VAKOK ÁLLAMI INTÉZETE VÁI-KRÓNIKA 2012. április
2.évfolyam 2.szám
a Vakok Állami Intézetének negyedévente megjelenő lapja
Szabad csak az lehet, aki szeret. A szeretet pedig odaadás és elfogadás egyszerre. Müller Péter
1
Tartalom Önkéntesség ............................................................................................................................... 3 Beszélgetés a VÁI élelmezésvezetőjével ................................................................................... 6 Kirándulás a Normafához........................................................................................................... 8 „Mindenki gyalogosnak születik” .............................................................................................. 9 Farsangi mulatságok ................................................................................................................. 10 Nőnapi ünnepség ...................................................................................................................... 12 Nemzeti ünnep a VÁI-ban........................................................................................................ 13 Budapesti mangalicafesztivál 2012. február 3-5. ..................................................................... 14 Húsvéti köszöntő ...................................................................................................................... 14 Hírek ......................................................................................................................................... 16 Programelőzetes ....................................................................................................................... 17
2
Önkéntesség 2011 az önkéntesség európai éve volt, ami annyit jelent, hogy az Európai Unió ebben az évben igyekezett Európa-szerte egységes kampánnyal az állampolgárok tájékozottságát növelni, és a nemzeti kormányok figyelmét az önkéntesség témakörére irányítani. Ezt megelőzően 2001-ben volt az önkéntesség nemzetközi éve, így ennek tizedik évfordulóján az európai intézmények szerették volna újra felhívni az emberek figyelmét erre a tevékenységre. A Vakok Állami Intézete - tevékenységének specialitása miatt - beletartozik az intézmények azon szűkebb körébe, melyet az önkéntességre jelentkezők mindinkább felkeresnek. Ez érzékelhető is volt a 2011-es évben, hiszen megugrott azok száma, akik azért keresték meg intézetünket, mert szerették volna önkéntes tevékenységükkel segíteni az intézet falai között zajló munkát. Arra kértük Kovács Tímeát, az önkéntesek koordinátorát, hogy meséljen az itt folyó önkéntes tevékenységről.
- Mióta látogatják önkéntesek a VÁI-t? - Önkéntesek már sok éve járnak a VÁI-ba, de ebben a szervezett formában, ami a jogszabályi előírásoknak megfelelő, 2008 tavaszától beszélhetünk önkéntes munkáról intézetünkben. - Volt-e érzékelhető mennyiségbeli ugrás a megkeresések számát illetően a 2011-es évben? - 2011-ben a média nagy hangsúlyt fektetett az önkéntesség népszerűsítésére, és ez a VÁI-ban is éreztette hatását. De az önkéntesség iránti érdeklődés már 2011 előtt is folyamatosan növekedett, valamint változott azon személyek köre is, akik vállaltak ilyen jellegű tevékenységet. A frissen nyugdíjba vonultak mellett egyre több fiatal és középkorú is megkeres minket. Az önkéntességet vállaló egyének mellett egyre több vállalat is figyelmet fordít a különböző szociális és egészségügyi intézmények támogatására, és ez gyakran nem pénzben, hanem önkéntes munkában valósul meg. - Hogyan valósul meg ez a fajta vállalati önkéntesség? - A vállalatok esetében a társadalmi felelősségvállalás egyik eszköze az önkéntesség, amely során a dolgozók számára biztosítanak egy előre kijelölt napot, amikor munkaidejüket valamilyen segítő tevékenységre fordíthatják. A hozzánk érkező cégek leginkább a szabadidős programokon segítenek, vagy kertrendezésbe, takarításba, dekorációkészítésbe vonódnak be. Az ilyen önkéntes napoknak mindig fontos részét képezi, hogy a résztvevőket megismertessük a látássérültek világával, választ kaphassanak a kérdéseikre, saját élményeket szerezhessenek. - Miben tudnak segíteni azok, akik nem csoportban, hanem egyénileg jönnek? - Ők egyrészt kíséréseket vállalnak, például pályaudvarokra, bevásárlásokra, kisebb ügyintézésekre. Másrészt vállalnak felolvasást, és ők is sokszor segítenek a szabadidős programokon. - Lehet-e az önkéntességet teljes értékű munkaként végezni? - Mivel az önkéntesség egyik alapfeltétele, hogy a vállalt feladatot térítésmentesen végzik, ezért az önkéntesség megélhetést biztosítani nem tud, de például sok munkanélküli és nyugdíjas dönt úgy, hogy a megnövekedett szabadidejét valami hasznosra fordítja. Az önkéntesek többsége azonban munkája vagy tanulmányai mellett vállal feladatot.
3
- Bárkiből lehet önkéntes? - Bárki jelentkezhet önkéntesnek, de mielőtt munkájukat megkezdik, többrétű felkészítésen és hosszú beszélgetéseken esnek át, hogy biztosak lehessünk abban, hogy megbízható, felkészült, és lelkiismeretes emberek kerülnek kapcsolatba lakóinkkal. - Hogy tudja egy lakó az intézménybe járó önkéntesek segítségét igénybe venni? - Mindössze annyi a teendő, hogy igényeivel 2-3 nappal korábban felkeresi a Foglalkozási vagy a Szociális Csoport munkatársait, és amennyiben az önkénteseknek van szabad kapacitása, és a kérés teljesíthető, a koordinátorok (Kovács Tímea, Máté Edit) kapcsolatba lépnek az önkéntesekkel.
A Vakok Állami Intézetében alkalmanként segítő munkát végzők közül néhányan saját szavaikkal fogalmazták meg, hogy nekik mit jelent az önkéntes tevékenység. Az alábbiakban ezekből olvashatunk néhányat: „Anita vagyok, 34 éves. A VÁI-ba kb. 2 éve járok felolvasni önkéntesként, a VERCS kliensei számára adott a lehetőség, hogy hetente egyszer találkozzanak velem. Befogadó, kedves és hálás emberekkel találkoztam és találkozom. Ezek az alkalmak közös élmények, melybe olykor-olykor személyes vélemények, egyéni megjegyzések is helyet kapnak, és vannak kliensek, akik a vakságból adódó életmód nehézségeiről is beszélnek. Miért teszem ezt önkéntesként? Miért ne tenném, amíg erre tudok időt fordítani, és van rá igény, és úgy érzem, hogy értéket képvisel.” „Tóth Elek vagyok, 36 éves, és Budapesten élek. Tervezőmérnökként dolgozom egy autóalkatrészeket gyártó és tervező cégnél, 2010 óta önkénteskedem. Egyszer egy barátom mesélte, hogy Amerikában majdnem mindenkinek van önkéntes munkája is. Szeretettel összefognak az emberek. Van, aki saját hókotróval havat takarít, van, aki programokat szervez egy kisebb közösségnek, van olyan is, aki ingyen tanít hétvégenként. Elképzeltem, hogy milyen jó lenne, ha nálunk is így lenne, és gondoltam, nem fogok senkire várni, és belevágtam bízva abban is, hátha egyszer tényleg itt is sok-sok önkéntes lesz majd. Szeretek főzőcskézni, és sokszor lepem meg a barátaimat valami finomsággal, így nagyon örömteli érzés volt, mikor valaki az intézetből tejbegrízt kívánt, és a legközelebbi látogatásom előtt frissen csináltam egy gyümölcsös és egy kakaós tejbegrízt, és még ezzel az egyszerű étellel is nagy sikert arattam. Kellemes dolog együtt finomakat enni, megismerni egymás életét és szokásait, és igazán jólesik olyan embereknek adni, akiken látszik, hogy minden apróságnak nagyon tudnak örülni. Sokszor érzem, hogy köztük én is teljesen feltöltődöm. Erőt adnak nekem, és ezt ezúton is nagyon köszönöm nekik.” „Editnek hívnak, 31 éves vagyok. Tavaly ősszel kerestem meg a Vakok Intézetét azzal, hogy önkéntes szeretnék lenni. A képzés elvégzése után, idén februárban kezdtem segíteni az intézetben, de már mögöttem van a farsang meg egy „ki mit tud?” is, igazi élmény volt mindkettő. Legjobban jönni-menni, kísérni szeretek. Szívesen segítek bármilyen ügyintézéssel, vásárlással, de egy jó kis sétára is kapható vagyok, főleg most, hogy végre ilyen szép az idő. Tudom, nem könnyű a látássérültek élete, de nyilván a látóké se egyszerű. Más nehézségeket, problémákat kell legyőznünk, de jó érezni, hogy mindkét fél tud adni a másiknak. Nektek egy üzletbe kísérés nagy segítség, nekem egy szívből jövő köszönöm feldobja a napomat. Úgy tapasztalom, az önkéntes munka lehetőséget nyújt arra, hogy teljesebbé tegyük egymás életét.”
4
„Lenkei Gézáné nyugdíjas vagyok. Teljesen véletlenül szereztem tudomást arról, hogy létezik nálunk is - szervezett formában - önkéntes hálózat, és igencsak sokféle tevékenységet vállalhatnak az érdeklődők. Számomra a nyugdíjazás teremtette meg azt az élethelyzetet, amelyben szükségletként jelentkezett valamilyen hasznos, értelmes tevékenység folytatása. Átesve a felkészítésen lehetőségem nyílt az önkénteseket foglalkoztató intézmények közül választani, így kerültem a Vakok Állami Intézetébe, ahol közel két éve tevékenykedem. Munkám lényege, hogy az intézet lakóit és a rehabilitációra érkezőket kísérem a városba, a legkülönfélébb helyekre, ahogy szükség van rá. Önmagában a sokféle program is érdekes, de az igazi élményt az jelenti, amikor alkalmam van egy kicsit megismerni azoknak a mindennapjait, életmódját, véleményét a látók világáról, akiket kísérek. Őszintén vallom, hogy az önkéntes munka nekem legalább annyi értéket ad, mint amennyi segítséget azoknak, akikre irányul.”
(GK)
5
Beszélgetés a VÁI élelmezésvezetőjével A VÁI lakóinak és dolgozóinak többsége az intézet konyháján elkészített ételeket fogyasztja nap mint nap. Nemrégiben új élelmezésvezető érkezett a csoport élére, ráadásul zajlott némi felújítás is a konyha területén, így volt miről kérdeznünk az élelmezési csoport vezetőit. Sas Anett élelmezésvezető sajnos értekezlet miatt nem lehetett jelen, így helyettesét, Supák Erikát kérdeztük. Mintegy az interjú bemelegítéseként egy kerekasztal-beszélgetést is folytattunk, melyen az intézmény lakóinak kérdéseit Ladányi Margit, Lippóy Eszter, Oravecz Józsefné, Szentesi Károlyné, Szűr Zsófia, Váczi Károlyné, Fehér Dezső és Novák Béla tolmácsolta. Szó esett például a tömlős sajtok problémás kezeléséről, amivel Erika is egyetértett, ám felhívta a figyelmet arra, hogy a sokkal praktikusabb tégelyes változat sajnos kétszer annyiba kerül, s az étlap összeállításakor nekik nagy hangsúlyt kell fektetniük a gazdasági szempontokra is. A cukorbetegek szeretnének időnként süteményt kapni – jelezték a lakók –, ám az a helyzet, hogy a doktornő minden bizonnyal alapos okkal ír elő meghatározott szénhidráttartalmú diétát, az étrend összeállításakor ezt tiszteletben kell tartani. Mivel a diabetikus sütik és egyes cukorhelyettesítő anyagok jelentős mennyiségű zsírt illetve szénhidrátot tartalmazhatnak, csak korlátozott mennyiségben javasolt az alkalmazásuk. Elhangzott néhány, mennyiségre és minőségre vonatkozó kérdés. Többen a krémlevesekből hiányolták a tésztát vagy az egyéb levesbetéteket, Erika megígérte, hogy a szokásosnak mondható pirított kocka mellé keresnek más hasonló levesbetétet, amelyeknek köszönhetően tartalmasabbnak érzik majd a leveseket a lakók. Az olykor kicsinek vélt adagokra magyarázat lehet, hogy évszaktól függően változik az alapanyagok állaga, a burgonya tavasszal már gyengébb minőségű, mint ősszel, nagy a tisztítási vesztesége. A hús időnként kemény, s néha ki is hűl, mire az asztalra kerül – jelezték a lakók –, amire azt a választ kapták, hogy a hús állaga a legjobb szándék és hozzáértés mellett is sok mindentől függ. Ki gondolná, hogy befolyásolja például az állat kora, sőt neme is! A szakácsok is jelezték, hogy néha nehéz egyformán megpuhítani a rendelkezésre álló húsokat, amelyek ennyi adagnál soha nem egyetlen állatból származnak. Az ételeket próbálják melegen tartani a tálalási idő alatt, de ha ez mégsem sikerül, szóljanak bátran a nővéreknek, akik a rendelkezésre álló mikrohullámú sütőkben megmelegíttetik az esetlegesen kihűlt ételt. Ők annyit tehetnek, hogy megkérik a kollégákat, hogy a jövőben közvetlenül a felszolgálás előtt merjék ki az adagokat a tányérokba. Miért nem kerül automatikusan kenyér az asztalra? Nos, mert vannak, akik egyáltalán nem fogyasztanak kenyeret ebédre. Aki viszont igen, annak készséggel adnak, csak jelezzék igényüket az ápolóknak. Egyesek az evőeszközök tisztaságát is kritizálták. Ennek lehet némi alapja, hiszen azokat géppel mossák, s mivel törölgetni nem szabad, esetenként rászáradhatnak a vízcseppek. Az eszközök tisztaságát egyébként folyamatosan ellenőrzik, s rendszeres időközönként ecetes vízzel próbálják eltávolítani a vízcseppek maradványait. A régi terítőket hamarosan újakra cserélik, most szabják őket az új asztalokra. Végül szóba került egy, a Hungária körúti telephelyre jellemző probléma is, ami a teával kapcsolatos. Egyrészt a cukorbetegek is szeretnének egy kis édesítőszert kérni bele, mert a keserű tea nem túl élvezetes, másrészt az esti étkezésre szánt teából bizonyos lakók még vacsora előtt felviszik a szobájukba adagjuk többszörösét, így nem marad azoknak, akik ezt nem tehetik meg. Nos, Erika megígérte, hogy a keserű teába ezentúl tesznek majd édesítőszert, arra pedig nagyobb figyelmet fordítanak, hogy mindenkinek megfelelő mennyiségű tea jusson a vacsorához. A beszélgetés végén Novák Béla megemlítette, hogy bár van néhány panaszuk, az aprócseprő gondok ellenére sem szabad megfeledkezniük a lakóknak arról, hogy alapvetően jó a koszt az intézetben, ráadásul mindezért igen méltányos összeget kell csupán fizetniük.
6
Gulyás Kristóf: - Bemutatnád új élelmezésvezetőnket, Sas Anettet? Supák Erika: - Sas Anett dietetikusként végzett a Semmelweis Egyetemen, s eddig is élelmezésvezetőként dolgozott, igaz, némileg más területen, a gyermekétkeztetésben. Amikor jelentkezett a meghirdetett állásra, elődje őt ajánlotta a jelentkezők közül a vezetőségnek, s nekik ugyancsak Anett volt a legszimpatikusabb. Így került az intézetbe. - Számíthatunk-e változásra amiatt, hogy új élelmezésvezető került a VÁI-ba? - Természetesen, hiszen az étlapok összeállításakor a szakmai szempontok mellett egyéni preferenciáit is beépíti mindenki. Úgy látom, hogy az Anett által összeállított étlap más, mint a korábbiak, de ez teljesen normális. Szerencsére rengetegféle étel létezik, így igazán változatos étlapokat tervezhetünk. A tervező a szabályok betartása mellett természetszerűleg előnyben részesíthet bizonyos ételeket, de arra is van mód, hogy teljesen új fogásokkal gazdagítsa a korábbi választékot. Nálunk megjelent például a fokhagymamártás a vegetáriánus menüben, s érzékelhetően több a baromfihús is. Az egészségesebb táplálkozáshoz közelít ez az étlap, több zöldségféle és gyümölcs szerepel rajta. - Pontosan milyen étrendek vannak, s mi jellemzi ezeket? - Az étrendet meghatározza a tápanyagtartalom, az energiaérték, emellett az úgynevezett konzisztencia is fontos, ami azt mutatja, milyen állagú az étel. Ha a nyersanyagok felől közelítjük a kérdést, bizony, vannak olyanok, amelyeket nem ajánlanak egyes étrendekben. Az epebetegeknek például nem adhatunk puffasztó, panaszt okozó élelmi anyagokat, mint amilyen pl. a sárgaborsó, a lencse, a bab vagy a tojás. Bonyolítja a dolgot az egyéni tolerancia, mivel az egyik epebetegnek más ételféleségek okozhatnak tüneteket, mint a másiknak. A kalóriaszegény étrendben nem szerepelhet olyan étel, ami cukorral készült. Amihez mégis kellene, ahhoz édesítőszert használunk. Tervezünk ezenkívül többek között fehérjeszegény, tejmentes, zsírszegény étrendet is, és vannak kombinált étrendek, amikor valaki például cukorbeteg és epeproblémái is vannak. A roboráló étrend a szervezet erősítését célozza, de egy-két lakó esetében teljesen egyéni étlapot kell kialakítanunk, hiszen ők annyira jellegzetes ételeket igényelnek, hogy minden napra külön meg kell terveznünk számukra az étrendet. A kórházakhoz és sok más intézményhez hasonlóan az úgynevezett „egyalapanyag-rendszert” használjuk. Ez elsősorban a praktikum miatt szükséges, és azt jelenti, hogy a diéták tervezésekor mindig a normál étrendhez igazodunk. Ha nem illik az adott diétába az étel, akkor egy másik nyersanyagot állítunk be, illetve változtatjuk az állagát. Az érthetőség kedvéért például a zöldborsófőzelék több diétába is belefér, de az epések pürésítve kapják meg, a cukorbetegeknek édesítőszerrel készítjük. Természetesen nemcsak a praktikum, hanem a személyzet létszáma és a konyha felszereltsége is indokolja ezt a gyakorlatot, hiszen ha akarnánk se tehetnénk meg, hogy mindenki kedvére főzzünk. - A Hermina úti telephelyen nemrégiben történt egy kis átalakítás a konyhában, amiről szinte már mindenki hallott, de nem árt, ha Te is elmondod, mi is történt tulajdonképpen... - Az egyik decemberi ellenőrzésen kifogásolták a padozat minőségét. Tudni kell, hogy az üstök alján van egy csap, amelyen kivezetik az ételt, úgy, hogy alátesszük az edényeket. Ezek az edények önmagukban is súlyosak, s a használat során felrepedezett a padló burkolata, ezt kifogásolták az ellenőrök. Március 31-ig kaptunk haladékot a burkolat kijavítására, s a vezetőség úgy döntött, hogy ha már meg kell bontani a padozatot, egy füst alatt az alatta futó csatorna csöveit is cseréljük ki. Ez már csak azért is időszerű volt, mert gyakran volt dugulás a meglehetősen régen kialakított konyhán. Emiatt március 1-jétől 11 napon keresztül zajlott a
7
munka, kiásták a csatorna fölötti részt az üstöktől a raktáron keresztül egészen az udvarig, a zsírfogóig. Nagyobb átmérőjű, műanyag csövet építettek be. Mivel földbontás történt, arról szó sem lehetett, hogy ezen idő alatt mi főzzünk a konyhán. No és a raktári anyagok kezelése is gondot okozott volna. - Az átépítés során egy külső vállalattól, a Sodexotól kaptuk az ételeket. Mint szakember, mi a véleményed? - A Sodexo az egyik kórházi egységéből hozta nekünk az ételt, ami azért is előnyös volt, mert a diétát is biztosítani tudta részünkre. Nyilván egy másik ízvilág volt, mint amit eddig megszokhattak a lakók, s az adagok mennyisége is különbözött, de azt tudnunk kell, hogy a Sodexo egy vállalkozás, tehát számukra a nyereség a legfontosabb.
(GK)
Kirándulás a Normafához Március 21-én, a szombati munkanapon tavaszébresztő kirándulást szerveztünk a Normafához. A városligeti gyaloglóprogramunkban rendszeresen résztvevő, mozgásra vágyó Hungária körúti lakókat valamint a rehabilitációs részleg munkahelyen szabadnapos klienseit vittük erre a sportprogramra. A tömegközlekedés járatait vettük igénybe a helyszín megközelítéséhez. Gyalogtúránk során a Normafától indultunk, és Budakeszire, a Szépjuhásznéhoz érkeztünk, ahonnan tömegközlekedéssel jutottunk vissza a kora délutáni órákban. A két telephelyről összesen 12 fő lakó, és 8 fő kísérő tartott velünk. A résztvevők terhelhetőségének megfelelően, nehézségi fokozatok szerint három útvonalon jutottunk célba. A „Köménymag” nevű edzett csapat feljutott az Erzsébet-kilátóba is. Hála az együttműködő csoportok segítségének, gördülékeny, jól sikerült program volt. Ennek folytatásaként, ha az időjárás kegyes lesz hozzánk, a közeljövőben különböző nehézségi szinteken szeretnénk még hasonló gyaloglóprogramokat, kirándulásokat szervezni, melyek mindenki számára változatos kihívást jelentenének.
(DL)
8
„Mindenki gyalogosnak születik” „Autózol? Bringázol? BKV-zol? Sokan sokféleképpen érjük el céljainkat a mindennapokban. Közben sokszor nem figyelünk egymásra és elfelejtjük, hogy valójában mindenki gyalogosnak születik. Ez az alapgondolata új, országos kampányunknak. A közlekedés partnerség, de legalábbis annak kellene lennie. A csúszós utakon, az esti és reggeli szürkületben naponta történnek halálos balesetek. A gyalogosok sokszor a zebrán sincsenek biztonságban, pedig ők a legtörékenyebbek. Kampányunk célja, hogy jobban odafigyeljünk rájuk. Figyeljünk jobban egymásra! Hiszen mindenki gyalogosnak születik...” – szól a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Kormányzati Kommunikációért Felelős Államtitkárság új akciójának leírása.
A "Mindenki gyalogosnak születik" kampány felkereste a Vakok Állami Intézetét, és az együttműködés eredményeképpen 2012. március 7-én a Hungária krt. és a Thököly út kereszteződésénél "gerillaakció" keretében a sajtó részvételével 10 órától közös erővel kívánták felhívni a figyelmet arra, hogy a forgalmas úttesteken való közlekedés korántsem veszélytelen. Sokat jelent, ha odafigyelünk embertársainkra! A figyelemfelkeltés fokozása jegyében a Vakok Általános Iskolájának két növendéke közlekedett önállóan a kereszteződés zebráin, valamint Balogh Róbert Marcipán nevű vakvezető kutyájával. A Vakok Állami Intézetének bekötött szemű igazgatónőjét, Szabóné Berta Irént Joszt László, vak fiatalember kísérte át a Thököly út túloldalára, majd a sajtó egyik képviselőnőjét úgyszintén. László az alábbit árulta el a "vezető" élményeiről: "Úgy éreztem, hogy a bekötött szemű emberek a karomba úgy kapaszkodtak, mint anno én, amikor megvakultam, a mozgástrénerem karjába. Az első lépések megtétele után a szorítás enyhült, és biztonságban kelhettünk át együtt a zajos forgalom ellenére." A megmozdulásról számos híradás adott le rövid tudósításokat. (TM)
9
Farsangi mulatságok A vízkereszttől hamvazószerdáig, azaz a nagyböjt kezdetéig tartó időszakot nevezzük farsangnak, amelyről leginkább a karneválok jutnak eszünkbe, aminek az őshazája Itália. Természetesen kis hazánkban is van hagyománya ennek az ünnepnek, és ez leginkább a mohácsi busójárásban mutatkozik meg. Na és persze a nagyböjt előtt nem hiányozhat az asztalról az étel sem, ami ilyenkor leginkább a fánkot jelenti. Február 16-án este a Vakok Állami Intézetének Hermina úti kultúrterme előtt is fánkok terítették be az asztalokat, hiszen idén is megrendezésre került a farsangi mulatság. A bemelegítést pár, farsanggal kapcsolatos kérdés adta, ezután egyfajta bevezetőként egy csoportos jelmezfelvonulást nézhettünk meg. Az intézet klienseiből és dolgozóiból álló csapat a részeg tengerész dalára adta elő hamisítatlan matróztáncát, ezzel megalapozva a jókedvet. Hat órától pedig az Emberek nevű zenekar frontemberét, a színművész Miller Zoltánt köszönthettük a kultúrterem színpadán a hölgyek legnagyobb megelégedésére. Sztárvendégünk Máté Péter és az Emberek zenekar néhány dalát adta elő. Volt közöttük lassabb is, de nem hiányoztak a pörgősebb ritmusú zenék sem, így nem is volt meglepetés, hogy pár perc alatt közös tánc alakult ki.
Ezek után következtek a jelmezes felvonulások. Volt, aki hajléktalannak, volt, aki magának a halálnak öltözött, de találkozhattunk Krizbai Tecával, egy juhásszal és az ő báránykájával, egy mentőssel, egy félig nő, félig férfi szerzeménnyel, magával Fred Astairrel, egy ezidáig ismeretlen szuperhőssel, Batman-királylánnyal és még sok érdekes figurával. A zsűri végül több díjat osztott ki, de egyéni kategóriában a hajléktalan lány és a halál jelmezét tartotta a legkifinomultabbnak. Hagyománynak mondható már, hogy a jelmezes felvonulás után veszi kezdetét a tombolasorsolás. Százharminc tombolajegy és körülbelül 40 tombolatárgy talált gazdára, melyek adományokból lettek összeállítva. A fődíj pizza- és vacsorameghívás volt, de a játékos kedvűek vihettek haza illatszercsomagot, hátizsákot, parfümöt, bögréket és még sok minden mást.
10
Az est zárásaként zenés-táncos buli vette kezdetét, melyhez a talpalávalót Márton Rezső szolgáltatta. Nem csalódhattunk, hiszen ismét az igényesebb tánczenéket választotta egészen a 60-as évektől napjainkig. A végére a fánk mind elfogyott, a táncos lábak elfáradtak, jövőre pedig várjuk a folytatást!
Már több éve a nappali ellátás kliensei és a Hungária körúti lakók együtt tartják a farsangi mulatságot. Ez év február 15-én tartottuk a Hungária körúti részleg ebédlőjében a közös ünneplést. A foglalkoztatási csoportból és a családsegítőből a kollégák közösen díszítették fel a termet, mely így nagyon hangulatos lett. Az élő zenét ismét Nagy Árpád és Fórián Sándor sorstársak szolgáltatták. A köszöntés után a foglalkoztatási csoport dolgozói, kollégái, a gyógytornászok és a Hungária körúti részleg lakói a „részeg matróz” táncot adták elő nagyon látványosan. Koska Kati kolléganőnk az egész produkció alatt nagyon jól érthetően konferálta a műsort, hogy mit adnak elő, milyen eszközzel, mit és hogyan csinálnak, és így mindenki számára érthető és elképzelhető volt. A tánc végén hatalmas tapsot kaptak elismerésként. Közben a zenészek már startra készen várták, hogy elkezdhessék játszani a talpalávalót. Kicsit nehezen indult a tánc mert az asztalon elhelyezett farsangi fánkot, sós süteményt és teát kezdték felszolgálni a kollégák, ami nagyon finom és ízletes volt. Ezután a zene ritmusa egyre több és több táncolni vágyót csalogatott a parkettre. A kollégák közösen táncoltak a kliensekkel. Változatos, mindenki igényét kielégítő volt a zene. A két zenész felváltva játszott, így volt lehetőség éneklésre is. A jó hangulat a vonatozással ért véget. Szeretném megköszönni a zenészeknek a jó hangulatot, amit zenéjükkel szolgáltattak, minden kollégának a segítséget, a meghívott vendégeknek a részvételt, az élelmezésnek a finom süteményeket és a teát. (GK és LJ) 11
Nőnapi ünnepség A Vakok Állami Intézete legutóbb a 2011-es fehérbot-hetek rendezvénysorozat alkalmából szentelt programot kifejezetten a női nemnek. Immár negyedik alkalommal került megrendezésre a „női nap”. Március 8-án, tehát a nemzetközi nőnap alkalmából. Újból eljött az idő, hogy megmutassák magukat intézetünk lakói és az intézeten kívüli vállalkozó kedvű látássérült hölgyek is. Az első program a divatbemutató volt. Ezen belül a hölgyeket főként az érdekelte, hogy hogyan tud egy nő csinosan megjelenni a reggeli frissítő futóedzéstől az esti koncertig. Ennek jegyében különböző ruhákban vonultak fel amatőr manökenjeink, melyeket Billing Gyöngyi szabadidő-szervező mutatott be a nézőknek, részletesen jellemezve az anyagokat és a szabást a szabadidőruhától a kiskosztümön át a nagyestélyiig, melyeket a modellek viseltek. Fontos kérdést vetett fel a következő programpont is: hogyan tudnak a mai rohanó világban testileg és lelkileg is fittek maradni a hölgyek a hétköznapok során. A programra hivatalos volt Schobert Norbert és felesége, Rubint Réka is, azonban egy külföldi út miatt nem tudták vállalni a szereplést, viszont egy hangfelvételen jókívánságaikkal köszöntötték a közönséget, emellett pedig több doboznyi finom update süteménnyel kedveskedtek, melyek egytől-egyig el is fogytak. A program részeként a konditeremben Mogyorósi Szilvia invitálta a vállalkozó kedvűeket egy kis jógázásra, melynek lényege a testtudat erősítése és néhány könnyített jógaszerű gyakorlat bemutatása volt. Az est végén a 4 Akkord Show Kórus lépett a kultúrterem színpadjára. A kórust egy kisebb zenekar kísérte, így igazi élő zenei élményben lehetett része a jelenlévőknek. A kórus fergeteges sikert aratott, hiszen csodás dallamok csendültek fel, melyeket színes koreográfiával adtak elő a fiatal lányok és fiúk. Nem is csoda, hogy vastaps fogadta őket a végén, így muszáj volt ráadást játszaniuk. (BGy és GK)
12
Nemzeti ünnep a VÁI-ban A tavasz kezdetéhez, amikor friss erők, energiák ébrednek és megújul a világ, hozzátartozik az 1848 -49-es forradalom megünneplése is. Ez egy boldog ünnep, mely büszkeséggel tölti el a magyar embert még akkor is, ha végül a szabadságharc elbukott. A hősökre emlékezünk ilyenkor, és próbálunk nemesebbé válni tetteik felidézésével. Ebben a szellemben készülődött a kis csapat, akik a jeles napon az ünnep történéseit megjelenítették egy műsor keretén belül. Táncosok népesítették be a színpadot, név szerint Borsodi Breki Zsuzsa - a Hungária körúti telephely lakója -, Kun Ilona, Balogh Róbert, Kozma Sándor - Hermina úti lakók, Török Zsófia, Barta Henriett és Bernáth István - VERCSes hallgatók - valamint a mozgásterapeuta csoport három tehetséges és lelkes dolgozója Dénes Lívia, Otruba Zoltánné Tünde és Tóth Adrienn -, akik a népzenei ritmusokra körtáncot jártak. A színpadon megelevenedett Petőfi is, Tardy Balázs művész úr jóvoltából, akinek drámai megjelenítő ereje olyan hatásos volt, hogy megállt a levegő a teremben. Az előadás záróakkordjaként a közönség is bekapcsolódott az éneklésbe. Felszabadultan dalolta együtt a szereplőkkel az ismert strófát: „míg a földön ember él, a költő visszatér, míg magyar él, míg ember él a költő visszatér”. (BGy)
13
Budapesti mangalicafesztivál 2012. február 3-5. Idén új helyszínre, a belváros szívébe, az V. kerületi Szabadság térre költözött a mangalicafesztivál. A családsegítő szervezésében február 3-án dideregve nézegettük klienseinkkel a pavilonok szemet gyönyörködtető portékáit, a csalogató illatok néhányunkat vásárlásra is késztettek. A disznóságok mellett más gasztronómiai különlegességek, bor és pálinka, kézművesek vására, tej és tejtermék, méz-, lekvár- és szörpkészítők is helyet kaptak a fesztiválon. A termékeket kivétel nélkül mind hazai termelők állították elő. A látogatókat családi és gyerekprogramok, főzőverseny, élőállat-kiállítás is várta. A nagy hideg miatt sokáig nem maradhattunk, jövőre remélhetőleg kellemesebb időben lesz részünk. (MD)
Húsvéti köszöntő A húsvét a kereszténység legfontosabb ünnepe és a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is. A Biblia szerint Jézus – nagypénteki keresztre feszítése után a harmadik napon, vasárnap feltámadt. A keresztény húsvét Jézus Krisztus feltámadására való emlékezés, hálaadás az általa elvégzett áldozatért, melyeket értünk, emberekért tett. Lehetővé tette ugyanis, hogy ne bűneink szerint legyünk megítélve, hanem a Jézusba vetett hit által üdvözülhessünk, kegyelemből. A keresztény húsvét időpontja a 325-ös niceai zsinaton lett meghatározva. Eszerint a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnap a húsvétvasárnap. A húsvét így minden évben más napra esik. Húsvétvasárnap délelőtt ünnepi szentmisét tartanak. Ehhez a naphoz tartozik az ételszentelés hagyománya. A délelőtti misére letakart kosárral mennek a hívők, melyben bárányhús, kalács, tojás, sonka és bor van. A húsvéti bárány Jézus áldozatát, a bor Krisztus vérét jelképezi. A tojás pedig az újjászületés jelképe. A tojás az élet születésének, a termékenységnek a legősibb szimbóluma. Az egészben főtt tojás ugyanakkor a családi összetartást is jelképezi. A magyar néphagyomány szerint a családtagoknak együtt kell elfogyasztaniuk a húsvéti tojásokat, hogy ha valamikor eltévednének az életben, mindig eszükbe jusson, hogy kivel fogyasztották el a húsvéti ételeket, és mindig hazataláljanak. Húsvéthétfőn sok népszokás él, például a locsolkodás, a hímes tojás ajándékozása. A locsolás nem más, mint egy jelképes termékenységi varázslat és rituális tisztítás. A régiek úgy gondolták, hogy a hajnali hideg vizes locsolás lemossa a lányokról a testi-lelki tisztátalanságokat, s így kívül-belül megszépülnek. A víz megtisztító, megújító erejébe vetett hit az alapja ennek a szokásnak, mely aztán idővel, mint kölnivízzel való locsolás maradt fenn napjainkig. Régi korokban a piros színnek védő erőt tulajdonítottak. A húsvéti tojások piros színe egyes feltételezések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása és a tojások díszítése az egész világon elterjedt. Együnk is valamit! Ha húsvét, akkor sonka, pálinka és persze TOJÁS. És nem csak Magyarországon: a húsvéti tojásfestés és -evés szokása ennél sokkal régebbi és univerzálisabb. Húsvétkor rendszerint belehúzunk, mint más ünnepeken. Mi kerül az asztalra?
14
Sonkán és tojáson kívül bárány, nyúl, kinek-kinek ízlése, igénye és persze pénztárcájának vastagsága szerint. A mai, - válsággal spékelt - világunkban sokan a húsvét előtti napokat valóban böjttel töltik, hogy a hétvégére jusson sonka, kalács a tányérokba. Ilyen időket élünk. Hogyan került össze a nyuszi és a tojás? Egyes német területeken húsvétkor szokás volt gyöngytyúkot ajándékozni tojásaival együtt. A gyöngytyúk német neve Haselhuhn, (házelhún) röviden Hasel (házel). A félreértés abból is eredhet, hogy németül a nyúl neve Hase (háze). Mindenesetre a tojáshozó nyúl igen népszerűvé vált, a múlt század végén a képes levelezőlapok elterjedésével igen sokfelé eljutott. Nagyon kellemes ünnepeket Mindenkinek és persze terített, szép teli asztalokat kíván a Szerkesztőség. Jó reggelt, jó reggelt, Kedves liliomszál, Megöntözlek rózsavízzel, Hogy el ne hervadjál! Kerek erdőn jártam, Piros tojást láttam, Bárány húzta rengő kocsin Hozzád ideszálltam. Nesze hát rózsavíz, Gyöngyöm, gyöngyvirágom. Hol a tojás, piros tojás? Tarisznyámba várom! Érdekesség: A világ leghíresebb húsvéti tojásai a Fabergé-tojások. (ejtsd: Fáberzsé) Peter Carl Fabergé, a mítoszteremtő aranyműves Szentpéterváron született 1846-ban. III. Sándor cár udvari ékszerésszé nevezte ki, és felesége számára húsvéti ékszertojásokat rendelt. Több mint harminc éven át Fabergé készítette az ékszerművészet egyik legbámulatosabb gyűjteményét: az egyedi tervezésű cári húsvéti tojásokat, melynek érdekességét a bennük rejlő meglepetés szolgáltatta. Minden kis ajándéktojás különlegesen mintázott volt, és belsejében valami rejtőzött. Lám, a Kinder tojás sem új ötlet.
(KL)
15
Hírek 2012.01.01. –- 2012. 03.31. Szeretettel üdvözöljük és köszöntjük az intézetünkbe érkezett új lakóinkat! Hungária körúti ápoló – gondozó részleg Beköltözött: - Kentner Sándor ( a Hermina úti ápoló – gondozó részlegről) Kiköltözött: - Debreczeni Lajos Rehabilitációs részleg Beköltözött: - Dömötör Richárd Kiköltözött: - Szakony Katalin (kiléptető lakásba) - Tóth János (saját tulajdonba) Sok sikert kívánunk a rehabilitációjukat befejező, önálló életüket megkezdő klienseinknek. Hermina úti ápoló – gondozó részleg Kiköltözött: - Kentner Sándor (Hungária körúti ápoló – gondozó részlegre)
Búcsúzunk Lakótársaik és az intézet dolgozói nevében búcsúzunk a Hungária körúti részlegünkben 2012.02.21-én, 90 éves korában, csöndben elhunyt Csikós Margitka nénitől, aki mind sorstársai, mind a munkatársak között nagy tiszteletnek örvendett. Emlékét megőrizzük! Szeretettel köszöntjük a VERCS 2012/II. tanfolyamára érkezett klienseinket: Balogh Olga, Béres Jánosné, Boda Géza, Csukáné Polyák Erzsébet, Fegyver Sándor, Gergye Imre, Hegedűs Éva, Horváth Lászlóné, Mátyás Gyula, Simon Klaudia, Török Zsófia. ----------------------------------------Köszöntjük új munkatársainkat, (Madár Endréné mosónő, Matykó Márta Mária ápoló, Tóth Adrienn gyógytornász, Mónusné Mik Márta ápoló, Hrobárné Legányi Rita szakreferens, Buzási Zoltán Péter szakreferens), és kívánunk nekik eredményes munkát, valamint azt, hogy érezzék magukat jól intézetünkben.
Programelőzetes A következő hónapok programjai. Májusban kerülnek megrendezésre az anyák napi ünnepségek. A Hungária körúti telephely ünnepsége május 3-án, a VANOCS műsora pedig május 8-án lesz megtartva. Emellett a Hungária körúti telephelyen olyan, már szokásosnak mondható programok lesznek, mint a felolvasás, lengőteke, teadélután, gyöngyfűzés, szövőszakkör, filmklub. A Hermina úti telephelyen Márton Rezső változatlanul kéthetente tart teadélutánt, melyek során főként a huszadik század zenéi kerülnek terítékre. Többek között dzsessz, funk, progresszív rock, de klasszikus és beatzenék is felcsendülnek. A jó idő beköszöntével lassan elindulnak a kültéri programok is, remélhetőleg bográcsozásra és szabadtűzön sütésre is lesz lehetőség. Emellett kirándulás is körvonalazódik, de amíg az időjárás őszi hangulatban van, addig nehéz kitűzni az úti célt.
17
Kiadja: Vakok Állami Intézete Budapest Hermina út 21. Telefon: +36 (1) 383-2589 Fax: +36 (1) 383-3274 E-mail:
[email protected] Adószám: 1532403-2-42 Magyar Államkincstár: 10032000-01491931
Negyedévente megjelenő lap Felelős kiadó: Vakok Állami Intézete Budapest e-mail:
[email protected] Megjelenik a Vakok Állami Intézetének saját kiadásában 1146 Budapest Hermina út 21. Tel.: +36-1-383-2589 Fax: +36-1-383-3274 Kiadás, engedélyezés: Szabóné Berta Irén intézményigazgató Ellenőrzés: Szulyák Eleonóra Szerkesztés: Temmel Márta, Koska Lajosné, Gulyás Kristóf Külön köszönet Supák Tibornak a segítségért! Munkatárs: Dénes Lívia, Hideghné Kinczel Éva, Kovács Tímea, Lőrincz Józsefné, Mócza Dolores, Rozemberczki Zoltán, Supák Erika, Valter Szandra, Vargáné Billing Gyöngyi
19