Vadmadarak és emlősök anatómiája és élettana Hormonok, idegrendszer, érzékszervek
Hormonok
Neuro-endocrin rendszer Hormon: belső elválasztású mirigyek és egyéb szövetek által kis mennyiségben termelt szabályozó és vezérlő anyag. → ott hatnak, ahol a sejteknek van receptoruk az adott hormonra Aminósavak (tiroxin), peptidek (oxitocin), szteroidok (tesztoszteron) Hipotalamusz-hipofízis (köztük nyél), a hipofízis a töröknyeregben ül
Belső elválasztású mirigyek → Negatív és pozitív visszacsatolás Hipotalamusz kis sejtes magvai → releasing és inhibiting faktorok → hipofízis elülső lebeny Hipotalamusz nagy sejtes magvai (n. paraventricularis és supraopticus) → ADH és oxitocin → hipofízis hátulsó lebeny Hipofízis középső lebeny → MSH Hipofízis elülső lebeny → STH, ACTH, FSH, LTH, LH, TSH
Tobozmirigy → melatonin Pajzsmirigy → pajzsporc előtt két lebeny → tiroxin, trijód-tironin (I2 tartalom) → általános sejtanyagcsere serkentés, fokozott ingerületvezetés, osztódás, légzés, hőtermelés → kalcitonin → a vér Ca ion szintjét csökkenti → beépül a csontokba (agancs) Mellékpajzsmirigy → 4 db kis mirigy a pajzsmirigy kötőszövetes tokjában → parathormon → a vér Ca ion szintjét növeli ← kioldja a csontokból, serkenti a felszívódását a belekből, csökkenti a vesékben a kiürülését Mellékvese → a vese csúcsán → velő és kéreg - Kéreg → három réteg → külső: mineralokortikoidok (aldoszteron) → víz- ionháztartás (Na+) → középső: glükokortikoidok (kortizon) → glükóz háztartás (növeli a vércukorszintet), DE viselkedés is, pl. stressztűrés ← ACTH szabályoz → belső: androgén hormonok (androszténdion, androszteron, tesztoszteron) → másodlagos nemi jellegek
- Velő → adrenalin, noradrenalin ← szimpatikus idegvégződésekben termelődnek (neurotranszmitterek) → fokozzák a szívritmust, légzésszámot, nő a vércukorszint, gátolják a felépítő folyamatokat, a felszívódást, kitágul a pupilla Hasnyálmirigy → Langerhans-szigetek: - α sejtek: glukagon → vércukor szint növelés - β sejtek: inzulin → vércukor szint csökkentés - D sejtek: somatostatin (a környező endocrin sejtek inhibitora) → ilyenek vannak a gyomorban is Bélrendszer: szekretin, gasztrin, serotonin, hisztamin, kolecisztokinin, pankreozimin, villikinin Vese → juxtaglomerularis rendszer → renin → mineralokortikoidok Here → tesztoszteron ← LH Petefészek → ösztrogén ← FSH → progeszteron ← LH, LTH Placenta → progeszteron →
Idegrendszer
Ingerlékenység → a szervezet válaszol az őt ért ingerekre Központi és perifériás Szomatikus és vegetatív Központi → gerincvelő és agy Periféria → idegek, dúcok Idegsejtek → sejttest + dendritek + axon (velőshüvellyel vagy nélküle) → az axon végén végfácska A velőshüvelyt gliasejtek alkotják. Idegsejtek közti kapcsolat → szinapszis → kémiai, elektromos Az ingerület az egész neuronon végigterjed → hüvely nélkülin 1-2 m/s; velőshüvelyesen 60-100 m/s → A gliasejtek egyik típusa (ependyma sejtek) az agy és a gerincvelő üregeit bélelik (csillós köb és hengerhámsejtek) és módosult formáik az agy-gerincvelői folyadékot (liquor) termelik.
Ingerület vezetés: depolarizáció (akciós potenciál) → repolarizáció
Gerincvelő, agy → központi idegrendszer (arányuk emberben 2 %, kérődzőkben 47 %, macskákban 30 %) Idegek → környéki idegrendszer Szomatikus → elsősorban a külső ingerekre válaszoló rendszer → idegei a gerincvelő, vagy az agy után már nem kapcsolnak át, hanem neuronok közbeiktatása nélkül érik el a célszerveket. Vegetatív → elsősorban a belső ingerekre válaszoló rendszer → idegei a gerincvelő/agy után még általában átkapcsolnak egy neuronon a célszerv közelében, vagy falában lévő ganglionban. Az idegrendszer alapvető működési egysége a reflexív: receptor → afferens ideg (érző neuron) → interneuron → efferens ideg → effector (mozgató vagy szekréciós) idegvégződés A legegyszerűbb esetben az érző neuron közvetlenül átkapcsol a mozgató neuronra (monoszinaptikus reflex) De leggyakrabban vannak interneuronok köztük (poliszinaptikus reflex) → ez sok esetben a gerincvelő más részeire is küld így információt, vagy akár az agyba is → agytörzsi vagy akár kérgi reflex!
Az idegsejtek sejttestei a központban magvakba, a környéken idegdúcokba (ganglionokba) rendeződnek. A gerincvelőben és az agyban a neuronok a szürkeállományt alkotják, ami az agyvelőben a széli területeken (agykéreg), míg a gerincvelőben a középső részben helyezkedik el. A központból kilépő idegrostok közös kötőszövetes tokban haladnak → ideg → érző, mozgató, kevert A központban az idegrostok pályákat alkotnak → projekciós (agy és gerincvelő között), asszociációs (egy agyvelői területen belül), commissurális (agyvelő féltekék között). A központban futó idegrostok a fehérállományt alkotják → a velőshüvelynek köszönhetően (sok zsír és fehérje). A gerincvelő közepén fut a canalis centralis → az agykamrákban folytatódik → liquor (sejtszegény) → védelem Védelem → burkok: - kívül → kemény burok → kollagén és elasztikus rostok - középen → pókhálóhártya → kollagén, elasztikus és rácsrostok - belül → lágy burok → erek, idegek
A pókhálóhártya és a belső burok között van egy tér → közlekedik a IV. agykamrával → liquor A liquor az agykamrákba betüremkedő érhálózat (plexus choroideus) falán keresztül szűrődik át → folyadékban úszik az agy →
Előagy, kisagy, agytörzs Agytörzs → a gerincvelő folytatása → a szürkeállomány formatio reticularist alkot benne → vegetatív központok Alsó agytörzs: nyúltvelő, híd és középagy Nyúltvelő → agyvelő legősibb része - kereszteződik a piramispálya - védekező reflex (tüsszentés, köhögés) - táplálkozási reflex - légzés reflex - erek tágulása, szűkülése VI., VII., VIII., XII., IX-XI. agyideg kilépése IV. agykamra Híd → harántrostjai a kisagyhoz kapcsolnak, hosszanti rostjai a nagyagyhoz futnak Agyideg magvak (V. agyideg)
Középagy → tető → két pár ikertest: elülső → látódomb hátulsó → hallódomb Tájékozódási reflexek Középső rész → sisak → átkapcsoló központ Vörösmag → egyensúlyozás, vázizom tónus, összerendezett mozgás → extrapiramidális pálya Alsó része → agykocsányok → mozgató pályák (pl. piramispálya) Innen lép ki a III. és IV. agyideg Felső agytörzs → köztiagy + nagyagy törzsmagvai Köztiagy → epitalamusz + talamusz + hipotalamusz + III. agykamra Talamusz → látás és hallás kéreg alatti központjai (külső és belső térdestest) - az afferens pályák utolsó átkapcsolási pontja - testtartás, mozgási reflexek Hipotalamusz → nagy sejtes és kis sejtes magvak → hormonok - éhség központ, agresszió, nemi működés, biológiai óra
Kisagy → féreg + két félteke Szürkeállomány → izom, ín, bőr receptoroktól + hallás, látás, egyensúlyozás receptoraitól kap információt → térben és időben összehangolt izomműködés, izomtónus Fehérállomány → a két féltekét köti össze + a nagyagy felé ad információt + a gerincvelő felé Előagy → agyféltekék → kéreg (szürkeállomány) + fehérállomány (benne kéreg alatti magvak) + oldalsó agykamrák Az egész agyvelő 10-15 %-át adja emlősökben, emberben 80 %-ot A kéreg általában barázdált. A kéregben 6 rétegben találhatók a neuronok. 4 fő lebeny: - homlok - fali - nyakszirti - halánték
Tudatos működések Tanulás Memória Szaglás, látás → I. és II. agyideg Kéreg alatti magvak: - amygdala (mandula mag) - nucleus caudatus (farkalt mag) - globus pallidus (sápadt mag) - putamen (héj) Az agyidegek közül az I. és a II. kihelyezett agyrészlet, a többi valódi agyideg. A III., IV., VI., XI., XII. mozgató Az I., II., VIII. érző Az V., VII., IX., X. kevert
A különböző állatfajok egyedeinek eltérő időtartam szükséges, hogy az idegrendszer és a test egyéb szervei kipihenjék magukat, azaz az alvási idők nagyon különbözőek lehetnek:
Vegetatív idegrendszer → homeosztázis: Interoceptorok → gerincvelő → agytörzs → limbikus rendszer Szimpatikus és paraszimpatikus efferens rostok A környéki idegrendszerben ganglionok → átkapcsolás Szimpatikus → háti és ágyéki rész oldalsó szarvaiból ered → a szimpatikus határkötegben vagy a hasüregi dúcokban kapcsolnak át A szervezetet aktivizálja ← katabolizmus Paraszimpatikus → agytörzs és a keresztcsonti tájékról → a szervek közelében vagy falában lévő dúcokban kapcsolnak át A szervezetet leállítja, illetve visszaállítja normális szintre ← anabolizmus
Érzékszervek
Bőr → a legnagyobb felületű érzékszerv → tapintás, nyomás, hő, fájdalom Meleg → mélyen az irhában ↔ hideg → felületesebben Tapintás → Meissner-féle végtest Nyomás, rezgés → Vater-Pacini féle végtest
Látás
Az agyideg rostok 80 %-a a látóideg rostja → a primer látókéregben feldolgozza az agy a fordított képet (talpra állítja a tapasztalatok alapján → 1 hónapig bekötött szemmel élt emberek a kötés levétele után néhány másodpercig fordítva láttak) → mit lát és hol látja (térbeli információk). Ezután a szekunder látókéregben tárolt adatok alapján értékeli a látottakat, illetve ehhez jönnek a memória egyéb darabjai a szomszédos területekről (halántéklebeny és az alatta lévő törzsdúcok). Mindkét agyfélteke kap látás információkat → jobb: logikus gondolkodás, bal: fantáziával, képzelőerővel összefüggő dolgok.
Hallás
Egyensúlyérzékelés
Szaglás A szaglóhám az orrüreg felső részén található. A receptorok többmagsoros hengerhámot alkotnak a támasztósejtekkel együtt. → A támasztósejtek közül kilógnak a receptor sejtek érzékelő szőrei, a sejtek felszínén lévő nyálkába, amibe beleoldódnak a szagmolekulák. → A kutya szaglása azért jobb az emberénél, mert a szaglóhám területe sokkal nagyobb: Az emberé kiterítve postai bélyeg nagyságú, míg a kutyáké A4 lap méretű.
De az agy szaglóterülete, ahol a szagokat elemzi, illetve a szagemlékeket eltárolja a kutyáknál arányosan 40-szer nagyobb, mint az embernél. Az ember szagló receptorainak száma kb. 5 millió, míg egy angol vérebé 500 millió, de egy beagle-nek is 225 millió receptora van. Az ember átlagosan 2-4000 szagot tud megkülönböztetni, míg egy kutya akár 100 000-et is. A róka orrában közel 200 millió idegvégződés található, amivel könnyedén szét tudja választani egymástól a szagokat. A macskák pedig még meg is tudják ízlelni a szagokat a szájukban lévő speciális érzékelővel.
Ízlelés
