VAKOK ÁLLAMI INTÉZETE
VÁI-KRÓNIKA 2015. június
5.évfolyam. 1-2.szám
a Vakok Állami Intézetének negyedévente megjelenő lapja
„Szabad csak az lehet, aki szeret. A szeretet pedig odaadás és elfogadás egyszerre.” Müller Péter
VÁI-KRÓNIKA 2015. 5. ÉVF. 1-2. SZÁM___________ 2
__________________
__
TARTALOM TARTALOM
2
SZAKMAI MUNKA
3
Épületátadó a VÁI-ban
3
Vakvezető kutyák gyógyítása térítésmentesen
5
Házhoz jönnek a szemészek
6
Középpontban a néma gyilkos
9
ÜNNEPEINK
12
Farsangi mulatság
12
A nők köszöntése a Vakok Állami Intézetében
15
Megemlékezés az 1848. március 15-i forradalomról
17
Virágcsokrok az anyák napjára
17
Gyermeknap a VÁI-ban
18
PORTRÉK
Hiba! A könyvjelző nem létezik.
Hasznossá válni látássérültként is
22
Lélekben egészségesnek maradni
25
„Fogd meg a kezem, majd én vezetlek”
28
VÁI-KRÓNIKA 2015. 5. ÉVF. 1-2. SZÁM___________ 3
__________________
__
SZAKMAI MUNKA Épületátadó a VÁI-ban Ünnepélyes keretek között február 26-án átadták a Vakok Állami Intézetének Hungária körúti épületét. Az eseményen részt vett Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára, Fülöp Attila, ugyanennek az államtitkárságnak a kabinetfőnöke, Szekeres Pál, az EMMI fogyatékos emberek társadalmi integrációjával kapcsolatos feladatokért felelős miniszteri biztosa, Bátori Zsolt, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság főigazgatója, valamint dr. Székely László, az alapvető jogok biztosa. A program a Vakok Óvodája, Általános Iskolája, Speciális Szakiskolája, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye, Diákotthona és Gyermekotthona négy tanulójának rövid zenés műsorával kezdődött, majd ünnepi beszédekkel folytatódott, amelyeket Szekeres Pál miniszteri biztos és Bátori Zsolt főigazgató mondtak el.
VÁI-KRÓNIKA 2015. 5. ÉVF. 1-2. SZÁM___________ 4
__________________
__
Mint ismeretes, a Vakok Állami Intézete több telephelyen működik, melyek közül a két legnagyobb a Hermina út 21. és a Hungária körút 146-148. szám alatt található. Korábban a finanszírozási lehetőségek szűkös volta miatt az intézménynek csupán az állagmegóvásra volt lehetősége. Magyarország Kormánya összesen 972 millió forintot biztosított a VÁI épületeinek teljes felújítására. A komplex energetikai és általános épület felújítás, és átalakítás célja egyrészt az épületek energiafogyasztásának csökkentése, másrészt a lakó- és munkakörnyezet korszerűsítése volt. A megszépült Hermina úti épületet már 2014 őszén birtokba vehették a látássérült lakók és az ott dolgozók. A most átadott Hungária körúti épületben a beruházás eredményeként 50 lakószoba, 3 teakonyha, étkezde, orvosi, nővér- és betegszoba, valamint a terápiás és közösségi helyiségek lettek korszerűbbek. A tetőre napkollektorokat szereltek. Az épületben 14 vizesblokk került kialakításra, illetve felújításra, melyből 4 akadálymentes. A Hungária körúti épületben 108 férőhely van, így az ott élők most már sokkal kulturáltabb körülmények között tölthetik mindennapjaikat.
Garamvölgyi Annamária
VÁI-KRÓNIKA 2015. 5. ÉVF. 1-2. SZÁM___________ 5
__________________
__
Vakvezető kutyák gyógyítása térítésmentesen
Sajtótájékoztatón jelentette be január 14-én a Vakok Állami Intézetében dr. Sótonyi Péter, a Szent István Egyetem Állatorvostudományi Karának dékánja azt az örvendetes hírt, miszerint ez év januárjától a tanúsítvánnyal rendelkező vakvezető kutyák munkaképességének helyreállítását célzó gyógykezeléseket és műtéteket egyetemükön a munkadíj elengedésével, kizárólag anyag- és gyógyszerköltségen végzik. Az eseményen részt vettek: Szekeres Pál, a fogyatékos emberek társadalmi integrációjával kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős miniszteri biztos, dr. Oravecz Márton, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal elnöke, továbbá vakvezető kutya kiképzéssel foglalkozó szervezetek képviselői, valamint a VÁI dolgozói és lakói. A megjelenteket Szabóné Berta Irén, a Vakok állami Intézetének igazgatója üdvözölte. Dr. Sótonyi Péter többek között szólt a VÁI és az egyetem közötti, régi, jó együttműködésről, valamint a tavalyi, november 27-i rendezvényükről, amikor a NÉBIH és a VÁI szakembereivel megoldást kerestek az élelmiszerek – látássérültek által is értelmezhető– jelölésére. Akkor fogalmazódott meg a vakvezető kutyák orvosi ellátásának felajánlása. A dékán fontosnak tartja azt is, hogy a hallgatóik számára olyan tréningeket tartsanak, amelyek érzékenyítik őket a látássérült emberek problémái iránt. Végül felhívta a figyelmet arra, hogy campusuk múzeumának állatorvos-tudományi gyűjteménye várja a jelentkezőket, akiket csoportos tárlatvezetéssel segítenének a kiállítás megtekintésében. Szekeres Pál miniszteri biztos megköszönte az egyetem felajánlását és kiemelte, minden segítség fontos, ami a fogyatékos emberek életminőségét javíthatja. Magyarországon kb. 200 kiképzett kutya segíti a látássérülteket, a mindennapi tájékozódásban, nem mindegy, hogy ezek az ebek milyen egészségi állapotban látják el feladataikat. Garamvölgyi Annamária
VÁI-KRÓNIKA 2015. 5. ÉVF. 1-2. SZÁM___________ 6
__________________
__
Házhoz jönnek a szemészek
Több televíziós csatorna és számos más médium is beszámolt arról a sajtótájékoztatóról, amelyre március 17-én került sor a Semmelweis Egyetem belső udvarán. Többször idézték Szabóné Berta Irént is, a Vakok Állami Intézetének igazgatóját. De miről is volt szó ezen a tájékoztatón?
Hazánkban, sajnos, évente 4-6 ezer ember veszíti el a látását, de a vak és gyengénlátó emberek pontos száma nem ismert. A megelőzhető vaksági okok felszámolása és a látássérültek számának lényeges csökkentése érdekében alapvető fontosságú a reprezentatív adatok ismerete a magyar lakosság szemészeti állapotáról. Ezen a sajtótájékoztatón jelentették be, hogy áprilisban országos felmérés kezdődik, amelynek során a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikájának kutatócsoportja mintegy 3600, ötven év feletti lakos szemészeti vizsgálatát végzi majd el, mégpedig a kiválasztott személy saját otthonában. A felmérés a Lions Klubok Magyarországi Szövetsége, a Vakok Állami Intézete és a Magyar Diabetes Társaság támogatásával valósul meg. A két és fél hónapig tartó szűrővizsgálat során párhuzamosan két vizsgálócsoport járja az országot, 105 körzetben, körzetenként 35 – ötven évesnél idősebb – lakosnál végeznek ingyenes szemészeti vizsgálatot, vércukorszint mérést és kérdőíves felmérést.
VÁI-KRÓNIKA 2015. 5. ÉVF. 1-2. SZÁM___________ 7
__________________
__
A szemészeti vizsgálatok között szerepel a látóélesség vizsgálata, a szemlencse és rossz látás, valamint cukorbetegség gyanúja esetén a szemfenék vizsgálata. Szemészeti eltérés esetén a beteget a legközelebbi szemészeti rendelőbe, kórházba irányítják. A begyűjtött adatok feldolgozása külön erre a szűrésre kifejlesztett szoftver segítségével történik. A szűrővizsgálat eredményéről a nemzetközi és hazai szemész és diabetológus kollégákat fogják tájékoztatni. A vizsgálat egyik kiemelt célja, hogy annak eredményei és következtetései eljussanak a döntéshozókhoz, és ennek eredményeként a szemészeti ellátás úgy változzon, hogy az elkerülhető vakság és látássérülés lényegesen csökkenjen hazánkban, az elkövetkező években. Minderről dr. Németh Jánostól, a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikájának igazgatóhelyettesétől, az országos szűrővizsgálat vezetőjétől hallottunk. Beszédet mondott még dr. Kiss Ilona, a Lions Club Budapest főkormányzója, Szabóné Berta Irén, a Vakok Állami Intézetének igazgatója, valamint dr. Szabó Dorottya, a Semmelweis Egyetem Általános Orvosi Karának PhD hallgatója, a szűrővizsgálat koordinátora. Szabóné Berta Irén beszédében többek között arról szólt, hogy a szűrés kétségtelenül a legfontosabb eszköze a prevenciónak. A vakság közel 80%-ban meg is előzhető, ha idejében észreveszik, kezelik a kiváltó betegségeket, szövődményeket. Köszönetet érdemelnek azok a szakemberek, akik jelenleg is a műtőkben, laboratóriumokban, az oktató-fejlesztő szobákban vagy a kutatás területén dolgoznak a látásvesztés elkerülése, korrekciója érdekében. A Vakok Állami Intézetéhez is számos esetben fordulnak olyan emberek segítségért, akiknek a látásromlása megelőzhető lett volna. Fontos hangsúlyozni, hogy a VÁI nemcsak a vak emberekkel foglalkozik, hanem alIglátóknak és gyengénlátóknak is segítséget nyújt a rehabilitáció révén. A hozzájuk fordulók közül is kiemelkedő a diabétesz okozta elváltozások esetszáma. Sok ügyfél nem is tudta magáról, hogy
VÁI-KRÓNIKA 2015. 5. ÉVF. 1-2. SZÁM___________ 8
__________________
__
diabéteszes, de olyanok is szép számmal akadtak, akik ugyan tudják, de nem kezeltetik betegségüket, elhanyagolják diétájukat. Mi történik azokkal, akik elveszítik a látásukat, vagy a látásromlásuk mértéke a mindennapi életben jelentős korlátozottságot okoz? – tette fel a kérdést a VÁI igazgatója. Ahol a kuráció lehetősége véget ér, ott kezdődik a rehabilitációs központ tevékenysége. Az életminőség szempontjából kiemelkedő jelentőségű, hogy a látásromlást vagy a vakságot követően is a páciens a lehető legönállóbban tudja élni a mindennapjait, ellátni családi és társadalmi szerepeit. Ehhez nyújt intézményük szakszerű segítséget. A Vakok Állami Intézete Budapesten kívül 12 megyében is nyújt elemi rehabilitációs szolgáltatást. Tatán pedig egy komplex rehabilitációs központjuk épül, ahol ősztől már fogadni tudják a rehabilitációra jelentkezőket.
Garamvölgyi Annamária
Kép forrása: http://www.hirado.hu/2015/03/17/hazhoz-mennek-a-szemeszek
VÁI-KRÓNIKA 2015. 5. ÉVF. 1-2. SZÁM___________ 9
__________________
__
Középpontban a néma gyilkos Vakság, ideg- és vesekárosodás, szív- és érrendszeri betegségek – csak néhány példa arra, hogy milyen szövődményekkel járhat a cukorbetegség, amely immár tömegeket érint napjainkban. A világon 150 millióra becsülik a cukorbetegek (diabéteszesek) számát. Sajnos az előrejelzések szerint 2025-re ez a szám megduplázódhat. Hazánkban mintegy egymillióan cukorbetegek, közülük 600 ezer honfitársunknak felismert és kezelt a betegsége. A diabétesz a szervezet anyagcseréjének krónikus megbetegedése. Néma gyilkosnak is szokták nevezni, hiszen sokáig tünetmentes, aztán megesik, hogy éppen a szövődményei jelentkeznek először, s csak abból lehet következtetni a kiváltó okra. A felgyorsult élettempó, az állandó stressz, a mozgásszegény életmód, az elhízás, a hozzáadott cukrot tartalmazó ételek fogyasztása mind előidézői lehetnek a cukorbetegségnek. S ebből következően e súlyos baj az újságírókat sem kíméli, ők is veszélyeztetettek, hiszen többségük reggeltől estig dolgozik, s a rendszeres, normális étkezésre, pihenésre alig jut ideje.
Balról jobbra: dr. Lehel Mária, dr. Szőke László és e sorok írója, Garamvölgyi Annamária
VÁI-KRÓNIKA 2015. 5. ÉVF. 1-2. SZÁM___________ 10
__________________
__
Éppen ezért és hogy még többet megtudhassunk erről a veszélyes betegségről, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének Fogyatékossággal Élők a Médiában Szakosztálya szakértő előadót hívott meg március 26-ára a Sajtóház Gimes termébe. Előadónktól, dr. Lehel Máriától, a Vakok Állami Intézetének belgyógyász főorvosától alapos felvilágosítást kaptunk a cukorbetegség kialakulásáról, felismeréséről, kezeléséről, s az esetleges szövődmények elkerülésének lehetőségéről. Mint a főorvos elmondta, a vércukorszint laboratóriumi vizsgálatakor nem mindig derül fény azonnal erre a betegségre. Megesik ugyanis, hogy a vércukorszint az éhgyomri méréskor normális értéket mutat, ezért akár évekig nem is figyelik. Pedig előfordul, hogy étkezés előtt ugyan nem magas valakinek a vércukorértéke, ám az az étkezés után hosszabb ideig nem tér vissza a normális tartományba. Ezért is fontos, hogy az ilyen szűrővizsgálatot gyakran elvégeztessük. De még jobb, ha tartunk otthon vércukormérőt, s akkor magunk is ellenőrizhetjük a vércukorszintünket, ami nem túl bonyolult művelet. A kezeletlen cukorbetegség, ahogyan a bevezetőben is említettük, igen súlyos szövődményeket okozhat. Amelyek aztán sajnos elvezethetnek a fogyatékossághoz is. Az érrendszeri elváltozások idővel súlyosbodhatnak, s a beteg elveszítheti a látását
VÁI-KRÓNIKA 2015. 5. ÉVF. 1-2. SZÁM___________ 11
__________________
__
vagy valamelyik végtagját. Károsodhatnak a veséi is, ami nemegyszer rendszeres művese kezelést von maga után. Fontos ezért a megfelelő diétás étrend, a sport, a vérnyomás és a laborértékek folyamatos ellenőrzése. A cukorbetegség ma már tablettával is jól kezelhető, de ez csak a felnőttekre vonatkozik. Közülük sem mindenki szedhet gyógyszert, akad, akinek inzulint kell előírás szerint magának adagolnia. Eddig a 2-es típusú cukorbetegségről beszéltünk. De mi a helyzet az 1-es típusúval? Általában gyermekkorban jelentkezik, és sajnos azt jelenti, hogy egyáltalán nincs inzulintermelés, vagy nem hat a szövetekben a termelt inzulin. Lehet autoimmun betegség is ennek az oka, de vírusfertőzés is kiválthatja, ami a hasnyálmirigyet érinti. Gyerekeknél az egyetlen kezelési lehetőség az inzulinadagolás, s persze a megfelelő diéta. Sok-sok kérdést kapott dr. Lehel Mária, aki készségesen válaszolt az érdeklődő kollégáknak. Felhívta a figyelmet a megelőzésre, s arra, hogy ez a betegség bizony progresszív, tehát ha nem tartja valaki kordában, kialakulnak a szövődményei. Gondoljuk csak el, említette a főorvos, hogy ha valaki túlsúlyos vagy már elhízott, a hasnyálmirigyének a nagyobb testtömegét kellene ellátnia inzulinnal, ez pedig általában nem lehetséges. Vagyis jobb elkerülni a kóros testsúlynövekedést és sokat mozogni a szabad levegőn, tornázni, gyalogolni, úszni. Ha pedig a családban előfordult már a cukorbetegség, ami genetikailag hajlamosíthat annak kialakulására, az ismertetett egészséges életmóddal kitolható a betegség kezdetének ideje. A dohányzás is mellőzendő, mert oxigénhiányos állapotot teremt. Ha mindezt betartjuk, kellőképpen figyelünk magunkra, s mindehhez még kevesebb szénhidrátot fogyasztunk, biztosan tovább maradunk egészségesek, még akkor is, ha a munkával járó stresszt nem mindig sikerül leküzdenünk. Garamvölgyi Annamária
VÁI-KRÓNIKA 2015. 5. ÉVF. 1-2. SZÁM___________ 12
__________________
__
ÜNNEPEINK Farsangi mulatság
Szinte berobbant a közönség elé, és azonnal fergeteges hangulatot teremtett Bódi Csabi, az ismert énekes-zenész Bódi család tagja február 17-én a Vakok Állami Intézetének rendezvénytermében.
A szervezők ezen a napon farsangi mulatságra invitálták az érdeklődőket, akiket először Bódi Csabi szórakoztatott. S mivel is kezdhette volna műsorát, ha nem az „Aranyeső” című népszerű slágerrel? Aztán peregtek sorjában a lendületes dalok, a zömmel látássérült nézők nagy örömére. Az előadó be is vonta a közönséget az előadásba, sokan vele énekelték a nótákat, többen pedig táncra is perdültek. Bódi Csabi nagyvonalúsága abban is megnyilvánult, hogy szerepléséért nem kért fellépti díjat és saját CD-lemezével bőségesen megjutalmazta alkalmi énekes társait. Aztán következtek a jelmezes szereplők: Manci és Juliskaként Keskeny Anita és Zatik Edina; sheriffként Batyik Roland; szulejmánként Nagy Norbert; szorzótáblaként Papp János; vadászpilótaként Kenderes István; múmiaként Klabacsek Dániel;
VÁI-KRÓNIKA 2015. 5. ÉVF. 1-2. SZÁM___________ 13
__________________
__
szakácsként Németh Gréta; krampuszként Nagy Jánosné, Anikó; rózsaszín párducként Horváth Zsuzsanna; bokszolóként pedig Sándor László mutatkoztak be - kellő humorérzékkel - a zsűrinek. A zsűriben foglalt helyet: Szabóné Berta Irén, a Vakok Állami Intézetének igazgatója, Kincse Éva intézményvezető ápoló, Márton Rezső, aki minden második héten zenés teaházat tart a VÁI-ban, valamint Kun Ilona és Simon István, az intézmény lakói. Amíg az értékelés zajlott, Koska Lajosné, Kati érdekes kvízzel lepte meg a jelenlévőket. Kérdései között furfangos is akadt, hiszen egyikre-másikra nem csak egy válasz volt a helyes. Megtudhattuk például, miként hívják a farsang befejező napját; mi az összefoglaló neve farsang utolsó három napjának; melyik leves a böjti időszak legjellemzőbb étele; és azt, hogy mit jelent a „farsang” szó? A helyes válaszért apró jutalom is járt.
Az ötletes szellemi erőpróba végére meg is hozta döntését a zsűri: első helyezett lett a rózsaszín párduc, második a bokszoló, harmadik a krampusz jelmez, különdíjat vehetett át Manci és Juliska. Mindannyian kaptak ajándékot és pizzát is, s utóbbival
VÁI-KRÓNIKA 2015. 5. ÉVF. 1-2. SZÁM___________ 14
__________________
__
valamennyi jelmezes résztvevőt megörvendeztették a szervezők. Az est zárásaként finom farsangi fánk várta a vendégeket, akik jókedvűen fogyasztották ezt a kedvelt édességet. Köszönetet érdemelnek a szervezők, a közreműködők, különösen a foglalkozási csoport tagjai. Itt említjük meg, hogy Katona Eszter szabadidő-szervezőt csak néha kibukkanó szőke fürtjei árulták el, ő ugyanis a Csillagok háborúja című film félelmetes alakjának, Darth Vadernek öltözött, s természetesen segítője sem maradt távol, kolléganője, Szabó Magdolna, Leia hercegnőként vonta magára a tekinteteket.
Külön köszönet illeti ezért a Maszka Jelmezkölcsönző és készítő Kft-t, amely szintén térítésmentesen bocsátotta rendelkezésre e jelmezeket. Garamvölgyi Annamária
VÁI-KRÓNIKA 2015. 5. ÉVF. 1-2. SZÁM___________ 15
__________________
__
A nők köszöntése a Vakok Állami Intézetében
Hevesi Tamás „Vigyázz rám” című dalával üzent a hölgyeknek a Vakok Állami Intézetében, ahol kedves kis ünnepség keretében köszöntötték az intézményben dolgozó és élő lányokat, asszonyokat. Az énekes betegsége miatt egy későbbi időpontban ad majd koncertet intézetünkben. A megjelenteket Szabó Magdolna szabadidő-szervező üdvözölte. Dr. Szőke László, az Országos Fogyatékosság-ügyi Tanács titkára mondott ünnepi beszédet. Történelmi visszatekintésében szólt arról, hogy a nőnap gyökerei a XIX. századig nyúlnak vissza. 1857. március 8-án New Yorkban negyvenezer textil- és konfekció-ipari munkásnő sztrájkolt a béregyenlőségért, a munkaidő csökkentésért és jobb munka-helyi körülményeket követelve. Erre emlékezve, 1910 augusztusában, Koppenhágában elhatározták, hogy a nők választójogának kivívása érdekében, nemzetközi nőnapot tartanak. Hazánkban először 1914-ben ünnepelték a nemzetközi nőnapot. Az ENSZ 1977-ben vette fel világnapjai közé március 8-át, mint a nemzetközi nőnapot (International Women’s Day). A nőnap ma Magyarországon sokak számára lehetőség arra, hogy felköszöntsék a körülöttük élő nőket, szeretetüket és tiszteletüket fejezzék ki irántuk. Magyarország is csatlakozott a
VÁI-KRÓNIKA 2015. 5. ÉVF. 1-2. SZÁM___________ 16
__________________
__
nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés minden formájának felszámolásáról szóló nemzetközi egyezményhez, emellett hazánkban törvény rendelkezik az egyenlő bánásmódról, amelynek egyik fontos eleme a nőkkel szembeni mindenfajta diszkrimináció tiltása. Dr. Szőke László szólt arról is, hogy hazánkban az elmúlt években kormányzati szinten is sok minden történt a nők helyzetének javításáért. Gondoljunk csak arra, hogy a nők negyven év jogosultsági idő megszerzése után nyugállományba vonulhatnak attól függetlenül, hogy elérték-e a nyugdíjkorhatárt. Számos olyan intézkedésre is sor került, amelyek megkönnyítik a gyermeket vállaló családok és a munkába visszatérő édesanyák életét. Hiszen ma, a kisgyermekes anyák könnyebben vállalhatnak munkát a GYED és a GYES mellett is. Dr. Szőke László ünnepi beszédét így zárta: –Tisztelt Hölgyeim! Kívánom Önöknek, hogy férfitársaim ne csak ezen a napon lássák meg az őket körülvevő nők értékeit. Mindennap fejezzék ki nekik köszönetüket mindazért, amit tőlük kaptak és kapnak. Szeretetük jeléül lepjék meg a hölgyeket egy-egy szál virággal, egy-egy hálás szóval, egy-egy öleléssel. Az ilyen gesztusokat a nők gyakran többre értékelik, mintha drága ajándékot kapnának. Mert ezekből a gesztusokból is érzik, hogy mennyire szeretjük őket!
VÁI-KRÓNIKA 2015. 5. ÉVF. 1-2. SZÁM___________ 17
__________________
__
Az ünnepség végén a résztvevőket finom enni- és innivaló: pogácsa és húsos kifli, valamint ásványvíz várta. Kép és szöveg: Garamvölgyi Annamária
Megemlékezés az 1848. március 15-i forradalomról
A Vakok Állami Intézetében immár hagyomány, hogy minden esztendőben megemlékeznek az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulójáról. Így volt ez az idén, március 13án is, amikor a rendezvényteremben foglaltak helyet mindazok, akik az intézmény ünnepségére érkeztek. A program a Himnusz meghallgatásával vette kezdetét, majd Szabóné Berta Irén, a Vakok Állami Intézetének igazgatója köszöntötte a megjelenteket, és röviden méltatta a 167 évvel ezelőtti eseményeket. „Ha én rózsa volnék…” énekelték a Kispesti Waldorf Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium kilencedik évfolyamos tanulói, akik eljöttek a VÁI-ba, hogy ezen a napon egy szép műsorral örvendeztessék meg, a március 15-re emlékezőket. Ismert költemények, visszaemlékezések és dalok hangzottak el, majd a tanulók előadták azt a verset is, amelyet ők maguk írtak nemzeti lobogónk színeiről. Végül pedig újra elénekelték – de akkor már a résztvevőkkel együtt –, Bródy János népszerű szerzeményét. A műsor a Szózat hangjaival ért véget. Garamvölgyi Annamária
Virágcsokrok az anyák napjára
VÁI-KRÓNIKA 2015. 5. ÉVF. 1-2. SZÁM___________ 18
__________________
__
Nincs a világon akkora áldozat, amelyet az igazi édesanya meg ne hozna a gyermekéért. És nincs az igazi gyermek számára egyetlen olyan ember sem, akit oly nagyon szerethetne, mint az édesanyját. Múlhatnak az évek, az évtizedek, az érzelmi összekapcsolódásukon mit sem változtat az, hogy a fiatal édesanya öreg nénikévé, a gyámolításra szoruló apró gyermek pedig meglett korú felnőtté válik. Minden május első vasárnapján virágokkal és lírai, becéző szavakkal kedveskedik az emberséges ember az édesanyjának. Az őt szerető, az őérte egy életet végigdolgozó, a miatta hol aggódó, hol büszkélkedő édesanyának e napon minden igaz ember jelezni és bizonyítani igyekszik, hogy elmúlhatatlan hálával repes a lelke a szülője közelében. Az anyák napjának megünneplése egyébként egy amerikai nő, bizonyos Ann M. Jarvis kezdeményezése alapján vált szokássá a civilizált világban. Jarvis kisasszony egy szerelmi csalódása miatt sohasem ment férjhez, gyermekei nem születhettek, viszont édesanyjának, egy május első vasárnapján történt elvesztése annak a tudatosítására késztette, hogy ezen a napon az édesanyákat már életükben is több szeretettel, ragaszkodással, ünnepléssel kell megörvendeztetni, mint ahogy más napokon történik. Kezdeményezését Philadelphia akkori polgármestere is és Amerika akkori elnöke is támogatta 1907-ben. Magyarországon 1928-ban egy miniszteri rendelet az anyák napját az iskolai ünnepélyek közé sorolta. Május első vasárnapjának kora reggelén a gyermekeim idén is csokrot készítenek a kerti virágjaink legszebb szálaiból és szokás szerint költői szavakkal velem együtt adják majd át azokat édesanyjuknak. Aztán majd kimegyünk a temetőbe, ahol a gyermek már én leszek, s én teszem le egy sírkő mellé a hála virágait. Ugyanúgy, miként e napon sok-sok millióan. Cseri Sándor
Gyermeknap a VÁI-ban
VÁI-KRÓNIKA 2015. 5. ÉVF. 1-2. SZÁM___________ 19
__________________
__
Heten elférnek rajta, mindenki pedálozhat, de csak egy vezetője van, milyen jármű lehet az? Aki május 30-án részt vett a Vakok Állami Intézetének gyermeknapján, az tudja a helyes válasz: a partybike. Ez az emberi erővel hajtott jármű volt ugyanis a legnépszerűbb ezen a napon, s persze emellett számos más program is várta az érdeklődőket, akik, mint utóbb elmondták, nagyon jól érezték magukat. A foglalkozási csoport munkatársai most is kitettek magukért, s olyan gyermeknapot szerveztek, amiről még sokáig beszélni fognak a kisebb és nagyobb vendégek egyaránt. Először volt ilyen program a VÁI-ban, de, hogy nem utoljára, abban biztosak lehetünk. Kicsik és nagyobbak egyaránt találtak kellemes és hasznos elfoglaltságot.
A gyöngyfűzés türelmet igénylő munka, de Fehérvári Edit mindenkinek segített, aki tetszetős karkötőt, nyakláncot vagy más, gyöngyből elkészíthető ékszert szeretett volna magának. Supák Erikával boltost játszhattak a legkisebbek.
VÁI-KRÓNIKA 2015. 5. ÉVF. 1-2. SZÁM___________ 20
__________________
__
Kinczel Éva és Pataki Teréz nem győzte festeni a különféle – később lemosható – motívumokat a gyermekarcokra és kezecskékre. Katona Eszterrel tekézhettek a vállalkozó szelleműek, Szabó Magdolnával vicces papírszemüveget készíthettek.
VÁI-KRÓNIKA 2015. 5. ÉVF. 1-2. SZÁM___________ 21
__________________
__
Kroll Zsuzsanna zenés kvízt állított össze a gyerekeknek, akiknek ismert mese- és rajzfilmek dallamait kellett felismerniük. A helyes válaszért a jutalom sem maradt el. Az idő kedvezett a rendezvény szervezőinek, így a kertben bokszolhattak is Sárvári Zoltán segítségével.
A partybike kormányosaként pedig Ruzsin Krisztina várta a jelentkezőket, s a termetes járművel még a Városligetbe is kimerészkedtek, az utcán sétálók ámulatára. Aki pedig megéhezett, zsíros kenyér várta újhagymával és paprikával, valamint finom linzer. És persze, egyetlen csemete sem térhetett haza ajándék nélkül. Garamvölgyi Annamária
VÁI-KRÓNIKA 2015. 5. ÉVF. 1-2. SZÁM___________ 22
__________________
__
PORTRÉK Márciusban benépesültek a Vakok Állami Intézetének lakószobái a felújított, patinás épület első emeletén. Húszan érkeztek hazánk különböző pontjairól és még a határon túlról is a VÁIba, hogy megismerkedjenek a vakos tudnivalókkal, a közlekedéssel, az informatikával, a háztartási fortélyokkal. Három hónapig lesz átmeneti otthonuk a VÁI, s ez idő alatt bentlakásos hallgatóként elsajátítják a számukra legfontosabb ismereteket. Három VERCS-es hallgatóval beszélgettem életükről és terveiről. Hasznossá válni látássérültként is Dömötör Sándor még most is pontosan emlékszik arra a napra, amely későbbi életének fordulópontja lett. –2013. szeptember 8-án munka közben baleset ért - eleveníti fel az eseményeket. – Hatfokos falétrán állva egy zuglói pékségben villanyszerelést végeztem. Egyszer csak összetört alattam a létra, hanyatt vágódtam a kövezeten és bevertem a fejem. A szerencsétlenül járt férfihez mentőt kellett hívni. Sérülése súlyosnak bizonyult, már a vizsgálatok eredményére várva azt észlelte, hogy mind kevesebbet lát. Kezdett elsötétülni előtte a világ.
VÁI-KRÓNIKA 2015. 5. ÉVF. 1-2. SZÁM___________ 23
__________________
__
- A 2013-as év nem volt túl szerencsés a számomra. A cukorbetegségem miatt kórházba kerültem, s akkor állítottak át inzulinos kezelésre. A cukorbetegség miatt szürke hályog keletkezett a szememen, amit sikeresen megoperáltak. Ezt követően ért a már említett baleset. Visszamentem a dunaújvárosi szemészorvosomhoz, s kiderült, szemfenékbevérzés lépett fel nálam. Ismét műtét várt rám, ami sajnos nem sikerült. A következő műtét során az orvos szilikonolajjal töltötte fel a szemem, s ez a megoldás már sikeresnek bizonyult. De alig telt el három hét, újból furcsa tüneteket tapasztaltam, ahogy megmozdítottam a fejem, úgy mozgott a kép is, amit a világból láttam. Dunaújvárosból átirányítottak az Uzsoki utcai kórházba, ahol az ottani szemészprofesszor megállapította, hogy a jobb szememmel már nem fogok látni, de a bal még megmenthető. Meg is operált, de a kezdeti remény, később szertefoszlott, mert ez a szemem is tönkrement. Ma már csak egy kis fényt látok. Egy évig volt betegállományban Dömötör Sándor, aki aktív, folyton munkálkodó emberként nehezen viselte a kényszerpihenőt. Korábban saját kft-je volt, építőipari munkákkal, villamossági szerelésekkel éppen úgy foglalkozott, mint számítógépes hálózatok kiépítésével. S ha még nem lett volna tragikus, amit a sors eddig rámért, kiderült, hogy hiába fizette húsz éven át a csoportos élet- és balesetbiztosítást, jóval kevesebb pénzt kapott a CSÉB-je után, mint ami megillette volna. Pedig 88 százalékos egészségkárosodást állapítottak meg nála. - A megvakulásomat követően sehol, semmilyen ellátást nem kaptam – meséli szomorúan. - A Fejér Megyei Kormányhivatal elutasította a rokkanttá nyilvánítási kérelmemet, mert még a jogviszonyom fennállt a kft-nél. Annyi pénzünk sem volt, hogy a gyógyszereimet kiváltsam. A feleségem közmunkára ment, keveset keresett, az anyósom és a gyerekeim segítettek, ahogy tudtak. Már-már az öngyilkosság gondolata foglalkoztatott, ami-
VÁI-KRÓNIKA 2015. 5. ÉVF. 1-2. SZÁM___________ 24
__________________
__
kor egy nap a rádióban hallottam a Vakok Állami Intézetében folyó rehabilitációs lehetőségről. Felhívtam a VÁI-t, és hosszú idő után végre akadt, aki meghallgatott. Hurcsik Noémi azonnal megpróbált segíteni, felhívta lakóhelyemen, Adonyban a polgármesteri hivatalt, mindent megmozgatott, hogy valamilyen ellátáshoz juthassak. Aztán javasolták, adjam el a cégemet, mert azt már úgysem tudom működtetni. Igen ám, de ahhoz részletes leltárt kellett elvégezni. Képzelheti, mire mindent tételesen lajstromba vettünk! De végül sikerült megválni a cégtől, és csak azután kaptam meg a rokkantsági ellátást. Dömötör Sándornak elsősorban Sály Dominika megyei kihelyezett gyógypedagógus segített talpra állni, ami, ahogyan mondta, szinte életmentő volt a számára. - Depressziós voltam, úgy éreztem magam, mint akit egy mély verembe löktek, de aztán itt, a Vakok Állami Intézetében megjött az életkedvem. Örülök, hogy bekerülhettem a VERCS-re, mert most tanulok önállóan közlekedni, ismerkedem a Brailleírással és az informatikával. Egy régi barátom, Ligeti László, akit a munkám során ismertem meg, egy új számítógépet ajándékozott a VÁI-nak, külön is köszönetet érdemel érte. Így könynyebben boldogulok az informatika világában. Most már optimistábban tekint a jövőbe Dömötör Sándor. Felesége, felnőtt lányai és a fia, valamint a fiúunokája is bíztatják, a család összetartó, mindig mellette áll. Ő pedig szeretné magát hasznossá tenni látássérültként is. Tervezi, hogy az itt megszerzett speciális tudás birtokában folytatja szakmai oktatói munkásságát, amit korábban, látóként sikeresen végzett. – Szeretnék hasznos tagja lenni a társadalomnak és segíteni a sorstársaknak is – mondja. – Itt szembesültem azzal, hogy az én tragédiám eltörpül másokéhoz képest. Sokan már fiatalon súlyosabb sorsot kénytelenek elviselni, mint ami nekem jutott.
VÁI-KRÓNIKA 2015. 5. ÉVF. 1-2. SZÁM___________ 25
__________________
__
Jó lenne, ha én is erőt tudnék adni azoknak, akik még nem találták meg az útjukat ebben a megváltozott élethelyzetben.
Lélekben egészségesnek maradni
Kedves szőke fiatal nő Keresztes Mónika, aki Erdélyből, Kovászna megyéből, Háromszék legjelentősebb városából, Sepsiszentgyörgyről érkezett a Vakok Állami Intézetébe.
VÁI-KRÓNIKA 2015. 5. ÉVF. 1-2. SZÁM___________ 26
__________________
__
Derűs arcát, nyugodtságát látva nehéz elhinni róla, milyen nehéz próbák elé állította eddig is az élet. Pedig már egészen kisgyerekként elérték a tragédiák. Négyéves volt, amikor édesanyja harmincöt évesen agyvérzést kapott és meghalt, s ötesztendős, amikor kiderült, hogy cukorbeteg. Inzulinkezelést kapott, de valahogy sosem tudták beállítani normális értékre a vércukorszintjét, az folyton ingadozott. A betegség egyik szövődménye a látásromlás, ez sajnos Mónikánál is bekövetkezett. 2010ben kezelték a szemét lézerrel, az átmenetileg használt. Később találkozott Brassóban egy szemészorvosnővel, aki Bukarestbe hívta, s ott szilikon olajos kezelést kapott. A jobb szemét sajnos nem lehetett megmenteni, a ballal még látott egy ideig. Aztán azon is szürke, majd zöld hályog fejlődött ki. Valószínűleg mindennek oka az alapbetegsége volt, hiszen a vércukorszintje állandóan változott. Ha magas volt, elfeketedett előtte a világ, ha csökkent, tisztábban látott. Harmadik éve azonban már fényt sem lát Mónika. Az édesapja nagyon nehezen tudta elfogadni ezt a helyzetet. Szerette volna akár külföldön a legjobb orvosokhoz elvinni a lányát. Mivel otthon semmi jóval nem bíztatták, így Magyarországon próbáltak szerencsét. Az interneten bukkantak egy szemészorvosra, aki a XIII. kerületben rendelt. A doktor, egy órán át vizsgálta Mónika szemét, aztán őszintén megmondta, együtt kell élnie ezzel a helyzettel. Lebeszélte őt arról, hogy újabb műtétet vállaljon, hiszen a szemén nem lehet már segíteni, s csak kidobott pénz lenne, ha mégis ilyesmire vállalkozna. Ott, az orvosnál hallottak először a VÁI-ban működő vakok elemi rehabilitációs csoportjáról, s Mónika nagyon megörült a lehetőségnek. Korábban mindig önálló volt, de a látásának elveszítésével, már az utcára sem mert kimenni. Nem tudott tájékozódni, másoktól függött, ha valahová el szeretett volna jutni, közel három éven át szinte bezárva kellett élnie. Azt is gyorsan megtapasztalta, hogy ha mégis kimerészkedett a házból, hiába volt nála a jelzőbot, nem áll-
VÁI-KRÓNIKA 2015. 5. ÉVF. 1-2. SZÁM___________ 27
__________________
__
tak félre az emberek, s a kocsiúton pedig képtelenség volt átkelni. Romániában nem nagyon tolerálják, ha valaki más – mondta szomorúan. A VERCS-en, ezért mindent szeretne megtanulni, ami a három hónap alatt lehetséges, a fehér bot használatát, a számítástechnikát, hogy csak két példát említsünk. De ha nem megy egyszerre, később szívesen visszajönne és bővítené ismereteit. Eredeti szakmája szabó-varró, de inkább külföldön a vendéglátásban vagy masszőrként próbált szerencsét, s ha kellett, takarított, amíg látott. Jól ment neki a nyelvtanulás, van érzéke hozzá, hiszen beszél románul, angolul, németül és olaszul sem „adnák el”. Tanulna még szívesen más idegen nyelvet, például görögöt is. Akkor akár fordításokat is vállalhatna, s mindjárt nem kellene aggódniuk a megélhetés miatt. Édesapja nagyon büszke rá, hogy ilyen jól boldogult külföldön. Mónika Csehországba is eljutott, ott is jól érezte magát. Rómába szívesen elutazna, akár vakon is, mert az olasz fővárost igencsak szeretné meglátogatni. A szőke, kék szemű fiatal nőt inkább néznénk huszonkét, mint huszonnyolc esztendősnek. Természetesen a szerelem őt sem kerülte el, de sajnos a kapcsolatnak három év után vége lett. Biztosra vehetjük, hogy lesz, aki a társául szegődik majd, hiszen vonzó, céltudatos, talpraesett. Tervezi, hogy a közeljövőben áttelepül Magyarországra, leteszi itt az érettségit, és egyetemre is beiratkozik. Jól tudja, hogy csak megfelelő képzettség birtokában lehet versenyképes a munkaerőpiacon, és meg is tesz mindent ennek érdekében. S hogy ki ne felejtsük, legfőbb céljai közé tartozik, mint elmondta: lélekben egészségesnek maradni.
VÁI-KRÓNIKA 2015. 5. ÉVF. 1-2. SZÁM___________ 28
__________________
__
„Fogd meg a kezem, majd én vezetlek”
Négy évvel ezelőtt Budapestről, Hévízre költözött Katona Imréné, Zsuzsa. No, nem a híres gyógyfürdő vonzotta, az élete akkor olyan fordulatot vett, hogy ebben a Zala megyei városban vélte megtalálni a megnyugvást. Jól is érzi ott magát a társasházban, a tetőtéri kis lakásában, de mivel a látása időközben megromlott, jelentkezett a VERCS-re, a Vakok Állami Intézeté-
VÁI-KRÓNIKA 2015. 5. ÉVF. 1-2. SZÁM___________ 29
__________________
__
be. Optimista életszemléletét látva, szinte magától adódik a kérdés: - A látás elvesztése egy életre szóló traumát jelent, az érintett számára óriási megrázkódtatás. Önnek miként sikerült ebben a helyzetben megőriznie a lelki békéjét? - Mindig azt vallottam, engem ne sajnáljon senki. Ha ezt az utat kell járnom, akkor ezen fogok haladni. Ugyanúgy igyekszem ellátni magam látássérültként is, mint azelőtt, legfeljebb lassabban boldogulok. A lényeg, hogy az ember ne veszítse el a tartását, és igyekezzen úrrá lenni a nehézségeken. Amikor a VÁIba kerültem, engem is felkeresett a pszichológus. De ahogy beszélgettünk, mondta is, hogy nekem nincs ilyen segítségre szükségem. Nem keseredtem el, amikor már nagyon keveset láttam, igaz, hosszú folyamat volt, amíg ide eljutottam, akadt időm felkészülni erre az állapotra. –Régóta baj volt a szemével? –Már vagy húsz éve. Korábban a nyomdaiparban dolgoztam, még a régi szedőgépeken, s kéziszedő is voltam. A szakma minden csínját-bínját kiismertem. Állandó éjszakás műszakot vállaltam, ami nem jelentett különösebb megpróbáltatást. Két évtizede azt vettem észre, hogy a sötétben nem tudok tájékozódni. Különböző vizsgálatokon estem át, s megállapították, farkasvakságom van, ami párosult látóideg-sorvadással, csőlátással. Aztán jött a többi probléma, a szürke hályog, majd a zöld hályog. Megtudtam, hogy születési rendellenesség okozta a bajokat. Sokáig nem romlott a látásom, csak akkor, amikor az édesapám meghalt. A szemem lassan romlani kezdett, szürkületkor már alig láttam. Bármilyen stressz vagy betegség ért, akár egy vírusos fertőzés, rögtön megéreztem, mert kezdtem mind rosszabbul látni. Olvasni, rejtvényt fejteni mindig szeret-
VÁI-KRÓNIKA 2015. 5. ÉVF. 1-2. SZÁM___________ 30
__________________
__
tem, még a munkába menet, a buszon is velem volt egy-egy jó könyv. Sajnos egyre kevésbé láttam a betűket. –Milyen változásokat hozott az Ön számára ez az erőteljes látásromlás? – Időközben a házasságom is tönkrement, át kellett szerveznem az életemet. Otthon most is elvégzek mindent, önállóan főzök, mosok, takarítok. Olvasni digitális nagyítóval valamennyire tudok még, csak a közlekedés és a bevásárlás nehéz. A közlekedés eleinte még ment is, akkor jelzőbotot vittem magammal. De az időnkénti egyensúlyzavar akadályozott, aztán nem találtam meg a járdaszegélyt vagy a kerítés falát, ami támpontot jelenthetett volna. Akkor értesültem arról, hogy Zala megyében van egy hölgy, aki közlekedést és informatikát is oktat látássérülteknek. Néhány órát tudtam is nála tanulni. Sokat beszélgettünk, s ő javasolta, jelentkezzek a VERCS-re, ahol a felnőttként megvakult emberek rehabilitációját végzik. –Milyen ismereteket szerzett a VÁI-ban március óta? –Itt tanultam meg a tűbefűzést, s közlekedni is egyre biztosabban tudok. Otthon, a helyi környezetben még fognak erre tanítani. A VERCS-en jól érzem magam. Minden érdekel, amit csak lehet, szeretnék elsajátítani. Így a háztartási tevékenységekhez fontos elemi készségeket, az informatikát, főként a vakos szempontból fontos gyakorlati tudnivalókat. Elég nagy önállóságot és biztonságot jelent, ha az ember tudja, látássérültként miként fogjon egy feladathoz. Főzni, sütni nagyon szeretek, azzal még majdnem teljesen vakon sem fogok felhagyni. Látássérültként ugyanolyan embernek érzem magam, mint bárki más. Két felnőtt gyermekem van, egy fiam és egy lányom. Mindketten Pesten élnek, a lányomék két gyermeket nevelnek. Tízéves fiúunokám és négyéves kislányunokám már maguktól jönnek segíteni. Mindig mondják, ha látják, hogy bizonytalankodom:
VÁI-KRÓNIKA 2015. 5. ÉVF. 1-2. SZÁM___________ 31
__________________
__
„fogd meg a kezem, majd én vezetlek”. Őket már nem kell érzékenyíteni, észreveszik, miben szorulok segítségre. Katona Imréné a sorstársaiért is szívesen dolgozik. Tagja a Vakok és Gyengénlátók Zala Megyei Egyesületének, a keszthelyi csoportban küldöttnek és elnökségi póttagnak is megválasztották. Tartalmas életet él, amivel jó példát mutat másoknak. Garamvölgyi Annamária
VÁI-KRÓNIKA 2015. 5. ÉVF. 1-2. SZÁM___________ 32
__________________
__
Negyedévente megjelenő lap Felelős kiadó: Vakok Állami Intézete Budapest e-mail:
[email protected] Megjelenik a Vakok Állami Intézetének saját kiadásában 1146 Budapest, Hermina út 21. Tel.: +36 1 872 9500 Fax: +36 1 872 9599 Kiadás, engedélyezés: Szabóné Berta Irén igazgató Ellenőrzés: Szulyák Eleonóra Szerkesztés:Temmel Márta, Tördelés: Pollákné H. Zsuzsanna Munkatárs: Rozemberczki Zoltán