Valkó Gyula ny.á.r.alezredes: A polgárőrség, a polgárőrök szerepe és megítélése a Rétsági kistérségben Bevezetés
A Rétsági Kistérség Nógrád megye dél-nyugati részén található. Nyugatról a Börzsöny hegység, keletről a Cserhát lankái nyúlnak be a közepéig, északról a Nógrádi-medence, délről a Naszály-hegy határolja. Amennyire változatos táj, annyira változatos lakóinak összetétele is. Szlovákok, németajkúak, romák és magyar palócok, egy-egy települést meghatározóan, de vegyes összetételben is megtalálhatók a területén. A polgárőrség helyi, települési szervezetei is sajátos viszonyok és jellemzők között működnek. Itt található a megye legrégebben alakult polgárőr egyesülete, a Keszegi Polgárőr Egyesület, amely 1990-től működik. Mára már 16 településen működik egyesület, 2007 óta kistérségi szövetség kereteiben is. A településeken eltérő a közbiztonság színvonala, így a polgárőrség munkájának és tagjainak megítélése is. Általános tapasztalat az, hogy a polgárőr egyesületek létrejötte és a település közbiztonsági helyzete nem minden esetben állt és áll kölcsönhatásban, azaz nem minden esetben indokolja a szervezet megalakítását a rosszabb közbiztonsági helyzet, és a polgárőr egyesületek tevékenységének színvonala sem minden esetben függ össze ezzel a tényezővel. Több éves tapasztalatok és állampolgári vélemények alapján lehet bizonyos általánosítható és jellemző megállapításokat tenni alapvetően a fenti összefüggést kiindulási alapnak tekintve. Erre vonatkozóan három, számomra alapvetően fontos kérdés feltevésével vizsgálom a tapasztalatokat. A vizsgálódás a helyi polgárőr egyesületek tagjaival, valamint a lakosok egyes jellemző csoportjainak képviselőivel való személyes találkozások során történt, ez határozta meg ennek módszerét is.
A polgárőr egyesületek megítélésének kérdései a Rétsági Kistérségben
1. Mennyire indokolja a közbiztonság helyzete a polgárőr egyesületek megalakulását?
Általában véve a biztonság, így a település biztonsága is, a helyi társadalom működésének következménye, az ebben szerepet betöltő szervek, szervezetek, intézmények közös munkájának, hozzáállásának, felfogásának, együttműködésének eredménye. A vélemények azt a helyzetet tükrözik, amennyire a település lakói értékelik ezt az együttműködést és ennek eredményét a helyi politikusok, vállalkozók, pedagógusok, rendőrök, egyesületek és más szereplők tevékenységében. 1
A tapasztalatok azt mutatják, hogy az egyes településeken a lakók egymáshoz való viszonya meghatározó jelentőséggel bír. A település biztonságára az emberek együttműködése, egymás elfogadása, az ebben szerepet vállaló szerveződések kialakulására való „hajlam” sokat jelent. A térségben a kistelepülések a jellemzőek. Rétságon kívül mindössze négy településen haladja meg a 2000 főt a lakosok száma. A további 20 településből fele-fele az 1000 fő feletti lakossal és az 1000 fő alatti lakossal rendelkezők száma. A kistelepüléseken mindenki mindenkit ismer, a véleményekben is nagyobb a hasonlóság. A nagyobb településeken, főként Rétságon, többen vannak a „kívülről jöttek” (a mi vidékünkön „gyütt-mentek”), akik befogadása, az egymás iránti segítőkészség, az új megoldások iránti nyitottság mind-mind fontos összetevője a helyi biztonságérzet szintjének. Minél könnyebben alkalmazkodnak különböző helyzetekhez, minél inkább segítik egymást az emberek, annál biztonságosabbnak érzik a településüket is, kevésbé érzik fenyegetve magukat. Ha ezt vizsgáljuk, akkor ebben az összefüggésben nem elsősorban a bűncselekmények száma, vagy a rendőrség, polgárőrség jelenléte a fontos, hanem az, hogy mennyi feszültségforrás, konfrontációt előidéző helyzet lehetősége fordul elő egy-egy településen. Akár az ilyen feszültségek válthatják ki a helyi közbiztonság javításában való szervezett közreműködést, mint például egy polgárőr egyesület megalakítását.
Tehát a közbiztonság helyzetének, mint minőségnek a szerepére, mint a polgárőr egyesület létrejöttében meghatározó körülményre vonatkozóan nem találunk egyértelmű okokat. Van példa arra is, hogy magas színvonalú közbiztonsági tényezők mellett is megalakult az egyesület, máshol viszont komoly, közbiztonságra veszélyes okok miatt sem jött létre. Ebből levonható következtetés, hogy a megalakulásra való „hajlam” a település közbiztonságban érdekelt szereplőinek körében, elsősorban az együttműködés tekintetében, nem alakult ki. Ez a körülmény jelzi azt, hogy megfelelő személyi háttér nélkül, kezdeményezés nélkül nem jön létre a szervezet, ha akár a lakosok körében erre igény alakult is volna ki.
2. Mennyire fontos a biztonságérzet szempontjából a polgárőrök jelenléte a településen?
Azokon a településeken, ahol a közbiztonság magas színvonalú, bűnestek ritkán, elvétve fordulnak elő, a bűncselekmények hiánya miatt a biztonságérzet a legmagasabb, ez önmagában is biztosítja a biztonságérzetet. Példának hozható Rétság, Bánk, vagy Tolmács, amely településeken ugyanakkor a polgárőrök tevékenysége és elismertsége is magas 2
színvonalú. Egyes településeken viszont, ahol a biztonságérzet alacsonyabb szintű, a lakosok szemében a biztonságérzetet a rendőrök és a polgárőrök jelenléte, gyakori „láthatósága” garantálja. Erre Diósjenőt hozhatjuk fel példának.
Nyugalmas helyzetekben, vagyis az egyes lakosokat érintő bűncselekmények hiánya esetén a biztonságérzetet a polgárok közötti kapcsolat, együttműködés minősége adja. Ha azonban valaki bűncselekmény áldozatává válik, vagy a közvetlen közelében bűncselekmény történik, ez nyilvánvalóan megváltozik, és jelentőssé válhat, hogy járnak-e vagy sem rendőrök, polgárőrök a településen. Akár az is felvetődik a sértett oldaláról, hogy „hol voltak a polgárőrök?” Ilyen helyzetekből leszögezhető, hogy a jelenlét önmagában fontos, de ennek a hatástalansága ez esetekben nem jelenti azt, hogy a rendőrség és a polgárőrség ne dolgozna jól, vagy más vonatkozásban ne lenne hatással ezeknek az eseményeknek az előfordulására, illetve megelőzésére.
Természetesen a biztonságérzet értékelésében nemcsak településenként, de településen belül is, akár egyes lakosok szintjén is vannak különbségek. Van, akiknél a bűncselekmények előfordulásának száma, másoknál a rendvédelemmel foglalkozók jelenlétének mennyisége, egyeseknél e két jellemző együttes adatai jelentik a biztonságérzet szintjét, ezen belül is soksok változattal. Egyre inkább jellemző viszont, hogy ott, ahol polgárőr egyesület működik, ennek szerepét a lakosok egyre inkább meghatározónak tekintik a „napi” biztonságuk szempontjából.
Azt látjuk, hogy nagy többségben becsülik a polgárőröket, amiért szabadidejüket a közösség biztonságának érdekében használják fel, ugyanakkor sokan vélik azt is, hogy a saját szórakozásukra teszik mindezt. Nagyon árnyalt vélemények jelennek meg, amelyek egy részben a kulturáltságot és a hozzáértést, másik részben az áldozatvállalást, a fegyelmet és a közösség érdekében végzett munkát, mások a véleményeikben pedig a szabályok megsértését és a saját szórakozásból vállalt munkát emelik ki. Azok véleménye, akik már láttak, és azoké, akik még nem láttak munka közben polgárőrt, egészen más kiindulóponttal rendelkezik. Nemcsak abban a tekintetben, hogy volt-e alkalmuk megfigyelni az intézkedő polgárőröket vagy sem, hanem a polgárőrség szerepének megítélésében is. A megfigyelhető tevékenységek többsége, mindenekelőtt a járőrözés és a tájékoztatás, mely a kistérség településein, falvaiban a leggyakoribb tevékenység, a bűnmegelőzés körébe tartozik, és természetszerűleg bűnmegelőzésnek tekintett tevékenységek. A közvetlenül a 3
bűncselekményekkel összefüggő tevékenységek aránya azonban a térség tekintetében alacsony. Úgy tűnik, hogy akik legalább egyszer megfigyelhettek munka közben polgárőröket, minden területen eredményesnek látják őket.
A polgárőrök jelenléte az egyes településeken tehát fontosnak, a biztonságérzet erősödése szempontjából jelentősnek bizonyul, hatásait tekintve azonban nem egységes a megítélése. Ugyanakkor a polgárőrök ismertsége mindenütt nagyon magas, mivel a kistelepüléseken „mindenki mindenkit ismer”, és annak következtében is, hogy az egyesület tagjai túlnyomó többségében közismert és megbecsült emberek, tevékenységüket is becsülik és értékelik.
3. Hogyan értékelik az emberek magának a polgárőrségnek a szerepét a településen?
Egy szervezet helyét valamely településen az mutatja, hogy a lakók véleménye szerint van-e hatása a település életére és, hogy ez a hatás hasznos-e. A lakosok túlnyomó többsége tud arról, hogy lakóhelyén polgárőrség működik, és csak nagyon kevesen vélik úgy, hogy nem lenne szükség rá. A polgárőrség tehát mindenütt közismert a lakosok előtt, tevékenységét elismerik és hasznosnak tartják. Érdemes vizsgálni azt, hogy miként gondolkodnak az emberek magáról a polgárőrségről. Ezt nyilvánvalóan az határozhatja meg, hogy mennyire várják el a közhatalmi szervektől, a település különböző közszereplőinek tevékenységétől, vagy éppen saját maguk közreműködésétől a településbiztonság színvonalának alakítását.
Van, ahol a civil felelősség látszik erősebbnek, és az intézményi (rendőrség, önkormányzat) elvárás gyengébb. Másutt éppen fordítva. Ahol a település zártabb, homogénebb, ahol mindenki mindenkit ismer, ott az összetartozás és a közös felelősségvállalás erősebb, akkor is, ha ez nem „napi aktuális kérdés”. Ott a helyi polgárőrség működését szinte természetes napi dolognak tartják és a szerepét – miután például a rendőrjárőr elég ritkán fordul meg náluk - a település közbiztonságában szinte a legfontosabbnak. Ahol sok a betelepülő, idegen, részleges jelenlévő, szezonálisan üdülési, pihenési céllal megjelenő állampolgár, ott ezek a kötelékek lazábbak. Ugyanakkor ilyen településeken is előfordul, hogy éppen a külsőkkel kapcsolatos ellenérzések miatt alakul ki szorosabb együttműködés a település „őslakosai” körében, vagy pont ellenkezőleg, az ideiglenesen ott tartózkodók tartják fontosnak, biztonságuk érdekében. Érdekes, hogy a vélemények megoszlanak abban a tekintetben, hogy ebből a szempontból az őslakosok vagy a betelepülők, ideiglenesen ott tartózkodók, például
4
nyaralók tartják-e fontosabbnak a polgárőrök szerepét. Mindegyikre találunk példát a kistérségben. Előbbire példa Alsópetény, utóbbira Bánk vagy Diósjenő.
A polgárőr egyesületek nemcsak a közbiztonság fenntartásának, erősítésének gyakorlatában, de a település más szervezett programjaiban és folyamataiban is jelen vannak. Ott, ahol ez gyakoribb, „láthatóságuk” nagyobb, a lakosok is jelentősebbnek ítélik meg a szerepüket, és többet is foglalkoznak a tevékenységükkel, mint ott, ahol csak a háttérben, csendben működnek, „csak” a figyelő-jelző szolgálataikat végzik.
A vélemények többsége alapján a polgárőrség a rendőrséggel együtt a rendvédelmi faktorban szerepel, és nem mutatható ki egyértelmű kapcsolat a lakók felelőssége és a polgárőrség felelőssége között! Érdekes tapasztalat azonban, hogy egyes vélemények szerint a rendőrség és a polgárőrség az állampolgárok körében nemcsak együttműködőnek, de összetartozónak is számít, és a polgárőrséget nem tartják egyértelműen civil szerveződésnek. A vélemények többsége viszont úgy véli, hogy a polgárőr egyesületek kellő mértékben önálló szervezetek, nem a rendőrség alá tartoznak. Elismerve azt is, hogy a polgárőrség szorosan együttműködik a rendőrséggel, és hasznos és meghatározó a település biztonságának létrehozásában és fenntartásában. Az összetartozásra utaló vélemények lehetnek akár pozitívak, akár a társadalmi szerepet „gyengítőek”, mindenesetre arra utalnak, hogy a valódi társadalmi szerep értelmezésében vannak hiányok, amelyek betöltésével tudatosabban kell foglalkoznunk.
A közbiztonság tekintetében a tapasztalt vélemények többsége sokkal magasabbra értékeli a rendőrség felelősségét, mint másokét. Ez után viszont a lakosok a saját felelősségüket tartják a legfontosabbnak. Ebből levonható az a következtetés, hogy a polgárok elfogadják a saját felelősségüket, ezzel együtt a saját ehhez kapcsolható szerveződéseiket is, mint például polgárőr egyesületet, a biztonság kialakításában. Akár úgy is felfogható, hogy aki valóban felelősséget érez, annak tennie is kell a település biztonságának kialakítása és megőrzése érdekében
A polgárőrségnek a település életére gyakorolt befolyását más szervezetek hatásával összevetve értelmezhetjük megfelelően. Olyan szervezetekkel tehát, amelyek a mindennapi élet különböző területein vannak jelen, és képesek arra, hogy megváltoztassák a mindennapi élet feltételeit. Ezek például az iskola, önkormányzat, politikai pártok, rendőrség, egyházak.
5
A kistérségben is jellemzően a rendőrség és az önkormányzat szerepe a lakosoknál egyértelműen meghatározó, de a közbiztonság szempontjából nyilvánvalóan a rendőrség felelősségét emelik ki inkább, mint az önkormányzatét. Nagyon sokan vannak, akik az iskola és a polgárőrség szerepét, befolyását nagyon fontosnak, elengedhetetlennek tartják, főleg a település hosszú távú biztonságának kialakításában és fenntartásában. Érdekes azonban, hogy az iskola „gyengeségeit” e tekintetben inkább elutasítják, mint a polgárőrségét. A pártoknak és az egyházaknak a legtöbben nem tulajdonítanak meghatározó szerepet, különösen a pártok befolyását tartják a legelhanyagolhatóbbnak.
Úgy tűnik, hogy nagyon sokak véleménye szerint a polgárőrség a rendőrséghez, tehát intézményhez kapcsolódik, a polgárőrség is, akárcsak az önkormányzat vagy az iskola, független az emberektől, távol van tőlük. Fontosságukat elismerik ugyan, de nem érzik a magukénak. Elismerik, hogy a polgárőrök áldozatot vállalnak a közösségért, és vállalt feladatukat kulturáltan és fegyelmezetten végzik, ugyanakkor ennek szakmai oldalát nem egészen ismerik és értékelik, az előforduló negatív esetekre viszont sokkal érzékenyebben reagálnak, mint a máshol előfordulókra. Ebből viszont az is leszűrhető, hogy a szervezet tevékenységére odafigyelnek, és komoly követelményeket támasztanak a tisztességes, kulturált viselkedéssel szemben.
Összegzés és tennivalók
A polgárőrség helye és szerepe a települések életében attól függ, milyen mértékben tekintik az egyének a saját biztonságukat erősítő-javító tevékenységnek a polgárőrök munkáját. Az állampolgárok
kistérségünk
területén
is
elsősorban
a
rendőrség
kiegészítő-segítő
szervezetének tekintik, noha önszerveződését, társadalmi jellegét ismerik és elismerik. Elvárásaik azonban arra utalnak, hogy a segítés és áldozatvédelem területén fontos szerepet szánnak a polgárőrségnek. Biztonságérzetük annál nagyobb, minél kulturáltabban, együttműködőbben tevékenykednek a polgárőrök. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a polgárőrség (akárcsak a rendőrség), a Rétsági kistérségben ugyanúgy, mint az ország más területein is, igen változatos helyi feltételek között dolgozik. A biztonság érzete, a biztonság létrehozása és fenntartása helyileg más és más.
A polgárőrség, polgárőrök helyzete, tevékenységük ismerete és megítélése, társadalmi elfogadottsága tekintetében végzendő feladatok a következőkben vázolhatók fel: 6
• Továbbra is a lehető legnagyobb mértékben kell építeni a helyi, települési sajátosságokra, a közbiztonság, közrend alakításában közreműködő szereplők tevékenységére és együttműködésére. A tevékenység jellegét, minőségét, a helyi együttműködés színvonalát az határozza meg, mennyire sajátos és mennyire részletes lakossági, települési igények alakíthatók ki. • Tájékoztatókkal, helyi lehetőségekhez igazodó fórumokkal fontos lenne tudatosítani a lakosok körében a polgárőrség erős civil kötődését, elismerve kapcsolatát a rendőrséggel, de a jelenlegi szinttől „távolítva”. Minél inkább az állampolgári öntevékenységre helyezve a hangsúlyt. Ennek módja szintén változatos lehet, a helyi viszonyoktól függően, de nagyobb szerepet kell kapnia az iskola és a polgárőri tevékenység, az önkormányzat és a polgárőrség kapcsolatának. • A polgárőrség eredményességét meghatározza, hogy minél inkább a magukénak tudják és érzik az emberek a polgárőrséget, annál inkább észreveszik, jól vagy rosszul teszi-e a dolgát. Ebben kiemelkedő szerepe van annak, hogy a polgárőröknek maguk között különös figyelmet fordítsanak arra, hogy az a tulajdonság, amit az állampolgárok a legfontosabbnak tartanak – vagyis az emberi méltóság feltétlen tisztelete – mindenki számára elsődleges parancs legyen. • A polgárőrségnek saját tevékenységi keretein kívül, a település más eseményein való aktív közreműködéssel hozzá kell járulnia az állampolgárok együttműködésének javításához, a települések nyitottabbá, rugalmasabbá válásához, a civil szervezeti rendszer erősítéséhez.
7
Felhasznált irodalom: 1. Magyar Rendészettudományi Társaság Társadalomtudományi Tagozata: „A polgárőrség társadalmi megítélése” 2007 megállapításai és következtetései a fenti három kérdésben mennyire érvényesek a kistérség településein 2. Diósjenő Polgárőr Egyesület beszámolója – 2010 3. Keszeg Polgárőr Egyesület beszámolója – 2010 4. Kétbodony Polgárőr Egyesület beszámolója – 2010 5. Nógrád Polgárőr Egyesület beszámolója – 2010 6. Rétság Polgárőr Egyesület beszámolója – 2010 7. Tolmács Polgárőr Egyesület beszámolója – 2010 8. Rétság önkormányzat képviselő-testületeinek dokumentumai: 9. Tájékoztató a polgárőr egyesület tevékenységéről – 2010. április 10. A Rétsági RK tájékoztatója a közrend és közbiztonság helyzetéről – 2010. május 11. 2010. november és 2011. február között végzett személyes beszélgetések (mint módszer) a településeken a három kérdéskör tekintetében a polgárőr egyesületek tagjaival és a lakosok körében, melyben személyes ismeretségem mellett igénybe vettem a polgárőr egyesületek helyi tagjainak jelentős segítségét, és figyelemmel voltam a lakosság összetételére, szorosabb és lazább kötődéseire, ún. őslakosok, a betelepülők, az átmenetileg ott tartózkodók képviseletére.
8
