VAKOK ÁLLAMI INTÉZETE VÁI-KRÓNIKA 2013. január
3.évfolyam 1.szám
a Vakok Állami Intézetének negyedévente megjelenő lapja
Szabad csak az lehet, aki szeret. A szeretet pedig odaadás és elfogadás egyszerre. Müller Péter
Tartalom Csöndes pohárköszöntő újév reggelén .............................................. 3 „A csecsemőgondozás speciális technikái” ...................................... 4 Narrátorképzés ...................................................................................... 6 K MRoboBraille nemzetközi konferencia ............................................ 9 Érzékenyítés az MCC-ben................................................................... 12 Megnyitó .............................................................................................. 15 Viziszörny-szelídítés, avagy Sárkányhajózás a Dunán .................... 17 Sportnap .............................................................................................. 19 „Életkép-másképp” – interaktív délután szociális szakemberekkel 21 „Első látásra” ...................................................................................... 22 BRFK-bemutató................................................................................... 24 Segédeszköz-bemutató és -vásár ...................................................... 27 Visszaemlékezések 1956-ra ............................................................... 27 Afrika-nap a Vakok Állami Intézetében ............................................. 28 Gálaest ................................................................................................. 34 „Színes” programjainkról ................................................................... 36 Újra nyílik a világ................................................................................. 39 Mennyből az angyal… ........................................................................ 42 Karácsony ........................................................................................... 45 Hírek ..................................................................................................... 47
2
Kányádi Sándor:
Csöndes pohárköszöntő újév reggelén Nem kívánok senkinek se Különösebben nagy dolgot. Mindenki, amennyire tud, Legyen boldog! Érje el, ki mit szeretne, S ha elérte többre vágyjon, S megint többre. Tiszta szívből Ezt kívánom. Szaporodjon ez az ország Emberségben, hitben, kedvben… Végül pedig azt kívánom, Legyen béke. Gyönyörködjünk még sokáig A lehulló hópihében! A költő szavaival kívánunk minden kedves olvasónknak sok sikert, jó egészséget, Boldog Új Évet! A Szerkesztőség
3
Dr. Tolnayné Csattos Márta:
„A csecsemőgondozás speciális technikái” Minden nő szeretne édesanyává válni. Mindnyájan tudjuk, hogy életünkben az anyaság minőségi változást jelent, de más tudni és más megélni ezt. A várandós anya boldogan becézgeti és várja kicsiny gyermekét. Manapság az ultrahangvizsgálat révén nagy valószínűséggel meg tudják mondani, kisfiú vagy leányka ficánkol az anyaméhben. Így aztán akár nevén is szólíthatják már a várandósság idején magzatukat a szülők. Az édesanya és az édesapa sokat beszélgetnek róla, akit annyira várnak, és vele, akivel nemsokára találkozhatnak. Mire megérkezik a kis jövevény, legtöbb családban saját gyermekszoba, de legalább egy berendezett sarok, sok-sok ruhácska és mindenféle hasznos holmi készen áll. De vajon fel tud-e készülni az örömre az anyai szív? A várakozás önfeledt örömét ugyanis gyakran beárnyékolja az ismeretlentől való szorongás. Alkalmas vagyok az anyaságra? Képes leszek ellátni a gyermekemet? Meg tudom oldani a problémákat? Szinte kivétel nélkül minden leendő édesanyában megfordulnak ezek a kérdések. Ugyanezek a kételyek gyötrik a látássérült anyukákat is. A látó mamák kiadványok sorát olvashatják, amelyek segítik felkészíteni őket az anyaságra. A család tapasztalt nő tagjai 4
bátorító
szavakkal,
praktikus
tanácsokkal
oldják
a
szorongásukat. De ki érti meg, ki támogatja a látássérült nőket, akik anyává akarnak lenni? A látássérült édesanya úgy érzi, nincs, kihez forduljon. Az emberek, a szakemberek, így az orvosok és a védőnők többsége is tájékozatlan afelől, hogyan is éli mindennapjait egy sérült
személy,
mire
képes,
miben
igényel
segítséget,
támogatást, ezért nehezen tudja megérteni helyzetét, bátorítani őt. Miért akar egy látássérült nő erején felüli feladatot vállalni? Tényleg erőn felüli látássérültként édesanyának lenni? Nem. Azaz igen, de ugyanúgy örömteli, mint bárki másnak! „A
csecsemőgondozás
speciális
technikái”
c.
kiadvány
segíteni, támogatni kívánja azon szakembereket, rokonokat, ismerősöket, barátokat, akik körülveszik azokat a családokat, amelyekben látássérült családtag tervez gyermekvállalást. Ugyanakkor bátorítással és praktikus tanácsokkal „övezi fel” azokat, akik bátrak, és felvállalják az anyaság örömeit az élethelyzet kihívásaival együtt. A kiadvány 2011-ben jelent meg. 2012-ben pedig az akadálymentes változat többféle formában is napvilágot látott: így Braille-írásban, felolvasott hanganyagként és nagybetűs nyomtatásban. T. Cs. M.
5
Narrátorképzés
A 90 Decibel Projekt szervezésében 2012. szeptember 10-13. között került megrendezésre egy olyan színházi- és múzeuminarrátor- képzés, melynek előadója Roz Chalmers, a Nagy-Britanniában már híressé vált VocalEyes vezető oktatója volt. A VocalEyes nevű szervezet célja a színházi előadások, képzőművészeti
kiállítások
akadálymentesítése,
valóban
élvezhetővé és élményszerűvé tétele látássérült személyek számára is. Hazánkban
a
siketek
számára
akadálymentesített
színházi előadások egyre népszerűbbek és elterjedtebbek (ennek előzménye 2011-ben egy, szintén a 90 decibel Projekt által megrendezett színházi jelnyelvitolmács-képzés volt). A mostani kurzus kitűzött célja volt, hogy a hazai szakemberek olyan szaktudásra és gyakorlati tapasztalatokra tehessenek szert, ami elősegíti, hogy a látássérültek számára való akadálymentesítési törekvések is egyre jobban utat tudjanak törni hazánkban, hogy a színházi előadásokat ne csak siket, hanem látássérült nézők számára is élvezhetővé tudjuk tenni. A színházi-
és
múzeuminarrátor-képzés
a
budapesti
Brit
Nagykövetség támogatásával jött létre, a tanfolyam helyszínét is a követség biztosította számunkra.
6
E bevezető után engedjék meg, hogy bemutatkozzam. Kovács Margitnak hívnak, gyógypedagógus vagyok, és abban a szerencsében volt részem, hogy én is részt vehettem a 2012. szeptember 10-13. közt megrendezett képzésen. Jelenleg a Vakok Állami Intézetében dolgozom Budapesten, felnőtt látássérült személyek rehabilitációjával foglalkozom. Nagyjából egy éve kezdődött el intézetünkben a filmvetítések akadálymentesítése látássérültek számára. Az első narrált filmvetítésre tavaly októberben, a fehér bot napja alkalmából került sor, akkor a „Kóristák” című filmhez készítettem narrációt. A vetítésnek - amire a Francia Intézet szervezésében került sor - rendkívül nagy sikere volt, ennek köszönhető, hogy intézeti rendezvények
keretében
azóta
is
foglalkozom
filmek
akadálymentesítésével, narrálásával. Azelőtt nem részesültem semmilyen
narrátorképzésben,
a
látássérült
személyek
segítsége, visszajelzései, illetve ezen idő alatt összegyűjtött tapasztalataim segítettek, hogy megpróbáljam a leginkább élményszerű narrációt átadni a filmvetítések során. Nagyon nagy öröm volt számomra, mikor megtudtam, hogy színházi- és múzeuminarrátor-képzés indul. Úgy éreztem, hogy ezzel a kurzussal
megkaphatnám
azt
a
szükséges
szakmai
háttértudást, ami még jobban elősegítené a további munkám, új távlatokat tudna adni színházi és múzeumi területeken is. A munkahelyem megteremtette számomra a lehetőséget, hogy részt vehessek a képzésen, így kerültem oda. 7
A képzésen összesen tizenheten vettünk részt. Ezen négy nap alatt a „kis” csapatunk nagyon jól összeszokott, úgy érzem, hatékonyan tudtunk együtt dolgozni és segíteni egymást, rendkívül jó hangulatban, családias légkörben folyt le ez a négy nap. Roz, az előadónk rengeteg szakmai tudást és gyakorlati tapasztalatot osztott meg velünk színházi, múzeumi narrátori élményeiről. Sokat beszélt arról, hogy hogyan lehet élvezhetővé és valóban élményszerűvé tenni egy színdarabot vagy egy táncelőadást, egy kézbe nem vehető múzeumi tárgyat vagy akár
egy
festményt
látássérültek
számára.
A
szakmai
előadások, beszélgetések után a gyakorlatban is kipróbálhattuk magunkat minden egyes területen. Színdaraboknál a színpadi leírástól, az egyes karakterek jellemzésétől a cselekmény közbeni narrációig mindent megtapasztalhattunk a gyakorlatban is, az egyik délután alkalmával pedig látogatást tettünk a Szépművészeti Múzeumba, ahol festmények és szobrok látássérültek számára való „láthatóvá tételét” kaptuk feladatul. Külön öröm volt számunkra, hogy munkánkról minden egyes alkalommal azonnali visszajelzést kaphattunk: a négy nap során végig velünk volt Kertész Mónika, aki a színházi akadálymentesítésben tapasztalati szakértőként van jelen itthon, és aki maga is látássérült. Az ő segítsége mindig hiteles visszacsatolás volt számunkra. Meglepő, de határozottan pozitív élmény volt számomra, hogy a képzésen résztvevők közül milyen sokan jöttek színházi 8
berkekből, és hogy nem csak a pesti, de vidéki színházakban is mennyire erős törekvés indult meg annak irányába, hogy ezen a területen a legjobb szakmai felkészültségre szert téve, igényesen akadálymentesített előadásokat tudjanak szervezni látássérült nézők számára is. Roz szavai jutnak újra és újra az eszembe, aki többször is elmondta nekünk, hogy ez a képzés még csak a kezdet, innentől a mi feladatunk, hogy a megszerzett szakmai tudást és tapasztalatokat kamatoztatva, egymással együttműködésben itthon is utat törjünk ennek a hazánkban még nem annyira elterjedt, de rendkívül fontos területnek. Roz mondta azt is, hogy bár sokszor kicsi lesz az a réteg, aki számára narrációinkat készítjük, ők mégis megérdemlik, hogy komoly szakmai felkészültségünkkel a legjobb, legmagasabb szintű élményt kapják tőlünk. Határozottan mondhatom, hogy a képzés nagyon sokat jelentett
számomra,
úgy
érzem,
ezen
törekvések
megindulásával nagyon jó irányba haladunk afelé, hogy a legmagasabb
szintű,
igényes
akadálymentesítéssel
a
különböző fogyatékossággal élő személyek is megkaphassák azt a színházi vagy egyéb művészeti élményt, ami minden más ember számára már adott. KM
9
RoboBraille nemzetközi konferencia 2012. november 8-án az ELTE PPK épületében került megtartásra a RoboBraille Nemzetközi konferencia Bulgária, Irország, Olaszország, Dánia, Anglia, Ciprus, Egyesült Amerikai Államok,
Ausztria,
Belgium,
Románia
és
Magyarország
részvételével. A konzorcium a www.robobraille.org honlapot tartja fenn, amely elsősorban
a
látássérülteket
segíti
a
számítógépes
fájlformátumok konvertálásában, karakterfelismertetésben, ill. szövegből hangfájl létrehozásában. A megoldás előnye, hogy különböző programok telepítése és használata helyett, webes felületen vagy E-mail küldésével végezhető el az átalakítás. A projekt soron következő konferenciája hazánkban történő megtartásának aktualitását az adja, hogy a szolgáltatások magyar, bolgár, orosz, svéd és román nyelvű elérhetősége került célkitűzésre. A
RoboBraille
ingyenes
szolgáltatásai
a
következőkre
használhatók például: - Fájlok széleskörű konvertálása különböző formátumokba - szöveg hangállományba történő átalakítása - karakterfelismertetés - e-könyv előállítása - Braille- formátumú információelérés támogatása - elektronikus könyvtár elérése 10
- autodidakta tanulás (idegen nyelvek) - matematikai formulák használata A szolgáltatás jelenleg a következő nyelveket támogatja: amerikai angol, arab, brit angol, dán, holland, francia, német, görög, izlandi, olasz, litván, norvég, lengyel, portugál, szlovén, spanyol. A rendszer használatára példák: - egy idegen nyelvű szöveg hangállománnyá alakítása, s a kapott hangzószöveg segítségével kiejtés tanulása - egy képfájl elküldése karakterfelismertetés céljából - mobiltelefonra,
Ipadra vagy egyéb hordozható, digitális
hanglejátszást lehetővé tevő eszközre feltölthető e-könyv előállítása MGy És RZ
11
Érzékenyítés az MCC-ben Magyarország legnagyobb multidiszciplináris kollégiuma, a
Mathias
Corvinus
Collegium
1996-ban
magánkezdeményezésre jött létre. A sikeres előkészítő munkák befejezése után, 2001 szeptemberében a Collegium 47 hallgatóval a Gellért-hegyen, a Somlói út 51. szám alatt megnyitotta kapuit.
A szakkollégium vezetőképző programot indított, melynek célja, hogy
az
egyetemi
mesterképzés
idejére
a
Collegium
hallgatóinak olyan tudást nyújtson, amelynek birtokában alkalmassá válnak a jövőbeni vezetői szerep betöltésére. A Vezetőképző program elvégzése után a résztvevők nem csak szakterületükön lesznek képesek kiemelkedő teljesítményt nyújtani,
hanem
olyan
munkacsoportok
irányítására
is
alkalmassá válnak, ahol a különböző területek szakemberei
12
együtt, egy csapatban dolgoznak, és valósítanak meg közös célokat.
A Collegium vezetői ehhez elengedhetetlennek tartják, hogy a diákok különböző szakterületekkel ismerkedjenek meg, a gazdasági
fórumoktól
kezdve
a
kisebbségi
kérdéseken
keresztül a sérült emberekkel való ismerkedésig. Ez utóbbi szellemében került megrendezésre 2012. november 10-én az a kerekasztal-beszélgetés,
melynek
szereplői
a
siketek,
mozgássérültek, értelmi sérültek és - intézetünk jóvoltából - a látássérültek
közül
kerültek
ki.
A
beszélgetés
során
bemutatkoztak a részt vevő intézetek, majd gondolatébresztő kérdéseken keresztül boncolgatták a sérültek itthoni helyzetét. Intézetünket Tillmann Zsolt képviselte, aki Gulyás Kristóffal közösen tartott érzékenyítő tréninget az ebédszünet után. Az érdeklődő fiatalok megismerkedhettek a Braille-ábécével, amit rögtön ki is próbálhattak egy Braille-írógépen. Zsolt egy hangfal segítségével mutatta be, hogyan könnyíti meg egy látássérült
13
mindennapjait a számítógépen futó beszélőprogram, emellett bemutatta a beszélőóra működését is, de a látássérültek mindennapjai után érdeklődő kérdések megválaszolásával késztette leginkább gondolkodásra a nyitott fiatalságot.
A látássérültek mellett talán a siketek életmódja keltett leginkább feltűnést, hiszen jelnyelvi tolmács segítségével rengeteget
tudhattunk
meg
a
hallássérültek
kultúrájáról,
életmódjáról. A kialakult kapcsolatot a tervek szerint egy tavasszal tartandó, nagyobb lélegzetvételű és részletesebb érzékenyítő tréninggel ápolja majd tovább a két intézmény.
GK
14
FEHÉR BOT NAPJA
Megnyitó Intézetünk már hagyományosan a legkiemelkedőbb szakmai, kulturális és szabadidős programjaival tiszteleg a fehér
bot
világnapja
alkalmából
mindazok
előtt,
akik
látássérüléssel nehezítetten élik mindennapjaikat, és mindazok előtt, akik bármilyen módon – szakemberként, laikus segítőként, családtagként, barátként - segítséget nyújtanak vak, ill. gyengénlátó emberek számára. A háromhetes rendezvénysorozat ünnepélyes megnyitójára október 15-én került sor. Ünnepségünket részvételével megtisztelte Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, Soltész Miklós, a szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár, dr. Ferdinandy István,
a
Budapest
Főváros
XIV.
Kerület,
Zugló
Önkormányzatának alpolgármestere, Fülöp Attila, család- és esélyteremtési politikáért felelős helyettes államtitkár, dr. Tapolczay Gergely, a Magyar Parlament első siket képviselője, Orsós Zsolt, a "szolidaritás nagykövete”. A művészet képviselőjeként pedig köszönthettük Jankovics Marcell
Kossuth-
és
Balázs
Béla-díjas
rajzfilmrendező-
könyvillusztrátor-írót, akinek előző nap ítélték oda az első díjat a
15
szolnoki Nemzetközi Képzőművészeti Filmszemlén, Madách Imre: Az ember tragédiája című egész estés animációs filmjéért. Körünkben üdvözölhettük Flamann Ildikó fazekas - keramikus művészt is, akinek tapintható tárlatát a fehérbot-hetek alatt megtekinthettük. A köszöntő beszédek után intézetünk igazgatója, Szabóné Berta Irén röviden bemutatta a TÁMOP 5.4.7 12/1 számú, „Perspektívák
látássérült
szolgáltatásainak
személyek
továbbfejlesztése
elemi a
rehabilitációs
Vakok
Állami
Intézetében” című projektet. Bemutatásra és átadásra került dr. Tolnayné Csattos Márta tavaly kiadott „A csecsemőgondozás speciális technikái” című módszertani kiadványának akadálymentes változata. Ezek után az igazgató asszony megnyitotta az „ügyes kezek” kiállítás színes tárházát, mely betekintést nyújtott a különböző kézműves szakkörök munkájába. Az idei év különlegessége Flamann Ildikó „mesehősök kerámiaképekben” című kiállítása volt, melyet Jankovics Marcell méltatott.
A tapintható képek lehetővé teszik, hogy a
látássérültek felismerjék a mindannyiunk által jól ismert mesék központi figuráit, fölelevenítve ezzel szép emlékeiket. Az
ünnepi
hangulatot
Steffek
Adél
vak
népdalénekes
produkciói biztosították. Adél szenvedélyesen gyűjti és tanulja a
16
népdalokat, 2007-ben a Kodály-emlékversenyen első helyezést ért el csángó népdalokkal. A nap házigazdája Kárász Róbert műsorvezető volt. A
fehérbot-hetek
rendezvényeinek
anyagi
támogatásáért
köszönet a Fény a Sötétben Alapítványnak. Az alábbiakban – nem a teljesség igényével – kedves Olvasónk betekintést nyerhet a fehér bot napja tiszteletére intézetünk által szervezett programokba.
TM
Viziszörny-szelídítés, avagy Sárkányhajózás a Dunán A fehérbot-hetek sportprogramjának keretében, október 5-én lakóink megismerkedhettek a sárkányhajózás izgalmaival. Az ismerkedés az újpesti öbölben kezdődött, ahol először megtanultuk helyesen megfogni és helyesen használni az evezőket.
17
Ezután
a
parton
megszerzett
tudásunkkal
felvértezve
megközelítettük a sárkányhajót, és vízre szálltunk. A sárkányhajó egy olyan speciális, Dél-Kínából származó, hagyományosan 12,5 m hosszú hajó, melyet elöl sárkányfej, hátul pedig sárkányfarok díszít. Az evezősök a húszszemélyes hajókban egy dobos által diktált ütemre eveznek, mely teljesen akadálymentes mozgásforma látássérült emberek számára is. Lakóink és dolgozóink közös erőbedobással egy hajóban evezhettek a cél felé. Az evezések váltott csapatokban zajlottak, így a parton napfürdőzéssel és beszélgetéssel gyűjthettük az erőt a következő körre.
18
Szerencsénkre a közeledő ősz dacára nagyszerű időnk volt, és még a nap is kisütött. Délutánra kellemesen elfáradt csapatunk farkaséhesen tért vissza az intézetbe ebédelni. Programunk
nagyszerű
hangulatát
mi
sem
bizonyítja
ékesebben, hogy a sárkányhajós csapat jelezte, jövőre is szívesen látnak bennünket.
JZ
Sportnap A fehér bot napja alkalmából szervezett sportnapra idén október 6-án, egy napos szombat délután került sor.
19
Szokásunkhoz híven lakóink állandó kedvencével, a party bikekal készültünk. A hétszemélyes tandemkerékpárt most is nagy lelkesedés fogadta. A Városligetben suhanva mindenhol kíváncsi tekintetek kísértek bennünket.
A Vakok kertjében nem maradtak el a megszokott, közkedvelt játékos
vetélkedőink
sem.
Lengőteke-bajnokságunk
idei
győztese megosztva Benyó István és Bozó Róbert lettek. Ezután
a
vállalkozó
kedvű
lakók
és
dolgozók
vegyes
csapatokban a vakfociban mérhették össze tudásuk és csapatjátékuk erejét.
20
Az energia-utánpótlásról meleg tea és az intézet konyháján készült, híresen finom pogácsa gondoskodott.
JZ
„Életkép-másképp” – interaktív szociális szakemberekkel A
fehérbot-hetek
rendezvénysorozat
részeként
délután
immáron
hagyományosan, idén is megrendezésre került a szociális intézmények versenye, mely az „Életkép-másképp” – interaktív délután
szociális
szakembereknek 21
elnevezést
kapta.
A
programon az idei évben egy-egy fő, különböző szociális területeken
dolgozó
szakember
vett
részt,
családsegítő
szolgálatok, valamint idősellátás területéről. A résztvevők játékos
feladatok
formájában
ismerkedhettek
meg
a
látássérüléssel (mind a mindennapi élet, mind a közlekedés, a szabadidős kézműves tevékenység, mind pedig az informatika terén),
majd
tehették
fel
kérdéseiket,
melyek
a
napi
munkájukhoz is esetlegesen segítséget nyújthatnak. A programon résztvevők visszajelzései alapján a rendezvény rendkívül jól sikerült.
KT
„Első látásra” 2012. október 16-án immáron második alkalommal került megrendezésre egy, a látássérültek számára narrált filmest. A programon egyaránt részt vettek látó és látássérült nézők is. A látó nézők szemtakaróval próbálhatták ki, milyen élmény a látáson kívüli egyéb érzékekre támaszkodni, milyen érzés narrációval megtapasztalni egy filmes élményt. Az este folyamán az „Első látásra” című film került vetítésre, amely egy igen érdekes témát vetett fel a jelenlévők körében. A 22
film egy gyermekkorában megvakult férfi igaz története alapján készült, aki egy kísérleti műtétnek köszönhetően visszanyeri gyermekkorban elvesztett látását. A férfinak újra meg kell ismerni, lépésről-lépésre fel kell fedeznie az eléje táruló „új” világot, közben megküzd saját magával, korlátaival, és megtapasztalja, hogy mennyi olyan dolog van a világban, amit jobb nem látni: a féltékenységet, a haragot, a szegénységet. Közben látása sokszor megcsalja őt, és a nehézségek árán jön rá arra, ahhoz hogy igazán lásson, nem kell szem, sokkal inkább az, hogy megtanuljon a szívére hallgatni. A történet sok kérdést vetett fel, aminek megvitatására lehetőséget adott a vetítés utáni kerekasztal-beszélgetés. A beszélgetés
kiemelt
vendégei
voltak:
Turbucz
László
pszichológus, Keskeny Anita, a rehabilitációs részleg lakója, aki születésétől kezdve vak és Joszt László szociális munkás és rehabilitációs tanár. László felnőttkorban vált látássérültté. A vendégek hozzászólásainak köszönhetően több nézőpontból tudtuk megvitatni a film által felvetett kérdéseket, úgy érzem, kölcsönösen tanulhattunk egymástól. A vetítésnek és a beszélgetésnek is nagy sikere volt, remélhetőleg a jövőben még több lehetőség adódik arra, hogy hasonló
narrált
filmvetítések
keretében
látássérültek
megkaphassák azt a filmes élményt, amit a látó emberek.
KM
23
is
BRFK-bemutató
A Budapesti Rendőr-főkapitányság már tavaly is tartott bemutatót a Vakok Állami Intézetében, amely akkor annyira sikeres volt, hogy idén sem lehetett kihagyni a fehérbot-hetek rendezvényeinek sorából. Ráadásul ebben az évben egy kis pluszt is csempésztek a rendőrök a bemutatóba, hiszen az egész program egy igazoltatás és őrizetbe vétel játékos demonstrációjával kezdődött.
A Hermina úti telephely épülete mögött október 17-én délelőtt már kisebb tömeg várta, hogy a rendőrautóval érkezett különítmény bemutassa, hogy miként történik a való életben egy igazoltatás, majd egy őrizetbe vétel. Keskeny Anita és Király Erzsébet önként jelentkeztek, hogy a bemutató kedvéért eljátsszák az utcán feketéző drogdílereket, akiket a szirénázó
24
autóval érkező rendőrök egy hanggránáttal sokkoltak, majd motozás után megbilincselve az autóba tuszkoltak.
A sikeres akció után szirénától zengett az udvar, hiszen az érdeklődők egymás után próbálták ki a rendőrmotorokat és rendőrautókat. Mindeközben a kultúrteremben fel lehetett próbálni a mindennapi rendőri munka eszközeit: sapkákat, golyóálló mellényeket, sisakokat, bilincseket, és még egy olyan játékfegyvert is kézbe lehetett venni, ami kívülről ugyanúgy néz ki, mint amit a rendőrök a mindennapok során használnak.
25
Külön öröm volt látni, hogy lakóink mellett a szomszédos Vakok Iskolája látássérült diákjai is ellátogattak hozzánk, hogy megismerkedjenek a rendőrség által használt tárgyakkal.
GK
26
Segédeszköz-bemutató és -vásár A korábbi évek hagyományainak megfelelően az idei évben is megrendezésre került a vásárlással egybekötött segédeszközbemutató a Hermina úti kultúrteremben. A program célja, hogy a közönség közvetlenül ismerkedhessen meg a látássérültek mindennapjait megkönnyítő és segítő eszközökkel, melyeket kézbe lehet venni, ki lehet próbálni. Idén két szolgáltató vállalta a részvételt, az Informatika a Látássérültekért Alapítvány, valamint a Hangvilág Kft., akik rendkívül
bőséges
választékkal
álltak
az
érdeklődők
rendelkezésére. Ismét találkozhattunk beszélő számológéppel, fénydetektorral vagy leginkább keresett beszélő karórákkal. A programot sokan látogatták, köztük akadt olyan külsős látogató is, aki látóként érdeklődött a termékek iránt látássérült rokonai, ismerősei számára.
KT
Visszaemlékezések 1956-ra Mivel a fehérbot-hetek rendezvénysorozat szinte az egész októberi hónapot kitölti, így az október 23-i megemlékezést is évről-évre a programok között tudhatjuk. Idén a műsor kissé
27
rendhagyó volt, hiszen a megszokottól eltérően mindkét telephelyen egy-egy olyan látássérült klienssel beszélgettünk el az ’56-os történésekről, akik már akkor éltek, ráadásul látássérülésükkel együtt élték át a forradalmat. Délelőtt a Hermina úti telephelyen Nagy Endre Mihályné Irénkével beszélgetett a Billing Gyöngyi – Balogh Sándor moderátorpáros, majd délután szintén ők faggatták a Hungária körúti telephelyen Gavrán Rozáliát. Mindketten érzékletesen mesélték el emlékeiket a borzalmakkal kapcsolatban, melyet aláfestő zenék és olykor az 1956-os eseményeket megidéző hanghatások egészítettek ki.
GK
Afrika-nap a Vakok Állami Intézetében A fehérbot hetek rendezvénysorozat keretén belül a Vakok Állami Intézete évről-évre megpróbál egy-egy estén valamely országra, kontinensre fókuszálni, hogy bemutassa annak jellegzetességeit, zenéjét, gasztronómiáját, tárgyi kultúráját. A tavalyi keleti teaházat, mely a török kultúrára koncentrált, és a kínai kulturális napot idén október 25-én este az Afrika-nap követte, melyre több illusztris személyiség is ellátogatott. 28
Intézményünk
igazgatóasszonya,
Szabóné
Berta
Irén
megnyitója után Takalani Esther Netshitenzhe, Dél-Afrika budapesti nagykövetasszonya mondta el köszöntőjét, ráadásul megpróbálkozott magyar nyelven is elmondani gondolatait, melyet a közönség nagy lelkesedéssel fogadott.
29
Ezután Balogh Sándor, az Afrikai-Magyar Egyesület alapítója köszöntötte a látássérülteket, majd dr. Búr Gábor afrikanista, az ELTE docense tartott egy hosszabb, sok érdekességgel átszőtt előadást magáról az afrikai kontinensről, az ott élők életéről, kultúrájáról.
Előadása
után
látássérült
klienseink
megtapogathatták az Afrikai-Magyar Egyesület által, erre az estére felajánlott eredeti, fából és bronzból készült szobrokat és maszkokat.
A VÁI kultúrtermének falai között ezek után felcsendült a zene, ugyanis Bom-C először egy autentikus, egy szál dobbal kísért afrikai éneket adott elő, majd elénekelte két saját számát is, melyet a közönség hangos tapssal jutalmazott. A sok új élmény után egy hosszabb szünet következett, mely során a Savannah étterem által felajánlott ételkóstolókból szemezgethettek a jelenlévők. kiegészítve
Igazi,
Afrikára
ananász-
jellemző és
30
ételek
voltak
ezek,
kókuszdarabkákkal.
Aki
megszomjazott, rooibos teával csillapíthatta szomját. Ezúton is köszönjük a Savannah étteremnek a nagylelkű felajánlást!
Az est utolsó felvonásaként egy igazi falrengető produkció következett, ugyanis ellátogatott hozzánk az Afrobreakz nevet viselő dobos csapat, melynek megalakulásáról, hangszereiről és alapjában véve az afrikai zenei kultúráról a csoport egyik tagja, A. Gergely András antropológus beszélt röviden, aki szintén az ELTE oktatója. De szavak helyett inkább a ritmusokkal
beszéltek
a
tagok,
akikhez
egy
idő
után
kapcsolódtak a jelenlévők is. Bámulatos volt látni, ahogy a rengeteg hangszer mind gazdára talál, és látássérült lakóinkkal együtt egy óriási közös örömzenélés veszi kezdetét.
31
Az Afrika-nap szervezése során rengeteg segítséget kaptunk, ami nélkül nem jöhetett volna létre ez a rendezvény. Óriási köszönet Takalni Esther Netshitenzhe nagykövetasszonynak, hogy jelenlétével hozzájárult a program színvonalához, ezen kívül az Afrikai-Magyar Egyesületnek, azon belül is Balogh Sándornak és Szabó Györgyinek, az Afrobreakz együttesnek, kiemelten A. Gergely Andrásnak, a Savannah étteremnek a finom kóstolóért, Bom-C-nek a fergeteges hangulatért, és természetesen dr. Búr Gábornak, aki idejét nem sajnálva már hónapokkal a program előtt felajánlotta nekünk támogatását, és nagyon sokat segített ötleteivel, kapcsolati rendszerével, és nem utolsó sorban előadásával.
32
Azt hiszem, nem túlzás az a megállapítás, hogy az est folyamán nem csak a látássérülteknek, de a hozzánk ellátogató vendégeknek is nagy élményben volt részük. GK
33
Gálaest Október 26-án késő délután vette kezdetét az idei fehérbothetek háromhetes rendezvénysorozatát lezáró gálaműsor, melyet intézményünk igazgatóasszonya, Szabóné Berta Irén nyitott meg, a helyezettek pedig tőle vehették át a díjakat, elismeréseket. A „ki mit tud?” Verseny győztesei léptek fel először . Máté János Petőfi Sándor Faluvégén kurta kocsma című versét mondta el, majd Koncz Endre saját dalát adta elő gitárkísérettel. A „ki mit tud?” egyik kiemelkedő versenyzője volt Pető Mihályné, Erzsike, aki Vörösmarty Mihály A merengőhöz című költeményét szavalta el, és lett kategóriájában első helyezett. Három ígéretes fiatal énekelte a Miért hagytál el? című könnyűzenei dalt, ügyelve a színpadi megjelenésre; az azonos ruhára és a koreografált mozgásra is.
Kabarétréfa
szórakoztatta tovább a gálaest résztvevőit, Bende Éva és Keskeny Anita a Family karika című vidám jelenetével. Befejezésül Sopár Zoltán zongorázott, és énekelte többekkel együtt a kedvelt és népszerű Máté Péter dalt: Azért vannak a jóbarátok… A gála ezután Kisnémedi Varga Pál és barátainak műsorával folytatódott, akikhez csatlakozott egyik lakónk is, Horváth Géza, aki csodálatos hegedűjátékával egészítette ki a zongorakíséretet. A jó hangulat garantálta, hogy szinte az
34
összes nóta vastapssal érjen véget, hiszen az ismert melódiákat a közönség sokszor együtt énekelte az előadókkal. A nóták után az a Hermann Tibor ült a zongorához, aki már több
ízben
bizonyította,
hogy
képes
megtáncoltatni
a
nagyérdeműt. Ez most sem volt másként, hiszen a székek félretolása után hatalmas tánc vette kezdetét a Tibor által játszott slágerekre, melyet szinte végig együtt énekelt vele a táncos közönség. Az este a már szokássá vált vonatozással ért véget, így zárta egy jókedvvel mulató csapat az idei fehérbothetek rendezvénysorozatát. GK
35
„Színes” programjainkról 4 Akkord Show… Az „Európa Szívében” Alapítvány Lélekápoló projektjének keretében ismét meglátogattak bennünket a „4 Akkord Show Kórus” lelkes, fiatal énekesei. November 15-én adtak egy közel egyórás műsort. A minden alkalomra extra jelmezekben érkező lányok derekán ezúttal rózsaszín szalag, a fiúkon ugyanilyen nyakkendő díszlett. Előadásukban nagyon hatásos színpadi koreográfiai elemek is szerepelnek, ami a látássérülteknek nem jelent plusz élményt, azonban
az
előadásmódja,
énekegyüttes
hangulatteremtő,
a
dallamok
népszerű
dinamikus
minden
hallgatót
feltöltöttek energiával. Köszönet érte!
Egy 150 éves cselló… November 30-án egy fiatal művészházaspár járt Intézetünkben, Rohmann
Ditta
csellista
és
férje,
Fassang
László
orgonaművész. (Nevének kiejtése: „fassang”) Egy nagyon élvezetes program részesei lehettünk, ugyanis a művésznő minden darabhoz fűzött valamilyen érdekes, újszerű magyarázatot, történetet. László pedig bekötött szemmel improvizált a zongora húrjain! Nem tévedés, így szólaltatta meg a hangszert, mindannyiunkat lenyűgöző módon. Előadásuk 36
végén Ditta elmesélte hangszerének történetét és a csellóhoz használt vonók különbségeit. Egy londoni árverésen sikerült hozzájutnia ehhez a 150 éves csellóhoz, melyet azután még javíttatott és különböző alkatrészekkel felszereltetett. A házi hangverseny kliensei örömmel vették kézbe és tapintották végig mind a csellót, mind a vonókat. Szép délután volt, szép emlékké vált. A viszontlátás reményében búcsúztunk el a zeneművész házaspártól.
Több mint ötven látogató… Egy belga sörgyár munkatársai látogattak el Intézetünkbe annak apropóján, hogy pénzbeli adománnyal támogatták a „Fény a Sötétben” Alapítványt. Az adományozók meg akartak ismerkedni lakóinkkal, közös együttlétet, egy szép estét szerveztünk velük közösen december 11-én. A programok sorában megtalálható volt filmvetítés, mini érzékenyítő program, kézműves foglalkozás a karácsony jegyében és üvegablakok festése, valamint zenélés mindkét részről. Számukra lakóink adtak egy rövid műsort karácsonyi gospelekből
összeállítva,
a
vendégek
zenekarukkal énekeltek angol dalokat.
37
pedig
hattagú
A
vendéglátás
igazodott:
is
az
adventi
gyümölcskenyerek,
készülődés
mézeskalácsok
hangulatához és
fahéjas,
almás, narancsos teák illata szállt mindenfelé. Minden alkalmat megragadva ezúton is köszönjük nagylelkű adományukat!
KL
38
Újra nyílik a világ Úgy jöttem be, hogy nagyon össze voltam zuhanva, lemondtam magamról, nem gondoltam volna, hogy ebből van kiút. Tele voltam félelemmel. Nagy meglepetésemre azt tapasztaltam, hogy két hét alatt sikerült minden tanárt megismerni, minden szakembert és a társaimat. Úgy éreztem, egy rendkívül átfogó, összeszervezett segítséget kapok. Bíztam, sokkal bátrabb lettem. Mikor ide bekerültem, mindössze 2 cm-re tudtam a lábam felemelni, most felállok a kerekesszékből! Még másfél hónap van hátra, mi vár rám, mennyi mindent fogok még megtanulni! A közlekedéstől nagyon féltem, nem igazán mozdultam ki. De a második órán átmentem a Hermina út-Ajtósi Dürer sor sarkán, ez fantasztikus élmény volt! Nagyon sok pozitív élmény ért, nem is gondoltam volna, hogy képes vagyok rá. Gyengénlátóként csodálatos volt felfedeznem a ping-pong élményét, teljesen vakon a térhallást, a partybike-t, tekét. Bíztam mindenkiben, sose csináltam, de sikerült. A Rendőrnap is nagyon izgalmas volt, a ki mit tud is nagy élmény volt számomra. 14 évet a lakáson belül éltem - most minden percet élveztem! Afrika-nap: Dobolhatok? Különböző dobok voltak. El nem tudtam volna képzelni, hogy megfoghatjuk a dobokat! Az énekes is megnyerte tetszésemet, a pici babájuk különösen a 39
gyönyörű göndör fürtjeivel. Saját írású imádságukat is előadták, teljesen máshogy imádkoznak, a miénkhez képest nagyon eltérő a kultúrájuk. Afrikáról ami keveset tudtam, azt a tévében láttam, most nagyon sok mindent megtudtam a professzor úrtól. Nagy képernyőn
kivetítették
az
arcokat,
el
tudtam
játszani
képzeletben, milyen lehet valójában. A kiállításon megfoghattuk a készítményeket. A maszkokról azt hittem, nehezek, de nem, valójában könnyűek. A gála egy kicsit nehezen indult be, de a szervezőknek köszönhetően mindenki táncolt. Amíg élek, nem fogom elfelejteni! A népdaléneklés, az idős emberek külön megfogtak, az előadásmód igényes volt, számomra egyszerre volt lelkesítő és megható. Ha
valaki
egyedül
ült,
a
szervezők
inspirálták,
hogy
megmozduljon. Szinte mindenki táncolt, alig egy-két ember maradt ülve. Nem volt probléma, ha nem jól énekeltük, nem tudtuk a szöveget, de jól éreztük magunkat. Odafigyeltek ránk, kiszolgáltak, finom volt az étel, az ital, megkínáltak, nagyon jólesett. Mindenre odafigyeltek. A Retrodiscon kívánságműsor volt, és rengeteget táncoltam. Senki nem maradt ülve. Érzem a segítőkészséget – ezért sikerült minden! Társaimmal baráti viszonyt alakítottam ki, segítünk egymásnak. Én látok, ezzel segítek, érzem, hogy szükség van rám, ettől
40
boldog vagyok, hasznosnak érzem magam! Hétvégenként a teakonyhán együtt kávézunk, szívesen segítek a társaimon, egyúttal én is tanulok: mikrosütő használata, mosás (ami otthon nem ment egyedül, Nem voltam önálló) itt arra is megtanítottak. Úgy érzem, magára az életre tanítanak meg minden téren. A legutóbb is főzés közben elbeszélgettünk, és meghívtuk a fiatalabb tanfolyamtársainkat is. A hetet záró csoportmegbeszéléseket is nagyon szeretem. Régebben is volt dolgom pszichológussal, de rosszak voltak a tapasztalataim. A kinti pszichológusok egészen mások, mint itt. Kint az életben már nem egyeztem volna bele, hogy újra pszichológussal beszéljek, de itt Turbucz Laci játékosan olyan dolgokat hozott ki belőlem, amit eddig nem mertem: volt, hogy elsőnek szólaltam meg! Itt egész más! Másfél hónap után bottal kiszállok a kerekesszékből, pedig már lemondtam magamról! Ezt Turbucz Lacinak is köszönhetem! Az összhang a dolgozók között annyira tökéletes, biztonságban érzem magam, mert mindenfelől segítenek. Tudom, hogy a csoportvezetőhöz, Mártához bármikor fordulhatok. Látom a tanárok arcán a segítő szándékot,
és
rengeteg
pluszt
adnak
magukból!
Rám
mosolyognak, függetlenül attól, hogy az én tanárom, avagy sem. Testileg is, lelkileg is sokat segített. Amit kint nem tudtam 14 éven keresztül, azt itt másfél hónap alatt elértem. Nem győzök elég hálás lenni érte, hogy ide kerültem. Szontágh Attila Péterné, Ibolya
41
Mennyből az angyal…
Hálás köszönetünket fejezzük ki e helyen is azoknak a kedves kisdiákoknak és tanáraiknak, akik ebben az évben karácsonyi műsort adtak intézetünkben. A Liszt Ferenc Általános Iskolából harmadik és negyedik osztályos gyerekek érkeztek hozzánk, s egy rendkívül tartalmas, szépen összeállított, hangulatos műsorral ejtették ámulatba a hallgatóságot. Különböző hangszerekkel maguk kísérték dalaikat, eljátszottak egy kis betlehemes játékot, és egyenként meséltek a karácsony szimbólumairól, jelképeiről. Ezekből idézünk föl néhányat: A karácsonyfa: Életfa. A karácsony Jézus születésével születésnap, életnap is. A zöld szín az új élet reményét jelképezi. A gömb: Ahogyan a kör is, a teljességet jelképezi. A bennünket körülvevő
kilenc
bolygó
mindegyike
gömb
alakú.
A
tejútrendszerben elhelyezkedő égitesteket is jelképezik a fára akasztott díszgömbök. A csúcsdísz a felemelkedett embert jelképezi, Jézust, a megváltót, aki eljutott a csúcsig, sőt azon is túl. Gyakori, hogy a
42
csúcsdísz lángcsóvás csillag, mert ez hozta hírül a Napkeleti Bölcseknek a Megváltó megszületését. Girlandok: Különböző színű girlandok fonják be az életfát, akár a kígyó. Ők emlékeztetnek bennünket az eredendő bűnre. A bibliai teremtéstörténet életfáján a kígyó kísértőként jelent meg, ő adta az embereknek a tudást, miatta űzetett ki az Istenember, Ádám és oldalbordája, Éva a paradicsomból. Angyalhaj: A jászol szalmájának, a kis Jézus derékaljának megfelelője. Sokan ezért angyalhaj helyett szalmát hintenek a fára vagy a fa alá. Az arany és az ezüst: A férfi és a nő, a Nap és a Hold, és a gazdagság jelképei kívül és belül. Ezért van, hogy a legtöbb karácsonyi jelképünk arany és ezüst színben pompázik. Dió és alma: Az eredendő bűnre, a tudás megszerzésére emlékeztet
bennünket
a
fára
kötött
alma.
A
dió
is
bölcsességjelkép. A dió a jövendő nemzedékbe vetett hitet is jelképezi. Szaloncukor: egyedül nálunk hagyomány, hogy a fára díszbe öltöztetett szaloncukrot helyeznek. A csokoládé és a belőle formált kis téglácskák a Boldogság jelképei. A mézeskalács a föld porából megformált, tűzpróbán átesett embert jelképezi. Az ember teremtő is. Mágikus bábot készít
43
magának, termékenységet varázsol, szapora kezekkel bábot süt. Ez a mézeskalács. Csengettyű: A kis harangocska jelzi, hogy megérkezett az angyal. Hangja hozza meg a karácsony hangulatát sok családnál. A csengettyű hangja rezgésbe hozza a levegőt, ezzel jó energiákat teremt. A megtisztítás szertartásában játszik szerepet, akárcsak a tűzelemű jelképek, mint a gyertya és a csillagszóró. KL
44
Reméljük, hogy meghitt és boldog karácsonyi ünnepekben volt mindenkinek része. Egy csodálatos verssel idézzük föl a szenteste áhítatos, ünnepi hangulatát: Baja Mihály:
Karácsony Te most is az vagy, áldott szent Karácsony Mi Betlehemben legelőször voltál: Újjászülője a kerek világnak, Hitünk napfénye, a szívünkben oltár. Az angyaloknak ajkán a hozsánna Ma is elhat a pásztorok füléhez, s koldust, királyt vezet ma is a csillag Az idvezítő jászol-bölcsőjéhez. Te most is az vagy, csak mi változánk meg, Csak nekünk ócska minden, ami régi. Nem hallgatunk az angyalok szavára, Nem kell nekünk a csillag se, ha égi. Mennek, mennek a pásztorok seregben, de nem a Jézus jászol-bölcsőjéhez. Mennek, mennek a bölcsek és királyok, De nem az élet örök kútfejéhez.
45
Ó, szent karácsonyéj csillagvilága… Ragyogj, ragyogj csak változatlan újra. Az én lelkem csak téged vár, s tetőled száz lidércfény közt el nem tántorodna. A gyermekhitnek hófehér palástját Borítsd reám csak egy éjszakára, És én megáldlak, síromig követlek Ó, szent Karácsonyéj csillagvilága.
46
Hírek 2012. 10. 01. –- 2012. 12. 31. Szeretettel üdvözöljük és köszöntjük az intézetünkbe érkezett új lakóinkat! Rehabilitációs részleg Beköltözött: - Kolozsvári Katalin - Száva Lívia
Kiköltözött: - Kovács Erika - Balázs László - Dian Erik - - Barsi Sándor - Tóth Gábor
Ápolási-gondozási részleg (Hermina út) Beköltözött: - Sándor László
47
Kiköltözött: - Sörös Gábor
Ápolási-gondozási részleg (Hungária krt.) Beköltözött: - Csirik György - Sike Tamás - Sike Tamásné - Zámbó Tibor - Kóró Istvánné - Sörös Gábor - Petőcz Károlyné - Borbás Attila Kiköltözött: - Dürgő János Lakóotthon Kiköltözött: - Markó János Átköltöztek a Hermina útról a Hungária körúti részlegbe:
48
- Zámbó Tibor - Lengyel Tibor Átköltöztek a Rehabilitációs részlegből a Hermina úti ápolás-gondozási részlegbe: - Koncz Endre - Kalmár Katalin - Keskeny Anita - Sándor László - Banda Péter Sok sikert kívánunk a rehabilitációjukat befejező, önálló életüket megkezdő klienseinknek!
49
Búcsúzunk Lakótársaik és az intézet dolgozói nevében búcsúzunk a Hungária körúti részlegünkben elhunyt Sasvári Elvirától. Emlékét megőrizzük! ----------------------------------------Köszöntjük új munkatársainkat - Maneszkó Hajnalka gondozó - Stadler Györgyné gondozó - Keresztesy László kőműves - Abai József szakács -
Kurali Józsefné gondozó
- Kolompár András gondozó - Huszár Károlyné mosónő - Gáspárné Mészáros Éva fejlesztő pedagógus - Hajmási Mónika gondozó - Besze Dóra fejlesztő pedagógus és kívánunk nekik eredményes munkát, valamint azt, hogy érezzék magukat jól intézetünkben!
50
Kiadja: Vakok Állami Intézete Budapest, Hermina út 21. Telefon: +36 (1) 383-2589 Fax: +36 (1) 383-3274 E-mail:
[email protected] Adószám: 1532403-2-42 Magyar Államkincstár: 10032000-01491931
51
Negyedévente megjelenő lap Felelős kiadó: Vakok Állami Intézete Budapest e-mail:
[email protected] Megjelenik a Vakok Állami Intézetének saját kiadásában 1146 Budapest, Hermina út 21. Tel.: +36-1-383-2589 Fax: +36-1-383-3274 Kiadás, engedélyezés: Szabóné Berta Irén intézményigazgató Ellenőrzés: Szulyák Eleonóra Szerkesztés: Temmel Márta, Koska Lajosné, Gulyás Kristóf Munkatárs: Juhar Zita, Kovács Margit, Kovács Tímea, Mikola Gyöngyvér, dr. Tolnayné Csattos Márta, Hideghné Kinczel Éva, Rozemberczki Zoltán, Valter Szandra, Gáspárné Mészáros Éva
52
