Idzado

;

de ekkor

csapatvezer

a metropolitahoz fordult azon keressel, hogy 8*

OtOdik fejezet,

116

szabaditsa ki nehdny elfogott tars^t es adassa vissza

Nem

az elvett fegyvereket.^^"

meruit

alaptalanul

fel

ennelfogva utolagosan a gyanu, hogy Sztratimirovics tal4n szdndekosan hiusitotta volt

meg

a verdniki be-

keltet6 ertekezletet. Igaz ugyan,

hogy

e koriilmenyek

nem

nyiijtanak teljes bizonysagot a metropolita bun-

reszessegerol.

De

mindenesetre

annyit

tanusitanak,

hogy 6 dacz^ra a tobb izben a gorog nem egyesult nephez kibocsatott kenetteljes, megnyugtato inteseinek, titokban es nagy ovatossaggal ugyan, de inkabb szitani,

mint

iparkodott

csillapitani

osztrak

az

es

magyarellenes hangulatot hitsorsosai kozott. Katonai dvd-

Hy viszonyok

int6zked68ek.

j^j^^gjj

kOzott az alig

pillanatban

nyugalom

helyreallt

megzavartathatott.

lijbol

Lajos

foherczeg aprilis 14-iken kelt rendeletevel utasita a hatarparancsnokokat,

hogy

kevesse loyalis erzelmeire

mozgalomra, szigoriian zavarast

es

a Vogany

s

az

tekintettel

orkodjenek

s

koriil

lefolyt

minden rendelfojtsanak.

csirajaban

ellenszegiilest

is

ohitfiek

Utobb a csaszar meghagyta, hogy Szerbiaval minden osszekottetes megakadalyoztassek. Ugyanis ven,

hiriil

es-

hogy a szeremi parasztok lijbol ket kiildSttet Szerbiaba, a nador jiin. 9-iken igen

menesztettek

komoly

eloterjesztest

Ennek kovetkezteben a

tett.

Banatba ket lovas ezredet (Ferdinand huszarok 6s Wiirtemberg dragonyosok), ket gyalogsorezredet (Jellasich,

Benyovszky), a hataron pedig egy hatarorezredet

helyeztek

el.^^^

Az

effele

sokat hasznaltak, mert

nem

rendeletek

kozlekedest a ket part kozott az izgatottsag

is sziinetleniil

azonban nem

sziintethettek

lij

s

meg

a titkos

igy termeszetes, hogy tapot nyert.

A

nyar es

az 6sz folytan valoban surun erkeztek Becsbe a jelen-

tesek az alvideken uralkodo

kedvezotlen tunetekrOl.

voGAmn

Eszeken

az

osszejoveteleket

117

lAzadAs.

orthodoxok

templomaikban

tartottak, melyekre

titkos

sajdtsagos

ha-

rangozAs hivta oket egybe. Csak mid6n tobb katona-

sag erkezett a v^rosba, hagytak

ez

fel

iizelmekkel.

Zagrabban a katonai parancsnok nyomara jott, hogy a montenegroi vladika es a szerbek kozott Horvdtorszagban, Szlavoniaban, a Bandtban es Bacs-

kdban elenk levelezes

folyik.

Augusztus kozepe tajan maga Sztratimirovics kenytelen volt bevallani, hogy a rumai es

is

illoki ura-

dalmak jobbigyai ujra engedetlenkednek. Szeptember elejen pedig a voganyi papnal egy jol felfegyverzett fiatal ember jelent meg, ki Karagyorgye ocscsenek mondta magat s felsz61ita a nepet, hogy tamogassa a szerb fcilkeloket, kik meg az dszszel vagy jovo tavaszszal betornek Szerembe. Fegyverr61 nem kell gondoskodni, majd keriil Szerbiab61 a katonasag

gye

segbe

nem

veszelyes, mert ez ellen Karagyor-

Ez az

elegendd segelyt.

kiild

elment,

izgato tobb hely-

lazadasra

mindeniitt

buzditvdn

a

Utobb kideriilt, hogy a dobrinczei popa Ocscse volt, s hogy valoszinuleg batyjanak felsz61itasa kovetkezt^ben jarta be a videket. A bujtogatas azonban eredmenytelen maradt. Oktober elejen, a mint falusiakat.

ezt

amaz idegen

Igerte,

nem

iitven

dobrinczei p6pa, bizonyara mert

ki

felt

6s vele egyiitt a verdniki kolostor

a lazadas, a

a felfedezest61,

helyettes

fonOke,

Sztratimirovicsnak egyik bizalmasa, Szerbidba menekiiltek.

Noha a szokes a legnagyobb

a papok

s

a nep koziil

massal. Simbschen, a tesiilt

fordult

ez

esemenyr61,

is

ki

titokban tortent,

tobben birtak arr61 tudoterm^szetesen

azonnal

er-

ut6bb a belgrddi senatushoz

a ket pap es n6hany. katonai szokeveny M-

"]«•»'>

"""gj^ie" voofinyban.

OtOdik pejbzet.

118

adatasa vegett. Ez alkalommal Nen^dovics Jakabot

nem

vadola, hogy

orzi kelloleg a

hatart

a

s

is

szoke-

venyeknek szabad dtkelest enged. A senatus alazatos hangon valaszolt, rosszalva Nenadovics eljarasat s biztositvan a tabornokot, hogy Karagyorgye mdr szigoruan elrendelte a szerte csatangolo egyenek tildoztetes6t, elfogatasat s ha ellenallan^nak, agyonl6vet6set. A k6t pap azonban Szerbiaban maradt, hoi Lazdrevics Lukanal biztos menhelyre talalt. Es tovdbb folyt

a titkos erintkezes

ket

a

part

is

szorgos

reszint

mely utobbiakat leg-

kiildottek, reszint levelek altal,

ink^bb egy Makarija nevu popa csaszar ujb61

kozott,

kiizvetitette.

iigyeletre

intete

Ferencz

a polgari,

mint a katonai hatosagokat a nador es Kdroly

ligy

altal. Vegre pedig, midon Zimonybol hire hogy az ohituek kOzott mind nyiltabban van szo, hogy az els6 kedvez6 alkalommal egyesiil-

foherczeg jott,

arrol

nek a

tulparti szerbekkel,

Simbschent,

sz61ittat4 fel

— a csaszar jelentestetelre nem

titkolvan

el

el6tte

a

tamadt ketelyeit sem. Simbschen tagadta, hogy az osztrak szerbek s a tiil-

Sztratimirovics loyalitasa irdnt

partiak kozott allamellenes egyetertes letezik; de azt bevalla,

hogy a fdlkeloknek mar

van osztrak

is

szdmos parthiviik

Sztratimirovicsr61 ellenben ligy

teriileten.

hogy loyalitasa nem vonhato ketsegbe.^^^ Simbschen csak kevessel elobb vdltotta fel Geneynet a petervari parancsnoksagban s igy meg nem volt

nyilatkozott,

kell61eg tdjekozva a viszonyok fel61.

mint latni fogjuk, Simbschen

De

szemelyes

kiilbnben

elvakitva oly egyenek befoly^sanak engedett, Irodalmi izgat&s.

Z8ef4rovic8

tobb izben tevutra vezettek

Azonban nemcsak

dsSztamato-

,

vios munkAi.

segelyevel

.

is

n

,

ot.

eloszoval, .

a kik

„

,,

,

,

is,

hiiisag altal

,

folyt az izgatas

hanem nyomtatvanyok

i.»«i'i

a hatarorvideken

s

a

119

ntODALMI izoatAs.

szomszedos megyekben lako ohitflek kozStt Az 1807. ev folyamaban tobb ropirat es konyv nyomaira akadank, melyek

alvideken

az

Stematographia czim

meg

jelent

dal

s

a

Magyarorszagba

volt ajanlva. nflleg

nem s

lij

egyik,

meg 1741-ben Becsben

fOldrol

nehany ezer csalad-

vandorolt

patriarchanak

ipeki

konyv megjelenesekor valosziegyebet, mint hogy a kivandorl6

hazajok fOldjen

egykori

vail legalabb

Az

regi

czelzott

szerbekben

joknak

E

alatt,

torok

terjesztettek.

is

ebren tartsa multemlekeit.

fiiggetlensegiiknek

Erre

egy rezmetszet, mely Dusan czar koro-

naz^sat abrdzolja. Dusan lohaton

s

til

a 16 labaival

mindazon orszagok czimereit tapossa, melyek egykor a szerb birodalomhoz tartoztak, vagy melyeket a szerb fejedelmek legalabb igenyeltek. Ez

evben

a

szerb

fdlkeles

f6n5kei

mint az 6 torekveseik jelkepet s

dbrat

ligy ily

az 1807.

magyaraztak,

modon

ertelmez-

tek azt a titkos kiktildottek a hatarorvideken *

E ma mar

ritka

nyomtatvany

teljes

is.*

czime:

Stematografia, juze V vjecnuju pamjat

Blagopolucnago potverzdenia STJatjejsemu i blazenujejsemu gdinu, gdnu Arseniju Cetvertomu Arhiepiscopu pekskomu, vsjeh Serbov, Bolgarov, Zapadnago Pomoria, Dalmacii, Bosni, Obopodunaja, i cjelago Illirika Patriarhu Gdinu, gdnu, Milostivjejsemu Hristdfor 2efarovic illiriko, rassianskii obscii Zograf i

bsepokome

pripisnet

V salog Sinovskago Blgo

govjenia darnet Vjennje 1741 21 okt. Thoma Messmer, Se6ec 1741.

Bovebben 1. Turul 1889 es Magyar Konyvszemle 1905. Voltakep Ritter-Vitezovics P41; Illyr 8temmatografiij4nak (magy. Bees, 1701, Z4gr4b 1702) ^tszerbesitett kiadasa.

OtOdik fejezet.

120

Egy m^sik

Budan

ropirat

1798-ban, majd ismet

1806-ban.

huszartiszt volt.

a monarchia

Nem

meg,

Szerz6je

szarmazdsu,

petervaradi

Sztamatovics

jelent

el6sz6r

bizonyos

nyugalmazott

hanem

elszakadast Ausztriatol,

kereten

ktilon

beliil

ez

politikai szervezetet kovetelt

dllast

irat

sajatos

es

a szerbek

sz4-

mara, mintegy a Leopold-fele diplomanak folyomanya-

A

kent.

masodik kiadashoz

csatolt

enekek pedig

felig

mystikus, felig elbesz^lci hangon bolgar, szerb, montenegroi 6s bosnyak,olykorcsakkepzelth6soketa regibb id6b61 dicsoitettek, de mindig

ama

vilagos czelzattal,

hogy a szerb nagysag es hatalom kepzetet koltsek

E

tartalom

indithatta

Karoly

fel.*

fdherczeget arra a

hogy a ropirat tulajdonkepen nines s6t ha egykor a szerbeket a magyarok ellen kellene felhaszndlni, meg hasznosnak is bizonyulna. Azonban a ffiherczeg is elismerte, hogy az akkori viszonyok kozott, midon a szavaninneni

megjegj'^zesre,

Rzito hangon

irva,

szerbek tulparti hitsorsosaik gyozelmei kovetkezteben kiilonben

felheviiltek, a csaszar

is

pedig

nem

szan-

dekozik birodalmaban a szerb nepnek ktilon politikai engedelyezni,

alldst

e

nek. Ferencz csaszar el

mint egyeb

iratot,

ily

ropirat veszedelmesse valhatis

rendelte,

hogy

a katonai parancsnokok vasaroljak ossze.

azonban *

Igy

sz61, ki a sziiletett.

k6val, a

enek

elkesett,

E

rendelet

mert habar bebizonyithatolag t5bb

peldaul a kilenczedik enek bizonyos Szekul4r61 Szava partjan a kicsiny bosnyak faluban, Kobatban, De erore es vitezsegre egyenlo vala KrMyevics Mar-

nepmondak

szerint,

RAkoczy

ligy e rop-

izgato nyomtatvanyok peldanyait

e

kedvencz alakj&val. Ez a Szekula, az volt a kurucz

J6zsef csaszar seregeinek vez6re

ellen,

s

termeszetesen mindeniitt legyozte

futamitotta a magyarokat.

es meg-

moDAua

121

izoatAs.

ezer peldanyban forogtak kSzkezen fuzetek, csak ue-

hdnyat sikerult megszerezni.

meg harom

Tel elejen

egy naptar

irat s

lijabb szerb politikai

rop-

forgalomba. Az utobbinak tar-

jott

talma nem volt ugyan kifogasolhato, de czimlapjan Karagyorgye arczkepevel ekeskedett, legalabb ily modon terjesztven a folkelo vezer nevet es hiret.^^'

Ha akkor

figyelembe veszsziik, mily alacsony fokon allott

meg

az alvideki szerbek kozOtt a muveltseg s

arinylag mily kevesen tudtak olvasni

is,

valoban

nem

mondhatjuk csekelynek a ropiratok szamat, melyeknek czelja, legalabb kozvetve, az elszakaddsra vagy lazadasra valo biztatas nok, kiilonosen

Duka

volt.

Nehany katonai parancsnem tulajdonitott

altabornagy,

e nyomtatvanyoknak befolyast es hatarozottan allita, hogy a hatarorOk nem allanak semmifele osszekottetesben a tiilparti szerbekkel. Ferencz csaszdr azonban

nem

adott hitelt e mindent oly szep szinben feltiintetd

jelenteseknek

s

utalvan arra, hogy a hirek, melyeket

6 bizalmas forrasokbol kap, egeszen

mds kepet

tanak a

Ocscset,

helyzetrfil,

lijbol

felszolita

nyuj-

Karoly

hogy a parancsnokoknak, de mindenekDukanak, a legszigonibb orkodest tegye kote-

foherczeget, folOtt

lessegiikke.^^*

A

csaszar Becsbol valoban helyesebben

itelte

meg

a viszonyokat odalenn, mint tabornokai, kik a helyszinen

intezkedtek.

intesere, mert

eppen azon a

hataskdre kiterjedt, illyr

De szUkseg

hatdrSrvideken,

t.

i.

k5z0tt

is

teriileten,

az uralkodd

a melyre

Duka

a nemet-bansagi es az olah-

valamint

megyekben nemcsak a

is volt

szerb,

az

ezzel

hanem

kapcsolatos

az olah lakossag

mutatkoztak az izgalom jelei 6s pedig

nyil-

v4nval6lag osszekottetesben a szerbiai esemenyekkel.

OtOdik fbjezbt.

122

Krassomegye alispanja mdr 1807 majus havdban jelente, hogy tobb helysegben az olah nep hangulata igen kedvez6tlen,

titkos

osszejovetelek

tartatnak, a

falusiak igyekeznek fegyverre szert tenni, tobb csaldd

m^r kivdndorolt Szerbiaba

Karagyorgye

dltalaban

s

nevet emlegetik mint szabadit6juket.^''^ A szerb ''"'*•

A

fei-

hatas, melyet

magyar IJ""**" "

seregben.

szerb

a szomszedos

folkeles

erezhetove

bar a

vdlt,

t^volsag altal mersekelve, a szorosabb ertelemben vett

r68zeken.

^"''tad

a

elSidezett,

teriileten

Horvatorszagban es

is.

a Duna menten,

Itt

az

eppen

ohitfi

ligy,

mint Szlavonidban

papok minden aikalommal

lelkesedve beszeltek hitsorsosaik elott Karagyorgyerol

Es a nep nemcsak hanem, mert siilyosan nehezedett rea a hatarorsegi szervezet, nemi irigysegs

az dltala

kivivott

sikerekrdl.

erdekkel hallgatta e hireket,

gel

is

tekintett

ama fenyesnek

a szerbek mar elertek.

midon

A

vazolt dllapotra, melyet

parancsnok nem

zagrabi

hogy azon a videken eroszakos mozgalomtol nem keil ugyan tartani, de hogy a nep, ha valoban siralmas helyzete csakhamar csalodott tehat,

jobbra

nem

hatna magat. czia peldaja

Az

fordul,

E

azt allit^,

meggondolatlan

nagy csaber6vel

altal^nos

birhat.^''^'

nyugtalansag azonban

ohitu polgari es hatarorlakossagot plantalodott az

ragadtat-

tettre

tekintetben pedig Szerbia es Dalma-

nemcsak az

ragadta meg,

mar a rendes csapatokra

is,

at-

melyeknel

a fegyelem szinten lazulni kezdett. Az 1807. ev tavasza ota

mind s^rfibben fordultak

elo

szokesek a

tiilpartra

meg

azokbol

az alvideken allomasozo sorezredekb61, is,

a melyeknek legenysege joreszt magyarokbol

Aprilis elejen a Benyovszky-fele gyalogezredb61

allott.

ment

nehany legeny Szerbiaba, a mint utobb kiderult, egy ohitfl paraszt ^Ital csabitva. Augusztusban mdr

dt

KTUOTALAIfSlO AZ ALVID£eEK.

a Frimont-huszarok

is

123

szOkni kezdtek Karagyorgyehoz.

Ezeket szinten a korayekbeli parasztok vettek re4 e

le-

Az egesz ev folytdn 515 ffire emelkedett a szokev6nyek 8z4ma es pedig 328 a hatar6r5k kbziil es 188 pesre.

a rendes gyalogos-, valamint a huszarezredekbol."^ Ketsegkiviil a viszonyoknak aggaszto voltara val-

Mindaddig azonban, a mig a delvideki nep kozott mutatkozo izgatottsag csak a szerb forradalom hatasanak kovetkezmenye gyanant jelentlottak e t6nyek.

kezett, a helyzet

feljebb

oly

nem

komolyan veszelyesse. Leg-

valt

reszleges, gyorsan

elfojthato zendiilesek

fordulhattak elo, a railyen a vogdnyi

az osszekottetes a

tiilparti

volt.

Ha

pedig

f6lkel6kkel elenkebbe valik,

ha ennek folytan az engedetlenseg a hatarorvideken nagj'obb merveket Sit, Ausztria mindenkor konnyu szerrel elbanhatott volna a kicsiny Szerbiaval, megsziintetven ily modon az okot, mely sajat teriileten forrongast szeru.

sziilt.

De

a kerdes

nem

volt tobbe ily egy-

Az orosz sereg ekkor mar megszallotta Olah-

orszagot s Ausztria legdelibb hataraig nyomult elore; masfelol pedig erintkezesbe lepett a szerb fblkelokkel, segitven 6ket torekveseikben. Attol lehetett tehat tartani,

hogy a hatar6rvidek

s

lakossaga a vaUaskozSsseg

eszaki birodalom fele fordul s is

a

szomszedos

altal is OsztonSzve,

majd

ott

megyek a nagy

keres es talal

tamogatast a letezd allami rend es sajat torvenyes

uralkodojdnak uralma

ellen.

Val6ban hirek erkeztek az alvidekrdl, melyek ez aggodalmat alaposnak bizonyitdk. Egy tudositas Fehertemplombol mdr 1807 kezdeten jelze, hogy a hatar6rok meg mult fiszszel kuldbtts6get inditottak a cz4rhoz

azon

hogy

keressel,

osztrdk j4romb6L^'*

E

hirt

szabaditsa

meg

dket

az

Becsben ketked6ssel fogad-

Aivid6ki

"*""• """'

OtOdik fejezet.

124

tdk ugyan, de az ut6bb mindenfelol beerkezd jelent6-

sek ketsegbevonhatatlanul tanuskodtak a nep novekvo rokonszenverdl Oroszorszag

irant.

Az

ohM

papok 6s

szerzetesek az olah hatdrtol egeszen a horvat tenger-

mellekig mindenkor pontosan ertesitettek hiveiket az

oroszok dltal kivivott gyozelmekrdl is titkolta

5rom6t e diadalok

s

a lakossag

nem

folott,'^^

Az 1807. ev nyaran Iszajev tabornok, mint emleatkelt a Dunan es egyesulven a szerbekkel, megverte a viddini torok sereget. Nemsokara meg-

keziink,

erkezett Rodofinikin

many

is

Belgradba, mint az orosz kor-

hivatalos kepvisel6je, s

megkezde

ott

muk5de-

set az orosz hatalmi terjeszkedes erdekeben.

Az a koriilmeny, bogy az orosz befolyas mar

be-

feszkel6dott Szerbiaban, ketsegkiviil nagy jelentoseggel birt. Mindinkabb kiderult,

elegedett

meg

hogy Oroszorszag nem

tobbe pusztan a keresztyen hit vedelme-

nek hangoztatasaval, hanem hogy a haboru megkezdese Ota elso sorban a Balkan-felsziget szlav nepeire szamitott s

hogy kulonosen a szerbeket igyekezett felhasznalni

tevekeny eszkoziil messzelato keleti terveinek megvalositasaban.

Es ha ez

sikeriil,

ha talan eppen a szerbek

segelyevel Oroszorszag javara dol tatott harcz, ketsegkiviil

mindentitt az orosz

el

a porta ellen foly-

a Feketetengertol a Drinaig

fensoseg ervenyesult volna, vas-

kapocs gyanant ovezven

koriil Ausztriat del fel61

is.

2. Beigr&dmegterve.

Becsben felismertek a fenyegetd veszelyt s az 1808. 1808- ev elojen behatoan foglalkoztak azon eszkozokkel, raelyek azt elhdrithatak. Ez alkalommal lijra felmerult, mint egyeduli mentseg, a terv, melyet Karoly ffiherczeg

egy ev

elott

javasolt volt, de mely akkor

BBLQRAI) MSGSZilLLlSiLNAK TEBVE

nem

fogadtatott

el, t.

i.

125

Belgrdd megszAMsa. Az 1807.

6v kezdeten csak a bekovetkezhetd veszelyek helyes elorelatasa indita a fSherczeget e terv folvetesere.

Karoly akkor

azonbaii

mitdl

egy rovid ev

meg csak

A

alatt bekovetkezett.

kib6vittetett,

is

reszben

reszben pedig modosittatott. Iszajev atke-

Dunan

a

lese

k5rul-

valtozott

menyekhez kepest tehat a megsz^Uas terve es

egyesiilese a szerbekkel

Negotin

kornyeken bizonyita, hogy az orosz befolyas

ellen-

megszallasa egyediil

siilyozasara Szerbiaban Belgrad

nem meg

A

mindaz

felt,

hogy az akkor

elegseges. Sziiksegesnek latszott,

torok kezen levo Orsova varaba

is

osztrak 6rseg

Mert csak ezaltal lehetett volna meg-

helyeztessek.

akadalyozni a Eds-Olahorszagban allomasozo oroszok kOzlekedeset a szerbekkel. Masfel61 Karoly valoszinfileg figyelembe veve Stadionnak

meg 1807-ben

kifeje-

hogy minden kiilbonyodalmat gondosan keriilni kellene. A fSherczeg tehat, ha nem is mondott le vegkep azon szandekarol, hogy Belgrad birtokbazett ohajtasat,

vetelet

sziikseg

egyeldre

eroszakkal

eseten

megelegedett

a

tervnek

is

foganatositsa,

bekes

litou

valo

megvalositasaval. Es a Szerbiabol erkezO hirek

arra

mutattak, hogy ez valoszinuleg lehetseges

is.

Daczara a tobbszoros segelynek, melyet a folkelok orosz reszrol nyertek,

vege

fele

nem

volt

a

hangulat

kedvezo

szlobodziai fegyverszunet, mely

mind a folkel6kre redest

sziilt

is,

Szerbiaban

Oroszorszag

nem

1807

irant.

A

terjedt ki egyszers-

mint elbeszeltiik, mely elkese-

az egesz orszagban.

A

szerbek aggodtak,

hogy most mar az egesz torok sereg rajtuk fog iitni. Es a felelem, mely oket e miatt elfogta volt, annal alaposabb vala, mert hosszas csatazasaik kozben osszes hadikeszletok fdlotte megfogyatkozott es sajat erej5k5n

OtOdik fbjbzbt.

126

nem is lettek volna k6pesek azt rSgton kiegesziteni. De Oroszorszigtol sem remeltek mar e tekintetben segelyt. Az 6riasi tdvolsag miatt, telviz idejen minden szdllitds lehetetlenne valt.

Ehhez

jarult vegre az 1807.

ev rendkiviil silany termese az eg6sz

tartomanyban,

minek kovetkezteben a nep mdr mindenfel6 inseget szenvedett. Ily kSrulmenyek kOzQtt a f5lkel6k tekintete elso sorban Ausztria fele fordult.

Karagyorgye mdr 1807 deczember hav4ban tal41szolita fel Simbschent, hogy vele a szerb tibornoktAr,. o.. ugyeket megbeszelje es t61e tanacsot kerjen. Simbgyai&saL schen kesz volt erre s az osszejovetel akkor csakis a vesztegzar miatt maradt el. Nemsokara azonban Karagyorgye a szovettal egytitt levelet intezett Karoly Karagyorgyo

68 simbsohen

^Q2asra ,

,

fdherczegliez.

nepunk

tudja,

—

„Az egesz

—

igy

vilag,

szol

,

,

,

e

•

,

de kiilonosen a mi leveleben a fblkelfik

bogy ha Fenseged nem lett volna a mi legels6 baratunk es partolonk, ha nem tamogat vala vezere,

atyailag legszomoriibb nyomoriisagunkban, csak Isten

a megmondhat6ja, hogy mi

lett

volna belolunk. Fen-

segednek ezen jotetemenyei, emberszeretete es atyai gondoskodasa,

orok

haldra

koteleznek

Azutan keri a foherczeget, eszkozolne

benniinket." ki,

hogy da-

czara a fennallo szigoru hatarzarlatnak, loport, 61mot,

bombdkat s agyugolyokat vehessenek. Titokban mindezt konnyen atszallithatnd az osztrak partr61 Szerbiaba az a zimonyi

dete

nemu

Ota

kereskedo, a kinek a forradalom

mar annyiszor megengedtetett

kez-

volt az ily-

szallitas.^^"

Kapora jott e level Karoly fSherczegnek. Az arra adando vdlasz szolgalhatott a legalkalmasabb kiindulasi pontul a nagy terv megvalositasaban. Mar februar 6-^n elk6szultek Simbschen szamara az utasitdsok,

BELGRlC HEOSZllXlslNAK TBBYE.

127

melyek felhatalmaztak a tabornokot, hogy alkudozdkezdjen a szerb ffinokokkel BelgrM v4r^nak ideiglenes atadasa vegett. Belgrad megszallasabol kisokat

szamithatatlan elony haramlanek a birodalomra, ezdrt

minden eszkozt

hogy e czel valoban el is eressek, ily ertelemben oktaU ki a fdherczeg Simbschent. De eppen ez okb61 a legnagyobb ovatossagra van sziikseg, nehogy a monarchia kudarczot fel kell hasznalni,

—

vagy az oroszok, felebredven feltekenysegok, ellentetes rendszabalyokhoz nyuljanak. Simbschennek

valljon,

tehkt mindenekelott szobelileg kellett tudatnia Kara-

gyorgyeval

a tanacscsal, mintegy valaszul a januar

s

hogy Karoly fdherczeg szivesen magafelsege kegyeire. altal meltoknak mutatkoznak 6 viselet E valaszt aztdn felhasznalhatja a tabornok arra, hogy megkezdje az alkudozasokat, mely czelra ugyes koz24-en kelt levebre,

pdrtolja ugyuket a csaszarn^, ha tartosan bekes

vetitdket kell valasztania, kik birj^k a fSiiokok bizal-

De

mat.

meg

mindaddig, mig az atadas vegkep

nem

allapittatott,

nera

szabad elarulnia, hogy Beesbol vett

rendeletek ertelmeben cselekszik,

hanem az egesz

ter-

vet mint sajat eszmejet kell feltiintetnie. Ugyelnie kell

arra

is,

hogy a targyalasok titokban folyjanak

mely idegen hatalom ne fOlteteleit

megszallas

orszag kormanyzasaban

A

fonokOk

tenek

meg a

fo-

Az

nem

allapitotta

tortenik

semmi

valtozas.

a szovet (tandcs) szedik be az adot, 6k gyuj-

sereget s g}'akorolnak minden jogot ligy

azelott,

A

s

s vala-

Az atadas

csakis a vdrra terjed ki.

pedig kovetkez6kep

A

herczeg,

ertesiiljOn azokrol.

mindaddig, mig az ideiglenes megszallas

szerbek agynikat

jak a varbol

s

patok

A

kcizott.

s

egyeb keszleteiket

mint tart.

elszallithat-

feloszthatjak a kiviil elhelyezett

csa-

varnak minden lak6ja h^boritatlanul

OtOdik fbjbzet.

128

megtartja birtokdt, akdr ott niarad, akdr koveti az elvonulokat.

Az

meg

utasit^s

haszndlandd ervekre

az alkudozasok kOzben fel-

A

kiterjedt.

is

szerbek annyiszor

meg

hangoztatott ragaszkoddsukat Ausztria irdnt eddig

semmivel sem bizonyitottak be, ellen tobb izben

es alattvaloi

s6t 6 felsege teriileten siilyos

kihdgasokat es

Middn tehat lijabb j6tetemenyekert folyamodnak, ideje, hogy ragaszkodasuknak serelmeket kovettek

el.

tenyleges bizonyitekat aduak, ez pedig csak Belgrad

vardnak dtadasa lenne, legalabb azon iddre, a mig a hatdr menten a jelenlegi zavarok tartanak.

A

vdr at-

ad^sa nagy elonyoket eredmenyezne magokra a bekre nezve

szer-

a fonokok ugyanis megdriznek az orszag-

:

ban tekintelyiiket es hatalmukat, a nelkiil, hogy barmely reszrol annak csorbitdsatol kellene tartaniok, mert Ausztria tamogatna oket. Azok, kik az atadast eldmozditjak, jutalomra szamithatnak s e tekintetben

lehetne veliik alkudozni

lenne

a kozlekedes

A

is.

az

megszallas utan szabadda

osztrak parttal.

vedelmi allapotba helyeztetnek es szerbek

A

vdr kell6

nem adatnek

ellensegeinek, a torokoknek.

at a

Ha azonban

a

szerbek vonakodnanak a varat onkentesen atszolgaltatni,

ligy ezaltal ellenseges

Ausztria irant

s

a csaszar

indulatot

is

tanusitananak

csak mint rossz, meg-

bizhatatlan szomszedokat tekintene oket, a kik semmifele segelyt is

nem erdemelnek. De

ez esetben

meg

az

megtortenhetnek, hogy Ausztria kenytelen lenne a

v4rat eroszakkal elfoglalni,

nyugalom szerbek

helyreallitasat

nem

kepesek.

hajtananak ez ervekre

— s

hogy ekkent a rend

s

a

maguk a Ha azonban a f6nokok nem mar az els6 kiserlet alkalbiztositsa,

a mire

maval bizonyosnak latszanek a kedvezotlen eredmeny, ligy e targyalasokat azonnal

meg

kell szakitani. Ellen-

BELQRiX) UXQSZALLAbAkAK TEBVS.

kez6 esetben, ha

ban

t.

i.

129

az ajanlat kedvezo fogadtatds-

a megszallas a legnagyobb gyorsasaggal

reszesiil,

foganatositando.

azon csapatokat

Kdroly ffiherczeg megjelolte

melyeknek

a varba kelle

bevonulniok

s

is,

a magyar-

hogy volna, rendeletet kapott, hogy

orszagi hadparancsnok, bard Alvinczy, a nelkiil,

a terv vele kOzoltetett

a megnevezett ezredeket tartsa menetkeszen. Egyiittal

viden

irt

kozle

a fSherczeg Sztratimirovicsnak

vele

a Simbschennek

e nagy s a szerbekre

Ro-

hogy mukodnek kozre aldasos terv meg-

6t,

nezve

is.

utasitasok

husegere es hazafisa-

tartalmat, es a metropolitanak

gara hivatkozvan, felszolita

adott

oly

valosltasaban.

A

mi mar Orsova megszallasat

illeti,

melynek,

mint tudjuk, Belgrad atadasaval lehetoleg egyidejflleg kell vala megtortennie, ezen

kevesbbe kenyes

kevesbbe fontos, de nem

Duka

iigy keresztiilvitelevel

altabor-

nagy, a bansagi parancsnok bizatott meg. Orsovaban

a helyorseg torok csapatokbol

parancsnoksdga

alatt,

allott

Dukanak

Redzsep pasa

a foherczegtol nyert

utasitasok ertelmeben szep modjaval rea kellett vennie

Redzsepet,

hogy a varat adja

at ideiglenesen,

mintegy letetemenykent, a hataron dulo zavarok

tamdnak

idejere,

igerven,

tar-

hogy ezek megszfintevel

Ausztria visszaadja azt a portanak.

A megszallas

tulaj-

mert a var oly all, karban van, hogy azt meg nem vedheti, mar

donkep Torokorszag erdekeben rossz

pedig az Olahorszagban allomasozo oroszok birtokukba ohajtjak keriteni az erosseget. Ezt azonban

meg nem

engedheti s ezert az oroszok

kenytelen lenne eroszakkal kentes

atad^s

Kallay B.

:

A

esetere

a

is

Ausztria

kozeledtevel

elfoglalni a varat.

On-

pasa tekintelyes jutalomra

szerb felkeles tortenete 1807—10. JL

9

Orsova meg*' terve."*

OtOdik fejbzet.

130

szdmithat

s

oltalomra

esetleg

is

a porta

A mohamedan lakossagnak pedig

elleneben.

biztosittatik jogaik

es birtokuk tiszteletben tartasa, valamint hitiik szabad gyakorlata.^^^

Karoly foherczeg tagadhatatlan nagy szabatossdggal jelolte czelt,

meg

a februar 6-iki utasitasokban nemcsak a

melyre torekedett, hanem

meg a modokat

is,

me-

lyek nezete szerint a sikert biztosithatak. Ez utasitasok

azonban nem kiildettek

el.

Az erelyesebb hang, mely

azokat atlenge, az eroszakkal valo

fenyegetes

es

a

megszallashoz szukseges csapatok eleve valo osszpontositasa,

mindez ketsegkivul megdobbente Stadiont es

valoszinuleg

magdt a csaszart

is.

Igy magyarazhatd

meg, bogy Karoly foherczeg atdolgoztata a rendele-

Az lij utasiEzekben is hangoz-

teket es pedig sokkal enyhebb alakban.

tasok februar 18-an kesziiltek tattatik

el.

Belgrad megszallasanak fontossaga az osztrak

hatirtartomanyok nyugalmat es bekes fejlodeset toleg.

De meg nem

jott el az ideje

birtokbavetel eroszakkal eszkozoltessek. Sot

dozasok leni,

litjan

sem

ille-

annak, hogy a

meg

alku-

lehet e terv letesiteset megkiser-

hacsak elobb ki nem puhatoltattak a szerb fono-

kbk nezetei elso feladata.

es

szandekai.

Nem

szabad

Ez tehat Simbschennek elarulnia, hogy

azonban

tulajdonkepen a varnak osztrak csapatok megszallasa forog

szoban,

altal

leendo

sem pedig Becsbol

vett

rendeletre hivatkoznia. Ez okbol ne targyaljon onmaga, hanem alkalmazzon e czelra oly iigyes megbizottat, a kinek nemi tekintelye van a szerb fonokok elott, ki azonban, ha kell, minden pillanatban meg-

hazudtolhato lenne.

De meg

ezen megbizottal

is

csak

ovatosan kell vala sz61nia, ligy forgatvan a beszedet,

hogy az mintegy magatol jojjon rea a megszaMs

BELORiD MEOSZiLlJLsiNAK TEBVS. terv6re.

131

Termeszetesen a megbizottal szemben

hang-

is

hogy mindez csak az 6 (Simbschen) magdnvelemenye s ketli, vajjon az osztrak kormany siilyoznia kellett,

hajland6

lenne-e

a szerbek

reszerol jovo

ilynemu

ajanlatot elfogadni. Mindazaltal engedje meg,

hogy a

ertekezzek e targyrol nehdny fonokkel es

megbizott

csak ha ez utobbiak kedvezdleg nyilatkoznanak, jelentse ki

Simbschen,

hogy

kesz

kivansagaikat

Becsben

tdmogatni, fOlteve, hogy hozza fordulnak. Ez alkalom-

mal lehetne aztan az elonyokrol

is

melyek

szolani, a

a megszallas kovetkezteben a szerbekre hdromolnanak.

Mindenekelott a kozlekedes a ket part kozQtt UtkcJznek tobbe akadalyokba, a

mi

a hadi sziiksegletek beszerzesenek

legnagyobb fontossaggal

bir.

De

nem

ligy az elelmi, mint

szempontjabol

a

tovabba najjy vere-

seg utan a szerbek csaladjaikkal es ingo vagyonukkal biztos menhelyet talalndnak osztrak teriileten.

Vegre

a var megszallasanak esetere Ausztria kotelezettseget vallalna, vedi.

hogy a szerbeket minden ellensegtol meg-

Ha

aztan

fontossagit,

a fSnokok,

belatvan

ezen

elonyok

a megbizott altal ajanlatokat tennenek,

Simbschen maga is szolhat vel5k, de csak azt szabad hogy a beszelgetes eredmenyet el6terjeszti kormdnydnak. igernie,

Termeszetes, hogy az ekkent modositott utasitdsokban nem lehetett tObbe szo az dtadas folteteleirol. Ugyszinten kimaradtak a csapatosszpontositasra vonatkozo intezkedesek. De elmaradt a Sztratimirovicsnak szdnt level

is

es Simbschen azzal bizatott meg,

hogy

kozolheti ugyan a metropolitaval Belgrad megszalla-

sanak eszmejet, de csak mint sajatjat es csakis azon esetben, ha mar sikeriilt kifurkesznie a ravasz fdpap val6di nezeteit.

Minthogy B6csben egyediil Ferencz 9*

OtOdik fbjezet.

132

csdszdr

bizalmatlansaggal

viseltetett

Sztratimirovics

irant, a level elmaradasa arra vail, hogy az utasitdsok

Atalakitdsaban ketsegkivul jelentekeny resze volt ma-

ganak a csaszarnak Hasonlo

zett rendeletek

szabad

s

is.

szelleraben is.

modosultak a Duk^hoz

a targyalasokat ez esetben

hanem egy megbizottnak hogy ez ut6bbi a valodi

A

inte-

Eroszakot emliteni sem volt tObbe

megvaltoztatott

kellett

is

nem Duk^nak,

vezetnie, a nelkiil,

czelt isnierte volna.

utasitasok

mdr februar 23-dn

Petervaradon voltak.^^^ Simbschen orommel fogadta e megbizatast.

Az inkabb becsvagy6, mint valoban nagyra-

toro tabornok, Belgrad megszalldsanak tervet kedvezfi

maganak baberokat szerezzen. Az eredmeny^rt meg nem mert kezesseget vallalni, de ligy hive, hogy a szerbeket konnyfi szerrel red birhatja az alkudozasok raegkezdesere. E remenyeben alkalmul tekinte, hogy

megerosite 6t az iizenet, melyet kevessel elobb Karagyorgyetol es Mladent61 vett.

E

ket

fonok ugyanis

hogy meggyozodesiik szerint a legkozelebb megiijulando harczokban az oroszok cserben fogjak hagyni a szerbeket s akkor ez utobbiak ketsegkiviil leveretnek. Ez okbol a fonokok meg csak Rodofinikinnek nemsokara varhat6 tavozasat szandekoznak bevarni s aztan majd Simbschenhez fordulnak akkent nyilatkozott,

tanacsert, vajjon ne helyezkedjenek-e Ausztria oltalma

ala ? Es ha ez megtortennek, csakis egy foltetelt kotnenek ki, azt t. i., hogy Szerbia a birodalommal vald

egyesitesenek esetere a katonai hatarorvidek szervezetet nyerje,

szagba.

de sohase kebeleztessek be Magyaror-

Az a bizalmas egyen,

ki ez iizenetet tolma-

egy kialtvanyt mutatott fel Simbschennek, mely Ujvideken hirdettetett ki s melyben a magyarok laza-

csolta,

BELGRjlD MEGSzILLAsANAK TERVE.

133

d6kul belyegezt6k a szerbeket torvenyes uralkod6 juk,

a szultin, jegyezte

ellen.

meg

bitorlok s a

Ez nagyon

elkeserite

a szerbeket,

a kozvetitS, mert hiszen a torokOk csak

magyar kiralyok

tekintettek

mindenkor

Es valoban sem a sem a Hofkriegsrath vagy a katonai parancsnokok soha sem neveztek oket eddig Idzadoknak. Simbschen ovatosan valaszolt, mondvan, hogy ez iizenetnek mindaddig nem tulajdonit jelentos6get, a mig a szerb fonokok irasban nem fordulnak Szerbia

torvenyes

fejedelmeiiil.

csaszar vagy a foherczegek,

hozza.

Ha azonban

kuldottseggel jelennek

meg

szamolhatnak joindulatii tanacsara, mert nines

nala, utasi-

hogy 6ket lazadokul tekintse. jelentesben, melyet Simbschen e targyrol Becsbe kiildott, folvetette a kerdest is, hogy mit tegyen, ha a fonokok csakhamar reaallananak a var dtadasdra,

tdsa,

A

vajjon megszallja-e azt rOgton es mily csapatokkal ?

Karoly foherczeg

nem

^^^

sokaig kesett a valaszszal,

Stadionnal egyetertoleg utasita

Simbschent, hogy ne

ellenezze a szerbek ohajtasat a hatarorvideki szervezetet illetdleg, ellenben a

Magyarorszaghoz valo csa-

toltatasrdl elterjedt hirt czafolja

tabban.

A

foherczeg

meg

azon esetre

is

a leghatarozotrendelkezett, ha

a targyalasok folyaman a var megszallasanak lehetosege oly gyorsan kovetkeznek be,

nem

hogy a tabornok

fordulhatna tobbe Becsbe meghatalmazasert. Ily

koriilraenyek kozott Simbschen minden el61eges kerdes nelkiil

megszallhata a varat,

erre readllananak,

foltetlentil,

ha pedig nem,

ha a szerbek

ligy velOk kotendfi

egyesseg alapjan. Ez utobbira nezve a foherczeg ugyanazon pontokat szabta meg, melyekrol m4r a februdr 6-ikan kelt utasitasi tervezetben volt szo. Csak

meg azon

igerettel toldotta

meg, hogy az dtadas utan

OtOdik fejezbt.

134

az osztrdk kormdny rajta lesz,

hogy a portdtol ked-

vezo hatdrozatot eszk6z6lj5n ki a szerbek jov6jet

ille-

hogy addig is a fegyversziinet meghosszabbittassek. Egyszersmind ujb61 megjelolte a csapatokat, toleg es

melyekkel a megszallas vala.

E

mellett

szukseg

eseten

azonban oly szorgosan

inte

letesitendo

Simbschent

ovatossagra es a gyors cselekvestol valo tart6zkodasra,

hogy az utasitasok ezen alakjokban a foherczeg es Stadion eltero nezetei kozott letrejott kenyszeru Ssszeegyeztetes belyeget viselik magukon.'^^ simbsohen ^orld'meo^tz&ii&sa

"^8io8 6$* urosevics

nem

Simbschen, a kinek

volt

tudomdsa a b^csi

kormanykorokben hullamzo ellentetes aramlatokrol, a kapott rendeletet ugy ertelmezte, hogy mielobb foganatositania kell a belgradi v4r megszallasat.

Es azon-

nal hozza is fogott a sziikseges elokesziiletekhez.

miikod6se.

Hadzsicsot, a zimonyi polgarmestert es Urosevicset,

az ismeretes kereskedot

bizta

meg a

szerb fonokok

nezetenek es ohajtasainak kipuhatoldsaval. Nagy volt a tdbornok bizalma e ket egyen irant, mert ugy hive,

hogy azok eddigi osszekotteteseiknel fogva jelentekeny befolyassal birnak Szerbiaban.

Nem minden aggodalom n61kiil, de raegis nagymervu onbizalommal fogott tehat Simbschen a terv kivitelehez. Ugy velte, hogy alaposan ismeri a szerb fonokok jellemet es torekveseit es hogy teljesen megbizhat

a

azon hatarorvideki egyenekben, kik kSzte es

tiilpart

kozott mint

kozvetitok szerepeltek.

szerint a fblkelok csak haldval

vednokseget, sot a birodalomba valo is,

Nezete

fogadhattak Ausztria bekebeleztetest

hogy ekkent a porta reszerol fenyegeto vegpusz-

tulastol menekiiljenek.

kozlemenyek,

E

folteveseben

megerositik a

melyeket megbizottjaitol kapott, a kik

kbvetkezetesen azt jelentettek, hogy a szerbek, Orosz-

BELGRiD MEOSZlLLlsiNAK TEBVE.

orszdg

nem

tSrodven t(5bbe velok, mindinkdbb Ausztria

hajolnak

fele

135

s

annak vedszarnyai al^ ohajtanak

jutni.

Ketsegtelen, hogy niidon elvesztven hitet a jovoben,

maga a nep is mintegy ontudatlanul erezni kezde ama nagy fontossdgot, melylyel Ausztria

Szerbidban

baratsdgos magatartasa a folkeles sorsara nezve bir-

fonokok

hatott, az Snzetlen 6s belatobb

koztil

tobben

azon meggy(5z6desre jutottak, hogy igyekezniok kell

megnyerni a szomszed birodalomnak nemcsak joindude teny leges vedelmet

latdt,

A

Karagyorgye.

volt

Es ezek kozott

is.

fegyversziinet utan melyen

els6

meg-

rendult bizalma az orosz vednoksegben, masfelfil pedig

nem

hitte t5bb6,

hogy a szerbek onmagukban kepe-

sek lennenek sikeresen megkiizdeoi a torok hadsereggel,

mely eppen akkor, szokatlanul nagy tomegben keszen a hatdr menten. Minden^ron tdmaszrol,

dllott

hogy a tobb

segelyrSl kellett tehat gondoskodnia,

kiizdelem

vivmdnyai orokre

evi

ne tunjenek. Mindezt

el

Ausztrianal remelte feltaldlni, mely irant, mint tudjuk, kiilonben tetett.

is

rokonszenwel

regt61 fogva bizonyos

Hogy mily

alakot

nyerjen

e

visel-

vedelem,

mily

viszontszolgalatokat kellene a szerbeknek azert teljesiteniok,

hogy mik lehetnenek

kezmenyei, ezzel Karagyorgye

A

tSrOdott.

muveltseg igen alacsony fokan dllvdn,

kepes megerteni, hogy

masok nem eppen ertette

viszonynak kovet-

ily

nem

meg

azt

azt,

ligy

sem,

a mit

fogjak

hogy

<5

fel

nem

volt

oly erosen akar,

mint

igereteinek,

6.

Es nem

melyeket 6

csak azert tett, hogy valamely pillanatnyi nehezsegbol vagy veszelybol szabadulhasson, masok oly jelentoa milyet 6 azoknak sohasem Mid6n majd az orosz, majd az osztrak kormanyhoz fordult oltalomert, hoi az egyiknek, hoi a seget

adott.

tulajdonitanak,

OtOdik fejezet.

136

mdsiknak, s6t olykor mindkettonek vedn6ks6g6t keresve s

egesz nepe neveben hiiseget

a csdszdmak

Az

politikdt Idtszott kOvetni.

ketszinus6g

ingadozo,

ketsegkiviil

is,

nem

erheti

Csak mindenkor a

politikai ertelmeben.

szenvedelye

illetfileg

a szo

(5t

pillanat hatdsa

altal taszitva s igy

gondolatlanul cselekedett, de szandekosan dmitani

Nem

akart.

mas

vezette 6t soha

mely egesz eletenek

czeljat

tett6nek iranyt szabott,

t.

s

ketszinu

s6t

6szintetlens6g,

vddja mindazaltal

alatt erzelmei es

fogadva a czarnak

meg-

nem

gondolat, mint az,

kepezte,

mely minden

hazajanak felszabaditdsa

i.

Es ha ez hogy Szerbia valamely keresztyen nagyhatalom vednoksege aid helyezkedjek, Karagyorgye kesz volt ezt is elfogadni. Hogy az ily viszony utobb talan hazajanak teljes beolvadasat valamely mas allamba eredmenyezte volna, arra 6 nem is gondolt. Egyszeru elmeje nem tudott s

az eddig kivivott

mdskent nem

elore latni oly,

mely

onall6sag biztositasa.

latszott lehetsegesnek, mint

barmennyire termeszetszeru

ellenkezett

az

6

torekveseivel

es

fejlddest,

vagyaivaL

Pedig nem ohajtott egyebet, mint hogy a vednoksegben megtalalja ama sikeres es allando tamogatast, a mely nelkiil a folkeles ugye elbukott volna. Innet

magyarazhato meg az ketkedni

kezdett

az

is,

hogy Karagyorgye, a mint vagy az osztrak segely

orosz

oszintesegeben vagy csak gyorsasagdban val oly s6t

konnyen atcsapott egyik

feltol

is,

bizalmd-

a masikhoz,

hogy tbbbizben egyidejuleg mindkett<5hoz fordult De Karagyorgye osztonszeruleg mindvegig

oltalomert.

megis inkdbb Ausztria, mint Oroszorszag fele A

szerb

rSnSkek Jelleme.

Simbschen, a ki ritkan volt Karagyorgyeval,

ismerte a fdvezernek

s

csak futolag erintkezett

szemelyes

sem

hajolt.

megfigyelesbol

jellemet,

nem

sem gondolkozasi

BELORlD MEGSZlLLlSiNAK TBRVE.

m6dj4t.

De 6ppen

137

oly kevesse ismerte a t6bbi f6nO-

kOket, azoknak 5nz6, irigyked6 termeszetet s a partviszdlyokat,

melyek kOzOttiik

diiltak.

Osszes tudomd-

sat a tulparti viszonyokr61 s a szereplo egy6iiisegekr61,

zimonyi megbizottjainak

kOzlemenyeibol merite,

kik

azonban sokkal elfogultabbak voltak, hogysem helyesen it^lhettek volna meg a szerb iigyeket. A Szerbidban 6vek ota tarto mozgalom, ket egymastol eltero kftlte fel a Magyarorszagon s a hatardrvideken lako rokon n6p 6rdekeltseget. Egy kis resz es ehhez tartoztak az ligynevezett „tanult szerbek", kik

irinyban

dtkelven a Szavan, a folkeleshez csatlakoztak, a regi almodozott, annak ha mindjart csak kesobb jOvoben, a szerbek lakta teriiletet a Dunan s a Szavan innen Ez eszme akkor meg nem talalt visszhangra a is. szerb raja koreben, mely elso sorban vedekezessel a t(5r6k tamadasok ellen volt elfoglalva s mindenek fdlott nyugalomra vagyott. De a fonokok koziil nehanyan mar igen koran kedvezoen fogadtak azt, mert eszrevettek, hogy orosz reszrol Szerbia onallosaga nem reszesiilt kello tamogatasban. Magyar teriileten aztan, mint nemsokara latni fogjuk, ugyanez az abr4nd messzeelagazo, titkos iizelmekre vezetett. Es itt mar orosz izgatas is dolgozott e torekvesekben, melyek a szerb

birodalom helyreallitasarol

reszeiiil tekintven,

monarchia fonnallasa es egysege ellen iranyultak.

Magyarorszagon

s

A

a hatardrvideken megtelepiilt szer-

bek legnagyobb resze azonban nem ily szempontbol erdekl6dott a folkeles irant. Daczara a faj, a nyelv s a hit kozossegenek a szerbek nemi kicsinylessel

minden tekintetben kiilonbeknek tartottak magukat. Es ezert nemileg lealazonak veltek, ha amazoknak fenhatosdga ala tekintettek tulparti rokonaiakra, kiknel

OtOdik fejbzet.

138

Az innens6 szerbek ohajtottdk ugyan

keriilnek vala.

a tiiloldalon lev6

az egyesiilest

hitsorsosaikkal,

modon, hogy az ekkent k6pz6d6

oly

de

szervezetben

Ezt a cz61t pedig ligy

nekik jusson a vezerszerep.

gondoltak leginkabb elerhetfinek, ha az osszes szerbek lakta tartomanyok megmaradnak az osztrak csdszar uralma alatt vagy az a\k keriilnek, de egyiittveve kiilon egeszet alkotvdn. Ez a torekves szuksegszeruen

a Magyarorsz^gtol valo ujjonan

elszakaddsra vezetett volna,

azonban kivanatosnak

egyszersmind

16tesiil6

szerb

tiintete

fel

az

szamara a mar fennallo

teriilet

rendszerhez hasonlo intezmenyek meg-

hat4r6rvideki

honosit^sat. Tavol a becsi kozponti hatalomt61, maga-

b61 a nepb61 kikeriilo tisztek igazgatasa ily

szervezet

biztosithatta

alatt, egyediil

ennek az allami alakulas-

nak a leheto legtagabb autonomiat, a megszflnt volna a csaszdrnak

[

hogy

nelkiil,

kozvetlen es hatalmas

oltalma. Ily

J6v6r61

mar tobbszOr

dlmodoztak Simbschen bizalmasai, a

emlitett Hadzsics es Urosevics

is.

Nem

hogy igyekeztek a sajat nezeteiknek megnyerni a szerb fonokOket. Ez ut6bbiak ugyanis csoda

nem

tehat,

sokat torodtek a hatdrorvidek,

a magyar megyek

ktilonosen pedig

viszonyaival. FigyelmSk hogy megnyerjek a vegvide-

politikai

kizdrolag oda iranyult,

ken allomasozo katonai hatosagok tenyleges tamogatasat,

ezekkel allvan kozvetlen erintkezesben

tekintv6n

nem eppen

s

ezeket

jogosulatlanul a csaszdri hata-

lom leghivatottabb kepviseloiiil. Es ez okbol a magyar kozvelemeny hangulata a folkelessel szemben ekkor

meg nem tanacs

birt

jelentoseggel

1807 deczember

melyrol fdntebb szolottunk

Belgradon.

29-iken s

kelt

A

helytart6-

rendelete,^®^

mely a folkeldket valoban

BELGBID MEOSZlLULSiNAK TBBVB.

ldzad6knak nevezte torv6nyes urok s

Magyarorszdgnak mds,

ketsegkivul felhdborodast

nem

tett hat4st.

189

ellen,

szerbek lakta sztilt.

A

Ujvid6ken v^rosaiban

tulparton azonban

Hadzsics 6s Urosevics

t6k arra a fonokOket s igyekeztek

ily

figyelmeztet-

modon

saj4t

nezeteiket mintegy redjuk tukmalni, hogy tiltakozza-

nak Szerbianak Magyarorszagba leendd bekebelezese ellen s k6rjenek a hat4r6rvidek61iez

Karagyorgye

zetet.

s

kSzonyosOk voltak,

fdl-

minden egyeb nem tulajdonitottak nagyobb

keles iigyenek nyujtando segelyen ir^nt

hasonlo szerve-

a vele tarto fonokok, kik a kivtil,

megbizott besugasainak, De mart eppen az 6 kozvetitesokkel remeltek az ohajtott tdmogatdst megnyemi, nem elleneztek azt sem, hogy ama fontossagot a ket

kivanalmakat,

Simbschen

mint a

szerbek ohajtdsat terjeszszek

elebe.

Masfelol pedig Hadzsics es Urosevics osszeteveszt-

ven a t6nyeket, sajat vagyaikat, nemcsak ez esetben, hanem kesobb is m6g tobbszor, johiszemiileg a f6n8kok velemenye gyanant fogtak fel oly nyilatkozatokat, melyeket amazok kozOnydsen vagy reahagyolag csakis az 6 redbeszelesok kovetkezteben igen gyakran a valosagnak

tettek.

meg nem

Ily

modon

felelo tudositd-

sokat adtak Simbschennek, ki aztan az ilyenek alap-

j4n itelv6n emberekr61 es viszonyokr61,

maga

is tev-

litra jutott.

Simbschen

a

nagy

feladat

megoldasdban

csak

egyetlen komoly akaddlyt latott tisztan es hatarozottan,

Es

t.

i.

ezert

a Rodofinikin altal kepviselt orosz befolyast. azt

az

egyebirdnt

intezte Karoly foherczeghez,

teljesithetetlen

igyekezz6k a becsi orosz k5vet finikin eltavolitdsdt.

kerest

hogy az osztrdk kormany dltal kieszkOzolni

£z esetben a

Rodo-

siker sokkal bizto-

OtOdik fejezet.

140

sabban

lenne

meny

Mindaz^ltal

elerhetfi.

Hadzsics iigyessegenek kivivasa,

meg ha

Kodofinikin maradna

kormdny, hanem csak Michelson tabornok

Mdr

Prozorovszki

hogy t. Az

i,

is,

mert

hogy az orosz iigynOkot nem a petervdri

ligy ertesiilt,

Belgrddba.

hogy

remelte,

fog a kedvezd ered-

sikeriilni

pedig, a mint hirlett, az

nem

herczeg,

bardtja

kiildte volt lij

fovezer,

elddje tervenek,

Szerbia kozvetlen orosz tartomdnynya vdljek,'^^

ily

tudositdsok termeszetesen csak megerositek

Simbschent abban a remenyeben, hogy nem lesz

ttil-

sagosan nehez megktizdenie Rodofinikin befolyasaval.

nagy

fogott a

Igy tehat bizalomteljesen

terv kivite-

lehez.

Hadzsicsot, a

gradba, hogy tehete,

ott

zimonyi polgarmestert kiildte

hogy inkabb Ausztria,

hajlanak, alkudozasokat

kell,

6

is

segedkezzek.

megbizott mindenekelott Mlddennel es Milojeval

lepett erintkezesbe, mert tudta,

emlitette

siralmas

csakis az

nehez rea n6zve

volt

helyzeterol,

tamogatas

Hadzsics

s

az

tervet,

a szerbek az

elhagyatottsagukrol,

sikertelensegerol <5

hogy ezek nem barat-

befolydsnak.

ugyan Belgrad megszallasanak

nem

mindazaltal

de

Egyszersmind uta-

kezdjen,

jai Rodofinikinnak s az orosz

nem

fol-

mint Oroszorszag fele

hogy ha

sita Urosevics Milost,

A

Bel-

azokkal a fonokokkel, a kikrol

osztrak

orosz

udvarnak

ingadozo maguktartasa miatt tartozkodo,

kiilonben

onzetlen

joindulatarol

tett

megjegyzeseivel a fonokoket oly nyilatkozatokra

bir-

nia,

oszinte

es

melyek teljesen megfeleltek

sajat ohajtasainak.

Midden keseriien emlekezett meg Rodofinikinrol orosz tdbornokokrol.

nagy szolgalatokat toliik

A

szerbek,

tettek

az

monda tobbek

oroszoknak,

a torok hader6 jelentekeny reszet.

s

az

kozt,

elvonvan

Ha

ez

nem

BELOBAS.UBQSZALLASANAK TEBVE.

141

mar Olahorszdgban tQnkrevertek

tortenik, a lOrokok

volna az orosz sereget. Es most az a jutalmuk, hogy

a nemsokara lejarando

fegyversztinet utan

magukra

hagyatnak, nelkiilozven mindazt, mi a hdborii visele-

Es nem remelhetik tSbbe

sehez szukseges.

azt sem,

hogy az osztrak csasz^r fogja oket tamogatni, bizalmatlansaggal viseltetik irantuk.

mdr is

kottetik, a szerbek ketsegkiviil elfog-

laltak volna Karanovaczot, Nist es Filippopolist.

nyivel

ki

szereiics6t-

nezve a fegyversztinet

lenseg volt a tolkelokre

ha ez meg nem

Nagy

Meny-

kedvezobb lenne helyzetiik ez esetben is. Vegre a ket fonok

ertelemben beszelt Miloje

1

Ily

kije-

ohajtananak talalkozni, mihely t Karagyorgyeval megbeszeltek a dolgot. Hadzsics meg-

lente, hogy Simbschennel

jegyzesere, hogy ez osszejovetel csak ligy letesulhet,

ha Karagyorgye komolyan targyalni akar, a fonokok igertek, hogy mindent kozolnek a fovezerrel.^^^ Par nappal kesobb Hadzsics ismet talalkozott Mladennel es Milojeval lakozott hozzajuk.

kok

Az

ekkor

meg

ertekezlet

mas fonok csatugyanazon mederben ket

akkent vegzodOtt, hogy a f6n8Hadzsicsot, tudna ki mielobb Simb-

mint az elso

folyt,

s

felszolitak

s

schen szandekat irantuk es kiilonosen, hogy szamolhatnak-e tamogatasara ?

A Perss

^^^

zimonyi polgarmesteren

6rnagy

is

jelentettek,

6szinte hivei az osztrak

kiviil

meg

Urosevics es

hogy Mladen es Miloje

vednOksegnek, de felnek az

oroszoktol s a mindinkabb kozeledo francziaktol. Ohaj-

tananak tehat mielobb talalkozni Simbschennel, hanem csak titokban, mert Rodofinikin

Ezek a jelentesek tiintetek fel az

esoda tehat,

feliigyelteti

oket.^^^

kedvezo

szinben

ketsegkiviil

alkudozasok eddigi eredmenyet.

Nem

hogy Simbschen most m4r idSszerunek

OtOdik fbjezet.

142 velte

BelgrM megszdlldsdnak

minden tovdbbi

tervet

leplezes n^lkiil kozolni a szerb fonokokkel.

kiilOnben

Nyomara tiszt

m6g mds okok jott ugyanis,

Belgradon

jdrt

is

lepesre

inditottak a tibornokot.

hogy rovid ido

s ott

E

el6tt ket osztrak

hivatkoz^ssal

arra,

hogy

mag^tol Ferencz csdszart61 van megbizatisuk, Karagyorgyet es nehdny szerb f6nokOt igyekeztek megnyerni Ausztria javdra es pedig es

foltetelek

eldnyok

majdnem ugyanazon a melyek

igeretevel,

Karoly

f6herczeg utasitdsaiban foglaltattak.^^" Sirabschen tudta vagy legalabb tisztek

nak jei.

nem

kalandorok,

mag^nak a csaszarnak

s taldn

sejtette,

hanem valoban a

M^ltan aggodott tehat, hogy

ily

hogy e

becsi udvar-

titkos kikiildOtt-

modon idejekoran

koztudomasra jutvdn a var dtadasanak terve, az kbny-

nyen meghiusulhat. Masfelol pedig attol tartott, hogy ha megis sikeriilne; nem 6 rea haramolnek az erdem tigy hive tehat, hogy leghelyesebben ha maga lep el6 a tervvel. Ertesulven, hogy Kaiagyorgye az orszag belsejeKaragyorgye 68 Hadzsios. j^^j Belgradra erkezett, dtkiilde hozza Hadzsicsot. Ez utobbinak ki kelle fiirkesznie Karagyorgye nezeteit s ha ligy talalna, hogy azok megegyeznek azzal, a mit Mladenek mondtak volt, ez esetben tudathatta a fovezerrel, hogy Simbschen kesz a szerbek kerelmet oltalom es segely vegett Becsbe folterjeszteni. Minthogy azonban a csaszar eddigi ingadozasuk es barats

a dics6seg.

cselekszik,

sdgtalan viseletiik kovetkezteben, ketkedhetnek oszinte-

segbkben

s

kerelmbket csak a pillanatnyi sztiksegbdl

eredettnek tekinthetne, Simbschen azt javasolja a

fbl-

keloknek, hogy oszintesegtik zalogaul adj4k at Belgrad varat s a tdbornok remeli, hogy

ily

dron megszerezheti

szdmukra az bhajtott tamogatast 6s segedelmet.^^^

143

BBLQRiD HEGSZALLAsAnAK TBBYE.

Hadzsics azonban

nem

jarhatott el e megbizatds-

ban, mert iizenet jott Karagyorgyetol, hogy talalkozni ohajt a tabornokkal.

Simbschen Petervdradrol azonnal Zimonyba sietett a ffivezert, hogy jOjjon oda dprilis 3-ikan.

s fdlszolittatd

A

bizalmatlan Karagyorgye azouban, reszint mert

felt

Rodofinikin kemjeitol, reszint mert att61 tartott, hogy

Zimonyban baj erhetne

6t,

kijelente,

hogy

Szava partjan, felreeso helyen fogadhatja

csak a

a

taldl-

6t,

sajdt

el

koz^st.

SimbscheD, hogy teljesen megnyugtassa kapitany

fiat

es Hadzsicsot kiildte Belgradba, kiknek

az ertekezlet tartama alatt mintegy tiiszokul ott kellett

maradniok. Az Osszejovetel helyeul pedig a Mrtva-

sztrazsa nevu orhazat jelolte meg.

Karagyorgye pontosan megjelent. Kisereteben voltak Petrovics Miloje, a senatus alelnSke, Popovics Pavle, a belgradi var parancsnoka es Jeftics Istvan, a s ezeken kiviil meg vagy 20 bulyukCsakhamar hozzajuk csatlakozott Simbschen is Perss ezredessel es negy huszarral. A szokasos udvoz16sek utan a tabomok s a fdlkelok vezere az 6rh4z

senatus titkdra

basa.

mcige vonultak

s

ott tartottak

meg

az ertekezletet.

Simbschen kerdesere, hogy mi okbol ohajtott vele talalkozni, Karagyorgye kovetkezoleg v41aszolt a szer:

bek egyedul Ausztria es kiilOnosen Karoly foherczeg tamogatasanak koszonhetik megszabadulasukat a torok jdromb61. Annal lesujtobb volt tehat redjuk nezve, hogy az osztrak csaszar a magyar orszagos rendek tanacsdra mult evben elfordult toliik. Ekkent ujb61 a legnagyobb veszelybe jutottak. Melyen megrendulve tapasztaltak aztan, hogy az elelmi szerekre es a hadi

keszletekre dltalanos hatarzarlat rendeltetett

el,

ligy

Karagyoroye tamlJo'igJ."

OtOdik fbjezbt.

144

hogy a kereskedfik azon fegyvereket s gabonanemfleket sem szallithatt^k a folyon at, melyeket a folkel6k mar megvettek s kifizettek. E szomorii helyzetokben, latvan, hogy az osztrdk udvar nem hallgatja meg tSbbe keresoket, kovetseget inditottak Oroszorszagba

tak

is

szereket, sot a

czoltak

s

kap-

onnet az elmult esztendo folytdn penzt es hadivelok

Timok menten egyiitt.

fokonzul Belgradba

Utobb

orosz csapatok

a tandcscsal

s

A

az orszag kormanyzasaban.

is

egyiitt

har-

mint

Rodofinikin j5tt

reszt vett

szlobodziai fegyversziinet

ota azonban az orosz vednokseg

csak igeretekre es

biztatasokra szoritkozott. Kiilonben

is

Oroszorszag

ha akarnd sem juttathatna a szerbeknek elelmi

meg

szere-

mert ilyeneket csak a Bansagbol es Szlavonidbol kaphatnak igy tehat nem is mentheti meg 6ket az

ket,

;

ehhalaltol.

jelent

Igaz,

meg a

hogy a

tel

folkeloknel

millio piasztert igert nekik,

elejen ket franczia tiszt

Napoleon neveben ket ha franczia vednokseg ala

s

helyezkednek. Karagyorgye azonban ligy e kiildotteknek, mint Rodofinikinnak kijelente, hogy penzzel egyediil

nines

segitve a szerbek

tobb milli6 lenne

is.

sorsan,

meg ha

sokkal

Okvetetleniil ehen kell veszniok,

ha csak Orosz- es Francziaorszag nem veszik rea az osztrdk csaszart, hogy a Duna es a Szava menten fennallo hatarzarlatot megsziintesse. Rodofinikin es a

ugyan ennek kieszkozleset, Karagyorgye tehat, nem remel-

franczia tisztek megigertek

de semmit sem

tettek.

ven tobbe kedvezo valaszt ama ket nagy hatalomtol, melyek kozott jelenleg kiilonben is fesziilt viszony mindinkabb aggodvan a tartomanyban folymiatt, meggyozte a tandcsot s a nepet a felol. hogy nem letezik reajuk nezve mds

letezett s

vast nOvekvo inseg

mentseg, mint a mit 6 mar annyiszor ajanlott,

t,

i.

BBLQRiD MBGSZijiLlsANAK TBRVE.

m6g ert.

egyszer az osztrak csaszarhoz

145

fordulni oltalom-

Kerte tehdt Simbschent, terjesztene elo a csaszar-

nak az

a tandcs

6,

s

az eg^sz nep kereset, hogy ne

csak vednokseget terjeszsze ki redjuk, hanem egesz

A

szerb nemzet

Szerbidt kebelezze be

birodalmaba.

pedig, melynek ligy

tobb mint fele az osztrak tar-

is

tominyokban s a hatdrorvideken el s 6 maga Karagyorgye, a meghodolas fejeben csak a kovetkezo foltetelek biztositasdt ohajtjdk

:

1.

Szerbia sohase csa-

toltassek a magyar kiralys^ghoz, hanem vagy mint hatdr6rvid6k, vagy pedig osztrak torvenyek szerint, de fuggetlenul a magyar vamrendszertdl es egyhazi befolyastol, katonai hat6sagok altal kormanyoztassek,

a csasz^r kozvetlen fenhatosdga

ne kbvetelje a szerbektol,

alatt.

kossenek, miel6tt Nist es Szerbianak

nem

2.

A

csaszar

hogy a torokokkel beket

meg

egj'eb reszeit

Ez pedig Karagyorgyenak rovid iddn belfll sikeriilni fog. ha osztrak reszroUoszert es agyukat kap s ha nehany tiizer bocsattatik rendelkezesere, kiket majd szerb nihaba oltoztet. 3. Minthogy az inseg mind nagyobb merveket olt az orszagban, a hatarzarlat azonnal megszuntetendd lenne. Az osztrak kormany pedig kiildjon a f6lkel6knek el61egk6p nagy mennyisegu gabonat es lisztet, melynek drat a bekekotes el

foglaltak.

utan fogjak megteriteni.

„Eszkoz(Jld

ki mindezt sza-

munkra, a mi torvenyes cs4szdrunkt61 es atyanktol", igy vegze beszedet Karagyorgye s „aztan tegy veliink es egesz Szerbiaval, a mit akarsz es rendelkezz, a mint

j6nak Idtod,

oly

b4tor

harczosokkal,

a kik keszek

teged egesz Konstantinapolyig kSvetni".

Simbschen igyekezett megmagyardzni, hogy a hatarzdrlat

nem

iranyult a f5lkel6k ellen,

orszdggyiiles siirgetesere rendeltetett Kallay

:

A

szerb felkeles tort^nete 1807—10. IL

nem el,

is

a magyar

hanem hogy 10

OtOdik fejezbt.

146

termeszetszeru

az

azon

kifolydsa

semlegessegnek,

melyet az osztrdk csaszar a mult evi haboriiban elfogFrancziaorszag,

egyfelol

lalt,

neh^ny kisebb nemet allam,

a

kivitelt

tetek

Boszniaba es

meg

franczia

„Ha

nem

igy

all

s

a dolog",

tiltottdtok

Olahorszagba

s

meg a

miert enged-

csapatoknak az atvonulast sajdt

En nem ertem

teriileteiteken ?

birodalora

masfel61 pedig Orosz-,

Franczia- es Svedorszdg kozott. valaszolta a fovezer, „miert

torok

a

politikatokat

ti

s

ha szakitunk". A t4bornoknak nagy bajjal sikerult a felhaborodott fSvezert megnyugtatnia. Csak midon kijelente, hogy nincsenek ugyan utasitasai e targyban, de mert oszinte azert legjobb,

rokonszenvvel es becsiilessel viseltetik a szerbek ohajtdsaikat

el6

fogja

terjeszteni

a

hogy azok meghallgattatnak, n6mileg Karagyorgye. Es ekkor meg is remeli

is,

kerelmet irasba foglalva

kok

s

ertekezlet

veget ert

s

csillapult le

igerte,

hogy

a tanacs es az osszes fono-

altal is alairva juttatja

az

irant,

csaszarnak

es

majd Petervaradra. Ezzel Simbschen Karagyorgye

kiseret6hez 16pven, Miloje, Popovics es Jeftics kijelen-

hogy mindaz, a mit a fovezer mondott, valoban a tandcs s az egesz nep velemenye es kivansaga s hogy a synodus elnoke, Mladen, kinek Belgradban t6k,

kellett maradnia,

hasonlokepen gondolkozott.

Ezutan a szerbek hazatertek, a tabornok pedig

Zimonyba

hogy a talalkozas

lefoly4sdr61 jelen-

tegyen Karoly foherczegnek.^^^

test

Ha Simbschen jobban

juu-agyorgye feittteieinek

sietett,

^^t

g

ismeri

Karagyorgye

altalaban a viszonyokat, a fovezer

jelle-

nyilatkoza-

J8llemz6se.

taiban ketsegen

kiviil

eleg okot talalt volna az aggo-

Karagyorgye aj4nlata, hogy Szerbia kebeleztessek be a monarchiaba, nem jelentett egyszersmind dalomra.

BELORlD MEGSZALLAsAnAK TBBVE.

A

egybeolvadast az utobbival.

orszaghoz

valo

a Magyar-

felelmet

elmondottuk,

mint

csatoltatastol,

147

az

innenso szerbeknek, leginkabb pedig 6ppen Simbschen megbizottjainak besiigasai ideztek

kebbe

lett

az,

mert a

egyszerfi j6zan eszevel belatta,

szomszedos

elo.

De

figy elm esse valt

Magyarorszagnak

aztan elen-

Karagyorgye

hogy Szerbia, mint a alkatresze,

kiegeszito

Ordkre elvesztene a fuggetlenseg

lelietoseget.

Ellen-

ben a hatar6rvidek mintajara szervezve, a szerb

tomany

tar-

oly kiilon teruletet kepezett volna, melyen, az

esetleg oda kiildott nehany felsobbrangii osztrak tabornok csak a csaszdrnak szemelyes, de tavoli fennhatosagit k^pviseli, mig az egesz kOzigazgatast tulajdonkep a bensztilottek soraibol vett tisztek gyakoroljak, Az ily allapot nem lett volna ugyan teljes onallosag,

de hiszen ilyenre a szerbek meg nem is gondoltak, hanem legalabb oly m6rvu fuggetlenseg, a milyen az akkori viszonyok

kozStt elerhetonek

mutatkozott.

E

felfogdssal termeszetszerfi osszefiiggesben allott a vagy,

hogy a mar felszabadult teriilet kiegeszittessek azon reszekkel, melyek meg kozvetlen torok birtokot kepeztek, egykor azonban szinten a szerb birodalomhoz tartoztak volt. Ezert szabta Karagyorgye a meghodo14s egyik folteteleiil Nis es egyeb szerb videkek visszafoglalasat osztrak segelylyel.

nezve legfontosabb

foltetel

De

a

fblkelokre

ketsegkivul az volt, mely

a hat^rzdr megsziintetesere es nagy mennyisegu

miszemek az osztrak

partrol

elel-

allami koltsegen Szer-

bi4ba valo atszdllitasara vonatkozott.

Hogy

ezt elerje

8 ekkent a nepet a vegenyeszettel fenyegeto insegt61

megmentse, Karagyorgye kesz fenhat6saga ala helyezkedni, mellett, melyek,

ha

letesiilnek,

volt az osztrdk csaszdr

de csak oly m6dozatok a tartom4ny tenyleges 10*

OtOdik pejezet.

148

ftiggetlenseget

aligha

A

tul.

terjedt

mig a csdszdr uralma volna a nevleges vednokseg hatdrain eredmenyezik,

szerbek Ausztria irant valo htis6genek zdloga-

r61 sz6

sem

volt az ertekezleten.

emlitette a belgradi

v^r

Karagyorgye nem

dtadds^t

es

a tdbornok

i&

hallgatott e kerdesrol. KAroly fd-

stadion jegyzfik-

Simbschen alkudozasai a szerb fonokokkel

ut6bb

s

magaval Karagyorgyeval elenk jegyzekv^ltast ideztek gj^j K^roly foherczeg es Stadion grof kozott. A kiiliigyminiszter ligy velekedett, hogy Karagyorgye ajanlataiban az utolso pont,

t.

i.

az osztr^k

kormany

41tal

adand6 elelmiszerek atszallitasa volt az a melynek teljesiteset a fOlkelok mindenek elott ohajtottak. Ez az egyetlen eszkoz, jegyze meg Stadion, melylyel Ausztria a szerbeket meg nemi fiiggesben tarthata. Nem szabad tehat ez eszkozt eldobni, a mig elolegkep

fOltetel,

nem ama nep

az oly zalog altal

szolgalhatna ben.

potoltatott,

mely

biztositekuL

szem-

gyakori ingadozasaival

Karagyorgye ugyan akkent nyilatkozott, hogy

ohajtja hazajdnak bekebelezteteset Ausztriaba

;

mint-

hogy azonban elobb meg Nist es annak korny^ket kivanna

elfoglalni, a

bekebelezes bizonytalan

esemenyektol tetetik fiiggove

s

igy

nem

is

tavoli

nyujthat

megnyugvast. Mert azt taldn magaval Karagyorgyeval

meg

hogy akkor, mid5n Ausztria es Torokorszag kozott beke uralkodik, Szerbia nem foly-

is

lehet ertetni,

tathat haboriit a portaval s

nem

olvadhat be egyide-

juleg a monarchiaba. Ily szempontok figyelembe vetelevel

kellene

tehdt a

fonokokkel alkudozni.

Es ha

Belgrad megemlitese talan kesobbi id6pontra halaszthato is, ligy folytata tanacsadasat Stadion, de azt mar most hatdrozottan ki kellene jelenteni, hogy a folkel<5k csak azon esetben szamithatnak elelmiszerekre.

belorAd heoszAllAsAnak tebve.

149

ha sz6- es irdsbeli igeretek helyett tenyleges zAlogot adnak hfisegok es ragaszkoddsuk tanusagaul. Mindazaltal, ha Karagyorgye az inseg enyhitesenek czelj4b61,

meg a

csaszdr elhatarozasanak rnegerkezte el6tt

stirgosen kerne segelyt,

Simbschen nehany keresked6-

nek megengedheti, hogy sajat gabonat

^s

lisztet

nemi

felelfissegukre

szallithassanak

a

tulpartra;

de

kormany tudta nelkiil tortennek. Vegre a tabornok hatarozottan megnyugtathata Karagyorgyet a felol, hogy Szerbia semmi szin alatt sem fog egyesittetni a magyar kiralysdggal. niindenesetre oly modon, mintha ez a

Karoly foherczeg elfogadta

annak megfeleldleg

tet s

a kiilugyminiszter neze-

utasita

Csak

Simbschent.

egy ponttal tolda meg azt. Ha oly rendkiviili fordulat allana be, hogy mielott Becsbol a rendeletek raegerkezhetnenek, Belgrad megs/.allasa elkerulhetetlenne vdlnek, vagy attol lehetne tartani, hogy valamely

hatalom foglalja

el

a varat,

fdlteve termeszetesen,

mas

esetben Simbschen,

ez

hogy a szerbek reszerol ajanlat

tetetnek, onhatalmiilag is cselekedhetik es bevonulhat Belgrddba.''^^^

A mig Simbschen lalt

Becsben

ily

turelmetleniil

megallapodasokra

jutottak,

Karaoyorgye

varta a szerbek irasba fog°

z&sa. Rodo-

kervenyet, melynek mielobbi megkiildeset

Kara-

gyorgye a mrtva-sztrazsai ertekezlet alkalmaval igerte volt.

A

fovezer azonban

nem

irt,

sot

aprilis 9-iken

Topolaba utazott, titkarat Jefticset hagyvan Belgradon ^ o oj azon utasltdssal, hogy ha Simbschentol level erkez'

nek, azt vigye rOgton utana.

A

mindenkor bizalmat-

lankodo Karagyorgye ugyanis elobb ismerni ohajtotta a vdlaszt, melyet Simbschennek folterjesztesere Becsbol kellett kapnia s rnely ket het eldtt alig erkezhetett meg.''^^

"*"**^'*"itnikin

nyo-

*

.T^^^l'^ nak. Rodo^""''" ""'""

munkija, Topoi&ra """^y-

OtOdik fejbzet.

150

Pdr nap mulva azonban mdst gondolt s irt a tdbornem oly ertelemben, a mint ez utobbi reaielte. Karagyorgye a taldlkozasnal az osztrdk udvar neveben nyilvdnitott joindulatra hivatkozvdn, a hatarnoknak, de

megsziinteteset

z^rlat

a

s

kereskedes

akadalytalan

EUenben a szerbek-

folytathatdsdt kerte ez irataban.

nek osztrak oltalom ala valo helyezkedeserol nem s

altalaban politikai kerdeseket

E

level

feluletesen

mar elobb

nem

felbontva

lepecsetelve

es

lijbol,

Perss ezredes nezete szerint,

gyorgye

den

mely bizalmatlansaggal vagy Rodofinikintol,

irant,

tetterol

de csak

Simbschen kezeibe. ki e kSrulmenyre figyel-

kerult

meztet6 a tabornokot, a felbontas vagy szdrmazott,

sz6lt

emlitett.

a

tandcstol

viseltetett

Kara-

a ffivezer min-

ki

tudomast 6hajtolt szerezni.^^^

Az utobbi

fdlteves ketsegkivul tdbb val6szinus6g-

gel bir.

Az orosz tett,

azon

m^skent nem is lehehogy minden aron megakadalyozza az

iigynok, a mint ez

volt,

osztrak befoly^s megerdsodeset Szerbidban.

Nem

csoda

hogy kutatta a szerb fonokok osszekOtteteseit a tulparttal s hogy a koztuk s az osztrak hatdsdgok

tehat,

kozott fenndllo erintkezest szorgosan ellenorizte.

Rodofinikin ismerte azt a levelet is, melyet Karagyorgye a tanacscsal egyetemben meg januar 22-iken

melyet Becsben oly

Karoly foherczeghez intezett

s

megel^gedessel fogadtak

volt.

Maga a

azt vele. Sot arra kerte,

hogy

irja ala 6 is. Rodofini-

kin felpattant,

van

s

idegen

<5

mondvan, hogy ez a

mint Oroszorszag

fovezer kozolte

^politika" ellen

kepvisel6je

hatalmakhoz intezett

nem

kerelinet.

irhat ala

Erre

Kara-

gyorgye bosszusan kerdezte, hogy mit ert Rodofinikin „politika* alatt.

Sehogysem

fert az esz6be,

hogy egy

belorAd mkqszAllAsAnak terve.

baritsdgos hatalom ugyvivoje s

irhatna

mert ne tamogathatnd

proteg^lt nemzet

a t61e

ala

151

kereset egy

oly hatalomhoz, melylyel az 6 udvara szinten

s^gos Idbon

411.

Rodofinikin azonban

bar^t-

mar ekkor rek

bogy Urosevics es neh^ny vele baratsagban el6 f6nok igyekeztek Karagyorgyet Ausztria reszere megnyemi. Ez okbol a tanakodo Karagyorgyet intette is, hogy Ausztriatol, mely a semlegesseg altal kotve van, ne vdrjon segelyt. Az osztr^k udvar kiilonben sem

jOtt,

ohajtja Szerbia megerosodeset, mert ez esetben a sajat teruleten elo szerbek joreszt

saikhoz

atkOltozneuek hitsorso-

Ausztria elvesziten^ alattvaloinak

s

k61y szamat. sziiksegiik

valamiben

nem

cse-

Egyebirant a szerbek mindent, a mire

megkaptak mar Oroszorszagtol

volt,

meg

hidnyt szenvednenek, azt

is

meg

s

ha

fog-

jak kapni. Karoly fSherczegtol pedig ne remeljenek v41aszt Karagyorgye levelere. Urosevics 411 elo

azzal

a kdzlemenynyel,

volna

felelni,

nem

ezt ligy

;

hanem megengedi, hogy Urosevics

eddig

is

tette,

Idport, olmot s golyokat.

nem

majd

oliajtott

de tekintettel a politikai viszonyokra,

teheti

mikent

hogy a foherczeg

gyakoroltak

szdllitson

Rodofinikin

nekik titokban ervei

azonban

hatdst, a level, mint tudjuk^ elkul-

detett.^''^

Perss ezredesnek, a zimonyi parancsnoknak, csak-

hamar tudomdsdra jutott, hogy Rodofinikin olvasta volt a levelet. Az ezredes ertesul6se szerint Karagyorgye azzal a keressel kiildOtte meg ez okmdnyt az orosz iigynOknek, hogy 6 is irja al4. Rodofinikin megtagadta e kivdnsag teljesiteset. Karagyorgye azonban nem tudta megerteni, hogy egy bardtsdgos hatalom kepviseloje vonakodik alair^sdval termeszetesen

timogatni az 6

udvardnak vedelme

alatt

all6

nep

OtOdik pejezet.

152

kerelmet egy oly mas hatalomhoz, melylyel amaz szinto

baratsagban

A

elt.

nagyon felhaborodott

f6vez6r

e

meg inkabb megin-

miatt s bizalma Rodofinikinban gott.3»^

Masfelol az orosz iigynokot

dalommal a level

tolte el,

hogy nem

Ugy

elkiildeset.

is

bosszanta, s6t aggo-

sikeriilt

megakadalyoznia

latszik az 6 keresere fordult

aztan Prozorovszky a becsi

orosz kovethez, Kurokin

herczeghez, hogy tudomast szerezzen az osztrak udvar

szandekarol a szerbeket

A

kovet igen biz-

Ertesiilese

szerint a becsi

illetoleg.

nyert.

felvilagositast

tato

korm^ny a

szigorii

elhatarozta,

hogy a folkeloknek nem ad hadi

legfoljebb

ket,

semlegessegre

nemi elelmet,

de

valo

tekintetbol

azt is csak

szeretitok-

ban.^****

E es

valasz

nem

nyugtatta

Urosevics latogatasai

Karagyorgye kereste

Rodofinikint. Hadzsics

Belgradban nagy mervben

Marczius

figyelmet.

felkoltek

meg

fel 6t s

30-ikan

pedig

maga

kozle vele, hogy talal-

kozni fog Sifiibschennel. Ez alkalommal Karagyorgye

hogy az osztrakok m4r tObb izben ohajtottak talalkozni es targyalni a fonokokkel s most maga Simbschen jo Petervaradrol, hogy ertekezzek ligy

vele.

nj'ilatkozott,

Megjegyze meg, hogy az osszejovetelnek az

osztrakok reszerol valoszinuleg nines mas czelja, mint a szerbek altal a fa

remelven,

elelii)iszerek

a marha kivitelere vetett

tila-

Ennelfogva elfogadta Simbschen

lom megsziintetese. ajanlatat,

s

hogy ez ertekezleten

6

meg

az

szabad bevitelet Szerbiaba fogja kiesz-

kozolhetni.*-'^

Nem

vezer

de nem is mondta el a Rea nezve csakugyan a hatar mega fodolog. Ekkor azonban mar tudta.

az

orosz

teljes valosagot.

nyitasa

volt

mondott tehat valotlansagot a

iigynoknek,

fo-

158

BELORAD MBGBZALIiASjLNAK TERVB.

hogy a talalkozason mas k6rdesekr61

lesz szo

is

;

dm

ezeket igen ovatosan elhallgatta.

Nehany nap mulva a Mrtva-sztrazsanal megtartott eredmenye Rodofinikin tudomasara jutott. Nem Karagyorgye beszelte el azt neki, sot talan eppen azert utazott oly sietve Topolara, hogy elkeriilje az osszejovetel

Rodofinikin ertesii-

orosz iigynokkel val6 talalkozast.

Simb-

16se szerint az ertekezes kovetkezokep folyt

le.

schen fdlemlite, hogy mily jotetemenyekben

reszesiil-

hettek

a

szerbek

inegengedte, iigye

az

osztrak

hogy eppen

a legrosszabbul

sz411ittassanak

a

udvar reszerol, mely

mid6n a folkeles

akkor,

allott,

Szavan

at.

gyorgyet, hogy a folkelok

hadi

es

Biztosita

jelenleg

szerek

elelmi

aztan

is teljes

Kara-

mertek-

ben szamithatnak az osztrak udvar joindulatara, mely kesz minden sziiksegletiiket fedezni, ha megigeri,

hogy kizarolag Ausztria hivei lesznek. Hasztalan remenykednek a szerbek Oroszorszagban, igy folytata Simbschen. Az oroszok el fogjak hagyni e videket s akkor a folkelok magukra maradnak es megsemmisiilnek. Hiszen tSrtent mar, hogy orosz csapatok jottek Szerbiaba s ismet eltavoztak. Az orosz sereg most Moldvdban van, de nemsokara visszater hazajaba. Hiba lenne bizni az orosz-franczia szOvetsegben, mert e

szovetseg

csak a kepzelodes

sziilemenye.

Kara-

gyorgye erie azt valaszola, hogy haladatos az osztra-

koknak, most azonban nines

semmire sziiksege, ha meg mindazt a

pedig lenne, majd keszpenzen veszi mit beszereznie

kell.

Simbschen

meg

Rodofinikinrol

tudakozodott, mire a fovezer felele, hogy

nem tudja, nem avat-

mit keres az orosz konzul Belgradban, mert

kozik az 6 iigyeibe.^"® Barkitol szarmazott

is

Rodofinikinnak ilyeten felre-

OtOdik fejezct.

164

vezettet6se, magatol Karagyorgyetol,

vagy a f6n6k5k

valamelyiketol, kets^gkiviil iigyesen volt az kieszelve.

Simbsclien allit61agos megjegyzesei a tdvolfekvo Oroszorszagr61, melyben a szerbek nem bizhatnak s azt4n mintegy Qnkentes felajdnldsa az osztrdk udvar tamo-

gatdsanak,

ha ugyan a felkelok egyediil Ausztria

irdnt lesznek hfisegesek: mindez arra serkenthet6 az

orosz iigynokot, hogy igyekezz6k

sajdt

korm^nydt6l

mielobb a lehetd legnagyobb segolyt kieszkOzolni a szerbek jav^ra. Masfelol pedig Karagyorgyenak Idtsz61ag hideg, elutasitd vMasza elhdrithata a

hogy

a f6vezer es

ffinoktdrsai

gyanut,

komolyan targyalnak

az osztrakokkal. tJgy latszik, Rodofinikin

adas hitelessege

felett.

nem

ketkedett ezen

nem

Mindazdltal

el6-

enyeszett el

egyszersmind feltekenysege Ausztria es bizalmatlansdga Karagyorgye s ennek meghitt tanacsaddi irant. Maga

a teny, hogy a felkeles f6vezere taldlkozott az osztrdk hatdrfirvidek parancsnokaval ^s hogy bardtsagosan segelyrol, masreszt pedig h6segr61 tanacskoztak, azon aggodalmat kelt6 fel benne, hogyha ez alkalommal eredmenytelenul vegzodott is az els6 kiserlet,

ut6bb a viszonyok kenyszeritd hatdsa alatt megiijulhat az s vegre

is

az ilyen

szemelyes

erintkezesekbfil

szerbeknek Ausztridhoz val6 szorosabb viszonya

a

fej-

lodhetnek.

hogy a fonbkbk az 6 tanacsdnak mellozesevel jottek ossze az osztrakokkal es hogy Karagyorgye a nelktil, hogy 6t megkerdezte volna, hirtelen elutazott. Eleinte kozonyoss^get szinlelt Rodofinikin. tfgy nyilatkozott, hogy a szerbek, ha esziik B^ntotta 6t az

is,

van, csakhamar be fogjak latni,

A

czar ktilonben

nem

hogy mit

sokat torddik

ily

kell tenniSk.

kis

nepecs-

155

BELORA.D MEQSZlLLi.Si.NAK TERVE.

nem

k6vel,

is

akart egyebet, mint megmenteni a szer-

beket a torSk kegyetlensegekt61; most mkr az 6 dol-

hogy mit

guk,

De csakhamar mind

cselekszenek.

szenvedelyesebbe

lett

az

orosz

Nem

tigynOk.

t6bb6 oltitkolni felhdborodasat s

nyiltan

birta

Urosevicset

hogy Karagyorgyet oroszellenes szellemben izgatja,^"^ Ismerven azonban a fdvezernek ingadoza jellemet, remelte, hogy ugyesen csoportositott gyanuvddolA,

sitdsokkal es

meg

ijesztgetesekkel

elvonhatja 6t

kezdddo osztr^k baratsdgtol. Hogy e aprilis

17-iken Karagyorgyehoz

hoi aztan nyolcz napot

Nem

a

czelt elerhesse,

utazott

Topolaba, a

toltStt.***^

birunk biztos tudomassal a

felol,

hogy mit

vegzett Rodofinikin e nehany nap alatt Topolan. Kara-

gyorgyenak egy ewel kesobb, 1809 augusztus 28-ikan, tehdt kozvetleniil a szerbeket ert nagy csapasok utan,

Simbschenhez

intezett

topolai tal^lkozdst,

jSvetel

targyara.

hogy a szerbek

levele,

ha nem

emliti

is

a

megis bo vilagot vet amaz ossze-

E

levelben

megjegyzi a fdvezer,

egyediil az osztrak udvart61 remelnek

segitseget es mentseget.

Ausztria oltalmat

megnyer-

hetni volt mindenkor ohajtdsuk, s ez

mar reg megis

valosult volna, ligy a mint 6 ezt mult

evben a Mrtva-

sztrazsanal Simbschennel megbeszelte s a mint e czel

elerhet6se vegett az egesz nemzet neveben szavdt is adta.

Es minden bizonynyal megtartja

Rodofinikin

nem

beszeli le <5ket s

szavat,

nem

ha eppen

ijesztgeti oket

azzal: az osztrak udvar a torokoknek fogja kiszolgaltatni

kin

a szerbeket, ha hozza csatlakoznanak. Rodofini-

meg

azt is bizonyitgata,

hogy mar teljesen

hataroztatott az osztrak tartomdnyok felosztasa

czidk es

oroszok kozStt,

el-

fran-

amazok a Morvaorszagt61

nyugatra, emezek pedig a keletre

eso

reszt

tartvan

156

OtOdik pejezbt.

meg maguknak. Ennek is

kOvetkezteben a szerbek

nem

szamithatnak tobbe Ausztria oltalmara. „Ily modon Rodofinikinnak,

sikeriilt

Karagyorgye,

—

e szavakkal vegze level6t

— bennunket

raszedni es sz^ndekunktol

Minthogy pedig Karagyorgye magatartasa Simbschennel, mint altalaban Ausztriaval szemben,

elterelni."^"^

ligy

a topolai osszejovetel utan egyszerre megketsegtelen, hogy az orosz iigynok ravasz

kozvetleniil valtozott,

figyelmezteteseivel es fenyegeteseivel tantoritotta

a kulonben

is

mar akkor meg-

bizalmatlan

es

hiszekeny

fovezert.

Simbschen es megbizottjai ekkor meg nem tudtak, hogy tulajdonkeppen mi czelbol utazott volt Rodofinikin

Topolara.

Sejtettek

ellenes szellemben fog ott talanita 6ket.

A

hogy osztrak-

azonban,

mukodni

s

ez nemileg nyug-

tabornok teljesen bizott

meg ugyan maga

a nagy terv megvalosulasaban, de mdr belatta is,

hogy a fSnokok keszsege osztrak uralom ala he-

lyezkedni,

joreszt

az

elelmiszerek

hidnyaban

s

az

nyomorban leli magyarazatat. Ennelfogva attdl tartott, hogyha a kielegitS segedelem sokaig kesnek, a szerbek az orosz vednokseg mellett majd altalanos

meg

Francziaorszaghoz

is

fordulnak

oltalomert.

Ezt

megakadalyozand6 a Karoly foherczegtfil nyert engedely ertelmeben, zimonyi kereskedok altal titokban nemi elelmet szallittatott a tulpartra. Nem remelte azonban, hogy hetne kert

ily

csekely segitseg teljesen megnyer-

a szerbeket. a fdherczegtol

kerdesek

Ez okbol mielobbi

elhatarozast

a Mrtva-sztrazsanal megbeszelt

felett.*°*

Termeszetesen Hadzsics es Urosevics sem sziintettek be mukodesiiket, daczara Karagyorgye tavolletenek.

Leginkabb Mladennel es Milojeval ertekeztek,

BBLORlD HEGSZiLLlSlVAK TERVE.

157

a kik bizonyosra vettek, liogy a fdvezer nem masitja

meg

hanem Simbschent61

szavdt,

talilkozast fog kerni, mely

mdsodik

siirgosen

alkalommal aztan a fen-

forgo kerdesek kedvezd elintezest nyerhetnek. Midon

pedig Hadzsics, bdr igen ovatosan, Belgradra iranyza a ket f6n5k csdszari

figyelm6t,

Mladen megjegyze, hogy a

udvar k6sz leven

oket

oltalmaba

fogadni,

nekik mindegy, vajjon az egyik vagy a masik varat,

vagy eppen az egesz orszagot szilijak

meg

is

az

osztrdkok.

Nagy megelegedest

szerzett e

Simbschennek,**^^ ki most

idon dt,

beliil

mar

kozlemeny az aggodo

bizton hitte,

hogy Karagyorgyetol meg mindig nem

sitds.

hogy rOvid

bekovetkezik a v4r atadasa. Csak az bantotta

Hogy

tudo-

jott

tehat siettesse a fejl6dest, megbizta Uro-

sevicset, irjon 6 a fovezernek Jeftics altal, ki, a mint

emlitettuk,

eppen az ilyen levelezes kozvetitese vegett

maradt Belgradban.

A

tabornok egyiittal az Esterhazy-

ezredet Petervaradra rendelte, hogy elegend6 katona-

sag felett rendelkezzek a megszdllas foganatositasara, vagy ha ez meg tovabb haladna, hogy elnyomhasson egy esetleges parasztl4zadast a Szeremsegben, mely felol

ismet hirek keringtek.**^^

Urosevics e levelben, melyet Simbschen meghagj-asa folytan Karagyorgyehoz intezett,

mar nyiltabban

a szerbek viszonyarol Ausztridhoz, teve. Sziiksegesnek velte ugyanis a

mint

fovezert,

szolt

eddig

azt

ki

oly

sokaig hallgatott, vegre hatarozott nyilatkozatra

birni.

Az osztrakok keszek a szerbeknek

hadi-

szereket szolgaltatni, a irt

Urosevics.

tanusdgot tegyenek

es

mennyit csak kivannak,

Minthogy azonban

vednOkseget hajland6 vallabii is

elelmet

az

felettiik,

oszintesegiikrol.

osztrak kell

Es

igy

udvar

hogy ok ezert fel-

urosevios ^ll^jj^bg^"

ttrgyaini

Rod''o"nikii»

szerepe.

OtOdik pejezet.

158

meg

Karagyorgyet, gydzne

szolita

a

csaszari

udvart

a fel61, hogy a szerbek orokk6 hu alattval6i lesznek, a mit csak ligy erhet el, ha valami zdlogot ad arra n6zve, hogy valoban Ausztriahoz akarnak csatlakozni es hogy megfogadjak a becsi kormdny utasitdsait,

melyeknek pontos

teljesitese

mentheti

meg

Hogy mibSl

szorongatott helyzetiikbSl.

diil

oket egye-

ama

alljon

ennek meghatarozasat Urosevics Karagyorgyera 6t, hogy irjon kozvetleniil Simbschen-

zalog,

bizta s vegiil kerte

nek

lijabb talalkozas vegett.***^

E

level Rodofinikinnak

Topolan valo tartozkodasa

hogy a m^r bizalmat-

alatt erkezett oda. Ketsegtelen,

lankodo fovezer maga mutatta noknek, hogy a valaszt rint

mondotta

is

meg

tollba. Feleleteben

emhti, hogy megertette

azt az orosz ugy-

az utdbbinak tanacsa sze-

Karagyorgye roviden

a mit Urosevics

azt,

parancsnok neveben vele kOzolt

s

a

f6-

csak azon csod^l-

hogy Simbschen nem maga irt.*"^ E megjegyzes csel volt Rodofinikin r6szer61, a ki ez altal a tabornokot akarta reabirni, hogy szeme-

kozik,

iyesen forduljon

Karagyorgyehoz. Az orosz iigynOk

hogy megvdltozvan a fovezer hangulata, majd ezen level is az 6 kezeibe jut es igy modjabau lesz az osztrak politik^t kompromittalni. Es Simbschen ligy

hive,

valoban lepre ment. let futar altal

akkor a

Ez

Irt

maga Karagyorgyenak

egyenesen Karanovaczra

ktildte,

s leve-

a hoi

ffivezer tartozkodott.

Simbschen mindenekeldtt mentegehogy multkor Urosevics dltal iratott. Azert tette ezt, mert hiszen Karagyorgy^val abban dllapodtak volt meg, hogy minden fontosabb iigyet 6ppen irataban

tSdzik,

Urosevics altal fog kozSltetni. fontos

tdrgyr61,

melytdl

az

De nem

egesz

is

akart

nep j616te

oly

fiigg,

159

BELORID HEOSZALLlSiLNAK TERVE.

ijnmaga

irni,

mert az

keriQhet, kik

ily level

ekkent

a

kivancsi egyenek kez6be

titok

tudomasara jutnanak.

Minthogy azonban Karagyorgye sajatkezfi levelet var tole, most tehat kiv^nsdgdhoz kepest ir neki s megjegyezven, hogy a csdszarnak

a

szerbek

valo

irant

meggySzd

kegyessegerol es joindulatarol rovid id6n

bizonyitvanyokat fog adhatni, Karagyorgye j(5jjon tehat

most mar kiseretevel

egyiitt Petervaradra,

vagy

jelOl-

jon ki valamely mas taldlkozasi helyet, a hoi megallapithatjak mindazon

nep boldogsagat,

felteteleket,

melyek a szerb

dicsfiseget es megelegedettseget biz-

tosithatjak.^**^

Simbschen, kinek nem volt tudomasa Rodofinikin

Karagyorgye bizalmatlansagarol, termeszetesen nem is sejte, hogy mily hatalmas fegyvert szolgaltatott e levellel azok kezebe, kik eppen cselszovenyeirol

ama

politik^t

es

torekedtek meghiusitani,

a melyert 6

meg

oly buzgon kuzdott. Sot ellenkezdleg, a tabornok volt gy6z6dve,

hogy E remeny^ben megerositek

levele siettetni fogja az ohajtott 6t

azon

hirek, melyeket ez idotajt bizalmasaitol kapott.

Had-

czel

elereset.

zsics jelente,

hogy a tandcs, a fdnOkok, Belgrad es

Szendrd parancsnokai mind Ausztria meUett koztak

cs4sz^

8

nyilat-

a legoszintebb odaadassal viseltetnek Ferencz irant.*^**

Ugylatszik azonban, hogy Hadzsics, de kuldnosen

Urosevics bizalma a szerbek oszintesegeben oly teljes, mint azt Simbschennel

szemben

nem

volt

feltfintetni

iparkodtak. Alig nehdny nappal kes<5bb ugyanis Uro-

hogy Karagyorgy6nak 100.000, Mladennek es Milojenak pedig egyenk6nt 50.000 forintot kellene biztositani, a mely eset-

sevics azzal az ajanlattal allt el6,

ben nezete szerint a fonokok nemcsak Belgrdd vardt,

OtOdik fejbzbt.

160

hanem

az egesz orszdgot

az ajdnlatot Hadzsics

is

is

k6szsegesen dtadndk. Ezt

melegen pdrtola; Simbschen

pedig egyszeruen felterjeszte Karoly fdherczegnek

el-

hatdrozas vegett.*^*

Stadion grof, kinek velemenyt kelle adnia e ker-

desben, ligy nyilatkozott, hogy Urosevics ajanlata

el-

fogadhatd lenne, ha ez ^tal az ohajtott vegczel valo-

ban eleretnek. Minden attol fiigg tehat, hogy ez bizton Oly neppel van dolgunk, jegyze meg a kiiliigyminister, mely siilyos harczot vlv leteleert s mds hitfiekkel szemben sokat megengedhetonek vel, a mi vdrhato-e?

kiilonben

nem

tekintetik olyannak.

javasolt adomanyokrol

Az Urosevics

csak akkor lehet szo,

altal

middn

a szerb fonokok mar kijelentettek, hogy az ismert feltetelek alapjan keszek alkudozasokba bocsatkozni.

De

ez esetben a jol elokeszitett sikernek oly gyorsan

kell bekovetkeznie,

hogy a fonokokre nezve

lehetet-

lenne valjek szandekuk megvaltoztatasa. Ily szellem-

ben

irt

Ez

aztan a foherczeg Simbschennek.^^^

alatt

tovabb folyt a levelezes Karagyorgye es

a tabornok kozott.

A

ffivezer

mar majus ll-iken kOzle

hogy meghivdsa kovetkezteben kesz tiz nap mulva, mert jelenleg halaszthatatlan dolgai vannak. Mig egy het mulva azonban ismet irt es tudatta, hogy a torOkOk a Drinan at betoressel fenyegetnek s ezert 6 maga Simbschennel,

vele taldlkozni, de csak mintegy

hogy szemelyesen intezkedjek, Nem De mivel Simbschen meghivdsat nagyra veszi s annak megfelelni ohajtana,

ama

videkre

siet,

johet tehat a taldlkozasra.

megbizottakat kiild az ertekezletre.

Irt

is

mar Mld-

emberei es meghatal-

dennek es Jefticsnek, a kik hfl mazta 6ket, hogy a Simbschen dltal kijelolendo egy6nekkel a fenforgo tigyet megbeszeljek es bevegezzek.*^^

161

belgrAd kegszIllAsanak tebve.

A

tabornok azonnal vilaszolt.

mert Lajos foherczeget utazik.

Maga

varja,

6 sem

jelenhet meg,

a hataromdeken

ki

helyett kiildi tehat Perss ezredest, Sztoj-

szavlyevics alezredest,

Hadzsicst, a

zimonyi polgdr-

mestert es Urosevics kereskedot, a kik birj4k

mit

s

a

kiket

utasitott,

megnevezettekkel

altal

es vegezzenek.

Keri

targyaljanak

meg a fovezert, legj^en rajta, hogy nelkiil befejeztessek es

pedig ha

az alkudozas haladek lehet, az alatt, a

Lajos foherczeg a hataron id6zik,

meg

mig

hogy a csaszar

eredmenyrol.

azonnal ertesitest nyerhessen az sitse

bizal-

hogy a Karagyorgye

„Er6-

a Mindenhato lelketeket, igy vegze levelet

Simbschen, hogy e fontos

altalanos

iigy

megelege-

desre es a kozjo javara sikeriiljon".^^*

Lajos foherczeg majus 19-iken Zimonyba erkezett. atjott Miloje 30 fobol alio kiseMindnyajan gazdag oltozetben jelentek meg,

Udvozlesere azonnal rettel.

turbannalfejukon, olyruhazattalesfegyverzettel ugj^anis,

melyeket a torokoktol vettek volt

el.

A

fogadtatason

Miloje csak a szerbek tiszteletenek es halajanak adott kifejezest, a foherczeg

pedig nehany

kozombos ker-

dest intezett hozza.

Masnap Mladen jott at a szovet titkaraval, JefticsOk is pompas torok oltozetben allottak el6, de Mladen mar turban nelkiil. Ez utobbirol a foherczeg mar tudta, hogy Karagyorgyetol megbizast kapott csel.

a Simbschennel folytatando targyalasokra. A szokaso8 iidvozlesek ut^n a szerb nep halajat tolmacsola a Ferencz csaszartol vett sok jotetemenyert es megjegyze, hogy mindnyajan

elenken ohajtjak Ausztria

vednOkseget elnyerhetni. Vegre pedig atada a szovet folyamodasat, osztrak teriileten lalt

m^r regebben

nemely karabelyok kiadat^sa

KaDay:

A

szerb felkeles tortenete 1807-10.

vegett. II.

A

lefog-

foherczeg 11

Lajos

«-

hatsrfir-

vidSken.

OtOdik pejezet.

162

valaszdban csak annyit mondott. hogy kerelmiik jesitese raaguktartas4t61 fiigg s hogy ez

iigy

tel-

elinte-

zes6vel Simbschent bizza meg.*^^

Lajos f6herczeg majus 22-ik6n elhagyta Zimonyt s

ket nappal kes6bb letrejott

zasa a Sz4va partjan

dOttek kerdesere, hogy mily alatt

a megbizottak taldlko-

elteriil6

bozotban.

modon

Ausztria

reszesiilhetnenek

s

A

szerb kiil-

mily feltetelek

vednbksegeben,

az

osztrak biztosok azt valaszoltak, hogy tulajdonkeppen

a szerbek dolga e r^szben ajanlatot tenni

s

egyszers-

mind irdsba foglalni azon pontokat, a melyeknek megadasaval nezetuk szerint kivansagaik teljesitese biztosittatnek. Mladen es Jeftics erre kijelentek, hogy a bennszulott

szerbek kozOtt nines egyetlenegy sem,

a ki kepes lenne

ily

okmanyt kidolgozni; a mashon-

nan, leginkabb Ausztriabol bevandorolt tanult egyene-

nem

ket pedig e munkaval

bizhatjak meg, mert azok

mind orosz erzelmfiek.

E egyik

kerdes fel

kOriil

aztan hosszabb vita fejl^dott. Mind-

a masik reszt ohajtotta redbirni, hogy nyil-

vanitsa eloszbr kivdnsagait es felteteleit es pedig irds-

ban.

A

bizalmatlan szerbek azonban

hanem jaratlansagukat az

nem

tagitottak,

ugyekben tolvan el6Ezek vegre vesztve, eldsoroltak az elonyOket, melyek effele

terbe, az osztrakoktol vartak az els6 szot. is

tiirelmet

a szerb nepre Ausztria

oltalma

alatt

egyszersmind roviden bar

s

jeleztek a felteteleket

melyeknek

is,

haramlananak,

mintegy csak feliiletesen teljesitesevel

a

vednokseget megszerezhetik>^^ A szerb megbizottak igertek, hogy mindezt kozlik Karagyorgyeval, a tanacscsal s az egesz neppel s hogy a valaszt majus 28-ikan megktQdik.^^^

Simbschen meghatalraazottjai az egyuttes jelentes-

;

163

BBLGRId MEGSZililiialNAK TBBVE.

ben, melyet a talalkozasr61 szerkesztettek, azt tdk,

hogy a szerbek,

ligy latszik,

meg

dllitot-

voltak elegedve

az eredmenynyel. Perss ezredes azonban, bar szinte

ama jelentest, vagy mert 6szintebb volt tdrvagy mert helyesebben itelte meg a viszonyo-

aliirta sainal,

kat

s

az

tetven feltiinS

6t,

nem

embereket,

Meg ugyanaz nap

kiilon

irt

e

velemenyben.

Simbschennek, figyelraez-

hogy a szerbek az Osszejovetel alkalmaval

bizahnatlansagot

Perssnek

osztozott

ligy tetszett,

s

aggalyoskodast tanusitottak.

mintha a szerbeket valaki

hogy torekedjenek

biztatta volna,

fel-

teljesen onall6akka

lenni s hogy a targyalasokat csak azert nyujtjak, hogy ez alatt meg nemi segelyt kapjanak Ausztriatol titkon azonban ellenallasra kesziilnek. „A vegszukseg kenyszere nelkiil, jegyz6 meg Perss is, a nelktil, hogy mi komoly es erelyes eszkoz6kh5z nyulnank, a szerbek sohasem fognak reank nezve kedvezd felteteleket

elfogadni"."8

Perss valoban jol figyelte

meg a

szerbek hangu-

lataban beallott valtozast. Eleinte, mint tudjuk,

Karagyorgye es hivei

(Jszin- Karagyorgye

ten 6hajtottak az Ausztriaval valo szorosabb viszonyt,

ha mindjart nem is alkottak maguknak tiszta fogalmat arrol, hogy mily alakban kell vala annak letesiilnie.

Ez a hajlandosag csakhamar szelesebb korokben is

gyokeret vert.

A

Simbschennel

folytatott

alkudo-

zdsok, valamint az altala alkalmazott kozvetitd egye-

nek folytonos

intesei es

rabeszelesei

titokban s a tobbi fdnokok kozott

jedt a rokonszenv Ausztria irant. biai

viszonyokban

figyelmet,

a ki

nem tobb

keriilte el

izben

is

E

nem maradtak mindinkabb

ter-

fordulat a szer-

Prozorovszky herczeg

aggodalmasan serkente 11*

^."''!!l'!*

OtOdik pejezet.

164

hogy kovessen

Rodofinikint,

mindent az osztrak

el

fondorlatok meghiusitasara.*^'^

Rodofiuikinnak azonban tat^sra. Eszrevette 6

nem

volt sziiksege ily biz-

mar honapok

hogy az orosz

elott,

befolyas veszelyben forog. Es hogy ezt elharitsa, uta-

mar

zott volt

aprilis

kozepeu Topolara.

beszeltiik, sikerult is legalabb ketelyeket

A

mint

el-

tamasztania

a fovezer lelkiileteben. Valoban ez id6 ota Karagyorgye

mar tobbszor fordult tanacsert az orosz iigj'nokhoz. Ez utobbi birta rea ot arra is, hogy ne jelenjen meg szemelyesen a Simbschen altal tervezett utolso talalkozason, hanem hogy masokat kiildjon maga helyett. Karagyorgye megingatasa ketsegkiviil jelentos ered-

meny

de Kodofinikin

volt;

czeljat.

A

f6vezer

nem

tan fellepni az osztrak folyt

Ily

ezzel

meg nem

erte

el

mutatkozott hajlandonak nyil-

baratsag ellen

s

tovabb

igy

Belgradban az ellentetes aramlatok hullamzasa.

viszonyok kozott Lajos

foherczeg

megjelenese a

hataron s ket szerb kiildottsegnek fogadtatasa

herczeg

altal

vegre

arrol

gyozte

meg

a fo-

Rodofinikint,

hogy nem szabad egyediil Karagyorgyera tamaszkodnia, hanem a tobbi fonokokre is kell hatnia. Es ekkor gyors elhatarozassal erelyes izgatast kezdett, ugyan-

azon ervekkel elven, melyeket mar Topolan hasznalt volt. Beszelt

Ausztria megbizhatatlan,

jarol es titkos szandekarol,

onzo politika-

hogy a szerbeket

elarulja

a portanak. Meggyozoleg bizonyitgata az osztrak biro-

dalomnak nemsokara bekovetkezendo felosztasat Franczia- es Oroszorszag kozott es ennek folytan Ausztria teljes elerotlenedeset.

Mindezt pedig

hatarozott kijelentessel, segelyt csakis a czartol

kiilonben

is

joval

megtolda azon

hogy a felkelok vedelmet es remelhetnek,

kinek hatalma

tulszarnyalja az osztrak csaszaret.

BKLORiO heoszallAsAnak tekvk.

165

Az orosz ug3mok gondoskodott aztan

arf61, liogy

ezek az ijesztgetesek elterjedjenek a ncp

s kiilonoseiii

a betydrok koz5tt

Az

is.

hiresztelesek

ilyen

nagy hatassal voltak

elenk kepzelodesu, konnyen hiv6 szerbekre.

hogy az Ausztria

tehat,

fele

liajlo

Nem

fdnokok

stz

csoda ket-

is

kedni kezdettek. Igy tortent, hogy az utolso ertekezleten

Mladen es

mar tartozkodobbak

Jeftics

voltak,

mint elobbi alkalmakkor.

Majus 26-ikan Rodofinikin magahoz hivatta Mia- 0"*''*'««"e"88 hangulat. » n XT dent es Jefticset. Valoszinu, hogy velok is oly erte- _ Hireszteielemben beszelt, mint mar tobbekkel s alighanem igye- ^^^ osztr^k ,

,

1

-r

-

.

1

,

1

.

1

'

csapatok be-

kezett Mladent, kinek haszonleseset es becsvagj^at

jol

voniiidsfirdi.

ismerte, a szemelyes erdekek szempontjabol is meg- — KaraoyorBye vMelmi '1 1' /!• -.ri.T felemhtem. Es ekkor Mladen ketsegkivul elbeszelte a^napotba ho'

.

majus 24-iki talalkozas

lefolyasat,

mert bizonyos, hogy

'yezteti Bei-

nr&dot.

Rodofinikin pontos tudomassal birt mindarrol, a mi ott

az osztrak es a szerb megbizottak kozott targyaltatott.

Masnap

Jeftics

atment Zimonyba

s

a

nelkiil,

hogy

Rodofinikin nevet emlitette volna, kozolte Perss ezre-

hogy

dessel,

gy6z6dott az sz^ndekarol,

6

maga

osztrak

az utolso

osszejovetelkor meg-

csaszar joindulatu,

baratsagos

Mladen ellenben, feltven tekintelyenek

es hatalmanak csorbulasat, ezen iigy befejezeset halasztani iparkodik. Jeftics mindezt megirta Karagyor-

gy6nak, felszolitvan

6t,

hogy nyilatkozzek azonnal,

mily feltetelek alatt hajlando egesz nemzetevel egyiitt

az osztrak csaszar vednOksege ala helyezkedni? Renielte

a

titkar,

hogy meg a ho vegeig valaszt fog

nem

ketkedett, hogy Karagyorgye, ki minden onerdektol menten, csakis a nep javaert kuzdStt, oly folteteleket fog szabni, melyek megfelelnek

kapni,

mert

az osztrak udvar kivdnsaganak.*^^

;

OtOdik fejezet.

166

Vajjon 6szinte volt-e Jeftics ez alkalommal, avagy k6tsziiiii

szerepet jatszott?

Az

el6bbi fciltev^s tobb

Karagyorgyenek saj4t nyihogy bdr gyakran ingadozott,

valdszinflseggel bir. Mert

tudjuk,

latkozataib61

igazdn m6gis

csak az

valo bardtsagos

Ausztriaval

Es

viszonyt tartotta hazaj^ra nezve iidvOsnek.

fogasban

mindenkor

osztozott

Jeftics

tehat ketsegkiviil Sszinten sz61ott

;

A

is.

e

fel-

titkar

es jogosan hihette,

hogy Karagyorgye a targyalasok kedvez5 befejezes6re hatarozza el magat, mert ekkor meg nem tudta, hogy Rodofinikin besiigasai es ijesztgetesei mily mely benyomast gyakoroltak volt a fovezerre. Mindazonaltal ketseges, vajjon Karagyorgye, bdr-

mennyire lansagot

akkor tatott

az

sikeriilt is

6breszteni

orosz

iigynoknek

elszanta volna-e

mar

magat a Simbschennel

foly-

megszakitasara.

targyalasok

egy lijabb fordulat

bizalmatirant,

benne az osztrakok

allott elo,

De

e piUanatban

mely a kerdesnek

ily

megoldasat elkeriilhetetlenne teve. Kozvetleniil a majus

grMban

az a hir terjedt

felol osztrak

elsanczoltatik,

Banovczenal

csapatok

24-iki el,

talalkozas

hogy a

gyiilekeznek;

mdr 80.000 ember pedig keszen

seges felszereles

;

all

utan Bel-

tiilparton

minden-

Rumanal, mely

osszpontosittatott

az athidalashoz sziik-

ketsegtelen tehdt, hogy az osztra-

kok mar nehany nap mulva 4tkelnek a Dunan s a Szavan s elfoglaljak Belgradot, Sabaczot es Szendr6t.*^^

Gyorsan

aramlott

szet

e

hir a f6varosban,

mindenutt hivdkre talalvan es pedig annyival inkabb,

mert nehany ujvideki es zimonyi szerb terjeszte hitokkel

kezeskedven

valodisdgaert.

Vajjon

azt,

ezen

egyenek ama magyarorszagi szerb ek soraba tartoztak-e, minden dron meg akartdk aka-

kik, mint emlitettiik,

BBLORAB MEOSZllXAsllTAK TERVE.

167

d^yozni Szerbidnak Ausztridhoz val6 csatoltatdsdt, s ez^rt Onmaguk eszeltek ki ama hamis hirt avagy Rodofinikin birta-e 6ket annak terjesztesere, ez fel ;

nem

derithetd.

hogy az osztr^k reme jelent^kenyen eldmoz-

Bizonyos azonban,

sereg benyomulds^nak

ditd az orosz iigynOk terveinek sikeriiltet.*-^^

A s

fenyegeto vesz61y k6pzete

nagy felhaborodast id^zett

hamar a videken

altaldnos

ijedtseget

Belgrddban

Az Ausztria

fele

s csak-

hajlo forokOk

osztr^kellenes

elhallgattak s az

niegfelemlitve,

pdrt

Utczdkon es kaveh^zakban egymast remit-

keriilt feliil.

Majd az osztrdk csapatok besz6, majd arr61, hogy Ausztria a

emberek.

az

gettek

is.

e\6

nyomulas^rol volt

torokoket saj4t teriLleten dt fogja Szerbiaba bocsdtani. Aruldst es boszut es Urosevicset

emlegettek mindenfele. Hadzsicsot fenyegettek,

felkonczolassal

ha Bel-

gradba mernenek jonni, azzal vadolv^n 6ket, hogy eladtak az orszdgot Ausztrianak. A batrabbak fennen hirdettek,

nep biztosan

hogy a szerb

niegallhat az

nemcsak a tOroMasok meg azzal

orosz vednokseg alatt s megkiizdhet

kokkel,

de

az

remseg be.

A

fel61,

is.

jSjjenek az

osztrakok a Sze-

meg majd a Bansagba tornek hangulata ekkent majdnem

a szerbek

mig a fovaros lazasabba

orarol-orara kozlil

osztrakokkal

am hadd

kerkedtek:

valt,

nehanyan

a

f6nokbk

azonnal a veszes hir fellobbanasa utan Kara-

gyorgyehoz siettek Topol^ra, erelyes rends zabalyokat kSvetelven

tole.

matlansaga s

elrendele

E

siirgetesnek a f6vezer, sajat bizal-

nem

41tal is osztonOztetve,

a vedelmet. azonnal

keriiletekbdl

A

fegyveres

csapatok

fovarosba. Csarapics 500 legenynyel

megerkezett

s

allhatott ellen

Belgraddal

szomszedos siettek

a

mdr mdjus 27-ik6n

a v4rat szdllta meg. Agyukat szereltek

OtOdik pejezet.

168

hordtak ossze. Es folyvast jottek

fel, loszert

Azt a pontot,

szaporodott.

fore

Szamuk nehany nap

csapatok.

es lijabb

6000

hoi az utolso

torok

az osztrakok hidat verlek volt, 300 legeny

hdbomban

meg, a Duna es

szdllotta

ujabb

alatt

Szava menten pedig par

czer ember orkodott ejjel-nappal. Es hire

de ez

jott,

hogy Karagyorgye 12,000 sereggel es Milenko Porecsbol 4000 emberrel

nem

valonak,

bizonyult

fonyi

kozeledik.^^'^ Rodofinikin

Karagyorgye OS

fl

Daczara ez er6feszitesnek, a szerbek ellenalldsa alig t-j^j-^hatott volna hosszasabban, ha csakugyan oly hatal-

tdnfics

atj&n wisszaHtasftd

"eve-

mas osztrdk sereg tamadta volna meg a tartomanyt, a ^

j^-^gj.^1

j^^j.

Tudta

sz5iott.

ezt Rodofinikin es tudta

etIratSimbtchennek.

azt

nem

hogy Ausztria

is,

minden igaz ok

hogy ha a szerbek

iigynok,

az eszes orosz

Belatta

tervezi Szerbia elioglalasat.

nelktil,

tobb idon

at,

fegyveres csahataron, ez oly

osszpontositanak az osztrak

patokat

kihlvasa lenne a csaszari kormanynak, hogy ez utobbi

vegre

is

kenyszeriilne

korulmenyek kozott Oroszorszag sem

ellen aztan ily

szolalhatna cz^lja,

megszallani az orszagot, a mi

nem

Rodofinikinnak

fel.

az

is

volt

a

hogy a szenvedelyek felkorbacsolasaval teny-

leges osszeiitkozest

szedos

idezzen e 6 a szerbek

birodalom kozott,

hanem hogy

s

a szom-

meghiiisitsa

Karagyorgye targyalasait Simbschennel s ekkent megakaddlyozza az osztrak befolyasnak bekes liton valo

meghonosodasat Szerbiaban, sikeriilt

a szerbeket

A

mint tehat

felizgatnia

latta,

a monarchia

hogy ellen,

azonnal hozzafogott valodi tervenek kivitelehez. Kara-

gyorgye es a tanacs neveben valaszt keszitett Simb-

schennek majus zett

levelere,

kin

francziaul

4-iken

kelt

s

a

fovezerhez

inte-

melyet fontebb ismertettunk. Rodofiniirta

e valaszt

s

Obradovics

Doszitej

169

BELORAD HBQSZALIii.SlNA.K TERTE.

szerb

fordittatta

altal

nyelvre.

alakban

Ily

azutdn

mdjus Ket nappal kes<5bb a tanacs is megerosite ez okmanyt, mely ekkent felszerelve mint a Karagyorgye s a tanacs felelete jutott Simbschen elkiilde

Topolara Karagyorgyenak,

30-ikau

aldirta.

ki azt ott

kezebe.

Ha nem tudnok

is,

tartalma

es formaja

habar engedett

is

az

annak

feleletet,

is,

De

hogy Karagyorgye, unszolasainak,

ttgynok

orosz

bizalommal meg sem

e

elarulna a szerzot.

azonnal

egyszersmind kitunik abbol az teljes

mint osztrak forra-

ligy orosz,

hogy Rodofinikin keszite

sokbol,

viseltetett iranta.

E

levelben Karagyorgye mindenekelott hivatkozik hogy Simbschen ketsegkivul ismeri az okokat, melyek a szerbeket folkelesre inditottak, valamint az

arra,

elonyoket

is,

melyeket a folkelok lassankent kivivtak,

hogy tetemes

ligy

kozott az

szamii idegen alattvalo

is

csatla-

zaszlojukhoz.

Ezutan megemliti,

hogy Sender czar gy6zelmes

serege alig hogy benyomult Moldvaba es Olahorszagba,

azonnal oltalmazta es tamogatta az oroszokkal egyes rokon

hitfl

6 kerelmiikre

addt

fajii

szerbeket.

A

czar, ezen

az

feliil,

szemelyeben meg tanacs-

Rodofinikin

hozzajuk.

is kiildott

Elmondja tovabba, hogy midon Napoleon kozvetitese

mellett

az

orosz

birodalom

bekealkudozasok kezdettek, nyugvassal

ama

megalapitasdt

gondoltak 14rd

—

a porta

s

a szerbek teljes meg-

ket nagy uralkodora

s errol ertesitettek

biztak j6v(5jiik

a portat

egyebre, mint hogy utodjaik

es kedvezo

torvenyes

k6zt

allapotot

is.

Nem

szamara

is

szi-

teremtsenek

s

hogy megvessek az orszag politikai letel6nek alapjdt, vednokiik Sandor czar es Napoleon biz-

altalaban,

OtOdik fbjezbt.

170

tositeka

irdnyul

mellett. Ez egyeduli vagyuk, minden tOrekvesiik.

erre a cz^lra

Mindazonaltal, igy folytatja, a szerbek

tartama

egesz

a

fftlkeles

ne

el

kegyes joindulatdt,

Ferencz csaszar

sek

hogy

azon voltak,

alatt

veszit-

ez okb61

s

mindent keriiltek, a mivel elegedetlenseg^t fOlkelthettek

hogy midon fit Simbschen azonban a tSrokOk elonyomuIdsa miatt nem mehetett, maga helyett Mladent es Jefticset ktilde, ligy hiv6n, hogy kiilOnben is csak a volna. Utal azutdn arra,

taldlkozasra hivta

hatdrforgalmat szo.

fel,

6

a kereskedest

s

illetd

tdrgyakrol lesz

Megbizottjainak jelentese szerint azonban a tabor-

nok

egyenek

kuldott

altal

azt

kSveteltek,

hogy a

szerbek az osztrak csaszar uralma aid helyezkedjenek,

vdraikba osztrak csapatokat fogadjanak be

6k maguk irasban kerjek a

s

mindezt

csaszartol.

Ez a kdveteles, igy ir tovabb Karagyorgye, melyen megdobbente ot. Mert sem 6, sem a szerb nep, mely eppen felszabadulasaert onta veret, erre rea nem allhatnak, De meg ha el is fogadnak, az ily egyezmeny, az orosz nelkiil,

a franczia

s

uralkodok jovdhagyasa

a kiknek kezeibe tettek

ervenytelen ketelkedik,

Es

leune.

ezert

le

a szerbek sorsokat,

Karagyorgye

nem

is

hogy az osztrak megbizottak nem Simb-

schen szandekat, tolmacsoltak,

nem

hanem

is

a becsi udvar utasitasait

buzgalmuk

altal

elragadtatva,

onhatalmiilag cselekedtek, remelven, hogy ez altal a

csaszdrnak kedves szolgalatot tesznek.

Vegre Karagyorgye azon remenynek ad kifejezest hogy Simbschen nem veendi rossz neven e vdlaszt, s

nem

ligy

is

vonja

meg

a szerbektol

rokonszenvet,

s6t

mint eddig, partolandja iigyuket a becsi udvarndl,

hogy

ezentiil

is

reszesulhessenek

annak kegyeiben.

BSLoaiD meoszAluLsInak tebve.

A

senatus pedig egy zdradekban

mindarra nezve, a mi a levelben

171

hogy

kijelente,

foglaltatik,

a

f<5ve-

z6rrel egyetert.*-*

A

Rodofinikin fenyes diadalt aratott. es a

vetett a

tdbomokkal

folytatott

rozottan, s6t nemileg

a szovet,

8

Karagyorgye

tanacs dltal Simbschenhez intezett level v6get

val hallani

alkudozdsoknak. Hata-

giinyosan jelentik ki a fovezer

hogy a szorosabb viszonyrol Ausztriasem akarnak s egyediili vdgyuk, hogy

a nemzet jovoje az

vednokseg

orosz

alatt

biztosit-

tassek. Valoban e vdlasz a legridegebb visszautasitasa volt az osztrak

reszrol

tett

hatatlan tenynyel szemben

hogy

a koriilmeny,

az

levelet,

hogy

t61e

ajanlatoknak.

nem

Rodofinikin

szarmazott

E

tagad-

tObbe fontossaggal

birt

az

a

szerkesztette

vednokseg

orosz

dicsditese s a kicsinyles, mely az osztrak torekveseket

Es nem

erte.

jelentoseggel az sem, hogy a mint

birt

ez okmanybdl kitunik, Karagyorgye elhallgatta Rodofinikin elott

a Mrtva-sztrazsanal folytatott megbesze-

les valodi targyat s

level sitd is

vele.

a szerbek nezetet tolmacsolta. Es mint ilyen, ket-

segkiviil s

csak a majus 24-iki osszejovetel

Mert daczara mindennek, a vegen Karagyorgye neve es a tanacs megerozaradeka allott es igy ez irat tenyleg es alakilag

eredmenyet kozolte

nevezetes

hatarozatot

kepezett

az

osztrak

az orosz politika kozt folyo versengesben s egyelore

legalabb azon czel meghiusulasarol

a

tett taniisagot,

melynek elerese Simbschen legfSbb feladatat kepezte. .,

tS

1

Erezte ezt a tabornok

.

.

is,

•

,

,,

.

es jelenteseben, melyet

a bekovetkezett fordulatrol Karoly ffiherczesrhez zett,

nyiltan

11,., bevaila, hogy

alkudozas lehetetlenne betiltotta az osszes

,

most mar

valt.

.

,

mmden

inte,,

simbsohen jelent6«e.

,

,

.

tovabbi

Egyszersmind szigoriian

kereskedelmi es szemelyes forgal-

-

Ferenoz osa-

"*"

*' '"'"^'y neh82tel6«e

KAroiy

n-

'erozeore,

eiejt^se

5t0dik fejezbt.

172

mat a ket part kozott Racsatol Zinionyig. Ezen

meg

feltil

tobb

mas

erelyes rendszabaly eletbelepteteset

ajanlotta.

Nem

bizvdn a hatardrok hiis6geben, a part

menteii rendes csapatokat ohajtott elhelyezni. mellett

hatarzarlat

meg

A

is

teljes

sziiksegesnek velte, liogy az

elelmiszerek kivitele Szerbiaba halallal

biiutettessek;

tovabba, hogy a szerb foldon tartozkodo szokevenyek

azonnal hazateresre szolittassanak

fel,

ha pedig nem

engedelmeskedneuek, vagyonuk koboztassek

hogy a Magyaror-^zagbol szarmazo

s

el

;

vegre,

a belgrddi szo-

vetnel alkalmazott Obradovics, Szavics es Zsivkovics,

valamint a runiai Filippovics torvenyen tessenek.

Ha mindez

elrendeltetik, igy

kiviil ir

helyez-

Simbschen,

a szerbek, kik csak Rodofinikin megvesztegetesenek es amitasainak engedtek volt, valosziimleg mar egy honap mulva mas nezetre ternek s az egesz nep foltetleniil alaveti magat Ferencz csaszarnak.*^^ Ez a meg mindig remeiiykedo felfogas, Simbschen reszerol nem volt puszta fogas, hogy mentse magat kormanya elott, s hogy a kudarczot leplezze. Leg-

meghittebb

Hadzsics,

bizalmasa,

many van azt

keszuloben,

de

alairni,

vakmerobb

ugyanis

meg par

hogy ily okhogy Karagyorgye vonakodik

nappal a valasz elkuldese

el6tt jelente,

hogy Rodofinikin es partja a

fenyegetesekkel

leg-

fogjak 6t kenyszeriteni

mindazaltal a fonokok koztil tobben meg mindeg ohajtjak az Ausztriaval valo egyesiilest.*-^ Ily korulmenyek kozott Hadzsics nezete szerint erelyes foUepes sziikseges, s ez esetben a szerbek csakhamar erre

;

eszre ternenek.

Simbschennek ir^nt foltetlen

oka

hinni,

tehat,

bizalommal

hogy

ligy

ki

mint

viseltetett,

tudjuk,

Hadzsics

valoban volt nemi

a megfelemlitett fovezert,

mint

178

BELORlD hegszAllAsInak terve. elamitott es felizgatott

tomeget,

balyokkal mas velemenyre

teritheti.

az

szigoru rendsza-

Becsben azonban nem igy gondolkodtak. Karoly foherczeg, ki minden

egyes esetben meg-

hallgatta a kiilugyminiszter tanacsdt, a csaszart csak

es

ritkau

igen

az

ertesite

feliileteseu

alkudozasok

meneterol. Meglehet, hogy csak az iigy befejezesenek

idopontjara halasztotta a kimerito tudositast

;

de valo-

hogy attol tartott, hogy batyja majd aggodalmakkal s ketelyekkel all elo eppen akkor, midon szinubb,

erelyes es gyors cselekvesre lenne sziikseg.

azonban eszrevette

A

csaszar

e tartozkodast es irasban utasita

a foherczeget, hogy ertesitse 6t a tortentekrol. jelenteset a Karagyorgyeval folytatott

de egyebet nem. Ferencz dett

E

fel-

kovetkezteben Karoly eloterjeszte Simbschen

szolitas

meg, hanem

kozo iratokat.

A

csaszar

latni kivanta az

beszelgetesrol,

ezzel

nem

elege-

alkudozasokra vonat-

foherczeg csak Junius 3-ikan engedel-

meskedett e parancsnak. Folotte kellemetlen hatast gyakoroltak a csaszarra az aprilis 14-iken es majus 24-iken kelt

utasitasok,

melyek,

eseten Simbschent

mint

emlekezunk,

sziikseg

Belgrad megszallasara hatalmaz-

hogy engedely kieszkozlese vegett elobb Becsbe kellett volnu fordulnia. Ferencz nyiltan kifejezest is adott e miatt elegedetlensegenek, komotak

anelkul,

fel

lyan

emlekeztetven

nem

lett

ocscset,

hogy

ily

fontos iigyben

az 6 tudta es jovahagyasa ha mindjart megnyerte volt is a kiilugyminiszter beleegyezeset. De nemcsak boszan-

kodott a ismet 6t,

volna

szabad

cseiekednie,

nelkiil

ir

csaszar,

hanem aggodott

is,

Junius 5-iken

Karolynak, annak elrendelesere szolitvan

hogy Simbschen Belgrad megszallasat

merjen barmit

is

tenni eldleges

illetoleg

megkerdezes

fel

ne

nelkiil,

OtOdik fejezet.

174

mert a

fenn a

tartja

megfontolas utdn magdnak

behat6

csdszdr

dSntest e kerdesben

grof v61emenyet

m6g

s

a Stadion

hallani kivanja.*^^

is

Termeszetes, hogy ezen elhatarozds kOvetkezteben

tbbbe

sem

sz6

Simbschen

lehetett a

ajanlott

altal

eroszakos rendszabalyokrol. Annyival kevesbb^ mutat-

meg

mivel

Becsben

hajland6sag

kozott

diplomatiai

erelyes

ily

kellemetlensegek

follepesre,

timadtak

is

ez iigybSl.

Sturmer baro, az internuntius,

sebastiani

aprilis 25-ikeii je-

^®^*^' ^^SY * franczia kSvet, Sebastiani, dvatossagra T'portAndL^ - Kurokin inte a portat az osztrak udvarral szemben, mely mutatja s?a'"^*^^^^'

dionnak

levei/t!

-

stadion men* a^

valo

^ kOvet allltasa

egyesules

fegyvert

osztogattat

ki

a

szeremsegi nep kozott.*^^ Kellemetleniil hatott e hir

Mert

Becsben.

ha konnyen

Mh&r' Konstantinapolyban

simbschenre

a szerb fOlkelokkel

szerint,

czeljabol,

megczafolhat6

bizalmatlansagot

volt

is,

ebreszthetett

s

ennck kovetkezteben Belgrad es Orsova megszallasanak terve lijabb akadalyokba iitkSzott volna.

Meg kenyelmetlenebb

vala az osztrak kormanyra

egy mdsik diplomatiai lepes. Kurokin herczeg, a becsi orosz kovet, kozolte Stadionnal Simbschennek majus 4-iken

Karagyorgyehoz

Rodofinikin kiildte az

Kurokin

modon,

nem

de

tert

ki

intezett

birtokaba.

A

e kivansag

e

s

igen

herczeg

felvilagositast kert

E

levelet.

meg Prozorovszkynak

baratsagos

targyban.

teljesitese

elol.

levelet

igy keriilt

Stadion

Elismerte,

hogy folytak targyalasok Belgrad es Zimony kozOtt, nem tagadta azt sem, hogy a szerbek megemlitek Ausztria vednoks6get azert,

hogy ekkent

is,

de mint aztan

konnyebben

nezve folotte nyomasztd Egy^ltalaban

ligy ttintete

elerjek

hatarzarlat fel

a

kideriilt,

a

csak

reajuk

megsziinteteset.

dolgot,

mintha

a

belobAd meoszAllAsInak tebve.

Karagyorgye

altal kijelolt

175

megbizottak nehdny zimonyi

azutdn Onhatalmulag amazokkal alkudozdst, meljiiek t4rgya azonban sohasem hatolt e kis k6r5n tiil. FSlemlite

israerfisiikhoz fordultak volna, kik

kezdettek

meg

Rodofinikin

melynek nem

ravasz

baratsdgtalan,

lehetett

mas

•

viselkedes6t,

mint hogy zavarba

czelja,

ejtse az osztrak kormdnyt.*^^

Stadion ketsegkivtQ ugyesen mentegetodzOtt, mindazaltal

erezte,

Kurokint,

hogy nem

De eppen

meggyoznie sem

sikeriilt

sem az orosz kormdnyt.

*^"

ez okbol termeszetes volt,

Minden hibat Simbschenre Hadzsics es

hittjei,

ido

el<5tt

Urosevics

hogy

teviitra vezetve,

cselekedett s a helyett, hogy csak el6sz6val

targyalt volna, irasbeli biztositasokat adott,

riilmeny szerfi

lehetetlenne

teszi

az

mely ko-

egesz dolognak egy-

eltagaddsat. IJgy velte a kiilugyminister,

Simbschen igen szigoru dorgdlast erdemel,

86t

hogy taUn

helyes lenne 6t elmozditani a szlavoniai parancsnoksdgtol.

hogy UrosekSmyezetebol azon-

Mindenesetre ntasitani kell

vicset es Hadzsicsot tavolitsa el nal, feittino

6t,

modon, hogy igy ezek tunjenek

valodi vetkesekiil.

Az

fel

a

erelyes rendszabalyokat pedig,

melyekkel a tabornok a szerbeket

meg

talan

meg-

nyerhetni remelte, hatarozottan rosszalta Stadion.

Az

ilyenek nezete szerint csak fOltunest kelthetnenek, a

mi minden aron keriilendo. Es ezert javasolta, hogy

Simbschen egyedlil a fegyverekre

s

a hadi szerekre

vetett tilalmat tartvan fenn szigonisaggal,

egyebkent

a forgalomban a ket part kozt csak azon

megszori-

tdsokat rendelje ismet elott is leteztek.

el,

melyek

radr

u

men-

mielobb^eie'-simb•o*'*"

a ki meg- ^eti

haritott,

41tal

K^roiy Mher-

"eg,

es veglegesen befejezni ohajtotta a kellemetlen szerb iigyet.

simbtohen

mdjus 31-ike

***•'-

a baurz*Hatot

OtOdik fejezet.

176

K^roly f6herczeg elfogadvdn a minister nezeteit, megdorgalta ugyan Simbschent konnyelmiisegeert, de kiilonben

elegge

meg

is

a

egyik

foherczeg

Nem

is.

Elmozditasara

a csaszarral szemben

gondolt,

meg mentegette

pedig

bant vele.

szeliden

nem

termeszetesen

hogy a

eloterjeszteseben,

onmaguk

szerbek hosszas es erett megfontolas utan kertek

a csaszar vednokseget

meg Lajos

segiik

s

foherczeg elott

jegyze

alaptalanul

hogy egy is

kiildott-

ezen 6hajtasuk-

nak adott kifejezest. A tabornok tehat, a ki irant a szerbek mindenkor a legnagyobb bizalmat tanusitottak, jogosan hihette, hogy oszinten vagynak Ausztria oltalma ala helyezkedni. Es vegre a foherczeg keseigy

rflen

Oly ravasz

szol:

viselkedessel

es hutlen

a szerbek ez alkalommal mutattak,

a mindt

pedig,

egyetlen nepet sem lehet eleve gyanusitani.

nem mondott le minden rem6nyr61. hogy kedvezobb koruimenyek kozott, majd ha a szerbek meggyozddtek az osztrak oltalom Mindazaltal

abban,

Bizott

nelkiilozhetetlensegerol,

doz^sokra.

A igen

ujabb

isniet ter nyilik

fdherczegtol

kapott

leveroleg hatottak

utasitasok

Simbschenre.

termeszetesen Igyekezett

hosszabb jelentesben igazolni miikodeset. osszefuggdleg hangsiilyozta

az

volna,

hogy

egesz

szarmazott

azoknak

torekveseit vegre

menetet,

iigy

a Rodofinikin

hireszteleseibol nelkiil

alku-

'^^^

s

is

kiilonosen

s

nehany osztrdk-szerb

akadalyokat,

elharitasa

nok jol vedelmezte magat,

is

Elbeszelte

melyek,

hatalmaban

meghiusitottak.

de ha remelte

A is,

a

allott

tdbor-

hogy

ekkent megmenekiil a kegyvesztes fenyegeto veszeerezte azt is, hogy az ugyet illetfileg a becsi kormany nezetet tobbe nem valtoztathatja meg. En-

lyetol,

BEL6RAI) MEGSZiXXiASlNAK TEBTE.

177

engedelmeskedett a parancsnak

n61fogva

s

vissza-

a hatarzarlatra vonatkoz6 szigorii rendeleteit.

vonta

Egyszersmind egy mas intezkedeset

is

hasonlo sors

Simbschen ugyanis csakhamar azutan, hogy megkapta Karagyorgyenak mdjus 30-ikan kelt levelet, felszolita a szerbeket, hogy az Ausztria es Oroszerte.

katouai egyezseg ertelmeben

orszag kozOtt fenndllo

8zolgaltass4k ki az osztrdk szOkevenyeket. Tette pedig

azon indokolassal, hogy

ezt

a folkelok eddig min-

dig az orosz vednoksegre hivatkoztak

meg

tagadtak

termeszetesen becsi

kormany

dania.

*^^

ban

s

ezen iiriigygyel

a szokevenyek kiadasat. Simbschennek az intezkedese

ez

sem nyerte meg a mon-

tetszeset s igy err61 is le kellett

Nemsokara a szerbek is szetbocsatottak a Belgrad*^^ s a part menten osszpontositott csapatjaikat. A mig Belgrad megszallasanak terve ekkent veg-

Of'^ovn

kep meghiusult, az Orsova ^tadasat czelzo torekvesek terve.

sem vezettek

sikerre.

Duka tabomoknak

egyenrol kellett gondoskodnia,

volt akar kozvetve, akar kozvetleniil

Redzsep pasara

Az olah-illyr hatarorvideken Weinzierl omagynak, kit a tabornok ezen

gyel

megbizott,

szonyban

alio

sikeriilt

is

a

Redzseppel

orsovai kereskedot,

meg-

a ki kepes

befolyast gyakorolni.

gal6

szoliigy-

iizleti vi-

Fokat, reabimia,

hogy kezdjen bizalmas targyalasokat a pasaval. Foka igyekezett Redzsepet meggyozni a felol, hogy az oroszok es szerbek kozeledesenek nines egyeb czelja, mint hogy kortilfogjak s megadasra kenyszeritsek is

az

orsovai v^rat.

kell kovetkeznie,

ellen

nem

Kallay

:

A

allhat s

Ennek pedig csakhamar be

mivel a rossz karban levo

mar az elelmiszerek

szerb felkeles tortenete 1807--10. H.

is

si-

a februar ''^'^^''"•^q.

18-iki utasitdsok ertelmeben miudenekelott oly

bizhatd

—

«-

var

fogyatekar 12

OtOdik pejezet.

178

A

vannak.

pasa tehat sajat jol felfogott erdekeben

cselekednek, ha elhagyvan az erdsseget, ingo vagyo-

naval biztos helyre vonulna vissza.

Noha a kereskedo tobb izben tanacsaival, hatast nem

eldallott latsz61ag

joindulatii

torok mindig ligy

Foka

kovetkeztet

azonban nem De kulonben is, az oroszok

ha

es

ezt reszben

6t

A

el.

az, a

ravasz

minek be-

valoban megtortenhetik.

elorelatja,

igen hisz a haborii

megiijulasaban.

a mig Ausztria semlegessege fennall,

nem

szerbek

meg

meg mindig kapna kenyszeriti

ert

hogy mind

felelt,

is

kerithetik be a varat s

kisertenek, az osztrak partrol

elelmi szereket.

tehat

hogy

arra,

Semmi ok sem

elhagyja

a varat.

Egyebirant remelte Redzsep, hogy a nagyvezer elobbutobb

segitsegere jo

s

hogy ekkor minden veszely

elharul Orsovarol.

A pasa, velemenye

daczara minden rabeszelesnek, megmaradt mellett.

adasara az

hogy vedelmezi

tokelve, ellen

Nem

is.

mutatott kedvet a var at-

is

osztrakoknak,

sot azt

ugy

meg

latszek,

el

vala

erosebb tamadas

*^*

Es igy a nagy tervnek Orsovara vonatkozo resze is

kivihetetlennek bizonyult.

Ferencz

Qr. stadion

ii6zeteameg-

csaszar,

mikent

valoban felszolita Stadiont, lasi iigy f5lott

majus

ezt

mar

jiinius

5-iken

foherczeghez intezett leirataban jelezte

j^^j.Qjy

mondjon

10-iken

kelt

volt,

az egesz megszal-

hogy

velenienyt.

A

folterjeszteseben

kiilugyminister felelt

meg

a

csaszar rendeletenek. Stadion mindenekelott utalt arra,

hogy a megszallas Iehet6seger61 a jov6ben egyaltalan

nem

nyilatkozhatik, mert az

a

megvalositds ido-

pontjatdl s az akkor fenforgo viszonyoktol

menyektol fugg.

es

kortil-

BELOBAD HEOSZlLLi.SijfAE TERVE.

179

A

mi mdr Belgradot illeti, mindent akkent kellene elokesziteni, hogy a csapatok bevonulasa, ha majd arra keriil a sor, meg azon esetben is sikeriilha a szerbek az utolso pillanatban megvaltozIly elokesziiletek azonban meg

j5n,

tatndk szandekukat.

nam

tetettek.

Ezenfeliil a kiiliigyek szempontjabol ket hatalom, t.

i,

az orosz birodalom

es Francziaorszag

tasa erdemel kivalo figyelmet.

majd a szerb fonokok

Ha

magatar-

azon idoben, midon

felajanljak Ausztrianak a varat,

Napoleon meg mindig ragaszkodnek a tOrOk birodalom felosztasdnak ismert tervehez, nem lenne nehez meggyozni 6t a felol, hogy Belgrad megszallasa altal a porta ellen iranyzott hadi muveletek nagy mertekben megkOnnyebbittetnenek. Ha azonban a francziak

akkor mar ismet baratsagosabb indulattal

csaszarja

viseltetnek TOrokorszag irant, ligy a megszallast, mint

ezen

hatalomnak

lehetne

tett szolgalatot

feltiintetni,

mint hogy ennek kovetkezteben a lazado szerbek

el-

mely utobb a torokoknek visszaadatnek. Egyebirant minden attol fugg, hogy mily vesztenek a varat,

viszony letezik azon idotajt az osztrak es a franczia

kormdnyok kozott; tovabba, hogy a var megszerzesere forditott erokifejtes

nem

nyugoti es ejszaki hatarain

s

gyongitene-e Ausztriat

hogy a Belgrad

vegre,

megszdllasabol szarmazo aldozatokat ellensiilyozzak-e

a remelhetd elonyok?

Nem

csekelyebb

fontossaggal

bir

e

kerdesben

Az altalanos politikai helyzetre valo semmi sem oly kivanatos Ausztriara nezve,

Oroszorszdg. tekintetbol

mint hogy oszinte egyetertesre jusson

E nagy

ama hatalommal.

czelnak ala kell rendelni a kisebb erdekeket.

Amde, ha az orosz-torok

haborii

meg nem

szflnt

12*

meg,

OtOdik fejezbt.

180

mid(5n a megszallas kerdese

kormany ellenseges

vari

felmeriil,

tenyiil

a

szentpeter-

tekintene az osztrdk

minthogy ez41tal a

csapatok bevonuldsat Belgrddba,

szerbek haderejenek egy resze elvonatnek a portaval folytatott kiizdeleratdl. Ellenben, letrejott,

Ausztria

ha a beke mar akkor

ugy ketsegkiviil Szerbia sorsa legalabb

egyelore

nem

is

eld(51t

foglalkozhatnek

s

a

belgradi var sors^val.

Kiilonben

nem

is

sem Karagyorgye, sem Redzsep aga mely

eddig oly nyilatkozatot,

tettek

azon re-

menyre jogosithatna, bogy hajlandok atadni Belgradot es Orsovat.

lly

koriilmenyek kozott tehat

nem

az a

bogy Ausztria elfogadja-e a ket vdr birtokat, ha az felajanltatnek, hanem bogy mit kellene tenni, ha az oroszok megkiserlenek Belgradot vagy Orsovat elfoglalni. Ez azonban oly fontos kerdes, bogy ennek eldontese Stadion nezete szerint m6g fdkerdes,

erettebb megfontolast igenyelt. ^^^

A kiilugyminister hosszadalmas fejtegeteseiben tosan

keriilt

tehat

ova-

minden hatarozott nezetnyilvani-

Csak ketelyeket fejezett ki, de ezek vilagosan bogy megdObbenve Simbschen kudarcza

tast.

eldrultak, folott, tet,

tulajdonkepen ellenzett rainden oly cselekede-

mely Karoly foherczeg kedvencz tervenek

foly-

Ez a felfogas megfelelt Termeszetes ennelfogva, bogy

tatasat eredmenyezte volna.

a csaszar nezeteinek

is.

a becsi kormany lemondott a ket var birtokba vete-

lenek eszmejerol. Meghiusult tehat a nagyfontossagii

ha

sikeriil,

valtozdst

az egesz XIX.

idezett

volna

Balkdn-felszigeten.

elo

szazadra Ausztria

vallalat,

mely

kihato lenyeges

helyzeteben

a

181

KRUSICZAI LAZADlS.

3.

A

mig Simbschen Karagyorgyeval es fonoktarsai- szerb izoatAs val Ausztria vednoksege es Belgrad megszallasa fel<51 sz^mben. alkudozott,

nem

szunt

meg

a Szerbiabol kiindulo

kos izgatas, mely a monarchia

elo ohitu

teriileten

nepesseg felbujtogatdsat czelozta

tit-

1807 tavaszan,

s

mint tudjuk, a voganyi lazadasra vezetett

volt.

Az 1808. ev kezdetetol fogva mindinkabb szapoa jelek, melyek arra mutattak, bogy szerb reszrol ismet mozgalom szittatik a hatarorvideken s rodtak

a szomszedos magyarorszagi megyekben.

Tobbszor megemlekeztiink mar Sztanoje Glavasaz egykori rabl6r61, ki a folkeles harczaiban

rol,

tunt batorsaga altal s nemi hirre tett volt szert.

nyughatatlan harambasa

tokon

tiinodott,

ki-

Ez a

kalandos

vallala-

melyekbSl lijabb dicsoseg,

de egy-

szersmind zsakmdny

folyvast

is jutott

volna szamara.

bodzsiai fegyverszunetet koveto

A

szlo-

bekesebb viszonyok

kSzepett, az anyagilag is teljesen kimeriilt Szerbiaban,

egyel6re

hogy

nem

nyilt ter tettvagyanak.

tekintete

Nem

csoda tehat,

a hatarorvidek es Del-Magyarorszag

szerbek lakta gazdag videkei fele fordult.

Az 1808. ev januar s

megjelenven a tanacs

allott elo.

A

elejen Glavas Belgradba jott iilesen,

ott

meglepo tervvel

szeremi jobbagyok ujbol keseruen pa-

naszkodnak, igy szolott Glavas. Meggyozodtek a

hogy az a

bizottsag,

mely a megyei

tisztek tetteinek megvizsgalasara

melynek a lakosok z6tlen, erre, volt,

pdrtos

s

az

fel61,

uradalmi

kiildetett volt ki, s

el(5adtak volt serelmeiket, kedve-

szellemben

tett

jelentest.

Bizonysag

hogy maga Sztratimirovics is, kit a nep megkert utazzek ez ugynek elintezese vegett Becsbe a

— :s2tanoje

OTODIK

182

FE.IEZET.

csaszarhoz, eredmenytelenul tert onii6t vissza.

a metropolita

fel sajat

nemzet6t61, mert

nem

Es most sikeriilt

kieszkozolnie a csaszdr neveben igert amnestiat s

nem

magyar orszaggyulest, hogy Urgyalja a panaszokat. A Bansagban, Szeremben es Bacsmegyeben lak6 szerbek, ketsegbe esve, keszek lijra fellazadni, ha a hos szerb nemzet segiti oket s fegyvert ad nekik. Glavas maga ajanlkozott e mozgalom vezeretil s csak 10,000 embert kert a tanacst61, hogy tudta reavenni a

verrokonaik

tulparti

segitsegere

mehessen.

ketsegtelen. Ismer 6 minden utat es osvenyt. lepi a

Szavat

s

A

siker

Ha

at-

a Dunat, annyian csatlakoznak majd

hozza, hogy csapatja rovid idon

beliil

100,000 fore sza-

Es mielott meg egyetlen osztr^k sereg meg-

porodik.

mozdulhatna, eleg fegyvert, loszert es agyiit szerez 6 a varakbol, melyeknek minden esetre konnyu szerrel, loves

juthat

nelkiil

birtokdba.

Az ekkent

elfoglalt

orszagreszekbol pedig, nemcsak sok aranyat es

nyerhet

tot

a szerb nemzet,

mennyisegu elelmiszert

is,

eziis-

hanem megmerhetetlen

ligy

hogy aztdn erelyesen

folytathatja a haborut a tOrokok ellen s Oroszorszag

segelyevel ki Karagyorgye eifiad&s&rdi.

Ugy

is

uzheti oket Eur6pab61.

hogy Glavas szavai mely benyomast Csak Karagyorgyet nem tanmeg, a ki sziiksegesnek velte, hogy azon-

latszik,

t^ttek a tanacs tagjaira. toritottak

nal szembeszdlljon e keptelen tervvel.

harambasanak szidalmazta Glavast, azutan pedig igy szolott: ha testvereink es hitsorsosaink a Bansagban, Szeremben es Bacsban einyomattatva erzik magukat, jojjenek at hazajukba, Szerbiaba, s veltink egyiitt tizzek ki a torokot Boszniabol es Bulgariabol. A mig ez meg Mindenekelott ostobanak

nem

tortdnik,

nem

es rabid

lehet a regi szerb birodalom helyre-

EBDSICZAI IAzADAH.

Ha

illitdsara gondolni.

188

mindjart a szerbek egyesitese

Magyarorszdgon, Szlavonidban es a Bans^gban kony-

nyen

sikeriilhetne

is,

ezek az orszagok,

mindazaltal

melyek jelenleg Szerbianak eleskamarai, e kozben elpusztittatnanak, Szerbia pedig ekkent megfosztatnek a Iehet6segt61,

hogy Snmagat

s

a vart orosz csapa-

tokat 61elmezhesse s a haborut folytathassa. is

lenne

De nem

tandcsos megserteni az osztrak csaszdrt, a

ki Napoleonnal a legjobb egyetertesben es bardtsag-

ban

el.

Kiilonben, igy vegze Karagyorgye, 6

A

a politikdhoz, csak a hdboni viselesehez. teljesen atengedi a tanacsnak.

nokoket, hogy ne kftvessenek

De el

nem

ert

politikdt

figyelmezteti a fo-

hibat es ne vezerel-

tessek magukat haszonleses vagy egy6b mellektekintetek

mert ha valamelyiket koziilOk ilyesmin

altal,

annak haza

eri,

gazd^t arra

A

akasztofat

magdt a

talalt pdrtoldsra

nem

ezzel

elmosta a

teljesen

melyet Glavas idezett volt elo

nem

De

allittat s

fel is hiizatja.

f(5vezer erelyes felsz61alasa

hatdst,

terv

elibe

a tandcsban.

s

a

kalandos

*^^

ertek veget a titkos iizelmek.

Egyidejiileg Glavas follepesevel, hat hatdrorvideki

sz5keveny Belgrddban osszebeszelt, hogy jovo tavasz-

dtmennek Szerembe s ott ujbol Idzadast szitanak. Maguk e szokevenyek beszeltek, hogy tobben a fonokok koziil biztattak oket e vallalatra, sot maga szal

Rodofinikin

A

is,

tavasz

a ki egy zaszl6t adott nekik. bedlltdval aztan

*^'

mind komolyabb

szint

Oltbttek a Idzad^si elok^sziiletekrol szolo hirek. Aprilis

elejen Simbschen megbizhato forrasb61 arr61

ertesiilt,

hogy a delvideken egy orosz pap utazgat s hogy a Belgrddban tartozkodo szijkevenyek arrol suttognak, hogy osztrdk teriileten m^r 17,000 ember 411 keszen

HineWsek. lauToMtoiL

OtOdik pejezet.

184 s

csak arra vdr, hogy mintegy 100 fegyveres jojjbn at

Szerbidbol.

Haez megtortenik, mindnydjan azonnal feM-

zadnakjPetervaradotmegtamadjakshasikerul az erdss^get elfoglalniok, tovdbb vonulnak az orsz4g belsejebe.*^*

Simbschen nem

ugyan, hogy

hitte

volna

kesziilodes elkeriilhette

az

nagymervu

ily

6 figyelmet, mind-

hogy meg idejeben vedelmi rendszabalyokhoz nyuljon. Ekkor rendelte az Eszterhazy-ezredet Petervdradra, annak egyes azdltal elegge fontosnak tarta e hirt,

osztdlyait szetosztvan a videken.

*

Ezen intezkedesevel valoban nagy bajnak vette a tabornok. Mar ismet gyanus 6s aggaszto

elejet

nyilatkozatok

keringtek

nep kozott,

a

abbahagyni a lazadast,

volna hiszen

Oroszorszagra

az

hangzott

Nem

kellett

tobb

fel61,

Szerbiara valo tekintet

es

megmentette volna a lazadokat a szigorii biintetestdl. Egyszersmind bujtogat6k is jelentkeztek, Egyet koziilok elfogtak, tobben a petervdradi erdokbe menekiiltek.^^^ iirkovios '*'"

""Sete

Nem

volt

tehat

alaptalan

az a folteves, hogy a

folytonos izgatas kovetkezteben s a tulparti

szerbek

segelyevel vegre megis nagyobb mozgalom keletkez-

hetnek a hatarorvideken

s

a szomszedos

Ez az aggodalom nemsokara bizonyossagga ismeretes

Icsko Peter,

a

ki,

kiildetesekben

Simbschent biaban

is

vdlt.

mint emlekeziink,

Karagyorgye es a tanacs bizalmat matiai

teriileten.

s

Az

birta

tobb izben diplo-

alkalmaztatott,

idorol-idore

is ertesite titokban mindarrol, a

mi Szer-

tortent.

Icskotol szarmazott ez alkalommal

is

a tudositas,

hogy Junius folyaman dltalanos lazadas fog kitorni Szeremben a grof Brunswick-fele uradalom falvaiban, •

Az

Eszterhazy-ezrednek, mint tudjuk, e mellett meg t. i. Belgrad esetleges megszall^sa.

rendeltetese is volt,

mas

185

KBCSICZAI lIzadAs.

Zimonyban es Ujvideken. Es valoban e mozgalom elokeszitese vegett majus elejen kivandorlottakbol es

30

—

40 fonyi csapat jott at Szerembe a Vogdnybol elmenekiilt tanito fianak es bizonyos Mdrkovics Radojcza harambasanak vezetese alatt. De ekkor mdr az Odescalchi, Pejacsevics es Brunswickszokevenyekbol

fele

birtokokat

meg

es

alio

mindenutt

nem

igy a betorok

dekukat.

Mid6ii

katonasag szallotta volt valosithattak

meg

szan-

pedig a megyei kozegek egy Szer-

bi4b61 visszatert szokeveny huszart agyonlottek s egy

masikat megsebesitettek, es a petervaradi ezred leten

egy osszecsapas alkalmaval Radojcza

a csapat tobbi tagjai visszatertek Szerbiaba lazadas megkezdesere Idtuzott nap

elott.

tertt-

elesett,

meg

a

*^"

Ez mar komolyabb kiserlet volt, mely ketsegte-*z'^»«**«'«>hogy ha a tanacs nem fogadta is el biiba jott

lenul bizonyita,

Glavas ajanlatat, e terv mindazaltal buzgo es meresz "iparti hnlr

partolokra

Nem

talalt.

is lehetett

ez mdskent. Hiszen

eppen az Ausztriabol kivandorolt szerbek izgattak leginkabb a monarchia ellen. Ugy a mfiveltebbek, kik a tanacsnal nyertek alkalmazast, valamint azok is, kik kisebb uzletek es csapszekek berletebol tek,

mindenkep azon

ebresszenek Ausztria

voltak, irant.

tengod-

hogy bizalmatlansagot Nyiltan hirdettek, hogy

eljOtt az ido, midon a szent orthodox hit 6s a szerb nemzet a hasonhitu Oroszorszdg oltalma alatt visszanyerheti regi fenyet es hatalmat, csakhogy ehhez

meg Bosznia birtoka

A

is

sziikseges egesz Szarajevoig.

bosnyak r^j4val val6

ragyorgye

is

egyesiilest,

^*^

mint tudjuk, Ka-

elenken ohajtotta. Ekkor mar az ossze-

kSttetesnek szamos szala fuzodott egyfelol a szerbek, mdsfelol s

pedig

a bosnyak

a

Dalmdcziaban uralkodo francziak

keresztyenek kozott.

E

viszony letre-

szer-

SZfirfiDfi

Rodoflniwn* ''«e.

OtOdik fejezet.

186

hozasaban kozremukodott Rodofinikin

is,

kinek mdr

utasitdsainal fogva kotelessege volt a Szerbiaval ha-

taros

tartomanyokra

orosz

iigynokOt

leginkabb, befolyas.

mar

hoi

A

kiterjeszteni

is

figyelmet.

Az

termeszetesen Montenegro erdekelte teljesen befeszkelodott az orosz

czettinjei vladika s az orosz iigynok kozott

egy szarajevoi kereskedo kOzvetite a kozlekedest. **^ Igy folyt parhuzamosan a titkos izgatas Bosznia-

ban es az osztrak teruleten

amott Karagyorgye bele-

;

egyezesevel, emitt a fdvezer tudta nelkiil, sot akarata

nemely fonokok

ellenere,

altal

De

szitva.

mindeniitt

tevekenysegenek nyomait.

feltalaljuk Rodofinikin izgatott han-

Azonban a monarchianak nemcsak szerbeklakta gulat a Bans&Bban: Te- videkein, hanem mint emlekezunk, a B^nsagban az me«- 68 qI^JjqJj Krass6-megy6kben.

jjozott is

elenk rokonszenv volt eszlelhetd ez

Az 1807. ev vegen es 1808 elejen, az ottani hatosagok mdr igen sotet szinekkel vdzoltak a helyzetet. Nemcsak Krassoban, hanem a Bansag nagy reszeben, sot meg Te-

idotajt

a tulparti folkeles

mesvar kornyeken zott.

A

franczia

iigye

irant.

melyrehato forrong^s mutatko-

is

haboriik

katonai szolgalat, tovdbba

jesitmenyek 41talanos

okozta hosszas es terhes itt

is

a sulyos urb6ri

elegedetlenseget

meszetes ennelfogva, hogy a szerb az olah lakossagban tenek.

A

is

sziiltek.

tel-

Ter-

folkeldk diadalai

remenyt es vagyakat ebresz-

Szerbiaba menekiilt szokevenyektol jottek

ugyan olykor

levelek,

melyek a Dun^ntul uralkodo

nyomorrol es drdgasagrol szoltak. Az

ily

tudositasok

azonban nem gyakoroltak hatast. Az olah nep inkabb hitt a titkos szerb iigynokoknek, a kik szandekos

hogy a szerbek mar eMztek vagy kiirtottak a torokoket mind, hogy ennek k6vetkezt6ben most mar teljesen a maguk urai s a legnagyobb

tiilzdssal hirdettek,

187

KRDSICZAI lAZADAS.

boldogsagban elnek. Es akadtak egyesek, kik korcs-

maban vagy munka kozben, mezon

nehanyan talalkoztak,

szoval mindeniitt, hoi

gyarazgatak a nepnek, hogy

meteket

magyarokat,

a

s

biztatasok

ily

ekkor ler^zhatn4k

s

az

bujtogatok tudtak

efifele

birhatok.

Es

fegyvert ragad

ezert igertek,

is

hogy Karagyorgye

a mint csak egyetlen falu

hogy vele

s

B6csig, sot tovabb

lennenek zendii-

aligha

altal

azonnal segitsegukre jon, is

ma-

azt

kellene Azniok a ne-

hogy a falusiak nem bizvdn onmagukban,

azonban,

lesre

el

Az

osztrak csaszar uralmdt.

pusztan

es erdoben, egy-

egyiitt a csaszariakat

kergethetik,

Ekkor azt^n Kara-

gyorgye lesz a kiralyuk, a ki epp oly boldogg4 teszi

majd

a milyenek mar a szerbek a tiilparton.

oket,

Erdelyb61

ket

jott

is

folkelesre

olah,

nepet, s valtig fogadkozvan, hogy ez a

fog

oly

kOnnyen

elnyomatni,

mint

biizditvan

a

mozgalom nem a Hora laza-

d^sa.**2

Ferencz csaszart es kiralyt

folotte kellemetleniil erin-

tek a jelentesek, melyek az olahsdg kozott uralkodo kedvezotlen

kamarai

hangulatrol tisztek,

szoltak.

El

is

rendelte,

bar minden fdltiines

nelktil,

vast a legnagyobb szorgossaggal tlgyeljek

hogy a de

foly-

meg a nep

magatartasat. Kiilonosen pedig igyekezzenek

kitudni,

vajjon az olahok pusztan csak rokonszenvvel viseltet-

nek-e a szerb fdlkelok irant, avagy ezeknek diadalai

mar bennok

meg

is titkos

s vegre,

hogy

leges egyetertes ?

A

remenyeket es terveket erleltek

letezik-e a ket part kozott

teny-

***

kamarai tisztek hiven es pontosan

megfeleltek

az elibok szabott feladatnak. Hivatasuknal fogva sokszoros erintkezesben silvan a neppel, megfigyeltek es

fdljegyeztek minden gyanus nyilatkozatot es

osszejo-

188

Otodik pejezet.

nem

Egyebet azonbaii

vetelt.

jed^set

meg nem

Junius

tehettek, az izgat^s ter-

gatolhattak.

mar tobbszor jelentek meg a

elej6n

fal-

vakban egyenek, kik Szerbiab61 jove folyvdst Karagyorgyet

emlegettek,

az

hatalmarol beszeltek es

6

hogy atkelven a Dunan, az olahokat fegyverrel fogja tamogatni. Nem csoda tehat, hogy vasarok alkalmaval a nep kozott mind csak Karagyorgyerol, s a nemeteken es a magyarokon veendo bosziirol volt szo. Es itt-ott mar nem csak a hatosdgokat, elhat^rozasarol,

s az urakat szidalmaztak, ellen

is

parasztok kOziil nepfolkeles

Boskota, ken,

ven

hanem a csaszar szemelye Tobben a hiszekeny

tOrtentek kifakadasok.

eltikre all 6, s

segelyt,

a bekovetkezend6

veltek Hisz'

ott

a

volt

mar evek ota garizdalkodott

ki

majd

biztosnak

eredmenyet.

ekkor Szerbiabol

hirhedt e

vide-

is

nyer-

egy csapassal elfoglalhatjak Temesvart,

honnan aztan Buda fele tartliatnak>*^ Mintha ugyanaz a kez szotte volna az izgatas szalait az eg6sz hosszii hatdr menten. Szeremben Petervarad volt a czel, a Bansagban Temesvdr mindketto allitolag konnyuszerrel bevehetS, s aztan tovabb Budaig, vagy meg azon till is Becsig, de itt, mint ott, Karagyorgye ;

segelyevel.

harambasa, toborzott

nek,

A

terv megvalositasat is amott

Kadojcza

legenyekkel,

Boskotanak

tiilpartrol

kiserlette

emitt szinte

kellett

volna

azt

Meg aggasztoban pap,

Szerbiaban

egy

rablofonok-

megkezdenie

a

nyert t^mogatassal.

hangzott az a

szokott voganyi tanito, a verdniki czei

egy rablo

meg

tobb

szokevenynyel es

hogy a meg-

ket

orosz tiszttel

Rdma kornyeken, szemben BaziasMid6n aztan ezen egyenek Junius

egyutt szerb foldon, sal tartozkodnak.

hir,

helyettes, a putri-

189

KKusiczAi lAzadas.

Dunan

7-ik6n ateveztek a

bansagi hatarorrel, volt,

es Ujpalanka mellett tObb

ket pap

kSzStt egy tiszt es

kik

komoly

ertekezenek, bizonyosnak Idtszott, hogy

esem^nyek vannak Valoban

kesziiloben.*^*'

a Junius 12-r61 Junius 13-ikara fordul6

ejjelen zendiiles

iitott

ki a

hatar(5rvideki faluban, Krusiczaban.

Junius 12-en ket krusiczai

meg a

hat^ror jelent

Felhivas volt ez a keleti hitu papsaghoz, hogy a ne-

mert

az id6,

eljott

keresztenyek megszabadulnak a szolgasagtol.

mid6n a papok

A

verjek feire a harangokat, fiivassanak riadot, tiizzek ki

a zaszlokat,

kozzek ezek niaiaktol

(t.

s

a ki csak fegyvert fogni

koriil. i.

Ha

bir, gyiile-

pedig rendelet erkeznek a ro-

vagy a magyaroktol, A papok allja-

katholikusoktol),

ezeknek senki se engedelmeskedjek.

nak

n)indeniitt

seket, s

ha

a nep elere, ok vezessek a fegyvere-

ezt tenni

vonakodnanak, ugy kinos

halallal

fognak lakolni. Junius 13-an koran reggel Szuhajdndl seregeljenek ossze a felkelok,*

Karagyorgyet,

vagy

azt,

s ott

kit 6 fog

varjak be a nagy kiildeni.

Vegre

megneveztettek a helysegek, a melyekben ez iratnak koroztetni kellett.

Ez

Junius 11-en a szerb

volt

a kialtvany tartalma, mely

Raman

kelt,

az

alairas

pedig

igy hangzott: Petrovics Gyorgy, Szerbia fejedelme.**^

Popovics

Illes,

a szuboticzai pap, ez iratot sietve

Feh^rtemplomba vitte az

ottani protopresbyternek, Milo-

sevicsnak, ki azt azonnal kOzle Branovaczky ezredessel,

a ki hdrom szazad hatarort azonnal Fehertemplomba rendelt.

*

Ugyanakkor az oraviczai protopap,

20 es 50 evek kozStt levok mind.

itro-

"""f";

szuboticzai papnal, Popovicsnal, s egy irdst adott neki.

pet biizditsa felkelesre,

If*i"J^)jZ

Krassomegye szelen fekv6 kitor6se

ki szinten ka-

7

meghidsit&sa

OtOdik pejezet.

190

pott egy hasonlo tartalmii kialtvanyt, Verseczre utazott

es az iratot atadd az ottani gorog

nem

egyesiilt

puspok-

nek, Vidaknak. Branovaczky, minthogy az elso kezbe keriilt

ki^ltv^ny Krusiczabol jott,

dele Fehertemplomba a krusiczai

Ez utobbi nem

meg aznap

a pap megjelent,

jott,

beren-

papot es kapl^nt. a ki lazadasi

szandekrol semmit sem tudott. Branovdczky azutan a

fehertemplomi polgar6rs6g egy osztalyat a szuhajai erdo fele

kiildte,

a

bevonta Fehertemplomba. jedt

el,

hogy

(nem

kusiczi

le kell

E

krusiczai) szazadot

szazadnal

az a hir

raknia a fegyvereket.

E

ter-

hir el-

terjedt a k6zelfekv6 helysegekben is es izgatottsdgot

egy Gyorgyevics kapldnt kornyezo nepcsoport elhatarozta, hogy az allitolag Fehertempsziilt.

Krusiczan

lomban eKogott kusiczi szazadot megszabaditja. Branovaczky, hogy a Krusiczarol jovo hirek felol bizonysdgot szerezzen, keso este 11 orakor egy Mallya nevfl zdszlotarto vezetese alatt 6

emberbol

ratot kiildott az Oraviczatol korulbeliil

eso Krusicza

fele.

Az

altiszt

alio

orja-

4 kilometemyire

a legenyseget a falu ve-

g6n hagyvan, maga egy tarsaval bement a helysegbe. Eleinte csendes volt minden. De csakhamar egy kaplarral talalkoztak, ki jelente, hogy a nep kozott nagy izgatottsag mutatkozik.

akart hajtani, de

E

hirre Mallya gyorsan tovabb

mar a korcsma

verzett ittas csoport

elott

megallita a kocsit

egy felfegyes a

zaszl6-

tartot tarsaval egyiitt leranta s fegyveretol megfoszt-

van a templomba hurczolta. Itt a popa, Gyorgyevics Demeter, ki mindeddig a harangokat verte felre, megkiserlette Mallyat, — kit azon melegen halalra iteltek,

—

re^beszelni,

nem

hogy vegyen

sikeriilven bezaratta

6t,

kibocsajtotta, mire az altiszt

reszt a zendiilesben. E>z

de ennek egy ismerose

Fehertemplomba

sietett.

Ez

191

KBU3ICZAI LlZADi.8.

mind tObb nep sereglett Ossze a temppopa ekkor megragadvdn a zdszlot, a szentharoms^g neveben felsz61ita oket, hogy kovessek 6t. Csak Istennek es neki engedelmeskedjenek, hogy lijbol helyreallithassak a Koszovonil elesett Lazar fejedelem birodalmdt. Erre aztan valamennyien kitodiiltak a temalatt

nagy

lomban.

A

plombol.

E

altiszt

zajjal

meg

pillanatban jott

a falu vegen hagyott

az a hat legeny, kiket az

volt.

Ezeket

is

megkiserle

a popa elcsabitani, de allhatatosak maradvan csak azt igertek meg, hogy a

Fehertemplomban levo krusiczai

hadnagynak, Skrupeticsnek (Skripetye) atadjak azt az iizenetet,

hogy vegye

at az lij-palankai szkela (atkelo)

parancsnoksagdt, mire szabadon bocsajtak oket. Ekkor

mar

ejfel fele jart az ido.

Gyorgyevics popa most

tiz

lazongonak meghagya, hogy az elmenekiilt zaszlotarto kocsij^n hajtsanak azonnal Berlistye faluba, birjak azt is felkelesre.

Maga pedig

lora kapott

es az

evan-

geliummal 6s a kereszttel a kezeben biztata a tomeget, hogy kovesse dt. A nep azonban, mely eleinte larmazva kornyez6, mar a falu vegen oszlani kezdett.

popa az elmaradokat, hiaba hogy a ferfiak 20-t61 50 evig csatlakozzanak mindnyajan hozza. Nem jott tObbe senki, sot, a kiket elkiildott volt, azok sem tertek visza. A popa masodraagaval maradt. Nemsokara aztan atada lovat s a magaval hozott szent targyakat tarsanak es gyalog folytata litjat a hegyeken keresztiil. UtkOzben megegyszer megkiserle lazadasra biizditani

Hiaba fenyegete iizent

a

halallal a

helysegbe,

a papsagot, de ez

nem

sikerulven, tovdbb biijdosott,

a mig egy hataror hazaba csalta, a hoi aztan a leszkoviczai orjarat el

A

is

fogta.

Gyorgyevics popa

altal kikuldStt krusiczai zen-

diildk Junius 13-an ejfel ut4n

egy orakor ertek Ber-

OtOdik fejezbt.

192 listyere.

Itt

felldrmaztdk a jegyz(5t, a papot s a birot.

Elelmiszereket es fegyvereket koveteltek

s midfin ligy

a jegyzd, mint a pap kerdezt^k, hogy

mi jaratban vannak s mi a czeljuk, csak annyit feleltek, hogy a magyar urakat es a krusiczai tisztviseloket szandekoznak kiirtani, mert Isten neveben igazsagot kell tenniok. Fegyvert nem taldlvan, legalabb a templomi zaszlot koveteltek. Az el61jar6k azonban megtagadt^k a z4szl6

E kozben nep

templom

el(5tt,

minthogy a Idzadok a harangokat felrevertek

volt.

atadasat.

A

gyiilekezett a

toraeg kOziil azonban senki

lan(i6nak

a jovevenyekhez

sem mutatkozott

csatlakozni.

A

haj-

zendiilfik

ekkor fenyegetesre fogtak a dolgot. Hangosan beszel-

hogy Szuhajanal mdr 4000 f(5nyi szerb sereg dll, tovabb is vonakodnak, megszallja a falut, leoldosi a lak6sokat s folegeti a hazakat. De ez sem hasznalt. A lazadok tehat maguk hoztak ki a templombol a zaszlot es haldlos fenyegetesek kozt vagy husz embert kenyszeritettek, hogy kovessek 6ket. Az egesz csapat Mirkovaczra indult, hova 5 6rakor reggel erkeztek meg. Itt is er6szakkal behatoltak az eI61jarok lakasaiba, lovoldoztek az utczan, felrevertek a harangokat s ismetelven a mes6t a Szuhajdnal allomdtek,

mely, ha

soz6

szerb seregrSl, melyhez, mint allitak, hatar<5rok

es megyebeliek

nagygyal,

is

fognak csatlakozni Zumanka

koveteltek

zaszlot

a

hozzajuk csatlakozzek, de sebb lente,

volt,

itt

mint Berlistyen.

hogy megolhetik

6t,

es

azt,

az ellenallas

A

ffihad-

hogy a nep

meg

erelye-

bir6 hatarozottan kije-

de arra ra

nem

birhatjdk,

a falusiakat a veliik valo egyesiilesre buzditsa.

hogy Es mid6n az egyik lazado

pisztolyt szegzett mell^nek,

bdtran ismetelte kijelenteset. Latv4n a zendiildk, hogy

fenyeget6sekkel czelt

nem

ernek, miutan nehdny ut6st

193

ERUsiczAi lAzacAs.

mertek a birora a puskatussal, feltortek a templomot es a zaszlot birtokukba keritven, ket csoportra oszlot-

Az

tak.

egyik, mintegy

helysegbe takkal

egyiitt

szomszedos Vrany

a

hatan,

a masik a Berlistyebol

indult,

Szuhaja

hova a kis csapat

delelott erkezett

elhurczol-

Vranyban, a

fele vette litjat.

meg, a lakossag a zendiilo-

sot ellenszenvesen fogadta

epp oly hidegen,

ket, mint az elobbi ket faluban. Kiilonben is a lazadok

neszet vettek, hogy ligy a katonasag, vonult elejok,

lodnek ellenok

—

egy szazad

—

mint a megyei hatosag mar keszii-

s

ez okbol gyorsan elhagytak a hely-

seget.

A

masik csapat nem

ert teljes

szamban Szuhajaba,

mert a mirkovacziak litkozben lassankent elmaradoztak es hazatertek.

janal

vagy

dllitas

elol

A

tizenot

tobbiek folytatvan

egyent

bujkaltak,

szerb

litjukat,

kik

talaltak,

Szuha-

a katona-

tabornak azonban

ter-

Es midon a lazadok ama szOkevenyektdl megtudtak, hogy a kozelben huszarok

meszetesen hire

sem

volt.

aUom^soznak, bevontak zaszlaikat es reszint onkent, reszint a verseczi piispok altal kikuldott papok biztatasara hazatertek falvaikba.^*^

Nem egeszen huszonnegy ora alatt verontas, sot nagyobb eroszakossag nelkiil veget ert a krusiczai lazadds. Jun. 14-en fel egykor ejfel utan mdr 18 ember elfogatott

s

katonai

erore

mar nem

volt sziikseg.

A

kornyek lakossaganak jozansagan megtort minden csabitas es fenyegetes. Nagy megelegedessel vette tudomasul Ferencz csaszar is a krassoi olahsag bekes viselkedeset, valamint azt a hirt

is,

hogy a granicsa-

rok nagyban rostellik a tortenteket.^*^

A

hirtelen

tamadt es epp oly

hirtelen

elfojtott

zavargas els6 pillanatban egy exaltalt pap es nehany Kallay

:

A

szerb felkeles tortenete 1807—10

II.

13

194

OtOdik pejezet.

lakos

falusi

minden jelentoseget nelkulozo fel. De csakhamar kideriilt,

eretlen,

gyandnt tunt

kiserlete

hogy tulajdonkepen hosszabb ido segelyevel

elkeszitett

melynek

szo,

az

idegen befolyas

ota,

nagymervfi mozgalomrol

egesz

alvidekre

ki

kellett

volt

volna

terjednie.

A

pdpa vaiiom6sai.

krusiczai popa, Gyorgyevics Demeter,

ugyanis

- A elfogatasa utan azonnal oszinte es koriilmenyes vallo-

m4st

tett

ekkent fontos adatok jutottak a hatosag

s

tudomasara.

Mindazok, a kikrol a popa terheloleg emlekezett meg, mintegy 28-an azonnal elfogattak. Ezek kozott a legnagyobb jelentoseggel birt harom hatarorvideki tiszt,

E

Jovanovics

tisztek aztan

Marjan,

Skrupetye

es

Zumanka.

vasba verve Temesvarra kisertettek,

a hoi a vizsgalat

hosszasabban

folyt

s

benyult az

1809-dik ev elso honapjaiba. Glyorgyevics popa es a tobbi foglyok kihallgatasa kozben annyi bunjel meruit fel,

hogy vegre az

emlitett

ketten,

Jovanovics

mar a

vizsgalat

tagadhattak

es

tiszt koziil

legalabb

(Zumanka ugyanis

meghalt a bortonben), nem

elejen

tobbe

harom

Skrupetye

teljesen

reszvetiiket

a tervezett

nagy mozgalomban, melynek a krusiczai lazadas csak elhamarkodott

sikertelen

hatarorvideki kozlegenyek keriilt ki.

kezdete

volt.

vallomasaibol

Egy Szerbiabol Temesvarra

Az is

elfogott

sok adat

menekiilt torok-

nek, Iszmail Toszun aganak, vallomasai pedig erdekes adatokat szolgaltattak a lazadas elozmenyeirol es a valo osszekottetesrol. Ez a Toszun aga, mint tobben hitsorsosai kozul, hogy eletet es vagyonat biztositsa, mindjart a szerb folkeles kitoresekor a

szerbekkel

szerbekhez

csatlakozott.

harczokban a torokok

Nem

ellen,

vett

de

ugyan

reszt

a

sok szolgalatot tett

195

KBUSICZAT lAZAVkS.

a felkeloknek, reszint a csapatok elelmezese korttl, reszint pedig kiilonbozo titkos megbizatasokat teljesit-

Duna

ven; Gradistjeben a

mellett lakvan, sokszor raeg-

fordult Milenkonal Klicsevaczban

s ott

aztan tobbszor

fontos dolgok jutottak tudomasara. Toszun aga tehat

ennelfogva vallomasai, raelyek kivalt

jol volt ertesiilve,

Jovanovics

mukodesere

Marjan

vonatkoztak,

nagy

siilylyal birtak/-^<>

Tagadhatatlan, hogy a vizsgalatnak, barmily erelylyel folyt is az,

nem

sikertLit

minden

reszletet teljes

bizonyossaggal felderitenie. Mindazonaltal a kiilonbozo vallomasokbol, bar hii

hianyos, de egeszben elegge

itt-ott

kepet alkothatunk a

melynek elerese

czelrol,

veztetett, a megvalositas

ter-

modozatarol es a tobbfelol

kozremiikodo befolyasokrol.

EmlekezzUnk meg, hogy Jovanovics Marjan a Branovaczky onkenteseivel mint tiszt vett reszt az utolso torok haboniban s a hoi csak megjelent, ktilonOsen Szerbia delkeleti videkein, mindenkor kitunt vitezsege

altal.

A

utan visszatert a hataror-

haboru

videkre, a hoi mint nyugalmazott kapitany egy ideig

csendes visszavonultsagban

tolte napjait.

osszekotteteseit a tiilparttal, hoi a nep

utan

is

mint host

rese azonban

tisztele

lijbol

6t.

A

is

fenutarta

annyi ev

szerb forradalom kito-

felkeltette vagyat.

a felkeles elso sikerei 6t

De meg

elkabitak.

Es kiilonOsen

A

szerb raja-

nak Ausztria segelyevel valo felszabaditasat nem tObbe kielegit6 czelnak, hanem 6

is,

tarta

mint sokan hatar-

nagy szerb birodalom megalapitasarol kezdett almodozni, mely Magyarorszag

orvideki

deli

de

hitsorsosai koziil, egy

videkeit

is

magaban

nyughatatlan

elegedett

meg

az

jellemu

foglalta volna.

Jovanovics

almodozassal

:

Az

erelyes,

azonban

nem

hogy vagyait meg13*

Jo^^no^^s

;

OtOdik fejezet.

196

valosithassa, kesz volt a hatarorvideken s a szomsze-

dos megyekben

forradalmat

szitani es szervezni. Ily

terveket forgatvan elmejeben, Jovanovics az 1806. ev

tavaszan

Szerbiaba azon iirugy

dtment

alatt,

hogy

Nehany napi utazgatas utan Milenko vajdahoz szallott. Csakhamar bevallotta azonban, hogy nem tizleti dolgokban jar, hanem azzal a kereskedest

folytat.

tervvel foglalkozik,

es

olahokkal

hogy a hatar6rvideki szerbekkel a magyarokat s a nemeteket,

kiirtja

leoldosi asszonyaikat es gyermekeiket s hdzaikat fel-

ha ugyan Szerbi^bol segitsegre szamithat. allitd, hogy 6 biztos tervenek sikeriilterol, mert mar vannak emberei a Banatban, a kik a felkelest keresztiil viszik. Ajanlotta azt is, hogy a mozgalora mindenekelott Uj-Moldova es az ottani banydk alien iranyitando, mert ott megkaphatjak a mozgalom tovabbvitelehez a sziikseges penzt. A szerbek gyujtja,

Mdrjan

hatarozottan

pedig nyomban kovessek oket. Milenko ekkor tanacs-

nehany knezt. Heten jelentek

kozasra

hivott

meg, a

nevezetesebbek

a

Reszavai

ossze

Istvan.

koziil

Dobrinyacz Peter es

Milenko kozolte

szandekat. Mindnyajan helyeseltek

velilk

Marjan

s elhataroztak,

hogy

ket vagy harom ezer fegyveressel fogjak 6t segiteni.

Ugy Marjan

tervet, mind a knezek elhatarozasat levelben tudattak Karagyorgyeval, ot nap mulva megjott Topolabol a valasz. A fovezer azt irta hogyha Marj4n elvallalja a mozgalom vezeteset, ligy minden tovdbbi :

kerdestetel nelkiil segitseg adassek neki Szerbiabol

mert ideje mar,

hogy testvereink megszabaduljanak harom honapig tartoz-

az idegen szolgasagbol. Marjan

kodott Klicsevaczon,

s

ez ido alatt tobb tanacskozas

a melyeken elhataroztatott, hogy a felkelesnek a Banatban csak Belgrad es Szendro varainak tartatott,

;

197

KRUSICZAI LiZADAS.

utan

eleste

szabad

sebben izgattak a

kiiitnie. tiilparti

Ez alkalomkor leghevetestvereik felszabadit^sa

mellett a Banatbol dtjott p6p4k.

Marjan visszaterte utan Ausztriaba, dej6valkes6bb, Milenko Ujpalankan at egy pecsetnyomot kapott, a melynek nagyon megorult. Milenko meg volt gyozodve, hogy a mint a Bansag a szerbek hatalmaba keriil, az oroszok veliik egytitt betornek az osztrak tartomanyokba s mindenkit leolnek, a ki ellenok megy, vagy nem veszi fel az 6

hitiiket.

A

krusiczai

parton

idejeben

lazadas

Ram anal vagy 3000 ember

a

szemkozti szerb

felfegyverkeztetett

a parton csonakok gyujtettek ossze az atkeles vegett.

A

minden ejjel a partra vonultak es rendeletiik volt, hogy a mint osztrak reszen alarm tortenik, torjenek be oda. Nappal visszatertek szaUasaikra s nem volt szabad mutatkozniok. Ez a keszenlet 30 40 napig tartott mert utobb a lazadas elnyomatasa utan mar attol tartottak, hogy most majd az osztrakok tamadnak. Harom csapatban kellett volna atkelniok. Eloszor nehany bulyukbasa embereikkel Moldovanal a banyak ellen mentek volna, 8 10 nap fegyveresek

—

;

—

mulva Milenko Porecsnel, Mehadia es Lugos ellen, vegre Dobrinyacz Ujpalankanal Temesvar iranyaban volt indulando.

Az a hoi latot.

elfogottak

legelobb Fehertemplomba vitettek,

Goring temesvari torzshadbiro vezette a vizsgaAz egyik papot: Djdk Simont, azonnal agyon

akartak lovetni, de puspoke, Vidak Peter, lefokozasa czeljabol

Verseczre

vitette,

igy

menekedett

meg a

hal^ltol.

A vizsgalat

azutdn az iigy szSvevenyeire val6 tekin-

Miienkd szerepe.

OtOdik fejezet.

198

hosszasan folyt, elannyira, hogy mig a haditorvenyszek befejezte a vizsgalatot, azalatt a fotettesek Gyorgyevics popa es koziil ketten el is haltak tettel

:

Zumanka

Vegre

hadnagy.

Petervaradon

1811-ben

kihirdettek az iteletet, melynek ertelmeben Skrupetye

Tamas hadnagy

elvesziti rangjat,

kardjat, hajtokajat

a ruhajarol

dltali halallal vegeztetik

a

hoher osszetori es

leszakitja,

kotel

Jovanovics Marjdn szaza-

ki.

dos elvesziti nyugdijat es ket evi varfogsagra

iteltetik.

Urusevics Simon negy evi varfogsagot kap. Nyolcz reszt-

vevo 2

— 10

evig terjedS varfogsagra es sanczmunkara

Hat bunosnek talalt granicsar koziil az egyik tizszeri, harom nyolczszori es ketto hatszori vesszofutasra iteltetett 300 botozo ember kozott. A tobbi vadlottat felmentettek. Skrupetyen Temesvart hajtotiteltetett.

tak vegre a halalos vesztesre iteltek.

maga

Valamennyit pedig vagyon-

iteletet.

E kemeny

buntetes

meg

tette

is

a

hatasat, mert a lazadok elfogatasa utani id6ben

nagy csend

allott

be

1809-iki

az

es

szerencsetlen

osztrak-franczia hadjarat alkalmaval ligy videkiek, mint a delvidekrol sorozott

megtettek kotelesseguket. a szerb felkeles

De

vezetoire

kOvetkezmenyei

s

csapatok

hatassal volt ez eljaras

is,

megertette, hogy e kiserletek

tasnak

a hataror-

tobbi

nem

a kiknek

belato

resze

csak pillanatnyi izgasikerulhettek,

mert a

es egyeteme nem allott az izgatok mogott csapataival fegyelmezett allamhatalom szervezett a

nep

;

ebren orkodott. Rodofinikinnek

sikeriilt

koket az Ausztriahoz

valo

Karagyorgyet es a f6noelvonni, de

kozeledestol

azt a termeszetes vonzo erot,

a melyet a monarchia

mint elelmezesi es fegyverszallito

teriilet

hatdrhossza-

val gyakorolt a szerb felkelokre, megszuntetni

hosz-

KBUSICZAI lazadAs.

szabb idore

nem

199

1809 elejen nagy inseg

volt kepes.

es dr^gasag dllott be, az elegedetlenseg

folytonosan

niivekedett es minthogy Oroszorszag felol a

nagy

segnek

nem

eldnyeit

kozelebbi

ennek

baratai

elert sikere

es

benne.

egyes

Karagyorgye es a fesziilts^g,

Rodofinikin kozt

daczara sem

sziint

Simbschen 1808-iki kudarcza utan Kdroly foherczeg rendeletehez

meg

az

tapasztaltak,

fSnokok ketkedni kezdettek

vednok-

kepest

meg.

—

meg pedig

sem

sziintette

a jo viszony apolasat Karagyorgyevel, sot bizo-

nyos kisebb szolgdlatok bizalmat.

ffivezer

meg

dltal

Karagyorgye

is

egy

kelt leveleben Simbschennel, mint

nyerte a szerb aprilis

„legjobb

14-eu baratja-

val" tudatja, hogy a t5rok5k ellen valo haborii ismet megindiilt. segitette,

A azert

udvar

becsi

ezek

a

orokre

mindenkor

szerbeket haladatosak.

Egyiittal

felhasznalta az alkalmat es iinnepelyesen kijelentette,

hogy 6 a csaszar uralma alatt alio szerbekkel es azoknak lazadasi kiserleteivel nem ertett egyet; 6 volt az, a ki a Szavan tulr61 jott szerbek koziil harmat, minthogy a felkelok es Ausztria kozott meghasonlast akartak eloidezni, mar fel is akasztatott. S arra keri a t^bomokot, hogy az 6 emberei koziil is az ilyen sz5kevenyekkel banjanak el igy, vagy pedig adjak ki neki, hogy azokat a Szava partjan a tiilpartrol is lathatolag

felakasztathassa.

Biztositja

Simbschent,

hogy ha Ausztria Francziaorszdggal haboriiba keverednek, a szerbek

a legjobb

szomszedjaik

lesznek.

Simbschen idSkozben Karagyorgyenek egy porczellan szerviszt es egy satort is ajandekozott, s Karagyorgye bizalmassdgdt jellemzi, hogy

A zasait

meg

hat satort kert

tole.

folyton ingadozo szerb fdvezer e lelektani valto-

azok a tudositasok

magyardzzak, melyeket 6

OtOdik fejezet.

200

embereitol

bizalmas

oroszokat

az

kapott.

illetoleg

Miiithogy az Olahorszagban taborozo orosz vezer, mint

tobbszor

emlitettiik,

a szerb

erdeket

nem

allithatta

oda kizarolagos orosz czelnak, a vermes Karagyorgye

csakhamar jobban

visszatert

eredeti

Ausztria

szeretne

eszmejehez, hogy

vednokseget

leg-

elfogadtatni.

Minthogy azonban ismerte a becsi udvar semlegessegi politikajat, kozbenjarisat kerte, hogy ervenyesitse

azt a portdnal a szerbek erdekeben, a kik bizo-

nyos feltetelek

mellett

keszek

beket

talalkozni akart Simbschennel, de most

nehogy

mar

Rodofinikin

megtudja.

kotni.

mar

Simbschen

a miiltakon es nagy kiitikaval

okiilt

Ujbol

titokban,

azonban

fogadta az

ajanlkozasokat. Kozbenjaro egy Milos nevezetu keres-

kedo

mint a hataroi-videki

volt, ki

mindannyian,

vedelme

helyi erdekeit

alatt

latta

szerb kereskedok

leginkabb a monarchia

biztositva.

Simbschen tehat ez

ajanlatokat felterjesztette Becsbe. Gr. Stadion ez lijabb

hogy a szerbek rendesen csak akkor fordultak Ausztriahoz, ha bajba ajanlatra vonatkozolag hangsiilyozza,

a becsi udvar joindulata rendesen mert kompromittalta azt majd Oroszorszaggal, majd Torokorszaggal szemben. Karagyor-

keveredtek, balul

titott

gyetol

s

ki,

tehat

most mar oly bizonyitekot kell kovekesdbb el ne tagadhassa ajanlatait.

hogy Simbschen jelentesere utalva megjegyzi, hogy Ausztriara nezve nem kozombos, hogy ki az lir Szerbiatelni,

ban, a torok-e vagy az orosz ? Sot ez utobbi hataloranak

menten val6 kiterjedese veszedeA monarchia joindulata a felkeles iranyaban lisztnek. souak kiviteleben nyer kifejezest, ez tovabbra is megengedhet6, de semmifele koteleaz osztrak

lemnek

hatar

tekinthetd.

zettseget

nem

vallalnak el iigyokkel szemben.

A Szerbia-

201

KRUSICZAI lilZAOAS.

menekiilokre nezve az osztrak es magyar kormanyhatusdgok humanus eljdrasa tovabbra is biztobol

sitva van.

—

—

Midon Rodofinikin,

mint

el6bb

azt

eldadtuk,

Belgradbol megszokott es Szerbiaban Karagyorgye

allasa a vojvodak versengese kovetkezteben is veszely-

ben forgott, a fovezer titkdrat, Jefticset, kiildte Zimonyba azzal a kijelentessel, hogy kesz Belgradot, Szendrot es Sabaczot dtadni es kezeseket allitani, ha Ausztria

oltalmaba veszi a szerbeket es ellatja oket

Ha

elelmiszerekkel.

pedig ez

nem

hogy Ausztria eszkOzoljon

keri,

a portandl. Tette pedig ezt az

midon a franczia haborii

volna leheto, azt

ki

fegyvernyugvast

ajdnlatot oly idoben,

folyt, ligy

hogy Simbschen a

felkinalast egyszeruen jelezte Becsben, megjegyezven,

hogy 3000 hatarorrel rendelkezik. Idokozben azonban Perss

ezredes

A

Karagyorgyeval talalkozott.

fdvezer elmondotta neki, mikent

szerb

hitegette 6t Rodofi-

nikin es mennyire dolgozott Ausztria befoly^sa ellen,

azutan pedig cserbenhagyta oket, megszokven. Perss

azonban emlekeztette csak azt

felelte,

ligy kiildje

Karagj'orgye

6t

hogy

a multevi targyalasokra es

foglalja

meg Simbschennek. es

aug. 16

—

28.

irasba

Ezt

ohajtasait es

meg

is

fogadta

leveleben elmondotta

Rodofinikin szdkeset, de viszont a porta

allaspontja-

nak jogosultsagat sem lehetett felreismerni a kozvefolyaman. Karagyorgye diplomaczi^ja sokkal tites egyszerubb volt. Az osztrak targyaldsok, ha ugy sikeriilnek, mint 6 ohajta, kedvere voltak, de midon az orosz fohadiszallason levo koveteit ertesiti ez iigylet-

hogy mit ertek el ok az oroszokha megallapodnak velok valamiben, az biztos alapon nyugodjek, raert ha nem, mdsokhoz kellene for-

r61,

azt kerdi toliik,

nal, s

OtOdik fejezet.

202

dulni. (Voenij sbornik:

222

—

61.) Szoval arra torekedett,

—

akarki legyen is hogy pillanatnyi helyzeteben valaki, de megsegitse. Hivjak Bagrationnak, Chursidnak, az,

—

Simbschennek vagy Talleyrandnak, neki mindegy

A

volt.

czelja dicseretes, de szemelyisege csak addig birta

a harczot, mig a vilaghelyzet azontiil

modot

erre

nyujtott,

mar csak remenysegekbe kapaszkodott. Jelen

helyzeteben

franczia

segedelemre

gondolt, bizvan a

nagy hodito fegyverszerencsejeben. Annyit mindenesetre

hogy

Karagyorgye,

el6rt

e

sz^ndekaval nagy izgalmat keltett a portanal Konstantinapolyban. valo

Nem

a

szerbsegnek az

egyiittmukodesetol feltek,

rencse

valtoztathatott,

—

—

oroszokkal

azon a hadi sze-

de a franczia beavatkozas

menthetetlenne tette volna a torokok helyzetet a sziget nyugati reszen.

A

kombinaczioiban a

balkani

eziittal

nem

elismerte,

jutott

torok(5k szerencsejere

foszerep.

Maga

de mert

a

Napoleon reszenek

seik-iil-iszlam

hogy Ausztria becsiiletesen kozvetit

a szerbeket leverhetnek erovel, 6

mellett

ezen

diversio

nem

is

fel-

s

noha

ajanlja a beket,

bizik bennok, ez csak bizonyos garancziak

kotheto

meg.

A

szultan

1810.

szept.

egy

fermantervezetet mutatott be Becsben, melyben emlites tetetik az osztrak csaszar emberszereto kozbenjarasarol.

Ha

a szerbek alavetik magokat, dtadjak a fegy-

megs vezerok visszalep a rajak soraba kegyelmez a szerbeknek s meg adojuk tekintet^ben is kedvezmenyeket helyez kilatasba. Az esemenyek azonban nem alkalmazkodtak e lassan erlel6d6 engedmenyekhez. 1810. nov. veg^n a

vereket

:

szerbek ismet az orosz aramlattal azonositvan mago-

ennek segedelm^vel intezik vedelmoket. Ezzel szemben Mahmud szultan (1810. decz. 5.) keri Ferencz

kat,

203

A szerkesztO zArszava.

hogy intervenialjon Oroszorszagnal, mely a

csaszart,

nemzetkozi jog ellenere lazitotta

1809 nov.

Stiirmer

fel

decz.

25.,

—

jaras,

meg

It.])

25.,

1810

5.

febr.

szept. 1., decz 5.

marcz. 21., apr. 29., jun. 25.,

10.,

jelenteseivel. [Bees. Titkos

a szerbeket. (V.

11.,

Ez az osztrak kozben-

elfogadasa eseten

—

is,

tekintettel a

torok sereg dunamelleki es bulgariai veresegeire,

—

csak igen csekely kilatassal kecsegtetett.

A Eddig

tart

az

osztrak

mat

szerkeszto zarszava. kezirat.

E

tovabbi

tartal-

politika

jellemzese kepezte

volna,

a

fejezet

1810-beii, fejtegeteseit 1809-ben kezdven, ott veve fel

a targyalas fonalat, a hoi a mii U. fejezete vegzodik.

Kapcsolatban az

kerdesekkel ismet

targyalt

ott

ratert vohia a szerb iigyre. (V. o. az elobbi 4. reszszel.) SuvaloflF

ugyanis

gr.

hozta at Sandor czar

megnyugtatni

netet

a

ki

igyekezett

szandekainak

czar

hogy Oroszorszag

Kijelentette,

portaval,

nov.

szemelyesen

29.

Becsbe es a kabiOroszorszag

tervei

minthogy a becsi kabinet aggodalmait

tekmteteben, fejezte

1809.

iidvozletet

<5szmtesege ohajtja

irant.

a beket

a

csak Moldva-, Olahorszdgot es Beszarabiat

kivanja megtartani. 1810 mdrcz. 10-en pedig kijelentette

SuvaloiBf

grof,

hogy az

oroszok

tudjak,

hogy

Ausztria kozvetito lepeseket tett Konstantinapolyban, sot egyetertenek vele

a porta ala

abban,

keriiljenek,

hogy a szerbek ismet

csak garantiakat ohajtanak

meg^llapitani, a melyek a

szerbeknek,

a kik hiven

tartottak Oroszorszaghoz, bizonyos mozgasi szabadsa-

got

biztositanak.

Metternich

minderre

kijelentette,

szebkesztO zAbszava.

204

hogy Ausztria a portaban bekes szomszedot Idt es ezert ohajtja, hogy a hataron nyugalom legyen. Azonban az orosz torekvesektol valo felelem Ausztriaban ezen megnyugtato lepesek dacz^ra sem sziint meg. Erre

a

szerb

varak

occupatioja

orosz

okot

eleg

adott. Belgradnak orosz megszallasat Becsben azutan

igyekeztek

azzal

mersekelni,

hogy a becsi katonai

kOrok a kordont titokban megerositettek. Karagyorgye tovdbbra

sem szunt meg

Simbschen utodjaval,

az erintkezest

fenntartani

Hillerrel sem, de a szerb felkeles

tigye 1812-ben, a bukaresti

beke utan, a becsi udvarra

nezve elvesztette acut fontossagat,

s

Karagyorgye kivalt

akkor, mid6n a Napoleon elleni nagy nemzetkOzi val-

csapatokat

az orosz es osztrak

lalat

ellen

halalkodott

egyesitette,

az

a

nagy hodito

eddigi

segelyert,

elmondvan, hogy milyen rabeszel6sekkel es ijesztgetesekkel

teritettek el 6t Rodofinikinek

Becsben a hadugyminister nem latok

oszintesegeben

gyorgye, irt,

sokaig

s

bizott

annak

idejen.

a szerb ajan-

habozott a valaszszal.

nem kapvan

dontest,

Kara-

ujabb level et

a melyben ismetli a mondottakat es azon panasz-

hogy a torokok elelmet kapnak, keri tehat, hogy ezentiil ne adjanak nekik. Idokozben Karagyorgye mar Napoleonban bizott. E hosszas targyalasoknak kodik,

veget vetett a becsi kabinet abbeli 1809. okt. 18-an kelt elhatarozasa,

hogy Ausztria viszonya a portahoz

nem engedi meg, hogy

a szerbek erdekeben tenyleg

fellepjen, de igyekezni fog a porta es szerbek kozott

kedvezd kibekiilest hivatalosan oszinte,

mert ktilonben

mi a mult evben baratait.

letesiteni,

bizonyitekat

kell lijbol

tortent,

t.

Karagyorgyenak pedig adnia, hogy szandeka bekovetkezhetik i.

az,

cserben hagyja

a jo

205

A SZEBKESZT6 ZARSZAVA.

A

becsi kabinet inindazonaltal, semlegessege fenn-

—

..

,

,

.

Karagyorgye ajanlatainak erteke eziittal komolyan vette a kozismereteben,

tartasdval, teljes

Ez

benjarast.

bar

—

segiteni kivant a portanak,

eljarassal

mint jo szomszedjanak es konnyiteni akart a szerbek sors^n.

Ily

alapon indult

meg

tehdt a becsi

udvar

ezen ujabb kozvetitesi kiserlete.

A magas

mar

portanal ez alatt

hogy

ertesultek,

a szerbek hajlandok a szultanhoz fordulni

s e resz-

ben osztrak kozvetitesre szamitanak. A reisz efendi 1809 nov. 28. felemlitette Stiirmer internuntius elott e tervet, de szokott modon aggodalmdt fejezte ki, a mennyiben

e

kozbenjaras

Alapjaban

sertene.

valo lett volna, ha

veve

a

szultan

felsegjogait

nagyon

azonban

szabad kezet akartak nyerni. adtak

az

kedvere

Ausztria lecsondesiti a felkel6ket,

mert az oroszokkal szemben meg aldozatok internuntius

A

divan

el6adasanak

s

aran

emberei

is

hitelt

meggyozodtek

hogy Ferencz csaszart egyfelol a humanitas eszmeje, masfelol monarchiajanak hatarbiztonsdga vezeti, mid6n hajlandosagat fejezte ki, hogy a pacificatio erdekeben szot emel. A felkelok megkegyelmeafelol,

zese

nem

val

idegen

nem

volt hajlando a szultan. Abban

kepezett nehezseget,

kozbenjaras

de lazado alattvaloi-

mellett

szerzodesre is

lepni

megegyeztek,

hogy az adot ne a porta emberei szedjek, hanem a szerbek magok szolgaltassak be. Csak Karagyorgye es a fdnokok szemelye okozott nehezseget, ezeknek a birodalom mas reszeiben szivesen adtak volna menhelyet,

mit

ha

el

nem

fogadnak, kegyelemre

nem

tarthatnak igenyt.

Nem

is

titkoltak

Konstantinapolyban,

hogy

francziak magatartasa Boszniaban s a birodalom

o«xtrAk kozvetit68

,1

,

a fel-

a

g^erbek erde*^^^^'*-

;

A 8ZERKE8ZT6 ZARSZAVA.

206

oszt4sat illeto tervek aggasztjak a Boszporus-melleki politikat,

hogy

hogy

s

ezert

szeretnek a

is

internuntiusnak

az

sikeriilt

beket. Alig

megnyugtatni

portat fejedelme becsiiletes szandeka felol,

tamadt

a regi gyanii

Ausztria

mar

Ugyanis hire

ellen.

hogy a peterv^radi parancsnok Karagyorgye-

erkezett,

val targyaldsokat

eleseget

folytat s

adatott a fel-

is

keloknek, a nisi es viddini pasanak ez iranyban

Hiaba

kereset pedig elutasitotta.

hogy ez azert

eleseg

arat

meg az 1805-beii nem fizette ki

hogy a szerbek kapnak elelmet, az

csak azt lattak,

6 embereiktol pedig megtagadtak ebbeli

az

tett

fejtette ki Stiirmer,

mert a porta

torteiit,

engedelyezett

kivitelre

Ezt

a

is fel-

incidenst

azonban

sikeriilt

a

kerelmoket.

torok vezerek

megelegedesere kiegyenliteni.

Mig Stiirmer Konstantinapolyban kozvetitett, Simbschennek arra kellett torekedni, hogy a szerbeket puhitsa s megertesse velok, hogy nyiltan nem kozvede megfelelo modon partolja

tithet,

ben

is

atlattak,

hogy a szerbek

megvan az

telesenek

Az V-ik

oket. Azt Becs-

garantialis

kove-

ertheto oka.

fejezet utan a Vl-ban, szerzo a szerb felkeles

idejebeli belallapotokatkivantajellemezni. Efejezetben fel

akarta

ment

tiintetni,

hogy mily gazdasagi atalakulason

at a szerb felkeles teriileten a

lett lakossag,

mukodes

mikent

alakultak

szabad birtokossa

meg

a

kormanyzati

szervei, ratert volna a szovet (a tanacs) bels6

iigykOrere, a fejedelmi hataskor lasara, melyre kiilonben a

osztonszerii kialaku-

Karagyorgye ellen armany-

kodo vajdak megtoreset reszletesen eloadvan (a IV. fejezetben) utalt is. Az olvaso egyebkent a targyalas folyaman az

is

eszrevehette,

elbeszeles

—

a mennyire'

megengedte,

mindig

hogy Kallay,

osszefiiggese

—

A SZERKESZTO ZlBSZAVA.

megmagyarazza az allamelet

207

jeleztiik tiineteit.

A meny-

nyire az adatoknak e reszben valo hezagai megengedik,

kepet akart nyujtani gatas meneter61,

s

:

a nepesseg szamarol, a kozigaz-

azonkori primitiv szervezeter61, a

tOrvenyhozasrol, a vallasi, kozoktatasi, tarsadalmi, muvel6desi, gazdasdgi, kereskedelmi,

foldmivelesi, allat-

tenyesztesi, erdeszeti es penzugyi viszonyokrol, adozasrol,

igazsagszolgaltatasrol s behato meltatasara keszult

a felkelosereg letszamanak

belso szervezetenek.

s

E

fejezetben meltatta volna az 1812. bukaresti beke VIII. pontjat s kozjogi vonatkozasait, melyekre nezve Tkalac

miive az alapmunka. Vegezetiil meltatta volna a szerzo

a Szavantdlra valo koronkenti menekiiles szlavoniai es delmagyarorszagi szerb

s kesobb a nepelemeknek a

szerb fejedelemsegbe valo atszivargdsanak egyes tiineteit.

E fejezetre nezve szerzo

tobbszor megjegyezte, hogy

a mult szazad elejen Szerbiaban fennallott analphabeta viszonyok

s a kormanyzati szervek mondhatni naiv mukodese kovetkezteben a kozallapotokat csak nagyjabol, ezeket is inkabb 1811-ben, midon a felkeles

—

diUfire

jutott,

— jellemezhette

volna.

Ily

eroszakos

konvnlziokban bovelkedo, kilencz haboriis esztendSben hiaba

is

keresn6k az irasbeli bizonyitekok sorozatat.

Ranke munkajanak X. (1879. Xin. fejezeteiben (146 154.

—

kiad. 1.)

111—123.

1.)

es

pedzi e targyat, de 6

csak futtdban erinti az egyes vonatkozasokat. Legtobb auyagot e reszben a katonai hatarorvideki parancsno-

kok jelentesei szolgaltatnak, de ezek nem megbizhatok, mart nagyobb reszben masodkezbol kapott hireken s tuddsitasokon alapulnak.

A munka A

konyve tervbe vett VII— X. nek vazlatos tartalxaa.

II.

Vn.

fejezet ott vette volna fel ismet a fonalat,

m.

a hoi az a

fejezetnel 1811.

elejen

Tartalma kiterjed az orosz-torok hdborii a

csolatban

eloaddsara

18-an

fejezetei-

szerb eladdig,

16trejoii

felkeles

mig

osszes

megszakadt. s ezzel

kap-

vonatkozasainak

1812 marcz.

Bukarestben

az orosz-torok beke.

Szerzd, miutan bovebben kifejtette volna az orosz vednokseg elfogadasa kovetkezteben bekovetkezett allapotokat, jelesiil Belgraduak 1811 febr. 10. a BoUa Feodorovics Sandor vezerlete alatti orosz csapatok (500 ember, 4 agyu) altal tortent megszaUasat, vazolni akarta az orosz

hadmiveleteket.

Ida tartozik

Kutuszov atkelese a Duiian (Petrovnak e munka folyaman tobbszor idezett muve alapjan), s mikent verte meg a torok hadat Razgrad es Ruszcsuk 1811

Jul.

1.

kozott. Julius 4-6n lijabb iitkozetre keriil a sor, dontes

nem

volt.

Kutuszov

erre

visszavonul,

a

Dunan

dtkelven, Gryurgyevoba, a torok had pedig Ruszcsukba

A

ter.

nelktil

nagyvezer egy jol gondolt, meginditott

diverzioval

atkel

de

elovigyazat

a

Dunan, de

keriil, ligy hogy csak nehezen menekiilt ki maga, de tabora harczkeptelenne lett. Sass orosz tabornok ezenkozben Iszmail pasat szoritotta vissza,

kelepczebe 6

aki a szerbek ellen indult.

A

hadjarat,

—

osszefoglalva

eredmenyeit,

kedvezotleniil vegzodott a torokokre nezve.

E

—

fejezet

tartalmanak fo reszet azonban a mar 1811 eleje ota

A n. kOtbt tbbvbe vett pejezeteinek tartalma.

a torokok reszerol a szerbeknek kOzvetlenul Karagyorg}'et61 az

oroszokra valo

bekeajanlatok

utasitott

Napoleon

tatdsdval.

taglalasa

reszletes

udvarral netet is

E

baratsagos

tett,

de

vissza-

tekintettel

volaa meg, kapcsolatban a kiilpolitikai

209

nyitotta

helyzet mel-

az

viszonya

orosz

mar 1811 elejen meglazult s a becsi kabinagyon feszelyezte Belgrad orosz megszalldsa.

reszben a parisi

becsi

es

Karagyorgye a helyzet arra

folyton

kiilpolitika egyetertett.

ilyeten alakulasaval

torekedett,

hogy

b6ket valamely europai hatalom

a portaval

szemben kotendo

garantirozza.

Hogy

melyik nagyhatalom, az osztrak vagy a franczia, vagy neki

termeszetszeriileg az orosz,

a

mindegy

volt,

csak

j6tallast kivanta.

A

porta

azonban

gyongesege

es

ketsegbeesett

helyzete daczara, oly szivosan ragaszkodott souveraini-

hogy e reszben semmifele kiilso formaihoz, engedmenyre sem volt hajlando. Akar baratsagos hatalom kozvetitsen, akar nem, folyton azt hangoztattak Konstantinapolyban, hogy lazado alattvaloi erdekeben tasa

csak kerest vehet tudomasul. Orosz reszrdl Kutuszov fovezer Bukarestben vara-

kozo dllaspontot foglalt

el.

Helyzete az olahok ellen-

seges magatartasa kovetkezteben sem volt kedvez6

a francziakkal valo

nem

fesziilt

viszonyra valo

s

tekintettel

koczkaztathatta sereget, melyre a jov6ben masutt

volt sziikseg.

A

petervdri

kabinet

a jOvo

eshetdsegekre valo

mindenkep beket kivant szerezni a torokde az elert eredmenyek jelesiil Olah- es Moldva-

tekintettel kel,

:

orszig megtartasanak a biztositasaval.

Ezert a feje-

delems6gek dtengedeset makacsiil ellenz6 portat azzal megremiteni, hogy Csicsakov

kiv4ntak Kallay

:

A

szerb felkeles tdrtenete 1807—10. n.

tengernagyot 14

A

210

11.

KOTET TERVBE VETT FEJEZETEINEK TABTALMA.

1812-beii megbiztdk a Balkan osszes kereszteny lakosai-

nak a

fellazitasaval.

maga

reszere

Ezzel szemben

kivanta

Napoleon a portat de a divan nem

hajlitani,

bizott tobbe a franczia igeretekben.

A

szerb nep

zome

mar

utalt

Belgradnak orosz csapatoktol

1811. feb. 10. tortent

niegszallasara, s ezzel kapcso-

fejezetben

bekiilni akart. Szerzo a IV.

is

latban csak megemlitjiik, hogy ez ev folyamdn nagyobb

hadi esemenyek

A

nem kovetkeztek

Drina melleki

szinter

be.

rajuk

nezve

nem

volt

mert az 1811. ev folyaman mozgositott

veszedelmes,

bosnyak hadak csak nagyon gyeren gyulekeztek es a

hadjarat

tartaniok.

haborii

orosz-franczia felkeles

Ezektdl tehat

megliiusiUt.

Leginkabb

aggasztotta kihatasa.

nem

volt mit

Karagyorgyet

Petervartt

a

az

szerb

Napoleon kesziilodeseinek hirere csekelyke

iigygye zsugorodott ossze. Azalatt, amig a beketargya-

lasok Bukarestben a porta kuldotteivel folytak, egyes orosz kikiildottek

azon

igyekeztek, hogy a szerbek-

ben es montenegroiakban tartsak a lelket, de a varakozasaban csuggedtte lett nep nem bizott mar a jovoben. A felkeles mindinkabb a portyazas jelleget oltotte

magara. Nedoba, belgradi orosz iigynok, Rodo-

finikin utodja,

ugyan igyekezett

lelket onteni a szerb

fonokiikbe es izgatni oket a francziakkal

udvar

ellen,

de Karagyorgye

erezte,

tarto becsi

hogy mindez

Most mar szivesen fogadtak volna a felteteleit egy olyanforma aUapotot, mint a mino Moldva- es Olahorszage, de sem a porta csak biztatas.

torokok eredeti

:

nem

ilyen alapon kiilon alkudo-

volt hajlando veliik

sem pedig az oroszokra nezve nem volt mar a szerb iigy oly fontos, hogy azert esetleg a beket hatraltattak volna. Minden aron szabad zasokba

bocsatkozni,

A n. kOtet tervbe vett fejezeteinek tartalma.

kezet akarvan

nyerni, hosszas

211

alkudozasok utan,

—

—

melyeket szerzo reszletesen ohajtott targyalni,

1812 majus 28. letrejott az oroszok es a porta kozott a beke, melynek ertelmeben Kutuszov a czar utolagos olykepen

jovaliagyasa renienyeben torokokkel, hogy a Pruth

nem

czar

ezentiil

meg a

a ket

de a dunai szigetek orosz kezen

hatara,

A

lett

egyezett

orszag

maradtak,

iiagyon szivesen, de kes6bb megis

ratifi-

kalta a beket.

A

bukaresti

teneteben. is

beke fordulatot jelez a felkeles

tor-

Az oroszok ugyan befoglaltak a szerbeket

a bekebe, de a szerbek ohajtotta garancziarol tobbe

szo

sem

volt.

A

bekekotesnek ide vonatkozo

VIII. czikke

„A praeliminarek 4. czikkelye ertelmeben, ambar nem ketseges, hogy a magas porta elveihez

igy szol

:

hiven a szerbekkel, mint vetett es

adozo fog

lelkuseget

hosszii idokon at neki ala-

neppel szemben kegyelmet es nagygyakorolni,

mindamellett

szerbek

a

ezen haboruban valo reszvetelere valo tekintettel mel-

tanyosuak

tartatott,

hogy biztonsagukat

pelyes megegyezes jojjon letre.

illetoleg iinne-

Ennek kovetkezteben

a magas porta a szerbeknek teljes amnesztiat ad, es a tortentekert

nyugalmuk semmi modon sem zavarhato

meg. Azon varak, melyeket a szerbek a haborii tartama alatt orszagukban epitettek, es a melyek annak elotte fenn nem allottak, a mennyiben ezek a jovore valo tekintettel es a

tobbe

nem

magas porta az elobb

sziiksegesek, lebontatnak fennallott varakban, ero-

dOkben, es egyeb meger6sitett helyeken atveendi az uralmat, azokat tuzerseggel, loszerrel es egyeb hadiszer-

szammal latandja el es belatasa szerint helyez azokba orseget. Hogy azonban ez orsegek a szerbekre ne gyakorolhassanak

igazsagtalan

nyomast,

a

magas

14*

A u. KOTET tebvbe vett pejezeteinek tartalma.

212

porta a szerbek irant val6 kegyes joindulata erzeteben

a biztonsagukra megkivantato mersekletet fogja alkalmazni.

Ezenkiviil a

magas porta a szerbeknek kere-

sukre ugyanazon el6nyoket fogja biztositani, a melyeket

mds

alattvaloinak

egyeb videkeken az altal fogja sat nekik

az Archipelagus

szigetein es

Es nagylelkusegenek jelet hogy belso iigyeiknek igazgata-

adott.

adni,

engedi

mersekelt

at,

ezeket kozvetleniil fogja

toliik

adokat vet ki rajuk,

beszedni es az e vegbol

megkivantato intezkedeseket a szerb nemzettel egyetfogja

ertve

gyakorolni."

Noha a bekekotesnek

e

czikkelye mindent a portara biz, es az oroszok semmi-

nem

garancziat

fele

kotottek

mindazaltal

ki,

az

engedmenyeknek oly csirai tetszenek fel e pontozatban, a melyek nemzetkozi szerzodesbe foglalva, megvetettek a kesobbi autonom fejlodesnek alapjat. Azonban a szerbek akkori helyzeteben, a mid6n a

elismert ved6

toliik

lodva

hatalom vilaghaboruba bonyo-

gyozo kenyere bizza oket

a

szedos

Ausztria

a vilaghelyzettol

s

midon a

lekotve,

szoni-

egyeldre

Napoleon politikajahoz van fiizve, ertheto az a hatas, melyet e megallapodas Karagyorgyera es tarsaira gyakorolt.

Az oroszok egyelore

titkoltak a beket, a

bekekotest megelozoleg szerb teriileteken nagy nyugtalansag szerzo

volt

reszletezni

ohajtotta,

— czeljabol —

elejen Petervarra lentese

a

eszreveheto,

melynek valaniint

fejtegeteset

a

meg 1812

a teljes orosz meghodolas kije-

harom

kiildott

kovet,

Markovics

Szima, Nenadovics Jakab es Filippovics Szpiridion

rasdnak

eredmenytelenseget,

noha magukkal

elja-

vittek

Kutuszov ajanlolevelet.

A

VIII. fejezet

a szerb forradalom leveretese

gyal4s4nak volt szentelve.

tar-

Szerzo a bukaresti beke-

A n. kOtet tervbe vett fbjezeteinek tartalma.

k6t6s utdni allapotnak jellemzesenel

azon

kapkodas

sere,

a mely a

Karagyorgye pedig

fel61

utdn a czar

fosiilyt fektetett

lankadas jellemze-

termeszetszeru

s

akkoron Altaian

szerbseget

213

elfogta.

masremenyli, hogy az orosz gydzelmek

egyfelol azt

nem

Napoleontbl vart sikert,

fogja

szerb

a

elejteni

Az

ugyet.

minden emberiikre sziiksegiik van, 6s noha az orosz kormany Karagyorgye kiildOtteinek kijelentette, hogy a vednokseget Szerbia felett bizonyos feltetelek mellett elfogadja es megszervezi az orszagot, a mi Karagyorgyenak termeszetesen nem tetszett, rendeletet adott, hogy az orosz orseg hagyja el a szerb varakat. En nek kovetoroszoknak

azonban

—

—

kezteben augusztus el

ket,

2.

Sabaezot, 6. Belgradot hagyja

orosz orseg, azzal biztatvan a ketsegbeesette-

az

hogy majd olyan alkotmanyt kapnak, mint az

oldhok.

A

szerbek

erre

ujb61

megszalljak

Belgradot es

mintegy 10,000 embert allitnak fegyverbe.

A

hangulat

ketsegbeeses es remeny kozOtt valtakozik, a torokbk egyelore,

mig a haboru sorsa

el

nem

dol,

Karagyor-

gyet iparkodnak megnyerni. Mid6n azonban Napoleon

visszavonulasanak

hire

erkezik,

oromtiizek

gyulnak

mdr azon almodoznak, hogy elfoglaljak a Szer6mseget. Nedoba orosz iigynok, a ki nem hagyta el ki es

allomdsat, azt hirdeti, hogy az oroszok tavaszszal b61 visszaj5nnek,

lij-

Mindezek azonban csak remenyek

voltak.

Mar 1812 augusztus havaban, az vonulasa

gyorgye

;

utan

a

Ausztriahoz

porta

azonban

segelyert

sem

Ausztrianak,

Oroszorszagnak beleavatkozdsat

Kaiagyorgye

most

orosz orseg ki-

fordult

nem

Kara-

sem

akarta eifogadni.

mdr beleegyezett volna abba

is,

A

214

II.

kOtet tervbe vett pejezeteinek tartalma.

hogy a varakat a torbk megszallhassa, de a porta a kedvezo Jielyzet merlegelese utan elhatarozta, hogy alapos elokeszUletek utan veget vet a

rea nezve

felkelesnek.

Altalanos

nem

mozgositast

rendelt

Boszniaban

el

s

tarthatvan Oroszorszagtol, erelyesen latott a donto

csapashoz. Miutan a bekekiserletek nem sikeriiltek s Karagyorgye 1813 marcz. havaban lijabb kiildottsege litjan

mindig

azt a valaszt

erdekel a

nyerte

szerbek

hogy „engem felhivom, hogy ne

a czartol, sorsa,

engedjek ki Belgradot, melyre egy bizonyos pill analban sziiksegein lehet", de segelyt nem kapott, megvegso

kiserlette a

A

nep

ellenallast,

megsziint

bizni

de regi erelye ellankadt.

sorsaban,

ez

s

a

nyitja

a

tovabbi torteneteknek.

A

fejezet

folyamataban

tovabbi

dalmas hadjaratanak

reszletei

Negotin bevetele, Hajduk-Velyko hadjarata

torokok

a

dia-

keriiltek volna rendre, eleste,

Chursid pasa

a Morva menten es vegre a szerb eUen-

teljes meglankadasa. Mar 1813 oktober havaban megindul a nagyaranyii szerb menekules a tiilso

allas

partra.

Valosagos nepvandorlas ozonlott

es Delmagyarorszagot.

Ferencz

csasza

el

Szlavoni4t kiraly a

es

nagy 1813-iki europai hadjarat folyaman Drontheimbol, Frankfurtbol atyailag kiiltekrol,

es

utasitja

gondoskodik a szerb raene-

a helysegeket,

hogy

ember-

segesen banjanak veliik es telepitesiik irant tervezeteket kivan be a hatosagoktol. Osszesen 63,232 ember jott be, 11,000 csalad, (30,875 ferfi

Maga Karagyorgye, nok

elegetett

iigyet,

nov.

minden 3.

es 32,357

asszony).

a ki elott Nedoba az orosz iigyhidat, veszve latvan a felkeles

Nedobaval,

Leontije

piispSkkel

Filippovics archimandritaval atkelt Zimonyba.

es

A

A

II.

kOtet tebvbe vett fejezeteinek tabtalma.

215

becsi iidvar Karagyorgyet fiaval Alex4val, Mar-

Szimaval es Lazarevics

kovics

Lukaval Graczba

in-

teraalta es ellatasukrol gondoskodott, Ezzel veget ert

a szerb felkelesnek elso,

esemenyekben

oly valtozatos

felvonasa. Miutan a torokok megszallottak Szmederevot

—

Szendrot es Belgradot, az egesz orszag behodolt.

A

fejezet a

IX.

lemzesenek tarto,

—

a

uralom restauratioja

torok

Szulejman pasa, az

volt szdnva.

minek kovetkezteben

—

s

hely-

kegyelmi igeretet,

eleinte megtartotta a porta

resze visszatert,

lij

jel-

a menekiilok tiilnyomo

csak a regi fonokok

uldozeset

szem elott. A szerzo azutan targyalni ohajazt a multakon nem okiilt torok kormanyzati

tartotta totta

mely akkor, a middn a szerb nep letorve, nyugalom utan, elhibazott intezke-

iranyt, a

ahitozott a

szinte

deseivel lijbol talpra allitotta e letiport nemzetet.

A

X. fejezet

szetes

Obrenovics Milos

szanva.

sere volt

Ez az

megaldott

eszszel

Nem

nyomatasaban.

szerepe jellemzerendkiviili terme-

6s erejii,

kenez,

hagyta

el

ketsegbe,

hanem

igyekezett a helyzettel

abbol

nepere

hasznot huzni.

es

A

ban keneznek, de a mellett az

elemekben,

jovojenek

megalapitojat.

nem

megbekulni

ellenallast

1815.

azokban

annyira veres

viragvasarnapjan

meg

mint inkabb

alkudozasokkal megpuhitotta a portat. Karagyorgye, az elso felkeles vitez fovezere

—

reszleteinek

fejtegetese

tragikum korebe tartozik,

—

Milos

a

jol atgondolt valla-

csatakkal,

tlgyes

oletett,

diplo-

meg Rudnik-

most benne 14ttak a nemzet

takovoi templomban kezdette latat es

el-

esett

rendkiviili furfanggal es

ebrentartotta az

a kik

nem

torokoket

matiajaval elaltatta, ligy hogy 6t tettek

kOriiltekintessel

nepe

osztozott

hazajat,

a szerb lett

]\Iid6n

meg-

torteneti

nepenek

feje-

216

delme.

A

n.

kOtet tervbe vett fejezeteinek tabtalma.

Az 1827

— 29-iki

orosz-tSrok

haborii utdn, a

mely a gbrog fiiggetlensegnek is megvetette alapj^t, 1830 augusztus havaban kelt a szerb fejedelems6g-

nek a portahoz valo viszonyat szabalyozo szultani hatties ezzel kezdddik a modern szerb fejedelems^g

serif,

tbrtenete.

Mindazt,

a mit vazlatban

csak jeleztiink,

behat6 adatkeszlet alapjan, munkaja vez6rfonala kOre csoportositva adta volna a szerzo.

:

JEGYZETEK.

NEGYEDIK FEJEZET. "*

Vuk

Sztef. Karadzsics

12-13.

szki

*'"

irata.

Arszenijevics Batalaka

:

i.

m.

Klicsevacz, 1806 apr. 25./maj.

*"'

*'*

A

belgradi

Nenadovics Mate

J93

I.

227—8.

1.

A

fonSkiik

7.

Nenadovics Jakab es Mate levele Sztratimirovicshoz 1806

jdlius 22./aug. 3.

i.

Pravitelsztvujuscsi sz6vet szerb-

:

1.

Vuk

Karadzsics

:

i.

:

keziratgyfljtemenyeben 423.

1. 1.

m. 142.

i.

m.

14.

sz.

1. 1.

Arszenijevics Batalaka

m. 226—27. I. "* Jovanovics kapitany levele Sztratimirovicshoz. Elenak,

1806 aug. *"*

16. Belgrad,

t.

t.

keziratgytijtem^nye 426.

Jovanovics es masok

*>*«

Bogisics:

i.

*»^

Bogisics:

i.

m. 113-14. 1. m. 113—114., 123-124.

"* Bogisics i. m. 123—124. "« Arszenijevics Batalaka:

Voenni Szbomik »" Voeni Szbomik

1.

laka:

Vuk

i.

7.

sz, 41.

Sztef. Karadzsics

m. 345—46.

i.

:

1.

Bogisics:

1807. aug. 12./24.

—

34.

Pakuraboscsamije

1.

1. 1.

m. 22.

1.

Arszenijevics Bata-

1.

'"'

Arszenijevics Batalaka

Vuk

235.

333

:

7. sz, 41,

""•*

8, sz.

311—13.

Belgrad,

1.

"• Arszenijevics Batalaka

'"'

m.

i.

Rodofinikin jelentese Budberghez.

22.

1.

1.

:

123—124.

sz.

levelei.

Sztef. Karadzsics

:

:

i.

i.

m. 304.

1.

"* Voeni Szbomik

8.

sz.

1.

m. 19—20.

234—237.

1.

Voeni Szbomik

JEGYZETEK,

218 3»6

Voeni Szbornik

•'""

Arszenijevics Batalaka

Abraham

Voeni Szbornik

'«»

Bogisics

1.

m. VI. Protics Janos, Lukics

i.

:

:

sz.

8.

m. 159—160.

i.

Arszenijevics Batalaka

mely csak

kezirat, '11

238—242.

es Jugovits.

'"»

^^^

sz.

8.

1.

m. 465

i.

:

—466.

e targygyal foglalkozik

:

I.

;

regi

szerb

Pakuraboscsarnije.

545—46. Voeni Szbornik. Ba-

Ruszkij Vjesztnik 1868.

talaka VII/4. ="="3 =>!*

Vuk Vuk

i.

m.

26.

Batalaka VIII/4.

1.

Sztef. Karadzsics:

Voeni Szbornik

'" Arszenijevics Batalaka

143-146.

m. 26.

i.

13—14.

sz.

9.

m. 378.

i.

:

1.

1.

1.

Voeni Szbornik

1.

Rodofinikint, ki

1.

3i« Hadzsics A. '" Arszenijevics

m. 143—146.

i.

:

Batalaka

m.

1.

569.

onnan pedig Olahorszagba az orosz

Pancsovara,

Belgradb61

i.

:

Nedoban kiviil a tobbi kozott DobriEz Deligrad eleste utan a helyett, hogy a Morava balpartjat vedte volna a meg megmaradt sereggel, Belgradba ment s feladva a sikeres vedelem minden remenyet,

fohadiszallasra menekiilt,

nyacz

kovette.

is

elhagyta az orszdgot. "* Baro Simbschenhez aug. 23. es aug. 24.

Batalaka:

i.

m. 725.

szamon Mladen es Osszegeket. Mladen

meg

jelentek

A

a

intezett

bizalmas jelentesek 1809

becsi hadiigyminiszteri

A

1.

It.

Milojetol

a

nemzeti penztarbol

elkdltdtt

es Miloje, mintha elore ereztek volna,

gytilesen.

nem

Mladen Belgradban maradt, Miloje

pedig elbujdosott, hogy hova, nem tudni. "« Hadzsics A. Usztanak szrpszki 191-196. ^"^

Arszenijevics

nep kovetelte, bogy a szovet kerje

1.

m. 209—210. Arszenijevics Batalaka: 713. 1. Vuk Sztef. Karadzsics: i. m. 361. i. m. '" Colloredo eloterjesztese a csaszarhoz. Pesten 1809 okt. 25.; bizalmas jelentesek Simbschenhez 1809 okt. 27., nov. 18., Simbschen jelentese Colloredonak. Petervarad 1810 decz. 3. Hadzsics A.:

i.

;

januar

—

10.

A

Hofkriegsrat eloterjesztese a csaszarhoz Simb-

schen vadugyeben.

Bees

Arszenijevics Batalaka: I.

K. 16.

1.

181 i i.

m.

okt.

10.

Bees hadugymin. It. Ljetopisz 1828

Priklyucsenija

:

219

JEOTZETEK "- Vuk Sztef. Karadzsics i. m. 33—34. 1. '" Karagj'orgj'e levele Risztics vojvod4hoz :

26./nov. 7.

A

belgradi

t.

1809 oktober Moretich

keziratgjiijtemenyeben.

t.

ornagy jelentese Radetzky altabornagj'hoz (?) Petervarad 1810 apr. 22. Perss ezredes jelentese Simbschenhez. Zimony 1809 nov. 17. Jovanovich kapitany jelentese Simbschenhez. Klenak 1809 nov. 28. (AK.). "* Bizalmas jelentesek Zimonybol Simbschenhez 1809 nov.

Simbschen jelentese CoUoredohoz. Peterdecz. 2. Kocska kapitany jelentese Lajos foherczeghez. Kubin 1809 decz. 8. (Becsi hadiigymin. lt.> Simbschen jelentese a csaszarhoz. Petervarad 1809 nov. 29. (Becsi 17. es 28., decz. 11.

varad 1809 nov.

all.

Vuk

Sztef. Karadzsics 34

Karadzsics

Sztef.

(KA.

Hadzsics A.:

.

— 35.

1.

m. 34—35. es

i.

:

1809 nov.

jelentesei Simbschenhez.

ezredes 10.

Vuk

titk. It.) ''-'•

21.,

m. 217—218.

i.

1.

52.

1.

1810

es

3.

Perss febr.

Maretich ornagy

jelentese Radetzkyhez. Petervarad 1810 apr. 22. (AK.). "*^

"'

Vuk Vuk

Sztef. Karadzsics Sztef. Karadzsics

laka: i. m. 731—733. 3" Hadzsics A.

:

i.

m. 35.

1.

:

i.

m. 36.

1.

Arszenijevics Bata-

1.

i. m. 231—235. 1. '" Perss jelentese Simbschenhez. Zimony 1809 november :

17. (AK.;.

"» Hadzsics A.

Vuk

'*'

Sztef.

i.

:

m. 199—208.

Karadzsics

Ofner und Pester Zeitung etc.

Ljetopisz 1828

rium leirata Maretich

I.

k.,

1810

37—38.

17.

marczius

A

1.

22. Perss jelentese

majus

titk. It.).

Simbschenhez. Zimony 1810 januar 7., febr. Mano ornagy jelentese a GeneralGrenz-

17.

Directionhoz. Fehertemplom 1810 febr.

5.,

9.,

mas jelentesek Simbschenhez. Zimony 1810 16. (AK.). Arszenijevics

Vuk

Sztef.

Batalaka

Karadzsics

i.

:

i.

:

m.

:

Vuk Karadzsics

tesei Maretichhoz.

:

i.

m. 51.

Klenak 1811

1.

jan.

12. es 16. Bizal-

febr. 12. es

m. 703—704.

kapitany Maretichnak. Klenak 1811 jan. '" Vuk Sztef. Karadzsics i. m. 50. •''*

all.

ornagy jelentese Radetzkyhez. Petervarad 1810 apr.

15. es 16.,

'"

kulugyminiszte-

(Becsi

4.

Vereinigte

1.

Priklyucsenja

15. es 16. sz.

13-15. es

Stiirmerhez 1810

1.

m.

i.

:

47—50. 6.

1.

majus

1.

Jovanovics

(AK.).

1.

Jovanovics kapitany jelen27...

febr. 6. es 27.

Mare-

JBOYZETEK.

220 tich 27.,

ornagy jelentesei Radetzkyhez. Ujvidek 1811 jan. 18. es febr. 6. Kolich jelentese Maretichnek. Zimony 1811 jan.

21. (AK.).

Vuk

Karadzsics

Sztefdnovics

Jovanhoz.

336

:

i.

m. 51—56.

Belgrad

1811

1.

Karagyorgye

febr.

1./13.

levelei

es

4./16.

Karagyorgye es a tan4cs rendelete Popovics Paolonak. Belgrid 1811 febr. 2./14. A tanacs rendeletei Sztefanovicsnak es Plyakicsnak. Belgrad 1811 febr. 8./20. es 9./21. (Belgradi t. t. 1. 543 547. sz.) Maretich ornagy Radetzkynak. Ujvid6k 1811 febr. 25. Jovanovics kapitany Maretichnek. Klenak 1811 jan.

—

27. es mircz. 29. (KA.). 336

46—50. 8.

68

Yq]j Karadzsics 1.

:

Milos Obrenovics knjaz szrbszki.

Bada

Maretich jelentesei Radetzkyhez. Ujvidek 1811 mircz.

31. es

Pozsega 1811

jiilius

13. es 16.

placsevno pakuraboscsanje. Lipcse 1846 44.

1.

1.

(KA.).

Szrdije

OTODIK FEJEZET.

*" Duka tdbomok jelentese Kiroly foherczegnek. Feh6rtemplom 1806 szept. 19. (A becsi hadiigyi levelt4rban.) "^ Geneyne taboraok Karoly foherczegnek. Petervarad

1807 Jan.

—

(KA.)

3.

Davidovics tabomok Karoly foherczeg-

nek. Petervarad 1807 januar

'"

A

e8em6nyt

Bees

illetoleg.

foparancsnoksag

orvideki

8.

(KA..)

csaszar resoluti6ja Karoly foherczeg jelentesere ezen

eloterjesztese

a

—

A

hatar-

esaszamak.

Bees

1807 januar 23. (KA.)

1807 nov. 26. (KA.) '*"

(KA.).

Karagyorgye Geneynenek. Belgrad 1806 deczember

A

senatus

sagnak. Belgrad 1807 marczius '*'

A

24.

ket levele a pancsovai dandarparancsnok4.

(KA.)

parancsnoksag a szerb fonokSknek. Temesvir 1807 marczius 21. (KA.) Karagyorgye Karoly fohertemesvari

—

—

(KA.) Karagyorgye Topola 1807 marczius 16./28. "* Geneyne Karoly foherczegnek. Petervarad 1807 aprilis (KA.) Hofkriegsrath az allami kanczellarianak. Bees 1807

czegnek.

Belgrad 1807 februar

5./17.

levele

27.

—

marcz. ^**

—

2.

(KA.)

Hofkriegsrath Stadionnak. Bees 1807 jiinius 18. (KA.).

Karagyorgye Perss ezredesnek. Porecs 1807 majus

26./jdn.

8.(?) (KA.) ^**

m&rcz. ber 20.

Lajos foherczeg leirata Duka tabomoknak. Bees 1807 18.,

melyben hivatkozas van a foherczegnek 1806 okt6-

kelt

rendeletere

es

Dukanak 1806

31-iken kelt

jelentesere. (KA.) '**

Doka tabomok Lajos foherczegnek. Temesvar 1807

aprilis 21.

(KA.)

—

Nemeti

kiralyi

harminczados gr6f Zichy-

JEGYZETEK.

222

Fehertemplom

nek. Ujpalanka,

—

mellett,

1807 februar 17. (KA.)

Bees Nemeti jelentese Zichynek. UjpaZichy a csaszarnak. Bees (KA.)

Grof Zichy Karoly eloterjesztese Forencz csaszarnak.

1807 marczius 1807

14nka

1807

—

aprilis elejen.

aprilis 15. '*''

(KA.)

6.

—

(KA.)

Ferencz csaszar levele Karoly fdherczegnek. Bees 1807

marez. 13. (KA.)

—

Karoly foherczeg a csaszarnak. Bees 1807

—

marczius 16. (KA.)

Karoly foherczeg Lajos foherczegnek.

—

Duka tabornok Karoly

Bees 1807 marczius

16. (KA.).

czegnek. Temesvar

1807 marczius 22.

(KA.)

—

foher-

Lajos foher-

czeg Duka tabornoknak es Branovacsky ezredesnek. Bees 1807 marczius 18. (KA.) ^" Szalay foszolgabiro 5.

Geneynenek.

Ruma

1807

'^*

Zimony

Peics archimandiita Sztratimirovicsnak.

(KML. azaz Karloczai

aprilis 18.

'*^

1807

—

metroiioli leveltar.)

arehimandrita Sztratimirovicsnak. lUok 1807 aprilis 10.

6.

aprilis

(KA.)

Geneyne Karoly foherczegnek. Petervarad 1807

Bolics

(KML.) aprilis

(KA.) '*"

Davidovics tabornok Sztratimirovicsnak. Petervarad 1807 (KA.)

aprilis 6. ^'•'^

Sztratimirovics a nadornak. Karl6cza 1807 aprilis

7.

—

Ugyanaz Geneynenak. Karl6cza 1807 aprilis 10. (KML.) *^^ Rakovszky hadnagy Lovenberg tabornoknak 1807 apri— Lovenberg Geneynenak. Ruma 1807 aprilis 4. lis 9. (KA.) (KA.)

—

Putnik

aprilis 10.

nacsnak.

Sid

Ruma

arehimandrita Sztratimirovicsnak.

(KML.)

—

1807

Szeremmegye kcJzonsege a

aprilis

13.

1807

helytartota-

(VML. azaz Vukovari megyei

leveltar.) 353

Ferencz

aprilis 20. ^*^

Us

20. 3*^

leveltar.)

Sztratimirovics Lajos foherczegnek. Karl6eza 1807 apri-

(KML.)

Ettingshausen

nak mflkOdeserol.

Ruma

1807

aprilis 10.

(KML.)

Karlocza 1807

aprilis 10.

(KML.)

Putnik Sztratimirovicsnak.

— Sztratimirovits Geneynenak. '*^

Buda 1807

csaszar leirata Szerem megyenek.

(BOL. azaz Budai orszagos

ezredes jelentese Geneynehez

Ruma 1807 aprilis 20. Ruma 1807 aprilis

tabornok Geneynenek. ^" Szalay

foszolgabir6

Geneynenek.

(KA.)

—

csapatja-

Lovenberg

10. (KA.)

Ruma

1807

aprilis

223

JEGTZKTEK.

Szeremmegye a nadomak. Vakovar 1807 aprilis 7. es 5. (KA.) ugyanaz ug^anannak. Sid aprilis 13. (V.ML.) "* Titkos jelentes Geneynenak 1807 majus 11. (KA.) **9

Putnik

archimandrita

(KML.)

17.

iprilis

5./

Pestre

kiildotte

tegyen jelentest

A

volt,

Sztratimirovicsnak.

Pest

1807

metropolita ugyanis az archimandritat

hogy

Jozsef

ott

foherczegnek

szoval

a tortentekrol s hogy egyszersmind kipuha-

tolja a hangulatot. '*»

Ferencz

csdszar

resolutioja.

Bees 1807 november 10.

(KA.) '*^

20.

A

helytartotanacs Sztratimirovicsnak.

(KML.) '" Ferencz

Buda 1807

aprilis

Buda 1807 Buda

csaszar leirata Szerem megj^enek.

aprilis 20. es a kanczellaria atirata a helytartotanacsnak. aprilis 20. (BOL.)

1807

'" Komaromy a nadomak.

Ruma

nador a csaszamak. Buda 1807 majus helytartotanacsos

rendkiviil

behato

alapjan

vizsgalat

komolyan fogta

meg

tette

—A — Komaiomy

1807 majus

15. (BOL.)

jiinius

8.

hivatasat es

fel

19-en

jelenteset.

Ebben nemcsak a lazadas kiilso kOrulmenyeire, — megjegyezziik, hogy Osszesen 35 kozseg es 1500 ember vett bennereszt, hanem egyatalan az osszes foldesuri viszonyokra, a megyei

—

kdzigazgatasra es a nep allapotara

A

felhozott

panaszok

fSldesiiii robotot a

is

kiterjeszkedett.

igazoltnak

koziil

hogy a

talalta,

kSzsegi eloljarok bnkenyesen vetik

nem szamitjak be a robotnal az oda- es visszamenetel E koriilmeny azonban a szlavoniai urbarium homalyos gezesebol folyik, robot

idejet a koriilmenyek

lene szabatosan

akkent lehetne

es a bajon

segitni,

panaszt,

es

A

magyar hatosagok,

48

hogy a szlavon

megallapitottak,

24 igas es 48 kezimunkanapon

kiviil

12

es

alapjan.

szove-

hogy a

jelesiil

a

fejtegettek

fcildesurak a

krajczarert lijabb 24

igasnapot kciveteltek, a szlavoniai

kezi-

rium

es

idejet.

behato tanulmanyozasa utan kel-

megallapitni.

helytartotanacs es az udvari kanczellaria behatoan e

ki,

1807-iki urba-

Ekkent az az allapot kovetkezett

jobbag>'ok a sajat birtokaikat elhanyagoltak,

es a

be,

hogy a

foldesurak

olcs6 penzen jutottak munkashoz. Igazolt

volt

az a panasz

uradalmak kikerekitesere

is,

hogy rumai,

koriilbeliil

illoki es

egyeb

20,000 hold vitathat6 job-

224

JEaYZBTEK.

bagj'^foldet

mertek

A nem

fel.

szabatos birtoklapok

kOvetkez-

minden tekintet nelkiil ment vegbe es igy meltanyosnak jeleztetett, hogy a jobbagyokat karpotolni kell teben es a

a

e

felmeres

meg nem

toliik

revidealt felmeresek alkalmaval vissza kell adni

elvont

fSldet.

A

vagast, gyiimOlcsszedest az

kiilOn

munkakat,

iiradalmi

uradalmi

tisztek

a

fa-

rendesen robot-

nak miBositettek, valamint a szerszamon esett kart sem teritettek meg. EUenben nem tartottak igazoltnak a jobbagyok panaszat az erdolegeltetes teren, valamiat a faizas iranti kove-

A hazepiteshez tenyleg egeszseges fat kell de viszont az is bizonyos, bogy ha a jobbagyoknak szabadjara engedik a legelletest es a faizast, az erdosegek csaktelmenyeket sem. adni,

hamar elpusztulnak.

panaszokat

Indokolatlan

makkoltatas megtagadasat

illetoleg.

hoztak

fel

a

Felhoztak, hogy a tizedet

keson szedik, hogy kivagjak a szilvafakat es ezekbol telket alkotnak, hogy megrovidiilnek a palinka- es bormeresnel, tovabba hogy a kereskedok nagyobb taksakat vesznek es nyomjik a zsellereket, hogy egyeseket torveny ellenere masokkal szemben protegalnak. Ez alapos munkalatnak annyiban volt is eredmenye, a mennyiben rendeletek litjan bizonyos rendet allapitottak meg a szeremmegyei lirberi szolgaltatasok tekin-

teteben. ^®^ A voganyi eloljarosag bizonyitvanya Ognyanovics Mark6nak. Vogany 1807 febr. 26./marcz. 10. (VML.) Komaromy

—

a

nadornak.

Ruma

1807 majus

8.

—

(BOL.)

Plemeskovics

—

Todor vallomasa. Ireg 1807 majus 27. (BOL.) Popovics Andras voganyi tanito vallomasa. Ruma 1807 aprilis 20. (VML.) '®^ Janochno Antal verdniki jegyzo vallomasa. Verdnik 1807 majus 28. (BOL.) Avramovics Todor (alias Ticzdn)

—

vallomasa. Ireg 1807 aprilis 19. (VML.) ^®®

Peics Mihaly protojerej Sztratimirovicsnak. Zimony 1807

aprilis 6./18.

nius

(KML.)

"^^

Ticzan vallomasa (mint

'®®

Ettingshausen ezredes Komaromynak.

3.

(BOL.)

—

Komaromy

f(}ntebb).

a nadomak.

Ruma 1807 jriRuma 1807 jun, 4.

(BOL.)

"« Ticzin vallomasa. Ruma 1807 majus 7. (VML.) '" Vidics Szava Sztratimirovicsnak. Rivicze 1807 piarczius 27./ipr. 8.

(VML.)

225

JEGYZBTEK

Lajos foherczeg az osszes hatarparancsnokoknak. Bees 14. (KA.) A csaszar Lajos foherczegnek. Bees

^''

—

1807 dpr.

1807 maj. 22. (KA.i 3" Grof Zichy Karoly a csaszamak. (KA.)

—

Junius

22.

Pest. 1807 Junius 4.

Simbschen Karol)' foherczegnek. (KA.)

—

Ferencz

1807

Vinkovcze

gr6f Zichynek. Baden

csaszar

—

Grof Pletrics s6hi\atali ellenor grof Sztratimirovics tobb Muprotopresbyternek. Karlocza 1807 aug. 7.^19. (KML.) siczki Lukian archidiakon Sztratimirovicsnak. Rakovcze 1807 1807

jiilius 3.

(KA.)

Zichynek. Eszek julius 10. es 31. (KA.)

—

—

szeptember

15./27.

Sztratimirovicsnak.

—

(KML.l

Petervarad 1807 oktober

4.

Simbschen Karoly foherczegnek.

(KA.)

Vogany 1807

—

Iszakovics protopresbyter

okt.

8./20.

— Perss — Vesse14. (KA.) —

(KML.)

ezredes Simbschennok. Zimony 1807 okt. 15. (KA.) lenyi szolgabiro Simbschennek. Ireg 1807 oktober

Hadzsics Pal Sztratimirovicsnak. Karlocza 1807 oktober 17./29. Ugyanaz ugyanannak. Mitrovicza 1807 okt. 16. /28. (KML.)

—

—

Simbschen Lajos foherczegnek. Petervarad 1807 Bolics archimandrita es deczember 17. (KA.) Sztratimirovicsnak. Cserevics 1807 november 7., 19. (KML.) Simbschen Sztratimirovicsnak. Petervarad 1807 deczember 8. es 1808 Jan. 6. (KML.) Csaszar a nadomak es Karoly foherczeg(KML.)

oktober

—

19.

—

—

—

Szerb senatus Bees 1807 oktober 24. es 30. (KA.) MaSimbschennek. Belgrad 1807 deczember 15./28. (KML.) gj'ar udvari kanczellaria a hatarharminczadosoknak. Bees 1807

nek.

—

november

—

Karoly foherczeg eloterjesztese deczember 18. (KA.) '" Simbschen Lajos foherczegnek. Petervarad 1807 julius Karoly foherczeg a csa25., okt. 1. es oktober 12. (KA.) szamak. Bees 1807 oktober 20. (KA.) Simbschen Lajos foherczegnek. Petervarad 1807 november 26. es deczember 28. (KA.) Lajos foherczeg a csaszamak s ez ut6bbinak resolutioja. Bees 1807 deczember 11. (KA.) Radivojevics tabornok Duka altaboraagynak. Pancsova 1807 deczember 15. (KA.) ''* Karoly foherczeg a csaszamak s ennek resolutioja. Bees 1808 januar 7. (KA.) Karoly foherczeg az osszes hatarorvideki, tovabba a szlavoniai, bans^gi es erdelyi parancsnokok9.

es 10. (KA.)

a csaszarhoz. Bees 1807

—

—

—

—

—

iiak.

Bees 1808 jan 21. (KA.) '" A nador a csaszamak. Buda 1807 majus

26. (BOL.)

15

JEGYZETEK

226 '''

Hiller

Lajos foherczegnek. Zagrab 1807 Simbschen Karoly foherczegnek. Vinkovcze

altabornok

4prilis 23. (KA.)

—

1807

(KA.)

jiinius 22.

—A

hatarorvideki foigazgatosag (Gene-

ral-Greaz-Direktion) a csaszarnak. Bees 1808 marczius 22. (KA.)

^" Schenk harmiuczados jeleutese. Pancsova 1807 aprilis 10. (KA.)

—

Ettingshausen ezredes a szlavontai foparancsuok-

sagnak. Eszek 1807 oktober

2.

(KA.)

—

Eloterjesztes a csa-

szarnak egy jegyzekkel a szokevenyek szainarol

Bees 1808 februar

^^ E

ezredenkint.

12. (KA.)

hir mindazaltal

(Ruszkij Vjesztaik,

valosagon alapult.

Moszkva 1863.

43. kStet

Egy

orosz szemle

110—112.

1.)

„A

Saudor czar koraban" czimii czikkebea emliti, hogy 1806 augusztiis havaban egy kerveny adatott at Iszajev taboruokaak a delvidekea lako szlav nepsegek reszerol, mely kervenybea az egyhangd vagy fejeztetik ki, harczolni a nemeszerb kerdes

I.

tek (osztrakok) alien.

Az

emlitett szemle

kOzli

azutan e ker-

veny szdveget orosz forditasban „Mi jelentjiik bnnek, hogy az orosz udvar alatt ohajtunk lenni, a ml altal egyiittal egyertelmiileg fol akarimk tamadni a nemetek ellen, s ezt annal is inkabb oiiajtjuk, mert szolgalatunk csak ligy hiaba vesz el es bogy a nemet csaszarsagot mind maig fontartottuk, haladatlan munka volt. Ismeretes on :

elott,

mit miiveltek a nemetek az elmult franczia haborii alatt

es mily csalardsagot tanusitottak a boldogult Szuvarov irant es

sok minden elszomoritot lattunk mi keresztenyek csaltak meg, bagytak cserben es adtak el a

badsereget.

Most

lijbol kiildozgetett ez

es hogyan nemetek az orosz ;

az ellenseg es megjott

Pozsonyban nagyobb gyiilest tartottak, a hoi irasbelileg koteleztek magukat, hogy mindhalalig nem hagyjak el egymast. A franczia koteles minden leheto modon arra torekedni, hogy az oroszt lecsalja, s hogy a franczia, uralmaba keritse az orosz udvart, abban a nemet 'koteles 6t segiteni, a torok pedig minden erejevel a szerbre tamad, hogy ismat leigazza azt, es erre nezve a nemet a saiiltannak segltoje. Ezt megtudtuk es ont tudositjuk, hogy, ha valami szerencsetlenseg tortennek, ne maradjon a mi lelkiismoretiinkon azert tuddsitjuk ont, hogy errol tudomast veve, ertesitse a csaszari udvart, mino cselszovenyeket szonek a nemea

franczia es Konstantinapolybol nebany torok es

;

tek a francziakkal es a torokokkel

;

roviden, on tiidja, hogj'' a

227

JEOYZETEE

nemet regtol fo^a rol,

anilo,

most tehat cselekedjek a saj4t resze-

a mint legjobbnak gondolja.

Erdely es a vele es Magyarorszaggal hataros Banat, HorvatSzlavonia

orszag,

az

es

osszes

nepek

igazhitu

esedeznek,

hogy Legyen meggyozodve, a mit vegre onmaga is tapasztalni fog, hogy a nemetek regota ok ajandekot fogadtak el a francziaktol es minden rosszak franczia tisztnek adott a nemet arany paszomanyos es bojtos kalapot, hogy egy se legyen koziilok a muszkak hive, a mikbol

hogy haladektalanul vedszarnyai

ala

terjeszsze

fogadjon

a csaszari udvarnak,

elo

bemiiinket.

;

mUy

lathato,

tisztessegtelen es allhatatlan a nemet. Osszes fold-

egyiitt a nemessegnek adogatja el, hogy megsemmisitse a szerb mUicziat es mentegethesse magat, hogy

ezt

a

falvakkal

a

jeinket

nem

6,

magyarok

hanem a magyarok tevek, es nem a nemetek ellen

reszletesen

tudositsa

nemet nekiink

is,

csaszari

a

onoknek

is

azaz,

hogy

diihitse fol.

udvart,

mily

a szerbeket

De on

errol

eUensegUnk a

hogy mily rosszakaronk a

es

torok azon okbol, hogy az oroszszal rokontorzsii nep vagjnink, mindazonaltal a nemet ebben

Ez okon

kerjiik ont,

is

szoval feliilmulja oket.

epugy mint egy

Cristent, irjon tisztelt

es meltosagos Michelson vezer mindenrol, a mit keriink. Te, az

egesz

fold

avagj' a vilagmindenseg szerette, ne hagyj el ben-

ments meg avagy szabadits

meg

e rabsagtol, es mi hogy a mienk legy es itt e foldon egeszsegben uralkodjal, a mennyekben pedig az angyalok es arkangyalokkal lakozzal. Mi keresztenyek mindenha niinket,

ostromolni fogjuk az Istent es az eget,

az on vedjobbjaban remenykediink es Isten szent nevere kerjiik,

ne feledje, mire

Erdely,

Szlavonia

es

kertiik

a

ont.

tobbiek

A

Banat, Szeben, Brasso,

mind, Horvatorszag es a mi

koriile, mindama reszek, a hoi csak keresztenyek vanmind-mind keszek a szolgalatra es alig varjak az alkal-

csak van nak,

hogy a nemetre, a francziara es torokre iissenek es minden egyeb poganyhitiiekre, mi osszes keresztenyek egy szivvel-lelekkel ohajtjuk es akarjuk mind kozonsegesen a moszkvai csaszarsagnak meghodolni es neki magunkat alavetni, keszek mat,

mindhalalunkig 6t szolgalni."

Nagyon

valoszinii,

hogy maga

Iszajev

sugalmazta e ker-

venyt. ''*

Nemeti Mihaly harminczados grof Zichy Karolynak. 15'

JEQYZETEE

^28

—

Schenk harminczados Fehertemplom 1807 febni&r 17. (KA.) Hiller alt4gr6f Zichynek. Pancsova 1807 4prilis 10. (KA.) bornagy Janos foherczegnek. Zagrab 1807 aprilis 23. (KA.) ^*"' Karagyorgye es a tanacs levele Karoly foherczeghez.

—

Belgrad 1807 januar 10./22. (KA.) ^®' Karoly foherczeg Simbschennek, Sztratimirovicsnak, Alvinczj'nek es Dukanak. Bece 1808 februar ^^^

Karolj' foherczeg

6.

(KA.l

Simbschennek es Dukanak 1808 februar

18. (KA.) ^^^

Simbschen K&roly foherczegnek. Petervarad 1808 februar

24. (KA.) ^®*

Bees 1808 marczius 8. Bees 1808 marczius 9. Karoly foherczeg Simbschennek. Bees 1808 marczius 10. (KA.)

—

K&roly foherczeg Stadionnak.

Stadion "^^

A

Karoly

—

foherczegnek.

helytartotanacs rendelete a kanczellarianak decz. 11.

kelt rendeletet tudatta a hat6sagokkal s az elelmi- es hadiszerek

Buda 1808 deczember 29. (BOL.) Simbschen Karoly foherczegnek. Petervarad 1808 mar-

kiviteli tilalmaval foglalkozott. ^^*

czius 24. (KA.)

^"

Hadzsics

E

(KA.)

Simbschennek.

Zimony

jelenteseben Hadzsics bevallja,

szinekkel ecsetelte a ket fonok

elcitt

1808

marczius

21

hogy a legelenkebb

a hatarorvideki szervezet

elonyeit. *®®

Hadzsics Simbschennek. Zimony 1808 marcz.

389

perps Simbschennek. Zimony 1808 marczius 21.

28. (KA.)

A

ma-

21.

Az

sodik jelentes errol a napr61. (KA.) ^'"

Perss

elso jelentes

a

ki

az

Simbschennek. errol a naprol

Zimony 1808 marczius (KA.)

Mitesser alezredesrol szol,

idokozben elhalalozott Novakovics (Csardaklija) kozmeg Karagyorgyet megnyemi.

vetitesevel kisertette '*'

Simbschen Karoly foherczegnek. Petervarad 1808 mar-

czius 31. (KA.) '^^

5.

Simbschen Karoly foherczegnek. Zimony 1808

aprilis

(KA.)

—

^'^ Stadion Karoly foherczegnek. Bees 1808 aprilis 10. KaKaroly foherczeg Simbschennek. Bees 1808 aprilis 11. roly foherczeg Stadionnak. Bees 1808 aprilis 12. — Stadion Karoly foherczeg Karoly foherczegnek. Bees 1808 aprilis 14.

—

—

Simbschennek. Bees 1808

aprilis 14. (KA.)

229

JEOTZETEK "* Perss Simbschennek. Bees 1808

(KA.)

aprilis 9.

''*

Karagyorgye levele Simbschennek. Topola 1808 apr. Perss Simbschennek. Zimony 1808 12./niarczius 31. (,KA.)

—

iprilis 17. (KA.)

246—8.

39«

Voennij Szbornik 1864. aug. no

'^'

Perss Simbschennek. Zimony 1808 januar 31. (KA.)

"* Voennij Szbornik 1864 aug. no "9 U. 0. ^«o "•"^

U. 0.

248—9.

8.

8.

248.

1.

I.

U.

Perss Simbschennek. Zimony 1808 aprilis

9.

es

aprilis

17. (KA.) *"^"^

Hadzsics Simbschennek. Zimony 1808 aprilis 26. (KA.) Karagyorgye Simbschennek. Belgrad 1809 augusztus

16./28. (KA.) *°*

Simbschen Karoly foherczegnek. Petervarad 1808

aprilis

18. (KA.)

"^ Hadzsics Simbschennek. Zimony 1808 aprilis 26. (KA.) Simbschen Karoly foherczegnek. Petervarad 1808 aprilis

*°*

28. (KA.) •»•'

lerol

*o«

"* 4.

Voennij Szbornik 1864 no

—

249—50.

1.

Urosevicsleve-

Karagyorgye Urosevicsnak. Topola 1808 apr. 12./29. (KA.) Simbschen Karagyorgyenek. Petervarad 1808 majus

(KA.) ^^^

5.

8.

csak ezen orosz forrasb61 van tudomasunk.

Simbschen Karoly foherczegnek. Petervarad 1808 majus

(KA) *^^ Hadzsics Simbschennek. Zimony 1808 majus 9. (KA.) Simbschen Karoly foherczegnek. Petervarad 1808 majus

12. (KA.)

*" Stadion (KA.)

—

gr6f Griinne

Karoly

gr6fnak.

Bees 1808 mdjus 21. Bees 1808 majus

foherczeg Simbschennek.

24. (KA.) *'* Karagyorgye Simbschennek. Topola 1808 aprilis 29 majus 11 es majus 5./17. (KA.) *^* Simbschen Karagyorgyenek. Zimony 1808 majus 20./8.

(KA.) *'' Lajos foherczeg levele Karoly foherczegnek. Zimony 1808 majus 21. (KA.) es a sz6vet folyamodasa Lajos foherczeghez. Belgrad 1808 majus 8./20. (KA.)

JEGYZETEK

230

a

*" Ez elonyoket es felteteleket mar reszletesen ismerjiik altal Simbschen baronak adott utasita-

Karoly foherczeg

sokbol. **^

Perss, Sztojszavlyevics, Hadzsics es Urosevics egyiittes

jelentese Simbschennek. *^*

Zimony majus

24. (KA.)

Perss Simbschennek. Zimony 1808 majus -4. (KA.)

"9 Voennij Szbornik 1864. no 8. 252. 3. 1. "" Perss Simbschennek. Zimony 1808 majus 27. (KA.)

hogy Simbschen egy ezredet inditott Peterhogy keszletben tartsa Belgrad megszallasanak czeljab61, ha t. i. sikeriilne a megegyezes Karagyorgyevel, reszint hogy a Szeremsegben ismet mutatkoz6 parasztlazadast idejeben elfojthassa. Ennek az ezrednek behivatasat hasznaltak **'

Emlitettuk,

varadra, reszint

fel

azutan

litett

azok, a kiknek az erdekeben allott az em-

iiriigjiil

hamis hirek terjesztese.

**2

Hadzsics talalkozasra hlvta Mladeut, hogy tole nyerjen

gositast

azonban nem

attol

jott,

orosz part majd arulassal vadolja kiildte, a ki talalkozott

ot.

Maga

okairol.

helyett tehat Milojet

Ez alkahogy mily hirek ke-

Urosevicscsel a Szava partjdn.

lommal Miloje koriilmenyesen ringnek Belgradban

felvila-

Mladen tartvan, hogy a mindinkabb erosbodo

helyzet megvaltozasanak

a

elbeszelte,

az osztrakok nagymervii hadi kesziilode-

Elmondta azt is, hogy e hirek harom tiilparti szerbtcil szarmaznak, kiket azonban semmikepen sem akart megnevezni. tJgy latszik, nemileg maga Miloje is hitelt adott e hirnek, s midon Urosevics bebizonyita annak valotlansagat, felszolita ez ut6bbit, hogy irja meg mindazt Karagyorgyenek. Perss jelentese Simbschennek. Zimony 1808 majus 30. (KA.) seirol s ellenseges szandekarol.

^^'

Perss

es Hadzsics

tobb rendbeli jelentese Simbschen-

nek. Zimony 1808 majus 24.

nik 1864 no

A

"*

8.

253.

—junius3. i,KA.) — Voennij

Szbor-

1.

Karagyorgye Topolan irta ala 1808 majus zaradeka pedig kelt Belgradban 1808 mijus

levelet

18./30., a senatus

20./junius 1. (KA.)

*" Simbschen Karoly foherczegnek. Mitrovicza 1808 jiinius 4.

(KA.) *^®

Hadzsics

jiinius 2. (KA.)

Simbschennek.

Zimony 1808 majus

31.

es

1

JEOTZETEK

A

**'

mijus

csaszar

kezirata

23

Karoly foherczeghez.

—

Bees

18C8

Karoly foherczeg eloterjesztese a csaszar Karoly foherczeg resoluti6javal. Bees 1808 majus 11. (KA.) eloterjesztese a csaszar resolutiojaval. Bees 18C8 Junius 3. (KA.)

10.

—

(KA.)

A

—

csaszar kezirata Karoly foherczeghez. Bees 1808

Junius 5. (KA.) *" Stiirmer

—

kiiliigym.

Pera

ter\ek.

1808

aprilis

25.

Bees 1808 Junius

13.

Nr. 25. (Becsi titkos AL). *^^

Karoly foherczegnek.

Stadion

—

KA.)

Stadion utasitasa Binder baronak, a petervari osztrak

kovetnek. Bees 1808 Junius 25. (A *'"

Giof Rumjanczov, az orosz

osztrak kovet,

mar

hogy

Binder, e

kiildnosen

nem hitt az Ausztria ellen meg van gyozodve, hogy az osztrak

a jelen pillanatlan.

—

serthetne,

—

1808

Karoly

8.

*'-

A

—

Bees

Karoly foherczeg Simbschennek 1808

es Junius 10. (KA.)

General-Granz-Direktion

Bees 1808 augusztus

folterjesztese a csaszamak.

12. (KA.)

"' Perss Simbschennek. Zimony 1808 434

jiinius 9.

foherczeg felterjcsztese a csaszamak.

jtinius 10. (KA.)

Junius

szorgosan

Binder Stadionnak.

Szent Pctervar 1808 jiilius 5/17. (Becsi titk. AL.) *" Stadion atirata Griinne grofnak. Bees 1808 (KA.)

midon az

kerdest szoba hozta, ligy valaszolt,

kormany mindent, mi az orosz erdekeket keriil,

AL.)

klililgymiiiiszter,

dologrol, de

e

ertesiilt

vadakban, mert

emelt

becfci titkos

jiinius 12. (KA.)

Weinsiedl tirnagy Duka tabornoknak. Orsova 1808 mar-

czius 14. (KA.) ezius 19. (KA.) czius 22. (KA.)

— Karoly foherczeg Dukanak. Bees 1808 mar— Duka Wcinsiedlnek. Temesvar 1808 mar— Duka Karoly foherczegnek. Temesvar 1808

marczius 25. (KA.)

—

Duka Karoly foherczegnek. Temesvar

1803 apriUs 17. (KA.) *" Stadion folterjesztese a csaszamak. Bees 1808 Junius 10. (KA.) •"'

8.

Simbsehen Lajos foherczegnek. Petervarad 1808 janudr

(KA.) *^'

Latzko Janos,

a

veszteglo intezet feliigyeloje,

ezredesnek. Zimony 1808 januar

5.

foherczegnek. Petervarad 1808 januar nek.

Zimony 1808 januar

12.

(KA.)

7.

—

Perss

Simbsehen Lajos Latzko Perss(KA.)

(KA.)

—

JEGVZETEK

232 "* Losserion

intezeti orvos

veszteglo

Duka tabornoknak.

—

Duka Simbschennek. TePancsova 1808 aprilis 22. (KA.) Simbschen Lajos foherczegnek. mesvar 1808 apr. 23. (KA.) Grof Majlath Jozsef VeroczePetervarad 1808 apr. 28. (KA.) megye foispanja gr6f Zichy Karolynak. Eszek 1808 aprilis o. (KA.) *^' A m. k. kanczellaria felterjesztese a csaszarnak. Bees Simb1808 apr. 32. (Becsi titk. AL. volt Cabinets-Archiv.) schen Karoly foherczegnek. Petervarad 1808 majus 5. (KA.)

—

—

—

*" Simbschen Karoly foherczegnek. Petervarad 1808 jiinius 20. (KA.) **^

Perss Simbschennek. Zimony 1803 majus

3.

(KA.)

**'^

Simbschen Lajos foherczegnek. Petervarad 1808 jan. 12. (KA.) Az ismeretes Novokrstenni fedezte fel Simbschen egyik bizalmasa elott a szerbek s bosnyakok osszekottetesenek szalait.A jajczei katholikus Kosancsics-Szamardzsics Ivant Kara-

gyorgye mar ekkor bulyukbasava nevezte ki, megigerven, hogy a jajczei var es egesz Torok-Horvatorszag parancsnokava teszi of,

ha a katholikusokat fegyverfogasra

macziai parancsnok, kiildenek

loszert

Dandolo,

Boszniaba.

Marmont es a dalhogy fegyvert es Karagyorgye kOzott a

birja.

megigertek,

Ezek

es

prominai francziskanus, Vuicsics Mikola, kozvetite a levelezest.

A bosnyak orthodoxok es a szerbek kozott Szelyakovits nevti gazdag kereskedo, Kralyevics Benedek vladika baratja kozvetitett. Ennek fiat megcJltek a tiirokok, minek kovetkezteben az szerbbarat

a

(Jreg

gradacsaczi

kapitanyhoz

menekiilt.

riston tabornokkal a cattaroi Vojnovics erintkezett

;

a

Lau-

monte-

negroi vladika val pedig a bjelopavlicsiek altal Budimlics szarajevoi kereskedo, ki aztan a leveleket Rodofinikinnek kiildte.

Popovics Istvan tobbrendbeli jelentese Raunack kamarai

**'

igazgatonak. Radna, 1807 vege es 1808 eleje. KA.)

— Brumauer — —

Grof Raunacknak. Bogsan, 1808 febr. 2. (KA.) Zichy Karoly a csaszarnak. Bees 1803 aprilis 3. (KA.) Raunack grof Zichynek. Bogsan 1808 marczius havaban. (KA.) kamarai

**^

seczi

tiszt

Grof Zichy Karoly a csaszar parancsara Klanitzay ver-

kamarai igazgatonak. Bees 1808 febr.

(Karloczai metropolia leveltara.)

28. es aprilis 12.

— A krassomegyei alispan 1807

maj. jelentese az olahok titkos osszejoveteleirol. Orsz. leveltar.j ***

datum

Popovics Istvan ket jelentese. Radna 1803 j6nius (KA.)

nelkiil.

5.

es

233

JEOTZETEK **"

Simbschen Karoly foherczegnek. Petervarad 1808 Ju-

nius 30.

"^ Grof Zichy Karoly a csaszarnak.

E

(KA.)

18.

jiinius

jelenteshez van

forditasa, melyet Klanitzay verseczi

*"

Lajos

—

(KA.)

a

kamarai ispan

kiildott volt.

1808

kanczellarhoz 1808 jun. 27.

birosag jelentese

a

Ferencz

csaszar

Bees 1808

jiilius

gyarorszag

tort.

24. (Melleklete

Jiin.

resolutioja 15.

236

EI.

i

BOL.)

— 40.

mi a

A

(BOL.)

11.

—

Bohm

bizonyos

Lenart apro

dolgoztuk

a tenyeket,

A

kihallgatasi jeg>'zokonyvek. (K.\. es BOL.)

=

hiv. jelenteseket

Kriegsarchiv

lev.

;

Becsi titkos Al.

;

KML.

(Becsi

=

= Aliamleveltar.

:

hadi

Delma-

elteresekkel

el

KA

30. (KA.)

kanczellaria felterjesz-

a

*-"

Budapest! mk. orsz. leveltar

katonai

Simbschen

jiin.

beszeU

Jegyzet:

15.

szlavon-bansagi folebbezesi tor-

venj szekhez. Fehertemplom 1808

tesen.

jiin.

Simon jelentese a hevenyeben megejtett

jelentesenek Karoly foherczeghez.) Petervarad 1808 **'

1808

a kialtvany

foherczeg jelentese Pancsovarol

Jakabfify

vizsgalatrol

vizsgalo

Gyulafehervar,

mellekelve

It.);

fel.

BOL

=

Karloviczi metropolita

FUGQELEK. A) Adalekok a A

II.

kotet

II.

munka

szovegehez.

es III. fejezetehez adalek.

Mitesser Jozsef alezredes, 1808 Jan. 12. jelentese. (Eredetije a becsi cs. es kir. titkos leveltarban.)

Mitesser Jozsef Travnikba kinevezett osztrak konzul ^ alezre-

des 1808 januar 12-en Radios Petrovics kapitanynyal, a Szavan tulr61 csatlakozott a szerb folkelesbez,

—

a ki

— a szenatus

beleegyezesevel beszelgetest folytatvan, Radios, a halalra valt

beteges ember, eskii alatt

,A tol,

monda

neki a kovetkezoket:

szerbek eleinte nagyon sokat remeltek az osztrak udvar-

de midon ettol

nem kaptak

segelyt, e rokonszenv

atcsa-

pott az ellenkezo vegletbe es az oroszoknal, mint hitsorsosaiknal remeltek partfogast.

Ezek azonban,

a kiilonfele alkudozasok

folyaman nem annyira a szerb fiiggetlensegi torekveseket, mint inkdbb a maguk erdekeit partoltak, ligy hogy ebbol azutan fesziilt hangulat es gyanakodas keletkezett. Rodofiuikin, az orosz biztos, ezert tobbszor el akarta hagyni Belgradot, s a szenatus es Karagyorgye

ellenszenviiket

csak politikai okokbol fojtot-

tak vissza. ^ Der venti Mitesser Jozsef alezredes, kesobb ezredes 1808— 1811 vol t travniki konzul, 1826-ig fiumei kat. parancsnok, azutan nyugalo mba vomilvan, f 1832. E jelentesben sok van, a mi a szerb azonkori hangulatra vilagot derit.

—

235

FOoaEL^E

A szerbek kozt vannak ugyan, a kik Ausztriahoz szitnak, de altalaban nem szeretik a nemeteket. Bizonyos, hogy vannak koztiik olyanok is, kik a Szeremsegben is zavarokat akarnak tamasztani,

de a

szenatus

nem

eszmet, sot

ezt az

partolja

ellenkezoleg mindenkit, a ki ilyen tervekkel foglalkozik, elesen

korholnak,

mondvan, ,hogy van nekiink jelenleg eleg

ellense-

giink es kar volna ezek szamat szaporitanunk."

Franczia nines Belgradban, ki francziaul beszel,

alkalmazva, de dolgak.

A

itt-ott

akad

nem sok

zavarnak

vizet

egy-egy ember, a

keszitesenel vannak

ezek az agyiitalpfak s

nines

is

kiilonos j6

francziakat a legnagyobb mertekben uUljak Belgrad-

ban. Novakovics, osztrak kapitany,

nagy eskiidozesek kOzStt

mondotta neki, hogy Leonti piispok

(vladika),

rendeletere

Belgradba,

a

konstantinapolyi

— ajanlataval nem ert

patriareha el sikert.

—

a ki a porta

levelevel

A szenatus

kiildetett

a kapitany

szavai szerint kinyilatkoztatta a piispok elott, hogj'ha a porta

engedne szervezkedni es a batas ha ezt egy kongresszuson vagy fermanokkal biztositanak.Oroszorszag. Ausztria esf rancziaorszag meg garantirozna, akkor az egesz szerb nemzet kotelezi magat, hogy minden eshetoseg alkalmaval a portaval kozOsen Szerbiat, mint koztarsasagot

rokat kolesonosen megallapitanak.

fog operalni minden ellenseg ra

nem

all,

ellen.

Ha azonban

a porta erre

mindenre kesz vele szemben.

maguk kiJzt eskiit tettek, hogy semmimeg Ausztrianak sem adjak meg magukat,

Ezenkiviil a szerbek fele

hatalomnak,

hanem inkabb elvesznek egy

labig,

semhogy idegen hatalom

nagy tavolsag miatt nem tarthatja meg Szerbiat, igaz azonban, hogy a szerbeket szoval es tettel, tovabba loszerrel partoltak, hogy a torok ellen vedekezhessenek. Minthogy pedig a szerbek kozott nines diplomatice gondolkodo fej, Rodofinikin orosz fokonzult kiildtek el hozzajuk, a kit azonban szeretnenek lerazni, mert most mar tisztaban vannak mindazzal, a mit tudni akartak. Minthogy jovo ala keriiljenek.

tavaszszal

Oroszorszag

haboriira

keriil a

a

dolog,

ejjel-nappal

dolgoznak a

belgradi szertarban az agydk felszerelesen. Allitolag a torokJik azt a kerdest inteztek hozzajuk,

hogy ugyan banyan vannak,

mire ezek azt feleltek, hogy nezzek ket (addlajstrom)

meg

a portanal a deftere-

es a haracsczedulakat, a melyeket evenkent

Szerbiabol odakiildtek, a hany czedula van, annyi szerb katona

FfJOGELEK

236 all

harczra keszen. Novakovics a francziakrol es a szer^ini laza-

dasrol ugyanazt mondta, a mit Radios Petrovics. Karagyorg}'e

testorsegevel

tiz

ott gyiilekezaek.

nap elott Nis fele ment, miathogy a torokok Novakovics kapitinynal tart6zkodik Obrado-

vics Doszitije, szinten

jelenleg

tiz

ki azert jdtt Belgradba.

szerb,

tiilparti

hogy munkaival a szerbeket loje Karagyorgye fianak, a

ugyancsak 6 a neve-

pallerozza,

A fiu A konzul

Novakovicsnal etkezik.

ki

eves, egeszseges es jol fejlodott gyermek.

felhasznalta

az

ajanlja a becsi

alkalmat, hogy a fiatal Karagyorgyevicsnak akademiaba val6 felvetelt, mar csak azert is,

mert Petervart es Parisban bizonyara szivesen latnak katonai kikepzesre e

met

embert. Karagyorgye

fiatal

kemeny katonai

tart es a kik parancsai ellen vetenek,

szasabb

eljaras

mellozesevel

IJgy

biinteti.

(Papadoki) nevii maczedoniai csapatvezer

a

egy Pappathoky fegyver-

fennallo

Karagyorgye ezelott ket

betorven Boszniaba,

sziinet daczara

fegyel-

azokat minden hosz-

hettel felkereste 6t, elfogta es lefejeztette; fejet pedig Belgrad-

ban landzsara

tUzette; ezt

maga

a konzul is latta.

A

szenatus

killonben eros rendet tart es allaudo kormanyzasra rendezkedett

van a varban. A konzul elutazasa alkalmaval nem latogatta meg Rodofiuikint, a mit ez zokon is vett

be. Jelenleg 30 rab

es utana

kUldte

Novokerstenit

azzal,

hogy szerencset kivan

neki 6tjara. Bor kozott azutan a kapitany megvallotta, hogy ok a f rancziaknak

nyiiket

s

nagy

ellensegeik, de el kell ismerniok a katonai fole-

meg

azert egyelore

politikai baratsagot tartanak velok.

Remeli, hogy jovo evre Moldvaban es Olahorszagban 200 ezer orosz lesz cs ezekhez szamitva a szerbeket, hiszi, hogy vegez-

Az oroszok Szerbiat sohasem fogjak megtartani, de allamma fogjak alakitani, a mi tulajdonkepen egyre megy, hiszen egy a vallasuk.

nek

veliik.

kiilOn

A szerbek osztrak elo, ha'az

teriileten

oroszok oket ebben

mar

is

meg nem

zavarokat ideztek volna

akadalyozzak,

meg

emle-

egyebkent ez a szerbeknek sem jutott volna esziikbe, ha tiikol nem izgatjak oket. Mig az oroszok Belgradban lesznek, ettol nem kell tartani, hogy osztrak kiikben leven Pugacsev lazadasa,

teriileten

lazadas lesz."

237

PCGGELfeK

A

n. kotet 84—93

s

208—9. lapjahoz elomnnkalat.

Paulich Jakab alezredes, konzul jelentesei Belgradbol. 1811 febr. 4.-apr. (Eredetijok a becsi cs. 6s

Paulich Jakab

Belgradba rendeltetett

1810-ben

alezredes

konzulnak, de ottani allomasat

9.

kir. titkos leveltarban.)

nem

foglalhatta

el,

az ott lezajlott

esemenyekkel kapcsolatos gat 16 koriilmenyek miatt. Zimonyban maradt tehat, s jelenteseit 1811. febr. 4 apr. 10-ig onnan intezte

—

Becsbe. 1811-benBoszniaba: Travnikba neveztek ki konzulnak, a hoi 1817-ig maradt. Innen ezredesi

mint fokonzul. Ezt a 1825-beu

lepett

palyat

nyugdijba.

A

rangban Korfuba

1819-ben becsi

apr.

titkos

keriilt

hagyta

19.

leveltarban

el.

orzott

Paulich-fele jelentesek Kallay keziratai kozt kivonatokkal ellatva s a

feldolgozasra kesz allapotban megmaradtak. Minthogy e munka folytatasahoz bizonyos tekintetben vezer-

fonalul szolgalhatnak, kivonatos kozlesok alabb kovetkezik: 1.

1811

vednOkseg

E

Kara-Gyorgye megigerte, hogj' az osztrak

febr. 4.

iigj'eben 1811 jan. 15-igtudatni fogja elhatarozasat.

helyett azonban Jugovics szerb

tanacsos jan.

kozolte,

24.

hogy Karagyorgye engedett az orosz koveteleseknek, bogy a varakat csapataikkal mindaddjg megszalljak, mig a , becsi es petervari kabinetek politikai iranyzata nyilt es hatarozott megegyezesre jut". Karagyorgye annal inkabb allhatott ra e kovetelesre,

mert az oroszok ezen

feltetel

mellett biztositottak a

szerb nemzet fiiggetlenseget.

Belgradba 1600 fonyi orosz csapatot jeleztek esetleg febr. 15-re 8 e tekintetben

egy orosz biztos maris Belgradban tartoz-

kodik inkognitoban. Paulich nezete miert

szerint

tiilsagosan felizgalni,

ezen orosz mert

megszallas miatt

tilalommal kivonulasra lehet kenyszeriteni az oroszokat,

hogy e lepes a konstantinapolyi udvarokat komoly elhatarozasra fogja serkenteni. feliil

remelheto,

Hadi es

politikai tekintetben

varnak a helyzete donti s

el

nines

egy komoly gabonakiviteli es

s

azonparisi

Orsovanak, mint torok hatar-

Szerbia sorsat. Ugyanis, mig Orsova

Widdin nines orosz kezben, Szerbia megszallasa csak szap-

panbuborek.

238

FtJGGELEK

Karagyorgye most az oroszok reszere szallasok elokesziteszemben moat sokkal

sevel foglalkozik; 6, s a szerbek veliink

tart6zkod6bbak.

IS 11

2.

fehr. 11. Febr.

3-an ertek az orosz megszallo csapa-

tok Szemendriaba (Szendro), febr.

Feodorovics

ezredes vezetese

10.

alatt

V2l2-kor Bolla Alexander

500 orosz sorgyalogos

negy agyd erkezett Belgradba. Unnepelyesen fogadtak

s

oket,

az isteni tisztelet alkalmaval Sandor czarert imadkoztak. Egyelore a var alatt szallasoltak

ben granatosokbol

A

lakossag

oriilt

sorgyalogokbol,

feli-

az oroszoknak, hiteles tanuk jelentik azon-

hogy Karagyorgye nem

ban,

a feliben

el

alio csapatot.

oltozott diszbe s

nagyon komo-

lyan es csendesen szemlelte az oroszok bevonulasat. Beszedet

nephez,

a

tartott

hogy most orosz vedelem alatt allanak s A hadjarat megkezdese 1811 marcz.

badra kelniok kotelesseg. 15. tuzetett ki. 3.

1811

fehr. 12.

hir erkezett Becsbe,

Bees

Utasitas Paulichnak.

bogy Milenko vajda

s a

Az

a bizalmas

vladika ket pulk

(szazad) orosz katonaval Fethiszlanba (orsovai sziget) jott s ott

Dobrinyacz Peter vajdaval talalkozvan,

utjokat

Belgrad fele

vettek. fel, bogy a torok tamaok segitseget hoznak, de valojaban az a czel-

Hir szerint, azt az iiriigyet hozzuk

dasra

kesziil, s

jok,

bogy Karagyorgyet elfogjak

hoz

kiildjek.

Utasittatik a konzul,

Jugovics

utjan

megertheti, 4.

1811

szoval

bogy

s

vasra verve az orosz czar-

errol a tervrol

ertesittesse

modon

alkalmas

Karagyorgyet, a mibol ez

bogy mi

jo indulattal viseltetiink iranta.

fehr. 14.

Paulicb jelenti, bogy tobb ezer funyi orosz

Szemendria es Uzsicze megszallasa

csapatot varnak Sabacz,

bogy a belgradi orosz orseget 1000 fore akarjak Ezzel szemben az a liir jarja, hogy az oroszok csak a

czeljabol,

emelni.

most

f ulyo baborii

a miert

csak

a

is

gabonakiviteli

bizonyitekai. kivitelt, 5.

tartamara igertek segedelmet a szerbeknek,

Karagyorgye Itt

s

a vajdak elegedetlenek.

tilalomtol

val6

fehr. 15.

parancsnoklo

Mind a

e birek

jellemzo

(Zimonyban) egyelore megszoritottak a gabona-

okul a nagy dragasagot hozvan

1811

felsznek

fel.

Paulicb jelenti, hogy felhasznalvan a

tabornok

portai

tolmacsanak

Leonti

b. Hiller

belgradi

fCg6El£e

szemben

vladikaval iigj'Ct,

fennallt

1000

239 kovetelesenek

piaszternyi

atment Belgradba. Azonban a vajdak Bolla orosz ezre-

desnel tanacskoztak. Leonti pedig vic3 Spiridion archimandritat,

szovivojet.

Ez

a legtulzottabb

baratsagaba. Mi ennek Szerbiat

atadjak

fizetett.

Latta Filippopart egyik fo

modon

oka:

az

nem

az osztrakellenes

magat a konzul hogy az oroszok

ajanlotta

az a hir-e,

vagy Leonti helyere

Ausztrianak,

vagy csak szokott ravaszsagbol

vagyik,

nem

beszelt-e igy, azt a konzul

tudja.

meg sohasem tett, Topolara valo Cservenka tabomokkal tudatta elutazasat.

Karagyorgye, a mit eddig tavozasa

A

elott,

kiilonfele katonai

hirek

arra

latszanak utabii,

oroszok Viddin ostrom^t fedezendok, Albania

s

bogy az

Macedonia

fele

akarnak egy diverziot tenni deli Szerbiabol. 6. 1811 fehr. 28. Paulichnak a 4. sz. a. utasitas iigyeben kelt jelentese. Theodoto vesztegzarbeli tolmacsot elkiildte Jugovicshoz Belgradba a Karagyorgye elfogatasarol szolo hir kozvetitese czeljabol, termeszetesen a forras s utasitotta,

megnevezese

mikent adjak ezt neki tudtara.

hogy Milenko, Dobrinyacz Peter

es Leonti vladika a tanacsbol

tSrtent eltavolittatasok miatt ellensegei s

oroszok hizelgeseinek. Jugovics

nelkiil,

Figyelmeztessek,

is

hogy ne

iiljon fel az

megriadt e lehetosegen, de

gyanri alatt allvan, maga nem mer Topolaba menni, hanem megbizhato kiildonczrol gondoskodik, a ki sz6val adjamajdat

az izenetet.

majd

Ha ez nem

tortenhetik

meg

ket nap leforgasa

alatt,

modot, akar mas uton, akar szemelyesen kozdlni Karagyorgyeval a hirt. talal ra

fiai Muktar es Veli basa Nis es Sophia vonulnak 8—12,000 emberrel. A bosnyak-torokok a Drina hataran kezdik ingosagaikat biztonsagba helyezni, tamadas eseten falvaikat felegetik s eros

Tepelendi Ali basa

:

fele

ellentallasra kesziilnek. 7. 1811 mdrcz. 3. Paulich jelenti, hogy Jugovics nem mer embert kiildeni Karagyorgyehoz, akar azert, mert attol tart,

hogy ez Bolla ezredesnek szemrehanyasokat egyenesen hazi

el is arulja.

zsidajat

ravette,

vagy tan Karagyorgye hogy kozvetitse 6 az izenetet. Ot nap Ezert

tesz,

Levi Abrahamot,

mulva visszaterhet, kompromittalas nem tortenhetik, legfOljebb 6t magat erheti a vad.

fOqgelek

240

Karagyorgyet illetoleg megtudta, hogy a vajdak Osztonz^mir 1810 aug. havaban orosz segelyt kert, szept. megigertek s 6 mar decz. hoban biztosan tudta, hogy orosz segelys6re

csapatok erkeznek. S 6 akkor, midon errol ertesult, 1811 jan. havaban Becshez fordul, 42. pontozatban alaveteset felkinalvan. Az a gyanu bizvast felmeriilhet ellene, hogy Ausztria rovisara uj vednokenel szep szinben akart felttinni, vagy pedig, az volt a czelja, hogy az orosz csapatok bevonulasat siettesse.^ Egj'ebkent e targyalasok iratain

nines alairas, azert kelle-

metlenseg nem szarmazhatik bel61e.

Ha Karagyorgye vele

kozelednek, csak azon esetre kellene ha oszintesegenek bizonysagaul fiat a

lijbol

targyalni,

lijbol

monarchiaba kiildene. Valamennyi fegyverkepes szerbet hadba hivtak, 3 kozUl 2-nek, 2 koziil 1-nek fegyvert kell fogni.

Az oroszok szabad a

aranyat kapott 8.

siitokemenczeket

tiilpartra lira

1811 mdrcz.

jbnni.

A

epitenek,

embereiknek nem'

montenegroi vladika titkara

500

szamara Bolla ezredestol. 6.

Az oroszok marcz. 4-en

kiszogeztek a birodalmi sast lobogot. Belgrad hataraban

s

a

a tanacs hazara

a felso varban kituztek az orosz

tanacs hatarozatara taborhelyet

szemeltek ki 18,000 orosz katona szamara.

Kaminszky orosz tabornok Lovcsanal

Jan. 30. (regi kelet.)

legyozte a tordkoket, az

tek,

oroszok

kik 3000

1500-t.

Ezert

halottat s e

ho

4-en

12

agyiit vesztet-

Tedeumot

iiltek

Belgradban. Sztojkovics Milenko

ketszaz 5.

s

s

Dobrinyacz Peter szamttzdtt vajdak

— de fegyvertelen — embere

ven hozzajuk Nedoba orosz zett

Groczkaba erkezett marcz.

ket kovetet kiildtek a tanacshoz, mely ket szenatort kiild-

oket.

ezredessel,

Ugyanekkor Topolaba

gyorgyehoz,

—

kihez

eleddig

tan

megnyugtatni igyekekiildtek Kara-

gyorsfutart

eljutott az 6 izenete

—

-

hogy siessen Belgradba. ^

Teves felfogas. Karagyorgye sohasem bizott teljesen

oroszokban, azert probalkozott megegyezni Becscsel. Szerk.

Megtortent, a mennyiben Karagyorgye kbvetkezo levelet intezte a konzulhoz: *

1811 marcz.

8.

s

FtTGOEL^K

241

1811 mdrcz. 11. Levi Abraham levelet hozott TopoIab61.

9.

Karagyorgye elobb nem akart neki hitelt adni, mert nem hozott irist, de mikor A. szolgalataira es ragaszkodasara hivatkozott,

„Megsem

elerzekenyedett, imigyen szolvan: ily igaz, s

nagy

megmutatom

bittern volna,

hogy

hiiseg legyen a nemeteknel, isten ligy segeljen,

hogy halas leszek

nekik,

erte."

Paulich nezete szerint A. igazat jelentett. 10.

Dunat 11.

jelenti, hogy Karagyorgye meg hogy az oroszok Prahovanal atleptek a

1811 mdrcz. 14. Paulich

mindig Topolan van, s

a

Szerbiaba vonulnak.

1811 mdrcz.

18. Paulich jelenti,

hogy Nedoba ezredes,

bizonyara az orosz foparancsnok rendeletere levetette az orosz sast a szerb tanacshazrol s a terem

Klaragyorgye

meg mindig

egyik szegletebe

tetette.

foldjet miveli Topolan. KiilcJnben

megy

az a szokasa, hogy sohasem jon vagy

a jelezte idoben s

vagy erkezik. Meglehet, hogy az izenet miatt nem mozdul, negy nap elott zsidokat rendelt magdhoz Topolara, hogy toltenyeket kOtozzenek. 12. 1811 mdrcz. 19. Utasitas Paulichnak. Ha Karagyorgye felkinalkoznek, b. Hiller taborszernagy ez irant mar megkapta az utasitast. A konzul abbeli nezete, hogy Karagyorgye fiat

varatlanul

tiiszul

tavozik,

adja

at,

nem

helyeseltetett, mert ez nala csak gyaniit

keltene. 13.

1811 mdrcz.

21.

A

travniki

megszallasanak, erosen fegyverkezik parancsnokkal.

nisi

Az oroszok

a

basa hlret veve Belgrad s

kooperaczidra kesziil a

Timok menten haladva

t61ag 10 nap elott a Sztari Vlahi keriiletbe ertek.

mert tartani latszanak a bosnyak es alban ellenallast61. 14. 1811 mdrcz. 24. Paulich jelenti, hogy Krajnaban

mok

porecsi sziget kozen)

8 a

Sztojkovics

alli-

— 7800 ember, — (a

Ti-

Milenko es Dobri-

Nagytekintetfi, nagysagos lir! jelenteni Onnek, hogy iidvozlete es izenete baratunk A(.braham) utjan febr. 22. (marcz, 6.) mindenkep atadatott. J61 megertettem mindent, s nemcsak most mondok erte kOszonetet, de teljes lelekbdl mindig nyilvanltni fogom.

Van szerencsem

Alazatos szolgaja az Istenszerette szerb nemzet f6el61jar6ja Petrovics Gyorgy. Topola, 1811 febr. 24. (marcz. 8.) Kallay

:

A

szerb felkeles tortenete 1807—10 n.

16

FtJGGELEK

242

nyacz Peter vajda erdekeben

kitort a lazadas.

lijra

Karagyorgye

szaz fobol all6 fegyveres csapattal harom nappal ezelott Topolab61 odaindult a lazadok s a vezetok megfenyitesere. Zsivkovics Istvan

gazdag belgradi lakos egy

felfogott level miatt fog-

sagra vettetett.

A szenatus jelenleg behatoan foglalkozik az iskolaiigygyel. Valamennyi popa Kragujevaczba rendeltetett, ott Leonti vladika vizsgalatot tart velok, s azt, a ki alkalmas, tanitonak alkalmazzak. Vojnovics Lazar tanfelugyelot megbiztak,

reszekbol hivjon be alkalmas

tabornok kezebe

keriilt.

hogy a magyar

taneroket, egy levele Cservlnka

Ebben Valacsky Janos becskereki

tanitonak 1500 piaszter evi fizetest es 200

frt

liti

atalanyt lielyez

ha Szerbiaban allast vallal. Belgradban osszesen 600 ezer okka (135,000 mazsa) elelmiszer keszlet van, a mi 20,000 embernek 45 napi kenyerresz-

kilatasba,

letre

elegendo.

Tegnap egy lett

allitolag

Vracsar (Szofia es Nikapoly kSzt) mel-

a torokokon nyert gyozedelemrol beszeltek Belgradban.

Nedoba orosz ezredes fennen

hirdeti,

bogy az orosz udvar

biztositani kivanja Szerbia fiiggetlenseget, holott Ausztria ismet

a torok jarom ala akarja juttatni. Osztrak partiak ezzel szemben a moldvai, olaborszagi es kaukazusi bojarok es fejedelmek peldajara utalnak, a kik feliilven az oroszok igereteinek, most

Petervarott es Sziberia bortoneiben senyvednek, orszagaik pedig a deszpotizmus jarma alatt nyognek. is

Nedoba nagy

igeretei

nem

igen talaltak hitelre a szenatusnal.

hogy Karagyorgye Topomagahoz hivatta Leonti vladikat egy kis faluba. Bevezettek egy kis szobaba s ott sajatkeztileg ugy elverte, hogy felholtan vittek el onnan. tJtjat aztan, 15.

1811 mdrcz. 28. Paulich

jelenti,

lab61 a Krajnaba menet, Kragujevaczb61

tObbe

nem torodven

Leontival,

nyugodtan

folytatta.

E

banis-

modra a vladikanak a lazadokkal valo baratkozasa kesztethette Karagyorgyet, a ki miota megintettek, a szenatussal egyetem-

ben nagy on elhidegedett az oroszoktol s Kaminszky orosz tabornagi' meghivasanak Bukurestbe nem felelt meg. A szerbek neszet vettek, hogy Nisbol egy penzszallitmany indittatott Travnikba; most 300 szerb lesben vdrja a sztarivlahi keriilet hegyeiben a convoit. A szerbeken bizonyos lehangoltsag latszik, nem nagy lei-

fCqoel^k

243

kesedessel k^sziilnek a hadjaratra, a gabonaklviteli zarlat miatt Bzfikeben leven az elelemnek. 16.

1811 mdrcz. 11. Paulich

Az oroszok sem biznak benndk. jelenti,

hogy Karagyorgye

szeren-

csesen es gyorsau leverte a krajnai lazadast es hat knezt hozott

fogolykep magaval. Belgradb61 azutan Topolaba ment,

s

nem

hogy mikor ter vissza. Azt a inegbizhat6 hirt kapta, hogy az oroszok Nis es Vid-

tudni,

din bevetele utan 25

— 30,000 emberrel Novi-Bazar

fele

akarnak

vonulni, ott a montenegr6iakkal egyesulendok. 17. Mdsodik ugyanazon naprol kelt jelenteseben irja Paulich, hogy Karagyorgye e h6 30-an Belgradban a varban nagy orSmmel szemlelte az oroszok agyuSnteset. Ezelott egy hettel a Drina felso folyasa es Szerajevo kozt egy Brodba szant nagy

aruszallltmanyt vettek

el,

kavet es czukrot, egy

16

s

ebbol a zsakmanybol ket lotehernyi

meg

hatau

eztistlakatA ladakat kiild-

tek Topolaba Karagyorgyenak. Errol ertesiilven a fovajda,

meg

marcz. 30. este Topolaba utazott. 18.

1811 dpr.

Paulich jelenti,

3.

lesei szerint, az orosz

hogy

Jugovics

ertesii-

hadero nagyobb resze Belgradbol a len-

gyel hatarra fog vonulni.

Az

orosz tisztek ezt azzal indokoljak,

hogy a torok ellen eleg az orosz hadero fele is. A szerbek ezert nyngtalankodnak s nagyban 6hajtananak Francziaorszaggal es Ausztriaval megegyezesre jutni, s attol tartanak,

hogy az amiigy sem nagy orosz hadero elvonulasa utan majd Szerbia lesz a hadi szinter.

Obradovics Doszitijen

kiviil,

—

ligymond Jugovics,

— nines

az oroszoknak egyetlen oszinte hivbk. Ezzel szemben az oro-

szok mindent igernek. 19.

1811 dpr.

7.

vicsnak azt mondta:

nem

Paulich jelenti, hogy Karagyorgye Jugo„Sajnos,

immar latom, hogy az oroszok most ? Nem

az en elonyomre jottek ide, de mit tegyek en

modot

a toliik val6 szabadulasra, a tiirelmes vara-

Az oroszok mar

regtol fogva akarjak a szerbek 6s monte-

latok egyeb

kozasnal".

negroiak kooperaczi6jat.

A

montenegr6i metropolita

Orlovics Simon Belgradban tartozkodik;

26 eves

fiatal

titkara,

ember,

a ki nemet m6dra oltozkodik s mar hat eve szolg4lja a metropolitat.

Vojnovics L4zar tanfeliigyelot aszenatusBukarestbe kiildotte, 16*

!

FtJQGELiK

244

hogy tudakolja meg futdrokat, a kik mar

miert tart6ztattak fel Riszto es Janko

ott,

havaban ind^Itak

febr.

puhatolja ki az oroszok

vonulasat

a

Egyiittal

litnak.

lengyel hatarra

s

hogy

mikent viselkedjenek ok a torokkel szemben. Sz61ott Jugovicsnak, hogy Karagyorgye figyelmet iranyozza

Nedoba ezredes gyaniis magatartasara.

A

szerbek

meg mindig nem

kesziilnek a hadjaratra.

*

1811 dpr. 9-en Paulich Jakab megkapta apr. 2-an Travnikba, Bosznia

szekhelyere

akkori

konzulla

kinevezteteset.

tijrtent

Elobb Kosztajniczaban leven kordonparancsnok, ebbeli rendeltetesenek jobban Oriilt, mint eddig a hatarorvideki es hadparancsnoki

ellenorzes

alatt

1811 apr. 11. Zimonybol

hogy Obradovics elhiinyt s

aznap

ember

volt.

alio

szerepenek, s

kozvetitgeto

meg

utols6 jelenteseben

emliti,

Doszitije apr. 10. hajnali 4 orakor Belgradban el is

sokat

Paulich

kelt

temettek.

olvasott, a delszlav viszonyokat

Kisse heves,

Konstautinapolyban

b.

j61

ismero

eljarasaban neha hirtelen, ligy

Stiirmer

internunczius

nem

hogy

igen volt

vele megelegedve. Zimonyi jelentesei ellenorzo anyagkent min-

denesetre ertekesek, bar folyton tekintetbe kell venni, hogy

az.

akkori hiradasok primitiv m6dja felhivja a szigoru biralatot.

A

II.

kotet 189. lapjahoz.

Dobrinyacz Peter szerb vajda felhivasa a magyarorszagi szerb es olah. papsaghoz az o-hitu kereszteny

nep fellazitasa targyaban. 1808 apr. 31. Fotisztelendo fehertemplom-palankai foesperes

lir,

Kedveltiink Iras- es szobeli bizonyitek kiildetett

zsinathoz,

hogy

hozzank, szerb igazhittt

a kereszteny szerb es olah nephez tartoz6 igaz-

hitti nyomorult nemzetiink, a mely a r6mai uralom alatt van, meg jobban nyogi az idegen igat.mint a hogy mi nyogtiik a barbaroket.

Ok

tehat, a

keresztenyek alatt szenvedok,

igazsagtalansagot tovabb

tvlrni,

nem

birvan azt az

nekiink fentebb emlitett igazhitfi

zsinatnak jelentettek, hogy titokban hat ezer valogatott katonat gydjtottek Ossze s elsoben

is

nekiink jelentettek, hogy mint a

245

f0goel£k oroszlanyok irgalom

felingerelt

spahiakra

s

marhaval es egj'eb

nelkiil

ratOrnek

az

igaztalan

nem kereskednek ok is korai kereskedelmi czikkekkel, hanem megveszik

megkerdik

toliik,

mi^rt

hogy kinozzak oket, mint a kigy6 a befalt b6k4t. ., Ez okbol ezen, titokban megegyezett hatezertol kiildve, harom vilasztott ferfiii jott hozzank, mi pedig reszvetre keltlink az 6 sirankozasukra es megigertiik nekik, hogy meg tiz ezer valogatott katonat adunk nekik, hogy megsziintethessek azt a nepet

.

.

az igazsagtalansagot.

Az alulirtaktol azon hiteles es eles parancs menesztetik hozzatok foesperesekhez, hogy ti mint lelkiatyak, vegyetek fontolora a ratok bizott nyajnak a gondjat es az egesz papsagnak villamgyorsan hagyjatok meg a legszigoriibban es a leggyorsabban, hogy minden lelkesz elsoben is gyiijtse ossze a jobbagyokat titokban a templomban es nagy atok alatt eskesse

meg

oket,

hogy egyik sem

4rulja el a titkot;

irjak ossze az osszes, a lelkeszek es a rint

ep

azut^n titokban

jobbagyok

Itelete sze-

es egeszseges ifjiisagot 20 es 50 ev kcJzStt, az ossze-

egybe a templomban 68 eskessek meg hogy a kereszteny igazsagert, hitert es tOrharomsag neveben fegy vert ragadnak s ha parancs

irottakat ejjel gyujtsek siilyos atok alatt,

venyert a

sz.

erkezik, a meghatarozott idore (isszegyfilnek

fogtok

gytilni,

;

a mint ott cjssze

az igazhitii kereszteny valogatott katonas4g nagy

megsemmiminden katoni-

hirtelenseggel hozzajuk csatlakozik, vezeriik lesz es sitik az igazsagtalansagot

es Magyarorszagot,

nak szabad akaratot advan; mihelyt egyiitt lesznek a csapatok, szabadsag fog adatni kinek-kinek, hogy a mi kezehez jut, azt meg is tarthassa; s mindnyajan boldogok lesznek es akkor azt kialtjak majd: keljetek eletre halottak.

Ismetelten felhivnnk benneteket foespereseket, hogy a fent mondottakat minden ketely nelkiil teljesitsetek. Ha e parancs vetele utan,

azt

nem

teljesititek

es

a mondott idoben vagy

6raban a katonakkal es zaszlokkal egyiitt zott helyen,

az atya

lir

igaz

isten

fogunk elbanni vagyis ha hiitelenek sigot adunk, hogy tetszese

minden foesperes hat napon vagy osszegyiijteni.

szerint

faluja

lesztek a

kit(i-

hogy kegyetleniil lesztek, a nepnek szabadb4njek veletek. Ezen feliil

emlitett csapatait a mondott vagy varosa kdzeleben tartozik

keriiletenek ejjel

nem

tanunk,

fOooel^k

246

Minden foesperesnek tudtara

hogy a

adatik,

fentemlitett

hatezernyi csapat generalisa mindhaldlig egy hires orosz her-

czeg

lesz,

ki ordito oroszlanykent

a

akar lenni

az igazsag-

talansag es hitetlenseg ellen. Vegiil

meg

az

is

tudtara adatik fotisztelendosegteknek,

hogy

egy papnak sem kiilda fentiek vigyazni fognak es ha valamely pap

e parancs kezhezvetele utan 12 6raig

ha tok

idezesil;,

megkerdik,

24 6raig jelent nekik valamit, parancsot

az igazsagtalansag

akkor irgalom halalt es

nelkiil rajtatok iitnek s

meg nem

gondoljatok meg,

kapott-e valamely

iigyeben vagy sem, es ha nem,

majd kerni fogjatok

toliik

a

kapjatok, tehat tartsatok szamon a ferfiakat (es

hogy a nep szava az

isten fianak a szava),

kovetkezoleg ligy intezkedjetek, a hogy fentebb parancsolva van. Az oraviczai foesperes az alabbi idoben Vranya mellett gytijtse ossze az esperesseg osszes katonait, a

tObb lovast es szekerek

is

mennyire

lehet,

legyenek a csapatoknal.

A

mehadiai Bozovics mellett.

A

karansebesi a mehadiai 6ton egy oranyira a varostcil.

A

lugosi a sebesi ilton egy oranyira a varostol.

szentharomsag neveben rendeljiik, hogy az fonokok es eloljarok majus 25-en minden kifogas nelkiil a nekik kijelolt helyen legyenek es ott varakozzanak, mig tovabbi parancs j6n. Ezt a korlevelet pedig egyiktek a masikanak kiildje es mind, a hanyat kapni fogtok, az utolso pedig hozzank kiildje vissza. Azt is meghagyjuk nektek, hogy ezt a parancsot masolatban a szomszed foesperesnek kiildjetek. Adatott Szmederev6ban, 1808 april 31. a szlav-szerb nemzet igazhittt zsinatanak rendeletere es meghagyasara, e zsinatVegezetiil

a

emlitett osszes

t6l megerositett vezer:

Az

Teodorovics Peter

^

tabornok.

oraviczai foesperes rendeleterol masolatot veve a

meha-

diainak.eznehanyszori figyelmes atolvasasa utanakaransebesinek a lugosinak, a lugosi a fehertemplom-palankainak kiildje

azt.^

1 T. i. Dobrinyacz Peter vajda (Kallay megjegyzese); afelhivast szerb eredetibol dr. Hodinka Antal forditotta.

* Ez a kialtvany abban megegyezik, azzal a jiinius 11. (maj. 30. 6. h. napjan) kelettel Raman allit61ag maga Karagyoi'gyc irta felhivassal, hogy a papsag maga vegye kezebe a lazadast, de nem valoszintt, hogy a zsinat vagyis tanacs meghagyasara kelt volna. V. o. meg a II. kotet, 447. szamii jegyz.

fCggel^e

B) Kallay

1.

247

Beni utazasai Szerbiaban es Boszniaban.

Utazas a bolgar-szerb hatarokon 1868-ik evi szeptember 14—27.^

Mar tobb ido ota kiilonbozo nyugtalanito hirek keringtek Olahorszagbol Bulgariaba betort csapatok, azoknak elonyomulasa s a tOrokokkel folytatott csatai felol. Bulgaria nem tartozik ugyau seminikep sem hataskorombe, de tavolabb is esven Belgradtol, nem gondolhattam arra, hogy szemelyes az

tapasztalas es szemlelodes altal szerezzek bizonysagot a

gok

dol-

ottani allasarol. Mindazonaltal feletto erdekelt volna koze-

megismerkednem

nep bangulataval, kiilonosen akartam azonban egyszeriien ezen okot adni egy utazas czeljaul. Szerencsemre Kanitz* erkezett Zimonyba s termeszetesen engem is meglatogatott, beszelven, hogy 6 most Viddinbe kesztil s onnet egy kis korutat szandekozik tenni Bulgaria belsejebe. En kapva kaptam az alkalmon s elhataroztam, hogy vele megyek. Az indulasig meg harom nap volt. Ezalatt kifciztiik a tervet egyiitt hajon Viddinig, onnet 6 tovabb folytatja litjat, en pedig szarazon jiJvok Negotinbol s innet Zajcsar es Knyaszevaczon at Alexinaczba, honnet aztan egyenest Belgradra. Telegrafice megkaptam e harom nap alatt az engedelyt Becsbol s a regensektol lebbrol

a hataron, a kerdest

a szerb

illetoleg.

Nem

:

ajanloleveleket a nacsalnikokhoz.

Ezen kirandiilasnak tehat nem

volt

semmi

egyeb

czelja,

' Kallay Beni ez litjanak az volt a politikai czelja, hogy a szerb hatariakossag haugulatat tanulman} ozza Bulgaria iranj'aban, de latni akarta magat az orszagot is. Utjat nagy reszletesseggel es kozvetlensegg«l irta le. Szandeka volt ugyau kiadni, de soknem(i teendoi miatt feledesbe meruit a dolog. Az olvasora nezve nagy erdeket nyiijt e naplo, a mennyiben osszehasonlithatja. hogy a szerb felkeles ota (1804' e leirasig (1869! mikent alakult az elet Szerbiaban, de masfelol beletekinthet e nagy allamferfi utazasi m6djaba s rendszerebe. - Kanitz Felix eredetilcg miiveszi palyara kesziilt. (Sziil. Pesten, 1829 aug. 2.) Ismert Balkan-iro. Fomunkaja DonauBulgarien. Munkai, noha sokszor elnagyolja a latottakat. mint primeurok meg ma is hasznalhatok s kritikaval tekintve becses anyagot tartalmaznak. (Eietrajza Wurzbachnal X. kot. 453.) :

248

FCQQELtE.

mint

kipuhatolni a szerb

hatarlakossdg hangulatat

boIg4r

a

esemenyek iranyaban, foltettem azonban, liogy mindent,

meg Ime

e mellett latok es tapasztalok, hiven fel fogok

a mit

jegyezni.

e jegyzetek naploalakban es egesz egyszeriisegokben.

Szeptember 14.

Ma

el. Az indulas ugyan modon ment veghez kis lititaskamat

delutan inddltam

szertibb

;

a leheto legegyelore lekuldv6n

egy esemyovel kezemben egeszen egyediil hagytam el lakasomat s mentem le a hajohoz, mely Zimonyba vitt. Itt Eanitzczal talalkoztam s mindketten a kis gozoson haltunk. a hajohoz,

Szeptember 15.

Reggel hat orakor erkezett meg a Pestrol jovo gyors hajo, melyre azonnal atkoltozkodtiink s mely egy negyed ora mulva tovabb folytatta litjat. Ily koran meg csak keves utas mutatkozott a fedelzeten, lenn azonban annal inkabb telve volt minden kabin, a fiirdokbol hazatero olahokkal. Csak a kis Golesco tabornok, Romania minisztere s a nemzetorseg parancs-

noka

jart fel s ala

valosagos

hatalmas leptekkel a fedelzeten, mint egy bar a sors

Falstaflf,

nem

szeretetremelto terjedelmevel. Mig 6, e

nagy

ferfid,

hajlando voltam

is

megerositett

akartam tenni magamnak e dolva a dolgot, vegre

nagy

volt,

is

;

is

meg

az utobbinak

tudtam, hogy ki legyen

valamely mulovar-tarsasag

meg

a biiszken viselt Napokesobb aztan szemrehanyasokat durva csalodasert, de jol meggon-

igazgatojanak tartani, e hitemben leon-szakall

aldotta

nem

atlattam,

hogy a tevedes meg sem oly

kiveven talan, hogy a velt igazgato

okvetleniil

j6

mig az en hosom csak a hajo biztos fedelzeten oly hos, de nem a nyeregben is. Amde hagyjuk 6t. Sokkal szebb latvanyt nyiijt a mindinkabb elmarado Belgrad a felkelo nap altal megvilagittatva. Igy tavolrol, minaretjeivel, az Akademia ragyogo erczfodelzetevel s a hegyoldalon elszort hazak tOmelovas,

gevel valoban egy nagyszerii varos kepet Lassankent megtelt a fedelzet az utasok a ;

tott ej

utan a

friss

nyiijtja

sziik

Belgrad.

helyen

legen kerestek enyhiilest. Nines mit

mely konyvben keresett lelkesevidekeinek megbamulasara, sem a het-

a tobbe-kevesbbe szep olah nokrol, az amerikai csaladrol,

dsszebiijva az elvalhatatlan voros

dest a

Duna

nagj^szerii

tOI-

imom

249

PtJGGELfiK

venkedo olAh

avagy

ferfiakrol,

a

voros

olah, mindeniitt csak

puspOkrol

haland6.

Nem

fogok az

romai

sem

vagy Trajan

utr61,

sem

iitr6l

Duna kozepen magaslo

8 a

nem a cataractakrol uem a sziklakba vesett

szolani,

Babagaj-r61,

avagy a hires Vaskapurol;

feliratarol,

a viz sekelysege miatt kisebb

liajokra

val6

avagy eppen az olah parton esoben villamlas es teljes sotetsegben egy oraig tartott kocsizasrdl; hogy vegre nyolcz ora tajban a reank varakozo ismet elertiik. Noha Baziastol majdnem Turnu

Duna

partjai s a

folyam

arjai

is,

olali,

;

egynehauy mas kozdnseges

alig

ol4h,

kiilonos

talarjaban

fekete fovegevel fejen fel s ala setalo olah

atszallasr6I,

dorges kozOtt eleg az hozza,

nagy hajokat Szeverinig

a

az azt helylyel-kozzel atszelo

sziklapadok folytan nagyszerii latvanyt nyiijtanak, ennek leirasa esik utazasom tulajdonkepen csak kiviil

jegyzeteim koren

;

Viddinnel kezdodven. Szept ember 16.

A indult

el.

nemsokara parton.

az

haj6, melj'

ejet

parthoz

kotve

toltotte,

orakor

8

Elhagyvan Turnu Szeverint romai maradvanyaival, elertiik

Nem

Radujevaczot, az utolso helyseget a szerb

messze innet omlik a Dunaba a Timok, mely

Szerbia es Bulgaria kozott

itt

a hatarvonalat kepezi. Innet

a bolgar es olah partok kozott

mar

kanyarog a hatalmas Duna.

Az

elso halmon, mely bolgar foldon a Timok vOlgyet bezarja, nehany sator vonta magara figyelmemet. Tor(5k orcsapat volt ez. Innet kezdve bizonyos tavolsagra egymastol az egesz part hosszaban ily satrak es kis orhazak lathatok. A torokok most

mar szerveztek

hatarorsegiiket s folytonos figyelemmel kiserik

az olah partokat, hoi

hasonlolag

ily

orcsapatok vannak

fel-

dllitva.

Delutan 3 6ra tajban pillantottam

A

Duna alacsony jobb

Kisse

feljebb

a

meg

eloszor

Viddint.

partjan fekszik, szemben egy szigettel.

balparton,

valamivel

magasabban az

lijabb

idoben oly nevezetesse valt Kalafat elott allott meg hajonk. Par percznyi tart6zkodas ut4n csakhamar Viddinnel kotottiink ki.

Mar a haj6

fedelzeterol

a mint a gozos mellette

Az

nagy erdekkel szemleltem a

elhaladt,

mignem

vdrost,

a kikotohelyhez ert.

elso torok varos volt ez, melyet lattam

s

annyival

erde-

kesebb, mert mint mondjak, eredeti jelleget legtisztabban meg-

;

250

FOGGELftK

Hosszan a Duna

orizte.

mellett az igen jo

bastyai nyiilnak vegig. Csak ezeken

Az

kepeni varos.

apro hazak, melyek

karban levo var

kezdodik a tulajdon-

tiil

itt

a parton nagyobbara

emeletesek, tobbnyire egeszen sargara, kekre vagy teglaveresre festvek.

nig

Az

emelet, a foldsziuti hazaknal pedig a teto elobbre

vagy

s egyszerii

festett

oszlopokon nyugszik. Ezek kozott

egeszen nyitva, ajt6 es kirakat

foglalnak helyet aruik-

nelkiil,

magas vedfalon guggolva avagy kavebaz, majd az emeleten, majd a fOldszinten

kal a boltosok, a par labnyi

ha az

epiilet

;

sorjaban keresztbevetett labakkal egy csoport torok

iil

a tor-

nacz padjain, csibukozva es neman elmerengve a Duna vilag folyasan.

A

Mzakon

vagyis inkabb a hazak oly kicsinyek, hogy az ablakok

nem

es

a

ablak ablakot er s ezek oly nagyok,

az egesz falat elfoglaljak.

A

mely mar

teto,

itt

majd-

nem

igen

domboru csereppel van fedve. A varos hazai mind fabol vagy csak eppen sarbol vannak epitve, mert a tSrokok emelkedett,

kiviil nem engedik meg, att61 egy felkeles eseteben vedhelyiil szolgalhatnauak. Itt-ott egy-egy karcsu minaret emelkedik magasan az apro hazak felett. A part menteben 30 40 vitorlas hajo horgonyzott. Azt hiszem, ilyenformak lehettek hajdan

a kobol valo epitest a

hogy az

tartvan,

varon

ily epiiletek

—

a phOnicziaiak hajoi keztetett

az

6-kor

;

legalabb e hajok

galyainak

alakja

alakjara.

A

emle-

elenken

majdnem

.

.

,

eltil-

magasan kiemelkedo osalaku barkak s a part sajatsagos, egy mas vilagreszre es egy reg eltdnt korra emliikezteto epiileteivel, igen osszhangzatos kepet alkottak. Es e kepnek melto keretiil szolgalt a videk is, mely rendkiviil szep, de mely talan eppen a fonnebb jelzett benyomasok folytan oly hatul a vizbol

kiilonosen idegenszertinek

A

elottem.

tiint fel

mely Viddin koriil a Dunaig nyiilik, nem messze a varostol egy halomlancz szakitja meg, mely aztan lassan emelkedve a Bulgariat Szerbiatol elvalaszto hatarhegyekke fejlodik. Ezek folytatasa gyanant delre, a Hodzsa Balkan terseget,

magas ormai zarjak

el a lathutart a nyugatra elteriilo fensik emelkedik a Hotanj kupalaku csiicsa s ettol eszaknyugatra a Negotin mcigott a Szolnak elesen lemetszett sziklafala. ;

feiott

Keletre a

Duna olahorszagi

partjai zarjak el a kilatast az egy-

hangii olah tersegtol. Csendes, tiszta. meleg nyari delutan volt felho

nem mutatkozott

az egen. szello

nem

fodrozta

a

Duna

fCgoel^k sima felszinet

nem

s

sejteni engedte,

sem nedves

bar sem sargult lev61,

meg

jelezte

251

az osz kozeledtet,

hogy a nyar vege

leg

erdes

nagyszerd nyugodtsig halad, a termeszet be-

e fele

munkajat s pihenni k^sziil. Ez cisszhangzat a ktiltermeszet s az emberi elet jelentkezese kozcitt itt a tespedesnek indulo torok vilag e v6gvaraban, talan fogekonyabba tett a leheto legelenkebb benyomasok felvetelere, mint hogyha az ev barmely mas szakaban erkeztem volna Viddinbe. fejezte egesz evi

Vegre elhagytuk gozosiinket

partra leptiink.

s

Mar a

hidnal fogadott a g6zhaj6tarsasag iigynoke Jovanovics

kijaro

es igy

nem kovetelt sem litlevelet, sem pogyaszomat nem kutattak. Hivatalos minosegem, mely Jovano-

a tbrok zaplie a vamon at vics litjan

tadva

tudvan meg, hoi

lett,

Nem

meg6vott e kellemetlensegektol.

lesz

mindenekelott a tarsasag

szallasunk,

iigynOksegenel tertiink be, lerakva

sokara megjelent Pinkas,

podgyaszunkat. Nem-

ott

osztrak

az

(tolmacs). Magas. szikar, osz hajii es

dragomanja

consulatus szakallu,

meg

de

eleg

6Ienk zsido, ki azonban legalabb kiilso szokasaiban mar majd-

nem

eltorokosodott.

Mondjak, hogy becsiiletes kereskedo

egyike a vagyonosabbaknak, mint ilyen a tOrok

nyelvet,

nyerte

mint ki igen jol

dragomani

a

el

s

allomast

pedig a viczeconsuli allomas

Uresedesben leven,

consulatusnak kiilonben igen

gyer

minosegere

felette biiszke

;

jelenleg

;

vezeti

6

Pinkas

iigyeit.

s

erti

ez

ilr

egjaltalaban ugy latszik, hogy

a lij

nem

nagy megelegedessel tekint olykor-olykor a fekete kabat gomblyukaba fiiggesztett vbros szalagra, mely ha mindjart csak a jVerdienstkreuzot" jelzi is, 6t epp oly boldogga varazsolja, mint masokat valami gyemantos nagy kereszt. Termeszetesen ily rea nezve retteneteeen nagy allat elott, milyen en vagyok, a legnagyobb alazattal ajanlotta fel szolgalatat sietett azonban kinyilvanitani, hogy nekik (t. i. az izraelitaknak) most iinnepeik vannak. Ezt mi azonnal el is ertettiik s nem kivantuk tole, hogy hazanal

ment a kisebb emberi hidsagokt61

;

legalabb

;

szallast adjon.

A

consulatus epiilete iiresen allvan,

kertiik fel Pinkas urat,

csak a

hog^'

nekiink

kOzOtt

megigerven,

szallasunkat megtekintendo.

Duna

part] an fekszik,

A

csak

arra

egy szobat eppen

legsziiksegesebbekkel bebiitorozzon.

hajlongasok haz, a

ott

elindultunk

ezt

ismetelt

Kanitz-czal

eji

consulatus epiilete, kis emeletes

mintegy

hiisz lepesnyire

a

goz-

252

FtJGGELfeK

haj6k kikotojetol. A hazba nehany falepcson lehet feljutni minek az az elonye van, liogy a tavaszi aradasok alkalmaval

midon a viros nagy

resze, de kiilonosen a part viz alatt

szik, az ajt6b61 mindjart a

fek

csolnakba lehet lepni, mely utobbi

kepezi ilyenkor az egyetlen kozlekedesi eszkozt. Foldszint es emelet,

hova egy meredek falepcso

kicsiny szobacskat tartalmaz. iires

vezet,

Az emeleten

szoba koziil egyet kivalasztvan

s a

csak egynehany

levo

ket

egeszen

bebutorozas gondjai-

szarmazasu Scbnellt, egy

val a consulatus irnokat, a szebeni

joindulatii szoke szaszt megbizvan, felkerekedtiink

Eanitz

es

en a Pinkas tarsasagaban. Elottiink ment Osman, a consulatus kavaszja (pandur), oveben pisztolylyal es handzsarral, kezeben bottal. Kavasz nelkiil itt a consulok egy lepest sem tesznek a hazon kiviil szukseges ez, reszint a netalan tortenheto bantalmak elharitasara, reszint pedig a tekintely fenntartasara. tltkcizben Pinkas ertesitett, hogy tegnap Szabri pasa, a ruszcsuki kormanyzo erkezett ide. Miutan mar itt vagyok, azt is meglatogatom s igy a viddini ket pasaval (Aziz es Omer) harom pasat lesz szerencsem egyszerre latbatni. Alig haladtunk nehany lepest a parton, magunk elott egy magas, fekete, europai oltOzetfi ferfit pillantunk meg, fejen lapos feher flanell-sipkaval. Lassan lepdelt s nyomban koveti 6t egy gorogos oltdzetti jol felfegyverezett kavasz. Pinkas ;

tudatta veiiink,

hogy ez az orosz viczeconsul Kira-Dindzsan. szandekom volt 6t felkeresni, felszolitottam

Mivelhogy ugyis Pinkast,

hogy ismertessen meg

vele.

A

kolcsonbs

bemutatko-

zasok csakhamar vegbementek s miutan Pinkastol, ki a biitorzat vegett ment gondoskodni, elvaltunk, most mar lij ismerosiinkkel folytattuk utunkat. Magas, szikar termetii

fekete

szemei,

kiall6

arczcsontjai,

fekete

ferfi,

haja es

elenk

szakalla,

sargas szine tagadhatatlanul tatar eredetre mutatnak, neve erre mutat s mint

mazik. Felette

kesobb maga

oriilt

a

veiiink

is

valo

is

monda, Bessarabiabol szartalalkozasnak,

mert ligy-

mond, oly ritka itt az europai czivilisalt ember, hogy mindenkor esemenyt kepez rea nezve, ha valakivel szolhat, a ki nem mohamedan vagy bolgar. Nem messze a parttol egy bekeritett kis nyilvanos kert, nem mondhatom, hogy pompazik, de legalabb letezik. A kert kicsiny es semmi kiilonOsseggel sem bir. Mindazaltal leiiltiink egy gyeppadra. A kertben levo kavehaz-

:

fCgoel^

253

bol csakhamar apro cseszekben feketekavet hoztak szdmunkra. Es itt vette kezdetet a gyakprlati kavezasnak kinos szokasa,

mely aztan egesz utamon

E

iildozott.

szokas

nek, barmikor es barhova erkezik az,

t.

Szerbiaban

is

kaveval

es

szolgalni, mint tudva van, az egesz keleten altaldnos

meg

vendeg-

a

i.

edess6ggel

;

fajdalom,

fennmaradt a torok uralom idejebol. Nam is oly kellemetlen-e, de en legalabb

tudom, masokra nezve

kicsinybe mult, hogy el nem vesztettem minden midon olykor 6t orakor reggel mar hoztak talczan a szladkot s nekem, ki sohasem reggelizem, edes befotteket kellett ennem ezt visszautasitani nagy gorombasag s a ven-

nem egyszer

tiirelmemet,

;

degszeretetnek megsertese.

Nem

hanem valoban szerettem volna

is

utasitottam

tehat

vissza,

az egesz talczat foldhoz vagni.

ily idegen szok4sok csak felette apro s mulekony kellemetlensegek, melyeket az ut erdekessege boven kipotol. Mikozben igy bator elszantsaggal szorpbltem a tcirokosen keszi-

Az

hozzank csatlakozott a mudir. Oly becsiiletes, j6 magyar tablabiro arcza volt a jambor torciknek, hogy nalunk meg Szabolcsmegyeben is beillett volna uram-batyamnak. Oltozete is egeszen europaias volt; csak a fez es egy csodalato-

tett kavet,

san tarka melleny arulta kvink

sem tudvan,

a

el a keleti

szannazast. Torokiil egyi-

mudir pedig csak

Kira-Dindzsan kavasza szolgalt tolmacsul.

torokiil

A

beszelven,

beszelgetes

nem

egymasnak mondott

csak

volt felette szellemdus s az

egesz

udvariassagok

Termeszetesen dicsertiik a kertet,

kOriil forgott.

mire a mudir valodi keleti stylusban azt

valaszolta,

hogy az

egesz kert a mienk s minthogy tetszik nekiink, ohajtja, hogy azt

magunkkal

vihessiik.

sere megemlitem,

az alban

kelet

szarmazasu kavasz

tatareredetii orosz

soknyelvtisegenek jellemze-

uranak,

ez

olah

torokiil

ki

mondott,

nyelven magyarazta

azt

meg

pedig francziaul forditotta

magyar vagyok es Kanitz-nak, megertettiik egymast es mondjuk

nekem, azert

A

hogy a mit a mudir

ki nemet,

ra

—

le

hanem

megnyugvassal

Allah kerim!

Negyedorai idozes utan bucsiit vettiink a baratsagos mudirfolytattuk utunkat a varoson keresztiil. FSnnebb igyekeztem mar az epitkezes sajatossagat jelezni. Itt meg csak

tol, 8

azt jegyzem meg, hogy az utczak tobbnyire sztikek, s kdvezet vagy egeszen hianyzik, vagy oly iszonyatos, hogy az ember

;

254

pCggel6k

valoban inkabb dhajtana terdig sarban tiink

tJtkSzben

jirni.

bet^r-

franczia viceconsulhoz,

a

fiatal franczia; alig

Champoiseauhoz. Csinos kis par hete, hogy Viddinbe erkezett. Lakasa

termeszetesen epp oly

mint

primitiv,

itt

a lakdsok altaldban

de egyp4r szonyeggel megis igen csinosan rendezte be szobajat. Nala csak rOvid ideig maradtunk. s elhatarozva, hogy az estet Kira-Dindzsannal

tovabb

tSltjiik,

mely most a vasarteren

setankat,

folytattiik

nem messze a var falaitol. A vasar meg allott, de mar esteledven, nem egesz teljessegeben, ennelfogva feltettem magamban holnap reggel jonni

ki

bogy a tarka

ide,

keresztUl,

vitt

eletet szemlelhessem.

kiertiink

a

varost

ugyanis sanczok veszik

is

varost

bekerito sanczokhoz. koriil,

A

varon

Nemsokara kiviil

fekvo

hkr felette elhanyagolt

allapotban. A varost magat nagyobbreszint bolgarok lakjak, torokok csekelyebb szammal, ezek leginkabb a varban tart6zkodnak, a mely terjedelmes falai kOzott ismet egy egesz varost

tartalmaz.

laknak

Itt

lementekor bezarjak,

kiz4r61ag zsidok

is.

A

var kapuit nap-

ekkor napfelkelteig, midon azok ismet megnyilnak, megsztinik minden kozlekedes var es varos kSzott. J6 darabig a sanczokon mentiink, hogy a gyony5rii kilatast s

a Viddint kornyezo siksagra s tavolabb fekvo hegyekre. Majd leterve, ismet a varos sziik utczainak tomkeelvezziik,

legebe

hatoltunk.

nyikorg6

Itt-ott

vasalatlan

okros

kerekfl

szekerekkel talalkoztunk, majd

egypar tisztan oltozott bolpar no jott vellink szembe, menes kozben is folyvast fonva. E nep oiy szorgalmas, hogy egy perczig sem tud tetleniil maradni. A hazak kapuiban dolgozo nok es gyermekek iiltek. Kozeledaz asszonyok mind felkeltek. Ez a szokas itt, az asszonynak tisztessegesebben oltozott ferfit nem szabad tilve elmenni hagyni maga mellett. Helylyel-kozzel nagy zold tersegek

tiinkre

tertihiek fedi,

el

a

varosban

lecsapolasara senki teszik

e

;

nem egyebek azok a

lakast

viszonyokrol

tersegeket azonban biizhodt

mocsaroknal,

nem

zdld

f(i

melyeknek

sem gondol,

Viddinben.

beszeltiink

s melyek oly egeszsegtelenne Dtkozben termeszetesen az itteni

Kira-Dindzsannal.

Felemlite

a

bol-

csakhogy e szorgalom sem vezeti oket sem talalmanyokra, sem munkajuk javitasara. FOldmiiveles es mestersegek a fejlettseg azon fokan ^Uanak, mint szazadok elott. A mennyire ily koriilmenyek garok emyedetlen

szorgalmat

es

iparkodasat

;

fOqoel&k

255

kSzott lehet, leginkabb faradhatlan iparkodasuk folytan, a bol-

nem

gar nep

szegeny, sot sok helyiitt vagyonosnak mondhato,

annyival ink^bb, mert alig-alig vannak sziiksegletei a leheto

A

legegyszertibb.

iranyban erzi a nep,

ket

beszedese

Tobb

kdriil.

a harangok hasznalata

t.

igy

helyiitt,

tiltva

altal

ellenszenv

mutatkozik,

adobeszedes modja.

az

az ado

es

Viddinben

is,

elleneben ujabban nagy

ennek, a torok kormany mar

daczara

tobb izben karhatalommal igtatott be terhes

peldaul

van; ezenfeliil a konstantinapolyi

kinevezett piispOkok

patriarcha

iigyekben

a vallasi

i.

s eletin6dja

uralom nyomasat leginkabb

t'6r'6k

Itt

piispokoket. Felette

ily

meg

a termeszetben valo

A toiok kormany az egesz evi adot berbe gazdag kereskedohaznak, mely az osszeget egyszerre lefizeti a foberlo ismet tovabb adja alberloknek, ezek megint masoknak, ugy hogy a neppel legtSbb esetben mar csak a negyedikotodik berlo jo kSzvetlen erintkezesbe. Minthogy pedig minden berlo csak nyereseggel adja at az adozas

divatozik.

valamely

adja

;

utana jovo fizetett,

a nep

ad6

(isszes

alberlonek az adoosszeget, az utolso, ki legtobbet

termeszetesen kenytelen ezt a nepen megvenni, es igy sokkal tobbet fizet, mint a mennyit a kormany az fejeben

mindenfele

tehat

az elso berlotol kapott.

zsarolashoz

nyiil,

Az

utolso berlo

bogy penzehez juthasson.

A

learatott termesnek nyolczadat koteles a termelo ado fejeben odaadnl. A berlo azonban nem meri fel az elotte levo eletet, de talilomra halarozza meg, hogy egy csomoban ennyi

es

ennyi

magnak

kell

mondja aztan

a

nem

nem

enged, de

lenni,

tulajdonos,

a torSk hatosagok

is

engedhet,

pedig

kormany jovo evben nem az

nem

adot.

Ida

jarul

tortenhetik

meg

melynek 8-ada az hogy ott kevesebb

a

Hiaba

mert penzet be kell kapnia,

berloket

talalna

meg azon

ove.

van, a berlo

partoljak,

kiilonben

a

berlot, ki elore megfizetne

koriilmeny

is,

hogy a

azonnalmindeniitt; ennek folytan

reszeles

agabona

gyakran honapokig elcsepeletleniil csomokban szabad eg alatt marad; barmennyi romoljek is aztan, a berlo mindegyik cso-

m6bol

kiveszi az elore meghatarozott (jsszeget, es igy a 8-ad

—

vagy 4-edet fizet a nep. Igy beszelte ezt ha talan a viszonyok ez ecsetelese nem minden vonasaban hii is, mindazonaltal mikent mas oldalr61 is ertesiiltem, az legnagyobb reszint valo.

helyett

5-6d6t

Eara-Dindzsan,

s

256

FCaoEti^K

Par 6rai seta utan vegre eljutottunk Kira-Dindzsan lakaFabol epult haza egyike a szebbeknek Viddinben, habar ez is csak nehany kicsiny alacsony szobacskabol all. Megven-

sara.

Utobb Champoiseau

d^gelt dulceassaval, kaveval es vajjal.

is

ekkor egy hosszu vitatkozasba ereszkedtiink, melynek erdekesebb mozzanatait megkisertem feljegyezni. s

elj(5tt,

Nem mellett

;

kozonyds

maradt beszelgetesiink

sokaig

csakhamar

Kira-Dindzsan

azon kerdessel

tirgyak kezdte

a

tamadast, hogy miert irnak az osztrak es magyar ujsagok oly

szellemben

oroszellenes a

felelettel

s

?

magunkat azon

Ausztria

czelja

meg, bogy mi csak vedjiik

szeretetre melt6 kifakadasok ellen, melyeket az

orosz lapok tartalmaznak, dott

Termeszetesen nem maradtam ados

erre azt jegyeztem

melyeknek egeszen nyiltan kimonAUitasom tamogatasara

s

feldarabolasa.

ideztem egynehany czikk tartalmat orosz birlapokbol. Igy kezdodott a csata kozottlink, melyet 6

nem egyszer

es

inkabb csak vedelmi akarvan

6t,

nagy szeuvedelyesseggel

iigyes sophismakkal folytatott allast foglaltam el,

6

politizal,

felig

ki

faradt

e ket

azonnal tfizbe jon, pedig

negyed6rat egyiitt tolteni a Kanitz,

reszemrol en

tobbszor kozbeszolt

is

mar hatarozottan tamadolag. Altalaban

egymassal

;

annyira meggyozni

mint inlvabb kitudni iparkodvan valodi nezeteit es

miikodesenek iranyzatat. Champoiseau s

nem

volt,

s

nelkiil,

kit e vita

szenderegve hallgatta

azt

bogy ne

nem

vegig,

egyen mihelyt

nem tudnak egy politizalnanak.

kiilonosen erdekelt,

olykor olykor vetven

kOzbe egy-egy artatlan megjegyzest. Kira-Dindzsan aztiparkodott bizonyitgatni, bogy Ausztrianak sziiksege van a delszlav tartomanyokra s hogy ennelfogva azok meghoditasat tervezi. Egyszersmind ugyanezen s azt gyenPedig szerinte csal6dnak azok, kik azt hiszik,

oknal fogva termeszetes ellensege Oroszorszagnak, giteni torekszik.

hogy Oroszorszag Europaban terjeszkedesre gondol. orszag miszi6ja Azsiaban van, feladata a

hegylanczon

tiil

terjeszteni.

Orosz-

civilisati6t az Ural

Es Oroszorszag nem

is

vagyik,

Sztambul birtokara. Ezt csak reafogjak a nyugoti hatalmak, melyek mind ellensegei, es melyek val6szintileg mAr jovo tavaszszal szonyegre hozzak a keleti kerdest, hogy ezen iiriigy alatt az artatlan Oroszorszagot megt^madmint sokan hiszik,

hassak

0gy

ecsetelte

a

politikai

helyzetet,

termeszetesen

257

vCqqeIj&k

eppen nem indokoltatva ez

mintha a nyngati hatalellensegei lenn6nek Oroszorszagnak. Emlitette, bogy Oroszorsz4gnak nagy sympathiai vannak a deiszlavok es a szerb nep k5z5tt is, bar tudja,

mak

allitasat,

meg Poroszorszag

mind,

halalos

is,

hogy a mfiveltebb kcJrOk nem oroszbaratok, mindazaltal meg van gyozodve, hogy maga a szerb nep sem akarna oroszsz4

A

felol nem a legkedvezobben nyilatkozott, nepnek ecsetelte, mely szorgalmasan tiirja ugyan a foldet, de semmi tekintetben sem halad s retteg minden erosebb razk6dast6I, mely nyugalmat megzavarhatna. A tSrOkOket eleinte dicserte, kesobb azonban a beszelget6s heveben nem allhatta meg, hogy bizonyos nemevel a kar-

lenni.

bolgarok

tudatlan, apathicus

TOrSkorszag bomladoz6 allapotat ne ecsetelje, az oszman birodalom nemsokara bekdvetkezo vegvesztet j6solvan, Hogy megkdnnyitsem rea nezve a nyilatkozhatast, ezt kesz6r(imnek

seggel elismertem.

csak a

s

felett

fejeztem ki aggodalmamat,

majd ez esetben Bulgariabol ? Tobbszor kellett ismetelnem a kerdest, mig valaszolta, hogy confoederati6ba fog lepni, de kivel es mivel, azt hatarozottabban kifejteni vonakodott. Ausztriat illetoleg vegre nyiltan kimonda azon

hogy mi

nezetet,

lesz

hogy ha fenn akar maradni, a emelnie, ez az egyetlen

siilyra

Altalaban

igen

ellenmondast,

megmarad

sokat s

es

lit,

allitasai mellett,

elemet kell

ttil-

menekiilni.

nehezen

beszel,

tiirelmetleniil

ttir

hanem konokul bar olykor onmaga is mosolyogni

ellenervekre

az

szlav

a vegbomlastol

nem

felel,

kenytelen sophismai felett ligy latszik, a tortenelembenmeglehetos ;

jartas

vese

es

allitasait

oda

iranyul,

peldakkal igyekszik bizonyltani.

Fotorek-

hogy Oroszorszag minden cselekedetet a

leheto legszebb szinben ttlntesse elo s ligy allitsa oda, mint a

nyugoti

hatalmak aldozatat.

hatva Oroszorszag nagyszerfl

Tdkeletesen es 5szinten at van hivatasat61

es

a

panslavizmus

minden akadalyt megsemmisiteni, a mi ez eszme terjedesenek utjaban all, s mert ezt nem teheti, kerlelhetetleniil gyalaz es ocsarol mindent, a mi Oroszorszagot ezen hivatasa betSlteseben gatolni l&tszik. Olykor aztan modora Szeretne

eszmejetol.

is

erdesse valik,

s kifejezesei is

e

szenvedelyes

meggyozodes

eppen

csiposebbekke lesznek eppen

folytan.

Mindazaltal,

e tulajdonai kSvetkezteben, azt hiszem,

ban, a hoi Edllay:

nem finom A

hogy

s

tal4n

e tartomany-

diplomatiara, de er61yes agitati6ra, kdzSn-

szerb felkeles tortenete 1807—10

H.

17

FtJGGELfiK

258 ravaszsagra

seges

van sziikseg,

olykor

s

czeljait. Ketsegkiviil

bogy

iigyesen

ily

szemelyes batorsagra

elszant

becsiiletere

valik az orosz

tudja megvalasztani

azon koriilmeny, bogy at van hatva hazajanak

lemre melt6 olyannyira

is

legjobban szolgalja az orosz politika

a leheto

kormanynak,

iigynokeit,

ily alarendelt

fontos

figye-

6s

iigynOk

hivatasa

is

4Ital.

meg azon egyontettt, elenk, erelyes meg legalsobb retegei-

Csakis ezaltal magyarazhato

miikodes, melyet az orosz diplomacia

videken

legfelreesobb

ben,

a

nem

igy

van.

Az

is

birodalom hivatasanak

erzete

Fajdalom, nalunk ez

kifejt.

nem eszmek, nem

osztrak ugynokoket vezerlik

;

legnagyobb

a

reszint

csak arra torekszenek. hogy a mennyire lehet nj'ugodt eletet vihessenek, s adando alkaloramal eloleptetest nyerjenek.

annyira

iigynokok tehetetlensegeben

az

Nem

kell e jelenseg okat

feliilrol lengo szellemben rejlik az. Azon megcsonminden egyeni gondolkozast es tevekenyseget karhoztato iranyzat, mely eddig a becsi kormany vezerelvetil szolgalt, a kiilpolitikaban is oly hatassal volt, hogy a kiiliigyminiszteriumnal csak azon jelentesek nyertek tetszest, melyek

keresni

a

;

tosodott,

az illelo tartomany allapotat a miniszterium altal 6hajtott szinben tiintettek elo. Kanitztol hallottam, lia jol emlekszem, Ruszcsukban tortent vele, hogy az ottani osztrak consullal a bolgar viszonyok es allapotok felett beszelgetven, kerdezte tole, hogy „Nem vajjon ismerik-e ezeket Becsben is koriilmenyesen ? tudom" volt a valasz, ,en legalabb ovakodom jelente-

—

—

—

seimet maskent, mint keszteni,

melyek

azert

s

felol azt

hallgatok

;

az

a miniszteriumnak tetszd alakban szer-

oly

esemenyekrol

hiszem, hogy odafent

nem

es koriilmenyekrol,

tetszenenek, inkabb

ha az igazat mondanam, legalabb

nehezitenem meg". Ezt

is

eloleptetesemet

felelte az osztrak consul,

s e valasz

— ha a tenyallast pentosan tartalmazza — hiven jellemzi a becsi miniszterium

miikodesi

iranyzatat,

es

talan

alkalmas

adatul

szolgal az osztrak politika balsikereinek megfejtesehez.

E

kis kiteres utan visszaterhetiink a Kira-Dindzsannal foly-

mar bevegzett vitankhoz. Meg csak Champoiseaurol megjegyezni, hogy meg igen fiatal, tokeletes kis

tatott es

ohajtottam parizsi,

a

elhagyott

kit talan

pontjara,

fel hivatasat.

a koriilmenyek

de a ki igen

Kisse heves 6

is,

de

vetettek a tavol kelet ez

oszinten es komolyan fogja

nem

bir az

orosznak tapasz-

259

fCooel^k tal4s4val

ravaszs&g&val,

es

s azt

hiszem,

ben nem sokat fog tehetni. Legalibb ezen benyomist tette ream. Tizenegy tivoztunk.

A

nagy forr6sig utan v6gre

a kiszaradt foldre. Mi

kavasz

iltal

is

ho^

ennek

ellene-

e par 6rai besz61getes fele jirt az ido, iidito

midSn

eso zuhogott aid

kinyitvin esernyonket, ket lampast viv6

megelozve, batran hozzafogtunk a hazatereshez, a

mi aztan nehany elcsiiszis utan s a torSk kutyak iivSltesei kozben szerencsesen meg is tortent. Lakasunkban ket szobAt talaltunk bebiitorozva, az egyiket ket agygyal, egy ir6asztallal s nehany szekkel; a masik mint szalon szerepelt, a leteritett szonyeg kozepere egy asztal volt 411itva s e kSriil n6hany szek.

Meglepetve

Altai,

s

bar

a

Pinkas

faradtan,

de

lir

Altai

kifejtett

ezen fenyftzes

megelegedve a nap elemenyeivel,

hajtottuk le fejiinket nyugalomra.

Szeptember 17.

Az

eji

esot gySnyOrK reggel kcivette.

eg, lehuUvan a jo ido ota egybegyillt

sebbnek jov6

A

tiszta felhotlen

nedvesseg,

meg

beke-

nap fenyesebben ragyogott, s a Dunar61 azon elteto, erSsito illattal tcJlte el a 16get,

lAtszott, a

iide azello

mely rendesen csak a tengerparton elvezheto. A szolgAlatra kesz szasz, alig hogy dltozkodesiinkkel elkesziiltiink, azon hirrel kedveskedett, hogy az ejjel egy torok haj6 indult el katonasaggal, mert hir szerint RahovAn tiil ismet csapatok jiittek volna At OlahorszAgbol. tJgy lAtszik, a sors ugyancsak kedvezni akar hiszen eppen e csapatok mibenlete felol biztos tudomast szerezni jottem Viddinbe es ime, alig leptem BolgArfiildre, mAris feltUnik a rem, es pedig most mAr nagyon hatarozott alakban, miutan a torok katonasAg csakugyan elment. MiutAn pedig j6 sorsom meg Szabri pasAt is most vetette Viddinbe, remenylem, hogy bizonyost fogok a dolog AllAsAr61 hallani. Megvallom, hogy a tSrok katonasAg elindulAsa nem volt k^pes meg ketelyeimet eloszlatni, jol tudvAn, mily bizto;

san terjednek a hir azonban

itt

Alhirek s mily bizonytalanok a

legkevesbbe sem

meglehetos vidAman indultunk

el

hangolta Kanitzczal

le

valodiak.

Ez

j6kedviinket, s reggelit

keresni.

Hasonl6kep a Dunaparton, a consulatus epiiletet61 csekely tAvolsAgban volt a kAvehAz, hovA betertunk. Ez is, mint itt a parton a hAzak tcJbbnyire, emeletes faepUlet, falepcsovel, ala17*

fOggel6k

260

csony szobakkal es lehetoleg sok ablakkal. Mi az emeletre itt egy szfik folyoson at egy kis szobiba vezettek,

mentiink s

melyben egy

asztalnal

ket

es

nem

szeknel egyeb

pancsovai szarmazasii kavesne, ki ennelfogva nemetul

volt.

is

A

beszelt,

csakhamar mindegyikiinknek egy nagy pohar kavet hozott Mi aztan beszedbe ereszkedtunk vele, s kiiloniisen a tdrok nok felol kerdezoskodtiink. Mint monda, vaanak kOzSttiik csinosak, s tobbnyire igen gyonyorhajhasz6k. A harem elkiflivel.

zarkozottsaga

nem

tartoztatja oket

vissza.

tjgyesek

es az or kijatszasaban, s az est kozeledtevel

nem egy

no

siet

is

vegig a varos

Hogy

az ily kalandornok tobbnyire

zetben indulnak

a

tovabba beszelte, e

hogy a

utczain,

sziik

imadojaval talalkozhassek.

a

ferfi

ruhat Oltenek

Tegnap kavehazban harom legyottra.

kijeldlt

felismerhetest

ily

nem mindenkor

harem holgyeit egyediil a sokan, kik hogy a ferjeik

elegge

Vannak taplalt

kozOttiik

fenyfizesi

osszegert barkitol

is

ily

alSltS-

;

s

tiszta

sze-

altal

nem

bizonyos

ilyenkor a talal-

kozas bizonyos csupan ezzel foglalkoz6 noknel tSrtenik. hiszem, hogy a mi kavesnenk talalkozasok

elott, s

tetben kerdeztiik

nem

6t.

nem

is

is

De

szSrpOltek.

vagyaikat kielegithessek,

elfogadnak legyottot

helyen

elkeriiljek,

s

csendesen kavejukat

relem.

ferj

torok

mikent a kavesne ferfinak 6ltoz5tt not

is,

vett eszre, kik ott szep

vezeti a

a

tJgy

megnyitotta mar lakasat

ily

igen szabadkozott, midon e tekin-

Termeszetes, hogy e haremholgyek, kiket

a sziikseg kenyszerit

hanem kik csak

fenyiizesi igenyeik

kielegithetese vegett folyamodnak a penzszerzes ily modjahoz, altal birhat6k. A kSzonseges pro8tituci6 van terjedve, s ennek legnagyobb jaruleka a hatarorvidekrol es Magyarorszagbol keriil ki. A viddini consulatus alig is van egyebbel elfoglalva, mint eppen az ily

csak a gazdagabbak

is

nagyon

el

leanyok iigyevel, kik idorol-idore a torOk rendorseg fogdostatnak oket,

Sokat

s

altal ossze-

atadatnak a consulatusnak, mely aztan hazakiildi

rendesen azonban par het mulva ismet megjelennek. beszeltek

es

irtak

nalunk fokep lijabb idoben azon

kereskedesrol, melyet egyes vallalkozok magyarorszagi leanyok-

Nem birok ugyan meg elegendo adattal, hogy a targy felett hatarozott velemenyt mondhassak, de ligy latszik, hogy e leanyok, legalabb nagyobbara, igen jol tudjak, hogy mi czeira fogadjak meg oket, s hogy kedwel (izik e kal a keleten tiznek.

;

261

fOooel^k

mesterseget, mert szamtalan esetet mutatnak fel a keleti consulatusok irattdrai, hogy ily leaayok, kiszabaditva, a consuld-

tusok kozbenjdrasa folytdn es kenyszerrel vagy nemsokira ismet megjelentek

szepszerevel

szereplesuk

hazakiildetven,

hely^n, s folytattak elobbi eletmddjukat.

Ezen leanykereskedes

nem

viragzasat es altaliban lehetoseget a keleten,

osztrak consulatusok

tetlens6genek

es

annyira az

hanyagsaganak, mint

inkabb a mi nepiiak erkOlcsi viszonyainak lehet felr6ni. Kifizetven reggelinket, s meg magunkhoz veve a gozhajozdsi iigynokSt, setalni indultunk a varosban. Kalandozasunk kOzben betertiink egy oreg tSrok dohanyarus boltjaba. Nagy csomagokban volt itt a kiildnfele dohany, reszint levelekben.

Szekeket

reszint felvagva, osszehalmozva.

egy

kis

fiii

tOttiink e boltban,

uezve a

bar semmit sem vettiiuk

meg

adtak

leiiltiink

s

apro cseszekben kavet hozott. Mintegy felorat

kaveval

is

tole,

Az Sreg

bemenoket.

ki- s

igen szives volt,

A

megvendegelt.

legjobb

s

tol-

tSriJk,

mint mondam,

dohanynak

fajta

okaja (2V44f) egy napoleon. Innet aztan tObb gorbe utczan keresztiil a vasarterre ertiink. Tarka pezsgo elet uralkodott itt.

A

(Sriasi

gallyakbol

Ssszetakolt

s

lombbal fSdott

satrak

alatt

garmadakban paprika, vereshagyma, kaposzta es mas

egyeb zoldseg volt felhalmozva. A foldSn oriasi tokok es dinnyek hevertek; faedenyekben szollot es egy6b gyiimolcsot arultak. Az ariisok tSbbnyire bolgarok, vannak azonban t8r6-

kok is. KiilSnOsen meglepett a sokfele nemzetiseg es viselet, mely itt e kis helyen egymas mellett bekesen jelentkezett. Bolgar ferfiak es nok tiszta feher ingeikben, amazok feher dar6cz kSntosokben, emezek tarka szoknyakban, s tdbbnyire guzsalylyal honuk alatt s szorgalmasan

fonva

cserkeszek es tatarok bozontos fovegeikkel,

;

magas egy cserforma hosszii

szikar

itt-ott

keszfSnSk topankaban, veres nadraggal es attila kabattal, majd torok katondk es torok nok hosszii,

egesz

testiiket elfOdo lebbentytiikkel, bekotOtt fovel es eltakart arcz-

hogy csak szemeik maradtak fSdetleniil rongyos, majdnem meztelen cziganyok, itt-ott egy-egy penzvalt6 asztalkaja, mely en iivegfedel alatt a kUlonfele penznemek a nagy

czal, ligy

;

torok aranytol a legkisebb paraig csomagosan vannak

mozva,

—

felhal-

elenken emlekeztetve az 6kori gOrog es romai s a

kesobbi lombard penzvaltokra

;

—

s

ezen

feliil

meg

a nyelvek

;

FtJGGEL^K

262

sokfelesege es kiilOnSssege, mindez felette vilagresz es nyiijtott,

egy reg

kor jelleget

eltiint

erdekes,

egy mas kepet

tarka

viselci

Azon nehany

melytol csak nehezen tudtam megvalni.

sz^zezer cserkeszbol, kik elhagyva hazajukat, az orosz uldSzes TorOkorszagba kOltozkodtek, sok elhalt ugyan mdr, mint-

elol

egy 50.000 azonban Viddin koriil telepult meg es mint vakbuzgo mohamedanok, elo falat kepezaek a szerbek es bolgarok kozott.

E

berczes hazajaban

harczias, szabadsagszereto s

csak zsakmanyolas es rablasbol elo nepfaj nehezen tOrodik a munkahoz. Lassankent azonban mar megis kezd dolgozni es

egy helyhez szokni. Munkajanak taniijelei, a durvan faragott gerendak, melyeket ket kis okortol vont primitiv szekeren olykor ketnapi jarofoldrol

szallit

a viddini vasarra.

Mintegy ketorai barangolas utan a vasarteren, vegre hazafele indultunk, annyival inkabb, mert a nap nagyon is keletiesen kezdett rank melegedni. Ertesitettek, hogy a pasak 11

bogy majd lovat kiildenek erettem. Pinkast volt, bogy eszkOzoljon ki szamomra fogadpasaknal. Jelenleg harom pasa volt Viddinben, t. i.

orakor fogadnak,

s

ugyanis megbiztam tatast a

tegnap

Szabri, a ruszcsuki fokormanyzo, ki

erkezett

szandekozott maradni,

hallam, csak par napig

s

mint

tovabba Aziz,

a rendes polgari es Omer, a katouai kormanyzo. Ezeknel ohaj-

tottam tehat latogatast tenni,

Nem

mert az ido mar elore haladt volt

sokaig ;

s

varakoznom,

kelletfc

a consulatus erkelyerol

csakhamar megpillantottam a nehany zaptie (csendor) kiseres szamomra kiildott lovat. Eros nagy pejlo volt de nem sokat lathattam belole, mert a nyereg egy szeles le-

teben vezetett

fiiggo aranyszegelyti tar

ugyan

seges

kek poszt6 takaroval

volt fodve

elviselt

csomora

kc)tott

szij

kepezte,

meg

annak, hogy a torok uralom csillog ugyan csapat megindult.

Elol

ott, a

totta

es

hatul

a

tobbiek.

Lovam bamulatos

En

hoi

Igy

kezet a

haladtunk

a

nem

feliiltem

kavaszom Oszman, utana en

haton, a 16 mellett egy zaptie, ki egyik

keresztiil.

a kan-

mintegy jeleiH

kellene, de legszUksegesebb alkatreszei kopottak. s a

;

ezusttel volt kiverve, de a kantarszarakat ket kozon-

16-

16 faran tar-

szfik

utczakon

iigyesseggel lepdelt vagyis inkabb

tanczolt a hegyes kovek es melyedesek kozott; egy pillanatig

sem ment csendesen

s fejet

folytonosan

kivanja a kelet feltCnesi vagya.

Egy

razta.

Ezt mar igy

torok pasa, azt hiszem

263

FOGGEIi^E

semmiert sem volna rabirhato, hogy egy nyugodtan jar6 lora Nemsokara a varhoz ertiink 8 a sancz hidjan at s a

liljon.

kapun keresztiil bejutottam a varba, hoi azonban meg semmi sem tanusitotta, bogy egy eroditelt helyen vagyok, mert egy eppen oly varosban talaltam magamat, mint a falakon kiviil. Mikent mar fentebb emlitettem, a var falain beliil egy oly nagy, ha nem nagyobb varos foglal helyet, mint azokon kiviil, csakhogy ezt kizarolag torokcJk es zsid6k lakjak, s a t8r9k jelleg meg feltiinobb. Az eppen oly gorbe, rosszul kSvezett ronda utczakou s nyomorult apro hazak kozott vegre a konakhoz

Nagy egyemeletes

ertem.

rozzant

aliapotban,

epiilet,

termeszetesen

toredezett ablakokkal,

stylben

torbk

epiilve.

Itt

minden oly szembetiinoleg viseli magan a romlas jeleit, hogy meg a k8 sem kepes ezen pusztulasnak ellentallani legalabb azt vettem eszre, hogy a kolepcsok is toredezettek. Egy szfik ;

erd.mjelevel.

kis lepcsonel Pinkas vart ream, elmaradhatatlan

A

lepcson

A

terera egesz butorzatat a fal s az alacsony

egy nagy faoszlopos elocsamokba ertiink, a hoi egy csomo zaptie es katona acsorgott. Csakhamar bevezettek egy nagy terembe, a hoi Szabri es Aziz pasat talaltam. fel,

ablakok mellett kozepen egy asztal. Pinkas bemutatott, s Szabri maga melle egy divanra iiltetett. Aziz pasa a szoba tiilso oldalan egy divanon foglalt helyet, azonban csakhamar tavozott. Szabri pasa kozeptermetii, eros testalkatii ferfiii sotetbarna hajjal es szakallal. Ertelmes arcz, s ha valaelnyulo divanok

kepeztek

;

hol a Tisza mellett talalkoztam volna vele,

gyozodve, hogy a jo

magyar

tablabiro

meg

fajbol

volna

lettem valo.

Hosszii

csibukokat es fekete kavet hoztak. Ezutan beszelgetni kezdtiink franczia nyelven, melyet Szabri pasa elegge j61

A

bir.

beszel-

getes termeszetesen a szerb es bolgar allapotok kdriil forgott. Biztositottam

6t,

mit tartania, a iigyeit

hcpy

mi:-

a torok

kormanynak

a szerbektol nines

az

a most uralkodo ferfiak vezetik

allam

ezek sokkal higgadtabbak, semhogy valamely mozgalom

;

letrejottet elosegitenek.

Nagy megnyugvassal vette

e nyilatkoza-

tomat, s monda, hogy Blaznavaczot (a regenst) tobb izben hallotta dicserni.

bekrol,

t.

6 i.

viszont a bolgarokrol allita azt, a

mit

en

hogy nines ok valamely komoly mozgalom

rese felett aggodni.

A

bolgar nep

termeszeti hajlamainal fogva

nyugodt, es

nem

a szer kit5-

akar mar

sem valamit kezdeni. Csak kevesen

264

fOggel6k

vannak a forradalmarok,

s

ezek

is

csak idegen befolyas

dltal

Szimuk azonban csekelyebb, hogysem a beke es nyugalom komoly megzavartatasat okozhatnak. Emlite, hogy tegnap este hire jott, hogy Rahovanal ismet betoresre kesziilnek olah reszrol. Noha a telegramm csak annyit jelentett, hogy egy Dunaszigeten gyanus egyeneket vettek eszre, 6 mindazaltal mar az ejjel egy hajoval katonasagot kiildott oda. Dicsertem az 6vatossagot, s hangsulyoztam, hogy tartatnak izgalomban.

mily 6hajtand6 mind Ausztriara, mind TorOkorszagra nezve a

beke fentartasa. is

Mintegy felorai beszelgetes utan, csibukom

kialudvan, kezszoritasok kOzott tavoztam. Szabri pasa kiilo-

nos szivesseggel fogadott, a mi ugyan torSk szokas, de azt hiszem, hogy nagyreszt a jobarat Ausztria hasonl6 szellemtol

Ha tudna Meg Omer pasanal, kormanyzonal akartam latogatast tenni. Pinkas egy hosszu piszkos fafolyos6n vezetett keresztiil, melynek vegen nehany lepcson fel a pasa szobajaba jutottunk. Egyszerti feherre meszelt szobacska volt divanokkal a fal koriil, a zold lelkesiiltnek velt iigynoket illete.

!

a katonai

Megmondvan

asztalon konyvekkel, a falon terkepekkel.

a ben-

hogy Omer pasat ohajtjuk latni, ez hogy a pasanak megjelentse. J6 ideig kellett

niinket kisert zaptienek,

azonnal tavozott,

varakoznunk. Ezalatt Pinkastol kerdezoskodtem franczia consulok felol. Pinkas kiviil ligy latszik

figyelmet

ha nem csalodom, nem

is

lir

nem kepes

az

orosz

es

azonban kereskedelmi iigyein

igen terjeszti ki egyebre, erre.

Csak annyit

de

emlitett,

hogy az orosz befolyas a bolgar kivandorlas meghiiisulta

ota

—

nemileg csOkkent. Champoiseaut illetoleg egy kis adomat, mely azonban valo, beszelt el. Nem sokkal megerkezte

—

utan Champoiseau dragomanjaval setalvan, az ott

iilo

kutyahoz fordulva, hangosan igy sz61ott

A

egy kavehaz

elott

bolgarok egyike, egy Champoiseau mellett tenfergo :

tolmacs e szavakat megmagyarazvan,

Te

franczia jer ide

!

Champoiseau dfthbe

kesobb pedig a pasa elott is beeredmenye. Ez utan azonban a bolgar kezdett ellene pert, s most a ruszcsuki franczia consulatus dragomanjat kiildte ki az iigy megvizsgalasara. Azt hiszem, hogy ily heveskedessel nem nagy nep-

jott s a bolgart pofoniitotte,

vadolta, a

minek a bolgar

eliteltetese Ion

szertisegre fog szert tenni a kis franczia, s Kira-Dindzsan, coUegaja, alighanem erelyesen szitani fogja az ellenszenvet iranya-

fOooel^k

nem Omer,

ban. Vegre megjStt a pasa, de rosszul van,

hagyott

8

;

hanem

mi egy divanon foglaltunk helyet,

alacsony, kdpczds

mondak, magunkra

a ki, mint

Aziz, a polgiri kormanyz6. Pinkas

szokasos fekete kave utan

nal, a

265

ferfi,

mikent Szabri-

s

beszelgetni

Asiz

kezdtiink.

joindulatu vastag abrazatat ritka szak411

Eredetere bosnyak mohamedan, neve Szokolovics, most

kSriti.

A

Aziznak hivjak.

magyarokat nagyon szereti, forradalom utin tObbet kOzUlok meg most is ismer. Sziiksegesnek tartja, hogy TcirOk- es Magyarorszag Szerbia nyugalmanak fentartasa felett orkodjenek. A bolgarokat ille-

sok menekiiltnek

toleg azt

segitett, a

hogy 6 igen jo baratsagban

allitja,

el velok, s

a bolgarok szoktak 6t mindenrol tudositani. Bizton

maguk

hiszi,

hogy

Torokorszagnak a bolgaroktol nines mit tartania, s meg van gyozodve, hogy barhol is nyugtalansag iitne ki, kepes lesz azt a bolgarok segelyevel elfojtani. Termeszetesen en is torok elotte. Az egesz kis vastag ember tavoztamkor igeri, hogy meglatogat. Vegre kijutvan a konakbol, gyalog Pinkas hazahoz mentem, s 6t es csaladjat meglatogattam. Miutan egy kanal szlad-

szellemben nyilatkoztam

csupa udvariassag,

s

kot es egy findzsa fekete kavet elkSltottem,

s

egy

czigarettet

kiszittam volna, ismet lora iiltem, s mikent j6vek, ket zaptie-

orok tisztelkedese kozben visszalovagoltam a

tol kiserve, az

consulatushoz,

hoi

a

is

aztan

kiseroimet,

baksist

nyomva

keziikbe, elbocsatottam.

eppen frugalis ebediinkhoz kesziiltiink iilni egy kacsabol es szollobol allott, midon jott Kira-Dindzsan. Mintegy ket orat iilt itt, latszik, hogy re4 nezve eletsziikseg oly emberekkel beszelhetni, a kik megEanitz-czal

niely

egy

ertik 6t.

csirkebol,

siilt

Epp

oly

sokat

kedves themajarol, a

mint tegnap,

beszelt

politikarol,

termeszetesen

de val6ban oly zilaltan

s

oly

hogy vegre meg nem allhatam kisse gunyosan felelni, fokep, midon azt iparkodott bizonyitani, hogy a lengyel szamfizotteknek oly jo dolguk van Sziberiaban, hogy keptelensegeket

nem

is

tette,

meg van

allitott,

akarjak azon orszagot odahagyni.

hogy Champoiseau tulajdonkep nem

nem

exequaturt kiildve,

nem

kapott

azutan egy

bar

a

emli-

franczia

kormany

altal

hivatalos minosegben idozik Viddinben. Ren-

deltetese val6szlntileg az,

s

s

Tobbek kozt

vicze-consul, legalabb

hogy a viszonyokat tanulmanyozza

vicze-consulatus

felallitasanak

szUksegessege

266

FUGGELfeK

felett

velemenyt adjon. Eppen menni

kesziilt,

midon jott Cham-

poiseau. Kira-Dindzsan mindnyajunkat meghivott holnap ebedre

ket 6rara.

Mar egeszen kiszaradt sovany ebediink elkoltese utan Champoiseauval is hosszabban beszelgettem. Meg igen jaratlan viszonyokban.

az itteni

karos voltat, azonban

Atlatja

tartana idoszertinek, mert att61

befolyas novekednek. Mar

orszagban

ugyan a t6r6k gazdalkodas meg sem tart, hogy ezaltal csak az orosz

torok uralom megszfintet

a

sokat

utazott

az

Torok-

eurdpai

maga is mondja, kiildetese ideiglenes tarnem tartja fontos allomasnak sziiksegesebbnek

mint

s

tamii. Viddint

;

latna Nisbea

egy consulatus felallitasat. Tavozaskor meghitt bolnap reggelire tiz 6rara. Es igy holnap nines mit tartanunk attol, hogy ehen fogunk halni. Midon kikisertem, az ablakbol lattam,

hogy a gyorshaj6

erkezik

az

Al-Dunarol.

Azonnal

siettem a partra s az eppen megallo hajora, melynek arboczan

egy veres zaszlo lengett az egyptomi teletere,

kik e hajoval utaztak

czig allott

itt,

dezni, vajjon

egy csapat

felfele.

alkiraly ket fianak tisz-

A

hajo

de eppen eleg idom volt a

nem

hallotta-e

tort volna

utkozben,

be Olahorszagbdl

csak par per-

kapitanyt

megker-

hogy Rahova

koriil

Bulgariaba? AUitja,

hogy sehol semmi ilyesmit nem hallott s az egesz lit hosszaban a legnagyobb nyugalom uralkodik Rovid tartozkodas ntan a gozos tavozott s en egyediil maradtam az idegen foldon, ez idegen emberek kozott. Oly kiilonosnek ttint fel korUlottem minden, mintha Isten tudja mily tavol, talan a csendes tenger valamely szigetere vetett volna a sors Nem mondhatom azonban, hogy kenyelmetleniil ereztem volna magamat, sot e szokatlansag igen j61 esett, annyira, hogy elhataroztam meg egy

napot tolteni Viddinben

s

holnaputan gozhaj6n menni Raduje-

vaczba. Estefele Kanitzczal ismet Kira-Dindzsanhoz

mentiink,

de faradtak leven, mar kUencz 6rakor elhagytuk 6t. tlgylatszik, 6 is megsokalta a politizalast es most legalabb megkimelt csodalatos sophismaitol.

Vacsora utan, mely eppen

fel

ebed, minthogy csak egy csirkebol

—

oly egyszerli volt, mint allott,

az

Kanitzczal egy philo-

sophico politikus beszelgetesbe elegyedtiink, mely daczara faradtsagunknak, ejfelig ebren tartott benniinket. Kanitz megvallotta,

hogy a Becsben felolem

hallottak utan

nem

igen ked-

267

PCGGELfeK

vezo velemenye volt r61am, de most kellemetes meglepetessel mennyire csalodott. Hatha meg mindazt ertette volna, a

latja,

mit

mondtam

En

neki.

oly eszmekrol szolottam,

melyek val6-

csak a jcivo nemzedekeket fogjak foglalkoztatni,

sziniileg

pedig archaeologus

minden 6rtelmessege mellett

igy

es

6 is

messze vagyunk egymastol. Szeptember 18. Alig hogy felkeltiink,

Jovanovics,

gozhajozasi agens,

a

olah tiszttol hallotta, hogy

hogy egy Kalafatrol Rahovanal semmi sem tortent, volt. Igen orvendek, hogy e

hir keletkezesenek

tenek egesz torteaetet vegig

eltem.

jOtt

jelente,

hez

alhirek

ily

hadihaj6t

Ha

fel es

kiildeni

ily

hogy

talalnak,

oly hitelre

szerelni

hogy az egesz csak vak larma

s

a

es elenyesz-

kozel a helyszin-

a pasa j6nak latja

legnagj'obb

sietseggel,

mennyivel nagyobb benyomast kell azoknak okozniok a tavolban. E kis tapasztalas ujbol megerositett azon nezetemben,

hogy Bulgariabol

torok

a

altalaban

s

birodalom belsejebol

jovo hireket, melyek leggyakrabban szandekosan koholtatnak, csak a legnagyobb ovatossaggal es csak kello devalvatio utan lehet elfogadni,

—

hogy

igaz,

e devalvatio

eredmenye a

leg-

tobb esetben zerus. Tiz

mentiink,

keletiesen az asztal

aztan felkerekedtiink

ora fele

iseauhoz

biitorozott

mar

teritve volt

Kira-Dindzsant

E

is.

sarga arczborere,

s

Kanitzczal

s ott talaltuk

;

szinvegyiilet

;

Champo-

a valoban sarga-fekete

csak kiilsejere vonatkozik,

fekete hajzatara, mert kiildnbea nines nala

nagyobb ellensege a sargafekete szinnek, midon az jelzi

s

meghivasanak eleget teendok. A egyszerfi, de csinos szobacska kozepen

tegnapi

t. i.

Ausztriat

a mint ezt fonnebb jegyzett nyilatkozatai elegge tanusitjak.

Kanitz eiry felorara tavozott a varba, hogy Szabri pasatol

Majd visszajoven, mely etel minden mi azonban most az egyszer

a bujuruldit (menedeklevelet) megnyerhesse. asztalhoz

torok

iiltiink.

etkezes

Az

elso

zarkovet kepezi

ezzel kezdtiik. Val6ban

mint rendesen etelek

is

a

torok

pilaf

tal ;

volt,

kitiinoen volt keszitve, sokkal jobban.

hazaknal

szokas. Hasonlolag a tobbi

igen izletesen voltak keszitve s a reggeli ebedhosszA-

sagra nyult. Kira-Dindzsan nem allhatta meg azon, bar mosolyogva mondott, de komolyan ertett megjegyzest, hogy Cham-

FCGOELilK

268

poiseau az6rt keszittetett ennyi leniil

maradjon.

S aligha nem

etelt,

voltam a reggelit meg befejezete pasa 12 orara igerkezett hozzdm, Alig hogy Kanitzczal

a

hogy az 6 ebedje

illetet-

volt nemileg igaza. Keaytelen elott odahagyni,

mert Aziz

igy sietniink kellett haza.

s

consulatushoz

jelentettek a

ertiink,

pasa megerkeztet, ki 16haton (az en tegnapi Bucephalusomon) 5 6 zaptie kisereteben jott. Bevezettem 6t a Pinkas lir altal

—

teremtett

salonba,

hodolva

ezaltal

s

adattam neki fekete kavet es czigarettet,

egeszen a helyi

szokasoknak. Alig nehany

percznyi beszelgetes utan, meghivott

Mondtam, hogy tetes

altal,

valoban

felette megtisztelve

ma

ebedre naplementekor.

erzem magamat

e kitiin-

de fajdalom mar Kira-Dindzsanhoz igerkeztem,

nem tudom, hogyan egyeztessem

s

e ket ebedet, mivel-

semmikep sem akarnam megserteni. „Nem tesz meghivom Kira-Dindzsant es a francziat is". Ennyi szivesseg lefegyverezett, s elfogadtam a harmadik ebedet, aggodalmamat a vegett, hogy mikent fogok az ily konnyelmtien

hogy

az oroszt

semmit,

felelte o,

magamra

vallalt evesl kotelezettsegnek megfelelni,

mersekelven

nemileg a kivaasag, mely termeszetesen egy pasanal elkoltStt ebed irant ebresztett volt. Kanitz nemsokara magunkra hagyott,

hogy

kedviinkre

litszik

politizalhassunk.

ma nem nagy

Aziz

hajlamot mutatott

pasa

azonban

ligy

a politizalas irant.

Enn^lfogva a targyat teljesen elejtven, inkabb a balkani vadd-

Nimr6d egeszen medvekrol, szarvasokrol es vadkanokr61 beszelt. Minden evben az osz vegevel nagy hajt6vadaszatot rendez. Vegre midon ezen szatokat dicserte elottem. Mint szenvedelyes

neki

heviilt,

midon a Balkan erdosegeiben

altala elejtett

altala annyira kedvelt mulatsagot a leheto legelenkebb szinek-

hogy vegyek abban reszt az iden; szabadkoztam volna, meghivasat oly szivesen ismetelte, hogy vegre is megigertem, hogy ha csak koriilmenyeim engedik, el fogok jonni. Pasa baratom meg hozza tette, hogy hozzak magammal annyi baratomat, a mennyit csak akarok, s kiiloniisen fog Orvendeni, ha magyarok lesznek. Val6ban nagy kedvem volna, ha e vadaszaton reszt vehetnek, legalabb a iegjobb modjaval eljuthatnek az annyit emlegetett Balkanba, s talan alkalmam is nyilnek a bolgarokkal talalkozni, s nezeteik es vagyaik felSl tudomast szerezni. A pasa tavozt&val, miutan mar az ido elorehaladt, iijb61 kel ecsetelte volna, meghitt,

s

midon

—

eleinte

;

269

fOoobl6e felkerekedtiink Eanitzczal es Kira-Dindzsanhoz siettiink. Itt

az ebed keszen

vdrt,

mar

melyhez kiviilunk meg Champoiseau es

gSzhajo agense, voltak hivatalosak. A bolgar ebed nagyobbara igen rossz volt, tObbnyire olajos,

Jovanovics, a stylusd

faggyus

etelekbol

Szerencsere

allott.

igen tal416 okunk volt

Champoiseau par ora pasanak par 6ra mulva elkSltendo ebedjevel mentegetni magunkat. K6riilbelul '6t oraig maradtunk egyiitt, a midon Jovanovics kivetelevel megindultuk a var fele, szand6kunk leven elobb a varat megtekinteni es igy azt4n a pas4nal megjelenni. H4rom felfegyverkezett kavasz altal megelozve, lassan setaltunk vegig a gorbe utczakon s egy hidon es kapun at a varba. Itt aztan Kanitz vallalta el a kalauz szerep6t, miutan 6 mar ismerte a helyisegeket, s mint archaeolog mar ketizben megszemlelte azokat. A nagy terjedelmii var, mely mint fOnnebb emlitem, a torok es zsido varost foglalja magaban, sok erdekes dolgot tartalmaz. Itt van egy mose mellett Hussein pasdnak, a jancsarok kiirt6jAnak sirja pyramisalakii sirkoven a regibb torOk sirokat megkulSnbozteto kobol faragott fezzel. Ezen sirkSvek csilcsat ugyanis regebben turban vagy fez alakban faragtak ki, a mint az illeto eleteben jancsar volt, vagy az ellenparthoz tartozott. Beneztiink a sir mellett emelkedo moseban, hova a hivek, a nap nyugvofelben Eira-Dindzsan kin&lgatisainak

ellentallani,

elott elkoltStt reggelijevel,

s a

leven, estimara

gyiilekezni

kezdtek,

esthomalyban,

mely

hagyvan.

Az

papucsaikat

mar

a

az

ajtoban

templom

belsejet

ellepte, csak egynehany strucztoj asb61 kesziilt fiiggo lamp4t vehettem eszre. Tovabb menve, egy regi, felig elsulyedt, egeszen elhagyott keresztyen templom romjaira akadtunk majd ;

ismet egy kis bolgar templomba leptiink be. fSld alatt

levo

igen

nehany lepcso vezet frescok boritjak.

A

regi le.

A

templom falakat

f(5l6tt

regi,

Ez egy mas, a epUlt, hov4 most

kopott,

elmos6dott

bolgar pap, ki oda levezetett, e fSldalatti

templomot 1260 ev elott, tehit a keresztyenseg Vll-ik szazadaban epiiltnek allita. Kanitz feladata lenne ez allitas val6disagdt megbiralni. Koriiljartuk aztan az dgynevezett kis

mely

e^

v4rat,

nagy romladoz6 kotSmeg a mostani var egyik szOgleteben. Porladoz6 tegla retegei k6ze itt-ott egy-egy roinai kotabla felirassal van befalazva. Hogy e kotablak csak mint 6pitesi anyag hasznaltattak, el6gge bizonyitja azon kOriilidomtalan

270

pCggelSk

m^ny, hogy az egyik felirissal lefele forditva lett befalazva. A nap mar lement, midon a Dunara szolgalo bdstya egyik ormara felmentiink. Gyonyorfl kilatas nyllt ismet az eg6sz videkre. Labaink alatt az oriasi Duna tukorsima felszine, a tulparton Kalafat feher hazaival es a t^volban a Hodzsa Balkan

keklo

elnyulo

hosszii

berczei,

a

kozeledo

est btivos vilagitasaban,

olvadtak

egybe.

Lassankent

a

csendes

legben

tiszta

s

a

elbajol6 szinezetii tdjkeppe

tavolabbi

ormok

tiinedezni

kezdtek a gyorsan mindent elozonlo bomalyban, majd a kozelebbi targyak is elmosodtak, s mi kenytelenek voltunk meg-

mert vegre is esziinkbe jutott, hogy a nap mar j6ideje lement, s a pasa var benniinket. Gyorsabb leptekkel haladtunk most a konak fele. Mar lampasokkal vartak a kapuban, s nemsokara bejutottunk a pasahoz. Kiviiliink meg nebany vendeg volt bivatalos li. m. ket vastag 6reg torok ezredes, kik mindketten csak torokiil beszeltek, vagyis inkabb ballgattak, mert koziiliink e nyelvet senki sem erte tovabba valni e szep kilatastol,

;

;

a ruscsuki franczia consulatus dragomanja

es

egy

zsid6, a ki

most Viddinben a torok hivatalnokokat francziaul tanitja. A ligy, hogy hivatalnokainak rovid idon francziaul kell tudniok. Mindegyik koteles naponkent ket orat ezen tanulmanynak szanni. Igen eredeti a m6dszer, mely szerint a fOnnebb emlitett kis zsid6 a nyelvtanitast gyakorolja, s melyet nagy hevvel mint a legjobbat iparkodott nekiink bemutatni. Ugyanis egy nagy szobaban sorba iilteti tanitvanyait s franczia pasa rendelte

szavakat es szolasformakat mond elottuk, melyeket ezeknek mindaddig keU ismetelniok, a mig emiekiikben maradnak. Es azt allitja ez

lij

siker koronazza.

Ollendorf,

Nem

hogy faradozasat maris

a legszebb

sokaig okulhattunk azonban a kis zsido

eloadasan, mert csakhamar jelentettek, hogy az ebed keszen van. Atmentiink abba a terembe, a hoi tegnap Szabri pasa fogadott. Az ajtoban azonban meg egy operati6n

tanulsagos

kellett

elembe,

atesniink.

mely

fole

Egy

szolga

kezeimet

gyonyorti kellett

eziist

tartanom,

masik szolga egy szinte remek munkajii

eziist

talat s

tartott

ekkor egy

korsobol vizet

kezeimre es vegre toriilkOzot adott. Medencze ^s korso valoban ritka mfiveszettel kesziilt, a mit igy futolagosan is toltott

eszrevehettem, azonban

mindketto piszkos, a toriilkozo pedig

inkabb csak rongy

Regi feny,

volt.

lijkori

homaly, e jellemzo

271

FtJGGELiK

vonul

ket vonis

pasa

Aziz

az

\egig

minden mozzanatan.

tbrok vilig

a

asztalfohSz

Kanitz

iilt,

es

en termeszetesen

balr61-jobbr61 mellette foglaltunk helyet, igy kovetkeztek azt4n

a tobbiek, meglehetosen szorosan. volt

A

teritek egeszen eurdpaias

az evoeszkozoket ugyan minden etel utan elszedtek,

;

meglehetos

azert

hoztak

zsirosan

vissza,

de

nem

bizonyosan

mostak meg, hanem egyszerfien csak lenyaltak a kiinn acsorg6 Az ebed maga a jofrancziakonyha rosszul kesziilt, es a ketsegkiviil jol kesziilt, de rossz torSk konyha eteleinek hosszii sorabol allott. A pasa elott ket Uveg franczia bor allott, egy vcJros es egy feher, melybol idorol-idore nekiink tbltSgetett. Mindenki elebe csak egy pohar volt belyezve, de ily aprosagokon nem szabad fennakadni legalabb mi igen jol ittunk ez egy poharbol vizet. feher es voros bort. A pasa maga bort nem ivott; ambar midon ma meglatogatott, a Balkan vadaszatokrol szolvan, megvallotta, hogy nem ismer nagyobb szolgak es zaptiek.

;

gj'onyort, mint a vadaszat faradalmai utan fellobogo

erdei

tiiz

egy darab vadpecsenye s egy kis bor erot. Es midon a bort emiite, mutatoujjat felszethiizva nevetett, ligy hogy egesz teste oly mint egy kautsukbol kesziilt alakocska. Ebed

mellett keresni pihenest s altal

nyerni

lij

tartva s ajkait

mozgasba

jott,

azonban, ligy latszik, nem velte illonek athagni a koran rendeletet, es igy tartozkodott a borivast61. Ebed alkalmaval

—

utan

kavet hoztak,

termeszetesen

csibuk

s

a pasa

szivart

adott.

A

mar nem divatos tbbbe, helyet a sokkal egyszeriibb

papirczigaretta foglalta

Aziz pasa azonban

el

az egesz

meg egy

mar

lepessel

europai Torbkorszagban. elbbbre

haladt

a

civili-

ad vendegeinek. Soka nem idbzhettiink, mert a hajonak, melylyel Eanitz tov4bb sz4ndekozott utazni, 9 orakor kellett jbnnie es igy csakhamar felkeltiink, hogy szives hazigazdanktol bucsiit satio ter^n, s 6

szivart

;

nem ment veghez oly egyszerfien, mint Midon megkbszbnnem szivesseget, Aziz pasa benyol mely zsebebe s abbol egy igen szep eziist dohanytart6t von elo, melyet mar ebed alatt mutogatott nekiink, s ker, hogy fogadjam el. Termeszetesen, hogy elfogadtam. De meg mindeg nem tivozhattunk. Egy altala Ibtt medvenek a vegyUnk. Ez azonban azt gondoltuk.

bbret

akarta

az igazan

meg

megmutatni.

s mi megbamultuk Ekkor hozzam fordulva,

Behoztak

szep es oriasi medvebort.

FtrGGEUfcK

272

kert, hogy ezt is fogadnam el hogy nem kerettem magamat.

tole emlekiil.

seg6t es baratsagat, tavoztunk.

N6hany

Meg

kell vallanom,

Vegre melegen megkOszonve hazigazdank sokszoros, kulonosen irantam tanusitott szivesegesz a consulatusig

egy szines papirbdl

zaptie kisert benniinket

egyik a medvebort hozta utanunk, masik

;

mozg6 lampat

kesziilt

vitt elottiink.

A

consolatus elott elbiicsiiztunk Kira-Dindzsant61 es Champoiseautol, s

nyomva

baksist

a zaptiek

kezebe,

ezeket

is

elbocs4-

tottam es igy magunkra maradtunk. Ekkent vegzodOtt e nap,

melyen harom ebedet kellett elkdltenem, de mely valoban csak kedves emleket hagyott maga utan. A hajo kesven, Eanitz feloltozve dolt le agyara, en pedig lefekiidtem, s nemsokara mindketten elaludtunk, elobb elbiicsiizva egyniast61 azon hiszemben, hogy Kanitz az ejjel fog tovabb utazni. Szeptemher 19.

Hat ora

ebredtem

fele

fel,

s

ki j6 reggelt kivant, Kanitz volt.

nagy meglepetesemre az

A liaj6,

elso,

melyre vart, elkesett,

Nekem azonban

jelentettek, hogy egy mely Orsovara megy, s Radujevaczot is erinti litkozben. Gyorsan feloltoztem s elbiicsiizva Kanitztol 8 megajandekozva Schnellt, az e kozben megerkezett , Friedrich" fedelzetere siettem. Rovid megallapodas utan a hajo fel nyolcz fele megindult. Mindaddig, mig Ealafat elott haladva Viddint s a kornyezo tajkepet latni lehetett, a fedelzeten maradtam, Kalafaton tul azonban minden eltiint az egyhang\i bolgar es olah partok mogott. Ekkor aztan a cabineba mentem s

igy 6

maradt.

is itt

gozos kozeledik

kipihenni

a

alulr61,

nem

sagot, melyet a

annyira

testi,

mint inkabb szellemi faradt-

masokkal es kulonosen idegenekkel val6

tonos erintkezes okozott.

foly-

J61 esett egeszen egyediQ tOltenem

par orat, s visszagondolni a Viddinben toltStt harmadfel napra es pedig annyival inkabb, mert e visszaemlekezes csak kelle-

;

mes kepeket es benyomasokat varazsolt elombe. A gozos harom ora alatt tette meg az litat, s 11 fele kOtottiink ki Radujevacznal.

Radujevacz nagy falu mintegy 400 hazzal. Lakosai vegyest A hazak, mint Szerbiaban tSbnyire, nem szogellenek ki az utczara, hanem a fakkal beiiltetett udvar

szerbek es olahok.

vagy kert kozepen allanak

;

domboru cserep

fedelzettel es

f0ggel4k

273

tobbnyire faoszlopokon nyugv6 tornaezczal. Tavolabbrol nezve

egy szerb s

csak

a bazakat a sok fa kozt eszrevenni,

falut, alig lehet

itt-ott

voroslik egy-egy cserepteto.

eppen csak annyi idot toltcJttem, mig a tovabb viendo volt,

Radujevaczban

gozhajo agensenek szekere, mely engem

Easded lititaskamat felteve

elkeszfilt.

A

videk, melyen

utam

atbaladt,

A

magam

s

egylovas szekerre, megindultam Negotin

is

felulve az

fele.

nem

nagyszerti, de felette

emelkedo inkabb domb, mint hegylancz, felkor alakban egy terseget foglal be, mely a Dunahoz nyulik le, egy oldaIr61 magaban foglalva a Timok folyot is s nem messze azontiil a bolgar halmok altal leven elzarva, melyeken neh4ny nap elott a gozosrol az also torok karanlat pillantottam meg. E csak kevesse ondoldlt terkedves

baratsagos.

es

Negotin mogdtt

seg termekeny foldet buzatarl6k, labon es ligetek s kertek leptek

karban balra

mintegy

levo,

haladvan

nem messze

nem

helysegek. Csak a stirfibb

egy kis fahidon

Negotinig,

jobbra es

facsoportok jeleztek a falu helyet.

emlitem, a hazak, fokep nemi

latszanak a sok

Eppen egy

ertiink

a kitiino

az orszagiittol maradtak Szamolov es Szbovlah

Mint mar fonnebb

nem

legel6k

tengeri,

6" szeles orszagut; f61titon

Falut

keresztiil.

alio

Ezek kozott kanyargott

el.

fatol,

tornyot pedig

tavolsagb61,

nem vettem

6szre.

nap forr6 sugarai alatt izzadva erkeztem meg Negotinba, s egy, a Negotinszka patak mellett fekvo emeletes, kiviil tiszta feherre meszelt fogaddba szalltam. Az emeleten a kavehaz gyanant szolgal6 terem mellett levo szobaba vezettek. Az Osszes butorzat ket vas6rai kocsikazas ntan a deli

agyb61, ket nadszekbol, egy asztalb61, egy kis

eji

asztalkabol

egy ruhafogasbol 411ott kiilonben minden jdval tisztabb volt, mint sok nagy alfoldi varos fogad6iban. A mint azonnal eszrevettem, szobamnak m4r volt lak6ja, legalabb a fogason ruhak logtak, az asztalon konyvek fekiidtek. Kerdesemre, bogy 8

;

a vendeg. Id

itt

szallasolva van, eltavozik-e csakbamar,

hogy az

valaszt nyertem,

e szobanak allando lak6ja,

azt a

mas egy

igyas szoba nines, a ket agyas szobakba pedig ket vendeget szoktak tenni ellen

;

legalabb

megtenni,

azzal

es

a

midon

e

kiilonben igen praktikus

esetben

hivatalnok, a ki csak kevessel Kiil&j:

A

szokas

n6mi ellenvet^st kisertettem nyugtattak meg, hogy szobatarsam telegraf jelen

ezelott t4vozott a hivatalba, a

szerb felkeles tdrt^nete 1807—10. n.

18

274

FtrOGELfiK

48

hol

lehetn^nek, felett,

fog

6rAt

maradhatok;

igy

tolteni,

mindenekelott

az

dti

lehetseges volt, megmenekiilni.

melyen

patakra nyilott, sz616boritotta Altai

ezen ido

tehat

alatt egyediil

szobaban lev6 holmik pedig aligha terhemre Teljes megel6ged6semet fejezven ki az eredmeny a

port61

igyekeztem, a

Szobam ablaka

percznyi tavolban kezdodo

t61 a tiz

hegyhatig egy kozlegelSiil 8zolgal6,

olykor elarasztott terseg

mennyire

a Negotinszka

teriil el.

a Negotmb61 Zajcsar fele vivo, fakkal

s

Ezen hiiz6dik

a patak keresztiil

beiiltetett orszagdt, az

magasabbra feltOltve. Az egesz taj oly benyomast tett|ream, mintha egy nagy kertben lettem volna. Negotin, a krajnai keriilet szekvarosa, mintegy negyedaradasos

felezer

tersegen vegig

lakost

szamlal.

A

keriilet

lak6inak j6 resze olah, a

varost azonban tobbnyire szerbek lakjak. Szerbiaban az olahok,

pedig szamuk az osszes lakdssag hatod r6szet meghaladja, meg nem formalnak nemzetisegi igenyeket de a szerbek nem ;

is

hajlandok

ugyan

netalani igenyeket teljesiteni.

ily

A

tisztviselok

e videken jobbara tudnak olAhul, s a neppel e nyelven

kozlekednek, de a hivatalos nyelv a szerb, az iskolakban csak szerbul tanitanak. Tehat itt is, mint mindeniitt, alkalmazhatd Gleim mesejenek refrainje: Weil ich bin gross und du bist csakhogy ezt aztan eppen a szerbek oly oromest klein ;

elfelejtik

mashol.

Megszabadulvan az nacselnikot

felkeresni.

elindultam

litiportdl,

Lak^sat,

nem messze

Alimpicset, a

a

fogad6t61,

konnyen megtalaltam. Nem volt otthon, mar '6t nap ota keriijar, s eppen ma estere varjak haza. MeglAtogattam nejet. Csak par nap elott erkezett Belgradb6l Negotinba, hova ferje alig egy honapjahogynacselnikkalon kinevezve. Csendes, beteges no. Szivesen fogadott, de nem soka maradtam, latva hogy haza rendezesevel van elfoglalva. Innet a pomocsnikhoz (az elso hivatalnok a nacselnik utan) mentem. Basse megiitkijzott, midon bemutattam magamat, annyival inkabb, mert csak egy 6ra el8tt kaptajovetelem hirethivatalosanBelgr4db61, 6s most fonSke tavoUeteben bizonyosan nem igen tudta, hogy leteben

mitev6 legyen velem.

Mindazaltal igen szives volt irantam. bemutatta termetes nejet, a ki egykor sz6p lehetett, es hideglelos kislinyait.

Az

igen kellemetlen szagtol athatott szobaban

aztan mintegy f61 6rat beszelgettiink.

A fo targyat

termeszetesen

f0oqel£e

275

meg mindeg nagyban

Mih&Iy herczeg halala-kepezte, mely

fog-

A

mennyire feleleteibol ertettem, a nep a ministereket okozza, kik nem ugyeltek elegge a herczeg biztonsagAra. Nem tetszik az sem, hogy a tetteseket egyszelalkoztatja a k6zvelem6nyt.

csak kivegeztek; sokan azt 6hajtottak, hogy eppen ligy volna, mikent ok a herczeggel tettek.

r(ien

<5s8zekaszaboltattak

A

pomoesnik maga,

mar elemedettebb

ki

reszet allamszolgalatban toltotte es

ferfi,

s elete

nagy

igy termeszetesen a con-

servativ elemhez tartozik, tartani latszik a reformoktol; s bar elismeri Blaznavacz Milivoj erdemeit, kiilonosen,

hogy

egyediil 6

tartotta fenn es biztositotta a rendet es nyugalmat, mindazaltal,

ha

nem csal6dom, nem sok bizalommal viseltetik a mostani kormany 411and6saga irant. A bolgarokat es osszekotteteseiket a valamint

szerbekkel,

mozgalom

ez

ut6bbiak n^zetet illetoleg

a bolgar

mely targyak pedig, utazasom foczeljat k^pezik, semmit vagy csak igen keveset tudhattam meg tole, vagy mert 6 maga sines ertesulve az esemenyekrol, vagy mert nem akart nyilatkozni. Annyit veltem eszrevehetni beszedebol, hogy itt almodoznak ugyan a delszlavok felszabadulasar61 es egyesuleserol, de valamit kezdemenyezni nem hajland6k a bolgarokrol pedig az a velemeny, hogy kdz()ttiik felett,

;

meg

nines kello egyetertes.

Vegre felkeltem

s

azon szandekomat nyilvanltam, hogy a

negotini piispokSt ohajtanam

mely

lakba,

el-

nem messze fekvo

piispoki

egy valamivel

nagyobb

nem egyeb

azonban

A pomoesnik

meglitogatni.

kisert a szeles utcza tiilso oldalan

emeletes haznal. Jevgenije piispokkel, e vastag, oszes szakallii,

pappal mar talalkoztam volt egyszer Belgradon.

tompaorrii

Mint ertesiiltem

volt,

6 mindeg nemi baratsagos indulatot tanu-

Ausztria es az osztrak politika

sitott

igen keves helyet foglal

szamii el.

ertelmes

szerb

irant

;

s

ketsegkiviil az

papok soraban

elsorendft

N41a taldltam az aranylag szinte igen ertelmes a szepnem most egy kisded kolos-

sabaczi volt piispSkOt, Gavril6t, ki piispOki szeket tiilsagos kedvelese miatt vesztette el s

torban

azonban ejjel

Negotin a

mellett

kenytelen

varosban tart6zkodik

napjait

tolvajok mutatkozvan a kolostor kdriil,

ott maradni. Meglehet,

tolteni.

puspOktarsanal,

hogy ez csak

Jelenleg

mert egy

nem mert tObbe

iiriigy s talan regi

szen-

vedelye Osztonze a varosba kOltOzni. Gavrilo bajai szarmazasii. 18*

276

PtJGGEL:fcK

Mar 34

6ve,

hogy

bar

kiejtese

elhagyta,

szul6f(51djet

kisse

s

meg meglehetosen

tartozkodik. Mindazonaltal

idegenszerft

beszel magyarul,

oromest idez

es

;

hogy Szerbiaban regibb

a

magyar koltokbol. Jevgenije puspok igen baratsagosan nyilatkozott Magyarorszag felol a pomocsnik jelenlet6ben azonban ;

nem akartam talan

beszelgetest

a

puspoknek

iranyban tovabb folytatni,

ily

kellemetlen

lett volna az. Fajdalom, holnap BeJgradba utazik papi gyfilesre, es igy hasztalan volt

a

remenyem, hogy

is

tole neinely biztos adatot szerezhetek

a nep

val6di hangulatat illetoleg. Eros negotini bort es kavet hoztak.

Amabb61 fokep

annyit ittam, hogy kisse fejembe ment s azert csakhamar biicsiit is vettem a szives puspSktol, ott hagyvin oket egy idokozben erkezett katonatiszt es a polgari kapitany (szolgabirofele) tarsasagiban.

A

a hoi elvaltunk, 6 haza ment,

pomocsnik a kapuig

kisert,

en pedig a vdrost jdrtam be,

azaz hogy egy par utczan, melybol az egesz

all,

vegig menve,

kiertem a nagy vasarterre, melyen at a varos vegen fogadom-

hoz ertem nemsokara ismet felkeresve a pomocsnikot. Keresemre, holnap tovabb szandekOzvan utazni, egy szekerest ;

engem Zajcsarba volt viendo, s alkudozni kezdett Ekozben belepett AUmpics,^ a ki par percz elott tert meg iitjab6l es sietett engem a pomocsniknal felkeresni. Kozepkeritett, ki

vele.

termetti,

feszes (o

eros, t. i.

inkabb

kopczos

ferfi,

magatartdsa

katonas,

alezredes a rendes hadseregnel). Berlinben tanult,

szolgalt a porosz hadseregben, s mint ertesiiltem, egyike Szerbia

legkepzettebb tisztjeinek. Apr6

sok ravaszsagot arulnak eros jellemet

tanusitott

;

elso, ki Milost herczegiil

utan

*

szemei elenken villognak es

KUlonben mar tobb izben igy 1858-ban is, midon 6

el.

kikialtotta.

A

szokasos

elszdnt,

volt az

iidvozletek

atadtam neki a ministertol kapott ajanl6 levelemet. Egy

—

^ Alimpics Ranko sz. 1831. az 1876 8. Jarebiczaban, szerbtSrok haboriiban nagy szerepet jatszott, mint vezerlo tabornok,

t 1881. *

A

szerb

tarsadalmi

illemszabalyok megkivanjak,

hogy

talalkozik, ekkent iidv<5zolje egymast: Kano CTe, iHTa pa^HTe ? (hogy van on, mit csinal ?) a mire gyorsan koszonve, ugyanazon kerdessel kell felelni : h bh krko ctc ? (es on hogy van ?) Gyakran megtortenik, hogy kis ido mulva a kerdesek ismetlodnek s kiterjednek a csalad jelen nem levo

midon ket ismeros

tagjaira.

Megvallom, ez orokos

riton-iitfelen hallJiat6

keko

ctc.

277

f0ggel6k

ideig a pomocsnik nehez szagii szobajaban besz61gettunk. Bekes szandekot tulajdonit a szerb korminynak, mely jelenleg semmifele tamadast nem akar kezdeni, annyival kevesbbe, mert biztos a nep felol, hogy ha eljo a kedvezo ido, szamithat rea, s csak egy szavaba keriil s az egesz nep mellette fog azon allani. Tavozvan a pomocsniktol, Alimpics baza kisert, ajanlatot teve, hogy meg egy napot toltsek Negotinban, mert

mikent

holnap,

evenkent

melyre tobb ezer ember

nagy vasar

20-ikan,

szept.

gyiil

egybe,

lesz,

mi erdekes latvanyt

a

Oromest elfogadtam az ajanlatot, nem leven sem idosem helyhez kotve. Sokkal kevesbbe oriiltem azonban azon ajanlatanak, hogy hobiaputan Zajcsarig elkiser. Igy meg leszek nyujt.

hoz,

fosztvaaz egyediilisegtol, amit litkozben legalabb felette szeretek.

De mindegy, Alimpics

tarsalgasat

majd igyekszem hasznomra

forditani.

Szeptember 20. Alig Sltoztem

hogy

ha

fel,

beleegyezem,

Templom utan

az

itt

meg

Alimpics jelent

napomr61

egesz

allomasozo

nalam.

s

mondta, mar.

rendelkezett

tiszteket

fogja

bemutatni,

azutan egy kozelfekvo kolostorba megyUnk, a hoi az igumannal

fogunk ebedelni,

delutan

pedig

Szivesen beleegyeztem a tervbe,

ohajtottam volna eUiagyni, de errol

A

Alimpicsnak.

nacselnik

a

csak

vasart

a

nem

tavoztaval,

nezziik

tisztek

meg.

bemutatasat

szoltam semmit

sem

egyediil maradvan,

e

varakozasi idot az ablaknal toltottem, nezve a vasarra erkezok tarka tSmeget. Feltizenegykor csakugyan megjelent Alimpics,

mintegy

tiz tisztet

hozvan magaval, kik

koziil ketto a

nemzet-

orsegbol, a tobbi pedig a rendes katonasagbol valo volt. Min-

den

varosban nehany

keriileti

sorkatonasagtol

;

s

gyakorlatokat vezenyelni. Nines szolani.

tiszt

tartozkodik

allandoan a

ezek feladata a nemzetorseget oktatni, itt

helye a szerb

s

a

hadseregrol

Legyen eleg annyit megemlitenem, hogy a szerb nemmely Europaban aranylag a legnagyobb (70.000

zeti hadero,

fo 1,200.000-nyi lakossag mellett), egyszersmind

gyengebb

is

;

e

talan

a

gyengeseg oka egyeb hianyok mellett

legis

a

mra paAUTe, nem egyszer nervosussa tett Belgradon is. A j6 nap utan azonnal hogy van 6, mit csinal, es ez naponkent annyiszor, a hanyszor az ember egy ismerosevel talalkozik. Meg sokkal jobban tart e szokasra a nep, mely mielott a beszelgeteshez fogna, egesz sorat mondja el az ily kerdeseknek.

pCqgel6k

278

nem

tanult es ugyes tisztek

kik toliink jottek

egesz

at,

alig

16teben

vezenyleni csak

ezredet

Egy-kettot kiveve,

rejlik.

van szerb

tiszt,

a

ki

valaha

egy

nem hogy meg maga

latott,

vezenylett volna. Alimpics sorba bemutatta a tiszteket,

s

ezek

6gy a hogy sztik szobacskamban lehetett, helyet foglaltak. Mondtam nekik nehany sz6t jovetelem czeljarol, meglehetSs

nem is ertettek. Par percznyi mulamindnyajan tavoztak. Alimpics csakhamar visszatert, most mar kocsijaval, bogy engem a bukovai kolostorba vigyen. ugyetlenul, de azt hiszem

tas utan

A

tisztek tObb kocsin

A

kisertek.

tunk, mely a vasart kette metsze

;

orszaguton halad-

fttzfas

jo ideig lepest kellett

men-

sok kocsi, marha es ember miatt, vegre leterve az orszagutr61, a negotini szolohegyek alatt kOvettiink egy mellekiitat, mely nemsokara egy erdos meredek volgybe tert be.

niink, a

Mintegy negyed 6ra mulva

elertiik

a

fak

kSzott

elrejtve, a

hegy oldalan fekvo bukovai kolostort. Az egesz telep egy igen kis templombol s neMny alacsony, tobbnyire faeptiletbol all. Ilyen apr6 kolostor sok van Szerbiaban, hoi egy-ket szerzetes eldegel, neha nem eppen fenyes joletben. Majd valamennyi a hegyek kozott', volgymelyedesekben, tobbnyire rejtett helyeken epiilt, mert meg nagyobbreszint azon korb61 szarmaznak, midon a pusztit6 torok seregek elol felre kellett vonulni. Az iguman fogadott, s termeszetesen eloszor is a templomocskaba mentiink, a hoi kiseroim szerb szokas szerint egy szentkepet sorban megcsokoltak

rovid imat mondtak.

s

A

frescok szentjei

meg vannak rongalva a torok golyok altal. A tOrOkok ugyanis nem igen rontottak le a keresztyen templomokat, de

igen

rendesen osszelovOldoztek a szentkepeket.

nyajan nemi penzt kOvettiik,

ki

a

tettiink

kolostor

egy

talczara.

mellett

fakkal

helyre vezetett, hoi az asztal volt teritve.

ebedre varakoznunk. Kiseroim aztan asztalhoz iiltunk

;

ismet

s

Kimenetkor mindaztan az igamant

beiiltetett

gyonyorfi

Nem

kellett az

rovid

soka

imat

mondtak,

termeszetesen en a fohelyen,

s

mellet-

tem Alimpics es az iguman, s kiviiliink meg kilencz tiszt, tehat eppen tizenketten. E kis es szegeny kolostor m6djahoz kepest evoeszkdz s asztali kesziilek durvak es kozSnsegesek, az etelek azonban szerb izles szerint k6szitve, de nem roszszak voltak. TobbszSr kell meg valoszinfileg az ut folytaban szerb hazaknal ebedelnem, ennelfogva ide igtatom, hogy aztan ezzel

;

279

FtJGGELfeK

tdbbe gondom ne legyen, egy szerb ebed menujet. Savanyu igen puhdra fott (a hires kiszela csorba) apr61ekkal

leves

;

marhahiis rizskasaval, burgonyaval

s liid

vagy csirkeaprolekkal

kelkaposzta hiisdarabokkal; hasonlokep tOltOtt k^poszta,

meszetesen a utobbiak roppantul paprikazva salitaval

kitiinoen

es

htissal toltStt pite

;

feher bor es vegiil kave.

Meg

kell

tdbb veres- vagy fokhagymaval. Valamely mindjart porosz

meg

is,

ily

szolo

j6

negotini

;

jegyeznem, hogy

dent felette zsirosan esznek, sok paprikaval

ter-

pulykapecsenye

;

s

itt

min-

fajdalom

meg

nemet, ha

kiilfoldi

nem

ebedtol ketsegkiviil, ha

rSgton, de legaldbb halilosan megbetegednek.

is

halna

En

azon-

ban nem igen talaltam kiilonbseget a szerb baratok

foztje s

valamely alfoldi varos civisenek eletmodja kOzott. Azert min-

den aggodalom

nelkiil

iisz6 etelekhez, sot

nyultam a zsirban

nemelyiket ismeteltem

s is.

paprikas

aztan a felkoszdntesekre keriilt a sor, mely szokas divatos, mint nalunk, csak az a jo,

sem mond

toasztot, es igy

a

leben

Ebed vege itt

fele

epp oly

hogy pecsenye elott senki szama megsem

felkOszdntesek

emelkedik oly ijeszto modon, mint rendesen nalunk. A felkoszSntesek sorat Alimpics kezdte meg, ivan a jo egyetertesre a magyar

es

szerb

nemzet kozott,

s

iidvOzOlven

engemet,

mint a ki magyar vagyok. Utanna a negotini r.iaBHH KMer (glavni

kmet

=

varosi

eloljaro),

ki

egyszersmind az

itteni

nemzetorseg parancsnoka s egyike a legtehetosebb polgiroknak, kciszontett fel engem, s 6 is kiemelte a jo egyetertes sziikseget is

magyarok

6s szerbek kozStt. Erre aztan

felelni kellven, felalltam

s

mindenekelott

mar nekem

elnezesiiket ker-

hogy a szerb nyelvet csak toredezve beszelv6n, nem kSszdnhetem meg kelloleg a szives fogadtatast, de egyszersmind biztositam 6ket, hogy Orommel emelem poharamat a

tem,

szerb nemzetre s Szerbia jovojere.

Igy csOndesen poharazgatvan a mellettunk kanyarg6 hegyi titon szekeren, 16haton es

gyalog vasarosok haladtak vegig, rendesen noMosH Bor-gal (pomozi Bog Isten segits !) kSszcJntve benniinket, mire mi a szokasos a^ th Bor noMorao (da ti Bog

=

!

pomogao

!

= Isten segitsen neked

is!) feleltiink.

meglitvan, hogy toastot iszunk, na

egeszsegtekre

Az

egyik elmenS

3ApaB.5.e-t (na zdravlje

!

=

Ebedlotarsaim termeszetesen miudeu toast utan az elmaradhatatlan MHora .texa-t (mnogaja Ijeta !)

kialtott.

=

;

280

FOGGELfeK

szamos 6vekig) enekeltek. Ez szerb szokis

;

ugyanis a mint a

toast befejeztetett, az egesz tarsasag folyton

az

emiitett ket

monoton es vontatott dallamra, mely aztan egy felmeno hangon vegzodik. Ezt minden szerb tudja s annyira nemzeti vonas, bogy a templomban is, a Te Deum bevegezte utan, az egesz kozonseg rakezdi a mnogaje Ijetat. Meg egy ideig asztal mellett maradtunk s en igyekeztem beszelgetes kozben a helybeli viszonyok felol annyit, a menyszot enekli egy igen

nyit lehetett,

Nem

megtudni.

lesz talan erdektelen,

ha az igy

A

feltetleniil

adatokat roviden feljegyzem.

szerzett

szamithat

e

ha

keriiletre s

kormany

keszek fegyverre szallani

kell,

nepe nem harczias, kiilOnosen, mert olahokkal van vegyitve. Szorgalmas es vagyonos nep, de azert eppen nem el kenyelmesen, de meg j61 sem, mert kevessel mindazaltal a krajnai keriilet

megelegedo es

sziiksegletei nincsenek s e reszben a rondasagig

Nevezetes

cynieus.

hogy Negotinban

koriilmeny,

evrol-evre

tobb hazat es boltot vasarolnak a kornyekbeli parasztok, azokat aztan haszonberbe advan. nyira,

hogy

a falusiak

A

nep eppen nines elad6sodva, any-

kozott 20 ev

6ta

alig

elo 10

fordult

Adojukat pontosan fizetik, ligy hogy az 1600 adofizetotol rendesen 6—8 nap alatt teljesen bejon az ad6 hatralekok pedig itt nincsenek. Leginkabb szolomtivelessel foglalkoznak, nehany ev 6ta azonban mind tobb es tObb buzat is termesztenek. Az iden eleg biiza lett ugyan, de a minosegnek a sok eso artott, hasonlokep a sz616re nezve is tartosabb arvereles.

;

sziraz

idSjaras

volna

inkabb szabad eg

Az

alatti

A

kivanatos.

vagy szeptember vegen szokott Vegre felkeltiink az asztalt6I

sziiret itt

okt6ber elejen

lenni, az 6-napt4r szerint. s elbiicsdzva szives

hazi vagyis

gazdanktol, az igumantol, kocsijainkra

megindult. GyOnyOrtt kek lombos fak, a galyak k9zt csicsergo madarak s fejUnkben nehany csOppel tobb az eros, tiizes negotinib61, valoban nem csuda, ha mindnyajan meglehetos jo kedwel indultunk litnak s hogy az erdoseg csakhamar tarsaink vig danajatol visszhangzott. Utunk nem sokaig vezetett az erdon keresztul felfele. Egy kanyarulattal tisztasabb magaslatra ultiink.

ot kocsib61 alio karavan

eg, tiszta, friss erdei leg,

ertiink, es

tagas

most labainknal

felkSrben

Dunaig nyolvan

;

teriilt el

negotini

a a

hegy

a gyonyortt siks&g, melyet

hegyek ovedznek, ket

alatt

a

varos

veres

oldalt

a

hizfedeleivel,

281

PtJGGEL^K

zoldelo

kertjeivel es ligeteivel,

A termekeny

tatlan olah siksag.

vannak

68 ligetek

elszorva,

14tszanak ki a sok fa koziil orszaglit szeli at,

Az

b6l.

erdot

meg

szebb,

meg

A varos

egyuehany

a belatha-

t61,

faluval,

berkek melyek alig

itt-ott

a terseget negy, hosszan kigy6z6 ki Negotin-

kiertiink a Zajcsarba vivo orszagdtra,

szolok valtjak

gyUmSlcst'akkal.

Dunan

negy kiilonbozo iranyban indulva

erdot elhagyva,

az

s itt

;

tavol a

negotini tersegen

fel,

sttrtin

tarkazva

kiilonfele

A

mint a lefele kanyarg6 orszagdton haladtunk, teljesebb kepet nyertuk az elottiink nyil6 videk

egy roppant tabor melyben tiilnyom6 volt a feher szin, s mely igen nagy elenkseget arult el. A vasar volt ez, melynek megtekintese volt mostczelunk.tltkozben beszelte Alimpics, bogy

nek.

es hegylancz kbzt elteriilo teren

siirgbtt-forgott, mozgott, elt

;

Leuk, (hivatalbeli elodom, derek ember) mielott Belgradrol tavozott, panaszolta elotte, bogy neki menni kell, mert nem kepes magat bele elni az lij rendszerbe s ezert van sziikseg lij emberre,

meg

am badd tSltsek kedviiket a magyarok majd megvalik, mire mennek lij eszmeikkel. a hegyrol, kisse balra tertiink s nem messze

pedig magyarra

teve

is,

hozza,

Mielott leertiink

;

egy bo es j6 vizii cseszmanal allottunk meg, melyet fak koze rejtve egy csomo borhaz vesz koriil. Szerbiaban az orszagiitt61,

mindenfele sok cseszmat, vagyis oly forrast

vagy

lett

felett faragott

tornal is ket itt

ily

koemlek emelkedik.

cseszmat lattam.

A

talalni,

A

borhazak,

mely mel-

bukovai kolos-

vagy mikent nemcsak a

nevezik, pivniczak, csereppel fodott faepiiletek s

borpreseket tartalmazzak, hanem

pinczek

gyanant

is

szolgal-

mert kiilonos, bogy a par excellence bortermelo videken hegyi pinczek nincsenek, s a bort az emlitett kalyibakban tart-

nak

;

minek ketsegkiviil karos befolyasa van a bor minoMig a cseszma kOriil allongaltunk, a hegyrol a fak kSzott asszonyok jottek, vallaikon ruddal, melynek ket vegerol

jak

;

a

segere.

telt kosarak fiiggtek. Szivesen kinaltak szolovel, s csak azt latszottak sajnalni, bogy igen keveset fogyasztottunk. Meg egy pivniczaba is betertiink, a hoi termeszetesen egy pohar bort kellett iiriteni a hazigazda egeszsegere. Vegre le-

szolovel

ertiink a tersegre s Itt

csakhamar a vasar kello kozepebe jutottunk,

leszalltunk a kocsikr61 s gyalog hatoltunk be a szeker-

es

embertomegbe.

Az

orszaglit mellett ket oldalt elteriilo tersegen a legtarkabb

FtGOEL^E

282

tomeg

hiilldmzott, siirgStt-forgott, tanczolt. danolt, kiabalt,

egj

sz6val a legnagyobb el6nks6g uralkodott mindenfele. Mintegy

4—5000 ember volt itt 5sszegy(ilve az egesz kornyekbol s a legnagyobb resz nem vasdrolni, hanem mulatni jOtt s igy nem csoda, hogy a vigassag ily elenken nyilatkozott. Majd szorosabban, majd tavolabb egymast61 festoi rendetlensegben foglalt helyet, megrakva arukkal, vagy mar iiresen, a szamtalan szeker.

Az 6krok kifogva a szekerek mellett a gyfipOn hevertek, kerodzve es bdmulva a koriilcJttuk zsongo zpibongason. Nemely szekeren asszonyok iiltek, csevegve es gyermekeiket apolva. Gyek^nyeken vagy

a nelkiil hevertek a foldOn szerte szorva a

hordok es felbalmozott dongak, lemezek es bazi eszkozSk, majd egy csomo torott so, gyapjii es borok, nepies oltozetek egesz halommal, rakasokban a sok veres fez, durva cserepedenyek, kors6k, talak es tanyerok; egy szoval minden, a mi egy falusi haztartas kiilonfele portekak. Itt 6riasi ott vasardk,

megfelel nem szabad megfeledkezniink az 6don szerkezetfl puskak es pi8ztolyokr61, a sokf61e kesekrol, sziiksegleteinek

;

az iiveggyongyokrol es apro bronz, agat es jaspis csecsebecsekt61,

a szerb nok e kedvencz ekszereirol

;

de ki tudna mindazon

ezernyi targyat, a kezdetleges ipar- es kezmtivesseg termenyeit eloszamldlni,

melyek

volt ez, a sz6

regi

itt

j6

a vasarl6kat vevesre ingereltek. Vasar es

kedelyes

ertelm^ben,

mikent az a

nyugaton a kozlekedes es forgalom gyorsasaga folytan mindink^bb eltiinik. Foldbe vert kar6k galyakkal befodve, apro kalyibakat kepeztek, melyek nemelyikeben szinte igen primitiv asztalokon, apro csecsebecseket, szines szappandarabokat stb.

azonban egy-egy laczikonyhas iitott kunyhokban. Es ekkor a ket oldalt elnyulo padon sfirfin egymas mellett az etkezok vagy iv6k larmas csoporija foglalt helyet. A konyha mindjart a kunyh6 elott szabad eg alatt volt feliitve, vagyis inkabb leasva. Egy gOdor kepezte a a tttzhelyet, ebben egett a t(iz, e mellett nagy csuprokban fott a hagyma, paprika es hiisdarabokb61 alio kever6k, a parazs felett pedig egy-egy gyerkocz fany^rsat forgatott, melyen egy egesz barany vagy valamely mas darab hiis siilt. A borral telt hordok es vizes kancsok a kalyiba mogott^foglaltak helyet. Es mily mozgas, mily elenk jOves-menes mindenfele. Olah es szerb legtobbnyire

arultak,

tanyat az

ilj-^

a legjobb egyetertesben tolongott

itt

egymas

mellett es mulatott

283

Ft^QQBLtK

A

egymdssal. s

mar

nok kettesevel-harmas^val jarkaltak szerte szet Az olah nok

oltozetiik azonnal elarulta nemzetiseguket.

szfnes, tarka, rovid katrincz4kat viselnek,

nyulik a feher ing

;

mely

alol

hosszabbra

vastag harisnyaik szinte sokszintt pamutb6I

czipoik idomtalansagban hasonlok a sarczipokhoz, sokan szandalokat hordanak, melyek eppen csak a talpat fodik;

k6szulvek

;

hajuk koze csinalt viragok

nak fonva viselnek.

;

A

s kisebb-nagyobb penzdarabok vannemelyek premmel szegelyezett poszto feJoltSt szerb nok Oltozete tiibbnyire feher rOvid szoknya,

szines koto s kis gOmbolytire szabott mellenyke,

vagy e helyett

a derekon szeles szines f(iz6 6v (a szoknya folytatasa gyanant),

mely a mellet fel es elore szoritja. Az oltdzek gazdagsagit a nyakra s a haj koze fttzijtt arany es eziist penzek kepezik. Nemelyiknek lebontott hajat a kUlonfele eziist penzekbol osszerakott egesz panczel boritja,

masok tobb

sor aranyat viselnek

A

menyecskeket csinalt viragokbol keszult, iiveggyongygyel es ismet penzekkel ekesitett toronyalaku magas fejek kiilonbozteti meg. A ferfiak viseleteben is megvan a kiilonbseg a ket nemzetiseg kdzott, mely leginkabb a foveg^ kiilonfelesegeben nyilvanul. Az olabok roppant terjedelmtl nyakukon.

bozontos

kalapokat viselnek, a szerbek veres

feher inge hosszabb,

fezt

emezeke rOvidebb, amazoknak

amazok

;

labbelije

szandal, emezeke czipo s tobbnyire meg szfik feher nadragot hordanak s ingiiket a derekon szij tartja ossze. KiilonOs latvanyt nyujt, fokep kisse tavolabbrol tekintve, a sok feher ing s a tementelen voros fez, mely itt tdlnyom6 szamban uralkod ott A fomulatsag termeszetesen a tancz, nem csuda tehat, hogy

vigan es

elenken folyt a kolo.

monoton

notajat,

ket-harom

Egy

legeny

furulyas

rakezdi a kolo

osszefog6dzik

s

elkezd

ugr^ni, csakhamar masok csatlakoznak hozzajuk, majd ismet

tObben lepnek a kSrbe, menyecskek es leanyok is s par percz mulva keszen van az oriasi kor, melynek kozepen jar fel s ala sebes leptekkel a furulyds, bamulatos kitartassal fujva a legfeljebb negy Utenybol alio notat. K6riil5tte aztan tombol, ugral^ kiabal 6s izzad a tanczol6 sereg. Midon aztan elfarad a zenesz,

egyszerre

mis

megsziinik,

furulyassal

a

kolo

csakhamar azonban a mulatsag tovabb Alimpics, hogy lassam a kiilbnfelbomlik,

mas kolo kepzodik

lankadatlanul reggeltol estig.

s foly

bOzo tancznemeket, (Jsszeszedte a legjobb szerb 6s olah tanczo-

;

fOggel^k

284 sokat

s eltanczoltatta

melyek ugyan elenksegere

veliik

elottem a kolo kiilonfele fajtait

felette hasonlitanak s

nezve

kiilOnbOznek

leginkabb csak a lep6sek

egymastol.

Legeredetibbnek

talaltam az olah kolot, melyet egy zomok, vaskos olah legeny vezetett.

Olykor-olykor a hullamz6 tomeg egy resze nagy zajjal egy tavolabb eso emeletes hazacska fele rohant. Kerdesemre, hogy mi tortenik ott, Alimpics azt a valaszt adta, hogy ott a pomocsnik tart6zkodik, ki egyezersmind vasari bir6 is, es az

aprobb csinyeket brevi manu

biinteti,

hajduival

egyszerfien

lehuzatvan a rajtakapottakat. Alimpics jonak latta az igazsag-

nemenek igazolasara nehany szot mondani en mint a mely a miiveltsegi foknak, melyen a nep all, meg megfelel; mindazaltal latva, hogy Alimpics kisse restelli a dolgot, elkeriiltem e helyet s mas iranyban folytattam setdmat. szolgdltatas e

helyeseltem

;

azt,

Atmentiink aztan az orszagdt masik oldalara. tulajdonkepeni marhavasar, a tOmeg

is

a venni

at.

s

eladni szandekozok jottek

16 es par csapat

juh kepezte az egesz

igen keves es az

is

Itt tartatott

a

ritkabb volt s ide csak

Elszorva nehany okor,

allomanyt, mindSssze Kerdezoskodtem az arak irant, egy okrot 14 ^ra tartottak, egy part 29 #, egy jo kis lovat 355=ert ktnaltak. Vegre osszejarva az egesz tert, meg-

indultunk

silany minosegfi.

Alimpicscsel az orszaguton a varos

fele.

Az

utolso

azonban meg megallapodtunk. Egy rongyos, vak guszlar {tamburas) iilt annak tdveben, elotte lyukas kalapja, nehany darab penzzel. A guzlan vagy tamburan csak egy hiir van s ezen kiseri recitativszerti elbeszeleset a guszlar. Siralmas fiizfanal

hangon kezdett enekelni, minden sor utaii a hasontartamu monoton dallamot jatszva. A dal IMihaly herczeg megrikacsoI6

gyilkoltatasarol szolott.

labadtak szemei

kalapba

s

s

nem

Ennek

hallatara Alimpicsnek

tovabb mentiink. Meg

szep not az egesz volt egy nehany

vasarban

csinos

konnybe

hallgathatvan tovabb, penzt dobtunk a

arcz.

kell

nem

meg

itt

emlitenem, hogy

nok kozott Ez ut6bbiak legalabb tobbnyire lattam, az olah

nyulank termetiiek, a mit a szerb ncikrol nem lehet A varos elejen elvaltam Alimpicstol, de nemsokara ismet felkerestem lakasan s elbucsiiztam nejetol s utobb a pomocsniknetol is, es vegre lakasomra tertem, elfaradva az

csinos

mondani.

fCooel^k

285

idegenekkel val6

hoseg

(29°

folytono3 tarsalgas, a j4rkalas s a roppant arnyekban) kovetkezteben. Kis ido malva Alimpics

R

mezet kiildott. Ebbol allott vacsoram, melyet csakhamar vegezve, a nyitott ablakhoz iiltem. Mar beallt az kitiino kaviart es

est. Gy(5ny6rfi

Nehany

eg.

ido

volt

;

csendes lanyha leg, tiszta csillagos

sz4z lepesnyire tolem a vasar mindinkabb csende-

zsibongasa. Kilencz 6rakor megperdiilt a dob a vasarteren,

stilo

csakhamar minden elcsendesedik. Annal

takarod6ra, s ezzel

elenkebben foly azonban a t4rsalgas szobam mellett, melynek egyik ajtaja a kavehazba, masika az etterembe njdlik. Ez utobbi

csakhamar

billiardozas.

E

de amabban

kiiiriilt,

azonban

zaj

elalndtam s valoban

meg

engem nem

sokaig tartott a

zavart s nemsokara

nem tndom, almodtam-e

yalamit.

Szeptember 21.

Hat orakor reggel jelent meg Alimpics konnyfi kis nyitott elott. En mar teljesen felkesziilve vartam 3 negyed hetre megindultunk, at a vasarteren s szollok kozott fel egesz a hegyhatig a mar tegnap megtett utat kovetve. szekeren fogad6m

meg

Innet

egyszer visszatekintettem

a

negotini

az elenkiilni kezdo vasarra.

siksagra, a

E

bajos kep egy kanyarulat4nal vegkep, ream nezve val6szintileg orokre eltttnt szemeim elol. Itt mar a szollok is ehnaradtak,

kedves kis varosra az

lit

helyettiik cserjesek, ki az orszagtitra.

tam; utasok tini

s

apro

Egy

ligetek s knkoriczafoldek szogeltek

facsoport

iiltek mellettiik.

amyekaban ket cseszmat

lat-

Mikent Alimpics beszelte, a nego-

nep kiilonos kegyelettel viseltetik a cseszmak cseszmik vagyis inkabb azok j6karban tartasanak

keriiletben a

ir4nt.

A

joga reg idotol fogva egyes csaladok birtokat kepezi, firol-fira szall.

Es

e jogra oly feltekenyek az illetok,

egyszer p6rrel igyekszenek azt biztositani,

s

s e

jog

hogy nem

a tSrvenynek kell

hogy melyik csaladot illeti a cseszma fenntartasanak joga. Utunk egy nagy fennsikon vitt keresztiil, melyet apro halmok es vOlgyek szelnek at. E fennsikot egyreszt a delrol ^jszakra hazodo kis es nagy Deli Jovan hegylancz, s a elhatarozni,

ketto kozt meredezo Sztolovi sziklafala, delen tavolabb a zajcsari

hegyek s a Vrska-Csuka csiics zarjak be; ez ut6bbiak Jovan kozt emelkedik a Hrtanj magaban 4116 kupja.

es a Deli

A

meglehetosen jokarban

tartott

orszagiit

mindeniitt

aprd

286

FOGGELfeK

erdocskek,

majd ka8zal6k, retek

kukoriczafOldek

es

kozcJtt

kanyargott.

Haromnegyed kilenczkor az 1500 lakossal bir6 Szallas faluba s itt a mehana (korcsma) elott megallottunk. Egy ministeri rendelet a korcsmakat egesz Szerbiaban harom osztalyba sorolta, kiilon tervet rendelve mindegyik osztaly szamara, nemcsak az epiiletet, hanem meg a berendezest illetoleg is. Innet van, hogy par ev ota Szerbia nagy reszeben, majd minden ertunk

es gyakran a falu nepessegevel s a forgalommal eppen semmi aranyban sem alio korcsmakat talalunk, melyek mindannyian ugyanazon terv szerint 16v6n epltve, azon-

faluban csinos

nal felismerhetok.

A

hoi a kozlekedes gyer, ott aztan a soha-

sem hasznalt vendegszobak termeszetesen tisztak is maradnak; ellenben, a hoi nagyobb a forgalom, ott bizony a kiviilrol csinos epiiletek belseje undok piszkot rejt magaban, mert az atyaskod6 ministeri rendelet,

meghalado,

s

a helyi

midon

ily,

a sziiksegletet j6val

koriilmenyekhez kepest mondhatni luxu-

riosus epitkezesre kenyszerite a lakosokat, termeszetesen volt kepes egyszersmind

azok szokasait

nem

megvaltoztatni, s

is

az igen tisztesseges kiilsejii mehanak legtobb esetben nem egyebek kozonseges csardaknal. A szall4si mehanabau negy vendegszoba, mindegyikben ket agy, egy asztal, par szek, s a ruha szamara fogas; az agynemfl tiszta, mert vendeg ide sohasem szaU; az ajtokon azonban sem kilincs, sem zar nem lathato, val6szintlleg ugyanazon okbol. A mehandzsia azonnal szladkoval, slivoviczczal, kaveval es gyiimolcscsel szolgal. Erovid reggeli

tanul6 gyttlve,

utan

betertiink

latogatja

azt.

meg

az

Most csak

iskolaba. ligy

Mint mondtak, 50

10—12

volt

itt

egybe-

varva benniinket. Kisse kikerdeztiik a gyermekeket,

mindnyajan

jol olvastak,

irtak es szamoltak.

Felorai

s

mulatas

utan folytattuk utunkat. tJtkozben Alimpics a legnagyobb kesz-

seggel adott felvilagositasokat

a helyi viszonyok felett. Igy egy igen iidvOs intezmenyt, mely mar jo ido ota 16tezik Szerbiaban. Minden faluban vannak t. i. csardakok, vagyis takarekmagtarak. Minden lakos koteles e magtarakba evenkent bizonyos mennyisegti eletet (leginkabb kukoriczat) szolgaltatni. Rossz termes alkalmaval az elet a lakosok kOzt kiosztatik, ellenben pedig mindaddig osszegytijtve marad, a mig a j6 evek annak eladasat elonySsse teszik. Az igy befolyt penz aztan emlitett

287

POGGBLfeK

kozsegi cz61okra, iskola vagy templom epitesre stb. fordittatik.

Egy mas

rendeltetese a csardakoknak az,

hogy habord eseten

a hadsereg elelme legalabb egy idore biztositva legyen. Alim-

kepesek ket h6napon

pics dllitasa szerint, a csardakok

at az

egesz szerb hadseregnek elegendo elelmet nyujtani. Ez intezmeny meg Milostol szarmazik Karagyorgyevics idejeben azon;

ban nagyon elhanyagoltak

csak Mihaly herczeg uralkodasa

8

alatt nyert ismet uj lendiiletet. Hiven es egyszerfien feljegyeztem mindazt, mit ez erdekes t4rgyr61 Alimpicstol hallottam. Vajjon ez intezmeny csakugyan megfelel a cz61janak, vajjon

nem

a praktikus kezeles

rontja-e le az elmeleti

desek eldOntese csak hosszabb tanulmany ges.

A

termeszetszerfien

beszelgetes

atter a hadseregre is es

ennek folyt4n megtudom, hogy a Negotin orseg

all

lovassagbol,

2

batteria

nemzet-

keriileti

5 bataillon gyalogsagbol (1 bataillon

2 escadron

tervet, e ker-

volna lehetse-

altal

tiizerseg

=

300 legeny),

(1

batteria

=

6

egy csapat utaszbol. A volgyek itt mar mind melyebbek lettek, s majd mindegyikben patak kigyozott vegig. E most oly kicsiny patakok rombol6 hatasit tanusitjak az itt-ott romokban hevero hidak. Egyike e patakoknak, a Jaszinkova, arany szemecseket homagyii) es

polyget.

Egy hegytetore

teriil el;

es

itt

eloterbe nyomulnak, ki.

Majd egy

erven, elottUnk erosen ondulalt terseg

a zajcsari hegyek s a Vrska Csuka

ritkas

s a

Hrtanj

erdoben

mar inkabb

meg magasabban emelkedik

lefele tartva, feltizenegykor

Kop-

rivnicze faluba eriink.

Koprivnicze nagy szetszort falu, szakadasaitol,

melyeknek

hoz tartoznak. Megszemleljiik latogat.

Az

nem messze

a Timok m61y mar Bolg^rorszag-

tuls6 meredekjei itt is

az iskolat, melyet 41 tanul6

iskola mellett ket hosszii csardak nydlik

el.

Hason-

16k ezek a mi g6reinklioz, csakhogy leczek helyett kosarfona-

dek kepezi az oldalokat. Mindketto czaval.

Idaig

nacselniknak,

kisert

szinig volt tOltve kukori-

Alimpics, s ide kellett jOnnie a zajcsari

hogy engem tovibb

szdllitson.

kovics Mil4n, mint nemsokara megtudtam,

Milovannak testvere.

A

E

nacselnik Jan-

regi ismerSsomnek,

kozseghazanal tertiink be,

s

Alimpics

szamunkra az ebedet. Fel6ra mulva megjon Jankovics kapitanyaval ^s Negotinb61 egy Berlics nevti tiszt, kivel a tegnapi ebednel ismerkedtem meg. £b§d alatt hajdiija

itt

keszitette

288

FtJGGELtK

egy koprivniczei nevezetesseggel ismerkedtem meg, legalibb Ez egy Sztaniszavlyevics Adam nevfi fiatal gazdag paraszt, ki iskolait, sot a jogot is Belgradon vegezven, meghirbol.

tanult nemetul, kiilfdldon.

angolul s par evig utazdsokat tett

francziaul,

Azut4n pedighazajott

ruhat, ismet foldmiivesse

lett,

falujaba, s felSltven a paraszt-

maga vegezven minden munkat,

hogy mint mondja, sajat tapasztalasa utan tanulja ismerni a nep munkijat, igenyeit, sziiksegleteit. Ebed utan a ket nacselnik febrevonult es sokdig tanakodott egymassal. E hosszas beszelgetes

targya

ketsegkiviil

en voltam. Nagyon

szivesen

fogadnak ugyan, de egy kisse tdlsagosan is, annyira, hogy ha nem csalodom, nemileg feliigyeletet gyakorolnak felettem, mintegy meggatoland6k, hogy a nacselnikokon kivul massal is erintkezhessem. Majd meglatom utam folyama alatt, vajjon e gyaniim megval6sul-e. Vegre elbiicsiiztam Alimpicst61, ki visszatert Negotinbe, s en Jankovicscsal es kapitanyaval folytattam utamat. Termeszetesen elmondtam Jankovicsnak egykori viszonyomat batyjaval, fejeztem ki a felett, hogy most, bar ketsegkiviil artatlanul (reszvettel vadoltatvdn Mihaly her-

Milovannal, es sajnalatomat

czeg meggyilkoltatasaban), bujdosni

kenytelen.

Hat&rozottan

hogy Milovan artatlan. Csakhamar el^rjiik Golasnicze falut, egy volgyben patak mellett, s negyed6ra mulva Hrgotinat. A falu h4za elott a pap allitja

6

is,

egy csoport paraszt vart benniinket, ketsegkiviil a nacselnik itt ossze. A nacselnik ajanla, hogy szalljunk le. Mar megszokva a feltetlen engedelmesseget, de kiilonben is nem akarvan semmiben sem ellenkezni, kOvettem 6t, s vele egyiitt egy paraszthaz tagas nagy udvarara leptiink. Itt egy nagy fa arnyekdban teritett asztal vart, mely meUe azonnal le is telepedtiink. A hazigazda leanya (a gazda nem volt honn) egy talczan szladkot, majd kavet es baraczkot hozott, s iivegekben bort tett az asztalra. Termeszetesen mindebbol enni es inni kellett. Uzsonnakozben beszelte Jankovics, hogy a s

rendeletere gyfilven

hizigazda Zdravkovics|Alexa, bar itthon mint kozSnseges paraszt el,

szinte tanult egyen,

s

nem egyszer megfordulvan ily

jaratban

hazba

is.

van.

gyakran kereskedessel foglalkozik, serteseivel

Elvegezven

Ket-harom szobab61

az s

Pesten

uzsonnat,

a konyhabol

is.

Jelenleg

is

betekintettiink a allott az

egesz.

;

fOooel6k

289

volt, a falon puskak egy almariom tetejen az lijkori industria termeayei, iiveg csecsebecsek s nehany photographia pompaztak, melyeket bizonyosan a hazigazda hozott baza utazasaibol. Megkostolvan meg a kukoriczakenyeret, melylyel a csalad el,

az egyikben, mely tiszta feh6rre meszelve

8 handzsarok fiiggtek,

elbdcsuztiink

haziaktol s szekereinkre

a

iilve

folytattuk utun-

Nemsokara ismet egy nagy faluba eriink, Vrazsnogranciba. mehana elott lijra megallunk s egy szobaban letelepedven,

kat.

A

mezet vacaoralunk. Mintegy 10 percznyi A videk mind szebb es szebb lesz. Vegre elerjiik a Timok volgyet, melynek egyik oldalan kanyarog a Timok folyo. A tiilso oldaloa a hegyek tetejen kezdodik a torok hatar, melyet egy benyul6 volgy jelez. Most mar egekavet

szladkot,

es

megindulunk.

sziinet utan

szen elottiink emelkednek a zajesari hegyek es

tavolabb

A

teriil el.

dek

a

Hrtanj

Timok

;

balra

a

s

a Vrska Csuka

hegyoldalban Beli Izvor falu

melyeket kukoriczafol-

vcilgye zold retjeivel,

es egyes fak tarkaznak, igen kedves latvanyt nynjt.

Rovid mulva egy igen rossz karban levo hidon mentiink at a Timokon, melynek ket dga itten egyesiil. A hidon tiil ket vSlgy taUlkozasan at egy hegy alatt fekszik a kis Zajcsar, a keriilet szekvarosa. Termeszetesen Jankovics hazahoz szalltnnk. ido

Szegenyes, de tisztan tartott lakas. dott

s

A

egy nagy szobaban helyezett

nacselnik felesege foga-

el,

melynek egesz b6tor-

zata a fal mellett koriilfato szeles, szines szonyeggel betakart

divanokbol, jcitt

el

nehany szekbol

a vacsora ideje,

s

s

egy asztalbol

allott.

Meg nem

addig hazigazdammal beszelgettem.

KozeptermetU szikar ferfi, nemileg hasonlit Milovanhoz, szemeiben mint amannak, ugyanaz a daczos tiiz. Beszelgetesiink targj'at termeszetesen a politika kepezi. Azt allita, hogy e keriilet nepe nagy kedvet erez a t(5r(}k ellen menni, a bolgarok segitsegere, de csak azon esetben, ha a kormany is akarja, ellenkezcileg csendesen fog maradni. A volt kormanyrol meglehetosen kedvezotleniil nyilatkozott, ellenben mint monda, a mostanival a

eppen

nep meg van elegedve. Ha nem csalodom, Jankovics mint batyja, az omladina azon fanatikus tagjai koze kik kOztarsasagrol almodoznak e nezetemben megazon kOriilmeny is, hogy az egesz hazban csak egy

ligy,

tartozik, ercisitett

;

kepet talaltam

Vacsora Eallay:

A

s

ez

elott

is

Garibaldi arczkepe volt.

egy cseh szarmazasu orvos latogat meg, ki

szerb felkeles tortenete 1807—10

n.

19

!

FOGGELfeK

290

mi.r szdmos ev ota tartozkodik itt, s most a keriilet orvosa. Daczara szlav letenek, a szerb nyelvet meg mindeg rossz kiejtessel beszeli. 6 panslavismus

A

—

vacsorahoz, mely a

vegtelen ho?sz6

sorabol

kiilSnben jol keszitett

allott,

—

eteiek

megjelent Berlics kapitany

is.

hogy a torokok folyvast remegesben elnek, f^lven egyreszrol a bolgaroktol. Kiilonben ez most felesleges, jegyze Beszeli,

meg

tobbi kozt, mert hiszen jelenleg Szerbia orzi Torokorsza-

Ez giinyos vonatkozas volt a kormany azon rendelet^re, mely meghagyja, hogy a Bolgarorszagbol betSrt band4k alkalmab61, a hatar szigoriian oriztessek s gyam'ts egyeneknek got.

meg

ne engedtessek azt atlepni. Mielott e napot bevegeznem,

meg nemely

tapasztalataimat

kell feljegyeznem.

Radujevacztol egesz

Zajcsarig,

sem a varosokban, sem a

falvakban sehol sem vettem eszre torayot, hanem csak egy-

templomokat. Kerdezoskodven e nyertem valaszul, hogy e keriiletek legkesobb szabadulvdn fel a tOrok uralom alol, akkor pedig nem leven szabad tornyokat epiteni, azota sem idejiik, sem m6djuk nem volt, hogy e hianyt p6toljak. Sokaig nem tudtam szerti,

tSbbnyire

igen

kSriilmeny oka irant,

elkepzelni,

hogy mi

kis

azt

az,

mi ream eddigi utam

alatt oly sajat-

sagos benyomast ton, mig vegre aztan rajottem, hogy a tornyok hianya.

A

temetok bekeritve, tobbnjire bizonyos tavols4gban a mennyire lehet magasban vannak elhelyezve. Az is kiilOnos, hogy a szenat es kukoriczaszarat sok helyt a fakon szaritjak, ligy hogy nemely fa egeszen szenaval beboritva, hasonlit valamel}' oriasi gombahoz. Sajatsagos szok4s e videkeken, hogy ha valamely hazhoz lepsz be, nehany birsalmaval kinalnak meg, melyek koziil egyfalutol, a

magaddal kell hogy vigyel. Fotermeny mindeniitt a tengeri, de lattam sok helyt

kettot elveve,

buzatall6kat

tiszta

is.

Szeptember 22.

hogy ma, mielott Zajcsart elMeg hagynam, kirandulast teszunk a gamzigradi romai romokhoz, melyeknek megtekinteset Kanitz kiilonosen ajanlotta. Magam akartam menni, de termeszetesen ezt Jankovics nem engedte, tegnap

elhataroztuk,

;

fOgqelek

Het orakor indultunk

291

s 6 is

velem

ker^n.

Hozzank csatlakozott meg egy Gesa

j6tt.

el

a cseh doctor sze-

nevfi fiatal

hadnagy,

m6g tegnap ismerkedtem meg. Gydnyorfi ido volt; a viJlgyet meg atlatsz6 feher kOd lepte, de a napsugarok mar kivel

minden arra mutatott, hogy nemsokara kod es csakugyan tiz percznyi kocsizas utan teljesen kitisztult a videk. Azon vOlgyek egyikeben haladtunk, melyek 5sszetalalkozasanal Zajcsar fekszik. Kaposztas es egyeb zoldseges kertek k6zt vitt el a rogos dClo lit. De a videk szepsege s a kellemes reggeli leg elfeledtete velem azon iszonyii razatast, melyet a doctor szekeren kellett szenvednem. A vOlgy, melyen haladtunk, tulajdonkep zsakvolgy, ha ugyan szabad ily kifejeze^t hasznalnom a zsakutcza mintajara. Harom oldalrol hegyek altal van bezarva s csak Zajcsarnal nyilik a masik harom vOlgj'be. A Zajcsarral szemkSzt levo zugban fekszik Zvezdan falva. E falun keresztiil kellett keresztiil tortek rajta, s

vegkep

el

fog

A

menniink.

tiinai a

foutczan a falu 6sszes lakossaga ket sorban volt

Val6ban megijedtem, hogy lalan az en tiszteletemre, s aggddva kerdeztem Jankovicst61 e kiilOnos jelenet okat. Felelete megnyugtato volt ugyan ram nezve. de erdekes. Ugyanis valami lopas vagy kar tortenhetett a faluban, s azert van az osszes lakossag sorba felallitva, mert varjak a kapitanyt, a ki investigalni fog. Nagyon szerettem volna ugyan az investigati6t felallitva.

s igy tovabb hajtattunk. Mindvegen egy bar nem magas, de igen meredek, kopar hegyre kellett felvergodniink. A tetore erve, egy maganos, minden oldalr61 kopar vagy csak gyeren ffivel es tiJrpe cserjevel benott hegyektol kornyezett szOk v5lgy teriilt elottiink. Lent a vOlgyben a romai var romjai, a tavolban a tobbi hegyek felett a Hrtanj keklo kdpja. Par percz alatt lent voltunk a romoknal. Valoban nagyszerfi latvany. Az egesz egy nagy ters^get rendetlen negyszogben befoglalo kofal, 21 kisebbnagyobb toronynyal. Termeszetes, hogy mindez mar csak rom de elegge bamulatos, hogy a romai mesz es epiteszeti modor annyi szAzadon at ennyire is client tudott allni az ido viszontags4gainak. Nem vagyok archaeolog s igy e rom tudomanyos latni,

de erre neoa volt idonk,

jart a falu

leirasaba

nem

is

bocsatkozhatom, de kiilonben

megtette ezt Kanitz hallgatag vdlgyben

szakavatott

bizonyos

tolla.

is

E romok

nem eppen

igen szepen e

maganos

szomorii, de minden-

19*

FtJGGBLfeK

•292

idegenszerii

esetre valami

reg

letttnt

erzest kOltenek az emberben.

Egy

vilagba kepzeltem magaraat varizsolva, mely azon-

ban mar rnegsem Ictezik, mert csak romjait lathatam. S a kOrnyezet oly melt6an raegfelel a feher falaknak. Mely cseud mindeniitt, sehol lakas, sehol az embed kez nyoma, ha csak par taniiskodnek, hogy olykor-olykor emberek romok kozt nehany juh es kecske maszkalt, utannuk ket vagy harom olah gyermek. Ki tudja, melyik

szenaboglya is

s

nem

jarnak erre.

A

? Mintegy felorat toltottiink e helyen s aztan ugyanazon az uton, a melyea jottUnk, visszatertiink. Zvezdan falun keresztiil haladva, most mar a faluhaz udvaran lattam a lakosokat egybegytilve, s ebbol itelve, bogy a kapitany megerkezett s igy a vallatas is ketsegkiviil elkezdodott, hogy ezt

tribunnak utodai

lassam, leszalltunk s betertiink a falu hazahoz. A lakossag (termeszetesen csak a ferfiak, a nok Szerbiaban nem szamitanak, ligy hogy meg biinesetekben sem igen vonjak oket ker-

is

dore, mirol egyebirant meg kesobb bovebben fogok szolaai), a lakossag tehat katonas rendben, harom sorjaval volt felallitva a tagas udvarban. A helyseg haza elott allt a kapitany, a tor-

naczon pedig az eloljarok foglaltak helyet. A csudalatos eljaA kapitany egy intesere kilep a sorbol egy

ras a kovetkezo. ferfi

s elibe all.

az felel

s

A

kapitany kerdezi, hoi toltotte az

gat, bizonyitjak

azt

(az

felgyujtasa volt a mult

a kapitany felre sorbol.

TObb

volna az becsiiletes

sorban

ejet,

mire

a tobbiek, a kik csakugyan ismerik allitasa valosa-

Ha

kiildte 6t s az

izben az eloljarok,

illetokhoz,

ember,

fclallo

elkovetett

ejjel).

s

ramondtak,

biinteny egy szenaboglya

a kerdezett kielegitoleg

f elelt,

utanna kdvetkezo lepett ki a

meg

mielott kerdes inteztetett

hogy ez nem, ez nem, ez

ekkor csatlakozhatott a raas;jldalt szinte Talalkozott azonban egynehany,

artatlanokhoz.

kinek becsiiletessegeert az eloljarosag nem kezeskedett, s a ki egyebkent sem tudott ejjeli hoUeterol kielegitoleg szamot adni, sot a ki ellen dorgalo szozatok is emelkedtek a tomegbol.

hez.

Ezeket aztan a kapitany egeszen hatra kiildte a keritesMidon igy az egesz lakossagot vegig kerdezik s az artat-

lanokat a gyanusaktol szetvalasztjak, amazok hazabocsattatnak, emezek pedig formalis vizsgalat ala keriilnek. Mi nem vartuk

be az investigatio befojezeset. Midon tavoztunk, az artatlanok mar tetemesen megszaporodtak, s a gyaniisak csoportjat csak

293

FCQQELftK /

—6

m6dja az igazsdg mds czivilizalt orszigokban alkalmazott modok. ROvid ido mulva ismet Zajcsarba ertiink. Kirandulasunk egeszben mintegy harom orat 5

Mindenesetre

egyen kepezte.

felderitesenek,

hanem

talan

nem

eredeti

rosszabb, mint

vett igenybe.

Jankovics hdzanal

aztan

tisztelkednek nalam. Ezutan

latogatom meg,

tort

varosban allomasozo tisztek

a

pedig Jankovicscsal a cseh doc-

megkoszonni szivesseget, hogy szekeret

idekeicsonOzte. Beszelgetes kozben a doctor egy Ruszcsukb61 kelt czikket mutat

eppen nem

gondol a bolgarokkal,

termeszetesen

Ez

Mbord

ezt

s

azok sorsaval, sokkal

eszmejevel foglalkoznek.

tagadja

s

A

nacsal-

nepet igen harcziasnak

a

Megvallom, hajland6 vagyok inkibb a doctor szavainak

illitja.

adni

a bolgarokrol sz61.

xxvely

megjegyzi, hogy a zajcsdri keriilet nepe

bekesebb, hogysem a nik

Lloydban,

a

alkalommal a doctor

hitelt.

Visszaterve ebedeltink, s miutan

par altala

keszitett

kiilSnos

meg

Jankovicsnetdl

ajandekba, elindultunk a nacsalnikkal

fel

egy-

kaptam volna

szekle-harisnyat

egy orakor iszonyii

hosegben.

Utunk a gyonyorO termekeny Timok volgyeben vezetett, melynek mentet ket oldalt hegyek szegelyezik, egy hoi keskenyebb, hoi szelesebb kanyargo vOlgyet kepezve. Kiilonosen felttint itt nekem az egesz volgyben elsz6rt nagyszamii gesztenyefa. A nap oly forron siitott, hogy daczara a nacsalnik jelenletenek,

kivel

videknek, az

alom einyomott.

beszelgetni

ohajtottam,

Nem

daczara

sokaig

azonban, a kocsi razasa ismet teljesen felebresztett. falun at V* ora mulva a

nagy Vratarnicza

falut

m4r

vart benniinket a knyazsevaczi nacsalnik,

tany

.

.

.

szep

ertiik

Gorljan el.

Itt

Naumovics kapi-

kis fiaval es a keriileti orvossal Macsayval, a ki szent-

endrei eredetd s daczara hosszas tavoUetenek, beszel

a

szunyokalhattam

meg mindig j61

magyarul.

Termeszetesen szladko, gyiimolcs, rokija, kdve. E nelkiil talan elkarhoznanak az itteni emberek. Vegre V4 oral mulatas utan biicsiit veve Jankovicstol, a ki visszatert, mi is elindultunk, en a nacsalnikkal s fiaval az elso, Macsay a kapitanynyal a masodik kocsiban. Folyvast a Timok volgyeben haladtunk, gy6nyor(i szep videken. tJj nacsalnik utitarsam magas, eros,

mar oszbe

vegyiilt ferfi, iigy litszik jovialis

terme-

294

PtJGOELfcK

szetfi

lir,

van valami benne egy magyar tablabir6b61, csakhogy

sokkal mozgekonyabb es ketsegkiviil sokkal

ravaszabb, mint a milyeneknek a hagyomany a mi regi jo tablabirainkat festi. Delian faluban ismet uzsonna a mar ismert ingredienti4kb61.

Ha hajlamom

volna a csomorhoz, ligy okvetleniil itt mar megcsSmoriettem volna. Valoban, ha az litlelrasok kedveloi nagy reszenek csak tavolr61 is volna fogalma an-61, hogy mennyi

kellemetlenseget kell atelnie a szegeny utaz6nak, mig egy kellemesen hangzo utleirast osszetakol, talan elmdlna kedvok az ily munkak olvasasat61. ROvid tartozkodas utan, kOriilbeliil tigj erezve

magam, mint egy

tomes v6gstadiua meglehetos orszagiiton, mely folyvast a Timok volgyet befoglal6 hegyek oldalaban halad. A videk mindeniitt igen szep. Vegre is egyebet nem mondhatok. A termeszet nem aldott meg leiro tehet-

maban

erezheti magat,

ismet

a

hizlalt liba

litnak

indultunk

seggel s en nem tudom a keklo berczek fantastikus ormait a lenyugvo nap sugaraival megaranyozni, sem egy sotet lombok alutt kanyargo patak folyasat poetico-topografice hiven lefesteni,

sem a retek bajos viranyainak aradozo

Osszeirni. Bercz, napsugar, lomb, patak,

nezve, a ki

nem

latja s

csak

olvas

e

illatarol

virany

es

targyakrol,

lapokat arra

illat,

mindeniitt

illat, sem tSbb, sem kevesebb. Meg vagyok legalabb gyozodve, hogy sokkal

csak bercz, napsugar, lomb, patak, virany es

konnyebb egy videket a legprimitivebb mappa, mint a legpoetikusabb leiras utan megismerni. Es azert, mivel ligyis haszontalan faradsag volna, e tajak szepsegeinek ecseteleseben

meg

mersekletesebb leszek, mint eddig voltam

s

csak

annyit

fogok mondani, hogy szep vagy csiinya, hegyes vagy r6na

Annak, a

ki

nem

latta,

tokeletesen

ennyire sines sziiksegem, az zsolja

mind

e

tajakat,

doctrinaireskedni,

jogom unalmasnak

ez

mint

eleg,

emlekezet hivebben a

legmtiveszibb

visszavara-

leiras.

mert mellettem

iil

nekem

mulattatni kell

nines

nagybajuszii besze-

des nacselnik baratom, a ki par force mulattatni akar altal

Kezdek

pedig nnalmas, mar pedig nekem

lenni,

stb.

nekem pedig meg

s

hagynom magamat. Mindjart

a

ki

eleinte

elmondvan neki, hogy Viddinbol jovok, a bolgarokra tert a beszelgetes. Igen erosen allitja, hogy e keriilet nepe alig varja, hogy bolgar testvereinek segitsegere siethessen s azokat a toriJk jarom alol felszabadithassa. Azonban a nep nem koveti

295

fCg6el£k

most meg ezen termeszetes oszton sugallatat, mert szofogadd s tiszteli a kormanyt s azert, mig a kormany nem szolitja fel, nem is fog semmit sem kezdeni. Hat mi6rt akarnak ezek az emberek eronek erejevel ilyesmiket elhitetni velem ? Bizonybizony, a szerb nep nem kezd semmit, errol mindinkabb meggyozodOm csak majd aztdn, ha egyszer a kormany akar kezez pedig megtortendeni, akkor is ne maradjon nyugodtan hetik. Ha nem csal6dom, Naumovics, ki mar a regibb hivatalnokok soraba tartozik s csak Knyazsevaczban is tiz ev ota nacsalnikoskodik, nem nagy baratja az uj kormanynak, leg> alabb igen resztvevoleg nyilatkozott Karagyorgyevics felol. Estefele megerkeztiink a gyonyorti fekvesfi Knyazsevaczba. E varos is, mint Zajcsar, a Timok ket aganak egybefolyasanil epiilt, csakhogy a hegyek magasabbak, a volgyek melyebbek, ;

;

a varos emelkedettebb

maga

is

az egesz taj

s

hatom, mennyire jol esett

mar tornyot

itt

A

nagyszeriibb.

sokkal csinosabb es festoibb, mint Zajcsar. is

varos

Nem mondaz

latni,

elsot,

miota Belgradbol tavoztam. Senki sem vadolhat bigottsaggal,

de a torony egeszen megnyugtatott s talan ez az oka, hogy a sok suta falvak es varosok utan Knyazsevaczot oly kedvesnek s bogy egy barbar szoval eljek (a mi talan ez orszagban megbocsathato hiba), oly lakalyosnak (heimlich) talaltam. Termeszetesen a nacsalnik hazahoz szalltam, hoi neje es diilt

leanya fogadtak. Meglatszott az egesz haz

mar felserhogy a

taj an,

csalad vagyonosabb, minden csinosabb es kenyelmesebben volt

rendezve. Ezt pedig

nem

hanem mert valoban igy

a

torony befolyasa

alatt

mondom,

talaltam s az objectivitas legerosebb

vagy leggyengebb oldalam, a mint tetszik, de mindenesetre egyik kivalo sajatsagom, ezt kerem elhinni; s hogy ez valo, elegge bizonyitja az, hogy ily objective tudok szolani sajat objectivitasonir61. Az objectivitas nemsokara igen kezzelfoghato alakban jelentkezett a nacsalnik hazanal iiltiink,

es hagymazott ettem,

Yacsorahoz

is.

hosszu, sot vegnelkUli, csupa nehez, erosen paprikazott etelekbol

minden borbol

alio

ittara,

vacsorahoz.

sot

Es en mindenbol

meg mindent megdicsertem

s

hogy a haziakat dicsereteim objectivitasarol azonnal objective meggyozzem, egyet-mast meg ismeteltem is. TObbfele batorsagot szoktak megkiilonboztetni, kiilonosen batorsagot.

A

kik a batorsag e nemeit

katonai

annyira

es

polgari

raagasztaljak,

296

PDOGELlfeK

mdst nem ismernek, pedig'

ketsegkiviil azert teszik ezt, mert

van tobb

meg egy

bdtorsag, mely mindennel nagyobb es mindennel

lelki es testi erot

A

igenyel

:

ez a tapasztalni indult utaz6

s

mar a sz6 szoros ertelmeben torkig van a tomessel, megmarad az a remenye, hogy eldbbbatorsaga.

hiz6 libanak, ha

ut6bb levagjak

s

igy megszabadul kinjait6I

;

azon szerencsetlen

azonban, a ki egy osi szokasokkal diszlo vendegszeretS nep ko-

mar estoatehetetlensegigmegtOmetett, nemkecsegmagat a levagatas edes remenyevel. Ilyenkor aztan egy emberevo torzs kellos kozepebe 6hajt varazsoltatni a szegeny utazo s biisan mosolyogva gondol azon elerhetetlen gySnyorre, hogy ha a helyett, hogy neki kellene paprikas becsinaltakkal kiizkodnie, 6t magat koltenek el paprikas becsinalt gyanant. Az ebednel reszt vettek Macsay es neje is, egy budai szarmazasii elenk nemet asszony, a ki azon kilencz evet, melyet zOtt utazik.ha

tetheti

itt teitott,

nem

szamitja

elete

legboldogabb

evei

koze.

Egy

midon Macsayval egyediil maradtam, magyarul^ hogy senki se ertse, koz51te velem, hogy a nacsalnikok rendeletet kaptak a ministeriumtol, hogy a leheto legszivesebben fogadjanak, a mennyire modjukban van, kellemesse tegyek ram nezve az utazast s hogy a tiszteket es hivatalnokokat mutassak be. Macsay olvasta a rendeletet s kerdesemre, vajjon nincs-e egyszersmind meghagyva a nacsalnikoknak, hogy szep m6djaval szemmel tartsanak, valaszolta, hogy nines, pillanatban,

nem

mindaz, a mit tesznek, altal felebresztett es

szeretet.

Koszonom

egyeb, mint a

alasan

karmai kozt vergodom t6pelodve, egy ordogi

s

6s

rendelet

!

Most mar a harmadik nacsalnik

nem tudok modot a szabadulasra. Igy gondolat villant meg agyamban. Ismet s

Alexinaczba szandekoztam menni

videken vezet

ministeri

fokozott termeszetes szivesseg es vendeg-

keresztiil,

;

az orszagut bar igen

szep

de megis csak orszagut, a hoi kocsiu

igy a nacsalnikkal egyiitt lehet utazni.

Hogy

ezt elkeriiljem

hogy meg kozelebb jussak a bolgar hatarszelhez, midSn

hazigazdammal a holnapi tovabbutazas mddozatairol beszelgetenk, kijelentem, hogy a kocsikazast megiintam s Knyazse-

nem az orszagiiton fogom folytatni utamat, hanem a hegyeken keresztiil a bolgar hatarszel menteben ]6haton. Igy ni, gondolam magamban, a nacsalnik nem mer majd ellene tenni, 8 ekkep vegre megszabadultam. De 6 sors Hazigazdam kivaczbol

!

!

FOoaELfeK

nyilatkoztata,

hogy

a

neki

terv

297

igen

tetszik, o kiilQnben

folyvist lohaton jarja be keriiletet s Igy kulonos

is

szerencs^je-

nek fogja tartani, ha velem lovagolhat. Ketsegbeesve protestalni akartam e szandek kivitele ellen, felhasznaltam az udvariassig egesz ekessz61as4t. Hi&ba mi lovagolni fogunk, igenis fogunk es nemcsak fogok. A diplomatia cserben hagyott; a !

nem

a lovaglas kellemetlensegeit

fogja

a

nacsalnik

tavoUete

Am

ha meg kell lennie, hat lovagoljunk Talan nem is szUkseg mondanom, hogy ez litleirast nem

kirp6tolni.

hanem hogy sokkal kesobb,

a helyszinen irtam,

reszint

emle-

kezetbol, reszint futtaban tett jegyzeteim utan igyekszem ossze-

Innen magyarazhato azon humoristikus hangulat, mely

allitani.

Hogy akkor nem voltam

fSkep ez ut6bbi lapokon vegig vonul.

bogy kOzel alltam a vegketsegbeeseshez, azt mindenki elhiheti. £s most jo ejszakat, holnap lovagolunk!

humoristicus, sot

Szeptember 23. GyOnySrii reggelre

virradtam.

Szives

hazigazdam a haz

lugasban keszittetett reggelit. Itt jelentek meg a knyazsevaczi tisztek nalam tisztelkedni. Nehany perczig beszelelott levo

gettiink s mint igazi Marsfiak, igen harczias szellemet

arultak

azonban e harczvagy 6szinte-e vagy sem, e felett legyen szabad ketelkednem. Utanuk jOttek a torvenyszek tagjai, fekete ruhaban, viseltes sarga glacekeztyfikben. Hal'Istennek, ezek sem maradtak sokaig s miutan a nep erkcJlcsi allapota felett igen dicseroleg nyilatkoztak, eltavoztak. Ekkor aztan mi is felkerekedtiink hazigazdammal s egy setat tettiink a varosban. Legeloszor is a fonokseg epiiletet szemleltiik meg. A varos felett egy magaslat szelen emelkedo emeletes 6ptilet ez. Belsejerol mit szdljak a ki latott egy kis megyehazat Magyarorszagon, annak teljes fogalma lehet a knyazsevaczi f6n6ks6g hazarol. Feh^rre meszelt falak, piszkos padlozat, a kopott ir6asztalok elott bozontos hivatalnokok a fal kOriil felallitott polczokon iromanycsomok a penztarszobaban egy vasszekreny, a nacsalnik szobajaban Milos herczeg konyomatd arczkepe, a folyoson el; vajjon

;

;

;

;

szolgak, kik

a bQrtonSkbe

helyezve

;

itt is

is.

pandiir nevet viselnek stb. stb.

FOldalatti szobakban

az egesz

butorzatot

egy, a

Levezettek

vanoak a foglyok szoba

falat

el-

elfoglal6

298

FOOGELfiE

szeles deszkazat kepezi, mely fekhelyiil szolgal az agynemtit minden egyes fogolynak sajat ruhazatja (a mennyiben van) szolgaltatja. Minden szobaban 5 6 egyen van egytitt elzarva. Az egyik kamaraban egy egesz cziganycsaladot talaltam. A midon beleptiink, valamennyi egyszerre jajveszekelni es panaszkodni kezdett, vilagos jeleiil, hogy a cziganyfaj minden egalj alatt, minden orszagban hiven megtartja hagyomanyos jellemet. A keves szamii fogoly kozt feltOnt, hogy ardnylag igen sok volt a gyilkos. Vegre koriiljartuk az osszes helyise;

—

geket; az egoszben csak a gyonyorti kilatds volt elvezetes, mely a nacsalnik szobajanak ablakab61 szemeink elott elteriilt. Innet a kaszarnyiba mentiink. Mikent mar Negotinban is meg-

jegyeztem, rendes katonasag nines a videki varosokban

ban minden ezenfelul 4

fohelyen egy

keriileti

—5

Egy

Megneztiik az agyiikat, a

A

bat agyiibol

val6 16 van keszen az

ez

mas varosokban

;

azon-

elhelyezve

s

a reudes katonasagtol, kik a nemzetorseg

tiszt

tanitasaval foglalkoznak.

istallokat.

van

batteria

is.

ajanlkozott vezetonkiil.

fiatal tiszt

szekereket alio

batterianal

istall6kban s mint

A

keszleteket

a

s

es

az

csak negy agyiira igy van

hallottam,

hianyt sziikseg eseten a nemzetorseg

A

mar ugyancsak forr6n magas dombr61, melyen fekszik, lefele iianyoztuk lepteinket, hogy a varos vegen levo korhazat s abban dr. Macsayt meglatogassuk. lovaival remenylik potolhatni.

kezdett

A

siitni,

midon

korhaz csinos

U

nap

a kaszdrnyat elhagyva, a

alakii

foldszintes

tagas

epiilet,

udvarral,

melyen iiltetvenyek kezdenek sarjadzani. Ez intezet leginkabb az e kornyeken nagy szammal jelentkezo syphilis-betegek befogadasara van szanva.

Macsay

nejevel,

mar

Az

utczara nezo epiiletben lakik dr.

kilencz ev ota.

E

lakas

bar

kicsiny,

igen rendes es tiszta. Macsay dolgozoszobajaban ket

de

polczon

konyvek vannak elhelyezve, koztiik sok magyar, talan legnagyobb resziik az. Bar Macsay mAr reg6ta szerb alattval6, azert

nem

nyelvet

is

szfint

meg

magj'ar

ohajtana az igen

s

lenni,

szep,

meg de

igen j61

beszeli

a

ketsegbeesesig unal-

mas es egyhangii zugot elhagyni s Szerbianak valamely a Duna vagy a Szava partjan fekvo varosaba koltozni. Alkalmam nyilt itt vele

nehauy perczet egyediil lenni

hangulat felol tudakozodtam. Szerinte az

seg lehetS

legalacsonyabb fokan

all

s

s ezalatt

itteni

az

itteni

nep a mtivelt-

kiilOnOsen a

politika

I

fCqoel&e

299

legnagyobb kozonyt tanusltja. Oly sokaig elt egyiitt a hogy mintegy megszokta oket s nem 6rez irantuk kiilonos ellenszenvet, valamint rokonszenvet sem a tobbi szlavok irant Igy ha Bulgariaban forradalom iitne is ki, az itteni irant a

torokokkel,

nep sajat osztonet kovetve, nem fog semmit sem kezdeni, azoaban vakon engedelraeskedik a korminynak s ha ez parancsolja, akkor fegyvert fog, bar nem cJrSmest. Eppen ezen vis inertiaenci fogva csakis azon egy esetben kelne ki lethargii,jab61, ha megtdmadtatnek s ha sajat tttzhelyet kellene vedelmeznie. Beszelte tovabba Macsay, hogy van itt egy horvat eredetti tiszt, Horvatovics,' a ki folyvast Ausztria ellen szitkd-

zodik.

Ez ma

is,

midon a tobbiek nalam

iiriigye alatt elmaradt.

E

tisztelegtek, betegseg

kaszarnyaban s emlekezem, azt mondta, hogy a hideg leli. Macsay igen diihiis rea es sziindekozik a macsalnik gegelyevel, ki neki (Macsaynak) jo tisztet lattara a

baratja, e tetteert megfenyittetni.

Macsay meg a knyazsevaczi keriiletnek egy terkepet adta at, mely holnapi utamban ketsegkiviil jo szolgalatot fog tenni. Vegre kOzoltem vele, hogy ez a szives fogadtatas a nacsalnikok reszerol mennyire alkalmatlan ream nezve, annyival inkabb, mert nem tudom, mivel visiionozzam, penzt nem merven adni. erre felhozta egy orosz taboruok peldajat, ki itt utazvan, szinte a nacsalnik vendege volt, s kes5bb a nejenek ekszereket kiildbtt, a miket igen szivesen fogadtak. Mindezt ugyszolvan

E

peldat

fogom

tehat en

is

kovetni.

csak lopva beszelhettem Macsayval,

mig a nacsalnik a doktor nejevel a masik szobaban azonban rovid ido mulva ismet hozzank csatlakozott. Ekkor aztan, del fele jarvan mar az ido, mindnegyen felkerekedtiink a nacsalnik laka fele. tJtkozben meg betekintettiink egy paraszthaz udvarara, hoi egy asszony az az

alatt,

beszeJgetett, honnet

szerb szonyeg (tyilim) szOvesevel egy merolegesen felallitott raman tortenik, melyre igen sfirfien fonalak vannak feszitve. Ezek kozStt foDJa at a munkat, bamulatos sebesseggel, minden minta es egyeb eszkSz segelye nelkiil, a kiilonbozo fonalakat, melyeknek egesz csomojat tartja egyik kezeben, s melyekbol lassankent a szabalyos abrakat formal© szonyeg alakul.

ismeretes

elenkszinti

foglalkozott.

*

E

eros

mtitet

1875— 78-ban nagy szerepetj4tszott,minttabornok haltmeg.

fCgoelSk

300

Vegre visszatertunk a nacsalnik hazahoz. Az ebed mkr vart. Legyen szabad most az egyszer errol hallgatnom, epp oly hosszii es epp oly zsfros volt, mint az elobbiek. Ebed alatt megerkeztek paripaink; 6t kis vezna mokany 16; ketto

keszen

nekem

es a nacsalniknak, ketto a pandurok es egy a podgyasz

szamara.

Nem

sok^ig kesziilodtunk,

s .bdcsiit

veve a haziaktol

es Macsaytol, felkapaszkodtam a kapas medve-, vagyis inkabb

fekete juhborrel betakart nyeregbe, s ket orakor szep lassacs-

kan megindultunk, mi ketten a nacsalnikkal ket pandur. mindegyik puskaval

vezetve az otijdik

megpakolt

lovat.

meg egyszer sem egesz utam

mint

elol,

utannunk a kStofekea

vallan, s az egyik

A

nap oly forr6n a

alatt,

siitott,

szokatlan tOrOk

nyereg oly kenyelmetlen volt, hogy meg ki sem ertiink a varosb61, midon banni kezdtem lovaglasi viszketegemet, melyre kiilonben csak a menekves vagya vitt, mint azt fentebb oly keservesen elpanaszoltam. Szolni azonban nem batorkodtam,. mert" nacsalnik

magat

6rezni,

baratom kurta kengyeleiben oly

hogy szegyenlettem volna

jol latszott

bevallani

elotte

korai aggodalmaimat, annyival inkabb, mert hiszen en

valasztottam az utazas e modjat,

igy tehat benne leven

a

magam

s

6

meg

lebeszelni

altal keszitett

ily

magam akart.

kelepczeben^

kenyszeriiltem faire bonne mine a mauvais jeu.

Egy

darabig az orszagutat kSvettiik, mely mindjart a varoegy magas begyre kanyarog fel. A hegyre felerve, a mig lovaink fiijtattak, megszabaditottam nyergemet az igen meleg es alkalmatlan bortakarotol, s igy kisse megkSnnyebbiilve folytattam utunkat. Innet kezdve elhagytuk az orszagutat, s Osvenyeken vagy azok nelkiil botorkaltunk, kopar hegyormokon vagy mely volgyeken keresztiil, mindeniitt magasabb hegyektol kornyezve. melyek a messzekilatast teljesen elzartik. Ezalatt nyugot felol sotet felhok kezdtek az egbolton tornyosulni olykor-olykor mar egy vezna villaralas is szakita meg a mindinkabb terjedo fekete felholepelt. A nap mar lehanyatlott a magas csticsok mogott, a borulat folytan gyorsan kezdett sotetedni. A nap lehanyatlasaval felcsillamlo csillagok egymasutan tOntek el az elore sieto felhocsoportok mogott is, s a hold is csak nagy ritkan vilagithatta meg utunkat. Egy kis hegyi falu mellett, egy forraskutnal megitattuk lovainkat, s aztan vizszakadasos volgyeken at vegre ismet elertiik egy tagasabb vOlgy-

son

till

;.

301

F0G6BL£k

ben a par 6r4val elobb elhagyott orszagutat es ezen a derventi mehandt, mely nevet a Dervent-hegysegtol kSlcsSnzi. Het ora lehelett s mar egeszen sOtet, midon a mehana nagy termebe beleptiink. Hiisz vagy harmincz munkas volt itt a hosszd faasztalok mellett letelepedve, egy pislogo faggyugyertya mellett. Sokdig nem idozhettiink, litunk vegczelja meg messze volt, s az egbolt perczenkent fenyegetobbe valt. Miutan egy kanal szladkot elk51t(5ttunk, ismet lora kaptunk (a mi annyit tesz, hogy lassacskdn feliiltiink) s most mar a pandurokat bocsatva elore, tovabb folytattuk utunkat. Megvallom, nemi aggodalommal szemleltem az ekkor mar aItal4nos borulatot, melynek okvetleniil zaporral kellett vegzodnie, a mi pedig nem igen kecsegtetett. Olyannyira sotet lett, hogy semmit sem lattam tobbe, s csak az elottem lialad6 lovak dobogasa utan iranyoztam magamat. Olykor-olykor egy most mar ddrgestol kSvetett villam fenye drasztotta el pillanatra az elottiink eluyiilo orszagutat.

Nemsokara nagy cseppekben kezdett az eso

feltamadt szel azonban el-elkapkodta a cseppeket az esot zaporra fejlodni;

hogy az orszagut iranyzatot

is

a

fold

A

mar

ezt a csekely

jokedv azonban nem hagyott egymast61, hogy 14tjuk-e

vigan kerdezgettiik

el benniinket, s

hullani, a

nem engedte

azonban megazott annyira,

elveszte feherseget, s most

nelkiilozni kellett.

s

egymast; termeszetesen nemlattunk semmit, annyira, hogy egyszer iitodtiink ossze lovainkkal. sen haladt, egyszerre

emelkedni

Az

lit,

nem

mely eddig egyene-

kezdett, a benniinket kSriil-

vevo suhogasbol itelve erdo vagy legalabb

is

cserjes

kozolt.

Ekkor a pandurok iigetni kezdtek es mi utanunk, Gramada, az ohajtott tanya mar csak nehany percznyi tavolban volt. Azonban meg volt irva, hogy szarazon nem erjiik el, s eppen a mint a fak kSzott felvillant egy baratsagos gyertyavilag, rakezdte a zapor

s

a

meg

hatralevo

6t percznyi

iigetes alatt

derekasan ataztatott. Vegre azonban megis csak megerkeztiink a gramadai hatarallomashoz 9 6ra tajban. Sokkal s5tetebb volt

hogysem tajekozni iparkodhogy szaraz fodel ala jutottam.

es sokkal inkabb at voltam azva,

tam volna magamat.

A

Oriiltem,

hatarvamfelUgyelo sajat szobajat engedte

csony szoba volt

at.

Kicsiny,

ala-

minderlukkal (szonyeggel bete-

pad, a mi divan es agy gyanant szolgal). Itt mar csakhamar vacsoraval is szolgaltak. Ezt ligy a hogy,

ritett szeles

vartak, s

ez, ket 6riasi

fOggel^k

302

elkoltven,

csakhamar elfog-

laltuk ^n es a nacsalnik a ket miaderlukot,

hoi azalatt agyat

mert igen rossz es piszkos

volt,

keszitettek.

A

het6rai lovaglas

s

a megazas

nos orhazacskaban,

utan val6ban jol

minderlukon.

kinyujtozkodhatni a szeles Szerbia

Es most

legdelibb zugaban,

itt

e

esett

maga-

hoi csak par

gondolkozhatom es almodhatom mindenfelerol. En azonban nem gondolkoztam semmirol, s atadtam magam egeszen azon kellemes erzesnek, mely lepes valaszt el a bolgar

foldtol,

nem

egyszer ebredt fel mar bennem utazasaim alatt, olyankor, midon valamely igen elhagyott, a vilagt61 teljesen elzart helyen talaltam magamat, azon meggyozodessel, hogy most senki ismeroseim kc>zul nem tudja, hogy hoi vagyok. Ream nezve ez egyike a bar rSvid ideig tart6, de legkellemesebb erzesek-

nek. Es ezzel elaludtam.

Szeptember 24.

Elenk madarcsiripelesre ebredtem tett.

tunk

Par percz

fel.

Hatora reggel lehe-

utitarsammal egyiitt talpon vol-

alatt nacsalnik

Termeszetesen mindenek nap mkv fent ragyogott, a kek

s elkesziiltiink az oltOzkiJdessel.

elott siettunk ki a

szabadba.

egbolton a legkisebb

egesz termeszetet

felho

A

sem mutatkozott,

felfrlssitette.

az ejjeli eso az

Egyszoval a Ieggy8ny5r(ibb, a

legkellemetesebb reggelre virradtunk. Es most aztan kSriiltekin-

A gramadai hatarallomas csak ket epiiletbol all az egyik, melyben mi toltOttuk az ejet, a masik ezzel szemkOzt a mehana, a ketto k(5zott vonul el a Bolgariab61 j8v6 dt, mely azonban inkabb csak mellek-, mintsem orszagiitnak nevezheto. Az allomas volgyben fekszik, mely Bolgariab61 nyillik kt, s mindj4rt az epuletek mogStt emelkednek a nem magas hatarhegyek. Mintegy 20 30 lepesnyi tavolban az allomashizaktol hiiz6dik el a hatdrsoveny mely Szerbiat Bolgariat61 elvdlasztja. Ez a s8v6ny is egyik nevezetessege Szerbianak. K6tsegkiviil Szerbia az egyetlen orszag, mely teljesen be van keritve. Mindeniitt, hoi a hatart nem folyo kepezi, folytonos soveny veszi kOriil az egesz orszagot, csak a vamMlomasoknal kapuk altal megszakitva, melyeken at a kozlekedes tortenik. E soveny mindazonaltal nem chinai fal s csak kisse nagyobbat kell lepni s az ember tul van rajta. Ennelfogva eppenseggel nem is akadatettem.

;

—

,

803

fOqoel^k lyozza a dagarus&got.

mely az

dett,

A

helyiil.

itt

A

kapu mellett hosszd hainb4r emelkeorcsapatnak szolgal menedek-

411om4soz6

nacsalnikkal atleptiink a torok foldre.

Itt

csak egyet-

lenegy toronyforma koepiilet vonta raagara figyelmunket, mely a tOrok orcsapat tanyaja. A kapu elott fuvaros szekerek acsorogtak, megrakva portekakkal. Ezek Bolgaria belsejebol jonnek 6s Szerbiaa at a radujevaczi gozhajoallomashoz szallitjak ardikat.

Az

utazas Graraadatol Radujevaczig, ez okroktol vont

egy vasdarab sines, meg a kerekek sem birnak vasalt talppal, 6 10 napot tart. Setink kOzben egy szerb hataror fdbol mestersegesen faragott nehany kanillal kedveskedett, mint a honi industria tennenyevel. Termeszetesen a kanalakat, mint liti trophaeumot, nyomonilt szekereken, melyeken

—

gondosan

eltettem.

felnyergeltek

Ezalait

lovainkat.

Itt

az

egyik pandurunk

elhagyott, helyette azonban a nacsalnik kapitanya csatlakozott

hozzank. Megajandekozva a vamtiszteket ismet

16ra

mindeniitt

iiltiink

vOIgybe

tOrpe

cserjesek

lattam.

—

hazigazdaimat,

felnyolczkor megindultunk.

0t

—

n^lkiil,

hatarsoveny mellett haladtunk, folyvast hegyen

a

fel es

sem

s

A

le.

Szerb

boritjak.

reszrol

e

Magas, jo

hegyoldalakat mindeniitt

karban levo erdot sehol

parasztok minden rend nelkiil iszonyiian puszannyival inkabb, mert osi szokas szerint minden udvart, sot minden darabka foldet palank-

titjak az erdoket,

minden

kertet,

kal keritenek be;

nem egyszer

e kerites (mely a marhalege-

loket valasztja el egymast61) az orszagiiton is keresztul vonul, s

ekkor az

utaz6

maga

orszagiitat

kapu

nyit ki es zarja

sarjnSvesekbe

zarja be,

el.

pedig bebocsatjak a juh-

igy aztan az erdo

orSkre

egyetlenegy magas szalfat

eltOrpiil, s

nem

melyet minden egyes

miutan athaladott.

lat.

es

A

liatal

kecskenyajakat.

barmerre nez az ember,

Igy talaltam ezt a szerb

reszen; tSrSk reszen azonban meg cserjesek sincsenek, ott minden puszta es kopar, itt-ott egy darabka szantofOld. A sOveny tulso oldalan, tHwk foldijn, itt-ott gabonakereszteket littam egy rakasba Osszegyiijtve s az ido viszontagsagai altal felig elrothadva s m4r egeszen megfeketedve. A szegeny fcJldmlvelo azonban nem hordhatja be eletet, mig a dezsmalo meg nem jelenik, s mig a maga reszet ki nem veszi. Ez pedig gyakran csak igen keson tortenik, ligy hogy honapokon it szabad

304

FtJGGELfiK

heverven az elet, annak j6resze hasznavehetetlenne Ezeu adoztatasi rendszer egyike a bolgar nep legf4jdalmasabb serelmeinek. A vid6k itt mar mindeniitt nagyszerfi. Csupa hegy es v61gy; itt-ott oriasi hegycsoportokkal.

eg

alatt

valik.

A

soveny mellett bizonyos tavolsagra egymastol nyomorult

gunyhokban szerb hatarorcsapatok tanyaznak. Az tanyanal (karaula), melyet Kurilovonak neveznek, lehetos

magasan

fekszik,

megallapodtunk.

A

elso ily 6rs

mely megmely e

kilatas,

pontr61 nyilt elottem, ketsegkivul egyike a legszebbeknek, melyeket valaha lattam. A Balkan es Stara Planina, s a tavolban a magas Kopornik szakadozott ormai es mindezen csodalatos rendetlensegben oriasi hullamok gyanant ossze-vissza

hanyt csiicsok es ormok oly bamulatos tajkepet kepeznek, melynel a svajczi havasok nagyszertibbet nyiijtanak ugyan, de nem kellemesebben meglepot s eredetibbet. Melyen lent alattunk terjedelmes vblgy, a volgyben kanyargo folyo, a folyo mellett Nis, a nagy torok varos, a tavolsag miatt egybeolvado haztomegevel, mely felett csak a nyulank minaretek emelked-

nek

ki szembet(in61eg. Es fent a kek iirben, kitudja mily magassagban, egy 30 40 darabbol alio sascsoport k6valygott. Mintegy fel6rat idoztiink itt; aztan lijbol lora iiltUnk s

—

folytattuk utunkat.

tovabbi utunkrol?

Mit

sz61jak

Egy darabig

majd a

topolai karaulan volgyeken botorkaztunk

tiil

at,

a kurilovoi kilatas

utan

sSveny mellett haladtunk,

elterve attol, kopar, sziklas, sziik

mig vegre

patak mellett, egy erdos vSlgyben

E

meg a

delfele a zuliog6 hegyi

elrejtett

Szveti-Arangyeo nevtt

harom kiilonallo epiilet kepezi, egy kisded templom, egy foldszinti nagyobb haz, mely iskola gj'anant szolgal, s egy alacsony, emeletea tornaczos epiilet, hoi a ket vilagi pap lakik, kikbol all e hely dsszes szent lakossiga. Itt mar vart reank Devics, az alexinaczi nacsalnik, kolostorhoz ertiink.

kolostort

kopczostermetii, oszbevegyiilt ferfiu, kinek arcza azonban ertelel. Fogadasomra jott ide kapitanyaval es egy hogy aztan innet Alexinaczba tovabb szallitson. Meg csak del volt, s en remenyltem, hogy meg estere Alexinaczba erek; azonban ismet csal6dtam. Devics allitasa szerint az lit oly rossz, hogy ma mar semmi esetre sem vergodhetnenk odaig, s kenytelenek volnank valamely nyomorult falucska meg nyomorultabb viskojaban tolteni az ejjet. Ezen koriil-

messeget arult katonatiszttel,

305

fOookiJsk

menynel fogva azt gelig

akkor

8

ajanlotta,

elindulv4n,

hogy maradjank delutan

itt

holnap reg-

kenyelmesen

beerhetunk

nem

Annyira megszoktam mar

AJexinaezba.

tetszesem

sajat

hogy minden szo nelkiil beleegyeztem e tervbe, s aligha tov4bb boszankodtam ket percznel, s azonnal ismet visszanyertem j6kedvemet. A papok csakhamar feltalaltik paprik4shagymas ebedjiiket, zold csereptalakon. Tetemeszerint

cselekedni,

mesen piszkos volt minden, s az etelek ketsegbeejtoleg roszszak vagy talan csak szokatlanok, de azert nekem minden jot esett. Ebed utan reszint hogy kisse egyediil lehessek, de mert val6ban faradt minderlakra

meg

de azert

volt,

voltam, az egyik czellaban leheveredtem egy

is

mondhatom, igen

s

jol aludtam.

Mar felebredtem maradtam volna

ketsegkiviil tovibb is fekve

a felebrenlet kellemes allapotaban, ha jovialis nacsalnik

tom, Naumovics, be eleg

az

alvasbol,

nem j6n

s fel

menjek velOk

nem

szolit,

setalni.

nal felugrottam s engedelmesen kcJvettem

meg

bara-

hogy most mar

Termeszetesen azon6t.

Devicscsel egyvitt

zuhogo hegyi patak mellett, mely fak kSzott vajt maganak szakadasos mely utat. Majd tovabb egy viragos gazdag fdvii kaszalon at mintegy 6ra mulva ismet visszatertiink a kolostorhoz. Seta kSzben Devicscsel besz61gettem. 6 Magyarorszagbol fzArmazott, de mar ifjii koraban atjott Szerbiaba s indultnnk

azota

itt

a

hivatalnokoskodik.

gondolkozdsii

Igen ertelmes, j6zan

ferfid, ki ligj-latszik

lanos szerb fogalmak igen sz(ik leg

nyilatkozik

a

szerbek cselekvesi

szerb

tovabb nez es

korenel.

Nem

jellem es tehetseg

cisztone,

legalabb

eddig

es higgadt

lat is

az alta-

eppen hizelgo-

felol.

Szerinte a

egj'ediil

az onzo

haszonleses volt; nyilvanos tetteiknek rugoja hivatal vagy penzvadaszat. Aldozatra valamely eszmeert vagy hazafias iigyert senki

sem kesz, ha csak a mellett nem latja sajat kdzvetlen hasznat is. Csak miota a nemzetorseg intezmenye eletbe lepett, lehet c reszben nemi valtozast

eszlelni.

par evet, a helyett,

Hasonloan kedvezotleniil szol az

ligy-

Ennek nemely tagjai, kiilfoldon toltve hogy ott komoly tanulmanyoknak eltek volna,

nevezett intelligentiarol

is.

megismerkedtek felUletesen az elorehaladottsdg nemely meg ott is tdlsagos eszmeivel, s most ezeket ohajtanak Szerbiaba 4tplantalni, nem gondolva meg, vajjon el van-e mar keszitve a talaj azok befogadasara vagy sem. Miota Szerbiaban vagyok, nem hallottam ily helyesen jellemezni a szerbek hianyait es hibait. Kallay:

A

szerb felkcles tSrtdnete 1307—10. n.

20

306

FOOGELfeK

A vacsora mindenben hasonlitott az ebedhez, talan azon egy kiiienbseggel, hogy kevesebb etelbol 4llott. Ezalatt az egyik pap mulattatott benniinket, terjedelmes, b4r igen feliiletes nyelvismeretet anilva

el,

s enekelt tOrok, goriJg, arab, bol-

Vcgre ezen is tiilestunk s en a ket nacsalnikkal az iskolaepulet egyik nagy szobajaba vonultam vissza, a hoi harom 6ri4si minderluk volt szamunkra keszitve. gar, szerb stb.

Meg

dalokat.

par szot az iskolar61

s

A kornyek

azutan aludjunk.

szet-

szort tanyairol s apro falucskaibol hetfonkent idejSnnek a gyer-

mekek, s az egesz hetet itt toltik, szombaton delutan pedig haza tavoznak. Egy nagy teremben halnak mindnyajan, egy a szoba nagy reszet lefoglalo szeles fapadon. Mit tanulnak es hogyan, ez irant nem volt alkalmam, de kedvem sem kerdezdsk()dni.

Szeptember 25.

Mar

talpon voltunk s nemsokara

6t orakor reggel

kesziilodve s az obligat

ossze-

szladkot es rakias reggelit elkoltve,

Naumovics nacsalniktol, ki innet ismet hazafele ennek szekeren indultam el fel ket

elbiicsiiztam

vette dtjat, s Devicscsel

ora tajban.

Az

ido

sz6p, bar tavolr61

majdnem

mint

sem

jarhatatlan

lit

eddig,

folyvast

hasonlithato

volgyon

keresztul kanyargott. Igy ertiik

es

a

gyonyorfi, a videk

tegnapihoz.

hegyen

s

A

k5ves,

mely zugokon

el

11 ora tajban Szveti-Sztefan

kolostorat, hoi mintegy negyedorat

nyugodtunk nagy fak amye-

kaban.

E

szorosok kozott csak egy izben nyilt kilatas a nisi volgyre, a nelkiil azonban, hogy a varost lathattuk volna. Egy 6ra tajban egy dombrol leereszkedve, a szemkozt elnyiilo magas

Jasztrebacz altal bezart hosszii, cleg szeles volgyben megpillantottuk Alexinacz varosat labaink

alatt.

A lejton

Csucskovics jOtt

elenkbe, osztrak postatiszt Alexinaczban, ki a politikai viszonj'okr61 istajekozva van. Anacsalnik

hazahoz, de 6

engedelmetkert, hogy nemhivhat

csak par nap elott koltozott ide

s igy vendeget azonban mar keszitett szamomra szallast egy Prendics nevti szerbnel, ki egykor az angol consulatus tatarja volt, s most megszedven magat, itt el csendesen es kenyelmesen csaladjaval. A Prendics-csalad, az cJreg

nem

is

fogadhat.

felig torok es

Csucskovics

g'6rog

szivesen fogadott

oltozetben,

s elhelyezett

neje,

es menyok, igen zamatu epUlet eme-

fiiik

a tOrokos

307

FCOOELfiK

Az

letenek egyik szobajiban.

szadalmas

volt,

ebed, mint rendesen, felette hosz-

de megis egyszer veget

egymasutan bemutatta az

Ezutan Devics tOrvenyszek

ert.

itteni katonatiszteket, a

tagjait, a posta- es telegraf- s a rendori hivatabiokokat, s a nemzetorseg es polgarsag elokelobb tagjait. Mintegy 30 40 egyennel kellett itt szolaaom es kezet fognom egeszen bele-

—

;

faradtam, s mar-mar elvesztettem

tiirelmemet.

Bevegzodven a

kellemetlen czeremonia, termeszetesea a nacsalnik latogatasara

ma

siettem. Mint tegnap, ligy

a szerbek elmaradt

beszelt

is

szokasairol; s mint az o felvilagosodottsaganak egyik peldaj4t

hogy az 6 neje nem marad ferfiak nok rendesen, hanem eur6pai es beszelget. Alig hogy ezt mondd, bele-

emlite fel azon koriilmenyt,

tirsasagaban

allva,

mint a

t(3bbi

m6dra helyet foglal egy kis Oreg asszony,

pett neje,

dett hajlongani. allva

s

En term^szetesen

maradva vartam, hogy

megallva az ajtonal, elkezfelkeltem, iidvozoltem 6t, 8

leiiljcin.

A

nacsalnikne azonban

daczara ferje boszankod6 int^seinek, allva maradt az ajto mellett.

tennem,

Mit volt teh4t mit

beszelgetest Devicscsel

Vegre e

latogatason

is

leiiltem

szerb

a

ismet

civilisatio

tiilestem,

s

s

folytattam a

elmaradottsagar61.

ekkor magamhoz

Csucskovicsot, setat tettem a varosban. Alexinacz

veve

nem nagyobb

ugyan az eddig latott varosoknal, de sokkal tisztabb s nekem tetszett, hogy csinosabb is. Csucskovics nem tudott semmi ujat sem kozSlni, csak megerosite azt, a mit mar tudtam, hogy itt minden csendes es hogy a bolgar bandak idejeben sem mutatkozott semmi forrongas sem. Igy tehat utazasom politikai resz6t befejeztem. Azt hiszem, meglehetos hd tadomast szereztem magamnak a hatartartomanyok hangulatar61 es szemelyesen meggyozodtem azon koriilmenyrol, hogy Szerbianak legalabb az altalam bejart reszeben a nep nem hajlando felkelesre, s ha megis ily mozgalom tOrtennek, az egyediil csak a kormany kezdemenyezesere, sot vilagos rendelese folytan letesiilhet. Seta kozben beesteledett, s a fel-

—

ligy

hold ketes vilaga mellett, a est

szepseget,

tertiink

hosszti vacsora utan, vegre

faradalmait,

annyival

kellemes

inkabb,

napra kifozOtt terv szerint

h(is

legben, elvezve az

a hoi aztan egy szobamba vonultam kipihenni a nap

vissza

szallasomra,

mert a nacsalnikkal a holnapi

meg nemi faradalmak neztek

ream.

20'

fOgqelAk

308

Szeptember 26.

ma

Elhataroztam

minden

delutan

iadulni innet a postakocsival s

menni Belgradig. Enn61fogva Csucskovicsot megbiztam, hogy szamomra egy helyet rendeljen nacsalnik rakx jokor megjelent, hogy engem egy a postan. megallapodas

nelkiil

A

kolostorba szallitson ebedre. Miutan tobbe nem szandekoztunk visszaterni Alexin^czba, elbucsiiztam hazigazdaint61, egyszersmind par aranyat nyomvan kezebe. azonban

fekvo

kozel

nem

fogadta

megbantva

sot

el,

latszott

zsebre dugtam a penzt s most majd

mint ennek

is

valami ajandekot

lenni.

kiildeni.

iilve

hajtattunk, hoi elottiink.

latot

hatra,

Mintha bizony az az

ajandek nem eppen ligy penzembe keriilne Kocsira

Igy tehat ismet

nem marad egyeb !

a nacsalnikkal, egy tagas bekerltett helyisegbe

egy

A

iiteg

nemzetorsegi tiizerseg tartott gyakor-

nacsalnik

utan megdicsertem

oket.

k6res6re

a

gyakorlat bevegezte

Ezutan ismet szekerre

belgradi liton Deligrad helyseg fele kocsiztunk.

Itt

iiltUnk s a

az alexinaczi

v61gy kiszelesedik es meglehetos terseget kepez. Ezen a tersegen tartotta a keriilet nemzetorsegi ket bataillonja gyakor-

A

nemzetorseg

elleptetett elottiink s nehany evolutiot ugyan semmit sem a taktikahoz, de nekem 6gy tetszett, hogy e harczfiaknak meg igen sok gyakorlatra es kivalt sokkal jobb vezetesre van sziiksegiik, mig egyiittesen latait.

tett,

nem

ertek

lesznek kepesek mQkOdni.

A

sorok elott eUialadva, a szokasos

„Pomozi Bog bratye"-val iidvozSltem oket, mire ok „Bog

ti

pomogao''-val feleltek.

Tizenegy ora elmult mir, midon utunkat tovabb folytattuk, kiserve az alexinaczi

tisztek

altal.

Szveti-Roman kolostort, mely keriilet hatardn.

mar eddig

E

lattam.

a

percz

alatt

kis kolostor igen hasonlit azokhoz, Itt

leven, az ebed csupa

saggal nydltam

Hiisz

aztan bojtos

elertiik

egy mellekvolgyben fekszik ebedeltiink.

a

melyeket

Valami szerb bojt

etelekbol allott s en hosi bator-

piszkos, utalatos

megjott a krusevaczi nacsalnik

eledelekhez.

is tisztjeivel,

Ebed

nalam

alatt

tisztelke-

dendo s aztan mindnyajan szekerekre iiltiink s par percz mulva elertiik az itt meg nem nagyon szeles es sebes Moravdt, mely az alexinaczi es krusevaczi keriiletek kozStt a hatarvonalat ;

kopezi.

A

folyon egy ponton-hid vezet keresztiil, melyre foly-

309

fOqoel£k vast egy csapat hid&sz

iigyel fel.

partjan egy kies ligetben

A

foglaltunk

hidon ithaladva, a foly6 helyet,

mintegy negyed-

or&ig dlvezve a szep kil4tast a deligradi t^rsegre, a kOzel levo

magas Jasztrebaczra

A

nacsalnikok

kanyargo erdos kruseviczi volgyre. tarsasag4ban azt&n visszatertiink a

es a

a tisztek

s

deligradi

mehanahoz, melynek kSzeleben a tersegen nagy v&sar

tartatott.

Mit

sz61jak a kiildnben

erdekes litvanyr61?

felette

Egyes reszletek kiilonbsegevel majdnem mindenben hasonlitott az a fentebb leirt negotini vasarhoz, csakhogy nem volt oly nepes. Meg kell azonban jegyeznem, hogy itt mir tiibb igen csinos noi arczot figyeltem meg, s hogy a nok viselete is szebb, mint a negotini videken. E tarka tOmeg a hegyektol korayezett tersegen, a lemeno nap altal megvildgitva, gyonyOrii kepet nyujtott.

Vegre ot ora tajban megjOtt a Negotinbol Belgrad fele egy kozSnseges ernyos szeker, csakhogy az erny6tart6k vasrudak, az ernyS maga pedig eros borbol

halad6 postakocsi;

Elbiicsiiztam

kesziilt.

szivessegiiket,

alexinaczi

Csucskovicst61,

es

bar4taimt61, feliiltem

a

megkoszSnve postakocsira

s

megindultunk.

Bamondhatatlanul jol esett egyediil lennem. Kivulem csak velem szemkozt az

a conducteur foglalt helyet a kocsiban,

Barmily kellemetes volt

elso iilesen.

mar val6ban idegesse

szivesseg

desem m6g nem let,

ez utazas, a tiilsagos

is

Azonban kinszenve-

tett volt.

erte veget. Hallgatagon elveztem az egyediil-

a sz6p est es a gyony5r(i videk bajait. Csakhamar beesteNemsokara egeszen besotetedett s en, bar a kocsi

ledett.

alvasra

;

eppen nem volt alkalmas, einyomva a faradtsagtol,

elszunnyadtam.

Az

allomasnal,

elso

hoi

lovakat

valtottunk,

egyszerre

csak tobben gyertyakkal leptek a kocsihoz s bar-

mennyire

szabadkoztam

hogy almos vagyok, kiszallasra hogy a vacsora keszen vdr. Leszallketsegbeesve, de a vacsordnak m6g fele sem is,

kenyszeritettek, mondvan,

tam diihOsen neztem.

mulattatni.

leszek,

0gy

es

Egy cseh doctor vagy Ettol

mert az

tettem, mintha

ennek

az

elkesziilt s

mi,

nem tudom,

igyekezett

meg, hogy az egesz 6ton egyediil egesz kocsi szamomra van csak rendelve. ertettem

nem hallanam

e megjegyzest,

hanem

azert

egy szivessegnek megis Oriiltem. V6gre a kocsis en megszabadultam sanyargat6imt61.

FOOGELfeK

310

Szeptember 27. Gybnybrfi

ejjel

volt

csillagokat ily ragyog6

olyan, minore

;

egesz ejjet f61aIomban tOltem. helyiitt a

nera

emlekezem.

fenyeseknek meg sohasem lattam.

Moravan mentunk

at,

A Az

Csak annyit tudok, hogy egy mely itt mar sokkal szelesebb,

hogy egy varosban ismet egy nacsalnikatusi kapitany jott elombe es iparkodott a lovaltas ideje alatt mulattatni, az en nagy keserfisegemre. Ezutan bekeben maradtam egesz Szmederevoig, hov4 delelotti 11 6ra fele erkeztem meg. Itt m6g egy 8

latogatasan

nacsalnik es tisztjeinek

kellett

ttilesnem,

azutan

azon boldog ontudattal indultam tovabb, hogy tSbb nacsalnik Belgradig nem letezik. A kis Groczka faluban azonban meglatogattam Garasanint, Szerbia hires ministeret, ki miota a

kormany masok kezebe jutott, itt el visszavonulva, de azt tetleniil, hanem sziintelen fondorkodva. Mintegy

hiszem nem

f6I6rat tSltottem nala, beszelgetven egesz altalanossagban.

Negy orakor

delutan

porosan, eltikkadva,

6rkeztem

meg

Belgradra, faradtan,

elegedetten ezen

igen

kis kirandulissal,

de nem banva azt sem, hogy egyszer mar veget

2.

erte,

Kallay Beni napl6jegyzetei elso boszniai 1871.

jiil.

12.

—

litjarol.

aug. 12.

Kallay Beni belgradi foconsulsaga idejeben b. Beust akkori hogy Boszniat beutazza

kiiliigyministertol szabadsagidot kapott,

benyomasai alapjan tegyen a latottakrol jelentest. Grof Andrassy Gjiila magyar ministerelnok nagy erdeklo-

8 kozvetetlen

dessel

kiserte ez

hogy ez az testet

oltott

lit

a

litat.

Nem

politikanak,

hiszsziik,

pontja

kiindulo

hogy

tevediink, allitvan,

annak a het evvel kesobb

mely Boszniat es Herczegovinat a

monarchia egyenes erdekkorebe vonta. Kallaynak az volt a szandeka, hogy

litjaban, naprol-napra

benyomasai alapjan rogton papirra vetett jegyzeteit, azonkep, mint azt

szerb

utazasanal

tette,

irodalmilag

is

feldolgozza.

Soknemii teendoi, hivatalos elfoglaltsaga azonban nem engedtek e terve megval6sitasat. Hozzafogott ugyan a munkahoz, de a bevezetesen keziratai

tiil

kozott,

jutott. E toredeken kiviil megmaradt sebteben ironnal jegyzett kisded naploja, a

nem

mely ugyan nem tartalmazza a feldolgozott anyagot, de

bele-

fOooel^k tekintest

311

enged a mfthelybe, mikent fogott neki

liti

benyomasai

formulaz^sahoz. tJgy a bevezetes tOredekenek, mint a naplonak kozles6t eppen a fomunkaval kapcsolatban valtig megokolja az koriibneny, hogy szamos oly reszletet, sok oly szempontot tartalmaz, mely ligy a szerb tortenebni evolucziora, mint a delszlav kerdesek multjara nezve taniisagos. Egyes vonatkozasai e naplonak ligyszolvan fenykep-felvetelei az azonkori helyzetnek, melybol a jelen allapot fejlodott. Hogy az egyes

—

—

68zleletek

becset

egyenisege

eszlelonek

az

kivaloan noveli,

fblOsleges kiilonosen hangsiilyoznunk.

Kozoljiik tehat eloszor a toredekben maradt bevezetest, s

nyomaban a naplojegyzeteket, egyes jegyzetekben, sziikseget lattuk,

—

felderitven

a

kisse

roviden

—

a hoi

megerintett

pontokat. *

Bevezetes Kallay Beni boszniai

1.

litjarol sz616

kidolgozott naplojahoz. (Toredek.) Torokbirodalomnak vegtartomanya foldrajzilag egeszen NyugatEuropa kozelebe nyomul. Ejszak es nyugat felol a katonai hatarorvidek es Dalmaczia, delrol Montenegro, keletrol Szerbia kepezik a hatarokat, s csak e ket utobbi kozott elvonulo alig € oranyi szelessegfi foldteriilet altal all Bosznia osszekottetesben a birodalom tobbi kozvetlen tartomanyaival. Montenegro nem tartozik az ottoman birodalom hfiberesei soraba, Bosznia

Europai

az

ejszak-nyugat

fele,

s

legalabb

Szerbia, daczara a most

mar

ligyis felette laza fiiggesi viszony-

nak, mely a Portahoz csatolja, tenylegmajdnem teljesen onallo-

nak tekintheto, a

fentebb

s

oldalrol idegen, sot

allamok fontos

altal

nem helytelen azon allitas, hogy Bosznia keskeny foldteriilet kivetelevel minden mi tobb eppen delen es keleten ellenseges komyezve. E foldrajzi helyzet ketsegkiviil kepez a tartomany politikai viszonyainak mig egyreszrol az eloretolt bekeritett helyzet

igy

emlitett

van

mozzanatot

megiteleseben. Mert

folytan az elszakadhatas, sot eroszakos elszakitas lehetosegenek

latsz61agos konnyiisege a szomszedok foglalasi vagyait folyton

ebren

tartja,

elszigeteltseg

—

es

masreszrol

a

kozponttol

folytonos veszely

valo

tavolsag,

erzete a tartomany

az

moha-

FtJGGELiK

312

medan lakossagat meg inkabb megerositi s

a

intezmenyek irant

regi

taplalt

a vall4si fanatismusban

eloszeretetben.

m6nyek termeszetesen nem maradhatnak

E

koriil-

visszahatas nelkiil a

bosnyak viszonyok alakulasara. Mielott azonban ez utobbiakat tiizetesen targyalnok, sziikseges lesz a szinte nagy fontossagii tOrteneti s az ezzel kapcsolatos etnografico-vallasos mozzanatrol is

megemlekezni. Bosznia lakossagat,

1.

mohamedanok

—

mikent altalanosan tudva van,

6s keresztenyek kepezik.

E

—

lakossag viszonyainak

meglt61eseben kulonosen harom nevezetes mozzanatra kell figyel-

ezek

niink, a)

a nemzetisegi, a vallasi es a politikai mozzanatok.

:

Nemzetisegi szempontbol, ezalatt a

sagot ertve, a kiilonbseg.

A

faj-

6s

nyelvrokon-

mohamedanok es keresztenyek kozott nem letezik tortenet bizonysaga szerint, midon a XV. szizad

kozepe tajan Bosznia a torokok altal elfoglaltatott, a feudalis bosnyak nemesseg, bogy birtokait es elojogait megorizze, tomegesen attert az islamra. A szultanok meltanyoltak e lepest s a renegat nemesseget meghagytak elobbi jogaik es javaLk elvezeteben.

tamadt

tgy

aztan

Boszniaban

a

jelenleg

is

meg

beg es aga nev alatt ismeretes mohamedan foldbirtokos osztaly; mely azonban a hit valtoztatasaval nem valtoztatta egyszersmind osi nyelvet is. A bosnyak mohamedanok, a r^gi bosnyak nemesseg utodai, mikeut a foglalas elott, ligy jelenleg is a szerb nyelvnek bosnyak dialectusat beszelik, sot sokan regi neviiket is megtartottak, ligy hogy gyakran talalni az elokelo mohamedanoknal szerb neveket a beg vagy aga szocskakkal kapcsolatban. Tobben neviiket torokre forditottak fennall6

ugyan, de az Igy megmasitott nevhez ismet hozzaragasztottak az ics szerb

vegragot.

A

torok kormany a fobb hivatalokat

be ugyan, de ezek ha Boszniaban maradtak, az ottani bosnyak-mohamedan csaladokbol hazasodvan, csakhamar elfelejtettek a torok nyelvet, szinte a valosagos azsiai

torokokkel toltette

szerb-bosnyak nyelvet fogadtak

el.

Innet van,

hogy jelenleg

s

a

Konstantinapolybol kUldott keves szamii torok hivatalnok kivetelevel,

Boszniaban a bennsziilott mohamedanok majdnem kiza-

rolag a szerb-bosnyak nyelvet beszelik.

A

mely a foglalaskor kereszteny lett. Bosznianak eppen ligy mint a mohamedanok

lakossag azon resze,

maradt, elveszte jelenlegi

rajah

birtokait,

lakossaga,

jogait es rajah-va

fCogel^k

313

legnagyobb resze, a szerb-horvat szlav tOrzshoz tartozik, mely 630—640 kOriil K. u. vandorolt be e tdjakra a mai Galicziabol es Oroszlengyelorszagbol. Szerbia, Bosznia, Horvatorszag, Dal-

maczia, Krajna,

Isztria

ugyanazon egy

szlavnep

szagra es

is

mely Nyugat-HorvatorLegnagyobb a nyelvkuKinbs^g a krajnai

kiterjed.

sarjadeka,

es Kelet-Szerbiaban,

szloveneknel

isztriai

O-Szerbia egy reszenek lakossaga

68

hoi

a

nyelv befolyasa valik mar erezhetove. Szerbia, Bosznia,

Horvatorszag

Dalmaczia

es

bolgar keleti

vid6kein azonban min-

kiilonfele

dentitt ugyanazon nyelvet beszelik, legfeljebb a kiejtesben nemi m6dositassal, mely azonban a teljes megerthetest eppen-

seggel

nem

gatolja.

Daczara ezen nyelvegysegnek, letezik

szolidaritas

ezen tekintetben sem

meg

fajok

delszlav

e

kozott.

Noha tenyleg

nyelv, melyet e videkeken beszelnek, a szerb-horvat, e kifejezes

Boszniaban egynehany kereskedo es tanito kiv^televel teljesen ismeretlen. Ha a mohamedan vagy kereszteny bosnyakot kerdezziik, hogy mily nyelven beszel, rendesen azt feleli: naski vagy bosnyacski (a mienken, vagy bosnyakul). A kiilonlegesseg ez erzete nemcsak a nyelvre terjed ki, hanem a fajra es

altalaban a nemzetisegre

is.

Nem

egyszer hallottam beszelni a

bosnyak nep termeszetes tehetsegeirol, kepessegeirol, melyek az ottani felfogas szerint csakis a bosnyak faj tulajdonait kepezik. Tagadhatlan tehat,

mennyiben az az

ottani

hogy Boszniaban, termeszetesen a

viszonyok mellett lehets6ges, es igy

inkabb csak ontudatlanul, a kiilonallo nemzetisegnek bizonyos homalyos erzete lelheto fel. b) VaUas tekinteteben ket focsoportra oszlik Bosznia lakossaga, 6. m. mohamedanokra es keresztenyekre. A mohamedan vallas az uralkodo, a kereszteny csak

ttirt.

A mohamedan vallas

azonban nemcsak egyhazi szempontbol bir egyediil jogosultsaggal, hanem egyszersmind alapjat kepezi a politikai jogok Ssszessegenek.

A

kereszteny

vallasuk gyakorlataban vetve, poUtikailag is

kovetoi, a mellett,

vallas

sokfele

az elnyomott osztalyt alkotjak.

medan egyhaz gazdag javak

(Vakuf)

felett

fenn

magukat.

kormanyzok joakaratatol

Kereszteny

fiigg s

meg

A

ala-

moha-

rendelkezik,

kereszteny egyhazak csak nagy erofeszitessel es tarthatjak

hogy

megszoritasoknak vannak

a

aldozatokkal

templomok

epitese

a

az engedelyezes eseteben

314 is

FfrOGELftK

talal a mohamedan lakossdg r^szerol. mohamedanok Boszniaban fanatikusabbak, mint a

sok akftdalyokra

laban a

dalom

E

tobbi tartomanyaiban.

kozponttol valo

tavolsagban

geteltsegeben es a bol szarmazo

okat

jelenseg

a tartomany

s

geografiai

mohamedan lakossagnak ezen

azon talan

ontudatlan

biro-

ketsegkiviil a elszi-

koriilmenyek-

erzeteben

keresni,

kell

nagyobb veszely fenyegetheti a keresztenyek mint barhol masutt, s hogy ennek elharitasara az

hogy

Alta-

reszerol,

itt

egyediili

eszkoz az islamhoz valo ragaszkodas es a koran rendeleteinek gzigorii

az

Termeszetes hogy e viszonyok

fenntartasa.

ellentet

mohamedanok

es

folytan

pedig

keresztenyek kozott, es

az ut6bbiak rovasara, nagyobb mertekben erezheto, mint a biro-

dalom egyeb tartomanyaiban. A keresztenyek, noha az uralkodo mohamedanokkal szemben csak egy osztaly gyanant tekinthetok, egymas kozott vallasi szempontbol ket kiilonallo csoportot kepeznek t. i. a katholikusoket es a gorog-nemegyesiilteket vagy orthodoxoket. Nem lehet ez emlekirat

czelja e ket vallas

legyen

targyalni,

tiizetesen

eleg

fejlodes^t

tortenetet es

annyit

megemliteni, hogy a

szerb-horvat bevandorolt torzsek a keresztenyseget

Romabol

vettek.

Kesobb a schisma

eloszor

szarok befolyasa alatt a keleti egyhaz tanai terjedtek Boszniaban, szintiigy mint a tobbi katholicismus ki

nem

lehet tulajdonitani,

is

bealltaval s a keleti cs4el

veszett, azt egyediil

inkabb

Hogy

delszlavok kozott.

a

azon koriilmenynek,

hogy Bosznia csak rovid

ideig

tartozott

Szerbiahoz, a bosnyak banok es kiralyok azonban. kik jobbara

a Szt.-Istvan koronajanak felsoseget elismertek, sot azt gyakran kerestek

is,

mar ezen oknal fogva nem lephettek

katholicismus

eUen,

sot

azt gyakran partoltak

fel nyiltan

is.

a

Igen koran

meghonosult azonban Boszniaban a patarenusok schismaticus felekezete, s a bosnyak banok es kiralyok fiiggetlensegi vagyaik altal

vezerelve

majdnem mindnyajan tobbe-kevesbbe

nyiltan

eldmozdltottak e felekezet terjedeset ezaltal remenylven es a

magyar kiralyok fensosege

hogy a katholicismus, eretnekek

ellen tobb

alol szabadulhatni.

daczara a magyar

kiralyok

izben viselt hadjaratoknak,

Roma

Ez az oka, altal

nem

az

terjedt

jobban Boszniaban. Noha tehat a katholikusok szamra joval mogott allanak is, ezeket fontossagra nezve mindazaltal megelozik, mert egyaltalaban vagyonosabbak, papel

az orthodoxok

315

VtOQELtK jaik miiveltebbek es aranylag tobb kolostor, felett

templom 6s iskola

Katholikusok es orthodoxok

rendelkeznek.

kozott elte-

kintve a (Itt

megszakad az 1871 aug. megkezdett 2.

kezirat.)

Napldjegyzetek. (Vazlat.) Julius 12. (Pentek).

Kis hajoval Zimonyba. Onnet 7 orakor elindulok a sziszeki

—

Sabaczig alszom. Reggel a fedelzetre megyek, hajoval, szemlelem a lapos partokat. 5 orakor Mitroviczaba eriink. Bejarom a sok es nagy katonai epuletekben es szep asszonyokban bovelkedo varost. Felhetkor tovabb indulunk. Egy Vuceli6 ^ nevfi osztrak kapitany mutatja be magat. Beszel a Hrtkovcze-

ben es Nikinczeben levo klementinus amautakrol.* Kiilonos az nem dolgosak. A szomszed faluban levo magyarokat egy izben megtamadtak, de a rovi-

OltOzetok s a nyelvok, veszekedok,

debbet hiiztak. Irigylik a magyarokat, a kik szorgalmasak es gyarapodnak. Beszel meg a nazarenusokrol, a kik minden nemzetiseg es vallas kozt terjednek. 9 orakor szep holdvilag mellett

Racsa-hoz

'

eriink.

Kesobb szep meteort

A Drina

beomlese roppant sebes folyasu.

latok. Ejfelkor lefekszem.

Julius 13. (Szomhat.) 9-kor felkelek. Omchikus kiink Brcskab61

''

szallt

omagy*

be a hajora

a

mi

s elkiser

consular-iigynO-

Brodig. Boszniai

Vuceli6 Miklos szazados a 9. hatarorvideki ezredben. Hrtkovci, Szerem varmegye rumai jaras, ugyanott Nikinci. Eredeti lakossaga alban, az eszaki alban klementi torzsbol, a XVIII. szazad elejen teleptiltek oda. Ma csak az oregek koziil ertenek nehanyan albanul (mintegy hatvanan), a tobbi elhorvatosodott. Az ott levo magyarsag azota mintegy fele a lakossagnak. * A Drina-Szava torkolat mellett. Racsatol Zvornikig Kallay mint minister kotortatta a Drina medret s kisebb gozhajokat jaratott rajta. * Omchikus Miklos, cz. omagy, sz, k. viszonyban, elobb tnzlai, utobb brcskai consuli iigynok. * Brcska jarasi szekhely, 1895-ben 6146 lakossal, a DolnjaTozlai keriQetben, elenk kereskedelmi forgalommal, ma vasdtja van Vinkovczeval osszekottetesben. *

*

;

316

FOOGELfiK

allapotokrol besz61ek vele.

A

nep elnyomva, de inkabb a foldA torokok felhaszniljik a

birtokosoktol, mint a kormanytol.

katholikusok es orthodoxok ellens6geskedes6t.

meg nem kepesek

gondolkozni,

komoly mozgalomr61 nem

ezert

lehet szo

is

A

arulja el a tOrok hat6sagnal.

olvasnak, inkabb a mieinket

osszetartas

A

keresztenyek

nines

koztiik,

s

egyik a mdsikat

;

kereskedok szerb lijsigokat

a magyarorszagiakat), mint a Onnet (Szerbiabol) a ^Vidovdan" es a ^Jedinstvo" nagybirtokosok (begek) tOrokok, neh4ny kereszteny is (t.

i.

szerbiaikat. jar.

A

van

kozOttiik,

ligy

nyomjak a

de ezek mind a torokokkel tartanak, s eppen n6pet, mint amazok. Dyen Brcska komyeken

az orthodox Kajdies, kirol

a „Zastava"

es

a

belgradi

lapok

Ennek 12.000 holdja van.^ A torokOk kozott semmi izgatottsag sem veheto eszre. Tiz orakor diffamal6

Samac-\i.oz

czikkeket kozoltek.

'

eriink.

Samac

A

Szava szamtalan kanyarulatai, omladozo

Boszna beomles6t neztem. Lapos videk, boszniai hegy latszik. A hajo fedelzeten mindinkabb szaporodnak a torokOk.'

partjai.

felett a

tavolabb nehany alacsonyabb

K6t orakor Brodba (Szava-Brod) ram, csak holnap

a ki ajanl egy Borosa eloadja,

eriink.

mehetiink tovibb. ^

bogy sziikseges

nevii

Meto kavasz

*

var

Level Theodorovic8t61,*

Ezzel kesobb beszelek ha mi Szerajevoban azonnal

papot.

volna,

egy arvahaz epitesehez fognank, kiilonben ez mar elvileg el van hatarozva, de most a franczia consul mindent elkovet,

hogy kormanya bokeztileg segelyezze a boszniai katholikusokat, a minek a mi befolyasunk csokkenese lehet az eredmenye.

'

teren * '

A csalad maig meg van, egyik tagja a szilvatermeles nagy erdemeket szerzett. A tervezett Samac-Vukovari csatoma szUksege !

Szerzo

to'rdk

mohamedanokat

elnevezesen

nem ozmanokat, hanem bosnyak

ert.

A

consulatus bensziilott, a mert; fegyveres szolgaja. *

torokoktol hivatalosan

elis-

* Theodorovics magyarorszagi, szentendrei sziiletesii szerb, es k. foconsulla lett Szerajevoban. Elobb Belgradban szolgalt Kallay alatt, kinek Szerajevoban ligyszolvan exponense volt.

cs.

* Borosa Alajos esperes, Zagrab-megy6ben.

ma

jaszkai

plebanos-helyettes

fCqgel^

317

Dervent-hen az odavalo pap * templomot ohajt epiteni, udvaraban mar is van egy kis fatemplom s igy nem kell ferman," de egy beg nagyon ellene van. Thedorovics intezze el azt

kerdezem meg Borosat, hogy a torokok kozt

;

lehet-e bizo-

nyos nyugtalansagot eszrevenni. (Ezt azert kerdezgetem, mert Blaznavacz, az egyik belgradi kiralyi regens, mikor biicsiit vet-

tem

hogy a kormany lassankint a regi fanatismust hogy Theodorovicsnak sikeriilt a kegyeit nagy mertekben megnyemi. Borosa kesobb be-

tole, emlite,

akarja felebreszteni.) Emliti, vali

'

matat ket franciskanusnak, az egyiknek elfelejtettem a nevet, a masik Fra Lovro Tomics plebanos.* E falu utamba esv^n, Fra Lovro meghi magahoz ebedre. Koriiljarom a varost, a var es a Szava kozt levo parkot. A varos egyebkent nagy falu. Este felkilenczkor lefekszem. Julius 14. {Vasdmap.)

Mar 4-kor elhagyom Brodot. Gyalog onnet csolnakon at a

boszniai

oldalra

megyek, Omchikus idaig

parthoz

a

'i\5.^

kisert. Felhatkor indulok el. Itt mar turbanosokkal es bugyogos asszonyokkal talalkozunk, lakossaga nagyon vegyes (t. i.

kereszteny,

mohamedan,

izraelita).

Egy darabig

jo

az

lit,

a

Szava mellett haladunk, majd a mint elhagyjuk, szep teres videkre eriink, a hoi sok a fa. 8-kor Dervent-ha. jutunk egy na.'y faluba.* Itt latok eloszor ket elokelobb torok not, a mint sotet oltonyukben, sarga csizmaval, lefatyolozva,

faluban egy europai modoni kis

Hadzsi

Jusszuf gazdag torok

kilenczkor egy fanal

^

jarkalnak.

kastely

beg tulajdona.

var Fra Lovro kocsija,

a

van,

A

mely

Haromnegyed mienk elore

A bosnyak schematizmusokigenfog>'atekosak,leven, nehany nem tudtunk

megallapitani. a torok birodalomban minden lij kereszteny tempepitesere kiilon szultani ferman kellett, a melynek kiesz-

nevet *

lom

emeletes

Akkor

kozlese sok penzbe keriilt. ' boszniai csaszari helytarto. * Plehanjban. * Bosnyak-Brodba, ma a derventi jaras kirendeltsege, vas-

A

liti

csomopont 2000 lakossal.

Dervent, a hasonnevfl jaras szekhelye, 5424 lakossal Ma jelentekeny hely, regebben hires kapitanyok szekhelye, sok elokelo beg (nagybirtokos) lakohelye. *

(1895).

'

318

FtJGGELfiK

megy. Fel 6ra mulva a franal vagyunk Plehanjban.' A hegy tetejen kis lij templom, s egy 9 baratra szant, megkezdett klastrom. Reggeliziink. Megigerem, hogy a templomnak ajandekot kiildok. Haromnegyed

A

frat61 elvalunk.

12-kor

bosnyak nep

elerjiik

dicserete.'

kocsinkat,

Az

lit

itt

a

mellett k6t

fakaliba, inkabb diszn661hoz hasonlo. Mindegyik mellett egy poznan kereszt. Ezek katholikus kapolnak, melyekben a pap az isteni tiszteletet tartja, a nep az alatt kiinn a szabad eg alatt ajtatoskodik. Majd elerjiik a Bosznat s most aimak menteben haladunk, 4 orakor a Doboj varromhoz eriink, ott a legenda hoi a volgy majdnem egy hurt kepez. Valaha Dvoboj-nak hivtak, mert magyarok es bosnyakok ott szerint kis

—

—

ketszer

ket

meg

iitkoztek

egymassal.

A

itt

Matyas-penze-

volgy nehol megsztikiil 6s a hegyeknek a folyora neza

oldalai sziklasokka valnak.

viz

Talaltak

is.

kozepen meredez

Egy-egy gombolyded nagy szikla a Az egesz taj azonban fas es zold.

felenk.

Mitrovicza t^jekan a tiilparton nagymennyisegfi dinnyet latunk felhalmozva. Maglajba a tiilparton

(t.

i.

a

*

TV^-kor eriink. Igen szep fekvese van,

Boszna

vegig es felnyiilnak a

tiilpartjan)

nem magas,

torok hazak vonulnak

kozvetleniil

a

viz

mellett

emelkedo hegyek koze. Ezek egyiken kisded var van, alatta szep nagy dzsami.'' Itt a szekerben halok a sebes Boszna morajanal. Siirii felhok siirtisodnek az egen, utobb kibukkan a holdvilag, sugaraival megeziistozi a viz melletti kompot. Julius 15. (Hetfo.)

Miutan a Boszna zavaros meleg vizeben megfiirodtem, '/46-kor reggel elindultunk. Maglaj mogott elhagytuk a Bosznat, '

'

6'5

km. Derventtol.

hogy az ottani nep jo beTomics plebanos sok jot beszelhetett

K. e megjegyzese mutatja,

nyomast

tett ra, illetoleg

neki hiveirol. ^ doboji varrom ma is meg megiehetos karban van. A legendat emliti Roszkiewicz is Boszniarol szolo litleirasaban. * Maglaj a hasonnevti jaras szekhelye, ma kb. 4500 lakos1878-iki occupasal, a szerajevoi keriiletbe tartozik. Neve az tionalis hadjaratban lett hirhedtte, ott esett meg a huszdrok

A

katasztrofaja. *

Mecset.

319

vt30Qth&K

^ogy egy

hosszii

nel* ismet

hegyen

zakat latok, torok

at baladva par ora

'

mulva Zsepcse-

Nyomorult, torok feszek. Roskadoz6 faha-

elerjiik.

mod

szerint egyemeletesek, az emelet elore

vannak a boltok. Harom famecset van benne. A sziikebbe es erdosse lesz. Orahoviczaban ^ megallunk zeniczai mudir * Rusztem beg var itt ram a pasa

nyiilik, alatta

volgy

itt

A

etetni.

parancsabol. Fiatal ember, a

regi

hogy tonkre ment

Szokolovicsok

csaladjabol

''

Sztambulban volt, hoi ezt az allomast nyerte. Itt ebedelek a magunkkal hozott libabol, a beg elore lovagolt. Beszelte meg azt, hogy jart Becsben is, valo. Elbeszeli,

s

tavaly Belgradon, a hoi Blaznavaczczal beszelt es

latta a her-

czeget (Milant). tJgy nyilatkozik, hogy a torokoknek Ausztria

Az aranyat „magyarlija''-nak nevezi, mint hiszem a muzulmanok nagyobb resze.* A volgy ezutan teljesen sztik lesz s meresz kanyarulatokban fordul, eppen csak a Bosznanak van benne helye. A Boszna menten kanyargo lit nagyon szfik, itt-ott czolopokkel a legjobb baratja.

ligy

van megtamogatva. Egy eros fordulonal gyonyorii vadregenyes tdjkep tfinik elo

;

Vranduk

^

kisded falu es varacska. Ezen

tiil

a volgy kiszelesedik s koralakuva valik szep retekkel, ezt hiv-

jak Babinopoljenak

(Asszony-mezeje),

a

monda

szerint

egy

asszony kapta ezt a birtokot jutalmul a torokoktol, mert Vran-

dukot elarulta nekik, egy szfik hegyszoroson vezetven at oket oda. Ezt a hegyszorost az dtrol lehet latni Garovi * falu mellett.

A ^

Boszna volgy

A

Vrana planina

oldalan

A

emelkedo magas hegyek

(?).

Zsepcse hasonnevfi jaras koriilbeliil 3000 lakossal. *

ma

tiilso

szekhelye,

szerajevoi

* zsepcsei jarasban, Jajistevel es Rastusaval kozseget. * Mudir a varos eloljaroja. *

A

keriilet,

alkot

egy

Szokolovicsok a szerajevoi keriilet deli r6szen Gorazs-

daban es Csajnicaban torzsokosok. * Tenyleg regebben az arany penzt a Balkanon igy neveztek. Boszniaban a kormoczi aranynak s a Maria Terezia tal16mak volt a legnagyobb kelete. ^ Vranduk kisded falu a zeniczai jarasban, kb. 600 lakossal. Mar a romai hoditas koraban, Arduba neven szerepet jatszott. »

Kb. 6 km.

!

320

FtJGGELfeK

kozott Zenica retekkel.

'

varosa

ttinik fel

sudar fak kozott feherlo mina-

Altalaban mindeniitt sok

haznal az

lit

jobbra

E

elter.

itt

Zenica

fa.

egy

elott

beg.

egy csesze kavet megittunk, Rusztem beg meg

Leiiltiink,

szeleteket adott vacsorara, melyekert

Azutan

a

haznal vart ram Rusztem

elbilcsiiztunk.

Az

tele volt

lit

leven. Csapatostul jottek szekereken,

nem

stilt

engedett fizetnem.

neppel, Zenicaban vas4r

gyalog,

lohaton,

nyergeikben ulve, ardkkal terhelt lokaravanok.

A veres

turbanok, a szines mellenyek, feher labravalok

tarka

magas s

feher

latvanyt

Sokaknal a mell egeszen szabadon marad, nemelyekmajd minden toroknek pipaja a nyaka melle van dugva. Szep osz szakallakat latok fejoket nyiijtanak.

nel az ingujjak hianyzanak,

;

leborotvaljak. Zenica elott lattam

egy asszonyt lohaton,

ferfi

modjara tilt a nyeregben, egeszen feher lepelbe burkolva. Lattam, mint adott egy torok alamizsnat egy oreg kereszteny koldusasszonynak. Lattam torokot es szerbet egytitt lovagolni.

Az

egesz liton csak egyszer esett meg, hogy

elottunk leszaUott

a

lovar61,

egy kereszteny kavaszom reven valami torok

hivatalnoknak nezett."

hegyen vonultunk fel. A minden iranyban szerte vonulo hegylanczokra.^ Orias sotet felhok gomolyognak, eros eszaknyugoti szel fil. A hegyrol eppen olyan hosszan, mint fel s ala menedekes lejton ereszkedttink le, s a hegy labanal Kumpaniahannal * megallapodunk, 9-kor este. Itt var egy zaptie !*-kapiZenicatol egy hosszan

tetorol

szep kilatas

nyilt

elnyiilo

a

tany 3 zaptieval, kiket a travniki pasa kulddtt

semre es

A

felhok

elvonultak,

vilagos ejre fordult az ido s

mely csend

fi-l

kiserettil.

elem tidvozle-

mire gyonyorfl holdlett,

a

mintegy 8 es

oranyi szeles volgyben. Csak a Lasva vizenek

*

mormogasa

szakitotta felbe a csondet. Ismet a szekerben haltam.

^ Zenica hasonnevu jaras sz^khelye, nagy ipartelepekkel, egyhazzal, a Kallay alkotasa mind. 1895-ben 4400 lakosa volt. torok uralom alatt a keresztenynek le kellett a lovarol szaUni, ha urat latott. Egyebkent a jobbagyvilagban nalunk is jaj volt annak a jobbagynak, a ki nem tert ki az lir elol ^ Vjetrenicat erti szerzo, honnan a Zecz-planinat latta. * Han Kompanie, az itten akkor mar mtikodo fat szalUto tarsasagrol elnevezve. Torok csendor. • Nem messze a Boszna folyoba valo torkolatanal. ''

A

A

''

I

!

321

fOgoel^k jaiiua 16. {Kedd.J

Reggel ket aranyat adtam a kapitanynak, ki azt nemi vonakodas utan elfogadta, ugyanannyit a zaptieknak, kik koziil az egyik katholikus volt. Ez az amyoldala az ily megtisztelteteseknek. Reggel borult az eg, es a hegyoldalakon kodok, felhatra indulunk

A

el.

Lasva volgyeben, felora mulva a folyon

at hid vezet. 7-kor Brestovac-ra

szednek a fold szinerol

s azt

ertiink

^

rokban feldolgozzak. Innet az

;

mellett

lit

komyeken

a

vasat

kovacsok apro hamo-

az itteni

kettos

telegraf,

az

egyiken ket, a masikon egy drot Kilencz orakor Bilalovac * helyseg

;

az

lit

mellett savanyii

egy negyszog labnyi faketreczecskebe van felfogva. Kellemes savanyii viz. E falunal egy hegylancz mogott magasabb csiicsok,' melyek Szerajevot kornyezik. Kisse tovabb haladvan egy dombrol leereszkedve, meg ezeknel is magasabb forras,

hegyek

tfinnek fel

Szerajevo

(Radobolye,

es Mostar

kozott),

egy hegyoldalon ott Brestovsko * fekszik. Az litrol egy feher hazacska latszik lakik a katholikus piispok, Vuicsics.* Egy ret kozepen, egy melyeket

itt-ott

orokos ho fod. Balra az

littol

;

ko

feher

tiint

szemembe. Kavaszom figyelmeztetett, hogy a

torokok, midon azt akarjak,

hogy valamely

temetik magukat

birtok a csaladban

egy kovet helyezutodok nem adhatjak el a birtokot, ez a szentesitett szokas.* Fojnicaban a katholikus baratok mar minden oldalrol bekeritettek egy darab foldet,

megmaradjon, azon tetnek a

sir fole.

csak eppen ezt

van

el,

fijldbe

Hy

esetben

az

nem vehetikmeg,

a torok birtokos

10 es fel orakor Kiszelyak-ha

*

'

* * *

nem

adhat-

mivel egy elode oda temettete magat.

egy

kozepen,

*

s

patak

mellett

'

eriink,

felbugyogo

mely nev6t egy savanyii

ret

forrastol

Fojnicai jaras. Milodrazsje kozseg faluja a fojnicai jardsban. Bjelasnicza hegyseg. Fojnicai jaras. Vuicsics Paszko.

A

A

kozepkori bosnyak nemesek, jobbara bogumUok, mind

„sajat nemesi foldjokbe" temetkeztek. ' Podastijenj kozsegben, fojnicai jaras. Ma bosnyikoktol latogatott nepszerti fiirdohely, mely

a

felel

meg

a furdore KaUay:

a

modem

is

gondot

A

is

kizarolag

azonban nem igenyeknek. Kallay minister koraban erre forditott,

de csak keveset haladt.

szerb felkeles tortenete 1807-10. H.

21

322

FtrOGELfeK

nyerte.

tobb nagyobb es a rendesnel valamivel tisztessege-

Itt

naponta par szaz ember

sebb haz van. Szerajevobol ugyanis j6n ki ide

par hetet, furdozven es

s tolt itt

vizet. Itt talalom

Pavlovics Miklost, ki

kinozott a torok

kormany

ivan

fel es

ismet

is

Fel

ellen folytatott perevel.^

kor tovabb indulunk, hosszu hegyen

savanyii

a

mar Belgradon

sokat ketto-

mint teg-

le,

egy meglehetos magas hegj'ek kdmyezte tersegre eriink, melyet tobb folyo szel at, ezek kozott a Boszna is, mely alig egy negj^edoranyira ered a hegyek kozott. A tiilso oldalon egy volgjiiyilasban Szerajevo begyi latkepe tiint elo. Gyonyorfi taj. Hosszu bid a Bosznan, Oszman pasanak egy nyari

nap

s itt

laka

;

percznyi tavolban gyogyforrasok.

Ilidzse,' tiz

kanyargo

liton fel

A tersegen

hetkor Szerajevoba erek es Theodorovicsek-

nal szallok meg.

Julius 17. (Szerda.)

Reggel osszejarom a varost, nehany pillanatra beneziink a kesobb latogatasok Hamdi pasanal, a katonai parancsnoknal, Asszim pasanal, a valinal (kormanyzoBegova-dzsamiaba,^

consulatusokban. Delutan kilovagolunk a taborba.

nal) es a

szerajevoi helyorseg ugyanis az egesz nyarat a

satrak

tolti,

A

alatt.

vesen fogad

s

varos

parancsnoklo pasa szarnysegede igen

fegyelmezett.

A

nemcsak a taborban, de kozott

itt-ott

legenyseg

csinos

etelet,

rend

tisztasag

es

vegyltve

s

A

satorok

*

A

is.

fozik, igen izletes es tobbfele

megborsolva.

a tfizerseg gyakorlataihoz ertiink, saga.

kiil-

Megkostoltam a

kertecskek vannak.

nagy Ustokben

jo

felttino

a gomboljii satorokban

kis

s

valoban

zold bab juMiussal, rizs tobbfele alakban, mint jubliiissal

szi-

mindent megmutogat. Az egyenroha ugyan tob-

beknel meglehetosen kopott, de a legenyseg eroteljes seju, jol

A

mellett

A s

kenyer

feMnt

:

pilaf, s

azutan

kitiino jo.

Eppen

a legenyseg gyorsa-

lovak nagyok, erosek, jol taplaltak, tobbnyire Magyar-

Egy

szallitasi iigyben.

KaUay Ilidzsebol modern fUrdot teremtett, mely halalaig meleg gondoskodasa targyat kepezte. Kitiino kenes hewize mar a romai korban ismeretes volt. Most a szerajevoi allomastol kiilon vasut kozvetiti a forgalmat *

1891

12 km. Szerajevotol

;

Ota. '

A

Chusref bosnyak kormanyzo

mecset, a XVI. szazadban

epiilt.

(f 1520) alapitotta dlszes

I

fOgoel^k orszagbol keriilnek,

s a

328

torok konnany

5

— 600

forintot

fizet

parj4ert.

Este Blau^ porosz consulnal ebedelunk, hoi a

ma

latott

tarsasag nagy reszevel talalkozom.

Julius 18. {Csiitortok.)

Reggel meglatogatom Fra plebanost

;

azutan Saint-Marie

Grgo-t, '

^

az

itteni

ntazvan az orszagban, nemi felvilagositasokat ad

meglatogat az orthodox metropolita, Paiszia,

arrol.

letetetett es

helyebe

Delben

kinel tegnap vol-

tam, Asszim pasa es Hamdi pasa. Hiret hozzak,

pasa

katholikus

franczia viceconsult, ki sokat

hogy Asszim

Mahmud Haszim pasa

jo.

Rossz ido leven, sehova sem mehetiink, kiilonben is nem erzem magam, s kenytelen leszek tovabbi elutazasomat elhalasztani. Este Theodorovicseknal ebed s soiree, a hoi tobbekkel megismerkedem.

jol

Julius 19. (Pentek.)

Esos ido leven, a nap egy reszet a szobdban toltom. Dela varosban jarok, nemi aprosagokat vasarolando. Felmegyiink a varba, honnet igen szep kilatis nyiUk a varosra. A Beszeztant * (bazar) latogatom meg. utan Theodorovicsekkal

Este irok Andrassynak ajanlva, hogy

az

arvahaz

koltse-

geinek legalabb egy reszet folyositsa. Julius 20. (Szombat.)

Ma

delelott vizsga volt a torok iskolaban (medressze).* El-

mentiink oda.

A

masodik emeleten vekony kis faoszlopokkal

* Otto Blau jeles orientalista, ki a bosnyak-torok nyelvrol becses munkat irt. ' Fra Grgo Martics ferenczes barat (sziil. 1822. febr. 5. Poszusjeban, Ljubuski jar. Herczegovinaban f 1905. aug. 30. Kresevoban), a legjelesebb bosnyak modem kolto. nOsvetnici" (a bossziiallok) cz. eposa Idvalo munkaja. Rendkiviil erdekes eletpalyat futott meg. Torokiil, magyarul kitiinoen beszelt. Koharics 68 Emlekiratai Zagrabban jelentek meg. (Kiadtak :

Sisics). '

* *

Herczegovinarol irt egy maig is hasznalhato munkat. szerajevoi bazar akkor meg eredeti formajaban volt meg. medressze vagyis theologiai tanulmanyokkal foglal-

A A

kozo szoftak magasabb

intezete, a

Begova-dzsamia

mellett.

21*

324

JfCOQEhtK

elv41asztott

harom

A

kis szoba.

kozepsoben

iiltek

a fal mellett

a tanarok es a hallgatosag egy resze turbanokban.

A

ket szel-

sok egyikeben a tanulok, a masikban pedig a ket pasa es a consulatusok tagjai foglaltak helyet. A kozepso teremben lat-

tam a vastag

kadit, a

Vakuf

^

fanatikus Csemerlics beget, es

eles

arczvonalu

Oszman*

igazgatojat,

a

beget, a redifek ezre-

A kozepso teremben tanszerkent egy fekete tabla es egy Europat abrazolo nagy foldabrosz volt. A vizsgalatra a deset.

tanulok kettesevel leptek lesutott fejjel,

ki,

s

sekre gyorsan feleltek, neha

meg

vegezte volna. Latszik, hogy

bogy az egesz

be, s

azutan

konyveikbe merultek.

oktatas

A

terdeikre tanartol

ereszkedven, kerde-

feltett

mielott a tanar a kerdest be-

mindent konyv nelkiil tanultak sohasem lepte at a tankonyv

Kegyes alapitvanyok. Oszman beg, befolyasos cserkesz csalad tagja, mint kapitany szolgalt egy orosz ezrednel a Kaukazusban. Batyja, Omer beg ugyanazon ezredben alezredes volt. A krimi haborii '

*

alkalmaval azonban nem nyerven el a remelt eloleptetest, Omer beg Torokorszagba menekiilt s ott Ears varaban William elott foldre dobva orosz rendjeleit, torok szolgalatba lepett a hoi nemsokara pasava (tabornok) lett. Omer beg tavozasa rossz kovetkezmenyeket vont maga utan Oszman begre is. Muraviev, az orosz parancsnok annyira rosszul bant vele s iildozte, hogy vegre is Oszman begnek elfogyvan a tiirelme, Muraviev ele lepett azzal, hogy senkit sem lehet jogosan a rokonok vetkeiert iildozni, mert ha igen, akkor Muravievnek igen rossz dolga lenne, hiszen atyjat, ki Miklos czar tronraleptekor egy ;

osszeeskiivesbe keveredett volt, felakasztottak. E meresz szavak nagy haragra lobbantottak Muravievet, Oszman beget azonnal Szentpetervarra kiildte, honnet ket evre Finnorszagba kiildetett. Innet visszaterve Petervarra, egy reggel kiment Czarskoje Szeloba s egy bokorban elbujvan, az arra maganosan setalo czar elebe lepett, kerven 6t, hogy kiildje vissza a Kaukazusba.

A

czar megigerte, hogy iigyet figyelemmel fogja kisemi s szolott is a hadiigyminiszternek. Ez utobbi azonban kijelente, hogy ez nem lehetseges, mert Oszman beg nem annyira fegyelem ellen elkovetett vetsegeert, mint inkabb politikai okokbol tavolittatott el a Kaukazusbol, a hoi csaladja, a meg teljesen

be nem hodolt torzsek kozt nagy befolyassal

bir. Oszman beg hogy maskep nem szabadulhat, megszokott, s vegigbujdosvan Oroszorszagon, mikozben ket izben majdnem fogsagra jutott, Torokorszagba ert es a hadseregbe allott. Most ezredes es a bosnyak redifek parancsnoka. Ertelmes szep magas szal ferfi. K. B.

latvan,

325

FCOGELtE

A vizsga kezdete elott egy tanulo koszonetet mondott a pasaknak s nekiink idegeneknek a megjelen6sunkert. Mi mar a vizsga vege elott eltavoztunk. Delutan kikocsiztunk a Boszna ' forrasaihoz, melyek a szerajevoi terseget eszaknyugotra komyezo hegylancz tOveben az Igmanbol erednek. A hegy labdnal kOves, mohas helyeken

szfik hatarat.

mond a nep) bugyog fel, oly bosegben hogy mdr nehany lepesnyire a forrastol malmot hajt

szamtalan forras (77-et jo a

viz,

6s csolnakazhato. Igen jo hideg viz.

egy rajah ' hazat nezttik meg. Deszkakbol osszetakolt ez. Kis konyhaba lep az ember, a kozepen a foldon tiizet raknak, a bogracsban eppen fott valami eledel. Egy polczon nehany konyhaeszkoz. Innet alacsony ajton at kicsinyded 8zob4cskaba leptiink. Az osszes biitorzatot a kalyha es egy deszka k6pezte. Az agyakat zsupszalma szokta helyettesiteni. A szoba egyik oldalan a menyezet alatt eg^ fogas fele vonul vegig, melyen par fekete kaves csesze es pohar lathato. A Itt

gunyho

szoba egyik szogleteben szentkep, elotte lampa, a kalyhahoz tamasztva egy kenyeret lattam. A haz koriil nehany pulyka s par kacsa keresgeti elelmet. Ket asszonyt talaltunk honn es egy fiiit. Az oregebb asszonyt megkerdeztiik, hany gyermeke

van harom vagy negy felelte, s mind fiii. Altalaban Boszniaban a rajah nem oromest vallja meg figyermekeinek szamat, mert minden kereszteny ferfifotol 28 piastert kell fizetni es pedig sziiletesetol halalaig. Termeszetes tehat, hogy a rajah, ha :

lehet, eltitkolja

figyermekeinek szamat. Julius 21. (Vasdrnap.)

Ha

delelott

az

orthodox

iskolaban

'

volt

iskola a metropoUta lakanak egy reszet kepezi. itteni

hazak nagy resze fabol

kesziilt,

termeszetesen alacsony menyezettel.

vizsgalat.

Ez

is,

Az

mint az

nagy terem van benne, szamd hall-

Meglehetos

* 3 km. Ilidzsetol, Kallaynak ministersege koraban, ilidzsei idozese alatt kedvencz setalo helye 3 km. szep setanyt csinaltatott oda s egy allami pisztrang-tenyeszto aUomast lete;

sitett.

Kereszteny kmet (jobbagy) neve. A bosnyak orthodoxoknak mar a mult szazad hatvanas ^veiben voltak iskolaik es kiilfoldi segelyben reszesultek. '

*

fCooel£e

326 gatosag sulok

gyiilt

is.

A

egybe.

vizsgalat

Tobbek kozott Hamdi pasa

es a con-

targyai

foldleiras^

:

tortenet,

geometria,

egy keves physika, a gozgepekrol olasz nyelv, s az asztalokon szepirasi peldanyok. A felsobb osztaly tett vizsgat. A gyennekek batran es meglehetos volubilitassal feleltek, de ezeken is meglatszott, bogy mindent szorol szora betanultak. ;

Miutan

meg

a metropolitanal szladkot (czukorban

molcsot) es kavet vettiink magunkhoz, tavoztunk

latogattam

Avram Salom

tisztasag, a falepcsok s

rabbit.' Hazaban tomaczok feherre

kelyebb mocsok sem veheto eszre

rajtok.

befott

feltttnt

siirolva,

A

gyti-

en meg-

es

a roppant a

legcse-

szobat teljesen

szonyeg fodi s minder^ futja koriil, szinte szonyeggel fedve megannyi. A jomodu bosnyakok bazai altalaban igen tisztak; a keresztenyeknel minden szombaton van rendszerint tisztogatks es siirolas, annyira,

bogy a haz

elott

meg

a kovezetet is

szappannal mossak. Delutdn meglatogattam egy Rajkovics nevfi jomodil orthodox kereskedot, ki a mi alattvalonk. Haza szinte igen tiszta. Sokat beszel a torok garazdalkodasrol, a hivatabiokok zsarolasarol s a nepre nezve oly siilyos tizedrol, melyet egeszen onkenyesen szednek be. A foldbirtok majdnem kizarolag mohamedanok kezeben van. A mohamedanok kozt is van nehany gazdag kereskedo, nemelyiknek vagyona 2 300,000 frtra riig ; azonban nem versenyezhetnek a keresztenyekkel, ha ezek egyszer szabadabban mozoghatnak, mert lustak s a szamadashoz

—

nem

ertenek.

Az

utczan jarkalva, egy magas, eros

ferfit

lattam

magam

mellett elhaladni, zold kaftanban, turbannal, labai terdig

mez-

telenek, gatyaban, papucsokban, kezeben hatabnas bottal. Sze-

mei vadul forogtak,

nagy leptekkel haladva

el

mellettiink,

egykor hordar, most egyike a legdiihosebb mohamedan fanatikusoknak, a ki a mohamedanokat folyton izgatja a keresztenyek eUen. Kudriavczev orosz consullal esett meg eppen ma, bogy lovait hajtva, Hadzsi Loja az utcza kozepen litjat allotta s nem akart onnan mozvalamit morgott. Ez Hadzsi

'

* '

Loja*

volt,

A

spanyol zsidok rabbija. Kerevet.

Az

1878-iki

bosnyak

ellenallas hirhedt fomozgatoja.

327

FtJQGELtK

dolni.

Kudriavczev neki hajtotta

lovak felreugrottak.

Az

hogy

lovait,

azonban azt felelte, hogy 6 mar semmit sem tehet tesz, mert allomasarol visszahivtak.

Nagy baja

ez

is

de

elgizolja,

a

orosz consul panaszt tett a valinal, ez

hogy

a torok administrationak,

nem

s

is

a gyakori

kik elmozdittatnak, a

hivatabiokvaltozasok alkalmaval azok, a

mint hiret veszik ennek, utodnk megerkezeseig tobbe nem vegzik az iigj'^eket, mialtal minden hatramaradast szenved. Julius 22.

(hetfo).

Reggel Abeles^ orvossal a katonai korhazat nezem meg.

Nagy

epiilet ez, elol kis kerttel.

tisztak, ligyszinten a

czok

A

falepcsok es

betegszobak

is.

szeles torna-

Vasagyak,

szalma-

zsaklepedo, ket vankos, pamut-paplan, minden meglepoen tiszta.

A

korhaz kb. 100 betegre van szamitva, most azonban csak 36 van benne. Eteleket s gyogyszereket az orvos szabadon rendelhet, bannilyen dragak legyenek is. A betegek ruhazatot is kapnak s mindegyiknek feher sapkaja van. A korhazban

van teljesen

felszerelt gyogyszertar,

dzsami es

fiirdo

is.

Delutan gyalog a Kozsija-Tyuprija-hoz* megyiink, mely konstantinapolyi liton a Milyacskan^ keresztiil epiilt, mely sziklak ovezte volgyben kanyarog.

A

a itt

hid nagyon regi,

magas

A

oldalon

meresz ovben koti ossze a folyo ket partjat. egy jovizii cseszme,* mely felett bekeritett

tulso

fiives

helyecske

kinalkozik a piheno utasoknak.

Mlius 23

(kedd).

Egesz nap itthon maradok. Jillius

Az

lij

24

(szerda).

orthodox-templomot* nezem meg. Jovo heten kell

atadatnia az isteni tiszteletnek. Magas, sztik, quasi bizanczi epu-

*

Az osztrak-magyar

*

A

consulatus orvosa. kecske-hid, a gorazda-csajniczai liton dk. Szerajevotol 1-2 2 km, ma is kedvencz setalohelye a szerajevoiaknak. * Milyacska vize folyik Szerajevon at, a Kallay-setany a jobb partjan van, az Jszeta varosi negyed es a palyaudvar kozott. Forras. * Hosszii ideig epiilt s csak nagy nehezsegek utan fejez-

—

A

•»

tetett be.

328 let,

FtJQGELtlK

helyes proportiok

k^pek Oroszorszagbol

nelkiil.

Beliil

az ikonosztdz

lev6

elott

keriiltek oda, de nincsen mtlveszi becsiik.

Az aranyozasokat szinte orosz festo keszltette, de ligy latszik nem valami tokeletesen, mert itt-ott az aranyozasnal vorosodni kezd. Kiilonben a puszta, magas feher falak nem tesznek ked-

A

vez6 benyomast.

templomnak harom hajoja van negy-negy

oszloppal egymastol elvalasztva.

Julius 25 (csutdrtok).

hogy tegnapelott este Serajevotol RomanjanaP kiraboltak, Hire

a torok postat, 6t oranyira

jott,

a tatar^ megsebesiilt

rablok a Szerajevobol a postaval kiildott penzt,

#

ezer

elvettek.

Ez esemeny

nagy

itt

s a

mintegy hat-

mert Bosz-

sensatio,

niaban ritka dolog a rablas.

van

Holmes (angol consul) elterjedve, hogy az

(augusztus

1.)

hogy a varosban az a

beszeli,

orthodox-templom

lij

tizenotezer idegen jon

hir

megnyitasara

Montenegrobol es

Szer-

Holmes beszelt a valival es figyelmeztette, hogy tegyen rendelkezeseket, nehogy valami zavar tortenjek. A vali igerte, hogy minden sziikseges intezkedest meg fog tenni. biab61.

Julius 26 (pentek).

Gauseau szolgalatban

sege 7

A

nevtl all

— 800,000

s

franczia

zsidot

latogatom meg,

ki

torok

az erdok feliigyeloje. Szerinte Bosznia erdo-

hektart tesz. Tobbnyire biikk, tolgy kevesebb.

legszebb erdok az Ukrina-volgyben talalhatok Banjalukatol

Brod

fele.'

Julius

27

{szombat).

Reggel 6 orakor Theodorovicscsal nehany katholikus kolostor megtekintesere kocsin elindulok. A brodi liton haladunk Blazsujon

tiil

egeszen a Kobila Glava nevtl hegyig, a hoi az dt

balra leter es sztik volgyekbe melyed. helylyel-kozzel le kell szallani.

^

A

Az

lit

rossz, ligy

videk semmi kiilonos

hogy erde-

15 km. Szerajevotol keletre Rogaticza fele. postakisero neve a Balkanon.

*

A

'

Bosznia es Herczegovina osszteriiletenek

50%

erdo, osz-

szesen 2.549,715 hektar, ebbol 261«/o fenyo, 40'Vo bukk, 7-4% tolgy, 26 3% vegyes. 1871-ben termeszetesen ezek a hozzavetoleges becslesek, felmeresek hijjan nem birnak ertekkel.

329

fOooel^k

sem

keset

n3nijt,

osszeszorult volgyek minden nagyszertisegek

IOV2 orakor eriink Kresevoba.' Kresevo elott az At egy darabon at egy malomnak a csatomajaul szolgal s nehany perczig vizben kell menni. A malom egy toroke, a ki ezt igy

hijj4val.

kenyelmesebbnek talalja, a keresztenyek pedig nem szolhatnak ellene. Kresevo latszolag minden kijaras nelkul zugban fekszik. Lakosainak legnagyobb resze katholikus, csak mintegy 30—40 mohamedan haz van benne, ezek is kiilon allanak a katholikus lakasoktol. A mohamedanok, noha csekely szamban vannak,

vagy

talan

eppen

ezert,

felette

itt

tiirelmetlenek

s

folyvast

protestalnak a klastrom tornyanak az epitese ellen, noha azt a

A

torok hatosag mar megengedte.

kresevoi keresztenyek kme-

tek (vagyis szegodvenyes jobbagyok, lirberesek), hanem a mit ezenfelul a komyeken bimak, a sajatjuk szabad parasztok vasbanyakat mtivelnek, igazabban szolva, a vasat leheto leg;

;

primitivebb

modon

szedik

ki

a

fuggoleges

foldbol,

iiregeket

asvan, a vastartalmu erczeket pedig tobbnyire rudakban fel

dolgozzak, vagy szogeket es patkokat keszitenek. Ezen

is

koriil-

menyek kovetkezteben a kresevoiak jobb modnak orvendenek, mint a rajahk altalaban. A torok modra (tehat borzasztoan) kovezett foutczan haladtunk vegig. A hazak majd mind emeletesek.

A

utczara

kinyiilo

boltot

foldszint nyitott

deszkapaddal,

alacsony, sztik ablakokkal.

Az

az

kepez,

mtihelyt

vagj-

emelet feherre

az

meszelve,

utcza vegen egy hidon athaladva,

a hegyoldalon szeles osveny vezet

fel a

francziskanus kolostor-

nem

nagy, rendetleniil, styl es izles nelkiil kobol, valyogcsupa zeg-zug az egesz. Meredek bol, fabol kesziilt epulet hoz,

;

falepcsok, alacsony fatornaczok, melyeknek regisegtol, talan a fiisttol es

piszoktol

noha Kresevo (mikent Fojnica

es Szutjeska

lalas elott is kolostor volt,

azota

tetozete

is

fa,

a

megbamulva, mert

is

is)

tobbszor

mar

a torok fog-

elpusztittatvan

es

sem maradt fenn es az aranylag tijkori epulet a jelenlegi elnyomatas es nyomor belyeget viseli magan. A kolostor temploma mellett most egy tomyot

elegven, regi reszleteibol semmi

epitenek.

Hogy

ezt tehessek, sok bajjal sikeriilt kieszkozolni a

torok kormanynal az engedelyt. Mindamellett, mint emlitem, a

'

Kresevo

lakossaL

nagy kozseg,

fojnicai

jaras,

1895-ben

1466

330

FOOOELfiK

kresevoi

mohamedanok

ismetelve

tiltakoznak

az

epites

ellen,

de a baratok megis megkisereltek azt es middn mi meg^rkeztiink, dolgoztak is rajta. A templom es kolostor egy epiilettestet kepez, csakhogy az utobbinak tetozete valamivel magasabb.

A A

kolostorbol a karra es a sekrestyere egyenesen lehet belepni.

templom hossziikas, negy-negy oszlop

altal (melynek also tomocs^ kovekbol epiilt), harom reszre, hogy ne mondjam, bajora van osztva. A fooltaron kiviil van meg egy mellekoltar. A sekrestyeben egy templomi oltonyt mutatnak, mely allitolag Katalin boszniai kiralynetol szarmazik.

negyszogletti resze

a

helyi

Egynehany szent kep

talalhato meg a templomban, melyek azonban nem hiszem, hogy kiilonos becscsel birnanak.* A kolostorban van a francziskanusok provincialisa Fra Csondrics, kit minden harmadik ev letelte utan valasztanak a ha-

rom

regi kolostor (Fojnica, Szutjeska, Kresovo) tagjai koziil, es

barat

;

13 tovabba het klerikus, kiket itt keszitnek azutan Djakovarra s a pesti seminariumba

tehat osszesen 14

elo hivatasukra s

;

kiildenek. Elobbi idokben Olaszorszagban is vegeztek

Most mar Olaszorszagba nem kiildenek.' elemi iskolajaba a varosbol jamak a gyermekek.

logiat.

A

A

a

theo-

kolostor

baratok, eliikon a provincialissal igen szivesen fogadtak

A konyvtar nem erdemU meg a nevet. Nehany szaz lijabb, regibb, tobbnyire egyhazi munkat tartahnaz, egy rossz kis alacsony szobaban olyan rendetlensegben, hogy meg azt a keveset sem lehet attekinteni, a mi van. es mindent megmutattak.

A A

provinciaUs szobajaban a mi kiralyunk

arczkepe

fiigg.

egy 78 eves, felig vak es siiket exprovincialis bizonyos oromteU visszaemlekezessel mondogattak, hogy Pesten taniiltak, amaz 1842-ben, emez 1817-ben. provincialis, valamint

Nehany

szot

meg

tudtak

is

magyarul.

Miutan mindent megtekintettiink, a refectoriumban ebedhea iiltiink. Az ebed csirke es juhhiis kiilonfele valtozataibol allott, :

nem eppen

a legizletesebb

modon keszitve de bizonysagaul nem rosszul elnek, mert ok ;

annak, hogy a baratok aranylag

K. a tomor helyett tomocs6-t irt. Mindenesetre regi munka, de provenientiajanak Mre csak legendan alapul. K. latta kepek tenyleg nem ertekesek. ^ A mult szazad hetvenes eveiben, de kiildenek oda ^

*

A

most

is.

j M

;

331

PtJGGELtK

(szombat leven) agyan bojtoltek, de azert kb. annyi

tal

etelt

kaptak, mint mi, kiknek szamara kiilon foztek. 12 orakor indultunk

el

a provincialis es a vicarius igen jo

bosnyak lovain. Mindjart a kolostorbol fak kozott meglehetos meredeken ertiink fel a hegyre sziklas osvenyre. A hegy tulso lejtojen egy paraszthazat akartunk megtekinteni, de a mint az ajto fele kozeledtiink, nagy larma hangzott felenk. Ekkor ertettiik meg, bogy ez mobamedan haz s a ferfiak nincsenek otthon. Mi tehat tartozkodtunk a belepestol s fol>i:attuk utunkat, mely innen lefele vezetett. Egy szep tisztas osvenyre erven, hoi Tjukoricza es biizavetesek teriiltek el, beleptiink egy paraszthazba katholikusok voltak. Csak ket asszony volt otthon. A csalad latszolag a jobbmodiiakhoz tartozott. A haz beosztasa mint rendesen kozepen a konyha plafon nelkiil, csak a ;

:

hosszfakkal betetozve.

A

foldon

tflz

egett,

az

oldalfalakon

ossze-vissza nemi eszkozok. Oldalt egy padlozott szobat lattunk.

A

kalyhan

semmi egyeb butor sincsen a hazban, aUg hogy ez a szegenyseg kovetkezmenye szobaban egy a gazda altal keszitett szovogepet melyen az asszonyok a ruhafelejiiket keszitik.

Idviil

lehet azonban feltenni, volna, mert a

vettem eszre,

Miutan fajuk eleg van, ha szovogepet tudtak kesziteni, ketsegkiviil

tudnanak egy par padot, asztalt es szekrenyt is osszeazonban nem erzik meg e butorok sziikseget, nyaron

takolni

;

kiinn, telen

meg nehany

pedig szalman a szobaban halnak. Volt a szobaban fonott kosar gyapottal

es

gyapjiifonallal

toltve

egy bolcso, egy polcz es az elmaradhatatlan szentkep. A fiatalabbik asszony, midon beleptiink, eppen kenyeret dagasztott arpalisztbol. Adott is egy darab kenyeret, mely fekete ugyan, de

nem

sai,

Az asszony

vona-

bar a terhes munkatol latszolag faradtak, nincsenek

keUem

hijjaval.

A

tam.

ehetetlen es melleje igen j6 savot.

Altalaban Kresevoban sok tisztasrol*

jo, sot csinos

asszonyt

lat-

utunk a Duszina koves volgyebe vezetett,

melyen keresztiil a hasonnevfi patak, hoi zuhogva, hoi csendesebben kanyarog. Itt is mindenfele vasat szemelnek. Megneztiink egy patakmenti primitivebb modon epiilt hamort. Hutaban olvasztjak a vaserczet, majd fiivok segelyevel eros tuznel kivalasztjak a tiszta vasat, rudakba nynjtva tovabb. A huta, '

A

Brimenak-hegy tetejen

nicai regi liton haladt.

teriil el,

szerzo a Kresevo-Foj-

fCooel&e

332

melyet megneztUnk, mintegy 6

— 700

q vasat termel

evenkint.

Minden volgynyilasnal fel-felttint a Zecz-hegyseg 6000 labnal magasabb gerincze, melynek egyik csiicsan lathatok meg Zvonovar (Zvonograd) romjai. Vegre egy magas hegyektol komyezett szep volgybe erkeztiink, egyesiil.

A

hoi

a

Fojnica

biiza es kukoriczafoldek kovel

patak

Duszinaval

a

vagy sOvenynyel

be-

egy helyen mestersegesen, apro csatornak segelyevel ontozott retet is lattam, mely a fojnicai baratok6. Hat orakor ertiik el Fojnicat.' Fojnica varosa (keves torok es tAlnyomolag katholikus lakossaggal) a szelesebb volgynek (melyen mi athaladtunk) ket magas hegylancz koze szUkiilese kezdet6nel fekszik. A varos felett magas, meredek hegyoldalban, makeritvek, sot

gas kofalra epitve, a klastrom ket emeletes

mere-

epuletehez

dek lit vezet. Nagyobb, mint a kresevoi, a folyosok tagasabbak s magasabbak, minden sokkal tisztabb es rendesebb, mint ott. A templom hosszu granariumhoz hasonlit. Egyetlen hajobol all, minden oszlop nelkiil. A fooltaron kiviil van meg negy oldaloltar. A sekrestyeben egy templomi oltonyt mutatnak, gazdag aranyszovetut es szep aranyhimzetfit, melynek egyik oldalan egy czimer van, tobb mezore osztva. A ket felsoben Magyarorszag

czimere,

alul

balra Dalmacziae,

jobbra

Csehorszage,

Hunyadiak hoUoja. Alig lehet tehat ketseg, hogy ez oltony Matyas kiraly adomanya.* Egy mas palast is van ott, kek barsony, behintve csillagokkal. Ez II. Mehemed szultan, Bosznia meghoditojanak ajandeka. Id a kozepso

kicsinyben (szivpajzs)

a

elott a francziskanusok akkori provincialisa,Zvejezdovics Angelo,

megjelent,

s

meggyozte

ot arrol,

elonyos a torok uralomra

nezve,

bogy a

katholikusok jogai tiszteletben tartatnak,

nepet htlsegben tartjak

meg

vallasi

ellenben a

a szultan irant.

iildozes

igerte,

nem

hogyha a

francziskanusok a

A

szultan

hajlott

^ Fojnica varosa, hasonlonevvl jaras fohelye, 1895-ben 1540 lakosa volt. * Ezt az eredetileg tronkarpitot, melynek parja Galgoczon grof Erdody Imre tulajdona, (van ra adat, hogy meg lappangnak egyebiitt js a tron falazatahoz illo darabok), Kallay eloterjesztesere Felsege 1886 januar 18. a rendtol megszereztetven, a budavari udvari kapolna reszere adomanyozta. casula elso abrajat Asboth J. kozolte a Bosznia es Herczegovina cz. munkajaban, arch, meltatasa Luboczi Zs.-tol (Hampelne Pulszky Poljrxena) az Arch. Ertesitoben.

A

I

333

fCooel£;k

a provincialis szavara s megajandekozta 6t a palasttal, melynek eziist csillagai a provincialis csillag)

nevere (Zvijezda, annyit tesz mint

vonatkoznak. Ugyanekkor

keztileg

(?)

irt

fermant

cziskanusok jogait

s

allitott

11.

Mehemed egy melyben

ki,

oket minden adoviselestol

teseknek nyilvanitja. Ez okmany iiveg

dllitolag saj4t-

a

biztositja

alatt a

s tehertol

fran-

men-

kolostorban oriz-

mely egy csomo bosnyak nemes csalad czimeret tartalmazza. A konyv 1340-b61 van

tetik

azonkiviil

;

egy konyv van

itt,

datalva, de csak copia.'

Nem

sziikseg

mondanom, hogy a baratok

itt is

igen szive-

sen fogadtak. A quardian Olaszorszagban tanult, meg fiatal ember, igen ertelmesnek latszik ligy tetszik, hogy Ausztria;

Magyarorszagirant kiilonos sympathiakkal viseltetik. A vacsoranal,

miutan a Benedicitet elenekeltek, mi s a papok leiiltiink, a klerikusok pedig szolgaltak. A vacsora vegevel a quardian fel-

hatalomnak a kepviseloit, mely a boszniai katholikusokat mindig kiilonos partfogasaban reszesitette es most is reszesiti. Intettem Theodorovicsnak, hogy feleljen, a ki is megkoszonven a fogadtatast, biztositotta oket, hogy felseges Urunk valamint eddig, ligy ezentiil is parkoszontott benniinket, mint annak a

tolni es vedeni fogja erdekeiket.

A

quardian erre

felaUott

es

Ferencz Jozsef csaszart (Zsivio car Franjo Josip).

eltette

MindegyikUnk

kiilon,

nagy, tagas,

gessel ellatott szobat kapott.

tiszta,

minden

Az agy kemeny,

sziikse-

de tiszta es

poloskatol mentes.

A

konyvtar nagyobb, mint Kresevoban,

de

szintoly

ren-

Megjegyzem, hogy a fojnicai baratok koziil is tobben szivesen emlekeztek Magyarorszagon toltott idejiikre. detlen.

Julius 28 [vasdrnap).

Reggel otkor mar talpon voltunk, tiibb barat, a

kik elkisertek az

lij

ligy szinte a

14banal levo, eleg jo emeletes hazbol aU, fiii-

s

leanynovendekek

s Ids lakassal a tanito

dian megjegyezte, hogy

*

E

n. 182.

iskolaik

czimergyfijtemenyrol s.

kk.

11.,

quardian s

mely a hegy egy-egy teremmel a

iskolaepiilethez,

eddig

is

A

szamara.

megemlekszik Asboth

J.

heraldikai meltat4s4t lAsd Thalloczy:

czlmergytijtemenyek

cz.

quar-

csak az Ausztria-

tanulmanyaban Turul VDI.

k.

i.

Az

m. illyr

FtTOQEL^E

834

Magyarorszag a neppel

seg^lyek altal allhattak fenn, a mit 6

altal adott

is tudatott.

Ha mi

ez

nagyobb

iskolat

lij

mervben

segitenok, o azt feliratna annak a homlokzatara.

Hat orakor indultunk

el

Az

kocsin.

lit

a Fojnica

patak

Nemsokara kierunk a SzerajevoBrodi litra Kiszeljak es Jehovac^ kozott. Ez utobbi falun tdl leterUnk a chausseerol s meredeken fel kilencz ora tajban mellett vezet s meglehetos jo.

Bresztovszkoba

eriink, a katholikus piispok, Vuisics, szekhelyere,

Lakasa emeletes ugyan, de mint az epiilt s igen egyszertl. A puspokkel kesz

s titkara.

A

nem

piispok,

itteni

hazak, jobbara fab61

egyiitt lakik

fivere, a lel-

kellemetlen jelenseg, szakallt s

bajuszt visel, mig a francziskanusok csak

Hosszasan

bajuszt.

beszeliink vele, o Andrassynal tett latogatasarol beszel, Theo-

dore vies pedig eloadja azokat a pontokat, melyekre Andrassy

meghagyasa folytan a piispoknek a kresevoi egyiitt

A

piispoknel ebedeliink, a hoi tobbek kozott

boszniai etelt

is

kapunk, a

tirity-et,

egy eredeti mely azonban meglehetos

'

rossz fottcsirke, bizonyos tejfelkereg

kebol

provincialissal

velemenyt kell adnia.-

es

vegyiile-

savanyiitej

all.

Pontban 12 orakor indulunk

a piispok es fivere lovain,

el

Egy meglehetos magas hegyen (Grcsicza) keresztiilhatolva a Bosznahoz eriink s Dobrinye falunal atkeliink a folyon egy ingadozo kompon, melyben a 3 loval abg hogy elfertUnk. A kompot egy torok taszitotta, kocsinkat elore

kiildve

Viszokora.

*

egy hosszil nid segitsegevel, evezo nelkiil. titunk sokaig a Boszna jobb partjan vezetett, olykor felemelkedve a hegyoldalra, majd ismet leszallva a folyoig, sot neha annak szdlet gazolva.

Csatyics

falunal

elhagytuk a Bosznat

s

patakhoz szegodttink, mely mellett azutan hat ora a Szutjeszka'

falut,

csak katholikusok

—

mint mondjak

'

' '

s

—

s

a hasonnevti kolostort.

mohamedanok az

elso,

lakjak.

A

Az

a

Szutiszka

fele elertiik

falu kicsiny,

itteni

melyet a torokok

dzsami,

Boszniaban

Orahovo kozsegben. Fojnicai jaras. iskolaugy hathatosabb fejlesztese erdekeben. Voltakep gorog-torok etel.

4

Az

Viszoko, hasonnevti jaras szekhelye. * Szutjeszka kozseg 3 falubol all, kb. viszokoi jarasban. *

500 lakossal,

a

335

FCOGEL^K epitettek.

'

A

kolostor szinte meredek hegyoldalon

Temploma

Boszniaban.

a legregibb

hogy a harangozast mohamedanok. Regi epitkezesi Nevezetes,

a kolostor tobbszor

tal4n is.

akadalyoztak a

itt sem maradt fenn, noha minden az lijabb idok

reszlet

egy resze eleg rossz allapotban van,

miinkaja, a kolostornak s

sohasem

itt

de

elegett,

epiilt,

torayos, van harangja

inkabb Kresevohoz, mint Fojniczahoz hasonlit.

csak az utobbi evekben

kenyelmesebb

epiilt,

elegge tagas, termeszetesen

stil

es

Egy szarnya

is.

A

templom

izles nelkiil epiilt.

A

fool-

van 4 mellekoltar. Az egyikben egy fabol kesziilt Maria-alak, a melynek kezet egy torok handzsarral megszurta, a seben a ver nyomai meg most is latszanak. 'Egyeb csudakrol is beszelnek, mik a templom koriil tortentek. A folyoso vegeben egy nagj' kokoporsot mutatnak, melyben meg csontmaradvanyok talalhatok. A koporson magan nincsen semmi feliras. A regi lerontott templomban talaltak meg befalazva taron

kiviil

a kooltar

melynek

nyugszik.

teste

a

keresztje

kresevoi

es

A

feliras

utmutatasa

szerint,

koporsoban Tamas bosnyak kiraly* konyvtar nagyobb es rendezettebb, mint a

fojniczai,

munkat tartalmazna. mindeniitt,

levo

alatt

ertelmeben

de

ketlem,

Este vacsora

a

igen szivesen fogadtak.

A

'

hogy

valami

ertekes

kik

baratoknal,

quardian folyton

mint pa-

naszkodo ven ember, 2 fiatal papja sokkal iigyesebb, az egyik Djakovaron nevelkedett, delszlav eszmekkel van eltelve, a masik negy evet toltott Pesten, oromest emlekezik vissza Vacsora utan, mint az

itt szokas, mindnyajan mindegyik egy pohar bort kap, azutan egy darabig beszelgettiink. Igy van ez a tobbi kolostorokban is. Egy barat hosszasan beszelte el egy kalandjat, mikent tamadtak meg es fosztottak ki 6t a rablok, midon Dervent komyeken plebanos volt. En azonban sokkal faradtabb

az

erre

idore.

osszegyiilnek

a

quardiannal,

es dlmosabb voltam,

hogysem a megkivantato erdekkel

hall-

gattam volna ez elbeszelest.

'

Izsak beg idejeben 1415-ben.

Istvan hoz 8z6 fer. *

A

Tamas

kiraly

1443— 1461-ig. Ehhez

a

' becses darabok az otvenes evekben elkaUodtak. velenczei ritka incnnabulum volt benne.

traditid-

Nehany

;:

fOqoel£k

336

A nem

haMr

szobik es 4gyak jok, meglehetos tisztak voltak,

annyira, mint Fojnicaban.

Julius 29. (Hetfo.)

Reggel hat orakor elindultunk lohdton. Ket barat kisert. Az keresztiil vonult, de nagyobb erdeket nem nyujtott. Tiz orakor ertunk Viszokoba, nagyobb helyseg a Boszna balpartjan, szep fekvessel, egy kupalakii magas begy

lit

hegyen-volgyon

Itt

alatt.

csak

annyit

idoztiink,

Ekkor

megigazitottak.

tattuk litunkat mindeniitt el

mig

elore

kiildott kocsinkat

elbiicsiizva kiseroinktol, felultunk s foly-

a Boszna

menten,

csak

itt-ott

terve

bogy egy magasabb hegyen at megroviditsuk az Roppant meleg volt, melyet vegre is csondes eso

a parttol,

litunkat.

szakitott meg, de benniinket csak Szarajevohoz kozel oda delutan felharomkor erkeztiink meg. ^

ert el

Julius 30. (Kedd.)

Az orthodox

Theodorovicsnal voltak, meghogy a vizsgan megjelentunk. Beszeltek, hogy milyen akadalyokkal kell megkiizdeniok, nagyon

koszonendo

neki

iskola tanitoi

nekem,

es

ohajtottak volna az iskolaban az

lij

tanitasi

modszert behozni,

meg

kellett maradni a magolo rendszemel. Panaszkodtak, hogy szegenyek, azt szoktak ugyan mondani, hogy Oroszorszag segiti oket, de ezt legjobban megczafolja az a koriilmeny, hogy minden sziikseges taneszkoziik hianyzik. A templomnak is sok adossagai vannak. A kepeket, igaz, egy orosz archimandrita ajandekozta az aranyozast egy orosz mtlvesz csinalta, de penzert s ligy latszik

de

a

ez

sziilok

ellen

feltamadtak,

s

regi

;

megcsalta oket.

A

varosban nyugtalanito hirek keringenek a holnaputani

templomszentelesi iinnepelyt

illetoleg.

medanok ocska handzsarjaikat Loja

el

fogva,

volt

elesitik,

Mondjak, hogy a moha-

hogy a fanatikus Hadzsi

de ismet szabadonbocsattatott, hogy az

^ Megjegyezziik, hogy ekkoron a kovetkezo franciskanusok fungaltak kresevoi provincialis Csondrics Mate, a kresevoi exprovincialis Kujundzsics Andras, a fojniczai quardian Barbarics Hieronym, a szujeszkai quardian Tyure Domenicus. :

A

:

:

:

K. B.

337

FtJGGELfiK

orosz

vegrendeletet a valinak adta at azon esetre, ha

consul

Termeszetesen en nem azonban ligy latszik, maga excessusoktol, mert a taborbol kato-

az iinnepeljTiel lemeszaroltatnek,

stb.

hiszem, hogy aggodalomra ok volna a

kormany

nemi

is tart

;

nasagot szolitott be a varosba.

Szava pap es egy orthodox kereskedo irasbeli nekem es Theodorovicsnak a holnaputani

Delutan

meghivast hoznak iinnepelyre.

Jtilius 31. {Szerda.)

Ma

a varosban eros orjaratok czirkalnak.

Fra Grgo Martics beszelte, hogy jelen volt a magistratus(beledia, kozsegtanacs), midon a polgarmester, Csenagics, egy varosnegyed eloljarojanak' meghagyta, hogy az orthodox templom szentelesekor mindenki nyugodtan viselje magat, mert ha nem, elkoboztatja birtokaikat es eltizi oket. S ez mar a

ban

71-ik ily eloljaro volt.

Kudriavczev beszelte, hogy Hamdi pasa igen

hogy a mint a legkisebb zavar

nyilatkozott, s is

azutan

lesz, 6

erelyesen lovetni fog

nem az 6 hibaja lesz, ha a golyok mohamedanokat Az orthodox kozsegnek pedig kinyilatkoztatta, hogy

talalnak.

nem

kivanja, hogy titokban vegezzek szertartasaikat, sot ohaja, hogy egeszen nyiltan, kibontott zaszlokkal menjen veghez a processio, 6 felel majd a rend fenntartasaert, csak azt kivanja, hogy pisztolyokkal ne lovoldozzenek, mikent ezt a bosnyakok

oromiikben tenni szoktak.

Augusztus

1. {Csiitortok.)

templomba megyiink. katonasag van elhelyezve es orjaratok czirkalnak. Kiilonben a legnagyobb csend van mindeniitt. A templom udvaran sok nep gyttlt egybe; a templom Reggel

felhetkor az

Az utczakon

uj

a templom

orthodox

koriil

tomve van. A beszentelesi szertartas mar elkezdodott. Tulajdonkep az iinnepely ejfel utan ket orakor vette kezdetet, midon processioval

jottek

at a regi templombol.

^

A beszentelest az

mogott neztiik vegig, a miset pedig magaban a templomban, hoi a consulatusok szamara szekek voltak elokeszitve. A beszedet Pop Szava tartotta roviden es korrektiil,

ikonosztaz

'

Ezert

Kallay

irja

mar

szenteles :

A

a szerb

jiilius 31.

orthodox

schematizmus, hogy a

tortent.

szerb felkel^s tortenete 1807—10 n.

22

fel-

838

FtrOGELfiE

koszonetet nyilvanitott

szultannak

a

A

Az

^

es

az

ertelmes ember. Ezek

nem

a nep

minden

ma

orthodox tanito

itteni

tesanji protot

is

elhozta

ligy nyilatkoznak,

az

iskolak

nem

Oroszorszag ki oket

a mellett lesznek, a

midon

herczeg

negroi

a nep

a

leg-

Theodorovicshoz a

Ez utobbi igen hogy ok szegenyek,

irant, kiilonosen

adjutansa

s

ok

legjobban szeretnek, ha

segiti s

volt,

ellenez

segit e reszben, kiilonben

szomszed Ausztria-Magj^arorszag tenne.

azt a

is

ottani orthodox tanitot.

bir erzekkel

lijitast,

fohaszkodott hosszii

es

mise Vj tizkor vegzodott, nagyobb csendben eloszlott. eleteert.

A

beszelte,

tanito a monte-

hogy az elobbi

montenegroi herczeg egy izben Vlangeli orosz konzulnak nyiltan azt mondta „ Ti oroszok benniinket csak izgattok, de azutdn, ha :

nem

verUnket ontottuk, cserben hagytok es

Augusztus

segitetek".

2. (Pentek.)

Biicsiilatogatasokat teszek a valinal es a consuloknal. Este

az angol consulnal ebedelek.

Augusztus

3.

Reggel otkor Holzingerrel brodi

liton,

gyeken,

a

*

{Szomhat.) elindultunk

onnet balra letertiink

hegyoldalakon

meg nem mondhato.

Va

a

a

iltra,

szep vol-

noha erdonek az Ivan-hegy alatti hanban

rendesnel tobb

H-kor

kocsin a Blazsuj-

mostari

fa,

megallapodunk, honnet Vj 1-kor indulunk el. A 967 m. magas Ivanra felerve, onnet azutan hosszasan lefele, melysegek meUett

kanyarogva vezet a keskeny, tobbnyire sziklaba vagott lit. A lesz. A volgyet, melynek oldalaban haladunk, egy magas, szepen reczezett hegylancz, a Prenj zarja be, melynek nemely csiicsan (a 2123 m. magas Zelena Glavan) ho tiindoklik a napfenyben. Negy orakor eriink a Neretva (Narenta) melle. Magas hegyek kozott rohano, szep kek vizfi hegyi folyo, helylyel-kozzel zuhatag. Innenso partjan van Neretva, kisded falu, melytol a tulso parton fekvo nagyobb videk mind nagyszeriibbe

'

Esperest.

Holzinger Tamas, akkor alconsul Szarajevoban, kesobb a cs. es kir. consuli akademia igazgatoja. Mint athen— piraeusi f6consul halt meg. Jeles keleti nyelvesz. *

'

FCOOELiK

839

* egy hat iven nyugv6 szep magas kohid vezet. KSzepen egy kolapon torok feliras szerint a hid 1093-ban

Konjicaba

(torok szamitas

szerint)

epiilt,

tehat 196

ev

elott (1676-ban).

Setara indnltunk a Neretva partjan, egesz odaig, hoi amostdri lit

A han ' minden fabol

elhagyja a folyot.

lepcso vezet

fel,

alol istallo, piszkos, szfik, kesziilt

;

meredek

fenn ket szoba, a kettot

egymastol. A szobak bdtorzata a kalyha nehany hUvelyknyi magas deszkazat, mely szonyegekkel (pokrocz) van leboritva, ezen halnak az utasok.

tomacz valasztja es a falak

el

:

koriil

Mi az egyik szob4t lefoglaltuk a magunk szamara, sok szenat hordatvan a kozepere,

meg

takaroinkat teven, s azokat

s arra sajat

Azonban remito nagyok

jol lehintettiik rovarporral.

nunk a polosk4k Lementiink tehat

miatt, s

Holzinger

szenan

lehetetlen volt s

sok van

a Neretva

alud-

beloliik.

partjdn,

en

pedig egy kocsiban kerestem menedeket, de mar rajtam leven

nehany poloska, miattuk egesz Augusztus

S.

ejjel

nem tudtam

aludni.

{Vasdrnap.)

Reggel korin talpon voltam, de daczdra annak, hogy a (jarasi fonok) tegnap este megigerte, hogy lovakat fog szerezni, elkiildtem ugyanis hozza bujuruldimat, megis csak nagy bajjal tudtunk harom kis gebet szerezni. Ezek koztil ketto engem es Metot (a szolga) Holzingert egy pedig holminkat vitte. Egy rongyos zaptie is velunk jott. Het orakor

kajmakam

—

—

—

indultunk el a Neretva

Az

riton

itt-ott

itt

regi

—

mar eleg szeles, szep volgyeben. nagy negyszogtl kovek latszanak.

Ezek bosnyak sirok a torok foglalas elotti idSkbol. Tobbnyire minden feliras hianyzik, nemelyeken meg latszanak egyes betfik, alakok

es

magyarazhatlan

jelek.

Dy koveket

Boszniaban, kUlonosen szemembe

mindenfele

azok nagy szama ezen a videken. A reggel ota fenyegeto ido csakugyan zivatarra valt s eros szeUel, villamlas s dSrges kOzott mintegy egy orat iztunk. Csak nagysokara talaltunk egy hant, a hoi megtal41ni

ttint

' Konjica (Konyicza) hasonnevti jaras szekhelye. 1895-ben 2000 lakossal, ma a szerajevo-mostari forgalom csomopontja. ' Torek, iUetoleg keleties vendegfogado. ' Bogumil sirkovek. Kallajrt a bosnyak kozepkor ezen eml6kei rendkivUl erdekeltek s 1896-ban valamennyit statisztikailag felvetette s egy terkepen (isszeallittatta.

22*

FtjGGELfiK

340 hiizhattuk magunkat.

Nemsokara megsziint az eso

es fel

s tiz

orakor folytattuk litunkat.

beszedbe ereszkedtem.

Egyik kalauzunkkal valo, katholikus s kmet.

Konjiczabol

Konjiczaban igen kevesnek van sajat

'

legnagyobb reszt kmetek. A kalauz csiflikja (hazbely) 150 =\=- erhet. Termese annyi van, bogy minden ado levonasa utan marad meg vagy 30 tovar (1 tovar egyenlo 100 oka, egyenlo kb. 150 kg.) es vagy 2—3 tovar bor. Van negy okre. foldje s

mintegy

Ezeket es a gabonanemttt

nem

adja

el.

A

penzt

sziikseges

egyeb gyiimolcseladasbol szerzik be. Del fele a Neretva partjarol jobbra egy nem magas hegyen Tovarnikon) athaladva, a Rama volgyebe jutottunk. A tajkep

szilva s

(a

szembetiinoleg valtozik, jellege vize gyorsan

eliit

a Neretva volgyetol.

a meredek

folyik

neszteleniil

A Rama

volgyben

s

nem

messze innen omlik a Neretvaba, mely e ponton meg kisebb a Ramanal. Lebocsatkozvan a Ramahoz, egy orakor egy hidat * talaltunk. Meresz magas vekony egyetlen ivet alkot e hid, ket oldalrol meredeken emelkedve a kozepe fele. Epitesenek ideje bizonytalan, a parasztok, kiket kerdeztiink, 200 evrol beszeltek, s ez osszeesnek a konjicai bid epitesevel.

bogy mind erre

nem

sajtot megeszsziik.

hozott csirket es

A volgyfenek mindinkabb

lebet,

Hanok

viz

partjan

magunk pedig

a velunk

egy negyed oranyira a hidtol a

leven,

megalliink, a lovakat legelore bocsatjuk,

utunkat.

Meg

ketto valamely tevekeny vezertol szarmazik. '

Ket ora mulva folytatjuk

osszeszorul a sziklas meredek

kozott. Olykor meredeken magasra kell felkapaszkodni, azutan lebocsatkozni, mivel a sziklak miatt nines osveny a viz partjan. A Rama roppant zuhogassal feher babokat hanyva tor

hegyek

maganak

sziklak

utat a

kozt,

s

az

litkep

szolgalo

osveny

veszedelmesnek mondhato. Utobb a volgy meg inkabb osszeszorul s a Rama ket egymassal szembenezo sziklafal kozt

zuhog

ala.

egy hidacskan keliink

hat fele

Fel

azutan jobbra

fel

a

majdnem fiiggoleges hegyre

A

szamtalan kanyarulatban.

meg

elottiink,

^

^ ^

mindenfele

Urberes. Jablanica

Bizonyos

hidakat.

at a folyon, s :

a Doscziczara

hegytetorol gyonyorii latkep nyilt itt-ott

megmuvelt

hosszii

hegj^ol-

elott.

annyi,

hogy

ragusai

mesterek

epitettek

a

341

FtraoEL&E

sztik volg^ a sziklakapuval, melyben a mely innen csak jelentektelen hasadeknak latszik. Ezentiil egy nyiltabb ter, melyen a Rama kanyarog vegig, fel egy ma.'iasabb hegyek (a Volujak hegyseg) kepezte szorosig, hoi forrasa van. Delre Klekhez eriink, egy minden hegyet tulszamyalo hosszii rovatkolt sziklafalhoz. A tajkep igen szep, de meg szebbe tettek a kiilonbozo szinvegyiiletben gomolygo

dalok. Labaink alatt a

Rama

folyik s

oriasi

felhok.

az

iizdoi

Hftvos

ejszaki szel

fiij.

Nyolcz orakor

A

megszallunk.

hoi

plebaniat,

'

plebanos

erjiik el

jovialis

kover ember, Fra Paolo. 1837-ben Szegeden tanult, egy kisse tud meg magyarul. A nep itt tobbnyire kmet s igen szegeny,

ambar

a torokok

maguk

is

mindinkabb elszegenyednek.

Atigusztus

5.

{Hetfo.)

Reggel 7-kor elindulunk. Eldoltem a hoban. Menikre

*

(valasztek)

kiser,

A

plebanos a

tgy hivjak azt a hegyseget, mely

a Fekete tenger es az Adria kozott valasztekul szolgal. E hegyig 2 oldalrol volgyek nyilvan s e hegy nem leven sem

magas, sem szeles, volgyebol a

Rama

alig hiszem,

vizet,

igy a Szavat az

meg

kis ideig keletnek tartunk

roppant meredeken leereszkediink a Verbaszhoz, mely

meg

volgyben

szfik

csak pataknak latszik.

nyira innet a Zecz hegyseg

hoz 3 ora

alatt

szeles

is

A

^

alatt ered.

A

A

arra,

hogy

a

ffizfaktol

a

Meniktol a Verbasz-

volgy viszonylag elegge

kanyargasat lehetove tegye. Egy orakor

itt

forras par ora-

Innet mindeniitt a Verbasz

ertiink.

folytattuk utunkat. s eleg

a

amint az erett vagy learatott gabonatol sargulo.

volgyben kanyarog. Mi azonban 8

s

Kisse foljebb a hegji:61 megpillantjuk

Adriaval osszekotni.

Verbasz

hogy nehez lenne a Verbasz

volgybe vaspalyat epiteni

menteben

meg van mflvelve,

kornyezte Verbasz

erjiik el

Gomji-Vakufot*

Prozori jaras, Donja-Vast kozsege, 1895-ben 252 lakosa. Menik. Tortenet-philosophiai elmelkedeseiben Kallay a Balkan 2 oldalii torteneti evolutioja fejtegeteseben mindig nagy siilyt fektetett az adriai es a pontusi foldrajzkozi helyzetre. ' Helyesebben 10 12 km. dny. Jogniczatol, egyik forrasa az 1950 m. magas Luka-hegy, a masik az 1721 m. magas ^

^

—

keleti

Aganj hegy

keleti lejtojerol ered.

Gomji-Vakuf, a bugojnoi jaras egyik kirendelts^g^nek szekhelye 1895-ben 1800 lakossal. Torok neve Szkoplje. *

342

FtiOQEhtK

(Szkoplye varos),

melyet tobbnyire mohamedanok laknak, de is. Oldalt a plebania, ahova beteriink Fra

vannak katholikiisok

;

Bono, a plebanos, fogad a kaplanjaval. Csak 1 dunk,

mig lovakat

a

valtiink.

hitvany leven, a plebanos a folytatjuk

litunkat.

kedves szep videk.

A

maga

Egy darabig

A

szeles

szerzett

oraig mara-

'/g

lovak egyike igen

lovat adja nekem. 2

a

kaplan

is

volgy tennekeny,

elkiser.

V^-kor

Igen

eppen most

A

hegyek mersekelt magasak, oldalaikon jobbadan Nemely faluban egy-egy vastag eros torony (kula) latszik, valamely regi kastely maradvanya. A volgy kozepen a ffizes Verbasz kanyarog. Hat orakor eriink a bugojnoi ^ plebaniahoz, a legnagyobbhoz az eddig latottak kozott. Emeletes epiilet, emeletes ugyancsak az iskola is, nagy kerttel, szilvassal. A kornyek igen kedves es szelid. Csak a kaplan, egy paralitikus dreg barat van idehaza, igen szivesen fogad. Az itteni begek igen gazdagok es a legbiresebb bosnyak csaladokbol szarmaznak. A begek falvaikban laknak, jovedelmiiket a harem rnhazatara kOltik. A kornyekbeli tdrokok meg most is igen eroszakoskodok a keresztenyekkel szemben, ez utobbiak koziil aligvannehanjTiaksajatfoldje. Szoba keriilven a katholikus piispok, a kaplan azt jegyzi meg, bogy a nep szerencsetlennek erzi magat, ha nem latja a piispokot A paterek kiilonben gyogyitassal aratnak.

osszeepiilt falvak.

is

foglalkoznak.

Augusstus

6.

(Kedd.)

Hat orakor reggel elindulunk lohaton. A kaplan egy darabon elkiser. Beszeli, hogy a begek koziil csak igen kevesen tudnak torokul, bosnyakul beszebiek, azonban legnagyobb oromtik, ha nehany itt-ott eltanult torok szot vegyithetnek a beszedbe. A mohamedan nepesseg fogy. Mutat egy falut, a melyben most mar csak harom mohamedan han van, pedig harom nagy temeto tesz tanusagot az egykori nepesseg szamarol.

A

mohamedanok nem dolgoznak,

elszegenyednek

s

elpusztulnak, ellenben a keresztenyek gyarapodnak.

Nyolcz es

i6l

orakor eriink Dolnji-Vakufba.

^

Ott egy rom-

^ Bugojno 1894. oktober 14. ota vasuti goczpont a dalmat hatar fele. Viragzo gazdasagi telepe van. Hasonnevtt jaras szekhelye 1895-ben 1800 lakossal. * Dolnji (Donji) Vakuf a bugojnoi jards kirendeltsegenek fohelye. 1895-ben 2400 lakossal.

843

FtTOOEL^K

kohidon, a Verbdsz

ladozo

jobbpartjan

a vdroson

keresztiil

egy oldalvolgybe teriink s elhagyjuk a Verbaszt. EzutAn egy szttk volgyben majd fel, majd lelovagolunk, majd egy hegyen at tagasabb, erdosebb volgybe teriink, s ezen vegig hat es fel ora alatt Travnikba erek. Travnikbol a Verbasz volgyebe szinten konnyen lehetne jutni vasuttal, * mert; a ket volgyet elvalaszto hegy nem nagj'. Travnikban dr. Galanthayhaladvan,

'

hoz

'

*

szallok,

orvos

volt.

nyairol

magyar

Kisse

szerzett

menekiilt,

bobeszedfi,

az

s

sokat

ismereteire

azota torok

szolgalatban

orszagban es annak tad;,

viszo-

legfobb vagya

ligy

bogy Boszniaban osztrak-magj^ar consuli iigynok legyen. Iparkodtam tole a nep aUapotarol egyet-mast megtudni, de 6 ismet csak a sajat temajara jott vissza. Ohajtasa, bogy Theodorovicsnak ajanljam 6t, kinel mar volt ugyan, de ez nem bocsatkozott vele kozelebbi erintkezesbe. Megigerem, bogy megteszem. Galanthay-val azutan kisse megtekintem a varost, mely egy mindenfelol bekeritett melyedesben fekszik. * latszik,

Augusztus

A

7.

(Szerda.)

Szerajevob61 jott kocsit, razos rossz szeker leven, vissza-

kiildtem

—

lovakat

fogadtam.

A

muteszarif* igen

jo

zaptie

egy zaptie is kisert. Negyed kilenczkor indultunk el. Az-iit egy volgyben vezetett, majd elertuk a meglebetos nagy Karaula hegyseget, melyen at kellett haladnunk. Igen szep videk. Fenyo es bUkkerdok. Lejovet az erdok kozott meg sokaig egy tiszta vizfl, gj'onyorii zold pazsitos martai patak szelte volgyben haladtunk. A videk egyszerre koparabb es sziklasabb lett, a hoi a patak (Brczava?) a Verbaszba omlik. Egy hidon ^at bekanyarodunk Jajczeba. lovakat

^

*

rendelt

szamomra

s

A

Komar hegyen at. Eszmeje megvalosult.

" 1878-ban osztrak-magyar szolgalatba lepett, fia is hivatalnok Bosznidban. * Kallay jegyzetei innen mindinkabb gyerebb tartabniiak, a folytonos pihenes nelkiil valo gyors utazds nem engedett idot a benyomasok felv6telere. Hosszas e fajta litjai kozben azt a tapasztalast szerezte, hogy ket hetnel tovabb piheno nelkiil nem lehet eredmenyesen utazni, mert a benyomasok rohamosan erven egymast, a szeml616 belefarad. * Keriileti fonok.

344

fOg<jel4b:

Fekvese

:

Pliva zuhogasa a hid

ket sziklafal

A

kozott.

A

'

alatt,

Verbasz

abban a regi kiralyok

var,

kisse t4volabb a zuhatag

szttk tulso

meredek

kriptaja. Katholikus

partja.

templom.

Szives francziskanusok, kivalt jovialis koztiik Fra Nika, Magj-^arorszagon

tanult

s

szivesen

ez

is

emlekezik tanulmanyaira.

Latogatas a kajmakamnal.-

Augusztus

Koran negyedkor

reggel a

(Csiitortdk.)

8.

kajmakam visszaadja a latogatast. Ot Az lit a Pliva mellett vonul

lohaton elindulok.

A

Gyiilhisszarig.

folyo

itt

kiszelesedik

es

es el,

egy hosszii tavat

kepez, mely sotetzold szinevel, erdos hegyektol koiiilveve karpati tengerszemliez el,

mas ket ora

eriink.

Innen az

sikon vezet,

hasonlit.

lit

hoi

Gyiilhisszart ket ora alatt erjuk

egy nem kietlen volgybe, Varczarba,''

alatt

kopar, sziklas,

meg

viz

itt-ott

cserjevel benott fenn-

sincsen. Nyolcz orai

lovaglas utan

megallapodunk egy maganos hannal (szurjan), hoi a lovak szenat, mi pedig sem ennivalot, de meg vizet sem kaptunk ezert haromnegyed ora mulva folytatjuk utunkat. Nem messze toliink vonulnak el az litunkkal kb. parhuzamosan halado verbaszi

hegyek.

Delutan nehany

megtartja kietlen jelleget. Este

erdoreszletet kiveve, a videk fel

nyolczkor ertiink a rakovi-

hogy maradunk, mert a lovak faradtak s Banjalukaig meg harom oranyi litunk lett volna. A szabadban akartam halni, de alig fekiidtem egy oraig a kertben kiteritett szaUnan, midon hirtelen zivatar tamadt s eros szellel borzaszto eso jott. A han istallojaban kerestem menedeket. hanhoz.*

czai

'

A

Elhatarozom,

vizesest

erti,

keben minisztersege

melynek

alatt igen

turisztikai kifejlesztese

sok

erde-

tortent.

A

^ jaras fonoke. Jajcze KaUay kedvencz helye volt Boszniaban. Allami szallot epitetett oda, kilatot a vizeseshez, kibovittete az oda vezeto uthatozatot, s hacsak szeret tehette, mindig odalatogatott. E foljegyzesei sajnos, csak ligynevezett „Schlagwortok". '

Varczar-Vakuf

a

jajczei

jaras

egyik kirendeltsegenek

fohelye. * KaUay a regi Jajcze-Banjalukai liton haladt, minisztersege koraban teljesen lijja^pittetett.

melyet

845

FttaoEii^E

Augusztus

Negyed

{Pentek.)

9.

folytonos esoben ertunk a Verbasz partjan fekvo Banjalukaba, a hoi Draganics osztrak-

magyar

indultunk

otre

viceconsullioz

tartalmii furdoket a

el

szalltam.

s

Megneztiik

a

vas-

es

timso-

varosban a Verbasz mellett. Katonai lovas

kaszarnya, negy eskadron. Trappista kolostor (Banjalukatol ot km. Maria Csillaga a telep neve). Vasiit (a Hirsch-fele), Bayros marquis vasiiti inspektor.^

Augusztus 10. {Szombat.)

Reggel hat orakor kocsin Ivanszkaba

;-

a vasiit mellett, kavicsos kocsikkal jaro

A

Prijedorba,' onnan vissza.

vasiit

Draganics szerint a nep csak egynehany kereskedo

s

nines

teljesen

itt

szep kellemes videk

lokomotivok egyiken a

legjobban

epitve.

tudatlan. Szerbiarol

pap tud valamit. Belagics

volt

ezek vezere, ki mint mondjak, Oroszorszagbol kapott szubvencziot. Szerbia nem segiti az itteni orthodoxokat, Oroszorszag is

csak templomokra adakozik. Horvatorszagrol epp oly keve-

set tud a nep,

de

a

horvatok

Boszniaval, a viszonyokat

haragszanak

az

fanatikusabbak.

ottani

A

nem

is

csak

ismerik.

torok-ellenes

vasuti

tisztek

elmeletileg

torodnek

A mohamedanok czikkekert.

katholikusok,

nagyon Azota meg ezek jobban

dolgoznak, mint az orthodoxok.

Augusztus 11. {Vasdrnap.) Szlatinat

Delelott

"*

jarjuk

meg

kocsin.

Kenes

i?urd6

s

savanyiiviz forras. Boszniaban tobb birtok olcson elado. Itt-ott

holdja egy #.

Delutan latogatas a muteszarifnal. ^ Banjaluka a banjalukai keriilet kozeppontja, 1895-ben kb, 15.000 lakossal. regi b. Hirsch-fele terv szerint Bosznian at kellett volna a szaloniki-konstantinapolyi vasiiti osszekottetesnek atvezetnie, de csak Doberlinig epiilt ki. Az epitest mar 1872-ben kezdtek, de csak 1875-ben fejeztek be, s 1879-ben adatott at a rendes forgalomnak. Kallay itt csak rdviden jelzi, hogy mit latott. * Banjaluka videki jarasaban nagy kozseg. 2245 km. ' Prijedori jaras szekhelye. * banjalukai videki j4rasban. 17 km. Banjalukatol. Kenes fiirdojet Ilidzsenek hivjak.

A

A

P0OGEL6K

346

Augusztus 12.

Reggel Draganicscsal Gradisk^ra. Hajo kezik, ezzel tovabb

.

fel

haromkor

er-

.

megszakad,

naplo

a

Itt

.

augusztus

szerzo

visszatert

13.

Belgradba.

582 km.

Kallay ezen utazasa osszesen

tett

meg

kocsin

s

lohaton.

C) Kallay Beni tiszt tag emlekezete.

A

M. Tud. Akademia 1909. evi majus 2-an tartott unnepi k6ziilesen felolvasta:

Thalloczy Lajos

r.

t.

Kallay Beninek jo sorsa megadta mindazt, a miert a belso indulatai folott elmelkedo

az

isteneknek

Marcus Aurelius csaszar halat adott

becsiiletes

:

nagysziiloket,

becsiiletes

szuloket,

novert es tanitot. Szandekosan idezem e kijelentest, mert Kallay

Beni a regi romai allameszmenek hodolt elmeleti tanulmanyaiban s

a romaiakhoz

tekintett

fol gyakorlati

csaszarjaik koziil pedig ezt a

mfikodese folyaman,

Duna huUamai

mellett elandalgo

imperatort, mondhatni pietassal szerette. Hiszen atyja ethikajat

magyar is

e

szemlelodesek

stoikus

rendezte

szamba ment, zsenge koraban

e csaszar nevevel

A

alapjan

nemzetseg,

lalok koze tartozik.

be

s

is

a

maga

valosaggal

elhalt fiacskajat

illette.

melybol KaUay Beni sarjadzott, az osi fogA Kraszna-Szamos partjain teriilnek el a

Balog vagy Balyok-Semjen nemzetseg birtokai. Er-Semjenen kezdve eszakra Ker-Semjenig, Szabolcsban Kallo-Semjenig. Szin-

magyar

fajta,

mely

fakadt egy tobol.

A

valoszinfileg

az Akosokkal

es

Borsakkal

nemzetiseg tortenete kis mertekben a ma-

gyar kozeposztaly altalanos tortenetenek a

tiikre.

Harczolnak a

birodalom minden hadjarataban, intezgetik a koziigyeket, a gyozelmekbol kijut a reszok nekik is, a szomonisag napjaiban egyiitt

szenvednek nemzetokkel. Az orszag legmagasabb kor-

manyzati szervei koze ugyan nem jutottak

fol a

nemzetseg

fCq6bl6k tagjai,

nagy hadvezerek nem valtak

rencsejokre.

347 ki koziilok,

de talan sze-

Physiologiai jelenseg az Arpad-korra visszameno

csaI4damk torteneteben, hogy azok a nemzetsegek es csaladok, melyek a nemzet legfobb szellemi, politikai es vezeri karaban eloljaro szerephez jutottak, meteorkent fol-folvillannak, de eppen olyan gyorsan levitezlenek. A Kallayak koziil sohasem fogj'^ott el a ferfi.

Szivosan ragaszkodtak az osi foldhoz, megoriztek multjok

hagyomanyait s ha olykor siilyos megprobaltatasok aran, de megeltek s megmaradtak. Ennek a nemzetsegnek egyik tagja, Kallay Antal fia, a mult szazad elso

fele magj'ar, tanult, becsiiletes

kozeposztalyanak egy

igen ertekes tagja, Kallay Beninek az atyja

Kallay Beni szorgalmu,

edes atyja

kiilsoleg

alarendeltjeivel

onmagaval

rideg,

szemben

:

Kallay Istvan.

classikus kepzettsegtt,

szemben

rendkivuli

hajthatatlan,

szigoni, de meltanyos, titokban jotevo,

a nepet becsiilo, folfele loyalis, de szokimondo

magyar ur

volt.

Hivatalt vallalt s harmincz evi szolgalata az akkori kozigazgatasi es penziigyi

szemelyeskedett,

szakok minden agaban ervenyesiilt. Sohasem mindig az iigj-et nezte, az adozo nepet, az

ozvegyeket es arvakat vedte.

Nem

engedett senkit kozel magahoz,

mert fiiggetlen akart lenni. A hevesmegyei tiilzok zajongtak ellene, mikor alispanhelyettesnek valasztottak, a cancellarianal rebellisnek nevezgettek.

Adazan

iildozte az

akkor divo ajande-

kozgato (sportula) rendszert. S a nyakas hajdiivarosiak, kiknek kir.

biztosuk volt,

aldottak emleket,

mert hosszii ideig

tarto,

bonyolult contributionalis iigyeiket diilore juttatta. Ot esztendeig volt

maramarosi kamarai tanacsos es administrator,

akkoron, ezrek jo vagy rossz sorsanak intezoje.

Nagy-Kalloi Kallay Istvan

lir,

Csanadmegye

nagy

alias

S Meltosagos

foispani helytartoja,

a maramarosi kamara igazgatoja, ki soha senkitol semmit

sem

fogadott el ingyen, csak kovetkezetes maradt onmagahoz, midon

Ebeczki Blaskovich Amaliatol sziiletett

es 5zv.

1839

deczember 22-en Pesten

Beni fiahoz keresztsziilokiil Bernhardt Ferencz hentest

Csuka Lorincznet kerte

Ilyen volt

fol.

a Kallay Beni atyja.

Szinte

csabito feladatnak

kinalkozik az atorokles vonasait megallapitani a kesobbi allamferfidban, az apjaehoz hasonlo jellemszalcsakat kidomboritni s

kepesseget tole leszarmaztatni. De ha van is benne valosziniiseg, Kallay Benit, ki ot eves koraban apjatul arvan

vezerl^sre valo

F0GGELfeK

348 maradt, az anyja nevelte lesztette ki benne.

s a lelki

Ez a gyonge

tulajdonsagokat az anyja testalkatii,

fej-

alacsony termetfl,

de vasakaratii, elveiben megalkuvast a ridegsegig nem ismero, a mellett nemesszivii es hazias magj'ar nagyasszony adta meg neki az

6 hatarozta

iranji;,

el,

hogj' arva

egyenisegenek meg-

fiat

Akar osztone vezette, akar kiilso folero volt ez a mondhatnok „ad usum

feleloen mikent kell nevelni.

koriilmenyei,

de

tettel

Delphini" kijelolt mod.

Abban szoben

az idoben, midon a szabadsagharcz utan a hit elve-

volt,

a

nemzet ereje megzsibbadt,

s

rokak jartak a

romok kdzott, midon porok halmaza szinte letharczra kesztette a magaban alio ozvegyet, egyetlen czelja volt fianak jo nevelest biztositani. Okos, olvasni es

Ugyek

gondolkodni szeretd no

a nemzet sorsa balalaig foglalkoztattak.

s

A

volt,

a koz-

szabadsag-

harczot megelozo idoben Pestmegye egy kozgytlleserol sem maradt

el.

Leginkabb a termeszettudomanyok erdekeltek. Fiabol

kepzett, de

nem

tudakos, hazafias, munkabiro,

igaz embert akart nevelni.

E

kotelessegtudo,

czelnak a megvalositasat egy ki-

valo tanitora bizta.

Csik-Tusnadi Benedek Jozsefnek hivtak ezt a lelkiismeretes nevelot, ki a gondjaira bizott

seben onczelt

latott.

novendek tehetsegeinek

fejleszte-

Nem volt nagy elme. Verseiben, beszelyeiben

jozan, azonban vilagoselmejti, logikus fo, a ki jol latott s figyel-

meztetni tudott. Nyelvek, tortenelem, termeszettudomanyok es a testgyakorlatok minden agaban valo alapos kikepzes, e mellett utazas a hazaban gyalogszerrel, a latottak feljegyzese es kidolgozasa, ebbol allott Benedek nevelesi rendszere, melyet kovet-

A miben nem erezte magat erosnek, azokban a szakokban kivalo mestereket valasztott novendeke melle. Mindez azonban csak keret volt. Betolteni tartalommal a novendeknek keU az ilyet. S a gyermekifju szivos kitartassal, kezetesen hajtott vegre minden reszleteben.

fokozodo erdeklodessel megtanult mindent

s foldolgozta azt, a

mit

elsajatitott.

Egy

kis vilagot alkotott

maganak, melyet egyfelol elmeleti

ismereteibol, a csaladi korben hallottakbol s utazasi tapasztalataibol allitott ossze.

Testvereit rajongoan szereti, de akaratos es kiilonos gyer-

mek.

A

12 eves fiiinak mar volt bizonyos folfogasa a haza dol-

349

PtJOGELfeK

hogy jobbara raeg csak a neveloje szemuvegen at Mely erzesu, de gondolkozo. Mar gyermekkori magyar s nemet dolgozatain fOltetszik, hogy az eliito viszo-

gairol, igaz,

litta a vilagot.

naiv,

nyokat megeszlelte, erre oktatta akkoron inestere. Pedig nem tartozott a koraerett gyermekek koze, csak idegenekkel szemben

komoly

es tartozkodo,

mulatsagos.

Nem

csaladi

es

barati

korben kedelyes es

igen baratkozott, de a kit megszeretett, ahhoz

ragaszkodott. Eros akaratnyilvannlasok, bizonyos cynikus nege-

deskedes, de e mellett akarata ellen fol-folbuggj'^ano mely erzese

mar

e korban nak sem volt

A

jelentkeznek.

is

A

mellett azonban az onbiralat-

hijj aval.

mathematikat kiilonosen kedvelte

hireben

allt.

Midon tanulmanyait

nagj^

s

fejszamolo

befejezte, sokat foglalkozott a

felsobb mathesissel. Mimkalkodasaert anyjatol megdicsertetven, azt felelte,

„hogy a mathematikaban talan minden problemat meg lij problemat sem volnek kepes foltalabii".

tudnek oldani, de egy

Pedig ebbeli dolgozatai folfogasukban eredetiek voltak. Egyhez erzett talentumot

— a politikahoz. Hajtogatta ugyan, hogy utalja,

de erre kesziilt vaskovetkezetesseggel.

Az egyetemen

jogot,

nemzetgazdasagi tortenehnet, terme-

szettudomanyokat hallgatott, szabatosan szolva reszet

a

magyar nyelv

Abban

mozgalmakbol 6

hazafias

alairta

tanult. Kivette a

az ifjiisagnak a

tanitasa irant beterjesztett felsegfolyamodvanyat.

az atmeneti idoszakban, mikor

a rajongo ifjiisag

mohon

hogy mivel".

tudta,

is,

mar meglazult

akarta szolgalni

tiidta.

Oroszul

a bilincs,

a hazat, „csak

taniilt,

nem

azutan neki feklidt

a torok nyelvnek, technikai gyakorlati tanulmanyokat folytatott.

Mindezt

azert,

hogy megalapozza ismereteinek a

koret.

Nem

szempontokat fejtegetek e tenyek folsorolasaval, csak jellemezni kivantam vele azt a sajatos, mondhatni onrendszert, eletrajzi

a melyet

maganak megalkotott. Nem kapkodott, autodidakt sem fordult, megjelolven, hogy mit

volt,

mert a legjobb kalauzokhoz

akar

toliik tanulni.

8

Megertette jokor a szerb kerdes fontossagat

noha kortarsai gunyoros megjegyzesekkel kisertek a szerintOk

haszontalan kedvtelest, a leheto tokeletesseggel elsajatita e nyel-

mi tObb cmiel belehatolt a szellemebe. Irt is e nyelven, nehany czikke az illeto korokben feltiinest keltett. Eppen ily vet, sot

:

alaposan elsajatitotta az lijgorog nyelvet

A

budapesti

is.

magasabb tarsadalmi korokben ez a

kiilonos

pCggelAk

350 tudos

csakhamar figyelmet

ifjii

baro Eotvos Jozsefnek ez a eber figyelemmel

Fejlodeset

keltett.

maga laban

KulonSsen megtetszett jaro, kezdo politikus.

politikai

kiserte,

tanulmanyaiban

pedig tapasztalataival segitette. Szerencseje volt Deak Ferencz igeit is hallgatni,

kinek elvei koziil

egyet mindig

szem

elott

soha egy lepest sem szabad, hatralepes csak akkor engedheto meg, ha tudjuk, hogy a koriilmenyek

tartott:

„hatra lepni

nem

altal vissza

gyermekkori

loketunk."

nezve nagy hatassal volt

Fejlodesere

holtaiglan baratjaval

s

val s a nagytudasii

es

ifj.

fenkolt lelktt

az

a trias, melyet

Szogyeny Marich LaszloBeothy Akossal alkotott.

Mindharman komolyan torekedtek a parlamenti palyara, alapos eszmecsereket folytattak a kozugyekrol. Idealis szovetseg volt

ez,

— a mint

Beothy Akos irja 1868 februar 18-iki „hogy a mennyire erre veges elme es igyekezetiink leveleben elegendo, az egyeni tokely leheto netovabbjara torekedve, nemtelen osztoneinket kikiiszobolve, egymast buzditva, istapolva, szigoriian biralva, a magunk laban es ne masok kegyebol haladva, elerjUk azt, hogy ne ugy erezzunk, gondolkozzunk, cselekedjiink, mint az emberek nagyobb resze, hogy emelt fovel jarjunk oly helyzetekben, midon masok talan a foldre tekintenek, hogy kornyezetiinket, ha lehet jobba, ha lehet boldogabba tegyiik, hogy minden vesztett csata utan harczkepesebbek legyiink, mint valaha, es ha gyozttink, a gyozelem teljes es sikeres legyen, hogy egyiitt vegre „per aspera ad astra", Ily komolyan fogtak fol a torekvest mindharman. Kallay czeljuk az volt

—

tanulasi

rendszere,

kotelekben levo

iranya oly individuaUs

megtartotta

is

nagy kozjogi harcz erdekelte Huszonhat eves koraban

vagyait.

viselojeloltnek

—

Lelektanilag

s parjat ritkito

e

volt,

hogy

e

lelki

Az akkor folyamatban ugyan, de nem elegitette ki

onallosagat.

follepett

Szent-Endren kep-

heves kiizdelem utan megbukott.

bukasnak csak az a hatasa

volt rea,

hogy

meg komolyabban tanult s most mar a sajat tapasztalatan is okulva, meg alaposabban keszUlt a politikai palyara. Tarsadalmilag e valasztasbol azt nyerte, hogy a szerb elemekkel egyenes erintkezesbe jutott s ebbeli tanidmanyait

is kiszelesitette.

Iro-

dalmi munkassaganak elso nagyobb termeke Mill Stuart a sza-

badsagrol forditasa.

irt

mtivenek terjedelmes, onallo bevezetessel

ellatott

351

FtrOGELiK

attetszo eloadasa annyira megmunkdt nemcsak leforditotta, hanem folotte. Nemcsak behatolt Mill elmele-

Millnek vilagos okfejtese,

ragadta Kallayt,

hogy

alaposan gondolkozott tebe,

de neki maganak

tJgy tetszik nekiink, zesei tikai

is

a is is

tamadtak es pedig

Milltol eltero nezetei.

hogy noha Millnek szabadsag-fogalmi elem-

lekotSttek Kallay figyelmet, de foleg a gyakorlati poli-

vonatkozasok erdekeltek kiilOnOsebben. Teljesen

meddo dolog volna KaUay azonkori

elm^leti tanul-

manyainak szinvonalat alkalmazni kesobbi milkodesere. Eppen Millnek a tapasztalasbol meritett meggyozodesei erleltek meg benne azt a felfogast, a melyet kesobb a gyakorlatban is ervenyxe juttatott, hogy az elmelet az emberi mfikodes teren a koriilmenyekhez kepest modosul. Mindazonaltal mervad6 szakember elismerte, hogy Kallaynak a munkahoz irt bevezetese oly tanulmany, a melyet a Mill-commentarok kozott figyelembe keU venni. Termeszetes, hogy e munkalat eredmenyeit mindig az illeto kor szinvonala szempontjabolkell megbiralni. Nagyon megerzik Kallay gondolatmeneten Buckle hatasa. Vannak egyes torteneti

reflexioi,

melyek onaUo gondolkodas eredmenyei. Dyen az a megjegyzese, hogy a magyarorszagi szlav nepek es a magyar hodito a

torzs osszesimulasabol keletkezett az a kozigazgatasi szerkezet,

mely azutan a mi sajatos onkormanyzatunkka fejlodott. Sok tekintetben baro Eotvos Jozsef s mi termeszetesebb ennel hatasa alatt all. Egyes kerdesek felett, mint a tarsadalomalakulas modjanak es felteteleinek kutatasa, meg elsuhan, de az a jellemzo, hogy midon kesobb a tarsadalomtorteneti kutatasok oly nagy lendiiletet vettek, az eredmenyeket eber figyelemmel kiserte. Valosagos onjellemzes es korfestes szamba megy Kallaynak kOvetkezo megjegyzese

—

—

:

„A gondolatszabadsag

okvetleniil feltetelezi azt,

gondolatbatorsagnak szeretnek nevezni,

hanem

s

a mi

a sajat velemenyeinkre vonatkozik.

a mit en

mar nem a masok,

Nem

eleg az idegen,

nyugodt meghallgatasa, seges meg, hogy sajat velemenyeink felett is folytonos

sSt ellenkezo nezetek eltflrese es

orzest

gyakoroljunk

biralni es

s

hogy birjunk eleg

pedig a leheto legszigorribban

erkolcsi erovel

meg

azt

is,

sziik-

ellen-

meg-

a mi barmi

modon, ha mindjart az esz megdonthetetlennek latszo okoskodasa folj-tan is, benso meggyozodesUnkke valt. Csak ha erre kepesek vagyunk, ha ezen, igen gyakran fajdalmas mfitetet elfo-

fCooelM

352 gulatlanul

es

nyugodtan tudjuk veghez

vinni,

tehetiink

szert

azon szellemi teljes onallosagra, mely a szabad egj'eniseget leginkabb jellemzi." „Nem. tudom, csal6dom-e, de nekem ligy tetszik, hogy ha-

xankban a gondolatbatorsag meg nem fejlodott oda, hovi az egyeni szabadsag erdekeben jutnia kellene. Nalunk, ugy latszik, az emberek meg sokkal reszrehajlobbak sajat velemenyeik irant,

hogysem azok valodisaga felett ketkedni batorkodnanak, vagy hogy eppen gyenge oldalait belatni es biralni mereszelnek. Elegge bizonyitja ezt azon kicsinyles, melylyel kiilonbseg nela ki nezeteit megvaltoztatta, kiil mindenkire tekinteni szokas,

ha mindjart hosszas benso kiizdelem s az ellenokok helyessees nem genek belatasa folytan tortent is az ily apostasia gondoljak meg, hogy azon ember, ki ily modon valtoztatja meggyozodeset, ritka erkolcsi ero es szellemi fensobbseget tanusit, mert nem kis dolog lemondani oly meggyozodesrol, mely az ido folyama alatt mar mintegy masodik termeszette ;

valt

;

es valoban eros szellemi tevekenyseg is sziikseges ily on-

biralathoz es az ellentetes

okok felismeresehez. Hogy aztan a

gondolatbatorsag hianya a gondolatszabadsag korlatozasara, relmetlensegre

es a tekintelyek

vakon kovetesere

vezet,

tti-

az a

dolog termeszetebol kovetkezik." Kisse bovebben meltattuk e munkat, de Kallay egyenisegehez es felfogasahoz sok tekintetben kulcskent szerepel ez. 1867-ben sorsa fordulasahoz ert. Elmeleti tanulmanyaival kesz,

akarata

eros,

Azonban van egy soran

at

tudasa

alapos,

de

6

meg

—

„semmi".

baratja, mentora: grof Andrassy Gyula, ki

figyelemmel,

evek

erdeklodessel es rokonszenwel kiserte

A

magyar miniszKallay „kiilonleges" tanulmanyait es iranyat. terelnoki szekbe keriilven, a magyar jogos erdekek kepviseltet6set ossze akarta egyeztetni az addigi ellentetes kiilpolitikai vezetessel s a belgradi foconsulsagot

es

diplomatiai

iigynokseget

azon allomasnak, a hova nemcsak diplomata, hanem az orszagot es nyelvet ismero, poUtikailag gondolkozo fo kell. S az arra valo embert Kallay Beniben ismerte fol. Nines miert

tekintette

kiilon hangsiilyoznom grof

Andrassy Gyulanak szerepet Kallay maga a hala koszonijat abban a

elete alakulasaban.

Letette 6

beszedben, a melyet

itt

akit

e helyen e

nagy

allamferfiil folott

mondott,

Cavourral egyiitt a legfenyesebb politikai langelmenek

tar-

FtJQGELfiK

tott.

E beszedbe

353

beleontStte a szivet, ezt megtoldani,

commen-

talni folosleges.

Kallay Beni mielott elfogadta az kiizdebnet vivott magaval.

lelki

hogy hasson

hisz arra torekedett,

es

habozott es nagy

allast,

Nem

mert

utasithatta vissza,

megmutassa tanulmanyai

eredmenyenek alkahnazasat azon a helyen, a melyre illett. De fajt a lelke elvalni barataitol, elhagyni megszokott koret, letenni parlamenti ambitiojarol. Vegre azonban tiilesett lelke belso lazan s vallalta a megbizast.

Eddig csak a sudarzo

fat s

Mert

a riigyezest vazoltuk.

Kallaynak voltakep foconsulsagaval kezdodik a kbzpalyaja. Valosaggal esemenyszamba ment, midon

Felsege Kallay

belgradi foconsulnak es diplomatiai iigynoknek nevezte ki (1868 januar 27.). Kiveteles dolog volt ez a Ballplatz traditioi kozott,

midon grof Beust azzal indokolta kinevezteteset, „hogy Kallay komoly tanulmanyokat folytatott es irodalmi mtikodest fejtett ki s ha eddig nem szolgalt is, mindamellett grof Andrassy nezete, ki remenyet fejezte kd, bogy a belgradi allomason minden

—

meg

varakozasnak

fog

felelni,

—

megerdemli, hogy tekintetbe

vetessek".

Grof

Andrassy

emberismeretenek

bizonysaga,

— minthogy — ajanlani

monarchia kiilkepviseletebe, jellegfi allomasnak tekintendo,

hogy

a

Belgrad diplomatiai

mert egy „nem sza-

hogy

balyszerti minositesti" egyent, befolyasat pedig foltunteti,

a kiiliigyminiszter egyenesen az o ajanlatara hivatkozva terjesztette fol jeloltjet.

A

monarchia

tehetsegekben.

A

keleti

keleti

nem

kepviselete

akademia

becstilettel megallottak helyiiket a regibb

ugyan

azelott

ki

is

idokben

olykor egj'-egy katonatisztet

karba, de a Kallayehoz hasonlo kinevezes,

„Einschub"

—

nem

szCikolkodott jeles

kitiino kepzettsegti

novendekei is.

Neveztek

is

a consiili

— hivatalos nyelven

tOrtent.

Regi consulainkra onsiilylyal nehezedtek a szabalyok, beklyoba szorita oket a sablonok tomege.

A hatni

miniszteriumban ohajtottak volna,

nem

szerettek

de igaz az

is,

azokat, a kik ropUlni,

hogy nem tudnak

vala,

ha megprobaljak is, Politikai iskolazottsaguk nem volt mire megveniiltek, s megismertek a vilagot, elfogta oket a morbus ;

Kallay:

A

szerb felkeles tortenete 1807—10

II.

23

354

PtJOQELfeK

consularis

:

hazavagyodasnak

a

az

s

idegenben valo tirokos

vandorlas folytan tamadt iindomak a veg-jiileke.

S most egy 29 eves ember egyszerre kozibiik es pedig keriil foconsulnak. Kepzelheto, mikent nyilatkoztak az

folejiik

irodakban. Azt, hogy erre a palyara ratermett, bogy e palyara

ontudatosan

Andrassyn s baratain kiviil hogy az uj foconsul ugj-^ancsak ismerte mar annak az orszagnak a viszonyait, a toralaposan keszult,

es

Nem

nagyon kevesen tudtak. beszelt

tenetet,

olyasvalami,

a

es

mit

nem

aprilis

Szerbia nagyremenyii

sejtettek,

a nyelven, s volt ezenfolul

irt

lehet megtanubii

megvolt a kello onbizalma

Midon 1868

is

Obrenovics Mihaly herczegnel,

fejedelmenel,

bemutatkozott, a herczeg,

lomnal

szokas,

oriilt

meg benne De

politikai erzek.

is.

20-an

consul

—

:

az

lij

—

mint a

lijonnan

valasztasnak

KaUay,

kinevezett

mint az mar ;

ily alka-

az audientia utan

sikerenek teljes remenyeben kijelentette „azt hiszem, hogy ebnenetelemkor meg inkabb fognak dicsemi". Ez a tehetseges, kifejezeseiben eredeti es plastikus, nem is

:

annyira ravasz, mint ravasznak latszani akaro, politikai

fbl-

fogasaban majd az idegessegig tiilzo, majd meg lethargikus nyugalmii szerb tarsadalom vagyaival, folfogasaival nem volt jol, hogy rendesen a gorbe utat hogy bizalmatlanok, eles szemmel veszik eszre s csufondaros nyelwel illetik az idegenek gyongeit. De tudta azt is, hogy a kirol megerzik, hogy ismeri dket s bele

ujsag

elotte.

Tudta nagyon

tartjak az egyenesnek,

megnyilatkoznak a magok osi egj'szeriiEbbol a tudatabol fejlodott ki az 6 keleti lelektani vezerelve, hogy mindenkit meg kell hallgatni, de adni csak arra lehet, a mit az ember maga jonak tart. a mint mondani szokas az a bizoEhhez jarult nyos hatodik oszton, a mely a fejlodes tiineteibol a jovore tud kovetkeztetni. Igy kepzodott benne az a politikai eleslatas, a mely a kelet vilagaban lefolji; es lefolyando tiinetekre nezve mintegy „lat6va" avatta 6t. Kallay Beni mindamellett, hogy a lat a lelkiikbe, az elott

segeben.

—

—

reszletek alapos ismeretere fektette a sulyt, tanuLmanyai folya-

maban utan

arra torekedett,

kidomborltsa

a

hogy a reszletek

kritikai

megrostalasa

nagy, altalanos szempontokat. Ez a har-

monia mar akkor jeUemzi 6t; kesobb az alkoto allamferfiunal s a maga teljessegeben allott elo. Midon a hegy

tortenetironal

355

FtTGOELEK

onnan attekintese

magaslatara jutott es hataron,

szoltak 6t

fel,

hanem 6 maga

Ez a kemeny tanulas utjan

elsajatitott

a sikemek. Ekkent ertheto,

volt

tiaja

meg

kiizdott

messze szem-

nyilt a

elmondhatta magarol, hogy

batran

nem vezetok

az

lit

von-

faradalmaival.

nagy tudas biztos garanhogy Kallay Beni, mint

belgradi foconsul, ezen monarchiankra nezve oly fontos orszag

tortenetenek nemcsak szemleloje, politikanknak erelyes, de joakaratii

kepviseloje, a belgradi tarsadalomnak

nemcsak egyik europai

vezeralakja, de egyuttal osszes viszonyainak alapos ismeroje es

megiteloje

Mtikodese folyaman a sajatos szerb viszonyok

lett.

biralataban sohasem alkalmazott fonhejazo teket

:

modon

njiigati mer-

mindig a nep jellemebol es tortenetenek, valamint tarsaszerkezetenek alapjabol igj'ekezett azokat reconstruabii.

dalmi

Tudta, hogy Szerbia Magj'arorszagnak es a monarchianak leg-

kozvetlenebb szomszedjakent csolatbol

eredo

Szerbiaban

allott,

nem

kerdeseket

de e foldrajzi szoros kap-

elszigetelten

a balkani problemanak azt a

hanem

biralta,

mediumat

latta,

mely

minket erdekel elso sorban. Idegziilleszto,

tokhoz

jutott.

A

novics MiliahTial, choliara

meg

ket

gj'ilkosok halalaval,

hajlo

ennel

honap sem lesbol

vinni segiti

vegzett,

mint

s

tapasztala-

becsuletes

a

10.),

a herczeget ber-

vadallatok

nem

ossze-vissza marczangoljak az arczat.

erik

be

A foconsul

e jelenetnek, az elsok kozt latja a tetemet

a koporsot a temetes alkalmaval. Szemtanuja a

gyilkosok tomeges kivegeztetesenek, elotte jatszodnak a

melan-

lelkii,

hogy megnyerte rokonszenvet,

bele (Junius

telik

mig

hogj' bemutatkozott Obre-

alig,

erdekes,

alig,

megolik,

majdnem szemtanuja s

az

embernel,

hanem

munkat

verejtekes

kezdo foconsul,

le

azok

cselszovenyek, melyek a torvenyes orokos, a 14 eves Obre-

novics Milan tronrajutasat akartak mindenkep megakadalyozni.

A

gyilkosok, a hoherok

s

a

bortonorok alltak az eloterben,

szethiizo, konkolji; hinto allamferfiak a hatterben.

De nem akarjuk Csak utalunk

ra,

Szerbia

azonkori

hogy Kallay mindjart

viszonyait

targj'alni.

nag\' actiok megfigye-

lesevel kezdte palyajat.

Valosagos

kortorteneti

kinematographot

kellene

ideaUi-

tanom, hogy bemutassam Szerbianak mindama szemelyisegeit a s

s

kormanyzat azon vonatkozasait, a kikkel Kallay erintkezett a melyekben resze volt. Szolnom kellene az Obrenovics Milan 23*

FCGGELfeK

356 kiskorusaga

alatt

erelyes,

oseredeti,

kormanyzo regensseg ket foembererol az de primitiv vonasokban bovelkedo Blazna:

jellemeznem

vaczrol,

kene

Riszticset,

ki

s

kellene

terjesz-

kednem az orosz befolyas szovevenyeire, melyekkel Kallaynak kiizkodnie kellett. Reszleteznem kellene azt a megerolteto munkassagot, melyet Miletics es az omladina izgatasaival, a hatar-

orvideknek bekebelezeset megelozo s az azt kovetd evben tamadt s a horvat kiegyezes ugyeben kifejtett. De

zavaros helyzetben,

mindez meg van irva az 6 torteneti forrasszamba meno, czikornyamentes jelenteseiben foldolgozasuknak a feladata majdan a ;

tortenetirora var.

A

„liivatasos" consul talan

a konnyebb veget fogta volna

a dolognak, beerte volna a tenyek kozlesevel. Kallay azonban, akar csak a vegyesz, vizsgalta ezt a fellabbal meg a kelet

vilagnezeteben alio tarsadalmat, megismerni iparkodott az egyes elemeket. S ez a munkassag annal nehezebb volt, mert a regi patriarchalis

rendszer

sziinoben,

a

maga

teljessegeben tiszta

agrarius nep eletmodja atalakulofelben s ezek mellett egy akkor

meg nem

nyugdijkepes, csak felig mftvelt, az altalan elfogadott nem mindig igazmondo hivatalnoki kaszt

moral nezete szerint

kezdett elbatalmasodni. Folytonos nezetvaltozasok, osszeeskiivesektol valo felelem jellemeztek a helyzetet.

Nem

be vele, bogy Belgradbol tekintse a szerb viszoaz izgalmak lecsendesiilese utan (1868 szeptember 14-t61 szeptember 27-ig) beutazta Bulgaria erdemes ismertetoje, Kanitz tarsasagaban Szerbia keleti reszeit.^ Egy ewel utobb ugyancsak ily modon Szerbianak nyugati erte

hanem

nyokat,

reszeit utazta be.

vetlen

Ez

litjai

fejlesztettek

azt a kozilleto

nep

vilagaboz ferkozott.

lelki

Eppen

oly

meltoan kepviselte azonban a monarchiat mint

hivatalnok. tJrkent viselkedett,

kedni,

—

ugy az

hivatali tarsaival, los

benne

ki

vonatkozasok irant valo erzeket, melylyel az

alaja

de a szerb tarsasaggal szemben

formasagokat csakbamar

visel-

elsajatitotta,

s

is.

A

hivata-

rovid ido mulva

iranyt adott hivatalnokainak. Sikeriilt megertetni velok,

ebben

is

hogy

mikent

'

— hiszen maskent nem tudott

rendelt hivatalnokokkal, mint kiilfoldi

kelljen

politikailag

L. naplojat e kotetben.

viselkedniok.

Szorgalmaval

357

FtJGGBLfeK

munkara serkentette

oket, tapintataval megoktatta,

elemeket aggregalni, megnyerni

kell.

hogy az idegen

Jellemzo, hogy ez a neme-

tekbol, csehekbol, horvatokbol alio belgradi consul! garda halalaig fanatikusaii ragaszkodott fonokehez.

Ebbeli mukodese folyaman alkalma nyilt megizlelni a nepszerfiseg is

gyiimolcset, de egyiittal tapasztalni az ellenszenvnek

oriilt

—

nyilvanulasat

kiilonfele

a nepszertisegnek, de

egeszen

nem

felt

Mig a Karagyorg5'evics-por veget nem

ert,

legnyajasabban viselkedett vele szemben lenteset,

hogy „mi egy

onallo,

minden

fuggetlen szerb kormanji; ohajtunk"

;

macskazeneig.

a

Nem

a nepszeriitlensegtol sem.

s

a szerb regensseg a

honoralta abbeli kije-

kiilso befolyastol

mentes

tettek ezt Karagyorgyevics

Sandor herczeg eliteltetesenek remenyeben. Noha meg azt fajlaltak

regensek,

a

s

nem

igen

is

akartak megerteni, hogy a

magyar birosagok Karagyorgyevics Sandort miert tekintik politikai menekiiltnek, megis remenykedtek, hogy a legfelsobb magyar birosagi forum vegervenyesen el fogja majd itelni. De midon Karagyorgyevics varatlan folmentese bekovetkezett, vege szakadt a monarchia irant mutatott nagy bizalomnak. Hiaba vitte ki Kallay nagy munkaval a capitulatiok megsziinteteset, a szerb politika mar csak a Karagyorgyevicsektol valo alapos felelmeben kiilonben

is

az

sem

jo

„orosz

vasat"

tette a tiizebe. Risztics, a ki

szemmel nezte Kallay nepszerttseget a szerb

csaladoknal, mert folyton arulastol felt s

hogy Kallay olykor porge kalapot

meg azon

viselt,

—

is

fennakadt,

lijbol felvette a

magyarorszagi szerb omladinaval tartott osszekottetes meglazult fonalat s az

ifjii

Milan fejedelmet elkiildte a Krimbe. (1871.)

Azonkozben Kallayt folyton hazahivtak menti palyara

kesziilt,

baratai.

A

parla-

oda vagyott mindig a nagy vitak harcz-

terere, eszszel, erovel donteni.

Sokat epekedett magaban, hogy mig baratai a parlamentben miikodnek, neki ebben a hysterikus legkorben kell marakodnia. Ertheto, hogy olykor torkig lett e szavamenti apro iigyekkel, mikor meg meg sem vartak a masik napot, hanem mar delutan letagadtak azt, a mit delelott igertek. Vagyott Athenbe, sot vaUalta volna Japant is. Azonban eppen Belgradban olyan gyorsan kivivott tekintelye volt az oka, hogy partfogo baratja, grof Andrassy Gyula, mar mint kiiliigyminiszter, megmarasztalta allomasan.

:

358

FtJGGELfeK

Nemileg megvaltozott a helyzet Milan herczeg nagykoni(1872 augusztus 22.), noha ekkor vagy hatezeren

sitasa utan

jottek a tiilpartrol szerbek mindonfele liriigy alatt, „beh6dolni",

—

a

herczegnek Kallay kemeny foUepeset csak

Jtfiletics

dicseri,

hogy

Szvetozar ezert interpellatiot intezett ellene a magj'ar

kepviselohazban (okt6ber4.). Pedig ha volt Kallayban bizonyos eloszeretet valaki irant

:

Obrenovics Milant igazan szerette.

Az

okos, Parisban nevelkedett elenk gj'ermek Belgradba jotte utan

azonnal megnyerte rokonszenvet. Ez az a

gj'amkodo

Parisbol s legelso benyomasa,

hogy

ifjii

csakhamar

atlatott

eletorommel Belgradba jon

Telve

regenseken.

tettetnie kell magat. Szinlelni,

csakhogj' megmaradhasson. Paratlan emberismeretevel, eles eszevel

csakhamar kifogott rajtuk

szovoknek.

Kallayt nagj'on

s

a gyermek imponalt a ven csel-

megszerette, vele szemben oszinte

mert erezte, hogy joakaroja. S a 19 eves herczeg alig egy ewel, hogy a kormany gyeplojet kezebe vette, (1873 augusztus 4.) ezt mondja KallajTiak ,Mint gyermek jott ide, de ha ismerte volna a viszonyokat, nem is jott volna, mert minden tronnak legalabb egy eros partra kell tamaszkodnia, ilyen azonban Szerbiaban nines.

volt,

Mihaly herczeg igyekezett mindenkit kibekiteni es senkit sem nyert meg. DjTiastikus part Szerbiaban nines, nem azok az ligynevezett liberalisok, sem az oregek, sem Garasanin, a kik csak szemelyes

erdekeiket

kovetik.

djTiastikiis part alakitasat talan

A

delem, ha mint nemzeti fejedelem

azonban ket nagyhatalom

partok egyesiteset, egy erds

nagy all

tettekkel elerhetne a feje-

a

mozgalom elere, ennek nagy kerdes, vajjon

allja litjat, tehat

nem volna-e inkabb szerencsetlenseg Szerbiara. nagyhatabnakkal jo baratsagban akar lenni. A mig o uralkodni fog, loyalis lesz a monarchia irant", S ez a szerb Petronius, ez a Parisbol Belgradba iiltetett

Bosznia birtoka

A

hogy Szerbiaban kozhogy 6 nem banja, ha kikialtjak, csak

racz Epiknr, a ki mikor azzal fenyegettek,

tarsasag lesz, azt

azutan

felelte,

6t kiildjek Parisba kovetnek (1874 augusztus), halalaig

ligy gondolkozott s allta szavat olykor

megrazoan

tragikus,

majd

groteszk fordulatokban gazdag elete folyaman.

Kallay

megkonnyezte

halalat,

s elte

minden szakaban jo

baratkent helytallott erte, mert o ismerte legjobban. Ily

koriilmenyek kozott, Kallay, ki idokozben melto

elet-

'

FlTGGELEK

maganak (1873

valasztott

tarsat

aprilis 2.),

359 aprankent annyira

a szerb allapotokkal, hog\- hazava^-odasat grof Andrassy

eltelt

A

GjTila is megertette.

fordulat

zassa

magyar

erdekelte

kozelrol

politikai

regi

6t,

viszonyokban beallott

szdndeka ekkor elhataro-

valt.

Sennyey Pal politikai partjahoz csatlakozott. Regi baratai, izlese s a szabadabb parlamenti ervenyesiiles lehetosege, a mit az ellenzek inkabb nyujt, oda vonzottak, grof Andrassy ezt az elhatarozasat nem ellenezte, sot midon allasarol lemondasat (1875 majus 4.) benyujtotta, ezt abban a formaban fogadta el, hogy disponibilitasba helyezte, vagyis a palyara valo lijra \isszaterhetest biztositotta. Mint fenkolt gondolkozasii, tapasztalt

ember szivesen ero,

hogy

latta,

a

parlamentben helyet foglal oly

a ki a kelet viszonyait ismeri, az 6 politikajat erti

koriilmeny

mar csak

azert

nek csak

ellenfele volt,

A

sajat

nem

hogj-

pedig,

sem

a

kormany partjan

bantotta, mert grof

nem

de

;

az a

foglal helyet,

Andrassy baro Sennyey-

ellensege.

akaratabol, onerejebol valt

meg

Kallay ezen elso

S ha most merlegeljiik, hogy mit ert s mily siilya ezen a teren, eppen nem tiilozunk, ha az azon korbeli

palyajatol. volt

diplomatak kozott a legelokelobb helyek egyiket az o

keleti

reszere

foglaljuk

le.

Hogy fenyesen

megfelelt

a hozzafuzott

varakozasoknak, hogy kitUntettek, hogy a foconsulsaga korebe tartozo alattvalok,

magyarok

es osztrakok egj'arant, a szo szoros

ertelmeben megbecsiiltek s tavoztakor megsirattak, az csak

hogy Belgradban

elet-

szomszed nagyhatalom ertelmi es erkolcsi folenyet azert ereztek, mert Kallay rajzi

vonas

a foeredmeny,

;

a

kepviselte azt. «

A

diplomatabol tehat orszaggyiilesi kepviselo

regi abrandja teljesUlt. e

nem nagy

lett,

s ezzel

Egjik vezerszonoka a Sennyey-partnak,

szamii, de fenyes tehetsegekben bovelkedo csoport-

nak. Kicsi leven az ellenzek, egyes szonokaik a vitak folyaman

annal inkabb ervenyesiiltek, minthogy a kormanj-part szonokai

nem

oly

eltek

fblszolalt

boven a

felszolalas

s az orszaggytilesi

jogaval.

Kallay gyakran

targyalasok folyaman elenk reszt

vett a koltsegvetesi vitaban, a kozigazgatasi es taniigyi, valamint

kozgazdasagi gyalasaban.

es penzUgyi teren felmeriilo egyes kerdesek tar-

860

Ft}06EL6K

Beszedeire mindig lelkiismeretesen

elkesziilt,

a mennyiben

a szoban forgo targyat osszes vonatkozasaiban tanulmanyozta.

Eloadasa logikus, a reszletek es altalanositas kello aranyban allanak egymashoz. Beszedei folyamatosak, keriili a phrasist,

ovakodik minden lelkesito zomancztol. Erezte, hogy a szinezes es a hallgatosagnak magaval ragadasa nines hatalmaban, ezert inkabb folvilagositolag akart hatni. Neha

folvillan benne a humor, kivalt ha tiilzasokkal all szemben. Kozbeszolasok nem zavarjak, hidegvcrrel vag vissza. Erveit nem alkalmazza elesen,

de csoportosltasaiban oly meggyozoen, hogy mindig komoly gondolkozasra kesztet. Nem kenyere a minden aron valo ellenzeinkabb ligy fogja

kieskedes,

az oppositio szerepet,

fol

hogy

annak iigyelni, biralni kell a kormany cselekedeteit, de a javitas munkajaban is reszt kell vennie annyiban, a mennyiben a kor-

many

javaslatait, alkotasait a lehetoseg szerint a

maga eszmeivel

megtolteni torekszik.

tudasanak,

Historiai

tapasztalatainak

nagy hasznat

veszi,

Felszolal a buraucratia nehezkessege ellen, a kozigazgatasi reform

kerdeseben szepen fejtegeti a megye-rendszer szerepet. Elve

:

a

helyi erdeku autonomia kinevezesi rendszerrel. Szabad fejlodest kell

engedni az individualitasnak, de az allami fensoseg erde-

keinek kello osszeegyeztetesevel, hogy ez ne veszitse

el

magyar

Nagy szerencsetlensegnek tartja, hogy szeretiink idegen formaknak, melyek csak masutt bimak jelentoseggel, az atplan-

jelleget.

talasahoz ragaszkodni a nelkiil, hogy azokat komolyan igyekeznenk egyszersmind megfelelo osszhangba hozni a mi nemzeti sajatsagainkkal.

Folszolalasaiban ugyan

szem

elott

tartotta partjanak ira-

nyat, de alapjaban veve mindig az 6 egyeni nezete, az 6 sajat

gondolkozasanak eredmenye tetszik targyii beszedeibol

Noha

fol,

egyenisegekkel hozta politikai kapcsolatba,

frondeur mindenkor atallott volna lenni, a

part

belpolitikai

sorsa egyeni izlesenek jobban megfelelo ligynevezett

conservativ

felelo

meg ezen

is.

nem

volt a szo

s

bar

meg-

ertelmeben partember. Vallalta a kepviseloseget, vallalta

organumanak

:

a

sitette

kotelessegeit, de a

saval.

Az

6

Kelet Nepenek vezeteset, tehat

maga egyenisege

conservatismusa abban

ertelmeben veendo fokozatos

s

nem

allott,

telje-

s nezetei fontarta-

hogy a szo szoros

eruptiv fejlodest tartotta.

861

nezeteit

gyakran partja vezereitol

E

eg6szsegesnek.

egyediil

fCooel^k

elteroleg, kiilonosen a kiiliigyi politika teren ervenyesitette, s a

mit hangsulyoznunk

grof Andrassy Gyulaval fontartotta

illik,

viszonyat. Keleti politikajdt vallalta, tiobol,

mcit

de

sziiksegesnek

nem

elmeletbol,

Magj^ar

tartotta.

nem

devo-

parlamenti

szereplesenek ezert kimagaslo resze 1877 jiinius 26-an mondott

Az

beszede.

orszag kozvelemenye lelkesen nyilatkozott a torok

birodalom fontartasa mellett, indifferentismust

nagy

tfiz

koziigyek iranti

a

Az

valtotta fol.

apathiat

es

orosz birodalom ter-

valo felelem, s az a koriilmeny, bogy a gyonge Torokorszag szomszedsaga elonyosebb, volt e rokonszenvnek az igazi alapja. A magyar parlament mondhatni tiilnyomo tobbse-

jeszkedesetol

geben, szinte tiirelmetleniil fogta a toroknek partjat.

Abban szolal,

a villamos torok rokonszenwel telitett hazban

hanggal,

szenvtelen

panslavismus

es

de

batran,

fol-

miutan kifejtctte a

s

panrussismus lenyeget, bidegen constatalja,

bogy az a ketsegtelen rokonszenv „nein elegendo egy nagyobb szabasii hatarozott politika megallapitasara". Tiirelmetlenkedtek

mindenfele, folkialta

:

eles

megjegyzesek hallatszottak. Egy oblos hang

Halljuk a muszkat

sem,

legtavolabbrol

bogy

!

a

.

.

menyek kozt nem lenne kepes de nem akarja

De

.

torok

„nem allitom maga bizonyos koriil-

folytatta

faj

:

a mvivelodesre es baladasra",

„onmagat amltani vagy talan eppen masokat,

hogy Torokorszag, mint

meg

allam, a hanyatlas litjan halad,

pedig foltartoztathatlanul". Vilagos okfejtessel nyilvanitja meggyozodeset, hogy a torok alkotmanyossagrol nines nagy nezete,

gyozhetnek a

kittino torok csapatok,

toztathatja fol a hanyatlast,

meg

megtoldja,

—

—

mindez azonban nem

s ziigastol

nak

integritasat

A

megsem

ohajtja

dogma-

minden eshetosegre nezve.

beszedet vegighallgattak, akadtak bizonyara olyanok

a kik igazat adtak neki, de rokonszenvet partfeleinel

sebben

Nem

tekinti

a nagymervti benso rothadast.

a torok birodalom folbomlasat siettetni,

tar-

kiserve eros jelzovel

sem. Pedig neki

lett

igaza,

nem

keltett vele

jobban

latott,

is,

meg

hiivo-

itelt.

Hiaba hangzik

el

a

legokosabb

beszed

ily

egyetemes

nemzeti nyilvanulassal szemben, mino a turkophilismus volt. Minden ettol eltero, barmennyire indokolt f51sz61alas turkophobia szamba ment. Kallaynak e nezetei nemcsak hivatalos palyaja alkalmaval,

PtJQGELEK

362

nemcsak a grof Andrassy Gyulaval valo solidaritas nyoman fakadtak, hanem mar 1875 ota ezeket hangoztatta a sajtoban, erre az eredmenyre jutott Belgradban megkezdett szerb tortenelmi tanulmanyaiban, melyeket fejezetenkent kezdett kozreadni a Budapest! Szemleben.^ A szemelvenyeket csakhamar nyomban kovette a munka I. kotete, mely a szerbek 1780 1815-ig terjedo tortenete czimmel jelent meg. A sajto s a szakemberek ugyan nagy elismeresben reszesitek e mfivet, de szerzoje elso jeloltetese alkalmaval az Akademiaban megbukott. Csak annak a bizonysagara emlitem fol ezt a koriilmenyt, hogy Kallaji; az Akademiaban sem ertettek meg akkor, s nemelyek meg itt is szlavo- es russzophil iranyzatokat tulaj-

—

—

donitottak neki.

Azonban ncm Oroszorszag

nant

melyben

riadt vissza. Kozzetette kiilon keleti

torekveseirol

munkalat

gj'a-

megirott tanulmanyat,

gondos forrastanulmanyok

szigorii targyilagossaggal,

alapjan vazolta az orosz balkani torekveseket 1804-ig.

Kallay Benit

parlamenti

kezdve onczelnak

ifjiisagatol

szereplese, tartott,

nem

melyet elegitette

pedig kora ki.

Itthon

elismertek tiidasat, tekintelye megnovekedett, de oly magaslaton allott,

a

hova

lintak utanna memii,

mert meredek volt a

feljaras,

— mint — „keservesen tapasz-

Hirlapi miikodeseben elismertek szorgalmat, csakhogj'

egyik

hii

munkatarsa helyesen mondotta

hogy a

talta,

nagy tenyezo a politikaban, de nem

sajto igenis

a partkozlony vezerletenek

alakjaban".

Dicsertek konyveinek,

czikkeinek magvas voltat, de ugy voltak vele, mint annak ide-

jeben

Kemeny Zsigmond

regenyeivel,

magasztaltak,

de

nem

olvastak.

Az

6 sorsa fordulasaban az orosz-torok haborut megelozo

bonyodalmak

s

a berlini

szerzodes eredmenyeivel kapcsolatos

valtozasok jatszottak afoszerepet. Szerencse volt-e ez ra nezve?

A

mikor megmely tehetsegeinek s keszUltsegenek legjobban megfelelt, Ismet grof Andrassy Gyula nyitotta meg elotte a sorompot. A tavol kodeben derengett elotte Bosznianak es Herczegovinanak, ennek a ket tartoHivsagos kerdes. nyllt [elotte

manynak ^

A

az

a kepe,

munka

gondviseles

ervenyesiilesnek

melj-nek

kedvezett neki, az

a

tere,

sorsa az 6 kezere

keletkezeserol

1.

e

munka

I.

jutott s

kot. 6

— 10.

melyre

11.

363

FtJGGELtK

volt az egj'etlen az akkori illetekes

rahalt.

a ki Boszniat es Herczegovinat

tanulmanyozta

nyait

czelravezetonek,

itelte

a

s

a

tenyezok kozott,

inaga szemevel

latta, viszo-

kerdesnek csak olyaten megoldasat

hogy ezek a tartomanyok a monarchia

birtoksiba jussanak.

Elso litjat grof Andrassy Gyula megbizasabol tette meg Boszniaban (1871 jiil. 12 aug. 12.), a melyet szekeren, lohaton, gyalog jart meg.^

—

Szinte csabito az

alkalom,

hogy

tortenetbolcseleti eszme-

futtatassal tetezzem Kallajmak, Bosznia ez elso lelki conquista-

dorjanak ez

De csak

litjat.

hogy az Adria-

annjit emlitek meg,

es Fekete tenger kozti vizvalaszto hegj'segen

:

a Mennyiken

el-

merengve, valt igeve benne, hogy e foldteriilet csak akkor terhet a nyugodt fejlodes litjara, ha a nj-ugathoz csatlakozik. Ez idotol fogva a ket

1877

Mar hogy a ket tarmonarchia egyik allamahoz sem kell csatolni,

tartomany sorsa szakadatlan foglalkoztatta. meggj'ozddest

aprilis 10-en azt a

tomanji; egyelore a

hanem legyen az ideiglenesen lore

nem

hogy az

kiilonallo

kivant alkotmanji;, csak

vallotta,

kormanyzati resz. Egye-

j6 administratiot,

Alapelve,

kozt egj'enlo, igaz osztalyt kell

ottani hitfelekezetek

A

mi pedig a tartomanyi kormanyzat kereteit illeti, azt meg. Az occupatio elott azonban nem akart semmifele kiildetest vallaini, pedig komoly lepes tortent, hogy mar ekkor 6 intezze a szervezest. temii.

ajanlotta, a mit'kesobb 6 valositott

Nezetet nyiltan hirdette

s

hatarozottan gr. Andrassy poli-

parlamenti es irodalmi

eloharczosai koze allott. Igy Andrassy GjTila 6t szemelte ki ama keletrumeliai nemzetkozi bizottsagba a monarchia kepviselojenek, mely a berlini szerzodes XMII. es XIX. czikkei ertelmeben ez lij tartomany szervezese ugyeben javaslattetelre volt hivatva (1878 szeptember 4.). Ezen az allason nalanal alkalmasabb

tikajanak tortent,

hog%' grof

ferfiu alig kepviselhette

nezni

az

allamferfiak

volna a monarchist. Nines miert tomjeelorelatasanak,

a

miert

masszor helyesen kovetkeztettek a jovore. lehetetlen

magamiton

meg nem

szabadulasa elott

'

emlekezniink Kallaj-nak

nyilvanitott nezeterol, melyet ot vallott.

L. naplojat e kotetben.

egyszer vagy

Hanem arrol

ez esetben a

teljesen

ewel Bulgaria

fol-

864

fOqoel^ie

Ugyanis midon 1873-ban a bolgar exarchatus, mint onallo egyhaz, orosz segedelemmel kivalni kesziilt a konstantinapolyi patriarclia fennhatosaga alol, ez a mozgalom rendkivul nagj'

megdobbenest fokepen

keltett a balkani kerdesekkel foglalkozo korokben,

Szerbiaban,

E

a hoi a bolgarokra

csak addig remeltek

mr^ a patriarchatus egyhazi kotelekeben

szamithatni, a

reszben Kallaynak ez volt a nezete

allanak.

:

„Ha a bolgarok az exarchatus kerdeseben Oroszorszag gedelmevel fognak

is

se-

g>'6zni es Oroszorszag iranyaban kiilonos

rokonszenwel viseltetnek

is

s

ekkep orszagukban az orosz

befolyasnak tag tere fog nyilni, mindazonaltal az egyhaz

fiigget-

lensege folytan a nemzeti elet minden teren bizonyos onallosag

fog jelentkezni, minek kovetkezteben a bolgarok politikai tekintetben

Abban

is

meg ma nem

is sejtett

jelentosegre fognak emelkedni.

a mertekben pedig, a melyben a bolgarok nemzeti ontu-

data emelkedni, politikai jogaik tagulni fognak, nemcsak hogy

eltavolodnak

a

szerbektol,

hanem

oly igenyeik tamadnak,

a

melyek a szerb torekvesekkel ellentetben allanak. A bolgarok nagyszamii, szorgalmas, torekvd es mar most is viszonylag gazdag nep, mely az onallo fejlodesnek sziikseges elemeit kedvezo idokben magaban foglalja." Nines azert rajta mit csodalkozni, hogy a philippopolisi nemzetkozi bizottsagban a donto szerepet voltakep Kittint ez

mar

o-jatszotta.

az elsd iilesen. Folotte tanulsagos volt e muko-

dese ra nezve, mert a torijk birodalomnak ligyszolvan a keresztmetszetet latta

maga

elott.

Mint a bonczolo teremben,

szedszedhette az akkor elvalt testreszeket es Keletrumelia

egyesiilese

;

tudta,

csak ido kerdese,

aprora

hogy Bulgaria

de kotelesseget

teljesitette.

Nem

tartozik ide,

fontossagat,

hogy

merlegeljiik e kikiildetes

avagy azon szabalyzatot,

a

politikai

melyet Keletrumelia

reszere ez az europai bizottsag megallapitott es a melynek elso fejezetet, Kallay

maguk

Beni sajat munkalatat a politikai igazgatasrol,

az ellenseges bolgar fejedelemsegbeliek

ismertek

el,

is

kivalo mfinek

sot a kesobbi egyesites utan is alkalmaztak.

Ebbeli erdemeit elismertek mar kortarsai. Csak a biographia

mesgyejere temenk, ha azon szemelyzet batorsagat es tapintatat reszletezndk,

melynek

e

commissio alkalmaval akkori

val egyiitt tanujelet adta.

tisztikara-

365

fCgg£l£k

De leginkabb grof Andrassy Gyula alkalmaval

tavozasa

ajanlotta

6t

meg, midon

becsiilte

osztalyfo-

kuliigyminiszteri

noknek. KUlugjininiszteri hivataloskodasat, az altala intezett iigyek

halmazat nines miert reszletesebben targj-alnom. Elso osztalyfonoki allasaban kifejtett mfikodeserol, minisztere halala utan helyettes

viselt dolgairol eleg annyit megjegj^ez-

minosegeben

hogy 6 volt a fejsze, melylyel vagtak, de eg>'eniseget ott sem tagadta meg. Teljes kifejtesere azonban Bosznia kormanyzata atvetelekor nyilt meg a tere. niink,

jiinius o-en neveztetett ki kozos penzugyminiszterre. akarok ez alkalommal tortenebni szempontok merlegelesebe

1882

Nem

bocsatkozni

Bosznia allapotat 1878-ban, midon

megrajzobii

s

hadaink bevonultak azon tartomanyokba. Tiilzas nelkiil megallapithatjuk azonban, hogy a torok uralom nem tudta felszantani azt az ugart, melyet Boszniaban es Herczegovinaban a szegenyseg, a teljes anarchia

dudvaja vert

siiru

es a

A

fol.

maganjogok

kiilonfele

serelmeinek

torok reformkorszak egyfelol a kon-

kozpont tavolsaganal, masfelol a meg kozepkori a mohamedan gondolkozasban leledzo tarsadalmi nepretegek birtokos- es keresztyen jobbagyosztalyoknak egyarant kifejtett stantinapolyi

:

ellenallasanal fogva

nem

beavatkozas bizonyara vetkezett volna

tudott eredmenj-t fobnutatni.

utobb

az

Az

siettette ezt a politikai csddot,

magatol

is,

europai

de beko-

abban az aranyban, a

mint a kozponti hatalom meggj'ongiilt.

Nem kozni

ban

s

kivanok az

occupatioval

sem reszletesebben

foglal-

a bekovetkezett klserletezesek fogyatekossagat behatob-

taglalni.

Csak utalok arra a koriilmenyrc, hogy az 1882-ben szitott herczegovinai lazadas, ha altalan levere-

Montenegrotol

is, de meg egj'es helyeken veszelyeztette a kozbiztonsagot. Mohamedan es orthodox herczegovinaiak nagy szammal (2400)

tett

menekiiltek a szomszedba, a lakossag elegedetlen volt.

narchia

ket

konstatalta,

munkaja

allamaban

hogy

kozhangulat gunyoros

koltseges occupatio

ilyen gyiimolcsoket termett.

linni latszottak s

a

a

mar-mar

a felkeles

s

az

A

mo-

fasultsaggal elso

Az alkotmanyos

negy ev testiiletek

elnyomasara megszavazott hiteleket,

tartani lehetett attol,

hogy a ket tartomany feladasa-

fCggel£k

366

nak eszmeje gj'okeret ver majd a monarchiaban is. Ha Boszniaban nem all helyre a nyugalom s a monarchia reszerol eletbeleptetett kozigazgatasi szervezet nem tud gj'okeret vemi, s ha ennek kovetkezteben az igazgatas koltsegeinek esetleges hianyat a ket allamnak kell fedezni, okvetleniil oly ellenhatas kovetkezik,

melybol messzevago conflictusok keletkeztek volna. Ily koriilmenyek kozt csak eros akarat, a helyzetet ismero, ontudatos, de tapintatos es gj'ors kez erhetett el sikert.

Az

uralkodo

ruhazta

fel.

kedvbol

:

,S

bizalmaval kello

idoben az oda

illo

Nem

Kallay megfelelt a varakozasnak.

embert hatalmi

az alkotas es tett osztonenek sugallatabol vallalta el

maga

hivatasat. Czelt tiizott

ele.

Tevekenyseget oly iranyban akarta es Herczegovina birtoka tobbe

kerdesek kozt;

ne

ott vagjTink, ott

hogy Bosznia

intezni,

szerepeljen

megoldatlan

a

maradunk, volt az

elve.

Ezert

elso sorban eros csendorseget klvant szervezni, a hatart kivanta

hogy meglepetestol ne

oly halozattal ovezni,

kelljen tartani, s

helyreallitani az elet- es vagyonbiztonsagot.

Programmja folyomanyakep

megismert kivalo

keleten

a

diplomatiai es consul! eroket szemelte ki munkatarsainak. Gyor-

san cselekedett s mar augusztus havaban leutazott az orszagba, a hoi iinnepelyesen, a szokott hivatalos es megszabott pompaval fogadtak, melyre vonatkozolag hivatalos

razan megjegj-zi, hogy az „rendezve

nem

volt,

jelenteseben sza-

mert a nop jelleme

hogy ily tiintetesekre a maga akaratabol Mar ez a megjegyzes bizonyitja, hogy mennyire ismerte a keleti ember szovevenyes erzelmi eletet. Tudta, hogy mikor es hogyan kell kegj'elmet gj'^akorolni a keleti emberrel szemben. A gog es idegesseg, meg kevesbbe oly expansiv,

szanna ra magat".

a durvasag

nem imponal

minden nemzetsege kalta hivatalnokait,

lir

e

volt,

szabad embereknek. Kallay, kinek tudta ezt s megertette

;

azert

sar-

hogy torodjenek az egj'szerubb emberekkel,

hatoljanak be lelki vilagukba. S az az eleinte ugj'ancsak tarkan osszeallitott hivatalnoki kar,

bojtorjantol, eppoly erdemii

zonak,

mint valasztotta

donkent beletanult, tan

tiilzott

hogj'

melyet vaskezzel tisztitott meg a munkatarsanak b. Appel kormany-

fohivatalnokainak

hogy „6 van

a

osztonzesere

apro-

Lelkesen,

neha

nepert".

lelkesedessel erdeklodtek mindenert, a mivel hittek,

hasznalhatnak.

A

tabula rasa-n valosagos

missio-munka

367

fCogelek indult cl s

nem

nem egy

a lelki occupatio

ez a kulonben

is

jellemzi

Kallay rend-

S az a meleg erdeklodes, ez a bosnyakophilismus okozta,

szeret.

hogy

meg ma

hivatalnokot aid

Ez

erzelgos nep.

a

hivatalnokok

lenn

szerettek

egy-egy kello

dolgozni,

idoben jott elismeres feledtete velok az elet kenyebneit, melyektol

ezen evolutio kezdeten ugyancsak modjukban volt elszokni.

Faradtsagot

goknak oly elemeit

nem

ismert.

helye,

hoi

Utazott folyton, s

meg nem

ne ismerte volna.

Nem

reinek engedett pihenot. Xeki

pihenjen

a lobogo tuz

lassankent a nep

eredmenyekrol

is

koriil.

nem

fordult,

volt ez orsza-

meljTiek iranyado

inkabb embe-

kimelte magat,

nem adatott meg, Hanem ismertek

liogj-

megszokta, hogy torodnek vele.

iteljen

a historia partatlanul.

boldogan

az orszagban,

Az

elert

csak jelezni

Itt

akartam, hogs' Kallay, a miniszter, mikent dolgozott.

hogy Herczegovina megbekelese bekovetkezett, mozgo csendori osztalyokkal biztositotta a hatart s az eletbiztonsagot. Mar 1882 szeptember 29-en batran mondhatta Nikita fejedelemnek, hogy „nem volna loyalis, ha 6 maga az a remenymelyrol akkor szo sem volt annexio esetere Elerte azt,

az u. n.

—

—

nek csak leghalvanyabb sugarat tiikroztetne eleje bizonyos teriiletek atengedeset illetoleg, mert megg>-6z6dese, hog>' a politikaban eppug>', mint a maganeletben akkor all elo a legjobb kolcsonos viszony, ha csak azt igerjiik, a mit megtarthatunk".

S csond lett a Herczegovinaban, Kallay „boldogult a nepeimert ezzel az elczczel kisertek litjaban. 1883-t61 kezdve megindult a kormanyzat munkaja Boszniaban az allami elet minden teren, egyfelol bizonyos passivitastol gatoltatva, masfelol a monarchia ket allamanak viszonylagos kozonye mellett. Erre en himet varmi nem akarok. Nem itt kell arrol beszamolni a dieseret izlestelen, e nag\' emlek vel",

;

nem

szorul ra, a kritika pedig

nem

az en tisztem.

Nehany imegjegj'zest azonban nem fojthatok

el

magam-

ban. Folvetettek sokan, kivalt a sentimentalis erzesvi politikusok,

hogy ime mennyit tett Kallay e ket tartomanyert s a nep halaja nemcsak hogj' nem nyilatkozott meg iranta, hanem ellenkezo-

nem egy jelet adta eUenszenvenehez erre a megjegyzesre.

leg,

kivalt az lijabb idokben,

nek.

Ez

igaz.

A

felelet

Kallay nagyon

szerette a

bosnyak nepet. Megvallotta ezt

:

368 a

kOggelSk

nyilvanossag

Budapesten,

elott

rokonszenvet

kifejezte

az

mondvan „Biiszke vagyok, hogy Boszniat kormanyozhatom, erzem, hogy osszenottem ezzel az orszaggal, s nines mas es magasztosabb feladatom, mint hogy ez orszagot es nepet elobbre osztrak delegatio elott

vigyem a haladas teren, az orszag es a nep javara, de az osztrak-magj-ar monarchia nagy elonyere is, ha ugyan e monar-

meg

chiaban valosaggal

is

ertik ez

orszagok fontossagat es

erteket." (1896 jun. 18.)

Halara sohasem

nem

szamitott,

sot

nagyon

is

jol tudta,

hogy

szamithat. Hiszen a nepek tudvalevoleg a sajat fajtajokbeli

profetak irant beliek,

a

sem szoktak haladatosak lenni. Hat a masfajtaugyan az 6 javokra sajatsagaiknak tekintetbe

kiket

de megis csak rakenyszeritik oket arra,

a mire a soha .sem lettek volna kepesek, a hala erzetet keltsek bennok ? Az az lij eszmearamlat, mely e nepben elma-

vetelevel,

sajat erejiikbol

radottsaghoz

mas

kepest

litjan olthetett

csak bizonyos nyo-

relatiot teremtett,

lij

megfelelo

testet.

Az

ilyenfajta alkoto allam-

ferfiaknak, nepreformereknek az a termeszetes jutalmok,

hogy vagy megorlodnek a nepretegekben olykor eszre sem veheto passivitas altal. Pedig Kallay, noha nem

vagy felreismerik

oket,

volt aTolstoj tanainak foltetlen bamuloja,

hogy csakis a „buszke sege boldogitja

a

szamyara kel ez az

nepeket. lij

iranyitani.'';!Nem leven

Nagyon

nep, rdptet

vetett

halara

nem

a

elmeleteiil

tudomany" felsobb-

ertette,

is

nem

hogj^ mihelyt

lehet a regi eszkozokkel

plebejus-termeszet, magatartasat, iranyat

kovetkezetesen a szerint intezte, a mint

mot

nem vallotta

esz, az elbizakodott

koriilmenyekkel,

s

maga

ele kitvizte. Sza-

igy nagyon jol tudta,

szamithat sehol, legfoljebb a halala utan valo

hogy elis-

meres jut majd osztalyreszelil. Azonban eppen ebben a halal utan valo megdicsoiilesben rejlik Kallay tevekenysegenek igazolasa. Tudja azt minden gondolkozo, hogy az eg>'en elete az egyetemes fejlodesnek csak

egyik gyenge szalacskaja.

De meg ennek

eletnek kiilonfele szovevenyei

nemcsak a

letert kiizd,

is,

a mozgalmas emberi

mily piczi paranyok.

hanem onmagaval

is.

Az ember

Azok, a kik a

koztevekenyseg csucsara jutottak, nagyon jol tudjak, hogy miikodesiik csak egy-egy aprobb kornek a kozpontja, s hogy ezek a korok mind

egymassal osszeszovodnek, ligy hogj^ a

369

VtrOGEL^K

bogy az egyes tenyezoknek mekkora hatasak

kortars alig latja,

van az ossztevekenyseg alakulasaban.

bogy

EL&llay tisztaban volt vele,

akama

6

a mit

tenni.

Mint

nem

mit o tesz,

az, a

kozos ministernek, ket

az,

politikai

centrum kozott a monarcbia ket allamanak osszes aramlataival szamot kellett vetnie s a mellett Bosznia es Herczegovina kor-

manyzatat ligy vinnie, bogj' azzal a monarcbia is megelegedjek s bogy a kormanyzat legalabb a belyzet szuksegleteibez merten megfeleljen annak, a mit Kallay lebetonek tartott.

Hazankban Kallayt 6

reszben fenkolt

reszint

felreismertek,

—

noba azok,

erzeseit

—

a

—

reszint

az.

ismertek,

reszint

—

„turani

sikereit".

lemeny nemzetisegre valo kiilonbseg mert nem volt

tudtak

nem

mint 6 mondani szokta

kOzOnynyel szemleltek ugynevezett kormanyzati tebetseget, de

a kik ismertek,

osztrak kozve-

elismerte benne a

nelkiil

nem tekinthette

Az

osztrak allamferfiunak,

Sot bosszii kormanyzata alatt olykor bizonyos

Nines rajta csodalkozni valo tebat, bogy ba

ellel fordult ellene.

az inkabb negativ, mint affirmativ bosnyak kozvelemeny,

fejlo-

desenek legutobbi fazisaiban, eppen az 6 kormanyzatanak hatasa alatt

bizonyos erjedesi folyamatot

tiintet fel.

Az

atnyugotiasodas

azonban nem mennek lijdonsagszamba a tortenetvizsgalo szemeben. Hiszen egy-egj' nemzet egy szazad folyaman

ezen

tiinetei

tobbszor

Ha nem okolja

valtoztatja czeljait s nezeteit.

is

elgyengiilt,

ma

engedelmes, azutan

megy

jol

a dolga,

elso sorban,

ha

jol

Ma

agressziv, bolnap

majd megint behodol. kormanyzot es kozegeit

ellenall,

akkor a

meg^' a dolga, akkor azon panasz-

bogy az csak relativ baladas es hogy jobban kellene menni a dolognak. A buszadik szazadban ugj'an mar gyonge talaja van a beroszok legendajanak, megis el fog kovetkezni az az ido, a midon a bosnyakok visszatekintve fejlodesiikre, maguktol meg fogjak adni Kallaynak bistoriajukban azt a belyet, kodik,

a melyet fejlodesiikben 6 mint protagonista betoltott.

De badd

szolaljon

meg maga

Kallay,

mikent velekedett

elert sikereirol (1892):

„Ha meggondoljuk, bogy amaz orszagokban csak 14 ev ota kormanyzunk es ba tekintetbe veszsziik, bogj' 1881. es 1882-ben egy meglebetosen kiterjedt lazadas szaritotta az elso ket esztendo iiltetvenyeit mtikodbetiink KiJlay:

A

;

s

s

igy tulajdonkeppen

ha masreszrol

csak

latra vetjiik azt,

szerb felkeles toitenete 1807—10

n.

tiz

esztendo ota

bogy az igazsag24

fCgoexAk

870

szolgaltatas kitiino, a kozoktatas legalabb

is

nem

rossz, a koz-

lekedes, utak es vasutak igen jok s a kozbiztonsag

lyebb, mint a monarchiaban

azt hiszem,

:

nem

cseke-

hogy nemcsak a kor-

manyzat, hanem mindenki, a ki az occupatiot vegrehajtotta volna, megelegedhetik ezzel az eredmenynyel. Oly orszagban, a mely tudvalevoleg szazadokon at szomorii elt, oly orszagban, a hoi az occupatio elott,

viszonyok kozt 1875-t61

kezdve,

majdnem

altalanos

folkeles

uralkodott,

s

a

honnan szazezrevel vandoroltak ki az emberek, tiz ev alatt ilyen eredmenyt elemi, azt hiszem, nem beszel a kormanyzat ellen. Europai

intezmenyeket kell behozni elovigyazattal es a viszonyokhoz valo alkalmazkodassal. De megjegyzendo, hogy az orszag nem leledzik oly kozepkori allapotban, mint a fiinnallo

hogy

azt

Europaban

hiszik.

— es megtalaljuk — a

Az orszag jobbara

keleti volt.

A

Kelet termeszete

ezt a jelleget a legregibb idoktol fogva

maig

legszelsobb hatarokig

vitt

mus, a melybol azutan a kicsinyes particularismus az a keptelenseg

is

nem

egj^segesebbet

azt akarjuk, a regi

maga

individualis-

folyik,

valamint

magyarazhato, hogy nagyobbat, erosebbet, tud alkotni. A nyugat szelleme vagy ha

—

Romae

—

raintaja az allam fogalmanak,

a

teljessegeben, tekintet nelkiil a nemzetisegekre, a nezetek

kiilonbozosegere, ez jellemzi a souverain hatalmat.

Ezt a klilonbseget a bosnyak igazgatas figyelmere meltatta midon en leptem ez orszagok kormanyanak az elere, tudtam, hogy mit kelljen e tekintetben tennem, ha allandot akarok alkotni. A Nyugatnak ezt a szellemet, tudniillik az allamisag es

eros erzetet kellett folebreszteni, termeszetesen az egyes sajat-

sagok serelme

nelkiil;

de

nem

volt

szabad a kicsinyes, pusztito

6s bonto hatasii particularismust uralomra engedni.

Hova vezet

ez a particularismus, arrol megoktat minket egy tekintet Bosznia delkeleti hataraira.

Addig, mig en leszek ez orszagok elen, mindig iigyelettel leszek arra,

hogy a bosnyakokban

is

folebredjen az allamisag

erzete es pedig egy nagy, hatalmas allamisage. S ha igy cselek-

szem, helyes liton jarok, mert nemcsak Bosznia erdekeben aka-

rok jot alkotni, hanem a monarchia erdekeben es ama jogok es kotelessegek erdekeben

is,

a melyeknel fogva magunkra vallaltuk

ez orszagokat."

Nem

hangsiilyozom kiilonosen, hogy a

kiilfold Kallayt elis-

fOogelAk

371

merte kitiino administratornak, hogy szo volt

rola,

mint Kreta

hogy Amerikaban gondoltak ra a Philippinek kormanyzosaga kerdesenel, hogy az Cjvilagban (Roosevelt) s AnglJaban kiilonosen meltattak. Ez a biographus dolga. Gyakran idezik azt a szalloiget, hogy a vilagtortenelem a vilag iteloszeke. Csakhogy a kortarsak is birak, lehet, hogy kormanyzojarol,

de bizonyos szemelyi mozza-

elfogultak, erzesektol vezetettek,

natokat jobban itelnek meg.

Igy ketsegtelen, hogy Kallay azt

a programmjat bevaltotta,

rait

a rendet

s ligy

a

maga

hogy azok az iment szerencsesen

zeset,

Biztositotta

ele tuzott.

megalapozta ennek a ket orszagnak a berendelezajlott annexio alatt,

Nem

melyre 6 mindig torekedett, njiigton maradtak.

mozdultak,

noha kivalt 1898 ota eros tarsadalmi kiizdelmek s egy gyakran kielesedett belso evolutio tamadt, kapcsolatban a culturmunkaval, vagy tan eppen annak kovetkezteben, a kiilso

pedig,

befolyasok

probaltak

zavarokat

rendezni.

De

elszamitottak

magokat. Erniek kesobbi megitelesenel az elismeresbol Kallay mun-

kajanak

is kijut

majd a maga

resze, de

mar csak

:

post funera

munus. S ha igaz osztast tesziink e kiserletkep tetelesen fblsorolt

nemzet osszerteke kozott, melybol eredett, azt hogy Kallaynak egy kulonleges tetel jut. A magyar

elet erteke s a talaljuk,

nagyok fenyveseben szelrol alio sudar 6, az erdonek azon a szegelyen, mely vedetlen. Nagyjainknak voltakep kettos hivatasuk van:

a belso mfikodes,

ervenyesiiles, latja

meg

mely a nemzet

a nemzeti

munka

fajsiilyat noveli.

a vilag egyes kivalobbjainak

s a

nemzetkozi

Mentol tobbszor

tetteiben azt a pontot,

melyet a magyarsag az emberiseg torteneteben

elfoglal,

annal

igazoltabb a mi letiink.

Modem

kozott grof Andrassy Gyula az, a haromegysegenek Szechenjinek, Kossuthnak es Deaknak az Osszeredmenyet magaba felvette, s ugy befele, mint allamferfiaink

ki a magj'arsag

:

kifele ervenyestilt a vilag

szemeben. Kallay Beninek, mint az 6

egyik emanatiojanak csak a kifele valo ervenyesiiles jutott osztalyreszeiil, viszont befele irodalmi

munkassagaval alapozta

emlekezetet. Ktinn dolgozott, de befele tanitott. Ezert es

nem

is

kell 6t

nem

meg lehet

valamely osztalyba soroznunk. Mig Andrassy

24*

PtJGOKUfcK

372

az oseredeti genialitassal hat, Kallay

elme,

hanem mint

nem

szarnyalo szinpompafl

az edes anyja, ha paradoxnak latszik

is,

jobban jellemezte, megvolt benne a raison genieje. Az 6 zatos s Sntudatosan szerzett ismeretei s azoknak gyakorlati mazasa,

czeltudatossaga mellett,

az

6 sajatlagos

leg-

valtoalkal-

idealismusa

alkotjak lenyenek foelemeit.

Nines eloztek.

elodoket keresniink,

miert

Felhozhatnok

a

nag>'

a

kik

iranyaban meg-

grafenbergi „polgari halottat",

Wesselenyi Miklost, a ki szozataval a magyar es szlav nemze-

hogy meg nem ertett komoly reflexiokat tart magyar politikai irodalom becses termeke. Kallay magaban alio, nagy jelenseg, kinek nyoma, szelleme kifele vagta a barazdat. Az ilyeneknek, a mig elnek, van ugyan iskolajuk, de utodjuk nines, mert annak ugyanazt a fejlotiseg iigyeben, kar

a

nemzet

ele.

De

ez csak a

dest kellene atelni, mint neki.

magyar a gondolkozasmodja. Fajanames ertelmeben. Akademiankban hangzott fel a szava eszmekben legvaltozatosabb tanulmanyaban Magyarorszag hivatasarol, a kelet s nyugat kozt szebb hymnust Magyar

volt

a

lenye,

szereto, kiralyhii, a szo

a

nemzeti

dynastianak vajjon

ki

mondott nalanal? „Okosan

szamito magyar, mint egy primae oceupationis genus ivadekahoz iUett"

mondotta rola talaloan Hermann Otto. Annak maradt meg Nem gyiilolt egy nemzetet sem, de a magaet leg-

mindvegig.

jobban szerette

s

meg

akarta szerettetni a tobbivel.

S most alljon elo immar a belso s kiilso ember, a mint emlekemben el. Kallay Beni mely erzesvi, eros lelki valsagokban megedzett

az en

ideaUsta volt, a ki ezt az erzeset reszben ontudatlannl eros kiilso

kereggel takargatta. Ez a kereg, feleben fejlodese folyamataban termeszetes

nem

modon

allott

elo,

feleben mesterseges onalkotas.

azok koze, a kik akkor hajszolnak fel idealokat, mikor elvesztettek, s nem vesztette el azokat, mikor reszben tartozott

csalodott bennok.

Hova-tovabb kifejiodott benne a maganossag erzete. Megszokta a jaratlan utakon valo egyediilletet. Ugyszolvan szerwe valt benne ez a maga feje szerint valo alkotasi oszton. A kiben ez az

oszton nines meg, az tarsakat keres, ha

nem

talal ilye-

fOG6el£k nekre, hosszii leveleket

kozott 6

A a

is

—

maganyban

gondolkozott

s

—

gondolkozott, elemezte tudasat. Ismeteljiik

nem

szotarban.

A

A

praktikus embernek

gondolkozo

akkor

allja azt.

Nem

fogta

el

hamletkedes thesise, hogy „ketkedes

mereny kifordul medrebol

s

s

csak ha legyozte kete-

a Nirvana, ra altal

maga eszmenyeinek

nem

illett

a

sok nagyszerfl fontos

elveszti tett nevet",

eszmeit a gyakorlati megvalositas terere. Hitt, hitt a

nem gondolkozik

allamferfi, mielott tettre valtja fel a nezetet,

megforgatja minden oldalrol eszmenyeit lyeit,

megvan az 6 vedo-

ragaszkodik hozza, de

meggj'ozodese,

szent felette.

:

contemplalt, legjobban ezt a szot utalta a

6 ugynevezett szilard, vagy eros, vagy mely, vagy

az

pajzsa,

vagy szorakozas utan nez. Levagyanem vegyiilt soha a tomeg koze. mert maganosan erezte magat gyakran

ir,

olykor a hegyrol, de

tarsasagban

politikai

373

mert 6

meg

atvitte

pedig erosen

igazaban, ez benne a hivo tulajdon-

saga, de a tudas es tapasztalat megtanitotta a vegesseg, a relativitas

szomonisagara.

valodi sikereket akart elemi, ezert tore-

kedett a hatalom utan. S mikor belefektette a lelket tervebe, s

— vagyis ez esetben —

kezdt€ az eredmenj't elemezni a realitas a velt ideal szempontjabol,

nem

talalt

benne

kielegitest. Alig ert

mar nyomaban volt az lij kiizdelem. Az ido, ez a sehogj'^sem erzekelheto nagy ellenseg eUiervaszt minden sikert, mely barmily nagy legyen is, csak veges dolog. Ez a odabb egy

lepessel,

kiizdelem, ez az eloretortetes aprankent szetfoszlova

folytonos

az egj'eni nagyralatast, torekvest a

teszi

S

az

ily

maganos

termeszet(i

maga

allamferfi,

frissessegeben. ki

az

elmeleti

philosophia elvont tanulsagait onmagan erzi meg, annal melanlesz, mennel tagabb az 6 ismereteinek szintje. Maskent gondolkodott 6, mint a tobbi aterezte, bogy a reges Pygmalion szenvedesenek az ideal elerhetetlensegenek mi a

cholikusabba

;

:

nyitja.

Nem erzelgett. Tavol allott tole ez az erzes, noha ifjabb koraban Goethe Wertherje es Heine 6t is erdekeltek. A magyar ember ritkan erzelgos, meg ritkabb esetben philosophus. De van onelemzo es gondolkozo. Nem egj^szer ismetelte mondasat „Honnan van az, hogy azon ferfiak, kik kitfintek akar a philosophiaban, akar a kolteszetben, vagy a mfiveszetben, mind melancholikusok ? (Problemata XXX. 1.) Ez az altal4nositas ugj^an nem felel meg a valosagnak, mert a olyan,

a

ki

Aristoteles

:

374

fCgoeiAk

jokedv temperamentum dolga, de nala ez

nem

annyira

a

szoraoriisag

unalom kinozta. es

kiilso.

A

„Ketfele unalom van

kiilso

el,

—

Azonban

mint inkabb az

—

ugy monda belso unalom nem bant, mert van dolgunk, de a

nem

belso emeszt." S ez az erzes, a

magaba

panasz, melyet

folotti

hitte fejlodott.

fogta

erzete

teljesen elerheto

fojtott, kiserte ot

eszmeny

palyajan vegig

halaltusaig, midon azt mondotta „Ninc3 nekem semmi fajdalmam, csak nagyon unom magamat". S megsem ketelkedett onmagaban. Kedvencz koltoje Madach volt, kinek vegszavait nemcsak idezte, de magara vonatkoztatta

a

:

:

kiizdott es bizott. siva,

hanem

Hogy nem

koszonbette.

delibabok hoseve,

sem

karthau-

hfivos eszszel gondolkozo es alkoto allamferfiiiva,

tanulmanyainak,

azt

lett

A

meg pedig

vegesseg

tortenelmi

folott erzett

munkalkodasanak

unalmat ellensAlyozta nala

a folytonossag tudata.

Ebbol meritette tetterejenek szuksegszerii indokolasat. Kibenne ez a tehetseg, mely egyarant kepesitette ot ligy

fejlodott

a mult objectiv meltatasara, mint az activ szereplesre. Allamferfi,

a ki tudta a historiat, es tortenetiro, a ki „csinalta a his-

toriat".

Ez a

tOrtenetcsinalas,

nala individualis

meg sem

jellegtt.

magyaran

politika es kormanyzat,

Azert, mert ismerte az elozmenyeket,

valt eklektikussa, a ki az ellenteteket mestersegesen

probalja kiegyenlitgetni. Ragaszkodott a hagyomanyhoz, ha kel-

de

lett,

lijat alkotott,

feltalaljuk

az

a multhoz

ha sziikseget

az 6 eszmeje. Eppenseggel

manyzati tenykedese,

latta.

fftzo kapcsolatot,

nem

Alkotasaiban mindig

de a mi

lij van benne, hogy minden korhogy beallitotta, az 6

allitjuk,

de a ha nem valt be, az 6 hibaja. Mindent a maga szemevel latott. Embereit maga valogatta, jutalmazta, ha erdemesnek tartotta ra. Ha kertek, rideg lett, s nem tette meg. Jutalmazott keretleniil s varatlanul. S ezt alkotasa

egyenisegenek volt az erdeme

nem

szamitasbol

lij,

s

hanem gyongedsegbol.

cselekedte,

„hogy mily nehezen esik alazatos arczczal kimondani

Erezte, e szot,

hogy kerem." Tvirte

az

ellenmondast,

hatarozott

mit hatarozott, kovetkezetesen

s

nezetet kovetelt, de a

gyorsan

vitte vegbe.

csak a maga szemiivegen at nezte a dolgokat

Ha

tevedett,

megvallotta.

Ezzel

fdlenyt biztositott maganak,

Mindig

s ritkan csalodott.

oly bizalmat

keltett s annyi

hogy kozegeire bizton

szamithatott.

375

POOGELftK

A

legt6bben szerettek, sokan tartottak

maradt

De

tole,

k5z6ny6s egy sem

iranta. itt

mar

a panegyris kovetkeznek, hagyjuk azt

.

.

.

hogy az egyen fejlodesebol s ebbol kifolydlag cselekedeteibol, vezerlo eszmeibol kell megalkotnunk lelki kepet. Mindamellett meg kell construaini az egyennek kiilalakjat is, a K6tsegtelen,

mint az a kortarsak emlekezeteben

el.

A

nelkiil, hogj"^

a soma-

tikus es phrenologiai koriilmenyeknek valami tiilsagos fontossagot

tulajdonitanank, iigyet kell vetniink a kiilso megjelenesre, annal

inkabb ez esetben, mert Kallaynak egyik kovetkezetes aprobb hogy mig azelott trefara vette a fenykepezest

kiilonczsege volt,

es a hatvanas evekben sokszor

iilt

a gep

ele,

1878 ota minden

festo es szobrasz elol szinte idegesen kitert. Kiilalakja a nyolczvanas evek ota el a koztudatban. Termete magas, szeles valid, edzett testfi, eros csontd. Karja izmos> keze aranyos. Legerdekesebb inkabb dolichokefal nagy, de aranyos feje. Az arcznak hossziikas, egyenes, csak a hegyen kisse szelesedo orra es zoldesbarnas, eros tiizii szeme adta meg a jelleget. Rovidldto volt, de azert szeme egeszseges, sok munkatbiro. Rendkiviil figyelmesen tudott masokat meghallgatni, bizonyos fiirkeszo elem jelentkezett a nezes6ben, mikor valakinek a lelkebe akart pillantani, mintha at akarta volna vinni az akaratat abba, a kit megnyemi vagy megismemi ohajtott. Ezek voltak a concentratio pillanatai, majd ha elgondolkozott s el-elrevedezett, az a melancholikus dnottsag vett rajta erot, mely ily

pillanatokban elfogta. Ilyenkor hosszabb ideig azt hitte a szemlelo,

hogy

vele foglalkozik s azt a gunyoros, ontudatlan tekin-

tetet t^vesen

magara vonatkoztatta. Haragjaban, felindulasaban

akar a kaplan oda, a hoi a gyenget meglatta, de nem volt kegyetlen. Mindent megbocsatott, szinlelte a nyugodtsagot, lecsapott

de oknlt a tapasztalatain.

Arczanak kivalo jellegzetessege volt eros, inkabb szeles, de kiilonben nem alacsony homloka, mely majdnem hossziikas negyzetet formalt, homlokcsontja az orr tOvenel, valamint a szem-

61d6k felett erosen kidomborodott, ugyanigy halantekcsontjai is, szemoldoke sfirti, mindig hatrafesiilt haja diis, valamint bajusza melyet sohasem podrott s kajlan viselt. Hajszine szeg, de is,

inkabb szokesbe letes

magyar

hajlo, arczszine fako.

all hatarolta.

Az

abrazatot eros szog-

VtQQKLkK

376

Eros hideg,

akaratot

elarulo,

elso

inkabb

tekintetre

mondhatnok fegyelmezett arcz

ez,

komor es

mely azonban a

derfi

mikor a szive fellazadt a kenyszer ellen, csaladi es barati korben onfeledten nyajas es majdnem gyermekiesen tiikoraiban,

;

roztette vissza az oromot. Ezert szerettek 6t a

6

gyermekek, kiket

szivebe foglalt.

is

Oltozekeben nem adott sokat a divatoskodasra, beerte a pedans tisztasaggal. Kortarsai komolysagaert gyakran nemet professornak neveztek enyelges kozben. Pedig nem tekintve azt,

hogy a maga modja

szerint,

nem sok

tudott tanitani,

— ezt kiilon kell hangsiilyoznom, —

volt

benne a cathedralis bolcsekbol.

Parancsolni, vezetni s dolgozni tudo termeszetet arult el a eleteben, s a halalban

seje

megmerevedett vonasai

is

kiil-

vissza-

tiikroztettek a foembert.

Hangja nem volt az ercze s korfi

nem

testiiletekre

azzal, a mit

sem

mondott.

megtalalta a format, igazarol gyozni. rata

:

eros, sot

tudta modulalni.

s

meg

kellemes ^sem.

A tomegekre,

hatott azzal, a

sot

meg

Hianyzott sztikebb-

hogyan mondta, hanem

De ha elragadta a targy, ontudatlanul meggyozte azokat, a kiket meg akart

Csak egyet nem gyozhetett

a vegesseget. Hiaba parancsolta

meg

le torhetetlen

szeretteinek,

aka-

midon

hogy csinaljanak neki hajnalt. Ellenhogy „mindent lehet, ha az ember akarja".

a halalos sotetseget erezte,

vetesokre azzal

Ezt

nem

felelt,

lehetett,

hiaba akarta.

S midon mindazoknak orome, a kiknek o mindenok volt, alkonyra szaUt s a nemzet es a kiilfold reszvete innen, e palota csarnokabol kiserte utolso litjara, ugyanazon idoben imara kondultak a szerajevoi harangok is. A harangziigasba beledorogtek a szerajevoi Trebevics-hegyen a keleti vasutnak jitattoro taraczkjai, a munka szava kiserte orok eltavozasat tettei szinhelyen.

FtJGGBLftK

377

Az 1804—1813.

szerb folkelesben nevezetesebb szerepet jatszott egyenek eletrajzi adatai. Szerbek.

1.

Dobrinydcz Peter (Todorovics) sziUetett 1771-ben Dobrinyben. Fiatal koraban hajdu

Milenko vajda intezi

Deligrad]

Szerbiat,

volt

alatt harczolt.

vedelmet.

Pancsovara,

1810 visszater,

a

;

felkeles

utan

Sztojkovics

1805-ben vojvoda lesz es 1806-ban 1809-ben Rodofinikinnal elhagyja

majd az

orosz

de visszautasitvan

az

fohadiszallasra

megy.

1811-ben Karagyorgye

es Mladen altal neki felajanlott igazgatoi allast (az igazsagiigyet), szamiizetik. 1831-ben halt

Gagics Jeremids

meg

Jaszvasartt.

majus 12-en Szerbiaban Zimonyban kereskedessel foglalkozott. Elejetol kezdve nagy erdeklodessel (sziiletesi

sziiletett

helye ismeretlen).

kiserte a szerbiai

A

1783.

felkeles kitoresekor

fejlemenyeket es gyiijtest

rendezett

a

ma-

gyarorszagi szerbeknel a felkelok reszere. 1807-ben atkoltozott Szerbiaba, hoi mint imokot, majd mint

tanacsban. Kesobb Sztojkovics

titkart

Milenkonak

alkalmaztak

a

imoka. 1815. decz. 15-en az orosz kormany raguzai consulnak nevezte ki, lett

mely allasaban 1856-ig maradt. 1859-ben halt meg Velenczeben. Glavas Sztanoje hajduvezer, sziiletett Gliboczan Palanka mellett. Muja torok szpahija megoletese utan kenytelen volt elbujdosni. Mar ekkor is veszedelmes hajdd hireben allott. 1804

— 1813-ig

mint vojvoda vett reszt a

Egy alkalommal

azt ajanlotta a tanacsnak,

szabadsagharczban.

hogy

foglaljak

el

de Karagyorgye ezert megfeddte. 1813-ban megadta magat es torok szolgalatba lepett. Milos alatt megoltek es fejet Belgradban a pasa haza ele tflztek. Grujovics Mihdly sziiletett 1780-ban Rumaban (SzlavoniaMagj^arorszag deli videkeit,

ban). 1804-ben Szerbiaba ment, hoi eleinte mint

imok, 1809 ota

pedig mint a szovet (tanacs) titkara mlikodott. 1810. Obrenovics Milannal es Melentije archimandritaval segitseget kerendo az orosz fohadiszallason jart. 1812-ben elbocsatottak a szolgalatbol. 1813. Magyarorszagra,

novics

MUos

alatt

Adara

ismet visszatert.

szokott,

honnan Obre-

M^ghalt 1842. jan.

15-en

Kragujevaczon.

Hajduk- Velykd (Petrovics) vojvoda sziiletett 1780-ban Leno^ vaczon, a felkeles elott az orszag eszak-keleti reszeben Glavas

378

fCoosLtiK

1803-ban Dubovan megnosiilt.

Sztanoje alatt hajdukoskodott.

1804-ben a Vulicsevicsek alatt harczolt. Belgrad bevetele utan a tanacs atengedi neki vedelem czeljabol a Czraa Reka (a zajcsari nahia) videket. Mint negotini

segevel es vakmerosegevel nagy szert.

Az

utokor

altal

alakjahoz

indokoltan a szabadsagharcz

vojvoda szemelyes hosies-

hirnevre

es tekintelyre

tesz

mondak nem egesz

ftizott

legidealisabb

es

legonzetlenebb

hoseve avattak. 1813-ig visszatartja a torokoket, Negotin ostromanal azonban elesik es az egesz videk torok kezre keriil. Jugovics Ivan 1773-ban a gymnasiumot es a

Zomborban. Elvegezven

sziiletett

magyar jogot 1801

—4-ig a karloviczi theo-

logian tanar volt. 1804-ben Sztratimirovics karloviczi patriarcha

kegyet elvesztven, a verseczi piispok melle keriilt titkamak. 1805-ben atment Szerbiaba es 1807-ben a szovet titkara. Rodofinikin befolyasa kovetkezteben az orosz fohadiszaUasrol valo visszaterte utan

elvesztette

az

aUasat.

1808-ban

alapjat a belgradi foiskolanak. 1809 elejen mint titkara ismet az orosz fohadiszallason jart. szor, hoi Becsbe, hoi

Oroszorszagba

megveti

az

szovet

fo-

a

K6s6bb meg tobb1812-ben magara

kiildtek.

vonvan Karagyorgye haragjat, ejnek idejen atszokott Magyarorszagba. 1813-ban halt meg Nagybecskereken. Karagyorgye {Czmi Gyorgye) csalidi neven Petrovics Gyorgy, a szerb felkeles vezetoje 1804 1813-ig, sziiletett 1752. Veser-

—

Zagomiczan telepedett honnan egy gyilkossag miatt a Szeremsegbe me-

niczan. Tobbszori helyvaltoztatas utan le sziileivel, nekiilt.

1788-ban hatarori szolgalatba

a viddini

janicsarok

A

ellen.

telepedett meg, hoi szinleg j6

allott es

szisztovai

hosiesen harczolt

beke utAn Topolan

baratsagot tartva

a

torokkel,

alland6 osszekottetesben volt a hajdukokkal. 1803-ban a knezek

megoletese utan mar

nem

titkolta

eme

osszekotteteseit es 1804.

Ettol kezdve minden erejevel Szerbia felszabaditasan faradozik. Czeljat azonban nem eri el, 1813. oktober 3-an kenytelen haz4jat elhagyni. Eloszor Zimonyba, innen pedig Besszarabiaba megy. A szerb nepnek a torok iga alol valo teljes felszabaditasanak a remenye azonban nem hagyja nyugodni es 1817-ben visszater, hogy

Jan. 20. (febr.

1.)

kitvizte

lazadasra birja honfitarsait,

a

felkeles

de

Obrenovics Milos felbiztatasara

jiilius

—

zaszlaj4t.

12-en (24) ejjel

—

u.

1.

megolik.

Leontije (Lambrovics Lampros). Gorog eredetfi, Jadrenben

379

pCaosiitx

sziiletett.

1801-ben Method belgradi metropoUta halAla

nyerte

ezen meltosagot. Eleitol kezdve rossz szemmel nezte a

el

utan

6

ennek elfojtasara titokban mindent elkovetett, a mivel nemcsak Karagyorgye, hanem az egesz nep

felkelest s

magara vonta

haragjat. 1809. felve Karagyorgyetol,

Rodofinikinnal

Belgradot; visszaterven, 1813-ig mint

metropolita

elhagyja

Szerbiaban

tartozkodik, a felkeles leveretese utan azonban Magyarorszagba,

majd Oroszorsz4gba

szokik.

1829

1830-ban

es

meg

emlitik,

halalanak helye es eve ismeretlen.

Ldzdrevics Lukdes pap, szuletett Szviljenaban 1774. 1800ban jelenti Nenadovics Sandomak nagybatyja, a sabaczi kneznek a torokok altal tortent megoleteset s ettol kezdve elkeseredetten tamadta a torokoket Nenadovics Jakab alatt. Kesobb, mint Sabacz varosa, majd az egesz sabaczi nahija parancsnoka viteziil folytatja bossziiallo

6

is

kiizdelmet a torokok ellen. 1813-ban

atszokott a Szavan, honnan

azutan

Oroszorszagba ment.

1832-ben Obrenovics Milos alatt ismet visszatert hazajaba, hoi 1852-ben aprilis 29 (maj. Lukics

Abraham

meg.

11.) halt

sziiletett

Rajczaban 1760-ban.

tanacstag es a legfelsobb birosag tagja.

1805-t61

Csardaklijaval

kovet-

segben jart az orosz fohadiszallason. 1812-ban nem hagyta az orszagot,

A

magat.

hanem

elbujdosott es az amnesztia utan

torokok meghagytak kneznek. Milos 1815-ben

el

megadta elktildte

Boszniaba Chursid pasa taboraba a beketargyalasokat megkez-

dendo

;

innen tobbet

nem

Milovdnics Midden,

tert vissza,

sziiletett

dtkozben meghalt.

Botunyban. 1804-ben marha-

kereskedessel foglalkozott, a felkeles kitoresekor Karagyorgye-

hez

kesobb vegzetes befolyast gyakorolt. lett, majd pedig vojvoda es a hadiigy vezetoje. 1808-ban lehetove teszi Jugovicsnak a

A

csatlakozott,

kire

tanacsnak megalakulasa utan elnoke

belgradi foiskola

alapitasat.

Az

o

befolyasanak koszonhette

Miloje a Nis ellen kiildott csapatok feletti fovezerseg set,

a mi a tobbi vojvoda kozott nagy elkeseredest

elnyere-

sziilt.

Csel-

szovenyei es tiilsagos befolyasa volt a legfobb oka a vojvodak viszalykodasanak. gyet, de 6 al61.

nem

Nem tudott

egyszer figyelmeztettek erre Karagyorszabadulni

gazdag baratja befolyasa

1813-ban Karagyorg>-eval elhagyta az orszagot. Eleinte a

Szeremsegben.majd Oroszorszagban tartozkodott, 1822-ben ismet visszatert Szerbiaba. Milos

megbocsatvan egykori armanykoda-

rtoGVLkK

380 sait,

szepen fogadta, de a torokok ertesiilven jelenleterol, kove-

mely hirre Montenegroba akart sz5kni, dtkozben azonban megoletett. Nenddovics Jakah, Sandor valyevoi knez ocscse, sziiletett Brankovinan. Sandor halala utan 6 lett valyevoi knez s azonnal kesziilodeseket tett Sandor halalanak megbosszulasara. teltek kiadatasAt,

1804-ben

fellazitotta

Szerbia

eszaknyugati reszet, honnan

a

torokoket lassan kiszoritotta. Ocscset, Matet Zimonyba kiildte fegyverekert s igy csakhamar ura lett az egesz Kolubara folyon tiili

resznek. Mindvegig feltekeny szemmel nezte

Karagyorgye

hatalmat es nepszeriiseget. Tekintelyet emelendo egy ideig a szovet elnokseget is vallalta, de eredmeny nelkiil. 1813-ban a

Szeremsegbe menekiilt, honnan Milos halt

meg

Nenddovics Mate prota

A

alatt visszatert.

1777-ben

sziiletett

Brankovinan.

felkeles kitoresekor tobbszor fordul a vegvideki

kokhoz

ligy

irasban,

mint szemelyesen.

hatarat vedo sereg fovezere menekiilt

1836-ban

Brankovinan.

;

ket

lett.

1811-ben

1813-ban o

is

parancsnoa

Bosznia

a Szeremsegbe

ewel kesobb ismet Szerbiaban Milos

harczol es ennek uralma alatt miikodik

1854. nov.

29.

mellett (decz.

mikor is Brankovinan meghalt. Elete vegen megirta ^Memoari" czimen a szerb felkelest es az azt megelozo kor-

10)-ig,

szakot edes atyja elbeszelese alapjan. Obradovics Doszitije (Demeter) 1729-ben Csakovan, Temesmegyeben. Koran arvasagra jutvan, nagj^batyja vette magahoz, ki, mivel jol tanult, papnak akarta nevelni 6 azonban minden;

aron szerzetes akart lenni, a mit hosszii kiizdelem utan el is ert. A hopovai kolostorban tanult es itt is szenteltek fel. Ta-

nulmanyainak befejezesere Oroszorszagba szandekozott menni, de nem tudvan nemetiil, harom evig Dalmatiaban telepedett le.

Aztan

jart Ausztriaban,

Nemetorszagban, Francziaorszagban es

Angliaban. Innen visszaterve, egy ideig Triesztben tartozkodott. Miutan a francziak elfoglaltak a tengerpartot, Karloviczra es

onnan 1807-ben Belgradba ment, hoi eleinte Karagyorgye fiaNemsokara tanacstag, majd a kozoktatas vezetoje lesz. Meghalt 1811-ben. Obrenovics Mildn, Milos a kesobbi fejedelemnek mostoha batyja, sziiletett Bruszniczan. A felkeles elott ismeretes gazdag kereskedo volt. Mihelyt hire jart, hogy Karagyorgye megkezdte nak, Sandornak neveloje.

[

38

FtiaaBLfiK

a torokok elleni lazadast, o

Karagyorgyehoz

is

csatlakozott.

1809-ben

a

szolitotta

felkelesre

Milan

nepet

a

mint tanacstag

megy es orosz csapatokkal jon vissza, melyekkel egy ev mulva ismet elhagyja Belgradot. 1810. decz. az orosz fohadiszallasra

10 (22)-en meghalt. Obrenovics Milos fejedelem, sziiletett Szrednya-Dobrinyaban 1780 marcz. 19-en. Atyja halala utan anyja nevelesre egy marhakereskedohoz adta, hoi harom evig tanult. Innen hazajoven, mostoha batj'ja, Obrenovics Milan, ki akkor nagj'obb kereskedest kezdett folj-tatni, magahoz vette s Milos ekkor sajat neve helyett (Teodorovics, Teodorovcsin) az Obrenovics nevet vette keles kitoresekor harczba

kiserte

is

Milant

hathatosan tamogatta teendoiben. Kesobb,

egyike a legtekintelyesebb vojvodaknak.

es

batyja

A

fel.

A fel-

mint vojvodat utan

halala

felkeles

leveretese

hanem hazament anyjahoz megadta magat a torokoknek, kik hivatalaban, mint rudniki knezt meghagytak. 1815. apr. 23-an elere allt a masodik felkelesnek s megszerezte Szerbiautan

nem hagyta

el

az orszagot,

;

az amnesztia kihirdetese utan

nak az autonomiajat. Megszakitassal 1860.

szept.

26-an

be-

kovetkezett halalaig uralkodott mint szerb fejedelem. Petrovics Miloje vojvoda Trnavaban sziiletett.

A

felkeles

kitoreseig Milovanovics Mladen kiseroje, ki 6t a haborii kitorese

utan

is

mindig magaval

mindketto

itt

telepedett

kezteben a Nis

ellen

^atte. le.

Belgrad visszavetele utan (1806)

1809-ben Mladen

kiildott

befolyasa

hadsereg fovezere

lesz,

koveta

mi

azonban a vojvodak kozott altalanos felhaborodast es viszalykodast okozott. A Nis elott tanusitott gyava magatartasa elienere, Deligradnal megint csak mint fovezer szerepel Dobrinyacz mellett. 1810. aprilis 14-en Lazarevics Lukacs megoleti. SztojkovicsMilenkoa felkeles kitoresekor azonnal osszekottetesbe lep Karagyorgyeval mint bimbasa, majd mint vojvoda nagy ;

szerepet visz. Karagyorgj'eval szemben eleitol kezdve az oro-

szok hive, a mi tobbszor ellentetet es viszalykodast sziil koztiik. Mladen es Miloje szerepleset tartja az orszag bukasa okanak. Mladenre egy alkalommal a Nis elotti taborban kardot is rant. 1811-ben szamiizetett, mert nem fogadta el az igazgatosagban a beliigj' vezeteset. Oroszorszagban fejezte be eletet 1830-ban.

382

2.

rOooEhtK.

A

Bzerb

felkelesben

fobb idegen (nem szerb)

gzereplo

Bzemelyisegek.

Bagration (Peter Ivanovics) herczeg, Georgiaban Kiszliarban 1765-ben. A Bagration osigeorgiai csaladutodja. 1782-ben

eziiletett

orosz katonai szolgalatba lep. Reszt vesz az 1792. es 1794-iki lengyel haboriiban. Kiilonosen az 1799-iki hadjaratban tUntette ki magat. 1805-ben Austerlitznal

"a

visszavonulas kozben, majd

Eylau-, Gutstadt-, Friedlandnal hosiesen

viselkedett. 1809-ben Finnorszagban hadakozik; ugj'anezen evben Prozorovszky halala utan a moldvai hadsereg fovezere, 1810-ben visszater Orosz-

orszagba es 1812-ben a masodik nyugati hadsereg foparancs12-en a Borodino melletti csataban kapott

noka. 1812 szept.

sebeiben halt meg.

(Ifj.

Tombai Czerwinka Brdovczen, Szileziaban.

b.

Forster Gyula baratom kozlese.)

Jozsef,

1769

sziiletett jiin.

29-en

1758 november 15-en lepett

a becsiijhelyi

katonai akademiaba. 1778 maj. 4-en a 13. sz. Moltke-ezredbe soroztatott.

1784-ben jan. 1-en hadnagy; reszt vett 1789 aug. 4-en a

Mehadia, 1790 jiin. 26-an a Kalafat melletti iitkozetben, hoi vitezsegevel es ovatossagaval

mar omagy es noka.

1795 maj. 11-en szazados, csakha-

tiint ki,

alezredes, 1805-ben pediga63.gyalogezredparancs-

1809-ben vezeromagy

es

zimonjT katonai parancsnok,

mint ilyen ment nyngalomba. Meghalt 1839 maj. 27-en Becsben.

Duka

Peter baro,

mint memokkadet a

sziiletett

13. olah

rangletran lassan emelkedett.

—

A

Eszeken 1756-ban.

illyr

hatarorezredbe

1776-ban lepett

s

a

franczia haboriikban fokent mer-

tiint ki. 1800-ban Temesvar parancsnoka. 1805ben a Bansag katonai parancsnoklo tabomoka lett, Az 1813-iki hadjaratban I. Ferencz csaszar oldalan vett reszt. 1815-ben allamtanacsosi minosegben Becsbe keriilt s itt halt meg 1822-ben. Hiller Jdnos baro, sziiletett 1754 jiilius 10-en Brodyban, Galicziaban, hoi atj'ja ezredes volt. Tizenot eves koraban

noki szolgalatokkal

katonai szolgalatba lepett mint kadet, 1774-ben a varasd-korosi

melynek 1793-ban parancsnoka lett. \iteziil harczol, Novi ostromanal a Maria Terezia-rend lovagkeresztjet nyerte el, Laudon ekkor szamysegedeve tette. 1795-ben az olasz, 1796-ban a rajnai, 1799-ben a svajczi harczokban vett reszt. Szuwarow seregeben mint eszaki Tyrol parancsnoka szerepelt 1807-ig, a mikor

hatarorezredben

1788

— 89-ben

szolgalt,

a torok haboriikban

FCGOELiS a karolyvaros

—varasdi hatarorvidek parancsnoka

A

testet vezette.

jiin.

Az

1809-iki

kitiintette

haboni utan Horvatorszag, 1811-ben Szlavonia es parancsnoka lett 1813-ban az olaszorszagi had-

a Szeremseg

Erdely,

lett.

mint tabomok ismet

fokent Aspemnel,

hadjaratban,

magat.

383

;

1814-ben nyugalomba lepett,

majd Galiczia katonai parancsnoka

de

meg

ez evben

Lembergben 1819

;

15-en halt meg. Ivelics

Konstantinovics Mdrton

Risanoban, a Bocche

di

Cattaroban.

grof,

sziiletett

1740-ben

Eleinte az orosz tengere-

szetben szolgalt es diplomatiai kiildetesben jart 1777-ben Mon-

tenegroban, a „kicsiny" Istvannal. Mint orosz alezredes 1788-ban ismet Montenegroba kiserlette Niksics

jott,

ez alkalommal eredmeny nelkiil meg-

megtamadasat. Ekkor a Kozep-tengerre

vitor-

lazandott orosz hajohad szamara 1300 montenegroit es dalmatat toborzott. 1798-ban a tobolszki (sziberiai) kiildetesben. 1804-ben

czar

egy

levelevel,

harmadszor

hoi

jott

1806-ban

is

kormanyzosagnal jart I. Sandor

Montenegroba,

1812-ben

megfordult.

biikaresti

beke kihirdetese czeljabol Szerbiaba

senatorra

lett

Szt-Petervarott es ott halt

meg

kiildetett.

a

Kesobb

1825-ben.

Kutuszow Mihdly, Szmolenszky (Ilarioniwich, Golenitschew), herczeg, orosz tabomok, sziiletett 1745-ben. 1765-ben lepett hadiszolgalatba. 1776-ban Szuwarow alatt a torokok ellen harczol

s

a krimi hadjaratban

elvesztette

fel

szemet.

1784-ben

vezeromagy, 1793-ban kovet Konstantinapolyban. 1801-ben sztpetervari kormanyzo. 1805-ben az elso orosz hadtest parancsnoka. 1805 decz. 2-an Austerlitznel a szovetseges hadak vezere. 1811-ben a torokok ellen kiildcitt hadsereg fovezere, mely alkalommal a herczegi czimet nyerte. 1812 szept. 7-en Borodino melletti csataban let€ket.

A

nevet kap.

Napoleon ellen 6 vezette az orosz hadmfivegj'ozelem jutalmaul Szmolenszky elo-

szmolenszki

1813-ban fovezere

a

Napoleon

elleni

porosz-orosz

hadseregnek. 1813 maj. 28-an halt meg. Mihajlovics Kamenszky (Kamienski) Miklos grof, tabomok, sziiletett

1778-ban. Mint hadosztalyparancsnok vitezkedett Schwe-

denbergnel Finnorszig meghoditasa alkalmaval. 1810-ben, 33 eves

koraban a moldvai hadsereg fovezere Bagration utan. 1810 szept. 7-en reszt vett a Batin mellett iitkbzetben. 1811-ben megbetegedve visszahivatott es 1811-ben 34 eves koraban halt

Michelson Ivan Ivanovics (1740

— 1807),

meg

Odessaban.

allitolag asztalos fia

— FOOOBLfiK

384

Oesel szigeterol. Katonai szolgalatba lepve, iigyessege es testi szepsege kOvetkezteben csakhamar tisztte, az elso torok haboniban pedig ezredesse lepett elo. Nagy hirnevre tett szert

A

1773-ban a lazado Pugacsew leveretese alkalmaval.

hadjaratban mar mint tabomok vett

elleni

atvette

reszt.

a torokok elleni hadsereg fovezerseget

svedek

1807-ben pedig

azonban nem

;

sokara Bukarestben meghalt. Paulucci Fiilop

marki,

sziil.

1779 Modenaban, 1794 pie-

monti szolgalatban harczolt Francziaorszag Idr.

ezredes,

1806

vezerkari

franczia

szolgalatba lep s 1807-ben Michelson

ellen,

ezredes,

1805 olasz

ekkor orosz

tabomok szamysegedje,

ebbeli minosegeben tortent szerbiai kiildetese. 1808 Finnlandban

a

6,

orosz gyalog-dandar parancsnoka, a sved haboniban tabor-

1810-ben

nok,

1812-ben

a

Georgiaban megveri a perzsakat s torokoket, ellen hadakozik szerencsevel, 1819-ben

francziak

a balti tartomanyok kormanyzoja,

tok utan nyugdijba vonul

s

1829-ben erdemes szolgala-

a szard hadsereg fofeliigyeloje a

Genua kormanyzoja. f 1849 Nizzaban. Rodofinikin Eonstantinovics Konstantin,

1765-ben

sziiletett

ismeretlen helyen, allitolag Rhodosban. Orosz szolgalatban alio

gorog

fia

s

mint ilyen orosz katonai szolgalatba

a perejaszlavi

kozak ezredben

szolgalt,

lepett.

Eleinte

kesobb mint tenger^sz-

reszt 1788-ban a svedek elleni haboniban. 1789-ben mint ornagy kilep a batonai szolgalatbol eloszor az udvamal, majd a kiilugyministeriumban nyer alkalmazast. 1805-ben mint tiszt vett

;

diplomatiai hivatalnok jelen volt a hadparancsnoksagnal s szem-

tanuja volt az austerlitzi csatanak. 1806-ban Konstantinapolyba kiildetett, a

haboni kitorese utan pedig mint diplomatiai

kikiildott

abalkani fejedelemsegekben mttkodott. Reszt vett a batini iitkozet utan a torokokkel valo targj-alasokban. 1810-ben visszahivtak SztPetervarra es 1819-ben az azsiai iigyosztaly fonoke es titk. tanacsos

1838-ban az allamtanacs tagja, azon evi jun. 11-en halt meg. sziiletett Liebendorfban (Erdely) 1746-ban, katonai csaladbol. 1783-ban zenggi parancsnok, 1788

lett.

SimbscJienJozsefAntal baro,

1789-ben reszt vett a torok hadjaratban. 1807-ben ezredparancsnapoleoni es a katonai felebbezesi torvenyszek elnoke.

A

nok

delnemet csatateren reszt vett. 1806-ban a Maria Terezia-rend lovagja lett. 1810 novemberben n>Tigalomba lepett, 1820-ban Becsben meghalt.

harczokban az

olasz, rajnai, svajczi,

1

385

FOQOELfiiE

Sztrdtimirovics Istvdn, karloviczi patriarcha, sziiletett 1757 decz. 27-en

Kolpenyben (Bacsm). Csaladja Herczegovinabol v4nBudapesten

dorolt Mag>-arorszagba, hoi nemesseget kapott.

elobb philosophiat hallgatott, majd jogot vegzett. 1783-ban papi palyara lepett. 1786-ban,

26 eves koraban

mar archimandrita

Krusedolban, nemsokara budai piispok. 1790 nov. 14-en a temesvari

congressus

megvalasztotta patriarchanak.

1792-ben valo-

sagos titkos tanacsos es 1809-ben a Szeremsegben kitort paraszt-

lazongasok alkalmaval tanusitott szolgalatai jutalmaal a Lipotrend nagy keresztjevel tuntette ki a kiraly. 1838 okt. 4-en halt

KilUy:

A

szerb felkeI63 tflrttnete 1807—10.

IT.

25

meg

TAETALOMJEGYZEK a szerb felkel^s tortenetehez 1807—1810.

ELSO FEJEZET. — Az

orosz vednokseg

megalapitasa Szerbiaban:

Oroszorszag keleti

keleti politikaja,

—

ben.

Novoszilczov targyalasa

kovetek

osztrak 180')

—

I. Sandor cz4r Napoleonhoz valo viszonya e resz-

politikajanak altalanos jellemzese.

—

Pittel.

Oroszorszag

jelentesei

Petervari czeljairol

— 6 — Kesziilodesek a Mborura. Benyomulas Mold.

A

vaba.

—

porta hadizenete.

tenyek kozt. szempontbol.

A

—

Izgatas a keleti keresz-

forradalom fontossaga orosz

szerb

Michelson tabornok hadszervezesi

munkalatai, Ugritics misszioja. egyiittes mfikodese.

finikin

gyorgye.

A

czarr61 es a

csaszari

eszme

rakokrol.

—

— Ypsilanti

es

Rodo-

Michelson

es

Kara-

—

prestige-e.

Szerb

kovetseg

taborban, orosz hivatalnokot kernek. kineveztetese.

zodes.

Pauluoci missioja.

— Rodofinikin

finikin

fogadtatasa

Parabola a

—

A negotini

utasitasai es feladata.

Belgradban.

az

orosz

Rodofiaikin szer-

— Rodo-

Meggyiiiolik.

Kara-

—

gyorgye es Rodofinikin talalkozasa. Hadi segely. Rodofinikin kormanyzati terve es miikodese 1807 vegen. Tilsiti bekepontozaBefolyasat novelni torekszik.

—

tok es kovetkezmenyeik.

A

szlobodzsiai fegyverszii-

—

Az orosz csapatok visszamennek a Dunan. szerbek aggodalmai. Rodofinikin kellemetlen helyAz oroszok megszalljak Moldvat es Olahzete. net.

A

—

orszagot.

Csatarozasok

a

Drinanal.

—

Jugovics

387

TAKTALOMJEGYZfiK.

Prozorovszky orosz

inis8i6ja.

—

tasa.

Avkszenti

Rodofinikin

foparancsnok

—

szerepe.

Rodofinikin

A

Befolyasa es az orosz vednSkseg. a

nemzetisegi

eszme

bizta-

bekemi8si6ja

metropolita

es

hitkozSsseg es orosz

az

szerepe

keleti

politikaban

kotet

I.

MASODIE: FEJEZET.

es

Doszitije.

39—112

— Ausztrla

keleti elso eveiben. I. Osztrak keleti politika Szavojai Jeno es II. Jozsef koraban. Szisztovai beke utani felfogas. A tSrok

politikaja

a szerb folkeles

—

birodalom integritasa. folytonos tekintettel

tartomanyok nyugalmara.

—

a

hatar-

Hadzsi-Musztafa meg-

—

Az osztrak kormany tart6zkodasa mohamedanokkal es szerbekkel szemben. 1802. A porta oletese.

—

baratsdgtalan magatartasa Ausztria irant. kezdete, hatasa Becsben.

—

A

Sajtinszky, Karagyorgye

—

tesz.

1804 majus vegeig. hez es

many

felkeles

megbizottja,

meghodo-

—

Cobenzl es CoUoredo politiAusztria magatartasa a felkelessel szembea

lasi ajanlatot

kaja.

A

porta gyanakodasa 1804.

a

—

A

felkelok Karoly foherczeg-

—

csaszarhoz folyamodnak.

a portaval

kozli

Karagyorgye

A

becsi kor-

ajanlatat.

—

A

becsi udvar magatartasa es a szentpetervari kabinet.

—

Az

osztrak politika

fejlemenyeiben.

m4n

hatasa

a

tovabbi

folkeles

Diplomacziai csatarozasok

-

belgradi pasa visszahivasa iigyeben.

Szoli-

—A

porta

felfogasa a felkelesrol 1805 apr. havaban. Hafiz pasa

—

Hadi k^sziletek. Szentp6tervartt Ausztria magatartasat a szerb kerdesben gyaniisitjak.

jon Belgradba.

Stadion es Czartoryski. petervartt.

1804 II.

—

Ota.

— Orosz — A becsi

— Dj

mentegetodzesek Szent-

agitacziok a Balkanfelszigeten

udvar

s

az orosz izgatasok.

—

Osztrak-orosz-angolsz6vetsegl805.Franczia haborii. Talleyrand keleti tervei 1805. s az Ausztrianak

juttatando szerep

;

Napoleon nem fogadja

el.

—

Az

—

orosz udvar bizalmatlansaga Ausztria irant. Orosz csapatok Cattar6ban. Ausztria engedekenysege.

—

A

porta es a szerbek 1805.

— Az

osztrak k5zvetit6s

25*

TABTALOMJBOYZEK.

388 szerbek

a

—

erdekeben.

Ferencz csiszar kozvetito

—

ter vissza.

—

III.

—

a torok birodalom di

visszautasitja

— Stadion szerb

a

grdf

felkel6s

Ausztria a semlegesseg elvere

Orosz-osztrak

orosz kozeledes.

szultan

kabinettel

erintkezese a petervari

iigyeben 1808.

A

ajanlatait.

feltekenyseg.

Franczia-

Merveldt grof petervari kovet

Borgo a tOrok birodalom

kabinet s a keleti expansio.

s

— Pozzo felosztasdrol. — A becsi — Bizalmatlansdg Becs-

felosztasanak

kerdese.

ben az oroszok tervei irant. Az orosz-tOrtJk hadPozzo di Borgo Becsben. Ausztria hatarszeli intezkedesei. Napoleon es a porta. IV. Kiroly foherczeg s a becsi kulpolitika. A szerb folkeles nQvekedo fontossaga 1807. Belgradnak osztrak csapatok altal leendo megsz^Uasanak terve.

—

—

jarat 1806.

—

—

—

—

Stadion

Belgrad megszallasanak terve.

grof es

Ferencz csaszar kitero hatarozata.

czeg nem adja

—

Karoly foher-

—

a megszallas tervet.

fel

—

Vincent

osztrak tabornok niissi6ja Varsoban Napoleonnal.

—

Ausztria ohajtja az orosz-torOk kibekiilest. Sebastiani

Napoleon kovete meghiusitja az osztrak

tabornok,

—

kSvet torekveseit. lete

A

Szentpetervarott.

becsi kabinet bekitesi kiser-

—

Stadion

politikat ajanl a csaszarnak.

nem

A

okai.

versztinet

A

gyalasai.

leges marad,

grof

Br.

becsi kabinet

— Metternich

varakozasi

szlobodzsiai fegy-

kozbenjarasatol

porta Ausztria

—

idegenkedik.

—A

Stiirmer

internuntius tar-

,udvarias"

valasza,

tervek Torokorszag felosztasa irant

...

HARMADIK PEJEZET. — A megujiilasa (1808 majus). fegyversziinet utani allapotok.

—

raktar

Ruszcsukban. s

a

szerb

es hangulatok.

A

—

— A

felkeles.

A

A

— Napoleon

olahorszagi fejedelemsegek kerdese.

Bosznia

sem-

es Talleyrand 1808. tljabb I.

kdtet 113

harczok

szlobodzsiai s

a moldva-

— Musztafa Baj-

bosnyakok tamadasa. Bosnyak belviszonyok

torokdk bekes magatartasa.

szerbek magatartasa a fegyversziinet folyaman.

Hajduk-Velyko.

—

— —

Musztafa Bajraktar bekekiserlete.

— 210

38i

TAKTALOMJBGYZfeK.

—

Prozorovszky orosz fovezer meghiusitja a Az orosz kozbelepes okai.

—

targyalisokat.

talalkozas

erfurti

magatartasa az

1808

szept.

27.

egyezmeny

erfurti

—

Oroszorszag Konstanti-

utan.

napolyi lazadas, Musztafa Bajraktar halala.

torOk apr. 1.

Az

ultimatum

orosz

beke,

port4hoz.

a

WkeAz

—

— Angol— 1809 A

orosz hadmiiveletek megkezdese.

szer-

bek aggodalmai s elokesziiletei, hadi erej5k. — Karagyorgye bosny4k Osszekottetesei es Montenegrohoz Karagyorgj'e novibaz&ri hadmenete val6 viszonya.

—

— Szjenicza ostroma s kapitu— A szuhodoli diadal. A montenegroi hadak

1809 4pr. kOzepen. laczioja.

kiilon operaczioja.

—

Karagyorgye Novibazar

a kamenlczei vereseg kovetkezteben elvonul.

Luka

revics

elott,

— Laza-

Szima a Drina menten.

es Markovics

—

Sztojkovics Milenk6 a Dunanal, a kladovoi kudarcz.

—

Hadmfiveletek Nis elfoglalasa czeljab6I,

vezerek egyenetleukedese. csagari

erosseget.

A

A

torijkSk

szerbek visszavonulasa

gradba. Deroute a szerb seregben.

bek

a

—A

szerb

elfoglaljak a Deli-

porta a szer-

Chursid pasa felleKaragyorgye ellenakczioja. A deligradi sanczok vedelme. Egyenetlenseg a vezetesben, a tOrokSk sikerei. A tOrOkok elSzonlik a Morava jobb partjan fekvo videkeket. Csiiggedes. Karagyorgye rendszabalyai. Sikerek a bosnyakok ellen. 1809 aug. 13. ellen erelyes akcziot indit,

pese,

—

—

A

szerbek elhagyjak a deligradi sanczokat. Milenk6

—

veresege.

TOrOk portyazasok. Altalanos

menekiiles a Szavan ellen.

—

Szerbiat.

tiilra.

Elkeseredes

Rodofinikin megremiilese, szOkve hagyja

—

Rodofinikin szSkesenek hatasa.

gyoTgye vedelmi intezkedesei. helyzet a hatarokon.

—

Morava-vonalat. Porecsnel.

A

torok

Szerbiit.

Bulgariaban.

—

A

el

— Kara-

—

Aranylag kedvezo Karagyorgye sikeresen vedi a

Sztojkovics

sereg

Bagration herczeg orosz

mulasa

remiilet,

Rodofinikin

A

Milenko

fovezer

okai.

diadalmas

torOk csapatok

vojvodak

helyzete

tetlensegenek

viszalykodasa.

—

elonyo-

elhagyjak

A

szerb tanacs segdlytkero kiildSttsege Oroszorszagba. Orosz

390

TABTALOMJSGYZEK.

kudarcz

Szilisztrianil, Bagration

fogadja

8

Olahorszagba vonul,

—

megoktatja a szerb kovetseget.

—

viszalyok, aggodalmak Szerbiaban.

Bel-

1810 marcz. 22.

Iszajev orosz tibornok atkel a Dunin.

—

Valtozas

Kamenszky Mikl6s gr. czar utasMsai. Kamenszky

az orosz hadvezerletben.

—

Sandor

vezer.

fo-

gr.

1810 marcz. 29. Jaszvasarott atveszi a foparancsnoksdgot. Elokesziiletei.

—

gradban.

A

beket.

gr.

Kamenszky

—

A

es a szerbek.

Hirlelesek Bel-

gr. osszetartasra inti a szer-

kovetseg visszaterese.

Belgradban.

Az

— Kamenszky —

t^bornok visszavonulasa.

Iszajev

szovet

es

—

Orosz rokonszenv

Kamenszky

levele.

gr.

—

vednokseg elismerese. Kesziilodesek a haboriira. Hirek a torokok keszulodeseirol. Krusevaczrol visszaveretuek. Karagyorgye osszetartasra orosz

—

A

buzdit.

porta

vedelmi tervei

porta

Drinamelleki

s

s

Chursidnak megparancsolja a

—

oflfenzivat.

1810 majus 22.

— — A

aggodalmai.

esemenyek.

Moravamelleki

Az

Szerbia

elleni

orosz sereg atkel

—

a Dunan. Orosz diadalok. Hatasuk Szerbiaban. Hadi esemenyek jiin. 28. Az orosz es szerb sereg Kladovo koriilegyesiilese, Brza-Palanka elesik. zarolasa. Balsikerek Sumlanal, Varnanal, a szerbek

—

remenyeik betel jesiiitet. A banyai vereOrosz balsiker Bulgariaban. - Elokesziiletek

nem

latjak

seg.

—

torSk tamadas ellen. Hadjarat a Drina meliett. Ornok ezredes orosz segelyhada, Chursid pasa vissza1810 okt. 18. Karagyorgye gyozelme a szoritasa. Drinan^l, a bosnyakok visszavonulasa. Kladovo bevea

—

tele.

Timokmenti sikerek

.......

I.

kotet

NEGYEDIK FEJEZET. — Belviszalyok. A

—

Karagyorgye egyeni s okai. EUenzek Karagyorgye tekintelye ellen.

visszavonas kezdetei

szerepe.

—

A

vezerseg

helyi

elemei.

—

Szerb

particularismus.

—

Karagyorgye mint a kozponti hatalom szemelyesitoje. Nenadovics Jakab es Mate szerepe Jakab

—

fondorlatai,

—

;

megzabolaztatasa.

Todorovics,

Sztojkovics

Milenk6.

maskent Dobrinyacz Peter.

—

Az

211—325

391

TARTALOMJEGYZtK.

—

elegedetlenek szervezkedese.

— Az

s az elegedetlenek.

szemelyes hiveit

iildozik.

Vadak Milovanovics

ellen

Michelson tibornok

elegedetlenek Karagyorgye

—

Milovanovics Mladen. Gagics,

;

a

—

sz6veti titkar

— Rodotinikin szerepe. — Leonti metro— Avkszenti es Kralyevics szarajev6i metro— Rodofinikin meggyaniisitasa. — Zsivkovics

intrikdi.

polita. polita.

Istvan zimonyi kereskedo.

Az

elnOk eltavolitasat koveteli.

ellenzek Midden tandcs-

—

Mladen

feliilkerekedik.

— Rodofinikin Karagyorgyet meginti oroszellenes kifakadasai^rt. — Prozorovszky orosz fovezer levele Karagyorgj'ehoz. — Rodofinikin eldadasa Mladenek — Rodofinikin elofellepeserol Karagyorgye ellen.

adasanak valoszinfitlensege. Czelja Karagyorgye eltavolitasa. Prozorovszky Karagyorgyet elismeri fovezemek. — Rodofinikin beszUnteti az izgatast. Rodofinikin Mladen ellen, befolyasa meginog, alaptalanul arulassal vadoljak. Karagyorgye kiildottseget Prozorovszky meneszt Szentpetervarra.

—

—

—

—

Rodofinikint

Rodofinikinhoz. kdzott.

—

Karagyorgj^e

vedi,

versengese.

viszalykod6

— —

kozeledik

— Deligrad vedelme, viszaly a vezerek

Az orseg

kitUntetese.

szinleg

lazadasa.

—

Mladen

erelye, orosz

Petrovics Miloje es Dobrinyacz Peter Miloje a Szavan tulra

vajdak

szokik.

—

felrevonulnak.

—

A

Rodofinikin

gyors elutazasa, Bagrationnal Karagyorgyet vadolja. Karagyorgye vedekezese. Bagration Kodofinikinra hallgat, Karagyorgye Filippovics Szpiridion archimandritat kiildi a fovezer felvilagositasara s onnan Szentpetervarra. Bagration nem engedi, hogy a czArhoz menjen. Kozhangulat Miloje es Mladen ellen, a nep bizalmatlansaga fonSkei irant. Karagyorgye

—

—

—

—

— — Karagyorgye

osszehivja a szkupstinat Hasszdnpasa-Palankara.

A

szkupstina Miloje es Mladen ellen.

Milojet felaldozza, a zimonyi varparancsnoktol kikeri.

Kiadatvan (1810 apr. 14; Klenakban feje vetetik.

Karagyorgye es Nenadovics Jakab Ssszezordiilese.

A

lakossag hangulata.

ddsa.

A

belgradi

A

— —

czrna-rekai olah falvak laza-

szkupstina.

—

A

szkupstinaban

392

TABTALOHJEGTZ^K.

Karagyorgye ellenzese, de utobb beleegyezes^vel gyoz az orosz part. KSvetseg Bagrationhoz. Nenadovics Jakab kiszoritja Mladent a 8z6vet elnSkse-

—

—

gebol, 6 lesz ebiok. 8

Mladen

s

Ut6bb s6gor8ag Karagyorgye

ez ut6bbi es Nenadovics kozOtt.

— Nena-

dovics Jakab, mint a tanacs elnoke, semmit se tehet,

Belgradbol tavozik,

—

A

szerb

Mladen

s

befolyashoz

lijra

— Karagyorgj'^etol. —

kOvetseg

Olahorszagban.

jut.

Milenko, a

A kbvetek bevadoljak Karagyorgyet Bagrationnal. Karagyorgye vedekezese. Az orosz fovezer egyetertesre inti a fonSporecsi vajda, elpartol

koket.

— RodofinikinosszekotteteseSzerbiaval, Milenko

—

iizelmei.

Karagyorgye

kodasa.

— Kamenszky

Milenko

fellepese

ellen.

— Milenko makacs-

Behodoltatja az elpartolt knezeket.

fovezer bekesseget szerez

gr.

—

Karagyorgye es Milenko s Dobrinyacz kozt. Milenk6, Dobrinyacz, Nenadovics es Obrenovics Milan osszeeskiivese, letenni akarjakXaragyorgyet s egymas kozt

Az

felosztani az orszagot.

—

osszeeskiives felfedezese.

Obrenovics Milan OlAhorszagba menekiil, halalaval

—

Karagyorgyet gyanusitjak alaptalanul. manyz6tanacsot akar szervezni,

hogy

elegedetlen vajdakat,

Mladen korabba belevonni az

el

A

a ra eso valasztast, szamiizetik.

elfogadja a tervet.

—

1811 januar

stina, a tervezet (Jan. 25.)

nem mer

szot emelni.

—

—

—

Karagyorgye

Balla ezredes

nyacz

nem

erdekeben, el a

nem fogadja Karagyorgye

Belgradi szkup-

elfogadtatik,

az

ellenzek

Dobrinyacz, Milenko, Nena-

eltavolitja

lep kozbe

vezerelte

orosz

Hajduk-Velykot.

Milenko

es

Dobri-

Karagyorgye megfoszt a Milenko es Dobrinyacz nem

kiket

keriileti vezersegtol.

fogadvan

ki

—

11.

dovics megjelennek a Balla ezredes

hadakkal.

elveszitsek

keriileteikben

veszedelmesse valhato befolyasukat.

—

rajuk eso valasztast, szamiizetnek.

—

—

—

Karagyorgye teljes diadala. Obrenovics Milos kegyelmet nyer. Zsivkovics Olahorszagba koltOzik. Karagyorgye fovezersegenek altalanos elisme-

—

—

rese

II.

kiJtet

1-93

I

8^3

TABTALOMJEGTZEK.

OTODIK PEJEZET. —

Szerb lazadasok

Magyarorszagban (Vogany, Krusicza) 1807— 1608- — Belgrad megszallasanak terve. Fordulat 1809-ben.

—

1.

szenve a fdlkeles

A

megszallasa.

sziget

magj'arorszagi szerbseg rokon"

—

irant.

—

—

Hatarsertesek.

Csempeszet.

—

A

hadi

Forronoras

—

Fehertemplomban 1807. Lazadas a rumai uradalomban, Voganyban 1807. apr. 4. Vizsgalat a laza-

— — Komaromy Peter

das okainak folderitese iigj-eben. kir.

—

biztos Szeremben.

Popovics Andrija a moz-

tarsai.

—

A

Ratonai 6v6intezkedesek.

—

0jabb mozgalmak

galom vezetoje es Voganyban.

jelei

—

Sztamatovics munkai.

^

lazadas jellege.

elo-

Irodalmi izgatas, Zsefarovics es

—

A

hatasa

szerb felkeles

horvat reszeken. Szokesek a csasz. hadseregben.

a

—

— Belgrad megszalla— Karagyorgye es Simbschen tabornok targyalasai. — Orsova megszallasanak terve. — Simbschen eljarasa Belgrad megszallasa iigyeben. — Hadzsics es Urosevics mdkodese. — A szerb fonokijk jelleme. — Karagjorgye es Hadzsics. — Karagyorgye es Simbschen talalkozasa. — Karagyorgye teteleinek jellemzese. — Karoly foherczeg es Stadion jegyzekvaltasa. — Karagyorgye nezetvaltozasa. RodoAlvideki gyanus mozgalmak.

2.

sanak terve. 1808.

fel-

nyomara

finikin

jut

a

targyalasoknak.

ellenmunkaja, Topolara megy.

Rodofinikin

— Urosevics Simbschen

neveben targyalni kezd. Rodofinikin szerepe. — Lajos foherczeg a hatarorvideken. Karagyorgye elhajlik

—

a tervtol.

—

Osztrak-ellenes hangolat.

—

Hiresztele-

bevonulasarol.

Karagyorgye

vedelmi allapotba helyezteti Belgradot.

— Rodofinikin

sek

osztrak

csapatok

Karagyorgye es a tanacs litjan visszautasito levelet irat Simbschennek. Simbschen jelentese. Ferencz

—

—

esaszar es kiraly neheztelese Karoly foherczegre, az

— Sebastiani fondorkodasa a portaKurokin herczeg felmutatja Stadionnak Simb-

akczio elejtese. n41.

—

schen

levelet.

—

Stadion

foherczeg,

ki

mentegetodzese,

a

hibat

— .'simbschen tabomok es Karoly mentoleg banik vele. — Simbschen

Sinibschenre haritja.

394

TABTALOMJEGYZfeK.

vedelme, megsziinteti a hatarz4rlatot.

adasanak

a megszallasrol.

-r-

3.

Szerb

remben. Glavas Sztanoje. vas el6adasar61.

—

—

—

keze.

—

Orsova

at-

Hirlelesek, gyaniis nyilatkozatok.

tiilparti

szerbek

Izgatott hangulat a

— Az izgatas folyik. Rodofinikin

szerepe,

Bansagban

Temes- es

:

— 1808 12 — 13. Lazadas Krusiczaban. — Lefolyasa, meghiiisitasa. —

Krassomegyekben. tCrese

—

Gr. Stadion nezete

izgatis 1808- ban SzeKaragyorgye nezete Gla-

Markovics Radojcza kiserlete.

Szerbiaba jott

A

—

terve. Sikertelenseg.

krusiczai

popa vallomasai.

novics Marjan.

—

ki-

jiin.

A

- Jova-

vizsgalat.

Miienko szerepe

.

.

.

kotet

94— '203

I

'

tArGYMUTATO

NEV- ES

MINDKET KOTETHEZ SzemeljTieveknel a lapszam, illetoleg a kotetszam elott az evszam talalhato.

Abeles szerajevoi II.

orvos. 1871.

Alimpics Ranko, negotini na-

327.

cselnik. 1868.

Adair angol kSvet 1806. 1809.

Andrassy Gyula

176. 242.

ado, Szerbiaban. 1810. 289.

1806.

Ahmed pasa Ahmed

1.

255.

Chursid

I.

^

hn.

Napoleon kamarasa.

Arszenijevics 1807.

= helynev,

II.

pancsovai

pap.

99.

Arszenijevics Batalaka

Lazar

emlekirata. 24. sk.

Asszim szerajev6i pasa. 1871. II.

pasa (.Tepelendi).

kotet.

krusevaczi knez.

Archipelagus. 205. 207.

17. 304. sk.

1810. 1811. 303. n. 239.

= n.

5.

sk.

arnautak. 1806. 331. 1871. 11.315.

Nenadovics.

Alemar 1. Osztromare. Ali beg 1. Vidaics Ali.

II.

352.

1808. 206.

Alekszinacz hn. 257. sk. 270.

Ali janinai

334.

129.

II.

1871.

146. sk. 242. sk.

Alekszics A. czikke. 1883. 36.

II.

323.

gr.

Anglia, angol (hajoraj). 88. sk.

Arberg,

279. 303. sk. 307.

314. 319.

274. sk.

1810. 304.

328. 332.

albanok, Albania. 87. 153. 252.

Aleksza knez

310.

Andrejevics 11.

Aguilar, szentpetervari osztrak

megbizott.

n.

(1.

huszad, tized.) adozas, viddini. 1868.

II.

Alvinozy baro. 1807.

1.

322.

Atif, reisz

eflfendi.

1798. 338.

Auerstadt hn. 174.

= lisd,

sk.

=

s

kovetkezo

lap(ok),

396

As tArgtmutatO.

Nfev-

Bekir pasa, bos/.niai kormanyz6.

Ansterlitz hn. 146.

Avkszenti 100. sk.

II.

Avram Salom 1871.

II.

1805.

metropolita.

szerajevoi rabbi.

326.

Avramovics T6dor,vog4nyi bird

II.

281.

sk.

^87.

291.

sk.

II.

124. sk. 213.

beke 113.

-i

pasalik 114. 117.

nahia

-i

sk.

289.

II.

Belopolye hn. 253.

II.

116. 122.

Berlics negotini tiszt. 1868.

bagrdani szoros. 277.

Berlistye hn.

191.

II.

46.

87.

149.

betyarok

Balascsa G. czikke. 1905. 33.

Beust kiiliigyminiszter.

I.

283.

II.

115. 117.

mozgalmak. 1807. U. Banjaluka hn. 218.

-i

99. sk

222. 315.

1871.

310. 353.

Bilalovac hn.

Banovcze hn. II. 166. Banya hn. 264. 266. 270. 280. 313. 319. 325.

II.

85.

Hieronym, bosnyak

ferenczes. 1871.

11.

Binder szentpetervari Bingula hn.

II.

II.

osztrak

231. sk.

101.

BjeUna hn. 256. 316. 324. Blau Ott6, szerajev6i porosz consul. 1871.

II.

323.

Blaznavacz Mibvoj, szerb

336.

Barjaktarovicsknez.l809.II. 51.

Batina hn. 321. 325.

gens.

1868.

1871.

II.

re-

263.

275. 317. 319.

Batocsina hn. 270.

Bayros marquis. 1871.

321.

II.

bimbasa. 31. 303. kovet. 1808.

345.

Barbarics

75. 91.

II.

Bihacs hn. 222.

Bolla.

Banat (banatusi.

li.

sk.

171. sk.

Bajraktar I. Musztafa-Bajraktar.

Balla

Blazsuj hn. II.

345.

Boda

II.

328.

hn. 254.

Bazardzsik hn. 309.

Bogovagj'a hn.

Bazias hn

Bolics archimandrita. 1807.

II.

188.

Becse hn, U. 106. Beer Adolf.osztr.tortenetiro.

II.

11. II.

222. 225.

Bolkunov, jaszvarosiorosz con-

becsi leveltarak. 12. 19.

Begova-dzsamia,szerajev6imecset. II. 322.

II.

287.

Beszarabia.

55. sk. 67. 202. 382.

Balkan-szoros

318.

Benyovszky gyalogezred. 1807,

252. sk. 265.

Babinopolje hn. II. 319. Bacsmegye. II. 101. sk. Bagration,orosztabomok. 1809. II.

198. 219. 246. -i

Beli Izvor hn.

(Ticzan). 1807. U. 110. 224.

Azizviddini pasa (Szokolovics). 1868.

1804. 122. sk. 129. 133. 135.

Belgrad hn. 58. sk. 74. 185. sk.

30.

sul.

1806. 54.

Bolla orosz ezredes. 1811. 84. sk. 208. 238.

II.

Nftv-

fia

tAkotmutat6.

397

Bonaparte J6zsef. 240.

293. 299. 323.

Bopp Auguste

1812.

mfive. 21.

t5rt.

Borak (Borok)

hn. 318.

II.

12.

Borosa Alajos pap. 1871.

II.

332.

beke

-i

207. 211. sk.

II.

Bukova, kolostor.

II.

278.

Bukovics hn. 24. Bukovina. 159.

316.

B68aszerbtanacstag.l806. 378.

Boskota rablovezer. 1808.

II.

Bulgaria, bulgarok. 75. 87. 149. sk. 173. 203. sk. 244.251.283.

— 1868.

289. 292. sk. 301.

188.

Bosnyik

raszcsuki

aga,

pa-

rancsnok. 1810. 812. 314.

Boszna, folyo. U. 318. sk. 325. Bosznia,

bosnyakok.

63.

sk.

87. sk. 95. sk. 114. sk. 171. sk. 203.

301

252.

sk.

sk. 315. sk.

leirasa Kallaytol

Bohm

II.

—

185.

II.

311. sk.

II.

Lenart tSrteneti

kaja.

279.

sk.

mun-

Branovaczky, osztrak ezredes. 1808. U.

Brcska hn.

222.

189. sk.

sk.

Campoformi6i beke. 115. Champagny, franczia miniszter.

1807. 336.

Champoiseau, viddinl franczia viceconsul. 1868.

Cherson hn.

254. sk.

II.

107.

II.

Chotim hn. 173. 205.

Ahmed

pasa.

1805.

1808. 94. sk 97. 99. 224. 280. 283. sk. 303. 307. sk. 314. sk.

3

315. sk.

II.

bulyukbasa. n. 16. 197.

Chursid

233.

II.

247. sk.

9.

sk. 337. sk. H. 202. 214.

Cobenzl osztrak miniszter. 1804.

Brebir hn. 315,

Brestovsko hn. U. 321. 334.

127. 130. sk. 139. sk. 183. sk.

Bresztovacz hn.

342. sk.

II.

321.

Brod (Szava-) hn. U. 316. Brumauer, magy. kamarai tiszt.

Colloredo

osztrak

miniszter.

1804. 127. 342. sk.

II.

Csagar hn. 259.

sk.

Brunswick-uradalom.II. 184.sk.

Csarapics. 1808.

II.

Brusznicza hn.

csardak (szerb magtar).

1808. n. 232.

Brza-Palanka

78.

II.

hn.

284.

295.

Budapest! Szemle.

8.

II.

54.

sk.

65.

72.

Bug, foIy6. 331. II.

Bukarest hn.

96. 99.

62.

II.

68.

334.

Cselebi effendi. 1800. 339.

Csemerlics beg. 1871. szerajevdi

mester. 1871.

267.

bujruldi (tOrcjk oklevel).

129.

333. n. 31. 228.

Csenagics

165. sk. 330. sk.

286.

Csardaklija (Novakovics) Peter.

Csatyics hn.

10.

Budberg, orosz kiUiigyminisz1806.

167.

1807. 61. 80. 130. sk.

310. sk.

budapesti orszagos leveltdr. 12.

ter.

218. sk.

cserkeszek II.

262.

II.

II.

324.

polgar-

337.

Viddinnel.

1868.

n£v- es tAbgymutat6.

398

Cservenka (Czervinka) Jozsef osztrak tabornok 1811. II. (forras). II.281.285.sk.

Csicsakov

tengernagy.

orosz

Delian hn.

hegyseg.

285.

II.

294.

II.

Delo, folyoirat. 31. 35.

Deligrad hn. 180. 257. sk. 266.

1812. n. 209. csiflik(boszniaihazhely). 11.340. Csirics

235.

Deli Jovan,

239. 242. 382.

cseszma

defter (t.6r8k ad61aj Strom), n.

munkaja.

B. torteneti

sk. 284. II.

305.

sk.

313.

sk.

49. sk. 308.

35.

Demelics Fedor tort, mfive. 20. Dervent hn. 222. II. 317.

Csondrics Mate.bosnyak feren-

Devics, alekszinaczi nacselnik.

1898. 35.

Csohadzsics A. Sz. 1897. czes. 1871.

Csopics

1.

postatiszt.

1868.

Csupics (Csopics) bimbasa.1810. 15. 114.

Eister. 1804. 132.

141 sk.l806.

151. sk. 163. sk. 330. sk,

Czervinka

Cservenka.

1.

290. 297.

1.

Karagyorgye.

Cziicziirev orosz tabornok.1810.

312. (dahia), dahik. 78. 117. sk. 2.

—

24.

Novakovics

tortenetiikrol

315.

Dandolo, dalmacziai parancs-

Danzig hn.

II.

87.

318. II.

117.

Dobrinyacz (Todorovies) Peter sk. 272.

II.

71. sk. 82

238. sk

282.

sk.

sk.

299.

16. sk. 50. sk.

sk

196. 218. sk.

244. 377.

Dobrinye hn. II. 53. 334. Dolgoruki herczeg. 1805. 359. Dolnji-Vakuf hn.

11.

342.

consuli tolmacs

me-

moirejai. 36.

Dosczicza, hegy. 1.

II.

340.

Obradovics.

Draganics, banjalukai vicecon-nal

beke.

Davidovics tabornok. 1807.

sul.

1871.

II.

345.

Driault Ed. torteneti munkaja.

1809. 242.

222.

II.

dobrinczei popa. 1807.

Doszitije

232.

68.

Dardanellak.

197.

Doboj, varrom.

Dombay

29.

Dalmaczia. 64. 115. 151.

nok. 1808.

233. sk. 395.

319. 400.

65. sk.

II.

Czrni Gyorgy

II.

1809.

szerb knez. 35. 258. sk. 265.

Czrna-Rjeka hn. 228. sk. 270.

dabi

Janityia.

Djak Simon olah pap. 1808. II.

Czartoryski berczeg orosz mi-

50.

Dimitrijevics

Dionysios viddinipiisp6k.l808.

Csupics Nikola. 36. Csupics-tarsasagBelgradban. 9.

II.

304.

244. 253. sk. 399.

306.

303.

II.

Dimbovicza, folyo. 205.

Csiipics.

Csucskovics II.

1868.

330. 336.

II.

II.

21.

Drina, folyo. 70

98. 157. 217.

399

H*v- is tjLbgtmutatO.

sk. 256. 297. 303. sk. 315. sk.

mandrita.

n.

U. 58. sk. 212. 239.

9.

sk.

Drinapoly hn. 216.

293. 325.

1812. 299.

1810.

Finnland. 239.

Drontheim hn. 11. 214. Dubrava hn. II. 53.

Foksan hn. 333.

Duckworth angol tengernagy.

F6ka, orsovai kereskedo. 1808.

Fojnicza hn.

193.

II.

Duka Peter

osztrak ta-

baro,

bomok. 1806.

185. 377. sk.

1807.

sk.

121.

sk.

177. sk.

221.

sk.

129.

96.

II.

sk.

czar. U. 110. 119.

Duszina, folyo.

331.

II.

dzsami (mecset).

Egyiptom.

tusi

titkar. 61.

333.

II.

II.

203

87.

101.

II.

Erfurt hn. 239

Eszek hn. H.

II

.

157

Ettingshausen osztrdk ezredes. 222. sk.

Fehertemplom

hn. 185.

Ferencz, osztrak csaszar. 154. 158. sk. 184. sk. 342. sk.

173.

106.

sk.

118.

178. sk.

95. 224.

233.

II.

238.

t(5rte-

VI.

II.

Geneyne,

osztrak

123.

190.

tabomok. II.

97. sk.

221. sk.

Gesa, szerb hadnagy. 1868.

II.

291.

Glasznik foly6irat. 1848.

228.

glavni

Filippopolis hn.

Andras

6. 31.

Glavas Sztanoje, szerb fonOk

205. 214.

Fetizlan hn

M.

munkai. 26. 28. 32. 36.

1807.

142.

franczia

275.

II.

G4vrilovics

sk. 11.

116.

n. 100.

szerajevoi

Gavrilo, volt szabacsi piispok.

neti

Ferdinand-huszarok. 1807.

.sk.

310.

Garovi hn. U. 319.

1868.

184.

II.

290.

II.

II.

zsido. 1871. U. 328.

117.

Eszterhazy-ezred. i808.

80.

1809. 244.

efifendi.

Gauseau, lOf).

71.

348.

Garasanin. 1868.

Erdfiveg lErdevik) hn.

1807.

68.

25. sk. 71. sk. 377.

gamzigradi romok.

hn. 89.

187.

11,

1-3.

Gahb

Dzsurdzsevo (Gyurgyevo)

sk.

triedlandi csata. 87.

Frimont-huszarezred. 1807.

Galanthay, travniki orvos. 1871.

318.

II.

Dzsinics kapitany. 37.

sk.

177. sk.

Friaul. 66.

Gagics Jeremias, szerb sena-

382.

Dusan

388.

321. 332. sk.

II.

II.

141.

Filippovics,

ru'Tiai.

Filippovics

Szpiridion,

II.

II.

jaro).

172. archi-

99. 181. sk. 377.

kmet szerb :

II.

Godisnjcza,

varoei elol-

279. folyoirat.

Golasnic/.e hn. n. 288.

31. 36.

400

NftV- ES

TAEGTMUTATb.

Golesco tabornok, roman miniszter. 1868.

Goltz gr6f, szentpetervari po-

Golubino hn. 234.

II.

hu.

goszpodarok

vojvodak.

1.

Hadzsi-Melentije.

II.

326. 336.

15. 22. 67.

II.

Hadzsi-Prodan. 1809. 253. sk.

Hadzsibeg-Rizvanbegovics.

Goring, temesvari hadbir6. 1808. n. 197.

1809. 256.

Hadzsics Pal, zimonyi polgar-

gorOg legio. 63. 333. Gradacsacz hn. II. 232. Gradiska hn.

mester.

346.

II.

Gradistj^e hn.

1807.

II.

134.

sk.

225. sk.

195.

II.

Gramada hn. II. Grgo 1. Martics.

Hafiz pasa,

301.

belgradi parancs-

nok. 1805. 138.

16. sk.

II.

Hajduk-Velyko(Petrovics)8zerb

Groczka hn. 307. 378.

II.

240.

310.

Gromberg, orosz ornagy. 1807.

fonok.

228. 259. 290.

319.

32.

II.

sk.

50.

295.

66. 75.

84. sk. 214. 377.

Hamdi, szerajevoi pasa. 1871.

83.

Grujovics Mihaly. 1807. 67.

II.

II.

322. 337.

haracsczedula.

22. 57. 81. sk. 377.

Grtizia 240.

harambasak.

Griinne gr. 1808. H. 231.

Hasszan (-Aga

Gurguszovacz

Gyurgyazse-

I.

235.

II.

II.

6.

185.

pasa, szreber-

niczai. 98. 135.

Hasszanpasa-Palanka hn.I1.61.

vacz

Knyazsevacz.

Gurguszovacz

1.

Gusancz

133.

Ali.

263. sk. 268.

sk.

135.

186.

284. 314.

821. n. 97. sk.

II.

1806. 332.

Demeter

Gyorgyevics

p6pa.

munkassaga.

30.

II.

II.

106.

138.

Herbert br. osztrakinternuntius. 1800. 339.

V.

133.

218.

sk.

249. sk. 256. sk. 279. Hiller

Janos

br.

osztrak tabor-

nok. n. 204. 226. 238. 241. 382.

8.

Gyurgyazsevacz (Gurguszovicz) hn. 260.

1807. 1808. n. 95. sk. helytart6tan4cs.

Herczegovina.

190. sk.

Gyorgyevics Vlddan tOrtenetGyulai Pal.

hatarorvideki mozgalmak.

223.

Guzzo, hoszpodar.

iroi

_

317.

II.

Hadzsi-Musztafa pasa. 116.

341.

1808.

344.

II.

Hadzsi Loja. 1871.

(Szkoplye)

Gornji-Vaknf

32.

4.

Gyiilhisszar hn.

1871.

sk.

293.

II.

Dzsurdzsevo.

1.

II.

Hadzsi Jusszuf bosnyak b6g.

rosz kOvet. 141.

Gorljan hn.

Gyurgyevo Gyuricza.

248.

II.

11.

33. 87.

Hirsch baro, 1871.

II.

345.

Hirszova hn. 288. 294. 309.

M

Nfiv-

Hofkriegsrath.

*:s

Italinszky,

98. 133.

II.

Holmes, szerajevdi angol consul.

1871.

szerajevoi

viceconsul. 1871. U. 338. sk.

Horvatovics, szerb

konstantinapolyi

orosz kovet. 132. 144. Ivan, hegy.

328.

II.

Tamas,

Holzinger

401

tArgymotatO.

tiszt.

1868.

338.

II.

Ivankovcze hn.

16.

II.

Ivanszka hn. U. 345. Ivelics

orosz

gr6f,

tabomok.

1812. 144. 283.

n. 299.

hoszpodarok. 176. 181.

Jadar, szerb

Hrgotina hn.

Jagodina hn.

31. 258.

Hrtanj, hegy. U. 250. 285.

Jajcze hn.

232. 343. sk.

Hrtkovcze hn.

Jakabffy Simon. 1808.

288.

II.

II.

815.

Hussein pasa sirkove Viddinben. U.

Ibar. 252.

rumeliai

pasa,

vili.

1805. 153. 180.

Manzur 1813—14. 34.

Ibrahim

memoirejai.

Icsko Peter 1808.

II.

Uidzse hn.

II.

Ilik-Oglu,

II.

233.

II.

Jakovlyevics Istvan. 1810. 304. Jaksics Gergely tOrtenetimiive.

:;69.

huszad, szerb ad6. 1810. 306.

Ibrahim

keriilet. 98.

214.

janicsarok, janicsaragak.

116.

315.

120. sk. 220. 241. sk.

janinai pasa

I.

Ali.

Janja hn. 316.

184.

Janko, szerb futar.1811.II.244.

322.

szilisztriai

parancs-

Jankovics Milan,

zajcsari na-

cselnik. 1868. H. 287. sk.

nok. 1809. 287.

H.

Illok (Cjlak) hn.

22.

jamakok lazaddsa. 1807. Jancsics Jovo popa. 1810.

101.

sk.

Jankovics

Milovan.

1868.

Ausztriaban.

illyrek,

1807.

II.

JanochnoAntalverdnikijegyzo. 1807.

100.

II.

224.

Imeretia. 240.

Jantra, foly6. 314.

Ipek hn. 254.

Jaszika hn. 320.

ioniai szigetek. 65. 235.

Jaszinkova, patak. H. 287.

Ireg hn.

II.

Iszajev,

orosz

72.

II.

287.

223.

tabomok.

245.

92.

Jasztrebacz, hegy. H. 306.

225. 67.

281. sk.

257.

292. sk. H. 57. 124. 226.

Iszmail hn.

194. sk. ELallay

:

aga.

242.

Istvan,

Karagyorgye

II.

1808.

149. 160. sk. 201.

Jehovacz hn.

208. II.

II.

334.

Jelkis, illoki uradalmi igazgato.

1807. n. 101.

A

sk.

titkira. 273. sk. H. 143. sk.

Iszmail beg, seresi. 1810. 303.

Izmail-Toszun

101.

294. 332. Jeftics

28:>.

Iszmail pasa. 1811.

Jaszv&sar hn.

sz«rb folkel^s tortenete 1807—10.

II.

26

— n4v-

402

fts

Jellasich-gyalogezred. 1807.

tAboymutat6.

II.

116.

fovezer. 1810. 293. sk. 309.

Jena hn. 174. negotini

Jevgenije, 1868.

II.

piispSk.

275.

jobbagysag

helyzete

gyarorszigon. 1807. J6kics Peter

ugynSk.

1807. 35.

Jovdnovics Dragutin. 1883. 31. JovAnovics Marjan, hatarortiszt. 1807.

1806.

337.

1808.

U.

194. sk. 217.

Jovinovics Ly. 1904. 29. J6z8ef,

II.,

II.

102.

Jugovics Ivan,

szerb senatus

titkdra. 28. 99. II. 22. 46. 59.

70. sk. 218. sk. 237. sk. 378.

kadiluk (tcJrvenyszeki

keriilet).

Kajdics,

bosnyak

nagybirto-

249.

II.

Kallay. 1868. Obrenovics her-

czegnel consul

2. 2.

—

sk.

belgradi

—

utazasa

fo-

orszaggytt-

kepviselojelolt

boszniai

5.

letrumeliaban 10. 11.

4.

— —

— Kekiil-

iigymin. osztalyfonok. 1882.

— leveltdri — csalad

Kallimachi,

332.

kutatasai 12. 11.

346. sk. 1806.

hoszpodar.

II.

247. sk.

234. sk.

— — targyalasa oroszokkal 1806. 52. — levele Jaszvasarra 54. — kicsevics Milenk6t61 30.

bekiilesi

sege

az

82.

—

fianak

kos. 1871. n. 316.

Kalafat hn.

udvari.

Kara Feizi, krdzsal fonok. 134. Kara Gyaur I. Karagyorgye. Karadzsics Vuk. 1859. 23. 25. 72. Karagyorgye (Petrovics Gy., Czrni GyiJrgy, Kara Gyaur) eletrajza Nenadovics Kon8tantint61 27, eletrajza Vu31.

hajlama 1807. 58.

—

egyez-

oroszokkal 72.

talalkozasa

222.

sk.

Kanitz Felix. 1868.

kapukiaja (ugyvivo)

nala Paulucci 67.

kabadahik. 119.

11.

magyar

223. 225. 232.

jegyzokonyve

223.

lesi

II.

78.

II.

—

csaszar. 113.

Jozsef nador. 140. 184.

Mikldsnak batyja.

id.,

1810. 309.

251. 267.

II.

sk.

—

kanczellaria,

elbeszelesei

1868.

325.

383.

107.

Jovanovics, viddini gozhajozasi

240.

sk.

DelmaII.

181. sk. 223. sk.

sk.

Kamenicza hn. 258. sk. II. 61. Kamenszky MikI6s grof, orosz

—

Rodofinikinnal

es Avkszenti 102. tanitasa

104.

—

—

fo-

lyamodasa Ferencz csaszarhoz 181. es a bosnyakok

—

219.

—

orosz erintkezesei

— montenegroi politikaja 249.sk. — novibazari hadmenete 251. sk. — ka244. sk.

meniczai vereseg utan 264.

— es Rodofinikin 271. — vedelmi intezkedesei 276. — nepszerfisege es orosz politikaja 285 — viszonya Kamenszkyhez 297. — hadsk. sk.

Nfev- fis

DeUgradbol 313.

j4rata

331. sk.

d6k

—

szerepe n.

k(5zt

viszonya Ausztri4hoz dofinikinhez 34. sk.

—

vojvo-

—

sk.

2.

Ro-

s

— Pro-

zorovszkyval osszekOttetese 40.

—

Bagrationnal

55.

—

a senatust reform&lja 82. sk.

—

.

Simbschen-

t&rgyalasai

nel

megszallasit

Belgr4d

—

illetoleg 126. sk. I4sai

Hadzsicscsal

tirgya-

—

142.

viszonya a d61magyarorszagi

—

fdlkeleshez 182.

targya-

lasai Ausztriaval 199. sk.

209. 219.

236.

sk.

—

403

tArotmdtat6.

—

elet-

Kladovo

hn.

271.

257.

319.

284. 810. sk.

II.

71. 87.

Eladincza hn. 251. Klaniczay,

kamarai

verseczi

igazgat6. 1808.

Klek, hegy.

232.

II.

341.

II.

klementi albantSrzs. 1871. U. 315.

Klenak hn. 337. Klicsevicz hn.

knezek

1.

II.

II.

63.

195,

vojvoddk.

Knobelsdorf, konstantinapolyi

porosz kovet. 1798. 338.

Knyazsevicz hn. (regente Gurguszovacz) 325.

II.

KobUa Glava hegy.

rajzi adatai 378.

280.

324.

293. sk.

II.

328.

Karagyorgyevics Alexa, Kara-

Kocska, osztrakkapitany. 1809.

gyorgye fia. II. 215. 236. Karanovacz hn. 303. U. 4. 141.

Kolubara, foly6. 269. 297. 318

karaula (szerb orhaz).

II.

Karaula, hegyseg.

343.

Earlocza bn.

II.

II.

304.

321.

II.

9.

Peter, helytartota-

nacsos. 1807.

104. sk.

129. 137. 140. 157. sk. 182. II.

219.

Komaromy

Karoly foherczeg. 1804—1808. sk. 377. sk.

II.

97. sk. 124.

Konjicza hn.

II.

II.

107. 223. sk.

339.

Konstaiitin orosz nagyherczeg. 145.

8k. 148. sk. 173. sk. 199. sk.

Koprivnicze hn.

221. sk.

Kosancsics-Szamardzsics Ivan.

Kattaro hn. 65. 144. 152. 167.

kavasz (consulatusi hajdu).

Dragutin

Kosztics

n.

Kovacsevics

287.

II.

232.

tiJrteneti

mtive. 36. 37.

Khodzsa-Balkan, hegfys6g.

Lyubomir.

9.

23.

Kragujevacz hn. 254. 318.

251.

Kira-Dindzsan,

orosz

viddini

viceconsul. 1868.

II.

252.

Kis-Azsia. 87.

323.

II.

242.

Krajna videk

(TQrSk-Horvdt-

orszkg). 73. 171. sk. 205. 312.

Kis-Olahorszag. 281. 292.295. 311. 319

bulyukbasa. 1808.

II.

252. sk.

II.

II.

57.

Kiszelyak hn. H. 321.

318. 332.

II.

Krajova hn. 56. Kralyevics,

16. 61. 241. II.

40. 76.

szerajev6i metro-

26*

NEV- tS TARGTMUTATO.

404 polita.

1810. 315.

II.

30. sk.

Kralyevics Marko.

krdzsalok. 134. 186. 268. 282.

II.

15.

110. sk.

118. 215. 379.

Lenk, belgradi foconsul, Kallay elodje.

284.

Kresevo hn.

II.

100.

81.

osztrak

torteaetir6.

1807.

zardafonok.

272. sk.

27. sk. 45. sk. 53.

Leopold,

II.,

csiszar. 114.

Leszkovacz hn. 263.

Krusevacz hn.

270.

303.

sk.

Kujundzsics Andras, bosnyik ferenczes. 1871.

Kumpania-han hn.

II.

II.

II.

Lim

foly6. 252.

Livn6 hn. 218. Ljubics hn. 265. sk.

320.

Losserion,

Kurokin herczeg, becsi orosz kSvet. 1808.

z.sido.

Ljetnicza hn. 317.

336.

II.

304.

II.

szerb

Lindau hn. 149.

326. 337.

consul. 1871. II

Kurilovo hn.

Abraham,

Levi

1811. n. 239. sk.

33.

II.

Kudriavczev, szerajevoi orosz

Kusicz hn.

II.

sk.

238. sk. 242. 378.

337.

319. sk.

395.

metropolita.

233.

sk. 76. 84. sk. 92. 214. 235.

19. 20.

Krsztics Mikl6s. 24. 25.

krusedoli

281.

II.

Leonti (Leontije)

329. sk.

Kr6ta. 87.

152. 174. sk.

190.

KutuszovMihalyhg., orosz fo vezer.1811.325.sk. II. 208.383. Kiicsiik Ali, belgradi dahi. 78.

veszteglo

intezeti

orvos. 1808. H. 232.

Lovcsa hn. 325. U. 240. Lovro 1. Tomics. Loznicza hn. 98. 256. 317. 322. sk. n. 64.

Liiwenberg, osztrak tibornok. 1807. n. 105. 222. sk.

118.

Lajos f6herczeg,ahatar6rvid6k f6igazgat6ja.

1806.

99.

II.

116. 161. sk. 176. 219. sk.

Lasva foly6. 11. 320. Latzko Janos, veszteglo zeti feliigyelo

232.

sk. 317. sk. 323. sk.

32. 63. 80. 84. sk.

Lengj^elorszdg. 175.

241.

Lauriston

Luka szerb

(Pop)

knez. 98. 255. sk. 279. 305.

120.

II.

Krassomegye. II. 122. 189. sk. Krass6megyei leveltar. 12. Krasznokutszky, orosz kiilddtt.

Krones,

Lavrov, orosz ornagy. 1807. 84. Lazarevics

'232.

1808.

tabornok.

II.

Lugos

hn. 197.

Liikics

Abraham, szerb knez.

1807.

61.

80.

333.

U. 32.

218. sk. 379. inte-

231.

1808.

II.

Macsay, knyazsevaczi 1868.

n

M&csva hn.

293. sk. II.

15.

Maczedonia. 172.

orvos.

Maglaj hn. niaban).

1810.

319.

202.

II.

pasa.

1871.

323.

Mainau

1.

sk.

Hadzsi-Melentije.

Menik hegyseg.

II.

341.

Meriage tabornok. 21. 224. Merveldt grof,

szentpetervari

osztiak kovet. 1806. 45. 47.

sziget. 149.

megyei foispan.

verocze398.

1808.

1807.

11.

118.

Mano, osztrak ornagy. 1810.

pirisi osztrak ko-

203.

Markovics

II.

sk. 80.

93

110. 176. 330. sk. n. 20. 383.

5.

1811.

Ilija.

tabornok.

orosz

Michelson,

1807. 1807. 51.

219.

Marisics Teod6z.

tabornok.

orosz

93. 96.

Maretich, osztrak ornagy. 1810. 11.

392. sk.

vet. 1808. 202. sk.

Meyendorf,

403. sk.

1871.

11.

114.

II.

174.

316. 339.

Mettemich II.

219.

Mapojlovics. 1807.

163. sk.

osztrak kavasz.

Meto, II.

Mallya, fehertemplomi zaszl6tarto. 1808. U. 190.

sk.

sk. 326. sk.

38. 232.

Makarija p6pa.

151

86.

Majlath Jozsef grof, II.

217.

bosnyak

Hosref,

konnanyz6. 218. Melentije

1808.

szultan.

Mahmud Hasszim II.

Bosz-

(aranypenz II.

Mahmud

Mehemed

318.

II.

magyarlija

405

tIRGYMUTATO.

NfeV- fe8

II.

90.

Markovics Radojcza. 1808.

II.

Mijatovics Csedomil, szerb tortenetiro. 9.

Mikosevics

185. sk.

Markovics Szima, szerb knez.

Milenko

1880. 31.

J. czikke.

Sztojkovics Milenk6.

1.

255. sk. 268. 279. 297. 318.

Miletics Szvetozar. 1872.11.358.

321. sk. 405. n. 15. 22. sk.

Milicsevics M. Gy. 1888. 1896.

1904. 25

82. sk. 212. 215.

Marmont,

franczia

1807. 64. Martics,

fra

II.

Miliszavlyevics M. czikke. 1892.

1871.

Miloje

31.

232.

Grgo.

II.

1.

Petrovics Miloje.

Milos, szerb kereskedo.

323. 337.

Mataeocz, Felso- es Also-, hn.

II.

1808.

200.

Milosevics, fehertemplomi pro-

258.

Maticza, ujvideki szerb tarsasag.

27. 29. 31. 34.

tabornok.

Med&kovics

M.

G.

II.

197.

torteneti

(szerb

286. 301.

korcsma}.

189.

szerb

knez. 1807. 66. 229. 258. sk.

36. sk.

U.

II.

Mladen,

265. sk. 399. sk.

mfive. 27.

Mehadia hn.

mehana

topresbyter. 1808.

Milovauovics

6.

50.

sk.

II.

22. sk.

59. sk. 81.

sk. 132. 156. sk. 218. sk. 379.

Milutinevics szerb tdrtenete. 31.

406

nAv-

Milyicska, folyo.

minderhik II.

fes

tAboymutat6.

Muktar pasa. 1810. 1811. 303.

327.

II.

fekvohely).

(szerb

Mirkovacz hn.

1807.

392.

II.

Mis4r hn. 180.

tabornok

czikke.

1895. 32.

II.

228. 234.

Mitrovicza hn.

II.

315.

Moldva.

87.

96. 149. sk.

sk.

192. 203. sk

sk. 239. 289. 325.

211.

43. sk.

II.

Moler Peter, szerb knez. 1810. 317.

45.

II.

II.

16.

2.

Musztaj beg. 1809. 256. miihiirdar (torSk pecsetor). 234.

nacselnik (szerb kozigazgatasi fonSk).

247. sk.

II.

seg). 251. 254. 258. 270. 291.

Napoleon,

II.

16. 50.

csaszar.

I.,

150.

51.

Momirovics, szerb fonok. 1811.

sk.

164.

42.

sk..

sk. 174.

sk. 182. sk. 202. sk. 212. sk.

232. sk. 326. 330. sk. 388. sk.

87.

Montenegro.

73. 77. 114. 133.

144. sk. (tJjoroszorszag) 220.

252. sk. 355.

186.

117.

II.

Naumovics,

montenegroi vladika

1.

Petro-

nazarenusok

Morava,

folyo.

264. sk. sk. II.

93.

255.

sk.

sk. 297. 305.

277.

14. 49. sk. 66. 308.

Morea. 87. 203. 235.

Mucsan hegyseg. niczai.

II.

143.

II.

273. sk.

79.

II.

253.

II.

Negotin hn. 312.

324.

—

i

71.

67. II,

95. 292.

66. 214. 278.

szerzodes. 72. sk. 81. II.

N6meti Mihaly, magy.

6.

sk,

kir.

har-

minczados. 1807. H. 221. 227,

251.

—

ze-

Nenadovics Aleksza (Sandor)

tOrOk

Nenadovics Jakab, szerb knez.

szerb knez. 23.

319.

effendi,

1811.

Nemanja-dynastia.

Mrtva-sztrazsa, orhaz.

mudir, viddini.

(Szeremsegben).

315.

84. 90. 210. 218. sk. 240.

sk.

Mosztar hn. 249.

II.

Nedoba, orosz iigynSk Szerbiaban.

vics Peter.

knyazsevaczi na-

cselnik. 1868. n. 293. sk.

1871.

240.

.

sk. 395. sk.

321. 337. 345.

MoUa, viddini pasa. 230. 234.

Muhid

1808. 215, 6k. 232. sk. 241.

nahia (szerb kozigazgatasi egy-

209. sk.

sk. 395.

szultan.

1807. 214. 215.

Musztafa pasa.

Milovanovics Mladen.

171. sk.

II.

tOrOk

IV.,

Musztafa-Bajrakt&r, nagyvezer.

redes. 1808.

I.

225.

II.

Musztafa,

Mitesser J6zsef, osztrak alez-

Mladen

239.

Musiczki LukiAn, archidiakon.

Mingrelia. 240.

Miskovics

II.

Murussi, hoszpodir. 1806. 332.

301. sk.

parisi

k(5vet. 1807. 211. 213.

70.

119.

223.

II.

sk.

9.

255. sk.

269. 278. sk. 290. 297. 305.

9.

H.

323. sk.

sk. 317. sk.

4.

sk. 16. sk. 61. 63. sk. 81.

112. 118. 212. 217. sk. 380.

Nenidovics Jefrem, Jakab

fia.

U. 84.

munkaja.

tOrte-

49.

Obridovics

119. 130.

109.

57.

2.

II.

338.

ferenczes.

jajczei

fra,

Nikapoly hn. 325. Nikics,

1810.

Nikincze hn.

Nikolajevics Peter.

93. sk.

232. 244. sk.

II.

Milan

sk.

fejedelem.

357. sk.

Obrenovics Milos, szerb knez. 84. sk. 91. sk.

II.

Odescalchi-birtok.

185.

II.

olahok a Bansagban. 1808.

99. 157. 227.

257. sk.

282.

Novakovics, osztrak kapitany. 235.

II.

Novakovics

tOrteneti

28. 29. 33. 34.

37.

Novakovics 1. CsardaklijaTeter.

Novavaros (Cjvaros) hn. 252. sk. Novibazar.

222. 251. sk. 279. II.

Novokrstenni 51.

II.

186. sk.

Olahorszag.

87.

sk.

149.

96.

sk. 171. sk. 203. sk. 211. sk.

239. sk.

289.

275.

325.

bej 98.

Olt, folyo.

II.

173. 205.

Omchikus Miklos, osztrak nagy. 1871.

Omer,

II.

(Ugritics).

337.

II.

232. 236.

Novoszilczov, orosz megbizott

6r-

315. sk.

viddini pasa.

1868.

II.

252. sk.

omladina. 1868.

243.

sk.

II.

43. sk. 209. sk.

Sztojan

munkdi.

1807.

olah-illyr hatarorvidek. 115.

15.

sk.301.sk.II.52.sk.141.sk.

1806.

4. 12.

111. 224.

45.

II.

Niksics hn. 222. 254.

317. sk.

II.

Ognyanovics Mark6.

315.

II.

Nikola, szerb.

1808.

Obrenovics

II.

80. 91.

Odessza hn. 144.

322. sk.

Nis hn.

67. sk.

215. sk. 381.

ezredes.

orosz

299.

sk. 287. sk.

1809. 253.

344.

II.

herczeg.

354.

II.

Milos ecscse. 1809. 253. 278.

1871.

foly6. 87.

5.

Obrenovics MilAn, szerb knez,

380.

Neretva (Narenta) folyo.

Mihaly

Obrenovics

sk. 64. 217. sk. 380.

1871.

1805.

Doszitije.

28. 104. n. 168. 172.

1808.

22. sk.

Nika,

109.

44.

obor-knezek. 117.

133. 256. 337. 406. H. 4. 10.

Niemen,

1804.

359.

1868.

27.

Nenadovics Ly. 23. Nenadovics M4t6, szerb fonOk. 22.

Londonban.

236. 243. 380.

Nenadovics Konstantin neti

407

is tAbgtmutatO.

Nfev-

Orahovicza hn.

Orasacz hn.

II.

II. II.

3.

289. 319. 9.

Orlovics Simon, a montenegr6i

vladika titkara. 1811.

II.

243.

408

ts tAkgymdtatC.

Nfev-

orosz

Ornok,

1810.

ezredes.

319. sk. sk. 324. 378.

n. 97. 125. 129 sk. 177. sk. 237. sk.

Oszman.osztrakconsulikavasz. II.

Oszman

0-Szerbia. 279. 1807.

II.

(Alemar)

sziget.

II.

5.

Otacsbina, folyoirat. 20. 80. sk. Oubril, orosz megbizott. 1806

Paczerina hn

II.

II.

metropo-

II.

99.

uzdoi pap. 1871.

341.

236.

Pozsarevacz.

iratok. 12.

Gyorgy

Petrovics

1.

Kara-

Miloje, szerb knez.

258. sk. 264. sk. 400. sk.

II.

22. sk. 36. sk. 52. sk. 59. sk.

Petrovics

montenegroi

Peter,

vladika. 115. 144. sk. 249. sk.

Velyko

1811.

17.

11.

137. sk. 144. 31.

II.

Philippovics

Filippovics.

1.

min. 1868. abbe

II.

Pisani

251. sk.

tSrteneti

mun-

kaja. 21.

sk.

Paulucci 6rgr6f, orosz ezredes. 1804. 65. sk.

Hajduk-

Pinkas, viddini osztrik drago-

142. IL 2. 16.

consul.

1.

Velyko. phanariotak.

Paulich Jakab alezredes, osz-

IL 384.

62. 141.

petervaradi hadparancsnoksagi

Petyan hn. 1.

Paszvan-OglUjtorok fonok. 115.

237.

II.

161. 201. 219. sk.

sk.

Petrovics

17. 50.

244.

trak

150.

378.

254. sk. 272. 398. sk. II.

Paskievics, orosz kiildott. 1809.

Passzarovicz

1806.

zimonyi .pa-

ezredes,

140. sk. 156. sk. 218. sk. 381.

czed6niai csapatvezer. 1808. II.

Perss

Petrovics II.

Pappathoky (Pappadoki), ma-

Paratyin hn.

185.

II.

Perretich osztrak ezredes, kor-

gyorgye.

323.

Pancsova hn. 275. 378. fra,

archimandrita.

Petkovacsa, kolostor, 98.

15.

szerajevoi

Palezs hn. H. 85. Paolo,

Mihaly,

1807. n. 222. 224.

Petka hn. 280.

167. sk.

1871.

322.

1809. 287. sk. 309.

rancsnok. 1808.

292. 295.

Osztruzsnicza hn. 156.

II.

mOveso. 1903. II. VII. Pehlivan, torSk bandafonSk. F.

donparancsnok.

110. sk.

lita.

Pawlik

Pejachevich-birtok.

Pantelija.

Osztromare

Paiszia,

munkaja.

Pavlovics Mikl6s. 1871.

Peics

252.

pasa. 1871. 11.322. 324.

Osztoics

J. t8rt6neti

1890. 33.

Orsova hn. 192.

1868.

Pavlovics

187. 333.

sk.

Pitt,

angol miniszter. 1804. 44.

pivnicza (borhaz).

Plehanj hn.

II.

II.

318.

281.

NfeV-

Plemeskovics

Todor, bacskai

szerb. 1807.

1807.

Pliva, foly6.

sk. 278. sk. 398. sk.

Milos

es

22.

II.

Milan,

szerb knezek. 1810. 317.

Popovics,

1808.

Illes,

szuboticzai pap,

Popovics

Pavle,

1808. 1809.

szerb

II.

232.

knez.

1811. 286. 402.

257. 274. sk. 280. sk. 290. sk. II.

16. 54. 70. 75.b7. 197.

Poroszorszag. 114. 192.

Pozsarevacz hn. 270.291.307. II.

16. 53.78. 91. sk. -ibeke

211. II.

236.

Putnik archimandrita. 1807.

II.

105. 222. sk.

Racsa

hn. 317.

II.

172. 315.

1810.

altabornagy.

403. sk.

219.

II.

Radios Petrovics, osztrik 1808. 136.

II.

tiszt.

234,

1807.

Rado

1.

II.

225.

Vucsinics Rado.

Radonics Mihaly, 1811. II. 90. Radujevacz hn. 249. 272. sk. 303.

Rahova

hn.

259.

II.

raja, rajak. 118. sk. 133. 222.

113.

Pozsega hn. 251.

sk. 315.

pozsonyi beke. 147. 152. 165.

ban. 1871.

1806. 172. sk. 209. 373. sk.

Praova (Prahova) hn. 324.

II.

1, sk. 8.

II.

II,

kedo. 1871.

Rak6czy II.

a

II.

alekszinaczi 306. sk.

szerb.

II.

keres-

326.

szerb monddban.

120.

Rakovicza hn.

241.

Prendics,

Bosznia-

325.

szerajev6i

Rajkovics,

178.

Pozzo di Borgo, orosz kikiildStt.

1868.

163. 174.

152.

II.

Radivoj evics, osztrak tabornok.

87. 143. 220.

Porecs, sziget. 93. 95. 87. 234.

318.

51. sk. 140.

Radetzky

189. sk.

II.

Popovics Istvan. 1807.

II.

ta-

1807. U. 109. sk. 224.

Popovics

271. sk. 281. 394. sk. H. 35.

Pugacsev lazadasa.

100.

viddiiii.

Popovics Andrija, voganyi nito.

orosz

herczeg,

fovezer. 96. 99.216. sk.'224.

Pruth, foly6.

337.

II.

tart6 czikke. 36. 37.

sk. 230. sk. 241. sk. 257. sk.

274. sk.

Pop Luka 1. Lazarevics Luka. Pop Szava, szerajevoi pap. 1871.

275. n. 32. 56. 218.

Protics Koszta, volt kir. hely-

Prozorovszki

ppmocsnik (szerb hivatalnok). II.

338.

Pr6tics Janos, szerb knez. 1809.

Plyakics Antal, szerb knez. 252.

Podgoricza

II.

Protics Antal. 1892. 34. 344.

II.

Prenj, hegy.

Prnyavor hn. 98.

ellenor.

225.

II.

409

Prepolye hn. 252. sk.

113. 224.

11.

sohivatali

Pletrics,

ka TiKOrMUTATd.

II.

344.

Rakovszky hadnagy. 1807. 222.

II.

410

R4ma,

R4ma

tIrgymutatO.

NfiV- fts

foly6.

hn.

Rum61ia.

340.

II.

Ranke Lipot munkaja a szerb Raunack magy. kamarai gato. 1808.

igaz-

Razsany hn. 258. 270. H. 17. Razumovszky gr6f, b6csi orosz orsovai pasa. 1807.

1810. 324.

129. sk. 177. sk.

II.

1871.

Reszava hn. 258. sk. 270. Reszavai Istvan 1. Szingyelics. Rig6mezo. II. 7.

Sandor.

1809.

knez.

szerb futar.

Riszto,

1811.

II.

Rizvanbegovios

Hadzsibeg.

1.

Belgrddban. 63. 76. sk.

82.

sk. 48. 74. 139. sk. 147. sk.

sk. 388. sk.

Sass

tabornok.

309.

314. 324.

208.

Scharff Antal,

224.

sk. 230.

sk.

271.

sk. 331.

sk.

II.

sk.

54. sk. 71. sk. 139. sk.

sk.

34. sk. 42.

164. sk.

183. 186.

198. sk. 218. sk. 235. 384.

II.

1807.

1903.

Schenk, cancsovai harminczados. 1807. n. 226. Schnell, viddini consul! imok.

1868.

II.

252. 272.

Scholer, porosz kovet az orosz czarnal. 96. 337.

met

forditoja. 9.

Sebastiani,

n. 101. sk.

franczia

hn. 252.

Rudnik hn. 251. 318.

muveso.

vn.

Schwicker Henrik, Kallay ne-

328.

R6zsay, rumai kasznar.

Rudna

1811.

92.

sk.

II.

114.

orosz

sk. 84.

100.

hn.

II.

II.

(Zasz)

Satin pasa. 1809. 263.

241.

Romanja

orosz czar. 39. 42.

62.

sk.

150. sk.

316

II.

iigynok

1806.

8k.

26.

I.,

53.

orosz

Rodofinikin,

323.

tiszt.

211. sk. 239. 283. 293. 337.

1810.

244.

konstantinapolyi kSvet.

89.

97. 99.

sk.

101. 165. 170. 180. 194. sk.

166.

senatus (belgradi szerb tanics,

II. 3.

213. 336.

215.

Ruma

hn.

Sasincz hn.

402. n. 219.

11.

1804. 125.

Samac

szerb

319.

Sajtinszky, hatarorvideki

Resid beg memoirejai. 35.

Risztics,

II.

Sainte-Marie, szerajevoi franczia viceconsul. 1871.

kbvet. 132. 359. sk.

Redzsep,

59. 231.

II.

Ruszcsuk hn. 215. 287. 312.

Rusztem beg, zeniczai mudir.

100. 112.

II.

Rumjanczov, orosz miniszter.

sk. 325.

232.

II.

153.

134.

sk.

1808. 213. 240.

felkelesrai. 7. 9. U. 207.

Ravanicza hn.

87.

173. 207. 252. 263.

188. 197.

II.

hn.

223.-i

100. sk.

II.

100.

lazadas.

sk.

1807.

H.

szovet). 60. 62. 78. 85. 101.

223. sk. 229. 241. 247. 249.

411

n£v- is tArgymutatO.

268. 300. sk. 310. 395. sk. 81.

23. 63. 68. 75.

II.

Szalay Laszlo, tSrtenetiro. 10.

sk. 126.

Szalay, szeremmegyei foszolga-

161. 182. 206. 218. 235. 242.

Sennyey

Seres hn. 303. 307.

Simbschen Jozsef tabornok.

n. 62 132.

biro. 1807. n. 105. 222.

Szillis hn. D. 112. 286.

Pal. 1875. U. 359.

Szaloniki. 205.

osztrik

br.

1810.

1811. 403.

orosz

Szaltikov,

sk. 117. sk. 126. sk.

Szamardzsics

183. sk.

Szamolov hn.

176.

sk.

sk.

Skripetye

1.

Skrupetics

273.

II.

172.

II.

Szavojai Jeno. 113.

Skrupetics.

Skru-

(Skripetye,

Kosancsics.

1.

Szavics. 1808.

199. 218. sk. 384.

miniszter,

1808. 396.

Szbovlah hn.

273.

II.

petye) Tamas, krusiczai had-

Szekula, szerb mondahos. II. 20.

nagy. 1808.

Szelim szultan. 118. 121 214. sk.

Skulyevics

gyorgye

191. sk.

II.

kapitany.

Kara-

kiildottje.

1808.

sokaczok. 1807. U. 113. osztrdk

131. 150. 174.

—

kSvet,

kiiliigy-

1804—1808.

miniszter.

sk.

szentpeterv&ri

gr6f,

45.

161. sk. 168.

sk. sk.

kedo. 1808.

II.

232.

Szemendria 1. Szendro. Szendro (Szmederovo,

249. sk. 397.

Stadion

bosnyak keres-

Szely4kovic8,

183. sk.

327.

307.

II.

215. 238. 310.

7. 27.

Szeracsin Sztojk6, orsovai ke1806.

reskedo. II.

Szerajevo hn. 221.

sk. 178. sk. 200. sk. 228. sk.

szeraszker. 263.

1.

—

hadsereg.

303.

Studenicza, kolostor. 217.

sk.

Stunner baro, konstantinapoiyi

II.

292.

—

vasar.

osztrak intemuntius. 126. sk. 180. sk.

332.

sk. n. 219. sk. 231. 244.

Sumadija. 320.

Sumla

II.

5.

II.

II.

277.

rahazat.

II.

Szeremmegye. szeremmegyei

II,

283.

281. sk. II.

101. sk.

leveltar. 12.

Istvan,

Szingj'elics

H

reszavai

49. sk. 196. sk.

szisztovai beke. 114. 142.

Svedorszag. 235. n. 252. sk.

1868.

igazsagszolgaltatas.

—

knez. 259.

100.

Szabri, ruszcsuki pasa.

—

322. sk.

SzUisztria hn. 287. 310.

Suwaloff grof. 1809. H. 203. II.

378,

Szilezia. 192.

87.

hn. 309. sk.

svabak. 1807.

II.

szerb erdogazdasag.

Glavas.

Stolac hn. 256.

138. 154. sk.

1807.

96.

sk. n. 97. sk. 148. sk. 173.

Stanoje

Sze-

mendria) hn. 67. 125.254.302.

1868.

Szjenicza 279. 317.

hn.

244.

252.

sk.

412

NfeV- E3

Szkoplye hn.

235.

TAbGYMCTATO.

Gornji-

1.

Vakuf.

290 sk 295. 298. sk.

szkupstina, szerb. 58. 60. 137. 138. 144. 156. 287. H. 4. 61.

25.

sk.

82. sk. 97. 195. sk.

75. sk.

238. sk. 381.

osztrak

Sztojszavlyevics,

88. sk.

Szlatina hn.

ezredes.

345.

II.

15.

4.

II.

52. sk. 67. sk.

1808.

al-

161. 230.

II.

szlavo-szerb nemzet. 111.

Sztolovi hegy.

szlobodzsiai fegyverszunet. 89.

Sztratimirovics, karloviczi met-

96. 106. 201. 211. 216. 224.

Szmederovo

Szendro.

I.

Szokol hn.

15. 213. 238.

317. 398. II

bosnyak

csalad.

n. 319. Szokolovics

Aziz.

1.

Szoliman, belgradi pasa. 1807.

135

58

1814.

(Szulejman)

II.

1.

197.

pasa.

215.

Szolnak, hegy.

sz6vet

190. sk

186.

Szoliman

250.

II.

folyoirat. 31

33,

Szrpszki knyizsevni Glasznik,

II.

II.

120.

Adam.

1868.

Sztari Vlahi, keriilet.

Sztefdnovics

Jovan,

E. 241.

fonok.

II.

3.

Szuboticza hn.

II.

189.

Szuczo herczeg, moldvai hosz poddr. 234. n, 43. sk.

Szuhaja hn.

189. sk.

II

Szuhodol hn. 254.

sk.

Szutjeszka hn.

334. sk.

II.

Szveti-Roman, kolostor.

11.

11.

308.

kolostor.

Szveti-Sztefan,

II

306. hn. H. 215.

Talleyrand, franczia miniszter. 148.

sk.

202.

sk.

330.

H.

202.

Sztojcsevics, hatarorvideki ez-

Tekija hn. 324.

hadparan csnoksagi

leveltar.

Tenedos

redes. 1804. 123

Milenko,

kSvet. 1800. 338.

T4ra foly6. 251. 255. temesvdri

1811. U. 87.

szerb

knez. 61. sk. 68. sk. 80. 83. 93.

szubasak. 119.

Tamara, konstantinapolyiorosz

288.

Sztanojlovics. 1809. H. 57.

Sztojkovics

217. sk. 385.

Sztubaly hn. 252.

Takovo

foly6irat. 31. 32.

Sztamatovics, ny ugalmazotthuszartiszt. 1798.

13. 101.

304.

Szrebernicza hn. 98. 256.

Sztaniszavlyevics

II.

sk. 115. sk. 129. 131. 181. sk.

Szveti-Arangyeo, kolostor.

senatua.

szpahik. 220. sk.

Szpomenik,

110. 129. 247.

37.

ropolita.

285.

345. sk. 397. sk.

98. 119. 123. 269.

Szokolovics,

II.

256 sk. 265. sk. 280. sk.

12.

sziget. 89.

Testa, portai tolmacs. 1805.361.

T heodorovics,

orosz kapitany.

1810. 299. sk.

NEV- £S TABGTMCTATO.

Theodorovics,

szerajev6i

fo-

consul. 1871.11.316.322. sk.

Theodoto, vesztegzarbeli in4c8. 1811

tol-

n. 239.

413

Tynprija hn. 267. sk. 277

Tynre Domenicns, bosnyak renczes. 1871.

11.

Thesszdlia. 87.

Tyurcsija kivegeztetese.

Ugritics

beke.

201. 216.

76. 88.

238.

Timok,

foly6.

301. 325.

64.

n.

229,

297.

241. 249.

66.

Tipaldo, becsi torOk iigyvivo. 1807. 195.

Tolsztoj gr6f, parisi orosz kO1808.

206.

211.

Tomaszov, orosz tabornok.

tJj-Palanka hn. 259.

H.

189.

Novavaros.

1.

viszonyok Delmagyar-

reskedo.

II.

107. sk.

zimonyi ke-

1807.

66.

H.

sk.

134. sk. 229. sk.

Urusevics Simon. 1808.

Uzdo

hn.

II.

Uzsicza hn.

1805. 46.

II.

198.

341. 220. 251.

II.

12.

78. 238.

Tomics, fraLovro. 1871. 11.317.

Topola hn. 231. 273. 291. 325. 4. 24. 37. 50. 69. 92.

149.

153. 167. 196. 239. 1.

196.

Montenegro.

Urosevics Milos,

Todorovics Peter I.Dobrinyacz. Tokadz8ikly,krdzsalf6n8k.l34.

Toszun

1.

orszagon. 1807.

tized, szerb ad6. 1810. 306.

n.

II.

Ujoroszorszag

drberi

Tirol. 149.

1807.

4.

lUok.

1.

tJjmoldova hn.

Ujvdros

II.

Novokrstenni.

1.

Ojvidek hn. n. 106. 185.

Tirnovo hn. 313.

vet.

Ujlak

fe-

336.

Ticzanjazaki. 1807.11. 102. 115. tilsiti

sk.

290. 305. 320.

vakuf (bosnyak mohamedan egyhazi javak)

nit<5.

Iszmail Toszud.

ta-

1811. n. 242.

Valjevo hn. 303. 317. 398. H.

Tott bar6 emlekiratai. 37. tovar (mertek Boszniaban).

E. 313. sk.

Valacsky Janos, becskereki

5. II.

340.

242.

Varczar-Vakaif hn. E. 344.

Vardar, folyo. 205.

Tovamik, hegy. II. 340. TOkOIianum Pesten. 6.

Varna hn. 307. 312. Var86 hn. 191.

TcJriik-Horvitorszdg

Varvarin hn. 321. sk,

1.

Krajna.

Trandafil Luka, zimonyi gSriJg

eneke. 36.

Vaszojevicsek torzse. 254.

Velencze hn. 149.

Travnik hn. 218. 220. 224. 303. 315. sk. n. 343.

Veligr4d hn

Trebinye hn. 51.

Velyko

Trieszt hn. 66. 149.

Vidaics Ali pasa. 1807—1809.

TurtukiJi hn. 309.

Veli pasa. 1811.

1.

II.

239.

400.

Hajduk-Velyko.

256. 279.

414

±a tAboymctatO.

Nfiv-

Viddin hn. 57. 73. 114.224. 227.

Vranduk

hn. 319.

Vidoics Mehmed. 1806. 157.

Vratamicza hn. II. 293. Vrazsnogranczi hn. n. 289. Vrska Csuka, hegyseg. II. 285.

Verbasz, foly6.

Vucelic

281. 310. H. 237.

232, 256. 249. sk.

II.

341.

Mikl6s, osztrak

tiszt.

Verbovacz T6dor. 1807. II. 110. Verdnik hn. II. 100. sk.

Vucsinics Rado, Karagyorgye

Veroczemegye. II. 38. Versecz hn. II. 190.

Vuicsics Nikola ferenczes. 1808.

Vesselenyi

szolgabiro Iregen.

Peter, verseczi piispBk.

1808.

1871.

Vuk

190. 197.

II.

224.

II.

Vincent tabornok, osztr. kiildott Napoleonnal. 1807. 191. sk.

1809.

21. 276.

n. 232.

bosnyak

Vuicsics,

Vidics Szava. 1807.

315.

II.

emissariusa.

1807. n. 225.

Vidak

1871.

II.

piispOk.

321. 334.

vojvoda. 1811. H. 67.

Vukicsevics Milan

37.

Vukicsevics Milenko tOrteneti

munkai. 30. 35.

Visegrad hn. 218. 256.

Vulicsevics Vuicza.

Viszoko hn.

Vulyicsevics testverek. 228.253.

II.

334. 336.

IVeinsiedl ornagy.

Visztula, foly6. 195.

Vitkovics Gabor, Kallay szerb

1.

Petro-

1808.

kiildQtt

SzentpetervArott. 1807. 391.

1807.

II.

116

Ypsilanti.olahfejedelem. 1806.

25.

voganyi lazadas. 1807.

11.

100.

53. 89. 331. sk.

Zabrecz hn.

sk.

11.

84.

Vojnovics, cattar6i.l808. n. 232.

zadruga. 398.

Vojnovics Lazar tanfeliigyelo.

Zagrab hn. II. 117. zagrabi hadparancsnoks&gi

1811. n. 242. sk.

Obrenovics

Vojnovics,

Milan

titkdra. 1810. H. 80.

\ojvodak (szerb fonokok, knezek, goszpodarok). 78. 104. 265. sk. 285. sk. 299. sk. 2.

5.

11.

Wiirttemberg-dragonyosok.

vics Peter.

Voenni Szbornik, orosz foly6-

II.

sk.

177. 231. sk.

Wilson ornagy, angol

forditoja. 9.

vladika, montenegr6i

irat.

II. 84.

sk.

290. 296.

306.

316. 326.

sk. 85. sk. 136, sk.

Volujak, hegyseg.

II.

Vracsar hn.

242.

II,

5,

341.

le-

veltar. 12.

Zajcsar hn.

II.

66. 28f. sk.

zaptie (tOrok csendor). n. 251.sk.

Zasz

1.

Sass.

Zdravkovics Aleksza. 1868. 288.

Zecz, hegyseg.

II.

332. 341.

Zelena Glava hegy. n. 338. Zenicza hn. H. 319. sk.

II.

NftV- feS

TABOTHUTATd.

Zichy Karoly grof. 1807. 334.

n

221. sk.

Zimony

hn.

kereskedo Zinkeisen

66.

119.

tarsasag.

tOrt.

123.

-i

II.

4.

mankaja.

21.

Zravnik hn. 222. 295. 311. sk. II.

318.

sk. 324.

zadbeli

Zvomik

hn. 219. 222. 316. 321.

324. 398.

Zsepcse hn.

II.

319.

Istvan

1810. 1811.

II.

kereskedo. 32.

56. 71. sk. 86. sk.

sk. 45.

92. 172.

242.

78.

Zvijezdovics Angelo, XV. 8z4-

n. 332.

Zvezdan hn. II. 291. Zvonograd, rom. II. 322.

Zsivkovics

Zuccato, orosz t4bornok. 1810.

415

bosnyak ferenczes.

Zsujevics J. M. 1896. 25.

Zsumanka, 1808.

II.

hatarorfohadnagy. 192. sk.

:

TARTALOM. Lap

E168z6 a

V

kStethez

II.

Negyedik fejezet

1

OtOdik fejezet

A A

94 203

szerkeszto zarszava

munka

II.

konyvenek tervbe

vett VII

— X. fejezeteinek 208

vazlatos tartalma, a szerkesztotol

Jegyzetek

:

Negyedik fejezethez

217

OtSdik fejezethez

221

Fiiggelek

A) Adalekok a munka szSvegehez

:

Mitesser Jozsef

alezredes 1808 januar 12. jelentese

234

Paulich Jakab alezredes, consul jelentesei BelgrAdb61

237

Dobrinyacz Peter szerb vajda felhivasa a magyarorszagi szerb es olah papsaghoz B) Eallay Beni utazasai Szerbiaban es Boszniaban. 1. Utazas a szerb 6s bolgar hatarokon 1868 szeptember 14—27 2.

244

247

Kallay Beni napl6jegyzetei elso boszniai dtjarol

1871 jdlius 12-t61 augusztus 12-ig

C) Kallay Beni tiszt. tag emlekezete.

Akademia 1909 majus

2. tartott

....

A Magy.

unnepi kozules6n

346

felolvasta Thalldczy Lajos

Az 1804 — 1813.

310

Tud.

szerb folkel^sben nevezetesebb szerepet

egyenek

Jungerth

377

Tartalomjegyzek a szerb folkeles tortenetehez 1807—1810

386 39&

jatszott

eletrajzi

adatai,

dr.

Mihalytol

Nev- es targymutat6 mindket kotethez,

dr. Szekffi

Gyulitol

1

K^llay, B^ni A szerb felkel^s tort^nete

DR 343 K3 k*dt,2

PLEASE

CARDS OR

DO NOT REMOVE

SLIPS

UNIVERSITY

FROM

THIS

OF TORONTO

POCKET

LIBRARY